﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4992. számú
törvényjavaslat
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos
módosításáról
Előadó:
Dr. Hende Csaba
honvédelmi miniszter
Budapest, 2011. november
1
2011. évi......törvény
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos
módosításáról
1. §
(1)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § (17) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„(17) Az altiszti állomány tagja: az a szerződéses vagy hivatásos katona, aki az altiszti
vagy a zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozik.”
(2)	A Hjt. 2. §-a a következő (18a) és (18b) bekezdéssel egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„(18a) A honvéd tisztjelölt: honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy, aki
annak időtartama alatt a katonai képzést folytató felsőoktatási intézménnyel hallgatói és a
Honvédséggel tisztjelölti szolgálati viszonyban áll.
(18b) A honvéd altiszt-jelölt: iskolarendszerű nappali tagozatos katonai szakképzésre
felvételt nyert személy, aki a szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakképzés időtartama
alatt a Honvédség hadrendjébe tartozó, katonai szakképzést folytató szervezettel tanulói, és a
Honvédséggel altiszt-jelölti szolgálati viszonyban áll.”
(3)	A Hjt. 2. § (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„(22) Érdekképviseleti szerv: az állomány tagjainak minden olyan szervezete,
amelynek elsődleges célja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos érdekek előmozdítása és
megvédése. A szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsődleges célja az
állomány tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.”
(4)	A Hjt. 2. § (32) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Külföldi szolgálat: a külföldi állomáshelyen teljesített katonai szolgálat. A külföldi
szolgálat teljesítésének formái különösen)
„k) hadművelet közvetett támogatása külföldről, nem hadműveleti területen.”
2.	§
A Hjt. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
2
„7/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a hatáskörébe tartozó döntéseket - a
teljesítményértékelés, a minősítés, a vezetői értékelés, a méltatlansági határozat, a 222. §
szerint fellebbezéssel megtámadható határozatok kivételével - döntési lap formájában is
meghozhatja. A döntési lap a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéseit összesíti. A döntési
lapon történő munkáltatói jogkörgyakorlás rendjét miniszteri rendelet határozza meg.
(2)	A döntési lapon meghozott munkáltatói döntést a miniszteri rendeletben
meghatározott személyügyi szerv foglalja határozatba, és azt a személyügyi szerv vezetője
kiadmányozza. Az így elkészített határozatot a 7. § (4) bekezdésnek megfelelően indokolni
kell, és azt a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az állomány tagjával közölni kell. A
határozattal szemben az állomány tagja e törvény rendelkezéseinek megfelelően szolgálati
panaszt terjeszthet elő, illetve bírósághoz fordulhat.
(3)	A (2) bekezdés szerinti határozat közlésétől számított 8 napon belül az állomány
tagja írásban kérheti a személyügyi szervtől a döntési lap rá vonatkozó részének (a
továbbiakban: kivonat) közlését. A személyügyi szerv a kivonatot a kérelem beérkezésétől
számított 8 napon belül közli az állomány tagjával.
(4)	A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntési lapon rögzített döntése nélkül e §
alapján a személyügyi szerv határozatot nem hozhat. Döntési lapon hozott munkáltatói
döntéstől eltérő határozat érvénytelenségére a 8-11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
3.	§
A Hjt. IV. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Fejezet
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM
Érdekképviseleti szervek
31.	§ (1) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek
és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide
értve a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -,
nem akadályozhatják meg a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű működését, az állomány
tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.
(2)	Az állomány tagjának joga, hogy törvényben meghatározott feltételek szerint
gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű
megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítson, az általa
választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjen, vagy az
ilyen jellegű szervezetektől távol maradjon.
(3)	Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, ilyenekhez
csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.
A szakszervezet
3
32.	§ (1) Az állomány tagja jogosult a Honvédségnél szakszervezet létrehozására. A
szakszervezet a Honvédségnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.
(2)	A Honvédség és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a
képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.
33.	§ (1) E Fejezet alkalmazásában
a)	tájékoztatás: a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, ennek
megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét
lehetővé tévő módon,
b)	konzultáció: a Honvédség és a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd.
(2)	A konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak
megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen
a)	a felek megfelelő képviselete,
b)	a közvetlen, személyes egyeztetés, és
c)	az érdemi tárgyalás.
(3)	A Honvédség nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez
olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely
honvédelmi érdekeket, a Honvédség jogos érdekeit vagy működését veszélyeztetné.
(4)	A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során
tudomására jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információkat, megoldást vagy
adatot a személyhez fűződő jogok megsértése, valamint a honvédelmi és nemzetbiztonsági
érdek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
(5)	Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a Honvédségnél
képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.
34.	§ (1) A Honvédség nem követelheti meg, hogy az állomány tagja szakszervezethez
való tartozásáról nyilatkozzék.
(2)	A szolgálati viszony létesítését, vagy fenntartását nem lehet attól függővé tenni,
hogy a jelentkező vagy az állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, vagy
megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a Honvédség által megjelölt
szakszervezetbe történő belépést. Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti
tevékenysége miatt tilos az állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele
szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.
(3)	Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól
vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.
(4)	A Honvédség szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő
átutalásáért ellenértéket nem követelhet.
Szakszervezeti érdekegyeztetés
4
35.	§ (1) A Honvédségnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a
Honvédség kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A
konzultáció során a vitás kérdések egyeztetésébe szakértők is bevonhatók.
(2)	A miniszter köteles kikérni az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselő
szakszervezet véleményét az állomány tagjainak szolgálatteljesítésére, szolgálatteljesítési és
pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt
szabályozásról.
(3)	A (2) bekezdésen túl az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselő
szakszervezet jogosult az állomány tagjainak legalább 10 százalékát érintő munkáltatói
intézkedéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a Honvédséggel közölni, ezzel
összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
(4)	Az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselő szakszervezet tájékoztatást
kérhet a Honvédségtől az állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és
szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen a szolgálati viszonyra vonatkozó
jogszabályok végrehajtásáról, és a Honvédséggel kötött megállapodások betartásáról.
(5)	A szakszervezet javaslatot tehet a Honvédség részére az állomány tagját érintő
intézkedésekre, valamint a szolgálati viszonyt érintő intézkedés egységes értelmezésére.
(6)	A szakszervezet jogosult az állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati
viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A Honvédség - a szakszervezettel
egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos
tájékoztatást a Honvédségnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon
közzétegye.
(7)	A szakszervezet jogosult tagjait a Honvédséggel szemben anyagi, szociális,
valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban,
meghatalmazás alapján gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság
és egyéb szervek előtt képviselni.
36.	§ (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a Honvédség
állománya legalább 10 százalékának - de a szervezeti egységnél legalább 30 fő - tagságával
rendelkező szakszervezetnél az állomány választott tisztséget betöltő, szakszervezet által
megjelölt tagja szolgálati viszonyának a Honvédség által felmentéssel történő
megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 59. § (2) bekezdése alapján kötelező. Az 59. § (2)
bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni
kell. E bekezdés alkalmazása során a szakszervezet szervezeti egységenként az állomány
legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni. A szakszervezet az állomány e bekezdés szerinti
védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult
szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.
(2)	A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos
álláspontját a Honvédség írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban
közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet
nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés
végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti
5
hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn
belül nem közli a Honvédséggel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
(3)	A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről az állomány
védelemre jogosult tagja megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a Honvédséget.
37.	§ (1) Feladata ellátása érdekében az állomány 36. § (1) bekezdése szerint
védelemre jelölt tagját - ha a Honvédség és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás
kedvezőbb szabályt nem állapít meg - a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési
ideje 10 százalékának megfelelő szolgálatteljesítési idő-kedvezmény illeti meg. A
szolgálatteljesítési idő-kedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell
jelenteni.
(2)	A szolgálatteljesítési idő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A
szolgálatteljesítési idő kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.
(3)	A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha
a szakszervezetnek a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló tagja van, a Honvédség
területére - hivatali időben és a Honvédség előzetesen értesítése mellett - beléphet. A belépés
és a Honvédség területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles
betartani a Honvédség működési rendjére vonatkozó szabályokat.
Az érdekegyeztetés fórumai
38.	§ (1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a miniszter az
ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. A miniszter az ágazati érdekvédelmi tanácsban - a
(2) bekezdésben meghatározott - érdekképviseleti szervek képviselőivel egyeztet. Az ágazati
érdekvédelmi tanácsot félévente egy alkalommal kell összehívni.
(2)	Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait, az
egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat e
törvény keretei között a miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti
megállapodás tartalmazza. Az ágazati érdekvédelmi tanács titkársági feladatait a miniszter
által vezetett minisztérium látja el.
(3)	Az ágazati érdekvédelmi tanács véleménynyilvánításra, tájékoztatás-kérésre és
javaslattételre jogosult az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeivel, foglalkoztatási
feltételeivel kapcsolatban.
39.	§ (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban:
OKÉT) a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek
és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(2)	Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének
rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető
jogosítványokat.
(3)	Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter útján biztosítja.”
6
4.	§
A Hjt. 40. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tiszti és az altiszti állomány szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése,
az első tiszti és altiszti rendfokozatba történő kinevezés, a rendelkezési állományba helyezés
munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök
gyakorlásának rendjét miniszteri rendelet tartalmazza azzal, hogy a jogkörök rendfokozat
szerint differenciáltan is meghatározhatók.”
5.	§
(1)	A Hjt. 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)
„c) akivel szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést
szabott ki,”
(2)	A Hjt. 41. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)
„f) akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként
került sor, vagy szolgálati viszonya méltatlanság vagy a 247. § (6) bekezdés a) pontja alapján
szűnt meg.”
(3)	A Hjt. 41. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati jogviszony - jogszabályban
meghatározott feltételekkel, határozott időre - azzal a 18. életévét betöltött személlyel
létesíthető, akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését
kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn. Az önkéntes tartalékos szolgálati
jogviszony létesítése, és fennállása tekintetében a 41/A. §-t és a 41/B. §-t megfelelően
alkalmazni kell. Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy
szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos
szolgálatot vállaló személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell
tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány
tagjának egészségi, vagy pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.”
(4)	A Hjt. 41. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) Nem létesíthető önkéntes tartalékos jogviszony azzal a személlyel, aki a
rendelkezésre állás időszakában munkaköre alapján meghagyásban részesül. Az önkéntes
tartalékos a rendelkezésre állás időszakában betöltött munkaköréről a szerződéskötéskor
nyilatkozik, az abban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 30 napon
belül bejelenti.”
7
6. §
A Hjt. 43. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati viszony az állományba való felvétellel és annak elfogadásával
határozott vagy határozatlan időre létesül. Az állományba kinevezett személy esküt tesz. A
legénységi állomány tagja a Hvt. szerinti honvéd-esküt, az állomány első tiszti vagy altiszti
rendfokozatba kinevezett, valamint a Honvéd Koronaőrség tagja az 1. számú melléklet szerinti
esküt tesz.
(2) A szerződéses szolgálati idő nem lépheti túl az 55. §-ban meghatározott felső
korhatárt.”
7.	§
A Hjt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A polgári oktatási intézményi végzettséggel felvett személy rendfokozatát
beosztásának, végzettségének és képzettségének, az adott beosztáshoz kötődő szakmai
gyakorlatának, valamint a várakozási idők figyelembevételével kell megállapítani.
(2)	A kezdő rendfokozat tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb
főtörzsőrmester lehet. Ettől a miniszter a Honvéd Vezérkar főnökének javaslatára eltérhet, ha
a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik.”
8.	§
A Hjt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állomány tagját a próbaidő alatt alapkiképzésben, valamint a Honvédség és a
beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben kell részesíteni.”
9.	§
(1)	A Hjt. 46. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő
szerveknél is teljesíthető)
,,g) a központi és a helyi közigazgatási szerveknél,”
(2)	A Hjt. 46. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő
szerveknél is teljesíthető)
„k) a bíróságoknál, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél, az ügyészi
szervezetnél,”
(3)	A Hjt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
8
„(5) A miniszter a szervezeti egységnél rendszeresített szolgálati beosztást
kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti (a továbbiakban együtt: nem katonai) munkakörré,
a nem katonai munkakört szolgálati beosztássá átminősítheti. Az átminősítés e törvény
alkalmazásában átszervezésnek minősül.”
(4)	A Hjt. 46. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szerződéses legénységi állományba felvett, rendfokozattal nem rendelkező
katona egy évig közkatonaként teljesít szolgálatot.”
10.	§
A Hjt. 47/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az önkéntes tartalékos a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt a
szerződésében meghatározott rendfokozatot viseli.”
11.	§
(1)	A Hjt. 48. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást
be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség
rendelkezési állományába tartozik,)
„h) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerben rezidensként részt
vevő szakorvos-jelölt,”
(2)	A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő o)-s) ponttal egészül ki:
(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást
be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség
rendelkezési állományába tartozik,)
„o) aki a szolgálatát az NKE-n teljesíti, a vezénylés időtartamára;
p) akinek az NKE-hez történő vezénylése megszüntetésre került, beosztásba helyezéséig,
de legfeljebb egy évig;
r) a hivatásos állomány legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal
rendelkező tagja kérelmére, akinek
ra) további szolgálatára nincs lehetőség az Országgyűlés vagy a Kormány döntése
alapján a Honvédségnél végrehajtott létszámcsökkentés miatt,
rb) szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, vagy
rc) maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a 83. § (10) bekezdése
alapján nem került sor,
más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a (10) bekezdésben
meghatározott időtartamra;
9
s) a hivatásos állomány legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező tagja kérelmére, aki
egészségi, vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, más közszolgálati
jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a (10) bekezdésben meghatározott
időtartamra.”
(3)	A Hjt. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állomány (1) bekezdés o) pontja alá tartozó tagjának előmenetelére a speciális
beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat, az illetmény-
megállapítására a 108. § (2) bekezdés rendelkezéseit, az illetménykiegészítésükre a 110. § (1)
bekezdés b) pontját, (2) bekezdés a) pontját és a (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
(4)	A Hjt. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állomány (1) bekezdés b), e), f), j), l) és p) pontja alá tartozó tagjának
szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles
gondoskodni. Az állomány (1) bekezdés h) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladatait a
Honvédség egészségügyi szervezetének vezetője határozza meg.”
(5)	A Hjt. 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az állomány (1) bekezdés e), f), j), l) és p) pontja alá tartozó tagja a 61/A. §
szerint megüresedett beosztás, és a 61/B. § szerint rész-szolgálatteljesítéssel érintett beosztás
ellátására határozott időre vezényelhető. Az egy éves határidőt nem kell alkalmazni akkor, ha
a vezénylés időtartama azt meghaladja.”
(6)	A Hjt. 48. §-a a következő (10)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1) bekezdés r) és s) pont szerinti rendelkezési állomány a hivatásos
állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezésekor elért szolgálati idejének
megfelelően
a)	három év után három hónapig,
b)	öt év után öt hónapig,
c)	nyolc év után hat hónapig,
d)	tíz év után nyolc hónapig,
e)	tizenhárom év után kilenc hónapig,
f)	tizenöt év után tíz hónapig,
g)	tizenhat év után tizenegy hónapig,
h)	húsz év után tizennégy hónapig,
i)	huszonöt év után tizenöt hónapig,
j) harminc év után tizenhat hónapig
tart. A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a rendelkezési állomány
megszűnése, vagy megszüntetése esetén - a más közszolgálati jogviszonyba történő
áthelyezés kivételével - a törvény erejénél fogva szűnik meg.
(11)	A hivatásos állomány (1) bekezdés r) pontja alá tartozó tagja szolgálati feladatra a
rendelkezési állomány időtartamának felére igénybe vehető.
(12)	A hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja alá tartozó tagja kérelmére a
munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezési állományba helyezést a más közszolgálati
10
jogviszonyba történő áthelyezés, vagy a (10) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt
megszünteti. Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a rendelkezési
állományba helyezés megszüntetését, a hivatásos állomány tagja a (10) bekezdés szerinti
időtartam hátralevő részének megfelelő távolléti díjra jogosult.
(13)	A miniszteri rendeletben meghatározott személyügyi szerv a hivatásos állomány
(1)	bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagjának 10. számú
melléklet szerinti adatait - a rendelkezési állományba helyezéssel egyidejűleg - a más
közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében megküldi a kormányzati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti központi közszolgálati nyilvántartásnak. A KNBSZ
állományának tagja esetén a 10. számú mellékletben meghatározott egyes adatok átadása nem
kötelező.
(14)	A hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja alá tartozó tagja, a
Honvédség és a központi közszolgálati nyilvántartást vezető külön jogszabályban
meghatározott szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt a más közszolgálati
jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek
eljárni.
(15)	Ha külön törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására
járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, illetve lehetővé teszi annak személyi juttatásokra
történő felhasználását, e rendelkezéseket az (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési
állományba helyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.”
12.	§
A Hjt. a következő 48/A-48/C. § -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szolgálatteljesítés az NKE-n
48/A. § (1) Az állomány 48. § (1) bekezdés o) pontja alá tartozó tagja a rendelkezési
állományba vétellel egyidejűleg vezénylésre kerül az NKE munkakörébe, vagy vezetői
beosztásába. A vezénylés időtartama alatt az állomány tagja szolgálati viszonyban áll, és
jogállását e törvény határozza meg. A rektor hatáskörébe tartozó kinevezés, vagy vezetői
megbízás az állomány tagjának vezénylésével válik érvényessé.
(2)	Az oktatói, tanári, tudományos kutatói munkakör esetén a 48. § (1) bekezdés o)
pontjának és e § alkalmazásának feltétele, hogy az állomány tagja a külön törvényben
meghatározott tudományos feltételeknek megfelel, valamint a katonai ismeretek oktatásához
szükséges naprakész hazai vagy nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. Az állomány azonos
tudományos fokozattal rendelkező tagjai között előnyben kell részesíteni a csapatgyakorlattal,
illetve a külföldi szolgálattal rendelkezőket.
(3)	Az e § szerinti vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges,
azonban kérelmére különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe kell venni. A
vezénylés határozott és határozatlan időtartamra is szólhat, és az 52. § (2) bekezdésben foglalt
időbeli korlát nem alkalmazható.
11
(4)	A vezénylés bármikor, indokolás nélkül a rektor előzetes értesítése mellett írásban
megszüntethető. A vezénylést meg kell szüntetni, ha az állomány tagja a munkakörben, vagy
a vezetői beosztásban nem foglalkoztatható tovább.
48/B. § (1) Az oktató, tanár, tudományos kutató szakmai ismereteinek szinten tartása
és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra, és az 52/A. § szerint külföldi szolgálatra
vezényelhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem érinti. A
távollét ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult, az oktatói, tanári, tudományos
kutatói munkakör pedig ideiglenesen megüresedett beosztásnak minősül.
48/C. § Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztása ellátása mellett óraadó
oktatóként oktatói feladatot a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott megbízási
szerződéssel vagy 75. § (1) bekezdés j) pontjára figyelemmel szolgálati feladatként, külön
díjazás nélkül láthat el.”
13.	§
A Hjt. a következő 48/D. § -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szolgálatteljesítés a Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottságnál
48/D. § Az állomány fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalában
elhelyezkedő Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottságnál szolgálatot teljesítő tagjának
szolgálati viszonyára e törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy
a)	a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője javaslatot tehet a fegyelmi, a
méltatlansági, a kártérítési eljárás megindítására, a jutalmazásra és más elismerésére,
b)	munkarendjére és pihenőidejére a szolgálati érdek sérelme nélkül a fővárosi és megyei
kormányhivatalnál foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok az irányadók,
c)	részére a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője utasítást adhat, és
d)	előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
14.	§
(1)	A Hjt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Megüresedett vagy megüresedő szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot
lehet kiírni. A pályázatot a miniszteri rendeletben meghatározott személyügyi szerv írja ki. A
pályázat kiírása és elbírálása során az állomány tagjának esélyegyenlőségen alapuló
részvételét biztosítani kell.”
(2)	A Hjt. 49. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Pályázatra kiírt beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt
vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázat nyertesét a szolgálat érdekében kell a
beosztás betöltésére kinevezni vagy áthelyezni.
12
(6)	Az NKE oktatói és kutatói beosztásaira az állomány külön jogszabályban előírt
feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. Sikeres pályázat esetén a 48. §
(1)	bekezdés o) pontját és 48/A. §-t kell alkalmazni.”
15.	§
A Hjt. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) A hivatásos állomány azon tagja, aki
a)	legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkezik, és
szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, vagy maximális várakozási ideje
letelt és annak meghosszabbítására a 83. § (10) bekezdése alapján nem került sor,
b)	legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezik és a katonai szolgálatra egészségi vagy
pszichikai okból alkalmatlan, vagy
c)	szolgálati beosztásában azért nem foglalkoztatható tovább, mert az nem katonai
munkakörré átminősítésre került
felajánlható szolgálati beosztás hiányában, beleegyezésével, végzettségének,
képzettségének, állapotának megfelelő nem katonai munkakörben is továbbfoglalkoztatható.
(2)	A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott nem katonai munkakör
elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlás közlésétől számított 5 munkanapon belül
köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a
felajánlott nem katonai munkakört elutasította volna. A nyilatkozattételről és elmulasztásának
jogkövetkezményéről a hivatásos állomány tagját a felajánlás közlésekor tájékoztatni kell.
(3)	Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott nem katonai munkakört elfogadja, a 63.
§ rendelkezéseinek megfelelően más közszolgálati jogviszonyba át kell helyezni.”
16.	§
A Hjt. a következő 51/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szolgálaton kívüliek
51/B. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya más közszolgálati
jogviszonyba történő áthelyezéssel megszüntetésre kerül, az áthelyezéssel egyidejűleg
kérelmére fel kell venni a szolgálaton kívüliek közé. A szolgálaton kívülinek minősülő
személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton
kívülinek minősülő személyre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény
kifejezetten elrendeli.
(2)	E § hatálya alá tartozás időtartama egybefüggően, vagy megszakításokkal sem
haladhatja meg a hat évet. Ha a szolgálaton kívüli személy ezredesi vagy tábornoki
rendfokozattal rendelkezik, vagy a Honvédségen belül olyan nem katonai munkakört tölt be,
amely ezredesi vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásnak felel meg,
e bekezdésben szereplő időbeli korlátozás nem alkalmazható.
(3)	A szolgálaton kívüliek
a)	az állomány tagjára vonatkozó szabályok szerint, a miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint külön jelzéssel használhatja rendfokozatát és viselheti egyenruháját,
13
b)	hivatásos állományba visszavételhez szükséges képzésen, illetve kiképzésen önkéntes
jelentkezéssel miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vehet, és
c)	ha a hivatásos állományba visszavételre kerül, szolgálati viszonyát folyamatosnak kell
tekinteni, azonban rendfokozata a 78. § (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén
legfeljebb egy rendfokozattal lehet magasabb, mint a más közszolgálati jogviszonyba történő
áthelyezését megelőzően viselt rendfokozata. A rendfokozat megállapítása során a 69. § (6)
bekezdése nem alkalmazható.
(4)	A szolgálaton kívüliek nyilvántartását a hivatásos állományba való visszavétel
elősegítése érdekében a központi személyügyi nyilvántartást vezető szerv kezeli. A
nyilvántartásban kezelhető adatokat az 5. számú melléklet tartalmazza. A 227. § a szolgálaton
kívüliek adataira is irányadó.
(5)	Szolgálaton kívüliek adatai annak az évnek az utolsó napjáig kezelhetők, amikor
a)	a (2) bekezdésben meghatározott időtartam letelik,
b)	az érintett az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy
c)	a közszolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatása megszűnik.”
17.	§
(1)	A Hjt. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 81. § szerinti képzésre történő vezénylés időtartama nem számít be a (2)
bekezdésben meghatározott időtartamba.”
(2)	A Hjt. 52. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az állomány tagja honvédtiszti mesterképzésen, és doktori képzésen a Honvéd
Vezérkar főnökének jóváhagyásával vehet részt.”
18.	§
A Hjt. 54. §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szolgálati viszony szünetelése”
19.	§
A Hjt. 56/A. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnik:)
„j) az önkéntes tartalékos szolgálatteljesítésre vonatkozó felső korhatár elérésével, vagy
k) az önkéntes tartalékos meghagyásban részesülő munkakörbe kerülésével.”
20.	§
A Hjt. a következő 56/B. §-sal egészül ki:
„56/B. § (1) A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére határoz a Honvédség
14
tábornoka szolgálati viszonyának megszüntetéséről, valamint fegyelmi fenyítésként a
szolgálati viszony megszüntetéséről, továbbá lefokozásáról, ha az nem bírósági ítélettel
történik.
(2) A miniszter előterjesztését a tábornok részére kézbesíteni kell. Az előterjesztésnek
tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésére irányadó tartalmi elemeket. A
tábornok az előterjesztéssel szemben a kézbesítéstől számított 15 napos jogvesztő határidőn
belül bírósághoz fordulhat, melyet egyidejűleg a miniszternek jelenteni köteles. A tábornokot
a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés
nem küldhető meg a köztársasági elnöknek. A kereset benyújtásától annak jogerős
elbírálásáig tábornokot a 48. § (1) bekezdés m) pontja szerinti rendelkezési állományba kell
helyezni és tartani.”
21.	§
A Hjt. 58. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondhat, kivéve
a)	a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején,
b)	a váratlan támadás időszakában,
c)	a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően - az 1. § (4)
bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződésből eredő - kollektív védelmi feladatok
ellátásának időszakában, és az azt követő 30 napon belül,
d)	a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi feladatai végrehajtásának időszaka alatt,
amennyiben az érintett a feladat-végrehajtásban személyesen közreműködik, és
e)	a műveleti területen végzett külföldi szolgálat ideje alatt.
(2) Amennyiben a határozott időre szóló szerződés az (1) bekezdésben felsorolt
feladatok végrehajtása előtt szűnne meg, a szolgálati viszony és az egyes rendfokozatokban
eltölthető maximális várakozási idő meghosszabbodik a feladat teljesítéséig. Az (1) bekezdés
d)	pontja szerinti feladatok végrehajtása miatt nem hosszabbodik meg a szolgálati viszony
akkor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerződés lejártakor a szerződéses állomány
tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel a szolgálati
viszony 56. § j) pontja szerinti megszűnését megállapítja.”
22. §
A Hjt. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdés a) és b) pontja, ha a hivatásos állomány arra
jogosult tagja a 48. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja alapján rendelkezési állományba kerül.”
23.	§
(1)	A Hjt. 61/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető a miniszteri rendeletben
meghatározott vezetői beosztást betöltők esetén.”
(2)	A Hjt. 61/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
15
„(10) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a rész-
szolgálatteljesítés engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az állomány tagja a 103. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot nem vesz igénybe. Az (1)
bekezdésen túl az állomány tagja köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját arról
is, hogy a rész-szolgálatteljesítés kérelmezésére jogosító gyermeke után a másik szülő
illetménynélküli szabadságot, vagy rész-szolgálatteljesítést nem vesz igénybe. A munkáltatói
jogkör gyakorlója az állomány tagjának kérelmére heti 20 óránál hosszabb rész-
szolgálatteljesítési időt is engedélyezhet. A rész-szolgálatteljesítés a kérelem engedélyezését
követő hónap első napján kezdődik.”
24.	§
A Hjt. 62. § (1) bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
(A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:)
„l) a 48. § (10) bekezdése esetén, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya nem más
közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg.”
25.	§
A Hjt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) Az állomány tagjának rendeletben meghatározott megtérítési kötelezettsége
keletkezik, ha szolgálati viszonya a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő előtt az 56.
§ b), e) és f) pontja, az egészségi és a pszichikai alkalmatlanság kivételével 59. § (2) bekezdés
a)	pontja, c) pontja, 62. § (1) bekezdésének b), d)-g), i) és k) pontja, vagy a 247. § (6)
bekezdés a) pontja alapján szűnik meg.
(2)	Megtérítési kötelezettsége keletkezik az állomány tagjának akkor is, ha a szolgálati
viszony fennállása alatt önhibájából nem tesz eleget a 81. § szerinti, a vezénylésben, illetve a
tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségének.”
26.	§
A Hjt. a következő 69/B. §-sal egészül ki:
„69/B. § A Honvédség tábornokainak hivatásos állományba történő visszavételéről a
köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére dönt.”
27.	§
(1)	A Hjt. 75. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az állomány tagja köteles)
„j) szolgálati feladatként közreműködni a honvédelmi nevelés programjának
megvalósításában, a honvéd tisztképzésben és altisztképzésben.”
16
(2) A Hjt. 75. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati feladatokban az önkéntes tartalékos katona a
szerződése szerinti korlátozásokkal köteles részt venni.”
28.	§
A Hjt. 78. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az önkéntes tartalékos állomány előmenetelére e § rendelkezései nem
alkalmazhatók. Előmenetelükre - egyéb feltételek fennállása esetén - szerződésükben
foglaltaknak megfelelően kerülhet sor.”
29.	§
A Hjt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez jogszabályban meghatározott
szakirányú legalább felsőfokú alap (BSc), vagy főiskolai végzettség szükséges. Altiszti
rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább érettségi bizonyítvány megszerzése,
ezen túlmenően jogszabályban meghatározott beosztásoknál a munkakörhöz meghatározott
szakképzettség szükséges. Legénységi beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség
szükséges.”
30.	§
A Hjt. 80. §-a és 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges végzettség, szakképesítés,
tanfolyami végzettség, és képzettség megszerzését hazai vagy külföldi katonai, polgári
felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren
kívüli oktatás, képzés keretében kell biztosítani.
81. § (1) Az állomány tagjának a Honvédség által szervezett vagy támogatott képzésen
történő részvétele vezényléssel történik. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése
nem szükséges, ha a vezénylés a beosztásához külön jogszabályban előírt végzettség vagy
szakképzettség megszerzésére irányul. A (3) bekezdés szerinti esetekben a tanulmányi
szerződés megkötése a vezénylés feltétele.
(2)	Az állomány tagja a képzés befejezését követően köteles szolgálati viszonyát a
képzési idő kétszeresének megfelelő időtartamig, de legalább egy évig fenntartani. E
kötelezettség megszegése esetén az állomány tagjának a 66. § szerinti megtérítési
kötelezettsége keletkezik.
(3)	A Honvédség tanulmányi szerződés megkötésével támogatja az állomány tagjának
a nagy értékű, valamint az egyéni elhatározáson alapuló, szolgálati érdekkel összefüggő
képzésben való részvételét. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, melyben meg kell
határozni az állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a kötelezően szolgálati
viszonyban töltendő időt, továbbá a figyelemfelhívást a 66. § szerinti megtérítési
kötelezettségre.
17
(4)	A tanulmányi szerződésben a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő a (2)
bekezdéstől eltérően is megállapítható úgy, hogy az öt évnél, nagy értékű képzés esetén tíz
évnél hosszabb nem lehet.”
31.	§
A Hjt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Speciális beosztást betöltők várakozási ideje az adott rendfokozatokban:
-	őrvezetői rendfokozatban 3 év,
-	tizedesi rendfokozatban 3 év,
-	szakaszvezetői rendfokozatban -,
-	őrmesteri rendfokozatban 4 év,
-	törzsőrmesteri rendfokozatban 5 év,
-	főtörzsőrmesteri rendfokozatban 6 év,
-	zászlósi rendfokozatban 7 év,
-	törzszászlósi rendfokozatban -,
-	főtörzszászlósi rendfokozatban -,
-	hadnagyi rendfokozatban 4 év,
-	főhadnagyi rendfokozatban 5 év,
-	századosi rendfokozatban 6 év,
-	őrnagyi rendfokozatban 7 év,
-	alezredesi rendfokozatban -,
-	ezredesi rendfokozatban -,
-	dandártábornoki rendfokozatban -,
-	vezérőrnagyi rendfokozatban -,
-	altábornagyi rendfokozatban -.”
32.	§
A Hjt. a következő 100/A. §-sal egészül ki:
„100/A. § Nem jogosult egészségügyi szabadságra az állomány beosztásból
felfüggesztett, és a 48. § (1) bekezdés m) pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagja.”
33.	§
A Hjt. 109/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„109/A. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd
Vezérkar főnök helyettese helyettes államtitkári illetményre és vezetői juttatásokra jogosult.
(2) A KNBSZ főigazgatója, valamint helyettese illetményét a munkáltatói jogkört
gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselői illetményalap
huszonötszörösét nem haladhatja meg. A KNBSZ főigazgatója közigazgatási államtitkári,
helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.”
18
34.	§
(1)	A Hjt. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha
a)	a minisztériumban, valamint a KNBSZ-nél,
b)	a minisztérium hivatalánál, igazgatóságánál, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnál,
a HM Tábori Lelkészi Szolgálatnál, a középszintű irányító szervnél és a vele azonosnak
tekinthető szervnél, és
c)	az a)-b) pontok alá nem tartozó katonai szervezeti egységnél
teljesít szolgálatot.”
(2)	A Hjt. 110. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Országos illetékességgel rendelkező, vagy működési körű, 2. § (10) bekezdés
szerinti szervezeti egységnél szolgálatot teljesítő állomány illetménykiegészítését a miniszter
rendeletben az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti vezetési szinttől eltérően, eggyel magasabb
besorolásnak megfelelően állapíthatja meg. Az illetménykiegészítés mértékére a miniszter
által meghatározott vezetési szintnek megfelelően a (2) bekezdést kell alkalmazni.”
35.	§
(1)	A Hjt. 114. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a
következők:)
„u) díszelgési pótlék havonta 50-150 százalék,”
(2)	A Hjt. 114. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a
következők:)
„w) atom-, biológiai-, vegyi katasztrófavédelmi pótlék óránként 1,2-2,5 százalék.”
36.	§
(1)	A Hjt. 114/A. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítés idejére a viselt
rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához
tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint - iskolai végzettségétől és a
szolgálatteljesítési helyétől függően - illetménykiegészítésre, laktanyai elhelyezésre,
térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésnek ideje alatt a szolgálatteljesítéssel
összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult.
19
(2)	Az önkéntes tartalékos katonák illetményét - az (1) bekezdésben foglaltakra
figyelemmel - a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani és
folyósítani.
(3)	Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri alkalommal az illetményalap
45%-ában megállapított szerződéskötési díjra jogosult.
(4)	Az önkéntes műveleti tartalékos katona - az illetményen túlmenően - évente
rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a mindenkori minimálbér 50 százaléka.”
(2)	A Hjt. 114/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona belföldi, évente
60 napot meg nem haladó beosztásra történő felkészítés, és tényleges szolgálatteljesítés után e
§ szerinti illetményre és díjra nem jogosult. Ettől eltérő esetekben az önkéntes tartalékos
katona e §-ban foglaltak figyelembe vételével a szerződésben meghatározott pénzbeli ellátásra
jogosult.”
37.	§
A Hjt. a következő 114/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Címzetes önkéntes tartalékos
114/B. § (1) A címzetes önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony a társadalmi
kapcsolatok erősítése céljából szerződéssel létesíthető.
(2)	A szerződés meghatározza a címzetes önkéntes tartalékos fő tevékenységét,
valamint rendelkezhet a rendfokozat használatáról, és az egyenruha viseléséről. A rendfokozat
használata, és az egyenruha viselése a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön
jelzéssel történhet. A címzetes önkéntes tartalékos a szerződésben meghatározott feltételekkel
kiképzésben részesül. Az önkéntes címzetes tartalékos e jogcímen az e törvény alapján járó
illetményre és egyéb juttatásokra nem jogosult.
(3)	E törvény rendelkezéseit a címzetes önkéntes tartalékosra csak akkor kell
alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten elrendeli.”
38.	§
A Hjt. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alapján visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell
fizetni, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy büntetőeljárást a fegyelmi, vagy a büntetőjogi
felelősség, valamint a méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg.”
39.	§
A Hjt. 125. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(2) Az állomány tagjai étkezési hozzájárulásra jogosultak, kivéve azokat, akik 30
napnál hosszabb illetménynélküli szabadságon vannak, valamint akik jogszabály alapján
térítésmentes étkezésben részesülnek. Étkezési hozzájárulásra nem jogosultak azok sem,
akiknek a 117. § (1) bekezdése szerinti visszatartott távolléti díj jár. A 117. § (2) bekezdését
az étkezési hozzájárulásra is alkalmazni kell.”
40.	§
A Hjt. 130. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kormányzati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a
kormányzati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt
feltételekkel és korlátozásokkal a katonák is részt vesznek, és a kormánytisztviselőkkel
azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosultak.”
41.	§
A Hjt. 141. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés megalapozott
gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek, a fegyelmi jogkört gyakorló
parancsnok előzetes vizsgálatot rendelhet el a kötelezettségszegést alátámasztó vagy kizáró
körülmények tisztázása érdekében. Az előzetes vizsgálat időtartama nem számít bele a
fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló 30 napos határidőbe.”
42.	§
A Hjt. a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:
„XII/A. Fejezet
A MÉLTATLANSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA
168/A. §
(1)	Az állomány tagja - ideértve e Fejezet alkalmazásában az önkéntes tartalékos
katonát is - méltatlanságának megállapítására a XII. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. E Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az állomány
azon tagja tekintetében, aki a XIX. Fejezet hatálya alá tartozik.
(2)	Nem alkalmazható a 131-132. §, a 135-136. §, a 137. § (1) és (2) bekezdés, a 138-
139. §, a 141. § (1) és (2) bekezdése, a 142. §, a 146. §, a 155. § (3) bekezdés, a 157-158. §,
160. §, 163. §, 164. § (1) bekezdés, 165. §, 166-167. §.
168/B. §
(1)	Az Hjt. 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanná válást méltatlansági eljárás
keretében
a)	a tábornok esetén a miniszter,
21
b)	a tiszt és az altiszt állomány tagja esetén a Honvéd Vezérkar főnöke, és
c)	a legénységi állomány tagja esetén az állományilletékes parancsnok (e Fejezet
alkalmazásában továbbiakban együtt: parancsnok) állapítja meg. A parancsnok a tudomására
jutott tények alapján a méltatlanságot külön eljárás nélkül is megállapíthatja, ha ehhez az
állomány tagja írásban hozzájárul.
(2)	A miniszter a méltatlansági eljárást bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhatja.
(3)	A méltatlansági eljárás során az állomány eljárás alá vont tagja beosztásából a 149-
150. §-nak és a 168. §-nak megfelelően felfüggeszthető.
168/C. §
(1)	A méltatlansági eljárás elrendeléséről a tudomására jutott tények alapján a
parancsnok dönt. Az elrendelés során a parancsnok azt mérlegeli, hogy az állomány tagja által
elkövetett cselekmény alkalmas lehet-e az 59. § (6) bekezdés c) pontján alapuló szolgálatra
való méltatlanság megállapítására.
(2)	A méltatlansági eljárás elévülésére a 134. § (2) bekezdés a) pontját, a (3) és a (4)
bekezdést alkalmazni kell. Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha az állomány
tagja meghalt, az alapul szolgáló cselekményt a parancsnok a méltatlansági eljárás
megszüntetésével már elbírálta, vagy elévült.
(3)	A méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő 30 napig az
állomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § b)-c) és h)-k) pontja alapján, valamint az
56/A. § b), e)-g) és i) pontja alapján nem szüntethető meg.
(4)	Tábornok esetén a méltatlansági eljárás megindításával egyidejűleg a miniszter
értesíti a köztársasági elnököt.
168/D. §
(1)	A vizsgálót a parancsnok a jogi és igazgatási szolgálat szakállományából jelöli ki.
A vizsgáló a vizsgálat során összegyűjti mindazokat a bizonyítékokat, amely a tényállás
megállapításához, a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények
tisztázásához szükséges.
(2)	A vizsgáló a vizsgálatot 15 napon belül jelentés elkészítésével fejezi be. A vizsgáló a
jelentésében összefoglalja a kifogásolt cselekmény elkövetését, valamint a szolgálatra való
méltatlanság fennállását bizonyító tényeket és következtetéseket, és ezek alapján javaslatot
tesz a méltatlanság megállapítása érdekében a méltatlansági bizottság létrehozására vagy -
méltatlanságot megalapozó magatartás hiányában - a méltatlansági eljárás megszüntetésére.
(3)	A vizsgáló jelentését a vizsgálat befejezését követő 5 napon belül felterjeszti a
parancsnoknak.
168/E. §
(1)	A méltatlansági eljárást meg kell szünteti, ha
a)	az állomány eljárás alá vont tagja a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt
22
nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,
b)	a 133. §-ában és a 134. § (1) bekezdésében szabályozott ok áll fenn, vagy
c)	a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi az 59. § (6)
bekezdés c) pontja szerint a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom súlyos
veszélyeztetését.
(2)	Amennyiben a parancsnok a méltatlansági eljárást nem szünteti meg, az ügy
elbírálására a vizsgáló jelentésének kézhezvételétől számított 5 napon belül háromtagú
méltatlansági bizottságot hoz létre. A méltatlansági bizottság a legénységi állomány esetén
döntéshozó, a tiszti és az altiszti állomány, a tábornok, a 140. § (2) bekezdése és a 168/B. §
(2)	bekezdése esetén döntés-előkészítő testület.
(3)	Az állomány eljárás alá vont tagjának írásbeli kérelmére a parancsnok a
méltatlansági bizottság létrehozása nélkül is érdemi döntést hozhat.
168/F. §
(1)	A méltatlansági bizottság elnöke
a)	tábornok esetén a Honvéd Vezérkar főnöke vagy az általa kijelölt tábornok,
b)	a tiszt, és az altiszti állomány tagja esetén a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt
személy, és
c)	a legénységi állomány tagja esetén az állományilletékes parancsnok.
(2)	A méltatlansági bizottság elnökét, továbbá tagjait az állományból kell kijelölni
úgy, hogy a bizottság egyik tagja
a)	- az ügyben eljáró vizsgáló kivételével - a jogi és igazgatási szolgálat
szakállományának tagja, aki ellátja a jegyzőkönyvvezetői feladatokat is,
b)	olyan személy, aki ugyanazon szervezetnél teljesít szolgálatot, mint az eljárás alá vont
az elkövetés időpontjában, és
c)	legénységi állományú esetén azonos állománykategóriába tartozik.
(3)	A méltatlansági bizottság elnökének és tagjainak a kijelölésére a 144. §
rendelkezéseit kell alkalmazni. Az állomány eljárás alá vont tagja a vizsgáló, a méltatlansági
bizottság elnöke, illetve tagja ellen elfogultságot jelenthet be, vagy az ügyben való érintettség
miatt kifogást emelhet. Az elfogultságot és a kifogást a parancsnok a kézhezvételt követő 3
napon belül elbírálja. Ha az elfogultságot vagy a kifogást az állomány tagja az
állományilletékes parancsnokkal szemben terjesztette elő, azt az elöljáró parancsnok bírálja
el, és szükség esetén alárendeltségébe tartozó, másik állományilletékes parancsnokot jelöl ki a
méltatlansági bizottság elnökének, vagy az ügyet magához vonva személyesen látja el az
állományilletékes parancsnokot megillető hatáskört. Amennyiben e szabályok nem
alkalmazhatók, a vizsgálót, a méltatlansági bizottság elnökét, illetve tagjait - a parancsnok
felterjesztésére - az elöljáró parancsnok jelöli ki az alárendeltségébe tartozó szervezetek
állományából.
(4)	A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a 168/B. § (2) bekezdése esetén a
miniszter, a 140. § (2) bekezdése esetén a Honvéd Vezérkar főnöke e § rendelkezéseire
figyelemmel jelöli ki.
168/G. §
23
(1)	A méltatlansági bizottság elnöke a vizsgáló jelentésének, valamint a vizsgálati
iratoknak a kézhezvételét követő 8 napon belüli időpontra a vizsgáló jelentésének
megküldésével összehívja a méltatlansági bizottság ülését. Az ülést az elnök vezeti, a
méltatlansági bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az ügy
érdeméről az ülésen a méltatlansági bizottság dönteni nem tud, 8 napon belül ismételten ülést
tart.
(2)	A méltatlansági bizottság ülésén a vizsgáló részvétele kötelező. A méltatlansági
bizottság ülésén a tagoknak és vizsgálónak együttesen kell jelen lenniük. A méltatlansági
bizottság üléséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét, valamint a vizsgálót az ülés
előtt legalább 3 munkanappal értesíteni kell.
168/H. §
(1)	A méltatlansági bizottság eljárásához szükséges feltételek biztosításáról, a
bizonyítékok beszerzéséről, a meghallgatni kívánt személyek kiértesítéséről a méltatlansági
bizottság elnöke gondoskodik. A méltatlansági bizottság az ülésén a bizonyítékokat értékeli,
további bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy
az újabb ülésig a vizsgálót a parancsnok útján pótvizsgálatra, bizonyítékok beszerzésére
hívhatja fel. A pótvizsgálatot 8 napon belül be kell fejezni. Pótvizsgálat esetén, annak
befejezésétől számított 8 napon belül kell a méltatlansági bizottságnak folytatólagos ülést
tartania.
(2)	A méltatlansági bizottság ülésén lehetővé kell tenni, hogy az állomány eljárás alá
vont tagja, vagy nevében képviselője az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban
előterjeszthesse, egyéb bizonyítási indítványt tegyen. A bizonyítási indítványról a
méltatlansági bizottság elnöke az ülésen dönt. Az indítványt és a döntést is jegyzőkönyvbe
kell foglalni. Az indítvány elutasítása ellen nincs helye külön jogorvoslatnak.
(3)	Ha - akadályoztatás kivételével - az állomány eljárás alá vont tagja, vagy
képviselője felhívás ellenére nem jelent meg, és írásban sem adta elő védekezését,
távollétében, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.
168/I. §
(1)	Tetten érés és beismerés kivételével a méltatlansági eljárást fel kell függeszteni a
148. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, valamint felfüggeszthető a 148. § (1)
bekezdése, és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben.
(2)	A méltatlansági eljárás felfüggesztéséről, és folytatásáról a méltatlansági bizottság
üléséig a parancsnok, azt követően a méltatlansági bizottság dönt.
168/J. §
(1)	A legénységi állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülését követő 5
napon belül zárt ülésen, többségi határozattal dönt a méltatlanság fennállásáról vagy
hiányáról.
(2)	A méltatlansági bizottság döntését jegyzőkönyvbe foglalja, mely tartalmazza a
méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés
24
indokait.
(3)	Az állományilletékes parancsnok a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon
belül a méltatlansági bizottság döntésének megfelelően köteles az állomány tagjának
szolgálati viszonyát, vagy a méltatlansági eljárást megszüntető határozatot hozni.
168/K. §
(1)	A tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülését
követő 5 napon belül zárt ülésen, többségi döntéssel javaslatot tesz a parancsnoknak a
méltatlanság vagy hiányának megállapítására. A javaslatot a 168/J. § (2) bekezdés szerint
jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a
parancsnok határozat meghozatalával dönt a méltatlansági eljárás vagy a szolgálati viszony
megszüntetéséről. A parancsnok nincs kötve a méltatlansági bizottság javaslatához.
(2)	Tábornok esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a miniszter a méltatlanság megállapítása esetén az 56/B. §-nak megfelelően
jár el.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Honvéd
Vezérkar főnöke vagy a miniszter az eljárást magához vonta. A méltatlanság megállapítása
esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntés kézhezvételét követő 5 napon belül a
szolgálati viszonyt határozattal megszünteti.
168/L. §
(1)	Az állomány tagja szolgálati panaszban kifogásolhatja a méltatlansági eljárást, és
az abban hozott döntés jogszerűségét. A méltatlansági eljárás elrendelése, felfüggesztése,
valamint a méltatlansági bizottság javaslata csak a határozattal szemben benyújtott szolgálati
panaszban sérelmezhető. A szolgálati panasz benyújtásának a szolgálati viszony
megszüntetésre nincs halasztó hatálya.
(2)	A tábornokok esetén e szabályokat az 56/B. §-ra figyelemmel kell alkalmazni. ”
43.	§
A Hjt. 183. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Honvédséggel szembeni kárigény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések
alkalmazása során az állomány tagján túl károsultnak minősül az állomány tagját ért kár miatt
kárigényt érvényesítő közeli hozzátartozó is.”
44.	§
A Hjt. 185. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Honvédség csak vétkessége esetén felel
a)	az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán
keletkezett kárért,
25
b)	az igazgatási, a személyügyi, a szervezési és a belső szabályozási tevékenység során
okozott kárért, és
c)	a kötelezően elrendelt sporttevékenység kivételével az állomány tagjának
sporttevékenységből eredő káráért.”
45.	§
A Hjt. 191. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni:)
„ c) azt a pénzösszeget,
ca)	amelyet a károsult a munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben
elvárhatóan megkereshetett volna,
cb)	amelyhez a károsult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
cc)	amelyhez a károsult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott
hozzá, és
cd)	amelyhez a károsult a Honvédség által, a javára megkötött biztosítás révén jut.”
46.	§
A Hjt. 192. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a károsult lényeges
körülményeiben, a károsult, a Honvédség képviseletében a 197. § (2) bekezdés szerinti szerv,
és - a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító a megállapított
kártérítés módosítását kérheti.”
47.	§
A Hjt. 196. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához
nyújthatja be. Abban az esetben, ha a károsult az állomány tagjának közeli hozzátartozója, a
kártérítési kérelmét a 197. § (2) bekezdés szerinti szervhez nyújthatja be.”
48.	§
A Hjt. a következő 221/A. §-sal egészül ki:
„221/A. § A 7/A. § alkalmazása esetén
a)	az állomány tagja jogorvoslati jogával kizárólag a határozattal szemben élhet,
b)	döntést hozó elöljárónak a munkáltatói jogkör gyakorlója minősül,
c)	a szolgálati panaszt a döntést hozó elöljárónak címezve a személyügyi szervhez kell
benyújtani,
d)	az ügyintézési határidő a szolgálati panasz személyügyi szervhez érkezésével
kezdődik, és
26
e)	a 217. § (2) bekezdés szerinti egy éves határidőt a határozat meghozatalának
időpontjától kell számítani.”
49.	§
A Hjt. a következő XVI/A. Fejezettel egészül ki.
„XVI/A. Fejezet
A HONVÉD TISZTJELÖLTEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
229/A. §
(1)	A tisztjelölti szolgálati viszony a Honvédség és a honvéd tisztjelölt között létrejött
sajátos szolgálati jogviszony, melyben mindkét felet e törvényben, más jogszabályokban és az
ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.
(2)	A tisztjelölti szolgálati viszonyra e törvény más Fejezetének rendelkezéseit akkor
kell alkalmazni, ha azt e Fejezet kifejezetten elrendeli.
229/B. §
(1)	A tisztjelölti szolgálati viszony létesítésének és megszüntetésének munkáltatói
jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja. A munkáltatói jogkörök gyakorlásának
rendjét miniszteri rendelet tartalmazza. A munkáltatói jogkörök gyakorlására a 7/A. §
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy tisztjelölti állományba
történő felvétele az ösztöndíjszerződés megkötésével történik. Honvédtiszti alapképzésben
ösztöndíjszerződés megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható
fenn. Az ösztöndíjszerződést, és annak módosítását írásba kell foglalni.
(3)	Nem köthető ösztöndíjszerződés azzal, akinek ösztöndíjas hallgatói jogviszonya
vagy tisztjelölti szolgálati viszonya kizárás fenyítés jogerős kiszabásával, lemondással,
tanulmányi kötelezettség önhibából történő elmulasztása miatt, vagy méltatlanság jogerős
megállapításával szűnt meg.
229/C. §
(1)	A honvéd tisztjelölt a beiratkozást követő egy félév időtartamban katonai
alapfelkészítésen vesz részt. A katonai alapfelkészítés megkezdése előtt a honvéd tisztjelölt
a tényleges állomány tagjaként a Hvt. szerinti honvéd-esküt tesz.
(2)	Az ösztöndíjszerződésben a katonai alapfelkészítés idejére próbaidőt kell kikötni.
A próbaidő alatt le kell folytatni a honvéd tisztjelölt nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(3)	A próbaidő alatt a tisztjelölti szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül,
azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti szolgálati
viszonyát annak, aki a katonai alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti, vagy a miniszteri
rendeletben meghatározott nemzetbiztonsági követelményeknek nem felel meg.
27
(4)	Korábban folytatott tanulmányok elismerésével megkötött ösztöndíjszerződésben
-	amennyiben a honvéd tisztjelölt ismételt katonai alapfelkészítésére nem kerül sor - a (2)
bekezdés alkalmazásával legalább 3 legfeljebb 6 hónap próbaidőt kell kikötni. A próbaidő
alatt a tisztjelölti jogviszony megszüntetésére a (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
229/D. §
(1)	A tisztjelölti szolgálati viszony közös megegyezéssel vagy egyoldalúan
megszüntethető, valamint megszűnik a törvény erejénél fogva az e Fejezetben meghatározott
esetekben, továbbá a 229/C. § (3) és (4) bekezdése, és az 56. § g) pontja alapján. A
méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak jogerős befejezését követő 30 napon belül a (3) és
(5)	bekezdés alapján a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonya nem szüntethető meg.
(2)	A tisztjelölti szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére
az 57. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A közös megegyezésnek tartalmaznia kell, hogy a
honvéd tisztjelöltet megtérítési kötelezettség terheli-e. Közös megegyezésnek minősül az is,
ha a 229/E. § (1) bekezdés szerinti engedélyt a Honvéd Vezérkar főnöke megadja.
Amennyiben a Honvéd Vezérkar főnöke az engedélyt nem adja meg, azonban az érintett a
tisztjelölti szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani, a (3) bekezdés rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(3)	A honvéd tisztjelölt egyoldalú írásbeli nyilatkozattal a tisztjelölti szolgálati
viszonyát megszüntetheti, kivéve az 58. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt
időszakokat.
(4)	A Honvéd Vezérkar főnöke egyoldalú írásbeli nyilatkozattal a tisztjelölti
szolgálati viszonyt megszünteti, ha
a)	a honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonyra az 59. § (6) bekezdése szerint
méltatlan,
b)	a honvéd tisztjelölttel szemben kizárás fenyítés jogerősen kiszabásra kerül,
c)	a honvéd tisztjelölt határidőben önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben
szakirányának megfelelően előírt gépjármű-vezetői engedély megszerzésének, vagy a nyelvi
követelményeknek,
d)	a honvéd tisztjelölt által katonai szocializáció szempontjából lényeges követelmények
teljesítése nem érik el a Honvédség által meghatározott követelményszintet, vagy
e)	nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált.
(5)	A törvény erejénél fogva szűnik meg a tisztjelölti szolgálati viszony
a)	az eskü letételének megtagadása esetén,
b)	a magyar állampolgárság elvesztése esetén,
c)	a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, kivéve ha a hallgatói jogviszony a
felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján szűnik meg,
d)	az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása esetén,
e)	a más állam állampolgárságának megszerzése esetén, ha a további állampolgárság
megszerzésére a honvéd tisztjelölt közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor,
vagy
f)	a tiszti, és az altiszti állományba vétellel.
(6)	A tisztjelölti szolgálati viszony
28
a)	a 229/C. § (3) bekezdése esetén a jognyilatkozat közlésének napján,
b)	az 56. § g) pontja esetén a halál bekövetkezésének napján,
c)	a (2) bekezdés esetén a felek által meghatározott időpontban,
d)	a (3) bekezdés esetén - ha a felek rövidebb határidőben nem állapodnak meg - a
nyilatkozat benyújtását követő 30. napon,
e)	a (4) bekezdés a), c), d) és e) pontja és az (5) bekezdés a), b), d) és e) pontja esetén a
törvényi feltétel megállapításának napján,
f)	a (4) bekezdés b) pontja esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,
vagy
g)	az (5) bekezdés f) pontja esetén a tiszti, és az altiszti állományba vételt megelőző
napon
szűnik meg. A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg az ösztöndíjszerződés
hatályát veszti.
(7)	A tisztjelölti szolgálati viszony (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén az 59. §
(7)	és (8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
229/E. §
(1)	A honvéd tisztjelölt kérelmére a Honvéd Vezérkar főnöke a szolgálat érdekére,
vagy a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel miniszteri
rendeletben meghatározottak szerint, meghatározott szolgálati beosztások vonatkozásában
engedélyezheti az altiszti, vagy a legénységi állományba vételt, továbbá azt, hogy a honvéd
tisztjelölt tanulmányait honvéd altiszt-jelöltként folytathassa.
(2)	Amennyiben a tisztjelölti szolgálati viszony a honvéd tisztjelölt érdekkörében
felmerült okból szűnik meg, a honvéd tisztjelölt a képzés költségeit a miniszteri rendeletben
meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti
szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.
(3)	A tiszti állományba vétel a Honvéd Vezérkar főnök döntésének megfelelően a
szolgálat érdekében hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesítésével történhet. A
honvéd tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés
kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Honvédségnél szolgálatot teljesíteni. A
szolgálati viszony megszűnése esetén a megtérítési kötelezettségre a 66. § rendelkezéseit kell
alkalmazni.
229/F. §
(1)	A honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonya fennállása alatt a Honvédség
erre kijelölt, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai
szervezetnél, az MH Ludovika Zászlóaljnál (a továbbiakban: Zászlóalj) rendszeresített
beosztásban rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot.
(2)	A katonai érintkezés során a honvéd tisztjelöltet az alapfelkészítést követően az
első évfolyamon őrmesteri, a másodikon törzsőrmesteri, a harmadikon főtörzsőrmesteri, a
negyedik évfolyamon zászlósi rendfokozathoz kapcsolódó, a szolgálati szabályzatban
rögzített kötelességek terhelik, és - ide nem értve a járandóságokat - jogok illetik meg.
29
(3)	A honvéd tisztjelölt beosztásából - tanulmányok folytatásától való eltiltás nélkül -
legfeljebb a büntető-, a fegyelmi-, és a méltatlansági eljárás jogerős befejezéséig akkor
függeszthető fel, ha a szolgálati helytől távoltartása az általa elkövetett cselekmény súlya
vagy jellege miatt indokolt. Ilyennek minősül különösen, ha
a)	168. § alkalmazását megalapozó körülmények állnak fenn,
b)	fegyelmi eljárás során előreláthatóan kizárás fenyítés kiszabása szükséges, vagy
c)	vele szemben méltatlansági eljárás indult, amelyben a terhére rótt cselekményt
beismerte vagy tetten érték.
(4)	Ha beosztásból történő felfüggesztés indoka a (3) bekezdésben meghatározott
eljárás befejezése előtt megszűnt - a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg - a honvéd
tisztjelöltet beosztásába vissza kell helyezni.
229/G. §
(1)	A Zászlóalj beosztásában történő szolgálatteljesítés kiképzési időnek minősül,
melyet úgy kell megállapítani, hogy az a honvéd tisztjelölt tanulmányi kötelezettségeinek
teljesítését ne veszélyeztesse. A kiképzési időn belül a honvéd tisztjelölt napirendjét az
állományilletékes parancsnok határozza meg.
(2)	A honvéd tisztjelölt a katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott
szolgálati feladat ellátására vezényelhető, továbbá rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki
gyakorló feladatok ellátására kijelölhető.
(3)	A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonyának a felsőoktatásról szóló törvény
szerinti szünetelése a tisztjelölti szolgálati viszonyának fennállását nem érinti. A honvéd
tisztjelölt kérheti a Honvéd Vezérkar főnökétől, hogy a hallgatói jogviszonya
szüneteltetésével egyidejűleg a tisztjelölti szolgálati viszony szünetelését különös méltánylást
érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezze.
229/H. §
(1)	Ha a honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszonyából, illetve a hallgatói
jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A
fegyelmi felelősségre a XII. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni. A 135. § (1) bekezdés d)-h) pont, a 136. §, 144. § (1) bekezdés, a 149. és 150. §,
valamint a 165-167. § nem alkalmazhatók. A fegyelmi eljárás lefolytatásának e törvényben
nem szabályozott kérdéseiben az NKE fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2)	Honvéd tisztjelölttel szemben kiszabható fenyítések körét a 135. § (1) bekezdés a)-
c)	pontja és a felsőoktatásról szóló törvény határozza meg azzal, hogy a honvéd tisztjelölt
tekintetében a tanulmányok folytatásától való eltiltás nem alkalmazható, valamint
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása helyett az ösztöndíj
csökkenthető legfeljebb öt hónapra 10-50 százalékkal. A fegyelmi eljárás megindítását és a
fenyítés kiszabását a honvéd tisztjelölt tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja.
(3)	A fegyelmi jogkört a 137. § (6) bekezdése, a 140. § (2) bekezdése kivételével az
állományilletékes parancsnok gyakorolja. Ha a fegyelemsértést a honvéd tisztjelölt és az
állomány tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására és fenyítés
30
kiszabására az az elöljáró parancsnok jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi
elkövetőre kiterjed. A kizárás fenyítés kiszabására a Honvéd Vezérkar főnöke jogosult.
(4)	Ha a fegyelmi jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja, vizsgálóként a
Zászlóalj tiszti állományának tagját kell kijelölni. Más esetben az elöljáró parancsnok az
alárendeltségébe tartozó szervezetek állományába tartozó személyt jelöl ki.
(5)	A honvéd tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói érdekképviselet is eljárhat.
(6)	A felfüggesztett fegyelmi eljárást folytatni lehet, ha előreláthatóan kizárás fenyítés
kiszabása szükséges.
229/I. §
(1)	A méltatlansági eljárásra e Fejezet és a XII/A. Fejezet tiszti állományra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A honvéd tisztjelölttel szemben a méltatlansági eljárást az állományilletékes
parancsnok rendeli el, amennyiben a honvéd tisztjelölt által elkövetett cselekmény alkalmas
lehet az 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanság megállapítására.
(3)	A bizottság elnökét és a tagjait az állományilletékes parancsnok jelöli ki úgy,
hogy a bizottság egyik tagja a Zászlóalj tiszti állományának tagja.
229/J. §
(1)	A honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszonyából, illetve a hallgatói
jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegésével okozott kárért kártérítési
felelősséggel tartozik. A Honvédség vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a
kárért, amely a honvéd tisztjelöltnek a tisztjelölti szolgálati viszonyával összefüggésben
keletkezett.
(2)	A honvéd tisztjelölt és a Honvédség kártérítési felelősségére a XIII. Fejezet
rendelkezéseit kell alkalmazni.
229/K. §
(1)	A honvéd tisztjelölt - a 229/L. § (1) bekezdés kivételével - havonta ösztöndíjra
jogosult.
(2)	Az ösztöndíj alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, tanulmányi pótlékból,
valamint egyéb pótlékokból áll. Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíj elemekre
meghatározott szorzószámok és az illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak
esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, tanulmányi pótlék összegét
időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni.
(3)	Az alapösztöndíj szorzószáma havonta:
a) szakaszparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetében:	0,60
b) rajparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetében:	0,55
c) az a) és b) pontokba nem tartozók esetében:	0,50
31
(4) Az alapösztöndíj-kiegészítés szorzószáma havonta az egyes kiképzési vagy
tanulmányi szemeszterek alapján:
a) I. szemeszter (katonai alapfelkészítés):	0,25
b) II. szemeszter:	0,26
c) III. szemeszter:	0,27
d) IV. szemeszter:	0,28
e) V. szemeszter:	0,29
f) VI. szemeszter:	0,30
g) VII. szemeszter:	0,31
h) VIII. szemeszter:	0,32
(5)	Az egyes időszakokra megállapított alapösztöndíj-kiegészítés a következő
időszak első napját megelőző napig, a VIII. szemeszter esetén pedig a honvéd tisztjelölt
jogviszony megszűnése napjáig jár.
(6) A honvéd tisztjelölt az előző szemeszter tanulmányi eredménye alapján
tanulmányi pótlékra jogosult, amelynek szorzószáma havonta a korrigált kreditindex
alapján:
a) 3,50 és alatta:		nem jár
b) 3,51-4,00 között		0,10
c) 4,01-4,50 között		0,15
d) 4,51-5,00 között		0,20
e) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott legmagasabb követelményeknek megfelelők esetében:		0,40
(7)	Az egyéb pótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a következők:
a)	a repülési pótlék - az éves repülési tervben meghatározott repülési feladatok 100
százalékos teljesítése esetén - évente 25-100 százalék;
b)	ejtőernyős-ugrási pótlék az ugrások számától függően ugrásonként 2-5 százalék;
c)	katasztrófavédelmi pótlék naponta 5,8 százalék
(8)	Az ösztöndíj folyósítására a 115. és a 116. §-okat megfelelően alkalmazni kell.
229/L. §
(1)	Nem jogosult ösztöndíjra a honvéd tisztjelölt, ha a tisztjelölti szolgálati viszonya
szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.
(2)	A beosztásból történő felfüggesztés idejére az ösztöndíj folyósítását legfeljebb
annak 50 százalékáig fel kell függeszteni azzal, hogy ha az eljárás felelősség megállapítása
nélkül kerül megszüntetésre, az ösztöndíjat kamataival utólag ki kell fizetni.
229/M. §
(1)	A honvéd tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint térítésmentes
természetbeni ellátásként élelmezési, ruházati ellátásra, elhelyezésre és tanszertámogatásra,
ezen túlmenően költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
32
(2)	Szolgálati kiküldetés esetén a honvéd tisztjelöltet a hivatásos katonának a
jogszabály szerint járó napidíj 50 százaléka illeti meg.
(3)	Ha a honvéd tisztjelölt külföldön teljesít feladatot vagy tanulmányokat folytat,
hazai ösztöndíján felül devizaellátmányra, külföldi napidíjra és költségtérítésekre külön
jogszabályban meghatározottak szerint jogosult. Ettől eltérően a pályázati forrásból
finanszírozott külföldi tanulmányok esetén a honvéd tisztjelölt a hazai ösztöndíjára jogosult,
továbbá részére a kiküldő a rendelkezésére álló pályázati forrás terhére további juttatásokat
állapíthat meg.
229/N. §
(1)	Kegyeleti gondoskodás keretében a honvéd tisztjelölt tekintetében a 237. § (1)-
(4)	és a (6) bekezdést, a 238. és a 239. § alkalmazni kell.
(2)	A honvéd tisztjelölt egészségügyi ellátását a tisztjelölti szolgálati viszony
fennállása alatti megbetegedés vagy baleset esetén a Honvédség egészségügyi szolgálata
biztosítja.
(3)	A honvéd tisztjelölt részére szolgálati kötelmekkel összefüggő halála, balesete
vagy betegsége esetén a 229/J. § alapján a Honvédség kártérítési felelősséggel tartozik.
(4)	A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség megállapítás
tekintetében a 201. §-t kell alkalmazni.
229/O. §
A honvéd tisztjelölt az adott feladat kiemelkedő teljesítéséért vagy a feladatok
hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésben részesíthető:
a)	pénzjutalom,
b)	a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap, vagy
c)	kitüntetés.
229/P. §
A honvéd tisztjelölt a XV. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően kérelmet, szolgálati
panaszt nyújthat be, fellebbezéssel élhet, és bírósághoz fordulhat.”
50.	§
A Hjt. a következő XVI/B. Fejezettel egészül ki:
„XVI/B. Fejezet
A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
229/R. §
(1)	Az altiszt-jelölti szolgálati viszony a Honvédség és a honvéd altiszt-jelölt között
létrejött sajátos szolgálati jogviszony, melyben mindkét felet e törvényben, más
33
jogszabályokban és az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és
jogosultságok illetik meg.
(2)	Altiszt-jelölti szolgálati viszony azzal a katonai szakképzésre felvételt nyert 18.
életévét betöltött, de a felvétel évében 23. évet be nem töltött, cselekvőképes, állandó belföldi
lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, magyar állampolgársággal rendelkező, büntetlen
előéletű személlyel létesíthető, aki a külön jogszabályban előírt nemzetbiztonsági, egészségi,
pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel, továbbá
ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy a szakképzés idejére a tanulói jogviszonya mellett a
Honvédséggel altiszt-jelölti szolgálati viszonyt létesít, és tart fenn.
(3)	Az altiszt-jelölti szolgálati viszonnyal kapcsolatos miniszteri rendeletben
meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket a Honvédség hadrendjébe tartozó, a
katonai szakképzésre kijelölt szervezet parancsnoka gyakorolja. Az intézményvezetői
megbízás nemzeti köznevelési törvényben meghatározott feltételeinek - amennyiben ennek az
állományilletékes parancsnok nem felel meg - a szakképzésért felelős helyettes kell, hogy
megfeleljen. Ebben az esetben a szakképzésért felelős helyettes gyakorolja a honvéd altiszt-
jelölt tanulói jogviszonyával kapcsolatos jogköröket. A katonai szakképzésre kijelölt
szervezet nevében az „iskola” kifejezést nem kell szerepeltetni.
229/S. §
(1)	A 229/C. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a katonai alapfelkészítés 3
hónap, és az ösztöndíjszerződésben próbaidőt erre az időtartamra kell kikötni.
(2)	A Honvéd Vezérkar főnöke egyoldalú írásbeli nyilatkozattal megszünteti az
altiszt-jelölti szolgálati viszonyt, ha a honvéd altiszt-jelölt körülményeiben olyan változás állt
be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági
követelményeknek. Ebben az esetén az altiszt-jelölti szolgálati viszony a törvényi feltétel
megállapításának napján szűnik meg.
(3)	A törvény erejénél fogva szűnik meg az altiszt-jelölti szolgálati viszony
a)	a tanulói jogviszony megszűnésének napján
b)	ha a honvéd altiszt-jelölt a tanulmányi kötelezettségét a jogszabályokban vagy a
katonai szakképzést folytató szervezet szervezeti és működési szabályzatában megengedett
mértéket meghaladóan nem teljesítette;
c)	a sikertelen szakmai vizsga esetén az első szakmai vizsgaidőszak utolsó vizsganapján.
229/T. §
(1)	A honvéd altiszt-jelölt a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével, az altiszt-
jelölti szolgálati viszonyának fenntartása mellett az első félév végéig, legfeljebb egyszer
ágazatot, illetve szakirányt válthat. A honvéd altiszt-jelölt külföldön tanulmányokat a
Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével folytathat, vendégtanulói jogviszonyt a Honvéd
Vezérkar főnökének előzetes engedélyével létesíthet.
(2)	A honvéd altiszt-jelölt köteles különösen
a)	részt venni a Hvt. 36. § (1) bekezdés a)-f) pontja és (2) bekezdése szerinti feladatok
ellátásában,
34
b)	a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben, és a
tanórán kívüli katonai felkészítésen, tanulmányi kötelezettségét teljesíteni,
c)	őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, katonai rendészeti szolgálatot, valamint
díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,
d)	kijelölés alapján alegységparancsnoki feladatokat ellátni,
e)	megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején egyéb katonai feladat
ellátására,
f)	közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában,
g)	a Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt feladatokat ellátni,
h)	a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani, és
i)	óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott haditechnikai eszközöket és felszerelési
tárgyakat.
(3)	Az (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szolgálati feladat ellátására a
honvéd altiszt-jelölt vezényelhető. E feladatok végrehajtásának ideje alatt, igazoltnak kell
tekinteni a tanulmányi kötelezettségektől való távolmaradást, és biztosítani kell a tanulmányi
kötelezettség utólagos teljesítésének lehetőségét.
229/U. §
(1)	A honvéd altiszt-jelölt - a 229/L. § (1) bekezdése kivételével - havonta ösztöndíjra
jogosult.
(2) Az alapösztöndíj szorzószáma havonta:
a) szakaszrangidős altiszti feladatok ellátására kijelöltek esetében:	0,40
b) rajparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetében:	0,35
c) az a) és b) pontokba nem tartozók esetében:	0,30
(3) Az alapösztöndíj-kiegészítés szorzószáma havonta az egyes tanulmányi félévek
időszakai alapján:
a) 13/1. félév		0,20
b) 13/2. félév		0,22
c) 14/1. félév		0,24
d) 14/2. félév		0,26
(4)	Az egyes időszakokra megállapított alapösztöndíj-kiegészítés a következő időszak
első napját megelőző napig, a 14/2. félév esetén pedig az altiszt-jelölt szolgálati viszony
megszűnése napjáig jár.
(5)	A honvéd altiszt-jelölt az előző félév tanulmányi eredménye alapján tanulmányi
pótlékra jogosult, amelynek szorzószáma havonta:
a) 3,50 és alatta:		nem jár
b) 3,51-4,00 között		0,10
c) 4,01-4,50 között		0,15
d) 4,51-5,00 között		0,20
e) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott legmagasabb követelményeknek megfelelők esetében:		0,40
35
(6)	Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a honvéd altiszt-jelölt az
illetményalap 5,8 százalékában meghatározott katasztrófavédelmi pótlékra lehet jogosult.
229/V. §
Ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik, az altiszt-jelölti szolgálati viszonyra a
tisztjelölti szolgálati viszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a
XVI/A. Fejezet rendelkezése
a)	honvéd tisztjelöltet említ azon a honvéd altiszt-jelöltet,
b)	tisztjelölti szolgálati viszonyt említ azon az altiszt-jelölti szolgálati viszonyt,
c)	tisztjelölti állományba vételt említ azon az altiszt-jelölti állományba vételt,
d)	tiszti állományt említ azon az altiszti állományt,
e)	honvédtiszti alapképzést említ azon a katonai szakképzést,
f)	hallgatói jogviszonyt említ azon a tanulói jogviszonyt,
g)	felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet említ azon a szakképzettséget igazoló
bizonyítványt,
h)	Zászlóaljat említ azon a katonai szakképzést folytató szervezetet, és
i)	felsőoktatásról szóló törvényt említ azon köznevelésről és a szakképzésről szóló
törvényt
kell érteni.”
51.	§
A Hjt. a következő 239/B. §-sal egészül ki:
„239/B. § A 237. § szerint hősi halottá nyilvánított személy után folyósításra kerülő
özvegyi nyugdíjat, árvaellátást, és szülői nyugdíjat úgy kell megállapítani, hogy a Tny. tv. 50.
§-ában, 56. §-ában, és 59. §-ában meghatározottak szerint megállapított összeget annak 50
százalékával ki kell egészíteni. A kiegészítés az éves költségvetésben a miniszter által vezetett
minisztérium fejezet részére jóváhagyott összeget terheli.”
52.	§
A Hjt. XIX. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„XIX. Fejezet
A KNBSZ ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
240.	§
A KNBSZ állományára e törvény rendelkezéseit, az e Fejezetben foglalt eltérésekkel,
valamint a rájuk vonatkozó külön törvény előírásaival együtt kell alkalmazni.
A szolgálati jogviszony jellege
241.	§
(1)	A KNBSZ állományába tartozás olyan sajátos szolgálati viszony, amely - a (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel - a Honvédség hivatásos állományának tagja és a
36
KNBSZ között jön létre. A főigazgató munkáltatói jogköreit miniszteri rendelet határozza
meg.
(2)	Szolgálati viszony a miniszter jóváhagyásával akkor hozható létre olyan
személlyel, aki nem tagja a Honvédség hivatásos állományának, ha a nemzetbiztonsági feladat
végrehajtása érdekében történő foglalkoztatás kizárólag fedőintézmény keretében valósul
meg.
(3)	A KNBSZ tagjának a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya - a lemondás
kivételével - csak akkor szüntethető meg, ha a KNBSZ-el fennálló jogviszonya megszűnik.
242.	§
(1)	A KNBSZ állományának tagja nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt
létesítve is elláthatja.
(2)	A KNBSZ főigazgatója a hivatásos állomány tagját fedőbeosztásba helyezheti. A
KNBSZ fedőbeosztást ellátó tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni,
előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályok
az irányadók.
(3)	A KNBSZ fedőintézményben végzett feladatait befejező tagjára - amennyiben
számára rendfokozatának megfelelő más beosztás nem biztosítható - a 48. § (1) bekezdés b)
pontjában foglaltak alkalmazhatók.
Az alapvető jogok korlátozása
243.	§
(1)	A KNBSZ állományának tagja
a)	a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenési szándékát
köteles a főigazgatónak írásban bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja;
b)	a külföldre utazásának tervezett időpontját, útvonalát, az utazás célját, útitársait,
külföldi tartózkodási helyét, hazatérésének várható időpontját - az utazás megkezdését
megelőzően legalább 10 nappal - szolgálati elöljárójának köteles írásban bejelenteni. A
NATO és az EU tagállamaiba utazást ettől eltérően, legkésőbb az utazás megkezdését
megelőző napon kell szolgálati elöljárójának írásban bejelenteni. A főigazgató a külföldre
utazást szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből megtilthatja, illetve korlátozhatja.
Rendkívül indokolt esetben a fenti határidőktől el lehet térni;
c)	köteles a főigazgatónak írásban bejelenteni
ca)	külföldi állampolgárral vagy külföldi állampolgársággal is rendelkező személlyel
létesített, fenntartott kapcsolatát,
cb)	a vele egy lakó-, illetve tartózkodási helyen együtt élő személyek tekintetében
beállott változást,
cc)	valamennyi hazai, vagy külföldi pénzintézetnél vezetett számláját,
cd)	egy millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan, vagy ingóság
megszerzését, és
ce)	a biztonsági helyzetét befolyásoló egyéb körülményeket, azok megváltozását.
37
(2)	A KNBSZ állományának tagja - az elöljáró parancsnok által elrendelt időszakban
-	köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.
Az érdek-képviseleti szervek és az érdekvédelem
244.	§
(1)	A KNBSZ állományának tagjai szolgálati, szociális és életkörülményeikkel
kapcsolatos érdekeik védelmére érdek-képviseleti szervet hozhatnak létre, ha az állomány
egyharmada alapító tagként az érdek-képviseleti szerv megalapítását kimondja.
(2)	Az érdek-képviseleti szerv nemzetközi és hazai érdek-képviseleti szövetséghez
nem csatlakozhat. Az érdek-képviseleti szerv a KNBSZ állományát a KNBSZ-el szemben
bíróság vagy más hatóság előtt nem képviselheti. Az érdek-képviseleti szerv tevékenysége
nem irányulhat a KNBSZ rendeltetésszerű feladatainak, valamint az elöljárói jogkör
gyakorlása ellen.
(3)	Az (1) bekezdés alapján létrejövő érdek-képviseleti szerven kívül más érdek-
képviseleti szerv a KNBSZ-nél nem működhet, azokhoz a KNBSZ állományának tagja nem
csatlakozhat.
245.	§
Az érdek-képviseleti szervet véleményezési jog illeti meg a KNBSZ költségvetésében
előirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és szociális juttatásokkal,
lakásgazdálkodással, egészségügyi ellátással, illetőleg a szolgálati és munkakörülményekkel
összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.
A szolgálati viszony létesítésének és fenntartásának feltételei
246.	§
(1)	A KNBSZ-nál szolgálati viszony azzal létesíthető és tartható fenn
a)	aki vállalja a titoktartási kötelezettséget,
b)	akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése
előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,
c)	aki elfogadja egyes alkotmányos alapjogainak e törvény szerinti korlátozását,
d)	aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes
ellátását tudta és beleegyezése nélkül - törvényben meghatározott szerveknél és módon -
ellenőrizhetik,
e)	akinek a külön törvényben meghatározott legmagasabb szintű nemzetbiztonsági
ellenőrzése kockázatmentes szakvéleménnyel zárul,
f)	aki a poligráfos vizsgálaton történő részvételt vállalja, és
g)	írásban hozzájárul az 5. számú mellékletben meghatározott személyes adatai
kezeléséhez.
(2)	A szolgálati viszony fennállása alatt a KNBSZ az (1) bekezdésben meghatározott
adatokat, a feltételeknek való megfelelést bármikor ellenőrizheti, és elrendelheti a poligráfos
vizsgálatot. A poligráfos vizsgálatot csak felvételi eljárás, külön törvény szerinti belső
biztonsági és bűnmegelőzési feladatok, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása
38
során lehet elrendelni. A poligráfos vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel
kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.
(3)	A KNBSZ-hoz történő kinevezési okmány a 43. § (4) bekezdésében foglaltaktól
eltérhet. A KNBSZ állományának tagjára a XII/A. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.
A főigazgató további alkalmassági, valamint az egyes beosztásokhoz tartozó részletes
követelményeket határozhat meg.
(4)	Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a KNBSZ
esetében a KNBSZ oktatási intézményét és a nemzetbiztonsági képzéseket is érteni kell.
247.	§
(1)	A 41. § (2) bekezdés a), c), e), f) pontjában meghatározottakon túl nem létesíthető
szolgálati viszony azzal,
a)	aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi
felelősségét jogerős ítéletben megállapította,
aa)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
ab)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ac)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy
részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ad)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén
a mentesítés beálltától számított öt évig,
ae)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
af)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ag)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén
a mentesítés beálltától számított három évig,
b)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a
kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
c)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak
meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
d)	korábbi szolgálati viszonya a (6) bekezdés alapján szűnt meg, vagy
e)	akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig.
(2)	Az (1) bekezdés ac)-ag) és az c) pontban foglalt kizáró októl a munkáltatói jogkör
gyakorlója eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag katonai bűncselekmény miatt került sor. A
hivatásos állomány tagjának vagy a jelentkezőnek a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez
csatolni kell a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának 7. számú melléklet szerinti
nyilatkozatát, valamint a 8. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. A kifogástalan életvitel
ellenőrzésének lefolytatásához a 9. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.
(3)	Az életvitel nem kifogástalan, ha
a)	a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező esetében fennállnak az (1) bekezdésében
meghatározottak, vagy
39
b)	a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem alkalmas - különös tekintettel a
szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi
viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel
fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására.
(4)	A hivatásos állomány tagját az ellenőrzés megkezdéséről, befejezéséről
tájékoztatni nem kell, az elvégzett vizsgálat eredményét közölni kell vele. Ha nem létesül
szolgálati viszony, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, vagy
kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan
életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - az ellenőrzés befejezésétől
számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.
(5)	A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel ellenőrzését a miniszter
által meghatározott gyakorisággal - legfeljebb azonban évente - kell végrehajtani. Soron
kívüli ellenőrzésre akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének
kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre lehet
következtetni.
(6)	A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell
szüntetni, ha a szolgálatra alkalmatlanná vált, mert
a)	nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy
b)	a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben
nem tette meg.
(7)	A (6) bekezdés esetén a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát
felmentési idő nélkül kell megszüntetni, és a hivatásos állomány tagja végkielégítésre nem
jogosult.
(8)	Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a (6) bekezdés a) pontja
alapján felmentéssel megszüntetik, a keletkezett iratok és adatok - a kifogástalan életvitel
ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - a szolgálati viszony megszűnését
követő 5. év december 31-ig kezelhetők.
Állományba tartozás és szolgálatteljesítés
248.	§
A KNBSZ állományának tagja - a 46. §-ban meghatározottakon túl - a külön
törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.
249.	§
(1)	A KNBSZ esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben
meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)	A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a munkáltatói jogkört gyakorló
elöljáró adhat felmentést. E jogkör nem ruházható át.
250. §
40
(1)	A KNBSZ állományának tagja a teljesítményértékelését és a minősítését bíróság
előtt nem támadhatja meg.
(2)	A KNBSZ-nél önálló előmeneteli bizottságok működnek.
251.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott pótlékokon felül a KNBSZ állományának tagját az
illetményalap százalékában meghatározva még akciószolgálati pótlék is megilleti, amelynek
mértéke óránként 0,5 százalék.
(2)	A KNBSZ állományának tagjának a külön törvényben meghatározottak szerint
titkosszolgálati pótlék jár.
Szolgálati panasz és fellebbezés
252.	§
(1)	Szolgálati panasz esetén a hivatásos állomány tagja képviseletében ügyvéd nem
járhat el.
(2)	A KNBSZ állományának tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó,
intézkedést tevő vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja el.
(3)	A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen, a KNBSZ
állományának tagja panaszával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz fordulhat. Ha a
sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, a (4) bekezdés szerint kell
eljárni.
(4)	A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott első fokú határozat, valamint a
nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos
állomány tagja panasszal, illetve fellebbezéssel a miniszterhez fordulhat.
Bírósági út
253.	§
A KNBSZ állományának tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor
fordulhat bírósághoz, ha a szolgálati viszonyra vonatkozó - az elöljáró mérlegelési jogkörébe
nem tartozó - döntést vagy intézkedést, vagy ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a
rendelkezésre álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.
Személyügyi nyilvántartás
254.	§
(1)	A KNBSZ állományáról az alap- és a központi személyügyi nyilvántartást a
KNBSZ vezeti. A KNBSZ a miniszter által vezetett központi nyilvántartás részére - a
miniszter által meghatározott adatokról - csak számszerű, összesített információk adására
kötelezett.
41
(2)	A központi nyilvántartásba a 228. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban
meghatározottakon túl betekinteni, onnan adatot átvenni a miniszter, valamint a miniszter
vagy a KNBSZ főigazgatója által meghatározott, a miniszter irányítási feladatai ellátását
segítő szervezetben, illetve a KNBSZ-nál dolgozó személyek jogosultak.
(3)	A KNBSZ személyügyi nyilvántartási rendjére a főigazgató saját hatáskörében
intézkedhet.”
53.	§
A Hjt. 267. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
„b) a 98. §-a, 102/A. §-a és a 103. § (1) bekezdés a) pontja a BUSINESSEUROPE, az
UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált
keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló
2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
54.	§
A Hjt. 269. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A sorkatonai szolgálat teljesítésével összefüggő balesetekkel, a sorkatonai
szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy azzal összefüggésben súlyosbodott betegségekkel
kapcsolatos kárigények elbírálására a sorkatonai szolgálatteljesítése alatt hatályos
jogszabályokat kell alkalmazni.
(2)	A 68. § (11) bekezdésének i) pont második fordulatát a 2010. január 1. és a 2010.
december 1. között meghosszabbított szerződésekre is alkalmazni kell, feltéve hogy az 2012.
január 1-jén is fennáll. Az érintett szerződéses katona 2012. február 29-ig nyújthatja be a
szerződés-hosszabbítási díj kifizetésére vonatkozó kérelmét. Ebben az esetben a szerződés-
hosszabbítási díjat a szerződés-hosszabbítást megelőzően letöltött szolgálati idő utolsó napján
számított távolléti díj alapján a kérelem benyújtását követő második havi illetménnyel együtt
kell kifizetni.
55.	§
A Hjt. 274. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„274. § Az állomány e törvény 2011. december 31-én hatályos 48. § (1) bekezdés h)
pontja szerint, vagy e törvény hatálybalépése előtt hatályos szabályok szerint ennek megfelelő
jogcímen rendelkezési állományban lévő tagja 2011. december 31-ét követően szakszervezeti
tisztségére tekintettel nem tartható rendelkezési állományban.”
56. §
42
A Hjt. a következő 277-280/A. §-sal egészül ki:
„277. § E törvénynek a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal
kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel módosított 46. § (7) bekezdését és a
84. § (2) bekezdésében meghatározott legénységi várakozási időket a 2011. december 31-e
után állományba vettek tekintetében kell alkalmazni. A 2011. december 31-én állományban
lévő szerződéses legénységi katonák várakozási idejére a 2011. december 31-én hatályos
szabályokat kell alkalmazni.
278.	§ E törvénynek a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal
kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel módosított 114. § (1) bekezdés u)
pontját a Honvéd Koronaőrség tagját megillető díszelgési pótlék tekintetében 2011. május 30-
tól kell alkalmazni.
279.	§ E törvénynek a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal
kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 7. és 8. számú
melléklete szerinti nyilatkozatokat a KNBSZ 2012. január 1-jén hivatásos állományban lévő
tagjának 2012. március 30-ig kell megtennie.
280.	§ (1) A honvéd tisztjelölt 2012. január 1-jén hatályos ösztöndíjszerződésének
azon elemeit, amelyek kizárólag az NKE létrejöttével kapcsolatban, vagy a Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.
törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi ...
törvény rendelkezéseire figyelemmel módosulnak, a Honvédség 2012. február 1-ig
egyoldalúan módosítja, és erről a honvéd tisztjelölt részére értesítést küld. Az
ösztöndíjszerződés más elemeinek módosítása közös megegyezéssel történhet.
(2)	2012. január 1-jén honvédtiszti alapképzésben részt vevő honvéd tisztjelölt esetén
a Zászlóalj 2012. január 31-ig felterjeszti a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása iránti
kérelmet. A kérelem alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzést 2012. március 15-ig el kell
rendelni.
280/A. § (1) E törvénynek a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal
kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított XVI/B. § Fejezetét a
2012/13. tanévtől kell alkalmazni. A 2012/13. évre vonatkozó középfokú felvételi tájékoztatót
e törvénynek megfelelően kell előkészíteni és közzétenni.
(2)	2012. január 1-jén katonai szakképzésben résztvevő honvéd tiszthelyettes-jelölt
jogállására a 2011. december 31-én hatályos jogszabályok és a 2012. január 1. előtt megkötött
tanulmányi szerződésben foglaltak az irányadók.”
57.	§
(1) A Hjt. 287. § (2) bekezdés a) pont af) alpont helyébe a következő rendelkezés
lép:
43
((Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének,
tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök
gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve)
„af) nyugállományúakra, a szolgálati járandóságban részesülőkre vonatkozó szabályokat,
a „Katonai nyugdíjas igazolvány” rendszeresítését,”
(2)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés a) pont ah) alpont helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének,
tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök
gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve)
„ah) a honvéd tisztjelöltekre, a honvéd altiszt-jelöltekre és a szolgálaton kívüliekre
vonatkozó szabályokat;”
(3)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„c) a katonai szolgálathoz, valamint az egyes beosztásokhoz kapcsolódó szakmai,
egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket, a szolgálati beosztások
betöltéséhez szükséges végzettségi, képzettségi, tanfolyami és idegennyelv-ismereti
követelményeket, a beosztások átminősítésének rendjét;”
(4)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„e) az illetmény, az ösztöndíj, a túlszolgálati díj, a végkielégítés, a leszerelési segély,
szerződés-hosszabbítási díj, szerződéskötési díj, a rendelkezésre állási díj, a jubileumi
jutalom, a külön juttatás, a szabadságmegváltás megállapításával, folyósításával, az
illetménypótlékok és a megbízási díj jogosultságával, megállapításával, kifizetésével,
valamint a toborzópénz, a szerződés-hosszabbítási díj, a szerződéskötési díj visszafizetésével
kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét;”
(5)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„g) a pihentetés, üdültetés rendjét, valamint a szociális és kegyeleti gondoskodással
kapcsolatos feladatokat;”
(6)	A Hjt. 287. § (2) bekezdés a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
44
„m) az állomány tagját megillető tanulmányi támogatás formáját és mértékét, az állomány
tagját, a honvéd tisztjelöltet és a honvéd altiszt-jelöltet terhelő megtérítési kötelezettség
mértékét, a visszakövetelés, a fizetési könnyítés szabályait,
n) a katona szocializáció szempontjából lényeges követelményeket, az elvárt
követelményszintet, a honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek értékelésének
szabályait.”
58.	§
(1)	A Hjt. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(2)	A Hjt. e törvény 2. melléklete szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.
(3)	A Hjt. e törvény 3. melléklete szerinti 8. számú melléklettel egészül ki.
(4)	A Hjt. e törvény 4. melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.
(5)	A Hjt. e törvény 5. melléklete szerinti 10. számú melléklettel egészül ki.
59.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1-jén lép
hatályba, és 2012. május 1-jén a hatályát veszti.
(2)	A 65. § (4) bekezdése 2012. január 2-án lép hatályba.
(3)	Az 53. § 2012. március 8-án lép hatályba.
60.	§
(1)	A Hjt.
a)	preambulumában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,
az „alkotmányos” szövegrész helyébe a „törvényes”
b)	1. § (5) bekezdésében az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004.
évi CV. törvényben” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről,
valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.
törvényben”
c)	2. § (3) bekezdésében a „többnemzeti katonai szervezeteknél” szövegrész helyébe a
„többnemzeti katonai szervezeteknél, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a
továbbiakban: NKE)”
d)	2. § (13) bekezdésében a „204. § (1) bekezdés l) pontjában” szövegrész helyébe a
„80. § t) pontjában”
e)	2. § (14) bekezdésében, 89. § (1) bekezdés c) pontjában az „a tiszthelyettesi”
szövegrész helyébe az „az altiszti”,
f)	2. § (15), (19), (38) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 41. § (3) bekezdésében,
107. § (1) bekezdésében, 126. § (4) bekezdés a) pontjában, 126. § (5) bekezdésében a
„tiszthelyettesi” szövegrész helyébe az „altiszti”
45
g)	2. § (15), (18), (38) bekezdésében, a 126. § (4) bekezdés b) pontjában és a 6. számú
melléklet „II. Besorolási osztály” című táblázatban a „honvéd” szövegrész helyébe a
„közkatona”
h)	2. § (32) bekezdés a) pontjában a „204. §-a (1) bekezdésének” szövegrész helyébe a
„80. §”
i)	2. § (32) bekezdés b) pontjában és 46. § (1) bekezdésében az „a Magyar
Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
j) 2. § (40) bekezdésében a „204. § (1) bekezdésének g) pontjában” szövegrész helyébe
a „80. § l) pontjában”
k) 14. § (3) bekezdés a) pontjában a „70. §-a (1) bekezdésének a), c) és f) pontjában”
szövegrész helyébe a „36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában”
l) 14. § (3) bekezdés b) pontjában a „70. §-a (1) bekezdésének b), d) és g)-h)
pontjában, valamint a Hvt. 121. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „36. § (1)
bekezdés c)-e) és g) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában, valamint a Hvt. 56. § (3)
bekezdésében”
m) 22. § (2) bekezdés a) pontjában a „pártpolitikai” szövegrész helyébe a „politikai”
n) 23. §-ban az „engedélyével” szövegrész helyébe az „előzetes írásbeli engedélyével”
o)	26. § (3) bekezdésében az „az országos parancsnok” szövegrész helyébe az „a
Honvéd Vezérkar főnöke”
p) 27. §-ban az „A szerződéses” szövegrész helyébe az „Az”
q) 30. § (1) bekezdésében a „művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a tanulás
és a tanítás szabadságához” szövegrész helyébe a „tudományos kutatás és művészeti alkotás
szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához”
r) 41. § (10) bekezdésében a „katonai nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész
helyébe a „Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ)”
s) 41. § (13) bekezdésében és a 47/A. § (2) bekezdésében az „önkéntes műveleti
tartalékos” szövegrész helyébe az „önkéntes tartalékos”
t) 41. § (14) bekezdésében a „szerződésben” szövegrész helyébe a „miniszteri
rendeletben”
u) 46. § (3) bekezdés d) pontjában, a 89. § (1) bekezdés a) pontjában és 287. § (2)
bekezdés b) pontjában a „katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál” szövegrész helyébe a
„KNBSZ-nél”
v) 47. § (4) bekezdésében az „a)-f)” szövegrész helyébe „a)-d)”
w) 48. § (1) bekezdés m) pontjában és a (7) bekezdésben az „59/B. §” szövegrész
helyébe „56/B. §”,
x) 48. § (2) bekezdésében az „Az” szövegrész helyébe az „A (3) bekezdésben foglalt
kivétellel az”
y) 54. § (1)-(3) bekezdésében az „a szerződéses” szövegrész helyébe az „az”
z) 59. § (5) bekezdésében a „, ha” szövegrész helyébe a „, ha rendelkezési állományban
nem tartható és”
szöveg lép.
(2)	A Hjt.
a)	61. § (1) bekezdés c) pontjában a „terhesség” szövegrész helyébe a „várandósság”,
b)	67. § (7) bekezdés a) pontjában a „nyugellátásra” szövegrész helyébe „szolgálati
járandóságra, nyugellátásra”
c)	70. § (1) bekezdés b) pontjában a „1992. évi LXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés”
szövegrész helyébe a „törvény”
d)	76. §-ban az „az országos parancsnok” szövegrész helyébe az „a Honvéd Vezérkar
főnöke”, az „Az országos parancsnok” szövegrész helyébe az „A Honvéd Vezérkar főnöke”,
46
e)	93. § (1) bekezdésében a „terhessége” szövegrész helyébe a „várandóssága”,
f)	102. § (1) bekezdésében a „terhes” szövegrész helyébe a „várandós”,
g)	114. § (1) és (3) bekezdésében a „%-ában” szövegrész helyébe a „százalékában”, a
„%” szövegrész helyébe „százalék”,
h)	114. § (1) bekezdés s) és t) pontjában és a 3. számú melléklet 5. pont 5.3. alpontjában
a „tiszthelyettes” szövegrész helyébe az „altiszt”
i)	138. § (3) bekezdésében a „tiszthelyettesre” szövegrész helyébe az „altisztre”
j) 139. § (1) bekezdésében az „Az országos parancsnokkal” szövegrész helyébe az „A
Honvéd Vezérkar főnökével, illetve a KNBSZ főigazgatójával”
k) 162. §-ban és a 198. § (4) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „30
napos jogvesztő határidőn”
l) 162/A. §-ban az „59/B. § (3) bekezdésének” szövegrész helyébe az „56/B. § (2)
bekezdésének”
m) 184. § (1) bekezdésében az „Az állomány tagjának” szövegrész helyébe az „A
károsultnak”
n) 223. § (1) bekezdésében az „- az 59/B. § és a 162/A. § szerinti esetek kivételével -”
szövegrész helyébe a „- ha e törvény eltérően nem rendelkezik -”
0)	287. § (2) bekezdés k) pontjában a „korlátozását;” szövegrész helyébe a
„korlátozását, ideértve a szolgálaton kívüliekre és a címzetes önkéntes tartalékosokra
vonatkozó szabályokat;”
p) 2. számú mellékletben a „tiszthelyettesek” szövegrész helyébe az „altisztek”
szöveg lép.
61. §
(1)	Hatályát veszti a Hjt.
a)	1. § (6) bekezdésében az „1997. évi LXVII.” szövegrész,
b)	2. § (7) bekezdésében az „és a (8)” szövegrész,
c)	2. § (8) és (9) bekezdése,
d)	41. § (1) bekezdésében a „de 47 évesnél nem idősebb,” szövegrész,
e)	45. § (6) bekezdése,
f)	46. § (3) bekezdés f) pontja,
g)	49. § (2) és (7) bekezdése,
h)	50. § (3) bekezdésében a „2. § (22) bekezdés szerinti” szövegrész
1)	59. § (2) bekezdés d) pontja,
j) 59/B. §,
k) 62. § (4) bekezdése,
l)	64. § (4) bekezdése,
m) 67. § (5) bekezdésében és a 68. § (10) bekezdésében „az 59. § (2) bekezdésének d)
pontja alapján mentették fel, vagy” szövegrész,
n) 68. § (13) bekezdése,
o)	83. § (7) bekezdése,
p) 83. § (10) bekezdésében az „egy alkalommal,” szövegrész,
q) 88. § (9) bekezdésében az „a katonai ügyészségek szakállományáról,” szövegrész,
r) 117. § (1) bekezdésében a „vagy eltűnt” szövegrész,
s) 189. § (1) bekezdésében az „, a károkozás helyén” szövegrész,
t) 215. § (2) bekezdése,
u) 230. § (10) bekezdése,
v) 287. § (3) bekezdése
47
w) 3. számú melléklet 6. pont 6.11. és a 6. 13. alpontja és a 7. pontja.
(2)	Hatályát veszti a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő
megszüntetésének eljárási szabályairól szóló 40/2007. (XI. 28.) HM rendelet.
62. §
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédségnél, a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe
tartozó gazdasági társaságoknál szolgálati viszonyban, közszolgálati jogviszonyban,
közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban kifejtett
munkatevékenységre e törvény figyelembevételével kivételesen indokolt esetben eltérő
követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzésre vonatkozóan.”
(2)	Az Mvt. 88. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)
„c) rendeletben határozza meg a Magyar Honvédségnél, a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálatnál, valamint a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági
társaságoknál a munkavégzésre irányuló jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a
közszolgálati jogviszony, valamint a szolgálati viszony keretében kifejtett
munkatevékenységre vonatkozó e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi
követelményeket, az eljárási szabályokat, a tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását,
továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek
bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.”
(3)	Hatályát veszti az Mvt. 9. § (3) bekezdésében az „a Magyar Honvédségnél,”
szövegrész.
63.	§
(1)	A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 17. § (1)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hadirokkantat bármely betegségével kapcsolatban térítésmentesen illeti meg)
„c) fogászati alapellátás,”
(2)	A Hdt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Közalapítvány a hadigondozással kapcsolatos költségeket és kiadásokat az
Egészségbiztosítási Alapnak, Nyugdíjbiztosítási Alapnak állami, önkormányzati
intézményeknek, illetőleg a szolgáltatást nyújtónak - külön megállapodás szerint - havonta
megtéríti.”
48
(3)	A Hdt. 11. § (2) bekezdésében a „70%” szövegrész helyébe a „110%.” szöveg lép.
(4)	Hatályát veszti a Hdt. 23. §-a, valamint a 25. §-ának (2) bekezdésében „,23. §”
szövegrész.
64.	§
(1)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szjatv.) 1. számú melléklete 4.14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.14. a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, a rendészeti felsőoktatási képzésben
részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli
juttatása;”
(2)	Az Szjatv. 1. számú melléklete 8.16. pontjában „a katonai és rendvédelmi
középiskola tanulója, a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmény tanulmányi
szerződéses és ösztöndíjas hallgatója” szövegrész helyébe „a rendvédelmi középiskola
tanulója, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt, a
honvéd altiszt-jelölt” szöveg lép.
65.	§
(1)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 2. § c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) kettős jogállású hallgató: a rendvédelmi felsőoktatási intézménybe felvett, a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
(a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos állomány tagja, aki államilag támogatott képzésben
folytat tanulmányokat,”
(2)	A Hft. 1. § (1) bekezdésben az „intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)”
szövegrész helyébe az „intézmény”, a 2. § a) pontjában a „szolgálatok” szövegrész helyébe a
„szolgálat” szöveg lép.
49
(3)	Hatályát veszti a Hft.
a)	1. § (1) bekezdésében „katonai és” szövegrész,
b)	1. § (3) bekezdése,
c)	2. § a) pontjában az „a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség), valamint”
szövegrész,
d)	2. § b) pont,
e)	2. § g) pontban a „b),” szövegrész,
f)	7. §-ban a „vagy a szerződéses” szövegrész,
g)	32. § (1) és (2) bekezdésében a „vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony
esetén a Hjt.” szövegrész,
h)	34/B. § (1), (2), (4), (6) bekezdése,
i)	34/E-34/I. §,
j) 34/J. § (2) bekezdése,
j) 34/M. § (2), (3), (5) bekezdése
k) 34/O. §-34/P. §,
l)	37. § (1) bekezdése.
(4)	Hatályát veszti a Hft. 34/K. §-a.
66.	§
(1)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. év LXXV. törvény 1. § (8) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ágazati miniszter eltérő szabályokat állapíthat meg a Magyar Honvédségnél,
valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél az állam nevében a tulajdonosi jogokat a
honvédelemért felelős miniszter gyakorolja, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál,
továbbá a rendvédelmi szerveknél a 3. § alkalmazására, és a feladatok ellátására önálló
szervezetet hozhat létre.”
(2)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. év LXXV. törvény 9. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap
a)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. §
alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a
Magyar Honvédségnél, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél az állam nevében
a tulajdonosi jogokat a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja, valamint a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálatnál,
b)	a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. §
alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a
rendvédelmi szerveknél.”
67. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdése a következő g)
ponttal egészül ki:
(Diplomata-útlevélre jogosult)
50
„g) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyetteseik, továbbá e
személyekkel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastárs.”
51
1. melléklet a 2011. évi ....törvényhez.
„ 1. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez
A tiszti és az altiszti állomány tagjának esküje
Az eskü szövege:
„Én ..... tiszt/altiszt esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom, hűséges
honvédje leszek. Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran,
a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével,
életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik
tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom.”
(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!''
A Honvéd Koronaőrség tagjának esküje
Az eskü szövege:
„Én ...................... ünnepélyesen esküszöm, hogy a Magyarország alkotmányos
folytonosságát megtestesítő Szent Koronát minden körülmények között, minden veszélytől
megóvom és állhatatosan őrzöm, illetéktelen kézre jutását életem árán is megakadályozom.
A különleges szolgálat által megkívánt magas követelmények érdekében tudásomat,
testi erőnlétemet a legjobb állapotban tartom, egész életemben erkölcsi feddhetetlenségre
törekszem.
A Honvéd Koronaőrség bajtársi szellemétől áthatva, példamutató módon mindenkor
becsülettel, magyar honvédhez méltón, harcban vitéz módon küzdve élek és halok.
(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!''
52
2. melléklet a 2011. évi ....törvényhez.
„ 7. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez
A hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastárs, élettárs, felnőtt korú
hozzátartozó nyilatkozata
Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm kifogástalan életvitel
ellenőrzése személyemet is érintheti, amelynek keretén belül az ellenőrzését végző szerv a
bűnügyi nyilvántartásból rám vonatkozóan is adatot igényelhet.
(Kelt, dátum)
aláírás, lakcím”
53
3. melléklet a 2011. évi ....törvényhez.
„ 8. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez
Nyilatkozat a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez
Hozzájárulok, hogy az életvitelemet, jövedelmi és vagyoni viszonyaimat,
életkörülményeimet, lakó és családi környezetemet a Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 247. § alapján
elrendelt ellenőrzés során megvizsgálják.
(Kelt, dátum)
aláírás, lakcím
54
4. melléklet a 2011. évi ....törvényhez.
„ 9. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez
ADATLAP
a kifogástalan életvitele ellenőrzéséhez
I. A jelentkező személyi adatai	
Családi neve:	
Utóneve:	
Előző neve (születési név):	
Születési helye (helység, ország, ha nem Magyarország)	
Születési ideje (év, hó, nap)	
Anyja születési neve:	
Állampolgársága:	
Állandó lakhelye (irányítószámmal):	
Tartózkodási helye (irányítószámmal):	
Lakás telefon (körzetszámmal):	
Munkahelyi telefon (körzetszámmal):	
Mobil telefon:	
E-mail cím:	
II. Családi állapotra vonatkozó adatok	
Családi állapota:	nőtlen - haj adon házas - élettársi kapcsolat elvált - özvegy
III. A jelentkezővel közös háztartásban élő hozzátartozók adatai	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
IV. A jelentkező korábbi munkahelyeire vonatkozó adatok (5 évre visszamenőleg)	
Munkahely cégszerű elnevezése és címe:	
Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):	
Munkaviszony tartama:	Kezdete: Vége:
Munkahely cégszerű elnevezése és címe:	
Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):	
Munkaviszony tartama:	Kezdete: Vége:
Munkahely cégszerű elnevezése és címe:	
Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):	
Munkaviszony tartama:	Kezdete: Vége:
V. A jelentkező gazdasági érdekeltségére vonatkozó adatok
55
Gazdasági társaság (vállalkozás) neve:	
Formája, cégszáma:	
Címe:	
Tulajdonos és tulajdoni hányad:	
Társaságban való részvétel formája:	
Gazdasági társaság (vállalkozás) neve:	
Formája, cégszáma:	
Címe:	
Tulajdonos és tulajdoni hányad:	
Társaságban való részvétel formája:	
VI. A jelentkező jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok	
A jelentkezőnek a jelentkezést megelőző egy évben szerzett j övedelmei:	Munkaj övedelem Befektetésből származó jövedelem Gazdasági társaságból származó jövedelem Szociális vagy munkanélküli ellátás Ösztöndíj Egyéb forrás (pl. vagyon értékesítés, jogdíj) Eltartott
A jelentkezést megelőző egy év havi nettó átlagos jövedelme:	
A jelentkező tulajdonában lévő ingatlanok, ingatlanrészek:	
Tulajdonában lévő jelentősebb (legalább 300 000 Ft) értékű ingóságok és vagyoni értékű jogok:	
Jelentősebb (300 000 Ft-ot meghaladó) hitelállomány, kölcsön tartozások összege:	
VII. A jelentkező büntető és szabálysértési előéletére vonatkozó adatok	
1. Indult-e ellene a jelentkezése keltétől számított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel vagy intézkedéssel fejeződött be?	igen - nem
amennyiben igen, bűncselekmény megnevezése:	
az elkövetés ideje:	
az eljáró bíróság megnevezése:	
büntetés mértéke:	
az ítélet kelte:	
mentesülés időpontja:	
amennyiben igen, bűncselekmény megnevezése:	
az elkövetés ideje:	
az eljáró bíróság megnevezése:	
büntetés mértéke:	
az ítélet kelte:	
mentesülés időpontja:	
2. All-e jelenleg büntetőeljárás alatt? Az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezése és az elkövetés ideje: Eljáró bíróság (ügyészség, nyomozóhatóság):	igen - nem
Az eljárás jelentkezéskori szakasza: Az eljárás során hozott érdemi határozat, végzés, ítélet tartalma, kelte:	nyomozati - ügyészi - bírói szak
3. A jelentkezést megelőző két éven belül szabálysértés	igen - nem
56
miatt kapott-e pénzbírságot? Az elkövetett szabálysértés: Eljáró szerv: Ha igen, bírság befizetés megtörtént-e:	(helyszíni bírságot figyelmen kívül kell hagyni) igen - még nem - elzárásra változtatták
Az elkövetett szabálysértés: Eljáró szerv: Ha igen, bírság befizetés megtörtént-e:	igen - még nem - elzárásra változtatták
Az elkövetett szabálysértés: Eljáró szerv: Ha igen bírság befizetés megtörtént-e:	igen - még nem - elzárásra változtatták
VIII. A jelentkező szabadidős szokásaira vonatkozó adatok	
Rendszeresen gyakorolt szabadidős tevékenység (sport, kulturális, egyéb hobbi):	
Rendszeresen látogatott szórakozóhelyek rendszeresség megjelölésével (havi, heti, napi gyakoriság):	
A jelentkező nyilatkozata:
Hozzájárulok, hogy az adatlapon szereplő adataim valóságát, az életvitelemet, jövedelmi és vagyoni
viszonyaimat, életkörülményeimet, lakó és családi környezetemet a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 247. § alapján elrendelt ellenőrzés során
megvizsgálják.
............................................................, 20............................................................-n
jelentkező
Az adatlapot kitöltve átvettem:
Dátum:............................................................
Honvédség képviselője”
57
5. melléklet a 2011. évi....törvényhez.
„ 10. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez
A központi közszolgálati nyilvántartásnak átadásra kerülő adatkör
Az állomány tagja
I.
1.	családi és utóneve, valamint születési neve
2.	technikai azonosítója
3.	születési ideje
4.	lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma
II.
1.	iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
2.	képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)
3.	képzés időtartama, végzés időpontja
4.	szakképzettségei
5.	iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései
6.	tudományos fokozata
7.	idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)
8.	közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga
megszerzésének időpontja, oklevél száma, egyenértékűként elismert vizsga megszerzésének
időpontja, oklevél száma, vagy a vizsgák alóli mentesség oka
III.*
1.	a jelenlegi munkáltató megnevezése, tevékenységi területe
2.	a korábbi közigazgatási jellegű munkáltató vagy korábbi fegyveres szerv munkáltató
megnevezése, tevékenységi területe, valamint az ott jogviszonyban töltött időtartamok
3.	szakmai tapasztalat
4.	beosztás
5.	besorolás
6.	feladatkör/munkakör megnevezése, célja
7.	feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó főbb feladatok
8.	a megszűnés módja
IV.
1.	a 48. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés
időpontja
2.	a 48. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés
időtartama
3.	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kompetencia-vizsgálat adatai
V.
1.	szolgálati viszonyának időtartama
2.	illetménye
58
* A III. részben foglalt adatok kitöltése a KNBSZ hivatásos állományú tagjának esetében nem
kötelező.”
59
Indokolás
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos
módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) elsődleges célja a Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.
törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2012. január 1-jei módosításával azoknak a szabályoknak a
megteremtése, amelyek a Magyar Honvédség 2012-2021. közötti humánstratégiája
megvalósítása megkezdéséhez nélkülözhetetlenek. A következő szabályozási fázisban, 2013.
január 1-jei hatálybalépéssel új jogállási törvény kerül majd előkészítésre, amely tartalmazni
fogja a közszolgálati életpályák összehangolásával kapcsolatos további szabályokat, illetve az
új humánstratégia munkakör-elemzésen alapuló részeit.
Az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésekor a magyar jogrendszernek
összhangban kell állnia a jogrendszer alapkövének számító jogforrással. A Javaslat erre
figyelemmel kezdeményezi az Alaptörvény politikai tevékenység-tilalommal összefüggő
rendelkezéseinek végrehajtását, illetve tartalmazza azokat az alapvetően technikai jellegű
módosításokat is, amelyeket többek között hazánk új hivatalos megnevezésével, és az
Alkotmány megnevezés Alaptörvényre változtatásával függnek össze.
Az Országgyűlés elfogadta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a
különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényt (a
továbbiakban: Hvt.), és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási,
rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvényt, és jelenleg tárgyalja a
nemzeti köznevelésről szóló T/4856. számú törvényjavaslatot. A Javaslat e törvényekhez és
törvényjavaslathoz kapcsolódóan kiterjeszti a Hjt. személyi hatályát a honvéd tisztjelöltekre,
illetve a katonai szakképzésben tanulmányaikat folytató honvéd altiszt-jelöltekre azzal, hogy a
hallgatói, illetve tanulói jogviszonyukat a külön törvények rendezik. Ezzel egyidejűleg nem
mellőzhető a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) érintett
rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény katonai
nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos módosításáról, valamint az azzal
összefüggő további törvénymódosításokról szóló T/4816. számú törvényjavaslathoz
kapcsolódóan a Javaslat kezdeményezi a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok
összevonásához szükséges és egyéb jogállási módosításokat.
A Javaslat a fentieken túl a szolgálati jog körében jogalkalmazói tapasztalatokra
figyelemmel indokolt kisebb, de szerteágazó személyügyi, pénzügyi tárgyú, valamint a
fegyelmi, és a kártérítési felelősséggel kapcsolatos módosításokat tartalmaz, a részletes
végrehajtási szabályok meghatározása érdekében módosítja, és kiegészíti a miniszteri
rendelet-alkotási felhatalmazásokat. A Javaslat eleget tesz a hadigondozási tevékenységgel
60
kapcsolatos alkotmánybírósági határozat által elrendelt jogalkotási feladatnak, a méltatlansági
szabályozás tekintetében pedig figyelemmel van az ombudsman javaslataira.
A Javaslat a Hjt.-n túl a jogszabályi környezet változására és jogalkalmazói
tapasztalatokra figyelemmel más törvények szolgálati viszonnyal összefüggő, kisebb
terjedelmű korrekcióját is kezdeményezi.
Részletes indokolás
A Javaslat 1. §-ához
(Hjt. 2. § (17) bekezdés, (18a) és (18b) bekezdés, (22) bekezdés, (32) bekezdés k) pont)
A Javaslat a Hvt. terminológiájának megfelelően pontosítja az altiszti állomány
fogalmát, valamint új esetkörrel bővíti a külföldi szolgálat formáinak felsorolását.
A Javaslat a Hjt. személyi körét kiegészíti a honvéd tisztjelöltekkel és a honvéd altiszt-
jelöltekkel. A fogalmak közös eleme, hogy a hallgatói és a tanulói jogviszony mellett
rögzítésre kerül a szolgálati viszony fennállása. A jogállások sajátos elemeit a Hjt. önálló
Fejezetei tartalmazzák.
A Javaslat a IV. Fejezettel összefüggésben meghatározza az érdekképviseleti szerv
fogalmát.
A Javaslat 2. §-ához
(Hjt. 7/A . §)
A Javaslat a Honvédség humánstratégiájához kapcsolódóan a munkáltatói
jogkörgyakorlás új, sajátos módját határozza meg. Az ún. döntési lap jogintézményének
bevezetésével - a munkáltatói hatáskörök módosítása nélkül - elválik egymástól a munkáltatói
jogkör gyakorlójának döntése, és az ezt lekövető egyedi határozat kiadása.
A döntési lap a munkáltatói jogkör gyakorlójának több személyre vonatkozó azonos
vagy ugyanazon személyre irányadó különböző, egymással összefüggő döntéseit összegezi. A
döntési lapon szereplő munkáltatói döntéseknek megfelelő egyedi határozatokat a
jogszabályban kijelölt személyügyi szerv készíti elő és adja ki. Ezt a határozatot az állomány
tagjával közölni kell, a döntést indokolni kell, jogorvoslati jogára az állomány tagját
figyelmeztetni kell. A Javaslat további garanciális szabályként előírja, hogy kérelemre a
döntési lap rá vonatkozó részét az állomány tagjával közölni kell.
A döntési lapon történő döntéshozatal nem minősül hatáskör-átruházásnak, mert a
személyügyi szerv csak akkor adhatja ki a 7/A. § alkalmazásával az egyedi határozatot, ha a
munkáltatói jogkör gyakorlója döntését döntési lapon rögzítette.
A Javaslat az érvénytelenség szabályainak alkalmazását írja elő olyan esetek
kezelésére, ha a döntési lapon hozott munkáltatói döntés és az egyedi határozat eltér
egymástól.
A döntési lapon történő döntéshozatal eljárási szabályait, a döntési lap tartalmi elemeit
és további végrehajtási szabályokat a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről,
módosításáról, megszüntetéséről, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és
61
egységes nyilvántartás rendjéről szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet (a továbbiakban:
személyügyi rendelet) határozza meg.
A Javaslat 3. §-ához
(Hjt. IV. Fejezet)
A Javaslat újraszabályozza a Hjt. IV. Fejezetében található érdekvédelmi
rendelkezéseket. Az új Fejezet szabályai két témakörre oszthatók: valamennyi
érdekképviseleti szervre vonatkozó közös szabályok (Hjt. 31. §), illetve a szakszervezetekre
és a szakszervezeti érdekegyeztetésre irányadó előírások (Hjt. 32-39. §).
A Javaslat jelentősen átalakítja a szakszervezetek vonatkozásában jelenleg fennálló
kedvezményrendszert. A szolgálatteljesítési idő-kedvezmény általános, minden
tisztségviselőre kiterjedő jellege megszűnik, mértéke csökken, pénzben történő megváltására
pedig a jövőben nem lesz lehetőség. A szakszervezeti kifogás intézménye ugyan megszűnik, a
Javaslat e helyett a konzultáció és a tájékoztatás szabályait részletezi.
A Javaslat rögzíti, hogy a szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a
tevékenysége során tudomására jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információkat,
megoldást vagy adatot a személyhez fűződő jogok megsértése, valamint a honvédelmi és
nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra. A Javaslat külön
rendelkezése nélkül is érvényesül, hogy amennyiben az adat minősített adatnak minősül, be
kell tartani a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat.
Az állomány szakszervezeti tagjának védelme érdekében a Javaslat fenntartja, hogy a
Honvédség nem követelheti meg, hogy az állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról
nyilatkozzék, szolgálati viszony létesítését, fenntartását, jogosultságot vagy juttatást nem lehet
attól függővé tenni, hogy a jelentkező vagy az állomány tagja valamely szakszervezetnek
tagja-e, továbbá a szakszervezeti tagsággal összefüggésben tilos az állomány tagjának
szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést
alkalmazni.
A Javaslat nevesíti az érdekegyeztetés ágazati és országos kereteit.
A Javaslat 4. §-ához
(Hjt. 40. § (3) és (4) bekezdés)
A Javaslat a Honvéd Vezérkar főnökének munkáltatói jogkörei tekintetében érdemi
változtatás nélkül a tiszthelyettes megnevezést altisztre változtatja meg.
A Javaslat 5. §-ához
(Hjt. 41. § (2) bekezdés c) és f) pont, (12) és (12a) bekezdés)
A hatályos szabályozás többek között kizárja a jogviszony létesítését azzal, akivel
szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, a
büntetést kiszabó bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig, továbbá
azzal is, akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként
került sor, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig. A Javaslat a
három éves korlát hatályon kívül helyezését kezdeményezi, ezért nem létesíthető szolgálati
viszony azzal, akivel szemben lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése katonai
62
büntetés vagy fegyelmi fenyítés került kiszabásra, mert ezekben az esetekben a katona a
rendfokozatra, illetve a szolgálatra méltatlanná vált.
A szigorítást a Javaslat kiterjeszti azokra is, akiknek a szolgálati viszonya méltatlanság
miatt vagy a 247. § (6) bekezdés a) pontja alapján került megszüntetésre. Ez utóbbi jogalapját
a Javaslat teremti meg, mert a KNBSZ tagjának szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell
szüntetni, ha a szolgálatra alkalmatlanná vált, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel
követelményének.
A Javaslat pontosítja az önkéntes tartalékos jogviszony létesítésének feltételeit is. A
Javaslat egyértelművé tenni, hogy a műveleti tartalékossal határozott időre, a védelmi
tartalékossal határozatlan időre köt szerződést a Honvédség. Emellett a Javaslat megszünteti
az életkori felső határt a műveleti tartalékos jogviszony létesítéséhez.
A Javaslat kimondja, hogy nem létesíthető önkéntes tartalékos jogviszony azzal a
személlyel, aki a rendelkezésre állás időszakában munkaköre alapján meghagyásban részesül.
A kizáró okhoz kapcsolódóan a Javaslat bejelentési kötelezettséget és jogviszony-
megszüntető feltételt nevesít.
A Javaslat 6. §-ához
(Hjt. 43. § (1) és (2) bekezdés)
A tényleges állomány tagjának eskü-szövegét a Hvt. tartalmazza. A Javaslat előírja,
hogy állománycsoport-váltáskor (honvéd tisztjelölt/tiszt, honvéd altiszt-jelölt/altiszt,
altiszt/tiszt) kell tenni. A Honvéd Koronaőrség tagjai az általános eskün túl az 1. számú
melléklet szerinti esküt is leteszik.
A Honvédség humánstratégiával összefüggésben a Javaslat hatályon kívül helyezi a
szerződéses szolgálati idő felső határára vonatkozó korlátozást.
A Javaslat 7. §-ához
(Hjt. 44. §)
A Javaslat a Honvédség humánstratégiához kapcsolódóan a polgári életből állományba
vetteknél a hatályos szabályokkal ellentétben nem tekinti az életkort meghatározó elemnek a
kezdő rendfokozat megállapításánál.
A Javaslat elfogadásával a hatályos szabályozás szerinti szakmai gyakorlat is
egyértelművé válik, mert azon nem általában, hanem az adott beosztásban megszerzett
szakmai gyakorlatot kell érteni.
A Javaslat kimondja, hogy a kezdő rendfokozat - miniszteri engedély kivételével -
tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb főtörzsőrmester lehet.
A Javaslat 8. §-ához
(Hjt. 45. § (2) bekezdés)
A Javaslat a hatályos szabályozás kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy a
Honvédség és a beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzés mellett az állomány
tagját a próbaidő alatt alapkiképzésben kell részesíteni.
63
A Javaslat 9. §-ához
(Hjt. 46. § (3) bekezdés g) és k) pont, (5) és (7) bekezdés)
A Javaslat módosítja a más szervek felsorolását: az ügyészségeket besorolja a más
szervek közé, ugyanakkor a védelmi igazgatás rendszerében a jövőben szolgálati beosztásban
történik a foglalkoztatás. Emellett technikai jellegű módosítás az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács megnevezésének megváltoztatása.
A Javaslat a szerződéses katonáknak is lehetővé teszi, hogy központi vagy helyi
közigazgatási szervnél teljesítsenek szolgálatot.
A Honvédség humánstratégiájához kapcsolódóan a Javaslat lehetővé teszi a
munkakörök átminősítését. Az átminősítés miniszteri jogkör, amely a 2. § (10) bekezdése
szerinti szervezeti egységeket érintheti. Az átminősítés rendje végrehajtási szabályainak
meghatározására a módosítás miniszteri rendeleti felhatalmazást biztosít.
Az átszervezés fogalmát a Hjt. értelmező rendelkezése rögzíti, ezért a Javaslat
nevesíti, hogy a törvény alkalmazásában átszervezésnek minősül az átminősítés is, így egyéb
feltételek fennállása esetén irányadók az átszervezésre a törvényben meghatározott szabályok,
így a rendelkezési állományba helyezés, felmentés, illetve a nem katonai munkakör felajánlás.
A Hvt. 80. § f) pontja szerint honvéd a rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség
tényleges állományú tagja. A Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint honvéd a
rendfokozat nélküli szerződéses legénységi állományú katona. A törvények közötti
koherencia biztosítása érdekében a Javaslat a Hjt.-ben a honvéd fogalom helyébe a közkatona
megnevezést lépteti. A Javaslat a megnevezés technikai módosítása mellett tartalmazza, hogy
a közkatonaként történő szolgálatteljesítés nem a próbaidő leteltéig, hanem egy évig tart.
A Javaslat 10. §-ához
(Hjt. 47/A. § (1a) bekezdés)
A Javaslat egyértelművé teszi az önkéntes tartalékosok rendfokozat-használatára
vonatkozó szabályokat.
A Javaslat 11. §-ához
(Hjt. 48. § (1) bekezdés h), o) - s) pont, (3), (5) és (5a) bekezdés, (10)-(15) bekezdés)
A Javaslat a rendelkezési állomány új kategóriájaként tartalmazza a Nemzeti
Közszolgálati Egyetemen (a továbbiakban: NKE) történő szolgálatteljesítést és a rezidens-
képzésben való részvételt. Az NKE-n történő szolgálatteljesítés önálló jogcímként történő
szerepeltetését az indokolja, hogy a katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény a törvény
alkalmazásában nem minősül más szervnek (46. §).
A rezidens-képzésben résztvevő szolgálati feladatait a Honvédség egészségügyi
szervezetének vezetője határozza meg.
A Javaslat megszünteti a szakszervezeti tisztségviselők rendelkezési állományba
helyezésének jogcímét. A szakszervezeti tisztségviselők a jövőben szolgálati beosztásuk
64
mellett látják el szakszervezeti tevékenységüket úgy, hogy ehhez a Honvédség
szolgálatteljesítési idő-kedvezményt biztosít.
A Javaslat kiegészíti a hatályos szabályozást azzal, hogy szolgálati feladattal
ideiglenesen foglalkoztatható az is, aki azért van rendelkezési állományban, mert a más
szervhez történő vezénylését megszüntették, de még nem helyezték beosztásba.
A Javaslat megteremti a jogalapját annak, hogy az állomány rendelkezési állományban
lévő tagja határozott időre vezényléssel kerüljön foglalkoztatásra a gyesen lévő kismama
megüresedett, vagy a rész-szolgálatteljesítéssel érintett beosztásban. Ha a határozott idős
foglalkoztatás egy évet meghaladja, a rendelkezési állományba helyezést nem kell
megszüntetni, az érintett továbbfoglalkoztatható az üres beosztásban.
A szolgálati nyugdíjrendszer átalakítására figyelemmel, a tartalékállományra
vonatkozó szabályozás alternatívájaként sajátos védelmi szabályt tartalmaz a Javaslat a
hivatásos állomány azon tagjának, aki
-	legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkezik és
további szolgálatára nincs lehetőség az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a
Honvédségnél végrehajtott létszámcsökkentés miatt, vagy átszervezés következtében
beosztása megszűnt vagy maximális várakozási ideje letelt, meghosszabbítására pedig nem
került sor, továbbá
-	legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezik, katonai szolgálatra egészségi vagy
pszichikai okból alkalmatlanná vált.
A rendelkezési állományba helyezésre ezekben az esetekben kérelemre kerül sor, az
állomány tagja választhatja szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A
rendelkezési állomány más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezésig, de legfeljebb a
Javaslatban meghatározott időtartamig tart. A rendelkezési állomány megszűnése vagy
megszüntetése esetén - más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés kivételével - a
szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg.
A Javaslat tartalmazza a 48. § (1) bekezdés r) pontja szerint rendelkezési állományba
helyezett személy esetén a szolgálati feladatra való igénybevétel lehetőségét. A munkába állás
elősegítése érdekében azonban erre legfeljebb a rendelkezési állomány időtartamának felében
kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a 48. § (1) bekezdés s) pontja alá tartozók a katonai
szolgálatra alkalmatlanok, esetükben a szolgálati feladatra történő igénybevétel fogalmilag
kizárt.
Előfordulhatnak olyan esetek, hogy a hivatásos állomány 48. § (1) bekezdés r) vagy s)
pontja alá tartozó tagjának továbbá már nem áll érdekében a szolgálati viszonyának
fenntartása, mert pl. a munkaerőpiacon a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó
munkáltatónál kerül sor a foglalkoztatására. Erre az esetre biztosítja a Javaslat, hogy
kérelemre a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezési állományba helyezést a más
közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés vagy az egyébként irányadó időtartam lejárta
előtt is megszünteti. Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a
rendelkezési állományba helyezés megszüntetését, a hivatásos állomány tagja a 48. § (10)
bekezdés szerinti időtartam hátralevő részének megfelelő távolléti díjra jogosult.
65
A más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében a Javaslat
adatátadási kötelezettséget ír elő a központi közszolgálati nyilvántartásnak, és meghatározza
az átadásra kerülő adatok körét és az esetleges kivételeket.
A Javaslat 12. §-ához
(Hjt. 48/A.-48/C. §)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény szerint az NKE-n munkakört, vezetői
beosztást közalkalmazott, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel is, valamint a Hjt.
hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel tölthet be.
A Javaslat az NKE-n történő szolgálatteljesítés jogállási szabályait rendezi úgy, hogy
az egy új típusú, rendelkezési állományból történő vezényléssel valósul meg. Ennek
következtében vezénylés nélkül az NKE-n munkakör, vezetői beosztás csak
közalkalmazottként tölthető be, feltéve, hogy az nincs szolgálati viszonyhoz kötve.
Az állomány NKE-n szolgálatot teljesítő tagja tehát szolgálati viszonyban áll, a
vezényléssel nem kerül a közalkalmazotti törvény hatálya alá. Erre figyelemmel az állomány
tagjának jogállását, juttatásait, vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét a
Hjt. és a szolgálati szabályok határozzák meg.
Az állomány tagjának előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó
rendfokozati előmeneteli szabályokat, az illetmény-megállapításra a 108. § (2) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A Javaslat biztosítja a csapatgyakorlatra és a külföldi szolgálatra történő vezénylést.
A hatályos felsőoktatási törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezete is
tartalmazza az oktatói feladatok óraadó oktatóként történő ellátásának feltételeit. Ennek
kiegészítéseként a Javaslat tartalmazza, hogy az állomány tagja eredeti szolgálati beosztása
ellátása mellett oktatói tevékenységre szolgálati feladatként, külön díjazás nélkül is
kötelezhető.
A Javaslat 13. §-ához
(Hjt. 48/D. §)
A Javaslat a fővárosi és megyei védelmi bizottságnál szolgálati beosztásban történő
foglalkoztatás sajátos szabályait határozza meg.
A Javaslat 14. §-ához
(Hjt. 49. § (1), (5) és (6) bekezdés)
A Javaslat az esélyegyenlőség deklarálása mellett kezdeményezi a pályáztatásra
vonatkozó törvényi szabályok újraszabályozását. A kapcsolódó végrehajtási szabályokat a
személyügyi rendelet határozza meg.
A Javaslat 15. §-ához
(Hjt. 51/A. §)
66
A Javaslat a 63. § szerinti általános szabály mellett megteremti a nem katonai
munkakörben történő továbbfoglalkoztatás törvényi alapjait és a felajánlás garanciális
feltételeit.
A Javaslat 16. §-ához
(Hjt. 51/B. §)
A Javaslat kezdeményezi a szolgálaton kívüliek jogintézményének megteremtését.
A Javaslat szerint, ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya más
közszolgálati jogviszonyba áthelyezéssel megszüntetésre kerül, kérelmére fel kell venni a
szolgálaton kívüliek közé. A Javaslat meghatározza az ehhez kapcsolódó adatkezelési
szabályokat.
A szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó
jogállási törvény, így a közalkalmazotti vagy a kormányzati tisztviselőkre vonatkozó törvény
hatálya alatt áll, rá a Hjt. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten
elrendeli.
A Javaslat meghatározza a szolgálaton kívülinek minősülés időbeli korlátját, és azokat
a lehetőségeket, amelyekkel a szolgálaton kívülinek minősülő személy élhet. Az 51/B. § (3)
bekezdésben foglaltak célja elsődlegesen a visszavételhez szükséges feltételeknek való
megfelelés elősegítése.
A Javaslat 17. §-ához
(Hjt. 52. § (3) és (3 a) bekezdés)
A Javaslat az oktatásra történő vezénylés sajátos szabályait nevesíti.
A Javaslat 18. §-ához
(Hjt. 54. §-át megelőző alcím)
A Javaslat az Alaptörvénnyel összefüggésben a szünetelés szabályait kiterjeszti a
hivatásos állományú katonákra is. A kapcsolódó módosításokat a záró rendelkezések
tartalmazzák.
A Javaslat 19. §-ához
(Hjt. 56/A. § (1) bekezdés j) és k) pont)
A Javaslat jogalkalmazói tapasztalatokra tekintettel kiegészíti az önkéntes tartalékos
jogviszony megszűnésének esetköreit.
A Javaslat 20. §-ához
(Hjt. 56/B. §)
A tábornokok tekintetében az Alaptörvény csak az előléptetést és a kinevezést sorolja
a köztársasági elnöki jogkörök közé, és a 2011. december 31-én hatályos honvédelmi törvény
49.	§ (2) bekezdés b) és d) pontjától eltérően a Hvt. 20. §-a nem nevesíti a köztársasági elnöki
jogkörök között.
67
Erre figyelemmel a Javaslat „A szolgálati viszony megszűnésének esetei” cím alatt
nevesíti a köztársasági elnöki jogkört, és a Hjt. 2011. december 31-én hatályos 59/B. §
pontosításával újraszabályozza jogviszony-megszüntetés sajátos szabályait.
A Javaslat 21. §-ához
(Hjt. 58. § (1) és (2) bekezdés)
A Javaslat az Alaptörvénnyel összhangban újraszabályozza azokat az időszakokat,
amikor az állomány tagja szolgálati viszonyáról nem mondhat le. A Javaslat a felsorolást
kiegészíti azzal, hogy misszió ideje alatt sem mondhat le az állomány tagja.
A Hjt. hatályos szabályozása szerint, ha a szerződéses állomány tagjának szerződése
olyan időszakban jár le, amikor a szolgálati viszonyról történő lemondás kizárt (58. § (1)
bekezdés), szolgálati viszonya automatikusan meghosszabbodik (58. § (2) bekezdés). Az
elmúlt év során előfordult, hogy a szerződéses állomány szerződése lejárt, a honvédelmi
ágazat katasztrófavédelmi feladatai végrehajtásában nem vett részt, de a kihirdetett
veszélyhelyzetre tekintettel szolgálati viszonya nem szűnt meg. Bár az egyén szerződésének
meghosszabbítását (továbbfoglalkoztatását) sem a Honvédség, sem az egyén nem tervezte, a
törvény szabályaira figyelemmel az egyénnek nem volt lehetősége visszatérni a civil
munkajog világába.
A Javaslat jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel kivételes szabályt rögzít azon
szerződések tekintetében, amelyek a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi feladatai
végrehajtásának időszaka alatt járnak le. A különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket - a
Hjt. 51. §-ához hasonlóan - a személyügyi rendelet fogja nevesíteni.
A Javaslat 22. §-ához
(Hjt. 59. § (3) bekezdés)
A Javaslat a felmentéshez kapcsolódó kisebb szövegpontosítást tartalmaz annak
egyértelművé tétele érdekében, hogy nem alkalmazható a felmentés jogcímei között az 59. §
(2)	bekezdés a) és b) pontja, ha a hivatásos állomány a 48. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja
szerinti rendelkezési állományba kerül.
A Javaslat 23. §-ához
(Hjt. 61/B. § (2) és (10) bekezdés)
A Javaslat más közszolgálati szabályozáshoz hasonlóan csak a vezetői beosztást
betöltőknél zárja ki a rész-szolgálatteljesítés lehetőségét. A Javaslat ezzel biztosítja a
munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési lehetőségét a szolgálati beosztás sajátosságaira
figyelemmel.
A Hjt. 61/B. § szerint, akinek gyermeke harmadik életévét nem töltötte be, az
illetmény nélküli szabadság megszűnése előtt kérheti a rész-szolgálatteljesítés engedélyezését.
A Javaslat kiterjeszti a rész-szolgálatteljesítés engedélyezését azokra is, akinek gyermeke
harmadik életévét nem töltötte be, azonban az állomány tagja már nincs illetménynélküli
szabadságon.
68
A rész-szolgálatteljesítés ezen új jogcímének alkalmazása során eltérést jelent, hogy
ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az állomány tagjának kérelmére heti 20
óránál hosszabb rész-szolgálatteljesítési időt is engedélyezhet. A többes kedvezmény
kiküszöbölése érdekében a Javaslat előírja, hogy az állomány tagja köteles tájékoztatni a
munkáltatói jogkör gyakorlóját arról, hogy a rész-szolgálatteljesítés kérelmezésére jogosító
gyermeke után a másik szülő illetménynélküli szabadságot vagy rész-szolgálatteljesítést nem
vesz igénybe.
A Javaslat 24. §-ához
(Hjt. 62. § (1) bekezdés l) pont)
A Javaslat kezdeményezi, hogy a rendelkezési állomány meghatározott eseteinél (48.
§ (1) bekezdés r) és s) pont) az állomány tagjának szolgálati viszonya ne az általános
szabályok szerint felmentéssel, hanem a törvény erejénél fogva szűnjön meg.
A Javaslat 25. §-ához
(Hjt. 66. §)
A Javaslat újraszabályozza a megtérítési kötelezettséget a szolgálati viszony
meghatározott jogcímen történő megszűnése esetén vagy szolgálati viszony megszűnése
nélkül akkor, ha az állomány tagja önhibájából kötelezettségszegést követ el.
A részletes szabályok megalkotására a Javaslat rendelet-alkotási felhatalmazást
biztosít.
A Javaslat 26. §-ához
(Hjt. 69/B. §)
A Javaslat köztársasági elnöki jogkörként nevesíti a tábornokok hivatásos állományba
történő visszavételét. A Javaslat e rendelkezése a Hvt.-hez kapcsolódik, mert az a 2011.
december 31-én hatályos honvédelmi törvény 49. § (2) bekezdés c) pontjától eltérően nem
nevesíti a köztársasági elnöki jogkörök között a tábornokok szolgálatba való visszavételét.
A Javaslat 27. §-ához
(Hjt. 75. § (1) bekezdés j) pont, (4) bekezdés)
A Javaslat szolgálati feladatként nevesíti a honvédelmi nevelés programjának
megvalósításában, a honvéd tisztképzésben és altisztképzésben való közreműködést.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a 75. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek a
szerződésben foglalt korlátozásokkal az önkéntes tartalékos katonára is irányadók.
A Javaslat 28. §-ához
(Hjt. 78. § (9) bekezdés)
A Javaslat az önkéntes tartalékosok előmenetelére vonatkozó sajátos szabály
megteremtését kezdeményezi.
A Javaslat 29. §-ához
69
(Hjt. 79. § (1) bekezdés)
A Javaslat újraszabályozza a beosztások betöltésének képzettségi követelményeit. A
Javaslat egyértelművé teszi, hogy a tiszti rendfokozathoz legalább felsőfokú végzettség, az
altiszti rendfokozathoz legalább érettségi, egyes beosztások tekintetében szakképzettség
szükséges. A legénységi állománynak legalább alapfokú iskolai végzettséggel kell
rendelkeznie.
A Javaslat 30. §-ához
(Hjt. 80. § és 81. §)
A Javaslat újraszabályozza a Honvédség által szervezett vagy támogatott képzésen
történő részvétele feltételeit, továbbá a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő
tartalmát.
A Javaslat szerint az állomány tagjának valamennyi, Honvédség által szervezett vagy
támogatott képzésen való részvétele vezényléssel történik. A vezényléshez az állomány
tagjának beleegyezése nem szükséges akkor, ha a vezénylés a beosztásához külön
jogszabályban előírt végzettség vagy szakképzettség megszerzésére irányul. Tanulmányi
szerződés a nagy értékű képzések, és az egyéni kezdeményezésen alapuló, szolgálati érdekkel
összefüggő képzések esetén kerül megkötésre.
A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő generálisan a képzési idő kétszerese,
de legalább egy év. A tanulmányi szerződés ettől eltérhet azzal, hogy a kötelezően szolgálati
viszonyban töltendő idő legfeljebb öt, nagy értékű képzés esetén legfeljebb tíz év lehet.
A Javaslat nem zárja ki az állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó,
saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásának lehetőségét, azonban ezt azért nem
nevesíti, mert az nem tartozik a vezénylés, illetve tanulmányi szerződés törvény által kötött
rendszerébe.
A Javaslat 31. §-ához
(Hjt. 84. § (2) bekezdés)
A Javaslat a speciális előmenetel esetén az őrvezető és a tizedesi rendfokozathoz
kapcsolódó várakozási idők meghosszabbítását tartalmazza.
A Javaslat 32. §-ához
(Hjt. 100/A. §)
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy szolgálati feladat hiányában nem jogosult
egészségügyi szabadságra az állomány beosztásból felfüggesztett, és a 48. § (1) bekezdés m)
pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagja.
A Javaslat 33. §-ához
(Hjt. 109/A. §)
A Javaslat a hatályos honvédelmi törvény szabályozásának átvételét jelenti a HVKF és
helyettese tekintetében. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ)
főigazgatója és helyettese illetménye és vezetői juttatásai a fegyveres szervek hivatásos
70
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Hszt.) és végrehajtási rendelete szabályaival összhangban került megállapításra.
A Javaslat 34. §-ához
(Hjt. 110. § (1) és (4) bekezdés)
A Javaslat szervezeti változásokra figyelemmel újraszabályozza az
illetménykiegészítésre vonatkozó rendelkezéseket.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a miniszter rendeletében a 2. § (10) bekezdés szerinti
szervezeti egység besorolását a 110. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti vezetési szinttől
eltérően, eggyel magasabban állapítsa meg. Ennek feltétele, hogy a szervezeti egység
országos illetékességgel rendelkezzen, vagy országos működési körű legyen. A honvédelmi
szervezetek alapító okirata egyértelműen meghatározza az országos illetékességet, illetve az
országos működési kört.
Az illetménykiegészítés mértékére a miniszter által meghatározott vezetési szintnek
megfelelően a 110. § (2) bekezdést kell alkalmazni.
A Javaslat 35. §-ához
(Hjt. 114. § (1) bekezdés u) és w) pont)
A Javaslat a pótlékok körének módosítását, és kiegészítését kezdeményezi a
Honvédség feladatainak bővülésével összefüggésben.
A Hjt. 114. § (1) bekezdés u) pontja jelenleg is szabályozza a díszelgési pótlékot. A
rendszeres díszelgési pótlék mértéke havonta az illetményalap 50 százaléka. A pótlékra való
jogosultság kapcsolódó szabályait a katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól,
valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet (a
továbbiakban: illetményrendelet) határozza meg.
A honvédelmi törvény 70. § (1) bekezdés j) pontja, és a Hvt. 36. § (1) bekezdés b) és
e) pont, a (2) bekezdés c) pontja szerint a Honvédség feladata a Szent Korona és a hozzá
tartozó egyes jelvények őrzése és védelme, egyes kijelölt létesítmények őrzése és védelme,
valamint az állami protokolláris feladatok teljesítésében való részvétel. A Honvéd
feladatainak bővülésére figyelemmel indokolt a díszelgési pótlék mértékének módosítása. Az
alsó és felső határos pótlékon belül az illetményrendelet módosításával biztosítható a Honvéd
Koronaőrség, a Honvéd Palotaőrség tagjainak elismerése.
A Javaslat az atom-, vegyi- és biológiai katasztrófa következményeinek elhárításában
résztvevő hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományú katonák munkájának
megfelelő mértékű ellentételezése érdekében kezdeményezi egy új illetménypótlék, az atom-,
biológiai-, vegyi katasztrófavédelmi pótlék bevezetését.
A végrehajtási szabályok az illetményrendelet módosításával kerülnek
meghatározásra.
A Javaslat 36. §-ához
(Hjt. 114/A. § (1)-(4) és (9) bekezdés)
71
A Javaslat újraszabályozza az önkéntes tartalékosok juttatásait. A Javaslat a szolgálati
járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó sajátos rendelkezés
megteremtését kezdeményezi.
A Javaslat 37. §-ához
(Hjt. 114/B. §)
A Javaslat a címzetes önkéntes tartalékos jogálláshoz kapcsolódó szabályokat
megteremtését kezdeményezi.
A címzetes önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítésének célja a társadalmi
kapcsolatok erősítése. A címzetes önkéntes tartalékos jogállását a szerződése határozza meg,
esetében a Hjt.-t akkor kell alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten elrendeli.
A Javaslat 38. §-ához
(Hjt. 117. § (2) bekezdés)
A Javaslat a visszatartott távolléti díjjal kapcsolatos rendelkezés alkalmazási körét
kibővíti azzal, amikor a méltatlansági eljárás méltatlanság megállapítása nélkül zárul.
A Javaslat 39. §-ához
(Hjt. 125. § (2) bekezdés)
A Javaslat pontosítja azt a személyi kört, aki étkezési hozzájárulásra nem jogosult.
A Javaslat 40. §-ához
(Hjt. 130. § (3) bekezdés)
A Javaslat lehetővé teszi a katonák részére is, hogy a kormánytisztviselőkkel azonos
feltételekkel és korlátokkal a meghatározott célfeladatok végrehajtásában részt vegyenek.
A Javaslat 41. §-ához
(Hjt. 141. § (3) bekezdés)
A Javaslat bírósági ítélkezési gyakorlatra figyelemmel megteremti az előzetes
vizsgálat j ogintézményét.
Az előzetes vizsgálat lényege a fegyelemsértés megalapozott gyanújának
megállapításához vagy kizárásához szükséges körülmények tisztázása. Az előzetes vizsgálat
időtartama nem számít bele a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidőbe.
A Javaslat 42. §-ához
(Hjt. XII/A. Fejezete)
A Javaslat új Fejezetként kiegészíti a Hjt.-t a méltatlanság szabályozásával. A Fejezet
nem ismétli meg, csak utal arra, hogy a törvényben meghatározott kivételekkel a fegyelmi
szabályokat kell alkalmazni a méltatlansági eljárásra. A KNBSZ állományában lévő hivatásos
katonák tekintetében nem érvényesülnek a méltatlanság szabályai, mert nekik a kifogástalan
életvitel követelményének kell megfelelniük.
72
A Javaslat meghatározza, hogy a méltatlansági eljárás tekintetében ki gyakorolja a
munkáltatói jogköröket, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a miniszter, és a Honvéd Vezérkar
főnöke a méltatlansági eljárást magához vonja.
A szabályozás lehetővé teszi a méltatlansági eljárás során is a beosztásból történő
felfüggesztést, így az eljárás alá vontnak a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartását. Aki
beosztásból történő felfüggesztés hatálya alatt áll - annak tartama alatt - a szolgálati
beosztásával járó jogait nem gyakorolhatja, a szolgálati fegyverét és szolgálati okmányait
köteles leadni, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok engedélyével léphet
be.
A Javaslat nem tartalmaz felsorolást a méltatlanság kötelező eseteire, a méltatlansági
eljárás elrendelését a parancsnok mérlegelési jogkörébe utalja.
A szabályozás biztosítja, hogy amíg a méltatlansági eljárás folyamatban van, ne
legyen megszüntethető a szolgálati viszony lemondással, felmentéssel, más közszolgálati
jogviszonyba történő áthelyezéssel, hivatásos állományba vétellel, a szerződésben foglalt idő
leteltével, vagy a törvény erejénél fogva.
A Javaslat meghatározza a vizsgáló kijelölésére és eljárására vonatkozó
rendelkezéseket, azokat a körülményeket, amelyek a méltatlansági eljárás megszüntetését
alapozzák meg, tartalmazza a méltatlansági bizottság elnökére és tagjaira vonatkozó alapvető
szabályokat, valamint meghatározza a méltatlansági bizottság munkájára vonatkozó
előírásokat.
A Javaslat a méltatlansági eljárás felfüggesztésének kötelező és mérlegelésen alapuló
eseteit különbözteti meg. Tetten érés és beismerés esetén nem kötelező az eljárás
felfüggesztése. Kötelező akkor, ha a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ,
amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.
Mérlegelésen alapul a felfüggesztés, ha az állomány tagja tartós távolléte, vagy egészségi
állapota miatt védekezését előterjeszteni, eljárási jogait gyakorolni nem tudja; szakértői
vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig; ha az állomány tagja külföldön
tartózkodik, a visszaérkezéséig.
A legénységi állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság dönt a méltatlanság
fennállásáról vagy hiányáról, és ez a döntés köti az állományilletékes parancsnokot. A
tábornokok, a tisztek és az altisztek esetén a méltatlansági bizottság döntés-előkészítő
szerepet tölt be, így az eljárás végén javaslatot tesz, amelyhez a miniszter és a Honvéd
Vezérkar főnöke nincs kötve.
A Javaslat biztosítja az állomány tagja jogorvoslati jogának érvényesülését, mert az
állomány tagja szolgálati panaszban kifogásolhatja a méltatlansági eljárást, és az abban hozott
döntés jogszerűségét. A méltatlansági eljárás elrendelése, felfüggesztése, valamint a
méltatlansági bizottság javaslata csak a határozattal szemben benyújtott szolgálati panaszban
sérelmezhető. A szolgálati panasz benyújtásának azonban a szolgálati viszony megszüntetésre
nincs halasztó hatálya.
A tábornokok tekintetében sajátos szabályok érvényesülnek, melyeket az 56/B. §
összegez.
73
A Javaslat 43. §-ához
(Hjt. 183. § (4) bekezdés)
A Javaslat a kárigény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során
károsultnak minősíti az állomány tagját ért kár miatt kárigényt érvényesítő közeli
hozzátartozót is.
A Javaslat 44. §-ához
(Hjt. 185. § (2) bekezdés)
A Javaslat újraszabályozza a Honvédség vétkességre tekintettel fennálló kártérítési
felelősségét.
A Javaslat 45. §-ához
(Hjt. 191. § c) pont)
A Javaslat pontosítja arra a pénzösszegre vonatkozó szabályokat, amelyet a kártérítés
kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni.
A Javaslat 46. §-ához
(Hjt. 192. § (3) bekezdés)
A Javaslat pontosítja, hogy a Honvédség képviseletében mely szerv jogosult a
kártérítés felülvizsgálatát kezdeményezni.
A Javaslat 47. §-ához
(Hjt. 196. § (1) bekezdés)
A Javaslat pontosítja, hogy a károsult kinek nyújthatja be a kártérítési kérelmet.
A Javaslat 48. §-ához
(Hjt. 221/A. §)
A Javaslat a döntési lapon történő munkáltatói jogkörgyakorláshoz tartozó sajátos
jogorvoslati szabályokat rögzíti.
A Javaslat 49. és 56. §-ához
(Hjt. XVI/A. Fejezete, 280. §)
A Hvt. szerint a honvéd tisztjelöltek a Honvédség tényleges állományába tartoznak. A
Javaslat célja a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonyával kapcsolatos sajátos szabályok önálló
Fejezetben történő rögzítése.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Hjt. más Fejezetét a honvéd tisztjelöltek
tekintetében akkor kell alkalmazni, ha azt e Fejezet kifejezetten elrendeli. A honvéd
tisztjelöltek hallgatói jogviszonyának elemeit, szolgálati feladatait a Nemzeti Közszolgálati
Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi
CXXXII. törvény és a felsőoktatási törvény tartalmazza.
74
A Fejezet jellemzően a Hft. 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseinek
átemelését tartalmazza, a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel indokolt
pontosításokkal. Erre figyelemmel az átmeneti rendelkezések között nevesítésre kerül, hogy
az ösztöndíjszerződést a jogszabály-változásokra tekintettel a Honvédség egyoldalúan
módosítja, és erről a honvéd tisztjelölt részére értesítést küld. Más kérdésekben az
ösztöndíjszerződés közös megegyezéssel módosítható.
A Javaslat a tisztjelölti szolgálati viszony létesítésének és megszüntetésének
munkáltatói jogkörét a Honvéd Vezérkar főnökéhez utalja. A döntési lapon történő
munkáltatói döntéshozatal a honvéd tisztjelöltek tekintetében sem kizárt. A további
munkáltatói jogköröket a személyügyi rendelet határozza meg.
A Javaslat ugyan az ösztöndíjszerződés elemeire tartalmi kötöttséget nem állapít meg,
azonban általános jogelvként érvényesül, hogy az ösztöndíjszerződés nem tartalmazhat olyan
rendelkezést, amely jogszabállyal ellentétes, vagy amelyet jogszabály kifejezetten rögzít. A
Javaslat egyértelművé teszi, hogy a honvéd tisztjelölt állományba vétele az
ösztöndíjszerződés megkötésével történik.
A Javaslat biztosítja azt az alapelvet, hogy a honvédtiszt alapképzésben a tisztjelölti
szolgálati viszony (amely ösztöndíjszerződéssel jön létre) és a hallgatói jogviszony (amely
beiratkozással jön létre) egyidejűleg kell, hogy fennálljon. Ez alól kivétel, hogy a tisztjelölti
szolgálati viszony tovább tart, mert a hallgatói jogviszony megszűnik a felsőfokú végzettséget
tanúsító oklevél kiállításának napján, míg a tisztjelölti szolgálati viszony a tiszti állományba
vételt megelőző napon.
A Javaslat részletesen meghatározza a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésének
feltételrendszerét, az MH Ludovika Zászlóalj állományában beosztásban történő
szolgálatteljesítés szabályait, a honvéd tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelősségére,
valamint méltatlanságára vonatkozó előírásokat, a jogorvoslat rendjét.
A Javaslatban új elemként jelenik meg a nemzetbiztonsági alkalmassági
követelménynek való megfelelés. A Javaslat átmeneti rendelkezései ehhez kapcsolódóan a
nemzetbiztonsági ellenőrzés megkezdéséhez végrehajtási határidőket jelölnek meg.
A honvéd tisztjelölt ösztöndíja és pénzbeli ellátása tekintetében a Javaslat a Hft.
hatályos szabályozásától érdemben nem tér el. Az ösztöndíj a bírósági végrehajtásról szóló
1994. évi LIII. törvény 74. § h) pontja szerint mentes a végrehajtás alól, ezért a Hft.
szabályozásával ellentétben erre a Javaslat külön nem utal.
A Javaslat 50. és 56. §-ához
(Hjt. XVI/B. Fejezete, 280/A. §)
A Hvt. szerint a Honvédség tényleges állományába tartoznak a honvéd altiszt-jelöltek.
A Javaslat célja a honvéd altiszt-jelöltekre vonatkozó szabályozás önálló Fejezetben történő
szabályozása. A Fejezet szabályai jellemzően utaló technikával kerülnek megfogalmazásra.
E Fejezetet a 2012/13. tanévtől kell alkalmazni azzal, hogy a 2012/13. évre vonatkozó
középfokú felvételi tájékoztatót e törvénynek megfelelően kell előkészíteni és közzétenni.
75
A Javaslat átmeneti rendelkezések között rögzíti, hogy a 2012. január 1-jén katonai
szakképzésben résztvevő honvéd tiszthelyettes-jelölt jogállására a 2011. december 31-én
hatályos jogszabályok és a 2012. január 1-je előtt megkötött tanulmányi szerződésben
foglaltak az irányadók.
A Javaslat 51. §-ához
(Hjt. 239/A. §)
A Javaslat a hősi halottá nyilvánított személy után folyósításra kerülő hozzátartozói
nyugellátás megállapítása tekintetében sajátos szabály megteremtését kezdeményezi.
A Javaslat 52. §-ához
(Hjt. XIX. Fejezet)
A Javaslat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény katonai
nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos módosításáról, valamint az azzal
összefüggő további törvénymódosításokról szóló T/4816. számú törvényjavaslathoz
kapcsolódóan újraszabályozza a Hjt. XIX. Fejezetét.
A Javaslat jellemzően a 2011. december 31-én hatályos szabályozást emeli át
technikai jellegű, elsődlegesen az összevonásból eredő megnevezés-pontosításokkal. Emellett
a Javaslat jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel indokolt változtatásokat is tartalmaz. A
Javaslatból elhagyásra kerültek a pályáztatás és a szolgálati viszony megszüntetésének eljárási
szabályai, mert azok törvényi szabályozást nem igényelnek, a tárgykör végrehajtási
rendeletben is rendezhető.
A 2011. december 31-én hatályos szabályhoz képest a szolgálati viszony létesítése és
fenntartása tekintetében új elemként jelenik meg a Javaslatban a kifogástalan életvitel
követelménye. A Javaslat a Hszt. rendelkezéseivel összhangban álló szabályokat állapít meg,
és a jogintézmény jellege által biztosított keretek között meghatározza mikor nem minősül az
életvitel kifogástalannak, az érintett jogainak védelme érdekében pedig rögzíti az adatok és
iratok megőrzési idejét. A jogintézményhez kapcsolódóan sajátos felmentési jogcímet állapít
meg, amely a méltatlansági felmentéshez hasonlóan sem felmentési időre, sem végkielégítésre
nem jogosít.
A kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szervet a T/4816. számú törvényjavaslat
jelöli ki, az adatkezelés szabályait pedig a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
CXXV. törvény rendezi.
Szintén új elem a poligráfos vizsgálatra vonatkozó szabályozás, amely csak felvételi
eljárás, külön törvény szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok, valamint
nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során lehet elrendelni. Az érintett személyes
adatainak és a magánszférájához fűződő jog védelme érdekében a Javaslat a poligráfos
vizsgálat célja mellett meghatározza, hogy a poligráfos vizsgálat kérdései csak biztonsági
kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.
A Javaslat nemzetbiztonsági érdekre figyelemmel a Hjt. XV. Fejezetétől eltérő, sajátos
szabályokat állapít meg a jogorvoslati rendjére.
A Javaslat 53. §-ához és az 59. § (3) bekezdéséhez
76
(Hjt. 267. § b) pont)
A Javaslat a BUISNESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői
szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i tanácsi irányelvnek (a továbbiakban:
Irányelv) való megfelelést biztosító jogharmonizációs záradékkal egészíti ki a Hjt.-t.
Az Irányelvnek való megfeleléssel összefüggésben a Javaslat kizárólag a
jogharmonizációs záradék módosítását érinti, figyelemmel arra, hogy a Hjt. 103. §-át érintő
jogharmonizációt a 2010. évi XCV. törvény 2010. december 1-jei hatálybalépéssel
végrehajtotta.
Az Irányelv hatálybalépésével összhangban a Javaslat e rendelkezése 2012. március 8-
án lép hatályba.
A Javaslat 54. §-ához
(Hjt. 269. § (1) és (2) bekezdéséhez)
A Javaslat átmeneti rendelkezésként előírja, hogy a sorkatonai szolgálat teljesítésével
összefüggő balesetekkel, valamint a sorkatonai szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy
azzal összefüggésben súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálására a
sorkatonai szolgálatteljesítése alatt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. E rendelkezést a
2011. december 31-én hatályos honvédelmi törvény tartalmazza, azonban sarkalatos jelleg
hiányában az új Hvt. már nem.
A Javaslat szintén átmeneti rendelkezések között sajátos szabályt állapít meg a
szerződés-hosszabbítási díj tekintetében. A Hjt. 2010. január 1-jétől egészült ki a szerződés-
hosszabbítási díj jogintézményével, mely szerint a szerződés-hosszabbítási díj utolsó
alkalommal a 11. év letöltésekor meghosszabbított szerződés esetén járt. Jogalkalmazói
tapasztalatokra figyelemmel e rendelkezés 2010. december 1-jei hatályba lépéssel
módosításra került, mely szerint nemcsak a 11. év letöltésekor, hanem az ezt követő első
szerződés-hosszabbításkor is jár a szerződés-hosszabbítási díj. A Javaslat azoknak a
szerződéses katonáknak biztosítja a szerződés-hosszabbítási díjat, akik 2010. január 1-je és a
2010.	november 30-a között 11. év után lejárt szerződésüket hosszabbítottak meg, így az
akkor hatályos szabályok szerint nem, de december 1-jétől már jogosultak lettek volna a
szerződés-hosszabbítási díjra, feltéve azonban, hogy szerződésük 2012. január 1-jén is
fennáll.
Az érintett szerződéses katona 2012. február 29-ig nyújthatja be a szerződés-
hosszabbítási díj kifizetésére vonatkozó kérelmét. Ebben az esetben a szerződés-hosszabbítási
díjat a szerződés-hosszabbítást megelőzően letöltött szolgálati idő utolsó napján számított
távolléti díj alapján a kérelem benyújtását követő második havi illetménnyel együtt kell
kifizetni.
A Javaslat 55. §-ához
(Hjt. 274. §)
A Javaslat megszünteti a szakszervezeti tisztségviselők rendelkezési állományba
helyezésének jogcímét, ezért 2012. január 1-jétől a szakszervezeti tisztségviselők is szolgálati
77
beosztásban foglalkoztathatók tovább. Erre figyelemmel a Javaslat nevesíti, hogy a
szakszervezeti tisztségviselők e jogcímen rendelkezési állományban nem tarthatók.
A Javaslat 56. §-ához
(Hjt. 277.-279. §)
A Javaslat a legénységi várakozási idő meghosszabbításával kapcsolatban
egyértelművé teszi, hogy az csak a 2012. január 1-je után állományba vettek esetén irányadó.
A Javaslat a Honvéd Koronaőrség tagját megillető díszelgési pótlék tekintetében 2011.
május 30-ától kezdődő visszamenőleges alkalmazást ír elő. Az időpont megegyezik a Honvéd
Koronaőrség létrejöttével.
A Javaslat a KNBSZ állományának tagja tekintetében bevezeti a kifogástalan életvitel
követelményét. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat átmeneti rendelkezésként a nyilatkozatok
megtételére határidőt szab.
A Javaslat 57. §-ához
(Hjt. 287. § (2) bekezdés)
A Javaslat tartalmazza egyes felhatalmazó rendelkezések pontosítását.
A Javaslat 58. §-ához
(Hjt. 1., 7-10. számú melléklet)
A Javaslat újraszabályozza az esküre vonatkozó 1. számú mellékletet.
A Javaslat a kifogástalan életvitelhez kapcsolódóan tartalmazza a hivatásos állomány
tagjával közös háztartásban élő házastárs, élettárs, felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozatát, az
érintett nyilatkozatát és az adatlapot (7-9. számú mellékletek).
A 10. számú melléklet a hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint
rendelkezési állományba helyezett tagjának azon adatait tartalmazza, amely - a rendelkezési
állományba helyezéssel egyidejűleg - a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés
elősegítése érdekében a kormányzati tisztviselőkről szóló törvény szerinti központi
közszolgálati nyilvántartásnak megküldésre kerül. A KNBSZ állományának tagja esetén
nemzetbiztonsági érdekből egyes adatok átadása nem kötelező.
A Javaslat 59. §-ához
A Javaslat meghatározott kivételekkel 2012. január 1-jei hatályba lépést tartalmaz, és
rendelkezik önmaga hatályon kívül helyezéséről.
A Javaslat 60. és 61. §-ához
A Javaslat több tárgykörben szövegcserés módosításokat és hatályon kívül
helyezéseket kezdeményez.
78
A Javaslat törvényi szinten rendezi a méltatlanság szabályait, így a katonai szolgálati
viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól szóló 40/2007.
(XI. 28.) HM rendelet és az alapjául szolgáló felhatalmazás hatályban tartása nem indokolt.
A Javaslat 62. és 66. §-ához
(A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló
1996. év LXXV. törvény módosítása)
A Javaslat több törvény vonatkozásában a felhatalmazások pontosítását kezdeményezi.
A Javaslat 63. §-ához
(A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása)
Az 1352/B/2010. AB határozat szerint alkotmányellenes, hogy a hadirokkantak havi
rendszeres járadékának emelésekor az V. járadékosztályba tartozók tekintetében nem történt
emelés. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási
kötelezettségének 2011. december 31-ig tegyen eleget. A Javaslat e kötelezettség
végrehajtására irányul.
A Javaslat 64. §-ához
(A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása)
A Javaslat érdemi változtatás nélkül a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt
jogállásra tekintettel kezdeményezi a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény módosítását.
A Javaslat 65. §-ához és az 59. § (2) bekezdéséhez
(A Hft. módosítása)
A Javaslat a honvéd tisztjelöltek szolgálati viszonyának szabályait beemeli a Hjt.-be,
így a Hft. kapcsolódó rendelkezéseinek hatályban tartása nem indokolt.
A Javaslat 67. §-ához
(A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása)
A módosítás a diplomata útlevélre jogosultak körének bővítését kezdeményezi a
Honvéd Vezérkar főnökével és helyettesével, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
főigazgatójával és helyetteseivel, továbbá a katonai külképviseletek vezetőivel és
helyetteseivel.