﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4919. számú
törvényjavaslat
a szakképzésről
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. november
2011. évi ... törvény
a szakképzésről
Magyarországon a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert
szakképesítéseknek az esélyegyenlőség elve érvényesítésével történő megszerzésének
biztosítása, a globális és a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas,
rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési rendszer működésének elősegítése,
valamint az Alaptörvényben meghatározott művelődéshez és munkához való jog
érvényesülése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.	Fejezet
Alapelvek
1.	§
(1)	Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam
az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül - az e törvényben és a nemzeti köznevelésről
szóló törvényben meghatározott feltételekkel - ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai
tanulók számára.
(2)	A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód
követelménye. Az egyenlő bánásmód követelményét megszegő, e törvény hatálya alá tartozó
szervezet - a 61. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - eltiltható a szakképzésben való
részvételtől.
(3)	A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a
szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a szakképzési
feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni.
(4)	A szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű
minőség elvének megfelelően kell megszervezni.
(5)	A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben
meghatározott szakképzési feladatokból eredő kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci
igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és
jóhiszeműen gyakorolni.
(6)	A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben
meghatározott szakképzési feladatok megvalósítása és együttműködésük során kötelesek
egymást a feladataik ellátásához szükséges körülményekről, adatokról, egyéb információkról
kellő időben tájékoztatni.
(7)	Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő
felkészítésen kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori
sajátosságához igazodó nevelés is.
1
II. Fejezet
Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	állam által elismert szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben (a
továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés;
2.	egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott
megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi
adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások
veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás
gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre;
3.	életpálya-tanácsadás (pályaorientáció): a tanácskérő támogatása az életpálya-
tanácsadási szolgáltatás keretében az érdeklődésének, képességének,
személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv
kialakításában és megvalósításában, amelynek keretében a tanácskérő a
pályaválasztáshoz vagy a pályamódosításhoz kap segítséget;
4.	az életpálya-tanácsadás formája: az egyéni tanácsadás, a csoportos tanácsadás, a
távtanácsadás és az elérő program az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében;
5.	előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott
munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek
időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (a továbbiakban:
szakmai és vizsgakövetelmény) tartalmazza;
6.	első szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett, az
OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör
betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít;
7.	eszköz- és felszerelési jegyzék: a szakmai és vizsgakövetelményben
szakképesítésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges
eszközök, gépek, szerszámok, alapanyagok, helyiségek és felszerelések
minimuma;
8.	feladatprofil: a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység,
valamint a munkaterület rövid leírása;
9.	foglalkoztatási, munkába állási tanácsadás: a munkavállalással, munkahely-
megtartással kapcsolatos problémák feltárása, a problémák megoldásának, a
sikeres elhelyezkedés megvalósítási tervének kidolgozása az életpálya-tanácsadási
szolgáltatás keretében;
10.	gazdálkodó szervezet: gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra
kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég,
egyéni vállalkozó;
11.	gyakorlati képzés: a szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, az állami
felnőttképzési intézmény tanműhelyében vagy a gyakorlati képzés folytatására
jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon
része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek
gyakorlatban történő elsajátítása és a tanuló komplex szakmai vizsgára való
felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési
kerettanterv határoz meg;
2
12.	gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős
szakképző iskola vagy e törvény szerint nyilvántartásba vett gyakorlati képzést
folytató;
13.	gyakorlati képzést szervező székhelye: az a hely, ahol a gyakorlati képzést szervező
képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;
14.	gyakorlati képzést folytató: gyakorlati képzési tevékenységét iskolai
tanműhelyben, vagy együttműködési megállapodás, tanulószerződés alapján
ténylegesen folytató, a gyakorlati követelményekre való felkészítést végző szerv,
amely lehet a gyakorlati képzést szervező is;
15.	iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség;
16.	iskolai rendszerű szakképzés: a köznevelés keretében a nemzeti köznevelésről
szóló törvényben és az e törvényben meghatározott, szakképző iskolában folyó
szakképzés, résztvevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak;
17.	iskolai tanműhely: olyan szakképző iskolai gyakorlati képzőhely, amely a
szakképesítés jellegétől függően lehet műhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem,
tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem,
gyakorló- és szaktanterem, stb;
18.	iskolai pályaválasztási tanácsadás: a pályaválasztási döntés elősegítése az
életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, a tanulmányok iskolai rendszerű vagy
iskolarendszeren kívüli szakképzésben történő folytatása érdekében, olyan
tanulási-képzési lehetőség, iskolatípus, szakképesítés kiválasztása, amely a
tanácskérő igényeinek és a munkaerő-piaci keresletnek megfelel;
19.	iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban meghatározott és
hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés, amelynek eredményeként
hatóság által meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (engedély,
bizonyítvány, a képző intézmény által kiállított igazolás stb.) kiadására kerül sor,
vagy amely képzés hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység nem
folytatható;
20.	jelenléti óraszám: a kötelező tanórai foglalkozások azon része, amelyeken a
részvétel a tanulónak az iskola feladat-ellátási helyén való személyes
megjelenéséhez kötött;
21.	komplex szakmai vizsga: az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és
az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és
gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az
OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a
szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához
meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott
bizonyítvány kiadására irányuló eljárás;
22.	költségvetési hozzájárulás: a központi költségvetésből a nem állami köznevelési
intézmények működéséhez nyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
meghatározott támogatás;
23.	költségvetési támogatás: a szakképző iskolai feladatok ellátására a központi
költségvetés terhére vagy önkormányzati forrásból nyújtott - a költségvetési
hozzájárulást is tartalmazó - támogatások összessége;
24.	második és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett,
az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely
munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már
3
meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Második és
további szakképesítés költségvetési támogatása szempontjából figyelmen kívül
kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet
iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második
szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb
színvonalon való ellátását biztosító képzésben - szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározott körben - szerezhető szakképesítés;
25.	mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek során meghatározott
szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára
készítenek fel a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges
szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi
és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai
ismeretek elsajátításával;
26.	mestervizsga követelményei: a szakképesítésért felelős miniszter által - a
pedagógiai tartalom tekintetében az oktatásért felelős miniszter egyetértésével -
rendeletben kiadott dokumentum, amely a mestervizsgának az országos gazdasági
kamara (a továbbiakban: gazdasági kamara) által - az országos gazdasági
érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - meghatározott követelményeit,
valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza;
27.	modultérkép: az egyes szakképesítések - szakmai és vizsgakövetelményeiben
meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz
történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum;
28.	modulzáró vizsga: az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai
vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény által
megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény
meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő elsajátította a szakmai és
vizsgakövetelmény egyes követelménymoduljaiban előírtakat;
29.	munkahelyi gyakorlat: a szakképesítés megszerzése keretében folyó gyakorlati
képzésnek a munkahelyen (a munkavégzéshez hasonló feltételek között, életszerű
szituációban) megvalósuló része, amelynek feltételeit a gyakorlati képzés
szervezője biztosítja, és amelynek során a szakképzésben részt vevő elsajátítja a
munkaerőpiac által is igényelt gyakorlati tudáselemeket, kompetenciákat;
30.	országos gazdasági érdekképviseleti szervezet: a gazdasági kamarákról szóló
törvényben meghatározott szervezet;
31.	pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás - szakmai
és vizsgakövetelményben meghatározott - azon feltétele, amely alapján
megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei,
készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex
szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására;
32.	pályainformáció-nyújtás: az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében a
foglalkoztatási, munkavállalási, közgazdasági, pénzügyi, jogi,
társadalombiztosítási, migrációs - az információkérőt az adott helyzetben a
döntéshozatalhoz segítő - információkat magában foglaló olyan pályainformációs
tanácsadás, amely felöleli a teljes egyéni életút támogatását a kisiskolás kortól a
munkaerőpiac elhagyásáig, ötvözi a képzések teljes világáról szóló
információnyújtást és a munkaerőpiac megismertetését, a képzés és munka
világának kapcsolódását;
4
33.	pályakorrekciós tanácsadás: a nem piacképes szakmai végzettséggel rendelkező
tanácskérő támogatása új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásában az
életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, amelynek alanya minden olyan
szakképesítéssel rendelkező személy, akinek a pályaválasztása nem volt
megalapozott, vagy szakképesítése nem piacképes;
34.	sajátos nevelési igényű tanuló, vizsgázó: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
meghatározott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, és az iskolarendszeren
kívüli szakképzésben vizsgázó, fogyatékossággal élő felnőtt;
35.	rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő
személy sajátos képességeire alapozó, és azt fejlesztő szakmai képzés, át- és
továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, további
munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja;
36.	szakiskolai végzettség: szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség, amely
egyúttal az OKJ-ban meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai
szakmai végzettséget is tanúsít;
37.	szakképzési kerettanterv: a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a
szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes,
kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakiskolai képzésben
szakképesítésenként, a szakközépiskolákban ágazatonként a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki az adott szakképesítésért
felelős miniszterrel egyetértésben;
38.	szakmai ellenőrzés: a törvényességi és hatósági ellenőrzés mellett a szakképzés
ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos
követelmények érvényesülésének szakmai vizsgálata, a kapott eredmények
értékelése, az információknak a döntéshozók számára történő visszacsatolása
történik meg;
39.	szakmai előképzettség: a szakképesítés megkezdésének feltételéül szolgáló, a
szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés,
megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza;
40.	szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a
szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi
vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező
szakmai vizsgatárgy teljesítése a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti
magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül;
41.	szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által
rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott
szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai
követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex
szakmai vizsga során szükséges teljesíteni;
42.	szakmai követelmény: olyan követelmény, amely a gazdaságnak az adott
szakemberrel szemben támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben
végzendő feladatok megoldásával kapcsolatban támasztható követelményeket
tükrözi. Magába foglalja a munkába lépéshez és a munkavégzés során szükséges
kompetenciák (munkaköri követelmények) szintjét, tartalmát, minőségét;
43.	szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek
meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés
5
követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a
szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját;
44.	szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképzési
kerettantervben előírt tantárgy;
45.	továbbtanulási tanácsadás: a tanuló adottságainak, tanulási képességének,
irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek alapján továbbtanulási irány
ajánlása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében;
46.	vizsgadíj: a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a
feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada;
47.	vizsgafeladat: tartalmazza az írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli
vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez
legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni;
48.	vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait megillető díjazás;
49.	WorldSkills és EuroSkills: nemzetközi szakképzési versenyek, amelyeket 1954 óta
szervez a WorldSkills International nemzetközi nonprofit szervezet, tagjai az adott
ország szakképzésért felelős szervezetei. Mindkét verseny felváltva, páros és
páratlan években kétévente kerül megrendezésre a tagországok legjobb ifjú
szakmunkásai részvételével.
MÁSODIK RÉSZ
A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS A SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE
III.	Fejezet
A törvény hatálya
3.	§
(1)	E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint
az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén - a felnőttképzésről szóló törvény alapján
folyó - az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed
ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a
felnőttképzésről szóló törvény határozza meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai képzés
a)	a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott Köznevelési Hídprogram
keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére,
b)	az alapfokú iskolai oktatást nyújtó iskolában, a szakiskolában és a
szakközépiskolában folyó pályaorientációra,
c)	az állam által elismert szakképesítés megszerzésére, továbbá
d)	munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő
végzettség megszerzésére
irányul.
(3)	E törvény hatálya kiterjed
a)	a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához
szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzésre,
6
b)	az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott tevékenységet folytató és abban részt vevő
valamennyi szervezetre és magánszemélyre,
c)	az országos gazdasági kamarákra, az országos gazdasági érdekképviseleti
szervezetekre, továbbá a 7. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szakmai szervezetre és
szakmai kamarára az e törvényben szabályozott feladataik ellátása tekintetében, továbbá
d)	a komplex szakmai vizsgára, a komplex szakmai vizsgát szervező intézményre,
valamint a komplex szakmai vizsgán és a szakmai vizsgáztatásban résztvevőre.
(4)	E törvény hatálya kiterjed a pályaorientációs, életpálya-tanácsadási szolgáltatásban
résztvevőkre és a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra, továbbá a pályakövetési rendszert
működtető szervre és azokra, akiknek a pályakövetési rendszer felé adatszolgáltatási
kötelezettségük áll fenn.
(5)	E törvény hatálya nem terjed ki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben
szabályozott felsőoktatási szakképzésre, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a
könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényben
szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre és az iskolarendszeren kívüli hatósági
jellegű képzésekre.
IV.	Fejezet
A szakképzés intézményrendszere
1.	A szakképzés intézményei
4.	§
(1)	A szakképzés intézményei:
a)	a szakközépiskola,
b)	a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális
szakiskolát is [a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola],
c)	az állami felnőttképzési intézmény, valamint
d)	a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai
képzést folytató intézmény.
(2)	A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében - az e
törvényben meghatározottak szerint - térségi integrált szakképző központ keretében működik.
(3)	A szakképző iskola létesítésére, fenntartására és működésére - e törvény
rendelkezéseinek figyelembevételével - a nemzeti köznevelésről szóló törvény, az állami
felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzésről szóló
törvény, a térségi integrált szakképző központ létesítésére, fenntartására és működésére e
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	Jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egyéni vállalkozó, jogi
személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola
fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak iskolai rendszerű szakképzésben
gyakorlati képzést.
7
2.	A szakképző iskola fenntartása és a térségi integrált szakképző központ
5.	§
(1)	A szakképző iskola állami, önkormányzati fenntartója szakképzési feladatait
egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel.
(2)	Ha az állami, önkormányzati fenntartó által fenntartott szakképző iskolá(k)ban a
tanulói létszám meghaladja a tízezret, akkor az állami, önkormányzati fenntartó több
szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi
szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja.
(3)	A (2) bekezdés szerinti tanulói létszám megegyezik a szakképző iskolai osztályban
tanulók - három tanítási év átlagában számított - hivatalos októberi statisztikai létszámával. A
tanulói létszám megállapításánál az esti és a levelező oktatás munkarendje szerinti oktatásban
részt vevő tanulók létszámát kettővel kell elosztani.
(4)	Ha a megyében az állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskolai
tanulólétszám a tízezret nem éri el, a megyei szakképző iskolai feladatok legfeljebb két -
legalább kétezer tanulóval működő - állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskola
keretében láthatóak el.
(5)	Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok, valamint a
speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok önálló szakképző
iskola keretében is elláthatóak, amely szakképző iskolára a (2)-(4) bekezdésben foglalt
létszámfeltételeket figyelmen kívül kell hagyni.
(6)	A térségi integrált szakképző központ a szakképzési feladatellátás olyan
együttműködési rendszere, amelynek feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a
szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás
hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos
képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű
szakképzésben való érvényesítése. A térségi integrált szakképző központ tagjai egyéb
feladatok végrehajtásában is együttműködhetnek.
(7)	Térségi integrált szakképző központ egy állami, önkormányzati fenntartó esetén az
(1)-(5) bekezdés szerint működő szakképző iskola, ha a (3) bekezdésben meghatározott
számítás szerinti tanulói létszáma meghaladja a kettőezret, és a szakképző iskola
(tagintézménye és telephelye) más térségi integrált szakképző központnak nem tagja.
(8)	Egy szakképző iskola több térségi integrált szakképző központnak nem lehet tagja.
(9)	A térségi integrált szakképző központot az állami szakképzési és felnőttképzési
szerv tartja nyilván.
(10)	A térségi integrált szakképző központ - a felnőttképzésről szóló törvényben
meghatározottak szerint - részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzésben.
(11)	A fenntartó a (2)-(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételek teljesülését szakképző
iskolájában minden év december utolsó munkanapjáig vizsgálja. Amennyiben a (2)-(4)
bekezdésben előírt feltételek ebben az időpontban nem állnak fenn, a fenntartó a következő év
május utolsó munkanapjáig - szeptember 1-jei hatállyal - dönt a szükséges átszervezésről.
(12)	A szakképzési feladatellátásban a települési önkormányzat fenntartóként a
nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott köznevelési szerződés és az e
törvényben meghatározott szakképzési megállapodás alapján részt vehet azzal, hogy
a)	a szakközépiskolai feladatellátásban az azonos feladat-ellátási helyen a
szakközépiskolai feladatok mellett más, a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá
8
tartozó, nem szakképzési feladatot is ellát, és a fenntartott intézményben a szakközépiskolai
tanulólétszám aránya nem haladja meg a huszonöt százalékot,
b)	a szakközépiskola kizárólag a művészeti szakmacsoportban lát el szakképzési
feladatokat, az a) pontban meghatározott létszámarány teljesítése nélkül,
c)	az átvett feladatok tekintetében a felnőttoktatási feladatokat is köteles átvenni, ha a
felnőttoktatási feladat ellátására vonatkozóan köznevelési szerződés és szakképzési
megállapodás nincs.
(13)	A (12) bekezdésben meghatározott fenntartó részt vehet a speciális és a
készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatellátásban. A (12) bekezdés a) pontja szerinti
létszámarányt a köznevelési szerződés megkötésekor kell vizsgálni azzal, hogy az iskola
hivatalos statisztikai jelentése szerint az elmúlt három tanítási év átlagában a nappali
rendszerű iskolai oktatásban részt vevő iskolai tanulóinak létszámát kell figyelembe venni.
(14)	Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben iskolai
rendszerű szakképzés kizárólag a vidékfejlesztésért felelős miniszter által alapított és
fenntartott szakképző iskolában, vagy más fenntartó esetén - a vidékfejlesztésért felelős
miniszter egyetértésével kötött - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott
köznevelési szerződés és szakképzési megállapodás alapján folyhat.
HARMADIK RÉSZ
A SZAKKÉPZÉS DOKUMENTUMAI
V.	Fejezet
A szakképzés dokumentumai
3.	Az Országos Képzési Jegyzék
6.	§
(1)	Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza.
(2)	Az OKJ tartalmazza
a)	a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket,
b)	az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható
szakképesítéseket,
c)	a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket,
továbbá
d)	a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket.
(3)	Az OKJ-ban kell meghatározni
a)	a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését,
b)	a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő
adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az
iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot),
c)	a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását,
d)	annak a megjelölését, hogy a szakképesítés a levelező, a távoktatás vagy egyéb
sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,
9
e)	a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által
rendeletben kijelölt miniszter megnevezését (a továbbiakban: szakképesítésért felelős
miniszter). Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter
nevezhető meg.
(4)	A szakképesítésért felelősként a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és a
Közbeszerzések Tanácsának elnöke is megjelölhető, amennyiben a szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményének kidolgozása az ő feladatkörébe tartozik.
(5)	A Központi Statisztikai Hivatal elnöke hatáskörébe tartozó szakképesítésekre
vonatkozó, e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Központi
Statisztikai Hivatal elnöke véleményének kikérésével a Központi Statisztikai Hivatal
felügyeletét ellátó miniszter gyakorolja.
(6)	A Közbeszerzések Tanácsának elnöke hatáskörébe tartozó szakképesítésekre
vonatkozó, e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a
Közbeszerzések Tanácsának elnöke véleményének kikérésével az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja.
4.	A szakmai és vizsgakövetelmény
7.	§
(1)	Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési
rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A
szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők:
a)	a szakképesítés OKJ-ban szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt
FEOR-szám,
b)	a szakképesítés jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és
gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai
előképzettség, az egészségügyi alkalmassági követelmények, a pályaalkalmassági
követelmények, valamint az előírt gyakorlat,
c)	a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a
munkaterület rövid leírása (feladatprofil),
d)	a 6. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatok,
e)	az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési
évfolyamok száma, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban:
szintvizsga) szervezésének lehetősége,
f)	a szakképesítéshez (a szakképesítés szakirányához, részszakképesítéshez,
szakképesítés-ráépüléshez) tartozó, kormányrendeletben meghatározott szakmai
követelménymodul(ok) azonosító száma,
g)	a komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények közül
ga)	a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga,
modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételek,
gb)	a komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei,
gc)	a vizsgatevékenységek alóli felmentés esetei, módja és feltételei,
gd)	a vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a
vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb
dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok,
10
ge)	a vizsgatevékenységek és a komplex szakmai vizsga értékelésének a szakmai
vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló kormányrendeletben (a
továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat) meghatározottaktól eltérő szempontjai,
h)	a képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát
meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék,
i)	az iskolai rendszerű szakképzés esetében a szorgalmi időszakot követően
teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartama,
j) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális
és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak, a szakmai
előkészítő érettségi tantárgyi vizsgának vagy az ágazati szakmai érettségi vizsgának a szakmai
követelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága,
k) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik országos gazdasági kamara
hatáskörébe vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a szakmai
vizsgabizottságban való részvételre a szakmai és vizsgakövetelményben kijelölt szakmai
szervezet vagy az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara (a továbbiakban: szakmai
szervezet, szakmai kamara).
(2)	A szakképesítés szakmai követelményei a követelménymodulokat tartalmazó
kormányrendeletben kiadott - az (1) bekezdés f) pontja szerint meghatározott -
követelménymodulokból állnak.
(3)	A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettantervek alapján a
szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren
kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott
képzési programot kell kidolgozni.
5.	A szakképzési kerettanterv
8.	§
(1)	Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és
vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a
továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik.
(2)	A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai
elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető
szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra.
(3)	A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-
tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint
szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti,
továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra.
(4)	A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a
szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az
adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a
tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez
rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A
szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai
követelménymodulnak felel meg.
(5)	Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára - a nemzeti köznevelésről szóló
törvényben - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai
elméleti és gyakorlati óraszám legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési
11
kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola
szakmai programja határozza meg.
(6)	Az alapfokú iskolai hiányosságok pótlását célzó Köznevelési Hídprogramban a
felzárkóztató képzést külön egységes kerettanterv határozza meg.
(7)	A szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter -
az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel
egyetértésben - adja ki rendeletben.
NEGYEDIK RÉSZ
A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS
VI.	Fejezet
A komplex szakmai vizsga, a modulzáró vizsga, a szintvizsga és a szakmai
vizsgabizottság
6.	A komplex szakmai vizsga
9.	§
(1)	Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex
szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző iskola szakképzési évfolyamain és az
iskolarendszeren kívüli szakképzésben folyik.
(2)	A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és
megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek a
szakképzési kerettanterv szerinti elsajátítását összetett és egységes eljárás keretében méri.
(3)	A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai
vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani.
(4)	Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán
teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt.
(5)	A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei alól - a 11. §-ban foglalt
kivételekkel - felmentés nem adható.
(6)	A komplex szakmai vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén
szervezhető. A komplex szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A komplex
szakmai vizsga vizsgabizottsága Magyarország címerét tartalmazó körbélyegzőt használ.
(7)	A szakmai vizsgabizottság a vizsgázó komplex szakmai vizsgán nyújtott
teljesítménye alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a vizsgázó csak a
komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített
követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy részszakképesítések
követelményeinek.
(8)	A komplex szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány és nyomtatvány használható,
amelyet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány és a
nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter engedélye szükséges.
12
7. A modulzáró vizsga
10.	§
(1)	Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a
képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott
moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A modulzáró vizsga a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető.
(2)	Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás
feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele.
(3)	Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló
bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben
meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró
vizsga teljesítésével.
8.	A sajátos nevelési igényű vizsgázó szakmai vizsgája
11.	§
(1)	A sajátos nevelési igényű vizsgázó részére a szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározott pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények
figyelembevételével biztosítani kell a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó felkészítést és
vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a
kötelezettségeit.
(2)	A sajátos nevelési igény jellege alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót - a
gyakorlati vizsgatevékenység kivételével - mentesíteni kell egyes tantárgyak,
tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos
nevelési igény jellege indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység
idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb
felkészülési időt, segédszemély alkalmazását, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az
iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, ha azt a sajátos nevelési igény jellege
indokolja, a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység
szóbeli vizsgatevékenységgel, vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív)
vizsgatevékenységgel történő felváltását.
(3)	A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a nemzeti köznevelésről szóló
törvényben a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs
bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői bizottság kettő évnél nem
régebbi véleményének hiányában a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság
tekintetében illetékes szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény
szakorvosának véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt.
(4)	Az e § alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló
körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított
szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez.
13
9.	A komplex szakmai vizsgát szervező intézmények és feladataik a komplex szakmai
vizsgán
12.	§
(1)	Az iskolai rendszerű szakképzésben - a 13. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is
figyelembe véve - a szakképző iskola
a)	a vele tanulói jogviszonyban állók tekintetében a szakképző iskola által oktatott
szakképesítések vonatkozásában,
b)	a vele ugyanazon - a 4. § (2) bekezdésében meghatározott - térségi integrált
szakképző központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állók
tekintetében az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában
külön engedély nélkül szervezhet komplex szakmai vizsgát.
(2)	Iskolarendszeren kívüli szakképzést követő komplex szakmai vizsgát
a)	a komplex szakmai vizsga szervezését engedélyező kormányhivatal (a
továbbiakban: hivatal) által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján arra vizsgaszervezési
engedélyt (a továbbiakban: vizsgaszervezési engedély) kapott intézmény,
b)	a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt, irányítása alá
tartozó intézmény, felügyelete alá tartozó szerv által irányított intézmény,
c)	az állami szakképzési és felnőttképzési szerv valamennyi szakképesítésre irányuló
szakképzés tekintetében,
d)	az állami felnőttképzési intézmény az államháztartás vagy az európai uniós források
által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre irányuló szakképzés tekintetében,
e)	az a) pontban meghatározott eljárás alapján kiadott vizsgaszervezési engedély
nélkül is a szakképző iskola a vele a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott
felnőttképzési szerződést kötöttek számára a szakképző iskola által iskolai rendszerben
oktatott szakképesítésre (és ezek részszakképesítéseire) irányuló szakképzés tekintetében
(a továbbiakban az (1) és (2) bekezdésben szereplők együtt: szakmai vizsgát szervező
intézmény) szervezhet.
13.	§
(1)	A komplex szakmai vizsga helyét és időpontját - az iskolai rendszerű
szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között - a komplex szakmai vizsgát
szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és
vezeti a komplex szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat.
(2)	A 12. § (2) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt intézményeknek folyamatosan meg
kell felelniük a 88. § (4) bekezdés b) pontja alapján kiadott kormányrendeletben előírt
általános, továbbá - az adott komplex szakmai vizsga szervezésének és az adott komplex
szakmai vizsgának az időtartama alatt - a vizsgáztatott szakképesítés tekintetében a 90. § d)
pontja alapján kiadott rendeletben meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi
feltételeknek.
(3)	A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény ellátja a szakmai
vizsgaszabályzatban meghatározott feladatokat.
(4)	A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény köteles gondoskodni arról, hogy a
kialakított vizsgacsoport tagjai eredménytelen szakmai vizsga esetén legkésőbb a komplex
szakmai vizsgát követő vizsgaidőszak végéig javító-, pótlóvizsgát tehessenek.
14
(5)	Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulói jogviszony fennállása alatt
megkezdett komplex szakmai vizsga javító- vagy pótlóvizsgáját az a szakképző iskola is
megszervezheti az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában, amellyel a vizsgázó nem
állt tanulói jogviszonyban.
(6)	Az iskolai rendszerű szakképzésben azok számára, akiknek a szakképesítés
megszerzésére történő felkészítése tanulói jogviszonyban történt, és a tanévet eredményesen
lezárták, de a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem
tudtak eleget tenni, a komplex szakmai vizsgát az a szakképző iskola is megszervezheti az
általa oktatott szakképesítések vonatkozásában, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói
jogviszonyban.
10.	A szakmai vizsgabizottság
14.	§
(1)	Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére a komplex szakmai
vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései
szerint kell megtartani. A komplex szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.
(2)	A szakmai vizsgabizottság független szakmai testület. A szakmai vizsgabizottság
munkájában az elnök mellett két tag vesz részt, akik közül legalább egy tag szakirányú
felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A szakmai vizsgabizottság elnökét és tagjait a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési
szerv útján bízza meg. Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a
szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a
szakmai és vizsgakövetelményt, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaelnököt
a gazdasági kamara javaslata alapján bízza meg.
(3)	A szakmai vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a
szakmai elméleti tantárgyak oktatásához vagy a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban
előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik.
(4)	Vizsgaelnöki megbízást csak az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által
vezetett országos szakképzési névjegyék részét képező vizsgaelnöki névjegyzéken (a
továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) szereplő vizsgaelnök kaphat.
(5)	A szakmai vizsgabizottsági tagságra vonatkozó megbízás az országos szakképzési
névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken (a továbbiakban: vizsgabizottsági
névjegyzék) szereplő személynek adható.
(6)	A szakmai vizsgabizottság munkáját szakértők segíthetik.
(7)	A szakmai vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása
ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől, ennek hiányában a tudomásra
jutástól számított öt napon belül - törvényességi kérelmet nyújthat be.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a szakmai vizsga
helyszíne szerint illetékes kormányhivatalhoz kell címezni, de a szakmai vizsgát szervező
intézményhez kell benyújtani. A szakmai vizsgát szervező intézmény a törvényességi
kérelmet a törvényességi kérelemmel kapcsolatos véleményével és a szakmai vizsgabizottság
állásfoglalásával együtt három napon belül továbbítja a komplex szakmai vizsga helyszíne
szerint illetékes kormányhivatalhoz.
(9)	A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a kormányhivatal a
beérkezést követő naptól számított öt napon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel és a
15
kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő
elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
15.	§
(1)	A szakképesítésért felelős miniszter elkészíti, és az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv részére megküldi az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a
vizsgaelnöknek javasoltak listáját. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a
vizsgaelnöki névjegyzékre történő felvételt megtagadja, ha a vizsgaelnöknek javasolt személy
nem felel meg az e törvényben és a vizsgaelnöki névjegyzékre kerülésről szóló jogszabályban
előírt feltételeknek.
(2)	Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért
felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és
vizsgakövetelményt, a gazdasági kamara közvetlenül tesz javaslatot az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv részére a vizsgaelnöki névjegyzékre.
(3)	A vizsgaelnöki névjegyzékre javaslatot tevő szakképesítésért felelős miniszter és
gazdasági kamara a vizsgaelnöki és a vizsgabizottsági névjegyzékre történő felvételre
vonatkozó javaslatát évente kettő alkalommal küldi meg az állami szakképzési és
felnőttképzési szervnek.
(4)	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által vezetett vizsgabizottsági
névjegyzékre a szakképesítésért felelős miniszteren keresztül jelentkezhet az, aki az e
törvényben és a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeknek megfelel. A
vizsgabizottsági névjegyzékre javaslatot tehet a szakképesítés szerint illetékes területi
gazdasági kamara, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe
sem, akkor a szakmai szervezet vagy szakmai kamara is.
11.	A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény adatszolgáltatása
16.	§
(1)	A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény és a 12. § (2) bekezdése alapján
vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező intézmény köteles a vizsgázóról a szakmai
vizsgaszabályzat alapján
a)	a képzést folytató intézmény adatait, a képzés adatait,
b)	a komplex szakmai vizsgán megszerezhető szakképesítés adatait,
c)	a komplex szakmai vizsga részeredményeit és végeredményét,
d)	a szakmai vizsgabizottság határozatát,
e)	a kiállított bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát,
f)	a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, továbbá az iskolai rendszerű
szakképzésben a tanulói azonosító számát
tartalmazó törzslapot kiállítani, és ennek egy eredeti példányát az utolsó vizsganapot
követő harminc napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek megküldeni. Ha
az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos
kitöltését észleli, akkor a törzslapok visszaküldésével egyidejűleg felhívja a beküldőt az
észlelt hibák harminc napon belüli kijavítására.
16
(2)	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaelnöki kijelölések alapján
folyamatosan ellenőrzi a beérkezett törzslapokat, és ha a komplex szakmai vizsgát szervező
intézmény (1) bekezdésben foglalt, a törzslapok megküldésére vagy kijavítására vonatkozó
kötelezettségének elmulasztását észleli, tájékoztatja a vizsgaszervező székhelye szerint
illetékes hivatalt. A hivatal a 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
12.	A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény jogszabálysértése
17.	§
(1)	Ha a szakképesítésért felelős miniszter a komplex szakmai vizsga szakmai
ellenőrzése során a vizsgatevékenység lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértést észlel,
végzéssel kötelezi az intézményt a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a komplex szakmai
vizsgát szervező intézmény e kötelezettségének a szakképesítésért felelős miniszter
végzésében meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a szakképesítésért felelős
miniszter a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab
ki. A szakképesítésért felelős miniszter az ebben a bekezdésben szabályozott eljárás során a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el.
(2)	Ha a hivatal vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során azt
észleli, hogy a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény tevékenységét nem a
jogszabályoknak megfelelően látja el, a hivatal végzéssel kötelezi a jogszabálysértés
megszüntetésére. Ha a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségnek a
végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a hivatal a jogszabálysértés
megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki.
VII.	Fejezet
A szakmai vizsgaszervezési engedély
13.	A szakmai vizsgaszervezési engedély megszerzése az iskolarendszeren kívüli
szakképzésben
18.	§
(1)	A vizsgaszervezési engedély - az abban meghatározott, állam által elismert
szakképesítések tekintetében - visszavonásig jogosít Magyarország területére kiterjedően
komplex szakmai vizsgák szervezésére.
(2)	Az engedélyezési eljárásért a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény a
vizsgaszervezési engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási
szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének szabályairól szóló rendeletben meghatározott
igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(3)	A hivatal a komplex szakmai vizsga szervezésére engedéllyel rendelkező
intézményekről az intézmény megnevezését, székhelyét, a vizsgaszervezési engedélyben
szereplő szakképesítések azonosító számát, megnevezését és a vizsgaszervezési engedély
kiadásának időpontját tartalmazó nyilvántartást vezet, továbbá ellenőrzi az engedéllyel
rendelkező intézmények vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenységét.
17
(4)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás nyilvános, azt a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint a hivatal saját
honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a hatóság döntését követő nyolc napon belül
frissíteni kell. A hivatal a vizsgaszervezési engedélyt megadó döntés egy példányát megküldi
az érintett szakképesítésért felelős miniszternek és az állami szakképzési és felnőttképzési
szervnek.
(5)	A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek
esetén szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképesítések komplex szakmai vizsgáit csak a
12.	§ (2) bekezdés b) pontja szerint kijelölt - a szakmai vizsgaszervezési tevékenység
folytatásának általános és speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeivel rendelkező -
intézmény szervezheti.
19.	§
(1)	Ha a komplex szakmai vizsgát vizsgaszervezési engedély alapján szervező
intézmény
a)	a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg,
b)	a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti,
c)	ismételten jogszabálysértést követ el, vagy
d)	a már lebonyolított komplex szakmai vizsga eredményének megsemmisítését
eredményező jogszabálysértést követ el,
a hivatal - a komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzésére jogosult szerv
megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból - az intézmény vizsgaszervezési engedélyét
visszavonja, és négy évre eltiltja a szakmai vizsgaszervezési tevékenységtől. Erről a jogsértést
megállapító határozatban a komplex szakmai vizsgát szervező intézményt tájékoztatni kell. A
hivatal a vizsgaszervezési engedélyt visszavonó és a vizsgaszervezési tevékenységtől eltiltó
határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek és az állami
szakképzési és felnőttképzési szervnek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő
Hivatalos Értesítőben és a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztérium,
valamint a hivatal honlapján közzé kell tenni.
14.	Bírság kiszabása a jogosultság hiányában komplex szakmai vizsgát szervező
intézménnyel szemben
20.	§
(1)	Ha a hivatal jogosultság hiányában, jogellenesen folytatott komplex szakmai
vizsgaszervezési tevékenységről a komplex szakmai vizsga lebonyolítása közben szerez
tudomást, a hivatal a komplex szakmai vizsgát felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg a
szervezővel szemben bírságot szab ki.
(2)	Ha a hivatal jogosultság hiányában, jogellenesen folytatott szakmai
vizsgaszervezési tevékenységről a komplex szakmai vizsga lebonyolítását követően szerez
tudomást, a vizsgát szervezővel szemben bírságot szab ki.
(3)	A hivatal az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárása alapján haladéktalanul értesíti a
szakképesítésért felelős minisztert. A komplex szakmai vizsgát jogellenesen szervező köteles
a vizsgázó által befizetett vizsgadíjat a komplex szakmai vizsga felfüggesztése esetén a vizsga
18
felfüggesztésétől, a komplex szakmai vizsga lebonyolítását követően észlelt jogellenesség
esetén a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított tizenöt napon belül maradéktalanul
visszatéríteni.
(4)	A hivatal a szakképesítésért felelős miniszter (3) bekezdés szerinti értesítésével
egyidejűleg tájékoztatja az érintett vizsgázókat a komplex szakmai vizsga eredménye
megsemmisítésének jogkövetkezményéről és a komplex szakmai vizsga letételének további
lehetőségeiről.
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS
VIII.	Fejezet
A szakképző iskola
15.	A szakközépiskola
21.	§
(1)	A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó -
érettségi végzettséghez kötött - az egységes kerettanterv szerinti közismereti oktatással
párhuzamosan - a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti
és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint.
(2)	A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt
szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi
vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. Az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit az
ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében az
oktatásért felelős miniszter a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter és az
ágazatba tartozó szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével adja ki.
(3)	A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán
felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre.
(4)	A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi
végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga
ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.
(5)	A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező,
érettségi végzettséget szerzett tanulók részére - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
meghatározottaktól eltérően - a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött
szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben
az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a
tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (első
szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára a
szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint
folyik. A tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően
19
a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével
szakmai érettségi végzettséget szerezhet.
(7)	Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-
ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma a (4)-(6) bekezdésben meghatározottnál több
lehet, azonban nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál.
22.	§
(1)	A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint a központi felvételi
eljárás keretében mért teljesítmény, továbbá a szakközépiskola felvételi eljárásában
meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni.
(2)	A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a
szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán.
(3)	A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre történő
felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a
szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak
szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola
igazgatója határoz.
(4)	A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe
bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a kétéves, érettségire történő középiskolai
felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam
a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg.
(5)	Ha a tanuló a (4) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött
szakképesítésre történő felkészítést, a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési
évfolyam első félévének utolsó tanítási napja.
(6)	A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe
bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a
tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az
érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az
érettségi végzettséget nem szerzi meg.
(7)	Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a
szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai
vizsgára, aki - figyelembe véve a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési
évfolyamra történő belépés követelményeit.
16.	A szakiskola
23.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó szakiskolai képzésbe alapfokú
iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott
Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni.
(2)	Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakiskola
szakképzési évfolyamain, ha a szakiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára,
aki a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola
tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette.
20
(3)	A (2) bekezdés szerint szervezett szakiskolai képzésben a szakképzési évfolyamok
száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló. valamint a
gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépiskolában szerzett nem szakirányú
szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ban az adott szakképesítésre
meghatározottnál eggyel kevesebb.
(4)	Azon tanuló részére, aki a szakközépiskolában szakirányú szakmai érettségi
végezttséget szerzett, a szakiskolai képzés - a szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározottak szerint - a (3) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb idő alatt is
megszervezhető.
(5)	Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési
évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet
egymástól.
24.	§
(1)	A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a
közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik.
(2)	A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre
vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola
megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a
szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a 22. § (1) bekezdése szerinti
követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi
vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítés
a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni.
(3)	A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és
teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan
kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi
vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a
középiskola befejező évfolyamának elvégzésével.
(4)	A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - (3) bekezdés szerinti - kétéves,
érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik
évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti
érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-
tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel.
(5)	Szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető
munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett
mestervizsgával - a szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerint - be lehet
kapcsolódni az érettségire épülő szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében
folyó szakirányú iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakirányú
szakképzésbe az OKJ-ban meghatározott körben.
21
IX. Fejezet
A szakmai képzés
17.	A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei
25.	§
(1)	A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti
és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és e törvénynek a
szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.
(2)	Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési
évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik.
(3)	Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott	szakképesítés
tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott	szakmai és
vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti	és gyakorlati
képzés keretében történik.
(4)	Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző
iskolában folyik.
(3)	A szakképző iskolában a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be. A nemzeti
köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram keretében, valamint a
speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában részszakképesítés
megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.
(5)	Az állami felnőttképzési intézmény a szakképző iskola fenntartójával kötött
megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben is.
26.	§
(1)	A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - a
42.	§ (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a szakképző iskolában kell
megszervezni.
(2)	Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban
teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai
gyakorlati képzésből áll.
(3)	Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés - az összefüggő szakmai
gyakorlat kivételével - csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és
a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.
(4)	A gyakorlati képzést lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli
váltakozással kell megszervezni. Ettől a gyakorlati képzést folytató szervezet és a szakképző
iskola közötti megállapodással lehet eltérni.
(5)	A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a
szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai
gyakorlatra meghatározott óraszámon felül gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem
kötelezhető.
(6)	Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része.
22
27. §
(1)	A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a
szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola
pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell
számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények
teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola
vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített
követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola
vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre
a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
(2)	Módosított vagy új OKJ, szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv
alapján iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti és gyakorlati képzés csak akkor
indítható, ha a módosított vagy új OKJ az indítandó képzés tanévét kezdetét megelőző év
augusztus 31-ig, a módosított vagy új szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési
kerettanterv az indítandó képzés tanévét megelőző naptári év utolsó munkanapjáig kiadásra
került.
(3)	Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott
szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági,
továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs
akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.
(4)	A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati
képzést folytató szervezet által fenntartott és működtetett gyakorlati képzőhelyen
megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés
jogszabályban előírt feltételei biztosítottak.
18.	A szintvizsga
28.	§
(1)	A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első
szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges
kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági
érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben
előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, április első tanítási
napjától az utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban.
(2)	Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara vagy országos gazdasági
érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a gazdasági kamara a szintvizsga
megszervezésébe a szakmai szervezet vagy szakmai kamara képviselőjét vonja be.
(3)	A szintvizsga a tanuló számára kötelező, függetlenül attól, hogy tanulószerződést
kíván-e kötni. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít
bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara a tanév kezdetét
megelőzően pótló szintvizsgát szervez.
(4)	Tanulószerződést csak olyan szakiskolai tanuló köthet, aki eredményes szintvizsgát
tett. A szintvizsgát a tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés megkezdését
megelőzően kell megszervezni.
23
(5)	A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a
gazdasági kamara a szakiskola - és a (2) bekezdésben megjelölt szervezet -
közreműködésével dolgozza ki.
19.	A szakmai képzés ingyenessége
29.	§
(1)	Az állam által költségvetési támogatásban részesített iskolai rendszerű
szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - térítésmentes (ingyenes)
a)	a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a
gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az OKJ-ben előírt képzési időnél két tanévvel
hosszabb ideig, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén az OKJ-ben előírt
képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, függetlenül az oktatás munkarendjétől,
b)	a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat
tanéven keresztül,
c)	szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3)-(4) bekezdésében
meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,
d)	a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal
a javító érettségi vizsga,
e)	szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy
szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga,
f)	a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga
és első alkalommal a javítóvizsga.
(2)	Azon tanulótól, akinek az (1) bekezdés szerint a képzésben való részvétel
ingyenes, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért,
végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló
szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja)
pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi,
természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést.
(3)	Az illetékes szakképző iskola a (2) bekezdés szerinti tilalom megszegéséről a
tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi
gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezetet a területileg
illetékes gazdasági kamara - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - a
60. §-ban meghatározott ellenőrzés eredményeként legfeljebb öt évre eltiltja a gyakorlati
képzésben való részvételtől.
(4)	A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet köteles a tanulótól vagy
szülőjétől (gyámjától) elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy
költségtérítés összegét a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított
öt munkanapon belül visszafizetni a tanulónak vagy a tanuló szülőjének (gyámjának).
(5)	A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet nevét a gazdasági
kamara nyilvánosságra hozza a honlapján a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó
határozatától számított öt munkanapon belül.
24
X. Fejezet
A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók
20.	A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények
30.	§
(1)	A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti
köznevelésről szóló törvényben előírt képesítésű pedagógusok és szakemberek láthatják el az
e törvényben foglalt eltérésekkel.
(2)	A szakképzési kerettanterv a szakképző iskolában az egyes tantárgyak oktatása
tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt végzettségtől eltérő végzettséget
is előírhat.
(3)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előmeneteli és illetményrendszerére
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a szakképző iskolában szakmai elméleti tárgyat
oktató, pedagógus végzettséggel nem rendelkező tanárokra, mindaddig, amíg a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályainak alkalmazása számukra kedvezőbb,
mint a nemzeti köznevelésről szóló törvény pedagógus-életpálya előmeneteli és
illetményrendszerének szabályai, továbbá a szakképző iskolában oktató, felsőfokú
végzettséggel nem rendelkező gyakorlati oktatókra.
(4)	A szakképző iskolában közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy
óraadóként elsősorban pedagógus végzettséggel vagy szakoktatói végzettséggel rendelkező
gyakorlati oktatót kell alkalmazni.
(5)	A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti
jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a
pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel
rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel rendelkezővel nem tölthető
be. Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség megszerzését, határozott időre szóló
foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart.
(6)	Ha a (5) bekezdésben meghatározott szakember vállalja a pedagógus végzettség
megszerzését, bekapcsolódhat a pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerébe az
alábbi eltérésekkel:
a)	a szakember besorolásánál a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség
megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakirányú, nem pedagógus
munkakörben szerzett gyakorlatot be kell számítani azzal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló
törvényben meghatározott pedagógus II. fokozatba a pedagógus végzettség megszerzéséig
nem léphet,
b)	a szakembert, amennyiben a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség
megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban legalább két év szakirányú, nem
pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, minősítési eljárás nélkül a nemzeti
köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógus I. fokozatba kell sorolni,
c)	a szakembernek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott
pedagógus II. fokozat eléréséhez előírt gyakorlat teljesítéséig meg kell szereznie a pedagógus
végzettséget.
(7)	A szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember
munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus
25
módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus
végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben
szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A mentorok feladatait a szakképző iskola pedagógiai
programjában szabályozza.
(8)	A szakképző iskola a beiskolázási terv szerint továbbképzés céljából elsősorban
a)	a pedagógus végzettség megszerzése érdekében a pedagógus végzettséggel nem
rendelkező, pedagógus munkakörben alkalmazott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat
oktató tanárait,
b)	valamint százhúsz órás, felsőoktatási intézmény által szervezett módszertani
továbbképzés elvégzése érdekében a pedagógus végzettséggel nem rendelkező gyakorlati
oktatóit
iskolázza be.
31.	§
(1)	A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati
oktatóként olyan személy vehet részt, aki
a)	megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal
rendelkezik,
b)	azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményei
kiadásra kerültek, mestervizsgával rendelkezik,
c)	büntetlen előéletű, és
d)	nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt.
(2)	Gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező
személyeket kell alkalmazni.
(3)	Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak
olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai
gyakorlattal rendelkezik, büntetlen előéletű, továbbá nem áll a gyakorlati képzés és felügyelet
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
21.	A szakoktató büntetlen előéletének igazolása
32.	§
(1)	A gyakorlati oktató, valamint a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy (a
továbbiakban: szakoktató) a gyakorlati oktatói tevékenység, valamint a gyakorlati képzési és
felügyeleti tevékenység (a továbbiakban: a gyakorlati képzési tevékenység) megkezdését
megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll
a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2)	A szakoktató a gyakorlati képzési tevékenységének gyakorlása alatt a szakképző
iskola igazgatójának írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha
e határidőn belül a szakoktatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését
követően haladéktalanul, hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, és nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt.
26
(3)	A szakképző iskola igazgatója a gyakorlati képzési tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a
szakoktatót annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és annak igazolására, hogy nem áll a
gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a
szakoktató igazolja, hogy büntetlen előéletű és nem áll a gyakorlati képzési tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a szakképző iskola az igazolás céljából a
bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért
megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a szakoktató részére megtéríti.
(4)	A gyakorlati oktató jogviszonyát a szakképző iskola igazgatója azonnali hatállyal
megszünteti, ha
a)	a gyakorlati oktató a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt
szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem
bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt
felhívástól számított tizenötödik munkanapon,
b)	a szakképző iskola igazgatója az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a gyakorlati oktató
büntetett előéletű, vagy a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a gyakorlati oktató részére történő kézbesítése
napján.
(5)	A jogviszony (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését
írásban, az ok megjelölésével kell közölni a gyakorlati oktatóval.
(6)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szakképző iskola
igazgatója
a)	a gyakorlati oktató foglalkoztatásáról hozott döntés meghozataláig,
b)	a gyakorlati oktató foglalkoztatásának megszűnéséig
kezeli.
XI.	Fejezet
A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések
33.	§.
(1)	Az iskolai rendszerű szakképzés a jelen alcímben foglalt eltérésekkel felnőttoktatás
keretében is folyhat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos
elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési
formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb
sajátos munkarendjében folyhat.
(2)	Az iskolai rendszerű szakképzés feladatainak ellátására kötelezett fenntartó ellátja
a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés feladatait.
(3)	Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás
keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos
munkarendjében oktathatóak.
(4)	A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján
kell megszervezni.
27
(5)	Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a
gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott
gyakorlati óraszám hatvan százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma a nappali
rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az
összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti
oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.
(6)	A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező
helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott
szakmai tantárgyak óraszámait az (5) bekezdésben meghatározottak alapján.
34.	§.
(1)	A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben - a nappali oktatás munkarendje
szerint szervezett felnőttoktatás keretében folyó szakképzés kivételével - tanulószerződés
nem köthető.
(2)	Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje
szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési
megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel,
szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.
(3)	A (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást megkötő gyakorlati képzést
folytató szervezet költségeinek megtérítésére a 84. § (4) bekezdésének szabályait kell
alkalmazni.
XII.	Fejezet
A tanuló gyakorlati foglalkoztatása
22.	A tanuló védelme és a gyakorlati képzés elvei
35.	§
(1)	A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési
kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos
körülmények között foglalkoztatható.
(2)	A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő
munkavédelmi oktatásban részesíti.
(3)	A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló
rendszeres orvosi vizsgálatáról.
36.	§
(1)	A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a
gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény
és a szakképzési kerettanterv alapján.
(2)	A gyakorlati képzést szervező - az együttműködési megállapodás eltérő
rendelkezése hiányában - köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez,
28
továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket
biztosítani.
37.	§
(1)	Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló
esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.
(2)	A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés
rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató
szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben
foglalkoztatják.
(3)	Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell
megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati
képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.
(4)	A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.
23.	A gyakorlati képzés ideje
38.	§
(1)	A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem
kerülhet sor
a)	az elméleti képzési napokon,
b)	a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden
tanuló részvétele kötelező,
c)	a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex
szakmai vizsgája napjain, továbbá
d)	minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló
mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
(2)	A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti
napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati
képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a
szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett - lehetőleg a
következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.
(3)	Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére
legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.
24.	A mulasztás és a foglalkozási napló
39.	§
(1)	A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.
(2)	A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző
iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati
képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A
tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás
29
nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést
folytató szervezet is alkalmazza.
(3)	Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való
igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes
gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam
megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati
képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató
szervezet hozzájárulása is szükséges.
(4)	Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről
való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési
idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette
(magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az
összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást
a tanuló pótolni köteles.
(5)	Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de
igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a
következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni
tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam
megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző
iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt,
gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést
folytató szervezet javaslatára.
(6)	Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról
meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de
a)	igazolatlan mulasztása nincs, vagy
b)	az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati
képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta,
és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a
tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja.
A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a
szakképző iskola nevelőtestülete dönt.
40. §
(1)	A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói
jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal
történt igazolatlan mulasztásakor.
(2)	Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben
eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a
mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának.
(3)	A szakképző iskola az (1)-(2) bekezdés esetén a nevelési-oktatási intézmények
működési rendjéről szóló rendeletnek a mulasztás következményeire vonatkozó szabályai
szerint jár el.
(4)	A gyakorlati képzést szervező szakképző iskola a nevelési-oktatási intézmények
működési rendjéről szóló rendelet szerint meghatározott iskolai mulasztásokról haladéktalanul
értesíti a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet.
30
41. §
(1)	A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles
foglalkozási naplót vezetni.
(2)	A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket
tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését.
(3)	A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola
felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a gyakorlati képzést
folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola értesíti a
gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján - a 60. §-ban meghatározottak szerint - soron
kívül ellenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére
vonatkozó előírások betartását.
(4)	Azzal a gyakorlati képzést folytató szervezettel szemben, aki a foglalkozási napló
vezetését a területileg illetékes gazdasági kamara felszólítása ellenére ismételten elmulasztja,
a területileg illetékes gazdasági kamara - a 61. §-ban foglaltak szerint - bírságot szab ki.
(5)	Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási napló vezetését
a bírság kiszabását követően ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara a
gyakorlati képzést folytató szervezetet három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától.
XIII.	Fejezet
A tanulószerződés
25.	A tanulószerződés kötésére jogosult tanuló
42.	§
(1)	Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés - a (2) bekezdésben
meghatározott iskolatípusban és évfolyamon - az iskolai rendszerű szakképzésben
magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai
oktatás keretében részt vevő azon tanulóval köthető, aki a gazdasági kamara által szervezett
szintvizsgát teljesítette.
(2)	Tanulószerződés
a)	a szakiskolai képzésben részt vevő, középfokú iskolai végzettséggel nem
rendelkező tanulóval a második szakképzési évfolyam kezdetétől,
b)	a szakiskolai képzésben részt vevő azon tanulóval, aki korábban a középiskola
utolsó évfolyamát teljesítette, az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől,
c)	a szakközépiskolai képzésben részt vevő azon tanulóval, aki a középiskola utolsó
évfolyamát teljesítette, a középiskola utolsó évfolyamát követő első szakképzési évfolyam
kezdetétől
kezdődő hatállyal köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló
évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.
(3)	Tanulószerződés a (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődő hatállyal
azzal a tanulóval köthető, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi
feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.
31
(4)	A tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba kell
foglalni. A tanulószerződés tartalmát a felek csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel
módosíthatják.
(5)	A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet.
(6)	Tanuló-előszerződés köthető a szakiskolai képzésben részt vevő tanulóval az első
szakképzési évfolyamon, a szakképzési kerettantervben az első szakképzési évfolyamra
meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb tíz százalékára. A tanuló-előszerződésre
egyebekben a tanulószerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a
tanuló tanulói pénzbeli juttatásra nem jogosult, és a tanuló-előszerződést kötő gyakorlati
képzést szervező a gyakorlati képzés költségeire a szakképzési hozzájárulás forrásaiból
támogatásra nem tarthat igényt.
26.	A tanulószerződés kötésére jogosult szervezet
43.	§
(1)	Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy - a
(2)	bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet (a továbbiakban együtt:
gyakorlati képzést szervező szervezet) köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult
szervezetek nyilvántartásában (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: nyilvántartás)
szerepel.
(2)	A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet
a)	a köznevelési intézmények kivételével az egészségügyi, művészeti, közművelődési,
oktatási és szociális ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező
aa)	költségvetési szervként működő intézmény,
ab)	alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,
ac)	alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény,
továbbá
b)	az agrárágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő.
(3)	A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló kérelmező telephelye szerinti
területileg illetékes gazdasági kamara vezeti (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv).
(4)	A nyilvántartásba kérelmére az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet
vagy - a (2) bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet vehető fel, amely
rendelkezik az e törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának
feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott
személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott
szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.
27.	A nyilvántartás tartalma
44.	§
(1)	A nyilvántartás tartalmazza
a)	a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyét,
adószámát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét,
32
b)	azon szakképesítés(ek)nek a megnevezését és azonosító számát, amelyekre a
gyakorlati képzőhely a felkészítést nyújtja,
c)	a nyilvántartásba vétel időpontját,
d)	a nyilvántartásba vételi eljárást lefolytató, területileg illetékes gazdasági kamara
nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, továbbá a nyilvántartásba vételi eljárásban részt vevő
szakértő(k) nevét,
e)	a gyakorlati képzést szervező szervezet által gyakorlati képzésre fogadható tanulók
számát szakképesítésenkénti csoportosításban, továbbá
f)	a hatályos, az - 54. §-ban szabályozottak szerint - szüneteltetett, a megszűnt
tanulószerződést és együttműködési megállapodást, továbbá ezeknek a gyakorlati képzés
folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt adatait.
(2)	A nyilvántartás - a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás
kivételével - nyilvános, azt a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa
vezetett minisztérium, valamint a gazdasági kamara a saját honlapján közzéteszi. A közzétett
adatokat a nyilvántartást vezető szerv döntését követő nyolc napon belül frissíteni kell. A
tanulószerződést és az együttműködési megállapodást is tartalmazó nyilvántartáshoz a
nyilvántartást vezető hozzáférést biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv részére.
28.	A nyilvántartásba történő felvételi eljárás
45.	§
(1)	A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a nyilvántartást vezető szervnek kell
benyújtani. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, ha
a kérelmező az e törvényben és a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek
nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelel.
(2)	A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a szakmai
szervezet vagy szakmai kamara véleményének kikérésével bírálja el, amennyiben a
szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem.
(3)	A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel során a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályai szerint jár el.
(4)	A gyakorlati képzést szervező szervezet megszűnése esetén a nyilvántartást vezető
szerv a szervezetet törli a nyilvántartásból a szervezet bejelentése alapján vagy hivatalból.
(5)	A nyilvántartást vezető szerv döntésével szemben fellebbezésnek a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályai szerint van helye. A nyilvántartásba vétel során a
nyilvántartást vezető szerv által hozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezést az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv bírálja el. A fellebbezést az állami szakképzési és
felnőttképzési szervnek kell címezni, de az első fokú határozatot meghozó, területileg
illetékes gazdasági kamaránál kell benyújtani. A nyilvántartást vezető szerv a fellebbezést az
eljárás összes irataival, valamint a fellebbezéshez fűzött szakmai véleményével együtt tíz
napon belül továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek.
(6)	A gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és
a nyilvántartásba vételi eljárás részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.
33
29. A tanulószerződés megkötése
46.	§
(1)	A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése. Ha a
gazdasági kamara közreműködése eredményeként nem kerül sor tanulószerződés
megkötésére, a gazdasági kamara tájékoztatja erről a tanuló jogviszonya szerinti szakképző
iskolát. Ebben az esetben a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről.
(2)	A tanulószerződést a nyilvántartást vezető szerv tartja nyilván. A tanulószerződést,
a módosított tanulószerződés egy példányát a gyakorlati képzést szervező szervezet a
tanulószerződés megkötését, módosítását követő öt munkanapon belül megküldi a
nyilvántartást vezető szervnek. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés
megszűnését öt munkanapon belül bejelenti a nyilvántartást vezető szervnek.
(3)	A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződés megszűnésének tényét a
megszűnés bejelentésétől számított öt munkanapon belül átvezeti a nyilvántartáson.
(4)	A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést - mint megszűnt tanulószerződést
-	a megszűnésétől számított öt évig szerepelteti a nyilvántartásban.
47.	§
(1)	A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerződés megkötésére
vonatkozó szándékát a tanév megkezdése előtti május hó tizenötödik napjáig jelenti be a
nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző
iskolának. A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzését szervező szervezet öt napon
belül megküldi a nyilvántartást vezető szerv részére ellenjegyzés céljából.
(2)	A tanulószerződést legkésőbb a tanév megkezdése előtt kell megkötni. A
nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül
ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel e törvény előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett
tanulószerződés egy példányát a nyilvántartást vezető szerv az ellenjegyzéstől számított öt
napon belül megküldi a szakképző iskolának.
(3)	A tanulószerződés az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben
megjelölt naptól hatályos.
(4)	A tanulószerződés alapján a tanuló az e törvény szerint járó juttatásokra - a
tanévkezdést követően megkötött tanulószerződést kivéve - a tanév kezdő napjától jogosult.
30.	A tanulószerződés tartalma
48.	§
(1)	A tanulószerződés tartalmazza
a)	a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét,
cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét),
b)	a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, lakcímét, tanulói azonosítóját,
elérhetőségét, törvényes képviselőjének nevét),
c)	a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait (nevét, székhelyét,
elérhetőségét, OM azonosítóját, törvényes képviselőjének nevét),
34
d)	az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,
e)	a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személyt,
f)	a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét,
g)	az f) pontban meghatározott tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a
gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes
egységes feltételeit és szempontrendszerét, továbbá
h)	a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára - a jogszabály alapján
járó juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények
megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit.
(2)	A tanulószerződés tartalmazza a gyakorlati képzést szervező szervezet arra
vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára - egészségvédelmi és
munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - a szakképzési kerettantervnek
megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.
(3)	A tanulószerződés tartalmazza a tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását,
hogy
a)	a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre
vonatkozó utasításait végrehajtja,
b)	a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,
c)	a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,
d)	nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet
jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.
31.	A tanulószerződés megszűnésének egyes esetei
49.	§
(1)	A tanulószerződés megszűnik
a)	ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány
kiállításának napján,
b)	a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti
köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján,
amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában
nem folytatja,
c)	a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,
d)	a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől
eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a
határozat közlésének a napján,
e)	közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben
megjelölt napon,
f)	rendes felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,
g)	rendkívüli felmondás esetén a felmondás közlésének napján,
h)	a tanuló halála napján.
(2)	Ha a tanulószerződés az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján szűnik meg, a
nyilvántartást vezető szerv a szakképző iskolával együttműködve köteles elősegíteni a tanuló
további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését.
35
(3)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a szakképző iskola haladéktalanul értesíti
a tanulói jogviszony megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező
szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet.
50.	§
(1)	A tanulószerződés felmondással való megszüntetése - az 51. és 52. §-ban
meghatározottak szerint - rendes vagy rendkívüli felmondással történhet.
(2)	A felmondást írásban kell közölni. A tanulószerződés felmondását közölni kell a
szakképző iskolával és a nyilvántartást vezető szervvel.
51.	§
(1)	A tanuló a tanulószerződést a nyilvántartást vezető szervvel történt egyeztetést
követően, jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével rendkívüli
felmondással felmondhatja. Az egyeztetésnek ki kell terjednie a gyakorlati képzést szervező
szervezettel kapcsolatban a tanuló által megjelölt jogszabálysértés körülményeinek
tisztázására.
(2)	A tanulószerződést rendkívüli felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a
másik fél
a)	a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy
b)	egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását
lehetetlenné teszi,
és emiatt lehetetlenné válik, vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló komplex
szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása a tanuló
részére.
(3)	A gyakorlati képzést szervező szervezet rendkívüli felmondással abban az esetben
is megszüntetheti a tanulószerződést, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi
eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam
megismétlésére.
(4)	Bármelyik fél rendes felmondással akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha más
gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított.
(5)	A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel
a)	a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát
követő egy évig,
b)	üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság
teljes ideje alatt,
c)	a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.
52.	§
(1)	A gyakorlati képzést szervező szervezet a rendkívüli felmondást indokolni köteles.
Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli
felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gyakorlati képzést szervező szervezetnek
kell bizonyítania.
36
(2)	A felek a rendkívüli felmondással szemben a felmondás közlésétől számított
tizenöt napon belül bírósághoz fordulhatnak.
(3)	A keresetnek a rendkívüli felmondás végrehajtására - az 51. § (3) bekezdésében
foglaltak kivételével - halasztó hatálya van.
53.	§
(1)	A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésével
egyidejűleg értesíti a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát a tanulószerződés
megszűnéséről.
(2)	A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló
részére igazolást állít ki a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati
ismeretekről.
54.	§
(1)	A tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján történő
szüneteltetése alatt a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg és
nem terhelik a feleket (a tanulószerződés szüneteltetése).
(2)	A tanuló tanulói jogviszonya szüneteltetésének kezdetéről és végéről a szakképző
iskola haladéktalanul értesíti a gyakorlati képzést szervező szervezetet és a nyilvántartást
vezető szervet.
55.	§
Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő
felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülő (gyám) írásbeli hozzájárulását is.
XIV.	Fejezet
Az együttműködési megállapodás
32.	Az együttműködési megállapodás feltételei
56.	§
(1)	A tanuló gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző
iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező szakképzési
hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szervként működő
intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, alapítvány, egyesület, egyházi jogi
személy fenntartásában működő intézmény, őstermelő közötti együttműködési megállapodás
alapján abban az esetben folytatható, ha
a)	a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő
negyven százaléknál kevesebb,
b)	a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató
szervezetnél csak az összefüggő szakmai gyakorlat kerül megszervezésre,
37
c)	a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a
gyakorlati képzés feltételeivel, ezért - a művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló
kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai
és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven
százalékában, vagy
d)	a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor.
(2)	Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési
megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Attól a tanévtől, amelyben az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiegészítő gyakorlati
képzés aránya - a művészeti szakképesítések kivételével - meghaladja az arra a tanévre a
szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési
megállapodás nem köthető.
(4)	Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési
megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola.
(5)	A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és
azt követően folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét
a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező gyakorlati képzést folytató
szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési
kerettantervnek megfelelően folyjon.
33.	Az együttműködési megállapodás tartalma
57.	§
Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:
a)	az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét,
adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási
számát, egyéb szervezet nyilvántartási számát és a szakképző iskola OM azonosítóját,
b)	a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati képzésben részt vevő tanulók
szakképesítésenkénti és évfolyamonkénti létszámát,
c)	a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát,
valamint a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó kiegészítő gyakorlati képzés arányát
tanévenként,
d)	a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását,
e)	a szakképző iskola feladatait és kötelességeit a gyakorlati képzés megszervezésével
kapcsolatban,
f)	a gyakorlati képzést folytató szervezet feladatait és kötelességeit a szakmai
gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban,
g)	a tanulókat e törvény szerint megillető juttatásokat, a felelősségbiztosítás költségeit,
h)	azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen formában
(tanműhely, csoportos gyakorlati képzési hely, egyedi munkahely) valósul meg a gyakorlati
képzés, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről.
38
XV. Fejezet
Az ellenőrzés
34.	A hatósági, a törvényességi és a szakmai ellenőrzés a szakképzésben
58.	§
(1)	A szakképzés ellenőrzési rendszere hatósági és törvényességi, továbbá szakmai
ellenőrzésből áll.
(2)	Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti és a szakképző iskola által
szervezett gyakorlati képzés hatósági és törvényességi ellenőrzése a nemzeti köznevelésről
szóló törvényben meghatározottak szerint folyik. A tanulószerződés és az együttműködési
megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzését a
gazdasági kamara végzi. A komplex szakmai vizsga hatósági ellenőrzését a területileg
illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal végzi.
(3)	Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés és a szakképző
iskola által szervezett gyakorlati képzés szakmai ellenőrzése az országos szakképzési
névjegyzék részét képező szakértői névjegyzékben (a továbbiakban: szakértői névjegyzék)
szereplő szakértő bevonásával a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak
szerint folyik. A komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzését a szakképesítésért felelős
miniszter végzi. A szakértői névjegyzéket az állami szakképzési és felnőttképzési szerv
vezeti.
(4)	A szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezheti a komplex szakmai vizsgát
szervező vagy a 12. § (1) bekezdésében szereplő szakképzést folytató intézmény
vizsgaszervezési tevékenységének - a (2) bekezdés szerinti - ellenőrzését. A szakképesítésért
felelős miniszter által kezdeményezett ellenőrzést a megyei, fővárosi kormányhivatal köteles
lefolytatni. A komplex szakmai vizsgát vizsgaszervezési engedély alapján szervező intézmény
vizsgaszervezési tevékenységének ellenőrzése a 18. § (3) bekezdése szerint történik.
(5)	Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés ellenőrzése - a (4) bekezdésben
foglaltak kivételével - a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint folyik.
35.	A szakképzés országos és térségi szakmai ellenőrzése
59.	§
(1)	Az iskolai rendszerű szakképzésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti
országos és térségi pedagógiai-szakmai ellenőrzésébe bevonni kívánt szakképző iskolákra
évente egyszer a szakképesítésért felelős miniszter tesz javaslatot az oktatásért felelős
miniszternek.
(2)	A kormányhivatal pedagógiai-szakmai ellenőrzési feladatai ellátása során a
szakképző iskolákat ellenőrző háromtagú szakértői csoport legalább két tagja a szakértői
névjegyzékben szereplő szakértő.
(3)	Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzésben és a szakképző
iskola által szervezett gyakorlati képzésben a szakképzési kerettanterv teljesülésének szakmai-
pedagógiai ellenőrzését a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a
szakképesítésért felelős miniszter javaslatára vagy egyetértésével - közvetlenül is elrendelheti
39
a szakértői névjegyzéken szereplő szakértők bevonásával. Az ellenőrzés költségeit a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésébe
kell betervezni.
(4)	A (2) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés tapasztalatairól a kormányhivatal
évente országos és megyei szintű összegzést készít, amelyet az oktatásért felelős miniszter
megküld a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek és az ágazatába tartozó
szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszternek.
(5)	A komplex szakmai vizsga eseti szakmai ellenőrzését a szakképesítésért felelős
miniszter a gazdasági kamara vagy az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, vagy
amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara vagy országos gazdasági
érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a szakmai szervezet vagy szakmai kamara
bevonásával végzi. Az ellenőrzés kiterjedhet a vizsgatevékenységekre, a vizsgarészekre, a
vizsganapokra vagy a teljes vizsgára.
(6)	A komplex szakmai vizsga eseti szakmai ellenőrzése a vizsgaszervező, a szakmai
vizsgabizottság és a szakmai vizsgabizottság munkáját segítő szakértők - a komplex szakmai
vizsga színvonalas lebonyolítása, illetve a vizsgázók felkészültségének hatékony mérése
érdekében folytatott - tevékenységének vizsgálatára irányul.
36.	A gazdasági kamara komplex ellenőrzése a gyakorlati képzés során
60.	§
(1)	A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési
tevékenységét - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint - a gazdasági
kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskola, a tanuló, kiskorú
tanuló esetén a szülő (gyám) megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból. Az
ellenőrzésben részt vesz azon szakképző iskola képviselője, amellyel a gyakorlati képzésen
részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakképző iskola, amennyiben nem ért egyet az
ellenőrzés megállapításaival vagy az ellenőrzésről hozott határozattal, azokra észrevételt
tehet. A szakképző iskola képviselője ellenőrzés során tett észrevételét az ellenőrzés
jegyzőkönyvében rögzíteni kell, a határozatra tett észrevételét a határozat záradékaként
csatolni kell.
(2)	A gyakorlati képzés ellenőrzését a nyilvántartásba vételi eljárásra irányadó
szabályoknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy az ellenőrzés alapján a területileg
illetékes gazdasági kamara által hozott határozat ellen fellebbezést az ellenőrzésben részt vevő
szakképző iskola is benyújthat.
(3)	A területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzés ellenőrzése során
megvizsgálja, hogy a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet rendelkezik-e az e
törvényben, valamint a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló
kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi
feltételekkel. Vizsgálja továbbá, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati
képzést a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e. A gyakorlati
képzést folytató szervezet ellenőrzése kiterjedhet a tanulószerződés és az együttműködési
megállapodás tartalmának vizsgálatára is, továbbá kiterjed arra, hogy a gyakorlati képzőhely a
tanulószerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz-e.
(4)	A gazdasági kamara vizsgálata a gyakorlati képzés ellenőrzés során - a (3)
bekezdésben foglaltak mellett - kiterjed a szakoktató alkalmazási feltételeire, a maximális
csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, az
40
adott képzésre jellemző tanulói munka- és balesetvédelemre, a foglalkozási napló vezetésére,
valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezésekben és a 7. § (1)
bekezdés h) pontja szerinti eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartására.
(5)	Amennyiben a szakképesítés nem tartozik a gazdasági kamara hatáskörébe, a (3)-
(4)	bekezdés szerinti ellenőrzést a területileg illetékes gazdasági kamara a szakmai
szervezettel vagy szakmai kamarával együttműködve végzi.
(6)	Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés esetén a (3)-(4)
bekezdés szerinti ellenőrzést - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a
gazdasági kamara és a szakképző iskola együtt végzi.
61. §
(1)	A területileg illetékes gazdasági kamara végzéssel kötelezi a gyakorlati képzést
folytató szervezetet a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére és a hiányzó feltételek
tizenöt napon belül történő pótlására, amennyiben az ellenőrzése során azt észleli, hogy
a)	a gyakorlati képzést folytató szervezet tárgyi vagy személyi feltételei nem felelnek
meg a gyakorlati képzés folytatására vonatkozó jogszabályoknak,
b)	a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést nem a szakképesítésre
kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja,
c)	a tanulószerződés nem felel meg e törvény előírásainak,
d)	a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanulószerződésben vállalt
kötelezettségeinek nem tesz maradéktalanul eleget, vagy
e)	a 60. § (4) bekezdése alapján ellenőrzött feltételek valamelyikét nem teljesíti.
(2)	Ha a gyakorlati képzést folytató szervezet az (1) bekezdés szerinti végzésben előírt
kötelezettségének a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a területileg
illetékes gazdasági kamara a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten - tizenöt napos
határidővel - kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki.
(3)	Ha a gyakorlati képzést folytató szervezet
a)	a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg,
b)	a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti,
c)	ismételten jogszabálysértést követ el, vagy
d)	a gyakorlati képzés folytatásának e törvényben meghatározott feltételeit továbbra
sem biztosítja, és ezzel a tanuló komplex szakmai vizsgára történő eredményes felkészítését
veszélyezteti,
a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést szervező vagy folytató
szervezetet törli a nyilvántartásból, és három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától.
Erről a jogsértést megállapító határozat egyidejű megküldésével a tanulóval tanulói
jogviszonyban álló szakképző iskolát, a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt (gyámot)
tájékoztatni kell. A területileg illetékes gazdasági kamara a nyilvántartásból törlő és a
gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett
szakképesítésért felelős miniszternek.
(4)	A (3) bekezdés szerinti határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő
Hivatalos Értesítőben és a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztérium,
valamint a gazdasági kamara honlapján közzé kell tenni.
41
62. §
(1)	Ha a területileg illetékes gazdasági kamara nyilvántartásba vétel hiányában nyújtott
gyakorlati képzés folytatásáról szerez tudomást, a gazdasági kamara a gyakorlati képzést
nyilvántartásba vétel hiányában nyújtót figyelmezteti, és gondoskodik arról, hogy a tanuló
gyakorlati képzése a jogszabályoknak megfelelően folyjon, és erről egyidejűleg értesíti a
szakképző iskolát.
(2)	Ha
a)	a figyelmeztetésben részesített az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetés ellenére a
gyakorlati képzést továbbra is nyilvántartásba vétel hiányában nyújtja, vagy
b)	a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozat ellenére nyújtott gyakorlati
képzés folytatásáról szerez tudomást,
a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést azonnal felfüggeszti, és
ezzel egyidejűleg a gyakorlati képzést jogellenesen nyújtóval szemben bírságot szab ki,
továbbá haladéktalanul gondoskodik a tanulót tanulószerződés keretében foglalkoztató
gyakorlati képzést szervező szervezet kiválasztásáról. Ebben az esetben a gazdasági kamara a
gyakorlati képzést nyilvántartásba vétel hiányában vagy eltiltó határozat ellenére nyújtót a
döntés közlésétől számított három évre eltiltja gyakorlati képzés folytatásától.
(3)	A gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat esetén a gyakorlati képzést
jogellenesen nyújtó köteles maradéktalanul visszatéríteni - a jogsértést megállapító döntés
közlésétől számított tizenöt napon belül - a gyakorlati képzéssel összefüggésben a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján
elszámolt költségeit a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze javára.
(4)	A gyakorlati képzést folytató szervezetek ellenőrzésének részletes szabályait
kormányrendelet állapítja meg.
XVI.	Fejezet
A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények
37.	A tanulói pénzbeli juttatás mértéke
63.	§
(1)	A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére
a)	a tanulószerződés alapján, továbbá
b)	az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben szakképzési évfolyamon
együttműködési megállapodás alapján, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló részére
az összefüggő szakmai gyakorlat idejére
pénzbeli juttatást köteles fizetni.
(2)	Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének
legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló
tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe
véve - a gyakorlati képzési idő eléri
42
a)	a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi
munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese,
b)	a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese,
c)	a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese,
d)	az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka,
e)	a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese,
f)	a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese,
g)	a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese.
(3)	A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli
juttatásának (2) bekezdés szerinti mértékét a szakképzési évfolyam további féléveiben a
tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló
tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és
szorgalmának figyelembevételével.
(4)	Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli
juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre
megállapított pénzbeli juttatás fele. A további félévekben - az újabb tanévismétlés esetét
kivéve - a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására a (3) bekezdés az irányadó.
(5)	Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi
követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a
tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult. Ha a tanuló elégtelen tanulmányi
eredménye miatt évismétlésre köteles, a következő tanév első tanítási napjától a (4) bekezdés
szerint foglaltakat kell alkalmazni.
(6)	A 48. §-ban foglaltakon túl a tanulói pénzbeli juttatás kifizetésének módját és
legkésőbbi időpontját, a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó
tájékoztatás módját és a tanulói pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges
körülményt a tanulószerződésben kell rögzíteni.
64.	§
(1)	A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - a tanulószerződés hatályba lépésének napjától, teljes hónapra illeti meg.
(2)	Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik
meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.
(3)	A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi
időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező
szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését
követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.
(4)	A tanulót a 67. § (1) bekezdése alapján megillető betegszabadság időtartamára
tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg.
(5)	A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a Munka Törvénykönyve szabályai
figyelembevételével kell kifizetni a tanuló részére.
(6)	A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály,
végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a Munka
Törvénykönyvének a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(7)	Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a Munka
Törvénykönyvében szabályozott módon lehet visszakövetelni.
43
38.	A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló
részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozó külön rendelkezések
65.	§
(1)	A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló
részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi
összege nem lehet kevesebb a 63. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tanulói pénzbeli
juttatás mértékénél.
(2)	Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az
összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az
együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege az (1)
bekezdés alapján fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része.
(3)	Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a
mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad.
39.	A tanulót megillető szünet és felkészülési idő
66.	§
(1)	A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben,
amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően
legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a
tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári
szünet kiadásának rendjére.
(2)	A gyakorlati képzésben részt vevő tanuló a tanulmányokat befejező komplex
szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervező vagy
folytató szervezettel történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vehet részt. A
gyakorlati képzésben részt vevő tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap
egyéni felkészülési idő illeti meg. Az egyéni felkészülési időt közvetlenül a komplex szakmai
vizsga előtt, az e bekezdés szerinti gyakorlati képzés idejének terhére, összefüggően kell
kiadni.
(3)	A pihenőnap és az egyéni felkészülési idő munkanapokban számítandó, kiadásánál
a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.
40.	A tanulóra vonatkozó munkajogi szabályok
67.	§
(1)	A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a Munka Törvénykönyve
alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége
idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra
egyebekben a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.
(2)	Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén a gyakorlati képzésen
tanulószerződés alapján részt vevő tanuló részére a társadalombiztosítási szabályok szerinti
ellátás jár.
44
(3)	A tanulószerződés alapján a terhes és a szülő tanulót a Munka Törvénykönyve
szerinti szülési szabadság illeti meg.
41.	A tanulókat megillető egyéb juttatások
68.	§
(1)	A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - az iskolai rendszerű
szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti
-	kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha),
tisztálkodási eszköz és a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott
szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások illetik
meg.
(2)	A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért
eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy
szociális támogatásban részesítheti.
42.	Kártérítési felelősség
69.	§
(1)	A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a
gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni.
(2)	Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati
képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni.
70.	§
(1)	A tanuló és a gyakorlati képzést folytató szervezet kártérítési felelősségére
tanulószerződés esetén - a (2) bekezdés kivételével - a Munka Törvénykönyve kártérítési
felelősségi szabályait kell alkalmazni.
(2)	A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár
értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem
haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.
(3)	A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője - a
tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére - felelősségbiztosítást
köteles kötni.
(4)	A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása a bíróság hatáskörébe
tartozik. A jogvitát megelőzően a gazdasági kamara közvetít a felek között a vita feloldása
érdekében.
45
HATODIK RÉSZ
A SZAKKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZERE
XVII.	Fejezet
A szakképzés kormányzati feladatai
43.	A Kormány
71.	§
(1)	A Kormány a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter és a
szakképesítésért felelős miniszterek által vezetett minisztériumok legfőbb kormányzati
irányítási szerveként szabályozza a szakképzésnek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter hatáskörét meghaladó kérdéseit.
(2)	A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében kiadja az OKJ-t és
az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljait, a szakmai
vizsgaszabályzatot, valamint a komplex szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános
szabályait,
(3)	A Kormány meghatározza a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek
nyilvántartásának és ellenőrzésének, a szakképzés megkezdésének és folytatásának, a
pályaorientációnak és a pályakövetésnek a szabályait és a komplex szakmai vizsgával
kapcsolatos díjakat, továbbá azon szakképesítéseket, amelyek a 84. § (5) bekezdése alapján a
szakképző iskola fenntartóját költségvetési hozzájárulás igénybevételére jogosítják.
44.	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
72.	§
(1)	A szakképzés irányítását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja
el, amelynek keretében meghatározza
a)	a tanulókat a 63-65. §-ok és a 68. § alapján megillető juttatásokat,
b)	az országos szakképzési (szakmai vizsgaelnöki, szakmai vizsgabizottsági tagi,
szakképzési szakértői) névjegyzék elkészítésének és kiadásának szabályait, valamint
c)	a komplex szakmai vizsga szervezésére vonatkozó vizsgaszervezési engedély
megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját és a díj
megfizetésének szabályait.
(2)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
a)	ellátja a képzési alaprésszel kapcsolatban a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat,
b)	létrehozza és működteti a Nemzeti Képesítési Bizottságot,
c)	az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján összeállíttatja a
szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján az
országos modultérképet (a továbbiakban: országos modultérkép) és gondoskodik annak
nyilvánosságra hozataláról,
46
d)	létrehozza a regionális fejlesztési tanácsokkal együttműködő, a fővárosi, megyei
szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő - a 81. §-ban
meghatározott - fővárosi, megyei fejlesztési és képzési bizottságokat (a továbbiakban: megyei
fejlesztési és képzési bizottság), és a gazdasági kamarával együtt gondoskodik működési
feltételeiknek biztosításáról,
e)	kidolgoztatja és kiadja
ea)	a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá a
kilencedik évfolyamon, tanműhelyben folyó szakmai gyakorlatra, továbbá a tizedik és
tizenegyedik évfolyamon, gyakorlati képzést folytató szervezetnél szervezett szakmai
gyakorlati képzésre,
eb)	a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamra a
szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra, valamint
ec)	a szakközépiskolákban szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő
szakképzési évfolyamokra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra
vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,
f)	kezdeményezi a közismereti tárgyak oktatásához a szakiskolákban, továbbá a
szakközépiskolákban kötelezően alkalmazandó kerettantervek elkészítését és kiadását az
oktatásért felelős miniszternél, valamint
g)	közvetlenül - vagy az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján, a
14. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - valamennyi szakképesítés
tekintetében megbízza a szakmai vizsgabizottság elnökét.
(3)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az OKJ alapján hatáskörébe
utalt szakképesítések tekintetében ellátja a szakképesítésért felelős miniszter 73. §-ban
meghatározott feladatait.
(4)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az iskolai rendszerben
oktatott szakképesítések tekintetében az (1) bekezdés b), valamint a (2) bekezdés e) és f)
pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben
gyakorolja.
(5)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott hatáskörét az államháztartásért felelős miniszterrel, az (1) bekezdés c)
pontjában meghatározott hatáskörét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
gyakorolja.
(6)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az (1) bekezdésben
meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelős miniszterekkel, a szakképzés
koordinációjában és fejlesztésében hatáskörrel rendelkező regionális, fővárosi és megyei
testületekkel együttműködve látja el.
45.	A szakképesítésért felelős miniszter
73.	§
(1)	A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében meghatározza
a)	a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit,
b)	a szakmai vizsgáztatás és a komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének
részletes szabályait,
47
c)	a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mestervizsga követelményeit,
d)	a vizsgaszervezési engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési
tevékenység folytatásának speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeit, valamint
e)	a komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt, irányítása alá tartozó intézményt.
(2)	A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében
a)	javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre,
b)	meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait,
tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait és az ehhez tartozó modultérképet,
c)	elkészítteti és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter részére megküldi
az ágazatába tartozó szakképesítések modultérképét,
d)	kidolgoztatja a szakmai tantárgyak és tananyagegységek (modulok) tankönyveit és
egyéb tanulmányi segédleteit,
e)	gondoskodik a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok
továbbképzésének szervezéséről, valamint a szaktanácsadás megszervezéséről és
működtetéséről,
f)	évente legalább kettő alkalommal javaslatot tesz az országos szakképzési
névjegyzékre történő felvételre,
g)	javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra,
h)	gondoskodik az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséről,
i)	közvetlenül vagy a vizsgabizottságok útján gondoskodik a komplex szakmai vizsga
vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati,
interaktív) vizsgatételeiről, értékelési útmutatóiról és egyéb dokumentumairól, valamint
j) közreműködik a komplex szakmai vizsgának a kormányhivatal által folytatott
hatósági ellenőrzésében.
(3)	A szakképesítésért felelős miniszter - közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályai szerint - az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében megsemmisítheti a
komplex szakmai vizsga eredményét, valamint érvénytelenné nyilváníthatja a kiállított,
szakképesítést tanúsító bizonyítványt, ha bebizonyosodik, hogy a komplex szakmai vizsgát
jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az
érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. A
szakképesítésért felelős miniszter az e bekezdés szerint meghozott határozatát - indokolás
nélkül - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
(4)	A szakképesítésért felelős miniszter az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatai
ellátásának elősegítésére kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetet működtethet.
(5)	A honvédelemért, a rendészetért, valamint az adópolitikáért felelős miniszter az
ágazatához tartozó szakképesítések tekintetében meghatározhatják a szakképesítés birtokában
végzett tevékenység gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek megújításának rendjét és
szabályait.
46.	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv
74.	§
(1)	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv
48
a)	a szakmai követelménymodulokról szóló kormányrendelet alapján összeállítja és
nyilvánosságra hozza az országos modultérképet,
b)	működteti a nemzeti referencia és koordináló központot, valamint a szakképzési
tájékoztatási és információs központot,
c)	kezeli a komplex szakmai vizsgák adatait és a törzslapokat magába foglaló központi
nyilvántartást, valamint az abban szereplő, a vizsgázóra vonatkozó természetes
személyazonosító adatokat,
d)	ellátja a szakképzési hozzájárulással, valamint a szakképzési és felnőttképzési
támogatások kezelésével összefüggő, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat,
e)	ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület
ea)	hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését,
eb)	titkársági feladatait,
f)	nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról, valamint
g)	vezeti az országos szakképzési névjegyzéket.
(2)	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv feladatainak ellátása során
együttműködik a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztériummal, a 73. § (4)
bekezdésében meghatározott kutató- és fejlesztő-szolgáltató intézetekkel és - az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv szakképzéssel összefüggő és köznevelést érintő feladatai
tekintetében - a megyei, fővárosi kormányhivatalokkal.
(3)	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az (1) bekezdés c) pontjában
szereplő törzslapokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait elzártan, ötven évig más által
nem hozzáférhető módon őrzi.
(4)	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az általa őrzött törzslapokat ötven év
után átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott törzslapok központi nyilvántartási adatait
törli.
(5)	A nyilvántartás alapján az elveszett, ellopott, megrongálódott vagy megsemmisült
bizonyítványról bizonyítványmásodlatot állít ki kérelemre az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv.
(6)	A jogutód nélkül megszűnt szakmai vizsgaszervező esetében az állami szakképzési
és felnőttképzési szerv kérelemre kiállítja az Europass bizonyítvány-kiegészítőt.
(7)	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által elkészített szakmai
vizsgatételeknek az általa működtetett vizsgaközpontok részére történő eljuttatásával
kapcsolatos feladatokat a megyei, fővárosi kormányhivatal látja el az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározottak
szerint.
XVIII.	Fejezet
Az országos gazdasági kamara
75.	§
(1)	A gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás
alapján - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozza
és gondozza a megállapodásban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményét, és
49
e szakképesítések tekintetében ellátja a 73. § (2) bekezdés a), b), h), i) pontjában
meghatározott feladatokat. A gazdasági kamara által kidolgozott szakmai és
vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(2)	A szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara között létrejött
megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara és az országos érdekképviseleti szervek
megállapodását a vizsgabizottsági névjegyzékre kerülés javaslattételének módjára
vonatkozóan. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara
mindenki számára hozzáférhető módon a honlapján közzéteszi.
(3)	Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés szerinti feladatait bármilyen ok miatt nem
tudja ellátni, a szakképesítésért felelős miniszter intézkedik a feladat visszavételéről.
(4)	A gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel
együttműködve
a)	meghatározza azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre a 3. § (3) bekezdés
a)	pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható és mestervizsgáztatás szervezhető,
b)	kidolgozza a mestervizsga követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelős
miniszter rendeletben ad ki, továbbá
c)	gondoskodik a mesterképzés és -vizsgáztatás feltételeiről.
(5)	A gazdasági kamara a szakképzésben való közreműködésről, a területi szervezetei
közötti együttműködésről írásbeli megállapodást köt az országos gazdasági érdekképviseleti
szervezetekkel. Azokkal a szakképesítésekkel kapcsolatban, amelyek nem tartoznak egyetlen
gazdasági kamara vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a
gazdasági kamara az e törvényben meghatározott szakképzési feladatok ellátásának módjáról
megállapodást köt a szakmai szervezettel vagy szakmai kamarával.
(6)	A területileg illetékes gazdasági kamara az iskolarendszeren kívüli szakképzés
tekintetében a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerint közreműködik a gyakorlati
képzés ellenőrzésében.
76.	§
(1)	A gazdasági kamara - a pályaorientáció részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározottak szerint - közreműködik a pályaorientációval
összefüggő, e törvényben meghatározott feladatok ellátásban.
(2)	A területileg illetékes gazdasági kamara a szakképző iskolával együttműködve
ellátja a tanulószerződés megkötésének alapjául szolgáló szintvizsga szervezését, továbbá a
honlapján közzéteszi a szintvizsga feladatbankot.
(3)	A gazdasági kamara a megállapodásban szereplő szakképesítések tekintetében
szervezi és koordinálja a megállapodásban meghatározott szakmai versenyeket, amelyekhez
kidolgozza a versenyszabályzatot és versenyfelhívást. A gazdasági kamara a versenyfelhívást
évente - a tanév rendjéről szóló rendeletben előírt közzétételi határidőt harminc nappal
megelőzően - megküldi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter részére. A
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a versenyfelhívást a Magyar Közlöny
mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi, amelyet ezzel egyidejűleg a
gazdasági kamara megjelentet a honlapján.
(4)	A gazdasági kamara ellátja a WorldSkills és az EuroSkills versenyekre történő
előkészítéssel, felkészítéssel és a versenyeken való részvétellel kapcsolatos feladatokat,
továbbá megszervezi és koordinálja a WorldSkills és az EuroSkills előválogató versenyét. A
50
WorldSkills és az EuroSkills versenyekkel kapcsolatos további feladatokról a szakképzésért
és felnőttképzésért felelős miniszter és a gazdasági kamara megállapodást köt.
XIX.	Fejezet
A szakképzés országos és megyei érdekegyeztetése
77.	§
A szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése a Nemzeti Gazdasági
és Társadalmi Tanács (a továbbiakban: NGTT) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési
Tanács keretei között valósul meg.
47.	A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács
78.	§
(1)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és
szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési
Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács szakmai döntés-előkészítő, véleményező és
javaslattevő országos testületként működik.
(2)	A Tanács
a)	véleményt nyilvánít
aa)	a szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdésekről,
ab)	a szakképzési és felnőttképzési támogatási rendszer elveiről,
ac)	a szakképzést és felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,
ad)	a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
törvényben meghatározott képzési alaprészből nyújtandó támogatásokról és ezek
felhasználásáról,
b)	javaslatot tesz
ba)	a képzési alaprész decentralizált keretének (a továbbiakban: decentralizált keret) a
megyék közötti felosztására,
bb)	a képzési alaprész központi keretéből nyújtandó támogatásokra,
bc)	az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőttek elhelyezkedési
lehetőségeit elősegítő intézkedésekre,
bd)	szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére és
ehhez anyagi források biztosítására,
be)	az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben részére meghatározott
feladatok tekintetében,
c)	értékeli az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés
eredményességét, valamint a szakképzési tananyagok és a szakmai követelmények
alkalmazását,
d)	ajánlásokat tesz a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdő szakemberek
elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalataival, különös tekintettel az állástalan fiatalok
helyzetével összefüggésben.
51
79. §
(1)	A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól.
(2)	A Tanács tizenkilenc tagból áll.
(3)	A Tanács
a)	a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint a szakképesítésért
felelős miniszterek egy-egy (összesen hét) képviselőjéből,
b)	a szakképzésben érdekelt civil szervezetek által javasolt összesen egy személyből,
c)	a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy (összesen
három) szakértőből,
d)	a szakképzés területén működő szakmai társadalmi szervezetek összesen egy
képviselőjéből,
e)	a felnőttképzést folytató intézmények érdekképviseleti szervezeteinek összesen egy
képviselőjéből,
f)	az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói
szövetségek egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,
g)	az országos gazdasági kamarák egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,
h)	az iskolafenntartók összesen három képviselőjéből
áll.
(4)	A Tanács elnökét - a tagok közül - és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter kéri fel. A tagok névsorát a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter a hivatalos lapjában és az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.
(5)	A Tanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg. Az ügyrendet
az ügyrendet elfogadó üléstől számított harminc napon belül a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter hagyja jóvá az elfogadás időpontjára visszamenőleges
hatállyal.
(6)	A Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján
gondoskodik.
(7)	A (2) bekezdés c) pontja szerinti felsőoktatás területén elismert szakértő
személyére a Magyar Rektori Konferencia tesz javaslatot.
48.	A Nemzeti Képesítési Bizottság
80.	§
(1)	A Nemzeti Képesítési Bizottság a szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos
fejlesztését és korszerűsítését szolgáló szakmai javaslattevő, véleményező testület.
(2)	A Nemzeti Képesítési Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési
szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és
ennek alapján javaslatot tehet - az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben
foglaltaknak megfelelően - az OKJ módosítására.
(3)	A Nemzeti Képesítési Bizottság létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az
országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt
szakmai kamarák által delegált képviselők.
52
(4)	A Nemzeti Képesítési Bizottság működtetéséről az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv gondoskodik.
49.	A megyei fejlesztési és képzési bizottság
81.	§
(1)	A megyei fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: bizottság) a szakképzés
fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs,
véleményező, javaslattevő és tanácsadó fővárosi, megyei testület.
(2)	A bizottság közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási,
foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a
szakképzés fejlesztésének összehangolásában.
(3)	A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a
gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális,
fővárosi és megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei
szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében székhellyel rendelkező fenntartó
tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési
hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira)
és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). A
bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező
művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti
szakképesítésekre.
(4)	A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a
bizottság
a)	a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által
elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire,
b)	az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az államháztartás vagy az európai uniós
források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre
vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott
formai követelményeknek megfelelően teszi meg.
(5)	A bizottság a (3) bekezdés szerinti javaslatát a javaslattal érintett tanévet megelőző
tanévben március 31-ig teszi meg elsősorban a munkaerő-piaci kereslet, a hiány-
szakképesítések és a 82. § a) pontjában meghatározott szakképzés-fejlesztési koncepciója
alapján, a fenntartók által részére megküldött javaslatok figyelembevételével.
(6)	A bizottság (3) bekezdés szerinti javaslatát az állami szakképzési és felnőttképzési
szerv készíti elő a Kormány 84. §-ban meghatározott döntésének meghozatala céljából.
82.	§
A bizottság
a)	kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére
vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid- és középtávú tervét
tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megye hosszú- és
középtávú területfejlesztési stratégiájának, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részét
képezi,
53
b)	javaslatot tesz az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló
kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiányszakképesítés),
c)	közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli
szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának
megteremtésében,
d)	kezdeményezi az arra hatáskörrel rendelkező szervezetek és intézmények felé - a c)
pontban meghatározott feladat érvényesülése érdekében - a bizottság által indokolt
változtatások megtételét,
e)	részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált
kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, kiírásában és
értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk
elnyert összeg nagyságára,
f)	fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések
fővárosi, megyei munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról,
g)	együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a
szakképzésfejlesztés tervezésében,
h)	részt vesz a pályaorientációs és a pályakövetési rendszer működtetésében.
83.	§
(1)	A bizottság létszáma hét fő.
(2)	A bizottság az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói,
munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő), a területi gazdasági kamarák
(kettő fő), a kormányhivatal (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás
tekintetében), valamint a regionális fejlesztési tanács (egy fő) képviselőiből áll.
(3)	A bizottság elnökét, társelnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra a bizottság munkájában való
közreműködésre. A bizottság elnökére a bizottság tagjai közül a gazdasági kamara tesz
javaslatot.
(4)	A szakképesítésért felelős miniszter képviselője a bizottság munkájában
tanácskozási joggal vehet részt.
(5)	A bizottság működtetésével, a hatáskörébe tartozó javaslatok, állásfoglalások
előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként a
gazdasági kamara látja el. A bizottság működtetési költségeinek forrását a gazdasági kamara
biztosítja.
(6)	A bizottság működési rendjének részletes szabályait az egységes döntés-előkészítő,
javaslattevő funkciója érvényesülése érdekében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter rendeletben állapítja meg.
54
HETEDIK RÉSZ
A SZAKKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE
XX.	Fejezet
A szakképzés finanszírozása
84.	§
(1)	A szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában szervezett
gyakorlati képzés költségeit - a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a mindenkori
költségvetési törvény alapján - az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja.
Az egyéb gyakorlati képzés költségeit az e törvényben meghatározottak szerint a gyakorlati
képzést szervező biztosítja.
(2)	A gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzéshez
való hozzájárulási kötelezettségét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló törvény szabályozza.
(3)	Amennyiben a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet az 56. §-ban
szabályozott együttműködési megállapodásban rögzített feladataira a szakképzési
hozzájárulási kötelezettség terhére költséget számolhat el, a szakképző iskola a költségvetési
támogatás terhére további forrásokat nem adhat át részére.
(4)	Amennyiben a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet nem
szakképzési hozzájárulásra kötelezett, vagy az 56. §-ban szabályozott együttműködési
megállapodásban rögzített feladataira a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére
költséget nem számolhat el, a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó
időarányos részére a szakképző iskola fenntartója az iskolai tanműhelyben folyó
finanszírozási feltételek szerint jogosult a költségvetési támogatásra. Ebben az esetben a
szakképző iskola a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit - részben vagy egészben
-	megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a
költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának
módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik.
(5)	A Kormány rendeletben hozza meg az érintett tanévet megelőző év május utolsó
munkanapjáig azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a
szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében
megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai
ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója
a)	korlátozás nélkül beiskolázhat,
b)	költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,
c)	költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül
meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést
folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és
szakközépiskolai ágazatok keretszámait.
(6)	A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése kiterjed minden olyan szakképző iskolai
fenntartóra, amelynek a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésről
szóló törvény alapján szakképzési feladat-ellátási kötelezettsége van, továbbá amely
szakképzési megállapodást kötött a szakképzési feladatok ellátására.
55
(7)	Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem
állami fenntartója akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha a fővárosi, megyei
kormányhivatallal szakképzési megállapodást kötött.
(8)	A fővárosi, megyei kormányhivatal - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter egyetértésével - legfeljebb a köznevelési szerződésben meghatározott időtartamra
szakképzési megállapodást köthet a szakképző iskola azon nem állami fenntartójával,
amelynek nincs jogszabály alapján feladat-ellátási kötelezettsége az e törvény szerint ellátott
vagy ellátni kívánt feladatok tekintetében az adott megyében vagy a fővárosban. A
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértési jogát az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv vezetője útján gyakorolja. A szakképzési megállapodás alapján a
szakképző iskola nem állami fenntartója költségvetési hozzájárulásra csak az (5) bekezdés
szerinti döntésnek megfelelő képzések után, a térítésmentes képzésben részt vevő tanulói után
jogosult.
(9)	Amennyiben a szakképző iskola szakképzési megállapodással rendelkező nem
állami fenntartója a szakképző iskolának a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti
átszervezéséről dönt, a fenntartó kezdeményezésére a szakképzési megállapodást a döntést
követő harminc napon belül felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.
(10)	A költségvetési hozzájárulást folyósító szerv, valamint a kormányhivatal hatósági
ellenőrzése keretében ellenőrzi a szakképzési megállapodásban foglaltak és az (5)
bekezdésben foglalt döntés betartását.
XXI.	Fejezet
A szakképzés információs rendszere
50.	A pályaorientáció
85.	§
(1)	Az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szolgáltatás magában foglalja a
pályainformáció-nyújtást, a pályaválasztási tanácsadást, a továbbtanulási tanácsadást, a
professzionális pályatanácsadást, a foglalkoztatási és munkába állási tanácsadást, a
pályakorrekciós tanácsadást és a kompetenciák fejlesztését, amely segíti a szolgáltatást
igénybe vevő pályaválasztását, továbbtanulását, az egész életen át tartó tanulását és a munka
világába történő bekapcsolódását az alapfokú iskolába történő felvételtől a munkaerőpiac
elhagyásáig.
(2)	Az iskolai rendszerű szakképzésbe történő beiskolázást az életpálya-tanácsadási
szolgáltatás segíti.
(3)	Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás megvalósulhat egyéni tanácsadás, csoportos
tanácsadás, távtanácsadás, valamint elérő program formájában.
(4)	Az életpálya-tanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai
oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a gazdasági kamara, a
munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság,
valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatást valamennyi
érintett részére elérhetővé kell tenni.
(5)	Az iskolai rendszerű oktatásban és szakképzésben tanulók - kiskorú tanuló esetén
a szülő (gyám) - részére egyenlő hozzáférést kell biztosítani az életpálya-tanácsadási
56
szolgáltatásokhoz. Ennek keretében biztosítani kell, hogy a tanuló az iskolai előmenetele
során, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy
szakmaváltási döntését megelőzően legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadási
szolgáltatásban részesüljön.
(6)	Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás a pályakövetési rendszer által szolgáltatott
adatokon, valamint az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmények és a szakképző iskolák
pályaorientációs feladatellátásán alapul.
(7)	Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatainak ellátását a nemzeti
foglalkoztatási szerv koordinálja.
(8)	Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatai ellátásának részletes szabályait
kormányrendelet állapítja meg.
51.	A pályakövetés
86.	§
(1)	Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanuló a komplex szakmai vizsgája
sikeres befejezését követő három éven belül - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint - adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek az iskolában
megszerzett, államilag elismert szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban, feltéve, hogy
nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt.
(2)	A szakképző iskola a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak
szerint jelentés megküldésével szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért
felelős szerv részére a vele tanulói jogviszonyban állt tanulók komplex szakmai vizsgájával
kapcsolatban. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a
megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok
személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók és
nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított harminc évig tárolhatók.
(3)	A szakképző iskola a honlapján - egyedi azonosításra alkalmatlan módon -
nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezők munkaerő-piaci
helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat.
(4)	Az iskolarendszeren kívüli képzésben a felnőttképzési intézmény az államháztartás
vagy európai uniós források által támogatott képzése tekintetében a pályakövetésről szóló
kormányrendeletben meghatározottak szerint szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer
működtetéséért felelős szerv részére.
(5)	Az iskolarendszeren kívüli, az államháztartás vagy európai uniós források által
támogatott képzésben részt vevő felnőtt a képzés befejezését követő három éven belül - a
pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - szolgáltat adatot a
pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett
szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan.
(6)	Ha a volt tanuló vagy iskolarendszeren kívüli képzésben részt vett felnőtt az
adatszolgáltatás időpontjában vállalkozó vagy önfoglalkoztatóvá vált, közli a pályakövetési
rendszer működtetéséért felelős szerv felé, hogy milyen vállalkozást, tevékenységet végez.
(7)	Ha a volt tanuló vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vett felnőtt
foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer
részére. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben
foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.
57
(8)	A pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a
pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes
szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
52.	A szakképzést folytató intézményekben nyilvántartott és kezelt adatok
87.	§
(1)	A szakképző iskolákban az alkalmazottak, továbbá a tanulók nyilvántartott és
kezelt adatairól a nemzeti köznevelésről szóló törvény, az iskolarendszeren kívüli
szakképzésben részt vevők kezelt adatairól a felnőttképzésről szóló törvény melléklete
rendelkezik.
(2)	A komplex szakmai vizsga adatai statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai
felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon, a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott szabályok szerint átadhatók.
NYOLCADIK RÉSZ
Záró rendelkezések
53.	Felhatalmazó rendelkezések
88.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami szakképzési és felnőttképzési
szervet rendeletben jelölje ki.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a
nyilvántartásba vételi eljárásnak a részletes szabályait,
b)	a gyakorlati képzést folytató szervezetek szakképzési tevékenysége ellenőrzésének
és a komplex szakmai vizsga ellenőrzésének részletes szabályait,
c)	a gyakorlati képzést folytató szervezetek szakképzési tevékenysége ellenőrzésével
összefüggő tevékenység ellenőrzése során kiszabható bírság mértékét.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	az OKJ-t, az OKJ-ba történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét,
b)	a szakmai követelménymodulokat,
c)	a szakmai vizsgaszabályzatot, a komplex szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének
általános szabályait, valamint a komplex szakmai vizsgák - személyes adatok körét nem
érintő - adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,
d)	a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit,
e)	a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit és a szakképzési
megállapodás megkötésének részletes szabályait,
f)	a pályaorientációval és az egész életen át tartó életpálya-tanácsadással kapcsolatos
szolgáltatások részletes szabályait, valamint a pályaorientációval és az egész életen át tartó
58
életpálya-tanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokat koordináló szervezetet, továbbá az
életpálya-tanácsadást nyújtó szervezetek feladatait,
g)	a pályakövetési rendszer működtetésének részletes szabályait, a pályakövetési
rendszer részére történő adatszolgáltatás eljárási rendjét, továbbá kijelöli a pályakövetési
rendszer működtetéséért felelős szervet.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	a vizsgaszervezési engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás részletes
szabályait, és kijelölje a komplex szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatalt,
b)	a vizsgaszervezési engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési
tevékenység folytatásának általános szakmai, tárgyi és személyi feltételeit,
c)	a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény vizsgaszervező tevékenysége
ellenőrzésének részletes szabályait,
d)	a komplex szakmai vizsgát szervező intézményre a szakmai ellenőrzés során,
valamint a vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során kiszabható bírság
mértékét.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megyénként és a fővárosra tekintettel
rendeletben határozza meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét,
amelyekre vonatkozóan a szakképző iskola fenntartója a 84. § (5) bekezdése szerint
költségvetési hozzájárulásra jogosult.
(6)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a
szakképesítéseknek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési
Keretrendszer szerinti szintjeinek meghatározását és besorolását.
89.	§
Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a
szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg
a)	a tanulókat a 63-65. §-ok és a 68. § alapján megillető juttatások részletes szabályait,
b)	az országos szakképzési névjegyzék elkészítését és kiadását,
c)	a komplex szakmai vizsga szervezésére vonatkozó vizsgaszervezési engedély
megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját és a díj
megfizetésének szabályait.
90.	§
Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy az ágazatába tartozó
szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg
a)	a kormány szakmai követelménymodulokról szóló rendelete alapján a szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményeit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
egyetértésével,
b)	a szakmai vizsgáztatás és a komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének
részletes szabályait,
c)	a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mestervizsga követelményeit,
d)	a vizsgaszervezési engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési
tevékenység folytatásának speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeit és
59
e)	a komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt, irányítása alá tartozó intézményt,
felügyelete alá tartozó szerv által irányított intézményt.
54.	Hatályba léptető rendelkezések
91.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2012. január 1-jén lép
hatályba. Rendelkezéseit - a 92. §-ban foglaltak figyelembevételével - első ízben az ezt
követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2. § 6., 20. és 24. pontja, a 33-34. §, a
21-24. §, a 44-45. §, a 46. § (2)-(4) bekezdése, a 60-62. § és a 63. § (4)-(5) bekezdése 2012.
szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2. § 22. és 23. pontja és a 84. § 2013.
január 1-jén lép hatályba.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2. § 3., 4., 9., 18., 31., 32., 33. és 45.
pontja, a 3. § (2) bekezdés b) pontja, a 5. § (14) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 76. § (1)
bekezdése, a 82. § h) pontja és a 85-86. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5)	A szakképző iskolában a törvény rendelkezései szerint folyó szakképzést a nemzeti
köznevelésről szóló törvénnyel összhangban kell bevezetni.
(6)	Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett szakképzéseket a beiskolázáskor
hatályos rendelkezések szerint kell folytatni és befejezni.
(7)	Az e törvény előírásait a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a
rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról
szóló törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell
alkalmazni. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek keretében szolgálati beosztás
betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért
felelős miniszter engedélye szükséges.
55.	Átmeneti rendelkezések
92.	§
(1)	Az e törvény hatályba lépését megelőzően indult képzéseket a szakképzésről szóló
1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) e törvény hatályba lépése előtti napon
hatályos szabályai szerint kell befejezni azzal, hogy a szakiskolában és a szakközépiskolában
a tanuló választása szerint az e törvény szerinti képzési formába jelentkezhet át a szakképző
iskola igazgatójának az engedélye alapján e törvény beszámításra vonatkozó szabályai szerint.
(2)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXVI. törvény e törvény hatályba lépése napján
hatályos szabályai szerinti szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013-as
tanévben indulhat felmenő rendszerben azzal, hogy a 2013/2014-es tanévtől kizárólag a
nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott szakiskolai és
szakközépiskolai képzés indítható.
(3)	Az 5. § (7) bekezdésében meghatározottakon túl e törvény hatályba lépését
követően 2017. június 30-ig térségi integrált szakképző központ tagjának minősül
60
a)	az egy vagy több állami, önkormányzati fenntartó az 5. § (1)-(4) bekezdése szerint,
azonos megyében vagy a fővárosban működő összesen legalább kettő szakképző iskolája,
vagy
b)	egy vagy több nem állami, nem önkormányzati fenntartó és az általa fenntartott
szakképző iskola addig az időpontig, ameddig az 5. § (3) bekezdésében meghatározott
számítás szerint a nappali rendszerű oktatásban tanulói létszáma meghaladja az ezerötszáz főt.
(4)	Nem állami, nem önkormányzati fenntartó és az általa fenntartott szakképző iskola,
a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek vagy a felsőoktatási
intézmények együttműködhetnek az 5. § (7) bekezdése vagy a (3) bekezdés szerinti térségi
integrált szakképző központtal az 5. § (6) bekezdésében meghatározott, valamint az
egymással megkötött együttműködési megállapodásban vállalt feladatok megvalósításában.
(5)	Térségi integrált szakképző központ tagja a (4) bekezdés szerinti térségi integrált
szakképző központ feladatai megvalósításában együttműködő fél, amennyiben e törvény
hatályba lépéséig hatályos szabályok szerint is a térségi integrált szakképző központ
feladatainak a megvalósításában vett részt.
(6)	Ha az 5. § (7) bekezdésében és a (3)-(4) bekezdésben meghatározott térségi
integrált szakképző központ több jogi személyiséggel rendelkező tagból áll, a térségi integrált
szakképző központ tagjai kijelölik azt a jogi személyt, amely a térségi integrált szakképző
központ nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A jogi személyt kijelölő
megállapodásban a felek rendelkeznek a kijelölést megelőzően keletkezett jogok és
kötelezettségek gyakorlásának és viselésének módjáról és az ehhez kapcsolódó jogutódlás
kérdéseiről.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott jogi személy lehet a térségi integrált szakképző
központ valamely tagja, vagy a térségi integrált szakképző központ által alapított (létrehozott)
nonprofit jogi személy.
(8)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti azonos térségi integrált szakképző központ tagja
lehet egy vagy több állami, önkormányzati fenntartó és egy vagy több állami, önkormányzati
fenntartónak az 5. § (1)-(4) bekezdése szerint, a fővárosban és Pest megyében működő
legalább kettő szakképző iskolája.
(9)	Az 5. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételek teljesítéséhez szükséges döntést a
szakképző iskola fenntartója 2013. május 31-ig hozza meg azzal, hogy a döntés alapján a
szakképző iskola legkésőbb 2013. szeptember 1-jétől kizárólag az 5. § (1)-(3) bekezdése
szerint működhet.
(10)	Az Szt. e törvény hatályba lépése előtti napon hatályos 2. § (5)-(6) bekezdése
szerint megalakult térségi integrált szakképző központ 2013. augusztus 31-ig az Szt. e törvény
hatályba lépése előtti napon hatályos 2. § (5)-(6) bekezdése szerint működhet tovább, de
2013. szeptember 1-jét követően csak abban az esetben minősül térségi integrált szakképző
központnak,
a)	ha az 5. § (7) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesíti, vagy
b)	ha a térségi integrált szakképző központ létrehozására vagy továbbfejlesztésére
szolgáló olyan uniós támogatásban részesült, amelyben a térségi integrált szakképző központ
fenntartási kötelezettsége került előírásra és
ba)	az 5. § (7) bekezdésében meghatározott, vagy
bb)	a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesíti.
(11)	Amennyiben a kedvezményezett az Szt. e törvény hatályba lépése előtti napon
hatályos 2. § (5)-(6) bekezdése szerint megalakult térségi integrált szakképző központ
létrehozására vagy továbbfejlesztésére szolgáló olyan uniós támogatásban részesült, amelyben
61
a térségi integrált szakképző központ fenntartási kötelezettsége került előírásra, azonban az
uniós támogatás visszafizetési kötelezettsége nélkül nem teljesíthetőek az 5. § (1)-(4)
bekezdésében előírt feltételek, úgy az állami, önkormányzati fenntartó 2017. június 30-ig
azon szakképző iskolája tekintetében mentesül az 5. § (1)-(4) bekezdésében és az 5. § (8)
bekezdésében előírt feltételek teljesítésének kötelezettsége alól, amely vonatkozásában az 5. §
(1)-(4) bekezdésében előírt feltételek teljesítése visszafizetési kötelezettséget eredményezne.
Ebben az esetben a térségi integrált szakképző központ tagja lehet több megyei
kormányhivatal is.
(12)	A (11) bekezdésben meghatározott esetben a szakképző iskola állami,
önkormányzati fenntartója 2013. május 31-ig vagy legkésőbb a térségi integrált szakképző
központ létrehozására vagy továbbfejlesztésére szolgáló uniós támogatással érintett projekt
lezárását követő három hónapon belül megvizsgálja az 5. § (1)-(4) bekezdésében előírt
feltételek teljesítésének lehetőségét, és kezdeményezi az érintett uniós támogatásban illetékes
irányító hatóságnál a támogatási szerződés módosítását. A szakképző iskola állami,
önkormányzati fenntartója az 5. § (1)-(4) bekezdésében előírt feltételek teljesítésének
kötelezettsége alól részben vagy egészben az irányító hatóság megállapítása alapján
mentesülhet, köteles azonban az 5. § (1)-(4) bekezdésében előírt feltételeket az irányító
hatóság mentesítő határozatában nem érintett szakképző iskolái tekintetében teljesíteni.
(13)	A (11) bekezdésben meghatározott esetben a (3) bekezdés b) pontja szerinti
térségi integrált szakképző központ tagja lehet az állami, önkormányzati intézményfenntartó
és szakképző iskolája. Ebben az esetben a szakképző iskola fenntartója több térségi integrált
szakképző központ tagja is lehet.
(14)	E törvény hatályba lépését követően új térségi integrált szakképző központ csak
az 5. § (7) bekezdése szerint hozható létre.
(15)	A szakképző iskolában szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatóra
vonatkozóan a 30. §-ban a pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerével
összefüggő szabályokat a nemzeti köznevelésről szóló törvény pedagógus-életpályára
vonatkozó szabályainak hatályba lépésétől kell alkalmazni.
(16)	A 29. § (1) bekezdésében meghatározott térítésmentes szolgáltatásokra vonatkozó
szabályokat első ízben a 2013/2014-as tanévben a szakképző iskolában tanulmányokat
megkezdő tanulók képzése során kell alkalmazni.
(17)	A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati
oktatóként azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményei
kiadásra kerültek, 2014. augusztus 31-ig olyan személy is részt vehet, aki mestervizsgával
nem rendelkezik, de a 30. § (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel.
(18)	A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében 2013. december 31-ig dolgoztathatja ki azok központi programjait (tanterveit), és
gondoskodhat nyilvánosságra hozatalukról. A gazdasági kamara 2013. december 31-ig
gondoskodik az iskolai rendszerű szakmai képzés keretében oktatott, a 75. § (1) bekezdésében
meghatározott megállapodásban szereplő szakképesítések központi programjainak
kidolgozásáról. Az e törvény hatályba lépését megelőzően kiadott és az e törvény
hatálybalépését követően a gazdasági kamara által kidolgozott központi programokat a
2014/2015-ös tanévben megkezdett képzésekben lehet utoljára alkalmazni felmenő
rendszerben azzal, hogy az e törvényben meghatározott szakképzési kerettanterv kiadását
követően induló képzésekben már csak a szakképzési kerettanterv alapján folyhat képzés.
(19)	Ahol e törvény valamelyik szabálya a szakképzési kerettantervvel kapcsolatos
kötelezettséget, előírást, feltételt határoz meg, a szabály szakképzési kerettantervre vonatkozó
62
előírását, kötelezettségét, feltételét a vonatkozó szakképzési kerettanterv kiadását követő
tanév első tanítási napjától kell alkalmazni.
(20)	A 43. § (2) bekezdésében meghatározott, tanulószerződés kötésére jogosult egyéb
szerv, szervezet 2013. január 1-jétől köthet tanulószerződést.
(21)	Az e törvény hatályba lépésekor hatályos tanulószerződéseket legkésőbb 2012.
december utolsó munkanapjáig veszi nyilvántartásba a gazdasági kamara a 44-45. §-ban
meghatározottak szerint.
(22)	Az e törvény hatályba lépésekor hatályos tanulószerződéseket a 48. § és a 63. §
(6)	bekezdése szerinti tartalommal, a 2011. december 31-ig megkötött hatályos
együttműködési megállapodásokat az 57. §-ban meghatározott tartalommal 2012. március 31-
ig kötelesek a szerződő felek módosítani. A módosítás lebonyolításában a gazdasági kamara
működik közre.
(23)	Új tanulószerződés és új együttműködési megállapodás e törvény hatályba lépését
követően csak az e törvényben foglalt szabályok szerint köthető azzal, hogy az e törvény
hatályba lépésekor hatályos tanulószerződés és együttműködési megállapodás alapján
legkésőbb 2012. szeptember 1-jéig folyhat gyakorlati képzés.
(24)	A szakközépiskola az e törvény hatályba lépése előtti napon hatályos
szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján felsőfokú szakképzésben képzést
utoljára a 2012/2013-as tanévben indíthat.
(25)	Az e törvény szerint meghatározott tartalmú Országos Képzési Jegyzéket a
Kormány legkésőbb 2012. április 30-ig adja ki.
(26)	Az e törvény szerint meghatározott tartalmú szakmai és vizsgakövetelményeket a
szakképesítésért felelős miniszter legkésőbb 2012. május 31-ig adja ki.
(27)	Az e törvény szerint meghatározott szakképzési kerettanterveket a szakképzésért
és felnőttképzésért felelős miniszter legkésőbb 2012. július 31-ig adja ki.
(28)	Az e törvény hatályba lépése előtti napon hatályos Szt. alapján szakmai vizsgát az
iskolai rendszerű szakképzésben utoljára a 2012/2013-as tanévben indított képzésben, de
legkésőbb 2017. július 31-ig, javító- és pótló vizsgát legkésőbb 2017. december 31-ig lehet
tenni. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben e törvény hatályba lépése előtti napon
hatályos Szt. alapján szakmai vizsgát utoljára az e törvény alapján az adott szakképesítésre
kiadott szakképzési kerettanterv megjelenésének napjától számított hatodik hónap utolsó
munkanapján indított képzésben, javító- és pótló vizsgát legkésőbb a szakmai vizsgát követő
egy évig lehet tenni.
(29)	A szakképesítésért felelős miniszter - a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályai szerint - 2012. december 31-ig megvonhatja az általa feljogosított intézménytől a
komplex szakmai vizsga szervezésének jogát. A szakképesítésért felelős miniszter az e
bekezdésben szabályozott határozatát - indokolás nélkül - a Magyar Közlöny mellékleteként
megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
(30)	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv 2012. december 31-ig ellátja a
2011-es bevallások tekintetében a szakképzési hozzájárulással kapcsolatban a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott
feladatokat.
(31)	A bizottság a 81. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott javaslatát a 2013/2014-es
tanévre vonatkozóan 2012. július 31-ig teszi meg.
(32)	A Kormány a 84. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott döntését első alkalommal
a 2012/2013-as tanévre vonatkozóan 2012. szeptember 30-ig hozza meg azzal, hogy a döntés
63
a szakképesítéseket megyékre és a fővárosra lebontva határozza meg a 84. § (5) bekezdés a)
és b) pontjai szerinti csoportosításban.
(33)	A Kormány a 88. § (6) bekezdésében meghatározott rendeletet 2013. május 31-ig
adja ki.
56.	Az Európai Unióra vonatkozó és nemzetközi vonatkozású rendelkezések
93.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi
védelméről,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a
belső piaci szolgáltatásokról (9-11. cikk),
c)	a Tanács 2010/707/EU Határozata (2010. október 21.) a tagállamok
foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (Melléklet 7-9. Iránymutatás)
57. Módosító rendelkezések
94.	§
(1)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi ... törvény (a továbbiakban: Szht.) 5. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[5. §. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint]
„aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a
hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai
rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje
szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy”
[folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő
szakmai gyakorlatot is - szervezésével,]
(2)	Az Szht. 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben - az
(1) bekezdésben foglaltakon túl - támogatható]
„b) a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással
rendelkező szakképzést folytató intézményben,”
[folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi
feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás.]
58.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
95.	§
Hatályát veszti a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény.
64
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az elmúlt időszak folyamatos változásai ellenére az iskolarendszer kibocsátása szerkezetében
és mennyiségében is egyre távolabb került a munkaerőpiac valós igényétől. Ebben jelentős
szerepet játszott a szakképzés szabályozási eszközeinek tartalma is. A kétkezi munka
leértékelődött, egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen
szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést, vagy szakmai végzettség nélkül
hagyták el az iskolarendszert. Az iskolai rendszerű szakképzésben elkerülhetetlenné vált
emiatt az átfogó, a szakképzés minden elemére kiterjedő változtatás, amelyet egy koherens,
átfogó új szakképzési törvényjavaslat elfogadását követően lehet megvalósítani.
A szakképzésről szóló törvényjavaslat elfogadásával megvalósítható célok:
•	A képzési szerkezetnek a szakirányok és a létszámok vonatkozásában a gazdaság
igényeihez történő igazítása,
•	A szakképzési intézményrendszer és a térségi integrált szakképző központ
rendszerének átlátható, koordinált és költség-hatékony működtetése,
•	A szakképzés szerepének erősítése a társadalmi felzárkózásban, a hátrányos helyzetű
fiatalok képzésben tartásában, annak érdekében, hogy szakképzett munkavállalóként
lépjenek be a munkaerőpiacra,
•	a fiatalok a munkaerőpiacra történő lépés feltételéül szolgáló, államilag elismert első
szakképesítésüket az iskolai rendszerű szakképzésben szerezzék meg.
Erősíti a törvényjavaslat a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös
feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését,
minőségének javítását. Komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a
tervezet a szakképzés egészére.
A törvényjavaslat általánossá teszi a hároméves szakiskolai szakképzést, valamint rögzíti a
szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint az érettségivel együtt munkakör
betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok. Rögzíti a felzárkóztatást
szolgáló képzési módokat, elsősorban a szakmatanuláshoz és munkába álláshoz szükséges
alapkompetenciák fejlesztésére koncentrálva, a tanulási utak sokféleségét, az átjárhatóság
biztosítását, újraszabályozza a felnőttkori visszakapcsolódás formáit.
Megteremti a törvényjavaslat az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és
vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a korszerűbb tartalmi képzés érdekében,
egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és a szakközépiskolák
szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati képzés egységes megvalósítására.
A törvényjavaslat a tanulószerződés rendszerét továbbfejleszti, az új szabályozásban
tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára történő felkészítés gyakorlati részének felelőse
deklaráltan a gazdálkodó, nem az iskola. Hatósági nyilvántartás előírásával átláthatóbbá teszi
a rendszert, ebben fontos szerep jut a gazdasági kamaráknak. A tanulószerződést kiterjeszti
eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is.
A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás, egységes, a
szakképesítésért felelős, illetve a gazdasági kamarák által javasolt vizsgaelnöki és
vizsgabizottsági tagi névjegyzékekből jelöli ki valamennyi szakképesítés tekintetében a
vizsgáztatókat az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve a gazdasági kamara, így
a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől.
65
Az iskolai rendszerű szakképzés megszervezése kötelező állami feladat, az első államilag
elismert szakképesítés megszerzése az iskolai rendszerű szakképzésben ingyenes, a
finanszírozott évfolyamok számára vonatkozóan azonban ésszerű korlátozásokat tartalmaz a
törvényjavaslat, egyben kiterjeszti a gazdasági kamara szakmai és hatósági feladatait a
szakképzésben.
A törvényjavaslat tartalmazza a térségi integrált szakképző központok (TISZK-ek)
rendszerének átalakítására vonatkozó kereteket, az önkormányzati szakképző iskolák állami
fenntartásba kerüléséhez kapcsolódóan. A javaslat lényege az, hogy - az uniós projektben
érintett TISZK-ek esetében a projekten belül - az állami fenntartók tekintetében valós és
kötelező integráció történne, ezzel az állami és önkormányzati kör intézményeinél
létrejönnének a koncepció szerinti holland típusú, tagintézményes nagy szakképző iskolák.
A megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatain alapuló szakmaszerkezeti döntést
fenntartókra lebontva a törvényjavaslat szerint a kormány hozza meg, a döntés betartása
feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-
piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe
véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit.
Megteremtődik a hatékony pályaorientáció rendszere a pályaorientációval kapcsolatos
feladatokban érintett valamennyi személy és szervezet együttműködésével. Kimondja az új
szabályozás, hogy a pályaorientációs szolgáltatásban minden tanulónak a megfelelő döntési
pontok előtt egyszer legalább részesülnie kell a megfelelő továbblépést megalapozó döntés
meghozatalának elősegítése érdekében. A szakképzésről szóló törvényjavaslatban szerepelnek
a pályakövetési rendszer működtetésének alapjait jelentő szabályok is.
66
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A jelenleg hatályos szakképzési törvény nem tartalmaz alapelvi szintű megállapításokat, ezért
bizonyos átfogóbb, a szakképzés szabályozásának teljességét érintő jogi sarokkövek
megalkotása szükséges annak érdekében, hogy az új törvény egészére vonatkozó irányelvek
segítségül hívhatóak legyenek a jogszabály értelmezése és alkalmazása során.
Az itt megfogalmazottak vezéreszméül szolgálnak a szakképzés egyes jogintézményeinek
szabályozásában, a szakképzés szereplőinek a konkrét szabályok követése tekintetében. Az
alapelvek alkalmazása akkor is szükséges, amikor ezen elveket a törvényjavaslat a részletes
szabályainál nem fogalmazza meg. A jogalkalmazás során tehát az alapelveket és a
törvényjavaslatban szereplő konkrét szabályokat együttesen, egymást kiegészítve és erősítve
kell figyelembe venni.
Ezek az alapelvek a egyenlő bánásmód követelményére, az együttműködési kötelezettségre, a
hatékonyság, a szakszerűség, a minőség előtérbe helyezésére, a jóhiszeműségre, a
tájékoztatási kötelezettségre, és a fiatalok életkorhoz igazodó oktatására-nevelésére
vonatkoznak, amely elveket minden szakképzési szabály során figyelembe kell venni.
Amennyiben pedig a konkrét részletszabály csak az alapelvekben megfogalmazottakkal
együtt váltja ki a megfelelő joghatást, úgy alkalmazása elkerülhetetlen.
A 2. §-hoz
Értelmező rendelkezések, amelyek eddig a szakképzési törvény végén jelentek meg, a
jogszabály-szerkesztési szabályoknak megfelelően a törvényjavaslat elejére került. Új elemek
többek között a pályaorientációval kapcsolatos fogalmak, a WordSkills és az EuroSkills
definíciója, a jelenléti óraszám, és átemelésre került a közoktatásról szóló törvényből az első
szakképesítés, valamint a második és további szakképesítés fogalma.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat tárgyi és alanyi hatályának megfogalmazása a korábbi szabályozásnál
egyértelműbb, ugyanakkor egyszerűbb lett. Az eddig hiányzó személyi körre, a komplex
szakmai vizsgán és a szakmai vizsgáztatásban résztvevőre is kimondja a törvényjavaslat a
hatályának kiterjedését, jóllehet, a törvény szabályai rájuk eddig is vonatkoztak. Kimondja
továbbá a törvényjavaslat, hogy új elemként a hatálya kiterjed a pályaorientációs, életpálya-
tanácsadási szolgáltatásban résztvevőkre és a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra, továbbá
a pályakövetési rendszert működtető szervre valamint azokra, akiknek a pályakövetési
rendszer felé adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn.
A jövőben nem szerepel a törvényjavaslat szabályai között felsőfokú szakképzés, a felsőfokú
szakképesítések is kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből, így egyik erre vonatkozó
rendelkezés (pl. a hallgatói szerződés sem) található meg a jövőben a szakképzésről szóló
törvényjavaslatban. Ezek a rendelkezések, illetve ezeknek a felsőoktatás rendszeréhez
illeszkedő módosulásai a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben kapnak helyet.
A 4. §-hoz
A szakképzés intézményeinek minősülnek a jövőben is a szakközépiskolák, a szakiskolák
valamint a speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolák. A felsőfokú szakképzésben - a
szakképzésről szóló törvényből történő kikerülésével - a felsőoktatási intézmények sem
szerepelnek a törvényjavaslatban a szakképzés intézményei között. Az egykor a TISZK-en
67
belül működő, külön intézménynek minősülő központi képzőhelyek a továbbiakban ilyen
formában már nem minősülnek külön a szakképzés intézményének, a TISZK-en belül
azonban továbbra is működnek tanműhelyek, illetőleg központi képzőhelyek.
A különböző szakképzési intézmények alapítása kapcsán a felsőfokú szakképzéssel
kapcsolatban kifejtettek alapján a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényre történő hivatkozás
is kikerült a normaszövegből.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés az állami szakképzési intézményrendszer koncepcionális átalakításának
alapvető szabályozását tartalmazza. Az elmúlt években kialakított térségi integrált szakképző
központok rendszerével kapcsolatos tapasztalatok alapján a rendelkezés megalapozza egy
átlátható, jól kontrollálható, valós intézményi integrációval kialakítandó állami szakképző
iskolai rendszer létrehozását. A megfelelően nagyméretű, általában térségi alapon szerveződő
állami fenntartású szakképző iskolák alkalmasak a fenntartói érdekütközések nélküli
profiltisztítás és hatékony működés megvalósítására, a munkaerő-piaci igényekre való
rugalmas reagálásra.
Az új rendelkezések alapján megyénként átlagosan két-három nagy szakképző iskola jön
létre, néhány kivételtől eltekintve (amikor a megyei összes állami, önkormányzati szakképző
iskolai létszám nem éri el a tízezer főt sem) a kialakuló nagy szakképző iskolák létszáma öt-
és hétezer között lehet. Az intézményi integrációs kötelezettség alóli kivételt képeznek a
speciális helyzetben lévő képzések és iskolák, amelyek kötelező integrálása a többi
intézményhez szakmailag és a forrás-felhasználás szempontjából nem járna előnyökkel. Az
intézményi integráció végrehajtására a korábban más modell szerint létrehozott térségi
integrált szakképző központok uniós projektek keretében vállalt fenntartási kötelezettsége a
fenntartási időszak végéig jelentős hatással van, az emiatt szükségessé váló kivételszabályokat
a térségi integrált szakképző központokra vonatkozó (részben átmeneti) rendelkezések
tartalmazzák.
A térségi integrált szakképző központ alapvető feladata nem változik a korábbi
szabályozásból következő feladatokhoz képest, most először kerül azonban definiálásra
egységes módon a térségi integrált szakképző központ és az általuk kötelezően ellátott
feladatok és funkciók köre. Térségi integrált szakképző központnak a szabályozás értelmében
hosszú távon a leghatékonyabbnak bizonyult, tagintézményes modell szerint létrejött állami
fenntartású nagy integrált szakképző iskolák számítanak.
A szakasz szabályozza azt is, hogy a szakképzési feladatellátásban a települési önkormányzat
fenntartóként milyen módon vehet részt, ha az intézmény a szakközépiskolai feladatok mellett
más, nem szakképzési (pl. gimnáziumi) feladatot is ellát. A szabály a speciális és a
készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatellátásra nem terjed ki.
Külön szabályok kerültek megfogalmazásra az agrár ágazatba tartozó szakképzés folytató
intézmények fenntartására vonatkozóan. Eszerint a vidékfejlesztésért felelős miniszter által
alapított és fenntartott szakképző iskolában folyhat ilyen képzés, de a miniszter
megállapodásban más fenntartó részére is biztosíthatja a feladatellátást.
A 6. §-hoz
Az új szabályozás szerint az Országos Képzési Jegyzékben összevonásra kerülnek a 31-es és a
33-as szintű szakképesítések, mert nincs jogi alapja a tizedik évfolyamra épülő
szakképesítéseknek. Az alapvizsga intézménye sem került végül bevezetésre és a
közoktatásról szóló törvény 2007. évi módosításakor a törvényből is törlésre került. Azokban
a szakképesítés-kimenetekben (szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés szakiránya,
68
szakképesítés-ráépülés) amelyekben az elmúlt négy év során egyáltalán nem volt képzés vagy
az alacsony mértékű volt, az Országos Képzési Jegyzék átalakítása során kikerülnek a
jegyzékből. A szakképesítés-kimenetek számának csökkenése a modulok számának
csökkenését, illetve a modulok összevonását is maga után vonja, amely által egyszerűbbé
válik a struktúra is. Az OKJ-ban a gyűjtő jellegű, hét számjegyű (önmagában meg nem
szerezhető) szakképesítések megszűnnek. Ezen szakképesítésekhez tartozó ún. szakképesítés-
szakiránya fő soron szerepelnek, amennyiben igény van rájuk. A szakközépiskolák a
kilencedik évfolyamtól szakmai képzést is folytatnak a közismereti képzéssel párhuzamosan,
ezért a beiskolázás a kimenetnek megfelelő ágazatra történhetnek, amelyeket az Országos
Képzési Jegyzék határoz meg. Az érettségihez kötött szakmunkás végzettségek egységesen
52-es szintre kerülnek, a technikus pedig egységesen 54-es szintű lesz. A felsőfokú
szakképesítések kikerülnek a jegyzékből, mert e képzések szervezése teljes egészében a
felsőoktatási intézményekhez kerül.
Az OKJ-ban az iskolarendszeren kívüli képzések tekintetében adott (a korábbi
szabályozáshoz képest nem a maximális) képzési idő fog szerepelni, amelyet csak egyedileg,
az adott személy korábbi tanulmányainak beszámításával lehet csökkenteni.
Az Országos Képzési Jegyzék a jövőben külön jeleníti meg a kizárólag iskolai rendszerű
képzésben, az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésben is, valamint a kizárólag
iskolarendszeren kívüli képzésben oktatható szakképesítéseket. Külön „aljegyzékben” fognak
szerepelni a részszakképesítések is.
Új szabályként kerül meghatározásra, hogy egy szakképesítésért csak egy miniszter
felelősségét lehet megjelölni, amely a szakképesítésért való felelősséghez tartozó feladatok
ellátását nagymértékben fogja megkönnyíteni.
Az új normaszöveg orvosolja azt a jogtechnikai ismétlődést is, amely szerint a korábbi
szabályozásban kétszer is szerepelt a szakképesítés megszerzéséhez szükséges időtartam,
évfolyamszám és óraszámom megjelölés.
A 7. §-hoz
A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmi változásai keretében külön kormányrendeletben
kerülnek kiadásra a szakképesítések követelménymoduljai, a szakmai és vizsgakövetelmény
csak a szakmaspecifikus tartalmakat fogja rögzíteni a jövőben. A szakmai és
vizsgakövetelményt kiadó rendelet fel fogja sorolni, hogy mely követelménymodulokból áll
az adott szakképesítés. Ezáltal lényegesen csökken a jelenleg hatályos szakmai és
vizsgakövetelmények terjedelme és megszűnnek a duplikációk (jelenleg ugyanis a közös
modulok minden jogszabályban többször szerepelnek teljes terjedelemben). Az új
szabályozási rendszer a közös modulok változása során a szakmai egyeztetéseket is
egyszerűsíti és gyorsítja a változások bevezetését. A követelménymodulok
kormányrendeletben történő kiadásával a rendkívül időigényes, széleskörű jogszabály-
egyeztetési kötelezettség is megszűnik.
A 8. §-hoz
Az iskolai rendszerű szakképzésben az oktatás kerettantervek alapján történik, amelyek a
közismereti és szakmai részterületeket is magukban foglalják. A kerettanterv a jelenlegi
ajánlás helyett minden intézmény számára kötelezően alkalmazandó lesz, ennek alapján
tantervet és tanmenetet kell készíteni minden, Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzést
folytató intézménynek. Ez elősegíti a képzés országosan egységes szakmai színvonalának
fenntartását. A kerettantervek az oktatásért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a
69
szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium együttműködésével - a szakképesítésért
felelős miniszter javaslatainak figyelembevételével - készülnek.
A 9. §-hoz
Ebben a szakaszban kerülnek meghatározásra az egyes szakképesítések elméleti és
gyakorlati ismereteinek elsajátítását mérő komplex szakmai vizsga általános jellemzői. Ez
alapján a komplex szakmai vizsga állami vizsga, összetett, egységes mérési eljárás,
amelyet továbbra is vizsgabizottság előtt kell letenni. A komplex szakmai vizsgát -
függetlenül az előképzettségtől és gyakorlattól - mindenkinek teljesítenie kell, felmentés
nem adható. A komplex szakmai vizsga komplex jellege jelzi, hogy a vizsgázónak
teljességgel, a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjedően kell számot adni a
tudásáról.
Rögzítésre kerül továbbá a szakképzésért felelős miniszter vizsgadokumentumok feletti
rendelkezési joga, valamint a címerhasználat jogszerűségének érdekében - és a 2012.
január 1-jétől hatályos Alaptörvénnyel összhangban - előírásra kerül a vizsgabizottsági
pecséten Magyarország címerének használata.
A 10. §-hoz
Továbbra is szabályozásra kerül az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a modulzáró
vizsga és annak funkciói (képzési szakasz lezárás, vizsgára bocsátás feltétele). A
modulzáró vizsga képzés nélküli teljesíthetősége egyéni tanulási utakra is lehetőséget
nyújt, de kizárólag csak a felnőttképzésben. Az iskolai rendszerű képzés szabályozó
rendszere garantálja a képzés közbeni méréseket, ezért az iskolai rendszerű képzésben a
tanulóknak nem kell modulzáró vizsgákat tenni, azokat a szakképzési évfolyamokat lezáró
bizonyítvány kiváltja.
A 11. §-hoz
A szakképesítéshez jutás tekintetében az esélyegyenlőség elvének érvényesülése érdekében
meghatározásra kerülnek azon speciális szabályok, amelyek továbbra is biztosítják, hogy a
sajátos nevelési igényű vizsgázók állapotuk, sajátos helyzetük (pl. fogyatékosságuk)
figyelembe vételével lehetőséget kapjanak a vizsga eltérő tevékenységgel történő (pl. szóbeli
helyett írásbeli vagy fordítva) vagy hosszabb vizsgaidő alatti teljesítésre, valamint egyéb
segédeszközök használatára. Fontos ugyanakkor azt is kimondani, hogy ezen szabályok
alkalmazása továbbra is csak a vizsga letételéhez adhat segítséget, de törvényben
meghatározott kivételekkel az előírt vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat minden
esetben teljesíteni kell.
A 12. §-hoz
E §-ban kerül meghatározásra a komplex szakmai vizsgát szervező intézmények köre, amely a
vizsgaszervezésre történő felhatalmazás jellege alapján két csoportra osztható. Az egyik
csoportba tartoznak a szakképző iskolák, amelyek a „saját” tanulóik (azaz a velük tanulói
jogviszonyban állók) vonatkozásában mind az iskolai rendszerű mind az iskolarendszeren
kívüli képzés tekintetében a törvény erejénél fogva vizsgaszervezési jogosultsággal
rendelkeznek az általuk oktatott szakképesítések esetén. (Azon logika alapján, hogy
amennyiben rendelkeznek a képzéshez szükséges feltételekkel, akkor a szakmai vizsgát is
képesek megszervezni.) A másik csoport - kizárólag az iskolarendszeren kívüli szakképzés
esetén - egyéb felhatalmazások útján szerezhet vizsgaszervezési jogosultságot. Ennek módjai
70
a hatósági eljárás keretében megszerezhető vizsgaszervezési engedély a felnőttképzést folytató
gazdálkodó szervezetek számára, valamint a szakképesítésért felelős miniszter által egy
meghatározott szűk intézménykör számára (a vizsgáztatási feltételek megléte esetén)
biztosítható jogszabályi felhatalmazás, a kijelölés.
A 13. §-hoz
Ebben a szakaszban kerülnek rögzítésre a komplex szakmai vizsgát szervező intézmények
lényeges feladatai, továbbá az iskolai rendszerű szakképzésben a sajátos vizsgahelyzetekre
alkalmazható speciális vizsgaszervezési szabályok.
A 14. §-hoz
Ez a § definiálja a szakmai vizsgabizottságot, meghatározza az összetételét, működésének a
vizsgabizottság elnökének és tagjainak kijelölési módját. A jövőben a vizsgabizottság
változatlanul három tagból (az elnökből és két bizottsági tagból) fog állni, a segítő személyek
(kérdező, javító tanárok) szerepe azonban jelentősen átalakul, részvételük a szakmai
vizsgázatásban nem kötelező, hanem lehetőség.
A 15. §-hoz
Meghatározásra kerülnek a vizsgaelnöki, vizsgabizottsági tagi névjegyzékek összeállítására
vonatkozó keretszabályok. Egységes, de három részből álló országos szakértői névjegyzék
kerül bevezetésre, amelyet az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezet. A névjegyzék
részeit képezi a vizsgaelnöki, a vizsgabizottsági és a szakértői névjegyzék-rész.
A 16. §-hoz
Előírásra kerül a vizsgaszervezők számára a komplex szakmai vizsgával kapcsolatos
adatrögzítési, adatszolgáltatási kötelezettség (törzslap kiállítás), amely azt célozza, hogy a
kiadott bizonyítványok eredete a későbbiekben igazolható legyen, továbbá a bizonyítványok
elvesztése, megsemmisülése esetén biztosított legyen a bizonyítvány másodlat kiállításának
lehetősége. A másodlatot elsősorban a szakmai vizsgát szervező intézménytől kell kérni,
tekintettel azonban arra, hogy a vizsgaszervező a vizsgaszervezési tevékenységet bármikor
abbahagyhatja, ebben az esetben is biztosítani kell a vizsgázó számára, hogy másodlathoz
juthasson. Az egy intézményben központilag (a 73. §-ban rögzítettek szerint 50 évig) tárolt
dokumentumok és az ezzel összefüggésben meghatározott ellenőrzési feladatok biztosítják a
bizonyítványmásodlatok mindenkori kiállítását.
A 17. §-hoz
Meghatározásra kerülnek a vizsgaszervező tevékenységére irányuló szakmai, illetve hatósági
ellenőrzés keretében észlelt jogszabálysértések esetén alkalmazandó szankciók formái,
fokozatai. A szankcionálás során a fokozatosság elve érvényesül annak érdekében, hogy a
vizsgaszervező jogkövető magatartása kikényszeríthető lehessen. Első körben a
jogszabálysértés észlelésekor végzés kötelezi az intézményt a jogszabálysértés
megszüntetésére. Ismételten esetben azonban már egyidejű bírság kiszabására kerül sor.
A jogorvoslati garanciák érvényesítése érdekében az eljárás során a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
A 18. §-hoz
71
E szakaszban kerül rögzítésre a vizsgaszervezési engedély területi (országos) és időbeni
(visszavonásig) hatálya, amely az európai uniós szolgáltatási irányelv előírásainak való
megfelelést biztosítja. Itt találhatóak az engedélyező hivatal által az engedéllyel
rendelkezőkről vezetett nyilvántartás kezelésére és tartalmára vonatkozó szabályok. A
Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések
esetén (azok speciális „védett” tartalma okán) kizárásra kerül az engedély megszerzésének
lehetősége.
A 19. §-hoz
A vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező intézményekre vonatkozóan a 16. §-ban
rögzítetteken túli szankcionálás (engedély megvonás, eltiltás) szabályainak kerülnek
rögzítésre a törvényjavaslatban is, a fokozatosság elvének érvényesítése mellett.
A 20. §-hoz
Nem csak azoknak az eseteknek a szabályozása indokolt, amikor egy egyébként arra
feljogosított vizsgaszervező nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi a
vizsgaszervezési tevékenységét, hanem a jogosultság hiányában szakmai vizsgaszervezési
ténykedést kifejtő alanyokkal kapcsolatos hatósági eljárások meghatározása is. A jogosulatlan
vizsgaszervező kártérítési kötelezettségének megállapítása és a vizsgaszervezés
sérthetetlenségének, állami elismertségének helyreállítása is szabályozásra kerül.
A 21. §-hoz
Az új köznevelési törvény és a szakképzési törvényjavaslat a szakközépiskola elsődleges
funkciójának a szakirányú képzés és továbbtanulás biztosítását tekinti. A szabályozás szerint a
szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően
szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és
ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba történő
belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi
végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakmai érettségi egyúttal az
ágazathoz tartozó munkakör betöltésére képesít, ami nem számít első szakképesítésnek a
finanszírozás szempontjából, viszont a gimnáziumi érettségihez képest előnyt jelenthet a
munkaerőpiacon.
A szakközépiskola szakképzési évfolyamainak száma a tanuló előképzettségétől függően
eltérő lehet. Amennyiben a tanuló a szakközépiskola ágazati képzésének megfelelő
szakirányban folytatja tanulmányait a szakképzési évfolyamon, úgy számára a képzési idő
rövidebb, a szakképzési évfolyamok száma egy, amely idő alatt szakképesítés szerezhető.
A rendelkezés eltérő tanulási utakat is rögzít, szakmai előképzettség nélkül érettségi
végzettséggel a szakképzési évfolyamok száma kettő, az első szakképzési évfolyam tartalma
ebben az esetben megegyezik a szakközépiskola kilenc-tizenkettedik évfolyamaira az ágazatra
előírt szakmai tartalommal. Ez az egységesítés lehetőséget ad arra is, hogy nem ágazati
szakmai érettségivel rendelkező tanulók szakmai érettségit szerezzenek, valamint a képzések
szervezését is egyszerűsíti.
A főleg az egészségügyi képzésben indokolt lehetővé tenni, hogy az európai uniós
ajánlásoknak és irányelveknek megfelelő időtartamú képzések megvalósulhassanak iskolai
rendszerben is, ezért a szabályozás lehetővé teszi, hogy az OKJ-ban szereplő szakképesítés-
ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma az általános szabályokhoz képest több
72
legyen, de csak ha azt a szakmai és vizsgakövetelmény meghatározza a ráépülő szakképesítés
bemeneti feltételeként.
A 22. §-hoz
A szakközépiskolába történő felvételről a központi felvételi vizsga eredménye, illetve az
iskola felvételi eljárásában megjelölt egyéb elvárások teljesítése alapján dönt az intézmény.
Az iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárás keretében is felveheti a tanulót, ekkor azonban
az igazgató a tanuló előképzettsége alapján meghatározza, hogy a tanuló korábbi tanulmánya
milyen mértékben számítható be, illetve kell-e a tanulónak különbözeti vizsgát tennie.
A szabályozás szerint a tizenkettedik évfolyam befejezését, illetve az érettségi letételét
követően a tanuló dönt arról, hogy befejezi-e tanulmányait, vagy továbbképzi magát. A
szakközépiskola szakképzési évfolyamain való továbbhaladás a tanuló számára továbbra sem
kötelező. Amennyiben a tanuló szakképesítés megszerzése céljából szakképzési évfolyamra
lép, úgy előzetes szakmai ismeretei, szakmai képzettsége, szakképzettsége, illetve egyéb
végzettsége tanulmányaiba - a szakmai tartalmak egyezőségének mértéke alapján -
beszámítható. A beszámítás mértékéről, terjedelméről, azaz a beszámítható előzetes tudásról a
tanulót határozat formájában értesíteni kell.
A rendelkezés az érettségi vizsgát javító vagy pótló vizsgán befejező teljesítő számára
engedményt fogalmaz meg annak érdekében, hogy tanulmányaik folyamatosak
maradhassanak. A szakiskolai végzettséggel rendelkezők számára lehetőség nyílik arra, hogy
a kétéves, közismereti érettségi vizsgatárgyakra történő felkészítéssel párhuzamosan
elvégezzék valamely érettségi végzettséghez kötött szakképesítés első szakképzési évfolyamát
is, ami egyúttal az (emelt szintűnek számító) szakmai érettségi megszerzésére is lehetőséget
biztosít a számukra.
A törvényjavaslatban is megmarad a kizárólag szakképzési évfolyamra szervezett osztályok
szervezésének lehetősége is.
A 23. §-hoz
A szakiskolai képzés alapvetően három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését
jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogram
elvégzésével lehet belépni. Az új szabályozás logikus és komplex rendszerben határozza meg
a szakiskolai képzési utakat, amely attól függően alakul, hogy a tanuló milyen iskolai
végzettséggel, előképzettséggel kezdi meg a szakiskolában megszerezhető szakképesítésre
történő felkészülést.
A három évfolyamos képzési idő azonban lerövidülhet, illetve a képzés rövidebb idő alatt is
megszervezhető, ha a képzésbe bevont tanulók - az előírt szakképzési kerettanterv
tananyagtartalmát figyelembe véve - beszámítható közismereti előtanulmányokkal vagy
szakmai előképzettséggel rendelkeznek.
Ennek keretében kizárólag szakképző évfolyamokkal is működhet a szakiskola, ha a tanuló
előzetesen a szükséges közismereti követelményeket teljesítette.
A 24. §-hoz
A szakiskolai képzés „zsákutcás” jellegének megszüntetése, illetve az „átjárhatóság”
biztosítása érdekében a törvényjavaslat új szabályozása lehetőséget ad - szükség esetén
különbözeti vizsga előírásával - a képzéstípusok közötti váltásra, továbbá a szakiskolai
képzés folytatásaként érettségire felkészítő képzésbe való bekapcsolódásra.
73
Rögzíti, hogy az újfajta szakiskolai képzésben a szakmai képzés és a közismereti képzés
párhuzamosan zajlik.
Lényeges új elem, hogy a megszerzett szakképesítés az adott ágazati képzésen belül
középszintű szakmai érettségi vizsgával egyenértékűnek tekinthető, amennyiben a tanuló a
közismereti vizsgatárgyakból sikeres érettségi vizsgát tett. Középszintű szakmai érettségivel
rendelkező tanuló szakirányú technikusképzésben folytathatja tovább a tanulmányait.
A 25. §-hoz
A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei között azok az alapvető szabályok találhatóak
meg, amelyek a szakmai képzés egészére vonatkozóan érvényesítendőek. Az elvek a korábbi
szabályokban is megtalálhatóak voltak, azonban nem ilyen egyértelmű megfogalmazással és
nem egy szakaszba rendezett módon.
Rögzítik az új szabályok, hogy az iskolai rendszerű szakképzés a szakmai és
vizsgakövetelmények előírása mellett az adott iskolatípusra és szakképesítésre kiadott
szakképzési kerettanterv alapján is folyik.
Világosan megfogalmazásra került, hogy iskolai rendszerű szakképzésben eleve
részszakképesítésre nem lehet beiskolázni. Továbbra is kivétel marad ez alól a szabály alól az
a tanuló, aki a szakképzésben speciális szakiskolában vesz részt. Új elemként került
szabályozásra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési
Hídprogramok keretében szakképzésben részt vevő tanuló is folytathatja a tanulmányait
kizárólag részszakképesítés megszerzése céljából.
A 26. §-hoz
Ebben a szakaszban elsősorban a gyakorlati képzés elvei kerültek meghatározásra, amely
szabályok eddig nem, vagy nem ebben a formában kerültek megfogalmazásra. Olyan
rendelkezések, amelyek a korábbi szabályozásból vagy részben voltak kiolvashatóak, vagy
csak bonyolult és közvetett törvényértelmezéssel, avagy ilyenek egyáltalán nem kerültek
megszövegezésre.
A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik
évfolyamon folyó gyakorlati képzést, amely az új típusú szakiskolai képzésben azt jelenti,
hogy a tanulók részére a későbbi valós munkakörülmények között, főleg vállalatoknál folyó
gyakorlati képzésének megalapozása iskolai tanműhelyi körülmények között folyik.
Egyértelműen megfogalmazásra kerül, hogy a gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban
teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai
gyakorlati képzésből áll, azaz ezen a két időszakon kívül pl. a nyári szünet további ideje alatt
-	az összefüggő szakmai gyakorlatot meghaladóan - a tanuló nem kötelezhető gyakorlati
képzésre. Ezzel függ össze az a garanciális szabály is, hogy a gyakorlati képzés csak a tanév
szorgalmi időszakában szervezhető meg és az őszi, téli, tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati
képzés nem szervezhető, hiszen ezen időszakban a nem szakképzésben tanuló, pl. gimnáziumi
tanulók is mentesülnek az iskolai foglalkozások alól.
Tovább pontosítja a fenti elvet az a szabályozás, hogy a tanuló a szorgalmi időszakra és az
összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül gyakorlati foglalkozáson való
részvételre nem kötelezhető és az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. Ezen utóbbi szabály megfogalmazását
indokolja, hogy a tanévre meghatározott gyakorlati óraszám egyrészt csak az összefüggő
szakmai gyakorlat teljesítésével valósul meg, másrészt az összefüggő szakmai gyakorlat
óraszámát az adott tanév gyakorlati idejéhez tartozónak kell tekinteni.
74
A 27. §-hoz
A beszámítás lehetőségét változatlanul biztosítja a törvényjavaslat, amelyről a szakképzést
folytató intézmény vezetője dönt.
Fontos és teljesen új előírás, hogy az adott tanévben csak akkor lehessen új szabályok,
szakmai tartalmat rögzítő dokumentáció szerint képzést indítani, ha a tanévkezdést
megelőzően olyan kellő időben elkészülnek a szükséges jogszabályok (pl. az Országos
Képzési Jegyzék módosítása, a szakmai és vizsgakövetelmény vagy szakképzési
kerettantervek), amely elegendő arra, hogy az iskolák és a tanulók is megismerkedhessenek az
új követelményekkel. A szabály kezelné azt a problémát, amelyet a szakképző iskolák
dokumentációja átdolgozásának alapját jelentő jogszabályok késedelmes megjelenése okozott.
Az az új szabály, amely szerint a szakképző iskolába szakképzésre csak olyan tanulót lehet
felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi
alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, az olyan tanulók
védelmét biztosítja, akik esetében csak a vizsgán derül ki, hogy az adott szakképesítésből a
szakmai vizsgát nem képes letenni, és emiatt a képzésre sem lett volna lehetőség felvenni. Bár
ez elsősorban a sajátos nevelési igényű, vagy fogyatékossággal élő tanulókat érinti, mégis az ő
emberi méltóságukat óvja a rendelkezés, hiszen a képzésben több évig részt vevő tanuló
megaláztatásként éli meg, hogy a hosszú idejű felkészítés ellenére szakmai vizsgára nem
bocsátható, vagy az ott meghatározott feltételeket biztosan nem tudja teljesíteni. Részükre
tehát már az iskolába történő felvételkor a sajátos helyzetükhöz igazodó, és lehetőségeik,
képességeik alapján teljesíthető szakmát kell biztosítani, amelynek a szakmai vizsgáját is
sikerrel leteheti.
A 28. §-hoz
A szakasz a szintvizsga szabályait tartalmazza, amelynek feladata annak mérése, hogy a
tanuló az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat elsajátította-e. A
szintvizsga teljesítése a feltétele annak, hogy a tanuló tanulószerződést köthessen. Ezért került
meghatározásra egy olyan időpont a szintvizsga teljesítésére, amely a tanulószerződés
megkötését kellő időben megelőzi. A szintvizsga megszervezése az illetékes területi
gazdasági kamara feladata. Követelményét a szakiskola dolgozza ki (a szakközépiskolai
tanulónak ugyanis nem szükséges szintvizsgát tenni a tanulószerződés megkötése előtt) és a
gazdasági kamara szintvizsgára delegált tagja hagyja jóvá.
A szintvizsga akkor is kötelező, ha a tanuló nem kíván tanulószerződést kötni, ezzel nem
záródik le a későbbi esetleges tanulószerződés megkötésének lehetősége akkor sem, ha a
tanuló mégis meggondolja magát, vagy korábbi sikertelen próbálkozása ellenére mégis talál
gyakorlati képzést nyújtó gazdálkodó szervezetet.
A szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele, de ha egy
tanuló először nem tudja teljesíteni a szintvizsga követelményeit, a szakiskola köteles még a
tanév kezdetét megelőzően pótló szintvizsgát szervezni számára.
A 29. §-hoz
A szakmai képzés ingyenességéről szóló alcím teljesen új szabályokat fogalmaz meg, mégis
részben olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyet betartása korábban is kötelező volt. Alapelv
a szakképzésben - ahogy az a törvényjavaslat alapelveiben is olvasható -, hogy
Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai
rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja. Az első szakképesítés
75
megszerzésének elsődleges helye tehát az iskolai rendszerű szakképzés. Ennek oka, hogy az
iskolai rendszerű szakképzés mind tartalmában, mind minőségében szoros állami kontroll
alatt áll, így érhető el az a cél, hogy mindenki hozzáférhessen, és a munkaerőpiacon releváns,
minőségi képzést kapjon.
Ezért a törvényjavaslat is megerősíti azt a korábbi szabályt, amely szerint a szakképző
iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben a tanuló számára az első szakképesítésre történő
felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés, valamint az első szakképesítésre
történő felkészítést követő első komplex szakmai vizsga ingyenes. Ugyanakkor megfelelő és
ésszerű korlátok beépítése szükséges annak érdekében, hogy az erre a célra fordított források
jól hasznosuljanak.
Az ingyenesség nem azt jelenti, hogy nem igényel forrásokat a képzés, hanem azt a
költségvetés biztosítja. Figyelembe kell venni a nemzeti köznevelésről szóló törvény
rendelkezéseit és a szakképzési törvényjavaslat finanszírozásra vonatkozó részeit is. A
törvényjavaslat tovább részletezi, hogy az egyes iskolatípusokban hány évfolyam
finanszírozása történhet maximálisan állami forrásból (költségvetési hozzájárulásból), azaz a
tanuló meddig veheti ezeket igénybe ingyenesen. Ugyanezek meghatározásra kerülnek a
szakmai érettségi vizsga, a szakmai vizsga és a javítóvizsgák esetén is. A meghatározott
mértékeken felül a tanuló csak térítés ellenében vehet részt a képzésben, vagy veheti igénybe
a vizsga lehetőségét.
A szabályozás újdonsága, hogy korábbi rendelkezések nem korlátozták a kilencedik-tizedik
évfolyamon való tanulás hosszát, a magasabb évfolyamokon is csak a harmadik
évfolyamismétlés után vehette igénybe az oktatást a tanuló tandíj ellenében. A szakképző
évfolyamokon a nem kellően egyértelmű szabályozás miatt az első iskolai rendszerben
szervezett szakmai vizsga letételéig korlátlan számú évfolyamra tandíjmentesen járhattak a
tanulók.
Ezen okok miatt a rendelkezés oly módon rögzíti az ingyenesen igénybe vehető szakképzési
szolgáltatások körét az iskolai rendszerben, hogy egyúttal a szükséges ésszerű korlátokat is
tartalmazza, törvényi szinten további részletszabályok nélkül. Az átmeneti rendelkezések
biztosítják, hogy a korábban folytatott, be nem fejezett tanulmányok miatt az új szabályozás
senkit ne zárjon ki a képzésből, ugyanakkor a későbbiekben már mindenkire vonatkozzanak a
rendelkezésben meghatározott korlátozások és garanciák.
Másik oldala az ingyenességnek, hogy a törvényjavaslat a szabályozásban kiemeli azt is, hogy
azoktól a tanulóktól, akiknek az képzésben való részvétel térítésmentes, a gyakorlati képzést
szervező semmiféle díjazást, térítést nem kérhet. A tilalom új eleme, hogy ilyet hozzájárulást
nem is adhat a gyakorlati képzést szervezőjének a tanuló, vagy rá tekintettel a szülő.
Ezzel kapcsolatban az illetékes területi gazdasági kamarának van ellenőrzési és szankcionálási
jogköre, a tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet végső soron a gyakorlati képzésben való
részvételtől is eltilthatja, emellett a jogszabálysértőt nyilvánosságra is hozza a honlapján. A
korábbi szabály kiegészítése, hogy a költségtérítés összegét öt munkanapon belül vissza is
kell fizetni a tanulónak vagy a tanuló szülőjének.
A 30. §-hoz
A rendelkezés a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a pedagógus munkakörben
foglalkoztatottak végzettségére, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszerébe, a
pedagógus életpályába való belépésre és előmenetelre előírtaktól való eltéréseket, sajátos
szabályokat fogalmazza meg a szakképző iskolákban a szakmai tárgyakat oktatókra
vonatkozóan. A szakképzésben szakmai tárgyakat tanító pedagógusokra a rugalmasság
érdekében speciális szabályok megfogalmazása szükséges, hogy a képzési struktúra
76
flexibilisen tudjon alkalmazkodni a munkaerő-piaci igényekhez, a központi szakmaszerkezeti
döntésekhez. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a korábbi szabályozás nem tette
kötelezővé a szakmai tárgyakat oktatók tekintetében a pedagógus végzettség megszerzését,
valamint hogy az iskolai rendszerű szakképzésnek mindig szüksége lesz a gazdaságban
gyakorlatot szerzett szakemberek munkájára az oktatásban.
Mindezek érdekében rugalmasabb képesítési előírásokra is szükség van - indokolt esetben - a
szakmai tárgyat oktatók tekintetében. Főszabályként kötelező a pedagógiai végzettség a
szakmai elméleti tárgyat oktatók esetében is, illetve az iskolai gyakorlati oktatásban részt
vevők esetén is előnyben kell részesíteni a pedagógus végzettséggel rendelkező jelentkezőt.
Ha azonban egy szakképesítés szakmai elméleti tárgyainak oktatására nincs pedagógus
végzettségű jelentkező, aki a szükséges szakirányú végzettséggel rendelkezik, fontos, hogy az
iskola tekinthessen el a pedagógus végzettség megkövetelésétől, valamint a pedagógus
végzettség megszerzésének előírása is csak az öt évnél hosszabb időre alkalmazottak esetében
legyen kötelező, vagy a pedagógus életpályába bekapcsolódók esetében az ebből adódó
határidőre.
Előfordulhat, hogy a gazdaságban nagy gyakorlatot szerzett szakemberek - pedagógiai
gyakorlat híján - a pedagógus életpályába történő besorolásuknál a közalkalmazotti bérnél is
alacsonyabb bért kapnának. Annak érdekében, hogy ne lehetetlenüljön el ezen szakemberek
alkalmazása a szakképzésben, ilyen esetekben - mindaddig, amíg ez számukra kedvezőbb -
ők a közalkalmazotti bértábla szerint kapják a bérüket, hasonlóan a felsőfokú végzettséggel
nem rendelkező gyakorlati oktatókhoz, akik a pedagógus életpályába nem kapcsolhatók be,
amíg nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel.
A szakképzési kerettanterv az a dokumentum, amely az iskolai rendszerű szakképzés
tantárgyait meghatározza. A tantárgyhoz kapcsolódó esetleges sajátos képesítési
követelmények is itt kerülhetnek tehát meghatározásra, szükség esetén. A korábbi
elméletigényes gyakorlat fogalom kikerült a szabályozásból, ugyanakkor lehetnek olyan
gyakorlati tantárgyak, amelyek megkívánják az általános szabálytól eltérően a felsőfokú
végzettséget. Ezen kívül a szakképesítések többségénél lehetnek olyan tantárgyak a
szakképzési kerettantervben, amelyek tanításához nem elegendő a szakképesítéshez
kapcsolódó felsőfokú végzettség, hiszen speciális ismeretek oktatására szolgálnak, amilyenek
például a jogi ismeretek, kommunikációs ismeretek tantárgyak.
A megengedőbb szabályozás mellett ugyanakkor fontos, hogy a szakképző iskolában is a
lehetőleg felkészült pedagógusok tanítsanak, valamint a gazdaságból érkező szakemberek
pedagógiai-módszertani felkészítésének segítése is elengedhetetlen, ezt a célt szolgálja a
mentortanárokra vonatkozó rendelkezés, valamint a továbbképzések támogatásánál a kötelező
előre sorolásuk.
A 31. §-hoz
A rendelkezés nem tartalmaz változást a korábbi szabályozáshoz képest, meghatározza, hogy
a szakképző iskolán kívül folyó gyakorlati képzésben részt vevő szakoktatók képesítési
követelményei mennyiben térnek el a szakképző iskolában alkalmazható gyakorlati oktatók
képesítési követelményeitől, továbbá meghatározza a gyakorlati képzésben való részvételük
egyéb feltételeit.
A 32. §-hoz
A rendelkezés megegyezik a korábbi szabályozással annyi módosítással, hogy az iskolában és
a külső képzőhelyeken gyakorlati képzésben résztvevőkre vonatkozó szabályozás a korábbi
külön rendelkezéseket egyetlen paragrafusban egyesíti. A szabályozás célja a gyakorlati
77
képzésben részt vevő szakoktatók büntetlen előéletének és ennek ellenőrizhetőségének
biztosítása, valamint a szakképző iskola igazgatójának ezzel kapcsolatos kontrollálási jogkör
megadása. A szakasz meghatározza továbbá a szakképző iskolában szakmai gyakorlati tárgyat
oktató, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak büntetlen előéletére vonatkozó igazolás
elmulasztásának, illetve a büntetett előéletről vagy a foglalkozástól való eltiltásról
értesülésnek jogkövetkezményeivel kapcsolatos speciális részletszabályokat, amely a korábbi
szabályozáshoz képest nem tartalmaz változást.
A 33. §-hoz
Az állam deklarált feladata az első szakképesítés ingyenes megszerzése lehetőségének
biztosítása mindenkinek az iskolai rendszerű szakképzésben. Ennek megvalósításához
szükséges rögzíteni, hogy a felnőttoktatás megszervezése kötelező feladat az ellátott
alapfeladattal együtt. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy megfelelő óraszámú gyakorlati
képzésben részesüljenek a résztvevők, a gyakorlatigényes szakképesítések tekintetében pedig
vizsgálni kell, hogy az az esti oktatás munkarendjénél alacsonyabb jelenléti óraszámú képzés
keretében oktatható-e egyáltalán. A szabály érvényesítése céljából került definiálásra a
jelenléti óraszám fogalma az értelmező rendelkezések között.
Ennek érdekében az esti oktatás munkarendje szerint szervezett szakképzésben az iskolák a
jövőben kötelesek lesznek a gyakorlatigényes szakképesítések esetén a nappali képzésre előírt
óraszámokat úgy csökkenteni, hogy az elméleti óraszámok csökkenjenek nagyobb mértékben,
a gyakorlati képzés óraszámai pedig érjék el a nappali képzés gyakorlati óraszámainak
legalább hatvan százalékát.
A levelező és a távoktatás keretében folyó szakmai oktatást az Országos Képzési Jegyzék
szintjén rendezi majd a szabályozás úgy, hogy az Országos Képzési Jegyzékben kerül
meghatározásra az, hogy mely szakképesítések oktathatók ilyen formákban és melyek nem.
A felnőttoktatásra nem készülnek külön szakképzési kerettantervek, az esti oktatás
munkarendje esetén az e szakaszban előírtak alapján az iskolák maguk készítik el szakmai
programjukat, az egyéb munkarendek szintén, azzal kiegészítve, hogy - az oktatható
szakképesítések tekintetében - az iskolák felelőssége a szakképzési kerettanterv tartalmi
elemeinek felosztása a jelenléti órák és az otthoni felkészülés között. Tartalmi tekintetben
ugyanakkor a felnőttoktatásra is érvényesek a szakképzési kerettantervek előírásai.
A 34. §-hoz
Az új rendelkezés korábbi, szabályozatlan helyzetet kezel, ugyanis a nem nappali munkarend
szerint folyó képzésekben nem lehetett tanulószerződést kötni. Az együttműködési
megállapodás ebben az esetben nem kínált megoldást a teljes gyakorlati képzés
megvalósítására. Ez volt az egyik oka annak, hogy a felnőttoktatás képzési kínálata az iskolai
tanműhelyben oktatható, alacsonyabb gyakorlati igényű szakmákban merült ki. A
felnőttoktatásnak is alkalmasnak kell lennie azonban arra, hogy a munkaerőpiac által igényelt
szakmákban folyhasson képzés. Ezért a szakmai képzési célú felnőttoktatás gyakorlati képzési
rendszerében az új szabályok kialakításával biztosítható a lehetőség, amellyel akár
gyakorlatigényes szakmákat is lehet iskolai rendszerű szakképzésben, felnőttoktatás keretében
oktatni.
A tanulószerződés a felnőttoktatásra több okból nem terjeszthető ki, ezért a szabályozás az
együttműködési megállapodásra vonatkozóan speciális szabályokat tartalmaz a felnőttoktatás
tekintetében. Az együttműködési megállapodás keretében folyó gyakorlati képzés a
felnőttoktatás esetében azzal egészül ki, hogy az esti, a levelező oktatás munkarendje és az
78
oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatásban a gyakorlati képzés egészére is
köthető együttműködési megállapodás azon szervekkel, szervezetekkel, akik rendelkeznek az
ehhez szükséges feltételekkel. Ezek a rendelkezések az együttműködési megállapodás
finanszírozására vonatkozó szabályozással együtt lehetőséget teremtenek arra, hogy a
felnőttoktatás sajátos munkarendjeiben is elsősorban a munkaerőpiac igényeinek megfelelő
szakképzés folyhasson.
A 35. §-hoz
A gyakorlati képzés elvei és legfőbb szabályai között mint alapvető garancia továbbra is
megtalálható az egészséges, biztonságos körülmények között történő foglalkoztatás
követelménye és az az előírás, hogy a tanuló csak a gyakorlati képzés programjában
meghatározott feladat ellátására kötelezhető. Ez kizárja azokat a visszaéléseket, amely által a
tanuló nem a szakmai vizsgájára készül fel ténylegesen a „gyakorlati képzés” alatt, hanem
esetleg a munkáltató egyéb érdekei szerint, pl. a termelését költséghatékonyabbá tevő
feladatokat lát csak el.
Kiemelten fontos a fiatalok biztonságos foglalkoztatása, hiszen az iskolai rendszerű
szakképzésben alapvetően fiatalkorú tanulók vesznek részt. Korábbi munkatapasztalat híján a
munkavédelmi oktatás valószínűleg az első alkalom, amikor a komoly veszélyeket is
magában rejtő munkafolyamat kockázataira történő figyelem-felhívással testközelben
találkoznak.
A munkavédelemhez és az egészséges, biztonságos körülmények biztosításához szorosan
kapcsolódik a rendszeres orvosi vizsgálat szükségessége is, ami a gyakorlati képzés
szervezőjének a kötelezettsége akár az iskolai tanműhelyben valósul meg a gyakorlati képzés,
akár vállalati körülmények között.
A 36. §-hoz
A legfontosabb alapelv és egyben alapszabály került megfogalmazásra ebben a szakaszban.
Eddig ugyanis nem mondta ki egyetlen szakképzési jogszabály sem, hogy a szakmai vizsga
gyakorlati részére történő felkészítéséért egy személyben, egy címzettet kell felelőssé tenni,
hogy a felkészülés eredményes legyen. Szükség van tehát egy olyan kötelezettre, akin számon
kérhető a gyakorlati képzés eredményessége, jogszerűsége, szakmai minősége. Ez a felelős a
gyakorlati képzést szervező, akkor is, ha a gyakorlati képzésre részben különböző gyakorlati
helyeken kerül sor, amire a törvényjavaslat is lehetőséget biztosít. Ebben az esetben is csak
egy főfelelőse van a szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítésnek, aki ezt a
feladatát a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési
kerettanterv alapján látja el.
A felelősség és az azt kitöltő feladat megvalósítása csak megfelelő eszközök birtokában és
segítségével lehetséges, amennyiben a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati vizsgához
szükséges tárgyi eszközökkel és a személyi feltételekkel rendelkezik. Mindez azon alapul,
hogy a gyakorlati képzést szervező köteles a gyakorlati képzés követelményeire való
felkészítésre, eltérő megállapodás hiányában. Eltérő megállapodásra akkor van lehetőség, ha a
gyakorlati képzést több képzőhely valósítja meg. Azonban ekkor is csak egy képző felelős
van a gyakorlati képzésért.
79
A 37. §-hoz
A gyakorlati képzés részletfeltételeit és garanciáit továbbra is a már hosszú évtizedek óta
biztosított jogok és korlátok között határozza meg a törvényjavaslat a tanulónak, a
szakképzésben részt vevőnek. Külön jelennek meg a fiatalkorú és a nagykorú tanuló esetében
a napi gyakorlati foglalkozás maximális időtartamára és kereteire, a gyakorlati képzést adó
napok közti minimális pihenőidőre vonatkozó szabályok.
A gyakorlati képzést biztosító munkavállalónál dolgozók munkafeltétel-könnyítésre
vonatkozó kedvezményeit a tanulók részére is biztosítani kell, pl. ha munkavállalókat is
rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Fontos biztosíték a tanulók számára, hogy tovább ne
lehessenek foglalkoztathatóak, mint a napi képzési idő, még akkor sem, ha ez egyébként a
foglalkoztatója számára előnyösebb lenne.
A 38. §-hoz
A gyakorlati képzés megvalósításának időkeretei mellett a gyakorlati képzés folytatására
nyitva álló időszakok meghatározása külön alcímet kapott. Ez alapján meghatározásra
kerültek azok a napok, amikor egyáltalán nem lehet gyakorlati képzést folytatni, és azok is,
amikor a gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére csak szigorú feltételek mellett
kerülhet sor. Az előbbire példa az elméleti képzési nap, hiszen a tanuló vagy elméleti vagy
gyakorlati képzésen tud részt venni, továbbá az iskolai rendezvény napja, ugyanis az minden
tanuló számára kötelező, a vizsgák napja, amelyek a szakképzésben részt nem vevő tanulók
elfoglaltságaihoz igazodik. Van olyan tilalom, amelynek oka a munkáltató körében vetődik
fel, amikor a többi munkavállaló is mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, pl. vállalati
„leállás” idején.
Az utóbbi körbe tartozó tilalom bizonyos foglalkoztatói érdekeket méltányol, azonban csak
szűk és garanciákkal védett körben. Heti pihenőnapokon, munkaszüneti napokon, az iskolai
szünetek alatt csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen lehet
gyakorlati igénybe venni a tanulót [pl. rendezvények, szezonális munkát (pl. betakarítást)
végző munkáltatók], azonban erre csak akkor van lehetőség, ha az iskola ehhez kifejezetten
hozzájárul. Az iskola biztosítja azt a kontrollt, amely alapján megítélhető, hogy a kivételes
napon történő gyakorlati képzés inkább előnyökkel jár a tanuló felkészülése szempontjából,
vagy inkább elkerülendő. Ebben az esetben lehetővé tétele esetében pótolni szükséges a
kiesett pihenőidőt, a lehető legkorábbi lehetséges alkalommal.
A 39. §-hoz
A gyakorlatorientált szakképzés alapelve, hogy a szakmai gyakorlati képzés a teljes képzés
hangsúlyos részét képezze, amelynek teljesítése a tanuló számára kötelező. Az új szabályozás
meghatározza azt az óraszámot - igazolt és igazolatlan hiányzás mértékét együtt és külön-
külön -, amelynél a képzés nem teljesítettnek minősül. Tekintettel arra, hogy a hiányzás
megengedett mértékének túllépése a tanulóra nézve súlyos következménnyel jár
(évfolyamismétlésre kötelezi), a hiányzások pontos, egységes rögzítése elengedhetetlen. A
hiányzások nyilvántartásának és igazolásának módját az iskola házirendje rögzíti. Az egy
intézménybe járó, de különböző munkahelyen gyakorlatot teljesítő diákok hiányzásának
egységes dokumentálását a házirend útmutatásainak követése teszi lehetővé.
A 40. §-hoz
A hiányzás során követendő eljárásra vonatkozó szabályok alapján a tanuló igazolatlan óráit a
gazdálkodó szervezet és az iskola együttesen vezeti és tartja nyilván, és a nevelési-oktatási
80
intézmények működési rendjéről szóló rendeletben meghatározott igazolatlan óraszámok
elérésekor - a fokozatosság elve mellett - az iskola igazgatója értesíti a szülőt, a tanulót és a
jegyzőt.
Amennyiben a tanköteles tanuló elméleti és gyakorlati foglalkozásról történő igazolatlan
hiányzása eléri az egyéb jogszabályok alapján meghatározott mértéket, akkor a jegyző a
szülőre nézve hátrányos következményekkel járó eljárás indítását kezdeményezi (pl. családi
pótlék juttatásának felfüggesztése, kiskorú gondozásba vétele stb.).
Nem tanköteles korú tanuló esetében némileg eltérően alakulnak a szabályok a még tanköteles
tanulóhoz képest. A nem tanköteles (tehát még kifutó rendszerben a tizennyolc éves, vagy
ennél idősebb, majd a tizenhatodik életévét betöltő) tanuló esetén az iskola felhívja a szülő,
illetve a tanuló figyelmét, hogy a további igazolatlan hiányzás, illetve a maximális igazolatlan
óraszám elérése a tanulói jogviszony megszűntetését vonja maga után
A 41. §-hoz
A gazdálkodó szervezet és a tanuló gyakorlati képzésben történő mindennemű
együttműködésének alapvető dokumentálása a foglalkoztatási naplóban történik. Ennek teljes
és maximális betartását kívánja kikényszeríteni az új szabályozás, tekintettel arra, hogy
foglalkozási napló vezetési fegyelem a törvényjavaslat kidolgozásakor igen csekély, a
gyakorlati képzést folytató gazdálkodók mindössze tíz százaléka vezeti szabályszerűen ezt a
dokumentumot.
A törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelően a foglalkoztatási naplóban kell vezetni a
képzés során megvalósuló szakmai gyakorlat tartalmi egységeit és elemeit, időráfordítását,
továbbá a tanuló jelenlétét, illetőleg hiányzását. A foglalkoztatási napló tanügyi dokumentum,
amelynek pontos vezetése kötelező, ezért a jövőben kiemelt jelentőségű. A foglalkoztatási
napló bejegyzéseinek összhangban kell lennie az iskola, illetve a tanuló által vezetett egyéb
tanügyi dokumentumokkal (napló, tanulói munkafüzet a gyakorlati foglakozásokról, ellenőrző
könyv stb.).
A 42. §-hoz
A gyakorlati képzés háromféle formában folyhat. A szakképző iskolában, iskolai
tanműhelyben, vagy vállalati gyakorlati képzőhelyen, ezen belül tanulószerződés vagy
együttműködési megállapodás keretében. Jelen alcím a gyakorlati képzésen
tanulószerződéssel részt vevő tanulókra, a tanulószerződésre és a tanulószerződést megkötő
gyakorlati képzést szervezőre vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A tanulószerződés megkötésének szabályai egységes, koherens rendszert alkotnak a jövőben.
Meghatározásra kerül, hogy a különböző iskolatípusokban, mely tanuló mikor és milyen
feltételek esetén köthet tanulószerződést. A tanuló-előszerződés kötésének a korábbi
szabályok szerinti lehetősége megszűnik, egyrészt azért, mert jelentéktelen számban került sor
tanuló-előszerződés megkötésére, másrészt a szakiskolai képzés egységes három éves idejűvé
válásával nem indokolt korábbi kötelezettségvállalás szerződésbe foglalása, amely csak azt
deklarálja, hogy később a felek egymással tanulószerződést fognak kötni.
Korlátozott körben, csak szakiskolában azonban köthet a leendő gyakorlati képzést szervező
szervezet a tanulóval tanuló-előszerződést, de csak az első szakképzési évfolyamon az első
szakképzési évfolyamra a szakképzési kerettantervben meghatározott gyakorlati képzési idő
legfeljebb tíz százalékára. Különbség a „rendes” tanulószerződéshez képest, hogy tanuló-
előszerződés esetén pénzbeli juttatás nem jár, a gyakorlati képzést szervező költséget nem
számolhat el. Ezeknek oka, hogy a tanuló még elenyésző időt tölt csak a gyakorlati képzést
81
szervezőnél, igazából csak ismerkedik a leendő foglalkoztatási körülményekkel. Erre az időre
nem indokolt sem tanulói juttatást, sem költségelszámolást biztosítani.
A törvényjavaslat rendelkezései szerint csak tanulói jogviszonyban álló tanuló köthet
tanulószerződést, aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek székhelye
Magyarországon található. Ezzel egyértelműen kimondja a törvényjavaslat, hogy más
országok intézményeiben tanuló, de Magyarországon gyakorlati képzésen részt vevők a
magyar jogszabályok szerinti tanulószerződést nem köthetnek. Ebben az esetben indokolt az
intézmények és a gyakorlati képzőhely közötti külön - jelen törvénnyel nem szabályozott -
megállapodásban rögzíteni az egyébként tanulószerződés szabályozási körébe tartozó
kérdéseket. További, a korábbi rendelkezések között nem szereplő feltétel, hogy a tanulónak
nappali rendszerű iskolai oktatásban kell részt vennie ahhoz, hogy tanulószerződést
köthessen. Ezzel egyértelművé vált, hogy az esti, levelező és egyéb sajátos munkarend szerint
iskolai rendszerű szakképzésben (pl. felnőttoktatásban) részt vevő tanuló nem köthet
tanulószerződést, hiszen ezek a képzési formák jellegükből adódóan nem alkalmasak a
tanulószerződéssel megvalósítható gyakorlati képzés tanulószerződés szerinti szabályozására.
Azzal, hogy a törvényjavaslat „tanuló”-ról rendelkezik (aki csak akkor minősül tanulónak, ha
tanulói jogviszonnyal rendelkezik), egyértelművé vált, hogy az iskolarendszeren kívüli
szakképzésben, pl. felnőttképzésben részt vevő felnőttel nem köthető tanulószerződés.
További feltétel - de törvényjavaslatban leírt egyéb rendelkezések alapján csak a
szakiskolások esetében -, hogy a tanuló szintvizsgát tegyen, e nélkül nem köthet
tanulószerződést.
A szakiskolai és szakközépiskolai képzésben eltérő időben és feltételekkel köthető
tanulószerződés. A szakiskolában korábbi életkorban (akár tizennégy-tizenöt évesen)
találkozhat a tanuló az irányítás mellett végezhető munkával, ezért a tanulószerződés
keretében folyó gyakorlati képzésre való érettsége szigorúbb feltételekhez kötött, mint pl. egy
érettségit szerzett, a szakközépiskola szakképzési évfolyamán tanuló esetében. A
szakiskolások között is különbség van a tekintetben is, hogy a tanuló „normál” úton,
közvetlenül az alapfokú iskolai tanulmányok után kezdi meg tanulmányait a szakiskolában,
vagy esetleg már a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével (akár gimnáziumból,
szakközépiskolából, érettségivel, vagy a tizenkettedik évfolyam teljesítésével) kerül e képzési
formába. A jogszabály ennek megfelelően szabályozza az egyes eseteket.
Kimondja továbbá, hogy a szakképzési évfolyam nem csak szeptemberben kezdődhet, ezért a
rögzített szabályokat a keresztféléves képzés esetén is alkalmazni kell, tehát akkor, amikor pl.
a február jelenti a szakképzési évfolyam kezdő időpontját.
Továbbra is feltétele a tanulószerződés megkötésének a szakképesítésre előírt egészségügyi
feltételek, pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés, amelyet a szakképesítésre
kiadott szakmai és vizsgakövetelmény ír(hat) elő.
A tanulószerződéssel kapcsolatos mindennemű megállapodás, akár annak megkötése,
módosítása vagy felbontása írásban történik. Ez az alapfeltétel komplex módon került
szabályozásra, elsősorban a tanuló védelme érdekében. Ez azt jelenti, hogy akár a tanulói
juttatás, akár bármilyen a tanulószerződésben egyébként rögzítendő, vagy rögzített feltétel
megváltoztatása csak írásban érvényes. Ezzel elkerülhetőek az esetleges, csak szóban közölt
változtatásokból eredő későbbi viták.
A nyilvántartás, a képzési és az adózási szempontok érvényesítése érdekében indokolt
rögzíteni, hogy a tanuló egyszerre csak egy tanulószerződést köthet. Akkor tehát, ha egy
tanuló korábban tanulószerződést kötött, de az felmondásra került, új tanulószerződést csak
akkor köthet, ha tényleg megszűnt a korábbi tanulószerződéses jogviszonya.
82
A 43. §-hoz
A tanulószerződés a tanuló és a tanulószerződés kötésére jogosult szervezet között jön létre. A
tanulóval jogviszonyba kerülő másik szerződő fél részben azokból az alanyokból kerül ki,
akik eddig is köthettek tanulószerződést. Más részről bővül a tanulószerződés kötésére
jogosultak köre, ugyanis az új rendelkezéseknek megfelelően azok a gyakorlati képzést
szervezők is ilyen keretek között fogadhatnak tanulókat, akiknél a gyakorlati képzés nyújtása
szinte azonos körülmények között és feltételekkel folyik. Estükben eddig az zárta ki a
tanulószerződés kötésének lehetőségét, hogy nem minősültek szakképzési hozzájárulásra
kötelezettnek. Ők a jövőben sem válnak szakképzési hozzájárulásra kötelezetté, csupán velük
azonos módon számolhatják el, igényelhetik a tanulószerződéssel történő foglalkoztatás
költségeit a képzési alaprész forrásaiból.
Ennek értelmében tanulószerződést a gazdálkodó szervezet, cég, vállalkozás, üzem, stb.
köthet (ahogyan eddig is), továbbá egyéb olyan szerv, szervezet, amely bizonyos ágazatokban
képez tanulókat (egészségügyi, művészeti, közművelődési, oktatási és szociális) illetve ezen
belül meghatározott szervezeti formában működik (költségvetési szerv, alapítvány, egyesület,
egyházi jogi személy). Külön kategóriát képeznek az agrárágazatba tartozó szakképzést
folytató őstermelők, akik bár nem jellemzően és tömegesen fognak várhatóan
tanulószerződést kötni, e lehetőséget azonban részükre is indokolt biztosítani.
További feltétele a tanulószerződés megkötésének, hogy az említett szervezetek mindegyike
szerepeljen a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában, amelyet a
gazdasági kamara vezet. A nyilvántartásba való felvételnek meg kell előznie a
tanulószerződés megkötését, leghamarabb egy időben kerülhet sor a nyilvántartásba vételi
kérelem kiadására és a tanulószerződés megkötésére. A legfontosabb feltételeket a
törvényjavaslat ezen szakasza tartalmazza: a tanulószerződés kötését tervező szervezet a
törvényjavaslat valamennyi vonatkozó előírásának, ezen kívül a szakképzés megkezdésének
és folytatásának feltételeiről szóló jogszabályban előírtaknak kell hogy megfeleljen. Fontos,
hogy a nyilvántartásba vételre csak akkor kerülhet sor, ha vállalja, hogy alkalmazza az adott
szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet a gyakorlati képzés megvalósítása során.
Életkori feltétel nem került meghatározásra a tanulószerződés-kötéssel kapcsolatban, ez
azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen életkorban köthető lenne tanulószerződés.
Tekintettel arra, hogy a szakiskolában a gyakorlati képzés a kilencedik évfolyamon csak
iskolai tanműhelyben folyhat, ezért legkorábban tizenöt éves kor után van lehetősége a
tanulónak a szerződéskötésre. Más iskolatípusokban eleve idősebb életkorban kerül a tanuló a
képzés olyan szakaszába, amikor tanulószerződést köthet.
A 44. §-hoz
A szakasz a tanulószerződés kötésére jogosult szervezeteket tartalmazó nyilvántartás tartalmát
határozza meg. Fő elve a rendelkezésnek, hogy minden olyan elemet tartalmazzon, ami
nélkülözhetetlen a szakmailag és törvényességi szempontból kifogástalan gyakorlati képzők
regisztrálásához, és ne tartalmazzon olyan információkat, amely az előbbi cél érvényesülése
szempontjából felesleges. A nyilvántartás ennek megfelelőn a gyakorlati képzés folytatására
jogosult szervezet beazonosításához szükséges adatokat, a nyilvántartásba vétel és a
nyilvántartásba vevő adatait, valamint nyilvántartásba vett kapacitására vonatkozó adatokat
tartalmazza.
Fontos, hogy egyértelmű legyen minden érintett számára, hogy a nyilvántartott
tanulószerződések élnek-e, megszűntek-e, azaz egy adott időpontban megállapítható legyen a
hatályos tanulószerződések száma. A teljesség elvének érvényesítése érdekében a törtölt
tanulószerződések is kereshetőek lesznek, a „törölt” státuszuk feltüntetése mellett.
83
A gyakorlati képzést folytatásának másik formája is nyilvántartásba kerül, így az az
együttműködési megállapodásokat is tartalmazni fogja.
A nyilvánosság elvének érvényesítése érdekében a konkrét tanulószerződések és az
együttműködési megállapodások kivételével bárki hozzáférhet a benne szereplő adatokhoz,
azaz egy adott tanuló, szülő előre tájékozódhat, hogy a lakóhelyéhez közel, a tanuló által
érintett szakmában milyen gyakorlati képzőhelyekkel tudna potenciálisan tanulószerződést
kötni.
A költségek elszámolásának, az adózási feltételek érvényesítésének és a szakmaszerkezet
figyelemmel kísérésének érdekében a mások számára nem nyilvános tartalom is hozzáférhető
az állami adóhatóság és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv számára.
A 45. §-hoz
A nyilvántartásba vételi eljárás szabályai kerültek megállapításra ebben a szakaszban, amely
szerint az eljárást a Ket. alapján folytatja le a gazdasági kamara illetékes szerve, amely döntés
ellen az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez lehet fellebbezéssel élni. A
nyilvántartásba vételi eljárás részletes szabályait, feltételeit, garanciáit külön kormányrendelet
fogja tartalmazni.
A 46. §-hoz
A tanulószerződés megkötésében továbbra is a gazdasági kamara fogja a legfontosabb
szerepet játszani, hiszen a nyilvántartásukban szereplő szervezetek fognak szerződni a
tanulókkal. A szabályozás fő elve, hogy elsősorban a gazdasági kamara gondoskodjon a
tanulószerződés létrehozásáról, mindenképpen ő adjon segítséget ahhoz, hogy a tanuló
találjon megfelelő gyakorlati képzőhelyet magának és csak akkor kerüljön sor arra, hogy a
tanuló iskolai tanműhelyben legyen gyakorlaton, ha egyáltalán nincs tanulószerződés kötésére
alkalmas, hajlandó, létező szervezet. A tanulószerződéssel kapcsolatos bármilyen változást
(annak megkötését, módosítását, megszűnését, adataiban bekövetkezett változtatást)
meghatározott időn belül át kell vezetni a nyilvántartásban.
A 47. §-hoz
A szakképző iskolának kellő időben tisztában kell lennie a következő tanév előtt azzal, hogy a
nála tanulói jogviszonyban álló tanulók közül ki fog tanulószerződés keretében és ki fog
iskolai tanműhelyben gyakorlati képzésen részt venni. Ez pedagógusok, eszközök, egyéb
kapacitások biztosítása és oktatásszervezési szempontokból nélkülözhetetlen. Ezért szükséges
bejelenteni a tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezetnek a tanév megkezdése előtti május
hó tizenötödik napjáig, hogy kikkel kíván tanulószerződést kötni. Ha pedig a tanulószerződés
megkötés megtörtént, azt a lehető leghamarabb be kell jelentenie az iskolának.
Főszabály szerint a tanulószerződést legkésőbb a tanév megkezdése előtt kell megkötni,
azonban előfordulhat (pl. azért, mert később talál gyakorlati képzőt), hogy ez a tanév kezdetét
követően történik meg.
Változás a korábbi rendelkezésekhez képest, hogy már nem a gazdasági kamara képviselője
előtt, azaz az ő jelenlétében kell megkötni a tanulószerződést, hanem az a későbbi
ellenjegyzéssel válik érvényessé, hiszen a gazdasági kamara a nyilvántartásba vétel előtt
egyébként is ellenőrizni köteles a tanulószerződés szabályszerűségét, tartalmát. A két aktus
(azaz a megkötés és az ellenjegyzés) történhet egyszerre is, azonban a tapasztalatok azt
mutatják, hogy az esetek kis hányadában került csak sor a gazdasági kamara képviselője előtt
történő szerződéskötésre.
84
Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányának a szakképző iskola részére történő
átadása az iskola munkáját segíti a korábban kifejtetteknek megfelelően.
A 48. §-hoz
A tanulószerződés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó előírások részben megegyeznek a
korábbi szabályozással. A szerződéskötő felek és a szakképző iskola, valamint a tanult
szakképesítés adatai továbbra is részei a tanulószerződésnek. A gyakorlati képzés helye
mellett azonban - a gyakorlati képzésért való felelősségvállalásra vonatkozó új alapelveknek
megfelelően - a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személyt is konkrétan meg kell nevezni.
Elképzelhető ugyanis, hogy a gyakorlati képzés során a tanuló több szakoktató „keze alatt”
megfordul, valakinek - aki nem feltétlenül azonos a gyakorlati képzést szervező
képviselőjével - ebben az esetben is felelnie kell a tanuló gyakorlati előmeneteléért.
A pénzbeli juttatás pontos összegén kívül a jövőben a tanulói juttatás emelésének,
csökkentésének a gyakorlati képzést folytató szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi
tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét is meg kell jeleníteni a
tanulószerződésben. Ez arra garancia, hogy a tanuló tisztában legyen azzal, milyen feltételek
teljesítése esetén jogosult pl. többletjuttatásra.
A tanulószerződés továbbra is tartalmazza a tanuló kötelezettségeit a gyakorlati képzéssel
kapcsolatban.
A 49. §-hoz
A törvényjavaslat a jövőben világosan és egymástól elkülönült szakaszokban tartalmazza a
tanulószerződés megszűnésének eseteit és a megszüntetésének jogszabályi lehetőségeit.
Továbbra is objektív megszűnési oknak számít a szakmai vizsga letétele, a tanulói jogviszony
megszűnése, a gyakorlati képzést folytató jogutód nélküli megszűnése és a gyakorlati
képzésben való részvételtől való eltiltása, valamint a tanuló halála.
Bár a felek akaratától függ, a megszűnés eseti között szabályozza a törvényjavaslat a közös
megegyezés, a rendes és a rendkívüli felmondás eseteit, amelynek oka, hogy valamennyi
esetben azt az időpontot (napot) is megjelöli a törvényjavaslat, amikor a megszűnés
bekövetkezik. Ezek a pontosító rendelkezések segítséget nyújtanak a tanulószerződés hatálya
megszűnésének pontos megállapításában.
A megszűnés indokolt eseteiben előírja a törvényjavaslat a tanuló gyakorlati képzése további
biztosításának kötelezettségét és a szakképző iskola tájékoztatását.
Az 50. §-hoz
A rendelkezés rögzíti a felmondás két módját, a rendes és a rendkívüli felmondást, valamint
azt, hogy erre is csak írásban kerülhet sor, és hogy ezekben az esetekben is meg kell tenni a
szükséges tájékoztatást a szakképző iskola és a nyilvántartást vezető szervezet felé.
Az 51. §-hoz
A rendkívüli felmondás szabályozása teljes körűvé és többi megszűnési esettel koherenssé
vált a törvényjavaslatban. A tanuló esetében erre akkor van lehetőség, ha a gyakorlati képzést
folytató jogszabálysértést követ el. A jogszabálysértés lehet bármilyen, a szakképzési, más
ágazati törvényben vagy a szakképzésre vonatkozó végrehajtási jogszabályokban előírt olyan
kötelezettség megszegése, amely vagy közvetlenül, vagy közvetetten összefügg a gyakorlati
képzéssel és a tanulószerződéssel (pl. a tanuló részére nem a törvényben előírt tanulói juttatást
biztosítja a gyakorlati képzést folytató, vagy a képzésért pénzt kér vagy fogad el.) A
85
jogszabálysértés bekövetkezhet munkajogi vagy akár büntetőjog kategóriába tartozó esetben
is (pl. tettlegesség).
Minden esetben feltétel azonban, hogy a jogszabálysértést pontosan meg kell jelölni. Ez nem
azt jelenti, hogy a tanulónak a jogszabályt és a jogszabályhelyet pontosan meg kell jelölni,
csupán egyértelműen be kell tudni azonosítani a kiváltó okot. Ebben nyújt segítséget a
törvényjavaslat által előírt kötelezettség, amely szerint a rendkívüli felmondást a
nyilvántartást vezető szervvel, azaz a gazdasági kamarával történt egyeztetésnek kell
megelőzni. Ennek során a tanuló által megjelölt jogszabálysértés körülményeinek tisztázására
is sor kerül, amely egyértelművé teszi, hogy a tanuló alapos okkal élhet-e ezen jogával.
Mindkét fél lehetősége, hogy rendkívüli felmondással szűntesse meg a tanulószerződést, ha
olyan ok következik be, amely (ha a gyakorlati képzést folytató miatt következett be, de nem
minősül jogszabálysértésnek) a továbbiakban nem teszi lehetővé a tanulószerződés
fenntartását. Ebben az esetben az ok orvoslására nincs lehetőség. A törvényjavaslatban leírt
feltételeknek együttesen kell fennállniuk, azaz a tanulószerződésben vállalt lényeges
kötelezettséget szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben kell megszegni,
a rendkívüli felmondás jogának gyakorlásához. Ezen kívül minden más eset is oka lehet a
rendkívüli felmondásnak, ha az olyan magatartásból ered, amely a tanulószerződés
fenntartását lehetetlenné teszi. Mindkét esetben további feltétel, hogy az említett okok
olyanok legyenek, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanuló szakmai vizsgára történő
felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása lehetetlenné váljon vagy jelentős
akadályba ütközzön.
Ennek mérlegelése, megítélése vita esetén a bíróság hatáskörébe tartozik.
A csak a gyakorlati képzést folytató számára nyitva álló rendkívüli felmondási lehetőség
akkor is megvalósul, ha a tanuló tanulmányai nem megfelelő teljesítése miatt már másodszor
kényszerül a szakképzési évfolyam megismétlésére.
A rendkívüli felmondás különös és kivételes jellegét erősíti az az új rendelkezés, amely
bármely fél számára csak akkor teszi lehetővé a tanulószerződés ilyen módon történő
megszűntetését, ha biztosított a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása más
gyakorlati képzést folytatónál.
Az 52. §-hoz
A szakasz a rendkívüli felmondás további szabályait fogalmazza meg, az indoklási
kötelezettséget, amely kötelezettség csak a gyakorlati képzést folytatóra terjed ki. A vita
bírósági hatáskörébe utalása esetén az új szabályozás is meghatározza ennek határidejét és
halasztó hatályát. Utóbbi következménynek az indoka a rendkívüli felmondás különös és
kivételes jellege.
Az 53. §-hoz
A rendelkezés kötelezi a gyakorlati képzést folytatót, hogy a tanulószerződés megszűnéséről
értesítse a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát is. Ez a kötelezettség a
tanulószerződéses rendszer átláthatóságát segíti elő. Továbbra is köteles a gyakorlati képzést
folytató a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló részére igazolást kiállítani a gyakorlati
képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről, hiszen akár tovább
folytatódik a tanuló gyakorlati képzése - tanulószerződés, együttműködési megállapodás
keretében vagy iskolai tanműhelyben - akár nem, a tanuló által már teljesített gyakorlati
képzés a későbbikben is igazolható kell hogy legyen.
86
Az 54. §-hoz
Teljesen új szabályozás valósul meg törvényjavaslatban a tanulószerződés szüneteltetése
kapcsán. A korábbi szabályozás ezt az esetet nem érintette, azonban előfordulnak olyan
esetek, amikor a közoktatásra vonatkozó szabályok szerint a tanulói jogviszony
szüneteltetését kéri a tanuló (pl. külföldi tanulmányok, családi okok, szülés, stb.) miatt. Ebben
az esetben - automatizmus alapján - a tanulószerződés is szünetel, hiszen passzív módon él a
tanulószerződéses jogviszony alapjául szolgáló tanulói jogviszony is. Ebben az esetben kizárt
és logikátlan, hogy a tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés is tovább folyjon, ezért
mondja ki az új szabályozás, hogy ez alatt az időszak alatt a tanulószerződésből eredő jogok
és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak a tanuló nem kötelezhető a gyakorlati
képzőhelyen történő megjelenésre, hanem a tanulót sem illetik meg a tanulószerződésből
eredő jogosultságok, pl. a tanulói juttatás, szolgálati idő, stb. A helyzet rendezése érdekében
ebben az esetben is célszerű a tanulószerződés további sorsáról a feleknek megállapodniuk a
tanulói jogviszony szüneteltetésének megszűnése, vagy véglegesség válása esetére. A
szünetelés ideje a tanuló szolgálati idejébe sem számít bele, ugyanis ezen idő alatt nem
történik részére kifizetés, amiből járuléklevonásra sem kerül sor.
Tekintettel arra, hogy a tanulói jogviszony szüneteltetése a tanulószerződést kötő gyakorlati
képzést szervezőt is érinti, ezért a tanuló tanulói jogviszony szüneteltetésének kezdetéről és
végéről a szakképző iskola értesíti mind a gyakorlati képzést folytatót, mind a nyilvántartást
vezető szervet.
Az 55. §-hoz
A szakasz a kiskorú tanulóra vonatkozó külön szabályokat és garanciákat fogalmazza meg a
tanulószerződés megkötése, felmondása és módosítása esetére. Ekkor - a kiskorú más
jognyilatkozataira vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - be kell szerezni a szülő vagy a gyám
írásbeli hozzájárulását is.
Az 56. §-hoz
Az együttműködési megállapodás korábbi szabályozásához képest szigorítást tartalmaz a
rendelkezés. Együttműködési megállapodás a gyakorlati képzés negyven százalékáig köthető
-	a költségvetési szervek és a felnőttoktatás sajátos munkarendjei kivételével - a gyakorlati
képzés szervezésére, illetve abban az esetben is a teljes gyakorlati képzésre, ha annak aránya a
képzés egészén belül a negyven százalékot nem éri el. Együttműködési megállapodás esetén a
gyakorlati képzés és a szakmai vizsgára történő felkészítés fő felelőse a szakképző iskola
marad. Éppen ezért az együttműködési megállapodásban részt vevő felek nincsenek
korlátozva a tanulószerződéshez hasonló módon a partner megválasztásában, hanem az
együttműködési megállapodást megkötő szakképző iskola feladata vizsgálni, hogy mely
feladatokhoz állnak rendelkezésre az együttműködő félnél a feltételek. A szakképző iskola
feladata gondoskodni arról is, hogy az együttműködésben részt vevők számára egyértelmű
legyen a gyakorlati képzés feladatainak elosztása a szakképzési kerettanterv és az iskola
szakmai programja figyelembe vételével.
Bár bizonyos szakképesítések körében - egyéb más szervekkel, szervezetekkel együtt a
költségvetési szervekre is kiterjesztésre kerül a tanulószerződés kötési lehetőség -, megmarad
a költségvetési szervekre vonatkozó azon korábbi lehetőség, amely szerint a képzés jellegétől
függetlenül a gyakorlati képzés egészére is köthető együttműködési megállapodás ezen
intézményekkel.
87
Az 57. §-hoz
Az együttműködési megállapodás tartalmát korábban a szakképzési hozzájárulásról és a
képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szabályozta, az alapvető változás a
vonatkozó szabályozás átemelése a törvényjavaslatba. Szövegszerűen sok tekintetben
megegyezik a korábbi előírásokkal, azzal a kivétellel, hogy a felsőfokú szakképzésnek a
törvényjavaslat hatálya alól történő kikerülése következtében a felsőoktatásban hallgatói
jogviszonyban állókra vonatkozó szabályozási elemek is törlésre kerültek.
A szabályozásból kikerült a fenntartói jóváhagyásra, mint érvényességi kellékre vonatkozó
előírás is az eddigi tapasztalatokra figyelemmel: az együttműködési megállapodás megkötése
és a képzés megkezdése között nem minden esetben került sor a fenntartói jóváhagyásra.
Ugyanakkor a fenntartói jóváhagyás a célját sem minden esetben érte el, a fenntartók nem
szükségképpen használták az intézményi költségvetések tervezésekor az együttműködési
megállapodásból adódó kötelezettségeket, illetve felszabaduló forrásokat. Emiatt az
intézmények és fenntartóik saját szabályozási körébe utalja a törvényjavaslat a kérdést, az
együttműködési megállapodás jóváhagyási folyamatát, egyéb tartalmi elemeit minden
fenntartó és intézmény maga szabályozza, az egyéni sajátosságok szerint.
Az 58. §-hoz
Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés teljes körű ellenőrzése több
szervezet együttműködésével valósul meg. A szakképzést folytató iskola, illetve szervezet
tevékenysége hatósági, törvényességi ellenőrzése alapvetően a fővárosi és megyei
kormányhivatal feladata, míg a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tartalmi ellenőrzését és
a komplex szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter, illetve a gazdasági kamara
végzi. A szakmai irányultságú ellenőrzéseket szakértők bevonásával kell elvégezni. Kiadásra
kerül az országos szakképzési szakértői névjegyzék, amelyet az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv kezel.
Az 59. §-hoz
A minőségi szakmai-pedagógiai munka folyamatos ellenőrzés és értékelés mellett
biztosítható. A korábbi, elsősorban kimenet-szabályozott és kimenet-ellenőrzött, csak a
képzés teljesítését, a szakképzettség megszerzését vizsgáló rendszer átalakul, és a jövőben az
ellenőrzési tevékenység kiterjed a tanítás-tanulás teljes folyamatára, a szakmai-pedagógiai
munka egészére. Az iskolák ez irányú átfogó, külső ellenőrzésére a nemzeti köznevelésről
szóló törvény szerint ötévente, szakértők bevonásával sor kerül.
Maga a komplex szakmai vizsga, a vizsgaszervezés módja, előkészítése, bonyolítása, a
vizsgabizottság tagjainak tevékenysége stb. is ellenőrzés tárgyává válik. A szakmai vizsgák
ellenőrzésére arra képzett szakmai szakértők bevonásával kerül sor.
A 60. §-hoz
A duális jellegű szakképzés bevezetése a gyakorlati képzést szervező szervezetek és a
gazdasági kamarák gyakorlati képzésben való együttes szerepvállalását hivatott megerősíteni.
A szakképzési kerettantervekben előírt és a gyakorlati képzést szervező szervezeteknél
megvalósuló oktatási-képzési folyamat kontrollja a gazdasági kamarák által végzett hatósági
ellenőrzések keretében történik. Amennyiben a gyakorlati képzést szervező szervezetek
tanulószerződéses formában végzi a gyakorlati képzést, úgy a képzés ellenőrzésének
88
megszervezése és lefolytatása elsősorban a gazdasági kamara hatásköre, míg az
együttműködési megállapodással folyó képzések esetében az ellenőrzések fő felelőse az
iskola. Mindkét esetben elvárt azonban, hogy az ellenőrzés során a képzésben érintett minden
fél képviselete biztosított legyen.
Ellenőrzés a képzést felügyelő szervek, illetve a képzési folyamat bármely szereplője, továbbá
szülői kérésére is indítható.
A 61. §-hoz
A törvényjavaslat pontosan rögzíti, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a képzés
mely területein kell a szervezés tekintetében különös körültekintéssel eljárni, illetve, hogy a
gazdasági kamara a hatósági ellenőrzés során, elsősorban mely területeket ellenőrzi.
Amennyiben a gazdasági kamara a hatósági ellenőrzés alkalmával a képzést nyújtó gyakorlati
képzést szervező szervezeteknél a gyakorlati képzéssel összefüggésben jogszabálysértést
tapasztal, végzéssel kötelezi a gyakorlati képzést szervező szervezetet a jogellenes körülmény
megszüntetésére, illetve, ha a felszólítás nem vezet eredményre és a gyakorlati képzést
szervező szervezetek a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülését veszélyezteti, úgy a
gyakorlati képzést szervező szervezeteket pénzbírsággal sújtja, továbbá eltiltja a képzés
folytatásától. A képzés eltiltásáról szóló határozatot nyilvánosságra kell hozni.
A 62. §-hoz
Ahhoz, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet bekapcsolódhasson a gyakorlati
képzésbe és tanulószerződéssel tanulót foglalkoztathasson, nyilvántartásba kell vétetnie magát
a gazdasági kamaránál. A nyilvántartásba vétel elmulasztása esetén a gazdasági kamara
először figyelmezteti a gyakorlati képzést szervező szervezetet, de a figyelmeztetést követő
ismételt jogellenes magatartást észlelve eltiltja a gazdálkodót a képzésben való részvételtől.
Az eltiltás a képzéssel összefüggésben elszámolt költségek képzési alaprészbe történő
azonnali visszafizetésével jár, amely pénzügyi teljesítést az adóhatóság ellenőrzi.
A 63. §-hoz
A tanulói juttatás rendszerét továbbra is fenntartja az új szabályozás. Pénzbeli tanulói juttatás
a gyakorlati képzésen tanulószerződés alapján részt vevő tanulónak, valamint az összefüggő
szakmai gyakorlat idejére annak a tanulónak jár, aki a gyakorlati képzésben együttműködési
megállapodás alapján vesz részt. Utóbbiak közül csak annak, aki nappali rendszerű oktatásban
veszt részt a szakképzésben.
A tanulói pénzbeli juttatást továbbra is havonta kell fizetni, havi mértéke pedig a minimálbér
összegének meghatározott szorzata. A szorzó a szakképesítésre a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül
megállapításra. Ez alapján összesen hét kategóriába sorolhatók a szakmák a 20-80-as aránytól
a 80-20-as gyakorlat-elmélet arányáig terjedően. A pénzbeli juttatást a jövőben is emelni kell
félévente a tanulószerződésben meghatározott szempontok alapján, amely során a tanuló
tanulmányi eredményét éppúgy figyelembe kell venni, mint a gyakorlati képzés során nyújtott
teljesítményét és szorgalmát.
Eddig nem jelentett negatív pénzügyi következményt a tanulónak, ha megbukott. A jövőben
ebben az esetben a tanuló csökkentett tanulói juttatásra jogosult csak, amely ösztönzőleg hat a
89
tanuló tanulmányaira, másrészt erősíti a tanuló felelősségtudatát és a teljesítményért járó
jutalom megbecsülését. Az új rendelkezések azt az anomáliát is kezelik, amely szerint ha a
tanuló a befejező szakképzési évfolyamon megbukott, akkor is az általa egyébként nem
teljesíthető szakmai vizsgáig (azaz a tanulószerződés elviekben megvalósuló megszűnéséig)
kapta juttatását. A jövőben a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól ebben az esetben a
tanuló juttatásra már nem jogosult.
A tanulói juttatással kapcsolatban a tanulószerződés kötelező tartalmi elemeinél felsoroltak
mellett egyéb kérdéseket is rendezni kell a tanulószerződésben (a pénzbeli juttatás
kifizetésével, az abból történő terhek levonásával, és a tanuló tájékoztatásával kapcsolatban.)
A 64. §-hoz
A tanulót a pénzbeli juttatás továbbra is teljes hónapra illeti meg, azaz azokat az eseteket
kivéve, amikor a hónap közben jön létre vagy szűnik meg a tanulószerződés, nem lehet a
hónapra megállapított juttatás összegét csökkenteni. Változatlanul jár a juttatás a júliusi és
augusztusi hónapokra is, kivéve a befejező szakképzési évfolyamot.
A Munka Törvénykönyve szerinti betegszabadság időtartamára a tanulói pénzbeli juttatás
hetven százaléka jár a tanulónk. Ez a szabály a hosszú évekig fennálló inkoherencia után az új
szabályozással összhangba került a munkajogi szabályokkal. A tanulói juttatással
kapcsolatban a kifizetésre, a jogalap nélküli kifizetésre és a levonásra a Munka
Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.
A 65. §-hoz
A tanuló a szakmai vizsgára való felkészülés mellett munkát is végez, ezért a tanuló részére
díjazás jár. A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló
részére csak az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára jár juttatás, az eddigi
szabályoknak megfelelően. A rendelkezés ösztönözni kívánja a tanulókat arra, hogy lehetőség
szerint tanulószerződés keretében kerüljön sor a gyakorlati képzésükre.
Az összefüggő szakmai gyakorlat a juttatás szempontjából ugyanúgy viselkedik, mint a
tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés, összege is azonos egy hónapra vetítve.
Tekintettel azonban arra, hogy a tanulószerződés éves, féléves képzési időciklusokat fog át, az
összefüggő szakmai gyakorlat pedig hetekben kerül meghatározásra a nyári időszakban, az
együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás a megkezdett hetek
után jár. Ennek összege hetekre bontva, arányosan azonos a tanulószerződés alapján kifizetett
havi juttatással. Ha tehát pl. egy tanuló három hetes nyári gyakorlaton vesz részt, az azonos
szakmát tanulószerződés alapján tanuló havi juttatásának a %-ét fogja kapni.
Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartalma napokban, illetve hetekben mérhető, ezért a
tanuló számára is fontos, hogy lehetőleg valamennyi képzési napon részt vegyen.
Amennyiben hiányzik egy-egy gyakorlati képzési napról, ezen napokkal arányosan
csökkenteni kell a tanulói juttatását is.
A 66. §-hoz
A szabályozás részben már létező, részben új szabályokat állapít meg a szakképzésben részt
vevő tanuló szünetével és felkészülési idejével kapcsolatban. Továbbra is jár a kiskorú tanuló
részére az évi harmincöt-, a nagykorú tanuló részére pedig az évi harmincnapnyi szünet.
90
Ennek elnevezése „pihenőnapra” változott annak érdekében, hogy egyértelműen
megkülönböztethető legyen a valamennyi tanulónak járó egyéb oktatási szünetektől. A
pihenőnapok a gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a munkajogi szabályok
analógiájára megalkotott „szabadság”, a felnőtt munkavállalókhoz képest kedvezőbb
mértékekben. A pihenőnap ennek megfelelően munkanapokban számítandó (ellentétben a
nemzeti köznevelésről szóló törvényben szereplő legalább harminc napos nyári szünettel),
azaz a számításánál a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül
kell hagyni. Figyelembe kell viszont venni a pihenőnap kiadásánál a tanulókat a nemzeti
köznevelésről szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szüneteket, ezeket a
valamennyi tanulót megillető szüneteket tehát nem kell „levonni” a pihenőnapok számából.
A jövőben a befejező szakképzési évfolyamokon az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga
között nem kötelező a tanulónak gyakorlati képzésen részt venni, hiszen az utolsó tanítási
nappal a tanuló „teljesítette” az adott évfolyam követelményeit. Ha ezt követően is kötelezően
folyna a gyakorlati képzés, annak teljesítése, mulasztása már nem lenne beszámítható az adott
tanévbe. Azonban ezen idő alatt is lehetősége van a tanulónak arra, hogy a szakmai vizsga
előtt a vizsgára való felkészülés céljából gyakorlati képzésen vegyen részt. Ebben az esetben a
gyakorlati képzés feltételeiről egyénileg kell a gyakorlati képzést folytató szervezettel
megállapodni.
Ha az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között gyakorlati képzésre sor kerül az
előbbieknek megfelelően, a tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap
egyéni felkészülési idő illeti meg, hogy az a korábbi szabályokban is szerepel. A felkészülési
idő kiadásánál egyértelműen megfogalmazásra került, hogy azt közvetlenül a szakmai vizsga
előtt kell kiadni, mégpedig a külön megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés idejének
terhére. A felkészülési időt nem lehet több alkalommal, részletekben kiadni, azt összefüggően
kell biztosítani, hogy a tanuló a szakmai vizsgára megfelelő időtartamban felkészülhessen.
A 67. §-hoz
A szakasz változatlanul tartalmazza a tanuló betegsége idejére járó ellátásokat, a tíz nap
betegszabadságot, az üzemi baleset és foglalkozási betegség esteit, a szülési szabadság
igénybevételének lehetőségét. A Munka Törvénykönyve szerint biztosított tizenöt napnyi
betegszabadsághoz képest a tanuló részére azért tíz nap kerül megállapításra a szabályozás
szerint, mert a tanuló - az összefüggő gyakorlat kivételével - a nyári időszakban általában
nem vesz részt gyakorlaton, így arányosan, nagyságrendileg kevesebb idő szolgál alapul a
betegszabadság biztosítása szempontjából.
A 68. §-hoz
A tanulókat megillető egyéb juttatások körében meghatározásra kerülnek azok a
természetbeni előnyök, amelyek a tanuló gyakorlati foglalkoztatását eleve lehetővé teszik,
vagy azt megkönnyítik. Ezen juttatások biztosításának módját, mértékét miniszteri rendelet
szabályozza. Az alacsonyabb szintű jogszabályból törvényi szintre került annak a
szabályozása, hogy a gazdálkodó szervezet a tanulót - a többi munkavállalónak biztosított
juttatásoknak megfelelően - jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális
támogatásban is részesítheti.
A 69. §-hoz
91
A kártérítési felelősség szabályai a tanuló által a kötelezettségeinek vétkes megsértésével
okozott károk megtérítését, valamint a tanulónak okozott kár megtérítését határozzák meg. A
tanuló által okozott kár megtérítésének, vétkesség, azaz szándékosság esetén nincs korlátja, a
teljes kárt köteles megtéríteni a gyakorlati képzés szervezőjének.
A 70. §-hoz
A kártérítési felelősségre körébe tartozó esetekre a Munka Törvénykönyve kártérítési
felelősségi szabályait kell alkalmazni. A tanuló az általa gondatlanságból okozott kárért is
helytállni köteles, de csak részben, a helytállás csak meghatározott mértékig terjed, hiszen a
tanuló lehet kiskorú is, önálló jövedelemmel általában nem rendelkezik. Ezt a mértéket a
gondatlanságból okozott kár esetén annak ötven százalékában határozza meg a szabályozás,
azonban ebben az esetben sem lehet több a megtérítés mértéke, mint a tanuló pénzbeli
juttatásának egyhavi összege.
Ez utóbbi esetben a nagyobb károkozás (pl. egy drágább gép meghibásodása, vagy egy
értékesebb munkadarab megrongálódása) értékét a félhavi tanulói juttatás (amely nagyjából
tízezer forintos nagyságrendű összeg) nem fedezi. Ezért írja elő új szabályként a
szakképzésről szóló törvényjavaslat, hogy a gyakorlati képzés szervezője a tanuló részére
felelősségbiztosítást köteles kötni. A felelősségbiztosításnak éppen az a célja, hogy a tanuló
által okozott, de a tanuló által meg nem térített károkat fedezze.
A 71. §-hoz
Az utóbbi években egyre több felhatalmazást kapott a Kormány rendeletalkotásra a
szakképzéssel kapcsolatban, amelyek folyamatosan jelentek meg a szakképzési ágazati
törvényekben. Az 1993-ban elfogadott szakképzés törvényben még nem szerepeltek
kifejezetten a Kormányhoz delegált jogalkotási feladatok, jelenleg viszont igen, ez
indokolja, hogy a Kormány szerepeljen és megjelenjen a szakképzés kormányzati
irányításáról szóló alcímben. Tekintettel arra, hogy a Kormány tagjainak többsége
szakképesítésért felelős miniszteri státusszal is rendelkezik, továbbá egyes feladatok
esetén a szakképzés minden területére kiterjedő átfogó szabályozás megalkotása indokolt,
célszerű ezen teendőket a Kormány feladatai között szerepeltetni. Léteznek továbbá olyan
kérdések, amelyeket sem a szakképesítésért felelős miniszter, sem a szakképzésért felelős
miniszter szintjén nem lehetséges eldönteni, azért e kérdésekben a Kormány dönt (pl.
kiemelt szakképzés programok indítása). A struktúrában jól elhatárolhatóan megjelennek a
szabályozás szintjei.
A 72. §-hoz
Ez a § a szakképzés átfogó ágazati irányítási feladatait határozza meg és rendeli azokat a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe. E feladatkörbe tartoznak a
nem kormányzati szintű jogalkotási feladatok (szakképzési névjegyzékek szabályai,
vizsgaengedély eljárási díj), az ágazati szakmai testületek, bizottságok működtetése, a
szakképzés hatáskörébe tartozó kerettantervek kidolgoztatása, az állam által elismert
szakképesítések szakmai vizsgaelnökeinek kijelölése.
Új elemként jelenik meg, hogy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
dolgoztatja ki a szakképzési kerettanterveket mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai
92
képzésekre. Ehhez kapcsolódóan kezdeményezi a közismereti tárgyak oktatásához a
szakiskolákban, továbbá a szakközépiskolákban kötelezően alkalmazandó kerettantervek
elkészítését és kiadását az oktatásért felelős miniszternél. Közvetlenül - vagy az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján - valamennyi szakképesítés
tekintetében megbízza a szakmai vizsgabizottság elnökét, kivéve a gazdasági kamara
hatáskörébe tartozó szakmák esetén.
A 73. §-hoz
A szakképzés kormányzati irányításának alsó szintjén a szakképesítésért felelős miniszterek
feladatai kerülnek meghatározásra. Az e szakaszban szabályozott jogkörök teremtik meg a
lehetőséget a szakképesítésért felelős minisztereknek az alágazati szakképzési feladatok
ellátására, az ágazati sajátosságok érvényesítésére.
A szakképesítésért felelős miniszter jogosultságai közül kikerülnek a 71. §-ban kifejtettek
értelmében a vizsgaelnöki delegálásra vonatkozó jogok, a vizsgaelnöki névjegyzékre
történő javaslattételi jog viszont erősebben fog érvényesülni. Ez a valamennyi
szakképesítésre kiterjedő vizsgaelnöki delegálás biztosítja a szakmai vizsga
függetlenségét. Ezt biztosítja az, hogy évente legalább kettő alkalommal tehet javaslatot az
országos szakképzési névjegyzékre történő felvételre.
A 74. §-hoz
A szakképzés rendszerében működő kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetek között kiemelt
szerepköre van az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek, amelynek feladatait indokolt
a törvényjavaslatban rögzíteni. E feladatok körébe tartozik elsősorban az állam által elismert
szakképesítéseket felépítő szakmai követelménymodulok országos modultérképének a
gondozása, a komplex szakmai vizsgák adatait (törzslapokat) tartalmazó központi
nyilvántartás kezelése, a szakképzési hozzájárulással, támogatások kezelésével kapcsolatos
központi feladatok ellátása és a Felnőttképzési Akkreditáló Testület működtetése.
Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv feladatai alapvetően változatlanok maradnak a
korábbiakhoz képest, lényeges változás azonban, hogy a szakképzési hozzájárulással
kapcsolatos bevallási, elszámolási és ellenőrzési feladatokat a jövőben nem az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogja ellátni. Az
ennek megfelelő módosított rendelkezéseket a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény
tartalmazza. Emellett meghatározásra és egyben pontosításra került, hogy a szakmai
követelménymodulokról szóló kormányrendelet alapján az állami szakképzési és
felnőttképzési intézet állítja össze és hozza nyilvánosságra az országos modultérképet.
Pontosításra került továbbá, hogy az intézet a többi kutató- és fejlesztő-szolgáltató intézeten
kívül a megyei és fővárosi kormányhivatalokkal is együttműködik a szakképzési, köznevelési
feladatai ellátása tekintetében.
A 75. §-hoz
A versenyképes szakképzés kialakítása, a gazdaság, illetve a szakképzés kapcsolatának
erősítése, a fizikai szakmák társadalmi megítélésének javítása érdekében indokolt továbbra is
megtartani azt a lehetőséget, hogy a szakképesítésért felelős miniszter egyes szakmai
feladatainak operatív ellátását átadhassa a gazdasági kamaráknak. A rendelkezések teljes
93
körben tartalmazzák a gazdasági kamarák szakképzéssel kapcsolatos feladatait, amelyek
közül több a törvényjavaslat egyéb fejezeteiben részletesen is kifejtésre kerülnek. Itt kerülnek
rögzítésre továbbá a gazdasági kamarák a szakképzés egészéhez kapcsolódó, máshol nem
szabályozott feladatai, pl. a mesterképzés és a felnőttképzés területén folytatott gyakorlati
képzés ellenőrzése.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy azokkal a szakképesítésekkel kapcsolatban, amelyek nem
tartoznak egyetlen gazdasági kamara vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet
hatáskörébe sem (pl. egészségügyi, oktatási ágazathoz tartozó szakmák), a gazdasági kamara
bizonyos feladatok ellátásának módjáról megállapodás kössön a szakmai és
vizsgakövetelmény megjelölt szakmai szervezettel, illetve az ágazat egészében érdekelt
szakmai kamarával. Ilyen lehet pl. a szintvizsga szervezésével vagy a tanulószerződés
nyilvántartásával kapcsolatos kamarai feladatokban való közreműködés kérdése.
A 76. §-hoz
A gazdasági kamara több olyan feladatban is közreműködik, amelyek közvetlenül vagy
közvetve kapcsolódnak a szakképzésbe. Ilyen közvetett feladat pl. a pályaorientáció, amely
tipikusan több szakképzési szereplő - köztük a gazdasági kamara - közös felelőssége.
A törvényjavaslat más részében részletesen szabályozott szintvizsga szervezése is a gazdasági
kamara feladatai között kerül meghatározásra, új elem azonban, hogy a honlapján közzé kell
tennie a szintvizsga feladatbankot, amely egy közpénzből kialakított adatbázis.
Fontos kamarai feladat a szakmai versenyek szervezése, amelynek joga a szakképesítésért
felelős minisztert is megilleti. A gazdasági kamara esetében ezek a versenyek a
szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban szereplő szakképesítésekre
vonatkoznak. Tekintettel arra, hogy a versenykiírásokra az iskoláknak és a tanulóknak kellő
időben fel kell készülniük, a versenykiírásokat a gazdasági kamara évente a tanév rendjéről
szóló rendeletben előírtak szerint küldi meg a szakképzésért felelős miniszter részére.
A nemzetközi megmérettetésekben való részvétel erősítését szolgálja a WorldSkills és az
EuroSkills elnevezésű szakmai versenyekkel kapcsolatos előkészítő feladatok törvényi szinten
történő megjelenítése. Ezeken a versenyeken hazánk 2005 óta vesz részt több szakmában
képviseltetve magát. A hazai előválogató verseny előkészítéssel és lebonyolításával, a
versenyeken való részvétellel kapcsolatos feladatokat a gazdasági kamara látja már el 2011-
től kezdődően, ezért e feladatok szabályozása indokolt a törvényjavaslatban.
A 77. §-hoz
Az Országos Érdekegyeztetési Tanács megszűnésével az országos szakképzés stratégiai
kérdéseinek érdekegyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács feladatává vált,
amely a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvénybe már 2011 nyarán beemelésre kerül.
Az országos mélyebb szintű szakmai egyeztetés feladatait a kifejezetten szakképzési
szakértőkből álló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács valósítja meg.
A 78. §-hoz
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működésének szabályait korábban a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény
tartalmazta. A törvényjavaslatba emelését az indokolta, hogy a szakképzési hozzájárulásról
94
szóló törvény elsősorban pénzügyi, adózási tartalmú szakképzési ágazati jogszabály, a testület
feladatai között a jövőben a képzési alaprésszel kapcsolatos feladatok kisebb mértékben
fognak szerepelni. A testület elsősorban szakmai, tartalmi kérdésekben megnyilvánuló fórum,
azért a szakképzésről szóló törvény szabályozási területéhez jobban illeszkedik. A testület
továbbra is szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testület,
amelynek működésére vonatkozóan kisebb változások kerültek a törvényjavaslatba.
A 79. §-hoz
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács összetételére vonatkozó szabályok szerint a
testület létszáma jelentősen csökken az eddigi kerethez képest, azonban a szakképesítésért
felelős miniszterek delegáltjai a jövőben is tagjai a testületnek. A Tanács ennek ellenére
elsősorban szakmai szervezet marad, a szakképesítésért felelős miniszterek a testület elé
kerülő anyagokkal, javaslatokkal, előterjesztésekkel, jogszabálytervezetekkel kapcsolatos
véleményeket továbbra is elsősorban a részükre rendelkezésre álló közigazgatási egyeztetése
keretében tehetik meg. A Tanács további tagjai a szakképzésben érdekelt civil szervezetek, a
gazdasági kamarák, iskolafenntartók és egyéb szakmai szervezetekből kerülnek ki.
A 80. §-hoz
Az Országos Képzési Jegyzék tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és
korszerűsítését szolgáló szakmai javaslattevő, véleményező testület feladatait a jövőben a
Nemzeti Képesítési Bizottság fogja ellátni. A törvényjavaslat meghatározza a bizottság
tagjainak számát, hatékonysági okokból csökkentett létszámban. A bizottság elődjének
létszámát a korábbi szabályozás nem tartalmazta csak az összetételét határozta meg. Az új
Nemzeti Képesítési Bizottság működtetésének feladatával az állami szakképzési és
felnőttképzési szervet bízza meg a törvényjavaslat.
A 81. §-hoz
A fejlesztési és képzési bizottságok - igazodva a megyei közigazgatás-szervezés megyei
struktúrájához és a kormányhivatalok működéséhez - a jövőben az eddigi regionális szint
helyett megyei szinten szerveződnek. Az állam vagy az európai források által támogatott
iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli, a szakképzést érintő fejlesztési és beiskolázási
irányok és arányok meghatározása a bizottságok javaslattételén fog alapulni. A bizottságok
javaslatait az állami szakképzési és felnőttképzési alakítja egységes döntési javaslattá, amelyet
a Kormány fog rendeleti úton végleges döntésként jóváhagyni. A bizottsági javaslatok
megfogalmazása a hatályos szabályozásához képest korábbi időpontra, március 31-re
helyeződik, a kormánydöntés nyilvánosságra hozatalára pedig minden évben május utolsó
munkanapja a határidő. A döntés a következő évben induló tanévet érinti.
Fontos új szabály, hogy a bizottság „irány-arány” meghatározására vonatkozó javaslattételi
jogköre nem terjed ki a jövőben a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti,
kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre,
hiszen ezek a szakmák nem a munkaerő-piaci kereslet alapján határozhatóak meg elsősorban.
Ezekben a szakmákban a szakképesítésért felelős miniszternek lesz erősebb jogosítványa a
beiskolázási arányok meghatározásában.
A 82. §-hoz
95
A szabályozás a bizottság feladatait és a társszervezetekkel, intézményekkel történő
együttműködési kereteit foglalja össze. A jövőben a bizottságoknak megszűnnek a döntési
jogosítványi, elsősorban javaslattevő, véleményező és közreműködői hatáskörrel vesznek
részt a szakképzés feladatainak a megvalósításában.
Új eleme a törvényjavaslatnak, hogy a bizottság az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztését, a
szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid- és középtávú tervét az adott megyére
vonatkozóan tartalmazó koncepciót dolgoz ki. Az is új lehetősége a bizottságoknak, hogy
kezdeményezze az arra hatáskörrel rendelkező szervezetek és intézmények felé a bizottság
által indokolt változtatások megtételét, amely bármilyen olyan kérdés lehet, amely az iskolai
rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a közoktatásban és a
felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtését szolgálja.
A bizottság továbbra is javaslatot tesz a hiány-szakképesítésekre, a jövőben azonban ez alatt a
fogalom alatt nem két különböző szakképesítés-kör fog szerepelni. Bizottság jogköre
megmarad a képzési alaprész decentralizált keretével kapcsolatban, pályázatok kiírásában és
értékelésében, azonban erre csak javaslatot tesz a jövőben a miniszter felé.
A 83. §-hoz
A megyei szervezésű bizottságok tagi delegáltjainak száma hét főre csökken annak
érdekében, hogy valóban hatékony és döntés-, valamint érdemi vitaképes testületekként
működjenek a bizottságok. A testületek munkaszervezetei az oktatási hivataloktól már 2010-
ben átkerültek a kormányhivatalokhoz, a jövőben ezt a feladatot a gazdasági kamara látja el,
és készíti elő a szakképzést érintő javaslatokat, állásfoglalásokat a miniszteri döntéshez.
A 84. §-hoz
A rendelkezés tartalmazza az iskolai rendszerű szakképzés finanszírozási alapelveit, illetve a
kérdést szabályozó törvényekre történő általános hivatkozásokat. A szakképzés
finanszírozásának legfontosabb alapelvei, hogy egyrészt az ország minden polgára számára
hozzáférhető legyen az első iskolai rendszerben szerzett szakképesítés, másrészt azonban az
állam csak valóban hasznosuló képzések finanszírozását vállalja magára. Ezzel nem csupán a
hatékonyság elvét tartja szem előtt, hanem az állampolgárok érdekét is, hiszen arra kell
törekednie a szakképzés rendszerének, hogy az egyéni boldogulást is elősegítse.
Ezek megvalósítása érdekében a szakképzésben feladatellátásra kötelezett fenntartókon kívül
a szakképzési feladatokra csak azon fenntartók kaphatnak állami támogatást, amelyek a
szakképzési feladatellátás tekintetében szakképzési megállapodást kötnek az állammal. A
szakképzési megállapodásban foglaltak kontrollálásával az állam lehetőséget kap az iskolai
rendszerű szakképzés állam által támogatott részének kontrolljára, a felesleges képzési
kapacitások kivonására a nem állami rendszerből a támogatások tekintetében, valamint a
hatékony forrás-felhasználás szempontjából az állami fenntartású szakképző iskolai körön
kívül is.
A rendszer átláthatóságát szolgálja a kormányrendeleti szinten megszülető, munkaerő-piaci és
gazdasági előrejelzéseken alapuló, közép- és hosszú távú tervezésre épülő, szakmaszerkezetre
vonatkozó központi döntés. Ez az integrált állami szakképző iskolák létrehozásához, a
szakképzési megállapodások megkötéséhez, valamint a térségi integrált szakképző
központokon alapuló feladatszervezéshez szorosan kapcsolódó eleme az újraszabályozásnak.
A döntésben foglaltak a rendszer valamennyi résztvevőjére egyaránt vonatkoznak és kötelező
96
érvényűek, amennyiben állami támogatást kívánnak igénybe venni feladataik ellátásához. A
döntésben foglaltak megszegése jogosulatlan igénylésnek minősül és szankcionálható.
A rendelkezés mindezen túl a gyakorlati képzési célú együttműködési megállapodás
finanszírozásával kapcsolatban is tartalmaz új elemeket. A szabályozás a korábbi
rendelkezésekre és gyakorlatra épül, azonban a kettős finanszírozás egyértelmű kizárása
mellett azt is lehetővé teszi, hogy az együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályok
betartásával az állami támogatásban részesíthető képzések gyakorlati oktatására minden
esetben járjon állami támogatás, bizonyos esetekben a szakképző iskola közreműködésével.
A 85. §-hoz
Tekintettel arra, hogy régóta igény van a hatékony pályaorientációra, a megoldást a
szabályozásban a pályaorientációval kapcsolatos feladatokban érintett valamennyi személy és
szervezet együttműködésének megteremtése jelenti. A törvényjavaslat ezért - figyelembe
véve a nemzetközi gyakorlatot és a hazai fejlesztéseket - felvállalja azt a feladatot, hogy a
pályaorientáció kérdését minden érintett (szülők, alapfokú oktatási intézmények, szakképző
iskolák, felnőttképzési intézmények, munkaügyi szervezetek, felsőoktatási intézmények,
munkáltatók) tekintetében törvényi szintre emeli.
Az új szabályozás ennek megfelelőn meghatározza az életpálya-tanácsadást, ami a
pályaorientáció szinonimája, ezen belül pedig a pályainformáció-nyújtást, a pályaválasztási
tanácsadást, a továbbtanulási tanácsadást, a professzionális pályatanácsadást, a foglalkoztatási
és munkába állási tanácsadást, a pályakorrekciós tanácsadást, stb.
Kimondja az új szabályozás, hogy a pályaorientációs szolgáltatásban minden tanulónak a
magfelelő döntési pontok előtt egyszer legalább részesülnie kell a megfelelő továbblépést
megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében. Meghatározásra kerülnek az
életpálya-tanácsadási szolgáltatás formái, az életpálya-tanácsadás feladatainak ellátásában
részt vevő szervezetek.
E feladatok koordinálója a nemzeti foglalkoztatási szerv, amely szervezet a legalkalmasabb a
pályaorientációval kapcsolatos kormányzati feladatok háttérintézeti szintű megvalósítására,
tekintettel a TAMOP 2.2.2 programban elért eddigi eredményeire is. A feladatok részletes
szabályait végrehajtási rendelet fogja tartalmazni.
A 86. §-hoz
A hatékony pályakövetési rendszert - a pályaorientációhoz hasonlóan - ugyancsak mindenki
szükségesnek tartja. Ennek érdekében a törvényjavaslatba kerültek azok, a korábban a
közoktatási és felnőttképzési törvényekben szereplő szabályok, amelyek a pályakövetési
feladatokat határozzák meg. A szabályozás lehetővé teszi, hogy egy olyan visszajelző
információs rendszer alakuljon ki, amely a szakmák hasznosulására és a szakmai
bizonyítvány megszerzését követő elhelyezkedésre vonatkozó adatok alapján kellő segítséget
nyújt a szakmaszerkezetet alakító, a szakmák tartalmát befolyásoló és az egyes képzések
indítását engedélyező döntéshozóknak.
A szabályozásban megfogalmazásra kerül, hogy a pályakövetési rendszerbe történő
adatszolgáltatás az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében is
megvalósul. Az adatszolgáltatás mindig a komplex szakmai vizsgát követő három éven belül
történik. Attól függően fogalmazódik meg a pályakövetéssel kapcsolatban feladat a szakképző
97
iskola, a felnőttképzési intézmény, a volt tanuló vagy iskolarendszeren kívüli képzésben részt
vett felnőtt illetve a foglalkoztató számára, hogy milyen módon helyezkedett el a
munkaerőpiacon a volt tanuló, képzésben részt vevő felnőtt.
A pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladatait az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv fogja ellátni, ahol a szakmai vizsgákkal kapcsolatos dokumentumok, pl. a
törzslapok egyébként is rendelkezésre állnak.
A pályakövetési rendszer működtetése nem az egyének személyes életútját követik végig,
hanem a begyűjtött információk alapján feldolgozott, rendszerezett adatok alapján nyújt
információt a szakképzésben döntést hozók számára. Ezért adatok csak személyazonosításra
alkalmatlan módon dolgozhatók fel, és csak iskolánként csoportosíthatók és hozhatók
nyilvánosságra.
A feldolgozott információk a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv és a
szakképző iskola honlapján is bárki által tanulmányozhatóak, ugyanis egyedi azonosításra
alkalmatlan módon történik azok nyilvánosságra hozatala. A pályakövetési rendszer
működésének részletes szabályai kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.
A 87. §-hoz
A rendelkezés célja a más jogszabályokban előírt nyilvántartásokon és adatkezelésen túl a
komplex szakmai vizsga adatainak statisztikai célú felhasználási lehetőségének biztosítása a
szakképzés ellenőrzésében, értékelésében, ágazati tervezésében. A korábbi szabályozáshoz
képest nem tartalmaz új előírást.
A 88. §-hoz
A szakasz felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a Kormány jogalkotására vonatkozóan a
Kormány feladataihoz igazodóan. Ezek a gyakorlati képzést folytatására jogosult szervezetek
nyilvántartásával, az OKJ-val, a szakmai követelménymodulokkal, a szakmai vizsgadíjjal, a
szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeivel, a pályaorientációval, a
pályakövetési rendszerrel, a vizsgaszervezési engedéllyel, és a szakképzés irányainak és
arányainak meghatározásával függnek össze. Ezek közül egyes kérdéseket jelenleg is
kormányrendelet szabályoz, más kérdések a törvényjavaslat elfogadásával kerülnek először
szabályozásra, vagy kormányrendeleti szintre.
A 89. §-hoz
A szakasz a szakképzésért és felnőttképzésért felelős nemzetgazdasági miniszter részére
állapít meg felhatalmazó rendelkezéseket.
A 90. §-hoz
A szakasz a szakképesítésért felelős miniszterek részére állapít meg felhatalmazó
rendelkezéseket.
A 91. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezései szakaszosan lépnek hatályba összhangban a nemzeti nemzeti
köznevelésről szóló törvény tervezetével, 2012. január 1-jén, 2012. szeptember 1-jén (a
98
tanulószerződés nyilvántartása és a gazdasági kamara ezzel kapcsolatos feladatai), 2013.
január 1-jén (a szakképzés finanszírozása) és 2013. szeptember 1-jén (pl. pályaorientáció és
pályakövetés). A rendelkezés rögzíti a felmenő rendszerben történő alkalmazás elvét is.
A 92. §-hoz
A szakasz átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A szabályozás megteremti egyrészt a térségi integrált szakképző központok átalakulásának
lehetőségét, másrészt az átmeneti szabályokkal együtt lehetőséget ad arra, hogy a térségi
integrált szakképző központok fejlesztésére fordított uniós források ne kerüljenek veszélybe.
Ezen cél elérése érdekében - több szempontból nagyobb mozgásteret adva a térségi integrált
szakképző központokban érintett iskolák és fenntartóik számára - az uniós támogatásban
részesült projektek fenntartását, az általuk elért eredmények megőrzését lehetővé tevő
szabályozás került megfogalmazásra.
Az állami fenntartású szakképző iskolák integrációját eredményező rendelkezésben
megfogalmazott méretnél nagyobb, illetve nem csupán állami, önkormányzati
intézményekből álló térségi integrált szakképző központok esetén, amennyiben átalakításuk a
kívánt összetétel és méret eléréséhez nem lehetséges az uniós projektben vállalt
kötelezettségek miatt, a projekten belüli intézményi integráció kötelező a projektekben
érintett állami szakképző iskolák számára.
Tekintettel arra, hogy a nem állami intézményi kör hatékony működését, átláthatóságát nem
az intézményi integráció eszközével lehet elérni, ezért a szabályozás a nem állami szakképző
iskolák számára csupán lehetővé teszi a széleskörű együttműködési rendszerekben való
részvételt, azt - az érintett uniós projektekben részt vevők kivételével, a fenntartási időszak
végéig - nem sorolja a térségi integrált szakképző központ fogalom alá.
Az állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskolákat kialakító, valamint a térségi
integrált szakképző központok rendszerének átalakítását célzó rendelkezések átmeneti
szabályai megteremtik a lehetőségét annak, hogy az előírt átalakítás a lehető legszélesebb
körben végrehajtásra kerüljön úgy, hogy az uniós támogatások miatt fennálló fenntartási
kötelezettséget az átalakítás ne sértse. Azokban az esetekben, amikor az uniós támogatásban
részesült projektek nem alakíthatóak át a felsorolt térségi integrált szakképző központ
modellek egyikébe sem teljes körűen visszafizetési kötelezettség keletkezése nélkül, az
átmeneti szabályok a megfelelő kötelezettségek és garanciák előírása mellett lehetővé teszik
azt, hogy néhány állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskola kivételével, akár az
uniós projektek keretein belül, az intézményrendszernél előírt intézményi integráció az állami,
önkormányzati fenntartású szakképző iskolák körében megvalósuljon. Azzal együtt, hogy a
szabályozás szerint a központi szakmaszerkezeti döntés fenntartónként és megyénként
születik meg, a támogatott szakképesítések állami kontrollja szempontjából nem okoz jelentős
gondot az átmeneti időszakban azon állami, önkormányzati szakképző iskolák köre, amelyek
nem integrálhatók a fenntartó többi szakképző iskolájához.
A törvényjavaslat hatályba lépése előtt, a korábbi rendelkezéseknek megfelelően létrehozott,
támogatott térségi integrált szakképző központ fenntartási kötelezettségét is előíró, uniós
támogatásban nem részesült térségi integrált szakképző központokban érintett
intézményfenntartók és szakképző iskoláik, valamint a gyakorlati képzés szervezésében részt
vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények továbbra is együttműködhetnek
egymással, szolgáltatásaikat szabadon összehangolhatják. A törvényjavaslat rendelkezései
99
alól felmentést azonban nem kapnak, a későbbiekben a szabályozás értelmében
együttműködési rendszerük a szabályozás szerint nem számít térségi integrált szakképző
központnak.
A fentieken túlmenően átmeneti szabályok kerültek megalkotásra a szakképző iskolában
szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatóra vonatkozóan, a térítésmentesen igénybe vehető
szolgáltatásokra és a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati
oktatóként foglalkoztatottakra a mestervizsga követelményeinek teljesítése tekintetében.
Átmeneti szabályok vonatkoznak továbbá a központi programok kidolgozására, a szakképzési
kerettanterv bevezetésére, a tanulószerződés kiterjesztésére és azok nyilvántartásba vételére,
valamint az új szabályozású együttműködési megállapodásokra vonatkozóan is.
A szakközépiskolai képzésre, a régi szabályok szerint szervezett szakmai vizsgákra, a
szakképesítésért felelős miniszter vizsga szervezésének jog megvonási hatáskörére és az
állami szakképzési és felnőttképzési szerv szakképzési hozzájárulással kapcsolatos feladataira
vonatkozóan is ideiglenes szabályok kerülnek bevezetésre a tervezet szerint.
Az átmeneti rendelkezések meghatározzák, hogy az új rendelkezések szerint meddig kell
kiadni a megváltozott tartalmú Országos Képzési Jegyzéket (2012. április 30-ig), szakmai és
vizsgakövetelményeket (2012. május 31-ig) és szakképzési kerettanterveket (2012. július 31-
ig)
A 93. §-hoz
A szakasz az Európai Unióra vonatkozó és nemzetközi vonatkozású rendelkezéseket
tartalmaz.
A 94. §-hoz
A szakasz módosító rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szakképzési
megállapodásra,valamint az együttműködési megállapodásra vonatkozó része összhangban
legyen.
A 95. §-hoz
A szakasz hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
100