﻿
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI
Budapest, 2011. november

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI
(2011. december ...)

A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁBÓL A DEMOKRÁCIÁBA VALÓ ÁTMENETRŐL
Mi, az Országgyűlés képviselői - tudatában lévén annak, hogy a múlt feltárása és az abból fakadó
következtetések levonása; egyfelől az emberek és egyes csoportjaik, illetve az egész társadalom
ellen a kommunisták uralma alatt elkövetett bűnök és azok elkövetői megnevezése, elítélése és a
tettesek lehetőség szerinti jogi felelősségre vonása, másfelől e bűnök elszenvedőinek biztosított
elégtétel megadása; a kommunista rendszer vezetői által viselendő felelősség hangsúlyossá tétele; a
demokrácia és a diktatúra, a helyes és a helytelen, a jó és a rossz közötti világos különbségtétel
nélkül nem teremthető szilárd alapzat az alkotmányos rend biztonságos működéséhez -
Magyarország első, a jogállam követelményei szerint elfogadott Alaptörvényének érvényesülése
érdekében kinyilvánítjuk az alábbiakat:
1.	Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog
uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra
összeegyeztethetetlenek. A mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire.
2.	A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei (az állampárt) felelősek
a)	a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus
kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;
b)	a kizárólagos hatalomgyakorlás és a törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;
c)	a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért, az ország eladósításáért
és versenyképességének végzetes lerontásáért;
d)	Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi
erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;
e)	az európai civilizáció hagyományos értékeinek módszeres pusztításáért, a nemzeti
önazonosság aláásásáért;
f)	az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való
megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen
-	emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért,
törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért,
megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért;
-	a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő
jogaik korlátozásáért;
-	a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és
akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért;
-	az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre
tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és
tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért;
-	a nevelésben, a művelődésben, a tudományos életben és a kultúrában politikai
és ideológiai célokból történt visszaélésszerű beavatkozásokért;
3
-	az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő
titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;
g)	az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet
megszállókkal együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért
és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű
elmeneküléséért;
h)	Magyarországnak az Európa és a világ nemzetei rangsorában történt történelmi
lecsúszásáért;
i)	mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból
követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.
3.	A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében
kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, melyek
vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért,
az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért.
4.	A demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar
Szocialista Munkáspárt jogutódaként, a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a
diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként,
valamint régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán
osztozik mindazon felelősségben, mellyel az állampárt terhelhető.
5.	A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó
bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, mely lehetőség - a jogfolytonosságot
megszakító alkotmányos fordulat híján - az első szabad választás után sem nyílt meg.
Elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is.
Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére.
6.	Minden magyar polgár, aki a kommunista diktatúrával szemben ellenállást tanúsított, akit a
diktatúra kiszolgálói emberi méltóságában és jogaiban megsértettek vagy igazságtalanul
üldöztek, ha e jogsértésekben részt nem vett, elismerést és erkölcsi elégtételt érdemel.
7.	A kommunista diktatúra rendszerszerűen idézte elő a jogsértéseket, de a cselekményeket az
egyes emberek követték el. A ma élők és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a
bűntettek emlékét, és meg kell nevezni a bűnösöket.
Az Országgyűlés és Magyarország más állami szervei tevékenységük gyakorlása során a fenti
alaptörvényi rendelkezésekből indulnak ki.
1.	cikk
(1)	A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály
alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető.
(2)	A juttatás (1) bekezdés szerinti csökkentéséből származó bevételt törvényben meghatározottak
szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének
ápolására kell fordítani.
2.	cikk
(1)	Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében,
érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek
ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos
büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
4
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos
büntető törvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével
évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint
az elévülés 1990. május 1-jéig történt volna meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május
1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el,
feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint az
elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a
bűncselekmény miatt nem üldözték.
3.	cikk
(1)	A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti
Emlékezet Bizottsága működik.
(2)	A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltálja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a
kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit
átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
4.	cikk
A kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének
biztosítása közérdek, a kommunista diktatúra hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek. E
közérdek érvényesítése érdekében a kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra
működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan
tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és
cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ALAPTÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSÉHEZ
KAPCSOLÓDÓAN
5.	cikk
Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott
közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi
döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát.
6.	cikk
A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint
gyakorló szervjogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.
7.	cikk
Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én
hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható
mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős
gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.
5
8.	cikk
Az Alaptörvény hatálybalépése - a 9-18. cikkben meghatározottak szerinti kivétellel - nem érinti az
Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselő-testületek, valamint az Alaptörvény
hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását.
9.	cikk
Az Alaptörvény
a)	3. és 4. cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgyűlési képviselő,
b)	12. és 13. cikkét a hivatalban levő köztársasági elnök,
c)	20. és 21. cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban levő tagja,
d)	27. cikk (3) bekezdését a hivatalban levő bírósági titkár,
e)	33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyűlés hivatalban levő elnöke és
j) 35. cikk (3)-(6) bekezdését a hivatalban levő helyi önkormányzati képviselő-testület és
polgármester
megbízatása tekintetében is alkalmazni kell.
10.	cikk
Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvény
hatálybalépésével kezdődik.
11.	cikk
(1)	A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési
tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben
meghatározott kivétellel - az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
(2)	A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai
megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
12.	cikk
Ha a bíró az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregségi
nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati jogviszonya 2012. június 30-
án szűnik meg. Ha a bíró az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános
öregségi nyugdíjkorhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. napja közötti időszakban tölti be,
szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg.
13.	cikk
Ha az ügyész az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott általános öregségi
nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati jogviszonya 2012. június 30-
án szűnik meg. Ha az ügyész az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott általános
öregségi nyugdíjkorhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. napja közötti időszakban tölti be,
szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg.
6
14.	cikk
(1)	Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkor követelményét
-	a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az Alaptörvény hatálybalépését követően kiírt pályázat
alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni.
(2)	Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a
legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követően kinevezett bíróra
kell alkalmazni.
15.	cikk
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény
hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a
nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának
jogutódja az alapvető jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok
országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a
Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő
nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a
jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásuk megszűnik az alapvető
jogok biztosa megbízatásának megszűnésével.
16.	cikk
A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
17.	cikk
A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, annak
hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyei képviselő-
testület a megyei közgyűlés jogutódja.
18.	cikk
A Költségvetési Tanács hivatalban lévő, a köztársasági elnök által kinevezett tagja az Alaptörvény
hatálybalépésétől a Költségvetési Tanács elnöke.
19.	cikk
(1)	Az Alaptörvény rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a folyamatban
levő ügyekben is alkalmazni kell. Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgyűlésnek az Alaptörvény
hatálybalépését követően kezdődő első ülésétől kell alkalmazni. Az Alaptörvény alapján
indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az
Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás - ha az eljárás az
Alaptörvény hatálybalépésétől más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett -
megszűnik. Az indítványozó az indítványt - sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint
-	ismételten benyújthatja.
(2)	A 2012. január 1-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a
folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvény
38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a
törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.
7
(3)	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én
hatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011. december 31-én hatályos szabályok
szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének
megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december 31-éig
alkalmazni kell.
20.	cikk
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos
26.	§ (6) bekezdését, 28/D. §-át, 28/E. §-át, 31. § (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követően is
alkalmazni kell.
21.	cikk
(1)	Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában alkotmányjogi panasz
a)	az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sértő, bírósági eljárásban alkalmazott
jogszabály ellen az indítványozó jogorvoslati lehetőségeinek kimerítését követően vagy jogorvoslati
lehetőségeinek hiányában benyújtott, valamint
b)	az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sértő, egyedi ügyben közvetlenül, bírói döntés
nélkül alkalmazott vagy hatályosuló jogszabály ellen az indítványozó jogorvoslati lehetőségeinek
kimerítését követően vagy jogorvoslati lehetőségeinek hiányában benyújtott
panasz.
(2)	Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában alkotmányjogi panasz az
indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sértő, az ügy érdemében hozott bírói döntés vagy a
bírósági eljárást befejező egyéb döntés ellen, az indítványozó jogorvoslati lehetőségeinek
kimerítését követően vagy jogorvoslati lehetőségeinek hiányában benyújtott panasz.
22.	cikk
(1)	A helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését
követő első általános választására 2014 októberében kerül sor. A helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek általános választására - az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános
választás kivételével - az európai parlamenti képviselők választásával egy napon kerül sor; a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek két egymást követő általános választása közti időköz
az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése szerinti időtartamtól az európai parlamenti képviselők
választásának időpontjából fakadó mértékben eltérhet.
(2)	A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az Alaptörvény 2.
cikk (2) bekezdése szerinti részvételét először az országgyűlési képviselőknek az Alaptörvény
hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló Országgyűlés munkájában
kell biztosítani.
23.	cikk
Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt az Országgyűlésnek vagy a
Kormánynak - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti - a
Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők
magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség
külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit.
8
24.	cikk
Kihirdetett
a)	rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra,
b)	szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos
megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges
méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos
cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra,
c)	szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető elemi
csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény veszélyhelyzetre,
d)	megelőző védelmi helyzetre az Alaptörvény megelőző védelmi helyzetre,
e)	a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19/E. §-a szerinti helyzetre az
Alaptörvény váratlan támadásra és
j) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre
vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
25.	cikk
(1)	Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás
hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.
(2)	Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó
vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig,
vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.
26.	cikk
Az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdését azon törvények esetében, amelyeket abban az időszakban
hirdettek ki, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, akkor is alkalmazni
kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.
27.	cikk
(1)	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én
hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi
önkormányzat részére való átadására 2013. december 31-ig alkalmazni kell.
(2)	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én
hatályos 44/B. § (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell.
28.	cikk
(1)	Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az
Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága döntéséből az állam által teljesítendő olyan
fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e
célra előzetesen meghatározott összeg nem elegendő, és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott
költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetésről szóló
törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható, tartalmában és elnevezésében is
kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek
fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.
9
(2)	Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul
megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak
számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem
állapítható meg. Ha az Alaptörvény hatálybalépését követően egyedi jogalkalmazói döntés állapít
meg pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlási jogosultságot, tartalmában és
elnevezésében is kizárólag és kifejezetten e kárpótlás teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükségletek
fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29.	cikk
(1)	Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti
rendelkezések) 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az Átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján, Magyarország
Alaptörvénye Záró rendelkezések rész 3. pontjára tekintettel fogadja el. Az Átmeneti rendelkezések
az Alaptörvény részét képezik.
(3)	Hatályát veszti
a)	a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,
b)	az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes
szövegéről szóló 1972. évi I. törvény,
c)	az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény,
d)	a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény,
e)	a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX. törvény,
j) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény,
g)	az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása,
h)	az Alkotmány 2010. július 5-i módosítása,
i)	az Alkotmány 2010. július 6-i módosításai,
j) az Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosításai,
k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi
CXIII. törvény,
l) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi
CXIX. törvény,
m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010.
évi CLXIII. törvény,
n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel
összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló
2011.	évi LXI. törvény és
o)	a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi
CXLVI. törvény.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Javaslat Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseit tartalmazza, amelyet az
Országgyűlés - az Alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontjából is következően - alkotmányozó
hatalomként fogad el. Az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik, és két fő részből,
egyrészt a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló részből, másrészt pedig
az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó hagyományos átmeneti előírásokat magában foglaló,
jogtechnikai jellegű részből állnak
Magyarország 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvénye 2012. január 1-jén hatályba lép, és felváltja
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt, amelynek
keletkezéstörténetéhez és eredeti szövegéhez a magyar történelem egyik legsötétebb időszakának, a
kommunista diktatúrának a fájdalmas emléke tapad, amelyet az 1989-90-es rendszerváltozás során a
demokratikus jogállamba történő békés átmenet biztosítása érdekében tett - az akkori
alkotmányozók által is ideiglenesnek tekintett - alkotmánymódosítások sem tudtak feledtetni.
Magyarország új Alaptörvénye a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után új
fejezetet nyit a történelemben, ugyanakkor az ahhoz kapcsolódó - szintén az Alaptörvény részét
képező - átmeneti rendelkezések nem feledkezhetnek meg arról, hogy a békés átmenet ideiglenes
alkotmánya sok tekintetben nem adott módot a kommunista diktatúrával kapcsolatos történelmi
igazságtételt erkölcsi és jogi értelemben egyaránt szolgáló jogi keretek kialakítására. Erre
figyelemmel a Javaslat tartalmazza a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenet egyes,
korábban rendezetlenül maradt kérdéseinek olyan jogállami rendezését, amelynek célja nem a
kommunista diktatúra hatalombirtokosaival szembeni megtorló jellegű bosszúállás, hanem a
kommunista múlt valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása.
Ezen, az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti kérdéseket tágan értelmező rész mellett a Javaslat
tartalmazza azokat az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges, jogtechnikai jellegű
átmeneti rendelkezéseket, amelyek a jogértelmezési viták elkerülése érdekében pontosan
meghatározzák, hogy mennyiben érinti az Alaptörvény a hatálybalépése előtt kinevezett vagy
megválasztott szervek és személyek megbízatását, a hatályban levő jogszabályokat, közjogi
szervezetszabályozó eszközöket, illetve a folyamatban levő ügyeket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. cikkhez
A Javaslat szerint a kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által
jogszabály alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető, és a
csökkentésből származó bevételt a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az
áldozatok emlékének ápolására kell fordítani. A rendelkezés célja az, hogy a kommunista diktatúra
vezetőinek az e minőségükre tekintettel vagy azzal összefüggésben szerzett jogszabályon alapuló
juttatásait alkotmányosan csökkenteni lehessen. Az Alaptörvény egyéb, az alapvető jogokról szóló
rendelkezéseiből is értelemszerűen következően a törvényben meghatározottak szerinti
csökkentésnek a társadalom igazságérzete biztosításának céljával arányosnak kell lennie. A Javaslat
a kommunista diktatúra vezetői által élvezett juttatások csökkentéséből eredő - a jelenlegi
helyzethez képest megtakarításként jelentkező - bevételt a méltányosság jegyében a kommunista
diktatúra kárvallottjainak sérelmeit, azok következményeit enyhítő célokra, illetve - az emberi élet
elvételével okozott és az időmúlás folytán jóvátehetetlenné vált sérelmekre tekintettel - az
áldozatok emlékének ápolását elősegítő tevékenységekre rendeli fordítani.
11
A 2. cikkhez
A Javaslat értelmében nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam
nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúra időszakában elkövetett súlyos
bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény
figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. A Javaslat által érintett bűncselekmények
pontos körét és megnevezését törvény határozza meg.
A Javaslat nem töri meg a „nullum crimen sine lege” elvét, csak azok, a kommunista diktatúrában
elkövetett cselekmények tartoznak a hatálya alá, amelyeket már az elkövetés időpontjában is
büntetni rendelt az akkor hatályos büntető törvény, ugyanakkor pártállami politikai érdekből a
bűncselekmény üldözése mégsem történt meg. A Javaslat szerint a pártállami tisztviselők által,
illetve az ő érdekükben vagy csupán a kifejezett vagy hallgatólagos egyetértésükkel elkövetett
súlyos bűncselekmények üldözésének politikai okból történő elmaradása miatt a kommunista
diktatúra időszakát a bűncselekmény büntethetőségének elévülése szempontjából figyelmen kívül
kell hagyni. Mindezek alapján a Javaslat azt biztosítja, hogy a demokratikus jogállamnak - amelyet
1990. május 2-ától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számít lehetősége
legyen ugyanolyan időtartamban üldözni a kommunista diktatúrában elkövetett súlyos
bűncselekményeket, mint amilyenben az elkövetéskor hatályos jog szerinti elévülési szabályok
alapján akkor üldözhette volna, ha az elkövetés időpontja nem a bűncselekménnyel szemben
„elnéző” kommunista diktatúra időszakra esik. A Javaslat figyelemmel van az 1990. május 2-a és az
Alaptörvény hatálybalépése között eltelt időre is. Ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy
azokban az esetekben, amikor az elkövetés időpontjára és az elkövetéskor hatályos elévülési
szabályokra tekintettel már a demokratikus jogállamnak is lett volna lehetősége a bűncselekmény
üldözésére - de ezzel még nem élt akkor a demokratikus jogállam csak annyi további időt kap az
érintett bűncselekménynek az Alaptörvény hatálybalépését követő üldözésére, amennyitől a
kommunista diktatúra időszaka fosztotta meg.
A Javaslat által az érintett bűncselekményeknek a demokratikus jogállam általi üldözésére
biztosított, az Alaptörvény hatálybalépésétől számított elévülésre a Javaslatban meghatározottakon
kívül egyebekben törvényi szabályok irányadók, így a törvényi szintű szabályok szerint
alkalmazhatók az elévülés félbeszakításának jogkövetkezményei is.
A 3. cikkhez
A Javaslat a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti
Emlékezet Bizottságának működéséről rendelkezik. A Javaslat szerint a Nemzeti Emlékezet
Bizottságának feladata, hogy feltálja a kommunista diktatúra hatalmi működését, valamint a
kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága
a tevékenységének eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
A Javaslat megfogalmazása az érintett feladatokat nem teszi kizárólagosan a Nemzeti Emlékezet
Bizottsága feladatává, nem záija ki, hogy azok ellátásában egyéb szervek, szervezetek is
közreműködhessenek.
A 4. cikkhez
A Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a
társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek. A Javaslat szerint a kommunista diktatúra
hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek, amiből a közszereplő minőségük nemcsak történeti
értelemben következik, hanem az úgy is értendő, hogy a kommunista diktatúra ma még élő egykori
hatalombirtokosai egykori szerepükre tekintettel jelenleg is közszereplőnek tekintendők, abban az
esetben is, ha ma már aktív közhatalmi, közéleti tevékenységet nem folytatnak. A kommunista
hatalom egykori birtokosai a személyiségi jogaik védelmére a közszereplői státuszukból fakadóan
korlátozottabb mértékben tarthatnak igényt. A múlt valósághű feltárása, a társadalom
12
igazságérzetének és az áldozatok legalább erkölcsi elégtételének biztosítása szempontjából
kiemelten fontos közérdek a kommunista hatalombirtokosok egykori valós szerepének és tetteinek
nyilvánosság előtti megnevezése. Erre figyelemmel a Javaslat külön is nevesíti, hogy
közszereplőként tűrni kötelesek - a szándékosan tett valótlan állítások kivételével - az egykori
szerepükkel kapcsolatban a személyükre tett nyilvános állításokat, akkor is, ha azok egyébként a
becsület csorbítására alkalmasnak lennének tekintendők. Kiemeli továbbá a Javaslat, hogy az
egykori hatalombirtokosok személyes adatai - ha azok a diktatúra működésével összefüggő
szerepükkel és cselekményeikkel kapcsolatosak - közérdekből nyilvánosak.
Az 5. cikkhez
A Javaslat a Magyarország jogrendszerének új alapját képező Alaptörvény hatálybalépésére
tekintettel, a jogbizonytalanság elkerülése érdekében egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény
hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi
szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések,
valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát.
A 6. cikkhez
A Javaslat általános jogutódlási szabályként rendelkezik arról, hogy a feladat- és hatáskört a 2011.
december 31-ig a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint gyakorló
szervjogutódja 2012. január 1-től a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.
A 7. cikkhez
Alaptörvényi szinten 2012. január 1-től rögzítetten hazánk neve Magyarország, a Javaslat
ugyanakkor a felelős gazdálkodás szempontjaira tekintettel lehetővé teszi, hogy a Magyarországra
való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést a 2011. december 31-én hatályos
jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is mindaddig használni
lehessen, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés teljesen meg nem
valósítható.
A 8. cikkhez
A Javaslat főszabályként úgy rendelkezik, hogy az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti az
Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselő-testületek, valamint az Alaptörvény
hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását. Ehhez a
főszabályhoz képest ugyanakkor a Javaslat több kivételt is meghatároz, amely esetekben az
Alaptörvény rendelkezései alkalmazandók a hatálybalépésekor hivatalban lévő szervek, illetve
személyek megbízatásának tartalmára, feltételeire, megszűnési eseteire.
A 9. cikkhez
A Javaslatban felsorolt, az Alaptörvény hatálybalépésekor hivatalban lévő szervek és személyek
összeférhetetlenségének és megbízatásuk megszűnésének eseteire a Javaslat az Alaptörvény
rendelkezéseit rendeli alkalmazni.
A 10. cikkhez
Az országgyűlési képviselő megbízatásának megszűnési okai között az Alaptörvény újításként
rendelkezik arról, hogy a képviselő megbízatása egyebek mellett akkor is megszűnik, ha egy éven
keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. A Javaslat értelmében a hivatalban lévő
13
országgyűlési képviselő megbízatására ezt az új szabályt azzal a korlátozással kell alkalmazni, hogy
az egy éves határidő kezdetét az Alaptörvény hatálybalépésétől kell számítani.
A 11. cikkhez
A Javaslat a Legfelsőbb Bíróság, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke
jogutódlásáról egységben rendelkezik, azzal, hogy a különböző típusú tevékenységek
vonatkozásában különböző a jogutód szerv, illetve személy. A bírósági szervezetrendszert érintő
változásokra tekintettel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a Legfelsőbb Bíróság hivatalban lévő
elnökének, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalban lévő elnökének és tagjainak a
megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
A 12. és 13. cikkhez
Az Alaptörvény szerint a Kúria elnöke, illetve a legfőbb ügyész kivételével a bíró, illetve az ügyész
szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, ami azt jelenti,
hogy az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésekor az általános öregségi nyugdíj korhatárt
betöltött bíró, illetve ügyész szolgálati jogviszonyának meg kellene szűnnie. A Javaslat azonban az
igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása érdekében, az új bírók, illetve ügyészek
kinevezéséhez szükséges eljárások lefolytatásának időigényére figyelemmel egy hosszabb
átmenetre ad lehetőséget. Ennek megfelelően, ha a bíró, illetve ügyész az általános öregségi
nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően töltötte be, a szolgálati jogviszonya csak 2012.
június 30-án szűnik meg. Ha pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére a 2012. január
1. és 2012. december 31. napja közötti időszakban kerül sor, a szolgálati jogviszony csak 2012.
december 31-én szűnik meg.
A 14. cikkhez
A Javaslat értelmében az Alaptörvényben foglalt, a bírói kinevezéshez kötődő, a harmincéves
életkor betöltésére vonatkozó feltétel nem irányadó azokra a 2012. január 1-jét megelőzően bíróvá
kinevezett személyekre, illetve azokra a 2012. január 1-jét megelőzően kiírt pályázat alapján bíróvá
kinevezett személyekre, akik az Alaptörvény hatálybalépésekor még nem töltik be a harmincadik
életévüket.
A 15. cikkhez
Az ombudsmani intézményrendszer átalakulásával kapcsolatban a Javaslat külön is rendelkezik
arról, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok
országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető
jogok biztosa. A Javaslat szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének
elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa; a hivatalban lévő nemzeti és
etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok
biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban
lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok
biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
A 16. cikkhez
Mivel az Alaptörvény az adatvédelmi biztos intézményéről nem rendelkezik és annak feladatait más
intézményhez telepíti, a Javaslat rögzíti, hogy a hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az
Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
14
A 17. cikkhez
A Javaslat értelmében a megyei közgyűlés elnöke az Alaptörvény alkalmazásában, annak
hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke.
A 18. cikkhez
A Javaslat szerint az Alaptörvény hatálybalépése előtt működő Költségvetési Tanács hivatalban
lévő, a köztársasági elnök által kinevezett tagja az Alaptörvény hatálybalépésétől az Alaptörvény
szerinti Költségvetési Tanács elnöke.
A 19. cikkhez
A Javaslat értelmében Az Alaptörvény rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni
kell. Az elfogadott törvény köztársasági elnök általi aláírásának határidejére, az Országgyűlésnek
történő visszaküldésére, illetve az előzetes alkotmánybírósági vizsgálatának kezdeményezésére
vonatkozó alaptörvényi szabályokat az Országgyűlés 2012. január 1-jét követően kezdődő első
ülésétől, illetve az azon elfogadott törvényekre kell alkalmazni.
Az Alaptörvény folyamatban lévő ügyekre történő alkalmazása az alkotmánybírósági eljárásra is
vonatkozik, így az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó
által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján
indult eljárás - ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől rendes bírósági hatáskörébe tartozik,
az indítvány áttétele mellett - megszűnik. Mindez azonban nem akadálya annak, hogy az
indítványozó az indítványt - sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint - az
Alaptörvénynek megfelelő indítványozási jogcímen ismételten benyújthassa.
A Javaslat értelmében a nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó, illetve a
központi költségvetésből történő kifizetés alapjául szolgáló, 2012. január 1-jén fennálló
szerződésekre, az ekkor fennálló támogatási jogosultságokra, valamint az ekkor folyamatban lévő,
szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvényben meghatározott
korlátozásokat csak törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak
szerint kell alkalmazni.
A Javaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben az általános
öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás csökkenthetőségére,
szociális ellátássá alakíthatóságára, illetve megszüntethetőségére vonatkozóan meghatározott
szabályok 2012. december 31-éig történő továbbalkalmazását rendeli el. Ezeket a szabályokat a
hivatkozott időpontig a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősülő
ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk
vagy megszüntetésük tekintetében alkalmazni kell.
A 20. cikkhez
A Javaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek a népszavazásra
és népi kezdeményezésre, valamint a köztársasági elnök összeférhetetlenségével és lemondásával
kapcsolatos eljárásra vonatkozó rendelkezését a 2012. január 1-jén folyamatban lévő ügyekre
alkalmazni rendeli.
A 21. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvény alkotmányjogi panasszal összefüggő rendelkezéseihez kapcsolódva
meghatározza az Alkotmánybírósághoz benyújtható alkotmányjogi panasz alaptörvényi
jelentéstartalmát, kijelölve ezzel, hogy 2012. január 1-jétől mely alkotmányjogi panasszal
15
kapcsolatos eljárások tartoznak szükségképpen az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A rendelkezés
nem érinti ugyanakkor az Alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint az Alkotmánybíróság
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Alaptörvényből nem kényszerítőén következő
egyéb feladat- és hatásköröket is gyakorolhat.
A 22. cikkhez
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az
Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor.
Rendelkezik továbbá a Javaslat arról, hogy ezt követően - az Alaptörvény szerint már öt évre
választott - helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a szintén
ötévente tartandó európai parlamenti képviselők választásával egy napon tartják. A Javaslat
értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása és az európai
parlamenti képviselők választása első alkalommal 2019-ben esne egy napra. A Javaslat mindezzel
összefüggésben utal arra, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek két egymást
követő általános választása közti időköz az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdésében mereven
meghatározott ötéves időtartamtól az európai parlamenti képviselők választásának időpontjából
fakadó mértékben eltérhet.
A Javaslat szerint a Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az
Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdéséből következő részvételét először az országgyűlési képviselőknek
az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló
Országgyűlés munkájában kell biztosítani.
A 23. cikkhez
A Javaslat rögzíti, hogy az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti az Országgyűlésnek vagy a
Kormánynak - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint - 2011.
december 31-ig meghozott, katonai műveletekben való részvételről meghozott döntéseit.
A 24. cikkhez
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a 2011. december 31-ig kihirdetett, a különleges jogrendet
megalapozó helyzetekre az Alaptörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
25.	cikkhez
Az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésként a Javaslat
rendelkezik arról, hogy aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek
gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik, illetve,
hogy aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó
vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig,
vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.
A 26. cikkhez
Az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés szól arról, hogy azon
törvények esetében, amelyeket abban az időszakban hirdettek ki, amíg az államadósság a teljes
hazai össztermék felét meghaladta, akkor is alkalmazni kell az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő
alaptörvényi szabályokat, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.
16
A 27. cikkhez
A Javaslat szerint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben a helyi
önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására
meghatározott rendelkezést az átadással kapcsolatos eljárásokra tekintettel 2013. december 31-ig
alkalmazni kell. Ezenkívül az önkormányzati rendszert érintő átalakítás folyamatban létére
tekintettel a Javaslat rögzíti azt is, hogy a 2011. december 31-én hatályos alkotmányi rendelkezések
szerint a jegyzőnek, és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének törvény vagy
kormányrendelet államigazgatási feladatot, illetve hatósági hatáskört is megállapíthat 2012.
december 31-ig.
A 28. cikkhez
A Javaslat rendelkezik arról, hogy ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága
döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi
költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott összeg nem elegendő - és a hiányzó összeg
a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi
költségvetési törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható a közös
szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. E hozzájárulásnak tartalmában és
elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az érintett jogalkalmazói döntésből fakadó fizetési
kötelezettség teljesítéséhez kell kapcsolódnia. A Javaslatból nem következik, hogy a hozzájárulás
megállapításának és beszedésének a fizetési kötelezettség teljesítése előtt kell megtörténnie. A
rendelkezés addig alkalmazandó, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja.
A Javaslat emellett tartalmazza az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól
politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott
károk folytán károsodottak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlásának lezárásához
kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket. Az érintett károsultak számára az Alaptörvény
hatálybalépését követően új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg. Az Alaptörvény
hatálybalépése a korábban jogszabályban megállapított kárpótlási jogcímeket nem érinti, azok
alapján egyedi jogalkalmazói döntés pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlási
jogosultságot állapíthat meg. A Javaslat szerint azonban ilyen egyedi, az államra nézve fizetési
kötelezettséget keletkeztető jogalkalmazói döntés meghozatala esetén, a fizetési kötelezettség
teljesítése céljából tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten e kárpótlás
teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. A
Javaslatból ebben az esetben sem következik, hogy a hozzájárulás megállapításának és
beszedésének a fizetési kötelezettség teljesítése előtt kell megtörténnie, nem vonatkozik továbbá a
rendelkezés az új jogosultságot meg nem állapító, csupán fennálló jogosultság mértékével vagy
kifizetésével kapcsolatos jogvitákra.
A Záró rendelkezésekhez
A Javaslat záró rendelkezései szerint Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései
2012.	január 1-jén, az Alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. A Javaslat
kifejezetten rögzíti, hogy Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseit az
Országgyűlés - az Alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontjából is következően - alkotmányozó
hatalomként fogadja el, és az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik.
A Javaslat értelmében a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény és annak
módosításai 2012. január 1-jén hatályukat vesztik.
Budapest 2011. november
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. §-a alapján Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései
(2011. december ...) címmel a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2011. november 20.
Lázár János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
MíS\j
Harrach Péter
Kereszténydemokrata Néppárt
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2011 NOV 2 1.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői ónálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Űr!
Lázár János, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja és Harrach
Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának tagja
törvényjavaslatot nyújtottak be 2011. november 20-án.
Ezúton szeretnénk jelezni, hogy Lázár János és Harrach Péter - mint a javaslat
előterjesztőinek hozzájárulásával - előterjesztőként kívánunk csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérjük az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2011. november 21.
Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései címmel, T/5005. számon
Tisztelettel:
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
1
%0lDVO \c,T\JArlJ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fidesz f- Magyar Polgpri Szövetség
p?	y'D^&y
idesz - Magyar Polgári Szövetség
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
^^agí^Poígán Szövetség
öeLH-ecí-r £Ta--£**í-
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
2