﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5004. számú
törvényjavaslat
egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő
további törvénymódosításokról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2011. november

2011. évi .... törvény
egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról

1.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom
ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési,
bűnfelderítési célú ellenőrzés.”
(2)	Az Rtv. 1. § (2) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott
bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)
„9. ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a
váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot
idején és váratlan támadás esetén közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve
átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében,”
(3)	Az Rtv. 1. § (2) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott
bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)
„15. Magyarország területén
a)	felderíti a terrorszervezeteket,
b)	megelőzi, felderíti, illetve elhárítja magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekmény
elkövetésére irányuló törekvéseit és megakadályozza azt, hogy bűncselekményt kövessenek el,
c)	megakadályozza, hogy magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorszervezet működését
anyagi források biztosításával vagy más módon elősegítsék.”
2.	§
Az Rtv. 6/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem választható meg a testület tagjává az, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt
megelőző két évben országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, párt alkalmazottja vagy
tisztségviselője, illetve a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző hat évben rendvédelmi
szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével vagy nyomozó hatóságával, valamint a
Magyar Honvédséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt.”
3.	§
Az Rtv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja
az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:
a)	a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a hivatásos állományba jelentkezőknél, valamint a
hivatásos állomány tagjánál a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,
b)	elvégzi
ba)	a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági
Felügyelethez (a továbbiakban: NBF), illetve Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz
(a továbbiakban: NIBEK) vezényelt tagjai, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálathoz vezényelt állomány azon tagjainak, akiknek szolgálatteljesítési helyéül a NIBEK-et
jelölték ki,
bb)	a ba) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az
állampolgársági ügyekben eljáró, a Kormány által rendeletben kijelölt szerv kormánytisztviselői,
köztisztviselői, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai,
bc)	az NBF kivételével a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó
minisztériumok a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek irányításával, ellenőrzésével
kapcsolatos szervezeti egységeinek, továbbá az NBF kivételével a ba) és bb) alpontban
meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági
ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró
kormánytisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai, továbbá
bd)	a Kormány által a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet,
valamint az annak munkáját segítő testület - politikai vezetőnek nem minősülő - tagjai, továbbá a
tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek
(a ba)-bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági
vizsgálatát,
c)	felderíti a b) pontban megjelölt szerveknél a jogszabályban meghatározott bűncselekményeket.”
4.	§
Az Rtv. 7/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a
következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
tagja a következők szerint végezheti:
a)	polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos
szabálysértést [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 140. §],
valótlan bejelentés szabálysértést [Sztv. 153. §], vámszabálysértést [Sztv. 158. §], vámszabálysértés
elkövetőjének segítése szabálysértést [Sztv. 160. §], vámorgazdaság szabálysértést [Sztv. 161. §],
tűzvédelmi szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek
rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság
4
szabálysértést, érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés szabálysértést,
közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok
kisebb fokú megsértése szabálysértést, hajózási szabályok megszegése szabálysértést, valamint
olyan közlekedési szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának
van helye,
b)	nem követhet el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.)
X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében - a magánlaksértés [Btk. 176. §] kivételével -,
XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében - a hivatali visszaélés [Btk. 225. §], a hamis
vád [Btk. 233. §], a hatóság félrevezetése [Btk. 237. §], valamint a III. címben és a VII. címben
foglaltak kivételével -, XVI. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, XVII. fejezetében -
az áru hamis megjelölése [Btk. 296. §], valamint a III. címben foglaltak kivételével -, XVIII.
fejezetében - a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. §]
kivételével -, XIX. fejezetében és XX. fejezetében felsorolt bűncselekményeket,
c)	elkövetheti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény 114. §-ában jövedéki bírság kiszabásával szankcionált cselekményt.
(3)	A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja technikai
eszközök segítségével titokban rögzítheti
a)	az ügyész által jóváhagyott végrehajtási tervben szereplő mesterségesen létrehozott helyszínen,
valamint a védett szervek hivatali helyiségeiben, gépjárműveiben történteket, továbbá
b)	a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott célból létrehozott mesterséges élethelyzetben résztvevő,
valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy vagy személyek tevékenységét, magatartását,
előadását.
(4)	A rögzítést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
a)	a célját elérte, vagy
b)	az ügyész által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására
meghatározott határidő lejárt.
(5)	A megbízhatósági vizsgálat célja szempontjából érdektelen adatot, valamint az ügyben nem
érintett személy adatait a rögzítést követő 3 napon belül törölni kell.”
5.	§
Az Rtv. 7/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a megbízhatósági vizsgálat során nem merül fel az (1) bekezdésben meghatározott adat,
akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett iratokat, ideértve a 7/B. § (3)
bekezdése alapján technikai eszközzel rögzítetteket is - a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről
és befejezéséről szóló irat kivételével - a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő 30 napon
belül meg kell semmisíteni.”
6.	§
Az Rtv. 7/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A terrorizmust elhárító szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. A terrorizmust elhárító
szerv
5
a)	ellátja az 1. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében
aa)	jogszabályban meghatározottak szerint végzi a terrorcselekmény [Btk. 261. §], a légijármű,
vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba
kerítése [Btk. 262. §], valamint az azokkal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények
megelőzését, felderítését, megszakítását, az elkövetők elfogását,
ab)	végzi az emberrablás [Btk. 175/A. §], valamint az azzal összefüggésben elkövetett más
bűncselekmények megszakítását, az elkövetők elfogását,
ac)	végzi az emberrablással [Btk. 175/A. §] összefüggésben elkövetett bűncselekményeket elkövető
személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési, felderítési feladatokat,
ad)	a terrorizmus elleni küzdelem keretében - Magyarország nemzetbiztonsági érdekei
érvényesítésének elősegítése érdekében - megelőzi, felderíti és elhárítja azokat a törekvéseket,
amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak,
b)	a jogszabályban meghatározottak szerint kizárólagos hatáskörrel - a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal esetében annak felkérésére - végzi egyes veszélyes személyek elfogását,
c)	a - jogszabályban meghatározott - kiemelten védett vezetők tekintetében személyvédelmi
feladatokat lát el,
d)	a rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott
döntése alapján - a hatályos nemzetközi normák betartásával - közreműködik a magyar
állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús
cselekmények, fegyveres konfliktusok, valamint terrorista és túszejtő akciók esetén a bajba jutott
magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában, e
célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés
Szervezetének szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi
állam hatóságaival, valamint
e)	megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a d) pontban meghatározott feladat ellátásához
szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat.
(2)	A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában, valamint c) pontjában
meghatározott feladatai ellátása érdekében a VII. fejezetben szabályozott módon titokban
információt gyűjthet.
(3)	A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott feladata
ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a
továbbiakban: Nbtv.) 53-60. §-ának megfelelő alkalmazásával titokban információt gyűjthet,
amelynek ellátása során az Nbtv. 38-52. §-a szerint jogosult adatok igénylésére, valamint azok
kezelésére. Az Nbtv. 56. § a)-e) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést az
igazságügyért felelős miniszter engedélyezi.
(4)	A terrorizmust elhárító szerv, ha bűnüldözési tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének
gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére külön jogszabály alapján
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél, és átadja az általa
összegyűjtött adatokat. Nem köteles feljelentést tenni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetné
az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott feladata ellátását.”
6
7.	§
Az Rtv. 7/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv
vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során
hatáskörébe nem tartozó bűncselekményre utaló információ birtokába jut, azt haladéktalanul köteles
átadni a hatáskörrel rendelkező szervnek. A terrorizmust elhárító szerv nem köteles az információt
átadni, ha azzal veszélyeztetné a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott feladata
ellátását.
(3)	A terrorizmust elhárító szerv részére a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában
meghatározott feladata ellátásával összefüggésben a külföldi titkosszolgálatok által továbbított
adatok, információk kizárólag azon külföldi titkosszolgálat előzetes hozzájárulásával továbbíthatók
más adatkezelő részére, amelytől az információ származik.”
8.	§
(1)	Az Rtv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőr a feladata ellátása során
a)	igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében,
bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából,
közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi
személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani, valamint
b)	az igazoltatott személyt - annak választása szerint - lakcímének, tartózkodási helyének a
lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására,
vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel.”
(2)	Az Rtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az
igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és
számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
felkérés teljesítése esetén - az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.”
9.	§
Az Rtv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A védett személyeket - a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat
figyelembevételével - a Kormány rendeletben jelöli ki. A Kormány rendeletében ki nem jelölt
személy ideiglenes védelmét a miniszter rendeli el. Az ideiglenes védelem tartama a 12 hónapot
nem haladhatja meg.”
10.	§
Az Rtv. 68. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A rendőrség
7
a)	belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a 7. § (1) bekezdés c) pontjában,
valamint
b)	terrorizmust elhárító szerve a 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában és c) pontjában
meghatározott feladatai ellátása érdekében az ügyész engedélyével adatok szolgáltatását igényelheti
az (1) bekezdésben meghatározott célból az ott felsorolt adatkezelő szervektől.
(1b) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust
elhárító szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes
és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.”
11.	§
Az Rtv. 69. § (7) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Az (1) bekezdés b) pontjának a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott megbízhatósági vizsgálat
keretében történő alkalmazása során nem minősül magánlakásnak a védett állomány tagját
foglalkoztató szerv hivatali helyisége, gépjárműve, továbbá a megbízhatósági vizsgálat végrehajtása
során létrehozott mesterséges helyszín.”
12.	§
Az Rtv. a következő 80/A. §-sal egészül ki:
„80/A. § A rendőrségnek a bűnüldözési, rendészeti, határrendészeti és közigazgatási feladataihoz
kapcsolódó személyes adatot, bűnügyi személyes adatot és különleges adatot tartalmazó
nyilvántartásaiból a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló törvény alapján, az adatkezelés céljának megjelölésével közvetlenül adatot
kérhet le.”
13.	§
Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdése a következő i)-j) ponttal egészül ki:
(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása
céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)
„i) a 73. § (3) bekezdése alá tartozók kivételével a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett
személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat,
ia)	ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb két évig,
ib)	büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig,
ic)	elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, de legfeljebb húsz
évig,
j) a rendőrséggel titkosan együttműködő személyek, valamint a fedett nyomozók személyes adatait
és az alkalmazás eredményét az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység
megszűnésétől számított húsz évig.”
14.	§
8
Az Rtv. 91/K. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország
állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait
összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:)
,j) az Interpol által kezelt személy-, jármű- és okmánykörözési adatbázis.”
15.	§
Az Rtv. 93/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Testület (1) bekezdés szerinti tevékenységére az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi
CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) 27. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”
16.	§
Az Rtv. a következő 103/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
103/A. § E törvény
a)	1-2. §-a,
b)	4. §-a,
c)	4/A. § (1) és (2) bekezdése,
d)	5-6. §-a,
e)	7-74. §-a, valamint
f)	92-101. §-a
az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
17. §
(1)	Az Rtv.
1.	preambulumában az „a Magyar Köztársaság Alkotmányának és” szövegrész helyébe az „az
Alaptörvénynek és Magyarország”,
2.	1. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „e törvényben és törvény” szövegrész helyébe az
„az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény”,
3.	1. § (2) bekezdés 1. pontjában a „megelőzését és” szövegrész helyébe a „megelőzését,
megakadályozását és”,
4.	1. § (2) bekezdés 6. pontjában a „Magyar Köztársaság érdekei” szövegrész helyébe a
„Magyarország”,
5.	1. § (2) bekezdés 15. pontjában, 62/D. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 91/M. § (2) bekezdés
c)	pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,
9
6.	2. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság területén külön” szövegrész helyébe a
„Magyarország területén”,
7.	6/A. § (3) bekezdésében a „választójoggal rendelkező”szövegrész helyébe a „választható”,
8.	20. § (2) bekezdésében a „lehetőségéről” szövegrész helyébe a „lehetőségéről és előterjesztésére
nyitva álló határidőről”,
9.	46/B. §-ában, 46/D. § (2) bekezdésében, 46/D. § (5) bekezdés első és második mondatában, 54. §
(3)	bekezdésében, 62/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, 62/A. § (2) bekezdésében, 62/B.
§ (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, 62/B. § (2) és (3) bekezdésében, 62/C. § (2) és (4)
bekezdésében, 62/E. §-ában, valamint 91/M. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság”
szövegrész helyébe a „Magyarország”,
10.	46/D. § (4) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,
11.	62/C. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe
a „Magyarország”,
12.	63. § (1) bekezdésében a „megelőzése, felderítése” szövegrész helyébe a „megelőzése,
megakadályozása, felderítése”,
13.	64. § (1) bekezdés g) pontjában a „megelőzésére, felderítésére” szövegrész helyébe a
„megelőzésére, magakadályozására, felderítésére”,
14.	64. § (4) bekezdésében az „Országgyűlési Biztosok Hivatalánál” szövegrész helyébe az
„Alapvető Jogok Biztosa Hivatalánál”,
15.	68. § (1) bekezdésében az „adóhatóságtól; a” szövegrész helyébe az „adóhatóságtól, valamint a
vámhatóságtól; a”;
16.	91/E. § (3) bekezdés d) pontjában a „vám- és pénzügyőrség bűnüldöző szerve” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága”, valamint
17.	91/J. § (1) bekezdés b) pontjában a „tartozó személyek” szövegrész helyébe a „tartozó, valamint
a külföldi hatóságok és egyéb szervek azonos célú nyilvántartásában szereplő személyek”,
18.	93/A. § (3) bekezdésében az „állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX.
törvény (a továbbiakban: Obtv.) 18. §-a (5), (7) és (8)” szövegrész helyébe az „Ajbtv. 23. § (3)
bekezdésének, a 27. § (2) bekezdésének, valamint a 28. § (3)”,
19.	93/A. § (4) bekezdésében az „Obtv. 18. §-ának (1)” szövegrész helyébe az „Ajbtv. 22. § (2) és
(3)”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az Rtv.
a)	46. § (6) bekezdésében az „a külön törvény szerinti”,
b)	68. § (1) bekezdésében az „egyéb”, valamint
c)	101. § (1) bekezdés e) pontjában az „a rendőr más kereső foglalkozásának lehetőségét, a
rendőrségnél rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjét,”
10
szövegrész.
2. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
18.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 1. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:
a)	az Információs Hivatal,
b)	az Alkotmányvédelmi Hivatal,
c)	a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
d)	a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint
e)	a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).”
19.	§
Az Nbtv. 4. §-a a következőj) ponttal egészül ki:
(Az Információs Hivatal)
„j) saját beszerzései tekintetében elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági,
nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések
sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést.”
20.	§
Az Nbtv. 5. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
„n) saját beszerzései tekintetében elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági,
nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések
sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő
minősítést és kiegészítő ellenőrzést.”
21.	§
Az Nbtv. 8. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)
„g) elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy
a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet
szerinti kiegészítő ellenőrzést.”
22. §
11
Az Nbtv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ
a)	figyelemmel kíséri Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét,
b)	kormányzati tájékoztató tevékenységet lát el, valamint
c)	elemző-értékelő tevékenységet lát el.
(2)	A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ az elemző-értékelő tevékenység során
a)	Magyarország nemzetbiztonsági és bűnügyi helyzetével, ezek meghatározott elemeivel, konkrét
kockázatokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseket, háttér- és
kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek részére a hatáskörükbe tartozó feladatok
törvényes, szakszerű és eredményes ellátásának elősegítése céljából,
b)	feltárja az együttműködő szervek által folytatott párhuzamos adatkezeléseket, különösen a több
együttműködő szerv által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában
párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt
párhuzamosan folytatott nyomozásokat és ezekről tájékoztatja az érintett együttműködő szerveket,
c)	abban az esetben, ha bűncselekmény gyanúját észleli, illetve ha titkos információgyűjtés
elrendelését tartja szükségesnek, megküldi az erre vonatkozó adatot az adott bűncselekmény
nyomozására, illetve a titkos információgyűjtés teljesítésére hatáskörrel rendelkező együttműködő
szervnek és kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét,
d)	figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv által folytatott nyomozás vagy titkos
információgyűjtés során keletkezett és a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által
felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ, ha a
pontosító, kiegészítő információt tartalmazó adatot másik együttműködő szerv kezeli, a Nemzeti
Információs és Bűnügyi Elemző Központ mindkét együttműködő szervet értesíti és kezdeményezi a
kapcsolatfelvételt,
e)	figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői és
terrorista csoportok tevékenységét, az ilyen szervezetek és csoportok egymáshoz való viszonyát,
kapcsolatait, a jogsértő módon szerzett vagyonuk, illetve az ilyen vagyon jogsértő eredetének
leplezésére irányuló törekvéseik és az ilyen célt szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget
nyújt az ellenük való fellépéshez,
f)	az általa kezelt adat együttműködő szerv részére történő továbbításával egyidejűleg javaslatot tesz
az adat további, az együttműködő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásban történő
felhasználására.
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, amennyiben a párhuzamos adatkezelést
végző egyik szerv a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, a
Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a párhuzamos adatkezelésről csak a rendőrség
belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve főigazgatójának hozzájárulásával
tájékoztathat másik együttműködő szervet.
(4)	Az együttműködő szerv a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által továbbított
adat felhasználásáról, valamint a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által az adat
felhasználására tett javaslat, illetve a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által tett
12
egyéb jelzés, kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról öt munkanapon belül tájékoztatja a
Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot.”
23.	§
Az Nbtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az Információs Hivatalt, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálatot és a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálatot a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: miniszter) útján irányítja.”
24.	§
Az Nbtv. 11. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítja az állami
szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését,
valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát.
(7)	A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
ellenőrzés lefolytatására feljogosított szerv az ott meghatározott rendelkezések szerint végzi
a)	az Információs Hivatal állományának,
b)	az Alkotmányvédelmi Hivatal állományának,
c)	a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat állományának,
d)	a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló törvényben
meghatározottak szerint a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez vezényelt állománynak,
e)	a Kormány által a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinethez és
az annak munkáját segítő testülethez delegált személyeknek, továbbá
f)	a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló törvényben
meghatározottak szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz vezényelt állomány azon
tagjának, akinek szolgálatteljesítési helyéül a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot
jelölték ki
a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését.”
25.	§
Az Nbtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a
következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kormánytisztviselőkből, hivatásos
szolgálati viszonyban álló személyekből és közalkalmazottakból áll.
(1a) A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központba az együttműködő szervnél hivatásos
szolgálati viszonyban állók vezényelhetőek, a kormánytisztviselők kirendelhetőek.
13
(1b) A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott fegyveres szervnél hivatásos
szolgálati viszonyban állók, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak
jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz
vezényelt állomány tagjának szolgálatteljesítési helyéül kijelölhető.”
26.	§
Az Nbtv. 28. § (4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ az előzőeken túlmenően - a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásával - közvetlenül
kapcsolatot tarthat fenn nemzetközi szervezetekkel, külföldi állam rendőri, közigazgatási,
bűnüldöző, nemzetbiztonsági, vagy e célok elősegítésére létrehozott szervével.”
27.	§
Az Nbtv. a 30. §-t követően a következő alcímmel és 30/A. §-sal egészül ki:
„A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ működésére vonatkozó különös rendelkezések
30/A. § (1) Az együttműködő szervek:
a)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv,
b)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerv,
c)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,
d)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
e)	a további polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
f)	a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
g)	az idegenrendészeti hatóság,
h)	a menekültügyi hatóság,
i)	az állampolgársági ügyekben eljáró hatóság,
j)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
k)	a büntetés-végrehajtás központi szerve,
l)	a közlekedési hatóság,
m) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv,
n)	a központi útiokmány-nyilvántartó szerv,
o)	a bűnügyi nyilvántartó szerv,
p)	a szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szerv,
14
q) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv,
r) a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv, valamint
s) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv.
(2)	Az együttműködő szerv vezetője gondoskodik az együttműködő szervnél a Nemzeti Információs
és Bűnügyi Elemző Központtal való kapcsolattartásért felelős szervezeti egység kijelöléséről.”
28.	§
Az Nbtv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében
a)	személyes adatot, különleges adatot és bűnügyi személyes adatot, valamint
b)	közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot
(az a)-b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.”
29.	§
(1)	Az Nbtv. 39. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be)
„d) e törvényben meghatározott esetekben közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján.”
(2)	Az Nbtv. 39. § (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be)
„e) - a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ kivételével - titkos
információgyűjtéssel.”
30.	§
Az Nbtv. a következő 41/B. §-sal egészül ki:
„41/B. § A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 41-41/A. §-ban foglaltakon kívül
az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében - kizárólag egyedileg megjelölt adat
keletkezéséről vagy megváltozásáról történő értesítés kérése céljából, a cél megjelölésével - is
elrendelheti jelzés elhelyezését. Amennyiben az együttműködő szerv nem helyezi el a jelzést,
köteles ezt öt munkanapon belül megindokolni a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző
Központnak.”
31.	§
Az Nbtv. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik
teljesítése érdekében, ha a személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelme, illetve az adatbiztonság
feltételei a másik adatkezelő részéről is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és más
állami adatkezelő szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.
15
(2)	Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően meg kell szüntetni,
az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követően törölni kell. Nem
kell törölni az összekapcsolás eredményeként keletkezett azon adatot, amely a nemzetbiztonsági
szolgálatok feladatainak ellátásához szükséges.
(3)	A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelési rendszerét a további
nemzetbiztonsági szolgálatok nem kapcsolhatják össze a saját adatkezelési rendszereikkel. A
Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ az adatkezelési rendszerét a további
nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelési rendszereivel - ha a személyes adatoknak az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelme
biztosított - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül összekapcsolhatja.”
32.	§
Az Nbtv. az 52. §-t követően a következő alcímmel és 52/A-52/H. §-sal egészül ki:
„A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös
rendelkezések
52/A. § (1) A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő szerv által
kezelt, az együttműködő szerv feladat- és hatáskörének gyakorlásához kapcsolódó adatot
a)	- e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az azt tartalmazó adatkezelési rendszerből közvetlen
elektronikus adatkapcsolat útján,
b)	az azt tartalmazó adatkezelési rendszerhez közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosító más
módon, elsősorban a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott
elektronikus adathordozó eszközzel
szerzi be.
(2)	A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § (1) bekezdés g)-s) pontjában
meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag akkor
szerzi be az (1) bekezdés b) pontjában írt módon, ha az adatot az (1) bekezdés a) pontjában írt
módon nem lehet beszerezni.
(3)	A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában
meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot a (2) bekezdésben
foglalt feltétel hiányában is beszerezheti az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon.
(4)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a honvédelemért
felelős miniszter - a törvényi előírások keretei között - megállapodásban határozzák meg, hogy a
Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § (1) bekezdés f) pontjában
meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot milyen módon szerzi
be. A megállapodásban a 30/A. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott együttműködő szerv
adatkezelési rendszerében tárolt adatokhoz legalább az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
szintű hozzáférést kell biztosítani a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ részére.
(5)	A 30/A. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési
rendszerében található adatot kizárólag az adott együttműködő szerv azon hivatásos szolgálati
viszonyban álló tagja szerzi be az e törvényben meghatározott bármely módon, aki a szolgálatát a
20.	§ (1b) bekezdése alapján a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnál teljesíti.
16
52/B. § (1) A közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv adatkezelési rendszere
elérését biztosító felülete kiépítésének és működtetésének költségét az együttműködő szerv viseli,
az azon keresztül történő adatelérést a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnak
térítésmentesen biztosítja.
(2)	A közvetlen elektronikus adatkapcsolatot olyan módon kell megvalósítani, hogy
a)	az kizárólag az 52/A. § (1) bekezdésében meghatározott adat elérését tegye lehetővé,
b)	az ne eredményezze az együttműködő szerv részére titkos együttműködés keretében információt
szolgáltató személy kilétének felfedését,
c)	annak jogszerűsége, célhoz kötöttsége, továbbá az adatkezelő egyéni felelőssége megállapítható
legyen.
(3)	A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a közvetlen elektronikus adatkapcsolat
útján az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot nem változtathatja meg, az
adatkezelési rendszerben adatot nem helyezhet el.
(4)	Az 52/A. §-ban meghatározott adatszolgáltatás tényét mind az együttműködő szervnél, mind a
Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnál az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási, adattörlési
nyilvántartásban kell rögzíteni.
52/C. § (1) A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ az e törvényben meghatározott
feladatkörében az utas adatot szolgáltatótól átveszi és kezeli az utas adatokat. Az utas adatot
szolgáltató a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott adathordozó
eszközön adja át az utas adatot a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnak.
(2)	A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ
a)	a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/B. §-ában meghatározott adatokat
legfeljebb 24 óráig,
b)	a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/C. §-ában meghatározott utas adatokat
legfeljebb öt évig
kezeli.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a Nemzeti Információs és Bűnügyi
Elemző Központhoz érkezést követő 60 nap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni.
A személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételt kizárólag a Nemzeti Információs és Bűnügyi
Elemző Központ főigazgatója rendelheti el, abban az esetben, ha a nemzetbiztonságot vagy az
ország szuverenitását súlyosan veszélyeztető esemény, illetve ötévi vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett előkészületére vagy elkövetésére utaló adatok ezt
szükségessé teszik.
52/D. § A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ beszerzi és kezeli a törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján külföldi szerv
által a rendelkezésére bocsátott adatot is.
52/E. § (1) A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ az általa kezelt adatot az adat
kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett együttműködő szervnek a 8/A. § (3)
bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbítja, feltéve hogy az együttműködő szerv törvény
17
alapján jogosult az adat kezelésére és az hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához
szükséges.
(2)	Ha a személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvényben meghatározott szintű védelme biztosított, a Nemzeti Információs és Bűnügyi
Elemző Központ az utas adatot az adat kezelésére feljogosított, a határforgalom-ellenőrzésért,
illetve a légiközlekedés és az utasok védelméért, valamint a határon átnyúló bűnözés megelőzéséért
és az ezek elleni küzdelemért felelős külföldi, illetve nemzetközi szervnek is továbbíthatja.
(3)	Az együttműködő szerv vezetője nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekre tekintettel a
Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján
elért vagy a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnak más módon szolgáltatott, titkos
információgyűjtés eredményeként keletkezett adat büntetőeljárásban történő felhasználását, illetve
meghatározott más együttműködő szerv vagy más állami adatkezelő szerv részére történő
továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.
52/F. § (1) A kormányzati tájékoztató tevékenységhez, az elemző-értékelő tevékenységhez,
valamint a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ igazgatásához kapcsolódó adatokat
elkülönítetten kell kezelni. Az adatokat az elemző-értékelő, valamint a kormányzati tájékoztató
tevékenység kivételével elkülönítetten kell feldolgozni.
(2)	A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 47. § (3) bekezdésében foglaltak szerint
az elemző-értékelő tevékenység, illetve a kormányzati tájékoztató tevékenység céljából az általa
kezelt adatokat tartalmazó, elkülönített adatkezelési rendszereket egymással és más adatkezelési
rendszerrel összekapcsolva, meghatározott feladat teljesítése érdekében egyedi adatkezelést
végezhet. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek az elemző-értékelő
tevékenység, illetve a kormányzati tájékoztató tevékenység során nem kerülnek felhasználásra,
haladéktalanul törölni kell.
(3)	A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni
kell akkor is, ha az együttműködő szervtől beszerzett adatot az együttműködő szerv a saját
adatkezelési rendszeréből törölte, feltéve, hogy az adat törléséről közvetlen elektronikus
adatkapcsolat útján tájékoztatta a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot.
52/G. § (1) A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot tartalmazó
adatkezelési rendszerbe csak a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ hozzáférési
jogosultsággal rendelkező dolgozója, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium kijelölt munkatársa, továbbá a törvény által feljogosított más
szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást vagy értesítést.
(2)	A Nemzetbiztonsági Kabinet tájékoztatást kérhet a minisztertől, illetve annak egyidejű értesítése
mellett a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatójától a Nemzeti Információs
és Bűnügyi Elemző Központ működéséről és általános tevékenységéről, valamint a Nemzeti
Információs és Bűnügyi Elemző Központ hatáskörébe tartozó egyedi ügyekről.
52/H. § (1) Az ügyészség adatkezelési rendszerében található, a Nemzeti Információs és Bűnügyi
Elemző Központ feladatai teljesítéséhez szükséges adatot a Nemzeti Információs és Bűnügyi
Elemző Központ a 39. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel az adat ügyészség által történő
szolgáltatásával szerezheti be.
18
(2)	Az ügyészség nem köteles szolgáltatni az (1) bekezdésben meghatározott adatot a Nemzeti
Információs és Bűnügyi Elemző Központnak, ha az adat szolgáltatása veszélyeztetné az ügyészség
törvényben meghatározott feladatainak az ellátását.
(3)	Az ügyészség törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult a Nemzeti
Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelési rendszerében található adat igényelésére.
(4)	A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ az ügyészség (3) bekezdés szerinti
adatigényelésének a teljesítését az 52/E. § (3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel
megtagadhatja, illetve feltételhez kötheti.
(5)	A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ az ügyészségnek a (3) bekezdés szerinti
adatigényelés nélkül is átadja az adatkezelési rendszerében található azon adatot, amely az
ügyészség törvényben meghatározott feladatainak az ellátásához szükséges.”
33.	§
Az Nbtv. 69. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai
tekintetében, a rendőrség terrorizmust elhárító szervének főigazgatója a terrorizmust elhárító szerv
munkatársai tekintetében, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
szervének főigazgatója a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
szervének munkatársai tekintetében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóság és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek
munkatársai tekintetében kezdeményezi az ellenőrzést.”
34.	§
Az Nbtv. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az „A” vagy „B” típusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére
utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat javaslatára a kezdeményező
az érintett személlyel - 30 napon belül - a kockázati tényezőt feltáró eredménytől függően „B”
vagy „C” típusú kérdőívet töltet ki. Erről a szolgálat vezetője tájékoztatja az elrendelőt. A kitöltött
kérdőív elrendelőhöz történő érkezését követően a folyamatban lévő ellenőrzést a 71/C. § (2)
bekezdése szerint meg kell szüntetni, az új ellenőrzést el kell rendelni.”
35.	§
Az Nbtv. 71/A. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellenőrzés határidejének meghosszabbításáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője
határoz, arról az elrendelőt, a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az ellenőrzés alá vont
személyt 8 napon belül írásban értesíti.”
36.	§
Az Nbtv. 71/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésének törvényben foglalt oka az ellenőrzés
időtartama alatt megszűnik, valamint a 71. § (5) bekezdésében foglalt intézkedés esetén, továbbá
amennyiben az ellenőrzés során észlelik, hogy az érintett személy tekintetében öt éven belül a
biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó - az új kinevezéshez, kijelöléshez vagy megbízáshoz,
19
illetve a közreműködéshez szükséges ellenőrzéssel legalább azonos szintű - biztonsági
szakvélemény került kibocsátásra, és azt a kezdeményező elfogadja, továbbá az ellenőrzött halála
esetén a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a kezdeményező 8 napon belül írásban tájékoztatja az
elrendelőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elrendelő az írásbeli tájékoztatás vagy az eljáró
nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének javaslata alapján az ellenőrzést megszünteti, és erről a
kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül
írásban értesíti.”
37.	§
(1)	Az Nbtv. 74. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) nemzetbiztonsági érdek: Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének
védelme, ennek keretén belül
aa)	az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése,
ab)	az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett
törekvések felfedése és elhárítása,
ac)	a kormányzati döntésekhez szükséges, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk
megszerzése,
ad)	az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító törvényes rendjének, a többpárti
rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és a törvényes intézmények működésének jogellenes
eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése
és elhárítása, valamint
ae)	a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a
nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és
megakadályozása;”
(2)	Az Nbtv. 74. §-a a következő g)-l) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„g) kormányzati tájékoztató tevékenység: A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által
a Kormány, valamint a Kormány tagjai részére nyújtott folyamatos tájékoztatás a Magyarország
biztonságát, illetve szuverenitását fenyegető kockázatokról, az ország közbiztonsági,
nemzetbiztonsági és bűnügyi helyzetéről;
h)	elemző-értékelő tevékenység: a nemzetbiztonsági szolgálat birtokába került adatnak a
nemzetbiztonság, illetve Magyarország szuverenitásának védelme, bűncselekmény elkövetésének
megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, körözött
személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok megszerzése céljából
történő feldolgozása, a feldolgozott adatból következtetések levonása;
i)	együttműködő szervek: a 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott szervek;
20
j) utas adat: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az utastól vagy megbízottjától,
illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltatótól
származó és a járatot üzemeltető légi fuvarozó vagy közvetítője által átadott adat;
k) utas adat szolgáltatója: a j) pontban meghatározott adatot a Nemzeti Információs és Bűnügyi
Elemző Központnak átadó személy vagy szervezet;
l) közvetlen elektronikus adatkapcsolat: a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ által
meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő számítástechnikai alkalmazás, amely az
együttműködő szerv által kiépített felületen keresztül a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző
Központ és az együttműködő szerv közötti dokumentált adatátadást tesz lehetővé.”
38.	§
Az Nbtv. a 76. §-t követően a következő 76/A-76/B. §-sal és az azokat megelőző alcímekkel
egészül ki:
„Átmeneti rendelkezés
76/A. § Az együttműködő szerv köteles a közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv
adatkezelési rendszere elérését biztosító felületét 2012. december 31-ig kiépíteni.
Jogutódlás
76/B. § (1) A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a Szervezett Bűnözés Elleni
Koordinációs Központ általános jogutódja.
(2) Az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további
törvénymódosításokról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépését megelőzően kiadott
jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében a Nemzeti Információs és
Bűnügyi Elemző Központot kell a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jogutódjának
tekintetni. Ahol az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal
összefüggő további törvénymódosításokról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépése előtt
jogszabály Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot, vagy szervezett bűnözés elleni
fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért
felelős szervet, illetve szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási
szervet említ, azon a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot kell érteni.”
39.	§
Az Nbtv. a 79. §-t követően a következő alcímmel és 79/A. §-sal egészül ki:
„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
79/A. § E törvény
a)	1-19. §-a,
b)	26-37. §-a,
c)	53-72. §-a,
d)	74. §-a, valamint
e)	77-78. §-a
21
az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
40.	§
(1)	Az Nbtv.
1.	preambulumában a „Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos”
szövegrész helyébe a „Magyarország függetlenségének és törvényes”,
2.	2. § (1) bekezdésében a „Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt:
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok)” szövegrész helyébe a „Hivatal, a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat és a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (a továbbiakban együtt:
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok)”,
3.	4. § b) pontjában, valamint 5. § a) pontjában a „Magyar Köztársaság szuverenitását” szövegrész
helyébe a „Magyarország függetlenségét”,
4.	4. § i) pontjában az „állománya tekintetében ellátja” szövegrész helyébe az „állománya
tekintetében - a 11. § (7) bekezdésében meghatározott kivétellel - ellátja”,
5.	5. § b) pontjában a „Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen” szövegrész
helyébe a „Magyarország törvényes rendjének jogellenes”,
6.	5. § d) pontjában, valamint 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész
helyébe a „Magyarország”,
7.	5. § g) pontjában a „szuverenitás és az alkotmányos” szövegrész helyébe a „függetlenség és a
törvényes”,
8.	5. § h) pontjában a „bűncselekmények (Btk. X. fejezet)” szövegrész helyébe a „bűncselekmények
[a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet]”,
9.	7. § k) pontjában az „alkotmányos” szövegrész helyébe a „törvényes”,
10.	8. § (7) bekezdésében a „nemzetbiztonsági” szövegrész helyébe a „Nemzetbiztonsági”, az „a
Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,
11.	9. § b) pontjában az „a megelőző védelmi helyzettel és a szükségállapottal összefüggő külön”
szövegrész helyébe az „a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a veszélyhelyzettel,
valamint a váratlan támadással összefüggő,”,
12.	13. § (3) bekezdés d) pontjában a „jóváhagyásával meghatározza” szövegrész helyébe a
„jóváhagyásával - a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatójának
kivételével - meghatározza”,
13.	22. § (2) bekezdés d) pontjában, 41/A. § (1) bekezdésében, valamint 67. § (1) bekezdésében az
„a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,
14.	25. §-ában a „tagjainak beosztási” szövegrész helyébe a „tagjainak, valamint a 20. § (1a)
bekezdése alapján a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központba vezényelt, az
együttműködő szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állóknak beosztási”,
15.	53. § (1) bekezdésében a „szolgálatok a” szövegrész helyébe a „szolgálatok - a Nemzeti
Információs és Bűnügyi Elemző Központ kivételével - a”,
22
16.	69. § (14) bekezdésében az „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke”
szövegrész helyébe az „Az autonóm államigazgatási szerv vezetője, illetve az önálló szabályozó
szerv vezetője”,
17.	69. § (16) bekezdésében az „(1)-(13)” szövegrész helyébe az „(1)-(15)”,
18.	71. § (4) bekezdésében a „(14)” szövegrész helyébe a „(16)”,
19.	71/A. § (4) bekezdésében és a 71/D. § (1) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe a „(5)”,
20.	77. § (2) bekezdés a) pontjában az „együttműködésének szabályait” szövegrész helyébe az
„együttműködésének e törvénnyel nem érintett szabályait”,
21.	1. számú melléklet 5. pontjában a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria”,
22.	1. számú melléklet 12. pontjában az „54.” szövegrész helyébe az „55.”,
23.	2. számú melléklet 4. pontjában az „autonóm államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az
„autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek”,
24.	2. számú melléklet 18. pontjában az „az autonóm államigazgatási szerveken, a
kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken
belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén belül a
Felügyelet elnöke” szövegrész helyébe az „a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a
Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által, az
autonóm államigazgatási szerveken, az önálló szabályozó szerveken belül e szervek vezetője”,
25.	3. számú melléklet „„B” típusú ellenőrzés” alcíme szerinti táblázat 36. sorában, valamint „„C”
típusú ellenőrzés” alcíme szerinti táblázat 43. sorában az „alkotmányos” szövegrész helyébe a
„törvényes”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az Nbtv.
a)	3. §-a,
b)	9. § c) pontjában az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,”
szövegrész,
c)	1 4. § (4) bekezdés b) pontjában az „a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős
minisztertől,” szövegrész,
d)	22. § (1) bekezdés c) pontja,
e)	74. § b) pontjában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,” szövegrész,
f)	74. § c) pontja,
g)	75. § (2) bekezdése,
h)	77. § (3) bekezdése, valamint
i)	2. számú melléklet 10. pontja.
41. §
23
(1)	Az Nbtv.-nek az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes
törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 13. §-ával megállapított 11/A. § (1) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi
Hivatal és az Információs Hivatal, a honvédelemért felelős miniszter a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálat tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai,
valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése,
felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június
23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.”
(2)	Az Nbtv.-nek az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes
törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 13. §-ával megállapított 11/A. § (4) bekezdés h) pontja a
következő szöveggel lép hatályba:
(Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)
„h) az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálat főigazgatója által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére
felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.”
(3)	Az Nbtv.-nek az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes
törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 15. §-ával megállapított 45. § (2) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálat a Vízuminformációs Rendszerhez az e törvény szerinti hatáskörét érintő bűncselekmény
megelőzése, felderítése - ideértve az Információs Hivatalnak a 4. § c) pontja szerinti feladatkörét is
-, illetve e cselekményekkel összefüggő információszerzés céljából, meghatározott egyedi ügyben,
betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a
tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő
hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti kezdeményezést a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterhez, illetve a honvédelemért felelős
miniszterhez kell megtenni.”
(4)	Az Nbtv.-nek az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes
törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 15. §-ával megállapított 45. § (9) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(9) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek
a feladatköre alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi
hatóságot értesítette. A (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS
nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell
vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a
felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.”
24
3. Egyes további törvények módosítása
42.	§
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. § (2)
bekezdésében az „és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szövegrész.
43.	§
Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a)	85. § (4) bekezdésében az „a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,”, valamint
b)	85. § (5) bekezdés b), o), q) és r) pontjában az „a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért
felelős miniszter”
szövegrész.
44.	§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett, a Magyar Köztársaság Állami Légi jármű
Lajstromából a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló törvény alapján, az adatkezelés céljának megjelölésével közvetlenül adatot
kérhet le.”
(2)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromozásra nem kötelezett polgári
légijárművekről vezetett nyilvántartásból a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján, az adatkezelés céljának megjelölésével
közvetlenül adatot kérhet le.”
(3)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/B. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„27/B. § (1) A személyszállítást végző légifuvarozó - az illegális bevándorlás elleni hatósági
intézkedések elősegítése céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján - az utas
vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést
végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján az Európai Unió valamely tagállamának vagy a
schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6.
cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában,
alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes állam (a
továbbiakban együtt: schengeni határátlépési állam) területére beutazó utas alábbi személyes adatait
kezeli:
a)	a családi és az utónevét,
b)	az állampolgárságát, illetve hontalan státuszát,
c)	az úti okmány számát, típusát, érvényességének idejét, a kiállító állam kódját,
d)	a születési idejét,
25
e)	a schengeni határátlépési állam területére történő beutazási határátkelőhelyet, valamint
f)	az indulási, a tranzit- és a célállomást.”
(4)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/B. §-a következő (9) bekezdéssel
egészül ki:
„(9) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott adatokat
továbbítja a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ utas információs egységének, illetve
egyedi adatigénylés alapján továbbíthatja a határforgalom-ellenőrzésért felelős szervnek,
amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam
területéről szállít utasokat Magyarország területére.”
(5)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 27/C. §-sal egészül ki:
„27/C. § (1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása céljából a személyszállítást
végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó
megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, Magyarország területére
mint cél vagy tranzitállomásra utazó vagy onnan induló utasnak az alábbi személyes adatait (a
továbbiakban: PNR) kezelheti:
a)	az utas családi és utóneve,
b)	az utas neme (opcionális),
c)	a járat száma,
d)	a járat indulási és érkezési ideje,
e)	az indulási, a tranzit- és a célállomás (opcionális),
f)	a PNR nyilvántartási helymeghatározó kód („rekord lokátor”),
g)	a jegykiállítás időpontja,
h)	a PNR-ben szereplő egyéb nevek, ideértve az utazók számát,
i)	a PNR-ben szereplő elérési pontok (lakó- és tartózkodási helyek címei, telefonszámok, e-mail
címek),
j) valamennyi rendelkezésre álló fizetési/számlázási információ (kivéve a hitelkártyával vagy
bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatokat),
k) a repülőjegyre vonatkozó adatok (légitársaság, jegy száma),
l) az utazás körülményeire vonatkozó adat (opcionálisan), valamint
m) az előző pontokban felsorolt utas-nyilvántartási adatok módosításai.
(2)	Az utas az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatoknak a légifuvarozó által
maghatározott körét köteles a légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.
(3)	A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdés szerinti adatokat a légijármű indulását
megelőző 345. naptól
26
a)	az (1) bekezdés a), e) és j) pontjában meghatározott adatok tekintetében - ha az utas ettől eltérő
időtartamú adatkezeléshez nem járult kifejezetten hozzá a légijármű utolsó célállomáshelyére
történő beérkezésétől számított 60 napig,
b)	az (1) bekezdésben foglalt egyéb adatokat a légijármű utolsó célállomáshelyére történő
beérkezésétől számított 24 óráig
kezelheti, továbbíthatja, ha az adattovábbítás törvényi feltételei az adatot igénylőnél fennállnak,
ennek elteltével az adatokat törölni kell.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - a foglaló kezdeményezése alapján - mindaddig
megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.
(5)	A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a
rendelkezésére álló adatokat az utasfelvételi eljárás befejezését követően nyomban a Nemzeti
Információs és Bűnügyi Elemző Központnak továbbítani.
(6)	A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi
adatigénylés alapján, ha annak törvényben meghatározott feltételei egyébként fennállnak és a
személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
törvényben meghatározott szintű védelme biztosított, az adat kezelésére feljogosított, a
határforgalom-ellenőrzésért, illetve a légiközlekedés és az utasok védelméért, valamint a
terrorizmus és a határon átnyúló bűnözés megelőzéséért és az ezek elleni küzdelemért felelős
külföldi szerveknek, illetve személyeknek továbbíthatja.
(7)	A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg
egyedileg tájékoztatni az adatok kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozóról, a róla kezelt
adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, valamint arról, hogy adatait mely
szervnek és milyen célból továbbíthatja. Az utas az egyedi tájékoztatás tudomásul vételét igazolja,
így különösen személyes adatainak az e törvény szerinti kezeléséhez és továbbításához hozzájárult.
(8)	A légiközlekedési hatóság és a légiközlekedés védelméért felelős szervek feladataik ellátása
céljából átvehetik és kezelhetik az utasokkal kapcsolatos, az (1) bekezdésben meghatározott
adatokat. Ezeket az adatokat az átvételüktől számított 24 óra elteltével törölni kell, kivéve, ha annak
kezelésére az adatátvételre jogosult szerv törvény alapján továbbra is jogosult.”
(6)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénynek a katasztrófavédelemről és a hozzá
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 95. §-a által
megállapított 66/B. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az e törvény 3/F. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés
központosított bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell
behajtani.”
(7)	Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés q)
pontjában az „a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel,” szövegrész.
45. §
Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.
pont 4.6. alpontjában az „a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,”
szövegrész.
27
46. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A személyi azonosító továbbítására jogosult:
1.	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve akkor, ha az adatszolgáltatást a személyi azonosító
átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti,
2.	a 32. § b) pontja szerint adatot szolgáltató szerv vagy polgár, a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás illetékes szervének,
3.	az adatkezelő, ha törvény alapján a személyi azonosító alkalmazásával a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatás igénylésére jogosult, a személyiadat- és
lakcímnyilvántartástól történő adatszolgáltatás igényléséhez,
4.	a népszavazási kezdeményezést, népi kezdeményezést szervező az összegyűjtött aláírásoknak az
Országos Választási Bizottság elnöke, illetve a polgármester (főpolgármester) részére történő
átadásakor,
5.	a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett
szerv, e kötelezettsége teljesítésekor,
6.	a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv, a népi kezdeményezést, a
népszavazás-kezdeményezést aláírók adatai hitelesítéséhez, a választások lebonyolításához a
választási szervnek, a munkacsoportnak és a bíróságnak teljesített adatszolgáltatáskor,
7.	a polgármester (főpolgármester) a népiülnök-választási eljárásban, a választójoggal nem
rendelkezők nyilvántartását vezető szervtől történő adatszolgáltatás igényléséhez,
8.	a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv a népiülnök-választási eljáráshoz a
polgármesternek (főpolgármesternek) teljesített adatszolgáltatáskor,
9.	az idegenrendészeti szervek, a törvényben meghatározott feladataik ellátásához egymás között,
valamint a nyomozó hatóság részére,
10.	a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló
robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és
pszichotróp anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárást lefolytató rendőrségi
szervek egymás között, valamint a nyomozó hatóság részére,
11.	a 32. § f) pontjában felsorolt szervek egymás között, a Hvt.-ben meghatározott feladataik
ellátásához,
12.	a külképviseleti hatóság, a hatáskörébe utalt ügyek intézése keretében a hatáskörrel rendelkező
hazai hatóságnak,
13.	a helyi népi kezdeményezés, népszavazás-kezdeményezés összegyűjtött aláírásainak átvételére
önkormányzati rendeletben feljogosított személy, az aláírások hitelesítésre történő megküldésekor,
14.	a jelöltajánlást gyűjtő szerv és személy, az ajánlásoknak vagy aláírásgyűjtő íveknek a választási
szervhez történő továbbításakor,
28
15.	a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott
feladataik ellátásához,
16.	a nyomozó hatóságok a bűnüldözési célú feladataik ellátásához,
17.	az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulása szerint a továbbításra feljogosított adatkezelő,
18.	feladatai ellátásához a választási szerv és a választási munkacsoport egymás között, illetve a
bíróságnak, a választási eljárással összefüggő kifogások elbírálásához.”
47. §
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
4.	§-a a következő s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„s) tűzvédelmi tervezői tevékenység: a 21. § (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi
dokumentáció elkészítése, a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése.”
(2)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
a következő 46/C. §-sal egészül ki:
„46/C. § A 2011. december 31. napján működő önkéntes tűzoltóságok működési feltételeit a 2011.
december 31. napján hatályos szabályok szerint a 34. § (1) bekezdésében foglalt feltételek
teljesítéséig, de legfeljebb 2012. április 30. napjáig kell biztosítani.”
(3)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
47.	§ (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy)
„e) a tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási
díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel”
(egyetértésben rendeletben állapítsa meg.)
(4)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvénynek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény 107. §-ával megállapított 12. § (1) bekezdés c) pontja a következő
szöveggel lép hatályba:
(Aki)
„c) beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés kivitelezése, karbantartása, javítása,
telepítése, felülvizsgálata”
(tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tűzvédelmi hatóságnak
bejelenteni. A bejelentésben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - meg kell jelölni a bejelentő természetes
személyazonosító adatait.)
(5)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvénynek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
29
2011. évi CXXVIII. törvény 111. §-ával megállapított 21. § (1) bekezdése a következő szöveggel
lép hatályba:
„(1) Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a
tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt
tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.”
48.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe
őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott
kivételekkel - ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt -
változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.”
(2)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 42. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A miniszter a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot a fegyveres szerv hivatásos
állománya tagjának szolgálatteljesítési helyéül kijelölheti.”
(3)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 191. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény alapján járó nyugellátásokról és baleseti ellátásokról az Információs Hivatal
tekintetében első fokon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által
kijelölt szerv indokolt határozatban dönt. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez fellebbezés nyújtható be.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter határozata ellen a
kézbesítéstől számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni.”
(4)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 342. § (3) bekezdésében a „hírszerzési tevékenység” szövegrész helyébe a
„nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész lép.
49.	§
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyész, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ, valamint az ügyész
engedélyével a nyomozó hatóság az eljárás irataiba, a szakértő a munkája ellátásához szükséges
iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve külön
törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is, az eljárás során
bármikor betekinthet, azokról másolatot, feljegyzést készíthet.”
50.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (3)
bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró)
30
„g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét
ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,”
(szemben.)
(2)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (3)
bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró)
„i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel”
(szemben.)
(3)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (4)
bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem
áll fenn a feladatkörében eljáró)
„c) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására,
titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben.”
(4)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a nyomozó hatóságot, a rendőrségről szóló
törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szervet a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, önálló jogszabályban
előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott
üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.”
(5)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 52. §-a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott
terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a
hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni.”
51. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.
évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a
megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító
adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell
tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a
következők lehetnek:)
„g) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok
ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében.”
31
52.	§
(1)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény 1/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyveres biztonsági őrség létrehozására
a)	a honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményei,
valamint
b)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok létesítményei
vonatkozásában jogosult.
(2)	A rendőrség hatósági jogkörét
a)	a Magyar Honvédség létesítményeinél működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a
honvédelemért felelős miniszter,
b)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter
gyakorolja, és végzi a 10/A. § szerinti panasz elbírálását.”
(2)	Hatályát veszti a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5) bekezdésében az „ , a polgári hírszerzési tevékenység
irányításáért felelős miniszterrel” szövegrész.
53.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 71/B. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, jogi segítő, nyomozó
hatóság, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ vagy közigazgatási hatóság
megkeresésére - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben és
időtartamban - a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőügy iratait vagy annak
hiteles másolatát megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.”
54.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) bűnüldözési adat: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény VIII. Fejezetében
meghatározott bűnüldözési adatkezelés, valamint 91/K. § (1) bekezdésében meghatározott
adatkezelés körébe tartozó adat.”
55.	§
32
(1)	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 142. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a
következő alcím és rendelkezés lép:
„Rendzavarás
142. § (1) Aki
a)	verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
b)	rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével
szemben engedetlenséget tanúsít,
elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel sújtható, aki a gyülekezési jogról szóló törvény
hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet
hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik,
amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy
által történő azonosítását.
(3)	Aki nyilvános rendezvényen
a)	lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas
eszközt tartva magánál jelenik meg,
b)	a rendező szerv vagy a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, különösen a helyszín
elhagyására vonatkozó rendelkezésének nem tesz eleget,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye
van.
(5)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság, a (3)
bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(6)	E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá
tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek
mellett nyitva áll.”
56.	§
Hatályát veszti a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
a)	4. § q) és s)-u) pontja,
b)	I/A. fejezete, valamint
c)	62. § (6) bekezdése.
57.	§
(1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki:
33
„10/A. § A hajózási hatóság által vezetett úszólétesítmény nyilvántartásból a Nemzeti Információs
és Bűnügyi Elemző Központ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján, az
adatkezelés céljának megjelölésével közvetlenül adatot kérhet le.”
(2)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénynek a katasztrófavédelemről és a hozzá
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 162. §-a által
megállapított 60/B. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az e törvény 60/A. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés
központosított bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell
behajtani.”
58.	§
(1)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.
törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja szolgálatát a külön jogszabályban meghatározott beosztásokban, az e
törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, továbbá az Észak-atlanti
Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) parancsnokságain és hivatalainál, valamint az
Európai Unió (a továbbiakban: EU) katonai szerveiben és az EU által indított műveletekben,
továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő
többnemzeti katonai szervezeteknél a Magyar Köztársaság részére biztosított beosztásokban,
valamint e törvényben meghatározott esetben a miniszter által kijelölt más szervnél teljesíti.”
(2)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.
törvény 46. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A miniszter a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot az állomány tagjának
szolgálatteljesítési helyéül kijelölheti.”
59.	§
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 2. § 1. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. magyar bűnüldöző szerv: a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnmegelőzési és
bűnüldözési feladatot ellátó szervei, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ, valamint
a törvény alapján bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított, nemzetközi
együttműködésre is felhatalmazott más szerv;”
60.	§
Hatályát veszti az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény
a)	7. § (1) bekezdésében az „ , a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter”,
valamint
b)	12. § (1) bekezdésében az „és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel”
szövegrész.
34
61. §
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)	a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b)	a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c)	büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e)	a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f)	a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g)	a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító,
független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-
képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel
kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h)	a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi
hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló
biztosítókkal,
l)	az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a
kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az
átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá
ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot
kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási
Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az
önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi
jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett
tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő
adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli
biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
35
követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval,
biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes
szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a
rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel
fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt
szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles
megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi
rendelkezés megjelölése is.”
62. §
Hatályát veszti a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban,
1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény 4. §
(2)	bekezdésében az „és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter”
szövegrész.
63.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bekezdése a következő h) ponttal
egészül ki:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott feladatai
ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében.”
64.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 155. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A nyomozó hatóságok és a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési
és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban együtt:
nyomozó hatóságok), valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben foglaltak szerint,
továbbá a frekvenciagazdálkodó hatóságok - a 11. § (3) bekezdésében előírt jogkör gyakorlása
során - a közléseket megfigyelhetik, lehallgathatják, tárolhatják vagy a küldeménybe, közlésbe
azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozhatnak.”
65.	§
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról)
36
„d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott feladatai
ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,”
66.	§
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény 121. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) Jövedéki jogsértés miatt nem alkalmazhatóak az e fejezetben meghatározott
jogkövetkezmények a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot
lefolytató személlyel szemben, ha a jogsértést meghatározott feladata ellátása során, ügyész előzetes
jóváhagyásával követi el és a jogsértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál.”
67.	§
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény 75/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága a nyomozó hatóság, a rendőrségről
szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá a Nemzeti Információs és
Bűnügyi Elemző Központ (a továbbiakban: a Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező
hatósága).”
68.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 74. § (6) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül
ki:
„Amennyiben a rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat igényli, a szervező, a rendező,
valamint a rendező szerv képviselője a sportrendezvény ideje alatt köteles biztosítani a hozzáférést
a kamerával történő megfigyeléshez.”
69.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 174. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét - a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg,”
(2)	Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 164. § (5) bekezdésében a „ , valamint a polgári hírszerzési tevékenység
irányításáért felelős miniszter” szövegrész.
70.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénynek a katasztrófavédelemről és a hozzá
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 166. §-a által
megállapított 81/B. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
37
„(4) A 81/A. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét
képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.”
71.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15.
§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a Nemzeti
Információs és Bűnügyi Elemző Központ, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági
végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik
ellátása érdekében kért céginformációt - az (1) bekezdésben nem említett cégadatok
vonatkozásában is - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben sem az adatszolgáltatás, sem az
adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. Az e rendelkezéssel ellentétes megállapodás semmis.”
72.	§
(1)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter,
valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által - a
közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározott esetekben a három hónapot
meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával
adható ki.”
(2)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény 86. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a
külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a
közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében -
a)	a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság
hozzájárulásával adható ki, és
b)	más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra
jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.
(7)	Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a
külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat,
amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a
központi vízumhatóság tájékoztatást kér.”
73.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
9.	§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter,
valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által - a
közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározott esetekben a három hónapot
38
meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával
adható ki.”
(2)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
111.	§ (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a
külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a
közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében -
a)	a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság
hozzájárulásával adható ki, és
b)	más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra
jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.
(7)	Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a
külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat,
amelyek állampolgárainak a Vízumkódex 3. cikk (2) bekezdése szerinti esetben repülőtéri
tranzitvízummal kell rendelkezniük.
(8)	Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a
külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat,
amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a
központi vízumhatóság tájékoztatást kér.”
74.	§
Hatályát veszti az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 12. § (2) bekezdés a) pontjában
az „és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel” szövegrész.
75.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi
CXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény alapján tudomására jutott
információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a
terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.)
261. §], a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 298/D. §), a pénzmosás (Btk. 303-303/A. §), a
pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §), a költségvetési
csalás (Btk. 310. §), a sikkasztás (Btk. 317. §), a csalás (Btk. 318. §) és a hűtlen kezelés (Btk. 319.
§) bűncselekményének felderítése céljából használhatja fel, valamint továbbíthatja más nyomozó
hatóság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat, a külföldi pénzügyi információs egységként
működő hatóság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv részére a törvényben
meghatározott feladataik ellátása érdekében.”
76. §
39
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 117. § (2) bekezdése a következő i)
ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény
felhatalmazása alapján eljáró)
„i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel”
(szemben.)
(2)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdés k) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn)
„k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,”
(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett
írásbeli megkeresése esetén.)
77.	§
(1)	A viszontbiztosítókról 2007. évi CLIX. törvény 88. § (1) bekezdése a következő q) ponttal
egészül ki:
(E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
,,q) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben.”
(2)	A viszontbiztosítókról 2007. évi CLIX. törvény 95. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A 94. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró)
„h) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal”
(szemben.)
78.	§
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya
között az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk cseréjéről szóló
Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi XXXV. törvény 4. § (4) bekezdésében az „és a polgári
hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szövegrész.
79.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
40
(Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a
továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét
jogosult átvenni)
„c) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági
védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső
biztonsági bűnmegelőzési ellenőrzési célból, továbbá kormányzati tájékoztató, valamint elemző-
értékelő tevékenység céljából,”
80.	§
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 47. § (1) bekezdés j)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:)
„j) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - nemzetbiztonsági védelem, felderítés
vagy elhárítás, információszerzés, illetve a nemzetbiztonsági vagy iparbiztonsági ellenőrzés,
továbbá kormányzati tájékoztató, valamint elemző-értékelő tevékenység céljából - a
nemzetbiztonsági szolgálatok, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját
megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;”
81. §
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 13. § (2) bekezdése a
következő d) ponttal egészül ki:
(Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó)
„d) a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő valamennyi adatát a nemzetbiztonsági szolgálatokról
szóló törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából a Nemzeti Információs és Bűnügyi
Elemző Központ.”
82. §
Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (3) bekezdésében az
„a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,” szövegrész.
83.	§
Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő
adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A Hivatal biztosítja, hogy a Nyilvántartás valamennyi adatához - az adatvédelmi és eljárási
jogszabályoknak megfelelő módon, jogszabályban meghatározott közfeladataik ellátása céljából - a
bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a
rendőrség, a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Országos Közjegyzői
Kamara, az önálló bírósági végrehajtók, a gazdasági, illetve szakmai kamarák, a felszámolók, a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a központi elektronikus szolgáltató rendszer (illetve annak
adatkezelője), továbbá valamennyi minisztérium költségtérítés nélkül hozzáférjen, és a szöveges
adatként rögzített valamennyi adat között keresést végezzen.”
41
84.	§
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a
költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti
egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt -, a Magyar Államkincstár
Központjában, valamint a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál, a Kormány által rendeletben
kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, a Nemzeti
Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti
egységei kivételével -, a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél, az Európai Támogatásokat
Auditáló Főigazgatóságnál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi
Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző
Központnál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány
közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél,
valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál
és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az
illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az
alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az
alapilletményének 15%-a.”
85.	§
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 6. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Bíróság, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ vagy nyomozó hatóság - a
nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy
megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a
médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló személyt.”
86.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdés h) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben
foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével
adatszolgáltatást kérhet:)
„h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv.”
87. §
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII.
törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény 260. §-a.
88. §
42
A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a
Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk
nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi
XXXIV. törvény 7. § (3) bekezdés d) pontja a következő df) alponttal egészül ki:
(A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve - erre vonatkozó írásbeli kérelmére - adatot
szolgáltat)
(a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésben foglalt adatokról az
érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében)
„df) a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ,”
(részére)
89.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 22. § (2) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(2) Az alapvető jogok biztosának vagy a felhatalmazása alapján a vizsgálatot végző munkatársának
a helyszíni ellenőrzés során a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a
rendvédelmi szervek, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó szervei, valamint bűnügyi főigazgatósága és annak alsó-
és középfokú szervei működésére szolgáló területekre történő belépésének, tartózkodásának és
kilépésének rendjét a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi szerv irányításáért felelős
miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, illetve a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter határozza meg.”
(2)	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 23. § (7) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba, egyidejűleg a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az alapvető jogok biztosa a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot érintő
vizsgálata során nem tekinthet be a (2)-(5) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó iratba.
(8)	Ha az alapvető jogok biztosa az ügy teljes körű feltárása érdekében az (1)-(7) bekezdésben
meghatározott iratok megvizsgálását is szükségesnek tartja, a feladatkörrel rendelkező minisztertől
kérheti azok megvizsgálását. A feladatkörrel rendelkező miniszter köteles az alapvető jogok biztosa
által megkívánt vizsgálatot elvégezni vagy elvégeztetni, és a vizsgálat eredményéről az alapvető
jogok biztosát az általa megállapított határidőn belül tájékoztatni. A határidő nem lehet rövidebb
harminc napnál.”
(3)	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 43. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy
az alapvető jogok biztosának a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ területére való
belépésének, tartózkodásának és kilépésének a rendjét rendeletben határozza meg.”
90.	§
(1)	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény 37. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
43
„(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
által közzéteendő adatok körét a honvédelemért felelős miniszter - a Hatóság véleményének
kikérésével - rendeletben állapítja meg.”
(2)	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény 72. § (2) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap)
„c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét - a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg,”
4.	Hatályon kívül helyező és a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések
91.	§
(1)	Hatályát veszti a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról 305/2006. (XII. 23.)
Korm. rendelet.
(2)	Nem lép hatályba a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 90. §-a.
5.	Záró rendelkezések
92.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. december 31-én lép
hatályba.
(2)	A (3)-(4) bekezdés, az 1-13. §, a 15-43. §, a 44. § (1)-(2) bekezdése, a 45—46. §, a 47. § (1)-
(3)	bekezdése, a 48-89. §, a 90. § (2)-(3) bekezdése, valamint a 94. § 2012. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	A
a)	44. § (3)-(5) bekezdése 2012. július 1-jén,
b)	14. §, valamint az 54. § 2014. január 1-jén
lép hatályba.
(4)	2012. július 1-jén lép hatályba a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV.
törvénynek
a)	az e törvény 32. §-ával megállapított 52/C. §-a és 52/E. § (2) bekezdése, valamint
b)	az e törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított 74. § j) és k) pontja.
93.	§
E törvény
a)	1. §-a, 3-11. §-a, 15. §-a, 17. § (1) bekezdés 2-6., 8-15. és 18-19. pontja, 17. § (2) bekezdése,
18-24. §-a, 26-27. §-a, 33-37. §-a, 40. § (1) bekezdés 2-12. és 15-20. pontja, 40. § (2) bekezdés
44
a)-c)	és e)-h) pontja, valamint 41. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,
továbbá
b)	85. §-a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

I.	A globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi
terrorizmus. A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az állam
hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül. Ehhez egy olyan koherens, a
szükséges információkkal, tudással, képességgel rendelkező szervezetre van szükség, ami egyszerre
biztosít hatékony fellépést a nemzetközi és hazai terrorizmus, illetve az annak bázisát jelentő
szervezett bűnözés, valamint az egyre növekvő erőszakosságot mutató, fegyveresen vagy
felfegyverkezve elkövetett személy elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben.
A terrorizmus, mindenekelőtt annak nemzetközi megnyilvánulásai a demokratikus jogállamokat,
így Magyarországot is a terrorizmust leküzdeni hivatott speciális szervek létrehozatalára, valamint e
szervek felhatalmazásának szélesítésére ösztönözte: az ezzel kapcsolatos feladatok hatékony,
egységes szervezeti keretek között és magas szakmai színvonalon történő ellátása érdekében a
rendőrség terrorizmust elhárító szerveként nemrégiben létrejött a Terrorelhárítási Központ (a
továbbiakban: TEK).
A TEK a belföldi, illetőleg nemzetközi vonatkozású terrorcselekmények és az azokhoz kapcsolódó
bűncselekmények vonatkozásában jelenleg is kapcsolatot tart más államok terrorellenes szerveivel,
továbbá jogosult közvetlenül részt venni az e bűncselekmények kapcsán felmerült információk
nemzetközi cseréjében, koordinációjában.
A nemrégiben Szudánban elrabolt magyar ENSZ-alkalmazott esete, valamint a Líbiában váratlanul
kirobbant, az ott tartózkodó magyar állampolgárok életét is veszélyeztető véres polgárháború
eseményei azonban korábban jórészt ismeretlen kihívásokkal szembesítették a rendvédelmi
szerveket, illetve szükségessé tették egyes rendőrségi szervek, köztük elsősorban a TEK feladat- és
hatáskörének új elemekkel történő bővítését. Az új típusú feladatokra tekintettel indokolt lehetővé
tenni a TEK számára, hogy tevékenységét - a nemzetközi jog normáit nem sértve - adott esetben az
ország területén kívülre is kiterjessze. A tervezet ennek érdekében az említett szerv feladatává teszi
a magyar állampolgárok életét, testi épségét az ország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús
cselekmények, fegyveres konfliktusok, valamint terrorista és túszejtő akciók esetén a bajba jutott
magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában
történő közreműködést, rögzíti ugyanakkor, hogy minderre csakis a rendészetért felelős
miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján, a hatályos
nemzetközi normák betartása mellett kerülhet sor.
II.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) alapján a védett
személyeket a Kormány rendeletben jelöli ki. A védett személyek és a kijelölt létesítmények
védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet)
állandó védelemre jogosultként nem nevesített személyek az Rtv. alapján - a Kormány
határozatában foglaltak szerint - ideiglenes védelemben részesíthetők, ha őket a törvényben
meghatározott közéleti tevékenységük miatt személyük vagy közvetlen környezetük ellen irányuló
erőszakos bűncselekménnyel fenyegették meg, illetve egyéb alapos okból védelmük szükséges. Az
ideiglenes védelemben részesülő személyeket - a Kormány döntéséig, de legfeljebb harminc napig -
a rendészetért felelős miniszter jelöli ki.
A Kormányrendelet értelmében az ideiglenes védelem időtartamára a rendészetért felelős miniszter
tesz javaslatot, míg a védelem fenntartására vagy megszüntetésére vonatkozó miniszteri
javaslattétel elősegítése érdekében annak indokoltságát a Köztársasági Őrezred havonta köteles
vizsgálni.
46
A gyakorlati tapasztalatok szerint az ideiglenes védelmet adott esetben megalapozó körülmények
egyhónapos időközönként rendszerint nem változnak oly mértékben, ami alapján a védelem
fenntartása, illetve megszüntetése szükségességének kérdésében megnyugtató módon állást lehetne
foglalni. Az ideiglenes védelem esetleges fenntartását megalapozó tények, adatok és információk
feltárása, beszerzése, illetve elemzése a végrehajtáshoz rendelkezésre álló határidőn belül nem
minden esetben biztosítható, az ideiglenes védelem korábban történt elrendelése ugyanakkor az
esetek jelentős részében az érintett személy biztonságának olyan mértékű veszélyeztetettségét
feltételezi, amelynek egy hónapon belüli megszűnésére reálisan számítani nem lehet.
A gyakorlati jogalkalmazók mindemellett arra is rámutatnak, hogy az ideiglenes védelem
kormányhatározatban történő rögzítése számos esetben indokolatlanul nehézkessé teszi a védelem
elrendelésével kapcsolatos döntéshozatalt, illetve hátráltatja a szükséges biztonsági intézkedések
azonnali végrehajtását.
Az említett körülményekre figyelemmel a testület döntésének hiányában is indokolt lehetővé tenni
a rendészetért felelős miniszter számára a Kormányrendeletben nem szereplő személy ideiglenes
védelmének elrendelését, amelynek tartama azonban nem haladhatja meg a 12 hónapot.
III.	A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó rendőrségi szerv által végzett
megbízhatósági vizsgálat célja - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - a közszolgálat, valamint
a hivatásos szolgálat ellátása jogszerűségének, a feladat végrehajtása során tanúsított magatartásnak,
az intézkedési és munkaköri kötelezettség teljesülésének vizsgálata. A belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a megbízhatósági vizsgálat keretében tesztjelleggel, preventív
módon ellenőrzi a hivatásos szolgálat és a közszolgálat etikai integritását. Az Rtv. felsorolja azokat
a szerveket, amelyek személyi állománya vonatkozásában a Kormány által kijelölt, a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végezhet.
A minősített adat védelmének hatósági felügyeletével, a minősített adatok kezelésének hatósági
engedélyezésével és felügyeletével, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági tevékenységgel
kapcsolatos feladatokat a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján a
Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) látja el, amelynek állománya belső
biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzését azonban - a vezénylő szerv állományába tartozásától
függően - jelenleg több különböző szerv jogosult elvégezni.
Mivel az NBF által végzett hatósági tevékenység Magyarország érdekeinek védelme szempontjából
kiemelt jelentőséggel bír, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az említett szerv személyi
állományának etikai integritása a vezénylő szerv kilététől függetlenül, egységes szabályok szerint,
egyazon ellenőrző szerv - a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) - által legyen
ellenőrizhető.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján a Kormány különböző testületeket hozhat létre (kabinet,
kormánybizottság, egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testület).
Amennyiben a Kormány a testületet nemzetbiztonsági célból hozza létre, a sajátos feladatra
tekintettel - az NBF állományához hasonlóan - indokolt, hogy a testület munkájában résztvevő
személyek etikai integritása ellenőrizhető legyen. A megbízhatósági vizsgálattal érintettek személyi
körének kiterjesztésére és az érintett személyi kör által ellátott speciális feladatokra tekintettel
szükséges továbbá kibővíteni azon szabálysértések és bűncselekmények körét, amelyeket a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, az NVSZ tagja a megbízhatósági vizsgálat
eredményes lefolytatása érdekében a vizsgálat során jogszerűen elkövethet. A jogszabály-módosítás
nyomán mindemellett az NVSZ bűnfelderítési tevékenysége a jövőben az NBF-hez vezényelt,
47
illetve a Kormány által nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinethez és az annak munkáját segítő
testülethez delegált hivatásos állományra is kiterjed.
A megbízhatósági vizsgálatokkal érintett védett szervek körének kiterjesztése nem járhat együtt az
NVSZ felderítési jogának szűkítésével. Az NVSZ létrehozásakor az volt a cél, hogy kialakuljon a
belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzés új mechanizmusa. Ennek érdekében a három
„eljárási forma” - az életvitel ellenőrzés, a megbízhatósági vizsgálatok és a hatáskörébe tartozó
bűncselekmények felderítése - egy egységet képezve szolgálják a hatékony fellépést a védett
állomány által esetlegesen elkövetett bűncselekmények ellen. A megbízhatósági vizsgálatok
önmagukban - az élethelyzetek létrehozásának korlátozott volta miatt - nem szolgálják megfelelően
azt, hogy a minősített adat védelmének hatósági felügyeletét ellátó, a Nemzeti Információs és
Bűnügyi Elemző Központban feladatot teljesítő, továbbá a Kormány által nemzetbiztonsági célból
létrehozott testületek munkájában résztvevő személyek feddhetetlensége biztosított legyen. Ezért
indokolt, hogy a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásán túl a bűncselekmények felderítésére is
felhatalmazást kapjon az NVSZ.
IV.	A rendőrség eredményes feladatellátása érdekében szükséges biztosítani, hogy a rendőrség
titkos információgyűjtésre feljogosított nyomozó hatóságain kívül - ügyészi jóváhagyás mellett - a
nyomozó hatósági jogkörrel nem rendelkező TEK, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó NVSZ is adatot igényelhessen az Rtv. 68. § (1) bekezdése szerinti adatkezelő
szervtől a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény
felderítése érdekében. Az Rtv. módosításával egyidejűleg szükséges módosítani azon ágazati
törvényeket is, amelyek az adóhatóság, az elektronikus hírközlési szolgáltató, az egészségügyi és a
hozzá kapcsolódó adatot kezelő szerv, valamint a banktitoknak, fizetési titoknak,
értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szerv
adatkezelési tevékenységét szabályozzák. A védett adatok jogszerű kezelése érdekében garanciális
elemként kerül meghatározásra, hogy a rendőrség titkos információgyűjtésre felhatalmazott
nyomozóhatóságai és nyomozóhatósági jogkörrel nem rendelkező szervei adatkéréssel kapcsolatos
megkereséseinek jóváhagyása az ügyész feladatkörébe tartozik.
V.	A határforgalom ellenőrzése során a rendőrség az Interpol adatbázisaiban jelenleg nem végez
lekérdezéseket, mivel az Rtv. hatályos szabályozása erre nem biztosít lehetőséget. Az Európai Unió
Bizottsága Duna Stratégia Akciótervében foglalt, a határigazgatás további fejlesztésével foglalkozó
„To develop further well-functioning border-management systems” című feladat ugyanakkor
kötelezővé teszi a határátkelőhelyeken az Interpol adatbázisaihoz történő hozzáférés biztosítását.
A jelen törvénymódosítás elősegíti az Akciótervben meghatározott szakmai igények teljesítését,
amennyiben - 2014. január 1 -i hatállyal - biztosítja annak lehetőségét, hogy a határforgalom
ellenőrzése során a rendőrség az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgárai által
bemutatott okmányok, valamint a határátlépéshez használt gépjármű adatait az Interpol Adatbázis
adataival is összevesse.
VI.	A nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése érdekében meghatározásra kerül a nemzetbiztonsági
szolgálatoknak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a
továbbiakban: Nbtv.) felsorolt feladatai között, hogy a minősített adatot, az ország alapvető
biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő
beszerzések során a résztvevő gazdasági szereplők nemzetbiztonsági szempontú ellenőrzését
végezzék el.
VII.	A rendészeti reform keretében szükségessé vált az ország külső és belső biztonságának
fenyegetettségét időben felismerő, arra reagálni képes intézményrendszer kialakítása.
48
A kormányprogram rendészeti és biztonsági célkitűzéseivel összhangban kidolgozásra kerültek a
Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (a továbbiakban: NIBEK) létrehozására,
működésére és feladatrendszerére vonatkozó rendelkezések. A NIBEK részére az Nbtv. -be
iktatandó törvényi szabályozás olyan feladatkört kíván biztosítani, hogy a közbiztonsági, valamint a
nemzetbiztonsági kockázatokkal szemben fellépő rendészeti szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok
és közigazgatási szervek legfőbb információfúziós és információmegosztó központjaként
funkcionálhasson. A tervezett szabályozás mindemellett képessé teszi a NIBEK-et a
nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot fenyegető cselekmények, támadások elleni bűnüldöző és
nemzetbiztonsági szaktevékenység érdemi támogatására, a kormányzati és biztonságpolitikai
döntéshozatal segítésére, információigényének teljesítésére.
A közigazgatás és a rendészeti igazgatás korszerűsítése során nem kerülhető meg a különböző
nemzetbiztonsági és rendészeti szervek adatkezelésének egységesítése, az adatelemzések gyorsítása
és a XXI. századi informatikai lehetőségeket megfelelően hasznosítani képes szervezetrendszer
kialakítása.
Napjaink biztonsági kihívásaira eredményesen akkor lehet választ adni, ha a nemzetbiztonság és a
közbiztonság megóvásában feladatot ellátó vagy abban kiemelten érintett állami szervek közötti
koordináció, mindenekelőtt az információ áramlása a kor igényeinek megfelel. A fentiek alapján
szükségessé vált a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (a továbbiakban: SZEBEKK)
funkciójának, feladatkörének és szerkezetének felülvizsgálata, és ennek eredményeként a
nemzetbiztonsági szervként működő NIBEK létrehozása.
A Kormány biztonsági stratégiája alapján megállapítható, hogy a jövő kiemelt biztonsági
kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés - ezen belül az ország gazdasági és
pénzügyi biztonságát veszélyeztető tevékenységek, a pályázati források elérésének
megakadályozása -, valamint a militáns, erőszak potenciállal rendelkező extrémizmus jelentik a
demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések
súlypontjait.
A SZEBEKK a hatályos jogszabályi környezetben és jelenlegi szervezeti formájában nem biztosítja
az optimális működést, illetve adatszolgáltatást. A nemzet biztonságáért felelős szervek is csak a
hatáskörükbe tartozó jogellenes cselekményekkel kapcsolatos adatokat kezelik, dolgozzák fel,
értékelik, elemzik. Sem a közigazgatás, sem a rendészeti szervek, sem a nemzetbiztonsági
szolgálatok jelenlegi rendszerében nincs olyan szerv, amely a bűnözéssel, a nemzetbiztonsági
kockázatokkal összefüggő adatokat és információkat kormányzati szinten összesíti, szintetizálja és a
Kormány döntéseit összbiztonsági szemlélettel készült taktikai és stratégiai elemzésekkel,
javaslatokkal segíti.
A NIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági
érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép
összeállítása az ország esetleges fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság
állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít és azokat a
miniszter útján eljuttatja a Kormánynak.
A NIBEK által ellátott új feladat a légiközlekedésről szóló törvénnyel összhangban utas információs
egységként a légitársaságok által továbbított utas-nyilvántartási és előzetes utas adatok (a
továbbiakban együtt: utas adatok) kezelése, valamint értékelése és elemzése. A Magyarország
területére érkező vagy onnan induló légi járatok utas adatainak kezelése az adatvédelmi előírások
alkalmazása mellett eredményesebbé teszi a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények
megelőzését, felderítését, nyomozását, az elkövetők felelősségre vonását.
49
A jelenlegi jogszabályi keretek nem alkalmasak a bűnüldözési célú és a kormányzati tájékoztató
rendszer, valamint az utas információs egység törvényes működtetéséhez. A NIBEK eredményes
feladatellátásának nélkülözhetetlen feltétele a teljes informáltság, az állami szervek
adatállományaihoz, valamint a központi államigazgatási nyilvántartásokhoz történő hozzáférés
normatív szabályozása. Törvényben kell meghatározni az új szervezet feladatkörét, az
együttműködő szervekkel való kapcsolatát, valamint az adatkezelés rendjét, különös tekintettel az
adattovábbításra.
Mint nemzetbiztonsági szolgálat, a NIBEK az Nbtv. jelenlegi - a tervezet által csak
szövegpontosítás erejéig módosított - szabályai szerinti általános adatkezelési felhatalmazással fog
rendelkezni. Eszerint az Nbtv.-ben meghatározott feladatainak ellátása érdekében a NIBEK jogosult
lesz arra, hogy személyes adatot, különleges adatot és bűnügyi személyes adatot, valamint
közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot kezeljen. Figyelemmel azonban a NIBEK sajátos
feladataira, az adatkezelése három tekintetben el fog térni az egyéb nemzetbiztonsági szolgálatok
adatkezelésétől.
1.	Az általa kezelhető adatok megszerzése érdekében nem lesz jogosult titkos információgyűjtő
tevékenység végzésére.
2.	Az Nbtv. által meghatározott körben, az együttműködő szervek vonatkozásában a
tevékenységének ellátásához szükséges adatokat közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján
szerzi be, nem pedig a hagyományos hozzáférést eredményező megkereséssel.
3.	Információs egységként a nemzetbiztonsági szolgálatok közül egyedül a NIBEK lesz
jogosult az Nbtv. - illetve tartalmában konkrétan a légiközlekedésről szóló 1995. évi
XCVII. törvény - által meghatározott utas adatok kezelésére.
A NIBEK adatkezelési, ezen belül is elsősorban adathozzáférési felhatalmazása terén a jelenlegi
rezsimekhez képest minőségi újítást valósít meg a tervezet a közvetlen elektronikus adatkapcsolat
szabályozásával. Ennek eredményeként a NIBEK nem lesz kiszolgáltatva a tevékenységéhez
szükséges adatot birtokló adatkezelők együttműködési hajlandósága esetleges hiányának, hiszen az
adatállományokhoz minden külső közreműködés nélkül hozzá fog férni.
Az együttműködő szervek körébe a legfontosabb állami-kormányzati adatkezelők tartoznak, így a
rendőrségi szervek, a nyomozó hatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti
Közlekedési Hatóság, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. Az
együttműködő szervek a NIBEK elsődleges szakmai partnerei, a NIBEK által készített különféle
adatfeldolgozások fontos címzettjei.
A közvetlen elektronikus adatkapcsolat jogi alapját egyrészt a tervezet teremti meg az Nbtv.
megfelelő módosításával, másrészt az levezethető a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt azon rendelkezéséből is,
miszerint az irányítás és a felügyelet jogosítványai közé tartozik egyebek mellett az államigazgatási
szerv adatainak a kezelése is. Ennek értelmében a NIBEK a feladatai ellátáshoz szükséges alapvető
adatok megismerésében nem korlátozható jogosítványokkal rendelkezik.
A NIBEK a közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján nem beszerezhető adatokat az Nbtv.
általános adatkezelési előírásai szerint - a megkeresett által nem megtagadható - megkeresés útján
szerzi be.
50
A NIBEK és az együttműködő szervek közötti adatkapcsolat dokumentált adatátadást megvalósító
közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján valósul meg. Ez a főszabály a NIBEK adatforgalmazása
tekintetében.
A nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják a NIBEK létrehozásának szükségességét és
indokoltságát.
A 2001. szeptember 11-ei terrorcselekmények a világ több fejlett országának biztonságpolitikai
szemléletmódjában radikális változást okoztak. A XXI. század súlyos kihívásai közé tartoznak a
nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés, az illegális migráció, a gyűlölet bűncselekmények, az
extrémizmus és más a közbiztonságot súlyosan fenyegető cselekmények. Ezek megváltoztatták az
államok biztonsággal kapcsolatos szemléletét. Ez megmutatkozik abban is, hogy az egyes országok
a belső biztonságukért felelős szervekeit érintően jelentős intézményi-szervezeti változásokat
hajtottak végre. E téren két fő tendencia figyelhető meg. Az egyik e szervek tevékenységének
széleskörű koordinálása, vagy éppen információik közös koordinációs központ(ok)on keresztüli
kezelése, a másik a megszerzett információk egymás közötti megosztása.
Az információ-megosztási rendszer alapvető átalakítása, illetve új rendszer kialakítása
kulcsfontosságúnak bizonyult a reformok folyamatában, mivel a terrorcselekményekkel kapcsolatos
vizsgálatok megállapították, hogy a szervek közötti koordináció és az információáramlás
hiányosságai nagyban hozzájárultak a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető bűncselekmények
bekövetkeztéhez. Az információs rendszer folyamatos fejlesztésének célja, hogy megfelelő
biztonsággal és védelemmel kapcsolja össze az egyes szervek adatállományait és az adatmegosztás
szükséges/elégséges elve alapján a megfelelő információ megfelelően ellenőrzött körülmények
között a megfelelő emberhez időben jusson el.
2011.	első negyedévében az Egyesült Államokban (NCTC), az Egyesült Királyságban (SOCA),
Olaszországban (DCSA, DIA), valamint Hágában (EUROPOL) nemzetközi szakmai tanulmányutak
során megszerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy mindegyik koordinációs szervezetben
valamennyi biztonsági szegmensben tevékenykedő (rendvédelmi és titkosszolgálati) szervezet
képviselete megtalálható. A feladatot ellátó személyi állomány a hazai szabályozásban alkalmazni
tervezett megoldáshoz hasonlóan e szervektől vezényelt tisztekből áll.
Az információs szervek működését törvények szabályozzák. Az alkalmazott informatikai
megoldások, szoftverek a hazai gyakorlattal megegyezőek, lényegében az elemzői tevékenységet
támogatják.
A külföldi információs központok mind a biztonsági szolgálatok, mind a rendészeti szervek által
megszerzett információkhoz közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek, azokban korlátozás nélkül
kutathatnak. Elkülönített elemzői és koordinátori részlegekkel működnek, amelyek az
együttműködő szervek adatállományán kívül folyamatos hozzáféréssel rendelkeznek valamennyi
közhitelű nyilvántartáshoz, valamint munkájuk során jelentős mértékben hasznosítják a nyílt
információs adatgyűjtési lehetőségeket.
Az információk feldolgozását követően elemzői munkacsoportok létrehozásával és/vagy taktikai
elemzésekkel közvetlenül támogatják a nyílt és a titkos információgyűjtő és feldolgozó
tevékenységet. Mindemellett végzik a jelentősebb ügy- és témakörökben a stratégiai elemzések
elkészítését is, valamint az együttműködő szervezetek közötti párhuzamosságok elkerülése
érdekében koordinációs tevékenységet fejtenek ki.
A megszerzett információk továbbításában egycsatornás rendszereket működtetnek, amelyek
keretében általában heti rendszerességgel, vagy kiemelt ügyekben soron kívül végeznek tájékoztató
51
tevékenységet az irányító miniszter útján, aki minden esetben a rendészetért, illetve a
titkosszolgálatokért felelős miniszter, illetve az Egyesült Államokban az annak megfelelő
belbiztonságért felelős miniszter.
Az Egyesült Államokban a Nemzeti Terrorelhárítási Központ megalakulására a 2001. szeptember
11-i terrorcselekmények során feltárt hiányosságok kiküszöbölése miatt volt szükség. Célja a
különböző bűnüldöző szerveknél és a biztonsági szolgálatoknál lévő információk központosított
kezelése, a párhuzamosságok kiküszöbölése, illetve a terrorizmus elleni hatékony fellépés
koordinációja. Jelenleg 900 alkalmazott teljesít szolgálatot, közülük 600 fő az együttműködő
szervektől vezényelt szövetségi alkalmazott, 300 fő pedig szerződéses munkatárs, akik logisztikai
és informatikai feladatokat látnak el.
Az együttműködő szervek adatbázisából a feladatuk ellátásához szükséges információkat
közvetlenül („pull” módszer) nyerik ki. A különböző formátumban kinyert szabadszöveges, illetve
strukturált információkat átemelik az általuk létrehozott egységes TIDE (Terrorist Identities
Datamart Environment) elnevezésű adatbázisba.
Az együttműködő szervek műveleti adatbázisaihoz az általuk vezényelt munkatársak kaptak
hozzáférési jogosultságot, előre meghatározott, az adott feladatokhoz igazítható prioritási szinten.
Az együttműködő szervek nem élnek az információkorlátozás lehetőségével, mivel a Központban
az információt közvetlenül érhetik el, így az információ további megosztása a Központ hatáskörébe
tartozik.
Az Egyesült Királyságban (UKBA) és az Egyesült Államokban működő (NTC of CBP) PNR
központokban történt látogatás tapasztalatai megerősítették az utas adatokat kezelő magyarországi
ún. PNR Központ létrehozására vonatkozó szabályozás indokoltságát is. Mindkét PNR központ
szervezeti felépítése, a szolgálatellátás, az adatok fogadásának, feldolgozásának rendje, az
intézkedési jogkörrel felruházott együttműködők tájékoztatásának módja kisebb eltérésekkel
megegyezik az törvénytervezetben megfogalmazott rendelkezésekkel.
A PNR központok irányítása az Egyesült Királyságban a belügyminiszterhez, az Egyesült
Államokban a belbiztonsági miniszterhez tartozik.
Természetesen a magyarországi PNR központ létrehozásakor egyrészt figyelembe kell venni az
utasforgalmi adatok nagyságát, másrészt az eltérő európai uniós adatvédelmi normákat.
A külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve a NIBEK hatáskörének meghatározásával el kell érni,
hogy a kiemelt biztonsági kockázatokkal szemben fellépő szervek és szolgálatok legfőbb
információfúziós és információmegosztó központjaként működhessen.
A NIBEK-et képessé kell tenni az együttműködő szervek nyomozási és felderítő tevékenységének
széleskörű támogatására, amely magába foglalja a titkos információgyűjtések és a büntetőeljárások
kezdeti stádiumtól történő taktikai támogatását, valamint eljárást kezdeményező indító jelzések,
elemzések adását, illetve készítését.
A büntetőeljárások eredményes befejezését azzal is támogatja, hogy a kiemelt bűncselekményi
körbe tartozókon túl feldolgoz olyan bűncselekményeket is, ahol az elkövető személye vagy a
bűncselekmény társadalomra veszélyessége, illetve a cselekmény gyakori ismétlődése miatt az
azokkal összefüggő adatok elemzése értékelése indokolttá válik.
52
Az új szervezet feladatainak maradéktalan ellátásához szükséges, hogy az együttműködő szervek a
hatáskörükben jelentkező kiemelt biztonsági kockázati jelenségekről, eseményekről is folyamatosan
tájékoztassák.
A NIBEK és az együttműködő szervek tervezetben foglalt tevékenysége során különösen fontos az
információ-érzékenység a hatáskörükbe tartozó problémakörök mielőbbi felismerése és eredményes
kezelése érdekében. A sok résztevékenységből álló információtudatos együttműködés olyan
keretrendszerben lehet eredményes, amely kellően megalapozott tudásbázisra támaszkodó
tudásmenedzsment szemléleten alapszik. Ehhez elengedhetetlen az információk feldolgozását és
elemzését támogató, nemzetközi viszonylatban is korszerű bűnelemző informatikai eszközök és
módszerek alkalmazása. E téren is fontos a külföldi és nemzetközi partnerszervekkel,
szolgálatokkal történő együttműködés.
A NIBEK a széleskörű szakmai tapasztalatok és ismeretek birtokában ellátja az együttműködő
szervek információ feldolgozással, illetve elemzéssel foglalkozó állományának bűnelemző-értékelő,
informatikai és módszertani képzését, továbbképzését.
VIII.	Az Alaptörvény 2012. január 1 -i hatálybalépése szükségessé teszi az ezzel összefüggő
módosításoknak és szövegpontosításoknak az Rtv., valamint az Nbtv. szövegén történő átvezetését,
amellyel egyidejűleg egyes további törvényi rendelkezéseknek a gyakorlati jogalkalmazás során
jelentkező igényekhez mért felülvizsgálatára, illetve módosítására is sor kerül.
53
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
E rendelkezések a 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban
állapítják meg a rendőrség feladatait.
a 2. §-hoz
Az Rtv. módosítása rendezi azt a helyzetet, amely annak okán állt elő, hogy a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) nem rendvédelmi szerv, ugyanakkor egyes jogok és
kötelezettségek tekintetében szükséges a rendvédelmi szervekkel azonos szabályozás kialakítása a
NAV vámszervével vagy nyomozó hatóságával foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló
személyeket érintően.
a 3-5. §-hoz
A minősített adat védelmének hatósági felügyeletével, a minősített adatok kezelésének hatósági
engedélyezésével és felügyeletével, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági tevékenységgel
kapcsolatos feladatokat a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján a
Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) látja el, amelynek állománya megbízhatósági
vizsgálatát azonban - a vezénylő szerv állományába tartozástól függően - jelenleg több különböző
szerv jogosult elvégezni. Az NBF, a NIBEK, valamint a Kormány által nemzetbiztonsági célból
létrehozott kabinet és testület speciális feladatára, illetve a feladat kiemelkedő jelentőségére
tekintettel indokolt, hogy az e szervek meghatározott személyi állományára, és a testületekhez
delegált személyekre vonatkozó bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat egységesen az Rtv.-
ben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv - a Nemzeti
Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) - végezze. A törvényjavaslat tartalmazza az NVSZ
ezen feladatkörének bővülésével kapcsolatos módosításokat.
A Kormány által nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet esetében a sajátos feladatra tekintettel
-	az NBF állományához hasonlóan - indokolt, hogy az annak, valamint a működését segítő testület
munkájában részt vevő személyek etikai integritása ellenőrizhető legyen, a megbízhatósági
vizsgálat alá vonható személyi kör kiterjesztése ugyanakkor a politikai vezetők esetében nem
indokolt. A törvénymódosítás bővíti továbbá a megbízhatósági vizsgálat során jogszerűen
elkövethető szabálysértések és bűncselekmények körét, amennyiben lehetőséget biztosít arra, hogy
a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végző
tagja a vizsgálat során minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, visszaélés
minősített adattal bűncselekményt, hajózási szabályok megszegése szabálysértést és a jövedéki
adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII.
törvény 114. §-ában jövedéki bírság kiszabásával szankcionált cselekményt kövessen el.
A megbízhatósági vizsgálatok teljeskörű elvégzése érdekében indokolt az Rtv. 7/B. § (2) bekezdés
a)	pontjának kiegészítése az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 56.
§-ában meghatározott hajózási szabályok megszegése szabálysértéssel. Jelenleg a vízirendészeti
feladatokat ellátó rendőri állomány megbízhatósági vizsgálata során a lehetőségek korlátozottak, a
vízi utakon nem tud a Nemzeti Védelmi Szolgálat a valóságban is előforduló vagy feltételezhető
élethelyzetet létrehozni.
Az Rtv. 7/B. § (2) bekezdése lehetőséget ad a megbízhatósági vizsgálat során az NVSZ
megbízhatósági vizsgálatot végző tagja részére, hogy a Btk. 311. §-ba ütköző visszaélés jövedékkel
bűncselekményt, továbbá a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
54
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. §-ában jövedéki bírsággal szankcionált
cselekményt elkövesse.
A törvénymódosítás mindemellett megteremti a megbízhatósági vizsgálat során nem közterületen -
hanem például a vizsgált személy által használt hivatali helyiségben, illetve szolgálati gépjárműben
-	történő események rögzítésének lehetőségét, az Rtv. korábban hatályban volt rendelkezései
alapján ugyanis csak a nyilvános helyen végrehajtott megbízhatósági vizsgálatot lehetett
megfelelően dokumentálni, jóllehet a megbízhatósági vizsgálat során a bizonyíthatóság érdekében
fontos garanciális szabály a kép- és hangfelvétel készítése. Minderre tekintettel indokolt
megteremteni annak lehetőségét, hogy a megbízhatósági vizsgálatot végző rendőr adott esetben
például a hivatali helyiségben, a szolgálati gépjárműben, avagy a vizsgálat érdekében
mesterségesen létrehozott helyszínen (pl. mesterségesen kreált lakásbetörési helyszínen) történteket
technikai eszközök segítségével, titokban, bírói engedély nélkül megfigyelhesse és rögzíthesse. A
módosítással hatékonyabbá válik a megbízhatósági vizsgálat, illetve a megbízhatósági vizsgálat
eredménye alapján kezdeményezett büntetőeljárás is, mivel a kép- és hangfelvétel bizonyító ereje
kiemelkedő, ezért más bizonyítékkal nehezen pótolható. Garanciális elemként került beépítésre,
hogy ezen adatrögzítés csak az ügyész által jóváhagyott végrehajtási terv szerinti helyiségben, a
végrehajtás ideje alatt, és csak az NVSZ által létrehozott, a valóságban is előforduló vagy
feltételezhető mesterséges élethelyzetben végezhető. Adatot csak a megbízhatósági vizsgálatot
folytató, valamint a vizsgálat alá vont személy tevékenységével összefüggésben lehet rögzíteni, míg
a megbízhatósági vizsgálat célja szempontjából érdektelen adatot, valamint az ügyben nem érintett
személy adatait a rögzítést követő 3 napon belül törölni kell.
a 6. §-hoz
A törvénymódosítás nyomán a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK) felhatalmazást kap
arra, hogy elvégezze a magyar állampolgárok mentését, hazatérésük biztosítását, evakuálását a
Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekményekből, fegyveres
konfliktusokból, valamint a Magyarország területén kívül végrehajtott terrorista és túszejtő
akciókból. A TEK külföldi szerepvállalása a rendészetért felelős miniszter által vezetett
miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján, a
nemzetközi jog hatályos normáival összhangban - az érintett külföldi állam hatóságaival és a
nemzetközi szervezetekkel együttműködésben - valósulhat meg.
A módosítás mindemellett pontosítja a TEK egyes bűncselekményekkel kapcsolatos feladatainak
meghatározását, egyúttal az emberrablás, valamint a légijármű, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése
bűncselekményekre is kiterjeszti a terrorizmust elhárító szerv tevékenységi körét.
A TEK megalakulásakor az Alkotmányvédelmi Hivatal azon feladatkörét vette át, amelyek a
külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló
törekvéseinek a felderítésére és elhárítására irányultak. Ezen feladatkör hatékony ellátásához
szükséges az ún. szűrő-kutató titkos információgyűjtő tevékenység végzése, amely garanciális
okokból az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött. A módosítás az Nbtv.-re történő
utalással tartalmazza azon adatkezelésre, adatigénylésre és titkos információgyűjtésre vonatkozó
rendelkezéseket, amelyek a TEK ún. szűrő-kutató titkos információgyűjtő tevékenységének
ellátásához elengedhetetlenek. A nemzetbiztonsági szolgálattól átvett feladatkör jellegére tekintettel
a TEK szűrő-kutató információgyűjtő tevékenységére is ugyanazon szabályok vonatkoznak mint a
nemzetbiztonsági szolgálatokra.
55
A módosítással a TEK felhatalmazást kap arra, hogy a Magyarország területén kívül közvetlenül
fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, valamint terrorista és túszejtő akciók
esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában és az evakuálás
végrehajtásában történő közreműködéséhez szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi
eredetű információkat megszerezze, elemezze, értékelje és továbbítsa. A TEK külföldi
krízishelyzetben történő tevékenysége nem végezhető eredményesen kockázatelemzés nélkül,
amelynek az alapját elsősorban külföldre vonatkozó releváns információk képezhetik. Ezen
információk hiánya veszélyeztetheti a külföldi fellépés eredményességét.
Az Rtv. szerint a TEK bűnüldözési tevékenysége során észlelt bűncselekmény gyanúja esetén
köteles feljelentést tenni és az összegyűjtött adatokat az illetékes szervnél átadni. Átadási
kötelezettsége van továbbá azon hatáskörébe nem tartozó információk esetében is, amelyek a
feladatellátása során kerültek a birtokába. A módosítás a nemzetbiztonsági szolgálattól átvett
feladatkörre és az ezzel összefüggő szűrő-kutató titkos információgyűjtő tevékenységre tekintettel
korlátozza azon adatok átadását, amelyeket a TEK-nek a terrorizmus elleni küzdelem keretében,
Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvések megelőzése, felderítése
során kerültek a birtokába, és amelyek kiadása veszélyeztetné feladatellátását. Ezen módosítás a
terrorcselekmények felszámolásához releváns információt biztosító ún. harmadik félnek a védelmét
szolgálja, és a külföldi titkosszolgálatokkal történő hatékony együttműködést és információcserét is
biztosítja, ezáltal hatékonyan támogatja az alapvetően nemzetközi jellegű terrorizmus elleni
küzdelmet. A nemzetközi együttműködés és információcsere hatékonyságát javítja az a módosító
rendelkezés, amely a külföldi titkosszolgálatok zavartalan működésének érdekében meghatározza,
hogy a külföldi titkosszolgálatok által továbbított adatok, információk kizárólag az információt
szolgáltató külföldi titkosszolgálat előzetes hozzájárulásával továbbíthatók más adatkezelő részére.
a 7. §-hoz
A TEK-nek a tervezet 7. §-ában megállapított, az Nbtv. szerinti, az igazságügyért felelős miniszter
engedélye alapján végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó új jogosítványokkal
összhangban a tervezet mentesíti a TEK-et a feljelentési, illetve az információátadási kötelezettség
alól, ha ezzel a terror elleni tevékenységének az eredményes ellátását veszélyeztetné.
a 8. §-hoz
Jóllehet az Rtv. 81. §-ában foglalt rendelkezés kifejezetten feljogosítja a rendőrséget a rendőri
intézkedéssel érintett személy lakcímadatainak kezelésére, az Rtv. 29. §-ában a rendőri igazoltatás
végrehajtására vonatkozóan rögzített rendelkezések ugyanakkor nem teszik lehetővé az igazoltatást
foganatosító rendőr számára a lakcímadatok helyszíni megállapításához szükséges
részcselekmények elvégzését, példának okáért az igazoltatott személynek a lakcímet igazoló
hatósági igazolvány (lakcímkártya) bemutatására, illetve a lakcímadatokra vonatkozó
nyilatkozattételre történő felkérését.
Tekintettel arra, hogy az igazoltatás alá vont személy lakcímadatainak helyszíni rögzítése számos
esetben jelentősen megkönnyíti az eljáró hatóságok további munkáját, az Rtv. rendőri igazoltatásra
vonatkozó szabályozásának körében indokolt rögzíteni az ezt lehetővé tevő rendelkezéseket. Fontos
garanciális szabály, hogy az igazoltatott személy a lakcím helyszínen történő igazolására nem
kötelezhető, ezért a személyazonosság igazolásának megtagadása esetére előírt jogkövetkezmények
a lakcímadatok igazolására vonatkozó rendőri felkérésnek eleget tenni nem kívánó személyekkel
szemben nem alkalmazhatók. A lakcímadatok helyszíni rögzítésének lehetővé tételét célzó
jogszabály-módosítás a személyazonosság megállapítására irányuló rendőri igazoltatás
végrehajtására vonatkozó előírásokat nem érinti.
56
a 9. §-hoz
Az ideiglenes védelemben részesülő személyek kijelölésével kapcsolatos szabályok annyiban
módosulnak, hogy a rendészetért felelős miniszter - legfeljebb 12 hónap időtartamra - a testület
döntésének hiányában is elrendelheti a Kormány rendeletében nem szereplő személy ideiglenes
védelmét.
a 10. §-hoz
E rendelkezés az Rtv. 68. § (1) bekezdése szerinti adatkérés lehetőségét biztosítja - ügyészi
jóváhagyás mellett - a rendőrség titkos információgyűjtésre feljogosított szerve számára. E
rendelkezés értelmében a rendőrség titkos információgyűjtésre feljogosított nyomozó hatóságain
kívül a nyomozó hatósági jogkörrel nem rendelkező TEK és NVSZ is igényelhet adatot a kétévi
vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése
érdekében, amely adatigénylés ugyanakkor az NVSZ vonatkozásában nem terjed ki a kifogástalan
életvitel ellenőrzésének, illetve a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásának esetére. A TEK a
bűnfelderítő tevékenysége, valamint a kiemelten védett vezetők személyvédelmére irányuló
tevékenysége során igényelhet adatot az adatszolgáltató szervektől. Az így beszerzett adatok és
információk kizárólag a megjelölt célra használhatók fel; az adatszolgáltatás ingyenes és nem
tagadható meg, az adatkérésre feljogosított szerv ugyanakkor határidőt tűzhet ki az adatszolgáltatás
teljesítésére.
a 11 . §-hoz
E rendelkezés az Rtv. 7/B. § (3) bekezdésének a 4. §-sal megállapítani javasolt szövegével
összhangban gondoskodik az Rtv. 69. § (7) bekezdés megfelelő módosításáról annak érdekében,
hogy a megbízhatósági vizsgálatot végző rendőr a hivatali helyiségben, a szolgálati gépjárműben,
illetve a vizsgálat érdekében mesterségesen létrehozott helyszínen történteket technikai eszközök
segítségével, titokban, bírói engedély nélkül megfigyelhesse és rögzíthesse.
a 12. §-hoz
E rendelkezés a 2012. január 1-jével újabb titkosszolgálati szervként megalakuló Nemzeti
Információs és Bűnügyi Elemző Központ számára biztosít közvetlen hozzáférést a rendőrség
bűnüldözési, rendészeti, határrendészeti és közigazgatási feladataihoz kapcsolódó
nyilvántartásaiban rögzített adatokhoz.
a 13. §-hoz
A jelenleg hatályban lévő rendelkezések alapján a rendőrség a titkos információgyűjtés során
megszerzett, illetve keletkezett adatok kezelésére kizárólag abban az esetben jogosult, ha egyúttal
nyílt büntetőeljárás megindítására is sor kerül, ugyanis hiányzik a titkos információgyűjtést végző
rendőri szervek számára a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatainak
kezelésére lehetőséget biztosító rendelkezés.
E hiányosságra tekintettel szükséges megteremteni annak törvényi alapját, hogy a titkos
információgyűjtést végző rendőri szervek a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett
személyek adatait jogszerűen kezelhessék; az Rtv. 91/A. § (1) bekezdésében foglalt előírást
kiegészítő rendelkezés ennek érdekében differenciáltan határozza meg egyrészt a titkos
információgyűjtéssel összefüggésben nyilvántartott adatok körét, másrészt az adatállományban
szereplő adatok kezelésének lehetséges tartamát.
57
a 14. §-hoz
E kiegészítő rendelkezés a határátkelőhelyeken az Interpol Adatbázishoz történő közvetlen
hozzáférés biztosítása érdekében szükséges törvénymódosítást végzi el: az Rtv. 91/K. § (1)
bekezdésébe beiktatandó új j) pont alapján a határellenőrzés során is használhatóvá válik az Interpol
Adatbázis.
a 15. §-hoz
E rendelkezés az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény hatályon
kívül helyezése nyomán szükséges módosításokat vezeti át az Rtv. 93/A. §-ának szövegén, ezáltal
meghatározza, hogy a Testület egyes tevékenységei során az alapvető jogok biztosáról szóló 2011.
évi CXI. törvény 27. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.
a 16. §-hoz
A 2012. január 1-jén hatálybalépő Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdésében foglalt rendelkezés
értelmében a rendőrség szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos
törvény határozza meg, ezért az Rtv. szövegét szükséges kiegészíteni az ezt deklaráló záradékkal.
a 17. § (1) bekezdés 8. pontjához
Az Rtv. 20. § (2) bekezdését módosító rendelkezés bevezetésével az intézkedés alá vont személy
panaszjogával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség tartalma annyiban változik, hogy a rendőrnek
a panaszjog lehetőségén kívül a panasz előterjesztésére nyitva álló határidőről is tájékoztatást kell
adnia.
a 17. § (1) bekezdés 17. pontjához
Az Rtv. 91/J. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés módosítása nyomán lehetővé válik,
hogy a rendőrség a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá
tartozók adatai mellett a külföldi hatóságok és egyéb szervek hasonló célú nyilvántartásában szereplő
személyek adatait is kezelje.
a 17. § (2) bekezdés c) pontjához
Az Rtv. 101. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felhatalmazásban foglalt egyes szövegfordulatok
hatályon kívül helyezése azért szükséges, mivel a rendőr más kereső foglalkozásának lehetőségére,
valamint a rendőrségnél rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjére vonatkozó szabályozás
megalkotására más törvény - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) - rendelkezései is felhatalmazást adnak.
a 17. § további rendelkezéseihez
A 16. §-ban foglalt további rendelkezések a 2012. január 1-jén hatálybalépő Alaptörvény
rendelkezéseinek, illetve a bekövetkező szervezeti átalakulásoknak megfelelően módosítják az Rtv.
érintett szöveghelyeit.
a 18. §-hoz
Az Nbtv. 1. §-ának módosuló szövege önálló titkosszolgálati szervként nevesíti a 2012. január 1-
jével megalakuló NIBEK-et.
58
a 19-21. §-hoz
A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a
különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározottak alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Katonai
Biztonsági Hivatal feladata az előzetes minősítés és a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés
elvégzése, továbbá valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat jogosult saját beszerzése során
kiegészítő ellenőrzés elvégzésére. Ezen feladatköröket rögzíteni szükséges az Nbtv.-nek az egyes
nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait meghatározó rendelkezései között, ugyanúgy, ahogyan
korábban az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes
szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendeletben meghatározott cégellenőrzések
elvégzésének feladata is feltüntetésre került.
a 22. §-hoz
Az Nbtv.-be 8/A. §-ként beiktatandó rendelkezés az általánostól a különös felé haladva határozza
meg a NIBEK feladatait. A NIBEK alapvető feladata egyrészt a kormányzati tájékoztató
tevékenység ellátása, másrészt az együttműködő szervek által folytatott eljárások, mindenekelőtt a
nyomozások és a titkos információgyűjtések adatelemzések készítésével történő segítése (értékelő -
elemző tevékenység).
Az Nbtv. a SZEBEKK működésére vonatkozó szabályok, a SZEBEKK által a működése során
felhalmozott gazdag szakmai tapasztalatok, valamint a nemzetbiztonsági irányítás és felügyelet
ismérvei alapján határozza meg a NIBEK egyes konkrét feladatait. A NIBEK feladatainak jelentős
része megegyezik a SZEBEKK jelenlegi feladataival. Alapvető különbség nem annyira a feladatok
rendszerében, hanem a végrehajtásukra rendelt adatkezelési apparátus minőségében rejlik.
A NIBEK feladatai közül kiemelésre érdemes az együttműködő, mindenekelőtt a nyomozó és a
nemzetbiztonsági szervek működésbeli párhuzamosságainak a kiszűrése. Mind az állami
büntetőigény érvényesítése, mind a szuverenitás érdekében végzett titkosszolgálati tevékenység
területén rendkívüli kockázatokkal járnak a párhuzamos nyomozások, illetve a párhuzamos titkos
információgyűjtések. Ezek kiszűrése és jelzése a megfelelő együttműködő szerveknek a NIBEK
fontos feladata. Ezzel a NIBEK nagymértékben elősegíti a nyomozások eredményességét, illetve az
adattakarékosság alkotmányos elvének érvényre juttatását.
A NIBEK az együttműködő szervek számára folyamatosan továbbítja a hatáskörükbe tartozó
adatokat, ezzel egyidejűleg javaslatot tesz az együttműködő szervek számára az adatok mikénti
felhasználására. Ez a feladat nem valósít meg hatáskörelvonást, ugyanis az adatot végső soron az
együttműködő szerv az általa legjobbnak tartott módon használja fel. Továbbá a büntetőeljárásról
szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 171. § (2) bekezdésére figyelemmel a NIBEK konkrét
bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz, ettől kezdve a büntetőeljárás jogi helyzetét a Be.
határozza meg.
A NIBEK koordinációs tevékenysége során figyelemmel kíséri, hogy nem áll-e rendelkezésre az
általa átadott adattal kapcsolatos pontosító vagy kiegészítő adat: amennyiben igen, a NIBEK a
feladatkörében észlelt kapcsolódó adatot átadhatja az adat felhasználására hatáskörrel rendelkező
együttműködő szervnek. Amennyiben a kapcsolódó adat nem a NIBEK feladatkörébe tartozó adat,
tehát az együttműködő szervtől egyedi vagy csoportos adatlekérdezésből származik, abban az
esetben a NIBEK az adatot nem adhatja át, hanem a kapcsolódó adatról értesíti mindkét érintett
együttműködő szervet.
59
A NIBEK fontos feladatokat lát el a szervezett bűnözés elleni közdelemben és az illegális vagyonok
felderítésében is. A NIBEK a terrorszervezetekkel, illetve a konkrét terrorcselekményekkel
kapcsolatos adatait soron kívül továbbítja a rendőrség terrorizmust elhárító szervének.
A NIBEK hatékony működését az együttműködő szervek részére kötelezettségként előírt
visszacsatolás is segíti: a NIBEK által tett jelzések, javaslatok, kezdeményezések elintézéséről azok
vételét követő öt munkanapon belül tájékoztatást kell adniuk.
a 23. §-hoz
A NIBEK polgári nemzetbiztonsági szolgálatként jön létre, irányítását a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok irányításáért felelős miniszter látja el. Az Nbtv. érintett rendelkezéseinek módosítása
nyomán mindemellett az Információs Hivatal (IH) - a többi polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz
hasonlóan - a belügyminiszter irányítása alá kerül, míg az IH irányítását magában foglaló, a polgári
hírszerzési tevékenység irányításaként nevesített önálló miniszteri felelősségi terület megszűnik.
a 24. §-hoz
Az Nbtv. új 30/A. §-aként beiktatott rendelkezés meghatározza a NIBEK-kel együttműködő
szerveket, amely szervek vezetői kötelesek gondoskodni a NIBEK-kel való kapcsolattartásért
felelős szervezeti egységeik kijelöléséről.
Az NBF, a NIBEK és a Kormány által nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet és testület
személyi állományának összetételére figyelemmel az Nbtv.-t is módosítani szükséges annak
érdekében, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzés az érintett szervek
meghatározott személyi állományára, illetve a testületekhez delegált személyekre lefolytatható
legyen. A korábban hatályban volt törvényi rendelkezések alapján a belső biztonsági és
bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat saját állománya tekintetében - a tényleges szolgálati
helytől függetlenül - az Információs Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági
Hivatal látta el, míg az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
(NBSZ) belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését az NVSZ végezte. Az Nbtv. módosítása
értelmében a belügyminiszter irányítása alá kerülő Információs Hivatal személyi állománya a
Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló törvényben
meghatározottak szerint az NBF-hez, illetve a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól a NIBEK-hez
vezényelt állomány, valamint a Kormány által nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinethez és az
annak munkáját segítő testülethez delegált személyek belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú
ellenőrzését az NVSZ végzi, amely módosítás ugyanakkor nem érinti az Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálat saját - nem az NBF-nél, NIBEK-nél feladatot teljesítő és a nemzetbiztonsági célból
létrehozott kabinet és testület delegált - állományára vonatkozó belső biztonsági és bűnmegelőzési
célú ellenőrzési feladatait.
a 25. §-hoz
A Nbtv. 20. §-ának módosuló rendelkezései rögzítik, hogy a NIBEK személyi állománya
kormánytisztviselőkből, hivatásos állományú személyekből és közalkalmazottakból, míg a további
nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos állományú személyekből és
közalkalmazottakból áll. A NIBEK-hez az együttműködő szervnél hivatásos szolgálati viszonyban
állók vezényelhetőek, a kormánytisztviselői állományban állók kirendelhetőek.
Figyelemmel a NIBEK-re vonatkozó különös adatkezelési rendelkezésekre, a tervezet azt is rögzíti,
hogy a hivatásos állomány tagja számára, állományviszonyának érintetlenül hagyásával,
szolgálatteljesítési helyül a NIBEK kijelölhető. E rendelkezés alapján mind a fegyveres szervekkel
60
hivatásos szolgálati viszonyban állók, mind a Magyar Honvédség állományából a katonai
nemzetbiztonsági szolgálatokhoz vezényeltek anélkül teljesíthetnek szolgálatot a NIBEK-nél, hogy
ténylegesen a NIBEK állományába kerülnének.
A tervezet ezzel összhangban módosítja az e két állománykategóriába tartozókra vonatkozó
munkajogi szabályokat.
a 26. §-hoz
Az Nbtv. 28. § (4) bekezdésének a módosítást megelőzően hatályban volt szövege a
nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő külföldi szervekként kizárólag más országok
titkosszolgálati szerveit nevesítette. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a NIBEK tevékenysége a
nemzetbiztonsági szolgálatnak nem minősülő, más típusú külföldi szervekkel történő
kapcsolattartásra is kiterjed, az együttműködés lehetőségét indokolt kiterjeszteni a nemzetközi
szervezetekre, illetve a külföldi államok rendőri, közigazgatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági, vagy
e célok elősegítésére létrehozott központi elemző szerveire.
a 27. §-hoz
Az együttműködő szervek körébe a legfontosabb állami-kormányzati adatkezelők tartoznak, így a
rendőrségi szervek, a nyomozó hatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti
Közlekedési Hatóság, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. Az
együttműködő szervek a NIBEK elsődleges szakmai partnerei, a NIBEK által készített különféle
adatfeldolgozások fontos címzettjei.
a 28. §-hoz
Az Nbtv. 38. §-át érintő módosítás a jelenleg hatályos adatkezelési rendelkezéseknek megfelelően
pontosítja a nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelhető adatok meghatározását.
a 29. §-hoz
Az Nbtv. 39. § (1) bekezdését érintő szövegpontosítás a nemzetbiztonsági szolgálatok
adatbeszerzésére vonatkozó rendelkezések körében is egyértelművé teszi, hogy a NIBEK nem
jogosult titkos információgyűjtő tevékenység folytatására. Felhatalmazást kap ugyanakkor arra,
hogy az Nbtv.-ben meghatározott esetekben közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján szerezzen
be adatot az együttműködő szerv adatállományából.
a 30. §-hoz
A tervezet a nemzetbiztonsági szolgálatokat megillető azon jogosultságot, miszerint más
szervezetek adatkezelési rendszereiben jelzés elhelyezését kezdeményezhetik, hozzáigazítja a
NIBEK-re vonatkozó sajátos adatkezelési szabályokhoz. A NIBEK jelzés elhelyezését a vele az
Nbtv. rendelkezései értelmében együttműködni köteles együttműködő szerv adatkezelési
rendszerében is kezdeményezheti. A tervezet az együttműködő szervnek lehetőséget biztosít a jelzés
elhelyezésének indokolt megtagadására.
a 31. §-hoz
A NIBEK tevékenységvégzésének jellegére tekintettel indokolt számára felmentést adni az Nbtv.
47.	§ (2) bekezdésében rögzített, a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelési rendszereinek tartós
összekapcsolását tiltó korlátozás alól. A módosítás ezen túlmenően szövegpontosítást is végrehajt
az Nbtv. 47. §-ban.
61
A módosítás továbbá gondoskodik a NIBEK adatkezelési rendszerének a fokozott védelméről. A
NIBEK a többi nemzetbiztonsági szolgálat adatkezelési rendszerét a saját adatkezelési rendszerével
akár tartósan is összekapcsolhatja. Ezzel szemben a NIBEK saját adatkezelési rendszere védett,
mivel azt a további nemzetbiztonsági szolgálatok nem kapcsolhatják össze a maguk adatkezelési
rendszereivel, még az Nbtv. 47. § (1)-(2) bekezdésében foglalt korlátok tiszteletben tartása esetén
sem.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az adatkezelési rendszerek összekapcsolása eredményeként
létrejövő adatállománynak az összekapcsolás megszüntetését követően történő törlésére vonatkozó
kötelezettség nem terjed ki az összekapcsolás eredményeként létrejött, az Nbtv. szabályai szerint
egyébként is kezelhető adat törlésére.
a 32. §-hoz
Az Nbtv. szövegébe újonnan beiktatandó, a NIBEK adatkezelésére vonatkozó különös
rendelkezések részletesen szabályozzák a NIBEK által megismerhető, illetve kezelhető adatok körét
és az adatok beszerzésének módját, miközben a szükséges adatvédelmi garanciák törvényszövegben
történő rögzítéséről sem feledkeznek meg. A NIBEK adatkezelésének legitimációja és célja
azonban nem itt kerül meghatározásra, arra ugyanis az Nbtv. általános adatkezelési szabályai
vonatkoznak.
A NIBEK olyan információs központ, amely az együttműködő szervek bármelyike által kezelt
adatállományból közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján szerez be adatokat. A közvetlen elérés
csak a NIBEK feladatkörébe tartozó adatokat tartalmazó adatállományokra terjed ki, vagyis a
NIBEK az együttműködő szerveknek csupán a szakmai, a működésükhöz kötődő adatállományait
éri el, a szervi-funkcionális adatokat tartalmazó adatállományait azonban nem.
A NIBEK, illetve az adott együttműködő szerv adatállományait tartalmazó informatikai eszközök
között dokumentált adatátadással történik az adatok NIBEK általi beszerzése. A tervezet
rendszerében ezt jelenti a közvetlen elektronikus adatkapcsolat. A tervezet ennek kidolgozásakor
figyelemmel volt az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben a hírközlési
szolgáltatók és a nemzetbiztonsági szolgálatok, nyomozó hatóságok közötti adatkapcsolat mikénti
meghatározására is.
A költségkímélés és az időszerűség érdekében a NIBEK a közvetlen elektronikus adatkapcsolat
útján bármely okból nem hozzáférhető adatokat is elsősorban elektronikus úton, az együttműködő
szerv által történő továbbítással kapja meg. Ez történhet akár olyan módon, hogy az együttműködő
szerv a kért adatot maga küldi meg a NIBEK-nek a közvetlen elektronikus adatkapcsolat
használatával, de elképzelhető, hogy a NIBEK más elektronikus adathordozón történő megküldést
kér. Végső esetben kerülhet sor papíralapú adatszolgáltatásra.
A közvetlen elektronikus adatkapcsolatot az adatelérés lehetővé tételére kötelezett együttműködő
szervnek kell kiépíteni és a működtetés költségei is ezt az együttműködő szervet terhelik. A tervezet
rendszerében az együttműködő szervet a közvetlen elektronikus adatkapcsolatnak csak a sajátoldali
végpont tekintetében terheli a kiépítés és a fenntartás költsége.
A tervezet mindazonáltal szűkíti is a közvetlen elektronikus adatkapcsolat hatókörét. Az
együttműködő szervek közül az Rtv. és az Nbtv. hatálya alá tartozók, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal adatrendszereihez a NIBEK ugyan hozzáfér a közvetlen elektronikus adatkapcsolat
útján, ám ezt a jogosultságot kizárólag az ezen együttműködő szervek hivatásos állományába
tartozó olyan személy útján gyakorolhatja, akinek szolgálatteljesítési helyéül a NIBEK lett
kijelölve. Ugyanezek a személyek jogosultak arra, hogy az állományviszonyuk szerinti
62
együttműködő szervek adatrendszereiben kezelt, de közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján nem
elérhető adatokat a NIBEK számára beszerezzék.
További speciális adathozzáférési szabályt állapít meg a tervezet a NIBEK és a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálat egymás közötti viszonyában. Ebben a körben a két szervezet
irányításáért felelős miniszter külön megállapodásban rögzíti, hogy a NIBEK közvetlen
elektronikus adatkapcsolat útján hozzáfér-e a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat adatkezelési
rendszereiben található adatokhoz, vagy azokat kizárólag az Nbtv. 39. § (1) bekezdés c) pontja
szerinti eljárás útján szerzi be. Az Nbtv. rendszerében az ilyen megállapodások kötése jelenleg is
létező és működő eszköz. Például a nemzetbiztonsági szolgálatok és az állami szervek, magánjogi
szereplők közötti együttműködés szabályait az Nbtv. hatályos rendelkezései értelmében
megállapodásban kell rögzíteni.
A tervezet szándékosan tartózkodik a NIBEK által kezelhető adatok körének és az adatok
forrásának a részletekbe menő meghatározásától. Ezt az Nbtv. az általános adatkezelési
rendelkezések körében, a 40. §-ban eleve is minden nemzetbiztonsági szolgálatra kiterjedő hatállyal
megteszi akkor, amikor bármely adatkezelési rendszert hozzáférhetővé tesz.
A NIBEK adatokhoz való hozzáférése érdekében nem elegendő deklarálni azt, hogy a NIBEK-nek
minden, a működése érdekében szükséges adatot meg kell kapnia. Ezért a szabályozás egyes ágazati
törvények módosításával kategorikusan rendelkezik a NIBEK adathozzáférési felhatalmazásáról.
Aligha vitatható, hogy a NIBEK által kezelt adatok legfontosabb, egyszersmind leginkább érzékeny
forrásai a büntetőeljárásokból, valamint a titkos információgyűjtésekből származó adatok köre. A
NIBEK példának okáért jogosult bármely bűncselekmény tekintetében a legszélesebb körű
adatkezelésre, ezen túlmenően kezeli a nyomozásokból és a bűnügyi célból végzett titkos
információgyűjtésekből származó adatok széles tárházát. A NIBEK kezeli az Nbtv. alapján, a
nemzetbiztonsági szolgálatok által nem az állami büntetőigény érvényesítése érdekében végzett
titkos információgyűjtésekből származó adatokat is. Amint azt az Alkotmánybíróság 2/2007. (I.
24.) AB határozatában megállapította, a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetei
kellően konkrétan meghatározottak, valamint adatkezelési szempontból is megfelelnek a célhoz
kötöttség elvének.
A fentieken túl a NIBEK átveszi és kezeli a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az
utastól vagy megbízottjától, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából
jegyértékesítést végző szolgáltatótól származó és a járatot üzemeltető légi fuvarozó vagy
közvetítője által átadott adatokat. A NIBEK az utas adatokat az együttműködő szervek részére
átadhatja abban az esetben, ha az adatkezelési célként meghatározott bűncselekmény megelőzése
vagy felderítése az adott együttműködő szerv hatáskörébe tartozik. Ebben a körben azonban fontos
korlátozás, hogy az utas adatok csak a súlyos bűncselekmények megelőzése és üldözése céljából
adhatóak át az együttműködő szerveknek.
Amíg a tervezet a NIBEK számára széles körű adathozzáférési lehetőséget biztosít, addig a saját
adatállományait szigorú védelemben részesíti. Ennek fontos eleme a NIBEK saját
adatállományaihoz való hozzáférés korlátozása. A tervezet ezt csak a miniszternek, valamint a
felügyeleti és ellenőrzési joggal felruházott szervezetek felhatalmazott képviselőjének engedi meg.
A NIBEK nem önjogon kezeli a számára hozzáférhetővé tett adatokat. Ezért amikor adatot szerez
be vagy vesz át, adatkezelése során a korábbi adatkezelőre irányadó kezelési időt folytatja tovább.
Ellenkező esetben bármely adatkezelő szerv megtehetné, hogy az adatkezelésre nyitva álló idő
leteltét megfelelőzően az adatot átadja a NIBEK-nek, amely azt újra, az eredetivel megegyező
tartamban tovább kezelné.
63
A tervezet az együttműködő szervtől beszerzett adat törlését arra az esetre is előírja, ha az
együttműködő szerv a szóban forgó adatot törölte a saját adatállományából. Az utas adatokat a
NIBEK legfeljebb öt évig kezeli, azokat a NIBEK-hez érkezést követő 60 nap elteltével
személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. A személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételt a
NIBEK főigazgatója engedélyezheti, kizárólag a tervezetben meghatározott feltételek fennállta
esetén. A NIBEK az előzetes utas adatokat legfeljebb 24 óráig kezeli.
Az együttműködő szerv vezetője a NIBEK-nek átadott, illetve a NIBEK számára közvetlen
elektronikus adatkapcsolat útján elérhető adat kezelésére vonatkozóan korlátozásokat állapíthat
meg. Az adatkezelésre vonatkozó korlátokat a tervezet taxatív módon felsorolja.
Az adattovábbítási, adattörlési nyilvántartás tartalmát az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határozza meg; ugyanezen törvény 7. § (3)-
(4) bekezdései határozzák meg az Nbtv. új 52/E. § (2) bekezdésében meghatározott külföldre
történő adattovábbítás esetén az adatvédelem megfelelő szintjét.
A tervezet végül rendelkezik a NIBEK és az ügyészség közötti adatátadás-adatátvétel rendszeréről.
Ez az adatkapcsolat nem közvetlen elektronikus hozzáférés, hanem hagyományos értelemben vett
megkeresés útján zajlik. Az ügyészség ennek megfelelően nem köteles annak az adatnak a
szolgáltatására, amelynek a megőrzéséhez törvényes feladatainak ellátása érdekében van szüksége.
A NIBEK nemcsak megkeresésre, hanem hivatalból is adatot szolgáltat az ügyészségnek, ha észleli,
hogy a saját adatkezelési rendszerében fellelhető adat az ügyész által végzett feladat ellátásához
szükséges. A NIBEK az Nbtv. tervezet által beiktatott 52/E. § (3) bekezdése szerinti okok alapján
tagadhatja meg az ügyészség adatszolgáltatási kérelmének a teljesítését.
a 33. §-hoz
E rendelkezés az időközben történt jogszabály-módosításoknak megfelelően pontosítja az Nbtv. 69.
§ (9) bekezdésében foglalt, a nemzetbiztonsági ellenőrzés vezető által történő kezdeményezésére
vonatkozó rendelkezéseket.
a 34-36. §-hoz
E módosítások a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült igényeknek megfelelően pontosítják az
Nbtv.-nek a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit.
a 37. §-hoz
E módosítás a 2012. január 1-jével hatálybalépő Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban állapítja
meg az Nbtv. értelmező rendelkezései között önállóan meghatározott nemzetbiztonsági érdek
fogalmát, illetve a fogalom egyes tartalmi elemeit.
Az Nbtv. értelmező rendelkezései kiegészülnek a NIBEK-re vonatkozó rendelkezések beiktatása
nyomán rögzítendő fogalom-meghatározásokkal. Az együttműködő szerv fogalmáról már az
általános indokolásban szó esett az a NIBEK szakmai partnerkapcsolatait, elemző-értékelő
tevékenységének a címzettjeit jeleníti meg.
Az értelmező rendelkezések további két fontos adatforrást azonosítanak: az utas adatokat, illetve
azok szolgáltatóit és az egyéb adatkezelőket. Az utas adatok szolgáltatóit, ahogyan magukat az utas
adatokat is a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításával állapítja meg a
tervezet. Az egyéb adatkezelők pedig jellemzően az állami-kormányzati szférán kívül elhelyezkedő
azon adatkezelők, akiknek a többsége magánjogi jogalany és jelentős adattartalommal rendelkező
64
nyilvántartásokat, adatállományokat kezel. Ebben az utóbbi körben a tervezet az ágazati törvény
módosításával gondoskodik a NIBEK megfelelő adathozzáférési jogosultságáról.
A NIBEK alapvető tevékenységei közül a kormányzati tájékoztatás és az elemzés-értékelés fogalmi
meghatározása is az értelmező rendelkezések között lelhető fel.
a 38. §-hoz
Az Nbtv. új 76/A. §-a az alapjogszabály átmeneti rendelkezéseként rögzíti, hogy az együttműködő
szervek kötelesek 2012. december 31-ig kiépíteni a közvetlen elektronikus adatkapcsolat
együttműködő szerv adatállománya elérését biztosító felületét.
Az Nbtv. új 76/B. §-ában foglalt rendelkezés a 2012. január 1-jével megalakuló NIBEK-et az
egyidejűleg megszüntetésre kerülő SZEBEKK jogutódjaként jelöli meg.
a 39. §-hoz
A 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdésében foglalt rendelkezés
értelmében a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére és működésére vonatkozó részletes
szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a
nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg, ezért
az Nbtv. szövegét szükséges kiegészíteni az ezt deklaráló záradékkal.
a 40. §-hoz, a 46. §-hoz, az 50. §-hoz, az 53. §-hoz, az 57. §-hoz, az 59. §-hoz, a 61. §-hoz, a 67-68.
§-hoz a 70-71. §-hoz, a 76-77. §-hoz, a 79-81. §-hoz, a 83-85. §-hoz, valamint a 88-90. § (1)
bekezdéséhez
E rendelkezések egyrészt a 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény rendelkezéseinek
megfelelően, másrészt a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ megalakulásával
összefüggésben módosítják az Nbtv. érintett szöveghelyeit, illetve biztosítják a NIBEK számára a
más szervek által kezelt adatokhoz történő szükséges mértékű hozzáférést.
a 41. §-hoz, a 42. §-hoz, a 43. §-hoz, a 44. § (7) bekezdéséhez, a 45. §-hoz, a 48. § (3)-(4),
bekezdéséhez, az 52. §-hoz, az 56. §-hoz, a 60. §-hoz, a 62. §-hoz, a 69. §-hoz, a 72. §-hoz, a 73. §-
hoz, a 74. §-hoz, a 78. §-hoz, a 82. §-hoz, a 87. §-hoz, valamint a 90. § (2) bekezdéséhez
Ezek a rendelkezések gondoskodnak az Információs Hivatal belügyminiszter alá rendelésével
összefüggésben szükséges szövegpontosító módosításokról.
a 44. § (3)-(5) bekezdéséhez
A technikai módosító szabályok körében szabályozza a tervezet az utas információs rendszert. Az
utas adatok kezelésével kapcsolatban fontos tény, hogy az Európai Bizottság Jogi Szolgálata,
valamint az Európai Unió Tanácsának Jogi Szolgálata is véleményt dolgozott ki a schengeni belső
járatokról származó passenger name record (PNR) adatok kezelésének jogszerűségével
kapcsolatban. Mindkét jogi szolgálat véleménye az volt, hogy a PNR rendszernek a tagállamok
közötti belső légi járatokra részben vagy egészben történő kiterjesztése összeegyeztethető a
személyek szabad mozgásának elvével és a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexszel.
Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a nemzeti PNR NIBEK-et létrehozó tagállamok
többsége a belső járatokról származó PNR adatok elemzését is elvégzi, éppen arra való tekintettel,
hogy a reptereikre érkező vagy onnan induló járat többsége belső járat és jelentős biztonsági
hiánynak tekintik, ha az ilyen járatokat nem ellenőrzik. Az arányosságot egyes tagállamok úgy
65
biztosítják, hogy nem szisztematikus és automatikus adatelemzést végeznek, hanem a kockázatos
útvonalakra kérik be az adatokat a légitársaságoktól, és/vagy manuálisan elemzik azokat. A
versenytorzító hatással kapcsolatban kevés konkrét információ áll rendelkezésünkre, előfordulhat,
hogy az adattovábbítás költségét a légitársaságok az utasokra terhelik. A versenytorzító hatást a
légitársaságok elsősorban a többi közlekedési ágazat vonatkozásában szokták hangsúlyozni.
Fontos tény, hogy éppen a magyar elnökség időszakában, az uniós szintű PNR rendszer kialakítását
célzó irányelv tárgyalása során, a tagállamok többségi álláspontja az volt, hogy ki kell terjeszteni az
irányelv tervezet hatályát az Unión belül közlekedő járatokra is.
A tervezet a légitársaságokat csak azon adatok továbbítására kötelezi, amelyek a kereskedelmi
célból történő adatgyűjtés okán egyébként is rendelkezésükre állnak, ezek közül is csak azokra,
amelyeket a légiközlekedésről szóló törvény felsorol. A tervezet tehát nem kötelezi a
légitársaságokat többletadatgyűjtésre, így tulajdonképpen új feladatot sem ír elő számukra, elegendő
azokat az adatokat továbbítani, amelyek a törvényben felsoroltak közül, egy adott járat
vonatkozásában éppen rendelkezésre állnak. Adatkezeléssel kapcsolatos többletfeladatként azonban
szükségszerű előírni a törvényben meghatározott adatkategóriák közül az adott járat
vonatkozásában rendelkezésre álló adatok továbbítását.
Fontos továbbá, hogy az utas adat fogalma két alapkategóriát fed le, egyrészt az előzetes utas
adatokat (API adatok), másrészt az utas-nyilvántartási adatokat (PNR adatok, illetve egyéb olyan
adatok, amelyek a járat zárását követően, az indulás ellenőrző rendszerekben rögzített adatok).
Ennek a fogalomnak a rögzítésére - az API irányelvben maghatározott definíció és a PNR irányelv
tervezetében megfogalmazott definícióval összhangban - tartalmaz a tervezet meghatározást.
a 47. §-hoz
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. (Ttv.)
tervezet szerint módosított 21. §-a szerint minden építészeti-műszaki tervdokumentáció része a
tűzvédelmi dokumentáció, amelyet csak az a személy készíthet, aki rendelkezik a névjegyzéket
vezető szerv (kamara) engedélyével, vagyis tűzvédelmi tervezői jogosultsággal.
A szabályozási cél, hogy a tűzvédelmi tervezői tevékenységen belül a három tervezési szakterület
(építmények tűzvédelmének tervezése, a beépített tűzjelző berendezés tervezése és a beépített
tűzoltó berendezések tervezése) jelenjen meg, és ez kamarai tagsághoz kötött tevékenységgé váljon.
(A módosítás nyomán ezzel szemben csak a tűzvédelmi tervezői jogosultság lenne kamarai
tagsághoz kötött, a beépített tűzjelző berendezés tervezése és a beépített tűzoltó berendezések
tervezése ettől külön szabályozott, bejelentés köteles tevékenység lenne.)
Ezt az értelmező rendelkezések módosításával lehet elérni, amellyel párhuzamosan a Ttv. 2012.
január 1-jén hatályba lépő 12. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésből ki kell emelni a
berendezések esetében a tervezői tevékenységre történő utalást, mert ugyannak a tevékenységnek a
folytatása nem lehet egyidejűleg hatósági bejelentéshez és kamarai tagsághoz kötött.
A módosított Ttv. az eddigi önkéntes tűzoltóságok önkormányzati tűzoltósággá történő
átszervezését írja elő, lényegében az alapítás feltételeinek változatlanul hagyása mellett. (A változás
lényege, hogy 2012. január 1 -től az önkormányzat a tűzoltó egyesület nélkül, önállóan is hozhat
létre önkormányzati tűzoltóságot.)
Fontos változás azonban, hogy az önkormányzati tűzoltóság kizárólag akkor tevékenykedhet, ha
meghatározott vonulási területre és tűzoltási, műszaki mentési feladatokra a hivatásos tűzoltósággal
együttműködési megállapodást köt. Az együttműködési megállapodás alapozza meg az átvállalt
66
feladattal arányos költségvetési támogatást.
A hivatásos tűzoltóságok létrehozása a bevetési terület, a létszám, a technikai eszköz szükséglet
meghatározásával azonban csak az első negyedév végéig alakul ki, így az együttműködési
megállapodás megkötésének szakmai alapjai három hónapig bizonytalanok.
A tűzvédelem ugyanakkor megkívánja, hogy a volt önkéntes tűzoltóságok tevékenysége az átmeneti
időszakban se szűnjön meg, működésük anyagi feltételei biztosítottak legyenek.
Ezért a törvény rendelkezései végrehajtása (önkormányzati, illetve hivatásos tűzoltóság létrehozása,
megállapodás megkötése) érdekében 2012. április 30. napjáig tartó átmeneti időszakot célszerű
biztosítani.
a 48. §-hoz és az 58. §-hoz
A 35. §-ban foglalt rendelkezésre, illetve az ehhez kapcsolódó részletes indokolásban kifejtettekre
figyelemmel a tervezet megfelelően módosítja a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit annak
érdekében, hogy a hivatásos állomány tagja számára, állományviszonyának érintetlenül hagyásával,
szolgálatteljesítési helyül a NIBEK kijelölhető legyen. E rendelkezés alapján mind a fegyveres
szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók, mind a Magyar Honvédség állományából a katonai
nemzetbiztonsági szolgálatokhoz vezényeltek anélkül teljesíthetnek szolgálatot a NIBEK-nél, hogy
ténylegesen a NIBEK állományába kerülnének.
a 49. §-hoz és a 76. §-hoz
Ezen rendelkezések az üzleti titok és a banktitok megtartásának kötelezettsége alól adnak felmentést
a pénzügyi intézmény számára. A módosítás alapján az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan a
pénzügyi intézmény üzleti és a banktitok megtartási kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében
eljáró terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
rendőri szervvel szemben.
az 51. §-hoz
A rendelkezés kibővíti a terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó rendőri szervvel azon szervek körét, amelyek részére az egészségügyi
ellátóhálózat köteles átadni az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat, ha
azok az említett rendőri szervek jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében
szükségesek.
az 54. §-hoz
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a törvény célja többek között az Európai
Unió bűnüldözési, határellenőrzési és a külföldiek beutazásának és tartózkodásának ellenőrzését
szolgáló információs rendszereivel megvalósuló adat- és információcsere szabályainak
megállapítása, a jogszabály ugyanakkor jelenleg kizárólag a bűnüldözési adatok vonatkozásában
tartalmaz rendelkezéseket. Annak érdekében, hogy a törvényben foglalt rendelkezéseket például az
Európai Unió határellenőrzési információs rendszereivel megvalósuló adat- és információcsere
tekintetében is alkalmazni lehessen, a 2. § c) pontjában foglalt, a bűnüldözési adatra vonatkozó
fogalom-meghatározás értelmezési tartományának kiterjesztése szükséges.
67
az 55. §-hoz
Az Sztv. módosításának célja a közterületek és a nyilvános helyek köznyugalmának védelme
érdekében szükséges törvényi rendelkezések megteremtése.
A köznyugalom általánosságban olyan társadalmi légkört jelent, amelyben a törvényes rend iránti
tisztelet, a kölcsönös megbecsülés, a polgárok jogos érdekeinek elismerése uralkodik. A nyugodt
társadalmi légkör alapvető értéke minden polgári társadalomnak, amelynek megzavarásával az
emberek többségének értékrendje sérelmet szenved, aminek következtében az adott helyen és
időben nyugtalanság, félelem, vagy riadalom alakul ki. A köznyugalmat megzavaró esemény a
társadalom többségének értékrendjével szembehelyezkedő, nem összeférő esemény.
Az Alkotmánybíróság 18/2000. (VI. 6.) AB határozatában egyebek mellett kifejtette: „A
köznyugalom az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében normatív tartalommal meghatározott
jogállamisággal összefüggésben nyer alkotmányos értéktartalmat; mint a demokratikus jogállam
létezésének egyik lényeges feltétele, rendezett belpolitikai és társadalmi együttélési viszonyokat
juttat kifejezésre. A köznyugalom alkotmányos érték, amelyre kiterjed az állam védelmi
kötelezettsége, így ennek érdekében a büntetőjog eszközeinek igénybevétele általánosságban sem
szükségtelennek, sem aránytalannak nem tekinthető.”
A 14/2000. (V. 12.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a köznyugalom
bizonyos mérvű megzavarása igazolhatja a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozását.
Az utóbbi években elkövetett jogsértések, közterületi zavargások bizonyítják, hogy azoknak, akik a
közterületeken megtartott bizonyos rendezvényekre arcukat eltakarva, vagy magukat más módon
azonosíthatatlanná téve jelennek meg, illetve tartózkodnak, céljuk a köznyugalom megzavarása,
mellyel a társadalom többségének jogait sértik, illetve veszélyeztetik.
A nyugodt, békés gyülekezés joga alapvető emberi jog, amelyet az Alkotmány - nemzetközi
egyezményekkel összhangban - biztosít minden, a Magyar Köztársaságban tartózkodó természetes
személy számára. E jog gyakorlása azonban demokratikus, jogállami keretek között sem valósíthat
meg bűncselekményt, szabálysértést, nem sértheti, vagy veszélyeztetheti az állam biztonságát, a
közbiztonságot és a közrendet, illetve mások jogait és szabadságát.
Ennek érdekében az Sztv. módosítása - sokéves adósságot pótolva, igazodva az Európai Unió
tagállamainak többsége által követett gyakorlathoz - szabályozza az arcnak a személyt
azonosíthatatlanná tévő eltakarását.
Bűncselekménynek minősül az arc eltakarása Ausztriában, ahol büntetik az arc elfedését nyilvános
rendezvényeken, melynek megsértése 720 euróig terjedő pénzbüntetéssel vagy hat hét börtönnel
szankcionálható. Csehországban az arc eltakarása körülbelül 400 euróig (10.000 cseh korona)
terjedő pénzbüntetéssel büntethető. Dániában pénzbírság vagy hat hónapig terjedő szabadságvesztés
szabható ki. Finnországban pénzbírsággal vagy legfeljebb három hónap börtönbüntetéssel
szankcionálják a nyilvános rendezvényeken arcukat elfedő személyeket. Litvániában a
demonstrációk során tilos az arc elfedése, a jogszabály megszegése esetén 30 napig terjedő
szabadságvesztés vagy pénzbüntetés szabható ki. Málta esetében tiltott nyilvános helyen maszk
vagy álruha viselése. A törvényi szabályozás nem feltétlenül demonstrációhoz kötött,
bűncselekmény elkövetése esetén börtönbüntetés szabható ki. Olaszországban törvény szabályozza
az arc elfedését nyilvános helyeken és tömegrendezvényeken, amelynek megsértése 1000 és 2000
euró közötti pénzbüntetéssel és egytől két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.
68
Az arc eltakarása szabálysértésnek minősül Franciaországban, Hollandiában, Lettországban,
Luxemburgban. Franciaországban 150 euróig terjedő pénzbüntetés szabható ki demonstráció alatt
arc eltakarása miatt. Hollandia esetében jelenleg törvényi szabályozás nincsen, helyi
önkormányzatok dönthetnek arról, hogy büntetik-e az arc eltakarását, azonban tervben van egy
törvény, amely az arcot is eltakaró ruha viselését büntetné. Lettországban tilos az arc elfedése
nyilvános rendezvények és demonstrációk során, melynek megsértése 350 euróig terjedő
pénzbüntetéssel vagy 15 napig terjedő szabadságvesztéssel járó közigazgatási eljárást von maga
után. Luxemburg esetében demonstrációk alatt nem tiltott az arc eltakarása. Helyi hatóságok
módosíthatnak ezen, így van ez Luxemburg városában is, ahol az általános rendőri szabályozás tiltja
az utcán az arc eltakarását. Mivel ez helyi szabályozás, a büntetés mértéke 25 és 250 euró között
lehet.
Németországban, Görögországban és Svédországban nem egyértelműen eldönthető, hogy
bűncselekmény vagy szabálysértés kategóriába sorolhatók-e a szankciók. Németországban a
demonstrációk alatt tilos az arc takarása. A szabálysértés legfeljebb egy év börtönbüntetéssel vagy
pénzbüntetéssel sújtható. Görögországban két hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntethető az, aki arcát eltakarja. Svédországban csak a közrend megsértése vagy a közrend
megsértése veszélye esetén szabható ki pénzbírság vagy legfeljebb hat hónapig tartó
szabadságvesztés.
Az Egyesült Királyságban jelenleg van folyamatban a nyilvános rendezvényeken arcukat
eltakarókkal szembeni jogi fellépés szabályozása. A Londonban és más angol városokban lezajlott
közelmúltbeli zavargások tapasztalataira figyelemmel a rendőrségnek a jövőben joga lesz a
jogellenes cselekményt megvalósítók maszkjának és arctakarásának az eltávolítására. Ez a
lehetőség használható lesz minden olyan esetben, amikor bűncselekmény elkövetésére vonatkozó
ésszerű gyanú merül fel. Mindemellett az Egyesült Királyságban jelenleg is érvényesülnek a
nyilvános rendezvényeken részt vevők ruházatára, öltözékére vonatkozó korlátozások. Például
sportrendezvényeken, mindenekelőtt labdarúgó eseményeken senki sem vehet részt az arcát
eltakaró, illetve a személyének azonosítását kizáró más viseletben.
Nem büntetendő az arc eltakarása Belgiumban, Cipruson, Írországban, Lengyelországban,
Portugáliában valamint Szlovéniában. Ugyan Észtországban a demonstráció alatt maszk viselése
nem tiltott, azonban ha a maszk viselése közben bűncselekmény kerül elkövetésre, az súlyosbító
körülménynek minősül.
A tervezet a rendzavarás szabálysértés tényállását egészíti ki, amelynek értelmében szabálysértést
valósít meg az, aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a
sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az
arcát eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, ha az alkalmas arra, hogy őt a hatóság, illetve az
eljáró hivatalos személy számára azonosíthatatlanná tegye.
Az Sztv. módosításnak nem célja, hogy a polgárok számára indokolatlan, értelmetlen tiltást
fogalmazzon meg. A tervezet célja kizárólag a jogsértések, bűncselekmények, zavargások
megelőzése, megakadályozása, így a köznyugalom biztosítása.
Önmagában azzal, hogy valamely a szabályozás hatálya alá tartozó rendezvényen, különösen
sporteseményen valaki úgy jelenik meg, hogy az arcát vagy annak egy részét lefesti például az
általa támogatott sportcsapat vagy a nemzet, esetleg valamely egyéb szervezet színeivel, nem
valósít meg jogsértést. Ez ugyanis a ma alkalmazott technikai megoldások mellett már nem idézi
elő a személy azonosságának megállapíthatatlanságát. Amennyiben azonban az arc eltakarása olyan
mértékű vagy arra olyan módon kerül sor, hogy a hatóság vagy eljáró hivatalos személy számára
69
adott személy beazonosítása - akár kamera felvétel alapján - lehetetlenné válik, a jogsértés
megvalósul.
Természetesen a szabálysértést megvalósító magatartás csak individuális jogkövetkezményt von
maga után. A rendőrség azt az egy vagy több konkrét személyt vonja intézkedés, eljárás alá, aki
tiltott módon jelenik meg, vesz részt a rendezvényen. Ha az ilyen részvétel következtében a
rendezvény a maga egészében elveszíti a békés jellegét, a rendezvény feloszlatásának van helye.
A szabálysértés elkövetési magatartása a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó
rendezvényen vagy a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó
sportrendezvényen az arc eltakarása, amely alkalmas arra, hogy a viselőjét beazonosíthatatlanná
tegye.
Fontos kiemelni, hogy az arc eltakarásának objektíve alkalmasnak kell lennie arra, hogy a személyt
ne lehessen azonosítani. Ezáltal az egyszerű arcfestés mindenképpen kívül esik a tényállás
hatókörén és ekként nem is valósít meg szabálysértést, hiszen a mai technikai felszereltség mellett
ilyen módon már nem lehet meghiúsítani a személy azonosítását. Vagyis a békés gyülekezési jog
gyakorlásának, illetve számos nemzeti ünnep, sportrendezvény stb. szokásos velejárójának
tekinthető arcfestés nem lesz a jövőre nézve sem büntetni rendelt magatartás.
a 63. §-hoz
A módosítás alapján a feladatkörében eljáró terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési
és bűnfelderítési feladatokat ellátó rendőri szerv írásbeli megkeresés alapján adótitkot tartalmazó
adatot igényelhet az adóhatóságtól.
a 64. §-hoz
A módosítással a rendőrség terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerve jogosulttá válik az elektronikus hírközlési szolgáltatótól a felhasználóval és
az előfizetővel kapcsolatos, valamint a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat
igényelni.
A módosítással a rendőrség terrorizmust elhárító szerve felhatalmazást kap arra, hogy az
elektronikus közléseket megfigyelhesse, lehallgathassa, tárolhassa vagy a küldeménybe, közlésbe
azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozzon.
a 65. §-hoz
A módosítás nyomán a feladatkörében eljáró terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési
és bűnfelderítési feladatokat ellátó rendőri szerv megkeresés alapján vámtitkot tartalmazó adatot
igényelhet a vámhatóságtól.
a 66. §-hoz
A visszaélés jövedékkel bűncselekmény alapeseti tényállási eleme az adóbevétel kisebb mértékben
történő csökkentése. Amennyiben az adóbevétel csökkentésének mértéke nem éri el a kisebb
mértéket, akkor a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. §-a szerinti, jövedéki bírsággal
sújtható jogsértés valósul meg. Az Rtv. módosítással lehetővé válik, hogy az NVSZ eljáró tisztje
ügyészi engedéllyel elkövethesse a Jöt. 114. §-ában jövedéki bírság kiszabásával szankcionált
cselekményt. Az Rtv.-vel együtt a Jöt. módosítása is szükséges annak érdekében, hogy jövedéki
jogsértés miatt ne kerülj enek alkalmazásra a Jöt. XVII. Fejezetében meghatározott
70
jogkövetkezmények a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot
jogszerűen lefolytató személlyel szemben.
a 75. §-hoz
A módosítással a rendőrség terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerve jogosulttá válik arra, hogy a pénzügyi információs egységként működő
hatóságtól adatot kérjen a pénzügyi szolgáltató által továbbított bejelentés vagy az általa kért és
teljesített megkeresés alapján tudomására jutott információkról, kizárólag a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a terrorcselekmény, a jogosulatlan pénzügyi
tevékenység, a pénzmosás, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, az
adócsalás, a sikkasztás, a csalás és a hűtlen kezelés bűncselekményének felderítése céljából.
a 86. §-hoz
A módosító rendelkezés biztosítja a rendőrség terrorizmust elhárító, valamint a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve számára, hogy a törvényben
meghatározott feladataik teljesítése érdekében a NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben
szereplő adatokról adatszolgáltatást kérjenek.
a 91. §-hoz
E rendelkezések a törvénymódosítások hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezendő
jogszabályokat, illetve normahelyeket állapítják meg.
A NIBEK megalakulásával egyidejűleg a SZEBEKK megszűnéséről, illetve az annak működését
szabályozó, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról 305/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet hatályon kívül helyezéséről szükséges rendelkezni.
a 92. §-hoz
A törvénymódosítások túlnyomó többségének hatálybalépési dátuma 2011. január 1. napja, a 92. §
(2)-(4) bekezdésében foglalt kivételes rendelkezések ugyanakkor eltérő hatálybalépési időpontokat
állapítanak meg többek között a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/B-27/C. §-
ának, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. § (1) bekezdésének, az Európai Unió
bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében
megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 2. §-ának,
valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvénynek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvénnyel is érintett egyes rendelkezéseinek módosítása tekintetében.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénybe 52/C. §-ként, valamint 52/E.
§ (2) bekezdéseként beiktatandó rendelkezések hatálybalépésének időpontja 2012. július 1. napja.
A 2012. január 1-jét megelőzően nem hatályos jogszabályi rendelkezéseket érintő módosítások
hatálybalépésének időpontja 2011. december 31. napja.
a 93. §-hoz
A módosító törvénynek a sarkalatos alapjogszabályi rendelkezések módosítására irányuló
rendelkezései maguk is sarkalatosnak minősülnek, amelyet a 93. §-ban foglalt rendelkezés deklarál.