﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/ 4865. számú
törvényjavaslat
a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2011. november
1
2011. évi .... törvény
a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól
A közbiztonság és a közrend megteremtése és fenntartása az állam alapvető joga és
kötelessége. A közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük
biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára a polgárőrség nyújt cselekvési
lehetőséget. E tiszteletre méltó tevékenység elismerése és megbecsülése fejeződik ki a
polgárőrök védelmének és támogatásának állam általi garantálásával. A közbiztonság
megszilárdításában fontos szerepet betöltő önkéntes társadalmi szerveződés hatékony
működésének biztosítása, valamint e szerveződéseknek a rendőrséggel, az
önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködése kereteinek
meghatározása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	§
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári
Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
II.	Fejezet
A POLGÁRŐR SZERVEZETEK JOGÁLLÁSA
1.	A polgárőr szervezetek típusai
2.	§
(1)	Polgárőr szervezet:
a)	a polgárőr egyesület,
b)	a területi polgárőr szövetség, valamint
c)	az országos polgárőr szövetség.
(2)	A polgárőr szervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük a politikai
pártoktól független.
(3)	A polgárőr szervezet elnevezésének tartalmaznia kell a „polgárőr” megjelölést.
Nyilvántartásba vett más társadalmi szervezet az elnevezésében a polgárőrséggel való
összetéveszthetőségre alkalmas megjelölést és elnevezést nem használhat.
2
(4)	A polgárőr szervezet polgárőri jellegére utaló külön nyilvántartási adatot a bírósági
nyilvántartásban fel kell tüntetni.
2.	A polgárőr egyesület
3.	§
(1)	A polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a
bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot,
figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és
középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.
(2)	A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárőri tevékenységen túlmenően
kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet
a)	a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás,
újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a
környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában,
következményeinek felszámolásában,
b)	a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és
természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti
kapcsolat erősítésében,
c)	az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az
állami és önkormányzati vagyon megóvásában,
d)	a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett
képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,
e)	a rendezvények helyszínének biztosításában,
f)	a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a
rendőrfőkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat
által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság
munkájában,
g)	az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek
szakmai tevékenységének segítésében,
h)	a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő
tevékenységben, valamint
i)	a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában.
(3)	A polgárőr egyesület (1) bekezdésben meghatározott alapfeladatait más társadalmi
szervezet nem végezheti, ilyen célra más társadalmi szervezet nem alapítható.
4. §
3
(1)	A polgárőr egyesület a 3. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladatokat akkor
kezdheti meg, valamint végezheti, ha
a)	a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli
együttműködési megállapodást kötött, valamint
b)	az országos polgárőr szövetség tagja.
(2)	A polgárőr egyesület a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a katasztrófák elleni
védekezéssel összefüggő kiegészítő feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti,
ha rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervének előzetes
írásbeli egyetértésével.
(3)	A polgárőr egyesület működési területe annak a településnek, fővárosi kerületnek,
valamint az azokkal közvetlenül határos település földrajzi területe, amelyet a polgárőr
egyesület székhelyeként megjelölt. A polgárőr egyesület működési területe - az alapfeladata
ellátásával összefüggésben, indokolt esetben - a fővárosi kerület, valamint az azzal
közvetlenül határos kerület közigazgatási területén túl a főváros teljes közigazgatási területére
is kiterjedhet.
5.	§
(1)	A polgárőr egyesület a helyi rendőri szervnél kezdeményezi a 4. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti együttműködési megállapodás megkötését. A helyi rendőri szerv az együttműködési
megállapodás megkötésére irányuló kérelmet - a kézhezvételt követő - 30 napon belül,
javaslatával együtt köteles felterjeszteni a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságra. A
megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást a kérelem és a
helyi rendőri szerv javaslatának kézhezvételét követő 30 napon belül köti meg.
(2)	Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen
a)	az együttműködés területeit,
b)	a polgárőr egyesület részére térítés nélkül vagy térítés ellenében átadásra kerülő tárgyi
eszközök, valamint a biztosított helyiségek használatára és visszavételére vonatkozó
rendelkezéseket,
c)	a közös feladatok ellátásának rendjét, valamint a polgárőr egyesület tevékenysége
ellátásáról, annak körülményeiről nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát,
d)	a kapcsolattartás módját, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult helyi rendőri
szervet,
e)	az együttműködést segítő további rendelkezéseket, valamint
f)	a polgárőr egyesület elkötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az
együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan.
(3)	Ha a polgárőr egyesület a 3. § (2) bekezdésében megjelölt kiegészítő feladatok közül az
általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hatáskörével összefüggő feladatot is
4
ellát, úgy e feladat ellátásának módjáról az együttműködési megállapodásban rendelkezni
kell.
(4)	Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha
a)	azt határozott időtartamra kötötték, az időtartam letelt és az együttműködést nem
hosszabbították meg,
b)	abban a felek közösen megállapodnak,
c)	azt az együttműködő fél felmondja, valamint
d)	az együttműködők valamelyike jogutód nélkül megszűnik.
(5)	Az együttműködési megállapodás felmondása esetén a polgárőr egyesület - jogorvoslati
eljárás megindításától függetlenül - polgárőri tevékenységet nem láthat el.
(6)	Ha az együttműködési megállapodás megszűnik, az együttműködők kötelesek elszámolni
egymással. Az elszámolás az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint
történik.
(7)	Az együttműködési megállapodás vonatkozásában - e törvényben foglalt kivételekkel - a
Polgári Törvénykönyv, az azzal kapcsolatos jogvita bíróság előtti eljárására a polgári
perrendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók.
(8)	Ha a polgárőr egyesületnek korábban azért kellett az e törvény szerinti tevékenységével
felhagynia, mert az együttműködési megállapodást a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság
felmondta, akkor e polgárőr egyesülettel, valamint a tagjai által alapított új polgárőr
egyesülettel az azonnali hatályú felmondástól számított 1 éven belül nem köthető újabb
együttműködési megállapodás.
6. §
(1)	A polgárőr szervezet tevékenysége során együttműködik az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szervvel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, továbbá
együttműködhet az egyéb rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati tűzoltóságokkal és az
önkéntes tűzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi
szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel,
valamint a hivatásos vadászokkal. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli
együttműködési megállapodásban rögzíthetik.
(2)	Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység
segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban
való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti.
5
(3)	Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tudomására jut, hogy az
illetékességi területén együttműködési megállapodás hiányában polgárőr szervezet működik,
vagy nem polgárőr szervezetként nyilvántartásba vett társadalmi szervezet a 3. § (1)
bekezdése szerinti tevékenységet lát el, haladéktalanul értesíti az ügyészt, valamint a külön
jogszabályokban meghatározottak szerint intézkedik.
3.	A területi polgárőr szövetség
7.	§
(1)	Területi polgárőr szövetségnek minősül a polgárőr egyesületek olyan szövetsége, amelyet
a megyében székhellyel rendelkező polgárőr egyesületek hoznak létre és az e törvényben
meghatározott feladatokat látja el.
(2)	A területi polgárőr szövetség a 8. § (4) bekezdés szerint akkor kérheti felvételét az
országos polgárőr szövetségbe, ha a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-
főkapitánysággal megkötött együttműködési megállapodással rendelkezik.
(3)	A területi polgárőr szövetség működési területe kiterjedhet a székhelye szerinti
a)	megye közigazgatási területére, valamint
b)	megyével (fővárossal) közvetlenül határos közigazgatási egységek földrajzi területére is.
(4)	A területi polgárőr szövetség tagja a (3) bekezdés szerinti közigazgatási területen működő
polgárőr egyesület lehet.
(5)	A területi polgárőr szövetség
a)	képviseli tagjai közös érdekeit területi állami szervek, a települési önkormányzatok,
valamint más civil szervezetek előtt,
b)	összehangolja tagjai tevékenységét,
c)	együttműködik a működési területén illetékes állami szervekkel, önkormányzatokkal,
valamint a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal a polgárőri szolgálat ellátása
feltételeinek fejlesztése érdekében.
4.	Az országos polgárőr szövetség
8.	§
(1)	Országos polgárőr szövetségnek minősül a polgárőr szervezetek olyan szövetsége, amely
az e törvényben meghatározott feladatokat látja el. Az országos polgárőr szövetség feladatait a
törvény által kijelölt társadalmi szervezet végzi.
6
(2)	Országos polgárőr szövetségként csak az az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet
végezheti, amelynek
a)	a tagságát alkotó polgárőr egyesületek taglétszáma eléri az 50.000 főt,
b)	az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével
együttműködési megállapodást kötött,
c)	legalább három éve országosan szervezi a polgárőr egyesületek és a területi polgárőr
szövetségek - vagy e törvény hatályba lépését megelőzően e törvény szerinti polgárőr
tevékenységet végző szervezetek - tevékenységét, valamint
d)	rendelkezik a polgárőr szolgálat ellátását meghatározó szolgálati és etikai szabályzattal.
(3)	A polgárőr szervezet felvétele az országos polgárőr szövetségbe nem tagadható meg, ha a
polgárőr szervezet magára nézve kötelezőnek fogadja el az országos polgárőr szövetség
alapszabályát. A tagfelvételi kérelem vonatkozásában annak beérkezését követő 30 napon
belül az országos polgárőr szövetség dönt.
9.	§
(1)	Az országos polgárőr szövetség közigazgatási hatósági feladatként
a)	kiadja a polgárőr tevékenység végzésére jogosító igazolványt (a továbbiakban: polgárőr
igazolvány),
b)	nyilvántartást vezet a kiadott polgárőr igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló, a 10.
§ (4), (5) vagy (6) bekezdésében meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokról,
az adatváltozásról, a polgárőr szolgálat ellátására jogosultakról, az igazolvány
visszavonásáról, bevonásáról,
c)	dönt a szolgálati és etikai szabályokat megszegő polgárőrökkel szemben benyújtott
panaszról,
d)	az országos baleset-megelőzési bizottság tagjaként közvetlenül is részt vesz a baleset-
megelőzésben.
(2)	Az országos polgárőr szövetség további feladatai:
a)	gondoskodik a polgárőrök szakmai felkészítéséről, képzéséről, továbbképzéséről,
b)	a polgárőr szolgálat ellátását meghatározó szolgálati és etikai szabályzat megalkotásával
biztosítja a polgárőr szolgálat rendeltetésszerű és szakszerű ellátását,
c)	meghatározza a polgárőrség bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági tevékenységének
irányait, folyamatos szakmai koordinációval segíti a területi polgárőr szövetségek és polgárőr
egyesületek tevékenységét,
d)	az Országgyűlés rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága részére minden év március 31 -
ig írásos beszámolót készít és a bizottság munkaterve szerint tájékoztatót tart,
e)	képviseli és védi a polgárőrség, valamint a polgárőrök érdekeit,
f)	véleményt nyilvánít az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket érintő
jogszabályokról, kezdeményezheti jogszabályok kiadását,
7
g)	az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény
adatvédelmi szabályai megtartásával a nyilvántartásában szereplő adatokról -
személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai adatokat szolgáltat, valamint
h)	kapcsolatot tart a polgárőri tevékenységet ellátó külföldi szervezetekkel.
(3)	Az országos polgárőr szövetség működési, elhelyezési feltételeit az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével kötött együttműködési
megállapodásban meghatározott módon az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv központi szerve vagy a megyei rendőr-főkapitányság biztosíthatja.
(4)	Az országos polgárőr szövetség felkérésére az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv központi szerve gondoskodik a polgárőrök képzésében, szakmai
ismereteinek bővítésében való rendőrségi közreműködésről.
III.	Fejezet
A POLGÁRŐRI SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK, VALAMINT A POLGÁRŐR
IGAZOLVÁNY KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS A NYILVÁNTARTÁS SZABÁLYAI
5.	A polgárőri szolgálat ellátásának feltételei
10.	§
(1)	A polgárőri szolgálat a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok e törvényben
meghatározott feltételeknek megfelelő ellátása.
(2)	A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során - a Büntető Törvénykönyvben
meghatározottak szerint - közfeladatot ellátó személynek minősül.
(3)	A polgárőri szolgálat ellátásának rendjével kapcsolatos részletes szabályokat az országos
polgárőr szövetség által kiadott szolgálati és etikai szabályzat állapítja meg.
(4)	A 3. § (1) bekezdésben meghatározott alapfeladatot, valamint a 3. § (2) bekezdés d) pontja
szerinti kiegészítő feladatot az a
a)	18. életévét betöltött,
b)	cselekvőképes és
c)	büntetlen előéletű
polgárőr láthat el, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára
nézve kötelezőnek ismeri el a (3) bekezdés szerinti szabályzatokat.
(5)	A 3. § (2) bekezdés szerinti kiegészítő feladatot - a (4) és (6) bekezdésben foglalt
kivételekkel - az a
8
a)	18. életévét betöltött és
b)	közügyek gyakorlásától el nem tiltott
polgárőr láthat el, aki magára nézve kötelezőnek ismeri el a (3) bekezdés szerinti
szabályzatokat.
(6)	A 3. § (2) bekezdés a), b) és i) pontja szerinti kiegészítő feladatokat az a korlátozottan
cselekvőképes kiskorú is elláthatja, aki
a)	büntetlen előéletű és
b)	törvényes képviselője előzetes beleegyezésével magára nézve kötelezőnek ismeri el a (3)
bekezdés szerinti szabályzatokat.
6.	A polgárőr igazolvány kibocsátása és a nyilvántartás
11.	§
(1)	A polgárőr a 3. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott alap- és kiegészítő feladatokat
kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. A polgárőr igazolvány formátumát a
rendészetért felelős miniszter állapítja meg.
(2)	A polgárőr igazolvány kiadását a polgárőr egyesületbe történő belépését követően a
polgárőr egyesület az országos polgárőr szövetségtől kérelmezi a tagja számára. A
kérelemhez mellékelni kell a polgárőr által önkéntesen rendelkezésre bocsátott természetes
személyazonosító adatokat, a lakcímét igazoló hatósági igazolvány másolatát, továbbá a 10. §
(4)	bekezdés b) és c) pontjában vagy a 10. § (5) bekezdés b) pontjában és a 10. § (6) bekezdés
a)	pontjában meghatározott feltételek megállapításához szükséges, a polgárőr által a Polgári
Törvénykönyv szerint tett jognyilatkozatot.
(3)	Az országos polgárőr szövetség a polgárőr igazolványt a kiállítására irányuló kérelem
beérkezését követő 30 napon belül adja ki.
(4)	Az országos polgárőr szövetség által kibocsátott polgárőr igazolvány tartalmazza
a)	a polgárőr
aa)	családi és utónevét,
ab)	fényképét,
ac)	azonosító számát,
b)	a polgárőr egyesület nevét és működési területének megjelölését,
c)	az országos polgárőr szövetség mint kibocsátó megnevezését, valamint
d)	a polgárőr igazolvány egyedi azonosítóját.
(5)	A polgárőr igazolvány visszavonásig érvényes.
9
(6)	Az országos polgárőr szövetség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ellenőrizheti a
10.	§ (4) bekezdés b) és c) pontjában, a 10. § (5) bekezdés b) pontjában, vagy a 10. § (6)
bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállását, amelynek elősegítése érdekében a
polgárőr - az országos polgárőr szövetség felszólítására - köteles új, 30 napnál nem régebbi
hatósági bizonyítványt benyújtani.
(7)	Az országos polgárőr szövetség a (6) bekezdés alapján kezelt adatokat az eljárás
befejezését követő napon törli.
(8)	A polgárőr a polgárőr igazolvány adataiban vagy a kiadásának feltételeiben bekövetkezett
változást - az adatok megváltozása esetén új polgárőr igazolvány kiadása, a kiadás
feltételeiben bekövetkezett változás esetén a polgárőr igazolvány visszavonása céljából - 8
napon belül a polgárőr egyesület útján köteles bejelenteni az országos polgárőr szövetség
részére.
12. §
(1)	Az országos polgárőr szövetség a polgárőr igazolványt 8 napon belül visszavonja, ha
a)	megállapítja, hogy kiadásának feltételei nem állnak fenn,
b)	a polgárőrt a polgárőri szolgálat jogellenes ellátása miatt indult szabálysértési vagy
büntetőeljárásban jogerősen elmarasztalták,
c)	a polgárőr egyesület kezdeményezésére, ha a polgárőr nem kíván a továbbiakban polgárőri
szolgálatot folytatni, vagy
d)	a polgárőr egyesület jelzésére, ha a polgárőr egyesületi tagsága megszűnt.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben történő visszavonás tartama a polgárőri
szolgálat ellátására vonatkozó szolgálati és etikai szabályok megsértése miatt a polgárőri
szolgálat ellátásától való eltiltás időtartama, de legfeljebb 6 hónap, szabálysértés elkövetése
esetén 1 év, bűncselekmény elkövetése esetén 5 év. A visszavonás kezdőnapja a polgárőr
jogsértő tevékenységét megállapító határozat jogerőre emelkedésének napja. A visszavonás
időtartamának leteltét követően a polgárőr a 11. § (2) bekezdés szerint kezdeményezheti az
országos polgárőr szövetségnél a polgárőr igazolvány újbóli kiadását.
(3)	Az országos polgárőr szövetség a polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja
a)	a 3. § (1) bekezdésben meghatározott alapfeladat ellátásától vagy a polgárőri szolgálat
ellátásától való eltiltás időtartamára, ha a polgárőrrel szemben az országos polgárőr szövetség
etikai bizottsága a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott intézkedést
alkalmazta, valamint
b)	a szabálysértési vagy a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha a polgárőrrel szemben
szabálysértési vagy büntetőeljárás indult és a polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság
előzetesen indokoltnak tartotta.
10
(4)	A polgárőr köteles a polgárőr egyesületnek haladéktalanul jelezni, ha vele szemben
szabálysértési vagy büntetőeljárást indult. A polgárőr egyesület e tényről haladéktalanul
tájékoztatja az országos polgárőr szövetséget, amely beszerzi az eljáró hatóság nyilatkozatát
arra vonatkozóan, hogy az eljárás jogerős befejezéséig indokoltnak tartja-e a polgárőr
igazolványának bevonását.
(5)	Az országos polgárőr szövetség a honlapján közzéteszi az érvényes, a bevont és a
visszavont polgárőr igazolványok egyedi azonosítóját, valamint a polgárőr egyesület
működési területének megjelölését, amelynek tagja az igazolvány birtokosa.
13. §
(1)	Az országos polgárőr szövetség a polgárőr igazolványok kibocsátásával és
visszavonásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet, amely
a)	a polgárőr természetes személyazonosító adatait és lakcímét, a 10. § (4) bekezdés b) és c)
pontjában, vagy a 10. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 10. § (6) bekezdés a) pontjában
meghatározott feltételek igazolásához szükséges iratokat,
b)	a kiadott polgárőr igazolványok egyedi azonosítóját, továbbá
c)	a visszavont polgárőr igazolványokra, valamint a visszavonás jogalapjára és időtartamára
vonatkozó adatokat
tartalmazza.
(2)	Az országos polgárőr szövetség a 26. §-ban meghatározott rendelkezések végrehajtásának
elősegítése érdekében nyilvántartást vezet, amely a 26. § szerinti támogatás felhasználásával
kapcsolatos adatokat tartalmazza.
(3)	A polgárőr egyesületi tagságának megszűnése vagy a polgárőr igazolvány visszavonása
esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatokat 2 év elteltével kell törölni.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti adat - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel -
kizárólag statisztikai célú gyűjtésre továbbítható.
(5)	Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet
a)	a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b)	az ügyészség törvényességi ellenőrzés lefolytatása, bűncselekmények megelőzése,
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c)	a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása
vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
11
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági
védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső
biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e)	a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a hatáskörébe
tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése, a kifogástalan életvitel ellenőrzése,
valamint a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából,
f)	a rendőrség terrorizmust elhárító szerve terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben
elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt
személyvédelmi feladatai ellátása céljából,
g)	az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közbiztonság-védelmi
feladatainak, valamint közrendvédelmi, határrendészeti feladatainak ellátása során az
együttműködési megállapodás megkötéséhez szükséges, az e törvényben meghatározott
rendelkezések vizsgálata céljából,
h)	a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint
i)	jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
(6)	Az adattovábbítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylés céljának igazolását
és a jogalapot, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához szükséges adatokat.
7.	A polgárőri szolgálatellátás szabályai
14.	§
(1)	A polgárőr - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag egyesülete működési
területén láthatja el tevékenységét.
(2)	A polgárőr az egyesülete működési területén kívül is elláthatja tevékenységét, ha
a)	a területileg illetékes polgárőr egyesülettel közösen látja el tevékenységét,
b)	arra a polgárőr egyesület a 6. § (1) bekezdésben meghatározott szervekkel együttműködési
megállapodást kötött,
c)	a polgárőr egyesületet, vagy a területi szövetséget a megyei (fővárosi) rendőr-
főkapitányság felkéri a megye (főváros) közigazgatási területén való tevékenység-ellátásra,
vagy
d)	a polgárőr egyesület az érintett önkormányzattal írásban erre irányuló együttműködési
megállapodást kötött.
(3)	Amennyiben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv arról
tájékoztatja a polgárőr egyesületet, hogy működési területén fokozott ellenőrzést hajt végre,
ennek tartama alatt a polgárőr egyesület saját feladatainak ellátását köteles bejelenteni és a
fokozott ellenőrzést elrendelő rendőri szerv utasításainak megfelelően eljárni.
15. §
12
(1)	A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a
Rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt - az e törvényben
meghatározottak kivételével - nem alkalmazhat, valamint köteles részrehajlásmentes
magatartást tanúsítani.
(2)	A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során országosan egységes formaruhát (a
továbbiakban: formaruha) visel. A formaruhán jól láthatóan fel kell tüntetni a „polgárőrség”,
valamint a polgárőr egyesület működési területének megjelölését. A formaruha jellemzőit a
rendészetért felelős miniszter állapítja meg.
(3)	A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet,
rendfokozati jelzést nem használhat.
(4)	A polgárőri szolgálat ellátása során a polgárőr köteles magánál tartani polgárőr
igazolványát. Ha a polgárőr közterületen lát el polgárőri szolgálatot, annak tartama alatt
polgárőri igazolványát köteles a formaruhán jól látható helyen, az egyedi azonosítót
tartalmazó oldalával kifelé fordítva, kitűzve viselni.
(5)	A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során - a Rendőrségről szóló törvényben
meghatározott vegyi eszköz kivételével - nem tarthat magánál a közbiztonságra különösen
veszélyes eszközökről szóló kormányrendeletben meghatározott közbiztonságra különösen
veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.
(6)	A polgárőr egyesület polgárőri szolgálat ellátása érdekében a jogszabályban
meghatározottak szerint jogosult az egységes digitális rádió-távközlő rendszer használatára.
16. §
(1)	A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során a rendőrségnél rendszeresített hatóanyag
tartalmú és töltőanyag tömegű vegyi eszközt tarthat magánál, amelyet kizárólag jogos
védelmi helyzetben használhat. A használata esetén kerülni kell a sérülés okozását.
(2)	A polgárőr a vegyi eszköz használata nyomán megsérült személynek köteles segítséget
nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
(3)	A vegyi eszközt az országos polgárőr szövetség - térítés ellenében - az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervétől igényelheti az
együttműködési megállapodás alapján.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott eljárásrend nélkül beszerzett vegyi eszköz birtoklására
és a polgárőri tevékenység során történő felhasználására a közbiztonságra különösen
veszélyes eszközökre vonatkozó általános szabályok az irányadók.
13
17.	§
(1)	A polgárőr egyesület gépjárművén a fényvisszaverődést segítő eszközökön és anyagokon
kívül jelzésként kizárólag a „polgárőrség” felirat, a polgárőr egyesület működési területének
megjelölése és a település címere helyezhető el. A polgárőr szervezet gépjárműve nem lehet
valamely rendvédelmi szerv vagy más hatóság gépjárművéhez való hasonlósága miatt
megtévesztésre alkalmas.
(2)	A polgárőri szolgálat ellátása során a gépjárművön figyelmeztető jelzést adó készülék -
jogszabályban meghatározottak szerint - működtethető.
(3)	A közterületi járőrszolgálat gépjárművel történő ellátása során a polgárőr köteles a
gépjármű menetlevelének olyan módon történő vezetésére, amelyből egyértelműen
megállapítható a polgárőri szolgálat útvonala, időtartama, valamint a figyelmeztető jelzést adó
készülék működtetésének oka, helyszíne és időtartama.
18.	§
(1)	A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény
elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény
folytatását megakadályozni és a bűncselekmény, valamint a tulajdon elleni szabálysértés
elkövetésén tetten ért személyt visszatartani.
(2)	A polgárőr köteles a visszatartott személyt haladéktalanul a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény vagy a
büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult hatóságnak átadni, ha erre nincs módja,
e szervet nyomban értesíteni.
19. §
(1)	A közterületi járőrszolgálat során a közterületen és nyilvános helyen a jogsértő
cselekmények észlelése és megakadályozása céljából a polgárőr meghatározott körzetben,
területen vagy útvonalon figyelemmel kíséri a jogszabályok érvényesülését, végzi a jogellenes
cselekményekkel szembeni bűnmegelőzési tevékenységét, valamint a jogsértések 18. §
szerinti megszakítását és a tetten ért személyek visszatartását.
(2)	A figyelőszolgálatra beosztottak feladata, hogy a megfigyeléssel érintett területen a
közrendet, közbiztonságot veszélyeztető cselekményeket megelőzzék és megszakítsák,
továbbá a rend fenntartása érdekében segítséget nyújtsanak a közösségi rendezvények
rendezőinek.
20. §
14
(1)	A polgárőr a közúti közlekedési balesetek, valamint a kiemelt rendezvények, katasztrófa
sújtotta területek helyszínén, továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szerv, más rendvédelmi szervek és az önkormányzat felkérésére a közlekedés
zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri
intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a jelzőőri tevékenységet a rendőr
megérkezéséig önállóan, azt követően az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szerv felkérésére és utasításainak megfelelően végezheti.
(2)	A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően
haladéktalanul értesíti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet. Az
értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint arra, hogy a polgárőr
megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő.
(3)	A polgárőr - a bölcsőde, az óvoda, valamint az általános és középiskola fenntartójának
értesítése mellett - a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési
megállapodása alapján jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének
elősegítése érdekében a bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák közvetlen közelében
jelzőőri feladatokat ellátni.
(4)	Az (1) és a (3) bekezdésben foglalt célból a jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és
korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját
jól látható és hallható jelzésekkel köteles összehangolni. A jelzőőri tevékenységet végzőnek
és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük.
(5)	Ha a közúti közlekedési baleset helyszínén a forgalmat jelzőőr irányítja, „Egyéb veszély”
jelzőtáblát - jelzőőrre utaló kiegészítő táblával - kell elhelyezni
a)	lakott területen kívül minden esetben,
b)	lakott területen akkor, ha a jelzőőr és jelzése folyamatosan és jól láthatóan nem észlelhető.
(6)	A jelzőőri feladatokat ellátó polgárőr e tevékenysége során láthatósági mellénnyel
kiegészített formaruhát visel. A láthatósági mellényen jól láthatóan fel kell tüntetni a
„polgárőrség” megjelölést.
21. §
(1)	A polgárőr - az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján - közreműködhet
körözött személyek, gépjárművek és más tárgyak felkutatásában, azonosításában, valamint
holttestek személyazonosságának megállapításában. Ha a polgárőr olyan személyről,
gépjárműről vagy más tárgyról szerez tudomást, akivel vagy amellyel kapcsolatban körözést
rendeltek el, köteles erről az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet
haladéktalanul értesíteni.
(2)	Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az adatot igénylő polgárőr
egyesület részére az országos polgárőr szövetségen keresztül biztosítja a körözött személyek,
15
gépjárművek vagy egyéb tárgyak, valamint az azonosítandó holttestek aktuális listájának
elektronikus elérhetőségét.
22. §
(1)	A polgárőr - az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján, a szakmai
felkészítést követően - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a
települési önkormányzat (a továbbiakban: üzemeltető) által közterületen közbiztonsági,
valamint bűnmegelőzési és bűnüldözési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető
módon elhelyezett képfelvevő eszközök által rögzített képek megfigyelésében
közreműködhet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti közreműködés kizárólag a képfelvevő által továbbított képek
megfigyelését j elenti.
(3)	A polgárőr az (1) bekezdés szerinti közreműködés során észlelt szabálysértésről vagy
bűncselekményről haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatóságot.
(4)	A polgárőr a képfelvevő eszközök kezelése során köteles betartani azokat az üzemeltető
által kialakított szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, amelyek az
érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének
körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától óvja meg.
(5)	A rögzített képfelvételt a polgárőr köteles a Rendőrségről szóló törvényben és a
közterület-felügyeletről szóló törvényben foglalt felhasználási célból a büntető vagy
szabálysértési eljárásra jogosult szerv részére továbbítani. A továbbítás során meg kell jelölni
a képfelvétel keletkezése helyét, napját és pontos idejét, valamint a kezelő polgárőr nevét és
azonosítószámát.
(6)	A polgárőr a képfelvevő eszköz kezelése során az (5) bekezdésben meghatározott feladat
ellátása céljából a képfelvételen szereplő személyre vagy járműre vonatkozóan tudomására
jutott adatokat, információkat az eredeti céltól eltérően nem használhatja fel, a személy- és
lakcím, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban tárolt adatok lekérdezésére nem
jogosult.
(7)	A polgárőr e feladatkörébe tartozó, a szabálysértési és a közigazgatási hatósági
eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére külön törvények rendelkezései az
irányadók.
23.	§
Június 27-e országos polgárőrnap.
IV. Fejezet
16
A PANASZ
24. §
(1)	A polgárőri szolgálat ellátásával összefüggő szolgálati és etikai szabályszegés esetén
panasznak van helye.
(2)	Etikai szabályszegést követ el az a polgárőr, aki
a)	az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít,
b)	e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet oly módon gyakorolja, amely alkalmas arra,
hogy a polgárőrség jó hírnevét sértse,
c)	a polgárőr a 11. § (2) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatában valótlan feltételek
fennállását állította, vagy
d)	a 11. § (8) bekezdés és 12. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
(3)	Szolgálati szabályszegést követ el az a polgárőr, aki a szolgálati szabályzat előírásaival
ellentétes magatartást tanúsít, azonban magatartásával nem valósít meg szabálysértést, vagy
bűncselekményt.
(4)	A panaszról etikai eljárás keretében az országos polgárőr szövetség etikai bizottsága dönt.
Az etikai eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha ugyanabban az ügyben állami szervek is
eljárást folytatnak.
(5)	Etikai eljárás indítását az országos polgárőr szövetségnél bárki kezdeményezheti, valamint
az országos polgárőr szövetség hivatalból is megindíthatja.
(6)	Az etikai eljárás megindítására csak szolgálati vagy etikai szabályszegés gyanúja esetén
kerülhet sor. Nem indítható etikai eljárás, ha azt az országos polgárőr szövetség a szolgálati
vagy etikai szabályszegés tudomására jutásától számított 3 hónapon, vagy a cselekmény
elkövetésétől számított 1 éven belül nem indította meg.
(7)	Az eljárás alá vont polgárőr az eljárás során képviselőt vehet igénybe, a bizonyítékokat
megismerheti, nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet, a
tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, az eljárási
cselekményeknél jelen lehet.
(8)	Az etikai bizottság által kitűzött tárgyalásra az eljárás alá vont polgárőrt meg kell idézni és
egyben tájékoztatni kell a távolmaradás következményeiről.
(9)	Az etikai bizottság tagjaként az eljárásban és a döntéshozatalban nem vehet részt az eljárás
alá vont polgárőr hozzátartozója és az, aki az eljárásban mint tanú, szakértő vagy tolmács vesz
részt, valamint akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. Az etikai bizottság tagja a
17
kizárási ok fennállását köteles haladéktalanul bejelenteni. Ezt követően az eljárásban nem
vehet részt.
(10)	Az országos polgárőr szövetség bármely tagja bejelenthet olyan okot, amely az etikai
bizottság tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi. A bejelentés alapján a kizárás
kérdésében az etikai bizottság dönt, a bizottság döntéséig a kizárási okkal érintett személy az
eljárásban részt vehet, kivéve a kizárásáról való döntés meghozatalát.
(11)	Az etikai bizottság az eljárás során írásbeli, indokolással ellátott határozatot hoz, amelyet
a meghozataltól számított 3 napon belül az eljárás alá vont polgárőr és a panaszt tevő részére
megküld, a határozattal érintett más személy részére pedig kérésére megküldhet.
(12)	Az etikai bizottság tagjai eljárásuk során nem utasíthatók és döntéseikkel kapcsolatban
nem vonhatók felelősségre.
25.	§
(1)	A polgárőr szolgálati és etikai szabályszegése esetében alkalmazható intézkedések:
a)	írásbeli figyelmeztetés,
b)	a 3. § (1) bekezdésben meghatározott alapfeladat ellátásától való - legfeljebb 6 hónapig
terjedő - eltiltás, vagy
c)	a polgárőri szolgálat ellátásától való - legfeljebb 6 hónapig terjedő - eltiltás.
(2)	Az országos polgárőr szövetség
a)	etikai szabályait, az etikai szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait az
etikai szabályzat,
b)	szolgálati szabályait, a szolgálati szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait
a szolgálati szabályzat
rögzíti.
(3)	Az etikai bizottság által lefolytatott eljárásban hozott határozat ellen a kézbesítéstől
számított 30 napon belül a panaszt tevő, az etikai eljárás alá vont polgárőr, valamint más, a
határozattal érintett személy - az egyesületek által hozott döntésekre irányadó szabályok
szerint - bírósághoz fordulhat.
V.	Fejezet
A POLGÁRŐR SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
26. §
18
(1)	A központi költségvetés a polgárőri tevékenységet - az éves költségvetési törvényben
meghatározottak szerint - az országos polgárőr szövetségen keresztül az alábbi formában
támogatja:
a)	az országos polgárőr szövetségnek az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű
támogatást nyújt,
b)	megtéríti a polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök formaruhával történő ellátásának
költségeit vagy azt természetben biztosítja, és
c)	megtéríti a polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök fényvisszaverő mellénnyel történő
ellátásának költségeit vagy azt természetben biztosítja.
(2)	Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott támogatás keretében a formaruhának,
valamint a fényvisszaverő mellénynek a polgárőr részére történő juttatását a központi
költségvetés egyszeri alkalommal, valamint az új tagnak a polgárőr egyesületbe való
belépését követően biztosítja.
(3)	A polgárőr szervezetek a részükre biztosított eszközöket - a rendeltetésüknek és céljuknak
megfelelően - kizárólag az e törvényben meghatározott feladataik ellátásához használhatják.
(4)	Az állami, önkormányzati szervek - különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi
szervek, valamint a közlekedési, a környezet- és természetvédelmi hatóságok - a polgárőr
szervezetek működését és tevékenységét lehetőség szerint anyagi források biztosításával,
technikai és egyéb eszközök átadásával, feleslegessé vált vagyontárgy ingyenes átruházásával
vagy más módon támogathatják.
VI.	Fejezet
AZ ÜGYÉSZ ÉS A BÍRÓSÁG INTÉZKEDÉSEI
27.	§
(1)	A polgárőr szervezetek működésének törvényességét az ügyész - az e törvényben
meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény és az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
törvény rendelkezései szerint ellenőrzi.
(2)	Ha a 3. § (1) bekezdésében meghatározott polgárőr tevékenységet nem polgárőr
szervezetként nyilvántartásba vett társadalmi szervezet végzi, az ügyészség törvényességi
ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordul. A bíróság a kereset alapján a
társadalmi szervezetet eltiltja további tevékenységétől.
(3)	Ha a polgárőri szolgálat végzéséhez szükséges együttműködési megállapodás megszűnik,
vagy a polgárőr egyesületnek az országos polgárőr szövetségben megszűnik a tagsága, az
ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A
19
bíróság a kereset alapján a polgárőr egyesületet - új együttműködési megállapodás
megkötéséig, valamint az országos polgárőr szövetség tagjai közé való újbóli felvételig -
eltiltja további tevékenységétől.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
8.	Felhatalmazó rendelkezések
28.	§
Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a)	a polgárőrök szakmai ismereteinek bővítésében való közreműködés rendőrségi feladatait,
b)	a polgárőrök által alkalmazható vegyi eszköz igénylésének rendjét, a térítés módját, a vegyi
eszköz átvételének, valamint visszavételének szabályait,
c)	a polgárőrök formaruhával történő ellátásának szabályait,
d)	a polgárőr igazolvány formátumát,
e)	a formaruha és a fényvisszaverő mellény jellemzőit,
f)	- az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a polgárőr igazolvány kiadásával
kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjat,
g)	- az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az éves költségvetési törvényben
meghatározott összegű támogatás elosztásának a részletes szabályait.
9.	Hatályba léptető rendelkezések
29.	§
(1)	Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 30. § (3) és (4) bekezdése 2013. július 1-jén hatályát veszti.
10.	Átmeneti rendelkezések
30.	§
(1)	A bejegyzett és működő polgárőr szervezet legfőbb szervének e törvény hatálybalépése
évében megtartott első ülésén köteles alapszabályát módosítani és azt a bíróság részére
megküldeni.
(2)	A bejegyzett és működő polgárőr szervezetek 2012. december 31 -ig kötelesek az e
törvényben foglaltaknak megfelelni.
20
(3)	A 26. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ruházatot vagy annak fedezetét a központi
költségvetésben - az e törvénynek megfelelően átalakult, e törvény szerint működő polgárőr
egyesületek tagja vonatkozásában - 2013. január 1-jét követően kell biztosítani.
(4)	Az országos polgárőr szövetség az e törvény szerint működő polgárőr egyesületek
tagjainak a polgárőr igazolványokat 2013. július 1-ig köteles kiadni.
(5)	Ha a Fővárosi Bíróság által, a 3664/2011. megyei nyilvántartási számon nyilvántartott
Országos Polgárőr Szövetség legfelsőbb szerve döntésével vállalja, valamint az e törvényben
meghatározott feltételeknek megfelel, úgy az országos polgárőr szövetség e törvényben
meghatározott feladatait az Országos Polgárőr Szövetség látja el.
11.	Módosító rendelkezések
31.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 2. pont
i)	alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:)
„i) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben
meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban,”
12.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
32.	§
(1)	Hatályát veszti a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény.
(2)	Hatályát veszti a Btk. 217. § (2) bekezdése, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi
LXIX. törvény 142/B. §-a és az azt megelőző alcím.
21
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közbiztonság és a közrend megteremtése, illetve fenntartása az állam kizárólagos joga és
kötelessége. E feladatban való önkéntes, civil állampolgári részvétel és közreműködés olyan
cél, amelyet az állam elismer és támogat, azonban ennek a közreműködésnek a feltételeit és
korlátait is jogosult meghatározni.
A polgárőrség Magyarországon 1990-ben kezdte meg működését. Az első polgárőr
szervezetek a Kormány által támogatott mozgalomként jöttek létre. A polgárőrség mintegy
két évtizedes működésének társadalmi hatásai nagy jelentőséggel bírnak. A polgárőrség
meghatározó közösségszervező erővé vált, amely a közbiztonság érdekében működő
legnagyobb létszámú mozgalomként cselekvési és önmegvalósítási lehetőségeket nyújt a
bűnmegelőzés és a rendfenntartás iránt elkötelezett, a környezetük biztonságáért felelősséget
érző polgárok számára. A tevékenység társadalmi elismertségét jelzi, hogy - az európai
nemzetek sorában egyedülálló módon - 2006-ban törvény született a polgárőrségről.
A legutóbbi országgyűlési képviselő választásokat nem sokkal megelőzően azonban olyan új,
polgárőrségként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a
közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték célul, a működésük
ugyanakkor e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a biztonság növelése helyett
eszkalálták a társadalmi feszültségek következményeit. Mivel a polgárőrszervezetek az
egyesülési jogról szóló törvény hatálya alatt tevékenykedve szabadon alakíthatók, az ezzel
kapcsolatos visszaélések megelőzése a jelenlegi szabályozás mellett nem biztosított
maradéktalanul.
A polgárőrség tevékenységére vonatkozó törvényi szintű szabályokat jelenleg a
polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény rögzíti. Az új szabályozás nemcsak a polgárőrök
tevékenységére, de szervezeteikre, illetve azok működésére vonatkozó szabályokat is
megállapítja annak érdekében, hogy az új szabályrendszer képes legyen megakadályozni a
polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységeket, illetve az egyesülési
joggal történő egyéb visszaéléseket.
Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető jog, azonban az állam szabályozott keretek
közé kívánja szorítani a rendészeti feladatokat ellátó civil szerveződéseket, illetve ki kívánja
szűrni azokat a szerveződéseket, amelyek a polgárőrség megnevezéssel visszaélve, a polgárőri
tevékenységgel össze nem egyeztethető tevékenységet folytatnak, vagyis a törvényjavaslat
célját és rendelkezéseit nem tekintik kötelező erejűnek magukra nézve.
A polgárőrség jogállására, szervezetére és tevékenységére vonatkozó új szabályozás
elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve
a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés
működését, e szervezeteknek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel
és a lakossággal való együttműködését, illetve megfelelő állami támogatásukat.
22
A törvényjavaslat elismeri a polgárőrség társadalmi szervezeti jellegét, ennek megfelelően
lényegi eleme a polgárőrség szervezeti rendszerének meghatározása, amely illeszkedik a
közjogi intézményrendszerhez. A polgárőri tevékenység alapvetően az egyesülési jog alapján
létrejött és működő egyesületekre, valamint azok szövetségeire épül, de a tevékenység
rendészeti jellege következtében szükséges bizonyos feltételekhez kötni annak ellátását.
A közfeladatok (igazolvány kiadása, nyilvántartás vezetése stb.) ellátása és az átlátható
működés érdekében indokolt a polgárőr szervezeteket egy, országos polgárőr szövetségbe
tömöríteni. A törvényjavaslat ezért országosan csak egy országos polgárőr szövetség
működését teszi lehetővé.
Bár a kötelező tagság az egyesülési jog korlátozását jelenti, azonban az alapjog-korlátozás
során vizsgálandó szükségességi-arányossági tesztnek a törvényjavaslat megfelel.
Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni azt, hogy a polgárőrök a helyi közrend és közbiztonság
fenntartásában működnek közre, amely kizárólagos állami feladat. Ha a polgárok önkéntesen
részt kívánnak venni az állami monopóliumként a rendvédelmi szervek által ellátott
feladatokban, akkor az ilyen célra irányuló egyesülés álláspontunk szerint korlátozható.
Ugyanakkor a civil önkéntesek részvételét indokolt biztosítani, ezt biztosítja a javaslat,
azonban a fent kifejtettekre tekintettel bizonyos korlátok bevezetésével. Hangsúlyozandó az
is, hogy a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában közreműködni kívánó polgárok
szabad akaratukból döntenek úgy, hogy tenni kívánnak településükért, így a polgárőr
egyesületbe való önkéntes belépéssel (polgárőr egyesület alapításával) tudomásul veszik,
hogy az országos polgárőr szövetségbe is szükséges belépni. Az országos polgárőr szövetség
látja el azokat az állami - adott esetben hatósági, szakmai felügyeleti - feladatokat, amelyek
elengedhetetlenek a rendészeti jellegű tevékenységet is végzők esetében.
Fontos megemlíteni azt is, hogy a polgárőrség által vállalt tevékenység ellátását az állami,
önkormányzati szervek számára az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő törvényi
rendelkezések (pl. a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a katasztrófavédelemről és a
hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény)
szabályozzák.
A törvényjavaslat szerint az állam olyan szerepet vállal a polgárőri tevékenység területén,
amely elősegíti az eredményes működést, ugyanakkor biztosítja a polgárőr szervezetek
autonómiáját, önszabályozó képességük erősödését.
23
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-2. §-hoz
A polgárőr szervezetek olyan, az egyesülési jog alapján létrehozott civil szervezetek, amelyek
létrehozatalához, illetve működéséhez az állam speciális követelményeket támaszt. Az e
törvényben foglalt különös rendelkezések hiányában a polgárőr szervezetekre az egyesülési
jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, továbbá a
Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A javaslat meghatározza a polgárőr szervezetek fajtáit, deklarálja a működésük
politikamentességét, biztosítja továbbá a polgárőr elnevezés védelmét. Egyben előírja a
polgárőr szervezetek számára, hogy elnevezésüknek tartalmaznia kell a „polgárőr”
megjelölést, a tevékenységükre való utalást.
A polgárőr szervezetek e jellegét a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni. A bíróság a
polgárőri tevékenység ellátásának jogosultságára utaló külön nyilvántartási adat
bejegyzésével (mint pl. a közhasznú szervezetek esetében a közhasznúsági fokozat) veszi e
szervezeteket nyilvántartásba.
a 3. §-hoz
A javaslat meghatározza a kizárólagos polgárőr tevékenységeket, amelyeket más társadalmi
szervezet, vagy egyéb célra létrejött egyesület nem végezhet. A javaslat a közterületi
járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, illetve bölcsőde, óvoda és
általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri feladatokat tekinti olyan
tevékenységeknek, amelyek a közrend és közbiztonság fenntartásával oly módon függnek
össze, hogy azokat az állam mellett civil elemként csak a polgárőrség végezheti. A (2)
bekezdés - nem taxatív módon - azon tevékenységeket sorolja fel, amelyek hagyományosan
kapcsolódnak a polgárőrök kialakult feladataihoz. E bekezdésben meghatározott feladatok
ellátása az egyesület önkéntes vállalásán alapul és e tevékenységek nincsenek fenntartva
kizárólagosan a polgárőr egyesületek számára.
A kizárólagos polgárőri tevékenységek törvényi meghatározása, e tevékenységeket végző
egyesületek megnevezésének kizárólagossága és azon törvényi tilalom, hogy a kizárólagos
tevékenységeket csak polgárőr egyesület végezhet, együttesen meghatározza a polgárőr
működés lényegét, megadva ezzel azokat az ismérveket, amelyek alapján a polgárőr egyesület
és polgárőr tevékenység egyértelműen elválasztható más tevékenységektől és egyesületi
fajtáktól.
a 4. §-hoz
A törvényjavaslat feltételeket határoz meg polgárőr egyesületek működéséhez. Ezáltal
egyfajta korlátot állít az egyesülési szabadság elé, azonban erre az egyesülési jogról, valamint
24
a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megadja a lehetőséget,
tekintettel arra, hogy a rendfenntartás állami monopólium. Így aki e körben kíván civilként
közreműködni, annak meg kell felelnie a törvényi feltételeknek.
Az új szabályozás a polgárőr egyesület működésével kapcsolatban két feltételt határoz meg.
Míg az egyesülési jog alapján a polgárőr egyesület szabadon alapítható, addig a speciális
polgárőr tevékenységek akkor végezhetők, ha az egyesület a rendőrséggel együttműködési
megállapodást kötött. E megállapodás biztosítja, hogy a kizárólagos állami feladatok
ellátásáért felelős rendőri szervek a helyi polgárőr egyesületek működéséről naprakész
ismeretekkel rendelkezzenek, egyben lehetőséget teremt a rendőrségi szakmai szempontok
polgárőrség részére történő átadására is. Az együttműködés egy partnerségi és korlátozott
szakmai felügyeleti jellegű megállapodás, amely biztosítja a rendészeti szakmai szempontok
érvényesülését, egyben a polgárőrség napi működését nem korlátozza.
A második törvényi feltétel, hogy a létrejött polgárőr egyesületeknek az országos polgárőr
szövetség tagszervezetévé kell válnia. Az országos polgárőr szövetség valamennyi tagjára
kötelező érvényű szolgálati és etikai szabályzat kiadásával biztosítani tudja a polgárőrök
egységes jogalkalmazását, szakmai ajánlásaival és szervezési képességével képes a mozgalom
eredményeinek, társadalmi megítélésének javítására, kiadja a polgárőr igazolványt,
nyilvántartást vezet a polgárőrökről.
Ha a polgárok önkéntesen részt kívánnak venni az állami monopóliumként a rendvédelmi
szervek által ellátott feladatokban, akkor az ilyen célra irányuló egyesülés korlátozható.
Ugyanakkor a civil önkéntesek részvételét indokolt biztosítani, ezt biztosítja a javaslat,
azonban a fent kifejtettekre tekintettel bizonyos korlátok bevezetésével. Hangsúlyozandó az
is, hogy a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában közreműködni kívánó polgárok
szabad akaratukból döntenek úgy, hogy tenni kívánnak településükért, így a polgárőr
egyesületbe való önkéntes belépéssel (polgárőr egyesület alapításával) tudomásul veszik,
hogy ezzel egyidejűleg az országos polgárőr szövetségbe is szükséges belépni. Az országos
polgárőr szövetség közfeladatként látja el azokat az állami - adott esetben hatósági, szakmai
felügyeleti - feladatokat, amelyek elengedhetetlenek a rendészeti jellegű tevékenységet is
végzők esetében.
A polgárőr szervezetek jelentős szerepet betöltő önkéntes civil rendfenntartó szerveződések,
amelyeknek tagjai rendszerint abból a közösségből kerülnek ki, ahol az önkéntes
szolgálatukat teljesítik. A lakosság személyesen ismeri polgárőreit és viszont, a polgárőrök
pedig otthonosan mozognak az érintett területen. Az egyesületi tagság összetétele többé-
kevésbé visszatükrözi a környezet népességének társadalmi rétegződését és korösszetételét,
márpedig egy ilyen szervezet hatékony módon képes lakossági kapcsolatokat kiépíteni,
továbbá autonóm partnere lehet az önkormányzatnak, illetve hasznos segítője a rendőrségnek.
az 5-6. §-hoz
25
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a polgárőr szervezet a működési területén illetékes megyei
(fővárosi) rendőr-főkapitánysággal a jogszabályban pontosan meghatározott feltételek szerint
megkötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján végezheti tevékenységét. Az
együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a
kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való
részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti. A
törvényjavaslat mindemellett pontosan meghatározza az együttműködési megállapodások
tartalmi kellékeire, illetve az együttműködés tartalmára vonatkozó követelményeket.
Az együttműködési megállapodás megkötése a rendőrségnek is érdeke, hiszen a lakosság
részvétele ezáltal válik lehetővé a kötelező állami, illetve önkormányzati feladatok
ellátásában. A polgárőrséget a törvény értelmében ezen kívül is teljes körű együttműködési
kötelezettség terheli a rendvédelem további állami és önkormányzati szereplőivel, így a
törvényjavaslat értelmében ebben a körben is sor kerülhet írásbeli megállapodás megkötésére.
Az együttműködési megállapodás a gyakorlatban az együttműködők közötti mindennapi
feladatellátás - szükség szerinti - összehangolását, a szolgálatszervezést, a közös akciókban
való részvétel konkrét feladatait hivatott megjeleníteni, mely együttműködés során a
rendőrség oldaláról a helyi rendőri szerv fog megjelenni. A helyi viszonyok vonatkozásában
az illetékes rendőrkapitányság van abban a helyzetben, hogy egyértelműen kifejezésre tudja
juttatni azt, hogy egy adott időszakban az aktuális közbiztonsági helyzetre is figyelemmel
melyek azok a kiemelt területek, ahol szorosabb együttműködés indokolt, illetve ezzel
biztosítható az is, hogy a felek egy váratlan helyzetre valóban összehangoltan és késedelem
nélkül képesek legyenek reagálni. Erre tekintettel a polgárőr egyesület a helyi rendőri szervnél
kezdeményezi az együttműködési megállapodás megkötését, a helyi rendőri szerv pedig
véleményével együtt megküldi azt a jogi személyiséggel rendelkező megyei (fővárosi)
rendőr-főkapitányságnak. A helyi rendőri szerv ugyanis nem rendelkezik jogi személyiséggel,
így az együttműködési megállapodás megkötésére nem jogosult.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az együttműködési megállapodással kapcsolatos jogviták bírói
úton rendezhetők. A felmondás következménye, hogy a polgárőr egyesület a kizárólagos
polgárőri tevékenységeket nem végezheti, ezzel polgárőri jellegét elveszti.
a 7. §-hoz
A helyi szinten működő polgárőr egyesületek önkéntes alapon működő területi szintű
szövetségei a területi polgárőr szövetségek. A területi polgárőr szövetség koordinációs,
képviseleti feladatokat lát el. Mivel a szövetségek létrehozása az egyesülési jog alapján
teljesen önkéntes, így a törvény nem kíván beavatkozni a tevékenységükbe. Ennek alapján a
feladatait csak példálózó jelleggel sorolja fel.
a 8-9. §-hoz
26
Az új szabályozási igénnyel egyidejűleg új feladatok (igazolvány kiadása, nyilvántartás
vezetése) jelennek meg, amelyeket valamely szervezetnek el kell látnia. Mivel civil
szerveződésről van szó és a jogalkotónak nem célja, hogy a természetes személy polgárőrök
számára olyan terhekkel járó kötelezettséget írjon elő, ami visszatartaná őket ettől az önkéntes
részvételtől, ezért a törvény a sportszervezetek, országos szakszövetségek koncepcionális
szabályozási mintáját vette alapul és nem valamely állami szervhez telepítette e hatásköröket.
Az országos polgárőr szövetség autonómiája a törvényjavaslat alapján magas fokú,
önkormányzati elven működik, így indokolt jogállását ennek megfelelően meghatározni,
összhangban a jogállamiság követelményeivel.
A törvényjavaslat az országos polgárőr szövetség hatáskörébe utalja a polgárőr igazolványok
kiadását, nyilvántartás vezetését az igazolványokról (ezáltal a polgárőrökről), valamint a
szolgálati és etikai szabályokat megszegő polgárőrökkel szemben benyújtott panaszok
kivizsgálását.
a 10. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy kizárólagos polgárőri tevékenységeket csak a
nagykorú, cselekvőképes és büntetlen előéletű személyek végezhetnek. A törvényjavaslat
polgárőri szolgálatnak az alapfeladatok ellátását minősíti. E feladatok ellátása során a
polgárőr közfeladatot ellátó személynek minősül, fokozott büntetőjogi védelem alá esik.
A polgárőr egyesület önkéntesen vállalható feladatainak elvégzését a törvény kevésbé szigorú
feltételekhez köti, ebben az esetben a 18. életév betöltésén túl csak azt követeli meg a törvény,
hogy az érintett a közügyek gyakorlásától ne legyen eltiltva. Nem indokolt a kiegészítő
tevékenységek ellátását a szigorúbb, büntetlen előéletre vonatkozó feltételhez kötni.
A törvényjavaslat újdonságként szabályozza, hogy a polgárőr egyesület kiegészítő feladatai
közül bizonyos - az életkorának megfelelő - feladatokat a 14. életévét betöltött, azonban a 18.
életévet el nem érő kiskorú is elláthasson. Az ő esetükben azonban nem beszélhetünk
közügyek gyakorlásától való eltiltástól, így e körben szintén a büntetlen előélet feltétele került
meghatározásra. Mivel a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához a Polgári
Törvénykönyv szerint a törvényes képviselője beleegyezése is szükséges, erről a törvény is
rendelkezik.
A javaslat ezen túlmenően a polgárőri tevékenységek ellátását az országos polgárőr szövetség
által megalkotott szolgálati és etikai szabályzat kötelező betartása esetén teszi lehetővé.
a 11-13. §-hoz
A polgárőri szolgálat kizárólag az e tevékenység végzésére jogosító polgárőr igazolvány
birtokában látható el, amelynek kiadását a polgárőr egyesület a tag belépését követően az
27
országos polgárőr szövetségtől kérheti. A törvényjavaslat nem kívánja a polgárőr
kötelezettségévé tenni az igazolvány kérelmezését, neki csak a szükséges adatokat és a
jognyilatkozatát kell biztosítania.
A polgárőr igazolványok, illetve a polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök tevékenységének
felügyelete érdekében a törvény speciális nyilvántartás létrehozatalát rendeli el, amelyet az
országos polgárőr szövetség vezet. Ezáltal lehetővé válik a polgárőri szolgálatot ellátó
polgárőrök tevékenységének nyomon követése, aminek kiemelkedő garanciális jelentősége
van a polgárőr szervezetek jogszerű működése szempontjából.
A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy a nyilvántartásból mely szerveknek, milyen
célból és milyen adattartalommal adhatók át adatok, biztosítja továbbá, hogy a polgárok
hozzájuthassanak a nyilvántartás azon adataihoz, amelyek alapvető jogaik érvényesítéséhez
szükségesek.
Mivel a polgárőr igazolványok felesleges adminisztrációval, illetve többletköltségekkel járó
időszakonkénti cseréje nem indokolt, a törvény értelmében a polgárőri szolgálat ellátására
jogosító igazolvány visszavonásig érvényes; az igazolvány visszavonásának esetköreit
ugyanakkor a jogszabály tételesen meghatározza.
Az igazolvány kibocsátója a kiállítás feltételeinek fennállását folyamatosan, de legalább
évente ellenőrzi, a polgárőrt emellett bejelentési kötelezettség terheli az igazolvány adataiban,
illetve a kiállításának feltételeiben bekövetkezett változások tekintetében.
A törvényjavaslat előírása alapján az országos polgárőr szövetség honlapján közzéteszi az
érvényes, illetve a bevont azonosítók jegyzékét, a polgárőr működési területének
megjelölésével együtt. Így bárki számára ellenőrizhetővé válik, hogy az igazolvány birtokosa
jogosult-e polgárőri feladatok ellátására és ha igen, működési területén jár-e el.
a 14. §-hoz
A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során főszabályként kizárólag egyesülete működési
területén járhat el. Ugyanakkor a törvényjavaslat pontosan meghatározza a működési területen
kívüli jogszerű eljárást megalapozó kivételes esetköröket, amelyek igazodnak a már kialakult
és közmegelégedéssel folytatott gyakorlathoz.
A polgárőr egyesület működési területe annak a településnek, fővárosi kerületnek, valamint az
azokkal közvetlenül határos közigazgatási egység földrajzi területe, amelyet a polgárőr
egyesület székhelyeként megjelölt.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy amennyiben az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv arról tájékoztatja a polgárőr egyesületet, hogy működési területén fokozott
ellenőrzést hajt végre, ennek tartama alatt a polgárőr egyesület saját feladatainak ellátását
köteles bejelenteni és a fokozott ellenőrzést elrendelő rendőri szerv utasításainak megfelelően
28
eljárni. Ez a rendelkezés az ilyen esetekben minden polgárra kiterjedő tűrési kötelezettségen
kívül lehetőséget teremt a fokozott ellenőrzésben eljáró rendőrség munkájának polgárőrség
általi támogatására is.
a 15. §-hoz
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a helyi önkormányzat és az
egyéb hatósági jogkörrel bíró szervezetek tevékenységét a lakosság sokszor kényszerként éli
meg, mivel nem látja át, hogy az állami akarat végrehajtása mögött a közösség érdekének
képviselete áll.
A közhatalomi jogosítványokkal nem rendelkező társadalmi szervezet lévén a polgárőrségnek
ezért különösen ügyelnie kell arra, hogy a lakosság ne csak eltűrje ténykedését, hanem
működése a lakosság többségének kifejezett támogatását élvezze. Ennek elősegítése
érdekében a törvényjavaslat egyrészt alapvető rendelkezésként rögzíti, hogy a polgárőr
tevékenysége ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, illetve a Rendőrségről szóló
törvényben meghatározott kényszerítő eszközt - az e törvényben meghatározott kivétellel -
nem alkalmazhat, másrészt azt az elvárást is kifejezésre juttatja, miszerint a rendvédelmi
tevékenységben szerepet vállaló önkéntes polgárőröknek a tevékenységük ellátása során
részrehajlásmentes magatartást kell tanúsítaniuk.
Korábban is felmerültek már a polgárőrök egyedi formaruhával történő ellátására vonatkozó
igények, így számos egyesület készítette el a maga formaruháját, amelynek következtében a
polgárőrök megjelenése meglehetősen változatos képet mutatott. Ezt a helyzetet szünteti meg
a törvény, amikor országosan egységes formaruha viselését írja elő a polgárőri alapfeladat
ellátása időtartamára. Ugyanakkor a törvényjavaslat előírta azt is, hogy a polgárőri szolgálat
ellátása során nem viselhető olyan formaruha, amely rendvédelmi szerv vagy más hatóság
tagjának egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre alkalmas, vagy amelynek a
viselése jogszabályba ütközik. Mivel azonban a megtévesztésre való alkalmasságot nehéz
bizonyítani, a törvényjavaslat előírja, hogy a formaruhán jól látható módon fel kell tüntetni a
„polgárőrség”, valamint a polgárőr egyesület működési területe megjelölést. A formaruha
további jellemzőit a rendészetért felelős miniszter által kiadott önálló jogszabály hivatott
megállapítani. Ezt követően a polgárőrök már messziről felismerhetőek lesznek.
A törvényjavaslat polgárőri tevékenység fontos garanciális elemeként írja elő, hogy a
közterületen történő polgárőri szolgálat ellátása során a polgárőr köteles magánál tartani
polgárőr igazolványát, és azt a formaruhán jól látható helyen, a nevet, a fényképet és az
egyedi azonosítót tartalmazó oldalával kifelé fordítva kitűzve viselni.
A törvényjavaslat előírja, hogy a polgárőri szolgálat ellátása során a polgárőr - a vegyi
eszközön kívül - a külön jogszabályban meghatározott közbiztonságra különösen veszélyes
eszközt nem tarthat magánál, illetve lőfegyvert nem viselhet.
29
A jogszabály rögzíti továbbá, hogy a polgárőr egyesület a polgárőri szolgálat ellátása
érdekében a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult az egységes digitális rádió-
távközlő rendszer használatára.
a 16. §-hoz
A törvényjavaslat a fentiek mellett biztosítja, hogy a polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása
során a rendőrségnél rendszeresített hatóanyag tartalmú és töltőanyag tömegű vegyi eszközt
tartson magánál, amelyet azonban kizárólag a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény 29. §-ában meghatározott jogos védelmi helyzetben használhat, más esetekben nem
használható. A polgárőrnek a vegyi eszköz alkalmazása során kerülnie kell a sérülés okozását,
illetve ha valakinek mégis sérülést okoz, köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig a
sérült orvosi ellátásáról gondoskodni.
A vegyi eszközt az országos polgárőr szövetség - térítés ellenében - az Országos Rendőr-
főkapitányságtól igényelheti az együttműködési megállapodás alapján.
a 17. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a polgárőr szervezet gépjárművén a fényvisszaverődést segítő
eszközökön és anyagokon kívül jelzésként kizárólag a „polgárőrség” felirat, a polgárőr
szervezet működési területének megjelölése és a település címere helyezhető el. Továbbá,
hogy a közterületen történő polgárőri szolgálat ellátása során a gépjárművön figyelmeztető
jelzést adó készülék működtethető.
A törvényjavaslat garanciális szabályként, a formaruha szabályozásával összhangban
megfogalmazza azt is, hogy a polgárőr szervezet gépjárműve nem lehet valamely rendvédelmi
szerv vagy más hatóság gépjárművéhez való hasonlósága miatt megtévesztésre alkalmas.
A törvényjavaslat megköveteli, hogy a polgárőr a gépjármű igénybevételével történő
közterületi járőrszolgálat ellátása során köteles a gépjármű menetlevelének olyan módon
történő vezetésére, amelyből egyértelműen megállapítható a polgárőri szolgálat útvonala,
időtartama, valamint a figyelmeztető jelzést adó készülék működtetésének oka, helyszíne és
időtartama. Ezek az elvárások a polgárőri szolgálat ellátása utólagos ellenőrzésének
elősegítését, illetve a polgárőri szolgálat ellátása jogszerűségének és az eszközhasználat
indokoltságának utólagos vizsgálatát szolgálják.
a 18. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a polgárőr alapfeladata ellátása során a bűncselekmény,
illetve a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására
felszólíthassa, valamint megkísérelhesse a cselekmény folytatásának megakadályozását,
továbbá feltartóztassa tulajdon elleni szabálysértés és a bűncselekmény elkövetésén tetten ért
személyt.
30
Ezt a lehetőséget a büntető törvény minden polgár számára biztosítja bűncselekmény
elkövetése esetére, azonban a lakosság joggal várja el, hogy a felszólítást, megakadályozást és
a feltartóztatást a polgárőr szabálysértés elkövetése esetén is megtegye. Ennek jogalapját
teremti meg a törvény, ugyanakkor garanciális elemként megköveteli azt is, hogy a
feltartóztatott személyt a polgárőr haladéktalanul adja át a hatóságnak, vagy ha erre nincs
módja, a rendőrséget értesítse.
a 19. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a közterületi járőr- és figyelőszolgálat kereteit.
a 20. §-hoz
A törvényjavaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a polgárőrök jelzőőri feladatokat
lássanak el a közúti közlekedési baleset, kiemelt rendezvények, katasztrófa sújtotta területek
helyszínén, illetve a bölcsőde, az óvoda és az általános és középiskola közvetlen közelében.
A jelzőőrök korlátozott forgalomirányítási jogosultságát a közúti közlekedés szabályairól
szóló 1/1975. (II. 5.) KpM-BM együttes rendelet 7. §-a határozza meg, amely kimondja, hogy
a jelzőőr jelzőtárcsával vagy - feltartott, illetőleg vasúti átjárónál az úttesten állványra
helyezett - piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.
A törvényjavaslat mindemellett rögzíti a jelzőőri feladatok ellátására vonatkozó az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv irányába történő kötelező jelentéstételi,
illetve alapvető biztonsági és egyéb közlekedésirányításra vonatkozó technikai előírásokat.
a 21. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a polgárőrök - az együttműködési megállapodásban
rögzítettek szerint - részt vegyenek a körözött személyek, holttestek, gépjárművek és más
tárgyak felkutatásában, valamint azonosításában.
A polgárőr amennyiben a fentieket észleli, haladéktalanul tájékoztatni köteles az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet. A polgárőrség e tevékenységet az országos
polgárőr szövetség közreműködésével és az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv körözött személyek, holttestek, gépjárművek és más tárgyak aktuális
listájának elektronikus elérhetősége segítségével végzi.
a 22. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a polgárőr - az együttműködési megállapodásban
rögzítettek alapján, a szakmai felkészítést követően - az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv, vagy a települési önkormányzat (üzemeltető) által közterületen
31
közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési és bűnüldözési célból, bárki számára nyilvánvalóan
észlelhető módon elhelyezett képfelvevő eszközök működtetésében közreműködhet. E
rendelkezés bevezetése főként olyan, tipikusan kistelepülések közbiztonságának fokozását és
bűnmegelőzési célú törekvéseit támogatja, ahol nincs állandó rendőri jelenlét és a települési
önkormányzat azért nem telepít ilyen eszközöket, mert közterület-felügyelőket, forrás
hiányában nem tud foglalkoztatni. A polgárőröknek az ilyen képfelvevő eszközök
működtetésében való közreműködése kizárólag a képfelvevő eszközök kezelését jelenti.
A polgárőrök képfelvevő eszköz működtetésében való közreműködésének jogosultsága
jelentősen eltér a közterület-felügyelőkétől, hiszen a törvényjavaslat rendelkezései szerint
egyrészről a polgárőrség nem telepíthet ilyen képfelvevő eszközöket, másrészről a kezelés
során a polgárőr a képfelvételen szereplő személyre, vagy járműre vonatkozóan tudomására
jutott adatokat, információkat az eredeti céltól eltérően nem használhatja fel, illetve a
személy- és lakcím, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban tárolt adatok
lekérdezésére és az észleltek alapján intézkedésre nem jogosult.
A törvényjavaslat garanciális elvárásként fogalmazza meg, hogy a polgárőr a közreműködés
során észlelt szabálysértésről vagy bűncselekményről haladéktalanul köteles tájékoztatni a
hatóságot. Emellett a polgárőr a képfelvevő eszközök kezelése során köteles betartani azokat
az elhelyező által kialakított szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket,
amelyek az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének
körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától óvja meg.
További garanciális szabályként mondja ki a törvény, hogy a rögzített képfelvételt a polgárőr
köteles a Rendőrségről szóló törvényben és a közterület-felügyeletről szóló törvényben foglalt
felhasználási célból a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv részére továbbítani.
A továbbítás során meg kell jelölni a képfelvétel keletkezése helyét, napját és pontos idejét,
valamint a kezelő polgárőr nevét és azonosítószámát.
a 23. §-hoz
A rendelkezés meghatározza az országos polgárőr napot.
a 24-25. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a közterületen történő polgárőri szolgálat ellátásával
összefüggő etikai szabályszegés esetén panasznak van helye, és meghatározza az etikai
szabályszegés eseteit, valamint, hogy a panaszról etikai eljárás keretében országos polgárőr
szövetség etikai bizottsága dönt. Az országos polgárőr szövetség etikai bizottsága határozata
ellen az általános, egyesületekre irányadó szabályok szerint van helye bírósági
jogorvoslatnak.
A törvényjavaslat deklarálja, hogy az etikai eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha
ugyanabban az ügyben állami szervek is eljárást folytatnak.
32
A törvényjavaslat meghatározza továbbá az etikai szabályszegésre, az etikai eljárás
kezdeményezésére, megindítására, a képviseletre, a tárgyalásra történő idézésre, az eljárásból
történő kizárásra, az etikai szabályszegés megállapítása esetén alkalmazható intézkedésekre, a
határozat kihirdetésére vonatkozó általános szabályokat. Ugyanakkor a törvény biztosítja,
hogy az etikai szabályszegés egyes eseteit, valamint az etikai eljárásra vonatkozó részletes
szabályokat az országos polgárőr szövetség etikai szabályzatban állapítsa meg.
a 26. §-hoz
A központi költségvetés a törvény hatálybalépése előtt is támogatásban részesítette a polgárőr
szervezetek szövetségének tevékenységét, amennyiben az adott szervezet a korábbi
törvényben felsorolt feladatok közül legalább háromnak az ellátását vállalta.
A törvényjavaslat törvényi szinten rendezi a polgárőrség támogatási rendszerét. Az állam a
polgárőrséggel kapcsolatos feladatok keretében meghatározza a polgárőri tevékenység
gyakorlásának jogszabályi feltételeit, ugyanakkor elősegíti a polgárőri feladatellátás
feltételeinek megteremtését. A polgárőr szervezetek működése technikai hátterének
támogatása érdekében az állam az alábbi támogatásokat nyújthatja a polgárőrszervezetek
számára.
A központi költségvetés az egyesületek részére az éves költségvetési törvényben
meghatározott támogatást nyújtja, amely az országos polgárőr szövetség bevonásával történik.
A szolgálatot ellátó polgárőrök részére a formaruhát, valamint a fényvisszaverő mellényt az
állam egyszeri alkalommal, az új tagnak az egyesületbe történő belépése után biztosítja.
A törvényjavaslat mindemellett arra is lehetőséget biztosít, hogy az együttműködő és egyéb
állami, önkormányzati szervek - különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi, a környezet-
és természetvédelmi szervek - lehetőségük szerint anyagi források biztosításával, technikai és
egyéb eszközök átadásával, illetve feleslegessé vált vagyontárgy ingyenes átruházásával vagy
más hasonló módon támogassák a polgárőrség működését. A törvény az együttműködő
szervek mellett az egyéb - a polgárőrséggel együttműködési megállapodást egyébként nem
kötő - szerveknek is megadja a lehetőséget arra, hogy támogassák a polgárőr szervezeteket.
a 27. §-hoz
A törvényjavaslat bevezeti, hogy a polgárőr szervezetek működésének törvényességét az
ügyészség - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény és az
egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény
rendelkezései szerint ellenőrzi.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy ha e törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott
polgárőr tevékenységet nem polgárőr egyesület végez, az ügyészség törvényességi ellenőrzési
33
jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz forduljon. A bíróság a kereset alapján az
egyesületet eltiltja további tevékenységétől.
A törvényjavaslat továbbá megteremti annak lehetőségét is, hogy ha a polgárőri szolgálat
végzéséhez szükséges együttműködési megállapodás megszűnik, vagy az országos polgárőr
szövetségben tagsága megszűnik az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva
keresettel a bírósághoz forduljon. A bíróság a kereset alapján a polgárőr egyesületet - új
együttműködési megállapodás megkötéséig, valamint a tagság újbóli megszerzéséig - eltiltja
további tevékenységétől.
28-30. §-hoz
E szakaszok a felhatalmazó, a hatályba léptető és az átmeneti rendelkezéseket tartalmazzák.
A törvényjavaslat meghatározza, hogy a bejegyzett és működő polgárőrszervezet e törvény
hatálybalépése évében megtartott közgyűlésen köteles alapszabályát módosítani és azt,
valamint az e törvény szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat a bíróság részére
megküldeni.
A törvény deklarálja, hogy az új elvek szerinti állami támogatást a központi költségvetés
2013.	január 1-je után biztosítja azon polgárőr egyesületek részére, amelyek szervezete és
működése az új törvény rendelkezéseinek megfelel.
a 31-32. §-hoz
E rendelkezések a törvény hatálybalépésével összefüggésben szükséges
törvénymódosításokat, illetve az új jogszabály hatálybalépése miatt hatályon kívül helyezendő
rendelkezéseket állapítják meg.
A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a polgárőri alapfeladatok ellátását kizárólag a
polgárőr egyesület, mint a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységre
feljogosított szervezet lássa el. Ezáltal megszűnik a Btk. 217. § (2) bekezdésében
meghatározott büntetőjogi, illetve az Sztv. 142/B. § szerinti szabálysértési fenyegetettség
indoka is, melynek bevezetését a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes
tevékenységek, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaélések visszaszorítása tett
korábban indokolttá.
Amennyiben törvényjavaslat hatálybalépést követően a polgárőr egyesület tagján kívül bárki
polgárőri tevékenységet folytat, azt jogosulatlanul végzi és a Btk. 217. § szerinti
bűncselekményt, vagy az Sztv. 142/C. § szerinti szabálysértést valósítja meg, így a korábban
kialakított büntetőjogi és szabálysértési jogi védelem továbbra is fennáll.