﻿isii,** Hwalaia
ircmánysxámlT|^
Érkezett: 2011 tWV 0 1,
2011. évi... törvény
a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes további törvények sporttal kapcsolatos
módosításáról
1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
l.§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 2. § (4) bekezdés a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(A versenyző köteles:)
„a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, aminek keretében
tartózkodni különösen:
aa)	a - 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel - doppingellenes tevékenység szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott tiltott szerek használatától, tiltott módszerek alkalmazásától vagy
más, doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartás kifejtésétől,
ab)	a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő
befolyásolásától, a fogadási csalástól,”
2.§
(1)	Az Stv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A versenyzőnek - a versenyrendszerben, bajnokságban való részvétel feltételeként - a
sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a
versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a
továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. A versenyengedély sportágtól függetlenül
tartalmilag és formailag egységes. A versenyengedélyek egységes tartalmát és formáját a Magyar
Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) - az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély
kiadásának feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel - határozza meg. Ha a
sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy
versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nincsenek meg a jogszabályi, valamint a
sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, továbbá ha a versenyző valótlan adat igazolását kéri, a
versenyengedély kiadását a sportszövetség megtagadja vagy a versenyengedélyt visszavonja.”
(2)	Az Stv. 3. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat - az
amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeiről szóló miniszteri rendeletben
foglaltakra figyelemmel - a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély
tartalmazza:
a)	a versenyző képmását, nevét, születési helyét és idejét,”
(3)	Az Stv. 3. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(4) A sportszövetség - a 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - szabályzatban
határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elő a
versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a versenyző sporttevékenységével
összefüggő biztosítását azzal, hogy a 18. életévét be nem töltött versenyző javára a
sporttevékenységével összefüggő biztosítás megkötése - az e törvény felhatalmazására kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelező. A versenyengedély - ha a sportorvoslás
szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendelet kivételt nem tesz - csak a
sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt
érvényes. A szövetség szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teheti, hogy a 14. életévét be nem
töltött, rajtengedélyt igénylő sportoló háziorvosi igazolással is részt vehessen a szövetség
versenyrendszerében szervezett, rajtengedéllyel való induláshoz kötött versenyen (mérkőzésen).
(5)	A sportszövetség folyamatosan - a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló
kormányrendeletben meghatározottak szerint - köteles adatot szolgáltatni a sportpolitikáért felelős
miniszter által működtetett elektronikus nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nemzeti
sportinformációs rendszer) részére az általa kiadott versenyengedélyek számáról, a versenyengedéllyel
rendelkezők versenyeken, vagy versenyrendszerben való tényleges részvételéről. Az adatszolgáltatás
személyes adatra nem terjedhet ki.”
(4)	Az Stv. 3. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A sportszövetség a versenyengedélyeket a nemzeti sportinformációs rendszerben, amatőr,
hivatásos és vegyes versenyrendszerenként, bajnoki osztályonként és nemenként, korcsoportonként,
valamint - amennyiben az értelmezhető - szakáganként elkülönítve, a kiadástól számított négy évig
tartja nyilván. A sportszövetség köteles gondoskodni arról, hogy a versenyengedély nyilvántartási
száma egyértelmű és egységes jelölésű legyen. A versenyengedély kiállítása érdekében kezelt adatok
statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan
módon - átadhatók.
(9)	A sportszövetség köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak
kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti
kezeléséről.”
3.«
Az Stv. 4. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A versenyző tartózkodni köteles - a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott és a nemzeti doppingellenes szervezet által honlapján, hatóanyag
szerinti alfabetikus rendben, a hozzá tartozó magyarországi forgalomban levő gyógyszerek neveivel,
magyar és angol nyelven, valamint gyógyszemév szerinti alfabetikus rendben közzétett - tiltott
teljesítményfokozó szerekre és módszerekre vonatkozó, doppingvétséget vagy büntetőeljárást
megalapozó magatartások, vagy azok kísérletének elkövetésétől.
(2)	A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló
vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított
pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását,
valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést a versenyző nevének és
sportágának megjelölésével a doppingeljárás befejezésétől számított 3 munkanapon belül a jogerős
döntést meghozó doppingbizottság nyilvánosságra hozza.”
2
4-§
Az Stv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Amatőr sportoló sportegyesület keretéből tagként, illetve - a (4) bekezdésben
meghatározottakra is figyelemmel - sportszerződés alapján, sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés
fejlesztését végző alapítvány keretében pedig - amennyiben az ilyen alapítvány nem minősül egyúttal
az e törvényben meghatározott sportiskolának is - kizárólag sportszerződés alapján sportolhat.
Sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói
jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.
(2)	A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a
sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről. A sportszerződésre a Polgári
Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(3)	A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb
1 évre köthető. A sportszerződés egy versenyrendszer (bajnokság) időtartamára is köthető.
(4)	Sportszerződés 14. életévét be nem töltött sportolóval nem köthető, az ezzel ellentétes
megállapodás semmis. A 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött
sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes beleegyezésével válik érvényessé.
(5)	Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, sportiskolától, vagy
utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványtól, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági,
szerződéses vagy tanulói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban
nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség
követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,
a)	az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt
költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich Aladár-
sportösztöndíj rendszer keretében kapott támogatás,
b)	a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés,
érem, ajándéktárgy stb.).
(6)	A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatőr sportoló milyen
feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi (külföldi) pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos
versenyrendszerben.
(7)	A tagsági viszony, a sportszerződés, vagy a tanulói jogviszony létrejöttével az amatőr
sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának időtartamára - figyelemmel a 7. § (1) és
(2)	bekezdésében foglaltakra - sportszervezetének, sportiskolájának vagy az utánpótlás-nevelés
fejlesztését végző alapítványnak ingyenesen átengedi.”
5.§
Az Stv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha
versenyengedéllyel rendelkezik. A versenyengedélyt az amatőr sportoló
a)	sportegyesület tagjaként, vagy
3
b)	a sportegyesülettel, a sportvállalkozással, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítvánnyal szerződéses jogviszonyban álló személyként, vagy
c)	a közoktatási típusú sportiskolával tanulói jogviszonyban álló személyként
kapja meg.
(2)	A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló
a)	a sportszervezetén vagy
b)	azon az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványon keresztül, amellyel szerződéses
jogviszonyban áll vagy
c)az	iskolaként működő sportiskola tanulójaként, azon az oktatási intézményen keresztül,
amellyel tanulói jogviszonyban áll vagy
d)	a jogi személy nonprofit gazdasági társaságként működő sportiskola sportolójaként azon a
nonprofit gazdasági társaságon keresztül, amellyel szerződéses jogviszonyban áll
nyújthatja be a sportszövetséghez.
6.§
Az Stv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának
időtartama alatt csak a sportszervezete, sportiskolája, vagy utánpótlás-nevelést végző alapítványa (jelen
§ alkalmazásában a továbbiakban: átadó sportszervezet) előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át
ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezethez, sportiskolához, vagy utánpótlás-nevelést végző
alapítványhoz (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átvevő sportszervezet). Az ideiglenes
átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az
amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet
-	amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a hozzájárulás
megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. A költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének
ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.
(2)	A költségtérítés mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzatban
határozhatja meg, ennek hiányában a költségtérítés mértékére és fizetésének feltételeire az átadó és az
átvevő sportszervezet egymás közötti megállapodása az irányadó.
(3)	Ha az amatőr sportoló tagsági viszony alapján sportol, e jogviszony fennállásának
időtartama alatt a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül átigazolhat másik
sportszervezethez, az átadó sportszervezet azonban - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában
foglaltak szerint lehetővé teszi - a játékjog használati jogának átruházásáért az (1) bekezdés szerinti
költségtérítésre tarthat igényt.
(4)	Az amatőr sportoló csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át - ideiglenesen vagy
véglegesen - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem
kötheti.”
7.§
(1)	Az Stv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos sportoló - amennyiben törvény kivételt nem tesz - a sportvállalkozással kötött
munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a
megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre. Hivatásos sportoló
4
sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata
lehetővé teszi.”
(2)	Az Stv. 8. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze és e)-g) pontjai helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka
Törvénykönyvéről szóló törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
e)	a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet
sporttevékenységgel össze nem függő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Sporttevékenység
folytatására sportágában további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban
való sporttevékenységre vonatkozó további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez a
munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges,
f)	a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére az Mt.
munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a
munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A
munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál
hosszabb is lehet,
g)	a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén
foglalkoztatható a munkaszerződéstől eltérően más sportszervezetnél. A munkaszerződéstől eltérő
foglalkoztatás időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet.”
(3)	Az Stv. 8. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a
sporttevékenységére kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi
előnyt biztosít.
(5)	A hivatásos sportolónak a munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében kifejtett
sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató vagy a megbízó
köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. A válogatott keretben eltöltött
időszak alatti biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos részletes szabályokat - figyelemmel a 3. § (4)
bekezdésére - a sportszövetség határozza meg.
(6)	Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a
versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltató vagy a megbízó
súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással, a
megbízási jogviszonyt pedig azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. A felmondás után a
sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt
kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.”
8.§
Az Stv. 9. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatásos versenyengedély csak hivatásos sportolói munkaszerződéssel vagy hivatásos
sportolói megbízási szerződéssel rendelkező versenyző részére állítható ki.
(3)	A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerződésben
vagy megbízási szerződésben a jogviszony fennállásának időtartamára ruházza át a sportszervezetre. A
5
játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának
minősül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában
megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A
játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben
megállapított külön ellenértékre tarthat igényt.
(4)	A munkaszerződés vagy a megbízási szerződés időtartamának lejártával, illetve a
munkaszerződés vagy a megbízási szerződés jogszerű megszűnése esetén a játékjog használati joga
ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.”
9.§
Az Stv. 10. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaszerződés vagy a megbízási szerződés fennállása alatt a játékjog használati jogát
megszerző sportszervezet - a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával - ezt a használati
jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás
megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre
tarthat igényt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerződését vagy
megbízási szerződését nem érinti, azt a 8. § (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti
munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új
munkaszerződést vagy megbízási szerződést kell kötni.”
10.	§
Az Stv. kiegészül a következő 11/A. §-sal és felette a következő alcímmel:
„A sportszakember jogállása
11/A. §
(1)	A sportszakember - a 77. § p) pontjára figyelemmel - az a természetes személy, aki a
sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége
gyakorlásának biztosításával kapcsolatban - közvetlenül vagy közvetett módon - munkaviszony vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.
(2)	A sportszakember - a felek erre vonatkozó kifejezett megállapodása alapján a szakmai
tevékenységét ingyenesen kifejtő sportszakember kivételével - a sportszakmai tevékenysége
ellenértékeként, a szakmai tevékenységéhez és az általa felkészített sportoló vagy csapat által elért
eredményekhez igazodó mértékben díjazásra jogosult. A sportszakember ezen kívül igényelheti a
sportszervezetétől vagy - amennyiben a sportszakembert a sportszövetség foglalkoztatja - a
sportszövetségétől az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges képzési, továbbképzési lehetőség
biztosítását.
(3)	A sportszakember szakmai tevékenységét a tisztességes játék (fair play) elvei szerint köteles
végezni, aminek keretében tartózkodni köteles különösen:
a)	a - 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel, a doppingellenes tevékenységről szóló
kormányrendeletben meghatározottak szerint - doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást
megalapozó magatartások elkövetésétől,
6
b)	a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő
befolyásolásától, a fogadási csalástól.”
11.	§
Az Stv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sportszövetség - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - sportfegyelmi eljárást
folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási
(nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.
(2)	A versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben az e törvényben a sportfegyelmi
felelősségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - a doppingellenes tevékenység szabályairól
szóló kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel a sportfegyelmi felelősségről szóló
kormányrendeletben foglaltak szerint - a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott doppingbizottság doppingeljárást folytat le, ha a versenyző vagy a
sportszakember a sportszövetség doppingellenes szabályzatában foglalt kötelezettségeit - a (3)
bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - vétkesen megszegi.
(3)	A versenyző és a sportszakember által elkövethető egyes doppingvétségeket, valamint a
doppingvétség elkövetése esetén kiszabható doppingbüntetések típusát és mértékét a doppingellenes
tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg. Ha a versenyző szervezetéből
származó mintában - a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak
szerint - jelen van a tiltólistán szereplő tiltott szer, annak származéka vagy markelje, akkor a
versenyzőt, ezért a doppingvétségért a felelősség vétkességtől függetlenül terheli. A versenyzővel
szemben az eltiltás büntetés nem alkalmazható, ha a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még
gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, továbbá igazolja, hogy a tiltott szer milyen
módon került a szervezetébe.
(4)	A versenyzőre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi vagy doppingbüntetésként:
a)	szóbeli figyelmeztetés,
b)	írásbeli megrovás,
c)	sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása
(csökkentése),
d)	pénzbüntetés
szabható ki.
(5)	A versenyzőre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül:
a)	a sportszövetség versenyrendszerében szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet
versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, sportszövetség által szervezett
edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő - akár végleges időtartamú - eltiltás,
b)	az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási, valamint a doppingellenes szabályok
megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történő kizárás
fegyelmi vagy doppingbüntetés is kiszabható.
(6)	A sportszakemberre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszakmai tevékenységtől -
akár végleges időtartamú - eltiltás büntetés is kiszabható.
(7)	A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységből, illetve a sportszakember
szakmai tevékenységből származó éves nettó átlagjövedelmének tizenkét havi összegét nem haladhatja
meg. Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre
7
pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (4) bekezdés c) pontjában, illetve az (5)-(6)
bekezdésben meghatározott fegyelmi vagy doppingbüntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a
fegyelmi vagy doppingbüntetések együttesen nem alkalmazhatók.”
12.	§
(1)	Az Stv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Sportfegyelmi eljárást kell lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség
alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi.”
(2)	Az Stv. 13. § (3) bekezdés e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként:)
,,e) a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának előírása
vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettő legfeljebb tizenkét havi időtartamra,
f)	a pályaválasztási jog legfeljebb tizenkét hónapra történő megvonása,”
(szabható ki.)
(3)	Az Stv. 13. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként:)
,,l) meghatározott számú versenyből vagy a - hivatásos, vegyes vagy amatőr -
versenyrendszerből, bajnokság egészéből történő - akár végleges időtartamú - kizárás,”
(szabható ki.)
13.	§
(1)	Az Stv. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell:)
,,c) a sportiskolákra, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványokra.”
(2)	Az Stv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A sportszervezetek, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítványok a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint
adatokat szolgáltatnak a nemzeti sportinformációs rendszerbe.”
14.	§
Az Stv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény
(továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület,
amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek
megteremtése.
8
(2)	A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a
tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye. Sportegyesület - az állami
sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén -
közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. A sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-
nevelési és felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző - az állami sportcélú
támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő - sportegyesülettel
kiemelt sportegyesületként a MOB olimpiai, paralimpiai és speciális világjáték ciklusokra szóló
együttműködési megállapodást köthet.
(3)	Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét
kifejezetten fel kell tüntetni.”
15.	§
(1)	Az Stv. 17. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:)
,,b) nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a bíróság külön alszámon tartja
nyilván.”
(2)	Az Stv. 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a
MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben,
valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően
elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült,”
16.	§
(1)	Az Stv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek
szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi
kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv.
alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - működő szövetségek.”
(2)	Az Stv. 19. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A sportszövetségre megfelelően alkalmazni kell a Cstv. szabályait. Csőd- vagy
felszámolási eljárás lefolytatása esetén a sportszövetség bírósági nyilvántartási adatai között be kell
jegyezni a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámoló,
felszámolóbiztos nevét, székhelyét és levelezési címét.
(6)	A sportszövetségnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB
igazolja, hogy a sportszövetség az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint
az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt vagy
azt, hogy a sportszövetség állami sportcélú támogatásban nem részesült.
(7)	A sportszövetségek a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben
foglaltak szerint adatokat szolgáltatnak a nemzeti sportinformációs rendszerbe.
9
(8)	Az országos sportági szakszövetségeket megillető, illetve terhelő jogokra és
kötelezettségekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a nyári és a téli olimpiai, ifjúsági
olimpiai és paralimpiai (e rendelkezés alkalmazásában a továbbiakban: olimpiai) játékok hivatalos
időszaka alatt az olimpiai kerettag nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek)
működése kapcsán a MOB-ra.”
17.	§
(1)	Az Stv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek és sportiskolák, valamint az
utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág
versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek és sportiskolák,
valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok felvétele a szakszövetségbe nem
tagadható meg, ha a sportszervezet és a sportiskola, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítvány magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát.”
(2)	Az Stv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakszövetségre - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Civil tv. és a
Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy
sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetség közvetlenül is részesíthető állami
támogatásban.”
18.	§
Az Stv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar" megjelölés, továbbá Magyarország
címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a Civil tv. szabályai alapján közhasznú
szervezetnek minősíthető.”
19. §
(1)	Az Stv. 22. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakszövetség alapvető feladata:)
,f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi
sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,”
(2)	Az Stv. 22. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A szakszövetség alapvető feladata:)
„ i) a 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatában meghatározottak alapján ellenőrizni az
adott sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő
sportrendezvények biztonságos lebonyolítását.”
(3)	Az Stv. 22. § (2) bekezdése a következő g)-h) pontokkal egészül ki:
10
(A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének
szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:)
»g) sportágában elláthatja a sportág fogyatékosok sportjával összefüggő feladatait, amit az
állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni,
h)	sportágában elláthat szabadidős sporttevékenységgel összefüggő feladatokat is, amit az
állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni.”
(4)	Az Stv. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A sportág céljainak elérése érdekében - összhangban a sportág stratégiai fejlesztési
koncepciójában foglaltakkal - a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket
köthet, ideértve - e törvény 36-37. §-ában meghatározott módon - a versenyrendszer (bajnokság)
kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett
sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.”
20. §
(1)	Az Stv. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más
szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles
megalkotni:)
,,b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, amely tartalmazza a versenyzők
sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai és etikai előírásokat is, kiemelt
figyelemmel a kiskorú versenyzőkre,”
(2)	Az Stv. 23. § (1) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki:
(A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más
szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles
megalkotni:)
„ e) doppingszabályzat,
f)	gazdálkodási, pénzügyi szabályzat, amely tartalmazza az állami sportcélú támogatások e
törvénynek, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályoknak és az állami sportcélú
támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletnek megfelelő felhasználására
vonatkozó előírásokat is,
g)	a sportszakemberek képesítési követelményeit és feladatait tartalmazó szabályzat.”
21- §
(1)	Az Stv. 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A szakszövetség szervezeti felépítésére a Civil tv. előírásait a következő eltérésekkel kell
alkalmazni:
b)	amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi, egy tagszervezet több képviselőt, illetve
küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre,”
(2)	Az Stv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(4) A közgyűlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenőrző testület elnökévé és tagjává
olyan személyt is megválaszthat, aki az alapszabály felhatalmazása, a szakszövetség közgyűlésének
határozata vagy szerződés alapján a szakszövetség képviseletére jogosult személy. A szakszövetség az
alapszabályában határozza meg a további tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos előírásokat.”
22. §
Az Stv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, hivatásos tagozatot hozhat létre, és azt
jogi személlyé nyilváníthatja. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet,
amely indul a hivatásos bajnokságban.”
23.	§
(1)	Az Stv. 25. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze és e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) Amennyiben a szakszövetség területi szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi
személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyűlése:
e)	lehetővé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel
területi jellegű egyesületeket hozzanak létre.”
(2)	Az Stv. 25.§ (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége:)
,,b) nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a Fővárosi Bíróság külön alszámon
tartja nyilván.”
24.	§
Az Stv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve — a 8. § (5) bekezdésére is
figyelemmel - a kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti
válogatott keretek működéséből származó bevételek is.”
25.	§
Az Stv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők
kielégítése után fennmaradó vagyont a MOB rendelkezésére kell bocsátani és azt az adott sportág
utánpótlás-nevelési programjainak támogatására kell fordítani.”
26.	§
(1)	Az Stv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sportági szövetség a Civil tv. alapján - az e törvényben meghatározott eltérésekkel -
működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-
12
nevelésfejlesztését végző alapítványok lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet.
Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.”
(2)	Az Stv. 28, § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az országos sportági szövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.”
(3)	Az Stv. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az országos sportági szövetség megszűnése esetén a 27. § (3) bekezdését megfelelően
alkalmazni kell.”
27.	§
Az Stv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogyatékosok országos sportszövetségeit megilletik és terhelik a szakszövetségekre e
törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.”
28.	§
Az Stv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei a diák- és főiskolai-egyetemi sport
versenyeinek (a továbbiakban együtt: diáksport verseny) szervezésére, illetve az abban való
közreműködésre létrehozott sportszövetségek. A diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetsége
országos jelleggel is működhet.”
29.	§
Az Stv. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A sportszövetség hivatásos, vegyes (nyílt) és amatőr versenyrendszert (bajnokságot)
korlátozás nélkül kiírhat ugyanarra a versenyidőszakra. Az egyes versenyrendszerekben való részvétel
feltételeit a sportszövetség szabályzatban határozza meg.”
30.	§
(1)	Az Stv. 33. § (1) bekezdés a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. § (1) bekezdésében
foglalt eseten túlmenően:)
„a) az a sportvállalkozás, sportegyesület, sportszövetség, amellyel szemben a bíróság elrendelte
a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet végelszámolás vagy kényszer-
végelszámolás alatt áll,
b)	az a sportegyesület, sportszövetség, amely elhatározta feloszlását, vagy amellyel szemben az
ügyészség a sportegyesület, sportszövetség feloszlatására irányuló keresetet nyújtott be a bírósághoz,”
(2)	Az Stv. 33. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
13
(A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre
irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:)
„a) a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági
társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át,”
31.	§
Az Stv. 34. § (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó
szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető
munkabér vagy megbízási díj és egyéb juttatások együttes felső határát, továbbá a részére fizethető
igazolási, valamint átigazolási juttatások legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban
tevékenykedő összes hivatásos sportolója részére fizethető valamennyi juttatás felső határát.
(4)	A sportszövetség a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív
szerződést köthet.”
32.	§
(1)	Az Stv. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint
egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek
kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése, továbbá a versenyrendszer (bajnokság) kiírása,
szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.”
(2)	Az Stv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszer (bajnokság)
kiírásával, szervezésével, lebonyolításával - ideértve a válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel),
valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett versenyekkel, mérkőzésekkel kapcsolatos
online fogadások engedélyezésével - kapcsolatos vagyoni értékű jogok a sportszövetséget illetik meg.”
33.	§
(D§ Az Stv. 37. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a (2) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
„(2) A vagyoni értékű jogok elvonásáért a 36.§ (4) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a
sportszövetségnek előre meghatározott és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell
fizetnie. Az ellenérték megállapítása és az értékesítési szerződés megkötése előtt a sportszövetségnek ki
kell kérnie az érintett sportszervezetek álláspontját. Ezt követően az ellenértéket a szövetségi
szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak
megfelelően arányosan vegye figyelembe:
d)	a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakat.”
(2)	Az Stv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„(3) A sportszövetség a sportszövetség elnökségének választása szerint a sportszervezeteket
illető vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenértékből csak az alábbiak szerinti egyik
módszer alapján megállapított összeget vonhatja el maga számára:
a)	azt az összeget, amely a sportszövetségnek a közvetítésekkel kapcsolatos szervezési
költségeit fedezi vagy
b)	a vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenérték legfeljebb öt százalékáig terjedő
költségátalányt.”
34. §
Az Stv. 38. §-át megelőző VI. Fejezet és a 38-46/A. §-ai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„VI. Fejezet
A SPORT CIVIL IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
A Magyar Olimpiai Bizottság
38.	§ (1) A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban NOB) által kizárólagos
nemzeti olimpiai bizottságként elismert, a sporttal összefüggő - e törvényben meghatározott - országos
közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül
közhasznú szervezetnek minősül. A MOB jogosult Magyarország címerének és zászlajának
használatára. A MOB-ot a Fővárosi Bíróság tartja nyilván.
(2)	A MOB működésének részletes szabályait a NOB szabályainak (különösen az Olimpiai
Chartának), valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a
közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
(3)	A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:
a)	végrehajtja a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok
részére megállapított célkitűzéseket és feladatok,
b)	a szakszövetségekkel együttműködve elősegíti a versenyzők olimpiai játékokra való
felkészülését, illetve részvételét,
c)	fejleszti az olimpiai mozgalmat,
d)	ápolja az olimpiai eszmét,
e)	az olimpiai mozgalom érdekében védi az olimpiai jelképeket, szimbólumokat,
f)	kizárólagos jogokat gyakorol - a NOB előírásaival összhangban - az alábbi területeken:
fa)	a sportágak és a sportolók nevezése és sportszakemberek akkreditálása a nyári és téli
olimpiai játékokra, a nyári és téli ifjúsági olimpiai játékokra, valamint az európai ifjúsági olimpiai
fesztiválra, a NOB és az Európai Olimpiai Bizottság által elismert sporteseményekre, játékokra,
továbbá a nyári és a téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválokra,
fb)	az olimpiai jelkép, zászló, jelvény, jelmondat, himnusz, valamint az „olimpia" és az
„olimpiai" elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú felhasználása, illetve ezek mások általi
használatának, hasznosításának engedélyezése, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok
gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés.
(4)	A MOB feladatai a paralimpiai mozgalom és a fogyatékosok sportja területén - az (5)
bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - elsősorban:
a)	a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő, fogyatékosok
országos sportszövetsége útján végrehajtja a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában és
15
egyéb szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzéseket és
feladatokat,
b)	a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli
paralimpiai játékokra, egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét,
c)	fejleszti a paralimpiai mozgalmat,
d)	a paralimpiai mozgalom érdekében védi a paralimpiai játékok jelképeit,
e)	a paralimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az érintett ifjúság testi, erkölcsi és
kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a
sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen,
f)	közreműködik az olimpiai központok fogyatékosok sportjának speciális igényeit szolgáló
fejlesztésében és szakmai tevékenységének kidolgozásában,
g)	a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő, fogyatékosok
országos sportszövetsége részére biztosítja kizárólagos jogok gyakorlását - a Nemzetközi Paralimpiai
Bizottság előírásaival összhangban - az alábbi területeken:
gq) a sportágak és a sportolók nevezése a paralimpiai játékokra,
gb) a paralimpiai jelkép, zászló, jelvény, jelmondat, himnusz kereskedelmi vagy egyéb célú
használata, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezése,
h)	végrehajtja a Nemzetközi Speciális Olimpia, a Szervátültetettek Világjátékainak Szövetsége,
a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti speciális
világjáték szervezetek részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,
i)	az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar sportolók
speciális világjátékokon való részvételét,
j) támogatja a nem paralimpiai versenyekhez illeszkedő, nemzetközi versenyrendszerrel
rendelkező, fogyatékos sportszövetségek hazai sportrendezvényeit,
k) részt vesz a fogyatékosok nemzetközi sportszervezeteinek tevékenységében,
l) közös és integrált sportrendezvényeket, verseny-, és szabadidősport programokat szervez a
különböző fogyatékosságú, valamint nem sérült emberek számára, fejleszti a fogyatékosok sportjának
egyes területeit,
m) a fogyatékosok diák és szabadidő sportja területén népszerűsíti a fogyatékosok sportját,
aminek keretén belül a fogyatékosok diák és szabadidő sportjával foglalkozó sportszervezetek
programjainak megvalósításával szélesíti a sport tömegbázisát,
n) részt vesz a fogyatékosok szabadidő sportjának nemzetközi együttműködésében.
(5)	A (4) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározott kizárólagos jogokat a MOB a 45. § (2)
bekezdés d) pontjában meghatározott, a paralimpiai mozgalmat képviselő, a Nemzetközi Paralimpiai
Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő, fogyatékosok országos sportszövetségének
minősülő - 29. § (3) bekezdése szerinti - tagja útján gyakorolja.
(6)	A MOB feladatai a nem olimpiai sportágak területén elsősorban:
a)	szervezi a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékain és a Nemzetközi
Sportszövetségek Szövetségének (Sportaccord) Világjátékain való magyar részvételt és az arra való
felkészülés szakmai feladatait,
b)	részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem
Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében, amely feladatkört nemn
kizárólag a nem olimpiai sportágakkal összefüggésben gyakorolja.
(7)	A MOB feladatai az utánpótlás-nevelés területén elsősorban:
a)	elkészíti a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepcióját,
b)	megszervezi, integrálja és végrehajtja a fiatal sportolók általános és sportági felkészítésének
tudományos vizsgálatát, közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és
segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű elterjesztését,
16
c)	irányítja, felügyeli és működteti a tehetséggondozó, élutánpótlás-nevelő programokat és a
sportiskolái programot, együttműködik a programokban szereplő országos sportági szakszövetségekkel,
d)	- a nemzeti sportinformációs rendszer részeként - kialakítja és működteti az utánpótlás-
nevelés információs és továbbképzési rendszerét,
e)	megszervezi és biztosítja a tehetséggondozó programokba bekerült sportolók magas
színvonalú edzésmunkájának feltételeit, szakmai segítséget nyújt a sportszövetségek ez irányú
munkájához,
j) szervezeti egységén keresztül sportkutatási-módszertani és tudományos tevékenységet folytat:
megfogalmazza a szakmai-kutatási feladattervezeteket, ellátja és koordinálja a kutatási feladatokat,
részt vesz a működő sportágfejlesztési programokban, ellátja azok szakmai - tudományos felügyeletét,
sportszakmai fórumokat hív össze, valamint részt vesz a hazai és nemzetközi sportkutatási feladatok
elvégzésében, kutatási programok szervezésében, végrehajtásában,
g)	együttműködik, folyamatos szakmai kapcsolatot tart a sport területén felsőfokú képzést,
szakképzést, továbbképzést folytató felsőoktatási intézményekkel, valamint a sportegészségügyi
feladatokat ellátó egészségügyi intézményekkel,
h)	a közoktatási típusú sportiskolák szakmai és módszertani feladatainak ellátása érdekében
közoktatási szakértői tevékenységet lát el,
i)	az utánpótlás-nevelési források hatékony felhasználása érdekében szakmai fejlesztési és
támogatási rendszert működtet.
(8)	A MOB feladatai a diák-hallgatói sport területén elsősorban:
a)	a sportszövetségi integrált működés keretében biztosítja a sportszövetségek és a diák- és
felsőoktatási-egyetemi sportszövetségek, valamint a diák- és felsőoktatási-egyetemi sport területén
működő sportszervezetek közötti szakmai feladatok összehangolt ellátását,
b)	támogatja a sportolói kettős karrier (életút) program bevezetését, működését;
c)	szervezi a diák és főiskolai-egyetemi sport kiemelkedő nemzetközi sporteseményein való
magyar részvételt és az arra való felkészülést.
(9)	A MOB feladatai a szabadidősport területén elsősorban:
a)	a szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet végez, aminek keretében a szabadidősporttal
foglalkozó integrált sportszövetségi és diák-, főiskolai-egyetemi sportprogramok megvalósításán,
valamint elsődlegesen szabadidősport-tevékenység szervezésére létrehozott sportszervezetek
támogatásán keresztül szélesíti a sport tömegbázisát,
b)	részt vesz a szabadidősporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben.
39.	§ A MOB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:
a)	a sport civil szervezetei közötti koordinációs tevékenységet végez, előkészíti a sport átfogó
fejlesztési koncepcióját,
b)	a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért
felelős miniszterrel,
c)	figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési
koncepciók megvalósítását,
d)	részt vesz a versenysporttal, az utánpótlás-neveléssel, a diák-, és foiskolai-egyetemi sporttal,
a fogyatékosok sportjával, valamint a szabadidősporttal kapcsolatos döntés-előkészítésben,
e)	együttműködik az állami szervekkel, valamint a civil szervezetekkel a sport stratégiai
fejlesztési céljainak meghatározásában, illetve megvalósításában,
j) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális
nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a
sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítmény-fokozás, valamint a verseny,
mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás)
ellen,
17
g)	meghatározza a versenyzők minősítési szintjeit - együttműködésben az országos sportági
szakszövetségekkel és az országos sportági szövetségekkel
h)	a 64. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - elláthatja az olimpiai központokról szóló
kormányrendeletben meghatározott állami tulajdonban álló sportlétesítmények vagyonkezelését,
i)	kidolgozza a sportolóvá válás gondozásának módszertanát a kiválasztástól a nemzetközi
szintű teljesítményig,
j) segíti, koordinálja a sport különböző területeinek szakmai munkáját,
k) kialakítja a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerét és követelményeit,
l)	négy éves ciklusokban megtervezi az olimpiai, paralimpiai játékokra, valamint a
világjátékokra és a speciális világjátékokra történő felkészülés, támogatás rendszerét,
m) hozzájárul a nemzetközi szintű felkészülés és versenyzés feltételeinek biztosításához,
n) segíti a korszerű szakmai munkához szükséges ismeretek széles körben terjesztését, azok
alkalmazását.
40.	§ A MOB sportigazgatási feladatai elsősorban:
a)	kezdeményezi a sporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók
megtételét, véleményezi á sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket,
b)	a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja a
doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatait,
c)	ellátja az olimpiai járadékkal és a Nemzet Sportolója Címmel összefüggő, e törvényben,
továbbá az olimpiai járadékról és a Nemzet Sportolója Cím adományozásáról szóló
kormányrendeletekben meghatározott közigazgatási hatósági feladatokat,
d)	ellátja a versenyengedélyek kiadásával kapcsolatos - a nemzeti sportinformációs rendszerről
szóló kormányrendeletben meghatározott - adminisztratív feladatokat, meghatározza a
versenyengedély sportágaktól függetlenül egységes formáját, valamint együttműködik a sportpolitikáért
felelős miniszterrel a nemzeti sportinformációs rendszer működtetésében, továbbá adatot szolgáltat a
nemzeti sportinformációs rendszer részére,
e)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési,
továbbképzési, valamint foglalkoztatási, céljait szolgáló programok meghatározásában,
j) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével
összefüggő szakmai feladatok ellátásában,
g)	az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás bírósági
bejegyzését megelőzően igazolja a 20. § (4)-(5) bekezdésében és a 28. § (l)-(2) bekezdésében
meghatározott feltételek fennállását,
h)	biztosítja a Sport Állandó Választottbíróság működési feltételeit.
41.§	A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
költségvetési fejezetéből származó állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával,
felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú
támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a
következők:
a)	a központi költségvetés tervezésének időszakában - az 57. § (5) bekezdésében foglaltakra
figyelemmel, minden év június 30-ig - a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és
arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére a 39. § c) pontja szerinti
sportági stratégiai fejlesztési koncepciók figyelembe vételével,
b)	meghatározza az állami sportcélú támogatások felosztási elveit,
c)	dönt a feladatkörébe tartozó, költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú
támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,
d)	koordinálja és folyamatosan nyomon követi az állami sportcélú támogatás felhasználását,
18
e)	ellenőrzi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív
célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok
eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,
f)	részt vesz az állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási
feladatokban, ennek keretében:
fa)	elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,
fb)	elszámol a 46/A. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással,
g)	működteti a sportösztöndíj-rendszert,
h)	a sportpolitikáért felelős miniszter közreműködésével ellátja a nyugdíjas olimpiai és
világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében
közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését, gondozza a sporttémájú
művészeti pályázati programokat.
42.	§ (1) A MOB tagjai
a)	azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, valamint az olimpiai sportágak azon
képviselői, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB
működését, akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek képviselőiként taggá
delegálnak, illetve akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak
tagokká
b)	- a MOB alapszabályának elfogadása esetén - alanyi jogon a szakszövetségek, az országos
sportági szövetségek, az országos szabadidősport szövetségek, valamint az országos diák- és hallgatói
sportszövetségek,
c)	alanyi jogon a fogyatékosok országos sportszövetségei, azok a szakszövetségek és országos
sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a paralimpia programjában vagy tevékenységi köre
kiterjed a fogyatékossággal élők versenysportjára, vagy amelyek integrált versenyrendszert
működtetnek, vagy amelyeknél az épek versenyrendszerében fogyatékos sportolók is részt vesznek.
(2)	A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban
együtt: MOB főtitkár) tartja nyilván.
(3)	A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján a
MOB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági
bizonyítvánnyal igazolja a MOB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(4)	A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a
MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(5)	A
a)	MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására,
b)	MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott
személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a MOB
főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(6)	Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a
bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti
eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
19
(7)	Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5)
bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya,
illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(8)	A MOB főtitkár
a)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés
időpontjáig,
b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott
döntés időpontjáig,
c)	az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának
megszűnéséig
kezeli.
43.	§ (1) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A
közgyűlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak országos
szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai
létszámának felét. A MOB alapszabálya lehetővé teheti, hogy - az arányosság elvének betartásával -
egy tag több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe. A MOB közgyűlésének részletes
összetételét a MOB alapszabálya határozza meg.
(2)	A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	az alapszabály megállapítása és módosítása,
b)	az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelő bizottság)
elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés
(pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
d)	az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,
e)	döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe
utal.
(3)	A MOB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
képviselője, valamint a felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.
(4)	A MOB ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban
meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség). A MOB
elnökségének tagjai: az elnök, alelnökökként a 45.§ (2) bekezdés szerinti tagozatok vezetői, valamint a
MOB alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja
büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MOB elnökségének tagja nem lehet állami vezető.
(5)	Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelő bizottság tagjait,
valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.
44.	§ (1) A MOB működését és gazdálkodását felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelő
bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért
felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza.
A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.
(2)	A felügyelő bizottság - a MOB közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv
alapján látja el feladatát.
20
(3)	A felügyelő bizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c)-d)
pontjai szerinti beszámolókról és a MOB költségvetéséről nem dönthet. A MOB alapszabálya határozza
meg a MOB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelő bizottság előzetes véleménye alapján
terjesztendő további ügyek körét. A felügyelő bizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a
MOB irataiba betekinthet, a MOB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
(4)	Ha a felügyelő bizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a MOB
valamely testületének döntését vagy egyébként a MOB érdekeit sértő körülményt észlel, az arra
jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály
megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.
(5)	A felügyelő bizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga
állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.
(6)	A MOB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói
nem lehetnek a felügyelő bizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is
megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő
eljárásról.
(7)	A MOB gazdálkodását a felügyelő bizottság mellett az elnökség által megbízott
könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2)
bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.
45.	§ (1) A MOB e törvényben meghatározott közfeladatainak ellátását a versenysport, az
utánpótlás-nevelés és a diák-és felsőoktatási-egyetemi sport, a fogyatékosok sportja, valamint a
szabadidősport területén működő szervezeti egységek (a továbbiakban: szakmai tagozat) segítik. A
szakmai tagozatok létrehozásáról, feladat- és hatáskörükről, működésükről és gazdálkodásukról - e
törvény rendelkezéseinek megfelelően - a MOB alapszabálya rendelkezik.
(2)	A MOB-ban
a)	olimpiai sportágak versenysportjáért,
b)	nem olimpiai sportágak versenysportjáért,
c)	utánpótlás-nevelésért és diák-és felsőoktatási-egyetemi sportért,
d)	fogyatékosok sportjáért, valamint
e)	szabadidősportért
felelős szakmai tagozatok működnek.
(3)	A szakmai tagozatokat, valamint más szervezeti egységeket a MOB az alapszabályában jogi
személyiséggel ruházhatja fel.
(4)	A MOB tagját a választása szerinti - tevékenysége alapján meghatározott - szakmai
tagozatokba fel kell venni. A MOB tagja egyidejűleg több szakmai tagozat tagja is lehet, de szavazati
joggal két közgyűlés közötti időszakban csak a választása szerinti egy szakmai tagozatban rendelkezik,
egyéb szakmai tagozatban tagként tanácskozásra jogosult.
(5)	A szakmai tagozat a MOB alapszabályában meghatározott módon:
a)	megállapíthatja a szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat és megválaszthatja a
tisztségviselőit azzal, hogy a szakmai tagozat elnöke a MOB alelnöke,
b)	a működéséhez szükséges vagyonnal rendelkezhet azzal, hogy a MOB 46/A. § szerinti
bevételeiből az alapszabályban meghatározott módon részesedhet és - ha a működéséhez szükséges
21
vagyonnal rendelkezik, akkor - a szakmai tagozat működéséhez szükséges vagyont önálló
pénzforgalmi számlán kell nyilvántartania és kezelnie,
c)	kidolgozza a tevékenységi körére vonatkozó szakmai programját
d)	koordinálja a szakmai tagozat tevékenységi körébe tartozó sportágfejlesztési tervek
kidolgozását a szakmai tagozat tagsága tekintetében,
e)	összehangolja a szakmai tagozat tagjainak a d) pont szerint kidolgozásra kerülő szövetségi
szintű sportágfejlesztési terveit,
j) javaslatot tesz a MOB részére a tevékenységének támogatására szolgáló állami sportcélú
támogatás felhasználására,
g)	közreműködik az állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási
feladatok előkészítésében,
h)	javaslatot tehet a szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megállapítására,
módosítására,
i)	meghatározhatja a szakmai tagozat MOB közgyűlésében való képviseletének szabályait,
j) használhatja a MOB „szakmai tagozata” elnevezést
(6)	A szakmai tagozatok véleményezési és - az alapszabályban foglaltak szerint a szakmai
területüket érintő ügyekben - egyetértési joggal rendelkeznek.
(7)	A szakmai tagozatra vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a szakmai tagozatok
vezetésének, - a (8) bekezdésre is figyelemmel - képviseletének, működésének és gazdálkodásának
rendjét a MOB alapszabálya tartalmazza.
(8)	A fogyatékos sportjáért felelős szervezeti egységben a MOB alapszabályban rögzített számú
helyet kell biztosítani a paralimpiai sportágak országos szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal,
hogy számuknak meg kell haladnia a szervezeti egység MOB tagjai létszámának felét.
46.	§ (1) A MOB működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség látja el.
(2)	Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a bírósághoz
fordulhat. Az ügyész által indított pérek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak. A Fővárosi Bíróság
az ügyész keresete alapján szükség esetén:
a)	megsemmisítheti a MOB bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új
határozat meghozatalát rendelheti el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a MOB közgyűlését, vagy
határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a közgyűlést, és minderről értesíti a
MOB-nál választott felügyelő bizottságot is
c)	ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén, vagy ha a MOB-nak nincs szabályosan
megválasztott ügyintéző és képviseleti szerve, vagy az a törvénysértő állapot megszüntetéséhez
szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a MOB-nak vagy egyes szerveinek működését felfüggeszti,
egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára, de legfeljebb a kijelöléstől
számított kilencven napra - felügyelő biztost jelöl ki.
(3)	A Fővárosi Bíróság meghatározhatja a felügyelő biztos feladatait, a jogszerűség
helyreállítására határidőt szabhat, és szükség szerint - a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül -
új felügyelő biztost rendelhet ki. A felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés
törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a MOB illetékes szervét. Ha a MOB
a működés törvényességét helyreállította, működésének felfüggesztését meg kell szüntetni.
22
(4)	Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki nem lehet a MOB elnökségének tagja. A
felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a Fővárosi Bíróságot és a
sportpolitikáért felelős minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és a MOB
viseli.
(5)	A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem
utasítható.
46/A. § (1) Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja a MOB
működési kiadásait.
(2) A MOB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más
hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik. A MOB a tagdíjakból, a tagok által
nyújtott más hozzájárulásokból származó bevételeinek, szponzori és egyéb származó bevételeinek az
alapszabályban meghatározott részét átadhatja a szakmai tagozatai részére azok működésének
biztosítására.”
35.	§
(1)	Az Stv. 47. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a
választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el — a felek kölcsönös alávetési
nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve - az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben:)
,,d) a MOB, valamint a tagjai közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban,”
(2)	Az Stv. 47. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Sport Állandó Választottbíróság a MOB keretén belül működik. Elnökét és legalább
tizenöt tagját a MOB elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év
joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül.
(7)	A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat
hatálybalépéséhez a MOB elnökének előzetes jóváhagyása szükséges.”
36.	§
(1)	Az Stv. 49. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)
,,d) az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó
jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint - elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe
helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával - részt vesz a versenysport, az
utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a
fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában,
(2)	Az Stv. 49. §-ának h)-j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)
23
,,h) a környezet- és természetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb
követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz
létre a létesítményfejlesztés tervezése és végrehajtása során a sport-világesemények (olimpia,
paralimpia, világbajnokságok, Európa-bajnokságok) és kiemelt sportdiplomáciai események
(nemzetközi sportszövetségi, sporttudományi kongresszusok) megrendezésére is alkalmas
sportinfrastruktúra kialakításának lehetőségére is figyelemmel,
i)	gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától, fejlesztéséről és
rendeltetésszerű hasznosításáról,
j) elősegíti a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények építését, karbantartását,
korszerűsítését, akadálymentesítését, illetve fejlesztését,”
(3)	Az Stv. 49. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)
,,m) támogatja az olimpiai és paralimpiai mozgalmat, Magyarország sportolóinak részvételét az
olimpiákon, paralimpiákon és más, az épek és fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű
nemzetközi sportversenyein,”
(4)	Az Stv. 49. §-ánakp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)
„p) biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer működésének feltételeit,”
37.	§
Az Stv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány:
a)	a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban - figyelemmel a környezet- és
természetvédelem érdekeire, valamint az egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb
követelményekre - meghatározza a sport állami támogatásának, valamint az állami támogatás
felhasználásának és ellenőrzésének alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit,
b)	részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal
kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt,
c)	előkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket,
d)	a sportpolitikáért felelős miniszter javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek
(jogtulajdonosok) által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (különösen
olimpia, paralimpia, speciális világjátékok, világbajnokság, Európa-bajnokság) és sportdiplomáciai
események magyarországi megrendezéséhez,
e)	a sportkultúra fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása során támogatja a
határon túli magyar sportkapcsolatok fejlesztését.”
38.	§
(1)	Az Stv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sportpolitikáért felelős miniszter:
„ a) A MOB által a sport valamennyi területére nézve előkészített, a sport állami támogatásának
is alapjául szolgáló sportfejlesztési stratégia, és a sportszövetségek által elkészített, a MOB egyes
szakmai tagozatai által összehangolt, a MOB-on keresztül a sportpolitikáért felelős minisztériumhoz
benyújtott sportágfejlesztési tervek alapján előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket,
24
b)	az 56. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel ellátja a sportcélú központi állami
pénzeszközök tervezésével, elosztásával kapcsolatos, e törvényben és az államháztartás működésére,
valamint az állami sportcélú támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, - a
MOB-bal történő, e törvényben meghatározott együttműködés alapján - meghatározza a pénzeszközök
elosztásának részletes előírásait, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul
igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről,
c)	gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról,
d)	szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak
ellátásához,
e)	együttműködik az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, a regionális fejlesztési tanácsokkal,
a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal,
j) együttműködik a MOB-bal, valamint kapcsolatot tart a sport területén működő civil,
érdekképviseleti szervekkel,
g)	- a (2a) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - ellátja a látvány-csapatsportok
támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:
ga)	a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére
jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott
támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
gb)	a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére
jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot,
valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 4. § 45. pontja és 22/C. §-a szerinti
támogatási igazolást,
gc)	a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
gd)	valamennyi támogatott szervezet vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és
22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló
beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások
sportcélú hasznosításának fenntartását,
ge)	kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatás,
valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti
kamata állam részére történő befizetésére, amennyiben a támogatás felhasználásának ellenőrzése során
megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe,
gf)	kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe
vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha a ge) pont
szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és
annak kamatát nem fizeti be az állam részére,
gg)	intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak a
magyar állam javára történő bejegyeztetéséről az ingatlan-nyilvántartásba;
gh)	ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat,
gi)	kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére
jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés J) pontjában meghatározott jogkörében eljáró
látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével, ennek keretében a kérelem elbírálását
követő 8 napon belül tájékoztatja a látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa
kiadott támogatási igazolásokról;
h)	gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági
jogköröket,
i)	a MOB-bal együttműködve programokat dolgoz ki
ia)	a versenysportnak,
ib)az	utánpótlás-nevelésnek,
ic)	a diák- és főiskolai-egyetemi sportnak,
id)	a fogyatékosok sportjának,
25
ie)	a szabadidősportnak (ideértve különösen a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok
sportja, a munkahelyi sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportja és a szenior sport),
ij) a sportszakemberek képzésének és továbbképzésének,
ig)	a sportkultúra fenntartásának és a határon túli magyar sportkapcsolatok ápolásának,
fejlesztésének,
ih)	a sport szakmúzeumi rendszere fenntartása biztosításának,
ii)	a sportpiac fejlődésének,
ij) a sport egyéb területeinek
támogatására és e programokban elősegíti az esélyegyenlőséget, továbbá a programok
kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából az illetékes miniszterekkel
együttműködve végzi,
j) biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer döntés-előkészítési, statisztikai, valamint
sportszakmai, továbbá szolgáltató elemeinek működési feltételeit, üzemeltetését és fejlesztését,
k) közreműködik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben a hatáskörébe tartozó
feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos,
sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttműködik az e feladatokat ellátó intézmények
felügyeletét ellátó minisztériumokkal,
l) a MOB-bal együttműködésben meghatározza az állami sportcélú támogatásban részesülő
kiemelkedő jelentőségű sportegészségügyi és sporttudományos feladatokat, javaslatot tesz a
sportegészségügyi és a sporttudományos feladatok ellátásának szervezeti kereteire, és figyelemmel
kíséri a feladatok megvalósítását”
(2) Az Stv. 51. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatot a sportpolitikáért felelős miniszter
az irányítása alatt álló, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról,
felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének
szabályairól szóló kormányrendeletben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető
államtitkár feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel
meghatározott sportigazgatási szerv útján látja el.”
39.	§
(1)	Az Stv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a köznevelésről szóló
törvényben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez,
vagy az ezek feladatait ellátó diáksport egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges
feltételeket, és ellátja a nemzeti sportinformációs rendszerbe történő adatszolgáltatással összefüggő - a
nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott - helyi feladatokat.”
(2)	Az Stv. 55. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze és c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A megyei és a fővárosi önkormányzat az (l)-(2) bekezdésben foglaltakon túl
sportszervezési feladatai körében:
»c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó
sportrendezvények lebonyolítását.”
(3)	Az Stv. 55. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
26
„(5) A helyi önkormányzatok - figyelemmel a 49. § d) pontjában foglaltakra is - a sporttal
kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról
rendelkező j ogszabályok szerinti támogatásokban részesülnek.”
(4)	Az Stv. 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A települési önkormányzatok az (1) bekezdésben meghatározott sportfeladatok ellátásáról
többcélú kistérségi társulás keretei között is gondoskodhatnak. A sportfeladatokat ellátó többcélú
kistérségi társulás állami sportcélú támogatásban részesíthető.”
40.	§
Az Stv. 56. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a sporttevékenység gyakorlásához a költségvetési törvényben és más, a sport
állami támogatásáról rendelkező jogszabályokban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt.
Az állami támogatás:
a)	jogszabályban normatív módon meghatározott feltételek szerint és mértékben jogosultság
biztosítására, vagy - a MOB javaslatára - pontértéktáblázat alapján előzetesen kiszámított
alaptámogatásként szerződés alapján,
b)	a sportszervezetek, sportszövetségek, helyi önkormányzatok és a MOB által összeállított, a
szakmai feladatok ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási
koncepcióját tartalmazó támogatási kérelem benyújtását és annak elbírálását követően, szerződés
alapján vagy
c)	a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a
szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok
támogatására kiírásra kerülő pályázat útján, szerződés alapján
vehető igénybe. Az a)-c) pontok szerint biztosításra kerülő állami sportcélú támogatásokhoz való
hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az
e törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat és az állami
sportcélú támogatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(2)	A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű
fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját külön
jogszabályban foglaltak szerint a sport - a sportfogadás (TOTÓ) játékadója tekintetében a labdarúgás -
támogatására felhasználható bevételként kell előirányozni, és a sportpolitikáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.
(3)	A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB javaslatára rendeletben határozza meg az általa
vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának
részletes szabályait."
41.	§
(1)	Az Stv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kaphat állami sportcélú támogatást:
aj az a sportvállalkozás, amellyel szemben a bíróság elrendelte a csődeljárást, vagy a
sportvállalkozás felszámolását, továbbá amely sportvállalkozás végelszámolás vagy kényszer-
végelszámolás alatt áll,
27
b)	az a sportszövetség vagy sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette,
valamint amelynek megszüntetésére a Civil tv. szerint eljárás van folyamatban,
ej az a sportszövetség vagy sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint a bíróság
elrendelte a csődeljárást, vagy a sportszövetség vagy sportegyesület felszámolását,
d)	a sportegyesület, a sportvállalkozás, a sportiskola, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítvány, a sportszövetség, a MOB, valamint a helyi önkormányzat, ha nem tesz eleget a nemzeti
sportinformációs rendszer részére való adatszolgáltatási kötelezettségének,
e)	a sportegyesület, a sportvállalkozás, a sportiskola, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítvány, sportszövetség, valamint a MOB, ha nem teljesíti a doppingellenes tevékenységről szóló
kormányrendeletben meghatározott doppingellenes feladatait,
j) az a sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítvány és sportszövetség, amely az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról rendelkező
kormányrendeletben meghatározott, a sportrendezvények biztonságos lebonyolításával összefüggő
kötelezettségeinek nem tesz eleget,
g)	az a sportszövetség, amely az e törvényben és a sport területén képesítéshez kötött
tevékenységek jegyzékéről rendelkező kormányrendeletben meghatározott, képzéssel, szakképzéssel,
továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeinek nem tesz eleget,
h)	az a sportszövetség, amely nem rendelkezik a sportágára vonatkozóan stratégiai fejlesztési
koncepcióval,
i)	az a szervezet, amely a sportigazgatási szerv által a látvány-csapatsport támogatását biztosító
szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatásból kizárás hatálya alatt áll,
j) az a sportszövetség, amelyik az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőre nem teljesíti.”
(2) Az Stv. 57. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A sportszövetség minden év június 15-ig elkészíti és megküldi a MOB részére a
működésével összefüggő, valamint szakmai feladatai ellátásának következő évi szakmai tervét,
valamint annak finanszírozási koncepcióját. A MOB a sportszövetség által megküldött szakmai tervek
és finanszírozási koncepciók figyelembevételével dönt a sportszövetség állami sportcélú támogatások
felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti támogatásáról.”
42.	§
Az Stv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) Az olimpián, a paralimpián, a sakkolimpián és a speciális világjátékon kiemelkedő
sporteredmény elérése érdekében az olimpiai, a paralimpiai, a sakkolimpiai és a speciális világjáték
kerettag sportolók, továbbá a felkészülésükben közreműködő sportszakemberek részére - legfeljebb
négy évre - Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható. A sportösztöndíj versenyszerűen sportolók
tanulmányainak elősegítésére is biztosítható.
(2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának részletes feltételeit - az
állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltakra
figyelemmel - a MOB állapítja meg és folyósítja.”
43.	§
Az Stv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
28
„59. § (1) A harmincötödik életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően élete
végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar
nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként:
a)	a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a FIDE által szervezett
Sakkolimpián, illetve
b)	1984-től kezdődően Paralimpián vagy Siketlimpián
első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes).
(2)	Az érmes a járadék megállapítására és folyósítására irányuló kérelmét a harmincötödik
életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően terjesztheti elő a MOB-hoz. A MOB a
kérelem jóváhagyása esetén a járadékot a kérelem benyújtásának időpontjától kezdődően - a kérelem
benyújtása és a folyósítás időpontja közötti időtartamra jegybanki alapkamattal növelt értékben -
folyósítja.
* (3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontját követő hónaptól kezdődően
annak özvegye, ha magyar állampolgár és az érmessel annak házastársaként a halála időpontjában és
legalább az azt megelőző tíz évben megszakítás nélkül közös háztartásban élt.
(4)	Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának időpontjától - vagy
amennyiben az korábbi időpont, a negyvenötödik életéve betöltését követő hónap 1. napjától - az
érmes edzője, az érmes járadékra jogosultságának megállapítására tekintet nélkül.
(5)	Edzői járadékra az a személy jogosult, aki:
a)	magyar állampolgár,
b)	a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről szóló kormányrendeletben
meghatározott és a szövetség által az érmes felkészítéséhez előírt edzői képesítési szinttel rendelkezik,
c)	a sportszervezettel vagy - a szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző
esetén - a sportszövetséggel kötött, legalább a felkészítés vagy az abban való közreműködés időszakára
vonatkozó munkaszerződéssel vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződéssel rendelkezik,
d)	az érmest a járadékra jogosultságát megalapozó versenyre a versenyt megelőzően
közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött,
e)	az érmes által, a járadékra jogosító eredmény elérését megalapozó, az (1) bekezdés a)-b)
pontjaiban meghatározott sportesemények hivatalos időszakát legalább harminc nappal megelőzően a
szövetség, valamint a MOB részére írásban eljuttatott javaslatban szerepel.
(6)	Edzői járadék szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző és - abban az
esetben, ha az érmest utánpótlás korosztályokban legalább három évig folyamatosan felkészítette vagy
a felkészítésben közreműködött - nevelőedző részére is megállapítható, ha az edző az (5) bekezdés e)
pontja szerinti javaslatban szerepel.
(7)	Megszűnik az érmes, az edzője és az özvegye járadékra való jogosultsága, ha az érmes a
járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes, vagy az illetékes
sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak. A járadékra való
jogosultság megszűnését a MOB közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg.
(8)	Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki
a)	büntetett előéletű,
b)	büntetlen előéletű, de akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítélt,
ba)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott büntetés esetén a mentesítésig;
bb)	próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a
meghosszabbított próbaidő elteltéig.
29
(9)	A jogosult a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a
MOB-nak, ha a (8) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll
fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.
(10)	Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás
-	ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A
jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak, ha ellene
büntetőeljárás indult.
(11)	Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást
megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és nem következett be a (8) bekezdés
szerinti érdemtelenségi ok, a MOB az igazolástól számított harminc napon belül — a folyósítás
felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére
az elmaradt járadékot. Amennyiben a büntetőeljárás jogerős befejezésével a jogosult érdemtelenné
válik, a (10) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.
(12)	A járadék iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogosult harminc napnál nem régebbi
hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn a (8) bekezdés szerinti érdemtelenség,
továbbá azt, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, vagy írásban kérheti, hogy e tények fennállására
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a MOB részére - a járadékra való jogosultság
megállapítása és folyósítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján -
továbbítsa. Az adatigénylés során a MOB arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó
szervtől, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
(13)	A jogosulatlanul felvett járadékot az erről való tudomásszerzést vagy a MOB felhívását
követő hatvan napon belül vissza kell fizetni.”
44.	§
Az Stv. 60. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (5a) egészül ki:
„(5) Olimpiánként, Paralimpiánként, Sakkolimpiánként és Siketlimpiánként (e rendelkezés
alkalmazásában a továbbiakban együtt: olimpia) - a (5a)-(6) bekezdésekben meghatározott kivételekkel
-	csak egy, az olimpiára felkészítő edző vagy nevelőedző részesülhet járadékban.
(5a) Edzői járadékban részesíthető - az 59. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - más
sportágak szabályainak megfelelő sporttevékenységekből álló sportág, illetve egy sportág több
versenyszámból álló összetett, önálló versenyszáma esetén több edző abban az esetben, ha az érmes az
59. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott javaslatban ezt külön feltüntette, megjelölve a (4)
bekezdés szerinti edzői járadék edzők közötti megosztásának arányát.”
45.	§
(1)	Az Stv. 61.§ (12) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
,,b) Sakkolimpiának minősülnek a Nemzetközi Siket Sakkszövetség (ICSC) és a Vakok
Nemzetközi Sakkszövetsége (IBCA) által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók
számára 1984-től kezdődően megrendezett sakkolimpiák is.”
30
(2) Az Stv. 61.§ (12) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
,,c) az olimpiánként, paralimpiánként, sakkolimpiánként és siketlimpiánként érmes helyezés
csak akkor keletkeztet járadékra való jogosultságot, ha az érmes helyezést megalapozó versenyszám
kvalifikációs versenyrendszerben került megrendezésre, vagy az érmes helyezést megalapozó
versenyszámban legalább 8 nemzet vett részt (indult).”
46.	§
Az Stv. 63. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A sportlétesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője vagy használója a nemzeti
sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint adatot szolgáltat a nemzeti
sportinformációs rendszerbe.”
47.	§
Az Stv. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami
tulajdonban lévő ingatlanok - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési
szerződés alapján - a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésébe
tartoznak. A minisztérium köteles az ingatlant elsődlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az
ingatlan másodlagos használata során sem veszélyeztetheti.
(2)	Az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a MOB látja el.
(3)	Az állami tulajdonú, a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát a minisztérium térítésmentesen az erre a célra
létrehozott költségvetési szervre, a MOB-ra vagy nonprofit gazdasági társaságra átruházhatja.
(4)	Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a
sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen
vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba.
(5)	Az önkormányzat az ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba kapott, a
tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlant a
tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan
másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti. Az ingyenesen vagy kedvezményesen történt
tulajdonszerzést követő 15 évig az önkormányzat az ingatlant csak a sportpolitikáért felelős miniszter
által vezetett minisztérium egyetértésével idegenítheti el, illetve terhelheti meg.
(6)	Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportpolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium egyetértésével kerülhet sor.”
48.	§
Az Stv. 65. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
31
„(1) Magyarország nemzeti ünnepein versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett verseny,
mérkőzés kizárólag a nemzeti válogatott részvételével megrendezésre kerülő vagy a sportág
nemzetközi szövetségének versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvényként szervezhető.”
49.	§
Az Stv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások
személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító, másokban félelmet
keltő, vagy másokat megbotránkoztató, nem a sportszerű szurkolással, buzdítással összefüggő
magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.”
50.	§
(1)	Az Stv. 77. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
,,g) speciális világjátékok: a Speciális Olimpia, a Siketlimpia és a Szervátültetettek
Világjátékai,”
(2)	Az Stv. 77. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
,,k) országos jellegű szervezet a szabadidősport, a fogyatékosok sportja, a diák- és a főiskolai-
egyetemi sport területén: a szervezet közhasznúnak minősül, és legalább 7 megyében székhellyel
rendelkező, országosan legalább 20 jogi személy taggal működik,”
(3)	Az Stv. 77. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
m) sportiskola: az a köznevelési intézmény, nonprofit gazdasági társaság, sportegyesület,
sportvállalkozás, vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amely az alábbiak szerint
utánpótlás-nevelési feladatokat lát el, vagy közreműködik azok ellátásában:
ma) közoktatási típusú sportiskola: az az általános iskola, gimnázium, szakközépiskola,
szakiskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, amely a helyi
pedagógiai programját - az országos sportági szakszövetség, illetve országos sportági szövetség vagy
fogyatékosok országos sportszövetségének szakmai javaslata alapján, az országos sportági
szakszövetség, az országos sportági szövetség, vagy az fogyatékosok országos sportszövetsége és a
közoktatási típusú sportiskola közötti együttműködési megállapodásban foglaltakra is figyelemmel -
sportiskolái kerettanterv alapján készíti el, vagy biztosítja a testnevelés tantárgy emelt szintű oktatását
és a helyi pedagógiai programja összeállítása során figyelemmel van a sportolók felkészítési és
versenyeztetési tevékenységére,
mb) nem közoktatási típusú sportiskola: az sportszervezet, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítvány (utánpótlás akadémia), amely köznevelési intézménnyel, a MOB-bal, országos sportági
szakszövetséggel, országos sportági szövetséggel, vagy fogyatékosok országos sportszövetségével
kötött együttműködési megállapodás alapján vesz részt az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásban,
sportolók magas szintű felkészítésében és versenyeztetésében, vagy közreműködik az utánpótlás-
nevelési feladat-ellátás feltételeinek biztosításában.”
32
(4)	Az Stv. 77. §-ánakp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
,,p) sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a Foglalkozások Egységes
Osztályozási Rendszeréről (FEOR) szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménye szerinti sport
foglalkozást folytat, vagy a sportszervezettel, sportszövetséggel munkaviszonyban vagy polgári jogi
jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el,
sportszakembernek minősül továbbá a sportszervezet és a sportszövetség ügyintéző és képviseleti
szervének vezetője. Sportszakember különösen a versenyző felkészítését végző vagy azzal kapcsolatba
hozható edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportegészségügyi szakember (pl.
sportorvos, sportpszichológus, gyúró, masszőr). A sportszövetség szabályzatában határozza meg, hogy
az adott sportágban kik minősülnek további sportszakembernek.”
(5)	Az Stv. 77. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
,,t) utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány: alapító okiratában meghatározott tartós
közérdekű cél szerinti tevékenysége - elsősorban utánpótlás-korú versenyzőkkel kapcsolatos -
sporttevékenység elősegítése, feltételeinek biztosítása, felkészítő (edzéssel összefüggő) és
versenyeztetési feladatok szervezése.”
(6)	Az Stv. 77. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„ u) sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon
kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. A sportesemény sportrendezvénynek
minősül.”
51.	§
(1)	Az Stv. 79. § (1) bekezdés b) pontja a következő bl) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„bl) a 18. életévét be nem töltött versenyző javára a sporttevékenységével összefüggő
biztosításra vonatkozó részletes szabályokat.”
(2)	Az Stv. 79. § (2) bekezdés b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
,,b) a sportági stratégiai fejlesztési koncepciók egységes követelményrendszerét,”
(3)	Az Stv. 79. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
,,c) az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit.”
52.	§
33
Az Stv. a következő 80. §-sal egészül ki:
„80. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való
megfelelést szolgálja.”
53.	§
Az Stv.
a)	20.§ (4) bekezdés b) pontjában az „AGFIS” szövegrész helyébe „Sportaccord” szöveg lép,
b)	28. §-ának (4) bekezdésében a „Nemzeti Sportszövetségbe” szövegrész helyébe a „MOB-ba”
szöveg lép,
c)	49. § b) pontjában a „közoktatásról” szövegrész helyébe „köznevelésről” szöveg lép,
d)	55. § (3) bekezdés e) pontjában és 79. § (1) bekezdés b) pontjának bh) alpontjában a „az
állami” szövegrész helyébe a „a nemzeti” szöveg lép,
e)	57. § (4) bekezdésében a „sportigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért
felelős minisztérium” szövegrész lép,
f)	61. § (l)-(8) bekezdéseiben, 61/A. § (1) bekezdésében, 62. § (3)-(4) és (6)-(7) bekezdéseiben
a „sportigazgatási szerv” szövegrészek helyébe a „MOB” szöveg,
g)61/A.	§ (2) bekezdésében a „sportigazgatási szervvel” szövegrész helyébe a „MOB-bal”
szöveg,
h)	62. § (4) és (5) bekezdésében a „sportigazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „MOB-nak”
szöveg lép,
0 67. § (5) bekezdésében a „Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége” szövegrész helyébe a
„MOB” szöveg lép,
j) 77. § a) pontjában az „állami” szövegrész helyébe „nemzeti” szöveg lép.
54.	§
Hatályát veszti
a)	az Stv. 8. § (2) bekezdés c) pontja, 24. § (2) bekezdés g) pontja, 31. § (3)-(6) bekezdése, a 40.
§-t, a 42-45. és 48. §-okat megelőző alcímek, 48/A. §, a 78. § (2), (4)-(5) és (8) bekezdései,
b)	51. § (1) bekezdésében a „- a (3) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel - a
sportigazgatási szerv útján” szövegrész.
2.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XL1X. törvény módosítása
55.	§
(DE törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
1991. évi XLIX. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a
sportegyesületekre és a sportszövetségekre is megfelelően alkalmazni kell.”
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a
közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a
34
szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-
társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az
európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, a sportszövetség, valamint mindazon
jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fö
érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete
alapján az Európai Unió területén található;”
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
,,d) gazdálkodó szervezet vezetője: közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és
képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű
társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az
ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyéni cégnél a cégtulajdonos, ügyvédi irodánál, közjegyzői
irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy
irodavezető hiányában a tartós helyettes, szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az
ügyvezető elnök, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), önkéntes kölcsönös biztosító
pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a
magánnyugdíjpénztámál az ügyvezető, sportegyesületnél és sportszövetségnél az ügyintéző képviseleti
szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi
nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári
jogi kapcsolatokban eljáró személy;”
3.	A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
módosítása
56.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a települési önkormányzatok többcélú kistérségi
társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az
alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést
igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról:)
,ys) sportfeladatok.”
4.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása
57.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 283/B.§-sal egészül ki, és az azt
megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Visszaélés tiltott teljesítményfokozó szerrel
283/B. § (1) Aki az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártására, forgalomba hozatalára,
kereskedelmére vonatkozó jogszabály előírásainak megszegésével tiltott teljesítményfokozó szert az
35
országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, előállít, kínál, átad, forgalomba hoz vagy
azzal kereskedik, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés esetén bűntett miatt két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűncselekményt
a)	üzletszerűen,
b)	bűnszövetségben
követi el.
(3)	Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a (2) bekezdés szerint büntetendő, akinek az
(1)	bekezdésben meghatározott bűncselekménye folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
használ fel tiltott teljesítményfokozó szert.
(4)	Az (1) bekezdés esetén nem büntethető aki, mielőtt a tiltott teljesítményfokozó szer országba
behozatala, onnan kivitele, az ország területén átvitele, előállítása, kínálása, átadása, forgalomba
hozatala vagy azzal való kereskedelem a hatóság tudomására jutott volna, a tevékenységét a hatóság
előtt felfedi, illetőleg az országba behozott, onnan kivitt, az ország területén átvitt, előállított, kínált,
átadott, forgalomba hozott vagy a kereskedelemmel érintett teljesítményfokozásra alkalmas szert a
hatóságnak átadja, és lehetővé teszi az (1) bekezdésben meghatározott cselekményben részt vevő más
személyek kilétének megállapítását.
(5)	E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szeren a tiltott teljesítményfokozó szemek
minősített hatóanyagok jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott tiltott teljesítményfokozó
szemek minősített hatóanyagot tartalmazó gyógyszert kell érteni.”
5.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények
módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
58.	§
(1)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 27. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„27. tiltott teljesítményfokozó szerként minősített gyógyszer: a tiltott teljesítményfokozó
szemek minősített hatóanyagok jegyzékéről szóló kormányrendelet alapján tiltott teljesítményfokozó
szemek minősített hatóanyagot tartalmazó gyógyszer.”
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és
egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. §(4)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
,,e) a tiltott teljesítményfokozó szemek minősített hatóanyagok jegyzékét
(rendeletben szabályozza.)
59.	§
36
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság nemzeti
jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII.
törvény 21. §-a (1) bekezdés e) pontja.
60. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba
és 2013. január 2-án hatályát veszti.
(2)	Az 57-58. §-ok 2013. január 1-jén lépnek hatályba.
61. §
(1)	E törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül az országos sportági szakszövetség
jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az országos sportági szövetség jogi személlyé
nyilvánított szervezeti egysége, valamint a sportegyesület jogi személlyé nyilvánított szervezeti
egysége köteles kezdeményezni abból a bírósági nyilvántartásból való törlését, amelyben mint önálló
jogi személy társadalmi szervezet került nyilvántartásba vételre.
(2)	Az országos sportági szakszövetségek 2012. október 1-jéig kötelesek alapszabályukat e
törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani, és megalkotni az e törvény szerinti szabályzatokat.
(3)	Az Stv. 3. § (1) bekezdés, (3) bekezdés nyitó szövegrészének és a) pontjának, (4)-(5)
bekezdésének, valamint (8)-(9) bekezdéseinek e törvény 2. §-ával megállapított rendelkezéseit a 2012.
július 1. után kiadott versenyengedélyekre kell alkalmazni.
(4)	Az Stv. 59. §-ának, 60. §-a (5)-(6) bekezdéseinek és 61. §-a (12) bekezdés ej pontjának e
törvény 44-46. §-aival megállapított rendelkezéseit a 2012. január 1. után megindult olimpiai
járadékkal kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni.
(5)	A MOB e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles közgyűlést tartam,
amelyen döntenie kell tagságáról, meg kell állapítania az e törvényben foglaltaknak megfelelően
módosított alapszabályát, elnökséget, felügyelő bizottságot és tisztségviselőket kell választania, létre
kell hoznia szakmai tagozatait. A szakmai tagozatok első ülésükön megválasztják elnöküket, valamint
elfogadják a szervezetükre és működésükre vonatkozó szabályokat.
(6)	A MOB a sportköztestületekként működő Nemzeti Sportszövetség, Nemzeti Szabadidősport
Szövetség, Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, valamint - a (7) bekezdésben foglaltakra is
figyelemmel — a Magyar Paralimpiai Bizottság általános jogutódja. A MOB (1) bekezdés szerinti
közgyűlésén hozott döntések alapján módosított alapszabálya Fővárosi Bíróság által történő
nyilvántartásba vételével sportköztestületként megszűnik a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti
Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége,
amely sportköztestületeket a sportpolitikáért felelős minisztérium a nyilvántartásából töröl.
(7)	A köztestületként működő Magyar Paralimpiai Bizottság paralimpiai mozgalommal és
paralimpiai felkészüléssel kapcsolatos kizárólagos jogait és kötelezettségeit a paralimpiai mozgalmat
képviselő, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő,
fogyatékosok országos sportszövetsége látja el.
(8)	A Magyar Paralimpiai Bizottság - Magyarország paralimpiai mozgalommal és az Stv. 38. §
(4)-(5) bekezdéseinek az e törvény 34. §-ával megállapított rendelkezéseire figyelemmel meghatározott
37
kizárólagos jogosítványok folyamatos gyakorlása érdekében - az e törvény hatálybalépésétől számított
hatvan napon belül gondoskodik átalakulásáról és fogyatékosok országos sportszövetségeként
kezdeményezi a Fővárosi Bíróságnál történő nyilvántartásba vételét.
38
Általános indokolás
A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia (a továbbiakban: Sportstratégia) megállapítása szerint a mai
magyar sport szervezeti felépítése indokolatlan mértékben tagolt. Az élősport meghatározó területei
(szabadidősport/rekreációs sport, versenysport, olimpiai és paralimpiai sportágak, fogyatékossággal
élők sportja) között nem kellően biztosított az átjárás, ugyanakkor szervezeti-igazgatási szinten az
egyes területek között, több tekintetben átfedések érvényesülnek. Ennek oka elsődlegesen az, hogy a
sport működését keretekbe foglaló jogi-gazdasági környezet, az elmúlt években nem ösztönözte a
sportszakmai feladatellátás hatékonyságára koncentráló testületi struktúra és szakmai működésmód
kialakulását.
A probléma kezelésére irányuló javaslatok - összhangban a Sportstratégia megállapításaival - az eddigi
sokszereplős sportköztestületi struktúra fejlesztése helyett a köztestületek számának csökkentését, az
indokolatlan szervezeti tagoltság megszüntetését, valamint a nem-kormányzati szintű sportirányítás
átalakítását vetették fel, kiemelve, hogy az átalakítással végrehajtott integráció a sport egyes nagy
szegmenseinek szakmai érdekeit ne sértse, illetve a módosított struktúrában egyértelmű garanciák
érvényesüljenek az érdekképviselet biztosítására.
A szervezeti szint legfelső, nem-kormányzati szegmensének tartalmi, szakmai munkájában az
integrációt, racionalizálást követően markánsan meg kell jelennie, a diák-, és főiskolai-egyetemi
sporttal, a szabadidősporttal és a fogyatékossággal élők sportjával kapcsolatos szakmai
tevékenységeknek és e területek érdekképviseletének is.
Az állami sportfeladatok felmérése alapján megállapítható, hogy jelenleg Magyarországon 15 nagy
szakmai feladatcsoport köré csoportosulnak az állam sportfeladatai. A szakmai feladatcsoportok
alapvetően a sport nagy szegmenseihez kötődnek, ezekhez önálló feladatcsoportokként az élősporthoz
kapcsolódó önálló funkcionális területekként kapcsolódik a központi, és helyi szintű, kormányzati és
nem-kormányzati alapokon nyugvó sportigazgatás rendszere; a sportingatlan- és infrastruktúra területe;
a sporttudomány; sportegészségügy; doppingellenes küzdelem területei; a képviseleti, diplomáciai
feladatcsoport; a sport kommunikációjával kapcsolatos feladatcsoport; a sport támogatása,
finanszírozási rendszere. Az egyes feladatcsoportokon belül jól elkülöníthető módon további
csoportosítások végezhetők el, és tölthetők fel a jogszabályokban megjelenő feladatokkal.
Ezek eredményeként több, mint 130 állami sportfeladat ellátása normatív, jogszabályi előírás
Magyarországon.
A feladatok ellátására jellemző, hogy a sport szervezéséhez, a sportolás feltételeinek megteremtéséhez,
biztosításához szükséges funkcionális jellegű feladatcsoportok döntő többségét jelenleg az állami
szervezetrendszer látja el, illetve biztosítja. Az élősport egyes nagy szegmenseinek működéséhez
kapcsolódó feladatokat ugyanakkor a nem-kormányzati szervezetrendszer szintjein tevékenykedő
szervezetek (sportszövetségek), továbbá a helyi önkormányzati szervezetrendszer végzi.
Az eredetileg állami hatáskörbe tartozó, de a hatékonyabb feladat-ellátás, illetve a döntések szakmai
szintekre telepítésének igényével létre hívott, sajátos civil sportigazgatási szervezeti rendszer számos
sportfeladatot lát el a mai magyar sport intézményrendszerében. Ezek kisebb része az élősport
kiszolgálásával kapcsolatos funkcionális, igazgatási jellegű feladatcsoport, nagyobb része az élősport
szervezésével, felkészítéssel, versenyeztetéssel kapcsolatos feladat. A különböző civil sportigazgatási
szinteken megjelenő, sokszor egymást átfedő feladatok ugyanakkor túlnyomórészt elaprózottak, sok
esetben ezek ellátása (vagy az ellátásuk érdekében tett erőfeszítések) az élősport közvetlen
sportszakmai feladatvégzésétől vonnak el erőforrásokat. Ez önmagában is indokolttá tette a sport-
feladatkataszter jelenlegi rendszerének áttekintését, és az egyes szinteken ellátott feladatok
39
felülvizsgálatát, illetve javaslatok tételét a feladatkörök fenntartására, vagy strukturális áthelyezésére,
illetve elhagyására.
A jelen átfogó törvénymódosítás tervezete a kormányzati és nem-kormányzati sportfeladatok
meghatározásánál, és egyes szintekre telepítésénél, a sport civil jellegének markáns előtérbe
helyezésének igényével készült.
A sport szervezeti és intézményi kereteinek alapvető átalakításán túl, a törvénymódosítás javaslatot tesz
a civil feladat-ellátást előtérbe helyező, alapvetően sportágfejlesztési programok és stratégiák alapján
kidolgozott, a magyar sport fejlesztését és fejlődését segítő sportfinanszírozási rendszer kialakítására, a
sport állami támogatásának új alapokra helyezésére. A módosítás célja továbbá a központi
költségvetésből, mind szervezetek, mind személyek részére nyújtott támogatások jogtalan
igénybevételének megakadályozása.
A törvénymódosítás további alapvető célja a Sportstratégiában foglalt, törvényi szabályozást igénylő
célkitűzések teljesítése, a sport különböző területei (pl.: versenysport, szabadidősport, fogyatékosok
sportja) együttműködésének ösztönzése, valamint a sportról szóló törvény hatálybalépése óta tapasztalt
és jogszabály-módosítást igénylő jogalkalmazási, gyakorlati problémák rendezése.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az utóbbi időben a versenysportban egyre inkább előtérbe került a doppingolás problémája elleni
küzdelem, a doppingmentes felkészülés fontosságának hangsúlyozása. Emellett szintén az elmúlt
időszakban egyre inkább megfigyelhető kedvezőtlen tendencia a versenyek, mérkőzések eredményének
nem megengedett eszközökkel történő befolyásolása a sportolók (és sok esetben más, a mérkőzés
alakításában közreműködő, vagy annak eredményét befolyásolni képes sportszakemberek) részéről.
Erre figyelemmel - alapvetően a tisztességes játék eszményének további hangsúlyozása érdekében -
szükséges külön törvényi szinten nevesítve is megjeleníteni a versenyzők kötelezettségei körében a
doppingellenes küzdelem és a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel
történő befolyásolása, a fogadási csalás elleni küzdelem fontosságát.
A 2. §-hoz
Az amatőr, illetve a hivatásos sportoló versenyzői jogállásának igazolására a Javaslat alapján továbbra
is sportolói igazolvány, versenyengedély szolgál, amellyel mind az amatőr, mind a hivatásos
sportolónak rendelkeznie kell, és amelyet a sportszövetség állít ki. A Javaslat egységesíti a különböző
sportszövetségek nyilvántartási és versenyengedély-kiadási rendszerét, amelynek megvalósítása
céljából a versenyengedély sportágtól függetlenül tartalmilag és formailag egységes formájának
meghatározását - miniszteri rendeletben részletezésre kerülő szabályok megalkotására való
felhatalmazás biztosítása mellett - a Magyar Olimpiai Bizottság hatáskörébe utalja. A versenyengedély
visszavonása mellett a sportszövetség annak kiadását is megtagadhatja, ha az eddigi szabályozás
alapján a versenyengedély kiadásának nincsenek meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség
szabályzatában foglalt feltételei, továbbá új rendelkezésként abban az esetben, ha a versenyző valótlan
adat igazolását kéri. A szövetség által kiadott versenyengedélyek számának és - személyes adatot nem
tartalmazó - más, statisztikai jellegű adatainak kötelező, nemzeti sportmformációs rendszer részére
történő adatszolgáltatásának előírásával egyértelmű, pontos és valós adatok nyerhetőek a kiadott
versenyengedélyekkel kapcsolatban. Ez - többek között - alapvető fontosságú az állami támogatások
mértékének megállapítása szempontjából.
40
A Javaslat fontos hiánypótló rendelkezése, hogy a 18 év alatti sportolók javára kötelező sportbiztosítás
megkötéséről rendelkezik. A biztosítás részletszabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
A 3. §-hoz
A Javaslat szerint - garanciális szempontból, hasonlóan a sportfegyelmi felelősség jogintézményéhez -
törvényi szinten kell rendelkezni a doppingvétséget megalapozó magatartások, vagy azok kísérlete
elkövetésének tilalmáról, a doppingvizsgálatnak történő kötelező alávetésről, valamint a
doppingellenőrzés eredményének közlésének szabályairól.
A sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet az UNESCO
Doppingellenes Egyezményét hirdeti ki. Az Egyezmény - és ezzel a kormányrendelet - mellékletét
képezi a nemzetközi doppingellenes tevékenységben kiemelkedő szerepet betöltő World Anti-doping
Agency (WADA, Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) által kiadott és folyamatosan módosított
(rendszerint bővített) doppinglista. Ez a doppinglista mára az egész világon a doppingellenőrzések
alapja. A WADA által meghatározott doppinglista kötelezően alkalmazandó valamennyi nemzetközi
sporteseményen, ezt a listát alkalmazza a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a nemzetközi
sportszövetségek és így a nemzeti sportszövetségek is. Hazánkban a doppingellenes tevékenység
szabályairól szóló kormányrendelet is az előbb hivatkozott jogszabály részét képező listára,
tulajdonképpen tehát a WADA tiltó listára utal, kiegészítve a listával összefüggő legfontosabb feladatot
-	a lista nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt - a HUNADO feladatait ellátó nemzeti
doppingellenes szervezetre utalással. A nemzetközi követelményekkel való összhang megteremtése,
valamint az egyértelmű jogalkalmazás érdekében szükséges - a Javaslat szerint meghatározott módon -
a doppinglista nyilvánosságával összefüggő kérdések szabályozása.
A doppingellenes tevékenységben is fontos a visszatartás, az elrettentés, valamint a nyilvánosság
tájékoztatása arról, hogy mely sportoló alkalmaz tiltott szereket, módszereket, illetve tanúsít tiltott,
sportszerűtlen magatartást. Az egyértelmű tájékoztatással elkerülhető a doppingvétségek eltitkolása és
büntetlenül hagyása, másrészt a dezinformálás. A legtöbb szövetség részesül állami támogatásban, így
az állampolgárokat is megilleti az az információ, hogy mely versenyző készül fel, sportol meg nem
engedett eszközökkel, módon.
A 4-6. §-okhoz
A Javaslat az amatőr sportolói jogviszony, az amatőr sportolói versenyengedély, valamint az amatőr
sportoló igazolására, átigazolására és kölcsönadására vonatkozó rendelkezések módosítása keretében,
alapvetően arra figyelemmel tesz javaslatot a hatályos rendelkezések újraszabályozására, hogy a
jövőben az amatőr sporttevékenység kifejtésének színtereként hatványozottabban jelenne meg a
sportiskola (amely szervezeti formát a Javaslat hiánypótló jelleggel egyértelműen definiál), valamint a
sportszervezetekre vonatkozó rendelkezések kibővítésére is figyelemmel az utánpótlás-nevelés
fejlesztését végző alapítvány.
Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai során szerzett visszajelzések alapján számos, esetben
súlyos visszaélések történtek - elsősorban utánpótlás korú, sőt döntően 14 év alatti - sportolók
sérelmére az amatőr sportolói szerződésekkel a sportszervezetek részéről. Ezek a visszaélések sok
esetben oda vezettek, hogy az igazolt sportoló gyermekeket - sportegyesület váltás megakadályozását
követően - a sportszervezet önkényesen kizárta a versenyzési lehetőségből, versenyekre nem nevezték
az amatőr sportszerződésben lejárta előtt klubot váltani szándékozó, de a nevelő egyesülettel
megegyezésre nem jutó utánpótlás korú versenyzőket. A Javaslat - minderre figyelemmel - az amatőr
sportolói szerződés megkötésének lehetőségét fenntartva, a sportszerződés időtartamát legfeljebb egy
évben (vagy egy bajnokság időtartamában, egy versenyidőszakban) határozza meg. A Javaslat továbbá
41
garanciális szempontból előírja, hogy sportszerződés 14 év alatti amatőr sportolóval nem köthető,
továbbá a 14. életévét már betöltött, de a 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött
sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes beleegyezésével válik érvényessé.
Szintén a gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt években számos visszaélésre
adott okot, hogy a hatályos törvény szerint az amatőr sportoló részére a törvény szerint juttatható,
szponzori szerződés alapján eszközölt támogatás, nem minősül fizetésnek. Ez sok esetben oda vezetett,
hogy formálisan amatőr státuszú sportolók a gyakorlatban a sporttevékenységük ellenértékeként,
rendszeres havi juttatásként kapott szponzori támogatást, mint kvázi munkabért kapták, ugyanakkor
nem kapcsolódott az ilyen kifizetésekhez a vonatkozó jogszabályok szerint egyébként a
munkaviszonyra vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra előírt adó-, és járulékfizetési
kötelezettség. A Javaslat ezért a szponzori szerződés alapján az amatőr sportoló részére kifizetésre
kerülő pénzügyi támogatás lehetőségét megszünteti.
A Javaslat az amatőr sportoló sportszervezethez, sportiskolához, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítványhoz való jogviszonyának alapulvételével, világosan rendezi a versenyengedély igénylésének
és kiadásának folyamatát.
A Javaslat az amatőr sportoló igazolásának, átigazolásának és (nevesítve) kölcsönadásának szabályait
alapvetően a hatályos joganyaggal egyezően rendezi. Ugyanakkor a költségtérítés megfizetésének
szabályozását a Javaslat a szövetségi autonómia körébe utalja azzal, hogy a szövetséget hatalmazza fel
arra, hogy a költségtérítés megfizetésének feltételeit, módját és mértékét szabályzatban maga állapítsa
meg.
A 7-9. §-okhoz
A Javaslat szerint a jövőben lehetővé válna, hogy a hivatásos sportoló a munkaszerződés mellett
megbízási jogviszony alapján is végezhesse „hivatásszerű” sporttevékenységét abban az esetben, ha a
megbízó sportszervezet a megbízási díjat a hivatásos sportoló részére bérkifizetésként teljesíti. (Tehát a
jövőben sem lenne lehetőség a megbízási díj alapján történő foglalkozatásra, ha az számlás kifizetés
alapján történik.) Ezzel a módosítással várhatóan tovább emelkedik a gyakorlatban (vagyis a
rendszeres, hivatásszerűen kifejtett sporttevékenységért munkabérben, díjazásban, rendszeres pénzbeli
ellenszolgáltatásban részesülő) hivatásos sporttevékenységet végzők pénzbeli juttatásának normatív
keretek közötti, szabályszerű kifizetésének köre, ami együtt járhat az adó- és járulékbefizetések
emelkedésével is. A módosítás összhangban áll a 2010 nyarán, a 2010. évi LXXXIII. törvénnyel már
módosított, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvénnyel.
A Javaslat az új Munka Törvénykönyvében foglaltakra figyelemmel, jogtechnikai jelleggel módosítja a
hivatásos sportoló munkaviszony alapján történő foglalkoztatásának szabályait.
Hivatásos sportolók esetén a sporttevékenységgel összefüggő munkaviszony vagy megbízási
jogviszony és a nem közvetlenül sporttal összefüggésben, vagy nem közvetlenül a saját érdekeltségi
körébe tartozóan, de egyértelműen a hivatásos sportoló sporttevékenysége támogatásának biztosítására
kötött további szerződéses konstrukciókat a Javaslat normatív eszközzel korlátozná, hiszen előírja,
hogy semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a
sporttevékenységére kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi
előnyt biztosít. (Ez a rendelkezés különös tekintettel a kedvező adózási szabályok lehetőségét biztosító,
2010.	évi LXXXIII. törvény Ekho törvényt módosító rendelkezéseivel összefüggésben bír nagy
jelentőséggel.)
42
A Javaslat fontos hiánypótló rendelkezése, hogy kötelezően előírja a hivatásos sportoló javára
megkötendő élet- és sportbaleset-biztosítást, valamint évek óta fennálló, több esetben, a gyakorlatban is
komoly problémákat okozó (és adott esetben válogatott csapatok eredményességét befolyásoló) új
rendelkezésként a szövetség részére kötelezően előírja, hogy a válogatott keretben eltöltött időszak
alatti biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos részletes szabályokat a szövetség rendezze.
A hivatásos sportoló igazolására és átigazolására vonatkozó rendelkezésekben a Javaslat - a megbízási
jogviszony alapján történő új foglalkoztatási formára figyelemmel - csupán technikai jellegű
módosításokat eszközöl.
A 10. §-hoz
A Javaslat hiánypótló jelleggel rendelkezik a sportszakemberek sportszakmai tevékenységével
kapcsolatos legfontosabb jogokról és kötelezettségekről. A sportszakemberekre vonatkozó
rendelkezések a hatályos sportjoganyagban számos helyen elszórtan jelennek meg, de a sportolók
sporttevékenységével kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek szabályaival szemben a
sportszakemberekre vonatkozó legfontosabb rendelkezések eddig törvényi szinten nem kerültek
meghatározásra. A Javaslat alapján minderre figyelemmel rendezésre kerül a sportszervezet (szövetség)
és a sportszakember közötti, a sportszakmai tevékenység kifejtését biztosító jogviszony, a
sportszakember díjazásának kérdése, valamint a folyamatosan változó követelményekkel, szakmai
kihívásokkal összhangban a képzésre, továbbképzésre való jogosultság. Ezeket a jogosultságokat a
sportszakember és az őt foglalkoztató szervezet közötti szerződésben indokolt részletesen rendezni.
Hasonlóan a sportoló alapvető kötelezettségeinek törvényi szintű szabályozásához, a sportszakemberek
esetén is a legmagasabb jogszabályi szinten jelenik meg a sportszakemberekre vonatkozó legfontosabb
kötelezettségek köre.
A 11-12. §-okhoz
A Javaslat szerint módosul a törvény sportfegyelmi felelősségről szóló alcíméhez tartozó rendelkezések
köre. A módosítás alapvető indoka az, hogy garanciális szempontokra figyelemmel - a sportfegyelmi
eljárás szabályaihoz hasonlóan - törvényi szinten kell rendelkezni a doppingellenes küzdelem
legfontosabb elemeiről, így a lehetséges büntetések köréről és azok mértékéről.
A sportoló szervezetéből származó mintában a tiltó listán szereplő doppingszer vagy annak
származéka, illetve markelje jelenléte esetén az UNESCO és a WADA doppingellenes egyezménye
alapján a versenyzőt objektív felelősség terheli. A hazai jogba is átültetett nemzetközi doppingellenes
szabályok szerint ugyanakkor mentesülhet a sportoló a felelősségre vonás alól, ha bizonyítja, hogy a
hivatkozott doppingvétség elkövetésében még gondatlanság sem terheli, valamint igazolja, hogy a
tiltott szer (vagy annak származéka, illetve markerje) milyen módon került a szervezetébe. Ezt a
rendelkezést a hatályos, doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet is tartalmazza,
ugyanakkor a büntetés jellege és az objektív felelősség előírása miatt indokolt az eddig
kormányrendeleti szintű rendelkezés törvényi szinten történő szabályozása.
A Javaslat szerint egyes, sportfegyelmi vagy doppingeljárás eredményeként kiszabható büntetések köre
szigorításra kerül, amelyet részben a nemzetközi kötelezettségeink teljesítése (eltiltás akár végleges
időtartamra való kiszabásának lehetősége különösen a doppingellenes szabályok külön jogszabályban
foglaltak szerinti minősített megszegése, vagy többszöri, ismételt elkövetés esetén), részben a tipikusan
nagyobb számban, elsősorban a sportrendezvények rendjének megszegésével összefüggésben
elkövetett sportfegyelmi vétségek esetén, azok büntetési tételeinek a visszatartó erő érdekében történő
emelése tesz indokolttá.
43
A hivatásos sportolóra, illetve a sportszakemberre fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbüntetés
mértékének a hivatásos sportoló sporttevékenységből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből
származó éves nettó átlagjövedelméhez történő viszonyítása a rendelkezés pontosítását, és ez által a
jogbiztonságot, az egyértelmű jogértelmezést és jogalkalmazást szolgálja.
A 13-15. §-okhoz
A 2010. évi LXXXIII. törvény már lehetővé tette a sportiskolák közvetlen szakszövetségi tagságát,
ennek szakmai feladatkörökkel való kitöltését biztosítja a Javaslat.
A sportszervezeti státusz biztosítását a sportiskolák mellett a Javaslat az utánpótlás-nevelés fejlesztését
végző alapítvány számára is lehetővé teszi. Az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány részére
a sportszervezeti jogállás biztosítása a szövetségek utánpótlás-nevelési fejlesztési programjai (mint
stratégiai célkitűzések) és az ún. duális sportolói karrier program intézményesített bevezetésének
lehetőségét teremti meg.
Az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a Javaslat szerint biztosítottá válik a szakszövetségi
taggá válás szervezeti feltétele az utánpótlás-neveléssel foglalkozó alapítványok részére az élősport: a
felkészítés és a versenyrendszerben való részvétel jobb, és közvetlenebb egymásra épülésének
szervezeti összefüggései szempontjából. Az utánpótlás-neveléssel foglalkozó alapítványok részére
közvetlenül a szakszövetségek tagszervezeteivé válás lehetőségének biztosítása megszünteti azt az
adminisztratív korlátok keltette negatív tendenciát, amely az elmúlt időszakban az alapítványok keretei
közötti felkészülést a versenyeztetéstől szervezetileg elválasztotta.
Hasonló indokok alapján - a már hivatkozott sportolói duális karrier előtérbe helyezése miatt is - a
sportiskolák státuszának felülvizsgálatát és a jelenlegi definíció lényegi egyszerűsítését, valamint a
sportiskolái feladatok egyértelmű meghatározását is kezeli a Javaslatban szereplő jogszabály-
módosítás.
A spotegyesületre vonatkozó rendelkezések a hatályos törvényben foglaltakhoz képest érdemben nem
változnak. Fontos új rendelkezése a Javaslatnak ugyanakkor az, hogy bevezeti a kiemelt sportegyesületi
státusz fogalmát. A kiemelt egyesületi státusz részletes tartalmi és formai feltételeit az éves állami
sportcélú támogatási rendeletek határozzák meg. A kiemelt sportegyesületi státuszban álló egyesülettel
négyéves, olimpiai ciklusra szóló megállapodás köthető.
A sportegyesületek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek a bírósági nyilvántartásban
szereplő adatköre pontosításának célja a jogalkalmazás segítése, könnyítése, összhangban a társadalmi
szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályaira vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.
Az állami támogatással való felelős gazdálkodást szolgálja az az új rendelkezés, amely értelmében a
sportegyesületnék a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportegyesület a
minisztérium által nyújtott sportcélú állami támogatás felhasználásával a sportról szóló törvény,
valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően
elszámolt, vagy a MOB igazolja, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.
A 16. §-hoz
Az állami sportcélú támogatások felhasználásának szabályszerűségét segíti, illetve a sport területén
működő társadalmi szervezetek felelős gazdálkodását követeli meg, hogy a sportegyesületek mellett a
módosítás eredményeként a sportszövetségekkel szemben is lefolytatható csőd-, illetve felszámolási
eljárás, továbbá, hogy a megszűnésük előtt az állami sportcélú támogatások rendeltetésszerű
felhasználásáról el kell számolniuk. A módosítással a sportegyesületek mellett az egyes
44
sportszövetségek vonatkozásában is biztosítottá válna a hitelezők jogvédelme, hiszen kellő jogalap
állna rendelkezésükre ahhoz, hogy követeléseiket a nem felelős gazdálkodást folytató
sportszövetségekkel szemben is érvényesítsék. A sportszövetségek ma már nem csupán a szűkén vett
sporttevékenységet szervező, valamint egészségmegőrző feladatokat látnak el, hanem sok esetben
komoly gazdasági tevékenységet is végeznek, amelynek során napi működésükkel is összefüggő üzleti
szerződéseket is kötnek, továbbá szakmai programjaikhoz, működésükhöz sok esetben állami sportcélú
támogatásban is részesülnek. Az ilyen szerződések teljesítéséhez a hitelezőknek gazdasági érdeke is
fűződik. A módosítás a sportszövetségek megfontolt gazdálkodását hivatott erősíteni, hiszen a
szerződések teljesítési garanciáját jelenti a csőd-, illetve felszámolási eljárás megindításának
lehetősége. A Cstv. hatálya a sportegyesületek és a sportvállalkozások mellett a jövőben kiterjed a
sportszövetségekre is, amelybe beletartoznak az országos sportági szakszövetségek, valamint az
országos sportági szövetségek is.
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében az egyes szervezeteknél (így a sportszövetségek
esetében is) külön is feltünteti, hogy azok adatokat szolgáltatnak a nemzeti sportinformációs rendszer
részére.
A Javaslat szerint az olimpiai, paralimpiai játékok tekintetében a MOB (illetve a gyakorlatban
nyilvánvalóan annak feladatkör szerint érintett szakmai tagozata) a szakszövetségeket megillető
jogokat gyakorolja és kötelezettségeket teljesíti. A hiánypótló rendelkezés biztosítja, hogy a nemzeti
válogatottak (keretek) tagjai esetén a MOB fegyelmi jogkört gyakoroljon, az olimpia/paralimpia
kapcsán a törvény közvetlenül is biztosítja meghatározott vagyoni értékű jogok gyakorlását, illetve a
sportolók irányában kötelezettségek teljesítését (pl. biztosítás megkötésének egyértelmű előírása).
A 17-18. §-okhoz
A Javaslat alapján a jövőre nézve biztosítottá válna, hogy a sportegyesületek és a sportvállalkozások
mellett a sportiskolák és az utánpótlás-neveléssel foglalkozó alapítványok is közvetlenül (rendes) tagjai
lehessenek az országos sportági szakszövetségeknek. A szövetségi taggá válás feltétele, hogy a
sportszervezet vállalja, hogy a szakszövetség versenyrendszerében részt vesz.
A Javaslat a szakszövetséget megillető egyes különleges jogok gyakorlásával, illetve a közhasznú
jogállással kapcsolatban technikai jellegű módosítást tartalmaz.
A 19-21. §-okhoz
A Javaslat a szövetségi (érdek)képviseleti feladatok ellátásának szabályai kapcsán kizárólag technikai
jellegű módosítást tartalmaz.
A sportrendezvények biztonságos lebonyolítása érdekében szükséges, hogy a törvény kifejezetten
szövetségi alapfeladatként határozza meg az érintett felekkel való szakszövetségi kapcsolat tartását,
ami elsősorban a szövetségi szintű ellenőrzés gyakorlásában nyilvánul meg a sportrendezvények
biztonságos megtartása kapcsán.
A Sportstratégia célul tűzte ki a sportági integrációt, azaz a sportág épek és fogyatékos személyek
részére történő, egy szervezeten belüli működtetését, valamint a szövetségi szolgáltató feladatok
előtérbe helyezésével a szabadidősportos kínálati elemek előtérbe helyezését. Mindez javítja az
esélyegyenlőséget és a fogyatékosok sportja (anyagi és fizikai) feltételeinek javulását is
eredményezheti, továbbá élénkíti a sport iránti civil érdeklődést, a sportpiac keresleti oldalának
élénkülését. Az integrált sportszövetségi jelleget az állami sportcélú támogatások elosztásánál a
törvényjavaslat szerint figyelembe kell venni.
A Javaslat a szövetségi szintű gazdálkodás elősegítése érdekében egyértelműen rendezi azt a helyzetet,
hogy a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a
versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni
értékű jogok hasznosítása közvetlenül a bajnokságot kiíró szövetséget illeti meg. Az így befolyó
45
bevételt a szakszövetség - garanciális rendelkezésként - a sportági stratégiai fejlesztési koncepciójában
meghatározottak szerint köteles felhasználni.
Az Stv. meghatározza azokat a legfontosabb, alapvető szabályzatokat, amelyek megalkotása a
szakszövetségek számára kötelező. A Javaslat ezek mellett új szabályzatok megalkotását, valamint a
meglévők kiegészítését írja elő. A versenyszabályzatnak a Javaslat alapján ki kell egészülnie a
sportolók, - ezen belül kiemelten a kiskorú versenyzők - sporttevékenységére és érdekvédelmére
vonatkozó szakmai és etikai előírásokkal. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a versenyrendszerekben
részt vevő sportolók (ezen belül is a nagy számban részt vevő kiskorú személyek) fokozottabb
érdekvédelme szabályzati formában, kötelező jelleggel valósuljon meg, és megsértése jogi, valamint
sportfegyelmi következményeket vonhasson maga után. A doppingellenes szabályzat a szövetség által
kötelezően ellátandó doppingellenes feladatok egyértelmű meghatározását szolgálja. A gazdálkodási,
pénzügyi szabályzat - amely tartalmazza az állami sportcélú támogatásoknak a sportról szóló törvény,
valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő felhasználására
vonatkozó előírásokat is - a szakszövetségek felelős gazdálkodását hivatott szolgálni, különös
tekintettel az állami sportcélú támogatásokkal való megfontolt, jogszerű gazdálkodásra. A
sportszakemberek képesítési követelményeit és feladatait tartalmazó szabályzat a sportágban
tevékenykedő sportszakemberek szakmai felkészültségére, képzettségére tartalmaz kötelező
előírásokat, amely a sportág fejlődése, valamint a sportolók védelme érdekében különösen indokolt.
A Javaslat a fentiek mellett a jogalkalmazás során felmerült jelzések alapján technikai jellegű
pontosítást tartalmaz a szakszövetség közgyűlésének összetétele és az elnökség, valamint az ellenőrző
testület tagsága tekintetében.
A 22-25. §-okhoz
A Javaslat a szövetségi autonómia, és a civil, önkormányzati elven alapuló működés előtérbe
helyezésének céljából a jövőre nézve a szövetségek belső döntéshozatali rendjébe utalja a hivatásos,
vegyes, amatőr versenyrendszerek létrehozatalának és működtetésének szabályozását. Ezzel együtt jár
az is, hogy a szövetség kompetenciájába tartozó kérdéssé válik a hivatásos, amatőr tagozatok
alapításának, működtetésének kérdése.
A Javaslat továbbá szövegpontosítást tartalmaz és a szövegen belüli koherenciát biztosítja.
A 26. §-hoz
A Javaslat szerint a sportiskola és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány sportszervezeti
jogállással részt vehet a versenyrendszerekben, ez indokolja, hogy a sportági szövetségnek is tagjai
lehessenek, részt vehessenek a sportág működtetésében, a sportági szövetség döntéshozatalában. A
sportiskolák és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok sportági szövetségi tagságával
javulhat az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatok ellátása.
A Javaslat rendelkezik továbbá arról, hogy a megszűnő országos sportági szövetség vagyona is
garantáltan sportcélokat szolgálhasson.
A 27. §-hoz
A fogyatékosok országos sportszövetségeit a korábbi szabályozással szemben nem csupán a
szakszövetségek jogosítványai illetik meg, hanem egyúttal terhelik a szakszövetségekre a sportról szóló
törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek is. A Javaslat alapján a
fogyatékosok országos sportszövetségei egyéb kötelezettségek mellett kötelesek megalkotni mindazon
szabályzatokat is, amelyeket sportról szóló törvény a szakszövetségekre előír.
46
A 28. §-hoz
A Javaslat - a fogyatékos, valamint a szabadidősport-szövetségekhez, továbbá a sportági
szövetségekhez hasonlóan - a diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tekintetében is
pontosan meghatározza az országos jelleget, amely értelmében a diák- és főiskolai-egyetemi sport
sportszövetség országos jelleggel működik, ha legalább 7 megyére kiteljed a tevékenysége és legalább
20 jogi személy taggal rendelkezik.
A 29-31. §-okhoz
A Javaslat a civil, önkormányzati elven alapuló szakmai működés, szövetségi autonómia erősítése
érdekében a törvényi szint helyett a szövetségek hatáskörébe delegálja a különböző típusú
versenyrendszerek feltételeinek meghatározását.
A Javaslat a versenyrendszerben való részvétel tilalmát a sportvállalkozások és sportegyesületek
mellett kiterjeszti azon sportszövetségekre is (jellemzően a fogyatékosok versenysportja területén
érvényesül, hogy a versenyrendszerben szövetség is részt vesz), amelyekkel szemben a bíróság
elrendelte a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet végelszámolás vagy kényszer-
végelszámolás alatt áll. Nem vehet részt továbbá a versenyrendszerben az a sportegyesület,
sportszövetség, amely elhatározta feloszlását, vagy amellyel szemben az ügyészség a sportegyesület,
sportszövetség feloszlatására irányuló keresetet nyújtott be a bírósághoz
Ezen szervezetek működése bizonytalan, így a versenyrendszerben való részvételhez szükséges
feltételeik sem biztosítottak megfelelően.
A Javaslat, módosítással érintett további hivatkozott rendelkezései a normaszövegen belüli koherencia
fenntartását biztosítják.
A 32-33. §-okhoz
A Javaslat a sportról szóló törvényben eddig is meghatározott vagyoni értékű jogok közé sorolja a
sportversenyek televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet)
történő rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezését is, így azok elvonásáért
az Stv. 36. § (4) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a sportszövetségnek előre meghatározott és
a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Jelen rendelkezés az egyes
sportszervezetek vagyoni értékű jogainak körét bővíti ki. A Javaslat nem terjed ki a sportversenyek
nézőinek a sportversenyeken készített fényképeire, valamint más, elektronikus-digitális felvételekre,
amennyiben azok nem kereskedelmi hasznosítás céljából készültek, hanem csupán emlékül szolgálnak
készítőik számára.
A Javaslat továbbá rendezi az elmúlt években felmerült, de törvényi szinten nem rendezett helyzetet,
hogy a versenyrendszer, bajnokság kiírása, szervezése, lebonyolítása tekintetében felmerülő vagyoni
jogok kit, mely szervezet illetnek meg. Tekintettel arra, hogy a bajnokság kiírása és az azzal
kapcsolatos sportszakmai és adminisztratív feladatok, valamint a lebonyolítás a szövetségek feladata,
ezért a Javaslat a bajnokság egészével kapcsolatos vagyoni értékű jogokat (valamint azok
hasznosításának lehetőségét) a szövetségekhez telepíti.
A módosítás eredményeként a jövőben a vagyoni értékű jogok elvonásáért a 36. § (4) bekezdésében
megjelölt jogosultak részére - azok gazdálkodásának segítése, az egyértelmű jogalkalmazás és az
esetleges jogviták megelőzése érdekében - a sportszövetségnek minden esetben előre meghatározott, és
a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték meghatározását a
szövetség a vonatkozó szabályzatában arra figyelemmel köteles meghatározni, hogy figyelembe kell
vennie a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakat. Ez lehetőséget biztosít a szövetségek
47
részére a vagyoni értékű jog értékesítéséből befolyó ellenérték belső szövetségi szakmai prioritások és
kiemelt fejlesztési területek támogatására figyelemmel történő forrás újraelosztásra.
A Javaslat továbbá garanciális jelleggel egyértelműen meghatározza a vagyoni értékű jogok
hasznosításából származó ellenérték meghatározott része elvonásának nagyságrendjét, valamint annak
törvényben rögzített felső határát.
A 34. §-hoz
A törvénymódosítás javaslatot tesz a sport civil irányítási rendszerének egyszerűsítésére. A Javaslat,
összhangban a Sportstratégiában foglaltakkal, a sport-köztestületek számának csökkentése mellett a
nem-kormányzati sportigazgatási, -irányítási szint szakmai feladatainak világosabb, áttekinthetőbb és
strukturáltabb, valamint hatékonyabb finanszírozásának biztosítását célozza.
A Javaslat a szétaprózódott - európai civil sportirányítási modellek vizsgálata alapján is egyedülállóan
túlbürokratizált - 5 sportköztestületi irányítási modell, jelentős egyszerűsítését javasolja úgy, hogy a
szervezeti átalakítás ne járjon a szakmai munka sérelmével, sőt, a civil sportigazgatási szinten ellátott
feladatok száma növekedjen az állami oldal által közvetlenül ellátott sportfeladatok jelenlegi számához
képest. Az emyőszervezeti rendszer egyszerűsítése a MOB szervezetének átalakításával egyidejűleg a
további négy sportköztestület köztestületi jogállásának megszüntetésével, és az általuk ellátott
feladatok MOB-on belül külön szervezeti egységekhez (szakmai tagozatokhoz) történő telepítésével
válna biztosítottá.
A Javaslat részletesen meghatározza az átalakítást követően a MOB egyes nagy szakmai területekre
vonatkozó feladatcsoportjait, a feladatcsoportokon belül a konkrét feladatok kibontásával.
Továbbá a törvénymódosítás garanciális szempontból rendelkezik a MOB napi operatív működésének
legfontosabb szakmai szabályairól, a MOB új szervezeti rendszeréről (külön kiemelve a MOB-on belül
a sport egyes nagy területei köré szerveződő szakmai tagozatok feladatait és működésének garanciáit),
legfelsőbb szervének és ügyintéző-képviselő szervének szabályairól, valamint a felelős gazdálkodás
garanciális szabályainak biztosítása érdekében új rendelkezésekként a MOB felügyelő bizottságáról és
a MOB által alkalmazandó könyvvizsgáló gazdálkodást ellenőrző feladatairól, továbbá a MOB
törvényességi ellenőrzésének szabályairól.
A 35. §-hoz
A Javaslat hiánypótló jelleggel, összhangban a nemzetközi tapasztalatokkal, kiterjeszti a Sport Állandó
Választottbíróság hatáskörét a MOB-ra is. Erre figyelemmel a módosítást követően a Sport Állandó
Választottbíróság eljárhat a MOB, illetve a tagjaik közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban is.
A 36-38. §-okhoz
A Javaslat az állami és a nem állami szintű feladatok áttekintését követően - a fentebb már ismertetett
civil szervezeti oldalon történő változásokra is figyelemmel - módosítja, illetve néhány esetben
újrafogalmazza az állami, kormányzati, miniszteriális szinten megjelenő és a továbbiakban is az állami
oldal sportfeladataiként ellátandó elemek rendszerét. A Javaslat kiemelt hangsúlyt helyez a sport állami
támogatására vonatkozó feladatkör általános leírása kapcsán is a programfinanszírozás, a sportági
stratégiai fejlesztési koncepciókból összeálló civil szervezeti fejlesztési piramis koherens rendszerének
fontosságára.
A Javaslat kitexjeszti az állam részére a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében
meghatározott feladatokat - az Stv.-ben eddig is szabályozott feladatok mellett - a paralimpiai
48
mozgalom támogatására, valamint a Magyar Köztársaság sportolóinak a paralimpiákon való
részvételére jelen célok társadalmi jelentőségére tekintettel. Az állami feladatok között megjelenik,
hogy a létesítményfejlesztési politika tervezése és végrehajtása során tekintettel kell lenni a sport-
világesemények (olimpia, paralimpia, világbajnokság, Európa-bajnokság) és kiemelt sportdiplomáciai
események (nemzetközi sportszövetségi, sporttudományi kongresszusok) megrendezésére is alkalmas
sportinfrastruktúra kialakításának lehetőségére.
Pontosításra kerül továbbá azon területek nevesítése, amelyek fejlődésének segítése is állami feladat a
sportpolitikáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozóan. Ebben a körben ugyanakkor új, vagy
eddig konkrétan nem nevesített feladatok is megjelennek. Ilyen feladat a köztestületi, civil
sportigazgatási szintre átadott állami sportcélú támogatás felhasználásának ellenőrzése (a folyamatba
épített ellenőrzés során az állami sportirányítási szerv jogosult arra, hogy az éves támogatási
rendeletben, valamint az az alapján készülő szerződés(ek)ben meghatározottak szerint a felhasználást
folyamatosan nyomon kövesse, meghatározott időszakonként (negyedévente) a szakmai előrehaladásról
a nem-kormányzati szint részéről tájékoztatásul benyújtott jelentést szakmailag értékelje.
A 39. §-hoz
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében az egyes szervezeteknél (így a helyi
önkormányzatok esetében is) külön is feltünteti, hogy azok adatokat szolgáltatnak a nemzeti
sportinformációs rendszer részére.
A Javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a települési önkormányzatok sportszervezési feladataik
ellátásáról többcélú kistérségi társulás keretei között gondoskodjanak. A sportszervezési feladatokat
ellátó többcélú kistérségi társulás ezen feladatai ellátásához sportcélú állami támogatásban részesíthető
A 40. §-hoz
A Javaslat a sport állami támogatására, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok
rendelkezéseire figyelemmel tételesen felsorolja az állami sportcélú támogatásban részesíthető
szervezetek körét, valamint a támogatás nyújtásának, rendelkezésre bocsátásának különböző formáit.
A Javaslat szerint a jövőben a működési jellegű támogatások biztosítására a MOB javaslatára az állami
sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott pontérték-táblázat alapján
megállapításra kerülő alaptámogatás szolgál. Ezen felül az állami sportcélú támogatás - a
programfinanszírozás elvének figyelembe vételével - támogatási kérelem alapján vehető igénybe,
amelyben ismertetni kell a finanszírozási kérelemmel érintett feladatok részletes szakmai tervét, a
megvalósítás programját, költségtervének részletes bemutatását. Az állam ezen finanszírozási formák
mellett a jövőben a Javaslatban meghatározottak szerint előnyben részesíti a pályázati alapon történő
finanszírozást.
Az állami sportcélú támogatásra vonatkozó szakmai javaslatot a MOB küldi meg a sportért felelős
minisztérium részére. A köztestületi szintű szakmai javaslat összeállítására a sportszövetségek által a
sportfejlesztési programok alapján elkészített és az egyes szakmai tagozat által koordinált, összesített
fejlesztési tervek alapján kerül sor. Az éves költségvetési törvényben az egyes szakmai tagozatok
működésének és szakmai feladatainak ellátására figyelemmel megjelenő struktúra szerinti sportcélú
állami támogatás felhasználásának és elosztásának döntési kompetenciája a MOB-ot illeti az
alapszabályában részletesen — a törvény támogatások elosztására és felhasználására vonatkozó
rendelkezéseire figyelemmel - meghatározott rendelkezések alapján.
A 41-42. §-okhoz
Az állami sportcélú támogatások pénzügyi rendszerének, valamint az állami támogatásokhoz való
hozzáférés, valamint a felhasználás feltételrendszerének szigorítását szolgálják a Javaslat azon
49
rendelkezései, amelyek alapján a sportegyesület mellett, olyan sportszövetség sem kaphat állami
támogatást, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére a Civil
tv. szerint eljárás van folyamatban, valamint amellyel szemben a Cstv. szerint a bíróság elrendelte a
csődeljárást, vagy a sportegyesület, sportszövetség felszámolását.
Az állam csak olyan szervezetet támogathat, amely működése során teljesíti feladatait. Nem
részesíthető ennek megfelelően támogatásban az a sportszervezet, sportszövetség, sportköztestület,
sportközalapítvány, amely nem tesz eleget a nemzeti sportinformációs rendszer részére való
adatszolgáltatási kötelezettségének, valamint az a sportszervezet, sportszövetség, sportköztestület,
amely nem teljesíti a külön jogszabály szerinti doppingellenes feladatait.
A központi költségvetésből a sportszövetségek támogatására fordítandó összegek hatékony, és célszerű
felhasználása érdekében a Javaslat tartalmazza a szövetségi feladatellátással párhuzamosan történő
állami finanszírozás feltételeinek megteremtését. Ennek érdekében a szakszövetségek, országos
sportági szövetségek előre jelzik következő évi feladataikat, programjaikat, az ahhoz rendelkezésre álló
és szükséges költségvetési forrásokat. A Javaslat ezzel biztosítja az állami támogatások tervezhetőbb
elosztását.
A Javaslat a sportösztöndíj-rendszerre vonatkozó módosítással a sportköztestületi rendszer átalakítására
figyelemmel, a szükséges technikai jellegű változtatásokat vezeti át a törvényen a normaszöveg
koherenciájának biztosítása érdekében.
A 43-45. §-okhoz
A Javaslat alapján az érmes kérelmező a 35. életév betöltését követő hónaptól válik olimpiai járadékra
jogosulttá. A módosításnak köszönhetően megszűnik az a méltánytalan helyzet, mely alapján a
születési időponttól függően a kérelmező akár több havi járadéktól is eleshet.
A Javaslat egyes, korábban rendeleti szinten szabályozott feltételek törvényi szintre emelésével,
valamint további követelmények meghatározásával pontosítja az özvegyi és edzői járadékra jogosultság
feltételrendszerét. Ennek keretében a Javaslat előírja, hogy csak a megfelelő képesítéssel rendelkező, és
az elismert eredmény megszerzésében ténylegesen közreműködő személy részesülhessen edzői
járadékban. A Javaslat az edzői járadék tekintetében kimondja, hogy edzői járadék nevelőedző részére
is megállapítható, továbbá azt, hogy a más sportágak szabályainak megfelelő sporttevékenységekből
álló sportág (pl. öttusa), illetve egy sportág több versenyszámból álló összetett, önálló versenyszáma
(pl. tízpróba) esetén az edzői járadék több edző részére, megosztva is nyújtható.
A Javaslat a társadalombiztosítás keretében nyújtott özvegyi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések
figyelembevételével módosítja az özvegyi járadékra jogosultág feltételeit, így a Javaslat alapján a
járadékra jogosultság az özvegy részére abban az esetben állapítható meg, ha az érmessel annak
házastársaként a halála időpontjában és az azt megelőző tíz évben megszakítás nélkül közös
háztartásban élt.
Az özvegy és az edző járadékra való jogosultságának feltételei közül - az Európai Unió alapelveire is
figyelemmel - elhagyásra kerül a magyarországi állandó lakóhely meglétének követelménye.
Az olimpiai járadékra érdemtelenség bevezetése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a
Javaslat szűkíti az olimpiai járadékra érdemtelenség megállapíthatóságának eseteit. A Javaslat alapján
az olimpiai járadék érdemtelenség okán való megvonására kizárólag szándékos bűncselekmény
elkövetése esetén, a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alóli mentesülés beálltáig van lehetőség.
50
Figyelemmel arra, hogy a fogyatékos versenyzők részére rendezett sakk világesemények megítélése és
elnevezése számos esetben eltérő, illetve nem egyértelmű, egyéb objektív feltételek, szempontok
meghatározása indokolt.
A Javaslat egyértelműsíti, hogy járadékra való jogosultságot kizárólag a legalább 8 fo vagy csapat
részvételével megrendezett olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai vagy sakkolimpiai versenyszámban
szerzett érmes helyezés keletkeztet.
A 46. §-hoz
A Javaslat a nemzeti sportinformációs rendszerben kezelt, sportszakmai szempontból kiemelt
jelentőségű adatok lehetőség szerinti teljes körének rendelkezésre állása érdekében az egyes
szervezeteknél (így a sportlétesítmények tulajdonosai, üzemeltetői, használói esetében is) külön is
feltünteti, hogy azok adatokat szolgáltatnak az állami sportinformációs rendszer részére.
A 47. §-hoz
A Javaslat szerint az állami tulajdonú, a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát a minisztérium térítésmentesen, a hatályos
törvényben megjelölt szervezetek mellett a MOB-ra is átruházhatja.
A Javaslat további, sportlétesítményekre vonatkozó módosításai technikai jellegű változtatásokat
vezetnek át a törvényen a normaszöveg koherenciájának biztosítása érdekében.
A 48. §-hoz
Magyarország nemzeti ünnepeinek méltó megünneplése érdekében szükséges módosítás.
A 49. §-hoz
A sportrendezvények családi programokká válása érdekében szükséges a módosítás.
Az 50. §-hoz
Az értelmező rendelkezések hiánypótló, vagy egyes esetekben a törvénymódosításban megjelenő
tartalmi módosítások jogalkalmazást segítő szabályozását tartalmazzák.
Kiemelendő a sportiskola két fő típusa: az egyesületi és a közoktatási típusú sportiskola meghatározása,
ami a sportszervezetekkel azonos jogállás, a szakszövetségi tagság, a sportolói duális karrier (életút
program) és az akadémiai programok gyakorlati megvalósítása miatt alapvető jelentőségű, valamint
ugyanezen okokból az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány definíciója.
A Javaslat hiánypótló rendelkezése, hogy értelmező rendelkezést fogalmaz meg a sportrendezvényre
vonatkozóan.
A Javaslat a sportszakemberre vonatkozó értelmező rendelkezést pontosítja, mivel a foglalkozások
egységes osztályozási rendszeréről (FEOR) szóló 9029/1993. (SK 1994. 1.) KSH közlemény nem
szakképesítéseket tartalmaz, hanem egyes foglalkozásokat nevesít. A Javaslat továbbá kitelj eszti a
sportszakember fogalmát a sportszervezet, és a sportszövetség ügyintéző és képviseleti szervének
vezetőjére is.
Az 51. §-hoz
A kiskorú sportolók védelme érdekében a Javaslat kötelező sportbiztosítás bevezetését irányozza elő. A
részletes szabályok meghatározására kormányrendeleti szintű jogszabály megalkotására való
felhatalmazás kerül előírásra.
51
A Javaslat értelmében nem részesülhet állami támogatásban az a sportszövetség, amely nem
rendelkezik sportágára vonatkozóan stratégiai fejlesztési koncepcióval. Ezen rendelkezés következetes
alkalmazásához szükséges azonban, hogy a fejlesztési koncepciókkal kapcsolatban egységes, normatív
módon megállapított követelményrendszer érvényesüljön.
A miniszter felhatalmazást kap, hogy a versenyengedély kiadásának feltételeit miniszteri rendeletben
határozza meg.
Az 52. §-hoz
A Javaslattal a sportról szóló törvény összhangba kerül a belső piaci szolgáltatásokról szóló
2006/123/EK irányelvvel, ezért a törvény jogharmonizációs záradékkal történő kiegészítése szükséges.
Az 53-59. §-okhoz
Szövegpontosító, technikai jellegű módosító rendelkezéseket tartalmaz a jogszabály koherenciájának
biztosítása érdekében, továbbá a Javaslat a törvénymódosítással érintett rendelkezések koherenciája
érdekében hatályon kívül helyező és deregulációs rendelkezéseket tartalmaz.
A Javaslat tartalmazza továbbá az egyéb jogszabályok kapcsolódó módosításait is (pl: a csődeljárásról
és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a települési önkormányzatok többcélú
kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény), valamint az Stv.-ben szükséges további
módosításokat.
A Sportstratégia egyik célkitűzése a többcélú kistérségi társulások önkéntes részvételének erősítése a
sporttal kapcsolatos feladatok ellátásában. Kistérségi szinten könnyebben biztosítható a szükséges
infrastrukturális és pénzügyi háttér, létesítmény-szám, könnyebb az üzemeltetés, kiszűrhetőek a
felesleges párhuzamosságok.
Tekintettel arra, hogy a doppingszerek alkalmazása nem csak a versenysportban fellelhető jelenség, és
ezen szerek a társadalom minden tagja egészségének károsítására alkalmasak - összhangban a
nemzetközi fejlődés tendenciákkal és egyre több európai és más fejlett ország szabályozásával -,
indokolt a Btk.-ba egy új, a doppingszerek meghatározott (az egészségre, testi épségre legveszélyesebb)
csoportjának kereskedői jellegű magatartásait szankcionáló tényállás beiktatása. A versenyzők
fogyasztói típusú magatartása továbbra is a doppingeljárások keretében kerülnek szankcionálásra. A
dopping kereskedői típusú magatartásainak szankcionálása szükségessé teszi az emberi alkalmazásra
kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi
XCV. törvény módosítását is.
A 60-61. §-okhoz
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a módosítással
érintett szervezetek a törvényben foglalt feladataikat teljesíthessék.
A Javaslat szabályozza a sport köztestületi rendszere átalakulásának folyamatát.
52
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
Képviselői önálló indítvány
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. §. (2) bekezdés d) pontja alapján, „a sportról szóló 2004. évi I. törvény,
valamint egyes további törvények sporttal kapcsolatos módosításáról ” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
A j avaslat indokolással ellátott szövegét mellékeljük.
Budapest, 2011. november 7.
Bánki Erik
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség