﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4986. számú
törvényjavaslat
egyes energetikai tárgyú törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2011. november
2011. évi ... törvény
egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról
1.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
1.	§ A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 82. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„82. § (1) A rendszerüzemeltető évente a saját szállító- és elosztóvezetékeire, valamint a tárolóira
vonatkozóan - a 81. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet szerinti előírások figyelembevételével - kapacitás-felülvizsgálatot végez.
(2)	A kapacitás-felülvizsgálat alapján a rendszerüzemeltető a szállítási rendszerirányító részére 10
éves fejlesztési javaslatot tesz.
(3)	A szállítási rendszerüzemeltető a (2) bekezdés szerinti fejlesztési javaslata kétirányú
kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatot vagy ez alóli mentességi kérelmet tartalmaz.
(4)	A rendszerüzemeltető a (2) bekezdés szerinti fejlesztési javaslatot évente köteles felülvizsgálni
és szükség esetén kiegészíteni az elmúlt időszakra vonatkozó teljesülés és a jövőbeni teljesíthetőség
mutatóival, valamint a várható igényekkel.
(5)	A szállítási rendszerirányító a többi rendszerüzemeltetővel együttműködve a szállítóvezetékek -
beleértve a gázátadó állomásokat is -, az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók kapacitás-
felülvizsgálatának eredményeit és a fejlesztési javaslatokat összehangolja, az összehangolt
javaslatot az engedélyesek és a felhasználói érdekvédelmi szervezetek képviselőivel
véleményezteti, és a Hivatal részére elbírálásra és jóváhagyásra benyújtja. A fejlesztési javaslatban
a szállítási rendszerirányító javaslatot tesz a kétirányú kapacitásbővítésre, vagy abban ez alóli
mentesítésre vonatkozó kérelmet terjeszt elő. Véleményeltérés esetén a szállítási rendszerirányító az
eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a vizsgálat során - szükség esetén
-	nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a fejlesztési javaslatról és annak eredményét
jegyzőkönyvben rögzíti, illetve határkeresztező kapacitás beruházások esetén egyeztet az érintett
ország hatóságaival a költségmegosztásról és a beruházás műszaki-gazdasági feltételrendszeréről.”
2.	§ (1) A Get. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK
rendelet szerinti közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang
meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni az Energiaszabályozók Együttműködési
Ügynökség létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) 1. cikkével létrehozott Energiaszabályozók
Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll
1
összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza
a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási
rendszerirányítót a terv módosítására. Ha a Hivatal a szállítási rendszerirányítót a kétirányú
kapacitásbővítésre vonatkozóan a terv módosítására kötelezi, a szállítási rendszerirányító
felszólítására a szállítási rendszerüzemeltető köteles a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó
javaslatát vagy mentesség iránti kérelmét átdolgozni.”
(2) A Get. 83. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Hivatal a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatot, vagy a kétirányú
kapacitásbővítés alóli mentesítésre vonatkozó kérelmet véleménynyilvánítás céljából haladéktalanul
megküldi az Európai Bizottságnak és az érintett tagállamoknak. A véleményezési határidő lejártát
követően a Hivatal 2 hónapon belül dönt.
(3b) A Hivatal a (3a) bekezdés szerinti határozat-tervezetet - az eljárás egyidejű felfüggesztése
mellett - a döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 994/2010/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet 7. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása céljából
haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a
Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a határozatot a kérelmezővel közli.”
3.	§ A Get. „Földgázellátási zavar, műszaki üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás” alcíme a
következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (3) bekezdés c) pontja
szerinti vészhelyzet három fokozatba sorolható:
a)	földgázellátási zavar,
b)	földgázellátási válsághelyzet I. fokozata,
c)	földgázellátási válsághelyzet II. fokozata.”
4.	§ A Get. 97. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Földgázellátási válsághelyzetnek minősül az az esemény, amely a személyeket,
vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet vagy a felhasználók jelentős részének ellátását
veszélyezteti. Földgázellátási válsághelyzetet a következő események válthatnak ki:
a)	a földgázellátás és földgázfelhasználás egyensúlya oly mértékben felbomlik, hogy azt a szokásos
egyensúlytartási eszközökkel már nem lehet helyreállítani,
b)	a földgáz-felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, illetve
c)	ezek közvetlen veszélye fenyeget.
(2)	A földgázellátási válsághelyzet
a)	I. fokozata állapítható meg az (1) bekezdés c) pontja esetén;
b)	II. fokozata állapítható meg az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti események bekövetkezése
esetén, ha a felhasználók földgázzal történő ellátása - az adott időszakra vonatkozó átlagos
fogyasztás mellett - nem tartható fenn, vagy fenntartható, de rövidebb ideig, mint amelyre a
felhasználónak szüksége lenne.
2
(3)	A földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról - a Hivatalnak a fokozatba sorolásra
vonatkozó javaslatot is tartalmazó kezdeményezésére -, valamint a válsághelyzet megszűnéséről a
miniszter - határozatban dönt.
(4)	A minisztert a (3) bekezdés szerinti, továbbá a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt
teendő intézkedésekre vonatkozó döntésének előkészítése során tanácskozási jogkörrel bizottság (a
továbbiakban: Bizottság) segíti.”
5.	§ A Get. 97/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A miniszter a válsághelyzet idején megtett biztonsági intézkedéseiről haladéktalanul
tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.”
6.	§ A Get. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem korlátozható felhasználók körét a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági
készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb
intézkedésekről szóló kormányrendelet határozza meg.”
7.	§ A Get. a következő 98/A. §-sal egészül ki:
„98/A. § A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti hatáskörrel
rendelkező hatóság a miniszter. A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a
hatáskörrel rendelkező hatóság tekintetében meghatározott feladatokat - a 127/B. és 127/C. §-ban,
valamint a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a
földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló kormányrendeletben
meghatározott kivételekkel - a miniszter látja el.”
8.	§ A Get. a következő 109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény általános szabályaitól eltérően, ha a 133. § (1)
bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletben foglaltak alapján az
egyetemes szolgáltatónak az általa egyetemes szolgáltatás céljára igénybe vett földgáz forrásain a
tényadatok alapján nyeresége vagy vesztesége keletkezik, és annak indokolt mértéke az
árszabályozás során figyelembevételre kerül, ennek érvényesítendő hatását az egyetemes szolgáltató
éves beszámolójának mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltetheti. A jelen §-ban foglaltaknak
megfelelően készített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.”
9.	§ A Get. 126. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(A Hivatal feladata különösen:)
„n) a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgáló e törvényben és a
földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a
3
földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló kormányrendeletben
meghatározott feladatok ellátása.”
10.	§ A Get. a következő 127/B-127/C. §-sal egészül ki:
„127/B. § A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében, 8. cikkében, 11. cikk
(8) bekezdésében, 13. cikk (5) bekezdésében és 13. cikk (6) bekezdés b) pontjában a hatáskörrel
rendelkező hatóság számára előírt feladatokat a Hivatal látja el.
127/C. § A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (6) bekezdés b) pontja
szerinti kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékben a Hivatal adatokat kérhet a földgázipari
vállalkozástól.”
11.	§ A Get. 132. §-a a következő 49. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„49. A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti megelőzési cselekvési
tervet és vészhelyzeti tervet.”
12.	§ A Get. 133. § (1) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„12. földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a felhasználók ellátására vonatkozó
szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a felhasználók földgázellátásának korlátozását,
különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit, az engedélyesek
jogait és kötelezettségeit, valamint a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági
árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.”
13.	§ A Get. 159. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a
2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
14.	§ A Get. 31/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „71. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „71. §
(4)	bekezdése” szöveg, a „Földgázellátási zavar, műszaki üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás”
alcímében a „zavar, műszaki üzemzavar, válsághelyzet” szövegrész helyébe a „vészhelyzet”
szöveg, 93. § (1) bekezdés d) pontjában a „Kormány” szövegrész helyébe a „Kormány és a
miniszter” szöveg, 97/C. § (1) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszter”
szöveg, 105/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „előterjesztését” szövegrész helyébe az
„előterjesztésének elfogadását” szöveg, 119/A. § (3) bekezdésében az „f) pontja” szövegrész
helyébe az „e) pontja” szöveg, 128. § (3) bekezdésében a „713/2009/EK” szövegrész helyébe a
„715/2009/EK” szöveg lép.
4
15. § (1) Hatályát veszti a Get. 132/A. § 2. pontja és 159. § (1) bekezdés b) pontja.
(2) Hatályát veszti a Get. 138. § (1) bekezdésében a „, de legkésőbb 2012. március 3-áig”
szövegrész.
2.	A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása
16.	§ A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbktv.)
5.	§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter a földgáz biztonsági készlet felhasználását - a földgázellátásról szóló törvény
szerint a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott bizottság kezdeményezésére - a
földgázellátási válsághelyzet kihirdetése esetén rendeletben engedélyezi.”
17.	§ Az Fbktv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a
2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
3.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
18.	§ A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 93. § (4)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték és magánvezeték
engedélyesére, továbbá a (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes
hozzájárulását a következő esetekben:]
„c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.”
19.	§ (1) A Vet. 24. § (2) bekezdésében az „és nyilvánosságra hozott belső szabályzatukban”
szövegrész helyébe az „és az engedélyes által nyilvánosságra hozott belső kiválasztási
szabályzatukban” szöveg, a „belső szabályzatát” szövegrész helyébe a „belső kiválasztási
szabályzatát” szöveg, 75. § (3) bekezdés e) pontjában a „visszavonták” szövegrész helyébe a
„hivatalból visszavonták” szöveg, 142/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „előterjesztését”
szövegrész helyébe az „előterjesztésének elfogadását” szöveg, 147. § (1) bekezdés c) pontjában a
„termelésszerkezet-átalakítási díj” szövegrész helyébe a „termelésszerkezet-átalakítás támogatása”
szöveg, 159. § (1) bekezdés 2. pontjában a „belső szabályzatokat” szövegrész helyébe a „belső
kiválasztási szabályzatokat” szöveg, 160. § (3) bekezdésében a „g) pontjában” szövegrész helyébe
az „e) pontjában” szöveg, 160. § (5) bekezdésében a „kérelm[e]ét” szövegrész helyébe a „kérelmét”
5
szöveg, 176. § (4) bekezdésében az „az új szerződések” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdés
szerinti” szöveg, 170. § (1) bekezdés 28. pontjában az „és felhasználásának részletes szabályait,
valamint a kifizetések rendjét” szövegrész helyébe az „és a 147. § (1) bekezdés a) pontja esetében
felhasználása és kifizetése szabályait” szöveg, 178/B. § (2) bekezdésében a „142. § (6)” szövegrész
helyébe a „142/A. § (1)” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Vet. 149. §-a és a 168. § (4) bekezdés első e) pontja.
4.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
20.	§ A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés f)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya alá tartozik:)
,f a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén
szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek
létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása;”
21.	§ A Bt. 44. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]
„e) szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-
szállító, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékének
építése, használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,”
22.	§ (1) A Bt. 49. § 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[„Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése,
az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás.
Bányászati tevékenységnek minősül:]
„a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozása, a szénhidrogén-bányászatban az
ásványi nyersanyag továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétele,
különösen a propán-bután kinyerés, a gazolin feldolgozás vagy brikettgyártás,”
(2)	A Bt. 49. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. „Feldolgozás”: az ásványi nyersanyagokon - beleértve a külfejtéses bányák működése során -
végrehajtott mechanikai, fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai eljárás, vagy eljárások összessége,
beleértve a méret megváltoztatását, szétválasztását és a kioldást, továbbá az előzőleg elhagyott
bányászati hulladék újrafeldolgozását, de nem beleértve az olvasztást, a mészkőégetéstől eltérő
termikus gyártási folyamatokat és kohászati eljárásokat.”
6
(3)	A Bt. 49. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. „Asványinyersanyag-kitermelő ipar”: minden bányászati tevékenységet és ásványi nyersanyag
feldolgozást folytató vállalkozás, vagy ahhoz kapcsolódó létesítmény.”
(4)	A Bt. 49. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. „Egyéb gázok és gáztermékek vezetéke”: tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a
csővezeték, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy gázterméket a termelés
(előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (előkészítő üzem, feldolgozóüzem), indító állomásától,
vagy az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó
állomásáig, az együttműködő földgáz rendszerhez történő csatlakozási pontig, vagy az
országhatárig szállítja.
A vezetékek alkotórészei:
-	indító- és átadóállomás,
-	a vezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő,
lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,
-	a vezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések
(távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési
pontjáig.”
(5)	A Bt. 49. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. „Bányászati hulladék”: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során
keletkező hulladék, a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladékok kivételével.”
(6)	A Bt. 49. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:
„46. „Bányászati hulladékkezelés”: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása
során keletkező hulladék - kivéve a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladék -
hulladékkezelő létesítményben történő gyűjtése és tárolása, valamint a hulladék keletkezési helyétől
a hulladékkezelő létesítményig történő szállítása.”
23.	§ A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„v) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági
eljáráshoz kötött építési tevékenységek körére és az eljárás megindítására irányuló kérelemhez
csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
24.	§ A Bt. 51. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
7
„c) az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 2006/21/EK irányelve az
ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv
módosításáról (3. cikk 3., 6. és 8. pontja, 7. cikk, 11-12. cikk, 14. és 19. cikk), a törvény 1. §-a, 2. §-
a,	16. §-a, 19. §-a, valamint a 41. § (1) bekezdés d) pontja, 43/B. § (6) bekezdés e) pontja, 44. § (1)
bekezdés n) pontja, 49. § 4., 6., 8. és 43. pontja, 50/A. § (2) bekezdés m) pontja;”
25.	§ A Bt. 23. § (3) bekezdésében az „az ásványvagyon feltárására, kitermelésére, előkészítésére,
elsődleges feldolgozására, felhasználására, értékesítésére” szövegrész helyébe az „a bányászati
tevékenység végzésére és a haszonanyag értékesítésére” szöveg, 24. § (5) bekezdésében az „A
kőolaj - és földgáztermelésben, előkészítésben és feldolgozásban” szövegrész helyébe az „A kőolaj -
és földgázbányászatban” szöveg lép.
5. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
26.	§ Hatályát veszti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Hgt.) 59. § (3) bekezdés c) pontja.
6.	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
27.	§ A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) a 18. §-át
követően a következő alcímmel és 18/A. §-sal egészül ki:
„ Számviteli szétválasztás
18/A. § (1) Az engedélyes beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló
összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a
számvitelről szóló törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az engedélyes köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes
tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek
átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
(3)	Az engedélyes köteles
a)	a kapcsolt villamos energia termelést és a távhőtermelést telephelyenkénti bontásban,
b)	a távhőszolgáltató tevékenységet településenként szétválasztva,
c)	az egyéb tevékenységeit
a számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon bemutatni, mintha azt önálló
vállalkozás keretében végezte volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység elkülönült
bemutatása az a) pont alá eső esetben telephelyenként, a b) pont alá eső esetben településenként
önálló mérleget és eredmény-kimutatást jelent.
(4)	A több tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes számviteli éves beszámolója
kiegészítő mellékletében köteles a (3) bekezdés szerint a különböző engedélyes tevékenységeit oly
módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében
az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli
elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.
8
(5)	Ha az engedélyes a számvitelről szóló törvény szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves
beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója
kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az
engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott
eredmény-kimutatást jelent.
(6)	A Hivatal jogosult az engedélyes pénzügyi-számviteli kimutatásaiba, és az ahhoz kapcsolódó
bizonylatokba és iratokba betekinteni.”
28.	§ A Tszt. a következő 18/B. §-sal egészül ki:
„18/B. § (1) Az engedélyes könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont
(konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni,
hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az
egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás tevékenységei közötti
keresztfinanszírozás-mentességet.
(2)	Minden engedélyes köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a könyvvizsgálói jelentéssel
együtt a Hivatalnak a számvitelről szóló törvény szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg
megküldeni.
(3)	A több engedéllyel rendelkező vállalkozás esetén a tevékenységekre szétválasztott beszámolókat
is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani.
(4)	Az engedélyes összevont (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra
kötelezett tagja küldi meg a Hivatalnak.”
29.	§ A Tszt. a következő 18/C. §-sal egészül ki:
„18/C. § (1) Az értékesítő, valamint a távhőszolgáltató tárgyévi auditált éves számviteli
beszámolójában szereplő, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéből származó adózás előtti
eredménye nem haladhatja meg az ármegállapítás során figyelembe vett könyv szerinti bruttó
eszközérték és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott
nyereségtényező szorzatának mértékét (a továbbiakban: nyereségkorlát).
(2)	Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az értékesítő, valamint a távhőszolgáltató (1)
bekezdés szerinti adózás előtti eredménye meghaladja a nyereségkorlátot, dönt a nyereségkorláton
felüli összeg megosztásáról az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint.”
30.	§ A Tszt. 60. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A miniszter rendeletben)
„h) állapítja meg az engedélyesek nyereségének korlátozására és megosztására vonatkozó részletes
szabályokat.”
9
31.	§ Hatályát veszti a Tszt 60. § (2) bekezdés b) pontjában az „a nyereség korlátozására és
megosztására vonatkozó szabályokat, továbbá” és a „ , valamint a nyereség korlátozására és
megosztására vonatkozó szabályokat” szövegrész.
7.	A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII.
törvény módosítása
32.	§ A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII.
törvény (a továbbiakban: Büat.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az üzemanyag-forgalmazó köteles nyilvántartani az energiapolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározottak szerinti tartalommal az általa forgalomba hozott üzemanyagból és
más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított
üvegházhatású gázkibocsátást.
(2)	Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év március 31-
éig jelentést nyújt be a vámhatóságnak:
a)	az általa forgalomba hozott üzemanyag és más közlekedési célú energiatermék tekintetében a
forgalomba hozott teljes mennyiségről, a beszerzési helyről és a származás helyéről, valamint
b)	az üzemanyagból vagy más közlekedési célú energiatermékből származó, a teljes életciklusra
vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról.
(3)	A jelentést az üzemanyag-forgalmazó az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében
meghatározott módon hitelesíti.
(4)	Amennyiben az üzemanyag-fogalmazó a (2) bekezdés szerinti jelentést az előírt határidőre nem
nyújtja be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtja be, a vámhatóság bírságot szab ki.
(5)	A (4) bekezdés szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer forinttól egymillió
forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba
hozott üzemanyag vagy energiatermék azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt
elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését.”
33.	§ A Büat. 13. § (1) bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„o) az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú
energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású
gázkibocsátásról szóló nyilvántartás, jelentéstétel és ezek elmulasztása esetén fizetendő bírság
kiszabásának és megfizetésének részletes szabályait.”
10
34.	§ A Büat. 15. § c) pontjában az „1. cikk 5. pont (2) alpontjának” szövegrész helyébe az „1. cikk
5. pontjának” szöveg lép.
8.	Az Alaptörvénnyel kapcsolatos módosítások
35.	§ (1) A Get.
a)	3. § 1a., 6., 33. és 39. pontjában, 28. § (2) bekezdésében, 54. § (2) bekezdésében, a
97/A. § (4) bekezdésében, 114. § (11) bekezdésében és 137. §-ában az „a Magyar
Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b)	3. § 12. és 54. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a
„Magyarország” szöveg,
c)	3. § 59. pontjában az „Központi Statisztikai Hivatal által évente kiadott, „A Magyar
Köztársaság Helységnévtára” (a továbbiakban: helységnévtár) kiadványban” szövegrész
helyébe a „Magyarország Helységnévtárában (a továbbiakban: helységnévtár)” szöveg,
d)	27/A. § (5) bekezdésében a „földgáz Magyar Köztársaság területén,” szövegrész helyébe
a „földgáznak” szöveg,
e)	54. § (1) bekezdésében, 71. § (9) bekezdésében, 97/A. § (5) bekezdésében, 117. § (5)
bekezdésében és 132. § 43. pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
f)	54. § (2) bekezdésében és 97/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „Magyar Köztársaság”
szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
g)	121/H. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság nevében önálló, külön törvényben
meghatározott” szövegrész helyébe a „Magyarország nevében törvényben
meghatározott” szöveg,
h)	132/A. § 1. pontjában a „földgáznak a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „
földgáz Magyarország” szöveg
lép.
(2)	A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 2. § i) pontjában és 3. § (2)
bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
(3)	A Vet.
a)	3. § 7. pontjában az „az ország” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b)	3. § 21. pontjában az „az országhatárt” szövegrész helyébe a „Magyarország államhatárát”
szöveg,
c)	3. § 38. pontjában az „országhatárt” szövegrész helyébe a „Magyarország államhatárát”
szöveg,
d)	3. § 47. pontjában az „a Magyar Köztársaságra” szövegrész helyébe a „Magyarországra”
szöveg,
e)	3. § 48. pontjában az „a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország)” szövegrész
helyébe a „Magyarország” szöveg,
f)	8. § (1) bekezdésében az „az országban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
g)	10. § (1) bekezdés c) pontjában, 16. § c) pontjában az „az ország” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
h)	36. § (1) bekezdés f) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
i)	79. §-ában az „Az ország” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
11
j) 88. § (3) bekezdésében, 165. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész
helyébe a „Magyarország” szöveg,
k) 90. § (1) és (4) bekezdésében az „az ország egész” szövegrész helyébe a „Magyarország
teljes” szöveg,
l) 103. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság nevében önálló” szövegrész helyébe a
„Magyarország nevében” szöveg,
m) 139. § (1) bekezdés c) pontjában az „az ország vagy országrész villamosenergia-
ellátásában” szövegrész helyébe a „Magyarország teljes területén vagy egy részén a
villamosenergia-ellátásban” szöveg,
n) 170. § (1) bekezdés 26. pontjában az „az ország” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg
lép.
(4)	A Hgt.
a)	preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a
„Magyarországnak” szöveg, az „Alkotmánnyal” szövegrész helyébe az
„Alaptörvénnyel” szöveg,
b)	3. § e) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország”
szöveg
lép.
(5)	A Büat. 2. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg lép.
9.	Záró rendelkezések
36.	§ (1) Ez a törvény 2012. január 1. napján lép hatályba és 2012. február 2-án hatályát veszti.
(2)	Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a
2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3)	Ez a törvény a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az
üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó
mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban
felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv
módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i
2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5. pontjának való megfelelést szolgálja.
(4)	Ez a törvény az ásványi nyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a
2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 3. cikk 6. és 8. pontjainak való megfelelést szolgálja.
12
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a földgáz biztonsági készletezéséről szóló
2006. évi XXVI. törvény módosításához
A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. október 20-i 994/2010/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: 994/2010/EU rendelet) intézkedéseket fogalmaz meg az Európai
Unió egésze és az egyes tagállamok ellátásbiztonságának fokozása érdekében. Ilyen intézkedés
különösen
a)	a szállítóvezetékeken történő kétirányú szállításhoz szükséges kapacitás kialakítása,
b)	kockázatértékelés (piacelemzés) készítése, amely egyrészt bemutatja az adott tagállam
ellátásbiztonságának aktuális szintjét meghatározó körülményeket, másrészt ezek alapján ismerteti
egy esetleges válsághelyzet valószínűsíthető következményeit,
c)	a b) pont szerinti kockázatértékelés alapján, a regionális együttműködési lehetőségekre is
figyelemmel, ún. megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv kidolgozása.
A törvényjavaslat előkészítése során a Kormányzat elvégezte a hatályos szabályozás - így a
Kormány, az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Magyar Energia
Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) válsághelyzeti szerepének - felülvizsgálatát. A felülvizsgálat
alapján - a törvényjavaslat szerinti módosítás elfogadása esetén - a fenti szereplők válsághelyzeti
intézkedési jogosultsága a következők szerint alakul (az alábbi összefoglalás kizárólag a főbb
feladatokat és azok előterjesztés szerinti változását mutatja be):
I.	A Kormány: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) módosítással
nem érintett, 97/A. § (1) bekezdése alapján rendeletben szabályozhatja a nem kifejezetten
energetikai tárgyú intézkedéseket:
a)	a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggő munkavégzés rendjét,
b)	az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek,
ügyfélszolgálatok) nyitvatartási idejét,
c)	az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek,
ügyfélszolgálatok), továbbá irodaházak, valamint a költségvetési fenntartású intézmények
legmagasabb felfűtési hőmérsékletét,
d)	a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedést,
e)	a Magyar Köztársaság területén termelt vagy készletezett földgáznak a Magyar Köztársaság
területén kívülre történő kiszállítására vonatkozó szerződéskötés feltételeit, a Magyar Köztársaság
területén történő átszállítás kivételével.
II.	A miniszter:
a)	a földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról - a Hivatalnak a fokozatba sorolásra
vonatkozó javaslatot is tartalmazó kezdeményezésére -, valamint a válsághelyzet megszűnéséről
határozatban dönt;
b)	Földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén rendeletben szabályozhatja
ba)	a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítésének felfüggesztését,
13
bb)	a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének,
fenntartásának és feloldásának feltételeit,
bc)	az engedélyesek jogait és kötelezettségeit,
bd)	a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi
termék és szolgáltatás legmagasabb árát;
c)	a földgáz biztonsági készlet felhasználását a földgázellátási válsághelyzet kihirdetése esetén
engedélyezi.”
A II. a)-c) pont szerinti jogkör a hatályos szabályozás alapján a Kormányhoz tartozik, ezek
miniszterhez történő delegálását az indokolja, hogy kifejezetten energetikai tárgyú intézkedéseket
tesznek szükségessé. Az intézkedések végrehajtására a kormányrendeletben kihirdetett megelőzési
cselekvési terv és vészhelyzeti akcióterv rendelkezéseivel összhangban kerül sor.
III.	Hivatal:
a)	kidolgozza a 994/2010/EU rendelet végrehajtásához szükséges kockázatértékelést, megelőzési
cselekvési tervet, vészhelyzeti tervet,
b)	jóváhagyja a korlátozási besorolást,
c)	kezdeményezi a miniszternél a földgázellátási válsághelyzet minősítését, a földgáz biztonsági
készlet felhasználását stb.
2.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításához
A jelenleg hatályos rendelkezések alapján a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos
építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályait Korm. rendelet, az építési
engedélyköteles bányászati építési tevékenységek felsorolását miniszteri rendelet tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy e tárgykörök egymással szorosan összekapcsolódnak, szükséges annak
megteremtése, hogy a rájuk vonatkozó előírások egységesen, egyetlen jogszabályban szerepeljenek.
A Bt. módosítását - a fentieken túl - az teszi szükségessé, hogy az ásványi nyersanyag-kitermelő
iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2006. március
15-i, 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2006/21/EK irányelv)
megfelelő átültetésének hiánya miatt az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)
kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben.
A Bizottság a 2011/2024. számú indokolással ellátott véleményben megállapította, hogy a hazai
szabályozás nem felel meg teljesen a 2006/21/EK irányelv 3. cikk 8. pontjában meghatározott
„feldolgozás” és a 3. cikk 6. pontjában meghatározott „ásványinyersanyag-kitermelő ipar”
fogalmaknak. A Bizottság egyúttal felkérte a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy az indokolással
ellátott vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül tegye meg a megfeleléshez szükséges
intézkedéseket. Mivel a Bizottság által kifogásolt fogalmakat a Bt. 49. § 6. pontja, a 49. § 4. és 8.
pontja ülteti át, a 2006/21/EK irányelvnek való teljes megfelelés biztosítása érdekében szükséges a
Bt. 2012. január elejéig történő módosítása.
A 2006/21/EK irányelvben szereplő „feldolgozás” fogalmat a jelenleg hatályos Bt. 49. § 6.
pontjában található „előkészítés” fogalom ülteti át. A Bizottság kifogásolta, hogy az „előkészítés”
fogalom nem felel meg teljes mértékben az Irányelv szerinti fogalomnak, mivel helyszínnel
kapcsolatos megkötést is tartalmaz azáltal, hogy szerepel benne „ a kitermelést közvetlenül követő”
szövegrész. A Bizottság által tett kifogást figyelembe véve, a módosítás az Irányelvnek megfelelő
fogalmat vezet be, amely helyszínnel kapcsolatos megkötést már nem tartalmaz. Ennek értelmében
feldolgozás: az ásványi nyersanyagokon - beleértve a külfejtéses bányák működése során -
14
végrehajtott mechanikai, fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai eljárás, vagy eljárások összessége,
beleértve a méret megváltoztatását, szétválasztását és a kioldást, továbbá az előzőleg elhagyott
bányászati hulladék újrafeldolgozását, de nem beleértve az olvasztást, a mészkőégetéstől eltérő
termikus gyártási folyamatokat és kohászati eljárásokat.
Módosításra kerül a „bányászati hulladék” fogalma is, mely szerint „ bányászati hulladék” : az
ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék, a nem
közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladékok kivételével. A jelenlegi módosítás már
nem tartalmazza kifejezetten, hogy bányászati hulladéknak kell tekinteni a vörösiszapot. Ennek
indoka az, hogy a „feldolgozás” fogalmának Irányelv szerinti átültetése alapján a vörösiszap, mint a
bauxit kémiai eljárással történő feldolgozásából származó hulladék, bányászati hulladéknak
tekintendő.
3.	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításához
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) módosítását a
hatósági ármegállapítás során keletkezett tapasztalatok indokolják. A Tszt. 57. § (2) bekezdése
szerint a hatósági ármegállapítás során figyelembe veendő szempontok, ár meghatározási
módszerek és célkitűzések - így különösen a gazdálkodás hatékonyságának ösztönzése és az
indokolt költség mértéke - a megalapozott ármegállapítást akkor segítik elő, hogyha az
engedélyesek helytálló adatokat szolgáltatnak, illetve biztosítható az adatok ellenőrzésének teljes
körűsége. Ezért szükséges a Tszt. -t olyan szabályozással kiegészíteni, amely az engedélyesek
számára szigorúbb és részletesebb számviteli beszámolási kötelezettséget ír elő a gazdálkodás
hatékonyságának, a költségek és bevételek átláthatósága érdekében.
4.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításához
Az előterjesztés a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)
technikai jellegű pontosítását végzi el.
5.	A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII.
törvény módosításához
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII.
törvény (a továbbiakban: Büat.) módosításának indoka, hogy a 2009/30/EK irányelv 1. cikk 5.
pontjával módosított, a 98/70/EK Irányelv 7a) cikk (1) bekezdésének átültetése érdekében a
tagállamoknak további adatszolgáltatást kell előírniuk és törvényben szükséges szabályozni az
adatszolgáltatás nem teljesítése esetén esedékes jogkövetkezményeket.
15
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A 994/2010/EU rendelet 7. cikke a határkeresztező szállítóvezetéken történő kétirányú szállítás
megteremtésének kötelezettségét írja elő a tagállamok számára. E kötelezettség teljesítése
érdekében a szállítási rendszerüzemeltetők - a szállítási rendszerirányító részére benyújtandó 10
éves hálózatfejlesztési javaslat részéként - kapacitásbővítésre tesznek javaslatot. Amennyiben a
kétirányú szállítás lehetősége egyetlen tagállamban sem javítaná az energiaellátás biztonságát, a
szállítási rendszerüzemeltető mentességet kérhet a fenti kötelezettség alól. A szállítási
rendszerirányító ezt követően összehangolja - a javaslatokat/mentességi kérelmeket is tartalmazó -
fejlesztési javaslatokat és azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtja.
A 2. §-hoz
A Hivatal 1. §-ban hivatkozott eljárását, így különösen a kapacitásbővítési javaslatnak/mentességi
kérelemnek és a Hivatal e tárgykörben hozott határozatának a Bizottság részére történő megküldését
rendezi.
A 3. §-hoz
A 994/2010/EU rendelet és a hatályos magyar szabályozás fogalomhasználata között teremt
összhangot.
A 4.§-hoz
E § elhatárolja egymástól a földgázellátási válsághelyzet I. és II. fokozatát és - a hatályos
szabályozással ellentétben - a miniszter jogkörébe utalja a válsághelyzet fennállásáról, fokozatáról,
megszüntetéséről szóló döntést. A miniszter döntését határozatban közli.
Az 5. §-hoz
A miniszter tájékoztatási kötelezettségét írja elő a Bizottság és az európai uniós tagállamok
irányában.
A 6. §-hoz
Válsághelyzetben különösen fontos, hogy a nem korlátozható felhasználók köre jogszabályban
szabályozott legyen. E fogyasztói kört a hatályos szabályozás törvényi és kormányrendeleti szinten
egyaránt szabályozta. A 6. § a fenti kettősséget szünteti meg azzal, hogy a szabályozást kizárólag
kormányrendeleti szintre utalja.
A 7. §-hoz és a 9-11. §-hoz
Főszabály szerint a 994/2010/EU rendeletben meghatározott válsághelyzeti intézkedések
végrehajtására - az előterjesztés elfogadása esetén - a miniszter jogosult, illetve kötelezett. Egyes -
elsősorban a miniszter intézkedését segítő, megalapozó és tájékoztatásra irányuló feladatokat
azonban a Hivatal lát el (pl. a megelőzési cselekvési terv kidolgozása, a Bizottság Polgári Védelmi
16
Megfigyelő és Információs Központjának tájékoztatása minden segítségnyújtás iránti igényről,
vészhelyzetet követően a Bizottság tájékoztatása a megtett intézkedések eredményességéről). A 7.
és a 10. § e feladatok körét határozza meg. A 9. § a fenti feladatkörre utalva kiegészíti a Hivatal
Get.-ben meghatározott feladatkörét. A 11. § alapján a Hivatal által kidolgozott megelőzési
cselekvési tervet és vészhelyzeti akciótervet a Kormány rendeletben hirdeti ki.
A 8. §-hoz
E rendelkezés lehetővé teszi, hogy a különböző árszabályozási negyedévben az egyetemes
szolgáltatónál keletkezett nyereség és veszteség ugyanazon árszabályozási negyedév során kerüljön
elszámolásra.
A 12. §-hoz
A 12. §-ban a miniszter felhatalmazást kap arra, hogy földgázellátási válsághelyzet II. fokozata
esetén a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a
felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának
és feloldásának feltételeit, az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, valamint a földgázellátáshoz
kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás
legmagasabb árát rendeletben állapítsa meg. Ez a szabályozási jogkör a hatályos szabályozás
alapján a Kormányt illeti meg, tekintettel azonban annak kifejezetten energetikai jellegére, indokolt
a miniszterhez történő telepítése.
A 13. és a 17. §-hoz, valamint a 34. § (3) bekezdéséhez
A Get., a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban:
Fbktv.), és a módosító tervezet jogharmonizációs záradékkal történő kiegészítését szolgálja.
A 14. §-hoz
Az általános indokolásban kifejtettek szerint módosítja a Kormány és a miniszter közötti
feladatmegosztást, mindemellett technikai jellegű módosításokat hajt végre, és a rendszerhasználati
díjak hivatali határozatban történő, első alkalommal 2012. július 1-jével történő megállapítása
érdekében módosítja a Get.-et.
A 15. §-hoz
Tekintettel a 12. §-hoz fűzött indokolásban kifejtettekre a Get. 132/A. § 2. pontja szerinti
felhatalmazás hatályon kívül helyezése indokolt, amely a Kormány és nem a miniszter részére adott
felhatalmazást. A Get. 159. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogharmonizációs záradék az
Európai Parlament és a Tanács 2004/67/EK irányelvére utal, amelyet a 994/2010/EU rendelet
hatályon kívül helyezett. Erre tekintettel a jogharmonizációs záradék hatályon kívül helyezése is
indokolt.
A 16. §-hoz
Az Fbktv. módosításával a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról a miniszter jogosult dönteni.
17
A 18-19. §-hoz
A § a Vet. technikai jellegű pontosítását végzi el.
A 20. §-hoz
A Bt. 1. § (1) bekezdés f) pontjára vonatkozó hatályos szabályozásban az egyéb gázok és termékei
meghatározás nem értelmezhető. A szénhidrogéneken (földgázon) kívül a Bt. hatálya alá tartoznak
az egyéb gázok (pl. CO2) vezetékei, valamint az ipari eljárás során keletkező további felhasználásra
kerülő gázok (tipikusan kamragázok, pl. CO) vezetékei is. Ennek megfelelően módosul a Bt. 49. §
39.	pontjában meghatározott fogalom, ezért szükséges a Bt. hatályát meghatározó rendelkezés ezzel
összhangban történő pontosítása is. Mivel a Bt. 49. § 6. pontjában jelenleg szereplő „előkészítés”
fogalom és a 8. pontjában lévő „feldolgozás” fogalom kivételre kerül, ezért ezek helyett bevezetésre
kerül a „szénhidrogén-bányászat” kifejezés, amelyet szintén a hatály pontosítása és az előkészítés és
feldolgozás fogalmak módosítása indokol.
A 21. §-hoz
A Bt. 44. § (1) bekezdés e) pontjának módosítását a Bt. hatályára vonatkozó szabályozásnak
megfelelő szöveg kialakítása indokolja (a Bt. 49. § 39. pontjában meghatározott fogalom is
módosul), ezért szükséges a bányafelügyelet hatáskörét meghatározó rendelkezésnél is a pontosítás.
Továbbá a Bt. 49. § 6. pontjából az „előkészítés” fogalma, míg 8. pontjából a „feldolgozás” fogalma
kerül ki a módosítással. Ezek helyett bevezetésre kerül a „szénhidrogén-bányászat” kifejezés, amely
szintén a hatásköri rendelkezés pontosítását indokolja.
A 22. §-hoz
A Bt. 49. § 4., 6., 8. és 43. pontjának módosítását és 46. ponttal történő kiegészítését az
ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv
módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a
továbbiakban: 2006/21/EK irányelv) megfelelő átültetése és a törvényi szöveg koherenciájának
biztosítása indokolja, tekintettel arra is, hogy a nem megfelelő átültetés hiánya miatt az Európai
Unió Bizottsága kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben. A 2006/21/EK irányelv 3.
cikk 8. pontjában meghatározott feldolgozás és a 3. cikk 6. pontjában meghatározott
ásványinyersanyag-kitermelő ipar fogalmakat Bt. 49. § 6. pontja és a 49. § 4. és 8. pontja ülteti át.
A 2006/21/EK irányelv feldolgozás fogalma szerint az ásványkincseken végrehajtott mechanikai,
fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai eljárást, illetve eljárások összességét kell érteni, az
olvasztás, a termikus gyártási folyamatok (mészkőégetéstől eltérő) és a kohászat kivételével. E
fogalom szerint minden ásványi nyersanyagon elvégzett ilyen eljárásból származó hulladék az
2006/21/EK irányelv hatálya alá esik.
Az ásványinyersanyag-kitermelő ipar fogalmát a 2006/21/EK irányelv tágabban határozza meg,
mint a Bt.-ben szereplő bányászati tevékenység fogalom. A meghatározás nemcsak a tényleges
kitermelési tevékenységet (bányászatot) foglalja magában, hanem a feldolgozást is, amely
tekintetében nem tesz helyszíni, illetve a kitermelési tevékenységhez kapcsolódó megkötést.
Ezekhez kapcsolódóan szükséges a bányászati tevékenység, a bányászati hulladék fogalmának
pontosítása, illetve a bányászati hulladékkezelés meghatározása [figyelemmel a Bt. 1. § (1)
bekezdésénekj) pontjára is].
18
A 39. pont módosítása a Bt. hatályának, a bányafelügyelet hatáskörének módosításához
(pontosításához) kapcsolódóan szükséges.
A 49. § 46. ponttal történő kiegészítése amellett, hogy a 2006/21/EK irányelv megfelelő átültetését
szolgálja, figyelembe veszi a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Hgt.) 14. § (1) bekezdését, amely meghatározza, hogy mi minősül hulladékkezelési
tevékenységnek, valamint ehhez kapcsolódóan a Hgt. 3. § j), k), l), m), n), o), p), q) pontjában
meghatározott fogalmakat is. Ennek fényében a bányászati hulladékkezelés fogalmának
meghatározásánál szem előtt kell tartani, hogy a bányafelügyelet a hulladékkezelő létesítményeket
engedélyezi.
A 23. §-hoz
A § az általános indokolásban kifejtettek szerint felhatalmazást ad a bányafelügyelet hatáskörébe
tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek
körének és az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció
tartalmának kormányrendeletben történő szabályozására.
A 24. §-hoz
A Bt. jogharmonizációs záradékának módosítását szolgálja.
A 25. §-hoz
A § a szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmazza.
A Bt. 23. § (3) bekezdésének módosítását egyrészt az előkészítés és az elsődleges feldolgozás
fogalmának Bt-ből való törlése indokolja, másrészt a hatályon kívül helyezett rész hosszadalmas
felsorolása kiváltható a „bányászati tevékenység végzésére és a haszonanyag értékesítésére”
szövegrésszel, mivel a Bt. 49. § 4. pontja már meghatározza a bányászati tevékenység fogalmát.
A Bt. 24. § (5) bekezdésének szövegcserés módosítását szintén az előkészítés és az elsődleges
feldolgozás fogalmának Bt-ből való törlése indokolja.
A 26. §-hoz
E § szerint hatályát veszti a Hgt. 59. § (3) bekezdés c) pontja. A hatályon kívül helyezést a Bt. 49. §
46. ponttal történő kiegészítése (bányászati hulladékkezelés fogalmának bevezetése) indokolja,
tekintettel arra, hogy a Hgt. 59. § (3) bekezdés c) pontja olyan felhatalmazást tartalmaz, amely a Bt.
50/A. § (2) bekezdésének m) pontjában is szerepel. A kettős felhatalmazás elkerülése végett
szükséges a hatályon kívül helyezés.
A 27-31. §-hoz
A rendelkezések a Tszt.-t olyan szabályozással egészítik ki, amely az engedélyesek számára
szigorúbb és részletesebb számviteli beszámolási kötelezettségeket írnak elő a gazdálkodás
hatékonyságának, a költségek és bevételek átláthatósága érdekében. A rendelkezések egyúttal
szövegcserés, technikai pontosításokat tartalmaznak.
A 31. § szerinti módosítás eredményeként a szigorúbb és részletesebb beszámolási kötelezettséggel
párhuzamosan törvényi szinten részletesebb nyereségkorlátozásra, nyereségmegosztásra vonatkozó
szabályozás alkalmazására kerül sor.
19
A 32-34. §-hoz
A 32. § a 2009/30/EK irányelv 1. cikk 5. pontjával módosított, a 98/70/EK Irányelv 7a) cikk (1)
bekezdésének megfelelő tárgykörben adatszolgáltatást ír elő az üzemanyag forgalmazónak és az
adatszolgáltatás nem teljesítése esetére szankciót ír elő.
A 33. § felhatalmazást tartalmaz az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletének elfogadására.
A 34. § kiegészíti a Büat. jogharmonizációs záradékát.
A 35. §-hoz
Az Alaptörvénnyel kapcsolatos technikai pontosítások.
A 36. §-hoz
A § a hatályba léptető rendelkezéseket és a beépülést követő deregulációt tartalmazza.
20