﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5130. számú
törvényjavaslat
Magyarország pénzügyi stabilitásáról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. december
2011. évi ... törvény
Magyarország pénzügyi stabilitásáról
Az Országgyűlés az ország pénzügyi stabilitása és a költségvetési fenntarthatóságának
biztosítása érdekében, a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának
független vizsgálata, valamint az államadósság csökkentésének elősegítése céljából az
Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXX. cikke, 34. cikk (5) bekezdése, 37. cikk (5)
bekezdése, 40. cikke és 44. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Értelmező rendelkezések
1. §
E törvény alkalmazásában
a)	fejlesztés: olyan - alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység,
amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök
létrehozására, vagy meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek javítására
irányul,
b)	kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: az államháztartásról szóló 2011. évi ....
törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés l) pontja szerinti szervezet,
c)	likvid hitel: a naptári éven belül visszafizetendő hitel, ideértve a pénzforgalmi
számlához kapcsolódóan nyújtott hitelt is.
II.	Fejezet
Az államadósság csökkentése
1.	Az államadósság fogalma, számítása
2.	§
(1)	Az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint 37. cikk (2) és (3)
bekezdésében foglaltak végrehajtása során figyelembe veendő mindenkori államadósság
mutatója (a továbbiakban: államadósság-mutató) olyan százalékban kifejezett, egy tizedesig
kerekített hányados, amely
a)	számlálójában az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás
önkormányzati alrendszerének, és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek
egymással szembeni kötelezettségek kiszűrésével számított (konszolidált) adósságának (a
továbbiakban együtt: államadósság),
b)	nevezőjében a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló
tanácsi rendeletben meghatározottak szerint számított bruttó hazai terméknek
e törvény szerinti értéke szerepel.
1
(2)	Az államháztartás központi alrendszerének adóssága az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó jogi személyek által vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált
értéke a számbavétel fordulónapján.
(3)	Az államháztartás önkormányzati alrendszerének adóssága a helyi önkormányzatok, a
nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és az egyéb, jogi
személyiséggel rendelkező társulások (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által vállalt
adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján.
(4)	A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága az általuk, saját nevükben
vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján.
3.	§
(1)	Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:
a)	hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és
annak aktuális tőketartozása,
b)	a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó
értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,
c)	váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott
kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,
d)	az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing
futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,
e)	a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói
félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket
is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,
f)	a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés,
részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,
g)	külföldi hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság
Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok
összege.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletként nem kell figyelembe venni a
költségvetési év első hat hónapjában lejáró adósság előző költségvetési évben történő
előfinanszírozását, amelynek összege nem haladja meg a költségvetési év első hat hónapja
során várható törlesztések összegét. Az előfinanszírozás céljából adósságot keletkeztető
ügyletből származó összeget egy elkülönített letéti számlán kell tárolni, és a keletkezés
évében azt nem lehet elkölteni.
2.	Az adósságcsökkentés
4.	§
(1)	A központi költségvetésről szóló törvényben összegszerűen meg kell határozni az
államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és a
kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a költségvetési év utolsó napjára
-	az Alaptörvény 36. cikk (5) és (6) bekezdésének megfelelően - tervezett értékét.
2
(2)	A központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon
kell meghatározni, hogy annak alapján az államadósság megelőző évhez (a továbbiakban:
viszonyítási év) viszonyított növekedési üteme ne haladja meg a központi költségvetésről
szóló törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció és bruttó hazai termék
reál növekedési üteme felének a különbségét.
(3)	A központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során a viszonyítási év
államadósság-mutatóját a viszonyítási év utolsó napján várható államadósság és a viszonyítási
év várható bruttó hazai terméke, a költségvetési év államadósság-mutatóját a költségvetési év
utolsó napján várható államadóság és a költségvetési év várható bruttó hazai terméke alapján
kell számításba venni.
5.	§
(1)	A Kormány a központi költségvetésről szóló törvény módosítására törvényjavaslatot nyújt
be az Országgyűlésnek, ha
a)	a viszonyítási év utolsó napján fennálló államadósság, illetve a viszonyítási év bruttó
hazai termék előzetes tényadatai, vagy
b)	az államháztartási, makrogazdasági folyamatok alapján a költségvetési év utolsó
napján várható államadósság, illetve a költségvetési év bruttó hazai termék várható adata
olyan irányban tér el a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott adatoktól,
hogy az eltérés a költségvetési év utolsó napján számított államadósság-mutató a viszonyítási
év utolsó napján fennálló államadósság-mutatóhoz képest a 4. § (1) bekezdése szerinti
csökkenést veszélyeztetné.
(2)	Ha a nemzetgazdaság az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdése szerinti tartós és jelentős
visszaesése a költségvetési év során következik be, a központi költségvetésről szóló törvény
módosítása a 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott értékek teljesítési kötelezettségének felfüggesztésére irányul.
(3)	A Kormány az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülését negyedévente vizsgálja.
6.	§
Az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető
ügyleteket azonos árfolyamon kell figyelembe venni.
7.	§
Az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdésében foglalt nemzetgazdaság tartós és jelentős
visszaeséseként kell értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves bruttó hazai termék reál
értéke csökken.
3.	Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok
8.	§
Az állam nevében adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása
alapján köthető.
3
9. §
(1)	A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztető ügyletet
érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet. E
rendelkezést nem kell alkalmazni a likvid hitel igénybevételére, valamint az olyan adósságot
keletkeztető ügyletre, amelyben valamennyi fél az államháztartás valamely alrendszerébe
tartozó jogi személy, illetve kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet.
(2)	Az államháztartásért felelős miniszter a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha
a)	annak megadása - az engedélyt kérőtől függően - a kormányzati szektorba sorolt
egyéb szervezetek adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben előírt mértéke
teljesítését nem veszélyezteti,
b)	az adósságot keletkeztető ügylet a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet
jogszabályban meghatározott kötelező feladata ellátásához szükséges fejlesztéshez vagy
működési költséghez szükséges, és
c)	a hitel felhasználásával megvalósítandó fejlesztés esetében a fejlesztés kiadásainak
megtérülése valószínűsíti a hitel visszafizetését, és a hitel felhasználásának átfogó
közgazdasági elemzése a hitel visszafizetése szempontjából megnyugtató eredményre vezet.
10.	§
(1)	Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel - érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet.
(2)	A Kormány hozzájárulása nélkül lehetséges:
a)	az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezésére szolgáló hitelre,
b)	az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett
reorganizációs hitelre, továbbá
c)	a likvid hitelre
vonatkozó ügylet megkötése.
(3)	Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel.
(4)	A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása és az önkormányzatok egyéb,
jogi személyiséggel rendelkező társulása adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó
kötelezettségeinek teljesítését a társulásban résztvevő önkormányzatok kezességvállalása
biztosítja.
(5)	Az önkormányzat az általa vállalt kezességekről jogszabályban foglaltak szerint adatot
szolgáltat.
(6)	Az önkormányzat fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügyletéhez a Kormány a
következő feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá:
a)	az önkormányzat - az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a
tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában az adósságot keletkeztető
ügylethez kapcsolódó fejlesztési célt és az adósságkeletkeztetési szándékot megállapította, és
arról jogszabályban meghatározott módon előzetesen tájékoztatást adott,
b)	az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere
adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését
nem veszélyezteti,
4
c)	az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott
feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési
kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és
d)	az önkormányzat 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletből
származó, korábbi évekről fennálló és tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot
keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat
adott évi saját bevételeinek 50%-át.
(7)	Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelméhez
a)	hitel felvételének szándéka esetén a hitelt folyósító pénzügyi szolgáltató és az
önkormányzat közötti hitelszerződés tervezetét,
b)	kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt,
c)	kötvény zártkörű kibocsátásának szándéka esetén a befektető és az önkormányzat
közötti, a kötvény lejegyzéséről vagy megvásárlásáról szóló megállapodás tervezetét,
d)	egyéb adósságot keletkeztető ügylet esetén az ügyletet alátámasztó dokumentumokat
mellékeli.
(8)	A Kormány az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja
azzal megegyező összegű meglévő adósság visszafizetése, abban az esetben járul hozzá, ha az
önkormányzat 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletéből származó, korábbi
évekről fennálló és tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet
futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját
bevételeinek 50%-át.
(9)	A (6) bekezdés d) pontja, valamint a (8) bekezdés szerint megállapítandó fizetési
kötelezettség mértékébe nem számítandó bele a likvid hitelből származó, de beleszámítandó a
kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettségek összege.
(10)	Az önkormányzat - az Európai Unió kötelező jogi aktusából következő vagy nemzetközi
szervezet felé vállalt kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve - nem indíthat új fejlesztést, ha
adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó korábbi évekről fennálló és a tárgyévi összes
fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja a (6) bekezdés d) pontja szerinti mértéket.
5
III.	Fejezet
Az Államadósság Kezelő Központ
4.	Az Államadósság Kezelő Központ jogállása
11.	§
(1)	Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és a 3. § a), b),
e)	és g) pontja szerinti adósságának kezelése érdekében végzett pénzügyi műveletekről az
államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján gondoskodik.
(2)	Az ÁKK Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, részvényei névre szólók
és forgalomképtelenek.
(3)	Az ÁKK Zrt. tulajdonosa az állam, amelynek nevében az alapításhoz és a tulajdonosi
jogok gyakorlásához kapcsolódó jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja
azzal, hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el.
(4)	Az ÁKK Zrt. működésére - e törvény eltérő rendelkezései kivételével - a gazdasági
társaságokról törvény szabályait kell alkalmazni.
(5)	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló törvényben meghatározott állami vezetők az ÁKK Zrt. igazgatóságában és
felügyelő bizottságában tisztséget viselhetnek.
(6)	Az ÁKK Zrt. felügyelő bizottságának hatásköre nem terjed ki az államháztartás központi
alrendszere adósságának kezelési stratégiája, az ezzel kapcsolatos teljesítménymutatók és a
finanszírozási tervek véleményezésére.
12. §
(1)	Az ÁKK Zrt. vagyonával a jogszabályok, alapítói határozatok, valamint az igazgatósági
határozatok keretein belül önállóan gazdálkodik.
(2)	Az ÁKK Zrt. bevételei:
a)	az államháztartás központi alrendszere adósságának a 3. § a), b), e) és g) pontja szerinti
adósságot keletkeztető ügyletből származó része kezelésével összefüggésben a központi
költségvetésről szóló törvényben e célra megállapított előirányzat, amelyet havi egyenlő
részletekben kell az ÁKK Zrt. rendelkezésére bocsátani,
b)	egyéb bevételek.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti bevételhez kapcsolódó kamatot, jutalékot, díjat, egyéb
költséget az ÁKK Zrt. a központi költségvetésről szóló törvénynek az államháztartás központi
alrendszere adóssága kezelésének költségvetési bevételeit és kiadásait tartalmazó fejezete
terhére számolhat el és fizethet ki.
(4)	Az ÁKK Zrt. működése körében a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlát vezet.
(5)	Az ÁKK Zrt. a feladatai ellátásához a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél
értékpapír letéti- és értékpapírszámlát, a Magyar Nemzeti Banknál vagy hitelintézetnél
devizaszámlát vezethet.
6
13. §
(1)	A központi költségvetés költségvetési hiányának finanszírozása érdekében az
államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján
a)	a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján szervezi az
államháztartás központi alrendszere adósságának a 3. § a) és b) pontja szerinti adósságot
keletkeztető ügyletből származó része terhére elszámolandó állampapír-kibocsátást,
hitelfelvételt és adósság-átvállalást,
b)	elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az
a)	pont szerinti adósság finanszírozási stratégiáját,
c)	gondoskodik az államháztartás központi alrendszere adósságának a 3. § a) és b) pontja
szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része terheinek kifizetéséről,
d)	a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján az Áht. 77. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi
költségvetés fizetőképességének fenntartásáról, valamint az állam átmenetileg szabad
pénzeszközeinek kezeléséről,
e)	szervezi a másodlagos állampapír-piacot,
f)	a másodlagos állampapír-piacon sajátszámlás kereskedést, értékpapír kölcsönzést, repó
és fordított repó műveleteket végez, valamint azonnali, határidős, fedezeti, csere és
származtatott ügyleteket köt, továbbá letétkezelési és letéti őrzési feladatokat lát el,
g)	elemzi az a) pont szerinti adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait,
h)	közreműködik az államadósság számításában, tájékoztatást ad az államháztartás
központi alrendszere adósságának a 3. § a), b), e) és g) pontja szerinti adósságot keletkeztető
ügyletből származó része alakulásáról, az állampapírpiac folyamatairól,
i)	véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek
és kibocsátott kötvények feltételeit,
j) hitel-betét műveleteket végez,
k) közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásában.
(2)	Az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködésért a központi költségvetés
terhére az alapügyben szereplő tőke összege legfeljebb 0,025 százalékának megfelelő
díjazásban részesül. Az ÁKK Zrt. e feladatának és díjazásának részletes szabályait a Kormány
rendeletben határozza meg.
(3)	Az ÁKK Zrt. a 12. § (5) bekezdésében meghatározott értékpapírszámla elkülönített
alszámláin - forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés nélkül - olyan hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír-állományt hozhat létre, amely az (1) bekezdés f) pontja szerinti
ügyletek tárgya lehet.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.
a)	jogszabály felhatalmazása alapján állami kezességgel, állami garanciával biztosított,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatalát szervezheti, ezzel kapcsolatos
tanácsadási feladatokat láthat el,
b)	a (2) bekezdésben meghatározott mértékű díj ellenében közreműködhet az állam, az
önkormányzat, valamint ezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezete
7
hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának
kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást
is - ellátásában,
c)	közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek
kezelésében,
d)	közreműködik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközeinek kezelésében és
értékesítésében.
(5)	Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott, vagy
állami kezességgel, állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bszt.) 6. § a)-d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a
Bszt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a
Bszt. 5. § (2) bekezdés a), b), d), g) és h) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási
tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet.
(6)	Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés, (4) bekezdés d) pontja és az állam által kibocsátott
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett (5) bekezdés szerinti
tevékenysége államadósság-kezelésnek minősül. Az ÁKK Zrt. államadósság-kezelésen kívüli
befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő
szolgáltatására a Bszt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
14.	§
(1)	Az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről az államháztartásért felelős
miniszter az ÁKK Zrt. útján gondoskodik. E feladatkörében az ÁKK Zrt. jogosult a 13. § (1)
bekezdése szerinti műveletek végzésére. Az e tevékenységből származó kamatokat a központi
költségvetés javára kell elszámolni.
(2)	Az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban az államot az
államháztartásért felelős miniszter képviseli, ezt a képviseleti jogát az államháztartásért
felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján is gyakorolhatja vagy írásban az ÁKK Zrt.-re
átruházhatja.
(3)	Az ÁKK Zrt. által az államadósság-kezelés körében megkötött ügylet az állam javára,
illetve terhére megkötött ügyletnek minősül.
8
IV. Fejezet
A Költségvetési Tanács
5.	A Költségvetési Tanács elnöke és tagjai
15.	§
(1)	A Költségvetési Tanács elnökének büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú,
kiemelkedő szakmai ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkező közgazdász nevezhető ki.
(2)	A köztársasági elnök által a Költségvetési Tanács elnökének kinevezni kívánt személy a
kinevezését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja a köztársasági elnök részére azt a
tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az elnök a kinevezése előtt a köztársasági elnöknek a
magyar állampolgárságát igazoló irat, a felsőfokú közgazdász végzettségét igazoló oklevél és
a szakmai életútját bemutató önéletrajz benyújtásával igazolja az (1) bekezdés szerinti egyéb
feltételek teljesítését.
(3)	A köztársasági elnök az (1) bekezdésben meghatározott feltételek igazolása esetén dönt a
Költségvetési Tanács elnökének kinevezéséről.
16.	§
A Költségvetési Tanács elnöke az elődje megbízatásának lejártakor, ha elődje megbízatásának
lejártát követően nevezték ki, a kinevezésével lép hivatalba.
17.	§
(1)	A Költségvetési Tanács elnökének megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatása lejártakor,
b)	a köztársasági elnökhöz írásban intézett lemondással,
c)	ha a megbízatásra méltatlanná vált,
d)	ha a megbízatásra alkalmatlanná vált,
e)	halálával.
(2)	A Költségvetési Tanács elnökének megbízatása lemondása esetén a lemondó
nyilatkozatban megjelölt, a lemondó nyilatkozat megtételét követő időpontban, ennek
hiányában a lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi kézhezvételével szűnik meg. A
Költségvetési Tanács elnöke lemondásának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem
szükséges.
(3)	Megbízatásra méltatlan a Költségvetési Tanács elnöke, ha a kinevezését követően
bekövetkező okból a kinevezéséhez szükséges feltételeknek már nem felel meg. A
köztársasági elnök a megbízatásra méltatlanná válásra utaló körülmény tudomására jutását
követően, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével haladéktalanul felhívja a
Költségvetési Tanács elnökét, hogy a 15. § (2) bekezdésében meghatározott módon igazolja,
hogy a kinevezési feltételeknek megfelel. Az igazolás elmulasztása vagy a kinevezési
feltételeknek való megfelelés hiánya esetén a megbízatásra méltatlanná válás tényét a
köztársasági elnök megállapítja.
9
(4)	Megbízatásra alkalmatlanná válik a Költségvetési Tanács elnöke, ha feladatait legalább
hatvan napon keresztül folyamatosan nem képes ellátni. A megbízatásra alkalmatlanná válás
megállapításáról a köztársasági elnök dönt.
(5)	Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti esetben a köztársasági elnök a korábbi elnök
megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül nevezi ki az elnököt.
18.	§
(1)	A köztársasági elnök a Költségvetési Tanács elnökére vonatkozóan a 15. § (2) bekezdése
és a 17. § (3) bekezdése alapján tudomására jutott személyes adatot a kinevezési feltételek
teljesülésének ellenőrzése céljából, a Költségvetési Tanács elnökének kinevezéséről szóló
döntés meghozatalának időpontjáig, illetve a 17. § (3) bekezdése szerinti esetben a
megbízatásra méltatlanná válás megállapításáig kezelheti.
(2)	A köztársasági elnök 17. § (3) és (4) bekezdése szerinti döntéséhez ellenjegyzés nem
szükséges.
19.	§
A Költségvetési Tanács elnöke és tagjai a Költségvetési Tanács elnökeként, illetve tagjaként
ellátott tevékenységükért illetményre és más juttatásra nem jogosultak.
20.	§
A Magyar Nemzeti Bank elnökének és az Állami Számvevőszék elnökének a Költségvetési
Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott
feladatait. A Költségvetési Tanács döntése és a Költségvetési Tanács ülésein képviselt
álláspontja a Magyar Nemzeti Bank elnökét és az Állami Számvevőszék elnökét elnöki
feladatainak ellátása során nem köti.
6.	A Költségvetési Tanács hatásköre, működésének szabályai
21.	§
(1)	A Költségvetési Tanács
a)	az Alaptörvény 44. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban előzetes
véleményt mond a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről,
b)	dönt az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulásról,
c)	véleményt mondhat a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek
felhasználásával kapcsolatos vagy azzal összefüggő bármely kérdésről és
d)	negyedévente véleményt mond a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a
közpénzek felhasználásával kapcsolatos, vagy azzal összefüggő bármely kérdésről és
e)	megállapítja a Költségvetési Tanács ügyrendjét.
(2)	A Költségvetési Tanács ülései nem nyilvánosak.
(3)	A Költségvetési Tanács üléseit a napirend közlésével a Költségvetési Tanács elnöke hívja
össze és vezeti. A Költségvetési Tanács elnöke akadályoztatása esetén az ülés összehívásával
10
és vezetésével a Költségvetési Tanács valamely tagját bízza meg. Egyebekben a Költségvetési
Tanács ülésein helyettesítésnek nincs helye.
(4)	A Költségvetési Tanács - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor határozatképes, ha
tagjai közül legalább kettő jelen van. A Költségvetési Tanács döntéseinek elfogadásához - a
(7)	bekezdésben foglalt kivétellel - egyszerű szótöbbség szükséges.
(5)	A Költségvetési Tanács döntéseinek meghozatalakor a Költségvetési Tanács elnöke vagy
a Költségvetési Tanács ülés vezetésével megbízott tagja kijelöli a Költségvetési Tanács azon
tagját, aki a döntés és annak indokai - az ülésen elhangzottak figyelembe vételével történő -
írásba foglalásáért felelős. A Költségvetési Tanács döntését tartalmazó dokumentumot - az
akadályoztatás esetét kivéve - a Költségvetési Tanács valamennyi tagja aláírja. A
Költségvetési Tanács tagja különvéleményét - annak írásbeli indokolásával együtt - jogosult
a döntést tartalmazó dokumentumhoz csatolni.
(6)	A Költségvetési Tanács döntéseit - ideértve a Költségvetési Tanács tagjainak
különvéleményét is - az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.
(7)	A Költségvetési Tanács ülései összehívására, napirendjének megállapítására, vezetésére
vonatkozó részletes szabályokat a Költségvetési Tanács ügyrendje állapítja meg. A
Költségvetési Tanács ügyrendjének elfogadásához és módosításához a Költségvetési Tanács
elnökének és tagjainak egyhangú szavazata szükséges. A Költségvetési Tanács ügyrendje
vonatkozásában az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahhoz
különvéleményt csatolni nem lehet.
7.	A Költségvetési Tanács eljárása
a központi költségvetésről szóló törvény elfogadása során
22.	§
(1)	A Kormány azt követően, hogy a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét
megtárgyalta, azt a 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti véleményezés céljából megküldi a
Költségvetési Tanácsnak. A Költségvetési Tanács a központi költségvetésről szóló törvény
tervezetét elsősorban az Alaptörvény 36. cikk (4)-(6) bekezdésében foglaltak teljesülése
szempontjából vizsgálja, azonban véleményében egyéb észrevételeket is tehet. A
Költségvetési Tanács véleményét a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének
kézhezvételét követő tíz napon belül küldi meg a Kormány részére.
(2)	A Kormány a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét a Költségvetési Tanács
véleményének kézhezvételét követően, vagy az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen
elteltét követően nyújtja be az Országgyűlésnek.
(3)	Ha a Költségvetési Tanács az (1) bekezdés szerinti határidőig egyet nem értését jelezte, a
Kormány a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét ismételten megtárgyalja, és azt
annak újbóli megtárgyalását követően nyújtja be az Országgyűlésnek.
23.	§
(1)	A Költségvetési Tanács 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előzetes hozzájárulásának
megadásáról a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott, a központi költségvetés
bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegét és főösszegét, továbbá a költségvetési
hiány vagy többlet mértékét érintő módosító javaslatokról és kapcsolódó módosító
javaslatokról (a továbbiakban együtt: módosító indítvány) történő szavazást követően, az
Országgyűlésnek - a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek bevételi és kiadási
11
főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány vagy többlet mértékéről - történő
határozathozatala előtt dönt.
(2)	A költségvetési törvényjavaslat, az Országgyűlés által elfogadott módosító indítványok és
az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata tervezetének szövegét az előzetes
hozzájárulás megadása céljából az Országgyűlés elnöke az azokról történő szavazást követően
haladéktalanul megküldi a Költségvetési Tanács részére, és a költségvetési törvényjavaslat
ütemezéséhez igazodóan megállapítja a Költségvetési Tanács döntésének közlésére
rendelkezésre álló határidőt. Az Országgyűlés elnöke által megállapított határidő három
napnál nem lehet rövidebb.
(3)	A Költségvetési Tanács az előzetes hozzájárulás megadásának megtagadásáról hozott
döntését részletesen indokolja, kiemelve, hogy a költségvetési törvényjavaslat mely
rendelkezései, illetve mely módosító indítványok okozzák az Alaptörvény 36. cikk (4)-(6)
bekezdésében foglalt rendelkezésekkel való összhang hiányát.
(4)	Ha a Költségvetési Tanács az előzetes hozzájárulás megadását megtagadja, az
Országgyűlés költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: bizottság) - a
Költségvetési Tanács döntését megalapozó indokolásban foglaltak alapján - módosító
indítványt készít. A módosító indítvány a költségvetési törvényjavaslat korábban már
megszavazott módosító indítvánnyal érintett részének megváltoztatását, újbóli megállapítását
is tartalmazhatja. A bizottság módosító indítványa a Költségvetési Tanács döntésének való
megfelelést szolgálja, a költségvetési törvényjavaslathoz ezen eljárásban más módosító
indítvány nem nyújtható be.
(5)	A bizottság a (4) bekezdés szerinti módosító indítvány tervezetét megküldi a Költségvetési
Tanácsnak, amely annak kézhezvételét követő egy munkanapon belül dönt a költségvetési
törvényjavaslat elfogadásához szükséges, a módosító indítvány elfogadásától függő előzetes
hozzájárulás megadásáról. A Költségvetési Tanács az előzetes hozzájárulás megadását
kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha a módosító indítvány elfogadásával sem lenne
biztosított az Alaptörvény 36. cikk (4)-(6) bekezdésében foglaltak megtartása.
(6)	A bizottság a módosító indítvány benyújtásáról a Költségvetési Tanács egyetértő
döntésének ismeretében szavaz.
(7)	A bizottság új módosító indítványt készít, ha
a)	a Költségvetési Tanács a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges
előzetes hozzájárulását a módosító indítvány tervezetének ismeretében sem adja meg, vagy
b)	a Költségvetési Tanács a módosító indítvány elfogadásától függően adta meg a
költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását, de a módosító
indítvány benyújtását a bizottság nem szavazta meg, vagy azt az Országgyűlés nem fogadta
el.
(8)	A (7) bekezdés szerinti módosító indítvány elkészítésére, megküldésére, a Költségvetési
Tanács döntésének kialakítására és közlésére a (4)-(6) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni.
(9)	Az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény költségvetési fejezeteinek
bevételi és kiadási főösszegéről, valamint a költségvetési hiány vagy többlet mértékéről azt
követően hoz határozatot, hogy a Költségvetési Tanács a költségvetési törvényjavaslat
elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását a módosító indítványokról történő szavazást
követően megadta, vagy a (4)-(7) bekezdés szerint a bizottság által elkészített módosító
indítvány elfogadásától függő előzetes hozzájárulás megadását követően a módosító
indítványt az Országgyűlés elfogadta.
12
8.	A Költségvetési Tanács eljárása
a központi költségvetésről szóló törvény módosítása során
24. §
(1)	A központi költségvetéséről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat,
amely - a megszavazott módosító indítványokra, zárószavazás előtti módosító javaslatokra is
tekintettel - megváltoztatná a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak főösszegét,
növelné a költségvetési hiány mértékét, a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása alapján
bocsátható zárószavazásra.
(2)	Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatot és az ahhoz
kapcsolódóan elfogadott módosító indítványok, zárószavazás előtti módosító javaslatok
szövegét az előzetes hozzájárulás megadása céljából haladéktalanul megküldi a Költségvetési
Tanács részére.
(3)	A Költségvetési Tanács döntését a záróvita lezárását - ha az (1) bekezdés szerinti
törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az
általános vita lezárását, ha az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslathoz benyújtott módosító
indítványok közül az Országgyűlés egyet sem fogadott el, a módosító indítványokról való
szavazást - követően, az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat zárószavazása előtt közli az
Országgyűlés elnöke által megállapított határidőig. Az Országgyűlés elnöke által
megállapított határidő három munkanapnál nem lehet rövidebb. A Költségvetési Tanács az
előzetes hozzájárulás megtagadásáról hozott döntését a 23. § (3) bekezdése szerint indokolja.
(4)	Ha a Költségvetési Tanács az előzetes hozzájárulás megadását megtagadja, a bizottság a
Költségvetési Tanács döntését megalapozó indokolásban foglaltak alapján zárószavazás előtti
módosító javaslatot készít, amely - a Költségvetési Tanács döntésében meghatározott
követelményeknek történő megfelelés céljából - az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat
bármely rendelkezését módosíthatja. Ezen eljárásban más módosító indítvány nem nyújtható
be. A zárószavazás előtti módosító javaslat Költségvetési Tanács részére történő
megküldésére, benyújtására, az arról történő szavazásra, valamint a Költségvetési Tanács
egyetértésének megadására a 23. § (5)-(7) bekezdését kell alkalmazni.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat zárószavazása azt követően tartható meg, hogy a
Költségvetési Tanács az annak elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását a (2)
bekezdés szerinti eljárásban megadta, vagy a (4) bekezdés szerint a bizottság által elkészített
zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadásától függő előzetes hozzájárulás megadását
követően a zárószavazás előtti módosító javaslatot - a záróvita ismételt megnyitásával - az
Országgyűlés elfogadta. Ezen eljárásban csak a bizottság nyújthat be módosító indítványt.
13
V.	Fejezet
A közteherviselés alapvető szabályai
25.	§
(1)	Magyarországon minden természetes személy, jogi személy és más jogalany
a)	adó, járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, bírság, pótlék vagy más hasonló - az
állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli - rendszeres vagy rendkívüli fizetési kötelezettség,
továbbá
b)	az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatásért, eljárásért fizetendő eljárási
és felügyeleti illeték, igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj
(az a) és b) pont a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) teljesítésével járul hozzá a
közös szükségletek fedezetéhez.
(2)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állam részére forintban kell teljesíteni az (1)
bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget.
26.	§
(1)	Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség
mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag
törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve ha
az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően - törvény felhatalmazása alapján - a Kormány rendeletben
állapíthatja meg a bírság, pótlék mértékét. Igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat - törvény
vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján - a
miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg.
(3)	Törvény felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletének elnöke és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben
igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat állapíthat meg.
(4)	Az (1) bekezdéstől eltérően az adópolitikáért felelős miniszter a jogalanyok szélesebb
körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás esetén indokolt esetben rendeletet alkothat az
illeték megállapításának mellőzéséről és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokról.
27.	§
(1)	Az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényben meg kell határozni, hogy a bevétel
az államháztartás mely alrendszerének bevételét képezi.
(2)	Fizetési kötelezettségből származó bevétel államháztartáson kívüli szervezetet közvetlenül
kizárólag törvény - igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj esetében törvény felhatalmazása alapján
kiadott miniszteri rendelet - kifejezett rendelkezése alapján illetheti meg.
28.	§
(1)	Jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési
kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy
korlátozhat kedvezményt, mentességet.
14
(2)	A fizetési kötelezettség keletkezésekor hatályban lévő jogszabályok által előírt fizetési
kötelezettséghez képest jogalanyok utólagosan meghatározott csoportjának nem adható
jogszabályban visszamenőlegesen olyan fizetési kedvezmény, mentesség, amely a fizetési
kötelezettség összegét csökkenti, kivéve ha ez az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy
nemzetközi szerződésnek való megfelelés miatt szükséges, vagy ha a kedvezmény vagy
mentesség a fizetési kötelezettség teljesítésére köteles természetes személyek vagy más
jogalanyok teljes körét megkülönböztetés nélkül érinti.
29.	§
(1)	A fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt,
mentességet megszüntető vagy korlátozó törvényt csak a naptári év első napján lehet hatályba
léptetni, az ilyen törvény kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 napnak el kell
telnie.
(2)	Új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt csak a naptári év első napján lehet
hatályba léptetni, az ilyen törvény kihirdetése és a törvény vagy annak a fizetési
kötelezettséget megállapító rendelkezésének hatálybalépése között legalább 180 napnak el
kell telnie. Nem minősül új fizetési kötelezettségnek a törvény kihirdetésekor már hatályos
fizetési kötelezettség mértékének, személyi és tárgyi hatályának, kedvezményeinek változása.
(3)	Bírságot, igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat megállapító jogszabály a naptári év során
is hatályba léptethető azzal, hogy annak kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30
napnak el kell telnie.
30.	§
(1)	Új fizetési kötelezettség megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy annak
kivetésével, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével összefüggő adminisztrációs
költségek ne legyenek aránytalanul magasak a fizetési kötelezettségből származó bevétel
összegéhez képest.
(2)	Igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj és az önkormányzati rendelettel megállapított fizetési
kötelezettség kivételével nem lehet megállapítani olyan új fizetési kötelezettséget, amelyből
az államháztartás - előzetes hatásvizsgálat során számított - várható bevétele nem éri el az új
fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály hatálybalépését megelőző évre vonatkozó
központi költségvetésről szóló törvény bevételi főösszegének 0,3 ezrelékét.
31.	§
(1)	Nem kell alkalmazni a 29. §-t és a 30. §-t, ha a fizetési kötelezettség az Európai Unió
kötelező jogi aktusának való megfelelés miatt kerül megállapításra.
(2)	A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel nem kell alkalmazni a 29. § (1) és (2)
bekezdését, ha
a)	a jogszabály hatálybalépéséhez az Európai Unió valamely szervének jóváhagyása
szükséges, vagy
b)	a fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a
kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó, valamint az új fizetési kötelezettséget
megállapító törvény megalkotására
ba)	az országgyűlési képviselők általános választásának évében, vagy
15
bb)	a Magyarország Alaptörvényének átmenetei rendelkezései 28. cikkében
meghatározott okból
kerül sor.
(3)	A törvény kihirdetése és hatálybalépése között a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben
legalább 60 napnak, a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben legalább 45 napnak el
kell telnie.
(4)	A 29. § (1) és (2) bekezdésétől, a 30. § (2) bekezdésétől és a 32. §-tól a központi
költségvetésről szóló törvény módosításáról szóló törvényt megalapozó törvénymódosításokra
vonatkozó törvényben el lehet térni, ha a Kormány a központi költségvetésről szóló törvény
módosítását az 5. § (1) bekezdése alapján terjeszti az Országgyűlés elé. A fizetésre
kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet
megszüntető vagy korlátozó törvény, valamint az új fizetési kötelezettséget megállapító
törvény kihirdetése és hatálybalépése között ebben az esetben legalább 30 napnak el kell
telnie.
32.	§
A fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmény, mentesség
körét és mértékét, valamint az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt kizárólag ezzel
azonos vagy hasonló életviszonyokat szabályozó törvényben lehet módosítani vagy hatályon
kívül helyezni.
33.	§
(1)	A természetes személy munkaviszonyból, munkaviszonnyal egy tekintet alá eső
jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelme (a
továbbiakban együtt: munkával megszerzett jövedelem) után, annak alapul vételével
teljesítendő olyan fizetési kötelezettséget, amely a központi költségvetés - ide nem értve a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat - bevételét
képezi, a jövedelem összegétől függetlenül, a jövedelem azonos arányában egységesen kell
megállapítani.
(2)	A munkával megszerzett jövedelem alapján a magánszemély, illetve a munkáltató, kifizető
által teljesítendő fizetési kötelezettség terhének növelését, vagy a munkával megszerzett
jövedelem alapján új fizetési kötelezettséget csak akkor lehet megállapítani, ha a munkával
megszerzett jövedelem után a magánszemély, illetve ez alapján a munkáltató, kifizető által
teljesítendő fizetési kötelezettség együttesen nem haladja meg a magánszemély munkával
megszerzett jövedelmének az ez után a természetes személy által teljesítendő fizetési
kötelezettségekkel csökkentett összegét.
34.	§
(1)	A 33. § (1) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség megállapításakor a gyermekvállalás és
-nevelés költségeit családi kedvezmény formájában kell figyelembe venni.
(2)	A családi kedvezmény gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell
megállapítani, azzal, hogy magasabb mértékű családi kedvezményt három- vagy több
gyermek nevelése, gondozása esetén kell nyújtani.
(3)	A családi kedvezmény gyermekenkénti mértéke nem lehet alacsonyabb a megelőző
költségvetési évre megállapított mértéknél.
16
35. §
A gazdálkodó szervezetet az elért eredménye alapján terhelő fizetési kötelezettség mértékét az
adóalap összegétől függetlenül, az adóalap azonos arányában, egységesen kell megállapítani.
36.	§
A 29-35. § rendelkezéseitől csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények
okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és
jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges
mértékben lehet eltérni.
VI.	Fejezet
A nyugdíjrendszer alapvető szabályai
9.	A nyugdíjrendszer alapelvei
37.	§
(1)	Az állami nyugdíjrendszer célja, hogy az időskor, illetve közeli hozzátartozó halála esetén
a jövedelembiztonságot megalapozza.
(2)	Az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság nyugdíjjárulék fizetésen alapul.
(3)	Az állam garantálja az állami nyugdíjak kifizetését.
10.	Az állami nyugdíjak és fedezetük
38.	§
(1)	Az állami nyugdíjrendszerben ellátásként törvényben meghatározottak szerint
a)	öregségi nyugdíj és
b)	hozzátartozói nyugellátás
állapítható meg.
(2)	Öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és megfelel a
törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. Törvényben meghatározott feltételek
fennállása esetén a nők a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is jogosulttá válnak öregségi
nyugdíjra.
(3)	A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.
39.	§
(1)	Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja.
(2)	A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e
célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben
meghatározott egyéb bevételek képezik.
17
11. Kiegészítő nyugdíjintézmények
40.	§
Az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az
öngondoskodás érvényre juttatása érdekében a tagok önkéntes részvételével - törvényben
meghatározott feltételek szerint - kiegészítő nyugdíjintézmények működhetnek.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
12.	Felhatalmazó rendelkezések
41.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez történő kormányzati hozzájárulás
részletszabályait, valamint a 10. § (3) bekezdés d) pontjában és (4) bekezdésében
meghatározott saját bevételek körét,
b)	a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet által vállalható adósság legmagasabb
mértékét és az adósságot keletkeztető ügylethez történő miniszteri hozzájárulás részletes
szabályait,
c)	az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és
kibocsátott kötvények feltételei ÁKK Zrt. általi véleményezésének szempontjait, valamint az
ÁKK Zrt. e feladatáért járó díj megállapításának feltételeit.
(2)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy - a jogalanyok szélesebb
körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás esetén indokolt esetben - rendeletben a fizetési
kötelezettség megállapítására és teljesítésére vonatkozó kötelezettség mellőzését és az ehhez
kapcsolódó eljárási szabályokat meghatározhassa.
13.	Hatályba léptető rendelkezések
42.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 33. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 4. § (2) bekezdése és a 35. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
18
14.	Átmeneti rendelkezések
43.	§
(1)	A Költségvetési Tanács - a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési
felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény 9. § (1) bekezdése alapján a köztársasági elnök
által kinevezett - tagjának megbízatását e törvény hatálybalépése nem érinti.
(2)	A 4. § (1) és (3) bekezdését első alkalommal a 2013. évi központi költségvetésről szóló
törvény előkészítése során kell alkalmazni.
(3)	A 2012. évben az 5. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a központi
költségvetésről szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot a Kormány abban az
esetben köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha a 2011. év utolsó napján fennálló
államadósság-mutatóhoz képest a 2012. év utolsó napján várható államadósság-mutató az 5. §
(3)	bekezdése alapján végzett felülvizsgálat alapján nem csökkenne.
(4)	A 2012. évben a 9. § (2) bekezdés a) pontját, a 10. § (6) bekezdés b) pontját azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hozzájárulás feltétele, hogy az adósságot keletkeztető ügylet
a (3) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését ne veszélyeztesse.
(5)	A 4. § (2) bekezdésének hatálybalépéséig a központi költségvetésről szóló
törvényjavaslatban a költségvetési egyenleget a bruttó hazai termék arányában csak úgy lehet
meghatározni, hogy az 2013-2015 években nem lehet kisebb, mint a költségvetési egyenleg
felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról
szóló 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 7. cikke alapján a Kormány által 2011
áprilisában közzétett konvergencia programban meghatározott költségvetési egyenleg.
(6)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően kihirdetett jogszabályok esetében kell
alkalmazni.
15.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
44.	§
E törvény 6. alcíme, 7. alcíme és 8. alcíme az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése, V. és VI.
Fejezete az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
16.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
45.	§
Hatályát veszti
a)	a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi
LXXV. törvény,
b)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (5) bekezdése,
c)	a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, és
d)	az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdése.
19
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat)
több, az Alaptörvény által előírt sarkalatos törvényre vonatkozó igényt foglal egy
törvényj avaslatba.
A törvényjavaslat részletesen szabályozza az Alaptörvényben szereplő államadósságra
vonatkozó korlátozásokat és költségvetési szabályokat, és olyan garanciális szabályokat
rögzít, amelyek megakadályozzák az önkormányzatok eladósodottságát, megállapítja az
Államadósság Kezelő Központ jogállását és feladatait, meghatározza a Költségvetési Tanács
működésére vonatkozó garanciális szabályokat, illetve a közteherviselés és nyugdíjrendszer
alapelveit. A fenti területeket egységesen szabályozó sarkalatos törvény nagymértékben
javítja a pénzügyi és makrogazdasági stabilitást, így hiánypótló szerepet tölt be. Továbbá a
fenti pénzügyi kérdések sarkalatos törvényben történő rendezését indokolja, hogy a területek
szorosan összekapcsolódnak, és egymásra hatással vannak. Ezen túlmenően egyes
résztörvények megalkotását az Alaptörvény is előírja.
Magyarország pénzügyi sérülékenységének legfőbb forrása a magas államadósság. Az
Alaptörvény előírja, hogy az államadósságot a GDP 50 százaléka alá kell csökkenteni. E
törvényjavaslat definiálja az államadósság fogalmát, és szigorúan szabályozza az ennek részét
képező önkormányzati adósság képződésének feltételeit. Az 50 százalékos adósságszint
eléréséig olyan adósságcsökkentési szabályt definiál, ami egyszerű, kizárja a pro-
ciklikusságot, automatikusan kezeli az Alaptörvény azon kitételét, miszerint tartós és jelentős
gazdasági visszaesés esetén el lehet tekinteni az adósságcsökkentéstől, és biztosítja az 50
százalékos adósságmutató elérését belátható időn belül.
A Költségvetési Tanács részletszabályai biztosítják a magas színvonalú gazdasági
kormányzást. A Költségvetési Tanács negyedévente vizsgálja az adósságszabály teljesülését
és minden a költségvetési törvényt érintő törvényjavaslattal kapcsolatban vétójoggal
rendelkezik.
A törvényjavaslat részletezi az adórendszer alapvető szabályait: előírja, hogy a személyi
jövedelemadó egykulcsos, és a gyermekvállalás költségeit ebben az adónemben érvényesíteni
kell. A törvényjavaslat az adóterhet növelő jogszabályok hatályba léptetésére vonatkozó
szigorú szabályaival garantálja az adórendszer stabilitását, kiszámíthatóságát.
A törvényjavaslat lefekteti a nyugdíjrendszer főbb alapelveit, amelyek biztosítják a megfelelő
nyugellátást és a Nyugdíjbiztosítási Alap hosszú távú finanszírozhatóságát.
20
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1- 3. §-hoz
A törvényjavaslat első három §-a értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Meghatározza a
fejlesztés, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, a likvid hitel fogalmát, valamint
részletes definíciót ad az államadósság fogalmára és a GDP arányos adósságráta számításának
módjára. A 3. § meghatározza az adósság keleteztető ügyleteket és azok értékeit. A taxatív
felsorolást követően kivételként rendeli kezelni a költségvetési év első hat hónapjában lejáró
adósság előző költségvetési évben történő előfinanszírozását. Ez alapján az adósságmutató
vizsgálatakor figyelmen kívül kell hagyni a 3. § (2) bekezdésében definiált előfinanszírozást.
Mindezen definíciók az adósságcsökkentési szabály megfelelő alkalmazását szolgálják.
A 4. §-hoz
A szakasz megteremti az összhangot az Alaptörvényben rögzített államadósság-csökkenés
irányelveivel, miközben meghatározza azokat a kivételeket is, amikor az államadósság-mutató
csökkentésétől átmenetileg el lehet térni. Ezáltal a rendelkezés biztosítja az anticiklikus
költségvetési politika vitelét, miközben az államadósság trendjét csökkenő pályára állítja.
Jelen javaslat szerint az államadósság forintban számított tervezett értékét oly módon kell
meghatározni, hogy annak az előző évhez viszonyított növekedési üteme nem haladhatja meg
költségvetési törvényjavaslatban meghatározott várható inflációs és a bruttó hazai termék
várható reál növekedési üteme felének a különbségét. Tehát egy éves szinten vett gazdasági
visszaesés esetén átmenetileg magasabb államadósságot, és ezáltal átmenetileg növekvő
államadósság-mutatót eredményezhet, míg „jó időkben” szigorúbb feltételeket szab. Ez
teremti meg a gazdaságpolitika számára a mozgásteret ahhoz, hogy megfelelő
gazdaságösztönző intézkedésekkel egy visszaesést tompítani tudjon, míg kedvező növekedés
esetén erőteljesebb adósságcsökkentést tesz lehetővé.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés előírja, hogy az adósság csökkentési szabály teljesülését rendszeresen vizsgálni
kell. A szabály teljesülését a Kormány legalább negyedévente megvizsgálja. Ha eltérést talál,
akkor kezdeményezi a költségvetés módosítását, annak érdekében, hogy a megváltozott
államháztartási és makrogazdasági adatok alapján is teljesüljön az adósságcsökkentési
szabály.
A 6. §-hoz
A szabály alkalmazásakor és teljesülésének vizsgálatakor figyelmen kívül kell hagyni az
olyan adósságra ható tényezőket, mint a devizaárfolyam hatását, amelyek a költségvetést
közvetlenül nem érintik, csak az államadósságot.
A 7. §-hoz
A szakasz meghatározza, hogy mit kell tekinteni a nemzetgazdaság tartós és jelentős
visszaesésének.
A 8. §-hoz
A szakasz kimondja, hogy az állam nevében adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen csak
törvény felhatalmazása alapján köthető.
21
A 9. §-hoz
A szakasz általános elvként rögzíti, hogy a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet az
államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet érvényesen adósságot
keletkeztető ügyletet.
A 10. §-hoz
Az államadósságnak az önkormányzatok adóssága is a része, így az Alaptörvény 34. cikke
mellett a 37. cikk is (államadósság-korlát) releváns az önkormányzatok szempontjából. Ezért
az Alaptörvényben szabályozott adósságplafon teljesítése, illetve annak elérése is indokolttá
teszi, hogy a kormányzatnak legyen ráhatása az önkormányzati adósság alakulására. Az
önkormányzatok működési célra a jövőben csak likvid hitelt vehetnek fel. A fejlesztési célú
eladósodás pedig akképpen kerül korlátozásra, hogy - bizonyos kivételektől eltekintve -
előzetes kormányzati engedéllyel csak akkor keletkeztethet az önkormányzat fejlesztési célú
adósságot, ha az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó korábbi évekről fennálló és a
tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig egyik évben sem
haladja meg az önkormányzat saját bevételének 50%-át és az adósságot keletkeztető ügylet
törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi a
későbbi fenntartási kötelezettségek biztosíthatósága mellett.
A 11-14. §-hoz
Az ÁKK-ról szóló rendelkezések meghatározzák az ÁKK feladatait és jogállását. Az
államháztartásért felelős miniszter az ÁKK útján gondoskodik az államháztartás központi
alrendszerének finanszírozásáról. Ez alapján az ÁKK legfontosabb feladata, hogy biztosítsa
az államháztartás központi alrendszerének finanszírozási igényének kielégítését, és kezelje az
így keletkező adósságot. Mindezek érdekében elvégzi a szükséges a pénzügyi műveleteket. A
rendelkezés megállapítja, hogy az ÁKK Zrt., és tulajdonosa az állam. A 12. szakasz kimondja,
hogy a vagyonával önállóan gazdálkodik, és meghatározza az ÁKK bevételeit. A 13. szakasz
részletesen fejti ki az ÁKK feladatait. Ez alapján többek között közreműködhet az
önkormányzatok hitelfelvétele során, kezelheti az eszközeit az Országos Betétbiztosítási
Alapnak és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentési Alapnak. A 14-es szakasz szerint az
állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről az államháztartásért felelős miniszter
az ÁKK Zrt. útján gondoskodik, valamint arról is rendelkezik, hogy az ÁKK Zrt. által az
államadósság-kezelés körében megkötött ügylet az állam javára, illetve terhére megkötött
ügyletnek minősülnek.
A 15-20. §-hoz
A 15-20. szakaszok a Költségvetési Tanács elnöke és tagjai tekintetében tartalmaznak
rendelkezéseket. Az Alaptörvény kimondja, hogy a Költségvetési Tanács elnöke a
köztársasági elnök által kinevezett tag. A rendelkezés rögzíti, hogy a köztársasági elnök a
Költségvetési Tanács elnökét a büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú, kiemelkedő
szakmai ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkező közgazdászok közül nevezi ki. A
feltételek fennállását a leendő elnök kinevezése előtt a köztársasági elnöknek igazolja.
A Költségvetési Tanács elnöke az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje
megbízatásának megszűnését követően nevezték ki, a kinevezésével lép hivatalba.
22
A 17. szakasz nevesíti a Költségvetési Tanács elnökének feladatait ellátó személy
megbízatása megszűnésének eseteit. (A másik két tag a Magyar Nemzeti Bank (a
továbbiakban: MNB) és az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) mindenkori elnöke,
így esetükben ennek szabályozása szükségtelen.) A megszűnés esetei között külön
definiálásra kerül a méltatlanság és az alkalmatlanság esete. A megbízási idő lejárta esetén
kívüli megbízás-megszűnés esetén a köztársasági elnök harminc napon belül nevezi meg az
elnököt.
A 19. szakasz a 2011. január 1-jétől hatályos előírásoknak megfelelően rögzíti, hogy a
Költségvetési Tanács tagjai feladataik ellátásáért illetményre és egyéb juttatásokra nem
jogosultak.
A 20. szakasz a Költségvetési Tanács elnöki funkciót be nem töltő két tagjának jogállásával
kapcsolatban rögzíti, hogy az MNB elnökének és az ÁSZ elnökének a Tanács munkájában
végzett tevékenysége független az e szerv vezetőjeként végzett elnöki feladatai ellátásától. Az
MNB és az ÁSZ feladatait, valamint elnöküket az elnöki feladataik ellátása során nem köti
sem a Költségvetési Tanács döntése, sem az a vélemény, amit a Tanács tagjaként annak
ülésein képviseltek.
A 21. §-hoz
A 21. szakasz meghatározza, hogy a Költségvetési Tanács elsődleges feladata az Alaptörvény
44.	cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban a költségvetési törvény előzetes
véleményezése, illetve az annak elfogadásához szükséges jóváhagyás megadása. A
költségvetési törvényjavaslat előzetes véleményezési jogának gyakorlásához elengedhetetlen,
hogy évközben is figyelemmel kísérje a költségvetési folyamatokat. Ezért a szakasz azt is
rögzíti, hogy a Költségvetési Tanács véleményt mondhat, illetve - összhangban a Kormány
negyedéves adósságcsökkentési szabály teljesülését vizsgáló kötelezettségével -
negyedévente véleményt mond a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek
felhasználásával kapcsolatos bármely kérdésről is. A Költségvetési Tanács döntéseit a tagjai
részvételével megtartott ülésen hozza, amelyek - elkerülendő az esetleges indokolatlan
nyomásgyakorlást - nem nyilvánosak. A szakasz csak az ülések összehívására, napirendjének
megállapítására, vezetésére vonatkozó alapvető szabályokat állapítja meg, a részleteket a
Költségvetési Tanács saját maga, a belső ügyrendjében szabályozhatja. A törvényi szabályok
közül kiemelendő, hogy a Költségvetési Tanács tagjai nem helyettesíthetők, az üléseken
képviseletnek nincs helye. (Kivételt képez, ha az elnök az ülés összehívásával, vezetésével
egy másik tagot megbíz.) A Költségvetési Tanács határozatképességéhez legalább két tag
jelenléte szükséges, döntéseihez minden esetben legalább két tag azonos szavazatára van
szükség. A tervezett szabályok biztosítják, hogy olyan esetben is működőképes tudjon lenni a
Költségvetési Tanács, amikor valamely tag átmenetileg vagy tartósabban nem tud részt venni
az üléseken. A rendelkezések kizárják ugyanakkor, hogy a Költségvetési Tanács döntései
egyszemélyesek legyenek. A nyilvánosságot szolgálja, hogy az eddigi előírásokkal
összhangban a szakasz előírja a Költségvetési Tanács döntéseinek közzétételét az
Országgyűlés honlapján.
A 22- 23. §-hoz
A 22. és a 23. szakasz a Költségvetési Tanács eljárását szabályozza
a központi költségvetésről szóló törvény elfogadása során az Alaptörvény 44. cikk (2)
bekezdése kimondja, hogy a Költségvetési Tanács közreműködik a központi költségvetés
23
elkészítésében. A közreműködés a Költségvetési Tanács jellegére tekintettel gyakorlati
szempontból előzetes véleményezési jog biztosítása formájában nyilvánulhat meg. A szakasz
előírása alapján a Kormány a költségvetési törvény tervezetét megküldi a Költségvetési
Tanácsnak, amely azt elsősorban az Alaptörvény 36. cikk (4)-(6) bekezdésében foglaltak
teljesülése szempontjából vizsgálja, azonban véleményében egyéb észrevételeket is tehet. A
Költségvetési Tanács véleményének közlésére tíz nap áll rendelkezésére, a Kormány csak ezt
követően - a vélemény ismeretében - nyújthatja be a költségvetési törvényjavaslatot az
Országgyűlésnek.
Az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes jóváhagyási jog gyakorlása
szempontjából kulcskérdés, hogy azt a Költségvetési Tanács milyen időpontban
gyakorolhatja. A szakasz a költségvetési törvényjavaslat jelenlegi tárgyalási ütemezéséből
indul ki. Az Alaptörvény értelmében a törvényjavaslat elfogadásához szükséges a
Költségvetési Tanács jóváhagyása, ezt tehát egy olyan időpontban kell számára biztosítani,
amikor már ismertek a törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott és elfogadott módosító
indítványok, azonban a jóváhagyás esetleges megtagadása esetén még elegendő idő áll
rendelkezésre a szükséges változtatások átvezetésére. A szakasz ezért az egyetértési jog
gyakorlását a törvényjavaslat első tárgyalási ütemének lezárása előtti időpontban, a benyújtott
(kapcsolódó) módosító indítványokról történő szavazást követően biztosítja, a főösszegekről
történő - november 30-ai határidejű - határozathozatal előtt. A konkrét időpontot az
Országgyűlés elnöke állapítja meg a törvényjavaslat ütemezéséhez igazodóan, az azonban
nem lehet kevesebb három napnál.
A Költségvetési Tanács egyetértésének megadását megtagadhatja az Alaptörvényben előírt
államadósság-követelmény meg nem tartása esetén. A főösszegek elfogadása után az
egyetértési jog gyakorlása már nem szükséges, mivel ebben a szakaszban (a vita újbóli
megnyitásakor) a költségvetés főösszegei már nem változhatnak.
Ha a Tanács az előzetes hozzájárulás megadását megtagadja, az Országgyűlés Költségvetési
bizottsága módosító indítványt készít, amely valamely korábban már megszavazott módosító
indítvánnyal érintett törvényi rész megváltoztatását, újbóli megállapítását is tartalmazhatja,
mivel a módosító indítványok tárgyalása során esetleg megbomló adósságcél újbóli
helyreállítása csak így biztosítható. A módosító indítvány tervezetét a Tanács megvizsgálja, és
dönt arról, hogy - annak elfogadásától függően - a törvényjavaslat elfogadásához szükséges
előzetes hozzájárulását megadja-e. Természetesen a Tanács az előzetes hozzájárulását ebben
az esetben is csak akkor tagadhatja meg, ha a módosító indítvány tervezete nem alkalmas arra,
hogy az Alaptörvény 36. cikk (4)-(6) bekezdésében foglaltakat biztosítsa.
A Költségvetési bizottság a módosító indítvány benyújtásáról a Költségvetési Tanács
egyetértése esetén szavaz (ebben a rendszerben tehát a bizottság a módosító indítványról
kétszer szavaz: egyszer a Költségvetési Tanácsnak történő megküldéséről, majd a
Költségvetési Tanács támogatása esetén az Országgyűlés elé történő benyújtásáról). Ha a
Költségvetési Tanács az indítvány ismeretében sem ért egyet a törvényjavaslat elfogadásával,
új módosító indítványt kell készíteni, és az előbbiek szerint azt a Költségvetési Tanáccsal
egyeztetni.
Az Országgyűlés a központi költségvetés fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről,
továbbá a költségvetési hiány (többlet) mértékéről azt követően hozhat határozatot, hogy a
Költségvetési Tanács a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes
hozzájárulását eredetileg vagy a Költségvetési bizottság által készített módosító indítvány
24
elfogadásától függően megadta, továbbá - utóbbi esetben - a Költségvetési bizottság
módosító indítványát az Országgyűlés megszavazta.
A 24. §-hoz
Az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése céljának az felel meg, és az adósságkorlát betartása
csak abban az esetben kontrollálható, ha a Tanács a költségvetési év során végig figyelemmel
kíséri az adósságcél megtartását. Ezért a szakasz előírja, hogy a költségvetési törvény olyan
módosításához is szükséges a Tanács egyetértése, amely a megszavazott módosító
indítványokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege alapján megváltoztatja a központi
költségvetés főösszegeit és a hiány mértékét.
A költségvetési törvény módosítására irányuló törvényjavaslatok tárgyalása - eltérően a
költségvetési törvény tárgyalásától - „egykörös”, azaz esetükben nincs közbenső - a
főösszegekről történő - szavazás, amelyet követően ismételten megnyílik a részletes vita.
Ezért a tanácsi egyetértés megadására is az előző §-tól eltérő időpontot állapít meg a szakasz.
A rendelkezések értelmében erre a záróvita (ha nem nyújtottak be módosító indítványt, az
általános vita, ha az Országgyűlés egyetlen módosító javaslatot sem szavazott meg, a
módosító javaslatokról való szavazás) lezárását követően, a zárószavazás előtt kell sort
keríteni. A vélemény megadására rendelkezésre álló határidőt az Országgyűlés elnöke
állapítja meg. A további eljárás a 6. §-hoz hasonlóan zajlik, ennek megfelelően a zárószavazás
azt követően tartható meg, hogy a Tanács azonnal megadta hozzájárulását, vagy az
Országgyűlés a záróvita ismételt megnyitásával egy olyan, a Költségvetési bizottság által
készített módosító indítványt fogadott el, amely megszavazásától függően a Tanács
nyilatkozott az előzetes hozzájárulása megadásáról.
A 25-36. §-hoz
Az Alaptörvénye 40. cikke alapján a közteherviselés alapvető szabályait sarkalatos
törvényben kell meghatározni. Ez alapján az adózás legfőbb elvei a következők: a
kiszámíthatóság, stabilitás, versenyképesség, semlegesség, egyszerűség, átláthatóság,
tervezhetőség, megtérülés, időben csökkenő centralizáció.
A 26. szakasz meghatározza a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályok hierarchiáját. Ez
alapján az adójogforrási hierarchia rögzíti az uniós és a nemzetközi jog elsőbbségét.
Adókötelezettséget főszabály szerint kizárólag törvényben, illetve törvény felhatalmazása
alapján önkormányzati rendeletben lehet előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési
kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét. A főszabálytól
eltérően - törvény felhatalmazása alapján - Kormányrendeletben lehet előírni pótlékot, illetve
bírságot, ideértve a fizetésre kötelezettek körét, a mentességeket a kedvezmények,
mentességek körét és mértékét. Kormányrendeletben lehet megállapítani a fizetési
kötelezettség egyéb részletszabályait, ha törvény másként nem rendelkezik. Igazgatási
szolgáltatási díjat, pótdíjat - törvény felhatalmazása alapján - a miniszter rendeletben - az
adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - állapíthat meg. A fentiek kimondásával a
tárcák rendeletalkotási joga és a széttagozott rendszer szűkítésre kerül.
A törvényjavaslat meghatározza a fizetésre kötelezettek körét és a kötelezettségeik fajtáit. A
fizetési jogcímek alaptörvényben való felsorolásával más típusú fizetési kötelezettség nem
vezethető be. Az általános szabályok által előírt fizetési kötelezettséghez képest nem adható
visszamenőlegesen olyan kedvezmény vagy mentesség, amely az általános szabályok szerinti
25
kötelezettség teljesítést utólagosan csökkenti vagy elengedi. A törvényjavaslat kizárja az
amnesztia jövőbeni lehetőségét.
A törvényjavaslat rögzíti az adójogszabályok elfogadásával kapcsolatos időbeli korlátokat.
Adókötelezettség csak önálló jogszabályban, vagy csak kizárólag adózást érintő
jogszabályokkal közösen szabályozható (átláthatóság). Új adónem bevezetése esetén
hatálybalépés előtt minimum 180 nappal ki kell hirdetni a kiszámíthatóság és stabilitás
érdekében. A kiszámíthatóság mellett meg kell őrizni a rugalmasság képességét is ahhoz,
hogy a Kormány az adórendszerben végrehajtott módosításokkal gyorsan tudjon reagálni
meghatározott körülmények kialakulására. Így rendelkezni kell azokról a különleges
helyzetekről, mint a recesszió, amikor el lehet térni a fenti időkorláttól. Adózókra terhes
módosítás esetén minimum 60 nappal a hatálybalépés előtt ki kell hirdetni.
Kormányrendeletben megállapított díj esetében a hatályba lépés előtt 30 nappal kell kihirdetni
a rendeletet. A fizetési kötelezettséget megállapító, a fizetésre kötelezettek körét bővítő, a
fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményeket (mentességeket) megszüntető vagy
korlátozó törvénynek minden adóév első napján kell hatályba lépnie (évközi módosítás
kizárása). A törvény kizárja a visszamenőleges hatály alkalmazását.
A törvényjavaslat meghatározza, hogy a személyi jövedelemadót és a vállalkozásokat a
gazdálkodókat terhelő nyereségadót a jövedelem illetve az adóalap összegétől függetlenül
egységesen kell megállapítani. Továbbá azt is kimondja, hogy a személyi jövedelemadóban
érvényesíteni kell a gyermekvállalás költségeit családi kedvezmény formájában, és garanciális
jelleggel meghatározza, hogy annak mértéke nem lehet kevesebb, mint az előző adóévben
érvényesíthető kedvezmény.
A 37-40. §-hoz
A törvényjavaslat 37-40. §-ai lefektetik a nyugdíjrendszer főbb alapelveit. Az állami
nyugdíjrendszer célja, hogy időskor és közeli hozzátartozó halála esetén a
jövedelembiztonságot megalapozza. Az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság a
nyugdíjjárulék-fizetésén alapul. Az állam garantálja az állami nyugdíjak kifizetését. A javaslat
kimondja, hogy a nyugdíjak reálértékét biztosítani kell. Az állami nyugdíjak kifizetésének
fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja, amelynek a bevételeit is meghatározza.
Lehetőséget teremt kiegészítő nyugdíjintézmények működtetésére.
A 41. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések között felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
határozza meg e törvény alkalmazása szempontjából az önkormányzatra, a kormányzati
szektorba sorolt egyéb szervezetekre és az ÁKK Zrt-re vonatkozó részletszabályokat.
Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozzon meg e
törvénytől eltérő eljárási szabályokat rendkívüli esemény, elemi csapás esetén.
A 42-43. §-hoz
A törvény hatálybalépésének időpontja az Alaptörvény hatálybalépéséhez igazodik három
kivétellel. A személyi jövedelemadó és a társasági adó egységes adókulcsa, valamint az
adósságcsökkentési szabály csak egy átmeneti időszakot követően később lép hatályba. Az
átmeneti szabály szerint az adósságcsökkentési szabály először a 2016. évre vonatkozó
26
költségvetés készítésénél kerülne alkalmazásra. Az átmenti időszak alatt a hatályos 2011
tavaszi konvergencia programban a Kormány által rögzített hiányszámok szerint kell tervezni
a költségvetést az adósságráta csökkenésének biztosítása érdekében.
A 44. §-hoz
Az Alaptörvény hatálybalépésével összefüggésben jogszabály-szerkesztési követelményként
jelenik meg az ún. sarkalatossági záradék, amelynek rendeltetése, hogy egyértelműen
megjelenítse, hogy a törvény mely rendelkezései tartoznak a sarkalatos törvénnyel
szabályozandó tárgykörök közé.
A 45. §-hoz
A Költségvetési Tanács feladatait e törvény, a központi költségvetés
egyenlegkövetelményeit a fentiek szerint módosított államháztartási törvény szabályozza.
Indokolt ezért a kiüresedett takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről
szóló 2008. évi LXXV. törvény hatályon kívül helyezése. Hasonló okokból szükséges
hatályon kívül helyezni az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (5)
bekezdését, a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 1. § (1) és (2) bekezdését, és az illetékekről
szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdését.
27