﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5069. számú
törvényjavaslat
az államháztartásról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. november
2011. évi .... törvény
az államháztartásról
Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való hatékony,
ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja:
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	A törvény célja
1.	§ (1) E törvény célja, hogy a közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa
az államháztartás átlátható működési feltételeit.
(2)	A közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek alapításával és
működtetésével történik.
(3)	Az államháztartáson kívüli szervezetek a közfeladatok ellátásában jogszabályban
meghatározott feltételekkel közreműködhetnek. A közfeladat ellátásának finanszírozása az
ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő biztosításával
valósul meg.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§ (1) E törvény alkalmazásában
a)	agrártámogatások: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia
Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó
kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai
Halászati Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások,
b)	állami garancia: olyan önálló, az állam nevében vállalt kötelezettség, amely alapján az
állam a központi költségvetés terhére, jogszabályban, szerződésben meghatározott feltételek
teljesülése esetén, a kötelezett nem teljesítése esetén a jogosultnak fizetést teljesít az
előzetesen rögzített összeghatárig,
c)	állami kezesség: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.)
szerinti kezességnek megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség,
d)	állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikke szerinti
támogatás,
e)	előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének - az
Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása
esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az
államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv költségvetésének összesített -
kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett, a kiadási előirányzatok egyidejű
csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,
f)	előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése, a
bevételi előirányzatok egyidej ű növelése vagy csökkentése mellett,
g)	európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség
Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás
programból származó forrás,
1
h)	helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője:
a helyi nemzetiségi önkormányzati testület és a testület elnöke,
i)	helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője:
ia)	a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület és
a polgármester, a főpolgármester, a megyei képviselő-testület elnöke (a továbbiakban együtt:
polgármester),
ib)	a többcélú kistérségi társulás, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről szóló törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező társulás (a
továbbiakban: jogi személyiségű társulás) által irányított költségvetési szerv esetén a társulási
tanács és a társulási tanács elnöke,
ic)	a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerinti
közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban
megjelölt - ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti - helyi önkormányzat
képviselő-testülete és polgármestere,
j) Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetésről szóló törvény
fejezete a k) pontban nevesített fejezetek kivételével,
k) Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás
központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági
Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami
Számvevőszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal,
a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó
költségvetési szervek kivételével,
l) kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a 3. § (2) és (3) bekezdésében
foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén
követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK
rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt
szervezet,
m) költségvetési maradvány: a költségvetési év során az alaptevékenység bevételeinek és
kiadásainak különbözete, amely az államháztartás központi alrendszerében a módosított
bevételi és kiadási előirányzatok és azok teljesítésének különbözeteként megjelenő
előirányzat-maradvány, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a teljesített
bevételek és kiadások különbözeteként megjelenő pénzmaradvány,
n) költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az
államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide
nem értve az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, a tanulóknak, hallgatóknak biztosított
ösztöndíjakat, a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére
tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat, a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti
foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, a jogszabály alapján nyújtott
családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelelmkiegészítő
szociális támogatásokat, az apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő
költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat, a helyi önkormányzatok,
nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai normatív hozzájárulásait, támogatásait, a
települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a
közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a fogyasztói árkiegészítést,
2
o)	kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok és a 20. § (1) bekezdése alapján idegen
pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség - így különösen a
foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési
támogatás biztosítására irányuló - vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat,
p) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak
vezetője: az országos nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület
elnöke,
q) zárolás: a kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten
történő korlátozása, felfüggesztése.
(2) E törvény II. fejezete alkalmazásában jogszabályon, 9. § (1) és (3) bekezdése
alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés
Házszabályát is érteni kell.
3. Az államháztartás alrendszerei
3.	§ (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.
(2)	Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik
a)	az állam,
b)	a központi költségvetési szerv,
c)	a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és
d)	a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.
(3)	Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a)	a helyi önkormányzat,
b)	a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat,
c)	a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás,
d)	az a)-c) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi
önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.
4.	A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés
4.	§ (1) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.
(2)	A költségvetés a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételek
és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (a továbbiakban bevételi
előirányzatok és kiadási előirányzatok). A bevételi előirányzatok azok teljesítésének
kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik.
5.	§ (1) Költségvetési bevételek különösen
a)	a közhatalmi - adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más
fizetési kötelezettségek - bevételek,
b)	a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei,
c)	az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból
származó bevételek,
d)	e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és
e)	a kapott kamatok.
3
(2)	Költségvetési kiadások különösen
a)	a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai,
b)	az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások,
c)	az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési
kötelezettségek,
d)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások,
e)	a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és
f)	az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások.
(3)	A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és kiadások
különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési
egyenleg). A központi költségvetés hiányának finanszírozásáról az államháztartásért felelős
miniszter gondoskodik. Az önkormányzati alrendszerben a költségvetési hiány
finanszírozásáról a költségvetési rendelet, illetve költségvetési határozat rendelkezik.
6.	§ (1) A költségvetési kiadások - a központi költségvetés előirányzat-módosítási
kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével - a költségvetésben
megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat), vagy az év közben módosított (a
továbbiakban: módosított előirányzat) kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők.
(2)	A kiadási előirányzatok - az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - működési
költségvetés, felhalmozási költségvetés, kölcsönök előirányzat-csoportokra tagozódnak.
(3)	A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat
terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú
kiadások, a felhalmozási költségvetés intézményi beruházások, felújítások, kormányzati
beruházások, lakástámogatás, lakásépítés, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban
együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza.
(4)	A bevételi előirányzatokat a Kormány rendeletében foglalt kiemelt előirányzatokra
kell bontani.
(5)	Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
költségvetési bevételeit és kiadásait az azokat szabályozó törvény által meghatározott
jogcímek szerinti bontásban kell meghatározni.
II.	FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA
5.	A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei
7.	§ (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott
közfeladat ellátására létrejött jogi személy.
(2)	A költségvetési szerv tevékenysége lehet
a)	alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában
a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a (3) bekezdés szerinti, nem
haszonszerzés céljából végzett tevékenység,
b)	vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli
forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.
4
(3)	A költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat kizárólag szakmai
alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az időlegesen szabad kapacitásait nem
kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja.
6.	A költségvetési szerv alapítása
8.	§ (1) Költségvetési szerv alapítására jogosult
a)	központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter,
b)	helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, a helyi
önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a többcélú kistérségi társulás,
c)	helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi nemzetiségi
önkormányzat, vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,
d)	országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos
nemzetiségi önkormányzat, vagy az országos nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű
társulása,
e)	köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület
(az a)-e) pont a továbbiakban együtt: alapító szerv).
(2)	Költségvetési szervet az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt szervek közösen is
létrehozhatnak.
(3)	Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből
kiválás történik, mely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően
tovább működik, ezzel egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új
költségvetési szerv jön létre.
(4)	Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról
jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban
kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén - a jogszabályban
megjelölt alapítási időpontot megelőzően - a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot
is ki kell adni.
(5)	Az alapító okiratot a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel az alapító szerv adja ki.
(6)	Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát az
irányító szerv, a minisztériumét, a Miniszterelnökségét, a kormányhivatalét, valamint a
fővárosi, megyei kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki.
(7)	A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító
okiratának kiadásához és módosításához - a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal
rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított
költségvetési szerv alapító okirata kivételével - az államháztartásért felelős miniszter előzetes
egyetértése szükséges.
7.	A költségvetési szerv irányítása, felügyelete
9.	§ (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő
hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:
a)	a költségvetési szerv átalakítása és megszüntetése,
b)	a költségvetési szerv vezetője tekintetében a vezetői megbízás adása, visszavonása, és
-	ha törvény másként nem rendelkezik - az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
5
c)	a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása,
díjazásának megállapítása,
d)	a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel
kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok
megvalósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések
megtétele,
e)	a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
f)	a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az
erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények
érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése,
g)	jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes
vagy utólagos jóváhagyása,
h)	egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
i)	a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, és
j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános
adatok, valamint a b)-c) és f)-i) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges,
törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.
(2)	A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásáért az irányító szerv közjogi
felelősséggel tartozik.
(3)	A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén törvény
vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, azok gyakorlásával más szervet
vagy személyt ruházhat fel.
(4)	Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket és
az átruházás módját, amelyeket a központi költségvetési szerv az irányítása alá tartozó
költségvetési szervre, mint középirányító szervre átruházhat.
(5)	Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv
feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője - a fejezetet
irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője - gyakorolja.
(6)	A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati
költségvetési szerv és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító
szerve feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket - ha törvény másként nem
rendelkezik - az irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) és i) pontjában foglalt
hatáskört, amelyet az irányító szerv vezetője gyakorol.
(7)	Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon
a)	- ha törvény eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdés b) és c) pontjában,
b)	az (1) bekezdés d)-f) pontjában, és
c)	- kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben - az (1) bekezdés i) és j) pontjában
meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
8.	A költségvetési szerv szervezete, működése
10.	§ (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító
okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési
szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.
6
(2)	A költségvetési szerv vezetője - helyettesítés kivételével - más költségvetési szervnél
nem lehet vezető.
(3)	A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan
működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(4)	A Kormány rendeletében meghatározott költségvetési szerv gazdasági szervezettel
rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel
rendelkező gazdasági vezető irányítja.
(5)	A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti
és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a
költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek
ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.
9.	A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése
11.	§ (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül
megszüntetni.
(2)	A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással
történhet. Az átalakítás lehet egyesítés vagy különválás. Az egyesítés lehet beolvadás vagy
összeolvadás.
(3)	Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő
költségvetési szerv. Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek,
jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Különválás esetén a különváló
költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.
(4)	A költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben
fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
(5)	A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló
törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető
okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló
magánjogi jogait és kötelezettségeit - ideértve a vagyonkezelői jogot is - az alapító szerv, az
Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által
kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti.
(6)	A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és
kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló
kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az (5) bekezdés szerinti szerv felel.
(7)	A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv
esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető
okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, az
államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 8. § (5)-(7) bekezdését kell
alkalmazni.
7
III. Fejezet
A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE
10. A tervezés alapelvei
12.	§ (1) A tervezés célja annak biztosítása, hogy tervezett bevételek közgazdaságilag
megalapozottan, a tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához
szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra.
(2) Olyan új közfeladat írható elő vagy vállalható, amelynek ellátásához megfelelő
pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. Ha a tervezés során a pénzügyi fedezet már nem
biztosítható, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről.
11.	A központi költségvetés előkészítése
13.	§ (1) Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig
meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a
költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló
egyenlegcélt.
(2)	Az államháztartásért felelős miniszter - az (1) bekezdésben foglaltak szerint -
kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit, így különösen a
kiadások felülvizsgálatának irányait, a tervezés során érvényesítendő számszerű és
szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, az előírt
adatszolgáltatások teljesítésének módját, valamint a központi költségvetésről szóló törvény
fejezeteinek tervezett kiadási főösszegeit.
(3)	A fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott
részletességgel - a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával -
május 31-ig megtervezi az adott fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű
előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait.
(4)	A fejezetet irányító szerv a megtervezett bevételeket és kiadásokat július 31-ig
egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel, egyidejűleg tájékoztatást ad a költségvetési
kiadásokat és a költségvetési bevételeket befolyásoló jogszabályok, közjogi
szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosításának
lehetőségéről, módjáról.
(5)	A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba
sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat
alá vett állami, helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati tulajdonban álló jogi
személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek.
(6)	A (2)-(5) bekezdés alapján az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a központi
költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet az abban foglaltak megalapozásához
szükséges törvénymódosításokat tartalmazó önálló törvényjavaslattal együtt a Kormány elé
terjeszt.
12.	A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete, tartalma
14.	§ (1) A központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési bevételeket és
kiadásokat fejezetekbe tagolva (fejezetrend) állapítja meg.
(2)	A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön fejezetben jelennek meg.
8
(3)	A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból,
illetékekből származó részesedését, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének
mérséklését szolgáló támogatást, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi
önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásait, támogatásait,
valamint a részükre juttatandó egyéb költségvetési támogatásokat önálló fejezetként
tartalmazza.
(4)	A központi költségvetésről szóló törvény az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon,
valamint törvény által előírt önálló fejezeteken kívül fejezetként tartalmazza
a)	a Nemzeti Földalapba sorolt vagyon,
b)	a Vtv., továbbá a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény hatálya
alá tartozó, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. rábízott vagyoni körébe tartozó vagyon,
c)	az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének, és
d)	az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen
költségvetési bevételeit és kiadásait.
(5)	A fejezetet irányító szerv a fejezetbe tartozó költségvetési szervek közös irányító
szerve, amely a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatokkal és a fejezeti kezelésű
előirányzatokkal kapcsolatban ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat, a
következők figyelembevételével:
a)	a Közbeszerzési Hatóság, a kormányhivatal és törvényben meghatározott más
költségvetési szerv a Kormány rendeletében foglalt szabályok szerint fejezetet irányító szervi
jogállással bír,
b)	az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait az
alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter, vagy a törvény
alapján döntési jogosultsággal rendelkező testület látja el,
c)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait
a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az egészségbiztosításért felelős miniszter, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezetbe sorolt költségvetési szervek tekintetében a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve látja el,
d)	a központi költségvetésről szóló törvény azon fejezetei tekintetében, amelyek kizárólag
központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak, a fejezetet irányító szerv feladatait a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott szerv, ennek hiányában az államháztartásért
felelős miniszter látja el.
15.	§ (1) A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak. A
központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek.
(2)	A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak. A területileg széttagoltan
működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy
címet.
(3)	A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként egy címet alkotnak. A fejezeti
általános tartalékot fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben nem szereplő költségvetési kiadásokat - az elkülönített
állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadásai kivételével -
a központi kezelésű előirányzatok között kell megtervezni.
9
(5)	A 14. § (3) és (4) bekezdése szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű
előirányzatokat tartalmaznak.
(6)	Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és kiadásait tartalmazó fejezet
az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú bevételi
és kiadási előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza.
(7)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és kiadásait
tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó bevételi és kiadási előirányzatokat
cím, alcím, jogcím-csoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és
kiadások címként jelennek meg, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek és az
igazgatási szervek.
16.	§ (1) A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzatait előirányzat-csoportok,
kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza.
(2)	A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és
kiadási előirányzatait a központi költségvetésről szóló törvény előirányzat-csoport, kiemelt
előirányzat bontás nélkül, összesítve tartalmazza.
17.	§ (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a bevételi és kiadási előirányzatok
központi kezelésű előirányzatként, fejezeti kezelésű előirányzatként, elkülönített állami
pénzalapok előirányzataiként, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként vagy az
államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként
jelennek meg.
(2)	A központi kezelésű előirányzatok - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - az
állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások
elszámolására szolgálnak.
(3)	A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati
feladatai ellátása, vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek
tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos
kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások
elszámolására szolgálnak.
(4)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény szerinti társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében
beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására
szolgálnak.
(5)	Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból
történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapok
a közfeladat ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és
teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak.
(6)	Az elkülönített állami pénzalap létrehozásáról szóló törvényben meg kell határozni
a)	az elkülönített állami pénzalap rendeltetését,
b)	az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét, és
c)	az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős minisztert, testületet.
18.	§ (1) A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az
elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó
10
tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat - a (2)-(5)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a fejezetet irányító szerv látja el.
(2)	Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a
fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben szereplő feladatai törvényben meghatározott körét
kezelő szerv látja el.
(3)	Az elkülönített állami pénzalap kezelését központi költségvetési szerv vagy
kivételesen köztestület láthatja el. Az elkülönített állami pénzalap kezelésének kiadásait az
elkülönített állami pénzalap költségvetése az elkülönített állami pénzalapot létrehozó
törvényben vagy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben
finanszírozhatja.
(4)	A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén jogszabály a
fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására - a tervezéssel, az
előirányzatok módosításával, átcsoportosításával, valamint az éves költségvetési beszámoló
jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kivételével - kezelő szervet kijelölhet. Ha e törvény
központi kezelésű előirányzat vagy fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervéről rendelkezik,
azon - kezelő szerv kijelölése hiányában - a fejezetet irányító szervet kell érteni.
(5)	Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési
bevételeit és költségvetési kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű
előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatai tartalmazzák.
19.	§ (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások -
törvény vagy a 74. § (1) bekezdése eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés
költségvetési bevételét és költségvetési kiadását képezik.
(2)	Az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - a 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetek javára elszámolandó
költségvetési bevételt képez.
20.	§ (1) Költségvetési bevételként az európai uniós források felhasználásukat követően
számolhatók el abban az esetben, ha a végső kedvezményezett valamely az államháztartás
központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, vagy a forrás felhasználásának
tekintetében az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv tényleges
döntési jogkörrel bír. Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás
összegét a felhasználás időpontjáig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani.
(2)	Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon - a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére korábban megelőlegezett -
részét, amelyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a 14. §
(4)	bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni.
(3)	Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon, a központi
költségvetésből - az uniós fejlesztések fejezet kivételével - megelőlegezett részét, amelyet az
Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja
szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni.
21.	§ (1) A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati
intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető
költségvetési kiadásokra és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési
bevételek pótlására.
11
(2)	A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több
a központi költségvetésről szóló törvény kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem lehet
kevesebb 0,5%-ánál.
(3)	A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére - az éves hatást
tekintve - annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél
nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.
(4)	A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek
célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat felhasználásának
fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor
még nem ismert.
(5)	Ha a központi költségvetésről szóló törvény - ide nem értve a fejezeti általános
tartalékot - az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon kívül más tartalék létrehozásáról rendelkezik,
a központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a tartalék célját,
felhasználásának módját és feltételeit.
(6)	A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában az e § szerinti
tartalékok felhasználásáról a Kormány egyedi határozatban rendelkezik.
13.	A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása
22.	§ (1) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot egyezteti a
Költségvetési Tanáccsal.
(2)	A Kormány szeptember 30-áig benyújtja az Országgyűlésnek a központi
költségvetésről szóló törvényjavaslatot.
(3)	A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában
a)	tájékoztatást ad a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más
fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól,
b)	bemutatja a költségvetési évet követő három év várható előirányzatainak keretszámait
főbb csoportokban,
c)	mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan három évre,
a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló előrejelzését.
(4)	Az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat
benyújtásakor tájékoztatásul be kell mutatni
a)	az államháztartás bevételeit és kiadásait mérlegszerűen (a továbbiakban: költségvetési
mérleg) alrendszerenként és összevontan közgazdasági és funkcionális tagolásban,
b)	az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát
a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott
kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval,
c)	a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett
támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó
kimutatást adónemenként.
(5)	A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezetéhez igazodó
részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait, valamint a központi költségvetésről
szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat
12
tartalmazó törvényjavaslatot a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg
nyújtja be az Országgyűlésnek.
(6)	A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami
Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg.
(7)	Az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során
november 30-áig egyedi határozatban meghatározza a központi költségvetésről szóló törvény
fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési
egyenlegét. A határozat elfogadása után a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat
vitájában benyújtott módosító javaslatok a költségvetési egyenleg mértékét és a központi
költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit nem módosíthatják.
14.	A helyi önkormányzat költségvetési rendelete
23.	§ (1) A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.
(2)	A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza
a)	a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportok,
kiemelt előirányzatok szerinti bontásban,
b)	a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát,
valamint költségvetési bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok
szerinti bontásban,
c)	a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy
hiány összegét,
d)	a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának,
vállalkozási maradványának igénybevételét, beleértve a 74. § (1) bekezdés a) pont ac)
alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,
e)	a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a c) és d) pont szerinti
költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek
bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, és
f)	a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket.
(3)	A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint
az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.
(4)	Az általános és céltartalék felett a képviselő-testület rendelkezik, amely e jogát a
polgármesterre vagy a képviselő-testület bizottságára átruházhatja.
15.	A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása
24.	§ (1) A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző)
által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester
november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának
évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek.
(2)	A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi
költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képvisel ő-
testületnek.
(3)	A polgármester a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor előterjeszti azt az
önálló rendelettervezetet is, amely az önkormányzati rendeleteknek a költségvetési
13
rendelettervezetben javasolt előirányzatok megalapozásához szükséges módosításait
tartalmazza.
(4)	A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a
következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:
a)	a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat
felhasználási tervét,
b)	a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
c)	a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket -
tartalmazó kimutatást.
16.	A helyi önkormányzat átmeneti gazdálkodásának szabályai
25.	§ (1) Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési év kezdetéig
nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad,
hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan
beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.
(2)	Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás
időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján
megszűnik.
(3)	Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig vagy az
átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti
gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet
hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek
beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a
polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az (1) és (2)
bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe
beépítve fogadja el.
17.	A nemzetiségi önkormányzatok, társulások költségvetése
26.	§ (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatra, az országos nemzetiségi önkormányzatra,
a többcélú kistérségi társulásra, és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23-25. §
rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot
kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
illetve a társulási tanács gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a
nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve a társulási tanács elnöke, a jegyző részére
meghatározott feladatokat - a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével - az országos
nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője, illetve a többcélú kistérségi társulás
munkaszervezetének vezetője látja el.
(2)	A jogi személyiségű társulás és az általa irányított költségvetési szervek költségvetési
bevételei, kiadásai, engedélyezett létszáma a társulási megállapodásban megjelölt, ennek
hiányában a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat
költségvetésében szerepel. A költségvetés megalkotására és az átmeneti gazdálkodásra a 23-
25.	§ rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a költségvetési rendelet csak a társulási
tanács egyetértését követően fogadható el.
14
18.	A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és a
jogi személyiségű társulás feladatainak ellátása
27.	§ (1) A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,
gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról
az önkormányzati hivatal gondoskodik.
(2)	A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a
tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok
ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat
önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi
önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló
törvény szerinti megállapodásban rendezik.
(3)	Az országos nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a
tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok
ellátásáról az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala gondoskodik.
(4)	A többcélú kistérségi társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,
gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról
a társulási tanács munkaszervezete gondoskodik.
(5)	A jogi személyiségű társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,
gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról
a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi személyiségű társulás
székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik.
19.	A költségvetés elfogadását követő feladatok
28.	§ (1) A fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével,
felhasználásával kapcsolatos szabályokat - a Kormány rendeletében foglaltak
figyelembevételével - a költségvetési év február 15-éig az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében szabályozza, a jogszabály kiadását nem
igénylő rendelkezéseket az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével belső
szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője - az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szabályzatot ad ki.
(2)	A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a fejezetet irányító
szerv az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti
kezelésű előirányzat kiemelt előirányzatait, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 6. § (5) bekezdése és 74. § (1) bekezdés b) pont bf)
alpontja szerinti bevételeit és kiadásait kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg.
(3)	Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a fejezeti
kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai kincstári költségvetésben, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi
önkormányzatok, országos nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi
személyiségű társulások, valamint az általuk irányított költségvetési szervek költségvetési
rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti
további részletezéséről elemi költségvetés készül.
(4)	Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti
kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv hagyja jóvá.
15
(5)	A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi
önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, valamint az általuk
irányított költségvetési szerv elemi költségvetését az irányító szerv vezetője hagyja jóvá.
20.	A középtávú tervezés
29.	§ (1) A Kormány egyedi határozatban állapítja meg a központi költségvetés - a
központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású -
bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő
három évre tervezett összegét, amelyet az államháztartási és makrogazdasági folyamatok
alakulása alapján szükség szerint aktualizál.
(2)	A 14. § (3) bekezdés és (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti fejezetek, valamint a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével a fejezetet irányító szerv a fejezetre
vonatkozó bevételi és kiadási tervszámokat a fejezetbe sorolt költségvetési szervekre,
központi kezelésű előirányzatokra, fejezeti kezelésű előirányzatokra, illetve az elkülönített
állami pénzalap bevételi és kiadási előirányzataira lebontja.
IV.	FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
21.	Általános szabályok
30.	§ (1) Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési
évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri), vagy a költségvetési éven túl tartósan
érvényesülő (a továbbiakban: tartós).
(2)	A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.
(3)	A bevételi előirányzatok - a 31. §-ban meghatározott kivételekkel - kizárólag azok
túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása
esetén azokat csökkenteni kell.
(4)	Kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű
előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen
felhasználható.
22.	A központi költségvetés előirányzatainak módosítása, átcsoportosítása
31.	§ A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi előirányzatait módosítani kell, ha az adott
költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak.
32.	§ A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások
tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti
előirányzaton felüli kiadás teljesítésére:
a)	az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadás,
b)	jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított költségvetési kiadás,
c)	az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által fizetendő
kártérítésekkel, kártalanításokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,
d)	a Kormány által normatív határozatban biztosított beruházás-ösztönzési célú
költségvetési támogatás,
16
e)	az állami kezességekkel, állami garanciákkal, állami viszontgaranciákkal, kiállítási
garanciákkal és viszontgaranciákkal kapcsolatos költségvetési kiadás,
f)	devizában teljesítendő költségvetési kiadás, az árfolyamváltozás hatásának mértékéig,
g)	adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás.
33.	§ (1) A központi kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatainak módosítására az
Országgyűlés jogosult.
(2)	Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti
kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben
módosíthatók.
(3)	Az elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai akkor módosíthatók, ha a
bevételi előirányzatok túlteljesítése, vagy - ha törvény másként nem rendelkezik - a
felülvizsgált és jóváhagyott előző évi maradványok erre fedezetet biztosítanak. Az
előirányzatok módosítására a fejezetet irányító szerv jogosult.
34.	§ (1) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése
hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított előirányzatok közötti
átcsoportosításra, valamint a címrend módosítására, kiegészítésére - a nem a Kormány
irányítása alá tartozó fejezetek kivételével - a Kormány egyedi határozatban jogosult. A
Kormány a címrend változásáról a központi költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: zárszámadási törvényjavaslat) indokolásában beszámol.
(2)	A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében foglalt esetekben a költségvetési
évben a fejezeten belül új alcímet, jogcím-csoportot, jogcímet hozhat létre.
(3)	A fejezetet irányító szerv a fejezeten belül a költségvetési szervek előirányzatai
terhére átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás
keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek
alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges.
(4)	A fejezetet irányító szerv - a 32. § b)-g) pontja szerinti előirányzatok kivételével - a
fejezeti kezelésű előirányzatok terhére - a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetén az
államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével - a fejezeten belül átcsoportosítást
hajthat végre, ha a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy
az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges.
(5)	A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére más fejezethez
tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosítást hajthat
végre, ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére
pályázati úton elnyert költségvetési támogatás biztosításával, vagy az európai uniós források
felhasználásával kapcsolatban szükséges.
(6)	A nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és
fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzatai más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a
fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosíthatók.
(7)	Az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak fejezeten belüli vagy más
fejezethez történő átcsoportosításáról a fejezetet irányító szerv dönt.
(8)	Az (5)-(7) bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosításra az érintett fejezetet
irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor.
17
23.	Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzati
alrendszerében
35.	§ (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és
kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel a képviselő-testület dönthet.
(2)	A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a
Kormány rendeletében meghatározott esetekben saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási
előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók. A polgármester a költségvetési szerv saját
hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról a képviselő-
testületet harminc napon belül tájékoztatja.
(3)	Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert
többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a
képviselő-testületet tájékoztatja.
(4)	A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés alapján - az első negyedév kivételével -
negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési
beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési
rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a 14. §
(3)	bekezdése szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait
zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a
képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(5)	A helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, többcélú
kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, valamint az általuk irányított költségvetési
szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat
kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat
testülete, közgyűlése, illetve a társulási tanács gyakorolja, polgármesteren a nemzetiségi
önkormányzat elnökét, illetve a társulási tanács elnökét kell érteni.
24.	Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás
36.	§ Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok között a Kormány rendeletében
foglalt esetekben, a költségvetési szerv vagy az irányító szerv hatáskörében hajtható végre
átcsoportosítás.
25.	Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés
37.	§ (1) A 32. §-ban és az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a költségvetési év kiadási
előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi
kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy
módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős
vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a
fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek
valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési
kötelezettség minősül.
(3)	A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a
pénzügyi teljesítésnek - a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel - legkésőbb a
költségvetési év december 31-éig meg kell történnie.
18
(4)	Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése alapján idegen
pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével több
év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra
a)	az államháztartás központi alrendszerében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,
valamint a 14. § (3) bekezdés és (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti fejezetek kiadási
előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint, egyéb esetben a költségvetési évet követő
három évben a 29. § (2) bekezdése szerinti kiadási tervszámokkal, az azt követő években a
kiadási tervszámok utolsó évére megállapított kiadási tervszámmal,
b)	az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv által megállapított,
ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival
megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor,
amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.
(5)	A Kormány által normatív határozatban biztosított beruházás-ösztönzési célú
költségvetési támogatások esetén a költségvetési éven túli évek kiadási előirányzatai terhére
vállalható kötelezettségek felső korlátját a központi költségvetésről szóló törvény állapítja
meg, a tárgyévi előirányzaton felül a költségvetési évben a Kormány egyedi döntésével
vállalható kötelezettség.
(6)	Kormányrendelet meghatározhatja a kötelezettségvállalás további feltételeit.
(7)	A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a Kormány rendeletben határozza
meg.
38.	§ (1) Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak
pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A
pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre
áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a
kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(2)	A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző
feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a Kormány rendeletben
határozza meg.
26.	A teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás
39.	§ (1) A kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni (a továbbiakban:
utalványozás) a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel kizárólag a teljesítés
igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.
(2)	A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat,
összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány
rendeletben határozza meg.
27.	A költségvetési főfelügyelő, felügyelő
40.	§ (1) A Kormány - a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó
költségvetési szerv és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kivételével - a fejezetet irányító
szervhez, a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez, valamint az elkülönített állami
pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveihez költségvetési
főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki.
(2)	A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való
összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány
19
rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet, így különösen előzetesen véleményezi a
kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat és a nagy összegű kötelezettségvállalások
tekintetében kifogással élhet.
(3)	A költségvetési főfelügyelő, felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a
megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter - az államháztartásért felelős
miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével - gondoskodik. A költségvetési
főfelügyelő, felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős
miniszter végzi.
(4)	A költségvetési főfelügyelő, felügyelő felett a (3) bekezdésben foglaltakon felüli
munkáltatói jogokat a kincstár vezetője gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök
gyakorlásában nem utasítható.
(5)	A költségvetési főfelügyelő közszolgálati jogviszonyára a minisztériumban
főosztályvezetői munkakörben, a költségvetési felügyelő közszolgálati jogviszonyára a
minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
28.	Rendkívüli intézkedések
41.	§ (1) A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének a tervezettől
eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a központi költségvetés előirányzatait - a (2)
bekezdésben foglalt kivételekkel - zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon előirányzatok
kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés
magának tartotta fenn.
(2)	A zárolás nem vonatkozhat a 32. § szerinti előirányzatokra, az európai uniós források,
az adományok, segélyek, valamint a felsőoktatási intézmények állami részösztöndíjas és
önköltséges tanulmányokat folytató hallgatói által fizetett önköltség előirányzataira.
(3)	A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő előirányzat csökkentéséről,
törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell.
(4)	Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek
következményei elhárítása céljából a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti
intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E
jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló
törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.
(5)	Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek
következményei elhárítása céljából a polgármester e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi
önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat,
amelyekről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.
V.	FEJEZET
A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI
29.	Az előirányzatok felhasználásának korlátai, bírságbevételek
42.	§ (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv, valamint az
elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére
azok kezelő szerve jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem
hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat.
20
(2)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe
tartozó költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli
kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv költségvetéséből
a foglalkoztatottak számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre,
támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által
foglalkoztatottak jóléti célú - oktatási, szociális vagy sportcélú - tevékenységet végző
szervezetének juttatott támogatásokra.
(4)	A költségvetési szerv saját nevében érvényesen
a)	hitelt, kölcsönt nem vehet fel,
b)	törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg,
c)	pénzügyi lízinget vagy faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet.
d)	visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződést eladói félként
nem köthet,
e)	legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetést, részletfizetést
tartalmazó szerződést nem köthet, és
f)	garanciát és kezességet nem vállalhat.
(5)	A (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a fejezeti kezelésű előirányzatok,
elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére
végzett ügyletekre is.
43.	§ (1) Az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe
tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság a költségvetési szervnél és
területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság a 14. § (4) bekezdés d) pontja
szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.
(2)	A beszedett bírság tekintetében keletkező visszafizetési kötelezettséget a bírságot
felhasználó költségvetési szerv vagy - az (1) bekezdés szerinti esetben - a 14. § (4) bekezdés
d)	pontja szerinti fejezet kiadási előirányzatainak terhére kell teljesíteni.
(3)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási
bírság és rendbírság kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési
szerv által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság
miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és
adók módjára kell behajtani.
30.	Létszám, személyi juttatások, illetményszámfejtés
44.	§ (1) A Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal, a
Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv, és a honvédelemért felelős
miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv engedélyezett létszámát a Kormány, az
államháztartás központi alrendszerébe tartozó más költségvetési szerv engedélyezett létszámát
a fejezetet irányító szerv állapítja meg.
(2)	A személyi juttatások előirányzatát a foglalkoztatottak jogviszonyait szabályozó
jogszabályok alapján kell megállapítani.
45.	§ (1) A költségvetési szerv a számára munkát végző személyek részére a munkabért,
illetményt, egyéb juttatást, és az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a
21
munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségeket a központosított illetményszámfejtés vagy a
saját illetményszámfejtése útján végzi.
(2)	A kincstár központosított illetményszámfejtést működtet, és ellátja az ehhez
kapcsolódó kifizetőhelyi feladatokat. A központosított illetményszámfejtéshez a Kormány
rendeletében meghatározott körben kötelező a csatlakozás, ezen túl ahhoz a kincstárral kötött
megállapodás alapján, térítési díj ellenében más szervezetek is csatlakozhatnak.
(3)	A költségvetési szervek és azon szervek, amelyek illetményszámfejtése a
központosított illetményszámfejtés keretében történik, a személyi juttatásokat és egyéb
kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé
teljesítendő kötelezettségüket - a helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési
szerv jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a tárgyhónapot követő hónap 20-áig
teljesítik.
31.	Az állami vagyonnal való gazdálkodás sajátos államháztartási szabályai
46.	§ (1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Nemzeti
Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., és törvényben vagy az állami
vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet
(a továbbiakban együtt: tulajdonosi joggyakorló szervezet) az állam nevében hitelt, kölcsönt
csak az állam tulajdonában álló gazdasági társaság részére nyújthat. A hitel, kölcsön
nyújtásához, átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az
államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(2)	A tulajdonosi joggyakorló szervezet az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak
az állam nevében tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter jóváhagyásával nyújthat. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a
jóváhagyásról az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet és az
államháztartásért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt.
(3)	Az állami vagyonnal való gazdálkodás során az államháztartáson kívüli tulajdonosi
joggyakorló szervezet saját számláján nem számolhatja el az állam nevében végzett
műveletek hatását.
(4)	Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv jogszabály,
vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt
megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi,
az ebből származó költségvetési bevétel - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a
költségvetési szervet illeti meg.
32.	A vállalkozási tevékenység
47.	§ (1) A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az
elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközeiből a
7.	§ (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható.
(2)	A költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott korlátokkal folytathat
vállalkozási tevékenységet.
(3)	A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási
maradványnak a társasági adó általános mértékével megegyező hányadát köteles a központi
költségvetésbe - az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv
esetén az irányító szerv költségvetésébe - befizetni. A felsőoktatási intézmény mentesül a
befizetési kötelezettség teljesítése alól, amennyiben a vállalkozási maradványt annak
keletkezésétől számított három éven belül a vagyonkezelésében lévő állami vagyon
22
fejlesztésére, állami vagyonhoz kapcsolódó beruházásra, vagy e törvény hatályba lépése előtt
beruházást helyettesítő szolgáltatás-vásárlásra (PPP) kötött szerződésből származó fizetési
kötelezettség teljesítésére használja fel.
33.	Befizetési kötelezettség
48.	§ (1) Az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv bevételi
előirányzatai után befizetési kötelezettséget írhat elő. A Kormány irányítása alá tartozó
fejezetet irányító szerv a befizetett összeget az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével használhatja fel.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvény a
kormányhivatal részére a költségvetési bevételei után a központi költségvetésbe történő
befizetési kötelezettséget írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a
kormányhivatal költségvetési bevételeinek 50%-át.
VI.	A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK
34.	A költségvetési támogatásokra vonatkozó általános szabályok
49.	§ (1) Költségvetési támogatás pályázat vagy egyedi elbírálás útján nyújtható.
Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A támogatási kérelem, pályázat (a
továbbiakban együtt: támogatási igény) elbírálásáról és elfogadásáról jogszabályban, ennek
hiányában a kezelő szerv belső szabályzatában megjelölt személy, testület dönt.
(2)	A támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban együtt: támogatási
döntés) esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) a
költségvetési támogatásról közigazgatási hatósági határozatot hoz vagy támogatói okiratot ad
ki (a továbbiakban együtt: támogatói okirat), hatósági szerződést vagy támogatási szerződést
(a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt.
(3)	A nem hatósági szerződésként kötött támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit
miniszteri rendelet is meghatározhatja. Ha a költségvetési támogatás biztosítására fejezetek
közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre a 34. § (8) bekezdése
szerinti megállapodás kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit
is alkalmazni kell.
50.	§ A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok
ellátásával lebonyolító szervet is megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi.
51.	§ (1) Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény
benyújtója
a)	megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,
b)	a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és
c)	jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható
szervezetnek minősül.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában átlátható szervezet
a)	a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy
helyhatósági szerv, a köztestület, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint az
Országgyűlés által elismert magyarországi egyház, vallásfelekezet és vallási közösség, az
államháztartás alrendszereibe tartozó jogi személy, valamint a gazdálkodó szervezet,
23
amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel
rendelkezik, továbbá
b)	az olyan államháztartáson kívüli jogi személy vagy az olyan jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
ba)	- a nyilvánosan működő részvénytársaság, civil szervezet kivételével - tulajdonosi
szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,
bb)	az Európai Unió tagállamában, az EGT megállapodásban részes államban, az OECD
tagállamában, vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak
kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,
bc)	nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint
meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, és
bd)	az államháztartáson kívüli jogi személyben vagy a jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os
tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) pont
szerinti feltételek fennállnak.
(3)	Az agrártámogatások kivételével a költségvetési támogatási igény benyújtásának
feltételéül előírható, hogy a benyújtónak ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett
adótartozása - ide nem értve a helyi adókat -, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a
továbbiakban együtt: köztartozás).
(4)	Jogszabály az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül további kizáró okokat is
megállapíthat.
(5)	A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének
biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés
felmondása, vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás
visszakövetelése céljából - a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel - a támogatói
okiratban, támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni.
(6)	Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely
közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a
költségvetési támogatás az (1)-(5) bekezdéstől eltérően akkor biztosítható, ha a támogatási
igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban foglalt feltételeknek. Jogszabály további
feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az uniós jogi aktus kifejezetten
lehetővé teszi.
52.	§ (1) A költségvetési támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről
szóló törvény szerinti feltételei fennállnak - közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.
(2)	A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás
ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény
elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak
megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.
35.	A költségvetési támogatások folyósítása
53.	§ (1) A költségvetési támogatás igénybevétele utólagos elszámolás melletti
előfinanszírozás, vagy beszámolást követő utófinanszírozás formájában történhet.
24
(2)	A költségvetési támogatás folyósítása egy összegben vagy részletekben, időarányosan
vagy teljesítésarányosan történhet.
(3)	Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának eltérő rendelkezése
hiányában az államháztartáson kívüli természetes személynek, jogi személynek és jogi
személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek folyósításra kerülő költségvetési
támogatásból a költségvetési támogatásban részesülő természetes személyt, jogi személyt,
jogi személyiség nélküli más szervezetet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) terhelő
köztartozás összegét - a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami
adóhatóság adatszolgáltatása alapján - az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja,
és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja.
(4)	A központi költségvetésről szóló törvény alapján a humánszolgáltatások után nem
állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulás esetén a (3)
bekezdés rendelkezéseit a fenntartó és az általa fenntartott intézmények köztartozásaira
egyaránt alkalmazni kell.
36.	Beszámolás, visszakövetelés
54.	§ (1) A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési
támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási
kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e
kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül.
(2)	A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem
rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatási szerződéstől történő elállás, annak
felmondása, a támogatói okirat visszavonása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul
igénybe vett költségvetési támogatás összegét - a VII. fejezet szerinti költségvetési
támogatások kivételével - a Ptk. szerinti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal
növelt mértékben köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó
költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Nem teljesítés
esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság megkeresésre adók
módjára hajtja be.
37.	Költségvetési támogatások ellenőrzése
55.	§ A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő
és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző
szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a
megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai
teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során
felróható magatartásával az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a támogatói
okiratot visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat. A támogatói okirat visszavonása, a
támogatási szerződéstől való elállás esetén a kedvezményezett az addig igénybe vett
költségvetési támogatást köteles visszafizetni.
38.	Egyéb szabályok
56.	§ A költségvetési támogatásokra vonatkozó további szabályokat a Kormány
rendeletben állapítja meg.
25
39. Összehangolási, monitoring szabályok
57.	§ A kincstár monitoring rendszert működtet a költségvetési támogatásokról, és
közreműködik ezek felhasználásának összehangolásában.
VII.	FEJEZET
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZERÉNEK TÁMOGATÁSA
40.	Általános szabályok
58.	§ (1) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú
kistérségi társulás a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulásokat,
támogatásokat a kincstár útján igényli, és azok évközi módosítását a kincstár útján
kezdeményezi.
(2)	Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi
társulás a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott költségvetési támogatást vagy
annak egy részét jogosulatlanul vette igénybe, nem a megjelölt célra használta fel, a
jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe vagy az
igényléshez valótlan adatot szolgáltatott, a támogatásról haladéktalanul köteles lemondani.
(3)	A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi
társulás a költségvetési év végét követően elszámol az igénybe vett hozzájárulásokkal,
támogatásokkal.
(4)	A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulás, támogatás
jogosulatlan igénybevétele és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a
jogosulatlan igénybevétel és a késedelem után a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi
önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás kamatot fizet.
(5)	Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi
társulás a hozzájárulások, támogatások évközi módosításához, az elszámoláshoz és az
elszámolás felülvizsgálatához kapcsolódóan megállapított fizetési kötelezettségnek nem tesz
eleget, a kincstár - az engedélyezett részletfizetés kivételével - beszedési megbízást nyújt be
a kötelezett fizetési számlájával szemben.
(6)	A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi
társulás kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan - a
késedelmi kamat kivételével - a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést
engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egy összegű
visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye
fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtása tekintetében a Kormány rendeletében
meghatározott határidőt követő hatvan napon túl igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.
(7)	Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi
társulás a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a
határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség
egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési
kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a
Kincsár az (5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(8)	Az e fejezetben szabályozott helyszíni ellenőrzések során az e törvényben nem
szabályozott kérdésekben - az eljárás hivatalból történő megindításáról való értesítésre
vonatkozó kötelezettség kivételével - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
26
41.	A normatív hozzájárulások, támogatások igénylésének, igénybevételének évközi
felülvizsgálata
59.	§ (1) A kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján felülvizsgálja a normatív
hozzájárulások, támogatások igénylésében, azok évközi módosításában szerepeltetett
mutatószámokat, és - ha azokat nem tartja megalapozottnak - írásban felhívást ad ki az
igénylés, módosítás helyesbítésére. A felhívás címzettje nyolc napon belül írásban nyilatkozik
az abban foglaltak módosításáról, ennek hiányában az eredeti igénylés, módosítás marad
irányadó.
(2)	A kincstár a költségvetési év végéig a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai
alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során megvizsgálhatja a mutatószámok alakulását, az
igénylés megalapozottságát, szükséges esetben felhívást ad ki az érvényes mutatószámok
módosítására, az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatok érvényesítésére.
(3)	A felhívás címzettje kiegészítő kamat fizetésére köteles, ha a felhívásnak a következő
évközi módosítási lehetőség során nem tesz eleget. Ha a felhívás címzettje az elszámolásban
nem veszi alapul a javasolt adatokat, a kincstár az elszámolás felülvizsgálata során érvényesíti
azokat.
(4)	A kincstár a (2) bekezdés szerinti vizsgálat keretében lefolytatott helyszíni
ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított húsz
napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt
napon belül lehet észrevételt tenni.
(5)	A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában az e §-ban
foglalt előírásokat a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését
szolgáló támogatásokra és beszámításokra is alkalmazni kell.
42.	A költségvetési támogatások igénylésének, igénybevételének évközi felülvizsgálata
60.	§ (1) A kincstár a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott költségvetési
támogatások esetén szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és
szükség esetén, határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra történő felhívást ad ki. Ha a
felhívás címzettje a felhívásnak nem tesz eleget vagy nem megfelelően teljesíti azt, a kincstár
nem továbbítja a támogatási igényt az elbírálásra jogosult szervnek és erről - a támogatási
igény benyújtójával egyidejűleg - értesíti azt.
(2)	A kincstár a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott költségvetési
támogatások igénybevételének szabályszerűségét a rendelkezésre álló iratok és saját
nyilvántartásai alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során a költségvetési év végéig
megvizsgálhatja és felhívásában javasolhatja a költségvetési támogatásról vagy annak egy
részéről történő lemondást.
(3)	A kincstár a (2) bekezdés szerinti vizsgálat keretében lefolytatott helyszíni
ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított húsz
napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt
napon belül lehet észrevételt tenni.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés előírásait a vis maior támogatások esetében az adott támogatásra
vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
43.	Az elszámolás felülvizsgálata
61.	§ (1) A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó hozzájárulások, támogatások
elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig - a
27
többcélú kistérségi társulások esetén a költségvetési évet követő második év június 30-áig -
megkezdi. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt
megállapításokat is figyelembe veszi.
(2)	A felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként
valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál és többcélú kistérségi
társulásnál sor kerüljön a költségvetési évet megelőző év - a kincstár által meghatározott
hozzájárulások, támogatások jogcímeinek - helyszíni ellenőrzésére, amely a Ptk. szerinti
általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra és jogcímekre
kiterjeszthető.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakon kívül helyszíni ellenőrzés a felülvizsgálat bármely
szakaszában tartható.
(4)	A helyszíni ellenőrzés kiterjed a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó
hozzájárulások, támogatások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumoknak a
költségvetési szerveknél, továbbá - szükség esetén - ezek igénylésében, elszámolásában
érintett valamennyi gazdálkodó szervezetnél és más jogi személyeknél történő ellenőrzésére
is.
(5)	A kincstár a lefolytatott helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az
ellenőrzés befejezésétől számított harminc napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek.
A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt napon belül lehet észrevételt tenni.
(6)	Ha a kincstár a felülvizsgálat során az elszámolás során közölt adatokhoz képest
eltérést tár fel, legfeljebb harminc napos határidő kitűzésével felhívást ad ki az elszámolás
módosítására. A határidő a felhívás címzettjének kérelme alapján további tizenöt nappal
meghosszabbítható.
(7)	Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi
társulás adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között különbség maradt fenn,
közigazgatási hatósági eljárás indul. Az eljárás megindításának napja:
a)	ha a (6) bekezdés szerinti felhívásra annak címzettje nem nyilatkozik, a határidő
eredménytelen elteltét követő nap,
b)	a felhívásra adott válasz kincstárhoz való beérkezését követő nap, ha ezt követően nem
kerül sor helyszíni vizsgálatra,
c)	helyszíni vizsgálat esetén, ha annak megállapítása nem épül be a felhívásba, az erről
szóló jegyzőkönyv megküldését követő nap.
(8)	A kincstár a felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható
jogkövetkezményekről, ezek indokairól és jogalapjáról az eljárás megindítását követő
negyvenöt napon belül jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi
önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás számára.
(9)	A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi
társulás a jegyzőkönyv átvételét követő tizenöt napon belül a jegyzőkönyv megállapításaira
észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. A
határidő a címzett kérelme alapján további tizenöt nappal meghosszabbítható.
(10)	A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és
az észrevételek beérkezését, vagy - ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi
önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás nem nyilatkozott - a határidő
eredménytelen elteltét követő harminc napon belül határozatot hoz.
28
(11)	Az elsőfokú eljárásban meghozott határozat vagy végzés ellen benyújtott
fellebbezést a kincstár központi szerve bírálja el. A másodfokú döntés meghozatalára hatvan
nap áll rendelkezésre. A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy a helyi
önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás kéri-e
annak bírósági felülvizsgálatát.
VIII.	Fejezet
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE
44.	Az államháztartási kontrollok rendszere
62.	§ (1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a
nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás
biztosítása.
(2)	Az államháztartás külső (törvényhozói) ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az
Állami Számvevőszék látja el.
(3)	Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az
európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár által valósul meg.
(4)	Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső
kontrollrendszere - beleértve a belső ellenőrzést - keretében valósul meg.
63.	§ Az államháztartásért felelős miniszter ellátja - az Állami Számvevőszék
véleményének kikérésével - az államháztartás belső kontrollrendszerének - amely magában
foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést - a nemzetközi standardokkal
összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával
kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani
útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező
továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.
45.	A kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat ellenőrző szerv
64.	§ (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed
a)	a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,
b)	a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe sorolt központi kezelésű előirányzatok,
fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó
költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,
c)	a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az
alapítványoknak, a területfejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési
támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások -
ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az
említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon
felhasználásának ellenőrzésére,
d)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és
állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve a Magyar
Nemzeti Bankot - ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik,
29
e)	azon alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, amelyek felett az alapítói jogokat a
Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az
államháztartás központi alrendszeréből támogatásban részesülnek,
f)	az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a
központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi
szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,
g)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése alapján a magánnyugdíjpénztárak által a
Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás
jogszerűségének ellenőrzése céljából az Mpt. hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztárak és
szervezetek portfólióátadást megelőző működésének, gazdálkodásának - beleértve az általuk
közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is - ellenőrzésére,
h)	az a)-g) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon
szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon
közreműködnek,
i)	az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása jogszerűségének
ellenőrzésére.
(2)	A kormányzati ellenőrzési szerv feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a
minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán
adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták megismerésére.
(3)	A kormányzati ellenőrzési szerv személyes adatot az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési
tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak
megőrzéséig kezelhet.
65.	§ (1) A kormányzati ellenőrzést végző személy a feladatai ellátása érdekében az
ellenőrzött, és az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv, szervezet bármely
helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi
dokumentumhoz és az informatikai rendszerek archív és élő adatállományához. Kérésére az
ellenőrzött szerv, illetve az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv bármely
dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
(2)	A kormányzati ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a dokumentumokba és
az informatikai rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot
kérhet, ha azok minősített adatot, üzleti titkot, vagy törvény által védett egyéb titkot
tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az informatikai rendszerek adatállományait eredeti
adathordozón - másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett - elviheti, és az
ellenőrzés befejezéséig magánál tarthatja. Az ellenőrzés befejezése után az átvett eredeti
iratokat, adathordozókat, vissza kell szolgáltatni kivéve, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás
kezdeményezése indokolt.
66.	§ (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet
vagy más - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában
lévő - személy, szervezet vezetője, alkalmazottja az e törvényben és más jogszabályokban
meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles. Az ellenőrzéshez
kapcsolódó együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség felróható
módon történő megszegése esetén az érintett személy eljárási bírsággal sújtható.
(2)	Az eljárási bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A
bírságolással kapcsolatos eljárásra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben
meghatározott eltérésekkel.
30
(3)	Az ügyfelet az eljárás hivatalból történő megindításáról nem kell értesíteni. Az
eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése.
(4)	A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bírsággal sújtott személy a határozat
közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát.
67.	§ (1) Ha a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során a közpénzek vagy az
állami vagyon jogszabálysértő, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását és ezzel
összefüggésben károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, enyhítése
érdekében az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat
a)	a munkabérek és az ahhoz kapcsolódó közterhek folyósításának kivételével a
kincstárnál vagy hitelintézetnél vezetett fizetési számlák zárolása,
b)	az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatások
folyósításának felfüggesztése,
c)	a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlások folyósításának felfüggesztése,
d)	az ellenőrzött szerv, szervezet részére visszatérítendő általános forgalmi adó
folyósításának felfüggesztése
céljából.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság, szervezet köteles
a megkeresés kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szükséges intézkedéseket megtenni,
és erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnökét írásban értesíteni.
(3)	Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban
már nem szükséges, erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnöke az intézkedést foganatosító
hatóságot, szervezetet értesíti.
68.	§ A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzései során feltárt, a kormányzati
ellenőrzési szerv által ellenőrzött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó
költségvetési szervet és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti
vagyonba tartozó, állami tulajdonban álló, valamint az állam többségi befolyása alatt lévő
gazdasági társaságot megillető, az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos polgári jogviszonyból
fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése iránt, valamint a költségvetési
támogatás visszafizetése érdekében a jogosult nevében és helyett a bíróságok és más
hatóságok, valamint harmadik személyek előtt külön meghatalmazás nélkül eljárhat.
69.	§ Az európai támogatásokat ellenőrző szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a
kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal
kapcsolatos ellenőrzésekre
a)	a lebonyolításban érintett szervezeteknél,
b)	a kedvezményezetteknél,
c)	a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre
kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre
is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.
31
46. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere
70.	§ (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság
megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy
megvalósuljanak a következő célok:
a)	a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan,
hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,
b)	az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és
c)	megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól, és nem rendeltetésszerű
használattól.
(2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a
költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett
módszertani útmutatók figyelembevételével.
47.	Belső ellenőrzés
71.	§ (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének
biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző
személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül
alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az
irányító szerv belső ellenőrzést végezhet
a)	az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél,
b)	a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába,
vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,
c)	az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával
kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél,
d)	az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok
takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott
köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.
(2)	A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a
jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a
közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a
költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezenkívül más tevékenységbe nem
vonható be.
(3)	A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti
titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot,
kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat
védelmére vonatkozó előírások betartásával.
(4)	A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért
felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. E tevékenységek folytatását az
államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű,
és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.
(5)	Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására
engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett
a)	természetes személyazonosító adatát,
32
b)	nyilvántartási számát,
c)	lakcímét vagy tartózkodási helyének címét,
d)	értesítési címét,
e)	telefonszámát,
f)	elektronikus elérhetőségét,
g)	felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét
és a kiállítás keltét,
h)	egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy
bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
i)	a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum
meglétére vonatkozó utalást, és
j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma,
neve és választása alapján az (5) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott adatainak egyike
nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet
a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és
biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki
tájékoztatást kaphasson.
(7)	A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az
államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt
természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz
évig köteles megőrizni.
48.	A kincstári biztos, az önkormányzati biztos
72.	§ (1) Az államháztartásért felelős miniszter - a nem a Kormány irányítása vagy
felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a Kormány kezdeményezésére az
Országgyűlés - kincstári biztost jelöl ki az államháztartás központi alrendszerébe tartozó
költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékességet követő hatvan napon túli
tartozásállománya meghaladja az éves eredeti kiadási előirányzatának 3,5%-át vagy az
ötvenmillió forintot.
(2)	A tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain
felül csak a kincstári biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el
utalványozás.
(3)	A kincstári biztos a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát, és
gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.
(4)	Ha a helyi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás által irányított
költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves
eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, és e tartozását egy
hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, az irányító szerv a költségvetési szervhez
-	az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szervhez az egészségbiztosítási
szerv kérésére, vagy ha azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével - a (2) és (3)
bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Önkormányzati
rendelet önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb
mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti.
33
IX. FEJEZET
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS
SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE
49.	Finanszírozási célú pénzügyi műveletek, aktív és passzív pénzügyi műveletek,
továbbadási célú bevételek
73.	§ Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és kiadásokon kívül a
bevételek és kiadások lehetnek
a)	finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások (a továbbiakban együtt:
finanszírozási célú pénzügyi műveletek), és
b)	letéti, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások (a továbbiakban együtt: aktív és
passzív pénzügyi műveletek), és továbbadási célú bevételek.
74.	§ (1) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek
a)	az államháztartás mindkét alrendszerében:
aa)	az értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, visszavásárlása,
ab)	a hitel, kölcsön felvétele és törlesztése,
ac)	a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként való elhelyezése és
visszavonása,
b)	kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:
ba)	az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek,
bb)	a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a
központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-
árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az
értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre
való tekintet nélkül,
bc)	a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2011. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján
vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti
elszámolások előjelre való tekintet nélkül,
bd)	az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott
tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi
helyzetére vonatkozó információk - különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és
előrejelzések - alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi
költségvetési többlet-támogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott,
be)	az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei,
bf)	a 74. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése.
(2)	A devizában kibocsátott, értékesített, visszavásárolt értékpapírok, felvett és törlesztett
hitelek, kölcsönök kibocsátásakor, értékesítésekor, visszavásárlásakor, felvételekor,
törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal - az árfolyamfedezeti műveletek
figyelembevétele mellett - meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként,
kiadásként elszámolni.
34
75.	§ (1) A letéti pénzkezelés a költségvetés végrehajtására szolgáló pénzeszközöktől
elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelés.
(2)	A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások olyan kiadások, amelyek a költségvetési
évben nem véglegesek.
(3)	A függő, átfutó, kiegyenlítő és a továbbadási célú bevételek olyan bevételek, amelyek
rendeltetése még nem ismert, vagy más személyt illet meg.
50.	A kincstári rendszer
76.	§ Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi
lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatait a
kincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a
továbbiakban: ÁKK Zrt.) látja el.
77.	§ (1) A kincstár
a)	közreműködik a Kincstári Egységes Számla likviditásának kezelésében az ÁKK Zrt.-
vel kötött megállapodás alapján,
b)	előrejelzi a 80. § alapján vezetett számlák kiadásai és bevételei összesített
egyenlegének alakulását, amelyhez az adósságkezeléssel összefüggő napi adatokat az ÁKK
Zrt. bocsátja rendelkezésre.
(2)	A kincstár feladatai ellátása érdekében jogosult
a)	törvényben meghatározott körben, mértékben és célra pénzforgalmi szolgáltatások
nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom
lebonyolítását is,
b)	elektronikus pénz kibocsátására,
c)	az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a
befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdés a)-c) és g)
pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység és 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja
szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére,
d)	a kincstári körbe tartozók esetén díjazás ellenében a kárpótlási jegyek őrzésével és
kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására, és
e)	olyan fizetési eszköz alkalmazására, amely birtokosa rendelkezhet a számla-
követeléséről, és ezáltal más számára fizetést teljesíthet, amely rendszerint személyazonosító
kód, illetve más hasonló azonosító használatához kötött, ilyen különösen a számla-
követelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz
(távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz).
(3)	A kincstár a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatait a kibocsátó által kiadott jegyzési,
forgalomba hozatali lebonyolítási rendnek megfelelően, egyedi megállapodás alapján végzi.
51.	A Kincstári Egységes Számla
78.	§ (1) A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes Számla elnevezésű
számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon
az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és
használhatja fel.
35
(2) A Kincstári Egységes Számla a 80. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti fizetési-
számlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálja.
52.	Likviditás kezelés
79.	§ (1) A kincstár a likvidás-menedzsment keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a
bevételek alakulását s ennek figyelembevételével biztosítja a kiadások rendelkezésre állását.
(2)	A költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az
országos nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségű
társulás a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet
készít.
(3)	A központi kezelésű előirányzatokból a kincstár által folyósított ellátási kiadásokat
havi bontású finanszírozási terv alapján kell folyósítani.
(4)	A kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére, a Kormány rendeletében
meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezheti
a)	az agrártámogatások Európai Unió által finanszírozott része, valamint az Európai Unió
részére történő cukorágazati hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges
forrás,
b)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások, valamint a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, azok kezelői által folyósított ellátások
folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti
finanszírozási igény,
c)	az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az elkülönített állami pénzalapok -
a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő, a
korábbi évek előirányzat-maradványával nem fedezett - finanszírozási igény,
d)	a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos
általános forgalmi adó megfizetésének
fedezetét.
(5)	A kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása
érdekében - december 20-át követően - a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi
a)	a központi költségvetési szervek foglalkoztatottjai december havi járandóságait, az
Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével,
b)	az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból
finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének jogszabályban
meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének
kezdeményezésére, ha jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,
c)	a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított
terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, rokkantsági, rehabilitációs
ellátások, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában
meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított, folyósított ellátások kiadásait, és
d)	a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott álláskeresési és keresetpótló
támogatások kiadásait.
36
53. A kincstár által vezetett számlák
80.	§ (1) A kincstári elszámolások körébe az államháztartás központi alrendszerébe
tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma (a továbbiakban együtt: kincstári kör)
tartozik. A kincstári kör fizetési számlái - az államháztartás központi alrendszerébe tartozó
költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására
szolgáló számla, a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális
kiadások teljesítéséhez szükséges számla, és a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével -
kizárólag a kincstárnál vezethetők.
(2)	A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni
a)	a jogi személyiségű fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik,
b)	a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,
c)	a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság Médiatanácsa,
d)	a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
e)	az MNV Zrt.,
f)	a Diákhitel Központ Zrt.,
g)	a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap,
h)	a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,
i)	az Országgyűlés, a Kormány és a megyei önkormányzatok által alapított
közalapítványok, és
j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi
befolyással rendelkezik
(az a)-j) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok).
(3)	A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok hitelintézetnél forintban vezetett fizetési
számlával - az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának
munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével - nem rendelkezhetnek. A kincstári
körön kívüli számlatulajdonosok - a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok
önkormányzati hivatalai kivételével - átmenetileg szabad pénzeszközeiket a kincstár által
értékesített, értékpapírszámlán, értékpapírletéti-számlán nyilvántartott állampapírok
vásárlásával hasznosíthatják.
(4)	A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és
költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi
önkormányzat és költségvetési szervei, a többcélú kistérségi társulás megbízása esetén a
többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei, valamint a jogi személyiségű társulás
megbízása esetén a jogi személyiségű társulás és költségvetési szervei fizetési számláját.
(5)	A kincstár az (1)-(4) bekezdés szerinti tevékenysége és az általa nyújtott
szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban - a felsőoktatási intézményekben
állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség
és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási
intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei
kivételével - kamatot nem fizethet. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák
megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban
meghatározott más esetben azokat megterhelni.
37
(6)	A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei
kezelésére a kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat
számolhat fel és kamatot fizethet. A kincstár engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is
vezethető devizaszámla.
81.	§ (1) A kincstár végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló
pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a Kormány rendeletében foglalt
kivételekkel a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai
és pénzügyi ellenőrzést végez.
(2)	A kincstár szabályzatban állapítja meg
a)	a kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára vezetett fizetési
számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlák típusait,
b)	az a) pont szerinti, valamint a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi
önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások, továbbá az általuk irányított költségvetési
szervek számára a Kormány rendeletében foglaltak szerint nyitható fizetési számlák,
alszámlák megnyitásának, törzsadataik módosításának, megszüntetésének feltételeit,
c)	a kincstár szolgáltatásai után felszámított jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket, ezek
számításának módszerét,
d)	a kincstár által vezetett devizaszámlák után fizetett kamat számításának módját, a
kamat megváltoztatásának lehetőségét, a fizetendő kamatból történő esetleges levonásokat,
e)	a kincstár által vezetett fizetési számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának
feltételeit, módját, a kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások teljesítési
határidejét,
f)	a kincstár által teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódóan igénybe vett
közreműködőkkel szemben érvényesített általános szerződési feltételeket,
g)	a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat és a kincstári kártya
használatával és alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat,
h)	a kincstár feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egységeket, azok elérhetőségét,
i)	a kincstár által vezetett fizetési számlák forgalmáról, a számlatulajdonosok által
benyújtott megbízások teljesítéséről készített számlakivonat, továbbá - kincstári kör esetén -
a számlakivonatban a számlatulajdonos költségvetése végrehajtásáról adott egyéb kiegészítő
információk tartalmát, elkészítésük, megküldésük módját, gyakoriságát, és
j) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szabályokat,
és azt elektronikus úton a honlapján, továbbá az érintettek számára az ügyintézésre nyitva
álló szervezeti egységeinél nyomtatott formában is közzé teszi.
54.	Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a fejezeti
kezelésű előirányzatok finanszírozása
82.	§ (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a
kincstár havonta a működési költségvetésre és a kölcsönökre jutó központi támogatás
időarányos, a felhalmozási költségvetésre eső központi támogatás teljesítésarányos részének
megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keretet nyit.
(2)	Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása a Kormány rendeletében meghatározott
esetben és módon történhet.
38
(3)	Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstár a köztartozások
összegét zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a
kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.
(4)	A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési
szerv fizetési számláját a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából
megterhelni.
(5)	A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásai teljesítéséhez szükséges
központi támogatás biztosítása, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása
finanszírozási terv alapján történik.
55.	Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
finanszírozása
83.	§ (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi támogatást - ha
törvény másként nem rendelkezik - az időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv
szerint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői által folyósított, de a központi
kezelésű előirányzatokból finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelőjének
havi elszámolása alapján kell folyósítani.
(2)	Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási
előirányzatainak felhasználása előirányzat-felhasználási terv alapján történik.
(3)	Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a
teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről szóló törvényben a
Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból
átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő
tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és kiadások
alakulása függvényében kerülhet sor.
56.	Az államháztartás önkormányzati alrendszerének finanszírozási rendje
84.	§ (1) A helyben maradó személyi jövedelemadót, a települési önkormányzatok
jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a normatív hozzájárulást,
támogatást, a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó - a központi költségvetésről
szóló törvényben meghatározott - egyéb költségvetési támogatást, továbbá az
Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek
folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint a Kormány
rendeletében meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a
továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a kincstár folyósítja. Az Egészségbiztosítási
Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet terhelő tartozások összege
csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le.
(2)	A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó, az (1) bekezdés hatálya alá nem
tartozó hozzájárulásokat, támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak
szerint kell folyósítani.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti források az (1) bekezdésben meghatározott tartozásokra
nem nyújtanak fedezetet, a különbözetet a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére
megelőlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése
érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzattal, helyi nemzetiségi
önkormányzattal, többcélú kistérségi társulással, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott
helyi önkormányzati költségvetési szervvel szemben. A megelőlegezett összeg után a
39
megelőlegezést követő hónap első napjától a fizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstár a
jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot számít fel.
(4)	Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által benyújtott beszedési megbízás
hatvan napon belül nem teljesül, a kincstár adósságrendezési eljárás megindítását
kezdeményezi, amelyben az állam képviseletében teljes jogkörrel eljár.
(5)	E törvény alapján a kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése
céljából a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás,
Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv köteles a
beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a számlavezetője részére megadni.
Ennek elmulasztása esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter - az
Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a
kincstár - a nettó finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg folyósítását a
kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti.
(6)	Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi
társulás a 108. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeit határidőig nem teljesíti, a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter a határidő utolsó napját követő hónaptól az információ
szolgáltatásáig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi
önkormányzatot és a többcélú kistérségi társulást megillető összeg folyósítását - a Kormány
rendeletében meghatározott kivételekkel - felfüggeszti.
57.	Számlavezetés az államháztartás önkormányzati alrendszerében
85.	§ (1) A megyei önkormányzat kivételével a helyi önkormányzat, az országos
nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás
fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.
(2)	A helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a 27. § (2) bekezdése szerinti
helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti.
(3)	A megyei önkormányzat önkormányzati hivatala kivételével az államháztartás
önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv
által választott számlavezető vezeti.
(4)	A belföldi hitelintézet által az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint vezetett
fizetési számlán lévő szabad pénzeszközök a fizetési számlához kapcsolódó alszámlán
betétként leköthetők.
X.	Fejezet
MARADVÁNY-ELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS
58.	Előirányzat-maradvány, pénzmaradvány
86.	§ (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a
fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatai a költségvetési évet megelőző év
előirányzat-maradványának összegével a Kormány rendeletében meghatározott esetben és
módon megnövelhetőek.
(2)	A központi kezelésű előirányzatok szabad előirányzatai a költségvetési év utolsó
napján törlésre kerülnek, előirányzat-maradvánnyal nem rendelkeznek.
(3)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-maradványának
felhasználhatóságáról az Országgyűlés a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény
(a továbbiakban: zárszámadásról szóló törvény) keretében dönt.
40
(4)	Ha törvény másként nem rendelkezik, az elkülönített állami pénzalap előirányzat-
maradványa a következő években felhasználható.
(5)	Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az
irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv pénzmaradványának elvonandó és
felhasználható összegéről.
59. Évközi kimutatások, beszámolás
87.	§ (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről
szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor
írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a helyi önkormányzat
költségvetési rendeletében megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, illetve a
többcélú kistérségi társulás elnöke a gazdálkodásról az (1) bekezdésben foglaltaknak
megfelelően beszámol a képviselő-testületnek, illetve a társulási tanácsnak.
88.	§ A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti
éves költségvetési beszámolót kell készíteni. Az éves költségvetési beszámolót az irányító
szerv hagyja jóvá.
60.	A költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolás általános szabályai
89.	§ (1) A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente,
az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes
szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró számadást (továbbiakban: zárszámadás) kell
készíteni.
(2) A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni.
61.	A zárszámadásról szóló törvény
90.	§ (1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő
nyolcadik hónap utolsó napjáig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról
szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami
pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló
törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az
Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az
Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.
(2)	A zárszámadásról szóló törvényben jóvá kell hagyni a költségvetési hiány
finanszírozásának vagy a költségvetési többlet felhasználásának módját.
(3)	Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és
kimutatásokat kell bemutatni:
a)	a 22. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket és kimutatásokat, az államháztartás
költségvetési mérlegében az államháztartás központi alrendszerén belül költségvetési szervek
és fejezeti kezelésű előirányzatok, állami vagyon, egyéb központi kezelésű előirányzatok,
elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai szerinti bontásban,
b)	az államháztartás központi alrendszerében a finanszírozási célú pénzügyi műveletekről
készített összegzést,
c)	az államadósságot, és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor
adósságával,
41
d)	az állami kezességek, állami garanciák és állami viszontgaranciák állományát,
e)	az állam tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó
kötelezettségeket, a részesedések alakulását.
(4)	A 21. § (6) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 34. § (1) bekezdésében
meghatározott egyedi határozatot a Kormány a Magyar Közlönyben közzéteszi.
(5)	A Kormány 21. § (6) bekezdésében és 34. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi
határozata az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény
hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal
visszavontnak minősül.
62.	Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében
91.	§ (1) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a
költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A
képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.
(2)	A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére
tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:
a)	a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat
felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni,
b)	a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, bel- és külföldi irányú
kötelezettségek szerinti bontásban,
c)	a vagyonkimutatást,
d)	a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből
származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.
(3)	A helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, többcélú
kistérségi társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell
alkalmazni, azzal, hogy zárszámadási rendeleten zárszámadási határozatot kell érteni, a
képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a
társulási tanács gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi
önkormányzat elnöke, illetve a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott
feladatokat - a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével - az országos nemzetiségi
önkormányzat hivatalvezetője, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének
vezetője látja el.
(4)	A jogi személyiségű társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a zárszámadás a 26. § (2) bekezdése szerinti helyi
önkormányzat zárszámadásában szerepel, és a zárszámadási rendelet csak a társulási tanács
egyetértését követően fogadható el.
XI.	FEJEZET
KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK
63.	Az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, a kiállítási garancia és
viszontgarancia szabályai
92.	§ (1) Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami
kezességet, állami garanciát (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi
42
határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős
miniszter vállalhat.
(2)	Egyedi állami kezesség abban az esetben vállalható, ha az nemzetgazdasági vagy
valamely ágazatpolitikai cél megvalósítását szolgálja és a szerződéses kötelezettség teljesítése
a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló
fedezetre tekintettel - az egyedi állami kezesség beváltása és egyéb állami többlet-támogatás
nélkül - megalapozott.
(3)	Törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételek
bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami
kezesség, állami garancia (a továbbiakban: jogszabályi állami kezesség) vállalható.
(4)	Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség készfizető kezesség
formájában csak az (1) és (3) bekezdés szerinti törvény, határozat kifejezett felhatalmazása
esetén vállalható.
(5)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi
állami kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat
nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó
kezességvállalási vagy garanciavállalási díj kikötése.
(6)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi
állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti
kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.
(7)	Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén a nehéz helyzetben lévő
vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához egyedi állami kezesség (a
továbbiakban: megmentési célú egyedi állami kezesség) vállalható. A megmentési célú
egyedi állami kezesség esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(8)	Hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség
feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének
megfelelő fedezet hitelező általi előírása.
(9)	A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása
esetén is biztosítani kell, hogy a jogszabályi állami kezesség nélküli fedezettség aránya
legalább olyan mértékű legyen, mint az alapjogviszony létrejöttekor.
(10)	A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása
nem eredményezheti az állami kezességvállalás arányának növekedését. Jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában az alapjogviszony módosításakor a járulékok tőkésítéséből keletkező
összegre az állami kezességvállalás nem terjed ki.
93.	§ (1) Jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, garancia érvényesítéséhez az
állam nevében törvényben megtérítési kötelezettség vállalható (a továbbiakban: állami
viszontgarancia).
(2)	Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása annak a
jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát
nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából
származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az
érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak
megfizetni. Ha a garantőr szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett
összeg az állammal szembeni tartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók
43
módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság
feladata.
94.	§ (1) Az államháztartásért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszter javaslatára a
(2) és (3) bekezdés szerint a kiállítási tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért az állam
nevében közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult
(e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) irányába olyan kiállítások esetén, amelyek
megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik (a továbbiakban: kiállítási garancia).
(2)	A kiállítási garancia a jogosult és az állami vagy önkormányzati muzeális intézmény
vagy kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) megállapodása szerinti időtartamra, de legfeljebb a
tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő
visszahelyezéséig, vagy a jogosult és a kiállító által meghatározott egyéb helyre való
elhelyezéséig szól.
(3)	A kiállítási garancia nem terjed ki arra az időszakra és összegre, amelyre vonatkozóan
a kiállító vagy a jogosult biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik, kiterjed viszont
valamennyi a jogosult és a kiállító megállapodásában meghatározott káreseményre, kivéve
amelyek
a)	a jogosult vagy annak alkalmazottai, megbízottai szándékos vagy súlyosan gondatlan
magatartása,
b)	a kiállítási tárgy tulajdonságaiból fakadó természetes amortizáció, vagy
c)	a jogosult jóváhagyásával történő restaurálás
eredményeképpen keletkeztek.
(4)	A kiállítási tárgy elveszése esetén kifizetett kártérítést haladéktalanul vissza kell
fizetni az állam részére, ha a kiállítási tárgy később előkerül.
(5)	Az államháztartásért felelős miniszter a kiemelkedő kulturális érdeket jelentő kiállítás
megrendezése érdekében az állam nevében - a kiállítási garanciával tartalmában és
feltételeiben megegyező - közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállító által kötött
biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg megtérítésére a
biztosító társaság felé (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia)
(6)	A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállítási
viszontgarancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig az államra
szállnak át.
95.	§ (1) A 92-94. § szerinti eljárásokban - az e törvényben meghatározott kivételekkel -
az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.
(2)	A 92-94. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során
-	jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az állami adóhatóság jár el.
(3)	Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási
garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső
határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg.
64.	Kezesség- és garanciavállalás az államháztartás önkormányzati alrendszerében
96.	§ (1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi
önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi személyiségű társulás garanciát és
kezességet érvényesen kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat, ha a
hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó
44
információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel - a kezesség beváltása,
garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlet-támogatás nélkül
-	kellően biztosított. A nemzetiségi önkormányzat esetén a garancia és kezesség vállalásához
a nemzetpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye szükséges.
(2)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi
önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint a
jogi személyiségű társulás által vállalt garancia, kezesség feltétele az állami támogatási
szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal
összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.
65.	Követelések
97.	§ (1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési
szervek, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, országos nemzetiségi önkormányzatok,
valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben
meghatározott esetekben és módon lehet.
(2)	A helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás,
valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben
vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.
(3)	Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló
törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem
kell.
98.	§ A jogszabályban meghatározott lakásépítési támogatással, lakásépítési
kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, megelőlegező kölcsönnel, valamint -
jogszabályban meghatározott esetben - kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az
állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat
kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A jogszabályban meghatározott kiegészítő
kamattámogatással, megelőlegező kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára
jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
99.	§ Ha az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a
visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül.
100.	§ (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített
befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget
megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban
az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vagyont az MNV Zrt. részére készpénzes értékesítésre, vagy
az értékesítésig további hasznosításra át kell adni. A vagyon átadója és az MNV Zrt. az
átadáskor megállapodásban rendelkezik a vagyon értékesítése, hasznosítása során felmerülő
költségekről.
(3)	Az MNV. Zrt. az átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó
költségvetési bevételnek a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített költségekkel
csökkentett részét - az elkülönített állami pénzalap esetén a központi támogatás arányában a
központi költségvetést megillető hányad kivételével - a fejezeti kezelésű előirányzat, az
elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja fizetési számlájára köteles
átutalni.
45
101.	§ (1) Az állam külföldi követeléseivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: külföldi
követelés) való gazdálkodás feladatait az államháztartásért felelős miniszter a kincstár
közreműködésével látja el.
(2)	Az államháztartásért felelős miniszter a külföldi követelések leépítését, átütemezését
célzó pénzügyi konstrukciókat, megállapodásokat dolgoz ki.
(3)	Az államháztartásért felelős miniszter állami tulajdonban álló gazdasági társaságot is
bevonhat a külföldi követelések rendezésével kapcsolatos feladatok ellátásába.
XII.	FEJEZET
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE
66.	Az államháztartás információs rendszerének feladata, szerkezete
102.	§ (1) Az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az -
elemzésére, értékelésére is alkalmas módon - segítse az államháztartási pénzügyi folyamatok
tervezését, az előirányzatok kialakítását, a költségvetés végrehajtását és ellenőrzését.
(2)	Az államháztartás információs rendszerét össze kell hangolni a statisztikai, a
nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti
számlák rendszerével.
(3)	A bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő
bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási
rendszerek szempontjaira és előírásaira. A mérlegek - az e törvényben meghatározott
kivétellel - a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és
az azt megelőző év tényadatait, a zárszámadáskor a költségvetési év terv- és tény-, továbbá az
előző év tényadatait tartalmazzák.
103.	§ (1) Az államháztartás információs rendszerének működtetéséért és fejlesztéséért az
államháztartásért felelős miniszter felelős. Az államháztartásért felelős miniszter az
államháztartás információs rendszerével kapcsolatos feladatok ellátásáról a kincstár útján
gondoskodik.
(2)	Az államháztartás információs rendszere az államháztartás egészére, a kormányzati
szektorba sorolt egyéb szervezetekre, és az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes
személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek e
kapcsolatára kiterjedő
a)	azonosító adatokat,
b)	költségvetési, pénzügyi, számviteli adatokat,
c)	a költségvetési adatokhoz és információkhoz kapcsolódó naturális mutatószámokat
gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató információs rendszer.
(3)	A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs
rendszerében a költségvetési bevételeket és kiadásokat azok felmerülési helye szerinti
adminisztratív, az államháztartás szakfeladatrendje szerinti funkcionális, és a 6. § (2)-(5)
bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni.
67.	A törzskönyvi nyilvántartás
104.	§ (1) A kincstár nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartást vezet a
költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a helyi nemzetiségi önkormányzatokról,
az országos nemzetiségi önkormányzatokról, a többcélú kistérségi társulásokról, a jogi
46
személyiségű társulásokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban
együtt: törzskönyvi jogi személy).
(2)	A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit az e §-ban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével
kapcsolatban az ügyintézési határidő tizenöt nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát
ki, annak teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az
újrafelvételi eljárás.
(3)	A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés
közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel
megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes
törvényszéktől (e § alkalmazásában a továbbiakban: bíróság).
(4)	A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a
feleket meghallgathatja. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított harminc napon
belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra
vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés
postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a
hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság
eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és
az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi
XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság a kincstár döntését megváltoztathatja. A
bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
(5)	Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi
jogi személlyel szemben a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez
jogot. Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni
kell, hogy az fennáll, és a törzskönyvi nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok
törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.
(6)	A törzskönyvi nyilvántartás fennálló és törölt adatai és az alapító okirat nyilvánosak,
azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus
úton is hozzáférhetők. A kincstár a törzskönyvi nyilvántartás jogszabályban meghatározott
adatait honlapján keresztül is elérhetővé teszi.
105.	§ (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a
bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály,
alapító okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel
napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a
törzskönyvi nyilvántartásba.
(2)	A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával
szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat
későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként, ez esetben
a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal törli a törzskönyvi nyilvántartásból.
(3)	A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, vagy
törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg. A kincstár jogutód nélküli
megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó
törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód
bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési
szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból.
47
(4)	Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód
költségvetési szerv vagy szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok
feltüntetésével kell törölni a törzskönyvi nyilvántartásból.
(5)	A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását,
megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve,
ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló
kérelem későbbi időpontot állapít meg.
(6)	A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés
módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az
adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.
68.	Kincstári adatkezelés
106.	§ (1) A kincstár az általa folyósított családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal,
valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során az ellátások, támogatások
jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából egységes szociális
nyilvántartást vezet. A kincstár az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól az államháztartásért
felelős miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális
megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó
állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi
felmentést ad.
(2)	A kincstár az egységes szociális nyilvántartás vezetése során jogosult a következő
adatok kezelésére:
a)	a családtámogatási ellátásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más személyre
tekintettel állapítják meg, úgy e személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye,
a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege,
b)	a fogyatékossági ellátásban részesülő személy neve, születési helye és ideje, anyja
neve, lakóhelye, a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege,
c)	a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban a (3) bekezdésben foglalt adatok.
(3)	A lakáscélú támogatást nyújtó hitelintézet a támogatott személy és - ha a támogatás
megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele - az
együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a
támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a támogatási szerződés
keltétől, szerződésmódosítás keltétől, illetve a támogatási szerződés megszűnésétől számított
harminc napon belül a kincstár számára átadja. A kincstár az átadott adatokat a lakáscélú
támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a
támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatással megszerzett ingatlanon az
állami igényt biztosító jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom fennállásáig jogosult
kezelni.
(4)	A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat a kincstár a nyújtott
támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli.
(5)	Az egységes szociális nyilvántartásból a települési önkormányzat jegyzője az általa
megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat
közvetlen lekérdezéssel átveszi. Az átvétel díjmentes.
48
(6)	A kincstár - az ellátás jogcímének és összegének kivételével - a (2) bekezdés a) és b)
pontjában meghatározott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében adategyeztetést
folytathat az egészségbiztosítási szervvel. Az adategyeztetés módjáról a kincstár és az
egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.
(7)	Az állami adóhatóság a kincstár által folyósított ellátások és támogatások
megállapítása és ellenőrzése céljából a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében
törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a támogatásban részesülő
személy adóazonosító jelét is. A kincstár a jogosulatlan támogatások, ellátások igénybe
vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a
jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami
adóhatóság jogosult. Az adatok átadásának módjáról a kincstár és az állami adóhatóság
megállapodást köt.
(9)	A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti
önkormányzati és nem állami intézményfenntartók, intézmények részére a központi
költségvetésből folyósított hozzájárulások, támogatások igénylése, elszámolása, elbírálása és
jogszabályban meghatározott feltételei fennállásának ellenőrzése céljából jogosult az
intézményfenntartók támogatással érintett intézményeinek, szolgáltatóinak ellátotti körébe
tartozó személyek neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója,
társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege kezelésére. A kincstár ezen
személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig,
vagy - ha az későbbi - a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló
peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.
69.	Adatszolgáltatási kötelezettségek
107.	§ (1) A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű
előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, országos
nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások,
valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek e törvényben és a Kormány
rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek.
(2) A kincstár nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási
informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter
jóváhagyásával rendszeresíthet különösen az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra és az e
törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek
előterjesztésére. A kincstár a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus
nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének,
benyújtásának módjáról tájékoztatót tesz közzé.
108.	§ (1) Az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az
államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni.
(2)	A költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű
előirányzat és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve évközi beszámolót és
időközi mérlegjelentést, az elkülönített állami pénzalapok kezelő szerve időközi
mérlegjelentést, a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos
nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás
évközi beszámolót, időközi költségvetési jelentést, és időközi mérlegjelentést készít.
(3)	Az Európai Unió felé teljesítendő évközi költségvetési és adósságállományi
monitoring-jelentések összeállításához jelentésekhez a (2) bekezdésben megjelölt szervezet, a
49
tulajdonosi joggyakorló szervezet, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet
adatszolgáltatást teljesít az államháztartás információs rendszerébe.
XIII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
70.	Felhatalmazó rendelkezések
109.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
1.	a költségvetési szervek alapítására, 10. § (3) bekezdés szerinti besorolására vonatkozó
szabályokat, átalakításuk, megszüntetésük részletes szabályait, az alapító és a megszüntető
okirat tartalmi kellékeit, az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodásának, az
irányítói, középirányítói jogok átadásának, gyakorlásának, és a fejezeti jogosítványokkal
felruházott költségvetési szerv jogállásának sajátos szabályait,
2.	a költségvetési szervek gazdasági szervezetének és gazdasági vezetőjének feladatait, a
gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak
ellátását, a gazdasági vezető képesítési előírásait, továbbá a 10. § (5) bekezdése szerinti belső
szabályzatok tartalmi követelményeire vonatkozó részletszabályokat,
3.	a központi költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan a központi költségvetésről szóló
törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegei megállapításának módját és a 13. § szerinti
feladatok végrehajtásának részletes szabályait,
4.	az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján fejezetenként a fejezetet
irányító szervet, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
kezelő szervét, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a
kezelő szerv kijelölésének módját, feltételeit, a kezelő szerv által ellátható feladatokat, a
központi és fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési
szervi formában működő kezelő szervének szabályzataira, szervezeti felépítésére, pénzügyi
feladatokat ellátó alkalmazottaira vonatkozó sajátos követelményeket,
5.	a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásának rendjét,
6.	az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv és az általa irányított
költségvetési szervek költségvetési bevételei és kiadásai között megtervezendő tételeket, a
körjegyzőség és a körjegyzőségben részt vevő helyi önkormányzatok költségvetésének sajátos
szabályait, a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet, határozat előkészítésének,
elfogadásának részletszabályait, a 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatások
további részletezését a költségvetés és a zárszámadás elfogadása során,
7.	a fejezetet irányító szerv által az adott költségvetési évre az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével kiadott rendelet, szabályzat tartalmi követelményeit,
8.	a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét, az elemi
költségvetés készítésével kapcsolatos követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat, a
továbbadási célú bevételek elszámolásának sajátos szabályait,
9.	a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat többletbevétele felhasználása
engedélyezésének eseteit, az engedélyezés szempontjait, eljárási szabályait, az engedélyezők
körét, az engedély megadása, megtagadása esetén a többletbevétel további rendeltetését, a
34.	§ (2) bekezdése szerinti eseteket, valamint az előirányzatok módosításának,
átcsoportosításának eseteit, feltételeit, részletes szabályait, az arra jogosultakat,
10.	a 32. § szerinti előirányzatoknál a jóváhagyott előirányzat túllépésének rendjét,
50
11.	a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása,
utalványozás, érvényesítés jogosultsági és összeférhetetlenségi szabályait, eljárásrendjét, a
37.	§ (3) bekezdése szerinti eseteket, a kötelezettségvállalás 37. § (6) bekezdése szerinti
további feltételeit, a Kormány által egyedileg jóváhagyott többéves kiadási kötelezettséget
jelentő fejlesztési programok kötelezettségvállalásának szabályait, a 37. § (1) bekezdése
szerinti kivételeket, valamint a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatára és a
kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat,
12.	a költségvetési főfelügyelő, felügyelő megbízásának feltételeit, módját, az ezzel
kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, feladatait, intézkedéseit, a
40.	§ (2) bekezdés szerinti nagy összegű kötelezettségvállalás fogalmát, a költségvetési
főfelügyelő, felügyelő tevékenységével, helyettesítésével, beszámolásával kapcsolatos
szabályokat,
13.	az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalát vezető hivatalvezető képesítési
követelményeit,
14.	a személyi juttatások felhasználásának korlátait, a kezelt állami vagyonnal való
gazdálkodás államháztartási szempontú sajátos előírásait, valamint a költségvetési szervek
vállalkozási tevékenysége végzésének és a vállalkozási maradvány megállapításának,
felhasználásának részletszabályait,
15.	az 50. § szerinti lebonyolító szerv megbízásának, feladatellátásának,
elszámoltatásának szabályait, a költségvetési támogatások biztosításának e törvény előírásain
felüli további feltételeit, a költségvetési támogatások igénylésének, biztosításának,
folyósításának - ide értve a köztartozás-mentesség vizsgálatát is -, felhasználásának, a
felhasználásról szóló beszámolásnak, ellenőrzésnek, és a jogosulatlanul igénybe vett
költségvetési támogatás visszakövetelésének részletes szabályait, a kincstár által működtetett
monitoring rendszerrel kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós forrásból nyújtott
támogatások és az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok
felhasználásának információs rendszereit és monitoring szabályait,
16.	a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások
igénylésére, az arról történő lemondásra, évközi módosítására, az igénylés, igénybevétel
évközi felülvizsgálatára, a hozzájárulásokkal, támogatásokkal történő elszámolásra, az
elszámolás felülvizsgálatára és a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések
kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az 58. § (4) bekezdése és
59.	§ (3) bekezdése szerinti kamatok alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdő és
záró napját, valamint a 84. § (5) és (6) bekezdésében a nettósításban felfüggesztett támogatás
visszatérítésének szabályait,
17.	a kormányzati ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel, a belső ellenőrzéssel, a belső
kontrollrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kötelező továbbképzésekkel, a
kincstári biztos és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával,
hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével
kapcsolatos részletes szabályokat,
18.	a 82. § szerinti előirányzat-felhasználási keret tervezésének, megállapításának,
megnyitásának, előrehozásának, köztartozás fennállása esetén zárolásának, az államháztartás
központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája - a költségvetési szervet
terhelő közterhek megfizetése céljából történő - megterhelésének, továbbá a költségvetési
szerv által beszedett központosított bevételek befizetésének szabályait,
19.	a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozási terve elkészítésének szabályait, az
elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozási,
51
elszámolási rendjét, az államháztartás önkormányzati alrendszere finanszírozási rendjének
részletes szabályait,
20.	a 79. § (2) bekezdése szerinti likviditási tervek tartalmát, elkészítésének,
aktualizálásának, valamint a 79. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések feltételeinek, a
megelőlegezett összeg visszapótlásának szabályait,
21.	a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás és a
jogi személyiségű társulás fizetési számláinak és az ahhoz kapcsolódó alszámlák körét,
felhasználásuk szabályait, a kincstár által végzett fedezet-vizsgálat szempontjait, a fedezet-
vizsgálat alóli kivételeket, és a 81. § (2) bekezdése szerinti szabályzat további tartalmi
elemeit,
22.	az államháztartás alrendszereiben a készpénzhasználat és a házipénztár
működtetésének részletes szabályait,
23.	a költségvetési maradvány megállapításának, felhasználhatóságának, jóváhagyásának
részletes szabályait,
24.	a költségvetési beszámolás, az irányító szerv és a beszámolást készítő feladatait, a
zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat,
25.	az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, kiállítási garancia és
kiállítási viszontgarancia vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának
eljárási és részlet-szabályait,
26.	a külföldi követelések értékesítésének szabályait,
27.	az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát,
és az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az
adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét,
28.	a Magyar Honvédség és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének,
pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, gazdálkodásának, beszámolásának a kincstári
rendszer általános szabályaitól eltérő sajátos szabályait,
29.	a Magyar Honvédség szervei, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében az
irányítói jogok középirányító szervre történő átruházásának részletszabályait,
30.	a határon túli költségvetési támogatások, az egyházak részére nyújtott költségvetési
támogatások, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működési
támogatása sajátos szabályait,
31.	az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó
szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét,
beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat,
32.	az államháztartási könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség részletes
szabályait, és
33.	az államháztartási összesítések konszolidációs rendjét.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a kincstárt,
b)	a kormányzati ellenőrzési szervet, és
52
c)	az európai uniós és egyéb nemzetközi forrásból származó támogatásokat ellenőrző
szervet,
és megállapítsa feladatát, hatáskörét, szervezetét, és ellenőrzései részletes szabályait.
(3)	Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy
1.	az elemi költségvetés adattartalmát,
2.	a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői továbbképzésének részletes
szabályait,
3.	a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre
jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás
szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba
bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási
díj szabályait,
4.	az 5. pontban foglaltak figyelembevételével a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzendő
adatok körét, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő
adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő
csatlakozás szabályait, továbbá a törzskönyvi nyilvántartásból történő igazolás, kivonat,
másolat kiadásáért megállapítható igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és részletszabályait,
5.	a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a
honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről és a
nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári
nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra
vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait,
6.	a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi meghatározását, azok mutatószámait és az
államháztartás szakágazati rendjét,
7.	a 103. § (3) bekezdése szerinti adminisztratív osztályozás alapjául szolgáló
államháztartási egyedi azonosítók alkalmazásának rendjét, és
8.	a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó
állami kötelezettségek teljesítésének feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a
járadékok emelésének mértékét, valamint a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján az
1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a központi
költségvetést terhelő keresetpótló baleseti, illetve költségpótló baleseti kártérítési járadékok
folyósításával kapcsolatos kötelezettségek feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a
járadékok emelésének mértékét
rendeletben szabályozza.
(4)	Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben
megállapítsa a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit, a feltételek igazolásának módját
és általános eljárási szabályait.
(5)	Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a költségvetési évre vonatkozóan az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben évente megalkotott rendeletben állapítsák
meg a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos
rendelkezéseket.
53
(6)	Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben az önkormányzati biztos
kirendelésének feltételei közül az e törvényben foglaltaknál kisebb mértéket, rövidebb
időtartamot és lejáratot állapíthasson meg.
(7)	Az (1) bekezdés 15. pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásokkal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok
ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
71.	Hatályba léptető rendelkezések
110.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. december
31-én lép hatályba.
(2) Az 1-109. §, a 111. §, a 112. § (3)-(14) bekezdése, a 113. § és a 114. § 2012. január
1-jén lép hatályba.
72.	Átmeneti rendelkezések
111.	§ (1) Ha jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást
említ, azon az e törvényben szabályozott állami kezességvállalást kell érteni.
(2)	Az 1993. január 1-jét megelőzően jogszabály által biztosított, jogszabályi
felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre, garanciára, helytállásra - a kezességvállalás
érintetlenül hagyásával - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Azon kiállítási garanciákra és kiállítási viszontgaranciákra, amelyek vállalásának
előkészítése e törvény hatálybalépésekor már megkezdődött, az e törvény hatálybalépését
megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(4)	A 92. § (9) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött állami
kezességgel biztosított alapjogviszony e törvény hatálybalépését követően történő módosítása
során is alkalmazni kell.
(5)	A 8. § alapítási szabályai nem érintik az e törvény hatálybalépésekor már megalapított
költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a nem e törvény előírásai szerint
alapított költségvetési szervek átalakításánál, megszüntetésénél e törvény rendelkezései
szerint kell eljárni.
(6)	A 29. § szerinti kormányhatározatot e törvény hatálybalépését követő kilencven napon
belül kell kiadni.
(7)	A központi költségvetési szervhez 2011. december 31-éig befolyt és e törvény
hatálybalépéséig fel nem használt bírságbevételek és azok kamatainak felhasználására a
bírság kiszabását lehetővé tevő törvénynek a bírság felhasználására jogosult személyét és a
bírság felhasználásának célját meghatározó rendelkezése esetén annak 2011. december 31-én
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi költségvetési szervek által 2011.
december 31-éig jogerősen kiszabott és 2012. január 1-jét követően befolyt bírságbevételek és
azok kamatai tekintetében a 43. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(8)	E törvénynek a vállalkozási tevékenység maradványából származó befizetési
kötelezettségre vonatkozó szabályait a 2011. évi vállalkozási tevékenység maradványára is
alkalmazni kell.
(9)	A VI. fejezet szabályait az e törvény hatálybalépését követően benyújtott támogatási
igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén az e törvény
54
hatálybalépését követően megjelentetett pályázati kiírásokra, és az azok alapján nyújtott
költségvetési támogatásokra kell először alkalmazni.
(10)	A 2012. évben a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére a 14. § (3) bekezdés
szerinti fejezetben meghatározott költségvetési támogatásokat a 2011. december 30-án
hatályos szabályok szerint kell igényelni és folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési
támogatás helyi kisebbségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét
a fizetési számláján történő jóváírástól számított három munkanapon belül továbbutalja a
helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára.
(11)	Ahol jogszabály Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet említ, azon a 64. §
(1)	bekezdésében meghatározott kormányzati ellenőrzési szervet kell érteni.
(12)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kincstári kör kincstáron kívül forintban
vezetett fizetési számláit a számla felett rendelkezni jogosult - az általa foglalkoztatott
személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla és a
nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások
teljesítéséhez szükséges számla kivételével - e törvény hatálybalépését követő hatvan napon
belül köteles megszüntetni és egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlára átutalni. E
kötelezettség alól - kizárólag az e törvény hatálybalépése napján a kincstáron kívül vezetett
fizetési számla esetén - az államháztartásért felelős miniszter a számla felett rendelkezni
jogosult hatvan napon belül benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat.
(13)	A kincstári körön kívüli számlatulajdonos - a Médiaszolgáltatás-támogató és
Vagyonkezelő Alap kivételével - e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles
a kincstárnál - ha azzal még nem rendelkezik - fizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál
forintban vezetett fizetési számláit - az általa foglalkoztatott személyek lakásépítésének,
lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló, valamint törvény szerint hitelintézetnél
vezethető számlái kivételével - megszüntetni, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett
fizetési számlájára átutalni. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos kincstáron kívül
vezetett fizetési számláját e törvény hatálybalépése napján folyószámlahitel terheli, a kincstári
körön kívüli számlatulajdonos esetén a határidő a fizetési számla negatív egyenlegének
megszűnését követő napon kezdődik.
(14)	E törvény hatálybalépését követően - a Médiaszolgáltatás-támogató és
Vagyonkezelő Alap kivételével - a kincstári körön kívüli számlatulajdonos forint fizetési
számláját vezető hitelintézet - a kincstári körön kívüli számlatulajdonos által foglalkoztatott
személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla
kivételével - a fizetési számlára új folyószámlahitel igénybevételét nem biztosíthatja. Ha a
kincstári körön kívüli számlatulajdonos a (15) bekezdés szerinti kötelezettségének határidőig
nem tesz eleget, a fizetési számlát vezető hitelintézet a határidő leteltét követő harminc napon
belül köteles az érintett fizetési számlákat megszüntetni és azok egyenlegét a számla felett
rendelkezni jogosult, ennek hiányában a kincstár által közölt fizetési számlára átutalni.
(15)	A 81. § (2) bekezdése szerinti szabályzatot a kincstár e törvény hatálybalépését
követő hatvan napon belül adja ki és teszi közzé. A szabályzat kiadásáig a kincstár a 2011.
december 30-án hatályos jogszabályok szerint jár el.
(16)	A 104. § (1) bekezdése alapján a törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, de
abba 2012. január 1-jén még nyilvántartásba nem vett törzskönyvi jogi személy e törvény
hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles kezdeményezni a nyilvántartásba vételt.
55
(17)	A Magyar Államkincstár Részvénytársaság munkavállalóinak köztisztviselőként
történő továbbfoglalkoztatása esetén
a)	a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra jogosító idő meghatározásánál is
közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül a 2001. december 31-ig a Magyar
Államkincstárnál elismert közalkalmazotti, valamint 2002. január 1-jétől a Magyar
Államkincstár Részvénytársaságnál munkaviszonyban töltött idő, a munkavállaló nem
jogosult ugyanazon fokozatú jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban
már megkapta,
b)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott
felmentési idő mértéke meghaladhatja a hat hónapot azon köztisztviselők esetében, akik a
Magyar Államkincstár megszűnésekor a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény 33. §-ában foglaltak alapján 2001. december 31-ével azonos vagy magasabb
mértékű felmentési időre voltak jogosultak közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésekor.
73.	Módosító rendelkezések
112.	§ (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 1., 3. és 4. pontja a következő
szöveggel lép hatályba:
	Adat	Frissítés	Megőrzés
„1.	A közfeladatot ellátó szerv éves költségvetése, számviteli törvény szerinti beszámolója vagy éves költségvetési beszámolója	A változásokat követően azonnal	A közzétételt követő 10 évig”
„3.	A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok, kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond	A döntés meghozatalát követő hatvanadik napig	A közzétételt követő 5 évig”
„4.	Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi	A döntés meghozatalát követő hatvanadik napig	A közzétételt követő 5 évig”
56
	érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzések adatai, és a minősített adatok kivételével A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani		
(2)	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56. § (1) bekezdés g) pontja a
következő szöveggel lép hatályba:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet
részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)
„g) az államháztartásról szóló 2011. évi ... törvény 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek megsértésével
ga)	a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásával
összefüggésben két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási, vagy annak
felülvizsgálata esetén bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az
adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett
el, vagy
gb)	külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén az engedély
megkérésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség elmulasztásával összefüggésben két évnél
nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági
határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel, vagy
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti
közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;”
(3)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés
b)	és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27-31. §, 37-39. §, 97-107. §, 121. §, 124-141. §, 155-170. §
és 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni)
„b) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben
meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett, és
c)	az államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) az állam által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett”
(befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.)
57
(4)	A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 3. § (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kiutaló is vezethet Start-számlát.”
(5)	A társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX.
törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az alapokhoz tartozó vagyon állami tulajdon, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi
jogokat a Kormány az 1. § (2) bekezdés szerinti személyek útján gyakorolja azzal, hogy az
alapokhoz tartozó működési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlók az alapokat
kezelő szervek vezetői.”
(6)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/A. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint munkaügyi
bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató)
„b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt bejelentési
kötelezettségének,”
(7)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A munkaügyi hatóság a jogszabályban meghatározott munkaügyi jogsértéseket
elkövető foglalkoztatókra vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozza, ha a jogsértést
megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától
számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértést jogerős és végrehajtható
határozattal ismételten megállapította. E rendelkezés alkalmazásában - több telephellyel
rendelkező munkáltató esetében - ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves
időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell
érteni.”
(8)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
34/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34/B. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás
lezárásáig az államháztartásról szóló törvényben a költségvetési szervek átalakítására,
megszüntetésére vonatkozó döntés kihirdetésére, közzétételére előírt határidő mellőzhető.”
(9)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva
jogosult)
„g) a kincstár az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető
normatív hozzájárulásokkal, támogatásokkal, a családtámogatási és fogyatékossági
ellátásokkal, az energiafelhasználási támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal
kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, a hozzájárulások, támogatások, ellátások
megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul
igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben;”
58
(10)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az Alapok működtetésével kapcsolatos költségeket az Alapok kezelő szerveinek és
igazgatási szerveinek költségvetésében kell biztosítani, amelyek forrása az Alapok
pénzeszközei és a kezelő szervek, igazgatási szervek egyéb bevételei. A fővárosi, megyei
kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási
szervek kiadásai nem az Alapokat terhelik.”
(11)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi
jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és vállalkozási maradvány-
kimutatást a polgármester a zárszámadásról szóló rendelettel együtt terjeszti a képviselő-
testület elé. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzat polgármestere a
könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldi az Állami
Számvevőszéknek.”
113.	§ (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 69. § (6)
bekezdésében az „az állami költségvetésből” szövegrész helyébe az „a központi
költségvetésből” szöveg, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 77. § (2)
bekezdésében az „az állami költségvetéstől” szövegrész helyébe az „a központi
költségvetéstől” szöveg, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80/A. § (4)
bekezdésében az „az államháztartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Áht.)” szövegrész
helyébe az „a 80/B-80/E. §-ban” szöveg, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény 87. § (1) bekezdésében az „az állami költségvetési törvényben” szövegrész helyébe az
„a központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg, a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
évi LXV. törvény 90. § (2) bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az
„a központi költségvetés” szöveg, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
91.	§ (2) bekezdésében az „az állami költségvetési törvény” szövegrész helyébe az „a
központi költségvetésről szóló törvény” szöveg, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
LXV. törvény 91. § (3) bekezdésében az „Az állami költségvetési tervezés” szövegrész
helyébe az „A központi költségvetésről szóló törvény tervezésének” szöveg, a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. § f) pontjában az „az állami
költségvetésről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről szóló
törvényben” szöveg lép.
(2)	A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 9. § (1) bekezdésében az
„államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-a” szövegrész helyébe az
„államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény” szöveg, a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 3. § (8) bekezdésében az „államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/B. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az
„államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény 64. § (1) bekezdés” szöveg, az előadó-
művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi
XCIX. törvény 12. § (5) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 64/B. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011.
évi .... törvény 60. §-ában” szöveg, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról 2009. évi
LXXXV. törvény 1. § (4) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvényben” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvényben” szöveg,
a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
Melléklet 1. pontjában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész
helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény” szöveg, a villamos energiával
59
összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 6. § (3) bekezdésében az
„államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. § (11) bekezdésében” szövegrész
helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény 99. §-ában” szöveg, a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdés b)
pontjában az „Áht. 120/B. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Áht. 64. § (1)
bekezdésében” szöveg, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
törvény 1. számú Melléklet 1. pontjában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény” szöveg, az
állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (6) bekezdésében az „államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi
.... törvény” szöveg, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 20. § (4) bekezdés i)
pontjában az „Áht. 109. § (8)-(9) bekezdésének” szövegrész helyébe az „Áht. 46. §-a”
szöveg, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontjában az
„az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetés” szöveg, a
felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében az
„államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt” szövegrész helyébe az
„államháztartásról szóló 2011. évi ... törvényt” szöveg, a felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX. törvény 51. § (3) bekezdés a) pontjában az „az állami költségvetés” szövegrész
helyébe az „a központi költségvetés” szöveg, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.
törvény 51. § (4) bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi
költségvetés” szöveg, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 53. § (1)
bekezdésében az „állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetés”
szöveg, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 136. § (6) bekezdésében az
„államháztartásról szóló törvény 18/C. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész helyébe az
„államháztartásról szóló törvény 80. § (1) bekezdésében” szöveg, a felsőoktatásról szóló
2005. évi CXXXIX. törvény 147. § 31. pontjában az „az állami költségvetésen” szövegrész
helyébe az „a központi költségvetésen” szöveg, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai
innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában az „az állami
költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről szóló törvény” szöveg, a
jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény 47. § (2) bekezdésében az „Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó
szervezet” szövegrész helyébe az „Az államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény (a
továbbiakban: Áht.) szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési
szerv” szöveg, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 53. § (3) bekezdés a) pontjában az „Áht.
alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szerv” szövegrész helyébe az „Áht.
szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv” szöveg, a
jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény 59. § (13) bekezdésében az „Áht. alapján kincstári finanszírozás körébe
tartozó gazdálkodó szerv” szövegrész helyébe az „Áht. szerint az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó költségvetési szerv” szöveg, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (8)
bekezdésében a „folytató gazdálkodó szervezetnek, amely az Áht. alapján a kincstári
finanszírozás körébe tartozik” szövegrész helyébe a „folytató, az Áht. szerint az
államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnek” szöveg, az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/A. §
(4)	bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
60
Áht.) 15. §-a (7) bekezdésének b) pontja” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló
2011. évi .... törvény (a továbbiakban: Áht.) és a végrehajtására kiadott rendelet” szöveg, az
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (7) bekezdésében az „államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi
.... törvény” szöveg, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. § (6) bekezdésében
az „az Áht. 15. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt” szövegrész helyébe az „a munkaviszony
létesítésével összefüggő bejelentési” szöveg, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény 164/A. § (1) bekezdésében az „Áht. 13/A. §-ának (11) bekezdésében meghatározott,
az Európai Közösségek Bizottságának állami támogatás visszafizettetését elrendelő
határozata” szövegrész helyébe az „Áht. 99. §-ában” szöveg, a Kutatási és Technológiai
Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 1. § (1) bekezdésében az „államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi
.... törvény” szöveg, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló
2003. évi LVIII. törvény 8. §-ában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény”
szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény” szöveg, a tőkepiacról
szóló 2001. évi CXX. törvény 219. § (4) bekezdésében az „Áht. 33. §-ának (3) bekezdésére”
szövegrész helyébe az „Áht. 92. §-ára” szöveg, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 1.
számú melléklete 2. pontjában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény”
szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény” szöveg, a Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.
törvény 102/A. § (4) bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a
központi költségvetés” szöveg, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001.
évi XX. törvény 5. § (5) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvényt” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvényt” szöveg, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási
költségvetési szervek” szövegrész helyébe a „központi költségvetési szervek” szöveg, a
muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény 39. § (9) bekezdésében az „Állami költségvetési” szövegrész helyébe a
„Központi költségvetési” szöveg, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról
és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 54. § (2) bekezdésében az „Az állami
költségvetési” szövegrész helyébe az „A központi költségvetési” szöveg, a muzeális
intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL.
törvény 70. § (2) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság költségvetéséről” szövegrész
helyébe a „központi költségvetésről” szöveg, a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 78. § (6) bekezdés d) pontjában
az „Áht. 120/B. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben h) pontjában”
szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi ... törvény 64. § (1) bekezdés g)
pontjában és azzal összefüggésben i) pontjában” szöveg, a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 79. § (1) bekezdés n) pontjában
az „Áht. 120/B. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben h) pontjában”
szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi ... törvény 64. § (1) bekezdés g)
pontjában és azzal összefüggésben i) pontjában” szöveg, a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (3) bekezdés g) pontjában az
„államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 120/B. § (1)
bekezdésében” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény 64. §-
ában” szöveg, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény 51. § (2) bekezdés a) pontjában az „Áht. 120/B. § (1) bekezdésében” szövegrész
helyébe az „Áht. 64. §-ában” szöveg, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény 119. § (3) bekezdésében az „Áht. 33. § (3) bekezdésére” szövegrész
61
helyébe az „Áht. 92. §-ára” szöveg, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.
törvény 8/C. § (4) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 15. § (5) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe az
„államháztartásról szóló 2011. évi .... törvényben és a végrehajtására kiadott
kormányrendeletben foglaltak szerint a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével
kapcsolatos” szöveg, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 11. § (1)
bekezdésében az „Áht.” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény” szöveg, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény 95/A. § (4) bekezdésében az „az állami költségvetés”
szövegrész helyébe az „a központi költségvetés” szöveg, a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 100. § (4)
bekezdésében az „az állami költségvetésről” szövegrész helyébe az „a központi
költségvetésről” szöveg, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi
XXV. törvény 4. § (2) bekezdés e) pontjában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 63. §-ának (7) bekezdése” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi
.... törvény 84. § (4) bekezdése” szöveg, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási
módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. § h) pontjában
az „az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 20. § (2) bekezdés g)
pontjában” szöveg, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító
kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 24. § k) pontjában az „az Áht. 18/C. §-ának
(11) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 20. § (2) bekezdés g) pontjában” szöveg, a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. Egyéb
indokkal adómentes cím, 7.9. pontjában a „Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló
törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény, a Magyar
Köztársaság költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény vagy a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény alapján az állami
költségvetés” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvény vagy a központi
költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján a központi költségvetés” szöveg, a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően
előforduló költségek cím 10. pontjában az „az állami költségvetésbe, központi alapokba”
szövegrész helyébe az „a központi költségvetésbe” szöveg, a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 11.
pontjában az „az állami költségvetésbe, központi alapokba” ” szövegrész helyébe az „a
központi költségvetésbe” szöveg, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a
Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 8/A. § (1)
bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ában
foglaltak” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvényben és a
végrehajtására kiadott rendeletben a külföldi követelésekkel kapcsolatban megfogalmazottak”
szöveg, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 20. § (2)
bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.)
46. §-ában” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény 41. § (4)
bekezdésében” szöveg, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68/B. § (4)
bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe
az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény” szöveg, a közoktatásról szóló 1993. évi
LXXIX. törvény 118. § (1) bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az
„a központi költségvetés” szöveg, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 54. § (1)
bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetés”
szöveg, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 1. §-ában az
„államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az
„államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény” szöveg, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló
62
1993. évi XXIII. törvény 2/B. §-ában az „Áht. 54/A. §-ában” szövegrész helyébe az „Áht.-
ban” szöveg, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4. § (2)
bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetés”
szöveg, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 5/A. § (2)
bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetés”
szöveg, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 5/A. § (4)
bekezdésében az „az állami költségvetésből” szövegrész helyébe az „a központi
költségvetésből” szöveg, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II.
törvény 9/C. § (2) bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a
központi költségvetés” szöveg, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről
szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. § (6) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992.
évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdése” szövegrész
helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény (a továbbiakban: Áht.) 60. §-a”
szöveg, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „Magyar Köztársaság
költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról” szövegrész helyébe a „központi
költségvetésről, illetve annak végrehajtásáról” szöveg, a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 3. § (6)
bekezdésében a „Kincstári Egységes Számláról igénybe vett hitelt és annak törlesztését”
szövegrész helyébe a „Kincstári Egységes Számla forrásainak a kiadások megelőlegezésére
történő igénybevételét, és annak visszapótlását” szöveg, a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény 91. §-ában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 95. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 2011. évi ....
törvény” szöveg, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 138/A. § (4)
bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetés”
szöveg, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203. § (2) bekezdés f)
pontjában az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetés”
szöveg, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 20. § (4) bekezdésében az „az állami költségvetés”
szövegrész helyébe az „a központi költségvetés” szöveg, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I.
törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 23. § (2)
bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetés”
szöveg, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 10. pontjában az
„államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az
„államháztartásról szóló 2011. évi .... törvény” szöveg, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 8. § (3) bekezdésében az „az éves
állami költségvetésben” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről szóló törvényben”
szöveg, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII.
törvény 9. § (1) bekezdésében az „az éves állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a
központi költségvetésről szóló törvény” szöveg, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 10. § (1) bekezdésében az „az
állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetés” szöveg, a volt egyházi
ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 10. § (3)
bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi költségvetés”
szöveg, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII.
törvény 14. § (4) bekezdésében az „az állami költségvetésből” szövegrész helyébe az „a
központi költségvetésből” szöveg, és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII.
törvény 7. § (2) bekezdésében az „az állami költségvetés” szövegrész helyébe az „a központi
költségvetés” szöveg lép.
63
74. Hatályon kívül helyező rendelkezések
114. § (1) Hatályát veszti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. §
(4)	bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 43. § (3) bekezdése,
a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 32. §-
a,	a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és
megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 19. § (4) bekezdése, a Magyar Köztársaság
gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII.
törvény 18. § (4) bekezdése, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi
feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 11. §-a, az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló
1995. évi CV. törvény 115. § (2) és (3) bekezdése, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól
és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése és
(5)	bekezdése, és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény.
(3)	Hatályát veszti a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi
CXXXIV. törvény 4. § 7. pontjában az „ , ideértve az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. § szerinti,” szövegrész, az európai uniós
csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon
kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi
XXIX. törvény 123. § (2) bekezdés a) pontjában az „és a társadalombiztosítási költségvetési
szervekre” szövegrész, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény
23.	§ (6) bekezdésében az „ , illetve az Áht. VII/A fejezetében foglaltak” szövegrész, és a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (5) bekezdés c) pontjában az
„- ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is -” szövegrész.
64
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) megalkotása idején
korszerű, jól tagolt törvény volt. Az elmúlt években azonban rendszerszemléletű módosítása,
a megváltozó körülményekhez történő igazítása elmaradt, helyette gyakori, egyedi, konkrét
ügyek által indukált, ötletszerű módosítás jellemezte, amely a §-ok számának folyamatos
bővülése mellett szerkezetén nem változtatott. A folyamatos módosítások, kiegészítések
hatására mára a törvény gyakorlatilag átláthatatlan szabályhalmazzá vált, amely az eredeti
szerkezetben próbálja meg hol alapelvi, hol egészen technikai részletszabályokkal biztosítani
az államháztartás átfogó szabályozását, megnehezítve ezzel mind a jogalkalmazók, mind a
jogalkotók munkáját. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az első fejezet alapelvi rendelkezései
között számos technikai végrehajtási szabály is található, máskor meg a központi alrendszerre
vonatkozó szabályok között jelennek meg olyan előírások, amelyeket az önkormányzati
alrendszer tekintetében is alkalmazni kell. A hatásköröket hosszan, sok esetben a törvény más
rendelkezéseit megismétlő felsorolások tovább nehezítik a jogalkalmazók dolgát, akár csak a
számos módosítás nyomán előállt következetlen szóhasználat is.
Az új Alaptörvény külön fejezetben foglalkozik a közpénzekkel, a központi
költségvetésről szóló törvénnyel és a nemzeti vagyonnal. Ez a tény ugyancsak
halaszthatatlanná teszi az Áht. rendelkezéseinek teljes felülvizsgálatát.
Mindezek alapján mára már egyértelmű, hogy az Áht. helyett új törvény megalkotása
szükséges, amely a 1992-ben elfogadott törvény értékeinek megőrzése mellett következetesen
érvényesíti az azóta megváltozó szabályozási környezet - elsősorban az uniós csatlakozás és
az új Alaptörvény - által támasztott követelményeket. Az új törvénnyel szemben támasztott
követelmények közül az egységes szemlélet, a korszerű, de a későbbiek folyamán is könnyen
változtatható, nem az alrendszerekre, hanem a folyamatokra tekintettel lévő törvényi
szerkezet, az egyértelmű, keretjellegű, a végrehajtási rendeletek megalkotását segítő
szabályok kimondása, és az államháztartási tervezés, gazdálkodás, beszámolás során mára
elburjánzó felesleges, vagy „trükközésre” lehetőséget adó szabályok leépítése emelendő ki.
Az államháztartás felépítése, folyamatainak számbavétele alapvetően az Áht. által
kialakított rendszer továbbvitelével történik. Az Áht. által eredetileg meghatározott négy
alrendszer helyett a törvény azonban már két alrendszert ismer: a központi és az
önkormányzati alrendszert. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai a központi alrendszer részéve válnak, ezzel összefüggésben megszűnik a
külön társadalombiztosítási költségvetési szervi típus, a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak kezelő szervei központi költségvetési szervvé válnak. (Ehhez hasonló szabályt már
az ún. „plafontörvény” is kimondott, azonban az Áht. előírásain ezt a szemléletet nem vezette
következetesen végig.) Az elszámolási szabályok tekintetében továbbra is a pénzforgalmi
szemlélet alkalmazása tűnik indokoltnak, ami alapján a bevételeket, kiadásokat azok
pénzforgalmi teljesülésekor kell számba venni.
A törvényjavaslat szerkezeti és szabályozási szempontból letisztított előírásokat
tartalmaz. A rendelkezések megalkotásakor a pontos fogalom-meghatározás, a következetes
szóhasználat, és a törvényi szinten lényeges szabályok kimondása volt az elsődleges cél. Az új
törvényi tagolás mellett ez alapján elhagyásra kerültek a részletes, törvényi szabályozást nem
igénylő rendelkezések.
Az Alaptörvény több, az államháztartáshoz témájában kapcsolódó kérdésről sarkalatos
törvény megalkotását írja elő. Ilyenek a közteherviselés és a nyugdíjrendszer szabályai, a
Költségvetési Tanács működése, a nemzeti vagyon. Ennek alapján kimaradtak a törvényből a
fizetési kötelezettségek előírására, a Költségvetési Tanács feladataira, és a vagyonnal való
1
gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések. (Megjegyezzük, hogy a számvitel vagyon alatt érti a
mérlegben szereplő valamennyi tételt, így a követeléseket és kötelezettségeket is.
Természetesen az ezzel kapcsolatos szabályok, valamint a vagyonhoz kapcsolódó
bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos előírások továbbra is részei a törvénynek, csak a
hétköznapi értelemben vett vagyonelemek megszerzésével, hasznosításával, értékesítésével
kapcsolatos szabályok kerültek ki a rendelkezések közül.) A közzétételi kötelezettségeket
(szerződések, támogatások) előíró rendelkezések továbbvitelét a törvényjavaslat az
információszabadságról szóló törvény módosításával biztosítja.
A törvényjavaslat elhagyja az ún. „plafontörvény” által az Áht.-ba beemelt előírásokat. A
jelenleg még hatályos rendelkezések nem az Alaptörvény államadósság szabályozásához
íródtak, azok célja nem az államadósság folyamatos csökkentése, hanem egy anticiklikus, a
csökkenést csak középtávon biztosítani kívánó szabályrendszer. A „plafontörvény” a
kiadásokat külső-belső tételekre osztja fel, amely mögötti megfontolás - noha az elméletileg
jól átgondolt - a gyakorlatban (ez látszik az elmúlt évekből) nem tud érvényesülni. A
felosztás ugyanis a törvényi kiadások egy részét kötelezőbbnek, befolyásolhatóbbnak tekinti,
mint más kiadásokat. Előbbi feltevés azonban jogilag tévedés, hisz az állam fizetési
kötelezettségeinek teljesítése minden esetben kötelező, akár szerződésen, akár törvényen
alapul. Utóbbi felosztás valóban létezik, azonban a gyakorlatban a kiadások - elsősorban pont
a külső kiadások - egy része a szabályozási környezet megváltoztatásával befolyásolható, más
részére - amelyek között szép számban találhatók belső kiadások - azonban korlátozott
ráhatása van a kormányzatnak. Az elmélet által adott szabály - amely alapján „nehéz
helyzetben” a külső kiadások nőnek, a belsők meg szinten maradnak - működtethetőségére a
gyakorlat szintén rácáfol. A stabilizációs intézkedések ugyanis jelentős részben érintették a
külső kiadásokat, amelynek eredményeként azok csökkentek, míg az állam nevében kötött
szerződések törlesztő részletei megnőttek (például mert már az eredeti szerződés is így szólt,
vagy a díjrészletek módosulását inflációhoz, árfolyamváltozáshoz kötötték), így a belső
tételek egyenlegének változatlansága nem volt tartható.
A pénzforgalmi szemlélet megerősítésével párhuzamosan elmaradtak a pénzforgalommal
nem, vagy csak a későbbi években járó bizonyos tételek kiadásként, bevételként történő
számbavételi kötelezettségét rögzítő szabályok. Ezek közül kiemelendő a PPP ügyletek
speciális elszámolására vonatkozó szabály, amely egyrészt - a PPP konstrukciók
gyakorlatának megszüntetése miatt - értelmét vesztette, másrészt olyan sajátos
eredményszemléletű előírást tartalmazott, ami a hazai elszámolási szabályok között idegen.
Elmaradt továbbá a jelenleg hatályos Áht. azon rendelkezése, amely értelmében a hiányt
rendezni, tartozást átvállalni csak költségvetési előirányzatként elszámolva lehet. Ez a szabály
ugyanis szintén idegen a pénzforgalmi szemlélettől, továbbá több hiányosságban is szenved.
Egyrészt a hiány rendezése fogalom homályos, mivel a hiány egy folyamat eredménye, a
bevételek és kiadások különbözete. A hiányt fogalmilag javítja a bevételek túl, vagy a
kiadások alulteljesülése, erre külön szabály alkotása nem szükséges. A tartozások átvállalása
-	amely így kiadást csak később fog eredményezni - pedig az adósság növekedésével jár, ami
jellegéből adódóan állományi, nem folyó adat. Az adósság-átvállalást tehát az államadósság-
mutató csökkentése követelményén keresztül lehet befolyásolni, nem a bevételek, kiadások,
egyenleg megközelítésben.
A hatályos Áht.-h ez képest kimaradó rendelkezések között végül meg kell említeni az
olyan előírások elhagyását, amelyek - a jogszabály felesleges túlbonyolítása mellett -
lényegében kiskapukat nyitottak a megalapozott tervezés, fegyelmezett költségvetési
gazdálkodás követelményén. Ilyen szabály mindenekelőtt a közbeszerzések megindítását
jóváhagyott fedezet nélkül lehetővé tevő rendelkezés, valamint a nettó 50 mrd forint feletti
kötelezettségvállalások szabályai. E rendelkezések helyett a középtávú tervezés, a
2
kötelezettségvállalás, fedezet-vizsgálat előírásai megerősítését végzi el a törvényjavaslat,
biztosítva, hogy előirányzati fedezet nélküli kötelezettségvállalás ne történhessen semmilyen
egyedi engedéllyel, ugyanakkor, ha egy beruházáshoz, beszerzéshez szükséges fedezetet az
Országgyűlés már jóváhagyta a központi költségvetésről szóló törvényben, úgy annak
lefolytatásához újabb külön engedélyre ne legyen szükség. Szintén a „számokkal való
trükközést” zárja ki, hogy a jövőben főszabályként a költségvetési szervek vállalkozási
tevékenysége után a központi költségvetésbe minden esetben teljesíteni kell az előírt
befizetést, nem jelent mentesítést, ha annak maradványát (eredményét) az alaptevékenységre
használják (gyakorlatilag számolják) el.
A jelenlegi Áht. elnagyoltan kezeli a tervezés témakörét, annak szabályozási és - ebből
adódóan - végrehajtási hiányosságait a gazdálkodási szabályok szigorúságával kívánja
ellensúlyozni. Megítélésünk szerint az évközi gazdálkodási kötöttségek szerepe sokkal inkább
a megalapozott tervezés nyomán előállt költségvetés precíz végrehajtásának, mint az évközi
kiadásminimalizálás biztosítása. Ennek alapján a törvényjavaslat kiemelt figyelmet fordít a
tervezési szabályokra, egy olyan kettős irányból építkező rendszer vázát (a részletszabályok
megalkotása a végrehajtási rendelet feladata) megteremtve, amely felülről, a keretszámok
megalkotásával indul, részletes technikai kidolgozása alulról - a keretszámokon belül
maradva konkrétan milyen feladatokra kívánnak költeni - történik, majd a kettő
találkozásakor a költségvetés végrehajtásáért felelős Kormány hagyja jóvá a végső terveket.
Ezzel nem csak az alulról tervezés hibája (azaz az igények „elszállása”) küszöbölhető ki, de
biztosított az is, hogy a részletes terveket azon a szinten készítsék el, ahol az információ
leginkább rendelkezésre áll. A részletes (végrehajtási típusú) tervezés így nem a költségvetési
évben indul meg az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján, hanem a
törvény összeállítása a részletes tervek alapján történik, a költségvetési év feladata ezek
végrehajtása.
Az Alaptörvény a közpénzekkel kapcsolatban konkrétan szól az átláthatóság
követelményéről, ezért a szabályozás során ennek érvényesülésére külön figyelmet
fordítottunk. A szabályok közül kiemelendő a jelenleg széles körben alkalmazott
„összevonások” jelentős korlátozása. A hatályos szabályok értelmében például a helyi
önkormányzat költségvetése összevontan tartalmazza az önkormányzat, az önkormányzat
hivatala, a hozzá rendelt helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetését. Az, hogy az
összevont számokon belül ténylegesen mennyit költhet például dologi kiadásokra a jegyző a
hivatal működtetése, a polgármester az önkormányzati feladatok ellátása és a helyi
nemzetiségi önkormányzat a saját működése során, csak az önkormányzat belső szabályzatai,
nyilvántartásai átböngészésével tudható meg, a három különböző jogi személynek külön
vezetett költségvetése nincs. (Megjegyezzük, hogy ez a helyzet nem csak az átláthatóságot
rontja, számos konkrét gyakorlati probléma forrása is, az adóalanyiság kérdésétől kezdve a
számlavezetésig.)
A törvényjavaslat újdonságai között meg kell említeni több, felesleges munkaterhet,
kiadásokat, bürokráciát jelentő előírás megszüntetését is. Ilyen az utalvány külön
ellenjegyzésének megszüntetése (az érvényesítés önmagában megfelelő kontroll), a társadalmi
szervezetek, alapítványok támogatása külön engedélyezési kötelezettségének elhagyása (a
készülő civil törvény egységes támogatási rendszert vezetne be), és a feladatfinanszírozási
rendszer (nem azonos az önkormányzatok tervezett, 2013-tól bevezetendő finanszírozásával)
megszüntetése.
Az egyszerűbb, átláthatóbb szabályokat szolgálja továbbá a végrehajtási jellegű
rendelkezések kormányrendeleti szintre történő telepítése, például a rendezett munkaügyi
kapcsolatok követelményei, az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok közötti
átcsoportosítások esetei, a külföldi követelések értékesítésének és az állami kezességek,
3
garanciák vállalásának részletszabályai, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak felsorolása, a
központi költségvetés és az önkormányzatok finanszírozását, a felhasználás ellenőrzését
tartalmazó előírások, a költségvetési szervek alapító, megszüntető okiratának tartalmára, vagy
a törzskönyvi nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályok.
4
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a törvény célját a közfeladatok maradéktalan
ellátása érdekében az államháztartás átlátható működési feltételei biztosításában határozza
meg. E szakasz foglalkozik a közfeladatok ellátásának alapvető szervezeti és finanszírozási
kérdéseivel, hisz az államháztartás legalapvetőbb célja ezen feladatok folyamatos és
megfelelő színvonalú, ugyanakkor fenntartható ellátása szervezeti és anyagi értelemben vett
biztosítása. A szakasz rögzíti, hogy a közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek
alapításával és működtetésével valósul meg. Ugyanakkor a közfeladatok ellátásában
jogszabályban meghatározott feltételekkel államháztartáson kívüli szervezetek (pl. non profit
gazdasági társaságok, civil szervezetek) közreműködhetnek. A közfeladat ellátásának
finanszírozása ilyen esetben az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy
egészben történő biztosításával valósul meg.
A 2. §-hoz
A szakasz a Javaslat egyéb rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges értelmező
rendelkezéseket tartalmazza. Itt jelennek meg olyan alapvető definíciók, mint az előirányzat-
módosítás és előirányzat-átcsoportosítás különbségtétel (a Javaslat a későbbiekben is
elválasztja a két esetet, ha egy rendelkezésnél mindkét műveletről rendelkezni kíván, akkor
mindkettőt külön nevesíti, ellentétben a szakmai köznyelvtől, amely sokszor módosítás alatt
az átcsoportosítást is érti). Az értelmező rendelkezésekből derül ki, hogy mit ért a Javaslat pl.
európai uniós forráson, Kormány irányítása alá tartozó fejezeten, vagy (helyi, nemzetiségi)
önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetője alatt. A Javaslatban külön
fejezetben szereplő költségvetési támogatások fogalma is itt kerül tisztázásra, ezek olyan
támogatások (tehát kártérítések, visszterhes ügyletek stb. eleve kiesnek ebből a fogalomból),
amelyeket nem nevesít a definíció (a felsorolásban szereplő, azaz a fogalom hatályán kívül
eső támogatások alanyi jogú jellege miatt azokra a Javaslatban megfogalmazott szabályok
nem lennének alkalmazhatók).
A 3. §-hoz
A szakasz az államháztartást központi és önkormányzati alrendszerbe sorolja. Az
alrendszerek fogalmának meghatározásához a Javaslat a tisztán szervezeti, azaz a magánjogi
szabályok szerinti jogképességet alapul vevő megközelítést használja, amit nem befolyásol,
hogy a - elsősorban az állami - bevételek és kiadások a költségvetésben nem feltétlen ilyen
bontásban jelennek meg. A költségvetési prezentáció által adott előirányzati (pl. központi és
fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok előirányzatai) bontás elkülönül a szervezeti,
jogképességi definíciótól. Azt, hogy mely előirányzaton kell az államháztartás alrendszereibe
tartozó jogi személyek bevételeit és kiadásait tervezni, elszámolni, a Javaslat további részei
rögzítik.
Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartoznak a helyi önkormányzatok, a
helyi nemzetiségi önkormányzatok, az országos nemzetiségi önkormányzatok, a jogi
személyiségű társulások, a többcélú kistérségi társulások, valamint az ezek által irányított
költségvetési szervek.
A 4-6. §-hoz
Az államháztartásban a bevételek és kiadások elsősorban ún. költségvetési bevételek és
kiadások. A szakasz felsorolja azokat a tipikus tételeket, amelyeket ezek között kell
megtervezni, elszámolni, azonban teljes körű felsorolásra értelemszerűen nem vállalkozik. A
költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat az államháztartás központi alrendszere
5
esetén a központi költségvetésről szóló törvény, az önkormányzatok, társulások esetén
költségvetési rendelet vagy határozat állapítja meg. A költségvetés (mind a központi mind az
önkormányzati alrendszerben) a költségvetési év során pénzforgalmilag teljesítendő
költségvetési bevételeket bevételi előirányzatként, a teljesíthető költségvetési kiadásokat
kiadási előirányzatként tartalmazza. A bevételi, kiadási előirányzatok tehát a költségvetési
tételekhez kötődnek, a Javaslat finanszírozási fejezetében megjelenő egyéb bevételek és
kiadások - finanszírozási célú pénzügyi műveletek, aktív és passzív pénzügyi műveletek,
továbbadási célú bevételek - elszámolására az előirányzat fogalmat a Javaslat nem használja.
A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok
felhasználásának jogosultságát jelentik. A központi költségvetés kiadási előirányzatai körében
a Javaslat ismeri az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási
előirányzatokat (arról a későbbiekben történik rendelkezés, hogy mely kiadások lehetnek
ilyenek), ezek kivételével a költségvetési kiadások csak a kiadási előirányzatok mértékéig
teljesíthetők.
A költségvetésben (mind a központi mind az önkormányzati alrendszerben) meg kell
állapítani a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többletet
vagy hiányt, azaz a költségvetési egyenleget. A központi költségvetés költségvetési hiányának
és az államháztartás központi alrendszerében végzett finanszírozási célú pénzügyi műveletek
finanszírozásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás
önkormányzati alrendszerében a költségvetési hiány finanszírozásáról a költségvetési
rendelet, határozat rendelkezik, a Javaslat későbbi részeiben foglaltak szerint.
A közgazdasági osztályozás alapján a kiadási előirányzatok működési költségvetés,
felhalmozási költségvetés, kölcsönök előirányzat-csoportokra tagozódnak. Az előirányzat-
csoportokon belül ún. kiemelt előirányzatokat lehet megkülönböztetni, szerepük, hogy a
Javaslat által adott tervezési, gazdálkodási előírások, kötöttségek is ezekre építenek. A
kiemelt előirányzatokat további részletes előirányzatokra kell bontani, ezek szabályait
azonban már alacsonyabb szintű jogszabály tartalmazza.
Az előbbiekben elmondottak alól az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételt jelentenek, mivel ezek költségvetési bevételeit
és kiadásait közgazdasági szempontból az azokat szabályozó törvény által meghatározott
jogcímek szerinti bontásban kell osztályozni.
A 7. §-hoz
A szakasz elsőként a költségvetési szervet definiálja. A fogalom-meghatározás alapján az
olyan jogi személy, amely közfeladat ellátására jött létre.
A költségvetési szerv tevékenysége tekintetében a szakasz változatlanul meghagyja a
2010.	augusztusában bevezetett kettős osztályozást: azaz az alap és a vállalkozási tevékenység
szerinti megkülönböztetést.
A szabályozás kimondja, hogy a költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat
kizárólag szakmai alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az időlegesen szabad
kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja.
A 8. §-hoz
A szakasz értelmében költségvetési szerv alapítására az Országgyűlés, a Kormány, a
miniszter, a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos
nemzetiségi önkormányzat, a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás, és az
államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület jogosult. Megszünteti tehát a Javaslat
a - minisztereken kívüli - fejezetet irányító szervek általános költségvetési szervi alapítási
6
jogát. Az önkormányzatok és társulásaik esetén lehetőség van arra is, hogy költségvetési
szervet közösen hozzanak létre.
A korábbi szabályok a megszűnés között tárgyalták a kiválás esetét, noha ez esetben egy
költségvetési szerv sem szűnik meg, hanem - a már létező költségvetési szerv alapító
okiratának módosításával egyidejűleg, az alapításra vonatkozó szabályok szerint - egy új
költségvetési szerv jön létre. A szakasz ennek megfelelően már az alapítás esetei között
tárgyalja a kiválást.
Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv létrehozásáról
jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban
kell rendelkezni. Ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály rendelkezik, a jogszabály
alapján alapító okiratot kell kiadni.
A szakasz meghatározza az alapító okirat kiadására jogosultakat, és rendelkezik arról,
hogy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetén ahhoz
főszabályként az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.
A 9. §-hoz
A szakasz felsorolja a költségvetési szervi irányítás eszközeit (hatásköreit), fenntartva,
hogy törvény ettől eltérően rendelkezhet. A rendelkezések ismerik azt az esetet is, amikor
jogszabály valamely költségvetési szerv felügyeletéről rendelkezik, ennek megfelelően
definiált, hogy ilyen esetben mely jogköröket gyakorolhatja az irányító (felügyeleti) szerv. A
szakasz kimondja, hogy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv
esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, azok gyakorlásával
más szervet vagy személyt ruházhat fel (ezek legtipikusabb esete az „osztott” irányítással
működő megyei kormányhivatalok).
A helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi nemzetiségi önkormányzati
költségvetési szerv és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító
szervének jogköreit főszabályként az irányító szerv (ld. a fogalom-meghatározások között)
gyakorolja, kivéve a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének megbízását, megbízásának
visszavonását, díjazásának megállapítását, ezt ugyanis az irányító szerv vezetője (szintén ld. a
fogalom-meghatározások között) gyakorolja.
A szakasz továbbra is ismeri a központi költségvetési szervek esetén az ún. középirányító
szerv fogalmát, amely bizonyos jogköröket átvehet az irányító szervtől.
A 10. §-hoz
A szakasz a költségvetési szervek vezetéséről és szervezetéről rendelkezik. A korábbi
Áht.-val szemben a költségvetési szerv vezetőjének feladatait még példálózó jelleggel sem
próbálja meghatározni, mivel azokat tipikusan jogszabályok, az alapító okirat, és a belső
szabályzatok tartalmazzák. Ehelyett a szöveg csak utal az ebben meghatározottakra, továbbá
kimondja, hogy a költségvetési szerv számára a Javaslatban előírt kötelezettségek
teljesítéséért elsősorban a költségvetési szerv vezetője felelős. Természetes személy a
szakaszban található előírás szerint - a helyettesítés kivételével - egyidejűleg csak egy
költségvetési szerv vezetője lehet.
A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan
működő és gazdálkodó költségvetési szerv lehet. A besorolás nem érinti a költségvetési szerv
-	Ptk. szerint fennálló - jogi személyiségét, annak a feladat-ellátás megszervezése
szempontjából - pl. van-e külön gazdasági szervezet, vezető, a működtetés kiadásai a saját
vagy más ellátó jellegű költségvetési szerv költségvetésében szerepelnek-e, stb. - van
7
jelentősége. Ennek megfelelően az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó
költségvetési szerv közötti különbségtételt alapvetően a végrehajtási rendeletek tartalmazzák.
A Kormány rendeletében meghatározott költségvetési szerv (elsősorban az önállóan
működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de azok közül sem mind) gazdasági szervezettel
rendelkezik, amit a gazdasági vezető irányít. A gazdasági szervezettel nem rendelkező
költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és
beszámolási feladatai ellátásáról a hozzá kijelölt költségvetési szerv gondoskodik.
A feladatok ellátásának részletes belső rendjét és módját a költségvetési szerv szervezeti
és működési szabályzata állapítja meg, amit főszabályként az irányító szerv vezetője hagy
jóvá. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és
működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes
rendjét belső szabályzatban kell meghatározni. A rendelkezés biztosítja a kellő rugalmasságot
a különböző fajta és méretű költségvetési szervek között, lehetővé téve, hogy egy nagy és
sokféle feladattal rendelkező költségvetési szerv összes működési szabályát ne kelljen mind
az SZMSZ-be sűríteni (elegendő legyen a részleteket ügyrendben szabályozni), ugyanakkor a
kis intézmények (pl. iskolák) esetén ne legyen szükséges ügyrendeket csinálni, az összes
lényeges szabályt az SZMSZ is tartalmazhatja.
A 11. §-hoz
A költségvetési szerv átalakítása és - jogutóddal vagy jogutód nélkül történő -
megszüntetése az alapító szerv joga. A költségvetési szerv általános jogutódlással történő
megszüntetése átalakítással történhet. Az átalakítás lehet egyesítés vagy különválás. Az
egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv
jogutódja az átvevő költségvetési szerv. Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési
szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Különválás
esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő
költségvetési szervek.
Garanciális rendelkezés, hogy a költségvetési szerv jogutóddal történő megszüntetése a
vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Mivel más - elsősorban munkajogi -
jogszabályok ismerik a költségvetési szerv (munkáltató) jogutód nélküli megszüntetését, ezért
a Javaslat továbbra is fenntartja ezt a fajta megszűnési módot. Ebben az esetben természetesen
automatikusan nem lehet szó jogutódról, ugyanakkor - mivel itt nem kerül sor a gazdasági
társaságokhoz hasonló végelszámolásra - szükséges biztosítani a szerzett jogok védelmét.
Ennek megfelelően a Javaslat alapján a jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv
magánjogi jogai és kötelezettségei (lényegében: szerződései) helyébe az alapító szerv, az
Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt
szerv lép. Ezen viszonyok továbbvitele tehát folyamatos, ha az „átvevő” szerv azokat
szükségtelennek tartja, a magánjog általános szabályai szerint kell intézkednie
megszüntetésükről. A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv egyéb jogai és
kötelezettségei (pl. munkáltatói jogok, beszámolás-készítési, adóbevallási, irat-megőrzési, stb.
kötelezettségei) a jövőre nézve megszűnnek. Ugyanakkor a megszűnés napján már fennálló
követelések beszedéséért és kötelezettségek teljesítéséért az előbb említett költségvetési szerv
felel. Hangsúlyozandó, hogy a jövőre nézve kitétel nem jelenti azt, hogy ebben az esetben pl.
a költségvetési szervnek ne kellene teljesítenie a megszűnés utáni időpontban esedékes
bevallási stb. kötelezettségeit, hiszen azok már a megszűnés időpontjában fennálltak.
A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén
jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban
kell rendelkezni. A Javaslat megszünteti az átalakító okirat intézményét, mivel az minden
esetben kiváltható az alapító okiratot módosító okirattal vagy megszüntető okirattal.
8
A 12. §-hoz
A szakasz a tervezéssel kapcsolatban rögzít néhány alapelvi rendelkezést. Egyrészt a
közfeladatokat fenntartható módon kell ellátni, ami nem csak azt jelenti, hogy új közfeladat
előírása vagy vállalása esetén vizsgálni kell a megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre
állását, de azt is, hogy ha a tervezés során arra derül fény, hogy a pénzügyi fedezet már nem
biztosítható, úgy - természetesen az arra jogosultnak - intézkedni kell a közfeladat
megszüntetéséről. A tervezéssel kapcsolatos további előírás a költségvetés megalapozottsága,
azaz a tervezett bevételeknek közgazdaságilag megalapozottnak kell lennie, a tervezett
kiadások között pedig csak akkora összeget lehet megtervezni, amennyi a közfeladatok
ellátásához indokoltan szükséges.
A 13. §-hoz
A szakasz rendelkezései alapján a tervezés a Kormány által március 31-ig kiadott
döntéssel indul. A Kormány ebben meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait,
így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság
csökkentésével összhangban álló egyenlegcélt. A Kormány döntése alapján az
államháztartásért felelős miniszter kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi
követelményeit, így különösen a kiadások felülvizsgálatának irányait, a tervezés során
érvényesítendő számszerű (pl. bizonyos kiadások szinten tartása, a tervezés során figyelembe
veendő illetményalap, árfolyamok, stb.) és szabályozási (pl. előirányzatok
átcsoportosíthatósága, bizonyos bevételek felhasználhatósága, stb.) követelményeket, a
tervezéshez használt dokumentumokat, az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját,
valamint a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegeit.
A fejezetet irányító szerv a tervezett kiadási főösszegen belül maradva állapítja meg a
fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi és fejezeti kezelésű előirányzat, továbbá az
alapok tervezett bevételeit és kiadásait, azaz a fejezetet irányító szerv feladata a fejezeti
főösszeg lebontása. A bevételeket és kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter által
meghatározott részletességgel, május 31-ig kell megtervezni. A lebontás mélységének
meghatározása a miniszter feladata, az lehet kiemelt előirányzati, annál összevontabb, vagy
akár részletesebben megállapított szint is. A tervezett bevételeket és a kiadásokat a fejezetet
irányító szerv az államháztartásért felelős miniszterrel július 31-ig egyezteti. Természetesen
előfordulhat, hogy a biztosítható kiadások nem tűnnek elegendőnek a közfeladatok megfelelő
szinten történő ellátására, azonban a Javaslat nem a kiadások megemelését tekinti követendő
megoldásnak ilyen esetekre nézve, hanem a költségvetési kiadásokat és a költségvetési
bevételeket befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések
vagy más hasonló kötelezettségek módosítását. Ezek lehetőségéről, módjáról a fejezetet
irányító szervnek tájékoztatnia kell az államháztartásért felelős minisztert. Az egyeztetések
során kialakuló - törvényi szintű rendezést igénylő -, a megállapított kiadások megtartását
biztosító megoldási javaslatok jelennek majd meg a költségvetés megalapozását szolgáló
törvényjavaslatban, míg más - rendeleti szintű jogalkotással, vagy más eszközzel (pl.
szerződések módosítása, létszámintézkedések, intézmény-átalakítások) kezelhető -
intézkedések a törvény elfogadásával párhuzamosan megtörténhetnek. A cél, hogy a
költségvetési év kezdetére olyan (szabályozási és egyéb értelemben vett) helyzet álljon elő,
amely megfelelően biztosítja az elfogadott költségvetés végrehajtását.
A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét az államháztartásért felelős
miniszter a fenti egyeztetések alapján készíti el, amelyet az abban foglaltak megalapozásához
szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslattal a Kormány elé terjeszt. A
tervezés folyamata tehát két irányból folyik. A fő számokat a Kormány határozata adja meg,
ennek részletes lebontása, a részletes előirányzatok, intézkedések kialakítása viszont alulról
9
indul. A folyamat végén ezek összegzése a központi költségvetésről szóló törvényben
megtörténik (hiszen az nem végrehajtási szintű előirányzatokat tartalmaz, hanem azok
összevonását), azonban ezzel párhuzamosan a Kormány is előzetesen dönt a tervezési munka
jóváhagyásáról.
A 14-18. §-hoz
A Javaslat ezen szakaszai a központi költségvetésről szóló törvény szerkezetére nézve
tartalmaznak előírásokat.
A költségvetési bevételek és kiadások a központi költségvetésről szóló törvényben
fejezetekre, a fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak. A
fejezet és további szerkezeti alegységei (cím, alcím, stb.) - hasonlóan az előirányzatokhoz -
elszámolási egységnek tekinthető, külön jogalanyisággal nem rendelkezik. Helytelen tehát az
a szóhasználat, gyakorlat, ami a „fejezet” számára ír elő kötelezettségeket, vagy annak
nevében jár el. Helyesen a fejezetbe sorolt előirányzatok javára/terhére elszámolt
kiadásokkal/bevételekkel való gazdálkodás során szerzett jogokról, vállalt kötelezettségekről
beszélhetünk, amelyek jogosultja, kötelezettje - az előirányzat jellegétől függően - a fejezetet
irányító szerv vagy más - elszámolási szempontból a fejezetbe sorolt - költségvetési szerv,
továbbá az állam lehet.
A Javaslat meghatározza a központi költségvetésről szóló törvényben mindenképp
megjelenítendő fejezeteket - elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai, helyi önkormányzatok támogatásai, vagyonfejezet, adósságkezelés, az állam
közvetlen bevételei és kiadásai -, ezen túl utal azon külön törvényekre, amelyek szintén
előírják valamely szervezet fejezetenkénti szerepeltetését (pl. az alkotmányos intézmények,
NAV, MTA). A fejezethez kapcsolódó sajátos fogalom a fejezetet irányító szerv fogalmának
meghatározása. Erre azért nem a fogalom-meghatározások között kerül sor, mivel a definíció
mellett az érintett bekezdés több normatív rendelkezést is meghatároz.
Az államháztartás központi alrendszerébe az állam és az oda sorolt költségvetési szervek,
köztestületek tartoznak. A központi költségvetésről szóló törvény azonban hagyományosan
nem ilyen (szervezeti) bontásban tartalmazza a bevételeket és kiadásokat (pl. nincs Állam
fejezet), hanem ettől eltérő, sajátos prezentációs, elszámolási csoportosításban. Ennek
megfelelően a Javaslat kimondja, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben központi
kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok
előirányzatai, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai, továbbá az államháztartás
központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzatai jelennek meg. A
költségvetési szervek bevételei és kiadásai főszabályként a költségvetési szervek előirányzatai
között jelennek meg (bizonyos esetekben a fejezeti kezelésű előirányzatok között), míg a
központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai előirányzatai az állam bevételeinek és kiadásainak elszámolására szolgálnak.
A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített
állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a Javaslat értelmében
elszámolási egységnek tekinthetők, azaz - külön rendelkezés nélkül is - jogi személyiséggel
nem rendelkeznek. A bevételek és kiadások teljesítéséhez szükséges tervezési, gazdálkodási,
ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat azonban csak valamely szervezet
képes ellátni. Ezért a szakasz rendelkezik ezen szervezetek köréről, ami főszabályként a
fejezetet irányító szerv, vagy bizonyos feladatok esetén - az elkülönített állami pénzalapok és
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén kötelezően kijelölendő, a központi kezelésű
előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén kijelölhető - kezelő szerv. Azt, hogy
a fejezetet irányító szerv, kezelő szerv kinek (mely jogalanynak) a nevében jár el, a konkrét
előirányzatra elszámolt bevétel, kiadás jellege határozza meg. A központi kezelésű
10
előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
esetén ez főszabályként az állam, míg a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a fejezetet irányító
szerv (mint jogképességgel rendelkező költségvetési szerv).
Fenntartja a Javaslat azt a szabályt, hogy elkülönített állami pénzalapot csak törvénnyel
lehet létrehozni, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait,
teljesíthető kiadásai körét, és az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős
minisztert (aki a Javaslat szóhasználatában a fejezetet irányító szerv vezetője, ld. a későbbi
rendelkezéseket).
A központi költségvetésről szóló törvény elsődleges feladata az összes bevétel és kiadás
megállapítása feladatonként, intézményenként. Ennek megfelelően a Javaslat értelmében
központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok a törvényben egyetlen
főösszeggel, a költségvetési szervek kiadási előirányzatai előirányzat-csoportok, kiemelt
előirányzatok szerinti bontásban jelennek meg. A részletesebb bontású előirányzatok
kialakításáról rendelet szól.
A 19. §-hoz
Mivel az Alaptörvény a nemzeti vagyonról külön törvény megalkotását írja elő, a Javaslat
a korábbi Áht.-hoz képest már nem tartalmazza külön fejezetként a vagyongazdálkodás
szabályait. Ugyanakkor az állami vagyonnal való gazdálkodás költségvetési prezentációs,
elszámolási kérdéseit szükségszerűen az Áht.-nak kell rendeznie, így a Javaslat III.
fejezetében kaptak helyet az ezzel kapcsolatos szabályok.
Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások a központi
költségvetés költségvetési - a Javaslat finanszírozási fejezetében megjelölt esetekben
kivételesen finanszírozási - bevételét és kiadását képezik. A szakasz rendelkezik arról is,
hogy az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel főszabályként a központi
költségvetésről szóló törvény vagyonfejezete javára elszámolandó költségvetési bevételt
képez.
A 20. §-hoz
Az európai uniós források felhasználásával, elszámolásával kapcsolatos alapvető
szabályokat külön szakasz tartalmazza. A Javaslat értelmében azon európai uniós források,
amelyek végső kedvezményezettje valamely az államháztartás központi alrendszerébe tartozó
költségvetési szerv, vagy amely forrás felhasználásának tekintetében ilyen költségvetési szerv
tényleges döntési jogkörrel bír, csak a felhasználásukat követően számolhatók el költségvetési
bevételként. Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon,
korábban a központi költségvetés által megelőlegezett részét, amelyet az EU végső egyenleg
kifizetés formájában térít meg, az állam közvetlen bevételei között kell elszámolni. Ugyanez
igaz az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon részére, amelyet
a központi költségvetés - az uniós fejlesztések fejezet kivételével - megelőlegezett, és az EU
utólagos elszámolás alapján térít meg.
A 21. §-hoz
A szakasz meghatározza a központi költségvetésről szóló törvényben kötelezően
képzendő tartalékot, valamint az ezeken felül tervezhető más tartalékokról is említést tesz.
Természetesen a központi költségvetésről szóló törvényben más tartalékok is
szerepeltethetők, a Javaslat csak a kötelezően képzendő, és az ezen felül legtipikusabban
képzett tartalékokat nevesíti. Kimondja ugyanakkor, hogy ha a központi költségvetésről szóló
törvény más tartalék létrehozásáról rendelkezik, úgy abban meg kell határozni a tartalék
célját, felhasználásának módját és feltételeit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a fejezeti
11
általános tartalékra, amely felhasználására - fejezeti kezelésű előirányzat lévén - a Javaslat
fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Kötelező a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék képzése az előre nem
valószínűsíthető, nem tervezhető költségvetési kiadásokra és az előirányzott, de
elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. Ennek előirányzata nem
lehet több a központi költségvetésről szóló törvény kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem
lehet kevesebb 0,5%-ánál. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére
legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben az Országgyűlés
jóváhagyása nélkül.
A tartalékok felhasználásáról - a központi költségvetésről szóló törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a Kormány határozatban rendelkezik.
A 22. §-hoz
Az Alaptörvény értelmében a Költségvetési Tanács közreműködik a központi
költségvetésről szóló törvény előkészítésében. Ennek megfelelően a szakasz kimondja, hogy a
Kormány a törvényjavaslatot egyezteti a Költségvetési Tanáccsal.
A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Kormány szeptember 30-ig nyújtja
be az Országgyűlésnek. A szakasz meghatározza, hogy a törvényjavaslat indokolásában az
előterjesztő Kormánynak milyen információkról kell tájékoztatnia az Országgyűlést, illetve
ahhoz milyen mérlegeket és kimutatásokat kell mellékelni. A központi költségvetésről szóló
törvényjavaslat fejezeteihez kapcsolódó részletező táblázatokat, ezek szöveges indokolásait, a
költségvetési mérleget alrendszerenként és összevontan funkcionális tagolásban, valamint a
központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges
törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot a Kormánynak a központi költségvetésről
szóló törvénnyel egyidejűleg kell benyújtania az Országgyűlésnek.
Az eddigi szabályokhoz hasonlóan a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az
Országgyűlés az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt
tárgyalja meg, ennek során november 30-ig határozza meg a központi költségvetésről szóló
törvény fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési
egyenlegét. A határozat elfogadása után a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat
vitájában benyújtott módosító javaslatok a költségvetési egyenleg mértékét és a fejezetek
bevételi és kiadási főösszegeit nem módosíthatják.
A 23. §-hoz
A helyi önkormányzat költségvetéséről rendeletben dönt. A szakasz meghatározza, hogy
a költségvetési rendeletnek milyen előirányzatokat, illetve rendelkezéseket kell kötelezően
tartalmaznia. Az előírások közül kiemelendő, hogy a Javaslat megszünteti azt a szabályt,
amely értelmében a helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait is az önkormányzati hivatal
költségvetésében kell szerepeltetni, a rendelkezések között külön szól a helyi önkormányzat,
és a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek (ide tartozik az önkormányzati
hivatal is) bevételi és kiadási előirányzatairól. A központi költségvetésről szóló törvény
előírásaihoz közelít a Javaslat azzal, hogy az önkormányzati bevételekre és kiadásokra nem
írja elő az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontást, csak a költségvetési
szervek előirányzataira. Az eddigi szabályozáshoz hasonlóan azonban eltérés a központi
költségvetésről szóló törvényhez képest, hogy a helyi önkormányzat költségvetési
rendeletének tartalmaznia kell a költségvetési szervek engedélyezett létszámát, továbbá a
költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának,
vállalkozási maradványának igénybevételét, illetve az ezen felüli költségvetési hiány külső
finanszírozásának forrásait.
12
A gyakorlatban kérdésként merülhet fel, hogy mit kell az önkormányzati hivatal, és mit a
helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak tekinteni. E téren a bevételeket és a
kiadásokat akár elsődleges (pl. költségvetési törvény, önkormányzati törvény, helyi adókról
szóló törvény), akár mögöttes (elsősorban a Ptk.) jelleggel szabályozó jogszabályokból kell
kiindulni, ezáltal azt vizsgálni, hogy az adott bevétel kit illet meg, adott kiadás kit terhel, kitől
követelhető: az önkormányzattól mint jogi személytől vagy az önkormányzati hivataltól,
amely - lévén költségvetési szerv - szintén jogi személy. Az önkormányzati adók, normatívák
evidensen a helyi önkormányzat bevételei, míg az önkormányzati hivatal - pl. a dolgozói
általi károkozások miatti befizetések - bevételei értelemszerűen nem a helyi önkormányzat
bevételei. A kiadások esetén hasonló mondható el: az önkormányzati hivatal dolgozóival
szembeni kötelezettségek nyilvánvalóan nem a helyi önkormányzat kiadásai, míg a helyi
önkormányzat által indított fejlesztési programok kiadásainak teljesítéséért magánjogi
értelemben nem a hivatal, hanem a helyi önkormányzat felel.
A szakasz rendelkezéseket tartalmaz a költségvetési rendeletben megtervezendő
tartalékokra is, ezek mértékét azonban - szemben a központi költségvetéssel - nem állapítja
meg. A tartalékok felett a képviselő-testület rendelkezik, amely e jogát a polgármesterre vagy
a képviselő-testület bizottságára átruházhatja.
A 24. §-hoz
A költségvetési rendelet elkészítése a költségvetési koncepción alapul. A költségvetési
koncepciót a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti elő a képviselő-testületnek november
30-ig (a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében
december 15-ig). Az elfogadott költségvetési koncepció alapján készített költségvetési
rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését
követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A szakasz meghatározza,
hogy a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor milyen javaslatokat és indoklásokat kell a
képviselő-testület részére előterjeszteni, illetve bemutatni.
A 25. §-hoz
Az államháztartás központi alrendszerében az átmeneti gazdálkodásra - azaz, ha a
központi költségvetésről szóló törvényt a költségvetési év kezdetéig nem alkották meg - az
Alaptörvény tartalmaz rendelkezéseket. Ezek a szabályok azonban az államháztartás
önkormányzati alrendszerében nem alkalmazhatóak, így a Javaslatra hárul ezek megalkotása.
A szakasz alapján a képviselő-testület az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat,
amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a
jogszabályok szerinti bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, és az előző naptári évre a
költségvetési rendeletben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásaikat
időarányosan teljesítsék. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év
kezdetéig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról sem alkotott rendeletet, vagy az
hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek
beszedésére és az előző év költségvetési rendeletében meghatározott kiadási előirányzatok
keretei között a kiadások időarányos teljesítésére.
A 26. §-hoz
A szakasz alapján a helyi nemzetiségi önkormányzatra és az országos nemzetiségi
önkormányzatra, a többcélú kistérségi társulásra, és az általuk irányított költségvetési
szervekre a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A jogi személyiségű társulás külön költségvetést nem alkot, a saját és az általa irányított
költségvetési szervek költségvetési bevételei, kiadásai, engedélyezett létszáma a gazdálkodási
feladatait ellátó önkormányzat költségvetésében szerepel.
13
A 27. §-hoz
A Javaslat a korábbi „költségvetés végrehajtó szerve” helyett a helyi önkormányzat
(nemzetiségi önkormányzat, társulás, stb.) bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a
tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok
ellátásáért felelős szervezetről rendelkezik. Az önkormányzat (társulás) ugyanis jogi személy,
saját nevében fel tud lépni a közjogi és magánjogi viszonyokban, bevételei (pl. adóbevételek)
és kiadásai (pl. társaságok fenntartása, beruházások) vannak, képviseletüket más törvény
rendezi. A képviselő azonban önmagában nem képes a tervezési, gazdálkodási, stb. feladatok
ellátására, erre külön apparátus kell. A helyi önkormányzat, az országos nemzetiségi
önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás esetén ez eleve adott (önkormányzati hivatal,
országos nemzetiségi önkormányzat hivatala, illetve a társulás munkaszervezete). A helyi
nemzetiségi önkormányzat esetén e feladatok ellátásáról a szakasz rendelkezése szerint a
székhely szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala térítésmentesen gondoskodik. A
jogi személyiségű társulás esetén pedig a feladatok ellátásáról a társulási megállapodásban
megjelölt, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati
hivatala gondoskodik.
A 28. §-hoz
A szakasz rendelkezései alapján a központi költségvetésről szóló törvényben
megállapított kiadásokról és bevételekről - valamint az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén bizonyos finanszírozási célú bevételekről,
kiadásokról - kincstári és elemi költségvetés, a költségvetési rendeletben, határozatban
megállapított bevételekről és kiadásokról elemi költségvetés készül.
Kincstári költségvetés az államháztartás központi alrendszerében készül. A kincstári
költségvetés az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a
fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a Javaslatban szereplő kiadási, és a kormányrendeletben
megállapított bevételi kiemelt előirányzatokat tartalmazza. Az elkülönített állami pénzalapok
és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a kincstári költségvetés az azokat szabályozó
törvény által meghatározott jogcímek szerinti bevételeket és kiadásokat, valamint az alapok
finanszírozási célú bevételeit és kiadásait (ld. a finanszírozási célú pénzügyi műveleteknél a
megelőlegezések szabályait) tartalmazza. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében
kincstári költségvetés szintű dokumentum készítésére nincs szükség, mivel a költségvetési
rendelet, határozat tartalmazza a kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási célú pénzügyi
műveleteket is.
Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok további bontását tartalmazza az elemi
költségvetés, amelyet az államháztartás mindkét alrendszerében el kell készíteni. Az elemi
költségvetést az államháztartás központi alrendszerében a fejezetet irányító szerv, az
államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv vezetője (tehát - az értelmező
rendelkezésekkel összhangban - a polgármester, nemzetiségi önkormányzat, társulás elnöke,
nem pedig a képviselő-testület) hagyja jóvá.
A 29. §-hoz
A Javaslat kiemelten kezeli a tervezés témakörét. Ennek első eleme, hogy előírja a
középtávú költségvetési keretszámok kialakítását és aktualizálását. A számok jelentősége
kettős. Egyrészt kijelölik a következő évek költségvetési célszámait (elsősorban az egyenleg
terén). Másodsorban előírják, hogy a fejezetekre nézve megállapított kiadási számokat a
fejezetet irányító szerveknek költségvetési szervekre, központi és fejezeti kezelésű
előirányzatokra le kell bontani, amelyek így a következő évekre vállalt kötelezettségek
korlátait is jelentik. A lebontást természetesen bizonyos esetekben szükségtelen lenne
14
végrehajtani, ezért a szakasz arról is rendelkezik, hogy azt az adósságkezelést és az állam
közvetlen kiadásait tartalmazó fejezetek, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
kiadásai esetén nem kell elvégezni.
A 30-31. §-hoz
A rendelkezések egyrészt rögzítik az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása jelenleg
is elfogadott kettős felosztását, nevezetesen, hogy azok lehetnek csak az adott költségvetési
évben érvényesülők (egyszeriek), vagy tartósan érvényesülők (tartósak). Alapelvi
rendelkezés, hogy a bevételi előirányzatok főszabályként kizárólag azok túlteljesítése esetén
növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat
csökkenteni kell. Kivételt képeznek ez alól a központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített
állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi előirányzatai, mivel
ezeket abban az esetben kell módosítani, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó
jogszabályi előírások év közben változnak. Végül az előírások utalnak arra a jelenleg is létező
szabályra - helyesebben kormányrendelet számára megengedi ilyen szabály megállapítását -,
miszerint a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat meghatározott - elsősorban
közhatalmi és intézményi működési, felhalmozási - bevételi előirányzatain felüli
többletbevétel csak előzetes engedéllyel használható fel.
A 32. §-hoz
A szakasz tételesen meghatározza azokat az eseteket, amelyek során a központi
költségvetésről szóló törvény felhatalmazást adhat előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül
a kiadási előirányzaton felüli kiadás teljesítésére. Ilyenek az adósságszolgálat kiadásai, a
devizában teljesítendő kiadások az árfolyamváltozás hatásának kiküszöböléséig, az egyedi
kormánydöntéssel biztosított beruházás-ösztönzési célú költségvetési támogatások, az állami
kezességekkel, állami garanciákkal kapcsolatos kiadások, a jogszabály által alanyi jogon
összegszerűen megállapított költségvetési kiadások, a folyamatban lévő peres ügyekkel és az
állami kártérítésekkel, kártalanításokkal kapcsolatos kiadások, valamint az európai uniós
források felhasználásával kapcsolatos kiadások teljesítését szolgáló kiadások.
A 33-34. §-hoz
A szakaszok a központi költségvetésben végrehajtható kiadási előirányzatok
módosításának és az előirányzat-átcsoportosítások szabályait tartalmazzák (ahogy arra a
fogalom-meghatározásoknál már utaltunk, ez két külön esetkör). A bevételi előirányzatok
módosításáról a korábbi szakaszok már rendelkeztek, a bevételi előirányzatok
átcsoportosítását pedig a Javaslat nem ismeri.
A központi kezelésű előirányzatok esetén a kiadási előirányzatok módosítására az
Országgyűlés jogosult. Ez a szabály természetesen nem érinti azt a szabályt, hogy bizonyos
kiadási előirányzatok az előirányzaton felül is túltelj esíthetőek. Az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási
előirányzatai módosításának eseteit (pl. a már említett többletbevétellel, maradvánnyal,
államháztartáson kívülről átvett pénzeszközzel) kormányrendelet szabályozza. Az elkülönített
állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatainak
módosítására alapvetően az ezeket létrehozó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni, a
Javaslat előbbiekre azt az általános szabályt állítja csak fel, hogy azok akkor módosíthatók, ha
a bevételi előirányzatok túlteljesítése, vagy - ha törvény másként nem rendelkezik - a
felülvizsgált és jóváhagyott előző évi maradványok erre fedezetet biztosítanak.
A központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti
átcsoportosításra, valamint a címrend módosítására, kiegészítésére főszabályként a Kormány
határozatban jogosult. A főszabály alóli kivételeket a szakasz további bekezdései állapítják
15
meg. Ilyen kivétel a fejezeten belül a költségvetési szervek előirányzatai terhére történő
átcsoportosítás meghatározott feltételek fennállása esetén, a fejezeti kezelésű előirányzatok
fejezeten belüli átcsoportosítása ugyancsak meghatározott feltételek fennállása esetén (ez
esetben viszont az átcsoportosításhoz a kormányzati fejezetek esetén az államháztartásért
felelős miniszter előzetes egyetértése is szükséges, ami alapján az átcsoportosítás ugyan
fejezeti hatáskörű marad, azonban azt csak a miniszter egyetértése esetén lehet
kezdeményezni), pályázati úton elnyert, visszatérítendő vagy vissza nem térítendő
költségvetési támogatás biztosításával, vagy az európai uniós források felhasználásával
kapcsolatos átcsoportosítás, továbbá a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek fejezeti
kezelésű és intézményi előirányzatainak átcsoportosítása más fejezetbe. Az elkülönített állami
pénzalapok előirányzatainak fejezeten belüli vagy más fejezethez történő átcsoportosításáról -
összhangban az alap célját szabályozó törvénnyel - a fejezetet irányító szerv dönt. Ha a
fejezetet irányító szervi hatáskörben kerül sor az előirányzatok fejezetek közötti
átcsoportosítására, arról az érintett fejezetet irányító szervek megállapodást kötnek.
A nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek kiadási előirányzatai esetén a Kormány
nem jogosult az előirányzatok átcsoportosítására. Ha az átcsoportosítás ezeknél a fejezeteknél
a fentiek szerint fejezetet irányító szervi hatáskörben nem hajtható végre, arról csak az
Országgyűlés dönthet.
Megjegyezzük, hogy az érintett szakaszok rendelkezéseit nem kell alkalmazni az
előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításra, mivel arról külön
szakasz rendelkezik.
A 35. §-hoz
A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek, kiadások
módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról főszabályként a képviselő-
testület dönthet. Ugyanakkor a költségvetési szerv az előirányzat-csoportok, kiemelt
előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, illetve bevételi és kiadási előirányzatai a
Kormány rendeletében meghatározott esetekben saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási
előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók. Ilyen esetben nem szükséges az irányító
szerv döntése (teljesen indokolatlan, hogy pl. a járulékok előirányzatának pár tízezer forintos
átcsoportosításáról a dologi előirányzatok javára a képviselő-testület döntsön). Ugyanakkor a
Javaslat szerint a költségvetési rendeleten szükséges meghatározott időközönként átvezetni az
évközi módosításokat, átcsoportosításokat, ezért a polgármesternek a költségvetési szerv saját
hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról, továbbá arról, ha
a helyi önkormányzat év közben többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől
elmaradnak, a képviselő-testületet tájékoztatnia kell. A képviselő-testület ezek alapján
negyedévenként módosítja a költségvetési rendeletét. Kötelező a költségvetési rendelet soron
kívüli módosítása, ha év közben az Országgyűlés a helyi önkormányzatot megillető
hozzájárulásokat, támogatásokat zárolja, csökkenti, törli.
A helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, többcélú
kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, valamint az általuk irányított költségvetési
szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására is a helyi önkormányzatokra
vonatkozó szabályokat kell - a megfelelő eltérésekkel - alkalmazni.
A 36. §-hoz
A szakasz alapján az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok között saját vagy
irányító szervi hatáskörben hajtható végre átcsoportosítás. Ennek részleteit kormányrendelet
szabályozza.
16
A 37. §-hoz
A költségvetés megalapozott végrehajtását a tervezési szabályok mellett elsősorban a
kötelezettségvállalási szabályok biztosítják. A kötelezettségvállalás fogalmát az értelmező
rendelkezések meghatározzák, lényegében minden olyan fizetési kötelezettség annak
tekinthető, amely a kötelezettséget vállaló nyilatkozatán, döntésén alapul. Megjegyezzük,
hogy kötelezettségvállalásnak tekintendők az olyan fizetési kötelezettségek is, amelyek ugyan
a kötelezettségvállaló nyilatkozata alapján jönnek létre, de abban érdemi mérlegelési jogköre
nincs (pl. kötelezően létrehozandó szerződések a közműszerződések, kötelező biztosítások és
más hasonló kötelezettségek esetén). A kötelezettségvállalástól meg kell különböztetni az
olyan más fizetési kötelezettségeket, amelyek külső körülmények folytán terhelik a kiadási
előirányzatokat, a kötelezettségvállaló nyilatkozatától függetlenül. Ilyenek a jogszabály
alapján fennálló fizetési kötelezettségek (pl. kötelezettségvállaláshoz nem kapcsolódó
közterhek, a fizetendő normatívák), vagy a bírósági, hatósági döntésen alapuló
kötelezettségek. Kötelezettségvállalásnak - és nem más fizetési kötelezettségnek - minősül
ugyanakkor, ha a fizetési kötelezettség összegét jogszabály állapítja meg, de az alapul
szolgáló jogviszony létrehozása a kötelezettségvállaló döntésén múlik (ennek legtipikusabb
példája a személyi juttatások felhasználása, ahol pl. a köztisztviselői illetményt, egyéb
törvényi juttatásokat jogszabály állapítja meg, de a közszolgálati jogviszony létesítése a
munkáltató döntésétől függ).
A kötelezettségvállalások mértéke törvényi korláthoz kötött. A szakasz különválasztja a
tárgyév, és a tárgyéven túli évek kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségeket. A
tárgyévi kiadási előirányzatok terhére a korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési
kötelezettségekkel csökkentett összegű kiadási előirányzatok (szabad előirányzatok)
mértékéig kerülhet sor kötelezettségvállalásra az egyedi kormánydöntéssel biztosított
beruházás-ösztönzési célú költségvetési támogatások és előirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzatok terhére vállalt kötelezettségvállalások kivételével.
Ez konkrétan meghatározható összeg, mivel a tárgyévi költségvetés tartalmazza ezeket az
előirányzatokat. Mivel azonban a költségvetés mindig egy évre szól (ld. éves költségvetés
elve) a tárgyéven túli kiadási előirányzatok terhére vállalható kötelezettségek összegének
meghatározása külön szabályok megalkotását igényli. Ahol sor került a tárgyévet követő
három év kiadási előirányzatainak lebontására - ld. középtávú tervezés -, ott evidensnek tűnik
ezen előirányzatok szabad előirányzatainak mértékéig engedni a kötelezettségvállalást
(kivételt ez alól az egyedi kormánydöntéssel biztosított beruházás-ösztönzési célú
költségvetési támogatások képeznek, amelyek esetén a tárgyéven túl vállalható
kötelezettségek összegét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg). Az
államháztartás önkormányzati alrendszerében a három éves keretszámok megalkotását nem
írja elő a Javaslat, ezért ott az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában - a kiadások
nominális értelemben vett változatlanságát feltételezve - a költségvetési év kiadási
előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig
engedi meg a szakasz a kötelezettségvállalást. Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül
érkező források terhére vállalt kötelezettségekre e megkötéseket nem kell alkalmazni. Fontos
hangsúlyozni, hogy ezek csupán felső határok, nem előírás, hogy ekkora összegű fizetési
kötelezettséget ténylegesen is vállaljon a kötelezettségvállaló. Amennyiben mégis a felső
határt eléri (vagy ahhoz közelít) a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek
állománya, úgy emiatt a költségvetési tervezés során többletigénnyel nem élhet, adott esetben
kénytelen azzal szembesülni, hogy már az év kezdetén kimerítette az adott évi keretét, új
kötelezettséget csak a korábbi kötelezettségei megszűnése esetén vállalhat.
A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét kormányrendelet határozza meg.
17
A 38. §-hoz
A szakasz fenntartja azt a folyamatba épített, garanciális jellegű kontrollt, miszerint
kötelezettségvállalásra csak pénzügyi ellenjegyzés - ezt a korábbi szabály simán
„ellenjegyzésnek” nevezte, nem különböztetve meg a más tartalmú (pl. jogi) ellenjegyzéstől -
után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban kerülhet sor. A főszabály alól
kormányrendelet eltérést engedélyezhet, ennek tipikus esete az ún. kis összegű
kötelezettségvállalás. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad
előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet
biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A
pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait,
összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit kormányrendelet határozza meg.
Hangsúlyozni kell, hogy a szakasz csak a kötelezettségvállaláshoz kívánja meg az
előzetes írásos formát és a pénzügyi ellenjegyzést, a már említett más fizetési kötelezettségek
teljesítéséhez - mivel azok a kiadási előirányzattal rendelkező akaratától függetlenül jönnek
létre, állnak fenn - nem.
A 39. §-hoz
A kiadási előirányzatok terhére kifizetés elrendelésére (utalványozás) csak a teljesítés
igazolását, és az az alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. A szabály alól
kormányrendelet kivételeket állapíthat meg. Erre tipikusan az olyan kifizetések esetén
kerülhet sor, amelyek esetén a teljesítés igazolása nem értelmezhető. Hangsúlyozni kell, hogy
a szakasz nem a kötelezettségvállalások pénzügyi teljesítéséről, hanem valamennyi
kifizetésről szól, azaz a már említett más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez
kötelezettségvállalás és pénzügyi ellenjegyzés ugyan nem szükséges, azonban az
utalványozási, érvényesítési szabályokat meg kell tartani ezek teljesítése esetén is.
A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat,
összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit kormányrendelet
határozza meg.
A 40. §-hoz
A költségvetési (fő)felügyelő megbízásáról a költségvetési fejezet (az ún. „alkotmányos”
fejezetek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kivételével), a költségvetési szerv, az
elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai gazdálkodásának
folyamatos figyelemmel kísérése érdekében a Kormány dönt. A konkrét személyt - a
Kormány döntése alapján - az államháztartásért felelős miniszter (az államháztartásért felelős
miniszter irányítása alá tartozó fejezetnél a kormányzati tevékenység összehangolásáért
felelős miniszter egyetértésével) választja ki és bízza meg. A költségvetési (fő)felügyelő
jogköreit kormányrendelet határozza meg. Ilyen jogkör pl., hogy a (fő)felügyelő a
kötelezettségvállalások egy részénél vizsgálja azok költségvetés-politikai céloknak való
megfelelőségét, továbbá véleményezi a belső gazdálkodási szabályzatokat.
A 41. §-hoz
A szakasz a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során a Kormány, a helyi
önkormányzat költségvetésének végrehajtása során a polgármester jogköreit tárgyalja. A
Kormány a hiánycél tartása érdekében a központi költségvetésben jogosult a kiadási
előirányzatokat csökkenteni, zárolni, törölni. E joga viszont nem terjed ki az előirányzat-
módosítási kötelezettség nélkül túlléphető előirányzatokra, az európai uniós források, az
adományok, segélyek, valamint a felsőoktatási intézmények állami részösztöndíjas és
önköltséges tanulmányokat folytató hallgatói által fizetett önköltség előirányzataira.
18
Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei
elhárítása céljából a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során a Kormány, a
helyi önkormányzat költségvetése végrehajtása során a polgármester jogosult a Javaslat
rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozni, a költségvetésben nem szereplő
kiadásokat teljesíteni és rendkívüli fizetési kötelezettséget előírni.
A 42. §-hoz
A szakasz kimondja, hogy a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami
pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére azok kezelő
szerve jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre,
abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat. Az előírás
alapján tehát a költségvetési szerv saját nevében, továbbá az alapok pénzeszközei terhére
senki más nem végezhet ilyen ügyletet. A szabály természetesen nem zárja ki, hogy a
költségvetési szerv más nevében, a tiltásban nem nevesített forrás terhére, felhatalmazás
alapján eljárjon ilyen ügyletekben.
Az előbbi előíráshoz részben kapcsolódik az a szabály, hogy az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány, és más
ellenérték nélküli kifizetés - törvény eltérő rendelkezése hiányában és a szakaszban felsorolt
kivételekkel - biztosítására kötelezettség nem vállalható, ilyen kifizetés nem teljesíthető. A
támogatások, felajánlások biztosítására az államháztartás központi alrendszerében a központi
és a fejezeti kezelésű előirányzatok szolgálnak.
A költségvetési szervek saját nevükben a szakaszban felsorolt ügyleteket (hitel, kölcsön
felvétele, értékpapír kibocsátása, pénzügyi lízing, faktoring, stb.) érvényesen nem köthetnek.
Mivel a törvény ezen ügyletek vonatkozásában érvényességről szól, a költségvetési szervek
által a tiltás ellenére megkötött ügyletek a magánjog szabályai szerint érvénytelennek
minősülnek. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a fejezeti kezelésű előirányzatok,
elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére
végzett ügyletekre is (akkor is, ha az ügyletet nem költségvetési szerv, hanem pl.
államháztartáson kívüli kezelő szerv - pl. nonprofit gazdasági társaság - végezné).
A 43. §-hoz
A szakasz továbbviszi a korábbi Áht. 2010. év végi módosításában megjelenő azon
szabályt, amely értelmében az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési
szerv (az önálló szabályozó szerv kivételével) által kiszabott és beszedett bírság a
költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság a
központi költségvetés bevétele. A rendelkezés az autonóm államigazgatási szervre és az
önálló szabályozó szervre nem vonatkozik. Előfordulhat, hogy a beszedett bírságot később
vissza kell fizetni. A Javaslat alapján ezt a bírságot felhasználó költségvetési szerv
költségvetése, vagy (központosított bírság esetén) a központi költségvetés terhére kell
teljesíteni.
A bírságbevételek között került megfogalmazásra az a szabály, amely értelmében a
bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével az államháztartás
központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által jogerősen kiszabott és meg nem
fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem
fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
A Ket. alapján a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidő ügyfélnek vagy az eljárás
egyéb résztvevőjének nem felróható okból történő túllépése esetén a költségvetése terhére az
ügyfél számára fizetésre kötelezett. A szakaszban megjelenő szabály alapján az ily módon
19
megfizetett összeg a központi költségvetésből nem téríthető meg, és az igazgatási szolgáltatási
díjmérték számításánál költségelemként sem vehető figyelembe.
A 44-45. §-hoz
A szakaszok a személyi juttatásokkal, létszámmal, és a személyi juttatások kifizetését
szolgáló illetményszámfejtéssel kapcsolatban állapítanak meg alapvető szabályokat.
A Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal, a Kormány
irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv, és a honvédelemért felelős miniszter
irányítása alá tartozó költségvetési szerv engedélyezett létszámát a Kormány, az
államháztartás központi alrendszerébe tartozó más költségvetési szerv engedélyezett létszámát
a fejezetet irányító szerv állapítja meg. Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe
tartozó költségvetési szerv engedélyezett létszámának megállapításáról a szakasz nem
rendelkezik, mivel azt a Javaslat más részei alapján a költségvetési rendelet, határozat
tartalmazza.
A költségvetési szerv a számára munkát végző személyek részére a munkabért,
illetményt, egyéb juttatást, és az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a
munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségek teljesítésére saját illetményszámfejtést működtet
vagy a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtést veszi igénybe. A
központosított illetményszámfejtéshez kormányrendeletben meghatározott körben kötelező a
csatlakozás, ezen túl ahhoz a kincstárral kötött megállapodás alapján, térítési díj ellenében
más szervezetek is csatlakozhatnak. Az illetményszámfejtéssel kapcsolatos szabályok között
kapott helyt az adózás rendjéről szóló törvénytől történő azon eltérés, miszerint a
költségvetési szervek és azon szervek, amelyek illetményszámfejtése a központosított
illetményszámfejtésen belül történik, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő,
továbbá az azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő
kötelezettségeiket minden hónap 20-áig teljesítik.
A 46. §-hoz
Az MNV Zrt., a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., és a
külön törvényben vagy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt
tulajdonosi joggyakorló szervezet (együtt: tulajdonosi joggyakorló szervezet) a szakasz
alapján az állam nevében hitelt, kölcsönt csak az állam tulajdonában álló gazdasági társaság
részére nyújthat. A hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása
szükséges. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása szükséges továbbá
ahhoz, hogy a tulajdonosi joggyakorló szervezet az állam tulajdonában álló gazdasági
társaságnak az állam nevében tőkeemelést és támogatást nyújtson. Lényeges rendelkezés,
hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás során az államháztartáson kívüli tulajdonosi
joggyakorló szervezet saját számláján nem számolhatja el az állam nevében végzett
műveletek hatását. Az állami vagyonnal kapcsolatos rendelkezés, hogy ha az államháztartás
központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a használt állami vagyon használatát, vagy
az őt megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek
átengedi, az ebből származó bevétel őt illeti meg.
A 47. §-hoz
A szakasz a vállalkozási tevékenység szabályaival foglalkozik. Vállalkozási
tevékenységet az államháztartás központi alrendszerében - a Kormány rendeletében
meghatározott korlátokkal - csak költségvetési szerv végezhet, a központi és a fejezeti
kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, és a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai pénzeszközei ilyen célra nem használhatók fel. Az államháztartás önkormányzati
20
alrendszerében az önkormányzatok, társulások külön törvény alapján vállalkozhatnak. Az
általuk alapított költségvetési szervekre ugyanakkor igaz, hogy vállalkozási tevékenységet
csak kormányrendeletben meghatározott korlátokkal végezhetnek. A költségvetési szerv a
vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványának a társasági adó általános
mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe - az államháztartás
önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv
költségvetésébe - befizetni. Speciális szabály, hogy a felsőoktatási intézmény mentesül a
befizetési kötelezettség teljesítése alól, ha a vállalkozási maradványt három éven belül a
vagyonkezelésében lévő állami vagyon fejlesztésére, vagy állami vagyonhoz kapcsolódó
beruházásra használja fel.
A Javaslatból kimaradt a jelenleg hatályos Áht. azon rendelkezése, amely értelmében a
vállalkozási tevékenység a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
szóló törvény (Tpvt.) szerinti piaci magatartásnak minősül. Természetesen ez nem jelenti azt,
hogy a költségvetési szerv ilyen irányú tevékenységére ne kellene alkalmazni a piaci
tevékenység szabályait. Az utalás elhagyása a Tpvt. 1. §-ában található, a törvény hatályára
vonatkozó rendelkezés alapján szükségtelen, mivel az alapján a vállalkozási tevékenység
külön rendelkezés nélkül is piaci magatartás, így a költségvetési szerv e tevékenységében a
Tpvt. alkalmazásában vállalkozásnak minősül.
A 48. §-hoz
A szakasz némileg módosítva a jelenlegi Áht. szabályát kimondja, hogy az irányító szerv
az irányítása alá tartozó költségvetési szerv számára a bevételi előirányzatai után befizetési
kötelezettséget írhat elő. A befizetett összeg az év közben jelentkező kiadások fedezetére - a
Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv esetén az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével - használható fel.
Ettől eltérő eset, ha a Javaslat felhatalmazása alapján a központi költségvetésről szóló
törvény a kormányhivatal részére a költségvetési bevételei után a központi költségvetésbe
történő befizetési kötelezettséget ír elő. A szakasz rendelkezése alapján ezt kizárólag a
központi költségvetésről szóló törvény teheti meg, a befizetendő összeg pedig nem haladhatja
meg a költségvetési bevételek 50%-át. Ebben az esetben a befizetett összeg nem az irányító
szerv költségvetésében, hanem a központi költségvetésben jelenik meg bevételként.
A 49-50. §-hoz
A Javaslat külön fejezetben foglalkozik a költségvetési támogatások szabályaival. A
költségvetési támogatás fogalmát az értelmező rendelkezések között találjuk.
A szakasz kimondja, hogy költségvetési támogatás egyedi elbírálás vagy pályázati kiírás
alapján benyújtott pályázat útján nyújtható. Megjegyezzük, hogy a helyi önkormányzatok
költségvetési támogatásának igénylésére a VIII. fejezet speciális szabályokat tartalmaz. A
támogatási kérelem, pályázat (támogatási igény) elbírálásáról és elfogadásáról jogszabályban,
ennek hiányában a költségvetési támogatás forrását kezelő szerv (amely a Javaslat korábbi
rendelkezései alapján főszabályként a fejezetet irányító szerv vagy a jogszabályban kijelölt
kezelő szerv) belső szabályzatában megjelölt személy, testület dönt. A támogatási igény
elbírálása és elfogadása (támogatási döntés) esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló
személy (támogató) a költségvetési támogatásról közigazgatási hatósági határozatot hoz,
támogatói okiratot ad ki, a Ket. szerinti hatósági szerződést vagy a Ptk. szerinti támogatási
szerződést (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt. A bonyolult felsorolás alapja,
hogy a jelenlegi támogatási szabályok eltérő eljárás alapján írják elő a támogatási döntés
meghozatalát, tipikusnak a magánjogi szerződés tekinthető, azonban bizonyos eljárásokban
(pl. agrártámogatások) kizárólagosak a Ket. szerinti döntések. Mivel adott esetben szükség
21
lehet arra, hogy a támogatási szerződések kötelező tartalmát egyes támogatási
konstrukciókhoz kapcsolódóan miniszteri rendelet is szabályozza, ezért a Javaslat lehetővé
teszi ezt (a szabály nélkül csak törvény vagy kormányrendelet tehetné ezt meg, mivel a Ptk.
alkalmazásában csak ezek minősülnek jogszabálynak).
A rendelkezések lehetővé teszik, hogy a kezelő szerv a költségvetési támogatásokkal
kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet (tipikusan a minisztériumon kívüli
pályáztató szervet) megbízzon, ha azt jogszabály lehetővé teszi. Ennek feltételeit, az átadható
feladatokat kormányrendelet szabályozza.
Az 51. §-hoz
A szakasz meghatározza, hogy a költségvetési támogatás milyen esetekben biztosítható.
Ennek alapján nem részesülhet költségvetési támogatásban a támogatási igény benyújtója, ha
nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, az Alaptörvény
rendelkezéseivel összhangban nem átlátható szervezet, vagy a köztulajdonban álló gazdasági
társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének
nem tett eleget, noha arra köteles lett volna. A kizáró okok felsorolása nem tekinthető
teljesnek, kormányrendelet további kizáró okokat is megállapíthat.
A szabályozás alapján - az agrártámogatások kivételével - a költségvetési támogatási
igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a benyújtónak ne legyen esedékessé vált és
meg nem fizetett köztartozása. Ez tehát nem törvényi feltétel, csupán lehetőség. Amennyiben
a kedvezményezett számára a támogató a köztartozás ellenére biztosítja a költségvetési
támogatást, és azt a kedvezményezett a kifizetésig nem rendezi, úgy a kifizetés során a
köztartozás összege a későbbi rendelkezések alapján visszatartásra kerül. Az államháztartás
követeléseinek biztosítását szolgálja az a rendelkezés, amely értelmében a visszafizetési
kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének, valamint a költségvetési
támogatás visszakövetelésének biztosítása céljából - közösségi jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában, kormányrendeletben foglalt kivételekkel - a támogatói okiratban, támogatási
szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni. Hangsúlyozandó, hogy a biztosíték nem
azonos a Ptk. szerinti szerződés biztosítékaival, más eszközök - pl. a beszedési megbízás
benyújtására történő felhatalmazás - is megfelelő biztosíték lehet. Azt, hogy mi minősül
megfelelőnek, az adott költségvetési támogatás célja, összege, a kedvezményezett
körülményei alapján dönthető csak el. A helyi önkormányzatok költségvetési támogatása
visszakövetelésének biztosítékára a VIII. fejezet speciális szabályt tartalmaz, esetükben a
beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást tekinti minden esetben kötelező és
egyedül alkalmazandó biztosítéknak.
Az 52. §-hoz
A szakasz a közbeszerzési kötelezettség elvének egy sajátos vetül etét emeli ki. Ennek
alapján a költségvetési támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről szóló
törvény szerinti feltételei fennállnak, azaz a költségvetési támogatás felhasználása
árubeszerzéssel, szolgáltatás megrendeléssel, építési beruházással, koncesszióval valósul meg
-	közbeszerzés alkalmazásához kell kötni. Ugyanakkor a költségvetési támogatás nem köthető
olyan feltételhez, hogy az ajánlattevőt előzetesen válasszák ki, de arra lehetőség van, hogy a
támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a
támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.
Az 53. §-hoz
A szakasz rögzíti, hogy a költségvetési támogatás igénybevétele utólagos elszámolás
melletti (előfinanszírozás), vagy beszámolási kötelezettség teljesítését követő
(utófinanszírozás) formában történhet. A folyósításra sor kerülhet egy összegben vagy
22
részletekben is. Részletekben történő kifizetésnél alkalmazható az időarányos (pl. működési
támogatás átutalása havonta) vagy a teljesítésarányos (pl. beruházás esetén a számlák
ellenőrzését követően) folyósítás is. A folyósítási módok és az igénybevételi módok
egymással összefüggnek, de nem egymás alternatívái. Pl. előfinanszírozásra sor kerülhet
egyösszegű vagy részletekben történő folyósítás esetén is (pl. a folyósított működési
támogatással csak utólag kell elszámolni), ugyanakkor az utófinanszírozás is történhet
egy összegben (pl. egy rendezvényről készített beszámoló elfogadását követően kerül sor a
költségvetési támogatás utalására), vagy részletekben (pl. meghatározott szakaszonként
benyújtott részbeszámolást követő kifizetések formájában).
Közösségi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az államháztartáson kívüli
természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező más
szervezetnek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a kedvezményezettet terhelő
köztartozások összege - kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - visszatartásra és
az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírásra kerül. Ilyen esetekben tehát a
költségvetési támogatás biztosítása indirekten, nem átutalással, hanem a köztartozás
rendezésével valósul meg. A rendelkezést államháztartáson belüli kedvezményezettnél nem
kell alkalmazni, mivel e szervezetek köztartozásainak megfizetésére a Javaslat más
megoldásokat kínál (ld. nettósítási, előirányzat-felhasználási keret nyitási szabályok). A nem
állami humánszolgáltatóknak nyújtott költségvetési támogatások esetén a köztartozás-levonás
szabályait azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy abból nem csak a fenntartó, hanem a
fenntartott intézmények köztartozásai is levonásra kerülnek.
Az 54. §-hoz
Összhangban a felhasználási kötöttség alapelvével a szakasz kimondja, hogy a
kedvezményezetteket beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás
rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének
határidőben nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a
költségvetési támogatás folyósítását fel kell függeszteni. A költségvetési támogatás
jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá
a támogatási szerződéstől történő elállás, annak felmondása, a támogatói okirat visszavonása
esetén a kedvezményezett az érintett összeget a Ptk. szerinti kamattal (késedelem esetén plusz
késedelmi kamattal) növelt mértékben köteles visszafizetni. Nem teljesítés esetén a
visszafizetendő összeget az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajtja be.
Megjegyezzük, hogy a helyi önkormányzatok költségvetési támogatásai esetén a
beszámolásra (esetükben az elszámolás szót használja a Javaslat) és a jogosulatlan
költségvetési támogatások visszafizetésére e szakasz rendelkezéseivel összhangban álló,
kiegészítő szabályokat állapít meg a VIII. fejezet.
Az 55. §-hoz
A szakasz a kedvezményezett kötelességévé teszi a költségvetési támogatások
lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel való
együttműködést, az ellenőrzést végző szerv képviselőinek ellenőrzési munkájukban történő
segítését. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző
szervek munkáját ellehetetleníti, az a költségvetési támogatásra való jogosultság elvesztésével
és az addig folyósított összeg visszafizetési kötelezettségével jár együtt.
Az 56-57. §-hoz
A rendelkezés utal arra, hogy a kincstár monitoring rendszert működtet a költségvetési
támogatásokról, és közreműködik ezek felhasználásának összehangolásában. Ennek, valamint
a költségvetési támogatások biztosításának további szabályait kormányrendelet állapítja meg.
23
Az 58. §-hoz
A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi
társulások központi költségvetési hozzájárulásairól, támogatásairól a Javaslat külön fejezete
szól. E hozzájárulások, támogatások egy része beletartozik a költségvetési támogatás
fogalmába, ezekre a VII. fejezet általános és a VIII. fejezet sajátos szabályait együtt kell
alkalmazni. Más részük - pl. az átengedett központi adók, a normatív hozzájárulások,
támogatások - nem minősülnek költségvetési támogatásnak, így ezekre csak e fejezet
szabályai vonatkoznak.
E szakasz elsősorban valamennyi hozzájárulásra, támogatásra érvényes szabályt
tartalmaz, míg a következő szakaszok sorban a normatív hozzájárulásokra, támogatásokra, a
költségvetési támogatásokra, és az ezekkel való elszámolásra nézve állapítanak meg
előírásokat.
A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás
a központi költségvetésről szóló törvény önkormányzati támogatások elszámolására szolgáló
fejezetében meghatározott hozzájárulásokat, támogatásokat a kincstár útján igényli, illetve év
közben módosítja azokat. Ha a költségvetési támogatást vagy annak egy részét jogtalanul
vették igénybe, nem a megjelölt célra használták fel, a támogatásról haladéktalanul le kell
mondani.
A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a
költségvetési év végét követően elszámol az igénybe vett hozzájárulásokkal, támogatásokkal.
A hozzájárulások, támogatások jogosulatlan igénybevétele és a visszafizetési kötelezettség
késedelmes teljesítése esetén a jogtalan igénybevétel és a késedelem után a helyi
önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kamatot fizet. Ha
a visszafizetési kötelezettségnek a kötelezett nem tesz eleget, a kincstár - az engedélyezett
részletfizetés kivételével - beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával
szemben.
Kérelem alapján lehetőség van a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére
vonatkozóan arra - a késedelmi kamat kivételével -, hogy a kincstár legfeljebb tizenkét havi
részletfizetést engedélyezzen. Az engedély megadásának feltételeit a szakasz szabályozza.
A szakasz kimondja, hogy a VIII. fejezetben szabályozott helyszíni ellenőrzések során,
valamint az elszámolás felülvizsgálata során indított hatósági eljárásra főszabályként a Ket.
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az 59. §-hoz
A szakasz a normatív hozzájárulásokra, támogatásokra állapít meg rendelkezéseket. A
kincstár ezek igénylését a rendelkezésére álló adatok alapján felülvizsgálja, és - ha azokat
nem tartja megalapozottnak - írásban felhívást ad ki azok helyesbítésére. A kincstár ezen felül
év közben helyszíni ellenőrzés során is megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az
igénylés megalapozottságát, és szükség esetén felhívhatja a jogosultat az érvényes
feladatmutatói módosítására. A felhívás címzettje kiegészítő kamat fizetésére köteles, ha a
felhívásnak a következő évközi módosítási lehetőség során nem tesz eleget. Ha a felhívás
címzettje az elszámolásban nem veszi alapul a javasolt adatokat, a kincstár az elszámolás
felülvizsgálata során érvényesíti azokat.
A 60. §-hoz
A szakasz a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi
társulás költségvetési támogatásaira nézve állapít meg sajátos szabályokat. A kincstár ezek
esetén szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén,
24
határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra történő felhívást ad ki. Ha a felhívás címzettje
a felhívásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, a kincstár nem továbbítja a
támogatási igényt az elbírálásra jogosult szervnek. A kincstár a költségvetési támogatások
igénybevételének szabályszerűségét a költségvetési év közben is megvizsgálhatja és
felhívásában javasolhatja a költségvetési támogatásról vagy annak egy részéről történő
lemondást. A vizsgálat keretében lefolytatott helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell
felvenni.
A 61. §-hoz
A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi
társulások központi költségvetési hozzájárulásai, támogatásai elszámolását a kincstár
felülvizsgálja, amelyet a költségvetési évet követő év december 31-ig - a többcélú kistérségi
társulások esetén a költségvetési évet követő második év június 30-ig - meg kell kezdeni. A
kincstár a lefolytatott helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés
befejezésétől számított harminc napon belül átad az ellenőrzöttnek. Ha a kincstár a
felülvizsgálat során az elszámoláshoz képest eltérést tár fel, felhívást ad ki az elszámolás
módosítására. Ha ezek után a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú
kistérségi társulás adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között különbség maradt fenn,
közigazgatási hatósági eljárás indul.
A 62-71. §-hoz
A rendelkezések elsőként meghatározzák az államháztartási kontrollok célját. A
kontrollok az Állami Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés, a kormányzati ellenőrzés
és az államháztartási belső kontrollrendszer keretében történnek. Az államháztartási belső
kontrollrendszer a költségvetési szervek belső kontrollrendszerén és belső ellenőrzésén
keresztül valósul meg.
A kormányzati ellenőrzési szerv feladatairól az érintett szakaszok szintén részletesen
szólnak. A kormányzati ellenőrzési szerv a korábbi szabályokkal összhangban továbbra is
jogosult bírságot kiszabni, ha az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra
kötelezett szerv vezetője, alkalmazottja az ellenőrzéshez kapcsolódó együttműködési vagy az
ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettségét felróható módon megszegi. Ezen felül új
jogosultságként jelenik meg a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértő,
rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználása esetén annak lehetősége, hogy a kormányzati
ellenőrzési szerv - a munkabérek és az ahhoz kapcsolódó közterhek folyósításának
kivételével - kérheti a fizetési számlák zárolását, továbbá támogatások, a személyi
jövedelemadó 1%-ából történő felajánlások, és a visszatérítendő általános forgalmi adó
folyósításának felfüggesztését. Ezen felül a kormányzati ellenőrzési szerv a köztulajdonban
álló szervezeteket megillető jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése iránt,
valamint költségvetési támogatás visszafizetése érdekében a jogosult nevében és helyett a
bíróságok és más hatóságok, valamint harmadik személyek előtt külön meghatalmazás nélkül
is eljárhat.
A belső ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok gondoskodnak az ellenőrzés
függetlenségének biztosításáról azzal, hogy kimondják: a belső ellenőrzést végző személy
vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve
végzi. Az irányító szerv belső ellenőrzési szervezetének sajátos jogállása van, mivel az nem
csak az irányító szerven belül, hanem az irányítása alá tartozó költségvetési szervnél, a
vagyonkezelő szerveknél, az irányító szerv által támogatott kedvezményezetteknél, a
támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél, valamint a tulajdonosi joggyakorlása
alá tartozó szervezeteknél is ellenőrzést végezhet.
25
A belső ellenőri tevékenység végzése regisztrációhoz kötött. A Javaslat meghatározza a
nyilvántartásba való felvétel, a nyilvántartás tartalma szabályait. A nyilvántartásba vétel,
valamint a nyilvántartásból való törlés részletszabályai az államháztartásért felelős miniszter
rendeletében kerülnek kifejtésre.
A 72. §-hoz
A szakasz a tartozásállománnyal rendelkező költségvetési szerv működésével kapcsolatos
sajátos kontrollintézmény, a kincstári, önkormányzati biztos szabályait tartalmazza. Kincstári
biztost azon központi költségvetési szervhez kell kirendelni, amely elismert, az esedékességet
követő hatvan napon túli tartozásállománya meghaladja az éves eredeti kiadási
előirányzatának 3,5%-át, vagy az ötvenmillió forintot. Az önkormányzati biztos
kirendelésének feltételei ettől eltérnek, azon költségvetési szervhez rendelhető ki, amely
harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási
előirányzatának 10%-át, vagy a százötven millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül
nem tudja harminc nap alá szorítani. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos
kirendelését kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti. A
tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak
a biztos külön ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás. A
biztos a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát, és gazdálkodását
érintő racionalizálási javaslatokat is tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.
A 73-75. §-hoz
A Javaslat eddig a költségvetési bevételekről és kiadásokról tett említést, mivel a
költségvetési gazdálkodás ezekhez kötődik, és ezek különbsége adja a költségvetési
egyenleget. Az államháztartás alrendszereiben ugyanakkor a finanszírozással kapcsolatban
léteznek finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások (finanszírozási célú pénzügyi
műveletek), valamint letéti, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások (aktív és passzív
pénzügyi műveletek), és továbbadási célú bevételek.
A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a pénzeszközök változását okozzák, azonban a
költségvetési egyenleget nem érintik. A Javaslat tételesen felsorolja ezeket, külön bontva az
államháztartás mindkét alrendszerében előforduló műveleteket (értékpapírok kibocsátása,
értékesítése, vásárlása, visszavásárlása, hitelek, kölcsönök felvétele és törlesztése, szabad
pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása), továbbá kizárólag az
államháztartás központi alrendszerében előforduló műveleteket (pl. az ÁKK Zrt. által az
állampapírokkal végzett repóügyletek, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak
nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése bizonyos feltételek esetén).
A letéti pénzkezelés, a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások és bevételek, valamint a
továbbadási célú bevételek fogalma szintén meghatározásra kerül, az ezek közé elszámolandó
ügyletek részletes eseteit kormányrendelet tartalmazza.
A 76. §-hoz
A Javaslat tovább viszi az 1996-ban létrehozott kincstári rendszert, ennek megfelelően
kimondja, hogy az államháztartásban a költségvetések végrehajtásának pénzügyi
lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatokat a
kincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. látja el.
A 77. §-hoz
A szakasz meghatározza a kincstár feladatai ellátásához szükséges, törvényi szintű
szabályozást igénylő jogosultságokat (pl. számlavezetés, elektronikus pénz kibocsátása,
befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, stb.).
26
A 78. §-hoz
A szakasz rögzíti, hogy a kincstár a pénzforgalmi-számlavezetési tevékenységével
összefüggő pénzforgalom lebonyolítására a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes
Számla elnevezésű számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál ezen felül
devizaszámlát is nyithat.
A 79. §-hoz
A fizetőképesség folyamatos fenntartása érdekében a költségvetési szervnek, a helyi
önkormányzatnak, a helyi nemzetiségi önkormányzatnak, az országos nemzetiségi
önkormányzatnak, a többcélú kistérségi társulásnak, és a jogi személyiségű társulásnak a
bevételeik beérkezéséről és a kiadásaik teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet kell
készíteni. Az államháztartás központi alrendszerében a fejezeti kezelésű előirányzatok és az
alapok esetén e funkciót a finanszírozási terv, előirányzat-felhasználási terv tölti be. A tervek
elkészítésének célja, hogy a kiadások teljesítéséhez ne csak az előirányzati, hanem a
megfelelő pénzfedezet is biztosítva legyen, megelőzve ezzel a késedelmek, tartozások
kialakulását.
A szakasz felhatalmazza továbbá a kincstárt, hogy a Kincstári Egységes Számla terhére
megelőlegezze bizonyos kiadások fedezetét. A megelőlegezéseket és azok visszatérülését a
finanszírozási célú pénzügyi műveletek között kell elszámolni, azok a költségvetési
egyenleget nem érintik.
A 80. §-hoz
A szakasz definiálja az ún. kincstári kör fogalmát. Ebbe az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó jogi személyek (költségvetési szervek, köztestületek) és előirányzatok
(központi és fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok) pénzforgalma tartozik. A kincstári kör
fizetési számlái - az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv
dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számlák, a
nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások
teljesítéséhez szükséges számlák, és a kincstári kör külön engedéllyel hitelintézetnél vezetett
devizaszámlái kivételével - kizárólag a kincstárnál vezethetők.
A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok a Javaslat által tételesen felsorolt, a megyei
önkormányzatok kivételével kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő jogi
személyek. Ezek a szervezetek az államháztartással való szoros kapcsolatuk miatt kizárólag a
kincstárban vezethetik fizetési számlájukat, az általuk foglalkoztatott személyek
lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla és a külön
engedéllyel hitelintézetnél vezetett devizaszámla kivételével más fizetési számlával nem
rendelkezhetnek. A kincstár a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú
kistérségi társulás megbízása esetén vezetheti ezek, valamint az általuk irányított költségvetési
szervek fizetési számláit is. A megyei önkormányzatok ugyanakkor kincstári körön kívüli
számlatulajdonosnak minősülnek, azaz fizetési számlájukat csak a kincstárnál vezethetik.
A kincstár számlavezető tevékenysége és az általa nyújtott egyéb szolgáltatások után
díjakat számolhat fel, azonban kamatot nem fizethet (ez alól kivételt képeznek a felsőoktatási
intézményekben állami részösztöndíjas önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által
fizetett költségtérítések elkülönített kezelésére jogszabályban foglaltak alapján vezetett
fizetési számla pénzeszközei). Nincs tehát lehetőség arra, hogy kincstári körön kívüli
számlatulajdonosok vagy az önkormányzatok az átmenetileg szabad pénzeszközeiket külön
betéti számlán lekössék. Ugyanakkor a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok - a megyei
önkormányzatok kivételével - az átmenetileg szabad pénzeszközeiket a kincstár által
értékesített, értékpapírszámlán, értékpapírletéti-számlán nyilvántartott állampapírok
27
vásárlásával hasznosíthatják. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák
megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban
meghatározott más esetben is azokat megterhelni.
A 81. §-hoz
A Javaslat más rendelkezéseivel összhangban a szakasz a kincstár szerepét egyrészt a
pénzügyi lebonyolítási feladatok végrehajtásában, másrészt bizonyos ellenőrzési funkciók
(likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzés) ellátásában
határozza meg.
Az általános indokolásban elmondottakkal összhangban a Javaslat célja az államháztartási
tárgyú jogszabályok terjedelmének csökkentése, a jogszabályi szintű rendezést nem igénylő
kérdések kiszűrése a hatályos joganyagból. Ennek megfelelően a szakasz a kincstár
szabályzatába utalja az olyan végrehajtási jellegű kérdéseket, mint pl. az általa vezetett
fizetési számlák, és a számlákhoz kapcsolódóan nyitható alszámlák típusainak megállapítását,
a megnyitásuk, megszüntetésük módját, a kincstár szolgáltatásai után felszámított díjakat, és a
kincstár által vezetett devizaszámlák után fizetett kamat számításának módját, a fizetési
számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a kincstárban
alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások teljesítési határidejét. A cél az, hogy
ezeket a kérdéseket a jelenlegi PM rendelet helyett - más szolgáltatókhoz hasonlóan -
szabályzat rendezze. Nem indokolt ugyanis jogszabályi szinten rendelkezni pl. arról, hogy a
számlanyitáshoz milyen űrlapot kell kitölteni, vagy a kincstári kártyákat hogyan kell
igényelni. Garanciális elem ugyanakkor, hogy a szabályzato(ka)t a kincstárnak elektronikus
úton a honlapján, továbbá az érintettek számára az ügyintézésre nyitva álló szervezeti
egységeinél nyomtatott formában is közzé kell tennie.
A 82-83. §-hoz
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a központi
támogatás rendelkezésre bocsátása havonta megnyitott - azaz a fizetési számláján a kincstár
által jóváírt - előirányzat-felhasználási keret útján történik. Az előirányzat-felhasználási keret
megállapításakor a működési kiadások fedezetét időarányosan, a felhalmozási kiadások
fedezetét teljesítésarányosan kell figyelembe venni. Az előirányzat-felhasználási keret alapján
járó összeget kormányrendeletben meghatározott esetben és módon meg lehet emelni,
természetesen visszapótlási kötelezettség mellett (előrehozás). Az előirányzat-felhasználási
keret megállapítása során a kincstár a köztartozások összegét zárolja. A tartozásállomány
csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt
összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást. Ezen felül a kincstár jogosult a költségvetési
szerv fizetési számláját a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából
megterhelni, megelőzve ezzel a köztartozás kialakulását.
A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a kiadások teljesítéséhez szükséges központi
támogatás biztosítása, valamint a felhasználás finanszírozási terv, előirányzat-felhasználási
terv alapján történik.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén speciális szabály, hogy a központi
támogatást az időarányos mértékig havi bontású finanszírozási terv szerint, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői által folyósított, de a központi kezelésű
előirányzatokból finanszírozott ellátási kiadások megtérítését pedig az alap kezelőjének havi
elszámolása alapján kell folyósítani.
28
A 84. §-hoz
A helyben maradó személyi jövedelemadót, a települési önkormányzatok
jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a normatív hozzájárulásokat,
támogatásokat, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és többcélú
kistérségi társulások költségvetési támogatásait, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból
finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények támogatását a személyi juttatásokat
terhelő közterhek, valamint a Kormány rendeletében meghatározott egyéb kötelezettségek
beszámításával csökkentett összegben, ütemezetten (nettó módón), a többi támogatást a
központi költségvetésről szóló törvényben megjelölt módon kell folyósítani. Ha a nettó
módon folyósított hozzájárulások, támogatások e tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, a
különbözetet a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi, amely
visszatérítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be. A megelőlegezett összeg után
a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot kell felszámítani.
A Javaslat e helyütt és a VIII. fejezetben is rendelkezik a kincstár által benyújtott
beszedési megbízásokról. A szakasz alapján, ha ez hatvan napon belül nem teljesül, a kincstár
kezdeményezi az adós helyi önkormányzattal szemben az adósságrendezési eljárás
megindítását. A kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi
önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az
önkormányzati egészségügyi intézmény köteles a beszedési megbízás benyújtására történő
felhatalmazást a számlavezetője részére megadni. Ennek elmulasztása esetén a helyi a nettó
finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg folyósítása felfüggesztésre kerül.
Ugyancsak felfüggesztésre kerül a nettó finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg,
ha a helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás adatszolgáltatási
kötelezettségeit határidőig nem teljesíti.
A 85. §-hoz
A kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak minősülő megyei önkormányzat kivételével
a helyi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás
és a jogi személyiségű társulás fizetési számláját választása alapján belföldi hitelintézet vagy
a kincstár, az általuk irányított költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által
választott számlavezető vezetheti. Az irányító szerv tehát megválaszthatja a számlavezetőjét,
ez a döntése azonban minden esetben kihat az általa irányított költségvetési szervekre is.
Ugyancsak kihat a választása a helyi nemzetiségi önkormányzatokra is, ezek - a korábbi
szabályokkal ellentétben - a törvény kijelentő módban használt rendelkezése értelmében saját
fizetési számlával rendelkeznek, ezt azonban csak a helyi önkormányzat által választott
számlavezetőnél vezethetik. A belföldi hitelintézet által vezetett fizetési számlán lévő szabad
pénzeszközök a számlához kapcsolódó alszámlán betétként leköthetők. Ez a lehetőség viszont
a belföldi hitelintézetnek nem minősülő kincstárnál vezetett fizetési számlák esetén nem áll
fenn.
A 86. §-hoz
A szakasz a költségvetési maradvány felhasználásával foglalkozik. A költségvetési
maradvány az államháztartás központi alrendszerében az előirányzat-maradvány, az
államháztartás önkormányzati alrendszerében a pénzmaradvány. A vállalkozási tevékenység
maradványára vonatkozó szabályok nem e szakaszban, hanem a vállalkozási tevékenység
szabályai között találhatók.
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti
kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatai a költségvetési évet megelőző év
előirányzat-maradványának összegével kormányrendeletben meghatározott esetekben
29
megnövelhetőek. Ezzel szemben a központi kezelésű előirányzatok előirányzat-maradvánnyal
nem rendelkeznek. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-maradványának
felhasználhatóságáról az Országgyűlés a zárszámadási törvény keretében dönt, míg az
elkülönített állami pénzalapok előirányzat-maradványa a következő években felhasználható,
kivéve, ha a létrehozásukról szóló törvény másként rendelkezik.
Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az
irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv pénzmaradványának elvonandó és
felhasználható összegéről. A pénzmaradvány - a Javaslat korábbi részeiben foglaltak szerint -
az önkormányzat költségvetési hiányának belső finanszírozására szolgál.
A 87. §-hoz
A szakasz előírja a polgármester, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos
nemzetiségi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás elnöke számára, hogy az
előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulása első félévi helyzetéről szeptember 15-éig,
háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztassa a
képviselő-testületet, a társulási tanácsot.
A 88-89. §-hoz
A szakasz kimondja, hogy az államháztartásban a vagyonról és a költségvetés
végrehajtásáról a számviteli törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti éves
beszámolót kell készíteni, amit az irányító szerv hagy jóvá. Az éves költségvetés elvéből
adódóan az államháztartás mindkét alrendszerében a zárszámadást is évenként, az elfogadott
költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási
rendnek megfelelően kell elkészíteni. A zárszámadásban valamennyi (nem csak a
költségvetési) bevételről és kiadásról el kell számolni.
A 90. §-hoz
Az éves beszámolókon alapul a zárszámadásról készített törvényjavaslat, amit a Kormány
-	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített
éves beszámolókkal együtt - az Országgyűlés elé történő beterjesztést megelőzően két
hónappal megküld az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a
költségvetési évet követő nyolcadik hónap utolsó napjáig kell az Országgyűlés elé terjeszteni.
A szakasz meghatározza azokat a mérlegeket és kimutatásokat, amelyeket a zárszámadásról
szóló törvényjavaslat benyújtásával együtt az Országgyűlésnek be kell bemutatni.
A nyilvánosságot biztosítja az a rendelkezés, amely értelmében a Kormány egyedi
határozatait a középtávú keretszámokat, az évközi előirányzat-módosításokat,
átcsoportosításokat, és a tartalékok felhasználását illetően a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni. Jogtechnikai (deregulációs) rendelkezésként kimondja a szakasz, hogy a tartalékok
felhasználásáról és az előirányzatok megváltoztatásáról hozott határozatok a költségvetési
évről szóló költségvetési törvény hatályvesztésének napján visszavontnak minősülnek.
A 91. §-hoz
A szakasz az önkormányzatok zárszámadásának szabályairól rendelkezik. A zárszámadási
rendelettervezetet a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig kell a képviselő-
testület, társulási tanács elé terjeszteni. A szakasz meghatározza, hogy a zárszámadási
rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület, társulási tanács részére tájékoztatásul
milyen mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni.
30
A 92. §-hoz
A szakasz az egyedi állami kezesség, garancia és a jogszabályi állami kezesség, garancia
szabályait tartalmazza. Egyedi állami kezességet a Kormány határozatában vagy törvényben
foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat, ha az
nemzetgazdasági vagy valamely ágazatpolitikai cél megvalósítását szolgálja és a szerződéses
kötelezettség teljesítése kellően biztosított. Jogszabályban meghatározott feltételek
bekövetkezése esetén beálló jogszabályi állami kezességet törvényben lehet vállalni. Az
egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség feltétele főszabályként a
kezességvállalási vagy garanciavállalási díj kikötése. A kezességvállalás alapján az állam által
kifizetett összeget adók módjára kell behajtani.
A szakasz rendelkezik továbbá a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és
szerkezetátalakításához vállalható speciális egyedi állami kezességről, az ún. megmentési célú
egyedi állami kezességről.
A 93. §-hoz
A szakasz alapján jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, garancia
érvényesítéséhez az állam nevében törvényben állami viszontgarancia vállalható. Az állami
viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása annak a jogi személynek a
feladata, amely az alapul szolgáló kezességet, garanciát nyújtja, amit az érvényesített állami
viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni.
A 94. §-hoz
A szakasz a kiállítási garancia, kiállítási viszontgarancia szabályait tartalmazza. A
kiállítási garanciát az államháztartásért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszter
javaslatára az állam nevében vállalja. A garancia a kiállítási tárgyakban bekövetkezett károk
megtérítésére vonatkozik a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult irányába olyan kiállítások
esetén, amelyek megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik. A kiállítási
viszontgarancia esetén az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében közvetlen és
önálló kötelezettséget vállal a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító
társaság által kifizetett összeg megtérítésére a biztosító társaság felé, a kiemelkedő kulturális
érdeket jelentő kiállítás megrendezése érdekében.
A 95. §-hoz
A szakasz az egyedi állami kezesség, garancia, a jogszabályi állami kezesség, garancia,
állami viszontgarancia, a kiállítási garancia, kiállítási viszontgarancia közös szabályait
tartalmazza. Ezekben az eljárásokban az államot főszabályként az államháztartásért felelős
miniszter képviseli, és az ügyletekből eredő, az államot terhelő kifizetések során az állami
adóhatóság jár el. A költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási
garancia, kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső
határát a központi költségvetésről szóló törvényben kell szabályozni.
A 96. §-hoz
A szakasz a garancia és kezességvállalás szabályairól szól az államháztartás
önkormányzati alrendszerében. A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat,
országos nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi
személyiségű társulás garanciát és kezességet kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény
visszafizetésére vállalhat. A vállalás feltétele, hogy az alapjául szolgáló hitel, kölcsön vagy
kötvény visszafizetése kellően biztosított legyen, továbbá azt nemzetiségi önkormányzat
esetén a nemzetpolitikáért felelős miniszter engedélyezze. Jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában további feltétel az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat
31
nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó
garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.
A 97-101. §-hoz
Az államháztartás szereplői követeléseinek, valamint az állam külföldi követeléseinek
szabályozása hagyományosan az államháztartási törvény által szabályozott kérdések közé
tartozik. Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a
helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, valamint az általuk
irányított költségvetési szervek követeléséről csak törvényben, a helyi önkormányzat,
többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, valamint az általuk irányított
költségvetési szervek követeléséről csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben
meghatározott esetekben és módon lehet lemondani. Ugyanakkor - a lemondási tilalomtól
függetlenül - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló
törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést nem kell behajtásra
előírni. Ez tehát nem jelenti a követelésről való lemondást (az továbbra is a könyvekben
szerepel), csak a behajtás érdekében a felhíváson túl nem szükséges további lépéseket tenni.
A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, nem teljesített befizetéseket
megtestesítő követelések esetén előfordulhat, hogy a követelést nem pénzben, hanem más
vagyon átadásával egyenlítik ki, akár a kötelezett javaslatára, akár mert a végrehajtás során
csak ezt lehet a követelés-rendezésbe bevonni. Mivel az előirányzatok által finanszírozott
közfeladatok fedezetének biztosítása oldaláról ez az eset nem tekinthető optimálisnak, a
szabályozás kimondja, hogy ilyen esetekben gazdasági társaságban való érdekeltséget
megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban
az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges. Az
ily módon megszerzett vagyont a legrövidebb időn belül az MNV Zrt. részére értékesítésre,
vagy az értékesítésig további hasznosításra át kell adni. Az átadáskor a vagyon átadója és az
MNV Zrt. megállapodásban rendelkezik az átadás céljáról (hasznosítás, értékesítés) és a
vagyon értékesítése, hasznosítása során felmerülő költségekről. Az MNV. Zrt. az átadott
vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevételnek a megállapodásban rögzített
költségekkel csökkentett részét az eredeti jogosultnak utalja át.
A Javaslat kimondja, hogy az állam külföldi követeléseivel való gazdálkodás feladatait az
államháztartásért felelős miniszter a kincstár közreműködésével látja el, e jogkörében a
külföldi követelések leépítését, átütemezését célzó pénzügyi konstrukciókat,
megállapodásokat dolgoz ki.
A 102-103. §-hoz
Az államháztartás információs rendszere az államháztartás egészére, a kormányzati
szektorba sorolt egyéb szervezetekre, és az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes
személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek e
kapcsolatára kiterjedő adatokat, információkat tartalmazó információs rendszer. Része a
törzskönyvi nyilvántartás, továbbá a költségvetési tervezési és végrehajtási adatokat
tartalmazó nyilvántartások. A Javaslat meghatározza az államháztartás információs rendszere
kialakításakor, működtetésekor alkalmazandó követelményeket. A működtetésért, az azt
szolgáló informatikai infrastruktúra koordinált fejlesztési programjának elkészítéséért és
megvalósításának irányításáért az államháztartásért felelős miniszter felelős. A miniszter a
feladatai ellátásáról a kincstár útján gondoskodik.
A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs
rendszerében a költségvetési bevételeket és kiadásokat adminisztratív, funkcionális és
32
közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni. Ezek közül a szakasz
a közgazdasági osztályozási szempont alapjait tartalmazza, a bevételek és kiadások azok
felmerülési helye szerinti adminisztratív, és az államháztartás szakfeladatrendje szerinti
funkcionális osztályozás kimunkálása teljes egészében a végrehajtási rendeletekre hárul.
A 104-105. §-hoz
Az államháztartás információs rendszere része a kincstár által vezetett nyilvános és
közhiteles törzskönyvi nyilvántartás. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepelnek a
költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, az
országos nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségű
társulások, valamint törvény alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó
szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek. A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a
közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni a Javaslatban szabályozott
eltérésekkel. A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a kincstár által hozott döntésekkel
szemben bíróságtól kérhető jogorvoslat.
A törzskönyvi nyilvántartás közhitelessége jelenti, hogy ellenkező bizonyításáig
vélelmezni kell mindenki jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi személlyel szemben a
törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező
bizonyításáig a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az
fennáll, és a törzskönyvi nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén
az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. A törzskönyvi
nyilvántartás fennálló és törölt adatai nyilvánosak.
A törzskönyvi nyilvántartás a költségvetési szervek esetén konstitutív, mivel a
törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéssel jönnek létre és a nyilvántartásból való törléssel
szűnnek meg. A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy esetén ez a szabály
értelemszerűen nem alkalmazható, rájuk az alapító szerv döntését vagy külön törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni. Külön szabályok vonatkoznak az alapító okiratok
költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása és a nem
költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzések módosítása
hatályosulására, ezek főszabályként szintén a bejegyzéssel lépnek életbe.
A 106. §-hoz
A szakasz a kincstár által vezetett nyilvántartások törvényi szintű rendezést igénylő, a
személyes adatok átadásával, kezelésével kapcsolatos kérdésekről rendelkezik. Az egységes
szociális nyilvántartást a kincstár az általa folyósított családtámogatási és fogyatékossági
ellátások, lakástámogatások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából
vezeti. Ezen felül a szakasz felhatalmazza a kincstárt a közoktatási, szociális,
gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményfenntartóknak folyósított hozzájárulások,
támogatások igénylése, elszámolása, elbírálása és feltételei fennállásának ellenőrzése céljából
történő adatkezelésre is.
A 107. §-hoz
A szakasz rögzíti a költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti
kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, országos
nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások,
valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségét.
Az adatszolgáltatás teljesítésének módját, a szolgáltatandó adatok körét a Javaslaton kívül
kormányrendelet is megállapíthatja. Az egyszerűbb adatszolgáltatás, kevesebb adminisztráció
érdekében a szakasz kimondja, hogy kormányrendelet lehetővé teheti azt is, hogy az
33
adatszolgáltatási kötelezettség az adatok saját honlapon történő nyilvánosságra hozatalával is
teljesíthető legyen.
A szakasz felhatalmazza a kincstárt és az államháztartásért felelős minisztert, hogy
nyomtatványt, elektronikus űrlapot vagy elektronikus nyomtatványkitöltő programot
rendszeresítsen a Javaslatban és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott
bejelentések, kérelmek előterjesztésére. Ezáltal lehetővé válik a jelenleg hatályos joganyag
jelentős mértékű csökkentése, és a végrehajtási rendeletek évközi módosítására is ritkábban
kerülhet sor. Jelenleg ugyanis rendelet szabályoz olyan kérdéseket is, hogy pl. a kincstárnál
vezetett számlák megnyitásához milyen nyomtatványokat kell kitölteni, vagy a
készpénzfelvételi igényt milyen űrlapon kell előterjeszteni. Ezeket a nyomtatványokat a
jövőben - a Javaslat felhatalmazása alapján - a kincstár saját hatáskörben is közzéteheti.
A 108. §-hoz
A szakasz az államháztartás információs rendszere felé teljesítendő fontosabb
adatszolgáltatási kötelezettségeket nevesíti. A szakaszban rögzítetteken felül természetesen
léteznek egyéb, kormányrendeleti szinten meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek. A
Javaslatban megjelenő adatszolgáltatások jelentőségét azok alapvető jellege, továbbá az adja,
hogy ezek nem teljesítése esetén kerülhet sor az önkormányzatokat a nettó finanszírozás
alapján megillető összegek folyósításának felfüggesztésére.
A 109. §-hoz
A szakasz felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz mind a Kormány, mind az érintett
miniszterek számára rendeletalkotásra.
A 110. §-hoz
A Javaslat a hatálybalépés elsődleges időpontjaként 2011. december 31-ét jelöli meg. A
december 31-ei hatálybalépés a módosító rendelkezések bizonyos részeinek megfelelő
időpontban történő hatálybalépéséhez szükséges. A Javaslat lényegi rendelkezései - a (2)
bekezdés alapján -2012. január 1-jén lépnek hatályba.
A 111. §-hoz
A szakaszban a Javaslat hatálybalépésével kapcsolatban szükséges átmeneti
rendelkezések kaptak helyt.
A 112-114. §-hoz
Az érintett szakaszok a Javaslat hatálybalépése miatt szükséges módosításokat, hatályon
kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek főleg a korábbi Áht.-ra való
hivatkozásokat, az „állami költségvetés” „központi költségvetés” kifejezésre való lecserélését,
a TB költségvetési szervekre való utalások javítását végzik el.
34