﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4998. számú
törvényjavaslat
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint
egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2011. november
2
2011. évi ... törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint
egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról
1.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül
ki:
„(2a) A IV. Fejezet rendelkezéseit és a 70/B. §-t a fegyveres szervvel közalkalmazotti
jogviszonyban állókra is alkalmazni kell.”
(2)	A Hszt. 1. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését
követően a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre is alkalmazni kell.”
(3)	A Hszt. 1. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e
törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(5)	A XVIII/A. Fejezet rendelkezéseit a fegyveres szervvel munkaviszonyban állókra kell
alkalmazni.”
2.	§
(1)	A Hszt. 2. § t) pontja a következő mondattal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„Nem minősül átszervezésnek az sem, ha a fegyveres szerv egészét vagy az érintett
szervezeti egységét más fegyveres szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek
következtében a hivatásos állomány tagja más fegyveres szerv állományába kerül, feltéve,
hogy a szolgálati beosztásának felsorolt jellemzői egyébként nem változnak;”
(2)	A Hszt. 2. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„ u) közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszony:
3
ua) közszolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerinti
köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő foglalkoztatási jogviszonya;
ub) kormányzati szolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
szabályai szerinti kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő foglalkoztatási
jogviszonya;”
(3)	A Hszt. 2. §-a a következő z) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„z) rendészeti gyakorlat: a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati
jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és
munkaviszonyban töltött idő, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján
közigazgatási gyakorlatként elismert idő.”
3.	§
(1)	A Hszt. 21. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez
csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.”
(2)	A Hszt. 21. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és
gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel
-	ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának
veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű
működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására
vonatkozó kötelezettsége teljesítését.
(1b) A hivatásos állomány tagjának joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint
-	gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű
megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az
általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően -
belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.”
4.	§
A Hszt. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„IV. Fejezet
A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR
A Magyar Rendvédelmi Kar jogállása, feladat- és hatásköre
29.	§ (1) A Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi
szakmai, érdekképviseleti köztestülete.
4
(2)	Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A fegyveres szervvel fennálló
szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony alapján a hivatásos állomány tagja és a
közalkalmazott az MRK tagjává válik.
(3)	Az MRK tagozata
a)	a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
b)	a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
c)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek,
d)	a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,
e)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak a)-
e) pont szerint elkülönülő résztestülete.
29/A. § (1) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.
(2)	Az MRK tagjai e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály)
meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat hoznak létre, amelyek ellátják az
Alapszabályban, illetve a 29/B. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.
(3)	Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselői
Karral közös szervezetek létrehozásáról, és az együttműködés rendjéről.
(4)	Az MRK
a)	ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggő ügyekben,
b)	védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait,
c)	megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között
kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,
d)	konzultációs joggal közreműködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának
feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő
jogszabályok megalkotásában,
e)	véleményét ki kell kérni
ea)	szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,
eb)	a központi és társadalombiztosítási költségvetésnek a szolgálati viszonyban és a
közalkalmazotti jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint
ec)	az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,
f)	a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai élet- és munkakörülményeit,
foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve
módosítását,
g)	feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,
h)	kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal és a közalkalmazotti jogviszonnyal
kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását,
i)	megalkotja működési szabályait,
j) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet,
k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,
l) a Kormánynál - a miniszter útján -, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjénél, valamint a terrorizmust
elhárító szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,
m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket
szervezhet,
n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem
fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek
megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására,
5
o)	szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás
alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban,
p) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,
r) megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt
esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez,
s) tagot delegál a Rendészeti Szakvizsga Bizottság elnökségébe,
t) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a
számviteli törvény szerinti beszámolót,
u) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály
határoz meg.
(5)	A fegyveres szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a személyi állomány
szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére, illetve
munkaidejére, pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe
utalt szabályozásról.
(6)	Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést
(döntést) vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
Az MRK szervezete, működése
29/B. § Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és
ügyintéző szervekből áll.
29/C. § (1) Az MRK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyűlés.
(2)	A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A
Közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály
állapítja meg.
(3)	A Közgyűlés feladata:
a)	megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a
továbbiakban: PEB) elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és
tagjait, valamint a főtitkárt,
b)	megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot,
c)	gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott
feladat- és hatáskörét.
(4)	A Közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlását - ha e törvény vagy az Alapszabály
másként nem rendelkezik - átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselőire.
(5)	A miniszter, az országos parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
szerv vezetője, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője a Közgyűlés ülésén
tanácskozási joggal részt vehet.
(6)	Az MRK legfőbb ügyintézői testülete az Elnökség.
(7)	Az Elnökség tagjai:
a)	az elnök, az alelnökök,
b)	a főtitkár,
c)	a PEB elnöke,
d)	az EB elnöke.
(8)	A PEB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen öt tagból áll. A PEB
elnökét a Közgyűlés választja meg.
(9)	Az EB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként négy, összesen húsz tagból áll. Az
EB elnökét a Közgyűlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon
háromtagú tanácsban jár el.
6
(10)	A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja,
jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a
Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen öt alelnök segíti.
(11)	A Közgyűlés által megválasztott főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda),
valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat.
(12)	Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási
módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
(13)	Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai
vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai
Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó -, illetve
közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv
közalkalmazottaira vonatkozó - előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási
Szabályzat rendelkezéseit megszegi.
(14)	Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK
a)	szolgálati viszonyban álló taggal szemben
aa)	fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál,
ab)	javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének
kezdeményezésére, vagy
ac)	megszünteti az etikai eljárást,
b)	közalkalmazotti jogviszonyban álló taggal szemben az a) pont aa) vagy ac) alpontjában
foglaltakat alkalmazhatja.
A Közgyűlés tagjainak megválasztása
30.	§ (1) Az MRK Közgyűlésének tagjait a fegyveres szervek hivatásos állományának tagjai
és közalkalmazottai közül választják meg, öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat
szerint. Nem jelölhető közgyűlési tagnak az, aki a választás kitűzésének időpontjában
fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A Közgyűlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a
tagsági viszony szünetel.
(2)	A Közgyűlés tagozatonként tíz, összesen ötven tagból áll.
Tagsági viszony
30/A. § (1) A fegyveres szerv hivatásos állományának tagja és közalkalmazottja az MRK
tagja.
(2)	A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát - polgári nemzetbiztonsági
szolgálat esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozatot - a szolgálati viszony
vagy a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve megszűnéséről. Szolgálati viszony
vagy közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén az Iroda - polgári nemzetbiztonsági
szolgálat tekintetében a tagozat - a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki,
szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tagot a
nyilvántartásból törli.
(3)	Megszűnik a tagsági viszony a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony
megszűnésével.
(4)	Az MRK tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.
(5)	Az MRK tagja az Alapszabályban meghatározottak szerint
a)	a Közgyűlés tagjának, tisztségviselőjének megválasztható,
b)	az MRK rendezvényein, valamint a tagozat munkájában részt vehet,
c)	az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.
7
(6) Az MRK tagja köteles az MRK működésére vonatkozó szabályokat megtartani.
Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira
vonatkozó közös szabályok
30/B. § (1) Az MRK tisztségviselője legalább ötéves rendészeti vagy közigazgatási
gyakorlattal rendelkező hivatásos állományú tag vagy közalkalmazott lehet. Az MRK tagja
azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(2)	A tisztségviselő megbízatása megszűnik
a)	az MRK tagsági viszony megszűnésével,
b)	lemondással,
c)	összeférhetetlenség kimondásával,
d)	a megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával,
e)	az Alapszabályban meghatározott más okból.
(3)	Az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet
a)	politikai párt tagja,
b)	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető,
c)	aki más kamara tagja.
(4)	Az Elnökség, a PEB és az EB tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Ugyanabban a
testületben nem lehetnek tagok, akik beosztás szerint egymás alá-fölérendeltjei.
(5)	Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, illetve ha az ok később keletkezett, az ok
bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, illetve a
bejelentéstől számított 15 napon belül meg kell szüntetni és erről a választására jogosult
testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget
nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézői testületi tagsága megszűnik.
Az MRK és állami szervek kapcsolata
31.	§ (1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben
hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és
a)	tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban
együtt: tájékoztatás) kérhet,
b)	javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,
c)	az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi
szervezetszabályozó eszközzel és egyéb - az MRK tagjainak csoportját érintő - döntésével
kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy
visszavonását.
(2)	A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a
tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe
tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező
szervhez, és erről a jog gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatni.
(3)	Az MRK felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. A törvényességi
felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként
bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(4)	A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy az MRK
a)	Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata, illetve azok módosítása megfelel-e a
jogszabályoknak,
8
b)	működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb
önkormányzati szabályzatokat.
(5)	Ha az MRK működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség
törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság
a)	megsemmisíti az MRK törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat
meghozatalát rendeli el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyűlést, vagy
c)	ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek működését
felfüggeszti.
(6)	Az ügyészég és a bíróság az (5) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és
intézkedések megtételével egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert.
A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai
32.	§ (1) A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt
érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a személyi állomány érdekeinek egyeztetése, a vitás
kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából a
miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács a
miniszter, az országos parancsnok, valamint az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács
részvételével működik. A konzultatív tanács tagjairól és működéséről a fegyveres szerveket
irányító miniszterek és az MRK együttműködési megállapodást kötnek. A konzultatív
tanácsba a miniszter meghívhatja a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselőjét a fegyveres
szervekkel vagy a Bevándorlási Hivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban állók
érdekeinek egyeztetése céljából.
(2)	Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente egy alkalommal kell összehívni.
(3)	Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos
állomány tagjainak és közalkalmazottainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási
feltételeire vonatkozó tárgykörök, továbbá mindazok a tárgykörök, amelyek e törvény alapján
az MRK feladatkörébe tartoznak.
(4)	Az ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (3)
bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.
(5)	Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait a Kormány
nevében eljáró rendészetért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti
megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a rendészetért felelős miniszter által vezetett
minisztérium látja el.
(6)	Az ágazati érdekvédelmi tanácsra vonatkozó rendelkezések nem zárják ki alacsonyabb
szinten érdekegyeztető fórum alapítását.”
5.	§
A Hszt. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. Fejezet
A SZAKSZERVEZET
33.	§ (1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a fegyveres szervnél
képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.
(2)	E törvény alkalmazásában
9
a)	szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsődleges célja a hivatásos
állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése,
b)	a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint
a fegyveres szervnél képviseletére jogosult szervet működtet vagy tisztségviselővel
rendelkezik.
33/A. § (1) A hivatásos állomány tagjai jogosultak a fegyveres szervnél szakszervezet
létrehozására. A szakszervezet a fegyveres szervnél szerveket működtethet, ezek működésébe
tagjait bevonhatja.
(2) A fegyveres szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a
képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.
33/B. § (1) E Fejezet alkalmazásában tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő
információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény
kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon.
(2)	A fegyveres szerv nem köteles tájékoztatást adni, ha ez olyan tény, információ, megoldás
vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a fegyveres
szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.
(3)	A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt,
megoldást vagy adatot, amelyet a fegyveres szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a
közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való
kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja
nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben
semmilyen módon nem használhatja fel.
(4)	A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására
jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi
érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja
nyilvánosságra.
(5)	Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a fegyveres szervnél
képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.
33/C. § (1) A fegyveres szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja
szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.
(2)	A szolgálati viszony létesítését, illetve fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a
jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, illetve
megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a fegyveres szerv által
megjelölt szakszervezetbe történő belépést.
(3)	Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos
állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen
megkülönböztetést alkalmazni.
(4)	Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az
attól való távolmaradástól függővé tenni.
(5)	A fegyveres szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő
átutalásáért ellenértéket nem követelhet.
10
Szakszervezeti érdekegyeztetés a fegyveres szervvel
34/A. § (1) A fegyveres szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a
fegyveres szerv kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A
tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.
(2)	A szakszervezet a fegyveres szervtől a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonnyal
összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.
(3)	A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagját érintő munkáltatói intézkedéssel
(döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a fegyveres szervvel közölni.
(4)	A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati
viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.
(5)	A fegyveres szerv - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a
szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a fegyveres szervnél a szolgálati
helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
(6)	A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a fegyveres szervvel vagy annak
érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és
munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.
(7)	A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági- és szociális
érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.
34/B. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a fegyveres szerv
hivatásos állománya legalább 10 %-ának - de legalább 30 főnek - a tagságával rendelkező
szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt hivatásos
állományú tag 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítési helyének
megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel
történő megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 56. § (2) bekezdése alapján kötelező. Az
56. § (2) bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen
értesíteni kell.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet állományilletékes
parancsnok által vezetett, önálló állománytáblával rendelkező szervenként a hivatásos
állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni.
(3)	A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult hivatásos állományú tag
helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége
megszűnt.
(4)	A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos
álláspontját a fegyveres szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül
írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az
egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett
intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő
közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet
véleményét a fenti határidőn belül nem közli a fegyveres szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a
tervezett intézkedéssel egyetért.
(5)	A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről a védelemre jogosult
hivatásos állományú tag megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a fegyveres szervet.
34/C. § (1) Feladata ellátása érdekében a hivatásos állomány 34/B. § (2) bekezdése szerint
védelemre jelölt tagját a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje tíz
százalékának megfelelő szolgálatteljesítési idő kedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési
idő kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni.
11
(2)	A szolgálatteljesítési idő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő
kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.
(3)	A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a
szakszervezetnek a fegyveres szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van, a fegyveres szerv
területére hivatali időben beléphet. A belépés és a fegyveres szerv területén tartózkodás során
a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a fegyveres szerv működési rendjére
vonatkozó szabályokat.
35. § Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a szolgálati viszonyban állók
érdekegyeztető fóruma is. ”
6. §
(1)	A Hszt. 37/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az életvitel nem kifogástalan, ha
a)	a jelentkező esetében fennállnak a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak,
b)	a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság
jogerősen szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetést szabott ki, továbbá, ha
büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy
c)	a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a
szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi
viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel
fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátásának.”
(2)	A Hszt. 37/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti
adatlapot kell kitölteni.”
(3)	A Hszt. 37/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hivatásos állomány 2010. december 31-én állományban lévő tagjának a kifogástalan
életvitel ellenőrzéséhez az írásbeli hozzájárulását - amennyiben még nem adta meg - a 9.
számú melléklet szerinti nyilatkozattal 2012. február 28-ig kell megtennie, amennyiben e
kötelezettségének nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát felmentéssel, hivatásos szolgálatra
alkalmatlanság miatt meg kell szüntetni.”
(4)	A Hszt. 37/C. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés b) pont ba)
alpontja alapján felmentéssel megszüntetik, a keletkezett iratok, adatok - a kifogástalan
életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - a szolgálati viszony
megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhetők.”
7.	§
A Hszt. 46. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
12
„(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben nem kell a hivatásos állomány
tagjának beleegyezése szolgálati helyének a fegyveres szerv szervezeti egységein belüli vagy
szervezeti egységei közötti megváltoztatása esetében, ha az új szolgálati hely a korábbi
szolgálati hely működési területének valamely településén van.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásánál a 49/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek
figyelembe vételével kell eljárni.”
8.	§
A Hszt. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba kell helyezni, ha a részére a beosztás
betöltéséhez előírt szakvizsga vagy képzési követelménynek határidőben nem tett eleget.”
9.	§
(1)	A Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„b) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert
ba)	nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy
bb)	a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot önhibájából
határidőben nem tette meg;”
(2)	A Hszt. 56. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„d) megsérti a 18. § (2) bekezdés rendelkezéseit.”
(3)	A Hszt. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a
37/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős
ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját
előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.”
(4)	A Hszt. 56. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a
miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a
kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette és az elmarasztalás alapjául szolgáló
magatartás a további szolgálatellátást feltehetően hátrányosan nem befolyásolja.”
10.	§
A Hszt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„(4) A nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból beosztásának ellátására
alkalmatlanná vált, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos
szolgálatra alkalmatlanná vált, továbbá az 56. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott
személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.”
11.	§
A Hszt. 59. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya)
„f) a részére előírt rendészeti alapvizsga vagy a rendészeti szakképesítés megszerzésére
vonatkozó kötelezettség meghatározott időben nem teljesítése”
(miatt.)
12. §
A Hszt. 59/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alapján létrejövő kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy
közalkalmazotti jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak
jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.”
13.	§
(1)	A Hszt. 63. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha
a)	azért mentették fel, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult
hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási,
gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg,
b)	a 66/A. § (1) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt a végzettségének,
képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott munkakört
nem fogadja el, vagy
c)	a 66/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékállomány tartama alatt az
együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a végzettségének, képzettségének,
egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott álláshelyet nem fogadja el.
(5)	A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó
átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést - a 66/A. § (6)
bekezdésében meghatározott kivételekkel - a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.”
(2)	A Hszt. 63. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha)
„a) a szolgálati viszony megszűnésekor nyugellátásra vagy szolgálati járandóságra jogosult,”
(3)	A Hszt. 63. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
14
(Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha)
„c) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy a kifogástalan életvitel
ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, ezért a
hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,”
(4)	A Hszt. 63. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha)
„d) a 66/A. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt felajánlott
álláshelyet elfogadja.”
14.	§
A Hszt. VII. Fejezete a következő alcímmel és 66/A-66/D. §-sal egészül ki:
„A tartalékállomány
66/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell
helyezni, ha
a)	a felmentésére az 56. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja, továbbá az 56. § (2) bekezdés a)
vagy c) pontja alapján került sor és
b)	az 56. § (5) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a felajánlott
beosztást, munkakört nem fogadta el.
(2)	A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnését követően is
tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig,
ha
a)	a felmentésére az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai
alkalmatlanság miatt került sor,
b)	az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a fegyveres szervnél, más
fegyveres vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi,
pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti
jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és
c)	a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban
töltött idővel.
(3)	A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás időtartamára a tartalékállományban
tartott a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek
megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult. A tartalékállomány időtartama
társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számit, a tartalékállományban tartott
biztosítási jogviszonyban áll.
(4)	Ha a tartalékállományban tartott (2) bekezdésben meghatározott munkakörben történő
továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati
járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdő napjától meg kell szüntetni. Az
ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell
szüntetni és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a
tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttműködési
kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása neki felróható okból meghiúsult.
15
(5)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a
tartalékállományba helyezett köteles együttműködni a tartalékállomány kezelését végző,
külön jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a fegyveres szerv országos
parancsnokságával. Az együttműködés körébe tartozik
a)	a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás,
b)	megjelenés
ba)	az állásközvetítő egyeztetésen,
bb)	felvételi beszélgetésen, valamint
bc)	foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,
c)	az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen történő részvétel,
d)	a felajánlott - végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának
megfelelő - állás elfogadása.
(6)	Nem minősül az (5) bekezdés d) pontja szerinti együttműködési kötelezettség
megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás első hat hónapjában a
tartalékállományba helyezett nem fogadja el a részére felajánlott állást.
(7)	A tartalékállományba helyezett végkielégítésre - a (8) bekezdésben meghatározott
kivétellel - csak a tartalékállomány időtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a
tartalékállományban tartás a tartalékállományba helyezett végzettségének, képzettségének,
egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő állás felajánlása nélkül fejeződik be, a
tartalékállományba helyezett a végkielégítés teljes összegére jogosult.
(8)	Ha a tartalékállományba helyezett a tartalékállomány időtartamának lejárta előtt kéri a
tartalékállományban tartásának a megszüntetését arra tekintettel, hogy a további
foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végző szerv közreműködése nélkül új álláshelyen
megkezdődik, a tartalékállományban tartást - és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány
esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását - meg kell szüntetni. Ebben az esetben
a tartalékállományba helyezett a tartalékállományban tartás megszüntetésének napján válik
jogosulttá a végkielégítés teljes összegére.
(9)	Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idő alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet
és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési időre járó távolléti díja,
részére a felmentési idő hátralévő részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset
közötti különbözetet a fegyveres szerv megfizeti.
66/B. § (1) A tartalékállományba helyezésről az állományilletékes parancsnok - a fegyveres
szerv országos parancsnoksága útján -, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetén a
főigazgató tájékoztatja a tartalékállományt kezelő szervet. Az országos parancsnokság és a
tartalékállományt kezelő szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak mellett a
tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A tartalékállomány kezelését végző szervnek a 11. számú melléklet szerinti adatokat az
országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése
részben mellőzhető.
66/C. § (1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelő szerv
nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtől
számított egy évig. A nyilvántartásba vételről a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatja a
hivatásos állomány tagját foglalkoztató fegyveres szerv országos parancsnokát. A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja csak a főigazgató hozzájárulásával
vehető nyilvántartásba.
16
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül kérheti a tartalékállományt kezelő
szervnél egy év időtartamra a nyilvántartásba vételét az is, akinek a 66/A. § (1) bekezdésében
felsorolt okból szűnt meg a szolgálati viszonya és nem került sor a 66/A. § (2) bekezdés
szerinti tartalékállományban tartására.
66/D. § Ha külön törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására
járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, illetve lehetővé teszi annak személyi juttatásokra
történő felhasználását, e rendelkezéseket a 66/A-66/C. § szerint tartalékállományba helyezett
személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.”
15.	§
A Hszt. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv hivatásos állományba tartozását szolgálati
igazolványával igazolja. Ha jogszabály előírja, a hivatásos állomány tagját a szolgálata
ellátásához szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni.”
16.	§
(1)	A Hszt. a következő 70/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei
70/B. § (1) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében
különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az
előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a szakszerűség, az együttműködés és az
arányosság.
(2)	A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a fegyveres szerv közalkalmazottai tekintetében
különösen az elkötelezettség, nemzeti érdek előnyben részesítése, a tisztesség, előítéletektől
való mentesség és az együttműködés.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a vezetőkkel szemben támasztott
további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési
kötelezettség.”
17.	§
A Hszt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a
zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai
végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött
beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni.
(2)	A fegyveres szerv tiszti rendfokozathoz kötött beosztásai betöltéséhez elfogadható
felsőfokú végzettségeket a miniszter rendeletben állapítja meg.”
18.	§
A Hszt. a következő 72/B. §-sal és 72/C. §-sal egészül ki:
17
„72/B. § (1) A hivatásos szolgálati beosztás betöltéséhez a 72. §-ban és a 72/A. §-ban
meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott
beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell.
(2)	Aki a rendészeti alapvizsga kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott
időben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. A hivatásos állomány tagját
a szakvizsga teljesítésének elmulasztása esetén csak a tényleges képzettségének,
képesítésének megfelelő beosztásban lehet továbbfoglalkoztatni.
(3)	A rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményének alkalmazását a
fegyveres szerv sajátosságaira figyelemmel a miniszter rendeletben legfeljebb 2014.
december 31-ig elhalaszthatja.
72/C. § Vezetői beosztásba történő kinevezéshez, valamint a vezetői munkakör ellátásához a
külön jogszabályban meghatározott vezetőképzés (magasabb vezetőképzés) teljesítése
szükséges.”
19.	§
A Hszt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A magasabb vagy vezető beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség
(szakképesítés) megszerzésére - a szolgálati érdek figyelembe vételével, a tervszerű
előmenetel biztosítása érdekében - a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerű vagy
iskolarendszeren kívüli képzés keretében kell lehetőséget biztosítani. Emellett lehetőséget kell
adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson
alapuló egyéni továbbtanulásra is.
(2)	A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai
továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni.”
20.	§
A Hszt. 78. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel
az alábbi együttes feltételeknek:)
„a) a beosztásához előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az
előírt egyéb képzési követelményeket teljesítette;”
21. §
A Hszt. 79. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja)
„c) a részére meghatározott képzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény
teljesítéséig.”
18
22. §
A Hszt. 86. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti
nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nap. Munkaszüneti napon teljesített
szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is
megilleti.”
23.	§
A Hszt. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt
feltételekkel és korlátozásokkal a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai is részt
vehetnek, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes
végrehajtásáért céljuttatásra jogosultak.”
24.	§
A Hszt. a következő XVIII/A. Fejezettel egészül ki:
„XVIII/A. Fejezet
A fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállaló
210/A. § (1) A fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállalókra a Munka Törvénykönyve
(a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A fegyveres szerv munkaviszonyt büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör
betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetőleg biztonsági
feltételeknek megfelelő személlyel létesíthet. A munkavállaló írásbeli titoktartási
nyilatkozatot tesz, a munkavégzés a nyilatkozattételt követően kezdhető meg.
(3)	A fegyveres szerv működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a
munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra
havonta egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján
kell kifizetni.
(4)	A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési
szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó
szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít,
a)	ezt a tényt a fegyveres szervnek haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b)	a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult,
c)	végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául
szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján
végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.
(5)	A munkavállalónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő
időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által
19
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó
munkabér tízszeresét.”
25.	§
A Hszt. XXVI. Fejezete a következő 341/E-341/G. §-sal egészül ki:
„341/E. § (1) Ha a szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítésére e törvény
hatályba lépése előtt került sor, a hivatásos állomány tagja, valamint a közalkalmazott 2012.
január 1-jén az MRK tagjává válik.
(2)	Az MRK Közgyűlés tagjainak megválasztásával, az alakuló közgyűlés előkészítésével és
lebonyolításával összefüggő feladatok ellátására 15 tagú Előkészítő Bizottság alakul,
amelynek tagjait és Elnökét a rendészetért felelős miniszter jelöli ki.
(3)	Az MRK Előkészítő Bizottság 2012. január 31-ig tartja meg az alakuló ülését. Az
Előkészítő Bizottság ügyrend alapján, a Közgyűlés megalakulásáig működik.
(4)	Az Előkészítő Bizottság feladatai:
a)	elkészíti - e törvény keretei között - az ideiglenes választási szabályzatot;
b)	az ideiglenes választási szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja a Közgyűlés tagjainak
megválasztását,
c)	javaslatot tesz az Alapszabályra.
(5)	2012. február 15-ig a fegyveres szerv - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével
-	a vele szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek adatairól
(családi és utónév, munkáltató megnevezése, székhelye) értesítést küld az MRK Előkészítő
Bizottságának, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a személyi állományuk létszámáról
értesítik az MRK Előkészítő Bizottságát.
(6)	Az MRK 2012. június 30-ig alakuló közgyűlést tart, amelynek összehívásáról a
rendészetért felelős miniszter gondoskodik. Az alakuló közgyűlés dönt az Alapszabály
elfogadásáról, megválasztja az MRK elnökét és alelnökeit, az MRK főtitkárát, a PEB elnökét
és tagjait, az EB elnökét és tagjait.
(7)	Az Előkészítő Bizottság által elkészített ideiglenes választási szabályzat a Közgyűlés
megalakulását követő 30. napon hatályát veszti.
(8)	A Közgyűlés megalakulásával kapcsolatos költségeket a Belügyminisztérium fejezet
tartalmazza.
341/F. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának
tiszthelyettesi és zászlós rendfokozatú tagja havonta 14.000 Ft kiegészítő juttatásra jogosult,
amelyet az illetménnyel együtt kell folyósítani.
341/G. § (1) A hivatásos állomány tagját kérelmére a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de
legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni, ha
a)	a felmentésére az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai
alkalmatlanság miatt került sor,
b)	a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban
töltött idővel, és
c)	részére a fegyveres szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és
fizikai állapotának megfelelő kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy
munkaviszony alá tartozó munkakör nem biztosítható.
(2)	A hivatásos állomány érintett tagja az (1) bekezdés szerinti rendelkezési állományba
helyezés időtartamára a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a
20
minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult. A rendelkezési
állomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számit, a
rendelkezési állományba tartozó biztosítási jogviszonyban áll.”
26.	§
(1)	A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
„l) a rendészeti alap- és szakvizsgára vonatkozó követelményeket, a vizsgáztatás rendjét és e
vizsgák alóli mentesítést;
m) a tartalékállományba vételre és a tartalékállomány működtetésre vonatkozó szabályokat;
n) a hivatásos szolgálati viszonyban állók tekintetében a kormánytisztviselői kártya
alkalmazásának szabályait.”
(2)	A Hszt. 342. § (2) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv
tekintetében rendeletben szabályozza:)
„13. a fegyveres szerv tiszti beosztásainak betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket,
a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési,
valamint vezetőképzési rendszerét;”
27.	§
A Hszt. 343. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„343. § A 91. §, a 95/A. § és 96. § (1) bekezdés a) pontja a BUSINESSEUROPE, az
UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-
megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló
2010/18/EU tanácsi irányelvnek (2010. március 8.) való megfelelést szolgálja.”
28.	§
(1)	A Hszt. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2)	A Hszt. 3. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3)	A Hszt. e törvény 3. melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.
(4)	A Hszt. e törvény 4. melléklete szerinti 10. számú melléklettel egészül ki.
(5)	A Hszt. e törvény 5. melléklete szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.
21
29.	§
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény 149. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„149. § A Hszt. 6/B. számú mellékletében a „budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi tűzoltó
parancsnok, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói, a fővárosi polgári védelmi
igazgató” szövegrész helyébe a „budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi illetékességű
hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője, a katasztrófavédelem országos
főfelügyelői, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói” szöveg lép.”
30.	§
(1)	A Hszt.
a)	preambulumában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg, az „alkotmányos” szövegrész helyébe a „törvényes” szöveg,
b)	26. § (1) bekezdésében az „a művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a
tanítás szabadságához” szövegrész helyébe a „a tudományos kutatás és művészeti alkotás
szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához” szöveg,
c)	42. § (2) bekezdés l) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
d)	55. § (1) bekezdésében a „továbbá az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott időszakot”
szövegrész helyébe a „valamint a váratlan támadás időszakát” szöveg,
e)	105. § (1) bekezdésében az „a törvényes magyar pénznemben” szövegrész helyébe a
„Magyarország hivatalos pénznemében” szöveg,
f)	127. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság elnökének” szövegrész helyébe a
„köztársasági elnöknek” szöveg
lép.
(2)	A Hszt.
a)	2. § d) pontjában a „köztisztviselőként foglalkoztatott” szövegrész helyébe a
„kormánytisztviselőként foglalkoztatott” szöveg,
b)	2. § m) pontjában a „továbbá közszolgálati jogviszonyba,” szövegrész helyébe a „továbbá
kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba,” szöveg,
c)	37. § (7) bekezdésében a „közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra” szövegrész helyébe
a „kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra” szöveg,
d)	37/B. § (1) bekezdésében a „vagy tartható fenn” szövegrész helyébe a „vagy az 56. § (6) és
(7)	bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn” szöveg,
e)	42. § (2) bekezdés h) pontjában az „az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál,”
szövegrész helyébe az „a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél,” szöveg
f)	42. § (2) bekezdés i) pontjában az „ügyészségnél,” szövegrész helyébe az „ügyészi
szervezetnél,” szöveg,
g)	43/A. §-ában „az ügyészséghez” szövegrészek helyébe „az ügyészi szervezethez” szöveg,
h)	53. § d) pontjában a „közszolgálati vagy közalkalmazotti” szövegrész helyébe a
„kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti” szöveg,
i)	56. § (2) bekezdés a) pontjában az „ellátására, alkalmatlanná” szövegrész helyébe az
„ellátására alkalmatlanná” szöveg,
j) 58. § (1) bekezdés c) pontjában „a terhesség ideje” szövegrész helyébe „a várandósság
ideje” szöveg,
22
k) 59/A. §-át megelőző alcímben a „Közszolgálati, közalkalmazotti” szövegrész helyébe a
„Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti” szöveg,
l)	59/A. § (1) bekezdésében a „vagy a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti” szövegrész
helyébe a „vagy a kormányzati szolgálati, közszolgálati, illetve a közalkalmazotti” szöveg, a
„közszolgálati, vagy” szövegrész helyébe a ”kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy”
szöveg,
m) 70. § (1) bekezdés c) pontjában „a terhességgel összefüggő” szövegrész helyébe „a
várandóssággal összefüggő” szöveg,
n) 86. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhessége megállapításától” szövegrész helyébe a
„várandóssága megállapításától” szöveg,
o) 95. § (1) bekezdésében a „terhes, illetve” szövegrész helyébe a „várandós, illetve” szöveg,
p) 100. § (4) bekezdésében, 118. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 245/H. § (2) bekezdésében
a „köztisztviselői” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői” szöveg,
r) 322. § (1) bekezdésében a „kormánytisztviselőkre irányadó” szövegrész helyébe a
„kormánytisztviselői” szöveg, valamint
s) a 327. §-ában a „közszolgálati, közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „kormányzati
szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti” szöveg,
t) 328. § (4) bekezdésében a „köztisztviselői” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati,
közszolgálati” szöveg,
u) 4. számú mellékletének 5. pontjában a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a
„rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
v) 7. mellékletének III. pontjában a „közszolgálati, közalkalmazotti” szövegrész helyébe a
„kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti” szöveg
lép.
31.	§
(1)	Hatályát veszti a Hszt. 44. § (1) bekezdés h) pontja, 44. § (3) bekezdése, 281. § (2)-(5)
bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Hszt. 45. § (1) bekezdésében az „- a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével -” szövegrész, valamint a 170. § a)
pontjában a „munkavállalói járulékot és számított személyi jövedelemadó előleget,”
szövegrész.
(3)	Hatályát veszti a Hszt.
a)	341/E. §-a,
b)	341/F. §-a, valamint
c)	341/G. §-a.
2.	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
32.	§
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 18. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § E törvény alkalmazásában
23
a)	szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a
munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése,
b)	a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a
munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.”
33.	§
Az Mt. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő
átutalásáért ellenértéket nem követelhet.”
34.	§
Az Mt. 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Feladata ellátása érdekében a 28. § (2) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt
munkavállalót a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-
kedvezmény illeti meg. Ezen túlmenően a munkáltatóval való konzultáció tartamára mentesül
a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz
nappal korábban be kell jelenteni.
(2)	A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A munkaidő-kedvezményt megváltani
nem lehet.”
35.	§
Az Mt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a (2) bekezdésben
meghatározottak szerint megjelölt és választott tisztséget betöltő munkavállaló
kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló
más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más
munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes
felmondással történő megszüntetéséhez. A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére
és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább tizenkét
hónapon át betöltötte.
(2)	A kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezet, az önállónak minősülő telephelyen
foglalkoztatott munkavállalók közül, ha a munkavállalók megelőző naptári évre számított
átlagos statisztikai létszáma
a)	az ezer főt nem haladja meg, egy főt,
b)	a kétezer főt nem haladja meg, két főt,
c)	a négyezer főt nem haladja meg, három főt,
d)	a négyezer főt meghaladja, négy főt
jelölhet meg.
(3)	Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes
részvételi jogok tekintetében a 65. § (3) bekezdés szerinti jogkörrel rendelkezik.
(4)	A szakszervezet akkor jogosult a (2) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt munkavállaló
helyett másik munkavállalót megjelölni, ha a munkavállaló munkaviszonya vagy tisztsége
megszűnt.
24
(5)	A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel
kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc
napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a
tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét
a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett
intézkedéssel egyetért.”
36.	§
Az Mt. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az üzemi tanács
választáson a leadott szavazatok legalább tíz százalékát megszerzik. Ha a munkáltatónál több
üzemi tanácsot választanak, a reprezentativitás meghatározásakor az egyes üzemi tanács
választásokon elért eredményeket össze kell számítani. Reprezentatívnak kell tekinteni azt a
szakszervezetet is, amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához)
tartozó munkavállalóinak legalább kétharmada a tagja.”
37.	§
Az Mt. 41/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kollektív szerződés
megkötésének bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat.”
38.	§
Hatályát veszti az Mt. 21. § (1) bekezdése, 22. § (3) és (4) bekezdése, 23. §-a, 24. § (2)
bekezdése, 25. § (3)-(5) bekezdése és 29. § (1) bekezdése.
3.	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
39.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) a
következő 66/A. és 66/B. §-sal egészül ki:
„66/A. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a közigazgatási
szerv köztisztviselői közül legálabb 10 %-ának a tagságával - de legalább harminc fő
köztisztviselőnek a tagságával - rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a
szakszervezet által megjelölt köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának a közigazgatási
szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez - kivéve a 17. § (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott felmentést -, valamint a kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő
kiküldetéséhez, a kihelyezéséhez, valamint az átirányításához, ha ez a köztisztviselő más
munkahelyre való beosztásával jár.
(2)	A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során legfeljebb egy
köztisztviselőt jogosult megjelölni. Amennyiben a közigazgatási szervnek több telephelye
van, a szakszervezet telephelyenként jogosult legfeljebb egy köztisztviselőt megjelölni.
25
(3)	A szakszervezet akkor jogosult az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult köztisztviselő
helyett másik köztisztviselőt megjelölni, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya vagy
tisztsége megszűnt.
(4)	A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel
kapcsolatos álláspontját a közigazgatási szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított
nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a
tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a
tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő
közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet
véleményét a fenti határidőn belül nem közli az államigazgatási szervvel, úgy kell tekinteni,
hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
66/B. § (1) Feladata ellátása érdekében a 66/A. § (1) bekezdése szerint megjelölt
köztisztviselőt a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-
kedvezmény illeti meg. Ezen túlmenően a munkáltatóval való konzultáció időtartamára
mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét
legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni.
(2)	A munkaidő-kedvezmény tartamára illetmény jár. A munkaidő-kedvezményt megváltani
nem lehet.”
(2)	A Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]
„a) 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21-22. §-át, a 24. §-át, 26-
27.	§-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 90. § (1)-(4) és (6)
bekezdését, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését,
104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) és (3) bekezdését, 117/A. §-ának (4)
bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5)
bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és a (4) bekezdését, 120-121. §-át, 123-124/A. §-
át, 125. §-ának (1) bekezdését a b) pont kivételével, valamint (2)-(5) bekezdését, 126. §-át,
127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának
(2)	bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (11) bekezdését, 135-
140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)-(4)
bekezdését, 152-153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-
át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és
(3)	bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2)
bekezdését, 185-187. §-át, 192/C-192/G. §-át, 193-193/A. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;”
4.	A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása
40.	§
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 10. § (12) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Ktv. 66/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közvetlen
felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget
betöltő és a szakszervezet által megjelölt kormánytisztviselő kormánytisztviselői
26
jogviszonyának az államigazgatási szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez - kivéve
a 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentést -, valamint - a Ktv. 66/A. § (1)
bekezdésében felsoroltakon kívül - a kormányzati érdekből történő kirendeléséhez is.”
5.	Hatályon kívül helyező rendelkezés
41.	§
Hatályát veszti a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi
XXIX. törvény.
6.	Záró rendelkezés
42.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. december 31-én lép
hatályba és 2013. január 1-jén hatályát veszti.
(2)	Az 1. § (1) és (3) bekezdése, a 2 -12. §, a 13. § (2) és (3) bekezdése, a 15-27. §, a 28. §
(1)-(4) bekezdése, a 30. §, a 31. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 32-41. § 2012. január 1-
jén lép hatályba.
(3)	Az 1. § (2) bekezdése, 13. § (1) és (4) bekezdése, a 14. § és a 28. § (5) bekezdése 2012.
szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)	A 31. § (3) bekezdés
a)	a) pontja 2012. július 1-jén,
b)	b) pontja 2012. december 31-én,
c)	c) pontja 2012. szeptember 1-jén
lép hatályba.
27
1. melléklet a 2011. évi...... törvényhez
„2. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
Táblázat a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről
	A	B	C	D	E
1.			A munkáltatói jogkör gyakorlója		
2.	A hatáskör területe	A munkáltatói intézkedés tartalma	miniszter	országos parancsnok	a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője
3.	Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések	Hivatásos állományba vétel			
4.		- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz	X		
5.		- főtiszt, tiszt esetében		X	
6.		Szolgálati viszony megszüntetése			
7.		- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz	X		
8.		- főtiszt, tiszt esetében		X	
9.		Szolgálati viszony szüneteltetése			
10.		- tábornok esetében	X		
11.		- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X	X
12.		Hivatásos állományba visszavétel			
13.		- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz	X		
14.		- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X	
15.	Rendfokoza- tot érintő döntések	Első tiszti kinevezés	X		
16.		Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés			
17.		- tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz	X		
18.		- ezredesi előléptetés	X		
19.		- főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése	X	X	X
20.	Szolgálati beosztásra	Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati	X		
28
	vonatkozó döntések	beosztások meghatározása			
21.		Beosztásba történő kinevezés			
22.		- országos rendőrfőkapitány kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz	X		
23.		- a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz	X		
24.		- tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás	X		
25.		- ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás	X	X	X
26.		- tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése	X		
27.		- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése		X	
28.	Fegyelmi hatáskörök	Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása			
29.		- tábornokra vonatkozó előterjesztés a KE-höz	X		
30.		- főtiszt, tiszt esetében	X	X	rendfokozatot érintő
31.		Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása			
32.		- tábornok esetében	X		
33.	Vezényléssel kapcsolatos intézkedések	- tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külszolgálatra történő vezénylése	X		
34.		- tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylése	X		
35.		vezénylés más szervhez	X	X	
36.		49/A. § szerinti vezénylés		X	
37.		Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés			
38.		- tábornok esetében	X		
29
39.		- főtiszt, tiszt esetében	X	X	X
40.		- zászlós, tiszthelyettes esetében		X	X
41.	Egyéb döntések	Egyenruha-viselési jog megvonása			
42.		- tábornok esetében	X		
43.		Illetmény nélküli szabadság engedélyezése			
44.		- tábornok esetében	X		
45.		Elhunytak minősítése			
46.		- hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás	X		
47.		- a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás		X	X
48.		Elismerések adományozása			
49.		- kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz	X		
50.		- miniszteri elismerések odaítélése	X		
51.		Összeférhetetlenség feloldása	X		
52.		Ágazati Érdekvédelmi Tanáccsal történő egyeztetés	X		
30
2. melléklet a 2011. évi...... törvényhez
„3. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
A rendőrség hivatásos állományának esküje
Az eskü szövege:
„Én ................................. Magyarország ................................. * tagja esküszöm, hogy az
Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, kötelességemet azokhoz híven, becsületesen
teljesítem. Elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem.
Esküszöm, hogy hazám alkotmányos és törvényes rendjét, nemzetünk biztonságát, ha kell,
életem kockáztatásával is hűségesen megvédem. Mindenkor az állampolgári jogok
érvényesítését tartom szem előtt, és a nép érdekeinek megfelelően járok el.
Esküszöm, hogy elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet, felszerelésemet
megóvom.
A szolgálati ismereteket elsajátítom. A rendet és fegyelmet minden törvényes eszközzel
fenntartom. Alárendeltjeimről a legjobb tudásom szerint gondoskodom, őket öntudatos
hazafiakká, a népek kölcsönös tiszteletére nevelem. Minden erőmmel, törekvésemmel és
tudásommal Magyarország fejlődését szolgálom.
A minősített adatot megőrzöm. Szolgálatban és szolgálaton kívül példamutatóan viselkedem.”
Az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó egyéb rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának
esküje, illetve fogadalma
Az eskü szövege:
„Én ................................. Magyarország ................................. * tagja esküszöm, hogy
Magyarországhoz hű leszek; az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom; a szolgálati
kötelezettségeimet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem. A rendet és a fegyelmet
minden törvényes eszközzel fenntartom. Elöljáróimat, munkatársaimat megvédem,
fegyveremet**, felszerelésemet megóvom.
A szolgálati ismereteket elsajátítom. Elöljáróim és feljebbvalóim utasításainak
engedelmeskedem. Az alárendeltjeimről a legjobb tudásom szerint gondoskodom. A
minősített adatot megőrzöm, kötelezettségeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen,
kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.
Esküszöm, hogy minden erőmmel, törekvésemmel és tudásommal Magyarország javát
szolgálom.”
*a szerv megnevezése
** a jelölt szövegrész a tűzoltó esküjéből, fogadalmából elhagyandó
31
A fogadalom szövege:
„Én ................................. Magyarország .................................* tagja fogadom, hogy
Magyarországhoz hű leszek; az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom; a szolgálati
kötelezettségeimet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem. A rendet és a fegyelmet
minden törvényes eszközzel fenntartom. Elöljáróimat, munkatársaimat megvédem,
fegyveremet**, felszerelésemet megóvom.
A szolgálati ismereteket elsajátítom. Elöljáróim és feljebbvalóim utasításainak
engedelmeskedem. Az alárendeltjeimről a legjobb tudásom szerint gondoskodom. A
minősített adatot megőrzöm, kötelezettségeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen,
kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.
Fogadom, hogy minden erőmmel, törekvésemmel és tudásommal Magyarország javát
szolgálom.””
*a szerv megnevezése
** a jelölt szövegrész a tűzoltó esküjéből, fogadalmából elhagyandó
32
3. melléklet a 2011. évi...... törvényhez
„ 9. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
Nyilatkozat a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez
Hozzájárulok, hogy az életvitelemet, jövedelmi és vagyoni viszonyaimat,
életkörülményeimet, lakó és családi környezetemet a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37/A-37/C. § alapján elrendelt
ellenőrzés során megvizsgálják.
(Kelt, dátum)
aláírás, lakcím
33
4. melléklet a 2011. évi...... törvényhez
„10. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
ADATLAP
a hivatásos szolgálati viszonyt létesítő személy kifogástalan életvitele ellenőrzéséhez
I. A jelentkező személyi adatai	
Családi neve:	
Utóneve:	
Előző neve (születési név):	
Születési helye (helység, ország, ha nem Magyarország)	
Születési ideje (év, hó, nap)	
Anyja születési neve:	
Állampolgársága:	
Állandó lakhelye (irányítószámmal):	
Tartózkodási helye (irányítószámmal):	
Lakás telefon (körzetszámmal):	
Munkahelyi telefon (körzetszámmal):	
Mobil telefon:	
E-mail cím:	
II. Családi állapotra vonatkozó adatok	
Családi állapota:	nőtlen - hajadon házas - élettársi kapcsolat elvált - özvegy
III. A jelentkezővel közös háztartásban élő hozzátartozók adatai	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
IV. A jelentkező korábbi munkahelyeire vonatkozó adatok (5 évre visszamenőleg)	
Munkahely cégszerű elnevezése és címe:	
Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):	
Munkaviszony tartama:	Kezdete: Vége:
Munkahely cégszerű elnevezése és címe:	
Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):	
Munkaviszony tartama:	Kezdete: Vége:
Munkahely cégszerű elnevezése és címe:	
Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):	
Munkaviszony tartama:	Kezdete: Vége:
34
V. A jelentkező gazdasági érdekeltségére vonatkozó adatok	
Gazdasági társaság (vállalkozás) neve:	
Formája, cégszáma:	
Címe:	
Tulajdonos és tulajdoni hányad:	
Társaságban való részvétel formája:	
Gazdasági társaság (vállalkozás) neve:	
Formája, cégszáma:	
Címe:	
Tulajdonos és tulajdoni hányad:	
Társaságban való részvétel formája:	
VI. A jelentkező jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok	
A jelentkezőnek a jelentkezést megelőző egy évben szerzett j övedelmei:	Munkaj övedelem Befektetésből származó jövedelem Gazdasági társaságból származó jövedelem Szociális vagy munkanélküli ellátás Ösztöndíj Egyéb forrás (pl. vagyon értékesítés, jogdíj) Eltartott
A jelentkezést megelőző egy év havi nettó átlagos jövedelme:	
A jelentkező tulajdonában lévő ingatlanok, ingatlanrészek:	
Tulajdonában lévő jelentősebb (legalább 300 000 Ft) értékű ingóságok és vagyoni értékű jogok:	
Jelentősebb (300 000 Ft-ot meghaladó) hitelállomány, kölcsön tartozások összege:	
VII. A jelentkező büntető és szabálysértési előéletére vonatkozó adatok	
1. Indult-e ellene a jelentkezése keltétől számított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel vagy intézkedéssel fejeződött be?	igen - nem
amennyiben igen, bűncselekmény megnevezése:	
az elkövetés ideje:	
az eljáró bíróság megnevezése:	
büntetés mértéke:	
az ítélet kelte:	
mentesülés időpontja:	
amennyiben igen, bűncselekmény megnevezése:	
az elkövetés ideje:	
az eljáró bíróság megnevezése:	
büntetés mértéke:	
az ítélet kelte:	
mentesülés időpontja:	
2. All-e jelenleg büntetőeljárás alatt? Az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezése és az elkövetés ideje: Eljáró bíróság (ügyészség, nyomozóhatóság):	igen - nem
Az eljárás jelentkezéskori szakasza: Az eljárás során hozott érdemi határozat, végzés, ítélet	nyomozati - ügyészi - bírói szak
35
tartalma, kelte:	
3. A jelentkezést megelőző két éven belül szabálysértés miatt kapott-e pénzbírságot? Az elkövetett szabálysértés: Eljáró szerv: Ha igen, bírság befizetés megtörtént-e:	igen - nem (helyszíni bírságot figyelmen kívül kell hagyni) igen - még nem - elzárásra változtatták
Az elkövetett szabálysértés: Eljáró szerv: Ha igen, bírság befizetés megtörtént-e:	igen - még nem - elzárásra változtatták
Az elkövetett szabálysértés: Eljáró szerv: Ha igen bírság befizetés megtörtént-e:	igen - még nem - elzárásra változtatták
VIII. A jelentkező szabadidős szokásaira vonatkozó adatok	
Rendszeresen gyakorolt szabadidős tevékenység (sport, kulturális, egyéb hobbi):	
Rendszeresen látogatott szórakozóhelyek rendszeresség megjelölésével (havi, heti, napi gyakoriság):	
A jelentkező nyilatkozata:
Hozzájárulok, hogy az adatlapon szereplő adataim valóságát, az életvitelemet, jövedelmi és vagyoni
viszonyaimat, életkörülményeimet, lakó és családi környezetemet a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37/A-37/C. § alapján elrendelt ellenőrzés során
megvizsgálják.
............................................................, 20............................................................-n
jelentkező
Az adatlapot kitöltve átvettem:
Dátum:
fegyveres szerv képviselője”
36
5. melléklet a 2011. évi...... törvényhez
„ 11. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
A tartalékállományba helyezett szolgálati viszonyban állók nyilvántartásának adatköre
A hivatásos állomány tagja
I.
1.	családi és utóneve, valamint születési neve
2.	technikai azonosítója
3.	születési ideje
4.	lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma
II.
1.	iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
2.	képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)
3.	képzés időtartama, végzés időpontja
4.	szakképzettségei
5.	iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései
6.	tudományos fokozata
7.	idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)
8.	közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga
megszerzésének időpontja, oklevél száma
9.	rendészeti alapvizsga és rendészeti szakvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma
10.	a 8-9. pontban szereplő vizsgákkal egyenértékűként elismert vizsga megszerzésének
időpontja, oklevél száma, vagy a 8-9. pontban szereplő vizsgák alóli mentesség oka
11.	rendészeti vezetővé képző tanfolyam, rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam és
rendészeti vezetői továbbképző tanfolyam elvégzésének időpontja, oklevél száma
III.*
1.	a jelenlegi munkáltató megnevezése, tevékenységi területe
2.	a korábbi közigazgatási jellegű munkáltató vagy korábbi fegyveres szerv munkáltató
megnevezése, tevékenységi területe, valamint az ott jogviszonyban töltött időtartamok
3.	szakmai tapasztalat
4.	beosztás
5.	besorolás
6.	feladatkör/munkakör megnevezése, célja
7.	feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó főbb feladatok
8.	a megszűnés módja
IV.
1.	az alkalmazó fegyveres vagy közigazgatási szerv neve és címe
2.	a tartalékállományba helyezés időpontja
3.	a tartalékállományba helyezés időtartama
4.	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kompetencia-vizsgálat adatai
37
V.
1.	hivatásos szolgálati viszonyának időtartama
2.	besorolási osztálya, fokozata
3.	fizetési fokozata
4.	illetménye
5.	adományozott címe
* A III. részben foglalt adatok kitöltése a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjának esetében nem kötelező.”
38
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat
alapján kidolgozott Kormányzati Személyzeti Stratégiában meghatározott életpályamodell-
elemek hivatásos állományra vonatkozó alapvető szabályait indokolt törvényi szinten - a
szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok között - rögzíteni, a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a
továbbiakban: Hszt.).
A rendészeti ágazati stratégia a teljes életpályára kiterjedő, kiszámítható és vonzó, a
szervezethez tartozást ösztönző életutat kínál a hivatásos állomány részére. A rendészeti
ágazati stratégia egyes elemeinek mielőbbi bevezetésével elősegíthető a különböző szakmai
életpályák közötti mobilitás, továbbá megvalósítható a szolgálati nyugdíj rendszerének
átalakításából fakadó negatív hatások ellentételezése. Az életpályamodell elemei közül már
most lehetőség nyílik a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) létrehozására, az
alapvizsga, a szakvizsga, a képzés és a továbbképzés rendszerének összehangolására,
valamint a Kormánytisztviselői Kártya hivatásos állományra történő kiterjesztésére, továbbá a
hivatásos szolgálati viszony felmentéssel való megszüntetése egyes eseteiben 2012.
szeptember 1-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által működtetett
tartalékállományba történő becsatornázásra. Az ehhez szükséges törvényi szabályokat
tartalmazza a törvényjavaslat.
A Hszt. 2011. január 1-jén hatályba lépett módosítása szigorította a hivatásos szolgálati
viszony létesítésének és fenntartásának feltételeit, ennek keretében szabályozva a kifogástalan
életvitel követelményét. A Hszt. súlyos jogkövetkezményt fűz a kifogásolható életvitelhez: a
szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatásos állomány tagja nem felel
meg a kifogástalan életvitel követelményének, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná
vált. A Hszt. e főszabály alól egyetlen kivételt teremt, azt az esetet, ha a büntetőjogi
felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a hivatásos
állomány tagja mentesítés folytán mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A
gyakorlati tapasztalatok azt jelzik, hogy a súlyos szankció alkalmazása nem minden esetben
áll arányban az elkövetett jogszabálysértés súlyával. Erre figyelemmel indokolt a szabályozás
pontosítása a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésének esetei, és a felmentés
alóli kivétel meghatározása tekintetében, továbbá szűk körben annak lehetővé tétele, hogy a
miniszter az alkalmatlanság megállapításától eltekinthessen.
39
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat szerint az MRK a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és
közalkalmazottai önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Erre
tekintettel indokolt a Hszt. hatályának az MRK-ra és a rendvédelmi hivatásetikai alapelveire
vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében való kiterjesztése.
A törvényjavaslat kiterjeszti a Hszt. tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseinek hatályát
azokra, akiket a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állományból
tartalékállományba helyeznek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó
törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tartalmazza a Hszt. XXIII. fejezetének
hatályon kívül helyezésére irányuló rendelkezést, ezzel egyidejűleg a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: NAVtv.) helyezi el a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaira vonatkozó, a Hszt.
rendelkezéseitől eltérő szabályokat. A Hszt.-ben is szükséges rendezni a Hszt., valamint a
NAVtv.-ben szereplő, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok egymáshoz való viszonyát.
A fegyveres szervvel munkaviszonyban állókra vonatkozó speciális szabályok megalkotására
figyelemmel is módosul a Hszt. hatálya.
A 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések körében az átszervezés fogalmának pontosítására kerül sor,
figyelemmel arra, hogy a fegyveres szervek között bekövetkező olyan állományváltást, amely
a szolgálati beosztás tartalmi lényegét, jellemzőit nem érinti, nem indokolt átszervezésnek
tekinteni.
Az egyes jogállási törvények fogalomhasználatával összhangban az értelmező rendelkezések
között szükséges meghatározni a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony
fogalmát.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat az érdekképviseleti szervekre vonatkozó, de tartalmát és összefüggéseit
tekintve az egyesülési jog tárgykörét képező szabályokat az „Egyesülési jog” alcím
rendelkezéseihez helyezi át.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényjavaslatban foglaltakkal
összhangban átalakítja az érdekvédelem rendszerét.
A törvényjavaslat a Hszt. IV. Fejezetében található rendelkezéseket újraszabályozza, a
fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és közalkalmazottai önkormányzattal
rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestületeként bevezeti az MRK-t.
40
A Hszt. tervezett 29-32. §-a az MRK jogállásával, feladat- és hatáskörével, szervezetével,
működésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A rendvédelmi hivatás megalapozza az
MRK köztestületi működését, ezáltal is kifejezésre juttatva a közös értékalapú, egységes
rendvédelmi hivatásrendet. A törvényjavaslat szerint az MRK szakmai, érdekképviseleti
köztestület, amelynek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és közalkalmazottai
válnak tagjává.
A törvényjavaslat meghatározza az MRK szerveit és tisztségviselőit, rendelkezik a
tagozatokról, amelyek a törvényjavaslat szerinti résztestületek.
Az MRK feladatai körében többek között a foglalkozás gyakorlásával összefüggő ügyekben
érdekképviseletet lát el, megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, kialakítja az etikai
eljárás rendszerét és lefolytatja az etikai eljárásokat, konzultációs joggal bír, a tagjai élet- és
munkakörülményeivel, foglalkoztatási feltételeivel és a hivatás gyakorlásával kapcsolatos
jogszabály-alkotást kezdeményezhet, díjakat alapíthat és adományozhat, valamint javaslatot
tehet elismerésre.
A törvényjavaslat szerint etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást
folytat le. A törvényjavaslat a hivatásetikai alapelvek megsértését etikai vétségnek minősíti,
továbbá rendelkezik az etikai vétséghez fűződő jogkövetkezményekről. A hivatásetikai
részletszabályokat és az etikai eljárás rendszerét a törvényjavaslat alapján az MRK határozza
meg, illetve alakítja ki.
A törvényjavaslat rendelkezik az ágazati érdekvédelmi tanács keretében történő rendvédelmi
érdekegyeztetésről, mely félévente legalább egy alkalommal ülésező érdekegyeztető fórum,
melyen az érintett miniszter, az országos parancsnok és az MRK képviseletében eljáró
konzultatív tanács vesz részt.
Az 5. §-hoz
A szakszervezetek vonatkozásában jelenleg fennálló kedvezményrendszer indokolatlan és
fenntarthatatlan, ezért annak jelentős átalakítása szükséges. A törvényjavaslat új IV/A.
Fejezettel egészíti ki a Hszt.-t, amely a szakszervezetekre és a szakszervezeti
érdekegyeztetésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A törvényjavaslat szerint a
szolgálatteljesítési idő kedvezmény általános, minden tisztségviselőre kiterjedő jellege
megszűnik, mértéke csökken, pénzben történő megváltására pedig a jövőben nem lesz
lehetőség. A szakszervezeti kifogás intézménye megszűnik és a hatályos rendszerben működő
érdekegyeztető fórumok szerepét szakmai, érdekképviseleti köztestület veszi át.
A törvényjavaslat továbbra is biztosítja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács
keretében történő érdekegyeztetést.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat megállapítja, hogy a hivatásos állomány tagja, illetve a jelentkező esetében
mely körülmények fennállása estén nem kifogástalan az életvitel.
41
A törvényjavaslat az adatvédelmi biztos javaslatára figyelemmel a kifogástalan életvitel
ellenőrzéséhez szükséges, jelenleg kormányrendelet mellékletét képező adatlapot törvényi
szintre emeli.
A törvényjavaslat pontosítja a hivatásos állomány tagjának kifogástalan életvitel
ellenőrzéséhez szükséges nyilatkozattételi kötelezettségre vonatkozó szabályozást, bevezeti a
nyilatkozatot, valamint rendelkezik a nyilatkozattétel határidejéről és elmulasztásának
jogkövetkezményéről. A nyilatkozatot kizárólag abban az esetben kell megtenni, ha arra
korábban nem került sor.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a szolgálati viszony magasabb vagy azonos
beosztásba kinevezés miatti módosításához nem szükséges a hivatásos állomány tagjának
beleegyezése a szolgálati helynek a megváltoztatásához, feltéve, hogy az új szolgálati hely a
korábbi szolgálati hely működési területének valamely településén van. További feltételként
vonatkoznak erre az esetre a Hszt. 49/A. § (1) bekezdésében meghatározottak.
A 8. §-hoz
A közszolgálati életpályák összehangolása keretében indokolt a képzési rendszerek és a
vizsgarendszerek összhangjának megteremtése, a különböző életpályák közötti mobilitás
fokozásának ez az egyik alapvető feltétele. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a hivatásos
állomány tagjai is eleget tegyenek az előírt szakvizsga kötelezettségnek, illetve képzési
követelményeknek. Erre figyelemmel a törvényjavaslat az előírt szakvizsga kötelezettség,
illetve képzési kötelezettség határidőben nem teljesítése esetére kötelezővé teszi az
alacsonyabb beosztásba helyezést. Az alacsonyabb beosztásba helyezés elkerülése is
ösztönözni fogja a hivatásos állomány tagját a számára előírt szakvizsga, illetve képzési
követelmény teljesítésére.
A 9. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésének
eseteit. A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésének esetköreként határozza
meg a pártban való tisztségviselés, továbbá a párt nevében vagy érdekében vállalt
közszereplés korlátozására vonatkozó rendelkezés /Hszt. 18. § (2) bekezdés/ megszegését.
A törvényjavaslat pontosítja a felmentés alóli kivételt meghatározó rendelkezést, továbbá
szűk körben lehetőséget teremt arra, hogy a miniszter az alkalmatlanság megállapításától
eltekinthessen.
A 10. §-hoz
A törvényjavaslat a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésének új esetkörével
összefüggésben rendelkezik arról, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozóan a
törvényben előírt korlátozás [pártban való tisztségviselés, továbbá a párt nevében vagy
érdekében vállalt közszereplés korlátozására vonatkozó rendelkezés /Hszt. 18. § (2)
bekezdés/] megszegése miatt bekövetkező felmentés esetén a szolgálati viszonyt felmentési
idő nélkül kell megszüntetni.
42
A 11. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő
megszűnésének esetköreit. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt alapvizsgát nem teszi le
vagy a rendészeti szakképesítést nem szerzi meg a részére előírt határidőben, akkor szolgálati
viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényjavaslattal való összhang
megteremtése érdekében pontosítja a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti
jogviszonyba történő áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket.
A 13. §-hoz
A tartalékállomány szabályaira figyelemmel változnak a végkielégítés kifizetésének szabályai
is. Aki a tartalékállomány tartama alatt a részére felajánlott, a Hszt.-ben meghatározott
feltételeknek megfelelő munkakört nem fogadja el, vagy a tartalékállomány tartama alatt
együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az a végkielégítés összegének csak a
felére válik jogosulttá.
Amennyiben a tartalékállomány tartama alatt megfelelő munkakör felajánlására és
elfogadására kerül sor, úgy az érintetett közszolgálatban való foglalkoztatása továbbra is
megvalósul, ezáltal a végkielégítés már nem tudja betölteni eredeti rendeltetését, okafogyottá
válik, tehát ez esetben nem kerül sor annak kifizetésére.
A törvényjavaslat a kifogástalan életvitel és a felmentés szabályainak pontosításával
összefüggésben is korrigálja a végkielégítésre irányadó rendelkezést.
A 14. §-hoz
A törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának
megszűnése esetére is kiterjeszti a tartalékállományt, továbbá megállapítja annak speciális
szabályait.
A törvényjavaslat meghatározza a tartalékállományba helyezés kötelező eseteit, e körbe
tartozik, ha a felmentésre a Hszt. 56. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja, 56. § (2) bekezdés
a) vagy c) pontja alapján került sor és a továbbfoglalkoztatásra nincs lehetőség vagy a
felajánlott szolgálati beosztást, munkakört az érintett nem fogadta el.
A törvényjavaslatban meghatározott esetkörökben a felmentési időn túl is lehetővé válik a
tartalékállományban tartás egészen a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy
évig. Ennek feltétele, hogy a felmentésre a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján
egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor, a hivatásos állomány tagja
számára a felmentési idő alatt fennálló tartalékállomány tartalma alatt munkakör nem volt
biztosítható és a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati
viszonyban töltött idővel. Ez esetben a tartalékállományban tartás időtartamára ideiglenes
szolgálati járandóság folyósítására kerül sor, amelynek összege a felmentést megelőző havi
illetmény 50 %-a, de legalább a minimálbérnek megfelelő összeg, továbbá az időtartam
43
társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít és biztosítási jogviszonynak felel
meg.
A 15. §-hoz
A rendelkezés a szolgálati viszony igazolásának módját rendezi, miszerint azt a hivatásos
állomány tagja a szolgálati igazolványával igazolja. Jogszabály előírása esetén a szolgálati
igazolványon túl továbbá szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni a hivatásos állomány
tagját.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a rendvédelmi hivatás etikai alapelveit és a vezetőkkel
szemben támasztott további etikai alapelveket, ennek keretében részben eltérő alapelvek
érvényesülését követeli meg a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaitól, továbbá
közalkalmazottaitól.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít a fegyveres szervet irányító miniszternek, hogy
rendeletben állapítsa meg azokat a felsőfokú végzettségeket, amelyek a fegyveres szervnél
tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez megfelelőek.
A 18. §-hoz és a 19. §-hoz
A törvényjavaslat a szolgálati feladatok magas szakmai színvonalon történő ellátása, továbbá
a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság elősegítése érdekében a hivatásos szolgálati
beosztások vonatkozásában is előírja a rendészeti alapvizsga és szakvizsga meglétét, továbbá
vezetői beosztásba történő kinevezéshez a vezetőképzés teljesítését. Emellett a
törvényjavaslat meghatározza, hogy a magasabb vagy vezető beosztás betöltéséhez szükséges
iskolai végzettség megszerzésére iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés
keretében kerülhet sor a szolgálati érdek figyelembevételével, továbbá a tervszerű előmenetel
biztosítása érdekében.
A 20. §-hoz és a 21. §-hoz
A törvényjavaslat szerint soron történő előléptetésre a jövőben csak akkor kerülhet sor, ha a
hivatásos állomány tagja a beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel rendelkezik, és az előírt
egyéb képzési követelményeket is teljesítette.
A 22. §-hoz
A NAVtv. módosítása a Hszt.-ben meghatározott munkaszüneti napokon túlmenően a
pénzügyőrök tekintetében a nemzetközi vámnapot, január 26-át szintén munkaszüneti napnak
minősíti, ezen jogszabályi rendelkezés miatt szükséges a hatályos szabályozás kiegészítése.
44
A 23. §-hoz
A törvényjavaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényjavaslat szerinti célfeladat
végrehajtásában való részvétel lehetőségét kiterjeszti a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjaira.
A 24. §-hoz
A fegyveres szervvel munkaviszonyban álló munkavállalókkal szemben érvényesülő sajátos
szabályokat állapítja meg.
A 25. §-hoz
A törvényjavaslat a Hszt. átmeneti rendelkezéseit kiegészíti az MRK alakuló közgyűlésének
előkészítésére vonatkozó, a kiegészítő juttatásról szóló, továbbá a rendelkezési állomány
speciális esetkörét meghatározó szabályokkal.
A törvényjavaslat alapján legkésőbb 2012. június 30-ig kell az MRK alakuló közgyűlését
megtartani, ennek előkészítése érdekében rendelkezik az Előkészítő Bizottság létrehozásáról,
feladatairól és működéséről.
A törvényjavaslat a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos
állományának tiszthelyettesi és zászlós rendfokozatú tagja vonatkozásában a 2012. évre havi
bruttó 14.000 Ft összegű kiegészítő juttatást vezet be.
A Hszt. tartalékállományra vonatkozó szabályai a törvényjavaslat szerint 2012. szeptember 1 -
jén lépnek hatályba, mivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által működtetett
tartalékállomány kiterjesztéséhez elengedhetetlen fejlesztések végrehajtásához megfelelő idő
biztosítása szükséges. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat a 2012. szeptember 1-jéig
terjedő átmeneti időre rögzíti az ideiglenes szolgálati járandóságra jogosultak rendelkezési
állományba vételére vonatkozó speciális szabályokat.
A 26. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti a felhatalmazó rendelkezések körét az alapvizsgával, a
tartalékállománnyal, valamint a hivatásos szolgálati viszonyban állók tekintetében a
kormánytisztviselői kártya alkalmazásával kapcsolatos Korm. rendeletek, továbbá a tiszti
beosztás betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségekre és a képzési rendszerre (átképzés,
továbbképzés, vezetőképzés) vonatkozó miniszteri rendeletek megalkotása érdekében. A
rendészeti alapvizsgával és szakvizsgával kapcsolatos részletes szabályok és a mentesítések
megállapítására a Kormány kap felhatalmazást.
A 27. §-hoz
A törvényjavaslat a BUISNESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői
szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i tanácsi irányelvnek (a továbbiakban:
Irányelv) való megfelelést biztosító jogharmonizációs záradékkal egészíti ki a Hszt.-t. A Hszt.
szabálya az Irányelvben foglaltaknál kedvezőbb, mivel - az illetmény nélküli szabadságra
45
vonatkozó rendelkezések között - legalább a gyermek három éves koráig biztosítja a szülői
szabadság igénybevételének lehetőségét a hivatásos állomány nő és férfi tagja számára is,
ennek alapján a szülők párhuzamosan is igénybe vehetik akár a szülői szabadság teljes
időtartamát [Hszt. 96. §]. Az Irányelvnek való megfeleléssel összefüggésben a Hszt.
módosítása kizárólag a jogharmonizációs záradék módosítását érinti.
A 28. §-hoz
A törvényjavaslat az érdekegyeztetési szabályok változására figyelemmel módosítja a kiemelt
munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjére vonatkozó összesítésben az ágazati, tárcaközi
érdekegyeztető fórum megnevezését. Rendelkezik továbbá - Magyarország Alaptörvényében
(a továbbiakban: Alaptörvény) foglaltakkal való összhang biztosítása érdekében - az eskü,
illetve a fogadalom aktualizált szövegéről. Kiegészíti továbbá a Hszt.-t a hivatásos állomány
tagjának kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges nyilatkozatot tartalmazó melléklettel,
valamint - az adatvédelmi biztos javaslatára figyelemmel - a kifogástalan életvitel
ellenőrzéséhez szükséges adatlappal. Ezen túl a tartalékállománnyal kapcsolatos szabályok
alapján a törvényjavaslat a Hszt.-t kiegészíti egy melléklettel, amely a tartalékállományba
helyezett szolgálati viszonyban álló személyre vonatkozóan a tartalékállomány vezetését
kezelő szervnek szolgáltatandó adatok körét határozza meg.
A 29. §-hoz
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény módosította a Hszt. 6/B. számú mellékletét, és beemelte tűzoltósági
főfelügyelői és a polgári védelmi főfelügyelői beosztást a vezetői beosztások
illetménytáblázatába. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek szervezeti struktúrájának
kialakítása során a feladatrendszer és a szervezeti hierarchia szükségessé tette megyei szinten
is a főfelügyelői beosztások, az országos hatáskörrel rendelkező központi szervnél országos
főfelügyelői beosztások létrehozását. A törvényjavaslat - katasztrófavédelemről és a hozzá
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatályba lépés
előtti módosításával - ennek megfelelően pontosítja a Hszt. 6/B. számú mellékletét.
A 30. §-hoz
A törvényjavaslat tartalmazza az Alaptörvényre, továbbá más törvényi változásokra tekintettel
a koherencia biztosításához szükséges szövegcserés módosításokat.
A 31. §-hoz
A törvényjavaslat elvégzi a rendvédelmi szerv fogalmának korábban hatályba lépett
módosulása kapcsán, az érdekképviseleti szabályok változásával összefüggésben, valamint a
kifogástalan életvitel és a felmentés szabályainak pontosítására tekintettel szükséges további
kisebb módosításokat, továbbá a Hszt. 170. § a) pontjának pontosítását, tekintettel az
Alkotmánybíróság 42/2003. (IX. 19.) AB határozatában foglaltakra. Az Alkotmánybíróság a
kártérítés összegének meghatározásakor a számított személyi jövedelemadó-előleg levonását
alkotmányellenesnek minősítette, ezért a Hjt. erre vonatkozó szövegrészét hatályon kívül
helyezte. A Hszt. a kártérítés összegének meghatározására azonos szöveget tartalmaz,
amelynek korrekciója indokolt, ezzel a hatályos munkajogi tárgyú törvényekkel megegyező
szabályozást alakít ki.
46
A Hszt.-be jelen törvényjavaslat eredményeként beépülő átmeneti rendelkezések
hatályvesztéséről a törvényjavaslat külön rendelkezik, mert e hatályvesztések eltérő
időpontban következnek be.
A 32-38. §-hoz
A szakszervezeti vétó (kifogás) intézményét a törvényjavaslat nem kívánja a továbbiakban
fenntartani. Ennek indoka az, hogy ez alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista
gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve
annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és
diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait.
A törvényjavaslat új alapokra helyezi a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-
kedvezményt, megszüntetve a munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltásának törvényi
lehetőségét és kötelezettségét.
A törvényjavaslat az új Munka Törvénykönyve szabályozási koncepciójával összhangban a
korábbitól eltérő megközelítésben tartja fenn a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi
védelmét, a védettséget - az Európai Unió tagországaiban (pl. Franciaországban,
Lengyelországban) alkalmazott szabályozási megoldáshoz hasonlóan - az adott
munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számához igazítja.
A 39-41. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényjavaslat, továbbá az új Munka Törvénykönyve
szabályozási koncepciójával összhangban, az érdekvédelem rendszerének átalakításával
összefüggésben a törvényjavaslat elvégzi egyes munkaügyi tárgyú törvények szükséges
módosítását.
A 42. §-hoz
A törvényjavaslat arra figyelemmel állapítja meg a hatályba lépés időpontját, hogy a 29. §
szerinti rendelkezést - a kodifikációs követelmények alapján - 2011. december 31-én
indokolt hatályba léptetni, így az ettől későbbi hatályba lépési időpontokat nevesíti
kivételként. Az MRK-ra vonatkozó szabályok, továbbá az érdekvédelmet érintő változások
2012. január 1-jével hatályosulnak, a tartalékállomány fegyveres szervek hivatásos
állományából felmentettekre való kiterjesztésére pedig 2012. szeptember 1-jei hatállyal kerül
sor.