﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4862. számú
törvényjavaslat
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. november
2
2011. évi......törvény
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az
információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus
fejlődését segítő szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztési forrásainak, valamint az európai
uniós társfinanszírozási kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás biztosítása céljából az
Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról a következő
törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A szakképzési hozzájárulás célja
1.	§ A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e
törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja
a)	a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó, iskolai rendszerű képzések támogatása,
b)	a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében
a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés támogatása (a
továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak),
c)	a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvényben meghatározott, az államilag támogatott
létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat
támogatása (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak),
d)	az a)-b) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása,
e)	az a) és c) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása,
f)	az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő
támogatása.
2.	A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre
2.	§ (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a belföldi székhelyű
a)	gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó
nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az
olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,
b)	szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az
iskolaszövetkezetet,
c)	állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási
társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
d)	ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
e)	közjegyzői iroda,
f)	a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
g)	egyéni cég.
(2)	Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi
székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb
szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak
a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett].
3
(3)	Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó
megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében e
törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az
átalányadó megfizetésével teljesíti.
(4)	Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési
kötelezettségét.
(5)	Nem köteles szakképzési hozzájárulásra
a)	a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó
szervezet,
b)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában
meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést
kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával
összefüggésben őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap után,
c)	az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalapja után, ide nem
értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
alapját,
d)	az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda
tevékenységében a személyesen közreműködő tag az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulékalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő egészségbiztosítási-
és munkaerő-piaci járulék alapját, valamint
e)	a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.
évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett
tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulék alapja után.
3.	Értelmező rendelkezések
3.	§ E törvény alkalmazásában:
a)	gyakorlati képzés:
1.	a szakképzésről szóló törvényben meghatározott gyakorlati oktatási tevékenység,
2.	a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés részeként szervezett
minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges
készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az
intézményben vagy azon kívül, a munkavégzéshez hasonló feltételek között, a szükséges
eszközökön sajátítanak el, azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a szakmai és
vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák, és a képzés az ehhez
szükséges képzési programok alapján folyik;
b)	egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap: a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pontjában, 20. §-ában, 27. § (1) bekezdésében, 28. §-ában,
továbbá a 31. § (1), (4)-(6) bekezdésében meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-
ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat, a borravalót és a tanulószerződésben
meghatározott díjat.
c)	egészségügyi közszolgáltatás: az Eü. tv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy
egészben az államháztartás terhére támogatott szolgáltató tevékenység.
II. Fejezet
4
A szakképzési hozzájárulás teljesítése
4.	A szakképzési hozzájárulás alapjának megállapítása és mértéke
4.	§ (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja.
(2)	A szakképzési hozzájárulás mértéke az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap
1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).
(3)	A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.
(4)	A szakképzési hozzájárulás kiszámításához
a)	a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját a számvitelről szóló törvény szerint
megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,
b)	az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő egészségbiztosítási-
és munkaerő-piaci járulék alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó
bevétele arányában,
c)	a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-
piaci járulék alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a 2. § (5)
bekezdés e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége
árbevétele arányában
kell megosztania.
5.	A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módja
5.	§ A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
a)	a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint
aa)	a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a
hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján vagy
ab)	a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött
tanulószerződés alapján
folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai
gyakorlatot is - szervezésével,
b)	a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével,
amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a
felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött,
c)	a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a
szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül
sor.
6.	§ Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem vagy részben vagy
időszakosan tesz eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével, a bruttó kötelezettségét
vagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett
számlára történő befizetéssel teljesíti.
7.	§ A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a
hozzájárulásra kötelezett maga választja meg.
6.	A szakképzési hozzájárulás teljesítésének részletes szabályai
Bevallás és visszatérítés
5
8.	§ (1) A szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő
hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét
a)	2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján,
b)	a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott
alapnormatíva alapján,
az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított
összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti.
(2)	Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 5. § a) pont ab)
alpontja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a
bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti eljárás
során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében
az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb
bevételként kell elszámolni.
(3)	A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (2)
bekezdés szerinti visszatérítés.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a
hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban az 5. §
a)	pont aa) alpontjától eltérően, a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra
vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és
tanulószerződéssel nem rendelkezik.
(5)	Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az 5. § a) pont ab) alpontja szerint kötött tanulószerződés
alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben
rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a
gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati
képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt:
teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az
átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a
lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére
díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa
végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesítheti az (1) bekezdésben foglaltakat.
(6)	Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:
a)	a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott (a továbbiakban együtt: együttműködési
megállapodást kötő felek)
aa)	nevét (cégnevét),
ab)	székhelyét,
ac)	adószámát,
ad)	statisztikai számjelét,
ae)	cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
af)	kamarai nyilvántartási számát,
b)	a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók
szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket másik gyakorlati képzést szervezőhöz,
teljesítési megbízotthoz átirányítanak,
c)	a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a
hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát,
valamint az átirányítás időtartamát, annak arányát tanévenként,
d)	a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az
együttműködési megállapodást kötő felek részéről,
e)	az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával
kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
6
f)	a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló törvény szerint megillető
természetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának a
költségviselőjét,
g)	a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást,
h)	a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy
megnevezését.
(7)	Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati
képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési
megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesítheti az (1)
bekezdésben foglaltakat.
(8)	Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő
lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési
hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes
összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását
követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.
9.	§ (1) A hozzájárulásra kötelezett
a)	a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
b)	a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel éves összegét,
c)	az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves
nettó kötelezettségét
maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év február 25.
napjáig az állami adóhatóságnak.
(2)	A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési
hozzájárulási előleget fizet.
(3)	Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése szerinti
csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében
foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető.
(4)	Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton
vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett
számlára, vagy visszaigényli a (3) bekezdés szerinti összeget.
(5)	A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február
25.	napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(6)	A kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú
nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának a 2. § (5) bekezdés b) pontja,
valamint e) pontja szerinti meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap
utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett - az (1) bekezdés szerinti
éves bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét
az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában
vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza.
(7)	A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a
bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.
10.	§ (1) Az állami adóhatóság a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető szakképzési
hozzájárulást havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig átutalja a Nemzeti Foglalkoztatási
Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.
(2)	Az állami adóhatóság a hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási alapjáról és
mértékéről, az e törvény szerinti csökkentő tételről a bevallási időszakot követően, a Nemzeti
Foglalkoztatási Alapot megillető hozzájárulások átutalásáról az alapkezelővel kötött megállapodása
alapján adatot szolgáltat az alapkezelőnek.
7
11.	§ (1) A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és
elszámolási kötelezettsége e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség
teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamara közvetlen
hozzáférési lehetőséget biztosít az állami adóhatóság részére az általa vezetett, a szakképzésről
szóló törvényben meghatározott, a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra
kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásaihoz.
III.	Fejezet
A képzés, valamint a képzési rendszer fejlesztésének támogatása
12.	§ A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) éves
költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési és felnőttképzési támogatások” elnevezésű
eredeti kiadási előirányzata tartalmazza:
a)	a Kormány döntésén alapuló,
aa)	a 14. § szerinti támogatásra,
ab)	a szakképzéssel, illetve a felnőttképzéssel összefüggő, központi program teljesítésére
szolgáló keretösszeget,
b)	a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére
jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeget,
c)	a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon
szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében
igényelt szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló
kormányrendeletben meghatározott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben
felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeget,
d)	a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a
szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeget,
e)	a decentralizált keretösszeget, amely az a)-d) pont levonását követően fennmaradó összeg
75%-a,
f)	a központi keretösszeget, amely az a)-e) pont levonását követően fennmaradó összeg.
13.	§ (1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter gyakorolja.
(2)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a 12. § a) pontjában szereplő
támogatási döntések figyelembevételével - meghatározza a 12. § szerinti keretösszegek mértékét.
(3)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a (2) bekezdésben foglaltakon túl -
a)	dönt - a 18. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak figyelembevételével - az alaprész központi
keretének elosztásáról, szakképzési és - miniszteri rendeletben meghatározott - felnőttképzési célú
felhasználásáról, a decentralizált keret megyénkénti felosztásáról, a decentralizált keret terhére
kiírandó pályázati célok prioritásairól, a központi és decentralizált keret terhére nyújtandó
támogatásokról,
b)	felelős az alaprész
ba)	pénzeszközei nyilvántartásáért, felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,
bb)	bevételei beszedésének elrendeléséért,
bc)	követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért,
c)	határoz az alaprész felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról,
d)	kezdeményezi az alaprész pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői
vizsgálatokat,
8
e)	ellátja az alaprésszel kapcsolatos, külön törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
14.	§ A Kormány döntése alapján - erre irányuló kérelem esetén -
a)	képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, Magyarország
területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság számára,
b)	támogatás nyújtható a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos
fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i
800/2008/EK bizottsági rendelet 1. mellékletében meghatározott vállalkozások körébe nem tartozó
hozzájárulásra kötelezett részére olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben a hozzájárulásra
kötelezett az iskolai rendszerű szakképzés keretében az 5. § a) pont ab) alpontjában
meghatározottak szerint gyakorlati képzés folytatását tervezi,
c)	a b) pont alapján támogatásban részesített hozzájárulásra kötelezett részére a tanműhelyben
folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a
vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi
jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez.
15.	§ Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a szakképzésről szóló törvényben
meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet részére, az általa kötött
tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre a 12. § b) pontjában meghatározott
keretösszeg mértékéig.
16.	§ Az állam az alaprész pénzeszközeiből a közoktatási intézményben nappali rendszerű
iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban
álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai
tanulmányi ösztöndíj biztosításával a 12. § c) pontja szerint rendelkezésre álló költségvetési évre
megállapított keretösszeg mértékéig támogatást nyújthat. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj
folyósításával összefüggő feladatokat az iskola látja el.
17.	§ A 12. § e) pontja szerinti decentralizált keret
a)	a 19. § (1)-(3) bekezdése szerinti célokra,
b)	50%-a a 19. § (1)-(3) bekezdése szerinti célokra,
c)	50%-a a 19. § (2) bekezdése a)-c) pontja szerint beruházási célú támogatásra jogosultnál az
iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés működtetési költségeire, valamint a szakképzés
korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati
tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzésének támogatására
használható fel.
18.	§ (1) Az alaprész központi kerete
a)	a 19. §-ban meghatározott szakképzési célokra,
b)	a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési
célokra, valamint
c)	az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő, a (2) bekezdésben meghatározott
feladatai ellátásához - az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter által évente megkötött külön megállapodás alapján - szükséges forrás biztosítására, illetve
támogatás nyújtására
használható fel.
(2)	Az oktatásért felelős miniszter (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatai:
9
a)	a köznevelésről szóló törvényben szabályozott pályaorientáció, a szakiskolai és
szakközépiskolai általános műveltséget megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és
fejlesztése, valamint ezen feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoringtevékenység,
b)	a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez,
szervezéséhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos
fejlesztési feladatok ellátása,
c)	a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése,
d)	a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében a közoktatási információs
rendszer fejlesztése.
19.	§ (1) Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben
támogatható a tanulószerződéssel a hozzájárulásra kötelezettnél az 5. § a) pont ab) alpontjában
foglaltak szerint folyó gyakorlati képzés azon tanulók esetében, akiknek a (2) bekezdés a) pontjában
felsorolt intézményekben folyik az elméleti képzése.
(2)	Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben - az (1)
bekezdésben foglaltakon túl - támogatható
a)	a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben,
b)	a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel szakképzési feladatellátásra
megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben,
c)	a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában,
d)	a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati
képzésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél,
e)	a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében
folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi
feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás.
(3)	Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben támogatás
nyújtható vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jog megszerzésére, illetve
szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére is
(az (1)-(3) bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: beruházási célú támogatás).
(4)	Az (1)-(3) bekezdés, valamint a 17. § szerinti támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján
történik.
(5)	Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a szakképesítésért felelős miniszter által a
szakképzésről szóló törvény alapján működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a
szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez és központi
programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati
tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, az országos
szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez. Az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében
nyilvános pályázatot írhat ki.
(6)	Az alaprész központi keretéből beruházási célú támogatás nyújtható az állami szakképzési és
felnőttképzési szervnek.
(7)	Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak - a gazdasági
kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában
megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a
gazdasági kamarákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben
meghatározott feladataik, továbbá a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban
foglalt szakképzési feladatok ellátására.
(8)	Az (5)-(7) bekezdés alapján kapott támogatásokat egyéb bevételként kell elszámolni.
(9)	Az alaprész központi keretéből - kérelemre - támogatás nyújtható az országos gazdasági
érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai
10
szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint -
nyilvános pályázat útján - országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.
(10)	Az alaprész központi keretéből támogatható az (1)-(3) bekezdés szerint beruházási célú
támogatásra jogosultnál a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-
fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati
oktatók akkreditált továbbképzése.
20.	§ (1) Az alaprészből nyújtott támogatások részletes feltételeiről - ha jogszabály másként
nem rendelkezik - szerződésben kell megállapodni. A szerződést - a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel, az alaprész kezelésére vonatkozó eljárásrendben meghatározottak szerint -
az állami szakképzési és felnőttképzési szerv köti meg.
(2)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó
költségvetési szerveknek nyújtott támogatásra vonatkozóan - a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter döntése alapján - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által
vezetett minisztérium vagy az állami szakképzési és felnőttképzési szerv köti meg a szerződést.
(3)	Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződés tartalmazza:
a)	a támogatásban részesülő
aa)	nevét,
ab)	székhelyét,
ac)	adószámát,
ad)	statisztikai számjelét,
ae)	cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát, önkormányzat vagy
önkormányzati társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási számát, szakképző iskola, valamint
felsőoktatási intézmény esetében az intézmény OM azonosítóját,
b)	a támogatásban részesülő állami adóhatóságnál bejelentett pénzforgalmi számlaszámát (a
fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi
szolgáltató megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható,
c)	a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
d)	a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
e)	a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és
egyéb pénzeszköz összegét,
f)	a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a
támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
g)	a beruházási célú támogatásoknál a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói
létszámot,
h)	a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának
jogkövetkezményeit,
i)	a beruházási célú támogatásoknál a jelzálogjog megszűnésének feltételeit,
j) azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó a szerződéstől való elállás
jogát gyakorolja,
k) mindazt, amit az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet előír.
(4)	Az alaprészből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett
minisztérium, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek végzik.
21.	§ (1) Az alaprész központi kerete terhére nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek a
támogatási program végrehajtásával összefüggésben felmerülő működtetési költségei
finanszírozására a támogatási összeg legfeljebb 5 százaléka használható fel.
(2)	Az alaprészből kifizetések az adott naptári évben csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig
teljesíthetők.
11
(3)	Tárgyéven túli fizetési kötelezettséget a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
az alaprész 40 százaléka mértékéig vállalhat.
22.	§ (1) A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a 19. § (1) bekezdése alapján pályázat útján
kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki.
A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.
(2)	Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott
ingatlanra legalább tízéves időtartamra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell
bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig. A jelzálogjog megszűnésének
feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.
(3)	Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási szerződésben meghatározott célra
fordítja, vagy a kapott támogatásból beszerzett eszközt, illetve megvalósított létesítményt nem a
támogatási szerződésben meghatározott rendeltetésének megfelelően használja, továbbá a beszerzett
eszköz a támogatási szerződésben meghatározott idő előtt kikerül a kedvezményezett birtokából,
illetve a létesítményt megszünteti, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt
a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben a
Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára
vissza kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot - a lekötött tartalék
megszüntetése után - csökkenteni kell.
IV.	fejezet
Záró rendelkezések
11.	Felhatalmazó rendelkezések
23.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a 8. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzési normatívák mértékét és a csökkentő tétel
számításának szabályait,
b)	a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal, az ösztöndíj folyósításával kapcsolatban felmerült
költségek térítésével, valamint az ösztöndíjban részesülő és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók
felzárkóztató oktatását végző tanárok díjazásával kapcsolatos szabályokat,
c)	az alaprészből a 14. § alapján nyújtott támogatások mértékére, feltételeire, folyósítására,
elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - az
államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az
oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével -
rendeletben állapítsa meg
a)	az alaprészből nyújtott támogatásokkal összefüggésben - a 14. §-ban meghatározott
támogatások kivételével - a támogatás mértékére, feltételeire, folyósítására, valamint a támogatás
felhasználásáról történő elszámolásra és ellenőrzésre, továbbá a támogatásra irányuló pályázatok
kiírására és elbírálására vonatkozó szabályokat,
b)	az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott támogatások részletes szabályait,
c)	a 31. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás részletes szabályait.
12.	Hatályba léptető rendelkezések
24.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. január 1-jén lép
hatályba.
12
(2)	Az 1. § c) és e) pontja, valamint az 5. § c) pontja 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	A 17. § b) és c) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 37. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
13.	Átmeneti rendelkezések
25.	§ A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze javára fennálló követelések és
terhére vállalt kötelezettségek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészét illetik meg és
terhelik, ideértve az aktív és passzív elszámolásokat is.
26.	§ (1) A hozzájárulási kötelezettség 2011. évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás
alapján kimutatott visszatérítést is, a (2) bekezdés figyelembevételével az e törvény hatálybalépését
megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2)	A 2011. évben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől
eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett
a)	az üzleti év első napjától december 31. napjáig időarányosan az e törvény hatálybalépését
megelőzően hatályos szabályok szerint,
b)	e törvény hatálybalépését követően e törvény szerint
teljesíti.
(3)	A 2011. évben kezdődő üzleti év esetén a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakban
a)	a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási
kötelezettségét az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé,
b)	a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét az
állami adóhatóság felé
2012.	február 25-ig benyújtandó soron kívüli bevallásban teljesíti.
(4)	A 2011. évben kezdődő üzleti év esetén, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
időszakban a hozzájárulásra kötelezett a kötelezettségét részben a saját munkavállalói számára a
felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a
tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön
jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesíti, 2012. február 25-ig a jogszabályban
előírt adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell a fővárosi, megyei kormányhivatal
munkaügyi központja részére.
(5)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a 12. § szerinti keretösszegeket a (2)-(4)
bekezdésre, valamint a 32. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel tervezi.
27.	§ (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az e törvény hatálybalépése előtt felsőfokú szakképzés
keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette hozzájárulási kötelezettségét, és a gyakorlati
képzésre
a)	együttműködési megállapodás alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően az
együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási
kötelezettsége teljesítésénél a 8. § (1) bekezdését kell alkalmazni,
b)	hallgatói szerződés alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően a hallgatói
szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége
teljesítésénél a 8. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni.
(2)	A felsőfokú szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésre akár együttműködési
megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján került sor, a képzésből az e törvény hatálybalépését
követően még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a 8. § (3)-(7) bekezdését is
megfelelően alkalmazni kell.
13
28.	§ (1) E törvény hatálybalépése előtt a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből, valamint
annak jogelődjétől, a fejlesztési és képzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással
megvalósított gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha a támogatási szerződésben meghatározott
időtartam még nem telt el, az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzést szolgáló létesítmény eredeti
rendeltetésének megfelelően tovább nem működtethető, a létesítmény szükségessé váló
elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti az érintett szakképző iskola fenntartóját, feltéve, hogy a
létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni.
Amennyiben a szakképző iskola fenntartója elővásárlási jogával nem él, akkor az azt a
hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, aki a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve, hogy a
létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. A vételi
ajánlatok elbírálásáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter dönt. Ha az elővásárlási
jog jogosultjai e jogukkal nem élnek, akkor az ingatlan vételárából a 22. § (3) bekezdésében
meghatározottak szerint az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni.
29.	§ Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa e törvény hatálybalépése előtt megkötött
tanulószerződést vagy hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt, e törvény
hatálybalépését követően jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül
köteles a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a szerződés alapján annak felmondásáig
a)	az elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét az állami szakképzési
és felnőttképzési szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglalkoztatási Alap
területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (a továbbiakban: EFK számla) befizetni,
b)	a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó
szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.
30.	§ (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos
szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével
teljesítette és a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére
fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-ig
elszámolta, a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig - ha a tárgyi eszköz
ingatlan, 10 évig - gyakorlati képzés céljaira használni.
(2)	Ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzés szervezését vagy az adott szakképesítés
gyakorlati képzésének a szervezését megszünteti, az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos
szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszköznek és
beruházásnak - a képzés megszűnése időpontjában fennálló - az (1) bekezdés szerint még hátralévő
használati kötelezettség idejével arányos bekerülési értékét legkésőbb a megszüntetéssel
egyidejűleg be kell fizetnie az EFK számlára.
(3)	Mentesül a (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól
a)	a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha jogutódja
hozzájárulásra kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá
b)	a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati
képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló
tárgyi eszközök tulajdonjogát a szakképzésről szóló törvényben meghatározott térségi integrált
szakképző központ keretében működő nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek
térítésmentesen átadja.
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.
31.	§ (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a 2011. évben
nyújtott fejlesztési támogatás a támogatási szerződésben meghatározott célokra legkésőbb 2012.
14
december 31. napjáig használható fel; az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási
összeget 2013. január 30-ig be kell fizetni az EFK számlára.
(2) A fejlesztési támogatásban részesített e törvény hatálybalépését megelőzően 5 évre, ingatlan
esetén 10 évre vonatkozóan köteles elszámolást készíteni és 2013. március 15. napjáig adatot
szolgáltatni az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére az e törvény hatálybalépését
megelőzően hatályos szabályok szerint fogadott fejlesztési támogatásból megvalósult
fejlesztésekről. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az elszámolást 60 napon belül
ellenőrzi, a fejlesztési támogatásban részesített elszámolását elfogadja vagy a jogszerűtlen
felhasználás miatti befizetési kötelezettségét megállapítja. A megállapított összeget a fejlesztési
támogatásban részesített 30 napon belül köteles befizetni az EFK számlára.
32.	§ (1) Az Art.-ban meghatározott elévülés időtartama alatt a hozzájárulási kötelezettségét az e
törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével
teljesítő kötelezettnek
a)	e kötelezettsége teljesítését a benyújtott elszámolás alapján továbbra is az állami szakképzési
és felnőttképzési szerv ellenőrzi, valamint
b)	az önellenőrzést is az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez kell benyújtania.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezen eljárások alapján a
hozzájárulásra kötelezettet terhelő befizetésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére
értelemszerűen az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok az irányadók.
(3)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési
támogatások, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások
felhasználásának az elszámoltatását és ellenőrzését az állami szakképzési és felnőttképzési szerv
végzi.
33.	§ Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a régiónként
meghatározott hiány-szakképesítések a régiókba tartozó megyékben is hiány-szakképesítésnek
minősülnek.
14.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
34.	§ (1) Hatályát veszti
a)	a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény,
b)	a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények
módosításáról szóló 2007. évi CII. törvény,
c)	a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XLIV.
törvény.
(2)	Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény
a)	21. § (5) bekezdése,
b)	25. §-a és az azt megelőző alcím.
(3)	Hatályát veszti a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési
hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet azzal, hogy a
rendeletet a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös
piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági
15
rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozóan kiírt pályázatok keretében megvalósuló
képzésekre 2013. december 31-ig alkalmazni kell.
(4)	A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös
piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági
rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozóan 2009. szeptember 1-ig kiírt pályázatok
keretében megvalósuló képzésekre - a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a
szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM
rendelettel hatályon kívül helyezett - a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére
szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az
elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet szabályait kell alkalmazni.
35.	§ Az 1. § b) és d) pontja, valamint az 5. § b) pontja 2012. szeptember 1-jén hatályát veszti.
36.	§ A 17. § a) pontja 2013. január 1-jén hatályát veszti.
37.	§ A 34. § (3) és (4) bekezdése 2014. január 1-jén hatályát veszti.
16
Általános indoklás
A gazdasági és jogi környezet változásai (a köznevelésről, a szakképzésről, a felnőttképzésről szóló
új törvények tervezett megalkotása), a Széll Kálmán terv részét képező Magyar Munkatervnek a
képzési rendszer megújítására kidolgozott intézkedései, valamint az Állami Számvevőszéknek a
szakképzési hozzájárulás felhasználásának célszerűségére irányuló, 2011. évben lefolytatott
vizsgálatában foglalt megállapítások és javaslatok szükségessé teszik a szakképzési hozzájárulás
rendszerének új törvény megalkotásával történő átalakítását.
A szakképzési rendszer átalakítása azt a célt szolgálja, hogy a rendszer legyen
-	átlátható,
-	a jelenleginél egyszerűbb, bürokráciától mentes,
-	a szakképzési hozzájárulás eredeti célját, vagyis az iskolai rendszerű szakképzés és az
iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatását szolgálja,
-	a gazdálkodó szervezet méretétől függetlenül egyenlő esélyt biztosítson a támogatásokhoz.
A törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítására az alábbi intézkedéseket
tartalmazza:
-	a szakképzési hozzájárulásból az NFA-ba befolyt teljes összeg szak- és felnőttképzéssel
összefüggő célokra legyen felhasználható,
-	a bevallások feldolgozásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a tervezet egységesen
a NAV-hoz delegálja annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer alkalmas legyen a
bevallást be nem nyújtók és a jogosulatlan elszámolások kiszűrésére,
-	az NFA Képzési alaprész feletti rendelkezési jog a jövőben kizárólag a szakképzésért felelős
minisztert illeti meg, azzal, hogy az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő
feladatai ellátásához a forrás a Képzési alaprészből továbbra is biztosított, továbbá a
szakképzés fejlesztését célzó támogatásokat Kormány- vagy miniszteri döntés, illetve
pályázati eljárás keretében lehet nyújtani,
-	a fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével
kapcsolatos költségeket lehet elszámolni akként, hogy az eddigi tételes elszámolás
rendszerét egy differenciált normatíva rendszer váltja fel,
-	a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, a Térségi Integrált Szakképző
Központoknak (a továbbiakban: TISZK) átadható fejlesztési támogatás rendszerét a
decentralizált keretből pályázati úton nyújtott támogatás rendszere váltja fel.
Részletes indoklás
Az 1. §-hoz
17
A foglalkoztatottak szakmai képzettsége tekintetében stratégiai jelentősége van a gazdasághoz és
a munkaerőpiachoz szorosan kötődő szakmai képzésnek. Ezért a Javaslat a szakképzési
hozzájárulás céljának a meghatározásakor a szakképzésről szóló törvényből (a továbbiakban: Szt.)
indul ki: érvényt kíván szerezni annak a követelménynek, hogy a szakképzési hozzájárulási
kötelezettség a gyakorlati képzési tevékenység feltételei megteremtését, korszerűsítését biztosítsa, a
belőle származó források pedig a törvény hatálya alá tartozó tevékenységek fejlesztésére legyenek
felhasználhatók.
A Javaslat kifejezésre juttatja azt a koncepcionális elemet is, hogy az Szt. hatálya alá tartozó
tevékenységek esetében ne legyen indokolatlan megkülönböztetés az iskolai rendszerű és az
iskolarendszeren kívüli szakképzés között. Ennek megfelelően a javaslat az iskolarendszeren kívüli
felnőttképzés támogatását is szolgálja.
A 2. §-hoz
A Javaslat a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét annak a követelménynek a
figyelembevételével határozza meg, hogy a kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában érdekelt
munkáltatók többsége - néhány indokolt kivétellel - legyen hozzájárulásra kötelezett. Ez egyúttal
érvényesíti a szakképzett munkavállalót foglalkoztató munkáltatók arányos teherviselésének elvét a
szakmai felkészítésben: egyfelől kötelesek lesznek hozzájárulni a szakképzés költségeihez, másfelől
a Javaslat hatálya alá tartozó gyakorlati képzés szervezése esetén a hozzájárulásukat csökkenthetik,
és támogatásban részesülhetnek.
A belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is szakképzési
hozzájárulásra kötelezett, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy aki adófizetési kötelezettségének átalányadózással tesz
eleget, az a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesítheti. Az
egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló
törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.
A Javaslat megteremti a lehetőségét a közhasznú nonprofit gazdasági társaság esetében, hogy
csak a vállalkozási tevékenysége arányában legyen hozzájárulás fizetésére kötelezett.
A 3. §-hoz
Értelmező rendelkezés a gyakorlati képzés, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap és
az egészségügyi közszolgáltatás pontos értelmezésére szolgál a Javaslat tekintetében.
A 4. §-hoz
A szakképzési hozzájárulás alapját az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap képezi a
Javaslat szerint. Ezzel jelentősen egyszerűsödik a foglalkoztatók járulékfizetése, hiszen egyazon
összeg után fizetnek majd egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és szakképzési
hozzájárulást.
A Javaslat rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy szakképzési hozzájárulást az egyéni
vállalkozónak saját maga után továbbra se kelljen fizetni, továbbá fizetési kötelezettség az egyéni
cég, közjegyzői iroda stb, tevékenységében a személyesen közreműködő tagot se terhelje.
18
A szakképzési hozzájárulásnak, a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettségének a mértéke
nem változik, az továbbra is a egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjának 1,5
százaléka.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése szempontjából alapvető
különbséget tesz aszerint, hogy a hozzájárulásra kötelezett miként teljesíti a kötelezettségét.
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a szakképzési törvény, illetőleg a felsőoktatási törvény
hatálya alá tartozó tanuló, hallgató gyakorlati képzésének megszervezésével, vagy kizárólag az
állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel.
A gyakorlati képzés szervezését tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében
lehet szervezni a szakképzésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, továbbá a hallgatók
esetében a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a
gyakorlati képzés végrehajtását.
Az együttműködési megállapodás tartalmát, melyet a hozzájárulásra kötelezett a szakképző
iskolával köt, a szakképzési törvény szabályozza.
A 6. §-hoz
A Javaslat a szakképzési hozzájárulás teljesítésének szabályait, a kötelezettség-csökkentő tétel
elszámolását rögzíti. A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek a gyakorlati képzés miatti
csökkentő tételre fel nem használt részét az állami adóhatósághoz kell befizetni.
A 7. §-hoz
A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módját a Javaslat szerint a hozzájárulásra kötelezett
maga választja meg a törvényben meghatározott keretek között az adott évre vonatkozóan.
A 8. §-hoz
A Javaslat szerint a gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége
mértékét 2012. évben 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, ezt
követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről
szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel
csökkentheti.
Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés
keretében történő gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja
a bruttó kötelezettsége mértékét, akkor az azt meghaladó rész az állami adóhatóságtól
visszaigényelhető. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjéről szóló
törvény szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
Abban az esetben, ha a gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött
tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és
csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben
rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy
másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel, vagy szakképző iskolával (teljesítési
megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás
időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet,
azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat
jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett
19
gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesítheti a normatívát. Az átirányításhoz
megállapodásban kell rögzítenie a feleknek a kötelezettségeiket és a jogaikat.
A 9. §-hoz
A Javaslat szerint minden hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás tekintetében az
állami adóhatósággal szemben keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége.
A hozzájárulásra kötelezett - az adózásra vonatkozó szabályok szerint - maga állapítja meg és
vallja be a szakképzési hozzájárulás alapját, az éves bruttó kötelezettségét, a figyelembe vehető
kötelezettség-csökkentő tétel összegét, valamint a nettó kötelezettségét. Ez utóbbit köteles befizetni
a tárgyévet követő év február 25. napjáig.
A Javaslat egyrészt megfelelő garanciát kíván teremteni a gyakorlati képzésben aktívan részt
vevő hozzájárulásra kötelezett többletköltségei jogos visszatérítési igényeinek kielégítéséhez,
másrészt pedig biztosítani kívánja alapvető források képzésének lehetőségét is ahhoz, hogy a
szakképzési hozzájárulás célrendszerében felsorolt indokolt központi és regionális támogatási
igények kielégíthetőek legyenek.
A Javaslat szabályozási hiányt pótol, az adózás rendjéről szóló törvényre való hivatkozással
biztosítja a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó információk, és az ellenőrizhetőség
teljeskörűségét.
A 10. §-hoz
Az állami adóhatóság az általa nettó módon beszedett szakképzési hozzájárulás bevételt havonta,
a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja az NFA Képzési alaprészéhez. Éves szinten
meghatározott tartalmú, az alaprész tervezéséhez szükséges adatszolgáltatást is teljesít a NAV.
A 11. §-hoz
A Javaslat szabályozási hiányt pótol, az adózás rendjéről szóló törvényre való hivatkozással
biztosítja a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó információk, és az ellenőrizhetőség
teljeskörűségét. Az ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamara közvetlen hozzáférési
lehetőséget biztosít az állami adóhatóság részére az általa vezetett, a szakképzésről szóló
törvényben meghatározott, a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről,
valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásaihoz. Az adatszolgáltatásba bevont adatok
körét a szakképzési törvény pontosan meghatározza.
A 12. §-hoz
Az alaprész eredeti kiadási előirányzata a Javaslat alapján a következők szerint alakul:
a)	a Kormány döntésén alapuló, beruházásösztönző képzési célú támogatásra, a meghatározott
támogatáshoz kapcsolódóan nyújtott, az iskolarendszerű szakképzés gyakorlati képzését
szolgáló tanműhely létesítéséhez nyújtott beruházási célú támogatásra, továbbá a
szakképzéssel, illetve a felnőttképzéssel összefüggő, központi program teljesítésére szolgáló
keretösszeg,
b)	a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés
kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeg,
c)	a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon
szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott
megyében igényelt szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról
szóló kormányrendeletben meghatározott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel
20
összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított
keretösszeg
d)	a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a
szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeg,
kerül meghatározásra.
A Javaslat szerint az alaprész törvény által előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó
úgynevezett „szabad” pénzeszközeinek legalább 75 százalékát decentralizált keretként a megyék
számára kell biztosítani.
A központi keretösszeg pedig az előzőek levonását követően fennmaradó összegként határozható
meg.
A 13. §-hoz
A Javaslat szerint a szakképzésért felelős miniszter felelős a szakképzési hozzájárulás
nyilvántartásáért, hatékony felhasználásáért, beszedéséért, ellenőrzéséért, a pénzügyi garanciák
érvényesítéséért.
A Javaslat részletesen meghatározza a szakképzésért felelős miniszter feladatait.
A 14. §-hoz
A Kormány döntése alapján, kérelemre képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 fő részére
munkahelyet teremtő, Magyarország területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára. Kérelemre támogatás
nyújtható a nagyvállalatok részére tanműhely létesítéséhez is, a tanműhelyben folytatott gyakorlati
képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok
közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló
szoftvertermék beszerzéséhez. A támogatás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
A 15. §-hoz
Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a szakképzési törvényben meghatározott
tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet részére, az általa kötött tanulószerződés
alapján folytatott gyakorlati képzésre.
A szakképzésről szóló törvény előírásai alapján tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet vagy
egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek
nyilvántartásában szerepel. A szakképzésről szóló törvény tanulószerződés kötésére jogosult egyéb
szervnek, szervezetnek tekinti
-	a közoktatási intézmények kivételével az egészségügyi, művészeti, közművelődési,
oktatási és szociális ágazatba tartozó gyakorlati képzést folytató
-	költségvetési szervként működő intézményt,
-	alapítványt, egyesületet, egyházi jogi személyt,
-	alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézményt,
-	az agrárágazatba tartozó szakképzést folytató őstermelőt.
A 16. §-hoz
Az állam az alaprész pénzeszközeiből a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai
oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a
gazdaság által az adott megyében igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi
ösztöndíj biztosításával támogatást nyújt.
21
A 17. §-hoz
Az alaprész pénzeszközeiből nyújtható támogatások eddig nem szabályozott lehetőségeit
határozza meg.
2013. január 01-től a decentralizált keret egyik 50 %-a a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek a
fejlesztésére irányuló beruházási célok, míg a másik 50 %-a az iskolai tanműhelyben folyó
gyakorlati képzés működtetési költségeire, valamint a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges
tananyag- és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok,
szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének támogatására használható fel.
Átmeneti évként 2012-ben a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, a Térségi Integrált
Szakképző Központoknak és felsőoktatási intézményeknek a hozzájárulásra kötelezett által
közvetlenül átadható fejlesztési támogatás rendszerét felváltó, a decentralizált keretből pályázati
úton nyújtott támogatási rendszer forrásának kompenzálására a decentralizált keretből csak a
gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházási célok támogathatóak.
A 18. §-hoz
A Javaslat az alaprész központi keretének felhasználási céljait határozza meg, külön kiemelve az
oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatait.
A 19. §-hoz
Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben támogatható
meghatározott intézményi körben a szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó
képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás. Továbbá támogatás nyújtható a
gazdasági kamaráknak, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján
együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek a szakképzésről szóló
törvényben meghatározott, valamint a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban
szereplő szakképzési feladatok ellátásához.
A kapott támogatásokat egyéb bevételként kell elszámolni.
Az alaprész központi keretéből - kérelemre - támogatás nyújtható az országos gazdasági
érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai
szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint -
nyilvános pályázat útján - országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.
Az alaprész központi keretéből támogatható a beruházási célú támogatásra jogosultnál a
szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti,
gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése.
A 20. §-hoz
A támogatások részletes feltételeiről az alaprész kezelőjével kell szerződést kötni.
A Javaslat egyúttal felhatalmazza az alaprészből nyújtott támogatások felhasználásának
ellenőrzésére az állami szakképzési és felnőttképzési intézetet, a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter által vezetett minisztériumot, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb
szerveket.
A 21. §-hoz
22
A támogatott programokhoz kapcsolódó igazolt költségek a törvény szerint a támogatás terhére
elszámolhatók lesznek.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a kifizetések csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig
teljesíthetők, tárgyéven túl fizetési kötelezettség pedig meghatározott összegig vállalható.
A 22. §-hoz
Az alaprészből kapott támogatások célszerű felhasználásának, a létrehozott létesítmények
védelmének, további szakképzési célú hasznosításának garanciáit tartalmazza. Ennek megfelelően
például a pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba kell helyezni, és lekötött
tartalékként kimutatni, a létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni.
A 23. §-hoz
A Javaslat felhatalmazza a Kormányt és a szakképzésért felelős minisztert a rendszer működését
biztosító végrehajtási rendeletek kiadására.
A 24. §-hoz
A törvény hatálybalépéséről tartalmaz rendelkezéseket.
A 25. §-hoz
A rendszer folyamatos működésének biztosítására átmeneti rendelkezések előírására van szükség
a két szabályozási rendszer folyamatos és zökkenőmentes átmenetéhez.
A 26. §-hoz
Az eltérő üzleti éves hozzájárulásra kötelezettek tekintetében az új és a régi törvényi
rendelkezések összehangolásához átmeneti szabályozásra van szükség.
A 27. §-hoz
A Javaslat a hozzájárulási kötelezettségét a felsőfokú szakképzés keretében folytatott gyakorlati
képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettekre nézve tartalmaz átmeneti rendelkezést a
törvény hatálybalépését követően.
A 28. §-hoz
A jogelőd alapokból kapott támogatások célszerű felhasználásának, a létrehozott létesítmények
védelmének, további szakképzési célú hasznosításának garanciáit tartalmazza az átmeneti
rendelkezés.
A 29-30. §-hoz
Az új törvény hatálybalépését megelőző hatályos szabályok szerint megkezdett gyakorlati
képzésekkel kapcsolatos átmeneti szabályok a folyamatosság biztosítását szolgálják.
A 31. §-hoz
23
A törvény hatálybalépését megelőző hatályos szabályok szerint a 2011. évben nyújtott fejlesztési
támogatásokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezés a rendszer folyamatosságát, felhasználásuk
ellenőrizhetőségét, elszámoltatását kívánja szolgálni.
A 32. §-hoz
Átmeneti szabályozás szükséges a törvény hatálybalépését megelőző hatályos szabályok szerinti,
az állami szakképzési és felnőttképzési intézményhez tartozó gyakorlati képzéssel teljesítő
hozzájárulásra kötelezettek bevallási és elszámolási kötelezettségével kapcsolatban elévülési időn
belüli ellenőrzési, illetve önellenőrzési hatáskörök rögzítése tekintetében.
A 33. §-hoz
A régiók szerint meghatározott hiány-szakképesítések körének megyei szinten történő
szabályozásának megszületéséig átmeneti rendelkezés szükséges a támogatások folyamatosságának
érdekében.
A 34. §-hoz
Az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a szakképzési hozzájárulásról és a
képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény, az azt módosító törvények
egyes rendelkezései, a Javaslatban meghatározott miniszteri rendelet.
A 35-37. §-hoz
Technikai dereguláló rendelkezéseket tartalmaznak.