﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

2011. évi... törvény
a családok védelméről

A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően
létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik.
A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként
a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának
természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.
A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A
család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló
életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor
tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti
felelősségben teljesedik ki.
Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és
gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe
süllyedését.
Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom.
A családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak a nemzedékeken átívelő — köztük a
nagyszülők és az unokák közötti - kapcsolatok.
Az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését.
A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a
társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet
szereplőinek egyaránt feladata. E célok megvalósítására az egyházak is kiemelt figyelmet
fordítanak.
Az Országgyűlés mindezen értékek megőrzése és erősítése céljából, valamint annak
érdekében, hogy a családok védelmére és jólétének növelésére kiszámítható és biztonságot
nyújtó szabályozási környezetet teremtsen, az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény L)
cikk (3) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Célok és alapelvek
l.§
(1)	Az állam - önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is - védi a család és a
házasság intézményét.
(2)	A rendezett családi viszonyok védelme különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi
és a lelki egészség megóvása érdekében.
(3)	Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön
törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők
gyermekvállalási szándékainak megvalósulását.
(4)	Az állam - annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel -
támogatja az örökbefogadást, és gyors (méltányos határidőn belüli), a gyermek érdekeit szem
előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik.
2
2.§
(1)	A családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől
elkülönül. Az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá támogatások
formájában. Az állam törekszik arra, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családok számára az
otthonteremtés és a lakhatás feltételeit biztosítsa.
(2)	Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a
családok támogatása.
3.§
(1)	A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön
törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg.
(2)	Az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre
szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és
középfokú oktatási intézményekben folytatott oktatás tárgya.
4-§
(1)	A munkavállaló szülő jogosult arra, hogy gyermeke elhelyezéséhez munkaideje
tartamára az államtól segítséget kapjon.
(2)	Az állam a kiskorú gyermek napközbeni gondozásához, felügyeletéhez kapcsolódó,
a családok igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások nyújtásával segíti a gyermeket
nevelő szülő foglalkoztatásban való részvételét.
(3)	Az állam kiemelten ösztönzi és támogatja a kiskorú gyermekek kis közösségekben,
családias körülmények között történő napközbeni gondozását és felügyeletét.
5.§
A jelen törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében a
médiaszolgáltatók kötelesek szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és
a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtani. Az állam ösztönzi a család és a
gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását.
6.	§
(1)	Az állam elősegíti és támogatja a családbarát szemlélet kialakulását és fenntartását a
társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén.
(2)	Az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások
egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat,
szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe.
3
II. Fejezet
A családi jogállás és az abból eredő főbb kötelezettségek és jogok
1.	A családi jogállás keletkezése
7-§
(1)	E törvény alkalmazásában a család a természetes személyek érzelmi és gazdasági
közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő
házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság.
(2)	Egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre.
2.	Szülői kötelezettségek és jogok
8.§
(1)	A családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján - külön törvényben foglalt
eltéréssel - azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír.
(2)	A szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza,
felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását
biztosítsa.
(3)	A kiskorú gyermek szülője köteles különösen
a)	gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani,
b)	gyermekével együttműködni,
c)	gyermekét az őt érintő kérdésekről - korának és fejlettségének megfelelően -
tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,
d)	gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,
e)	gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni,
f)	a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a
hatóságokkal együttműködni.
(4)	A kiskorú gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke felelős nevelését segítő
ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.
9-§
A szülő külön törvényben meghatározott módon és kivételekkel - kiskorú gyermek
esetén a saját szükséges tartásának korlátozásával is - köteles a gyermek tartására.
10.	§
A házasság érvénytelenítése, valamint érvényességének, létezésének vagy
nemlétezésének megállapítása, továbbá a házasság felbontása külön törvényben
meghatározottak szerint a bíróság hatáskörébe tartozik.
4
3. A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai
11. §
(1)	A külön törvényben foglaltak szerint tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy
képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének.
(2)	A kiskorú gyermek kötelessége, hogy - korának és fejlettségének megfelelően -
tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében
szülőjével együttműködjön.
12. §
(1)	A kiskorú gyermeknek joga van a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését,
egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő
nevelkedéshez.
(2)	A kiskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban történő
nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet
elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez.
(3)	A kiskorú gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében,
törvényben meghatározott esetekben és módon választható el.
(4)	A kiskorú gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem
szabad családjától elválasztani. Az állam kötelessége, hogy ilyen esetben a kiskorú gyermek
családon belüli ellátásának feltételeit szükség szerint biztosítsa.
13.	§
A nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll
fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
III.	Fejezet
A család és a gyermekvállalás védelme a foglalkoztatás terén
14.	§
(1)	A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben
foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés
összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az
állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a
részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való
munkavégzést.
(2)	A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő,
illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása
5
során az ezen körülményeket figyelembe vevő további, külön törvény szerinti kedvezmények
illetik meg.
15.	§
(1)	A várandós anyát, illetve a kiskorú gyermeket nevelő szülőt külön törvény szerinti
kedvezmények illetik meg
a)	a foglalkoztatásra irányuló szerződés munkavégzés helyének megváltozása miatti
módosítása,
b)	a rendkívüli, illetve az éjszakai munkavégzésre való igénybe vehetőség,
c)	a más helységben végzendő munkára kötelezés, továbbá
d)	a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat munkaidő-kedvezménye
esetén.
(2)	A várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az állapotának
egészségügyi szempontból megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez
hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. A
megfelelő munkakör felajánlása vagy kialakítása a foglalkoztató feladata. Amennyiben a
foglalkoztató nem tud ilyet biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére
külön törvényben foglaltak szerint alapbért kell folyósítani.
16.	§
A szülőt külön törvény szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermeke otthoni
a)	gondozása céljából legalább a gyermek harmadik életéve, illetve tartósan beteg,
súlyosan fogyatékos gyermek, ikergyermekek nevelése esetén a külön törvény szerinti
korhatár betöltéséig,
b)	ápolása céljából legalább a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig, illetve ezt
követően a személyes ápolás indokoltságának igazolása alapján.
17.	§
A szülő külön törvény szerinti felmondási védelem alatt áll, ha
a)	három évesnél fiatalabb gyermeket nevel,
b)	beteg gyermekét ápolja,
c)	várandós, szülési szabadságon vagy a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe
vett fizetés nélküli szabadságon van, illetve emberi reprodukciós eljárással összefüggő
kezelésben vagy gyermek örökbefogadására irányuló eljárásban vesz részt.
18.	§
A gyermek gondozása céljából igénybe vett ellátásból a foglalkoztatásba visszatérő
szülőt kérésére - legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig - külön törvény szerinti
részmunkaidőben kell foglalkoztatni.
19. §
(1)	A család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának
segítésére - külön törvényben foglaltak szerint -
a)	a szülő pótszabadságra,
6
b)	a gyermekét szoptató anya munkaidő-kedvezményre, és
c)	a várandós, illetve szülő nő szülési szabadságra
jogosult.
(2)	A szülési szabadság időtartama nem lehet rövidebb huszonnégy hétnél, kivéve, ha az
anya a szülést követően nem tudja, vagy nem akarja a gyermekét gondozni.
20. §
Az e törvény szerinti foglalkoztatási védelmekhez és kedvezményekhez képest más
jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve egyedi foglalkoztatói intézkedés a
gyermeket nevelő foglalkoztatottra nézve kedvezőbb szabályokat is megállapíthat, különösen,
ha a foglalkoztatottra nem csak a gyermek neveléséből, hanem más, rászoruló családtag iránti
kötelezettségből eredő gondozási feladat is járul.
IV.	Fejezet
A családok és a gyermekvállalás állami támogatása
21. §
(1)	Az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő
közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó
költségeket.
(2)	Az állam az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében külön törvényben
foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat.
22. §
(1)	Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul a
várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek - legalább három éves koráig történő -
gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségeihez.
(2)	A támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint - így különösen
a család szerkezetére, a családban nevelt gyermekek számára és életkorára, a gyermek
tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára, továbbá a szülő külön törvény szerinti
társadalombiztosítási jogviszonya fennállásának tényére és annak előzetes időtartamára
tekintettel - családonként eltérő.
(3)	A támogatás mértékére, valamint a támogatásra való jogosultság időtartamára és
feltételeire vonatkozó rendelkezések módosítása esetén - kivéve, ha az az ellátás jogosultjára
nézve kedvező tartalmú - a módosítás hatályba lépésére a kihirdetésétől számított legalább
egy év felkészülési időt kell biztosítani.
7
23.	§
A gyermeket nevelő szülő részmunkaidős foglalkoztatásához, illetve a gyermek
gondozása céljából igénybe vett pénzbeli ellátás igénybevételét követő foglalkoztatásához az
állam külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt nyújt.
24.	§
(1)	A generációk közötti együttműködés ösztönzése érdekében az állam törekszik arra,
hogy a család tagjainak egymás iránti felelősségvállalása erősödjön, és ez a felelősségvállalás
elismerést nyerjen.
(2)	A gyermeket nevelő szülő a nyugdíjrendszer fenntartásához a gyermek(ek)
felnevelésével hozzájárul. A gyermekvállalásból adódó nyugdíj hátrányokat az állam külön
törvény szerint ellentételezi.
V.	Fejezet
Záró rendelkezések
4. Hatályba léptető rendelkezés
25.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 18. § 2012. július 1-jén lép hatályba.
5.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
26.	§
E törvény 1-24. §-a az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése alapján sarkalatos törvénynek
minősül.
6.	Módosuló jogszabályok
27. §
(1)	A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 96. § (2)
bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azt a személyt,
a)	akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [91. § (2) bek.],
b)	akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte [72/A. § (1) bek.],
c)	aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta
a gyermek gyámjául, családbafogadó gyámjául kell rendelni.”
(2)	A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 96. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyámhatóság családbafogadó gyámként rendeli ki a (2) bekezdés á)-c) pontjában
meghatározott személyt, kivéve, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél,
gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.”
28. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a)	20/B. § (2) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében és 80. § (1) bekezdés záró
szövegében a „gyám” szövegrész helyébe a „családbafogadó gyám” szöveg,
b)	71. § (2) bekezdésében a „gyámul” szövegrész helyébe a „családbafogadó gyámul”
szöveg,
c)	75. § b) pontjában és 75/A. § b) pontjában a „gyámjául” szövegrész helyébe a
„családbafogadó gyámjául” szöveg
lép.

INDOKOLÁS

A családok védelméről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2012. január 1-én hatályba lépő Alaptörvény L) cikkének (3) bekezdése értelmében a
családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. A Javaslat célja, hogy az Alaptörvény
alapján a családok védelmével kapcsolatos legfontosabb szabályokat sarkalatos törvényben
határozza meg.
Az elmúlt években több tucat családügyi tartalmú, párhuzamosan hatályban lévő, akár
egymásnak ellentmondó törvény szabályozta és befolyásolta a családok mindennapi életét
közvetlenül vagy érintőlegesen. Ez a helyzet sajnos hátrányosan befolyásolta a
gyermekvállalási kedv alakulását, hiszen a gyermekszülés hosszútávra szóló döntés, melynek
meghozatalához stabil és kiszámítható viszonyokra van szükség. A gazdaság fejlődését és a
nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti a drámai népességfogyás és a társadalom
mind gyorsabb elöregedése. Mindez megköveteli a családtámogatási, gyermeknevelési,
foglalkoztatási és jóléti intézkedések rögzítését.
A Javaslat hangsúlyozza, hogy a nemzet fennmaradásának letéteményese a család, mint
a társadalom azon legkisebb egysége, amelynek kiegyensúlyozott működése nélkül nincs
harmonikus társadalom és gazdaság. Családban, házasságban több gyermek születik és azok a
gyerekek, akik családban nőttek fel, jó eséllyel fognak családot alapítani és gyermekeket
nevelni. Mindez a gazdaság számára a fenntarthatóságot, a nemzetnek a megmaradást
biztosíthatja, azonban a családok gyermekvállalása nem eredményezheti egyben a családok
szegénységbe süllyedését.
A Javaslat - az Alaptörvényben foglalt felhatalmazás alapján - a korábbi években
hiányzó kiszámíthatóságot, állandóságot és biztonságot hivatott megteremteni a családokat
érintő szabályozás terén azzal, hogy sarkalatos törvényben szabályozza a családok védelme
szempontjából alapvető jelentőséggel bíró értékeket és intézkedéseket.
A Javaslat keretjellegű szabályozást biztosít, amennyiben megnevezi a családok
védelmére vonatkozó alapelveket, amelyek kijelölik a családdal és a házassággal, mint
elismert és védendő intézményekkel kapcsolatos állami feladatok irányát, illetve az ezekhez
kapcsolódó állami kötelezettségeket. Meghatározza a különféle jogosultságok, kötelezettségek
és kedvezmények tartalmát érintő legfontosabb rendelkezéseket, míg a részletszabályokat
egyszerű többséget igénylő - főként már jelenleg is létező - külön törvények tartalmazzák.
A Javaslat nem értéksemleges módon kívánja meghatározni a család intézményével
kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket, hanem egyértelműen állást foglal a család, a
házasság és a gyermekvállalás, mint követendő és védendő társadalmi, nemzeti érték
fontossága mellett. A gyermekek és a fiatalok számára a család a jövőt, az idősek számára a
biztonságot, a fogyatékossággal élők számára pedig azt az életközösséget jelenti, ahol a
legnagyobb szeretetet és a számukra legmegfelelőbb gondoskodást kaphatják.
A Javaslat hangsúlyozza, hogy a családban történő nevelkedés biztonságosabb minden
más lehetőségnél. A család az emberi személyiség kibontakozásának természetes és
10
legbiztonságosabb közege, éppen ezért megfelelő szintű társadalmi, állami megbecsülésre és
védelemre érdemes. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, ami az egymás szeretetén
és tiszteletén alapuló életközösséget jelenti, ezért az mindenkor megbecsülést érdemel.
A Javaslat jól elhatárolható témakörökben fogalmazza meg a családok védelmét szolgáló
rendelkezéseket.
A Javaslat fontos része a család jogállása, illetve a szülők, valamint a gyermek
kötelezettségeinek és jogainak a meghatározása, amely részben a hatályos jogállási
rendelkezések sarkalatos törvényi szinten történő szabályozását jelenti.
A családi jogállást keletkeztető élethelyzetek közül a Javaslat - a Preambulumban
megfogalmazott alapvetésekkel összhangban - főszabályként a házasságon, illetőleg a
gyermekvállaláson (azaz az egyenesági rokonságon) alapuló együttélési formákat kívánja a
sarkalatos törvényi szint által nyújtott elvi védelemben részesíteni, kiegészítve a
családbafogadó gyámsággal. A kapcsolatrendszer magában foglalja a házastárs és az általa
nevelt gyermek közötti kapcsolatot is.
A Javaslat a foglalkoztatás terén is kiemelt védelmet biztosít a kiskorú gyermeket
nevelő szülőnek, e körben külön is kiemelve a három vagy több gyermeket nevelő szülőt és
azt, aki egyedül neveli gyermekét, továbbá aki a családban tartósan beteg vagy fogyatékkal
élő gyermeket nevel. A Javaslat tartalmazza továbbá a fizetés nélküli szabadság, a szülési
szabadság, a szülői pótszabadság, a részmunkaidős foglalkoztatás, a felmondási védelem
intézményét, továbbá az apát megillető munkaidő kedvezményt. Ezzel kívánja a jogalkotó
erősíteni a munkajogi szabályokban már meglévő, a munka és a család közötti összhangot
biztosító feltételeket.
A Javaslat külön fejezetben rendelkezik a családok és a gyermekvállalás állami
támogatásáról. Az állam külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi
kedvezménnyel támogatja a családokat. Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni
ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek
gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségekhez.
A pénzbeli ellátások terén újdonságot jelent az a jelenlegi szabályozásban nem létező
rendelkezés, amely szerint a családok támogatásának jogosultsági feltételeire vonatkozó
szabályozás megváltoztatása esetén (kivéve, ha az a családokat kedvezően érinti) legalább 1
év felkészülési időt kell biztosítani.
A Javaslat fontos alapelvként fogalmazza meg a generációk közötti együttműködés
szükségességét is, amely a Javaslat alapján a jövőben - külön törvényben foglaltak szerint -
azzal is elismerést nyerne, hogy a gyermekek felnevelése a nyugellátások megállapításánál is
figyelembe vételre kerül.
A társadalom- és a családpolitikai paradigmaváltást általában olyan társadalmi
változások hívják életre, melyek igénylik a gyermeknevelési, gyermekvédelmi, foglalkoztatási
és jóléti rendszerek garanciális elemeinek rögzítését. A magyar társadalom a demográfiai
előreszámítások szerint drámai gyorsasággal öregszik, és a népesség természetes szaporodása
messze az európai átlag és a reprodukcióhoz szükséges szint alatti. Ezeknek a nem kívánatos
folyamatoknak a lassítása, illetve megfordítása érdekében nélkülözhetetlen a családok
megerősítésének és védelmének kiszámítható módon történő meghatározása. A Javaslat a
családpolitika stabilitását, és ezáltal a családok számára a hosszú távú kiszámíthatóságot és
tervezhetőséget biztosítja.
11
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A család és a házasság olyan érték, amely önmagában megőrzésre és védelemre szorul.
Az állam a családok gyermekvállalásának támogatásán keresztül védi a család és a házasság
intézményét, ezzel is elősegítve a demográfiai folyamatok pozitív irányú változását.
A gyermek családban nevelkedése kiemelten fontos érték, ezért a (4) bekezdés szerint az
állam támogatja az örökbefogadást, és gyors (méltányos határidőn belüli), a gyermek érdekeit
szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik.
A 2. §-hoz
A családtámogatás rendszere elkülönül a rászorultság alapján működő szociális
ellátórendszertől.
A Javaslat rögzíti, hogy az állam elsősorban a gyermek felelős felnevelését kívánja
támogatni, egyúttal arra törekszik, hogy a gyermeket nevelő családok számára biztosítsa az
otthonteremtés és lakhatás feltételeit.
A Javaslat tartalmazza, hogy az ország mindenkori költségvetésének tervezésekor a
családok részére nyújtandó támogatások prioritást élveznek.
A 3. §-hoz
A Javaslat szerint - az Alaptörvénnyel összhangban - a magzat életét a fogantatástól
kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg.
A (2) bekezdés szerint az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra
való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló
ismeretanyag része az alap és középfokú oktatásnak.
A 4. §-hoz
A Javaslat szerint a munkavállaló szülőnek - arra az időszakra, míg munkában van -
joga van az állam segítségére. Az állam a kiskorú gyermek napközbeni gondozásához,
felügyeletéhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával segíti a gyermeket nevelő szülő
foglalkoztatásban való részvételét.
A (3) bekezdés szerint az állam ösztönzi és támogatja a gyermekek családias
közösségekben történő ellátását, felügyeletét.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés külön nevesíti a médiaszolgáltatókkal szemben a gyermekvédelem, a
házasság és a család értékeinek figyelembevételével támasztott szolgáltatási követelményeit.
A 6. §-hoz
A rendelkezés kifejezi az állam azon törekvését, hogy a családbarát szemlélet erősödjön
a társadalomban és a gazdasági életben egyaránt, valamint a családi élettel kapcsolatos
adminisztráció (támogatások, szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos teher) csökkenjen.
12
A 7. §-hoz
A rendelkezés meghatározza azt az általános elvi keretet, amelyben a Javaslat családok
védelmére vonatkozó további szabályai értelmezhetőek.
Az (1) bekezdés szerint e törvény alkalmazásában a család a természetes személyek
érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy
férfi és egy nő házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság.
A kapcsolatrendszer magában foglalja a házastárs és az általa nevelt gyermek közötti
kapcsolatot is. Egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 96. § (2)
bekezdés helyébe lépő rendelkezés szerint (27. §): azt a személyt, akinél a gyámhivatal a
gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, aki a
gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta a gyermek gyámjául,
családbafogadó gyámjául kell rendelni.
A 8. és 9. §-hoz
A Preambulum szerint a család önálló közösség, amit az államnak tiszteletben kell
tartania. Minden közösségnek szüksége van szabályokra, így a család harmonikus működése
is megköveteli a kötelezettségek és jogok minimális szintű rögzítését. A rendelkezések a
jelenleg hatályos, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI.
törvényben foglalt főbb szülői kötelezettségeket és jogokat emeli sarkalatos törvényi szintre.
A Javaslat (4) bekezdése rögzíti továbbá, hogy a szülő köteles a kiskorú gyermek
eltartására, saját szükséges tartásának korlátozásával is.
A 10. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a házassággal kapcsolatos jogi tények megállapítására,
illetve a házasság felbontására Magyarországon - külön törvényben meghatározottak szerint -
kizárólag a bíróságnak van hatásköre.
A 11-13. §-hoz
A Javaslat a jelenleg hatályos, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló 1997. XXXI. törvénynek, a gyermek legfontosabb kötelezettségeire és jogaira
vonatkozó rendelkezéseit emeli sarkalatos törvényi szintre.
E körben tartozik a - 11. §-ba foglalt - tanulmányi, a szülővel való együttműködési,
valamint a gyermek saját egészségét károsító életmódtól való tartózkodás kötelezettsége,
természetesen a gyermek korának és fejlettségének megfelelően.
A Javaslat 12. §-a rendelkezik a gyermeket megillető alapvető jogokról, így különösen a
testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéshez, továbbá az egészséges felnevelkedését és jólétét
biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez való jogról, valamint arról a jogról,
hogy segítséget kapjon az államtól (a családban történő nevelkedéséhez, személyiségének
kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való
beilleszkedéséhez).
Az 13. § utal általánosságban a nagykorú gyermek szülőjével szemben fennálló - külön
törvényben részletesen szabályozott - tartási kötelezettségére.
13
A 14-20. §-hoz
Az állam feladata, hogy elősegítse a gyermekvállalás és a munkavállalás
összeegyeztethetőségét. A Javaslat 15-19.§-ai tartalmazzák a család és a gyermekvállalás
melletti foglalkoztatás terén biztosított kiemelt munkajogi védelem főbb szabályait.
A Javaslat rögzíti, hogy az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének
érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási
formákban való munkavégzést.
A Javaslat tartalmazza a várandós anyát és a kiskorú gyermeket nevelő szülőre
vonatkozó kedvezményeket (15. §), továbbá a fizetés nélküli szabadság (16. §), a szülési
szabadság, a szülői pótszabadság, a részmunkaidős foglalkoztatás és a felmondási védelem
(17. §) alapvető szabályait azzal az utalással, hogy a részlet szabályok külön törvényben
kerülnek meghatározásra.
A Javaslat 18. §-a rendelkezik arról a kedvezményről, hogy a gyermek gondozása
céljából igénybe vett ellátásból a foglalkoztatásba visszatérő szülőt kérésére - legalább a
gyermek harmadik életévének betöltéséig - külön törvény szerinti részmunkaidőben kell
foglalkoztatni.
A 21-24.§-hoz
A rendelkezés a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatosan az állam részéről
nyújtott támogatásokra vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza.
A Javaslat 21. §-a rögzíti, hogy külön törvényben részletesen meghatározottak szerint az
állam családi kedvezménnyel ismeri el - a munkából szerzett jövedelem után fizetendő
közterhek megállapításánál - a gyermeket nevelő családok gyermekvállalással,
gyermekneveléssel kapcsolatos többletterheit.
A Javaslat 22. §-a rendelkezik arról, hogy az egyes támogatások formája, mértéke
családonként eltérhet, hiszen az állam jogosult azt differenciáltan meghatározni. A
rendelkezés rögzíti az említett differenciálás főbb szempontjait is.
Fontos garanciális elemként rögzíti a Javaslat azt is, hogy a családok támogatásának
jogosultsági feltételeire vonatkozó szabályozás megváltoztatása esetén (kivéve, ha az a
családokat kedvezően érinti) a módosítások hatályba lépésére legalább 1 év felkészülési időt
kell biztosítani.
A gyermekneveléssel összefüggő tartós távollétről visszatérő szülő foglalkoztatásához
az állam járulékkedvezményt nyújt a munkáltatónak.
A Javaslat fontos alapelvként fogalmazza meg továbbá a generációk közötti
együttműködés szükségességét, és ezzel összefüggésben azt is, hogy a gyermekvállalásból
származó nyugdíj hátrányokat az államnak kompenzálnia kell. A kompenzáció módjának és
mértékének meghatározására ugyanakkor a rendelkezés további szabályt nem ad, a részlet-
szabályok megállapítását külön törvény hatáskörébe utalja.
A 25. és 26. §-hoz
A rendelkezések a hatályba léptető rendelkezést és az ún. sarkalatossági záradékot
tartalmazzák.
14
A 27. és 28. §-hoz
A Javaslat a jogértelmezés megkönnyítésére a Javaslat 7. §-ában használt ún.
családbafogadó gyám fogalmát illeszti a családjogi és a gyermekvédelmi törvény hatályos -
minősített többséggel történő elfogadást nem igénylő - szabályai közé.

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Képviselői önálló indítvány
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat 85. §-a alapján „a
családok védelméről” a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékeltük.
Budapest, 2011.
Ju ^ l
Harrach Péter
Dr. Tárnái Richárd
Dr. Bagdy Gábor
ORSZÁüG VÜLbS HIVATALA
Érkezett. 2011 DEC 1 i.
országgyűlési képviselő
Kövér László
Az Országgyűlés elnöke
részére
Tárgy: csatlakozás előterjesztéshez
Helyben
Tisztelt Elnök úr!
A benyújtók egyetértésével képviselői jogommal élve előterjesztőként
csatlakozni kívánok Harrach Péter, Michl József, dr. Tárnái Richárd és Bagdy
Gábor képviselőtársaim által benyújtott, A családok védelméről szóló T/5128.
számú törvényjavaslathoz.
Kérem bejelentésem szíves tudomásulvételét és a szükséges intézkedések
megtételét.
Tisztelettel:
Budapest, 2011. december 14.
KDNP