﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T / 5067. számú
törvényjavaslat
a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. november
1
2011. évi .... törvény
a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
I.	Fejezet
A törvény hatálya
1.	§ Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a)	a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti befektetési alap és
befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére,
b)	a Magyarország területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre,
c)	a Magyarország területén székhellyel rendelkező ÁÉKBV alapkezelő EGT-államban
létrehozott fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon
átnyúló szolgáltatás nyújtására,
d)	a befektetési jegy és az egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarország területén,
valamint befektetési alapkezelő által EGT-államban történő forgalomba hozatalára,
e)	a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre.
II.	Fejezet
Értelmező rendelkezések
2.	§ A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.
3.	§ E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:
1.	ÁÉKBV:
a)	olyan nyilvános nyíltvégű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló
kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy
b)	olyan nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV irányelv
szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre;
2.	ÁÉKBV alapkezelő: ÁEKBV kezelésére engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő;
3.	ÁÉKBV fogadó tagállama: az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamától eltérő EGT-állam,
amelyben az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák;
4.	ÁÉKBV irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve
az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV)
vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
5.	ÁÉKBV székhely szerinti tagállama: az az EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV-t
engedélyezték;
6.	áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
7.	átruházható értékpapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
8.	betét: betétszerződés vagy bankszámlaszerződés alapján hitelintézetnél elhelyezett
pénzösszeg;
2
9.	befektetési alap: e törvényben meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános
vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett,
jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők
érdekében kezel;
10.	befektetési alapkezelés: a befektetési alap részére végzett kollektív portfoliókezelés;
11.	befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó
engedéllyel rendelkező vállalkozás;
12.	befektetési alapkezelő fogadó tagállama: a befektetési alapkezelő székhely szerinti
tagállamától eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési alapkezelő fiókteleppel rendelkezik
vagy szolgáltatást nyújt;
13.	befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállama: az az EGT-állam, ahol a befektetési
alapkezelő létesítő okirat szerinti székhelye található;
14.	befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap indulásakor a befektetési jegyek
névértékének és darabszámának szorzatával megegyező tőke, amely az alap működése során a
befektetési alap nettó eszközértékével azonos;
15.	befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési
alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a
befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító,
átruházható értékpapír;
16.	befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység;
17.	befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben ilyenként meghatározott szervezet;
18.	befektető: a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa;
19.	cél-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely legalább egy gyűjtő-
ÁÉKBV befektetővel rendelkezik, míg ő maga nem gyűjtő-ÁÉKBV és nem rendelkezik a
gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaival;
20.	dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan,
korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;
21.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam;
22.	ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
23.	érintett személy:
a)	a befektetési alapkezelő vezető állású személye, tulajdonosa, alkalmazottja,
b)	bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét a befektetési alapkezelő érdekeinek
megfelelően végzi, és aki részt vesz a befektetési alapkezelő által végzett befektetési
alapkezelésben, vagy
c)	bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, befektetési alapkezelő
által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló
szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának
nyújtásában;
24.	értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
25.	felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési
szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után fizet;
3
26.	Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;
27.	felügyeleti hatóság:
a)	a Felügyelet, illetve
b)	a külföldi befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, letétkezelő, vagy
tőkepiacokon szolgáltatást nyújtó, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó személy vagy
szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;
28.	fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet;
29.	folyamatos forgalmazás: a nyíltvégű kollektív befektetési forma kollektív befektetési
értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma
futamideje alatt;
30.	forgalmazás-elszámolási nap: az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó
eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási
megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket;
31.	forgalmazás-teljesítési nap: az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási
megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják;
32.	forgalmazó: a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a
Tpt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;
33.	forgalomba hozatal: a kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az első
tulajdonosnak történő átadása;
34.	főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi
döntéshozatal történik;
35.	gyűjtő-ÁÉKBV: olyan ÁEKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely saját tőkéjének
legalább 85 százalékát másik ÁEKBV vagy annak részalapja - cél-ÁEKBV - kollektív
befektetési értékpapírjaiba fekteti;
36.	harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak;
37.	induló tőke: a vállalkozás alapításkori jegyzett tőkéjének, a tőketartalékának és az
eredménytartalékának összege;
38.	kereskedelmi kommunikáció: a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a hirdetmény
kivételével minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kollektív befektetési értékpapír
nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggésbe hozható, reklámban vagy
egyéb módon közölt információ;
39.	kibocsátási program: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
40.	kiemelt befektetői információ: az ÁEKBV-ről és az egyéb nyilvános nyíltvégű befektetési
alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid
dokumentum;
41.	kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott
értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív
befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat;
42.	kollektív befektetési forma: a befektetési alap, az ÁEKBV és minden olyan kollektív
befektetési vállalkozás, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy
meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára;
4
43.	kollektív portfoliókezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett portfóliókezelési
tevékenység, beleértve a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez
kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátását;
44.	leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás
ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az
anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
45.	letétkezelő:
a)	a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra
vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy
hitelintézet, vagy
b)	olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más
EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni;
46.	likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem
korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező
állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem
korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egy éves hátralévő futamidejű,
nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;
47.	minősített befolyás: egy befektetési alapkezelővel létrejött olyan közvetett és közvetlen
kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a)	befektetési alapkezelőben fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az
általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább 10 százalék,
b)	a befektetési alapkezelő döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak
legalább 20 százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c)	létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a befektetési alapkezelő
működésére;
48.	miniszter: a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter;
49.	minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium;
50.	MNB: a Magyar Nemzeti Bank;
51.	működési tanúsítvány: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által kiállított
tanúsítvány arról, hogy a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési engedélye megfelel-e
az ÁÉKBV irányelvnek a befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállama jogrendszerébe
történő átvétele alapján elfogadott rendelkezéseknek, valamint a befektetési alapkezelő
engedélyének esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében;
52.	nemzetközi pénzügyi intézmény: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott intézmény;
53.	nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az
aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve
az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;
54.	nyilvános árjegyzés: arra jogosult szervezet (árjegyző) által pénzügyi eszközre
vonatkozóan folyamatosan közzétett vételi és eladási kötelezettségvállalás az árjegyző által
meghatározott árakon;
55.	pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
56.	pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
57.	portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység;
5
58.	részesedési viszony: valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20 százalékának
vagy ennél nagyobb részének közvetlenül vagy közvetetten való tulajdonlása;
59.	saját tőke: az Szt.-ben meghatározott fogalom;
60.	szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
61.	származtatott ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
62.	szavatoló tőke: a Hpt. 5. számú melléklete szerint meghatározott fogalom;
63.	szoros kapcsolat:
a)	két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló, ellenőrző befolyásnak vagy
részesedési viszonynak minősülő kapcsolat, azzal, hogy ha egy személy olyan személlyel áll
ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol
egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros
kapcsolatban állónak kell tekinteni, illetve
b)	két vagy több személy között fennálló kapcsolat, amennyiben ezen személyek ugyanazon
személyek ellenőrző befolyása alatt állnak;
64.	tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a befektető számára lehetővé teszi a neki címzett
adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok
változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;
65.	tőkenövekmény: az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a befektetési jegy névértéke
közötti különbség, amennyiben az pozitív;
66.	ügyfél: aki e törvény alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide
nem értve a befektetőt;
67.	vezető állású személy: a vezető tisztségviselő, az igazgatótanács tagja és
felügyelőbizottság tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen
helyettese, valamint minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó
bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.
MÁSODIK RÉSZ
ALAPKEZELŐRE, LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
III.	Fejezet
Alapkezelőkre vonatkozó általános szabályok
1.	A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek
4.	§ (1) A befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes
hatósági engedélyhez kötött, melyet a Felügyelet ad ki.
(2)	A befektetési alapkezelő az (1) bekezdés szerinti hatósági engedély birtokában az alábbi
tevékenységeket végezheti:
a)	befektetés-kezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési stratégiai
és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);
b)	a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben
történő ellátása:
ba)	könyvviteli és jogi feladatok ellátása,
bb)	információszolgáltatás befektetők részére,
bc)	eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése,
bd)	jogszerű magatartás ellenőrzése,
6
be)	a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,
bf)	hozamfizetés,
bg)	kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával
összefüggő adminisztrációs feladatok,
bh)	a megkötött ügyletek elszámolása (beleértve a bizonylatok megküldését),
bi)	nyilvántartások vezetése;
c)	kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása;
d)	a befektetési alapkezelő által az értékesítést végző személyek oktatása és részükre írásos,
illetve szóbeli információ rendszeres szolgáltatása az értékesítéshez szükséges, illetve
indokolt módon és mértékben, továbbá a forgalmazás anyagi ösztönzése (értékesítés
támogatása).
(3)	A befektetési alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az
alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az adott
tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (4) bekezdésre:
a)	portfóliókezelés,
b)	befektetési tanácsadás,
c)	kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos
adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az
értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően
ügyfélszámla vezetését is magában foglalja.
(4)	A befektetési alapkezelő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység
végzésére köteles. A befektetési alapkezelő a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek
végzésére önállóan, a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó
engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott
tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. A (2) bekezdés c)
pontjában foglalt tevékenység végzése esetén a befektetési alapkezelő akkor vehet fel
közvetlenül a befektetőktől kollektív befektetési értékpapírokra szóló vételi és eladási
megbízásokat, ha rendelkezik a (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységre szóló
engedéllyel.
(5)	A befektetési alapkezelő a (2) bekezdésben meghatározott kollektív portfóliókezelési
tevékenységet - kiszervezés útján, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül - belföldi és
külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a
Felügyeletnek be kell jelenteni.
(6)	A (3) bekezdésben szereplő tevékenységek végzése esetén a Bszt. vonatkozó
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
2.	Tőke- és szervezeti követelmények
5.	§ (1) A befektetési alapkezelő akkor kaphat befektetési alapkezelésre engedélyt, ha - a (2)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - rendelkezik legalább százhuszonötezer euró
induló tőkével.
(2)	Ha a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió összesített értéke meghaladja a
kétszázötvenmillió eurót, szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie. A pótlólagos tőkeösszeg annak
az összegnek a 0,02 százaléka, amellyel a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió értéke
meghaladja a kétszázötvenmillió eurót. Ha az induló tőke és a pótlólagos tőke összege eléri a
tízmillió eurót, a szavatoló tőkét nem szükséges tovább növelni. A számítás alapját képező
összegbe bele kell számítani azon portfóliókat, amelyek kezelésével a befektetési alapkezelő
kiszervezésre irányuló szerződés alapján harmadik személyt bízott meg, nem kell figyelembe
7
venni azonban azokat a portfoliókat, amelyeket a befektetési alapkezelő kiszervezésre
irányuló szerződés alapján megbízottként kezel.
(3)	A befektetési alapkezelőnek - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a
befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét
mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem
csökkenhet
a)	az (1) bekezdésben meghatározott összeg, vagy
b)	a megelőző év működési költségei 25 százalékának megfelelő összeg
alá.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során a (3)
bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak
tekinteni.
(5)	Az (1) bekezdésben euróban meghatározott induló tőke összegét az alapítást megelőző
naptári hónap utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell
forintra átszámítani.
6.	§ (1) A befektetési alapkezelő - a 36-37. §.-ban foglalt eltéréssel - részvénytársaság
formájában működhet.
(2)	A befektetési alapkezelőre a Gt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
3.	Tárgyi és személyi feltételek
7.	§ (1) A befektetési alapkezelő irányítását belföldön létesített főirodában kell biztosítani.
(2)	A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel,
kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, internet kapcsolat, elektronikus postacím, nyilvános
befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő esetén saját honlap). A befektetési
alapkezelőnek olyan szervezeti és működési szabályokat kell kialakítania, amelyek biztosítják
a 20. §-ban megfogalmazott működési szabályok megtartását.
(3)	A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan elektronikus portfólió-nyilvántartási
rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak, a jegyzési és
visszavásárlási megbízásoknak naprakész - és az információs kötelezettség teljesítését
lehetővé tevő - rögzítésére és kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által
történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére. A befektetési alapkezelő gondoskodik az
elektronikus adatfeldolgozás magas szintű biztonságáról és a rögzített információk
védelméről és bizalmas kezeléséről.
(4)	Amennyiben a befektetési alapkezelő kollektív befektetési értékpapírt forgalmaz, a
befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan, a befektetők nyilvántartására szolgáló
nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja a befektetők adatainak mindenkori naprakész
nyilvántartását, visszakereshetőségét és az értékpapírtitok folyamatos megtartását.
(5)	A befektetési alapkezelőnek meg kell felelnie a Tpt. 355. §, 364. § és 368-371. §-ában
meghatározott rendelkezéseknek.
8.	§ (1) A befektetési alapkezelő ügyvezetését legalább két természetes személy,
munkaviszony keretében köteles ellátni. A vezető állású személyek között legalább két olyan
személynek kell lennie, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül, és -
legalább egy éve - állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.
8
(2)	A befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy az lehet, aki a (6)
bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű - és e tényt a
Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja -,
legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 2 év magyarországi
szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn az alábbi (7) bekezdésben meghatározott
kizáró ok.
(3)	A befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek
kereskedését irányító személy az lehet, aki a (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményi
kör tekintetében büntetlen előéletű - és e tényt a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján
kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja -, legalább kétéves, befektetési területen
szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai
gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (7) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(4)	Az adminisztratív tevékenységet irányító személy az lehet, aki a (6) bekezdésben
meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű - és e tényt a Bnytv. 72. §
(3)	bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja -, legalább kétéves
portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzügyi intézményi szakmai gyakorlattal
rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben
nem áll fenn a (7) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(5)	A (2) - (4) bekezdések esetében
a)	a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál,
hitelintézetnél, biztosítónál, nyugdíjpénztárnál befektetésekkel, illetve hitelintézetnél
letétkezeléssel foglalkozó területen,
b)	az MNB-nél, a Felügyeletnél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a
központi értéktárnál, az elszámolóháznál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő
Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál,
c)	ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító
személye esetében, ingatlanforgalmazónál, valamint
d)	az a) - c) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél
szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai
gyakorlatnak.
(6)	A (2) - (4) bekezdések szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe
venni: Btk. XV. fejezetének III. címében meghatározott bűncselekmények, illetve hamis vád
(Btk. 233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis
tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás
(Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. és VIII. címében meghatározott bűncselekmények,
illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A.
§), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas
jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
(Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai
termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §),
bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B.
§), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), önbíráskodás (Btk.
273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk.
XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények.
(7)	A (2) - (4) bekezdések vonatkozásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki:
a)	10 százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetve közvetett részesedéssel
rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan, a Felügyelet által felügyelt
9
intézményben, amely a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély
iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül fizetésképtelenné vált, vagy
fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek
tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e
helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
b)	súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e
törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait és emiatt vele szemben a
Felügyelet, más hatóság vagy bíróság a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére
vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 5 évnél nem régebben kelt jogerős
határozatban legalább három esetben szankciót alkalmazott;
c)	lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem
szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ
megadását önként nem vállalja.
(8)	A (7) bekezdés szerinti kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is
vizsgálni kell.
(9)	A befektetési alapkezelő az (1) - (4) bekezdésben meghatározott személyek kinevezését, a
személyükben bekövetkezett változást a kinevezést vagy a változást követően haladéktalanul,
de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül a Felügyeletnek köteles
bejelenteni.
9.	§ A befektetési alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére alkalmazni kell
a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési
vállalkozást említ, azon befektetési alapkezelőt kell érteni.
4.	Jó üzleti hírnév
10.	§ (1) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan
személy lehet,
a)	aki (amely) mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a
továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel
rendelkezik, valamint biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos
tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
b)	akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal
nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását.
(2)	A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselőjének, üzleti tevékenységét irányító
személyeinek jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük.
(3)	A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll,
hogy azt a Felügyelet elfogadja. A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező
megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok)
benyújtását írhatja elő. A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében
az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.
(4)	A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell
megállapítania.
5.	Összeférhetetlenség
11.	§ (1) A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési
döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül
a)	a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelőnek,
10
b)	a befektetési alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő
befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak,
valamint
c)	a befektetési alapkezelő ügyfelének
a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye.
(2)	Az a személy, aki esetében az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül
fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget
haladéktalanul megszüntetni.
(3)	A befektetési alapkezelőre vonatkozó, az összeférhetetlenség kezelését érintő további
szabályokat a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli
és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet határozza meg.
6.	Személyes ügyletek
12.	§ (1) Az érintett személy által vagy nevében pénzügyi eszközre vonatkozóan végrehajtott
ügylet személyes ügyletnek minősül, ha az érintett személy szakmai tevékenységi körén kívül
jár el vagy az ügylet végrehajtása az alábbi személyek valamelyikének számlájára történik:
a)	az érintett személy,
b)	olyan személy, akivel az érintett személy családi vagy egyéb szoros kapcsolatban van,
c)	olyan személy, akinek az érintett személlyel való kapcsolata folytán az érintett személynek
-	az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül - közvetlen vagy
közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez.
(2)	A befektetési alapkezelő megfelelő intézkedéseket alkalmaz a (3) bekezdésben felsorolt
tevékenységek megakadályozása érdekében, amennyiben azok olyan érintett személyhez
köthetők,
a)	aki összeférhetetlenséget eredményező tevékenységben vesz részt, vagy
b)	aki bennfentes információhoz, vagy a kollektív befektetési formára, vagy annak részére
végzett ügyletekre vonatkozó más bizalmas információhoz férhet hozzá, a befektetési
alapkezelő nevében vagy javára végzett tevékenység következtében.
(3)	A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:
a)	olyan személyes ügylet végrehajtása, amely
aa)	bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
ab)	üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok vagy az adatvédelemről szóló
jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy
ac)	ügylet ellentétben áll a befektetési alapkezelő e törvényben vagy a Bszt-ben
meghatározott kötelezettségeivel;
b)	harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét
meghaladó, tanácsadás vagy harmadik személy bíztatása arra, hogy pénzügyi eszközökre
vonatkozó olyan ügyletbe kezdjen, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne,
vonatkozna rá az a) pont vagy a Bszt. 77. §-ának (1)-(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő
megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne;
c)	a Tpt. 203. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetnek nem minősülő
információ vagy vélemény harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri
kötelezettségét meghaladó módon való közlése, amennyiben az érintett személy tisztában van
vagy tőle elvárható gondossággal tisztában kellene lennie, hogy e közlés eredményeként a
harmadik személy
11
ca)	pénzügyi eszközre vonatkozóan olyan ügyletbe kezdene, amely ha az érintett személy
személyes ügylete lenne, vonatkozna rá e bekezdés a) pontja vagy a Bszt. 77. §-ának (1)-(2)
bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való
visszaélésnek minősülne vagy
cb)	egy további személyt a ca) alpontban foglalt ügylet megkötésére biztatna vagy számára
ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna.
(4)	A befektetési alapkezelő a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve
foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) a (3) bekezdésben felsorolt
tevékenységek tiltásáról és a befektetési alapkezelő által a (2) bekezdés szerinti
intézkedéseiről.
(5)	Az érintett személy a személyes ügyletre vonatkozó megállapodás megkötését
haladéktalanul köteles a befektetési alapkezelő számára bejelenteni, lehetővé téve a
befektetési alapkezelő számára az ügylet beazonosítását.
(6)	A befektetési alapkezelő nyilvántartást vezet az (5) bekezdésben meghatározott, valamint
az általa feltárt személyes ügyletekről, ideértve az ilyen ügyletekkel kapcsolatos
felhatalmazást vagy tiltást.
(7)	A befektetési alapkezelő valamely tevékenységének kiszervezésre irányuló szerződés
keretében történő ellátása esetén a kiszervezett tevékenységet végző harmadik személy
nyilvántartást vezet az érintett személyek személyes ügyleteiről, és ezekről kérésre
haladéktalanul tájékoztatja a befektetési alapkezelőt.
(8)	A (2)-(7) bekezdés nem alkalmazandó
a)	a portfóliókezelés keretében végzett személyes ügyletekre, amennyiben nincs előzetes
információcsere a portfóliókezelési tevékenységet végző és az érintett személy vagy olyan
harmadik személy között, akinek a számlájára az ügyletet végzik,
b)	a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó személyes
ügyletekre, ha az érintett személy vagy az a harmadik személy, akinek a számlájára az
ügyletet végzik, nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma
eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.
7.	Ügyletek, megbízások rögzítésére és a nyilvántartásra vonatkozó előírások
13.	§ (1) A befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és
megoldásoknak biztosítaniuk kell a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési
formákra vonatkozó valamennyi portfólióügylet tekintetében a (2) bekezdésben
meghatározott információk rögzítését, valamint a megbízás és a lebonyolított ügylet adatainak
visszakereshetőségét.
(2)	Az (1) bekezdés szempontjából rögzítendő adatok:
a)	a kollektív befektetési forma és a kollektív befektetési forma nevében eljáró személy neve
vagy más megjelölése;
b)	a lebonyolított ügylethez kapcsolódó pénzügyi eszköz azonosításához szükséges részletek;
c)	a mennyiség;
d)	a megbízás vagy az ügylet típusa;
e)	az ár;
f)	megbízás esetében a megbízás továbbításának a napja és pontos időpontja, továbbá annak a
személynek a neve vagy más megjelölése, akinek a részére a megbízást továbbították;
g)	ügylet esetében az ügylet megkötésére vonatkozó döntés, valamint az ügylet
végrehajtásának pontos időpontja;
12
h)	a megbízást továbbító vagy az ügyletet végrehajtó személy neve;
i)	a megbízás visszavonása esetén a megbízás visszavonásának indokai;
j) végrehajtott ügyletek esetében a másik fél és az ügylet végrehajtási helyszínének
azonosítása.
(3)	A (2) bekezdés j) pontjában említett végrehajtási helyszín alatt a Tpt.-ben meghatározott
szabályozott piacot, a Bszt.-ben maghatározott multilaterális kereskedési rendszert, rendszeres
internalizálót, árjegyzőt illetve más likviditásszolgáltatót vagy olyan személyt kell érteni,
amely a felsoroltak bármelyike által ellátott funkciót tölt be harmadik országban. Ha az ügylet
nem a felsorolt végrehajtási helyszínek valamelyikén történik, elegendő a másik fél
megjelölése.
14.	§ (1) A 4. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén a
befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak
biztosítaniuk kell a kollektív befektetési értékpapírra vonatkozó vételi és visszaváltási
megbízások elektronikus formában történő rögzítését, közvetlenül az ilyen megbízások
kézhezvételét követően.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti rögzítés alábbi adatokra vonatkozik:
a)	az érintett kollektív befektetési forma adatai;
b)	a megbízást adó vagy továbbító személy beazonosításához szükséges adatok;
c)	a megbízást fogadó személy beazonosításához szükséges adatok;
d)	a megbízás napja és időpontja;
e)	a fizetés feltételei és módja;
f)	a megbízás típusa;
g)	a megbízás végrehajtásának napja;
h)	a jegyzett vagy visszaváltott kollektív befektetési értékpapírok száma;
i)	az egyes kollektív befektetési értékpapírok jegyzési vagy visszaváltási ára;
j) a kollektív befektetési értékpapírok teljes jegyzési vagy visszaváltási értéke;
k) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke vagy a visszaváltási díjakkal
csökkentett nettó összeg.
15.	§ (1) A befektetési alapkezelő olyan nyilvántartási rendszert köteles fenntartani, amely
biztosítja a 13. és a 14. §-ban említett adatok 8 évig - kivételes körülmények között a
Felügyelet előírására ennél hosszabb ideig - történő megőrzését.
(2)	A befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonása esetén, a befektetési
alapkezelő az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat az engedély visszavonását követő 8
évig köteles megőrizni. Ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezeléssel kapcsolatos
feladatait átruházza egy másik befektetési alapkezelőre, az átruházás időpontját megelőző 8
év (1) bekezdés szerinti nyilvántartásait köteles hozzáférhetővé tenni a másik befektetési
alapkezelő számára.
(3)	A befektetési alapkezelő az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszerben tárolt adatokat
olyan formában és olyan tartós adathordozón köteles megőrizni, amely biztosítja
a)	az adatokhoz való - Felügyelet általi - közvetlen hozzáférést, valamint az ügyletek
végrehajtása során keletkező adatok utólagos visszakereshetőségét,
b)	az adatok javítása vagy módosítása esetén az adatok javítás vagy módosítás előtti
tartalmának megállapíthatóságát,
c)	a nyilvántartások védelmét manipulációs szándékú változtatással szemben.
8.	Engedélyezési feltételek
13
16.	§ (1) A kérelmező a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély
iránti kérelemhez mellékeli
a)	a befektetési alapkezelő létesítő okiratát, a végezni kívánt tevékenység megnevezését,
működési tervét, amely a szervezeti felépítését, valamint a 2. melléklet szerinti működési
szabályzatát tartalmazza;
b)	az 5. § (1) bekezdésben meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló
dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének
igazolását;
c)	amennyiben az alapkezelő származtatott ügyleteket is köt, a kapcsolódó kockázatok
kezelésére szolgáló kockázatkezelési szabályzatát;
d)	a tárgyi, szervezeti és - a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli - személyi
feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat;
e)	a befektetési alapkezelő olyan közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező
személyeinek bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek a
befektetési alapkezelőben;
f)	a 17. §-ban foglaltak fennállásáról vagy azok hiányáról szóló nyilatkozatot;
g)	amennyiben a befektetési alapkezelő a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységet is végez, arra
vonatkozó belső szabályzatát, amely biztosítja a több megbízó, illetve kollektív befektetési
forma részére, különböző befektetési elvek alapján való befektetési alapkezelés miatti
lehetséges érdekellentétek kiküszöbölését; valamint
h)	a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési alapkezelő informatikai
rendszere alkalmas a 13-14. §-ban meghatározott követelmények teljesítésére.
(2)	A befektetési alapkezelő tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a
jogszabályok előírásainak és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési
feltételnek is.
(3)	A befektetési alapkezelő a tevékenységi engedély kézhezvételét követően kezdheti meg
tevékenységét.
17.	§ A Felügyelet a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére
jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési alapkezelő
a)	más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési
alapkezelő, biztosítóintézet, kollektív befektetési forma leányvállalata,
b)	más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési
alapkezelő, biztosítóintézet, kollektív befektetési forma anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa más EGT-
államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési
alapkezelőben, biztosítóintézetben, kollektív befektetési formában ellenőrző befolyással
rendelkezik.
9.	Az engedélykérelem elutasításának esetei
18.	§ (1) A Felügyelet a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély
iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező
a)	az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt
feltételeknek nem felel meg,
b)	az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem
igazolta,
c)	megtévesztő vagy valótlan adatot közölt, vagy
14
d)	olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek lakóhelye vagy
székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban
foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony és eredményes
felügyeletet.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzéséhez a Felügyelet által
szükségesnek ítélt információkat a kérelmezőnek a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania.
(3)	A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján a felügyeleti hatóságok kölcsönös
elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi
együttműködési megállapodásban részes szervek adatait és a székhelyük szerinti országok
listáját.
10.	A tevékenységi engedély visszavonásának esetei
19.	§ (1) A Felügyelet a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyt
visszavonja, ha
a)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azokat a befektetési alapkezelő
6hónapon belül nem pótolta;
b)	a befektetési alapkezelő vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére
nem nyújtana fedezetet;
c)	a befektetési alapkezelő az engedélyezett tevékenységet 12 hónapon belül nem kezdi meg;
vagy - a működés megkezdését követően -6 hónapot meghaladó időtartam alatt nem
gyakorolja;
d)	a befektetési alapkezelő bejelenti a Felügyeletnek, hogy a tevékenység folytatásával
felhagy;
e)	a befektetési alapkezelő a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön
jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
f)	a befektetési alapkezelő saját tőkéje a törvény által meghatározott szint alá csökken, és a
befektetési alapkezelő a saját tőke-feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt
határidőben nem tett eleget;
g)	az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték
meg;
h)	a befektetési alapkezelő és harmadik személy között olyan típusú szoros kapcsolat
keletkezik, amely a befektetési alapkezelővel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó
harmadik országban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a befektetési alapkezelő
feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását;
i)	a befektetési alapkezelő nem vitatott tartozását az esedékességet követő 5 napon belül nem
egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem
nyújtana fedezetet.
(2)	Az (1) bekezdés c)-e) pontjai alapján a Felügyelet a befektetési alapkezelési tevékenység
végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével
szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más,
az adott tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozás átvállalta. A Felügyelet
meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési
alapkezelő a tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
(3)	A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha
az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok 6 hónapon belül pótolhatók.
11.	Működési feltételek
15
20.	§ (1) A befektetési alapkezelőnek tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési
formák, valamint a piac integritása érdekében eljárva, kellő képességek, körültekintés és a
gondosság jegyében, a tevékenysége során folyamatosan meg kell felelnie az alábbi, prudens
működést biztosító szabályoknak, figyelembe véve az általa kezelt kollektív befektetési
formák egyedi sajátosságait is.
(2)	A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell
a)	megalapozott adminisztrációs és számviteli eljárásokkal;
b)	az elektronikus adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal;
c)	az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzésére alkalmas
rendszerekkel és eljárásokkal, és
d)	megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, beleértve különösen az alkalmazottai által
lebonyolított személyes ügyletekre vagy a sajátszámlás befektetések céljából vásárolt
pénzügyi eszközökbe történt befektetésekre vonatkozó szabályokat.
(3)	Az alkalmazott eljárásoknak és rendszereknek biztosítaniuk kell
a)	a lebonyolított ügyletek eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének,
időpontjának és helyének az utólagos visszakereshetőségét és ellenőrzését;
b)	hogy a befektetési alapkezelő kezelésében levő kollektív befektetési formák eszközeit a
mindenkori működési szabályokkal vagy létesítő okiratokkal és hatályos jogi
rendelkezésekkel összhangban fektessék be;
c)	a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és egyéb portfoliók
eszközeinek egymástól, valamint a befektetési alapkezelő saját eszközeitől történő elkülönített
nyilvántartását, továbbá
d)	hogy a befektetési alapkezelő eleget tudjon tenni adatszolgáltatási kötelezettségének és a
Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek.
(4)	A befektetési alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania,
amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik
a)	a befektetési alapkezelő és ügyfelei,
b)	a befektetési alapkezelő két ügyfele,
c)	a befektetési alapkezelő egyik ügyfele és a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív
befektetési formák, vagy
d)	a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák
között létrejött érdekellentét nyomán a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési
formák és az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.
(5)	A befektetési alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell alkalmaznia,
amelyek biztosítják az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és
végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától. Az
elkülönítésnek a szervezeten belül a munkamegosztás és az irányítási, felelősségi jogkörök
szintjén is meg kell valósulnia.
(6)	A befektetési alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a
jogszabályok előírásain túl a saját szabályzatai szerinti működési elveknek és szabályoknak.
(7)	A befektetési alapkezelő szabályzatainak elő kell segíteniük, hogy a befektetési alapkezelő
a)	tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák érdekében, kellő
gondossággal eljárva végezze üzleti tevékenységét,
16
b)	igyekezzen kerülni az érdekellentéteket, illetve amennyiben ez nem lehetséges,
gondoskodjon az általa kezelt kollektív befektetési formák, illetve egyéb ügyfelei
szempontjából tisztességes megoldások alkalmazásáról.
21.	§ A befektetési alapkezelő biztosítja, hogy a befektető a befektetési alapkezelő
magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen,
telefonon) vagy írásban (személyesen vagy megbízott által átadott irat útján, postai úton,
telefaxon, elektronikus levélben) díjmentesen közölhesse. A befektetési alapkezelő köteles
lehetővé tenni, hogy a befektető a kollektív befektetési értékpapír forgalmazásának helye
szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén benyújthassa panaszát. A panaszok ésszerű és gyors
kezelése érdekében a befektetési alapkezelő a 8. mellékletben meghatározott elvek szerint
alakítja ki a panaszkezelés szabályait.
22.	§ A befektetési alapkezelő által a kollektív befektetési formában kezelt eszközök nem
képezik a befektetési alapkezelő tulajdonát, eljárása során a kollektív befektetési forma javára
és terhére jár el. A befektetési alapkezelő jogosult a kollektív befektetési forma nevében,
javára eljárva befektetési ügyleteket kötni.
23.	§ (1) A befektetési alap és az ÁEKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata,
hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja a tőke megóvására, illetve a hozamra
vonatkozó garanciára való utalást (tőke- illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhat, ha a
garancia a kötelezettségvállalás természetére tekintettel megfelelő határidőben érvényesíthető
és megfelelő összegű bankgaranciával vagy kezesi biztosítással biztosított. A hozamra
vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó
garanciát is.
(2)	A befektetési alap és az ÁEKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata,
hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja a tőke megóvására, illetve a hozamra
vonatkozó ígéretre való utalást (tőke- illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhat, ha a tőke-
illetve hozamvédelem a kollektív befektetési formában megvásárolható eszközökre vonatkozó
részletes befektetési politikával alátámasztott. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás
nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.
(3)	A befektetési alapkezelőnek az általa kezelt befektetési alapon és ÁEKBV-n elért
teljesítmény, illetve hozam számítása, bemutatása során a Bszt. 3. mellékletében
megfogalmazott elvek szerint kell eljárnia.
24.	§ (1) A befektetési alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési
formával szemben kezelési díjat számíthat fel.
(2)	Ha a befektetési alap és az ÁEKBV átlagos saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem
érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 százalékát, a befektetési alapkezelő a
kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra és az ÁEKBV-re mindaddig,
ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor
érvényes törvényi minimum 50 százalékát. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj
utólagosan sem terhelhető a befektetési alapra és az ÁEKBV-re.
(3)	A befektetési alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a
befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés).
12.	Kiszervezés
25.	§ (1) A befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységének hatékonyabb
ellátása érdekében - a (2)-(6) bekezdésekben, valamint a 26. §-ban foglaltak
figyelembevételével -feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe (a
továbbiakban: kiszervezés).
17
(2)	A befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződést - figyelembe véve a
kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenységek jellegét - csak olyan féllel
köthet, aki (amely) rendelkezik a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező
tevékenység ellátásához szükséges ismeretekkel és képességekkel, továbbá engedélyköteles
tevékenység esetében az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel.
(3)	A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése
a)	nem akadályozhatja a befektetési alapkezelő felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát,
b)	nem akadályozhatja a befektetési alapkezelőt abban, hogy a befektetők érdekében járjon el
és a befektetési alapkezelési tevékenységet a befektetők érdekeinek megfelelően lássa el,
c)	nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési alapkezelő közötti szerződéses
viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben
foglalt kötelezettségeinek teljesítését,
d)	nem érintheti a befektetési alapkezelő és a letétkezelő felelősségét, és
e)	nem akadályozhatja a befektetési alapkezelő
ea)	utasítási és ellenőrzési jogának gyakorlását a kiszervezett tevékenységet végző
tevékenysége vonatkozásában, valamint
eb)	kiszervezésre irányuló szerződés azonnali felmondására irányuló jogát a kiszervezésre
irányuló szerződésben foglaltak megsértése esetén.
(4)	Amennyiben a kiszervezésre irányuló szerződés a kezelt vagyon befektetésével
kapcsolatos tevékenység végzésére vonatkozik, a kiszervezésre irányuló szerződés csak olyan
szerződő féllel köthető meg, amely rendelkezik befektetési alapkezelési vagy
portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és prudenciális felügyelet
hatálya alatt áll.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben a kiszervezésre irányuló szerződésnek
összhangban kell lennie a befektetési alapkezelő befektetés allokációs szabályaival. Ilyen
szerződés nem köthető a befektetési alap vagy ÁEKBV letétkezelőjével vagy más olyan
vállalkozással, amelynek érdekei ütközhetnek a befektetési alapkezelő vagy a befektetők
érdekeivel.
(6)	A befektetési alapkezelő az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége kiszervezésére
harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet
kiszervezésre irányuló megállapodást, ha a leendő szerződő fél megfelel
a)	a lakóhelye vagy székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó
jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és
b)	a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a
Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.
(7)	A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján azon harmadik országok listáját,
amelyek megfelelnek a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(8)	A befektetési alapkezelő az (1) bekezdés szerinti kiszervezésre irányuló szerződést a
megkötéstől számított 5 napon belül megküldi a Felügyeletnek.
(9)	Nem minősül az (1) bekezdés szerinti kiszervezésnek
a)	a forgalmazó igénybe vétele a kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatalához,
illetve a folyamatos forgalmazáshoz,
b)	a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek, így különösen jogi
tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai
rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és
továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, a befektetési alapkezelő helyiségei és
18
alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy
igénybevételével történő végzése, továbbá
c)	a befektetési alapkezelő részére munkaviszony keretében végzett tevékenységek.
(10)	A befektetési alap tájékoztatójában, illetve kezelési szabályzatában fel kell sorolni azokat
az adott kollektív befektetési forma vonatkozásában releváns feladatokat és tevékenységeket,
amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe, valamint a 4.§ (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység esetében a befektetési alapkezelő által
igénybe vett vállalkozásokat.
26.	§ A 4.§ (3) bekezdése szerinti tevékenységek ki szervezésére a Bszt. kiszervezésre
vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a jogszabály
befektetési vállalkozást említ, azon befektetési alapkezelőt kell érteni.
13.	A befektetési alapkezelő felszámolása
27.	§ (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság
kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott
szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot
rendelheti ki.
(2) A befektetési alapkezelő felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi
Törvényszék (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: törvényszék) kizárólagos
illetékességgel rendelkezik.
28.	§ (1) A befektetési alapkezelő felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs
helye.
(2) A befektetési alapkezelővel szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. §-ának (7)
bekezdése nem alkalmazható.
29.	§ (1) A Felügyelet a befektetési alapkezelő ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha
a)	a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét
a 19. § (1) bekezdés i) pontja alapján vonta vissza, vagy
b)	a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő ellen a székhelye szerinti államban
fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.
(2) A befektetési alapkezelő haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy
ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.
30.	§ (1) A törvényszék a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított 8 napon
belül határoz.
(2)	A törvényszék felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül
végrehajtható.
(3)	A törvényszék a Felügyelet által a 29. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett
felszámolási eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában működő
befektetési alapkezelő fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.
31.	§ (1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű
kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek
érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.
(2)	Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos
kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig
tart.
19
32.	§ (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során az ügyfél által az alapkezelőnél letétbe
helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy
őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, szolgáltatás tárgyát képező eszköz, az ügyfél
javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(2)	Ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető, (1) bekezdésben meghatározott
pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy szolgáltatás tárgyát képező eszköz az ügyfélnek bármely
okból nem adható vissza, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől
eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési alapkezelő vagyonából
először ezen követelést kell kielégíteni.
(3)	A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés
alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi
eszköznek kell tekinteni.
(4)	A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető
tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz
vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(5)	A befektetési alapkezelő felszámolása esetén az alárendelt kölcsöntőkéből, valamint
kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g)
pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
33.	§ A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési alapkezelő szerződéses
kötelezettségei állományának átruházásáról.
34.	§ (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a
Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések
tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség
létrejöttéhez szükséges engedményeket.
(2) A befektetési alapkezelő felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség
jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény
alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.
35.	§ (1) A felszámoló díjának összege - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - nem
haladhatja meg a befektetési alapkezelő felszámolása során értékesített vagyontárgyak
árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0 százalékát.
(2)	A felszámoló díja - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyezség esetén nem
haladhatja meg a befektetési alapkezelő vagyontárgyai nettó értékének 1,0 százalékát.
(3)	A befektetési alapkezelő felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)-(6)
bekezdése nem alkalmazható.
IV.	Fejezet
ÁÉKBV alapkezelőkre vonatkozó speciális szabályok
14.	Fióktelep létesítése, határon átnyúló szolgáltatás nyújtása
36.	§ Más EGT-államban bejegyzett ÁEKBV alapkezelő fióktelep formájában is működhet. A
fióktelep formájában működő ÁEKBV alapkezelőre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
37.	§ (1) A Felügyelet által e törvény szerint ÁEKBV alapkezelőnek kiadott, befektetési
alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben
20
foglaltakra - más EGT-államokban e tevékenységek végzésére és szolgáltatások nyújtására
jogosít.
(2)	Az az ÁEKBV alapkezelő, amely a 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt tevékenységek
végzésére jogosító felügyeleti engedéllyel rendelkezik és más EGT-állam területén kíván
fióktelepet létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az
értesítésben
a)	bejelenti azt a tagállamot, amelynek területén fióktelepet kíván létrehozni,
b)	benyújtja a végezni kívánt tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely
tartalmazza az ÁEKBV alapkezelő által bevezetett kockázatkezelési eljárást, valamint a
panaszkezelési eljárást, és a fióktelep szervezeti felépítését,
c)	bejelenti a fogadó tagállamban található címet, ahonnan az okiratokat be lehet szerezni, és
d)	bejelenti a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét.
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 2 hónapon belül
megküldi a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a (2) bekezdésben
meghatározott információkat, valamint - amennyiben ilyen létezik - a befektetők védelmében
létrehozott kártalanítási rendszer részleteit tartalmazó iratot. A Felügyelet az iratok
megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ÁEKBV alapkezelőt annak érdekében, hogy a
tájékoztatás kézhezvételét követően fióktelepe útján megkezdhesse működését a fogadó
tagállamban.
(4)	A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti értesítés fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága felé történő továbbítását megtagadja és a fióktelep létesítését megtiltja,
ha az ÁEKBV alapkezelő igazgatási struktúrája és pénzügyi helyzete nem felel meg a végezni
kívánt tevékenységnek. A megtagadás tényéről és azok indokairól az ÁEKBV alapkezelőt a
(2)	bekezdésben meghatározott, hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított 2
hónapon belül tájékoztatja.
(5)	Ha az ÁEKBV alapkezelő a 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységet kívánja
végezni, a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldése mellett, a
fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága felé igazolja, hogy az ÁEKBV
alapkezelő rendelkezik a 4. § (1) bekezdése szerinti engedéllyel, feltüntetve az ÁEKBV
alapkezelő által végezhető engedélyezett tevékenységek körét és az általa kezelhető ÁEKBV
típusok kezelésére vonatkozó esetleges korlátozásokat.
(6)	A (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változás esetén -
a változások végrehajtása előtt legalább 1 hónappal - az ÁEKBV alapkezelő írásban köteles
tájékoztatni a Felügyeletet és a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a
változásról. A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti elutasítási jogot ezen 1 hónap alatt
gyakorolhatja.
(7)	A (3) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a Felügyelet
megfelelő módon tájékoztatja a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát,
és szükség esetén módosítja az (5) bekezdés szerinti igazolásban szereplő információkat.
38.	§ (1) Az az ÁEKBV alapkezelő, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal
kíván számára engedélyezett tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyelet részére
megküldi
a)	annak a tagállamnak a nevét, amelynek területén az ÁEKBV alapkezelő működni kíván,
b)	a tervezett tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza az ÁEKBV
alapkezelő által bevezetett kockázatkezelési eljárást és a panaszkezelési eljárást.
21
(2)	A Felügyelet az adatok kézhez vételét követő 1 hónapon belül megküldi az (1)
bekezdésben meghatározott információt, valamint - amennyiben ilyen létezik - a befektetők
védelmében létrehozott kártalanítási rendszer részleteit a fogadó tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul
tájékoztatja az ÁEKBV alapkezelőt annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét
követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.
(3)	Ha az ÁEKBV alapkezelő a 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységet kívánja
végezni, a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldése mellett, a
fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága felé igazolja, hogy az ÁEKBV
alapkezelő rendelkezik a 4. § (1) bekezdései szerinti engedéllyel, feltüntetve az ÁEKBV
alapkezelő által végezhető engedélyezett tevékenységek körét és az általa kezelhető ÁEKBV
típusok kezelésére vonatkozó esetleges korlátozásokat.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumban bekövetkezett változás
esetén, - a változások végrehajtása előtt legalább 1 hónappal - az ÁEKBV alapkezelő írásban
köteles tájékoztatni a változtatásokról a Felügyeletet és az ÁEKBV alapkezelőt fogadó
tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(5)	A (2) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a Felügyelet
megfelelő módon tájékoztatja a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát,
és szükség esetén módosítja a (3) bekezdés szerinti igazolásban szereplő információkat.
39.	§ (1) Annak az ÁEKBV alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a
szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határon átnyúló tevékenységként befektetési
alapkezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie e törvény ÁEKBV alapkezelőre
vonatkozó rendelkezéseinek.
(2)	Annak az ÁEKBV alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a
szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határon átnyúló szolgáltatásként befektetési
alapkezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie az ÁEKBV székhelye szerinti EGT-állam
alapításra és működtetésre vonatkozó rendelkezéseinek, különösen:
a)	az ÁEKBV létrehozása és engedélyezése;
b)	kollektív befektetési jegyek forgalomba hozatala és visszaváltása;
c)	befektetési politikák és limitek, a teljes kitettség és a tőkeáttétel számítását is beleértve;
d)	kölcsönvételre, kölcsönadásra és fedezet nélküli eladására vonatkozó korlátozások;
e)	az ÁEKBV eszközeinek értékelése és számvitele;
f)	a forgalomba hozatali vagy a visszaváltási ár kalkulációja; a nettó eszközérték
kiszámításában bekövetkező hibák és a kapcsolódó befektetői kártalanítás;
g)	a jövedelem felosztása vagy újrabefektetése;
h)	az ÁEKBV-vel szembeni közzétételi és jelentéstételi követelmények, beleértve a
tájékoztatót, a kiemelt befektetői információt és a rendszeres tájékoztatásokat is;
i)	a forgalmazás tervezett módozatai;
j) kapcsolat a befektetőkkel;
k) az ÁEKBV egyesülése és átalakulása;
l) az ÁEKBV felszámolása és végelszámolása;
m) a befektetők nyilvántartásának tartalma;
n) az ÁEKBV-re vonatkozó engedélyezési és felügyeleti díjak; és
o)	a befektetők szavazati jogainak és a befektetők a)-m) ponthoz kapcsolódó egyéb jogainak
gyakorlása.
22
(3)	Az ÁÉKBV alapkezelő betartja a kezelési szabályzatában vagy a létesítő okiratában,
valamint a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségeket, amelyeknek összhangban kell
állniuk az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezésekkel.
(4)	Az ÁÉKBV alapkezelő határoz és felel az összes olyan eljárás és szervezeti döntés
elfogadásáért és végrehajtásáért, amelyek az ÁÉKBV alapítására és működésére vonatkozó
szabályoknak és a kezelési szabályzatában vagy az alapkezelő létesítő okiratában, továbbá a
tájékoztatóban meghatározott kötelezettségeknek a teljesítéséhez szükségesek.
40.	§ Magyarországon bejegyzett ÁÉKBV alapkezelő más EGT-államban székhellyel
rendelkező ÁÉKBV kezelését akkor láthatja el, ha az alapkezelő számára a Felügyelet
korábban engedélyezte az adott ÁÉKBV-típus kezelését, tájékoztatja az ÁÉKBV székhely
szerinti felügyeleti hatóságát 4. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek
ki szervezésére vonatkozó általa alkalmazott eljárásokról, valamint benyújtja az ÁÉKBV
székhely szerinti felügyeleti hatóságának részére a letétkezelővel az információáramlásra
vonatkozóan kötött 9. melléklet szerinti szerződést. Amennyiben a befektetési alapkezelő már
ellát azonos típusú ÁÉKBV kezelést az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban, elegendő az
ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához már
korábban benyújtott dokumentációra történő hivatkozás. A befektetési alapkezelő a benyújtott
dokumentumok minden lényegi módosítását köteles bejelenteni a Felügyeletnek.
41.	§ (1) Nem kell a Felügyelet engedélye a 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt tevékenységek
végzéséhez annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV alapkezelőnek,
amely tevékenységét Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén
keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(2)	Amennyiben Magyarországon fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás
szabadságának gyakorlásával tevékenységet folytat a más EGT államban székhellyel
rendelkező ÁÉKBV alapkezelő, a Felügyelet rendelkezdésére bocsátja azokat az adatokat,
amelyek az ÁÉKBV alapkezelő fogadó tagállamának felelősségi körébe tartozó, az
alapkezelőre alkalmazandó szabályok teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. Ezeket az
adatokat az ÁÉKBV alapkezelő benyújtja a székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatóságának is. A Felügyelet 2 hónap alatt felkészül a más EGT-államban székhellyel
rendelkező alapkezelő felügyeletére.
(3)	Nem vonatkozik dotációs tőkekövetelmény a más EGT államban székhellyel rendelkező
ÁÉKBV alapkezelő magyarországi fióktelepére.
(4)	Más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV alapkezelő által Magyarországon
végzett tevékenységeknek meg kell felelniük a 20-26. §-ban, valamint a befektetési
alapkezelőkre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési
követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott működési szabályoknak.
42.	§ Más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV alapkezelő Magyarországon azt
követően kezdhet határon átnyúló tevékenység keretében ÁÉKBV-t kezelni, hogy a székhelye
szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság értesítette arról, hogy a 38. § (1) bekezdés
szerinti információt és a működési tanúsítványt megküldte a Felügyelet részére.
V.	Fejezet
Letétkezelőkre vonatkozó szabályok
43.	§ (1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap letétkezelésével a 3. § 45.
pont a) alpontja szerinti, a 3. § 1. pont b) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével az adott
23
ÁEKBV székhely országában székhellyel rendelkező 3. § 45. pont b) alpont szerinti
letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet
jóváhagyása szükséges.
(2)	Amennyiben egy magyarországi székhelyű ÁEKBV-t kezelő befektetési alapkezelő
székhelye más EGT-államban van, vagy más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁEKBV-
t magyarországi székhelyű ÁEKBV alapkezelő kezel, a letétkezelő írásbeli megállapodást köt
az ÁEKBV alapkezelővel a funkcióinak ellátásához szükséges információáramlás
szabályozásáról. A letétkezelő és az ÁEKBV alapkezelő közötti megállapodás
részletszabályait a 9. melléklet tartalmazza.
(3)	A letétkezelői megbízás megszüntetése esetén a letétkezelői szerződés az új letétkezelő
megbízásának hatálybalépésével - amely érdekében a befektetési alapkezelő köteles
haladéktalanul intézkedni - szűnik meg.
(4)	A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok, pénzügyi eszközök kizárólag a
letétkezelőnél vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a
letétkezelő közreműködője által nyitott, értékpapírok, illetve pénzügyi eszközök
nyilvántartására szolgáló számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett
értékpapírokat. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet átadni vagy az
általa nyitott számlán elhelyezni, transzferálni. A nem transzferálható eszközök (ideértve a
származékos ügyleteket, betéteket is) nyilvántartása érdekében a befektetési alapkezelő vagy
megbízása alapján a letétkezelő köteles a befektetési alap részére az ezen eszközöket
nyilvántartó szervezetnél elkülönített számlát nyitni.
(5)	A letétkezelő tevékenysége során a befektetési alap megbízása alapján kizárólag a
befektetők érdekében jár el.
(6)	A befektetési alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő - különösen - az alábbi
feladatokat végzi:
a)	ellátja a befektetési alap eszközei közül a pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi
eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését,
valamint vezeti a befektetési alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az
értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát;
b)	végrehajtja a befektetési alapkezelőnek a befektetési alap pénzügyi eszközeire vonatkozó
utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy a
befektetési alap kezelési szabályzatával;
c)	eszközök és kötelezettségek értékelése befektetési alap összesített és az egy befektetési
jegyre jutó nettó eszközértékének meghatározása;
d)	ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap
kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak;
e)	ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a
jogszabályokkal és a befektetési alap kezelési szabályzatával összhangban történik-e;
f)	biztosítja, hogy a befektetési alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési
jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül a
befektetési alaphoz kerüljön;
g)	ellenőrzi, hogy a befektetési alap a bevételét a jogszabályokkal és a befektetési alap
szabályzatával összhangban használja-e fel;
h)	ingatlanalapok esetén az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére
vonatkozó szerződések létrejöttéhez megadja a Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti
beleegyezést, amennyiben az adott ügylet megfelel a befektetési alapra vonatkozó
jogszabályoknak.
24
44.	§ (1) A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani a befektetési
alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a
befektetési alap kezelési szabályzatával, és a befektetési alapkezelőt köteles a törvényes
állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben a befektetési alapkezelő nem tesz meg
mindent a jogszabályoknak és a befektetési alap kezelési szabályzatának megfelelő állapot
helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(2)	A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt
vehet igénybe, akinek a magatartásáért mint a sajátjáért felel. Alletétkezelőként kizárólag az e
törvény előírásainak megfelelő másik letétkezelő vehető igénybe. A letétkezelő felelősségét
nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét
harmadik fél alletétkezelésébe adta.
(3)	A letétkezelő felel a befektetési alappal, illetve a befektetőkkel szemben minden olyan
kárért, amely a letétkezelő jogellenes magatartása miatt következett be. Az ettől eltérő kikötés
semmis.
HARMADIK RÉSZ
A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
VI.	Fejezet
A befektetési alapok létrejötte
15.	A befektetési alapok nyilvántartásba vétele
45.	§ (1) A befektetési alap jogi személy, amely a Felügyelet által a nyilvántartásba történő
bejegyzéssel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A befektetési alap
törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár.
(2)	A befektetési alapkezelő a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzéséig is eljárhat
a befektetési alap javára.
46.	§ Befektetési alap kezelését - a 41. §-ban foglalt eltéréssel - kizárólag az e törvény
szerinti befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező,
magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő végezheti.
47.	§ (1) A befektetési alap létrehozható
a)	a lehetséges befektetők köre és a befektetési jegyek forgalomba hozatali módja alapján
zártkörű vagy nyilvános befektetési alapként (befektetési alap működési formája);
b)	a befektetési jegyek visszaválthatósága alapján nyíltvégű vagy zártvégű befektetési
alapként (befektetési alap fajtája);
c)	a futamidő alapján határozott vagy határozatlan futamidővel (befektetési alap futamideje);
d)	a befektetési alap által megszerezhető elsődleges eszközök alapján értékpapír-, vagy
ingatlanalapként (elsődleges eszközkategória típusa);
e)	a harmonizáció alapján ÁEKBV-ként vagy az ÁEKBV irányelv alapján nem harmonizált
befektetési alapként (harmonizáció típusa).
(2)	Nyilvános befektetési alapként működik az a befektetési alap, amelynek legalább egy
befektetési jegy sorozatát nyilvános forgalomba hozatal útján hozták forgalomba.
(3)	Zártkörű befektetési alapként működik az a befektetési alap, amely befektetési jegyének
forgalomba hozatala zártkörűnek minősül. A zártkörűen forgalomba hozott befektetési jegy az
azt kibocsátó befektetési alap (részalap) nyilvánossá válásáig kizárólag a kezelési
szabályzatban meghatározott, a Tpt. 14. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott
25
befektetők körében, vagy a Tpt. 14. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott
feltételek mellett ruházható át, illetve nyíltvégű befektetési alap esetén kizárólag e körben
forgalmazható.
(4)	A nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás
során az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési
alap kezelési szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják.
(5)	A zártvégű befektetési alap befektetési jegyei az alap futamideje alatt a befektetők
kezdeményezésére nem válthatók vissza, kivéve az e törvényben biztosított rendkívüli
eseteket. Az alapkezelő jogosult ugyanakkor a befektetőknek az alap futamideje alatt is eseti
jelleggel visszaváltási lehetőséget biztosítani, továbbá - amennyiben az alap kezelési
szabályzata ezt lehetővé teszi - jogosult a kezelési szabályzatában eredetileg meghatározott
feltételek szerint a befektetési jegyek bevonására.
48.	§ (1) A nyilvános befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje
a)	értékpapíralap esetén kétszázmillió forint,
b)	ingatlanalap esetén egymilliárd forint.
(2)	A zártkörűen létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje
a)	értékpapíralap esetében százmillió forint,
b)	ingatlanalap esetén ötszázmillió forint.
(3)	Amennyiben több sorozatba tartozó befektetési jegy kerül forgalomba hozatalra, a
legkisebb induló saját tőkére vonatkozó előírásoknak csak a befektetési alap szintjén kell
teljesülnie.
(4)	A jegyzés lezárását követően a befektetési alapkezelő haladéktalanul intézkedik a
nyilvántartásba történő bejegyzés iránt.
(5)	Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a
törvényben - vagy amennyiben ennél a kezelési szabályzat magasabbat ír elő, akkor a
kezelési szabályzatban - előírt minimális induló saját tőkét összegyűjteni, a jegyzés lezárását
követő 7 napon belül a befektetők által befizetett teljes összeget vissza kell fizetni.
49.	§ (1) Nyilvános befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a
letétkezelő a befektetési alap induló saját tőkéje lejegyzését és befizetését, illetve teljesítését a
Felügyelet részére igazolja.
(2)	Zártkörű befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a
befektetési alapkezelő a Felügyeletnek benyújtsa
a)	a letétkezelő megbízására vonatkozó szerződést;
b)	a befektetési alap kezelési szabályzatát;
c)	az induló saját tőke lejegyzésének és az induló saját tőke befizetésének, illetve
teljesítésének igazolását;
d)	ingatlanalap esetében a könyvvizsgáló megbízására irányuló szerződést.
(3)	Ingatlanalap esetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon felül az alap
nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az ingatlanértékelő megbízását a befektetési alapok
befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban
a Felügyelet jóváhagyja.
(4)	Amennyiben új befektetési alap létrehozatalára a befektetési alapok egyesülése, szétválása
keretén belül kerül sor, a Felügyelet az új alap nyilvántartásba vételéről az egyesülési,
26
szétválási eljárás keretén belül határoz azzal, hogy az új befektetési alap nyilvántartásba
vételének napja megegyezik az egyesülés, szétválás napjával.
(5)	A Felügyelet a befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló bejegyzési kérelmet
elutasítja, ha a befektetési alap létrehozatala nem felel meg az e törvényben foglaltaknak,
vagy a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a könyvvizsgáló vagy az ingatlanértékelő nem
felel meg az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban rájuk
megállapított feltételeknek.
16.	A befektetési alap részalapjai
50.	§ (1) A befektetési alapon belül egymástól elkülönítetten nyilvántartott és kezelt
részalapok is létrehozhatók.
(2)	Egy befektetési alapon belül az egyes részalapok a 47. § (1) bekezdés b), d) és e)
pontjaiban felsorolt ismérvek szerint nem különbözhetnek egymástól. Egy részalapon belül
több befektetési jegy sorozat is forgalomba hozható.
(3)	Amennyiben egy befektetési alap több részalapból áll
a)	a legkisebb induló saját tőkére vonatkozó szabályok kivételével az alapítási, működési,
tájékoztatási és megszűnési szabályok szempontjából minden részalapot önálló befektetési
alapnak kell tekinteni,
b)	a befektetési korlátokat és egyéb, a befektetésekre, nyilvántartásokra, számviteli és egyéb
beszámolókra valamint a nettó eszközérték számítására vonatkozó szabályokat az egyes
részalapok tekintetében kell alkalmazni, és
c)	a tájékoztatóban, illetve a kezelési szabályzatban a részalapok közös jellemzőit egységesen,
az alapok szintjén kell meghatározni azzal, hogy az egyes részalapok egyedi jellemzőit is fel
kell tünteti.
(4)	A befektetési alap letétkezelője a részalapok letétkezelőjének is minősül.
(5)	Amennyiben egy befektetési alapnak egy vagy több részalapja van, a befektetési alap saját
maga közvetlenül nem rendelkezhet eszközökkel és kötelezettségekkel, nettó eszközértéke
megegyezik az egyes részalapjai összesített nettó eszközértékével.
(6)	Egy befektetési alap adott részalapjával szembeni befektetői és egyéb követeléseket nem
lehet érvényesíteni ugyanazon alap másik részalapja terhére.
17.	Befektetési jegy sorozatok
51.	§ (1) Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton
belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A
kezelési szabályzatnak részletesen meg kell határoznia, hogy az egyes sorozatok milyen
jellemzőikben térnek el egymástól.
(2)	Egy adott befektetési alap egyes eszközeit az egyes befektetési jegy sorozatok között nem
lehet megosztani, kivéve
a)	az illikviddé vált eszközök 90. §-ban foglaltak szerinti elkülönítése esetén, valamint
b)	az olyan, devizakockázat fedezésére szolgáló ügyletek esetében, amelyek célja a
befektetési alap adott sorozata devizakockázatának csökkentése a befektetési alap befektetési
politikájának megfelelően.
18.	A kezelési szabályzat
52.	§ (1) A befektetési alap kezelésének szabályait - nyilvános befektetési alap esetén a
Felügyelet által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott -
kezelési szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan
27
információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és
kezelésének megítélését. A kezelési szabályzat tartalmának kötelező elemeit a 3. melléklet
határozza meg.
(2)	A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési
szabályzatban foglalt feltételeket, különös tekintettel a befektetési jegyhez fűződő
kockázatokra valamint arról, hogy a befektetés a kockázatviselő képességének megfelel.
(3)	A nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt feltételeket a befektetési
alapkezelő a befektetők hozzájárulása nélkül, a Felügyelet engedélyével módosíthatja.
Amennyiben a kezelési szabályzat a tájékoztató része, ez megfelelően alkalmazandó a
tájékoztató kezelési szabályzatra vonatkozó részének módosítására is.
(4)	Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az
a)	a befektetőt terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, vagy a költségek
szerkezetének változtatása esetén azok összesített mértéke változatlan marad;
b)	a forgalmazási helyek számának megváltozására vonatkozik;
c)	jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, kivéve, ha az átvezetés érinti a befektetési alap
befektetési politikáját, kockázati jellegét;
d)	cégadatok, piaci adatok, vagy a Szt. szerinti beszámoló adatainak frissítését szolgálja;
e)	a befektetési alapkezelő vezető állású személyében, a letétkezelő vezető állású
személyében, a kiszervezett tevékenységet végzők személyében bekövetkezett változás
átvezetését jelenti;
f)	a befektetési alapkezelő vezető állású személye, a letétkezelő vezető állású személye, a
forgalmazó, a befektetési alap könyvvizsgálója, az ingatlanértékelő, vagy a kiszervezett
tevékenységet végzők adataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti;
g)	a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzését követően, a jegyzésre, jegyzési
garanciavállalásra, alul- és túljegyzésre, valamint a jegyzéshez kapcsolódó allokációra
vonatkozó rendelkezések tájékoztatóból, kezelési szabályzatból való törlését jelentik;
h)	olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt
korábban megadta.
53.	§ (1) Zártkörű alap kezelési szabályzatában részletesen meg kell határozni a kezelési
szabályzat módosítására vonatkozó eljárást, ezen belül azokat a feltételeket, amelyeket a
befektetési alapkezelő egyoldalúan módosíthat, továbbá amelyek módosításához a befektetési
alap befektetői által birtokolt befektetési jegyek arányában meghatározott többségi jóváhagyás
szükséges.
(2)	A befektetők jóváhagyását előíró esetekben a kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell a
kezelési szabályzat módosításához való hozzájárulás beszerzésének módját, határidejét.
(3)	A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési
alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a
Felügyeletnek megküldeni.
VII.	Fejezet
A befektetési alap kezelésének átadása
54.	§ (1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alapok kezelését a Felügyelet
előzetes engedélye alapján más, az adott befektetési alap kezelésére e törvény szerint
engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelőre átruházhatja.
28
(2)	A befektetési alapkezelő befektetési alapok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei
átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a
befektetési alap Ptk. 332. § szerinti hozzájárulását a Felügyelet engedélye pótolja.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kötelezettségek átruházása során az átruházó befektetési
alapkezelő az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépése előtt 15 nappal tájékoztatja a
befektetőket
a)	az átruházás szándékáról,
b)	a (4) bekezdésben foglaltakról, valamint
c)	az átvevő befektetési alapkezelő elérhetőségéről és a befektetési jegyek forgalmazásával
kapcsolatos információk hozzáférési helyéről.
(4)	Az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépésével az átadó befektetési alapkezelő
által kezelt és átruházásra került befektetési alapok kezelése az átvevő befektetési
alapkezelőhöz kerül.
(5)	Az átadó befektetési alapkezelőt a befektetési alappal szemben megillető jogok
tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(6)	A befektetési alapkezelés átruházása következtében felmerülő költség, díj a befektetési
alapra vagy a befektetőkre nem hárítható át.
VIII.	Fejezet
A befektetési alap jogutód nélküli megszűnése
19.	A megszűnési eljárás általános szabályai
55.	§ (1) A befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési
alapkezelő vagy a Felügyelet határoz.
(2)	Kötelező megindítani az eljárást,
a)	ha a nyilvános nyíltvégű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan
nem éri el a húszmillió forintot;
b)	ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált;
c)	ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító
engedélyét a Felügyelet visszavonta,
d)	a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására,
azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át.
(3)	Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás
a)	határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor; vagy
b)	amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási
megbízást adtak le.
(4)	A befektetési alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról
haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a
befektetőket és a befektetési alap hitelezőit.
(5)	A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.
56.	§ (1) A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap - a (2) bekezdésben
meghatározott eltéréssel - az általános szabályok szerint működik.
(2) A megszűnési eljárás lefolytatása alatt
29
a)	a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános
szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap
megszűnés alatt áll;
b)	a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zártvégű alap
esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni;
c)	a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés
elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.
20.	Eszközök értékesítése és a vagyon kifizetése
57.	§ (1) A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket
1 hónapon belül, az ingatlanokat 6 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi
eszközök esetében piaci áron, az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok esetében
legalább az ingatlanértékelő által meghatározott áron kell megkísérelni. Az értékesítésre
megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök
esetében 3, ingatlanok esetében 6 hónappal meghosszabbítható.
(2) Az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok értékesítésére vonatkozó (1) bekezdésben
meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlanokat nyilvános árverésen
történő értékesítésre kell bocsátani. Az árverési felhívást a befektetési alap közzétételi helyein
az árverés időpontját legalább 10 nappal megelőzően meg kell jelentetni.
58.	§ (1) A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó
ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül, ingatlanalap
esetében 15 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a
Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A
megszűnési jelentésnek legalább a 4. mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.
(2) A Felügyelet a megszűnési jelentés jóváhagyásával egyidejűleg törli a befektetési alapot a
nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.
59.	§ (1) Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap
eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és
kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket
befektetési jegyeik arányában illeti meg.
(2)	A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből,
illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára
előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről
rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó
eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a
befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények)
fedezetét jelentő eszközök terhére.
(3)	A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelet általi jóváhagyását követő 5 munkanapon
belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, a (2)
bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembe vételével. A
kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő
összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő
kifizetésig.
30
(4)	Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők
követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg
erejéig kell kiegyenlíteni.
IX.	Fejezet
Befektetési alap átalakulása
60.	§ (1) Jelen fejezet szempontjából átalakulásnak minősül valamely befektetési alap 47. §
(1)	bekezdése szerinti jellemzőinek megváltoztatása azzal a korlátozással, hogy ÁEKBV nem
alakulhat át nem ÁEKBV-vé.
(2)	Nyilvános befektetési alap átalakulása esetében a befektetési alapkezelő köteles az
átalakulás indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó
tájékoztatót készíteni és azt a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. A befektetési alap a
módosított tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyásával, az abban meghatározott időpontban
alakul át.
(3)	A befektetési alapkezelő a Felügyelet (2) bekezdésben meghatározott jóváhagyásának
megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az átalakulás napját legalább 30 nappal
megelőzően közzétenni. A közzétételt követően az átalakulás napját megelőző napig
bármelyik befektető kérheti befektetési jegyeinek a visszaváltását külön díj vagy egyéb
jutalék felszámítása nélkül, amelyet az alapkezelő az átalakulást megelőzően elszámol.
Zártvégű alap nyíltvégűvé történő átalakulása esetén a befektető az átalakulást követő 30
napon belül kérheti befektetési jegyeinek jutalékmentes visszaváltását.
(4)	Zártvégű alap futamidejének meghosszabbítása esetén az átalakulás szabályait kell
alkalmazni.
(5)	A Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az
átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja.
61.	§ (1) Nyilvános befektetési alap zártkörű befektetési alappá történő alakulásának feltétele,
hogy a befektetési jegyeiket visszaváltani nem kívánó befektetők mindegyike nyilatkozzon az
átalakulás elfogadásáról és a befektetési alap befektetői megfeleljenek a zártkörű befektetési
alap befektetőire vonatkozó korlátozó rendelkezéseknek.
(2)	A befektetési alapkezelő a zártkörű befektetési alap átalakulásáról a kezelési
szabályzatnak az abban meghatározott módon történő módosításával határoz. Az átalakulásról
szóló döntést annak hatálybalépését 10 nappal megelőzően be kell jelenteni a Felügyeletnek.
A zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz a Felügyelet
engedélye szükséges. Az átalakulás Felügyelet általi jóváhagyásának feltétele, hogy a
befektetési alapra az átalakulást követően teljesüljenek az e törvénynek a nyilvános
befektetési alapokra vonatkozó feltételei.
X.	Fejezet
ÁÉKBV egyesülésére vonatkozó szabályok
62.	§ (1) A 63-77. § alkalmazásában egyesülésnek minősül az olyan művelet:
a)	amelynek során egy vagy több ÁEKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó
ÁEKBV) megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét másik működő ÁEKBV-re vagy
annak egy részalapjára ruházza át (a továbbiakban: átvevő ÁEKBV) és cserébe a beolvadó
ÁEKBV befektetői az átvevő ÁEKBV megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz
jutnak és a kapott kollektív befektetési értékpapírok nettó eszközértékének 10 százalékát nem
meghaladó mértékű készpénzkifizetésben részesülnek, vagy
31
b)	amelynek során kettő vagy több ÁEKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó
ÁEKBV) megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét átruházzák egy másik, általuk
létrehozott ÁEKBV-re vagy annak egy részalapjára (a továbbiakban: átvevő ÁEKBV) és
cserébe a beolvadó ÁEKBV-k befektetői az átvevő ÁEKBV megfelelő számú kollektív
befektetési értékpapírjaihoz jutnak és a kapott kollektív befektetési értékpapírok nettó
eszközértékének 10 százalékát nem meghaladó mértékű készpénzkifizetésben részesülnek,
vagy
c)	amelynek során egy vagy több ÁEKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó
ÁEKBV) a nettó eszközértéknek megfelelő értékű eszközeit átruházza ugyanazon ÁEKBV
egy másik részalapjára, egy közösen létrehozott ÁEKBV-re, egy másik működő ÁEKBV-re
vagy annak egy részalapjára (a továbbiakban: átvevő ÁEKBV) azzal, hogy a beolvadó
ÁEKBV addig nem szűnik meg, amíg kötelezettségeit nem teljesítette.
(2)	A 63-77. § alkalmazásában hazai egyesülésnek minősül több, magyarországi székhellyel
rendelkező ÁEKBV egyesülése, ha legalább az egyik résztvevő ÁEKBV befektetési jegyei
határon átnyúló forgalmazásának 84. § szerinti bejelentése megtörtént.
(3)	A 63-77. § alkalmazásában határon átnyúló egyesülésnek minősül:
a)	magyarországi székhelyű ÁEKBV egyesülése más EGT-államban letelepedett ÁEKBV-
vel vagy
b)	több, magyarországi székhelyű ÁEKBV egyesülése, amelynek eredménye egy más EGT-
államban letelepedett, újonnan létrejött ÁEKBV.
(4)	A 63-77. § egyesülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni
a)	magyarországi székhelyű ÁEKBV hazai egyesülésére,
b)	a (3) bekezdés a) pontja szerinti olyan határon átnyúló egyesülésre, ahol a beolvadó
ÁEKBV magyarországi székhelyű, valamint
c)	a (3) bekezdés b) pontja szerinti határon átnyúló egyesülésre.
(5)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti olyan határon átnyúló egyesülésre, ahol az átvevő
ÁEKBV magyarországi székhelyű, a Felügyelet a 64. § (7) és (10) bekezdésében foglalt
rendelkezések vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel.
21.	Az ÁÉKBV egyesülésének engedélyezése
63.	§ ÁEKBV határon átnyúlóan is egyesülhet másik ÁEKBV-vel.
64.	§ (1) Az ÁEKBV-k egyesüléséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(2)	Az engedélykérelemhez a beolvadó ÁEKBV az alábbi információkat igazoló
dokumentumokat köteles a Felügyelet részére benyújtani:
a)	a beolvadó ÁEKBV és az átvevő ÁEKBV alapkezelője által jóváhagyott, közös
egyesülési tervezetet;
b)	ha az átvevő ÁEKBV más EGT-államban rendelkezik székhellyel, hatályos tájékoztatóját
és a 105. § szerinti kiemelt befektetői információkat;
c)	a beolvadó és az átvevő ÁEKBV-k letétkezelőinek 66. § szerinti nyilatkozatát;
d)	a tervezett egyesülésről a beolvadó ÁEKBV és az átvevő ÁEKBV befektetőiknek
megadni tervezett információkat.
(3)	A (2) bekezdés szerinti dokumentumokat mind a beolvadó, mind az átvevő ÁEKBV
székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvének egyikén vagy az illetékes hatóságok által
elfogadott nyelven kell benyújtani.
32
(4)	A Felügyelet a (2) bekezdésben említett dokumentumok hiányos vagy nem megfelelő
benyújtása esetén, azok kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kérheti a hiányok
pótlását.
(5)	Az egyesülés engedélyezése iránti kérelem benyújtását követően a Felügyelet
haladéktalanul megküldi az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak
a (2) bekezdésben felsorolt dokumentumokról készült másolatokat.
(6)	Az egyesülés engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a Felügyelet mérlegeli, hogy a
javasolt egyesülés során az ÁÉKBV-k - a 62. § (4) bekezdés b) pont szerinti egyesülés
esetében a beolvadó ÁÉKBV - befektetői megfelelő tájékoztatásban részesülnek-e.
Amennyiben megítélése szerint az ÁÉKBV-k - a 62. § (4) bekezdés b) pont szerinti egyesülés
esetében a beolvadó ÁÉKBV - befektetőinek tájékoztatása nem megfelelő, írásban kérheti a
megadott információk pontosítását.
(7)	Magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV és más EGT államban székhellyel rendelkező
beolvadó ÁÉKBV egyesülése esetén a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott
dokumentumok másolatának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül írásban kérheti, hogy
az átvevő ÁÉKBV alapkezelője az ÁÉKBV befektetőinek nyújtott tájékoztatást módosítsa,
egyúttal tájékoztatja ezen kéréséről a beolvadó ÁÉKBV hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságát. A befektetőknek adott tájékoztatás módosításának Felügyelet általi elfogadásáról a
Felügyelet 20 munkanapon belül tájékoztatja a beolvadó ÁÉKBV hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságát.
(8)	A Felügyelet a magyarországi székhelyű beolvadó ÁÉKBV egyesülésére vonatkozó
engedélyt megadja, ha:
a)	a tervezett egyesülés megfelel az e §-ban és a 65-67. §-ban foglalt követelményeknek;
b)	az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjai határon átnyúló forgalmazásának 97.
§ szerinti bejelentése minden olyan tagállamban megtörtént, ahol a beolvadó ÁÉKBV
kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását is bejelentették;
c)	sem a Felügyelet, sem az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatósága nem kifogásolta a befektetőknek szóló tájékoztatást.
(9)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok hiánytalan benyújtásától
számított 20 munkanapon belül tájékoztatja a beolvadó ÁÉKBV alapkezelőjét az egyesülés
engedélyezése iránti kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról, továbbá értesíti döntéséről
az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(10)	Magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV esetén a Felügyelet - figyelemmel a
befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben
foglaltakra - engedélyezheti az átvevő ÁÉKBV esetében a befektetési szabályoktól való
átmeneti eltérést az egyesülés jóváhagyását követő 6 hónapon keresztül.
65.	§ (1) A 64. § (2) bekezdésnek a) pontja szerinti, a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-k
egyesülésére vonatkozó egyesülési tervezet tartalmazza:
a)	az egyesülés típusának és az egyesüléssel érintett ÁÉKBV-nek a megjelölését;
b)	a tervezett egyesülés hátterét és indokait;
c)	a tervezett egyesülésnek mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetői
tekintetében várható hatását;
d)	az eszközöknek és a kötelezettségeknek az átváltási arány kiszámításának időpontjában
történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételeit;
e)	az átváltási arány számítási módszerét;
f)	az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját;
33
g)	az eszközök átruházására és a kollektív befektetési értékpapírok cseréjére alkalmazandó
szabályokat;
h)	amennyiben az egyesülés új ÁEKBV létrehozatala mellett történik, az újonnan alapított
átvevő ÁEKBV kezelési szabályzatát, létesítő okiratát.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben felsoroltakon túl egyéb adatok igazolását nem kérheti,
azonban a beolvadó ÁEKBV és az átvevő ÁEKBV alapkezelőjének döntése értelmében az
egyesülési tervezet bármilyen egyéb, az (1) bekezdésben meghatározottakon felüli adatokkal
kiegészíthető.
22.	Harmadik fél általi ellenőrzés
66.	§ A beolvadó illetve az átvevő ÁEKBV letétkezelője köteles ellenőrizni az egyesülési
tervezet 65. § (1) bekezdésének a), f) és g) pontjaiban meghatározott adatait, és nyilatkozni az
adatok törvényi előírásokkal és az ÁEKBV kezelési szabályzatával való megfelelőségéről.
67.	§ (1) Magyarországi székhelyű beolvadó ÁEKBV esetén erre irányuló megbízás alapján
az ÁEKBV letétkezelője, vagy egy érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező
könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) köteles felülvizsgálni
a)	az eszközöknek és a kötelezettségeknek 75. § szerinti, az alkalmazandó átváltási arány
kiszámításának időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételeket,
b)	a kollektív befektetési értékpapíronkénti készpénzkifizetés mértékét,
c)	az átváltási arány számítási módszerét, valamint a 75. § szerinti időpontban megállapított
tényleges átváltási arányt.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a beolvadó ÁEKBV könyvvizsgálója, vagy az átvevő
ÁEKBV könyvvizsgálója független könyvvizsgálóknak minősülnek.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésről készült jelentést mind a beolvadó ÁEKBV, mind az
átvevő ÁEKBV befektetői és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok számára kérésre
térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.
23.	A befektetők tájékoztatásának általános szempontjai
68.	§ (1) A tervezett egyesülésről a beolvadó és az átvevő ÁEKBV befektetői számára
megfelelő és pontos tájékoztatást kell nyújtani annak érdekében, hogy megítélhessék az
egyesülés saját befektetéseikre gyakorolt hatását. A tájékoztatást tömören, a befektető
számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen nyelvezet mellőzve kell megadni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak
a)	határon átnyúló egyesülés esetén ki kell térnie a más EGT-államban bejegyzett ÁEKBV-
vel kapcsolatos olyan feltételek és eljárások ismertetésére, amelyek eltérnek a magyarországi
gyakorlattól;
b)	a beolvadó ÁEKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatás esetén ki kell elégítenie azon
befektetők igényeit, akik előzetesen nem rendelkeztek ismeretekkel az átvevő ÁEKBV
jellemzőiről vagy működési rendjéről és fel kell hívni a figyelmüket az átvevő ÁEKBV-vel
kapcsolatos kiemelt befektetői információkra;
c)	az átvevő ÁEKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatás esetén az egyesülés folyamatára és
az egyesülésnek az átvevő ÁEKBV-re gyakorolt hatására kell összpontosítania.
(3)	A beolvadó és az átvevő ÁEKBV befektetői számára az (1) - (2) bekezdés szerinti
tájékoztatást akkor kell megadni, ha
a)	magyarországi székhelyű beolvadó ÁEKBV esetén a Felügyelet,
b)	magyarországi székhelyű átvevő ÁEKBV esetén a beolvadó ÁEKBV székhelye szerinti
EGT-állam hatáskörrel rendelkező hatósága
34
engedélyezte a tervezett egyesülést.
(4)	A tájékoztatást a 73. § (1) bekezdésében említett pótdíjfizetés nélküli visszavásárlási,
visszaváltási vagy átváltási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő lejárati napja előtt
legalább 30 nappal megelőzően meg kell adni.
24.	A befektetők tájékoztatásának kötelező tartalmi elemei
69.	§ (1) A beolvadó ÁEKBV és az átvevő ÁEKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatásnak
-	a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - megfelelő és pontos információt kell
tartalmaznia a tervezett egyesülésről oly módon, hogy a befektető a tájékoztatás alapján
kellőképpen értékelhesse az egyesülés befektetéseikre gyakorolt lehetséges hatását, valamint
fel kell hívnia a befektető figyelmét a 73. § szerint őt megillető jogokra.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell
a)	a tervezett egyesülés hátterét és indokait;
b)	a tervezett egyesülés befektetőkre gyakorolt lehetséges hatását, ideértve a befektetési
politika tekintetében várható lényeges különbségeket, az egyesülés várható költségeit, a
várható eredményt, az időszaki jelentéseket és a teljesítmény lehetséges csökkenését,
különösen
ba)	a beolvadó ÁEKBV befektetőinek jogaiban a tervezett egyesülés miatt bekövetkező
esetleges változások részleteit,
bb)	ha a beolvadó ÁEKBV és az átvevő ÁEKBV kiemelt befektetői információi eltérő profilú
a Bizottság 583/2010/EU rendeletének 8. cikke értelmében vett szintetikus kockázat és
nyereség-mutatókat tüntetnek fel, vagy a kísérő leírásban eltérő lényeges kockázatokat
azonosítanak, akkor az eltérések összehasonlítását,
bc)	a kiemelt befektetői információkban közzétett összegek alapján a két ÁEKBV-vel
kapcsolatos összes díj és költség összehasonlítását,
bd)	ha a beolvadó ÁEKBV teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatást arról, hogy
azt miként alkalmazzák az egyesülés hatálybalépésének időpontjáig,
be)	ha az átvevő ÁEKBV teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatást arról, hogy azt
a későbbiekben miként fogják alkalmazni azon befektetőkkel szembeni tisztességes bánásmód
érdekében, akik korábban a beolvadó ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjait birtokolták,
bf)	tájékoztatást arról, hogy a beolvadó ÁEKBV alapkezelője tervezi-e a portfólió
összetételének számottevő megváltoztatását az egyesülés hatálybelépése előtt,
bg)	az átvevő ÁEKBV befektetői tekintetében tájékoztatást arról, hogy az átvevő ÁEKBV
alapkezelője szerint az egyesülés várhatóan lényeges hatást gyakorol-e az átvevő ÁEKBV
portfoliójára, és hogy tervezik-e a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását, akár
az egyesülés hatálybalépése előtt, akár utána,
bh)	a befektetők figyelmeztetését az ÁEKBV egyesülésének következtében felmerülő, a
befektetőkre vonatkozó adózási szabályok esetleges megváltozásáról;
c)	a befektetők tervezett egyesüléssel kapcsolatos jogait, így különösen
ca)	az információkhoz való hozzáférés jogát,
cb)	kérésre a könyvvizsgáló vagy a letétkezelő jelentésének másolatához történő hozzáférés
jogát, továbbá, hogy a jelentés miként szerezhető be,
cc)	a jogot, hogy a 73. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kérjék kollektív
befektetési értékpapírjaik térítésmentes visszavásárlását, visszaváltását vagy átváltását,
továbbá e jog érvényesítésének végső határidejét; valamint az adott ÁEKBV felhalmozott
hozamainak kezelésére vonatkozó szabályokat;
d)	a lényeges eljárási szempontokat és az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját,
továbbá a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásának esetleges felfüggesztésére
vonatkozó szabályokat és információkat;
35
e)	a 105. § szerinti, a beolvadó és az átvevő ÁEKBV-kra vonatkozó kiemelt befektetői
információk másolatát;
f)	- amennyiben a tervezett egyesülés feltételei az egyesülés kapcsán készpénzkifizetésről is
rendelkeznek -, a javasolt kifizetés szabályait is, ideértve azt is, hogy a beolvadó ÁEKBV
befektetői mikor és hogyan jutnak hozzá a készpénzkifizetéshez;
g)	azt az időszakot, amely alatt a befektetők még jegyezhetik a beolvadó ÁEKBV kollektív
befektetési értékpapírjait, és azok visszaváltását is kérhetik;
h)	azt az időpontot, amelytől a 73. § (1) bekezdésében biztosított jogokkal a vonatkozó
határidőig nem élő befektetők már az átvevő ÁEKBV befektetőiként gyakorolhatják jogaikat.
(3)	Amennyiben a tájékoztató az egyesülés legfontosabb adatait tartalmazó összefoglaló részt
is tartalmaz, az összefoglalóban hivatkozni kell a tájékoztatónak a részletes adatokat
tartalmazó részeire.
(4)	Ha a beolvadó vagy az átvevő ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjait a 97. § szerint
más EGT-államban is forgalomba hozták, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett
ÁEKBV fogadó tagállamának hivatalos nyelvén vagy hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságai által jóváhagyott nyelven is rendelkezésre kell bocsátani. A tájékoztatás
fordításának elkészítéséért, a tájékoztatás eredeti nyelven készített változatával megegyező
tartalommal, a tájékoztatásra kötelezett ÁEKBV alapkezelője felel.
70.	§ (1) A beolvadó ÁEKBV meglévő befektetői számára lehetővé kell tenni, hogy
térítésmentesen hozzájuthassanak az átvevő ÁEKBV kiemelt befektetői információinak
naprakész változatához.
(2) Ha az átvevő ÁEKBV kiemelt befektetői információi a tervezett egyesülés miatt
módosultak, akkor azokat az átvevő ÁEKBV meglévő befektetői számára is térítésmentesen
rendelkezésre kell bocsátani.
71.	§ A 69. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentum befektetőknek való
rendelkezésre bocsátása és az egyesülés hatálybalépése közötti időszakban a tájékoztató
dokumentumot és az átvevő ÁEKBV kiemelt befektetői információinak naprakész változatát
minden olyan személy rendelkezésére kell bocsátani, aki megvásárolja vagy jegyzi a beolvadó
vagy az átvevő ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjait, vagy aki elkéri azok
bármelyikének kezelési szabályzatát, létesítő okiratát, tájékoztatóját vagy kiemelt befektetői
információit.
25.	A befektetőknek szóló tájékoztatás módszere
72.	§ (1) A 69. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentumot papíron vagy tartós
adathordozón kell a befektetők rendelkezésére bocsátani.
(2)	Ha a tájékoztatást a befektetők mindegyikének vagy meghatározott körének tartós
adathordozón nyújtják, akkor a tájékoztatásnak összhangban kell lennie az adott ÁEKBV
kezelési szabályzatában meghatározott, elektronikus hírközlés útján történő tájékoztatás
lehetőségét is magában foglaló tájékoztatási szabályokkal.
(3)	A tájékoztatás a befektetőnek akkor adható a (2) bekezdésben meghatározott módon,
amennyiben a befektető a papíron vagy tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége
közül kifejezetten a papírtól eltérő tartós adathordozót választja.
(4)	Az e szakasz alkalmazásában az elektronikus hírközlés útján nyújtott tájékoztatás feltétele,
hogy a befektető rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezzen. A befektető által az
üzletvitel céljából megadott e-mail cím erre vonatkozó bizonyítéknak minősül.
26.	A befektetők egyéb jogai
36
73.	§ (1) Mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetője kérheti kollektív befektetési
értékpapírjainak - az ÁÉKBV által a tőkekivonás fedezeteként visszatartott költségeken kívüli
-	térítésmentes visszaváltását, vagy ha lehetséges, egy másik, hasonló befektetési politikát
folytató, és ugyanazon befektetési alapkezelő, vagy a befektetési alapkezelővel közös vezetés
vagy ellenőrzés által, vagy befolyásoló részesedésen keresztül kapcsolatban álló bármely más
társaság által kezelt ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaira való átváltását. Ez a jog a
beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV befektetőit a 68. és 69. §-ban foglaltak szerinti a
tervezett egyesülésről szóló tájékoztatástól a 75. § szerinti átváltási arány kiszámításának
időpontja előtt 5 munkanapig illeti meg.
(2)	A befektetők (1) bekezdésben foglalt jogának biztosítása mellett a Felügyelet
engedélyezheti a beolvadó, illetve az átvevő ÁÉKBV alapkezelője számára, hogy az
egyesülés lebonyolítási idejére felfüggesszék a kollektív befektetési értékpapírok
forgalmazását, amennyiben ezt a befektetők érdekeinek védelme indokolja.
27.	Költségek és hatálybalépés
74.	§ Az egyesülés előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos jogi, tanácsadói vagy
adminisztratív költségek nem terhelhetők sem az egyesülésben részt vevő ÁÉKBV-kre, sem
azok befektetőire.
75.	§ ÁÉKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében, ahol
az átvevő alap magyarországi székhelyű ÁÉKBV, a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV kollektív
befektetési értékpapírjainak az egyesülés során alkalmazandó átváltási arányát az alábbiak
szerint kell megállapítani:
a)	az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan kollektív befektetési értékpapír-
sorozatonként meg kell állapítani mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV kollektív
befektetési értékpapírjainak egy értékpapírra jutó nettó eszközértékét, a beolvadó ÁÉKBV
esetén figyelembe véve az esetleges készpénzkifizetéseket;
b)	a beolvadó ÁÉKBV nettó eszközértékét az átvevő ÁÉKBV értékelési elveivel azonos
módon kell megállapítani;
c)	a beolvadó ÁÉKBV adott kollektív befektetési értékpapír sorozatának átváltási aránya az
adott sorozat fentiek szerint megállapított egy értékpapírra jutó nettó eszközértékének és az
átváltás során adandó átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapír sorozat egy
értékpapírra jutó nettó eszközértékének a hányadosa.
76.	§ (1) ÁÉKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében,
ahol az átvevő ÁÉKBV magyarországi székhelyű ÁÉKBV, az egyesülés hatálybalépéséről
szóló tájékoztatást e törvény szerint kell közzétenni.
(2)	A már hatályba lépett egyesülést utólag nem lehet semmissé nyilvánítani.
77.	§ (1) A 62. § (1) bekezdésének a) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében
a)	a beolvadó ÁÉKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az átvevő ÁÉKBV-re;
b)	a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak
tulajdonosaivá válnak; ezenkívül a beolvadó ÁÉKBV-ben lévő kollektív befektetési
értékpapírjaik nettó eszközértékének legfeljebb 10 százalékáig készpénzkifizetésre jogosultak;
c)	a beolvadó ÁÉKBV az egyesülés hatálybelépésekor megszűnik.
(2)	A 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében
a)	a beolvadó ÁÉKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az újonnan alapított átvevő
ÁÉKBV-re;
37
b)	a beolvadó ÁEKBV befektetői az újonnan alapított átvevő ÁEKBV befektetőivé válnak;
ezen kívül a beolvadó ÁEKBV-ben lévő kollektív befektetési értékpapírjaik nettó
eszközértékének legfeljebb 10 százalék-áig készpénzkifizetésre jogosultak;
c)	a beolvadó ÁEKBV az egyesülés hatálybalépésekor megszűnik.
(3)	A 62. § (1) bekezdése c) pontjának rendelkezései szerint lezajlott egyesülés esetében
a)	a beolvadó ÁEKBV nettó eszközértéknek megfelelő értékű eszközei átszállnak az átvevő
ÁEKBV-re;
b)	a beolvadó ÁEKBV befektetői az átvevő ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak a
tulajdonosaivá válnak;
c)	a beolvadó ÁEKBV kötelezettségei teljesítéséig továbbra is fennmarad.
(4)	Az átvevő ÁEKBV alapkezelője az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan az
alap egyesülést követő vagyonáról egyesülési jelentést készít, amelyet egyeztet az alap
letétkezelőjével. A jelentést az egyesülést követő 8 munkanapon belül tájékoztatásul meg kell
küldeni a Felügyeletnek, valamint kérésre a befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Az
egyesülési jelentésnek tartalmaznia kell
a)	a beolvadó és az átvevő ÁEKBV-k eszközeinek és kötelezettségeinek tételes felsorolását és
értékét az egyesülés előtt és azt követően;
b)	kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként az összesített nettó eszközértékeket;
c)	a kollektív befektetési értékpapírok darabszámát,
d)	az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértéket, és
e)	az egyesülés során alkalmazott átváltási arányt.
(5)	Az egyesülési jelentést mind a beolvadó ÁEKBV, mind az átvevő ÁEKBV alapkezelője
és letétkezelője is aláírja, és ezzel felelősséget vállal az abban foglaltak valódiságáért.
XI.	Fejezet
Az egyesülésre vonatkozó egyéb szabályok
78.	§ (1) Az ÁEKBV-nek nem minősülő befektetési alapok, továbbá olyan magyarországi
székhelyű ÁEKBV-k egyesülésére, amelyek egyikének befektetési jegyeit sem hozták más
EGT-államban forgalomba, a 63 - 77. §-ban foglaltak irányadók a (2) - (6) bekezdésekben
meghatározott eltéréssel.
(2)	E törvény szerint nyilvántartásba vett befektetési alap kizárólag másik, e törvény szerint
nyilvántartásba vett befektetési alappal egyesülhet.
(3)	Nyilvános alapok esetében azonos működési formájú, továbbá harmonizációjukat és
elsődleges eszközkategóriájukat tekintve azonos típusú alapok egyesülhetnek.
(4)	Nyilvános alapok esetében, a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosai
vonatkozásában az átalakulás szabályait is megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az
egyesülés e befektetőkre nézve az átalakulással egyenértékű változással jár.
(5)	A beolvadó és az átvevő alapok befektetési jegy tulajdonosainak az egyesüléssel
kapcsolatos tájékoztatása módjára e törvény általános, illetve az adott alap kezelési
szabályzatának befektetők tájékoztatására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
(6)	Zártkörű alap beolvadása esetében nem szükséges a Felügyelet előzetes engedélye,
amennyiben az alap kezelési szabályzata az alapkezelőt feljogosítja e döntés meghozatalára,
vagy e döntést a befektetési jegy tulajdonosok adott arányú többségi határozatához köti.
Zártkörű alap kezelési szabályzata korlátozhatja a befektetési jegy tulajdonosok 73. § (1)
bekezdése szerinti jogait.
38
XII.	Fejezet
A szétválás szabályai
79.	§ (1) Szétválásnak minősül, az olyan művelet:
a)	amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja megszűnésekor
minden eszközét és kötelezettségét kettő vagy több újonnan létrehozott vagy már működő
kollektív befektetési formára vagy részalapra ruházza át (a továbbiakban: átvevő kollektív
befektetési forma) és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő
számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak, vagy
b)	amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja, anélkül, hogy
megszűnne, eszközeinek egy részét átruházza egy vagy több újonnan létrehozott, vagy már
működő kollektív befektetési formára, vagy részalapra (a továbbiakban: átvevő kollektív
befektetési forma) és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő
számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak.
(2)	A kollektív befektetési formák szétválására az egyesülés szabályai megfelelően irányadók.
(3)	A szétválás következtében létrejövő minden új kollektív befektetési forma esetében az
alapítás szabályai irányadók.
XIII.	Fejezet
A befektetési jegy
80.	§ (1) A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a
befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.
(2)	A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:
a)	a befektetési alap megnevezése;
b)	a befektetési jegy sorozat megjelölése;
c)	a befektetési alap székhelye, működési formája, fajtája, futamideje, elsődleges
eszközkategóriája és harmonizációja szerinti típusa;
d)	a befektetési jegy névértéke, értékpapírkódja;
e)	a befektetőnek a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában
meghatározott jogai;
f)	a befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma;
g)	a befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelő cégneve és székhelye.
(3)	A befektetési jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a Tpt. 7.§ (2) bekezdésének c)
és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.
81.	§ A dematerializált befektetési jegyeket a központi értéktár a befektetési alapkezelő
kezdeményezésére, a befektetési alapkezelő által megállapított értéknappal keletkezteti,
illetve törli. Nyíltvégű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy esetében a
központi értéktár a forgalmazás-elszámolási napoknak megfelelő gyakorisággal állítja elő,
illetve törli a befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő, illetve megbízottja utasítása
alapján.
XIV.	Fejezet
A befektetési jegyek forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása
82.	§ (1) A befektetési jegy forgalomba hozatalának általános feltétele, hogy a befektetési
alapkezelő a befektetési alap kezelési szabályzatát elfogadja.
39
(2)	A befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési
alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően a 3. mellékletnek megfelelő tartalommal
kezelési szabályzatot, a Felügyelet által jóváhagyott, az 5. mellékletnek megfelelő tartalommal
tájékoztatót, a 105. § szerinti kiemelt befektetői információt, valamint a 83. § szerinti
hirdetményt tegyen közzé. Semmis a befektetési jegy jegyzése, ha - a 84. § (1) bekezdésben
foglalt kivétellel - a befektetési jegyet a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató és
hirdetmény hiányában hozták nyilvánosan forgalomba.
(3)	A zártvégű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalára a Tpt. Második Részének
rendelkezései irányadók.
(4)	A befektetési jegyek zárt körben történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a
befektetési alapkezelő a jegyzést legalább 7 nappal megelőzően a 3. mellékletnek megfelelő
tartalommal kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára. A
hozzáférhetővé tétel zártkörű befektetési alapok esetén a nyilvánosság kizárása mellett a
befektetők részére való közlést jelenti.
83.	§ A nyilvános nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalát
megelőzően hirdetményt kell közzétenni, amely tartalmazza
a)	a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját,
b)	a forgalomba hozandó befektetési jegy és a kibocsátó befektetési alap megnevezését,
c)	a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségét (darabszámát), névértékét és
értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját,
d)	a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba
hozatali helyeket,
e)	a forgalomba hozatal és a befektetési jegyek ellenértékének szolgáltatásának módját és
f)	a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.
84.	§ (1) A már nyilvántartásba bejegyzett, nyíltvégű befektetési alap újabb befektetési jegy
sorozatának forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelező.
(2)	A zártvégű befektetési alap a futamideje alatt forgalomba hozatal útján újabb befektetési
jegyeket bocsáthat ki.
(3)	Befektetési jegyek zártvégű befektetési alapra történő forgalomba hozatala kibocsátási
program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében egymást követően, akár több
alkalommal, értékpapír forgalomba hozatallal kerülnek a befektetési jegyek kibocsátásra úgy,
hogy a kibocsátási program alapfeltételeit a befektetési alapkezelő a kibocsátási program
indításakor a program feltételeit tartalmazó dokumentumban rögzíti, és az egyes
részkibocsátások során a kibocsátási program keretében végleges feltételekben határozza meg
az adott forgalomba hozatal egyedi adatait. Nyilvános alapok esetében a kibocsátási program
keretében történő egyes kibocsátások végleges feltételeihez a Felügyelet engedélye nem
szükséges, a befektetési alapkezelő köteles azonban a végleges feltételeket az adott
forgalomba hozatalt megelőzően legalább 10 nappal a Felügyelet részére tájékoztatásul
megküldeni.
85.	§ (1) Amennyiben a forgalomba hozatalban forgalmazó működik közre, a forgalmazó
köteles - a kezelési szabályzatban meghatározott határidő figyelembevételével - tájékoztatni
a befektetési alapkezelőt és a letétkezelőt az általa értékesített befektetési jegyek
darabszámáról, valamint - amennyiben ezt a tájékoztató vagy a kezelési szabályzat lehetővé
teszi és a forgalmazó és a befektetési alapkezelő erről megállapodott -, a befektetési
alapkezelőt a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen
adattovábbítás nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének.
A befektetési alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag
40
az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési
tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési
alapkezelő vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.
(2) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső
korlátot állapított meg (forgalomba hozatali maximum), annak elérésekor a jegyzést a
befektetési alapkezelő, illetve az általa igénybe vett forgalmazó lezárja.
86.	§ (1) A nyíltvégű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetők
részére történő folyamatos forgalmazására a befektetési alapkezelő, illetve az általa megbízott
egy vagy több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és
visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a forgalmazást végző felel.
(2) A 85. § (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók a befektetési jegyek
folyamatos forgalmazására is azzal, hogy a tájékoztatás vonatkozik a befektetők által
visszaváltott befektetési jegyek darabszámára is.
87.	§ (1) Nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetében - a forgalmazás felfüggesztésének
és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó
ügyfélfogadásának szünetelését kivéve - a befektetési alap futamideje alatt a forgalmazó,
illetve - amennyiben a befektetési alapkezelő végez a befektetők felé közvetlen forgalmazási
tevékenységet - a befektetési alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési
jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat.
(2)	A befektetők által leadott és a kezelési szabályzatban meghatározott adott időpontig
beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-
elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét
a szabályzatban meghatározott forgalmazás-teljesítési napig kell a befektetők számára
jóváírni, kifizetni.
(3)	Nyilvános nyíltvégű értékpapíralap esetében legalább heti egy, zártkörű nyíltvégű alap
esetében legalább negyedévente egy forgalmazás-elszámolási napot kell biztosítani. A
nyilvános nyíltvégű alapok esetében a forgalmazás-teljesítési nap nem lehet későbbi, mint a
forgalmazás-elszámolási napot követő 10. nap.
(4)	Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az
eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az
azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési napra tolódik,
amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben
a befektetőnek a befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az
előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A
megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel.
(5)	Nyilvános nyíltvégű befektetési alap esetében az alapkezelő a visszaváltási feltételeket a
befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a kezelési szabályzat ilyen
tartalmú módosításáról a befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és
legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja.
88.	§ (1) A befektetési jegyek vételekor és visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke
pénzben, illetve - amennyiben a kezelési szabályzat kifejezetten lehetőséget biztosít rá, és
meghatározza feltételeit - részben vagy egészben egyéb, az alap befektetési politikájának
megfelelő eszközök formájában is szolgáltatható. Ez utóbbi esetben visszaváltáskor a
befektetési jegyek ellenértékét képező eszközök összetételét az adott eszközöknek az alap
portfóliójában meglévő arányának megfelelően kell megállapítani.
41
(2) A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére forgalmazási (vételi, illetve
visszaváltási) díj, jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben, a kezelési
szabályzatban foglaltak szerint - a befektetési alapot, a folyamatos forgalmazásban
közreműködő forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti. Nem sérti az egyenlő elbánás
elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a
forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha a befektetési alapkezelő az egyes
forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg.
89.	§ (1) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső
korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek
forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a
forgalmazási maximum alá nem csökken.
(2)	A tájékoztatóban és a kiemelt befektetetői információban közölni kell az értékesítés
újraindításának pontos feltételeit. A forgalmazási maximum elérését, a befektetési jegyek
forgalomba hozatalának (1) bekezdés szerinti szünetelését, illetve újraindítását közzé kell
tenni.
90.	§ A zártkörű nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazására
vonatkozó szabályokat a befektetési alap kezelési szabályzata határozza meg.
28.	Közvetítő igénybevétele a folyamatos forgalmazás során
91.	§ (1) A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve
visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111-116. §-
aiban foglaltakat. A befektetési alapkezelő - amennyiben forgalmaz - illetve a forgalmazó az
általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé, mint a sajátjáért felel.
(2)	A közvetítő tevékenysége ellátásához közreműködőt vehet igénybe. A közvetítő által
igénybe vett közreműködő - figyelemmel a Bszt. 115. § (5) bekezdésében foglaltakra - a
befektetési jegyek értékesítésével kapcsolatban kizárólag az alábbi feladatokat láthatja el:
a)	a befektető hivatalos tájékoztató anyagokkal történő ellátása;
b)	a tájékoztató anyagok tartalmának ismertetése, így különösen az egyes befektetési alapok
befektetési politikájának, forgalmazási feltételeinek, költségeinek, jellemző kockázatainak
ismertetése;
c)	a befektetési alapkezelő vagy a forgalmazó által kiadott tájékoztató anyagok alapján az
egyes befektetési alapok, illetve a mögöttes piacok múltbeli teljesítményének, jellemző
kockázatainak ismertetése;
d)	a befektető azonosítása, az értékpapírszámla nyitáshoz, továbbá a befektető azonosításához
és minősítéséhez szükséges dokumentumok továbbítása a befektetési alapkezelő vagy a
forgalmazó számára;
e)	befektetési jegy vételére, visszaváltására vonatkozó megbízás továbbítása a befektetési
alapkezelő vagy a forgalmazó számára.
(3)	Amennyiben a közreműködő nem befektetési vállalkozás, a befektető pénzügyi eszközét
és pénzét nem kezelheti.
(4)	A közvetítő köteles az általa igénybe vett közreműködő megfelelő képzéséről
gondoskodni.
(5)	A közvetítő a hozzá beérkezett befektetői ügyfélpanaszokról köteles nyilvántartást vezetni
és arról rendszeresen tájékoztatni a megbízóját.
29.	A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére
vonatkozó általános szabályok
42
92.	§ (1) A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra
szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a
befektetési alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő
okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a
befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet.
(2) A befektetési jegyek forgalomba hozatala szünetel a 89. § (1) bekezdésében meghatározott
esetben.
93.	§ (1) A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást
egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha
a)	a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így
különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott
eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre
alkalmas piaci árfolyam-információ;
b)	a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó - a 92. § (1) bekezdésben
meghatározott eset kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni;
c)	a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.
(2)	A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében
kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési
jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap
likviditása - figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló
időt - veszélybe kerül.
(3)	A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott felfüggesztésről
rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket, a Felügyeletet, továbbá
valamennyi olyan EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési
jegyet forgalmazzák.
94.	§ (1) A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos
forgalmazását, amennyiben:
a)	a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy
b)	a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.
(2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a
befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a 93. § (1) bekezdésében meghatározott
esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 93. § (2) bekezdésében
meghatározott esetben.
95.	§ (1) A felfüggesztés időtartama ingatlanalap esetében legfeljebb 1 év, minden egyéb
befektetési alap esetében legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban
más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes
befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a
befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. A
határidő elteltét követően, amennyiben a folyamatos forgalmazás feltételei nem adottak, a
Felügyelet elrendeli a befektetési alap megszüntetését.
(2)	A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy
amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.
(3)	A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és
közzé kell tenni.
43
XV. Fejezet
ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok határon
átnyúló forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása
30.	ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok más EGT-államban
történő forgalomba hozatala
96.	§ (1) A magyarországi székhelyű ÁÉKBV befektetési jegye más EGT-államban is
forgalomba hozható, valamint folyamatosan forgalmazható, amennyiben
a)	a másik EGT-államban megfelelő forgalmazó helyek állnak rendelkezésre a befektetési
jegy eladására, visszaváltására, a befektetők számára történő kifizetések lebonyolítására, és
b)	az ÁÉKBV kezelési szabályzata, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információ, valamint
az éves és féléves jelentés az adott ország bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott ország
hatáskörrel rendelkező hatóságai által elismert nyelven a befektetők rendelkezésére áll.
(2)	A magyarországi székhelyű ÁÉKBV befektetési jegyei forgalomba hozatali, visszaváltási
árának közzétételi gyakoriságára a magyar jogszabályok az irányadók.
97.	§ (1) A befektetési alapkezelő a más EGT-államban történő befektetési jegy forgalmazási
szándékáról bejelentő levelet küld a Felügyeletnek. Az 584/2010/EU rendeletben
meghatározottaknak megfelelően elkészített bejelentő levél tartalmazza az ÁÉKBV
befektetési jegyének a fogadó tagállamban történő forgalmazásának tervezett módozatait -
beleértve a részvényosztályokról szóló tájékoztatást is - és a forgalmazó megnevezését. A
bejelentéshez elektronikus formában mellékelni kell a 96. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott iratokat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat - az ÁÉKBV értesítésével egyidejűleg - a
Felügyelet 10 munkanapon belül eljuttatja azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságainak, amelyben az ÁÉKBV befektetési jegyét forgalmazni tervezik. A
dokumentációhoz az 584/2010/EU rendelet által előírt formátumú és tartalmú igazolást csatol
arról, hogy az ÁÉKBV teljesíti az ÁÉKBV irányelv szabályainak a magyar jogrendbe történő
átvétele alapján előírt feltételeket. Az ÁÉKBV által forgalomba hozott befektetési jegyek az
értesítés kézhezvételének időpontjától hozhatók forgalomba, illetve forgalmazhatók a fogadó
tagállamban. A bejelentési eljárás egyéb részleteivel kapcsolatban a Felügyelet és az ÁÉKBV
az 584/2010/EU rendeletben előírtak figyelembevételével jár el.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentő levelet és igazolást - a Felügyelet és a
fogadó tagállam felügyeleti hatósága közötti eltérő megállapodás kivételével - a nemzetközi
pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani.
(4)	Az ÁÉKBV a (1) bekezdés szerint a bejelentéshez mellékelt dokumentumokat köteles
naprakészen tartani és azok módosulásáról, illetve elektronikus elérési módjáról, a (3)
bekezdésben meghatározott nyelven haladéktalanul tájékoztatja a fogadó tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságát. A forgalmazással kapcsolatos rendelkezések vagy a
forgalmazni kívánt részvényosztályok változása esetén az ÁÉKBV a változások
hatálybalépése előtt 10 nappal köteles értesíteni a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságát.
31.	Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi
forgalomba hozatala
98.	§ (1) Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív
befektetési értékpapír magyarországi forgalomba hozatalához, illetve folyamatos
forgalmazásához az ÁÉKBV-nek a nyilvántartásba vételi helye szerinti előírásoknak kell
44
megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden
olyan információt és dokumentumot, amit az ÁEKBV székhely szerinti tagállamában a
befektetők rendelkezésére kell bocsátania. A kiemelt befektetői információt magyar nyelven,
az egyéb információkat és dokumentumokat az ÁEKBV választása szerint magyar nyelven, a
Felügyelet által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt
nyelven kell elkészíteni. A kiemelt befektetői információt a befektető erre irányuló kérése
esetén a szerződés megkötésekor díjmentesen, írásbeli formában át kell adni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények az ott meghatározott információk és
dokumentumok módosítása esetén is megfelelően alkalmazandók.
(3)	Az ÁEKBV székhely szerinti tagállama által lefolytatott bejelentési eljárást követően a
forgalmazásra vonatkozó előkészületek megfelelőségének ellenőrzése céljából az ÁEKBV a
forgalmazás megkezdése előtt köteles megküldeni a Felügyelet részére az ÁEKBV és a
forgalmazó között létrejött forgalmazási szerződést, amennyiben a forgalmazást nem a
befektetési alapkezelő látja el. Amennyiben magyarországi székhelyű közvetítő
igénybevételére is sor kerül, úgy a közvetítővel kötött szerződés benyújtása is kötelező.
Magyarországi székhelyű forgalmazó hiányában magyarországi székhelyű közvetítő
igénybevétele kötelező.
(4)	A forgalmazással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információ változása vagy a
forgalmazni kívánt részvényosztályokkal kapcsolatos változás esetén a változás végrehajtása
előtt az ÁEKBV írásban értesíti a Felügyeletet. Az ÁEKBV szintén értesíti a Felügyeletet a
96.	§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok módosításairól, és közli, hogy
e dokumentumok hol érhetők el elektronikusan.
XVI.	Fejezet
A nettó eszközérték, a befektetőknek történő kifizetések általános szabályai, az
illikvid eszközök elkülönítése
32.	A nettó eszközérték megállapításának általános szabályai
99.	§ (1) A befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a
befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési jegyek forgalomba hozatala,
folyamatos forgalmazása, vagy bevonása során a befektetési jegyek vételi és visszaváltási
árfolyamát a befektetési jegyek aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéke alapján kell
megállapítani.
(2)	A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket
befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb
piaci árfolyam-információk alapján, a befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint
kell meghatározni.
(3)	A befektetési alap nettó eszközértékét a letétkezelő állapítja meg.
(4)	A befektetési alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének
megállapításához szükséges dokumentumot a nettó eszközérték megállapításának
rendszerességéhez igazodva, késedelem nélkül megküldeni a letétkezelőnek.
100.	§ (1) A nyíltvégű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó
nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg
kell állapítani.
(2)	A nyilvános zártvégű értékpapír befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési
jegyre jutó nettó eszközértéket legalább hetente egyszer meg kell állapítani.
45
(3)	A tőzsdére bevezetett értékpapír befektetési alapok nettó eszközértékét és az egy
befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdei kereskedési napra meg kell
állapítani.
(4)	Minden egyéb befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó
eszközértéket legalább havonta egyszer meg kell állapítani.
33.	Eljárás a nettó eszközérték számításban bekövetkezett hiba esetén
101.	§ (1) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a
hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték
megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell,
amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy
ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes
mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra
vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket
közzé kell tenni.
(2)	Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a
befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési
alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték
megállapítása során.
(3)	Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a
helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel
30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha
a)	a hibás nettó eszközérték számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár
különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított
forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz
meg - a kezelési szabályzatban megállapított értéket,
b)	a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó
elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot,
illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban
megállapított összeget, vagy
c)	a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása
eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó
elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint
azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy
a letétkezelő pótolja a befektetési alap számára.
34.	A befektetők részére történő kifizetések
102.	§ (1) A befektetési alap futamideje alatt a befektetési alapkezelő a befektetési alap
eszközeiből a befektetők felé kifizetést teljesíthet a befektetési alap tőkenövekményéből
történő hozamkifizetés formájában.
(2)	A hozamkifizetés feltételeiről és eljárásáról a kezelési szabályzat rendelkezik. A
kifizetéseket befektetési jegy sorozaton belül azonos feltétellel kell teljesíteni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti kifizetés befektetők felé történő teljesítése a forgalmazó feladata
és felelőssége.
35.	A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése
103.	§ (1) Nyíltvégű értékpapír befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5
százalékát meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti
46
egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében
dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfolióján, illetve az azokat
megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő
elkülönítéséről.
(2)	Jelen szakasz vonatkozásában illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci
körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős
visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a
befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is.
(3)	Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó
eszközérték számítás során a befektetési alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell
nyilvántartani. Ezzel együtt a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket
befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap
nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket
megtestesítő befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni.
(4)	Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték számítás szempontjából elkülönítetten
kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszköz-portfolióval
szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszköz-portfolióval
szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg a befektetési alapkezelő viseli. Az
illikvid eszköz-portfolió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy
jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az
illikvid eszköz-portfolióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembe vételével
kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték számításra vonatkozó általános szabályok
szerint.
(5)	Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha a
befektetési alapkezelő felajánlja a lehetőségét és a befektető hozzájárul ahhoz, hogy a
visszaváltás ellenértékét a befektetési alapkezelő az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési
jegyek mögöttes eszközeivel teljesítse.
(6)	Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben
vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, amelynek során az
”IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek
aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.
(7)	Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő
megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a
rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A
befektetési alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített
eszközök összetételéről.
(8)	A befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés
közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni.
XVII.	Fejezet
Tájékoztatási kötelezettség
36.	A tájékoztató
104.	§ (1) Befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala esetén a tájékoztatónak az 5.
melléklet szerinti tartalmon túl tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján a
befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a
47
befektetés kockázatairól. A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot kell
tartalmaznia a befektetési alap kockázati tényezőiről.
(2)	A tájékoztatónak meg kell jelölnie azokat az eszköz-kategóriákat, amelyekbe a befektetési
alap befektethet. Külön ki kell térni arra, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a
származtatott ügyletek alkalmazása.
(3)	Származtatott ügyletek alkalmazása esetén a tájékoztatónak arra vonatkozó információt is
tartalmaznia kell, hogy a származtatott ügyletek engedélyezésére fedezeti célból vagy a
befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség és jelezni kell a származtatott
ügyletek alkalmazásának lehetséges hatását a kockázati tényezők alakulására.
(4)	Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi
eszközök közé tartozó eszköz-kategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott
indexet, e tényre a tájékoztatóban - és a kereskedelmi kommunikációban - kifejezetten fel kell
hívni a figyelmet.
(5)	Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a vagyon lehetséges összetételénél vagy
az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, a tájékoztatónak - és a
kereskedelmi kommunikációnak - kifejezetten fel kell hívnia a figyelmet a befektetési alap
ezen sajátosságára.
(6)	A tájékoztatóban közölni kell a forgalomba hozatali maximum elérését követő allokáció
módját, lezárásának időpontját, az allokációról való értesítés módját.
(7)	A tájékoztatót a befektetők számára tartós adathordozón vagy a befektetési alap
közzétételi helyén folyamatosan elérhetővé kell tenni, és a tájékoztató egy nyomtatott
példányát kérésre díjmentesen át kell adni.
(8)	A tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig hatályos.
37.	A kiemelt befektetői információ
105.	§ (1) A nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ a
befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők
megismerhessék a befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott
befektetési döntéseik meghozatalát. A kiemelt befektetői információ közzététele során
kifejezetten utalni kell arra, hogy az információ kiemelt befektetői információnak minősül. A
kiemelt befektetői információ tömören és közérthetően tartalmazza
a)	a befektetési alap meghatározását,
b)	a befektetési alap befektetési célkitűzéseinek és befektetési politikájának rövid leírását,
c)	a befektetési alap múltbeli teljesítményének bemutatását, vagy amennyiben az adott alap
befektetési célkitűzései alapján releváns, a célkitűzésekben előre jelzett várható teljesítmény
bekövetkezését bemutató esetek leírását,
d)	a befektetési alap terhére elszámolható költségeket és kapcsolódó díjakat,
e)	a befektetési alap kockázat- és nyereségprofilját, beleértve a megfelelő iránymutatást,
illetve figyelmeztetést az adott befektetési alapba történő befektetésekkel kapcsolatos
kockázatokra.
(2)	A kiemelt befektetői információ hivatkozást nem tartalmazhat, azzal a kivétellel, hogy a
kiemelt befektetői információban egyértelműen meg kell határozni, hol lehet további
információt kapni a befektetési alapról, hol lehet térítésmentesen hozzájutni a tájékoztatóhoz,
az éves és féléves jelentéshez, és ezek milyen nyelven állnak a befektetők rendelkezésére.
48
(3)	A kiemelt befektetői információnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra,
hogy kizárólag a kiemelt befektetői információ alapján igény nem érvényesíthető, kivéve, ha
az információ félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más részeivel.
(4)	Minden országban, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák, a kiemelt befektetői
információt - a fordítástól eltekintve - azonos tartalommal, módosítások és kiegészítések
nélkül kell alkalmazni.
(5)	A kiemelt befektetői információt a jegyzési időszak kezdete előtt legalább 7 nappal
megelőzően tartós adathordozón vagy honlapon a befektetők rendelkezésére kell bocsátani,
kérésre nyomtatott példányát díjmentesen szerződéskötéskor át kell adni a befektetőknek, és a
folyamatos forgalmazás alatt közzé kell tenni. A kiemelt befektetői információnak
naprakésznek kell lennie.
(6)	A kiemelt befektetői információ részletes tartalma, formája, közzététele tekintetében a
Bizottság 583/2010/EU rendeletének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
38.	A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei
106.	§ (1) A befektetési alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt
nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól.
(2)	A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zártvégű befektetési alap esetén az (1)
bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében
foglaltaknak megfelelően teljesíti.
(3)	A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános nyíltvégű befektetési alap esetén az (1)
bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét
a)	minden egyes lezárt pénzügyi évről éves jelentés,
b)	a pénzügyi év első 6 hónapjáról féléves jelentés,
c)	havi portfóliójelentés
formájában teljesíti.
(4)	A (3) bekezdés szerinti éves és féléves jelentéseket, valamint a havi portfóliójelentést a
tárgyidőszak utolsó napjától számított alábbi időpontokig kell közzétenni:
a)	az éves jelentést 4 hónapon belül,
b)	a féléves jelentést 2 hónapon belül,
c)	a havi portfóliójelentést a következő hónap 10. munkanapjáig,
és gondoskodni kell arról, hogy az éves és féléves jelentések legalább 5 évig nyilvánosan
elérhetők legyenek.
107.	§ (1) A nyilvános nyíltvégű befektetési alap éves jelentése tartalmazza a befektetési alap
eredmény-kimutatását, jelentést az adott időszakban végzett tevékenységekről és a 6.
mellékletben, ingatlanalap esetében továbbá a 7. mellékletben meghatározott egyéb adatokat,
valamint az összes egyéb olyan lényeges információt, amelynek alapján a befektetők
véleményt tudnak alkotni a befektetési alap tevékenységeinek fejlesztéséről és eredményeiről.
(2)	A nyilvános nyíltvégű befektetési alap féléves jelentése tartalmazza a 6. melléklet I-IV.
szakaszában, továbbá ingatlanalap esetében a 7. melléklet 2-3. szakaszában meghatározott
adatokat. Amennyiben a befektetési alap év közben hozamot fizet, a mérlegnek tartalmaznia
kell az adózott féléves eredményt és a kifizetett vagy felkínált közbenső hozamot.
108.	A havi portfóliójelentés tartalmazza a hónap utolsó nettó eszközértéke alapján:
49
a)	a portfólió bemutatását a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célok és
limitek szerinti főbb kategóriáknak megfelelően (főbb eszközfajták, földrajzi diverzifikáció,
devizális megoszlás) illetve, ha a befektetési politikában ilyen limitek nincsenek megállapítva,
a főbb eszközfajták szerint (részvény, kötvény, befektetési jegy, betét, egyéb eszközök),
b)	a származtatott ügyletek figyelembe vételével számított, a befektetési eszközökben
meglévő nettó összesített kockázati kitettség (tőkeáttétel) mértékét,
c)	a portfólióban 10 százaléknál magasabb részarányt képviselő eszközök (kibocsátók)
felsorolását,
d)	a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét.
109.	§ (1) A nyilvános nyíltvégű befektetési alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban,
a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetői információban meghatározott módon a
befektetők rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen
eljuttatja a befektetőknek. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg a tájékoztatást a
Felügyelet, valamint kérésre a befektetési alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatósága részére is meg kell küldeni.
110.	§ (1) Az éves jelentésben közölt számviteli információkat a befektetési alap
könyvvizsgálójának felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatnak az alábbiakat kell magába
foglalnia:
a)	az eszközök és kötelezettségek időszak végi leltárának vizsgálatát,
b)	az adott időszakban elszámolt kezelési költségek ellenőrzését a letétkezelő által adott
értékelés alapján.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést, ideértve
bármely esetleges minősítést, az éves jelentésben teljes egészében közölni kell.
39.	A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a
tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok
111.	§ (1) A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az általa
kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a
befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott módon közzétenni minden olyan
napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül.
(2)	A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára
köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli - ha a befektetési alap
legalább 5 éve működik -5 éves, ennek hiányában a teljes működési időszakra vonatkozó egy
jegyre jutó nettó eszközérték - adatainak elérhetőségét.
(3)	A befektetési alapkezelő a befektető kérésére átadja az ÁEKBV kockázatkezelésére
vonatkozó mennyiségi korlátokra, a kiválasztott módszerekre és az eszközkategóriák
kockázatainak és hozamainak alakulására vonatkozó információt.
112.	§ (1) A kereskedelmi kommunikáció csak tisztességes, világos és egyértelmű lehet, és
nem tehet olyan kijelentést, amely cáfolja vagy csökkenti a tájékoztatóban és a kiemelt
befektetői információban foglaltak jelentőségét. A kereskedelmi kommunikációban meg kell
jelölni, hogy a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalával, illetve folyamatos
forgalmazásával kapcsolatosan tájékoztató és kiemelt befektetői információ közzétételére
került vagy kerül sor, és hogy a tájékoztató és a kereskedelmi kommunikáció hol, milyen
módon, és más EGT-államban székhellyel rendelkező kollektív befektetési forma esetében
milyen nyelven hozzáférhető.
(2)	A befektetési alapról, és a befektetési alapkezelőről szóló, a befektetőknek szánt,
befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, forgalmazásával összefüggő, tartós
50
adathordozón szereplő kereskedelmi kommunikációt a Felügyeletnek a befektetők részére
való hozzáférést legalább 5 nappal megelőzően be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi
kommunikáció nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy
félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett
tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik.
113.	§ Amennyiben a befektetési alapkezelő több befektetési alapot kezel, a befektetők
tájékoztatására szolgáló, e fejezet szerinti dokumentumok egységes szerkezetben is
elkészíthetők.
40.	A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
114.	§ (1) A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles
az általa kezelt nyilvános nyíltvégű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján
közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában
elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban
meghatározott információkat:
a)	az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés
hatálybalépése előtt;
b)	a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását
jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;
c)	a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését
jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;
d)	a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával
kapcsolatos költségek változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő
forgalmazási szabályoknak az elszámolási időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a
változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal;
e)	a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási
lehetőségének korlátozását jelenti - ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy
felfüggesztésének eseteit -, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos
határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését
megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására;
f)	a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján;
g)	a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására
vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;
h)	a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt;
i)	a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat
szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;
j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a
pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul;
k) a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást
elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;
l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő
benyújtásával egyidejűleg;
m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó
eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül
bekövetkezett jelentős (20 százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a
felmerülést követő 2 munkanapon belül;
51
n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a döntést
követő 2 munkanapon belül azzal, hogy a közzétételi hely csak a közzétételt követő 10 nap
elteltével változhat meg;
o)	a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás
napját megelőző munkanapon;
p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző
munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül
legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül;
q) amennyiben a befektetési alap készít kiemelt befektetői információt, annak változásait, a
változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg;
r) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban
meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül;
s) a befektetési alap által történő, a befektetési jegyek visszaváltásának fedezetét biztosítandó
hitelfelvételt, a hitelfelvételt követően haladéktalanul;
t) a jelen törvényben meghatározott egyéb információkat az ott meghatározottak szerint.
(2)	A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zártvégű befektetési alap esetén az (1)
bekezdés szerinti rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében foglaltaknak
megfelelően teljesíti.
(3)	A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel a Felügyelet
indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja.
41.	A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések
115.	§ (1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt zártkörű befektetési alap rendszeres
tájékoztatási kötelezettségét az éves és féléves jelentés befektetők számára - a kezelési
szabályzatban meghatározott módon történő - rendelkezésre bocsátásával teljesíti, azzal hogy
az éves és féléves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval
felülvizsgáltatni, amely tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.
(2)	A zártkörű befektetési alap befektetési politikájával kapcsolatos tájékoztatásra a nyilvános
alapokra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a tájékoztató helyett a kezelési
szabályban kell feltüntetni az információt.
(3)	A zártkörű befektetési alap nyilvános módon nem kereshet befektetőket, a befektetési
jegyek forgalomba hozatalát, forgalmazását nyilvánosan vagy a nyilvánosság számára
hozzáférhető módon nem reklámozhatja. E korlátozás nem vonatkozik a nettó eszközérték
adatok közzétételére.
42.	A közzétételi kötelezettségei teljesítésének módja
116.	§ (1) A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, az e
törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen
nem rendelkezik,
a)	a befektetési alapkezelő és az érintett befektetési alap honlapján, és
b)	ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a
hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti.
(2)	A letétkezelő és a forgalmazó az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit az
információnak a saját honlapján való megjelentetésével teljesíti.
52
NEGYEDIK RÉSZ
A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-KRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
XVIII.	Fejezet
A cél- és gyűjtő-ÁÉKBV-k speciális szabályai
43.	A cél- és gyűjtő-ÁÉKBVengedélyezése
117.	§ (1) A Felügyelet előzetes engedélye szükséges a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be
történő befektetéséhez.
(2)	A Felügyelet az engedély megadásáról a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon
belül értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelőjét.
(3)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyt megadja, ha a gyűjtő-ÁÉKBV, annak
letétkezelője és könyvvizsgálója, valamint a cél-ÁÉKBV az e részben meghatározott
követelményeknek megfelel. Az engedélyhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:
a)	a gyűjtő- és a cél-ÁKBV kezelési szabályzata;
b)	a gyűjtő- és a cél-ÁKBV tájékoztatója és a 105. § szerinti kiemelt befektetői információk;
c)	a gyűjtő- és a cél-ÁKBV közötti, 118 § (1) bekezdés szerinti megállapodás vagy belső
szabályzat;
d)	a 122. § szerinti, a befektetőknek szóló információ;
e)	ha a cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a 119. § (1) és (2)
bekezdés szerinti, a letétkezelőik közötti információ-megosztási megállapodás;
f)	ha a cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, a 120. § (1)
bekezdés szerinti, a könyvvizsgálóik közötti információ-megosztási megállapodás.
(4)	Ha a gyűjtő-ÁÉKBV más EGT-államban letelepedett cél-ÁÉKBV-be kíván befektetni,
akkor az engedélykérelemhez be kell nyújtani a cél-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam
illetékes hatóságai által arra vonatkozóan kiadott igazolást is, hogy a cél-ÁÉKBV olyan
ÁÉKBV vagy olyan ÁÉKBV részalapja, amely teljesíti az ÁÉKBV irányelv 58. cikk (3)
bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek adott EGT-állam jogrendszerébe
történő átvétele alapján hozott rendelkezéseket. A dokumentumokat a Felügyelet által
elfogadott nyelven kell benyújtani.
44.	A gyűjtő és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó közös rendelkezések
118.	§ (1) A cél-ÁÉKBV minden olyan dokumentumot és információt köteles megadni a
gyűjtő-ÁÉKBV számára, amelyre az utóbbinak az e törvényben meghatározott
követelmények teljesítéséhez szüksége van. E célból a gyűjtő-ÁÉKBV megállapodást köt a
cél-ÁÉKBV-vel. A gyűjtő-ÁÉKBV ezen megállapodás hatálybalépését követően fektethet be
a cél-ÁÉKBV-be - figyelemmel a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól
szóló kormányrendeletben foglaltakra - 20 százalékot meghaladó mértékben. Ha a cél- és
gyűjtő-ÁÉKBV-t ugyanazon ÁÉKBV alapkezelő kezeli, a megállapodás helyettesíthető olyan
belső szabályzattal, amely biztosítja a jelen bekezdésben meghatározott követelmények
érvényesülését. A megállapodás, illetve a szabályzat kötelező tartalmi elemeit a 10. melléklet
tartalmazza. A megállapodást, illetve a vonatkozó szabályzatot kérésre és díjmentesen minden
befektető számára elérhetővé kell tenni.
53
(2)	A cél-ÁEKBV és a gyűjtő-ÁEKBV a nettó eszközérték számítását és közzétételét köteles
időben úgy összehangolni, hogy a gyűjtő-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak
forgalmazásánál elkerülhető legyen az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés.
(3)	Ha a cél-ÁEKBV felfüggeszti kollektív befektetési értékpapírjai forgalomba hozatalát,
folyamatos forgalmazását, a gyűjtő-ÁEKBV is jogosult felfüggeszteni kollektív befektetési
értékpapírjai forgalomba hozatalát, folyamatos forgalmazását a cél-ÁEKBV által alkalmazott
időszakkal megegyező időszakra.
(4)	A cél-ÁEKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁEKBV-t meg kell szüntetni kivéve, ha a
Felügyelet engedélyezi, hogy
a)	a gyűjtő-ÁEKBV egy másik cél-ÁEKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát;
vagy
b)	a gyűjtő-ÁEKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő-
ÁEKBV-ként működik tovább.
(5)	Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az ÁEKBV alapkezelő a gyűjtő-
ÁEKBV tervezett megszüntetésről a megszűnési eljárás megindítását 3 hónappal megelőzően
köteles tájékoztatni a befektetőket és a Felügyeletet, illetve más tagállamban székhellyel
rendelkező gyűjtő-ÁEKBV esetében az adott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságát.
(6)	A cél-ÁEKBV szétválása, vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén a gyűjtő-
ÁEKBV-t meg kell szüntetni, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi, hogy a gyűjtő-ÁEKBV
a)	továbbra is a cél-ÁEKBV, vagy az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött
másik ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-je maradjon,
b)	eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás
eredményeképp létrejött cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti, vagy
c)	módosítsa a kezelési szabályzatát, amely révén nem gyűjtő-ÁEKBV-vé alakul.
(7)	A cél-ÁEKBV a tervezett egyesüléséről, szétválásáról az egyesülés, szétválás
hatálybalépése előtt legkésőbb 60 nappal tájékoztatja a befektetőket és a gyűjtő-ÁEKBV
illetékes felügyeleti hatóságát. A cél-ÁEKBV egyesülésének, szétválásának hatálybalépése
előtt a gyűjtő-ÁEKBV jogosult visszaváltani a cél-ÁEKBV-ben kollektív befektetési
értékpapírjait, kivéve, ha a Felügyelet megadta ezen bekezdés a) pontja szerinti engedélyt.
45.	A letétkezelőre és a könyvvizsgálóra vonatkozó speciális szabályok
119.	§ (1) Ha a cél- és a gyűjtő-ÁEKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a letétkezelők
információ-megosztási megállapodást kötelesek kötni letétkezelői feladataik megfelelő
ellátása érdekében. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 11. melléklet tartalmazza. A
gyűjtő-ÁEKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁEKBV
befektetési jegyeibe.
(2)	A gyűjtő-ÁEKBV befektetési alapkezelője köteles a gyűjtő-ÁEKBV letétkezelője részére
a cél-ÁEKBV-vel kapcsolatosan mindazt az információt átadni, amely a letétkezelő
kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(3)	A cél-ÁEKBV letétkezelője haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, a gyűjtő-ÁEKBV
befektetési alapkezelőjét vagy letétkezelőjét a cél-ÁEKBV tekintetében észlelt (4) bekezdés
szerinti olyan szabálytalanságról, amely megítélése szerint negatív hatást gyakorol a gyűjtő-
ÁEKBV-re.
54
(4)	A (3) bekezdés szempontjából szabálytalanságnak minősülnek:
a)	a cél-ÁÉKBV nettó eszközértékének számítása során elkövetett hibák;
b)	a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak a gyűjtő-ÁÉKBV általi vásárlásával,
jegyzésével, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésével kapcsolatos
ügyletek vagy azok elszámolása során elkövetett hibák;
c)	a cél-ÁÉKBV-től eredő jövedelmek kifizetése vagy tőkésítése során, vagy a kapcsolódó
forrásadó kiszámítása során elkövetett hibák;
d)	a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzatában, létesítő okiratában, tájékoztatójában vagy kiemelt
befektetői információiban leírt befektetési célkitűzések, politika vagy stratégia megsértése;
e)	jogszabályban vagy az ÁÉKBV szabályzatában, létesítő okiratában, tájékoztatójában vagy
kiemelt befektetői információiban meghatározott befektetési és hitelfelvételi korlátok
megszegése.
(5)	A letétkezelőkre vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése
érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető a jogszabályok által előírt adat- és
titokvédelmi kötelezettségek, adatszolgáltatási korlátozások vagy tilalmak megsértésének.
120.	§ (1) Ha a cél- és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, e
könyvvizsgálók információ-megosztási megállapodást kötelesek kötni feladataik
összehangolása érdekében. A gyűjtő-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően
fektethet be a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba. A megállapodás kötelező
tartalmi elemeit a 12. melléklet tartalmazza.
(2)	A gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója a független könyvvizsgálói jelentésében figyelembe
veszi a cél-ÁÉKBV független könyvvizsgálói jelentését, és jelentést tesz a cél-ÁÉKBV
független könyvvizsgálói jelentésében feltárt szabálytalanságokról és azoknak a gyűjtő-
ÁÉKBV-re gyakorolt hatásáról. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, a cél-
ÁÉKBV könyvvizsgálója a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező határidővel ad hoc
jelentést készít.
(3)	A könyvvizsgálókra vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése
érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető a jogszabályok által előírt adat- és
titokvédelmi kötelezettségek, adatszolgáltatási korlátozások vagy tilalmak megsértésének.
121.	§ (1) A gyűjtő-ÁÉKBV tájékoztatója az 5. mellékletben található információkon kívül a
következő információkat is tartalmazza:
a)	nyilatkozatot arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az adott cél-ÁÉKBV befektetője és e
minőségében eszközeinek legalább 85 százalékát tartósan az adott cél-ÁÉKBV kollektív
befektetési értékpapírjaiba fekteti,
b)	a gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV befektetési célkitűzését és politikáját, köztük kockázati profilját,
valamint azt, hogy teljesítményük azonos-e, vagy milyen mértékben és milyen okokból tér el,
beleértve a nem a cél ÁÉKBV-ben lévő befektetések ismertetését,
c)	a cél-ÁÉKBV, annak szervezete, befektetési célkitűzése és politikája, valamint kockázati
profilja rövid leírását, valamint azt, hogy milyen módon lehet beszerezni a cél-ÁÉKBV
tájékoztatóját,
d)	a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV között létrejött megállapodás vagy a vonatkozó
szabályzat összefoglalását;
e)	azt, hogy a befektetők hogyan szerezhetnek bővebb információt a cél-ÁÉKBV-ről és a
gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV között létrejött megállapodásról,
55
f)	a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetése alapján a gyűjtő-
ÁEKBV által fizetendő díjazás vagy költségtérítés, valamint a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-
ÁEKBV összesített díjainak leírását; és
g)	a cél-ÁEKBV-be való befektetés gyűjtő-ÁEKBV-t érintő adózási következményeinek
leírását.
(2)	A gyűjtő-ÁEKBV éves jelentése a 6. mellékletben megadott információkon kívül a gyűjtő-
ÁEKBV és a cél-ÁEKBV aggregált díjairól szóló nyilatkozatot is tartalmazza. A gyűjtő-
ÁEKBV éves és féléves jelentésében meg kell jelölni, hogy honnan szerezhető be a cél-
ÁEKBV éves, illetve féléves jelentése.
(3)	A gyűjtő-ÁEKBV a cél-ÁEKBV tájékoztatóját, a kiemelt befektetői információt és ezek
módosításait, valamint éves és féléves jelentéseit is megküldi a Felügyeletnek, valamint
kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek ezek nyomtatott példányát.
(4)	A gyűjtő-ÁEKBV minden folyamatos forgalmazással kapcsolatos közleményében
közzéteszi, hogy eszközeinek legalább 85 százalékát tartósan az adott cél-ÁEKBV kollektív
befektetési értékpapírjaiba fekteti.
46.	ÁÉKBVátalakítása gyűjtő-ÁÉKBV-vé, cél-ÁÉKBVváltás
122.	§ (1) Ha egy ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-vé kíván alakulni, vagy egy gyűjtő-ÁEKBV meg
kívánja változtatni a cél-ÁEKBV-jét, az alábbi információkat kell a befektetők rendelkezésére
bocsátani:
a)	nyilatkozatot, miszerint a Felügyelet jóváhagyta, hogy a gyűjtő-ÁEKBV az említett cél-
ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektessen;
b)	a gyűjtő- és a cél-ÁEKBV vonatkozásában a kiemelt befektetői információkat,
c)	az időpontot, amikor a gyűjtő-ÁEKBV elkezd befektetni a cél-ÁEKBV-be vagy ha már
befektetett abba, azt az időpontot, amikor a befektetése várhatóan meghaladja a befektetési
alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt 20
százalékos korlátot;
d)	nyilatkozatot arról, hogy a befektetőknek jogukban áll kollektív befektetési értékpapírjaik
visszaváltását kérni 30 napon belül attól kezdve, hogy a gyűjtő-ÁEKBV rendelkezésre
bocsátott minden, e bekezdésben említett információt, anélkül, hogy a visszaváltási költségek
fedezése céljából visszatartottaktól eltérő egyéb díjakat számítanának fel.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a gyűjtő ÁEKBV alapkezelője legalább 30 nappal az
(1)	bekezdés c) pontjában említett időpont előtt köteles a befektetők rendelkezésére bocsátani.
Abban az esetben, ha a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁEKBV a 97. §-ban előírtak szerinti
bejelentő levelet küldött a Felügyeletnek, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 97. § (1)
bekezdésében említett fogadó tagállam hivatalos nyelvén, vagy a Felügyelet által elfogadott
nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A fordítás elvégzéséről a gyűjtő-ÁEKBV alapkezelője
köteles gondoskodni és a fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.
(3)	A (2) bekezdésben említett 30 napos időtartam lejárta előtt a gyűjtő-ÁEKBV nem
fektethet be az adott cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba a befektetési alapok
befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott 20
százalékos korlátot meghaladó mértékben.
47.	A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó egyéb kötelezettségek, hatáskörrel rendelkező
hatóságok
123.	§ (1) A gyűjtő-ÁEKBV köteles ellenőrizni a cél-ÁEKBV tevékenységét. E kötelezettség
teljesítése során a gyűjtő-ÁEKBV támaszkodhat a cél-ÁEKBV-től, annak ÁEKBV
56
alapkezelőjétől, letétkezelőjétől és könyvvizsgálójától kapott információra és
dokumentumokra, kivéve azok nyilvánvaló pontatlansága esetén.
(2) Ha a gyűjtő-ÁEKBV, annak alapkezelője vagy bármely, a gyűjtő-ÁEKBV vagy
alapkezelője nevében eljáró személy értékesítési díjat, jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást
kap a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetéssel kapcsolatban, a
díjat, a jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást a gyűjtő-ÁEKBV javára kell befizetni.
124.	§ (1) A cél-ÁEKBV haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet minden, a
kollektív befektetési értékpapírjaiba befektető gyűjtő-ÁEKBV-ról. Ha a gyűjtő-ÁEKBV
székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁEKBV
székhelye szerinti tagállam hatóságát az ilyen befektetésről.
(2)	A cél-ÁEKBV a gyűjtő-ÁEKBV-nek a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba
való befektetésért vagy azok visszaváltásáért jegyzési vagy visszaváltási díjat nem számíthat
fel.
(3)	A cél-ÁEKBV alapkezelője köteles biztosítani azt, hogy a gyűjtő-ÁEKBV vagy annak
alapkezelője, a gyűjtő-ÁEKBV hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága, letétkezelője és
könyvvizsgálója hozzáférjenek minden olyan információhoz, amelyet a jogszabályok, a
gyűjtő-ÁEKBV kezelési szabályzata vagy a létesítő okirata előír.
125.	§ (1) A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁEKBV-t a cél-ÁEKBV vagy
annak befektetési alapkezelője, letétkezelője vagy könyvvizsgálója tekintetében hozott
minden döntésről, intézkedésről, e rész feltételei be nem tartásának megállapításáról vagy a
Tpt. 360. § (1) bekezdése alapján bejelentett bármely információról.
(2)	Ha a gyűjtő-ÁEKBV székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet az (1) bekezdés
szerinti tájékoztatási kötelezettségét a gyűjtő-ÁEKBV székhelye szerinti tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatósága felé teljesíti. Más EGT-államban székhellyel rendelkező cél-
ÁEKBV esetén a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságától kapott tájékoztatást a
Felügyelet haladéktalanul továbbítja a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁEKBV részére.
48.	A cél-ÁÉKBV megszűnése
126.	§ (1) A gyűjtő-ÁEKBV - a cél-ÁEKBV általi megszűnési döntésről szóló értesítéstől
számított 2 hónapon belül - benyújtja a Felügyeletnek a következő dokumentumokat:
a)	ha a gyűjtő-ÁEKBV a 118. § (4) bekezdés a) pontja szerint az eszközeinek legalább 85
százalékát egy másik cél-ÁEKBV-be kívánja befektetni:
aa)	a 118. § (4) bekezdés a) pont szerinti befektetés jóváhagyására irányuló kérelmet;
ab)	a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításainak jóváhagyására irányuló
kérelmet;
ac)	tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 104-105. §-ban
előírtak figyelembevételével;
ad)	a 117. § (3) és (4) bekezdésben előírt egyéb dokumentumokat;
b)	ha a gyűjtő-ÁEKBV a 118. § (4) bekezdés b) pontja szerint olyan ÁEKBV-vé kíván
átalakulni, amely nem gyűjtő-ÁEKBV:
ba)	a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló
kérelmet;
bb)	tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítása, a 104-105. §-ban
előírtak figyelembevételével;
c)	a gyűjtő-ÁEKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására irányuló
döntésre vonatkozó bejelentést.
57
(2)	Ha a cél-ÁEKBV több mint 5 hónappal a megszűnési eljárás megindításának napja előtt
értesíti a gyűjtő-ÁEKBV-t a megszűnési eljárás megindítására irányuló döntésről, akkor a
gyűjtő-ÁEKBV a megszűnési eljárás megindításának napja előtt legalább 3 hónappal köteles
benyújtani a Felügyelet számára az (1) bekezdés szerinti megfelelő dokumentumokat.
(3)	A gyűjtő-ÁEKBV a megszűnésre irányuló szándékáról haladéktalanul értesíti befektetőit.
127.	§ (1) A gyűjtő-ÁEKBV-t a 126. § (1) bekezdésének a) illetve b) pontja szerinti
dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül értesíteni kell arról, hogy
a Felügyelet megadta-e a jóváhagyást.
(2)	A gyűjtő-ÁEKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról értesíti a cél-ÁEKBV-t a
jóváhagyás kézhezvételének időpontjában.
(3)	A Felügyelet a 126. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre vonatkozó
jóváhagyását követően, a gyűjtő-ÁEKBV haladéktalanul megteszi a 122. § (1)-(2)
bekezdésében foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(4)	Ha a cél-ÁEKBV megszűnéséből származó bevételek kifizetését még azelőtt teljesíteni
kell, hogy a gyűjtő-ÁEKBV - a 126.§ (1) bekezdésének a) pontjával összhangban egy másik
cél-ÁEKBV-ba a befektetést megkezdi, illetve ha a 126. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti
esetben új befektetési célkitűzéseivel és politikájával összhangban kezdi meg a befektetéseket,
akkor a Felügyelet a jóváhagyást csak akkor adja meg, ha
a)	a gyűjtő-ÁEKBV a megszűnéséből származó bevételeket
aa)	készpénzben, vagy
ab)	a bevételek egészét vagy egy részét természetbeni eszközátruházásként
kapja meg; valamint
b)	azt megelőzően, hogy a gyűjtő-ÁEKBV-nak új befektetés megkezdésére kötelezettsége
keletkezik, a gyűjtő-ÁEKBV az e bekezdésben meghatározott készpénzt csak hatékony
készpénzgazdálkodás céljával fekteti be.
(5)	A (4) bekezdés a) pont ab) alpontjának alkalmazása akkor lehetséges, ha a gyűjtő-
ÁEKBV élni kíván ezzel a lehetőséggel, és ezzel egyidejűleg a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-
ÁEKBV közötti megállapodás vagy a belső üzletviteli szabályzat valamint a megszűnésre
vonatkozó döntés ezt lehetővé teszi. A gyűjtő-ÁEKBV a természetbeni eszközátruházással
kapott eszközök bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.
49.	A cél-ÁÉKBV egyesülése, szétválása
128.	§ (1) A gyűjtő-ÁEKBV a 118. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő
1 hónapon belül benyújtja a Felügyeletnek az alábbi dokumentumokat:
a)	ha a gyűjtő-ÁEKBV továbbra is ugyanazon cél-ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-je kíván maradni:
aa)	az ennek jóváhagyására irányuló kérelmet;
ab)	a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló
kérelmet;
ac)	tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítását, a 104-105. §-ban
előírtak figyelembevételével;
b)	ha a gyűjtő-ÁEKBV a cél-ÁEKBV tervezett egyesülése vagy szétválása következtében
létrejövő másik cél-ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-je kíván lenni, vagy ha a gyűjtő-ÁEKBV
eszközei legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülésből vagy szétválásból származó
cél-ÁEKBV befektetési jegyeben történő elhelyezésére fordítja
ba)	az ezen befektetés jóváhagyására irányuló kérelmet;
58
bb)	a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló
kérelmet;
bc)	tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítását, a 104-105. §-ban
előírtak figyelembevételével;
bd)	a 117. § (3) és (4) bekezdésében előírt egyéb dokumentumokat;
c)	ha a gyűjtő-ÁEKBV a 118. § (4) bekezdésének b) pontja szerint nem gyűjtő-ÁEKBV-ként
működik tovább:
ca)	a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló
kérelmet;
cb)	tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 104-105. §-ban
előírtak figyelembevételével;
d)	a gyűjtő-ÁEKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására vonatkozó
döntést tartalmazó dokumentumot.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, ha
a)	a cél-ÁEKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁEKBV-je;
b)	a cél-ÁEKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁEKBV-k egyikeként lényegében
változatlanul működik tovább.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni, ha
a)	a cél-ÁEKBV a beolvadó ÁEKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁEKBV az
átvevő ÁEKBV befektetőjévé válik;
b)	a gyűjtő-ÁEKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁEKBV befektetővé válik,
amely lényegesen különbözik a cél-ÁEKBV-től.
(4)	Ha a cél-ÁEKBV az egyesülés vagy szétválás hatálybalépésének tervezett napja előtt
legalább 4 hónappal bocsátja a gyűjtő-ÁEKBV rendelkezésére a 68-69. §-ban meghatározott
információkat, akkor a gyűjtő-ÁEKBV legalább 3 hónappal a cél-ÁEKBV egyesülése vagy
szétválása hatálybalépésének tervezett napja előtt benyújtja a Felügyelet részére az (1)
bekezdés szerinti megfelelő dokumentumokat.
(5)	A gyűjtő-ÁEKBV haladéktalanul értesíti befektetőit, valamint a cél-ÁEKBV-t a
megszűnésre irányuló szándékáról.
129.	§ (1) A gyűjtő-ÁEKBV-t a 128. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti dokumentumok
hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül a Felügyelet értesíti, hogy megadta-e a
kért jóváhagyást.
(2)	A gyűjtő-ÁEKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról szóló értesítés kézhezvételét
követően értesíti a cél-ÁEKBV-t.
(3)	A gyűjtő-ÁEKBV az (1) bekezdés szerinti értesítést követően, haladéktalanul megteszi a
122.	§ (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(4)	A 128. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a gyűjtő-
ÁEKBV jogosult arra, hogy a 118. § (5) bekezdés harmadik albekezdésében és 73. § (1)
bekezdésében foglaltakkal összhangban a cél-ÁEKBV-ben birtokolt befektetési jegyei
visszavásárlását vagy visszaváltását kérje, amennyiben a Felügyelet az azt megelőző utolsó
munkanapig nem adta meg a 128. § (1) bekezdésében meghatározott jóváhagyást, amelyen
a gyűjtő ÁEKBV az egyesülés vagy a szétválás hatálybalépése előtt kérheti a cél-ÁEKBV-
ben birtokolt befektetési jegyeinek visszavásárlását vagy visszaváltását.
(5)	A gyűjtő-ÁEKBV a (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási
jogot saját befektetőinek a 122. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott, a gyűjtő-
59
ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeik visszavásárlására vagy visszaváltására irányuló
jogának biztosítása érdekében is gyakorolhatja.
(6)	A (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jog gyakorlása előtt a
gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell vizsgálni azon alternatív megoldási lehetőségeket, amelyek
segíthetnék az ügyleti költségek és más kedvezőtlen következmények elkerülését vagy
csökkentését.
(7)	Amennyiben a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek (4)
bekezdés szerinti visszaváltását kéri, a visszaváltás ellenértékét készpénzben, vagy részben
vagy egészben természetbeni eszközátruházásként kapja meg, ha a gyűjtő-ÁÉKBV élni kíván
az utóbbi lehetőséggel, és ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV közötti megállapodás ezt
megengedi. A természetbeni visszaváltás esetén a gyűjtő-ÁÉKBV az átruházott eszközök
bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.
(8)	A Felügyelet azzal a feltétellel adhatja meg a jóváhagyást, hogy a (7) bekezdéssel
összhangban tartott vagy kapott készpénz csak a hatékony készpénzgazdálkodás céljával
fektethető be újra azt a dátumot megelőzően, amelyen a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell
kezdenie a befektetést vagy az új cél-ÁÉKBV-be, vagy az új befektetési célkitűzésekkel és
politikával összhangban.
ÖTÖDIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK ÉS A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI
FORMÁK FELÜGYELETE
XIX.	Fejezet
A Felügyeletre vonatkozó szabályok
50.	A felügyeleti díj
130.	§ (1) A befektetési alap és a befektetési alapkezelő a Felügyelet részére felügyeleti díjat
fizet. A felügyeleti díj a (2) bekezdés szerinti alapdíj, valamint a (3)-(5) bekezdés szerint
számított változó díj összege.
(2)	A befektetési alapkezelő, illetve más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési
alapkezelő magyarországi fióktelepe a Felügyelet részére évi kétszázezer forint díjat fizet.
(3)	A befektetési alapkezelő által fizetendő változó díj éves mértéke a portfóliókezelési
tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,
a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet -
keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió átlagos eszközértékének 0,25 ezreléke.
(4)	Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi
fióktelepe által végzett tevékenység esetén az általa fizetendő változó díj éves mértéke a
portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési
tevékenységet - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió átlagos eszközértékének
0,125 ezreléke.
(5)	A befektetési alap a Felügyelet részére változó díjat fizet, melynek éves mértéke az alap
átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.
51.	A Felügyelet eljárása
60
131.	§ (1) Nyilvános befektetési alap esetén a nyilvántartásba vételt megelőző forgalomba
hozatalhoz szükséges tájékoztató és kezelési szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás során a
Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap. Ha a befektetési alap első alkalommal hoz
befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.
Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba
hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás
időtartama 10 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb
módosítására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap.
(2)	Befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának
időtartama 3 munkanap.
(3)	Befektetési alapok egyesülése, szétválása esetén a Felügyelet az egyesülés, szétválás
jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról 10 munkanapon belül dönt.
(4)	A Felügyelet 10 munkanapon belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a gyűjtő-ÁEKBV
részére a cél-ÁEKBV-be történő befektetést.
(5)	Engedélyezésre irányuló kérelem esetében a Felügyelet az (1), (3) és (4) bekezdései esetén
5 munkanapon belül kérhet hiánypótlást, amennyiben a kérelem nem felel meg a
jogszabályoknak, vagy a befektetőknek szóló információ egyértelműbbé tételét szükségesnek
tartja.
51.	A Felügyelet befektetési alapkezelőkkel és alapokkal kapcsolatos nyilvántartása
132.	§ (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban
bekövetkezett változásokat:
a)	befektetési alapkezelő esetében:
aa)	megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
ab)	közzétételi helye,
ac)	alapításának időpontja; tevékenysége megkezdésének időpontja,
ad)	tevékenyégi köre,
ae)	jegyzett tőkéjének mértéke,
af)	a befolyásszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentés-köteles befolyással rendelkező
személyek,
ag)	vezető állású személyei,
ah)	fióktelepe létesítésének időpontja és helye,
ai)	az által igénybe vett közvetítő neve, székhelye, fióktelepe,
aj) tevékenységi engedélye és az, hogy az engedély az ÁEKBV irányelv szabályainak a
székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott rendelkezéseinek megfelel-e,
valamint az engedély esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében,
b)	befektetési alap esetében:
ba)	a befektetési alap nyilvántartási száma, a forgalomba hozott befektetési jegyek ISIN
kódjai,
bb)	a befektetési alap vagy részalap, továbbá az adott értékpapír-sorozat megnevezése, a
befektetési alap típusa, fajtája, harmonizációja, valamint a részalapok esetében annak a
befektetési alapnak a megnevezése, amelyen belül a részalap kialakításra került,
bc)	a befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja (nyilvános vagy zártkörű),
bd)	a befektetési alap futamideje (határozott vagy határozatlan),
be)	a befektetési szabályoknak megfelelő kategória (értékpapíralap vagy ingatlanalap),
bf)	azon országok felsorolása, ahol a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott
értékpapírt forgalmazzák,
bg)	az alapkezelő társaság megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
61
bh)	a letétkezelő megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
bi)	a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási
száma, könyvvizsgáló természetes személy esetén a könyvvizsgáló neve, címe, kamarai
nyilvántartási száma,
bj) ingatlanalap esetén az ingatlanértékelő megnevezése, székhelye,
bk) közzétételi helye,
bl) nyilvános alap esetében a felügyeleti engedély száma, kiadásának időpontja,
bm) nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból való törlés időpontja,
bn) tájékoztató, kezelési szabályzat utolsó módosításának időpontja,
bo) jogelőd, jogutód befektetési alap neve.
(2)	A Felügyelet (1) bekezdés szerinti nyilvántartása nyilvános. A Felügyelet az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat a honlapján letölthető formában magyar és angol
nyelven közzéteszi.
(3)	A Felügyelet a befektetési alapkezelők (1) bekezdés szerinti adatainak változása esetén
tájékoztatja a befektetési alapkezelő fogadó országának hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságát.
52.	A Felügyelet adatkezelése
133.	§ (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához - ideértve az e
törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.
(2)	A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon -
felhasználható.
(3)	A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési
szolgáltatótól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott
adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a
Felügyeletnél dokumentálni kell.
(4)	A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak
a befektetési alapkezelőről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag
egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.
134.	§ (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés,
közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetve megakadályozását biztosító
technikai és logikai védelemről.
(2)	A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében, ha
törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve
gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és a tárolt adatot töröljék, ha
kezelésének oka - törvény rendelkezése szerint - megszűnt vagy a bíróság az adat törlését
elrendelte.
135.	§ (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti
a)	a befektetési alapkezelő, vezető állású személyének és alkalmazottjának e törvényben előírt
feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
b)	az általa folytatott eljárás keretében a befektetési alapkezelő ügyfelének adatait;
c)	az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében a befektetési
alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, a befektetési alapkezelő befektetési
tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó, a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelő,
ingatlanértékelő vezető állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen
tevékenykedő alkalmazottja adatait.
62
(2) A Felügyelet az adatot a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelőbizottsági tagság,
munkaviszony megszűnésétől számított 5 évig, közvetítő esetén a tevékenységének
megszüntetését követő 5 évig, engedélyköteles befolyásszerzés esetén annak megszűnésétől
számított 5 évig, egyéb esetben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított 5 évig kezelheti.
53.	A Felügyelet felé történő adatszolgáltatás
136.	§ (1) A befektetési alapkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek:
a)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdését a döntést követő 5 napon belül;
b)	a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat, a tárgyévet
követő év január 15. napjáig;
c)	egy részvényesének az alaptőkében 5 százalékot meghaladó részesedését és az ilyen
tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését, a
szerződéskötést követő 2 napon belül;
d)	a járulékos vállalkozásban történő részesedésszerzést, illetve annak megszűnését, 5 napon
belül;
e)	a bejelentés- vagy engedélyköteles személyi körben bekövetkezett változást a kinevezést
vagy változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5
napon belül;
f)	közvetítővel szerződés megkötését, módosítását és megszűnését, a döntést követő 5 napon
belül;
g)	telephelyének és fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését, a döntést
követő 2 napon belül;
h)	a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés illetve az alapító
által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával, a döntést
követő 5 napon belül;
i)	a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli
beszámoló, a beszámoló elfogadását követő 15 napon belül;
j) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását, a cégbírósági határozat jogerőre
emelkedését követő 5 napon belül;
k) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, a tudomására jutástól számított 5
napon belül, és
l)	az általa kezelt befektetési alap 132. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adataiban
bekövetkezett változást a változás hatálybalépését követő 2 munkanapon belül.
(2)	A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek való megküldéssel egyidejűleg honlapján
közzétenni az (1) bekezdés a), c), e), f), g), i), j) és k) pontjában foglalt változásokat.
(3)	A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és
ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni:
a)	az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak 5 százalékos mértéket meghaladó változásait, a
változást követő 5 napon belül,
b)	ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy
ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül,
c)	ha az alapító székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság az alapítóval,
vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót
alkalmazott, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül.
(4)	A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletet tájékoztatni negyedévente a kezelésében
lévő ÁEKBV-k származtatott ügyleteinek típusairól, a kockázatokról, a mennyiségi
korlátokról és a származékos eszközökkel lebonyolított ügyletekkel kapcsolatos kockázatok
becsléséhez kiválasztott módszerekről.
63
(5)	A Felügyelet részére megküldendő jelentések adattartalmát, az adatszolgáltatás módját
külön jogszabály határozza meg.
54.	Felügyeleti intézkedések, szankciók
137.	§ A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött nemzetközi együttműködési
megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére, külföldi
jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában
vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve
külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások
megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.
138.	§ (1) A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a)	a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint annak vezető állású személyét,
alkalmazottját az e törvényben, valamint a befektetési alapkezelő által végezhető egyéb
tevékenységre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott
feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a feltételeknek való
megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;
b)	az engedély nélküli befektetési alapkezelési, letétkezelési tevékenység folytatását
megtilthatja;
c)	könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bíz meg ellenőrzések vagy vizsgálatok
végrehajtására;
d)	a befektetési alapkezelő vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az
alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e)	kötelezheti a befektetési alapkezelőt rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező
napirend megtárgyalását írhatja elő;
f)	a befektetési alapkezelőt határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a
Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g)	a befektetési alapkezelőt meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére
kötelezheti;
h)	a befektetési alapkezelési tevékenység folytatását részben vagy egészben, meghatározott
időre felfüggesztheti;
i)	a befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
j) a befektetési alapkezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére
történő átadására, az általa kezelt befektetési alapok kezelésének másik befektetési alapkezelő
részére történő átadására kötelezheti;
k) felügyeleti biztost rendelhet ki a befektetési alapkezelőhöz;
l) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
m) meghatározott időszakra felfüggesztheti a befektetési jegy, kollektív befektetési értékpapír
forgalomba hozatalát, forgalmazását;
n) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
o)	ha a befektetési alapkezelő törvény által előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése
nem biztosított, megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési alapkezelő
oa) osztalékának kifizetését,
ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
oc) tulajdonosainak hitel, kölcsön nyújtását, illetve más, kockázatvállalással járó szolgáltatás
nyújtását,
od) tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások
részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve más kockázatvállalással járó szolgáltatás
nyújtását,
oe) hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
64
of) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését;
p) kötelezheti a befektetési alapkezelőt
pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására,
illetve alkalmazására,
pb) az alkalmazottak szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező alkalmazottak felvételére,
pc) a működési költségek csökkentésére,
pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére;
q) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására,
amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az
a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott
engedélyét visszavonja és határidő kitűzésével kötelezi a befektetési alapkezelőt, illetve az
általa igénybe vett forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására;
r) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni
elmulasztott információt a befektetési alapkezelő költségén nyilvánosságra hozza;
(2) A Felügyelet (1) bekezdés b) d) e) h), m), o), p) és q) pontjában meghatározott
határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha
egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől
számított 8. napra kell kitűzni.
55.	A felügyeleti biztos
139.	§ (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a befektetési
alapkezelő
a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy ügyfelei felé fennálló
jelentős kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b)	igazgatósága, vezető állású személye nem látja el, vagy nem tudja ellátni feladatát, és ez
veszélyezteti a befektetők érdekeit,
c)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy
lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2)	A felügyeleti biztos feladata:
a)	a befektetési alapkezelő vagyoni helyzetének felmérése,
b)	a befektetők és ügyfelek követelése teljesíthetőségének felmérése,
c)	az a) és b) pontban előírtak teljesítése érdekében a befektetési alapkezelő nyilvántartásának
helyreállítása, és
d)	a befektetési alapkezelő működtetése a 140. §-ban foglaltak figyelembe vételével.
(3)	A felügyeleti biztos a kirendelését követő 90 napon belül jelentést készít a Felügyeletnek a
befektetési alapkezelő helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő -
indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal a Felügyelet által
meghosszabbítható. A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet 30 napon belül
határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.
140.	§ (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételétől a
kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a befektetési alapkezelő igazgatósága
tagjainak törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(2)	Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének
tartama alatt is jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelő Gt. szerinti képviseletében
jogorvoslattal éljen a felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozat és a Felügyelet által a
befektetési alapkezelővel szemben hozott határozat ellen.
65
56.	Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepének felügyelete
141.	§ (1) Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepe
nem tesz eleget a Magyarországon hatályos előírásoknak, illetve a Felügyelet hiányosságot
észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet
megszüntetésére.
(2)	Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve
kezdeményezi, hogy a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő
intézkedést.
(3)	A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése
esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása
súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Ezekről az
intézkedésekről a Felügyelet tájékoztatja a befektetési alapkezelőt, a Bizottságot, az Európai
Ertékpapír-piaci Hatóságot és az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságait. Az intézkedéseket minden esetben indokolni kell. A Felügyeletnek a prudenciális
szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja,
és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.
(4)	A (3) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazását megelőzően a Felügyelet sürgős
esetben feladatkörében eljárva intézkedéseket kezdeményezhet a befektetők érdekeinek
védelmében. Az ilyen intézkedésekről a Felügyelet a lehető legrövidebb időn belül
tájékoztatja a Bizottságot, az Európai Ertékpapír-piaci Hatóságot és a többi tagállam
felügyeleti hatóságait.
142.	§ (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:
a)	a Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának átad, más
EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától átvesz a befektetési alapkezelő,
illetve az ÁEKBV működésével kapcsolatosan iratokat;
b)	a Felügyelet a befektetési alapkezelő más EGT-államban nyújtott szolgáltatása tekintetében
folytat le felügyeleti eljárást.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott
feladatai ellátása érdekében információt adhat át más EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságának, illetve információt vehet át más EGT-állam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetve más EGT-állam piacának
sajátosságaira vonatkozóan. Az információt az azt átadó illetékes hatóság kifejezett
hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni, és - amennyiben szükséges - kizárólag azokra a
célokra lehet felhasználni, amelyekhez az érintett hatóság hozzájárult.
(3)	A Felügyelet kérheti más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának
együttműködését valamely felügyeleti tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés
elvégzésében, vagy az utóbbi területén végzett vizsgálatban. Ha a Felügyelet helyszíni
ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, vagy maga végzi el az ellenőrzést vagy
vizsgálatot; vagy megengedi, hogy akár a kérelmező hatóság, akár erre megbízott
könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot. Ha az eljárást a
Felügyelet folytatja le, biztosítja a másik hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság számára,
hogy a vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen jelen legyen. A Felügyelet csak akkor tagadhatja
meg információ kiadását, illetve a vizsgálat elvégzését, ha az sérti Magyarország
szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét; vagy ha ugyanazon személyek és tevékenységek
tekintetében magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást; vagy
66
ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet
született.
(4)	A helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása során az 584/2010/EU rendelet 6-11.
cikkeinek figyelembevételével kell eljárni.
57.	Titoktartási kötelezettség a felügyeleti eljárás során
143.	§ (1) A Felügyelet eljárása során a befektetési alapkezelőkkel, a befektetési alapokkal
kapcsolatosan tudomására jutott minden, a Ptk. szerinti üzleti titkot - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani, azt csak az e
törvényben meghatározott feladatának ellátása érdekében kezelheti, és a titokgazda
felhatalmazása nélkül harmadik személynek az e törvényben meghatározott kivételekkel nem
adhatja ki. A Felügyelet tartozik felelősséggel azért, hogy a munkavállalói, valamint
megbízottjai megtartsák az üzleti titkot.
(2) A titoktartási kötelezettség nem akadályozza az EU tagállamok illetékes hatóságait az
alkalmazandó közösségi joggal összhangban folytatott információcserében vagy az
információk az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület
felé történő továbbításban azzal, hogy az így átadott információt az átvevő hatóság is üzleti
titokként kezeli, azt nem lehet nyilvánosságra hozni az azt átadó illetékes hatóságok kifejezett
hozzájárulása nélkül, és kizárólag feladataik teljesítése során, a következő célokra
használhatják fel, amennyiben ehhez a felhasználáshoz az átadó hatóság hozzájárult:
a)	annak ellenőrzése érdekében, hogy az ÁÉKBV-k vagy az ezek üzleti tevékenységeihez
hozzájáruló vállalkozások tevékenységének megkezdését szabályozó feltételek teljesülnek-e,
és hogy elősegítse az üzleti tevékenység, igazgatási és számviteli eljárások és belső
ellenőrzési mechanizmusok folytatásának figyelemmel kísérését;
b)	szankciók megállapítása érdekében;
c)	az illetékes hatóságok határozatai elleni államigazgatási felülvizsgálat lefolytatása során; és
d)	a hatóság eljárásával szemben indított peres eljárásokban.
HATODIK RÉSZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
XX.	Fejezet
A könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok
144.	§ (1) A befektetési alap esetében a könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan,
érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére
adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási
minősítéssel, és megfelel az e fejezetben foglalt feltételeknek.
(2)	A befektetési alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig
tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló cég által alkalmazott vagy megbízott
könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési
alapnál.
(3)	Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy
könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt befektetési alapnál láthat el
könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem
haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) 30 százalékát.
(4)	Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló cégekkel
szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek
67
megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt befektetési alapnál láthat el
könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy befektetési alaptól származó bevétele
nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének 10 százalékát.
145.	§ (1) A befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a
felülvizsgálatának eredményéről a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelővel
egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított
meg, amelynek alapján
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának
elutasítása válhat szükségessé;
b)	bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos
megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c)	e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére
utaló körülményeket észlel;
d)	úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán
a befektetők érdekei veszélyben forognak;
e)	jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a
befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét,
adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges
kérdésekben.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a)	a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetve a Felügyeletet tájékoztatni,
b)	a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.
146.	§ Ha a Felügyelet a befektetési alap könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi,
jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének
visszavonását kezdeményezni.
147.	§ (1) A befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap könyvvizsgálójával
-	az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló
által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2)	A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló 145 § (2) bekezdés b) pont szerinti tájékoztatása
alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a befektetési alap befektetési alapkezelőjénél
kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, és
gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3)	Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves
beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapot kezelő
befektetési alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az
Szt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével. A módosított,
könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek
bemutatni.
XXI.	Fejezet
Titoktartási kötelezettség
148.	§ (1) A befektetési alapkezelő, a befektetési alapkezelőben
a)	tulajdoni részesedéssel rendelkező,
b)	tulajdoni részesedést szerezni kívánó,
68
c)	vezető állású, és
d)	alkalmazottként foglalkoztatott
személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a
(2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében
törvény felhatalmazása alapján eljáró
a)	Felügyelettel, felügyeleti hatósággal,
b)	a Befektető-védelmi Alappal,
c)	az MNB-vel,
d)	az Állami Számvevőszékkel,
e)	állami adóhatósággal,
f)	a Gazdasági Versenyhivatallal,
g)	a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét
ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
h)	nemzetbiztonsági szolgálattal
szemben.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező
ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a)	a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó
hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b)	büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve
felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
c)	az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai
Csalásellenes Hivatallal (OLAF)
szemben.
(4)	Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési
kötelezettség teljesítése.
(5)	Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok
nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben
meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6)	Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot
tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára
felhasználható.
149.	§ (1) A befektetési alapkezelő, illetve a befektetési alapkezelő vezető állású személye és
alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az
értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
(2)	A befektetési alapkezelő az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű
tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha
a)	az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok
körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,
b)	a (3)-(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának
kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
c)	a befektetési alapkezelő ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt
követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.
69
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a)	a hatáskörében eljáró Felügyelettel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos
Betétbiztosítási Alappal, az MNB-vel, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági
Versenyhivatallal,
b)	a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal,
multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettel, a központi értéktárral, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben
meghatározott kormányzati ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel,
valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai
Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
c)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
d)	a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági
végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval,
pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
e)	a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését
folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
f)	a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az
önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
g)	külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
h)	a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
nemzetbiztonsági szolgálattal,
i)	az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az
ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás
keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
k) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben
sem, ha
a)	az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli
megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a
megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b)	a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban
meghatározott módon kér, illetve továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a
külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
c)	a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli
megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a
megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
d)	a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi
felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor
adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar
szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
e)	a befektetési alapkezelő az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.
(5)	A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni
a)	azt az ügyfelet vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy
hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
70
b)	a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a
Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
(6)	A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére
bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben
sem, ha a befektetési alapkezelő az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési
kötelezettségének tesz eleget.
(8)	A befektetési alapkezelő a (2)-(4) és (7) bekezdésben, valamint a 150. § (1) bekezdésében
foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - az (1) bekezdésre történő hivatkozással - nem
tagadhatja meg.
(9)	Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot
tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára
felhasználható.
150.	§ (1) A befektetési alapkezelő a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az
ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa
lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy
a számla
a)	kábítószerrel való visszaéléssel,
b)	terrorcselekménnyel,
c)	robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d)	lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
e)	pénzmosással,
f)	bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g)	bennfentes kereskedelemmel,
h)	piacbefolyásolással
van összefüggésben.
(2) A 149. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontjai, valamint az (1) bekezdésben foglaltak
szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.
151.	§ Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét
a)	az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg,
b)	a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
c)	a Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontjában meghatározott referenciaadat-szolgáltató részéről a
külön jogszabályban meghatározott központi hitelinformációs rendszernek, illetve e
rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak
megfelelő adatszolgáltatás,
d)	a befektetési alapkezelő által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek,
valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés
teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e)	a befektetési alapkezelő által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató
számára történő adattovábbítás, ha
ea)	az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,
eb)	a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a
külföldi befektetési alapkezelőnél minden egyes adatra nézve biztosítottak, és
71
ec)	a külföldi befektetési alapkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
f)	a befektetési alapkezelő igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési
alapkezelőben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást
szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának
átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa,
jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek
történő adatátadás,
g)	a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-
mintájának bemutatása,
h)	a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési
alapkezelőről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
ha)	statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és
hb)	elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium
részére,
i)	a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet
végző részére,
j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás
tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,
k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,
l) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007.	évi CXXXVI. törvény 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás,
m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya
alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a
rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,
n) a Felügyelet által a Tpt. 181/J. § (15) bekezdés szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam
központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben
az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
o)	a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,
p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére
nyújtott adatszolgáltatás.
HETEDIK RÉSZ
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXII.	Fejezet
Felhatalmazó rendelkezések
152.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és
kockázatkezelési követelményekről szóló szabályokat;
b)	a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása
alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az
ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat,
72
b)	az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton - az üzletszabályzatban meghatározott
módon - érkező ajánlat, vagy megbízás tartalmának a szerződés írásba foglalásáig, vagy az
írásos visszaigazolásáig történő rögzítésére vonatkozó részletes szabályokat.
Hatálybalépés
153.	§ (1) Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény rövidítése: Batv..
Átmeneti rendelkezések
154.	§ Azok a személyek és szervezetek, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző
napon a Tpt. szabályai szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet végeztek, az
engedélyezett tevékenységet 2012. április 30-ig folytathatják azzal, hogy e törvény
rendelkezéseinek 2012. április 30-ig kötelesek megfelelni.
Jogharmonizációs záradék
155.	§ (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható
értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás),
b)	a Bizottság 2010. július 1-i 2010/43/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a
kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás
tartalma tekintetében történő végrehajtásáról,
c)	a Bizottság 2010. július 1-i 2010/44/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési
eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról,
d)	az Európai Parlament és Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK,
2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK,
2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai
Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj -
hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Ertékpapír-piaci Hatóság) hatásköre
tekintetében történő módosításáról.
(2)	E törvény
a)	a Bizottság 2010. július 1-i, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a
kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón
vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató
esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló,
583/2010/EU rendelet,
b)	a Bizottság 2010. július 1-i, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a
bejelentő levél és az ÁEKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes
hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre
és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások
tekintetében történő végrehajtásáról szóló 584/2010/EU rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Módosuló jogszabályok
156.	§ (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 51. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
73
(Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn)
a)	a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal,
Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, a Pénzügyi Békéltető
Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az Áht. 120/B. § (1)
bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel,
az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes
Hivatallal (OLAF),”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
(2)	A Hpt. 54. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a
pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a
nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés.”
(3)	A Hpt. 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szerezhet részesedést, illetőleg
nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés
mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felelősség hárulhat.”
(4)	A Hpt. 85. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélyével európai gazdasági egyesüléssel tagsági
jogviszonyt létesíthet.
(5)	A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti engedélyt a következő feltételek együttes teljesülése
esetén adja meg:
a)	az európai gazdasági egyesülésnek kizárólag olyan vállalkozás a tagja, akire az összevont
alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed,
b)	az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése alapján végezhető tevékenységek egyike
sem veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelmények teljesülését,
c)	az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése rendelkezik arról, hogy nincs szükség a
többi tag hozzájárulására a hitelintézet tagsági jogviszonyának megszüntetéséhez, ha annak
fenntartása jogszabály rendelkezésébe ütközne, vagy arra a tagot a Felügyelet határozatában
kötelezné.
(6)	A Felügyelet a hitelintézetet - legfeljebb nyolc napos határidő kitűzésével - kötelezi az
európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedély
megadását követően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5)
bekezdésben meghatározott engedély megadásának már nem lenne helye, vagy amelynek
következtében a tagsági jogviszony fenntartása veszélyezteti a hitelintézet prudens
működésére vonatkozó követelményeket.”
(5)	A Hpt. 96/J. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A kockázatkezelés magában foglalja:)
„d) azokat a legalább évente felülvizsgált szabályokat, amelyek a helyreállítási és szanálási
intézkedésekhez, valamint tervekhez való hozzájárulást és - szükség esetén - azok
kidolgozását célozzák.”
(6)	A Hpt. 96/L. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
74
(A Felügyelet koordinátorként)
„g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti
hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatóságát és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát valamely csoportnak
pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.”
(7)	A Hpt. 96/M. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió
tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal, a Központi Bankok Európai
Rendszerével és az Európai Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét.”
(8)	A Hpt. 96/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a
harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal
egyeztet az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által kiadott iránymutatásokat is
figyelembe véve.”
(9)	A Hpt. 137/A. §-a a (2) bekezdést követően a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés szerinti szabályzatban elveket kell meghatározni annak értékelésére is,
hogy a nyilvánosságra hozott információk átfogóan beszámolnak-e a hitelintézet kockázati
profiljáról. Ha az értékelés alapján nyilvánosságra hozott információk nem számolnak be
átfogóan a kockázati profilról, a hitelintézet - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel -
köteles az ehhez szükséges információkat is nyilvánosságra hozni.”
(10)	A Hpt. 137/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet az e törvény, valamint a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatali
követelményének teljesítése során
a)	a nem lényeges információt, és
b)	a védett vagy bizalmas információt
nem köteles nyilvánosságra hozni.”
(11)	A Hpt. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során a Felügyelet az Európai Bankhatósággal
egyeztetést folytathat, és amennyiben a felügyeleti hatóságok közötti egyet nem értés miatt
egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága azt kéri, egyeztetést folytat.
Az Európai Bankhatóság ajánlását a Felügyeletnek figyelembe kell vennie, vagy indokolnia
kell az ettől való jelentős eltérést.”
(12)	A Hpt. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet - az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a pénzügyi intézménnyel,
pénzforgalmi intézménnyel és elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben alkalmazott
intézkedés és kivételes intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal
egyidejűleg az MNB-t, valamint - ha a határozat az Alap e törvény szerinti feladatainak
ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az Alap
tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor, akkor - az Alapot
értesíti.”
(13)	A Hpt. a 150. § (1) bekezdést követően a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
75
„(1a) Ha a Felügyelet megítélése szerint fennáll annak beszélye, hogy a hitelintézet nem fogja
betartani az azonnali fizetőképességre vagy a likviditás minimális szintjére vonatkozó
előírásokat, haladéktalanul értesíti az MNB-t. Az azonnali fizetőképesség vagy a likviditás
minimális szintjére vonatkozó előírások betartását célzó intézkedésekről a Felügyeletnek -
annak meghozatala előtt - ki kell kérnie az MNB véleményét. Az MNB a véleményéről
haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”
(14)	A Hpt. 151. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a
pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi
intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást
nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e
törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre
vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az
MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét - előírásait, illetőleg tevékenységét
nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen)
„g) elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását,
h)	ha fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali
fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati
összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat,”
(15)	A Hpt. 151. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a
pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi
intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást
nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e
törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre
vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az
MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét - előírásait, illetőleg tevékenységét
nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen)
„i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségének,
j) nem teljesíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben előírt kötelezettségét.”
(16)	A Hpt. 151. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint
a pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról
szóló rendeletét - előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és
információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a
pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény)
„n) ha a hitelintézet nem tartja be az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális
szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó
előírásokat.”
(17)	A Hpt. 153. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A 151. § (2) és (6) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet a következő intézkedéseket
alkalmazza:)
„d) kötelezheti a hitelintézetet, hogy a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek
teljesítményjavadalmazása a nettó bevétel százalékában legyen meghatározva, ha a
76
teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek
való megfelelésével.”
(18)	A Hpt. 153. §-a a (2) bekezdést követően a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés b) pont 9. alpontja szerinti többlet-tőkekövetelmény mértékének
meghatározásakor a Felügyeletnek figyelembe kell vennie:
a)	a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának [76/K. §] mennyiségi és
minőségi szempontjait,
b)	a hitelintézet irányítási és kockázatkezelési rendszerének [13/D. §] megfelelőségét és
c)	a hitelintézetnél végrehajtott felügyeleti felülvizsgálat [145/A. §] eredményét.”
(19)	A Hpt. 235. § (1) bekezdése a következő b) és d) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„b) a hitelintézet likviditásának minimális szintjére,”
„d) a hitelintézet devizapozícióbeli lejárati összhangjára,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(20)	A Hpt. 235. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg:)
„h) a Felügyelet közvetítői hatósági képzéssel összefüggő feladataira vonatkozó szabályait, a
hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(21)	A Hpt. 235. § (3) bekezdése a következő c)-e) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„c) közvetítői hatósági képzésre, a hatósági képzés során szerzett, a Felügyelet által kiadott
pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének feltételeire és
érvényességének követelményeire,
d)	a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony
fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és
módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére, valamint az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtására
vonatkozó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire,
e)	az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton - az üzletszabályzatban meghatározott
módon - érkező megbízás tartalmának a szerződés írásba foglalásáig, vagy az írásos
visszaigazolásáig történő rögzítésére.
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(22)	A Hpt. 235. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a számviteli szabályozásért felelős
miniszterrel egyetértésben a könyvvizsgálók által - a Felügyeletnek évente - a 136. § alapján
készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetére és tartalmára vonatkozó részletes
szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
(23)	A Hpt. 6. számú melléklete e törvény 13. melléklete szerint módosul.
157.	§ (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. § q) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
77
„q) Magyarország területén a befektetési vállalkozás, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-
kölcsönzésre.”
(2)	A Tpt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-357. §, fióktelep
formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél
tekintetében a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 342. §,
355-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
(3)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„10. befektetési alap: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”
(4)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„12. befektetési alapkezelő: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”
(5)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„15. befektetési jegy: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”
(6)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„forgalomba hozatal: értékpapír keletkeztetése és első tulajdonosnak történő átadása,”
(7)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 60. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
60. intézményi befektető:)
„a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési
forma, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító,
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv
és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,”
(8)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 76. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„76. kollektív befektetési értékpapír: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”
(9)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„77. kollektív befektetési forma: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”
(10)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 92. pont a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
92. minősített befektető:)
78
„a) a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező
felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személy, ideértve a
hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, kollektív befektetési
formát, befektetési alapkezelőt, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat,
magánnyugdíjpénztárat, árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi személyt,
amelynek kizárólagos tevékenysége értékpapírokba vagy egyéb pénzügyi eszközökbe történő
befektetés,”
(11)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„99. nyílt végű befektetési alap: a Batv. szerinti befektetési alap,”
(12)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel
rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési
vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
magánnyugdíjpénztár, biztosító),”
(13)	A Tpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. §
(1)	bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó
engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha
a)	hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba,
illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt;
b)	a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású
értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;
c)	a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza
forgalomba.”
(14)	A Tpt. 23.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ertékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a
kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha
a)	a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történő bevezetéssel történik;
b)	az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;
c)	a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza
forgalomba;
d)	hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza
forgalomba, vagy
e)	külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját
fióktelepe útján hozza forgalomba.”
(15)	A Tpt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása és az Európai Ertékpapír-piaci Hatóság
előzetes értesítése szükséges. Erre az esetre a 1095/2010/EU rendelet 28. cikkének (4)
79
bekezdése nem alkalmazandó. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a
döntését követő három munkanapon belül értesíti.”
(16)	A Tpt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet - ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26-27. §-a szerinti
tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte - a kérelmező kérésére hatósági
bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága
rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak.
Erről a tényről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot is. A hatósági bizonyítvánnyal
egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a
tájékoztatót és - ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges - a kérelmező
által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.”
(17)	A Tpt. 41. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetőleg annak
módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik
tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az
értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott
piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a 40. § szerinti
hatósági bizonyítványt elküldje.
(2)	Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező
40. § (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a
Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi
szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. Az Európai
Értékpapír-piaci Hatóság és a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is
értesítheti a Felügyeletet a tájékoztató kiegészítésének szükségességéről.”
(18)	A Tpt. 42. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26-
27. §-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett,
a jelen törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet
honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé,
ezzel együtt - ha lehetséges - megadja az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel
rendelkező hatósága, a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz
a továbbutalást (hiperhivatkozást) is. A közzétett listát a Felügyelet naprakész állapotban
tartja és biztosítja, hogy honlapján 12 hónapon át elérhető legyen.”
(19)	A Tpt. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a
részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető
szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a
kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, a befektetési
vállalkozás, a hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító
engedéllyel, és
a)	papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
b)	a részvényestől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.”
(20)	A Tpt. 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
80
„(8) A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy
a)	a részvényes megküldi a Felügyeletnek az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív
befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás,
hitelintézet és a felügyeletüket ellátó, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság
megnevezését,
b)	a részvényes megküldi a Felügyeletnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
ba)	az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati
jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet a részvényestől függetlenül
gyakorolhatja az által kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogokat, és
bb)	az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati
jogot gyakorló vállalkozást, befektetési vállalkozást, hitelintézetet megillető szavazati jog
gyakorlásába közvetlen, közvetett utasítással vagy bármely más módon nem avatkozik be,
c)	a részvényes és az ellenőrzött vállalkozásai írásbeli eljárásrendet fogadnak el és tartanak be
a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egymás közötti információáramlás
megakadályozása érdekében.”
(21)	A Tpt. 80/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában a
befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el,
értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”
(22)	A Tpt. 80/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága által meghozott
intézkedések ellenére, az ajánlattevő továbbra is megsérti a befolyásszerzésre vonatkozó
jogszabályi rendelkezéseket, a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama illetékes
felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a tájékoztatását követően
meghoz minden megfelelő intézkedést a befektetők védelmében, és a megtett intézkedésekről
haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”
(23)	A Tpt. 168. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység
megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni.
A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-
kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.”
(24)	A Tpt. 181/J. § (12) bekezdés 3. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet minden olyan információt megad a tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak,
amely)
„3. olyan, az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi
vállalkozást, befektetési alapkezelőt vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal,
amely súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,”
(25)	A Tpt. 181/J. § (15) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás
felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő - ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen
folyamatokat is -, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon
tagállamok bármelyikében, amelyben
81
a)	az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési
vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek és pénzügyi vállalkozásnak, vagy
b)	az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek és pénzügyi
vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
a székhelye van, vagy amely tagállamban olyan befektetési vállalkozás létesített
rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete
kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi
kormányát, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”
(26)	A Tpt. 181/T. § (1) bekezdés g) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet koordinátorként:)
,,g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti
hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatóságát és európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát valamely csoportnak pénzügyi
konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.”
(27)	A Tpt. 181/R. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A kockázatkezelés magában foglalja:)
„d) azokat a legalább évente felülvizsgált szabályokat, amelyek célja a megfelelő
helyreállítási és szanálási intézkedések és tervek kidolgozása.”
(28)	A Tpt. 181/U. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió
tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal és a Központi Bankok Európai
Rendszerével és az Európai Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét.”
(29)	A Tpt. 181/X. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a
harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal
egyeztet az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által kiadott iránymutatásokat is
figyelembe véve. Az egyeztetést követően a Felügyelet mint koordinátor dönt a jogrend
megfelelőségéről.”
(30)	A Tpt. 222. § (4) - (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a
teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz-
és értékpapír-állományának összesített értékét. A díjalap arányában számított éves díj
összegét az igazgatóság módosíthatja az Alap számára a tag tevékenységében rejlő kockázat
mértéke alapján, azonban az ennek hatására bekövetkező díjváltozás nem haladhatja meg a
díjalap arányában számított díj ötven százalékát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj
megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének
összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektető-védelmi rendszere által nyújtott
biztosítást.
(5)	Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének
három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az
Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb
összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió
forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben
82
nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum
fizetésére kötelezhető.”
(31)	A Tpt. 225. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:
a)	a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a
díjmérték megállapítását, a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap
arányában számított díj módosításának módját, valamint a díjfizetés megállapításának és
befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;
b)	az Alap kezelésének szabályait;
c)	az Alapból történő kifizetés rendjét; és
d)	az igazgatóság ügyrendjét.”
(32)	A Tpt. 296/B. § -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy az lehet, aki a (7) bekezdésében
meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű. Kockázati tőkealap-
kezelési tevékenységet vezető személy az a (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi
kör tekintetében büntetlen előéletű személy lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.”
(33)	A Tpt. 296/B. § -a a következő a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1a) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni: a
Btk. XV. fejezetének III. címében meghatározott bűncselekmények, illetve hamis vád (Btk.
233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra
felhívás (Btk. 242. §), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás (Btk. 244. §),
a Btk. XV. fejezet VII. és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, illetve
terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §),
légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263.
§), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel
és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben
részvétel (Bt. 263/C. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés
nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), a
Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. és
XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények.”
(34)	A Tpt. 296/D. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély
iránti kérelméhez be kell nyújtania:)
„ii) a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy felsőfokú végzettségét igazoló
dokumentumot;”
(35)	A Tpt. 296/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A vezető állású személy és a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy
a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a kockázati tőkealap-kezelő felé a Bnytv. 72. § (3) bekezdése
alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7)
bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;”
(36)	A Tpt. 299. § -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
83
„(4) Tőzsde alapító tagjaként az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást csak olyan
személy szerezhet, aki a 296/B. § (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör
tekintetében büntetlen előéletű, és akinek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a
társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs.”
(37)	A Tpt. 300. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében
minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti
kérelemhez mellékelni kell)
„c) a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat;”
(38)	A Tpt. 300. §-a a következő a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó
engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé a Bnytv. 72. § (3)
bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B.
§ (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”
(39)	A Tpt. 307. § (2) bekezdése helybe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan
személy lehet,
a)	aki - amennyiben természetes személy - a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi
kör tekintetében büntetlen előéletű és e tényt a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott
hatósági bizonyítvány útján igazolja,
b)	aki - amennyiben nem természetes személy - igazolja, hogy a nála vezető tisztségviselői
beosztásban lévő személlyel szemben a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem
áll fenn és a vezető tisztségviselő a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör
tekintetében büntetlen előéletű,
c)	aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes
irányítani, illetve befolyásolni - mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból - a
tőzsde megbízható, stabil, versenysemleges működését, és
d)	akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.”
(40)	A Tpt. 307. §-a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Természetes személy kérelmező, valamint a kérelmezőnél vezető tisztségviselői
beosztásban lévő személy a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a
Felügyelet felé a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján
igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében
büntetlen előéletű.”
(41)	A Tpt. 310. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy
kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető
tisztségviselője ellen, vagy a természetes személy kérelmező ellen a 296/B. § (7) bekezdése
szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az
engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a
büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja.”
(42)	A Tpt. 327. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet a magyarországi székhelyű szabályozott piacon és multilaterális
kereskedési rendszeren felfüggeszti a kereskedését vagy törli a kereskedésből az olyan
84
pénzügyi eszközt, amely kereskedését felfüggesztette vagy amelyet a kereskedésből törölt
másik tagállam illetékes hatósága, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők
érdekeit vagy a belső piac rendezett működését.”
(43)	A Tpt. 329.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására
vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a Felügyelet által
üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. A Felügyelet a
felfüggesztésről értesíti a többi tagállam illetékes hatóságait és az Európai Ertékpapír-piaci
Hatóságot.”
(44)	A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3)
bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat)
„h) befektetési alapkezelőnek, kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában;”
(nyújthat.)
(45)	A Tpt. 356. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve
központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki
a)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
b)	legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett
vezetői gyakorlattal rendelkezik;
c)	a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy
a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;
d)	akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”
(46)	A Tpt. 358. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve
központi értéktár által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein
túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói
engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgálói cég) részére adható megbízás, amely
rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.
(47)	A Tpt. 358. § (5) - (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A tőzsde, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy
könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A
könyvvizsgáló cég által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el
könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a tőzsdénél, illetve elszámolóházi tevékenységet
végző szervezetnél.
(6)	Az (1) és a (3) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes
személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú
intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől származó jövedelme
(bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az
egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési
vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző
szervezettől, illetve a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt
85
kollektív befektetési formától származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg
az éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(7)	Az (1) és a (3) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló
céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) és a (3) bekezdésben foglalt
követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú
intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől
származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A
könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi
vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-
kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint központi
értéktártól a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív
befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó
árbevételének harminc százalékát.”
(48)	A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a
vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha
olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának
elutasítása válhat szükségessé;
b)	bűncselekmény elkövetésére vagy a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár belső szabályzatának, kockázati
tőkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos
veszélyére utaló körülményeket észlel;
c)	e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére
utaló körülményeket észlel;
d)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek
megőrzését nem látja biztosítottnak;
e)	úgy ítéli meg, hogy kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei
veszélyben forognak;
f)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy
elégtelenségét állapítja meg;
g)	jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár vezetése között a
kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a
központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő,
a működés szempontjából lényeges kérdésekben.”
(49)	A Tpt. 360. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a)	a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetőleg a Felügyeletet tájékoztatni,
b)	a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.”
(50)	A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a
Felügyelet jogosult arra, hogy a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi
86
tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott
követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. §
(1)	bekezdésének d) pontjában meghatározott intézkedésként a kockázati tőkealap-kezelő, a
kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a
központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló
pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását
kezdeményezni.”
(51)	A Tpt. 363. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„363. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló
könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves
beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2)	A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló Tpt. 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti
tájékoztatása alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a kockázati tőkealap-kezelőnél,
a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve a központi értéktárnál
kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék,
gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3)	Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves
beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a
tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat az
adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szt.-ben foglalt,
önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével. A módosított, könyvvizsgáló által
felülvizsgált adatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.”
(52)	A Tpt. 368. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést
szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja
köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli
korlátozás nélkül megtartani.”
(53)	A Tpt. 375. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„375. § A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy
hatóságnak tőzsdéről, kockázati tőkealap-kezelőről, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetről, központi értéktárról, központi szerződő félről vagy más személyről, illetve ezek
tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.”
(54)	A Tpt. 380. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, a
központi értéktár, a központi szerződő fél, a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás
magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.”
(55)	A Tpt. 380. § (4) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A szorzószám)
„a) kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő
fél esetén: négy,
b)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde,
központi értéktár, központi szerződő fél magyarországi fióktelepe esetén: négy,”
87
(56)	A Tpt. 381. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap által fizetendő változó díj éves mértéke az alap nettó
eszközértékének 0,25 ezreléke.”
(57)	A Tpt. 391. § (1) bekezdés a) - f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:)
„a) a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, és a központi értéktár neve, székhelye;
b)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és
a központi értéktár alapításának időpontja;
c)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a
központi értéktár tevékenységi köre;
d)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és
a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
e)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a
központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles
tulajdonosai;
f)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a
központi értéktár vezető állású személyei;”
(58)	A Tpt. 391. § (1) bekezdés h) - k) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:)
„h) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és
a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;
i)	a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a
központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
j) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a
központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;
k) a kockázati tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;”
(59)	A Tpt. 391. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett
változásokat:)
„q) a forgalomba hozatal adatai;”
(60)	A Tpt. 394. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„a) a kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár vezető állású
személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére
szolgáló adatait;”
(61)	A Tpt. 394. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„c) az általa folytatott eljárás keretében a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár ügyfelének adatait;”
88
(62)	A Tpt. 394. § (1) bekezdés f) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti
f)	az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében)
„7. a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és
alkalmazottja,”
(adatait;)
(63)	A Tpt. 395. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a
központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és k) pontban
foglaltak kivételével - közzétenni:
a)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
b)	a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;
c)	a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetve a befolyás megszűnését;
d)	a 356. §-ban és a 11. számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett
változást;
e)	az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;
f)	fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;
g)	a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott
határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;
h)	az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
i)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult.”
(64)	A Tpt. 395. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a
központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a
közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli
beszámolót.”
(65)	A Tpt. 395. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a
központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön
jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek
adatot szolgáltatni.”
(66)	A Tpt. 399.§ (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy valamely más tagállamban székhellyel rendelkező
kibocsátó, illetőleg forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal szabályait megsértette,
illetőleg hogy a Magyarországon szabályozott piacra bevezetett értékpapír más tagállamban
székhellyel rendelkező kibocsátója megsértette a forgalomban tartással kapcsolatos
kötelezettségeit, értesíti a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságát és az Európai Ertékpapír-piaci Hatóságot.
(4)	Ha a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a (3)
bekezdésben meghatározott értesítés alapján megtett intézkedése ellenére, vagy intézkedése
hiányában a kibocsátó, illetőleg a forgalmazó nem szünteti meg jogsértő magatartását, a
Felügyelet megteszi a szükséges intézkedést a befektetők védelme érdekében. Az
intézkedésről, annak megtétele előtt tájékoztatja a másik tagállam hatáskörrel rendelkező
89
felügyeleti hatóságát. A Felügyelet a megtett intézkedésről tájékoztatja az Európai Bizottságot
és az Európai Ertékpapír-piaci Hatóságot.”
(67)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét
és alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a tájékoztatási
kötelezettségének teljesítésére, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetve központi
értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő
befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott
feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a feltételeknek való
megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;
b)	az engedély nélküli tőzsdei, elszámolóházi, illetve központi értéktári tevékenység
folytatását megtilthatja;”
(68)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés d) - h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az
alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e)	kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra
kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f)	a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet,
a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a
Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g)	a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy
azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat meghatározott
tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h)	a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott időre
felfüggesztheti;”
(69)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés j) - l) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„j) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a
központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
k) a kockázati tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató
részére történő átadására kötelezheti;
l) felügyeleti biztost rendelhet ki a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, illetve a központi értéktárhoz;”
(70)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár
1.	osztalékának kifizetését,
2.	vezető állású személyének történő kifizetést,
90
3.	tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre
kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
4.	tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások
részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
5.	hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
6.	új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;”
(71)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„s) kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetet, illetve a központi értéktárat
1.	belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására,
illetve alkalmazására,
2.	az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai
ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
3.	a működési költségek csökkentésére,
4.	megfelelő nagyságú tartalék képzésére;”
(72)	A Tpt. 400. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor
alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet
végző szervezet, illetve a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése
nem biztosított.”
(73)	A Tpt. 401. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a
kockázati tőkealap-kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi
értéktár
a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud
eleget tenni;
b)	igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a
befektetők érdekeit;
c)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy
lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.”
(74)	A Tpt. 401. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha)
„a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem
emelik fel;”
(75)	A Tpt. 402. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a kockázati
tőkealap-kezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó
törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”
(76)	A Tpt. 402. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
91
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, és a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti
biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat
és a Felügyelet által a kockázati tőkealap-kezelővel, a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral szemben hozott
határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a kockázati tőkealap-kezelőt, a szabályozott piacot, a
tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat képviselheti
vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.”
(77)	A Tpt. 402. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti biztos feladata:)
„a) a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a
központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;”
(78)	A Tpt. 402. § (4) bekezdés c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A felügyeleti biztos feladata:)
„c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár nyilvántartásának
helyreállítása; és
d)	a szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, illetve a központi értéktár működtetése.”
(79)	A Tpt. 404. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-
kezelő, szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, illetve központi értéktár fióktelepe megsérti a
Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep
működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.”
(80)	A Tpt. 405. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban
történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét,
az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő
felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a
piacbefolyásolást elkövető személyt az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége,
továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy
késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2)
bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”
(81)	A Tpt. 451. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„c) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;”
(82)	A Tpt. 1. számú melléklete e törvény 14. melléklete szerint módosul.
158.	§ (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (1) bekezdés d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
d) fizetést korlátozó eljárás:
92
da)	a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szerinti
csődeljárás és felszámolási eljárás, illetve ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése,
db)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpontja, a Hpt. 176/B. § (5) bekezdése, a
Hpt. 181. § (2) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedés,
dc)	a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bszt.) 128. § (1) bekezdése, a Bszt. 164. § (1) bekezdés h) és n) pontjai szerinti felügyeleti
intézkedés, a Bszt. 135. § (1) bekezdése szerinti kifizetési tilalom,
dd)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 400. § (1) bekezdés h) és j) pontjai, valamint
a (4) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedés,
amennyiben az intézkedésre jogosult hatóság az eljárását az 5. § (1) bekezdése szerint fizetést
korlátozó eljárásként jelöli meg;
(2)	A Tvt. 2. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(i)	rendszer: az - a rendszerkapcsolatnak nem minősülő - írásbeli megállapodáson alapuló
együttműködési forma,)
„ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Értékpapír-piaci
Hatóságot;”
(3)	A Tvt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó
eljárás megindításáról - ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem
előterjesztéséről - haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti
rendszerüzemeltetőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot. Az intézkedésre
jogosult hatóság értesítésének kifejezetten tartalmaznia kell az arra vonatkozó utalást, hogy az
értesítés alapjául szolgáló eljárás fizetést korlátozó eljárásnak minősül.”
(4)	A Tvt. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény alkalmazásában a bíróság által hozott határozat alatt csődeljárás esetében a
fizetési haladékról, valamint az ennek meghosszabbításáról rendelkező végzést, felszámolási
eljárás esetében az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendeléséről és a felszámolás elrendeléséről
szóló végzést kell érteni.”
(5)	A Tvt. 5. § (6) -(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításáról haladéktalanul értesíti az
Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a tagállamok
illetékes hatóságait, valamint haladéktalanul továbbítja a tagállamoktól érkező értesítéseket a
3.	§ (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz.
(7)	A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság, illetve a kijelölő hatóság a fizetést
korlátozó eljárás megindításával kapcsolatos belföldi értesítési kötelezettségének olyan
módon köteles eleget tenni, hogy az értesítés elektronikus dokumentum formájában a lehető
legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti
rendszerüzemeltetőhöz, illetve a kijelölő hatósághoz. Amennyiben az elektronikus úton való
értesítésre nincsen lehetőség, akkor az értesítési kötelezettségnek postai úton kell eleget tenni.
(8)	Az elektronikus dokumentum formájában történő értesítést olyan üzenettovábbító rendszer
útján kell megküldeni, amelynek sértetlensége biztosított, és amely
a)	biztosítja az értesítés küldőjének beazonosíthatóságát,
93
b)	megakadályozza az értesítést tartalmazó üzenet illetéktelen személyek általi megismerését,
valamint
c)	biztosítja, hogy az értesítés küldője az üzenet kézbesítésének megtörténtéről
megbizonyosodhat.
(9)	A (7) bekezdés szerinti értesítést úgy kell továbbítani, hogy az értesítés küldőjénél az
értesítés tartalma és küldésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc), az értesítés fogadójánál az
értesítés tartalma és megérkezésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc) utólag is
megállapítható legyen. Az értesítés tartalmának, küldési és érkezési időpontjának tárolása
során a tárolt adatok sértetlenségét biztosítani kell.”
(6)	A Tvt. 8. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A résztvevő, illetve a kapcsolódó rendszer rendszerüzemeltetője ellen indított fizetést
korlátozó eljárás esetén a 4. § (1) bekezdése szerint jogszerűen befogadott transzfer megbízás
teljesítéséig nem lehet elvonni a résztvevő teljesítési számláján a fizetést korlátozó eljárás
megindítása napjának megfelelő üzleti napon nyilvántartott azon pénzeszközöket és
értékpapírokat, amelyek a résztvevőnek a rendszerrel, illetve kapcsolódó rendszerrel szemben
a fizetést korlátozó eljárás megindítása napjának megfelelő üzleti napon fennálló
kötelezettsége teljesítését szolgálják. Ugyanígy felhasználható a résztvevő rendszerhez
kapcsolódóan igénybe vehető hitelkerete - a hitelkeret fedezeteként ténylegesen meglévő
biztosíték erejéig - a rendszerrel, illetve a kapcsolódó rendszerrel szemben keletkezett
kötelezettségének teljesítésére.”
(7)	A Tvt. 11. § (8) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kijelölő hatóság a rendszer és a rendszerüzemeltető kijelöléséről vagy a kijelölés
visszavonásáról haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti
rendszerüzemeltetőt és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”
(8)	A Tvt. 17. §-át megelőző cím és a 17. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Jogharmonizációs záradék
17. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és
értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/44/EK irányelve a fizetési és
értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK
irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK
irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról;
c)	az Európai Parlament és Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EK irányelve a 98/26/EK,
2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK,
2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság,
az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság), az
európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő
módosításáról.”
159.	§ (1) A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 3. §-a az alábbi 96. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„96. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és
vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének III.
94
címében meghatározott bűncselekmények, illetve hamis vád (Btk. 233. §), hatóság
félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242.
§), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet
VII. és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §),
nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262.
§), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel
vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg
kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §),
visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által
tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében
meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott
bűncselekmények tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvény 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatóság bizonyítvány útján
-	igazolnia.”
(2)	A Bit. 112. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 111. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a
kérelmező)
„a) természetes személy nem büntetlen előéletű;”
(3)	A Bit. 189/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (4)
bekezdés szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja a
hatmilliárd eurót.”
(4)	A Bit. 189/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha valamely mutató értéke a (3)-(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3)
bekezdés szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc
százalékot, illetőleg az (5) bekezdés szerinti érték az ötmilliárd eurót eléri, akkor a csoportot
ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.”
(5)	A Bit. 189/G. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A kockázatkezelés magában foglalja:)
„d) azokat a legalább évente felülvizsgált szabályokat, amelyek a megfelelő helyreállítási és
szanálási intézkedésekhez és tervekhez való hozzájárulást és - szükség esetén - azok
kidolgozását célozzák.”
(6)	A Bit. 189/I. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet koordinátorként)
„g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti
hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatóságát és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát valamely csoportnak
pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.”
95
(7)	A Bit. 189/J. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió
tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal, és a Központi Bankok Európai
Rendszerével és az Európai Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét.”
(8)	A Bit. 189/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a
harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK
irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal
egyeztet és mindent elkövet, hogy az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által
készített alkalmazandó iránymutatást betartson. Az egyeztetést követően a Felügyelet mint
koordinátor dönt a jogrend megfelelőségéről.”
(9)	A Bit. 235. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„b) a Felügyelet függő és a független biztosításközvetítői hatósági képzéssel összefüggő
feladataira vonatkozó szabályokat, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és
visszatérítésére vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(10)	A Bit. 235/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„235/A. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy
a)	a technikai kamatláb legnagyobb mértékét,
b)	a függő és független biztosításközvetítői hatósági képzés részletes szabályait, a hatósági
képzés során szerzett, a Felügyelet által kiadott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító
tanúsítvány megszerzésének feltételeire és érvényességének követelményeire vonatkozó
szabályokat,
c)	az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása
alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az
ügyfélpanaszok kezelésére, valamint az egyes biztosítási termékekre vonatkozó tájékoztatás
minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,
d)	az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton - az üzletszabályzatban meghatározott
módon - érkező ajánlat tartalmának a szerződés írásba foglalásáig vagy az írásos
visszaigazolásáig történő rögzítésére vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.”
160.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. számú melléklete e törvény 15.
melléklete szerint módosul.
161.	§ (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Bszt.) 3. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Batv. szerinti befektetési alapkezelő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet
és kiegészítő szolgáltatást nyújthat azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása
tekintetében - a 8. § (5) bekezdésének a)-e) pontja, 22. §, 24-26. §, 37-39. §, 73-75. §, 100-
96
107. § és 124-139. § kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
(2)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„2. AEKBV: a Batv-ben meghatározott fogalom,”
(3)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„36. kollektív befektetési forma: a Batv-ben meghatározott fogalom,”
(4)	A Bszt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább
kettő, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy,
munkaviszony keretében köteles ellátni, aki a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott
hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör
tekintetében büntetlen előéletű.”
(5)	A Bszt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési
szolgáltatási tevékenység irányítására olyan személyt köteles kinevezni, aki legalább három
év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján
kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti
bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”
(6)	A Bszt. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) és a (4) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe
venni: Btk. XV. fejezetének III. címében meghatározott bűncselekmények, illetve hamis vád
(Btk. 233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis
tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás
(Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. és VIII. címében meghatározott bűncselekmények,
illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A.
§), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas
jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
(Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai
termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §),
bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B.
§), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), önbíráskodás (Btk.
273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk.
XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények.”
(7)	A Bszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább
kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki a Bnytv. 72. § (3) bekezdése
alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján bizonyítja, hogy a 22. § (5) bekezdés szerinti
bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”
(8)	A Bszt. 37. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Természetes személy kérelmező az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott
97
hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti
bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”
(9)	A Bszt. 37. § (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
(A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,)
„d) aki - természetes személy esetén - a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör
tekintetében büntetlen előéletű és e tényt a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott
hatósági bizonyítvány útján igazolja.”
(10)	A Bszt. 73. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet azon részvény esetében, melynek likviditás szempontjából leginkább
érintett piacát felügyeli, a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek
alapján legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott
piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke
alapján. Ezt az információt honlapján az összes piaci résztvevő számára közzéteszi, valamint
továbbítja az Európai Ertékpapír-piaci Hatóságnak.”
(11)	A Bszt. 116. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Természetes személy függő ügynök az lehet, aki)
„a) a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja,
hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,”
(12)	A Bszt. 164. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható
intézkedése során)
„v) kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy a javadalmazási politika hatálya alá tartozó
személyek teljesítményjavadalmazása a nettó bevétel százalékában legyen meghatározva, ha a
teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a befektetési vállalkozás prudenciális
követelményeknek való megfelelésével.”
(13)	A Bszt. 164. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés t) pontja szerinti többlet-tőkekövetelmény mértékének
meghatározásakor a Felügyeletnek figyelembe kell vennie:
a)	a befektetési vállalkozás belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának mennyiségi és
minőségi szempontjait,
b)	a befektetési vállalkozás irányítási és kockázatkezelési rendszerének megfelelőségét és
c)	a befektetési vállalkozásnál végrehajtott felügyeleti felülvizsgálat eredményét.”
(14)	A Bszt. 177. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés alapján megtett intézkedéséről és annak
indokolásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozást
vagy piacműködtetőt, a Bizottságot és az Európai Ertékpapír-piaci Hatóságot.”
(15)	A Bszt. 178/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Felügyeletnek alapos indoka van azt feltételezni, hogy a felügyelete alá nem tartozó
valamely szervezet egy másik tagállam területén - a 2004/3 9/EK irányelv adott tagállam
jogrendszerébe történő átvétele alapján - meghatározott rendelkezésekkel ellentétesen jár vagy
járt el, erről az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai
Ertékpapír-piaci Hatóságot részletesen tájékoztatja.
98
(2)	Ha a Felügyelet egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától
tájékoztatást kap a felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás e törvény rendelkezéseivel
ellentétes eljárásáról, meghozza a szükséges intézkedést. Ezt követően tájékoztatja az őt
értesítő felügyeleti hatóságot és az Európai Ertékpapír-piaci Hatóságot az intézkedés
eredményéről, valamint lehetőség szerint a közbenső fejleményekről.”
(16)	A Bszt. 180. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása
alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az
ügyfélpanaszok kezelésére,
b)	az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton - az üzletszabályzatban meghatározott
módon - érkező megbízás tartalmának a szerződés írásba foglalásáig, vagy az írásos
visszaigazolásáig történő rögzítésére
vonatkozó részletes szabályokat.”
(17)	A Bszt. 1. és 3 mellékletei e törvény 16. melléklete szerint módosulnak.
162.	§ A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 3. § (1)
bekezdése az alábbi 63. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„63. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és
vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének III.
címében meghatározott bűncselekmények, illetve hamis vád (Btk. 233. §), hatóság
félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242.
§), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet
VII. és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §),
nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262.
§), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel
vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg
kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §),
visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által
tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében
meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott
bűncselekmények tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvény 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatóság bizonyítvány útján
-	igazolnia.”
(2)	A Vbit. 55. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a
kérelmező)
„a) természetes személy nem büntetlen előéletű”
99
163.	§ (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv) 1. § (2) bekezdés a) pont ab)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit
a)	a következő pénzügyi szolgáltatásokra:)
„ab) a tőkepiacról szóló törvény szerinti központi értéktári tevékenység, központi szerződő fél
tevékenysége, szabályozott piac működtetése,”
(2) A Szolg. tv. 1. § (2) bekezdés a) pont ag) és ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép, ezzel egyidejűleg az a) pont a következő ai) alponttal egészül ki:
„ag) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény szerinti pénztári tevékenység,
ah)	a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltatási tevékenység, valamint
ai)	a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény szerinti
befektetési alapkezelési tevékenység;”
164.	§ (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 4. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el)
„r) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi ...
törvény”
(hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.)
(2)	A Psztv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Felügyelet látja el a Batv.-ben meghatározott feladatkörében az 583/2010/EU
bizottsági rendelet, valamint az 584/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtását.”
(3)	A Psztv. 11. § és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kapcsolat az Európai Bizottsággal és az Európai Felügyeleti Hatóságokkal
11.	§ (1) A Felügyelet együttműködik
a)	az Európai Bizottsággal,
b)	az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, azaz az Európai Bankhatósággal, az Európai
Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal,
c)	az Európai Rendszerkockázati Testülettel,
d)	az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint
e)	az Európai Bankbizottsággal.
(2)	A Felügyelet teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában fennálló
bejelentési kötelezettségeket.
(3)	A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
a)	a biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak
visszavonását,
b)	a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás,
biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi
engedélyt,
c)	az olyan ÁÉKBV alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül vagy
közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,
100
d)	a harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett
hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a hitelintézet
harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés
megszűnését,
e)	a harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban
történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a biztosító harmadik
országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
f)	a harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett
viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a
viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen
részesedés megszűnését,
g)	a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak
megszűnését,
h)	a Hpt. 32/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határozatot,
i)	összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 96/B. §-ának (3)-(5) bekezdése tekintetében -
alkalmazott eljárásokat,
j) a Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás
eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,
k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor
kijelölését,
l) a Magyarország területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban
történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,
m) a Hpt. 168/A. §-ának (3) bekezdése, a Tpt. 404. §-ának (2) bekezdése és a Bszt. 177. §-
ának (2) bekezdése szerinti intézkedését,
n) a hatáskörök átruházása tekintetében megkötött megállapodásait, beleértve az ilyen
átruházást szabályozó pontos feltételeket is,
o)	a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását,
p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a
kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit,
q) azon kötvényekre, jelzálog-levelekre, továbbá ezek kibocsátóira vonatkozó adatokat,
amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak,
valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét
meghatározó feljegyzést, valamint
r) a hitelintézet részére kiadott tevékenységi (működési) engedély visszavonását.
(4)	A Felügyelet tájékoztatja
a)	az Európai Ertékpapír-piaci Hatóságot
aa)	a piaci visszaélésekkel, valamint a befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei
szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével kapcsolatban kiszabott
közigazgatási intézkedésről vagy szankcióról a nyilvánosságra hozatalt követően, valamint
évente összesítő jelleggel,
ab)	az értékpapírt kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő
személy értesítésével egyidejűleg a tájékoztató és annak bármely kiegészítése jóváhagyásáról,
amellyel egyidejűleg a tájékoztató és a tájékoztató kiegészítés egy példányát is megküldi,
ac)	a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély, tőzsde alapítására
vonatkozó engedély, tőzsdei tevékenység végzésére, befektetési alapkezelési tevékenység
végzésére jogosító engedély kiadásáról és visszavonásáról,
ad)	a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacokról, amelynek jegyzékét
megküldi, illetve a jegyzék változásáról,
101
ae)	azokról a bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek a 4. §-ban
meghatározott személyek és szervezetek rendelkezésére állnak, valamint
af)	azokról a kötvényekről, jelzálog-levelekről, továbbá ezek kibocsátóiról, amelyek
megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint
mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét
meghatározó feljegyzést.
b)	az Európai Bankhatóságot
ba)	a hitelintézet számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak
visszavonásáról,
bb)	a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe
részére kiadott tevékenységi engedélyről,
bc)	a Hpt.38/A. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,
bd)	a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak
megszűnéséről,
be)	a Hpt. 96/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a
Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, valamint
bf)	a Hpt. 168/A. § (3) bekezdése szerinti intézkedéséről.
(5)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt
olyan biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik
országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az
esetben a vállalatcsoport szerkezetét.
(6)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK
bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.
(7)	A (3) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a
vállalatcsoport szerkezetét.
(8)	A (3) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama
pénzügyi felügyeleti hatóságainak is meg kell küldeni.
(9)	A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság
felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.”
(4)	A Psztv. 48. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság azt a vele munkaviszonyban,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt (a továbbiakban: kijelölt
felügyeleti biztos) jelöli ki a felügyeleti biztos feladatainak ellátására, aki
b)	szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább négyéves,)
„bd) a 4. § h) és r) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési alapkezelőnél, a
kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,
központi értéktárnál,
szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.”
(5)	A Psztv. 120. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő j) - l) pontokkal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„i) az Európai Parlament és Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/11/EK irányelve a
2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt
102
bankjai, egyes szavatolótőke elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeletei szabályok és
válságkezelés tekintetében történő módosításáról, 1. cikk [a 12. §],
j) az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható
értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás),
k) a Bizottság 2010. július 1-i 2010/43/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a
kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás
tartalma tekintetében történő végrehajtásáról,
l) a Bizottság 2010. július 1-i 2010/44/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési
eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról.”
(6)	A Psztv 121. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
§ a következő f) és g) pontokkal egészül ki:
(A 6. §)
„e) (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése,
f)	(6) bekezdése a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és
az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti
elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra
és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő
végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-i 584/2010/EU bizottsági rendelet, valamint
g)	a Bizottság 2010. július 1-i, 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a
kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón
vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató
esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló
583/2010/EU rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és
eljárásában.”
58.	Egyes törvények az Alaptörvénnyel összefüggő módosítása
165.	§ A Hpt.
a)	1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 1. § (2) bekezdés b)-e) és g) pontjában, 2. § (1)
bekezdés a) pontjában és 18/A. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész
helyébe a „Magyarország” szöveg,
b)	1. § (1) bekezdés b) pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
c)	1. § (2) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a
„Magyarország” szöveg,
d)	8. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a
„Magyarország” szöveg,
e)	97. § (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a
„Magyarország” szöveg,
f)	200/B. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „A
Magyarország” szöveg
lép.
103
166.	§ A Tpt.
a)	1. § a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország”
szöveg,
b)	1. § b), f) és g), m) és o)-q) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
c)	1. § n) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország”
szöveg,
d)	199. § a) és b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
e)	210. § (4) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a
„Magyarország” szöveg,
f)	338. § (5) bekezdésében, 340/A. § (2) bekezdésében és 340/D. § (3) bekezdésében a
„Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
167.	§ A Bit.
a)	1. § a) és b) pontjában, 3. § (1) bekezdés 34. pontjában és 70. § (2) bekezdés g)
pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország”
szöveg,
b)	3. § (1) bekezdés 29. pontjában, 5. § (1)-(3) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében,
54.	§ (5) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b) pontjában, 70. §
(2)	bekezdés f) pontjában, 70. § (4) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 94. § (1)
bekezdés e) pontjában, 209. § (1) bekezdését megelőző alcímének címében, 211. § (1)
és (4) bekezdésében, 212. § (1) bekezdésében, 215. § (2) és (3) bekezdésében,
valamint 216. § (3) és (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész
helyébe a „Magyarország” szöveg,
c)	10. § (1) bekezdésében, 209. § (1) bekezdésében, 212. §-át megelőző alcímének
címében és 214. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
d)	93. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a
„Magyarország” szöveg,
e)	210. § (1) bekezdésében a „Ha a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Ha a
Magyarország” szöveg, a „Magyar Köztársaság területén hatályos” szövegrész
helyébe a „Magyarország területén hatályos” szöveg
lép.
168.	§ (1) A Bszt. 123. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Magyarország területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha
anyavállalata vegyes tevékenységű holding társasággá vagy vegyes pénzügyi holding
társasággá válik, és ha ezen viszony módosul vagy megszűnik.”
(2)	A Bszt.
a)	1. § a) pontjában a „Magyar Köztársaság területén székhellyel” szövegrész helyébe a
„Magyarország területén székhellyel” szöveg, az „által a Magyar Köztársaság”
szövegrész helyébe az „által Magyarország” szöveg,
104
b)	1. § b) pontjában, 37. § (2) bekezdés h) pontjában, 112. § (1) bekezdés a) pontjában,
176. §-ában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c)	4. § (2) bekezdés 39. pontjában, 7. § (3) és (4) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében,
10.	§ (3) bekezdésében, 28. § (1) bekezdés e) pontjában, 114. § (2) bekezdésében,
142.	§ (3) bekezdésében és 143. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság”
szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d)	8. § (3) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
e)	16. § (3) bekezdésében és 177. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság”
szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
f)	114. § (2) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
g)	159. § (2) bekezdésében az „illetőleg székhelye a Magyar Köztársaság” szövegrész
helyébe a „vagy székhelye Magyarország” szöveg,
h)	159. § (3) bekezdésében és 178. §-ában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe
a „Magyarország” szöveg
lép.
169.	§ A Vbit.
a)	1. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a
„Magyarország”szöveg,
b)	3. § (1) bekezdés 28. pontjában, 31. § (2) bekezdés f) pontjában és 126. § (1)
bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország”
szöveg,
c)	4. § (1) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 31. § (4)
bekezdésében, 51. § (1) bekezdés e) pontjában, 125. §-át megelőző alcímének
címében, 125. § (1) bekezdésében, 127. § (1) bekezdésében és 130. § (4)
bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg,
d)	7. § (1) bekezdésében, 125. § (1) bekezdésében és 128. §-át megelőző alcímének
címében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
e)	31. § (1) bekezdés b) pontjában, 31. § (2) bekezdés e) pontjában, 50. § (1) és (2)
bekezdésében, 127. § (4) bekezdésében, 128. § (1) bekezdésében, valamint 129. § (2)
és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg
lép.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
170.	§ (1) Hatályát veszti
a)	a Tpt. 1. § c)-e) pontjai; 5. § (1) bekezdés 11., 13-14., 16., 47., 49., 59., 93., 135. pontjai;
222. § (6) bekezdése; 229 - 296. §; 300. § (2) bekezdés d) pontja; a 307. § (5) bekezdés d) és
g)	pontja; 357. § (3) bekezdése; 358. § (2) és (3) bekezdései; 381. § (2) és (4) bekezdései;
394. § (1) bekezdésf) pont 8. alpontja; a 451. § (2) bekezdés c) és h) pontja; a 11-13., 15-21.,
24. mellékletei, 25. melléklet 1-3., 6-7. 23. pontja;
b)	a Bszt. 37. § (2) bekezdés e) pontja;
c)	a Pszftv. 6. § (5) bekezdése.
(2)	E törvény 13-16. mellékletei a hatálybalépést követő napon hatályukat vesztik.
105
1. melléklet
A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítése
1.	Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
2.	Ktv.: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
3.	Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
4.	Szt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
5.	Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,
6.	Ket.: a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény,
7.	Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
8.	Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény,
9.	Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
10.	Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
2008.	évi XLVII. törvény,
11.	Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
12.	Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,
13.	Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
106
2. melléklet
Az alapkezelő működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei
1.	A szervezet működési rendje, felépítése, a szervezeten belüli döntési jogkörök
meghatározásának szabályai.
2.	A folyamatba épített belső ellenőrzési mechanizmusok szabályozása.
3.	Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.
4.	A társaság saját vagyonának pénzügyi eszközökbe történő befektetésére és kezelésére
vonatkozó szabályok, valamint a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire
vonatkozó szabályok.
5.	A portfoliókra kötött összevont ügyletek során alkalmazandó allokációs szabályok.
6.	A nyilvántartások vezetésének és az adatok megőrzésének szabályai.
7.	A kockázat kezelésének elveire vonatkozó szabályok.
8.	A tevékenység átadásának, delegálásának elveire vonatkozó szabályok.
9.	A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.
10.	Az ügyfélfogadás rendjére, a panaszok kezelésére vonatkozó szabályok.
11.	A teljesítménymérés elvei, szabályai.
12.	Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.
13.	Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.
14.	A titoktartás szabályai.
107
3. melléklet
A kezelési szabályzat kötelező tartalmi elemei
1.	A befektetési alapra vonatkozó információk
1.1.	A befektetési alap neve, típusa
1.2.	A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott futamidő esetén a
futamidő végének feltüntetése.
1.3.	Elszámolási és hozamfizetési napok.
1.4.	A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei.
1.5.	A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a
körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti
váltás feltételei, költségei.
1.6.	A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai, tőke és hozamígéret esetén
ennek pontos feltételei
1.7.	A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának
meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:
-	a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,
-	a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve
visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,
-	fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.
2.	A befektetési alap kezelésének alapvető szabályai
2.1.	A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.:
tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági
specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely
olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap
kezeléséhez felhasználható.
2.2.	A befektetési alap részletes befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen:
a)	a befektetési stratégia,
b)	a portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai,
c)	az egyes értékpapírfajták - beleértve az egy devizában denominált értékpapírok
körének - maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya,
d)	a származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre,
alkalmazásuk célja, feltételei,
e)	ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van
alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása,
f)	az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok megterhelésének lehetősége és
szabályai,
g)	hitelfelvételi szabályok.
2.3	A befektetési alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, az
eszközök terhelhetőségének szabályai.
2.4	A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek
108
részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának,
összegének és kiszámításának leírása.
2.5 Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja,
gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték
számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai.
3.	Tájékoztatási szabályok
3.1	Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye,
ideje.
3.2	Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata,
valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők.
4.	A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői
határozatok száma, ideje.
5.	Közreműködő szervezetek
5.1	Az alapkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett
tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma, általa kezelt további befektetési alapok
felsorolása;
5.2	A letétkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett
tőkéje, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója
szerinti saját tőkéje és alkalmazottainak száma;
5.3	Amennyiben alkalmazandó, a forgalmazók neve, székhelye, tevékenységi köre,
alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel
ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje;
5.4	Amennyiben alkalmazandó, a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével,
székhelye, kamarai nyilvántartási száma; természetes személy könyvvizsgáló esetén
neve, címe, kamarai nyilvántartási száma;
5.5	Amennyiben alkalmazandó, az ingatlanértékelő neve, székhelye, tevékenységi köre,
alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma;
5.6	Azon szerződéses tanácsadó cégek vagy külső befektetési tanácsadók, amelyek
díjazása a befektetési alap eszközeiből történik, nevük, székhelyük, szolgáltatásuk.
6.	A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid
leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett
jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.
109
4. melléklet
A megszűnési jelentés kötelező tartalmi elemei
A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
1.	az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit,
2.	a portfolióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,
3.	az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,
4.	az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,
5.	kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetéseket,
6.	a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,
7.	a befektetők között felosztható tőkét,
8.	az egy befektetési jegyre kifizethető összeget, és
9.	a kifizetés kezdő napját és helyét.
110
5. melléklet
A nyilvános befektetési alap tájékoztatójának kötelező tartalmi elemei
1.	A befektetési alapra vonatkozó információk (amennyiben a kezelési szabályzat nem
része a tájékoztatónak, vagy a tájékoztatóhoz csatolt kezelési szabályzat az adott
információkat nem tartalmazza)
1.1.	A befektetési alap neve, típusa
1.2.	A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott futamidő esetén a
futamidő végének feltüntetése.
1.3.	Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata,
valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők.
1.4.	A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid
leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett
jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.
1.5.	Elszámolási és hozamfizetési napok.
1.6.	A befektetési alap könyvvizsgálójának megnevezése.
1.7.	A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel
az alábbiakra:
-	a befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog,
-	a tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja,
-	a befektetési jegyek jellemzői,
-	a befektetési alap felszámolására vonatkozó döntéshez szükséges körülmények
meghatározása és a felszámolási eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a
befektetők jogaira gyakorolt hatására.
1.8.	Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a
befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák.
1.9.	A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei.
1.10.	A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a
körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti
váltás feltételei, költségei.
1.11.	A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai.
1.12.	A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.:
tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági
specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely
olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap
kezeléséhez felhasználható.
Amennyiben a befektetési alap befektetési alapba fektető alap és eszközeinek
legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési
alapba, akkor ezen befektetési alap befektetési politikája és működési költségei.
1.13.	Az eszközök értékelésének főbb szabályai.
1.14.	A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának
meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:
111
-	a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,
-	a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve
visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,
-	fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.
1.15.	A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek
részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának,
összegének és kiszámításának leírása.
2.	Az alapkezelő társaságra vonatkozó információk
2.1.	Cégjegyzés, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az
alapító okirat szerinti irodától eltér. Annak feltüntetése, hogy az alapkezelő társaság
székhelye a befektetési alap székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban
található-e.
2.2.	A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az
időtartam feltüntetése.
2.3.	Ha a társaság más nyilvános befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása, továbbá
az egyéb kezelt vagyon nagyságának jelzése.
2.4.	A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk.
Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra
nézve jelentőséggel bírnak.
2.5.	A jegyzett tőke összege, jelezve a már befizetett részt.
3.	A letétkezelőre vonatkozó információk:
3.1.	A letétkezelő neve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye, ha az
utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér;
3.2.	Fő tevékenysége.
4.	Olyan szerződéses tanácsadó cégekkel vagy külső befektetési tanácsadókkal
kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik:
4.1.	A cég neve vagy cégjegyzése, vagy a tanácsadó neve;
4.2.	Az alapkezelő társasággal kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó
díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve;
4.3.	A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei.
5.	A befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával és a
befektetési alappal kapcsolatos egyéb információk közzétételének módja.
Amennyiben a befektetési jegyeket más tagállamokban is forgalmazzák, a fenti
információkat az ott kiadott tájékoztatóban az érintett tagállam vonatkozásában is
meg kell adni.
6.	Egyéb befektetési információk
6.1.	Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a
tájékoztatóban vagy ahhoz csatolható;
6.2.	Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési
jegyeit elsődlegesen szánják.
7.	Egyéb pénzügyi információk
112
7.1.	A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak,
kivéve az 1.14. pontban említett költségeket.
113
6. melléklet
Az éves és féléves jelentés kötelező tartalmi elemei
Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
I.	Vagyonkimutatás
A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele, a befektetési politikában
meghatározott kategóriák szerint, de legalább az alábbi kategóriák szerint az időszak elején
és végén. Az egyes eszközök felsorolásánál jelezni kell az adott eszköz teljes portfolióbeli
arányát is.
a)	átruházható értékpapírok,
b)	banki egyenlegek,
c)	egyéb eszközök,
d)	összes eszköz,
e)	kötelezettségek
f)	nettó eszközérték.
II.	A forgalomban levő befektetési jegyek száma
III.	Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték
IV.	A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:
a)	a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;
b)	más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;
c)	a közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok;
d)	egyéb átruházható értékpapírok;
e)	hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;
A fentiek elemzése a befektetési alap befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb
szempontok alapján a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések
mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel a befektetési alap összes
eszközei viszonylatában. A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett
változások leírása.
Az éves jelentés tartalmazza továbbá:
V.	A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:
a)	befektetésekből származó jövedelem,
b)	egyéb bevétel,
c)	kezelési költségek,
d)	a letétkezelő díjai,
e)	egyéb díjak és adók,
f)	nettó jövedelem,
g)	felosztott és újra befektetett jövedelem,
h)	a tőkeszámla változásai,
114
i)	a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,
j) minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és
kötelezettségeire.
VI.	Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek
végén regisztrált:
a)	összes nettó eszközértéket,
b)	egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.
VII.	A származtatott ügyletek részletes leírása a tárgyidőszakban, kategóriánkénti
bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.
VIII A befektetési alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a
befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők bemutatása.
115
7. melléklet
A nyilvános ingatlanalapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő
információk
1.	Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni:
a)	az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák
szerinti besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel
éve; tervezett tartási időtávja. Az előbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként
összevontan is megadhatóak,
b)	telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetőség; szintterületi mutató;
építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közműellátottság; építési engedély
rendelkezésre állása.
2.	Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és
földrajzi szempontú kategóriákba történő besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák
szerinti bontásban megadott összesített értékadatokat kell megadni:
Funkcionális kategóriák	Ingatlanérték (Ft)		
	Budapest és környéke	Vidék	Külföld
Telek			
Lakóingatlan			
Irodaingatlan			
Kereskedelmi ingatlan			
Logisztikai ingatlan			
Ipari ingatlan			
Vegyes hasznosítású ingatlan			
Fejlesztés alatt álló ingatlan			
Egyéb ingatlan			
Összesen:			
A „Budapest és környéke” kategóriába		Budapest és a ve	le közvetlenül határos t
„Vidék” kategóriába pedig a „Budapest és környéke” kategóriába nem sorolható, de
belföldön található települések sorolandók.
Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak
e tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat
kötelezően publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is
besorolható, ebben az esetben funkcionális kategória adatként ez a megjelölés is
feltüntethető. Adott funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott
funkció szerinti hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60
százalékát adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns
a hasznosíthatóság szempontjából.
116
3.	Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális
kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni:
a)	az adott időszakra vonatkozó nettó (áfa nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel
csökkentett) bérleti díj bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása,
b)	bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerződésállomány szerinti nettó bérbe
adott terület osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),
c)	ingatlanjövedelmezőség (a fordulónapi hatályos szerződésállományban rögzített nettó
évesített bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti
értékével),
d)	fajlagos bérleti díj-bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó
bérbeadható területével),
e)	fajlagos ingatlanértékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti
értéke osztva az ingatlanállomány teljes bruttó területével),
f)	ingatlanok adott időszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott
időszak zárónapi és kezdőnapi piaci értékének különbsége csökkentve az időszaki
értéknövelő beruházásokkal, osztva az ingatlanok időszak eleji nettó eszközérték szerinti
piaci értékével).
4.	Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan,
összesített adatként kell megadni:
a)	időszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül,
b)	bérleti szerződések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidő,
határozatlan idejű szerződések esetén futamidőként a felmondási periódus hosszát
alkalmazva),
c)	bérlők, vevők száma,
d)	bérleti szerződések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti
díj és üzemeltetési költség összegével),
e)	tőkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó
eszközértékkel).
5.	Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni:
a)	ingatlanértékesítések nyeresége (ingatlan értékesítések nyeresége a nyilvántartási
értékhez képest),
b)	fedezeti ügyletek nyeresége vagy vesztesége,
c)	kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek,
d)	a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetők által az alapnak fizetett díjak,
e)	ingatlanüzemeltetési költségek,
f)	ingatlan-közmű költségek,
g)	ingatlan-karbantartási költségek,
h)	ingatlanbiztosítási költségek,
i)	ingatlanadók,
j) ingatlan-értékbecslési költségek,
117
k) ingatlanügynöki jutalékok,
l)	jogi költségek,
m) bankköltség,
n) kamatköltség.
118
8. melléklet
A panaszkezelés menete
1.	A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt valamennyi, a befektetők számára nyitva álló
helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden
munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy
munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más
elérhetőséget biztosítva - folyamatosan fogadja.
2.	A befektetési alapkezelő a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű
várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
3.	Telefonon történő panaszkezelés esetén a befektetési alapkezelő és a panaszos közötti
telefonos kommunikációt a befektetési alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a
hangfelvételt a szabályzata szerinti ideig, legalább azonban 1 évig megőrzi. Erről a
panaszost a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A panaszos kérésére
biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre
kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
4.	A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt - az alábbi eltéréssel - azonnal megvizsgálja,
és szükség szerint orvosolja. Ha a panaszos a panasz kezelésével nem ért egyet, a
befektetési alapkezelő a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet
vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a
panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak - az
álláspontjával együtt - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó
rendelkezések szerint jár el.
5.	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a befektetési alapkezelő a panaszról
jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli
panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak
megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
6.	A befektetési alapkezelő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott
álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi a panaszosnak.
7.	A panasz elutasítása esetén a befektetési alapkezelő válaszában tájékoztatja a panaszost
arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyelet vagy a békéltető testület
eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyelet és a békéltető testület
levelezési címét.
8.	A befektetési alapkezelő a panaszt és az arra adott választ a szabályzatában
meghatározott ideig, legalább azonban 3 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére
bemutatja.
9.	A befektetési alapkezelő az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését,
megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
10.	A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén
annak indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős
személy megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
119
11.	A befektetési alapkezelő a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló
helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.
120
9. melléklet
A letétkezelő és az ÁÉKBV alapkezelő közötti szabványmegállapodás részletei
I.	A megállapodás felei által nyújtott szolgáltatásokra és az általuk követendő
eljárásokra vonatkozóan a megállapodásnak legalább a következő adatokat kell
tartalmaznia:
a)	a letétkezelőre bízott valamennyi ÁÉKBV-eszköztípus tekintetében elfogadandó
eljárások leírása, ideértve a letéti őrzéssel kapcsolatos eljárásokat is;
b)	a követendő eljárások leírása arra az esetre, ha az ÁÉKBV alapkezelő az ÁÉKBV
alapszabályának vagy tájékoztatójának a módosítását tervezi, meghatározva azokat a
helyzeteket, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy amikor a módosítás
véghezviteléhez a letétkezelővel kötött előzetes megállapodás szükséges;
c)	azon eszközök és eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő az ÁÉKBV alapkezelő
részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
az ÁÉKBV alapkezelő teljesíthesse a kötelezettségeit, ideértve a pénzügyi eszközökhöz
kapcsolódó bármely jog gyakorlásával összefüggő eszközök és eljárások leírásait,
valamint az annak érdekében alkalmazott eszközöket és eljárásokat, hogy az ÁÉKBV
alapkezelő és az ÁÉKBV képes legyen a kellő időben és pontossággal hozzáférni az
ÁÉKBV számláival kapcsolatos információkhoz;
d)	azon eszközök és eljárások leírása, amelyekkel a letétkezelő hozzáférhet minden olyan
vonatkozó információhoz, amely a feladatai teljesítéséhez szükséges;
e)	azon eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő képes felvilágosítást kérni az
ÁÉKBV alapkezelő magatartásáról, és képes értékelni az átadott információ minőségét,
ideértve a helyszíni látogatást is;
f)	azon eljárások leírása, amelyekkel az ÁÉKBV alapkezelő felülvizsgálhatja a
letétkezelő teljesítményét a letétkezelő szerződéses kötelezettségei tekintetében.
II.	Az információcserére, a titoktartási kötelezettségre és a pénzmosás elkerüléséhez
kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a)	azon információk felsorolása, amelyet az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzésével,
visszaváltásával, forgalomba hozatalával, érvénytelenítésével vagy visszavásárlásával
kapcsolatban ki kell cserélni az ÁÉKBV, az ÁÉKBV alapkezelője és a letétkezelő között;
b)	a megállapodás feleire vonatkozó titoktartási kötelezettségek, amelyeket úgy kell
meghatározni, ahogy azok ne akadályozzák sem a Felügyeletet, sem az ÁÉKBV
alapkezelő székhely szerinti tagállama hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait
abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz.
c)	a megállapodás feleinek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a
pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel
kapcsolatos kötelezettségek terén.
III.	Amennyiben a letétkezelő vagy az ÁÉKBV alapkezelő harmadik felet bíz meg
feladatai ellátásával, a megállapodás felei legalább a következő elemeket is kötelesek a
megállapodásba foglalni:
a)	kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a megállapodás felei rendszeresen
megadják a letétkezelő vagy az ÁÉKBV alapkezelő által a feladatai ellátásával megbízott
bármely harmadik félre vonatkozó adatokat;
121
b)	kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a felek bármelyikének kérésére a másik
fél tájékoztatást ad a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott
harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;
c)	arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a letétkezelőnek a 44. § (2) bekezdésében említett
felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az eszközök egy részét vagy egészét egy
harmadik félnek letéti őrzés céljából átadta.
IV.	A megállapodás módosításához és megszűnéséhez kapcsolódóan a
megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a)	a megállapodás érvényességi ideje;
b)	a megállapodás módosítására és megszűnésére vonatkozó feltételek;
c)	a letétkezelő váltás megkönnyítéséhez szükséges feltételek, továbbá az az eljárás,
amelyet letétkezelő váltás esetén a korábbi letétkezelőnek alkalmaznia kell a releváns
információknak az új letétkezelőhöz való eljuttatására.
V.	A megállapodásra vonatkozó további előírások:
a)	A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapodásra alkalmazandó jog az
ÁEKBV székhely szerinti tagállamának joga.
b)	Amennyiben a megállapodás felei vállalják, hogy a közöttük történő
információáramlás egy része vagy egésze tekintetében elektronikus
információtovábbítást alkalmaznak, a megállapodásnak ki kell térnie arra, hogy az így
továbbított információkat rögzítik.
c)	Amennyiben a megállapodás az ÁEKBV alapkezelő által kezelt több ÁEKBV-re is
kiterjed, a megállapodásban fel kell sorolni a hatálya alá tartozó ÁEKBV-ket.
d)	Az I. pont c) és d) pontjában említett eszközök és eljárások részleteit a megállapodás
felei külön írásbeli megállapodásba is foglalhatják.
122
10. melléklet
A)	A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodás kötelező tartalmi elemei
1.	A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak az információkhoz való hozzáférés
tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	a cél- ÁÉKBV tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a kiemelt befektetői
információknak a gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadás módját;
b)	a cél-ÁÉKBV-t érintő, befektetés kezelési és kockázatkezelési tevékenységek
kiszervezésére vonatkozó információk közlésének módját;
c)	a cél-ÁÉKBV működésére vonatkozó belső szabályzatok, jelentések gyűjtő-ÁÉKBV
részére történő átadásának módját;
d)	a cél-ÁÉKBV által elkövetett esetleges jogsértésekkel kapcsolatos információk gyűjtő-
ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
e)	a cél-ÁÉKBV által kötött származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk gyűjtő-
ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
f)	tájékoztatást arról, hogy a cél-ÁÉKBV értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV-t a harmadik felekkel
kötött minden más információmegosztási megállapodásról, valamint arról, hogy a cél-
ÁÉKBV hogyan és mikor bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére ezeket az
információmegosztási megállapodásokat.
2.	A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és
befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollekítv befektetési
értékpapír sorozataiba fektethet;
b)	a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott
díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;
c)	a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak
további eseteire vonatkozó feltételeket.
3.	A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír
forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési
értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének
összehangolását;
b)	a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának - egyúttal a kereskedési ügynökök
vagy más harmadik személyek feladatainak - összehangolását;
c)	az annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét
ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;
d)	ha szükséges, a 118.§ (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges
egyéb megfelelő intézkedéseket;
e)	ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjai eltérő
pénznemben denomináltak, a kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó megbízások
átváltásának alapját;
123
f)	a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve
visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési
feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is - amennyiben a felek erről megegyeztek -,
amelyek alapján a cél-ÁEKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás
útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁEKBV felé, így különösen a 118.§ (4) és (5) bekezdésében
említett esetekben;
g)	a befektetők kérdéseinek és panaszainak megfelelő kezelését biztosító eljárásokat;
h)	ha a cél-ÁEKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az
alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-
ÁEKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁEKBV tekintetében csak korlátozottan vagy
egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az
erre vonatkozó feltételeket.
4.	A gyűjtő- és cél- ÁEKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír
forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	a két ÁEKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai
visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti
felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;
b)	a cél-ÁEKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére
szolgáló megállapodásokat.
5.	A gyűjtő- és cél- ÁEKBV közötti megállapodásnak a független könyvvizsgálói
jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:
a)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések
elkészítésének összehangolását;
b)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó
megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁEKBV be tudja szerezni a cél-ÁEKBV-től az
időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá
olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁEKBV a 120.§ (2) bekezdésében
foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁEKBV határidejével megegyező
fordulónapú ad hoc jelentést.
6.	A gyűjtő- és cél- ÁEKBV közötti megállapodásnak a két fél között fennálló egyéb
megállapodásokat és szerződéses viszonyokat érintő változások tekintetében következőket
kell tartalmaznia:
a)	a cél-ÁEKBV kezelési szabályzatát vagy létesítő okiratát, tájékoztatóját és kiemelt
befektetői információit érintő tervezett és hatályos módosításokról adandó értesítés módját
és idejét, amennyiben ez eltér a befektetőknek szóló tájékoztatással kapcsolatban
megállapított általános szabályoktól;
b)	a cél-ÁEKBV tervezett vagy javasolt felszámolásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról
adandó értesítés módját és idejét;
c)	a két ÁEKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét,
hogy az alap már nem felel meg a gyűjtő-, illetve a cél-ÁEKBV-kre vonatkozó
követelményeinek, vagy a jövőben már nem fog megfelelni azoknak;
d)	a két ÁEKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét,
hogy az alap le kívánja cserélni alapkezelő társaságát, letétkezelőjét, könyvvizsgálóját
vagy bármely olyan harmadik felet, akit befektetéskezelési vagy kockázatkezelési funkció
ellátásával bízott meg;
124
e)	a cél-ÁEKBV által tervezett egyéb módosításokról adandó értesítés módját és idejét.
7.	A gyűjtő- és cél- ÁEKBV közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében
rögzítenie kell, hogy:
a)	amennyiben mindkét ÁEKBV magyarországi székhelyű, úgy az alkalmazandó jog a
magyar jog és mindkét fél elismeri a magyar bíróság kizárólagos illetőségét;
b)	amennyiben valamely fél székhelye egy másik EGT-államban található, úgy az
alkalmazandó jog valamely érintett EGT-állam joga és mindkét fél elismeri azon EGT-
állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek jogát a megállapodásra
alkalmazandó jogként rögzítették.
B)	A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti kapcsolatot szabályozó belső szabályzat kötelező
tartalmi elemei
1.	A szabályzatnak pótlólagos előírásokat kell tartalmaznia, amennyiben a befektetési
alapkezelő üzletszabályzatának az összeférhetetlenségek mérséklésére szolgáló
rendelkezések nem tudják megfelelő módon kezelni a gyűjtő- és cél-ÁEKBV-k, illetve a
gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV egyéb befektetői között felmerülő esetleges
összeférhetetlenségeket.
2.	A szabályzatnak a gyűjtő-ÁEKBV befektetése és befektetésének visszaváltása
tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁEKBV a cél-ÁEKBV mely kollektív befektetési
értékpapír sorozataiba fektethet;
b)	a gyűjtő-ÁEKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁEKBV által adott
díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;
c)	a gyűjtő-ÁEKBV cél-ÁEKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további
eseteire vonatkozó feltételeket.
3.	A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír forgalmazás elszámolása tekintetében a
következőket kell tartalmaznia:
a)	a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési
értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;
b)	a megbízások gyűjtő-ÁEKBV általi továbbításának - egyúttal a kereskedési ügynökök
vagy más harmadik személyek feladatainak - összehangolását;
c)	annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét
ÁEKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;
d)	a 118.§ (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb
megfelelő intézkedéseket;
e)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV befektetési jegyei eltérő pénznemben
denomináltak, a befektetési jegyekre vonatkozó megbízások átváltásának alapját;
f)	a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére,
illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési
feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is - amennyiben a felek erről megegyeztek -,
amelyek alapján a cél-ÁEKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás
125
útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁEKBV felé, így különösen a 118.§ (4) és (5) bekezdésében
említett esetekben;
g)	ha a cél-ÁEKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az
alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-
ÁEKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁEKBV tekintetében csak korlátozottan vagy
egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az
erre vonatkozó feltételeket.
4.	A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír forgalmazást érintő egyéb események
tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a)	a két ÁEKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai
visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti
felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;
b)	a cél-ÁEKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és
megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.
5.	A szabályzatnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell
tartalmaznia:
a)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések
elkészítésének összehangolását;
b)	ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó
megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁEKBV be tudja szerezni a cél-ÁEKBV-től az
időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt,
továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁEKBV a 120.§ (2)
bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁEKBV
határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.
126
11. melléklet
A letétkezelők közötti információ-megosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei
1.	A cél-ÁEKBV letétkezelője és a gyűjtő-ÁEKBV letétkezelője közötti
információmegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:
a)	a két letétkezelő között rendszeresen megosztandó dokumentumok és
információkategóriák meghatározását, valamint hogy ezeket a dokumentumokat és
információkat a letétkezelők továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják
egymás rendelkezésre;
b)	azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-
ÁEKBV letétkezelője továbbítja az információt a gyűjtő-ÁEKBV letétkezelőjének;
c)	a két letétkezelő közreműködésének összehangolását a működést illető
kérdésekben, beleértve:
ca)	az egyes ÁEKBV-k nettó eszközértékével kapcsolatos számítási eljárást, ideértve
azokat az intézkedéseket, amelyek révén a 118.§ (2) bekezdésével összhangban
elkerülhető az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés;
cb)	a gyűjtő-ÁEKBV által a cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak
vásárlására, jegyzésére, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésére
adott utasítások feldolgozását, és az ilyen ügyletek lebonyolítását, beleértve a
természetbeni eszközátruházásra vonatkozó intézkedéseket;
d)	az üzleti év végén alkalmazandó eljárások összehangolását;
e)	azt, hogy a gyűjtő-ÁEKBV letétkezelője a cél-ÁEKBV által - jogszabályok, a
szabályzat vagy a létesítő okirat, tekintetében - elkövetett jogsértések mely részleteit
közli a gyűjtő-ÁEKBV letétkezelőjével, továbbá ennek módját és idejét;
f)	az egyik letétkezelőtől a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének
eljárását;
g)	olyan esetleg bekövetkező események meghatározását, amelyekről a
letétkezelőknek eseti alapon értesíteniük kell egymást, valamint ennek módját és
idejét.
2.	A letétkezelők közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében
rögzítenie kell, hogy:
a)	amennyiben a két ÁEKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két
ÁEKBV között a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az
alkalmazandó jog az ebben a megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a
hivatkozott megállapodásban kikötött bíróság kizárólagos illetékességét;
b)	amennyiben a két ÁEKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két
ÁEKBV egymás közti viszonyát a 118. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat
rendezi, úgy az alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a
gyűjtő-ÁEKBV letelepedett, vagy ha eltér, annak az EGT-államnak a joga, amelyben
a cél-ÁEKBV letelepedett, és hogy mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak
kizárólagos illetékességét, amelynek joga a köztük lévő információmegosztási
megállapodásra alkalmazandó.
127
12. melléklet
A könyvvizsgálók közötti információ-megosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei
1.	A cél-ÁEKBV könyvvizsgálója és a gyűjtő-ÁEKBV könyvvizsgálója közötti
információ-megosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:
a)	a két könyvvizsgáló között rendszeresen megosztandó dokumentumok és
információkategóriák meghatározását;
b)	azt, hogy az a) pontban említett dokumentumokat és információkat a könyvvizsgálók
továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják rendelkezésre;
c)	azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-
ÁEKBV könyvvizsgálója továbbítja az információt a gyűjtő-ÁEKBV könyvvizsgálójának;
d)	az adott ÁEKBV-k vonatkozásában az egyes könyvvizsgálóknak az üzleti év végi
eljárásokban való részvételének összehangolását;
e)	azoknak a kérdéseknek a meghatározását, amelyeket a 120. § (2) bekezdése alapján a
cél-ÁEKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében közzétett
szabálytalanságként kell kezelni;
f)	az egyik könyvvizsgálótól a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének
módját és időzítését, beleértve a cél-ÁEKBV könyvvizsgálójának független
könyvvizsgálói jelentésében közzétett szabálytalanságokra vonatkozó további
információkéréseket.
2.	A megállapodásnak rendelkeznie kell a 120. § (2) bekezdés szerinti független
könyvvizsgálói jelentések elkészítéséről, valamint cél-ÁEKBV-re vonatkozó független
könyvvizsgálói jelentésnek és tervezeteinek a gyűjtő-ÁEKBV könyvvizsgálója számára
történő rendelkezésre bocsátásának módjáról és idejéről.
3.	Ha a gyűjtő-ÁEKBV és a cél-ÁEKBV üzleti évének fordulónapja eltér, a
megállapodás tartalmazza, hogy a cél-ÁEKBV könyvvizsgálójának milyen módon és
mikor kell elkészítenie és a gyűjtő-ÁEKBV könyvvizsgálójának rendelkezésére bocsátania
a 120. § (2) bekezdésében előírt ad hoc jelentést és tervezeteit.
4.	A könyvvizsgálók közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében
rögzítenie kell, hogy:
a)	amennyiben a két ÁEKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két
ÁEKBV között a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó
jog az ebben a megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott
megállapodásban kikötött bíróság kizárólagos illetékességét;
b)	amennyiben a két ÁEKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két
ÁEKBV egymás közti viszonyát a 118. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi,
úgy az alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁEKBV
letelepedett, vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁEKBV letelepedett, és
hogy mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét,
amelynek joga a köztük lévő információmegosztási megállapodásra alkalmazandó.
128
13.	melléklet
1. A Hpt. 6. számú melléklet I. része a következő 17. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„17. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a
98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK,
2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti
hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci
Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”
129
14.	melléklet
1.	A Tpt. 1. számú melléklete a következő 20-21. pontokkal egészül ki:
„20. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,
21.	Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi ...
törvény.”
130
15. melléklet
1.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. számú
melléklet 1. d) pont dc) alpont helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. A kifizető az adóévet követő év március 20-ig elektronikus úton az állami adóhatósághoz
adatot szolgáltat
d)	a kifizetett kamat összegéről az alábbiak szerint)
„dc) a 4. c) pont esetén a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló
2011. évi ... törvényben (Batv.) meghatározott ÁEKBV, a 3. pont szerinti igazolás alapján
ÁEKBV-nek minősülő szervezet vagy az Európai Közösségen kívüli kollektív befektetési
forma által közvetlenül, vagy a 3. pontban meghatározott szervezeten keresztül közvetve
juttatott kamatjövedelem összegéről,”
2.	Az Art. 7. számú melléklete az európai befektetési alap tekintetében a következőképpen
módosul:
a)	a 3. pontban „európai befektetési alapként” szövegrész helyébe „ÁEKBV-ként” szöveg
b)	a 4. pont c), d) pontja „európai befektetési alap” szövegrész helyébe „ÁEKBV” szöveg
c)	a 4. pont c) pontja, a 10. pontjának b) pontja „európai befektetési alapnak” szövegrész
helyébe „ÁEKBV-nek” szöveg
d)	4. pont d) pontja „európai befektetési alapon” szövegrész helyébe „ÁEKBV-n” szöveg
lép.
131
16. melléklet
1.	A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 1.
melléklete a következő pontokkal egészül ki:
„22. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,
23.	Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi ...
törvény.”
2.	A Bszt. 3. mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. A portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a
hozamadatokat lehetőleg 5 évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől - a naptári
éveknek megfelelő bontásban - kell bemutatni.”
132
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-án elfogadta az átruházható értékpapírokkal
foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvet (a továbbiakban:
ÁÉKBV irányelv). Az Európai Bizottság 2010. július 1-én fogadta el 2010/43/EK és
2010/44/EK irányelveit, amelyek az ÁÉKBV irányelv végrehajtását kívánják biztosítani.
Uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében szükségessé vált az ÁÉKBV
irányelv hazai jogszabályba történő átültetése. Ebből az okból módosítani kell a Bszt., a Tpt.
és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) rendelkezéseit, valamint az átültetendő uniós jogszabály terjedelme
indokolttá teszi egy új, a kollektív befektetési formákról szóló törvény megalkotását is.
Az Európai Parlament és Tanács 2010. november 24-én elfogadta a 98/26/EK, 2002/87/EK,
2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK,
2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai
Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj -
hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre
tekintetében történő módosításáról szóló 2010/78/EK irányelvet (a továbbiakban: Omnibus I.
irányelv), amely az új európai felügyeleti hatóságok számára ad felhatalmazást technikai
standardtervezetek és azok elfogadási módjának kidolgozására az egyes irányelvek
módosításával. Uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében szükségessé
vált az Omnibus I. irányelv hazai jogszabályba történő átültetése, amely okból szükségessé
vált az egyes ágazati törvények, valamint a Psztv. vonatkozó rendelkezéseinek módosítása.
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata nyomán 2009. június 30-án hatályba
lépett a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a
továbbiakban: Bnytv.). A Bnytv. a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások
rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezte, amelyre figyelemmel biztosítani kell az egyes
ágazati törvényekben, így a Tpt.-ben és a Bszt.-ben is, hogy a munkavégzésre irányuló
jogviszony létesítéséhez, fenntartásához, illetve valamilyen tevékenység gyakorlásához, a
bíróság jogerős büntető ügyben hozott ítéletéhez kapcsolódóan előírt feltételek úgy kerüljenek
meghatározásra, hogy azok megfeleljenek az alkotmányossági követelményeknek.
A Befektető-védelmi Alap új, a tagi kockázatokat figyelembe vevő díjrendszert hozott létre,
az ezzel való összhang megteremtése érdekében szükségessé vált a Tpt. néhány további
rendelkezésének módosítása.
Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-
elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló irányelvének (a
továbbiakban: SFD irányelv) hazai átültetésére a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási
rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvényben (a
továbbiakban: Tvt.) került sor. A Tvt. gyakorlati alkalmazása során világossá vált, hogy
néhány, az átültetett jogszabály megfogalmazásában rejlő probléma megnehezíti a
rendelkezések egyértelmű alkalmazását, ezért a törvény kisebb módosítása indokolt.
A nemzetgazdasági miniszter és a PSZÁF elnöke közötti megállapodás értelmében a
Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete három-három
képviselőjének részvételével létrehozott, kétoldalú ad hoc munkabizottság a közelmúltban
áttekintette a Felügyelet elnöke rendeletalkotási jogkörének bővítésével kapcsolatos nyitott
kérdéseket, és teljes egyetértésre jutott abban, hogy bizonyos kérdésekben indokolt a
Felügyelet elnöke rendeletalkotási jogkörének bővítése. E jogkör bővítéséhez szükséges
133
felhatalmazásokat elsősorban az ágazati törvények ez évi módosításakor kell megteremteni. A
törvényjavaslat ennek megfelelően tartalmazza az egyes ágazati törvények által a PSZÁF
elnökének adott felhatalmazó rendelkezéseket.
134
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az 1. § rendelkezik a törvény hatályáról.
A 2. §-hoz
A rendelkezés a törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítésének helyére utal.
A 3. §-hoz
I.	AEKBV: Egyik típusa (a) olyan hazai, nyilvános nyíltvégű befektetési alap, amely
megfelel az ÁÉKBV-k befektetési és hitelfelvételi szabályaira vonatkozó kormányrendeletben
foglalt előírásoknak; a másik típusa (b) olyan nyíltvégű kollektív befektetési forma, amely az
ÁÉKBV irányelvnek más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre.
9.	befektetési alap: a fogalom magában foglalja valamennyi hazai ÁÉKBV és ÁÉKBV-nek
nem minősülő, e törvényben meghatározott feltételek szerint, befektetési jegyek nyilvános
vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel
rendelkező vagyontömeget, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel.
II.	befektetési alapkezelő: valamennyi, a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére
vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozás.
15.	befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel, valamennyi
hazai ÁÉKBV és ÁÉKBV-nek nem minősülő befektetési alap által sorozatban forgalomba
hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában
meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
41.	kollektív befektetési értékpapír: kollektív befektetési forma (hazai ÁÉKBV illetve
ÁÉKBV-nek nem minősülő befektetési alap, vagy az ÁÉKBV irányelv hazai vagy EGT-állam
jogrendszerébe történő átvétel alapján létrejövő befektetési forma) által forgalomba hozott
értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív
befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat.
42.	kollektív befektetési forma: magában foglalja a befektetési alapot (valamennyi hazai
ÁÉKBV és ÁÉKBV-nek nem minősülő befektetési alap), az ÁÉKBV-t (az ÁÉKBV irányelv
hazai vagy EGT-állam jogrendszerébe történő átvétel alapján létrejövő befektetési forma) és
minden olyan kollektív befektetési vállalkozást, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a
célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők
javára.
A 4. §-hoz
A Javaslat a 2009/65/EK „ÁÉKBV” irányelv a kollektív portfóliókezeléshez tartozó
tevékenységhez tartozó funkciókról szóló II. mellékletének átültetése.
Az 5. §-hoz
A szakasz az ÁÉKBV irányelv 7. cikkének átültetése, a befektetési alapkezelő
engedélyezéséhez szükséges tőke és szervezeti követelményeket tartalmazza.
A 6. §-hoz
Ez a szakasz meghatározza a befektetési alapkezelő működési formáját.
A 7-9. §-hoz
E rendelkezések a befektetési alapkezelő engedélyezéséhez szükséges tárgyi és személyi
feltételeket tartalmazzák és az ÁÉKBV irányelv 7. cikkének átültetését szolgálják.
135
A 10. §-hoz
A Javaslat a befektetési alapkezelő jó üzleti hírnevének megóvásának érdekében tartalmaz
rendelkezéseket.
A 11. §-hoz
A rendelkezés megállapítja, hogy a befektetési alapkezelő vezető tisztségviselője illetve
alkalmazottja milyen egyéb, a munkakörével összeférhetetlennek minősülő tevékenységeket
nem végezhet.
A 12-15. §-hoz
A rendelkezések a személyes ügyletekre vonatkozó előírásokat tartalmazzák, valamint
rendelkezéseket tartalmaznak az ügyletek, megbízások rögzítésével és nyilvántartásával
kapcsolatban.
A 16-19. §-hoz
A 16-19. § a befektetési alapkezelő tevékenységének engedélyezésének, az engedély
elutasításának illetve az engedély visszavonásának feltételeit tartalmazzák és az ÁEKBV
irányelv 7-8. cikkének átültetését szolgálják.
A 20-24. §-hoz
A rendelkezések a befektetési alapkezelő működési feltételeit tartalmazzák és az ÁEKBV
irányelv 12. és 14. cikkének átültetését szolgálják.
A 25-26. §-hoz
A Javaslat az ÁEKBV” irányelv 13. cikke kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseinek
átültetését szolgálja.
A 27-35.§-hoz
A Javaslat a befektetési alapkezelő felszámolására vonatkozó speciális előírásokat
tartalmazza.
A 36-42. §-hoz
A rendelkezések az ÁEKBV alapkezelők általi fióktelep létesítésére illetve határon átnyúló
szolgáltatás nyújtására vonatkozó szabályokat tartalmazzák és az ÁEKBV irányelvének
átültetését szolgálják.
A 43-44. §-hoz
A rendelkezések a letétkezelőkre vonatkozó speciális szabályokat tartalmazzák és az ÁEKBV
irányelv 22-26., 32., 33., 35. cikkeinek átültetését szolgálják.
A 45-53. §-hoz
A rendelkezések a befektetési alapok létrejöttéhez kapcsolódó szabályokat tartalmazzák és az
ÁEKBV irányelvnek való megfelelést szolgálják.
Az 54. §-hoz
A Javaslat a befektetési alap kezelésének átadásához szükséges feltételeket és az átruházó
befektetési alapkezelőnek a kezelés átadásához kapcsolódó kötelezettségeket tartalmazza.
Az 55-59. §-hoz
A Javaslat a befektetési alap jogutód nélküli megszűnésének esetére tartalmaz
rendelkezéseket az ÁEKBV irányelv vonatkozó előírásaival összhangban.
136
A 60-61. §-hoz
A szakaszok meghatározzák valamennyi hazai befektetési alap átalakulásának eseteit és
megállapítják annak szabályait. A 60. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mi tekinthető e
fejezet vonatkozásában a befektetési alap átalakulásnak.
A 62. §-hoz
Az (1) bekezdés lefekteti, hogy mely esetek minősülnek - a 63-77. §-ok vonatkozásában - az
ÁEKBV-k egyesülésének. A (2) bekezdés meghatározza, hogy az említett szakaszok
vonatkozásában mit tekintünk hazai egyesülésnek, a (3) bekezdés pedig a határon átnyúló
egyesülés meghatározását tartalmazza e szakaszok alkalmazásában. Az (5) bekezdés a
szétválást definiálja a 63-77. §-ok alkalmazásában.
A 63-77. §-hoz
Ezek a szakaszok tartalmazzák az ÁEKBV-k egyesülére vonatkozó szabályokat.
Rendelkeznek az egyesülés engedélyezéséről, a harmadik fél általi ellenőrzésről, a befektetők
tájékoztatásáról, a befektetők jogairól, az egyesülés során felmerülő költségek viseléséről és
az egyesülés következményeiről.
Az 69. § - az ÁEKBV irányelv 43. cikkével összhangban - meghatározza a befektetők
tájékoztatásának kötelező tartalmi elemeit.
A 77. § meghatározza az egyesülés különböző típusainak következményeit.
A 78. §-hoz
A Javaslat azokra az egyesülésekre tartalmaz előírásokat, amelyek a nem ÁEKBV-nek
minősülő befektetési alapok között, továbbá/vagy olyan magyarországi székhelyű ÁEKBV-k
között jön létre, amelyek egyikének befektetési jegyeit sem hozták más EGT-államban
forgalomba.
A 79. §-hoz
A Javaslat a kollektív befektetési formák szétválására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.
A 80-81. §-hoz
A rendelkezések a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyre vonatkozó
általános szabályokat tartalmazzák. A 66. § (1) bekezdése a befektetési jegyet a befektetőknek
a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait megtestesítő eszközként
definiálja. A (2) bekezdés - az ÁEKBV irányelvvel összhangban - meghatározza a befektetési
jegyek kötelező tartalmi kellékeit. A 80. § a befektetési jegyek keletkeztetésének feltételeit, a
keletkeztetés illetve törlés értéknapját rögzíti.
A 82-85. §-hoz
E rendelkezések a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalára vonatkozó
általános szabályokat tartalmazzák. Meghatározzák mind a nyilvános, mind a zártkörű
forgalomba hozatal feltételeit.
A 86-95. §-hoz
E szakaszok a nyíltvégű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek
folyamatos forgalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A forgalmazás, a
forgalmazás szünetelésének és felfüggesztésének általános szabályain túl ezek a szakaszok
rendelkeznek arról az esetről is, amikor a folyamatos forgalmazás során közvetítő
igénybevételére kerül sor.
137
A 96-98. §-hoz
A Javaslat e szakaszai az ÁEKBV által forgalomba hozott értékpapírok határon átnyúló
forgalomba hozataláról és az értékpapírok folyamatos forgalmazásáról rendelkeznek. A 96-
97. §-ok a forgalomba hozatal azon eseteit szabályozzák, amikor a magyarországi székhelyű
ÁEKBV által forgalomba hozott értékpapírok más EGT-államban kerülnek forgalomba. A 98.
§-ban leírtak a más EGT-államban engedélyezett ÁEKBV által forgalomba hozott
értékpapírok magyarországi forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkoznak.
A 99-101. §-hoz
E szakaszok a nettó eszközértékkel kapcsolatos szabályokat tartalmazzák. Lefektetik a nettó
eszközérték megállapításának követelményeit és rendelkezéseket tartalmaznak a nettó
eszközérték számításban bekövetkezett hiba esetére is.
A 102. §-hoz
A 102. § a befektetők részére történő kifizetésekről rendelkezik. Engedélyt ad rá, hogy a
befektetési alapkezelő az alap futamideje alatt annak eszközeiből kifizetést teljesítsen. A
kifizetés tőketörlesztés vagy tőkenövekményéből történő hozamkifizetés formájában
történhet. Ezek részletes feltételeiről és eljárásáról a kezelési szabályzatban kell rendelkezni.
A 103. §-hoz
A Javaslat 103. §-a a nyíltvégű értékpapír befektetési alap esetében lehetővé teszi, hogy a
befektetési alapkezelő az illikviddé vált eszközöket a befektetési alap portfolióján, illetve a
befektetési jegyek állományán belül elkülönítse. Erre akkor van lehetősége, ha az illikviddé
vált rész meghaladja a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát.
A 104-116. §-hoz
A Javaslat e szakaszai a befektetők tájékoztatásával kapcsolatos előírásokat tartalmazzák. A
tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 5. melléklet határozza meg. Ezen kívül annak
tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal
tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól. A
tájékoztatóhoz csatolni kell továbbá a befektetési alap kezelési szabályzatát, amennyiben
annak e törvény szerinti kötelező tartalma nem került bele a tájékoztatóba.
A 105. § előírja, hogy nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetében kötelező elkészíteni a
kiemelt befektetői információt, amely a befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly
módon, hogy a befektetők abból megértsék a befektetési termék jellegét, kockázatait és
tájékozottan tudják meghozni befektetési döntéseiket.
A 106. § rendelkezik a nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési
kötelezettségéről. A befektetési alapkezelőnek rendszeresen tájékoztatni kell a nyilvánosságot
az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb
adatairól. E kötelezettségét éves jelentés, féléves jelentés és nyíltvégű befektetési alapok
esetében havi portfóliójelentés formájában teljesíti. Az éves és féléves jelentés kötelező
tartalmi elemeit a 6. és 7. melléklet tartalmazza. A havi portfóliójelentés kötelező elemeit a
108. § írja le. A nyilvános befektetési alapok tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó további
előírásokat (pl. további információk közzététele, rendkívüli tájékoztatási kötelezettség) a 111-
114. §-ok tartalmazzák. A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó eltérő szabályokat a 115. §
tartalmazza. A 116. § rendelkezik a közzététel teljesítésének módjáról.
A 117-129. §-hoz
Ez a rész a cél- és gyűjtő ÁEKBV-kre tartalmaz előírásokat. Szabályozza a cél- és gyűjtő
ÁEKBV-k engedélyezését, rendelkezéseket tartalmaz a cél- és gyűjtő ÁEKBV-k
138
letétkezelőjére és könyvvizsgálójára vonatkozóan, meghatározza a létező ÁEKBV gyűjtő-
ÁEKBV-vé alakításának rendjét. Rendelkezik továbbá azokról az eljárásokról, amelyeket a
cél-ÁEKBV felszámolása, egyesülése vagy szétválása során kell alkalmazni.
A 130-143. §-hoz
E szakaszok a Felügyeletre vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Rendelkeznek a felügyeleti
díjról, a Felügyelet eljárásáról, a Felügyelet által vezetett nyilvántartásról, a Felügyelet
adatkezeléséről, a Felügyelet által alkalmazható intézkedésekről és szankciókról, a felügyeleti
biztosról, a ás EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepének
felügyelete és a Felügyelet titoktartási kötelezettségéről.
A 129-131. §-ok a Felügyelet adatkezelésére vonatkozóan előírják, hogy milyen adatokat és
milyen célra jogosult a Felügyelet kezelni. A javaslat lehetővé teszi a Felügyelet számára,
hogy más hatóságoktól adatot vegyen át és előírja, hogy a Felügyelet más személynek vagy
hatóságnak kizárólag olyan összesített adatot adhat át, amely egyedi azonosításra alkalmatlan.
A Felügyeletnek gondoskodnia kell arról, hogy illetéktelenek az általa kezelt adatokhoz ne
férhessenek hozzá. A 109. §-ban részletesen felsorolásra kerülnek azok az adattípusok, amit a
Felügyelet kezelhet.
A 133-134. §-ok részletesen meghatározzák, hogy melyek azok az intézkedés típusok és
szankciók, amelyeket a Felügyelet igénybe vehet.
A 135-137. §-ok a felügyeleti biztosra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Itt kerülnek
meghatározásra azok az esetek, amelyben a Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki. A 113.
(2)	bekezdés összefoglalja a felügyeleti biztos feladatait. Rendelkezéseket találunk a
felügyeleti biztos jogaira, és az általa okozott kár viselésére vonatkozóan is.
A 138. § tartalmazza a Felügyeleti eljárás során alkalmazandó titoktartási szabályokat és a
titoktartási kötelezettség alóli kivételeket.
A 144-147. §-hoz
E szakaszok a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A könyvvizsgálónak
befektetési alap és befektetési alapkezelő esetében a 2007. évi LXXV. tövényben és a Gt.-ben
meghatározottakon túlmenően az e szakaszokban leírtaknak is eleget kell tenniük.
A 148-151. §-hoz
Ezek a szakaszok kötelezettségként írják elő az üzleti titok, illetve az értékpapírtitok
megtartását, illetve felsorolják azokat az eseteket, amikor egy személy vagy szervezet
mentesül a titoktartási kötelezettség alól.
A 152. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a Kormány számára a befektetési alapkezelők
szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményeinek részletes
szabályai valamint a befektetési alapok befektetési szabályai tekintetében.
A 153-154. §-hoz
Hatályba léptető, átmeneti rendelkezések.
A 155. §-hoz
Tartalmazza a kötelező uniós aktusoknak való megfelelést tartalmazó jogharmonizációs
záradékot.
139
A 156. §-hoz
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításához
Az (1) bekezdésben szereplő módosítás indoka, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete által működtetett, ugyanakkor szakmailag független Pénzügyi Békéltető Testület
részére is biztosított legyen a banktitok átadása.
A (2) bekezdésben szereplő módosítás indoka, hogy a hatályos rendelkezések nem teszik
lehetővé a banktitok megtartására kötelezett pénzügyi intézmények védekezését az ügyfelek
nyilvánosság előtti fellépése esetén, így - amennyiben a nyilvános fórumokhoz forduló
ügyfelek nem adnak felmentést - a banknak nem áll módjában érdemben reagálnia.
A (3)-(4) bekezdésben szereplő módosítást az indokolja, hogy az Európai Unió több
tagállama biztosítja, hogy az ott működő hitelintézetek a közösségi jog (az európai gazdasági
egyesülésről szóló 2137/85/EGK tanácsi rendelet) alapján működő gazdasági egyesülés tagjai
legyenek. A gazdasági egyesülés célja - az irányadó közösségi jog rendelkezései szerint -
kizárólag tagjai gazdasági tevékenységeinek megkönnyítése, illetve előmozdítása, valamint e
tevékenységek eredményeinek javítása vagy fokozása lehet, továbbá saját nyereség
megszerzésére nem törekedhet. A hatályos magyar szabályozás a magyarországi
hitelintézetek számára nem teszi lehetővé az ilyen jogi személyben való részvételt, mivel
általános jelleggel megtiltja, hogy a hitelintézet olyan vállalkozásban szerezzen részesedést,
vagy olyan vállalkozással létesítsen tagsági jogviszonyt, amelynek tartozásaiért rá - a
részesedés mértékére való tekintet nélkül - korlátlan felelősség hárulhat.
Az (5) bekezdés szerinti módosítás a helyreállítási és szanálási intézkedési tervekkel egészíti
ki a pénzügyi konglomerátum belső kockázatkezelési követelményével szembeni elvárásokat.
A (6)-(8) és (11) bekezdésben szereplő módosítások a pénzügyi felügyeletek európai
rendszerének kialakulása miatt szükséges pontosításokat tartalmazza.
A (9) és (10) bekezdés szerinti módosítás kiegészíti a nyilvánosságra hozatali
követelményeket azon elvárással, amely szerint a nyilvánosságra hozandó információknak
átfogóan be kell számolniuk a hitelintézet kockázati profiiljáról.
A (12)-(16) bekezdésben javasolt módosítás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
számára a jelenleginél hatékonyabb fellépést biztosít már abban az esetben is, ha megítélése
szerint fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali
fizetőképességre, vagy a likviditás minimális szintjére vonatkozó előírásokat.
A (17) bekezdés új intézkedési lehetőségként - összhangban a 2010/76/EU irányelv
vonatkozó előírásaival - lehetővé teszi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára,
hogy új intézkedésként korlátozza a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek
teljesítményjavadalmazását.
A (18) bekezdés - összhangban a 2010/76/EU irányelv vonatkozó előírásaival - kimondja,
hogy a második pillér keretében történő többlet-tőkekövetelmény mértékének
meghatározásakor a Felügyeletnek figyelembe kell vennie a hitelintézet belső tőkemegfelelés
értékelési folyamatát, az irányítási rendszerét, valamint a felügyeleti felülvizsgálati folyamat
eredményét.
A (19) bekezdés felhatalmazást ad a Kormány számára egyes likviditási megfelelésre
vonatkozó részletszabályok megalkotására.
A (20) bekezdés szerinti módosítás pontosítja a közvetítői hatósági képzéssel kapcsolatos
miniszteri felhatalmazást, a (21) és (22) bekezdés pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete elnöke számára új végrehajtási rendeletek megalkotására tesz javaslatot.
A 157. §-hoz
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításához
140
Az (1) és (2) bekezdésekben a Javaslat a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény ( a
továbbiakban: Tpt.) hatályának módosítását tartalmazza, tekintettel arra, hogy az ÁEKBV
irányelv külön jogszabályban történő átültetése következtében a Tpt. hatálya alól a befektetési
alapok és a befektetési alapkezelők kikerülnek.
A (3)-(12) bekezdésekben a Javaslat a Tpt.-ben használt fogalmak ÁEKBV irányelv átültetése
miatti változásait tartalmazza.
A (13) és (14) bekezdés megteremti az összhangot a Batv. befektetési alapkezelőre vonatkozó
forgalmazási szabályaival.
A (15)-(18) bekezdések az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelvének (a
továbbiakban: Omnibus I. irányelv) való megfelelést szolgálják.
A (19)-(20) bekezdésekben a Javaslat az ÁEKBV irányelv átültetése miatti terminológia
változásokat vezeti át a Tpt. szavazati jog számításra, értékpapír kölcsönzésre, illetve az
összevont felügyeletre vonatkozó rendelkezései tekintetében.
A (21)-(22) bekezdések az Omnibus I. irányelvnek való megfelelést szolgálják.
A (23)-(25) bekezdésekben a Javaslat az ÁEKBV irányelv átültetése miatti terminológia
változásokat vezeti át a Tpt. szavazati jog számításra, értékpapír kölcsönzésre, illetve az
összevont felügyeletre vonatkozó rendelkezései tekintetében.
A (26)-(29) bekezdések az Omnibus I. irányelvnek való megfelelést szolgálják.
A (30)-(31) bekezdések indoka, hogy a Befektető-védelmi Alap 2011. január 1-től hatályos
Díjfizetési szabályzata új, a tagi kockázatokat figyelembe vevő díjrendszert hozott létre,
amelyben a díjszámítás alapja változatlanul marad, ám jelentős korrekciós szerepet kap az
egyes tagok tőkeellátottságán és jövedelmezőségén alapuló egyedi kockázatosság is.
A (32)-(41) bekezdésekben a Javaslat a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépése miatt
szükségessé vált - az egyes tőkepiaci szereplők büntetlen előéletének igazolására vonatkozó -
módosítások átvezetését szolgálja a vonatkozó rendelkezések összehangolása érdekében.
Emellett meghatározza azon bűncselekményi tényállásokat, amelyek az adott személy
büntetlen előélete szempontjából relevánsnak tekintendők.
A (42)-(43) bekezdések az Omnibus I. irányelvnek való megfelelést szolgálják.
A (40) bekezdésben a Javaslat a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépése miatt
szükségessé vált - az egyes tőkepiaci szereplők büntetlen előéletének igazolására vonatkozó -
módosítások átvezetését szolgálja a vonatkozó rendelkezések összehangolása érdekében.
Emellett meghatározza azon bűncselekményi tényállásokat, amelyek az adott személy
büntetlen előélete szempontjából relevánsnak tekintendők.
A (45) bekezdésben a Javaslat az ÁEKBV irányelv átültetése miatti terminológia változások
átvezetését tartalmazza.
A (46) bekezdésben A Javaslat a Bnytv. 2009. június 30-i hatálybalépése miatt szükségessé
vált - az egyes tőkepiaci szereplők büntetlen előéletének igazolására vonatkozó -
módosítások átvezetését szolgálja a vonatkozó rendelkezések összehangolása érdekében.
141
A (47)-(48) bekezdésben a Javaslat az ÁÉKBV irányelv átültetése miatti terminológia
változások átvezetését tartalmazza.
A (49) bekezdés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel való harmonizáció miatt
szükséges.
Az (50)-(55) bekezdésben a Javaslat az ÁÉKBV irányelv átültetése miatti terminológia
változások átvezetését tartalmazza.
Az (56) bekezdés pontosítja a kockázati tőkealap által fizetendő változó díj éves mértékét.
Az (57)-(65) bekezdésben bekezdésben a Javaslat az ÁÉKBV irányelv átültetése miatti
terminológia változások átvezetését tartalmazza.
Az (66) bekezdés az Omnibus I. irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A (67)-(80) bekezdésben a Javaslat az ÁÉKBV irányelv átültetése miatti terminológia
változások átvezetését tartalmazza.
A (81) bekezdés tartalmazza a PSZÁF elnöke rendeletének a kiadására szóló felhatalmazást.
A (82) bekezdésben a Javaslat kiegészíti a Tpt. 1. számú mellékletét a Tpt.-ben eddig még
nem szereplő két jogszabály rövidítésével.
A 158. §-hoz
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló 2003. évi XXIII. törvény módosításához
Az (1) és (2) bekezdésben a Javaslat egyrészt az üzleti nap meghatározásának pontosítását
tartalmazza annak érdekében, hogy az a T+2, illetve T+3-as elszámolási ciklusok esetében is
pontosan értelmezhető legyen. Másrészt a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási
rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény alapját
képező, a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről
szóló 98/26/EK irányelv pontatlan fordítása és emiatt helytelen átültetése miatti helyesbítést
tartalmazza.
A 159. §-hoz
A rendelkezések a (4)-(8) bekezdésben Omnibus I. irányelvnek való megfelelést szolgálják és
a (1)-(2) bekezdésben a Bnytv. 2009. június 30-i hatálybalépése miatt szükségessé vált
módosításokat tartalmazzák. A (10) bekezdés tartalmazza a PSZÁF elnöke rendeletének a
kiadására szóló felhatalmazást, így a jövőben PSZÁF rendelet szabályozza a függő és
független biztosításközvetítői hatósági képzés részletes szabályait, a hatósági képzés során
szerzett, a Felügyelet által kiadott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány
megszerzésének feltételeire és érvényességének követelményeire vonatkozó szabályokat, a
PSZÁF elnöke azonban a PSZÁF saját tevékenységére vonatkozó rendelkezést nem állapíthat
meg, ezért szükséges a már meglévő, ágazati miniszternek szóló felhatalmazás javítása. A
jövőben szintén PSZÁF rendelet szabályozza az ügyféllel kötött szerződés megkötését
megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén
alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére, valamint az
egyes biztosítási termékekre vonatkozó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire
vonatkozó részletes szabályokat, illetve az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton - az
üzletszabályzatban meghatározott módon - érkező ajánlat tartalmának a szerződés írásba
foglalásáig, vagy az írásos visszaigazolásáig történő rögzítésére vonatkozó részletes
szabályokat.
A 160. §-hoz
142
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításához
A Javaslat az ÁÉKBV irányelv átültetése miatti terminológia változások, valamint az új
törvényre való hivatkozás pontosításának átvezetését tartalmazza.
A 161. §-hoz
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosításához
Az (1) és (2) bekezdésben a Javaslat az ÁÉKBV irányelv átültetése miatti terminológia
változások átvezetését tartalmazza.
A (3) bekezdés meghatározza a kollektív befektetési forma definícióját.
A (4)-(9) bekezdésben a Javaslat Bnytv. 2009. június 30-i hatálybalépése miatt szükségessé
vált - a befektetési vállakozás ügyvezetését ellátó személyek, a befektetési válallkozásban
minősített befolyást szerezni kívánó természetes személyek az árutőzsdei szolgáltató üzletági
irányítását ellátó természetes személyek, valamint a függő ügynökök büntetlen előéletének
igazolására vonatkozó - módosítások átvezetését szolgálja a vonatkozó rendelkezések
összehangolása érdekében. Emellett meghatározza azon bűncselekményi tényállásokat,
amelyek az adott személy büntetlen előélete szempontjából relevánsnak tekintendők.
A (10) bekezdés az Omnibus I. irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A (11) bekezdésben a Javaslat Bnytv. 2009. június 30-i hatálybalépése miatt szükségessé vált
-	a befektetési vállalkozás ügyvezetését ellátó személyek, a befektetési vállalkozásban
minősített befolyást szerezni kívánó természetes személyek az árutőzsdei szolgáltató üzletági
irányítását ellátó természetes személyek, valamint a függő ügynökök büntetlen előéletének
igazolására vonatkozó - módosítások átvezetését szolgálja a vonatkozó rendelkezések
összehangolása érdekében. Emellett meghatározza azon bűncselekményi tényállásokat,
amelyek az adott személy büntetlen előélete szempontjából relevánsnak tekintendők.
A (12) bekezdés a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat módosítja.
A (13) bekezdés a többlettőke követelményekre vonatkozó szabályokat módosítja.
A (14)-(15) bekezdések az Omnibus I. irányelvnek való megfelelést szolgálják.
A (16) bekezdés tartalmazza a PSZÁF elnöke rendeletének a kiadására szóló felhatalmazást.
A (17) bekezdésben a Javaslat kiegészíti a Bszt. 1. és 3. mellékletét a Bszt.-ben eddig még
nem szereplő két jogszabály rövidítésével.
A 162. §-hoz
A Javaslat a Bnytv. 2009. június 30-i hatálybalépése miatt szükségessé vált módosításokat
tartalmazza.
A 163. §-hoz
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi LXXVI. törvény módosításához
A Javaslat az ÁÉKBV irányelv átültetése miatti terminológiai változások, valamint az új
törvényre való hivatkozás pontosításának átvezetését tartalmazza.
A 164. §-hoz
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény
módosításához
143
A Javaslat egyrészt kiegészíti az új törvényre való hivatkozással azon jogszabályok
felsorolását, amely jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek felügyelete a Pénzügyi
szervezetek Állami Felügyeletének hatáskörébe tartozik. Másrészt átvezeti azon
terminológiai változásokat, amelyek az ÁEKBV irányelv átültetése miatt szükségesek. A
(3)	bekezdés tartalmazza az Omnibus I. irányelv átültetéséhez szükséges módosításokat.
A 165-169. §-hoz
A rendelkezések módosítása a 2011. január 1-én hatályba lépő Alaptörvény miatt
szükséges, amely államunk nevét ” Magyar Köztársaság”-ról ”Magyarország”-ra
változtatja.
A 170. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.