﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5000. számú
törvényjavaslat
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról
Előadó: dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
Budapest, 2011. november
2
2011. évi... törvény
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
Magyarország Alaptörvénye XII. cikkének végrehajtása érdekében az Országgyűlés a
megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő
foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának
elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében a következő törvényt
alkotja:
1.	Általános rendelkezések
i-§
(1)	E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak
végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó
személyre és ellátásra az uniós rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi
egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.
(2)	E törvény alkalmazásában:
1.	egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve
sérülés után kialakult, vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós, vagy
végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve
meghatározott állapot;
2.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
3.	havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben
(a továbbiakban: referencia időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező
jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia
időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő
napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a
jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia időszakban nem rendelkezik
jövedelemmel, a minimálbér összege;
4.	keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Fit.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy az
uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági
tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes
államban végzett keresőtevékenységet - a jogosult nyilatkozata, vagy az ügyben hatáskörrel
rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - szintén figyelembe kell venni;
5.	megfelelő munkahely: az Fit. 25. § (3) bekezdése szerinti munkahely;
6.	minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
4.	§ s) pontjában meghatározott minimálbér;
3
7.	öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi
nyugdíjkorhatár;
8.	rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek
komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci
integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a
munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;
9.	rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény
által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a Tny. szerinti hozzátartozói
nyugellátásokat.
2.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
2.§
(1)	Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az
egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy
kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki
a)	a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. §-a
szerinti biztosított volt,
b)	keresőtevékenységet nem végez és
c)	rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet
nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
a)	aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a
kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b)	aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
rehabilitációs járadékban, vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban
részesült.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani
a)	a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi
segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
b)	a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék,
egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű
személyek ellátása folyósításának idejét.
3*§
(1)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság
komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:
a)	rehabilitációs ellátás, vagy
b)	rokkantsági ellátás.
(2)	A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a
megváltozott munkaképességű személy
a)	rehabilitálható, ezen belül
aa)	foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
4
ab)	tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
b)	rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
ha) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,
azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb
körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a
komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei
miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
be) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
bd)	egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
4.§
A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra
jogosult.
5.§
(1)	A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a
rehabilitációja nem javasolt.
(2)	Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű
személynek is,
a)	akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b)	aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel
és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő
időtartam az 5 évet nem haladja meg.
3.	A rehabilitációs ellátás
6.§
(1)	A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy
a)	a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra (a
továbbiakban: rehabilitációs szolgáltatás), valamint
b)	pénzbeli ellátásra (a továbbiakban: rehabilitációs pénzbeli ellátás)
jogosult.
(2)	A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő
együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt
kötelezettségeket.
(3)	A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs
ellátásban részesülő személy köteles
a)	a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban
megjelenni,
b)	értesítési kötelezettségét teljesíteni,
c)	aktívan munkahelyet keresni,
5
d)	a felajánlott
da)	rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,
db)	köz foglalkoztatásban részt venni,
de) megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni,
dd) megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni.
7.§
(1)	A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de
legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges
időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.
(2)	Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1)
bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres
pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének
napját követő naptól állapítható meg.
(3)	A rehabilitációs ellátás időtartama meghosszabbodik a keresőképtelenség
időtartamával. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása
esetén a keresőképtelenségére tekintettel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
törvényben meghatározottak szerint — táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
(4)	Nem jár a rehabilitációs pénzbeli ellátás arra az időtartamra tekintettel, amikor az
ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen.
Erre az időtartamra folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való
tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás
megszüntetése esetén vissza kell követelni.
(5)	A rehabilitációs ellátás időtartamát - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével
-	meghosszabbítani nem lehet.
(6)	A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt
követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén
ismételten megállapítható.
8*§
(1)	A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott
munkaképességű személy
a)	megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges
szolgáltatásokat és
b)	megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú
munkaközvetítést.
(2)	A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a
közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint
megállapodást köt a szolgáltatókkal, és együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel.
(3)	A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében
együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző,
6
illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó
szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző
képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét,
szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.
9.§
(1)	A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban
részesülő személynek,
a)	akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35
százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka,
b)	aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de
legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pontjában
meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.
(3)	A rehabilitációs ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal
megegyező arányban emelni kell.
10.	§
(1)	A rehabilitációs ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő naptól
megszűnik.
(2)	A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő
a)	kérte,
b)	ellátásának időtartama eltelt,
c)	más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre
tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
d)	egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a
rehabilitációt lehetetlenné teszi,
e)	egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem
minősül megváltozott munkaképességű személynek,
J) az együttműködési, értesítési, vagy a rehabilitációs megállapodásban foglalt
kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,
g)	a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
h)	foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges
jognyilatkozat hiányában került sor.
(3)	A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben
megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a
(2)	bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző
nappal, a (2) bekezdés d)-h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő
nappal kell megszüntetni.
(4)	A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által
végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.
7
(5) Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére a (2) bekezdés h) pontja alapján került
sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra - az ennél rövidebb időtartamban
fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel folyósított
pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.
4.	A rokkantsági ellátás
11.	§
(1)	A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de
legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható
meg.
(2)	Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1)
bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres
pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő
naptól állapítható meg.
12. §
(1)	A rokkantsági ellátás összege
a)	a 3. § (2) bekezdés b) pont ha) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és
legfeljebb a minimálbér 45 százaléka,
b)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és
legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,
ej a 3. § (2) bekezdés b) pont be) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65
százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,
d)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70
százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pontjában
meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.
(3)	A rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal
megegyező arányban emelni kell.
13.	§
(1)	A rokkantsági ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő naptól
megszűnik.
(2)	A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő
a)	kérte,
b)	más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre
tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
c)	egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem
minősül megváltozott munkaképességű személynek,
8
d)	keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi
átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
e)	foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges
jognyilatkozat hiányában került sor,
f)	az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
g)	a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
(3)	A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben
megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a
(2)	bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző
nappal, a (2) bekezdés c)-g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő
nappal kell megszüntetni.
(4)	A (2) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által
végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.
(5)	Ha a rokkantsági ellátás megszüntetésére az (1) bekezdés e) pontja alapján került
sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra - az ennél rövidebb időtartamban
fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel folyósított ellátás
jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.
5.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok
14.	§
(1)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az
erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az egészségi
állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül
előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi
dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást
követően tartós rosszabbodás következett be.
(2)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos e törvényben
meghatározott eljárás — ide értve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés
engedélyezésére irányuló eljárást is - költség- és illetékmentes.
(3)	A rehabilitációs hatóság megkeresésére - az ellátás megállapítása céljából - az
állami adóhatóság tizenöt napon belül közli a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül
biztosításban töltött napok számát, valamint az igénylő havi átlagjövedelmére vonatkozó
adatokat.
(4)	A rehabilitációs hatóság megkeresésére - az ellátás megállapítása céljából — az
állami foglalkoztatási szerv tizenöt napon belül közli az álláskeresési támogatás
folyósításának időtartamára vonatkozó adatokat.
(5)	A rehabilitációs hatóság megkeresésére — az ellátás megállapítása céljából — a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tizenöt napon belül közli a rokkantsági nyugdíj, baleseti
rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai
folyósításának időtartamára vonatkozó adatokat.
9
(6)	A rehabilitációs hatóság megkeresésére - az ellátás megállapítása céljából - az
egészségbiztosítási szerv
a)	tizenöt napon belül közli a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz,
terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának időtartamára,
b)	45 napon belül közli az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-
államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy
esetén az egyezményben részes államban biztosításban töltött időtartamra
vonatkozó adatokat.
15.	§
(1)	A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező
egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott
munkaképességű személy rehabilitálhatósága eseten rehabilitációs javaslatot készít.
(2)	A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a
rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A
rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a
foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az
érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően - a
rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén - alkalmas lehet. A
foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.
(3)	Amennyiben a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában komplex minősítés során
szakhatósági állásfoglalást adott az (1)—(2) bekezdésben foglaltakról, a szakhatósági
állásfoglalás időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival
kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést lefolytatni.
16.	§
A kérelmező a rehabilitációs hatóság vizsgálatán történő személyes megjelenésre
kötelezhető. Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz
eleget, az eljárást meg kell szüntetni.
17.	§
(1)	A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs
hatóságot, ha
a)	a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy
b)	keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó
havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
(2)	A rokkantsági ellátásban részesülő a keresőtevékenységről szóló értesítéssel
egyidejűleg, valamint az abban bekövetkező változás esetén haladéktalanul igazolja
jövedelmének összegét.
(3)	A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs
hatóságot, ha
10
a)	az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
b)	keresőtevékenységet folytat, vagy
c)	keresőtevékenysége megszűnt.
18. §
(1)	A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Kormány által kijelölt szerv
folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának
terhére. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az
ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők.
(2)	Az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása érdekében, ha
a tényállás tisztázott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapító és
megszüntető döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható, a határozattal
szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása
felfüggesztésének.
■>
19.	§
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre
vonatkozóan felülvizsgálatot végez
a)	az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
b)	a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt
lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás, vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen
állapot esetén,
c)	olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti,
hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás
időpontjában nem állt fenn, vagy
d)	célzott vizsgálatok elrendelése esetén.
20.	§
A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás
visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a
követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés
engedélyezésére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás
pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az
egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.
6.	Adatkezelés
21. §
(1)	A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott
munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által
kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján,
társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzs számon
a)	a kérelmező, jogosult
aa)	természetes személyazonosító adataira,
11
ab)	biztosítási jogviszonyának időtartamára,
ac)	lakó-, és tartózkodási helyére,
ad)	egészségi állapotára, munkavégző képességére, rehabilitálhatóságára és az
abban bekövetkezett változásokra,
ae)	szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára,
aj) iskolai végzettségére és szakképzettségére,
ag)	keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére,
ah)	jövedelmére,
ai)	keresőképtelenségére,
aj) társadalombiztosítási azonosító jelére,
b)	az ellátás megállapítására és megszüntetésére, kezdő és befejező időpontjára, és
c)	a komplex minősítés során megállapított körülményekre
vonatkozó adatokat kezelheti.
(2)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításának,
folyósításának és a megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás alapján
az ellátásban részesülő jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt
követő hónap utolsó napjáig továbbítja a rehabilitációs hatósághoz.
(4)	A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás szervei, a
katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a munkaügyi
hatóság, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyámügyi feladatokat ellátó
szerv, az egészségbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes
gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben
meghatározott adatok - törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén
történő - igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a
személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot
működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz
szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási
szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.
(6)	Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók,
és statisztikai célú felhasználásra — személyazonosításra alkalmatlan módon — átadhatók.
(7)	Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
törvény rendelkezései az irányadók.
7.	A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek
foglalkoztatásának támogatása
22. §
12
A 23-24. § alkalmazásában - a 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében
meghatározottakon túl - megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a
személyt is,
a)	aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló
szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,
b)	akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló
szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
c)	aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.
23.	§
(1)	A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási
rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az
általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott
munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban:
kötelező foglalkoztatási szint).
(2)	A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
a)	a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a köz foglalkoztatás támogatásáról szóló
kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
b)	az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott
munkavállalót,
c)	a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati
viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és
d)	a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő
átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.
(3)	A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből
hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
(4)	Az (l)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal
munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi
átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott
személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre
kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.
(5)	A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 forint.
(6)	Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének
kötelezettsége alól különösen
a)	a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv,
b)	a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak
kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.
(7)	A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a
rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a
megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a
társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi
13
állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek
igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás
megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.
24.	§
(1)	A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be,
állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
(2)	A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az
előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves
rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a
munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni
nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először
bevallást és előlegfizetést teljesíteni.
(3)	A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás
rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás a
központi költségvetés bevételét képezi.
25.	§
(1)	A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében
meghatározottak szerint pályázati úton
a)	támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,
b)	bér- és költségtámogatást nyújthat,
ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott
munkaképességű személy foglalkoztatását biztosítja.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó
köztartozást adók módjára kell behajtani.
26.	§
A rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű
személy külön törvényben meghatározott Rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex
minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós
foglalkozási rehabilitációt igényel.
8,	A foglalkozási rehabilitációs szakértő
27. §
(1)	Foglalkozási rehabilitációs szakértőként - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény
szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével — kizárólag
az a személy jogosult eljárni, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	nem áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás alatt és
14
c)	megfelel a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletében
meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a
bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele
szemben kizáró ok nem áll fenn. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt
kezeli az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat.
(3)	A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2)
bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: foglalkozási
rehabilitációs szakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének
és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl
tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a
végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat. A foglalkozási rehabilitációs szakértői
névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása
céljából szolgáltatható adat.
(4)	A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány
által kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a
foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll-e.
(5)	A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv
a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.
9.	Záró rendelkezések
28. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)	a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításával, folyósításával,
szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárási szabályokat,
b)	a komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
c)	a rehabilitációs szolgáltatásokra, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokra,
az együttműködésre, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,
d)	a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók
akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,
e)	a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér- és
költségtámogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával,
nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos
szabályokat,
j9 a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentesülés e törvényben
nem szabályozott eseteit és részletes feltételeit
rendeletben állapítsa meg.
15
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az
orvos szakértői szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket vezető
szervet rendeletben jelölje ki.
(3)	Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter,
hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a komplex minősítésre vonatkozó
részletes szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg,
(4)	Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter,
hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék személyes
adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, továbbá a szakértői
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.
(5)	Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter,
hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a megváltozott munkaképességű
munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj szabályait rendeletben határozza meg.
(6)	Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter,
hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben foglalkozási rehabilitációs szakértői
névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat
rendeletben határozza meg.
29.	§
(1)	Ez a törvény — a (2)—(5) bekezdésben foglaltak kivételével — 2011. december 31-én
lép hatályba.
(2)	Az 1-13. §, a 14. § (l)-(4) bekezdése, a 14. § (6) bekezdése, a 15-28. §, a 30-70. §,
a 72-86. §, a 87. § (1) bekezdése, a 88-114. §, a 115. § (1) bekezdése, a 116-175. §, valamint
a 177. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 71. § 2012. február 1-jén lép hatályba.
(4)	A 14. § (5) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.
(5)	A 87. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
30.	§
(1)	2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs
járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási
járadéka nem állapítható meg.
(2)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
16
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos
szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati
viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági,
baleseti rokkantsági nyugdíjra e törvény szabályait akkor kell alkalmazni, ha az érintett
személy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló törvény alapján nem jogosult szolgálati járandóságra.
(3)	A 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy
az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e.
(4)	Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011.
december 31-éig a komplex minősítést elvégezték, a jogosultsági feltételek fennállása esetén
a)	a 2011. december 31-éig terjedő időszakra I,, II., III. csoportos rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani a
2011.	december 31-én hatályos szabályok szerint,
b)	2012. január 1-jétől
ba)	az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi
nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági
nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy 5 éven belül betöltő rendszeres
szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő személy részére az ellátást rokkantsági
ellátásként kell folyósítani azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint
megállapított - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés
mértékével növelt - ellátás havi összegével,
bb)	a ba) alpont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági
nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy részére rehabilitációs
ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint
megállapított - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés
mértékével növelt - ellátás havi összegével.
A b) pont ba) alpontja alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül
betöltő személynek, akinél 2011. december 31-én az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig
hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
(5)	Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011.
december 31-éig a komplex minősítést nem végezték el, a jogosultsági feltételek fennállása
esetén
a)	a 2012. január 1-jétől terjedő időszakra rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs
ellátást kell megállapítani,
b)	a 2011. december 31-éig terjedő időszakra
ba)	rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani, ha a
kérelmező foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy egészségi állapota
alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés
szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási
rehabilitációja nem javasolt,
bb)	III. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező tartós
foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy egészségi állapota alapján tartós foglalkozási
rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben
meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
be)	II. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező kizárólag
folyamatos támogatással foglalkoztatható, és
17
bd) I. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező
egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
31.	§
A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az
öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíját 2012. január l-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíj 2011. december havi - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt
-	összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. E bekezdés
alkalmazása során a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról nem hoz
külön döntést.
32.	§
(1)	A 2011. december 31 -én a 31. § alá nem tartozó
a)	I—II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
b)	az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjban,
c)	az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális
járadékban,
d)	átmeneti járadékban
részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január l-jétől rokkantsági
ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december
hónapra járó - az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével
növelt - ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A
b)	és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő
személynek, akinél 2011. december 31-én az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő
időtartam az 5 évet nem haladja meg.
(2)	Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell
szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra
vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása
során a 2012. július l-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.
(3)	Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre
vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.
(4)	Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személynél 2011. december 31-én az
öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg -
kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi
nyugdíjként folyósítja.
33.	§
(1)	A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
rendszeres szociális járadékban részesülő - a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá
nem tartozó — személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január l-jétől
18
rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011.
december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban
részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7-9
§-ban és a 10. § (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(3)	A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti
személyt arról, hogy
a)	az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,
b)	Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,
c)	amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti
a komplex minősítés elvégzését,
d)	a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.
(4)	Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012, március 31-éig nem kéri a komplex
minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A
2012.	március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
(5)	A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén — a 2012. március
31-én folyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárások kivételével - nincs helye a
jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének.
(6)	A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e
törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex
minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a)	az életkor,
b)	a keresőtevékenység, és
c)	az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.
(7)	A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén az e
törvényben meghatározott ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával
kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott
időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az
előzetesen biztosításban töltött időt.
(8)	A (7) bekezdés alapján megállapított
a)	rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó
ellátás összegével,
b)	rehabilitációs ellátás összege megegyezik
ba)	a köz foglalkoztatási bér 50 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága
rehabilitációval helyreállítható,
bb)	a közfoglalkoztatási bér összegével, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt
igényel.
(9)	A (8) bekezdés szerinti ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint,
azzal megegyező arányban emelni kell.
19
34.	§
(1)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs
járadékban részesülő személynek - felülvizsgálat elvégzése nélkül - az ellátás hatósági
döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja.
(2)	A rehabilitációs járadékban részesülő személy az együttmüködési kötelezettségét a
rehabilitációs hatóság felé teljesíti.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a rehabilitációs járadékra a rehabilitációs
járadékról szóló 2007. évi LXXXIV, törvény, a Tny., a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet,
valamint a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 2011. december
31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy az ellátást
meghosszabbítani nem lehet.
(4)	Más törvény alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell.
35.	§
A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő
személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási
kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok
egészségkárosodási járadékára jogosult.
36.	§
A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt
összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi,
növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által
megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a 2011. december 31-én
hatályos rendelkezések szerint a továbbiakban is jogosult az ellátásra.
37.	§
(1)	A 15. § (3) bekezdését a 2012. január 1-jét követően kiadott szakhatósági
állásfoglalásokra kell alkalmazni.
(2)	A 25. §-t 2012. július 1-jétől kell alkalmazni. 2012. június 30-áig a megváltozott
munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjával, ellenőrzésével,
valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható
költségvetési támogatásokkal kapcsolatban az Fit. és végrehajtási rendeletei 2011. december
30-án hatályos rendelkezései szerint kell eljárni.
38. §
(1) A 23-25. § alkalmazásában
20
a)	a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyeknél a felülvizsgálat alapján hozott
jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig,
b)	az a) pont alá nem tartozó személyek esetben 2012. december 31 -éig
megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011.
december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak
minősült, és foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott
munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban
részesült.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy komplex minősítését kérelmére a
rehabilitációs hatóság a kérelem benyújtását követő 60 napon belül elvégzi, és ennek
eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.
39.	§
(1)	Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április
29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás
megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a
szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
(3)	E törvény a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői
szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
10.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV, törvény módosítása
40.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 536. § (2) bekezdés c)
pontjában a „rokkantságot” szövegrész helyébe a „rokkantságot, egészségkárosodást” szöveg
lép.
11.	Az illetékekről szóló 1990. éviXCIII. törvény módosítása
41.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 38.
ponttal egészül ki:
21
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„38. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló
eljárás.”
12.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
42.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. § (1) bekezdésében a „legalább 67%-
ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas” szövegrész helyébe az „a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő” szöveg lép.
13.	A foglalkoztatás elősegítéséró'l és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. éviIV. törvénymódosítása
43.	§
(1)	Az Fit. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos
közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos
közfoglalkoztatási bér összegét.”
(2)	Az Fit. 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben
résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget.
Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás
napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.”
44.	§
(1)	Az Fit. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a munkaadó a szövetkezetekről szóló törvény szerinti szociális szövetkezet, a
támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet feltéve, hogy a
munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás
folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.”
(2)	Az Fit. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a
továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnégy hónapja
álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.”
45.	§
22
Az Fit. 25. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem
számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha
annak igénybevételére]
,4) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés”
(miatt kerül sor.)
46.	§
Az Fit. 27. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) -
a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az
alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást
megelőző öt év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni,
illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói
tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt:
jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely
alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az
előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal
vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási
jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói
tevékenységet nem folytatott:]
„e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a
rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti
járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,”
(időtartamával)
47.	§
Az Fit. 29. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső)
,f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen
időszak teljes időtartam ára.”
48.	§
Az Fit. 54. § (14a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való
nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső)
23
„d) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási
segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és
gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási
segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,”
49.	§
(1)	Az Fit. 57/B. § (3) bekezdés 1. pont a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:
(Az adatbázis tartalmazza a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek
tekintetében az alábbi adatokat:)
„ag) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkakörök leírását
(FEOR kód);’
(2)	Az Fit. 57/B. § (3) bekezdés 2. pont b) pont ba) alpontja a következő 4. ponttal
egészül ki:
(Az adatbázis tartalmazza a közfoglalkoztatottak tekintetében a közfoglalkoztatási
jogviszonyra vonatkozó adatok körében a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy)
„4. rehabilitációs ellátásban részesül-e.”
(3)	Az Fit. 57/B. § (4) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:
(A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó
szempontok:)
„4. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a)	rehabilitációs ellátásban részesül,
b)	aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
rendszeres szociális járadékban részesült.”
(4)	Az Fit. 57/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdés 1. pont a) alpontja és 2. pont b) pont ba) alpont 4. pontja szerinti
adatokat a települési önkormányzat jegyzője, a rehabilitációs ellátásban részesülőkre
vonatkozóan a rehabilitációs hatóság rögzíti az adatbázisban. A települési önkormányzat
jegyzője rögzítheti a (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat is.”
(5)	Az Fit. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok
teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a települési
önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez
és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, a rehabilitációs hatóság számára az
57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a (3a) bekezdésben meghatározott
adatbetekintéshez, valamint az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben
meghatározott adatbetekintéshez szükséges hozzáférést.”
24
(6) Az Fit. 57/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs ellátásra való jogosultság feltételeinek
megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3)
bekezdés 1. pont b)-d) alpontjában, valamint a 2. pont a) alpontjában szereplő adataiba
tekinthet be.”
50.	§
Az Fit. 59/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és
álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.
Az álláskeresési járadék - a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt
-	egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos
szabályokat kell alkalmazni.”
51.	§
Az Fit.
a)	preambulumában az „A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára
biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. E jogok” szövegrész
helyébe az „A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog” szöveg,
b)	7. § (1) és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
c)	14. § (1) bekezdés d) pontjában és 17. §-ában a járadékban” szövegrész helyébe az
„ellátásban” szöveg,
d)	24. §-át megelőzően az „ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA” cím helyébe az
„ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA” cím szöveg,
e)	24. §-ában az „álláskeresési támogatásként” szövegrész helyébe az „álláskeresési
ellátásként” szöveg,
f)	25. § (1) bekezdésének b) pontjában az „öt éven belül” szövegrész helyébe a „három
éven belül” szöveg,
g)	25. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra”
szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,
h)	25. § (4) bekezdésében a „munkaviszony” szövegrész helyébe a jogosultsági idő”,
i)	27. § (1) bekezdésében az „öt év” szövegrész helyébe a „három év” szöveg,
j) 27. § (12) bekezdésében a „180 napot” szövegrész helyébe á „60 napot” szöveg,
k) 28. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra”
szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,
l) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „90 napon át” szövegrész helyébe a „45 napon át”
szöveg,
m) 30. § (3) bekezdésében az „öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj”
szövegrész helyébe az „Öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása”
szöveg,
n) 39. § (2) bekezdés a) pontjában az „álláskeresők támogatásának” szövegrész helyébe
az „álláskeresők ellátásának” szöveg,
o)	39. § (3) bekezdés a) pontjában az „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az
„álláskeresési ellátás” szöveg,
25
p) 54. § (9) bekezdés c) pontjában a „8 napon” szövegrész helyébe a „15 napon”
szöveg,
q) 57/A. § (1) bekezdésében az „álláskeresési támogatással” szövegrész helyébe az
„álláskeresési ellátással” szöveg,
r) 57/B. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult
személyekről” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult
személyekről, rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről” szöveg, az „állami
foglalkoztatási szerv” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs
hatóság” szöveg,
s) 57/B. § (3) bekezdés 1. pontjának nyitó szövegrészében a „foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra jogosult személyek” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra jogosult személyek, rehabilitációs ellátásban részesülő személyek” szöveg,
t) 57/B. § (3) bekezdés 1. a) pont afi alpontjában a „foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra jogosult személy” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra
jogosult személy, rehabilitációs ellátásban részesülő személy” szöveg,
u) 57/C. § (4) bekezdésében az „a regionális képző központ” szövegrész helyébe az „az
állami felnőttképzési intézmény” szöveg,
v) 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontjában a „valamint rehabilitációs járadékban nem
részesül és” szövegrész helyébe a „valamint rehabilitációs járadékban, rehabilitációs
ellátásban” szöveg,
w) 58. § (9) bekezdés a) pontjában az „átmeneti járadékot,” szövegrész helyébe az
„átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait,” szöveg
lép.
52.	§
Hatályát veszti az Fit.
a)	3. § (5) bekezdésében az „- az Európai Unió és a Magyar Köztársaság
jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően szövegrész,
b)	14. § (10) bekezdése,
c)	19. § (2) bekezdése és a §-t megelőző alcím,
d)	20. § (2) bekezdése,
e)	25. § (5) bekezdésében az „(ideértve a közfoglalkoztatást is)” szövegrész,
f)	26. § (6) bekezdése,
g)	27. § (5) bekezdése,
h)	28. § (1) bekezdés i) pontja,
i)	31. §-a,
j) 39. § (6) bekezdése,
k) 42. §-a,
l) 42/B. §-a,
m) 49. §-a,
n) 57/A. § (10) bekezdése,
o)	58. § (5) bekezdés m) pontjában a „; a rehabilitációs hozzájárulás fizetési
kötelezettség megállapítása szempontjából a 42. §-ban meghatározott személy” szövegrész,
p) 58. § (8a) bekezdése,
q) 58. § (11) bekezdése.
14.	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
53.	§
26
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. §
(3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:)
J) a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintő munkáltatói
intézkedések tervezetét.”
54.	§
Az Mt. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes
személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására,
megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. A cselekvőképtelen személy nevében
törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.”
55.	§
Az Mt. 87/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak,
ha
a)	az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges
szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b)	az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy
c)	az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány
által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági
nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi,
felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi,
munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül.
(2)	A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban,
ha az ellátást jogerősen megállapították.”
56.	§
Az Mt. a 129/A. §-át követően a következő alcímmel és 129/B. §-sal egészül ki:
„A cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó rendelkezések
129/B. § (1) A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet
munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.
(2)	A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell
meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a
részletes munkaköri feladatok ellátására.
(3)	A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az
az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.
27
(4)	A cselekvőképtelen munkavállaló esetében a Harmadik Rész VIII. fejezetének
szabályai nem alkalmazhatók, egyebekben a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések
megfelelően irányadók,”
57.	§
Az Mt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a)	egy gyermeke után kettő,
b)	két gyermeke után négy,
c)	kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a
születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a
tizenhatodik életévét betölti.”
58.	§
(1)	Az Mt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult. A szülési
szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.
A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb
négy hét a szülés várható időpontja elé essen.”
(2)	Az Mt. 138. §-a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A szülési szabadság tartamát - a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó
jogosultságot kivéve — munkában töltött időnek kell tekinteni azzal, hogy a 84. §
rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.”
(3)	Az Mt. 138. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési
kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy
elháríthatatlan ok miatt indokolt távoliét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára
távolléti díj jár.”
59.	§
(1)	Az Mt. 211. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A 2011. augusztus 1-je után kezdődő és az azt követően lejáró fizetés nélküli
szabadságok megszűnésekor a (6) bekezdés szerint köthető megállapodás alapján a fizetés
nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot lehet csak pénzben megváltani abban az
esetben is, ha az igénybevett fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére jár a
munkavállaló részére szabadság.”
(2)	Az Mt. 211. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
28
„(7a) A kikölcsönzés ideiglenességére vonatkozó követelményeket a 2011. december 1-
jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyok tekintetében is alkalmazni kell.”
60. §
Az Mt. a következő 211/B. §-sal egészül ki:
„211/B. § Ha a munkaviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a
munkáltató a felmondást, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a
rendkívüli felmondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti
ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését
megelőzően közölte, a munkavállaló a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak
megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak
megfelelően minősül nyugdíjasnak.”
61. §
Az Mt. 212. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,h) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői
szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló 2010, március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”
62. §
(1)	Az Mt.
a)	1. § (1) bekezdésében, valamint 106/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság”
szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b)	89. § (8) bekezdésében, 90. § (1) bekezdés g) pontjában, 91. §-ában a „rehabilitációs
járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban”
szöveg,
c)	186. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a
„rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,
d)	186. § (2) bekezdés b) pontjában a „munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe
a „munkaképesség megváltozása, egészségkárosodás” szöveg,
e)	186. § (2) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugállományba helyezés”
szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű
személyek ellátása folyósításának” szöveg,
J) a 193/D. § (7) bekezdésében a „Magyar Köztársaságon” szövegrész helyébe a
„Magyarországon” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti az Mt. 89. § (6) bekezdésében az ,,a)-g) pontjai” szövegrész.
15.	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
29
63.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19/A. § (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 17. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazása
szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
a)	az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges
szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b)	az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
c)	az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány
által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági
nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi,
felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi
járadékban, rokkantsági ellátásban részesül, vagy
d)	a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján a felmentését kéri.
(2)	A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban,
ha az ellátást jogerősen megállapították.”
(2)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a következő 77/A. §-
sál egészül ki:
„77/A. § Ha a közszolgálati jogviszony 2011. december 31 -ét követően szűnik meg, és a
munkáltató a felmentést vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a korhatár előtti
öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a köztisztviselő,
ügykezelő a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés
esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül
nyugdíjasnak.”
(3)	Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
a)	17. § (2) bekezdés e) pontja,
b)	17. § (8) bekezdése,
c)	19/A. § (4) bekezdése.
16. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
64.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37/B. § (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül
nyugdíjasnak, ha
a)	az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges
szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b)	az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
30
c)	az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány
által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági
nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi,
felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi,
munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy
d)	a felmentésére a 30. § (1) bekezdés J) pontja alapján kerül sor.
(2)	A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti
ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”
65.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 93. §-sal
egészül ki:
„93. § Ha a közalkalmazotti jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és
a munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a
rendkívüli lemondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti
ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését
megelőzően közölte, a közalkalmazott a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak
megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak
megfelelően minősül nyugdíjasnak.”
66.	§
Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a)	37/B. § (3) bekezdése,
78.	§ (4) bekezdésében az „ , illetve (3)” szövegrész,
17.	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIIL törvény módosítása
67.	§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„23. nyugdíjszerű ellátás: a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti
bányászjáradék és mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, vagy amely ellátást a nyugdíjemelésre
vonatkozó rendelkezések szerint kell emelni.”
68.	§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
31
a)	50. §-ában az „a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres
szociális ellátásban” szövegrész helyébe a „nyugdíjszerű ellátásban” szöveg,
b)	85. § (8) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott nyugdíjszerű
rendszeres szociális ellátásban” szövegrész helyébe a „nyugdíjszerű ellátásban” szöveg
lép.
18,	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993, évi XCVL törvény
módosítása
69.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/D. §
(2)	bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Önsegélyező pénztár az 50/B-50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a
következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:]
„c) az 50/B. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások közül
ca) a táppénz, baleseti táppénz, a baleseti járadék valamint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásai kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az
ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;
eb) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a bányászok
egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb
az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;
cc) a rokkantsági járadék valamint az ápolási díj összegének kiegészítése a folyósítás
időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;”
19.	A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV, törvény módosítása
70.	§
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
a)	2. § g) pontjában az „a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 1.
§-ának a) pontja” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény” szöveg,
b)	8. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkantságát” szövegrész helyébe a „rokkantságát,
egészségkárosodását” szöveg
lép.
20.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosítása
71.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény 74. § e) pontjában a „bányász
dolgozók egészségkárosodási járadéka” szövegrész helyébe a „bányászok egészségkárosodási
járadéka, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” szöveg lép.
32
21.	A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása
72.	§
Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az
önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13/B. § (4) bekezdés
b)	pontjában a rokkantsági (baleseti rokkantsági)” szövegrész.
22.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
73.	§
(1)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont l) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
Nyugdíj:)
,J) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a bányászok
egészségkárosodási járadéka;”
(2)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a)	3. § 15. pontjában az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény,”
szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény,”
szöveg,
b)	1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpontjában „az árvaellátásra jogosult gyermekre
tekintettel kapott özvegyi nyugdíj” szövegrész helyébe „az árvaellátásra jogosult gyermekre
tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai”
szöveg,
c)	1. számú melléklet 6. pont 6.5. alpont d) pontjában a „rokkanttá nyilvánítása”
szövegrész helyébe a „rokkanttá nyilvánítása, egészségkárosodása, megváltozott
munkaképessége” szöveg
lép.
23.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
74.	§
(1)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A TÁJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)
,j) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi
III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a
33
szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális,
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben.”
(2)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. § e) pontjában az „egészségbiztosítási szerv,”
szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság,” szöveg lép.
24.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIIL törvény módosítása
75.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos
állomány tagjára, ha
a)	az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált, és a Munka
Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, vagy
b)	az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.”
76.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény XVIII. Fejezete „A kegyeleti gondoskodás” alcímet megelőzően a
következő 207/A. §-sal egészül ki:
„207/A. § (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói
nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.
(2)	A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 208. § (1) bekezdése szerinti határozat
alapján a 191. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv
folyósítja.
(3)	A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.
(4)	Más jogszabályok — különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény -
alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói
támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.”
77.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény 341/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„341/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani,
az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti
járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt
összegben - kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.
34
(2)	Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti
járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, E
rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és
baleseti járadék összege nem csökkenthető.
(3)	Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói
nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és
a 207/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a
hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás
megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét - 2012. január 1-jétől kezdődően -
abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói
támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő
hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított
összegnél.
(4)	A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011
decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe
venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján
számított átlagkereset.”
78.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény
a)	64. § (3) bekezdésében az „a rokkantságát” szövegrész helyébe a „rokkantságát,
megváltozott munkaképességű személyek ellátását” szöveg,
b)	173. § (1) bekezdés b) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a
„rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,
c)	173. § (3) bekezdés c) pontjában az „a rokkantsági nyugállományba helyezés”
szövegrész helyébe az „a rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott
munkaképességű személyek ellátása folyósításának” szöveg,
d)	181. § (3) bekezdésében az „(l)-(2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében”
szövegrész helyébe az „állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására” szöveg
lép.
79.	§
Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
a)	43. § (3) bekezdésében a „rokkantsági nyugállományba helyezése” szövegrész,
b)	56. § (5) bekezdés a) pontjának ac) alpontja,
c)	64. §-ának (4) bekezdése,
d)	81. § (1) bekezdésében az illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel
összefüggő rokkantság miatt” szövegrész,
e)	181. § (1) és (2) bekezdése,
J) 185. §-a és az azt megelőző alcím,
g)	186. §-a és az azt megelőző alcím,
h)	187. és 188. §-a, valamint a 187. §-t megelőző alcím,
i)	190. §-a és az azt megelőző alcím,
35
j) 191. és 192/A. §-át megelőző alcímek,
k) 342. § (1) bekezdés k) pontja.
25.	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XL V. törvény módosítása
80. §
Hatályát veszti a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek,
oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 49/A. §-a.
26.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV törvény módosítása
81. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2/A.
§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok
alapján a munkaügyi hatóság vezetője által megállapított, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig közzétett
ellenőrzési irányelv alapján végzi.”
82. §
(1)	A Met. 6. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a
következő intézkedésekkel élhet:)
,j) a további jogsértés megelőzésének érdekében - a b) pont alkalmazhatóságának
hiányában - megállapítja a munkáltató jogsértését.”
(2)	A Met. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkaügyi hatóság, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre
a)	társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő személy foglalkoztatásával
összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős döntését közli a nyugdíj-
megállapító szervvel,
b)	megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy
foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős döntését közli a
rehabilitációs hatósággal.”
83.	§
A Met. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kiszabott munkaügyi bírságot a központi költségvetés javára kell befizetni.”
84.	§
36
(1)	A Met. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenőrzése során a
munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt
érvényes munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya nélkül foglalkoztat, kötelezni kell a
központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)—(7) bekezdésben foglaltak szerint.”
(2)	A Met. 7/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A munkaügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával
összefüggő engedély, illetve EU Kék Kártya nélküli foglalkoztatást megállapító, illetve
befizetésre kötelező jogerős határozatát közli az idegenrendészeti hatósággal.”
85.	§
(1)	A Met. 8/C. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott
informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai
adatbázisban történő rögzítése a munkaügyi hatóság által történik a jogsértést megállapító
határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a
bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon.”
(2)	A Met. 8/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A munkaügyi hatóság a 6/B. § (1) bekezdése szerinti határozat esetében a
munkáltatóra vonatkozó adatokat a határozat jogerőssé válását követő napon hozza
nyilvánosságra a honlapján történő közzététel útján, és a határozat jogerőre emelkedésének
napjától számított két év elteltével törli. E határozatok esetében a (6) bekezdés nem
alkalmazható.”
86.	§
A Met.
a)	preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben”
szöveg,
b)	2/A. § (2) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész
helyébe a „munkaügyi hatóság vezetője” szöveg,
ej 3. § (2) bekezdésében a ,,d), l)-n) és p) pontjaiban foglalt esetekben” szövegrész
helyébe a „p) pontjában foglalt esetben” szöveg,
d)	3. § (3) bekezdés a) pontjában az „/), h)-j) és l)-n) pontjaiban” szövegrész helyébe az
és h) pontjaiban” szöveg,
e)	3. § (3) bekezdés c) pontjában a „d), g), i) és k), valamint o) pontjában” szövegrész
helyébe a „g), i), £), o), valamint s) pontjában” szöveg,
j) 3. § (4) bekezdésében az „a)—j), valamint l)-r) pontjaiban” szövegrész helyébe az
,,a)-c), e)—i), valamint o)s) pontjaiban” szöveg,
g)	6. § (2) bekezdésében a „c) pontjában” szövegrész helyébe az „a) pontjában” szöveg,
h)	7. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint a b), c), d), f), i), k), 1), m) és n) pontjában”
szövegrész helyébe a „valamint b), c), f), i) és k) pontjában” szöveg,
37
i)	7. § (1) bekezdés b) pontjában az ne), g), h),j), o),p), q) és r) pontjában” szövegrész
helyébe az „e), g), h), o), p), q) és r) pontjában” szöveg,
j) 7. § (2) bekezdés b) pontjában az „(1) bekezdésének c), d), l), m), n) pontjában foglalt
rendelkezések” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés” szöveg,
k) 1. § (2) bekezdés c) pontjában a „valamint e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában”
szövegrész helyébe a „valamint e), g), h), o),p), q) és r) pontjában” szöveg
lép.
87.	§
(1)	Hatályát veszti a Met.
a)	1. § (2) bekezdés a) pontja,
b)	a 3. § (1) bekezdés d),j), l), m) és n) pontja,
c)	a 6. § (1) bekezdés d) és f) pontja,
d)	a 6/A. § (3) bekezdése,
e)	a 7. § (9) és (10) bekezdése,
f)	1. § (8) bekezdésében a,a 6. § (1) bekezdés j) pontját kivéve szövegrész,
g)	a 11. § (4) bekezdésében „a 6/A. § (3) bekezdésének alkalmazásában továbbá első
jogsértésként a Módtv. hatálybalépését követően megállapított jogsértés vehető figyelembe”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Met. 8/C. § (8) bekezdése.
27.	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséró'l és védelméről
szóló 1997. évi XL VII. törvény módosítása
88.	§
(1)	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
a)	3. § i) pontjában, 22/E. §-t megelőző alcímben, 22/E. § (1), (3) és (4) bekezdésében a
„szociális szakértői szerv” szövegrészek helyébe a „szociális szakértői szerv, rehabilitációs
hatóság” szöveg,
b)	22/E. § (1) bekezdésében a „szakértői tevékenységének” szövegrész helyébe a
„tevékenységének, szakértői tevékenységének” szöveg
c)	22/E. § (2) bekezdésében a „szociális szakértői szervnek” szövegrész helyébe a
„szociális szakértői szervnek, rehabilitációs hatóságnak” szöveg,
d)	22/E. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység” szövegrész
helyébe az „(1) bekezdés szerinti tevékenység, szakértői tevékenység” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § i) pontjában a
„tevékenységének ellátását segítő” szövegrész és a 15/A. § (2) bekezdésében a
„tevékenységének ellátását segítő” szövegrész.
38
28. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIIL törvény
módosítása
89.	§
Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény 22. § (3) bekezdésében az „és az igazságügyi alkalmazott rokkantsági
nyugellátásra nem szerzett jogosultságot” szövegrész.
29.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
90.	§
(1)	A Tbj. 4. § r) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:
(Igazgatási szerv)
„4. a 40. §, a 41. § (2) és (3) bekezdése és a 42-43/A. § alkalmazásánál a rehabilitációs
hatóság.”
(2)	A Tbj. 14. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Egészségbiztosítási ellátások:)
„á) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:
da)	rokkantsági ellátás,
db)	rehabilitációs ellátás;”
(3)	A Tbj. 43. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból)
„i) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi
III.	törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997.	évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a
szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális,
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben a g)
pont”
(szerinti adatok igénylésére jogosultak)
(4)	A Tbj. 44/A. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó
bejelentést)
„g) a rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban részesülők esetében az ellátást
megállapító szerv”
39
(a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az
egészségbiztosítási szervnek.)
(5)	A Tbj.
a)	16. § (1) bekezdés c) pontjában az „átmeneti járadékban, rendszeres szociális
járadékban, egészségkárosodási járadékban” szövegrész helyébe a „megváltozott
munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában” szöveg,
b)	26. § (1) bekezdésében a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a
„rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban” szöveg,
c)	41. § (3) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe a
„nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,
d)	41. § (4) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szövegrész helyébe a
„nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,
e)	43/A. § a) pontjában az „egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az
„egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg,
j) 44/A. § (5) bekezdésében az „az orvos szakértői szerv szakvéleményével” szövegrész
helyébe az „az orvosszakértői szerv, a rehabilitációs szakértői szerv vagy a rehabilitációs
hatóság szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával” szöveg
lép.
(6)	Hatályát veszti a Tbj.
a)	4. § f) pont 1. alpontjában a „, rokkantsági, baleseti rokkantsági” szövegrész,
b)	4. §j9 pont 2. alpontjában a rokkantsági, baleseti rokkantsági” szövegrész,
c)	14. § (3) bekezdés a) pontjának ab) és ac) alpontja,
d)	15. § (1) bekezdésében a „baleseti rokkantsági nyugdíjra,” szövegrész,
e)	16. § (1) bekezdés j) pontjában az „egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot
eléri,” szövegrész helyébe az „egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy
egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű,”
J) 18. § (3) és (6) bekezdése,
g)	26. § (1) bekezdésében a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a”
szöveg,
h)	42. § (1) bekezdés e) pontjában és 43. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rokkantság
fokára,” szöveg,
i)	44/A. § (4) bekezdésében az „átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban,
bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékában” szöveg.
30.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
91.	§
A Tny. 4. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„k) megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben
foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.”
40
92.	§
A Tny. V. Fejezete az 1. Címet megelőzően a következő 44/D. §-sal egészül ki:
„44/D. § Ha az elhunyt jogszerző szolgálati ideje nem éri el a tíz évet, a hozzátartozói
nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 12. § (8) bekezdésének
alkalmazásával kell megállapítani.”
93.	§
A Tny. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt
meg, vagy akinek házastársa
a)	a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
aa)	az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
ab)	összesen legalább 2 év,
b)	a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően
hunyt el, és legalább 4 év,
c)	a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően
hunyt el, és legalább 6 év,
d)	a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően
hunyt el, és legalább 8 év,
e)	a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően
hunyt el, és legalább 10 év,
f)	a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően
hunyt el, és legalább 15 év,
g)	az 55 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 20 év
szolgálati időt szerzett.
(2)	Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint
szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt
az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a
haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani
a keresőképtelenség idejét.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés
szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni
a)	az elhunyt jogszerzőnek a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott -
legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges -
tanulmányi idejét a 41. §-ban foglaltak szerint, de a tanulmányok időpontjára tekintet nélkül,
b)	azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti
rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.”
94.	§
A Tny. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
41
„(2) A 47. § (2) bekezdés b) pontja alapján megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság
megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű.”
95.	§
A Tny. 58. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A szülői nyugdíj - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az (1), (2)
és (5) bekezdésben említett személy halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni,
ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota
már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.
(4)	Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és
nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az
elhalálozástól számított tíz éven belül a hatvanötödik életévét betölti, vagy megváltozott
munkaképességűvé válik.”
96.	§
A Tny. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha
egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás,
rendőrhatósági eljárás során készült irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján
kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá a sérülés és a halál között
okozati összefüggés van.”
97.	§
A Tny.
a)	preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben”
szöveg,
b)	22. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében és a) pontjában a „rehabilitációs
járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, a rehabilitációs ellátás” szöveg,
c)	38. § (1) bekezdés e) pontjában a „gyermekgondozási díj folyósításának” szövegrész
helyébe a „gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának” szöveg,
d)	39. § (1) bekezdésében az „ , a 20. §-ának, a 29. § (1) és (4) bekezdésének, valamint a
34. § (2) és (4) bekezdésének” szövegrész helyébe az „és 20. §-ának” szöveg,
e)	43/A. § (2) bekezdésében a „ , 20., 29. és 34.” szövegrész helyébe az „és 20.” szöveg,
f)	47. § (2) bekezdés b) pontjában, 58. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkant”
szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű” szöveg,
g)	54. § (1) bekezdésében a „haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz
szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt
meg” szövegrész helyébe a „megfelel a 46. §-ban meghatározott feltételeknek” szöveg,
h)	55. § (1) bekezdésében a „megrokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott
munkaképességűvé válik” szöveg,
i)	56. § (2) bekezdés b) pontjában a „rokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott
munkaképességű” szöveg,
j) 58. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „az öregségi, illetve rokkantsági
nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági
42
nyugdíjasként halt meg” szövegrész helyébe a „megfelel a 46. §-ban meghatározott
feltételeknek” szöveg,
k) 66. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , a rokkant vagy az árva részére kivételes
nyugellátást, a rehabilitációs járadékra való jogosultság megállapításához szükséges
feltételeknek - az előírt szolgálati idő kivételével - megfelelő személy részére kivételes
rehabilitációs járadékot” szövegrész helyébe a „vagy az árva részére kivételes nyugellátást”
szöveg,
l)	89. § (10) bekezdés a) pontjában a „baleseti rokkantsági nyugdíjra” szövegrész
helyébe a „baleseti hozzátartozói nyugellátásra” szöveg,
m) 96. § (2) bekezdés e) pontjában az „egészségkárosodás” szövegrész helyébe az
„egészségkárosodás, egészségi állapot” szöveg,
n) 101. § (5) bekezdésében a „költségvetési” szövegrész helyébe az „a központi
költségvetésről szóló” szöveg,
o)	101. § (5) bekezdés c) pontjában az „az a)-b)” szövegrész helyébe az „a b)n szöveg
p) 101. § (7) bekezdésében a „Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetési törvényében”
szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg
lép.
98.	§
Hatályát veszti a Tny.
1.	1. § (1) bekezdésében a „ , megrokkanás, megrokkanással járó baleset” szövegrész,
2.	1. § (3) bekezdése,
3.	2. § (5) bekezdésében a „ , baleseti rokkantsági nyugdíját” szövegrész,
4.	4. § (1) bekezdés c) és d) pontja,
5.	6. § (1) bekezdés b) és c) pontja,
6.	6. § (3) bekezdésének második mondata,
7.	15. §-a,
8.	21. § (2) és (3) bekezdésében a „ , baleseti rokkantsági nyugdíj” szövegrész,
9.	III. Fejezete,
10.	41. § (1) bekezdés b) pontja,
11.	44. § (2) bekezdése,
12.	44/B. §-ában az „ , illetve a rokkantsági” szövegrész,
13.	50. § (1) és (2) bekezdésében a „ , rokkantsági vagy baleseti rokkantsági”
szövegrész,
14.	53. §-ának (5) bekezdésében a „ , rokkantsági, baleseti rokkantsági” szövegrész,
15.	56. § (1) bekezdésében a „ , rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági”
szövegrész,
16.	60. § (2) és (3) bekezdése,
17.	64. § (4) bekezdésében a „ , továbbá egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az
egészségkárosodással összefüggő iratokat” szövegrész,
18.	64. § (8) és (9) bekezdése,
19.	70. § (1) és (2) bekezdése,
20.	70/A. §-a,
21.	72. §-a,
22.	75. §-a,
23.	76. §-a,
24.	79. §-át megelőző alcímben az „és a baleseti nyugellátások” szövegrész,
43
25.	87. § (1) bekezdésében az „a baleseti rokkantsági nyugdíjat,” szövegrész,
26.	87. § (la) bekezdésében az „a baleseti rokkantsági nyugdíj vagy” szövegrész,
27.	88. § (1) bekezdésében az „egészségkárosodásáért, megrokkanásáért vagy”
szövegrész,
28.	89. § (4) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági
nyugdíj,” szövegrész,
29.	101. § (1) bekezdés f) pontjában a „rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági
nyugdíj” szövegrész,
30.	101. § (5) bekezdés a) pontja.
31.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
99.	§
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:
„A magánnyugdíjrendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a
magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:”
(2)	Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi
LXXXII. törvény
a)	4. § (2) bekezdés j) pontjában a „továbbá ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése
eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket vagy egészségkárosodása
eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem rehabilitálható,”
szövegrész,
b)	23. § (1) bekezdés d) pontja,
c)	24. § (6) bekezdésének utolsó mondata.
32.	A kötelező'egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. éviLXXXlll. törvény módosítása
100.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 1. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A megváltozott munkaképességű személyek egészségbiztosítási ellátások körébe
tartozó ellátásairól külön törvény rendelkezik.”
(2)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
a)	40. § (2) bekezdés c) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a
„rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás” szöveg,
b)	42/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a
„rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás” szöveg,
c)	57. § (1) bekezdésében a de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék
nem illeti meg” szövegrész helyébe a de a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásai nem illetik meg” szöveg
lép.
44
(3)	Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény 55. § (4) bekezdésében a „baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy” szövegrész.
33.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
101.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a)	106. § felvezető szövegében a „társadalombiztosítási ellátások” szövegrész helyébe a
„társadalombiztosítási, vagy szociális ellátások” szöveg,
b)	106. § c) pontjában az „a rokkantság fokának” szövegrész helyébe az „az egészségi
állapot, egészségkárosodás” szöveg
lép.
34.	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvénymódosítása
102. §
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos
állomány tagjára, ha
a)	a szolgálatra alkalmatlanná vált, és a Munka Törvénykönyvének megfelelő
alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, vagy
b)	az 59. § (2a) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.”
103.	§
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény„A kegyeleti gondoskodás” alcímet megelőzően a következő 236/A.
§-sal egészül ki:
„236/A. § (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói
nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.
(2)	A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 237. § (2) bekezdése szerinti határozat
alapján a 212. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv
folyósítja.
(3)	A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.
(4)	Más jogszabályok - különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény —
alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói
támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.”
45
104.	§
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény 286/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„286/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani,
az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti
járadékot 2012. január l-jétől hivatalból - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt
összegben - kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.
(2)	Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti
járadékra 2012. január l-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E
rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és
baleseti járadék összege nem csökkenthető.
(3)	Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói
nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és
a 236/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a
hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás
megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét — 2012. január l-jétől kezdődően —
abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói
támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő
hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított
összegnél.
(4)	A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011
decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe
venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján
számított átlagkereset.”
105.	§
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény
a)	47. § (3) bekezdésében a „vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba
helyezni” szövegrész helyébe az „ennek hiányában rendelkezési állományba helyezni, vagy —
ha az állomány tagja a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak
minősül - felmenteni” szöveg,
b)	69. § (3) és (4) bekezdésében az „a rokkantságát” szövegrészek helyébe a
„rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását” szöveg,
c)	194. § (1) bekezdés b) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a
„rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,
d)	194. § (3) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugállományba helyezés”
szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű
személyek ellátása folyósításának” szöveg,
e)	202. § (3) bekezdésében az „(l)-(2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében”
szövegrész helyébe az „állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására” szöveg,
46
f)	230. § (1) bekezdésében a „hivatásos állományból nyugállományba helyezett,
valamint a szerződéses állományból rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjba
helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezett” szöveg
lép.
106. §
Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény
47.	§ (2) bekezdésében a „rokkantsági nyugállományba helyezése” szövegrész,
b)	59. § (5) bekezdés c) pontja,
c)	68. § (3) bekezdés c) pontja,
d)	87. § (4) bekezdésében az illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel
összefüggő rokkantság miatt” szövegrész,
e)	126. § (2) bekezdésének b) pontjában a „(rokkantsági, baleseti rokkantsági)”
szövegrész,
f)	202. § (1) és (2) bekezdése,
g)	207. §-a és az azt megelőző alcím,
h)	208. §-a és az azt megelőző alcím,
i)	209-210/A. §-a és a 209. §-t megelőző alcím,
j) 211. §-a és az azt megelőző alcím,
k) 212. és 215. §-át megelőző alcímek.
35.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
107.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdés d) pontja a
következő de) alponttal egészül ki:
(Az adóigazolványt kiegészítő kártya a következő adatokat tartalmazza:
az érvényesség időtartama,)
„de) amely Rehabilitációs kártya esetén a kártya bevonásáig terjedő időszak.”
(2)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdés b) pontja a
következő bf) alponttal egészül ki:
[Az állami adóhatóság
elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra
kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által]
„bf) a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásokból a rehabilitációs hatóság részére a
megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósítása mellett munkát végző
magánszemélyek és foglalkoztatóik azonosító adatait, valamint e magánszemélyek
járulékalapjára (keresetére, jövedelmére) vonatkozó adatokat a rehabilitációs hatóság által
folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálata céljából a bevallásra előírt határidőt követő
hónap utolsó napjáig,”
47
(3)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
a)	31. § (2) bekezdés 23. pontjában a „Start Extra kártyával” szövegrész helyébe a
„Start Extra kártyával, Rehabilitációs kártyával” szöveg,
b)	35. § (6) bekezdésében a „vagy START EXTRA kártya” szövegrész helyébe a
„START EXTRA kártya vagy Rehabilitációs kártya” szöveg,
c)	52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv”
szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg,
d)	52. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „egészségbiztosítási szerv” szövegrész
helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg
lép.
36.	A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló
2004. évi CVL törvény módosítása
108.	§
A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló
2004. évi CVI. törvény
a)	1. § (1) bekezdésében a „nyugellátásban részesül - ideértve az egyes művészeti
tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját is -” szövegrész helyébe a „nyugellátásban,
korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, vagy
megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül” szöveg,
b)	2. §-ában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár előtti
ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, vagy megváltozott
munkaképességű személyek ellátásában” szöveg
lép.
37.	A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV, törvény módosítása
109. §
(1)	A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 56. § (1) bekezdése a
következő 9. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„9. nyugdíjszerű ellátás: a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti
bányászjáradék, továbbá mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális
ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, vagy amely ellátást a
nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezések szerint kell emelni.”
(2)	Hatályát veszti a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 40/B. § (2)
bekezdésében a „rendszeres szociális” szövegrész.
38.	A pályakezdőfiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIIJ. törvény
módosítása
48
110. §
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIIL törvény (a
továbbiakban: Pftv.) 1. § (1) bekezdése a következő J) ponttal egészül ki:
[E törvény hatálya kiterjed]
,J) a 16/A. § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű személyre.”
111.	§
A Pftv. a 16. §-t követően a következő III/B. fejezettel egészül ki:
. Fejezet
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
16/A. §
(1)	Rehabilitációs kártya igénylésére az a megváltozott munkaképességű személy
jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint
a)	foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b)	tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
(2)	Rehabilitációs kártya igénylésére az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én
III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban
részesült.
(3)	A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya
igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról.
(4)	A Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos egyéb eljárási szabályokról az Art.
rendelkezik.
16/B. §
(1)	A munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott
munkaképességű személy foglalkoztatása esetén nem fizet szociális hozzájárulási adót.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy
után egyszerre? csak egy munkaadó jogosult. Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény
és egyéb, törvény alapján ugyanazon személy után járó foglalkoztatási célú, a szociális
hozzájárulási adó megfizetésére vonatkozó kedvezmény esetén csak a kedvezőbb vehető
igénybe.
49
(3)	Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a
megváltozott munkaképességű személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik
Rehabilitációs kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.”
112.	§
A Pftv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi
esélyegyenlőség előmozdításáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint az
egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya felhasználásának és az ehhez kapcsolódó
kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.”
39.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
113.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a)	68. § (2) bekezdésében a „nyugdíjasát” szövegrész helyébe az „azt a volt
munkavállalóját, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően
nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti
bányászjáradékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül (a
továbbiakban: nyugdíjas)” szöveg,
b)	68/H. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyugdíjszerű társadalombiztosítási ellátás”
szövegrész helyébe a „68. § (2) bekezdése szerinti ellátás” szöveg
lép.
40.	A kormány tisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi L VIII. törvény módosítása
114.	§
(1)	A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 10. § (1)
bekezdésében a „19/A. § (1) bekezdésének j) és k) pontja és (4) bekezdése” szövegrész
helyébe a „19/A. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
a)	8. § (2) bekezdés f) pontja,
b)	8. § (6) bekezdése.
41.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakításával
kapcsolatos egyéb rendelkezések
115.	§
(1)	Hatályát veszti
a)	a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény,
b)	a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló
2009.	évi CLVII. törvény,
50
c)	az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.)
Korm. rendelet.
(2) Nem lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény 60. §-a és az azt
megelőző alcím.
42.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
116. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 18. §-a a következő 1) ponttal egészül ki:
(A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása,
fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet, A nyilvántartás tartalmazza)
J) a lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő
nyújtása esetén
la) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján
szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi
azonosításához szükséges adatot,
Ib) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó
pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot,
le) a lakásbérlet vagy albérlet igénybevételére irányuló szerződést bérbevevő félként
megkötő személy természetes személyazonosító adatait,
ld) a közös költség megfizetésére kötelezett személy természetes személyazonosító
adatait.”
117.	§
Az Szt. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jegyző a szolgáltató részére - a természetbeni szociális ellátás formájában
nyújtott lakásfenntartási támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából -
a 18. § a), c), j) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatokat a pénzbeli
és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint
folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon átadja.”
118.	§
Az Szt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jegyző a 18. § l) pont la) alpontjában foglaltak körében adatot kérhet a
természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatással támogatott
szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján nyújtó szolgáltatótól.”
119. §
(1) Az Szt. 25. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
51
(Szociális rászorultság esetén a jogosult számára)
„a) a települési Önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint
aa)	időskorúak járadékát,
ab)	foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
ac)	rendszeres szociális segélyt,
ad)	lakásfenntartási támogatást
ae)	a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;”
[állapít meg (a továbbiakban: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások), j
(2) Az Szt. 25. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének változása esetén
megfelelően alkalmazni kell.”
120. §
Az Szt. 33. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és
családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít
meg annak az aktív korú személynek,)
„a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű
egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság
komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy”
121. §
Az Szt. 34. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek,
aki)
,,i) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül.”
122. §
(1)	Az Szt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás
tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos
rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a
gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a
lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a
közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt
űj az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban:
normatív lakásfenntartási támogatás), vagy
52
b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek.”
(2) Az Szt. 38. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra
való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás
jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében
megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a
kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a
kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű
használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség
írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat
megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő
tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a
jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a
megállapított támogatást meg kell szüntetni.
(10) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (9) bekezdés
szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, a
döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül ugyanazon lakásra
vonatkozóan a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti
kérelmet.”
123.	§
Az Szt. 42. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha)
»e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül.”
124.	§
(1)	Az Szt. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben
természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként
nyújtható)
„a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a (2)
bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,”
(2)	Az Szt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás
természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a
szerint védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a
rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális
ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, úgy ennek eljárási szabályait és a természetbeni
juttatás formáit rendeletében szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként az
53
ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható
természetben.”
125.	§
Az Szt. 50. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Közgyógyellátásra jogosult)
„g) az, aki rokkantsági ellátásban;”
(részesül.)
126.	§
Az Szt. 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fővárosi önkormányzat fenntartásában lévő, illetve a fővárosi önkormányzattal
ellátási szerződést kötött nem állami, egyházi fenntartó által nyújtott éjjeli menedékhely
engedélyezett férőhelyszáma az ellátás iránti szükséglet által különösen indokolt esetben
meghaladhatja a százötven főt.”
127. §
Az Szt. 58/A. §-a a következő (2b)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A házi segítségnyújtás nem állami fenntartója - ide nem értve az egyházi
fenntartót - esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti
létszám külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe 2012. július 1-jétől történő
befogadásának feltétele, hogy a kérelemhez csatolja az ellátási területe szerinti települési
önkormányzat hozzájáruló nyilatkozatát.
(2c) Az önkormányzat a hozzájárulását különösen akkor adja meg, ha a (2b) bekezdés
szerinti nem állami fenntartó olyan területen biztosít szolgáltatást, ahol az önkormányzat vagy
a kistérség által biztosított szolgáltatás nem elérhető, vagy olyan többletszolgáltatást biztosít
az adott területen, amely kiegészíti az önkormányzat által nyújtott ellátást. Ha az ellátási
területen az önkormányzatok társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban biztosítanak
szolgáltatást, a társuláshoz, illetve kistérséghez tartozó települések
a)	több mint felének hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések
együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám 60%-át, vagy
b)	több mint 60%-ának hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések
együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám felét.
(2d) A (2 a) bekezdés szerinti esetben - ide nem értve a (2b) bekezdés szerinti nem
állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem
érintett ellátotti létszámát - a normatív hozzájárulás a külön jogszabály szerinti finanszírozási
rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha a változás a működési engedély módosítását
nem teszi szükségessé.”
54
128. §
Az Szt. a következő 68/B. §-sal egészül ki:
„68/B. § (1) Idősek otthonában - a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig - a 68/A, § (3)
bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást
igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a 115. § (9) bekezdése
szerinti szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben
a)	az ellátott után normatív állami hozzájárulás nem vehető igénybe,
b)	nem kell alkalmazni a 68/A. §, a 114. § (3) bekezdése, a 115. § (2) bekezdés
második és harmadik mondata, és 115. § (6) bekezdése, a 117. §, a 117/A. § (1) és (2)
bekezdése, a 117/B, §, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat,
c)	a 68. § (5) bekezdése alapján más személy az ellátottal együtt akkor helyezhető el,
ha szintén vállalja az (1) bekezdés szerinti személyi térítési díj megfizetését,
d)	a 115. § (7) bekezdésének alkalmazásában felülvizsgálatnak a szolgáltatási
önköltség megállapításának, illetve évközbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni,
e)	biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön
előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem
tenné meg.
(3)	Az ellátás megkezdésétől számított egy éves időtartamot követően, ha az (1)
bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető
a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet
a)	megállapítása esetén az ellátott után normatív állami hozzájárulás vehető igénybe és
térítési díját az V. Fejezet III. címe szerint kell megállapítani,
b)	hiányának megállapítása az intézményi jogviszony további fennállását nem érinti.”
129.	§
Az Szt. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén
a)	kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést,
b)	háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek
nappali ellátását,
c)	tízezer főnél több állandó lakos él, az a)—b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b)
pontban nem említett nappali ellátást,
d)	harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális
szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást
köteles biztosítani.”
130.	§
Az Szt. 92/G. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, aki)
55
nc) már nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.”
131.	§
Az Szt. 132. § (4) bekezdése a következő e) és j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza)
„e) a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet
rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat,
J) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni
szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait és a természetbeni juttatás
formáit.”
132.	§
Az Szt. 140/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság (3) bekezdés b) pontja
szerinti felülvizsgálata során a 36. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt követelmény teljesítése
szempontjából figyelembe kell venni a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy által
2010.	december 31-ét követően, de a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását
megelőzően, továbbá a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását követően
teljesített, a 36. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységek együttes időtartamát.”
133.	§
Az Szt. a következő 140/L. §-sal egészül ki:
„140/L. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 25. § (3) bekezdés a)
pont ad) alpontjában és 38. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2012. január 1-jét követően
benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.
(2)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 38. § (9) és (10) bekezdésének
rendelkezései a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására a 132. § (4) bekezdés e)
pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendelet hatályba lépését
követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazhatóak.”
134.	§
Az Szt. a következő 140/M. §-sal egészül ki:
„140/M. § A 127/A. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján az egyházi
kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha 2012. január 1-
jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a
működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett.”
135.	§
56
(1)	Az Szt
a)	3. § (6) bekezdésében az „a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXX1V.
törvény” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és
egyes törvények módosításáról szóló törvény” szöveg,
b)	4. § (1) bekezdés i) pontjában a „nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,” szövegrész
helyébe a „nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék,” szöveg, valamint
az „a rehabilitációs járadék,” szövegrész helyébe az „a rehabilitációs járadék, a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásai,” szöveg,
c)	10. § (4) bekezdés c) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegét”
szövegrész helyébe az „a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét” szöveg,
d)	19. § (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv,” szövegrész helyébe az
„egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság,” szöveg,
e)	33. § (1) bekezdés g) pontjában a „baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi
nyugdíj” szövegrész helyébe a „baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű
személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj” szöveg,
f)	34. § (2) bekezdés a) pontjában az ,,a-g) pontja” szövegrész helyébe az ,,a)-g),
valamint i) pontja” szöveg,
g)	42. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendszeres pénzellátásban részesül” szövegrész
helyébe a „rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az e) pont szerinti ellátást - részesül”
szöveg,
h)	59. § (1) bekezdésében az „a települési” szövegrész helyébe az „az állam és a
települési” szöveg,
68. § (1) bekezdésében az „otthonában” szövegrész helyébe az „otthonában - a 68/B.
§ szerinti kivétellel -” szöveg,
j) 92/B. § (1) bekezdés i) pontjában a „készít” szövegrész helyébe a „készít -
figyelemmel a 92. § (3) bekezdésére -” szöveg,
k) 115. § (9) bekezdésében az „az előző év adatai” szövegrész helyébe az „a tárgyévre
tervezett adatok” szöveg,
l) 132. § (4) bekezdés c) pontjában az „eseteit, és” szövegrész helyébe az „eseteit”
szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti az Szt.
a)	25. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja,
b)	58/B. § (1) és (3) bekezdése,
c)	92/E. § (3) bekezdésében a „végző személy esetében a működési nyilvántartást (a
továbbiakban: szociális nyilvántartás)” szövegrész, valamint az „(a továbbiakban:
gyermekjóléti nyilvántartás)” szövegrész,
d)	92/G. § (2) bekezdése,
e)	127/A. § (6) bekezdése.
43. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
136.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
57
„(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás - a gyámhatóságokról, valamint a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek
és eljárás szerint - természetben is nyújtható.”
137.	§
(1)	A Gyvt. 24. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és
személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb hat hónapra -
felfüggeszti, ha)
„b) a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás
eredménnyel jár, feltéve, hogy annak mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj
alapösszegének ötven százalékát meghaladja,
c)	a kötelezett a kérelmező részére legalább két egymást követő alkalommal közvetlenül
fizet tartásdíjat, feltéve, hogy annak összege alkalmanként a bíróság által megállapított
gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,”
(2)	A Gyvt. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhivatal a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen, ha a
felfüggesztés időtartama alatt a jogosult nem részesült a 22. § (6) bekezdés a) pontjában
meghatározott mértékű gyermektartásdíjban - a felfüggesztés lejárta után - elrendeli a
gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett
gyermektartásdíj utólagos, egy összegben történő kifizetését vagy a megelőlegezést
megszünteti.”
138.	§
A Gyvt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti,
gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési
önkormányzat - a társulási megállapodásban meghatározottak szerint - a nyújtott ellátásokról,
azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot.”
139.	§
A Gyvt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezését
a)	a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata,
b)	a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata,
c)	a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény
esetében az intézményvezető intézkedése,
d)	a c) pontban foglaltakon túl a fenntartó önkormányzat rendeletében vagy az állami
fenntartó által meghatározott körben az intézményvezető intézkedése,
e)	a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése
58
alapozza meg.
(2)	Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a
határozatot közölni kell a működtetővel és az ellátást nyújtó intézmény vezetőjével is.
(3)	Állami fenntartású intézmény esetén az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti
döntésről az intézményvezető értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét. Az ellátás
igénybevételének elutasítása esetén a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban kell
értesíteni.
(4)	Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének (3)
bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc
napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem
intézkedik, a kérelmező, illetve törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől
számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a fenntartó
határozattal dönt.
(5)	A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének megkezdése előtt és az utógondozói
ellátás igénybevételének megkezdésekor
a)	állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az
intézményvezető,
b)	egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az
általa megbízott személy
a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.
(6)	Nem kell az (5) bekezdés szerint megállapodást kötni
a)	gyermekjóléti szolgáltatás esetén,
b)	— ha a fenntartó döntése alapján a szolgáltatás jellegére tekintettel az nem indokolt -
alternatív napközbeni ellátás
esetén.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza
a)	az ellátás kezdetének időpontját,
b)	az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam
megjelölését),
c)	a gyermek, fiatal felnőtt számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalmát,
módját,
d)	a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az
ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár,
e)	az ellátás megszüntetésének módjait,
f)	a gyermek és törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt személyazonosító
adatait.
(8)	Az intézményvezetőnek az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt azonnali
elhelyezéséről kell gondoskodnia
a)	az elhelyezés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását elrendelő határozat alapján,
b)	soron kívüli elhelyezésre vonatkozó indokolt kérelem alapján,
ej az 57. § (2) bekezdése szerinti esetben.
59
(9)	Ha az egyházi, nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal vagy állami szervvel
kötött ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben az ellátásra irányuló kérelmet elutasítja, a
kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban értesíti. Ha a kérelmező, illetve törvényes
képviselője a döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon
belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz vagy állami szervhez fordulhat.
A helyi önkormányzat vagy állami szerv a kérelemről határozattal dönt.
(10)	Ha a helyi önkormányzattal vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött egyházi,
nem állami fenntartó az elhelyezést elrendelő döntés ellen fellebbezést nyújt be, a helyi
önkormányzatot vagy állami szervet írásban értesíti.”
140.	§
A Gyvt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni
ellátásának formái - a gyermekek életkorának megfelelően -
a)	a bölcsőde, a hetes bölcsőde,
b)	a családi napközi,
c)	a családi gyermekfelügyelet,
d)	a házi gyermekfelügyelet,
e)	az alternatív napközbeni ellátás.”
141.	§
A Gyvt. 43. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A családi napközi esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött
megállapodások száma - a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén -
túllépheti a családi napközi működési engedélyében meghatározott férőhelyek számát. A
szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja
meg a működési engedélyben meghatározott férőhely számot.”
142.	§
A Gyvt. 43/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A családi gyermekfelügyelet esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött
megállapodások száma - a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén -
túllépheti a családi gyermekfelügyelet működési engedélyében meghatározott férőhelyek
számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem
haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhely számot.”
143.	§
A Gyvt. a következő 44/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„ Alternatív napközbeni ellátás
60
44/A. § Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás
keretében nyújtott,
a)	a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató,
valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,
b)	a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára
biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés,
feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott
-	személyi és tárgyi feltételekkel.”
144.	§
A Gyvt. 146-151. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„146. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és
gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért térítési díjat kell
fizetni.
(2)	Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat
a)	az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult,
b)	az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy
más törvényes képviselő,
c)	az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő
(az a)~c) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett) az intézménynek fizeti meg.
147.	§ (1) A fenntartó megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi
térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az
intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként
(ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonként)
közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával.
(2)	A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek
gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban
együtt: gondozására), valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a
gyermekétkeztetésre vonatkozóan.
(3)	A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április
elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható,
ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.
(4)	A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön
jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
148.	§ (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi
térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető (a továbbiakban
együtt: intézményvezető) konkrét összegben állapítja meg.
61
(2)	A bölcsődei ellátás esetében az intézményvezető a 151. § (4) bekezdés alapján
megállapítja a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre vonatkozó személyi
térítési díjat, valamint emellett - a fenntartó döntésétől függően - a bölcsődei ellátás
keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat.
(3)	Az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről
a)	a gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét
megelőzően,
b)	a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás
igénybevételétől számított harminc napon belül.
(4)	A személyi térítési díj - a gyermekétkeztetés kivételével - nem haladhatja meg az
intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez
pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.
(5)	A személyi térítési díj összege - önkormányzati intézmény esetén - a fenntartó
rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és
vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.
(6)	Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy
elengedését kéri, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül
a fenntartóhoz fordulhat.
(7)	Ha a kötelezett a személyi térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által
megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a személyi térítési díj megállapítását. A
bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.
(8)	A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és
változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e
törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem
kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére.
(9)	A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg.
(10)	A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos
személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára
megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben
nem kell a 150. § (1)—(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell,
hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a
kötelezett nem tenné meg.
(11)	A normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén a 147. §-t, a
148.	§ (4) bekezdését és a 150. §-t nem kell alkalmazni.
149.	§ Térítésmentesen kell biztosítani a 40. § (l)-(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti
szolgáltatást, amely esetben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.
150.	§ (1) A személyi térítési díj megállapításánál
a)	utógondozói ellátás esetében az igénybe vevő fiatal felnőtt rendszeres havi
jövedelmét,
62
b)	a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a
gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet
kell figyelembe venni.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egy főre jutó jövedelem
megállapításánál a 19. § (4) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt személyek jövedelmét kell
figyelembe venni.
(3)	A személyi térítési díj Összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1)
bekezdésben meghatározott jövedelem
a)	50%-át családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén,
b)	20%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén,
c)	25%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén, ha
annak keretében étkezést is biztosítanak,
d)	50%-át átmeneti gondozás esetén,
e)	30%-át a fiatal felnőtt utógondozói ellátása esetén.
(4)	A családok átmeneti otthona esetében a szolgáltatást a gyermekkel együtt igénybe
vevő szülő és nagykorú testvér számára is személyi térítési díjat kell megállapítani a (3)
bekezdés d) pontjának figyelembevételével.
(5)	Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett
jövedelemmel nem rendelkezik.
(6)	Bölcsőde esetében
a)	a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek,
b)	a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek,
c)	a három- vagy többgyermekes család gyermekének,
d)	az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy
gyermekotthonban elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek
gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Ezekben az esetekben személyi térítési díj - a
151. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - csak az étkezésért kérhető. A c) pont
szerinti gyermekszámot a 151. § (10) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.
151.	§ (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni
a)	a bölcsődében, hetes bölcsődében,
b)	az óvodában,
c)	a nyári napközis otthonban, ,
d)	az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett
extemátusi ellátásban,
e)	az általános iskolai, továbbá - ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik -
középfokú iskolai menzai ellátás keretében,
j) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a
fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó
fogyatékosok nappali intézményében,
g)	a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében
nyújtott étkeztetésre.
63
(2)	Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az
étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.
(3)	A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés
nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
(4)	A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés
szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések
számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a
figyelembevételével állapítja meg.
(5)	Gyermekétkeztetés esetén
a)	a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
aa)	bölcsődés,
ab)	óvodás,
ac)	1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,
ad)	fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó
intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú
gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
b)	az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
c)	három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj
50%-át,
d)	az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után
az intézményi térítési díj 50%-át,
kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív
kedvezmény].
(6)	A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.
(7)	Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a
szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulószerződése alapján már
jogosult.
(8)	A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban
vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti
vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
(9)	A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek
közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője - a
fenntartó által megállapított szabályok keretei között - a gyermek egyéni rászorultsága
alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.
(10)	Az (5) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös
háztartásban élőként kell figyelembe venni
a)	a tizennyolc éven aluli,
b)	a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő,
illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint
64
c)	életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos
gyermekeket.
(11)	A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való
részvétele befejezéséig kell biztosítani.”
145.	§
A Gyvt. a következő 161/D-161/G. §-sal egészül ki:
„161/D. § E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és
egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvénnyel megállapított 24. § (3)
bekezdés b) és c) pontjában és 24. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2011. december 31-ét
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
161/E. § Az önkormányzati társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban részt vevő
települési önkormányzat az általa nyújtott gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokról, azok
igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló, 2012. január 1-jén hatályos
rendeletét 2012. április 1-jéig felülvizsgálja abból a célból, hogy a társulási megállapodásban
erre kijelölt önkormányzat rendel ete tartalmazza a nyújtott ellátásokról, azok
igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat.
161/F. § E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvénnyel megállapított 146-151. §-át azok
esetében, akik 2011. december 31-én gyermekek napközbeni ellátásában, gyermekek átmeneti
gondozásában vagy utógondozói ellátásban részesülnek, a személyi térítési díj soron
következő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.
161/G. § A 145/A. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján az egyházi
kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha 2012. január 1-
jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a
működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett.”
146.	§
A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő x) ésy) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
,,x) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó 20/A. § szerinti
támogatás természetbeni formában történő nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait,
y) a gyermekétkeztetésre vonatkozó részletes szabályokat.”
147.	§
A Gyvt.
a)	37/A. § (3) bekezdésében a „feltételei” szövegrész helyébe a „feltételei, okai”
szöveg,
65
b) 145. § (3) bekezdésében a „nem állami fenntartású” szövegrész helyébe az „egyházi
és nem állami fenntartású” szöveg
lép.
148.	§
Hatályát veszti a Gyvt.
a)	30. § (1) bekezdése,
b)	31. § (3) bekezdése,
c)	40. § (4) bekezdése,
d)	41. § (4) bekezdése,
é) 47. § (1) és (2) bekezdése,
f)	145/A. § (5) bekezdése.
44.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV törvény módosítása
149.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §
(1)	bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nevelési ellátásra jogosult)
„b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
c)	a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,”
(még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-
éig.)
150.	§
A Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Iskoláztatási támogatásra jogosult)
„b) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a
javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi
gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes
időtartamára.”
151.	§
A Cst. 12. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni
azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa)
»c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme
nincs ”
66
152.	§
A Cst. 21. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az
örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját
-	kereső tevékenységet)
„d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után a b) pont szerinti korlátozás
nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel kereső tevékenységet folytató
személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű
gyermekgondozási segélyre jogosult.”
153.	§
A Cst. 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „az átmeneti járadékot, a
rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát”
szövegrész helyébe a „rokkantsági ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékát” szöveg
lép.
154.	§
Hatályát veszti a Cst. 12. § (3) bekezdés e) pontjában a „rendszeres szociális
járadékban,” szövegrész.
45.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXV1.
törvény módosítása
155.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 21. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:)
,,q) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi
III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a
szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális,
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben.”
46. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
156.	§
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 21. § (7)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
67
„(7) Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel
üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy
kísérleti üzemeltetés kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy
kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy
kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően
kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.”
157.	§
Az Mvt. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló
munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy
az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az
összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a
megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket,
illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás
megvalósításáért a Polgári Törvénykönyv szerinti fővállalkozó, ennek hiányában bármely más
olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a
munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek az érdekében a
munkavégzés folyik.”
158.	§
Az Mvt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre
vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére,
kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében
tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges
személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg.
A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más
hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető.”
159.	§
Az Mvt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a
munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és
egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének
megfelelően - biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési
feltételeit.”
160.	§
Az Mvt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
68
a)	annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
b)	foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését
károsan nem befolyásolja,
c)	foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére,
magzatára,
d)	mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára - külön
jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.
A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján
kell dönteni.”
161.	§
(1)	Az Mvt. 54. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles
minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és
biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre,
veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a
munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható
veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét,
felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.
A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező
előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének
meghatározásáról.
(3)	A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések
meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt,
azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell
tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés
módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő
változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát
meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-,
rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve
mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott
tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával
összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási
megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott
szempontra nem teijedt ki. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre
kerülhetnek.”
(2)	Az Mvt. 54. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők
dokumentálása:)
„g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;”
(3)	Az Mvt. 54. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
69
„(7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a
munkáltató köteles
a)	a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a
munkavállalónak megadni;
b)	rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a
követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó
rendelkezéseket;
c)	a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek
figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
d)	új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal,
illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható
következményeit;
e)	a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges
intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a
munkavégzést leállítani;
f)	a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet
rendelkezéseinek megfelelően eljárni;
g)	biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét,
kielégítő higiéniás állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;
h)	teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók
biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is,
valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására;
i)	a munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi
szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásáról az e törvényben meghatározott módon
gondoskodni és az előírt feladatok ellátására e törvényben meghatározott személyt, illetve
szervezetet biztosítani.”
(4)	Az Mvt. 54. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági és
ezzel egyidejűleg munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés
elvégzésekor a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat is
figyelembe kell venni.
(9)	A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe
véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját,
a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és
egészségügyi megelőzési intézkedéseket.”
162.	§
Az Mvt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a külön
jogszabályban meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. §
(3)	bekezdésében — ide nem értve a munkaeszközöket —, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1)
bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az
54. § (1) bekezdés b) és d)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdés b) pontjában és az
56. §-ban előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles
70
biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által
működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján.
(2)	A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül
hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában,
az egészségkárosodások megelőzésében, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek
minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.
(3)	A munkáltatónak biztosítania kell, hogy munkavállalói és azok munkavédelmi
képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított
jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól
megkaphassák.
(4)	A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai
irányítását a munkavédelmi hatóság - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv
közreműködésével - látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi
szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a
helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását.”
163.	§
Az Mvt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával
kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási
megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve
ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a
területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavédelmi hatóság a
foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását
sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-
egészségügyi szervhez irányítja.
(2)	Ha az érintett munkavállaló egészségi állapotának romlása a munkavégzéssel vagy a
munkavégzés, munkafolyamat során előforduló kóroki tényezőkkel hozható összefüggésbe, és
a foglalkozási megbetegedést a 64. § (2) bekezdésében meghatározott szerv, illetve személy
nem jelentette be, a munkavállaló a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját a foglalkozási betegségek és
fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabályban
meghatározott szervhez előzetes vizsgálat és bejelentés céljából továbbítja.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárásban a sérült, vagy ha a sérült
meghalt, vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, a hozzátartozója
ügyfélnek minősül. A kérelemben a hozzátartozói minőséget valószínűsíteni kell.”
164.	§
(1)	Az Mvt. 79. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)
71
„a) előzetesen véleményezi a 11. §-ban megjelölt jogszabály-koncepciók és egyéb
előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat, jelentéseket és az időszakos programokat
azzal, hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló csoportok eltérő véleményét az
előterjesztéseken fel kell tüntetni;”
(2)	Az Mvt. 79. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)
,,c) tárgyal és állást foglal, illetve ajánlást vagy véleményt alakít ki a tárgyaló csoportok
által előterjesztett munkavédelmi kérdésekről;”
(3)	Az Mvt. 79. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)
,g) dönt a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás
területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira
vonatkozó ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben.”
165.	§
Az Mvt. a következő 81/A. §-sal egészül ki:
„81/A. § (1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi
hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában
évenként február 20-áig kell közzétenni.
(2)	Az ellenőrzési irányelv tartalmazza
a)	az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait,
b)	az a) pontban foglaltakkal összhangban a kiemelten ellátandó feladatokat és azok
telj esítménymutatOIT,
c)	az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.”
166.	§
(1)	Az Mvt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését
elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan
veszélyeztető munkáltatóval vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási
kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben.”
(2)	Az Mvt. 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
72
„(5) A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata
alapján a munkavédelmi hatóság szabja ki. A munkavédelmi hatóság a bírságot
a)	a veszélyeztetés mértékének,
b)	a veszélyeztetettek számának,
c)	a veszélyeztetés időtartamának, ismétlődő jellegének,
d)	a megsértett jogszabályi előírások számának,
e)	a veszélyeztetés várható következményeinek,
f)	a sérülés és az egészségkárosodás mértékének,
g)	a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási
kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók
számának és éves nettó árbevételének vagy mérlegfőösszegének,
h)	a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése
mértékének, valamint
i)	a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás
személyi és tárgyi körülményeinek
mérlegelésével szabja ki.”
167.	§
Az Mvt. 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges okból és
mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és a
hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben
meghatározott - egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló hatósági eljárás
lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet,
továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel.”
168.	§
(1)	Az Mvt. 86. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki)
„b) a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtására, kivéve a munkájuk
során veszélyes anyagokkal és veszélyes keverékekkel kapcsolatos expozícióban
foglalkoztatott munkavállalók egészsége és biztonsága védelmét biztosító feladatokra,
előírások ellenőrzésére,”
(2)	Az Mvt. 86. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki)
„<e) a Magyar Honvédségre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, a rendvédelmi
szervekre és az önkormányzati tűzoltóságra.”
169.	§
(1) Az Mvt. 87. § 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
73
„9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy
munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést a
közfoglalkoztatási, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati
viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi
szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a
szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények
teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati
képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a
közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján a Magyar Honvédségnél, a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, a rendvédelmi szerveknél, az önkormányzati tűzoltóságoknál
szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló
törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység, és a munkáltató által szervezett
(kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.”
(2)	Az Mvt. 87. §-a a következő 9/B. ponttal egészül ki:
„9/B. Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés: kizárólag a
maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi
életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony.”
(3)	Az Mvt. 87. §-a a következő 14-15. ponttal egészül ki:
„14. Munkáltatói érdekképviseleten a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló
törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseleteket, illetve érdekképviseleti
szövetségeket kell érteni.
15. Munkavállalói érdekképviseleten a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
szóló törvény szerinti munkavállalói érdekképviseleteket, illetve érdekképviseleti
szövetségeket kell érteni.”
170.	§
(1)	Az Mvt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„a) a munkavédelmi hatóságot vagy hatóságokat, illetőleg az e törvény 86. §-ának (2)
bekezdésében említett Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a
rendvédelmi szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóságok tekintetében a munkavédelmi
hatósági feladatokat ellátó szerveket rendeletben jelölje ki;”
(2)	Az Mvt. 88. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)
„ a) a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére, illetőleg a rendvédelmi szervek, az
önkormányzati tűzoltóságok tekintetében a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati
viszonyban kifejtett munkatevékenységre vonatkozóan - az egyes szervek specifikumait
figyelembe véve — ezen törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi
74
követelményeket, eljárási szabályokat, tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását,
továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek
bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat ágazati rendeletben
határozza meg;”
(3)	Az Mvt, 88. § (4) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy
a) rendeletben határozza meg)
„aj) az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági követelményeinek;”
(részletes szabályait;)
171.	§
Az Mvt.
a)	preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép: „Az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a
szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a
munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a
foglalkozással Összefüggő megbetegedéseket, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók
feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva az Országgyűlés a következő törvényt
alkotja:”,
b)	1. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a
„Magyarországon” szöveg,
c)	2. § (1) bekezdésében az „országos programját” szövegrész helyébe a „nemzeti
politikáját” szöveg,
d)	14. § (1) bekezdés a) pontjában az „országos programjának” szövegrész helyébe a
„nemzeti politikájának” szöveg,
e)	15. § b) pontjában az „országos programjával” szövegrész helyébe a „nemzeti
politikájával” szöveg,
f)	18. § (3) bekezdésében a „gyártói megfelelőségi” szövegrész helyébe az „EK-
megfelelőségi” szöveg,
g)	79. § (1) bekezdés b) pontjában az „országos programjának” szövegrész helyébe a
„nemzeti politikájának” szöveg,
h)	83/A. § (4) bekezdésében a Jogszabály alapján foglalkozás-egészségügyi feladatokat
ellátó és a munkavédelmi hatóság tevékenységében közreműködő, kormányrendeletben
meghatározott” szövegrész helyébe a „munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi” szöveg,
i)	87. § 3. pontjában a Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a
bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál következett be.” szövegrész helyébe a
bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányafelügyelet hatósági felügyelete
alá tartozó tevékenységek végzése során bármely munkáltatónál következett be.” szöveg
lép.
172.	§
Hatályát veszti az Mvt. 19. § (2) bekezdése, valamint az Mvt. 84. § (4) bekezdésében a
„súlyos” szövegrész.
75
47. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása
173.	§
(1)	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabstv,) 35. §
e)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság
jogkörét gyakorolják)
„ e) a munkavédelmi hatóság;”
(2)	A Szabstv. 140. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség,
a bányafelügyelet, valamint a munkavédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.”
48.	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása
174.	§
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény
a)	preambulumában az „az Alkotmányban biztosított” szövegrész helyébe az „a”
szöveg,
b)	3. § (4) bekezdésében a „lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról
szóló 1990. évi IV. törvény 13. § szerint létrejött” szövegrész helyébe a „lelkiismereti és
vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek
jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 11. § (2) bekezdése szerinti” szöveg,
c)	4. § (3) bekezdés e) pontjában a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a
„Magyarországon” szöveg,
d)	4. § (5) bekezdésében az „a miniszternek” szövegrész helyébe az „az állami
szakképzési és felnőttképzési szervnek” szöveg,
e)	4. § (6) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,
f)	4/A. § (1) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg, az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az
állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,
g)	4/A. § (2) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,
h)	7. §-t megelőző alcímében, és a 7. §-ában az „állami szakképzési és felnőttképzési
intézet” szövegrész helyébe az „állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,
i)	12. § (5) bekezdésében az „az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez”
szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez” szöveg,
j) a 19. § (3) bekezdésében az „az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez”
szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez” szöveg,
k) Mellékletének 1. pont a) alpontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe
a „Magyarország” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg
lép.
76
49. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
175.	§
(1)	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
Efo tv.) 4. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi
alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően -
legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 %-a, garantált bérminimum esetén 87 %-a jár.”
(2)	Az Efo tv. a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009.
szeptember 16-ai 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést
szolgálja.”
(3)	Az Efo tv.
a)	8. § (5) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
b)	11. § (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg
lép.
50. A lelkiismereti és vallásszabadság jogárólvalamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 201L évi G törvény módosítása
176.	§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 37. § (1) bekezdésének az Szt 4. §
(1)	bekezdés m) pont mb) alpontját, valamint 37. § (2) bekezdésének a Gyvt. 5. § s) pont sb)
alpontját módosító rendelkezése az „egyházi jogi személy” szövegrész helyett az „egyházi
jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó)” szöveggel lép hatályba.
51. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVL törvény módosítása
177.	§
(1)	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely
a)	c törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat vagy
77
b)	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1), valamint (3)-(4)
bekezdésében, 63/A. §-ában, 70. § (1) bekezdésében foglalt, kötelező vagy önként vállalt
feladat, vagy
c)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1)
bekezdés 1. pontjában, 30/A. és 30/B. §-ában foglalt, kötelező vagy önként vállalt feladat,
vagy
d)	a közhasznú szervezetekről szóló 1997, évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khszt.)
26. § c) pontjában meghatározott tevékenységi körbe tartozó feladat
ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására
törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyt.”
(2)	A Kftv. 1. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki)
„b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény szerinti álláskereső, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és
egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül.”
(3)	A Kftv. 2. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött
tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai
végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált
bérrel, azzal, hogy)
„a) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a
közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított
álláskeresési járadék, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi Összegét, és”
(4)	A Kftv. 2. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 19 S/P. §-ában foglaltakon túlmenően:)
J) az Mt. 100. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatott nem
kérheti a jogviszonyba történő visszahelyezését,”
178.	§
A Kftv. 24. §-ának az Szt. 58/A. § (2a) bekezdését megállapító rendelkezése a
„befogadást.” szövegrész helyett a „befogadást, valamint 2012. július l-jétől a nem állami
fenntartású házi segítségnyújtás - ide nem értve az egyházi fenntartású házi segítségnyújtást -
esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám.”
szöveggel lép hatályba.
179.	§
Nem lép hatályba a Kftv. 58. § (2) bekezdés d) pontja.
78
79
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a megváltozott munkaképességű személyek számára biztosított ellátások egységes
rendszerét hozza létre, melynek célja az, hogy megteremtse a feltételeket a megváltozott
munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás
központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére.
A Javaslat tartalmazza emellett a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében szükséges
egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és rehabilitációs szolgáltatásokra, a foglalkoztatáshoz
nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályozást is. Az ellátórendszer egységességét fejezi ki
az, hogy - az egészségi állapot, foglalkoztathatóság, rehabilitálhatóság mértékét figyelembe
véve - azonos alapelveken működő egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokban részesülhetnek
mindazok, akiknek egészségi állapota 60%-os, vagy attól kisebb mértékű, és munkavégző
képességük megváltozása miatt kereső tevékenységet nem tudnak folytatni. Ez jelentős
előrelépés a jelenlegi ellátórendszerhez képest, ahol a 40-50%-os egészségkárosodással
rendelkezők nyugdíjszerű szociális ellátásokban részesültek, míg az 50%-feletti mértékben
egészségkárosodottak - az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén - rokkantsági
nyugellátásra szerezhettek jogosultságot.
Az egészségkárosodott személyek ellátórendszere az elmúlt évtizedek alatt széttagolttá vált, a
különböző típusú ellátások eltérő szabályozás és fogalmi keretek mellett nyújtottak segítséget
az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű személyek számára, és eltérő
mértékben tartalmaztak rehabilitációs, a munkaerő-piacra való visszatérést segítő és ösztönző
elemeket. A jelenleg működő ellátórendszer a pénzbeli ellátások tartós igénybevételére és
nem a rehabilitációra, az ellátás folyósítása nélküli munkavégzésre ösztönöz.
A Javaslat fő alapelve ennek a szemléletnek a tartós és hatékony megváltoztatása, a
rehabilitáció előtérbe helyezése annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű
személyek hatékonyabb segítséget kapjanak a munkavállaláshoz, a keresőtevékenység
végzéséhez, amellyel saját és családjuk fenntartásáról gondoskodni képesek. Mindez
hozzájárulhat az állami gondoskodás lehetőségeitől való függőség megszüntetéséhez, az
egyenlő esélyek biztosításához, lehetőséget teremtve a tejes értékű munka végzésére, az
önfenntartásra, az életszínvonal növelésére.
A rehabilitáció fontosságát fejezi ki a Javaslatban az is, hogy szakítva az eddigi gyakorlattal
az egészségkárosodás százalékos mértékének meghatározása helyett az ellátásokra való
jogosultság alapja a megtartott egészség mértékén és a rehabilitációra, foglalkoztatásra való
egyéni esélyeken, és azok irányának meghatározásán alapuló komplex vizsgálat. Ennek
érdekében a Javaslat az egészség fogalmát is komplexen kezeli, figyelembe véve az egyén
fizikai, mentális és szociális körülményeit is.
Mindezek érdekében a Javaslat két fő hangsúlyos területet tartalmaz. Egyrészt tartalmazza a
kieső jövedelem pótlását célzó pénzbeli ellátásokat, másrészt pedig a rehabilitációt segítő
szolgáltatásokat.
80
Az első fő területet az új minősítési rendszeren alapuló jövedelempótló pénzbeli ellátások
jelentik. A korábbi évek széttagolt rendszerétől eltérően a keresőtevékenységet folytatni már
nem tudó megváltozott munkaképességű személyek számára két ellátási forma biztosítja a
kieső jövedelem pótlását.
Az orvosi, foglalkoztatáspolitikai és szociális szempontokon alapuló minősítéstől függően a
rehabilitációra, foglalkoztatásra javasolható személyek számára a rehabilitáció időtartamára,
de legfeljebb három évre a rehabilitációs ellátás, a rehabilitációra, foglalkoztatásra nem
javasolható személyek számára a jogosultsági feltételek fennállásáig a rokkantsági ellátás
kerülhet megállapításra.
A Javaslat a jelenleg is érintett ellátásokban - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj,
rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék - részesülő személyek számára biztosítja a
szerzett jogok érvényesülését, a rehabilitálhatóság és foglalkoztathatóság szempontjait
figyelembe véve kezeli az érintett ellátási csoportokat, szem előtt tartva a létbiztonságot. Az
átalakítás legnagyobb mértékben a nyugdíjkorhatár betöltése előtt több mint öt évvel álló
személyek közül azokat érinti, akiknek a jelenlegi, egészségkárosodáson alapuló rendszerben
legfeljebb hetven százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg.
A másik fő terület a rehabilitációs szolgáltatások rendszere, melyek a jelenleg is elérhető
európai uniós programokból és hazai forrásokból finanszírozott, foglalkoztatást elősegítő
támogatások, a Start munka program, illetve az új lehetőségként bevezetésre kerülő
Rehabilitációs kártya.
A rehabilitációs ellátásban részesülők foglalkoztatási támogatásának új, egyszerűen
alkalmazható, kevés adminisztrációt igénylő formája kerül bevezetésre, a munkáltatót érintő
terhek alóli kedvezményt nyújtó Rehabilitációs kártya formájában.
A már jelenleg is létező, és a munkáltatókat a megváltozott munkaképességű személyek
foglalkoztatására ösztönző rehabilitációs hozzájárulás szabályozása is a Javaslat részét képezi
a célok elérése érdekében. Eddig a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Fit.) volt szabályozva a rehabilitációs
hozzájárulási kötelezettség teljesítésének szabályrendszere. Tekintettel arra, hogy ez a
szabályozási terület a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával
kapcsolatos szabályokat tartalmaz, célszerű, hogy ez a szabályrendszer a továbbiakban e
törvény keretei közé kerüljön át. Változik a rehabilitációs hozzájárulás szabályainak
alkalmazása során használt megváltozott munkaképességű személyek fogalmi köre, szűkül a
szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás melletti kedvezményre jogosító feltételek száma. Új
elemként kerül szabályozásra a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésének
kiváltási lehetősége.
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók minősítésének,
akkreditációjának rendszere is új alapokra épül. Egységes akkreditációs rendszer kerül
bevezetésre, amely megnyitja az akkreditációs tanúsítvány megszerzésének lehetőségét és a
támogatásokhoz való hozzájutás feltételeinek teljesítését minden — a kormányrendeletben
részletezett követelménynek megfelelő - munkáltató előtt.
* % *
A Javaslat tartalmazza a foglalkoztatási törvénynek kisebb terjedelmű módosítását. Annak a
célnak a szem előtt tartása érdekében, hogy az álláskereső részére ellátás helyett elsősorban
81
munkát kell biztosítani, a Javaslat a hatályos szabályozásnál kedvezőbb mértékben állapítja
meg a foglalkoztatás bővítését célzó bértámogatás mértékét, ha a munkaadó szociális
szövetkezet. Úgyszintén ennek a célnak szem előtt tartása érdekében a Javaslat a
munkaerőpiaci képzéshez nyújtható keresetpótló juttatás mértékét a hatályos szabályozással
szemben nem kötelező legkisebb munkabérhez, hanem a közfoglalkoztatási bérhez
viszonyítottan állapítja meg. Az előzőekben foglaltakon túlmenően a Javaslat a törvény
rendelkezéseinek alkalmazása során szerezett tapasztalatok alapján szükségessé vált kisebb
pontosításokat tartalmaz. A Javaslat módosítja a törvény rendelkezéseit annak érdekében,
hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése ne jelentsen hátrányt az álláskeresési
járadékra való jogosultsági idő megállapításánál, továbbá, hogy ilyen esetben az álláskeresési
járadék folyósítása ne megszüntetésre, hanem szüneteltetésre kerüljön,
A munkáltatókkal kialakítandó új típusú, elsősorban a közigazgatás szolgáltató jellegére, a
vállalkozások hatékony működésének elősegítésére épülő kapcsolatrendszer szükségessé teszi
a munkavédelmi ellenőrzés hatásköri és intézkedési rendszerének átgondolását.
A hatásköri szabályok pontosítása mellett szükségessé vált az intézkedési rendszer - ezen
belül elsődlegesen a munkavédelmi bírság kivetése és felhasználása szabályainak -
felülvizsgálata is, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 2010. január 1-jétől
hatályos - a 94. § rendelkezéseit érintő - módosításával és a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) 2011.
január 1-jétől hatályos módosításával való összhang megteremtésére.
Az intézkedési rendszer felülvizsgálatának kiemelt eleme annak egyértelmű rögzítése, hogy a
munkavédelmi hatóság számára csak a súlyos munkavédelmi veszélyeztetés fennállása esetén
van lehetőség a munkavédelmi bírság azonnali megállapítására.
A Javaslat a bírság mértékének a kötelezett személye szerinti megkülönböztetésével, valamint
a mérlegelési körülmények egyértelművé tételével a kis- és középvállalkozások terheinek
csökkentését tűzi ki céljául.
A Javaslat továbbá számos olyan, önmagában ugyan kisebb jelentőségű módosítást tartalmaz,
amelyek összességükben a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek érzékelhető
csökkenését eredményezik.
A Javaslat mindezeken túlmenően a hatósági jogalkalmazás tapasztalataiból merítve, a
hatékony és ezáltal eredményes munkavédelmi hatósági feladatellátáshoz szükséges
módosításokat, továbbá egyes jogszabályhelyek egyszerűbb, kereszthivatkozásoktól, illetve az
előírások megismétlésétől mentes megfogalmazását tartalmazó rendelkezéseket állapít meg.
Az Alkotmánybíróság 39/2011. (V. 31.) AB határozata megállapította, hogy a jogalkotó
mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy nem
teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek munka- vagy egyéb jogviszonyon
alapuló foglalkoztatásának törvényi feltételeit és garanciáit és felhívta az Országgyűlést, hogy
jogalkotói feladatának 2011. december 31-ig tegyen eleget. A Javaslat e kötelezettség
végrehajtását szolgálja azzal, hogy sajátos (különös) szabályokat hoz létre az érintett személyi
kör esetében és ezzel - e foglalkoztatási forma kiegyensúlyozott szabályainak
82
megteremtésével — támogatni kívánja a cselekvőképtelen személyek munkaviszonyban való
foglalkoztatását.
A Javaslat Munka Törvénykönyvét érintő egyéb rendelkezései a hatályos szabályozás
kiegészítésével, az Európai Tanács 2010. március 8-i, aBUSINESSEUROPE, az UEAPME, a
CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás
végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010/18/EU
irányelvvel történő jogharmonizációs kötelezettségnek kívánnak megfelelni.
A Javaslat hatékonyabbá teszi a főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok ellenőrzési
rendszerét. Az államigazgatás hierarchikus rendszeréből adódóan a munkaügyi hatóság
hatékonyabban, gyorsabban és egyszerűbben tud reagálni a foglalkoztatásban bekövetkező
nem kívánatos folyamatokra.
A Javaslat célja a munkaügyi hatóság hatáskörének szűkítésével a szabálysértésekre
vonatkozó párhuzamos hatáskörök és a párhuzamos bírságolás elkerülése. Ezért megszűnik a
munkaügyi hatóság szabálysértési jogköre.
* * *
A Javaslat kisebb terjedelemben, de néhány kérdésben koncepcionálisan módosítja a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szt.), a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a
továbbiakban: Gyvt.) és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (a
továbbiakban: Cst.).
Az Szt. pénzbeli támogatásokat szabályozó részének módosítását elsősorban a természetben
nyújtott segélyek arányának növelése, továbbá a szociális ellátásban részesülő személyek
együttműködési kötelezettségének erősítésére irányuló szándék indokolja.
Az Szt. szerinti pénzbeli ellátások közül az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő
támogatás, továbbá az ápolási díj nem nyújtható természetben. A természetben történő nyújtás
lehetőségének megteremtése a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vonatkozásában -
tekintettel a támogatások hasonló jellegére - a rendszeres szociális segélynél már meglévő
szabálynak megfelelően (azaz a családban élő védelembe vett gyermekre tekintettel, a
támogatás célhoz kötöttségének biztosítása érdekében) indokolt.
Az Szt. 2011. szeptember l-jétől hatályos módosítása nyomán a lakásfenntartási támogatást
elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani az arra jogosult
háztartások számára. A természetbeni forma elsődlegességének célja a támogatás megfelelő
felhasználásának szavatolása. Az ellátás természetben történő nyújtásának eljárási
részletszabályai mind ez idáig nem kerültek központi szinten meghatározásra. Feltehetően ez
az egyik oka annak, hogy jelenleg a megállapított lakásfenntartási támogatások összegének
mindössze 30%-a kerül természetben biztosításra. A módosítás újabb lépést tesz a
természetbeni forma preferálása felé azáltal, hogy meghatározza a szolgáltató és az
önkormányzat közötti, az ügyfél pontos azonosításához szükséges adatcsere tartalmát.
A Javaslat részét képezi az Szt. személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokra
vonatkozó egyes szabályainak módosítása. A módosítások közül kiemelendő, hogy a teljes
83
önköltség megfizetése mellett lehetővé válik az idősek otthonába gondozási szükséglet
vizsgálata nélküli bekerülés a férőhelyszám 15%-ának erejéig.
A költségvetési források indokolatlan kiáramlásának megakadályozását szolgálja a szociális,
gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények egyházi fenntartásba adásának korlátozása az
egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli mentesülés megszüntetésével.
A Javaslat hangsúlyos módosítása továbbá, hogy a nem állami házi segítségnyújtást biztosító
szolgáltatók - ide nem értve az egyházi fenntartásúakat - a jövőben csak akkor kaphatnak
állami normatív hozzájárulást, ha működésükhöz az ellátási területük szerint illetékes
önkormányzat(ok) hozzájárulásával rendelkeznek. A hozzájáruló nyilatkozat megkövetelése
egyrészt visszaszorítja az indokolatlan terjeszkedést, másrészt várhatóan minőségi tisztulást
eredményez a szolgáltatók között.
A Gyvt. tekintetében a Javaslat legfontosabb módosítása a térítési díj szabályok átalakítása.
Az új rendelkezések várhatóan hozzájárulnak egy átláthatóbb, igazságosabb és fenntarthatóbb
finanszírozási rendszer létrehozásához.
A Javaslat a gyermekvédelmi területen a fentieken túlmenően tartalmaz néhány, a
jogalkalmazói gyakorlatban felmerült probléma megoldását szolgáló pontosító rendelkezést,
így például egyértelműsíti a gyermekjóléti alapellátások igénybevételének szabályait, nevesíti
a gyermekjóléti alapellátások keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formáit,
valamint meghatározza az alternatív napközbeni ellátási formák szolgáltatási tartalmát.
A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó törvények módosításáról szóló T/4656.
számú törvényjavaslat módosítja mind az Szt., mind pedig a Cst, egyes rendelkezéseit. Az
előteljesztés a T/4656. számú törvényjavaslatnak a foglalkoztatást helyettesítő támogatás
összegének csökkentésére (az öregségi nyugdíjminimum 100%-áról 80%-ára), valamint a
szociális intézményben, gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben
élő gyermekek után járó családi pótlék felhasználására vonatkozó rendelkezéseivel
kapcsolatos további pontosításokat tartalmaz.
84
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a tartalmazza a rokkantsági és rehabilitációs ellátás megállapításához, a
jogosultsági feltételek, illetve a megszüntetési okok bekövetkezésének vizsgálatához
szükséges alapfogalmak - közöttük az egészségi állapot, és a rehabilitáció fogalmának - a
meghatározását.
A 2. §-hoz
A Javaslat 2. §-a határozza meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való
jogosultság feltételeit. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az,
akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60%-os, vagy attól kisebb mértékű.
Ez az egészségkárosodás mértékének jelenlegi meghatározása szerint azt jelenti, hogy az
ellátásokra a jelenlegi rendszer szerinti legalább 40%-ban egészségkárosodott személyek
szerezhetnek jogosultságot. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
jövedelempótló jellegűek, tehát megállapításuk abban az esetben lehetséges, ha a
megváltozott munkaképességű személy állapota miatt keresőtevékenységet folytatni nem tud.
Mivel az ellátások egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, ennek megfelelően csak azoknak
állapíthatók meg, akik a Javaslatban meghatározott idejű biztosítási előzménnyel
rendelkeznek. A megfelelő átmenet értelmében a rendelkezést nem kell alkalmazni azokra,
akik az átalakítással érintett ellátások valamelyikében 2011. december 31-én részesültek.
A 3-5. §-okhoz
A Javaslat 3-5. §-ai meghatározzák a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak
két fő típusát. Ennek megfelelően rehabilitációs ellátás kerülhet megállapításra annak a
személynek, aki a komplex minősítés eredményeként rehabilitálható, tehát
foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt
igényel.
Rokkantsági ellátásban részesülhet az, akinek a komplex minősítés eredményeként
rehabilitációja nem javasolható, tehát egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága
rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a
komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei
miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, továbbá kizárólag folyamatos támogatással
foglalkoztatható, vagy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel
képes.
A 6. §-hoz
A Javaslat 6. §-a meghatározza a rehabilitációs ellátás keretében az eredményes rehabilitáció
érdekében elérhető szolgáltatásokat, és a rehabilitációból eredő kötelezettségeket, melyek a
személyre szabott rehabilitációs tervben kerülnek rögzítésre.
85
A sikeres rehabilitáció megvalósulása érdekében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy
a rehabilitációs szervvel együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség
részletszabályai meghatározzák az együttműködés tartalmát. Mindez együttműködési,
értesítési kötelezettséget jelent, de magában foglalja az aktív munkahelykeresést, továbbá a
felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételt, illetve a rehabilitációs
hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadását.
A 7. §-hoz
A Javaslat 7. §-a a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartamát határozza meg, amely
maximum három év. A rendelkezés szabályozza továbbá az időtartam számításával
kapcsolatos kérdéseket is.
A 8, §-hoz
A Javaslat 8. §-a a rehabilitációs szolgáltatások tartalmi elemeit szabályozza. A munkaerő-
piacra való visszatérés érdekében a rehabilitációs hatóság biztosítja a megfelelő munkahelyen
történő munkavégzésre való felkészítéshez szükséges szolgáltatásokat, és rehabilitációs célú
munkaközvetítést végez.
A 9. §-hoz
A Javaslat 9. §-a meghatározza a pénzbeli rehabilitációs ellátás összegét, amely függ a
megtartott munkaképesség, illetve a rehabilitálhatóság valamint a kereső tevékenységből
származó havi átlagjövedelem mértékétől. Az ellátás évenkénti emelése a nyugellátással
azonos mértékben történik.
A 10. §-hoz
A Javaslat 10. §-a a rehabilitációs ellátás megszűnésének és megszüntetésének eseteit
szabályozza. Meg kell szüntetni az ellátást abban az esetben, ha az ellátás időtartama eltelt, az
ellátásban részesülő személy kérte, vagy egészségi állapota nem indokolja, illetve nem teszi
lehetővé a rehabilitációt, de meg kell szüntetni az ellátást akkor is, ha az ellátott nem tesz
eleget együttműködési kötelezettségeinek, vagy ha az ellátott foglalkoztatására a
foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került
sor. Ebben az esetben az ellátottnak visszafizetési kötelezettsége is keletkezik.
A 11-12. §-okhoz
A 11-12. §-ok tartalmazzák a rokkantsági ellátás megállapítására és az ellátás összegére
vonatkozó rendelkezéseket.
A rokkantsági ellátás a rehabilitációra nem javasolt megváltozott munkaképességű személyek
tartós ellátása. Az ellátás összege függ a megtartott munkaképesség valamint a kereső
tevékenységből származó havi átlagjövedelem mértékétől. Az ellátás évenkénti emelése a
nyugellátással azonos mértékben történik.
A 13. §-hoz
86
A Javaslat 13. §-a a rokkantsági ellátás megszűnésének és megszüntetésének eseteit
szabályozza. A rokkantsági ellátást többek között meg kell szüntetni, ha az ellátott nem tesz
eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének.
A rokkantsági ellátás folyósítása mellett keresőtevékenység folytatható, azonban az abból
származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 150%-
át. Ebben az esetben az ellátást meg kell szüntetni. Ugyancsak meg kell szüntetni az ellátást,
ha az ellátott foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges
jognyilatkozat hiányában került sor.
A 14. §-hoz
A 14. § a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével kapcsolatos
szabályozást tartalmazza. Az ellátások a rehabilitációs hatóságtól igényelhetők. A
rehabilitációs hatóság feladatkörébe tartozik a pénzbeli ellátásokra való jogosultság
megállapítása, a jogosultsági feltételek fennállásának vizsgálata, az ellátás megszüntetése, a
komplex rehabilitációból eredő feladatok elvégzése, koordinálása. A rendelkezés tartalmazza
továbbá az ellátások megállapításához szükséges, más szerveket érintő adatszolgáltatási
kötelezettségeket is.
A 15-16. §-okhoz
A Javaslat 15. §-a a rehabilitációs hatóság komplex minősítésre vonatkozó feladatait, és a
rehabilitációs javaslat elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket, a 16. § a komplex
minősítéssel összefüggésben az egyént érintő megjelenési kötelezettséget és annak
elmulasztása esetére megállapítható jogkövetkezményt tartalmazza.
A rehabilitációs javaslat a komplex minősítés eredményeire támaszkodva a rehabilitáció
lehetséges irányait határozza meg. így nevesítésre kerülnek azok a foglalkozások,
foglalkozási csoportok, alcsoportok, amelyek betöltésére a megváltozott munkaképességű
személy a komplex rehabilitáció segítségével alkalmassá tehető.
A 17. §-hoz
Az együttműködési kötelezettség részét képezi a megváltozott munkaképességű személy 17.
§-ban rögzített bejelentési kötelezettségének teljesítése. Amennyiben az ellátott a
rendelkezésben meghatározott körülményeket a hatóságnak felróható okból nem jelenti be, az
ellátását meg kell szüntetni.
A 18. §-hoz
A Javaslat 18. §-a az ellátások folyósítására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 19. §-hoz
A Javaslat 19. §-a a rehabilitációs hatóság felülvizsgálati kötelezettségeit határozza meg, így
különösen a soros felülvizsgálatokat, melyeknek időpontjáról az ellátást megállapító
döntésben megjelölt időtartam elteltét követően kerül sor. A rendkívüli felülvizsgálatok akkor
rendelhetőek el, ha tartós állapotrosszabbodás következett be, vagy ha olyan tény jutott a
hatóság tudomására, amely alapján vélelmezhető, hogy a komplex minősítés során
87
megállapított körülmények nem álltak fenn. A rendelkezés tartalmazza továbbá a célzott
vizsgálatok (szúrópróba szerinti felülvizsgálatok) elrendelésének lehetőségét is.
A 20. §-hoz
A 20. § a jogtalanul felvett pénzellátás visszafizetésére vonatkozó eljárásrendet szabályozza.
A 21. §-hoz
A Javaslat 21. §-a az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza annak érdekében,
hogy a megfelelő információk, adatok az eljáró hatóság rendelkezésére álljanak a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítása, folyósítása, megszüntetése
céljából.
A 22. §-hoz
A rendelkezés a megváltozott munkaképességű személy fogalmát határozza meg a
rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítése kapcsán. Az eddigiektől eltérően
egyszerűbben, könnyebben értelmezhető formában segíti a jogalkalmazók tevékenységét. A
továbbiakban fogyatékossági támogatáson és a vakok személyi járadékán kívül megváltozott
munkaképességű személynek tekinteni valakit csak a rehabilitációs hatóság szakvéleménye,
szakhatósági állásfoglalása alapján lehet. A Javaslat átmeneti rendelkezései között kellő
felkészülési időt tartalmaz az új rendelkezések alkalmazásához.
A 23. §-hoz
A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályokat a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény tartalmazza,
azonban ez a rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül. A tartalmi
összefüggés okán a szabályokat kisebb változtatásokkal e Javaslatba kell átemelni. Teljesen új
elemet tartalmaz a (6) bekezdés, amely törvényi szinten megnyitja a lehetőségét a
rehabilitációs hozzájárulás megfizetési kötelezettség alóli mentesülésnek, ezzel biztosítja a
fizetési kötelezettség kiváltásának a lehetőségét. A rendelkezés a fentieken túl a rehabilitációs
hozzájárulás fizetési kötelezettség munkáltatói önbevalláson alapuló teljesítéséhez szükséges
alapdokumentumok tartalmát, őrzési idejét szabályozza.
A 24. §-hoz
A rehabilitációs hozzájárulás továbbra is a központi költségvetés bevételét képezi.
A 25. §-hoz
Ez a rendelkezés a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához
nyújtandó támogatások kapcsán a munkáltatók körében egy egységes szabályozás alapján
működő jogintézményt vezet be, az akkreditált munkáltató jogintézményét. Ezzel felváltja az
oly sok kritikát kiváltó és esetenként egymásnak feszülő védett foglalkoztatók és akkreditált
foglalkoztatók eddigi rendszerét, valamint felváltja az eddigi akkreditációs eljárási rendszert
88
is. A továbbiakban bármely munkáltató kérheti akkreditáltatását, de csak az a munkáltató
részesülhet rehabilitációs célú munkahely átalakítási támogatásban, vagy pályázat útján bér-és
költségtámogatásban, amely munkáltató a Kormány rendeletében előírt szabályok szerint
lebonyolított sikeres akkreditációs eljárást követően megkapta az erről szóló tanúsítványt.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülők foglalkoztatásához
nyújtható támogatások feltételeit az eddigiekhez hasonlóan kormányrendelet szabályozza
majd.
A 26. §-hoz
Ez a rendelkezés a rehabilitációs ellátásban részesülők után nyújtható kedvezményről, a
Rehabilitációs kártya eszközéről rendelkezik. A Rehabilitációs kártya a jelenleg működő
START kártya rendszerbe illesztve kerül bevezetésre és mentességet biztosít a munkabért
terhelő munkaadói terhek befizetésének teljesítése alól. A munkaadót a foglalkoztatás nettó
bérköltsége terheli a foglalkoztatás teljes időtartama alatt. A Rehabilitációs kártyára
vonatkozó részletszabályok a Javaslat értelmében a kapcsolódó törvények módosításai között
a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény rendelkezései közé
kerülnek beépítésre.
A 27. §-hoz
A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos szabályok
mellett célszerű a Javaslat keretei között rendezni a foglalkozási rehabilitációs szakértőkkel
kapcsolatos törvényi rendelkezéseket.
A 28. §-hoz
A § a végrehajtáshoz szükséges felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A 29-39. §-okhoz
A Javaslat 29-39. §-ai a záró rendelkezések között a hatálybaléptetéssel és a rendszer
átalakításával összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
A 40—42. §-okhoz
Technikai módosítások, a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó, vagy azzal
összefüggő szabályokat rendezik.
A 43. §-hoz
Az Fit. 14. § (9) bekezdése megtiltja keresetpótló juttatás folyósítását azokra a napokra,
amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási
kötelezettségének nem tesz eleget. Nem rendelkezik azonban arról, hogy keresetpótló juttatás
folyósítása a többi napokra hogyan történik. A módosítás ezt a rendelkezést pótolja.
89
Az eddigi gyakorlat szerint a minimálbérhez kötött keresetpótló juttatásnál az a tapasztalat
mutatkozott, hogy sok esetben a regisztrált álláskeresők nem a foglalkoztatási esélyeik
növelésére irányuló új szakma megszerzése miatt, hanem a magas összegű keresetpótló
juttatás miatt jelentkeztek a képzésekre. 2011. szeptember 1-jétől hatályba lépett az új
közfoglalkoztatási törvény, amely esetén a megszerezhető bér alacsonyabb összegben került
meghatározásra a kötelező legkisebb munkabérnél. A keresetpótló juttatás összegének
változatlanul hagyása azt okozhatná, hogy a képzésben részt vevők magasabb jövedelemhez
jutnának, mint a 8 órában köz foglalkoztatás keretében foglalkoztatottak. E két csoport között
feszültséget okozna, illetve csökkentené a közfoglalkoztatásban történő részvétel
hajlandóságát. A fentiek okán kerül sor a keretpótló juttatás összegének a kötelező legkisebb
munkabér helyett a közfoglalkoztatási bérhez történő igazítására.
A 44. §-hoz
A szociális szövetkezet egyik célja többek között, hogy álláskereső tagjai számára
munkaehetőséget biztosítson és szervezzen. E cél megvalósításának elősegítése érdekében a
javaslat a szociális szövetkezet munkaadó számára nyújtható foglalkoztatás bővítését célzó
bértámogatás felső határára vonatkozóan magasabb mértéket állapít meg. Ennek feltétele,
hogy a támogatott foglalkoztatással érintett munkavállalót a szociális szövetkezet a támogatás
folyósítási időtartama 50 százalékának mértékéig tovább foglalkoztassa.
A 45, §-hoz
A honvédelemhez fűződő társadalmi érdek érvényesülésének biztosítása érdekében a javaslat
biztosítja, hogy az álláskeresési járadék folyósítása az önkéntes tartalékos tényleges
szolgálatteljesítése miatt ne megszüntetésre, hanem szüneteltetésre kerüljön.
A 46. §-hoz
Technikai módosítások, a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó, vagy azzal
összefüggő szabályokat rendezik.
A 47. §-hoz
A honvédelemhez fűződő társadalmi érdek teljesülése érdekében a javaslat biztosítja, hogy az
önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése miatt igénybevett fizetés nélküli szabadság
harminc napot meghaladó időtartama az álláskeresési járadékra való jogosultságot
megalapozó munkaviszony időtartamába beszámításra kerüljön.
A 48. §-hoz
Szintén az állami foglalkoztatási szerv adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a
terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, valamint a gyermekgondozási segély
igénybevétele esetén - a korábbi szabályokat megváltoztatva - a nyilvántartásból való törlés
helyett a nyilvántartás szüneteltetését írja elő.
A 49. §-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása következtében a foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatbázis a jövőben
90
tartalmazza majd a megváltozott munkaképességű munkavállalók közfoglalkoztatásával
kapcsolatos adatokat is. A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja a jegyzőre
vonatkozó adatrögzítési szabályokat.
Az 50. §-hoz
2011.	szeptember l-jétől módosult az álláskeresési ellátások rendszere. Ennek keretében
megszűnt az álláskeresési járadék folyósítási idejének két szakasza, jelentős mértékben
lerövidült a folyósítási időtartam. Az Fit. nem tartalmazott átmeneti szabályt arra
vonatkozóan, hogy ha az álláskereső a folyósítási idő alatt elhelyezkedik, és az állami
foglalkoztatási szerv a hátralévő időtartamra járó álláskeresési járadék törvény által
meghatározott mértékét egy összegben kifizeti, mely időpontban hatályos szabályokat kell
alkalmazni. A Javaslat az Flt-t az erre vonatkozó átmeneti szabállyal kiegészíti.
Az 51. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja az Fit. szabályait. Öt évről három évre
csökkenti le azt az időtartamot, amely alatt az álláskeresési járadék megállapításához
szükséges jogosultsági idővel az álláskeresőnek rendelkeznie kell. A migráns munkavállalók
részére járó ideiglenes ellátás időtartamát 180 nap helyett 60 napban állapítja meg. A nyugdíj
előtti álláskeresési segély esetében 90 nap helyett 45 napban állapítja meg a törvény által
előfeltételként előírt álláskeresési járadék folyósítási időtartamát. Egységes szabályt állapít
meg az álláskereső bejelentési kötelezettségének határidejeként mind az ellátásban nem
részesülő álláskereső, mind pedig az ellátásban részesülő álláskereső tekintetében.
Az 52. §-hoz
A munkaügyi hatóságnak az álláskeresők részére jogalap nélkül nyújtott támogatások jogalap
nélküli igénybevételével kapcsolatos hatáskörének, valamint az ezen alapuló jelzési
kötelezettségének törlése a szervezeti változások miatt indokolt.
Figyelemmel arra, hogy 2011. szeptember l-jétől jelentősen lerövidült az álláskeresési
járadék folyósítási időtartama, indokolt az álláskeresési járadék folyósításának későbbi
időpontban történő megkezdésének, mint szankciónak a megszüntetése.
Az 53. §-hoz
A Javaslat a 2010/18/EU irányelvnek megfelelően előírja, hogy a munkáltató köteles döntése
előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a családi élet és a munkatevékenység
összehangolását érintő munkáltatói intézkedések tervezetét is.
Az 54-56. §-hoz
Az Alkotmánybíróság határozata szerint mulasztásos alkotmánysértés áll fenn a tekintetben,
hogy a cselekvőképtelen személy foglalkoztatásának törvényi feltételei és garanciáit a
jogalkotó nem rendezte. Ezt a hiányt pótolják a Javaslat rendelkezései.
E körben a Javaslat rögzíti, hogy a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője
tehet jognyilatkozatot és létesíthet munkaviszonyt. A Javaslat általános jelleggel szögezi le,
hogy cselekvőképtelen személlyel csak olyan tevékenység (munkakör) ellátására létesíthető
91
munkaviszony, amelynek teljesítésére az érintett egészségi állapotánál fogva alkalmas. Ennek
érdekében az egészségügyi alkalmassági vizsgálatnak olyannak kell lennie, amely a konkrét
munkaköri feladatok tekintetében vizsgálja a cselekvőképtelen munkavállaló alkalmasságát.
Ugyancsak a sajátos munkavégzési körülményekből következik az a rendelkezés, amely
szerint a cselekvőképtelen munkavállaló csak folyamatos ellenőrzés mellett láthatja el
munkakörét.
A belátási képesség teljes hiánya indokolja a cselekvőképtelen munkavállaló kártérítési
felelősségének kizárását a vétkességi és az ún. objektív jellegű (megőrzési felelősség,
leltárhiányért fennálló felelősség) alakzatra is kiterjedően.
Egyebekben a cselekvőképtelen munkavállalóra a fiatal munkavállalóra vonatkozó szabályok
alkalmazandók.
A Javaslat rögzíti, hogy a cselekvőképtelen munkavállaló a külön jogszabály szerinti
egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyban nem
foglalkoztatható.
Az 57-58. §-hoz
A Javaslat a 2010/18/EU irányelvvel összhangban
-	előírja, hogy a szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási
szándékkal nevelésbe vette,
-	biztosítja, hogy a munkavállaló által a szülői szabadság megkezdéséig megszerzett vagy
megszerzés alatt álló jogok a szülői szabadság végéig változatlanok maradnak, illetőleg a
szülői szabadság végével ezek a jogok érvényesülnek, beleértve a munkajogi
jogszabályokból, kollektív szerződésekből és/vagy gyakorlatból származó bármely
változást is,
-	bővíti a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetköreit a különös méltánylást
érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távoliét időtartamával,
a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére bármely szülő vagy a szülők egymást
közt megosztva is jogosultak.
Az 59. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az Mt.-t a munkaerő-kölcsönzés ideiglenességével kapcsolatos és a
fizetés nélküli szabadság megállapodás útján történő megváltására vonatkozó átmeneti
szabályokkal.
A 60. §-hoz
Technikai módosítás, a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó, vagy azzal
összefüggő szabályokat rendezik.
A 61. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az Mt. jogharmonizációs klauzuláját a szülői szabadságról szóló
irányelvre történő utalással.
92
A 62. §-hoz
A 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény Alapvetés A) cikkében foglaltak szerint:
„HAZÁNK neve Magyarország.”. Az Alaptörvény 2012. január 1. napján történő
hatálybalépésével, illetve az Alaptörvény e rendelkezése végrehajtásának előkészülete
keretében szükséges az Mt. módosítása. A módosítás emellett technikai pontosításokat
tartalmaz a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó, vagy azzal összefüggő
szabályokat tekintetében.
A 63-80. §. §-okhoz
A rendelkezések az átalakítással érintett ellátórendszerre vonatkozó, vagy azzal összefüggő
szabályokat pontosítják.
A 81. §-hoz
Jelen módosítás hatékonyabbá teszi a főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok ellenőrzési
rendszerét. Az államigazgatás hierarchikus rendszeréből adódóan a munkaügyi hatóság
hatékonyabban, gyorsabban és egyszerűbben tud reagálni a foglalkoztatásban bekövetkező
nem kívánatos folyamatokra abban az esetben, ha tapasztalatai és információi alapján saját
maga adja ki az ellenőrzési irányelvet.
A 82. §-hoz
A javasolt módosítással a munkaügyi hatóság nem csak a fennálló, hanem a múltban
elkövetett, de a munkaügyi ellenőrzéskor már fenn nem álló jogsértést is meg tudná állapítani
a jövőbeni jogkövető magatartás elérése érdekében. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Két.) alapján csak akkor van lehetőség arra, hogy a hatóság a
jogsértő foglalkoztatót figyelmeztesse, amennyiben az ellenőrzéskor még fennáll a jogsértés.
A 83. §-hoz
A kiszabott munkaügyi bírság a központi költségvetést, nem pedig a munkaügyi hatóságot
illeti, ezért a Javaslat ezt a kérdést is egyértelműen rendezi.
A 84. §-hoz
A Met. 11 A. § módosításával megszűnik annak a lehetősége, hogy a foglalkoztatót a
munkaügyi hatóság és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is ugyanazon jogsértés - a
Harmtv. szerinti keresőtevékenység folytatására jogosító engedély hiánya - miatt
szankcionálja.
A 85. §-hoz
A Javaslat a 2011. január 1. napjával bekövetkezett szervezeti átalakulás miatt szükségessé
vált technikai jellegű módosítást tartalmazza.
93
A 2011. évi XCIX. törvénnyel beiktatott Met. 6/B. § alapján hozott megállapító határozatban
foglaltak közzététele miatt szükséges pontosítani a Met. 8/C. § rendelkezéseit, mivel a
bérkompenzáció végrehajtására vonatkozó rendelkezések célja csak úgy érvényesül, ha annak
azonnali következménye van, azaz egy bírósági eljárás miatt nem tolódik el a közzététel
időpontja.
A 86. §-hoz
Jelen módosításokat a hatásköri rendelkezések változásai teszik szükségessé.
A 87. §-hoz
A javaslat Met.-et érintő hatályon kívül helyező rendelkezéseit a hatásköri rendelkezések
változásai teszik szükségessé, hiszen a hatósági jogalkalmazás során felmerülő nehézségek és
hatásköri összeütközések a munkaügyi hatóság hatásköreinek csökkentésével oldhatóak meg.
Az egyenlő bánásmód követelményének megtartásának ellenőrzésére eddig is - külön -
önálló hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság létezett, amely ezeket a rendelkezéseket
feladat- és hatáskörében a jövőben is hatékonyabban ellenőrizheti.
A szabálysértési hatáskörök elvétele a Met.-ből a Szabstv. módosításával egyidejűleg
szükséges. A Met. szankciórendszere (például a munkaügyi bírságra vonatkozó szabályok
között) eleve lehetőséget biztosít a foglalkoztatók mibenléte, valamint személye közötti
különbségtételre, emellett a Két. alapján is van lehetőség a foglalkoztató részéről eljáró
természetes személy jogsértő magatartásának szankcionálására.
A szakszervezetek, illetve - tágabban - a munkavállalók munkahelyi érdek-képviseletei
jogainak azért nem indokolt a munkaügyi ellenőrzés keretén belüli vizsgálata, mivel azokat a
munkaügyi bíróságok a jövőben is hatékonyan védhetik.
A Met. 6/A. § (3) bekezdésének elhagyása azért indokolt, mivel a Két. jelenlegi szabályai
nem teszik lehetővé, hogy valamely jogkövetkezmény (ez esetben a munkaügyi bírság)
alkalmazhatósága eltérő legyen a foglalkoztatói minőség alapján. Emellett fontos kiemelni azt
is, hogy a hatályos rendelkezések alapján a jogkövetkezmény mértéke tekintetében az ilyen
jellegű megkülönböztetés jelenleg is megoldott.
A 88. §-hoz
Szükséges az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) azon rendelkezéseinek
módosítása.
Az Eüak 3. § i) pontja a munkavédelmi hatóságot hatalmazza fel az egészségügyi és a
hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésére, ezért szükséges az Mvt. és az Eüak.
összhangjának megteremtése.
A 89-115. §-okhoz
94
A rendelkezések tartalmazzák egyes törvények módosításáról szóló rendelkezéseket, amelyek
az átalakítással érintett ellátórendszerre vonatkozó, vagy azzal összefüggő szabályokat
rendezik.
A megváltozott munkaképességű személyek Javaslat szerinti ellátásai egészségbiztosítási
ellátások lesznek, ennek következtében módosításra szorul a társadalombiztosítás ellátásaira
és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi
LXXX. törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény is. A módosítások következtében a megváltozott munkaképességű személyek a
társadalombiztosítás keretein belül egészségügyi szolgáltatásokra lesznek jogosultak, a
rehabilitációs ellátásban részesülők ellátásának ideje pedig a nyugdíjjogosultság
szempontjából szolgálati időként kerül figyelembe vételre.
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása teremti
meg a Rehabilitációs kártya bevezetésének lehetőségét.
A 116-118. §-okhoz
Az Szt. 2011. szeptember 1-jétől hatályos módosítása nyomán a lakásfenntartási támogatást
elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani. A helyi sajátosságok és a
szerteágazó közüzemi-szolgáltatói hálózatok miatt az ellátás természetbeni nyújtásának
eljárási részletszabályai ez idáig nem kerültek központi szinten meghatározásra, vagyis a
természetbeni támogatás biztosítása jelenleg az adott önkormányzatnál helyben szokásos
módon történhet. A módosítás meghatározza a szolgáltató és az önkormányzat közötti, az
ügyfél pontos azonosításához szükséges adatcsere tartalmát. Ezáltal egységesítésre kerül a
szolgáltatók számára megküldendő adatok köre, ami jelentősen egyszerűsítheti a szolgáltató
társaságoknál jelentkező adatfeldolgozási feladatokat, megkönnyítve ezzel a támogatás
természetbeni formában történő biztosítását.
A 119. §-hoz
A lakásfenntartási támogatás megállapítása a következő évtől az önkormányzat képviselő-
testületének hatásköréből jegyzői hatáskörbe kerül át. A módosítás az Szt. alapján nyújtható
pénzbeli ellátási formák felsorolásánál a lakásfenntartási támogatást a jegyzői hatáskörben
nyújtható ellátások között tünteti fel.
Az ápolási díj összege 2011. január 1-je óta nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének
arányában kerül meghatározásra. Az ellátás alapösszegéről a mindenkori költségvetési
törvény rendelkezik. E változás miatt a fentieken túl szükséges az ellátás felülvizsgálatára
vonatkozó szabályok módosítása.
A 120—121. §-okhoz
Technikai módosítások, a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó, vagy azzal
összefüggő szabályokat rendezik.
A 122. §-hoz
95
A normatív lakásfenntartási támogatás céljának meghatározásánál a korábbiakban nem
szerepelt felsorolásszerűen, hogy a támogatás keretében mely kiadások viseléséhez nyújtható
hozzájárulás. A módosítás e hiányosságot pótolja.
A Javaslat - az ellátottak egyéni felelősségvállalásának erősítése érdekében - lehetővé teszi,
hogy a települési önkormányzat rendeletében a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság
megállapításának feltételeként írja elő a lakókörnyezet rendezettségének biztosítását.
A 123. §-hoz
Technikai módosítások, a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó, vagy azzal
összefüggő szabályokat rendezik.
A 124. §-hoz
Az uzsora jelenség visszaszorításának egyik eszköze a készpénzes segélyezés arányának
csökkentése, és a természetben nyújtott segélyek arányának növelése. A módosítás révén az
önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást -
a rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan - részben természetben
nyújtsák, amennyiben a családban védelembe vett gyermek él.
A 125. §-hoz
A rendelkezés a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak átalakításából adódóan
szükséges, és a törvények közötti összhang megteremtését célozza.
A 126. §-hoz
A módosítás a közterületen tartózkodó hajléktalanok jelenleginél nagyobb számban történő
ellátására teremti meg a lehetőséget az éjjeli menedékhely esetében engedélyezhető
férőhelyek maximális számának növelése révén. Az intézkedés különösen nagy jelentőséggel
bír a téli időszakra vonatkozóan.
A 127. §-hoz
A házi segítségnyújtás biztosítása valamennyi települési önkormányzat számára kötelező
feladat. Az elmúlt néhány évben megjelent a szolgáltatási területen több olyan szolgáltató,
amelyek ingyenesen kínált szolgáltatásuk révén kiterjedt hálózatot építettek, így az
önkormányzatok „versenytársaivá” váltak, jelentős mértékben megnövelték a költségvetési
kiadásokat, ugyanakkor szakmai szempontból vitatható értékű szolgáltatást nyújtanak. A
javaslat célja, hogy erősítse a kötelező feladatellátást, támogassa a szakmailag minőségi
ellátást biztosító önkormányzati szolgáltatót, és a hozzájáruló nyilatkozat megszerzése által
csak olyan nem állami szolgáltató részesülhessen állami támogatásban, amely a feladatellátási
kötelezettséggel rendelkező önkormányzat döntése szerint az adott ellátási területen szükséges
és szakmailag megfelelő tevékenységet végez. A módosítás nem érinti az egyházi fenntartású
házi segítségnyújtást.
A 128. §-hoz
96
A Javaslat lehetővé teszi azon idős személyek ellátásba való bekerülését, akik egészségi
állapotuknál fogva ápolást-gondozást nem vagy 4 órát nem meghaladó mértékben igényelnek,
illetve egyedül élnek, és biztonságérzetük növelése érdekében szeretnének idősotthonba
költözni, és ehhez anyagi fedezettel is bírnak. Ellátásuk költségeit öngondoskodással teljes
egészében maguk fizetik, az intézmény utánuk normatív állami hozzájárulásban nem részesül.
Az ilyen szolgáltatás esetében is megkövetelendő, hogy az intézmény a szociális szakmai
előírásoknak mindenben megfeleljen, ugyanakkor egyes térítési díj szabályok alkalmazása
alóli felmentéssel biztosítható, hogy az ellátott a teljes önköltséget fizesse meg.
A 129. §-hoz
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 58. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül
helyezte az Szt. 86. § (2) bekezdés e) pontját 2012. január 1-jei hatállyal. Mivel a „köteles
biztosítani” szövegrész jogtechnikai hiba miatt az e) pontban szerepelt, és nem a felsorolást
követő sorban, az e) pont hatályon kívül helyezésével a „köteles biztosítani” szövegrész is
eltűnt. Ezt a jogtechnikai hibát korrigálja a Javaslat a teljes helyes szöveg megjelentetésével.
A 130. §-hoz
A rendelkezés tartalmi változást nem okoz, csak pontosítást jelent a működési nyilvántartásra
vonatkozó szabályokban.
A 131. §-hoz
A törvényhely felhatalmazást biztosít a települési önkormányzatok részére, hogy rendeletben
szabályozzák a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a
lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat, valamint a
rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális
ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit.
A 132. §-hoz
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (korábban bérpótló juttatásra) jogosultak ellátásra
való jogosultságát meg kell szüntetni, ha a jogosult a megelőző egy évben legalább 30 nap
időtartamban nem vett részt közfoglalkoztatásban, keresőtevékenységben, munkaerő-piaci
programban, képzésben vagy közérdekű önkéntes tevékenységben. Indokolt a törvényhely
módosítása annak érdekében, hogy a 2011. január 1. és 2011. április 30. közötti, az ellátásra
való jogosultság felülvizsgálatára egy korábbi módosítás alapján nyitva álló átmeneti
időszakban teljesített tevékenységek időtartama is figyelembe vehető legyen az előírt
kötelezettség teljesítésének vizsgálatakor.
A 133. §-hoz
A lakásfenntartási támogatáshoz kapcsolódó átmeneti rendelkezést állapít meg.
A 134. §-hoz
Az átmeneti szabály meghatározza, hogy a mentesülésre irányadó szabályok hatályon kívül
helyezésére tekintettel a fenntartó csak akkor mentesül az egyházi kiegészítő támogatás
97
megfizetése alól, ha a fenntartó váltást deklaráló működési engedély már jogerőre emelkedett,
vagyis a hatálybalépéskor még folyamatban lévő fenntartóváltások esetében is meg kell
fizetni az egyházi kiegészítő támogatást.
A 135. §-hoz
Pontosító jellegű módosításokat tartalmaz.
A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek
felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozatban meghatározott kötelezettség
alapján készített Intézkedési Terv szerint szükséges a Szociálpolitikai Tanácsra és az Egyházi
Fenntartók Tanácsára vonatkozó rendelkezések jogforrási szintjének kormányhatározati
szintre történő csökkentése, ezért szükséges a törvényi szabályok hatályon kívül helyezése.
Az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli jogszabályi mentesülés biztosítása
intézményátadási folyamatot indított el a területen, amely jelentős mértékben megemelte az
egyházi kiegészítő támogatásra fordított kiadásokat. A kiadások visszaszorítása érdekében
szükséges a mentesülési lehetőség megszüntetése, ezáltal az intézményátadások megfékezése.
A hatályos szabályok alapján az önköltséget az előző év adatai alapján, tárgyév április 1-jéig
kell megállapítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a tervezési mód nem optimális az
intézmények számára, mert a tervezés időszakában már előre látható, számukra
költségnövekedést okozó tényezőket (pl. adószabályok, közüzemi díjak, foglalkoztatáshoz
kapcsolódó szabályok változásai) nem tudják érvényesíteni a tárgyévi önköltségben, ha csak
az előző év adataival számolhatnak. Indokolt ezért megteremteni a lehetőségét annak, hogy a
fenntartó a tárgyévre tervezett költségeket vehesse alapul.
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján nyújtható közszolgálati járadék bár
rendszeres pénzellátásnak tekinthető, az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában nem szerepel a
rendszeres pénzellátások között. A pontosítás e hiányosságot pótolja.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege 2012. január 1-től az Öregségi
nyugdíjminimum 100%-áról 80%-ára csökken. A jogszabályhely módosítása az ellátás
összegének változása miatt szükséges.
A 136. §-hoz
A hatályos rendelkezések értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermekek évente kétszer, augusztus és november hónapokban, pénzbeli támogatásban
részesülnek. A pénzbeli támogatás összege 2Ö11. évben 5800-5800 Ft. A Gyvt. módosítása
lehetővé teszi, hogy ez a támogatás - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és
gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározandó feltételek
és eljárásrend szerint - természetbeni formában is biztosítható legyen.
A 137. §-hoz
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az AJB-1666/2011. számú ügyben készített
Jelentésében megállapította többek között, hogy „visszásságot okoz az a szabályozás, mely
szerint a gyermektartásdíj előlegezése felfüggeszthető már egyetlen részlet megfizetése esetén
anélkül, hogy egyébként az adott időszakban megfizetendő tartásdíj teljes összegéhez mért
98
arányosítás megtörténne.” Az ajánlásnak eleget téve a módosítás révén a jövőben a
felfüggesztésre csak akkor kerülhetne sor, ha a kötelezett legalább két egymást követő
alkalommal fizetne a jogosult részére gyermektartásdíjat, melyből már alaposan feltételezhető
a fizetési „szándék”. Meghatározásra kerülne továbbá a felfüggesztés tekintetében a kötelezett
által közvetlenül fizetett, valamint a kötelezett rendszeres jövedelmére, egyéb vagyonára
vezetett végrehajtás során fizetendő gyermektartásdíj minimum mértéke is.
A 138. §-hoz
Az Szt. a tavalyi évben rendezte a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok
igénybevételéről és a térítési díjakról szóló döntéshozatal módját társulási fenntartás esetében
is. Ezzel egyidejűleg azonban a Gyvt.-ben nem került sor a kérdés szabályozására, így a
társulásoknál problémát okoz, hogy mely szabályok alapján kell eljárni. Megoldásképpen a
Gyvt.-ben is meghatározásra kerül, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt települési
önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint alkot rendeletet.
A 139. §-hoz
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályainak, valamint az ellátás
igénybevételével és megszűnésével kapcsolatos rendelkezések módosításának célja az egyes
rendelkezések összhangjának megteremtése, az adminisztráció csökkentése, illetve a
szektorokra irányadó különböző szabályok egységessé tételével az igazságosabb, átláthatóbb,
könnyebben alkalmazható szabályozás kialakítása.
A 140. §-hoz
A gyermekjóléti alapellátások keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái
nem nevesítettek a törvényben, ezért a módosítás pótolja ezt a hiányt. Ugyanakkor a törvény
jelenleg felsorol olyan ellátási típusokat - nyári napközis otthon, óvoda, iskolai napközi -,
amelyek nem a Gyvt., hanem a közoktatási törvény hatálya alá tartoznak, ezért szükséges
egyértelművé tenni, hogy mely napközbeni ellátási formák tartoznak pontosan a Gyvt. hatálya
alá sorolandó gyermekjóléti alapellátások körébe.
A 141-142. §-hoz
A családi napközi, mint gyermekjóléti alapellátás létrejötte kettős célt szolgált, egyrészt
alternatívát biztosít a bölcsődei, óvodai és iskolai napközi szolgáltatások mellett, kiegészítve
azok kapacitását, növelve a férőhelyek számát, másrészt segítséget nyújt a gyermeket nevelő
szülők számára, hogy munkát - akár részmunkaidőben is - vállalhassanak.- A családi napközi,
illetve a családi gyermekfelügyelet a rugalmasabb feltételei miatt sokkal jobban tud
alkalmazkodni a családok szükségleteihez, mint egy intézményes ellátási forma.
Rugalmasságuk nagyban hozzájárul a családi és munkahelyi élet összehangolásához, valamint
elősegíti a lakókörnyezetben történő munkahelyteremtést is. Működésük és optimális
kapacitáskihasználásuk érdekében szükséges lehetővé tenni, hogy több megállapodást
köthessenek, mint a működési engedélyben szereplő férőhely szám azzal, hogy az ellátást
azonos időben igénybe vevő gyermekek száma nem haladhatja meg az engedélyezett
férőhelyek számát.
99
A 143. §-hoz
A módosítás célja az alternatív napközbeni ellátási forma fogalmának meghatározása és a
szolgáltatás tartalma szerinti különbségtétel annak érdekében, hogy a jogalkalmazók számára
definiálja azokat az ellátási típusokat, amelyek működési engedély-kötelesek, ezzel szolgálva
a jogbiztonságot.
A 144. §-hoz
A térítési díjra vonatkozó szabályozás átalakításának célja, hogy egy struktúrájában sokkal
áttekinthetőbb, egyértelműbb és könnyebben alkalmazható szabályozás jöjjön létre. A térítési
díj átalakításával olyan garanciális szabályok kerülnek bevezetésre, amelyek biztosítékot
nyújtanak mind a szolgáltatók, mind az igénybe vevők számára. A személyi térítési díjnak a
havi rendszeres jövedelem százalékában való meghatározása a különböző jövedelmi
viszonyokat figyelembe vevő, igazságosabb finanszírozási rendszert alapoz meg. Ugyanakkor
a szabályozás a továbbiakban is szem előtt tartja a rászoruló családok érdekeit. Bár a
bölcsődei ellátásnál a módosítás értelmében az étkeztetésen kívül a jövőben a gondozásért is
megállapítható lesz térítési díj, a Kormány családpolitikai koncepciójához igazodva a
többgyermekes családok, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok
a gondozást térítésmentesen vehetik igénybe. A bölcsőde, a családi napközi és a családi
gyermekfelügyelet fenntartása a normatív állami hozzájárulás mellett is jelentős anyagi terhet
ró az ellátást biztosító fenntartókra, ezért sok fenntartó szabályozatlan módokon és
jogcímeken anyagi hozzájárulást kér a szülőktől. A térítési díj szabályainak átalakítása ezért a
jogkövető magatartást is ösztönzi.
A 145-148. §-hoz
E rendelkezések az átmeneti, a felhatalmazó, a pontosító és a hatályon kívül helyező
rendelkezéseket tartalmazzák a Gyvt. vonatkozásában. így, az Szt.-hez hasonlóan az egyházi
kiegészítő támogatás megfizetése alóli jogszabályi mentesülési lehetőség megszüntetésre
kerül a gyermekvédelmi területen is az intézményátadások megfékezése érdekében. Ez
szükségessé teszi egy olyan átmeneti szabály meghatározását, hogy a mentesülésre irányadó
szabályok hatályon kívül helyezésére tekintettel a fenntartó csak akkor mentesül az egyházi
kiegészítő támogatás megfizetése alól, ha a fenntartóváltást deklaráló működési engedély már
jogerőre emelkedett, vagyis a hatálybalépéskor még folyamatban lévő fenntartóváltások
esetében is meg kell fizetni az egyházi kiegészítő támogatást.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás természetbeni
formában történő nyújtásának feltételeit, módját és eljárásrendjét meghatározó
kormányrendeleti szintű szabályok megalkotására is felhatalmazást ad a tervezet.
A módosítás biztosítja továbbá, hogy a munkavállalóként foglalkoztatottak ne kerüljenek
hátrányosabb helyzetbe azért, mert egyházi fenntartású intézményben dolgoznak.
A 149-150. §-hoz
A családi pótlékra jogosultak körének pontosítása szükséges azokban az esetekben, amikor a
gyermek gyámság alatt áll, és gyermekotthonban, vagy szociális intézményben van
100
elhelyezve, illetve a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyerek javítóintézetben vagy
büntetés-végrehajtási intézetben van. A módosítás kimondja, hogy a gyermek intézményi
elhelyezése esetén a családi pótlék jogosultja egységesen az intézmény vezetője, függetlenül
az intézmény típusától.
A 151. §-hoz
Technikai módosítások, a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó, vagy azzal
összefüggő szabályokat rendezik.
A 152. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a heti harminc órát meg nem haladó, vagy otthoni
keresőtevékenységet végző szülők esetében az „ikergyes” összege nem csökken le.
A 153-154. §-hoz
Technikai módosítások, a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó, vagy azzal
összefüggő szabályokat rendezik.
A 155. §-hoz
A rendelkezés az adatvédelmi szabályokat pontosítja.
A 156. §-hoz
A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat keretében a munkáltatónak biztosítania kell,
hogy az adott munkahelyen a munkakörülmények megfelelőségét, a fellépő veszélyek és
ártalmak mértékét műszeres vizsgálatokkal állapítsák meg. E vizsgálat eredményei alapján
kell eldönteni, hogy az eredmények kielégítik-e a jogszabályokban, illetve a szabványokban
rögzített értékeket. Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat keretében előfordulhat a
veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetése. A
javaslat alapján a veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő
üzemeltetését kizárólag a veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel
történő üzemeltetésétől független előzetes vizsgálatot követően lehet majd megkezdeni.
A 157. §-hoz
A Javaslat megoldást kínál az Mvt. 40. § (2) bekezdésével kapcsolatban a jogalkalmazás
során tapasztalt azon gyakorlati problémára, amely az összehangolási kötelezettség
elmulasztása miatt felelősségre vonható személy, illetve szervezet megállapításával függ
össze.
A Javaslat főszabályként a fővállalkozói (generálkivitelezői, bonyolítói) feladatokat ellátó
személyt vagy szervezetet, illetve építési munkahelyeken a fővállalkozó kivitelezőt teszi
felelőssé az összehangolásért, megszüntetve ezzel a felelősségnek a láncolat alján lévő kis- és
középvállalkozásokra történő áthárításának lehetőségét.
A 158. §-hoz
101
A Javaslat szerint az Mvt. 45. § (1) bekezdése szerinti mentési terv a külön jogszabály szerinti
kötelező dokumentumba is beilleszthető, ezáltal egyszerűbbé válik a végrehajtás, hiszen ha
egyidejűleg más, nagyobb, átfogó rokonterületre (tűz- és katasztrófavédelem) vonatkozó
tervkészítési kötelezettsége is van a munkáltatónak, annak a keretében is elkészíthetik az Mvt.
szerinti mentési tervet, csökkentve így a munkáltató adminisztratív terheit.
A 159. §-hoz
A munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításakor a
munkahelyen dolgozó munkavállalókat a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó
hatásokra és egészségkárosító kóroki tényezőkre is tekintettel kell lenni, hiszen más
feltételeket kell biztosítani a szellemi munkát végző, illetve a fizikai munkát végző
munkavállalók esetén.
A 160. §-hoz
Az Mvt. a foglalkoztathatósági szakvélemény jogintézményét nem tartalmazza, továbbá nem
ad lehetőséget arra, hogy az orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettség alól az egyszerűsített
foglalkoztatási formában munkát végző személyek - az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
2010.	évi LXXV. törvény 6. §-a alapján - mentesüljenek, ezért a hivatkozott rendelkezések
módosítása szükséges.
A módosítás lehetőséget ad arra, hogy a végrehajtási rendelet határozza meg azt a személyi
kört, amely esetében a foglalkoztathatósági szakvélemény, illetve a munkaköri alkalmassági
vizsgálat a foglalkoztatás feltétele.
A 161. §-hoz
Az Mvt. jelenleg hatályos 54. § (3) bekezdése rendelkezik a kockázatértékelés elkészítésének
és felülvizsgálatának kötelezettségéről. A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei közül az
egyik legnagyobb teher ennek a kötelezettségnek a teljesítése, főleg a kis- és
középvállalkozások esetében.
A Javaslat - e terhek könnyítése érdekében - átfogóan módosítja a kockázatértékelés
elkészítésére és dokumentálására vonatkozó szabályokat, így csökkentve a munkáltatók ezen
jogintézménnyel kapcsolatos adminisztratív terheit.
A Javaslat a hatályos rendelkezések szerint kötelező éves felülvizsgálat helyett azt követeli
meg, hogy a munkáltatónak a kockázatértékelést csak indokolt esetben, illetve ennek
hiányában 3 évente kell elvégeznie.
A Javaslat fenntartja azt a munkáltatói kötelezettséget, amely szerint indokolt esetben a
kockázatértékelést újból el kell végezni. Amennyiben ugyanis az alkalmazott tevékenység,
technológia, munkaeszköz, munkavégzés módja (beleértve pl. a munkaszervezési módszerek
és a teljesítménykövetelmények módosítását) változik meg, illetve más, a
munkakörülményeket érintő változás következik be, az olyan új kockázatokkal járhat,
amelyekkel a kockázatértékelés elkészítésekor még nem lehetett számolni.
A Javaslat egyértelműen kimondja azt, hogy a munkavédelmi kockázatok mennyiségi
értékelésére (a munkahigiénés vizsgálatok elvégzésére) kizárólag az egészségvédelmi
102
határértékkel szabályozott kóroki tényezők előfordulása esetén van szükség, ezáltal is
könnyítve az ilyen kockázatokkal nem járó munkát folytató munkáltatók terheit.
A 162. §-hoz
A Javaslat az Mvt. 58. §-ának módosításával egyértelművé teszi, hogy a munkáltató a
munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokat milyen személyek, illetve
szervezetek útján láthatja el.
A Javaslat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányításával kapcsolatban rögzíti,
hogy a munkavédelmi hatóság igénybe veheti a speciális szakértelemmel rendelkező
munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakértelmét, szakmai tudását.
A 163. §-hoz
Foglalkozási megbetegedés bejelentésére az azt észlelő orvos köteles. A hatályos szabályozás
szerint a bejelentés elmulasztását sérelmező munkavállaló a területileg illetékes
munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A hatóságnak azonban nincs módjában a bejelentő
sérelmét érdemben orvosilag vizsgálni, tekintettel arra, hogy a beteg vizsgálatára, diagnózis
felállítására csak orvos jogosult.
A Javaslat kiegészíti az Mvt. 68. §-át azzal, hogy a munkavállalónak a foglalkozási
megbetegedés bejelentése elmulasztását sérelmező panaszát a területileg illetékes
munkavédelmi hatóság továbbítja a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós
esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabályban meghatározott munkahigiénés és
foglalkozás-egészségügyi szervhez. A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv
orvosai mind a beteget, mind leleteit megvizsgálhatják és - mint észlelő orvos - a bejelentést
indokoltság esetén megtehetik.
A gyakorlati tapasztalatok szerint egyre sűrűbben fordulnak a sérülést szenvedett
munkavállalók a munkavédelmi hatóságokhoz, mivel munkáltatójuk a baleset során
elszenvedett sérülésük esetleges következményeit (pl.: maradandó fogyatékosságukat, az
önálló életvitelt gátló károsodásukat) a munkáltató utólag nem hajlandó elismerni (nem nyújt
be módosító baleseti jegyzőkönyvet a munkabaleset súlyosságának megállapításával). A
módosítás többlet lehetőséget ad a munkavédelmi hatóság számára, ezzel megfelel a
munkavédelmi gyakorlatban felmerült igényeknek, továbbá egy eljárásjogi hiányosságot
pótol.
A 164. §-hoz
Összhangban a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény és a Kormány
ügyrendjének rendelkezéseivel, módosításra kerül a Munkavédelmi Bizottság hatásköre, mely
alapján a Munkavédelmi Bizottság a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabály
koncepciókkal összefüggésben foglalhat állást, illetve a jövőben lehetősége nyílik a
munkavédelmi szabályokkal kapcsolatosan vélemény kialakítására. A Javaslat a
Munkavédelmi Bizottság hatáskörét bővíti a nevelés és az oktatás területén a biztonságos
életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos
munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben
való döntésekkel.
103
A 165. §-hoz
A Javaslat a munkaügyi hatósági ellenőrzési tevékenységgel összefüggésben már 2006 óta
követett gyakorlathoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a munkavédelmi hatóság ellenőrzési
tevékenységét a központi munkavédelmi hatóság által a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évente kiadott irányelv alapján
végezze. Az ellenőrzési irányelv országosan egységesen határozza meg az adott évben
végzendő hatósági ellenőrzések céljait és irányát, ezáltal is biztosítva az egységes, de a
változó munkavédelmi helyzethez alkalmazkodó ellenőrzési gyakorlat kialakítását.
A 166. §-hoz
Az Mvt. alapján bírságolni az összehangolási kötelezettség elmulasztására hivatkozva
kizárólag a munkáltatót lehetett, jelen módosítással azonban lehetővé válik az Mvt. 40. § (2)
bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségért felelős személy (aki a munkáltatótól eltérő
személy is lehet) bírságolása abban az esetben, ha az összehangolási kötelezettségét
elmulasztja.
A módosítással a munkavédelmi hatóság bírságkiszabásának mértékével kapcsolatos elvek
kerülnek rögzítésre, mely alapján a bírság kiszabásakor figyelemmel kell lenni a
veszélyeztetés mértékére, a veszélyeztetettek számára, a veszélyeztetés időtartamára,
ismétlődő jellegére, a megsértett jogszabályi előírások számára, a veszélyeztetés várható
következményeire, a sérülés és az egészségkárosodás mértékére, összhangban a Kkv.
rendelkezéseivel a munkáltató vagy az összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy
vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számára és éves nettó árbevételére vagy
mérlegfőösszegére, a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték
túllépésének mértékére, valamint a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulására
vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeire.
A munkavédelmi bírságok kiszabásával kapcsolatos részletszabályokat külön
kormányrendelet fogja szabályozni, erősítve ezzel a hatósági intézkedések kiszámíthatóságát.
A 167. §-hoz
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLV11. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 2. § i) pontja a munkavédelmi hatóságot
hatalmazza fel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésével, ezért
szükséges az Mvt. és az Eüak. összhangjának megteremtése.
A 168. §-hoz
A Javaslat megteremti az összhangot az Mvt. és az Európai Parlament és Tanács 2006.
december 18-i 1907/2006/EK Rendelet (REACH) illetve a honvédelemmel kapcsolatos
jogszabályok fogalmi rendszere között.
A 169. §-hoz
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény bevezette a
közérdekű önkéntes tevékenység fogalmát. A közérdekű önkéntes tevékenységet végző
104
személyt és a szabálysértési eljárás alapján közérdekű munkára kötelezett személyt megilleti a
biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog, melyet a jogalkotó a szervezett
munkavégzés fogalmának pontosításával biztosít a közérdekű önkéntes tevékenységet végző
személy számára.
Mivel az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény már nem tartalmazza
a természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés fogalmát, ezért
figyelemmel az Mvt. 87. § 9. pontjában foglaltakra szükséges a természetes személy
munkáltató háztartásában történő munkavégzés fogalmának rögzítése, mivel ennek hiánya a
munkavédelem területén bizonytalan jogalkalmazást eredményezne.
A megfelelő szintű érdekképviselet érdekében rögzítésre kerül az Mvt.-ben - összhangban a
Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény rendelkezéseivel - a
Munkavédelmi Bizottság munkáltatói és munkavállalói oldalának képviseletére jogosultak
körének meghatározása.
A 170. §-hoz
Jelen módosítás felhatalmazást ad a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek, hogy az
ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló FMM rendeletet módosítsa
vagy az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályaira vonatkozóan új rendeletet
alkosson.
A 171. §-hoz
Jelen módosítással összhangba kerül a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a
munkakörnyezetről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1981. évi 67. ülésszakán
elfogadott 155. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXV. törvény és a
munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII, törvény (a továbbiakban: Mvt.) fogalomhasználata,
mivel a 155. számú ILO egyezmény a nemzeti politika fogalmát alkalmazza, míg az Mvt.
ugyanerre a fogalomra az országos program kifejezést használta.
Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében 2009. december 29. napján hatályba
lépett a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008.
(VIII. 30.) NFGM rendelet (a továbbiakban: R.) Az R. a gépekről és a 95/16/EK irányelv
módosításáról szóló, 2006. május 12-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja, az irányelv 24. cikke kivételével.
Az R. 2. § 4. pontjában meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat Mvt.-be történő
beemelését szolgálja a módosítás. Szükséges továbbá a munkavédelemről szóló 1993. évi
XCIII. törvény azon rendelkezéseinek módosítása.
A „Bányászati munkabaleset” pontosításának indoka az, hogy a bányafelügyelet vizsgálja a
gázszállítói vagy elosztói engedélyesek tevékenysége során bekövetkező baleseteket
(ugyanígy a PB-s iparágban bekövetkezőt is), azonban ez nem felel meg az Mvt. jelenleg
hatályos szövegében szereplő bányászati tevékenységnek.
A 172. §-hoz
Az Mvt. 19. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével a Javaslat megszünteti a
létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) írásbeli nyilatkozattételi kötelezettségét,
105
tekintettel arra, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.)
Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésének d) pontja szerint a munkavédelmi előírások betartatása
a felelős műszaki vezető feladata, ezért az Mvt. erre vonatkozó előírása okafogyottá vált.
A Javaslat módosítja a szervezett munkavégzéssé nyilvánítás szabályait olyan módon, hogy
nem csak a súlyos, hanem valamennyi baleset bekövetkezése esetén biztosítja a
munkavédelmi felügyelő részére e döntési jogkört. A módosítás a munkavállalók jogait
nagymértékben védi, figyelemmel arra, hogy egy baleset esetén utólag a munkáltató
Jóindulatán” múlik, hogy a felügyelő az Mvt.-ben biztosított munkavállalói kérésnek eleget
tud-e tenni, és törvényben biztosított jogát gyakorolni tudja-e.
A 173. §-hoz
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) lehetővé teszi
a munkaügyi és a munkavédelmi hatóság számára, hogy a jogszabályban hatáskörébe utalt
szabálysértési ügyekben szabálysértési hatóságként eljárjon.
A szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik
-	a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző) jár
el.
A Szabstv. lehetővé teszi a jegyző számára, hogy ha az eljárás alá vont személlyel szemben a
jegyző hatáskörébe tartozó szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a
jegyző - a közlekedésrendészeti és a vámszabálysértések kivételével - az egyébként
hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhasson.
A módosítás célja a munkaügyi hatóság hatáskörének szűkítésével a szabálysértésekre
vonatkozó párhuzamos hatáskörök és a párhuzamos bírságolás elkerülése. Ezért megszűnik a
munkaügyi hatóság szabálysértési jogköre.
A módosítás további indoka az is, hogy a polgári felhasználású robbanóanyagokkal és
pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés esetén a tényállás tartalma miatt
kizárólag a munkavédelmi hatóság hatásköre merülhet fel.
A 174. §-hoz
A foglalkoztatáspolitika háttérintézményeinek átalakítása kapcsán szükséges a Nemzeti
Szakképzési és Felnőttképzési Intézetre történő utalás módosítása.
A 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény Alapvetés A) cikkében foglaltak szerint:
„HAZÁNK neve Magyarország.”. Az Alaptörvény 2012. január 1. napján történő
hatálybalépésével, illetve az Alaptörvény e rendelkezése végrehajtásának előkészülete
keretében szükséges a felnőttképzésről szóló törvény módosítása.
A 175. §~hoz
A Javaslat kiegészíti az egyszerűsített foglalkozatásról szóló törvényt a korábbi jogalkotás
során elmaradt jogharmonizációs záradékkal.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített jogviszonyban a munkavállaló bérét nem
terheli adó- és járuléklevonás, így a munkabér bruttó és nettó összege megegyezik. A
106
foglalkoztatás közterheit a munkáltató fizeti meg. Az adójóváírás tervezett megszüntetése
miatt a minimálbér és a garantált bérminimum várhatón úgy emelkedik 2012-ben, hogy nettó
összege lényegében változatlan marad. A módosítási javaslattal biztosítható, hogy a
minimálbér emelkedésével az egyszerűsített foglalkoztatással megkereshető legkisebb bér
összege sem változik 2012-ben.
176.	§-hoz
Jogértelmezési vitát generálhat, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos, a lelkiismereti és
vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek
jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 37. §-ával megállapított új egyházi fenntartó fogalom
szövegében - a hatályos fogalomtól eltérően - nem szerepel gyűjtőnévként megjelölve az
egyházi fenntartó sem az Szt.-ben, sem a Gyvt.-ben. Ezt pótolni szükséges úgy, hogy a
rendelkezés már a pontosított szöveggel lép hatályba.
A 177-179. §-hoz
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerint közfoglalkoztatási jogviszony - többek
között - az e törvényben meghatározott feladatra, továbbá törvény által előírt állami feladatra
létesíthető.
A közfoglalkoztatás eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a potenciális közfoglalkoztatók -
kötelezően előírt állami feladat hiányában - csak a jogszabályi feltételek megteremtését
követően létesíthetnek közfoglalkoztatási célú, start munkahelyeket. A módosítás az új
jogintézmény és a hatályos jogszabályi környezet összhangjának megteremtésére tesz
javaslatot azzal, hogy a jogszabályi környezethez igazodóan kiszélesíti a
közfoglalkoztatásban ellátható feladatok körét.