﻿Magyarország Kormánya
T/4997. számú törvényjavaslat
a nemzetiségek jogairól
Előadó:	dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2011. november

2011. évi... törvény
a nemzetiségek jogairól

A Magyar Országgyűlés
a magyar történelem legnemesebb hagyományaira építve,
a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek sajátos kultúrájának
megőrzése, anyanyelvűk ápolása és fejlesztése, egyéni és közösségi jogainak széleskörű
biztosítása érdekében, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi
nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá
tekintettel a nemzetiségek védelme érdekében Magyarország aktív közreműködésével
megalkotott nemzetközi dokumentumokban foglaltakra, különösen az Egyesült Nemzetek
Szervezetének a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmányára, az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében végzett munkára, a Koppenhágai
Dokumentumra, az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok
Védelméről szóló Egyezményére, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai
Kartájában és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményben
megfogalmazottak széleskörű érvényesítésére, szem előtt tartva, hogy
Magyarország tiszteletben tartja az ország különböző vallási hagyományait, más népek
szabadságát és kultúráját, vallja, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve
bontakozhat ki,
minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága
szabad megváltásához és megőrzéséhez,
a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők,
a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás
forrása,
a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének
szerves részei,
a nemzetiségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok,
Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását,
anyanyelvűk használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát,
kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti a kulturális autonómiájuk megvalósulását,
garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát,
a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
Alapvető rendelkezések
1
1.	§ (1) E törvény hatálya a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, valamely
nemzetiséghez tartozó személyekre és e személyek közösségeire teljed ki. Az 54. § hatálya a
magyar állampolgárokra terjed ki.
(2)	E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy
évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben
van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg,
egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére,
történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. A
Magyarországon honos népcsoportokat az 1. melléklet sorolja fel.
(3)	E törvény által megállapított jogok és kötelezettségek vonatkozásában valamely
nemzetiséghez tartozik az a személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti és
az adott nemzetiséghez tartozását az e törvényben meghatározott esetekben és módon
kinyilvánítja.
Értelmező rendelkezések
2.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	nemzetiségi közügy:
a)	az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez
tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és
gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi
önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a nemzetiséghez
tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és
az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy;
b)	a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzetiségi
önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi
és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy;
2.	nemzetiségi önkormányzat:
törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában
működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján
létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok
érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és
hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő
önálló intézésére jön létre;
3.	nemzetiségi kulturális autonómia:
olyan kollektív nemzetiségi jog, amely az e törvény szerinti intézmény-összességnek és
nemzetiségi önszerveződéseknek a nemzetiségi közösség által önigazgatással történő
működtetése során megvalósuló önállóságban testesül meg;
4.	nemzetiségi köznevelési intézmény:
a)	az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló
törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e
feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium
esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben,
illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;
b)	nemzetiségi többcélú intézményen, nemzetiségi tagintézményen és nemzetiségi
köznevelési intézmény intézményegységén a köznevelési törvény szerinti többcélú intézmény,
tagintézmény és intézményegység értendő;
5.	nemzetiségi kulturális intézmény:
2
olyan kulturális intézmény, amelynek jogszabályban, alapító okiratban előírt feladata a
nemzetiségi identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra, kulturális értékek, javak
megőrzése, hozzáférhetővé tétele, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése,
gyakorlása, terjesztése és továbbörökítése;
a)	nemzetiségi közművelődési intézmény:
a nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális hagyományainak
megőrzését, fenntartását, fejlesztését, bemutatását szolgáló intézmény;
b)	nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény:
olyan könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- illetve hangarchívum, amelynek alapító
okiratában szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy amelynek állományában nemzetiségi
nyelvű, vagy nemzetiségre vonatkozó dokumentumok huszonöt százalékot elérő arányban
találhatók, függetlenül a fenntartó szervezet típusától;
c)	nemzetiségi közösségi színtér:
nemzetiségi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság
önszerveződő közösségeinek kulturális szolgáltatásokkal való ellátása érdekében
közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett,
adott településen (településeken) rendszeresen működő intézmény;
6.	nemzetiségi feladatot ellátó tudományos intézmény:
alapító okirata, illetve tevékenysége szerint részben vagy egészben egy vagy több nemzetiség
anyanyelvén, illetve más nyelveken az adott közösség szellemi, épített és tárgyi emlékeire,
hagyományaira, kultúrájára, történelmére, nyelvére, intézményeire, társadalmi viszonyaira
vonatkozó adatok gyűjtésével, tudományos értékű feldolgozásával és közzétételével
foglakozó intézete, vagy műhelye, tekintet nélkül annak szervezet-típusára;
7.	nemzetiség szellemi öröksége:
az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny-,
illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti (különösen irodalmi, képző- és
iparművészeti) hagyományainak összessége;
8.	nemzetiség épített és tárgyi öröksége:
a kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó azon műemléki és kulturális
javak, amelyek a nemzetiség kulturális, történeti, vallási hagyományai megőrzésének
szempontjából kiemelt jelentőségűek (különösen településrész, közterület, épületegyüttes,
épület, temető, temetkezési hely, szobor, emlékmű, emléktábla, tárgyi, képi, hangrögzített,
írásos emlék, művészeti alkotás);
9.	nemzetiségi témájú műsor:
a nemzetiségekről szóló, a nemzetiségi közösségek megismerését, kulturális értékeinek
bemutatását szolgáló, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztató magyar nyelvű rádiós
vagy audiovizuális program;
10.	nemzetiségi közszolgálati műsor:
a nemzetiségi közösség anyanyelvén, elsősorban a közösség médiaműhelyei által készített
műsor, illetve sajtótermék, amelynek alapvető célja a nemzetiségi közösség sokoldalú,
kiegyensúlyozott anyanyelvű tájékoztatása;
11.	a nemzetiségi önkormányzat testületének hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői
megbízás joga - a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettesei választásának
kivételével - magában foglalja a felmentés, vezetői megbízás visszavonásának jogát, továbbá
az egyéb megbízási, jelölési vagy delegálási jog magában foglalja a megbízás, jelölés,
delegálás visszavonásának jogát;
12.	az egyéb munkáltatói jogon - a kinevezés, megbízás, felmentés, megbízás visszavonása,
az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés
kiszabása kivételével - minden más munkáltatói jogot kell érteni; országos nemzetiségi
3
önkormányzat esetén a munkáltatói jog magában foglalja a hivatal munkavállalói feletti
munkáltatói jogot is, melyet a hivatal vezetője gyakorol;
13.	az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény átvételének,
átszervezésének és megszüntetésének jogát;
14.	hozzátartozó:
az egyenesági rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs;
15.	megfelelő színvonalon való további gondoskodás:
az intézmény fenntartói jogának a nemzetiségi önkormányzat által történő átvétele nem
eredményezi az átvétel előtti szolgáltatások színvonalának romlását, a rendelkezésre álló
személyi és tárgyi feltételek csökkenését;
16.	személyazonosító okmány:
külön jogszabály által személyazonosító okmánynak minősített okmány;
17.	nemzetiségi köznevelésben alkalmazottak köre:
a nemzetiségi köznevelési intézmény azon alkalmazottai, akik foglalkoztatása a nemzetiségi
köznevelési intézményben pedagógus, pedagógiai szakértő munkakörben és pedagógiai
előadó munkakörben, továbbá a nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a
pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását közvetlenül segítő munkakörben történik;
18.	lakóhely:
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint
bejelentett lakóhely, a sem magyarországi, sem külföldi lakóhellyel nem rendelkező
állampolgár esetében a bejelentett tartózkodási hely,
19.	az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet:
az a közhasznú egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja az e törvény szerinti,
konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete,
20.	nemzetiségi egyesület:
alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi
kulturális autonómiával közvetlenül összefüggd tevékenységet ellátó nemzetiségi
egyesülettel.
II.	Fejezet
A nemzetiségek alapvető jogai
3.	§ Minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen és
fennmaradjon.
4.	§ (1) Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga
van a szülőföldjén való élet, valamint a szülőfölddel való kapcsolattartás zavartalanságához.
A szülőföldhöz való jog nemcsak a saját születési helyéhez, hanem a szülők, nevelők, ősök
születési vagy lakhelyéhez és annak kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságát
és oltalmát is jelenti.
(2)	A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az anyaországok és nyelvnemzetek
állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való
kapcsolattartásra.
5.	§ (1) A nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben
meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.
4
(2)	A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv
használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.
(3)	Az Országgyűlésben a nemzetiséghez tartozó képviselő az anyanyelvét is használhatja.
(4)	A helyi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi képviselő anyanyelvét is
használhatja. Ha a felszólalás kizárólag valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a
felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni
kell.
(5)	Ha a településen nemzetiséghez tartozó személyek élnek, a képviselő-testület
jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott nemzetiség nyelvén is vezettetheti,
szövegeztetheti. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű változat a hiteles.
6.	§ (1) A helyi önkormányzat az illetékességi területén működő nemzetiségi
önkormányzat indokolt igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy
a)	rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar nyelven történő
közzététel mellett - a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék,
b)	a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a nemzetiség anyanyelvén is
rendelkezésre álljanak,
c)	a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy
ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett,
azzal azonos tartalommal és formában - a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek,
d)	a helység- és utcaneveket megjelölő táblák feliratai a magyar nyelvű szövegezés és
írásmód mellett a hagyományos nemzetiségi elnevezés a nemzetiség anyanyelvén, ennek
hiányában a magyar nyelvű elnevezéssel azonos tartalmú és formájú elnevezés a nemzetiség
anyanyelvén is olvashatóak legyenek.
(2)	Az indokoltság kérdésében - a népszámlálás nemzetiségi adatainak figyelembe vételével
-	az igény előteijesztését követő harminc napon belül a képviselő-testület dönt. A döntést a
fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron
kívül megvizsgálja. A helyi önkormányzati döntés bírósági felülvizsgálatát - a nemzetiségi
jogok sérelmére hivatkozva - a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is kérheti. A bíróság a
fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére
soron kívüli eljárásában, a település nemzetiségi lakosságának népszámlálási adataira
tekintettel dönt az igény indokoltságáról, valamint elrendeli az indokolt igény végrehajtását.
(3)	Azon a településen, ahol - a népszámlálás nemzetiségi adatainak figyelembe vételével -
a nemzetiséghez tartozó lakosság számaránya ezt indokolja, a helyi köztisztviselői és
közalkalmazotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtói állások betöltése során - az
általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott nemzetiség
anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.
(4)	Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás során regisztrált
aránya eléri a tíz százalékot és a településen nemzetiségi önkormányzat, vagy nemzetiségi
egyesület működik, a helyi önkormányzat által fenntartott vagy finanszírozott
médiaszolgáltató rendszeres nemzetiségi közszolgálati műsort biztosít az adott településen élő
nemzetiségi közösség anyanyelvű tájékoztatása érdekében. A rendelkezés a helyi
önkormányzat által kiadott vagy finanszírozott sajtótermékre is vonatkozik.
(5)	A (4) bekezdés szerint megvalósuló médiaszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben ki kell
kérni az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a településen
székhellyel rendelkező nemzetiségi egyesület véleményét.
7.	§ A nemzetiségek tekintetében tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű
megsértése.
5
8.	§ Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét
ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak
érvényesülését és megteszi a külön törvény szerinti szükséges intézkedéseket.
9.	§ (1) Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely
a)	a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő
kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi,
b)	a nemzetiségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak
megváltoztatására irányul,
c)	a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi,
megfélemlíti, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza, vagy
d)	a nemzetiség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.
(2)	Magyarország nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen,
amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni
védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerződések révén is
törekszik.
10.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata a nemzetiségi érdekek védelme és
képviselete a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörének gyakorlásával.
(2)	A nemzetiségi önkormányzatok által ellátott feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása
alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
(3)	A nemzetiségi önkormányzatok törvényben meghatározott jogaikat jóhiszeműen, a
kölcsönös együttműködés elve alapján, rendeltetésüknek megfelelően gyakorolják.
(4)	A helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok
érvényesülését, e körben ellátja különösen a település, megye illetékességi területén
jelentkező, a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, muzeális intézmények
fenntartásával, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiség szellemi, épített és tárgyi
örökségével, írott és elektronikus sajtójával, a szociális alapellátással, a helyi
közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat.
(5)	A (4) bekezdés szerinti kötelező feladata ellátása során a helyi önkormányzat képviselő-
testülete - amennyiben a helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátására, vagy a
nemzetiséghez tartozókat e minőségükben érintő feladatok ellátására a helyi
önkormányzatokról szóló törvény szerinti szervezetet hoz létre, vagy szerződést köt - az
alapítás vagy szerződéskötés során az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a
településen, megyében nem működik nemzetiségi önkormányzat, a településen, megyében
székhellyel rendelkező nemzetiségi egyesület véleményét beszerzi.
(6)	A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata részletesen szabályozza a helyi
önkormányzat képviselő-testülete feladatait a településen, megyében működő
a)	települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzattal,
b)	nemzetiségi egyesülettel történő együttműködés során, ide értve a javaslatok,
kezdeményezések kezelését, a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának részletes
rendjét.
(7)	A helyi önkormányzat a településen, megyében települési, területi nemzetiségi
önkormányzat hiányában az adott nemzetiség országos önkormányzata javaslataira tekintettel
látja el a településen, megyében a nemzetiségi jogok érvényesülésével kapcsolatos feladatait.
(8)	A helyi önkormányzati képviselő-testület nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságába,
albizottságába a települési, területi nemzetiségi önkormányzat (önkormányzatok) egy-egy
tagját indokolt beválasztani.
6
III. Fejezet
Egyéni nemzetiségi jogok
11.	§ (1) Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és
elidegeníthetetlen j oga.
(2)	A nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, azonban
törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását az
egyén nyilatkozatához kötheti.
(3)	A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való tartozás
kinyilvánítása - az e törvényben meghatározott kivétellel - nem zárja ki a kettős vagy többes
kötődés elismerését.
12.	§ A nemzetiséghez tartozó személynek joga van:
a)	anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának,
hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;
b)	megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és
művelődésben;
c)	az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, amelyet az állam
hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles,
d)	nemzetiségi voltával kapcsolatos személyes adatok védelméhez külön törvényben
meghatározottak szerint.
13.	§ (1) A nemzetiséghez tartozó joga, hogy nemzetiséghez tartozását hivatalos statisztikai
adatgyűjtés alkalmával megvallhassa.
(2) A nemzetiséghez tartozásra vonatkozó különleges adatok - az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott rendben
-	a nemzetiséghez tartozásra tekintettel nyújtott állami támogatás megállapításához, továbbá
cél szerinti felhasználásának vizsgálata céljából kezelhetőek.
14.	§ A nemzetiséghez tartozóknak a közéletben való részvétele - e minőségükre tekintettel -
nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - jogszabályi keretek között -
egyesületeket, pártokat hozhatnak létre.
15.	§ A nemzetiséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó nemzetiségi
hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek
anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven
való lebonyolításának igénylésére.
16.	§ (1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga, hogy anyanyelvén használja család- és
utóneveit, és joga van családi- és utóneveinek hivatalos elismeréséhez.
(2)	A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utóneve saját
nemzetiségének megfelelő megválasztásához, családi és utóneveinek anyanyelve szabályai
szerinti anyakönyveztetéséhez és annak - jogszabályban meghatározott keretek között -
hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. A nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén
kötelező a fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazása is.
(3)	A nemzetiséghez tartozó személy kérésére az anyakönyvezés és az egyéb hivatalos
okmányok (különösen a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, útlevél,
jogosítvány) kiállítása - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - két nyelven is történhet.
■7
IV.	Fejezet
Közösségi nemzetiségi jogok
17.	§ A nemzetiségek elidegeníthetetlen közösségi joga
a)	önazonosságuk megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése,
b)	történelmi hagyományaik, nyelvük megőrzése és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk
ápolása és gyarapítása.
18.	§ A nemzetiségeknek a közösségi névhasználathoz fűződő jogaik gyakorlása során joguk
van a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára szánt
földrajzi megjelölések használatához.
19.	§ (1) A nemzetiségi közösségeknek joguk van:
a)	törvényi keretek között intézmények létrehozásához és működtetéséhez, más szervtől
történő átvételéhez,
b)	nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséhez, általános iskolai neveléséhez-oktatásához,
nemzetiségi kollégiumi ellátásához, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhez-
oktatásához, felsőfokú képzéséhez, továbbá jogosultak
c)	az országos önkormányzat útján a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeinek
megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni.
20.	§ Magyarország - törvényei keretei között - biztosítja a nemzetiségi közösségeknek
rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális, kegyeleti és
vallási emlékeik, hagyományaik megőrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik
használatához fűződő jogait.
21.	§ A nemzetiségi szervezeteket megilleti a széles körű és közvetlen nemzetközi
kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának a joga.
V. FEJEZET
A nemzetiségek oktatási, kulturális és médiajogai
A nemzetiségek oktatási önigazgatása
22.	§ (1) E törvény értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a
görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány (romani, illetve beás), (a
továbbiakban együtt: roma), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv,
továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.	.
(2)	Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként
ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója,
támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. A
nemzetiségi köznevelés többletköltségét — jogszabályban meghatározott módon - az állam
viseli.
(3)	A nemzetiséghez tartozó gyermek - a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő)
döntésétől függően — anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató
vagy roma nemzetiségi köznevelésben vehet részt. A roma nemzetiségi nevelés, nevelés-
8
oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a szülők igényei alapján az intézményfenntartó
köteles biztosítani a roma nyelv (romani, illetve beás) oktatását is. A 14. életévét betöltött,
nem cselekvőképtelen gyermek esetében a szülő e választási jogát gyermekével közösen
gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor.
(4)	A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelése, nevelése-oktatása a helyi lehetőségek
és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban
történhet.
(5)	A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést,
továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást - a roma nemzetiség esetében a (3) bekezdés
szerinti igénynek megfelelően - ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nyolc (gyermek)
tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló
törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a
nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás egy településen belüli megszervezését, az
érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a feladatellátásra köteles szerv megteremti
a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatást
az országos nemzetiségi önkormányzat maga is megszervezheti.
23.	§ (1) A köznevelés és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység
szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e
törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának
megfelelő nevelési és oktatási érdekeket.
(2)	A nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban biztosítani kell a
népismeret tárgykörébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a nemzetiség és az
anyaország történelmének, irodalmának, földrajzának, kulturális értékeinek és
hagyományaiknak, a nemzetiségi jogok és intézményrendszerének megismerését.
(3)	A nemzetiségi óvodai nevelésre és nemzetiségi iskolai nevelésre-oktatásra irányuló
igények felmérésében és megszervezésében a törvény által e feladatok ellátására kötelezett
szervek és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködnek.
(4)	A nemzetiségi anyanyelvű és anyanyelvi közneveléshez az anyanyelvű pedagógusok
képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat. E feladat keretében az állam
támogatja a nemzetiségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi
vendégtanári alkalmazását is.
24.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat — a köznevelési törvényben és az államháztartás
működési rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint - köznevelési intézményt
létesíthet és tarthat fenn, illetve az e törvényben meghatározott rendben átveheti a más szerv
által létesített köznevelési intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának
átadása nem járhat intézmény-átszervezéssel.
(2)	Az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény és
többcélú intézmény vezetőjét az oktatási miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a
munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés
esetén tagadhatja meg.
25.	§ (1) Állami feladatot ellátó intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat
kezdeményezésére át kell adni az országos nemzetiségi önkormányzatnak annak az országos
vagy térségi beiskolázású köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amelyik alapitó
okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és minden gyermek, tanuló részt vesz a
nemzetiségi nevelésben, nevelésben-oktatásban, illetve ellátásban részesül. A
kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény iskolaszékének, ennek hiányában szülői
9
szervezetének (közösségének) és a diákönkormányzatnak, továbbá az adott nemzetiség
érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.
(2)	A települési nemzetiségi önkormányzat megkeresésére - az országos nemzetiségi
önkormányzat egyetértése esetén - az intézmény helyi önkormányzati, állami fenntartója
átadhatja a települési nemzetiségi önkormányzatnak annak a köznevelési intézménynek a
fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és minden
gyermek, tanuló részt vesz a nemzetiségi nevelésben, nevelésben-oktatásban, illetve
ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény iskolaszékének,
ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének), a diákönkormányzatának a
véleményét.
(3)	Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat a feladat ellátására törvény alapján
köteles fenntartótól átvett köznevelési intézmény fenntartói jogáról le kíván mondani, a
fenntartói jogot az érintett országos önkormányzat átveheti, ha nem kívánja átvenni, a korábbi
fenntartó vagy jogutódja köteles a fenntartói jog visszavételére.
(4)	Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat - az oktatásért felelős
miniszter engedélyével - átveheti az országos vagy térségi feladatot el nem látó, nemzetiségi
anyanyelvű, illetve nemzetiségi két tanitási nyelvű intézmény, továbbá a roma nemzetiségi
intézmény fenntartását, valamint az adott nemzetiség országos feladatot is ellátó nemzetiségi
nyelvoktató intézményét. A miniszter az átadást akkor engedélyezi, ha
a)	minden tanuló részt vesz a nemzetiségi oktatásban és
b)	az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.
(5)	A nevelési-oktatási intézmény átadására az oktatásért felelős miniszter és az átvevő között
létrejött köznevelési szerződés alapján kerülhet sor.
(6)	A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló
ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használatba
adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.
(7)	Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a fenntartói jogot a székhely szerinti fővárosi
és megyei kormányhivatal köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig az új nemzetiségi
önkormányzat megalakul.
26.	§ (1) Az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében a nemzetiségi nevelés-oktatás
finanszírozása az egyházi intézményekkel azonos módon történik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás során a központi költségvetés a nemzetiségi
önkormányzatok köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít,
továbbá kiegészítő támogatásokat nyújt.
27.	§ Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a
közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat
megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A
határidő - bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal
további 30 nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat
az egyetértését nem adta meg, és az érdekeltek között további tizenöt napon belül az alapvető
jogok biztosa által megkísérelt egyeztetés nem vezet eredményre, az egyetértés megadásáról
vagy megtagadásáról az alapvető jogok biztosa dönt. Döntése az egyetértést pótolja. Az
eljárás költségeit - ide értve a szakértő díjazását is - az viseli, akinek az egyetértés
megszerzéséhez érdeke fűződik.
28.	§ A nemzetiségi köznevelési intézményt az érintett nemzetiségihez nem tartozók csak az
intézménynek a nem nemzetiségi pedagógiai program szerint működő csoportjába, osztályába
vehetőek fel, feltéve, hogy az intézmény - az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után -
10
betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra hozott
szabályok alapján történhet.
29.	§ A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a
nemzetiségi oktatás keretében is biztosítani kell.
30.	§ Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más nemzetiség -
van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek
anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint
biztosítani kell.
31.	§ Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között
biztosítja a nemzetiségi nevelés-oktatáshoz a tankönyvek megjelentetését, a taneszközök
előállítását.
32.	§ Ahol e fejezet nemzetiséghez tartozó személy, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi
egyesület nyilatkozatáról, véleményéről, egyetértéséről rendelkezik, azon kizárólag az érintett
nemzetiséghez tartozó személy, érintett nemzetiség önkormányzatának, egyesületének ezen
joga értendő.
A nemzetiségek kulturális önigazgatása
33.	§ A nemzetiségek kulturális önigazgatását érintő törvényi szabályozás előkészítése és
végrehajtása során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális
autonómiájának megfelelő művelődési érdekeket.
34.	§ A nemzetiségi önkormányzat - az ágazati törvényben meghatározottak szerint - részt
vehet a nemzetiséghez tartozók kulturális ellátásának segítésével összefüggő állami és
önkormányzati feladatok végrehajtásában.
35.	§ Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a
nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési
jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában -
harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely érdekeltnek a másik félhez intézett
nyilatkozata alapján - egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbodik. A határidő
jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és az érdekeltek
között további tizenöt napon belül az alapvető jogok biztosa által megkísérelt egyeztetés nem
vezet eredményre, az egyetértés megadásáról vagy megtagadásáról az alapvető jogok biztosa
dönt. Döntése az egyetértést pótolja. Az eljárás költségeit — ide értve a szakértő díjazását is —
az viseli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.
36.	§ A nemzetiségi önkormányzat jogosult - az ágazati törvényben és az államháztartásról
szóló jogszabályokban meghatározottak szerint — nemzetiségi kulturális intézmény
létesítésére, fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve
kulturális feladat ellátásának átvételére.
37.	§ (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére az intézmény fenntartója
köteles átadni a kizárólag nemzetiségi kulturális feladatot ellátó és kizárólag az érintett
11
nemzetiség kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a kérelmező
országos nemzetiségi önkormányzatnak.
(2)	A több nemzetiség igényeit ellátó kulturális intézmény fenntartói joga az érintett országos
nemzetiségi önkormányzatok megállapodása alapján adható át a megállapodás szerinti
országos önkormányzatnak.
(3)	Az adott nemzetiséghez nem tartozó lakosság részére a vonatkozó törvényben előirt
feladatok kötelező ellátását a felek megállapodásban kötelesek rögzíteni.
(4)	Az intézményt átvevő nemzetiségi önkormányzat felelős az intézmény rendeltetés szerinti
működtetéséért, tevékenységének és gazdálkodásának jogszerűségéért és célszerűségéért.
(5)	Az átvevő köteles az átvett ingatlanvagyon állagát megőrizni. Az átvevő a polgári jog
általános szabályai szerint felel az átvett vagyon állagában bekövetkezett kárért.
38.	§ (1) A kulturális intézmény, illetve a feladat átadásáról, átvételéről az átadó
intézményfenntartó és az átvevő nemzetiségi önkormányzat megállapodást köt.
(2) A megállapodás tartalmát a felek - a jogszabályi keretek között - szabadon állapítják meg.
Az átadás és az átvétel célja, hogy az önkormányzati közművelődési alapellátás tartalmi és
szervezeti folyamatossága a nemzetiségi önkormányzat kezelésében is fennmaradjon és
lehetőség szerint bővüljön. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a)	a kulturális intézmény feladatát,
b)	a kulturális intézmény tevékenységében érintettek körét,
c)	a megállapodás időbeli hatályát,
d)	a kulturális intézmény törvényes feladatának elvégzéséhez szükséges legrövidebb nyitva-
tartásának idejét,
e)	a kulturális feladat ellátásában a közreműködőktől megkívánt szakképzettséget,
f)	az intézmény működtetésének személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeit,
g)	a tulajdonviszonyok alakulására vonatkozó rendelkezéseket,
h)	a kulturális intézmény települési önkormányzat által történő visszavételének feltételeit.
39.	§ (1) A nemzetiségi kulturális intézmény létesítése, átvétele, átszervezése,
megszüntetése, vagy tevékenységének hatvan napon túli szüneteltetése esetén a testületi
döntés meghozatala előtt hatvan nappal a kultúráért felelős miniszternek a véleményét be kell
szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(2)	A munkáltatói jogokat az átvételt követően az átvevő gyakorolja. Az átadás nem minősül
átszervezésnek. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átalakítással. Az
ellenkező bizonyításáig az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő
két éven belüli átszervezést a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell
tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy
intézménynek több intézményre tagolása.
(3)	A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont
az átvevő birtokába és használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használatba adás
legrövidebb ideje tíz év.
(4)	A jogszabályi feltételek és kötelezettségek nem teljesülése esetén a szakterületet ellátó és
felügyelő államigazgatási szerv a bíróságnál kezdeményezheti a megállapodás felbontását és a
szerződést megelőző eredeti állapot helyreállítását. A bírósági eljárásban a kultúráért felelős
minisztert - szakértői állásfoglalás céljából - meg kell keresni.
(5)	Az átvétel ideje alatt az átadó fenntartói joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a
vonatkozó törvényben meghatározott feladatait az átvevő nemzetiségi Önkormányzat
gyakorolja. Ha a nemzetiségi önkormányzat a feladatait nem tudja ellátni, az intézmény
fenntartói jogának gyakorlását az átadó a nemzetiségi önkormányzattal kötött
megállapodásban rögzített feltételek szerint köteles visszavenni.
12
(6)	A nemzetiségi önkormányzatot az általa fenntartott kulturális intézmény működtetéséhez
az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon és mértékben
támogatja.
(7)	A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kulturális intézményben történő
foglalkoztatás képesítési követelményeire az intézmény típusára vonatkozó előírásokat kell
alkalmazni.
40.	§ A fenntartó és a nemzetiségi önkormányzat a kulturális intézmény közös
fenntartására, kulturális feladat közös ellátására megállapodást köthet. A közös fenntartású
kulturális intézmény tekintetében a 38-39. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
41.	§ (1) A nemzetiség anyanyelvű irodalommal történő ellátását a nyilvános könyvtári
ellátás rendszere biztosítja.
(2)	Azokon a településeken, ahol nincs települési önkormányzat által fenntartott települési
könyvtár, a nemzetiségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást az ágazati
törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.
(3)	Az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó, illetve állományában nemzetiségi
nyelvű, vagy nemzetiségre vonatkozó anyagot kezelő közgyűjtemény létesítésével,
megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos határozat meghozatalára az érintett
nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor.
(4)	Az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közművelődési intézmény
létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos határozat meghozatalára az
érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor.
(5)	Amennyiben a (3)-(4) bekezdés szerinti tárgykörökben a települési önkormányzat
rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat
kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges
intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi
nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat.
42.	§ Az állam támogatja
a)	a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és
gyarapítását;
b)	a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését;
c)	a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történő
ismertetését;
d)	a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő
lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási
tevékenységét.
43.	§ A magyarországi kulturális örökség digitalizálása és archiválása során biztosítani
kell a nemzetiségekkel kapcsolatos kulturális értékek digitalizálását és archiválását is. A
digitalizálási és archiválási feladatok ellátásakor ki kell kérni az érintett nemzetiségi közösség
szakmai szervezeteinek véleményét.
A nemzetiségek médiatartalom-szolgáltatással összefüggő jogai
44.	§ (1) A nemzetiségeknek joguk van az információkhoz való - saját anyanyelvükön
történő -szabad hozzáféréshez és azok továbbadásához, a tömegkommunikációs eszközök
13
útján való -anyanyelvükön történő - tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz, médiaszolgáltatás és
sajtótermék eléréséhez és terjesztéséhez.
(2) Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzetiségi közösségek
megőrzése és megerősítése, anyanyelvűk és kultúrájuk ápolása, gazdagítása, a nemzetiségek
kulturális igényeinek kielégítése céljából.
45.	§ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV.
törvény (a továbbiakban: Mttv.) 99. §-ának keretei között biztosítandó
a)	a nemzetiségek saját anyanyelvükön való tájékoztatása érdekében rendszeresen jelentkező
nemzetiségi közszolgálati (rádiós és audiovizuális) műsorszámok készítése és közzététele,
b)	hogy a nemzetiségi közszolgálati müsorszámok lehetőség szerint az érintett közösség tagjai
többsége számára elérhető módon és időpontban kerüljenek közzétételre, úgy, hogy az adott
nemzetiség által lakott valamennyi releváns régióban elérhető legyen a szolgáltatás,
c)	a nemzetiségi közszolgálati műsorkészítés önálló szervezeti és költségvetési alapja,
d)	a nemzetiségi műsorkészítés és terjesztés folyamatos fejlesztése,
e)	a nemzetiségi közösség életét, kulturális értékeit bemutató közszolgálati műsorszámok
archiválása, a közszolgálati médiavagyon keretében történő megőrzése, feldolgozása és
elérhetősége.
46.	A közszolgálati médiaszolgáltató a nemzetiségi közösségek életét sokoldalúan és
hitelesen bemutató nemzetiségi témájú magyar nyelvű műsorszámokat is készít és sugároz.
47.	§ A közszolgálati médiaszolgáltatók társadalmi ellenőrzésére hivatott Közszolgáltató
Testület munkájába - az Mttv. 1. mellékletében foglaltaknak megfelelően - be kell vonni a
nemzetiségek országos önkormányzatait.
48.	§ (1) Az állam támogatja
a)	a nemzetiségek közösségi tömegtájékoztatási eszközökhöz való hozzáférését és azok
működtetését,
b)	a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok, nemzetiségi témájú műsorszámok és a
nemzetiségekkel foglakozó sajtótermékek készítését és teijesztését,
c)	a nemzetiségi közösség életét, hagyományait, kultúráját bemutató filmalkotások és
dokumentumfilmek elkészítését,
d)	a nemzetiségi anyanyelvű audiovizuális műsorszámok elkészítését,
e)	a közösségi, kisközösségi és egyéb - bármely módon terjesztett - médiaszolgáltatásban
közzétett, nemzetiségekkel kapcsolatos rádiós és audiovizuális műsorszámok készítését és
terjesztését.
(2)	A nemzetiségi műsorszámok, nyomtatott vagy internetes sajtótermékek készítése, kiadása
és teijesztése érdekében állami pénzügyi támogatásban részesülő médiaszolgáltatók, és a
sajtótermék kiadóinak működése során biztosítani kell a véleménynyilvánítás és a sajtó
szabadságát, a pártatlanság és a sokoldalú tájékoztatás érvényesülését.
49.	§ A nemzetiségek által lakott területeken az állam - nemzetközi szerződések útján is -
előmozdítja az anyaországból származó rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások vételét, a
nemzetiségek anyanyelvén közzétett közszolgálati műsorszámok elérését.
A nemzetiségek önkormányzatai
50.	§ Az egyes nemzetiségek közvetlen választással
14
a)	a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében
területi (a továbbiakban együtt: helyi), valamint
b)	országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők
51.	§ (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma
a)	három fÖ, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás
kitűzésének napján a településen kevesebb mint száz fő,
b)	négy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás
kitűzésének napján a településen legalább száz fő.
(2)	A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma hét fö.
52.	§ Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma
a)	tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás
kitűzésének napján nem több mint ötezer,
b)	huszonhárom fó, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a
választás kitűzésének napján több mint ötezer,
c)	harmincegy fo, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a
választás kitűzésének napján több mint tízezer,
d)	harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a
választás kitűzésének napján több mint huszonötezer,
e)	negyvenhét fö, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a
választás kitűzésének napján több mint ötvenezer.
A választójog
53.	§ (1) A választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi
névjegyzékbe kérelmére fel kell venni azt, aki
a)	a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal
rendelkezik,
b)	az e törvényben meghatározott nemzetiséghez tartozik, és
c)	e nemzetiséghez tartozását e törvényben meghatározott tartalommal és a választási
eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárási rendben megvallja.
(2)	Egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet.
(3)	A választópolgár
a)	a lakóhelye szerinti településen vagy
b)	a választás kitűzését megelőző harmincadik napig bejelentett tartózkodási helye szerinti
településen
szerepelhet a nemzetiségi névjegyzékben.
54.	§ (1) A választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár választható, ha
a)	magyar állampolgár és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
választható,
b)	a nemzetiség képviseletét vállalja,
c)	a megelőző két általános választás során nem volt más nemzetiség önkormányzatának
jelöltje, és
d)	nyilatkozatot tesz arról, hogy a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és
hagyományait ismeri.
15
A választókerületek
55.	§ (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a település egy
választókerületet alkot.
(2)	A fővárosi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a főváros egy
választókerületet alkot.
(3)	A megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a megye egy
választókerületet alkot.
(4)	Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy
választókerületet alkot.
A választás kitűzése
56.	§ (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni,
ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutolsó
népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseinek nemzetiségenként
összesített adatai szerint - a harminc főt eléri.
(2)	A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a
fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz.
(3)	Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni.
57.	§ A nemzetiségi önkormányzati általános választást a helyi önkormányzati képviselők
és polgáirmesterek általános választásának napjára kell kitűzni.
A jelölés
58.	§(1) A választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet.
(2) Két vagy több nemzetiségi szervezet közös jelöltet is állíthat.
59.	§ (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a nemzetiségi
névjegyzékben a választás kitűzésének napján szereplő választópolgárok öt százalékának, de
legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges.
(2)	Egy választópolgár egy jelöltet ajánlhat.
60.	§ (1) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi
szervezet állíthat listát, amely a fővárosban, megyében kitűzött települési nemzetiségi
önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan
jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását
összegyűjtötte.
(2)	Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi
szervezet állíthat listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán
legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok
legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. Kitűzött települési nemzetiségi
önkormányzati választás hiányában bármely nemzetiségi szervezet állíthat listát.
61.	§ (1) Két vagy több nemzetiségi szervezet közös egyéni jelöltek alapján - ugyanazon
szervezetek részvételével - közös listát állíthat.
16
(2)	Egy nemzetiségi szervezet csak egy - önálló vagy közös - lista állításában vehet részt.
(3)	Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők
száma.
(4)	Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyére a listán soron következő jelölt lép.
62.	§ (1) Egy nemzetiségi szervezet csak egy nemzetiséget képviselhet.
(2) Egy személy csak egy települési, egy területi és egy országos önkormányzati jelölést
fogadhat el.
63.	§ A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a
megválasztható képviselők száma.
A szavazás
64. § (1) A választópolgár azon a településen szavazhat, amelynek nemzetiségi
névjegyzékében szerepel.
(2) A választópolgár, ha a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását
kitűzték, az 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb három, az 51. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti esetben legfeljebb négy települési képviselőjelöltre, ha a területi
nemzetiségi önkormányzati képviselők választását kitűzték, egy területi listára, és ha az
országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását kitűzték, egy országos listára
szavazhat.
Az eredmény megállapítása
65.	§ (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása eredményes, ha
legalább annyi jelölt kap szavazatot, mint a megválasztható képviselők száma.
(2)	Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik az eredményes választáson a megválasztható
képviselők száma szerinti legtöbb szavazatot kapják.
(3)	Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú
szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
66.	§ (1) A területi és országos listák a rájuk leadott szavazatok arányában szereznek
mandátumot.
(2)	A listák által megszerzett mandátumok számát a következő eljárással kell megállapítani:
a)	a listákra leadott szavazatok számát össze kell adni,
b)	a kapott összeget el kell osztani a kiosztható mandátumok számával (az egy mandátum
megszerzéséhez szükséges szavazatszám),
c)	a listákra leadott szavazatok számát listánként el kell osztani az egy mandátum
megszerzéséhez szükséges szavazatszámmal,	•
d)	minden lista annyi mandátumot szerez, amennyi a c) pont szerinti hányados egész része,
ha így a kiosztható mandátumok számánál kevesebb mandátum osztható ki, a fennmaradó
mandátumokat a listák a c) pont szerinti hányadosaik törtrészének nagysága szerinti
sorrendben, a nagyobbtól a kisebb törtrész felé haladva kapják meg; ha két vagy több lista
hányadosának törtrésze egyenlő, és ezzel a törtrésszel mandátumhoz jutnának, de a kiosztható
mandátumok száma kisebb, mint az érintett listák száma, akkor az érintett listák sorszáma
szerinti sorrendben, a kisebb sorszámútól a nagyobb felé haladva kell kiosztani a
mandátumot.
17
67.	§ (1) A lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek a listán elfoglalt helyűk
sorrendjében szerzik meg.
(2) Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem
osztott mandátum betöltetlen marad. Eredménytelen a választás, ha a kiosztott mandátumok
száma nem éri el a testület működéséhez szükséges létszámot.
A megüresedett mandátum betöltése
68.	§ (1) Ha a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő helye üresedik meg, helyére
a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott,
nem lehet képviselő.
(2) A területi vagy országos listán mandátumhoz jutott nemzetiségi önkormányzati képviselő
megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek
közül - a listát állító nemzetiségi szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron
kővetkező jelölt szerzi meg.
Az időközi választás
69.	§ (1) Ha a megüresedett mandátumot a 68. § szerint nem lehet betölteni, mert nincs
több jelölt, a mandátum — a (2) bekezdés kivételével - a következő általános választásig
betöltetlen marad.
(2)	Ha a képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken,
akkor az üres helyekre időközi választást kell kitűzni.
(3)	Időközi választást kell kitűzni
a)	ha az általános választás eredménytelen,
b)	ha az általános választást követően az önkormányzat nem alakult meg,
c)	ha a képviselő-testületet feloszlatták, vagy
d)	a képviselő-testület kimondta feloszlását.
70.	§ A fővárosi, megyei és az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi
választásán azok a nemzetiségi szervezetek állíthatnak listát és közös listát, amelyek a
megelőző általános választáson arra jogosultak voltak.
Az átalakult nemzetiségi önkormányzat
71.	§ (1) Az átalakult nemzetiségi önkormányzat adott nemzetiség - a fővárosi kerület
kivételével bármely településen - e törvény rendelkezései szerint átalakulással létrejövő
önkormányzata.
(2)	Átalakult nemzetiségi önkormányzattá nyilváníthatja magát az általános vagy időközi
választást követő alakuló ülésen a települési önkormányzat, ha a választás napján
a)	a településen választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékében szereplő polgárok több
mint fele az adott nemzetiség választói jegyzékében szerepel, és
b)	a megválasztott képviselők több mint fele az adott nemzetiség jelöltjeként indult a
települési önkormányzati választáson.
(3)	Az átalakult nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi önkormányzati jogait és
kötelezettségeit, feladat- és hatáskörét e törvény állapítja meg, helyi önkormányzati jogaira és
kötelezettségeire feladat- és hatáskörére a helyi önkormányzatokról szóló törvény
rendelkezései irányadók.
18
72.	§ (1) Ha a településen nemzetiségi önkormányzatot is választottak, a polgármester a
helyi önkormányzati általános választást követően a települési önkormányzat képviselő-
testületének alakuló ülését a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének
alakuló ülését megelőző időpontra hívja össze.
(2)	Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete az alakuló ülésén átalakulásról
határozott, a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete nem alakulhat meg. Ha
a települési önkormányzat képviselő-testülete az időközi választást követő alakuló ülésén dönt
az átalakulásról, a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása
szünetel.
(3)	Ha az átalakult nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi jelöltként
megválasztott képviselők aránya a 71. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt arány alá csökken,
a képviselő-testület kizárólag a települési önkormányzat képviselő-testületeként működik
tovább. Ebben az esetben
a)	a helyi választási bizottság elnöke harminc napon belüli időpontra összehívja a meg nem
alakult nemzetiségi települési önkormányzat alakuló ülését,
b)	a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megbízatásának szünetelése
véget ér, vagy
c)	megválasztott települési nemzetiségi önkormányzat hiányában a nemzetiségi önkormányzat
megszűnik.
A nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület megbízatásának
keletkezése és megszűnése
73.	§ A nemzetiségi önkormányzat és a képviselő-testület megbízatása a képviselő-testület
megalakulásával kezdődik.
74.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat megszűnik, ha
a)	az általános választást az 55. §-ban foglalt feltételek hiányában nem lehet kitűzni, az
általános választás napján,
b)	az időközi választást az 55. §-ban foglalt feltételek hiányában nem lehet kitűzni, a
választási bizottság e tényt megállapító határozatának jogerőre emelkedése napján,
c)	az általános vagy az időközi választáson nincs elég jelölt, a szavazás napjaként kitűzött
napon,
d)	az időközi választás eredménytelen, a választási bizottság határozatának jogerőre
emelkedése napján,
e)	az időközi választáson megválasztott képviselő-testület határidőben nem tartja meg alakuló
ülését, a határidő lejártát követő napon.
19
(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a nemzetiségi önkormányzati képviselők
választására csak a következő általános választáson kerülhet sor.
75,	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása a nemzetiségi
önkormányzati képviselők következő általános választásának napjáig tart.
(2) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnik
a)	ha a testület megbízatása lejárt,
b)	a nemzetiségi önkormányzat megszűnése napján,
c)	a testület feloszlatása, feloszlásának kimondása vagy a képviselők számának a testület
működéséhez szükséges létszám alá csökkenése miatti időközi választás napján.
A nemzetiségi önkormányzat jogállása, jogai és kötelezettségei
76.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzati jogok a nemzetiséghez tartozó választópolgárok
közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott
képviselőik útján gyakorolják.
(2)	A nemzetiségi önkormányzati jogok - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - minden
nemzetiségi önkormányzat tekintetében egyenlőek. A nemzetiségi önkormányzatok feladat-
és hatásköre eltérő lehet.
(3)	A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzati feladat- és
hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg, a nemzetiségi önkormányzatot
az elnök képviseli. A nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület.
(4)	A nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.
(5)	A helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-
fölérendeltségi viszony.
77.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök,
bizottság, országos szint esetében hivatal), valamint - törvényben meghatározottak szerint -
társulására átruházhatja.
(2)	A nemzetiségi önkormányzat testülete az átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat
a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem
ruházható át.
(3)	Egyes, a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározott
feladatok ellátásának felügyeletére az országos nemzetiségi önkormányzat tanácsnokot
választhat. A tanácsnok részére a képviselő-testület a bizottsági elnököt megillető tiszteletdíjat
és egyéb juttatást állapíthat meg.
78.	§ (1) Nemzetiségi önkormányzatnak e törvény állapíthat meg kötelező feladat- és
hatáskört, ezzel egyidejűleg a kötelező feladat- és hatáskör ellátásához az Országgyűlés
biztosítja az azzal arányban álló forrást és eszközrendszert.
(2)	A nemzetiségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó nemzetiségi
közügyekben - a törvény keretei között - önállóan vagy más szervekkel együttesen járhatnak
el.
20
(3)	A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és
hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként
jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat.
A nemzetiségi önkormányzat együttműködése az állami és a helyi önkormányzati
szervekkel
79.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében
jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati
szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot
tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az állami, önkormányzati fenntartású
(tulajdonban levő) intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő
gyakorlat megszüntetésének, jogszabály vagy egyedi döntés megváltoztatásának,
visszavonásának kezdeményezését is.
(2)	A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti
kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc, testületi szerv esetén hatvan napon
belül köteles érdemben határozni, illetve harminc - jogalkotással összefüggő kérdésben
negyvenöt - napon belül érdemben nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés
tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést
három napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.
(3)	Ha a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv a (2) bekezdésben foglalt
kötelezettségének nem tesz eleget, a nemzetiségi önkormányzat jogosult a felettes szerv vagy
a fővárosi és megyei kormányhivatal soron kívüli eljárását kezdeményezni. A soron kívüli
eljárás eredményéről legkésőbb harminc napon belül tájékoztatni kell a kezdeményezőt.
(4)	Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy
szervének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a
döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés
benyújtásától számított harminc, testületi döntés esetén hatvan napon belül döntést hozni.
80.	§ (1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak
székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá
gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati
működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a)	a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat
órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel
felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához
kapcsolódó rezsiköltségek - a telefonhasználat költségei kivételével — és fenntartási költségek
viselése,
b)	az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok
ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
c)	a testületi ülések előkészítése (meghívók, előteijesztések, hivatalos levelezés
előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
d)	a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és
tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok
ellátása;
e)	a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási,
iratkezelési feladatok ellátása.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat
harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a
21
helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan
megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január
31.	napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon
belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és
működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a
megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.
(3)	A (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell
a)	a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének
előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási
kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi
számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos
határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,
b)	a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi
önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolást
feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,
c)	a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási
kötelezettségeket,
d)	a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és
dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének
rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.
(4)	A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíteni
kell, hogy a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő -
megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi
önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(5)	Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a
bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező
önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.
81.	§ Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív
nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az
esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi
lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az
e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi
nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2)	A nemzetiségi intézmények vezetőinek megbízására (vezetői megbízás visszavonására) -
ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a megbízási jogot -, valamint a
nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára
csak az adott nemzetiség önkormányzata egyetértésével, egyházi fenntartású intézmény
esetében az adott nemzetiség önkormányzata véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett
települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az
országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek
véleményét ki kell kérni.
82.	§ Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok védelmében, különösen a helyi
kollektív nyelvhasználat, az oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az
esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás tárgyában folyó hatósági
eljárásokban az adott nemzetiség területileg illetékes települési nemzetiségi önkormányzatát,
ennek hiányában területi, ennek hiányában országos önkormányzatát a - közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény vagy más törvény által
22
meghatározott rendben - ügyféli jogállás, e körben nyilatkozattételi és jogorvoslati
jogosultság illeti meg.
83.	§ (1) Amennyiben a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot,
a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron
kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok
sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is
bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
(2)	Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő
együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv,
egyházi szervezet az előírt egyetértés, vélemény hiányában hoz döntést, határozatot, vagy
vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat
kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést
soron kívül megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok
sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat,
kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
(3)	Amennyiben a 80. § szerinti megállapodás megkötésre határidőben nem kerül sor, a
fővárosi és a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le, ennek keretében
egyeztetést koordinál a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi
jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz
fordulhat. A bíróság a szerződést soron kívüli eljárásban létrehozza és tartalmát megállapítja,
továbbá dönt a nemzetiségi önkormányzat kártérítési igényéről.
(4)	Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés
kézhezvételétől, vagy az egyéb módon történő tudomására jutástól számított harminc napon
belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog
jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előteijesztőnek a
döntést megelőzően tájékoztatnia kell.
84.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzatok testületei megállapodás alapján a feladat- és
hatáskörüket - az általuk képviselt nemzetiséggel azonos (vagy attól eltérő) nemzetiségi
önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják.
(2)	Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3)	Az átadó és az átvevő önkormányzat, valamint az érintett országos nemzetiségi
önkormányzat, önkormányzatok (kivéve, ha az országos szint maga az átvevő) megállapodást
köt. A megállapodás kötelezően tartalmazza, hogy a megállapodással egyidejűleg
a)	a megállapodás tárgyát képező feladat- és hatáskört az átvevő az átadótól átveszi,
b)	az átadó az ellátandó feladat- és hatáskör ellátásával arányban álló anyagi, tárgyi és
pénzügyi feltételeket az átvevő rendelkezésére bocsátja,
c)	az átvevő tudomásul veszi, hogy az átadó - ha a feladat ellátása nehézségbe ütközik - az
országos önkormányzat egyetértésével, egyoldalú nyilatkozattal visszavonhatja az átadott
feladat- és hatáskört; ez esetben az átvevő az átvett vagy annak helyébe lépő vagyont,
vagyonrészt - átadáskori értékben - az eredeti átadó rendelkezésére köteles bocsátani,
d)	az átadó és az átvevő tudomásul veszi, hogy ha bármely okból ellehetetlenül a
megállapodás tárgyát képező kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátása, a hatáskört
az a területileg illetékes helyi önkormányzat gyakorolja tovább, amely a jogszabály előírásai
szerint köteles azt ellátni.
(4)	A megállapodás kötelező melléklete az átvétel pénzügyi megalapozottságát igazoló
dokumentáció.
23
(5)	Intézmény fenntartói jogának a nemzetiségi önkormányzat által történő átvétele nem
eredményezheti az átvétel előtti szolgáltatások színvonalának romlását, a rendelkezésre álló
személyi és tárgyi feltételek csökkenését.
(6)	A (3) bekezdés szerinti megállapodás végrehajtásával kapcsolatban a megállapodás
résztvevői között felmerült vitáról a fővárosi és megyei kormányhivatal a felek erre irányuló
kezdeményezésétől számított tizenöt munkanapon belül egyeztetést tart. Ha az egyeztetés
során harminc munkanapon belül nem jön létre megegyezés, a fővárosi és megyei
kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében jár el.
85.	§ A 83-84. § rendelkezései nem vonatkoznak a nemzetiségek oktatási és kulturális
önigazgatása keretében történő intézményfenntartói jog átvételére.
86.	§ A 79-84. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandóak minden, az e törvény által
eltérően nem szabályozott együttműködési kötelezettségre.
A nemzetiségi önkormányzat működése
87.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat testületének alakuló ülését az illetékes választási
bizottság elnöke a választást követő tizenöt, országos nemzetiségi önkormányzat esetében
harminc napon belüli időpontra hívja össze.
(2)	Az alakuló ülés összehívására legfeljebb további két ízben, a választás napjától számított
harminc, országos nemzetiségi önkormányzat esetében negyvenöt napon belüli időpontra
kerülhet sor.
(3)	Ha az alakuló ülés határidőben nem kerül megtartásra, időközi választást kell kitűzni.
(4)	Az időközi választást követő alakuló ülés összehívására az (1) -(2) bekezdés szerinti
rendben kerül sor.
(5)	Az alakuló ülést a jelenlévő legidősebb települési nemzetiségi önkormányzati képviselő
mint korelnök vezeti a képviselő-testület elnökének megválasztásáig.
88.	§ (1) Az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat a testületének tagjai közül
megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, bizottsága tagjait, megalkotja
szervezeti és működési szabályzatát, dönt a tiszteletdíjakról, illetményekről. Az országos
önkormányzat egy-négy elnökhelyettest választ.
(2)	Az alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha a tisztségviselők, de legalább az elnök
megválasztására sor került.
89.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést
össze kell hivni
a)	a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint egynegyede (települési szint esetében
legalább két képviselő),
b)	a nemzetiségi önkormányzat bizottsága, vagy
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány
tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét, pontos időpontját és
helyszínét.
90.	§ Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása vagy a tisztség ideiglenes
betöltetlensége esetén az ülések összehívásának és vezetésének rendjét a szervezeti és
működési szabályzat tartalmazza.
24
91.	§ (1) A testület ülése nyilvános.
(2)	A testület zárt ülést tart a következő ügyekben:
a)	összeférhetetlenségi,
b)	méltatlansági,
c)	kitüntetési ügy tárgyalásakor,
d)	vagyonnyilatkozati eljárás és
e)	fegyelmi büntetés kiszabása során.
(3)	A testület zárt ülést tarthat az érintett kezdeményezése alapján
a)	választás,
b)	kinevezés,
c)	felmentés,
d)	vezetői megbízás, megbízás visszavonása,
e)	fegyelmi eljárás megindítása,
f)	állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(4)	A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(5)	A testület zárt ülést tart, ha az e törvényben meghatározott eseteken túl törvény az ügyet
érintően a nyilvánosságot kizáija.
(6)	A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, települési szint esetén a 80. § szerinti
megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), az országos szint esetén
országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője, továbbá meghívása esetén az érintett és
a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti.
92.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen, és az
adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen
van. A határozatképesség megállapítása során a jelenlévő érintettet, a döntéshozatalból kizárt
képviselőt, továbbá a be nem töltött képviselői helyet a jelenlévők létszámába be kell
számítani. A javaslat elfogadásához
a)	egyszerű többséget igénylő döntés esetén a döntéshozatalnál jelenlévő,
b)	minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több mint a felének
igen szavazata szükséges.
(2)	Az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő.
(3)	A képviselő-testület a törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat eltérő
rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel hozza meg a döntését.
(4)	A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, minősített többséggel dönt
a)	szervezete és működése részletes szabályairól,
b)	a nemzetiségi önkormányzat elnevezéséről, jelképeiről, az általa képviselt nemzetiség
ünnepeiről,
c)	vagyonleltáráról, törzsvagyona köréről és a tulajdonát képező, vagy az állam, helyi
önkormányzat, vagy más nemzetiségi önkormányzat által használatába adott vagyon (vagyon
elemek) használatának szabályairól,
d)	gazdálkodó és más szervezet alapításáról, megszüntetéséről, átalakításáról, vagy az
ezekben való részvételről,
e)	önkormányzati társulás létrehozásáról vagy társuláshoz való csatlakozásról,
f)	feladat-és hatáskör átvételéről,
g)	arról, amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.
93.	§ (1) A testület a határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnök név szerinti szavazást
rendel el a jelenlévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére. A nyílt szavazas
25
módjára és rendjére a helyi önkormányzat képviselő-testülete nyílt szavazására vonatkozó
törvényi rendelkezések alkalmazandóak.
(2) Zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás is tartható, a jelen lévő képviselők több mint
a felének kezdeményezésére.
94.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit
vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a
személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely
más nemzetiségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a
határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályok nem alkalmazhatóak a nemzetiségi önkormányzat
elnökének, elnökhelyettesének megválasztására, továbbá a bizottságok létrehozására,
bizottsági tisztségviselők megválasztására.
95.	§ (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet magyar
nyelven és az ülésen használt tárgyalási nyelven is el kell készíteni. A két nyelven készített
jegyzőkönyv mindegyike hitelesnek tekintendő.
(2)	A jegyzőkönyv tartalmazza
a)	a testületi ülés helyét és
b)	időpontját;
c)	a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevét, az ülésről történő távozásuk
időpontját;
d)	a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e)	a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f)	az előterjesztéseket;
g)	az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a
hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét;
h)	a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i)	a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja)
jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
1) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(3)	A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és - amennyiben csak magyar nyelven készült - a
testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A nemzetiség nyelvén
is elkészített jegyzőkönyvet a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő
írja alá, akinek személye eltér a magyar nyelvű jegyzőkönyvet hitelesítő képviselőtől. Ha a
jegyzőkönyv két nyelven készül, a jegyzőkönyv-hitelesítők mindkét változatot kölcsönösen is
aláítják. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő
tizenöt napon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi
önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek (jegyző vagy
megbízottja).
(4)	A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és bizottsága ülésének jegyzőkönyve
részét képezi az ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény és az
előtelj esztések.
26
96.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésére készült előteijesztések és
jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével -
megtekinthetőek. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozat nyilvános.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a
közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani
kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó
szabályok az irányadóak.
97.	§ A települési nemzetiségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer, a
szervezeti és működési szabályzatban szabályozott rendben közmeghallgatást tart. A
közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
98.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta előtt név
szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az
esetben — a feloszlás szabályszerűségének egyidejű megállapítása mellett - hetvenöt napon
belüli időpontra időközi választást kell kiírni, amelynek költségét a nemzetiségi
önkormányzat viseli.
(2)	A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást megelőző és azt követő hat
hónapon belül. A határidő megállapításkor a feloszlatásra irányuló kezdeményezés időpontját
kell figyelembe venni.
A nemzetiségi önkormányzati képviselő
99.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő mint a nemzetiségi önkormányzat
testületének tagja, nemzetiségi ügyekben az adott nemzetiség érdekeit képviseli. Részt vesz a
nemzetiségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás
megszervezésében.
(2)	A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a
megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek
meg.
100.	§ A nemzetiségi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi települési önkormányzati
képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen - választása szerint -
anyanyelvén vagy magyarul, vagy mindkét nyelven a 155. § szerinti szöveggel — választása
szerint - esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. A nemzetiségi önkormányzati
képviselő az eskü vagy fogadalom letételét megelőzően is gyakorolja képviselői jogait.
Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő tagja a területi vagy az
országos nemzetiségi önkormányzatnak is, a területi vagy az országos testület előtt is esküt
vagy fogadalmat tesz.
101.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő
a)	a testületi ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől, a helyi
önkormányzat jelen lévő képviselőjétől nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást
kérhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ
kell adni,	^
b)	kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére véleményét
szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
c)	megbízás alapján képviselheti a nemzetiségi önkormányzat testületét,
d)	köteles részt venni a testület munkájában,
27
e)	megbízatásának ideje alatt legalább egy alkalommal köteles részt venni a fővárosi és
megyei kormányhivatal által szervezett ingyenes képzésen.
(2)	A nemzetiségi önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez
szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett
jövedelmét a nemzetiségi önkormányzati testület téríti meg, aminek alapján a képviselő
társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testület átalányt is megállapíthat.
(3)	A nemzetiségi önkormányzati képviselő a testületi üléseken jelnyelvet, továbbá az általa
választott speciális kommunikációs rendszert használhatja, amelynek költségeit a nemzetiségi
önkormányzat fedezi
102.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik
a)	a megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján,
jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján,
b)	választójogának elvesztésével,
c)	összeférhetetlenségének kimondásával,
d)	méltatlanság megállapításával,
e)	lemondással,
f)	a képviselő-testület feloszlatásával,
g)	a képviselő-testület feloszlásával,
h)	ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától
számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-
testület ülésén,
i)	a képviselő halálával.
(2)	A (1) bekezdés c)-e) és h) pontja esetén a képviselő-testület határozatban állapítja meg a
képviselői megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt kővető munkanapon
megküldi
a)	az érintett képviselőnek,
b)	a választási bizottságnak és
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(3)	A képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a
megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(4)	A képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a
képviselő-testülete elnökének ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-
testület következő ülésén ismertetni kell.
(5)	A lemondás nem vonható vissza.
(6)	A képviselő megbízatása megszűnik:
a)	a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek
hiányában
b)	a lemondás bejelentésének vagy az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
103.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő a megválasztásától számított harminc
napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig a 2. melléklet szerinti
vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a
vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének az e
törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.
28
(2)	A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő nem
gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban,
költségtérítésben.
(3)	A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság, vagy
legalább két képviselő tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az
ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő
hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai
tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4)	A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat ellenőrzésére kijelölt
bizottságnál vagy a kijelölt képviselőknél bárki írásban kezdeményezheti. Az eljárás
eredményéről a bizottság vagy a kijelölt képviselők a soron következő ülésén tájékoztatják a
képviselő-testületet.
(5)	A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során felhívásra a képviselő köteles a saját,
illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával feltüntetett adatokra vonatkozó azonositó
adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai
ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
(6)	A nemzetiségi önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati
eljárással kapcsolatos döntés.
(7)	A nemzetiségi Önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülés
keretében tárgyalja meg.
27. A nemzetiségi önkormányzat bizottságai
104.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete bizottságot (bizottságokat)
hozhat létre. Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelező bizottsága a pénzügyi bizottság.
(2)	A háromfos bizottság legalább egy tagja a nemzetiségi önkormányzat tagja, a négy-öt fos
bizottság tagjainak legalább fele a nemzetiségi önkormányzat képviselője. A bizottság
működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3)	A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A nemzetiségi önkormányzat
testülete által ráruházott hatáskörben döntést hoz, e jogkörében hozott döntéseit a nemzetiségi
önkormányzat képviselő-testülete felülvizsgálhatja.
(4)	A bizottságot a nemzetiségi önkormányzat elnökének vagy a bizottsági tagok
egyharmadánák indítványára össze kell hívni.
(5)	A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a nemzetiségi
önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell alkalmazni.
(6)	A nemzetiségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság elnöke és a bizottság tagja sem.
A bizottság tagjainak száma három fó, az országos nemzetiségi önkormányzati bizottság
tagjainak száma legfeljebb öt fo.
(7)	A nemzetiségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a
nemzetiségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a nemzetiségi önkormányzat
érdekeit. A felfüggesztett döntésről a nemzetiségi önkormányzat testülete a soron következő
ülésén határoz.
(8)	A bizottság nem képviselő tagjaira a helyi önkormányzatokról szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és tagja
105.	§ (1) Az alakuló ülésen a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a tagjai
közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére
társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ. Az országos nemzetiségi önkormányzat
29
főállású elnököt és elnökhelyetteseket is választhat. Az országos nemzetiségi önkormányzat
szervezeti és működési szabályzatában rögzíti az elnöki, elnökhelyettesi tisztség betöltésének
módját.
(2)	A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a települési önkormányzat képviselő-
testületi és bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A megyei nemzetiségi
önkormányzat elnöke a megyei önkormányzat képviselő-testületi, bizottsági ülésén
tanácskozási joggal vesz részt. Az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi
nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
(3)	A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joga gyakorlása során javaslatot tehet a
helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy
megtárgyalására. A helyi önkormányzati képviselő-testület, bizottság soron következő ülésén
köteles a javaslatot, kezdeményezést megtárgyalni, a tárgyban döntést hozni, és annak
eredményéről a kezdeményezés, javaslat benyújtásától számított negyvenöt napon belül
értesíteni a nemzetiségi önkormányzatot.
A nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének és tagjának összeférhetetlensége
106.	§ (1) Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék
elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv
kormánytisztviselője, köztisztviselője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke,
alelnöke és köztisztviselője, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott
és kormánytisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek
feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak,
és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi
önkormányzat jegyzője, körjegyzője, főjegyzője, hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész,
közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes
területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a helyi nemzetiségi
önkormányzatnál a helyi nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény,
gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője és a (12) bekezdésben foglalt kivétellel
más nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(2)	Nem lehet az átalakult nemzetiségi önkormányzat elnöke: aki nem lehet a helyi
nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá aki összeférhetetlen a helyi önkormányzat
polgármesterére vonatkozó szabályozás alapján.
(3)	Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék
elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv
kormánytisztviselője, köztisztviselője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke,
alelnöke és köztisztviselője, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott
és kormánytisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek
feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, helyi
önkormányzat jegyzője, körjegyzője, hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző,
bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek valamint a Nemzeti Adó-
és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területfejlesztési tanács munkaszervezetének
tagja, az, aki ugyanannál az országos nemzetiségi önkormányzatnál az országos nemzetiségi
önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető
tisztségviselője, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal munkavállalója, vagy a
30
hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a (12) bekezdésben
foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(4)	Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi
ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben a külön
jogszabály szerint nem lehetséges az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony
megszüntetése, az elnök a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által
megerősített nyilatkozatát a képviselő-testület elé terjeszti és egyidejűleg megküldi a fővárosi
és megyei kormányhivatalnak.
(5)	Ha az elnök a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely
képviselő indítványára a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az
összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül
határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és
kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselő-testület határozatát az ülést követő
munkanapon az elnöknek és a fővárosi és megyei kormányhivatalnak kézbesítem kell.
(6)	Az elnök az összeférhetetlenségét, vagy a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-
testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat
kézhezvételétől számított 8 napon belül a törvényszéktől.
(7)	A törvényszék a kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc napon belül -
nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A törvényszék a
polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét és a
kereset előteijesztőjét meghallgathatja. A törvényszék döntése ellen további jogorvoslatnak,
felülvizsgálatnak helye nincs.
(8)	A fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényszéknél kezdeményezheti az elnök
összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az
összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A törvényszék eljárására a (9)
bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényszék döntése ellen -
annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az elnök, illetve a fővárosi és megyei
kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított
három napon belül a Kúria nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban
határoz.
(9)	Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések az elnökhelyettesre és a nemzetiségi
önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell.
(10)	A települési nemzetiségi önkormányzati képviselői, elnökhelyettesi, elnöki megbízatással
nem összeférhetetlen egy területi nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi elnöki
(elnökhelyettesi, képviselői) vagy az országos nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi
elnöki (elnökhelyettesi, képviselői) megbízatás.
(11)	Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnöke, elnökhelyettese tudományos,
oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység
kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső
foglalkozást nem folytathat, és e tevékenységet nem végezheti gazdasági társaság
személyesen közreműködő tagjaként, egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el.
A méltatlanság
107.	§ (1) Méltatlanság miatt a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megszünteti
annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a)	akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően -
köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon
31
belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat
rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi,
b)	akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során
ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét, és a bírósági
határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette,
c)	aki a valóságnak nem megfelelő vagyonnyilatkozatot tett.
(2)	A képviselő köteles a (1) bekezdés b) pontban foglaltakról, a jogerős ítélet
kézhezvételétől, illetve az (1) bekezdés a)-b) pontban foglaltak beálltától számított három
napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet, az illetékes választási bizottságot és a fővárosi
és megyei kormányhivatalt.
(3)	A nemzetiségi önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül
köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott
köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). A nemzetiségi
önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának
hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba
való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő
felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő
felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a
képviselő-testületet és a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(4)	A méltatlansági eljárásra egyebekben az összeférhetetlenségi eljárás szabályait kell
alkalmazni.
108.	§ (1) Az elnök megbízatása megszűnik:
a)	a választójog elveszítésével,
b)	a képviselői megbízatás megszűnésével,
c)	a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása kimondása esetén,
d)	az elnöki tisztségről történő lemondással,
e)	összeférhetetlenség kimondásával,
f)	méltatlanság megállapításával,
g)	az elnöki tisztségnek a bíróság által történő megszüntetésével,
h)	halálával.
(2)	Az (1) bekezdés b)-f) pontja esetén a képviselő-testület határozatban állapítja meg az
elnöki megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi
a)	az elnöknek,
b)	a választási bizottságnak és
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(3)	Az elnök által írásban benyújtott vagy a képviselő-testületi ülés (képviselő-testület)
jegyzőkönyvébe foglalt lemondása nem vonható vissza.
(4)	Az írásban benyújtott lemondást a soron következő testületi ülésen ismertetni kell.
Lemondás alapján az elnök megbízatása megszűnik
a)	a lemondásban meghatározott, a lemondás benyújtását követő harminc napon belüli
időpontban, ennek hiányában
b)	a lemondás bejelentésének, vagy írásbeli benyújtás esetén a nemzetiségi önkormányzat
által történő átvétele napján.
(5)	Az elnök - elnöki megbízatásával egyidejűleg - külön nyilatkozatban képviselői
megbízatásáról is lemondhat.
(6)	Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a nemzetiségi
önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat
be az elnök ellen a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez az
32
elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből
történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban az elnök nem vehet részt.
(7)	Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívásában
foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem nyújt be keresetet az elnöki tisztség
megszüntetése érdekében, a fővárosi és megyei kormányhivatal közvetlenül bírósághoz
fordulhat az elnöki tisztség megszüntetése és egyidejűleg az elnöknek e tisztségéből történő
felfüggesztése érdekében.
(8)	A bíróság soron kívüli eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
(a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
(9)	Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell alkalmazni.
A nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének,
bizottsága elnökének és tagjának díjazása
109.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának,
valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának - a nemzetiségi önkormányzat
költségvetése terhére, a nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül - tiszteletdíjat,
természetbeni juttatást állapíthat meg.
(2)	Az országos önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben nem társadalmi megbízatású
elnököt, elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket választ, illetményt állapít meg tisztségviselői
részére.
(3)	A helyi nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a
mindenkori illetményalap, a természetbeni juttatás pedig az illetményalap ötven százaléka.
(4)	A tiszteletdíj mértéke legfeljebb ötven százalékkal megemelhető, amennyiben a képviselő
tanácsnoki, bizottsági elnöki vagy tagsági feladatot is ellát.
(5)	A nemzetiségi önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy a
képviselő-testület, illetve az elnök megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa
előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell térítem. A képviselői költségek
kifizetését az elnök engedélyezi.
(6)	A nemzetiségi önkormányzati tisztségviselő, képviselő tiszteletdíja, illetménye és egyéb
juttatása közérdekű adat.	.
(7)	A helyi nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított tiszteletdíj,
valamint az országos nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított
tiszteletdíj vagy illetmény nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.
(8)	A helyi nemzetiségi önkormányzati bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem
lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának ötven százalékánál.
(9)	A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a
nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál.
110.	§ (1) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege
nem lehet magasabb a köztisztviselői illetményalap tizenkétszeresénél.
(2) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb
a)	elnök és elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap kilencszeresénél,
b)	a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap ötszörösénél,
c)	a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
d)	képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.
33
111.	§ Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés
kivételével - nem vehet fel a nemzetiségi önkormányzat által létrehozott (vagy az
önkormányzat részvételével működő) bármely szervezetben, valamint olyan szervezetben,
amelynek tevékenységében tulajdonosként (résztulajdonosként), fenntartóként
(részfenntartóként) közreműködik.
112.	§ (1) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az országos nemzetiségi
önkormányzat tisztségviselője, bizottsági tagja és képviselője foglalkoztatási jogviszonyára,
munkarendjére, díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére a helyi önkormányzat
polgármestere és az önkormányzati képviselő foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére,
díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a köztisztviselők
jogállásáról szóló törvény állapítja meg.
A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre
113. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - át nem
ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének
feltételeit, így
a)	szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon
belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül,
b)	a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség
ünnepeit,
c)	vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon használatának
szabályait,
d)	a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy helyi
önkormányzati vagyon használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben
megköti a szükséges megállapodásokat,
e)	gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,
f)	önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást,
g)	feladat-és hatáskör átvételét más önkormányzattól,
h)	amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.
114. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt:
a)	elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról,
b)	bizottság létrehozásáról,
c)	bírósági ülnökök megválasztásáról,
d)	költségvetéséről és zárszámadásáról, ellátja továbbá az ezzel kapcsolatos, az
államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási
teendőket,
e)	hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásról,
f)	pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő
lemondásról,	t
g)	olyan ügyben, amely törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat szerint át nem
ruházható hatáskörébe tartozik.
(2)	A tulajdonost megillető jogosultságokról a nemzetiségi önkormányzat testülete át nem
ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.
115.	§ A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:
a)	a nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás,
‘ 34	‘
b)	a saját kezdeményezésére más önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása,
ideértve az átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatellátást,
c)	a más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
d)	a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével
kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek
jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira,
e)	a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzati
vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével, feladatellátásával összefüggő, a
nemzetiségi közösség kulturális autonómiája megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési
jogok gyakorlása,
f)	a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség
önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása,
kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel,
helyi egyházi szervezetekkel,
g)	a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez
kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése,
h)	közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében,
i)	a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése.
116.	§ (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat - a rendelkezésére álló források keretei között
-	önként vállalt közfeladata különösen
a)	nemzetiségi intézmény alapítása,
b)	kitüntetés alapítása, odaítélése feltételeinek és szabályainak meghatározása,
c)	nemzetiségi pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása.
(2)	A helyi nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben említett feladatokon kívül önként
vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással
Összefüggő ügyekben, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és
közművelődés, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a
közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok
körében.
(3)	A nemzetiségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására -
jogszabályi keretek között - intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat -
ideértve az intézményátvételt is - kinevezi ezek vezetőit, és gyakorolja a külön jogszabály
szerinti alapítói jogokat.
(4)	A nemzetiségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy olyan
működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának
mértékét, és vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
Az országos nemzetiségi önkormányzat
117.	§ (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat a 113. §-ban foglaltak szerint
meghatározza törvényes működése feltételeit, dönt a 114. § szerinti ügyekben azzal, hogy az
országos nemzetiségi önkormányzat legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá át nem
ruházható hatáskörben, minősített többséggel dönt:
a)	székhelyéről,
b)	az általa képviselt nemzetiség országos ünnepeiről,
c)	rendelkezésére álló rádió- és televízió csatorna felhasználásának elveiről és módjáról,
d)	a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről,
35
e)	a nemzetiségi közösség számára jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről,
továbbá a települési nemzetiségi önkormányzatok számára információs szolgálat
működtetéséről,
f)	a nemzetiségi utónévjegyzék összeállításáról, a nemzetiségi utónévvel kapcsolatos
megkeresésekről,
g)	nemzetiségi médiumoknak az e törvény szerinti országos nemzetiségi önkormányzati
állami támogatásból történő támogatásáról,
h)	egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat
a)	amennyiben a településen nemzetiségi önkormányzat nem működik, ellátja az adott
nemzetiségi közösséggel kapcsolatosan a településen jelentkező érdekképviseleti,
érdekvédelmi feladatokat,
b)	a megyei önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok kapcsán - külön
törvényben meghatározott - érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységet fejt ki,
c)	ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek országos szintű képviseletét és védelmét,
d)	a nemzetiségi kulturális autonómia fejlesztése érdekében országos szintű nemzetiségi
intézményhálózatot tart fenn,
e)	részt vesz a nemzetiségi támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati
támogatási rendszerének működtetésében.
118.	§ (1) Az országos önkormányzat
a)	véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket e minőségében érintő
jogszabályok tervezetéről,
b)	véleményt nyilvánít a nemzetiségek védelmével kapcsolatos két- és többoldalú
nemzetközi megállapodások hazai végrehajtásáról és kezdeményezi az abban foglaltak
érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételét,
c)	a képviselt nemzetiségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől
tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést
kezdeményezhet,
d)	egyetértési jogot gyakorol — az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésekben — a
fejlesztési tervekkel kapcsolatban,
e)	közreműködik a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos
tájékoztatónak a helyi választási bizottság és a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv által
történő összeállításában.
(2)	A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti
emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi
önkormányzat rendeletét) és a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek
megalkotásakor - a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatását érintő kérdésekben - az
országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges. Az e tárgyban alkotott
jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással
az országos nemzetiségi önkormányzat közvetlenül bírósághoz fordulhat.
119.	§ (1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat
képviselő-testületét illetik meg. A képviselő-testület a feladat- és hatáskörét az át nem
ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, hivatalára, valamint — e
törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.
(2)	A képviselő-testület szervei: az elnök, az - egy vagy több - elnökhelyettes, a bizottság és a
hivatal.
(3)	Az országos önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában részletesen
szabályozza az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala működését.
36
(4)	Az országos nemzetiségi önkormányzat munkavállalói (ide nem értve a munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyokat) a közszolgálati tisztségviselők jogállásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó köztisztviselők és munkavállalók.
120.	§ A hivatal vezetőjét az elnök javaslatára a képviselő-testület határozatlan időre
nevezi ki. A hivatal vezetője tekintetében - a felmentés esetét kivéve - az elnök gyakorolja a
munkáltatói jogokat. A felmentés jogát a képviselő-testület gyakorolja.
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal feladatai
121.	§ Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal az országos nemzetiségi önkormányzat
által alapított, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
122.	§ (1) A hivatal az országos önkormányzat szerveként előkészíti és végrehajtja annak
határozatait, ellátja az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat.
(2)	A hivatal vezetője köteles jelezni az országos önkormányzat testületének, a bizottságának
és az elnöknek, ha döntéseinél jogszabálysértést észlel.
(3)	Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának az országos önkormányzat
gazdálkodásával kapcsolatos feladatai különösen:
a)	a testületi és átruházott hatáskörben meghozott tisztségviselői határozatok végrehajtása,
b)	a költségvetési szervi gazdálkodás szerinti feladatok ellátása,
c)	az e törvény szerinti ideiglenes kezelői feladatok ellátása.
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője
123.	§ (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete át nem ruházható
hatáskörében, pályázat alapján, határozatlan időre, jogszabály által megállapított képesítési
feltételeknek megfelelő hivatalvezetőt nevez ki az országos nemzetiségi önkormányzati
hivatal élére.
(2)	A kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselők
jogállásáról szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.
(3)	A hivatalvezető helyettesítésére hivatalvezető-helyettes nevezhető ki.
(4)	A hivatalvezető
a)	vezeti az országos nemzetiségi önkormányzati hivatalt, ellátja az ehhez kapcsolódó
munkáltatói jogkörbe tartozó feladatokat, e körben kinevezi a hivatal köztisztviselőit, illetve
a hivatal nem köztisztviselő munkavállalóival egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt
létesít, szabályozza a hivatal belső működésének rendjét,
b)	gondoskodik a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
c)	előkészíti a testületi döntéseket, tanácskozási joggal részt vesz az üléseken,	.
d)	jelzi, ha a testület döntése vagy döntéshozatali eljárása jogszabálysértő,
e)	évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.
(5)	A hivatalvezető a (4) bekezdés c)-d) pontjával összefüggő feladatai körében ellátja az
önkormányzati költségvetés, a zárszámadás és az önkormányzati pénzügyi beszámolók
összeállításával kapcsolatos feladatokat.
VII. Fejezet
A nemzetiségi közügyek ellátásának gazdasági alapjai
A nemzetiségi önkormányzatok vagyona, bevételei, gazdálkodása
37
124.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását
szolgálja.
(2) A nemzetiségi önkormányzat vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény helyi
önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a 125. §-ban foglalt eltéréssel.
125.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon. A
nemzetiségi önkormányzat a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak, valamint az őt
megillető vagyoni értékű jogok köréből törzsvagyonába vonja azokat, amelyek közvetlenül a
nemzetiségi közügyek ellátását szolgálják.
(2)	A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül
a)	forgalomképtelen az önkormányzat tulajdonába adott állami ingatlan, ingatlanrész, az
önkormányzat működését és kötelező feladatainak ellátását szolgáló nem az állam által
tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, továbbá minden más olyan
ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, amelyet törvény vagy a nemzetiségi
önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel meghozott határozatában
annak nyilvánít,
b)	korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek,
amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz.
(3)	A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól, elemeiről törvényben vagy a (2)
bekezdés a) pontja szerinti rendben meghozott nemzetiségi önkormányzati határozatban
meghatározott feltételek alapján lehet rendelkezni.
(4)	A nemzetiségi önkormányzat a tulajdonába kerülő állami ingatlannal a felelős gazdálkodás
szabályai szerint gazdálkodik. Amennyiben az ettől eltérő gazdálkodás következményeként az
ingatlan elzálogosításra vagy hitellel megterhelésre kerül, a nemzetiségi önkormányzat új
állami ingatlant ingyenes tulajdonba adással nem kaphat.
126.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzati bevételek forrása különösen:
a)	az állam költségvetési támogatása,
b)	egyéb támogatások,
c)	a saját bevételek, vállalkozási bevételek,
d)	a vagyonának a hozadéka,
e)	az anyaországi és egyéb adományok,
f)	az átvett pénzeszközök.
(2)	Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben
támogatást nyújt
a)	a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához,
feladatfinanszírozási rendszer keretében,
b).a	nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása, a nemzetiségi kulturális autonómia
körében megvalósuló tevékenységekhez, projektekhez,
c)	államháztartáson belüli és kívüli nemzetiségi szervezetek részére a nemzetiségek
kulturális autonómiájának fejlesztéséhez.
(3)	Nemzetiségi önkormányzat által alapított, korábban állami támogatásban nem részesülő
szervezet, továbbá nemzetiségi önkormányzat által újonnan létesítendő vagy meglévő
szervezet átalakításával létrehozandó szervezet részére a (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti
állami támogatásra a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv és az alapító nemzetiségi
önkormányzat előzetes megállapodása alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló
jogszabályok szerint kerülhet sor.
38
127.	§ Az országos nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézmények -
amennyiben a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik - a
normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó egyházi
intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.
128.	§ (1) A 126. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatfinanszírozási rendszer célja,
hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező
nemzetiségi közfeladatok ellátása működési kiadásainak fedezete.
(2)	A feladatfinanszírozási rendszerben a központi költségvetés feladatalapú támogatást nyújt,
amelynek következő évre történő meghatározásához a nemzetiségi önkormányzat törvényben
meghatározott módon és határidőig adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatást az államháztartásért
felelős miniszter és a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter - ágazati miniszterek javaslata
alapján - kiadott útmutatójának megfelelően kell elkészíteni.
(3)	A feladatfinanszírozás részletes szabályait a Kormány rendeletében állapítja meg.
129.	§ A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatás, a
nemzetiségi kulturális autonómia körében kiírt állami és európai uniós pályázatokon a helyi
önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.
130.	§ (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb
alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik
a helyi önkormányzat által működtetetett - az állami informatikai rendszerrel
összekapcsolható - informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés
eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően közzéteendő további adatok körét külön
jogszabály határozza meg.	.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat (1) bekezdés szerinti célnak megfelelő, az állami
informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszere megteremtésének pénzügyi
és technikai feltételeit az állam biztosítja.
131.	§ A nemzetiségi önkormányzatokat - törvényben meghatározott eltérésekkel -
megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek á tulajdonost
megilletik, illetve terhelik.
132.	§ (1) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a
szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi
költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(2)	A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása,
lehetőség szerint gyarapítása.
(3)	A nemzetiségi önkormányzat által e törvény hatályba lépését követően alapított szervezet
elsődlegesen költségvetés szerv, egyéb szervezet létrehozására csak különösen indokolt
esetben kerülhet sor.
133.	§ A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi
önkormányzat az önálló pénzforgalmi számla nyitása során a pénzforgalmi szolgáltatás
nyújtásáról szóló 2009. évi LXXV. törvény 18. §-a szerinti feltételeket teljesíti azzal, hogy
létrejöttének, illetve a nyilvántartásba vételére vonatkozó okmánynak az illetékes választási
bizottság igazolása, továbbá az alakuló ülés jegyzőkönyve minősül.
134.	§ Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan
nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget
39
beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a
beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása
felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére és a támogatás folyósítására a
mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor.
A gazdálkodás és az állami támogatások felhasználásának ellenőrzése
135.	§ Az országos önkormányzat pénzügyi bizottságának feladata az országos
önkormányzatnál és költségvetési szerveinél különösen: az éves költségvetési tervezetnek, a
féléves és éves beszámoló tervezetének véleményezése, a pénzügyi folyamatok figyelemmel
kísérése és értékelése, a pénzügyi döntések (különösen hitelfelvételek) megalapozottságának
vizsgálata, a pénzügyi jogszabályok és belső szabályzatok hatályosulásának vizsgálata. A
bizottság a vizsgálatának megállapításait haladéktalanul megküldi a képviselő-testületnek. A
képviselő-testület a jelentésről soron kívül dönt. A döntés elmaradásáról, továbbá ha a
képviselő-testület a bizottság vizsgálati megállapításaival nem ért egyet, illetve a szükséges
intézkedéseket nem teszi meg, a bizottság tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt
és az Állami Számvevőszéket.
136.	§ Az e törvényben szabályozott feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges
vagyontárgyakat az átadó önkormányzat (helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat) az
átvevő nemzetiségi önkormányzat használatába adja, külön megállapodásban foglaltaknak
megfelelően. Ez nem akadályozhatja az átadó önkormányzat feladat- és hatáskörének
ellátását.
137. § (1) Az e törvény hatálybalépését követően az Országgyűlés által nemzetiségként
elismert közösség újonnan megalakuló országos nemzetiségi önkormányzata működési
feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követően az állam százötven-háromszáz
négyzetméter hasznos alapterületű, önállóan használható épületet vagy épületrészt biztosít. Az
épületet, épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat
tulajdonába kell adni.
(2)	Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az
országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, amely a törvény erejénél fogva
forgalomképtelen vagyontárgynak minősül.
A jogutódlás és az ideiglenes vagyonkezelés
138.	§ (1) A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron
következő általános választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat.
(2)	Amennyiben a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen nem
alakul meg új települési nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt települési nemzetiség
önkormányzat vagyona az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerül azzal, hogy
az nemzetiségi célú felhasználásra kerül.
(3)	Az időközi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig, továbbá a soron
következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig
a megszűnt nemzetiségi önkormányzat vagyona ideiglenes kezelésbe kerül.
139.	§ (1) Az ideiglenes kezelői feladatokat a nemzetiségi önkormányzat megszűnésekor
a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, területi nemzetiségi önkormányzat
40
tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog tekintetében a fővárosi
és megyei kormányhivatal, országos nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén az
országos nemzetiségi önkormányzat hivatala látja el.
(2)	Ideiglenes kezelői jogkörében a fővárosi és megyei kormányhivatal (országos
önkormányzati hivatal) gyakorolja a megszűnt nemzetiségi önkormányzat intézményei
(szervezetei) tekintetében a tulajdonosi, fenntartói, felügyeleti jogokat, valamint az
intézményvezetők, tisztségviselők tekintetében a munkáltatói jogokat.
(3)	Az ideiglenes kezelő
a)	a jó gazda gondosságával jár el,
b)	megilleti a vagyon használatának, hasznosításának, valamint a hasznok szedésének joga,
azzal a megkötéssel, hogy a kezelt vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, e
vagyon tekintetében az ideiglenes kezelői jog sem engedhető át,
c)	folyamatban lévő perben egyezséget nem köthet,
d)	jogról nem mondhat le és jogokat nem ismerhet el.
(4)	Az ideiglenes kezelő feladata az új testületalakuló ülését követő legfeljebb harminc napon
belüli átadás-átvételig tart.
(5)	Az ideiglenes kezelői hatáskör az új önkormányzat megalakulásával megszűnik, az
ideiglenes kezelői hatáskörben megtett intézkedésekről, vagyonfelhasználásról a fővárosi és
megyei kormányhivatal és a hivatalvezető számadási kötelezettséggel tartozik a képviselő-
testületnek. Az elszámolás körében az átadás-átvétel során átadásra kerül a kezelt vagyon
egésze vagy a helyébe lépő azonos értékű vagyon, továbbá a kezelt vagyontárgyak meglévő
hasznai. Az ideiglenes kezelő a kezelt vagyonban a vagyonkezelés során beállott kárt köteles
megtéríteni.
Elszámolás az önkormányzat és a képviselő-testület megszűnése esetén
140.	§ (1) Az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével
egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási
kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű
és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, ha nem alakul új képviselő-testület,
települési és területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei
kormányhivatalnak, országos önkormányzat esetén az országos önkormányzati hivatalnak.
(2)	Ha az elnök megbízatása az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának
megszűnése nélkül szűnik meg, az (1) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettség terheli az
újonnan megválasztott elnök felé, ha erre nem kerül sor, a képviselő-testület felé.
141.	§ (1) A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő harminc napon belül,
tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új
elnöknek, vagy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, e.
tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az országos önkormányzati hivatal vezetőjének,
települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei
kormányhivatalnak.
(2)	A leköszönő és az új elnököt (átvevőt) együttműködési kötelezettség terheli a szabályszerű
átadás- és átvétel, az ingó és ingatlan vagyon, a pénzeszközök és iratanyag átadásának és
átvételének - az államháztartás működési rendjére, a helyi önkormányzati iratkezelésre,
valamint a polgármesteri munkakör átadására vonatkozó jogszabályok szerinti -
lebonyolításáért.
(3)	Elnök és elnökhelyettes egyidejű hiányában a képviselő-testület tagjai egyetemlegesen
felelősek a (l)-(2) bekezdésben foglaltak teljesítéséért.
41
142.	§ A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén - amennyiben
a volt tisztségviselő vagy volt képviselő személyes felelőssége nem állapítható meg - a volt
elnököt, elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és a volt képviselő-testületi tagokat
egyetemleges felelősség terheli, kivéve, ha egyértelműen igazolható, hogy a jogtalan
felhasználást eredményező döntés ellen szavazott.
IX. Fejezet
A nemzetiségi önkormányzatok társulásai
143.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon
társulhat más nemzetiségi önkormányzattal, illetve helyi önkormányzattal. A társulás
feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.
(2)	Társulás az e törvényben foglaltakon kívül a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről szóló törvényben meghatározott módon is létrehozható.
(3)	A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.
(4)	A társult önkormányzatok között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésben a
bíróság dönt. A társuló önkormányzatok megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben
bármelyik önkormányzat kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség
vagy érdekszövetségek által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá,
hogy a kereset benyújtása előtt a társulásban résztvevő bármely önkormányzat kérheti az
egyeztető bizottság állásfoglalását.
Intézményi társulás
144. § (1) Az érdekelt nemzetiségi önkormányzatok megállapodhatnak két vagy több
községet, várost és községet ellátó egy vagy több nemzetiségi intézmény közös alapításában,
fenntartásában és fejlesztésében.
(2)	A megállapodásban meg kell határozni:
a)	a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,
b)	az egyes nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásának arányát,
c)	az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek
gyakorlásának a módját,
d)	a megállapodás felmondásának feltételeit.
Társult nemzetiségi önkormányzati testület
145.	§ (1) Az ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nemzetiségi önkormányzati testületek
társult nemzetiségi önkormányzati testületet alakíthatnak.
(2)	A társult nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit az érintett helyi
önkormányzatok megállapodásában meghatározott önkormányzat biztosítja. A testület
működési feltételeinek biztosítására egyebekben a 80. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a
működési feltételek biztosításában valamennyi érintett helyi Önkormányzat részt vesz.
(3)	A társult nemzetiségi önkormányzat testülete az alakuló ülésén határozatba foglalja
megalakulását, székhelyét, a hozzá tartozó nemzetiségi önkormányzatok felsorolását. A
társult nemzetiségi önkormányzati testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult
nemzetiségi önkormányzat testületi ülését össze kell hívni bármely részt vevő nemzetiségi
Önkormányzat elnökének kezdeményezésére.
42
X. Fejezet
A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyelete
146.	§ (1) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat e törvényen alapuló feladat-ellátási
kötelezettségét elmulasztja, a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás
biróság által történő megállapítását, egyidejűleg kezdeményezi, hogy a bíróság határidő
tűzésével kötelezze a nemzetiségi önkormányzatot a kötelező feladat ellátására.
(2)	A fővárosi és megyei kormányhivatal - az elmaradt nemzetiségi önkormányzati döntés
pótlása (aktuspótlás) kivételével - a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének
rendjével egyező tartalommal és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi
felügyeletét.
(3)	Az országos önkormányzat és szervei törvényességi felügyeletét a Kormány által kijelölt
fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
147.	§ A fővárosi és megyei kormányhivatal a mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati
döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.
XI.	Fejezet
A nemzetiségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata
148. § (1) Az Országgyűlés feloszlatja azt a nemzetiségi önkormányzati testületet, amelynek
működése Alaptörvény-ellenes.
(2)	Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a központi költségvetésről szóló
törvényben a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési
fejezetében megállapított,
a)	az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,
b)	a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,
c)	az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények és média
támogatását, és
d)	a nemzetiségpolitikai tevékenység támogatását
szolgáló előirányzatok évközi módosítása.
(3)	Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni
arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozó
választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá
nyilvánítását. A vonatkozó aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottság elnökének
kell benyújtani. Az eljárás során az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(4)	A kezdeményezés szervezője az a választópolgár lehet, aki a nemzetiségi önkormányzati
választáson választható.
(5)	Az Országos Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos
Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.
(6)	Az Országgyűlés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven belül ismételt
kérelem nem teijeszthető elő.
149.	§ A köztársasági elnök - ha az Országgyűlés a nemzetiségi önkormányzati testületet
feloszlatta - megbízza a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, hogy az új képviselő-
testület megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket,
amelyeket jogszabály, valamint a szervezeti és működési szabályzat az elnök által ellátandó
43
feladatként állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a
képviselő-testület átruházható hatáskörei.
150.§ A Kormány:
a)	kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az
Országgyűlésnek beszámol.
b)	az e feladattal érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek bevonásával, a fővárosi
és megyei kormányhivatal közreműködésével a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter útján
segíti a nemzetiségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek
feltételeinek biztosítását,
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok
törvényességi felügyeletét,
d)	javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi
önkormányzati testület feloszlatása érdekében,
e)	dönt az államigazgatási szerv és a nemzetiségi önkormányzat között keletkezett - jogilag
szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó - vitában.
151.	§ A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter:
a)	a fővárosi és megyei kormányhivatal javaslatára kezdeményezi a Kormánynál, hogy - az
Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően - az alaptörvény-ellenesen működő
nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést nyújtson be az
Országgyűléshez,
b)	előkészíti a nemzetiségek jogairól szóló jogszabályok tervezetét,
c)	közreműködik a nemzetiségek jogait, a nemzetiségi önkormányzatok feladat- és
hatáskörét érintő jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében,
d)	a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a
nemzetiségi önkormányzatok és más nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást
nyújt, nyújthat,
e)	rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a nemzetiségi köznevelésben,
közoktatásban részt vevő tanulók számára ösztöndíjat alapíthat.
152.	§ A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter:
a)	ellenőrzi a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének
szakmai követelményeire, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásaira vonatkozó
jogszabályi előírások érvényesülését, az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a nemzetiségi
önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a
nemzetiségi önkormányzati testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés
esetén tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt és a nemzetiségpolitikáért felelős
minisztert,
b)	a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a
nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást nyújt,
nyújthat,
c)	a központi költségvetésről szóló törvényben a helyi önkormányzatok által felhasználható
központosított előirányzatokból a nemzetiségi önkormányzatok részére - a helyi
önkormányzatokéval megegyező feltételekkel és rendben - a nemzetiségpolitikáért felelős
miniszter koordinálásával támogatást nyújt, nyújthat.
153.	§ (1) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra és
az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra, és a
44
helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat, az adósságrendezésre vonatkozó
rendelkezések kivételével.
(2)	Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatok és a
nemzetiségi települési önkormányzatok tisztségviselőinek jogállására, tiszteletdíjára,
juttatásaira és a költség-átalányára a polgármesteri tisztség ellátására vonatkozó törvényi
rendelkezések alkalmazandóak.
154.	§ Az e törvény alapján indított perben, ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a Pp.
XX. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.
155.	§ Az e törvény 100. §-ában meghatározottak szerinti eskü (fogadalom) szövege:
„Én ......................................... (név) mint a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti
...................................... (nemzetiség megjelölése) nemzetiségi közösség tagja, esküszöm,
(fogadom), hogy képviselői tisztségem ellátása során nemzetiségi közösségemhez hű leszek,
az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzőm,
munkámat választóim akaratához híven, lelkiismeretesen végzem, minden igyekezetemmel a
...................................... nemzetiség (nemzetiség megjelölése) érdekeit képviselem, ennek
során anyanyelvűnk, hagyományaink, kultúránk megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni.
(Az esküt tevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
XII.	FEJEZET
Záró rendelkezések
Felhatalmazó rendelkezés
156.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a)	a nemzetiségi önkormányzatoknak, intézményeiknek és egyéb nemzetiségi szervezeteknek
a központi költségvetésből nyújtott támogatások és a feladatfinanszírozás feltételrendszerét és
elszámolásnak rendjét, továbbá a 128.§ szerinti feladatfinanszírozás részletes szabályait;
b)	a nemzetiségek vonatkozásában ellátandó helyi közszolgálat képesítési előírásait.
(2)	Felhatalmazást kap a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza a nemzetiségi köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók számára
nyújtható ösztöndíj mértékét, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj
nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj
visszafizetésének szabályait.
(3)	Felhatalmazást kap a feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter, hogy rendeletben
szabályozza a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének
szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait.
45
Hatályba léptető rendelkezés
157.	§ (1) E törvény a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	(6) E törvény 239. §-a 2012. március 31-én lép hatályba.
(3)	E törvény 2. § 4. és 16. pontja, a 12. § b) pontja, a 19. § (1) bekezdés b) és c) pontja, a 22.
§ (2)-(3) bekezdése, a 23-29. §, a 30. §-a, a 81. § (2) bekezdése, a 118. § (2) bekezdése, a 151.
§ e) pontja, a 156. § (2) bekezdése és 182. §-a 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 10. § (4)-(9) bekezdése, 22. § (5) bekezdése, a 126. § (2) bekezdés a) pontja, a
128.	§, a 130. §, a 138. § (2) bekezdése, 184-238. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.
(5)	E törvény 22. § (4) bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6)	E törvény 1. § (1) bekezdése, 2. § 18. pontja, az 50-72. §-a, a 77. § (3) bekezdése, a 88. §
(1)	bekezdés második mondata, a 91. § (2) bekezdés b) pontja, a 93. § (2) bekezdése, a 100. §,
a 101. § (1) bekezdés e) pontja és (3) bekezdése, a 102. § (1) bekezdés d) pontja, a 103-108. §,
a 109. § (3)-(4) bekezdése, 110-111. §, a 117. § (1) bekezdésben az „országos nemzetiségi
önkormányzat legfeljebb négy elnökhelyettest választ” szövegrész, a 117. § (1) bekezdés c)
pontja, a 119. § (4) bekezdése, a 123. § (l)-(3) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja, a 155. §-
a,	a 174-180. §-a, a 235-236.§ a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások
napján lép hatályba.
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó
követelményeknek való megfelelés
158.	§ E törvény 1-123.§-a és 125-157. §-a, 159-181. §-a, és 201. §-a az Alaptörvény
XXIX. cikk (3) bekezdése alapján, 182-183. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése
alapján, 195. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Átmeneti rendelkezések
159.	§ (1) A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és
etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV.
törvény rendelkezéseit alkalmazni kell az e törvény hatálybalépését követő általános
nemzetiségi önkormányzati választások kitűzéséig.
(2)	Az e törvény hatályba lépése előtt létrejött kisebbségi önkormányzat elnevezése
nemzetiségi önkormányzat.
(3)	Az e törvény rendelkezései szerinti, a fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi
felügyeletéről szóló szabályozás bevezetésére a helyi önkormányzatok törvényességi
felügyeletére vonatkozó szabályozással egyidejűleg kerül sor.
(4)	Az e törvény szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe tartozó
feladatokat - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. március 1-jétől látják el a fővárosi és
megyei kormányhivatalok, az e határnapot követően indult eljárásokban.
(5)	E törvénynek a nemzetiségi önkormányzati működéssel összefüggő rendelkezéseit a soron
következő általános nemzetiségi önkormányzati választás eredményeképpen megalakuló
46
önkormányzatok alakuló ülésére és működésére kell alkalmazni, a 157. §-ban foglaltak
kivételével.
(6)	E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok ideiglenes kezelői jogáról szóló
rendelkezései végrehajtásának feltételeit 2013. január 1-jéig kell biztosítani. A 2013. január 1-
jét megelőzően megszűnő települési és területi nemzetiségi önkormányzat vagyona a 2012.
január 1-jéig hatályos szabályozás szerint a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe kerül, a
helyi önkormányzat 2013. március 1-ig a kezelésében lévő vagyont a fővárosi és megyei
kormányhivatalnak átadja, e törvény rendelkezései szerint.
(7)	A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a költségvetési
tervezésről szóló, e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodások
érvényességét és hatályosságát 2012. június 1. napjáig e törvény nem érinti, 2012. június 1-ig
az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat meg kell kötni azzal, hogy az
érintett helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat 2013.
évi költségvetési tervezése során az új megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá a helyi
önkormányzat 2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi
önkormányzat működési feltételeit.
(8)	A nemzetiségek által lakott településen a települési önkormányzat ellátja a nemzetiséghez
tartozók óvodai nevelésével, és általános iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos
feladatokat, a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint.
(9)	Az e törvény hatálybalépésekor az országos önkormányzati hivatalokkal
munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munkavállalók,
ide értve a hivatalvezetőt is jogviszonyát, továbbá az e törvény hatálybalépését követően
létesülő munkaviszonyt és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt a 2014. évi általános
nemzetiségi önkormányzati választásokat követően felül kell vizsgálni és e törvény
rendelkezései szerint át kell alakítani.
(10)	A közszolgálati médiaszolgáltató által sugárzott nemzetiségi közszolgálati
műsorszámok időkerete nem lehet kevesebb, mint e törvény hatálybalépésekor.
(11)	A nemzetiségi önkormányzat 2013. január 1-jétől a 133. § (2) bekezdés szerinti számláját
választása szerint a Kincstárnál vagy más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetteti.
(12)	A 128. § szerinti feladatfinanszírozás 2013. január 1-jétől kerül bevezetésre.
(13)	E törvény hatálya kiterjed mindazon, a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező
magyar állampolgárokra, akik magukat valamely nemzetiséghez tartozónak tekintik, valamint
e személyek közösségeire.
160.	§ (1) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó
tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki
a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi
nevelésben, oktatásban.
(2)	A nemzetiséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő)
döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó)
vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt. Attól az évtől kezdve, amelyben a
gyermek a 14. életévét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő e választási jogát
gyermekével közösen gyakorolja.
(3)	A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint
nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.
(4)	A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak, állami szervnek meg kell szerveznie a
nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt
ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai
osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem
• 47
teszi lehetővé a nemzetiségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett
országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a
kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit
(5)	Nemzetiségi közoktatási intézmény az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata
tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási
intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább
huszonöt százaléka részt vett a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai
nevelésben-oktatásban. Többcélú intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek
tagintézménye van, a nemzetiségi feladatok ellátásában való részvételt
intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység,
illetve a tagintézmény megfelel a nemzetiségi intézményekre e bekezdésben meghatározott
feltételeknek, a nemzetiségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, illetve
tagintézmény tekintetében a nemzetiségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok,
amelyeket e törvény rendelkezései alapján a nemzetiségi feladatok ellátásában közreműködő
közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat.
161.	§ A 163. § szerinti nemzetiségi anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatás többletköltségét
-	törvényben meghatározott módon - az állam viseli.
162. § (1) A közoktatás és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő
tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése
során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának
megfelelő oktatási és művelődési érdekeket.
(2)	A roma nemzetiségi oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a szülők igényei alapján
az oktatási intézmény biztosítja a roma nyelv (romani, illetve beás) oktatását is.
(3)	A nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban biztosítani kell a
népismeret körébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a nemzetiség és az
anyaország történelmének, a kulturális értékeknek és hagyományoknak a megismerését.
163.	§ (1) A nemzetiségi oktatásra irányuló igények felmérésében és az oktatás
megszervezésében az állami, helyi és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködnek.
(2)	A nemzetiségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok
képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat
(3)	Az állam nemzetközi egyezmények révén is gondoskodik arról, hogy a nemzetiséghez
tartozók a nemzetiségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben
vegyenek részt teljes, rész-, illetve tovább- és tudományos képzésben.
(4)	A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából az állam támogatja a nemzetiségek anya-,
illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását.
(5)	A nemzetiséghez tartozó által az anyaországban szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevél,
továbbá az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány nemzetközi
szerződésben, illetve jogszabályban meghatározottak szerint a Magyarországon szerzett
megfelelő oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékű.
164.	§ (l) A nemzetiségi önkormányzat - a közoktatásról szóló törvényben
meghatározottak szerint - részt vehet a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai
48
nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező állami,
önkormányzati feladatok végrehajtásában.
(2)	A nemzetiségi önkormányzat - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint -
közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített
közoktatási intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat
átszervezéssel. Az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két
éven belüli átszervezést - az ellenkező bizonyításig - a fenntartói jog átadásával összefüggő
átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény
összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.
(3)	Nemzetiségi önkormányzat az állami, helyi önkormányzati fenntartótól a közoktatási
intézmény fenntartói jogát - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a közoktatásról szóló
törvényből meghatározottak szerint veheti át.
(4)	Az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó állami
szerv, helyi önkormányzat köteles átadni az országos nemzetiségi önkormányzatnak annak a
térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát,
amelyik alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, ha minden tanuló részt vesz a
nemzetségi oktatásban. E rendelkezést kell alkalmazni a körzeti feladatot ellátó iskola és
kollégium esetében is, ha a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem
láthat el az iskola, kollégium országos vagy térségi feladatot. A megkereséshez csatolni kell
az érintett iskola, kollégium iskolaszékének, kollégiumi székének, ennek hiányában szülői
szervezetének (közösségének) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatának a
véleményét.
(5)	A közoktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. Az intézmény
átadás-átvételénél a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a fenntartó állami szerv, helyi önkormányzat a fenntartói jog átadásával
kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában
a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését,
ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik.
(6)	Ha a nevelési-oktatási intézmény átadása
a)	a (4) bekezdés alapján történik, az oktatásért felelős miniszter,
b)	nem a (4) bekezdés alapján történik, az átadó állami szerv, helyi önkormányzat
köteles az átvevő nemzetiségi önkormányzattal - a közoktatási törvényben foglaltak szerint -
közoktatási megállapodást kötni.
(7)	A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló
ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat
átadásának időpontja nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje,
más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás
ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.
(8)	Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog
nemzetiségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti az átadó feladatellátási
kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a fenntartói, irányítási joga szünetel, és
a fenntartói irányításnak a közoktatásról szóló törvény 102-104. §-aiban és 106. §-ában
meghatározott feladatait az átvevő nemzetiségi önkormányzat gyakorolja. A fenntartói jog
szünetelése alatt az átadó az átadott feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a nemzetiségi
önkormányzattól, és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket
szükségesnek tart.
(9)	Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik
nemzetiségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása
a)	a (4) bekezdés alapján történt, az oktatásért felelős miniszter,
49
b)	nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó köteles gyakorolni, addig az
időpontig, ameddig a nemzetiségi önkormányzat megalakul.
(10)	A közoktatási intézményt átvevő nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal
azonos jogcímen és feltételekkel igényelheti a mindenkori költségvetésről szóló törvényben
meghatározott hozzájárulásokat és támogatásokat - a (6) bekezdés szerint megkötött
közoktatási megállapodás alapján igényelhet továbbá a nemzetiségi feladatok
megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatást (a továbbiakban: nemzetiségi fenntartói
kiegészítő támogatás), valamint - a pályázatban meghatározott feltételek szerint - részt vehet
minden olyan pályázaton, amelyet a helyi önkormányzatok részére írtak ki.
(11)	Ha az átadás a (4) bekezdés alapján történik, a kiegészítő nemzetiségi támogatásról a
központi költségvetés terhére kell gondoskodni. Ha az átadás nem a (4) bekezdés alapján
történik, a nemzetiségi önkormányzat részére a központi költségvetés terhére kell kifizetni a i
nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatást, és annak összegével az intézményt átadó helyi
önkormányzattal szemben - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - el kell
számolni. A (4) bekezdés alapján átadott nevelési-oktatási intézmény működéséhez - a
központi költségvetésben e célra biztosított összeg terhére kiírt pályázat útján, a pályázatban
meghatározottak szerint - az állam kiegészítő támogatást biztosít. A nemzetiségi
önkormányzat a közoktatási feladatok ellátásához igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat
és támogatásokat, valamint a nemzetiségi fenntartói kiegészítő, működési támogatást
kizárólag az adott intézményhez kapcsolódó célnak megfelelően használhatja fel. A
közoktatási célú költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a nemzetiségi
fenntartói kiegészítő támogatást a többi bevételétől elkülönítetten kell nyilvántartani, s
felhasználásáról el kell számolni.
(12)	A (10) bekezdés szerinti nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás meghatározása
minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves
költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási szolgáltatások igénybevételének
figyelembevételével. A nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás összegének számításához
az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét
csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított
előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és
nemzetiségi önkormányzati fenntartók, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így
megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a nemzetiségi
fenntartói kiegészítő támogatás számított összege.
(13)	Ha az országos nemzetiségi önkormányzat új iskolát alapít, az e § (6) bekezdésének a)
pontjában, (10) bekezdésében és az a) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat
kell alkalmazni, feltéve, hogy az iskola a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1)
bekezdésének 27. pontja alapján országos intézménynek minősül. Ha a helyi nemzetiségi
önkormányzat alapít új iskolát, e § (6) bekezdésének b) pontjában, (10) bekezdésében és a b)
ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az adott
településen nincs olyan iskola, amelyik ellátná az adott nemzetiségi oktatási feladatokat..
(14)	Az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell
megtervezni azt az összeget, amellyel a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók -
pályázat útján - támogatást kaphatnák az általuk fenntartott közoktatási intézmény
működtetéséhez.
(15)	Az állami, helyi önkormányzati fenntartó és a nemzetiségi önkormányzat a közoktatási
intézmény közös fenntartására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási
intézmény tekintetében a (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(16)	A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben történő
foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
50
165.	§ (1) A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem
tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott nemzetiség igényeinek
kielégítése után - betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen
nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.
(2)	A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon * a
nemzetiségi közoktatás keretében is biztosítani kell,
(3)	Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más nemzetiség - van
számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek
anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint az
állam biztosítani köteles.
(4)	A nemzetiséghez tartozó személynek joga van részt venni anyanyelvű oktatásban és
művelődésben.
(5)	Értelmező rendelkezések:
1.	nemzetiségi közoktatási intézmény: az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata a
közoktatásról szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását,
feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola
és kollégium esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai
nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban,
2.	a nemzetiségi közoktatásban alkalmazottak köre: azok, akik a nemzetiségi közoktatási
intézményben pedagógus munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben végzik tevékenységüket.
(6)	A nemzetiségi közösségeknek joguk van nemzetiségi óvodai nevelés, alap- és
középfokú iskolai nevelés és oktatás, továbbá felsőfokú képzés, illetve az országos
önkormányzat útján a kiegészítő nemzetiségi oktatás feltételeinek megteremtését
kezdeményezni és kialakításában közreműködni,
(7)	A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat
kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a
képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkonnányzat
egyetértésével alkothatja meg.
(8)	A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás
visszavonására) - ha nem a települési önkormányzat gyakorolja a kinevezési jogot -, illetőleg
a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára
csak az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Települési
nemzetiségi önkormányzat hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki
kell kérni.
(9)	Az egyetértési, illetőleg a véleményezési jog jogosultja a (7) és (8) bekezdésben
meghatározott jogát az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül
gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő.	.
(10 ) A (7) - (9) bekezdésében meghatározott egyetértési, véleményezési jog jogosultjának
nyilatkozatáról, illetőleg a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a
döntést megelőzően tájékoztatnia kell,
(11)	Ha a helyi önkormányzat a (7) és (8) bekezdésében előírt egyetértés vagy vélemény
hiányában dönt, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv a döntést soron kívül
megvizsgálja, és indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz, illetve az
Alkotmánybírósághoz fordulhat. A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezése a
megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
51
(12)	Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal nem ért egyet a nemzetiségi önkormányzat
kezdeményezésével és ezért nem fordul a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz, azt
közvetlenül a nemzetiségi önkormányzat is megteheti. A nemzetiségi önkormányzat ilyen
irányú kezdeményezése a végrehajtás szempontjából nem halasztó hatályú, azonban a
nemzetiségi önkormányzat a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságtól.
(13)	A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti
emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi
önkormányzat rendeletét) és a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek
megalkotásakor - a nemzetiségihez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását
érintő kérdésekben - az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges.
(14)	A nemzetiséghez tartozó személynek joga van részt venni - a közoktatási törvényben
meghatározott módon - kiegészítő oktatásban és művelődésben.
(15)	A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételekkel és
módon a nemzetiségi közoktatásban részt vevő tanulók számára ösztöndíjat alapíthat.
(16)	Felhatalmazást kap a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza a kisebbségi közoktatásban részt vevő tanulók számára nyújtható ösztöndíj
mértékét, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és
feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének szabályait.
(17)	Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a
közoktatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat
megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A
határidőt - az érdekelt kérelmére - egy alkalommal további harminc nappal meg kell
hosszabbítani. E határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta
meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre,
kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a
nemzetiségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik,
továbbá a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos
Nemzetiségi Bizottság. Az Országos Nemzetiségi Bizottság az Országos szakértői
névjegyzékben szereplő szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt
tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy
döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési
költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat -
Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint -
díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Nemzetiségi Bizottság határozza meg, és az
fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.
166.	§ (1) A helyi önkormányzat kötelező feladata a nemzetiségi jogok érvényesítésének
biztosítása.
(2)	A helyi önkormányzat - a hatósági hatáskörök és a közüzemi közszolgáltatással
összefüggő hatáskörök kivételével - hatáskörét a helyi nemzetiségi önkormányzatra
átruházhatja.
167.	§ Amennyiben a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen
nem alakul meg új települési önkormányzat, a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat
vagyona a települési önkormányzat tulajdonába kerül azzal, hogy azt nemzetiségi célra kell
felhasználni.
168.	§ (1) Az állam a nemzetiség közügyek ellátásához a költségvetési törvényben
52
a)	támogatást nyújt, amelynek általános és feladatalapú feltételeit kormányrendelet
határozza meg,
b)	kiegészítő normatív támogatást nyújt a nemzetiségi óvodai neveléshez, illetőleg a
nemzetiségi oktatáshoz és neveléshez,
c)	a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása körében a központi költségvetésben
meghatározott támogatásokat ad,
d)	támogatást nyújt a nemzetiségek önazonosságának megőrzéséhez, hagyományai
gondozásához, átörökítéséhez, az anyanyelv ápolásához, fejlesztéséhez, szellemi és tárgyi
emlékeik fennmaradásához.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra a nemzetiségi önkormányzat testületi
határozatban meghatározott nemzetiségi közügy ellátása esetén jogosult.
169.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete bizottságot (bizottságokat) hozhat
létre. A bizottság tagjainak legalább fele a nemzetiségi önkormányzat képviselője. A bizottság
működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(2)	A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A nemzetiségi önkormányzat
testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet, e jogkörében hozott döntéseit a
települési önkormányzat testülete felülvizsgálhatja.
(3)	A bizottságot a nemzetiségi önkormányzat elnökének vagy a bizottsági tagok
egyharmadának indítványára össze kell hívni.
(4)	A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a nemzetiségi
önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
(5)	A bizottság elnökét és tagjai közül 1 főt a nemzetiségi önkormányzati képviselők közül
kell választani. A nemzetiségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet a bizottság
elnöke, a nemzetiségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság tagja sem. A bizottság
tagjainak száma legfeljebb három fő.
(6)	A nemzetiségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a
nemzetiségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a nemzetiségi önkormányzat
érdekeit. A felfüggesztett döntésről a nemzetiségi önkormányzat testülete a soron következő
ülésén határoz.
(7)	A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját
személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A
kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett
jelenlévőnek számít.
170.	§ (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a
megválasztását követő ülésen anyanyelvén, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is leteheti a
(2) bekezdés szerinti esküt. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati
képviselő a jogait nem gyakorolhatja.
(2)	Az (1) bekezdésében meghatározottak szerinti eskü szövege:
„F.n ......................................... (név) mint a nemzetiségekről szóló törvény
szerinti..................................... (nemzetiség megjelölése) nemzetiségi közösség tagja,
esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során nemzetiségi közösségemhez hű leszek,
az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzőm,
munkám során választóim akaratához híven, lelkiismeretesen járok el, minden
igyekezetemmel a ...................................... nemzetiség (nemzetiség megjelölése)
53
anyanyelvének, hagyományainak, kultúrájának a megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni.
(Az esküt tevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!”
171.	(1) Az országos önkormányzat képviselője a megbízólevelének átvételétől számított
30 napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig az e törvény melléklete szerinti
vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a
vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének az e
törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2)	A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az országos
önkormányzat képviselője nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet a 39/C. §-
ban meghatározott juttatásokban.
(3)	A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja
nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott
azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem
nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4)	A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál
bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság a soron következő
ülésén tájékoztatja az országos önkormányzatot.
(5)	A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző
bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával
feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az
azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8
napon belül törölni kell.
(6)	Az országos önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással
kapcsolatos döntés.
(7)	Az országos önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében
tárgyalja meg.
172.§ (1) Nem lehet a nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság tagja, az alapvető biztos és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke,
alelnöke és számvevője, a Kormány tagja, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a
helyettes államtitkár, a központi államigazgatási szerv köztisztviselője, a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője, a közigazgatási
hivatal vezetője és köztisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a
köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek
tartoznak, és illetékessége a nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi
önkormányzat jegyzője (főjegyzője, körjegyzője), a polgármesteri hivatalának
köztisztviselője, a bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács
munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a nemzetiségi önkormányzatnál a települési
kisebbségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság
vezetője, vezető tisztségviselője, aki a vezetői megbízást a települési kisebbségi
önkormányzattól kapta.
(2)	Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi
ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.
54
(3)	Ha az elnök a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármelyik
nemzetiségi önkormányzati képviselő indítványára a testület dönt az összeférhetetlenség
kérdésében, indokolt esetben a határozatában kimondja az összeférhetetlenség fennállását.
(4)	Az (l)-(3) bekezdés rendelkezéseit az elnökhelyettesre és a települési kisebbségi
önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell.
(5)	Az elnök megbízatása megszűnik:
a)	a képviselői megbízatás megszűnésével,
b)	az elnöki tisztségnek a bíróság által történő - a (7) bekezdés szerinti - megszüntetésével.
(6)	Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg.
(7)	Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a települési kisebbségi
önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat
be az elnök ellen a települési kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes
törvényszékhez az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az
elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is.
(8)	A törvényszék eljárása során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és
egyezségnek nincs helye.
(9)	Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
173.	§ ( (1) A települési nemzetiségi önkormányzat testülete az elnökének,
elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának -
a települési nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére - tiszteletdíjat állapíthat meg, az
elnök tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa,
elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.
(2)	Bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi
önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál.
(3)	A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a
települési nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának huszonöt százalékánál.
(4)	Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíját a települési nemzetiségi önkormányzat
képviselő-testülete összegszerűen állapítja meg.
(5)	Az elnök tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel a
nemzetiségi önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett
tevékenységéért.
(6)	A területi nemzetiségi önkormányzat testülete által megállapítható tiszteletdíj összege
nem lehet magasabb
a)	elnök esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
b)	elnökhelyettes esetében nem lehet magasabb az elnök részére megállapított összegnél,
c)	bizottság elnöke, tagja esetében a megyei nemzetiségi önkormányzat elnöke
tiszteletdíjának harminc százalékánál,
d)	képviselő esetében a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának huszonöt
százalékánál.
(7)	Az országos önkormányzat közgyűlése által megállapítható illetmény, illetőleg
tiszteletdíj összege nem lehet magasabb:
a)	elnök esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél,
b)	elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap nyolcszorosánál,
c)	a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
d)	a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
55
e) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.
Módosító rendelkezések
174.	§ A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L.
törvény (továbbiakban: Övjt.) a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A polgármester-választáson és a települési Önkormányzat képviselő-testülete
tagjainak választásán nemzetiségi jelöltnek minősül a nemzetiségek jogairól szóló törvény
szerinti nemzetiségi szervezet jelöltje - vagy több, azonos nemzetiséget képviselő nemzetiségi
szervezet által állított közös jelölt ha
a)	a település nemzetiségi névjegyzékében szerepel,
b)	magyar állampolgár,
c)	a nemzetiség képviseletét vállalja,
d)	korábban nem volt más nemzetiség önkormányzatának jelöltje,
e)	korábban nem indult polgármester-választáson vagy települési önkormányzat képviselő-
testülete tagjainak választásán más nemzetiség jelöltjeként, továbbá
e)	nyilatkozatot tesz arról, hogy a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és
hagyományait ismeri.”
175.	§ Az Övjt. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § Nemzetiségenként külön-külön nemzetiségi kompenzációs listára kell venni
valamennyi, az egyéni választókerületben indult nemzetiségi jelöltet, azok kivételével, akiket
olyan nemzetiségi szervezet állított, amely a 10.§ (1) bekezdése vagy a 11 .§ (1) bekezdése
alapján önálló vagy közös kompenzációs listát állított.”
176.	§ (1) Az Övjt. 15.§ (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(1) A kompenzációs lista és a nemzetiségi kompenzációs lista a választókerületben
összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot.”
(2)	Az Övjt. 15.§-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A nemzetiségi kompenzációs listára az azon szereplő jelöltekre az egyéni
választókerületben leadott azon szavazatok kerülnek töredékszavazatként, amelyekkel nem
szereztek mandátumot.”
177.	§ Az Övjt. 15.§ (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
56
„(5) Ha egy kompenzációs lista vagy nemzetiségi kompenzációs lista több mandátumot kap,
mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.”
178.	§ Az Övjt 16.§-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nemzetiség kompenzációs listáról a jelöltek az egyéni választókerületben megszerzett
szavazataik száma szerinti sorrendben szereznek mandátumot. Szavazategyenlőség esetén
sorsolás dönt.
(5)	A (3) bekezdést a nemzetiségi kompenzációs listára nem kell alkalmazni.”
179.	§ Az Övjt. a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
„V/A. Fejezet
A kedvezményes nemzetiségi mandátum
21/A. § (1) Az általános önkormányzati választáson, valamint a képviselő-testület egészének
megválasztása céljából kitűzött időközi választáson az egyéni listán a nemzetiségi jelölt
kedvezményes módon szerezhet mandátumot, feltéve, hogy a választás kitűzésekor a
névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább ötven százaléka az adott nemzetiség
nemzetiségi névjegyzékében is szerepelt.
(2)	Ha sem a polgármester-választáson, sem az egyéni listán nem szerez mandátumot adott
nemzetiség egyetlen jelöltje sem, meg kell állapítani az egyéni listán legkevesebb szavazattal
mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadát. Kedvezményes
mandátumhoz jut a nemzetiségnek az a jelöltje, aki az így megállapított szavazatszámnál
többet ér el. Ha egy nemzetiséghez tartozó több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot
elért nemzetiségi jelölt jut kedvezményes mandátumhoz, szavazategyenlőség esetén sorsolás
dönt a kedvezményes mandátumról.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott módon elnyert kedvezményes mandátummal bővül a
képviselő-testület 4.§-ban meghatározott létszáma.
(4)	Ha a kedvezményes mandátumot szerző képviselő mandátuma megszűnik, helyébe az
ugyanazon nemzetiség következő legtöbb szavazatot elért jelöltje lép, feltéve, hogy a (2)
bekezdés szerinti szavazatszámot ő is elérte.
(5)	Ha a megüresedett mandátum 21.§ (1) bekezdése alapján történő betöltésekor a
kedvezményes mandátumhoz jutott képviselő rendelkezik a következő legtöbb
szavazatszámmal, akkor mandátumát a 21.§ (1) bekezdésében foglalt jogcímen megtartja,, és
a nemzetiség kedvezményes mandátuma megszűnik.
(6)	Ha időközi választáson ugyanazon nemzetiség jelöltje polgármesteri vagy egyéni listás
mandátumot szerez, a kedvezményes mandátum megszűnik.
21/B.§ (1) Az általános önkormányzati választáson, valamint a képviselő-testület egészének
megválasztása céljából kitűzött időközi választáson a kompenzációs listán a nemzetiségi jelölt
kedvezményes módon szerezhet mandátumot, feltéve, hogy a választás kitűzésekor a
névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább huszonöt százaléka az adott nemzetiség
nemzetiségi névjegyzékében is szerepelt.
(2)	Ha sem a polgármester-választáson, sem egyéni választókerületben, sem kompenzációs
listán (a nemzetiségi kompenzációs listát is beleértve) nem szerez mandátumot adott
nemzetiség egyetlen jelölje sem,
57
a)	meg kell állapítani az egyéni választókerületekben mandátumot szerzett képviselőkre
leadott érvényes szavazatok száma átlagának kétharmadát,
b)	a nemzetiségi kompenzációs lista, ha arra az a) pontban megállapított számnál több
töredékszavazat jut, egy kedvezményes mandátumot kap. A mandátumot a 16.§ (4) bekezdése
szerinti jelölt szerzi meg.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott módon elnyert kedvezményes mandátummal bővül a
képviselő-testület 5.§-ban meghatározott létszáma.
(4)	Ha a nemzetiségi kompenzációs listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg,
helyére az egyéni választókerületben a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép a
nemzetiségi kompenzációs listáról.
(5)	Ha az időközi választáson ugyanazon nemzetiség jelöltje polgármesteri vagy egyéni
választókerületi mandátumot szerez, a nemzetiségi kedvezményes mandátuma megszűnik.”
180.	§ Az Övjt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § E törvénynek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi ...... törvénnyel (a
továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek Mód. tv. hatálybalépését követően kitűzött általános választásán kell először
alkalmazni.”
181.	§ Az Övjt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § Hatályát veszti a 24. § a a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014.
évi választásának napján.”
182. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban:
Ötv.) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„22. § (2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat
képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz
létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó
bizottságba indokolt beválasztani a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete
tagját, az elnök, elnökhelyettes kivételével.”
(2) Az Ötv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell
választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem
lehet a bizottság elnöke vagy tagja.”
183.§ Az Ötv.
a)	2. § (2) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
b)	8. § (1) és (4) bekezdéseiben a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrészek helyébe a
„nemzetiségek” szöveg,
c)	9. § (3) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
58
d)	12. § (5) bekezdésében a „kisebbségi szószóló” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
szószóló” szöveg,
e)	19. § (2) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
f)	22. § (2) bekezdésében a „kisebbségi jelöltként” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
jelöltként” szöveg, a „kisebbségek ügyeivel” szövegrész helyébe a „nemzetiségek ügyeivel”
szöveg,
g)	24. § (1) és (2) bekezdéseiben a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a
„nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
h)	38. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szövegrészek helyébe a
„nemzetiségek jogairól” szöveg,	’
i)	62. § (9) bekezdésében kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi ügyekkel” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
ügyekkel” szöveg,
j) 63. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak” szövegrészek helyébe a
„nemzetiségek jogainak” szöveg,
k) 63/A. § (1) bekezdés o) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe
a „nemzetiségi” szöveg,
1)	74. § (3) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi ügyekkel” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
ügyekkel” szöveg,
m) 80/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
n) X/A. fejezet címében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg lép.
(2) Az Ötv. 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül
választott alpolgármester és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz
részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.”
184.	§ Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. §-a kiegészül a következő
új (6) bekezdéssel:
„(6) Az alapvető jogok biztosa ellátja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott
feladatokat.”
185.§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 6. § (2) bekezdés helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A bírósági eljárásban - nemzetközi egyezményben meghatározott körben - mindenki
jogosult anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni.”
(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 67. § (1) bekezdés ee) és ef)
pontjában „a kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe „a nemzetiségi önkormányzat”
szöveg lép.
59
186.§	Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33.§ (2) bekezdés 4. és 5. g)
pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrészek helyébe a „nemzetiségek” szöveg
lép.
187.§	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 19.§-ban a „nemzeti kisebbséghez
tartozók” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez tartozók” szöveg lép.
188.§	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 57/B.§ (4) 1. f) pontjában az „etnikai kisebbségéhez tartozik” szövegrész helyébe a
„nemzetiséghez tartozik” szöveg lép.
189.§	A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény 21/F.§ (1) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzatok”
szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg lép.
190.§	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 23.§ a) pontjában a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg lép.
191.§	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85.§ (4)
bekezdésében a „kisebbségpolitikáért” szövegrész helyébe a „nemzetiségpolitikáért” szöveg
lép.
192.§	(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban:
Ktv.) l.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) E törvény hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági
igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület
hivatala), továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala köztisztviselőinek és
ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.”
(2)	A Ktv. 21. § (1) bekezdésében a „kisebbségi Önkormányzati” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
193.§	A közoktatásról szóló 1993. évi LXX1X. törvény
1)	49.§ (2) bekezdés d) pontjában a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a
„nemzetiséghez” szöveg, a „nemzeti, etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség”
szöveg,	.
2)	31) 85.§ (4) bekezdésben a „nemzeti, etnikai kisebbséget” szövegrész helyébe a
„nemzetiséget” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
3)	86.§ (1) bekezdésben a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség”
szöveg, a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
4)	86.§ (3) bekezdés a) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi” szöveg,
5)	86.§ (3) bekezdés c) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a
„nemzetiség” szöveg,
60
6)	86.§ (6) bekezdésben a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a
„nemzetiséghez” szöveg, a „kisebbségi oktatást” szövegrész helyébe a „nemzetiségi oktatást”
szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat”
szöveg, a „kisebbségi oktatás” szövegrész helyébe a „nemzetiségi oktatás” szöveg, a
„kisebbségi iskola” szövegrész helyébe a „nemzetiségi iskola” szöveg,
7)	88.§ (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
8)	88.§ (3) bekezdésében a „a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok”
szövegrész helyébe a „a helyi nemzetiségi, illetve országos nemzetiségi önkormányzatok”
szöveg,
9)	88.§ (12) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
10)	89. § b) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a
„nemzetiséghez” szöveg,
11)	90. § (4) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a
„nemzetiséghez” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
12)	121.§ (1) bekezdés 4. pontjában a „kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
13)	121.§ (1) bekezdés 12. pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi” szöveg,
14)	3. számú mellékletének II. 2. pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész
helyébe a „nemzetiséghez” szöveg, az „ugyanazon kisebbséghez tartozó” szövegrész helyébe
az „ugyanazon nemzetiséghez tartozó” szöveg lép.
194.§	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a)	4.§ (I) bekezdés ma) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában m) fenntartó:]
„ma) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok
társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16.
§-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a
települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban
együtt: állami fenntartó),”.
b)	92. § (7) bekezdésben a „kisebbségi önkormányzat(ok)kal” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzattal” szöveg lép.
195.§	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92.§ (3) bekezdésében a
„kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép:
196.§	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a)	3.§ 25. pontjában a „helyi kisebbségi önkormányzatot” szövegrész helyébe a „helyi
nemzetiségi önkormányzatot” szöveg,
b)	1. számú mellékletének 4.16. pontjában a „kisebbségpolitikáért felelős miniszter”
szövegrész helyébe a „nemzetiségpolitikáért felelős miniszter” szöveg, a „kisebbségi
program” szövegrész helyébe a „nemzetiségi program” szöveg,
c)	1. számú mellékletének 8.35. pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
61
197.§	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény
a)	23.§-ban a „helyi és kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „helyi és nemzetiségi
önkormányzati” szöveg,
b)	24. § (1) bekezdésben a „helyi és kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „helyi és
nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
198.§	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
a)	2.§ ec) pontjában „helyi kisebbségi önkormányzat(ok)” szövegrész helyébe „helyi
nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép,
b)	melléklete 10. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a nemzetiségek által
lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és
oktatása (a nemzetiségek jogairól szóló törvény).”
c)	melléklete 12. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A kollégiumi és a nemzetiségi kollégiumi ellátás, a középiskolai és a szakiskolai ellátás,
a nemzetiségek középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnőttoktatás, a nevelési tanácsadás, a
logopédiai szolgáltatás (a nemzetiségek jogairól szóló törvény).”
199.§	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32.§ g) pontjában a „kisebbségi önkormányzati”
szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
200.§	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
a)	10/D.§ (1) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
b)	14.§ (6) bekezdésben a „kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzatok” szöveg,
c)	17.§ (13) bekezdésben a „kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzatok” szöveg lép.
201.§	(1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
1)	2.§ d) pontjában a „kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzatok” szöveg,
2)	110.§ (2) bekezdésben a „kisebbséget képviselő” szövegrész helyébe a „nemzetiséget
képviselő” szöveg, a „kisebbség anyanyelvén” szövegrész helyébe a „nemzetiség
anyanyelvén” szöveg,
3)	115/B.§-ban a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg,
4)	115/C.§-ban a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg, a „kisebbségi választói jegyzékben” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzékben” szöveg,
5)	115/E.§ (1) bekezdésében a „kisebbségi választói jegyzékbe” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzékbe” szöveg, a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész
62
helyébe a „nemzetiségek” szöveg, a „kisebbségi önkormányzatokkal” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzatokkal” szöveg,
6)	115/E.§ (2), (3) és (5) bekezdéseiben a „kisebbségi választói jegyzékbe” szövegrészek
helyébe a „nemzetiségi választói jegyzékbe” szöveg,
7)	115/E.§ (4) bekezdésében a „kisebbségi választói jegyzékbe” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzékbe” szöveg, a „nemzeti és etnikai kisebbséghez” szövegrész
helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
8)	115/F.§ (1), (3), (4) és (5) bekezdéseiben a „kisebbségi választói jegyzékbe” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi választói jegyzékbe” szöveg,
9)	115/G.§ (1) bekezdésében a „kisebbségi értesítő” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
értesítő” szöveg,
10)	115/G.§ (2) bekezdésében a „kisebbségi választói jegyzékből” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzékből” szöveg,
11)	115/G-§ (3) bekezdésében a „kisebbségi választói jegyzék” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzék” szöveg, a „kisebbségi választói jegyzékbe” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi választói jegyzékbe” szöveg, a „kisebbségi értesítők” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi értesítők” szöveg,
12)	115/G.§ (4) bekezdésében a „kisebbségi választói jegyzéket” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzéket” szöveg,
13)	115/G.§ (5) bekezdésében a „kisebbségi választói jegyzékbe” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzékbe” szöveg, a „kisebbségi választópolgárok” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi választópolgárok” szöveg,
14)	115/H.§ (1) bekezdésében a „kisebbségi választói jegyzékbe” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzékbe” szöveg,
15)	115/H.§ (2) bekezdésében a „kisebbségi választói jegyzékre” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzékre” szöveg,
16)	115/I.§ (1) és (2) bekezdéseiben a „települési kisebbségi önkormányzati” szövegrész
helyébe a „települési nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
17)	115/1. § (3) bekezdésében a „kisebbségi jelölő szervezet” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi jelölő szervezet” szöveg,
18)	115/I.§ (4) bekezdésében a „kisebbségi jelölő szervezet” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi jelölő szervezet” szöveg, a „saját kisebbségével kapcsolatos” szövegrész
helyébe a „saját nemzetiségével kapcsolatos” szöveg,
19)	115/1. § (6) bekezdés a), b) és (8) bekezdés b) pontjaiban a „kisebbségi önkormányzati”
szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
20)	115/J.§ (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a
„nemzetiség” szöveg,
21)	115/J.§ (2) bekezdés a) pontjában a „kisebbség képviseletét” szövegrész helyébe a
„nemzetiség képviseletét” szöveg,
22)	115/J.§ (2) bekezdés b) és c) pontjaiban a „kisebbségi közösség” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi közösség” szöveg,
63
23)	115/J.§ (2) bekezdés d) pontjában a „kisebbség kisebbségi önkormányzatának”
szövegrész helyébe a „nemzetiség nemzetiségi önkormányzatának képviseletét” szöveg,
24)	115/J.§ (4) bekezdésében a „kisebbségi választói jegyzékben” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzékben” szöveg,
25)	115/K.§ (1) bekezdésében a „Kisebbségenként” szövegrész helyébe a „nemzetiségenként”
szöveg,
26)	115/K.§ (2) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzati” szöveg, a „kisebbség megnevezését” szövegrész helyébe a
„nemzetiség megnevezését” szöveg,
27)	115/K.§ (3) bekezdésében a „kisebbség nyelvén” szövegrész helyébe a „nemzetiség
nyelvén” szöveg,
28)	115/L.§-ban a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg,
29)	XI1/B. Fejezet címében a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg,
30)	115/M.§-ban a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg,
31)	115/N.§ (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzati” szöveg, a „kisebbség tekintetében” szövegrész helyébe a
„nemzetiség tekintetében” szöveg,
32)	115/N.§ (2) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzatok” szöveg, a „kisebbségi jelölő szervezetek” szövegrész helyébe
a „nemzetiségi jelölő szervezetek” szöveg,
33)	115/0.§ (1) és (2) bekezdéseiben a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
34)	115/P.§ (1) és (2) bekezdéseiben a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
35)	115/0.§ (4) bekezdés d), e), f) g) h) és i) pontjaiban a „kisebbségi önkormányzati”
szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
36)	115/0.§ (5) bekezdés b), d), f) g) h) és j) pontjaiban a „kisebbségi önkormányzati”
szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
37)	115/S.§ (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzati” szöveg, a „kisebbség megnevezését” szövegrész helyébe a
„nemzetiség megnevezését” szöveg, a „kisebbségi jelölő szervezet” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi jelölő szervezet” szöveg,
38)	115/S.§ (3) bekezdésében a „kisebbség megnevezését” szövegrész helyébe a „nemzetiség
megnevezését” szöveg,
39)	115/T.§ (l) bekezdésében a „kisebbségenként” szövegrész helyébe a „nemzetiségenként”
szöveg, -	•
40)	115/T.§ (2) bekezdésében a „kisebbségenként” szövegrész helyébe a „nemzetiségenként”
szöveg, a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati”
szöveg,
41)	115/T.§ (3), (4) és (5) bekezdéseiben a „kisebbségi önkormányzati” szövegrészek helyébe
a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
42)	149.§ f) pontjában a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg,
43)	149.§ h) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
64
44)	149.§ k) pontjában a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg, a „kisebbségi jelölő szervezet” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
jelölő szervezet” szöveg lép.
(2)	A Ve. 4. és 5. számú melléklete utolsó bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a választási szerv a jelöltet nemzetiségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a
nemzetiség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A nemzetiségi jelölt, illetve a nemzetiségi
jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a nemzetiségi jelölő szervezet, valamint a
nemzetiség nevét a szavazólapon a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.)”
(3)	A Ve.
a)	8. és 8/A. számú mellékleteiben a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzati” szöveg, a „kisebbség anyanyelvén” szövegrész helyébe a
„nemzetiség anyanyelvén” szöveg,
b)	11. számú mellékletében a „kisebbségi választói jegyzékbe” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi választói jegyzékbe” szöveg, a „kisebbségi közösség tagja” szövegrész helyébe
a „nemzetiségi közösség tagja” szöveg, a „csak egy kisebbség jelölhető” szöveg helyére „csak
egy nemzetiség jelölhető” szöveg lép.
202.§	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
5.	§ sa) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában s) fenntartó:)
,,sa) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok
társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16.
§-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a
települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban
együtt: állami fenntartó),”.
203.§	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény
a)	preambulumában a „nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi kulturális hagyományok” szöveg,
b)	4. § (3) bekezdés a) pontjában a „nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi önismeref ’ szöveg,
c)	60. § (1) bekezdés e) pontjában a „hazai nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész
helyébe a „hazai nemzetiségek” szöveg,
d)	66. § c) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségéhez” szövegrész helyébe a
„nemzetiségéhez” szöveg,
e)	85. § a) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
f)	1. számú mellékletének o) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész
helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
204.§	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény 4.§ fc) pontjában a „helyi és kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„helyi és nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
205.§	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
65
a)	9. § (2) bekezdésében a „kisebbségi nyelvét” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelvét”
szöveg,
b)	114. § (1) bekezdésében a „kisebbségi nyelvét” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
nyelvét” szöveg,
c)	219. § (3) bekezdésében a „kisebbségi nyelvére” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
nyelvére” szöveg,
d)	262. § (6) bekezdésében a „kisebbségi nyelvére” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
nyelvére” szöveg,
e)	339. § (2) bekezdésében a „kisebbségi nyelvét” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelvét”
szöveg lép.
206.§	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
a)	l.§ (4) bekezdésben a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a
„nemzetiségek” szöveg,
b)	2.§ (2) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzatoknak” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzatoknak” szöveg,
c)	4.§ (1) bekezdésben a „helyi és országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„helyi és országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
207.§	A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 5.§-ban a „helyi
kisebbségi Önkormányzat” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg
lép.
208.§	A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű
közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 6.§ (4) bekezdés
helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (4) Az e törvényben meghatározott követelmények nem érintik a nemzetiségiek jogairól
szóló 2011. évi LXXVII. törvény 42. §-ában meghatározott nemzetiségi nyelven megjelenített
gazdasági reklámokat és feliratokat azokon a településeken, ahol az érintett anyanyelvű
nemzetiségeknek nemzetiségi önkormányzata működik.”
209.	§ A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény
a)	21. § (2) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg,
b)	27. §-ban a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg,
c)	28. § (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzati” szöveg,
d)	54. § (1) és (2) bekezdéseiben a „kisebbségi önkormányzati” szövegrészek helyébe a
„nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
e)	62. § (1) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
66
210.§ A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 3.
pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat”
szöveg lép.
211 .§ A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény
a)	1. §-ban a „kisebbségi oktatást” szövegrész helyébe a „nemzetiségi oktatást” szöveg,
b)	3. § (4) bekezdésben az „Országos Kisebbségi Bizottság” szövegrészek helyébe az
„Országos Nemzetiségi Bizottság” szöveg,
c)	10. § (1) bekezdés f) pontjában az „nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók” szövegrész
helyébe az „nemzetiségekhez tartozók” szöveg,
d)	15. § (2) bekezdésben az „Országos Kisebbségi Bizottság” szövegrész helyébe az
„Országos Nemzetiségi Bizottság” szöveg lép.
212.§	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.
évi CXXV. törvény
a)	3.§ e) pontjában „az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a kisebbségi
önkormányzat” szövegrész helyébe „az adott nemzetiség tekintetében a nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
b)	4.§ b) pontjában „a kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe „a nemzetiségi
önkormányzatok” szöveg,
c)	8.§ e) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása” szövegrész helyébe
„nemzetiséghez való tartozása” szöveg,
d)	28.§ (2) bekezdésben a „kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi oktatást szerveznek” szöveg,
e)	28. § (3) bekezdésben az „egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény
tekintetéhen” szövegrész helyébe „egyházi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében”
szöveg lép.
213.§	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a)	39.§ (9) bekezdés a) pontjában „a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy vagy a
nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes
személy” szövegrész helyébe „a nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy vagy a
nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy” szöveg,
b)	66.§ (1) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
214.§	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
a)	l.§ (3) bekezdésben „a kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe „a nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
b)	5.§ (4) bekezdésben a „kisebbségekhez tartozó” szövegrész helyébe a „nemzetiségekhez
tartozó” szöveg,
c)	12/B.§ g) pontjában a „kisebbségvédelmet” szövegrész helyébe a „nemzetiségvédelmet”
szöveg lép.
215.§ (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004.	évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.)
a)	9.§ (2) bekezdésben a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
67
b) 9.§ (4) bekezdésben a „kisebbségek számára” szövegrész helyébe a „nemzetiségek
számára” szöveg lép.
(2)	A Két. 9.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki
a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál
használhatja az adott nemzetiség nyelvét. A nemzetiség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában
hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le kell
fordítani.”
216.§	Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról,
törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 123. § (2) bekezdés a) pontjában a „helyi
kisebbségi önkormányzatokra” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzatokra”
szöveg, az „országos kisebbségi önkormányzatokra” szövegrész helyébe az „országos
nemzetiségi önkormányzatokra” szöveg, az „országos kisebbségi önkormányzati” szövegrész
helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
217.	§ (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a)	6. § (1) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzati” szövegrészek helyébe
„országos nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
b)	7.§ (1) bekezdés a) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe
„országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
c)	8.§ (2) bekezdésben a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó hallgató” szövegrész
helyébe a „nemzetiséghez tartozó hallgató” szöveg lép.
(2)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a)	44.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felvételi eljárásban a nemzetiséghez tartozó jelentkező használhatja anyanyelvét,
amennyiben a középiskolai tanulmányait az adott nyelven folyó vagy két tanítási nyelvű
nemzetiségi oktatásban végezte, és az érettségi vizsgán, az anyanyelvén vizsgázott.”
b)	46.§ (2) bekezdés f) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását” szövegrész
helyébe a „nemzetiséghez tartozást” szöveg lép,
c)	63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzetiségi képzés
esetében magyar nyelven és a nemzetiség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén
magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére
más nyelven is kiadható.”
d 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai
Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol
nyelven, valamint nemzetiségi képzés esetében - a hallgató kérésére - az érintett nemzetiség
nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.”
e)	102.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A miniszter a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos
Nemzetiségi Bizottság véleményét.”
f)	104.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi LXXVII. törvény 18. §-a (3) bekezdésének a)
pontja alapján az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi az anyanyelvű vagy
68
anyanyelvi felsőfokú oktatás feltételeinek a megteremtését, a miniszter - az igények
mérlegelése után - nemzetközi megállapodás megkötésének kezdeményezésével, munkaterv
megkötésével, illetve az anyaországban folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételre
vagy hazai felsőoktatási intézményekben a szükséges feltételek biztosítására kiírt pályázattal
biztosítja a feltételeket.”
g)	110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nemzetiségi képzést érintő
kérdésekben foglal állást, előtte beszerzi az érintett országos nemzetiségi önkormányzat
véleményét.”
(3)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a)	111. § (1) bekezdésében az „Országos Kisebbségi Bizottság” szövegrész helyébe az
„Országos Nemzetiségi Bizottság”szöveg,
b)	113.§ (3) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe az
„országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
c)	118.§ (3) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a
„nemzetiséghez” szöveg,
d)	118.§ (6) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az
„országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
e)	137.§ (1) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az
„országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
f)	137.§ (4) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az
„országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
g)	139.§ (8) bekezdés b) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe
a „nemzetiséghez” szöveg,
h)	146.§ (1), (3) és (4) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrészek
helyébe a „nemzetiségi” szöveg lép.
(4)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a)	146.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzetiségi pedagógusképzésre jelentkezők közül előnyben kell részesíteni azt, aki az
adott nemzetiséghez tartozik. A nemzetiséghez tartozást a nemzetiségi nyelvből tett érettségi
vizsga igazolja.”
b)	146.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nemzetiségi pedagógusképzés
tekintetében készít szakvéleményt, munkájába bevonja az érintett országos nemzetiségi
önkormányzat által delegált szakértőt.”
c)	147.§ 23. pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”
szöveg lép.
218.	§ A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló
2005.	évi CXXXV. törvény 43. § (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzatokkal”
szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzatokkal” szöveg lép.
219.§	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
a)	3. § (1) bekezdés b) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
b)	mellékletében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg lép.
69
220.	§ A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV.
törvény 43/M.§ (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak minősülnek:]
,,d) a nemzetiségi nyelv műsorterjesztésen keresztüli ápolása”.
221 .§ A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi XCIX.
törvény 7. § (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
222.§	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi LXVI.
törvény
a)	4. § (1) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
b)	4. § (1) bekezdés d) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
223.§	(1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
a)	preambulumában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek”
szöveg,
b)	1. § (1) bekezdés g) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a
„nemzetiségek” szöveg,
c)	3. § (1) bekezdésben a „területi kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „területi
nemzetiségi önkormányzatok” szöveg, a „kisebbségi közszolgáltatási feladatellátás”
szövegrész helyébe a „nemzetiségi közszolgáltatási feladatellátás” szöveg,
d)	5. § (3) bekezdés c) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész
helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
e)	7. § (2) be) pontjában a „nemzetiségi és etnikai kisebbségi színház” szövegrész helyébe a
nemzetiségi színház szöveg,
f)	10. § (2) bekezdés c) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi színházat” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi színházat” szöveg,
g)	10. § (4) bekezdés c) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi színházat” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi színházat” szöveg,
h)	10. § (5) bekezdésben a „nemzeti és etnikai kisebbségi színházat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi színházat” szöveg,	•
i)	39. § (9) bekezdésben a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”
szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat”
szöveg,
j) 44. § 21. pontjában a „nemzeti kisebbségi nyelven” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
nyelven” szöveg,
k) 44. § 33. pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi színházat” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi színházat” szöveg lép.
70
(2)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:) „24. nemzetiségi színház: az országos nemzetiségi
önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház vagy magyar
nyelven játszó színház, melynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségei által
létrehozott előadásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek
kielégítését szolgálják és kötődnek a nemzetiségi közösség szocio-kulturális hátteréhez,
hagyományaihoz,”
(3)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 7. § (2) bekezdés be) pontjában a „nemzeti és etnikai
kisebbségi színházat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi színházat” szöveg lép.
224.§	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
2009. évi CXXII. törvény
a)	1. § a) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg,
b)	8. § (5) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg lép.
225.§	A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény l.§ (1)
bekezdésében „a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi ... törvény
rendelkezéseinek” szöveg lép.
226.§	(1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a)	29. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A házasulok kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az
adott nyelvet mindkét házasuló és a tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor
közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét,
tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.”
b)	41. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzetiség nyelvén is
létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és a tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott
nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.”
(2)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a)	46. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a
„nemzetiséghez” szöveg,	.
b)	46. § (1) bekezdés a) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségnek” szövegrész helyébe a
„nemzetiségnek” szöveg,
c)	46. § (1) bekezdés b), c), d) pontjaiban a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
(3)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 85.§ (8) bekezdés helyébe a kővetkező
rendelkezés lép:
„(8) A nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó személy kérheti az anyakönyvi
kivonat adott nemzetiségi nyelven történő kiállítását.”
71
227.	§ A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvény
a)	11.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem
lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei képviselő-testület tagja, polgármester,
megyei képviselő-testület elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei képviselő-testület
alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi
önkormányzati képviselő.”
b)	20.§ a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fővárosi és megyei kormányhivatal)
„a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alkotmány
19. § (3) bekezdés 1) pontja szerinti javaslattételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 95. § d) és e) pontjában, a helyi
önkormányzatokért felelős miniszternek az Ötv. 96. § c) és d) pontjában, a helyi
önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszternek az Ötv. 96/A. §-ában,
valamint a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. §-ában meghatározott feladatai
ellátásában, a Kormánynak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény (a továbbiakban: Nektv.) 60/M. § c)-e) pontjában, a Kormány által kijelölt
miniszternek a Nektv. 60/N. § a) pontjában, valamint a feladat- és hatáskör szerinti
miniszternek a Nektv. 60/0. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában,”
228.§ (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény
a)	32. § (3) bekezdésében a” kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe „nemzetiségi
önkormányzatok” szöveg,
b)	42. § (1) bekezdés cl) pontjában a „nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek” szövegrész
helyébe „nemzetiségek ” szöveg,
c)	52,§ (3) bekezdés d) pontjában „a nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe
„nemzetiségi ” szöveg,
d)	56. § dm) pontjában a „nemzeti és etnikai” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
e)	66.§ (1) bekezdés a) pontjában a „ nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi” szöveg,
f)	73. § (1) bekezdésében a „nemzeti, illetve etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi” szöveg,
g)	83. § (1) bekezdés e) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a
„nemzetiségek” szöveg,
h)	83. § (1) bekezdés 1) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a
„nemzetiségek” szöveg,
i)	96. § e) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek”
szöveg,
j) 99. § címében a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek”
szöveg,
k) 99. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a
„nemzetiség” szöveg,	^
1) 99. § (2) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség”
szöveg,
72
m) 99. § (3) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a
„nemzetiségek” szöveg,
n) 101. § (1) bekezdés g) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a
„nemzetiségek” szöveg
lép.
(2) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
a)	203. § 37. c) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a
„nemzetiség” szöveg, az „adott kisebbség” szövegrész helyébe az „adott nemzetiség” szöveg,
b)	203. § 37. e) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a
„nemzetiség” szöveg, az adott kisebbség” szövegrész helyébe az „adott nemzetiség” szöveg,
c)	203.§ 37. f) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a
„nemzetiség” szöveg,
d)	1. számú melléklet 1. j) pontjában „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a
„nemzetiségek” szöveg lép.
229.§ A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
a)	4. § (3) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzati képviselő” szövegrész helyébe
a „nemzetiségi önkormányzati képviselő önkormányzatok” szöveg,
b)	10. § (2) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzati képviselő” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi önkormányzati képviselő önkormányzatok” szöveg,
c)	14. § (3) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzati képviselő” szövegrész
helyébe a „nemzetiségi önkormányzati képviselő önkormányzatok” szöveg lép.
230.	§ A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi
CIV. törvény ll.§-ában a „kisebbségi nyelvek” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelvek”
szöveg lép.
231.§	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13.§ (4)
bekezdés b) pontjában a „helyi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „helyi
nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
232.§	A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi
CXXXI. törvény 13.§ (2) bekezdés d) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzatokkal”
szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatokkal” szöveg lép.
233.§	(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint
egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közfoglalkoztatásijogviszony olyan munkára létesíthető, amely:]
„c) nemzetiségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdés 1. pontjában,
a 30/A. § és 30/B. §-ban foglalt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy”
(2)	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi
önkormányzat” szövegrész helyébe „nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
234.	§ Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény
a)	5. § (2) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „nemzetiségi
önkormányzatok” szöveg,
73
b)	5. § (3) bekezdésében a „helyi kisebbségi önkormányzatoknál” szövegrész helyébe a „helyi
nemzetiségi önkormányzatoknál” szöveg,
c)	32. § (6) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi
önkormányzat” szöveg lép.
235.§	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 5. § (4) bekezdés f)
pontjában a „kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként” szövegrész a „nemzetiségi
önkormányzati képviselőjelöltként” szöveggel lép hatályba.
236.§	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 3.§ 3. f) pontja a „nemzeti és etnikai kisebbséghez” szövegrész
helyett a „nemzetiséghez” szöveggel lép hatályba.
237.§	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 6.§ (1) bekezdés b) pontja
az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyett az „országos nemzetiségi
önkormányzat” szöveggel lép hatályba.
238.	§ Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló
1982.évi 17. törvényerejű rendelet
a)	25. § (5) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét” szövegrész helyébe a
„nemzetiség nyelvét” szöveg, az „adott kisebbség nyelvén” szövegrész helyébe az „adott
nemzetiség nyelvén” szöveg,
b)	26/E.§ (7) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét” szövegrész helyébe a
„nemzetiség nyelvét” szöveg, az „adott kisebbség nyelvén” szövegrész helyébe az „adott
nemzetiség nyelvén” szöveg,
c)	30/A.§ (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a
„nemzetiséghez” szöveg,
d)	30/A.§ (3) bekezdésében a „valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való
tartozás” szövegrész helyébe a „valamely nemzetiséghez való tartozás” szöveg,
e)	30/B.§ (l) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe az
„országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
í) 30/B.§ (2) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az
„országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
g)	35.§ (1) bekezdés h) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén” szövegrész
helyébe a „nemzetiség nyelvén” szöveg,
h)	35/A.§ (1) bekezdés e) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén” szövegrész
helyébe a „nemzetiség nyelvén” szöveg
lép.
239.	§ az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXV1. törvény
7. § (2) be) pontjában „a nemzeti etnikai és kisebbségi színház” szövegrész helyébe a
„nemzetiségi színház” szöveg lép.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
74
240.	§ A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
hatályát veszti.
241.	§ A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és
etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV.
törvény hatályát veszti.
242. § E törvény
a)	160. § (2)-(3) és (5) bekezdése, a 162. § (1) és (3) bekezdése, a 164. § (2)-(15) bekezdése, a
165.	§ (l)-(5) bekezdése és (14)-(16) bekezdése 2012. szeptember 1-jén,
b)	25. § (1) bekezdése, a 160. § (8) bekezdése, a 164. § (1) bekezdése, a 165. § (6)-(13) és
(17)	bekezdése, 166. §-a és a 168. §-a 2013. január 1-jén,
c)	160. § (4) bekezdése, a 161. § -a, 162. § (2) bekezdése és a 163. §-a 2013. szeptember 1-
jén,
d)	159. § (13) bekezdése, a 167. §-a és 169-173. §-a a 2014. évi általános nemzetiségi
önkormányzati választás napján
hatályát veszti.
243. § A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 121. § (6) bekezdése 2012. január 1-
jén hatályát veszti.
75
1. melléklet a 2011. évi........törvényhez
E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a görög, a
horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén
és az ukrán.
76
2. melléklet a 2011. évi......törvényhez
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat a nemzetiségi önkormányzati
képviselő (elnök, elnökhelyettes), valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy
_élettársa és gyermeke számára_
A nyilatkozatot adó személye
1.	A nyilatkozatot adó:
a)	helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester (a továbbiakban együtt:
képviselő)
b)	a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-
/élettárs)
c)	a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2.	A képviselő neve:...............................................................................................................
3.	A házas-/élettárs neve:........................................................................................................
4.	A gyermek neve:................................................................................................................
A)	Rész
VAGYONI NYILATKOZAT
I.	Ingatlanok
1.
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b)	Az ingatlan területnagysága:
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d)	Az épület fó rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület
alapterülete:
e)	Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
f)	A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
2.
77
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b)	Az ingatlan területnagysága:
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d)	Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület
alapterülete:
e)	Az ingatlanjogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
f)	A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
3.
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b)	Az ingatlan területnagysága:
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d)	Az épület fö rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület
alapterülete:
e)	Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
í) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
4.
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b)	Az ingatlan területnagysága:
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d)	Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület
alapterülete:
e)	Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
78
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
II.	Nagy értékű ingóságok
1.	Gépjármüvek:
a)	személygépkocsi:
típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................
típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................
típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................
típus
b)	tehergépjármű, autóbusz:.............................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................
típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................
típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................
típus
c)	motorkerékpár:............................................................................................................típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................
típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................
típus
a szerzés ideje, jogcíme:................................................................................................
típus
2.	Vízi vagy légi jármű:
a)	jellege:.................................................................................................................................
típusa:...................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:........................................................................................................
b)	jellege:.................................................................................................................................
típusa:.....'..............................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:
3.	Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a)	egyedi alkotások:...................................................................................megnevezés.....db
a szerzés ideje, jogcíme:..........................................................................megnevezés.....
db
a szerzés ideje, jogcíme:
megnevezés
db
79
a szerzés ideje, jogcíme:
b)	gyűjtemény:...........................................................................................megnevezés .,
db
a szerzés ideje, jogcíme:..........................................................................megnevezés
db
a szerzés ideje, jogcíme:..........................................................................megnevezés
db
a szerzés ideje, jogcíme:
4.	Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői
alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:
a)	megnevezés:...................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:
b)	megnevezés:.................
a szerzés ideje, jogcíme:
c)	megnevezés:.................
a szerzés ideje, jogcíme:
d)	megnevezés:.................
a szerzés ideje, jogcíme:
e)	megnevezés:.................
a szerzés ideje, jogcíme:
5.	Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény,
részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):
megnevezés:..................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:..........................................................................................
megnevezés:..................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:..........................................................................................
megnevezés:..................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:..........................................................................................
megnevezés:..................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg:.....................-...................................................................
megnevezés:.........................................................................................-........................
névérték, biztosítási összeg:..........................................................................................
6.	Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:...............................................................
Ft
7.	A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz:................
Ft
80
8.	Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó
pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
a)	pénzintézeti számlakövetelés:
forintban:.............................................................................................................................
devizában (forintértéken):....................................................................................................
b)	más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege:....................................................
Ft
9.	Más jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori képviselői
alapdíj hathavi összegét meghaladja:
megnevezés:............................................................................................................................
megnevezés:............................................................................................................................
megnevezés:............................................................................................................................
megnevezés:............................................................................................................................
megnevezés:............................................................................................................................
III.	Tartozások
Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy
magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait
1.	Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.):............................................................
forint
2.	Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.):...................................................
forint
3.	Magánszemélyekkel szembeni tartozás:........................................................................
forint
IV.	Egyéb közlendők
B)	Rész
JÖVEDELEMNYILATKOZAT
(a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek)
1.	Foglalkozása:.................................................................................................................
Munkahelye:......................................................................................................................
Szünetelteti-e foglalkozását:	igen
nem
Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme:.......................................Ft
2.	Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből
adóköteles jövedelme származik:
81
a)	A tevékenység megnevezése:.......................................................................................
b)	A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső
tevékenységek):....................................................................................................................
c)	A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):
d)	A jövedelem (bruttó) összege:.......................................................................................Ft
a)	A tevékenység megnevezése:...........................................................................................
b)	A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső
tevékenységek):.......................................................................................................................
c)	A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):
d)	A jövedelem (bruttó) összege:.......................................................................................Ft
a)	A tevékenység megnevezése:...........................................................................................
b)	A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső
tevékenységek):.......................................................................................................................
c)	A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):
d)	A jövedelem (bruttó) összege:.......................................................................................Ft
C)	Rész
GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT
Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
I.
1.	Gazdasági társaság neve:.....................................................................................................
2.	Gazdasági társaság formája:
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
..............................................................%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
.........................................................................%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
II.
1.	Gazdasági társaság neve:....
2.	Gazdasági társaság formája:
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
..............................................................%
82
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
.........................................................................%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
III.
1.	Gazdasági társaság neve:....
2.	Gazdasági társaság formája:
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
..............................................................%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
.........................................................................%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
IV.
1.	Gazdasági társaság neve:...................................................................................
2.	Gazdasági társaság formája:
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
..............................................................%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
.........................................................................%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
V.
1.	Gazdasági társaság neve:...................................................................................
2.	Gazdasági társaság formája:
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:
................................:.............................%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:
.........................................................................%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
83
Általános indokolás
A Magyar Országgyűlés által 1993. július 7-én elfogadott 1993. évi LXXVII. törvény (a
továbbiakban: Nek. tv.) abból az alkotmányos tételből kiindulva, hogy a magyarországi
nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezők, meghatározta azokat a jogi kereteket,
amelyek lehetővé teszik és biztosítják a kisebbségek szabad identitásválasztása alapján az
egyéni és a közösségi jogaik érvényesülését, valamint a kisebbségi lét megéléséhez szükséges
intézményes alapokat.
Az 1993. évi törvényi szabályozás alapelvei a következők voltak:
-	az aktív kisebbségvédelem szempontjainak érvényesítése, melynek lényege, hogy
jogrendszerünk nem csupán eltűri, de elősegíti a kisebbség identitásának megőrzését,
-	az identitásválasztás szabadságának és a kisebbségek közötti jogegyenlőségnek a biztosítása,
-	az egyéni kisebbségi jogok mellett a kisebbségek közösségeinek jogainak megfogalmazása;
-	a szabályozásnak lehetővé kell tennie a kisebbségi önkormányzatok rendszerének
kialakítását,
-	a kisebbségi kulturális autonómia megtartásához, fejlesztéséhez szükséges anyagi garanciák
meghatározása.
Az 1993. évi szabályozás egyértelmű célja - és az ezt követő módosítások mindegyike,
kiemelve a 2005. évi átfogó módosítást, hangsúlyt helyezett erre - hogy a törvényben
meghatározott jogok és kötelezettségek rendszere a kisebbségi közösségeket és egyéneket
illesse meg.
A kisebbségi önkormányzati rendszer több mint egy évtizedes tapasztalatai alapján
szükségessé vált a törvény átfogó módosítása, a következő okokból:
-	A Nek. tv. elfogadásának időpontjában azt kiemelt jogpolitikai célt hordozta, hogy a
formálódó demokratikus intézményrendszer a kisebbségi önkormányzatokkal
kiegészülhessen, s ennek eredményeként a helyi, valamint az országos szinten
megválasztott kisebbségi önkormányzatok működésüket megkezdhessék.
-	Az új intézményrendszer - nem felejthető, hogy 1993-ban maga a helyi önkormányzati
rendszer is első éveit élte - tapasztalatai alapján értelemszerűen szükségessé vált az
önkormányzati működés szabályainak pontosítása.
-	A szabályozás módosításának elsődleges oka 2005. évben mégsem az önkormányzati
működés szabályainak finomítása, hanem az önkormányzatok létrehozásának
megreformálása, tehát a kisebbségi önkormányzati képviselők választásának új alapokra
helyezése.
A 2005. évi módosítás indokolása erről így szólt:
„A szabályozás módosításának elkerülhetetlenségét sajnos a negatív tapasztalatok is
megerősítik. Mára egyértelműen bizonyosságot nyert, hogy a kisebbségi önkormányzatok
megalakulása kapcsán a jogi szabályozás tetten érhető hiányosságai súlyos visszaéléseket
tesznek lehetővé. Az intézményesített kisebbségi önkormányzati rendet megkerülve, azt
kiüresítve olyan illegitim tendenciák bukkantak fel, amelyeket a jog eszközével is kezelni kell.
E nemkívánatos jelenségek lényege abban foglalható össze, hogy a választásokon olyanok
84
vettek részt, és jutottak önkormányzati pozícióhoz, akiknek semmi közük sincs az adott
kisebbséghez."
A kialakult helyzetmegítélést illetően széles körű egyetértés jött létre a parlamenti pártok
között, amelyet az Országgyűlés 30/2003. (III. 27.) OGY határozatának meghozatala is
bizonyít. E határozatában az Országgyűlés - kifejezvén a nemzeti és etnikai kisebbségek iránti
felelősségérzetét és elkötelezettségét - felkérte a Kormányt, hogy vizsgálja felül a Nek. tv.-t,
valamint a kisebbségi önkormányzatok választásának anyagi jogi szabályait és a választási
eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt.
A 2005. évi szabályozás a felhívott országgyűlési határozatban foglaltaknak kíván eleget
tenni, a következő szabályozási elemekkel:
-	a törvény személyi hatálya a magyar állampolgárokra teljed ki, következésképpen a nemzeti
és etnikai kisebbségek önkormányzatainak megválasztásában is kizárólag magyar
állampolgárok vehetnek részt;
-	a kisebbségi névjegyzék vezetése a helyi választási iroda vezetőjének hatáskörét képezi, nem
kerül sor tehát a kisebbségek képviselőiből álló kisebbségi névjegyzék bizottság felállítására;
-	jelöltet csak a törvény hatályba lépésekor már bejegyzett kisebbségi szervezetek állíthatnak,
a 2006. évi választásokat követően pedig csak a választás kitűzésekor már három éve
bejegyzett szervezetek, abban az esetben, ha alapszabályukban legalább három éve rögzített
célként szerepel a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselete;
-	a települési önkormányzati képviselők választására az önkormányzati általános választás
napján kerül sor, míg a megyei és az országos kisebbségi önkormányzat tagjainak
megválasztására az általános önkormányzati választást követő év márciusában;
-	a települési önkormányzatok választásán a kisebbségek részére biztosított kedvezmények
megszűnnek, nem kerülhet sor a települési kisebbségi önkormányzat kisebbségi települési
önkormányzattá történő átalakulására.
A Nek. tv. 2005. évi módosítása a kisebbségi önkormányzati választások szabályait illetően
nem járt a kívánt eredménnyel. A hatályba lépése óta két ízben lebonyolított kisebbségi
önkormányzati választások tapasztalatai szerint a negatív tendenciák erősödtek. A két
általános választás tapasztalatai indokolják, hogy új választási rendszer kerüljön kialakításra,
mely lehetővé teszi, hogy a valóban nemzetiségi identitással rendelkező személyek -
közvetlen és demokratikus választásokon - hozhassák létre saját önkormányzataikat.
A Magyar Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta, a köztársasági elnök pedig 2011.
április 25-én kihirdette Magyarország Alaptörvényét. Az Alaptörvény értelmében a nemzeti
és etnikai kisebbség fogalmat 2012. január 1-jétől a korszerű és egységes nemzetiség fogalom
váltja fel.
Az Alaptörvény nemzetiségekre vonatkozó rendelkezései a következők:	•
a NEMZETI HITVALLÁS a következőket rögzíti: „Vállaljuk, hogy örökségünket,
egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és
kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.”
a SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezet XXIX. cikke a következő rendelkezéseket
tartalmazza:
„(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely
nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és
megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz,
85
a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az
anyanyelvű oktatáshoz.
(2)	A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3)	A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a
helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza
meg.”
Az Alaptörvény ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 4. pontja értelmében a Kormány köteles az
Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé teijeszteni.
Összhangban az Alaptörvénnyel, egyben a jogalkalmazási tapasztalatokból fakadó sürgető
jogalkotási igénynek megfelelve a Javaslat szerint a nemzetiségek önkormányzatainak
választását 5 évente, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános
választásának napján kell megtartani.
Időközi választás mind a települési, mind a területi (megyei/fővárosi), mind az országos
szinten lehetséges, a nemzetiségi önkormányzati választásokon azok a polgárok vehetnek
részt, akik lakóhelyükön szerepelnek a nemzetiségi választói névjegyzéken. Az aktív
választójog feltétele, hogy a polgár a helyi önkormányzati választáson választójoggal
rendelkezzen, az adott nemzetiséghez tartozását megvallja. A passzív választójog magyar
állampolgársághoz, és a hatályos szabályozásnál szigorúbb feltételekhez kötött. A szabályozás
célja, hogy a településeken és területi szinten csak tényleges, népszámlálási adatokkal
alátámasztott közösségi háttér megléte esetén jöjjön létre nemzetiségi önkormányzat,
ugyanakkor az adott nemzetiség országos képviselete akkor is biztosított legyen, ha más
szinten nem alakít az adott nemzetiség önkormányzatot.
A Javaslat visszahozza a nemzetiségi önkormányzati rendszerben az átalakult nemzetiségi
önkormányzat intézményét.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a nemzetiségi jogok a Magyarországon élő, valamely
nemzetiséghez tartozó személyeket és e személyek közösségeit illetik meg, rögzíti azonban
azt is, hogy a törvény választójogi rendelkezéseinek személyi hatálya ettől a főszabálytól
eltérően kerül megállapításra.
Meghatározásra kerül mind a nemzetiségi közösség, mind pedig - új meghatározásként - a
nemzetiséghez tartozó egyén fogalma. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a nemzetiségi
jogok és kötelezettségek a nemzetiséghez tartozó egyént és közösséget akkor illetik meg, ha
identitását törvény vagy végrehajtására kiadott jogszabály által meghatározott módon
kinyilvánítja.
A 2. §-hoz
A Javaslat bővíti, valamint az időközben módosuló (új) ágazati törvények
fogalomrendszerének megfelelően pontosítja a 2005. évben felállított fogalomrendszert.
86
Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint - a nemzetiségi
általános választások viszonylatában - a nemzetiségi szervezet fogalmát, mellyel az eddigi
szabályozás adós maradt.
A 3-21. §-hoz
A Javaslat a nemzetiségek alapvető jogait, egyéni és közösségi jogait a korábbi szabályozás
következetlenségeit kiiktatva áttekinthető rendszerbe foglalja, a kiemelt jelentőséggel bíró
nyelvi jogokat az őket megillető helyre, az alapvető jogok közé illesztve szabályozza.
Hangsúlyozandó, hogy az alapvető, az egyéni és a közösségi jogok tárháza nem csökken,
hanem helyenként bővül, valamint végrehajthatósága biztosított.
A Javaslat összhangban a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel, részletesen, garanciális
elemekkel bővítve, szabályozza a helyi önkormányzat - illetékességi területén élő nemzetiségi
közösséggel, a nemzetiségi közösséghez tartozó személlyel, a nemzetiségi
önkormányzatokkal és szervezetekkel kapcsolatos - kötelező feladatait.
A Javaslat új elemként rögzíti, hogy a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó adatok - az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvényben meghatározott rendben - a nemzetiséghez tartozásra tekintettel nyújtott állami
támogatás megállapításához, továbbá célszerinti felhasználásának vizsgálata céljából
kezelhetőek.
A 22-32. §-hoz
A Javaslat külön fejezetben önálló alcímek alá rendezi a nemzetiségi oktatási, kulturális
önigazgatásának szabályait és médiajogait.
A Javaslat értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a
horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány (romani, illetve beás), a román, a ruszin,
a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség
esetében a magyar nyelv is.
A Javaslat rögzíti, hogy az állam fenntartóra tekintet nélkül támogatja a nemzetiségek által
használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. Rögzíti továbbá - a
feltételrendszert is meghatározva hogy
-	nemzetiségi köznevelés többletköltségét az állam viseli,
-	a az országos nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények finanszírozása az egyházi
intézményekkel azonos módon történik,
-	nemzetiséghez tartozó gyermek a szülője vagy törvényes képviselője (a továbbiakban
együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi
nyelvoktató vagy roma nemzetiségi köznevelésben vehet részt,
-	nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint
nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.
A Javaslat megállapítja azokat a szabályokat is, amelyek az új szabályozás hatályba lépésekor
már megkezdett oktatási, nevelési forma folyamatosságát biztosítják.
A Javaslat fontos rendező elvként rögzíti, hogy
87
-	a nevelés-oktatás és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység
szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során
érvényesítem kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási érdekeket,
-	a nemzetiségi óvodai nevelésre és nemzetiségi iskolai nevelésre, oktatásra irányuló igények
felmérésében és megszervezésében a törvény által e feladatok ellátására kötelezett szervek és
a nemzetiségi önkormányzatok együttműködnek,
-	nemzetiségi önkormányzat részt vehet a nemzetiséghez tartozók nevelésével és oktatásával
összefüggő állami feladatok végrehajtásában,
-	a nemzetiségi önkormányzat köznevelési, közoktatási intézményt létesíthet, tarthat fenn és
vehet át más szervtől.
A Javaslat szerint, ha a jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés
meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot
biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc
nap áll rendelkezésre. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és az
érdekeltek között további tizenöt napon belül az alapvető jogok biztosa által megkísérelt
egyeztetés nem vezet eredményre, az egyetértés megadásáról vagy megtagadásáról az
alapvető jogok biztosa dönt.
A 33-43. §-hoz
A Javaslat értelmében a nemzetiségek kulturális önigazgatását érintő törvényi szabályozás
előkészítése és végrehajtása során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a
nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő művelődési érdekeket.
A Javaslat - igazodva az ágazati szabályozáshoz - a nemzetiségi oktatási önigazgatással
analóg szabályozást alakít ki a nemzetiségi kulturális önigazgatás területén, mind az
intézménylapítás, átvétel, mind pedig az intézményekben dolgozók foglalkoztatotti
jogviszonyát illetően. Eszerint
-	a nemzetiségi önkormányzat részt vehet a nemzetiséghez tartozók kulturális ellátásának
segítésével összefüggő állami és önkormányzati feladatok végrehajtásában,
-	a nemzetiségi önkormányzat jogosult nemzetiségi kulturális intézmény létesítésére,
fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve
közművelődési feladat ellátásának átvételére,
-	az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére az intézmény fenntartója köteles
átadni a kizárólag nemzetiségi kulturális feladatot ellátó és kizárólag az érintett nemzetiség
kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a kérelmező országos
önkormányzatnak,
-	ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a
nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési
jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában -
harminc nap áll rendelkezésre. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg,
és az érdekeltek között további tizenöt napon belül az alapvető jogok biztosa által megkísérelt
egyeztetés nem vezet eredményre, az egyetértés megadásáról vagy megatagadásáról az
alapvető jogok biztosa nyilatkozik.
A Javaslat szerint az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését,
közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki
kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a
88
nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez
kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a
nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
A 44-49. §-hoz
A Javaslat - a korábbi szabályozás hiányosságát pótolva - részletesen, önálló alcím alatt
szabályozza a nemzetiségek médiatartalom-szolgáltatással összefüggő jogait, összhangban a
médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
rendelkezéseivel.
Rögzíti, hogy
-	a nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvű információkhoz való szabad hozzáféréshez és
továbbadáshoz, a tömegkommunikációs eszközök útján való anyanyelvű tájékozódáshoz és
tájékoztatáshoz, az anyanyelvű médiaszolgáltatás és sajtótermékek eléréséhez és
tévesztéséhez,
-	Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzetiségi közösségek
megőrzése és megerősítése, anyanyelvűk és kultúrájuk ápolása, gazdagítása, a nemzetiségek
kulturális igényeinek kielégítése céljából.
Az 50. §-hoz
A Javaslat 50. §-a megállapítja a nemzetiségi önkormányzati szinteket és rögzíti létrehozásuk
alapvető szabályait, meghatározza továbbá a nemzetiségi önkormányzati választás speciális
személyi hatályát.
A Javaslat értelmében az identitásválasztás szabadsága a nemzetiségi Önkormányzati
választásokon a passzív választójog tekintetében nem jelenthet identitásváltást.
Az 51-52. §-hoz
A Javaslat meghatározza a képviselő-testületi létszámokat, továbbá az egyes testület-típusok
működéséhez szükséges minimális képviselői létszámot.
Az 53-54. §-hoz
A Javaslat meghatározza az aktív és passzív választójog tartalmát, megállapítja a választói
névjegyzék anyagi jogi szabályait, rögzíti, hogy az aktív választójog gyakorlása lakóhelyhez
kötött. Rögzíti továbbá, hogy a választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár
választható, ha magyar állampolgár, a nemzetiség képviseletét vállalja, a megelőző két
általános választás során nem volt más nemzetiség önkormányzatának jelöltje, és
nyilatkozatot tesz arról, hogy a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és
hagyományait ismeri.
Az 55-57. §-hoz
89
A Javaslat megállapítja, hogy települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a
település, a fővárosi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a főváros, a megyei
nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a megye, és az országos nemzetiségi
önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy-egy választókerületet alkot.
Meghatározásra kerül egy-egy település típus esetében, hogy mikor kell a választást kitűzni.
A Javaslat rögzíti, hogy
-	a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a
településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutolsó
népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra, kötődésre vonatkozó, a
népszámlálási adatlap 34. és 35. kérdésére adott válaszok adatai szerint - a harminc főt
eléri,
-	területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a fővárosban,
megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz,
-	az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a
nemzetiségi névjegyzéken szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének
napján eléri a megválasztható képviselők legalacsonyabb számát,
-	a nemzetiségi önkormányzati általános választást a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek általános választásának napjára kell kitűzni.
Az 58-70. §-hoz
A Javaslat meghatározza a jelölés szabályait: a jelölésre jogosultakat (kizárólag nemzetiségi
szervezet), a közös jelölés szabályait, valamint a jelölési küszöbszámokat:
-	települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a nemzetiségi névjegyzékben a
választás kitűzésének napján szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt
választópolgárnak az ajánlása szükséges,
-	területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet
állíthat listát, amely a fővárosi kerületi/ megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők
választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a
választópolgárok legalább tíz százalékának ajánlását összegyűjtötte,
-	az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet
állíthat listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a
választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább tíz
százalékának ajánlását összegyűjtötte.
A választópolgár azon a településen szavazhat, amelynek nemzetiségi névjegyzékében
szerepel.
A Javaslat meghatározza az eredmény megállapításának, a megüresedett mandátum
betöltésének és az időközi választás szabályait.
A Javaslat abban az esetben is meg kívánja teremteni az országos önkormányzat
választásának lehetőségét, ha egyetlen településen sem kerül kitűzésre helyi nemzetiségi
önkormányzati választás. Ezesetben bármely nemzetiségi szervezet lista állítását engedélyezi.
A 71-72. §-hoz
A Javaslat visszaállítja a közvetett módon, átalakulással létrejövő települési szintű
nemzetiségi önkormányzat intézményét (átalakult nemzetiségi önkormányzat), lehetővé válik
ezzel, hogy azokon a településeken, ahol ténylegesen jelen van egy-egy nemzetiség, a
személyi elvű autonómia mellett az átalakult önkormányzati formában megtestesülő, a
kulturális autonómiának egy kiteijedtebb formája is megvalósuljon.
90
A 73-75. §-hoz
A Javaslat egyértelműen meghatározza az önkormányzat és a képviselő-testület
megbízatásának keletkezési és megszűnési eseteit.
A 76-78. §-hoz
A Javaslat meghatározza a nemzetiségi önkormányzat jogállását, azonos jogaikat és
kötelezettségeiket és eltérő feladat- és hatásköreiket. Rögzíti, hogy a nemzetiségi
önkormányzatok között, továbbá a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok
között nincs alá-fölérendeltségi viszony. Meghatározza, hogy az önkormányzati struktúra
mely elemei minősülnek önkormányzati szervnek, meghatározza továbbá a hatáskör átruházás
szabályait. Rendelkezik a tanácsnok jogállásáról, egyértelműen meghatározza a kötelező és az
önként vállalt feladat- és hatásköröket.
A 79-86. §-hoz
A Javaslat meghatározza a nemzetiségi önkormányzat együttműködésének szabályait más
szervekkel, e körben megállapítja az együttdöntés mechanizmusokhoz (a tájékoztatáskéréstől
az egyetértési jogig) az együttműködés során megvalósuló mulasztásokhoz kapcsolódó
garanciális szabályokat.
A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködésének speciális
területe a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása, mely a helyi
önkormányzat feladata, a Javaslat által részletesen meghatározott feltételekkel.
A Javaslat rögzíti, hogy a kulturális intézmények fenntartói jogának e törvény szerint történő
átvételére külön szabályok vonatkoznak.
A 87-98. §-hoz
A Javaslat rögzíti a nemzetiségi önkormányzat működésének részletes szabályait. E körben
hiánypótló módon részletesen szabályozza az alakuló ülések. A helyi Önkormányzatokra
vonatkozó szabályokkal analóg módon állapítja meg az ülésezés rendjét, a határozathozatal, a
jegyzőkönyvezés szabályait. Rögzíti, hogy jegyzőkönyvet magyar nyelven és az ülésen
használt tárgyalási nyelven is el kell elkészíteni. A két nyelven készített jegyzőkönyv
mindegyike hitelesnek tekintendő.
A Javaslat értelmében egyértelműen szabályozott, hogy a jegyzőkönyvet az ülést levezető
elnök és - amennyiben csak magyar nyelven készült - a testület által a képviselők közül
kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A két nyelven készített jegyzőkönyvet az ülést
levezető személy és ugyanaz a két jegyzőkönyv-hitelesítő úja alá.
A Javaslat új rendelkezése, a nemzetiségi önkormányzat önállóságát biztosítandó, hogy a
helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést kővető tizenöt napon belül
közvetlenül küldi meg a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
91
A 99-103. §-hoz
A Javaslat meghatározza a nemzetiségi önkormányzati képviselő jogállását, rögzíti jogait,
kötelezettségeit és feladatait. Új szabály, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő az eskü
vagy fogadalom letételét megelőzően is gyakorolja képviselői jogait.
A Javaslat rögzíti a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének
eseteit. Eszerint megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján,
választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségének kimondásával, méltatlanság
megállapításával, lemondással, a képviselő-testület feloszlatásával, a képviselő-testület
feloszlásával, a képviselő halálával szűnik meg a megbízatás, valamint, ha a nemzetiségi
önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol
maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselőt
vagyonnnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
A 104. §-hoz
A Javaslat egyszerűsíti a bizottsági struktúrát, egyidejűleg megkönnyíti a bizottság
létrehozásának szabályait, valamint enyhíti a korábbi, indokolatlanul szigorú
összeférhetetlenségi szabályokat.
A 105-106. §-hoz
A Javaslat értelmében a nemzetiségi önkormányzat elnökével, elnökhelyettesével és tagjával
szemben indokolt olyan elvárások meghatározása - a helyi önkormányzatokra vonatkozó
szabályokkal analóg módon -, hogy egyidejűleg feleljen meg magas erkölcsi elvárásoknak, és
legyen független a döntési helyzetekben.
Az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetésének új szabálya, hogy amennyiben a külön
jogszabály szerint nem lehetséges az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony
megszüntetése, az elnök a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által
megerősített nyilatkozatát a képviselő-testület elé terjeszti és egyidejűleg megküldi a fővárosi
és megyei kormányhivatalnak.
Ha az elnök (elnökhelyettes, képviselő) az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, bármely
képviselő indítványára a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az
összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül
határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és
kimondja az összeférhetetlenséget.
Új garanciális szabály, hogy a képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon az
elnöknek és a a fővárosi és megyei kormányhivatalnak kézbesíteni kell.
107-108. §-hoz
A Javaslat új fogalomként bevezeti a méltatlanság intézményét. Méltatlanság miatt a
nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megszünteti annak az önkormányzati
92
képviselőnek a megbízatását, akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak, akit
szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, akinek
kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, akinek az állammal szemben - a
lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről
szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési
halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi,
akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki
nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét, és a bírósági
határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem telj esi tette,aki a valóságnak nem megfelelő
vagyonnyilatkozatot tett.
A Javaslat pontosítja az elnök megbízatásának megszűnési eseteit, továbbá szabályozza a
lemondási eljárást.
Új szabály, hogy amennyiben a nemzetiségi önkormányzat a fővárosi és megyei
kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem
nyújt be keresetet az elnöki tisztség megszüntetése érdekében, a fővárosi és megyei
kormányhivatal közveüenül bírósághoz fordulhat az elnöki tisztség megszüntetése és
egyidejűleg az elnöknek e tisztségéből történő felfüggesztése érdekében.
A 109-112. §-hoz
A Javaslat racionalizálja, a takarékos gazdálkodás iránti elváráshoz igazítja a nemzetiségi
önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága elnökének és
tagjának díjazása vonatkozó szabályokat. Ezek szerint a nemzetiségi önkormányzat testülete
az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének
és tagjának - csak a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, és csak a nemzetiségi
közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül - állapíthat meg tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.
A Javaslat rögzíti, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője, bizottsági
tagja és képviselője foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására,
tiszteletdíjára, költségtérítésére a helyi önkormányzat polgármestere és az önkormányzati
képviselő foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására, tiszteletdíjára,
költségtérítésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni, továbbá a polgármesteri
tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a köztisztviselők jogállásáról szóló
törvény állapítja meg.
A 113-119. §-hoz
A Javaslat taxálja a nemzetiségi önkormányzatok döntéstípusait, akként, hogy azok a
törvényes működést szolgáló határozatok, kötelező feladat- és hatáskörben meghozott
határozatok, vagy önként vállalt feladat- és hatáskörben meghozott határozatok. E három
kategórián belül megkülönbözteti a minősített többséggel meghozandó határozatokat és az át
nem ruházható hatáskörben meghozandó határozatokat. Rögzíti továbbá a kizárólag az
országos szint által ellátandó feladat-és hatásköröket.
A 120-123. §-hoz
A Javaslat meghatározza az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal jogállását,
feladatait. Rögzíti, hogy a hivatal köztisztviselő és ügykezelői munkavállalóira 2014-től a
93
köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok alkalmazandóak azzal, hogy a hivatal
köztisztviselője nem lehet az adott nemzetiség nemzetiségi önkormányzati képviselője, vagy
az önkormányzat, a hivatal által bármely jogviszonyban foglalkoztatott személy, A 2014-et
megelőző időszakban a hivatal munkavállalói változatlanul az Mt. hatálya alá tartozó
munkavállalók.
A 124-133. §-hoz
A Javaslat a nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról, bevételeiről, gazdálkodásáról a
közpénzekkel való felelős gazdálkodás szabályaival összhangban rendelkezik.
A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja. A
nemzetiségi önkormányzat vagyonára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a nemzeti
vagyonról szóló törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
A nemzetiségi önkormányzati bevételek forrása különösen az állam költségvetési támogatása,
egyéb támogatások, a saját bevételek, vállalkozási bevételek, a vagyonának a hozadéka, az
anyaországi és egyéb adományok, az átvett pénzeszközök.
Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben a nemzetiségi
önkormányzatok részére a nemzetiség közfeladatok ellátásához - feladatfinanszírozási
rendszer keretében - támogatást nyújt, a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása, a
nemzetiségi kulturális autonómia körében, e törvény szerint további támogatást nyújt, továbbá
támogatást nyújt államháztartáson belüli és kívüli nemzetiségi szervezetek részére a
nemzetiségek kulturális autonómiájának fejlesztéséhez.
Nemzetiségi önkormányzat által alapított, korábban állami támogatásban nem részesülő
szervezet, továbbá nemzetiségi önkormányzat által újonnan létesítendő, vagy meglévő
szervezet átalakításával létrehozandó szervezet részére a (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti
állami támogatásra a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv és az alapító nemzetiségi
önkormányzat előzetes megállapodása alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló
jogszabályok szerint kerülhet sor.
A feladatfinanszírozási rendszer célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére
álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatok fedezete.
A feladatfinanszírozás részletes szabályait a Kormány rendeletében állapítja meg.
Bevezetésére 2013. január 1-jétől kerül sor.
A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi oktatás, kultúra, tudomány és művelődés
támogatására kiírt állami és európai uniós pályázatokon a helyi önkormányzatokkal azonos
feltételek mellett vehetnek részt.
A Javaslat egyik legfontosabb célja olyan szabályrendszer megteremtése, mely biztosítja,
hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok - az adminisztráció megkettőződése nélkül -
önálló jogi személyüknek, és az önkormányzatiságnak megfelelően önálló szervezetként
(törzskönyvi jogi személy) nyilvántartásba kerüljenek, önálló számlával rendelkezzenek és
önállóan gazdálkodjanak, az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint.
94
Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségéért az
elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért az állami költségvetés nem tartozik
felelősséggel.
A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása,
lehetőség szerint gyarapítása.
A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és
egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében a
helyi önkormányzati informatikai rendszerrel összekapcsolt — az állami informatikai
rendszerrel összekapcsolható - informatikai rendszert működtet, mely a folyamatos pénzügyi
állami ellenőrzés eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően közzéteendő további
adatok körét külön jogszabály határozza meg. Az országos nemzetiségi önkormányzat azonos
célnak megfelelő, az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszer
megteremtésének pénzügyi és technikai feltételeit az állam biztosítja.
A 134-137. §-hoz
A Javaslat a felelős gazdálkodás és a törvényes működés biztosítása érdekében rögzíti, hogy
-	ha nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik
elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási,
kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló
elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása
felfüggesztésre, a már átutalt állami támogatás visszakövetelésre kerül. A felfüggesztés
megszüntetésére, a visszakövetelt támogatás ismételt folyósítására a mulasztás
megszüntetését követő hónaptól kerül sor;
-	a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodását, valamint a részükre nyújtott költségvetési,
európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Állami
Számvevőszék, az állami könyvvizsgáló, a kormány által kijelölt szerv, a központi
költségvetési fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési
hatóság az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az
európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság, illetve a közreműködő
szervezetek képviselői ellenőrizhetik. A költségvetési, európai uniós, vagy egyéb
nemzetközi támogatásban részesülő nemzetiségi önkormányzat köteles a támogatást
nyújtó, a támogatás lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel
együttműködni.
-	a helyi önkormányzat által működtetett belső kontrollrendszer biztosítja a - a helyi
önkormányzatokkal azonos rendben - a helyi nemzetiségi önkormányzat és költségvetési
szerve rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes
felhasználását,
-	az országos önkormányzat ellátja a saját, és költségvetési szervei belső pénzügyi
ellenőrzését, önállóan vagy más országos önkormányzattal közösen, az államháztartáson
belüli szervezetek részére jogszabályban meghatározottak szerint.
A 138. §-hoz
A javaslat szabályozza a megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutódlását. A javaslat új
elemként tartalmazza, hogy amennyiben a soron következő általános nemzetiségi választás
eredményeképpen nem alakul új települési nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt települési
nemzetiségi önkormányzat vagyona az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerül
nemzetiségi célú felhasználási kötöttséggel.
95
' A 139. §-hoz
A javaslat rögzíti a nemzetiségi önkormányzatok megszűnését követő ideiglenes
vagyonkezelői feladat- és hatásköröket. A szabályozás új elemként tartalmazza, hogy a
települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok megszűnése esetén az illetékes
kormányhivatal, az országos nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén az országos
nemzetiségi önkormányzat hivatala látja el az ideiglenes vagyonkezelői feladatokat.
A 140-142. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a nemzetiségi célú vagyon felhasználásról, ideiglenes kezeléséről,
továbbá a tisztségviselőket terhelő elszámolási kötelezettségről.
A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron következő általános
vagy időközi választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat. A
megszűnt helyi önkormányzat vagyona állami tulajdonba kerül azzal, hogy az nemzetiségi
célú felhasználásra kerül.
Az időközi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig, továbbá a soron
következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig
a nemzetiségi önkormányzat vagyona ideiglenes kezelésbe kerül.
Az ideiglenes kezelői feladatokat a nemzetiségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás
megtörténtéig a megszűnt települési, területi nemzetiségi önkormányzat tulajdonát képező
összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog tekintetében az illetékes kormányhivatal,
országos nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén az országos nemzetiségi
önkormányzat hivatala látja el.
Az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az
elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az
önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos
felhasználásáról az új képviselő-testületnek ha nem alakul új képviselő-testület, települési és
területi nemzetiségi önkormányzat esetén a kormányhivatalnak, országos önkormányzat
esetén az országos önkormányzati hivatalnak.
A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén - amennyiben a volt
tisztségviselő vagy volt képviselő személyes felelőssége nem állapítható meg - a volt elnököt,
elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és a volt képviselő-testületi tagokat egyetemleges
felelősség terheli, kivéve, ha egyértelműen igazolható, hogy a jogtalan felhasználást
eredményező döntés ellen szavazott.
A 143-145. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a nemzetiségi önkormányzatok társulására, azok formáira, típusaira és
működésükre vonatkozó szabályokat. Társulás létrejöhet más nemzetiségi önkormányzattal
vagy helyi önkormányzattal. A Javaslat kitér a társulási megállapodás tartalmára vonatkozó
előírásokra, valamint a társült nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete működésének
szabályaira.
96
A 146-147. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletével
kapcsolatos feladat- és hatásköröket. A szabályozás a helyi önkormányzatok törvényességi
felügyeletére vonatkozó szabályozással analóg módon került kialakításra azzal, hogy a
fővárosi és megyei kormányhivatal az elmaradt nemzetiségi önkormányzati döntés pótlása
(aktuspótlás) nem jogosult.
Az országos önkormányzat törvényességi felügyeletét a Kormány által kijelölt
fővárosi/megyei kormányhivatal látja el.
A 148-150. §-hoz
A Javaslat összefoglalja az Országgyűlés nemzetiségpolitikával összefüggő jogalkotási
feladatait, valamint a törvény mellékletében szereplő nemzetiségek listájának új közösséggel
történő bővítésével kapcsolatos országgyűlési eljárás folyamatát.
A Javaslat tartalmazza a köztársasági elnök nemzetiségpolitikával összefüggő hatáskörét.
A Javaslat tartalmazza a Kormánynak a nemzetiségpolitika területére vonatkozó feladatait és
pontosítja a területre vonatkozó hatáskörét.
A 151-153. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter hatásköréből adódó feladat-
és jogköröket.
A Javaslat felsorolja az egyes szakmai területek hatáskör szerinti illetékes minisztereinek
nemzetiségi területre vonatkozó feladatait.
A Javaslat rendelkezik a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályoknak a nemzetiségi
önkormányzatok viszonylatában történő használatáról.
A 154-156. §-hoz
A Javaslat szabályozza a Pp. hatályát az e törvényre hivatkozással indított perek kapcsán.
A Javaslat az önkormányzati törvény tervezetével, valamint jelen előteijesztés 100. §-ával
összhangban tartalmazza a nemzetiségi önkormányzati képviselő esküjének szövegét.
A Javaslat felhatalmazza a Kormányt a nemzetiségi önkormányzatok működését támogató
rendelkezések, valamint a nemzetiségi politikáért felelős minisztert a nemzetiségi ösztöndíj
odaítélésének szabályait tartalmazó rendeletek megalkotására.
A 157. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó szakmai szabályozásokkal összefüggésben tartalmazza az egyes
rendelkezések hatálybalépésének időpontját.
A 158. §-hoz
A Javaslat rendezi az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően jelen törvény sarkalatos
voltának kérdését.
A 159. §-hoz
97
A Javaslat meghatározza a törvény a hatálybalépését megelőző időszak átmeneti szabályait.
Tartalmazza azon átmeneti szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy jogszerűen
működhessenek a nemzetiségi önkormányzatok a soron következő általános nemzetiségi
önkormányzat választásokig, rendelkezik a törvényességi felügyelet vonatkozásában,
biztosítja az összhangot az egyéb jogszabályok hatályba léptető rendelkezéseivel.
A 160 -165. §-hoz
A Javaslat a nemzetiségi köznevelés-közoktatás kérdéskörében biztosítja a nemzeti
köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek hatályba lépéséig tartó időszak zökkenőmentes
voltát. Hatályban tartja a Nek. tv. nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának
megszervezésére, tartalmára, közoktatási intézmény alapítására, átadás - átvételére,
finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseit mindaddig, míg a köznevelési törvény vonatkozó
rendelkezései hatályba lépnek.
A 166-173. §-hoz
A Javaslat a nemzetiségi önkormányzat működése kérdéskörében, összhangban a helyi
önkormányzatokra vonatkozó törvényi rendelkezések hatályba lépésével - biztosítja a
szükséges pontosítások 2012. január 1. napjától történő bevezetésével - a nemzetiségi
önkormányzatok folyamatos működését.
A 174-183. §-hoz
A Javaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény
(Övjt.) rendelkezéseit módosítja annak érdekében, hogy megteremtse a lehetőséget egyrészről
a helyi nemzetiségi önkormányzat települési önkormányzattá alakulására, másrészről, hogy a
korábban a Nek. tv-ből kikerült, úgynevezett kedvezményes nemzetiségi mandátum
megszerzésének lehetősége megjelenjen a hatályos Övjt. szövegében.
A Javaslat a szükséges mértékben, átmeneti időre módosítja a helyi önkormányzatokról szóló
törvény rendelkezéseit annak érdekében, hogy megteremtse a koherenciát a módosuló, helyi
önkormányzatokra vonatkozó rendelkezésekkel. Biztosítja, hogy a településen, amennyiben a
helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó
bizottság alakul, annak munkájába bevonható legyen a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja.
Pontosítja továbbá a bizottsági tagság szabályait.
A 184-185. §-hoz
A Javaslat összhangban a 27. és 35. §-ban foglaltakkal megjeleníti az alapvető jogok biztosa
új hatáskörét az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényben.
A Javaslat módosítja továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 6. § (2)
bekezdését, a korábbi „nemzeti és etnikai kisebbség” kifejezés helyett bevezeti a
„nemzetiség” kifejezést.
A 186-239. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a hatályos jogszabályokban az Alaptörvényben bevezetett új,
„nemzetiség” fogalom átvezetéséről a hatályban lévő, a nemzetiségi területet is érintő
jogszabályokban.
98
A 240-243. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a szükséges hatályon kívül helyezésekről, első sorban a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, valamint a kisebbségi
önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre
vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény hatályon kívül
helyezéséről.
99