﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5129. számú
törvényjavaslat
a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2011. december
2011. évi.....törvény
a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
1.	§
(1)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a
továbbiakban: Tftv.) 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában:)
„c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét
meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és
erőforrások hosszú távú, illetve nagytávú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek
érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a
területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;”
(2)	A Tftv. 5. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A törvény alkalmazásában:)
„e) régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról
szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által
meghatározott, a tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a
fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék (főváros) közigazgatási határával lehatárolt
társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység;
f)	kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére
kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi
egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek;”
(3)	A Tftv. 5. § i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A törvény alkalmazásában:)
„i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, ezek területének egy része és a
kiemelt térség) összefoglaló elnevezése;
j) szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi
gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi
számokkal lehatárolt, különböző feltételek teljesítése mellett, sajátos kedvezmények
igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség;”
(4)	A Tftv. 5. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában:)
„t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya
alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget
biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben
2
a visszavonttal megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol
kijelölni.”
2. §
(1)	A Tftv. 6. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés)
„d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzet területrendezési tervét;”
(2)	A Tftv. 6. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés)
„f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést és
területrendezést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi
kedvezményekről;”
3.	§
(1)	A Tftv. 7. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:
előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti)
„ab) az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési
tervét,”
(2)	A Tftv. 7. § a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:
előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti)
„ad) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló
pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;”
(3)	A Tftv. 7. § f)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„f meghatározza a régiók területi lehatárolását;
g)	elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és
programokat;
h)	ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló
fejlesztéseket;”
4.	§
3
(1)	A Tftv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a
területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában.”
(2)	A Tftv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bírósági nyilvántartásba vett országos társadalmi szervezetek a területfejlesztést
érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve
együttműködési szándékukat a Tanácsnak. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén
az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.”
(3)	A Tftv. 8. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Tanács)
„e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök
felosztásáról, a központi keret felhasználásáról,”
(4)	A Tftv. 8. § (9) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„a) a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt országos szervezetnek a
szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét
legalább hét megyére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja;
b)	a 14. § (4) bekezdésében foglalt megye területén működő szervezetnek a szervezetet
abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét a megye
területének több mint harmadára kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja.”
5.	§
(1)	A Tftv. 9. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter)
,j) gyakorolja a regionális fejlesztési ügynökségek feletti tulajdonosi jogokat.”
(2)	A Tftv. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, a
8. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő
és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. így különösen:]
„a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok feladatkörüket érintő
munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;”
(3)	A Tftv. 9. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4
[A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, a
8.	§ (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő
és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. így különösen:]
„c) részt vesznek a területrendezési tervek készítésében, gondoskodnak azok - feladat- és
hatáskörüket érintő - munkarészeinek kidolgozásáról és érvényesítéséről.”
6. §
(1)	A Tftv. 9/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területrendezésért felelős miniszter)
„b) kidolgozza a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódóan a határmenti
térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;”
(2)	A Tftv. 9/A. §-a a következőf) ponttal egészül ki:
(A területrendezésért felelős miniszter)
,f meghatározza a területrendezést szolgáló forrás felhasználásának szabályait.”
7.	§
A Tftv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a helyi önkormányzatok
törvényességi felügyeletéért felelős szerv törvényességi felügyeletet gyakorol.”
8.	§
(1)	A Tftv. 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A megyei önkormányzat feladatai:)
„a) a megye területére vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel
összhangban területrendezési tervet készít;
b)	a hosszú távú előrejelzések alapján területileg összehangolja feladatait, biztosítja azok
összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;”
(2)	A Tftv. 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei önkormányzat feladatai:)
„d) együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések
önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében;”
(3)	A Tftv. 11. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei önkormányzat feladatai:)
5
„f) részt vesz a Központi Statisztikai Hivatallal és más területi adatgyűjtő szervezetekkel
együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében,
információkat biztosít a területi tervek készítéséhez;”
(4)	A Tftv. 11. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A megyei önkormányzat közgyűlése:)
„d) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a
terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a
dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.”
(5)	A Tftv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megye területrendezési terve nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott
kiemelt térségek területére.”
9.	§
A Tftv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A megyei önkormányzat feladatainak ellátásában együttműködik a települési
önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi
államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel.
(2)	A megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az
önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek keretében:
a)	vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát,
adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a
területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
b)	a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja - az országos
területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési
koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve - a megyei
területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési
programját és az egyes alprogramokat;
c)	előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési
programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési
stratégia kidolgozásában;
d)	szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi
fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat
megalapozó tevékenységét;
e)	előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési
koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;
f)	közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek
kezelésében;
g)	figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak
megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában;
h)	előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek
megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait;
6
i)	megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi
együttműködésekb en.
(3)	A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról.”
10.	§
A Tftv. 14. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési-,
környezetvédelmi-, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak
esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására
egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak
együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor
ismertetni kell.
(5)	A megyei önkormányzat az e törvényben meghatározott feladataival összefüggésben
végzett munkájáról évente beszámol a miniszternek.”
11.	§
A Tftv. a 14. §-t követően a következő alcímmel, továbbá 14/A-14/B. §-sal egészül ki:
„Regionális területfejlesztési konzultációs fórum
14/A. § (1) Az egy régió területén működő megyei önkormányzatok képviselő-testületének
elnökei - ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei önkormányzat
képviselő-testületének elnöke és a főpolgármester - regionális területfejlesztési konzultációs
fórumot működtetnek.
(2)	A regionális területfejlesztési konzultációs fórum
a)	eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben,
b)	összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát,
c)	képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját,
d)	javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag
személyére.
(3)	A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik,
titkársági feladatait az illetékes megyei önkormányzatok (főváros) képviselő-testületeinek
megegyezése szerinti megyei önkormányzat (főváros) képviselő-testületének
munkaszervezete látja el.
Megyei területfejlesztési konzultációs fórum
14/B. § (1) A megyei önkormányzat képviselő-testülete és a - megye területén működő -
megyei jogú város(ok) önkormányzatának képviselő-testülete(i) megyei területfejlesztési
konzultációs fórumot működtetnek.
(2)	A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város
önkormányzatának képviselő-testülete egy képviselőt delegál. A megyei területfejlesztési
konzultációs fórumba a megyei önkormányzat képviselő-testülete a megyei jogú várost
képviselők számával azonos számú képviselőt delegál.
(3)	A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei
önkormányzat képviselő-testületének területfejlesztést érintő ügyeiben.
7
(4)	A megyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a megyei önkormányzat
képviselő-testületének ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(5)	A megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik.
Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti képviselő-testület munkaszervezete látja
el.”
12.	§
(1)	A Tftv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
(1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt
területfejlesztési feladatai ellátására a megyei önkormányzatok képviselő-testületei a
szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A
térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a kincstár vesz
nyilvántartásba.
(1a) A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési
szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott
sajátosságok figyelembevételével. A feladat ellátásával kapcsolatos beszámolási
kötelezettséget - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában
előírt beszámolási kötelezettségére - a térségi fejlesztési tanács a miniszternek köteles
teljesíteni a miniszter rendeletében meghatározott módon.”
(2)	A Tftv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok
tekintetében az érintett megyei önkormányzatok képviselő-testületei szervezeti és működési
szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy
mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.”
(3)	A Tftv. 15. § (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban
a)	a működési költségek fedezetéről,
b)	a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
c)	a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet
létrehozásáról
is rendelkezni kell.
(6)	A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez
szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az
irányadóak azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem
kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő
tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes
befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.
(7)	A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a megyei önkormányzatok képviselő-
testületeivel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és
fejlesztések finanszírozásáról.
(8)	A térségi fejlesztési tanács tagjai
a)	a tanács illetékességi területén működő megyei önkormányzatok képviselő-testületeinek
elnökei,
8
b)	az érintett megyei önkormányzat egy-egy képviselője, továbbá a Balaton Fejlesztési
Tanács tekintetében:
c)	a Kormány képviselője.”
(4)	A Tftv. 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi
gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági,
társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi fejlesztési tanács döntése
közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.”
13.	§
A Tftv. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. § (1) A főváros területén - a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó
fejlesztési feladatok kivételével - a megyei önkormányzat e törvény szerinti feladatait
Budapest Főváros Önkormányzata látja el.
(2)	A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal
kapcsolatban Budapest Főváros Önkormányzata együttműködik az érintett
önkormányzatokkal.”
14.	§
(1)	A Tftv. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési
hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési tanácsban
szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy költségvetési
hozzájárulásban nem részesülnek. A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési
szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal
dönt. E befizetés elmulasztása esetén a térségi fejlesztési tanács megkeresheti az állami
adóhatóságot az adók módjára történő behajtás érdekében. A térségi fejlesztési tanácsban a
Kormány részéről tagként résztvevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési
törvényben meghatározott mértékben biztosítja.”
(2)	A Tftv. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A térségi fejlesztési tanács a munkaszervezetének székhelyéről az alakuló ülésen
minősített többséggel dönt.”
(3)	A Tftv. 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A térségi fejlesztési tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése,
ellenőrzése érdekében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságokat
hozhat létre. A tanács döntési jogkörét nem ruházhatja át a bizottságára.”
(4)	A Tftv. 16. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„(14) A térségi fejlesztési tanács törvényességi felügyeletéért felelős szervnek a (13)
bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a
felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.”
15.	§
A Tftv. 17. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és a 17. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Regionális fejlesztési ügynökség
17. § (1) A miniszter a megyei, fővárosi fejlesztési program megvalósításával összefüggő
fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtására, valamint a területfejlesztési feladatokat
ellátó, e törvény III. Fejezetében nevesített területi szervek információval való ellátására és
azok munkájának segítésére a régióban nonprofit gazdasági társaság formában regionális
fejlesztési ügynökséget működtet.
(2)	A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen:
a)	folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel,
intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
b)	szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok - külön jogszabályban
meghatározott - pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a
pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;
c)	külön megállapodás alapján részt vesz a területfejlesztési programok lebonyolításában.”
16.	§
A Tftv. 20. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon)
„b) az éves központi költségvetésben megtervezett költségvetési források,”
17.	§
A Tftv. 22. §-át megelőző alcíme és a 22. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés
lép:
„Szabad vállalkozási zónák és ipari parkok működése
22.	§ (1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében szabad vállalkozási zónákat
hozhat létre.
(2)	A szabad vállalkozási zónákban a területfejlesztési célok érdekében - külön
jogszabályban meghatározott - pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.
(3)	Az önkormányzatok és társulásaik sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari
parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.”
18.	§
(1)	A Tftv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„(3) A területrendezési terv tartalmazza
a)	a térségi szerkezeti tervet,
b)	a térségi övezeti tervlapokat és
c)	a területrendezési szabályozási előírásokat.”
(2)	A Tftv. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A területrendezési tervnek tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti
elemekkel való gazdálkodás és a környezet minősége térségi szempontjait is.”
19.	§
(1)	A Tftv. 23/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során)
„b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre vetített
hossza legfeljebb +/-10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervében
ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági)
hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés
indokolt;
c)	az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt
államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni.”
(2)	A Tftv. 23/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt
térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási
szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.”
20.	§
(1)	A Tftv. 23/C. § (1a) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit egységes országos vetületi rendszerben,
vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell elkészíteni.
(2)	Az ország területrendezési tervét meg kell küldeni - a külpolitikáért felelős miniszter
útján - a szomszédos országok területrendezésért felelős minisztereinek.”
(2)	A Tftv. 23/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel
(tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami
főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt
küldi meg a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek.”
21.	§
(1)	A Tftv. 23/D. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
11
„A területrendezési hatósági eljárások általános szabályai és az eljárások keretében
kiadható térségi területfelhasználási engedélyek”
(2)	A Tftv. 23/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú
erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az
erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési tervére
vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél
közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti
Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén
a területcsere az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.”
(3)	A Tftv. 23/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet harminc napon belül kell elbírálni.”
(4)	A Tftv. 23/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami főépítész a területrendezési hatósági eljárást követően a térségi
területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési
tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.”
(5)	A Tftv. 23/D. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési
eszközöket - az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye birtokában - a
területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.”
22.	§
A Tftv. 23/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/E. § A területrendezési terveket legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.”
23.	§
A Tftv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tervezéssel összefüggő részletes szabályokat, így különösen a tervek elkészítésének
szakmai szabályait, elfogadásának rendjét jogszabály állapítja meg.”
24.	§
(1)	A Tftv. 27. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) a településrendezési eszköz területrendezési tervvel való összhangját igazoló
területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;”
12
(2)	A Tftv. 27. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények
igénybevételének szabályait;”
(3)	A Tftv. 27. § (1) bekezdés n) és o) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„n) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének, a kistérségi, térségi
és regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a Budapesti
Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével
kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás
rendjét;
o)	a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység
bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban
előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”
(4)	A Tftv. 27. § (1) bekezdés r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„r) a kormányzati területfejlesztési és területrendezési feladatokért felelős szerv vagy
szervek kijelölését;
s) az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését és feladatkörük szabályozását;”
(5)	A Tftv. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy a területrendezési
feladatok előirányzat felhasználásának szabályait rendeletben állapítsa meg.”
25.	§
A Tftv. a következő 28. §-sal egészül ki:
„28. § (1) A megszűnő regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megyei
területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. Azon jog és
kötelezettség tekintetében, amelynél egy vagy több megye területi kizárólagos érintettsége
nem állapítható meg, a régiót alkotó megyei önkormányzatok egyetemleges jogutódok.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a regionális fejlesztési tanács tulajdonát
képező regionális fejlesztési ügynökség a Magyar Állam tulajdonába kerül.
(3)	A megszűnő Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja a főváros területi
érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzata, Pest megye területi érintettsége esetén
a Pest Megyei Önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél Budapest
Főváros Önkormányzata vagy Pest megye kizárólagos területi érintettsége nem állapítható
13
meg, Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megyei Önkormányzat egyetemleges
jogutódok.”
26.	§
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja a
következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában ajánlatkérők:)
„b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi
és országos kisebbségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi
önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi
önkormányzat, illetve az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések központosított
közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a
területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács;”
27.	§
(1)	A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI.
törvény (a továbbiakban: Közpénz tv.) 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„d) kizárt közjogi tisztségviselő: a Kormány tagja, a kormánybiztos, a miniszterelnöki
biztos, a miniszteri biztos, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a
megyei önkormányzat képviselő-testületének elnöke, a főváros esetében a főpolgármester, a
területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény által meghatározott regionális
fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága tagjai, illetve az Ágazati
Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének
tagjai;”
(2)	A Közpénz tv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés e) pontját nem kell alkalmazni a területfejlesztésről és a
területrendezésről szóló törvény által meghatározott regionális fejlesztési ügynökségre, ha a
támogatás célja a fejlesztési támogatások elosztása intézményrendszere működésének
támogatása, továbbá olyan támogatás, amelynek előkészítésében, lebonyolításában a
regionális fejlesztési ügynökség nem vesz részt, illetve a támogatással kapcsolatos döntésre
befolyással nem rendelkezik.”
(3)	A Közpénz tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés nem akadálya annak, hogy a megyei önkormányzat képviselő-
testületének elnöke vagy tagja, a főváros esetében a főpolgármester vagy a fővárosi képviselő-
testület tagja a támogatási döntés meghozatalát megelőzően a pályázat előzetes
véleményezésében részt vegyen.”
28.	§
14
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 7. § c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vagyonnyilatkozat őrzéséért)
„c) a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettek esetében az állami támogatási
előirányzat kezelője - helyi önkormányzat esetében a jegyző, közalapítvány esetében az
alapítói jogokat gyakorló szerv, térségi fejlesztési tanács esetében annak hivatali szervezete -,
vagy ha e szerv nem azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat
felhasználásának szakmai lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbi,”
29.	§
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény
27.	§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A területfejlesztésért felelős miniszter és az érintett megyei önkormányzatok, a
főváros esetében a fővárosi önkormányzat gondoskodnak arról, hogy a regionális fejlesztési
ügynökségek vagy a régióban működő más szervezetek alkalmasak legyenek a regionális
innovációs funkciók fejlesztésének és az e körbe tartozó tevékenységek koordinálására,
beleértve a szolgáltatást nyújtó szervezetek hálózatszerű együttműködésének elősegítését is.”
30.	§
(1)	A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény (a továbbiakban: Tkt. tv.) 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A többcélú kistérségi társulás létrehozásához szükséges, hogy)
„a) a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések
képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület (a továbbiakban: a
társulás tagja) jóváhagyja;”
31. §
A Tkt. tv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a többcélú kistérségi társulás legalább az (1) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik,
akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást
biztosít.”
32.	§
A Tkt. tv. 3. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A társulási megállapodás tartalmazhatja:)
15
„h) a megyei önkormányzattal, a térségi fejlesztési tanácsokkal való együttműködés,
kapcsolattartás rendjét;”
33. §
A Tkt. tv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter útján az érintett képviselő-testület(ek) az önkormányzati
általános választásokat követő hat hónapon belül - a társulási tanácsvéleményének
csatolásával - kezdeményezheti(k). A kezdeményezést a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter a Kormányhoz nyújtja be.”
34.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A sportigazgatási szerv:)
„e) együttműködik az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, az érintett megyei
önkormányzatokkal, a főváros esetén a fővárosi önkormányzattal és a térségi fejlesztési
tanácsokkal,”
35.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzatok feladata)
„b) a rendezési tervek készítésénél és elfogadásánál a létesítendő kikötő működtetéséhez
szükséges és megfelelő parti terület kijelölése, az igénybevétel feltételeinek tervezhető
módon, hosszú távra történő meghatározása, a megyei önkormányzat - a fővárosban a
fővárosi önkormányzat - bevonásával.”
36.	§
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját - amelyet csak a 3. § (1) bekezdésben
foglaltak figyelembevétele mellett lehet benyújtani - egyeztetnie kell a szakminisztérium
szakmai fejlesztési programjával. A szakminisztérium a címzett támogatás iránti
önkormányzati igényt megalapozó beruházási koncepciót - az érintett megyei
önkormányzatoknak, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatnak az
egészségügyi beruházások esetén a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal, a
szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében a Területi Vízgazdálkodási
Tanácsokkal egyeztetett javaslatai figyelembevételével - véleményezi.”
16
37. §
(1)	A Tftv.
1.	8. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a regionális fejlesztési tanácsok”
szövegrész helyébe az „a megyei önkormányzatok képviselő-testületének” szöveg,
2.	8. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „az Országos Érdekegyeztető Tanács
munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy” szövegrész helyébe az „a Nemzeti
Gazdasági és Társadalmi Tanács egy” szöveg,
3.	11. § (2) bekezdésében a „közgyűlése” szövegrész helyébe a „képviselő-testülete”
szöveg,
4.	15. § (4) bekezdésében az „a regionális” szövegrész helyébe az „a megyei” szöveg,
5.	16. § (5) bekezdésében az „A regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „A
térségi fejlesztési tanács” szöveg,
6.	16. § (7) bekezdésében az „A regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „A
térségi fejlesztési tanács” szöveg,
7.	16. § (8) bekezdésében az „A regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „A
térségi fejlesztési tanács” szöveg,
8.	16. § (10) bekezdésében az „A regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „A
térségi fejlesztési tanács” szöveg és az „a regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az
„a térségi fejlesztési tanács” szöveg,
9.	16. § (11) bekezdésében az „a regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „a
térségi fejlesztési tanács” szöveg,
10.	16. § (12) bekezdésében az „a regionális területfejlesztési tanácsot” szövegrész
helyébe az „a térségi fejlesztési tanácsot” szöveg és az „A regionális fejlesztési tanács”
szövegrész helyébe az „A térségi fejlesztési tanács” szöveg,
11.	16. § (13) bekezdés nyitó szövegrészében az „a regionális fejlesztési tanács”
szövegrész helyébe az „a térségi fejlesztési tanács” szöveg és a „vagy a regionális
területfejlesztési tanács” szövegrész helyébe a „vagy a térségi fejlesztési tanács” szöveg,
12.	16. § (13) bekezdés b) pontjában az „esetén a regionális területfejlesztési tanács”
szövegrész helyébe az „esetén a térségi fejlesztési tanács” szöveg és az „a regionális
területfejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „a térségi fejlesztési tanács” szöveg,
13.	16. § (13) bekezdés c) pontjában az „a regionális fejlesztési tanács” szövegrész
helyébe az „a térségi fejlesztési tanács” szöveg,
14.	19. § (2) bekezdés c) pontjában az „állást foglal” szövegrész helyébe a „nyilatkozik”
szöveg,
15.	19. § (2) bekezdés d) pontjában az „a térségi terület-felhasználási engedélyezési
eljárással” szövegrész helyébe az „a területrendezési hatósági eljárással” szöveg,
16.	20. §-át megelőző alcímében az „A területfejlesztést segítő” szövegrész helyébe az „A
területfejlesztést és a területrendezést segítő” szöveg,
17.	20. § (2) bekezdés c) pontjában az „a kistérségi” szövegrész helyébe az „a térségi”
szöveg,
18.	20. § (3) bekezdés d) pontjában a „támogató címzett és céltámogatások” szövegrész
helyébe a „támogató céltámogatások” szöveg,
19.	23/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „államigazgatási szervek állásfoglalása alapján
kell” szövegrész helyébe az „államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának
figyelembevételével kell” szöveg
lép.
17
(2)	A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV.
törvény 4. § 7. pontjában az „a területfejlesztési tanácsok” szövegrész helyébe az „a megyei
(fővárosi) önkormányzat és a térségi fejlesztési tanácsok” szöveg lép.
(3)	A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény
a)	6. mellékletében az „A Regionális Fejlesztési Tanácsok” szövegrész helyébe az „Az
érintett megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat”
szöveg,
b)	7. mellékletében az „A Regionális Fejlesztési Tanácsok” szövegrész helyébe az „Az
érintett megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat”
szöveg
lép.
38.	§
Hatályát veszti
a)	a Tftv. 3. § (4) bekezdés b) pontja, 5. § g), h), o) ésp) pontja, 8. § (9) bekezdés c) és d)
pontja, 10. § (2) bekezdése, 10/A. §-át megelőző alcíme, 10/A-10/G. §-a, 11. § (2) bekezdés
a)	pontja, 12. §-át megelőző alcíme és 12. §-a, 14. § (1)-(3), és (6)-(8) bekezdése, 15. § (9),
(12) és (15) bekezdése, 15/B. §-a, 16. §-át megelőző alcíme, 16. § (1)-(3) bekezdése, 20. § (4)
bekezdés b), d), e) és f) pontja, 23. § (7) bekezdése, 23/A. § (5) bekezdése, 23/C. § (6)
bekezdése, 27. § (1) bekezdés m) pontja, 27. § (3) és (6) bekezdése.
b)	a Közpénz tv. 2. § (1) bekezdés e) pontjában az „ , a regionális fejlesztési tanács tagja”
szövegrész.
39.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba, és
2012. január 3-án hatályát veszti.
(2)	A 34. § 2012. január 2-án lép hatályba.
18
INDOKOLÁS
a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az 1996-ban elfogadott, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló, azóta több ízben
módosított 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) által felállított területfejlesztési és
területrendezési intézményrendszer működését számos nehézség terheli. A hatályos Tftv.
több, a korábbiaktól számottevően eltérő szemlélet alapján módosult, s ez a törvény
koherenciáját, belső logikai összefüggéseit is megbontotta.
A területfejlesztés és -rendezés jelenlegi intézményi struktúrája a következőképpen épül fel:
Kistérségi szinten: a Tftv. lehetőséget adott területfejlesztési önkormányzati társulások
létrehozására, amelyekre a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló
1997. évi CXXXV. törvény szabályait kell alkalmazni. Emellett létrehozta a Tftv. a kistérségi
fejlesztési tanácsokat is, amelyek feladatai (például a kistérségi területfejlesztési koncepció,
közös területfejlesztési program kidolgozása) nagymértékben átfedésben álltak a
területfejlesztési önkormányzati társulások feladataival. Végül, mindezek mellett a települési
önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény is lehetőséget
biztosított arra, hogy a többcélú társulások lássák el a kistérségi fejlesztési tanácsok feladatait.
A feladatokat párhuzamosan ellátó intézmények kistérségi szinten nehezen áttekinthető
rendszert eredményeztek.
Megyei szinten: a Tftv. létrehozta a megyei területfejlesztési tanácsokat, amelyek 1996-tól
2001-ig kizárólagosan, 2001-től 2006-ig pedig a regionális fejlesztési tanácsokkal
párhuzamosan ellátták a hazai decentralizált területfejlesztési források kezelésével
kapcsolatos feladatokat. Ezek regionális szintre helyezésével párhuzamosan a megyei szintű
területfejlesztési feladatok fokozatosan kiüresedtek (jelenleg főként a meglévő
szerződésállomány kezelésével, monitoringjával kapcsolatos feladatokat látnak el).
Míg a területfejlesztési tanácsok a fejlesztési feladatokat látják el, a megyei önkormányzatok
Tftv. szerinti tevékenysége elsősorban a területrendezési terv készítésére korlátozódott.
Regionális szinten: a Tftv. 1999-es módosítása nyomán kötelezően létrehozandó regionális
fejlesztési tanácsok 2001-től fokozatosan átvették a hazai decentralizált források kezelését
(ezen feladatköre 2009-ig volt jelentős, azt követően ugyanis új hazai források nem álltak a
tanács rendelkezésére). Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően a régiók részt
vettek a közösségi források felhasználásának lebonyolításában, amelyek kapcsán a tanácsok
munkaszervezetei (a nonprofit korlátolt felelősségű társasági formában működő ügynökségek)
jelenleg is közreműködő szervezeti feladatokat látnak el. Ezen ügynökségekre, mint az
európai uniós források felhasználásához akkreditált közreműködő szervezetekre legalább a
2007-2013. közötti időszak regionális operatív programjai végrehajtásának időtartamára
szükség van. A regionális szinten megjelenő területfejlesztési, fejlesztéspolitikai feladatok
főként ezen, közreműködő szervezeti feladatok ellátásából adódnak, így a regionális
fejlesztési tanács, mint területi szintű döntéshozó szerv szerepe lecsökkent.
19
Térségi szinten: a Tftv. lehetőséget adott arra, hogy a regionális fejlesztési tanácsok, illetve
megyei területfejlesztési tanácsok a megyehatáron átnyúló területfejlesztési feladatokra
térségi fejlesztési tanácsot hozzanak létre. Két kiemelt térség (a Balaton kiemelt üdülőkörzet,
valamint a budapesti agglomeráció) vonatkozásában maga a törvény írta elő a térségi
fejlesztési tanács létrehozását. A Tftv. alapján összesen kilenc térségi fejlesztési tanács jött
létre (a fenti kettő kötelezően, hét önkéntes jelleggel). A térségi fejlesztési tanácsok
rendelkezésére álló személyi kapacitások és eszközállomány, ezzel összefüggésben pedig a
feladatellátásuk színvonala nagy szórást mutat.
Központi szinten: A Tftv. alapján létrejött az Országos Területfejlesztési Tanács (a
továbbiakban: OTT), amelynek javaslattevő, döntés-előkészítő, véleményező és koordinációs
szervként feladata a fejlesztéspolitika kialakításában való közreműködés. Az OTT e
feladatkörét csak korlátozottan, kevés eredménnyel tudja ellátni, amely a tagságának
létszámából, összetételéből, továbbá a társadalmi érdekek formális megjelenésének hiányából
adódtak.
Magyarország területfejlesztési intézményrendszerére tehát a területi szintek magas száma,
ebből adódóan az indokolatlan párhuzamosságok és az alacsony hatékonyságú működés
jellemző, melyet tovább gyengít, hogy a hazai és az Európai Uniótól származó forrásokat
kezelő intézmények és a támogatások felhasználásának szabályozása terén szintén
párhuzamos rendszer épült ki.
A területfejlesztési intézményrendszer nem kapott érdemi szerepet az uniós források
elosztásához kapcsolódó döntésekben, szerepük csak néhány intézkedés pályázatkezelői
közreműködő szervezeti feladataira korlátozódott. Az uniós csatlakozással a közpénzekből
finanszírozott fejlesztéspolitika lényegében három szférára oszlott szét, melyből az uniós
források felhasználására irányuló rendszer a domináns, a „nemzeti” forrásokra épülő
fejlesztéspolitika maradékelven és egyre zsugorodó mértékben érvényesül.
A regionális szint megerősítése - nem csupán az uniós források fogadása, hanem hazai
közigazgatás-fejlesztési célok miatt is - a korábbi időszak kormányprogramjainak kiemelt
célkitűzése volt, a regionalizmus és a regionális szint intézményei azonban nem tudtak a
közgondolkodás és a közigazgatás szerves részévé válni.
Az előzőekben felvázolt problémák közül számos a hatályos Tftv.-ből ered.
A 2010-ben megalakult Kormány kiemelt célkitűzése a közigazgatás hatékonyságának
növelése, amelynek egyik hangsúlyos eleme az eddigieknél összefogottabban,
ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi közigazgatás megteremtése, ezáltal a
területi feladatellátás hatékonyságának és eredményességének megvalósítása.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja mindezek érdekében a jelenleg széttagoltan
működő területi területfejlesztés szervezetrendszerének racionalizálásához a jogszabályi
alapot megteremteni. Ennek során különösen is figyelemmel kell lenni a 2012. január 1-jétől
hatályba lépő Alaptörvény szabályaira, valamint a megalkotásra kerülő sarkalatos
törvényekkel - azok közül is kiemelkedően a területi közigazgatás szabályait felölelőekkel -
való összhang biztosítására.
Ennek érdekében a Javaslat a következő módosításokat indítványozza.
Szükséges a kötelezően létrehozott regionális fejlesztési tanácsok és a kistérségi fejlesztési
tanácsok megszüntetése. Ezen intézmények a Tftv.-be utólagosan kerültek beépítésre, mely
folytán az intézményrendszer szükségtelenül összetetté és többszintűvé vált. Ezen intézményi
20
struktúra az ismertetett jellemzői folytán nem volt képes hatékony feladatellátásra. Maguknak
a tanácsoknak a szerepe is számos esetben kiürült, súlytalanná vált.
Az Országgyűlés részére benyújtott, a helyi önkormányzatokról szóló új sarkalatos törvénnyel
(a továbbiakban: új Ötv.) a Kormány arra tett javaslatot, hogy a területfejlesztési és
területrendezési feladatok egységesen a megyei önkormányzatokhoz kerüljenek.
A törvényi szintű összhang megteremtése érdekében szükséges tehát az is, hogy a
feladatellátás területi szintjét a megye képezze, és az új Ötv.-nek megfelelően a feladatellátó
szerv már 2012. január 1-jétől a megyei önkormányzat legyen.
A hatályos Tftv. korporatív szervezetek létrehozását írta elő, melyek döntései legfeljebb csak
áttételesen támaszkodtak választói felhatalmazásra.
Az intézményfenntartói feladatait az államnak átadó megyei önkormányzat képviselő-
testülete azonban olyan legitim, a választópolgárok által közvetlenül választott tagságú
szervezet, mely közjogi szempontból alkalmassá válhat a területfejlesztési feladatok
ellátására.
A területfejlesztési feladatok megyei önkormányzatra telepítésével a megyei szintű
párhozamos feladatellátás - és így valamennyi megyei területfejlesztési tanács is -
megszüntethető, a megyei önkormányzat által eddig is ellátott területrendezési feladatok
területfejlesztési feladatokkal való kiegészítése pedig biztosíthatja e kétféle típusú, de
egymással összefüggő terv egymással való összhangját.
A fentiekhez hasonlóan a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megszűnése is
indokolt. Így a Tftv. alapján kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül
a Balaton Fejlesztési Tanács maradna meg. A Tftv. által biztosított lehetőséggel élve eddig
további hét térségi fejlesztési tanács jött létre önkéntes jelleggel. Az önkéntes térségi tanácsok
alakításának lehetőségét a Javaslat fenntartaná, a számos projektet kezelő kötelezően működő
Balaton Fejlesztési Tanács fenntartásához pedig fejlesztéspolitikai érdek fűződik.
Ezen túlmenően szükséges a regionális fejlesztési ügynökségek (nonprofit kft-k) tulajdonlási
viszonyainak rendezése is. A regionális fejlesztési ügynökségek jelenleg a regionális
fejlesztési tanácsok munkaszervezetei, egyúttal tervezési feladatokkal is rendelkeznek. A
regionális fejlesztési ügynökségek ezen kívül szerződés alapján közreműködő szervezeti
feladatokat is ellátnak, melyek időközben a tevékenységük súlypontjává váltak. E
feladatellátás folyamatosságának fenntartása érdekében szükséges, hogy a többi közreműködő
szervezethez hasonlóan a Magyar Állam tulajdonába kerüljenek át.
A megszűnő szervezetek jogutódlási kérdéseinek rendezésére is szükségszerűen ki kell
terjedjen a Javaslat. A regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács
jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat lesz. A kistérségi fejlesztési tanácsok
feladatait az utóbbi években ténylegesen a többcélú kistérségi társulások látták el. E feladatok
lényegében a többcélú kistérségi társulások számára a területfejlesztési feladatokra tekintettel
juttatott működési támogatások megszerzésében és felhasználásában merültek ki. Mivel az
ezzel kapcsolatos szerződéseket is a többcélú kistérségi társulásokkal kötötte meg az állam,
így egyéb feladat hiányában nincs szükség a kistérségi fejlesztési tanácsokkal kapcsolatos
jogutódlás rendezésére. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja Budapest
Főváros Önkormányzata, illetve a Pest Megyei Önkormányzat lesz, függően attól, melyikük
illetékességi területét érinti a konkrét ügy. Rendezésre kerül az a helyzet is, mikor nem
határozható meg valamelyik jogutód szervezet kizárólagos területi érintettsége.
21
A területfejlesztési szabályok előzőek szerinti módosításán túl szükséges a területrendezésre
vonatkozó szabályozás néhány rendelkezésének pontosítása is, melyekkel a jogalkalmazás
során tapasztalt problémák küszöbölhetők ki.
22
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés az egyes fogalmak meghatározásának módosításait, pontosításait öleli fel. A
területrendezési terv fogalom-meghatározásának pontosítása szükséges az időtartamok
meghatározásával. A régió Javaslat szerinti funkcióváltásával indokolt, hogy fogalmának
meghatározása hangsúlyosabban támaszkodjon az uniós jogra. A kiemelt térség fogalmának
pontosítása területrendezési szempontból - a kiemelt térség körének a szűkítése érdekében -
indokolt. A térség fogalmának pontosítása a területi kategóriák rendezése folytán szükséges.
A Javaslat indítványozza a szabad vállalkozási zóna fogalmának meghatározását is, mely új
struktúra a munkavállalás fokozását, az ipar megtelepedését hivatott szolgálni.
A területrendezési tervek közül a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás
lefolytatásának lehetőségét csak a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló
törvény tartalmazza, ezért a területcsere fogalmát a törvényben a Budapesti Agglomeráció
területére kell szűkíteni.
A 2. §-hoz
A régió szerepének Javaslat szerinti megváltozásával a székhelyére vonatkozó rendelkezés
fenntartása nem szükséges; területének megállapítása pedig a Kormányhoz kerül. Ugyanakkor
meg kell teremteni a területrendezési feladatok ellátását biztosító pénzeszközök tervezésének
jogszabályi hátterét.
A 3. §-hoz
Az Országos Területrendezési Terv és a Tftv. 6. § d) pontjában szereplő kiemelt térség
területrendezési terve törvénnyel kerül elfogadásra, mely az önkormányzatokra nézve
értelemszerűen kötelező, ezért nincs szükség az alkotmányos berendezkedésből következő
ezen szabály ismételt előírására. A Javaslat emellett a területrendezési feladatok ellátását
biztosító pénzeszközök tervezése elvi jogszabályi hátterének megteremtését célozza. Ezen
felül a regionális fejlesztési tanácsok megszűnésével összefüggő, illetve egy törvényi szinten
nevesíteni nem szükséges feladatkör rendezésével együtt járó módosításokat tartalmazza.
A 4. §-hoz
Az OTT tényleges szerepéhez szükséges igazítani a törvényi szabályozást. Az OTT döntési
hatáskörrel nem rendelkezik, így az ezzel kapcsolatos - tartalmilag kiüresedett - szövegrész
hatályon kívül helyezése szükséges. A regionális fejlesztési tanácsok szerepét a megyei
önkormányzatok veszik át, így e szerveknek az OTT-beli tagságát is rögzíteni szükséges,
viszont a velük kötött szerződésekről nem szükséges külön rendelkezni. A Nemzeti Gazdasági
és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény hatálybalépésével e szerv lépett az
Országos Érdekegyeztető Tanács helyébe, így indokolt a szervezeti változás megfelelő
átvezetése a törvényen. Pontosítani kell továbbá a társadalmi szervezetek részvételére
vonatkozó szabályokat is.
Az 5. §-hoz
23
A kistérségek lehatárolására vonatkozó miniszteri hatáskört a kistérséget felváltó járás új
szabályaira, valamint a kistérségi, járási szinten kötelezően ellátandó területfejlesztési
feladatok megszűnésére tekintettel nem szükséges fenntartani. Ellenben rendelkezni kell a
regionális fejlesztési ügynökségek feletti tulajdonosi joggyakorlás módjáról, amelyre a
Javaslat az egyéb közreműködő szervezetekkel azonos szabályokat irányoz elő. A Javaslat
pontosítani kívánja a miniszterek területfejlesztési és területrendezési dokumentumok
kidolgozásával összefüggő feladatait.
A 6. §-hoz
A két- vagy többoldalú kormányközi kapcsolatok eredményeként készülő országhatáron
átnyúló tervek esetében indokolt a területrendezésért felelős miniszter szerepének fenntartása,
az erről szóló rendelkezés pontosítása. A §-t továbbá ki kell egészíteni a területrendezési
forrás felhasználásának szabályozásával, melynek módját a területrendezésért felelős
miniszter határozza meg.
A 7. §-hoz
Az új Ötv. sarkalatos törvény, ütemezetten lép hatályba. E törvény rendelkezik az
önkormányzatok társulásairól is. Az új sarkalatos törvény a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzését már 2012. január 1-jétől a törvényességi felügyelet szabályaival
váltja fel. Így az összhangot meg kell teremteni mindezekkel az új rendelkezésekkel.
A 8. §-hoz
A módosítani javasolt előírásokat egyrészt jogtechnikai okokból szükséges pontosítani (pl. a
hatályos normaszövegben utalás történik a Tftv. 27. § (2) bekezdés b) pontjára, mely
időközben hatályon kívül lett helyezve). Másrészt az állam és az önkormányzatok közötti
feladatellátás megoszlásának megváltozásával a Tftv. 11. § (1) bekezdés b) pontjában
felsorolt feladatkörök szerepeltetése már nem szükséges, illetve az új Ötv. elfogadásának
hiányában az könnyen pontatlanná válhat.
A területrendezési tervek egységes szempontok szerinti gyűjtése, nyilvántartása fontos
területrendezési érdek. Mivel a megyei önkormányzat számára új feladatot csak törvényben
lehet előírni, így az ezzel összefüggő hiányosság pótlására irányul a Javaslat.
Végül, az új Ötv. megyére, illetve megyei jogú városra, továbbá a törvénnyel megállapított
rendezési tervvel bíró térségekre vonatkozó rendelkezéseivel való összhang megteremtésére
irányul e rendelkezés (az eddigi „lyukas megye” konstrukciójából adódó többletelőírások
megszüntetésére kerül sor a területrendezés területén).
A 9-10. §-hoz
A rendelkezés újraszabályozza a megyei önkormányzat területfejlesztési hatáskörét, azt
jelentősen kibővítve biztosítja, hogy a megyei önkormányzat váljon területi szinten a
területfejlesztési feladatokat kizárólagosan ellátó szervezetté. E feladatkör számos
részfeladatból épül fel, melyek a törvényben nevesítésre kerülnek. A feladatok felölelik a
területfejlesztési döntéseket megalapozó vizsgálatokat, a megyei területfejlesztési koncepció
kidolgozását, nemzetközi együttműködési megállapodások megkötésének lehetőségét,
valamint számos lényeges kérdésben a megyei önkormányzat számára véleményezési jogot
biztosít. A Javaslat szabályozni kívánja a megyei önkormányzat és a megyei jogú városok
önkormányzatai közötti együttműködés kereteit. A Javaslat szerint a megyei önkormányzat a
24
hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról dönt majd. A megyei önkormányzat
ugyanakkor beszámolási kötelezettség terheli e feladatok ellátása vonatkozásában.
A Javaslat biztosítja a társadalmi szervek útján a megyei önkormányzat munkájában való
társadalmi részvételt is.
A 11. §-hoz
Mindazokban az esetekben, amikor a megye területén túlmutat egy-egy területfejlesztési ügy,
szükséges az érintett megyei önkormányzatok közötti koordináció, illetve a harmonikus
döntéshozatal jogszabályi kereteinek megteremtése. A Javaslat ennek kialakítását célozza,
rendezve mindazokat az eseteket, mikor a regionális szint még relevanciával bírhat. A
regionális területfejlesztési fórum az érintett régiók területét alkotó megyék, illetve főváros
képviselőiből áll, önálló szervezettel nem rendelkezik, titkársági teendőit az erre kijelölt
megyei önkormányzat hivatala látja el.
A Javaslat ezen kívül felállítja a megyei területfejlesztési fórumot, amelynek a megyei
önkormányzatok és a megyén található megyei jogú városok delegáltjai a tagjai. A megyei
területfejlesztési fórum célja, hogy a megyei jogú városokat bekapcsolja a megyék
területfejlesztési döntéshozatalának előkészítésébe. A regionális területfejlesztési fórumhoz
hasonlóan, a megyei területfejlesztési fórum sem rendelkezik önálló szervezettel, titkársági
feladatait a tagok megegyezése szerinti képviselő-testület hivatala látja el.
A 12-13. §-hoz
A rendelkezés az önkéntesen létrehozható térségi fejlesztési tanácsok helyzetét rendezi, illetve
pontosítja azok létrehozásának, működésének, finanszírozásának szabályait. E módosítások a
fennmaradó Balaton Fejlesztési Tanácsot és a megszűnő Budapest Agglomerációs Fejlesztési
Tanácsot érintően is szükségesek.
A 14. §-hoz
A hatályos törvény 16. §-a a regionális fejlesztési tanácsokra és a regionális fejlesztési
ügynökségekre vonatkozó szabályokat foglalta magában. E rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kellett lényegileg valamennyi típusú területfejlesztési, illetve fejlesztési tanácsra.
A Javaslat e szabályokat a fennmaradó szervtípus, a térségi fejlesztési tanácsok, ezek közül is
kiemelkedően a Balaton Fejlesztési Tanács vonatkozásában tartja fenn, az ezekből adódó
értelemszerű változásokkal.
A 15. §-hoz
A fennmaradó regionális fejlesztési ügynökségekre vonatkozó szabályok jelenleg a regionális
fejlesztési tanácsra vonatkozó rendelkezések között találhatóak meg. E szabályok külön §-ba
rendezése a jogkeresők eligazodását könnyíti meg.
A 16. §-hoz
A § a költségvetési fejezetrendet szükségtelenül befolyásoló rendelkezés elhagyásával a
hatályos törvény pontosítására irányul.
A 17. §-hoz
25
A rendelkezés a szabad vállalkozási zónák megteremtésére irányul, melyek területfejlesztési
célok érdekében működnek. E célok elérése érdekében külön törvény által meghatározott
módon pénzügyi és más kedvezményeket lehet e zónákban biztosítani. A Javaslat
változatlanul biztosítani kívánja a helyi önkormányzatok számára az ipari parkok és más
fejlesztési egységek létrehozását.
A 18-19. §-hoz
A módosítások a területrendezési tervek tartalmi követelményének törvényi szintű rögzítése
érdekében szükségesek, valamint a következetes fogalomhasználat biztosítására - különös
tekintettel az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § a)
pontjának előírásával való összhang megteremtésére -, továbbá a megfelelési szabályok
pontosítására és a párhuzamos szabályozás megszüntetésére irányulnak.
A 20. §-hoz
A Javaslat egyértelművé kívánja tenni az egységes országos vetületi (EOV) rendszer
alkalmazását, valamint azt, hogy a terveket az áttekinthetőség és a korszerű kezelhetőség
érdekében számítástechnikai úton, térinformatikai rendszerben szükséges elkészíteni. A §
rögzítené továbbá a szomszédos államokkal való együttműködés rendjét, mely csak az
országos területrendezési terv vonatkozásában írná elő a külpolitikáért felelős miniszter
bevonásával való egyeztetési kötelezettséget a szomszédos országok területrendezésért felelős
minisztereivel. A § továbbá más jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálja.
A 21-22. §-hoz
A területrendezési tervek közül a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás
lefolytatásának lehetőségét csak a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló
törvény tartalmazza, ezért a területcserére vonatkozó szabályt a Tftv.-ben a Budapesti
Agglomeráció területére kell szűkíteni.
A lefolytatott területrendezési hatósági eljárások tapasztalatai alapján a javaslat szerint
minden területrendezési hatósági eljárás ügyintézési határideje 30 napra csökken, ezzel az
eljárás gyorsítása lehetővé válik. Ezzel párhuzamosan megszűnik a megyei önkormányzatok
hatósági eljárásba nem illeszkedő, a határidőt jelentősen befolyásoló és megnövelő
véleményezési lehetősége.
A módosítással bevezetésre kerül egy új típusú területrendezési hatósági eljárás, melyre azért
van szükség, mert a párhuzamos területrendezési és településrendezési tervezési eljárások
következtében előfordulhat olyan eset, amikor a jogszerű településrendezési döntés nincs
összhangban az elfogadott területrendezési tervvel. Ezt az ellentmondó jogi helyzetet tisztázná
a javasolt új eljárás.
A Javaslat szerinti módosítás az időközben bevezetett egyfázisú területrendezési terv
módosítás miatt szükségessé váló változások átvezetését is kezeli. Az új 23/E. § a
területrendezési tervezés tapasztalatai alapján meghatározza, hogy a területrendezési terveket
legalább tízévenként felül kell vizsgálni.
A 23. §-hoz
A területrendezési tervtanácsnak a tapasztalatok alapján nincs annyi hozadéka, hogy
fenntartása indokolt legyen, ezért a módosítás a területrendezési tervtanács megszüntetésére
irányul.
26
A 24-25. §-hoz
A 24. § a felhatalmazó rendelkezések módosítását szabályozza. A hatályos törvény kiegészül
a megszűnő szervtípusok jogutódlását rendező szabályokkal. Így a regionális fejlesztési tanács
jogutódja az illetékességi területében érintett megyei területfejlesztési tanács - a regionális
fejlesztési ügynökségek tulajdonosi jogait illetően a Magyar Állam -, a Budapesti
Agglomerációs Fejlesztési Tanács esetében pedig az illetékességi területében érintett fővárosi
önkormányzat, illetve Pest Megyei Önkormányzat lesznek. Abban az esetben, mikor
mindezek alapján nem dönthető el, melyik szerv a jogutód, akkor a szervek egyetemlegesen
lesznek jogutódjai a megszűnő szervezeteknek.
A 26. §-hoz
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 2012. január 1-jén lép hatályba, így már
ettől az időponttól kezdődően oly módon szükséges meghatározni az ajánlatkérők körét, hogy
ne tartalmazza a megszűnő szervezeti formákra való utalásokat.
A 27. §-hoz
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény
számos összeférhetetlenségi szabály megállapításával törekszik biztosítani a támogatások
odaítélésének tisztaságát és átláthatóságát. A megszűnő szervezeteket felváltó megyei
önkormányzat, annak képviselő-testülete elnöke és tagjai vonatkozásában a korábbi
szabályozási logikához illeszkedően rendezni szükséges, mely tisztségviselők kizártak és
melyek nem kizártak a támogatásokkal összefüggő eljárásokban, illetve e tisztségviselők
milyen körben járhatnak el. A regionális fejlesztési ügynökség új meghatározása folytán is
pontosításokat kell elvégezni a hatályos törvényen.
A 28. §-hoz
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szabályain
át kell vezetni a megszűnő szervezetek, illetve a helyükbe lépő megyei (fővárosi)
önkormányzat folytán szükséges értelemszerű változásokat.
A 29. §-hoz
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény
módosítása a megyei (fővárosi) önkormányzatok területfejlesztési hatáskörének kibővülése
folytán szükséges, továbbá rendezni kell a regionális fejlesztési ügynökségek új
meghatározása folytán azok kutatás-fejlesztési és innovációs feladatait.
A 30-33. §-hoz
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
egyes rendelkezéseit módosítását tartalmazza a Javaslat, mely elsődlegesen a megszűnő
kistérségi fejlesztési tanácsok folytán szükséges rendelkezését fogja át.
A 34. §-hoz
27
A sportról szóló 2004. évi I. törvény a sportigazgatási szervvel együttműködő szervezetek
körét határozza meg, melyeket a területfejlesztési intézményrendszerben bekövetkező
változás miatt pontosítani szükséges.
A 35. §-hoz
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a kikötők létesítéséhez szükséges terület
kijelölésében való közreműködést illetően tartalmazott fejlesztési tanácsi feladatot, mely
szükséges, hogy beleolvadjon a megyei (fővárosi) önkormányzat által ellátott
településrendezési feladatok közé.
A 36. §-hoz
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény egyeztetési kötelezettséget ír elő egyes projektek esetén, mely feladatot 2012. január
1-jétől a megyei (fővárosi) önkormányzatoknak szükséges ellátniuk.
A 37-39. §-hoz
További jogtechnikai jellegű módosító, hatályon kívül helyező és hatályba léptető
rendelkezések.
28