﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5003. számú törvényj avaslat

a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó: Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és
igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. november

2011. évi.... törvény
a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Az Országgyűlés a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és más törvények közötti
összhang megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
1.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti rendelkezések
1.	§ (1) Ha a kormánytisztviselő a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási
állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) alapján a prémiumévek
programban történő részvételéhez vagy különleges foglalkoztatási állományba helyezéséhez
hozzájárult, a határozatlan időre szóló kormányzati szolgálati jogviszonya, közszolgálati
jogviszonya, illetve munkaviszonya határozott idejű jogviszonnyá alakult át. E határozott
idejű jogviszony a Péptv. szabályai szerint szűnik meg.
(2) A prémiumévek programban részt vevő kormánytisztviselőre, köztisztviselőre és
kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőre, ha az erről szóló törvény másként nem
rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.)
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
2.	§ A Kttv. eltérő rendelkezése hiányában, ahol jogszabály
a)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.),
illetve a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban:
Ktjv.) említ, azon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt,
b)	vezetői kinevezést vagy megbízást említ, azon vezetői munkakört,
c)	államigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalót említ, azon a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalót,
d)	Ktv.-t, illetve Ktjv.-t említ, azon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt
is érteni kell.
3.	§ (1) A Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni a
2012.	február 28-áig okozott kár megtérítésével kapcsolatban.
(2)	A Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni, ha a
kormánytisztviselő átirányítását, kirendelését, kiküldetését, kihelyezését, kormányzati
kirendelését a munkáltató legkésőbb 2012. február 28-ától kezdődően rendelte el.
4.	§ (1) A kormányzati ügykezelő, valamint a közszolgálati ügykezelő illetménye a Kttv. 208.
§, illetve 242. § alkalmazása során nem csökkenhet.
(2)	A kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelő illetményét a Kttv. hatálybalépését követő
30 napon belül meg kell állapítani.
(3)	A II. besorolású kormánytisztviselők, köztisztviselők illetményét a Kttv. hatálybalépését
követő 30 napon belül meg kell állapítani.
1
5.	§ (1) A köztisztviselő, ügykezelő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat és
kötelezettségeket a Kttv. hatálybalépése nem érinti, kivéve, ha a Kttv. ettől eltérően
rendelkezik.
(2) A kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormánytisztviselői jogviszonyának
elnevezése kormányzati szolgálati jogviszony elnevezésre változik. A jogviszony
elnevezésének megváltozása nem érinti a Kttv. hatálybalépése előtt keletkezett
kormánytisztviselői jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, kivéve, ha a Kttv. ettől
eltérően rendelkezik. A jogviszony elnevezésének megváltozásáról a munkáltató köteles 60
napon belül a kormánytisztviselőt, illetve a kormányzati ügykezelőt értesíteni.
6.	§ (1) A Nemzeti Közigazgatási Intézet nyilvántartja és kezeli a közigazgatási
versenyvizsgával kapcsolatos adatokat, majd azok érvényessége lejártát követően törli a
nyilvántartásából.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a pályázó versenyvizsga
eredményére és érvényességi idejére teljed ki.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a versenyvizsgázó
a)	természetes személyazonosító adataira,
b)	versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,
c)	a Kttv. 4. mellékletében meghatározott adatokra
terjed ki.
7.	§ Ahol a Kttv. minősítést említ ott 2012. december 31-ig szakmai munka értékelését kell
érteni.
8.	§ A minisztériumokban és a Miniszterelnökségen bevezetésre kerülő munkaköri pótlék
fizetéséhez szükséges munkakör-elemzéseket és értékeléseket legkésőbb 2012. május 1-jéig
kell elvégezni. Ezt követően a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért
felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére kell megküldeni az értékelést és a
pótlékra javasolt munkaköröket. A miniszter május 30-ig jelzi egyetértését. Az egyetértés
megküldését követően fizethetők ki a munkaköri pótlékok 2012. július 1-jétől 2012. december
31-ig terjedő időszakra. Ha a kormánytisztviselő számára munkaköri pótlék kerül
megállapításra, akkor a munkáltató döntése alapján a Kttv. 133. § (3) bekezdésben
foglaltaktól eltérően a kormánytisztviselő alapilletmény-eltérítésének mértéke csökkenthető
teljesítményértékelés hiányában is, azzal a feltétellel, hogy a kormánytisztviselő számára
megállapított alapilletmény az eltérítéssel megállapított alapilletmény összege alá nem
csökkenhet.
9.	§ (1) A Kttv. hatálybalépésének napján az, aki kormánytisztviselő, a Magyar
Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) tagjává válik.
(2)	A munkáltató az általa foglalkoztatott kormánytisztviselők adatairól (a kormánytisztviselő
családi és utóneve, a munkáltató megnevezése, székhelye) a Kttv. hatálybalépésétől számított
90 napon belül értesítést küld az MKK Előkészítő Bizottságának.
(3)	A Kttv. 28-35. §-ának hatálybalépését követő hat hónapon belül az MKK Országos
Közgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról a miniszter gondoskodik. Az alakuló
2
Országos Közgyűlés dönt az MKK Alapszabályának elfogadásáról, megválasztja az MKK
Elnökét és legfeljebb öt alelnökét, az MKK Főtitkárát, az MKK Országos Pénzügyi Ellenőrző
Bizottság, valamint az MKK Országos Etikai Bizottság elnökét és tagjait.
(4)	Az MKK Területi Közgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását az
Országos Közgyűlés alakuló közgyűlését követő három hónapon belül kell megtartani.
(5)	Az MKK Országos Közgyűlés tagjainak megválasztásával, az alakuló Országos
Közgyűlés előkészítésével és lebonyolításával, továbbá a Területi Közgyűlés
tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztásával összefüggő feladatok ellátására, 15 tagú
Előkészítő Bizottság alakul, amelynek tagjait és Elnökét a miniszter jelöli ki.
(6)	Az MKK Előkészítő Bizottság az alakuló ülését a Kttv. hatálybalépésétől számított egy
hónapon belül tartja meg. Az Előkészítő Bizottság ügyrend alapján működik.
(7)	Az MKK Előkészítő Bizottság az Országos Közgyűlés megalakulásáig működik.
(8)	Az MKK Előkészítő Bizottság feladatai:
a)	elkészíti - a Kttv. keretei között - az Ideiglenes Választási Szabályzatot;
b)	az Ideiglenes Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja az Országos
Közgyűlés tagjainak megválasztását;
c)	javaslatot tesz az Alapszabályra.
(9)	Az Előkészítő Bizottság által elkészített Ideiglenes Választási Szabályzat az MKK Területi
Közgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását követő 30. napon hatályát
veszti.
(10)	Az MKK megalakulásával kapcsolatos költségeket a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium fejezete tartalmazza.
10.	§ A Kttv. hatálybalépésével köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők esetében a Ktv. 31.
§-a szerinti főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízás e törvény
erejénél fogva határozatlan idejű főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és
osztályvezetői munkakörré alakul át. Az érintetteket e tényről a törvény hatálybalépését
követő harminc napon belül a munkáltatónak tájékoztatnia kell.
11.	§ A Kttv. hatálybalépésekor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél megállapított
illetményekre a Kttv. 134. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal a feltétellel, hogy e szervnél
foglalkoztatott kormánytisztviselő illetménye nem csökkenthető azon jogviszonya
fennállásáig, amely alapján a Ktjv. hatálybalépése előtti illetményre jogosultságot.szerzett.
12.	§ Ha a közigazgatási szervnél a Kttv. 8. § (3) bekezdése alapján megbízással,
vállalkozással, illetve munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya a Kttv. hatálybalépésekor
együttesen meghaladja az engedélyezett létszám tíz százalékát, a Kttv. 8. § (3) bekezdése
alapján új megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés nem köthető, illetve a meglévő
szerződések a közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter engedélyével
hosszabbíthatóak meg addig, amíg az ilyen szerződésekkel foglalkoztatottak aránya az
engedélyezett létszám tíz százalékára nem csökken.
3
13.	§ Ha a 2012. február 28-án hatályos Ktv. szabályok szerint felmentési védelemnek
minősülő ok 2012. február 28-áig keletkezik és a Kttv. hatályba lépését követően is fennáll,
ezen ok fennállásáig a felmentési védelemre jogosító időhöz fűződő jogkövetkezmények
tekintetében a Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait kell
alkalmazni.
14.	§ A szabadságra jogosító idők tekintetében a Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését
megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni, ha a kormánytisztviselő 30 napot meg nem
haladó fizetés nélküli szabadsága legkésőbb 2012. február 28-án kezdődött.
2.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényhez kapcsolódó egyes törvények módosítása
15.	§ (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban:
Kjt.) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 25/F. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre,
köztisztviselőre, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőre, ha a munkáltató egésze vagy
egy része jogszabály rendelkezése folytán a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya
alá kerül.
(2)	A Kjt. a következő 25/F. §-sal egészül ki:
„25/F. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan
változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem
anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett
szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti
jogviszonya - a (3), (4) és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás
időpontjában kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(2)	A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő
harminc napon belül tájékoztatja.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha
az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései alapján nem
létesíthet kormányzati szolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az
esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában
megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban
értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-
(7)	bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén
a 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet - kell megfizetni.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett
közalkalmazottal szemben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján
összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és
ennek érdekében a közalkalmazott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt
igazolja.
4
(5)	A jogviszony kormányzati szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt
napon belül a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok
szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(6)	Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés
hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes
munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati
szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(7)	Az átalakult jogviszony esetén a közalkalmazottnak az átalakulással érintett e törvény
hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell
tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(8)	A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a
kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembe vételével - kell a vezetői
munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(9)	Az (1) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony munkajogviszonnyá alakul át,
ha a közalkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó
munkáltatóval nem kormányzati szolgálati jogviszonyban, hanem munkajogviszonyban
állhat. Ebben az esetben a közalkalmazott átalakulás utáni munkabére (személyi alapbérének,
bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó
illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha
valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a
munkaviszonyban már nem áll fenn. A személyi alapbérbe a közalkalmazotti
illetménypótlékok beépíthetőek. Az illetményről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását
követő 60 napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során megfelelően alkalmazni
kell a (2) és (3) bekezdést, továbbá a (6)-(8) bekezdést.
(10)	Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás
tekintetében folyik, a munkavállalói kereset elbírálásánál
a)	a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott
jogviszonya munkajogviszonnyá,
b)	a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a
közalkalmazott jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá
alakul át.”
16.	§ (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi... törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 11. § (2) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl az a személy nevezhető ki ügyésszé, aki a jogi
szakvizsga letételét követően)
,,b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § a)-c) pontjában
és 2. §-ában meghatározott szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött
munkakörben legalább egy évig ténylegesen dolgozott,”
5
(2)	Az Üsztv. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alügyész alapilletménye nem lehet kevesebb az ügyészségi szolgálati viszonya
kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. 134. §
(1)	bekezdésében meghatározott szerveknél elért, illetménykiegészítéssel növelt
alapilletményénél. Ha az alügyész az egyetemi jogi végzettség megszerzése előtt is
ügyészségi szolgálati viszonyban állt, azt az időt az összehasonlításnál figyelmen kívül kell
hagyni.”
(3)	Az Üsztv. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tisztviselő és az írnok beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb
a)	a Legfőbb Ügyészség és az OKRI alkalmazottja esetén a Kttv. 134. § (1) bekezdésében
említett szerveknél,
b)	az a) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei, fővárosi
kormányhivatalnál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselő
illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél. A Kttv. szerinti I. besorolási osztály az e
törvény szerinti III. fizetési osztálynak, a Kttv. szerinti II. besorolási osztály pedig az e
törvény szerinti IV. fizetési osztálynak felel meg.”
(4)	Az Üsztv. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végkielégítés összegének megállapításakor - az (1) bekezdésben említetten kívül -
ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni a bírói szolgálati viszonyban, az
igazságügyi szolgálati jogviszonyban megszakítás nélkül eltöltött időt, és a Kttv. 69. § (10)
bekezdés c) pontjában írt esetben, az ott meghatározott időt.”
17.	§ (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ
tv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből,
számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, közszolgálati
ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókból áll.”
(2)	Az ÁSZ tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Állami Számvevőszék vezetőinek,
számvevőinek, köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek jogviszonyára a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit, a többi alkalmazott jogviszonyára a
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.”
(3)	Az ÁSZ tv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője nem lehetnek sem
egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes
bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
szerinti hozzátartozók.”
6
(4)	Az ÁSZ tv. 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a
21.	§ a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A számvevőt megillető helyettesítési díjra, jubileumi jutalomra, cafeteria juttatásra,
valamint a jelen §-ban nem nevesített jogcímen járó egyéb díj, pótlék vagy juttatás mértékére
a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
(9a) A számvevő a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetménykiegészítésre
nem jogosult.”
(5)	Az ÁSZ tv. 26. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellenőrzésben nem vehet részt:)
,,d) aki az ellenőrzött szervezet vezetőjének a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
szerinti hozzátartozója,”
18.	§ (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény (a továbbiakban: lasz.) 100. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni)
,,c) az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői,
köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti
jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.”
(2) Az lasz. 103/A. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott alapilletménye nem lehet kevesebb
a)	a Kúria és az OBH alkalmazottja esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a
továbbiakban Kttv.) 134. § (1) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási
szerveknél,
b)	az egyéb igazságügyi szerv alkalmazottja esetén a Kttv. 134. § (2) bekezdésében
meghatározott központi államigazgatási szerveknél,
c)	az a)-b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei, fővárosi
kormányhivatalnál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselő Kttv. szerinti
illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.	.
(2)	A bírósági titkár, az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati
viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a
Kttv. szerint a központi államigazgatási szerveknél [Kttv. 134. § (1) bekezdés] az
illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3)	A bírósági fogalmazó és a szakértő-jelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása
szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. szerint a megyei,
fővárosi kormányhivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.”
7
(3)	Az lasz. 124. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a
124. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az igazságügyi alkalmazott nemzetközi szervnél vagy az Európai Unió szervénél
jogviszonyt létesít, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonya az új jogviszony kezdete
előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.
(5)	Ha a (4) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg az igazságügyi alkalmazott
szolgálati jogviszonya, annak megszűnésétől számított hat éven belül - az igazságügyi
alkalmazott írásban bejelentett kérelmére - a kérelem megérkezésétől számított 30 napon
belül, volt munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört köteles
számára felajánlani. A volt munkáltatót felajánlási kötelezettség csak abban az esetben terheli,
ha az igazságügyi alkalmazott kérelmét a nemzetközi szervezettel vagy az Európai Unió
szerveivel való jogviszonya fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított 30 napon
belül küldi meg a volt munkáltatónak. Ha az igazságügyi alkalmazott az ajánlatot a
kézhezvételtől számított 30 napon belül elfogadja, az igazságügyi alkalmazottat ki kell
nevezni.
(6)	Mentesül a volt munkáltató a munkakör-felajánlási kötelezettség alól, ha az igazságügyi
alkalmazott
a)	a (4) bekezdés szerinti jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg,
b)	nyugdíjasnak minősül.”
19.	§ (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 167.
§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal kormánytisztviselője a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a
továbbiakban: Kttv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl
nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Hivatal
hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társasággal vagy integrált
villamosenergia-ipari vállalkozással.”
(2) A Vet. 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Hivatal kormánytisztviselőire a Kttv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel,
hogy a Kttv. 126. § (1) bekezdésében megállapított arány negyven százalék, továbbá a Kttv.
134. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai
végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai
végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a. A Hivatal esetében a
nem rendszeres személyi juttatások közül a jutalom-előirányzatra, valamint a személyi
juttatások előirányzat-maradványából, illetve pénzmaradványából történő jutalomfizetésre
vonatkozó, külön jogszabályban megállapított felső mérték túllépését tiltó rendelkezés nem
alkalmazandó.”
20.	§ (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati
képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 3. § (2)
bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(2) A képviselő-testület a polgármester illetményét a közszolgálati tisztviselőkről szóló
törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között
meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen száz forintra kerekítve állapítja meg:”
(2)	A Pttv. 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 13. §-a a
következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a Kttv.
következő rendelkezéseit: 6. § 10 és 24 pontját; 9. § (l)-(3) bekezdését; 10-13. §-át; 15. §-át;
17.	§-át; 19. §-át; 21-24. §-át; 25. § (1), (3)-(4) és (6) bekezdését; 74. § (1) bekezdés második
mondatát és (2) bekezdését; 75. § (1) bekezdés a)-b) és f}-h) pontját; 76. § (1) bekezdését;
79. §-át; 81. § (3)-(5) bekezdését; 89. § (1) bekezdését; 93. § (l)-(2) bekezdését; 94. § (1)
bekezdését; 102-107. §-át; 109-114. §-át; 132. §-át; 141. § (l)-(9) bekezdését; 144. § (3)
bekezdés a)-b) és d) pontját és (4) bekezdését; 145. §-át; 146. § (1) és (3)-(7) bekezdését;
147-153. §-át; 156. § (1) és (3)-(4) bekezdését; 157. § (2) bekezdését, (3) bekezdés első
mondatát és (4) bekezdését; 159. §-át; 160. § (l)-(2) és (5) bekezdését; 165-175. §; 189. §-át;
192. §-át.
(2)	A Kttv. következő rendelkezéseit a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára az alábbi
eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	18. § (1) bekezdését azzal, hogy a polgármester a munkavégzéssel összefüggő
jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg,
b)	69. §-át azzal, hogy a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a (2)
bekezdésben meghatározott végkielégítés tisztségének megszűnése napján illeti meg,
c)	78. § (l)-(4) bekezdését azzal, hogy felettes szerv alatt a képviselő-testületet kell érteni,
d)	115. § (1) bekezdésének a) és c)-d) pontját azzal, hogy munkáltató alatt a jegyzőt kell
érteni,
e)	143. §-át azzal, hogy az (1) bekezdésben „az e törvény 131-142. §-a alapján” szövegrész
nem alkalmazható,
f)	158. §-át azzal, hogy a fegyelmi eljárást a képviselő-testület szünteti meg,
g)	176. § (1) bekezdését azzal, hogy munkáltató alatt a jegyzőt kell érteni, továbbá a (3)
bekezdést,
h)	184. § (2) bekezdését azzal, hogy a polgármester személyi anyagába történő betekintésre a
180. § (1) bekezdés c) és l) pontja nem alkalmazható, a 180. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott felettes alatt a képviselő-testületet kell érteni,
i)	184. § (3) bekezdését azzal, hogy a polgármester személyi anyagát a jegyző kéri meg.
(2a) A felsőfokú iskolai végzettségű, foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester
esetében a Kttv. 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester
-	megválasztását követően legalább egy év foglalkoztatási jogviszony eltöltése után -
közigazgatási alapvizsgát tehet.
(2b) A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése
érdekében közvetlenül a fővárosi, megyei bírósághoz fordulhat.
(2c) A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc
napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül
fordulhat a bírósághoz.
9
(2d) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a
bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a
keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.”
(3)	A Pttv. 15. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Kttv. szerint megállapított
illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám száz forintra kerekített szorzatát:”
21.	§ (1) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004.
évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
„a) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi... törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya
alá tartozó kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, közszolgálati
ügykezelőkre, valamint munkáltatójukra,”
(2)	A Péptv. 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
,,c) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó, a
Kttv.-ben meghatározott közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóra és
munkáltatójára,”
(3)	A Péptv. 2. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„1 .foglalkoztatásra irányuló jogviszony: az állami vezetői szolgálati jogviszony, kormányzati
szolgálati jogviszony, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszony, valamint a
munkaviszony;
2.	programban részt vevő: az az 1. §-ban meghatározott állami vezető, kormánytisztviselő,
köztisztviselő, kormányzati ügykezelő, közszolgálati ügykezelő, közalkalmazott, vagy
munkavállaló, aki megfelel a 3. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek, továbbá az 1. § (3)
bekezdésének b) pontjában meghatározott személy;”
(4)	A Péptv. 2. § 3. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(közszférában jogviszonyban töltött idő)
„a) állami vezető, valamint kormánytisztviselő és köztisztviselő esetében a Kttv. 8. § (5)-(7)
bekezdése alapján kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyként elismert idő,”
(5)	A Péptv. 2. § 3. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(közszférában jogviszonyban töltött idő)
10
,,c) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közigazgatási szervnél foglalkoztatott
munkavállaló esetén a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy közszolgálati
jogviszony tartama,”
(6)	A Péptv. 2. § 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. korábbi illetmény: a programban résztvevőnek a prémiumévek programba történő
belépését közvetlenül megelőző tizenkét egész havi - a munkáltatóval fennállt ennél rövidebb
időtartamú jogviszony esetén a jogviszony teljes időtartama alatti összes egész havi -
illetményének, munkabérének havi átlaga az alábbiak szerint:)
„a) kormánytisztviselők és köztisztviselők esetében - megállapítása esetén - a Kttv. 235. §-a
szerinti személyi illetmény, illetve Kttv. 131. § (2) bekezdése, 139. § alapján az
alapilletmény, az illetménykiegészítés és a rendszeres illetménypótlékok,”
(7)	A Péptv. 2. § 4. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. korábbi illetmény: a programban résztvevőnek a prémiumévek programba történő
belépését közvetlenül megelőző tizenkét egész havi - a munkáltatóval fennállt ennél rövidebb
időtartamú jogviszony esetén a jogviszony teljes időtartama alatti összes egész havi -
illetményének, munkabérének havi átlaga az alábbiak szerint:)
,,d) állami vezetők esetén a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és
az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. §-ában, továbbá a Kttv. 219.
§-ában és 224. §-ában meghatározott alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői
illetménypótlék,”
(8)	A Péptv. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A prémiumévek programban való részvétel feltétele, hogy)
,,c) a programban részt vevő további foglalkoztatására
ca) a Kttv. 63. § (1) bekezdésében, a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában
meghatározott okból, vagy az Mt. 89. § (3) bekezdése szerint a munkáltató működésével
összefüggő okból nincs lehetőség, vagy
eb) a Kttv. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentés miatt nincs lehetőség, és”
(9)	A Péptv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A prémiumévek programban való részvételhez történő hozzájárulással egyidejűleg a
közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztása, az állami vezető e megbízatása
megszűnik. Vezetői munkakört betöltőkre a 4. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A
prémiumévek programba való belépéskor meg kell állapítani a programban részt vevő ezen
időpontig ki nem adott szabadságát.”
(10)	A Péptv. 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló
jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból.
11
A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a
jogviszony megszűnik továbbá)
,,b) új munkaviszony, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszony,
állami vezetői szolgálati viszony létesítésével, kivéve a munkáltató jogutód nélküli
megszűnése miatti, a megszűnést megelőzően legfeljebb 30 nappal végrehajtott áthelyezés
esetét,”
(11)	A Péptv. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Amennyiben a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselő, ügykezelő (a továbbiakban
együtt: köztisztviselő)]
„a) rendelkezik a Kttv. 8. § (5)-(7) bekezdése alapján legalább 10 év közszolgálati
jogviszonyként elismert idővel,
b)	további foglalkoztatására a Kttv. 63. § (1) bekezdésében és 229. § (1) bekezdésében
meghatározott okból nincs lehetőség,”
22.	§ (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a
továbbiakban: Pftv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony,
közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony,
bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői
jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának
szolgálati viszonya;”
(2)	A Pftv. 1. § (2) bekezdés 6-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
létesítésének időpontjában
-	a 30. életévét még nem töltötte be, és
-	akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
-	munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.
törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási
munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati
jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a
továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
7. foglalkoztató: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi ... törvény (a továbbiakban: Kttv.), a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt) hatálya
12
alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság és egyéni cég;
8.	munkaügyi törvény: az Mt., a Kttv., és a Kjt.;”
(3)	A Pftv. 15. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően)
,,b) a Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszonyra alkalmazni kell
ba)	a Kttv. 39. § (1) bekezdését, 207. § (l)-(2) bekezdését és a 241. § (l)-(2) bekezdését,
bb)	a Kttv. 10. § (3) bekezdését, valamint 76. § (1) bekezdését,
be) a Kttv. 89. § (1) bekezdését, 232. § (1) bekezdését, és 91. § (4) bekezdését.”
23.	§ A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről
szóló 2005. évi CLXXX. törvény 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény - az e törvényben megállapítottak szerint
-	akkor is megilleti a munkáltatót, ha az álláskereső jogviszonya a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény 67. §-ában meghatározottak szerint szűnt meg.”
24.	§ A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes jogállására az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell - az 1-4. §; a 6.
§ 5., 7., 12-15., 17., 19-20., 29-30., 32., 34. és 36. pontja; 8. § (l)-(4) bekezdése; 60. § (1)
bekezdés e) pontja; 155-159. §-a; 195-202. §-a; 206-211. §-a; a IX. és X. fejezetben
foglaltak; valamint a besorolásra, a közigazgatási alap- és szakvizsgára, a címadományozásra,
a vezetőkre, a képzésre, továbbképzésre, a teljesítményértékelésre, és a minősítésre vonatkozó
rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni.”
25.	§ (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Közbesz. tv.)
176. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Döntőbizottság elnökének közszolgálati jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről
szóló törvényt (a továbbiakban: Kttv.) a közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára
vonatkozó, e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2)	A Közbesz. tv. 179. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A közbeszerzési biztost nem lehet utasítani a jogorvoslati eljárás, illetőleg határozat
vonatkozásában. ”
26.	§ (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban:
NAV tv.) 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NA V személyi állományába tartozó)
13
„a) kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a
továbbiakban: Kttv.),”
(rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.)
(2)	A NAV tv. a 18. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
NAV tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Eltérés a Kttv.-től
18.	§ A NAV kormánytisztviselői és ügykezelői tekintetében a Kttv. 45. § (1) bekezdése, 68.
§ (4) bekezdés második mondata, 84-87. §-a, 101. § (l)-(5) bekezdése, 117. §-a, 126-127. §-
a, 133. § (2)-(4) bekezdése, 139. §-a, 140. § (4) bekezdése, 141. §-a, 209.§-a és az 1.
melléklete nem alkalmazható.”
(3)	A NAV tv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. § (1) A 20. § (l)-(3) bekezdése szerinti besorolásnál a munkaviszonyban, állami
vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti
jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve
munkaviszonyban, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses)
szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a Kttv. 47. §-ában
meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó,
megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor-
és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására,
gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett
fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.”
(4)	A NAV tv. 1. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
3.	Záró rendelkezések
27.	§ Ez a törvény 2012. március 1-jén lép hatályba.
4.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
28.	§ (1)E törvény 16. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
(2)	E törvény 17. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
29.	§ A Közbesz. tv.
a)	170. § (2) bekezdésében az „a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt”
szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt” szöveg,
b)	175. § (2) bekezdésében az „a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt” szövegrész
helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt” szöveg,
c)	179. § (1) bekezdésében a „Ktv.-t” szövegrész helyébe a „Kttv.-t” szöveg,
d)	179. § (3) és (8) bekezdésében a „Ktv.-ben” szövegrész helyébe a „Kttv.-ben” szöveg,
14
e)	179. § (6) és (9) bekezdésében a „Ktv.” szövegrész helyébe a „Kttv.” szöveg
lép.
30.	§ A NAV tv.
a)	18/A. § (1) bekezdésében a „Ktv.-ben” szövegrész helyébe a „Kttv.-ben” szöveg,
b)	25. § (2) bekezdésében a „Ktv. 26. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „Kttv. 119. §-a”
szöveg,
c)	29. § (7) bekezdésében „a Ktv. 80. § (1) bekezdés j) pontja” szövegrész helyébe az „a Kttv.
259. § (1) bekezdés 3. pontja c) alpontja” szöveg,
d)	31. § (1) bekezdésében a „Ktjv. 23. §-ában” szövegrész helyébe a „Kttv. 150. §-ában”
szöveg,
e)	32. §-ában a „Ktv.” szövegrész helyébe a „Kttv.” szöveg,
f)	34/E. § (5) bekezdésében a „Ktjv. 23. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Kttv. 150. §
(3)	bekezdése” szöveg
lép.
31.	§(1) A Péptv.
a)	3. § (1) bekezdés d) pontjában és 4. § (5) bekezdésében a „Ktv.-ben” szövegrész helyébe a
„Kttv.-ben” szöveg,
b)	4. § (5) bekezdésében, (8)-(9) bekezdésében és 5. § (3) bekezdésében a „Ktv.” szövegrész
helyébe a „Kttv.” szöveg
lép.
(2)	A Pftv. 10. § (2) bekezdésében a „Ktv. és a Ktjv.” szövegrész helyébe a „Kttv.” szöveg
lép.
(3)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 19. §-ában „a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény” szöveg lép.
32.	§ (1) Hatályát veszti
a)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
b)	a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény.
(2)	Hatályát veszti
a)	a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 36. § (4) bekezdése,
b)	a Péptv. 1. § (1) bekezdés e) pontja,
c)	a NAV tv.
1.	23. § (1) bekezdésében a ,„ ügykezelők, illetve munkavállalók” szövegrész,
2.	23. § (l)-(3) bekezdésében a „(bérpótlék)” szövegrész	.
3.	4. számú mellékletében a „/Bérpótlék” szövegrész,
4.	4. számú mellékletének 3. és 4. sora.
15
Melléklet a......számú törvényi avaslathoz
1. Melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
I.	BESOROLÁSI OSZTÁLY
(felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)
	A	B	C	D
	Besorolási fokozat megnevezése	Fizetési fokozat	Jogviszony időtartama (év)	Szorzószám
1	Gyakornok	1	0-1	3,10
2	Fogalmazó	2	1-2	3,20
3		3	2-3	3,30
4	Tanácsos	4	3-4	3,50
5		5	4-6	3,70
6		6	6-8	3,90
7	Vezető-tanácsos	7	8-10	4,20
8		8	10-12	4,40
9		9	12-14	4,60
10		10	14-16	4,80
11	Főtanácsos	11	16-19	5,10
12		12	19-22	5,20
13		13	22-25	5,30
14	V ezető-főtanácsos	14	25-29	5,60
15		15	29-33	5,70
16		16	33-37	5,80
17		17	37 év felett	6,00
II.	BESOROLÁSI OSZTÁLY
(középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)
1	A	B	C	D
2	Besorolási fokozat megnevezése	Fizetési fokozat	Jogviszony időtartama (év)	Szorzószám
3	Gyakornok	1	0-2	2,8
4	Előadó	2	2-4	2,85
5		3	4-6	2,9
6		4	6-8	2,95
7		5	8-10	3,0
8		6	10-12	3,05
9	Főelőadó	7	12-15	3,1
10		8	15-18	3,15
11		9	■ 18-21	3,2
12		10	21-24	3,25
13		11	24-27	3,3
14		12	27-29	3,35
15		13	29-31	3,4
16	Főmunkatárs	14	31-33	3,45
17		15	33-35	4,0
18		16	35-37	4,2
19		17	37 év felett	4,4
16
Indokolás
a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Általános indokolás
A közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálybalépésével
indokolt megalkotni a Kttv.-ben meghatározott jogintézményekkel összefüggő átmeneti
szabályokat. Továbbá sor kerül a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
(a továbbiakban: Ktv.), valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII.
törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatályon kívül helyezésére. Erre tekintettel indokolt volt azon
törvények módosítása, amelyek szakaszszerűen hivatkozták meg a Ktv., illetve a Ktjv.
rendelkezéseit.
Részletes indokolás
Az 1-14. §-hoz
A törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti szabályokat
tartalmazza. így többek között rendelkezik arról, hogy az új törvény hatálybalépése nem érinti
a fennálló jogviszonyokból fakadó jogokat és kötelezettségeket (feltéve, hogy a törvény
eltérően nem rendelkezik), a közigazgatási versenyvizsgával összefüggő adatkezelésről, a
munkaköri pótlék fizetésének átmeneti szabályairól, a Magyar Kormánytisztviselői Kar
létrehozásával összefüggő átmeneti szabályokról, a köztisztviselői vezetői megbízás
munkakörré történő átalakulásáról.
A 15. §-hoz
A törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő egyéb törvények
módosítását is tartalmazza. E § a közalkalmazotti törvényt módosítja, figyelemmel arra, hogy
a korábban kormánytisztviselői törvényben elhelyezett szabály a megfelelő jogállási
törvényben kapjon helyet.
A 16. §-hoz
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi... törvény Kttv.-re történő hivatkozásait javítja.
A 17. §-hoz
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény fogalomhasználata
hozzáigazításra kerül a Kttv. által bevezetett közszolgálati ügykezelő fogalomhoz, a
hozzátartozó fogalmát megállapító rendelkezésre történő merev hivatkozás, valamint a Kttv.-
re mutató hivatkozása módosításra kerül.
A 18. §-hoz
17
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
rendelkezései a fogalomhasználat egységesítése, valamint a hivatkozások Kttv.-vel való
összhangjának megteremtése érdekében kerülnek módosításra.
A 19. §-hoz
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény által alkalmazott merev
hivatkozások módosítására kerül sor a Kttv. szabályozásával összhangban.
A 20. §-hoz
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény egyes rendelkezéseinek módosítását
tartalmazza a Kttv.-vel való összhang megteremtése érdekében.
A 21. §-hoz
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény vonatkozásában teremt összhangot a Kttv. rendelkezéseivel.
A 22. §-hoz
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény vonatkozásában
teremt összhangot a Kttv. rendelkezéseivel.
A 23. §-hoz
A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló
2005. évi CLXXX. törvényben alkalmazott merev hivatkozást módosítja a Kttv.
szabályozásával összhangban.
A 24. §-hoz
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényben az elnök, a főtitkár és a
főtitkár-helyettes jogállására alkalmazandó rendelkezéseket tartalmazó merev hivatkozásokat
módosítja a Kttv. megfelelő szabályainak felhívásával.
.	A 25. és 29. §-hoz	.
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása a Kttv.-vel való összhang
megteremtése érdekében.
A 26. és 30. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény vonatkozásában teremt
összhangot a Kttv. rendelkezéseivel.
18
A 27. §-hoz
A törvény hatálybalépéséről szóló rendelkezést tartalmazza.
A 28. §-hoz
A sarkalatossági klauzulát tartalmazza.
A 31. §-hoz
Szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz az egyes érintett törvények
vonatkozásában. így pl.: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítását.
A 32. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
19