﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
képviselői önálló indítvány

2011. évi... törvény
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról

1.§
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban:
Éltv.) 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A növényvédelmi gépeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint
típusminősítés alá kell vetni forgalomba hozatalukat megelőzően, továbbá a használatuk során
ötévente időszaki felülvizsgálatnak kell alávetni.”
2.§
Az Éltv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az élelmiszer biztonságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású
élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve
minőség megőrzési időtartam lejártáig - felelős. A bérgyártató köteles meggyőződni arról, hogy a
bérgyártó jogosult az adott termék gyártására.”
3.§
Az Eltv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) A hamisított élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala tilos.
(2) Hamisított az az élelmiszer, amelynek a vonatkozó előírásban vagy a gyártmánylapban
meghatározott minőségét szándékosan, a fogyasztó egészségét és érdekeit veszélyeztető, illetőleg
a fogyasztó megtévesztésére alkalmas módon megváltoztatták.”
4.§
Az Éltv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője köteles az (1) bekezdés szerinti dokumentációs
rendszer adatait felhívásra azonnal az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani az
élelmiszer-biztonságot és azzal összefüggésben az állatvédelmet közvetlenül vagy közvetve
befolyásoló veszélyelemzés és a nyomon követés biztosítása érdekében.”
1
5.§
Az Éltv. 44. § (1) bekezés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az élelmiszerláncfelügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított köztisztviselője, valamint jelenlétében az
Európai Bizottság szakértője és az általa kijelölt szakértő az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály,
valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandójog. aktusai szerinti ellenőrzés során jogosult]
tlg) élelmiszerlánc-esemény gyanúja esetén továbbá élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében a
lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt
ingadanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni
akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket ellenőrizni.”
6.§
Az Éltv. 57. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a
feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a
következő intézkedéseket hozhatja:]
,g) elrendelheti az élelmiszer, élelmiszer alapanyag, félkész- és késztermék, takarmány lefoglalását,
forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását;”
7.§
(1)	Az Éltv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege
húszezer forint, legmagasabb összege
a)	ha az eljárás alá vont személy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.)
hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás,
az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb százmillió forintig,
illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a
felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb
kétmilliárd forintig;
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben 500 ezer forintig, illetve az emberek vagy állatok
széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének
jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén az eljárás alá vont személy éves nettó
árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy esetében ötmillió
forintig
terjedhet.”
(2)	Az Éltv. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei
sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt
tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre, a 60. § (1) bekezdésének a)-c), g), i)-l), n)-p) pontjában
2
foglalt tényállások kivételével az eljárás alá vont személy gazdasági súlyára - tekintettel kell
meghatározni.”
8.§
Az Eltv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal szemben
kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó élelmiszert az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
megtalálta.”
9.§
Az Eltv. Melléklete a követező 76. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában;]
„76. Bérgyártató: olyan élelmiszeripari vállalkozás, amely az élelmiszer előállítás egyes technológiai
műveleteit vagy annak egészét, polgári szerződés keretében más élelmiszeripari vállalkozással
végezteti el és a kész terméket sajátjaként vagy saját név alatt forgalmazza.”
10. §
Hatályát veszti az Eltv. 59. § (8) bekezdése és a 60. § (1) bekezdés q) pontja.
11. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő
ügyekre is alkalmazni kell.
(2)	Ez a törvény a hatálybalépését követő nap hatályát veszti.

Indokolás

az 1. § - 9. §-hoz
Az indítvány az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető cselekmények szankcionálásának
hatékonyabb eljárási rendjére, illetve annak differenciáltabbá tételére tesz javaslatot, különösen
az élelmiszervállalkozások nagyságára, valamint az ismétlődő elkövetések megfelelő
bírságolására.
részletes indokolás
az 1. §-hoz
A 2009/128//EK Irányelv 2020-ig öt évben maximalizálja a felülvizsgálati kötelezettséget.
Ennél rövidebb időt jogszabályban kikötni a gyakorlati háttér jelenlegi hiánya miatt nem
célszerű.
3
a 2. §-hoz
A módosítás az Éltv. 14. § (2) bekezdését egészíti ki úgy, hogy a bérgyártató felelősségét a
bérgyártó kiválasztásában az élelmiszer előállító és forgalmazó felelősségéhez hasonlóan
szabályozza. A bérgyártó fogalmát a törvényjavaslat 9. §-ában (az értelmező rendelkezések között)
határozza meg. E rendelkezés célja, hogy a bérgyártató nagyobb felelősséget vállaljon azért, hogy
a saját név alatt forgalmazott termékek előállítása a jogszabályoknak megfelelően történjen.
a 3. §-hoz
Az Éltv. 14/A §-sal való kiegészítését a hamisított élelmiszer meghatározása teszi szükségessé. Ez
a fogalom szerepelt az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvényben, és a gyakorlatban ismét
szükségessé vált az élelmiszer hamisítás törvényi szinten való definiálása.
a 4. §-hoz
Az Éltv. 16. § (2) bekezdését aszerint pontosítaná, hogy az élelmiszerlánc szereplői az élelmiszer
nyomonkövetését biztosító dokumentumokat azonnal, tehát az ellenőrzés helyszínén és ideje alatt
kötelesek legyenek az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani.
az 5. §-hoz
Az Éltv. 44. § (1) bekezdés g) pontjában a változás lényege, hogy a hatályos szöveg szerint eddig
csak élelmiszerlánc esemény elhárítása érdekében lehetett magánterületre belépni, a jövőben az
ellenőrzéshez elég lenne a gyanú is.
a 6. §-hoz	'
Az Éltv. 57. § g) pontjának módosítása meghatározza a termékek körét, és a lefoglalással
kiegészíti az elrendelhető intézkedések körét.
a 7. §-hoz
Az Éltv. 59. §-ának módosítása egyrészt a bírság minimum összegét húszezer forintra emeli fel a
mostani tizenötezer forint helyett, és a bírság kiszabásánál a kivételek közül kiveszi az Éltv. 63. §
(1)	bekezdésének b) és d) pontjában foglalt tényállásokat, mivel nem indokolt e kivételek
alkalmazása, mert a hatóság munkájának akadályozásának visszaszorítását és a nagyobb
vállalkozás, nagyobb felelősség elvét kell erősíteni.
a 8. §-hoz
Az Éltv. 62. § (3) bekezdésének módosítása arra irányul, hogy az élelmiszer-ellenőrzési bírság
miden esetben kiszabható legyen.
a 9.§-hoz
A 9.§ meghatározza az bérgyártató fogalmát az értelmező rendelkezések között.
4
a 10. §-hoz
A rendelkezés hatályon kívül helyezi az Eltv. 59. § (8) bekezdését, arra tekintettel, hogy e tényállás
az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló
194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet mellékleteiben súlyosbító tényezőként szerepel és így is kerül
alkalmazásra; továbbá hatályon kívül helyezi a 60. § (1) bekezdés q) pontját arra való tekintettel,
hogy a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23) FVM rendelet nem ír elő a
méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés kapcsán bejelentési kötelezettséget.
a 11. §-hoz
A törvénymódosítás hatálybalépésének rendezése.
5
tájékoztatásul
Tervezet - ár. Tárnái Richárd országgyűlési képviselő
.../2011. (...) Korm. rendelet
Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és
mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet, valamint az egyes
szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
l-§
Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és
mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 194/2008. (VII. 31.)
Korm. rendelet) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tétel értéke az adott előállító, illetve forgalmazó helyen az ellenőrzés, illetve
mintavétel időpontjában alkalmazott bruttó eladási egységár, ha ez nem állapítható meg, akkor a
bruttó vételi egységár másfélszerese és - az Európai Unió általános hatályú közvetlenül
alkalmazandó kötelező jogi aktusának kifejezetten erre vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában -
az ellenőrzött egységben található, a hiba, az áru és az előállítás szempontjából azonos megítélésű
élelmiszer vagy takarmány mennyiségének szorzata.”
2.§
A 194/2008. (VII. 31.) Korm, rendelet 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a belterületi, károsítóval fertőzött terület károsító borítottságának átlaga
a)	a 10%-ot nem haladja meg, a növényvédelmi bírság mértéke megegyezik az adott
fertőzött területre, az 1. számú melléklet A) táblázat c) pont 1. alpontja szerint irányadó
bírságtétel legalacsonyabb összegével;
b)	az 50%-ot meghaladja, a növényvédelmi bírság mértéke megegyezik az adott fertőzött
területre, az 1. számú melléklet A) táblázat c) pont 1. alpontja szerint irányadó bírságtétel
legmagasabb összegével.”
3.§
A 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság alapösszege húszezer forint.”
4-S
(1)	A 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete helyébe e Korm. rendelet
1.	számú melléklete lép.
(2)	A 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 2. számú melléklete helyébe e Korm. rendelet
2.	számú melléklete lép.
(3)	A 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 4. számú melléklete helyébe e Korm. rendelet
3.	számú melléklete lép.
(4)	A 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 5. számú melléklete helyébe e Korm. rendelet
4.	számú melléklete lép.
5.§
Hatályát veszti a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet:
a)	8. § (1) bekezdés b) pontja,
1
Tervezet - ár. Tíirnni Richárd országgyűlési képviselő
b)	9. § (1) bekezdés b) és j) pontja,
c)	10. § (1) bekezdés b) pontja,
d)	12. § (2) bekezdése,
e)	1. számú melléklet A) táblázat q) pontja,
j) 3. számú melléklete.
6.§
(1)	Az egyes szabálysértésektől szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet) 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül
ki:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a megyei kormányhivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal, a fővárosi és
megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi
népegészségügyi intézete, illetőleg a illetékes fogyasztóvédelmi felügyelősége helyszíni bírságot
szabhat ki.”
(2)	A 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 103. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a fővárosi és megyei
kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi
intézete, a illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, a bányakapitányság, a megyei kormányhivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal, továbbá a
munkavédelmi felügyelőség helyszíni bírságot szabhat ki.”
7-S
(1)	Ez a Korm. rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit a
folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2)	Ez a Korm. rendelet a hatálybalépését követő nap hatályát veszti.
2
Tervezet - ár. Tárnái Richird országgyűlési képviselő
1. számú melléklet_Korm. rendelethez
1.	számú melléklet a 194/2008. (VII. 31. ) Korm. rendeletbey
A növényvédelmi bírság tételes mértéke
A) A növényvédelmi bírság mértéke a Tv. 60. §-a (1) bekezdésének az alább felsorolt pontjában
foglalt tényállások szerint:
a) A zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettség megszegése, zárlati károsító terjesztése vagy a terjedés elősegítése, a zárlati intézkedés megszegése		
1. a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében )yA” listán felsorolt károsítok esetén:		500 000-10 000 000 Ft
2. a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 712001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében „B ” listán felsorolt károsítok esetén:		200 000-2 000 000 Ft
b) Növényvédő szerrel olyan cselekmény megvalósítása, amely		
1. az ember vagy állat egészségét veszélyezteti:		500 000-10 000 000 Ft
2. az élelmiszer- vagy takarmánybiztonságot veszélyezteti:		200 000-7 000 000 Ft
3. a környezetet veszélyezteti:		50 000-5 000 000 Ft
c) A Tv. 17. § (1), illetve (4) bekezdésében előírt védekezési kötelezettség elmulasztása		
1. belterületen:	, 9 kevesebb, mint 50 m	20 000 Ft
3
Tervezet - ár. Tárnái Richárd országgyűlési képviselő
	50 m^, vagy nagyobb, de 100 - nél kevesebb	20 000-50 000 Ft
	2 2 100 m , vagy nagyobb, de 200 m - nél kevesebb	50 000-100 000 Ft
	2 r 200 m , vagy nagyobb, de 1 ha-nál kevesebb	100 000-750 000 Ft
	1 ha, vagji nagyobb	750 000-5 000 000 Ft
2. külterületen:	kevesebb, mint 1 ha	20 000-50 000 Ft
	/ ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 5 ha	50 000-150 000 Ft
	5 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 10 ha	150 000-225 000 Ft
	10 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 30 ha	225 000-1 000 000 Ft
	30 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 50 ha	1 000 000-2 000 000 Ft
	50 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 100 ha	2 000 000-3 750 000 Ft
	100 ha, vagy nagyobb	3 750 000-5 000 000 Ft
4
Tervezet — dr. Tárnái Richárd országgyűlési képviselő
g) A méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmának megszegése:	200 000 Ft
i) Az alábbi kötelezettség elmulasztása, illetve megszegése esetén	
1. Forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítésj nem rendelkező növényvédelmi gép forgalmazása:	a forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 20%-a, de legalább 200 000 Ft
2. Forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező növényvédelmi gép, vagy időszakos felülvizsgálaton részt nem vett, illetve meg nem felelt növényvédelmi gép üzemeltetése vagy használata:	gépenként 20 000 Ft
j) A zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettség megszegése:	20 000 Ft
k) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vegyszeres növényvédelmi munkavégzés akadályozása:	20 000-200 000 Ft
1) A növényvédelmi hatóság, tevékenység akadályozása, a hatóság intézkedésének figyelmen kívül hagyása, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtásának akadályozása:	20 000-400 000 Ft
n) Az előírt vág/ elrendelt növény-egészségügyi korlátozások megszegése:	20 000-200 000 Ft
o) A jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi kötelezettség elmulasztása:	20 000-200 000 Ft
p) Engedélyköteles termék, műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban történő kijuttatása:	20 000 Ft
5
Tervezet - dr. Tárnái Richárd országgyűlési képviselő
B)	A növényvédelmi bírság mértéke a Tv. 60. § (1) bekezdésének az alább felsorolt pontjában
foglalt tényállások esetén:
d) 'Engedélyköteles termék előírt képesítés, illetve engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon történő	
1. forgalmazása:	a forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a,
2. hirdetése, vagy nyilvánosság számára történő ajánlása:	legfeljebb 1 000 000 Ft, a nyilvánosság nagyságától függően
3. felhasználása:	legfeljebb 2 000 000 Ft, a felhasználásból eredő kockázattól függően
e) Engedélyköteles termék csomagolására vonatkozó előírások megsértése:	a tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 50%-a,
f) Az adott évi analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettség elmulasztása:	az éves forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 1%-a
h) A műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásainak megsértése:	a tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a,
m) A növényvédelemmel kapcsolatban előírt vagy elrendelt növény- egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, forgalomba hozatali rendelkezések megszegése:	a hatósági intézkedéssel érintett tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a,
r) A növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a Tv. 17. § (5)-(6) bekezdése szerinti jelentési kötelezettség elmulasztása:	az éves forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó
6
Tervezet — dt. Tárnái Richárd országgyűlési képviselő
értékének 0,5%-a,
C)	A B) táblázatában feltüntetett növényvédelmi bírság összegek megállapításánál alkalmazandó
alapbírságok ezer forintban:
A B) táblázat szerinti jogsértés	Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy	Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 miihó forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy	Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy
d) 1. pont	50	100	200
d) 2. pont	100	200	400
d) 3. pont	100	300	500
e) pont	200	300	500
f) pont	100	150	200
h) pont	200	300	500
m) pont	• 20	50	100
r) pont	20	20	30
2. számú melléklet_Korm. rendelethez
2.	S7ámú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendeletbey
A takarmány-ellenőrzési bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó
minimumbírságok és szorzók
A) A takarmány-ellenőrzési bírság összegének megállapításánál alkalmazandó minimum
bírságok ezer forintban:
Jogsértés, a Tv. 61. § (1) bekezdésének	Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy	Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy	Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy
a) pontja	50	100	200
b) pontja	30	50	100
c) pontja	20	30	50
d) pontja	■ 20	30	50
e) pontja	20	20	30
j) pontja	20	20	30
g) pontja	20	20	30
B) Súlyosbító tényező fennállása esetén alkalmazandó szorzók:
Súlyosbító körülmény:	Alkalmazandó szorzó
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (l)-(2) bekezdésének megsértése esetén, a cselekmény súlyától függően:	2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés állatok egészségét veszélyezteti,	2-4
7
Tervezet - dr. Tárnái Richárd országgyűlési képviselő
vagy károsítja - a Tv. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontjában leírt tényállás kivételével a cselekmény súlyától függően:	
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés emberek egészségét veszélyezteti, vagy károsítja, a cselekmény súlyától függően:	3-5
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértéssel érintett, illetve potenciálisan érintett állatok, emberek, illetve vállalkozások számától függően:	1-3
Azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabása esetén a cselekmény súlyától függően:	1,5-3
3. számú melléklet_Korm. rendelethez
4.	számú melléklet a 194/2008. fVTl. 31.) Korm. rendeletbe?
Az élelmiszer-ellenőrzési bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó
minimumbírságok és szorzók
A) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság összegének megállapításánál alkalmazandó
minimumbírságok ezer forintban:
	Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy	Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy	Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy	Az Szt. hatálya alá tartózó, 5 milliárd forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy
a 9. § (1) bekezdés a) pontja esetén	100	200	300	600
a 9. §. (1) bekezdés b) pontja esetén	50	150	250	500
a 9. § (1) bekezdés c) pontja esetén	50	100	200	400
a 9. § (1) bekezdés d) pontja esetén	50	100	200	400
a 9. § (1) bekezdés e) pontja esetén	30	50	100	200
a 9. §. (1) bekezdés J) pontja esetén	30	50	100	200
a 9. § (1) bekezdés g) pontja esetén	20	30	50	100
B) Súlyosbító tényező fennállása esetén alkalmazandó szorzók
Súlyosbító körülmény:	Alkalmazandó szorzó
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (l)-(2) bekezdésének megsértése esetén, a cselekmény súlyától függően:	2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés emberek egészségét veszélyezteti (így különösen az élelmiszerben, valamely paraméter a jogszabályban, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt határértéket legalább tízszeres mértékben haladja meg; az élelmiszer külön jogszabályban, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerint feltüntetendő, de nem feltüntetett	5-9
8
Tervezet - dt. Tárnái Richárd országgyűlési képviselő
allergén-anyagot, illetve nem megengedett anyagot, vagy mikroorganizmust tartalmaz) a cselekmény súlyától függően:	
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés emberek egészségét károsítja (megbetegedést okoz):	10
A bírság kiszabására okot adó jogsértéssel érintett, vagy potenciálisan érintett emberek, illetve vállalkozások számától függően:	2-10
Azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabása esetén a cselekmény súlyától függően:	1,5-6
4.	számú melléklet a............Korm. rendelethez.
5.	számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendeletbe^
Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság tételes mértékének megállapítása során
alkalmazandó szorzók
A) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabása esetén alkalmazandó szorzók
Tényállás:	Alkalmazandó szorzó
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés aa) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	2-8
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés ab) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	4-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés ac) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	2-7
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés ad) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	1-7
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés ae) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	1-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés aj) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	2-15
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés qg) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	5-15
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés ah) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	1-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés ai) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés aj) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés ak) pontjába ütközik,	2-10
9
Tervezet - dt. Tárnái Richárd országgyűlési képviselő
a cselekmény súlyától függően:	
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés al) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés am) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	1-5
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés b) pontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően:	5-15
Ha a bírság kiszabására a Tv. 63. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben kerül sor, a cselekmény súlyától függően:	2-10
B) Súlyosbító tényező fennállása esetén alkalmazandó szorzók
Súlyosbító tényező:	Alkalmazandó szorzó
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (l)-(2) bekezdésében szereplő engedély nélkül végzett tevékenységgel kapcsolatos a cselekmény súlyától függően:	10-30
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (l)-(2) bekezdésében szereplő nyilvántartásba vétel nélkül végzett tevékenységgel kapcsolatos, a cselekmény súlyától függően:	2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (l)-(2) bekezdésében szereplő engedélytől eltérően végzett tevékenységgel kapcsolatos, a cselekmény súlyától függően:	2-10
A bírság kiszabására okot adó jogsértéssel érintett, vagy potenciálisan érintett állatok, emberek, illetve vállalkozások számától függően:	2-10
A bírság kiszabására okot adó jogsértés állatok, illetve emberek egészségét veszélyezteti, vagy károsítja a cselekmény súlyától függően:	5-15
Azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabása esetén a cselekmény súlyától függően:	2-10
10
Tervezet — dr. Tárnái Richárd országgyűlési képviselő
Indokolás
Az indítvány az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető cselekmények szankcionálásának
hatékonyabb eljárási rendjére, illetve annak differenciáltabbá tételére tesz javaslatot, különösen
az élelmiszervállalkozások nagyságára, valamint az ismétlődő elkövetések megfelelő
bírságolására.
részletes indokolás
az 1. §-hoz
A 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés módosítása olyan módon
pontosítja a tétel értékének kiszámítási módját, hogy a tétel értékénél a bruttó eladási árat
határozza meg, illetve abban az esetben, ha ez nem állapítható meg, akkor a bruttó vételi egységár
másfélszeresét.
a 2. §-hoz
A 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 4. §-át célszerű kiegészíteni a belterületre
vonatkozó, új (4) bekezdéssel, tekintettel arra, hogy a 4. § (3) bekezdése csak a külterületre
vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
a 3. §-hoz
A módosítás a bírság alapösszegét 20.000,- Ft-ra emeli.
a 4. §-hoz
A mellékletek módosítása lehetővé teszi a kiszabott bírságok emelését olyan módon, hogy
egyrészt változik a tényállás mellé rendelhető szorzók nagysága, másrészt a 194/2008. (VII. 31.)
Korm. rendelet 4. számú mellékletében az 5 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel
rendelkezők esetében emelt minimumösszegű bírság kiszabására lesz lehetőség. Ezzel egyidejűleg
a mellékletek rendezik a növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság minimális
összegének összhangját, mely egységesen 20.000, -Ft.
az 5. §-hoz
A 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 3. számú melléklete bedolgozása került a 2. és 4.
számú mellékletbe, így annak hatályon kívül helyezése indokolt, ugyanezen okból szükséges
hatályon kívül helyezni a 8. § (1) bekezdés b) pontját, és a 10. § b) pontját. 1. számú melléklet A)
táblázat q) pontját arra való tekintettel indokolt hatályon kívül helyezni, hogy a növényvédelmi
tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23) FVM rendelet nem ír elő a méhekre veszélyes
növényvédelmi munkavégzés kapcsán bejelentési kötelezettséget
A 12. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésének indoka az, hogy a nyomon
követhetőség nem biztosítása élelmiszer-ellenőrzési hiba, így elbírálása a 9. § szerint történik.
a 6. §-hoz
A 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításának indoka az, hogy a helyszíni
bírság korábban szerepelt az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szankcionálási lehetőségei
11
Tervezet — dr. Tárnái Richárd országgyűlési képviselő
között, mely bírságforma hatékony, személyre szabott, könnyen alkalmazható és gyakori
eszköz volt, ezáltal nagyban segítette a kisebb súlyú szabálysértések elleni napi küzdelmet.
a 7. §-hoz
A rendelet módosítások hatálybalépésének rendezése.

dr. Tárnái Richárd
országgyűlési képviselő
KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT