﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5161. számú
törvényjavaslat
a nemzeti vagyonról
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2011. december
1
2011. évi.....törvény
a nemzeti vagyonról
Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti
vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára
történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme,
és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható
és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében az Alaptörvény
végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.	§
(1)	E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a
továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős
gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának
körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és
a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.
(2)	Nemzeti vagyonba tartozik:
a)	az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog,
c)	az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot
vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések,
d)	az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező
jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,
e)	Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,
f)	az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti
kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási
Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény
szerinti kiotói egység,
g)	az állami fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak, közgyűjteményként
működő kép- és hangarchívumok, valamint könyvtárak) saját gyűjteményeiben nyilvántartott
kulturális javak,
h)	a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti
lelet,
i)	a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló
törvény szerinti nemzeti adatvagyon.
2
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre:
a)	az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára,
b)	a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre,
c)	a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára, valamint
d)	az 1. § (2) bekezdés i) pontja szerinti nemzeti adatvagyonra a 16. § (4) bekezdésében foglaltakra
figyelemmel.
3.	§
(1)	E törvény alkalmazásában
1.	átlátható szervezet:
a)	a
aa)	nemzetközi szervezet, az állam, külföldi állam, külföldi helyhatóság,
ab)	köztestület,
ac)	költségvetési szerv, önkormányzati intézmény,
ad)	külföldi állami vagy helyhatósági szerv,
ae)	lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház,
af)	helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és azok társulása, valamint
ag)	gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt
100%-os részesedéssel rendelkezik; továbbá
b)	az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
ba)	- a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint
meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,
bb)	az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy
olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezménye van,
bc)	nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott
ellenőrzött külföldi társaságnak,
bd)	a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal,
befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;
c)	az a civil szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
ca)	vezető tisztségviselői megismerhetők,
cb)	a civil szervezet és annak vezető tisztségviselője nem átlátható szervezetben nem rendelkezik
25%-ot meghaladó részesedéssel,
cc)	székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
3
tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezménye van;
2.	dolog: minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők;
3.	forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el,
jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon
dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető;
4.	hasznosítás: a nemzeti vagyon bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - módon,
jogcímen történő átadása, átengedése, a vagyonkezelésbe adást ide nem értve;
5.	kincstári vagyon: a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyon, valamint a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, továbbá a korlátozottan
forgalomképes állami vagyon;
6.	korlátozottan forgalomképes vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti
vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében
-	törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet
rendelkezni;
7.	közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra
kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott
követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ide értve a lakosság közszolgáltatásokkal
való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó
feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;
8.	közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott
fogalom;
9.	meghatározó befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy
jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személynek tagja vagy részvényese, és
a)	jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének
megválasztására és visszahívására, vagy
b)	a jogi személy más tagjaival vagy részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül
rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával;
10.	működtetés: a nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedése, valamint a birtoklás,
használat, hasznok szedése jogának továbbengedése, a nemzeti vagyon fenntartása, üzemeltetése,
amely tevékenység a nemzeti vagyon létrehozására, felújítására, fejlesztésére is kiterjedhet;
11.	nemzeti vagyon használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet, aki vagy amely állami vagyon tekintetében törvény vagy szerződés
alapján, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törvény, a helyi önkormányzat rendelete
4
vagy szerződés alapján bármely jogcímen nemzeti vagyont birtokol, használ, szedi annak
hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló;
12.	nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a)
pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi
önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt;
13.	országos közút: az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, szilárd burkolattal ellátott,
hierarchikusan (gyorsforgalmi út, főút, mellékút) felépülő rendszert alkotó, egységes
közútkezelési elvek alapján kezelt, a települések helyi közúti hálózatai között, továbbá a helyi
közúti hálózaton át el nem érhető vasúti, vízi- és légiközlekedési logisztikai csatlakozási
pontokhoz közlekedési kapcsolatot teremtő közút;
14.	osztott tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a
föld tulajdonosát illeti meg;
15.	rádióspektrum: a rádióhullámok frekvenciatartománya;
16.	többségi befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven
százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
17.	tulajdonosi joggyakorló: aki a nemzeti vagyon felett az államot vagy a helyi önkormányzatot
megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult;
18.	üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a
kincstári vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba;
19.	vagyonkezelő:
a)	az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:
aa)	költségvetési szerv,
ab)	helyi önkormányzat, önkormányzati társulás,
ac)	önkormányzati intézmény,
ad)	köztestület,
ae)	az állam, az aa)-ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100 %-os
tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
af)	az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.
b)	a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:
ba)	önkormányzati társulás,
bb)	költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,
bc)	köztestület,
bd)	az állam, a helyi önkormányzat, a ba)-bb) alpontban meghatározott személyek együtt vagy
külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
be)	a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.
5
(2)	Az (1) bekezdés 1. pont b) alpont ba) és bc)-bd) alpontjában, valamint c) alpont ca) és cb)
alpontjában foglaltakról cégszerűen aláírt okiratban kell nyilatkozni. A valótlan tartalmú nyilatkozat
alapján kötött szerződés semmis.
(3)	Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással
rendelkező számára az (1) bekezdés 9. pont a) vagy b) alpontja szerinti jogosultságok közvetett
módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben közvetetten fennálló
meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi
személyt (a továbbiakban: köztes vállalkozás) megillető szavazatokat meg kell szorozni a
befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazatával. Ha a köztes
vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy
egészként kell figyelembe venni.
II.	Fejezet
A nemzeti vagyon fogalomkörébe tartozó egyes vagyontípusok
1.	Az állami vagyon
4.	§
(1)	Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik
a)	a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények,
b)	az Országház,
c)	a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,
d)	a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és
természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett
sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes
tavak és ezek medre,
e)	az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb
vízilétesítmények, valamint az állami tulajdonban álló víziközművek,
f)	az országos közutak,
g)	állami tulajdonban álló terek, parkok,
h)	az 1. mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák,
i)	az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi
távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a
légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,
j) a barlang,
k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus
hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus hírközlőhálózatok és szolgáltatások
együttműködéséhez szükséges, az információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak
címzettjét meghatározó betűkből, számokból vagy jelekből álló karaktersorozat.
6
(2)	Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2.
mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy kormányrendeletben ekként meghatározott
állami tulajdonban álló vagyonelem.
(3)	A 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogok
gyakorlására kizárólag
a)	törvényben kijelölt miniszter,
b)	központi költségvetési szerv, vagy
c)	az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet
jogosult.
2.	Az önkormányzati vagyon
5.	§
(1)	A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.
(2)	A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely
közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és
amelyet
a)	e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,
b)	törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen
törzsvagyon),
c)	törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként
állapít meg.
(3)	A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak
a)	a helyi közutak és műtárgyaik,
b)	a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c)	a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó
légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel,
továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint
d)	a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott -
vizek.
(4)	Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2.
mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként
meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.
3.	A nemzeti vagyon megőrzése és védelme
6.	§
7
(1)	Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a (2) és (3)
bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, jogszabályon
alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott
tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos
tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.
(2)	A természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg.
A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga -
ágazati törvényben meghatározottak szerint - a kitermelést megelőzően is megszerezhető.
(3)	A 4. § (1) bekezdés d) és e) pontjában valamint az 5. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott
vizekben élő halakra, más hasznos víziállatra és növényekre az (1) bekezdésben foglaltakat nem
kell alkalmazni.
(4)	A 2. mellékletben megjelölt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon
e törvény erejénél fogva elidegenítési és - jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom
kivételével - terhelési tilalom alatt áll, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(5)	Törvényben, kormányrendeletben vagy - a helyi önkormányzati vagyon tekintetében - a helyi
önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként
meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és -
jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom, valamint osztott
tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.
(6)	Az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
nemzeti vagyonba nem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály
feltételhez köti - állami vagyon tekintetében kincstári vagyonként, a helyi önkormányzat vagyona
tekintetében törzsvagyonként - korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.
III.	Fejezet
A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás
4.	A vagyongazdálkodás alapelvei
7.	§
(1)	A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti
vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.
(2)	A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam,
az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, a közfeladatok ellátásához és a
mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható,
hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő
használata, hasznosítása és gyarapítása, továbbá a közfeladat ellátása szempontjából feleslegessé
váló vagyontárgyak elidegenítése.
8
8§
(1)	Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy
törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem
szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban amely, vagy amelynek valamely - nem
természetes személy - tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi
rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi
önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.
(2)	Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő
gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az állam vagy a helyi önkormányzat általi alapítást
vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az állami vagy a helyi önkormányzati
tulajdonos kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi
szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.
(3)	Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény
szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés,
vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak
olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes
személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján
vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e
törvény szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság köteles haladéktalanul intézkedni
részesedése megszüntetése érdekében.
(4)	Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági
társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam
vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez,
az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági
szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság e törvény átlátható szervezetre vonatkozó
előírásainak megfelelő átalakítását.
(5)	Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben
olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e
törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően
válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi
befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság
tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő
átalakítását.
(6)	A 100 %-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat
végzésére, amelynek ellátására létrehozták - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi
joggyakorló társaságok kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat.
(7)	Azon gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy
együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, köteles a tulajdonosi joggyakorló
előzetes hozzájárulását kérni a legfőbb szerv döntése előtt a következő kérdésekben:
a)	további gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése,
b)	gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása.
9
(8)	Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön
vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - a
hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -, csak
nonprofit többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot alapíthat és csak ilyen
nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést.
(9)	A (8) bekezdés szerint alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és
gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.
9.§
(1)	A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2)
bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú
vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.
(2)	A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem
veszélyeztetheti. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben
felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
10.§
(1)	A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az
érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél
fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése
szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló
törvény szerinti minősített adat kivételével - nyilvánosak.
(2)	A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi a nemzeti vagyon használójának a nemzeti
vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá,
amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket
is.
5.	A nemzeti vagyon hasznosítása
11.§
(1)	A vagyonkezelői jog a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyonkezelési szerződéssel
jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés a (2)-(3) bekezdésben
meghatározott kivétellel, továbbá a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1)
bekezdés 19. pontjában felsorolt személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk
gyakorolható.
(2)	A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben egyedileg
meghatározott jogi személlyel jön létre. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában
álló nemzeti vagyon, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági
tevékenysége tekintetében kijelölés nem alkalmazható.
10
(3)	Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti
immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet
megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi szerződést köthet. A szerződés megkötésével a
dolog az állam tulajdonába, és az adott központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül. A
vagyonkezelői jog ilyen esetben vagyonkezelési szerződés nélkül, e törvény alapján jön létre.
(4)	Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog - ha a törvény másként nem rendelkezik
-	az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény
hatálybalépésének napján keletkezik.
(5)	A vagyonkezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és
terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési
és beszámoló készítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem
terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (6) bekezdésben foglalt kivétellel
nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.
(6)	A központi költségvetési szervek a vagyonkezelési szerződésben foglalt jogokat és
kötelezettségeket - az ingatlanokra vonatkozó jogok és kötelezettségek kivételével - egymás között
szerződéssel átruházhatják.
(7)	A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy
átlátható szervezettel köthető.
(8)	Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel
vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó
szerződésben vállalja, hogy
a)	a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási
kötelezettségeket teljesíti,
b)	az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek,
valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,
c)	a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik
félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.
(9)	A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül
és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a
hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a
nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény
folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.
(10)	Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a
közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
(11)	Nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv - a
(12)	bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a rábízott állami tulajdonú ingatlant vagy
ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a
használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet, továbbá a rábízott állami tulajdonú
ingatlanon beruházást, felújítási tevékenységet nem végezhet, és nem végeztethet.
11
(12) A (11) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha:
a)	törvény vagy kormányrendelet az érintett központi költségvetési szerv kötelező alapfeladataként
nevesíti a (11) bekezdésben megjelölt tevékenységeket;
b)	az állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv számára a (11) bekezdésben
megjelölt tevékenység végzését az arra jogosult központi költségvetési szervvel, vagy az állami
vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társasággal kötött szerződése lehetővé
teszi; vagy
c)	központi költségvetési szerv Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi
szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme, mint kötelező
alapfeladat ellátásához törvény által rendelkezésre bocsátott ingatlant érintően végzi a (11)
bekezdésben megjelölt tevékenységeket.
6.	Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
12.	§
(1)	Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:
a)	a csővezetékes termékszállítás és -tárolás,
b)	a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati
melléktevékenység,
c)	a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,
d)	a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása, működtetése,
e)	a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,
f)	az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás,
g)	a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás,
h)	az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése - a
földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő,
rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi
irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,
i)	az országos közutak és műtárgyaik, országos törzshálózati vasúti pálya valamint azt magába
foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése,
j) állami tulajdont képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,
k) az a)-j) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása,
működtetése.
(2)	A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:
a)	a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,
b)	a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és
működtetése - a földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi
távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a
légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,
c)	a menetrend szerinti helyi közúti személyszállítás,
d)	a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,
e)	a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,
f)	a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére
átadott - vizek működtetése.
12
(3)	Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának
időleges jogát a (4)-(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján,
külön törvényben szabályozott módon engedheti át.
(4)	Az állam kizárólagos tulajdonában álló Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények birtoklása,
használata másnak nem engedhető át, őrzésére, szállítására, tárolására kizárólag az állam és
költségvetési szerv jogosult külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.
(5)	A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti dolgok birtoklása, használata, hasznai szedésének joga
kitermelésük nélkül, természetes előfordulási helyükön - a 6. § (2) bekezdésében meghatározott
kivétellel - másnak nem engedhető át.
(6)	Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékát magába foglaló pályahálózat, vagy olyan
vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak
tartozéka a része, kizárólag az állam vagy az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli
tagja (részvényese) az állam.
(7)	A kizárólagos állami tulajdonban vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonában
álló vizek tulajdonosaként az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető halászati jog nem
minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti kizárólagos tevékenységnek.
(8)	Az (1) bekezdés a)-g) pontjában, és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi
körök mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes tevékenységtípusok folytatását - az egyes
tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit szabályozó - ágazati törvény koncessziós
pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül is lehetővé teheti. Nem szükséges
továbbá koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés kötése közvetlenül alkalmazandó
európai uniós jogi aktus által eltérően szabályozott tevékenységek körében.
(9)	Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint a helyi önkormányzat a törzsvagyonában lévő
víziközmű létesítmények létrehozásáról és működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül
a következő módokon is gondoskodhat:
a)	olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide
nem értve a munkavállalói résztulajdont,
b)	az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben
kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.
(10)	Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlásának joga koncessziós
szerződés megkötése nélkül kizárólag a (12) bekezdésben felsorolt személyeknek, szerveknek,
valamint a (12) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt személyek közvetlen vagy közvetett többségi
tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére engedhető át és kizárólag általuk gyakorolható.
(11)	Az (1) bekezdés k) pontjában és a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kizárólagos
gazdasági tevékenység gyakorlásának joga - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott korlátozásokra
figyelemmel — törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.
(12)	A (4)-(6) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével, valamint a (7)-(11)
bekezdésben meghatározottakon kívül az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági
tevékenysége gyakorlásának időleges joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag
a)	az állam,
b)	a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás,
13
c)	költségvetési szerv,
d)	önkormányzat intézmény,
e)	az a)-d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó
szervezet, vagy
f)	az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet
részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható.
(13)	Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.
7.	A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása
13.§
(1)	A nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés
útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás
értékarányosságával lehet.
(2)	Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére
lehet.
(3)	A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben
és módon lehet.
(4)	Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek -
az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:
a)	a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől
számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani,
valamint állagát megóvni;
b)	az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.
(5)	Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon - az állam által történő tulajdonszerzést kivéve - e
törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalom ingatlan-
nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával
egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét
követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.
(7)	Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a
célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget,
köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének
napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet
felszólítására, az abban meghatározott határidőig az állam vagy a helyi önkormányzat részére
megfizetni, és a jogsértő állapotot megszüntetni. Ennek elmulasztása esetén a vagyont átadó
szervezet a szerződéstől azonnali hatállyal eláll.
14§
14
(1)	Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy
állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat
ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a
feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel,
ingyenesen történik.
(2)	Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (3) bekezdésben foglalt
kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási
jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi
határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét
tartalmazó ajánlat részére történő kézbesítésétől számított 45 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e
élni az elővásárlási joggal az állam nevében. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam
elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi.
15.§
A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.
IV.	Fejezet
A külön törvényekben szabályozott vagyoni elemek
16.§
(1)	Az e törvényben meghatározott elvek mentén
a)	az állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal
való gazdálkodás szabályait az állami vagyonról szóló törvény,
b)	a közszolgáltatási médiavagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal
való gazdálkodás szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény,
c)	az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a helyi önkormányzatokról
szóló törvény,
d)	az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei és a tevékenység
végzéséhez szükséges vagyon hasznosításának átengedését a koncesszióról szóló törvény,
e)	az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB
Zrt.), valamint azon gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, amelyek
felett az állam nevében az MFB Zrt. gyakorol tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank
Részvénytársaságról szóló törvény,
f)	a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Nemzeti Bankról
szóló törvény,
g)	az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a
Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény,
h)	a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző
szervezet feletti tulaj donosi joggyakorlás módját a légiközlekedésről szóló törvény,
15
i)	a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a vasúti
közlekedésről szóló törvény,
j) a felsőoktatási intézmények sajátos vagyongazdálkodási szabályait a felsőoktatásról szóló
törvény,
k) a társadalombiztosítási alapokhoz tartozó vagyonnal való gazdálkodásra az állami vagyonról
szóló törvény,
l) az önkormányzati lakások, valamint nem lakáscélú helyiségek bérbeadására és elidegenítésére,
továbbá az állami lakások és nem lakáscélú helyiségek bérbeadására vonatkozó részletes
szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló törvény,
m) az állami tulajdonban lévő erdő hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására vonatkozó
szabályokat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény,
n) az állami és önkormányzati tulajdonban álló kulturális örökség elemei felett a tulajdonosi
joggyakorlás módját, valamint az e vagyoni körrel való gazdálkodás szabályait
na) a kulturális örökség védelméről,
nb) a muzeális intézményekről,
nc) a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,
nd) a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről,
ne) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló
törvény
állapítja meg.
(2)	A nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról és vagyongazdálkodásának részletes szabályairól a
nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezik.
(3)	Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon hasznosítására, vagyonkezelésére és
nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a
Nemzeti Földalapról szóló törvény állapítja meg.
(4)	A nemzeti adatvagyonra vonatkozó előírásokat a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami
nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény állapítja meg.
V.	Fejezet
Záró rendelkezések
17§
(1)	E törvény hatályba lépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és
kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik. Az e törvény hatályba lépése előtt létrejött
szerződések időtartamának e törvény hatályba lépését követően történő meghosszabbítása új
jogviszony létesítésének minősül.
(2)	Az e törvényben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e törvény
hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. Az 1.
mellékletben nem szereplő, e törvény hatálybalépését követően létrejövő vagy bármilyen más
jogcímen az állam tulajdonába kerülő folyóvizek és természetes tavak, a medrükkel együtt,
valamint országos törzshálózati vasúti pálya e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos
tulajdonában álló nemzeti vagyonnak minősül.
16
18.§
(1)	A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából - az e
törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a
tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.
(2)	Aki nemzeti vagyonnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény
hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-éig köteles feltárni
tulajdonosi szerkezetét.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a hasznosításba adó a
szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja.
(4)	Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik
társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg e törvény átlátható
szervezetre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést 2012. december 31-éig felülvizsgálja és
kezdeményezi a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre
vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.
(5)	Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatályba lépését
megelőzően - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően -
megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló
rendelkezést tartalmazó szerződések. Az ilyen szerződések vonatkozásában az osztott tulajdon az
egyébként irányadó jogszabályi feltételek figyelembevételével jegyezhető be az ingatlan-
nyilvántartásba.
19§
E törvény
a)	I. Fejezete, 4. §-a, 6-8. §-a, 10-11. §-a, 12. § (1) és (3)-(13) bekezdése, 13. §-a, 17. § (2)
bekezdése, 18. §-a, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése
alapján,
b)	5. §-a, 9. §-a és 12. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
c)	14. §-a, 15. §-a és 17. § (1) az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az
Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
20.§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. december 31-én lép
hatályba.
(2)	Az 1-10. §, a 11. § (1)-(10) bekezdése, a 12-19. §, a 21-24. §, a 25. § (1) és (3)-(7) bekezdése,
a 26. §, a 27. §, a 29. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 11. § (11) és (12) bekezdése, a 25. § (2) és (8) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
17
21.§
(1)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 172-173. §-ához
tartozó alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A forgalomképtelen dolgok átruházása”
(2)	A Ptk. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„173. § Törvényben forgalomképtelenként meghatározott dolgok elidegenítése semmis.”
22.§
(1)	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) E törvény a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között állapítja meg az abban
meghatározott, kizárólagosan az állam vagy a helyi önkormányzat által végezhető gazdasági
tevékenységek gyakorlása időleges jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésének
részletes szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó
ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak a nemzeti vagyonról szóló törvény és e
törvény keretei között rendelkezhetnek.”
(2)	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/A. § A csővezetékes termékszállításra és -tárolásra, az országos közutak és műtárgyaik, a
csatornák, valamint a regionális közműrendszerek, továbbá az önkormányzati törzsvagyon részét
képező helyi közutak, műtárgyaik és a helyi közművek működtetésére irányuló koncesszióköteles
tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság - koncessziós szerződéssel történő -
átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni az illetékes gazdasági kamara véleményét
is.”
(3)	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző, a nemzeti vagyonról szóló törvényben
meghatározott gazdálkodó szervezetben fennálló társasági részesedést úgy értékesítik
magántulajdonos részére, hogy annak következtében a gazdálkodó szervezet már nem felel meg a
nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak, és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a
tevékenységre koncessziós szerződést kell kötni, legkésőbb az értékesítési eljárás megindításával
egyidejűleg koncessziós pályázatot kell lefolytatni a koncesszióköteles tevékenység átengedésére. A
koncessziós eljárásra az e §-ban foglalt eltérésekkel, e törvényben foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
(4)	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/A. § (5) bekezdésében a „privatizációs eljárás
eredménye” szövegrész helyébe az „eljárás eredménye” szöveg, az „a privatizációs pályázat”
szövegrészek helyébe az „az értékesítési eljárás” szöveg, az „a privatizációs eljárás nyertese”
szövegrész helyébe az „az értékesítési eljárás nyertese” szöveg lép.
18
(5)	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/A. § (6) bekezdésében az „a privatizáció”
szövegrész helyébe az „az értékesítési eljárás” szöveg lép.
23.§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a (4) és (5) bekezdésben meg nem jelölt vizek
és vízilétesítmények állami tulajdonban vannak, de forgalomképesek. Elidegenítés esetén az érintett
helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás - több önkormányzat esetében az érintettség
arányában - elővásárlási joggal rendelkezik. Az elővásárlási jog szempontjából érintett az a helyi
önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén vagy határán van a víz, illetve vízilétesítmény.”
24.§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A magyar légtérben az állam léginavigációs, távközlési és légtér-ellenőrzési szolgálatot lát el.”
(2)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„32. magyar légtér: Magyarország feletti légtérnek a légiközlekedés számára - a mindenkori
legfejlettebb technikai színvonal alapján - fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része.”
25.§
(1)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül
ki:
„(1b) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási vagyona tekintetében a tulajdonosi jogokat az
egészségbiztosításért felelős miniszter, a Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási vagyona tekintetében a
tulajdonosi jogokat a nyugdíjbiztosításért felelős miniszter gyakorolja.”
(2)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül
ki:
„(3) Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorló köteles a Kormány rendeletében
meghatározott adattartalommal és módon adatszolgáltatást nyújtani az MNV Zrt. részére.”
(3)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe következő
rendelkezés lép:
19
„(1) Az állami vagyon hasznosítására az MNV Zrt. kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben
meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. A vagyonkezelési szerződés
versenyeztetés nélkül köthető.”
(4)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe következő
rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges - a nemzeti vagyonról szóló 2011.
évi ... törvény 11. § (3) bekezdésében foglalt vagyontárgyakon kívüli - állami vagyon összetételét
és mértékét az állami vagyon használatát biztosító szerződés megkötése előtt, illetve folyamatosan
közli az MNV Zrt.-vel, amely az igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi
szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki.”
(5)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe következő
rendelkezés lép:
„(4) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi ... törvény 11. § (3) bekezdésében meghatározott
vagyontárgyakat - amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési
törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg - a vagyonkezelő központi költségvetési
szerv értékesítheti a 34-35. §-ban foglaltak alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel
ilyen esetben az adott költségvetési szervet illeti.”
(6)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 28. § (5) bekezdése helyébe következő
rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására
irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet
jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az MNV Zrt. az adott
költségvetési szervvel köt rá - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi ... törvény 11. § (3)
bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével - nem visszterhes vagyonkezelési
szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy értékesítésére kerül sor, annak bevétele a
kedvezményezett központi költségvetési szervet illeti meg.”
(7)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 30. § (5) bekezdése helyébe következő
rendelkezés lép:
„(5) A többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és tagja (részvényese) között létrejövő
szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé
letétbe kell helyezni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a társaság és a tag (részvényes) a
társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű
szerződést köt, továbbá ha az banktitok sérelmével járna.”
(8)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. §-a a következőf) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„f) az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorló által az MNV Zrt. részére küldendő
adatszolgáltatás tartalmát, módját és határidejét.”
26.	§
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. §
(1)	bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(1) A nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
nemzeti vagyonként meghatározott
a)	védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint
b)	a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő
természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő
erdő
a kincstári vagyon részét képezi.”
(2)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. §
(3)-(5)	bekezdésében és (7) bekezdésében, valamint a 43. § (1) bekezdés c) pontjában a
„kizárólagos” szövegrész helyébe „100 %-os” szövegrész lép.
27.	§
(1)	) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/B. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania,
amely jogosult a koncesszió tárgyát képező közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és
szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és
szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények
építésére és/vagy üzemeltetésére.”
(2)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/C. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa
létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól
a 33/A. § szerinti használati díjat vagy a 33/A. § szerinti útdíjat szedhet.”
(3)A	közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az út kezelői:
a)	a koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút tekintetében a
koncessziós társaság;
b)	az a) pontban nem említett
ba)	országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján a fenntartásra, a fejlesztésre és a
fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó
szervezet, amelyben az állam 100 %-os részesedéssel rendelkezik vagy
bb)	helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat, vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a
fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó
szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100 %-os részesedéssel rendelkezik;
c)	a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami
tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.”
28. §
21
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény mellékletének jelölése „1. melléklet
a 2001. évi LXIV. törvényhez” szövegre változik.
29.	§
Hatályát veszti
a)	a Ptk. 172. §-a;
b)	a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (2) bekezdése, 2. §-a és 3. § (1) bekezdése, a
10/A. §-hoz tartozó alcímében a „(privatizációja)” szövegrész, a 10/A. § (2) és (3) bekezdésében
a „privatizációs” szövegrész;
c)	a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. § (1)-(3) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 45.
§ (8) bekezdés l) pontja, 2. és 3. számú melléklete;
d)	a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 36/A. §-ához tartozó alcím és 36/A. §-a;
e)	a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 33. §-a és 1. melléklete;
f)	vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 14. § (1) bekezdés első mondata és (1a)
bekezdése, 38. § (1) bekezdése,
g)	az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (4) bekezdése, 4. §-a, 23. § (1)
bekezdésben a „vagyonkezelés” szövegrész, a 24. § (1) bekezdésben a „vagyonkezelési”
szövegrész, 27. § (2) bekezdés 1. mondata, 27. § (4) bekezdése, 28. § (3) bekezdése, és
melléklete;
h)	az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. §
(2)	bekezdése, 8. § (3) bekezdésében az „és (2)” szövegrész,
i)	a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/B. § (1) és (2) bekezdése,
j) az állam kizárólagos tulajdonában levő vizek és vízilétesítmények jegyzékéről szóló 11/2009.
(VIII. 5.) KvVM rendelet.
30.	§
Nem lép hatályba a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról
szóló 2011. évi CXLIX. törvény 9. § (3) és (4) bekezdése.
22
1. melléklet a 2011. évi .... törvényhez
Az állam kizárólagos tulajdonában levő dolgok
A)
Folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízilétesítmények
jegyzéke
I.	Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és
azok medre
1.	Az államhatárt alkotó vagy metsző folyók
Folyó neve	Hossza (km)
Berettyó	74,5
Bodrog	51,1
Dráva	138,2
Duna	417,0
Fehér-Körös	9,8
Fekete-Körös	20,5
Hernád	118,4
Ipoly	141,0
Lajta	18,6
Lapincs	1,7
Maros	49,5
Mura	24,2
Rába	216,3
Sajó	125,1
Sebes-Körös	58,6
Szamos	49,5
Tisza	585,3
Túr	30,0
valamint
a)	a Duna-völgyben:
aa)	Mosoni-Duna	124 km
ab)	Szentendrei-Duna	32 km
ac)	Ráckevei-Duna	58 km
ad)	Marcal	22 km
ae)	Sió	121 km
b)	a Tisza-völgyben
ba)	Zagyva	125 km
bb)	Hortobágy-Berettyó	79 km
bc)	Kettős-Körös	37 km
bd)	Hármas-Körös	91 km
2.	az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei.
3.	Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII.
törvény által nem említett holtágak és mellékágak
Folyó neve
Holtág neve
23
Tisza
Gyálai Holt-Tisza
A folyó neve	A mellékág neve	Hossza (km)
Duna	Adonyi szigeti	3,9
Duna	Bagoméri-mellékágrendszer	12,6
Duna	Bári	3,5
Duna	Bodaki-mellékágrendszer	19,8
Duna	Dunaremetei-mellékágrendszer	7,2
Duna	Bölcskei	5,0
Duna	Cigány-szigeti	3,0
Duna	Cikolai-mellékágrendszer	19,8
Duna	Erebei-mellékágrendszer	5,8
Duna	Esztergomi-Kis-Duna	3,4
Duna	Foktői mellékág	2,5
Duna	Gabriella szigeti	2,0
Duna	Helembai	3,0
Duna	Horány szigeti	0,9
Duna	Jónási	1,9
Duna	Kácsás szigeti	0,9
Duna	Kádár-Duna	3,5
Duna	Kisapostagi	4,9
Duna	Kisjónási	0,8
Duna	Kompkötő szigeti	1,5
Duna	Koppánymonostori	4,0
Duna	Asványi-mellékágrendszer	32,0
Duna	Margitszigeti (Budai)-mellékág	2,6
Duna	Nagybajcsi	1,1
Duna	Neszmély-Mocsi- mellékágrendszer	8,6
Duna	Óbudai	3,0
Duna	Ordas szigeti	4,5
Duna	Patkányosi-mellékágrendszer	8,6
Duna	Prépost-szigeti	1,2
Duna	Rácalmási	6,4
Duna	Solti	5,8
Duna	Sugovica, Türr átvágás	4,9
Duna	Szabadság-szigeti	3,5
Duna	Szőnyi	1,5
Duna	Táti	12,0
Duna	Tejfalui-mellékágrendszer	24,9
Duna	Vén Duna	4,0
Duna	Véneki	2,2
Mosoni-Duna	Alsó földes szigeti mellékág	0,3
Mosoni-Duna	Alsó-Macska szigeti mellékág	0,2
Mosoni-Duna	Bolgány szigeti mellékág	0,2
Mosoni-Duna	Bordacs szigeti mellékág	0,2
Mosoni-Duna	Cvika feletti mellékág	1,4
Mosoni-Duna	Csóka szigeti mellékág	0,9
Mosoni-Duna	Feketeerdei-holtág	2,0
Mosoni-Duna	Felső Cseregle szigeti mellékág	0,8
Mosoni-Duna	Felső földes szigeti mellékág	0,2
Mosoni-Duna	Felső-Macska szigeti mellékág	0,4
Mosoni-Duna	Gáncsomi-Duna	1,0
Mosoni-Duna	Győrladaméri mellékág	1,0
Mosoni-Duna	Gyula szigeti mellékág	0,5
Mosoni-Duna	Halászpál szigeti mellékág	0,6
Mosoni-Duna	Hosszú szigeti mellékág	0,9
24
Mosoni-Duna	Józsefmajori szigeti mellékág	0,3
Mosoni-Duna	Kálnokszeg szigeti mellékág	0,6
Mosoni-Duna	Kiliti diós szigeti mellékág	0,2
Mosoni-Duna	Kismacska szigeti mellékág	0,1
Mosoni-Duna	Lickói szigeti mellékág	0,5
Mosoni-Duna	Lóvári szigeti mellékág	0,2
Mosoni-Duna	Magaspart szigeti mellékág	0,1
Mosoni-Duna	Mogyoróskerti mellékág	0,4
Mosoni-Duna	Novák szigeti mellékág	0,9
Mosoni-Duna	Pilingér szigeti mellékág	0,3
Mosoni-Duna	Ponton-híd szigeti mellékág	0,2
Mosoni-Duna	Pudli szigeti mellékág	0,4
Mosoni-Duna	Rajka, Libafarmi holtág	5,6
Mosoni-Duna	Reisinger szigeti mellékág	0,5
Mosoni-Duna	Rétárok szigeti mellékág	0,2
Mosoni-Duna	Róczos szigeti holtág	0,8
Mosoni-Duna	Sztari szigeti mellékág	1,1
Mosoni-Duna	Szúnyog szigeti mellékág	1,6
Mosoni-Duna	Ujszegés szigeti mellékág	0,7
Mosoni-Duna	Ujszigeti mellékág	0,2
Mosoni-Duna	Ustöri szigeti mellékág	0,4
Mosoni-Duna	Vámkerék szigeti mellékág	0,7
Mosoni-Duna	Zsejke szigeti mellékág	0,6
Rába	Radószigeti	0,4
Rába	Sárvári	0,4
Szentendrei-Duna	Lupa szigeti	1,1
Szentendrei-Duna	Tündér szigeti	0,6
Tisza	T aktabáj i-átmetszés	0,6
Tisza	Tiszalöki Régi Tisza	2,5
3
4.	Az államhatárt alkotó vagy metsző vízfolyások, valamint a 20 m másodpercenkénti torkolati vízszállítást
meghaladó vízfolyások
* szakaszonkénti összes hossz
Államhatárt alkotó vagy metsző patak neve	Befogadó neve	Patak hossza (km)
Arany-patak	Ikva-patak	2,980
Arany-patak	Sorok-Perint	14,744
Bánrévei-Névtelen-patak	Sajó	1,600
Bara-patak	Karasica	4,150
Beremendi-csatorna	Tapolca-patak	7,400
Bódva	Sajó	54,000
Borza-patak	Karasica	7,473
Bozsoki-határárok	Arany-patak	0,320
Bozsoki-patak	Arany-patak	0,500
Brandt-majori-csatorna	Arany-patak	1,156
Csencsi-patak	Pinka	* 1,000
Disznó-patak	Rába	0,260
Dombó-csatorna	Dráva-holtág	19,450
Fekete-árok	Dráva	18,000
Fekete-árok	Pinka	2,028
Gyöngyös-patak	Gyöngyös-műcsatorna	17,407
Gyöngyösszeri-patak	Zala	1,434
Határ-árok	Határ-patak	1,750
Határ-patak	Kebele-patak	6,648
25
Határmenti vízelvezető árok	Borosnyák-patak	1,581
Ikva-patak	Hanság-főcsatorna	51,545
Illocskai (Keleti ág)	Karasica	1,700
Illocskai-csatorna	Karasica	0,100
Izidórius-patak	Dráva	7,640
Karasica	Duna	34,880
Karasica-szívó	Izsépi(-Duna)-holtág	17,036
Kardos-ér	Ikva-patak	45,008
Kebele-patak	Lendva-patak	8,590
Kecske-patak	Brandt-majori-csatorna	1,460
Kemence-patak	Ipoly	2,400
Kerca-patak	Kerka-patak	6,570
Kerka-patak	Mura	53,620
Kőhidi-patak	Láhn-patak	0,500
Láhn-patak	Vörös-patak	11,844
Lajta bal parti csatorna	Lajta	13,656
Lendva-patak	Kerka-patak	6,803
Locsmándi-határárok	Répce-malomcsatorna	0,285
Lővöi-patak	Pinka	0,630
Mindszenti-patak	Csencsi-patak	0,500
Mogersdorfi-árok	Lapincs-patak	2,084
Moschendorfi-határárok	Csencsi-patak	0,200
Nagy-Szuha-patak	Ipoly	1,000
O-Lendva	Kerka-patak	4,354
Öreg-Tapolca	Tapolca-patak	3,512
Pincei-határárok	O-Lendva	0,409
Pinka	Rába	* 18,919
Pinka-ág	Pinka	4,555
Pinkamindszenti- lecsapolóárok	Csencsi-patak	0,812
Pornói déli árok	Pinka	0,500
Pornói északi árok	Pinka	0,510
Pornói keleti árok	Pinka	0,780
Pornói nyugati árok	Neugraben	2,707
Rábafüzesi-határárok	Láhn-patak	1,380
Rákos-patak	Fertő-tó	9,844
Rátóti-patak	Vörös-patak	0,500
Régi-Borza	Izsépi(-Duna)-holtág	0,165
Répce	Rábca	78,659
Répce-malomcsatorna	Répce	0,500
Ribnyák-patak	Répce	1,561
Ronyva-patak	Bodrog	16,661
Rönöki-patak	Láhn-patak	0,500
Sároki-vízfolyás	Karasica	3,515
Sároslaki-patak	Mindszenti-patak	1,320
Schuszter-patak	Rába	0,810
Sós-patak	Ikva-patak	3,848
Steinbach-árok	Tapolca-patak	1,000
Strém-patak	Pinka	4,173
Szartos-patak	Hernád	4,000
Szentgyörgyvölgyi-patak	Kebele-patak	23,742
Szentpéterfai-határárok	Pinka-üzemvízcsatorna	* 0,899
Szív-völgyi-patak	Jáki-Sorok	0,500
Szív-völgyi jobb parti mellékág	Szív-völgyi-patak	0,280
Szölnöki-patak	Rába	0,500
26
Tapolca-patak	Dráva	7,704
Templom-árok	Szakonyi-övcsatorna	0,500
Topolyás-ér	Bara-patak	2,500
Vaskeresztesi-határárok	Pinka	3,060
Venda-patak	Ipoly	0,900
Vörös-patak	Rába	17,287
Zsdála-árok	Dombó-csatorna	26,550
3 20 m másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások	Befogadó neve	Patak hossza (km)
Adony-északi övcsatorna	Duna	6,830
Agói-patak	Tarna	23,300
Almás-patak	Fekete-víz	18,267
Alsó-Tápió-patak	Egyesült-Tápió-patak	8,900
Alsó-Válicka-patak	Cserta-patak	22,980
Altal-ér	Duna	44,052
Babócsai-Rinya	Fekete-árok	32,360
Bakónaki-patak	Principális-csatorna	15,256
Bán-patak	Sajó	23,000
Baranya-csatorna	Kapos	25,310
Barcs-Komlósdi-Rinya	Dráva	5,697
Béci-patak	Mura	7,230
Bélus-patak	Kis-Hernád	17,330
Bene-patak	Tarna	21,000
Benta-patak	Duna	20,300
Bisó-patak	Bózsva-patak	9,000
Bitva-patak	Marcal	28,000
Bornát-ér	Marcal	37,880
Bózsva-patak	Ronyva-patak	19,000
Börzsöny-patak	Ipoly	7,000
Bükkösdi-árapasztó	Pécsi-víz	12,085
Bükkösdi-vízfolyás	Okor	14,337
Cinca-patak	Sió	26,080
Cinca-patak	Marcal	22,183
Concó-patak	Duna	36,238
Cuhai-Bakony-ér	Duna	75,860
Cupi-patak	Kerka-patak	12,846
Császár-víz	Velencei-tó	27,900
Cserta-patak	Kerka-patak	21,170
Csesztregi Kerka-ág	Kerka-patak	6,680
Csigere-patak	Torna-patak	16,400
Csikvándi-Bakony-ér	Marcal	21,815
Csömöc-Herpenyő	Rába	46,713
Darázsdói-patak	Szentlélek-patak	4,400
Dera-patak	Szentendrei-Duna	4,100
Derék-patak	Ipoly	16,100
Deseda-patak	Kapos	4,400
Dinnyés-Kajtori-csatorna	Nádor-csatorna	26,430
Dobroda-patak	Ipoly	20,000
Donát-patak	Sió	22,800
Eger-patak	Rima	32,400
Eger-víz	Balaton	30,600
Egyesített-övcsatorna	Zala	5,500
Egyesült-Gyöngyös	Fekete-víz	10,566
Egyesült-Tápió-patak	Zagyva	28,600
Fekete-víz	Dráva	32,488
27
Feketevíz-patak	Ipoly	22,700
Felső-Válicka-patak	Zala	20,274
Gaja-patak	Nádor-csatorna	51,980
Galga-patak	Zagyva	43,750
Gerence-patak	Marcal	42,600
Gombás-patak	Duna	11,000
Gödrei-vízfolyás	Baranya-csatorna	7,866
Gönci-patak	Hernád	7,000
Gyöngyös (főág)	Egyesült-Gyöngyös	12,032
Gyöngyös (Keleti ág)	Gyöngyös (főág)	9,740
Gyöngyös (Nyugati ág)	Egyesült-Gyöngyös	15,042
Gyöngyös-folyás	Egyesített-övcsatorna	16,020
Gyöngyös-műcsatorna	Rába	46,337
Gyöngyös-műcsatorna- árapasztó	Rába	1,500
Gyöngyös-patak	Tarna	30,387
Hábi-patak	Kapos	11,947
Hajagos-patak	Marcal	24,060
Hangony-patak	Sajó	23,400
Harangod-ér	Takta-övcsatorna	14,000
Határ-külvíz	Nyugati-övcsatorna	14,850
Hercegkúti-patak	Bodrog	5,000
Herédi-Bér-patak	Zagyva	23,000
Hódos-patak	Hangony-patak	5,500
Hosszú-víz	Gyöngyös-műcsatorna	12,825
Jáki-Sorok	Sorok-Perint	11,280
Kácsi-patak	Csincse-övcsatorna	18,340
Kapos	Sió	101,343
Keleti-Bozót	Balaton	13,250
Kígyós-patak	Torna-patak	21,600
Kis-Hernád	Hernád	10,500
Kis-Koppány	Sió	22,429
Kiskomáromi-csatorna	Kis-Balaton-I. tározó	7,970
Kodó-patak	Marcal	15,768
Koppány	Kapos	44,275
Kozár-Borzó	Gyöngyös-műcsatorna	20,325
Külső-Mérges-patak	Gyöngyös-patak	12,076
Lábodi-Rinya	Babócsai-Rinya	9,170
Lajvér-patak	Szekszárd-Bátai-főcsatorna	13,189
Laskó-patak	Tisza	52,000
Lóki-patak	Nádor-csatorna	15,300
Lókos-patak	Ipoly	29,900
Lósi-patak	Morgó-patak	5,500
Marcal	Rába	94,720
Marót-völgyi-csatorna	Zala	19,763
Meleg-víz	Marcal	13,750
Ménes-patak	Ipoly	18,000
Metőc-patak	Répce	7,990
Mezőlaki-Séd	Marcal	17,300
Mór-Bodajki-vízfolyás	Gaja-patak	12,730
Morgó-patak	Duna	7,600
Mucsi-Hidas-patak	Völgységi-patak	15,900
Nagy-Pándzsa	Rába	27,549
Nógrád-Vanyarci-patak	Herédi-Bér-patak	14,400
Nyiget-patak	Bene-patak	8,600
Nyíri-patak	Bózsva-patak	8,000
Nyögő-patak	Sajó	10,500
28
Nyugati-övcsatorna	Balaton	14,655
Okor	Fekete-víz	17,250
Okorköz-csatorna	Okor	4,850
Orci-patak	Kapos	17,265
Pápai-Bakony-ér	Mezőlaki Séd	22,820
Pécsi-víz	Fekete-víz	41,770
Principális-csatorna	Mura	53,199
Rábca	Mosoni-Duna	47,550
Rák-patak	Völgységi-patak	19,200
Rakaca-patak	Bódva	25,100
Recski-Tarna	Tarna	16,000
Rédei-patak	Gyöngyös-patak	15,000
Répce-árapasztó	Rába	8,160
Répce-árapasztó	Répce	2,865
Rima	Tisza	32,040
Rimóc-Sipeki-patak	Darázsdói-patak	6,400
Ronyva-árapasztó	Ronyva-patak	2,200
Rovákja-patak	Császár-víz	10,590
Sárosd-Seregélyesi- vízfolyás	Dinnyés-Kajtori-csatorna	16,050
Sárvíz-patak	Zala	19,527
Sorok-Perint	Rába	34,725
Surján-patak	Kapos	14,530
Szabási-Rinya	Babócsai-Rinya	5,250
Szarv-ágy	Gyöngyös-patak	3,015
Szent László patak	Váli-víz	54,050
Szentadorjáni-patak	Mura	8,495
Szentlélek-patak	Ipoly	5,300
Szerencs-patak	Takta-övcsatorna	27,000
Szévíz-csatorna	Zala	20,095
Sződ-Rákos-patak	Duna	2,800
Szuha-patak	Zagyva	12,000
Szuha-patak	Sajó	22,300
Taranyi-Rinya	Babócsai-Rinya	18,220
Tarján-patak	Gyöngyös-patak	1,007
Tarján-patak	Zagyva-patak	9,800
Tarna	Zagyva	68,000
Tarnóca-patak	Tarna	21,500
Tetves-patak	Balaton	9,309
Tolcsva-patak	Bodrog	14,500
Torna-patak	Marcal	43,200
Unyi-patak	Duna	17,900
Vadász-patak	Hernád	17,000
Váli-víz	Duna	48,810
Vasas-Belvárdi-vízfolyás	Karasica	10,300
Vasonca-patak	Hernád	21,000
Vértesacsai-vízfolyás	Váli-víz	12,600
Veszprémi-Séd	Nádor-csatorna	45,000
Villány-Pogányi-vízfolyás	Karasica	12,287
Völgységi-patak	Sió	34,850
Zagyva-patak	Zagyva	43,880
Zala	Balaton	108,950
Zala-Somogyi-határárok	Zala	15,735
II.	Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények
1.	Az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák
29
* szakaszonkénti összes hossz
Csatorna neve	Befogadó neve	Csatorna hossza (km)
Bácsbokodi-Kígyós	Kígyós	32,020
Bajmoki-csatorna	Tavankuti	1,325
Bajmoki-II. csatorna	Baj moki-csatorna	2,976
Barabási- összekötőcsatorna	Dédai-Micz-főcsatorna	3,725
Barát-ér	Ördögárok-Zomlini-csatorna	9,109
Batár-patak	Tisza	10,400
Bélyi-csatorna	Ricsei-főcsatorna	7,160
Cigányka-ér	Királyhegyesi-Száraz-ér	17,700
Csanálosi-csatorna	Kraszna	4,393
Csaronda-főcsatorna	Szernye	28,670
Csengeri-lapos-csatorna	Csengeri-tói-csatorna	0,225
Csengeri-tói-csatoma	Keleti-övcsatorna	6,071
Csente-Szakáli-III. csatorna	Sebes-Körös	11,657
Csigér-csatorna	Galambos-csatorna	5,493
Daróczi-határárok	Dédai-Micz-főcsatorna	1,965
Darvasi-csatorna	Bélyi-csatorna	1,230
Dédai-Micz-főcsatorna	Csaronda-főcsatorna	15,050
Dobra-Semjéni-csatorna	Ricsei-főcsatorna	5,390
Dorobánti-csatorna	Cigányka-ér	1,620
Dunacsúny-Rajkai- szivárgócsatorna	Mosoni-Duna	1,203
Egercse-csatorna	Csaronda-főcsatorna	4,800
Er-főcsatorna	Berettyó	8,880
Feldsee-csatorna	Pomogy-Bánfalvi-csatorna	1,926
Felső-Öreg-Túr	Palád-patak	13,100
Felsőberecki-csatorna	Bodrog	10,450
Ferenc-tápcsatorna	Ferenc-csatorna	34,000
Fülöpi-ér	Nagy-ér	14,150
Galambos-csatorna	Szamossályi-árapasztó	10,002
Garand felső csatorna	T ótfalusi-övcsatorna	4,821
Géczy-sűrű-csatorna	Galambos-csatorna	2,804
Gyálai-határcsatorna	Oszentiváni-csatorna	7,127
Gyepes-főcsatorna	Hosszúfok-Határér-Köleséri- főcsatorna	47,740
Határcsatorna	Hosszúfok-Határér-Köleséri- főcsatorna	7,690
Határmenti-csatorna	Kis-Körös-főcsatorna	2,330
Hosszúfok-Határér- Köleséri-főcsatorna	Kettős-Körös	36,480
Inándi-csatorna	Korhány-csatorna	1,700
Károlyi-folyás	Kraszna	* 13,732
Karos-Szerdahelyi- csatorna	Török-éri-főcsatorna	16,700
Kaszony-Botrágyi- csatorna	Szernye	2,800
Keleti-övcsatorna	Szamos	35,259
Kígyós	Ferenc-csatorna	68,950
Királyhegyesi-Száraz-ér	Sámson-Apátfalvi- Száraz-ér	97,687
Kis-Körös-főcsatorna	Berettyó	20,450
Kocsóhát-Porgány-ér	Kiszombor-Csipkési-	12,753
30
	főcsatorna	
Kopolya-csatorna	Gyepes-főcsatorna	8,861
Korhány-csatorna	Hosszúfok-Határér- Köleséri-főcsatorna	13,786
Kovács-patak	Szipa-főcsatorna	1,700
Körös-éri-főcsatorna	Tisza	45,443
Krakk-éri-csatorna	Maros	3,202
Kraszna	Tisza	46,480
Kutas-éri-csatorna	Királyhegyesi-Száraz-ér	32,033
Kutas-felső főcsatorna	Kutas-felfogó csatorna	16,688
Lápi-főcsatorna	Kraszna	11,493
Lapincs árapasztó vápa	Láhn-patak	2,008
Mosztok-csatorna	Szipa-főcsatorna	5,763
Nagy-Karcsa	Déli-Radsky-csatorna	6,200
Nagytóti-Toprongyos- főcsatorna	Sebes-Körös	15,933
Osiréti-csatorna	Gyepes-főcsatorna	7,060
Palád-patak	Túr	6,650
Pap-I. csatorna	Csík-csatorna	6,208
Penészleki-I. csatorna	Er-főcsatorna	21,946
Penészleki-II. csatorna	Er-főcsatorna	3,810
Penészleki-III. csatorna	Er-főcsatorna	7,558
Penészleki-IV. csatorna	Er-főcsatorna	0,980
Penészleki-V. csatorna	Er-főcsatorna	1,174
Penészleki-VI. csatorna	Er-főcsatorna	0,740
Penészleki-VII. csatorna	Er-főcsatorna	7,434
Pete-Nagygéci-csatorna	T ótfalusi-övcsatorna	2,568
Pomogy-Bánfalvi- csatorna	Hanság-főcsatorna	3,812
Pósa-éri-csatorna	Gyepes-főcsatorna	3,072
Rajkai-belvízcsatorna	Mosoni-Duna	5,037
Rétárok-csatorna	Mosoni-Duna	11,100
Rozsály-Zajtai-csatorna	Tisztaberki-Sár-csatorna	9,663
Sár-Eger-főcsatorna	Túr	8,947
Szénási-folyás	Károlyi-folyás	18,882
Szipa-főcsatorna	Szipa-kivezető csatorna	22,850
Takó	Er-főcsatorna	3,650
Tarcsai-határcsatorna	Hanság-főcsatorna	7,170
Tavankuti	Ferenc-csatorna	9,400
Vereskereszt- Madarásztói-csatorna	Tisza	5,916
Zickisch-csatorna	Feldsee-csatorna	1,800
valamint
a)	Duna-Tisza-csatorna
b)	Kiskunsági-főcsatorna
3
2.	Az 1 millió m tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók, azok töltő-ürítő csatornáival együtt
Tározó(rendszer) neve	Térfogat (millió m3)
Császárszállási-tározórendszer	4,353
Fancsika-I. tározó	1,450
Félhalmi-holtág	1,000
Harangodi-tározó	1,569
K-V-1. tározó	3,542
31
K-V-3. tározó	10,158
K-XI. tározó	2,134
Kecskeri-tározó	1,840
Körmösdpusztai-tározó	3,800
Leveleki-tározó	5,280
Peresi-holtág	4,200
Rétközi-tó	11,080
Szamossályi-tározó	2,270
Szarvas-Békésszentandrási-holtágrendszer	4,800
Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos	7,250
Vaj a-Rohodi-tározórendszer	1,949
Veker-éri-tározó	2,810
X. tározó	1,850
2
3.	a) Az elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek kettőnél több település belterületét vagy legalább 1 km /km
fajlagos kiterjedésű ártéri öblözetet védenek
A folyó (árvízvédelmi mű) neve	Az ártéri öblözet neve	Hossza (km)
Ágói-patak balpart	Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi	5,392
Bakonyér balpart	Holt-Marcal győri	2,840
Bakonyér jobbpart	Holt-Marcal győri	2,078
Batár balpart	Palád-csécsei	9,940
Berettyó balpart	Kis-Sárréti	70,452
Berettyó jobbpart	Nagy-Sárréti	22,900
Berettyó jobbpart	Berettyóújfalui	42,020
Berettyó jobbpart	Ermelléki	5,490
Bodrog balpart	Bodrogközi	39,799
Csincse balpart	Délborsodi	4,159
Dongér balpart	Csongrádi	7,500
Dongér jobbpart	Szegedi	7,500
Dráva balpart	Drávaszabolcsi	13,750
Dráva balpart	Kémesi	4,400
Dráva balpart	Ormánsági	55,945
Duna balpart	Budapest-bajai	154,122
Duna balpart	Margitta-szigeti	47,800
Duna jobbpart	Szigetközi	61,724
Duna jobbpart	Komárom-almásfüzitői	14,283
Duna jobbpart	Tát-esztergomi	8,337
Duna jobbpart	Szentendrei-szigeti	15,642
Duna jobbpart	Erdi	3,108
Duna jobbpart	Ercsi	8,938
Duna jobbpart	Adonyi	10,665
Duna jobbpart	Madocsai	18,228
Duna jobbpart	Duna-Sióközi	37,800
Duna jobbpart	Sárközi	28,692
Duna jobbpart	Mohácsi	19,865
Er főcs. balpart	Ermelléki	6,790
Er főcs. jobbpart	Berettyóújfalui	5,861
Fehér-Körös balpart	Gyulai	5,019
Fehér-Körös balpart	Békési	4,267
Fehér-Körös jobbpart	Remetei	9,475
Fekete-Körös balpart	Remetei	20,490
Fekete-Körös jobbpart	Sarkadi	15,829
Fekete-víz balpart	Kémesi	4,618
Fekete-víz jobbpart	Ormánsági	6,525
Gyöngyös p. jobbpart	Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi	6,827
32
Hármas-Körös balpart	Békési	14,292
Hármas-Körös balpart	Körös-Tisza-Maros-közi	70,738
Hármas-Körös jobbpart	Nagy-Sárréti	28,413
Hármas-Körös jobbpart	Fegyvernek-mesterszállási	38,626
Hármas-Körös jobbpart	Köröszugi	18,728
Hernád jobbpart	Ocsalános-Hernád-közi	10,500
Hortobágy-Berettyó balpart	Nagy-Sárréti	76,930
Hortobágy-Berettyó jobbpart	Nagykunsági	54,280
Hortobágy-Berettyó jobbpart	Fegyvernek-mesterszállási	16,200
Ipoly balpart	Balassagyarmati	4,150
Kálló főcs. balpart	Berettyóújfalui	1,925
Kálló főcs. jobbpart	Nagy-Sárréti	11,210
Keleti főcs. balpart	T iszanagyfalu-tiszalöki	3,475
Keleti főcs. jobbpart	Hortobágyi	3,205
Kettős-Körös balpart	Békési	35,040
Kettős-Körös jobbpart	Sarkadi	36,193
Közös főcsatorna balpart	Szolnoki	4,500
Közös főcsatorna jobbpart	Szolnoki	4,500
Kraszna balpart	Ágerdői	3,377
Kraszna balpart	Vitkai	10,097
Kraszna jobbpart	Szamos-Kraszna-közi	40,482
Lajta balpart	Lajta balparti	17,577
Lajta jobbpart	Lajta jobbparti	18,641
Laskó jobbpart	Laskó -T isza-Zagyva-T arna-közi	4,614
Laskó balpart	Poroszlói	4,600
Lónyay-főcsatorna jobbpart	Felsőszabolcsi	42,738
Marcal balpart	Marcalközi	19,253
Marcal jobbpart	Holt-Marcal győri	6,661
Maros balpart	Torontáli	28,640
Maros jobbpart	Körös-Tisza-Maros-közi	47,400
Mosoni-Duna balpart	Szigetközi	30,253
Mosoni-Duna j obbpart	Mosoni-Duna Rábcaközi	17,969
Mosoni-Duna j obbpart	Rábaközi	4,874
Mosoni-Duna j obbpart	Holt-Marcal győri	6,866
Mura balpart	Murakeresztúri	9,421
Mura balpart	Molnári	2,717
Mura balpart	Tótszerdahelyi	5,014
Mura balpart	Birkitói	11,924
Mura balpart	Letenyei	14,284
Nádor balpart	Duna-Sióközi	1,095
Németér balpart	Nagykunsági	9,100
Németér jobbpart	Nagykunsági	3,300
Paksi Atomerőmű Hidegvíz- csatorna jobbpart	Duna-Sióközi	0,393
Paksi Atomerőmű Melegvíz- csatorna jobbpart	Duna-Sióközi	1,358
Palád balpart	Felsőtúri	0,980
Palád jobbpart	Palád-csécsei	6,423
Pécsi-víz balpart	Kémesi	2,153
Rába balpart	Rábaközi	60,588
Rába balpart	Nicki	22,961
33
Rába jobbpart	Kemenesaljai	53,927
Rába jobbpart	Marcalközi	18,628
Rába jobbpart	Holt-Marcal győri	10,406
Rábca balpart	Mosoni-Duna Rábcaközi	29,854
Rábca jobbpart	Rábaközi	30,193
Répce-árapasztó balpart	Rábaközi	10,520
Répce-árapasztó jobbpart	Nicki	9,665
Rima balpart	Délborsodi	4,150
Rima jobbpart	Poroszlói	7,955
Ronyva balpart	Ronyvazugi	1,811
Sajó balpart	Taktaközi	8,000
Sajó balpart	Felsőzsolca-boldvai	7,270
Sajó jobbpart	Szirma-sajóörösi	10,474
Sajó jobbpart	Délborsodi	8,081
Sámson A. főcs. balpart	Körös-Tisza-Maros-közi	9,510
Sámson A. főcs. jobbpart	Körös-Tisza-Maros-közi	9,510
Sáréger balpart	Szamos-közi	6,774
Sáréger jobbpart	Szamos-közi	6,800
Sebes-Körös balpart	Sarkadi	57,966
Sebes-Körös jobbpart	Nagy-Sárréti	14,013
Sebes-Körös jobbpart	Kis-Sárréti	42,452
Sió balpart	Duna-Sióközi	17,635
Sió balpart	Kajdacs-Simontornyai	32,350
Sió jobbpart	Sárközi	14,419
Szamos balpart	Szamos-Kraszna-közi	46,650
Szamos jobbpart	Szamos-közi	46,385
Szarv-ágy balpart	Gyöngyös-Tarna-Agó-közi	3,010
Szarv-ágy jobbpart	Gyöngyös-Tarna-Agó-közi	3,019
Szentendrei-Duna balpart	Szentendrei-szigeti	9,059
Szinva jobbpart	Szirma-sajóörösi	0,300
Szt. László balpart	Ercsi	4,735
Takta balpart	Taktaközi	28,643
Tápió balpart	Jánoshidai	10,912
Tápiói jobbpart	Szolnoki	6,320
Tarna balpart	Laskó -T isza-Zagyva-T arna-közi	36,214
Tarna jobbpart	Gyöngyös-Tarna-Agó-közi	8,180
Tisza balpart	Palád-csécsei	16,082
Tisza balpart	Szamos-közi	31,300
Tisza balpart	Vásárosnamény-benki	23,038
Tisza balpart	Felsőszabolcsi	73,213
Tisza balpart	T iszanagyfalu-tiszalöki	20,025
Tisza balpart	Hortobágyi	76,790
Tisza balpart	Tiszaörvényi	3,380
Tisza balpart	Nagykunsági	24,230
Tisza balpart	Fegyvernek-mesterszállási	57,890
Tisza balpart	Alcsiszigeti	25,995
Tisza balpart	Cibakházi	21,100
Tisza balpart	Köröszugi	36,400
Tisza balpart	Körös-Tisza-Maros-közi	64,166
Tisza balpart	Torontáli	12,400
Tisza jobbpart	Beregi	62,812
Tisza jobbpart	Bodrogközi	67,942
Tisza jobbpart	Taktaközi	45,381
Tisza jobbpart	Délborsodi	49,783
Tisza jobbpart	Poroszlói	12,944
Tisza jobbpart	Laskó -T isza-Zagyva-T arna-közi	83,913
Tisza jobbpart	Szolnoki	43,511
34
Tisza jobbpart	Kécskei	16,599
Tisza jobbpart	Csongrádi	28,536
Tisza jobbpart	Szegedi	59,964
Túr balpart	Szamos-közi	26,665
Túr jobbpart	Palád-csécsei	20,600
Túr jobbpart	Felsőtúri	7,422
Vadász-patak j obbpart	Ocsalános-Hernád-közi	1,300
Váli víz balpart	Ercsi	2,829
Váli víz jobbpart	Adonyi	4,235
Zagyva balpart	Laskó-Tisza-Zagyva- Tarna-közi	54,623
Zagyva balpart	Borsóhalmi	9,520
Zagyva balpart	Jászfényszarúi	18,985
Zagyva jobbpart	Jánoshidai	41,067
Zagyva jobbpart	Szolnoki	24,018
3.	b) A másodrendű árvízvédelmi művek
ba) Az elsőrendű árvízvédelmi mű használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettőnél több
település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak
A folyó (védvonal) neve	Hossza (km)	Megjegyzés
Berettyó balpart	9,638	Darvas-berettyó- szentmártoni lok. töltés
Duna balpart	22,000	DVCs jobbparti lok. töltés
Duna balpart	7,500	Szeremlei lok. töltés
Duna balpart	14,000	Dávod-Hercegszántó- országhatár lok. töltés
Duna jobbpart	17,200	Kisvajkai lok. töltés
Duna jobbpart	5,730	Faddi lok. töltés
Hortobágy-Berettyó balpart	15,580	Püspökladány-Nádudvar lok. töltés
Rábca jobbpart	1,073	
Ráckevei-Duna balpart	12,970	
Ráckevei-Duna jobbpart	24,600	
Tisza balpart Szamos jobbpart	1,000	Olcsvaapáti körtöltés
Tisza balpart	16,773	Tiszafüred-Tiszacsege lok. töltés
Tisza balpart	14,035	Tiszacsege-Ujszentmargita lok. töltés
Tisza balpart	50,300	Ujszentmargita- Tiszavasvári lok. töltés
Tisza balpart	3,990	Tiszaugi lokalizációs töltés
Tisza jobbpart	6,000	Tokaj-tiszaladányi lok. töltés
Tisza jobbpart	7,600	Sövényházi keresztgát
Tisza jobbpart	11,508	Paphalmi töltés
Tisza jobbpart	9,118	Percsorai keresztgát
Zagyva jobbpart	3,000	Határmenti lokalizációs töltés
bb) Az államhatár mentén húzódó, a külföldről betörő vizek ellen védő lokalizációs töltések
A folyó (védvonal) neve	Hossza (km)	Megjegyzés
Berettyó balpart	2,120	Kismarjai lokalizációs töltés
Fehér-Körös balpart	10,290	Fehér-Körös bp-i lok. töltés
Fehér-Körös jobbpart Fekete- Körös balpart	9,770	Fehér-Fekete-Körös közti lokalizációs töltés
Fekete-Körös jobbpart Sebes- Körös balpart	49,640	Fekete-Sebes-Körös közti lokalizációs töltés
35
Lajta-összekötőcsatorna balpart	0,282	Lajta főmeder és Lajta bal parti csat. közti lokalizációs töltés
Maros jobbpart	5,055	Élővíz főcsat. jp-i töltés
Névtelen-patak j obbpart	0,950	Bánrévei töltés
Palád balpart	3,177	
Ronyva balpart	1,811	Sátoralj aúj hely-felsőberecki töltés
Sajó balpart	0,467	Bánrévei töltés
Sebes-Körös jobbpart	3,610	Körösszegapáti lok. töltés
Szamos jobbpart	25,234	Szamos-Sáréger zárógát
Tisza jobbpart	5,150	Zemplénagárd-dámóci lok. töltés
bc) Az árvízi tározó töltő-ürítő és határoló vízi létesítményei
A folyó (védvonal) neve	Hossza (km)	Megjegyzés
Agói-patak j obbpart	5,417	Borsóhalmi-szükségtározó töltése
Berettyó balpart; Sebes- Körös jobbpart	8,865	Halaspusztai szükségtározó
Bodrog jobbpart	10,175	Ronyvazugi szükségtározó töltése
Berettyó balpart	26,666	Kutas szükségtározó töltése
Fehér-Körös jobbpart; Fekete- Körös balpart	3,644	Kisdelta szükségtározó töltése
Fekete-Körös balpart	11,015	Mályvádi szükségtározó töltése
Kettős-Körös jobbpart; Sebes-Körös balpart	7,750	Mérgesi szükségtározó töltése
Kebele-patak	5,469	Kebele-árvíztározó töltése
Kerka-patak	1,192	Alsószenterzsébeti- árvíztározó töltése
Lajta balpart	14,400	Lajta-szükségtározó töltése
Lajta balparti csat. jobbpart	13,700	Lajta-szükségtározó töltése
Répce	3,096	Gór-Bük-árvíztározó töltése
Ronyva jobbpart	2,327	Ronyvazugi szükségtározó töltése
Tarna jobbpart	4,671	Borsóhalmi-szükségtározó töltése
Tisza jobbpart	23,830	Cigánd-tiszakarádi szükségtározó töltése
Zagyva jobbpart	5,620	Jásztelki szükségtározó északi töltése
Zagyva jobbpart	3,300	Jásztelki szükségtározó déli töltése
4.	A folyók, valamint az előző pontokban meghatározott csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei,
árvízkapui, folyók duzzasztott terei
Folyó megnevezése	A műtárgy neve
Altal-ér	Vecserei zsilip
Duna	Dunakiliti fenékküszöb
Duna	Dunakiliti vízlépcső
Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatorna	Homokparti (II. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna	Záperdei (III. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna	Diós (IV. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna	Csölösztői (V. sz.) zsilip
Fehér-Körös	Gyulai duzzasztó
Hármas-Körös	Békésszentandrási vízlépcső
Hármas-Körös	Bökényi vízlépcső
Hernád	Hernádszurdok fixgát
Hortobágy-Berettyó	Agotai vészelzárómű
Hortobágy-Berettyó	Mezőtúri torkolati árvízkapu
Hortobágy-Berettyó	Mezőtúri torkolati hármaszsilip
Kettős-Körös	Békési duzzasztó
36
Lajta	Lajta Mosonmagyaróvári duzzasztó
Lónyay-főcsatorna	Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy (árvízkapu)
Marcal	Marcal duzzasztó
Mosoni-Duna	Rajkai vízkivételi zsilip
Mosoni-Duna	Vigh (VI. sz.) zsilip
Mosoni-Duna	Mosonmagyaróvári duzzasztó
Rába	Szentgotthárdi duzzasztó
Rába	Nicki duzzasztó
Ráckevei-Duna	Kvassay zsilip
Ráckevei-Duna	Tassi zsilip
Sebes-Körös	Biharugrai fenékgát
Sebes-Körös	Körösladányi duzzasztó
Sió	Siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip
Sió	Balatonkiliti mederduzzasztó
Sió	Sió árvízkapu
Tisza	Tisza tó
Tisza	Tiszalöki vízlépcső
Tisza	Kiskörei vízlépcső
Túr	Sonkádi duzzasztó
Túr	Túr torkolati műtárgy
Duna-Tisza-csatorna	Dunaharaszti tűsgát
Duna-Tisza-csatorna	Sári-zsilip
Ferenc-tápcsatorna	Deák Ferenc zsilip
Hanság-főcsatorna	Mekszikópusztai zsilip
Jászsági-főcsatorna	Beeresztő zsilip
Jászsági-főcsatorna	Hanyi vízleadó
Jászsági-főcsatorna	Sajfoki vízleadó
Jászsági-főcsatorna	28-as vízleadó
K-III. főcsatorna	K-III. fővízkivétel
K-III. főcsatorna	I. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatorna	II. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatorna	III. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatorna	IV. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatorna	V. sz. vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna	K-IV. fővízkivétel
K-IV. főcsatorna	6T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna	9T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna	14T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna	16T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna	20T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna	24T. automatikus vízszintszabályzó
Keleti-főcsatorna	Tiszavasvári-keleti vízbeeresztő- és hajózsilip
Keleti-főcsatorna	Balmazújvárosi bukó
Keleti-főcsatorna	Hajdúszoboszlói bukó
Keleti-főcsatorna	Bakonszegi zsilip
Kiskunsági-főcsatorna	Tassi zsilip
Kiskunsági-főcsatorna	Homoki zsilip
Kiskunsági-főcsatorna	Halas-tói zsilip
Kiskunsági-főcsatorna	DVCS-kitorkollás
Kiskunsági-főcsatorna	Akasztói zsilip
Nagykunsági-főcsatorna	Beeresztő zsilip
Nagykunsági-főcsatorna	14. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna	31. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna	34. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna	Leürítő zsilip
37
Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág)	18. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág)	Fenékleürítő
NK-III-2. öntözőcsatorna	1. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatorna	7. sz. zsilip
NK-III-2. öntözőcsatorna	14. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatorna	20. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatorna	21. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatorna	22. sz. alvízszint-szabályzó
Nyugati-főcsatorna	Tiszavasvári-nyugati vízbeeresztő zsilip
Nyugati-főcsatorna	I. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatorna	II. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatorna	III. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatorna	Hármas elosztó zsilip
Rábca árapasztó csatorna	Rábca árvízkapu
Takta-övcsatorna	Kesznyéteni árvízkapu
5. Regionális víziközműből a közművagyon
5. a) Vízellátás
Regionális Víziközmű megnevezése (RVR)		Vízbázisának kapacitása ezer m3/nap	Víztisztítóművén ek kapacitása ezer m3/nap	Közmű- hálózatának hossza (km)
Bicskei RVR		21,9	-	140,0
Borsodi RVR (Rakaca ivóvíztározó)		21,0	17,2	272,6
Dél-Borsodi RVR		9,5	9,5	53,0
Dél-kelet Balatoni RVR		41,6	41,6	929,0
Dorogi RVR		29,2	-	459,0
Duna-balparti RVR		100,8	-	2389,4
Duna-jobbparti RVR		50,9	-	938,6
Dunai RVR		15,5	-	31,4
Észak-kelet Balatoni RVR		40,7	25,0	509,5
Észak-Nógrádi RVR (Komra- völgyi ivóvíztározó)		24,2	18,0	107,1
Észak-Szabolcsi RVR		8,3	7,0	30,3
Geszterédi RVR		8,3	10,0	27,6
Hevesi RVR		6,7	6,7	157,2
Ipolymenti RVR		5,1	-	139,2
Kelet-Borsodi RVR		91,0	50,0	229,1
Keleti-Főcsatorna RVR		54,0	30,0	43,3
Közép-Nógrád- Mátravidéki RVR (Hasznosi ivóvíztár.)		10,6	10,0	39,5
Mátrai RVR	(felszín alatti)	0,1	0,1	177,7
	(Köszörű- völgyi ivóvíz- tározó)	1,3	1,2	
	(Csórréti ivóvíz-tározó)	3,2	3,0	
Nyírád-Ajka RVR		40,0	-	18,7
Nyíregyházi RVR		66,0	48,0	77,0
Nyugat-Balatoni RVR		54,5	24,5	1432,7
Ózdi RVR	(felszín alatti)	0,05	0,05	201,0
	(Lázbérci	24,0	24,0	
38
	ivóvíz-tározó)			
Pécs-Mohács és Pécs-Komló RVR		95,0	62,0	104,6
Rákhegyi RVR		19,2	24,0	113,6
Sajóecsegi RVR	(felszín alatti)	-	-	74,7 23,1
	(Bódva)			
	(ipari, Bódva)	15,4	15,4	
Sümegi RVR		8,4	-	50,8
Tatabányai RVR		51,2	-	1134,0
Velencei-tavi RVR		21,5	2,0	353,8
5. b) Szennyvízelvezetés, -tisztítás
Regionális Víziközmű megnevezése (RSzvet)	Szennyvíz-telepének kapacitása ezer m3/nap	Közmű- hálózatának hossza (km)
Balatoni RSzvet-k		
I. régió: Balatonvilágos-Balatonszárszó	32,5	353,4
II. régió: Balatonszemes-Fonyód	14,4	212,7
III. régió: Balatonfenyves-Balatonberény	7,0	242,2
IV. régió: Keszthely-Balatongyörök	21,5	224,0
V. régió: Zánka-Szigliget	3,8	150,9
VI. régió: Balatonakali-Balatonfűzfő	17,0	298,8
VII. régió: Balatonkenese-Balatonakarattya	5,0	138,3
Dorogi RSzvet	5,0	31,7
Duna-balparti RSzvet	25,0	391,0
Duna-jobbparti RSzvet	14,2	112,0
Esztergomi RSzvet	12,0	43,7
Tatabányai RSzvet	16,0	165,2
Tatai RSzvet	6,0	50,8
Velencei-tavi RSzvet	12,4	267,0
6. A belvízöblözetek és a belvízrendszerek főcsatornáinak közös működtetését segítő összekötő vagy megcsapoló
3
belvízcsatornák, és a 2 m /s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok működéséhez
szükséges műtárgyak
* szakaszonkénti összes hossz
A közös működtetést segítő összekötő vagy megcsapoló csatorna neve	Befogadó neve	Csatorna hossza (km)
12-28. összekötőcsatorna	12. csatorna	7,500
5-120. csatorna	Jobb parti szivárgó	4,700
72. összekötőcsatorna	33. csatorna	4,375
Ásványi-tápcsatorna	Duna	0,352
Barbacsi-csatorna	Kölesmajori-csatorna	6,235
Berek-ér-Puszta-ér	Sárréti-főcsatorna	8,493
Berek-ér-Sárréti-összekötőcsatorna	Sárréti-főcsatorna	1,420
Bodzás-ér	Kati-ér	3,619
Bodzás-Fancsika-II. összekötőcsatorna	Fancsika-II. tározó	2,650
Börcsi-O-Rábca	Rábca	6,166
Csente-Szakáli-I. csatorna	Kutas alsó főcsatorna	6,386
Csente-Szakáli-II. csatorna	Kődombszigeti-főcsatorna	12,060
Cserei-ér	Kondoros-csatorna	4,165
Csikosér-Elővíz-összekötőcsatorna	Elővíz-csatorna	0,972
39
Csillagosi-összekötőcsatorna	Sárközi-II. főcsatorna	0,150
Csökmő-Halasi-csatorna	Nagy-foki-csatorna	1,645
Dióér-Holt-Sebes-Körös- összekötőcsatorna	Holt-Sebes-Körös- főcsatorna	0,650
Doba-T iszasülyi-28. összekötőcsatorna	Tiszasülyi-28. csatorna	2,657
Északi-főcsatorna	Szamos	18,840
Farkas-árok	Kapuvár-Bősárkányi- csatorna	16,022
Fehér-tói-ér	Pocsaji-ér	3,846
Forgácsháti-csatorna	Hortobágy-főcsatorna	5,650
Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna	Sarkad-Mérges-Sáros-ér	7,300
Fürjér-Vidiér-összekötőcsatorna	Vidi-ér	8,416
Gátér-Fehértói-összekötőcsatorna	Csukás-éri-főcsatorna	3,144
Gojdár-Pamukéri-csatorna	Sártó-Ökröstói-csatorna	7,748
Gőgő-Szenke-főcsatorna	Öreg-Túr	19,110
Gúti-ér	Bodzás-ér	5,328
Hamvas-Alsófutaki- összekötőcsatorna	Hamvas-főcsatorna	4,550
Harta-I. összekötőcsatorna	V. csatorna	1,415
Harta-II. összekötőcsatorna	Fűzvölgyi-főcsatorna	3,295
Hollózugi-árapasztó	Sebes-Körös	0,580
Holt-Sebes-Körös- Határér-összekötőcsatorna	Hosszúfok-Határér-Köleséri- főcsatorna	19,244
Homoródi-összekötőcsatorna	Sárközi-I. főcsatorna	2,600
I/4. csatorna	Dömsödi-holtág (felső szakasz)	0,119
II. övcsatorna	I. övcsatorna	11,000
III. főcsatorna	Duna	10,485
III/6. csatorna	Ráckevei-Duna	0,100
IV. csatorna	Ráckevei-Duna	0,162
K-1. csatorna	Kórógy-ér	15,596
K-11. csatorna	Veker-ér	7,689
K-13. csatorna	K-1. csatorna	4,880
K-V-1. megkerülő csatorna	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	3,040
K-V-1.-Kadarcs-összekötőcsatorna	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	2,100
K-V-3. -Kadarcs-összekötőcsatorna	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	0,220
K-XI. lecsapolócsatorna	K-XI.-Pálfoki- összekötőcsatorna	2,830
K-XI.-Pálfoki-összekötőcsatorna	Pál-foki-csatorna	0,206
Kengyelesi-csatorna	III. főcsatorna	0,050
Kisbodaki-összekötőcsatorna	Duna	0,346
Kis-Körös-Barátér-összekötőcsatorna	Kis-Körös-főcsatorna	0,979
Kis-Rába	Rábca	40,235
Kis-Rába (kettős ág)	Kis-Rába	0,150
Kis-Rába (Kisfaludi mellékág)	Kis-Rába	2,325
Kisújszállási-III. csatorna	Kakat-csatorna	6,900
Kisújszállási-XL. csatorna	Kakat-csatorna	2,672
Kisújszállási X-XII. csatorna	Kakat-csatorna	2,184
Kisújszállási X-XXVII. csatorna	Kakat-csatorna	2,960
Klágya-Duna	Ferenc-tápcsatorna	6,410
Kopolya-Gyepes felső összekötőcsatorna	Kopolya-csatorna	3,010
Kölesmajori-csatorna	Kepés-Lesvári-főcsatorna	2,238
Kunere-csatorna	Zagyva	1,824
Kurjantó-Kondortó- összekötőcsatorna	I. övcsatorna	7,783
Lébény-Hanyi-1. csatorna	Rábcai-tőzegcsatorna	8,330
40
Lébény-Hanyi-2. csatorna	Lébényi-belvízcsatorna	8,145
Lébény-Hanyi-főcsatorna	Mosonszentjánosi-csatorna	9,847
Létai-Nagy-ér-összekötőcsatorna	Nagy-ér	4,200
Ludas-ér	Kurca-főcsatorna	12,227
Matyér-Fehértói-csatorna	Matyér-Subasai-csatorna	6,664
Megkerülő	Szelidi-tavi	6,290
Mérges-ér	Kálló-ér	1,043
Mirhó-Kisgyolcsi-összekötőcsatorna	Mirhó-Gyolcsi-csatorna	2,564
Morgó-foki-tápcsatorna	Fekete-Körös	0,821
Móricföldi-II. csatorna	Kődombszigeti-főcsatorna	2,525
Mosonszentjánosi-összekötőcsatorna	Bordacsi-csatorna	1,340
Műrét-Kis-tiszai-csatorna	Percsorai-főcsatorna	6,048
Nagy-foki-csatorna	Kutas-főcsatorna	12,571
Nagy-vájás	Lápi-főcsatorna	6,700
örömkő-laposi-csatorna	Révfalui-csatorna	5,225
Pál-foki-csatorna	Kispálszigeti-csatorna	2,350
Patéi-csatorna	Veker-ér	2,600
Pocsaji-ér	Nagy-ér	0,535
Rábatamási-határcsatorna	Kapuvár-Bősárkányi-csatorna	7,375
Remencei-csatorna	Bácsai-csatorna	2,235
Répce jobb parti főlecsapoló csatorna	Répce	7,766
Sebes-éri-IV. csatorna	Villogó-csatorna	2,550
Siratói-összekötőcsatorna	Szarvas-Békésszentandrási-holtág	1,444
Solti-árapasztó	Duna	3,522
Szeghalmi-megcsapoló csatorna	Sebes-Körös	3,354
Szigetbecsei-átkötőcsatorna	III/6. csatorna	0,535
Szittyó-csatorna	XXX. csatorna	10,270
Szöcsköd-Komádi-I-II. csatorna	Kutas-főcsatorna	10,584
T apolnok-főcsatorna	Öreg-Túr	24,990
Terehalom-Mucsihát- Kórógy-összekötőcsatorna	Kórógy-ér	2,720
Terehalom-Mucsiháti-csatorna	Kórógy-ér	8,177
Tói-csatorna	Kraszna	0,800
Tordai-csatorna	Sebes-Körös	3,035
Tordosa	Kapuvár-Bősárkányi-csatorna	13,150
T ökföldi-tápcsatorna	Vargahosszai főcsatorna	0,910
Urhanya-csatorna	Lébényi belvízcsatorna	5,400
Ujfoki-csatorna	Duna	1,973
V-11. csatorna	Villogó-csatorna	1,585
V-14. csatorna	Villogó-csatorna	1,112
V-3. (Ovári-)csatorna	V. (Vargahosszai-)főcsatorna	8,070
V. csatorna	Ráckevei-Duna	0,480
Vámház-ér	Kis-Répce	7,833
Vámház-ér-Kis-Rába- összekötőcsatorna	Kis-Rába	0,530
Vasútmenti-csatorna	Kőris-patak	1,680
Veker-Ecser-Kórógy- összekötőcsatorna	Veker-ér	8,060
Vidre-ér	Felső-főcsatorna	12,890
Vidre-éri- összekötőcsatorna	Vidre-ér	4,750
XX. árapasztó	Duna-völgyi-főcsatorna	2,390
3 2 m /s torkolati vízszállító - képességet meghaladó csatorna neve	Befogadó neve	Csatorna hossza (km)
12. csatorna	Saj-foki-csatorna	10,200
41
14. csatorna	Hanyi-csatorna	9,523
22. csatorna	Tiszasülyi-28. csatorna	9,000
33. csatorna	Millér-csatorna	24,366
Adonyi-főcsatorna	Duna	4,470
Algyői-főcsatorna	Tisza	17,008
Alomzugi-csatorna	Hortobágy-Berettyó	6,964
Alpár-Nyárlőrinci-főcsatorna	Alpári-holtág	41,473
Alsó-alvízi-tápcsatorna	Kékcsei-tápcsatorna	1,550
Alsó-főcsatorna	Felső-főcsatorna	9,450
Alsó-Kadarcs-csatorna	Kösely-főcsatorna	19,930
Alsó-O-Berettyó-csatorna	Sárréti-főcsatorna	13,314
Alsó-Öreg-Túr	Túr	14,070
Alsó-Selypes-főcsatorna	Tiszakeszi-főcsatorna	6,265
Alsófutaki-csatorna	Hortobágy-Berettyó	10,832
Alsóréti-csatorna	Tisza	1,209
Aranyad-éri-csatorna	Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér	13,536
Arkus-főcsatorna	Sarkad-Mérges-Sáros-ér	44,530
Bácsai-csatorna	Mosoni-Duna	6,743
Bágy-Szandalik-csatorna	Hortobágy-főcsatorna	15,723
Bal parti szivárgó	Tisza	27,520
Balatonlellei szivattyútelep- nyomócsatorna	Balaton	0,247
Balatonlellei-B. árok	Balatonlellei szivattyútelep- nyomócsatorna	1,368
Bárkás-csatorna	Fekete-Körös	3,376
Bársonyos-csatorna	Hernád	60,300
Bédai-holtág	Külső-Bédai-holtág	11,500
Békés-III. tápcsatorna	Kettős-Körös	1,150
Belfő-csatorna	Tisza	57,740
Bodrogzugi-I. csatorna	Bodrog	13,550
Bodrogzugi-II. csatorna	Bodrogzugi-I. csatorna	9,070
Bódvaj-patak	Kraszna	15,840
Bordacsi-csatorna	Kimlei-csatorna	9,612
Borzasi-összekötőcsatorna	XXX. csatorna	0,240
Brassó-ér	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	3,112
Büngösdi-főcsatorna	Kettős-Körös	22,004
Cigány-foki-főcsatorna	Holt-Sebes-Körös-főcsatorna	21,320
Csárdaszállási-csatorna	Mezőberényi-főcsatorna	5,660
Császári-Oláhréti-tápcsatorna	Császári-Oláhréti-tározórendszer	1,700
Csátés-csatorna	Tiszasülyi-28. csatorna	28,000
Cserepes-Pap-ér	Hortobágy-főcsatorna	8,830
Csincsa-csatorna	Laskó-patak	21,700
Csincse-övcsatorna	Rima	23,335
Csomata-csatorna	Öreg-Túr	36,400
Csorna-Foktői-csatorna	Duna	33,380
Csukás-ér	Kőrös-ér	11,690
Csukás-éri-főcsatorna	Dong-éri-főcsatorna	37,596
Csukásér-Nyárlőrinci- összekötőcsatorna	Csukás-éri-főcsatorna	13,256
Dános-csatorna	Lanka-csatorna	2,971
Dár-foki-összekötőcsatorna	Szekszárd-Bátai-főcsatorna	4,120
Deszk-Fehértói-főcsatorna	Maros	9,643
Dió-éri-főcsatorna	Sebes-Körös	22,406
Doba-csatorna	Tisza	16,608
Dong-éri-főcsatorna	Tisza	70,447
Dorozsma-Halasi-főcsatorna	Dorozsma-Maj sai-főcsatorna	28,252
Dorozsma-Majsai-főcsatorna	Algyői-főcsatorna	38,630
42
Dögös-Kákafoki- főcsatorna	Szarvas-Békésszentandrási-holtág	55,200
Duna-völgyi-főcsatorna	Duna	146,526
Eger-csatorna	Kánya-patak	27,840
Eleki-főcsatorna	Kígyósi-főcsatorna	30,300
Élővíz-csatorna	Kettős-Körös	37,352
Élővíz-főcsatorna (hullámtéri szakasz)	Maros	1,160
Eresztőhalmi-I. csatorna	Zagyva	0,563
Érfűi-csatorna	Tisza	1,750
Érpataki-főfolyás	Lónyay-főcsatorna	50,160
Északi-főgyűjtő	Karapancsai-főcsatorna	13,320
Északi-övcsatorna	Prügyi-főcsatorna	5,200
Fazekaszugi-főcsatorna	Hármas-Körös	13,591
Fehér-tói-tározó-tápcsatorna	Fehér-tói-tározó	2,850
Fehérnádi-csatorna	Sulymos-főcsatorna	6,000
Fehértó -Maj sai-főcsatorna	Algyői-főcsatorna	37,529
Fekete -Körös-Kopolya- összekötőcsatorna	Fekete-Körös	0,177
Félegyházi-főcsatorna	Csukás-éri-főcsatorna	45,563
Félhalmi-csatorna	Félhalmi-holtág	4,919
Felső-alvízi-tápcsatorna	Kékcsei-tápcsatorna	1,243
Felső-főcsatorna	Tisza	18,162
Felsőréhelyi-főcsatorna	Hortobágy-Berettyó	21,594
Foki-csatorna	Tolnai-Holt-Duna	3,700
Folyás-éri-főcsatorna	Sebes-Körös	20,501
Füredkócsi-tározó-tápcsatorna	Füredkócsi-tározó	5,350
Fűzvölgyi-főcsatorna	Kékesiréti	48,169
Gaja-malomcsatorna	Gaja-patak	3,993
Gencsháti-csatorna	Szárazér-Porgányi-főcsatorna	4,050
Gerje	Közös-csatorna	49,900
Gerje-mellékcsatorna	Gerje	20,305
Gerlai-holtág	Élővíz-csatorna	11,949
Gombócos-Bár-Duna-csatorna	Zsejkei csatorna	8,825
Görbeházi-csatorna	Bágy-Szandalik-csatorna	3,490
Gyáli-1. főcsatorna	Ráckevei-Duna	24,660
Gyáli-17. csatorna	Gyáli-1. főcsatorna	7,583
Gyáli-2. főcsatorna	Gyáli-1. főcsatorna	17,150
Gyáli-24. csatorna	Gyáli-2. főcsatorna	9,619
Györpölési előtéri csatorna	Tisza	0,683
Gyulai-lecsapolócsatorna	Kígyósi-főcsatorna	11,058
Gyulai-tápcsatorna	Fehér-Körös	1,540
Gyulavári-főcsatorna	Fehér-Körös	7,350
Halásztanyai-csatorna	Tisza	5,050
Hamvas-főcsatorna	Hortobágy-Berettyó	45,148
Hamvas-Sárréti-összekötőcsatorna	Hamvas-főcsatorna	1,142
Hanság-főcsatorna	Rábca	34,971
Hanyi-csatorna	Tisza	43,625
Hanyi-Sajfoki-összekötőcsatorna	Saj-foki-csatorna	0,914
Harangzugi-I. c. csatorna	Harangzugi-I. csatorna	24,305
Harangzugi-I. csatorna	Hármas-Körös	20,638
Hataj-csatorna	Tisza	0,776
Határmenti	Zagyva	1,225
Hédervár-Darnói-csatorna	Hédervár-Vadaskerti-csatorna	8,242
Hédervár-Vadaskerti-csatorna	Mosoni-Duna	5,100
Hejő-főcsatorna	Tisza	23,600
Hejő-Szarda-övcsatorna	Sajó	11,200
Hódtó-Kis-tiszai-csatorna	Györpölési előtéri csatorna	15,796
43
Holt-Marcal	Nagy-Pándzsa	12,692
Holt-Sebes-Körös-főcsatorna	Sebes-Körös	53,042
Homok-Sarródi-csatorna	Hanság-főcsatorna	7,530
Hortobágy-főcsatorna	Hortobágy-Berettyó	93,267
Hortobágy-Kadarcs- összekötőcsatorna	Hortobágy-főcsatorna	4,896
I-13. csatorna	Hortobágy-Berettyó	2,263
I. árapasztó	Ráckevei-Duna	16,993
I. övcsatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	37,647
Igali gravitációs főcsatorna	Ferenc-tápcsatorna	40,373
III. övcsatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	36,880
Inérháti-főcsatorna	Sajó	10,200
Ively-ér	Eszaki-övcsatorna	4,060
Jobb parti szivárgó	Tisza	19,680
Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	Hortobágy-főcsatorna	* 36,593
Kadia-O-Duna	Ferenc-tápcsatorna	10,004
Kakat-csatorna	Hortobágy-Berettyó	45,300
Kállai-főfolyás	Lónyay-főcsatorna	54,630
Kálló-ér	Berettyó	29,365
Kamuti-csatorna	Mezőberényi-főcsatorna	7,906
Kapuvár-Bősárkányi-csatorna	Rábca	15,987
Karapancsai-főcsatorna	Kadia-O-Duna	22,761
Karász-Gyulaházi-csatorna	Kártavai-csatorna	16,400
Karcagi-I. csatorna	Hortobágy-Berettyó	23,024
Karcagi-II. csatorna	Karcagi-I. csatorna	20,650
Karcagi-III. csatorna	Hortobágy-Berettyó	9,080
Karcsa-csatorna	Tiszakarádi-főcsatorna	12,300
Kártavai-csatorna	Lónyay-főcsatorna	4,600
Kati-ér	Kálló-ér	52,600
Kékcsei-tápcsatorna	Rétközi-tó	5,455
Kékesiréti	Megkerülő	4,431
Kenyere-ér	Tisza	11,508
Kepés-Lesvári-főcsatorna	Rábca	30,945
Kerülőházi-csatorna	Felső-alvízi-tápcsatorna	7,590
Keszeg-ér	Rábca	50,226
Kígyós-ér (mellékág)	Kiskunsági-főcsatorna	7,710
Kígyósi-főcsatorna	Gerlai-holtág	10,085
Kimlei-csatorna	Rábca	13,312
Király-ér	Bágy-Szandalik-csatorna	42,988
Kis-foki-csatorna	Bal parti szivárgó	5,860
Kis-Rába-öblítőcsatorna	Rába	0,150
Kis-Répce	Hanság-főcsatorna	12,130
Kis-tiszai zsilip- és beeresztő csatorna	Nagyfai-Holt-T isza	0,145
Kisgyepi-csatorna	Zagyva	8,200
Kispálszigeti-csatorna	O-Berettyó	6,400
Kisújszállási-II-3. csatorna	Hortobágy-Berettyó	0,725
Kiszombor-Csipkési-főcsatorna	Maros	5,686
Kocsordi-főcsatorna	Kraszna	11,919
Kondoros-csatorna	Kösely-főcsatorna	29,586
Kopáncs-Kis-tiszai-főcsatorna	Hódtó-Kis-tiszai-csatorna	6,743
Kopolya-Gyepes alsó összekötőcsatorna	Kopolya-csatorna	1,770
Korcsina-csatorna	Dráva	18,540
Kórógy-ér	Kurca-főcsatorna	49,800
Kósdi előtéri csatorna	Tisza	0,337
Kődombszigeti-főcsatorna	Sebes-Körös	20,530
44
KÖF -DVCS-összekötőcsatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	0,450
Köles-ér	Kardos-ér	10,814
Kőris-árapasztó	Kis-Rába	3,225
Kőris-patak	Répce	10,647
Kőrös-ér	Tisza	40,312
Kőrösér-Nyilas-összekötőcsatorna	Kőrös-ér	8,800
Körtvélyesi-árok	Nádor-csatorna	7,610
Kösely-főcsatorna	Hortobágy-főcsatorna	60,900
Kösely-Haj dúszováti-átmetszés	Keleti-főcsatorna	10,000
Kötegyáni-övcsatorna	Kopolya-csatorna	4,970
Közös-csatorna	Tisza	8,200
Kurca-főcsatorna	Kurca-toroki előtéri csatorna	39,359
Kurca-toroki előtéri csatorna	Tisza	0,150
Kutas alsó főcsatorna	Berettyó	46,580
Kutas-felfogócsatorna	Körmösdpusztai-tározó	9,310
Lanka-csatorna	Dráva-holtág	10,695
Lankóci-Kis-Duna-csatorna	Duna	5,705
Lápi-mellékcsatorna	Lápi-főcsatorna	13,300
Leányvár-Agárdi-csatorna	Ricsei-főcsatorna	8,800
Lébényi-belvízcsatorna	Rábca	17,990
Lébényi-zsilipcsatorna	Rábca	2,295
Létai-ér	Nagy-ér	35,575
Lónyay-főcsatorna	Tisza	44,600
Lórés-Siratói-összekötőcsatorna	Gyoma-Siratói-holtág	7,520
Magdolna-ér	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	13,056
Mágocs-ér	Kórógy-ér	45,589
Makkodi-főcsatorna	Hortobágy-Berettyó	16,381
Makócsa-főcsatorna	Szipa-főcsatorna	14,750
Makói-főcsatorna	Maros jobb parti tápcsatorna	4,280
Malomzug-Décsipusztai-csatorna	Szarvas-Békésszentandrási-holtág	14,278
Malomzug-Simafoki-csatorna	Peresi-holtág	13,340
Marcal-belvízcsatorna	Marcal	12,930
Máriapócsi-főfolyás	Lónyay-főcsatorna	37,500
Maros jobb parti tápcsatorna	Maros	0,577
Mátételkei-Kígyós	Kígyós	28,950
Mátyáshalmi-főcsatorna	Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna	31,367
Matyér-Subasai-csatorna	Gyálai-Holt-T isza	11,250
Meggyes-Csaholyi-folyás	Kraszna	23,500
Mezőberényi-főcsatorna	Kettős-Körös	11,129
Mezőtúri-VI. csatorna	Hármas-Körös	24,267
Millér-csatorna	Tisza	36,890
Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna	Tisza	0,125
Mindszenti régi szivattyútelep- tápcsatorna	Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna	0,039
Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna	Tisza	0,086
Mindszenti új szivattyútelep- tápcsatorna	Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna	0,039
Mirhó -Gyolcsi-csatorna	Tisza	8,511
Mosonszentjánosi-csatorna	Hanság-főcsatorna	11,215
Nád-ér	Csincse-övcsatorna	10,536
Nádor-csatorna	Sió	111,400
Nagy-ér	Kálló-ér	84,400
Nagyari-Túr-ág	Tisza	8,050
Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna	Tisza	11,572
Nagyfoki-I. csatorna	Tiszaderzsi-3. csatorna	16,030
45
Nagyhalász-Pátrohai- csatorna	Belfő-csatorna	23,100
Nagyréti-szivárgó	Erpataki-főfolyás	4,400
Német-ér	Hortobágy-Berettyó	12,554
Nováki-főcsatorna	Mosoni-Duna	23,996
O-Berettyó	Szeghalmi-övcsatorna	17,745
Orosztanyai-csatorna	Belfő-csatorna	5,150
Oszentiváni-csatorna	Tisza	10,153
Ottómajori-csatorna	Rábcai-tőzegcsatorna	4,400
Ottómajori-összekötőcsatorna	Kimlei-csatorna	0,910
ölyvös-főcsatorna	Kutas-főcsatorna	36,750
Ördögárok-Zomlini-csatorna	Kis-Körös-főcsatorna	9,321
Öreg-Túr	Tisza	63,600
Orszemi-megcsapolócsatorna	Tisza	3,300
Paks-Faddi-főcsatorna	Faddi-Holt-Duna	11,540
Palád-Csécsei-főcsatorna	Tisza	22,280
Paphalmi-főcsatorna	Gyálai-Holt-T isza	6,757
Parlagnyilasi-csatorna	Szavai-csatorna	3,865
Patkányosi-tápcsatorna	Duna	1,434
Peitsik-csatorna	Tisza	36,450
Percsorai hullámtéri csatorna	Tisza	0,280
Percsorai-főcsatorna	Tisza	15,318
Peres-ér	Prügyi-főcsatorna	6,560
Peije	Közös-csatorna	25,550
Perje-Felső	Perje	17,836
Piti-csatorna	Török-éri-főcsatorna	7,225
Pontyos-Örvényi-csatorna	Hullámtéri vízpótló rendszer	5,019
Pörös-éri-főcsatorna	Vesszősi hullámtéri csatorna	7,690
Prügyi-főcsatorna	Tisza	14,670
Pusztai-levezetőcsatorna	Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér	1,961
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna	Tejfalui mellékágrendszer	5,782
Rábca-árapasztó	Mosoni-Duna	2,520
Rábcai-tőzegcsatorna	Rábca	10,900
Rekettyés-ér	Zagyva	23,633
Répce-Kardos-összekötőcsatorna	Répce	0,425
Révfalui-csatorna	Mosoni-Duna	7,137
Ricsei-főcsatorna	Tisza	10,460
Rigós-csatorna	Tisza	33,100
Saj-foki-csatorna	Tisza	32,905
Sajó-csatorna	Tisza	5,000
Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér	Maros	49,442
Sarkad-Mérges-Sáros-ér	Hortobágy-főcsatorna	28,875
Sárközi-I. főcsatorna	Duna	50,405
Sárközi-II. főcsatorna	Sárközi-I. főcsatorna	47,000
Sárközi-III. főcsatorna	Sárközi-I. főcsatorna	22,000
Sárréti-főcsatorna	Hortobágy-Berettyó	70,782
Sártó-Ökröstói-csatorna	Tisza	4,013
Séd-Sárvízi-malomcsatorna	Nádor-csatorna	71,580
Simai-főfolyás	Lónyay-főcsatorna	31,620
Soroksári-I. főcsatorna	Ráckevei-Duna	8,660
Sós-tói-csatorna	Pusztai-levezetőcsatorna	12,080
Sulák-csatorna	Duna	3,080
Sulymos-főcsatorna	Tisza	20,800
Szajoli-I. csatorna	Tisza	15,293
Szamossályi-árapasztó	Szamossályi-tározó	10,020
Szárazér-Porgányi-főcsatorna	Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna	40,370
Szavai-csatorna	Mosoni-Duna	23,959
46
Szegedi-csatorna	Rábca	16,664
Szeghalmi-főcsatorna	Berettyó	3,793
Szeghalmi-gyűjtőcsatorna	Szeghalmi-főcsatorna	15,027
Szeghalmi-övcsatorna	Szeghalmi-főcsatorna	23,000
Szegvár-Mindszenti-határcsatorna	Kurca-főcsatorna	10,831
Széksóstói-főcsatorna	Paphalmi-főcsatorna	33,700
Szekszárd-Bátai-főcsatorna	Duna	35,500
Szekszárdi-Séd	Szekszárd-Bátai-főcsatorna	9,923
Szelidi-tavi	Csorna-Foktői-csatorna	16,728
Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna	Tisza	0,390
Szentesi szivattyútelep-tápcsatorna	Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna	0,880
Szentkuti-összekötőcsatorna	Hédervár-Darnói csatorna	0,634
Szeregyházi-csatorna	Csikosér-Elővíz-összekötőcsatorna	4,615
Szipa-kivezető csatorna	Tisza	0,900
Szőny-Füzitői-csatorna	Fényes-patak	11,927
Szőreg-Deszk-Kübekházi-főcsatorna	Maros	13,376
Szöveteni-csatorna	Belfő-csatorna	10,000
Takta-övcsatorna	Sajó	29,260
Taktaközi-főcsatorna	Takta-övcsatorna	20,800
Tardi-ér	Csincse-övcsatorna	11,500
Telki-Peresi-főcsatorna	Peresi-holtág	18,337
Temető-árok	Kardos-ér	1,470
Tetétlen-szigeti-csatorna	Hamvas-főcsatorna	6,153
Tinódi-árok	Nádor-csatorna	5,460
Tiszabői-csatorna	Tisza	13,000
Tiszaderzsi-3. csatorna	Tisza	8,750
T iszadobi-főcsatorna	Tisza	13,120
T iszafüredi-főcsatorna	Tisza	19,060
T iszakarádi-főcsatorna	Tisza	27,680
Tiszakarádi-összekötőcsatorna	Tiszakarádi-főcsatorna	3,740
Tiszakeszi-főcsatorna	Tisza	12,930
Tiszasüly-Sajfok-összekötőcsatorna	Saj-foki-csatorna	2,850
Tiszasülyi-28. csatorna	Tisza	14,767
Tiszavalki-főcsatorna	Tisza	22,800
Tisztaberki-Sár-csatorna	T apolnok-főcsatorna	7,600
Tócó-csatorna	Kösely-főcsatorna	* 4,200
T ótfalusi-övcsatorna	Szamos	4,400
Tótkomlós-éri-csatorna	Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér	29,800
Töbörzsöki-árok	Tinódi-árok	4,030
Török-éri-főcsatorna	Bodrog	12,790
Uj-Füzes-ér	Vajdácskai-csatorna	4,574
Uj -Szőrhalmi-csatorna	Dögös-Kákafoki-főcsatorna	14,637
V. (Vargahosszai-) főcsatorna	Kettős-Körös	25,140
V. csatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	27,212
Vág-Sárdos-Megág	Rába	20,960
Vajai-főfolyás	Lónyay-főcsatorna	47,470
Vajastoroki-összekötőcsatorna	Duna	1,224
Vajdácskai-csatorna	Török-éri-főcsatorna	3,370
Vajdalaposi-csatorna	Alsó-Kadarcs-csatorna	8,609
Vármegyei-csatorna	Öreg-Túr	13,250
Veker-ér	Kurca-főcsatorna	41,810
Veresmarti-kivezetőcsatorna	Tisza	1,000
Vesszősi hullámtéri csatorna	Tisza	0,400
Vidi-ér	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	35,286
Vidre-éri hullámtéri csatorna	Tisza	2,160
47
VII. csatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	36,300
Villogó-csatorna	Hortobágy-Berettyó	37,470
XLII. csatorna	Kakat-csatorna	10,227
XX. csatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	17,098
XXIII. csatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	16,005
XXX. csatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	43,976
XXXI. csatorna	XXX. csatorna	37,360
XXXIX. (Katalszegi-) csatorna	Folyás-éri-főcsatorna	13,228
Zámolyi-csatorna	Mosoni-Duna	5,367
Zsejkei-csatorna	Mosoni-Duna	15,470
Zselinszki-csatorna	Kraszna	4,230
Zsombékosi-csatorna	Duna	2,864
Zátonyi-Duna	Nováki-főcsatorna	31,062
7.	Az államhatárt alkotó vagy metsző, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó
3
vízfolyások, 1 millió m árvízi tározó térfogatot meghaladó tározói, valamint azok árapasztó medrei
Tározó neve	Arvízi térfogat (millió m3)
Devecseri-tározó	1,330
Fehérvárcsurgói-tározó	9,000
Geleji-tározó	3,590
Gyöngyös-Nagyrédei-tározó	1,110
Hór-völgyi-tározó	4,240
Laskó-völgyi-tározó	2,150
Maconkai-tározó	1,280
Mátraverebélyi-tározó	1,680
Pátkai-tározó	1,600
Tapolca-tározó	1,047
T arj án-pataki-tározó	1,870
Tatai-öreg-tó	2,000
Zámolyi-tározó	3,300
8.	Összetett létesítmények (vizek), amelyek más létesítményeket (vizeket) tartozékként magukban foglalnak
Létesítmény megnevezése	A tartozékként kezelendő létesítmény(ek) típusa
Balatonhenyei szűrőmező	Burnót-patak
Kápolnásnyéki szűrőmező	Vereb-Pázmándi-vízfolyás
Lesence-nádasmező	Lesence-patak, Tapolca-patak
Hévízi-tó	Hévíz-folyás
Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer	Belvízcsatornák, vízfolyások, valamint a Zala menti 1.53 Zalavár- Szentgyörgyvári és 1.54 Zalaapáti ártéri öblözetek védelmi létesítményei
K-III. főcsatorna	övárkok
K-IV. főcsatorna	övárkok
K-V. tározó	övárkok
K-XI. tározó	övárkok
Keleti-főcsatorna	övárkok
Nyugati-főcsatorna	övárkok
Jászsági-főcsatorna	övárkok
Nagykunsági-főcsatorna	övárkok
NK-III-2. főcsatorna	övárkok
Tisza-tó (Kiskörei vízlépcső és tározó)	Duzzasztómű
Arvédelmi töltések egyes szakaszai	Párhuzamos csatornák
Ideiglenes jellegű belvíztározók töltései	Tározó töltés
48
III.
Természetes tavak
1.	a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt),
2.	a Velencei-tó,
3.	a Fertő-tó és
4.	a Hévízi-tó.
B)
Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák
1.	A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák
1	Budapest (Keleti pu.) - Hegyeshalom - országhatár
1d Hegyeshalom - Rajka - országhatár
3	Komárom - Komárom országhatár
10 Győr (Rendező) - Celldömölk
15	Szombathely - Sopron - (Ágfalva) országhatár
17 (2) Zalaszentiván - Nagykanizsa
20	Székesfehérvár - Szombathely
21	Szombathely - Szentgotthárd - országhatár
25	Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter - országhatár
30	Budapest (Déli pu.) - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - országhatár
31	Érdi elágazás - Tárnok
40	Budapest (Kelenföld) - Pécs
41	Dombóvár - Gyékényes - országhatár
44	Székesfehérvár - Pusztaszabolcs
60 (1) Murakeresztúr - Gyékényes
65	(1) Pécs - Villány
66	Villány - Magyarbóly - országhatár
70	Budapest (Nyugati pu.) - Szob - országhatár
80	(1) Budapest (Keleti pu.) - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor
90 Felsőzsolca - Hidasnémeti - országhatár
100	Budapest (Nyugati pu.) - Cegléd - Szolnok - Záhony - országhatár
100c Mezőzombor - Nyíregyháza
101	Püspökladány - Biharkeresztes - országhatár
120a Budapest (Rákos) - Ujszász - Szolnok
120 Szajol - Lőkösháza - országhatár
136 Szeged (Rendező) - Röszke - országhatár
140 Cegléd - Szeged
150 Budapest (Ferencváros) - Kelebia - országhatár
235 Soroksár - Soroksár-Terminál
284 Záhony normál nyomtávú hálózat
400 Záhony széles nyomtávú hálózat
Budapesti körvasút vonalai közül:
200	Kőbánya felső - Rákosrendező
202	Budapest-Angyalföldi elágazás - Rákospalota-Ujpest
203	Rákos - Rákosi elágazás
205	Budapest-Ferencváros - Kőbánya felső
206	Budapest-Ferencváros - Kőbánya-Kispest
212 Kőbánya teher - Kőbánya felső
217 Kőbánya felsői kiágazás - Rákos
219	Rákosrendező - Városligeti elágazás.
49
2. Nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák:
2	Budapest (Rákosrendező) - Esztergom
4	Esztergom-Kertváros - Almásfüzitő
5	Székesfehérvár - Komárom (Rendező)
12 (2) Tatabánya - Oroszlány
16	Hegyeshalom - Porpác
17	(1) Szombathely - Zalaszentiván
26	Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk
29 (2) Szabadbattyán - Tapolca
42	Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks
43	Mezőfalva - Rétszilas
45	Sárbogárd - Börgönd
46	Rétszilas - Bátaszék
71	Budapest (Rákospalota-Újpest) - Vácrátót - Vác
74 Nógrádszakál - országhatár
77	Aszód - Vácrátót
78	(2) Nógrádszakál - Ipolytarnóc - országhatár
80	(2) Mezőzombor - Sátoraljaújhely - országhatár
81	Hatvan - Somoskőújfalu - országhatár
82	Hatvan - Újszász
86	Vámosgyörk - Újszász
87	(1) Füzesabony - Eger
89 Nyékládháza - Tiszapalkonya-Erőmű
92 (1) Miskolc (Tiszai) - Bánréve - országhatár
92 (2) Bánréve - Ozd
94 Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - országhatár
103 Karcag - Tiszafüred
105 Debrecen - Nyírábrány - országhatár
108 Debrecen - Füzesabony
110 Apafa - Mátészalka
115 Mátészalka - Tiborszállás - Ágerdőmajor - országhatár
135 Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - országhatár
142 Budapest (Kőbánya-Kispest) - Lajosmizse - Kecskemét
154	Bátaszék - Baja - Kiskunhalas
155	Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza
Budapesti körvasút vonalai közül:
201	Budapest-Angyalföldi elágazás - Budapest-Angyalföld
207	Budapest-Józsefváros - Budapest-Ferencváros
208	Budapest-Józsefváros - Kőbánya felső
210	Rákosrendező - Vasúttörténeti park
211	Kispesti elágazás - Pestszentimre felső elágazás
216 Kőbánya felső elágazás - Kőbánya-Hízlaló
220	Rákosrendező - Istvántelki főműhely
221	Soroksár - Szemeretelep mh.
50
2.	melléklet a 2011. évi ...törvényhez
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre
I.	Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami
tulajdonban álló társasági részesedés
Társaság neve	állami részesedés legalacsonyabb mértéke
Magyar Villamos Művek Zrt.	75% + 1 szavazat
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.	100%
ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt.	100%
Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.	100%
GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt.	100%
Ipoly Erdő Zrt.	100%
Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt.	100%
KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
EGEREDŐ Erdészeti Zrt.	100%
Mecsekerdő Zrt.	100%
NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
NYIRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.	100%
Pilisi Parkerdő Zrt.	100%
SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
Szombathelyi Erdészeti Zrt.	100%
TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.	100%
VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.	100%
Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
Zalaerdő Erdészeti Zrt.	100%
HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt.	100%
HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt.	100%
HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.	100%
HM Armcom Zrt.	100%
HM Currus Zrt.	100%
HM Arzenál Zrt.	100%
Magyar Export-Import Bank Zrt.	25% + 1 szavazat
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.	25% + 1 szavazat
Magyar Posta Zrt.	75% + 1 szavazat
Magyar Államvasutak Zrt.	100%
Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.	66,5%
HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.	100%
51
ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft.	100%
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.	100%
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.	100%
HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.	100%
Államadósság Kezelő Központ Zrt.	100%
Garantiqa Hitelgarancia Zrt.	50% + 1 szavazat
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.	50% + 1 szavazat
Regionális Fejlesztési Holding Zrt.	100%
Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.	100%
Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft.	100%
Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt.	100%
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.	100%
Szerencsejáték Zrt.	100%
Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.	100%
Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft.	100%
Dunamenti Regionális Vízmű Zrt.	75% + 1 szavazat
Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.	75% + 1 szavazat
Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt.	75% + l szavazat
Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt.	75% + 1 szavazat
Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.	75% + 1 szavazat
Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.	25%+1 szavazat
Országos Hulladékgazdasági Ügynökség Nonprofit Kft.	100 %
Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.	100 %
Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.	100 %
Diákhitel Központ Zrt.	100 %
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt	100%
Állami Autópálya Kezelő Zrt.	100%
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.	100%
Magyar Közút Nonprofit Zrt.	100%
Magyar Turizmus Zrt.	100%
Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.	100%
TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft.	100%
52
II.	Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó
vagyonelemek
a)	Az I. pontban felsorolt társasági részesedésen kívül a többségi állami tulajdonban álló, a
közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott közszolgáltatási tevékenységet ellátó
gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés.
b)	Többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint
parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés.
c)	A 100%-ban az állam tulajdonában álló
ca)	védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő,
cb)	a gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő, természetszerű erdő és származék
erdő természetességi állapotú 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő.
III.	Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő
műemlékek és műemlékegyüttesek
1.	BUDAPEST
I. kerület
1.	A királyi palota és a Szent György téri - Színház utcai épületegyüttes a hozzá tartozó területekkel	
	Szent György tér 1., 2.	Sándor-palota
	Szent György tér 4., 5., 6., Szent György u. 2.	Királyi Palota (A-B-C-D-E-F épület), a középkori királyi palota romjai, a Szent György téri középkori romok, erődrendszer, a Ny-i és D-i várkert, Teleki-palota és udvari istálló területe és maradványai
	Szent György tér 3.	Honvéd Főparancsnokság
	Színház u. 1-3.	karmelita templom
	Színház u. 5-11.	karmelita rendház
	Ybl Miklós tér 2-6.	Várkert bazár és csatlakozó lakóházak
2.	Anna u. 1. (Tárnok u. 18.)	lakóház
3.	Apród u. 1-3.	Semmelweis Ignác szülőháza
4.	Dísz tér 15.	De la Motte-palota
5.	Döbrentei tér 9.	Rudas fürdő
6.	Kapisztrán tér 2., 3., 4.	Nándor laktanya
7.	Kapisztrán tér 6.	a Mária-Magdolna templom tornyának és falainak maradványai
8.	Táncsics Mihály u. 1.	lakóház
9.	Táncsics Mihály u. 7.	Erdődy-palota
10.	Táncsics Mihály u. 9.	József-kaszárnya, az Erdélyi-bástya és Kammerhof
II. kerület
11.	Budakeszi út 91-95.	budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romjai
12.	Fő u. 82-86., Ganz u. 4.	Királyfürdő
13.	Frankel Leó út 39-41., Árpád fejedelem útja 8., 9., 10., 11.	Császárfürdő
53
14.	Hűvösvölgyi út 78., Fekete István u. 1-3.	Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai
15.	Mecset u. 14.	Gül Baba türbéje
16.	Szajkó u. 14-16., Fekete István u. 11.	Nyék középkori templomának romjai
17.	Pesthidegkút, Templom u. 12-14.	Klebelsberg-kastély
III. kerület
18.	Aquincum, Szentendrei út 139.	római polgárváros romegyüttese
19.	Fő tér 1.	Zichy-kastély épületegyüttese
20.	Óbudai sziget, Hajógyár	az aquincumi helytartó palotájának romjai
21.	Meggyfa u.	római ház romjai
22.	Pacsirtamező u. 2-14.	római katonai amfiteátrum romjai
23.	Szentendrei út	római polgárvárosi amfiteátrum romjai
V. kerület
24.	Ferenciek tere 6.	Egyetemi Könyvtár
25.	József A. u. 6. (Nádor u. 2.)	Pollack Mihály háza
26.	Károlyi M. u. 16.	Károlyi-palota és Károlyi-kert
27.	Kossuth L. tér 11.	Földművelésügyi Minisztérium
28.	Kossuth L. tér 12.	kúria
29.	Március 15. tér	Contra Aquincum romjai
30.	Vigadó tér 2.	Pesti Vigadó
VI. kerület
31.	Andrássy út 22.	Magyar Állami Operaház
32.	Andrássy út 67.	régi Zeneakadémia
33.	Andrássy út 69.	régi Műcsarnok
34.	Andrássy út 71.	Képzőművészeti Főiskola
35.	Bajza u. 41.	régi pesti Kálvária
36.	Liszt Ferenc tér 8.	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola
37.	Teréz körút 51-53.	Nyugati pályaudvar felvételi épülete
VIII. kerület
38.	Baross tér 11.	Keleti pályaudvar felvételi épülete
39.	Bródy S. u. 4.	lakóház
40.	Illés u. 25.	Festetics-villa és pálmaház a Füvészkertben
41.	Kerepesi temető	a temető egész területe az állami tulajdonú védett síremlékekkel együtt
42.	Múzeum krt. 4-8.	Tudományegyetem
43.	Múzeum krt. 14-16.	Magyar Nemzeti Múzeum
44.	Múzeum u. 7.	Hadik palota
45.	Múzeum u. 11.	Károlyi-palota
46.	Ötpacsirta u. 2.	Almásy-Andrássy-palota
47.	Pollack Mihály tér 3. (Bródy S. u. 3.)	Festetics-palota
48.	Pollack Mihály tér 4.	Esterházy-palota
54
49.	Pollack Mihály tér 10. (Múzeum u. 4.)	Károlyi-palota
50.	Üllői út 80-82. Ludovika tér 1.	Ludovika főépülete, együttese és parkja
IX. kerület
51.	Fővám tér 7-9.	Fővámház
52.	Üllői út 33-37.	Iparművészeti Múzeum
XI. kerület
53.	Gellérthegy	Citadella
54.	Hunyadi János út	albertfalvai római tábor romjai
55.	Műegyetem rakpart 1., 2., 3., 4., 5., 6.	Budapesti Műszaki Egyetem épületei
XIV. kerület
56.	Hősök tere műemléki együttese	
	Dózsa György út 39-41.	Szépművészeti Múzeum
	Dózsa György út 37.	Műcsarnok
	Hősök tere	Millenniumi Emlékmű
57.	Stefánia út 14.	Földtani Intézet
58.	Városliget, Vázsonyi Vilmos sétány, Széchenyi sziget	Vajdahunyad vára
XXII. kerület
59.	Nagytétény, Csókássy Pál u. 11-15.	Rudnyánszky-kastély együttese és parkja
60.	Szigetköz, Szent Flórián tér (Zsák u. és MÁV vasútvonal között)	római tábor romjai
2.	BARANYA MEGYE
61.	KÁSÁD, Rákóczi út 28.	horvát tájház
62.	MAGYAREGREGY	Márévár
63.	PECS, Apáca u. 14.	ókeresztény sírkápolna
64.	PECS, Nyár u. 8.	Idrisz Baba türbéje
65.	PECS, Minaret tér (Rákóczi út)	Jakováli Hasszán pasa dzsámija
66.	PECS, Szent István tér	ókeresztény mauzóleum
67.	PECS, Szepessy I. u. 3.	Egyetemi Könyvtár
68.	PECS, Mecsekalja, Jakabhegy	pálos templom- és kolostorrom
69.	pEcsvárad	vár
70.	SIKLOS	vár
71.	SZÁSZVÁR Templom tér 2.	vár
72.	SZIGETVÁR	vár
3.	BÁCS-KISKUN MEGYE
55
73.	LAJOSMIZSE	tanyamúzeum
	Alsóbene 225.	
4.	BÉKÉS MEGYE
74.	GYULA, Vár-szigeterőd műemléki együttese	
	Várfürdő út	gótikus várkastély, Corvin János rondellája és külső várfal bástyákkal
	Kossuth u. 15.	Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastély együttese és parkja
	Várfürdő út 2.	lovarda
75.	MEZŐHEGYES, az Allami Ménesbirtokhoz tartozó műemlékegyüttes	
	Csekonits park	víztorony és szivattyúház
	Hild János utca	központi magtár
	Kossuth u. 41-43.	sütöde, szárazmalom, lakóház, ipari épület
	Kozma F. u. 6.	üzemi konyha, csikóscsárda
	Kozma F. u. 14.	kettős tiszti lak
	Kozma F. u. 28.	déli nagy diadalív
	Kozma F. u. 28.	déli reprezentatív kaszárnya (ma lakóház)
	Kozma F. u. 30.	ménesparancsnoki épület (ma székház)
	Kozma F. u. 32.	Északi reprezentatív kaszárnya (ma Hotel Nonius)
	Kozma F. u. 32.	Északi nagy diadalív
	Kozma F. u.	fedeles lovarda
	Kozma F. u.	központi istálló
	Kozma F. u.	harangláb a Hotel Nonius előtt
	Posta u. 1.	vadászvendéglő
	18-as major, Omezőhegyes	gabonaüzemi zabsilótorony
	18-as major. Omezőhegyes	1. és 2. számú csikóslak
	18-as major, Omezőhegyes	sertéstelepi zabsilótorony
	21-es major, Kamarás	harangláb
	21-es major, Kamarás	magtár
	23-as major, Fűperegpuszta	zabsilótorony
	39-es major, Arkospuszta	zabsilótorony és harangláb
	48-as major, Külsőpereg-puszta	csikóslak
	56-os major	zabsilótorony
	57-es major, Peregpuszta	elevátor-magtár
	57-es major, Peregpuszta	komlószárító
	57-es major, Peregpuszta	harangláb
	66-os major, Csatókamarás	zabsilótorony
	79-es major, Komlósfecskés-puszta	zabsilótorony
76.	SZABADKÍGYÓS, Kastély u.	Wenckheim-kastélyegyüttes és parkja
77.	SZARVAS Szabadság u. 2.	Bolza-kastély és parkja
78.	SZARVAS Anna-liget	Csáky-kastély és parkja
5.	borsod-abaUj-zemplén MEGYE
79.	BOLDOGKŐVARALJA	várrom
80.	EDELÉNY Borsodi út 7.	L’Huillier-Coburg-kastély és parkja
56
81.	FÁJ Bolt u. 1.	Fáy-kastély
82.	füzEr Várhegy	várrom
83.	FÜZERRADVANY Kossuth u. 2.	Károlyi-kastélyegyüttes és parkja
84.	GÖNC Kossuth u. 85. és 85/A	huszita ház
85.	GÖNC Dobogóhegy	pálos templom- és kolostorrom
86.	KOMLÓSKA Rákóczi u. 50.	rutén tájház
87.	KURITYAN	pálos templom- és kolostorrom
88.	MARTONYI Háromhegy	pálos templom- és kolostorrom
89.	MÁD Rákóczi u. 75.	zsinagóga
90.	MISKOLC Bükkszentlélek	pálos templom- és kolostorrom
91.	MISKOLC Diósgyőr Vár u.	vár
92.	MISKOLC Hámor Ujmassa	őskohó
93.	ÓNOD	várrom
94.	PÁCIN Kossuth-kert	Mágochy-Alaghy-Sennyei-kastély és parkja
95.	SÁROSPATAK, Szent Erzsébet u. 19-21.	Rákóczi-várkastély és parkja
96.	SZOMOLYA Toldi u. 28-30.	barlanglakás és udvara
97.	SZÖGLIGET Várhegy	Szádvár romjai
98.	TARD Béke u. 55. és 57.	tájház
6.	CSONGRÁD MEGYE
99.	FÁBIÁNSEBESTYÉN Gádorosi műút Külső dűlő 48.	Cserna-féle szélmalom
100.	SZEGVÁR Kossuth tér 1.	Károlyi-kastély
7.	FEJER MEGYE
101.	alcsUtdoboz Alcsút	Habsburg-kastély maradványai és parkja
102.	BICSKE Kossuth u. 42.	Batthyány-kastély és parkja
103.	CSÁKVÁR Kastélypark u. és Szent Vince u.	Esterházy-kastély együttese és parkja
57
104.	CSÓKAKŐ	várrom
105.	DÉG Hunyadi u. 11.	Festetics-kastély, „Hollandi ház” és kastélypark
106.	FEHÉRVÁRCSURGÓ Petőfi u.	Károlyi-kastély és parkja
107.	FÜLE Széchenyi u. 107.	tájház
108.	ISZKASZENTGYÖRGY, Kossuth tér 1.	Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastélyegyüttes és parkja
109.	LOVASBERÉNY Fehérvári u.	Cziráky-kastélyegyüttes, kápolna és kastélypark
110.	MARTONVÁSÁR, Emlékezés tere	Brunszvik-kastélyegyüttes és parkja
111.	NÁDASDLADÁNY, Április 4. u.	Nádasdy-kastély és parkja
112.	SOPONYA Nagyláng Dózsa Gy. u.	Zichy-kastélyegyüttes és parkja
113.	SZÉKESFEHÉRVÁR, Koronázó tér	romkert, koronázó templom romjai
114.	TÁC Fövenypuszta	Gorsium
8.	GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
115.	DÉNESFA Fő u. 19.	Cziráky-kastélyegyüttes és parkja
116.	FERTŐD, Esterházy-kastély teljes műemléki együttese:	
		erdő
		Kelemente-patak
		erdő
		út
		erdő
		út
		erdő
		erdő
		út
		út
		vendéglő
		út
		út
		erdő
		erdő
		út
		erdő
		erdő
		szántó
		út
		szántó
		út
		park
58
	Gránátos ház I.
	út
	sportpálya
	Gránátos ház II.
	út
	járda
	út
	ipartelep, rakodó
	iparvasút
	iroda
	beépítetlen terület
	út
	park
	út
	kastély
	park
	híd, sétány
	park
	járda
	udvarosház
	uradalmi épület
	út
	muzsikaház
	lovarda
	beépítetlen terület
	kertészet, üvegházak, kutyaház
	park
	út
	vízmű
	park
	park
	út
	út
	út
	tiszttartói ház
	Marionett Színház
	télikert
	kerti ház
	út
	beépítetlen terület
	beépítetlen terület
	lakóház
	út
	víztorony
	uradalmi épület
	uradalmi épület
	uradalmi épületek
	út
	út
59
		uradalmi cselédházak
		uradalmi cselédházak
		út
		magtár
		közmű
		beépítetlen terület
		út
		park
117.	FERTŐRÁKOS Fő u. 153.	püspöki kastélyegyüttes és kertje
118.	GYŐR Liszt Ferenc u. 13.	megyeháza
119.	GYŐR Széchenyi tér 5.	Apátúr-ház
120.	MIHÁLYI Korona u. 1.	Dőry-kastély és parkja
121.	MOSONMAGYARÓVÁR Pozsonyi út 88.	vár és erődrendszer
122.	NAGYCENK, Széchenyi-kastély és műemléki együttese: Kiscenki út 3.	
		park
		Vöröskastély (kastélyszálló)
		méntelep
		Széchenyi Emlékmúzeum
		virágház (kastélyszálló)
		őrépületek
		méntelep
		vízmű, szennyvíztelep
		csatorna
		hársfasor
123.	SOPRON Fő tér 6.	Fabricius-ház
124.	SOPRON Fő tér 7.	Tábornokház
125.	SOPRON Fő tér 8.	Storno-ház
126.	SOPRON Templom u. 2-4.	Esterházy-palota
127.	SOPRON Új u. 11.	zsinagóga
128.	SOPRON Új u. 22-24.	zsinagóga
129.	SZANY Kossuth u. 2-6.	püspöki kastélyegyüttes és parkja
9.	HAJDÚ-BIHAR MEGYE
130.	DEBRECEN	Déri Múzeum
	Déri tér 1.	
131.	DEBRECEN,	Kossuth Lajos Tudományegyetem
	Egyetem tér 1.	
132.	DERECSKE	tájház
60
	Nyárfa utca 30.	
133.	HAJDÚBÖSZÖRMÉNY Kossuth u. 1.	Hajdúkerületi Székház
134.	HORTOBÁGY a 33. sz. főút (71+879 szelvény)	Nagyhortobágyi kőhíd
135.	HORTOBÁGY Petőfi tér 1.	Nagyhortobágyi csárda
136.	HORTOBÁGY Petőfi tér	egykori szekérállás
137.	NAGYKEREKI, Bocskai tér	Bocskai várkastély és magtár
10.	HEVES MEGYE
138.	EGER Dózsa György tér 3.	Validé Szultana török fürdő romjai
139.	EGER	vár és erődrendszer romjai
140.	EGER Knézich K. u.	minaret
141.	ERDŐTELEK Fő u. 129.	Buttler-kastély és parkja
142.	HATVAN Kossuth tér	Grassalkovich-kastély és parkja
143.	NOSZVAJ Dobó u. 10.	De la Motte-kastély és parkja
144.	PARÁD Sziget u. 8.	falumúzeum
145.	SIROK	várrom
11.	KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
146.	BAJNA Május 1. tér	Sándor-Metternich-kastélyegyüttes és parkja: kastély park, út uradalmi istálló
147.	DÖMÖS Felsőfalu dűlő	prépostsági romok
148.	ESZTERGOM Szent István tér 1.	vár, a királyi, majd érseki palota maradványainak együttese
149.	ESZTERGOM Pilisszentlélek	pálos kolostorrom
150.	KISBÉR Szabadság park 6.	volt Magyar Királyi Lovarda
151.	KOMÁROM, Erődrendszer műemléki együttese	
		Igmándi erőd
		Monostori erőd
		Csillagerőd
152.	OROSZLÁNY, Majk-puszta: kamalduli remeteség műemléki együttese	
		kastély
		toronyrom
		remeteházak
		központi udvar
		jégverem, erdő
61
		gazdasági épület
		kápolna és erdő
		gyep
		erdő
		étterem (gyep)
		gyep
		tó, mocsár
		udvar
153.	OROSZLÁNY, Vértesszentkereszt	Bencés templom- és kolostorrom
154.	TATA Hősök tere 7., 8., 9/A	Esterházy-kastély és melléképületei, park
155.	TATA Hattyúliget u. 40. Néppark	Esterházy kerti lak, műrom és mecset
156.	TATA Váralja u. 1-3.	a vár együttese
12.	NÓGRÁD MEGYE
157.	BALASSAGYARMAT Madách u. 2.	megyei börtön
158.	DRÉGELYPALÁNK	várrom
159.	HOLLOKO Kossuth u. 82.	Palóc Múzeum
160.	HOLLOKO	várrom
161.	MÁTRAVEREBÉLY Szentkút (Meszes tető)	remetebarlang
162.	SALGOTARJÁN	Salgó várrom
163.	SZECSENY Ady E. u. 7.	Forgách-kastély, park és várkert
13.	PEST MEGYE
164.	ABONY Tószegi u. 51.	Vigyázó-kúria
165.	ACSA Petőfi u.	Prónay-kastély és parkja
166.	ASZOD Szabadság tér 7.	újabb Podmaniczky-kastély és parkja
167.	DABAS-GYON Kossuth u. 7.	Halász Móric-kúria és parkja
168.	Erd Mecset u.	minaret
169.	FOT Vörösmarty tér 2.	Károlyi-kastély együttese és parkja
170.	GÖDÖLLŐ Szabadság tér 1.	Grassalkovich-kastély együttese és parkja
62
171.	GÖDÖLLŐ	vasútállomás királyi váróterme
172.	GÖDÖLLŐ Babatipuszta	istállókastély
173.	GYÖMRŐ Teleki u. 118.	Teleki-kastély és parkja
174.	NAGYKŐRÖS Kecskeméti u. 27/B	Halász-Tanárky-kúria
175.	pEcel Kálvin tér 1.	Ráday-kastély és parkja, márványistálló
176.	PILIS Kossuth u. 31.	Beleznay-Nyáry-kastély és parkja
177.	PILISSZENTKERESZT Romterület	ciszterci apátság romjai
178.	POMÁZ Templom tér 3.	Teleki-kastély
179.	RÁCKEVE Kossuth u. 95.	Savoyai-kastély és parkja
180.	VÁC Köztársaság u.	diadalív
181.	VÁCHARTYÁN Veres Pálné u. 5.	Rudnay-kastély
182.	VISEGRÁD Fő u. 25-35.	a királyi palota teljes romterülete
183.	VISEGRÁD Fő u. 37-41.	ferences kolostor romjai és a kapcsolódó épületek
184.	VISEGRÁD Fő utca Salamon-torony u. Várhegy	erődrendszer, vízibástya, kapu és várfalak, Alsóvár (Salamon-torony) Fellegvár és a csatlakozó várfalak
185.	VISEGRÁD Sibrik-domb	római castrum és X-XI. századi várispánság romjai
186.	VISEGRÁD Sibrik-domb	esperesi templom romjai
187.	zsámbEk Régi templom u.	premontrei prépostság romjai
	14.	SOMOGY MEGYE
188.	BALATONSZENTGYÖRGY Csillagvár u. 68.	tájház
189.	BALATONSZENTGYÖRGY Irtási dűlő	csillagvár
190.	ISTVANDI Kossuth u. 59.	tájház
191.	SOMOGYVÁR Várhegy	Szent Egyed bazilika és bencés apátság romjai
192.	SZENNA Árpád u. 38.	tájház
193.	ZAMARDI Szántódpuszta	majorsági épületegyüttes
194.	ZAMARDI Fő u. 83.	tájház
63
15.	SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
195.	NYÍRBÁTOR, a Báthori-várkastély területe	
	Édesanyák útja	
	Vár u. 1.	Báthori-várkastély, magtár
196.	SZABOLCS Földvár u.	földvár
197.	TARPA Árpád u.	szárazmalom
198.	TUZSÉR Ady E. u. 2.	Lónyay-kastély és parkja
199.	TÚRISTVÁNDI Zrínyi M. u.	vízimalom
200.	VAJA Damjanich u. 79.	Vay-kastély és parkja
16.	TOLNA MEGYE
201.	LENGYEL	Apponyi-kastély és parkja
202.	OZORA	Ozorai Pipo vára
203.	DUNAFÖLDVÁR Rátkay köz 2.	török torony
204.	SIMONTORNYA Vár tér 10.	vár
205.	KÖLESD-FELSŐHÍDVÉGPUSZTA	Hiemer-Jeszenszky-kastély
17.	VAS MEGYE
206.	BOZSOK Rákóczi u. 1.	Sibrik-kastélyegyüttes és parkja
207.	BOZSOK Rákóczi u. 101.	Batthyány-várkastély romja és kertje
208.	CÁK Gesztenyés 3., 4., 5., 6., 28, 29., 30., 31., 32.	gesztenyés pincesor
209.	CSÁKÁNYDOROSZLÓ Fő u. 9-13.	Batthyány-kastélyegyüttes és parkja
210.	HEGYHÁTSZENTPÉTER Béke u. 86. és 88.	tájház
211.	jánosháza Vár u. 50-54.	Erdődy-Choron-várkastély és parkja
212.	KÖRMEND Gr. Batthyány L. u. 1.	Batthyány-Strattmann-várkastély teljes együttese: főépület, melléképületek, kastélypark és építményei
213.	KŐSZEG	Jurisics-vár teljes együttese
64
	Rajnis J. u. 9.	
214.	SÁRVÁR Várkerület 1.	Nádasdy-várkastély és kertje
215.	SZALAFO Pityerszer 1., 2., 3. és 9/A.	népi műemléki együttes
216.	VASSURÁNY Vasút u. 2.	Schilson-kastély és parkja
217.	vasszEcseny Munkás u. 3.	O-Ebergényi-kastély és parkja
18.	VESZPREM megye
218.	ALSOÖRS Petőfi köz 7.	gótikus ház, ún. török adószedőház
219.	BADACSONYTOMAJ Szegedy Róza u. 137.	Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház
220.	bakonybEl Fő u. 15.	tájház
221.	CSESZNEK Vár u.	várrom
222.	CSOPAK Kisfaludy u. 28.	vízimalom
223.	DABRONC Ötvös-puszta	Szegedy-kastély és kúria
224.	DEVECSER Petőfi tér 5.	vár, Esterházy-kastély
225.	DOBA	Erdődy-kastély és parkja
226.	DOBA	Somló vár romjai
227.	DÖRGICSE Fő u.	felsődörgicsei kettős templom romja
228.	DÖRGICSE	alsódörgicsei templomrom
229.	DÖRGICSE Pusztatemplomi dűlő	kisdörgicsei templomrom
230.	GYULAKESZI, Csobánc-hegy	várrom
231.	KEKKÚT Fő u. 55.	tájház
232.	kővágOörs	ecséri templomrom
233.	kővágOörs Petőfi u. 18.	tájház
234.	MAGYARPOLÁNY Petőfi u. 4.	tájház
235.	NAGYVÁZSONY Bercsényi u. 21.	Schumacher-ház
236.	NAGYVÁZSONY Vár u.	Kinizsi-vár romjai
237.	NAGYVÁZSONY Barátipuszta	pálos templom- és kolostorrom
238.	NEMESVÁMOS Balácapuszta	római villagazdaság, likasdombi halomsír
239.	ÖRVENYES Szent Imre u. 1.	vízimalom
240.	PÁPA	Esterházy-kastélyegyüttes: kastély,
65
	Fő tér 1.	istálló, park, várkert és vízfolyások
241.	PAPA Március 15. tér 12.	Kluge-féle kékfestőüzem
242.	SÜMEG Szent István tér 10.	püspöki palota
243.	SÜMEG Várhegy	vár
244.	SZIGLIGET	várrom
245.	TÉS Táncsics M. u. 17., 32.	szélmalmok
246.	TIHANY Batthyány u. 18-20.	halászcéh-ház és gazdaház
247.	VARPALOTA Szabadság tér 1.	Thury György vára
248.	VESZPRÉM Veszprémvölgyi u.	veszprémvölgyi apácakolostor és jezsuita templom romjai
249.	VESZPRÉM Gyulafirátót Kolostor u.	premontrei templom- és kolostorrom
250.	VESZPRÉMFAJSZ	középkori templomrom
19.	ZALA MEGYE
251.	EGERVAR Vár u.	várkastély
252.	KESZTHELY Bercsényi u. 65. Georgikon u. 20.	Georgikon és majorja teljes együttese
253.	KESZTHELY, Festetics-kastélyegyüttes és parkja:	
	Kastély u. 1.	kastélymúzeum
	Bástya u. 2.	
	Bástya u. 4.	
	Bástya u. 6.	
	Georgikon u. 21.	kertészet
	Georgikon u. 21/A	
	Georgikon u. 21/B	
	Georgikon u. 21/C	
	Soproni u. 2.	
	Lehel u. 2.	
		kastélypark
254.	KESZTHELY Kastély u. 11. Georgikon u. 1.	Amazon Szálló, lóváltó és lakóház épületegyüttese
255.	KESZTHELY, Fenékpuszta: műemléki együttes	
		római kori épületmaradványok
		Festetics-kúria és gazdasági épület
66
256.	REZI	várrom
257.	ZALASZENTGRÓT Zala u. 1.	Batthyány-kastély, park és híd
258.	ZALASZÁNTÓ Tátika	várrom
259.	ZALAVÁR Récéskút	bazilika romjai
260.	ZALAVÁR Vársziget	vár és apátság romjai
67
68
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A nemzeti vagyonról szóló törvény elvi alapját az Alaptörvényben meghatározott, a nemzeti
vagyonra vonatkozó 38. cikk (1) és (2) bekezdésének előírásai képezik. Az Alaptörvény
kinyilvánítja, hogy az állam és a helyi önkormányzatok vagyona nemzeti vagyon. A nemzeti
vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a
követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvény rögzíti továbbá, hogy az állam
kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és
feltételeit sarkalatos törvény határozza meg.
A törvénytervezet célja, hogy az alaptörvényi kötelezésnek megfelelően legmagasabb jogszabályi
szinten kerüljenek meghatározásra az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának elsődleges
infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak
általános alapelvei.
A nemzeti vagyon fogalma
A nemzeti vagyon Alaptörvény szerinti behatárolása azt a célkitűzést fejezi ki, hogy az állam és az
önkormányzatok által ellátott közfeladatok törvényben meghatározott megosztásának elve
érvényesüljön az adott feladat ellátásához rendelt vagyonnak az állam tulajdonából önkormányzati
tulajdonba, vagy - az adott feladatnak az államhoz történő telepítése esetén - önkormányzati
tulajdonból állami tulajdonba kerülése során. A törvény a nemzeti vagyon elsődleges
rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg, és megteszi a közfeladatok
fogalmának általános jellegű definiálását oly módon, hogy figyelemmel van a közfeladatok,
közszolgáltatások fogalmának egyéb más jogszabályokban alkalmazott jelentéseire.
A nemzeti vagyon megőrzése és védelme érdekében a törvény alapelvi szinten kívánja lezárni az
intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatát és a köz érdekében hosszú távú, általános
védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonra vonatkozóan.
A nemzeti vagyon védelme
A nemzeti vagyon védelmét a lehető legnagyobb mértékben, a legszigorúbb szabályozással
biztosítja a tervezet, lehetővé téve ugyanakkor az okszerű, és célszerű gazdálkodást. Így jött létre az
alábbi négy kategória a nemzeti vagyon körén belül.
A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon
meghatározása, ami forgalomképtelenséget jelent, azaz teljes elidegenítési és terhelési tilalmat,
valamint dologi jog, vagy osztott tulajdon létesítésének tilalmát. Ezen vagyonelemek körét taxatíve
határozza meg a törvény és mellékletei. Az állam és önkormányzatok kizárólagos tulajdona fő
szabályként kizárólag koncesszió útján hasznosítható.
Az Alaptörvény bevezetett egy új fogalmat, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
nemzeti vagyon fogalmát, erre tekintettel kellett a korábban használatos fogalmak jogi tartalmát
egymáshoz képest meghatározni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti
vagyon státusza a törvény rendszerében a második védelmi vonalat képezi, amely megegyezik a
69
forgalomképtelen vagyontárgyakkal abban a tekintetben, hogy ezek a vagyonelemek sem
idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú, fő
szabályként nem koncesszió köteles a hasznosításuk (vagyonkezelés, bérlet, haszonbérlet stb.).
A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó
vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben
meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes
jóváhagyását jelenti. Ezen kategóriába tartozó vagyonelemek nagy számosságára tekintettel ezt a
kategóriát csak definíció szintjén említi meg a törvény.
A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető,
hasznosítható, így a piaci forgalom része.
A szabályozás alapelvei
A nemzeti vagyonnal való rendelkezésnek, a vagyon kezelésének és hasznosításának jogi-alapelvi
rendszere az alábbi fő elvek mentén került megfogalmazásra.
•	A nemzeti vagyon közérdeket szolgál, közös szükségletet elégít ki, legfőbb rendeltetése
szerint a közfeladatok ellátását biztosítja.
•	A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti
értékek megőrzése és méltó hasznosítása, a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével.
A nemzeti vagyonnal folytatott gazdálkodás követelménye a nemzeti vagyon költségtakarékos,
értékmegőrző, értéknövelő működtetése és hasznosítása.
•	A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan
szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható (off-shore
cégek kizárása a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből).
•	Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben
meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az
eredményesség követelményei szerint.
•	A nemzeti vagyon nyilvántartása, a transzparencia biztosítása a társadalmi elvárásokra és a
vagyonkezelési, gazdálkodási érdekekre figyelemmel kerül szabályozásra.
A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás, a hasznosítás fő kritériumainak meghatározása
Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodással kapcsolatos kritériumokat, az eredményesség,
hatékonyság követelményét a törvény általános elvárásként fogalmazza meg.
A kritériumok meghatározásánál célszerű figyelembe venni azt, hogy az adott vagyonelem
közfeladathoz kapcsolódik-e. Csak ebben az esetben teszi lehetővé a törvény a nemzeti vagyon
térítésmentes használatát.
A tervezet meghatározza azt a személyi kört, akinek a nemzeti vagyon vagyonkezelésbe adható. A
korábbi szabályozáshoz képest jelentős mértékben szűkül a nemzeti vagyon kezelésére jogosultak
köre, az állam és a helyi önkormányzat szerveire, intézményeire, valamint ezek 100 %-os
tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekre korlátozódik. Ennek indokoltságát az adja, hogy a
vagyonkezelői jog rendkívül széles körű, kvázi tulajdonosi jogkört jelent, amely gyakorlását
70
célszerű kizárólag állami és önkormányzati szereplők részére biztosítani a nemzeti vagyonnal való
felelős gazdálkodás érdekében, és a vagyon megőrzésének céljából.
A részben magántulajdonban álló gazdálkodó szervezetek részére azért nem célszerű megadni
általánosságban ezt a rendkívül széles jogkört, mert a törvényi rendelkezések lehetővé teszik, hogy
egy kisebbségi magántulajdonos is uralni tudjon egy többségi állami vagy önkormányzati
tulajdonban álló gazdálkodó szervezetet. A tervezet ugyanakkor kivételként lehetővé teszi, hogy
törvény kijelöljön vagyonkezelőként más személyt is, de ezt a személyt a kijelölést tartalmazó
törvényben egyedileg meg kell határozni.
A törvény a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körében minden esetre kiterjedően (használat,
hasznosítás, értékesítés) megfogalmazza az off-shore tilalmát az átlátható szervezetekre történő
hivatkozással.
Az Alaptörvény előírásának megfelelően a törvényben taxatíve kerül felsorolásra az állam és a helyi
önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek köre, amely tevékenységek gyakorlásának
joga fő szabályként a külön törvény szerinti koncessziós szerződés alapján engedhető át.
A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása
A nemzeti vagyon tulajdonjogának értékarányos átruházása általános lehetősége mellett a törvény
rögzíti, hogy a vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam
és a helyi önkormányzat között.
A törvény új elemként bevezeti az állam elővásárlási jogát az önkormányzati ingatlanok értékesítése
során.
Egyéb rendelkezések
A törvény felsorolja azokat az ún. ágazati törvényeket, amelyek a nemzeti vagyon körén belüli
egyes vagyontípusokra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazzák.
71
Részletes indokolás
A preambulumhoz:
A törvény előszava a 2012. január 1. napján hatályba lépő Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése
szerinti alapelvek és célok (a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti
erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele) megjelölése
mellett rögzíti, hogy a jogalkotó szándéka a nemzeti vagyon védelmének és az azzal való felelős
gazdálkodás követelményrendszerének hosszú távú meghatározása.
Az 1. §-hoz
Az Alaptörvény 38. cikk (1)-(2) bekezdésének rendelkezései alapján, az ott meghatározott tartalmi
körben (a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének, a vagyonnal való felelős gazdálkodásnak az
alapkövetelményei, valamint az állam kizárólagos tulajdonának köre, továbbá a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű vagyon elidegenítésének korlátai és feltételei) a nemzeti vagyon
egészét képező állami és helyi önkormányzati vagyonra vonatkozóan egységes szabályozás
szükséges, egységes vagyongazdálkodási alapelvek rögzítésével. E szakasz állapítja meg a törvény
szabályozási tárgykörét.
Az egységes szabályozás érdekében a törvény tárgyi hatálya a nemzeti vagyon körét széles körűen
határozza meg.
A nemzeti vagyonba tartoznak az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló
dolgok és dolog módjára hasznosítható természeti erők, az e körbe nem tartozó állami és helyi
önkormányzati tulajdonban lévő dolgok, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő
pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági
részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, valamint a Magyarország határa által
körbezárt terület feletti légtér, a kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek, a
kiotói egység, a kulturális javak, a régészeti leletek, valamint a nemzeti adatvagyon.
A 2. §-hoz
A törvény hatályát szűkítő szabályozás oly módon, hogy a törvény hatálya nem terjed ki az
államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára, követeléseikre és fizetési
kötelezettségeikre, a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára,
valamint a nemzeti vagyon körébe sorolt adatvagyonra.
A 3. §-hoz
A nemzeti vagyongazdálkodás fogalmainak egységes értelmezése érdekében az egyes fogalmak
részletesen kerülnek meghatározásra ebben a szakaszban. Elsőként az állami vagyonnal való felelős
és átlátható gazdálkodás egyik elemeként, az off-shore szervezetek kiszűrését célozó átlátható
szervezet definiálása található. A törvény elvi szinten rögzíti, hogy a nemzeti vagyon alapvető
rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. Ennek megfelelően meghatározásra kerül a
közfeladat fogalma. A jelenlegi szabályozás széttöredezettsége (Ptk., Vtv., Ötv.) miatt az egyes
vagyoncsoportok, az egyes vagyontípusok meghatározása kerül egységesítésre jellemzően a vagyon
72
rendeltetéséhez kötött meghatározásával: köztük kincstári vagyon, a korlátozottan forgalomképes
vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és az üzleti vagyon értelmezése.
Az egyes kizárólagos állami gazdasági tevékenységek és helyi önkormányzati kizárólagos
gazdasági tevékenységek, továbbá a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemekhez
kapcsolódó tevékenységek gyakorlására a törvény bevezeti a működtetés fogalmát. A működtetés
fogalma magában foglalja a nemzeti vagyon birtoklását, használatát, hasznai szedését, ezek
továbbengedését, valamint a nemzeti vagyon fenntartását, üzemeltetését, és kiterjedhet a
fejlesztésre, felújításra is.
Ez azt jelenti, hogy ezen tevékenység egy rész elemének a kiemelése nem jelent a működtető felé
koncessziós szerződés kötési kötelezettséget az adott rész tevékenység ellátójával.
A 4. §-hoz
Az állami vagyon körében a törvény meghatározza, felsorolja a kizárólagos állami tulajdonba
tartozó vagyonelemeket, amelyek teljes terjedelmükben forgalomképtelennek minősülnek.
Az e §-ban felsorolt kizárólagos állami tulajdon körét a törvény 1. mellékletének taxatíve felsorolása
teszi teljessé.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körét egyrészt a törvény 2.
mellékletében megjelölt társasági részesedések, műemlékek és műemlékegyüttesek, másrészt a
külön törvényben, kormányrendeletben ekként meghatározott vagyonelemek alkotják, melyekre
elidegenítési és terhelési tilalom került rögzítésre.
A törvény e szakasza rögzíti, hogy az állami tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társaságok felett a tulajdonosi jogok
gyakorlására kizárólag törvényben kijelölt miniszter, központi költségvetési szerv, vagy az állam
100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet jogosult.
Az 5.§-hoz
Az önkormányzatok működésének egyik meghatározó feltétele, hogy megfelelő vagyonnal
rendelkezzenek kötelező feladataik ellátásához. Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése
koncepcionális meghatározása alapján a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény az
önkormányzati vagyon megőrzésének, védelmének, a vagyonnal való felelős gazdálkodásnak az
alapkövetelményeire vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza, amelyeknek hosszútávra szóló
alapelvi szabályozó jellegét - az Ötv.-hez hasonlatosan - a sarkalatos törvényi státusz biztosítja.
Itt kerül meghatározásra az önkormányzati törzsvagyon fogalma és annak elemei. Az önkormányzat
törzsvagyonába tartozik a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű, önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint a korlátozottan
forgalomképes vagyon.
A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemek
rögzítése mellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a helyi önkormányzat rendeletben kizárólagos
tulajdonának, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak
minősítsen egyes önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemeket.
73
A 6. §-hoz
A törvény rögzíti a nemzeti vagyon megőrzésének és védelmének alapvető szabályait.
A kizárólagosan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon főszabályként nem
idegeníthető el, korlátozott körben terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem
létesíthető. Az elidegenítési tilalom alól csak az önkormányzat és állam között feladatátadással
együtt megvalósuló tulajdonátadás, a föld méhének kincsein a kitermelésüket követően, továbbá a
halakra, vízi állatokra és növényekre vonatkozó tulajdonszerzés a kivétel.
A törvény az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba
tartozó javakat teljes terjedelmükben forgalomképtelennek nyilvánítja annak érdekében, hogy a
javak megosztásával se kerülhessen sor azok elidegenítésére.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítési és -
jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom alatt áll, azon
osztott tulajdon nem létesíthető.
A törvény továbbá egyértelműsíti, hogy az a vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog
gyakorlását törvény, illetve - a helyi önkormányzat vagyonába tartozó vagyonelem tekintetében -
jogszabály feltételhez köti, korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.
A 7. §-hoz
A törvény 7-10. szakaszai tartalmazzák a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, a
vagyongazdálkodás alapelveit.
A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás kritériumainak meghatározása körében súlyozottan
került figyelembe vételre a vagyon fő rendeltetése, miszerint a nemzeti vagyon alapvető
rendeltetésének a közfeladatok ellátása infrastrukturális hátterének biztosítását jelöli meg a törvény,
az adott vagyonelem közfeladathoz kapcsolódik. Ehhez mérten kerültek rögzítésre a tulajdonosi
joggyakorlás (a vagyonnal való rendelkezés) és a vagyongazdálkodás egységes alapelveiként az
átláthatóság, hatékonyság, értékmegőrzés, költségtakarékosság követelményei.
A 8. §-hoz
A törvény az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításaira
vonatkozóan korlátozó szabályokat vezet be. Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan
gazdasági társaságot, és nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely, vagy
amelynek valamely tagja nem átlátható. Amennyiben az állam vagy az önkormányzat öröklés címén
vagy követelés fejében szerezne ilyen részesedést, annak megszüntetése érdekében haladéktalanul
intézkednie kell. Amennyiben az átláthatósági feltételeknek való megfelelés utólag szűnik meg, az
állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezésére a társasági szerződést felül kell
vizsgálni és kezdeményezni kell a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének átalakítását.
Az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításainak korlátozása mellett,
a cégalapítás kontrolljának fokozása érdekében a törvény többségi befolyás esetén előírja a
tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulását a további gazdálkodó szervezetek alapításához vagy
megszüntetéséhez, részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához. A jelenlegi szabályozás a Ptk.
alapján az egyes társaság vagyonának tekinti a leánycégeket. A korlátozó rendelkezésekkel állít
akadályt a törvény a nemzeti vagyon eszközeinek társasági tulajdonba történő kiszervezésének.
74
A törvény a cégalapítási korlátok körében rögzíti továbbá, hogy az a nonprofit társaság, amely
külön-külön vagy együttesen az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt áll, a
meghatározott kivételtő eltekintve csak nonprofit, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú
társaságot alapíthat, és ilyen társaságban szerezhet részesedést.
A 9. §-hoz
A helyi önkormányzatok vagyongazdálkodásának kiszámíthatósága és tervszerűsége érdekében a
törvény előírja, hogy az önkormányzatoknak közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell
készíteniük.
Az önkormányzatok vállalkozási tevékenységére vonatkozó korlátokat fogalmaz meg a törvény a
közfeladatok ellátásának egyértelmű prioritása mellett.
A 10. §-hoz
A nemzeti vagyon nyilvántartása a vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás elengedhetetlen
követelménye. Ennek általános és egységes követelményrendszere e rendelkezésben kerül előírásra.
A nemzeti vagyon területén főszabályként értékalapú adatbázis készítését, fenntartását írja elő a
törvény a tulajdonosi joggyakorlót kötelezve a nyilvántartás vezetésére. Amennyiben a vagyon
értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg, a vagyon naturális adatainak
rögzítésével kell nyilvántartani. A törvény előírja, hogy a nyilvántartás tartalmazza a vagyon
elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. Főszabályként a nyilvántartási adatok
nyilvánosságát is rögzíti a törvény.
A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése hozzájárul a felelős vagyongazdálkodáshoz. A
nemzeti vagyon használója vagyongazdálkodási tevékenységének korlátait a tulajdonosi
joggyakorló rendszeres ellenőrzési, visszacsatolási és jelzési kötelezettsége - bizonyos esetekben az
Állami Számvevőszék felé - is biztosítja. Ez lehet a visszatartó erő a veszteségek, a
szabálytalanságok elkerülésére.
A 11. §-hoz
A törvény e szakasza rendezi a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemek hasznosításának
alapelveit.
A törvény rögzíti a vagyonkezelői jog létrejöttének szabályait. Vagyonkezelési szerződés kizárólag
a törvényben meghatározott személyi körrel köthető, vagy kivételesen törvényben kerülhet sor
vagyonkezelő kijelölésére. Törvényi kijelölés esetén egyedileg meghatározott módon kell a jogi
személyt megjelölni, általános kijelölés nem lehetséges.
A vagyonkezelői jog rendkívül széles körű, kvázi tulajdonosi jogkört jelent, amely gyakorlását
célszerű állami és önkormányzati szereplők részére biztosítani a nemzeti vagyonnal való felelős
gazdálkodás érdekében, és a vagyon megőrzésének céljából.
A törvény előírja, hogy a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes
személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosítás a nemzeti vagyon bármely jogcímen
történő átadása, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást.
75
Az átláthatósági előírásra hivatkozással kívánja teljes körűen kirekeszteni a törvény az off-shore
cégeket a nemzeti vagyon hasznosításának köréből. Az átláthatóság további érvényesítését
szolgálja, hogy meghatározza az átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó transzparens és
ellenőrizhető tevékenység szerződésben rögzíteni rendelt kötelezettségeket.
További védelmet jelent a törvény azon rendelkezése, mely szerint a nemzeti vagyon hasznosítására
vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha
a nemzeti vagyont hasznosító gazdálkodó szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó
szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.
E szakasz a vagyonelemek térítésmentes átadásának lehetőségét a rendeltetésük szerinti közfeladat
ellátásához kapcsolja.
A törvény a jövőre nézve nem engedi meg, hogy a közfeladatot ellátó, nemzeti vagyont kezelő
központi költségvetési szervek az elsődleges közfunkciójuk végzése helyett/mellett olyan járulékos
tevékenységeket végezzenek, amelyekre egyébként az adófizetőktől származó bevételekből
fenntartott, és kifejezetten erre a célra működtetett szervezetek (MNV Zrt., KEF) vannak. Ennek
megfelelően a közfeladatot ellátó és állami vagyont használó szervezetek - a rögzített kivételektől
eltekintve - önálló vagyonhasznosítási tevékenységet (pl. átmenetileg használaton kívüli
ingatlanok, helyiségek bérbeadása) nem folytathat, az ingatlanon beruházást, felújítást nem
végezhet.
A 12. §-hoz
A törvény az Alaptörvény felhatalmazása alapján taxatíve felsorolja a kizárólag az állam vagy a
helyi önkormányzat által végezhető (főszabályként koncesszióköteles) gazdasági tevékenységeket.
Fontos új elem, hogy a kizárólagos gazdasági (főszabályként koncesszióköteles) tevékenységek
köre kiegészül az állam kizárólagos tulajdonába tartozó forgalomképtelen dolgok létrehozásával és
működtetésével.
Az egyes vagyonelemekhez kapcsolódó tevékenységek együttes megjelöléseként alkalmazza a
törvény a működtetés fogalmát.
A kizárólag az állam vagy a helyi önkormányzat által végezhető gazdasági tevékenységek
gyakorlásának joga a rögzített kivételektől eltekintve csak koncessziós szerződés keretében a
koncessziós törvényben szabályozott módon engedhető át.
A főszabálytól való eltérés két irányban rögzítve szerepel a javaslatban, eszerint vannak olyan
tevékenységek, melyek koncesszió keretein belül sem engedhetők át, illetve vannak olyanok,
melyek átengedésére koncessziós szerződés nélkül is lehetőséget biztosít a törvény. Az egyes
tevékenységi körök gyakorlásának és átengedésének részletszabályai kerülnek meghatározásra
specifikusan: adott tevékenységhez vagy vagyoni körhöz igazodó módon.
Egyes különleges védelemre érdemes nemzeti vagyontárgyak megőrzésére irányuló tevékenységek
koncesszió keretén belül sem engedhetők át. A Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények
birtoklása, használata másnak nem engedhető át, őrzésére, szállítására, tárolására kizárólag az állam
és költségvetési szerv jogosult.
Az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető halászati jog ugyanakkor nem minősül
kizárólagos gazdasági tevékenységnek.
76
Az állam vagy az önkormányzat a víziközmű létesítmények létrehozásáról és működtetéséről
koncessziós szerződés megkötése nélkül is gondoskodhat 100 %-os saját tulajdonú gazdálkodó
szervezet útján, vagy ha az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz
létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik.
Szerencsejátékok szervezése koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag az állam,
önkormányzat, önkormányzati társulás valamint ezek közvetlen vagy közvetett többségi
tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet által gyakorolható.
Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges joga
koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag az állam, az önkormányzatok vagy az
önkormányzati társulás, a költségvetési szervek, vagy önkormányzat intézmények, valamint azok
100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy annak 100%-os tulajdonában álló
gazdálkodó szervezet által gyakorolható.
A koncessziós szerződés megkötéséhez a törvény szintén társítja az off-shore szervezettel való
szerződéskötés tilalmát kimondva, hogy koncessziós szerződés természetes személlyel vagy
átlátható szervezettel köthető.
A 13. §-hoz
A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházását versenyeztetéshez, a minden szempontból
legelőnyösebb ajánlathoz és a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának
követelményéhez köti a törvény.
A térítésmentes átadás kizárólag törvényi rendelkezésen alapulhat az off-shore cégek kizárásával.
Ingyenes átruházás esetére a tulajdonjogot megszerző fél részére (az állam kivételével) további
feltételek teljesítését írja elő a törvény, miszerint az ingatlant az átadástól számított 15 évig nem
idegenítheti el, és a juttatási célnak megfelelően köteles hasznosítani (ehhez az ingatlan-
nyilvántartásban bejegyzett elidegenítési tilalom társul), valamint a vagyon célhoz kötött
hasznosításához évenkénti beszámolási kötelezettség párosul. E kötelezettségek megsértéséhez
törvényi szankcióként a tulajdon-átruházási szerződésben rögzített forgalmi értéknek a
kötelezettségszegés napjától számított jegybanki alapkamattal növelt összegét kell az állam vagy az
önkormányzat javára megfizetni, ennek hiányában a vagyont átadó a szerződéstől eláll. A jogsértő
állapotot ezzel párhuzamosan a kötelezettség megszegőjének meg kell szüntetni.
A 14. §-hoz
Az ingyenes átadás lehetőségét a nemzeti vagyon körében (állam és önkormányzatok között) a
közfeladat átadásához rendeli a törvény. Ennek indoka, hogy az egyes társadalmi szükségletek
kielégítése, az állam, vagy az önkormányzatok közötti feladatok megosztása, ellátása érdekében az
állam, illetve az önkormányzat a tulajdonában álló vagyoni elemeket - törvényben foglalt
felhatalmazás alapján - egymásnak átadhatja.
A törvény a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlan értékesítésének esetére, az állam minden
más jogosultat megelőző elővásárlási jogát rögzíti, amelyet az elővásárlási jog gyakorlására
törvényben meghatározott szerv az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat
kézhezvételét követő 45 napon belül gyakorolhat. Az itt rögzített elővásárlási jog az államot a volt
állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében a lakásban élő bérlőt követően illeti meg.
77
A 15. §-hoz
Általános jelleggel rögzíti a törvénybe ütköző szerződések és más jogügyletek semmisségét.
A 16. §-hoz
A törvény felsorolja, hogy a nemzeti vagyon különböző elemeivel való gazdálkodás
részletszabályait - az eltérő vagyoni sajátosságokra tekintettel - mely külön törvények
tartalmazzák. Külön törvény rendelkezik pl: az állami vagyonról, az állami tulajdonú
termőföldvagyonról, a médiavagyonról, a koncesszióról, a Magyar Fejlesztési Bank
Részvénytársaságról, a Magyar Nemzeti Bankról, az államháztartásról, és bizonyos - törvényben
szabályozott - gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi joggyakorlás módjáról. Emellett a törvény
az önkormányzati vagyonnal, valamint a nemzetiségi önkormányzatok vagyonával való
gazdálkodás részletkérdéseinek szabályozására, továbbá a deklaráltan a nemzeti vagyonba tartozó
adatvagyon védelmére vonatkozó külön törvényekben szintén lehetőséget biztosít a specifikus
szabályozásra.
A 17. §-hoz
A visszamenőleges hatály tilalmára is figyelemmel a törvény rögzíti, hogy rendelkezései a
hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat nem érintik. Kimondja
ugyanakkor a törvény, hogy a szerződések időtartamának a törvény hatályba lépését követően
történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, így az már nem tekinthető szerzett
jognak. A jogalkotó szándéka ennek a rendelkezésnek a rögzítésével az, hogy a törvény hatályba
lépését követően lejáró szerződéseket ne lehessen automatikusan meghosszabbítani a régi
tartalommal, hanem már az új törvényi rendelkezések szerint kelljen a szerződést új tartalommal
megkötni. Így nem kerülhetők meg a törvényi előírások folyamatos időhosszabbításokkal.
A törvény kimondja, hogy nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e törvény
hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. Kimondja
továbbá, hogy a törvény 1. mellékletében nem szereplő, a törvény hatályba lépését követően
létrejövő vagy bármely jogcímen az állam tulajdonába kerülő folyóvizek, tavak, medrük, országos
törzshálózati vasúti pálya e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonába kerül. Így a
nemzeti vagyoni körbe, illetőleg meghatározott esetekben a kizárólagos állami tulajdoni körbe
történő bekerülés lehetősége, a törvény későbbi módosítása nélkül, e rendelkezés erejénél fogva
biztosított.
A 18. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések között e paragrafus tartalmazza a törvény által bevezetett vagyoni
elemekre vonatkozó új felosztás átvezetésének követelményét, továbbá a már fennálló, esetlegesen
nem átlátható szervezettel kötött szerződések, nem átlátható szervezetben, vagy annak részvétele
mellett szerzett részesedések, valamint a fennálló szerződésekben osztott tulajdonra vonatkozó
rendelkezések kezelése érdekében szükséges szabályokat.
Az (5) bekezdése alapján nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába a jelen törvény
hatályba lépését megelőzően megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon
létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. Egyes speciális vagyonelemek - pl.
Balaton, Velencei tó (tavak medre) vagy az országos közutak - vonatkozásában, a már megkötött
78
szerződések alapján, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonelemeken osztott tulajdon
létesült, a kialakult helyzetet a szabályozás e rendelkezéssel kívánja kezelni.
A 19. §-hoz
A rendelkezés a sarkalatossági záradékot tartalmazza.
A 20. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz. A törvény szűk kivételtől eltekintve 2012. január 1-jén
lép hatályba. A 11. § (11)—(12) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba. Ennek indoka, hogy e
szakaszok előírásait a költségvetési szervek nem tudták figyelembe venni a 2012. évi költségvetés
tervezése során. A törvény 25. § (2) és (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség
meghatározására Korm. rendelet magalkotása szükséges, melynek magalkotására szintén biztosít
egy évet a törvény.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi
CXLIX. törvény által megállapított módosítások részbeni 2012. január 1-jei hatálybalépésére
tekintettel a 28. § és 30. § 2011. december 31-én lép hatályba.
A 21-29. §-hoz
Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 30. §-hoz
A rendelkezés 2012. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések hatályba nem léptetéséről
rendelkezik.