﻿Urs&ijj&jíules hivatala
irőmftysMmfTj kQiSl
2011 NOV 18.
2011.	évi... törvény
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitfintetéseiről
Az Országgyűlés Magyarország címerének és zászlajának használatát a nemzeti jelképek
alkotmányjogi jelentőségéhez és a nemzet tudatában elfoglalt helyéhez méltóan, a mára
hagyománnyá vált jelképhasználati szokásokat is elismerve, továbbá a kimagasló
teljesítmények elismerése érdekében - az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény I) cikk
(4)	bekezdése alapján - a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLAJÁNAK HASZNÁLATA
1.	A címer
1.	§ (1) Magyarország címerét (a továbbiakban: címer) az Országgyűlés, az országgyűlési
képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az
alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a
Kormány, a Kormány tagja, a központi államigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a
bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek,
továbbá ezek hivatalai, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a köztestületek
országos szervei, valamint a felsoroltak képviseletére jogosult személyek a hivatali feladataik
ellátása során engedély nélkül használhatják, továbbá helyezhetik el az épületeiken és
helyiségeikben.
(2)	A köztársasági elnök a két angyallal mint pajzstartóval ellátott, a miniszterelnök a
cserfaággal és olajággal övezett címer használatára jogosult.
(3)	Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó költségvetési szervek címerhasználatának
eseteit, illetőleg e szervek épületein, helyiségeiben a címer elhelyezését a tevékenységi körük
szerint feladatkörrel rendelkező miniszter rendeletben határozza meg.
2.	§ (1) A Magyar Közlöny címfeliratán a címert fel kell tüntetni.
(2)	A címert a bankjegyen fel kell tüntetni, az állampapíron és a pénzérmén fel lehet
tüntetni.
3.	§ Az 1. §-ban megjelölt szerv által használt címeres körbélyegzőn a címer körül a szerv
nevét, illetve a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell
tüntetni.
4.	§ (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat címerének Magyarország
címerétől jól megkülönböztethetőnek kell lennie.
(2)	Ha a címer, illetőleg a címeres körbélyegző használata kötelező, a helyi önkormányzati
címer, illetőleg címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható.
5.	§ (1) Magánszemély a foglalkozásának, hivatásának gyakorlása során, jogi személy vagy
jogi személyiség nélküli szervezet - az 1. §-ban említett szerveken és személyeken kívül - a
tevékenysége során, szervezeti jelképként vagy ennek részeként a címert nem használhatja.
2
Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály személy vagy személyek
meghatározott csoportja tekintetében ettől eltérően rendelkezhet.
(2)	Az (1) bekezdést kell alkalmazni - Magyar Közlöny kivételével - a sajtótermékek
címfeliratára is.
(3)	Az (1) és (2) bekezdést a címer elkülöníthető elemeire (Szent Korona, címerpajzs) is
alkalmazni kell.
2.	A zászló és a lobogó
6.	§ A nemzeti ünnepeken Magyarország lobogóját (a továbbiakban: lobogó) ünnepélyes
keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni.
7.	§ (1) Azokon a középületeken, vagy azok előtt, amelyeket
a)	az Országgyűlés,
b)	a köztársasági elnök és hivatala,
c)	a Kormány,
d)	az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az ügyészségek,
e)	az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az alapvető jogok biztosának
hivatala,
f)	a központi államigazgatási szervek,
g)	a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek,
h)	az a)-g) pontban nem említett állami szervek, a helyi önkormányzatok választott
testületei, valamint az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat
ellátó intézmények
a feladatuk ellátása során használnak, Magyarország zászlaját (a továbbiakban: zászló) vagy a
lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni, illetve fel kell vonni.
(2)	Ha az (1) bekezdésben felsorolt szerv több épületben fejti ki tevékenységét, a zászló
(lobogó) elhelyezésének kötelezettsége a központi épületre irányadó.
(3)	Az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kúria épületére, illetve épülete előtt,
továbbá a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatali épületére, illetve épülete előtt,
elhelyezett zászlót (lobogót) napnyugtától napkeltéig meg kell világítani.
(4)	Szélsőséges időjárási viszonyok között - annak időtartamára - a szerv vezetője
elrendelheti a zászló bevonását, illetőleg a lobogó levonását. Ez a rendelkezés az
Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kúria épülete, valamint a köztársasági elnök és a
miniszterelnök hivatali épülete tekintetében, továbbá nemzeti ünnepek idején nem
alkalmazható.
8.	§ A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb vízi járművek az állami felségjog
jelzésére a lobogót használják a hajózásról szóló nemzetközi szerződések irányadó
rendelkezéseivel összhangban.
3
3.	A címer és a zászló engedélyhez kötött használata
9.	§ (1) Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón stb.), nemzetközi kulturális vagy
társadalmi jellegű rendezvényen az ilyen esemény rendezésére vagy azon hivatalos
részvételre jogosultak részére a címer eseti használatát a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter engedélyezheti, ha a jogosult az esemény rendezéséhez
vagy azon való részvételhez állami támogatásban részesült, és a nemzetközi vásár,
rendezvény, valamint a rendező vagy a részvételre jogosult tevékenységének jelentősége a
címer használatát indokolja.
(2)	A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) az (1) bekezdés szerinti engedély megadása előtt kikéri
a)	nemzetközi vásár, kiállítás stb. esetén a külpolitikáért felelős miniszter,
b)	nemzetközi kulturális vagy társadalmi rendezvény esetén a külpolitikáért felelős
miniszter és a rendezvény jellege szerint feladatkörrel rendelkező miniszter
véleményét.
10.	§ (1) A címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy vagy formatervezési mintaoltalom
lajstromozásához szükséges engedély megadásáról - kérelemre, a védjegy- vagy mintaoltalmi
bejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások vagy formatervezési minták
tekintetében hatáskörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a miniszter dönt.
A kérelem elbírálása során a miniszter mérlegeli, hogy az áru, szolgáltatás sajátos nemzeti
jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége és kiviteli nagyságrendje
indokolttá teszi-e a címernek vagy a zászlónak a védjegy vagy formatervezési mintaoltalom
részeként való használatát.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a nemzeti színek használata engedélyhez nem kötött,
ha az ábrázolás nem minősül címer- vagy zászlóhasználatnak.
4.	A címer és a zászló engedélyhez nem kötött használata
11.	§ (1) A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a címert és a zászlót
(lobogót) az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával használhatja.
(2)	A címernek és a zászlónak (lobogónak) a nemzeti ünnepek, az ezekhez kapcsolódó és
egyéb társadalmi (politikai, gazdasági, tudományos stb.) rendezvény, nemzeti jellegű más
megemlékezés, valamint katonai tiszteletadás alkalmával történő eseti használata
megengedett.
(3)	A címerrel ellátott zászló, lobogó használata az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben
megengedett.
5.	Közös szabályok
12.	§ (1) A címer és a zászló (lobogó) használata során mindenki köteles megőrizni azok
tekintélyét és méltóságát.
4
II.	Fejezet
AZ ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK
13.	§ Magyarország Országgyűlése az állami szuverenitásból következően a kimagasló
teljesítmények megbecsülésére és elismerésére az alábbi állami kitüntetéseket és rendjeleket
(továbbiakban: állami kitüntetések) alapítja, illetve megújítja:
a)	Magyar Szent István Rend;
b)	Magyar Corvin-lánc;
c)	Magyar Becsület Rend;
d)	Magyar Köztársasági Érdemrend és Magyar Köztársasági Érdemkereszt.
14.	§ A Magyar Szent István Rend (a továbbiakban: Szent István Rend) Magyarország
érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren
szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Ezzel megújításra kerül a Mária Terézia magyar
királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rend.
15.	§ (1) A Magyar Corvin-lánc (a továbbiakban: Corvin-lánc) a magyar tudomány és
művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló
érdemek elismerésére szolgál.
(2)	A Corvin-lánc kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet
(a továbbiakban: Corvin-lánc Testület).
(3)	A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő
Magyar Corvin-lánc Iroda (a továbbiakban: Corvin-lánc Iroda) látja el.
16.	§ A Magyar Becsület Rend Magyarország és a nemzet érdekében tanúsított kiemelkedő
szolgálat, vagy hősiesség elismerésére szolgál.
17.	§ A Magyar Köztársasági Érdemrend és Magyar Köztársasági Érdemkereszt a nemzet
szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és
az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység
elismerésére szolgál.
18.	§ (1) Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági
elnök adományozza.
(2)	A Magyar Köztársasági Érdemkereszt adományozására a feladatköre alapján illetékes
miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek az előteijesztésre.
(3)	Külföldi állampolgár esetében a külpolitikáért felelős miniszter tesz javaslatot a
miniszterelnöknek az előteijesztésre.
(4)	Magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külpolitikáért felelős
miniszter előteijesztése alapján a köztársasági elnök megtilthatja.
(5)	Annak, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek - függetlenül attól,
hogy az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól mentesült-e csak kivételes méltánylást
érdemlő esetben lehet kitüntetést adományozni.
19.	§ (1) Az állami kitüntetéseket a köztársasági elnök vagy személyes megbízottja adja át
ünnepélyes körülmények között.
(2)	A kitüntetett az adományozást igazoló okiratot és igazolványt kap.
(3)	Az állami kitüntetések adományozásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé
kell tenni.
5
(4)	Az állami kitüntetések adományozásával összefüggő, a miniszterelnöki előteijesztéssel
kapcsolatos teendőket a Miniszterelnökség, a további teendőket a Köztársasági Elnöki Hivatal
látja el, az ezekkel összefüggő kiadások fedezetét a Hivatal költségvetésében kell biztosítani.
20.	§ Az állami kitüntetésekre és adományozásuk előkészítésére vonatkozó alapvető közös
szabályokat az 1. melléklet, az egyes állami kitüntetésekkel kapcsolatos részletes szabályokat
a 2. melléklet tartalmazza.
III.	Fejezet
EGYÉB DÍJAK, ELISMERÉSEK
21.	§ A Kormány
a)	díjat alapíthat és adományozhat azok elismerésére, akik Magyarország hírnevének
öregbítése, a reális és korszerű Magyarország-kép kialakítása és terjesztése érdekében
kiemelkedő tevékenységet folytatnak;
b)	művészeti díjat alapíthat és adományozhat;
c)	életmentő emlékérmet alapíthat és adományozhat az életmentés során tanúsított hősies
magatartás elismerésére.
22.	§ (1) A feladatkörével összefüggő egyes kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények
elismerésére kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet vagy más elismerést (a továbbiakban:
elismerés) alapíthat és adományozhat
a)	a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az Országgyűlés elnöke, az alapvető
jogok biztosa, az Országos Bírói Tanács, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész,
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
b)	a Kormány tagja,
c)	a helyi önkormányzat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elismerés elnevezésében és külső formájában nem hasonlíthat
az állami kitüntetésekhez valamint a Kossuth-díjhoz és a Széchenyi-díjhoz.
23.	§ (1) A 22. § (1) bekezdése szerint elismerés alapítására és adományozására jogosult
elismerést akkor adományozhat, ha
a)	az elismerés elnevezését, fajtáit (osztályait),
b)	az elismerésben részesíthető személyek körét,
c)	az évente adományozható elismerések számát,
d)	az elismerés adományozásának feltételeit és rendjét, valamint
e)	az elismerés leírását
a 22. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti jogosult rendeletben kihirdette, illetve a 22. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti jogosult a Hivatalos Értesítőben közzétette.
(2)	A 21-22. § szerinti elismerést az (1) bekezdés alapján közzétett vagy rendeletben
megállapított feltételek szerint az adományozásra jogosult egyedi határozattal adományozza.
Az adományozás tárgyában hozott egyedi határozatot - a 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
jogosult által kiadott határozat kivételével - a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
IV.	Fejezet
6
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a 7. §-ban felsoroltak zászló- és lobogóhasználata esetére a zászló (lobogó), illetve a
lobogó felvonására szolgáló árboc lehetséges méreteit és más jellemzőit, továbbá azok
gondozására, cseréjére vonatkozó követelményeket, valamint
b)	a helyi önkormányzat döntése alapján felállításra kerülő Országzászlóra vonatkozó
előírásokat és feltételeket rendeletben szabályozza.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	díjat alapítson azok elismerésére, akik a Magyarország hírnevének öregbítése, a reális és
korszerű Magyarország-kép kialakítása és terjesztése érdekében kiemelkedő tevékenységet
folytatnak és meghatározza az adományozás feltételeit és szabályait,
b)	művészeti díjat alapítson és meghatározza az adományozás feltételeit és szabályait,
c)	életmentő emlékérmet alapítson és meghatározza az adományozás feltételeit és
szabályait,
d)	állapítsa meg az e törvény, a Kormány és a miniszterelnök által alapított kitüntetések,
díjak adományozására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint
e)	állapítsa meg a Corvin-lánc adományozásával, a Corvin-lánccal kapcsolatos
jogosultságokkal, kötelezettséggel és feladatokkal, valamint a Corvin-lánc Testülettel és a
Corvin-lánc Irodával kapcsolatos részletes szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy rendeletben szabályozzák
a)	az 1. § (3) bekezdésében megjelölt költségvetési szervek címerhasználatát,
b)	a nem állami szervek által feladatkörükben kiadott okiratokon a címer és a címeres
körbélyegző kötelező használatát.
(4)	Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter,
hogy rendeletben szabályozza a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési
mintaoltalom lajstromozásához szükséges engedély megadásának részletes feltételeit és az
engedélyezés különös eljárási szabályait.
(5)	Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok - Budapesten a fővárosi
önkormányzat hogy a közterületeknek a nemzeti ünnepeken történő fellobogózását
rendeletben szabályozzák.
(6)	Felhatalmazást kap a Kormány tagja és a helyi önkormányzat, hogy rendeletben
szabályozza az elismerés alapítását és az adományozás feltételeit, valamint a viselésének
rendjét, továbbá a díjjal járó jutalom mértékét, formáját és járadék esetében annak
időtartamát.
25.	§ Ez a törvény 2012. január 1. napján lép hatályba.
26.	§ Az e törvény hatálybalépését megelőzően adományozott kitüntetések és elismerések
tovább viselhetők, kivéve a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet, az 1956 után
adományozott Szabadság Érdemrendet, valamint azokat a kitüntetéseket, amelyeknek
viselését jogszabály megtiltotta.
27.	§ E törvény I. és II. Fejezete, a 30. § a) és b) pontja, valamint a 31. § az Alaptörvény I.
cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
28.	§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (12) bekezdés 1)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
7
(Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a következő
törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban:)
,,l) a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
szóló törvény,”
(2)	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (3) bekezdése a következő
o)	ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„ o) a katonai jelképek leírását, adományozását és használatát.”
29.	§ Hatályát veszti
a)	a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény,
b)	a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló 2000. évi
XXXVIII. törvény,
c)	a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény,
d)	az 1956-os Emlékérem és Emléklap alapításáról szóló 1991. évi XLIII. törvény és
e)	a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.)
ME rendelet.
30.	§ Nem lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2011. évi CXLI. törvény
54. §-a.
8
1. melléklet a 2011. évi... törvényhez
Az állami kitüntetésekre és adományozásuk előkészítésére vonatkozó alapvető szabályok
1.	Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Köztársasági
Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.
2.	Az állami kitüntetések adományozása díjmentesen történik, kérelmezésük nem engedhető
meg.
3.	A kitüntetett személy jogosult magát a megfelelő állami kitüntetés tulajdonosának nevezni.
Kiváltság az adományozással nem jár.
4.	Az állami kitüntetések e törvényben meghatározott ugyanazon osztálya ugyanazon személy
részére egy ízben adományozható.
5.	Az állami kitüntetések magasabb osztályának adományozása esetében a kitüntetett az
előzetesen kapott alacsonyabb osztálynak is kitüntetettje marad. A polgári és katonai tagozat
jelvényei együtt is viselhetők.
6.	Állami kitüntetések posztumusz adományozására nem kerül sor.
7 . Az állami kitüntetések adományozását a kitüntetési javaslatok előkészítéséért felelős,
külön jogszabályban meghatározott szervnél vagy a feladatkör alapján érintett miniszternél (a
továbbiakban: előteijesztő) lehet indítványozni, azzal, hogy önmaga, továbbá a Ptk. 685. § b)
pontjában meghatározott közeli hozzátartozója kitüntetését senki nem indítványozhatja.
8.	Állami kitüntetés adományozására javaslatot előteijesztőként a Kormány tagja - nem
magyar állampolgár esetében a külpolitikáért felelős miniszter - tehet.
9.	A 2. mellékletben meghatározott kivételektől eltekintve az állami kitüntetéssel kitüntetett
személy újabb kitüntetésre az előző állami kitüntetés adományozásától számított tíz éven
belül csak kivételesen, abban az esetben javasolható, ha az előző állami kitüntetés
adományozását követően szerzett, az annak alapjául szolgáló érdemeket felülmúló, kimagasló
érdemek azt indokolják.
10.	Az állami kitüntetési javaslatok előkészítéséért felelős szerv és az előteijesztő az
adományozásra irányuló eljárásban a kitüntetésre érdemesség megállapítása és a többszöri
kitüntetés megelőzése céljából kezelheti az indítványozott és a javaslatban megjelölt személy
(a továbbiakban: jelölt) nevét, születési helyét és idejét, valamint az életútjára és a kitüntetésre
méltatott érdemeire közvetlenül vonatkozó, az állami kitüntetés adományozásához figyelembe
vett adatokat, a javaslatot tartalmazó előtelj esztésről való döntés időpontjáig.
11.	A jelölt állami kitüntetésre való érdemessége megállapítása céljából az előkészítésért
felelős szerv vagy az előterjesztő a külön törvényben meghatározott bűntettesek
nyilvántartásából vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű
személyek nyilvántartásából adatot igényelhet, amely kizárólag arra irányulhat, hogy a jelölt
megfelel-e a 18. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az ellenőrzést követően a
9
bűnügyi nyilvántartásból kapott adatot haladéktalanul törölni kell, és az előkészítő iratban a
kizáró ok fennállásának tényét vagy annak hiányát kell feltüntetni.
12.	Az e törvénnyel alapított állami kitüntetések adományozásáról a Miniszterelnökség
nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a kitüntetett személy nevét, születési helyét és idejét, az
adományozott kitüntetési osztály megjelölését, valamint az adományozás rövid indokolását,
az átadás időpontját tartalmazza.
13.	Az e törvénnyel alapított állami kitüntetés adományozására irányuló előterjesztésben a
megalapozott döntéshez szükséges részletességgel be kell mutatni a jelölt személy életútját,
valamint az állami kitüntetés alapjául szolgáló érdemeket.
14.	Az adományozásra jelölt az adományozást megelőzően nyilatkozatot tesz az állami
kitüntetés elfogadásáról.
15.	Az adományozási eljárás lefolytatásához szükséges adatok biztosítása céljából a
kitüntetési javaslat előkészítéséért felelős szerv, az előteijesztő, valamint az elismerés
adományozására jogosult a 12. pont szerinti nyilvántartásból adatot igényelhet. A köztársasági
elnök, illetve hivatalának köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.
10
2. melléklet a 2011. évi... törvényhez
Az állami kitüntetések leírása és az adományozás részletes szabályai
I.	A Magyar Szent István Rend
1.	A Magyar Szent István Rendjelvénye a Szent Korona megjelenített arany ábrázolásáról
fíigg le. A rendjel aranyszegélyű, zöld zománcozású, hullámos talpú kereszt, mely mindkét
oldalán egyformán kidolgozott. A kereszt előlapja vörös középmedalionjában, arany
szegélyezésű, zöld hármas halmon álló, fehér kettős kereszt, ennek talpánál nyitott-, leveles
arany koronával. E motívumtól balra, illetve jobbra a rendalapítóra utaló arany M T
(=MARIA THERESIA) betűkkel. Az előlap középmedalionjának arany szegélyű, fehér
körgyűrűjében a Rend hagyományos jelmondata szerepel arany betűkkel: PUBLICUM
MERITORUM PRAEMIUM.
A kereszt hátlapja fehér középmedalionjában a Rendnek nevet adó első magyar királyra
vonatkozó felirat szerepel arany betűkkel: SANCTO/STEPHANO/REGIS/APOSTOLICO.
A hátlap középmedalionjának arany szegélyű, fehér zománcozású körgyűrűjében, körben
zöld töígyfakoszorú van.
2.	Az adományozott jogosult
a)	a kitüntetést élete végéig birtokolni és magát a kitüntetés birtokosának nevezni;
b)	a kitüntetést a nemzeti és az állami ünnepeken viselni, meghívottként részt venni
Magyarország nemzeti és állami ünnepeinek központi állami rendezvényein, valamint a
nemzeti és állami ünnepnek nem minősülő kiemelkedő fontosságú rendezvényeken.
3.	Magyar állampolgárok számára évenként legfeljebb három Szent István Rend kitüntetés
adományozható.
II.	A Magyar Corvin-lánc
Az adományozás rendje és feltételei
1.	A Corvin-lánc azon magyar és külföldi állampolgár részére adományozható, aki
a)	a kitüntetés alapszabályát elfogadja,
b)	vállalja, hogy közreműködik a Corvin-lánc Testület (a továbbiakban e fejezetben:
Testület) munkájában.
2.	A Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg.
3.	Ha az adományozottak száma a tizenötöt eléri, további adományozásra az
adományozottak egyikének kiesése esetén van lehetőség. A Corvin-lánc adományozására csak
a Testület által támogatott javaslat terjeszthető elő.
4.	A Corvin-lánc ugyanazon személy részére egy ízben adományozható.
A kitüntetés leírása
11
5.	A Corvin-lánc kitüntetés az olasz művésztől eredő, XV. századbeli, harmincöt milliméter
átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja
„Mathias Rex Hungáriáé” körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű
renaissance díszítmény övezi, melybe felül mondatszalag fonódik „Pro scientia - litteris - et
artibus” felirattal. A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos
címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A fiiggőrész teljes hossza száz
milliméter.
6.	A Corvin-lánc kisebbített alakja a Magyar Corvin-lánc függő részének hű másolata
negyven milliméteres méretben.
III.	A Magyar Becsület Rend
1.	Magyar állampolgárok számára a Magyar Becsület Rendből évenként legfeljebb 10 db
adományozható.
2.	A Magyar Becsület Rend a Szent Koronáról lefüggő-, a fülnél keresztbe fektetet
kardokkal ékesített rendjelvény. Az inszigniát nyakban viselik. Ovális arany, enyhén domború
kivitelben készült 47 x 39 mm érem, szegélyén zománcozott díszítéssel. Az előlapon ovális
mezőben Magyarország államcímerének heraldikailag bal oldali képe. Hármas halmon
nyugvó kettős kereszt, talpánál nyitott leveles korona. Az előlapon körben 13 mm-es, arany
szegélyű, hármas babérlevelekből álló koszorú. Fent és lent illetve mindkét oldalon középen
egy-egy keresztbe egymásra fektetett arany szalaggal.
A hátlapon középen Imre magyar király 1202-es aranybullájának pajzsba foglalt címerképe.
Hétszer vágott pajzsmező, egyes sávokon, összesen hét oroszlán alakkal. A hátlapon körben
felirat: Becsület Rend. A hátlapon körben 13 mm-es aranyszegélyű, hármas babérlevelekből
álló koszorúval. Fent és lent illetve mindkét oldalon középen egye-egy keresztbe egymásra
fektetett arany szalaggal. Az arany Szent Korona mérete: 29 mm. A szent Korona valósághű
ábrázolása plasztikusan kidolgozott. Oldalain egy-egy oldalfuggővel.
A trapéz alakú fülön, ráhelyezve két egymásra fektetett arany kard található. A
pengecsúcsok felül, a markolatok pedig alul helyezkednek el. A Rend szalagja nyakban
viselendő, vörös, szélein fehér és vörös sávokkal, középen fehér mezőben, piros-fehér-zöld
sávokkal.
A szalag 40 mm-es vörös szalag, szélein 3-3 mm-es fehér és zöld sávokkal, középen 3-3
mm-es fehér-vörös-fehér-zöld-fehér sávozat.
IV.	A Magyar Köztársasági Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt
A Magyar Köztársasági Érdemrend
1.	A Magyar Köztársasági Érdemrend fehér zománcozású görög kereszt. Az adományozott
jelvények - a tiszti kereszt kivételével - mindkét oldalon zománcozottak. Az előlap
középmedalionja, arany körgyűrűjében, aranyszegélyű, hármas levelekből álló zöld
zománcozású babérkoszorú van. Ez a koszorú, alul keresztbe fektetett arany szalaggal
összekötött, felül nyitott. A vörös középmedalionban, Magyarország színes zománcozott
címere van. A hátlap arany középmedalionjában 1946. az alapítás és 1991. a megújítás
évszáma. A keresztszárak arany, ezen belül a polgári tagozatnál keskeny zöld, a katonai
tagozatnál keskeny vörös szegélyűek.
12
2.	A Magyar Köztársasági Érdemrend szalagja a polgári tagozatnál vörös-fehér szegélyezésű,
smaragdzöld színű, a katonai tagozatnál keskeny zöld-fehér szegélyezésű, élénk vörös színű.
3.	A Magyar Köztársasági Érdemrend osztályai:
a)	nagykereszt a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal,
b)	nagykereszt,
c)	középkereszt a csillaggal,
d)	középkereszt,
e)	tisztikereszt,
f)	lovagkereszt.
4.	A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje 56 mm átmérőjű. A jobb vállról a bal
csípő felé húzódó 100 mm széles szalagon viselendő. A polgári tagozat nagykeresztjének
szalagján a 88 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 2 mm széles fehér és 4 mm
széles vörös csík szegélyezi. A katonai tagozat nagykeresztjének szalagján a 88 mm széles
vörös sávot jobbról-balról 2 mm széles fehér és 4 mm széles zöld csík szegélyezi. A
nagykereszthez nyolc egyenlő sugarú, a bal mellre tűzendő ezüstös, domború csillag jár.
Ennek átmérője 90 mm, közepét az 1. pontban leírt kereszt ékesíti.
5.	A nagykereszt a nyaklánccal osztály kizárólag államfők részére adományozható. Az arany
nyakláncon viselt nagykereszthez, arany sugaras csillag tartozik.
6.	A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 52 mm átmérőjű. 40 mm széles
szalagon a nyakban viselendő. A polgári tagozat középkeresztjének szalagján a 34 mm széles
sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles vörös csík
szegélyezi. A katonai tagozat középkeresztjének szalagján a 34 mm széles vörös sávot
jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld csík szegélyezi.
A középkereszthez a bal mellre tűzendő, nyolc egyenlő sugarú, ezüstös domború csillag
adományozható. A korábban adományozott középkereszthez, újabb érdemek elismeréseként
külön is adományozható a csillag.
7.	A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 52 mm átmérőjű. A bal mellre tűzve
viselendő, szalagja nincs.
8.	A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje 42 mm átmérőjű. A polgári tagozat
lovagkeresztjének a háromszög alakban összehajtott 40 mm széles szalagján a 34 mm széles
sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles vörös sáv
szegélyezi. A katonai tagozat lovagkeresztjének háromszög alakban összehajtott 40 mm
széles szalagán a 34 mm széles vörös sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm
széles zöld sáv szegélyezi.
9.	A Magyar Köztársasági Érdemkereszt osztályai:
a)	Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt,
b)	Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt,
c)	Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt.
10.	A Magyar Köztársasági Érdemkereszt 2 mm széles kör alakú, egymásba fonódó
babérkoszorúban elhelyezett 42 mm átmérőjű fényezett szélű kereszt, melynek rajza a Magyar
13
Köztársasági Érdemrenddel azonos, de zománcozás nélküli, és az osztály szerint arany, ezüst,
illetve bronz bevonatú.
11.	A Magyar Köztársasági Érdemkereszt háromszögben összehajtott 40 mm széles
szalagon a bal mell fölé tűzve viselendő. Polgári tagozatának szalagján a 34 mm széles sötét
smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles vörös csík szegélyezi; a bronz osztály
szalagjának közepén egy 2 mm széles vörös sáv, az ezüst osztály szalagján két 2 mm széles
vörös sáv, az arany osztály szalagján három 2 mm széles vörös sáv húzódik. A katonai tagozat
szalagján a 34 mm széles vörös sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles
zöld csík szegélyezi; a bronz osztály szalagjának közepén egy 2 mm széles zöld sáv, az ezüst
osztály szalagján két 2 mm széles zöld sáv, az arany osztály szalagján három 2 mm széles
zöld sáv húzódik.
A kis díszítmény
12.	Olyan esetben, amikor a katonai szolgálati szabályzat rendelkezései nem írják elő a
Magyar Köztársasági Érdemrend jelvényeinek eredeti alakjukban való viselését,
a)	a nagykereszt eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a lovagkereszt viselendő a
nagykereszt csillagjának 25 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,
b)	a középkereszt a csillaggal eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a lovagkereszt
viselendő a középkereszt csillagjának 20 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,
c)	a középkereszt eredeti szalagja és keresztje helyett a lovagkereszt viselendő a
középkereszt keresztjének 18 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,
d)	a tisztikereszt eredeti jelvénye helyett a lovagkereszt viselendő a tisztikereszt
jelvényének 16 mm átmérőjű, valósághű másával ékesített szalagon.
13.	Az előbbi szabályok irányadók a Magyar Köztársasági Érdemrend jelvényeinek olyan
alkalmakkor való viselésére is, amikor a polgári ruházat nem teszi lehetővé a jelvényeknek
eredeti alakjukban való viselését.
14.	A jelvények eredeti alakját helyettesítő fentebb leírt jelvények elnevezése: „Kis
díszítmény”.
15.	Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett a katonai szabályzatokban előírt
esetekben 40 mm széles és 10 mm magas szalagsávok viselendők; a nagykereszt szalagsávján
a nagykereszt csillagjának, a csillagdíszítményes középkereszt, és a középkereszt szalagsávján
a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt szalagsávján Magyarország címerének 10 mm
magas kicsinyített mása helyezkedik el.
16.	Magánalkalmakkor a kitüntetések osztályainak megfelelő, arányosan kicsinyített
miniatűr viselhető szalagon.
17.	Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett polgári ruhán magánalkalmakkor 12
mm átmérőjű rozetta viselhető; a nagykereszt rozettáján a nagykereszt csillagjának, a
csillagdíszítményes középkereszt rozettáján a középkereszt csillagjának, a középkereszt
rozettáján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt rozettáján Magyarország címerének 10
mm magas kicsinyített mása helyezkedik el.
18.	A fentebbi szabályoknak meg nem felelő jelvények viselése tilos.
14
Az adományozásra vonatkozó irányelvek
19.	Magyar állampolgár kitüntetése esetében a kitüntetés alapjául szolgáló érdemek
nagyságán kívül a felterjesztendő személy közéleti szerepének, életkorának, esetleges korábbi
kitüntetéseinek figyelembevételével a miniszterelnök terjeszti elő az adományozandó osztályt.
20.	Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjéből
évenként legfeljebb öt, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb húsz,
középkeresztjéből évenként legfeljebb negyven, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb
száznegyven, lovagkeresztjéből évenként legfeljebb kettőszáznyolcvan adományozható.
21.	Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztből
évenként legfeljebb kettőszáz, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztből évente
legfeljebb kettőszázötven, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztből évente legfeljebb
háromszázötven adományozható.
22.	Külföldi állampolgár kitüntetése esetében a nemzetközi protokolláris szabályok az
irányadók.
15
INDOKOLÁS
Általános indoklás
I.
Az Alaptörvény A) cikke szerint Hazánk neve Magyarország. Mivel a jogszabályok címe nem
módosítható, ezért a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra
utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1985. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Njt.)
tárgykörének újraszabályozásával oldható meg az elnevezés megváltozása. Másrészt az
Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése értelmében „a címer és a zászló használatának részletes
szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg”, erre
tekintettel indokolt a két, kapcsolódó tárgykört egy törvényben szabályozni.
A nemzeti jelképek a nemzet legbelsőbb érzéseit kifejező, összetartozását megtestesítő
szimbólumok, amelyek állandóságához komoly nemzeti érdek fűződik, s ez nemcsak a
jelképek megformálásának, leírásának, hanem használati módjuk szabályozásának stabilitását
is megköveteli. Az Alaptörvény I) cikke változatlan formában határozza meg a nemzeti
jelképeket, így a nemzeti jelképek használatára vonatkozó szabályozás alapvető
megváltozására sincs kényszerítő alkotmányos ok, ugyanakkor az Njt. megalkotása óta eltelt
16 év tapasztalataira figyelemmel megérett az idő bizonyos tartalmi korszerűsítés elvégzésére
is.
Ennek megfelelően a Javaslat fenntartja a címer és a zászló funkciójában fennálló lényegi
eltérést, s ehhez illeszkedve állapítja meg a használati szabályokat és korlátokat: a címert
inkább az államisághoz kötődő, azt kifejező jelképként, míg a zászlót a nemzeti érzés
kifejezésének hagyományos jelképeként szabadabb, kevesebb megkötéssel használható
szimbólumként szabályozza. A címer az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök, a
miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, állami szervek, közintézmények
általi használata továbbra is a törvény erejénél fogva lesz biztosított, illetve más költségvetési
szervek esetén miniszteri rendeletek határozzák meg a Javaslat felhatalmazása alapján a
címerhasználat rendjét. Külön szól a Javaslat az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdésére
figyelemmel - amely a címer és a zászló történelmileg kialakult fonnák szerinti használatát
lehetővé teszi - a köztársasági elnök és a miniszterelnök által használt címerről.
Fenntartja azonban a Javaslat, hogy a fent megjelölt személyi körön kívül - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - magánszemély a foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása során,
jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a tevékenysége során, illetőleg a
szervezete jelképeként vagy ennek részeként a címert nem használhatja.
A Javaslat újraszabályozza a védjegy engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket és
kitelj eszti a formatervezési mintára is.
A Javaslat érdemben változatlanul fenntartja a magánszemélyeknek a nemzethez való tartozás
kifejezésére, illetve társadalmi rendezvények esetén a címer és a zászló szabad használatát.
A Javaslat nem tartalmazza az Njt.-ben még szabályozott, az állam elnevezésére utaló
megjelölés használatának - egyébként is pusztán más törvényekre utaló - szabályozását,
elsősorban azért, mert az nem vonható a nemzeti jelkép fogalma alá.
16
II.
A rendszerváltást követően a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta az új kitüntetési
rendszert létrehozó és szabályozó, A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi
XXXI. törvényt. A kitüntetési rendszer az évek előre haladtával egyre tagoltabbá vált, többször
került sor a törvény módosítására, továbbá több kitüntetés jellegű díj, elismerés alapítására a
Kormány, illetve valamely kormánytag szintjén.
Szükségessé vált egyrészt e széttagolt rendszer egységesítése, megújítása, másrészt indokolt
megteremteni a nemzet szolgálatában tett különféle érdemek differenciált elismerésének
lehetőségét úgy, hogy a kitüntetési rendszer és az egyes kitüntetések tükrözzék történelmi
örökségünket, továbbá az európai hagyományokat, valamint egyértelmű legyen a
szuverenitást megtestesítő állam állami kitüntetései és az egyéb állami szervek és személyek
által alapított és adományozott kitüntetések közötti különbség
Magyarország Alaptörvénye szerint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza
meg, a javaslat e sarkalatos törvény megalkotását célozza.
A törvény II. fejezet az e törvény által alapított, a köztársasági elnök által adományozható
állami kitüntetésekre vonatkozó szabályokat, a III. fejezet az egyéb díjak, elismerések
alapítóinak és adományozóinak körét, illetve az adományozás jogszabályi feltételeit határozza
meg. A törvény 1. melléklete az állami kitüntetésekre vonatkozó közös szabályokat, 2.
melléklete pedig az egyes állami kitüntetések osztályait, a kitüntetések leírását, valamint a
kitüntetésekkel kapcsolatos lényeges szabályokat tartalmazza.
Részletes indokolás
Az 1-5. §-hoz
A Javaslat a címer használatára a törvény erejénél fogva jogosultak körét kiegészíti a
köztestületekkel, figyelemmel az általuk végzett közfeladatokra, és arra a mára kialakult
következetes jogalkotási gyakorlatra, amely a címer használatát külön törvényekben biztosítja
a köztestületeknek.
A Javaslat változatlanul szabályozza a címer a bankjegyen, állampapíron és a pénzérmén
való feltüntetését, a címeres körbélyegző használat, az önkormányzati címereknek az állami
címertől való megkülönböztetés kötelezettségét. Nem változik a magánszemély és a jogi
személy, jogi személyiség nélküli szervezet címerhasználatának tilalmára vonatkozó szabály
sem. Ugyanakkor a Javaslat kifejezi, hogy ettől csak törvény - vagy törvény felhatalmazása
alapján jogszabály - térhet el, személy vagy személyek meghatározott csoportját
kifejezetten feljogosítva a címer használatára.
A 6-8. §-hoz
A zászló és a lobogó használatának szabályozása érdemben nem változik: a Javaslat - a
nemzeti ünnepeken az Országház előtti zászlófelvonás mellett - fenntartja az állami szervek
állandó zászlókitűzési (lobogófelvonási) kötelezettségét. Nem tartalmazza azonban a
honvédségi csapatzászlóra, hadilobogóra vonatkozó rendelkezéseket, e tárgykört a jövőben
kizárólag a honvédelmi jogszabályok rendezik.
17
A 9-10. §-hoz
A Javaslat - a címer és a zászló engedélyhez kötött használata körében - fenntartja azt
alkalmazott lehetőségét, hogy egyedi engedély alapján a címer és a zászló védjegy elemeként
az üzleti életben használható legyen. Ugyanakkor kiteijeszti az engedélyezés körét a címer és
zászló formatervezési mintában való használatra is. Ugyancsak fenntartja a Javaslat a címer és
zászló használatának egyedi engedélyezését nemzetközi vásár és hasonló események
alkalmával.
A11. §-hoz
A címer és a zászló engedélyhez nem kötött használata körében szabályozza a javaslat - a
hatályos Njt.-ben megállapított rendnek megfelelően - a nemzethez tartozás kinyilvánítása
céljából magánszemély általi címer-, zászló- és lobogóhasználatot, továbbá a nemzeti
ünnepek és más társadalmi rendezvény, nemzeti jellegű más megemlékezés, valamint katonai
tiszteletadás alkalmával történő eseti használatát.
A12. §-hoz
A Javaslat a közös szabályok körében változatlanul kimondja, hogy a címer és a zászló
(lobogó) használata során mindenki köteles megőrizni azok tekintélyét és méltóságát.
A 13. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy az Országgyűlés megalapítja, illetve megújítja az állami
kitüntetéseket, a Magyar Szent István Rendet, a Magyar Corvin-láncot, a Magyar Becsület
Rendet, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrendet és a Magyar Köztársasági
Érdemkeresztet. A kitüntetések sorrendje egyúttal azok hierarchiáját is jelenti, ami egyrészt
azokban az érdemekben nyilvánul meg, amelyekért az egyes kitüntetéseket adományozni
lehet, másrészt a kitüntetések adományozásának évi keretszámában.
A14. §-hoz
A Magyar Szent István Rendet eredetileg Mária Terézia magyar királynő alapította 1764.
május 5-én. A Javaslat újból megalapítja e kitüntetést, ami egyúttal annak megújítását is
jelenti a rendi jelleg elhagyásával.
A Magyar Szent István Rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges
érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére
szolgál.
A15. §-hoz
A Magyar Corvin-láncot eredetileg a Miniszterelnök alapította. A kitüntetés jellege és a
Corvin Testület tekintélye indokolja állami kitüntetésként törvényben való megalapítását.
A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és
művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek, továbbá a nemzet jobbítását
szolgáló különleges teljesítmények elismerésére szolgál.
1
18
A Corvin-lánc kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A
Magyar Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő
Magyar Corvin-lánc Iroda látja el.
A 16. §-hoz
A Javaslat új kitüntetési formaként állapítja meg a Magyar Becsület Rendet, amely
Magyarország és a nemzet érdekében tanúsított kiemelkedő szolgálat, vagy hősiesség
elismerésére szolgál.
A 17. §-hoz
A Magyar Köztársasági Érdemrend és Magyar Köztársasági Érdemkereszt - hasonlóan a
Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvényben foglaltakhoz - a
nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek
előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló,
példamutató tevékenység elismerésére szolgál.
A 18.§-hoz
Az állami kitüntetések adományozása egységes rendszerben történik, a kitüntetéseket a
miniszterelnök előteijesztésére a köztársasági elnök adományozza.
A Magyar Köztársasági Érdemkereszt adományozásánál a feladatköre alapján illetékes
miniszternek van javaslattételi joga a miniszterelnök részére az előteijesztésre.
Külföldi állampolgár esetében a külpolitikáért felelős miniszter tesz javaslatot a
miniszterelnöknek az előteijesztésre.
A hatályos szabályoktól eltérően ezentúl magyar állampolgár számára külföldi állami
kitüntetés viselését a külpolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a köztársasági
elnök megtilthatja. Jelenleg külföldi állami kitüntetés viselését a köztársasági elnök
engedélyezi. Ez a rendelkezés egyrészt felesleges adminisztratív terhekkel jár, másrészt nem
funkcionál, ezért indokolt a megszüntetése. Ugyanakkor meg kell adni a közhatalomnak azt a
lehetőséget, hogy ne lehessenek viselhetők azon államok kitüntetései, vagy azon jellegű
kitüntetések, amelyek összeegyeztethetetlenek a demokratikus értékrenddel, Magyarország
demokratikus elkötelezettségével.
Ugyancsak eltér a hatályos szabályozástól az a rendelkezés, amely szerint olyan személynek,
akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, csak kivételes méltánylást érdemlő
esetben lehet kitüntetést adományozni.
A 19. §-hoz
Az állami kitüntetéseket a köztársasági elnök, vagy személyes megbízottja adja át ünnepélyes
körülmények között. A kitüntetett az adományozást igazoló okiratot és igazolványt kap. Az
állami kitüntetések adományozásáról szóló határozatot Magyarország hivatalos lapjában
közzé kell tenni. Az állami kitüntetések adományozásával összefüggő, a miniszterelnöki
előterjesztéssel kapcsolatos teendőket a Miniszterelnökség, a további teendőket a
Köztársasági Elnöki Hivatal látja el; az ezekkel összefüggő kiadások fedezetét a Hivatal
költségvetésében kell biztosítani.
A 20. §-hoz
A Javaslat e rendelkezése a mellékletek tartalmát határozza meg.
A 21. §-hoz
A javaslat külön fejezetbe tagolással teszi egyértelművé, hogy elkülönülnek az állami
kitüntetések (amelyeket a köztársasági elnök adományoz a miniszterelnök előterjesztésére)
más elismerés alapítására jogosultaktól. A javaslat a Kormány által alapítható díjak körét a
hatályossal egyezően állapítja meg.:
a)	Magyarország hírnevének öregbítése, a reális és korszerű Magyarország-kép kialakítása
és terjesztése érdekében kiemelkedő tevékenységet folytatók elismerése;
b)	művészeti díjak;
c)	életmentő emlékérem.
A 22-23. §-hoz
Egyes közjogi méltóságok és tisztségviselők felhatalmazást kapnak állami kitüntetésnek
ugyancsak nem minősülő kitüntető címek, díjak, oklevelek, plakettek, vagy más elismerések
adományozására:
a)	a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az Országgyűlés elnöke, az alapvető
jogok biztosa, az Országos Bírói Tanács, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész,
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
b)	a Kormány tagja,
c)	a helyi önkormányzat.
A Javaslat meghatározza ezen díjak, elismerések alapításának feltételeit. A Kormány tagjának
és a helyi önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia, az egyéb közjogi méltóságoknak és
tisztségviselőknek a Hivatalos Értesítőben kell közzétenniük az adományozásra vonatkozó
szabályokat.
A 24-30. §-hoz
A Javaslat megadja a szükséges felhatalmazásokat: így például a Kormánynak az általa és a
miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak adományozására vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, a Corvin-lánc adományozásával, valamint a 9. §-ban meghatározott
elismerésekkel összefüggő részletes szabályokat megállapítására. Ugyancsak felhatalmazást
kap a Kormány tagja és a helyi önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza az elismerés
alapítását és az adományozás feltételeit és eljárási szabályait, valamint viselésének a rendjét,
továbbá a díjjal járó jutalom mértékét és a nyilvántartással, adatkezeléssel kapcsolatos
szabályokat.
A Javaslat az Alaptörvény hatálybalépésének napján, 2012. január 1-jén lép hatályba.
Átmeneti szabályok körében rendezi - a hatályos törvénnyel összhangban - a törvény
hatálybalépését megelőzően adományozott kitüntetések és elismerések viselhetőségét,
valamint a korábban engedélyezett és a Javaslattal összefüggő törvénymódosításokat.
f
20
Az 1. melléklethez
Az állami kitüntetésekre és adományozásuk előkészítésére vonatkozó alapvető közös
szabályokat tartalmazza.
A 2. melléklethez
Az egyes állami kitüntetésekre vonatkozó leírásokat, valamint az egyes kitüntetésekre
vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza:
Magyar Szent István Rend
Az adományozott jogosultságait szabályozza. Meghatározza, hogy magyar állampolgár
számára évenként legfeljebb három kitüntetés adományozható.
Magyar Corvin-lánc
A Corvin-lánc azon magyar és külföldi állampolgár részére adományozható, aki
a)	a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése
terén kimagasló érdemeket szerzett
A Corvin-lánc annak adományozható, aki vállalja, hogy közreműködik a Corvin-lánc Testület
munkájában. A Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja
meg. A Corvin-lánc adományozására csak a Testület által támogatott javaslat terjeszthető elő.
A Magyar Becsület Rend
A Magyar Becsületrend Magyarország és a nemzet érdekében tanúsított kiemelkedő szolgálat,
vagy hősiesség elismerésére szolgál.
Magyar állampolgárok számára a Magyar Becsületrendből évenként legfeljebb harminc
adományozható.
A Magyar Köztársasági Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt
A Magyar Köztársasági Érdemrend
A Magyar Köztársasági Érdemrend osztályai:
a)	nagykereszt a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal,
b)	nagykereszt,
c)	középkereszt a csillaggal,
d)	középkereszt,
e)	tisztikereszt,
f)	lovagkereszt.
r
21
A Magyar Köztársasági Érdemkereszt osztályai:
a)	Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt,
b)	Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt,
c)	Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt.
Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjéből évenként
legfeljebb öt, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb húsz, középkeresztjéből
évenként legfeljebb negyven, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb száznegyven,
lovagkeresztjéből évenként legfeljebb kettőszáznyolcvan adományozható.
Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztből évenként
legfeljebb kettőszáz, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztből évente legfeljebb
kettőszázötven, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztből évente legfeljebb
háromszázötven adományozható.
Budapest, 2011. november 18.
Dr. Senyén Zsolt
Kereszténydemokrata Néppárt
1 TrL.
\Pálfíy /stván
Kereszténydemokrata Néppárt
KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORTJA
Képviselői önálló Törvényjavaslat
Dr. Kövér László úr
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése / 87. § (2) bekezdése alapján
- tisztelettel benyújtjuk Magyarország címerének és zászlajának használatáról,
valamint állami kitüntetéseiről szóló törvényjavaslatot.
Budapest, 2011. november 18.
'^^r's^mjén Zsoít
KDNP
Dr. Rubovszky Györa}
KDNP
Dr. Latorcai János
KDNP
\
f
Pálffy István
KDNP
ORSZAGGY UlES üíVATaLA
Érkezett: 2011 DEC 14.
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Dr. Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Dr. Semjén Zsolt, a KDNP képviselőcsoportjának tagja a Magyarország címerének és
zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről címmel, T/4988.
számon törvényjavaslatot nyújtott be 2011. november 18-án.
Ezúton szeretnénk jelezni, hogy Dr. Semjén Zsolt, mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával, előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérjük az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2011. december 14.
Tisztelettel:	p^TT\Ljl
KDNP