﻿..............................................................^ <r*, A A r»» 2=™	í|
Országgyűlési Képviselő	brkezeU- £U	'
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselői önálló indítvány
2011. évi... törvény
a víziközmű-szolgáltatásról
Az Országgyűlés a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és
kötelezettségek meghatározása, a nemzeti víziközmű vagyon védelme, a víziközmű-
szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló
célok teljesülése, a fogyasztóvédelem széleskörű érvényesülését szolgáló víziközmű-
szolgáltatási feltételek biztosítása, valamint a mindezek megvalósítását biztosító, az
objektív, átlátható és egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás
kialakítása érdekében - összhangban az Európai Unió e tárgykörökben érvényesülő
követelményeivel - a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	Alapelvek
1§
(1)	A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:
a)	a természeti erőforrások kíméletének elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása és
fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell
előnyben részesíteni, amely az ország természeti erőforrásainak védelmét, így
különösen az ivóvíznyerő források és készletek hosszú távú, fenntartható
igénybevételét szolgálják,
b)	az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása, fejlesztése
tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben
részesíteni, amely
ba)	a felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátását nagyobb üzemi
biztonság mellett - szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások
alapján - legalább egy település közigazgatási területén belül egységesen
működtethető vízvezeték-hálózatként folyamatosan és hosszú távon
képes biztosítani; továbbá
2
bb) a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és
környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra csökkenti.
c)	az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a
települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és
joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel
és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,
d)	a szolgáltatói felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató a 15. § (2) bekezdés a) -c)
pontja szerinti szerződés (a továbbiakban együtt: üzemeltetési szerződés) hatálya alatt
az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e törvény előírásai szerint
gondoskodik; a szolgáltatói felelősség körében a víziközmű-szolgáltató a rábízott
víziközmű-szolgáltatás keretében - a víziközmű-hálózat teljesítő képességének
mértékéig - fogadja a víziközmű-hálózatra rácsatlakozni kívánó természetes és jogi
személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet
szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését,
elvezetését és tisztítását,
e)	a szennyező fizet elve: a víziközmű-szolgáltatás pénzügyi, gazdasági és jogi
feltételrendszerét olyan módon kell kialakítani, hogy amennyiben megállapítható a
szennyező személye, úgy az általa okozott környezeti terhelés költségeit ő térítse
meg,
f)	a regionalitás elve: ha - a felhasználók érdekeire figyelemmel - a víziközmű
létrehozása vagy fejlesztése esetében műszaki és gazdaságossági szempontból az
egybefüggő, több településre kiterjedő víziközmű-hálózat megvalósítása az ésszerűbb
megoldása az elkülönült víziközmű-hálózatokra alapozott változattal szemben, akkor
az egybefüggő víziközmű-hálózat kialakítását kell előnyben részesíteni,
g)	a szolidaritás elve: az a társadalmi léptékben hasznos és támogatandó árképzési
mechanizmus, amely az érintett települések víziközmű-üzemeltetési költségeinek
víziközmű-szolgáltatás díjaira ható eltérő mértékeit részben vagy egészben
kiegyenlíti, és célja a kedvezőtlen költségszint mellett működtethető víziközmű-
hálózattal rendelkező településeken a kedvezőbb díjtételek mellett történő víziközmű-
szolgáltatás nyújtás,
h)	a költségmegtérülés elve: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő
díjban a víziközmű-működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek — a vízpolitika
terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i
2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének rendelkezéseivel
összhangban - meg kell térülniük,
i)	a legkisebb költség elve: a víziközmű-hálózat fejlesztésének tervezése és
megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell
előnyben részesíteni, amelyek a jogszabályokban, esetlegesen pályázati kiírásban
megjelölt időtartam alatt, ezek hiányában a víziközmű várható élettartama során - a
víziközmű-üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett - a legkisebb
mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését,
3
j) a víziközművek együttműködtetésének elve: ha egy adott területen az ellátásért
felelős azonos, akkor a víziközmű-szolgáltatás általa történő megszervezésénél - az
Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályainak sérelme nélkül -
törekedhet arra, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet ugyanazon
víziközmű-szolgáltató lássa el,
k) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a víziközmű-szolgáltatás díját a víziközmű-
szolgáltatási ágazatra nézve úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet
nyújtson a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység indokolt költségeire és
ráfordításaira, valamint a víziközmű-szolgáltató e tevékenységével kapcsolatos
ésszerű üzleti nyereségére, de nem tartalmazhatja e tevékenységén kívül eső egyéb
gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.
(2)	Az alapelvek ütközése esetében az alapelvek érvényesítésére az (1) bekezdésben
meghatározott sorrend az irányadó.
2.	Értelmező rendelkezések
2-§
E törvény alkalmazásában:
1.	átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és
mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-hálózat kapcsolatát, valamint az
összekapcsolt víziközmű-hálózatok üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a
szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit.
2.	bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az
ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,
3.	csatlakozó ivóvízhálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték
végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat, amely az érintett
felhasználási helyek közös tartozékát képezi,
4.	ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel
egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott
víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,
5.	felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a
víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,
6.	felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony
keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan
tulajdonosa, vagy azt egyéb jogcímen használja,
7.	felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást
igénybe vevő felhasználók számosságát - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a
felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel - az 1. melléklet szerinti képlet alapján
egységesen fejezi ki,
4
8.	gördülő fejlesztési terv: hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási
tervrészből álló terv,
9.	házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító - az ingatlan
alkotórészét képező - vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint
annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő-berendezés elhelyezésére szolgáló
akna),
10.	házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését
szolgáló - az ingatlanon lévő építmény (épület) alkotórészét képező - vezeték, valamint
annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-
ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),
11.	ivóvíz-bekötővezeték: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-
törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített
vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely
a)	bekötési vízmérő esetében
aa)	úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső
falsíkjáig terjed,
ab)	egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen
beépített elzárószerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig,
ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz
végéig teljed,
b)	bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan
határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,
12.	ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-hálózat részét képező hálózat, amely az
ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek
berendezéseiből áll,
13.	kiszervezés: víziközmű-működtetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő,
más személlyel történő elvégeztetése,
14.	közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni
kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás
fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek
mértékegysége: m /nap,
15.	lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki a víziközmű-
szolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenységhez veszi igénybe, valamint a
társasház és a lakásszövetkezet,
16.	mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat
mérésére szolgáló mérő,
17.	rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású
berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a
víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára
5
figyelemmel - szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő-berendezés,
szennyvíz-átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés),
18.	szennyvíz-bekötővezeték: a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá
egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-
törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték,
19.szennyvíz	törzshálózat: olyan, a víziközmű-hálózat részét képező hálózat, amely a
szennyvíz-főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll,
20.	víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely
a)	valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a
ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -
tárolást, -szállítást és -elosztást, és
b)	a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-
elvezetést is ideértve) a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított
szennyvíz hasznosítását, elhelyezését
szolgálja,
21.	víziközmű-fejlesztés: új víziközmű létesítésével, meglévő víziközmű felújításával és
bővítésével kapcsolatos tevékenységek összessége,
22.	víziközmű-hálózat: víziközművek olyan összefüggő, szigetüzemben működő vagy
átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolható rendszere, mely önmagában vagy
átadási ponton keresztül történő ivóvízátvétellel vagy szennyvíztovábbítással
kiegészülve - ideértve a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást - képes biztosítani a
víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,
23.	víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-
fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége,
24.	víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és
-tisztítás, valamint az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés (a továbbiakban
együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok) közül egy vagy több, a víziközmű-szolgáltató
által a felhasználók részére nyújtott szolgáltatás,
25.	víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész
a)	amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves
ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy
b)	amelyről a keletkező szennyvizet részben vagy egészben szennyvíz-
bekötővezetéken keresztül a szennyvízhálózatba vezetik be,
26.	víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-
szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a
jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése
érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett
6
napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás,
ügyfélszolgálat működtetése,
27.	víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató
által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy
szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás.
II.	Fejezet
A viziközművekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
3.§
(1)	Az e törvényben meghatározott feladatokat - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel
-	a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2)	Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-
szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági
felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A
fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt (a továbbiakban: Fttv.) kell
alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv.
alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(3)	A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal
szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására az Fttv.-ben meghatározott
hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat
kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv.
alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben említett rendelkezések az Fttv. alkalmazásában
fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(5)	A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fttv.-ben foglalt
jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi
jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:
a)	a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés;
b)	a víziközmű-szolgáltató olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy
üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és
teljesítésének előírása; vagy
c)	amennyiben a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére
való kötelezés.
(6)	A víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok ügyében - a (2)-(4)
bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el.
4-§
(1)	A Hivatal eljárására a villamos energiáról szóló törvényben a Hivatal eljárására
vonatkozó általános szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
7
(2)	Az ügyintézési határidő a Hivatal
aj a 16. § és a 9. § (5) bekezdés szerinti eljárásában 30 nap,
b)	a 35. § szerinti eljárásában 6 hónap.
(3)	A Hivatal döntésének bírósági felülvizsgálata esetében nincs helye a végrehajtás
felfüggesztésének, ha a határozat
a)	víziközmű-szolgáltatás nyújtására átmenetileg közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, vagy
b)	víziközmű-fejlesztési hozzájárulást állapít meg.
(4)	A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.
5.§
(1)	A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a víziközmű-szolgáltató felügyeleti
díjat fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jei adatai alapján az 1.
mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított felhasználói egyenérték és
százötven forint szorzata.
(2)	A víziközmű-szolgáltató a felhasználói egyenérték kiszámításához szükséges
adatokat március 31-ig küldi meg a Hivatalnak.
(3)	A Hivatal kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4)	A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5)	A felügyeleti díj és az igazgatási szolgáltatási díj adók módjára behajtható
köztartozásnak minősül.
III.	Fejezet
A víziközmű-szolgáltatás eszközei
3.	A víziközművek tulajdonjoga
6.	§
(1)	Víziközmű - ha az önálló ingatlannak minősül - az állam, a települési
önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása tulajdonába tartozhat. Ha a
víziközmű nem minősül önálló ingatlannak, a vízgazdálkodásról szóló törvényben
meghatározott vízvezetési szolgalmi jog az államot, a települési önkormányzatot vagy
a települési önkormányzatok társulását illeti meg.
(2)	Az állami tulajdonú víziközmű kizárólagos állami tulajdonba tartozó
vagyonelemként forgalomképtelen.
(3)	Az állami tulajdonú víziközmű felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi
jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján látja el.
(4)	A települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása tulajdonába
tartozó víziközmű - a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel összhangban - a
törzsvagyon korlátozottan forgalomképes eleme.
7-§
(1)	A víziközmű tulajdonos tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem a
víziközmű-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmű
tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmű-szolgáltató részére
elidegeníthető, a víziközmű-szolgáltató tulajdonában állhat.
(2)	A víziközmű-szolgáltató a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemet
számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja
nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról.
(3)	Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató a
tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elemet legfeljebb könyv szerinti nettó
értéken az ellátásért felelős részére írásban megvételre felajánlja. Ha az ellátásáért
felelős települési önkormányzat 30 napon belül az ajánlatot nem fogadja el, a vételi jog
átszáll az államra.
8.§
(1)	Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a
beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában
az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.
(2)	Ha a beruházás harmadik személy ingatlanán valósult meg, akkor a víziközműnek
a vízvezetési szolgalmi jogát kell az ellátásért felelősre átruházni.
(3)	Az ellátásért felelős köteles az átruházáshoz hozzájárulni, ha a beruházás
megvalósításához annak megkezdése előtt írásban hozzájárult.
(4)	Ha a beruházó és az ellátásért felelős az (1) és a (3) bekezdés szerinti víziközmű
térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az
általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó
szempontjából a beruházó vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő
költségnek, ráfordításnak minősül.
9-§
(1)	A közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat ellátó
víziközmű-hálózatra nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a települési
önkormányzatot - a fővárosban a fővárosi önkormányzatot - illetik az ellátásért felelős
jogai és terhelik annak kötelezettségei.
9
(2)	Az államot illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei az
(1)	bekezdés szerinti felhasználási helyekre, ha az azokat ellátó víziközmű-hálózatban
tulajdoni hányaddal rendelkezik.
(3)	Ha a víziközmű-hálózat több települési önkormányzat közigazgatási területén lévő
felhasználási hely ellátását is szolgálja, és a (2) bekezdés nem alkalmazható, akkor az
érintett települési önkormányzatok e törvényben a víziközmű-hálózattal kapcsolatban
meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében társulást
hozhatnak létre és működtethetnek.
(4)	A víziközmű-hálózat tulajdonosai az ellátásért felelős e törvényben meghatározott
kötelezettségei teljesítésével kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket - eltérő
megállapodás hiányában - víziközmű-hálózaton fennálló vagyoni érdekeltségük nettó
könyv szerinti értéke arányában viselik.
(5)	Adott közigazgatási terület ellátásért felelős személyének igazolása céljából a
Hivatal kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.
4.	A víziközmű-fejlesztés
10. §
(1)	A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról - ha e törvény másként nem rendelkezik -
az ellátásért felelős gondoskodik.
(2)	Ha üzemeltetési szerződés alapján a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató
végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős
tulajdonába kerül, vagy az ellátásért felelős jogosult arra vonatkozó vízvezetési
szolgalmi jog alapítására.
(3)	Ha a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződésben a
víziközmű-szolgáltató beruházásában megvalósuló víziközmű térítésmentes
átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi
adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-
szolgáltató vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek,
ráfordításnak minősül.
11.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú, fenntartható fejlődésének biztosítása
érdekében víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenötéves időtávra gördülő
fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből,
valamint beruházási tervből áll.
(2)	A (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-
szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el, és nyújtja be minden év
szeptember 15-ig a Hivatalhoz.
10
(3)	Bérleti-üzemeltetési szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a
felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős, építési koncessziós szerződés alapján
végzett víziközmű-működtetés esetében a beruházási tervet a víziközmű-szolgáltató
készíti el és nyújtja be.
(4)	A Hivatal a jóváhagyott felújítási és pótlási tervben, valamint beruházási tervben
foglaltak végrehajtását ellenőrzi.
5.	A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása
12.	§
(1)	A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását - ennek hiányában az
üzemeltetési szerződés megkötését - megelőzően a tulajdonában lévő víziközmű
vonatkozásában vagyonértékelést végeztet.
(2)	A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi.
13. §
(1)	A víziközmű-szolgáltató az általa működtetett víziközművekről víziközmű térképi
nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatállományának tulajdonjoga az ellátásért
felelőst illeti.
(2)	A víziközmű térképi nyilvántartás vezetéséhez szükséges informatikai eszközök
(hardverek és programalkotások) felhasználói jogára vagy tulajdonjogára a víziközmű
tulajdonos kizárólag azok forgalmi értékének megtérítése ellenében tarthat igényt. A
szerzői joggal védett programalkotások esetében a felhasználói jog vagy a tulajdonjog
átruházásához a szerzői jog jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3)	A víziközmű térképi nyilvántartásba betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést
készíthet, valamint adatot kérhet, aki
a)	személyét azonosítja, és
aa)	írásban nyilatkozik, hogy a víziközművel kapcsolatba hozható
beruházást vagy egyéb munkálatot kíván végezni, vagy
ab)	írásban igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, vagy
jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége
teljesítéséhez szükséges, és
b)	az adatközlés díját megtérítette.
(4)	A víziközmű tulajdonosának - a tulajdonában álló víziközmű tekintetében - a
víziközmű térképi nyilvántartás adataihoz való hozzáférését korlátozás- és díjmentesen
kell biztosítani.
(5)	A víziközmű-szolgáltató a bíróság, az ügyészség, az ellátott területen működő
települési önkormányzat és az illetékes közigazgatási hatóságok részére a
11
víziközművel kapcsolatos hatósági feladataik ellátásához, az ahhoz szükséges
mértékben, díjmentesen biztosítja a víziközmű térképi nyilvántartás tartalmának
megismerését.
6.	A víziközmű működtető eszközök
14.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltatás fenntartásához szükséges ingó és ingatlan víziközmű-
működtető eszközöket a víziközmű-szolgáltató biztosítja.
(2)	Ha valamely ingatlan víziközmű-működtető eszköz és víziközmű jelleggel is
rendelkezik, és az ingatlan megosztása nem lehetséges, vita esetében az ingatlant
víziközműnek kell tekinteni.
(3)	A víziközmű-szolgáltató a víziközmű működtető eszközöket elkülönítetten tartja
nyilván.
(4)	E § alkalmazásában víziközmű működtető eszköz a víziközmű-szolgáltatás
ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosító olyan eszköz, amely nem
minősül víziközműnek.
IV.	Fejezet
A víziközmű-üzemeltetési jogviszony
7.	A víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai
15.	§
(1)	A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére a közbeszerzésekről szóló
törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a koncesszióról szóló törvény szolgáltatási
koncesszióra, építési koncesszióra vonatkozó előírásai az e törvényben foglaltakkal
összhangban alkalmazandók.
(2)	Adott víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység végzéséhez szükséges
víziközmű-üzemeltetési jogviszony az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató
között létrejött, Hivatal által jóváhagyott:
a)	vagyonkezelési szerződésen;
b)	koncessziós szerződésen; vagy
c)	bérleti-üzemeltetési szerződésen
alapul.
16.	§
(1)	Az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a Kbt.-ben és az e törvényben meghatározottak szerint
12
pályázatot köteles kiírni. A pályázat több víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több
víziközmű-hálózat vonatkozásában is kiírható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti pályázatot több ellátásért felelős közösen is kiírhatja.
(3)	A pályázat kiírására a pályázati kiírás Hivatal által történő jóváhagyását követően
kerülhet sor.
(4)	Az üzemeltetési szerződést a pályázat nyertesével kell megköti.
17.	§
(1)	Az üzemeltetési szerződést írásba kell foglalni.
(2)	Ha az üzemeltetési szerződést határozott időtartamra kötik, annak időbeli hatálya
legalább 15 és legfeljebb 35 év lehet.
18.	§
Ha jogszabály vagy az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog
gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj)
fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli,
és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására - ideértve a víziközmű-fejlesztés
céljára igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is - használhatja
fel.
19.	§
A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról a víziközmű-
szolgáltató gondoskodni köteles. Az üzemeltetési szerződésben a felek
megállapodhatnak abban, hogy a víziközmű vagyonbiztosításáról is a víziközmű-
szolgáltató gondoskodik.
20.	§
(1)	Az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8
hónapos felmondási idővel felmondhalja,
a)	ha a víziközmű-szolgáltató tekintetében az e törvény, a környezet védelmére vagy
a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok
előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen
megállapították,
b)	ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben megállapított
kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy
c)	törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben.
(2)	A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de
legalább 8 hónapos felmondási idővel
13
a)	felmondja az e törvényben meghatározott esetekben,
b)	felmondhatja, ha az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződésben megállapított
kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy
c)	felmondhatja törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott
további esetekben.
21.	§
Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért
felelős részére átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és
víziközművekre vonatkozóan:
a)	a felhasználók nevét és címét,
b)	az egyes felhasználókhoz tartozó felhasználási helyek címét,
c)	a felhasználási helyekre vonatkozó fogyasztási adatokat legalább öt évre és
legfeljebb tíz évre visszamenőleg,
d)	a víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát,
e)	a további víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki
dokumentumokat, adatokat.
22. §
(1)	A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak módosítása egy
aláírt példányát az aláírástól számított harminc napon belül jóváhagyásra megküldi a
Hivatalnak. A Hivatal az üzemeltetési szerződést e törvénynek és a felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályoknak való megfelelőség tekintetében vizsgálja.
(2)	Az üzemeltetési szerződés legkorábban a Hivatal jóváhagyó határozata jogerőre
emelkedésének napján léphet hatályba.
(3)	A Hivatal jóváhagyó határozata az üzemeltetési szerződés megtámadásának más
törvényes lehetőségét nem érinti.
(4)	Ha az üzemeltetési szerződés felmondással szűnik meg, az ellátásért felelős azt a
megszüntető nyilatkozat hatályosulását követő 8 napon belül a Hivatalnak bejelenti.
(5)	Az önkormányzati tulajdonú víziközművek vagyonkezelésbe adására és a
vagyonkezelési szerződésre, továbbá a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire az
államháztartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt
eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.
14
8. A vagyonkezelési szerződés
23.	§
(1)	Vagyonkezelési szerződés - a jogszabályokban meghatározottakon túl, a Kbt.
rendelkezéseivel összhangban - létrejöhet akkor is, ha az állami vagy az
önkormányzati tulajdonú víziközmű vagyonkezelési jogának átengedése a víziközmű-
szolgáltatást mint közfeladatot bérleti-üzemeltetési szerződés alapján ellátó víziközmű-
szolgáltató javára történik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a víziközmű-üzemeltetési jogviszony
létrehozására irányuló vagyonkezelési szerződés nem minősül a Kbt. hatálya alá
tartozó visszterhes szerződésnek.
24.	§
Ha a Kbt. szerint közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és törvény vagy - állami
tulajdon esetében - rendelet kivételt nem tesz, akkor a vagyonkezelési szerződés
megkötésére a közbeszerzési pályázatot az ellátásért felelősök közösen is kiírhatják.
25.	§
(1)	A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű működtetése a
vagyonkezelő kötelezettsége.
(2)	A vagyonkezelő jogosult a kezelésében lévő víziközmű felhasználásával olyan
egyéb vállalkozási tevékenységet folytatni, amely nem veszélyezteti a víziközmű-
szolgáltatás ellátását.
26.	§
(1)	A vagyonkezelési szerződésben a víziközmű könyv szerinti értékének megőrzésén
túl előírható:
a)	a szükség szerinti felújítás körében a víziközmű jogszabályi követelményeknek
biztonsággal eleget tevő állapotának megőrzése, vagy
b)	az a) pontban foglaltak előírása mellett a víziközmű fejlesztése.
(2)	A vagyonkezelő kötelezettsége a vagyonkezelésbe vett víziközmű vonatkozásában
a felújítási terv részeként a felújítási és pótlási terv elkészítése, valamint az
(1)	bekezdés b) pontja esetében a beruházási terv elkészítése is.
(3)	A vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a vagyonkezelő igényt tarthat a
gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott azon - vagyonkezelői felelőssége körében
indokoltan felmerült, a víziközművet gyarapító - ráfordításai könyv szerinti nettó
értékének a megtérítésére, amelyekre a víziközmű vagyonkezelési szerződés
megszűnéséig elszámolt értékcsökkenése nem nyújtott fedezetet.
15
9. A koncessziós szerződés
27.	§
(1)	A pályázat kiírója a koncessziós pályázat többségi állami vagy önkormányzati
tulajdonban lévő nyertesét koncessziós társaság alapítására kizárólag akkor kötelezheti,
ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés keretében ellátandó terület
vonatkozásában az e törvény szerinti engedélyezési feltételeket teljesíteni tudja.
(2)	A koncessziós szerződés időtartamának elteltét követően külön pályázat kiírása
nélkül - legfeljebb a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével - egy
alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítható.
28.	§
(1)	Építési koncesszióra irányuló pályázat közös ajánlattevők által kizárólag akkor
nyújtható be, ha közülük legalább egy rendelkezik víziközmű-szolgáltatói működési
engedéllyel.
(2)	Az építési koncesszióra irányuló szerződésnek az építési koncesszió keretében
megvalósuló víziközmű tekintetében tartalmaznia kell az adott üzemeltetési szerződés
e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi
elemeit is.
10.	A bérleti-üzemeltetési szerződés
29.	§
(1)	A bérleti-üzemeltetési szerződés - a Kbt. és a koncesszióról szóló törvény
rendelkezéseivel összhangban - kizárólag az ellátásért felelős és olyan kizárólag állami
vagy önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű-szolgáltató között jöhet létre,
amelyben az ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik.
(2)	Ha az (1) bekezdésben megjelölt társaságban az ellátásért felelős tulajdonosi
részesedése vagy a kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdon megszűnik, a
megszűnéstől számított nyolc hónapnál nem korábbi időpontban, de legkésőbb a
megszűnés naptári évének végével a bérleti-üzemeltetési szerződés megszűnik.
(3)	A víziközmű-fejlesztésről a bérleti-üzemeltetési szerződés fennállása alatt az
ellátásért felelős gondoskodik.
(4)	Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi - ide nem értve a 30. §
szerinti eseteket -, az kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten,
önálló vállalkozási szerződés alapján végezhető.
30.	§
(1)	Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a víziközmű-szolgáltató elvégzi azokat a
hiba jelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló
16
törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások
körében számolhatók el.
(2)	A víziközmű-szolgáltató - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - elvégez a felújítás
körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, amely elmaradása az ellátás biztonságát
veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a víziközmű-szolgáltató az
ellátásért felelős esetleges mulasztásától függetlenül eleget tesz.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti felújítási beavatkozások szükségének felismerését
követően a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőst haladéktalanul tájékoztatja. Az
ellátásért felelős az elvégzett munkálatok indokolt költségeit megtéríti.
31.	§
Bérleti-üzemeltetési szerződés esetében a víziközmű-üzemeltetési jogát a víziközmű-
szolgáltató bérleti díj fizetése ellenében gyakorolhatja.
11.	A közérdekű üzemeltető
32.	§
(1)	A Hivatal - az ellátáshoz fűződő közérdekből - víziközmű-szolgáltatás nyújtására
közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha
a)	a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy
aa)	az üzemeltetési szerződés megszűnt,
ab)	a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése,
fizetésképtelensége következik be,
ac)	a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak
megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos
ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli,
ad)	a Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét a 38. § (1) bekezdés c)
vagy ej pontja alapján visszavonta, vagy
ae)	a víziközmű üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül, és
b)	az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.
(2)	A Hivatal a közérdekű üzemeltetőt a tevékenység ellátására önkéntesen
kötelezettséget vállaló víziközmű-szolgáltatók közül jelöli ki. Ha a víziközmű-
szolgáltatás nyújtására víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen kötelezettséget,
akkor a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre - az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendelet alkalmazásával - bármelyik víziközmű-szolgáltatót kijelölni.
A kijelölés meghatározott időtartamra érvényes a kormányrendeletben meghatározott
feltételek teljesüléséig.
17
(3)	A közérdekű üzemeltető tevékenységére - eltérő rendelkezés hiányában - a
víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
33.	§
Az ellátásért felelős - a Hivatal intézkedéseitől függetlenül - a közérdekű üzemeltető
kijelölésétől számított 12 hónapon belül a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében
gondoskodik - az e törvényben előírtak szerint - üzemeltetési szerződés megkötéséről.
34.	§
(1)	Víziközmű-szolgáltató esetében - közérdekű üzemeltető jogintézményének
alkalmazhatósága érdekében - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991.
évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Csődtv.) az e törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás
lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, valamint
hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a bíróság által küldött
értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja.
(3)	A bíróság a víziközmű-szolgáltató adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a
Csődtv. 22. § (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetében az eljárás
megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.
(4)	A bíróság a víziközmű-szolgáltató adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv.
29.	§-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.
(5)	A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott
azonnali hatályú felmondás és elállás jogát a víziközmű-szolgáltató adós közüzemi
szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződései
(különösen az üzemeltetési szerződései) tekintetében.
(6)	A felszámoló a víziközmű-szolgáltató adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti
nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) történő rendelkezésre bocsátására, valamint
a Csődtv. 49. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja,
amennyiben az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltató adóssal víziközmű-
szolgáltatási jogviszonyban álló felhasználók ellátását, vagy az ahhoz szükséges
eszközrendszer rendelkezésre állását.
(7)	A víziközmű-szolgáltató adós közüzemi szerződéseinek szerződésszerű
teljesítéséhez szükséges szerződéseiből eredő költséget a Csődtv. értelmében az adós
gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek kell
tekinteni.
18
V.	Fejezet
A víziközmű-szolgáltató
12.	A víziközmű-szolgáltatói működési engedély
35.	§
(1)	Víziközmű-szolgáltatást a Hivatal által kiadott engedély alapján lehet végezni. Az
engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben
meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására.
(2)	Víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt az a korlátolt felelősségű társasági
vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság
kaphat, amely az engedély kiadására irányuló kérelemben megjelölt ellátási területre és
víziközmű-szolgáltatási ágazatra vonatkozóan rendelkezik üzemeltetési szerződéssel és
megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(3)	Az e törvény által szabályozott engedély és engedélyezési eljárás nem érinti a más
jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.
36.	§
A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha
a)	a jogszabályi előírások nem teljesülnek, a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy
a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,
b)	a kérelmező nem teljesíti a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás
folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai,
környezetvédelmi feltételeket, vagy nem rendelkezik az ezek teljesítéséhez szükséges
műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal,
c)	a kérelmező vonatkozásában az 1. melléklet szerinti képlet alapján kiszámított
felhasználói egyenérték nem éri el a 200 000-t,
d)	a kérelmező csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy
e)	a kérelmező vagy jogelődje víziközmű-szolgáltatói működési engedélyét a kérelem
benyújtását megelőző 10 éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonták.
37.	§
(1)	Az engedélyben foglaltak - a körülmények jelentős megváltozása esetében - a
víziközmű-szolgáltató kérelmére e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok
keretei között módosíthatók. Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan
az ellátás biztonságát, minőségét és árát.
(2)	A Hivatal jogszabályváltozás esetében az engedélyt a jogszabállyal való összhang
megteremtése érdekében hivatalból módosíthatja.
19
(3)	A Hivatal az engedélyt a víziközmű-szolgáltató kérelmére visszavonhatja.
13.	Kötelezettségek megszegése, víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése
38.	§
(1)	A Hivatal a víziközmű-szolgáltató e törvényben, a végrehajtására kiadott
jogszabályokban vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott
kötelezettségeinek megszegése esetében
a)	a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja a víziközmű-
szolgáltatót a kötelezettségei betartására,
b)	kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki a jogsértés tárgyi
súlyára tekintettel,
c)	az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a víziközmű-szolgáltató az a)
pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti
meg a jogsértést vagy nem teljesíti kötelezettségét,
d)	az engedélyt módosítja, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
és engedélymódosítással a jogszerű állapot helyreállítható,
e)	az engedélyt visszavonja, ha
ea)	a víziközmű-szolgáltató a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni,
eb)	a víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-,
egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet
közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,
ec)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és
engedélymódosítással a jogszerű állapot nem állítható helyre,
ed)	jogszabályváltozás miatt az engedély kiadását meg kellene tagadni, vagy
ee)	az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más
jogszabálysértő módon szerezték meg.
(2)	A Hivatal az (1) bekezdés c)-e) pontjában foglalt jogkövetkezménnyel egyidejűleg
az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt is alkalmazhatja.
(3)	A Hivatal az ellátásért felelőssel szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása
alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetében az
(1)	bekezdés a)-b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(4)	A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében az üzemeltetési szerződés
megszűnéséig, valamint a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a víziközmű-
szolgáltatást és az annak teljesítéséhez szükséges tevékenységeket folyamatosan fenn
kell tartani.
20
39.	§
(1)	Ha a víziközmű-szolgáltató bármely, engedélyére vonatkozó jogszabályban vagy
az engedélyében foglalt feltételnek harminc napot meghaladó időtartamon keresztül
nem felel meg, erről a Hivatalt haladéktalanul értesíti.
(2)	A Hivatal megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató értesítésében foglalt körülményt,
és ha az ellátásbiztonságot, az élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a
környezetet közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti, legfeljebb harminc napos
határidőt biztosít a feltétel teljesítésére.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettség elmulasztásának
megállapítása esetében - a (2) bekezdés szerinti határidő biztosítása mellett - a Hivatal
bírságot szab ki.
(4)	Ha a víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott határidőn belül nem
teljesíti az engedélyére vonatkozó jogszabályokban vagy az engedélyében foglalt
feltételeket, a Hivatal az engedélyt módosítja vagy visszavonja.
(5)	Ha a Hivatal az engedélyt úgy módosítja, hogy annak következtében a víziközmű-
szolgáltatót megillető felhasználói egyenérték csökken, a víziközmű-szolgáltató az
üzemeltetési szerződései közül
a)	azokat megszünteti, amelyek tekintetében a követelményeket nem tudja teljesíteni,
vagy
b)	annyit megszüntet, amennyi túlhaladja az engedély terjedelmét.
(6)	A víziközmű-szolgáltató a felmondási kötelezettségének a Hivatal (5) bekezdés
szerinti határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül eleget tesz. Ha az
üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltató részére kedvezőbb feltételt nem
biztosít, akkor a szerződést az év végére szólóan, de legalább nyolc hónapos
felmondási idő alkalmazása mellett kell felmondani.
(7)	Ha a víziközmű-szolgáltató a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz
eleget, a Hivatal a víziközmű-szolgáltatót bírsággal sújtja, és kötelezettség teljesítése
végett póthatáridőt tűz.
(8)	Engedély visszavonása esetében a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződéseit
a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megszünteti.
40.	§
Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében a Hivatal a tevékenység
végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától, továbbá a tevékenység
végzőjével szemben a 38. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket
alkalmazhatja.
21
41.	§
(1)	Bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös
tekintettel
a)	a jogellenes magatartás súlyára (az ellátás veszélyeztetésének mértékére, a
magánérdekek sérelmének körére, kiterjedtségére) és a felróhatóság mértékére;
b)	a jogsértő állapot fennállásának időtartamára;
c)	a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértékére, a jogsértéssel elért vagyoni előny
mértékére;
d)	korábbi jogsértő magatartásra;
e)	a Hivatal eljárását megelőzően a jogsértő állapot megszüntetése érdekében végzett
tevékenységre;
f)	a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartásra.
(2)	A bírság ismételten kiszabható.
(3)	A bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
(4)	A bírság a díjmegállapítás során költségnövelő tényezőként nem vehető
figyelembe.
14.	Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok
42.	§
(1)	A Hivatal hozzájárulása szükséges a víziközmű-szolgáltatónak a gazdasági
társaságokról szóló törvény szerinti egyesüléséhez, szétválásához (a továbbiakban
együtt: átalakulás), alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel
történő leszállításához. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke vagy a törzstőke
leszállításához való hozzájárulást, ha azt a víziközmű-szolgáltató számára jogszabály
kötelezővé teszi.
(2)	A Hivatal hozzájárulása szükséges bármely víziközmü-szolgáltatóban a szavazatok
huszonöt, ötven százalékát meghaladó, hetvenöt százalékát elérő befolyás szerzéséhez,
és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához.
(3)	A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelemhez
csatolni kell a Hivatal hozzájáruló határozatát.
(4)	A Hivatal az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügylethez történő hozzájárulást
megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha annak végrehajtása a víziközmű-szolgáltatás
biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a
felhasználók érdekeit vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.
(5)	A Hivatal az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő
hozzájárulást megtagadja, ha annak eredményeként a víziközmű-szolgáltató
22
a)	nem tudná teljesíteni a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás
folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai,
környezetvédelmi feltételeket, vagy
b)	nem rendelkezne az a) pontban meghatározottak teljesítéséhez szükséges műszaki
és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal.
(6)	A Hivatal hozzájáruló határozatának hiányában az (l)-(2) bekezdés szerinti, a
szerző félre vonatkozó változás a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a
tagjegyzékbe nem tüntethető fel, és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet. A
részvénykönyvbe vagy tagjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal
hozzájáruló határozatával együtt lehet benyújtani.
15.	A víziközmű-szolgáltató tevékenysége
43.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltató az e törvényben a tevékenységére vonatkozó egyéb
jogszabályokban és a Hivatal határozataiban meghatározottak szerint látja el a
víziközmű-szolgáltatást.
(2)	A víziközmű-szolgáltató víziközmű-szolgáltatási jogát nem engedheti át.
(3)	A víziközmű-szolgáltató
a)	a víziközmű működtetését - az üzemeltetési szerződésben meghatározott
terjedelemben - biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi
követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével végzi,
b)	a víziközmű-fejlesztéseket - az üzemeltetési szerződésben meghatározott
terjedelemben - időben úgy végzi el, hogy az általa üzemeltetett víziközmű-hálózat a
víziközmű-szolgáltatási ágazatok vonatkozásában hosszú távon ki tudja elégíteni az
ésszerű igényeket, valamint
c)	gondoskodik a b) pontban foglaltak elvégzéséhez szükséges készletekről és
tartalékokról.
(4)	A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben meghatározott feltételek
szerint jogosult a víziközművel a víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási
tevékenységet is folytatni, feltéve hogy az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás
folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a víziközműben állagromlást. A
víziközmű-szolgáltató e tevékenységével összefüggésben az ellátásért felelősnek
üzemeltetési szerződésben meghatározott mértékű díjat fizet, melyet az ellátásért
felelős a használati díjra vonatkozó előírások alapján kezel.
44.	§
(1)	Az országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetség jogalkotási feladatokra,
intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehet a kormány, illetve a miniszter
23
számára, valamint konzultációt folytathat a viziközmű-szolgáltatást érintő stratégiai
kérdésekről.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában azt a szervezetet kell országos víziközmű-szolgáltatói
érdekszövetségnek tekinteni, amelynek tagjai együttesen a Hivatal által nyilvántartott
felhasználói egyenérték több mint 50%-ával rendelkeznek.
45.	§
(1)	A Hivatal hozzájárulása szükséges a víziközmű-működtetés e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott részének kiszervezéséhez,
továbbá a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges a víziközmű-működtetés egyéb
részének kiszervezéséhez.
(2)	A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy a kiszervezett tevékenységek
szerződési értékének összege az adott évben a víziközmű-szolgáltató előző évi nettó
árbevételének tíz százalékát meghaladja. Kiszervezett tevékenységet kizárólag
víziközmű szolgáltató, illetve ellátásért felelős tulajdonában álló gazdasági társaság
végezhet. Kiszervezés esetében a víziközmű-szolgáltató úgy felel a jogszabályban
vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott
tevékenységet maga végezné.
(3)	A harmadik személytől víziközmű működtetése érdekében igénybe vett, de e
törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység körébe tartozó tevékenység esetében
a víziközmű-szolgáltató úgy felel a jogszabályban vagy hatósági határozatban
meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga
végezné.
(4)	A víziközmű-szolgáltató víziközmű-működtetés körébe nem tartozó tevékenysége
(a továbbiakban: másodlagos tevékenység) nem veszélyeztetheti a víziközmű
működtetését, a folyamatos, biztonságos és előírt színvonalú ellátást.
46.	§
A víziközmű-szolgáltató e törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítésével
kapcsolatos beszerzésre, kiválasztásra és megbízásra - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint a
Hivatal által jóváhagyott beszerzési szabályzatban meghatározott feltételeket és
eljárásokat kell alkalmazni.
47.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatot dolgoz ki és azt jóváhagyásra benyújtja
a Hatósághoz.
24
(2)	Az üzletszabályzat tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére
nyújtott víziközmű-szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és
fizetési szerződési feltételeit.
48.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltató honlapot működtet, és azon közzéteszi:
a)	az ellátásért felelőssel kötött megállapodásait,
b)	az üzletszabályzatát,
c)	a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat,
d)	a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi
érdekképviseletek elérhetőségét,
e)	az e törvényben foglalt eltérésekre figyelemmel az Szt.-nek megfelelő formában az
éves beszámolóját,
f)	a jóváhagyott beszerzési szabályzatát, és
g)	az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott
információkat.
(2)	A honlapon való közzététel során az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
megállapodásokból a víziközmű-szolgáltató törölheti a technológiai eljárásokra, a
műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai
módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek
megismerése a víziközmű-szolgáltató üzleti tevékenységének végzése szempontjából
aránytalan sérelmet okozna.
(3)	Nem törölhető a honlapon való közzététel során a megállapodásokból
a)	az alkalmazott díj mértéke,
b)	a költségtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,
c)	a díjtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,
d)	az elvárt nyereség meghatározása, és
e)	minden egyéb olyan adat, amely a díjmegállapítás alapjául szolgál.
16.	Számviteli szétválasztás
49.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltató beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a
beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra
és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
25
(2)	A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató
az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az
egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, továbbá kizárja a
keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
(3)	A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató
éves beszámolójának kiegészítő mellékletében az egyes víziközmű-szolgáltatási
ágazati tevékenységeket oly módon kell bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások
keretében végezték volna. A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az
eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló
eredmény-kimutatást jelent.
(4)	A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató
könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves
beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben igazolja, hogy a
víziközmű-szolgáltató által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási
szabályok biztosítják a víziközmű-szolgáltató üzletágai közötti keresztfinanszírozás-
mentességet.
(5)	A másodlagos tevékenységet is végző víziközmű-szolgáltató a víziközmű-
szolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő
mellékletében oly módon köteles bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében
végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és
eredmény-kimutatást jelent.
50.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltató a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a víziközmű-
szolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó
bizonylatokat és információkat megismerhesse, azokba betekinthessen. A Hivatalnak
indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.
(2)	A víziközmű-szolgáltató az auditált éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti
jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel
egyidejűleg küldi meg a Hivatalnak.
VI.	Fejezet
A víziközmű-szolgáltatási jogviszony
17.	A közműves ivóvíz- és a közműves szennyvíz-szolgáltatási jogviszony általános
szabályai
51.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltató - az üzemeltetési szerződésben meghatározott keretek
között, a víziközmű-hálózat teljesítőképességének mértékéig - a felhasználók részére
26
víziközmű-szolgáltatást nyújt, és víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a
szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll.
(2)	Ha a víziközmű-hálózat teljesítőképességének szűkössége mellett lakossági és nem
lakossági felhasználói igények egyidejű felmerülésével kell számolni, a lakossági
felhasználói igények kielégítését kell előnyben részesíteni.
(3)	A víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása
esetében a felhasználóval - felhasználási helyenként - közüzemi szerződést köt. A
víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és
a lakossági felhasználó között a közüzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás
igénybevételével is létrejön.
(4)	A közüzemi szerződés egyidejűleg több víziközmű-szolgáltatási ágazatra is
kiterjedhet.
(5)	Ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi
közüzemi szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott
felhasználás hely tekintetében az 58. § (1) bekezdés szerint járhat el.
(6)	Ha a felhasználási hely víziközmű-hálózatba történő bekötése a víziközmű-
szolgáltató beleegyezése nélkül valósult meg, vagy ha mért fogyasztás csökkenését
eredményező szabálytalan műszaki beavatkozás ténye állapítható meg, és a víziközmű-
szolgáltató polgári jogi igényt érvényesít, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni,
hogy a jogellenes állapot az igénybejelentést megelőző 5 évvel korábbi időpontban
kezdődött.
(7)	A közüzemi szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári
Törvénykönyv közüzemi szerződésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
52.	§
(1)	Közműves ivóvízellátás esetében az elszámolás a bekötési vízmérő mérési adatain
alapul.
(2)	A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők mérési különbözeiéből megállapított
különbözetet a bekötési vízmérő szerinti felhasználó fizeti meg a víziközmű-
szolgáltatónak. A felhasználó a víziközmű-szolgáltatót a belső elszámolás módjáról
tájékoztatja.
(3)	Szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében az elszámolás a szennyvízelvezetési
helyről a szennyvízelvezető víziközműbe kerülő szennyvíz mért mennyiségén alapul.
Mérés hiányában az elszámolásnál az (1) bekezdés szerint mért ivóvízmennyiség és a
más víziközmű-hálózatból származó vízmennyiség összesített mennyiségét kell
figyelembe venni, csökkentve a - jogszabály alapján kiadott engedély alapján - más
víziközmű-hálózat részét képező szennyvízelvezető víziközműbe elhelyezett
27
szennyvízmennyiséggel. A víziközmű-szolgáltató a felhasználóval a közüzemi
szerződésben ettől eltérően is megállapodhat. A más víziközmü-hálózatból származó
vízmennyiséget hiteles vízmérő berendezéssel kell megmérni, és annak mérési adatait
a víziközmű-szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.
(4)	A mérés kialakítása ellenőrzésének, valamint a mérőállás ellenőrzésének
lehetőségét a víziközmű-szolgáltató részére biztosítani kell.
53.	§
(1)	Adott felhasználási hely tekintetében a közüzemi szerződés megszűnik, ha
a)	a felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a
víziközmű-szolgáltató új közüzemi szerződést kötött,
b)	a felhasználási hely megszűnt, vagy
c)	a víziközmű-szolgáltató a közüzemi szerződést a (2) bekezdésben meghatározott
okból azonnali hatállyal felmondta.
(2)	A közüzemi szerződést a víziközmű-szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor
mondhatja fel, ha:
a)	annak fenntartása a víziközmű-hálózat teljesítőképességét meghaladó
igénybevételt eredményez, kivéve ha ez a víziközmű-szolgáltató beleegyezésével
történt,
b)	a felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy
a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, víziközmű-
szolgáltató a felhasználót az együttműködésre a (3) bekezdésben foglaltak szerint
legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett
eredményre, vagy
c)	a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból
veszélyezteti az ellátás biztonságát.
(3)	A felhasználót az átvétel igazolására alkalmas módon kell felszólítani azzal, hogy
az második felszólítás kiküldésére leghamarabb az első felszólítás kézhezvételét
követő tizenöt napon kerülhet sor.
54.	§
(1)	A víziközmű szolgáltató az új víziközmű-szolgáltatóval kötött üzemeltetési
szerződés hatálybalépését követő harminc napon belül az érintett felhasználókat erről
értesíti. Az értesítésben ki kell térni az új víziközmű-szolgáltató elérhetőségén túl
annak üzletszabályzata és ügyfélszolgálata elérhetőségére, valamint fel kell hívni a (2)
bekezdésben foglaltakra a figyelmet.
28
(2)	Az üzemeltetési szerződés hatálybalépését követő hatvanadik naptól a korábbi
közüzemi szerződés helyébe - a felek eltérő megállapodása hiányában - az új
víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerinti közüzemi szerződés lép.
55.	§
(1)	Az ingatlan tulajdonosa -ha törvény vagy kormányrendelet másként nem
rendelkezik- a víziközmű-hálózat üzembe helyezésétől számított egy éven belül
köteles az ingatlant víziközmű-hálózatba beköttetni, ha
a)	a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás
biztosításához szükséges víziközmű-hálózat a közterületen az ingatlanról műszakilag
elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és
b)	az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget már meglévő víziközmű-hálózat
esetében annak bővítésétől számított egy éven belül kell teljesíteni.
(3)	Ha a bekötés feltételei teljesültek, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-
hálózatba történő bekötését nem tagadhatja meg.
(4)	Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem
teljesíti, a települési önkormányzat jegyzője hivatalból kötelezi az ingatlan
beköttetésére.
(5)	Adott ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos
a)	a vízellátó rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha hatályos vízjogi
üzemeltetési engedéllyel üzemeltet saját célú vízellátó létesítményt,
b)	a szennyvízelvető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha hatályos
vízjogi üzemeltetési engedéllyel üzemeltet egyedi szennyvízkezelő létesítményt,
egyedi zárt szennyvíztárolót vagy saját célú szennyvíztisztító telepet.
(6)	A jegyző az ingatlan tulajdonosát közérdekből - tekintet nélkül az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott határidőre vagy az (1) bekezdésben meghatározott
feltételre - kötelezi az ingatlan beköttetésére, és ezzel a víziközmű-szolgáltatás
igénybe vételére, ha a saját célú vízellátó létesítmény, egyedi szennyvízkezelő
létesítmény vagy egyedi zárt szennyvíztároló közegészségügyi, környezetvédelmi vagy
vízgazdálkodási szempontból káros hatása állapítható meg.
29
18.	A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a közműves ivóvíz-ellátás, valamint a
közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében
56.	§
A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a vízmérő-berendezés kiszerelésével, a
szennyvíz-bekötővezeték elzárásával és a szennyvíz-bekötővezeték folytonossági
kapcsolatának a megszüntetésével történik.
57.	§
(1)	A felhasználó a víziközmű-szolgáltatóhoz intézett nyilatkozatával
kezdeményezheti a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését, ha a felhasználási helyet
átmenetileg nem használja. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését - ha közműves
ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és -tisztítás is fennáll a felhasználási helyen
-	a víziközmű-szolgáltatási ágazatokra együttesen is lehet kezdeményezni.
(2)	A vízközmű szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését és a víziközmű-
szolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de
legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt napon belül teljesíti.
58.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltató - a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-
elhárítási vízigények teljesítése mellett - a fővárosi és a megyei kormányhivatal
népegészségügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: megyei
népegészségügyi szakigazgatási szerv) ellentétes állásfoglalása hiányában:
a)	a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és
mennyiségben korlátozhatja,
b)	az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,
c)	lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a
létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást
más, elérhető módon biztosítja,
d)	előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a
felhasználóval megállapodott, vagy
e)	nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást
felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a
közüzemi szerződést felmondhatja.
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható egészségügyi és gyermekintézmények esetében,
továbbá lakossági felhasználó részére végzett közműves szennyvízelvezetés és -
tisztítás esetében.
30
(3)	A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult
az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:
aj a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe
esett,
b)	a lakossági felhasználó által fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési
lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetében az egyeztetés a víziközmű-
szolgáltatóval nem vezetett eredményre, vagy az (1) bekezdés d) pontjának
alkalmazásában egyeztek meg,
c)	a víziközmű-szolgáltató a felhasználót az (1) bekezdésben meghatározott
következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a (4)
bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, valamint
d)	a felhasználási hely fekvése szerint illetékes megyei népegészségügyi
szakigazgatási szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette.
(4)	A lakossági felhasználó felszólítása az átvétel igazolására alkalmas módon történik.
A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet első alkalommal a felszólítással
egyidejűleg, második alkalommal 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően kell
értesíteni.
(5)	A létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges
ivóvízellátást a víziközmű-szolgáltató a kormányrendeletben meghatározottak szerint
biztosítja.
(6)	A létfenntartási és közegészségügyi vízigényeknek eleget tevő ivóvízellátás
érdekében a víziközmű-szolgáltató - az ellátásért felelős előzetes értesítése és a
települési önkormányzat hozzájárulása esetében - a víziközmű tulajdonosának
költségére közkifolyót helyezhet el. A közkifolyó üzemeltetésének költségeit a
települési önkormányzat fizeti meg a víziközmű-szolgáltató részére.
(7)	A települési önkormányzat a (6) bekezdés szerinti hozzájárulását kizárólag abban
az esetben tagadhatja meg, ha a víziközmű szolgáltató nem igazolja, hogy az (1)
bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti valamely intézkedés végrehajtása a
felhasználónak felróható okból hiúsult meg.
(8)	A víziközmű-szolgáltató a felhasználó fizetési kötelezettsége teljesítésének
igazolását követően a víziközmű-szolgáltatást öt naptári napon belül teljes körűen
visszaállítja.
(9)	A víziközmű-szolgáltató az e §-ban foglalt tevékenységei körében felmerülő
költségeit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - azzal a felhasználóval szemben
jogosult érvényesíteni, akivel szemben fennálló közüzemi szerződése körében azok
felmerültek.
31
VII.	Fejezet
Adatszolgáltatás, bizalmas információk kezelése, titokvédelem
59.	§
(1)	A felhasználók, a víziközmű-szolgáltatók és az ellátásért felelősök kötelesek a
víziközmű-fejlesztését és a víziközmű-szolgáltatást biztosító, jogszabályban, valamint
a Hivatal határozatában meghatározott személyes adatot nem tartalmazó adatokat,
információkat a külön jogszabályban előírt ideig megőrizni, továbbá abban - és azzal
összhangban a Hivatal határozatában - meghatározottak részére az előírt módon,
időben és csoportosításban megadni.
(2)	Az átadott adatokat kizárólag a víziközmű-fejlesztésével és a víziközmű-
szolgáltatás biztosításával kapcsolatos tevékenysége ellátásával összefüggésben lehet
használni.
60.	§
(1)	A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a
víziközmű-szolgáltatótól, az ellátásért felelőstől, a jegyzőtől, a víziközmű
tulajdonosától és a kiszervezett tevékenységet végzőtől eseti és rendszeres információt
kérni, továbbá az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos iratokba
betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó
iratokat is.
(2)	A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, a jegyző, a víziközmű tulajdonosa és
a kiszervezett tevékenységet végző a Hivatal részére megadja az e törvényben,
valamint a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott és
feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és
formáját a Hivatal határozza meg.
(3)	A Hivatal adatkezelésére a villamos energiáról szóló törvényben a Hivatal
adatkezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
61. §
(1)	A víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős
a)	az e törvényben meghatározott tevékenységének végzése,
b)	az a) pontban meghatározottak végzéséhez szükséges műszaki berendezések
létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának
meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése,
c)	szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá szerződésből eredő egyéb
követelések érvényesítése, valamint
d)	együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése
32
céljából kezelheti a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges, e törvény
vagy a felhatalmazása alapján kiadott települési önkormányzati rendelet szerint a
szerződés tartalmát képező személyes adatot. A felhasználó azonosításához a
természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének
helye, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma,
cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a felhasználó azonosításához szükséges és
elégséges adatok a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve,
születésének helye, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye,
adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma). A víziközmű-szolgáltató és
az ellátásért felelős (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelő) a kezelt
személyes adatot haladéktalanul törli, ha
a)	az adatkezelés nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt, vagy
b)	az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél megszűnt, így különösen a
víziközmű-szolgáltatás keretében létrejött jogviszony megszűnik, az ahhoz
kapcsolódó követelés érvényesítése megtörtént, vagy a követelés érvényesíthetősége
megszűnt.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges
adatok átadhatóak
a)	az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a
számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás
kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését,
kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes
személynek és gazdálkodó szervezetnek,
b)	a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult
szervezetek részére,
c)	az üzemeltetési szerződés megszűnését követően az ellátásért felelősnek,
d)	az üzemeltetési szerződés megkötését követően a víziközmű-szolgáltatónak,
e)	a Hivatal által a 32. §-ban foglaltak esetében a közérdekű üzemeltetőnek,
f)	a Hivatalnak,
g)	a fogyasztóvédelmi hatóságnak,
h)	a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak,
i)	a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas
bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági
szerveknek, nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak.
(4)	Az átadott adatokkal kapcsolatban a (3) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott
adatokat átvevőket a víziközmű-szolgáltatóval, ellátásért felelőssel azonos titoktartási
33
kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a (3) bekezdés a)-h) pontja esetén az
adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni.
VIII.	Fejezet
A víziközmű-szolgáltatás díjai
19.	A víziközmű-szolgáltatás díjainak tartalma, szerkezete, megállapítása
62.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltatás díjait víziközmű-szolgáltatónként és ezen belül
víziközmű-szolgáltatási ágazatonként a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó
közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is
figyelemmel kell meghatározni:
a)	díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-
szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony
igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a
természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését;
b)	figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt
költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt
költségeit, ideértve különösen a vízbázis védelem indokolt költségeit.
(2)	A víziközmű-szolgáltatás díjában csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a
víziközmű-szolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott
költségvetési és önkormányzati támogatásokat.
(3)	A víziközmű-szolgáltatás díjának felhasználó általi pénzügyi teljesítésével együtt
járó, a víziközmű-szolgáltatónál felmerülő indokolt költségek a díjmegállapításnál
költségnövelő tényezőként nem vehetők figyelembe, azok - a felhasználó által
alkalmazott fizetési megoldástól függően - külön tételként érvényesíthetők.
(4)	Egyesített csapadékvíz- és szennyvízelvezető rendszerek tekintetében, a
csapadékvíz-elvezetés költségei a szennyvízelvezetés és -tisztítás díjában térülnek
meg.
63.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló
kéttényezős díjként kell megállapítani.
(2)	Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási
átmérője szerint különbséget kell tenni.
(3)	Ha a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás igénybevételét
szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvíz-alapdíj e mérő névleges kapacitásához
kötött.
34
64.	§
(1)	A fogyasztással arányos díjak tekintetében a lakossági felhasználókra nézve - a
víziközmű-szolgáltatást megalapozó, elsődlegesen lakossági felhasználói ellátást
szolgáló társadalmi érdekre tekintettel - a nem lakossági felhasználókhoz képest
alacsonyabb díjakat eredményező díjrendszer is meghatározható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eltérés alkalmazása esetében víziközmű-szolgáltatás díja a
nem lakossági felhasználók esetében nem lehet magasabb, mint a víziközmű-
szolgáltatás lakossági felhasználókra vonatkozó díjának másfélszerese.
(3)	A nem lakossági felhasználók esetében a közműves ivóvízellátás vagy a közműves
szennyvízelvezetés és -tisztítás díja tekintetében kizárólag a fogyasztási mennyiségek
alapján lehet különbséget tenni.
65.	§
(1)	A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás
díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) és azok szerkezetét a Hivatal javaslatának
figyelembevételével a víziközmű szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell
arról, hogy a hatósági díjat mely - a rendelet hatálybalépését követő - időponttól kell
alkalmazni.
(2)	A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter
részére minden év szeptember 15-ig küldi meg.
(3)	A hatósági díjat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is
megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy kilencven
napon belül tegye meg javaslatát.
(4)	A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a
Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hatósági
díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A víziközmű-szolgáltató, az
ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatal által megjelölt
tartalommal, formában és határidőn belül tesz eleget tájékoztatási és adatszolgáltatási
kötelezettségének.
(5)	Ha a víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős vagy a víziközmű tulajdonosa a
Hivatal (4) bekezdés szerinti határozatában vagy az e törvény végrehajtására kiadott
miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást vagy szolgáltat
adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a
miniszter részére.
35
66. §
(1)	A hatósági díj közüzemi szerződés megkötését követően bekövetkező változása
esetében a megváltozott hatósági díj az érvényes közüzemi szerződés részévé válik.
(2)	A hatósági díjtól eltérő díjat a közüzemi szerződésben érvényesen kikötni nem
lehet.
20.	A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás díjai
67.	§
(1)	Víziközműves kapcsolódó szolgáltatás visszterhes szerződés (a továbbiakban:
átadási szerződés) alapján nyújtható egymással kapcsolatban álló, víziközmű-
szolgáltatók által működtetett víziközmű-hálózatok átadási pontján keresztül.
(2)	A víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérőberendezés mérési
adatai alapján történik.
(3)	Az ivóvíz átadási árát és az átvett szennyvíz kezelési díját (a továbbiakban együtt:
átadási ár) - az átadási mennyiségek figyelembevételével - a miniszter rendeletben
állapítja meg. Az átadási ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy az átadási
árat mely - a rendelet hatálybalépését követő - időponttól kell alkalmazni.
(4)	Az átadási ár megállapítására a 65. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
hatósági díj alatt átadási árat kell érteni, valamint a tájékoztatási és adatszolgáltatási
kötelezettség kizárólag a víziközmű-szolgáltatót terheli.
68.	§
Az átadási ár tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal,
hogy közüzemi szerződés alatt átadási szerződést kell érteni.
21.	Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás
69.	§
(1)	A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben
foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást
fizet
a)	általa kezdeményezett víziközmű-hálózatba történő bekötés esetében a víziközmű-
szolgáltatásba bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,
b)	a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa
kezdeményezett bővítéséért, továbbá
c)	a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa
igényelt emelése esetében.
36
(2)	Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési
szervnek és annak költségvetési intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak
költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő,
közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb
intézménynek.
70.	§
(1)	A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás meghatározásának szempontjait, elemeit és
alkalmazásának általános szabályait a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben
állapítja meg. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal határozatban
állapítja meg. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapításakor rendelkezni kell
arról, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mikor lép hatályba, e rendelkezésnek
visszamenőleges hatálya nem lehet.
(2)	A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást úgy kell meghatározni, hogy az igények
befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését,
valamint vegye figyelembe a víziközmű-hálózatba később bekötött felhasználók
bekötésének hatásaiból származó előnyöket. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás nem
haladhatja meg a bekötés érdekében közvetlenül víziközmű-fejlesztésre fordított
összeg nagyságát.
(3)	A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét a közműves ivóvíz-ellátás, valamint
a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében külön-külön, tételesen kell
megállapítani. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a kiszámítására vonatkozó
módszer előírásával is megállapítható.
(4)	A víziközmű-szolgáltatók kötelesek a Hivatal által megállapított áralkalmazási
feltételeket alkalmazni. A felhasználók és a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolódni
kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított víziközmű-fejlesztési hozzájárulást
megfizetni.
(5)	A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás tekintetében a 66. §-ban foglalt
rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közüzemi szerződés alatt a 69. § (1)
bekezdés szerinti szerződést kell érteni.
71.	§
(1)	A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési
hozzájárulás megfizetésével - a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig - jogosulttá
válik a szolgáltatás igénybevételére.
(2)	A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták
egymásba át nem válthatók.
37
72.	§
(1)	A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközmű-fejlesztési
igényeivel összefüggésben - beleértve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy
szennyvíz-bekötővezetéket is - használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével
érintett felhasználási hely található.
(2)	Ha az üzemeltetési szerződés alapján a víziközmű-szolgáltatót olyan víziközmü
beruházási kötelezettség terheli vagy - amennyiben annak megvalósítása már
megtörtént - terhelte, amely műszaki értelemben összefügg a víziközmű-fejlesztési
hozzájárulást megfizető felhasználó igényeivel, akkor a víziközmű-szolgáltató jogosult
a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást e kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig
felhasználni. Egyéb esetben a víziközmű-szolgáltató - mint az ellátásért felelős
megbízottja - a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős javára szedi be,
és az így beszedett összeget - az üzemeltetési szerződésben meghatározottak szerinti
elszámolást követően - az ellátásért felelős részére legalább évente átadja.
(3)	Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért
felelőssel a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési
hozzájárulás összegével elszámol, és azt részére átadja.
(4)	A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás vonatkozásában nincs helye beszámításnak.
22.	Díjfelügyelet
73.	§
A víziközmű-szolgáltatás díjaira vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal
ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal
aj megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a víziközmű-
szolgáltatót a jogszerű ellenérték alkalmazására,
b)	kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel
jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének
ba)	a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy
bb)	ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, az általa
ellátott valamennyi felhasználó részére történő visszatérítésére, és
c)	bírságot szabhat ki.
38
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
23.	Felhatalmazó rendelkezések
74.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
1.	a központi költségvetési szervek, a központi költségvetési szervek költségvetési
intézményeinek, a helyi önkormányzat költségvetési intézményeinek, valamint a
normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és
vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmények azon körét, amelyek mentesülnek
víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetése alól;
2.	az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés
bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó
szabályokat, ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó
információk körét, az ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, a
mintaprojektmodell-választékot, a mérési és kommunikációs követelmények
meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési, adatbiztonsági előírásokat, a
mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését és értékelési kritériumait, valamint a
mintaprojekt hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatokat;
3.	az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a
pályázati kiírás közzétételének szabályait és minimális tartalmi követelményeit,
valamint a pályázati eljárás szabályait;
4.	az üzemeltetési szerződések kötelező tartalmi elemeit, benyújtásuk formai
követelményeit;
5.	a közérdekű üzemeltető kijelölésére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes
szabályokat, valamint a víziközmű-szolgáltatás biztosításához szükséges szerződésekre
vonatkozó részletes rendelkezéseket;
6.	az engedélyezés és a hozzájárulás részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi,
továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyes tevékenység folytatásának,
valamint az engedély kiadásának, módosításának és visszavonásának feltételeit, továbbá
a víziközmű-szolgáltató jogait és kötelezettségeit;
7.	a kiszabható bírság felső határát;
8.	a víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős és a víziközmű-tulajdonos által a
Hivatal részére teljesítendő adatok körét, az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes
szabályokat;
9.	a víziközmű-szolgáltató kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos áruk és
szolgáltatások körét, a beszerzésre, a kiválasztásra és a megbízásra vonatkozó
feltételeket és eljárásokat;
39
10.	a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, a
közüzemi szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a szerződésszegés
eseteit és jogkövetkezményeit, továbbá az elkülönített vízhasználóra vonatkozó
részletes szabályokat;
11.	az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeit, benyújtásának formai követelményeit,
valamint a jóváhagyás szempontjait;
12.	a víziközmű-szolgáltatókról és az ellátási felelősökről vezetett közhiteles
nyilvántartás szabályait;
13.	a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat;
14.	a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás alkalmazásának alapelveit, meghatározásának
szempontjait és a díjak elemeit, a Hivatal javaslatát véleményezők körét;
15.	a víziközmű-szolgáltatás díjainak szerkezetét;
16.	a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árszerkezetét,
valamint az átvett szennyvíz kezelési díjainak szerkezetét;
17.	a Hivatal eljárásában közreműködő szakhatóság kijelölését
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben
1.	állapítsa meg a víziközművek vagyonértékelésének részletes szabályait;
2.	állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás díjképzése átláthatóságának biztosítása
érdekében a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok - különösen
a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos díjmegállapítás, költségek, bevételek, kiadások,
beruházások, valamint az ezzel összefüggő műszaki információk - körét és a közzététel
módját;
3.	állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának
kezdőidőpontját;
4.	állapítsa meg a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árait
és azok alkalmazásának időpontját, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjait és azok
alkalmazásának kezdőidőpontját;
5.	állapítsa meg - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a Hivatal
részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét
és a díjak, valamint a díjak fizetésére vonatkozó szabályokat;
6.	szabályozza a víziközmű térképi nyilvántartás tartalmi és formai követelményeit;
7.	állapítsa meg a víziközmű térképi nyilvántartás adatainak szolgáltatására, az
adatszolgáltatás díjának mértékére vonatkozó részletes szabályokat;
8.	szabályozza a gördülő fejlesztési terv részét képező felújítási és pótlási terv,
valamint beruházási terv részletes tartalmi és formai követelményeit.
40
(3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza a Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság
részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.
24.	Hatályba léptető rendelkezések
75.	§
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 3-10. §-a, 12. §-a, 14-17. §-a, 19-61. §-a, 73. §-a, 76. § (2)-(5)
bekezdése, 78-84. §-a, 88. §-a és 1. melléklete 2012. július 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 11. §-a, 13. §-a, 85. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 70. §-a, 86. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.
25.	Átmeneti rendelkezések
76.	§
(1)	A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott
rendelet hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató a 2011. december 31-én alkalmazott
nettó díjnál legfeljebb 2,56 százalékkal magasabb mértékű díjat alkalmazhat.
(2)	A Hivatal az (1) bekezdés alapján alkalmazandó díjtól eltérő díj alkalmazásához
való hozzájárulást adhat a víziközmű-szolgáltató kérelmére az alábbi esetekben:
a)	a településen addig nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás kerül bevezetésre,
b)	olyan víziközmű-beruházást adnak át, amely következtében a települést ellátó
vízközmű-hálózat működtetési költségei megemelkednek,
c)	átadott víziközmű-beruházás vonatkozásában - szerződésben vállalt
kötelezettségként - a víziközmű pótlási fedezetét vagy a beruházás finanszírozásához
igénybe vett külső forrás hitelszolgálati fedezetét a víziközmű-szolgáltatás díjába be
kell építeni, vagy
d)	törvényben meghatározott, vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettség teljesítése
érdekében szükséges.
(3)	A kérelemben részletesen és teljes körűen alá kell támasztani, hogy - a 62. § (1)
bekezdésében és a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az adott díj
megváltoztatását mely körülmények és milyen mértékben indokolják.
(4)	A Hivatal a díjemelésre vonatkozó kezdeményezést közigazgatási hatósági eljárás
keretében negyvenöt napon belül bírálja el. A Hivatal a kezdeményezésben foglaltaktól
41
eltérően is megállapíthatja a díjemelés mértékét azzal, hogy az a kezdeményezésben
megjelölt mértéknél nem lehet magasabb.
(5)	A víziközmű-szolgáltató a Hivatal határozatában meghatározott díjat a határozat
jogerőre emelkedését követően alkalmazhatja.
(6)	A Hivatal a 65. § (2) bekezdés szerinti javaslatát első alkalommal 2013.
szeptember 15-ig küldi meg.
77.	§
(1)	Az e törvény 74. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján
megalkotott rendelet hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató a 2011. december 31-én
alkalmazott nettó díjnál legfeljebb 2,56 százalékkal magasabb mértékű díjat
alkalmazhat.
(2)	A Hivatal az átadási árra vonatkozó javaslatát első alkalommal 2013. szeptember
15-ig küldi meg.
78.	§
(1)	A 2012. július 1-jén meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében - az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szempontok szerint
-	vagyonértékelést kell végeztetni 2015. december 31-ig.
(2)	A 2012. július 1-jén folyamatban lévő pályázati eljárások esetében a
vagyonértékelést az üzemeltetési szerződés megkötését megelőzően kell elvégeztetni.
79.	§
(1)	Az a gazdálkodó szervezet, amely 2012. július 1-jén eszközei között tulajdonjog,
vízvezetési szolgalmi jog vagy idegen tulajdonon végzett beruházás, illetve felújítás
jogcímén sajátjaként víziközművet vagy annak létrehozására irányuló, folyamatban
lévő beruházást tart nyilván, az ellátásért felelőssel azok ellátásért felelős részére
történő átruházásáról 2013. október 31-ig - a polgári jog általános szabályai szerint -
írásban megállapodik.
(2)	Ha a felek az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében térítésmentes átruházásról
állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó
szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-
szolgáltatást végző vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő
költségnek, ráfordításnak minősül.
(3)	Ha a felek az (1) bekezdésben megjelölt határidőre nem állapodtak meg, az
ellátásért felelős a gazdálkodó szervezettel szemben annak víziközművel, illetve
folyamatban lévő beruházással érintett ingatlanára nézve kisajátítást kérhet.
42
(4)	Ha az ellátásért felelős települési önkormányzat vagy jogi személyiséggel
rendelkező társulás, és a (3) bekezdés szerinti jogával 2014. május 31-ig nem élt, az
állam kérheti a kisajátítást. A települési önkormányzat vagy azok társulása az MNV
Zrt.-t 2014. június 15-ig értesíti, hogy a (3) bekezdés szerinti jogával nem élt.
(5)	Ha a víziközmű tulajdonosa 2012. július 1-jén víziközmü-szolgáltatást végzőnek
minősül, az (1) bekezdést a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemre
nem kell alkalmazni.
(6)	Ha 2012. július 1-jén a víziközmű olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában van,
amelyben az ellátásért felelős közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel
rendelkezik, az ellátásért felelős a víziközmű tulajdonosában fennálló közvetlen vagy
közvetett részesedése csökkenését eredményező megállapodást a víziközmű
tulajdonjogának megszerzéséig érvényesen kizárólag más ellátásért felelőssel köthet.
(7)	Ha a nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű-hálózat több
település víziközmű-szolgáltatását biztosítja, az érintett települési önkormányzatok az
(l)-(4) bekezdésben meghatározott jogaikat és kötelezettségeiket jogi személyiséggel
rendelkező társulás létrehozásával és működtetésével érvényesítik, illetve teljesítik.
80. §
(1)	Az ellátásért felelős a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz évvel korábban
idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett víziközmű tekintetében, amennyiben
azok elhelyezésére vonatkozó vízvezetési szolgalmi jog alapítása nem történt meg, a
vízvezetési szolgalmi jogi engedély nem lelhető fel, vagy a vízvezetési szolgalmi jog
az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a vízügyi hatóságtól 2017.
december 31-ig kérheti a vízvezetési szolgalmi jog megállapítását, vagy a vízvezetési
szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vízvezetési szolgalmi jog
fennállását és keletkezésének időpontját a határozatban kell megállapítani. A
vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi
hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor.
(2)	A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a
vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a
vízvezetési szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz
mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által
záradékolt vázrajzot is.
(3)	A vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az
ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és -kötelezettségeket nem keletkeztethet, így
nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.
43
81. §
(1)	Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű
vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként 2013. december 31-én nem
települési önkormányzat, települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező
társulása vagy az állam van bejegyezve, az ellátásért felelős 2014. március 31-ig a
területileg illetékes vízügyi hatóságnál kérheti a vízvezetési szolgalmi jog javára
történő megállapítását, vagy a vízvezetési szolgalmi jog részére történő bejegyzésére
alkalmas határozat kiadását.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárás eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban
vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként törlésre kerülő személy kártalanításra jogosult.
82. §
(1)	A 2012. július 1-jén víziközmű-szolgáltatást végző köteles 2013. május 31-ig
víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.
(2)	A 2012. július 1-jén működő, víziközmű-szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet
az (1) bekezdés szerinti kérelem jogerős elbírálásáig jogosult e törvény szerint
engedélyköteles tevékenységét az e törvényben előírtak szerint folytatni azzal, hogy rá
alkalmazni kell e törvény víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseit.
(3)	A 2012. július 1-jén víziközmű-szolgáltatást végző a 2012. év tekintetében az 5. §
szerinti felügyeleti díj arányos részét a 2012. július 1-jei adatok alapján fizeti meg, és a
kiszámításához szükséges adatszolgáltatást 2012. augusztus 15-ig küldi meg a Hivatal
részére. A 2012. évi felügyeleti díj a fenti adatok alapján meghatározott éves díj
mértékének a fele.
(4)	A 2012. július 1-jén a víziközmű-szolgáltatást végző tulajdonában lévő víziközmű
felújítása és pótlása - a víziközmű tulajdonjogának 79. § szerinti átruházásig - a
víziközmű-szolgáltatást végző kötelessége.
(5)	A 49. § (2) bekezdés szerinti számviteli szétválasztási szabályokat 2012. december
31-ig kell kidolgozni.
83.	§
(1)	A 2012. július 1-jén vagy azt követően a hatályos közüzemi szerződések e törvény
rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései nem alkalmazhatók.
(2)	A víziközmű-szolgáltató az átalány díjas felhasználási helyen fogyasztásmérő
berendezést helyez el 2013. december 31-ig. A felhasználó a fogyasztásmérő
berendezés elhelyezése és a közüzemi szerződés módosítása érdekében együttműködik
a víziközmű-szolgáltatóval.
44
(3)	Ha 2012. július 1-jén a közműves ivóvízellátás vagy a közműves
szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-hálózat a
közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag
rendelkezésre áll, az ingatlan tulajdonosa az 55. § szerinti kötelezettségét 2013. július
1-jéig teljesíti.
(4)	Az 58. §-t 2012. július 1-jét megelőzően késedelembe esett felhasználó
tekintetében is alkalmazni kell.
84.	§
A 49-50. § éves beszámoló készítésére vonatkozó rendelkezéseit első alkalommal a
2013. évi beszámoló elkészítésére kell alkalmazni.
85.	§
Ha 2014. január 1-jén a víziközmű-szolgáltatást végző a víziközműben tulajdoni
hányaddal rendelkezik, a víziközmű tulajdonjogának 79. § szerinti átruházásig a saját
víziközmű eszközeire vonatkozó felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltatást
végző készíti és nyújtja be a Hivatalhoz. A felújítási és pótlási tervet az ellátásért
felelős részére a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt, a határozat kézhezvételétől
számított 8 napon belül tájékoztatásul meg kell küldeni.
86.	§
(1)	A Hivatal a 70. § (1) bekezdés szerinti javaslatát 2015. március 31-ig küldi meg a
miniszternek.
(2)	A Hivatal a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal 2015.
november 30-ig állapítja meg.
26.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
87.	§
E törvény 62. §-a a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő
meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
27.	Módosító rendelkezések
88.	§
(1)	Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban:
Ártv.) 1. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A törvény hatálya nem terjed ki:)
45
J) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján meghatározott díjakra.”
(2)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § l) pontja helyébe az
kővetkező rendelkezés lép:
(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, az alábbi közérdekű
célokra lehetséges:)
,,l) vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás;”
28.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
89. §
(1)	Hatályát veszti az Ártv. mellékletének „I. Legmagasabb ár” pont „A) Termékek”
alpontjában foglalt táblázat 1441-1-2 (ITJ) termékszámú sora.
(2)	Hatályát veszti az Artv. mellékletének „I. Legmagasabb ár” pont
,,B) Szolgáltatások” alpontjában foglalt táblázat 05511 (SZTJ) szolgáltatásszámú és
„Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja” megnevezésű
sora, 18111-1-2 (SZTJ) szolgáltatásszámú és „Az önkormányzati tulajdonú víziközmű
által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja” megnevezésű
sora, 05511 (SZTJ) szolgáltatásszámú és „Az állami tulajdonú víziközműből
szolgáltatott ivóvíz díja” megnevezésű sora, 18111-1-2 (SZTJ) szolgáltatásszámú és
„Az állami tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás
és -kezelés díja” megnevezésű sora.
46
1. melléklet a 2011. évi.......törvényhez
A felhasználói egyenérték számítása
1.	A felhasználói egyenértéket az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:
„FE = A + B + K*2 ”
2.	Az 1. pont alkalmazásában
2.1.	A: a víziközmű-szolgáltató által ellátott, közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére
nem kötelezett, közműves ivóvízellátást vagy közműves szennyvízelvezetést és -
tisztítást lakossági szolgáltatási díjon igénybevevő felhasználóknak és elkülönített
vízhasználóknak a számosságát kifejező összeg, amelynek meghatározása során
2.1.1.	az egy közműves ivóvízellátást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített
vízhasználót egy egységnek kell tekinteni azzal, hogy a bekötési vízmérő szerinti
felhasználót mellékvízmérős vételezés esetén nem kell figyelembe venni,
2.1.2.	az egy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást igénybevevő felhasználót vagy
elkülönített vízhasználót egy egységségnek kell tekinteni;
2.2.	B: a víziközmű-szolgáltató által ellátott, közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére
nem kötelezett, közműves ivóvízellátást vagy közműves szennyvízelvezetést és -
tisztítást nem lakossági szolgáltatási díjon igénybevevő felhasználóknak és elkülönített
vízhasználóknak a számosságát kifejező összeg, amelynek meghatározása során
2.2.1.	az egy közműves ivóvízellátást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített
vízhasználót az adott naptári évet megelőző évben a felhasználó, elkülönített
vízhasználó részére értékesített közműves ivóvíz köbméterben meghatározott
mennyiségének huszadával kell figyelembe venni,
2.2.2.	az egy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást igénybevevő felhasználót vagy
elkülönített vízhasználót az adott naptári évet megelőző évben a felhasználó,
elkülönített vízhasználó részére értékesített közműves szennyvíz köbméterben
meghatározott mennyiségének huszadával kell figyelembe venni;
2.3. K: közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettek részére a víziközmű-
szolgáltató által közműves ivóvízellátásra, valamint közműves szennyvízelvezetésre és -
tisztításra biztosított közműfejlesztési kvóták összege.
3.	E melléklet alkalmazásában lakossági szolgáltatási díj a lakossági felhasználó, a
természetes személy elkülönített vízhasználó és ingatlanhasználó által a víziközmű-
szolgáltatás igénybevételéért a víziközmű-szolgáltató részére fizetendő díj, amennyiben
az elkülönített vízhasználó, ingatlanhasználó a szolgáltatást nem jövedelemszerző
gazdasági tevékenysége körében veszi igénybe.
47
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.	Jogszabályi keretek
Az egészséges ivóvízhez való jog, mint az egészséghez való jog szerves része, az
alkotmányos alapjogok közé tartozik. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátását
a helyi önkormányzatokról szóló törvény a települési önkormányzatok kötelezően
ellátandó feladatává teszi, míg a szennyvízelvezetés, ártalommentes elhelyezés és -
tisztítás a lakosság számarányának megfelelően tartozik a kötelezően ellátandó
feladatok közé.
A víziközmű-szolgáltatás főbb jogszabályi kereteit jelenleg a helyi önkormányzatokról
szóló törvény (Ötv.), az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok
tulajdonába adásáról szóló törvény (Vagyonátadó tv.) és a vízgazdálkodásról szóló
törvény (Vgtv.), valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves
szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, illetve a víziközművek
üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet határozza meg.
A lakossági vízszolgáltatási és szennyvízelvezetési díjakat az árak megállapításáról
szóló törvény (Ártörvény) értelmében a helyi önkormányzatok mint árhatóságok
határozzák meg.
A hatályos szabályozás azonban adós maradt a víziközmű-szolgáltatás alapelveinek,
ellátási feltételeinek, és - tekintettel az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés és -tisztítás
kiemelt jelentőségére - a víziközmű-szolgáltatókkal szembeni szakmai, gazdasági és
jogi követelmények meghatározásával. Ezért szükségessé vált a víziközművekre és a
víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó életviszonyok önálló törvényben való szabályozása.
II.	Az Európai Unióhoz történt csatlakozásból fakadó kötelezettségek
Magyarország hidrogeológiai adottságainak köszönhetően, nemzetközi
összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű, ivóvíztermelésre alkalmas felszín alatti
készletekkel rendelkezik. E készletek védelme és fenntartható használata alapvető
nemzeti érdek.
Az EU-tagsággal összefüggő, a környezet-, természetvédelmi, valamint vízgazdálkodás
körébe tartozó kötelezettségeink egyúttal szükségessé teszik az ivóvíz minőségének
javítását, a keletkező szennyvizek megfelelő kezelését. Ezen szempontok kiemelt
jelentőséget adnak a víziközmű-szolgáltatás törvénybe foglalt, hatékony
szabályozásának.
Az ivóvíz-szolgáltatás szabályozásának egyedi sajátossága, hogy korlátos és a
klímaváltozás miatt már a belátható jövőben fokozatosan felértékelődő, semmivel sem
helyettesíthető természeti erőforrás felhasználását kell átlátható, tervezhető módon, a
megengedhető szintű piaci szabályozással kézben tartani.
A megfelelő felszín alatti ivóvíztermelésre alkalmas vízkészlet fenntartható használata
szorosan összefügg a felszíni vizekkel való, a mainál sokkal ésszerűbb gazdálkodással,
az esős és száraz időszakok egymást kiegyenlítő módszereinek megteremtésével, a jó
48
minőségű ivóvíz rendeltetésének megfelelő használatával, más célú fogyasztásának
lehetőség szerinti visszaszorításával. Mindehhez a felszíni vizek tárolását szolgáló
berendezések, létesítmények építése szükséges.
A)	Ivó vízminőség-javítás
Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv
(Csatlakozási Szerződés X. melléklet, 8. Környezetvédelem címszó, B. Vízminőség
pont), valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet határozza meg azokat a szabályokat, amelyek a
tagállamokat, illetve Magyarországot kötik az egészséges ivóvízellátás vonatkozásában.
A Magyar Kormány már a 2006. évi bejelentésben tájékoztatta az Európai Bizottságot
arról, hogy az Ivó vízminőség-javító Program végrehajtásának költség- és időigénye
lényegesen meghaladja a csatlakozási tárgyalások során és 2000-2001. évben
tervezettet, így annak átütemezése szükséges. Már akkor tájékoztatást kapott az Európai
Bizottság a 2012-2013. reális céldátumról.
B)	Szennyvízelvezetés és -tisztítás
Az Európai Unió által a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i
91/271/EGK tanácsi irányelvben (Csatlakozási Szerződés X. melléklet, 8.
Környezetvédelem címszó, B. Vízminőség pont) kötelezően előírt feladatokat a
Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló
25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet tartalmazza. A Csatlakozási Szerződésben vállalt
2008; 2010; illetve 2015. december 31-i határidőkkel. A kötelező feladatok végrehajtása
fejlesztési igényekkel jár, amelyhez azonban, az Európai Unió forrásai is igénybe
vehetőek.
A vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló,
2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a
továbbiakban: Víz Keretirányelv) 9. cikkében megfogalmazott rendelkezéseknek
megfelelően a költségmegtérülés elvéből adódóan 2010-től a víziközmű működtetésével
kapcsolatban felmerülő költségeknek - így az új fejlesztésekkel összefüggésben
felmerülő működtetési többletköltségeknek is - a szolgáltatás igénybevételéért
fizetendő díjban meg kell térülniük.
A tagállamok ennek végrehajtása során tekintettel lehetnek a költségek megtérítésének
szociális, környezeti és gazdasági hatásaira, továbbá az érintett régió vagy régiók
földrajzi és éghajlati jellemzőire.
III.	Alapelvek, ellátási felelősség, közigazgatási hatáskörök
A víziközmű-szolgáltatás alapelveinek meghatározásával évek óta fennálló hiányt pótol
a tervezet. Az alapelveket egyidejű felmerülésük esetén a tervezet szerinti sorrendben
kell érvényre juttatni.
A hatályos szabályozás alapján, nem határozható meg egyértelműen, hogy az államot
illetve önkormányzatokat mely esetekben terheli az ellátási felelősség az egészséges
49
ivóvíz-szolgáltatás területén, illetve a Vgtv. szerint a szennyvízelvezetés és -tisztítás
területén.
A tervezet, a hatályos szabályozást nem érintve, egyértelműen rögzíti, hogy mely
esetekben, hogyan alakul az ellátási felelősség az önkormányzat, illetve az állam
tekintetében.
Az Ötv. alapján az egészséges ivóvíz ellátásáról való gondoskodási, illetve a Vgtv.
szabályozásából adódóan a szennyvízelvezetési és -tisztítási kötelezettségek a települési
önkormányzatokat terhelik, ugyanakkor a koncessziós törvény, illetve a Vagyonátadó
tv. logikájából következően, a tényleges feladatellátás a víziközművek tulajdonjogához
igazodik. így az állami tulajdonú regionális vízművek által ellátott településeken az
állam - a települési önkormányzatoktól függetlenül - a saját többségi vagy kizárólagos
tulajdonában lévő öt regionális vízmű vállalat útján biztosítja a közműves ivóvízellátást,
illetve adott esetben a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást.
Az alapvető szolgáltatás folyamatosságának biztonsága érdekében, a tervezet
egyértelműen meghatározza az ellátási felelősség megállapításának szabályait.
A víziközmű-szolgáltatások feletti szakmai, gazdasági felügyelet, valamint a
víziközmű-szolgáltatások árhatósági feladatai, jelenleg a víziközmű tulajdonos
önkormányzatok, illetve állami tulajdonú víziközművek esetében az illetékes miniszter
hatáskörébe tartozik. Árhatósági szerepkörükben az önkormányzatok és az állam abban
érdekeltek, hogy minél alacsonyabb összegben állapítsák meg a víziközmű-
szolgáltatások díját. Víziközmű-tulajdonosként, valamint a közszolgáltatás
megszervezéséért és működtetéséért felelős szervezetként viszont, a működtetés és a
víziközművek fejlesztési költségeinek a víziközmű-szolgáltatás díjában történő
elismertetésében érdekeltek, mivel elsősorban így tudják a szolgáltatás folyamatos és
biztonságos ellátásának gazdasági feltételeit biztosítani. A legtöbb esetben ugyanakkor
az önkormányzatok, illetve az állam mint a víziközmű-szolgáltatók tulajdonosai, a
vállalat profittermelő képességének fenntartásában is érdekeltek.
A fennálló érdek-összeütközéseket a jelenleg hatályos szabályozás nem oldja fel, így az
önkormányzatok képviselő-testületei, a mindenkori politikai és gazdasági érdekeiknek
megfelelően gyakorolják árhatósági jogkörüket, amelynek eredményeként adott esetben
a víziközművek felújításának, pótlásának elmaradása, illetve a víziközmű-szolgáltatások
szakmai színvonalának vagy pénzügyi-gazdasági feltételeinek romlása következik be.
Az országos szinten egységes elvek mentén szervezett, működtetett és ellenőrzött
víziközmű-szolgáltatások, mint alapvető kommunális szolgáltatások biztosítása, olyan
közösségi érdek, amelynek érvényesítéséhez szükséges a jelenleg érdek-
összeütközésektől terhelt hatáskörök ésszerű szétválasztása.
Ezért a tervezet az ellátási felelősség érintetlenül hagyása mellett, a víziközmű-
szolgáltatások, illetve a víziközmű-szolgáltatók szakmai, gazdasági felügyeletét,
valamint a víziközmű közüzemi szolgáltatások ármegállapítási jogkörét a Magyar
Energia Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) telepíti, miközben a települési
önkormányzatok és az állam hatáskörében hagyja a víziközmű-szolgáltatások
50
megszervezésével, illetve a víziközmű-szolgáltatások helyi szintű szabályozásával
kapcsolatos hatásköröket, feladatokat.
IV.	A víziközmű-tulajdonra, a víziközmű-fejlesztésre, a víziközművek
vagyonértékelésére és a térképi nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések
A víziközművek törvényi szintű fogalmi meghatározása mellett, a tervezetben új
fogalomként kerül bevezetésre a rendszerfüggetlen víziközműelem, amely a
víziközműnek minősülő műszaki létesítmény egyes olyan, nem egyedi gyártású
berendezéseit, tartozékait fedi le, amelyek az adott műszaki létesítménytől állagsérelem
nélkül elválaszthatóak, és más víziközmű műszaki létesítményhez - a célszerűség
követelményeinek megfelelően - áthelyezhetőek. Ilyenek különösen a fogyasztásmérő
berendezések, a szennyvíz-átemelő szivattyúk, az irányítástechnikai berendezések stb.
A jelenlegi szabályozás értelmében a víziközművek az állam kizárólagos
(forgalomképtelen) tulajdonába vagy a települési önkormányzatok korlátozottan
forgalomképes törzsvagyonába tartoznak, azokat eladni vagy apportálni törvényesen
nem lehet.
Ezzel kapcsolatban az utóbbi években meglehetősen ellentmondásos helyzet alakult ki,
mivel az önkormányzatok a tulajdonukba kerülő, korábban állami tulajdonú vízmű
vállalatok átalakulása során a jegyzett tőkéjükbe vagy tőketartalékba helyezték azokat a
korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket is, amelyek nem kerülhettek volna
elidegenítésre. Ezeket az átalakulásokat a cégbírósági bejegyzés miatt ma már nem lehet
semmissé tenni, de a jövőben törzsvagyonhoz tartozó víziközmű hosszú távon nem
maradhat és nem is kerülhet gazdasági társaságok tulajdonába, mivel annak elsősorban
a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatot mint lakossági érdeket kell szolgálnia.
A lakossági összefogással létrejövő víziközmű társulatok által létrehozott vízi
létesítmények elkészülésük után a törvény erejénél fogva kerülnek az önkormányzatok
tulajdonába. Az önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulási tulajdonában
lévő vagy abba kerülő víziközművekre, az önkormányzati tulajdonra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
Annak érdekében, hogy a víziközművek tulajdonjoga hosszú távon egyértelműen
rendeződjön, a tervezet átmeneti időt biztosít a víziközmű-szolgáltatók tulajdonában
lévő víziközművek önkormányzati vagy állami tulajdonban történő átruházására a felek
megállapodása, végső soron azonban - a jogosult döntése függvényében - az érintett
ingatlan kisajátítása útján. Amennyiben a felek térítésmentes átruházásban állapodnak
meg, az átruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a
társasági adó szempontjából pedig a gazdasági társaság vállalkozási tevékenysége
érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak számít, így az átadást nem terheli áfa-,
illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség.
A rendszerfüggetlen víziközmű-elemek tekintetében ugyanakkor lehetőség nyílik arra,
hogy ezeket - kizárólag a víziközmű-szolgáltatás költséghatékonyabb ellátása
érdekében - az önkormányzatok forgalomképesnek nyilvánítsák és kizárólag a
víziközmű-szolgáltató részére átruházzák. Az így átruházott berendezések felújítási,
51
pótlási kötelezettsége a víziközmű-szolgáltatót terheli, és az önkormányzatokat az
üzemeltetési szerződés megszűnésekor vételi jog illeti meg e berendezésekre. Ezzel
biztosítható, hogy a víziközmű-szolgáltató által működtetett víziközmü közhálózatokon
belül ezek a berendezések hatékonyan és a legésszerűbb módon felhasználhatóak
legyenek.
A víziközművek fejlesztése magába foglalja a meglévő víziközművek felújítását,
pótlását, valamint az új, illetve bővítő víziközmű beruházásokat is. A víziközművek
fejlesztése elsősorban az ellátási felelősök - így az állam és az önkormányzatok -
kötelezettsége és felelőssége.
Ugyanakkor egyes üzemeltetési szerződés típusok esetében, a törvénytervezet szerint
lehetőség van arra, hogy a felújításokat, pótlásokat, a víziközmű-szolgáltató végezze el
azzal, hogy az így megvalósult értéknövelő felújítások, pótlások, a szerződésben
rögzített feltételek szerint, az üzembe helyezés időpontjával kerülnek át az
önkormányzat, illetve az állam tulajdonába.
A víziközművek felújításának, pótlásának forrását képezik az üzemeltetésbe adott
víziközművek használatáért a víziközmű-szolgáltató által a tulajdonos részére fizetendő
koncessziós díj, vagyonkezelői díj vagy használati, illetve bérleti díj. A víziközmű
rendszerek hosszú távú fenntarthatósága egy hosszabb távú, kiegyenlítettebb díjképzési
rendszer alkalmazásával biztosítható.
A víziközművek hosszú távú fenntarthatósága és fejlesztése érdekében, a
törvényjavaslat előírja, hogy - az üzemeltetési szerződés típusától függően - az ellátási
felelős vagy a víziközmű-szolgáltató 10 éves víziközmű-fejlesztési tervet készítsen,
amelynek két része van a felújítási és pótlási terv, illetve a beruházási terv.
Az önkormányzati, illetve állami tulajdonú víziközművek felújítási és pótlási forrásait a
víziközművek bekerülési értéke alapján elszámolt értékcsökkenésével arányosan kell
képezni. Mivel a meglévő víziközművek könyv szerinti bekerülési értéke azonban jóval
alacsonyabb, mint az avultsággal korrigált újrapótlási értékük, szükséges gondoskodni a
víziközművek vagyonértékelésének végrehajtásáról. A vagyonértékelést a
víziközművek vagyonkezelésbe, koncesszióba vagy bérbe adásakor, de legkésőbb 2014.
december 31-ig végre kell hajtani.
A víziközművagyon nyilvántartása érdekében szükséges az egységes víziközmű térképi
nyilvántartás alapvető jogszabályi feltételeit rögzíteni. A térképi nyilvántartást az
adatok kezelőjeként a víziközmű-szolgáltató köteles vezetni, de az adatok tulajdonjoga
az ellátási felelőst illetik meg.
Víziközmű-működtető eszközök - azaz a víziközműnek nem minősülő mindazon
eszközök összessége, amelyek a víziközművagyonhoz kapcsolódó feladatellátáshoz
szükségesek - a víziközmű-szolgáltató tulajdonát képezi.
V.	A víziközmű-szolgáltatás, a víziköz mű-szolgáltatói működési engedély
A víziközmű-szolgáltatás három nagy ágazatra bontható: a közműves ivóvízellátásra, a
közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra, illetve - ha a településen a települési
52
önkormányzat rendelete a csapadékvíz elvezető rendszert közműnek minősíti - a
közműves belterületi csapadékvíz-elvezetésre. Ez utóbbit jelen törvényjavaslat nem
szabályozza. A szabályozás a víziközmű-szolgáltatások ágazati elvére épül, azaz mind
az ellátási felelősséget, mind a víziközmű-szolgáltatás feltételeinek meglétét
ágazatonként, külön-külön is vizsgálni kell.
A víziközmű-szolgáltatónak az minősül, aki a víziközmű-szolgáltatás ellátási
felelősével víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban áll.
A víziközmű-szolgáltatási ágazatban, 3200 településen közel négyszáz víziközmű-
szolgáltató működik. Míg az öt többségi vagy kizárólagos állami tulajdonú vízmű
vállalat, valamint a két, a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonában lévő víziközmű-
szolgáltató az ország lakosságának kb. 35%-át látja el, az ország lakosságának 65%-a
ellátására több, mint 390 víziközmű-szolgáltató jut. A víziközmű-szolgáltatók nagy
száma gyakorlatilag ellehetetleníti a közüzemi víziközmű-szolgáltatások díjainak
rendszeres áttekintését és mértéke indokoltságának felülvizsgálatát, és az egységes
elvekre épülő, kiegyensúlyozott szolgáltatási színvonal biztosítását.
Ugyanakkor az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató cégek nagy része
méreténél fogva csak egy-két, kis lélekszámú település ellátására képes. A megfelelő
szolgáltatási színvonal, valamint a költséghatékony vízközmű-szolgáltatás biztosítása
érdekében indokolt a víziközmű közszolgáltatás végzését a Hivatal által kiadandó
víziközmű-szolgáltatói működési engedélyhez kötni. A szigorú minőségi, szakmai
feltételek előírása és azok betartásának folyamatos ellenőrzése az integráció és a
hatékonyság irányába hat, emellett hangsúlyozandó, hogy e megoldás alkalmazásával
nem sérül az önkormányzatok önrendelkezési joga sem. A tervezet szabályozza az
engedély megszerzésének, módosításának és megszűnésének általános feltételeit.
Az engedély megszerzésére a törvény hatályba lépésekor már működő víziközmű-
szolgáltatók megfelelő határidőt kapnak.
IV.	A víziközmű-üzemeltetési jogviszony
Az ellátási felelős és a víziközmű-szolgáltató között a víziközmű-szolgáltatás ellátására
kötött üzemeltetési szerződések alapján létrejött jogviszonyok egységesen üzemeltetési
jogviszonynak minősülnek. Az üzemeltetési jogviszonyt megalapozó üzemeltetési
szerződések típusai: a vagyonkezelési, a koncessziós és a bérleti-üzemeltetési szerződés.
A vagyonkezelési szerződés megkötésére - főszabályként - közbeszerzési, míg a
koncessziós szerződés megkötésére koncessziós pályázati eljárás lefolytatásával
kerülhet sor. A víziközmű-szolgáltatás integrációját támogató megoldásként, a tervezet
szerint lehetőség van arra, hogy több önkormányzat közösen folytassa le a
vagyonkezelési vagy a koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárást.
Víziközmű bérleti-üzemeltetési szerződés - a koncesszióról szóló törvényi
rendelkezésekkel összhangban - kizárólag a víziközmű-szolgáltatás ellátási felelőse és
olyan gazdasági társaság között jöhet létre, amelynek az ellátási felelős vagy vele együtt
53
kizárólag más felelősök a tulajdonosai. Ez esetben pályáztatási eljárás lefolytatása nem
szükséges.
A tervezet a víziközmű-szolgáltatás hosszú távú, fenntartható biztosítása érdekében
meghatározza a víziközművek használatáért az ellátási felelős részére fizetendő díjakat,
amelyeket az ellátási felelős köteles elkülönítetten kezelni és a víziközművek
fejlesztésére fordítani.
A tervezet a víziközmű-szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében bevezeti a
közérdekű üzemeltető fogalmát. A közérdekű üzemeltetőt a Hivatal jelöli ki, ha az adott
településen az ellátási felelős nem gondoskodik a felelősségi körébe tartozó víziközmű-
szolgáltatás jogszerű megszervezéséről, vagy a víziközmű-szolgáltató nem tud eleget
tenni vagy nem tesz eleget kötelezettségeinek, és az új víziközmű-szolgáltató
kiválasztás más úton nem biztosítható. A közérdekű üzemeltető kijelölése csak
meghatározott időtartamra szólhat, amely időszak alatt az ellátási felelős köteles a
megfelelő víziközmű-szolgáltató kiválasztásáról és az üzemeltetési jogviszony
létrehozásáról gondoskodni.
V.	A közüzemi szolgáltatási jogviszony
A víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti közüzemi szolgáltatási jogviszony
rendezése jelenti mind a felhasználó, mind a szolgáltató érdekeinek megfelelő védelmét.
Ennek jegyében törvényben kell rögzíteni a jogviszonyra vonatkozó alapvető
rendelkezéseket, míg a részletszabályok kormányrendeletben szabályozandók.
VI.	Hatósági ármegállapítás
A víziközművek létesítése és működtetése tőkeigényes tevékenység, azonban ezt a
szektort ma Magyarországon a tőkehiány jellemzi. A meglévő hálózatok
működtetéséhez hozzátartozik a megfelelő rekonstrukciós munkálatok elvégzése. Az
ágazati finanszírozási problémák miatt a létfontosságú, a szolgáltatás megfelelő
színvonalon történő biztosításához elengedhetetlen fenntartási munkákat sem tudják sok
esetben megfelelő színvonalon végrehajtani az üzemeltetők, mert a megállapított díj
nem ad erre módot. Ez a helyzet a meglévő hálózatok leépüléséhez vezetett, amely -
más okok mellett - a közelmúltban is számos ellátási problémát is eredményezett.
A hatályos jogszabályi környezetben kizárólag az Ártörvény adja meg a kereteket a
víziközmű-szolgáltatás díjának kialakítására. Nincs olyan konkrét előírás, amely
meghatározná, hogy az árhatóságként működő állam (a vízgazdálkodásért felelős
miniszter), illetve önkormányzatok mit kötelesek a díj megállapításakor figyelembe
venni. Ennek eredményeként a díjképzési rendszer rendkívül heterogén, a díj
összegének meghatározásakor sokszor politikai szempontok játszanak közre, így a
szükséges rekonstrukciós költségek, illetve az amortizáció sem épül bele a szolgáltatás
díjába.
A víziközmű-szolgáltatásban - annak ellenére, hogy az egészséges ivóvízellátás, a
szennyvízelvezetés és -tisztítás kiemelt jelentőségű közfeladat - más vezetékes
szolgáltatásokhoz (pl. áram, gáz) hasonló előírás és ellenőrzés jelenleg nincs.
54
A víziközmű-szolgáltatásban alkalmazott tarifarendszer jelenleg általában egytényezős
-	azaz a fizetendő díj kizárólag a fogyasztott/elvezetett szolgáltatás mennyiségétől függ
-	vagy kéttényezős. A kéttényezős díjrendszer alapdíj (rendelkezésre állási díj) eleme a
fix, állandó költségekre, illetve azok egy részére nyújt fedezetet, míg a változó díj a
fogyasztástól függően alkalmazott.
A magyarországi víz- és csatornadíjak általános jellemzése:
-	A díjak általában csak részben fedezik az üzemeltetési, fenntartási és
amortizációs, bérleti díj költségeket. Az átlagérték mögött ugyanakkor
jelentősen szórás mutatkozik szolgáltatókként, szolgáltatásonként, fogyasztási
csoportonként.
-	Az 1990-es években radikális vízfogyasztás-csökkenés következett be,
napjainkban pedig a fogyasztás stagnál vagy enyhén csökken, így jelentős
kapacitás-feleslegek alakultak ki, amelyek szükségszerűen költségnövekedést
eredményeznek.
-	A díjak szignifikánsan nőttek (1999-2004 közötti időszakban a lakossági díjak
mintegy 50 %-kal, a csatornadíjak mintegy 70%-kal).
-	A díjak szórása is rendkívül nagy, a lakossági díjaknál a vízdíj legmagasabb
értéke mintegy 4-szer, a csatornadíj legmagasabb értéke mintegy 10-szer
nagyobb a legkisebb díjnál. A szóródás egyik oka, hogy közel 400 víziközmű-
szolgáltató működik a 3200 településen. Különösen extrém helyzetek adódnak
ebből, amikor két egymással szomszédos településnél eltérő a szolgáltatási díj.
-	A víziközmű-szolgáltatás magyarországi díjai nemzetközi összehasonlításban
nem, a magyar háztartások nettó bevételeihez képest ugyanakkor magasak, ami
szociálpolitikai okok miatt nehezen kezelhető. Más fogyasztási cikkekhez
viszonyítva azonban a közműves ivóvízellátás díjai alacsonynak tekinthetők
(ásványvíz, sör stb.). A díjszínvonal egyes térségekben, egyes társadalmi
csoportok esetében, eléri a nemzetközileg elfogadott elviselhetőség határát, azaz
a háztartási jövedelmeknek már túl nagy hányadát teszi ki a víziközmű-
szolgáltatásra fizetett összeg.
-	Támogatási díjkompenzációra az egy főre jutó nettó háztartási jövedelemre
vetítve 4,6% fölötti arány esetében volt lehetőség.
-	A szolgáltatók többségénél magasabb az ipari, közületi díj, mint a lakossági díj,
ami csak részben köszönhető a ráfordítás támogatási rendszernek. A másik oka a
magasabb közületi díjaknak az, hogy ezeket sokszor - szociális
megfontolásokból - az önkormányzatok magasabban állapítják meg a lakossági
díjaknál. A lakossági díjak átlaga és szórása is kisebb, mint a közületi díjaké. A
közületi vízdíjak átlaga 20%-kal, a csatornadíjak átlaga pedig 63%-kal nagyobb,
mint a lakossági díjaké, ami ellentétes az Európai Unióban érvényesíteni kívánt
szennyező fizet alapelvvel.
55
A Víz Keretirányelv 9. cikkében megfogalmazott rendelkezéseknek megfelelően - a
költségmegtérülés elvéből adódóan - 2010-től a víziközmű működtetésével
kapcsolatban felmerülő költségeknek a szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban
meg kell térülniük.
A költségmegtérülés elvének alkalmazásával párhuzamosan ugyanakkor szükséges a
díjtámogatási rendszer újragondolása. A szolgáltatói szint helyett a fogyasztó szintjén
kell, hogy megjelenjen a kompenzáció, mely a szociális aspektusokat figyelembe véve
részesíti a rászorulókat díjtámogatásban. E rendszer kialakítása azonban a
víziközművekről és a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvénytől független.
A tervezet keretjelleggel meghatározza a közüzemi szolgáltatás díjképzési elveit és
feltételeit, ennek alapján meghatározhatók azon legfőbb tételeket, amelyeket a díjképzés
során elismerhetők, illetve ráfordításként (ideértve a méltányos nyereséget is) indokolt
figyelembe venni.
Az árhatóság szerepét eddig betöltő önkormányzatok hármas érdek (ellátási felelős,
tulajdonos, ármegállapító) szorításában kellett, hogy keressék a kompromisszumos
megoldást. A jelenlegi helyzet ellentmondásokat szül, a megállapított önkormányzati
hatósági díj(ak) az üzemeltetési költségeket is alig fedezi(k), de olyan eset is előfordult,
hogy az önkormányzat nem állapította meg a tárgyévi szolgáltatási díjat, azaz nem
emelte, változatlanul hagyta az előző évre megállapított tételeket, függetlenül a
bekövetkezett áremelések díjra gyakorolt hatásától.
A víziközmű közüzemi szolgáltatási díjak megállapításával kapcsolatos jogkörök
újraszabályozásával biztosítható a települések egyedi sajátosságait figyelembe vevő,
azonban a helyi érdekellentétektől független, országos hatókörű árhatósági és
árfelügyeleti rendszer működtetése.
Az árfelügyeleti és ár-megállapítási jogkör Hivatalhoz történő telepítésével biztosítható
az objektív, egységes elveken alapuló, átlátható díjképzés, valamint elérhető, hogy a
víziközmű közszolgáltatás díjai megfelelő fedezetet nyújtsanak a színvonalas
közszolgáltatás ellátásra és a víziközművek hosszú távú, fenntartható felújítására,
pótlására, bővítésére is.
A Hivatal javaslata alapján a díjakat a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletben
határozza meg.
56
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz:
E § azokat az alapelveket rögzíti, amelyeket a víziközművekkel kapcsolatos
gazdálkodás és közszolgáltatás során érvényesíteni kell. Legfontosabb alapelvként a
természeti erőforrások kímélete és az ellátás biztonsága, valamint a szolgáltatói
felelősség elve került rögzítésre. A víziközmű közszolgáltatás hosszú távú, tervezhető
fenntartása és fejlesztése érdekében, a víziközmű-szolgáltatók belátható időtávon belüli
integrációja szükséges. Az integrációs törekvéseket segíti a regionalitás, a szolidaritás
és a víziközművek együttműködtetésének elve. A víziközmű-szolgáltatás ágazatonkénti
műszaki és pénzügyi fenntarthatóságának alapelveit a szennyező fizet elve - a Víz
Keretirányelv 9. cikkében megfogalmazott rendelkezéseknek megfelelően - a teljes
költségmegtérülés elve, továbbá a költséghatékonyság elve és a keresztfinanszírozás
tilalma rögzíti.
Az alapelveket egyidejű felmerülésük esetén a tervezet szerinti sorrendben kell érvényre
juttatni.
a 2. §-hoz:
A § a törvény értelmezéséhez szükséges fogalomrendszert határozza meg. A hatályos
szabályozáshoz képest új fogalmak is beléptek, így különösen a rendszerfüggetlen
víziközműelem, a víziközmű-szolgáltatás, és nem utolsó sorban a felhasználói
egyenérték fogalma, amelyek meghatározó jelentőséggel bírnak a törvény alkalmazása
során.
A felhasználói egyenérték bevezetésének célja a víziközmű-szolgáltatások
integrációjának elősegítése annak érdekében, hogy a víziközmű-szolgáltatást csak olyan
gazdasági társaságok végezhessék, amelyek az ellátott felhasználók száma miatt
megfelelő mérettel, tőkeerősséggel és szakmai felkészültséggel rendelkeznek, és amely
adottságok hosszú távon, garantáltan biztosítják a víziközmű-szolgáltatások magas
színvonalon történő ellátását.
a 3-5. §-hoz:
E §-ok határozzák meg a Hivatal főbb feladatait és az eljárására vonatkozó szabályokat.
A Hivatal a víziközmű-szolgáltatók által befizetett díjból fedezi működési költségeit,
így költségvetési forrásokra a feladatai ellátásához nincs szükség.
a 6. §-hoz:
A § egyértelműen rögzíti, mely kör lehet víziközmű tulajdonosa (állam vagy
önkormányzat, ideértve a települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező
társulásait is).
57
a 7. §-hoz:
A § alapján a rendszerfüggetlen víziközműelemek az üzemeltetési szerződés
időtartamára a víziközmű-szolgáltató tulajdonába is kerülhetnek, ha azt a víziközmű-
szolgáltatás költséghatékonysága indokolja.
a 8. §-hoz:
E § írja elő a magánberuházásban megvalósuló víziközmű tulajdonjogának az
önkormányzat vagy az állam javára történő átruházási kötelezettségét.
a 9. §-hoz:
A § - az Ötv. és a koncessziós törvény általános szabályozását érintetlenül hagyva -
részletesen tartalmazza az adott település és víziközmű-szolgáltatási ágazat tekintetében
az ellátási felelősség megállapításának szabályait. Az ellátási felelős alapesetben a
települési önkormányzat - a fővárosban a fővárosi önkormányzat - azzal, hogy az
ellátási felelősnek az állam minősül, amennyiben az adott település ellátását biztosító
víziközmű-hálózatban tulajdoni hányaddal rendelkezik, függetlenül a tulajdoni hányad
mértékétől.
a 10. §-hoz:
A víziközművek fejlesztése alapvetően önkormányzati, illetve állami feladat. Az új
szabályozás azonban lehetőséget biztosít arra is, hogy egyes víziközmű-beruházásokat a
víziközmű-szolgáltatók végezzenek el, ebben az esetben azonban, a beruházásokat azok
üzembe helyezésével egyidejűleg, a felek közötti szerződésben rögzített feltételekkel át
kell ruházni az ellátási felelős tulajdonába.
a 11. §-hoz:
A § tartalmazza a víziközművek hosszú távú fenntarthatósága és fejlesztése érdekében -
az üzemeltetési szerződés típusától függően - az ellátási felelős vagy a víziközmű-
szolgáltató azon kötelezettségét, hogy 10 éves víziközmű-fejlesztési tervet készítsen,
amelynek két része van: a felújítási és pótlási terv, illetve a beruházási terv.
a 12. §-hoz:
A § a víziközművek vagyonértékelési kötelezettségét írja elő.
a 13. §-hoz:
E § tartalmazza a víziközművek térképi nyilvántartásával kapcsolatos főbb elveket és
szabályokat. Fontos része a szabályozásnak, hogy az ellátási felelősök csak a térképi
nyilvántartási adatok tulajdonosai, a térképi nyilvántartáshoz alkalmazott informatikai
eszközök, ideértve a programalkotásokat is, a víziközmű-szolgáltató tulajdonát képezik.
A törvény szabályozza a térképi nyilvántartás adataiba való betekintés, azokból való
másolatkészítés igényelhetőségének feltételeit is.
58
a 14. §-hoz:
A § a víziközmű-működtető eszközökre vonatkozó alapvető szabályokat határozza meg.
Víziközmű-működtető eszköz az alaptevékenységhez kapcsolódó mindazon
vagyontárgy, amely annak ellátásához elengedhetetlenül szükséges, de nem közvetlenül
a víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátását szolgálja (pl.: irodaház, laboratórium,
szállító eszközök, raktári készletek: csövek, szivattyúk, egyéb berendezések).
Azon ingatlanok vonatkozásában, amelyek mindkét vagyoncsoport részét képezhetik, és
az ingatlan használati vagy tulajdonjogi megosztása nem lehetséges, vita esetén az
ingatlan víziközműnek minősül.
a 15. §-hoz:
E §-ok alapján az üzemeltetési jogviszony létrehozására irányuló üzemeltetési
szerződések három típusa határozható meg, ezek a vagyonkezelési, a koncessziós és a
bérleti-üzemeltetési szerződések.
a 16. §-hoz:
A törvény az üzemeltetési szerződések megkötésére alapvetően pályáztatási
(közbeszerzési vagy koncessziós) eljárás lefolytatását írja elő. A pályáztatás alóli
kivételeket az egyes szerződéstípusokra vonatkozó sajátos szabályok tartalmazzák.
a 17. §-21. §-hoz:
Ezen rendelkezések meghatározzák az üzemeltetési szerződés formáját, időbeli hatályát,
az üzemeltetési szerződés megszűnésének szabályait, továbbá a szerződés
megszűnésekor a víziközmű-szolgáltató által az ellátási felelős részére teljesítendő
adatszolgáltatás minimális tartalmát is.
A szabályozás előírja, hogy az ellátási felelős, az üzemeltetési szerződés alapján a
víziközmű-szolgáltató használatába (vagyonkezelésébe, koncesszióba) adott
víziközművek használatának ellenértékeként részére megfizetett díjakat köteles
elkülönítetten kezelni, és azokat a víziközművek fejlesztésére fordítani.
a 22. §-hoz:
Az üzemeltetési jogviszonyt megalapozó, vagy azt módosító jogügylet megfelelőségét a
Hivatal ellenőrzi, a szerződések, illetve azok módosításai a Hivatal jóváhagyó
határozatának jogerőre emelkedésének napján lépnek hatályba.
a 23. §-26. §-hoz:
E §-ok határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a vagyonkezelési
szerződés létrejöhet.
Mivel az állami tulajdonú és az önkormányzati tulajdonú vagyon vagyonkezelésbe
adására részben eltérő törvényi rendelkezések vonatkoznak, a tervezet ennek
megfelelően a már létező, eltérő szabályozás alkalmazását írja elő az állami, illetve az
önkormányzati tulajdonú víziközművek vagyonkezelésbe adására is.
59
A víziközművek vagyonkezelésbe adásáról szóló vagyonkezelési szerződés
megkötésére - a törvényben jelzett kivételektől eltekintve - közbeszerzési eljárás
lefolytatása szükséges.
Figyelembe véve, hogy az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogát az Ötv. 2007.
január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján, csak a közfeladat átengedéséhez
kapcsolódóan, annak átadásával egyidejűleg lehet átengedni, a víziközmű ágazatban
jelenleg működő közel 400 víziközmű-szolgáltató esetében, a víziközművek
vagyonkezelői jogának átengedésére az Ötv. alapján nem kerülhet sor, mivel részükre a
közfeladat (víziközmű-közszolgáltatás) átadása - a víziközmű-üzemeltetési jogviszonyt
megalapozó szerződés megkötésével - korábban már megtörtént.
így, ha az ellátási felelős és a víziközmű-szolgáltató között már fennáll a víziközmű-
üzemeltetési jogviszony (pl. bérleti és üzemeltetési szerződés, vagy koncessziós
szerződés alapján), a víziközmű-szolgáltató használatába adott víziközművek feletti
vagyonkezelői jog átengedése már nem eredményez új üzemeltetési jogviszonyt, csak a
meglévő üzemeltetési jogviszony tartalma módosul a vagyonkezelésre vonatkozó
rendelkezésekkel. Ezért - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §
(1)	bekezdés a) pontjával összhangban - törvényi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy
a víziközmű-szolgáltatók, a már meglévő víziközmű-üzemeltetési jogviszonyukra
alapozva - külön pályáztatási eljárás nélkül- jogot szerezhessenek az általuk
üzemeltetett víziközművek vagyonkezelésére is.
Mivel a vagyonkezelői jog létesítéséhez ebben az esetben nem kapcsolódik ellenérték
fejében végzendő szolgáltatás megrendelése, az ilyen vagyonkezelési szerződés a Kbt.
szempontjából nem minősül visszterhes szerződésnek még akkor sem, ha a
vagyonkezelői jog átengedésére ellenérték fejében kerül sor.
a 27. §-hoz:
A koncesszióról szóló törvény lehetővé teszi, hogy ágazati törvény különös szabályokat
adjon meg. E § tartalmazza a koncessziós társaság alapítására vonatkozó szabályokat.
a 28. §-hoz:
A § a víziközmű beruházási tárgyú építési koncesszióra vonatkozó, másutt nem
szabályozott elvárásokat határozza meg.
a 29. §-31. §-hoz:
E § tartalmazza az általános pályáztatási kötelezettség alóli kivételnek számító bérleti-
üzemeltetési szerződés létrehozásának feltételeit. A szabályozás lényegében a Vgtv.
2007. január 1-jétől hatályos szabályozási rendszerét vette át azzal, hogy ha a
víziközmű-szolgáltató gazdasági társaságban az ellátási felelősök kizárólagos
tulajdonosi részesedése megszűnik, akkor a bérleti és üzemeltetési szerződés -
meghatározott időtartamon belül - ugyancsak megszűnik. A bérleti-üzemeltetési
szerződés jellegzetessége, hogy a törvény ez esetben a víziközművek feletti használat
jogát, a víziközmű-szolgáltatót terhelő használati vagy bérleti díj megfizetéséhez köti.
60
a 32. §-34. §-hoz:
A víziközmű ágazatban új elem, a közérdekű üzemeltető megjelenése. A közérdekű
üzemeltető kijelölésére a Hivatal jogosult abban az esetben, ha az ellátási felelős
önkormányzat vagy állam nem gondoskodik az adott településen a víziközmű
közszolgáltatás ellátásáról, vagy a víziközmű-szolgáltató nem tud eleget tenni vagy nem
tesz eleget kötelezettségeinek, és az új víziközmű-szolgáltató kiválasztása más úton nem
biztosítható. A § a közérdekű üzemeltető kijelölésével és a kijelölés megszűnésével
kapcsolatos előírásokat rögzíti.
a 35. §-37. §-hoz:
A §-ok a víziközmű-szolgáltatói működési engedély megszerzésének, módosításának és
megszűnésének törvényi feltételeit szabályozzák. A szabályozás szerint az engedély
megszerzésének feltétele a víziközmű-üzemeltetési jogviszony, továbbá a törvényben
meghatározott mértékű felhasználói egyenérték, valamint a felhatalmazása alapján
kormányrendeletben meghatározott gazdasági, pénzügyi, műszaki, tárgyi, személyi
feltételek megléte.
a 38. §-41. §-hoz:
E § rögzíti a víziközmű-szolgáltatóra előírt jogszabályi kötelezettségek megsértésének,
valamint az engedély nélküli tevékenység végzésének jogkövetkezményeit, a bírság
kiszabásának szempontjait, valamint a folyamatos ellátás biztosítása érdekében más
víziközmű-szolgáltató kijelölésének lehetőségét.
A szabályozás részletesen meghatározza azt az eljárást, amelyet alkalmazni kell, ha a
víziközmű-szolgáltató a korábban részére kiadott engedélyben rögzített követelménynek
bármilyen okból már nem, vagy csak részlegesen felel meg. Ha a víziközmű-szolgáltató
engedélyét a Hivatal visszavonja, a meglévő víziközmű-üzemeltetési jogviszonyait
meghatározott időn belül fel kell mondania.
a 42. §-hoz:
A szabályozás alapján adott cégjogi eseményekhez a Hivatal hozzájárulása szükséges.
A hozzájárulás megtagadásának eseteit a § rögzíti.
a 43. §-46. §-hoz:
A §-ok a víziközmű-szolgáltató által ellátott víziközmű-közszolgáltatás ellátásával
kapcsolatos, a víziközmű-szolgáltatót terhelő alapvető kötelezettségeket, elvárásokat
határozza meg. A szabályozás nem kívánja kizárni az egyéb tevékenységek
folytatásának lehetőségét, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a víziközmű
közszolgáltatás ellátását és költségei a víziközmű közüzemi szolgáltatás díját nem
terhelik. A szabályozás továbbá rögzíti a víziközmű-szolgáltatók érdekszövetségei
érdekképviseleti tevékenységének lehetőségét.
61
a 47. §-hoz:
A rendelkezés írja elő a víziközmű-szolgáltatók részére az üzletszabályzat készítésének
kötelezettségét.
a 48. §-hoz:
A rendelkezés az átláthatóság biztosításához - különösen az ármegállapításhoz
szükséges adatok közzétételéhez illetve a felhasználók tájékoztatásához szükséges
információk közzétételét írja elő.
a 49. §-50. §-hoz:
A törvény előíija a víziközmű-szolgáltató által végzett tevékenységek bevételeinek és
költségeinek, ráfordításainak tevékenységenként!, illetve víziközmű-szolgáltatási
ágazatonkénti elkülönített számviteli nyilvántartását és elszámolását.
az 51. §-54. §-hoz:
Tekintettel az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvízelvezetés kiemelt jelentőségére,
törvényi szinten indokolt rögzíteni a közüzemi szolgáltatási jogviszony létrejöttének
feltételeit, az elszámolás, illetve a szolgáltatás korlátozásának eseteit.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a közüzemi szolgáltatási jogviszony csak
írásbeli szerződés alapján jön létre. Az új szabályozás kimondja, hogy a közüzemi
szolgáltatási jogviszony a szolgáltatás igénybevételével, írásbeli szerződés nélkül is
létrejön.
Szintén gyakran előkerülő probléma a mellékvízmérők kérdésének rendezése, a
törvénytervezet rögzíti, hogy szolgáltatási pontként a bekötési vízmérő (főmérő) az
irányadó az elszámolás során.
az 55. §-hoz:
A felhasználó és a víziközmű-szolgáltató viszonyának szakmai szempontból lényeges
eleme a szennyvízelvezető hálózatra történő rákötési kötelezettség előírása, amely
összhangban van az Európai Unió 91/271/EGK irányelvével (Csatlakozási Szerződés X.
melléklet, 8. Környezetvédelem címszó, B. Vízminőség pont), a települési szennyvizet
összegyűjtő rendszerekről való gondoskodásra irányuló tagállami kötelezettséggel.
Pusztán a rendszerek kiépítése nem alkalmas arra, hogy az ehhez kapcsolódó
környezetvédelmi célkitűzést eléljük, szükséges a rákötési kötelezettség előírása,
tekintettel arra is, hogy a környezetterhelési díj nem bizonyult hatékony kényszerítő
eszköznek ebben a vonatkozásban. A rákötési kötelezettséghez törvényi szinten kell,
hogy kapcsolódjon a szankciórendszer, amely lehetővé teszi e kötelezettség
végrehajtásának kikényszerítését, így áttételesen a tisztított szennyvizek uniós
elvárásnak megfelelő arányának biztosítását.
Közegészségügyi és vízbázisvédelmi szempontok, a rendelkezésünkre álló
vízkészletekkel való optimális gazdálkodás, az ezzel kapcsolatos állami felelősség
62
érvényesítése indokolja a kiépített ivóvízhálózatra történő rákötési kötelezettség
előírását.
az 56. §-58. §-hoz:
Azokat a szabályokat határozza meg, amelyek mentén a víziközmű közüzemi
szolgáltatás szüneteltethető, illetőleg amely alapján lehetőség van díjfizetés
elmulasztása esetén a közműves vízellátás, illetve a közműves szennyvízelvezetés
korlátozására.
Lakossági vízellátás korlátozására kizárólag a létfenntartási, közegészségügyi
vízigényekre figyelemmel, a szennyvízelvezetés szolgáltatás korlátozására - a lakossági
felhasználó részére nyújtott szolgáltatás kivételével - kerülhet sor. A korlátozás
bevezetéséről a szolgáltató minden esetben köteles egyidejűleg a közegészségügyi
hatóságot is értesíteni.
az 59. §-60. §-hoz:
Adatvédelemmel kapcsolatos szabályozás.
az 62. §-hoz:
A szabályozás keretjelleggel határozza meg, milyen elveket kell figyelembe venni a
díjképzésnél. Ennek megfelelően úgy kell a víziközmű-szolgáltatás árait meghatározni,
hogy az ösztönözzön a szolgáltatás biztonságos és költséghatékony ellátására, a
szolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására.
Rögzíteni kell azt is, hogy a díjnak alkalmasnak kell lennie az indokolt költségek és
ráfordítások megtérülésének, a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetének
biztosítására. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a víziközmű közüzemi
szolgáltatások díját szolgáltatási ágazatonként kell megállapítani, a költségek,
ráfordítások, kiadások figyelembevételével.
az 63. §-hoz:
A törvény rögzíti a kéttényezős díj alkalmazásának kötelezettségét, meghatározva a
kéttényezős díj elemeit (rendelkezésre állási díj, fogyasztással arányban meghatározott
díjtétel).
az 64. §-hoz:
A lakossági és a közületi felhasználók részére - a társadalmi érdekekre figyelemmel -
eltérő díj is megállapítható. Ebben az esetben azonban, a közületi felhasználók által
fizetendő díj nem haladhatja meg a lakossági díj másfélszeresét.
a 65. §-66. §-hoz:
A §-ok a víziközmű-szolgáltatási díj megállapításának kiszámítására, az ármegállapítás
eljárási rendjére és az árak közzétételére vonatkozó szabályokat, valamint a miniszter
által meghatározott díj alkalmazási feltételeit tartalmazzák.
63
a 67. §-68. §-hoz:
A § a víziközmű-szolgáltatók közötti ivóvíz-, illetve szennyvízátadási szerződések
alapján alkalmazható szolgáltatási díjak megállapításának főbb szabályait tartalmazza.
Az átadási árat a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben határozza meg.
a 69. §-hoz:
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettségről és annak felhasználásról
jelenleg nincs törvényi szintű szabályozás. A § a közműves ivóvízellátásról és a
közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet szabályozását
kissé módosított formában veszi át.
a 70. §-hoz:
E §-ok alapján a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a Hivatal határozza meg az e
törvényben és a miniszteri rendeletben meghatározott alapelvek alapján.
a 71. §-hoz:
A § meghatározza a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével megszerzett
közműfejlesztési kvóta feletti rendelkezési jogokat.
a 72. §-hoz:
A § a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás felhasználásának, illetve a víziközmű-
szolgáltató és az ellátási felelős közötti elszámolás módját határozza meg.
a 73. §-hoz:
E § a víziközmű-fejlesztési hozzájárulásra vonatkozó előírások ellenőrzését biztosítja,
továbbá meghatározza az előírások esetén a Hivatal által alkalmazható szankciókat.
a 74. §-hoz:
Felhatalmazó rendelkezések.
a 75. §-hoz:
Hatályba léptető rendelkezések.
a 76. §-77. §-hoz:
Az átmeneti rendelkezés szabályait a miniszter által meghatározott díjak bevezetése
teszi szükségessé a szabályozás céljának érvényesülése céljából. Ugyanakkor közüzemi
ivóvízellátás, valamint közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében - az
alkalmazott árak jelentős eltérése tekintettel - szükséges egyedi kezdeményezés alapján
az eltérés lehetőségét biztosítani azokban az esetekben, amelyekben az adott víziközmű-
szolgáltatás bevezetésre kerül (nincs alkalmazott díj), illetve a beruházással kapcsolatos
költségek érvényesítése (pl. új arzénmentesítő üzembe helyezése) vagy szerződés
alapján azok díjakba történő beépítése szükséges. Abban az esetben, ha az adott
64
településen víziközmű-szolgáltató váltás történik a korábbi víziközmű-szolgáltató által
alkalmazott díjakat kell alkalmazni.
a 78. §-hoz:
Átmeneti rendelkezés a vagyonértékelés szabályaihoz.
a 79. §-hoz:
A törvény hatályba lépésekor nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő
víziközművek tulajdonjogát rendezni kell, mivel - a rendszerfüggetlen
víziközműelemek kivételével - a jövőben csak önkormányzati vagy állami tulajdonban
lehet víziközmű-hálózat. Az elmúlt húsz év alatt kialakult rendkívül összetett
víziközmű-tulajdonosi struktúra megszüntetésére és a tulajdonviszonyok rendezésére e
rendelkezés átmeneti időszakot biztosít. A § meghatározza az összetettebb
tulajdonviszonyok esetére alkalmazható sajátos rendezési lehetőségeket is. Amennyiben
a meghatározott határidőn belül a tulajdonviszonyok rendezése - az érintett felek
megállapodása vagy az önkormányzat ingatlanra vonatkozó kisajátítás kezdeményezése
alapján - nem történik meg, végső soron az állam élhet az adott ingatlanra vonatkozó
kisajátítás jogával.
A tulajdonviszonyok rendezésének elősegítése érdekében a rendelkezés kimondja, hogy
térítésmentes átadás esetén a vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából
közcélú adománynak minősül, így nem terheli áfa fizetés kötelezettség, a társasági adó
szempontjából pedig a vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő
költségnek, ráfordításnak minősül, így nem szükséges az átadott vagyon értékével a
társasági adó alapját megemelni.
a 80. §-81. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés biztosítja a már fennálló (megvalósult és üzemeltetett)
víziközművekhez kapcsolódó vízvezetési szolgalmi jogok bejegyzését az ingatlan-
nyilvántartásba. Továbbá a rendelkezés biztosítja a tulajdonjog rendezésén túl a
vízvezetési szolgalmi jog rendezését is.
a 82. §-hoz:
Az átmeneti rendelkezés a víziközmű-szolgáltatást végzők kötelezettségeit (engedély
iránti kérelem benyújtása, felügyeleti díj fizetése és az ehhez szükséges adatszolgáltatás,
a tulajdonában lévő víziközmű felújítása és pótlása számviteli szétválasztási szabályok
kidolgozása) és jogait (víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli jogszerű végzése)
határozza meg az átmeneti időszakban.
a 83. §-hoz:
Az átmeneti rendelkezések a felhasználóval kapcsolatos átmeneti szabályokat
(közüzemi szerződés, mérés kialakítása, víziközmű-hálózatba történő bekapcsolódási
kötelezettség és késedelem) rögzítik.
65
a 84. §-hoz:
A számviteli szétválasztási szabályok átmeneti időszakban történő alkalmazását rögzíti,
amely értelmében e törvény vonatkozó rendelkezéseit első alkalommal a 2013. évi
beszámoló elkészítésére kell alkalmazni.
a 85. §-hoz:
Az átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy amíg a víziközmű a víziközmű-szolgáltató
tulajdonában van, addig a fejlesztési terv részét képező felújítási és pótlási terv
elkészítése és Hivatalhoz jóváhagyásra történő benyújtása a víziközmű-szolgáltató
kötelezettsége. A rendelkezés biztosítja továbbá, hogy a jóváhagyott tervben
foglaltakról az ellátási felelős tájékoztatást kapjon.
a 86. §-hoz:
Átmeneti rendelkezés, amely a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapításához
szükséges miniszteri rendelethez és Hivatal által kiadandó határozathoz szükséges
határidőket jelöli meg.
a 87. §-hoz:
Az Európai Unió jogának való megfelelés
a 88. §-hoz:
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben az e törvény rendelkezéseinek
végrehajtása érdekében szükséges azon közérdekű célok víziközmű-szolgáltatással
történő kiegészítése, amely alapján a kisajátítás lehetséges.
a 89. §-hoz:
A § tartalmazza a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos árhatósági jogkörök változása
miatt az Ártörvény szükségessé vált módosítását.
az 1. melléklethez:
A felhasználói egyenérték meghatározására szolgáló képletet rögzíti.
Budapest, 2011. december 9.
n Má tÉ >,i w
mwmhM
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „a
víziközmű-szolgáltatásról” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2011. december 9.
Bánki Erik
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2011 DEC 1 2.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Bánki Erik, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja
a víziközmű-szolgáltatásról címmel, T/5206. számon
törvényjavaslatot nyújtott be 2011. december 9-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy Bánki Erik - mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2011. december 12.
Tisztelettel:
Se .
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség