﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4922. számú törvényjavaslat
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról,
a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó:
dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. november
2011. évi... törvény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági
társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról
és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes
törvények módosításáról
1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1.§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban:
Cstv.) 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) E törvényt a biztosító egyesületekre akkor kell alkalmazni, ha a biztosítókról és a
biztosítási tevékenységről szóló törvény másképp nem rendelkezik.”
2.§
(1)	A Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„ c) hitelező:
ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az,
akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más
végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben
kifejezett vagyoni követelése van,
eb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben
vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni
követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;
cc) a felszámolási eljárásban a felszámolás kezdő időpontja után: akinek az adóssal
szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a g) pont szerinti
függő követeléseket is), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba
vette;”
(2)	A Cstv. 3. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
,,g) függő követelés: bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított,
készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó olyan követelés, amelynek
beállta és esedékessége még bizonytalan.”
1
3.§
A Cstv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába:
a)	a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti
park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön
jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lévő műemlék, valamint az olyan állami
vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szervezet
jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezelői jogot vagy más,
használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot
biztosító jog,
b)	a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek,
vízilétesítmérfyek és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített
vagyona;
c)	a kárpótlás céljára elkülönített termőföld, a törvényben meghatározott földalap és a
kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt
földterület;
d)	a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok
tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében
foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;
e)	az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint -
levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő
szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj,
f)	a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás
elrendelésétől vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjától levont, de még be nem fizetett
közteher,
g)	a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb
végrehajtás alá eső tartozás,
h)	az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár
teljes kiegyenlítéséig fenntartotta.”
4-§
A Cstv. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás
alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni)
„a) a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt, illetve ezek hiányában bejelentett és
elismert hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezőt (hitelezők csoportját) az
adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről,”
5* §
(1) A Cstv. 5/A. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
2
„A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók az (5) bekezdés
szerinti feltételeket vállalják.”
(2)	A Cstv. 5/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány - a csődeljárást a 21/B. § szerint
követő - felszámolási eljárásban tovább működhet, amennyiben megfelel a (4) bekezdés
szerinti feltételeknek. A választmánynak a hitelezők képviseletére szóló megbízatása
megállapodással meghosszabbítható a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős
befejezését követő időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség
végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt.”
(3)	A Cstv. 5/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Hitelezői választmány Hfelyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak,
melynek megválasztására, jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra,
megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához való
csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásban
történő meghosszabbítására az (l)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmai
A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el az e törvényben
meghatározott feladatokat.”
6.§
(1)	A Cstv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós — eljárás lefolytatására irányuló kérelem
benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a
továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó, nemperes eljárás. A más
bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már
megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az
illetékes bírósághoz kell áttenni.”
(2)	A Cstv. 6. §-a a következő (la)-(lb) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az (1) bekezdés szerinti illetékességi szabály érvényesül akkor is, ha az adós az
eljárás alatt, az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégbíróság
illetékességi területére helyezi át, azzal az eltéréssel, hogy ha az adós az új székhelyén nyújt
be csődeljárás iránti kérelmet, a korábbi székhelye szerint illetékes bíróság függeszti fel a 9. §
(3a) bekezdés szerint az adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárást, amennyiben a
fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hozott elsőfokú
végzést.
(lb) Az (la) bekezdés szerinti bíróságok elektronikus úton, haladéktalanul tájékoztatják
egymást arról, hogy mely gazdálkodó szervezet és milyen időpontban nyújtott be náluk
csődeljárás iránti kérelmet, és mely gazdálkodó szervezet ellen, milyen időpontban
kezdeményeztek előttük felszámolási eljárást.”
(3)	A Cstv. 6. §-a a következő (le) bekezdéssel egészül ki:
3
„(le) Az Országos Bírói Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet
a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről. A
nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban
a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén
bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a
gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet
esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményező kérelem vagy
értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró
bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a csődeljárást vagy a
felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és törölt
adataihoz a bíróságok és az ügyészségek elektronikus úton férhetnek hozzá, a folyamatban
lévő eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt
évig őrzi meg.”
(4)	A Cstv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári
nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy
a)	a csődeljárásban
aa)	felfüggesztésnek nincs helye,
ab)	félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye,
b)	a felszámolási eljárásban
ba)	nincs helye félbeszakadásnak,
bb)	a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs
helye beavatkozásnak,
be) az eljárás szünetelésének csak a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye,
bd) az eljárás felfüggesztésének fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig,
továbbá a 6/A. § (2) bekezdése szerinti esetben van helye.”
7.§
A Cstv. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § (1) A felszámolási eljárás - a 21/B. §-ban és a 22. § (1) bekezdés c)-d) pontban
foglaltak kivételével - nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben
intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a
bíróságot [6. § ] értesítette vagy arról hivatalos tudomása van.
(2)	A megindult felszámolási eljárást - ideértve a 27. § (2) bekezdés e) pont alapján
elrendelt felszámolást is - a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre
emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának
befejezéséig fel kell függeszteni. A kirendelt felszámoló az e törvény szerinti jogait az e §-ban
meghatározott keretek között gyakorolhatja.
(3)	Ha az (l)-(2) bekezdés rendelkezései a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen
késleltetnék vagy veszélyeztetnék, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság -
zár alá vétel elrendelése mellett - engedélyezheti a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg
folytatását.
(4)	A felszámolási eljárás megindításának, illetve folytatásának engedélyezése iránti
kérelmet a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bírósághoz, illetve
4
ügyészhez az adós gazdálkodó szervezet vezetője és a felszámoló nyújthat be. A kérelemhez,
ha a felszámolási eljárás még nem indult meg, a 8. § (2) bekezdés j) pontja szerinti adatlapot,
ha a felszámolás már megindult, de azt felfüggesztették, a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
záróleltárt, valamint éves beszámolót, ennek hiányában a 46. § (2) bekezdése szerinti nyitó
felszámolási mérleget mellékelni kell.
(5)	Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás megindítható, illetve folytatható,
azonban befejezésére csak a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bíróság
határozatának jogerőre emelkedését, továbbá ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel
szemben intézkedést alkalmaztak vagy bűnügyi költség megfizetésére kötelezték, a
végrehajtás befejezését követően kerülhet sor.
(6)	A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a
vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladja
a biztosítani kívánt összeget, annak értékesítéséhez a vádirat benyújtásáig a zár alá vételt
elrendelő, azt követően a büntetőügyben eljáró bíróság hozzájárulása szükséges. Ez esetben a
zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem értékesíthető “olyan összeg alatt,
amelynek biztosítására a zár alá vételt elrendelték. Az értékesítésből befolyt vételárból le kell
vonni a zár alá vétellel biztosítani kívánt összeget, és azt a bíróság letéti számlájára kell
befizetni.”
8.	§
A Cstv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti
kérelmet nyújthat be, az adós részéről a jogi képviselet kötelező.”
9-§
A Cstv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói
(tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a
kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a
munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi
tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.
(2)	A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell
a)	az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b)	az (1) bekezdésben említett legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, a
munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot,
c)	három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső
mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni
helyzetéről valós és megbízható képet ad,
d)	az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy közbenső
mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
e)	ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy
tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,
j) az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét,
valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a
5
biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a
számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben
fennálló függő követelések ismertetését,
g)	a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének
befizetését igazoló okiratot,
h)	az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál
vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési
szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával,
i)	az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti
kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a
csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes
fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt
érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési
műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más
olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi'
hitelezőhöz képest,
j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály
szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.
(3)	Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy
a)	ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás
elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények
kielégítésre kerültek-e, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva
két év eltelt-e,
b)	van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról,
vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, és ha igen, ezt az eljárást
melyik bíróság előtt kezdeményezték,
c)	volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a 9. § (4) bekezdésében
foglaltak szerint hivatalból elutasított, ha az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva
egy év még nem telt el, és ha igen, ezt melyik bíróság előtt kezdeményezte.
(4)	Az adós köteles tájékoztatást adni a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazon
bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene.
(5)	A (2) bekezdés i) pontja szerinti bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató
számlavezető a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli, az adós számlájával
szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá
nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozza a
többi hitelezőhöz képest.”
10.	§
(1)	A Cstv. 9. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az adós kérelme alapján - ha a kérelem azonnali elutasítására nem kerül sor - a bíróság egy
munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes
fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő
közzétételéről.”
(2)	A Cstv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(3) Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós
ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a
kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés] felfüggeszti.”
(3)	A Cstv. 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a székhelye
szerinti bíróságon felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség
megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ennek a
kérelemnek az elbírálását a bíróság a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés]
felfüggeszti.”
(4)	A Cstv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az adós
nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás
iránti kérelem elutasításának okát, valamint - ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre
került - azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A
csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés elleni fellebbezés benyújtásának
határideje 5 nap. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fellebbezést soron
kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül kell elbírálni.”
(5)	A Cstv. 9. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bíróság megszünteti a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a
csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)—h) pontja szerinti okból hivatalból el kellett
volna utasítani. A vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével,
munkaterhével arányosan állapítja meg.
(10) A bíróság az adóst 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő bírsággal sújtja, és az
eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt
dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt, továbbá
ha a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja. A bírságot
kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §]
rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell
küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az
említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg külföldi székhelyű
vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi
székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem
teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.”
11.	§
(1)	A Cstv. 10. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)
7
,,e) azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele
szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé
váló pénzkövetelések vonatkozásában,”
(2)	A Cstv. 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)
,,f) a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás
elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő
időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelentsék be az
adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel
egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyelő 12. § (1) bekezdés szerint közzétett pénzforgalmi
bankszámláj ára,”
(3)	A Cstv. 10. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)
,,g) utalást a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire.”
(4)	A Cstv. 10. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot
követő munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, 18. § (11)
bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék
meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a
jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési
haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az
ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a
csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés
közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.
(5)	A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a 9. § (3) és (3a) bekezdése szerinti
felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti, a csődeljárás
elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja.”
12.	§
(1)	A Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék)
célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama
alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni
minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék)
„ a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és kezdő időpontja után keletkezett
munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket
terhelő adók és más közterhek, (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés,
tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben
8
részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és
földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden
egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy külön jogszabályban meghatározott
közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a
vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg
nem térülő díja és költségei, valamint”
(kifizetése alól nem mentesít.)
(2)	A Cstv. 11. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék)
célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama
alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni
minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék)
,,d) a (2) bekezdés g) pontja szerinti, a gazdasági tevékenység folytatásához a
vagyonfelügyelő ellenjegyzésével vállalt fizetési kötelezettségek”
(kifizetése alól nem mentesít.)
(3)	A Cstv. 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fizetési haladék időtartama alatt)
,,c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt
követelések kivételével - szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye,”
(4)	A Cstv. 11. § (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fizetési haladék időtartama alatt)
„g) az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével
teljesíthetők, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges
kötelezettségek teljesítését is,
h)	az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra
hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama
alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait.”
(5)	A Cstv. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) és (3) bekezdés szerinti jogcímek alapján történő kifizetéseknél a pénzforgalmi
megbízások esetén nyilatkozni kell arról, hogy a fizetési megbízás az említett körbe tartozik.”
(6)	A Cstv. 11. § (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentett hitelezői
követelés a fizetési haladék időtartama alatt - ha a hitelező és az adós közötti szerződés
másként nem rendelkezik - kamatozik.
9
(6)	A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti,
vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra
meghatározott határidők meghosszabbodnak, amennyiben a hitelező az igényét a 10. § (2)
bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentette.
(7)	A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés
e)	pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe
ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a.
A bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk.
685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is
meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás
idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi
székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A
külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési
kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
(8)	A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a
vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési
jog illesse meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”
13. §
(1)	A Cstv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5
munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha
ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában
meghatározott határidőn belül történő bejelentésére, és egyben a követelés nyilvántartásba
vételéért fizetendő díjnak a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára
történő megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy
a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1)
bekezdése szerinti követeléseket, a 3. § (1) bekezdés g) pont szerinti függő követeléseket,
továbbá - a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatósági
eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve - az adós számviteli törvény
szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben
jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség, még nem
kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak
1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként
befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget
elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és
díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a
vagyonfelügyelő elszámol a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, ezek hiányában
a bíróságnak. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat
nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles. A külföldi székhelyű, illetve
külföldi lakóhellyel rendelkezőket a vagyonfelügyelő kézbesítési megbízott igénybevételére
hívja fel.”
(2)	A Cstv. 12. § (2) bekezdés b) pont bevezető szövege és ba) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
10
(A vagyonfelügyelő - az adós bevonásával — külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseket
a következőképpen:)
,,b) a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentett, az (1) bekezdés szerinti
nyilvántartásba-vételi díj megfizetésével bejelentett, biztosított és nem biztosított követelések,
ezen belül külön-külön
ba) az elismert vagy nem vitatott követelések,”
(3)	A Cstv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti biztosított az a követelés - a biztosítékul szolgáló
vagyontárgy értéke erejéig - amely kifizetésének biztosítására az adós mint zálogkötelezett
vagyontárgyán vagy vagyonán zálogjogot alapítottak, az adós mint kötelezett által nyújtott
óvadékot, biztosítéki célú vételi jogot, biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki, továbbá,
amely érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve, vagy
a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.”
(4)	A Cstv. 12. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Egy követelés a (2) bekezdés szerinti több kategóriába is besorolható. A követelés
nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek. Nem lehet vitatott
követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelezői követelést [Pp. 195. §], ide
nem értve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént.
(5)	Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről
haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani,
hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő
dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt
tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a
vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a
vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést.
A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül
határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében
nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi
tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki.”
(5)	A Cstv. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak és a
vagyonfelügyelőnek olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a
hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek
feltétele, hogy a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozattal
érvényesítse az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és ezt a
vagyonfelügyelőnél igazolja. Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyelő
jóváhagyásával - olyan biztosítékot is nyújthat - a 13. § (5) bekezdésének figyelembe
vételével - amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését
biztosítja.”
14. §
11
A Cstv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek vagy jognyilatkozatok eredményes
megtámadása esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.”
15. §
A Cstv. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható
gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi
felelősség szabályai szerint felel. A vagyonfelügyelő elvárható gondosságának körébe tartozik
az is, hogy amennyiben a csődeljárás előtt az adós vezető tisztségviselője részéről a hitelezők
érdekeit sértő vagyonkimentés^történt, akkor erről értesíti az adós legfőbb szervét, felügyelő
bizottságát, könyvvizsgálóját, és kezdeményezi, hogy azok a szükséges intézkedéseket tegyék
meg, kezdeményezzék, illetve indítsák meg a jogügyletek megtámadására irányuló eljárásokat
is. A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn azon személyekkel szemben, akik a jogellenes
cselekményeket elkövették. A vagyonfelügyelő minderről tájékoztatja a hitelezői
választmányt, illetve a hitelezői képviselőt is. A vagyonfelügyelő a tudomására jutott
jogszabálysértő cselekményt - ha az elkövető személye ismert, akkor annak megjelölésével -
köteles a bíróságnak és a más eljárások lefolytatására illetékes szervezeteknek írásban
bejelenteni.
(2) A vagyonfelügyelő a bíróság, a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő
felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységéről, az adós vagyoni, pénzügyi
helyzetéről beszámolni.”
16. §
(1)	A Cstv. 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vagyonfelügyelői tisztség)
„ b) a 21/B. § szerint elrendelt felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével”
szűnik meg.)
(2)	A Cstv. 16. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdésének c) pontja alapján csatolt, a
vagyonfelügyelő által ellenőrzött és írásban véleményezett mérlegben szereplő eszközök
könyvszerinti értékének alapulvételével:
a)	100 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább 250 000
forint,
b)	100 000 001 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000
forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,
c)	500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén az
500 000 001 forint 1, 25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,
12
d)	1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 001 forint 0, 75%-a
és az efeletti rész 0,25%-a.
(4)	Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyelőt a (3) bekezdés szerinti díj további
15%-a, de legalább 300 000 forint illeti meg.
(5)	A (3)—(4) bekezdés szerint kiszámított összeg a díjat terhelő általános forgalmi adót nem
tartalmazza. A díjat és a vagyonfelügyelő költségelszámolását a bíróság az eljárást
megszüntető, vagy az eljárást befejezetté nyilvánító végzésében állapítja meg, illetve hagyja
jóvá. A bíróság a (3)-(4) bekezdésben meghatározottaknál alacsonyabb díjmértéket is
megállapíthat, a csődeljárás időtartama, a vagyonfelügyelő által elvégzett tevékenység és az
adott eljárás munkaterhe figyelembevételével.”
17.	§•■
(1)	A Cstv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra -
összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében
meghatározott okiratok, továbbá a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését
célzó program, és egy előzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyelőt és a
nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig
hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket
kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy
a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti - a fizetésihaladék-meghosszabbítás
közzétételének kezdeményezésével kapcsolatos - feladatainak eleget tudjon termi. A tárgyalás
időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit
legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a
hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két
országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van
honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság - bármely hitelező vagy a
vagyonfelügyelő kérelmére - a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket
alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben
együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg.”
(2)	A Cstv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a)	az adós nevét és székhelyét, cégjegyzékszámát,
b)	a csődeljárás kezdő időpontját,
c)	a tárgyalás helyét és idejét,
d)	az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében
felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás előtt hol tekinthetik meg.”
18.	§
(1) A Cstv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„(1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek
részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - a
vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A hitelezők - az 5/A. §-ban meghatározott
szabályok szerint - választmány alakításáról vagy hitelezői képviselő megbízásáról is
dönthetnek. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők szavazással döntenek. ”
(2)	A Cstv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az első tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem
támogatják. A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem
vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. Ha az adós az egyezségi javaslat
átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt
haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek.
Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben
vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A
meghívót és mellékleteit (ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is) legalább 8
munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. Ha bármelyik
tárgyalás eredményeként a hitelezők kinyilvánítják, hogy a csődegyezség megkötéséhez nem
adják meg a 20. §-ban meghatározott arányban a hozzájárulást, az adós a tárgyalásokat lezárja,
erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1)
bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Amennyiben az adós ezzel késlekedik, a
vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára a bejelentést megtenni. A bejelentés késedelme
vagy elmulasztása esetén a bíróság a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket
alkalmazhatja. A bíróság az említett jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül
hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről.”
(3)	A Cstv. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő
hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket
minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés
után egy egész szavazat illeti meg. Töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000
forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem
befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően a hitelezői követelés más
hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett
kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés
alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként
kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az
említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe vermi, ide nem értve a 12.
§ (2) bekezdés be) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós
jegyzett tőkéjét elérő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés
révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó
szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott
elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az
adós jegyzett tőkéjét elérő reorganizációs célú kölcsönt vagy hitelt nyújt.”
(4)	A Cstv. 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló
jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői
14
követelésekről a 12. § (2)—(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a
hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők nyilatkozatait a
fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak,
legkésőbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 120 napos határidő, illetve a
meghosszabbított fizetési haladék határidejének leteltét megelőző 15. munkanapon. A bíróság
a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön
fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik
a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő
közzétételéről oly módon, hogy a közzétételre még a fizetési haladék letelte előtt
megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel.”
19. §
A Cstv. 19. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:	*
„(la) Az egyezség megkötésénél az adós és a hitelezők a jóhiszemű joggyakorlás
követelményét kötelesek szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők
összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy
méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához
mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű,
vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen
alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel
kerül kielégítésre.”
20.	§
A Cstv. 20. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik
az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség
megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott
követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára
nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem
állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló
hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés be)- bd) pontja szerinti
hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan
képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a
vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen
lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította,
vagy pedig a hitelező közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben.”
21.	§
(1)	A Cstv. 21. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen)
15
,,d) valamennyi hitelező (annak képviselője, kézbesítési megbízottja) nevét és postacímét,
hitelezői választmány, hitelezői képviselő esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelezőket
képviselik.”
(2)	A Cstv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a
vagyonfelügyelő - továbbá ha van hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő, akkor az
említett is - ellenjegyzi. A vagyonfelügyelőnek jeleznie kell az egyezségi tárgyaláson és a
bíróságnak, ha a 19. § (la) bekezdés szerinti követelményekkel ellentétes vagy olyan
egyezség megkötésére kerülne sor, amelynél az adós és egyes hitelezők más hitelezők kárára
történő összejátszását tapasztalja.”
22.	§
(1)	A Cstv. 21/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) bekezdés, 19-20. §] 5 munkanapon belül
-	meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal
megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve
egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19-21. §-ban szereplő feltételek
teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni.
E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000
forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.”
(2)	A Cstv. 21/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt
jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen
perújításnak nincs helye.”
(3)	A Cstv. 21/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a
csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések
végrehajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a csődegyezségben
foglalt teljesítési határidő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. § (1) bekezdés szerinti
követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti.
A végrehajtás a hitelezőt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik.”
23.	§
A Cstv. 21/B. és 21/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/B. § Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a
bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban
az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli
16
az adós felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot
meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második
munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő megbízatása - az ideiglenes vagyonfelügyelőre
vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének
megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a
bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére
az adós köteles, ennek megfizetésére a bíróság az adós legalább többségi befolyást biztosító
részesedéssel rendelkező tulajdonosát (egyéni cég esetén a tagot, külföldi vállalkozás
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozást) kezesként kötelezi.
21/C. § (1) A 21/A. § (2) bekezdés és a 21/B. § szerinti végzéseket a bíróság a
Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben az egyezség megkötésében több mint
100 hitelező vett részt. Ebben az esetben a végzés rendelkező részét kell a Cégközlöny két
egymást követő számában közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek
tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető.
(2) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítéstől (hirdetményi úton történő kézbesítés esetén
a második közzétételtől) számított 5 munkanapon belül kell benyújtani, ez a határidő
jogvesztő. A fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül bírálja el.
A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben,
a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon. A végzést elektronikus úton a cégbíróság
részére haladéktalanul meg kell küldeni. A cégbíróság a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat
törléséről haladéktalanul gondoskodik. A 21/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget
jóváhagyó jogerős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést
az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak
haladéktalanul bemutatni.”
24.	§
(1)	A Cstv. 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén)
,,c) a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását
kezdeményezte”
(folytatható le.)
(2)	A Cstv. 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a jogi képviselet kötelező.
(4)	Az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján indult felszámolási eljárásban a csődeljárást
lefolytató bíróság, illetőleg a megszüntetésre irányuló eljárást, kényszer-végelszámolási
eljárást, kényszer-törlési eljárást lefolytató cégbíróság szerinti megyei bíróság illetékes.”
25.	§
(1) A Cstv. 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„(1) A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt
követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós
gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt
rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja. Az ideiglenes
vagyonfelügyelő kirendelésére a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
(2)	A Cstv. 24/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő munkanapon köteles
bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a
kézhezvételt követő munkanapon köteles megkezdeni a tevékenységét, ennek keretében
felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről.
Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
(3)	A Cstv. 24/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles bemutatni az adós
számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak az ideiglenes vagyonfelügyelő
kirendelését tartalmazó végzést, az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő aláírását, és azt,
hogy mely összegű fizetési megbízásokhoz szükséges a vagyonfelügyelő ellenjegyzése.”
(4)	A Cstv. 24/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával
figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét.
Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát,
iratait, valamint pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől
felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát
átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az
ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy
meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon
tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles
tájékoztatni a bíróságot a tudomására jutott olyan adósi szerződésről vagy más
jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2)
bekezdésébe tartozó jogügylet, és felhívja az adóst a hitelezők érdekeit figyelembe vevő
intézkedések megtételére.”
(5)	A Cstv. 24/A. § (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését megszüntető jogerős végzést az ideiglenes
vagyonfelügyelő köteles a kézhezvételt követő munkanapon bemutatni az adós számláit
vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak.”
26. §
A Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha)
18
,,f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz
érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem
tartalmazza a 27. § (2c) bekezdés szerinti tartalmi elemeket.”
27.	§
(1)	A Cstv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt
engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását a 21/B. § szerint csődeljárás
előzte meg. A fizetési haladék az ezt engedélyező bírósági határozat meghozatalának napján
kezdődik. A tartozás kiegyenlítése - az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában - nem
minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését
nem zárja ki.”
(2)	A Cstv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el
lehet állni, a felszámolás kezdő időpontjáig.”
(3)	A Cstv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők
együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló jogerős végzés meghozataláig van
helye. A 27. § (2) bekezdés a) és d) pontja esetében a szünetelés iránti kérelemhez csatolni
kell az adós közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatát is.”
28.	§
(1)	A Cstv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét
állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló
kérelem beérkezését követő 45 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen
nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős
végzés közzétételének napja (28. §).”
(2)	A Cstv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a)	az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát
követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli
fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
b)	az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési
határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c)	az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d)	az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött
egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
19
e)	a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B.
§L vagy	_ _
f)	az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a
vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy
előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós
gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy
kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források
biztosítására.”
(3)	A Cstv. 27. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem kezdeményezhető az adós felszámolása olyan hitelezői követelés miatt, amelyet
a csődeljárásban a hitelező a 10. § (2) bekezdése szerinti határidőben nem jelentett be.
(2b) A (2) bekezdés a)-b) pontja esetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti
kérelem^ ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a
200 000 forintot.
(2c) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani,
ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét,
mértékét vagy összegét, és a fizetési felszólításnak tartalmaznia kell legalább a követelés
jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét. A fizetési felszólításban meg kell határozni azt
a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani
a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.”
(4)	A Cstv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azokat
a tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldemény átvétele esetén a
tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, más könyvelt küldemény esetében pedig -
ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez
megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós
vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban
van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül
tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem
zárja ki.”
(5)	A Cstv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés a) pontja esetén az adós a hitelező követelésének beszámítással történő
teljesítésére akkor hivatkozhat, ha
a)	okirattal bizonyítja, hogy követelése a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét
megelőzően keletkezett, de csak a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határidőt követően
vált esedékessé, vagy
b)	közokirattal bizonyítja, hogy a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy
lejáratáról a fizetési felszólítás kézhezvételét követően szerzett tudomást.”
29.	§
(1) A Cstv. 27/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban
meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámolót. Az eljáró
felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek
biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos
munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a
felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. A felszámoló
kirendeléséről szóló végzés indokolásában és a 28. § szerinti közzétételben fel kell tüntetni azt
a tényt, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót rendeli ki, és
meg kell jelölni az elektronikus rendszer által javasolt felszámolót is azzal, hogy a bíróságnak
részletesen indokolnia kell az eltérés alapjául szolgáló indokokat, így különösen, hogy az
általa kirendelt felszámoló rendelkezik az adós sajátosságaihoz szükséges szakértelemmel és
megfelelő kapacitással. Felszámolóként - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - az a
gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A
felszámolói névjegyzék 21 IC. § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak.”
» .
(2)	A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)
,,ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője (ide nem értve, ha a hitelezői követelés a
végelszámolót vagy felszámolót, vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt megillető díj,
költségtérítés),”
(3)	A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bh)-bi) alponttal egészül ki:
(Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)
,,bh) aki az adósnál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti
felügyeleti biztosi tevékenységet látott, vagy lát el,
bi) akit a felszámoló nem jelentett be a felszámolói nyilvántartást vezető szervnek.”
(4)	A Cstv. 27/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felszámoló a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételétől - vagy ha a kizárási ok
később következik be, annak bekövetkeztétől - számított öt munkanapon belül köteles
bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kirendelést
kizárási ok esetén, továbbá akkor utasíthatja vissza, ha az adós székhelye kívül esik a
felszámolónak a felszámolói névjegyzékbe bejegyzett működési területével. A felszámolót
kirendelő végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok
bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A
felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül
köteles a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni a bíróságnak. A
felszámoló azt is köteles bejelenteni a bíróságnak és a felszámolók névjegyzékét vezető
szervnek, ha a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy - tagsági
jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes
közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, külön megjelölve, ha erre a 27/B. § (5)
bekezdésében meghatározott okból került sor. Ebben az esetben a felszámoló öt munkanapon
belül köteles az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni.”
(5)	A Cstv. 27/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
21
„(6) Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a
felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók
névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszer-törlési
eljárás indult, vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A
névjegyzékből való törlést a nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározott módon
közzéteszi, továbbá elektronikus úton, haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának,
megyei bíróságnak, illetve a Fővárosi Bíróságnak. Nem kell felmenteni a folyamatban lévő
eljárásban azt a vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti
feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt kikerült a felszámolók névjegyzékéből, a 27. § (2)
bekezdés e) pontja alapján elrendelt felszámolási eljárásban azonban már nem rendelhető ki
felszámolónak az a vagyonfelügyelő, aki időközben a pályázati eljárást követően kikerült a
felszámolók névjegyzékéből. Az így eljáró felszámoló feletti hatósági ellenőrzést továbbra is
a felszámolók névjegyzékét vezető szerv végzi.”
o- •
(6)	A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - felmenti a felszámolót, ha az eljárás
adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a
jogszabályokat. A végzésben a bíróság új felszámolót is kirendel. A felszámoló felmentését
erre az okra hivatkozva a hitelezői választmány (választmány hiányában a hitelezői képviselő)
is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől számított 8 napon
belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új felszámolót
rendel ki. A bíróság a felszámoló ezen okokból történő felmentéséről elektronikus úton adatot
szolgáltat a felszámolói névjegyzéket vezető szervnek.”
(7)	A Cstv. 27/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kirendelt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át.
A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa
kijelölt felszámolóbiztos útján látja el.”
(8)	A Cstv. 27/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A felszámoló a (13) bekezdés a)—d) pontja szerinti esetben sem vonhat be
a)	olyan személyt, aki a tagjának, vezető tisztségviselőjének, az említettek közeli
hozzátartozójának közeli hozzátartozója,
b)	olyan szervezetet, amelyben az adós, az adós tagja, vezető tisztségviselője, a felszámoló,
annak tagja, az említettek közeli hozzátartozója kizárólagos vagy többségi tulajdonos.”
30.	§
A Cstv. 27/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja.”
31. §
22
(1)	A Cstv. 21 IC. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felszámolói tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha a felszámolói
tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött
tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább két
olyan személy van, aki felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel (a
továbbiakban: szakirányú szakképzettség) rendelkezik. A szakirányú szakképzettség
tekintetében a felszámolók névjegyzékét vezető szerv szakhatósági állásfoglalást szerezhet be.
Egy szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy legfeljebb három felszámolói
tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztatható.”
(2)	A Cstv. 21 IC. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely)
,,b) rendelkezik a kormányrendeletben előírt biztosítékkal, megfelel a kormányrendelet
szerinti szervezeti formának és részletes feltételeknek,”
(3)	A Cstv. 21 IC. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely)
,,f) írásban vállalja, hogy az a)-e) pontokban és a (4) bekezdésben meghatározott adatokról,
feltételekről, azok változásáról, valamint a (3) bekezdésben jelölt tényről a névjegyzéket
vezető szervezetet legkésőbb a változás, illetve tény bekövetkezését követő nyolc napon belül
írásban tájékoztatja, továbbá közzéteszi a honlapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a
nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ahová felszámolóként, ideiglenes vagyonfelügyelőként,
vagyonfelügyelőként, vagy végelszámolóként, pénzügyi gondnokként kirendelték, a
kirendelés kezdetének és megszűnésének dátumával együtt,
g)	igazolja, hogy a gazdasági társaság legalább két-két felszámolási és vagyonfelügyeleti
szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyt, továbbá közgazdászt, jogi szakvizsgát tett
jogászt, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal
rendelkező könyvvizsgálót foglalkoztat. Az említettek közül - a könyvvizsgálót kivéve -
legalább egy-egy főnek munkaviszonyban kell állnia a gazdasági társasággal.”
(4)	A Cstv. 21 IC. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés g) pontja szerinti személyek esetében a 27/B. § (9) bekezdés szerinti
hatósági bizonyítvány eredeti példányával kell igazolni, hogy velük szemben nem áll fenn a
27/B. § (8) bekezdésében meghatározott körülmény.”
(5)	A Cstv. 21 IC. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel:)
„ c) nem tanúsíthat feladata ellátása körében, sem azon kívül olyan magatartást, illetve nem
végezhet olyan tevékenységet, amely a felszámolói feladatának ellátásához szükséges
közbizalmat megzavarja vagy a felszámolói tevékenység pártatlan végzését veszélyezteti.”
23
(6)	A Cstv. 21 IC. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A felszámoló ellenőrzi, hogy a felszámolóbiztos nem esik-e kizáró okok alá, nem
folytat-e az e törvényben foglalt tilalom alá eső tevékenységet.”
(7)	A Cstv. 21 IC. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni:)
„ a) a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, működési területét,”
(8)	A Cstv. 21 IC. § (4) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni:)
,,e) annak a jogi személynek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a
felszámoló gazdasági társaság többségi befolyással rendelkezik,
f)	a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel
rendelkezők, ezenkívül a közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar
Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező
könyvvizsgálók nevét, lakcímét,”
(9)	A Cstv. 21 IC. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyilvántartó szerv a felszámoló szervezet vezetőjére 10 000 forinttól 200 000
forintig terjedő bírságot szab ki, ha hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot szolgáltatott,
megszegi a (3) bekezdés szerinti tilalmat, nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti a (2)
bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségét, ismétlődő kötelezettségszegés esetén pedig
törölheti a nyilvántartásból.
(6)	A felszámolók és vagyonfelügyelők kirendelésére és felmentésére vonatkozó adatok a
Cégközlöny honlapján keresőprogram segítségével is megismerhetők.”
32.	§
(1)	A Cstv. 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közzétételnek tartalmaznia kell:)
„ b) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, azon gazdálkodó szervezetek
nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben az adós kizárólagos vagy többségi
befolyással rendelkezik, ha pedig az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás
következett be, a jogelőd nevét, székhelyét, nyilvántartási számát és adószámát is fel kell
tüntetni;”
(2)	A Cstv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 27. § (2) bekezdésének d) pontja alapján indított felszámolási eljárásban a hitelező a
csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban bejelentett, elismert vagy nem vitatott azon
követelését jelentheti be, amely nem térült meg.”
24
(3) A Cstv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem kell bejelenteni hitelezői követelésként, ha az adós bankszámlájára tévesen
címzett átutalás került. Ennek visszautalása iránt a felszámoló haladéktalanul intézkedik.”
33.	§
A Cstv. 29. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti)
„ i) az alapítási, illetve tevékenységi engedélyt kiadó hatóságot, amennyiben az adós alapítási
vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet is folytat.”
34.	§
(1)	A Cstv. 31. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)
„ b) a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamint
a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját
követő 30 napon belül, ugyanilyen határidővel a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról
tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra
vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét,”
(2)	A Cstv. 31. § (1) bekezdés a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)
,,h) a felszámolás elrendeléséről értesíteni az adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót és
az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatót,
i)	a tevékenységet lezáró mérleg készítésekor a gazdálkodó szervezet iratanyaga
selejtezéséhez, jogszabályban meghatározott határideig történő őrzéséhez, továbbá a
felszámoló díjának megfizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képezni, és
azt a pénzforgalmi számlájára befizetve elkülöníteni.”
(3)	A Cstv. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felszámoló az e törvény szerinti feladatainak teljesítése érdekében az adós
helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét,
vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) a felszámoló felhívására köteles haladéktalanul
felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni.”
35.	§
25
A Cstv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a
költségeket is, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott
szakértő által történő elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtói
kézbesítéssel merültek fel. Az (1) bekezdésben meghatározott bírságot kiszabó és a költségek
megtérítésére vonatkozó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk.
685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is
meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás
idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi
székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A
külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési
kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.”
36.	§
A Cstv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje
alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. §] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó
szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem
a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet
vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését
meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet
vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára
ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük
egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont,
amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták,
hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben
fennálló követeléseket.
(2)	A keresetben vagyoni biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének
kielégítése céljából. A biztosíték a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendő
pénzösszeg vagy hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét),
EGT-állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított
180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, bankgarancia, biztosítói garancia, biztosító által
kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény lehet. A keresetlevelet és a
vagyoni biztosíték nyújtása iránti kérelmet, valamint az eljárásban hozott határozatokat az
adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagjának
(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni,
amely az (1) bekezdés szerinti időszakban az említett részesedéssel rendelkezett. Az említett
tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a pénzügyi biztosíték teljesítéséért a vezetőtől
való behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett
kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe
rendelkezésére bocsátott vagyonból.
26
(3)	Mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen
tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői
veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve
intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő
időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált)
éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi
kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámoló-
készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek
sérelmét vélelmezni kell.
(4)	A felszámoló az (1) bekezdés szerinti körülményekről és információkról köteles a
hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosíték hitelezők közötti felosztásáról a
felszámolási eljárás jogerős lezárása után, a marasztalásra irányuló per jogerős lezárásakor
kell rendelkezni, a hitelezők pernyertessége esetén. A felosztás a hitelezők között a
felszámolási eljárásban meg nem térült követeléseik arányában történik.
(6)	A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül - ki
nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. §], hogy
az (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós
volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő
keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezői követelések arányos kielégítéséről
rendelkezik. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig az (1) bekezdés szerinti
perben még nincs jogerős döntés, a 60 napos jogvesztő határidő kezdő napja a jogerős
bírósági döntés napját követő nap.”
37.	§
A Cstv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás
közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló
nyilvántartásba veszi, és - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha az 57. § (1)
bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több
késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §)
az irányadók. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül bejelenti, a felszámoló a
bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint. Ha a
zálogjogosult a követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárgy
értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni, és a zálogjogosultat - az
egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások
kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.”
38.	§
A Cstv. 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelezői választmány megalakítása vagy hitelezői képviselő megválasztása céljából
a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belül
köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni.
27
(2)	A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány megalakításának, illetve a hitelezői
képviselő választásának kezdeményezésétől, ha a felszámolási eljárás folyamán nyilvánvalóvá
válik, hogy a 63/B. § szerinti egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. Ebben az
esetben a hitelezői gyűlést haladéktalanul össze kell hívnia, és ezt a körülményt a meghívóban
jeleznie kell.”
39.	§
(1)	A Cstv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés
közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező - vagy az
adós nevében a felszámoló - a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az
adósnak
a)	a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját
megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését
eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a
hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett,
b)	a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját
megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha
annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő
ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan
értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,
c)	a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját
megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát,
ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a
hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára
biztosíték nyújtása.”
(2)	A Cstv. 40. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A felszámoló és a hitelező érvénytelenség címén
kérheti az eredeti állapot helyreállítását és a vagyontárgyra a vagyontárgy elidegenítését
követően alapított és közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jog törlését is.”
40.	§
A Cstv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § Az egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít, amely összegezi az adós
vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont,
az egyes hitelezői csoportok követeléseit, és külön tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdés a) és
c)	pontja szerinti eddigi és várható követelésekről, valamint a számviteli törvény szerinti
függő követelésekről és kötelezettségekről is.”
28
41. §
(1) A Cstv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők
szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h)
pontja, továbbá - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (l)-(3) bekezdése szerinti hitelezők]
támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére
jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A 28. § (2) bekezdés f) pontjában
és a 37. § (2) bekezdésében meghatározott 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a rájuk
irányadó csoportban szavaznak. A szavazatok számításánál a 18. § (5) bekezdésében
foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a hitelezők szavazatának számítását nem
befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való
engedményezése. A 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelezők szavazatát az említett
számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni. Az egyezség hatálya - az 57. §
(1)	bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi
hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).”
(2)	A Cstv. 44. §-a a következő (la)-(lc) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az egyezség megkötésekor a számviteli törvény szerinti függő követelésekre és függő
kötelezettségekre vonatkozóan is rendelkezni kell.
(lb) Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt
tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői
csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.
Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós felosztható vagyonához mérten a hitelezők
összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely
hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy
hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre.
(le) A tárgyaláson jelen lévő feleknek a bíróság a végzést a kihirdetéssel közli.”
42.	§
A Cstv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, az 57. §
(1)	bekezdés a) pontja szerinti követelések kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete
rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget
jóváhagyja [60. § (2)-(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A végzés
ellen perújításnak nincs helye.”
43.	§
(1)	A Cstv. 45/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46. § (5) bekezdés c) pontja szerinti
jogvesztő hitelezői igénybejelentés határidő leteltét követően, de legkésőbb a felszámolási
zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell)
29
„ b) a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy az adós tartozásainak (ideértve annak kamatait is)
és a felszámolás költségeinek megfizetése megtörtént, a felszámoló díjának fedezete
rendelkezésre áll,”
(2)	A Cstv. 45/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és az
önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a
bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését, és az erről szóló jogerős
végzés kivonatának a Cégközlönyben történő közzétételét. A végzésben a bíróság a
felszámoló díjának megfizetésére az adóst kötelezi. A díj összege az adós felszámolási
zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének 2%-a, de legalább 200 000 forint,
amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. A díjat a bíróság - a felszámoló
által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, időtartama figyelembevételével -
ennél alacsonyabb mértékben is meghatározhatja.”
44.	§
(1)	A Cstv. 46. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági
tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány
hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 100 napon belül. Ha a választmány később
jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon
belül kell beszerezni. Ha a választmány a felszámoló megkeresésétől számított 15 napon belül
nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a tevékenység folytatásához hozzájárult. Ugyanezt a
szabályt kell alkalmazni, ha a hitelezők hitelezői képviselőt választanak.
(4)	A (3) bekezdés szerinti hozzájárulás egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével
tovább akarja folytatni a tevékenységet, ismét meg kell szereznie ehhez a választmány
(hitelezői képviselő) jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül.”
(2)	A Cstv. 46. § (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Közokiratba foglalt követelést nem lehet vitathatónak minősíteni, kivéve, ha annak
megfizetése részben vagy egészben már megtörtént.”
45.	§
A Cstv. 49. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az értékesítést - ha a választmány (választmány hiányában a hitelezői képviselő) ettől
eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 100 napon
belül kell megkezdeni. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló az értékesítési
eljárásról a választmányt értesítse, illetve tegye lehetővé az értékbecslés és az értékesítési
eljárás hitelezők általi megismerését, figyelemmel kísérését. A hitelezői választmány
előírhatja, hogy a felszámoló a pályázati felhívás, illetve az árverési hirdetmény szövegéről és
az értékesítésre kerülő vagyontárgyak becsértékéről előzetesen, észrevételezési jog
30
biztosításával tájékoztassa a választmányt. A becsérték felülvizsgálatára a hitelezői
választmány a bíróságtól szakértő kirendelését kezdeményezheti, amelynek költségét
előlegezni köteles. A bíróság a kérelemről 8 napon belül dönt. A szakértő díját a felszámolási
költségek [57. § (2) bekezdés e) pont] terhére kell elszámolni, amennyiben az általa
megállapított becsérték kerül elfogadásra. Ha a szakértői vélemény alapján a becsérték
módosítására nincs szükség, a szakértői díjat a választmányban résztvevő hitelezők viselik, a
szakértő kirendelésének kezdeményezésével összefüggő megállapodásuk szerinti arányban.
(3)	Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő), az
említett szervezetek tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója), vezető tisztségviselője,
cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja, a felszámolóbiztos,
valamint az előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
továbbá az említettek többségi befolyással rendelkező gazdálkodó szervezete tulajdonjogot
vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.
(4)	A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az
adóssal szemben beszámítással nem élhet, *ide nem értve, ha az adós vagyonaként olyan
lakóingatlan kerül értékesítésre, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy
egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolás
elrendelése előtt.”
46.	§
A Cstv. 49/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felszámoló a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja, amennyiben nem adtak be
a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot. Ezt követően - legkésőbb az eredménytelen
pályázati felhívás közzétételétől számított 3 hónapon belül - új pályázatot írhat ki. Ha több
közel azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) ajánlat érkezik, a
felszámoló köteles haladéktalanul a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek
feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell. Az addig megtett
pályázati ajánlatok automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb vételárat
tartalmazó ajánlatot lehet tenni. Az ártárgyaláson önhibájából részt nem vevő, vagy visszalépő
pályázó az ajánlati biztosítékot elveszíti. ”
47.	§
A Cstv. 49/B. § (1) bekezdés ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti
e)	ingatlan árverése esetén)
„ ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett
földhasználat jogcímét, időtartamát,”
48. §
31
A Cstv. 49/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/C. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén az államot jogszabály
alapján megillető elővásárlási jog a természetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet,
műemlékek értékesítése esetén pedig a kulturális örökségvédelmi hatóságot mindenki mást
megelőzően illeti meg. Amennyiben az értékesítendő vagyon mindkét védettség alá esik, az
elővásárlási jog gyakorlásának egymás közötti sorrendjére az említett szervek megállapodása
irányadó.
(2)	Ha az adós vagyonában olyan új építésű lakóingatlan van, amelynek ellenértékét a
magánszemély vevő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem
került sor a felszámolás elrendelése előtt, a vevőt az értékesítés során elővásárlási jog illeti
meg.
(3)	A jogszabály vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános
értékesítésen vagy azt követően a felszámoló felhívására gyakorolhatja oly módon, hogy a
véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról.”
49.	§
A Cstv. a következő 49/E-49/G. §-sal egészül ki:
„49/E. § (1) Kormányrendelet az adós vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános
értékesítésére vonatkozóan meghatározhatja a világhálón elérhető elektronikus értékesítési
rendszer bevezetésének időpontját, kimondhatja kötelező alkalmazását, lefolytatására a 49 -
49/.C. §-tól - az elektronikus értékesítés sajátosságai által indokolt mértékben - eltérő és
részletes rendelkezéseket határozhat meg (ideértve az érvénytelenné, illetve eredménytelenné
nyilvánítás feltételeit is), meghatározza az elektronikus értékesítési rendszer szakmai és
informatikai követelményeit, működésének elveit (ideértve az elektronikus árverés és
pályáztatás rendjét is), az informatikai rendszer működtetésének, a működtetés ellenőrzésének
felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével
összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és működésbiztonsági
tanúsításának szabályait, az elektronikus értékesítési rendszerhez felszámolóként
(értékesítőként) és felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer
használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát, a felszámolók és a vevők részére a
rendszer által nyújtott informatikai támogatások formáit, a rendszerüzemeltetés főbb
feltételeit, az informatikai rendszer üzemeltetőjének kiválasztásával összefüggő szabályokat,
az értékesítési számítógépes rendszer és a felhasználók, továbbá a felszámolók és a
rendszerüzemeltető közötti megállapodások kötelező tartalmi elemeit.
(2)	Az elektronikus árverésen közjegyzőt nem kell igénybe venni. Ha az elektronikus
árverésen több, közel azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő)
érvényes ajánlat érkezik, a felszámolóbiztos ezek között az elektronikus árverésre egy újabb
licitálást (elektronikus árverés újabb fordulója) hirdet. Az addig megtett ajánlatok
automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb összegű ajánlatot lehet tenni az
árverés lezárásáig.
(3)	Az elektronikus pályázaton közjegyző közreműködése kötelező. A pályázat
értékeléséről készített jegyzőkönyvet is fel kell tölteni a számítógépes rendszerbe.
32
(4)	Az elővásárlási joggal rendelkezőknek nem kell részt venniük az elektronikus
értékesítésben. A felszámoló az elektronikus értékesítés érvényességének és
eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlási
joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak:
kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal.
(5)	Az informatikai rendszernek 5 évig meg kell őriznie az értékesítésekre vonatkozó
adatokat.
49/F. § A felszámoló kizárhatja az árverezésből, pályázatból azokat, akik az elektronikus
értékesítés szabályait, az eljárás eredményét csalárd módon befolyásolták vagy hamis
adatszolgáltatással vettek benne részt, illetve az említetteket megkísérelték.
49/G. § (1) A felszámoló az árverező, a pályázó, az őt képviselő személyek
személyazonosságát a szerződés megkötése előtt ellenőrzi, és megvizsgálja, hogy nem esnek-
e a 49. § (3) bekezdés szerinti kizáró okok alá. A személyazonosság ellenőrzése és árhatósági
nyilvántartási adatokkal való egyezőség megállapítása érdekében a felszámolóbiztos
megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, az útiokmány nyilvántartást vagy a
központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. A megkeresés elektronikus úton
történő adatigényléssel valósul meg, amelyet a felszámolóbiztos az elektronikus aláírásával lát
el. A nyilvántartást vezető hatóság a megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az elektronikus
aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét, és a megkeresés teljesítését megtagadja,
amennyiben a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy
visszavonta. A felszámolóbiztos az adatigénylés iránti megkeresésben köteles megjelölni azt
az értékesítést (értékesítéseket), amellyel összefüggésben az árverező, pályázó vagy vevő
adatainak ellenőrzését végzi.
(2)	A felszámolóbiztos az adatigénylésekről és az azokkal érintett jogügyletekről köteles
nyilvántartást vezetni. Az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba
foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és
azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró szervek részére továbbíthatja. A
felszámolóbiztos az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti;
azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni és 5 év őrzést követően megsemmisíteni.
(3)	Az értékesítés során nem szerezhet tulajdont az a személy, illetve az a szervezet,
amelynek képviselője a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, nem
tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy a nyilvántartó szerv bevonásával lefolytatott
ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését
bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. Ez utóbbi
esetben az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából a
felszámolóbiztos köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye
szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést
ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni.”
50.	§
A Cstv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közbenső mérleget, a bevételek és kiadások alakulásáról, továbbá a felszámolási
költségekről készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét
tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek -
választmány alakítása, illetve hitelezői képviselő választása esetén az említetteknek is -
33
megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben
meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelezők
véleményét - hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő esetén az említettek véleményét
is - csatolva. A közbenső mérleget a felszámolónak meg kell küldenie az állami és
önkormányzati adóhatóságnak is.”
51.	§
(1)	A Cstv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől
számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél, valamint a hitelezői választmány, a hitelezői
képviselő a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8.
§ (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.”
(2)	A Cstv. 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését
megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés
megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Amennyiben a kifogás a
felszámolási költségként való elszámolással függ össze, a bíróság erre irányuló kérelem
esetén a jogellenesen felszámolási költségként elszámolt összegnek az adós vagyonába
történő megfizetésére is kötelezheti a felszámolót. A bíróság a megalapozott kifogás
tárgyában hozott jogerős végzését elektronikus úton megküldi a felszámolók névjegyzékét
vezető szervnek is.”
(3)	A Cstv. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a
bíróság új felszámolót rendel ki, és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére,
valamint a díját csökkentheti. A bíróság a jogerős végzését elektronikus úton megküldi a
felszámolók névjegyzékét vezető szervnek.”
52.	§
A Cstv. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben
jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak
jogviszonyára vonatkozó nyugdíj biztosítási adatairól. A biztosítottak 2009. december 31-éig
fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére
kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási
kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. A
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által - az adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.”
53.	§
34
(1)	A Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a
következő sorrendfigyelembevételével kell kielégíteni:)
,,e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások és a magán-nyugdíjpénztári
tagdíjtartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók
módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy
nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a
közműdíjak, társasházi közös költség,”
(2)	A Cstv. 57. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolási költségek a következők:)
„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony
megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a
munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is továbbá ha a felszámolás kezdő
időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a
felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó-, járulék- és egyéb
közteherfizetési kötelezettség is (ideértve a magánnyugdíj -pénztári tagdíjat is);
b)	a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű
befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti
károsodások és terhek rendezésének, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld
eredeti állapotba történő helyreállításának, valamint a termőföldvédelmi követelmények
betartásának a költségeit is, továbbá a 27/A. § (13) bekezdése szerint létesített polgári jogi
jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a tartozásait,
adó-, járulék- és egyéb közteherfizetési (ideértve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is),
kártérítési, kártalanítási kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni
gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat;”
54.	§
A Cstv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és
a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele
együttes összegének 5%-a (ha a felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével
egyidejűleg rendelték el, akkor 3%-a), de legalább 300 000 forint. Az adós felszámolás alatti
tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől a
mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb
összegben állapíthatja meg. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300
000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a
felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének
1%-a. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, a számviteli
jogszabályok szerinti felosztható vagyon értékének [42. §] 5%-a, de legalább 300 000 forint.
Ha a felosztható vagyon mértéke több mint 2 000 000 000 forint, akkor a felszámolói díjat a
bíróság ennél alacsonyabb mértékben, a felszámoló által elvégzett tevékenység és munkateher
35
figyelembe vételével állapítja meg. Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő
általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti
felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a működése alatt az
adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani.”
55.	§
A Cstv. 60. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti jogerős végzés közzétételétől számított 15 napon
belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak
érdekében, hogy átvezetésre kerüljenek a tulajdonosváltozások, továbbá törlésre kerüljenek
azok a jogok és tények, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.”
56.	§
(1)	A Cstv. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó
vagyon felosztására a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 94. §-át kell alkalmazni.”
(2)	A Cstv. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott, a felszámolásba be nem vonható állami vagy
önkormányzati tulajdonban lévő vagyont térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a
felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül át kell adni az állami, illetve
önkormányzati tulajdonosi joggyakorló szervezetnek. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben
foglalt felelőssége alapján - ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a
pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul átadja az említett állami tulajdonosi
jogokat gyakorló szervezeteknek.”
57.	§
A Cstv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem
felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - az 57. § (1) bekezdésének c)
pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a
gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (3) bekezdése
szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy
jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek, és állami tulajdonban vannak, valamint
a Ptk. 120. §-a szerinti esetekben.”
58.	§
A Cstv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
36
„(2) A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági
társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az
egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan
kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem
fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90
napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak
(részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára
figyelemmel - korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért. A felszámoló a
keresetindítást megalapozó körülményekről és információkról köteles a hitelezői
választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni.”
59.	§
A Cstv. 63/A. § a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63/A. § Amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg
(egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat
szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az
adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a
felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi
befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem
elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásának
időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követően
következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy nem
volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők
érdekeinek figyelembe vételével járt el. A felszámoló az ilyen jogügyletre vonatkozó
információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló
hitelezőket tájékoztatni. A keresetet a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos
jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.”
60.	§
(1)	A Cstv. 63/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a
nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános
szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett
hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a
bírósághoz benyújtani, és legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon
belül felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve
segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon
belül nekijelentsék be. A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a
könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra,
hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének
hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. A
felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitelt
37
érdemlő tudomása van az adós ingatlan- vagy más vagyonáról (ideértve a követeléseket és a
vagyoni értékű jogokat is), azt neki 15 napon belül jelentsék be.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívások eredménytelenek, és az eljárás a
felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli
jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának,
illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró
adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és
az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek
tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a
behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A
kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a
vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek [a (3) bekezdés szerinti
eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre, illetve a
vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani.
A határidő jogvesztő. A kifogás arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a
felszámolás általános szabályok szerinti lefolytatására. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a
felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogást benyújtó a közléstől számított 8 napon
belül fellebbezhet.”
(2)	A Cstv. 63/B. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a felszámoló jelentése és az az ellen esetlegesen benyújtott kifogás alapján
végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők
közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. Ha a
jelentésre kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és
vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben
kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 15 napon belül dönt.
(5)	A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben
való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek. A felszámoló a közzétételtől
számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál
eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adós
tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve.
(6)	A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a
felszámoló részére kifizetésre kerülő díj megtérítésére, továbbá (ha erre irányuló kérelmet
terjesztett elő) a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező által megfizetett illeték és
közzétételi költségtérítés megtérítésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a
könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető
tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget az
éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves
beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi
kötelezettségének. A Gazdasági Hivatal az eljárást kezdeményező fél részére utalja át a
befizetett összegből a (6) bekezdés szerint a hitelezőt megillető hányadot. A végzést az adós
gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagjának,
(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni,
amelyek az (1) bekezdés szerinti időszakban az említett mértékű részesedéssel rendelkeztek.
Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség
teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az
említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe
38
rendelkezésére bocsátott vagyonból. Amennyiben a vezető tisztségviselő bizonyítja, hogy
minden tőle telhető intézkedést megtett a legfőbb szerv intézkedéseinek kezdeményezése
érdekében, a díj megtérítésére az említett tagot, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozást kell
kötelezni.”
(3)	A Cstv. 63/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A felszámolói díj (6) bekezdés szerinti megtérítését a Fővárosi Bíróság Gazdasági
Hivatalához kell befizetni. A Gazdasági Hivatal a központi költségvetést megillető hányadot
az 59. § (5) bekezdés szerinti elszámolás részeként mutatja ki. A központi költségvetést és
azon hitelezőket megillető összeg, amelyek követeléseinek behajtására jogszabály alapján az
állami adóhatóság jogosult, adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet az állami
adóhatóság hajt be.”
61.	§
A Cstv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági
tevékenységet nem végezhet, ide nem értve a pénzügyi szervezeteknél kirendelés alapján
végzett felügyeleti biztosi tevékenységet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
törvényben meghatározott pénzügyi szervezetek felszámolását, végelszámolását, továbbá a
kockázati tőkealap megszüntetését.”
62.	§
A Cstv. 65. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó
szervezet,)
„ a) amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai,
energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi,
környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális
örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági,
kutatásfejlesztési, népegészségügyi indokból vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal,
alapvető élelmiszerekkel való ellátása szempontjából országos jelentőségűnek, valamint bél-
és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból, vagy a lakosság távhőszolgáltatással
vagy más közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt vállalkozásnak
tekinthető,”
63.	§
A Cstv. 67. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
39
„(9a) Amennyiben az adós a bányászatról szóló törvény, a földgázellátásról szóló törvény,
a távhőszolgáltatásról szóló törvény vagy a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá
tartozó engedélyes, az állami felszámoló az értékesítési pályázati feltételeket az engedélyt
kiadó hatóság bevonásával alakítja ki oly módon, hogy az adós gazdálkodó szervezet vagyona
működő üzemként, olyan szervezet részére kerüljön átadásra, amely a közszolgáltatás
ellátását folyamatosan biztosítani tudja.”
64.	§
A Cstv. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető követelés a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló törvényen alapuló ellátások - ideértve a korengedményes nyugdíjat is -
megtérítése címén áll fenn, az állami adóhatóság a követelés behajtására jogosult szervezet.”
65.	§
A Cstv. a következő 83/A- 83/C. §-sal egészül ki:
„83/A. § (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a
bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvénnyel (a továbbiakban:
Módtv.) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(9) bekezdés szerinti kivételekkel - a
hatálybalépést követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell
alkalmazni.
(2)	Amennyiben a Módtv. hatálybalépését megelőzően - felszámolási eljárást követően -
jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban valamely
vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve,
vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek
törlésére - az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben - a
vagyontárgy tulajdonosának kérelmére, a 83/C. § (1) vagy (5) bekezdés szerinti végzés
csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által
megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.
(3)	A Módtv.-vel beiktatott 19. § (la) bekezdést, a Módtv.-vel módosított 21. § (1) bekezdés d)
pontot, 21. § (2) bekezdést, 21/A-21/C. §-t a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő
csődeljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor az egyezségi tárgyalások
megkezdésére.
(4)	A Módtv.-vel módosított 31. §-t, 33/A. §-t, 40. §-t, 63. § (2) bekezdést, 63/A. §-t, 63/B. §
(6)-(7) bekezdést a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokban is
alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor a felszámolás elrendelésére.
(5)	A Módtv.-vel módosított 49/A. § (4) bekezdést, 49/C. §-t a Módtv. hatálybalépésekor már
folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem
kezdődött meg a vagyon értékesítése.
40
(6)	A Módtv.-vel módosított 53. § (2) bekezdést a folyamatban lévő felszámolási ügyekben is
alkalmazni kell, amennyiben az ott meghatározott intézkedések határideje még nem járt le.
(7)	A Módtv.-vel módosított 66. § (5) bekezdést a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő
eljárásokban is alkalmazni kell.
(8)	A Módtv.-vel beiktatott 83/B. §-t a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő
közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor
határozathozatalra.
(9)	A (2) bekezdést és a 83/C. §-t a Módtv. hatálybalépését megelőzően befejezett
felszámolási eljárással érintett vagyontárgyra is alkalmazni kell.
83/B. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szfóló 1991. évi XLIX. törvény
módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény 20. § (4) bekezdésében említett 167/1993. (XI. 30.)
Korm. rendelet szerinti felsőfokú végzettség tekintetében a felszámolók névjegyzékét vezető
szerv szakhatósági állásfoglalást szerezhet be. Az ilyen végzettséggel rendelkező személyek
2012.	június 1-jétől legfeljebb három felszámolói tevékenységet folytató gazdasági
társaságnál foglalkoztathatók.
83/C. § (1) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (2)-(5) bekezdés szerinti nemperes
eljárásban a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató
fővárosi, megyei bíróság végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő
jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára
történő átengedéséről.
(2)	A nemperes eljárásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a Polgári perrendtartásról szóló
törvény szabályait megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
(3)	A kérelemnek tartalmaznia kell a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet
azonosításához szükséges adatokat, ahhoz csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló
okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény
bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.
(4)	Ha a felszámolási eljárás befejezéséről szóló határozat és a bíróság által jóváhagyott
vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és azok sem a felszámolótól, sem a
levéltártól nem szerezhetők be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel
hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy az (1) bekezdés szerinti jog vagy
tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a megszűnt gazdálkodó szervezet, valamint a
jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra,
hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől
számított harminc napos jogvesztő határidőn belül - az azt megalapozó okiratok csatolásával
-jelentheti be a bíróságnál.
(5)	Ha a (4) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak
nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg,
illetve a tény más javára vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. Ellenkező
esetben a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.”
41
66. §
(1)	A Cstv. 84/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„84/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	a felszámolási eljárás számviteli feladatait,
b)	a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó
részletes szabályokat,
c)	a felszámolói névjegyzékbe való felvétel és az onnan való törlés részletes feltételeit és
eljárásrendjét, a névjegyzék adatainak változásával összefüggő szabályokat, a felszámolók
hatósági ellenőrzésének részletes szabályait, valamint azoknak a biztosítékoknak a körét,
amelyekkel a felszámolónak rendelkeznie kell.”
(2)	A Cstv. 84/A. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a felszámolói
névjegyzéket vezető szervet, továbbá a felszámolói szakképesítést adó szakirányú
szakképzettség és a 83/B. §-ban említett felsőfokú végzettség tekintetében állásfoglalásra
jogosult szakhatóságot.”
(3)	A Cstv. 84/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adós vagyontárgyainak felszámoló által
végzett nyilvános értékesítésére vonatkozóan a világhálón elérhető elektronikus értékesítési
rendszer létrehozásának, működtetésének, bevezetésének a 49/E-49/G. §-ban meghatározott
részletes szabályait megállapítsa.”
(4)	A Cstv. 85. § (5) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
,,c) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a vagyonfelügyelő, az ideiglenes
vagyonfelügyelő és a felszámoló elektronikus kiválasztás igénybevételével történő
kirendelésének részletes szabályait, az elektronikus rendszer működésének, üzemeltetésének,
ellenőrzésének szabályait.”
(5)	A Cstv. 85. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
,,d) a Cégközlöny honlapján közzétételre kerülő végzések kivonatának kötelező tartalmi
elemeit.”
67. §
A Cstv.
1.	7. § (5) bekezdésében az „(1) és (4) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „(1)
bekezdés szerinti” szöveg,
42
2.	9. § (4) bekezdésében a „de legkésőbb az adós által benyújtott kérelem beérkezésétől”
szövegrész helyébe a „de legkésőbb a kérelem beérkezésétől” szöveg,
3.	10. § (1) bekezdésében a „külön fellebbezésnek” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek”
szöveg,
4.	13. § (1) bekezdésében a „kijelölésére, a kijelölés visszautasítására” szövegrész helyébe a
„kirendelésére, a kirendelés visszautasítására” szöveg,
5.	13. § (2) bekezdésében az „adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 500 000 forintig terjedő
bírsággal sújthatja” szövegrész helyébe az „adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 100 000
forinttól 500 000 forintig terjedő bírsággal sújtja,” szöveg,
6.	13. § (3) bekezdés e) pontjában a „kifizetések visszakövetelésére irányuló eljárásokat”
szövegrész helyébe a „kifizetések visszakövetelésére, az eredeti állapot helyreállítására
irányuló eljárásokat” szöveg,
7.	15. § (3) bekezdésében, 39. § (5) bekezdésében a „hitelezői választmány” szövegrész
helyébe a „hitelezői választmány, hitelezői képviselő” szöveg,
8.	16. § (2) bekezdésében, 46. § (2) bekezdésében a „hitelezői választmánynak” szövegrész
helyébe a „hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek” szöveg,
9.	18. § (8) bekezdésében a „szavazatok többségét” szövegrész helyébe az „igenlő szavazatok
többségét” szöveg,
10.	18. § (8) bekezdésében a „180 napig” szövegrész helyébe a „240 napig” szöveg,
11.	18. § (12) bekezdésében a „fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétételi
kérelemnek” szövegrész helyébe a „fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétett
végzésnek” szöveg,
12.	18. § (14) bekezdésében a „(12) bekezdés szerinti közzétételi kérelmet” szövegrész
helyébe a „(12) bekezdés szerinti végzést” szöveg,
13.	19. § (1) bekezdésében a „egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját” szövegrész
helyébe az „egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját” szöveg,
14.	25. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,”
szövegrész helyébe az „érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja,” szöveg,
15.	27/B. § (8) bekezdésében az „az e törvényben meghatározott szakképzettséggel
rendelkező” szövegrész helyébe az „a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti
szakképzettséggel rendelkező” szöveg,
16.	28. § (1) bekezdésében a „végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét” szövegrész
helyébe a „végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét” szöveg,
43
17.	28. § (2) bekezdés f) pontjában, 49/D. § (1) és (7) bekezdésében és 60. § (6)
bekezdésében a „3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függő követelés” szövegrész helyébe a „3.
§ (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés” szöveg,
18.	38. § (4) bekezdésében a „felszámoló által megküldött”szövegrész helyébe a „felszámoló
megkeresésére az” szöveg,
19.	39. § (4) bekezdésében a „pénzügyi helyzetének” szövegrész helyébe a „pénzügyi
helyzetének (bevételének, költségeinek)” szöveg,
20.	38. § (3) bekezdésében a „felszámolás kezdő időpontja után” szövegrész helyébe a
„felszámolás kezdő időpontjától” szöveg,
21.	40. § (5) bekezdésében a „hitelezői választmányt” szövegrész helyébe a „hitelezői
választmányt, hitelezői képviselőt” szöveg,
22.	44. § (2) bekezdésében az „egyezségkötés napjával” szövegrész helyébe az „egyezséget
jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésének napjával” szöveg,
23.	45/A. § (1) bekezdésében az „[ideértve a 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a
felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseket is]” szövegrész helyébe az „[ideértve
a 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített, azóta
meg nem térült követeléseket is]” szöveg,
24.	46. § (5) bekezdés b) pontjában a „3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, bejelentett függő
követeléseket” szövegrész helyébe a „3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, bejelentett függő
követeléseket” szöveg,
25.	46. § (7) bekezdésében a „követelése 1%-át” szövegrész helyébe a „követelése
tőkeösszegének 1%-át” szöveg,
26.	48. § (3) bekezdésében a „mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének
fenntartásáról,” szövegrész helyébe a „mezőgazdaságilag művelhető földek
termőképességének fenntartásáról, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld
eredeti állapotba történő helyreállításáról,” szöveg,
27.	48. § (5) bekezdésében a „környezet-, természet- és műemlékvédelmi” szövegrész helyébe
a „környezetvédelmi, természetvédelmi, termőföldvédelmi és műemlékvédelmi” szöveg,
28.	49/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját”
szövegrész helyébe az „ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az ajánlati biztosítékot”
szöveg,
29.	49/D. § (1) bekezdésében a „zálogjoggal biztosított követelés” szövegrész helyébe a
„zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat, költségek)” szöveg,
30.	49/D. § (2) bekezdésében a „zálogjoggal biztosított követelések” szövegrész helyébe a
„zálogjoggal biztosított követelések (tőke, szerződéses kamat, költségek)” szöveg,
44
31.	49/D. § (2) bekezdésében a „díjból 4% illeti meg” szövegrész helyébe a „díjból 3% illeti
meg” szöveg,
32.	50. § (2) bekezdésében a „felszámolás kezdetétől” szövegrész helyébe a „felszámolás
kezdő időpontjától” szöveg,
33.	54. §-ában a „vagyonával [4. § (2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „vagyonával [4. § (1)
bekezdés]” szöveg,
34.	56. § (4) bekezdésében az „egyszerűsített felszámolás esetét (63/A. §) is ideértve”
szövegrész helyébe az „egyszerűsített felszámolás esetét (63/B. §) is ideértve” szöveg,
35.	57. § (2) bekezdés e) pontjában a „bírósági eljárás során” szövegrész helyébe a „bírósági
és hatósági eljárások során” szöveg,
36.	57. § (6) bekezdésében a „társadalombiztosítási tartozásokat” szövegrész helyébe a
„társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások” szöveg,
37.	58. § (5) bekezdésében a „bíróság ezt követően 15 munkanapos jogvesztő határidővel
felhívja” szövegrész helyébe a „bíróság ezt követően 30 munkanapos jogvesztő határidővel
felhívja” szöveg,
38.	58. § (5) bekezdésében az „ 57. § alkalmazásával, 15 munkanapon belül dönt a tartalék
felosztásáról a határidőben bejelentkezett hitelezők között” szövegrész helyébe az „ 57. § és a
61. § alkalmazásával, 15 munkanapon belül dönt a tartalék felosztásáról a határidőben
bejelentkezett hitelezők és az adós tulajdonosai között” szöveg,
39.	59. § (4) bekezdésében a „nincs meg a szükséges pénzösszeg” szövegrész helyébe a
„nincs meg a szükséges pénzösszeg, vagy ha a felszámoló a díjkiegészítési számlára esedékes
befizetési kötelezettségének nem tett eleget” szöveg,
40.	61. § (4) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben”
szövegrész helyébe a „gazdasági társaságokról szóló törvényben” szöveg,
41.	65. § (2) bekezdés a) pontjában a „[10. § (3) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[10. § (1)
bekezdés]” szöveg,
42.	IV. fejezetének címében, 65. § (1) és (3) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 67. § (4)
bekezdésében, 68. § (l)-(2) bekezdésében és 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában a
„nemzetgazdasági szempontból kiemelt” szövegrész helyébe a „stratégiailag kiemelt” szöveg,
43.	68. § (1) bekezdésében a „nemzetközi vagy országos jelentőségű közszolgáltatást”
szövegrész helyébe a „nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság
közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást”
szöveg,
44.	80. § (1) bekezdésében a „központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat”
szövegrész helyébe az „államot, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat”
szöveg,
45
45.	80. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzatot megillető” szövegrész helyébe a „helyi
és kisebbségi önkormányzatot, önkormányzati társulást megillető” szöveg
lép.
68. §
Hatályát veszti a Cstv. 4. § (2) bekezdése, 7. § (4) bekezdése, 9. § (6)-(8) bekezdése, 10. § (3)
bekezdése, 47. § (2) bekezdése, 61. § (2) bekezdése, 63. § (3)-(4) bekezdése, a 64. § és az azt
megelőző cím, 81. §-a, 85. § (1)—(4) és (7) bekezdése.
2.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
69.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződésmintát alkalmazó gazdasági társaság és egyéni cég esetén az illeték összege
a)	jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint,
b)	egyéni cég esetén 20 000 forint.”
(2)	Az Itv. 45. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozóan
jognak vagy ténynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény 83/A. §-a, 83/C. §-a szerinti törlésére irányuló bírósági nemperes eljárás illetéke
10 000 forint.
(3b) Az e §-ban nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft.”
70.	§
3.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § (1) Keresettel kérheti a bíróságtól
a)	a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását
aa)	érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az
ügyész,
ab)	a felszámoló és a hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 40.
§-ában meghatározott esetekben,
c)	a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült vagy
megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott,
d)	a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett.
46
(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor van helye, ha az
ingatlanügyi hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem
orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg.”
(2) Az Inytv. a következő 73/B. §-al egészül ki:
„73/B. § (1) A felszámoló szervezet a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
törvény szerinti vagyonfelügyelői, ideiglenes vagyonfelügyelői és felszámolói feladatának
teljesítése céljából a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével
köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az
ingatlanügyi hatóság a felszámoló szervezet vezetője részére kérelem alapján biztosítja a
számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.
(2) Amennyiben a felszámoló szervezetet törlik a felszámolói névjegyzékből, az arról szóló
jogerős döntést az ingatlanügyi hatóságnak is meg kell küldeni. Az ingatlanügyi hatóság a
“felszámoló szervezet hozzáférési jogosultságát a döntésben foglaltaknak megfelelő időponttal
visszavonja.”
4.	A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása
71.	§
A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 54. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A lakásszövetkezet megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után
fennmaradó vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül,
érdekeltségük arányában.”
5.	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
72.	§
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Törvény vagy kormányrendelet közérdekből, illetve hitelezővédelmi célból előírhatja,
hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában
végezhetők.”
73.	§
A Gt. 5. §-a a következő (5)—(9) bekezdéssel egészül ki.
„(5) Az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető
tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező
tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki
47
nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
törvény (a továbbiakban: Cstv.) vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján indított eljárásban
jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség
alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette,
a)	nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja;
b)	nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást
biztosító részesedést.
(6)	Nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást
biztosító részesedést az a személy, aki a 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási
kötelezettségének nem tett eleget.
(7)	A tilalom hatálya az (5)-(6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama
és az annak eredménytelenségétől számított öt év.
(8)	E § tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági
végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és
az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya.
(9)	A (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a
cégbíróságot.”
74.	§
(1)	A Gt. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki.
„(3a) A társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során az ügyvéd az ügyvédekről
szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt ellenőrzést elvégzi.”
(2)	A Gt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, valamint a
zártkörűen működő részvénytársaság esetén a társasági szerződés a Ctv. mellékletét képező
szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés
tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. A
szerződésmintával készült társasági szerződésre a (3) bekezdést alkalmazni kell.”
75.	§
(1)	A Gt. 12. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A társasági szerződésben meg kell határozni:)
,,b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig - ha a törvény másképp nem rendelkezik -
természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatok és lakcím, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén cégnév, székhely és
cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám feltüntetésével;
48
c)	a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét;”
(2) A Gt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során - a TEAOR nómenklatúra szerinti
besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem
tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság - a társasági szerződésben meghatározott
tevékenységen belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami
adóhatóságnak - főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent. A társasági
szerződésben maghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés
módosítását.”
-	76. §
(1)	A Gt. 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet
más gazdasági társaság vezető tisztségviselője, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító
részesedéssel rendelkező tagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának
időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető
tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.
(4)	Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a
jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy
többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód
nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a
Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági
határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette.”
(2)	A Gt. 23. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság
törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat
szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.
(6)	Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a 104. § (1)
bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget.
(7)	A tilalom hatálya a (4)—(6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama
és az annak eredménytelenségétől számított öt év.
(8)	E § tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági
végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és
az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya.
(9)	A (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a
cégbíróságot.”
49
77.	§
A Gt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően
a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek
elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése
esetére - ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a
fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették - előírhatja a vezető
tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.”
78.	§
A Gt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A cégvezetőre a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 27. §-ban és a 30. § (3) bekezdésében foglalt
előírásokat megfelelően alkalmazni kell.”
79.	§
A Gt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt
törvény - a köztulajdon, közpénzek vagy a hitelezők védelme érdekében - előírja.”
80.	§
A Gt. 50. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése,
valamint az üzletrész (részvény) rosszhiszemű átruházása esetén nem hivatkozhat korlátolt
felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a
részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság
elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és
egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
(2)	A tagok (részvényesek) (1) bekezdés szerinti felelőssége különösen akkor állapítható
meg, ha
a)	a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek,
b)	a társasági vagyont saját vagy más személyek javára csökkentették, vagy
c)	a vagyonvesztés esetében a hitelezők érdekeit sértő módon jártak el,
és tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna,
hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes
teljesíteni, továbbá a 13. § (4) bekezdése szerinti esetben.”
50
81. §
A Gt. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ellenőrzött társaság jogutód nélkül megszüntetésre kerül, a minősített
befolyásszerző korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért,
amelynek kielégítését az eljárás során az adós ellenőrzött társaság vagyona nem fedezi, ha
hitelezőinek a felszámolási eljárás során, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnését
követően, törvényben meghatározott határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság - az
adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel -
megállapítja a minősített befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét.”
82. § -
A Gt. 56. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az uralmi szerződésnek tartalmaznia kell:)
„ c) az ellenőrzött társaság (társaságok) tagjainak (részvényeseinek) és hitelezőinek jogai
védelmében szükséges, az elismert vállalatcsoportként való működésből származó előnyök és
hátrányok kiszámítható és kiegyensúlyozott megosztását biztosító rendelkezéseket, ilyen
rendelkezésnek minősül különösen az uralkodó tag kötelezettségvállalása az ellenőrzött
társaság veszteségeinek rendezésére, a tagok (részvényesek) osztalékának kiegészítésére,
illetve üzletrészeik (részvényeik) kicserélésére vagy annak vállalása, hogy az ellenőrzött
társaság esetleges jövőbeli fizetésképtelensége esetén vagy a fizetésképtelenséggel fenyegető
helyzetben az uralkodó tag részt vesz az ellenőrzött társaság reorganizációjában;”
83.	§
(1)	A Gt. 76. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló
követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek,
követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő
harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.
(3)	Ha a tag (részvényes) felelőssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a
társaság fennállása alatt korlátozott, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést csak akkor kell
alkalmazni, ha az átalakulás elhatározásakor
a)	a jogelőd gazdasági társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van,
amelyre halasztást, fizetési könnyítést nem kapott, vagy
b)	a jogutód gazdasági társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági
társaságé volt.”
(2)	A Gt. 76. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc
napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a
51
hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott
biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől
számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság - a
törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem
előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását
követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az
átalakulás mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő
biztosítékot nem kapott.”
84.	§
A Gt. 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben
kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a
vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha e kötelezettségét a jogutód a követelés
esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok
egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási szerződésben írt
vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás
aránya.”
85.	§
A Gt. 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke
azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek - a számviteli törvény
felhatalmazása alapján devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaság kivételével -
forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.”
86. §
(1)	A Gt. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egy üzletrésznek - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - több tulajdonosa is lehet.
Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat - ideértve a
társasági szerződés megkötését is - csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot
terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.”
(2)	A Gt. 122. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a közös tulajdonú üzletrész résztulajdonosának tulajdoni része meghaladja a
törzsbetét legkisebb mértékét, a közös üzletrészt a részesedés megszerzésétől számított három
hónapon belül meg kell szüntetni.”
87. §
52
A Gt. 123. §-a a § a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az üzletrész átruházására irányuló szerződés - a 126/A. § (6) bekezdésében foglalt
kivétellel - a tag cégjegyzékbe történő bejegyzésével jön létre.”
88. §
A Gt. a következő 126/A. §-sal egészül ki:
„126/A. § (1) Az ügyvezető az üzletrész átruházásáról szóló szerződés megkötésétől
számított harminc napon belül köteles intézkedni az üzletrész-átruházás szándékának a
Cégközlönyben két egymást követő lapszámban történő közzétételéről.
(2)	A hirdetményben fel kell tüntetni:
a)	az üzletrész átruházásának szándékát,
b)	az érintett törzsbetét összegét, valamint a törzstőkéhez viszonyított arányát,
c)	az üzletrészre vonatkozó esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint
az üzletrész átruházásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket,
d)	azt a tényt, hogy az üzletrészhez a többitől eltérő tagsági jogok kapcsolódnak,
valamint fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény második alkalommal történt
közzétételét megelőzően esedékessé vált követeléseik után biztosítékra tarthatnak igényt. Az
ismert hitelezőket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni.
(3)	A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő
határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a társaság üzletrészének átruházásával
összefüggésben biztosítékra tartanak igényt.
(4)	A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc
napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a
hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott
biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől
számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság - a
törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem
előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását
követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az
üzletrész átruházása mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő
biztosítékot nem kapott. A kérelemhez mellékelni kell a hitelező erre vonatkozó nyilatkozatát.
(5)	Az üzletrész új tulajdonosa bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezető igazolja a (l)-(4)
bekezdésben foglalt szabályok betartását.
(6)	Amennyiben az üzletrész átruházása üzletrész-felosztással történik, és a tagok
személyében nem történik változás, az ügyvezető az (l)-(4) bekezdésben foglalt szabályok
betartását a cégbíróságnak igazolja. A cégbíróság az átruházást végzéssel hagyja jóvá.”
89.	§
A Gt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a tag jogutód nélkül szűnik meg, és az üzletrészről a tag végelszámolása,
felszámolása során nem rendelkeztek, a társaság köteles a tag megszűnéséről való
tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül vagyonrendezési eljárás lefolytatását
53
kezdeményezni (Ctv. 119. §). Ha a vagyonrendezési eljárásban az üzletrészre más nem tart
igényt, a jogutód nélkül megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Ha az üzletrész
olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezi, amely tag székhelye a megszűnéskor
nem Magyarországon volt, és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon
folytatták le, ebben az esetben vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, a társaság
a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt tesz közzé
azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse
be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell
vonni. Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont
üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egy éves jogvesztő határidőn belül.”
90.	§
A Gt. 159. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 114. § (4) bekezdésében foglalt, a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó
rendelkezéseket a törzstőke leszállítása esetében is alkalmazni kell.”
91.	§
A Gt. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„162. § (1) Az ügyvezető a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat
meghozatalát követő harminc napon belül köteles a taggyűlési határozatról szóló közleményt
a cégbíróságnak elektronikus úton megküldeni, egyidejűleg intézkedni a tőkeleszállításról
hozott döntés Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két
közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.
(2)	A hirdetményben fel kell tüntetni:
a)	a döntés tartalmát, valamint
b)	fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt
közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után
-	a (4) bekezdés szerinti kivételekkel - biztosítékra tarthatnak igényt.
Az ismert hitelezőket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni.
(3)	A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő
határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a társaság törzstőkéjének leszállításával
összefüggésben biztosítékra tartanak igényt.
(4)	Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha a törzstőke-leszállításhoz kapcsolódó
kockázattal arányos biztosítékkal - jogszabály rendelkezése vagy szerződés alapján - már
rendelkezik, vagy ha a társaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás
indokolatlan.”
92.	§
A Gt. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
54
„(2) A 162. § (2) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében továbbá az e § (1) bekezdésében
foglaltak nem alkalmazhatók, ha a társaság törzstőkéjének leszállítására
a)	a társaság veszteségének rendezése végett [143. § (2) bekezdése], vagy
b)	a számviteli törvényben meghatározott módon, a társaság törzstőkéjén felüli lekötött
tartalék javára történő átcsoportosítás céljából
kerül sor.”
93.	§
(1)	A Gt. 202. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére - külön törvény szerinti -
elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek,
ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak (ide nem értve a számviteli törvény szerinti kötelező
könyvvizsgálat esetén a választott könyvvizsgálót) adhat megbízást. A megbízás tényét és a
megbízott személyét a Cégközlönyben közzé kell tenni.”
(2)	A Gt. 202. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A részvénykönyvbe történő betekintés lehetőségét a részvénykönyv-vezető székhelyén
vagy központi ügyintézésének helyén - amennyiben az külföldön található, a társaság
székhelyén vagy magyarországi központi ügyintézésének helyén - munkaidőben
folyamatosan biztosítani kell.”
94.	§
A Gt. 271. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„271. § (1) Az igazgatóság az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat
meghozatalát, illetve a jogerős bírósági határozat kézbesítését követő harminc napon belül
köteles intézkedni az alaptőke leszállításról hozott döntésnek a Cégközlönyben történő,
kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább harminc
napnak kell eltelnie.
(2)	A hirdetménynek tartalmaznia kell,
a)	azt, hogy az alaptőke feltételes leszállításáról a közgyűlés vagy a bíróság döntött,
b)	a döntés tartalmát,
c)	a társaság hitelezőinek szóló felhívást, hogy a hirdetmény első alkalommal történt
közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után
-	a (4) bekezdés szerinti kivételekkel - biztosítékra tarthatnak igényt.
Az ismert hitelezőket a részvénytársaság közvetlenül is köteles értesíteni.
(3)	A társaság hitelezői a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos
jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a részvénytársaság alaptőkéjének
leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt.
(4)	Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha az alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó
kockázattal arányos biztosítékkal - jogszabály vagy szerződés alapján - már rendelkezik,
vagy ha a részvénytársaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás
indokolatlan.”
55
95. §
A Gt. 273. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 271. § (2) bekezdés c) pontjában és (3)-(4) bekezdésében, valamint a 272. §-ban
foglaltak nem alkalmazhatók, ha a részvénytársaság alaptőkéjének leszállítására
a)	a társaság 245. § a) pontjában meghatározott mértékű veszteségének rendezése, vagy
b)	a számviteli törvényben meghatározott módon, a részvénytársaság alaptőkéjén felüli
lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás
céljából kerül sor.”
96.	§
A Gt. 297. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén nem jegyezhető be a részvénykönyvbe
az, aki így rendelkezett, és az ilyen tartalmú nyilatkozatot tevő a részvényest a részvénykönyv
vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni. A 202. § (4) bekezdése ez
esetben nem alkalmazandó.”
97.	§
A Gt. 304. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét a
közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 órakor a részvénykönyv
tartalmazza. A részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett
személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában. A részvénynek
a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett
személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető
jogokat gyakorolja.”
98.	§
A Gt. a következő 336/D. §-sal egészül ki:
„336/D. § (1) E törvény - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, továbbá az
ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvénnyel (a
továbbiakban: Módtv.) megállapított - 23. §-át, 30. § (2) bekezdését és 54. § (2) bekezdését a
Módtv. hatálybalépését követően kezdeményezett felszámolási, kényszer-törlési, továbbá az
ismeretlen cég megszüntetésére irányuló eljárásokra kell alkalmazni.
(2)	A Módtv.-vel megállapított 50. § (1)—(2) bekezdést a Módtv. hatálybalépését követő
üzletrész átruházásokra kell alkalmazni.
56
(3)	A Módtv.-vel megállapított 76. § (3) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően
elhatározott szétválásokra kell alkalmazni.
(4)	A Módtv.-vel megállapított 85. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően
elhatározott szétválásokra kell alkalmazni.
(5)	E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 122. §-a (3) bekezdésében meghatározott
határidő a Módtv. hatálybalépését követően számítandó meglévő közös tulajdonú üzletrész
esetében.”
99.	§
Hatályát veszti a Gt. 75. § (3) bekezdés d) pontjában az „így különösen a saját tőke, illetve a
jegyzett tőke összegét, valamint a mérlegfőösszeget” szövegrész, 162. § (2) bekezdésében az
„esedékessé nem vált” szövegrész, a 202. § (4) bekezdés utolsó mondata, (6) bekezdés a)
pontja és (8) bekezdése, 271. § (1) bekezdésében az „és ezen időpontig esedékessé nem vált”
szövegrész.
6.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
100.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ctv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A cégnévnek - a (4) bekezdésen túlmenően - egyértelműen különböznie kell a
közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.”
101.	§
A Ctv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A cég nevét és rövidített nevét
a)	a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b. a.”),
b)	csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”),
c)	felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”),
d)	végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”),
e)	kényszer-törlési eljárás esetén „kényszer-törlés alatt” („k-t. a.”)
toldattal kell használni.”
102.	§
(1) A Ctv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
57
„(2) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító
okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós,
önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen
található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég
külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály
irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen
kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel
rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.”
(2) A Ctv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát
képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A cég a használat jogszerűségét igazolni
köteles.”
103.	§
A Ctv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás
során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő
okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a
cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az ügyvéd az aláírás-
minta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény
27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni.”
104.	§
A Ctv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az elektronikus okiratként rendelkezésre álló cégiratról közfeladatot ellátó szervek
részére történő adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető, papír alapú másolat csak
kivételesen indokolt esetben kérhető.”
105.	§
(1)	A Ctv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok,
valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem
jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és
korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján - a hitelezők védelme
érdekében - biztosítja egyes cégjegyzék adatok ingyenesen történő megismerését.”
(2)	A Ctv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
58
„(2a) A céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítés - a szükséges és igazolt
költségek levonását követően - a központi költségvetés bevételét képezi.”
106. §
A Ctv. 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni
az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett
számlájára. A közzétételi költségtérítés a központi költségvetés központosított bevételének
minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a
közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a
céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a
céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési*és a közzétételi kötelezettségnek nem
tett eleget.”
107. §
A Ctv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék
adatainak közzétételével egyidejűleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátolt
felelősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő okirat módosításának Cégközlönyben
történő közzétételéről is.”
108. §
A Ctv. II. Fejezete a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője
vonatkozásában a Gt. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok fennállásának
ellenőrzése céljából a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést
kezdeményez.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott összevetés kizárólag annak megállapítására irányulhat,
hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője
vonatkozásában a Gt. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok fennáll-e.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott célból a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartó szerv
rendelkezésére bocsátja
a)	a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdasági társaság vezető tisztségviselői
azonosításához szükséges, rendelkezésére álló személyes adatokat,
b)	a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég főtevékenységét,
c)	a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég tekintetében a törvényességi felügyeleti
eljárás lefolytatására jogosult cégbíróságot,
d)	az a)-c) pontokban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.
(4)	Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés alapján
rendelkezésére bocsátott adatok alapján a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság
vezető tisztségviselője vonatkozásában a Gt. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt bármely
59
kizáró ok áll fenn, arról a bűnügyi nyilvántartó szerv a törvényességi felügyeleti eljárás
hivatalból történő lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti a cégbíróságot.”
109. §
(1)	A Ctv. 24. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)
,,e) a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos
TEAOR nómenklatúra szerinti megjelölésével,”
(2)	A Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép"
(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)
,,h) a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén
lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartás számát,
valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját,
határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve
ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a
megszűnés tényleges időpontját,”
(3)	A Ctv. 24. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és
további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti
megjelölésével. A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami
adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről.”
(4)	A Ctv. 24. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég
főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos
TEAOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel.”
110. §
A Ctv. 26. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles
nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)
,,n) a kényszer-törlési eljárás kezdő időpontját és befejezését.”
60
111. §
(1)	A Ctv. 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Közkereseti társaság esetében)
„a) a tagok nevét, természetes személy tag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési
nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén
székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,”
(2)	A Ctv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Betéti társaság esetében)
„a) a társaság beltagjainak nevét, természetes személy beltag esetén születési idejét,
lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság
vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
b)	a társaság kültagjainak nevét, természetes személy beltag esetén születési idejét,
lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság
vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,”
(3)	A Ctv. 27. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Korlátolt felelősségű társaság esetében)
„a) a tagok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési
nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén
székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint amennyiben a tag
szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű
befolyással rendelkezik, ezt a tényt is,”
(4)	A Ctv. 27. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéni cég esetén)
„ a) a cégtulajdonos nevét, lakóhelyét, születési idejét és anyja születési nevét,”
(5)	A Ctv. 27. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Egyéni cég esetén)
,,c) azt a tényt, ha az egyéni cég tagja vagy vezető tisztségviselője az egyéni vállalkozóról és
az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 20. § (7) bekezdésében foglalt eltiltás hatálya
alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét.”
112. §
A Ctv. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
61
„(6) Az állami adóhatóság a cég adószámával, közösségi adószámával kapcsolatos
elektronikus értesítését, illetve határozatát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és
időbélyegzővel köteles ellátni.”
113.	§
A Ctv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az
irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével
kell megjelölni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is
rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.
(2)	Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem
rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell
megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve
állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti
feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai
nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott
megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot
vagy közokiratot.
(3)	A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég
működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat
átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A bíróság vagy más hatóság által a
kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a
kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi
személy számára ismertté vált.
(4)	A (2) bekezdés szerinti megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési
megbízottnak a megbízás megszűnésének tényét a 36. § (5) bekezdése szerinti módon be kell
jelentenie a cégbíróságnak.
(5)	A (4) bekezdés szerinti tény bejelentésének elmulasztása esetén a cégbíróság a kézbesítési
megbízottat a 34. § (2) bekezdésében meghatározott bírsággal sújthatja.”
114.	§
A Ctv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás első és másodfokon elektronikus nemperes
eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell,
szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére az elektronikus ügyintézést
támogató rendszer kommunikációs hibája miatt, valamint változásbejegyzési eljárásban,
illetve a cég bejegyzése esetén akkor kerülhet sor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a
bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be.”
115.	§
62
A Ctv. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki az
(1)	bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.”
116.	§
(1)	A Ctv. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti adatszolgáltatás érdekében a
bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett tagok
adóazonosító számát. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben.”
(2)	A Ctv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt
kötelez, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén minősített
elektronikus aláírás alkalmazásával elektronikus úton maga is teljesítheti. Ha a cégiratot
elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, és az elektronikus okirat cégbírósághoz való
benyújtására a jogi képviselő vagy a cégirat benyújtására kötelezett személy jogosult. A jogi
képviselő eljárására egyebekben a 37. és 38. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
117.	§
A Ctv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Ha közkereseti, betéti társaság, vagy egyéni cég alapításának bejegyzése iránti
kérelemhez e törvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült alapító okiratot
csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni.
Szerződésminta kizárólag egyszerűsített eljárásban, bejegyzési kérelem benyújtásakor
alkalmazható.
(2)	A bejegyzési kérelemhez - a cégnyilvánosság alapelvének teljesítése, illetve az illetékes
adóhatósághoz való továbbítás végett - csatolandó okiratok felsorolását a 3. számú melléklet
tartalmazza. A jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó
okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségét szavatolja. A
jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a
bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell.
(3)	A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó, vagy
bírósági ügyintéző önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés
meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult. Ugyanez irányadó a többi olyan végzés
meghozatalára is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.
(4)	A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését
követően, az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül határoz. A cégbíróság
e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet
elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését. A kérelem elbírálására nyitva álló
határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.
(5)	A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést
kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi
63
képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak,
valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú mellékletben felsorolt okiratokat csatolta-e
kérelméhez, továbbá, hogy - amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a 6. § szerinti névfoglalás
lehetőségével -, a cég választott neve jogszabályszerű-e. A cégbíróság elektronikusan,
számítógépes program útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a bejegyzési
kérelemben feltüntetett tag, vezető tisztségviselő, illetve cégvezető vonatkozásában e törvény
27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (6) bekezdésének
c)	pontja szerinti bejegyzést. Az eljárás során hiánypótlásra történő felhívásra nem kerül sor.
(6)	A cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha
a)	a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése
nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi
képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát,
valamint
b)	a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú mellékletben felsorolt valamely irat
benyújtását, továbbá
c)	a cég elnevezése - amennyiben a cég nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével -
nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek,
d)	az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges, az általános
forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével
összefüggő nyilatkozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,
e)	a cégjegyzék a cég tagja, vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője vonatkozásában a
27.	§ (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, vagy a 27. § (6)
bekezdésének ej pontja szerinti bejegyzést tartalmaz, továbbá
j) észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e
törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3.
számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem
felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.
(7)	A (6) bekezdés f) pontja szerinti esetben a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34.
§ (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.
(8)	Ha a cégbíróság a (4) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül
nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy
munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési
határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon, a törvény
erejénél fogva - a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal -
haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén
kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő.
(9)	Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül
ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem
alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat - ideértve a korábbi
eljárásban az illeték megfizetéséről szóló igazolást is - ismételten fel lehet használni az új
bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ismételt
benyújtásnak egy alkalommal van helye.”
118. §
A Ctv. 50. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A változásbejegyzési eljárásra a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései
megfelelően irányadók.
64
(2)	A változásbejegyzési kérelem elbírálására egységesen a 46. §-ban meghatározott
ügyintézési határidők vonatkoznak. Változásbejegyzési eljárásban szerződésminta nem
használható. Az egyszerűsített eljárásban bejegyzett cégek az első változásbejegyzési kérelem
benyújtásakor kötelesek szerződésminta helyett a Gt. rendelkezéseinek megfelelő, egységes
szerkezetbe foglalt létesítő okiratot készíteni.
(3)	A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég esetében a
változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági
ügyintéző is lefolytathatja, azonban a változásbejegyzési kérelmet elutasító, valamint olyan
végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos
hozzájárulásával hozhat.
(4)	Ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a cégbíróság a
változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési
kérelem benyújtása alól nem mentesít.
(5)	Változásbejegyzési kérelem esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a 34. §
(1)	bekezdésében meghatározott határidőt a változás bekövetkezésétől kell számítani.”
119. §
A Ctv. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezését, mint
változást a korábbi székhely szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni. A cégbíróság - a
székhelyváltozást megelőző változásbejegyzési kérelmek elbírálása után - intézkedik az
áttételről. Az áttételt elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
120.	§
A Ctv. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul
törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek
bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat,
valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően,
illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok
rendelkezéseinek, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében
foglaltakat alkalmazza.”
121.	§
A Ctv. 81. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a cégbíróság az (1) bekezdésben foglalt bármely intézkedés alkalmazása
után úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés további intézkedések alkalmazásával sem
állítható helyre, a céget megszűntnek nyilvánítja.”
65
122. §
A Ctv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) Az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha
a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve
közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett
eleget. A cégbíróság az állami adóhatóság értesítése alapján hivatalból jár el.
(2)	Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére
vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus
értesítésének érkezésétől számított húsz napon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a
céget megszűntnek nyilvánítja és az Itv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti
illeték megfizetésére kötelezi.
(3)	A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást abban az esetben kell megszüntetni,
ha az eljárás alatt az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben, illetve a cég a
megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a cégbíróságot,
hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett. A cég
számára megállapított határidő jogvesztő, elmulasztása esetében igazolásnak helye nincs.
(4)	A (3) bekezdés alapján a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség
utólagos teljesítése a céget az Itv. 65. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti illeték megfizetése
alól nem mentesíti, ebben az esetben az Itv. 58. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”
123.	§
A Ctv. VII. fejezet 5. címe helyébe a következő cím lép:
„5. Cím
Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás
89.	§ Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén,
fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen
vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a
cégbíróság a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait közvetlenül megkeresi vagy szükség esetén a
Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja, hogy a cég törvényes működéséhez
szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása
érdekében a tagok (részvényesek) a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.
90.	§ (1) Ha a törvényes működés helyreállítása azért nem történt meg, mert a cég vezető
tisztségviselője és valamennyi tagja ismeretlen, vagy a cégjegyzék nem tartalmazza a cég
tagjait (részvényeseit), a cégbíróság a Cégközlönyben végzést tesz közzé, mely felhívást
tartalmaz arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég
ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van,
azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be.
(2)	A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi bejelentés
esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem
benyújtására. Ha a felhívás eredményes, a cégbíróság az eljárást megszünteti.
(3)	Ha a cég a változásbejegyzési kérelmet határidőben nem nyújtja be, a cégbíróság az
eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek nyilvánítja.
66
(4)	Az (3) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi
azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van
helye.”
124.	§
A Ctv. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor.”
125.	§
(1)	A Ctv. 98. § (3)—(6) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:
o- -
„(3) A végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül a cég korábbi vezető
tisztségviselője
a)	a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég
tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a
számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a
cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított
harmincadik napon átadja,
b)	a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez előre láthatóan szükséges
összegre tartalékot képez, és azt a pénzforgalmi számlájára befizeti, ott elkülönítetten tartja
nyilván;
c)	a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,
d)	a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az
irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,
e)	a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka Törvénykönyvében
meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul
tájékoztatja.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a végelszámoló a
korábbi vezető tisztségviselő.
(5)	A cég korábbi vezető tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározott feladatok, illetve
határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog
általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A korábbi vezető tisztségviselő
mulasztása esetén a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi
felügyeleti eljárás keretében a korábbi vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig
terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja.
(6)	A végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közlő
korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a
költségeket, amelyek a (3) bekezdésben foglalt feladatoknak a végelszámoló által megbízott
szakértő által történő elvégeztetésével merülnek fel.”
126.	§
A Ctv. 99. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
67
„(4a) Ha jogszabály rendelkezése alapján a végelszámolást a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit
gazdasági társaság végzi, a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt személy nem lehet az,
aki a végelszámolás alatt álló cégnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, illetve lát el.”
127.	§
A Ctv. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a végelszámoló a végelszámolói
tevékenységgel felhagyott, a cégbíróság a 106. § (3) bekezdésében foglalt intézkedéseket
megfelelően alkalmazhatja, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint biztosíthatja a
feltételeket az új végelszámoló megválasztásához.” •
128.	§
(1)	A Ctv. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg, a
kényszer-törlési eljárás lefolytatására kerül sor.”
(2)	A Ctv. 105. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A cégbíróság a kényszer-törlési eljárás megindításával egyidejűleg rendelkezik a
végelszámoló tisztségének megszűnéséről.”
129.	§
(1)	A Ctv.106. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi
felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a (2)
bekezdésben megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be. Ilyen esetben a
bíróság a végelszámolót)
,,b) 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja.”
(2)	A Ctv. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a
végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül a bíróság
előtt perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolnia kell.”
130.	§
68
A Ctv. 109. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a végelszámoló a végelszámolási kifogásnak helyt adó jogerős bírósági végzésnek
nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja a cég
legfőbb szervét új végelszámoló megválasztása céljából. Ha a cég a cégbíróság határozatában
foglaltakat nem teljesíti, a cégbíróság a felszámolók névjegyzékéből másik végelszámolót
rendel ki. Amennyiben a korábbi végelszámoló a felszámolók névjegyzékéből került
kirendelésre, az e bekezdés szerinti jogszabálysértésről a cégbíróság értesíti a felszámolók
névjegyzékét vezető szervet is.”
131.	§
(1)	A Ctv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
o-
„(1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég végelszámolásának
cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától
számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás
esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét
a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles
kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített
végelszámolásra a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
(2)	A Ctv. 114. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás
megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat
meghozatalától számított nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönyben közleményt
közzétenni. A közleményben meg kell jelölni a végelszámolás megszüntetésének időpontját,
valamint azt a tényt, hogy a végelszámolás megszüntetésére a cég működésének
továbbfolytatásával kerül sor.”
(3)	A Ctv. 114. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3)-(5) bekezdésben foglalt szabályok megszegése esetében kényszer-törlésnek van
helye.”
132.	§
(1)	A Ctv. VIII. Fejezet 7. címe helyébe a következő VIII/A. Fejezet lép:
„VIII/A. Fejezet
KÉNYSZER-TÖRLÉSI ELJÁRÁS”
(2)	A Ctv. 116-118. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„116. § (1) A cégbíróság kényszer-törlési eljárás megindítását rendeli el, ha
69
a)	törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja - ideértve
a 87. § (2) bekezdését és a 90. § (3) bekezdését is,
b)	a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és a 34. § (1) bekezdés szerinti
határidőn belül törlése iránt szabályszerű kérelmet nem terjesztett elő, vagy
c)	a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre.
(2)	Nincs helye kényszer-törlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét
megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben
eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi
intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
(3)	A kényszer-törlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszer-
törlési eljárás alatti működtetéséről, illetve a kényszer-törlési eljárás megszüntetéséről. A
kényszer-törlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszer-
törlési eljárás céljával ellentétes döntéseket.
(4)	A cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszer-törlési eljárás
megszüntetéséről.
(5)	Ha a kényszer-törlés során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során
egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel
nem szüntethető meg.
117.	§ (1) A kényszer-törlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a
Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor.
A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan,
hogy akinek
a)	a céggel szemben követelése van - ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést
is
b)	tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van
folyamatban, vagy
c)	a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a cég vagyontárgyára vonatkozó
jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében
tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,
azt harminc napon belül jelentse be a cégbíróságnak.
(3)	Amennyiben a cég vezető tisztségviselője és tagjai elérhetőek, a cégbíróság felhívja a
vezető tisztségviselőt és a tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó
információk közlésére. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a cégbíróság a 98.
§ (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.
(4)	A cégbíróság határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az
iratok elhelyezéséről és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek
teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja. Amennyiben a vezető
tisztségviselő határidőben nem gondoskodott az iratok elkészítéséről, a cégbíróság erről
haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot.
118.	§ (1) Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy
a)	a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint
b)	a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett,
a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, és a Gt. 23. § (3) bekezdés alapján a vezető
tisztségviselőt, valamint az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagot eltiltja. A
végzés közzétételére a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A végzés ellen
felülvizsgálatnak helye nincs.
70
(2)	Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, a cégbíróság
elektronikus úton megkeresi az állami adóhatóságot, hogy elektronikus úton történő
lekérdezéssel a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati
nyilvántartásból, illetve szükség szerint más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett
nyilvántartást vezető szervezet, továbbá a cég számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatók
megkeresésével - a cég tulajdonában álló ingó vagy ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogra
vagy tényre, valamint a cég számlakövetelésére vonatkozóan hatvan napon belül adjon
tájékoztatást.
(3)	Amennyiben az állami adóhatóság tájékoztatása szerint a cég vagyona előreláthatóan
fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó
ügylet miatt nincs vagyona, a cégbíróság a kényszer-törlési eljárást megszünteti, és
kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában felszámolási költség a Cstv. 57. § (2) bekezdés j) és g)
pontjában meghatározott költségek.
(5)	Amennyiben az állami adóhatóság tájékoztatása szerint a cég vagyona előreláthatóan
nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem fellelhető, a
cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, a Gt. 23. § (3) bekezdés alapján a vezető
tisztségviselőt, valamint az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagot eltiltja,
egyidejűleg határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok
elhelyezéséről, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és
ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja.
(6)	Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben
közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül
fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem
terjeszthető elő. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé
kell tenni.
(7)	Az eltiltásra vonatkozó rendelkezés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.”
(3)	A Ctv. a IX. fejezetet megelőzően a következő 118/A. §-sal egészül ki:
„118/A. § (1) Ha a legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tag (részvényes)
felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság kényszer-törlési eljárást
követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a
cég hitelezőjének a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróság előtt, a kényszer-törlési eljárás
jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül indított
keresetében a bíróság megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem
elégített tartozásaiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kényszer-törlés 116. § (1) bekezdés a), c)~
d)	pontban foglaltak szerinti megindítása nem az ő mulasztásának következménye.
(2)	Ha a céget a cégbíróság a kényszer-törlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, úgy,
hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében
kérheti a bíróságtól annak megállapítását is, hogy a kényszer-törlési eljárás megindulását
megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §)
rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért,
kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának
időpontjában a cég még fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be,
illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.
(3)	A kényszer-törlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőn
belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól
annak megállapítását, hogy azok, akik a cég vezetői voltak a kényszer-törlés elrendelését
megelőző három év időszakában, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét
71
követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el,
és ezáltal csökkent a gazdálkodó szervezet vagyona, vagy meghiúsították a hitelezők
követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha többen
közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre
láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló
követeléseket. A keresetben a hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a
kényszer-törlési eljárásban bejelentett, de az eljárásban meg nem térült követelései
kiegyenlítésére. Amennyiben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti,
és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik.
(4)	Mentesül a felelősség alól a (3) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen
tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői
veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek
kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a cég megszűntnek nyilvánítását
megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi
kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 98. § (3) bekezdés a), c)-d) pontja szerinti beszámoló-
készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek
sérelmét vélelmezni kell.”
133.	§
A Ctv. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igények bejelentését követően a vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan
meghirdetett pályázat vagy árverés útján - a felszámolási eljárás során alkalmazott nyilvános
értékesítésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - értékesíti, és az értékesítésből
befolyt összeget az erre a célra nyitott elkülönített számláján helyezi el. Ingatlan vagy más
nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy értékesítése esetében - annak ellenére, hogy a cég
jogalanyisága már a törléssel megszűnt - az új tulajdonos tulajdonjogát kérelmére, a
vagyonrendezési eljárás befejezését követően a bíróság határozata alapján a közhiteles vagy
közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba be kell jegyezni.”
134.	§
A Ctv. 128. § a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
J) a bűnügyi nyilvántartó szervtől történő adatigénylésre és ezzel összefüggésben a bűnügyi
nyilvántartó szerv és a cégbíróság közötti kapcsolattartásra”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)
135.	§
(1) A Ctv. 129-131. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
72
„129. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a
gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvény (a továbbiakban:
Módtv.) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyeknek cégneve vagy
rövidített neve nem felel meg a 3. § (5) bekezdésben vagy a 4. § (3) bekezdésben foglalt
előírásnak, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb
2013.	február 1. napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására.
(2)	A Módtv. hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek a 7. § (4)
bekezdése alapján nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét
igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában
legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.
(3)	A cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének vagy adószámának bejegyzését,
valamint a Módtv.-vel megállapított 24. § h) pontjában, 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. §
(2) bekezdés d)—b) pontjában, 27. § (3) bekezdés a) pontjában, 27. § (6) bekezdés a)
pontjában, 31. § (2) bekezdésében, 36. § (4a) bekezdésében foglalt adatok bejegyzését a
cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1.
napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani.
(4)	Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak
azt a változást, amely kizárólag a Módtv.-vel megállapított 7. § (4) bekezdésében és 31. § (2)
bekezdésében foglalt okiratok benyújtására, vagy a tagok és vezető tisztségviselők Módtv.-vel
megállapított további azonosító adatainak, valamint a vezető tisztségviselők adóazonosító
számának bejelentésére irányul.
(5)	A Módtv. hatálybalépése előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkező cégek
vonatkozásában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény Módtv. hatálybalépése előtt
hatályos 25/A. §-át kell alkalmazni.
130.	§ (1) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdés
szerinti kivételekkel - a hatálybalépést követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	Amennyiben a Módtv. hatálybalépését megelőzően - végelszámolási eljárást követően-
jogutód nélkül megszűnt cég közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó
jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely
vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek törlésére - az
adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben - a vagyontárgy
tulajdonosának kérelmére, a (3) vagy (7) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor.
Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési
engedélyre nincs szükség.
(3)	A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (4)-(7) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a
jogutód nélkül megszűnt cég székhelye szerinti cégbíróság végzést hoz arról, hogy a jogutód
nélküli megszűnéssel összefüggő vagyonfelosztási határozatban, illetve vagyonfelosztási
javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.
(4)	A nemperes eljárásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a Polgári perrendtartásról szóló
törvény szabályait megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
(5)	A kérelemnek tartalmaznia kell a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet
azonosításához szükséges adatokat, valamint ahhoz csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát
igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy
tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.
(6)	Ha a legfőbb szerv által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági
irattárban, és az sem a végelszámolótól, sem a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll
73
rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak
ténye, hogy a (2) bekezdés szerinti jog vagy tény mást illet meg, a cégbíróság a
Cégközlönyben a megszűnt cég, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést
tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény
feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn
belül - az azt megalapozó okiratok csatolásával - jelentheti be a cégbíróságnál.
(7)	Ha a (6) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak
nem nyertek bizonyítást, a cégbíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg,
illetve a tény más javára, vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik.
Ellenkező esetben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye
nincs.
131.	§ (1) Amennyiben a cég az állami adóhatósághoz főtevékenységének, illetve
tevékenységi köreinek változását jelentette be, a cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus
értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit,
azok mindenkor hatályos TEAOR nómenklatúra szerinti megjelölésével.
(2)	Amennyiben a Módtv. hatálybalépését követően a cég főtevékenységének vagy további
tevékenységi köreinek módosítására 2012. december 31-ig nem került sor, az állami
adóhatóság 2013. január 31-ig a nyilvántartásában szereplő adatok alapján elektronikus úton
közli, és a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységét és további tevékenységi
köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével.”
(2)	A Ctv. a következő 131/A. §-al egészül ki:
„131/A. (1) A Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő kényszer-végelszámolási
eljárásokban a végelszámoló a Módtv. hatálybalépését követő 1 éven belül kezdeményezi a
kényszer-törlési eljárás megindítását. A végelszámoló a kérelemmel egyidejűleg tájékoztatja a
cégbíróságot a kényszer-végelszámolási eljárás során megtett intézkedésekről, a cég
vagyonára és követeléseire vonatkozó információkról, valamint az egyéb körülményekről.
(2)	A cégbíróság a kényszer-végelszámolási eljárást megszünteti, a végelszámoló díjának
megfizetésére a vezető tisztségviselőt és a legalább többségi befolyással rendelkező tagot
egyetemlegesen kötelezi. A cégbíróság ezzel egyidejűleg megindítja a kényszer-törlési
eljárást, azzal, hogy az együttműködési, valamint a 117. § (4) bekezdésben foglalt
kötelezettség a végelszámolót is terheli. Szükség esetén a végelszámoló díját az állam a
központi költségvetés terhére megelőlegezi.”
136.	§
(1)	A Ctv. 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3)
bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdés a) pontjának ad) alpontja, b) pontjának be)
alpontja, valamint a 27. § (5) bekezdésének c) pontjában a „ha a társaság vezető
tisztségviselője” szövegrész helyébe a „ha tagja, vezető tisztségviselője” szöveg, a „Gt. 23. §-
ában” szövegrész helyébe a „Gt. 5. és 23. §-ában” szöveg lép.
(2)	A Ctv. 29. § (2) bekezdés h) pontjában a „statisztikai nómenklatúra” szövegrész helyébe a
„mindenkor hatályos TEAOR nómenklatúra” szöveg lép.
(3)	A Ctv. 46. § (1) bekezdésében a „vagy 27. § (5) bekezdésének c) pontja” szövegrész
helyében a „27. § (5) bekezdésének c) pontja vagy 27. § (6) bekezdés c) pontja” szöveg lép.
74
(4)	A Ctv. 1. számú melléklete 1.1-6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez
(változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:)
„l.a kérelem formanyomtatványa
2.	a) létesítő okirat, illetve a létesítő okirat módosítása,
b)	a létesítő okirat - változásokkal egybefoglalt - hatályosított szövege;
c).	változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró,
döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata,
d).	változásbejegyzés esetén, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az
erre vonatkozó okirat.
3.	amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély;
4..	amennyiben a cég élt névfoglalással, a névfoglalást elrendelő végzés másolata;
5.	külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi
cégkivonata és annak hiteles magyar nyelvű fordítása, vagy annak hiteles fordításban történő
igazolása, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint nyilvántartásba vették,
illetve az az okirat, amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható;
6..	a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a
megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat;”
(5)	A Ctv. 1. számú melléklete 1.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés
megfizetésének igazolása;”
(6)	A Ctv. 1. számú melléklet I. pontja a következő 13. alponttal egészül ki:
[Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez
(változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]
”13‘ . .
a)	a székhelyhasználat jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat
b)	a telephely(ek) használatának jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat
c)	fióktelep(ek) használatának jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat”
(7)	A Ctv. 1. számú melléklet II/l. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
,,d) üzletrész átruházása során a közzétételt igazoló lappéldánykivonatok;”
(8)	A Ctv. 3. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(9)	A Ctv. 4. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A társaság tagjai
2.1.	Név: ...................................................................................................................................
Születési hely és idő:..................................................................................
1	Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
75
Anyja születési neve:...................................................................................................
Lakcím:........................................................................................................................
2
Cégnév (név): .............................................................................................................
Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): .....................................................................
Székhely:.....................................................................................................................
Képviseletre jogosult neve:.........................................................................................
Anyja születési neve:...................................................................................................
Lakcím:........................................................................................................................
2.2.7	Név: ...........................................................................................................................
Születési hely és idő:..........................................................................
Anyja születési neve:...................................................................................................
Lakcím:........................................................................................................................
2
Cégnév (név): .............................................................................................................
Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám):3....................................................................
Székhely:.....................................................................................................................
Képviseletre jogosult neve:.........................................................................................
Anyja születési neve:...................................................................................................
Lakcím:........................................................................................................................
(10)	A Ctv. 4. számú mellékletének 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„10. Az üzletvezetés és képviselet
A társaság üzletvezetésére és képviseletére
a)	a 2. pontban megjelölt minden tag időbeli korlátozás nélkül jogosult,
A jogviszony kezdete:......................................................................................................
b)	az alábbi tag(ok) időbeli korlátozás nélkül jogosult(ak):4
Név:..................................................................................................................................
A jogi személy tag által kijelölt természetes személy:5
Név....................................................................................................................................
Születési hely és idő:..............................................................................
Anyja születési neve..........................................................................................................
Lakcím...............................................................................................................................
A j ogviszony kezdete........................................................................................................
c)	a 2. pontban megjelölt minden tag határozott ideig jogosult6
A jogviszony kezdete........................................................................................................
A jogviszony vége:...........................................................................................................
d)	az alábbi tag(ok) határozott ideig jogosult(ak):6 4
2	Szervezet esetén kell kitölteni.
3	Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
7	További tag esetén bővíthető.
1	Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
2	Szervezet esetén kell kitölteni.
3	Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
4	Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén bővíthető.
5	Szükség esetén kitöltendő.
6	Legfeljebb 5 évig (Gt. 24. §)
6	Legfeljebb 5 évig (Gt. 24. §)
76
Név:10
A jogi személy tag által kijelölt természetes személy:5
Név:.....................................................................................................................................
Születési hely és idő:....................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:.................................................................................................................................
A jogviszony kezdete:...........................................................................................................
A jogviszony vége:................................................................................................................
11.	Cégvezető
o
11.1.	A társaságnál cégvezető kinevezésére
a)	sor kerülhet.
b)	nem kerülhet sor.
11.2.9 Cégvezetőnek kinevezett munkavállaló(k)?
Név:.....................................................................................................................................
Születési hely és idő:....................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:.................................................................................................................................
Kinevezés kezdő időpontja:...................................................................................................”
(11)	A Ctv. 5. számú mellékletének 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. A társaság beltagja(i)
2.1.	Név: ...................................................................................................................................
Születési hely és idő:.................................................................................
Anyja születési neve:...........................................................................................................
Lakcím:................................................................................................................................
2
Cégnév (név): ......................................................................................................................
Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám):3..............................................................................
Székhely:..............................................................................................................................
Képviseletre jogosult neve:..................................................................................................
Anyja születési neve:...........................................................................................................
Lakcím:.................................................................................................................................
2.2.7	Név: ....................................................................................................................................
Születési hely és idő:.................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:................................................................................................................................
2
Cégnév (név): ......................................................................................................................
4	Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén bővíthető.
10 Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el,
e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni.
5	Szükség esetén kitöltendő.
8	Aláhúzással jelölendő
9	Kizárólag a 11.1. a) pont aláhúzása esetén tölthető ki.
1	Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
2	Szervezet esetén kell kitölteni.
3	Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
7	További tag esetén bővíthető.
1	Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
77
•2
Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): ..............................................................................
Székhely:...............................................................................................................................
Képviseletre jogosult neve:...................................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:................................................................................................................................
3.	A társaság kültagja(i)
3.1.	Név: ....................................................................................................................................
Születési hely és idő:..................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:................................................................................................................................
2
Cégnév (név): ......................................................................................................................
m -2
Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): ..............................................................................
Székhely:..............................................................................................................................
Képviseletre jogosult neve:...................................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:.................................................................................................................................
3.2.7	Név: ....................................................................................................................................
Születési hely és idő:..................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:................................................................................................................................
2
Cégnév (név): ......................................................................................................................
Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): ..............................................................................
Székhely:...............................................................................................................................
Képviseletre jogosult neve:...................................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:...............................................................................................................................”
(12)	A Ctv. 5. számú mellékletének 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„11. Az üzletvezetés és képviselet
A társaság üzletvezetésére és képviseletére
a)	a 2. pontban megjelölt minden beltag időbeli korlátozás nélkül jogosult,
A jogviszony kezdete:...........................................................................................................
b)	az alábbi beltag(ok) és/vagy kültag(ok) időbeli korlátozás nélkül jogosult(ak):4
Név:10...................................................................................................................................
2	Szervezet esetén kell kitölteni.
3	Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
1	Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
2	Szervezet esetén kell kitölteni.
Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
7	További tag esetén bővíthető.
1	Természetes személy tag esetén kell kitölteni.
2	Szervezet esetén kell kitölteni.
3	Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén)
4	Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén bővíthető.
78
A jogi személy tag által kijelölt természetes személy:5
Név.......................................................................................................................................
Születési hely és idő:..................................................................................
Anyja születési neve................................................................................................................
Lakcím....................................................................................................................................
A jogviszony kezdete..............................................................................................................
c)	a 2. pontban megjelölt minden beltag határozott ideig jogosult,6
A jogviszony kezdete..............................................................................................................
A jogviszony vége:................................................................................................................
d)	az alábbi beltag(ok) és/vagy kültag(ok) határozott ideig jogosult(ak):6 4
Név:10....................................................................................................................................
A jogi személy tag által kijelölt természetes személy:5
Név:.....................................................................................................................................
Születési hely és idő:....................................................................................
Anyja születési neve:...........................................................................................................f
Lakcím:.................................................................................................................................
A jogviszony kezdete:...........................................................................................................
A jogviszony vége:................................................................................................................
e)	az alábbi, egyetlen üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag, időbeli korlátozás nélkül
jogosult:
Név:.....................................................................................................................................
A jogi személy tag által kijelölt természetes személy:5
Név:.....................................................................................................................................
Születési hely és idő:....................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:.................................................................................................................................
A jogviszony kezdete:...........................................................................................................
12.	Cégvezető
o
12.1.	A társaságnál cégvezető kinevezésére
a)	sor kerülhet.
b)	nem kerülhet sor.
12.2.	9Cégvezetőnek kinevezett munkavállaló(k):
Név:.....................................................................................................................................
Születési hely és idő:...................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:.................................................................................................................................
Kinevezés kezdő időpontja:...................................................................................................”
10 Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el,
e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni.
5	Szükség esetén kitöltendő.
6	Legfeljebb 5 évig (Gt. 24. §)
6	Legfeljebb 5 évig (Gt. 24. §)
4	Több üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag esetén bővíthető.
10	Amennyiben a társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el,
e jogi személy tag cégnevét kell megjelölni.
5	Szükség esetén kitöltendő.
5	Szükség esetén kitöltendő.
8	Aláhúzással jelölendő.
9	Kizárólag a 11.1. aj pont aláhúzása esetén tölthető ki.
79
(13)	A Ctv. 10. számú mellékletének 1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 1.1. Az egyéni cég neve: Egyéni Cég
Az egyéni cég rövidített cégneve:. ec.”
(14)	A Ctv. 10. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az egyéni cég tagja
Név: ....................................................................................................................................
Születési hely és idő:..................................................................................
Anyja születési neve:...........................................................................................................
Lakcím:.................................................................................................................................
Egyéni vállalkozói nyilvántartási száma:............................................................................”
(15)	A Ctv. 10. számú mellékletének 5.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.2. Osztalékelőleg fizetésére.8
a)	sor kerülhet
b)	nem kerülhet sor.”
(16)	A Ctv. 10. számú mellékletének 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. Ügyvezető
6.1.	A társaság ügyvezetője:
Név:.....................................................................................................................................
Születési hely és idő:..................................................................................
Anyja születési neve:............................................................................................................
Lakcím:...............................................................................................................................
A megbízatás8
a)	határozott időre6
b)	határozatlan időre
szól.
A megbízatás kezdő időpontja:.............................................................................................
'12
A megbízatás lejárta' .........................................................................................................
6.2.	Az ügyvezető(k) fizetőképességi nyilatkozat tételére köteles(ek).
7.	Cégvezető
Q
7.1.	A társaságnál cégvezető kinevezésére
a)	sor kerülhet.
b)	nem kerülhet sor.
11	Kitöltése kötelező.
8	Aláhúzással jelölendő
8	Aláhúzással jelölendő
6	Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §)
12	Az a) pont választása esetén kitöltendő.
8	Aláhúzással jelölendő
80
7.2.	Cégvezetőnek kinevezett munkavállaló(k):
Név:......................................................................
Születési hely és idő:.................................
Anyja születési neve:...........................................
Lakcím:................................................................
Kinevezés kezdő időpontja:.................................
137.	§
Hatályát veszti a Ctv.
a)	7/A. §-a,
b)	23/A. § (2) bekezdése,
c)	27. § (6) bekezdés b) pontja,
d)	37. § (5) bekezdése,
e)	52. §-t megelőző címe, és 52. §-a,
I) 91-93. §-a,
g)	102. § (3) bekezdés c) pontja,
h)	131. §-a,
i)	136. §-a,
j) 6-9. számú melléklete,
k) 10. számú mellékletének 5.3. pontja.
13	Kizárólag a 7.1. a) alpont aláhúzása esetén tölthető ki.
81
7. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
138.	§
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban:
Evectv.) a 3. §-t követően a következő 3/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság feladatai
3/A. § (1) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a
továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv)
a)	vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását,
b)	működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló informatikai rendszert,
c)all.§(3)	bekezdése szerint hatósági ellenőrzést végez, valamint
d)	ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2)	A körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a
továbbiakban: Hatóság)
a)	országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és
megszüntetésének 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésével kapcsolatos feladatokat,
b)	ügyfélkaput létesít a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval nem
rendelkező bejelentő számára,
c)	tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges
információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a
hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről,
d)	ellátja az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításával és nyilvántartásával kapcsolatos
feladatokat,
e)	az egyéni vállalkozó székhelye szerinti illetékességgel - ellenőrzési terv alapján - hatósági
ellenőrzést folytat, valamint
f)	ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.”
139.	§
Az Evectv. 4 és 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„4. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos hatósági
feladatokra az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács
igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a
kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az
elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, a
közreműködő hatóságra, az igazolási kérelemre, a jogorvoslatra, továbbá a
költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
82
(2)	Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése
elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető.
(3)	Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentésével, valamint a változás-
bejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül
kezdeményezhetők.
5.	§ (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló
szándékáról a természetes személy a nyilvántartást vezető szervhez e törvény
rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentést
a)	személyesen a Hatóság útján vagy
b)	ügyfélkapun keresztül az erre a célra rendszeresített űrlapon (a továbbiakban: elektronikus
bejelentés)
kell megtenni.”
140.	§
Az Evectv. 6. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép :
„(1) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a)	a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét,
születési helyét és idejét, lakcímét vagy szálláshelyét (a továbbiakban együtt: lakcím),
értesítési címét, állampolgárságát,”
141.	§
Az Evectv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Ha az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentő a bejelentési űrlapot nem
megfelelően töltötte ki, erről a tényről - a bejelentés hiányainak, illetve hibáinak megjelölését
és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint
folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó - automatikus
visszajelzést kap.
(2)	Ha az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően
töltötte ki, vagy a bejelentő az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, a nyilvántartást vezető
szerv haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren
keresztül - a megállapításukhoz szükséges adatoknak az illetékes hatósághoz történő
továbbítását követően - beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó
statisztikai számjelét.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt adatok beérkezését követően a nyilvántartást vezető szerv az
egyéni vállalkozót - azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg-
nyilvántartásba veszi, és megküldi vagy a Hatóság közreműködésével átadja a 9. §-ban
meghatározott adatokat tartalmazó igazolást a bejelentő részére.
(4)	Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság és a nyilvántartást
vezető szerv nem mérlegelheti a (2) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását.
83
(5)	A nyilvántartást vezető szerv a 9. § szerinti igazolás megküldésével egyidejűleg a
nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért
felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.
(6)	Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg.”
142.	§
(1)	Az Evectv. 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő
azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni
vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés
ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:)
•
„a) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,
értesítési címét,”
(2)	Az Evectv. 11. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő
azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni
vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés
ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:)
,,f) az egyéni vállalkozó adószámát, annak hatályos állapotát, az adószám alkalmazásának
felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, valamint e határozatok
megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását,
továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,”
143.	§
Az Evectv. 13. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó 12. § (2) bekezdésében
meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem
szereplő valamennyi adatát
a)	a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári
perben a tényállás megállapítása céljából,
b)	a rendőrség a bűncselekmények és szabálysértések felderítése céljából,
c)	a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés
végrehajtása céljából.
(3)	Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozónak a nyilvános nyilvántartásban
nem szereplő adatai közül az egyéni vállalkozó anyja nevét, születési helyét és idejét,
valamint lakcímét a bíróság, az ügyészség, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a gazdasági
vagy szakmai kamara, valamint a közigazgatási szerv közfeladatai ellátása érdekében.”
84
144. §
(1)	Az Evectv. a 14. §-t megelőzően az alábbi alcímmel egészül ki:
„Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változások bejelentése”
(2)	Az Evectv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a
változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon
(a továbbiakban: változásbejelentési űrlap) a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni. A
változásbejelentési űrlapnak az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát,
valamint a megváltozott adatokat kell tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó az állami
adóhatóság által vezetett nyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben rögzített - további
adatokat a nyilvántartást vezető szerv útján is eljuttathatja az állami adóhatósághoz.
(2)	Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változásbejelentésének - ha az az
igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a
Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. A Hatóság az igazolványt a leadás vagy a
beérkezés napján érvényteleníti, és ennek tényét a nyilvántartásba bejegyzi.
(3)	Ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően kíván
engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységet folytatni, az (1) bekezdés szerinti
változásbejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem vagy a bejelentés
benyújtásával eleget tesz. Ebben az esetben az engedélyező, vagy a bejelentést fogadó hatóság
az engedély megadásáról, illetve a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételéről az
egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatai, nyilvántartási száma, valamint a 11. §
c)	és d) pontja szerinti adatok megadásával haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető
szervet.
(4)	Ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentésköteles
tevékenységét megszünteti, az (1) bekezdés szerinti változásbejelentési kötelezettségét az
engedélyező vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti, amely az egyéni vállalkozó
természetes személyazonosító adatai, nyilvántartási száma, valamint a 11. § c) és d) pontja
szerinti adatok megadásával haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető szervet.
(5)	Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. és 7. §-t kell alkalmazni
azzal, hogy a visszaigazolás a 9. § a) és b) pontjában meghatározott, valamint az
adatváltozással érintett adatokat tartalmazza.
(6)	A nyilvántartást vezető szerv az (1), (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben a
megváltozott adatokról értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért
felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.”
145. §
Az Evectv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan - a 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti —
tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat
teljesítette. Az egyéni vállalkozó köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a tevékenység
gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felel meg. A bejelentés alapján a
nyilvántartást vezető szerv törli a tevékenységet.”
85
146. §
(1)	Az Evectv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy
hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja,
ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint - az
ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül - bejelenti.
(2)	Az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó
bírósági határozat esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az
egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység
folytatását az e törvényben meghatározottak szerint - az egyéni vállalkozó
cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül - bejelenti.
(3)	A tevékenység folytatását az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell bejelenteni.
(4)	A tevékenység folytatásának kezdete az (1) bekezdésben foglalt esetben az egyéni
vállalkozó halálát, a (2) bekezdésben foglalt esetben az egyéni vállalkozó
cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre
emelkedését követő nap.”
(2)	Az Evectv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és
legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére az e §-ban meghatározott
eltérésekkel az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja,
köteles azt a változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon
bejelenteni, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók
nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást
vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot,
a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi
Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.
(3)	A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni
vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új
jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó
tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló
fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
(4)	Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a
változásbejelentési űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására
vonatkozó, a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon tett bejelentésével folytathatja.
A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói
tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. A tevékenység
folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelés
záró napját bejegyzi az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, és erről haladéktalanul,
elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.
(5)	Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele,
hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja.
86
Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének vagy leadásának napján érvényteleníti,
és ennek tényét bejegyzi a nyilvántartásba.”
(3)	Az Evectv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva
megszűnik
a)	ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a Hatóságnak vagy a nyilvántartó
szervnek bejelenti, a bejelentés napján,
b)	ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy a 32. § (1) és (2) bekezdése szerint az
egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző
napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét,
az átruházás napján,
c)	az egyéni vállalkozó halála napján,
d)	az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági
határozat jogerőre emelkedésének a napján,
e)	ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat
jogerőre emelkedésének napján,
f)	a 3. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjaiban meghatározott kizáró ok bekövetkezése esetén, a
11. § (3)-(6) bekezdéseiben foglalt ellenőrzés befejezésekor.
(2)	Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló
tényről
a)	az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, valamint a 17. § (1) és (2) bekezdés
szerinti tények igazolása esetén az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan
cselekvőképessé válása, vagy halála esetén a Hatóság,
b)	az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az állami adóhatóság,
c)	egyéni cég alapítása, vagyoni betétjének átruházással vagy örökléssel történő megszerzése
esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság)
elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.
(3)	A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha
a)	az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,
b)	ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett
az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,
c)	ha az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek egyikét sem
folytathatj a j ogszerűen,
(4)	A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, akinek az egyéni vállalkozói
tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a
jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból, és erről az egyéni
vállalkozót - az (1) bekezdés c) pontjának kivételével - tájékoztatja. A nyilvántartást vezető
szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton
tájékoztatja az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.”
147.	§
Az Evectv. a 19. §-t követően a következő 19/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzése
87
19/A. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésének célja az egyéni vállalkozói
nyilvántartás közhitelességének, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység törvényes
működésének biztosítása.
(2)	A Hatóság a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül ellenőrzi, hogy az egyéni
vállalkozó működése megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek.
(3)	Amennyiben az ellenőrzés során a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának
akadálya merül fel, és az elhárítható, a Hatóság - a 19. § (3) bekezdés szerinti
jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel - felszólítja az egyéni vállalkozót, hogy az
akadályt hárítsa el. Ennek eredménytelensége esetén a Hatóság a 19. § (3) bekezdés szerint jár
el.
(4)	A Hatóság az egyéni vállalkozó főtevénysége vagy egyéb tevékenységi köre gyakorlását
megtiltja, amennyiben az az e törvényben vagy más jogszabályban előírt követelményeknek
nem felel meg, és a Hatóság felszólítása ellenére az egyéni vállalkozó a követelményeknek a
megadott határidőn belül nem tett eleget. A Hatóság a tevékenység gyakorlását megtiltó
jogerős döntéséről értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a főtevékenységet vagy
tevékenységi kört törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
(5)	Amennyiben az egyéni vállalkozó által végzett valamely tevékenység az e törvényben
vagy más jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg, és a tevékenységet
engedélyező vagy ellenőrző hatóság felszólítása ellenére az egyéni vállalkozó a
követelményeknek a megadott határidőn belül nem tett eleget, a tevékenységet engedélyező
vagy ellenőrző hatóság a tevékenység gyakorlását megtiltó jogerős döntéséről értesíti a
nyilvántartást vezető szervet, amely a főtevékenységet vagy tevékenységi kört törli az egyéni
vállalkozók nyilvántartásából.”
148.	§
Az Evectv. 20. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem alapíthat egyéni céget, továbbá nem lehet egyéni cég vezető tisztségviselője az a
személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető
tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező
tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki
nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
törvény vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
törvény alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat
szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom
hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás időtartama és az annak
eredménytelenségétől számított öt év.”
149.	§
Az Evectv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak)
alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozói
nyilvántartásba vételt követő nap.”
88
150.	§
Az Evectv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az egyéni cég elnevezést (vagy annak ec. rövidítését) az egyéni cég nevében fel
kell tüntetni. Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha
az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel.
(2)	Egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag.
(3)	Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása
miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt
kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel.
151.	§
Az Evectv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az egyéni vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró szervek feladatait, valamint az egyéni
vállalkozók ellenőrzésének részletes szabályait.”
152.	§
Az Evectv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a
gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvény (a továbbiakban:
Módtv.) hatálybalépését követően korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nem
alapítható.
(2)	A Módtv. hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett korlátolt mögöttes
felelősséggel működő egyéni cégek 2013. február 1-ig kötelesek létesítő okiratuk megfelelő
módosításával e törvény rendelkezéseinek megfelelő működést megvalósítani vagy gazdasági
társasággá alakulni, valamint a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a Módtv.
hatálybalépését megelőzően fennálló korlátlan felelősséggel bíró tagságát köteles 2013.
február 1-ig megszüntetni.
(3)	A korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégekre a (2) bekezdésben foglaltak
teljesüléséig a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. és 27. §-ok irányadóak. A
korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég (2) bekezdés szerinti változás előtt
keletkezett tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozik.
(4)	Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak
a (2) bekezdés szerinti változást.”
153.	§
(1)	Az Evectv. 2. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország”szöveg lép.
89
(2)	Az Evectv. 11. § (3)-(5) bekezdésében a „Hatóság” szövegrész helyébe a „nyilvántartást
vezető szerv”szöveg lép.
(3)	Az Evectv. 32. § (1) bekezdésében a „cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének
korlátozását” szövegrész helyébe a „cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását”
szöveg lép.
154.	§
Hatályát veszti az Evectv.
a)	22. § (1) bekezdés e) pontja,
b)	28. §-a.
8.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
155.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 149. § (3) bekezdése helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
„(3) Dematerializált részvény esetén - ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme
alapján kerül sor - azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és
részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó
kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált
részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem
rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték
törlésüket.”
10.	A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi
CIV. törvény módosítása
156.	§
(1)	A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.
törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül
fel, a zár alá vételt, illetve a biztosítási intézkedést a jogi személlyel szemben előreláthatóan
alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség
végrehajtásához szükséges vagyonra kell elrendelni.
(2)	A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi
személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra a zár alá
vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyész engedélyezi, hogy a jogi személlyel
90
szemben a felszámolási eljárást elrendeljék, illetve folytassák. A határozatban számszerűleg
meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál.
(3)	A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság az engedélyezésről szóló
határozatban is elrendelheti. Az ügyész a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá
vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás elrendeléséhez,
illetve folytatásához az engedélyt megadja.
(4)	Ha a felszámoló kérelmére a bíróság a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy
vagyontárgy értékesítéséhez hozzájárul, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az
összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő
pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtását fedezni
fogja. Az értékesítést követően a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy helyébe
a bíróság által meghatározott összeg lép.”
(2)	A Jszbt. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy
helyébe a bíróság által meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy az
ügydöntő határozatban rendelkezni kell a letéti számlán elhelyezett összegről.”
11. Záró rendelkezések
157.	§
(1)	Hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdés k) pontja és
25/A. §-a, valamint azt megelőző alcíme.
(2)	Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvény 51. §
(10)	bekezdése.
(3)	Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény 28. § (8)
bekezdése.
(4)	Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. § (5) bekezdése.
158.	§
(1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (5)
bekezdés c) pontjában a „kényszer-végelszámolás” szövegrész helyébe a „kényszer-
végelszámolás vagy kényszer-törlési eljárás” szöveg lép.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 74. § (1)
bekezdésében és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény 45. § (2) bekezdésében a „végelszámolási és kényszer-végelszámolási” szövegrész
helyébe a „végelszámolási, kényszer-végelszámolási vagy kényszer-törlési” szöveg lép.
91
159. §
(1)	Ez a törvény - a (2)—(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2012. január 1-jén lép
hatályba, és 2013. február 2-án hatályát veszti.
(2)	Az 1-5. §, a 6. § (l)-(2) és (4) bekezdése, a 7-32. §, a 34-61.§, a 64-66. §, a 67. § 1-41.
és 44-45. pont, a 68-108. §, a 109. § (2)—(3) bekezdés, a 110-136. §., a 137. § d)-g) és
i)-k) pontja, valamint a 156. § a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
(3)	A 6. § (3) bekezdés 2012. július 1-jén lép hatályba.
(4)	A 109. § (1) és (4) bekezdés és a 137. § c) és h) pontja 2013. február 1-jén lép hatályba.
92
3. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez
1. melléklet a 2011. évi... törvényhez
A szerződésmintával történő cégalapításhoz szükséges okiratok
I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok:
1.	a szerződésminta alapján készült létesítő okirat;
2.	az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az
adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat [az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése];
3.	a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása;
4.	a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés
megfizetésének igazolása;
5.	amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély;
6.	A vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában
foglalt eltiltás hatálya alatt.
II.	Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb benyújtandó okiratok:
1.	amennyiben a cég élt névfoglalással, a névfoglalást elrendelő végzés másolata;
2.	a) a vezető tisztségviselőknek, a könyvvizsgálónak a megválasztást elfogadó, az
összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata, a közkereseti társaság és a betéti társaság
vezető tisztségviselőinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja,
b)	az a) pontban említettek megválasztásának időtartamát tartalmazó okirat;
3.	ha a könyvvizsgáló szervezet, a könyvvizsgálatot ellátó személynek a megválasztást
elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata;
4.	ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három
hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapja, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme
legalább széljegy formájában megállapítható; a tulajdoni lapon a következő bejegyzésre váró
széljegy jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató személy vagy szervezet
szerepelhet;
5.	külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem
régebbi cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles
fordításban történő igazolása, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint
nyilvántartásba vették, illetve az az okirat, amelyből képviselőjének a képviseletre való
jogosultsága megállapítható;
6.	a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a
megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat;
7.	ha a cég elnevezésében történelmi személyiség neve szerepel, vagy a cégnévhez másnak
jogi érdeke fűződik, a Ctv. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet
hozzájárulását tartalmazó okirat;
8.	társadalmi szervezet tagról vezetett nyilvántartás adatait tartalmazó három hónapnál nem
régebbi kivonat;
9.	önkormányzat tag esetén a képviselő-testület erre vonatkozó döntését tartalmazó okirat;
10.	ha a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásához hatóság, illetve harmadik személy
hozzájárulása (engedélye) szükséges, ez az okirat;
11.	a kiskorú tag képviseletére vonatkozó gyámhivatali határozat, ha a szülő nem láthatja el
a kiskorú képviseletét;
93
12.	az egyéni cég esetén
aj hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről vagy ügyvéd által
ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli
hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról,
b)	ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról.”
94
Általános indokolás
A Széli Kálmán Akcióterv 16. pontja célul tűzi ki többek között a felszámolási eljárások
gyorsítása érdekében szükséges jogszabályok megalkotását. Ezeket a törvénymódosításokat a
Kormány 2011. II. félévi munkaterve is tartalmazza.
A törvényjavaslat a Széli Kálmán Akcióterv 16. pontjának végrehajtását szolgálja. Célja a
fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők
érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése, a
jogérvényesítés elősegítése. Ennek érdekében módosul a gazdasági társaságokról szóló
törvény, a cégeljárási törvény továbbá az egyéni vállalkozókról szóló törvény is. A
törvénytervezet többi módosító rendelkezése a jogszabályok közötti összhangot szolgálja.
A jelen törvénymódosítás a cégjogi, társasagi jogi és a csődjogi szabályozás módosításával
kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási
lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a
cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak.
Annak érdekében, hogy a vagyontalan, kiüresített, munkavállalókkal sem rendelkező
vállalkozások piacról történő kivezetése gyorsabban, és kevesebb állami kiadással történjen, a
törvénytervezet erre egy külön eljárást vezet be, az ún. kényszer-törlési eljárást, amely
feleslegessé teszi, hogy ezen vállalkozások megszüntetésére egy újabb bírósági eljárás
(egyszerűsített felszámolás) lefolytatásával kerüljön sor.
A fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása azt célozza, hogy a szabályozás biztosítsa
az eljárás alá került adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás
adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma
csökkenjen. Mindezek ugyanis közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások
munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez. A szabályozás elősegíti továbbá, hogy ezek
az eljárások átláthatóbbak és a kapcsolódó jogszabályokkal koherensek legyenek.
A bírósági eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá válnak azáltal, hogy a bizonyíthatóan
vagyontalan cégek megszüntetésekor nem történik meg a „csődnyitás”, helyette egy gyorsított
eljárásban történik meg a piacról való kivezetésük. Természetesen ezen vállalkozások
vezetőinek is fennáll a felelősségük a hitelezők érdekeit sértő tevékenységük, és a
mulasztásaik miatt, amennyiben a felróhatóságuk megállapítható.
A cégeljárás az utóbbi években igyekezett lépést tartani az információtechnológia fejlődésével,
és az elektronikus cégeljárás fokozatos bevezetésével korszerű eljárási formává alakult.
Annak érdekében, hogy a gyors cégalapítás lehetősége továbbra is biztosítva legyen,
ugyanakkor hitelezővédelmi szempontok is érvényesüljenek, a törvény módosítja az
egyszerűsített cégeljárás szabályait.
A módosítás értelmében egyszerűsített cégeljárás cégalapítás esetén lehetséges, meghatározott
cégformákra (személyegyesítő társaságok és egyéni cég) vonatkozóan. A módosítás
megszünteti azt a rossz gyakorlatot, hogy a cégbírósághoz nem kell benyújtani valamennyi
okiratot. A cégbíróságon a bejegyzési kérelem elbírálási határideje az adószám
megérkezésétől kezdődik. A jogi képviselő felelőssége egyértelműbbé válik. Az egyszerűsített
95
eljárásban a jogi képviselő törvényességi szempontból előzetesen ellenőrzi az általa benyújtott
iratok megfelelőségét, azt szavatolja.
A módosítás a cégjegyzékbe bejegyzett személyek vonatkozásában több személyazonosító
adat nyilvántartását írja elő, valamint az ügyvéd által készített társasági szerződés és aláírás-
minta esetén megköveteli a személyazonosság ellenőrzését. Szigorodnak a vezetői tisztség
viselésének szabályai, a cégbíróság folyamatosan ellenőrzi a cégjegyzékbe bejegyzett vezető
tisztségviselőket.
Külföldi cég részvétele esetén ismételten szükséges a külföldi cég nyilvántartásba vételének
igazolása.
A törvény megerősíti a székhely intézményét a székhelyhasználat jogcímének igazolásával,
valamint az ügyvédi székhelyszolgáltatás megszüntetésével.
» .
Amennyiben a cég törvényes működését nem biztosítja, úgy egy hatékonyabb törvényességi
felügyeleti eljárásban a cégbíróság akár egy intézkedése alkalmazása után - a körülmények
figyelembe vételével - a céget megszűntnek nyilváníthatja.
Megszűnik a kény szer-végelszámolás jogintézménye. A jogalkalmazási tapasztalatok azt
mutatták, hogy a kény szer-végelszámolási eljárás lefolytatása nehézkes, a vezető
tisztségviselők nem minden esetben működnek együtt a kijelölt végelszámolóval, akinek
információk hiányában szinte lehetetlen lefolytatnia a jogutód nélküli megszűnéssel
kapcsolatos eljárást. A kényszer-végelszámolások nagy része átfordult felszámolási eljárásba,
ezzel megkettőzve az eljárásokat. Szükséges ezért egy olyan eljárásrend kialakítása, ahol a
vagyontalan cégek megszüntetésére gyors eljárásban kerül sor. A fantomizálódott, kiüresedett
vagy fizetés- és működésképtelen cégek helyzete és vagyona az állami adóhatóság
közreműködésével kerül felmérésre. Ezen cégek vezető tisztségviselői és a többségi
befolyással rendelkező tagok esetében bírósági eljárásban megállapítható, hogy korlátlanul és
teljes felelősséggel tartoznak a társaság tartozásaiért, valamint bizonyos körben nem lehetnek
más gazdasági társaság tagjai vagy vezető tisztségviselői.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2010. január 1-jén
lépett hatályba. Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai miatt indokolttá vált a jogszabály
felülvizsgálata. A módosítások döntő többsége pontosító jellegű, egyértelműen
meghatározásra került a Hatóság és a nyilvántartást vezető szerv közötti feladatkör-megosztás,
valamint a jogalkalmazás során felmerült anomáliák megszüntetésére is sor került.
A módosítás megszünteti a korlátozott tagi felelősséggel működő egyéni cégjogintézményét,
annak ellentmondásossága, valamint hitelezővédelmi okok miatt.
96
Részletes indokolás
1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1.	§-hoz
A Cstv. 2. §-ának új bekezdése egyértelművé teszi, hogy a Cstv. csak akkor irányadó a
biztosító egyesületekre, ha nem rendelkezik másképp a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) A sajátos szabályokat a Bit. 217-224. §-a
tartalmazza, hasonló szabályokat kimondva, mint a biztosító részvénytársaság és a biztosító
szövetkezet esetében.
2.	§-hoz
«*• -
A Cstv. 3. §-ában egyes fogalmak (hitelező, függő követelés) pontosítását és a megváltozott
§-okhoz való igazítását célozza.
3.	§-hoz
A Cstv. 4. §-ának módosítása a csődvagyon fogalmával függ össze. Változatlan marad az a
rendelkezés, hogy „vagyon” alatt a számviteli törvény szerinti befektetett vagy forgóeszközt
kell érteni. Pontosabban meg kell azonban határozni, hogy melyek a kivételek. Ilyen pl. ami
állami vagy önkormányzati tulajdonban van és azt a vállalkozás vagyonkezelői jogánál fogva
mutatja ki a könyveiben. Nem tartozik továbbá a csődvagyonba az sem, amely bár az adós
birtokában van, de az eladó a tulajdonjogot fenntartotta a vételár kiegyenlítéséig.
4-§
A Cstv. 5. §-ának módosítása a hitelezői képviselőnek a felszámoló (vagyonfelügyelő) általi
tájékoztatását szolgálja.
5.	§-hoz
A Cstv. 5/A. §-ának módosítása a hitelezői választmányhoz a hitelezők csatlakozását (akár
régiek akár újabbak) segíti elő, tekintettel arra, hogy csak egy választmány működhet. A
hitelezők választmány helyett hitelezői képviselőt is megbízhatnak, ugyanolyan arányban és
eljárásrendben, mind a választmányt. A hitelezői képviselővel kötött szerződés szabja meg a
feladatait, költségeinek viselését ...stb.
6.	§-hoz
A Cstv. 6. §-ának módosítása a bírósági illetékességi szabályok kiegészítése érdekében
indokolt, rendezi, hogy melyik bíróság illetékes akkor, ha az adós az eljárás alatt átteszi a
székhelyét más bíróság illetékességi területére. A bíróságoknak elektronikus úton
97
tájékoztatniuk kell egymást arról, hogy mely szervezetek nyújtottak be náluk csődeljárást,
vagy melyek ellen kezdeményeztek előttük felszámolást. 2012. júliusáig az Országos Bírósági
Hivatalnál fel kell állítani egy elektronikus nyilvántartást a megindult, de még jogerősen el
nem rendelt csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra, ehhez a bíróságok és az ügyészségek
férhetnek hozzá. A jogerősen elrendelt csődeljárások és felszámolási eljárások esetén a
nyilvántartásból ezek a szervezetek már törölhetők, hiszen nyilvános cégnyilvántartásból ez
az adat megismerhető mindenki számára, így a bíróságok számára is.
A Cstv. 6. §-ának kiegészítése azért szükséges, hogy egyértelmű legyen, mely esetekben kell
a Pp.-t alkalmazni, és milyen eltérésekkel.
7.	§-hoz
A Cstv. 6/A. § most hatályos szövege hiányos, nem rendezi, hogy a már megindult, de az
ügyész vagy a bíróság által felfüggesztett felszámolás esetén a felszámolónak van-e jogköre
és feladata. A Javaslat kimondja, hogy a felszámolás felfüggesztése alatt is eljár a felszámoló,
de feladatait csak sajátos keretek között gyakorolhatja. Hitelezővédelmi okokból a bíróság
engedélyezheti a felszámolási eljárás megindítását, illetve a felfuggesztetett eljárás folytatását,
azonban a bíróság, ügyészség által zár alá vont vagyontárgy csak az említett szervek
hozzájárulása esetén értékesíthető, és a kapott vételárból a zár alá vétellel biztosított összeget
el kell különíteni, be kell fizetni a bíróság letéti számlájára. Az értékesítéskor kapott összeg
tehát nem vonható be a vagyonfelosztásba.
8.§
A Javaslat kimondja, hogy az adósnak jogi képviselő útján kell beadnia a csődeljárás iránti
kérelmet. Ezt a változtatást az indokolja, hogy lehetőség szerint ne kerüljön sor hiánypótlásra,
a kérelem és a csatolandó okiratok jogszabályoknak megfelelő előkészítését a jogi képviselő
ellenőrizni tudja.
9.§
A Cstv. 8. §-a tartalmazza, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie az adós által a
csődeljárás kezdeményezésekor benyújtandó kérelemnek, és mit kell ahhoz csatolni. A
kiegészítés azt szolgálja, hogy a hitelezők teljes képet kapjanak az adós jelenlegi és jövőbeni
tartozásállományáról. A bíróság számára továbbá az adósnak azt is be kell jelentenie, hogy
van-e tudomása ellene kezdeményezett felszámolási eljárásról. Ezeket a bíróságokat
tájékoztatnia is kell a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról.
A Javaslat megszünteti azt a lehetőséget, hogy a hitelező is kezdeményezhessen (felszámolás
helyett) csődeljárást. Ennek az az oka, hogy ilyen hitelezői kezdeményezés az adós
egyetértése és aktív közreműködése nélkül nem vezet sikerre, és a gyakorlatban
visszaélésekre került sor pl. oly módon, hogy az adós és „baráti” hitelezője ily módon
próbálta elodázni a felszámolás elrendelését, és nyert időlegesen csődvédelmet.
10. §
98
A Cstv. 9. §-a jogalkalmazói tapasztalatokat felhasználva szabályozza az eljáró bíróság
feladatait. Amennyiben a kérelemről azonnal kiderül, hogy érdemi elbírálásra alkalmatlan, azt
azonnal el lehet utasítani, és akkor nem kerül sor az ideiglenes fizetési haladék közzétételére
sem.
A Cstv. 9. §-ból elmaradnak a csődeljárás hitelező általi kezdeményezésével összefüggő
részek, tekintettel ara, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség.
A csődeljárás iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés határideje 5 nap, és a határidő
elmulasztása esetén fellebbezésnek nincs helye.
A bíróság akkor is megszünteti a csődeljárást, ha utóbb szerez arról tudomást, hogy a
kérelmet hivatalból el kellett volna utasítani. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő az addig
elvégzett munkájával arányos, csökkentett díjra jogosult.
Emelkedik a bírság felső határának összege, és a Javaslat a bírság alsó határát is megszabja,
ha az adós a csődeljárás iránti kérelmében valótlan adatokat közölt vagy valótlan tartalmú
dokumentumokat csatolt.
11.§-hoz
A Cstv. 10. §-ának módosítása szerint az adóst a fizetési haladék 90 nap helyett 120 napig
illeti meg. A gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy a csődeljárással leginkább a közepes és
nagyobb vállalkozások élnek, ezeknél pedig nem volt elegendő a 90 nap az egyezségkötés
megfelelő előkészítésére, tekintettel arra is, hogy a bírósági döntéshozatalnak is van időigénye.
A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket a hitelezők az eddigi 3 nap
helyett 8 napon belül jelenthetik be a vagyonfelügyelőnek, és eddig kell befizetniük a
regisztrációs díjat is. Minderre és a követelés bejelentés elmulasztásának
jogkövetkezményeire a csődeljárást elrendelő bírósági végzés is figyelmezteti a hitelezőket.
A 10. §-ban pontosításra kerülnek a bíróság feladatai a korábban kezdeményezett, de még el
nem rendelt felszámolási eljárásokkal, illetve a csődeljárás alatt kezdeményezett felszámolási
kérelmekkel összefüggésben.
12.	§-hoz
A Cstv. 11. §-ában pontosításra kerül, és az időközi jogszabályi változásokat követi a
moratórium alatt is kifizethető tartozások felsorolása.
Annak érdekében, hogy az adós üzemszerű működése a csődeljárás alatt megmaradhasson, és
ne lehetetlenüljön el a piaci helyzete, kizárólag a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével
teljesíthetők a gazdasági tevékenység indokolt mértékű fenntartásához szükséges kifizetések.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a fizetési haladék időtartama alatt végrehajtás
elrendelésének nincs helye.
99
Az üzleti partnerekkel való piaci kapcsolat fenntartását célozzák a 10. § kiegészítései, továbbá
azt, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak hitelt érdemlő információjuk legyen arról, hogy
mely kifizetéseket lehet az adós számlájáról teljesíteni az ideiglenes fizetési haladék és a
fizetési haladék időtartama alatt. A hitelezőket a Javaslat arra ösztönzi, hogy a csődeljárásban
a jogszabályban megszabott határidőben jelentsék be követeléseiket, mert csak ebben az
esetben kamatoznak követeléseik a fizetési haladék időszaka alatt, továbbá ebben az esetben
illeti meg őket az igényérvényesítési határidők meghosszabbodása.
A javaslat - a visszaélések elkerülése érdekében - kizárja a fellebbezési jogot az olyan végzés
ellen, amely a csődeljárás szabályait megsértő adóst azzal bünteti, hogy a vagyonfelügyelőnek
erősebb felügyeleti és ellenőrzési jogosítványokat biztosít.
13.	§-hoz
A Cstv. 12. §-ának módosítása a jogalkalmazói tapasztalatokat figyelembe véve módosítja a
csődeljárásban a hitelezők bejelentkezésének szabályait, az ún. biztosított hitelezők fogalmát,
a regisztrációs díj befizetésének módját. A külföldi hitelezőnek kézbesítési megbízottról is
gondoskodnia kell. A vitatott hitelezői követelések fogalma és a vitatott követelésekre
vonatkozó tartalékképzési szabály is pontosításra kerül, biztosítékadásra is mód van az adós
részéről.
14.	§-hoz
A Cstv. 13. (4) bekezdésének módosítása az érvénytelenség jogkövetkezményére történő
utalással egészül ki. Az adósnak a csődeljárás szabályaiba ütköző és a vagyonfelügyelőt
kijátszó ügyleteinek eredményes bírósági megtámadása esetén az érvénytelenség
jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
15.	§-hoz
A Cstv. 15. §-ának módosítása a vagyonfelügyelő feladatait egészíti ki, ha az adós részéről a
csődeljárás szabályait sértő vagy jogellenes vagyonkimentő tevékenységet tapasztal.
16.	§
A Cstv. 16. §-a a vagyonfelügyelői tisztség megszűnésének eseteit pontosítja akkor, ha
sikertelen csődegyezség miatt a bíróság elrendeli a felszámolást. A 16. § (3) bekezdése
egyértelművé teszi, hogy a vagyonfelügyelői díjszabás sávosan van megállapítva.
A Javaslat a vagyonfelügyelői díjak csökkentésére is javaslatot tesz, tekintettel arra, hogy
annak mértéke - különösen a nagyobb vagyonnal rendelkező vállalkozások esetében - a
némely esetben aránytalanul magas díjazást tett lehetővé. A bíróság továbbá lehetőséget kap
arra, hogy a vagyonfelügyelő díját a törvényben meghatározott mértéknél alacsonyabb
összegben határozza meg, figyelembe véve a felszámoló által elvégzett feladatok jellegét,
munkaterhét, illetve a csődeljárás időtartamát.
100
17. §-hoz
A Cstv. kiegészítése abból a célból indokolt, hogy az adós és a hitelező az egyezségi
tárgyalást alaposan előkészítse. Ennek érdekében kicsit több idő áll rendelkezésre a
hitelezőkkel lefolytatandó első egyezségi tárgyalás megtartására, viszont az adósnak már az
első tárgyalásra el kell készítnie a fizetőképessége helyreállítását és az adósságok rendezését
célzó programot, sőt egy előzetes egyezségei javaslatot is. Ily módon nagyobb az esélye
annak, hogy hamarabb születik csődegyezség, de legalábbis a hitelezők információt tudnak
kapni az adós szándékairól és reorganizációra való képességéről is.
A fenti szabály amiatt is szükséges, hogy az adósok a csődvédelmet ne használják fel az
eljárás elhúzására.
18.	§-hoz
A Cstv. 18. §-a az egyezségi tárgyalás és a tárgyaláson történő szavazás rendjét állapítja meg.
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján ezeket változtatja, illetve egészíti ki. Az
egyezségi tárgyaláson a hitelezők választmány helyett hitelezői képviselő megbízásáról is
dönthetnek. Ha az adózónak át kell dolgoznia az egyezségi javaslatot, akkor ezt ugyanúgy 8
nappal a következő tárgyalás előtt kell eljuttatnia a hitelezőknek. Ennek kimondása azért
szükséges, mert a hitelezők képviselőinek is fel kell készülniük nemcsak az első, hanem a
következő egyezségi tárgyalásra is, és esetlegesen be kell szerezniük a döntéshozójuk (vezetői
testület, tulajdonosok ...stb.) hozzájárulását is.
A Javaslat - az arányosabb szavazatszámítás érdekében - a hitelezői követelés minden 50 E
forintja után biztosít egy szavazatot, ebben az esetben nincs töredékszavazat. A fizetési
haladék alatt keletkező kamatköveteléseket itt nem kell számításba venni, mert az nagyon
megnehezítené az egyezségi döntés előkészítését.
Változás a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a cégcsoporton belüli azon hitelező, aki az
adóst megfelelő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással segíti, nem lesz a
szavazatszámítás során „hátrasorolt” hitelező.
Változik a fizetési haladék meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának határideje is,
figyelemmel arra, hogy a haladék első határideje 90 napról 120 napra változott.
19.	§-hoz
A Javaslat - a kedvezőtlen gyakorlati tapasztalatok miatt - kiegészíti a Cstv. 19. §-át a
jóhiszemű joggyakorlás követelményével. Erre azért van szükség, hogy a bíróság
megtagadhassa az olyan egyezségek jóváhagyását, amelyek összességére vagy egyes hitelezői
csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket állapítanak
meg. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége
követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői
csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb
idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre.
101
20. §-hoz
A Cstv. 20. § módosítása a jogalkalmazás tapasztalatai alapján, továbbá a 12. § módosításával
összhangban pontosítja az egyezségkötés hatályára vonatkozó rendelkezéseket.
21. §
A Cstv. 21. §-ának módosítása a csődeljárásban kötött egyezség tartalmi elemeit egészíti ki, a
törvény egyéb változásaihoz igazítva. A Javaslat a vagyonfelügyelő kötelezettségévé teszi,
hogy felhívja az egyezségi tárgyaláson a hitelezők figyelmét, továbbá jelezze a bíróságnak is,
ha a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétes egyezségkötésre kerülne sor, vagy
az adós és egyes hitelezők visszaélésszerű összejátszását tapasztalja.
«*- •
22.	§-hoz
A Cstv. 21/A. §-ának módosítása a csődegyezségi tárgyalás eredményének a bírósághoz
történő bejelentésére, továbbá az egyezségi megállapodás és mellékleteinek becsatolására,
továbbá a bíróságnak az egyezségről való döntésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.
Ha az adós vezetője az eljárási határidőt elmulasztja, bírsággal kell sújtani, hiszen emiatt
halasztódik az érdemi döntéshozatal, és nem lehet rendelkezni a moratórium megszüntetéséről
sem.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a bíróságnak az egyezségkötés megkötésekor vizsgálnia
kell a törvényi feltételek teljesülését, így azt is, hogy az egyezség nem sérti-e a jóhiszemű
joggyakorlás követelményeit. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen nincs perújításnak helye.
A Javaslat kimondja, hogy az adós ellen a csődeljárás kezdeményezése előtt indított, és a
csődeljárás alatt szünetelő végrehajtási eljárások akkor folytatódnak, ha az adós a
csődegyezségben foglaltakat nem teljesíti.
23.§-hoz
A Cstv. 21/B. §-a azt az esetkört szabályozza, ha az egyezségi megállapodás nem jött létre,
vagy nem felel meg a törvényi feltételeknek, ezért azt a bíróság nem hagyja jóvá. A Javaslat -
a csődvagyon megőrzése érdekében - kimondja, hogy ebben az esetben a bíróság a haladékot
meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő második nap 0
óráig. A vagyonfelügyelő megbízatása (ideiglenes vagyonfelügyelői jogosítványokkal és
díjazással) megmarad addig is, míg a felszámoló ezeket a feladatokat tőle átveszi. A Javaslat
rendezi a vagyonfelügyelő ezen időszakra eső díja előlegezésének és megfizetésének
szabályait is rendezi.
A Cstv. 21/C. §-a abban az esetben, ha 100-nál több hitelező vesz részt az egyezség
megkötésében, lehetővé teszi a végzés hirdetményi úton történő kézbesítését is, amire a
Cégközlönyben kerül sor, két alkalommal és a második közzététel napján kell a végzést
kézbesítettnek tekinteni. A Javaslat rendezi, hogy ebben az esetben a végzés teljes szövege
átvehető a bíróságon.
102
A fellebbezést 5 munkanapon belül kell benyújtani, és a bíróságnak 5 munkanapon belül kell
róla döntenie. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele időpontjában szűnik meg
a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető
pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.
24.	§-hoz
A Cstv. 22. §-ának módosítása a bírósági illetékességi szabályokat rendezi, ha a felszámolást
csődeljárás vagy a cégbíróság által lefolytatott eljárások előzték meg.
A Javaslat kimondja, hogy a jogi képviselet kötelező, ha a felszámolást maga az adós, vagy
annak hitelezője, illetve az adós végelszámolója kezdeményezte.
•
25.	§-hoz
A Cstv. 24/A. §-ában az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó szabályok kerülnek
módosításra. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére hasonló módon és eljárással kerül
sor, mint a felszámolónál, illetve a vagyonfelügyelőnél. A vagyonfelügyelő haladéktalanul
köteles az adósnál a tevékenységét megkezdeni. A pénzforgalmi szolgáltatókat is értesíteni
kell az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosítványairól.
A Javaslat rendezi az adós vezetőjének az ideiglenes vagyonfelügyelővel szemben fennálló
kötelezettségeit. Az ideiglenes vagyonfelügyelő azonnal értesíti a bíróságot, ha az adósnál
vagyonkimentő vagy a hitelezők érdekeit más módon sértő jogügyleteket tapasztal.
26.	§-hoz
A Cstv. 25. § (1) bekezdése a 27. § kiegészítése miatt indokolt, amely arról szól, hogy mit kell
tartalmaznia azon hitelezői fizetési felszólításnak, ami a felszámolási eljárás megindítását meg
kell hogy előzze.
27.	§-hoz
A Cstv. 26. §-ának módosítása 45 napos fizetési haladékot tesz lehetővé a felszámolási eljárás
elrendelése előtt az adós számára, a most hatályos szabályozás szerint ez 30 nap volt. A
Javaslat rendezi, hogy ez a határidő mikor kezdődik.
A Javaslat tartalmazza továbbá a felszámolási kérelemtől való elállásra, illetve az eljárás
szünetelésére vonatkozó szabályokat, egyértelművé téve, hogy hol kíván a jogalkotó eltérni a
Pp. szabályaitól.
28.	§-hoz
103
A Cstv. 27. §-a 45 napra rövidíti a bíróságnak a felszámolás elrendelésére vonatkozó
határidejét. Kimondja, hogy a felszámolást elrendelő végzés ellen felülvizsgálatnak nincs
helye.
Pontosításra kerülnek ezenkívül a fizetésképtelenség megállapításának esetkörei is (pl. a
korábbi felszámolási egyezség nemteljesítése, fizetési meghagyásban meghatározott
pénzfizetési kötelezettség nemteljesítése).
Fontos kiegészítés került be a Cstv-be arra vonatkozóan, hogy kisösszegű tartozások miatt ne
lehessen az adós felszámolását kezdeményezni a hitelező által. Az a hitelező nem kérheti az
adós felszámolását, aki a megelőző csődeljárásba nem jelentkezett be. Az adós fizetési
felszólításának szabályai, továbbá az adósnak a követelés vitatására vonatkozó lehetősége is
részletezésre kerül, segítve ezzel az egységes joggyakorlatot.
Ugyancsak az egységes joggyakorlatot*és az adósnak az eljárások elhúzására vonatkozó
törekvései visszaszorítását szolgálja annak szabályozása, hogy az adós mikor hivatkozhat
eredményesen a bíróság előtt a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére.
29-30. §-hoz
A Cstv. 27/A-27/C. §-ának módosítása a felszámoló kirendelésének szabályait szabályozza, a
legutóbbi csődnovella óta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján. Az eljáró bíró fogja
kirendelni a felszámolót, ám részletesen meg kell indokolnia, ha nem az elektronikus rendszer
által felajánlott felszámolói szervezetet választja.
A felszámolók a felszámolói nyilvántartásba bejelenthetik, hogy mely ítélőtábla illetékességi
területén kívánják folytatni tevékenységüket. így csak ezen a területen kötelesek a
kirendelésben foglaltaknak megfelelően eljárni.
A Javaslat szigorítja a felszámolókra és a felszámolóbiztosokra vonatkozó kizárási és
összeférhetetlenségi okokat, szigorítja követelményeket, bővíti a felszámolói névjegyzék
tartalmát, az ezzel összefüggő adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségeket. A
felszámolóbiztosokra vonatkozó szakirányú végzettség elismerhető sége tekintetében
szakhatóságot vonhat be a felszámolói névjegyzéket vezető szerv.
A felszámolónak -a jogsértő tevékenysége miatti - felmentéséről a bíróságnak értesítenie kell
a felszámolói névjegyzéket vezető szervet is.
Az a felszámoló szervezet, amely a nyilvános pályázati feltételeknek megfelelt, de a
keretszám miatt nem került be névjegyzékbe, a folyamatban lévő csődeljárásokban, illetve
felszámolási eljárásokban még eljárhat.
A felszámoló szervezet törvényes képviseleti jogkörét, illetve a felszámolóbiztos szerepét is
egyértelművé teszi a Javaslat.
32. §-hoz
104
A Cstv. 28. §-ának módosítása a felszámolást elrendelő bírósági végzés tartalmát, közzétételi
szabályait pontosítja.
A hitelezői követelések bejelentésére vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek. Rendezi a
javaslat, hogy ha az adós számlájára tévesen került átutalás (azaz tévesen jelölték meg
kedvezményezettként az adóst) a felszámoló intézkedhet az összeg visszautalása iránt.
33.	§-hoz
A Cstv. 29. §-a kiegészítésre kerül azzal, hogy a felszámolás elrendeléséről a bíróságnak
értesítenie kell az alapítási, illetve tevékenységi engedélyt kiadó hatóságokat is.
34.	§-hoz	*
A Cstv. 31. §-ának módosítása részletezi az adós vezetőjének kötelezettségeit a felszámolás
elrendelésével összefüggésben, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét mondja
ki, mégpedig a csődvagyon átadásának és felmérésének érdekében. Tekintettel arra, hogy sok
olyan vállalkozás kerül felszámolásra, ahol az eljárás végén már nincs fedezet a felszámoló
díjának kifizetésére és a vállalkozás nem selejtezhető iratanyagának őrzésére, a Javaslat
kötelezi az adóst, hogy ennek fedezetét bocsássa a felszámoló rendelkezésére, fizesse be az
ilyen célra elkülönített alszámlára.
35.	§-hoz
A Cstv. 33. §-át azért kell kiegészíteni, hogy ha az adós vezetője megsérti a 31. § szerinti
kötelezettségeket, akkor a mulasztása miatti költségeket, továbbá a bírságot be lehessen
hajtani.
36.	§-hoz
A Cstv. 33/A. §-ának módosítását a jogalkalmazási problémák indokolják, ezenkívül
pontosítani kell a cégtulajdonosok mögöttes felelősségének szabályait is. Továbbra is
indítható megállapítási majd a marasztalási kereset, megtartja a módosítás a biztosítékadási
kötelezettséget, de összehangolásra kerül a 33/A és a 63. §, továbbá a 63. § (3) bekezdésének
szövege ide kerül át.
37.	§-hoz
A Cstv. 37. §-ának szövege az egyezségkötésre tekintettel kerül pontosításra.
38.	§-hoz
A Cstv. 39. § szövege a hitelezői képviselővel összefüggésben módosul.
105
39. §-hoz
A Cstv. 40. §-a a felszámoló és a hitelezők perindításával összefüggésben módosul,
érvénytelenség címén kérhetik az eredeti állapot helyreállítását és a közhiteles nyilvántartásba
bejegyzett jog törlését is.
40.	§-hoz
A Cstv. 42. §-a az egyezségi tárgyaláson a felszámoló kötelezettségeit és tájékoztatás
adásának tartalmát részletezi. A cél az, hogy a hitelezők információt kapjanak a felosztható
vagyonról, a hitelezői követelések összetételéről, ide értve a később lejáró, illetve a függő
követeléseket is.
41.	§-hoz
A Cstv. 44. §-a felszámolási eljárásban az egyezségkötés szabályait módosítja abban a
tekintetben, hogy a 40 napos igénybejelentési határidőt elmulasztó, de még a 180 napos
jogvesztő határidőn belül jelentkező hitelezők milyen módon vehetnek részt az
egyezségkötésben. A Javaslat szerint a rájuk irányadó csoportban adhatják le szavazatukat, de
szavazatuk értéke kevesebb lesz.
Tekintettel arra, hogy az egyezségkötéskor az adósnak lehetnek még függő követelései vagy
tartozásai, ezekről is rendelkezni kell az egyezségkötés során.
A Javaslat kimondja, hogy az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás
követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők
összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan sem kirívóan előnytelen vagy
méltánytalan rendelkezéseket.
A Javaslat kimondja, hogy a bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott végzését a
tárgyaláson jelen lévő feleknek kihirdetéssel közli
42.	§-hoz
A Cstv. 45. §-ának módosítása meghatározza, hogy a bíróság mely esetben, milyen
feltételekkel hagyhatja jóvá a felszámolási eljárásban kötött egyezséget. Kimondja, hogy ezen
végzés ellen perújításnak helye nincs.
43.	§-hoz
A Cstv. 45/A. §-ának kiegészítése pontosítja, hogy a bíróság mely feltételek esetén szüntetheti
meg a felszámolási eljárást abban az esetben, ha az adós képessé válik minden tartozása és a
felszámolás költségeinek a kifizetésére. A felszámoló minimumdíja a Javaslat szerint kisebb
lesz, tekintettel arra, hogy kisvállalkozások esetén a díj túl magas lenne az elvégzett
106
munkájához képest. A bíróságnak ezen túlmenően is jogában áll a felszámoló díját az
elvégzett munkához, annak időigényéhez mérten meghatározni.
44.	§-hoz
A Cstv. 46. §-ának módosítása a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) hozzájárulását
szabályozza az adós gazdasági tevékenységének folytatáshoz a felszámolási eljárás alatt. A
Javaslat rövidíti a felszámoló számára a hozzájárulás megkérésére nyitvaálló határidőt.
Rendezi azt a helyzetet is, ha a hitelezők határidőben nem közlik döntésüket.
A Javaslat a hitelezői követelésbejelentéssel összefüggésben kizárja a közokiratba foglalt
követelés vitatását a felszámoló részéről.
45.	§-hoz
A Cstv. 49. §-ának módosítása az adós vagyonának a felszámolás alatti értékesítésével
kapcsolatban a becsérték megállapítással összefüggő bírósági végzéssel összefüggő határidőt
állapítja meg.
A Javaslat az értékesítésben résztvevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizárási esetkört
bővíti. A vevő az adóssal szemben beszámítási jogot főszabályként nem érvényesíthet, kivéve,
ha az adós vagyonaként olyan lakóingatlan kerül értékesítésre, amelynek ellenértékét a
magánszemély vevő részben vagy egészben már kifizette, de a tulajdonjog átruházására nem
került sor a felszámolás elrendelése előtt, ily módon a lakóingatlan a csődvagyonban maradt.
46.	§-hoz
A Cstv. 49/A. §-ának pontosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt. Egyértelművé
kell tenni, hogy mikor nyilvánítható eredménytelenné az értékesítési pályázat. Ezen kívül a
második fordulós ártárgyalás előírásával olyan szabályozást céloz, hogy a korábbi árnál
magasabb vételáron kerüljön sor az értékesítésre.
47.	§-hoz
A Cstv. 49/B. §-ának kiegészítése az árverési hirdetmény kötelező adatainak bővítését
tartalmazza, a földhasználatra vonatkozó adatokkal.
48.	§
A Cstv. 49/B. §-át a Javaslat az állami elővásárlási jog gyakorlására jogosultak
vonatkozásában pontosítja, az időközi jogszabályi változásoknak megfelelően. Jogszabálynál
fogva elővásárlási jogot kap az a magánszemély, aki a csődvagyonba tartozó lakóingatlan
vevője volt, de annak tulajdonjogát nem tudta a felszámolás elrendelése előtt megszerezni.
107
A Javaslat szabályozza, hogy az elővásárlási jog jogosultja milyen módon gyakorolhatja ezt a
jogát.
49.	§
A Cstv. kiegészül a felszámolási eljárás során az elektronikus értékesítés törvényi
keretszabályaival (Cstv. 49/E-49/G.§). Kormányrendelet fogja meghatározni az adós
vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes
szabályokat, meghatározza a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer kötelező
bevezetésének időpontját (egyeztetve a felszámolók szakmai szervezeteivel). A
kormányrendelet az elektronikus értékesítési eljárásra az elektronikus értékesítés sajátosságai
által indokolt módon tartalmaz majd részletszabályokat, ideértve az érvénytelenné, illetve
eredménytelenné nyilvánítás feltételeit is, meghatározza az elektronikus értékesítési rendszer
szakmai és informatikai követelményeit, működésének elveit (ideértve az elektronikus árverés
és pályáztatás rendjét is) az informatikai rendszer működtetésének, a működtetés
ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és
ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és
működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus értékesítési rendszerhez
felszámolóként (értékesítőként) és felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a
rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát, a felszámolók és a vevők
részére a rendszer által nyújtott informatikai támogatások formáit, a rendszerüzemeltetés főbb
feltételeit, az informatikai rendszer üzemeltetőjének kiválasztásával összefüggő szabályokat,
az értékesítési számítógépes rendszer és a felhasználók, továbbá a felszámolók és a
rendszerüzemeltető közötti megállapodások kötelező tartalmi elemeit.
A Javaslat meghatározza, hogy az elektronikus értékesítési pályázatnál hogyan kell a
közjegyző közreműködését igénybe venni.
A Javaslat kimondja, hogy az elővásárlási joggal rendelkezőknek nem kell részt venniük az
elektronikus értékesítésben. A felszámoló az elektronikus értékesítés érvényességének és
eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlási
joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak:
kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal.
A Javaslat az elektronikus felszámolási értékesítések adatainak megőrzésére is határidőt szab
meg, az ellenőrizhetőség érdekében.
A Javaslat kimondja, hogy a felszámoló kizárhatja az árverezésből, pályázatból azokat, akik
az elektronikus értékesítés szabályait, az eljárás eredményét csalárd módon befolyásolták
vagy hamis adatszolgáltatással vettek benne részt, illetve az említetteket megkísérelték.
A felszámolónak az elektronikus értékesítésen is ellenőriznie kell, hogy árverezőként,
pályázóként nem járnak-e el olyan személyek, akikre nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn.
Ebből a célból a hatóságok bevonásával végezhet ellenőrzést.
50.	§-hoz
108
A Cstv. 50. §-ának módosítása a felszámolási eljárásban a közbenső mérlegkészítéssel és
vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatosan tartalmaz pontosításokat. A közbenső mérleget
meg kell küldeni az állami adóhatóságnak is.
51.	§-hoz
A Cstv. 51. §-ának módosítása a felszámoló jogszabálysértő intézkedési vagy mulasztásai
elleni kifogás benyújtásával, elbírálásával összefüggésben tartalmaz kiegészítő szabályokat. A
szankciórendszer is bővül, ezenkívül a bíróság értesíti a felszámolói névjegyzéket vezető
szervet, ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó bírói végzésnek nem tesz eleget.
52.	§-hoz
A Cstv. 53. §-a a felszámolónak a társadalombiztosítási szervek részére történő
adatszolgáltatásának tartalmát pontosítja, az időközi jogszabályváltozásokkal összhangban.
53.	§-hoz
A Cstv. 57. §-ában a társadalombiztosítási tartozások fogalma, a köztartozások és a
visszafizetendő állami támogatások fogalma kerül pontosításra.
A Cstv. 57. §-ában továbbá a termőföldvédelmi követelményekre vonatkozó kötelezettségek
is bekerülnek a felszámolási költségek közé (hasonlóan a környezeti kárelhárítás
költségeihez).
54.	§-hoz
A Cstv. 59. §-ának kiegészítése az egyezségkötés esetén kiszámítandó felszámolói díjra
vonatkozik. Az elv itt is az, hogy amennyiben az adós vagyonához mért %-os díjkulcs
aránytalanul magas díjat eredményezne a felszámoló által elvégzett munkához és
felelősségéhez képest, a bíróság a díjat alacsonyabb mértékben határozhatja meg.
55.	§-hoz
A Cstv. 60. §-a határozza meg a felszámoló azon kötelezettségét, hogy köteles a közhiteles
nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy ott átvezetésre
kerüljenek a tulajdonosváltozások, továbbá törlésre kerüljenek azok a jogok és tények,
amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.
56.	§-hoz
A Cstv. 61. §-ának pontosítása az időközi jogszabályi változásokkal való összhang
megteremtése miatt indokolt.
109
57. §-hoz
A Cstv. 62. §-ának módosítása az állam helytállási kötelezettségét pontosítja az időközi
jogszabályi változásokat figyelembe véve.
58.	§
A Cstv. 63. §-ának (3) bekezdése átkerül a 33/A. §-ba.
A javaslat az adós cég kizárólagos vagy többségi tulajdonosainak a hátrányos, és a hitelezők
érdekeit sértő üzletpolitikájára tekintettel a bíróság által megállapítandó helytállási
kötelezettségét nem változtatja, de kiegészíti a §-t azzal, hogy a felszámoló köteles az ilyen
felelősségrevonásra alapot adó körülményről tájékoztatni a hitelezőket.
59.	§
A Cstv. 63/A. §-ának kiegészítése itt is azzal függ össze, hogy a felszámolónak a részesedését
átruházó volt tag felelősségrevonására alapot adó körülményről tájékoztatnia kell a
hitelezőket.
A § továbbá pontosítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a részesedését átruházó volt tagnak
mikor áll fenn helytállási kötelezettsége a felszámolt cég hitelezői felé.
60.	§
A Cstv. 63/B. §-a az egyszerűsített felszámolási eljárás szabályait pontosítja, a gyakorlati
tapasztalatok alapján.
Kiegészülnek a szabályok a felszámoló intézkedései ellen a bírósághoz benyújtható kifogás
szabályaival.
Pontosításra kerül, hogy a bíróság milyen megtérítési kötelezettséget állapíthat meg a hiányos
könyvvezetés miatt felszámolásra került vállalkozás vezetőjének terhére, továbbá a
kizárólagos vagy többségi tag helytállási kötelezettsége is a jogalkalmazást segítő módon
került megszövegezésre.
61.	§-hoz
A Cstv. 66. § (5) bekezdése az állami felszámolóra vonatkozó kizárási okokat pontosítja.
62.	§-hoz
110
A Cstv. 65. §-ának módosítása az országos jelentőséggel ugyan nem bíró, de a település vagy
a térség közszolgáltatásait ellátó vállalkozások stratégiai jelentőségű vállalkozássá
nyilváníthatóságának j ogalapj át teremti meg.
63.	§-hoz
A Cstv. 67. § új bekezdése a bányászati, a földgázellátási és a távhő szolgáltató vállalkozások
felszámolása esetén az üzemszerű működés fenntartását biztosító értékesítést célozza. Ezeket
az értékesítési szakmai feltételeket az adott tevékenységre engedélyt kiadó hatósággal
együttműködve kell kialakítani.
64.	§-hoz
A Cstv. 80. §-ának módosítása pontosító jellegű, a jogszabályváltozásokat követi
65.	§
A Cstv. új 83/A. §-a a Javaslat hatályba léptetésével összefüggő átmeneti rendelkezéseket
tartalmazza.
Azon rendelkezéseket kell a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni, amelyekre a
felkészülési idő elegendő, és fontos érdek fűződik ahhoz, hogy mielőbb azok alkalmazásával
lehessen eljárni, ugyanakkor nem tartalmaz a hatályba léptetés előtti időszak tekintetében
hátrányosabb rendelkezést a felek egyikére sem.
A Cstv. 83/C. §-ának beiktatására a következők miatt került sor: Több jelzés érkezett a
földhivatalok, valamint az ingatlan-tulajdonosok részéről azzal kapcsolatban, hogy az
ingatlan-nyilvántartásban számos ingatlanon olyan - az esetek nagy többségében munkáltatói
kölcsönt biztosító - jelzálogjog van bejegyezve, melynek gazdálkodó szervezet jogosultja már
jogutód nélkül megszűnt. Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmében a
jelzálogjog törléséhez a jogosult engedélye volna szükséges, mely azonban - mivel a jogosult
gazdálkodó szervezet már megszűnt - már nem szerezhető be.
Ez a probléma a jövőben vélhetően már nem fordul elő, mert a jelen Javaslat egyértelműem
előírja a felszámolónak, hogy a megszűnt gazdálkodó szervezetre vonatkozó bejegyzések
törlése érdekében járjon el.
Az új szabályozás hatálybalépése előtt előállott ilyen helyzeteket pedig a Cstv. 83/C. §-a
szerinti átmeneti rendelkezés kezeli. A Javaslat általánosabb jelleggel, tehát nemcsak ingatlan,
hanem minden vagyontárgy esetében, valamint a jelzálogjog mellett egyéb más, közhiteles
nyilvántartásokban fennmaradt jog vagy tény esetében is rendezi azt a helyzetet, ha a jogosult
gazdálkodó szervezet már megszűnt. A javaslat nem vonatkozik a megszűnt gazdálkodó
szervezetet megillető tulajdonjogra, mert ilyen esetben a Ctv. szerinti vagyonrendezési eljárás
folytatható le.
A Javaslat a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére induló sajátos nemperes eljárást vezet be,
melynek eredményeképpen a tulajdonos részére egy olyan végzés áll rendelkezésre, melynek
111
alapján már lehetséges a vagyontárgyat terhelő jogot vagy tényt a nyilvántartásból töröltetni.
A végzésben a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató bíróság - a
rendelkezésre álló okiratok alapján - megállapítja, hogy a nyilvántartásban szereplő jog vagy
tény mást nem illet meg.
Amennyiben már olyan régi ügyről van szó, hogy az okiratok nem szerezhetőek be, a bíróság
a Cégközlönyön keresztül felhívja az esetleges jogosultakat az igényük bejelentésére. Ha
ilyen bejelentés nem érkezik vagy a fennálló jogosultság, érdekeltség nem nyer bizonyítást, a
bíróság kiadja a törléshez szükséges végzést.
66.	§-hoz
A Kormány és az igazságügyért felelős miniszter részére ad felhatalmazás végrehajtási
jogszabályok kiadasára, részletesen megadva a végrehajtási jogszabály szabályozási köreit.
67.	§-hoz
I-2.	pont: a Cstv. 7. § (5) bekezdésében és 9. § (4) bekezdésében el kell hagyni a hitelezői
csődeljárás kezdeményezési eljárásra utaló hivatkozásokat, tekintettel arra, hogy a módosítás
következtében a hitelező már nem kezdeményezhet csődeljárást.
3-4. pont: a Cstv. 10. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében szóhasználati
pontosítások.
5.	pont: a Cstv. 13. § (2) bekezdésében az adós vezetőjének bírságolásakor a bírság alsó
határának meghatározása, és a kötelező bírságolás bevezetése, tekintettel arra, hogy a
hitelezők érdekeit sérti, ha az adós vezetője nem működik együtt a bíróság által kirendelt
vagyonfelügyelővel.
6.	pont: a Cstv. 13. § (3) bekezdésében az eredeti állapot helyreállítását célzó eljárások
kezdeményezésére vagy megindítására is célszerű feljogosítani a vagyonfelügyelőt.
7-8. pont: a Cstv. 15. § (3) bekezdésében, 39. § (5) bekezdésében, a hitelezői képviselővel,
annak jogosítványaival összefüggő kiegészítések.
9.	pont: a Cstv. 18. (8) bekezdésében szövegpontosítás, az igenlő szavazatok többsége kell a
fizetési haladék meghosszabbításához.
10.	pont: a Cstv. 18. § (8) bekezdésének módosításával a fizetési haladékot 180 nap helyett
240 napos időtartamra lehetséges meghosszabbítani, mert a tapasztalatok szerint a 180 nap
nem volt elegendő az egyezség előkészítéséhez, különösen akkor, ha nagyszámú hitelező vesz
részt az eljárásban.
II-12.	pont: a Cstv. 18. § (12) és (14) bekezdésében szövegpontosítás szükséges, a fizetési
haladék meghosszabbításáról szóló végzés közzétételéről van szó.
13.	pont: a Cstv. 19. § (1) bekezdésében indokolt az egyezség időtartamát is belefoglalni a
csődegyezség szövegébe.
112
14.	pont: a Cstv. 25. § (1) bekezdésében utalni kell arra, hogy a végzést a bíróság hivatalból
hozza meg.
15.	pont: a Cstv. 27/B. § (8) bekezdésében szövegpontosítás szükséges, tekintettel arra, hogy
nem ez a törvény határozza meg a felszámolói és vagyonfelügyelői szakképzettséget.
16.	pont: a Cstv. 28. § (1) bekezdésében arra kell utalni, hogy a végzésnek csak a kivonatát
kell közzétenni a Cégközlönyben. A jelenlegi gyakorlatot követi a módosítás.
17.	pont: a Cstv. 3. §-ában az ún. függő követelés fogalmának új alpontba történő helyezésére
tekintettel változtatja a hivatkozásokat a Cstv. 28. §-ában, 49/D. §-ában, 58. §-ában, 60. §-
ában.
18.	pont a Cstv. 38. § (4) bekezdésében szövegpontosítás a felszámoló eljárására vonatkozóan.
19.	pont: a Cstv. 39. § (4) bekezdésében szövegezési pontosítás szükséges abban a tekintetben,
hogy a felszámoló miről köteles a hitelezői választmányt (hitelezői képviselőt) tájékoztatni.
20.	pont: a Cstv. 38. § (3) bekezdésében egyértelművé kell tenni, hogy a felszámolás kezdő
időpontjától kezdve az adós ellen pénzkövetelést csak a felszámolási eljárásban lehet
érvényesíteni.
21.	pont: a Cstv. 40. § (5) bekezdésében a hitelezői képviselővel, annak jogosítványaival
összefüggő pontosítás.
22.	pont: a Cstv. 44. § (2) bekezdésében a felszámolási eljárásban az egyezséget jóváhagyó
végzés jogerőre emelkedésének napjával kell a zárómérleget elkészíteni.
23.	pont: a Cstv. 45/A. §-ában a felszámolás során megtérült követelésekre vonatkozó utalást
is be kell illesztetni.
24.	pont: a Cstv. 46. §-ában az ún. függő követelés fogalmának új alpontba történő
helyezésére tekintettel változtatja a hivatkozásokat.
25.	pont: a Cstv. 46. § (7) bekezdésében egyértelművé kell tenni, hogy a felszámolási
eljárásban a hitelezők által fizetendő regisztrációs díjat a követelés tőkeösszege alapján kell
kiszámítani.
26.	pont: a Cstv. 48. § (3) bekezdése kimondja, hogy a felszámoló az engedély nélkül más
célra hasznosított termőföld eredeti céljára történő helyreállításáról is köteles gondoskodni.
27.	pont: a Cstv. 48. § (5) bekezdésének módosítása összefügg a 26. ponttal, a hatósági
kötelezés jogalapját teremti meg a termőföldvédelmi törvénnyel összhangban.
28.	pont: a Cstv. 49/A. §-ában a felszámolás során történő értékesítéskor a pályázatnak
tartalmaznia kell az ajánlati biztosítékot is.
29-30. pont: a Cstv. 49/D. § (l)-(2) bekezdésében a zálogjoggal biztosított követelések
fogalmát pontosítja.
113
31.	pont: a Cstv. 49/D. § (2) bekezdésében a zálogtárgy értékesítéséből származó vételárból a
felszámolót az eddig 4 % helyett 3 % illeti meg, azaz a vételár 2 %-át kell befizetnie a
Fővárosi Gazdasági Hivatal azon számlájára, ahonnan az egyszerűsített felszámolásokban a
felszámolók díjának kiegészítését kell kifizetni. A módosítás indoka, hogy rendkívüli módon
megnőtt azoknak a fizetésképtelenségi eljárásoknak a száma, amelyekben az adós
vagyonhiányos, nincs elegendő fedezet a felszámolási költségekre.
32.	pont: a Cstv. 50. § (2) bekezdésében szövegpontosítás szükséges: a felszámolás kezdő
időpontjától számítva kell évente elkészíteni a közbenső mérleget.
33.	pont: a Cstv. 54. §-ában a csődvagyonra vonatkozó hivatkozást pontosítani kell.
34.	pont: a Cstv. 56. § (4) bekezdésében az egyszerűsített felszámolásra történő hivatkozást
pontosítani kell.	-
35.	pont: a Cstv. 57. § (2) bekezdés e) pontjában a felszámolási költségek között indokolt
nevesíteni az adós a hatósági eljárások során terhelő költségeket is.
36.	pont: a Cstv. 57. § (1) és (6) bekezdésében - az időközi jogszabályi változásoknak
megfelelően - a „társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások” a helyes kifejezés.
37.	pont: a Cstv. 58. § (5) bekezdésében a függő követelések rendezésére irányuló eljárás
során a többi hitelezőnek az igénybejelentésre nyitva álló határidőt indokolt 15 munkanap
helyett 30 napra megállapítani.
38.	pont: a Cstv. 58. § (5) bekezdés kiegészítése azért szükséges, mert elvileg előfordulhat,
hogy a függő követelések rendezésére irányuló eljárás során az adós tulajdonosai részére is
marad a tartalékba helyezett vagyonból.
39.	pont: a Cstv. 59. § (4) bekezdésében a Fővárosi Bíróságnál vezetett díjkiegészítő
számláról akkor lehet a felszámoló részére kifizetni a díjkülönbözetet, ha a felszámoló a
korábban esedékessé vált befizetési kötelezettségeit is teljesítette.
40.	pont: a Cstv. 60. §-ában a gazdasági társaságokról szóló törvényre vonatkozó hivatkozás
pontosítása.
41.	pont: a Cstv. 65. §-ában a jogszabályi hivatkozás kerül pontosításra, figyelembe véve a
csődeljárási változtatásokat is.
42.	pont: a nemzeti vagyonról szóló új törvénnyel, és a Cstv. IV. fejezetének módosításával
összhangban a Cstv. IV. fejezetében a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt gazdálkodó
szervezet” fogalma „stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezet”-re változik.
43.	pont: a Cstv. 68. § (1) bekezdését ki kell egészíteni a lakosság közműszolgáltatással való
ellátása szempontjából stratégiai jelentőségű vállalkozásokkal is.
44-45. pont: a Cstv. 80. § (1) bekezdésében az államot, továbbá a kisebbségi önkormányzatot
és az önkormányzati társulást is nevesíteni kell.
114
68. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések, pl. a hitelező nem indíthat az adós ellen csődeljárást,
hiszen az az adós beleegyezése és együttműködése nélkül az eddigi tapasztalatok szerint
inkább visszaélésekre vezetett.
A Cstv. 63. § (3)-(4) bekezdés szövege a 33/A. §-ba került át, ezért helyezhető hatályon kívül
Néhány elavult vagy már okafogyottá vált rendelkezés is hatályon kívül helyezésre kerül.
A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó szabályokat a lakásszövetkezetekről szóló
törvény tartalmazza. A párhuzamos, és egymástól értelemzavaró módon eltérő szabályozás
felesleges, ezért a Cstv. 64.§-a hatályon kívül helyezésre kerül.
69.	§-hoz
Az illetéktörvény módosításban a szerződésmintát alkalmazó gazdasági társaság és egyéni cég
bejegyzésekor kedvezőbb lesz a tételes illeték.
A 69. § ezenkívül megállapítja a korábban jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezetek
vagyontárgyaira vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokban még szereplő jogok, tények
törlésére vonatkozó bírósági nemperes eljárás illetékét.
70.	§-hoz
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy mind
a felszámoló, mind a hitelező a Cstv. 40. §-a szerinti, a fedezetelvonó ügyleteket megtámadó
perekben kérhesse az ingatlan nyilvántartásból a bejegyzés törlését és az eredeti állapot
helyreállítását is.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény új 73/B. §-a a felszámolók szervezetek
TAKARNET hozzáférését biztosítja, hasonlóan, mint a bírósági végrehajtókét.
71.	§-hoz
A Javaslat megszünteti a csődtörvény és a lakásszövetkezeti törvény közötti
koherenciaproblémát, és egyértelművé teszi, hogy a lakásszövetkezetek megszűnése esetén a
hitelezők követeléseinek kielégítését követően fennmaradó vagyon kerül a tagok és nem tag
tulajdonosok közös tulajdonába (érdekeltségük arányában)
5.	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
115
72.	§-hoz
A Gt. 2. §-ának módosítása megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy közérdekből vagy
hitelezővédelmi okokból kormányrendelet is kimondhatja bizonyos gazdasági
tevékenységekre, hogy azok csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők.
73.	§ hoz
A Gt. 5. §-ának módosítása - összhangban 23. §-ának új rendelkezéseivel - a cégbíróság által
törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett, ún. fantomcégek vezetőire vonatkozó
tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a fantomcég kizárólagos vagy többségi részesedéssel
rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszaka alatt. A tilalom továbbá arra is
kiterjedne, hogy ezek a személyek 5 évig nem alapíthatnak vagy nem szerezhetnek
részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol ők lennének a kizárólagos vagy többségi
tulajdonosok.
A módosítás továbbá nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt,
hanem a cégeljárási törvény szerint megszüntetett azon vállalkozások vezetőire és kizárólagos
vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki, amely személyek helytállási kötelezettségét
a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget
a fizetési kötelezettségeiknek. A tilalom az egyszemélyes társaságalapításra, illetve gazdasági
társaságokban kizárólagos, közvetlen vagy közvetett többségi részesedés megszerzésére
egyaránt vonatkozik, és annak hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra,
hogy az említett személyek a fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban
foglaltakat esedékességükkor nem teljesítették. A most hatályos szabályozás csak a vezetői
tisztségviselésre vonatkozóan mondott ki tilalmat. A gazdaságban tapasztalt visszaélések, a
hitelezők megkárosításával járó cselekmények és az ún. cégtemetők azonban ezt a szigorítást
indokolttá teszik, mert csak így biztosítható a tisztességes vállalkozók védelme, és így
előzhető meg, hogy a sorozatos visszaélések a közterhek beszedését akadályozzák.
A módosítás folytán nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol egyedüli
vagy többségi tulajdonos lenne az a személy sem, aki a Gt. 104. §-a (1) bekezdésében foglalt
helytállási kötelezettségét nem teljesítette.
A tilalom a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év. A tilalom azért indokolt,
mivel számtalan esetben a tulajdonosok csalárd módon úgy bújnak ki a helytállási
kötelezettség alól, hogy elidegenítik a társasági részesedésüket, kötelezettségüket nem
teljesítik, majd új társaságot alapítanak.
A Javaslat az egységes alkalmazhatóság érdekében meghatározza azt is, hogy a végrehajtási
eljárás mikor minősül eredménytelennek a § vonatkozásában, méghozzá a felszámolási
eljárásban a Cstv. 27. §-a (2) bekezdése c) pontja vonatkozásában kialakult bírósági
gyakorlatot - kiemelten a 2/1999. Polgári jogegységi határozatot - alapul véve, melynek
alapján eredménytelen végrehajtásnak minősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós
lefoglalható vagyona hiányában szünetel. Az adós megszűnt bankszámlája ellen
kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás azonban a végrehajtás eredménytelenségének
igazolására nem elegendő. Megszűnt bankszámla esetén a hitelezőnek a végrehajtást az adós
egyéb vagyontárgyaira is meg kell kísérelnie, s annak eredménytelenségét a végrehajtásra
116
vonatkozó szabályok szerint igazolnia. Az eredménytelen végrehajtásról a cégbíróságot a
bírósági végrehajtó értesíti.
74.	§-hoz
A Gt. 11. §-ának kiegészítése értelmében az ügyvédeknek a jövőben a társasági szerződés
elkészítése vagy ellenjegyzése során kötelezően el kell végezniük az ügyvédekről szóló
törvény 27/B. §-a szerinti azonosítást, annak érdekében, hogy már a társaságalapítás ezen
legkorábbi szakaszában ellenőrizhető legyen az alapítók személyazonossága, elősegítve ezzel
a későbbi visszaélések megelőzését.
A Gt. 11. § (4) bekezdésének módosítása jogtechnikai jellegű, a Gt. 5. § módosítása folytán
szükséges, tekintve, hogy a Ctv. rövidítése az 5. §-ban történik.
75.	§-hoz
A Gt. 12. §-ában a hitelezők védelme érdekében szükséges, hogy a társaságok tagjai
könnyebben azonosíthatóak legyenek, ezért a módosítás előírja, hogy a társasági szerződés a
továbbiakban tartalmazza a tagok természetes személyazonosító adatait is. A
személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. Törvény 4. §-ának (4) bekezdése meghatározza, hogy természetes
személyazonosító adat a polgár
a)	családi és utóneve, születési családi és utóneve,
b)	születési helye,
c)	születési ideje és
d)	anyja születési családi és utóneve.
A Gt. 12. § (2) bekezdésének módosítása összefügg a Ctv. 24. § (1) bekezdés e) pontja új
rendelkezésével, amely szerint a jövőben a cégjegyzék tartalmazza a cég főtevékenységét,
valamint további tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti megjelölésével,
amely megteremti annak lehetőségét, hogy a társaságok tevékenységére vonatkozó,
cégjegyzékben szereplő adatok naprakészek legyenek, ezzel elősegítve az üzletfelek,
hatóságok megfelelő információhoz jutását. Annak érdekben azonban, hogy a cégjegyzék
kibővült adattartalma ne járjon felesleges adminisztratív tehernövekedéssel a társaságok
számára, a Gt. 12. §-a (2) bekezdése módosítása folytán a jövőben a tevékenységi körök
változása nem igényli a társasági szerződés módosítását, így azt nem kell bejelenteni a
cégbíróságnak, a megváltozott tevékenységi körökre vonatkozó adatokat - immár a
statisztikai nómenklatúra szerinti besorolással - az adóhatóság elektronikus úton továbbítja a
cégbíróság részére.
76.	§-hoz
A Gt. 23. §-ának módosítása 3-ról 5 évre emeli a cégbíróság által törvényességi felügyeleti
jogkörben megszüntetett, ún. fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmat. Ezek a személyek 5
évig nem lehetnek más gazdasági társaságban vezető tisztségviselők. A jelen módosítás
nemcsak az eltiltás időtartamát növeli meg, hanem a tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a
117
fantomcég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési
eljárás időszaka alatt.
A Gt. 23. §-ának módosítása ezen kívül nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített
tartozások miatt, hanem a cégeljárásról szóló törvény szerint megszüntetett azon
vállalkozások vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki,
amely személyek helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerősen
megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. A tilalom
hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra, hogy az említett személyek a
fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban foglaltakat esedékességükkor
nem teljesítették. A gazdaságban tapasztalt visszaélések, a hitelezők megkárosításával járó
cselekmények és az ún. cégtemetők azonban ezt a szigorítást indokolttá teszik, mert csak így
biztosítható a tisztességes vállalkozók védelme, és így előzhető meg, hogy a sorozatos
visszaélések a közterhek beszedését akadályozzák.
A módosítás továbbá új kizáró okot állapít meg, a továbbiakban nem lehet vezető
tisztségviselő, akivel szemben törvényességi felügyeleti eljárás során jogerősen pénzbírságot
szabtak ki, és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A
tilalom a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év.
Az említett szigorítás azért indokolt, mert a gyakorlati tapasztalatok alapján a kiszabott bírság
nem rendelkezik visszatartó erővel a jogszabályi kötelezettségek megszegése esetén.
A módosítás folytán nem lehet vezető tisztségviselő, a személy sem, aki a Gt. 104. §-a (1)
bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségét nem teljesítette. A tilalom a végrehajtási
eljárás időtartama és az azt követő 5 év. A tilalom azért indokolt, mivel számtalan esetben a
tulajdonosok csalárd módon úgy bújnak ki a helytállási kötelezettség alól, hogy elidegenítik a
társasági részesedésüket, kötelezettségüket nem teljesítik, majd új társaságot alapítanak.
A Javaslat az egységes alkalmazhatóság érdekében meghatározza azt is, hogy a végrehajtási
eljárás mikor minősül eredménytelennek a § vonatkozásában, méghozzá a felszámolási
eljárásban a Cstv. 27. §-a (2) bekezdése c) pontja vonatkozásában kialakult bírósági
gyakorlatot - kiemelten a 2/1999. Polgári jogegységi határozatot - alapul véve, melynek
alapján eredménytelen végrehajtásnak minősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós
lefoglalható vagyona hiányában szünetel. Az adós megszűnt bankszámlája ellen
kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás azonban a végrehajtás eredménytelenségének
igazolására nem elegendő. Megszűnt bankszámla esetén a hitelezőnek a végrehajtást az adós
egyéb vagyontárgyaira is meg kell kísérelnie, s annak eredménytelenségét a végrehajtásra
vonatkozó szabályok szerint igazolnia.
A cégbíróság eltiltó végzése elleni fellebbezés a Ctv-ben biztosított, így a vezető
tisztségviselő igazolhatja, hogy neki fel nem róható okból következett be az eltiltásra okot adó
körülmény.
77.	§-hoz
A Gt. 30. §-ának módosítása szerint külön törvény alapján a vezető tisztségviselők helytállási
kötelezettsége a társaság tartozásaiért akkor is fennállhat, ha a társasági vagyon hiányában a
118
bíróság nem vizsgálja külön a fizetésképtelenséget, hanem egyszerűsített eljárásban szünteti
meg jogutód nélkül a társaságot.
78.	§-hoz
A Gt. 32. §-a (3) bekezdésének kiegészítésével a cégvezetőre is alkalmazni kell a Gt. 5. §-a,
23,	§-a, 25. §-a, 27. §-a és 30. § (3) bekezdése szerinti szabályokat, tekintettel a
hitelezővédelmi érdekekre, és arra, hogy az ügyvezetőre vonatkozó szigorításokat ne lehessen
kikerülni cégvezetői megbízatással. Tekintettel azonban arra, hogy a cégvezető a társaság
munkavállalója, a cégbíróság eltiltó végzése elleni fellebbezés biztosított, így a cégvezető
igazolhatja, hogy neki fel nem róható okból következett be az eltiltásra okot adó körülmény.
79.	§-hoz
A Gt. 41. §-a (2) bekezdése bővíti azon esetek körét, amikor külön törvény kötelezővé teheti
könyvvizsgáló választását a társaságnál.
80.	§-hoz
A Gt. 50. §-a (1) bekezdése kiegészítésre kerül az üzletrész, részvény rosszhiszemű, azaz a
hitelezőket károsító átruházása esetére történő utalással, tekintettel arra, hogy a csődtörvény
ezekben az esetekben lehetővé teszi a volt tag (részvényes) felelősségének megállapítását a
korlátozott tagi (részvényesi) felelősségüket meghaladóan is. A Gt. 50. § (2) bekezdése
szerinti példálódzó felsorolást is ki kell egészíteni a hitelezők érdekeit sértő egyéb,
vagyonvesztést eredményező tevékenységekre való utalással.
81.	§-hoz
A Gt. 54. §-a (2) bekezdésének kiegészítése a csődtörvény 63. §-ával való összhang
érdekében szükséges.
82.	§ -hoz
A Gt. 56. §-a (3) bekezdés c) pontjának kiegészítése indokolt annak egyértelművé tétele
érdekében, hogy az uralkodó tag ne csak a már bekövetkezett fizetésképtelenség, hanem már a
fenyegető fizetésképtelenség esetén is részt vegyen az ellenőrzött tag reorganizációjában, az
uralmi szerződés rendelkezései szerint. Ez elkerülheti a csődhelyzetet, illetve elősegítheti az
uralkodó tag részvételét a csődegyezség előmozdításában.
83.	§-hoz
A Gt. 76. § (3) bekezdés módosítása további feltételhez köti a hitelezői követelések erejéig
történő biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülést, és előírja, hogy ha valamely jogelőd
társaság az átalakulásról szóló döntés meghozatalakor köztartozással rendelkezik, a társaság
119
az átalakulásról szóló döntés első közzétételét megelőzően keletkezett és le nem járt
követelések erejéig köteles biztosítékot nyújtani. Az előírás az átalakulás valamennyi módjára
vonatkozik.
A módosítás megállapítja továbbá a biztosítéknyújtási kötelezettség megtagadásának
jogkövetkezményeit, így a biztosítéknyújtás megtagadása, vagy nem megfelelő mértékű
biztosíték nyújtása esetében az átalakulás nem jegyezhető be.
84.	§-hoz
A Gt. 85. §-ának módosítása a gazdasági társaságok szétválásakor (különválás, vagy kiválás)
a jogelőd tagok felelősségének pontosítását tartalmazza. A főszabály továbbra is az, hogy a
szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell
érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás
folytán telepítette. Ha viszont ezt a kötelezettségét a jogutód a követelés esedékességekor nem
teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemlegessé válik. A szigorítás azért indokolt,
mert a szétválások során gyakran tapasztalható az, hogy a kötelezettségeket a szétválási
szerződésben ahhoz a társasághoz telepítették, aki annak teljesítésére nem képes.
85.	§-hoz
A Gt. 114. §-ának módosítása a számviteli törvénnyel való összhangot célozza, a devizában
történő könyvvezetést alkalmazó társaságok tekintetében. A Ctv. 24. §-a (3) bekezdésének a
társaságok jegyzett tőkéjére vonatkozó rendelkezései, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 20. §-a (4) bekezdése jelenleg nem állnak összhangban a
Gt. 114. §-a (4) bekezdése azon előírásával, mely szerint a törzsbetétnek forintban
kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Azon társaság ugyanis,
amely az Sztv. alapján könyveit devizában vezeti, ezen követelménynek nem, vagy nehezen
tud eleget tenni. A módosítás célja ezen ellentmondás feloldása, továbbá annak egyértelművé
tétele, hogy mely esetekben kell alkalmazni a Gt. törzsbetétre vonatozó rendelkezéseit.
86.	§-hoz
Gt. 122. §-a módosításának célja a korlátolt felelősségű társaságok tulajdonosi szerkezetének
átláthatóbbá tétele, továbbá annak megakadályozása, hogy egyes tulajdonosok a közös
tulajdonú üzletrész résztulajdonosaként kerüljék ki azt, hogy a cégjegyzékben feltüntetésre
kerüljenek adataik, tekintettel arra, hogy a Gt. rendelkezései alapján a közös üzletrész egy
üzletrésznek minősül, tagjai a társasággal szemben egy tagnak minősülnek, és a közös
képviselőn keresztül gyakorolják tagsági jogaikat. Ily módon akár az egyébként többségi
befolyással rendelkező tag is elkerülheti azt, hogy adatai a cégjegyzékben szerepeljenek, így
megnehezítve a hitelezők dolgát.
A három hónapos határidő az üzletrész megszüntetésére elegendő ahhoz, hogy a
résztulajdonosok egymás között rendezhessék a tulajdoni kérdéseket. A kötelező törzsbetét
minimumnál kevesebb résztulajdonnal rendelkezők sem kerülnek mindenképpen hátrányba,
hiszen az üzletrész felosztása történhet úgy is, hogy a volt többségi tulajdonos biztosítja a
szükséges törzsbetét összeget a felosztás során a törvényi minimum eléréséhez.
120
87. §-hoz
A Gt. 123. § (1) bekezdésének módosítása a tag cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez köti az
üzletrész átruházására irányuló szerződés létrejöttét. A rendelkezés kapcsolódik a Gt. új
126/A. §-ához.
88.	§-hoz
A Gt. új 126/A. §-a következtében a jövőben a cégbíróság kizárólag megfelelő biztosíték
nyújtása esetében ad helyt a kérelemnek és jegyzi be a cégjegyzékbe a tag személyében
bekövetkezett változást. A biztosíték nyújtására vonatkozó szabályozás követi az átalakulás és
a tőkeleszállítás során alkalmazott rendelkezéseket.
A szigorítás a tartozásokat felhalmozott társaságok hajléktalan és külföldi személyek, illetve
„cégtemetők” részére történő átruházása gyakorlatának kiüresítését célozza, tekintve, hogy az
átruházás a jövőben kizárólag a hitelezők számára történő megfelelő biztosíték nyújtása
esetében lehetséges, így nem éri majd meg az üzletrész átruházásával kikerülni a felhalmozott
tartozások megfizetését.
89.	§-hoz
A módosítás rövidíti a vagyonrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidőt,
amikor jogutód nélkül megszűnt a társaság valamely tagja.
A Gt. 128. § (2) bekezdése továbbá új rendelkezéssel egészül ki. A gyakorlatban ugyanis
problémát jelent, ha magyarországi társaságban olyan üzletrész van, amelynek a tulajdonosa a
külföldi székhelyű, külföldön jogutód nélkül megszűnt tag. Tekintettel arra, hogy a
nemzetközi magánjogi szabályok szerint a külföldi bíróságnak van joghatósága a jogi személy
megszüntetésére irányuló eljárások lefolytatására, az így megszüntetett tag esetében
Magyarországon nincs helye vagyonrendezési eljárásnak sem, hiszen az összefügg a
külföldön, külföldi bíróság által lefolytatott végelszámolással, felszámolással vagy egyéb
megszüntetési eljárásokkal. Ebben az esetben a társaság a Cégközlönyben közleményt tesz
közzé, és akkor vonja be az üzletrészt, ha arra nem tartottak igényt.
90.	§-hoz
A Gt. 159. §-ának módosítása egyértelművé teszi, hogy a Gt. 114. §-a (4) bekezdése
törzsbetétre vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke leszállítása esetében is alkalmazni kell.
91.	§-hoz
A Gt. 162. §-ának módosítása pontosítja a korlátolt felelősségű társaság tőkeleszállítására
vonatkozó rendelkezéseket, kapcsolódva a 163. § módosításához.
92.	§-hoz
121
Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy bár a korlátolt felelősségű társaságnak
hitelezővédelmi okokból a Gt. 163. §-a (2) bekezdésében meghatározott esetekben is
szükséges a törzstőke leszállításáról közvetlen közleményt közzétennie a Cégközlönyben,
azonban nem szükséges a közleménynek hitelezői felhívást tartalmaznia, mivel ha a törzstőke
leszállítása a Gt. 163. §-a (2) bekezdésében foglalt okokból történik, a társaság nem nyújt
biztosítékot. A módosítás pontosan meghatározza továbbá azt, hogy veszteségrendezés esetén
mikor - kizárólag a Gt. 143. §-a (2) bekezdésében meghatározott mértékű veszteség esetén -
nem köteles a társaság biztosítéknyújtása.
93.	§-hoz
A Gt. 202. §-a (1) bekezdéséből elhagyásra kerül az a rendelkezés, amely szerint
részvénykönyv vezetésére közjegyzőnek, jogtanácsosnak is adható megbízás. Ennek oka,
hogy ez a piaci tevékenység nincs összhangban a közjegyzőknek az állami igazságszolgáltatás
területén betöltött szerepével, a jogtanácsos pedig munkaviszony keretében egyébként is
végezhet részvénykönyv-vezetési feladatot.
A Gt. 202. § új (12) bekezdése meghatározza a társaságnak a részvénykönyvbe történő
betekintés biztosításával összefüggő kötelezettségeit. A hatályos szabályozás nem
rendelkezik arról, hogy a részvénykönyv megtekintését hol kell biztosítani, illetőleg mikor
kell betekintés céljából rendelkezésre állva tartani, ez pedig korlátozza a hitelezők betekintési
jogát. A módosítás ezért előírja, hogy a részvénykönyvet munkaidőben folyamatosan
elérhetővé kell tenni a részvénykönyv-vezető székhelyén vagy központi ügyintézésének
helyén, amennyiben az külföldön található a társaság székhelyén vagy magyarországi
központi ügyintézésének helyén.
94-95. §-hoz
A Gt. 271. §-ának módosítása pontosítja a részvénytársaság alaptőke leszállítására vonatkozó
rendelkezéseket.
A módosítás továbbá a jogszabályi hivatkozás pontosítását szolgálja a Gt. 273. §-ában.
Egyértelművé teszi, hogy a részvénytársaságnak hitelezővédelmi okokból a Gt. 272. §-a (1)
bekezdésében meghatározott esetekben is szükséges az alaptőke leszállításról közvetlen
közleményt közzétennie a Cégközlönyben, azonban nem szükséges a közleménynek hitelezői
felhívást tartalmaznia, mivel ha az alaptőke leszállítása a Gt. 272. §-a (1) bekezdésében
foglalt okokból történik, a társaság nem nyújt biztosítékot.
96.	§-hoz
A Gt. részvénykönyvvel kapcsolatos egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése az
OECD ajánlásoknak való megfelelés érdekében indokolt, azonban nyilvánosan működő
részvénytársaság esetében szükséges biztosítani a részvényesek azon jogát, hogy amennyiben
befektetési célból vásároltak értékpapírokat, és nem kívánnak a társaságban tagsági jogokat
gyakorolni, nyilatkozhassanak úgy, hogy nem kívánnak a részvénykönyvben szerepelni.
Ehhez tartozik, hogy a Tpt. 149. §-a (2) bekezdése alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami
122
Felügyelete határozatával elrendelt tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-
vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az
azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő
felügyeleti határozatban meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált
értékpapírral rendelkeznek, így a hatóság számára adott időpillanatban részvénnyel
rendelkező személyek adatai megismerhetők.
97.	§-hoz
A 2007/36/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdése rendelkezése alapján a tagállamoknak
biztosítaniuk kell, hogy minden társaságra egységes fordulónap vonatkozzon, amely
legfeljebb harminc nappal előzheti meg azt a közgyűlést, amelyre vonatkozik. A fordulónap
az a nap, amely napon a részvényesek tulajdonában lévő részvények alapján megállapítják a
részvényeseknek a közgyűlésen való részvételi és rész-fényeikhez kapcsolódó szavazati jogát.
Az irányelv rendelkezése alapján tehát az a részvényes vehet részt a közgyűlésen, aki
meghatározott, egységes fordulónapon a részvény tulajdonosa volt. A módosítás célja, hogy
az irányelv rendelkezéseinek megfelelően, továbbá az egységes jogalkalmazás érdekében
egyértelművé tegye, hogy az egységes „fordulónap” a közgyűlés kezdő napját megelőző
második munkanapon 18 óra. Ez az időpont az értékpapír számlavezetők szokásos napi
zárásának időpontja.
98.	§-hoz
A Gt. új 336D. §-a a szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
99.	§-hoz
A Gt. részvénykönyvvel kapcsolatos egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése az
OECD ajánlásoknak való megfelelés érdekében indokolt.
A 2007. évi LXI. törvény 28. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezhető, tekintettel arra, hogy
a Kormány 2011 tavaszán már hozott döntéseket a vállalkozók adminisztratív terheinek
csökkentésére, az ezzel összefüggő jogalkotás részben megvalósult, részben folyamatban van.
Ami pedig a cégalapítás további könnyítését illeti, azt csak olyan részletszabályok mellett
lehet megvalósítani, ami a visszaéléseknek nem ad lehetőséget.
A közjegyzőkről szóló törvény 1. §-ának (5) bekezdése a Gt. rendelkezéseivel való összhang
megteremtése érdekében került hatályon kívül helyezésre.
6.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
100.	§-hoz
123
A Ctv. 3. § (5) bekezdés beiktatásával a Ctv. egyértelműen rögzíti, hogy a cégnévben az
állami, nemzeti jelző használatára csak akkor kerülhet sor, ha a cégben az állam közvetlenül
vagy szervezeti útján többségi befolyással rendelkezik vagy a cég tartós állami tulajdonban áll.
A cégkizárólagosság elve biztosítja, hogy az azonos, vagy összetéveszthető elnevezéssel bíró
cégek ne kerülhessenek be a cégjegyzékbe és ne vehessenek részt a forgalomban. A
Cégtörvény azonban kizárólag a cégek vonatkozásában követelte meg a cégkizárólagosságot,
a cégnév különbözőségét a bejegyzett cégek és lefoglalt cégnevek tekintetében kell vizsgálni,
tehát ezek a cégek a jogszabályoknak megfelelően használják - megtévesztő - cégnevüket. A
módosítás annak megakadályozására irányul, hogy bizonyos cégnevek egyes állami szervek
elnevezésére hasonlítsanak, amely esetlegesen visszaélésekre ad lehetőséget. Indokolt tehát
kiegészíteni a Cégtörvényt annyiban, hogy a cégek elnevezésének a közhatalmi és
közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől egyértelműen
különböznie kell.
101.	§-hoz	•>
Ctv. 5. §-ának módosítását az indokolja, hogy a kényszer-törlési eljárás bevezetésével (ld:
132.	§) szükségessé vált a cégnévben is feltüntetni az erre utaló toldatot.
102.	§-hoz
A Ctv. 7. § (2) bekezdés módosítását a következő indokolja: A Ctv. szerint a cégjegyzék
szükség szerint tartalmazza a cég telephelyét vagy fióktelepét. Szükséges egyértelműen
meghatározni, pontosítani ennek tartalmát. A módosítás egyértelművé teszi, hogy amennyiben
egy cég rendelkezik telephellyel, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
A cégeljárásban igazolni kell, hogy a székhely, fióktelep, telephely (a továbbiakban: székhely)
céljára használt ingatlanra a cégnek érvényes jogcíme van. Jelenleg az ügyvédekről szóló
1998. évi XI. törvény 27/E. §-a alapján lehetőség van arra, hogy székhelyhasználat jogcímét
az ügyvéd ellenőrizze az ingatlan-nyilvántartás adataiból. A székhely-használatot igazoló
okiratot azonban nem kell a cégbíróság részére a kérelemmel egyidejűleg becsatolni. A
módosítás ezt a hiányosságot pótolja.
Ctv. 7. § (4) bekezdésében a módosítás a székhelyhasználat jogszerűségének ellenőrzését
teremti meg.
103.	§-hoz
A Ctv. 9. § (3) bekezdésében az aláírási címpéldányhoz hasonlóan szükséges előírni azt, hogy
az ügyvéd által készített aláírás-minta elkészítése során kerüljön sor a személyazonosság
ellenőrzésére.
104.§-hoz
A Ctv. 12. § (5) bekezdésében indokolt rögzíteni, hogy amennyiben hatósági megkeresés
alapján kell céginformációt szolgáltatni, úgy az elektronikusan rendelkezésre álló cégiratokról
elsődlegesen elektronikus másolat kérhető.
124
105. §-hoz
A Ctv. 15. § (1) bekezdésében a Javaslat egyértelműsíti, hogy a céginformációs szolgálat által
működtetett www.e-cegjegyzek.hu honlapon a hitelezők védelme érdekében szükséges adatok
jelennek meg.
A Ctv. 15. § (2a) bekezdésében - a Ctv. 18. § (9) bekezdésével összhangban - rögzítésre
kerül, hogy a céginformáció szolgáltatásból befolyt bevételt közvetlenül szolgáló kiadások
fedezete a minisztérium számára biztosításra kerül.
106.	§-hoz
Ctv. 18. § (9) bekezdés módosítása Ctv. 15. § (2a) bekezdéshez kapcsolódik.
107.	§-hoz
A Ctv. 20. § (3) bekezdés a szerződésminta eltörlésével kapcsolatos pontosítás.
107. §-hoz
Ctv. 22/A. § a Gt. módosításhoz kapcsolódik: A Gt. 23. §-a rögzíti a vezetői tisztségtől való
eltiltás szabályait. A vezető tisztségviselő (cégvezető) nyilatkozik arról, hogy nem áll a Gt. 23.
§-ában foglalt eltiltás hatálya alatt. Annak érdekében, hogy ne lehessen vezető tisztségviselő
az, aki nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól vagy a
bíróság jogerősen eltiltotta a vezető tisztség gyakorlásától, a törvény rögzíti, hogy a bűnügyi
nyilvántartó szerv folyamatosan ellenőrzi a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselőket.
109.	§-hoz
Ctv. 24. §-ában cégjegyzék kibővül a vezető tisztségviselők bizonyos természetes személyi
azonosító adataival, illetve cégjegyzékszámával.
Cég alapításakor a bejegyzési kérelemben fel kell tüntetni a cég főtevékenységét és további
tevékenységi köreit, TEÁOR számmal. Ezeket az adatokat a cégbíróság továbbítja a NAV
részére, így azt a cégnek ismételten nem kell bejelentenie. Amennyiben a cég főtevékenysége
vagy tevékenységi körei változnak, úgy azt az állami adóhatóság elektronikus úton közli a
cégbírósággal, a cégjegyzék pedig gépi úton egészül ki azzal.
110.	§-hoz
A Ctv. 26. § (1) bekezdés módosítása összefügg a kényszer-törlési eljárással (ld: 132. §),
ennek bevezetése miatt a cégjegyzék kiegészül az eljárással kapcsolatos adatokkal.
111.	§-hoz
125
A Ctv. 27. §-ának módosítása a következőket célozza: Azon cégformák esetén, ahol a
cégjegyzék nyilvántartja a tagokat, a 7. §-hoz hasonlóan kiegészítésre kerülnek a természetes
személyek személyazonosító adatai.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 20. § (7) bekezdése
eltiltást fogalmaz meg egyéni cég alapítására vonatkozóan. Nem alapíthat egyéni céget az az
egyéni vállalkozó, valamint nem lehet egyéni cég vezető tisztségviselője az a személy, akinek
-	mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet tagjának - felelősségét állapította
meg a bíróság, és az ebben meghatározott fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom
hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. A
cégjegyzék nyilvántartja az eltiltásra vonatkozó adatokat.
112.	§-hoz
A Ctv. 30. § (6) bekezdésében a módosítás rögzíti, hogy az állami adóhatóság az
adóregisztrációs eljárás lefolytatásának eredményéről, valamint az adószámmal kapcsolatos
bármilyen elektronikus értesítését, határozatát elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell
ellátnia.
113.	§-hoz
A Ctv. 31. §-ában a módosítás külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, valamint bizonyos körben a külföldi természetes személy vonatkozásában
kötelezővé teszi a kézbesítési megbízott megjelölését.
114.§-hoz
A Ctv. 32. § (1) bekezdésében szükséges annak egyértelmű meghatározása, hogy mind az
elsőfokú, mind a másodfokú cégeljárás elektronikus eljárás.
Tekintettel arra, hogy az elektronikus eljárás során előfordulhat, hogy a szerverek egymást
közti kommunikációjában hiba történik, az üzemzavar idejére szükséges az eljárás
felfüggesztése.
115.§-hoz
Ctv. 34. § (2) bekezdése a következők miatt módosul: Kötelező cégbejegyzés esetén a
bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje fő szabályként a létesítő okirat aláírásától,
illetve elfogadásától számított harminc nap. Előfordul azonban, hogy a cég jogi képviselője
útján a Ctv. 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül nem küldi meg a kérelmet, mellyel
sérül a cégnyilvántartás közhitelessége. A cégnyilvántartás közhitelessége elsődleges érdek,
szükséges tehát nagyobb hangsúlyt helyezni a határidő betartására. A pénzbírság kiszabásától
a határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróság nem tekinthet el.
116.§-hoz
126
A Ctv. 36. § (4a) bekezdése a következők miatt szükséges: Az adóregisztrációs eljárás gyors
és eredményes lefolytatásához szükséges, hogy az állami adóhatóság ismerje a cégjegyzékbe
bejegyzett tag adóazonosító számát. Tekintettel azonban arra, hogy ez kizárólag az
adóhatóság közötti kommunikációt szolgálja, ezért a cégjegyzék nem egészül ki a tagok
vonatkozásában az adóazonosító számmal.
Ctv. 36. § (5) bekezdése a következők miatt módosul: A kormányzati portálon történő
iratbeküldés nem került kiépítésre, az Ügyfélkapun történő iratbeküldés informatikai
feltételeinek biztosítására 2009. december 11. óta nem került sor. Tekintettel arra, hogy fontos
a cégiratok beküldésének rendjét egyértelműen meghatározni, oly módon, hogy annak
technikai háttere biztosított legyen, szükséges ezért a kormányzati portálon történő - nem
működőképes - iratbeküldési módot eltörölni. Ennek értelmében amennyiben a
magánszemély rendelkezik elektronikus aláírással és a dokumentum elektronikus okiratként
készült, úgy azt közvetlenül megküldheti a cégbíróságnak, ellenkező esetben jogi képviselő
útj án j ogosult a cégirat beküldésére.
117.	§-hoz
Ctv. 48. §-ban az egyszerűsített cégeljárás felülvizsgálata szükségessé vált, a hitelezővédelmi
és forgalombiztonsági érdekeket össze kell hangolni a vállalkozásindításhoz szükséges
eljárási könnyítésekkel.. Figyelembe véve azt, hogy a gyors cégalapítás biztosítása -
különösen a kis- és középvállalkozások számára - fontos érdek, a módosítás erre tekintettel
változtatja - mind társasági formák, mind pedig eljárástípusok vonatkozásában - az
egyszerűsített cégeljárás lehetőségét.
118.§-hoz
A Ctv. 50. §-a rögzíti a változásbejegyzési eljárásra irányadó szabályokat.
119.§-hoz
A Ctv. 54. § (1) bekezdésének módosítása technikai jellegű pontosítás, mely a székhely
áthelyezését bejegyző végzés ellen kizárja a fellebbezés lehetőségét.
120.§-hoz
A Ctv. 74. § új (5) bekezdése a következőt célozza: Amennyiben törvényességi felügyeleti
eljárás azért indult, mert a cég alapításakor a jogi képviselő az általa benyújtott okiratok
ellenőrzését nem végezte el megfelelően, a jogi képviselővel szemben a cégbíróság bírságot
szab ki.
121. §-hoz
127
Ctv. 81. § (6) bekezdésének módosítása a következő miatt indokolt: A bírói gyakorlat a
törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazása során egyfajta fokozatosságot tartott szem
előtt, ezzel a törvényes működés helyreállítása érdekében több lehetőséget biztosított a
cégeknek arra, hogy a szükséges intézkedést megtegyék. Ennek eredményeként a
törvényességi felügyeleti eljárás gyakran nem volt eléggé hatékony, az eljárások túlzottan
elhúzódtak.
Szükséges egyértelműen meghatározni, hogy a 81. § (1) bekezdésében foglalt intézkedések
közül a cégbíróságnak nem a fokozatosság elve szerint kell eljárnia, hanem az eljárásban a
körülményeket mérlegelve a lehető leghamarabb intézkedni a törvényes működés
helyreállítása érdekében. Amennyiben a cégbíróság a körülmények alapján úgy ítéli meg,
hogy a törvényes működés semmilyen eszközzel nem állítható helyre, akár a 81. § (1)
bekezdésében foglalt egy intézkedés alkalmazása után is megszűntnek nyilváníthatja a céget.
122.	§-hoz
A Ctv. 87. §-a a cégek éves beszámoló készítési, az éves beszámoló letétbe helyezési és
közzétételi kötelezettségei elmulasztása esetén lefolytatandó, a Ctv. VII. fejezete szerinti ún.
különleges törvényességi felügyeleti eljárás esetén nem került egyértelműen meghatározásra,
hogy a cégbíróság hivatalból jár el. Tekintettel arra, hogy az eljárás jellegéből következően
ebben a különleges törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a hivatalból történő
eljárás szabályai szerint jár el (az adóhatósági értesítés alapján a cégbíróságnak nem kell
nyilatkoztatnia a céget), így egyértelműen meg kell határozni, hogy a Ctv. 87. §-a szerinti
eljárás hivatalból indult eljárás.
Szükséges egyértelműen meghatározni, hogy amennyiben a cég elmulasztja a beszámoló
letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét, úgy a felügyeleti illetéket meg kell fizetnie.
A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztásáról az adóhatóság -
felszólításának eredménytelensége esetén - értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság felhívja a
céget a beszámoló pótlására. Gyakran azonban előfordul, hogy a cégek csak a másodfokú
eljárásban pótolják a beszámolót. Szükséges ezért rögzíteni, hogy a törvényességi felügyeleti
eljárás keretében a cég képviselője milyen időpontig pótolhatja mulasztását. Ezen felül
szükséges azt is rögzíteni, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás során kiszabott illeték az
Itv. alapján nem mérsékelhető.
123.	§-hoz
A Ctv. 89-90. §-ának módosítása azzal függ össze, hogy változnak a fantomcégek
megszüntetésére vonatkozó szabályok. Amennyiben a fantomizálódott cég a törvényes
működést nem állítja helyre, úgy szükség esetén felszámolási eljárás, amennyiben a cég
vagyontalan vagy vagyona a felszámolási eljárás költségeit sem fedezné, kényszer-törlési
eljárás lefolytatására kerül sor.
124. §-hoz
128
A Ctv. 94. § (3) bekezdésének módosítása technikai jellegű pontosítás, a kényszer-
végelszámolás megszüntetése miatt.
125.	§-hoz
Ctv. 98. § (3)—(6) bekezdésének módosítása amiatt szüksége, hogy nincs összhangban a
tevékenységzáró bevallás benyújtását szabályozó Art. 33. § (6) bekezdésében és a Ctv. 98. §
(3)	bekezdésében foglalt rendelkezés. A Ctv. vonatkozó rendelkezései értelmében a cég
iratanyagát 45 napon belül kell átadni a végelszámolónak. Ettől eltérően az Art. 30 napban
határozza meg a tevékenységzáró bevallások benyújtására nyitva álló határidőt. Ez elviekben
lehetővé teszi akár azt is, hogy a tevékenységzáró bevallások lezáratlan könyvviteli
nyilvántartások alapján készüljenek. Szükséges a tevékenységzáró beszámoló elkészítésére,
közzétételére és letétbe helyezésére, valamint az iratanyag végelszámolónak történő átadására
nyitva álló 45 napos határidő 30 napra történő módosítása.
A módosítás a korábbi vezető tisztségviselő feladatává teszi, hogy a végelszámoló díjának
várható összegére vonatkozóan tartalékot képezzen.
Szükséges, hogy a bírság összege nagyobb visszatartó erőt jelentsen, és ösztönözze a korábbi
vezető tisztségviselőt a végelszámolás sikeres végrehajtása érdekében teljesítendő feladatai
ellátásában.
A korábbi szabályok szerint mulasztás esetén a korábbi vezető tisztségviselőt a végelszámoló,
vagy bármely hitelező kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 50
000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten kiszabható pénzbírsággal sújthatja.
Végelszámolónak azonban a cég korábbi vezető tisztségviselője is választható. A jogszabály
csak a végelszámolót jogosította fel a bírság kiszabásának kezdeményezésére. Ha a
végelszámoló egyben a cég vezető tisztségviselője is volt, önmagával szemben nem
kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást. E célból indokolt a hitelezőknek is
biztosítani a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését, hiszen a volt vezető
tisztségviselő kötelezettségmulasztása az ő érdekeik nyilvánvaló sérelmével jár.
126.	§-hoz
A Ctv. 99. § (4a) bekezdésében a módosítás szerint összeférhetetlen a felszámolóbiztosi
tevékenység az MNV Zrt. által korábban kirendelt felügyelőbiztosi tevékenyéggel annak
érdekében, hogy a felszámolási eljárásban a korábbi felügyelőbiztosi tevékenység megítélése
pártatlan legyen, az esetlegesen felügyeleti biztosi minőségben okozott károk a felszámolási,
illetve végelszámolási eljárás során feltárásra kerülhessenek, azok elleplezésére ne legyen
lehetőség azáltal, hogy ugyanazon személy látja el előbb a felügyelőbiztosi, utóbb pedig a
felszámolóbiztosi, illetve végelszámolási feladatokat.
127-128. §-hoz
A Ctv. 100. § (4) bekezdésének és 105. § (2)-(3) bekezdésének technikai jellegű pontosítását
tartalmazza, a kényszer-végelszámolás megszüntetése miatt.
129
129. §-hoz
Ctv. 106. § (3)-(4) bekezdés módosítása azzal függ össze, hogy - a Javaslat 125. §-ához
hasonlóan - szükséges súlyosabb szankciót kilátásba helyezni a végszámolás lefolytatásának
szabályszerűsége érdekében.
Technikai jellegű pontosítást is tartalmaz a módosítás, hogy a hitelezőnek tájékoztatnia kell a
végelszámolót a per megindításáról.
130.	§-hoz
A Ctv. 109. § (6) bekezdés módosítása technikai jellegű, a kényszer-végelszámolás
megszüntetése miatt.
131.	§-hoz
Ctv. 114. §-át a Javaslat a következők miatt módosítja: Az egyszerűsített végelszámolásra
megállapított 120 napon belül nem minden esetben lehet befejezni a cég végelszámolását,
mivel az eljárás egyes szakaszai több időt igényelnek, mint amit a 120 nap lehetővé tenne: a
Cégközlönyben való közzététel (8 nap), a hitelezői igények bejelentést követő (40 nap)
felülvizsgálata, jegyzék készítése (15 nap), nyilatkozat a kielégítésről, vagyoni helyzet
felmérése, tevékenységzáró bevallások, mérlegbeszámoló elkészítése (45 nap), ezen felül a
követelések behajtása, a kötelezettségek kiegyenlítése, az adatszolgáltatás teljesítése, eljárás
alatti időszakra vonatkozó bevallások, beszámoló készítése jelentős időt is igénybe vehet.
Szükséges ezért a határidő meghosszabbítása.
Ezen felül az egyéni cég jogutód nélküli megszűnésekor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy
az egyszerűsített végelszámolás szabályai szerint fejezze be működését.
132.§-hoz
A Ctv. VIII/A. Fejezete tartalmazza az ún. kényszer-törlési eljárást. Ez váltja fel a kényszer-
végelszámolást, tekintettel arra, hogy a cégek all 6. §(1) bekezdésben foglalt esetekben nagy
valószínűséggel már végelszámoló segítségével sem tudják a cég működésének lezárásával
kapcsolatos feladatokat ellátni.
Az eljárás differenciált atekintetben, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére került-e
sor. A cégbíróság az állami adóhatóság segítségével felméri a cég vagyoni helyzetét, abban az
esetben, ha a céggel szemben követelés bejelentésére kerül sor.
Nagyon sok esetben a teljes vagyonhiány okán nincs értelme felszámolási eljárás
lefolytatásának, ezért a törvénymódosítás kizárólag akkor ad lehetőséget arra, hogy a
kényszer-törlési eljárás felszámolási eljárássá forduljon át, ha a cégnek a felszámoló
minimális díjazására van megfelelő tartaléka.
133.§-hoz
130
Ctv. 122. § (1) bekezdés a vagyonrendezései eljáráshoz kapcsolódik. Vagyonrendezési eljárás
során vagyontárgy értékesítésekor a korábbi szabályozás a Cstv. 49. § (l)-(3) bekezdését
rendelte alkalmazni, ami a pályázat vagy az árverés útján történő értékesítésre vonatkozó
szabályok egy részét tartalmazta csak. Szükséges ezért a felszámolási eljárás során
alkalmazott nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok alkalmazásának pontosítása.
134.	§-hoz
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
135.	§-hoz
Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz
Ctv. 129. §-hoz
(1)	bekezdéshez: Korábban kizárólag a 2006. július 1-je után megszűnt állami tulajdon esetén
kellett alkalmazni a Ctv.-nek az állami és nemzeti jelző használatára vonatkozó korlátozásait.
Indokolt kiterjeszteni a Ctv. 3. § (4) bekezdését valamennyi cég vonatkozásában, így a 2006.
július 1-je előtt megszűnt állami tulajdonú cégek esetén is korlátozni kell a jelzőhasználatot,
vagyis az állami és nemzeti jelző a cégnévben csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben
az állam többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami tulajdoni körbe tartozik.
(2)-(4)	bekezdéshez: Kizárólag a cégjegyzékadatok körének bővülése (képviselők esetén
születési idő, anyja neve, adóazonosító szám, amennyiben a cégjegyzékben a tagok adatai
szerepelnek, a tagok születési ideje, nem természetes tag esetén cégjegyzékszáma vagy
nyilvántartási száma), valamint a székhely, telephely és a fióktelep használatának
jogszerűségét igazoló okiratok benyújtása miatt szükséges változásbejegyzési kérelmek
illetékmentesen és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül benyújthatóak. Az erre
irányuló kérelmet 2013. február 1-jéig be kell nyújtani a cégbírósághoz.
(5)	bekezdéshez: Azon cégek esetén, melyeknek székhelyét a cég létesítő okiratát készítő és
ellenjegyző ügyvéd biztosította, az ügyvédi székhelyszolgáltatás feltételeire a jelen módosítás
előtti szabályok vonatkoznak.
Ctv. 130. §-hoz
Több jelzés érkezett a földhivatalok, valamint az ingatlan-tulajdonosok részéről azzal
kapcsolatban, hogy az ingatlan-nyilvántartásban számos ingatlanon olyan - tipikusan
munkáltatói kölcsönt biztosító - jelzálogjog van bejegyezve, melynek gazdálkodó szervezet
jogosultja már megszűnt. Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmében a
jelzálogjog törléséhez a jogosult engedélye volna szükséges, mely azonban - mivel a jogosult
gazdálkodó szervezet már megszűnt - már nem szerezhető be.
A javaslat általánosabb jelleggel, tehát nemcsak ingatlan, hanem minden vagyontárgy
esetében, valamint a jelzálogjog mellett egyéb más, közhiteles nyilvántartásokban fennmaradt
jog vagy tény esetében is rendezi azt a helyzetet, ha a jogosult cég már megszűnt. A javaslat
131
nem vonatkozik a megszűnt céget megillető tulajdonjogra, mert ilyen esetben
vagyonrendezési eljárás folytatható le.
A javaslat a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére induló sajátos nemperes eljárást vezet be,
melynek eredményeképpen a tulajdonos részére egy olyan végzés áll rendelkezésre, melynek
alapján már lehetséges a vagyontárgyat terhelő jogot vagy tényt a nyilvántartásból töröltetni.
A végzésben a cégbíróság - a rendelkezésre álló okiratok alapján - megállapítja, hogy a
nyilvántartásban szereplő jog vagy tény mást nem illet meg.
Amennyiben már olyan régi ügyről van szó, hogy az okiratok nem szerezhetőek be, a
cégbíróság a Cégközlönyön keresztül felhívja az esetleges jogosultakat az igényük
bejelentésére. Ha ilyen bejelentés nem érkezik vagy a fennálló jogosultság, érdekeltség nem
nyer bizonyítást, a cégbíróság kiadja a törléshez szükséges végzést.
A fent tárgyalt szabályozáshoz hasonló rendelkezést iktat be a javaslat a Cstv.-be is arra az
esetre, ha a cég nem végelszámolással, hanem felszámolással szűnt meg.
Ctv. 131. §-hoz
A tevékenységi körök cégjegyzékben történő rögzítésére vonatkozó átmeneti szabály.
Ctv. 131/A. §-hoz
A kényszer-végelszámolások megszüntetésével kapcsolatos átmeneti szabály.
136.	§-hoz
Szövegcserés módosításokat tartalmaz
(1)	bekezdéshez: Gt. 5. és 23. §-ában foglalt módosítások átvezetése
(2)	bekezdéshez: TEAOR nómenklatúra megjelölés pontosítása
(3)	bekezdéshez: Ld. (1) bekezdés
(4)	bekezdéshez: Külföldi cég részvétele esetén csatolni kell a cég nyilvántartásba vételét
igazoló okiratot és annak magyar nyelvű hiteles fordítását, valamint külföldi személy esetén a
kézbesítési megbízott személyére vonatkozó nyilatkozatot
(5)	bekezdéshez: A Ctv. 37. § (5) bekezdésében foglalt fizetési rend megszüntetése miatt
szükséges a módosítás.
(6)	bekezdéshez: Ld. 102. § szerinti módosítás
(7)	bekezdéshez: Gt. üzletrész átruházásával kapcsolatos szabályaival való összhang
megteremtése
132
(8)-(16) bekezdéshez: a Gt. 12. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a tagok és a vezető
tisztségviselők természetes személyazonosító adataival kiegészülnek a törvényi
szerződésminták
137.	§-hoz
Hatályon kívül helyezéseket tartalmaz:
a)	pont: Kiemelten fontos érdek, hogy a cég székhelyén elérhető legyen. Számos esetben
problémát jelent, hogy a székhelyen a cég képviselője nem található meg, a hivatalos iratokat
senki sem veszi át. Szükséges ezért megerősíteni a székhely intézményét.
d)	pont: 2010. január 1-je óta a Cégtörvény 37. § (5) bekezdése alapján a jogi képviselőnek
módjában állt a (változás)bejegyzési kérelem benyújtásának napján megfizetni az eljárási
illetéket, illetve költségtérítést, így az illeték és költségtérítés megfizetését nem kellett a
kérelem benyújtásakor igazolnia. Az eljárási költségek megfizetését a Magyar Államkincstár
igazolta, mely igazolásokat elektronikus úton közvetlenül a cégbíróság részére küldte meg,
amely a beérkezett befizetési igazolásokat összekapcsolta a korábban beérkezett kérelmekkel.
Az elmúlt években ez - gyors és egyszerű- a fizetési mód népszerűnek bizonyult, a kérelmek
60 %-ában az azonnali fizetési módot választották, azonban több problémát is generált. Az
illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének hozzávetőlegesen 15-20 %-ában nem
egyezett a kérelemben és az utalásban szereplő 16 jegyű azonosító. Ezekben az esetekben a
kérelmet és a befizetést nem lehetett összekapcsolni, ezért a Cégbíróság úgy észlelte, hogy az
adott kérelemhez kapcsolódóan nem fizették meg az illetéket illetve a közzétételi díjat. A Ctv.
37.	§ (5) bekezdése értelmében a meg nem fizetett illeték behajtása végett a cégbíróságnak
meg kellett keresnie az adóhatóságot.
2010. január 1. és 2011. március 1. között 12.357 kérelemhez nem tartozott megfelelő illeték-
és közzétételi költségtérítés igazolás. Megállapítható volt, hogy az illeték és közzétételi
költségtérítés megfizetése az esetek döntő többségében megtörtént, csak adminisztrációs (pl.:
ügyfelek által elkövetett rögzítési) hibák miatt nem volt lehetséges a befizetések és a kérelem
összekapcsolására. A fenti problémák és az ezzel együtt járó adóhatósági eljárások hatására az
elmúlt években a nyilatkozatos fizetést választók aránya mintegy felére csökkent.
A hibás tételek további halmozódásának és a szükségtelen adóhatósági eljárások elkerülése
érdekében indokolt a nyilatkozatos fizetés megszűntetése.
g)	pont: A végelszámolónak a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül -
szükség szerint - értesítenie kellett a végelszámolás megindításáról az illetékes vámhatóságot,
és az állami adóhatóságot. Az egyablakos rendszerben a cégbíróság útján a cégbejegyzésre
kötelezett cégek végelszámolása időtartamával kapcsolatos adatok az állami adó- és
vámhatóság rendelkezésére állnak, így az értesítési kötelezettségről szóló rendelkezés
szükségtelen. Az Art. - adminisztratív terhek csökkentése érdekében módosított - 23. § (2)
bekezdése, valamint a Ctv. 102. § (3) bekezdés c) alpontja nem áll összhangban egymással,
ezért szükséges a Ctv. e rendelkezésének hatályon kívül helyezése.
7.	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosítása
133
138. §-hoz
Az Evectv. 3/A. §-ában a módosítás egyértelműen meghatározza nyilvántartást vezető szerv
és Hatóság által ellátandó feladatokat.
139.	§-hoz
Az Evectv. 4. §-ának módosítása lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység
megszüntetésére személyesen is sor kerülhessen. Gyakorlati tapasztalatok teszik szükségessé
a jelenlegi szabályozás olyan tartalmú módosítását, hogy a tevékenység megkezdésének
bejelentése mellett a megszüntetésre is sor kerülhessen az okmányirodánál történő személyes
megjelenéssel.
Az Evectv. 5. §-ának módosítása megszünteti a kézbesítési megbízott jogintézményét,
tekintettel arra, hogy a jogalkalmazási tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az egyéni
vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változások bejelentéséhez nem szükséges
közreműködő igénybevétele.
Az Evectv. 5. §-ában ezen felül pontosításra kerül a Hatóság és a nyilvántartást vezető szerv
közötti feladatmegosztás.
140.	§-hoz
Evectv. 6. §-hoz
A kézbesítési megbízott megszüntetésével párhuzamosan szükséges módosítás.
141.	§-hoz
Az Evectv. 7. §-ában a módosítás pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység létesítésével
kapcsolatos szabályokat, valamint a rendelkezésre álló informatikai kapcsolatok és az
ellenőrzéshez szükséges adatok figyelembevételével.
142.§-hoz
Az Evectv. 11. §-a a következők miatt módosul:
Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szerepel kézbesítési
megbízotti feladatokat ellátó személy, így a törvény 11. §-ában - a 6. §-sal párhuzamosan -
szükséges törölni a kézbesítési megbízottra vonatkozó adatok nyilvántartására vonatkozó
rendelkezéseket.
A 11. § (1) bekezdés f) pontja pontosítja az egyéni vállalkozó adószámának nyilvántartására
vonatkozó rendelkezéseket, egyértelműsítve azt, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartása az
egyéni vállalkozó adószámának hatályos állapotát tartalmazza.
134
143. §-hoz
Az Evectv. 13. §-ában szükségessé vált a nyilvántartásból történő adatigénylésre vonatkozó
jogosultak körének bővítése, tekintettel arra, hogy az elmúlt években számos közfeladatot
ellátó szervnek jelezte, hogy feladatai ellátása érdekében szükséges az, hogy az egyéni
vállalkozó azonosításához szükséges személyes adatok rendelkezésére álljanak. Ezek alapján
a 13. § (2) bekezdésen felül, közfeladataik ellátása érdekében a bíróság, az ügyészség, a
közjegyző, a bírósági végrehajtó, a gazdasági vagy szakmai kamara, valamint a közigazgatási
szervek jogosultak a nyilvános nyilvántartásban szereplő információkon túli adatokat
igényelni a nyilvántartást vezető szervtől.
143.§-hoz
Az Evectv. 14. §-ában a módosítás megteremti az összhangot az Evectv. 4. §-ban szereplő
változásokkal. A szakasz egyebekben technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
144.	§-hoz
Az Evectv. 16. § (5) bekezdésében a módosítás rögzíti, hogy az egyéni vállalkozó
tevékenységét a 6. § (1) bekezdés c) pontja szerint megjelölt, az egyéni vállalkozók
nyilvántartásában szereplő tevékenységi körök keretei között folytathatja. Az egyéni
vállalkozók nyilvántartásban szereplő tevékenységi köröket úgy kell tekinteni - ide nem értve
az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időtartamát -, mint amelyeket az egyéni
vállalkozó ténylegesen gyakorol.
146.§-hoz
Az Evectv. 17. §-ának módosítása pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására
vonatkozó szándék bejelentésének módjára vonatkozó szabályokat két speciális esetkörben.
Az Evectv. 18. §-ának módosítása módosítás meghatározza az egyéni vállalkozói tevékenység
szünetelésének kezdő és befejező napját, pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység
szünetelésére vonatkozó szándék bejelentésére vonatkozó szabályokat.
Evectv. 19. §-hoz
A módosítás pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének okait, egyúttal
meghatározva azt, hogy ezen okokról milyen úton értesül a nyilvántartást vezető szerv.
147.	§-hoz
Az Evectv. 19/A. §-ának módosítása megállapítja az egyéni vállalkozói tevékenység
ellenőrzésére vonatkozó főbb szabályokat. Tekintettel arra, hogy a hatósági kontroll utólagos,
így az erre vonatkozó alapvető rendelkezéseket törvényi szinten indokolt szabályozni.
135
148.§-hoz
Az Evectv. 20. § (7) bekezdésében a Gt. 5. és 23. §-ának módosításával párhuzamosan a
módosítás az egyéni vállalkozó által történő cégalapítással kapcsolatos diszkvalifikációs
szabályt is tartalmaz.
A felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, valamint a Cégtörvény szerint
megszüntetett azon vállalkozások - jelenleg egyéni vállalkozóként gazdasági tevékenységet
folytató - vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki a
módosítás, amely személyek helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság
jogerősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. A
tilalom hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra, hogy az említett
személyek a fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban foglaltakat
esedékességükkor nem teljesítették.
149.	§-hoz
Az Evectv. 21. § (1) bekezdésének módosítása pontosítást tartalmaz, annak érdekében, hogy
az egyéni vállalkozói nyilvántartásba felvett természetes személy ugyanazon a napon ne
alapíthasson egyéni céget. A módosítás a 19. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírás
érvényre juttatását szolgálja.
150.§-hoz
Az Evectv. 27. §-ának módosítása hitelezővédelmi okból megszünteti a korlátozott
felelősséggel működő egyéni cégjogintézményét.
151.	§-hoz
Felhatalmazó rendelkezések az egyéni vállalkozók ellenőrzésére vonatkozóan.
152.§-hoz
Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz: a módosítás hatályba lépésével nem alapítható
korlátozott felelősséggel működő egyéni cég, 2013-ig át kell alakulniuk vagy gazdasági
társasággá, vagy megszüntetni a korlátozott felelősséget. Ezt a változást illeték- és
költségtérítés mentesen lehet bejegyeztetni.
153.§-hoz
Szövegcserés módosítások.
154.§-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
8.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
155.§-hoz
136
A tőkepiaci törvény módosítása megteremti az összhangot a Gt. részvénykönyvre vonatkozó
új szabályozásával.
9.	A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi
CIV. törvény módosítása
156.§-hoz
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.
törvény (Jszbt.) 11. §-ának kiegészítése a Cstv. 6/A. §-ának módosításával függ össze. A
módosítás célja, hogy a fizetésképtelenné vált vállalkozásoknál a felszámolási eljárást ügyészi
vagy bírósági engedéllyel el lehessen rendelni, illetve folytatni lehessen, ugyanakkor azonban
a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt
előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához a fedezet megmaradjon. Ennek
érdekében a jogi személy vagyonára a zár alá vételt el kell rendelni, és meg kell jelölni, hogy
a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál. Ha a felszámoló kérelmére a bíróság a zár
alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítéséhez hozzájárul, az erről szóló
határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben
előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő
bűnügyi költség végrehajtását fedezni fogja. Az értékesítést követően a zár alá vett vagyon,
vagyonrész, illetve vagyontárgy helyébe a bíróság által meghatározott összeg lép, erről az
összegről a büntető eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezik a
bíróság.
Záró rendelkezések
157.	§-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz
(1)	bek.: Az ügyvédi székhelyszolgáltatás megszüntetésével szükséges az erre vonatkozó
szabályok hatályon kívül helyezése
(2)	bek: A Cégtörvény két évvel ezelőtti módosítása értelmében a vezető tisztségviselők közel
fele rendelkezik csak adóazonosító számmal. Szükséges ezért egy véghatáridő megállapítása
annak érdekében, hogy az adatszolgáltatás annak előírásától számított 3-4 éven belül teljes
körűen megtörténjen.
158.	§-hoz
A kényszer-végelszámolási eljárás megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokat
tartalmaz.
159. §
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
137