﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5248. számú
törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. december
2011. évi ... törvény
a Magyar Nemzeti Bankról
Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól,
intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, figyelemmel a fejlett
piacgazdaság követelményeire és az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 41. cikke
alapján a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja és alapvetőfeladatai
1.	A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja
1.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Központi Bankok Európai
Rendszerének tagja.
(2)	Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és
kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a
Kormánytól, az Európai Központi Bank kivételével az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és
hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól.
2. §
Az MNB elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik.
3.	§
(1)	Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
(2)	Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris
politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.
2.	Az MNB alapvető és egyéb feladatai
4.	§
(1)	Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
(2)	Az MNB jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és
érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - Magyarország törvényes fizetőeszköze.
(3)	Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és
aranytartalékot képez, és kezeli azt.
1
(4)	Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban
devizaműveleteket végez.
(5)	Az MNB a 19. § és a 20. § szerinti jogkörében
a)	felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, ennek
keretében felvigyázza a rendszer, valamint a központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet
tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom
zavartalan lebonyolítása érdekében,
b)	az a) pontban meghatározott jogkörében, valamint a 65. §-ban meghatározott jogalkotási
jogkörében részt vesz a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek
kialakításában.
(6)	Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz
nyilvánosságra.
(7)	Az MNB más felelős hatóságokkal együttműködve támogatja a hitelintézetek prudenciális
felügyeletére és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó politika hatékony
kialakítását és vitelét; ennek érdekében különösen feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét
fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának
megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy
megszüntetését.
(8)	Az MNB számára feladatot törvény állapíthat meg. Az MNB törvényben meghatározott
feladatának összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott jegybanki
feladataival és felelősségével.
(9)	Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározottak szerint - csak elsődleges
célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
(10)	Az (1)-(4) bekezdés és az (5) bekezdés a) pontja szerinti feladatok ellátására az MNB
kizárólagosan jogosult.
II.	Fejezet
Az MNB feladataira vonatkozó részletes szabályok
3.	A monetáris politika
5.	§
Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 7. §-ban
foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.
6.	§
Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei
között önállóan alakítja ki.
2
7. §
Monetáris politikájának eszközeként az MNB:
a)	számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték
ellenében hitelt nyújt a 15. §-ban foglalt korlátozással,
b)	nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad
el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,
c)	saját értékpapírokat bocsát ki,
d)	árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg,
e)	értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),
f)	szabályozza a kötelező tartalékot és
g)	egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.
4.	Kötelező jegybanki tartalék
8. §
(1)	Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési
vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott
arányában (a továbbiakban: tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.
(2)	Az MNB a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások különböző típusú
forrásaira, egyes eszközeire és mérlegen kívüli tételeire, ezek eltérő jellemzői alapján is eltérő
mértékű tartalékrátát írhat elő. A tartalékalap egyes elemeire, különböző jellemzőik alapján, több
tartalékráta mérték is vonatkozhat, ez esetben a vonatkozó tartalékráta mértékeket össze kell adni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az
MNB kamatot fizethet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú elemei, valamint ezek eltérő
jellemzői szerint eltérő mértékűek lehetnek.
9.	§
(1)	A tartalékráta mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács
dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét és a tartalék után fizetendő kamat mértékét
rendeletében állapítja meg.
(2)	Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és
elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre
vonatkozó előírásokat.
5.	Árfolyamok
10.	§
(1)	Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való
átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.
(2)	Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel
egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB
árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.
3
(3)	Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között
szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi
devizapiacokon.
(4)	Az árfolyam-politikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű
ügyeként kezeli.
6.	Jegybanki alapkamat
11	. §
Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a
Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg.
7.	Rendkívüli hitelnyújtás szükséghelyzetben
12. §
Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi
rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 15. §
szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az
MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől,
valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő
teljesítésétől is függővé teheti.
13.	§
Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak - kérésére - sürgős, rendkívüli, a pénzügyi
rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a
monetáris finanszírozás 15. § szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata
legfeljebb három hónap lehet.
8. Az MNB számlavezetési tevékenysége
14.	§
(1)	Az MNB vezeti
a)	a kincstári egységes számlát és
b)	az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi
számláját.
(2)	Az MNB a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de
legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés
javára.
9.	Kapcsolat az államháztartással
15.	§
4
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikke - figyelembe véve a Szerződés 104.
cikkében és a 104b cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak
meghatározásáról szóló 1993. december 13-i, 3603/93/EK tanácsi rendeletben foglaltakat -
irányadó az abban meghatározott közszektor MNB általi finanszírozása során.
16.	§
(1)	Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév
utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget,
illetve árfolyamveszteséget a forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(2)	Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján
megállapított különbözetet - a nyitóállomány visszavezetése után - a deviza-értékpapírok
kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forint árfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-
értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének része.
(4)	Amennyiben az (1) és a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok összege a
rendelkezésre álló adatok alapján negatív egyenlegű, valamint ezen negatív egyenleg meghaladja
az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény pozitív összegét, akkor a negatív egyenlegnek
az eredménytartalék és a mérlegszerinti eredmény pozitív összegét meghaladó mértékéig, illetve
az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény negatív egyenlege esetén a kiegyenlítési
tartalékok negatív egyenlegének mértékéig a tárgyévet követő év március 31-éig a központi
költségvetés az eredménytartalék javára pénzben térítést nyújt, amit a tárgyévi mérlegben el kell
számolni.
(5)	Amennyiben az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok összege a
végleges adatok alapján - figyelemmel a (4) bekezdés szerinti térítésre is - negatív egyenlegű,
valamint ezen negatív egyenleg meghaladja az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény
összegét, akkor a negatív egyenlegnek az eredménytartalék és a mérlegszerinti eredmény
összegét meghaladó mértékéig a részvényes 43. § (2) bekezdésében foglaltak szerint hozott
határozatát követő nyolc napon belül a központi költségvetés az eredménytartalék javára pénzben
térítést nyújt. Ha a (4) bekezdés szerinti térítés meghaladja a végleges adatok alapján
megállapított térítési szükségletet, akkor a túlfizetést az MNB a részvényes 43. § (2)
bekezdésében foglaltak szerint hozott határozatát követő nyolc napon belül a központi
költségvetésnek megtéríti közvetlenül az eredménytartalék terhére. E tételeket a kifizetések
évében kell a mérlegben kimutatni.
17.	§
Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok - ide
nem értve a részvényeket - tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.
18.	§
(1)	Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő
hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi
követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
5
(2)	Az MNB az állammal vagy az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidős és
fedezeti ügyleteket köthet.
10.	Pénzforgalom és felvigyázás
19.	§
(1)	A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki.
(2)	Az MNB elnöke a 65. § (2) bekezdésében meghatározott körben szabályozza a fizetési
megbízások lebonyolítását.
20.	§
(1)	Az MNB engedélye szükséges a fizetési rendszer működtetését végző szervezet
üzletszabályzatának, szabályzatainak és ezek módosításának hatálybalépéséhez.
(2)	Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve
szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fizetési
rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai
követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.
(3)	A fizetési rendszer működtetését végző szervezet az MNB által engedélyezett
üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének
hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi.
11.	Jegybanki információs rendszer
21. §
(1)	A 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához - ideértve a monetáris, a
fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzügyi
stabilitási, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer statisztikák összeállítását - az MNB jegybanki
információs rendszert működtet, amelyhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és
természetes személyek az MNB elnöke rendeletében előírt - személyes adatnak nem minősülő -
információkat kötelesek szolgáltatni.
(2)	Az MNB a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a jegybanki
információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez jogosult a hivatalos
statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől a rendelkezésre álló, személyes adatnak nem minősülő
adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon is átvenni. Az így átadott egyedi statisztikai adatok
kizárólag statisztikai célokra használhatók, azokat a jegybanki információs rendszer egyéb
adataitól elkülönülten kell kezelni. A jegybanki információs rendszer részét képező statisztikai
adatok kezelése során az MNB megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti
intézkedést, amely az egyedi statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása
érdekében szükséges. A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai
információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB - az államháztartásért felelős
6
miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Felügyelet véleményét kikérve - a Központi
Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.
(3)	Az MNB nyilvánosságra hozza a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló
információk alapján a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére
vonatkozó információkat, és ezek részletes adatait az Országgyűlés, a Kormány és a központi
államigazgatási szervek, valamint a Felügyelet felhívására rendelkezésükre bocsátja. Az MNB a
jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatokat a Központi Statisztikai Hivatal
részére, e szerv kérése alapján statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon átadja.
(4)	Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek
megállapíthatók.
(5)	Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a
szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében - az MNB alapvető feladatainak
ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében
-	előírhatja, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a
továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az állami
adóhatóság, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a Központi
Statisztikai Hivatal, a cégbíróság, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott
családtámogatási és fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási
ellátásokra és támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs rendszerbe történő
információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot, fizetési
titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot, pénztártitkot és egyedi statisztikai adatot
visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák, hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel
kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a természetes
személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassanak az MNB
részére. Az MNB elnöke rendeletében kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket.
(6)	Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja az (5) bekezdésben írt információk bizalmas
vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az információkat az MNB által egyedileg az (5)
bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési
módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell átadni. Az MNB ezen
rendelkezésre bocsátást követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési
módszert törli.
(7)	Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati
kóddal a (5) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott
információkat összekapcsolni. Az összekapcsolás nem terjedhet ki olyan adatállományra, amely
az MNB saját kezelésében van.
(8)	Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles megtagadni az
információk átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes
jellegétől. A megtagadást és annak indokát az (5) és (6) bekezdés alapján
információszolgáltatásra kötelezett köteles az MNB tudomására hozni az
információszolgáltatásra előírt határidőben.
(9)	Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy
állapítja meg, hogy
a)	a kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes személyt azonosító
adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult, és
7
b)	a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen megállapított
elemet.
(10)	Az (5) és (6) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az információt szolgáltató
szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy
módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a kistérségnél pontosabban ne legyen megállapítható.
(11)	Az MNB köteles az információk (5) és (6) bekezdés szerinti létrehozásával
összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket - részletes költségkimutatás alapján
-	az információt szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően megtéríteni.
(12)	Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett a kódképzés módszerét
nem módosíthatja, és azt az anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd az anonim
kapcsolati kódot az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli.
(13)	Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti
kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli.
(14)	E § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy
szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan,
véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel
ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen
létrejött karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók
helyre.
(15)	A (2) bekezdés alkalmazásában statisztikai célú felhasználásnak minősül a 4.§ (6)
bekezdése szerinti statisztikai tevékenység során a statisztikai eredmények, elemzések előállítása
és statisztikai módszertan fejlesztése érdekében történő felhasználás. Statisztikai eredmények a
gazdasági és társadalmi jelenségeket jellemző aggregált adatok, mutatók.
12.	Jegybanki ellenőrzés
22. §
(1)	A jegybanki ellenőrzés
a)	e törvény rendelkezéseinek,
b)	a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások
végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseinek,
c)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvénynek az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző
szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseinek,
d)	a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást előíró jogszabály
rendelkezéseinek és
e)	az MNB elnöke rendeleteinek
a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak
végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére
terjed ki.
(2)	A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból
származó adatok ellenőrzését, valamint az MNB által lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárást
foglalja magába. A jegybanki ellenőrzés keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók,
mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.
8
(3)	Ha a vizsgált okmányok hitelességének, teljességének megállapítása vagy a vizsgálati
megállapítások kiegészítése válik szükségessé, a jegybanki ellenőrzést végző személy jogosult a
jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél a hitelesség,
teljesség megállapításának érdekében vizsgálatot tartani. A (6) bekezdésben foglalt eltéréssel_a
helyszíni ellenőrzésről az MNB jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet készít, melyet
legkésőbb a helyszíni ellenőrzést követő tíz napon belül megküld az ellenőrzött szervezetnek,
személynek.
(4)	Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el. A helyszíni
ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét
bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(5)	A (6) bekezdésben foglalt eltéréssel a jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap
lehet.
(6)	Az MNB a 65. § (2) bekezdés a), d) pontja és a (3) bekezdése szerinti rendeletekben
foglaltak teljesítésének ellenőrzése során a jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb nyolc
hónap lehet. A jegybanki ellenőrzés megállapításait az MNB legkésőbb az ellenőrzés befejezését
követő második hónap végéig vizsgálati jelentésben rögzíti.
(7)	A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell:
a)	a vizsgálat tárgyának megjelölését,
b)	a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
c)	a tényállás értékelését.
(8)	Az MNB a vizsgálati jelentést az ellenőrzött szervezettel közli. Az ellenőrzött szervezet a
vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket
tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb - de
minimum öt napos - határidőt is előírhat.
(9)	A MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől
számított negyvenöt napon belül hozza meg döntését. Ez a határidő indokolt esetben, egy
alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(10)	Az MNB az ellenőrzött személyt vagy szervezetet a helyszíni ellenőrzés tartásáról - annak
megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az
ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.
(11)	Az MNB jogosult a jegybanki ellenőrzés során próbaügyletet kötni. A próbaügylet
körében ellenőrizhető ügylet legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig,
fizetési megbízás vagy bankjegyek és érmék átváltására irányuló próbaügylet esetén az
átváltandó bankjegyek és érmék átvételéig tarthat.
(12)	Az MNB a próbaügylethez közreműködőt vehet igénybe. Az MNB a közreműködő
személyt megbízólevéllel látja el. A közreműködő személyt az 52. § szerinti titoktartási
kötelezettség terheli.
(13)	Próbaügylet esetén az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja vagy a közreműködő
ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet befejezésekor igazolja. Az ellenőrzési jogosultság
igazolásakor az ellenőrzött szervezet és az ellenőrzést végző személy, illetve a közreműködő
személy köteles minden, a próbaügylet keretében átvett összeget visszatéríteni.
9
13.	Az MNB hatósági eljárásainak közös szabályai
23.	§
Az MNB - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el
a)	a jegybanki ellenőrzés,
b)	a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzata és szabályzatai, valamint
módosításuk jóváhagyása,
c)	a Hpt. alapján az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások
engedélyezése, valamint ezen engedélyek visszavonása,
d)	a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása,
e)	a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból
bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és
készíttetésének engedélyezése, valamint
f)	a törvényben meghatározottak szerinti szakhatósági közreműködése
során.
24.	§
(1)	A kérelmező a kérelemre indított eljárásban - törvény eltérő rendelkezése hiányában -
igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj
megfizetésére vonatkozó kedvezmények és mentességek körét az MNB elnöke rendeletben
állapítja meg.
(2)	Az MNB hatósági eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó
szabályaitól eltérően is meghatározhatja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját.
(3)	Az MNB döntését részben vagy egészben a honlapján vagy egyéb módon közzéteheti.
(4)	Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és
önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi
Törvényszéktől azzal, hogy a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet, kérelmet a polgári
perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint, harminc
napon belül bírálja el.
(5)	Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
(6)	A 23. § d) pontjában meghatározott ügyekben az ügyintézési határidő három hónap.
(7)	A hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt
nap.
(8)	Az MNB az eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig
terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá
elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a 4. § (1)-(7) bekezdésében
meghatározott alapvető feladatai ellátása érdekében, a késedelemmel járó jelentős vagy
helyrehozhatatlan kár veszélye miatt - halaszthatatlanul szükség van. Az MNB e végzését soron
kívül hozza meg.
(9)	Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen
kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.
10
14. Az MNB intézkedései és szankciói
25.	§
(1)	Ha az MNB a jegybanki ellenőrzés végén megállapítja, hogy az ellenőrzött személy,
szervezet, a szervezet vezetője, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak
minősülő személye a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, az MNB hatósági
határozatában vagy az ellenőrzött szervezet belső szabályaiban foglaltakat megszegi, elmulasztja,
késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel szemben a
következő intézkedéseket alkalmazza:
a)	felhívja az előírások pontos, határidőben történő betartására,
b)	határidő tűzésével kötelezi a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés
és a hiányosságok megszüntetésére,
c)	kötelezi intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására, akár a megtett intézkedésekről való
beszámolási kötelezettség mellett,
d)	javaslatot tesz az alkalmazottak szakmai továbbképzésére,
e)	felhívja az üzletszabályzat, belső szabályzat megfelelő határidőn belüli kidolgozására vagy
meghatározott szempontok szerinti átdolgozására,
f)	előírja rendkívüli, illetve visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését,
g)	kötelezi a 65.§ (3) bekezdése alapján kiadott rendeletek alapján a fizetési rendszer
működtetését végző, a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet, a központi értéktár és a
központi szerződő fél tevékenységet folytató szervezetet a kockázatkezelési eljárások, stratégiák,
módszerek megerősítésére,
h)	elrendeli a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által fogalomból
bevont, de törvényes fizetőeszközre beváltható bankjegyről és érméről engedély nélkül készített
utánzatok megsemmisítését,
i)	bírságot szab ki,
j) egyéb, törvényben előírt intézkedéseket alkalmaz.
(2)	Az intézkedéseket az MNB együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(3)	Ha a szabályszegést a szervezet az MNB által szabott határidőig nem szünteti meg, az MNB
határidő tűzésével felszólítja a szervezet vezetőjét, a szervezetre irányadó szabályok szerint
vezető állásúnak minősülő személyt a jogszabályok betartására.
(4)	Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van
a)	a szabályszegés vagy a mulasztás súlyosságára,
b)	a cselekménynek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó
személyekre és szervezetekre gyakorolt hatására,
c)	a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, valamint a
kárenyhítési hajlandóságra,
d)	a felelős személyek által az MNB-vel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,
e)	az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel
vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,
f)	az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására vagy annak
szándékára, valamint
g)	a szabályszegés, illetve a mulasztás ismétlődésére és gyakoriságára.
(5)	Nem lehet intézkedést alkalmazni a szabályszegésnek vagy a mulasztásnak az MNB
tudomására jutásától számított három év, valamint az elkövetésétől számított öt év elteltével.
11
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha
az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll az
ellenőrzött szervezet vagy személy alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az ellenőrzött
tevékenységet már nem végzi.
(7)	Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény,
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe, vagy
az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény
Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a 22. § (1) bekezdésében
meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában foglalt előírásokat, az
MNB felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
Ha a fióktelep vagy a pénzügyi intézmény a felszólításnak nem tesz eleget, az MNB értesíti a
Felügyeletet. A Felügyelet az MNB értesítése szerint vagy értesíti az Európai Unió másik
tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, vagy kezdeményezi, hogy a
felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(8)	A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon
belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.
(9)	A szabályszegés vagy mulasztás ismétlődésének értékelése során az MNB jogosult a
súlyosabb intézkedés alkalmazására, amennyiben a jegybanki ellenőrzés során - az
adatszolgáltatási kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezések ellenőrzését kivéve - a hatóság
ugyanazon ellenőrzött személlyel vagy szervezettel szemben az (1) bekezdés a) és b) pontja
szerinti felhívás eredménytelensége miatt három éven belül jogerősen jogkövetkezményt
állapított meg, vagy ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági
határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt három éven belül az (1) bekezdés a) és
b)	pontja alapján járt el.
(10)	Az MNB által kirótt bírság az MNB saját bevétele.
26.	§
(1)	A 25. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott, az ellenőrzött szervezettel, személlyel
szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet. A bírságot a
jogsértéssel okozott sérelemre, a jogsértés súlyára és ismétlődő jellegére tekintettel állapítja meg
az MNB.
(2)	A vezetővel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól húszmillió forintig
terjedhet. A vezetővel szemben kiszabott bírság összegét az ellenőrzött szervezetek nem
vállalhatják át. A bírságot a jogsértéssel okozott sérelemre, a jogsértés súlyára és ismétlődő
jellegére tekintettel állapítja meg az MNB.
15.	Pénzkibocsátás
27.	§
(1)	A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit, valamint bevonását az MNB
elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a
forgalomból bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.
12
(2)	Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos
pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni.
(3)	Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő
bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától
számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja. A hitelintézet és a postai
elszámoló központot működtető intézmény a forgalomból az MNB által bevont, törvényes
fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 3 évig, az
érméket a bevonás határnapjától számított 1 évig magyar törvényes fizetőeszközre átváltja.
(4)	Készpénzben teljesített fizetés esetén - ideértve a fizetési számlára történő
készpénzbefizetést is - 50 darabnál több érme elfogadására a hitelintézet és a postai elszámoló
központot működtető intézmény köteles.
(5)	A hamis bankjegy és érme semmilyen jogcímen nem fogadható el.
(6)	A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során
elfogadni nem kötelező.
(7)	Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét - a (8) bekezdésben
foglaltak kivételével törvényes fizetőeszközre névértéken költségmentesen átváltja. Az MNB e
kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.
(8)	A hiányos sérült bankjegy akkor váltható át, ha a bankjegynek több mint 50%-át
bemutatják. Az MNB térítés nélkül bevonja a forgalomból, és megsemmisíti azokat a hiányos
sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot. A hitelintézet és a postai
elszámoló központot működtető intézmény azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek
felülete nem haladja meg az 50%-ot, az ügyféltől térítésmentesen átveszi, és az MNB-nek
továbbítja bevonás és megsemmisítés céljából.
(9)	Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy
érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a
sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme - ide nem értve az MNB által kibocsátott
emlékérmét -, továbbá az MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve
az ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti meg, azzal,
hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik.
(10)	Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás
feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg az érme más címletű érmére vagy bankjegyre,
továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre vagy érmére való átváltásának szabályait, ideértve az
átváltásra kötelezettek körét és a díjazás feltételeit is.
28. §
(1)	Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni
védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a
készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Az MNB
készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat alapján hamisnak minősített
fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban történő felhasználás céljából - az
adott büntetőeljárás jogerős lezárásáig - jogosult a feltehetően hamis fizetőeszközök természetes
személy befizetőjének vagy birtokosának családi és utónevét, lakcímét, azonosító okmányának
megnevezését és számát kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási
13
ügyekben a büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére
továbbítani. Ha az MNB vagy a (2) bekezdés szerinti szervezet azt állapítja meg, hogy a
fizetőeszköz nem hamis, a tudomására jutott személyes adatokat a készpénzszakértői vizsgálat
lezárását követően haladéktalanul törli.
(2)	A feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket szakértői vizsgálat céljából az
MNB részére meg kell küldeni, vagy a szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából az MNB
elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni.
(3)	A hamis magyar és külföldi fizetőeszközökért nem jár térítés.
(4)	Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a Hpt. szerinti pénzforgalmi, pénzváltási
és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postáról szóló törvény szerinti nemzetközi
postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet köteles az általa fellelt feltehetően hamis magyar és
külföldi fizetőeszközöket az MNB-nek megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB
elnökének rendeletében előírt módon és tartalommal adatszolgáltatást teljesíteni.
(5)	A (4) bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás során az MNB elnökének rendeletében
meghatározott, a Hpt. szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást,
továbbá a postáról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet
az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat is továbbítja az MNB részére. Az MNB az ily módon
tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdésben meghatározott célból, az ott
meghatározott időpontig kezelheti.
29.	§
Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el.
30.	§
(1)	Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont,
de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzatot készíteni vagy készíttetni
bármely célra csak az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az utánzatok
előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB elnökének
rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.
(2)	Az euro-utánzatokra - ideértve az euro-érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is -
vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az euro-érmékhez hasonló
érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak
figyelembevételével az MNB elnökének rendelete határozza meg.
III.	Fejezet
Az MNB kapcsolatai más szervekkel
16.	Kapcsolat az Országgyűléssel
31.	§
14
(1)	Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről és monetáris politikájáról évente legalább egy
alkalommal beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást írásban vagy
szóban bármikor kérhet.
(2)	Az MNB elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az Országgyűlés gazdasági
ügyekért felelős állandó bizottságának az MNB féléves tevékenységéről az éves beszámoló
tartalmának megfelelő tartalommal. Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó
bizottságának kérésére a beszámolóval összefüggésben az MNB elnöke személyes megjelenésre
és a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles.
(3)	Az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó
bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli.
(4)	Az MNB a pénzügyi év kezdete előtt működési költségeire, valamint beruházásaira
vonatkozóan részletes éves tervet készít. A pénzügyi év lezárását követően összehasonlító
elemzést készít a tervezett és a tényleges működési és beruházási költségek alakulásáról. Az
elemzést a könyvvizsgáló véleményével ellátva az éves beszámolóval egyidejűleg megküldi az
Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék
részére.
17.	Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és a nyilvánossággal
32.	§
Az MNB feladataival és a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és
jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét.
33.	§
A miniszter az MNB-t előzetesen tájékoztatja a központi költségvetésről szóló törvény
tervezetéről (a továbbiakban: tervezet). Az MNB jogosult a tervezettel kapcsolatos véleményét
közvetlenül megküldeni a miniszternek. Ezt a véleményt a Költségvetési Tanács ülésén az MNB
elnöke jeleníti meg.
34.	§
(1)	Az MNB megküldi a Kormánynak a Monetáris Tanács és az igazgatóság napirendjét.
(2)	A Monetáris Tanács ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül a miniszter vagy az általa
felhatalmazott személy képviseli.
35.	§
A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg
kell hívni.
36.	§
(1)	Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb
lényeges kérdésekről legalább negyedévente jelentést készít és hoz nyilvánosságra. A tájékoztatás
módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet meg.
15
(2)	Az MNB a Kormány, illetve a Kormány tagjai részére a monetáris folyamatok alakulásáról
és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről kérésre eseti információt nyújt.
(3)	Az MNB elnöke az MNB működésének irányításával összefüggő, a működés
szempontjából kiemelten fontos, az igazgatóság 49. § szerinti jogkörében meghozott döntésekről
a döntés meghozatalát követően tájékoztatja a minisztert. Az MNB köteles az általa végrehajtott
devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert hetente tájékoztatni. A
miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további
információk köréről.
(4)	A Kormány felkérése alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben a
Kormányra háruló feladatokat, amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik.
37.	§
A Kormány, a központi államigazgatási szervek, illetve a Felügyelet az MNB kérésére
tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.
38.	§
(1)	A Nemzetközi Valutaalap által Magyarország tagságát illetően hozott határozat, valamint a
Nemzetközi Valutaalap alapokmánya értelmében a Nemzetközi Valutaalapnak időszakonként
fizetendő összegek tekintetében a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó
jogi aktusában meghatározott megfelelő forrásokból Magyarország nevében kifizetést teljesítő
szerv feladatait az MNB látja el, beleértve a Nemzetközi Valutaalap Különleges Lehívási Jogok
Főosztályában való részvétellel kapcsolatos fizetések teljesítését is.
(2)	Az MNB a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával összhangban, Magyarország tagságával
összefüggésben, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó váltókat állíthat
ki a Nemzetközi Valutaalap javára.
(3)	A Nemzetközi Valutaalap alapokmánya által megkívánt pénzügyi szerv feladatát
Magyarország részéről az MNB látja el. Ezzel összefüggésben az MNB jogosult Magyarország
nevében a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján végrehajtható
valamennyi műveletet és ügyletet létrehozni és lebonyolítani és a Nemzetközi Valutaalap
alapokmányának rendelkezései alapján Magyarországnak átutalt vagy fizetett bármilyen összeg
tekintetében a pénzügyi szerv minőségében jogosultként eljárni.
(4)	A Nemzetközi Valutaalapnak Magyarországon tartott valutakészleteit kijelölt
letéteményesként az MNB őrzi.
18.	Kapcsolat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével
39.	§
(1)	Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a Felügyelettel.
(2)	Az MNB elnöke meghívja a Felügyelet elnökét az MNB igazgatósági ülésének a Felügyelet
feladatkörét érintő napirendi pontjához.
16
40. §
(1)	Az MNB és a Felügyelet azokat az adatokat és információkat bocsátja egymás
rendelkezésére, amelyek a másik szervezet feladatának ellátásához szükségesek.
(2)	A feladat ellátásához szükséges adat- és információátadás módját és rendjét az MNB és a
Felügyelet megállapodásban rögzíti.
(3)	Az MNB jogosult arra, hogy pénzforgalmi szolgáltatónál folytatott jegybanki helyszíni
ellenőrzés keretében a tudomására jutott, a Felügyelet ellenőrzési hatáskörébe eső tényekről a
Felügyeletnek tájékoztatást nyújtson.
19.	Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel
41.	§
Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését
megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét.
IV.	Fejezet
Az MNB szervezete
20.	Az MNB jogi formája
42.	§
(1)	Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Az MNB székhelye Budapest.
(2)	Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az
MNB cégnevében nem kell feltüntetni.
(3)	Az MNB alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az
Országgyűlésnek.
(4)	Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a
miniszter képviseli.
(5)	Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd forint.
43.	§
(1)	A részvényes részvényesi határozattal dönt:
a)	az alapító okirat megállapításáról és módosításáról,
b)	a könyvvizsgáló megválasztásáról és visszahívásáról és
c)	a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.
(2)	A részvényes határozatában tudomásul veszi az igazgatóság 49. § (4) bekezdés b) pontja
alapján megállapított, könyvvizsgálói záradékkal ellátott számviteli beszámolót.
44.	§
17
A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseit az MNB
tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
21.	Az MNB szervei
45.	§
Az MNB szervei: a Monetáris Tanács, az igazgatóság és a felügyelő bizottság.
22.	A Monetáris Tanács
46.	§
(1)	Az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. A Monetáris Tanács hatáskörébe
tartozik:
a)	a 4. §-ban meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntés,
b)	az a) pontban foglalt hatáskör körében a 9. § (1) bekezdése szerinti döntés,
c)	az a) pontban foglalt hatáskör körében a 10. § (2) bekezdésben meghatározott feladatokkal
kapcsolatos döntés,
d)	az a) pontban foglalt hatáskör körében a 11-13.§-okban meghatározott feladatokkal
kapcsolatos döntés,
e)	az MNB elnöke javaslata alapján az alelnökök hatásköréről történő döntés,
f)	a Monetáris Tanács hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról
történő döntés;
g)	az a) - d) pontokban meghatározott feladatokkal kapcsolatos azon döntések végrehajtása,
amelyeket a vonatkozó döntésben a Monetáris Tanács saját hatáskörében tart,
h)	döntés minden olyan további kérdésben, amit törvény, az alapító okirat, vagy a belső
eljárási szabályzat a Monetáris Tanács kizárólagos hatáskörébe utal.
(2)	A Monetáris Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy
alkalommal ülésezik.
(3)	A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A Monetáris Tanács tagjai
megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.
(4)	A Monetáris Tanács tagjai:
a)	az MNB elnöke mint a Monetáris Tanács elnöke,
b)	az MNB alelnökei és
c)	további tagok, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki.
(5)	A Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, aki monetáris,
pénzügyi, vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és
gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.
(6)	A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős
állandó bizottsága meghallgatja.
(7)	A Monetáris Tanács tagja a hivatalba lépés alkalmával a köztársasági elnök előtt esküt tesz.
(8)	A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjának megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatási időtartam leteltével;
b)	lemondással;
18
c)	felmentéssel;
d)	halállal.
(9)	A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel. A Monetáris Tanács tagjának
megbízatása lemondása esetén a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a lemondó nyilatkozat
megtételét követő időpontban, ennek hiányában a lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi
kézhezvételével szűnik meg. A Monetáris Tanács tagja lemondásának érvényességéhez elfogadó
nyilatkozat nem szükséges.
(10)	A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök kizárólag
abban az esetben mentheti fel, ha a Monetáris Tanács tagja nem felel meg a feladatai ellátásához
szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.
(11)	A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok kinevezésére és felmentésére az Országgyűlés
gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.
(12)	A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére
meg kell küldeni, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint
munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(13)	A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő
lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően
terjeszthető a köztársasági elnök elé.
(14)	A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjainak kinevezésére, felmentésére
vonatkozó köztársasági elnöki döntéshez a Kormány tagjának ellenjegyzése nem szükséges.
(15)	A Monetáris Tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével az MNB
alelnökei közül megválasztja a Monetáris Tanács elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes
megbízatásának megszűnése esetén a Monetáris Tanács a soron következő ülésén új
elnökhelyettest választ.
(16)	A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Monetáris Tanács
határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a Monetáris
Tanács elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt.
(17)	A Monetáris Tanács álláspontját a Monetáris Tanács elnöke vagy - akadályoztatása esetén
-	elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni.
(18)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke szerinti eltérés a Tanács
döntésével történő megszüntetése hatálybalépésének napján a Monetáris Tanács megszűnik,
tagjainak a Monetáris Tanácsban betöltött megbízatása e nappal lejár.
23.	Az MNB elnöke
47.	§
(1)	Az MNB élén elnök áll.
(2)	Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök
számára. Az MNB elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet
az MNB elnöke.
(3)	A 46. § (5)-(10) bekezdését az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.
(4)	Az MNB elnökét a 46. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a miniszterelnök
javaslatára a köztársasági elnök menti fel.
(5)	A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB elnöke részére meg
kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.
19
(6)	A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz
fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági
elnök elé.
(7)	A köztársasági elnöknek az MNB elnökének kinevezésére és felmentésére vonatkozó
döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.
(8)	Rendelet kiadása kivételével az MNB elnökét akadályoztatása esetén a Monetáris Tanács
elnökhelyettese helyettesíti.
24.	Az MNB alelnökei
48.	§
(1)	Az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Az MNB alelnökeinek
személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára.
(2)	A 46. § (5)-(10), (12) és (13) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell,
azzal, hogy az MNB alelnökeinek felmentésére az MNB elnökének előterjesztésére a
miniszterelnök tesz javaslatot.
(3)	A köztársasági elnöknek az MNB alelnökeinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó
döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.
25.	Az igazgatóság
49.	§
(1)	Az igazgatóság felelős a Monetáris Tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB
működésének irányításáért.
(2)	Az igazgatóság tagjai:
a)	az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és
b)	az MNB alelnökei.
(3)	Az igazgatóság nevében az elnök jár el.
(4)	Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:
a)	a Monetáris Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása,
b)	az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés
meghozatala, továbbá az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek
küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása,
c)	az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása,
d)	az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és
programok - ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is - jóváhagyása,
e)	a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső
ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének
megtárgyalása,
f)	a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve
teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződés-
módosítás és
20
g)	az 59. §-ban foglaltakkal kapcsolatos döntések meghozatala.
(5)	A Monetáris Tanács bármely, a hatáskörébe tartozó kérdés eldöntésére felhatalmazhatja az
igazgatóságot. Az így meghozott döntéseivel kapcsolatban az igazgatóság beszámol a Monetáris
Tanácsnak. Az MNB elnöke a (4) bekezdésben meghatározottakon túl bármely, a hatáskörébe
tartozó kérdést döntésre az igazgatóság elé terjeszthet.
(6)	Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség
esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az
igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.
26.	A felügyelő bizottság
50. §
(1)	A felügyelő bizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.
(2)	Az MNB belső ellenőrzési szervezete - a (3) bekezdésben foglalt korlátozással - a
felügyelő bizottság, a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az
igazgatóság irányítása alá tartozik. Amennyiben az igazgatóság az irányítási jogkörének
gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelő bizottság
hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról haladéktalanul tájékoztatást ad a felügyelő
bizottságnak.
(3)	A felügyelő bizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(7) bekezdésében
meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelő
bizottság a Gt.-ben a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval összefüggésben előírt
jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el.
(4)	A felügyelő bizottság tagjai:
a)	az Országgyűlés által választott elnöke,
b)	az Országgyűlés által választott további három tag,
c)	a miniszter képviselője és
d)	a miniszter által megbízott szakértő.
(5)	A felügyelő bizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.
(6)	Az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja szerinti taggá
történő megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz.
(7)	Felügyelő bizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben
kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán
választható magyar állampolgárt lehet jelölni.
(8)	A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára
szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart.
(9)	A felügyelő bizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetve az őt megbízó
miniszter hívhatja vissza.
(10)	A felügyelő bizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetőleg az őt megbízó
miniszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.
27.	Az elnök, az alelnökök, a Monetáris Tanács és a felügyelő bizottság tagjainak díjazása
21
51. §
(1)	Az elnök tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra
vonatkozó, MNB-től származó havi bére a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
tízszerese.
(2)	A Monetáris Tanács elnökhelyettesi tisztségét betöltő MNB alelnök MNB-től származó
bére az elnök bérének 80%-a. Az MNB további alelnökeinek MNB-től származó bére az elnök
bérének 70%-a.
(3)	A Monetáris Tanács 46. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjainak MNB-től
származó bére az elnök bérének 60%-a.
(4)	Az elnök, az alelnökök, továbbá a Monetáris Tanács 46. § (4) bekezdés c) pontjában
meghatározott tagjai a MNB-től származó egyéb juttatásokra (ideértve a nem pénzbeni,
természetbeni és szociális juttatásokat) azonos feltételekkel jogosultak.
(5)	A felügyelő bizottság elnökének tiszteletdíja havi bruttó 1 200 000 forint.
(6)	A felügyelő bizottság további tagjainak tiszteletdíja havi bruttó 800 000 forint.
(7)	Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.
(8)	Az MNB Monetáris Tanácsának tagjai megbízatásuk 46. § (8) bekezdés a) pontja szerinti
megszűnését követő 6 hónapig hitelintézetnél munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb
jogviszonyt nem létesíthetnek. E tilalom ellentételezéseképpen a megbízatásuk 46. § (8) bekezdés
a)	pontja szerinti megszűnésekor hat havi bérükkel azonos összegű juttatás illeti meg őket.
28.	Titoktartási kötelezettség és az alkalmazottak jogállása
52.	§
Az MNB alkalmazottai és felügyelő bizottsági tagjai kötelesek a feladatkörük ellátása során
tudomásukra jutott minősített adatot, banktitkot, értékpapírtitkot, fizetési titkot és üzleti titkot
megőrizni. Ez a kötelezettség a megbízatás megszűnését követően is fennmarad.
53.	§
(1)	Az MNB alkalmazottainak az MNB-től származó havi bére nem lehet több az MNB
alelnökeinek MNB-től származó bérének összegénél.
(2)	Az MNB alkalmazottaira - e törvényben szabályozott kivételekkel - az Mt. rendelkezéseit
kell alkalmazni.
29. Összeférhetetlenség
54.	§
(1)	Az MNB a 46. § hatálya alá tartozó, valamint a 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott
alapvető feladatokat ellátó (a továbbiakban: minősített munkakört betöltő) alkalmazottja - ha
törvény eltérően nem rendelkezik - nem létesíthet és nem tarthat fenn munkaviszonyt vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő
bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél, ide nem értve azon pénzügyi intézményt, amelyben
az MNB részesedéssel rendelkezik, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi
22
személynél, befektetési vállalkozásnál, - az MNB Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa
tagjaként eljáró alelnöke kivételével - az Országos Betétbiztosítási Alapnál és - a Befektető-
védelmi Alap igazgatósági tagjaként eljáró MNB alkalmazott kivételével - a Befektető-védelmi
Alapnál.
(2)	Az MNB a 46. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja
pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben és befektetési
vállalkozásban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - befolyással nem rendelkezhet.
(3)	Az MNB a 46. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja
a)	a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a meglévő és
b)	a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik a
jogviszonyának fennállása alatt öröklés útján szerzett,
pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési
vállalkozásban lévő befolyásáról és a befolyását az MNB-vel létrejövő jogviszonya
keletkezésének az időpontjától számított, illetve az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés
jogerőre emelkedését követő három hónapon belül megszünteti.
(4)	Az MNB a 46. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja
a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz szerzését - az állampapír, a nyilvános, nyíltvégű befektetési alap
által kibocsátott befektetési alapjegy kivételével - a megszerzést követő három munkanapon
belül köteles bejelenteni.
(5)	Az MNB a 46. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat
fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenységet, amelyet köteles bejelenteni.
(6)	Az MNB a 46. § hatálya alá nem tartozó és nem minősített munkakört betöltő alkalmazottja
a)	a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a pénzügyi intézményben, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban fennálló befolyásáról,
és
b)	haladéktalanul nyilatkozik, ha jogviszonya fennállása alatt az a) pontban meghatározott
befolyást szerzett.
(7)	Az MNB alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének
időpontjában vagy a jogviszonya fennállása alatt a vele közös háztartásban élő közeli
hozzátartozója pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben,
befektetési vállalkozásban befolyással rendelkezik, vagy befolyást szerez.
(8)	Az MNB alkalmazottja az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogviszonya, befolyása
megszüntetéséig, valamint a (4)-(7) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig nem vehet
részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik,
amelyben az alkalmazott, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással
rendelkezik, vagy amellyel más, az (1)-(7) bekezdésben meghatározott jogviszonyban van.
(9)	Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontjában köteles nyilatkozni
szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról.
(10)	Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésekor fennálló tagsági viszonyát addig
nem köteles megszüntetni, amíg a szövetkezeti hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen
időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely
arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(11)	Az MNB alkalmazottja
a)	a jogviszonya keletkezésének időpontjában írásban nyilatkozik arról, hogy a vele közös
háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézménynél, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást
23
végző jogi személynél vagy befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban,
felügyelő bizottsági tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban áll, és
b)	haladéktalanul bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának az a)
pontban meghatározott jogviszonya keletkezett.
(12)	Az MNB alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy
meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi intézményt, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző
jogi személyt vagy befektetési vállalkozást, amelynél a vele közös háztartásban élő közeli
hozzátartozója a (11) bekezdésben meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.
(13)	Az MNB a 46. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja az e §-ban foglalt bejelentéseket és
nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának teszi meg.
(14)	Az MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB
alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási
kapcsolatba kerülne.
(15)	Az MNB az e §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, annak
ellenőrzése céljából az alkalmazottak által tett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkaviszony
megszűnését követő három évig nyilvántartja.
(16)	E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben
ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
55.	§
(1)	Az MNB Monetáris Tanácsának tagja csak jegybanki döntéshozói feladataival
összeegyeztethető egyéb tevékenységet végezhet, pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében
vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet
országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető és
köztisztviselő.
(2)	Az MNB Monetáris Tanácsának tagja nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
felügyelő bizottságának tagja.
(3)	Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt nem létesíthetnek.
(4)	A Monetáris Tanács 46. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti tagja bejelentési kötelezettség
mellett létesíthet olyan további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt, amely nem eredményez összeférhetetlenséget a monetáris tanácsi tagságával.
(5)	A Monetáris Tanács tagjai létesíthetnek tudományos, oktatási, művészeti, lektori,
szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt kötelesek bejelenteni.
(6)	Az MNB Monetáris Tanácsának tagja az 54. §-ban és az 55. § (4) és (5) bekezdésében
foglalt bejelentési, és nyilatkozattételi kötelezettségének a köztársasági elnöknél tesz eleget.
(7)	Az MNB Monetáris Tanácsának tagjára nézve az 54. § (1) bekezdésében foglalt
összeférhetetlenségi szabályokat az MNB-vel fennálló munkaviszonya megszűnését követően is
hat hónapig alkalmazni kell.
(8)	A felügyelő bizottság tagjaira nézve az 54. § (1)-(7), (9), (10), (13) és (15) bekezdésének
rendelkezéseit alkalmazni kell.
24
30. Vagyonnyilatkozat
56.	§
(1)	Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 46. § (4) bekezdésének c) pontjában
meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai az országgyűlési képviselőkkel azonos
módon, azonos tartalommal és gyakorisággal tesznek vagyonnyilatkozatot. Az évenkénti
vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében az azt megelőző év december
31-ei állapotára vonatkozóan, a kinevezéskor, illetve a felmentéskor esedékes
vagyonnyilatkozatot a kinevezés, illetve a felmentés napjának állapotára vonatkozóan kell
megtenni. A nyilatkozattételre kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele
közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek (hozzátartozó) az
országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(2)	A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel
foglalkozó állandó bizottsága tartja nyilván. A Monetáris Tanács tagjai, valamint a felügyelő
bizottság tagjai vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban
meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve
vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A
vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti az Országgyűlés elnökénél.
31. Könyvvizsgáló
57.	§
Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást, a megbízás lejártát követően 5
éven belül újra nem választható.
V.	Fejezet
Vegyes rendelkezések
32.	Jegybanki jogosultságok
58.	§
(1)	Az MNB a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében javaslatot tehet a
Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a
Kormány tagjának jogszabály megalkotására. Az MNB döntése szerint a javaslattétel a
nyilvánosság útján is történhet.
(2)	Az MNB Kormánynak tett, az (1) bekezdésben meghatározott javaslatával összefüggésben
a Kormány nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, a
Kormány tagjának tett javaslat esetén a Kormány tagja a javaslat kézhezvételét vagy
nyilvánosságra hozatalát követő 15 munkanapon belül köteles az MNB-t - amennyiben a
javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni a jogszabály
25
megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás megindulásáról, törvényi szintű
szabályozás esetén az Országgyűlés elé terjesztés határidejéről, rendeleti szintű szabályozás
esetén a kihirdetés határidejéről; ennek hiányában döntése indokairól.
(3)	Ha a (2) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a javaslat címzettje
haladéktalanul köteles az MNB-t - amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a
nyilvánosság útján - tájékoztatni a késedelem okairól, valamint - egyetértése esetén - az
Országgyűlés elé terjesztés vagy a kihirdetés új határidejéről.
59.	§
(1)	Az MNB jogosult
a)	a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltató,
b)	a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
c)	a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezet,
d)	a pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezet,
e)	a központi értéktár,
f)	az Országos Betétbiztosítási Alap,
g)	a Befektető-védelmi Alap,
h)	a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésében meghatározott alapvető feladatok ellátásával
összefüggésben bármely más belföldi szervezet és
i)	külföldi jegybank, valamint a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésében meghatározott alapvető
feladatok ellátásával összefüggésben, továbbá nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek
ellátása érdekében bármely más külföldi szervezet
részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.
(2)	Az MNB a 4. § (1)-(7) bekezdésében foglalt feladatai ellátása során jogosult forintban,
külföldi pénznemben és nemesfémekkel a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenység körébe tartozó bármely egyéb műveletet végezni.
(3)	Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során a Bszt.
szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásként pénzügyi eszköz letéti
őrzését és nyilvántartását láthatja el, ehhez kapcsolódóan ügyfélszámlát vezethet, továbbá letétet
kezelhet és ehhez kapcsolódóan értékpapírszámlát vezethet, valamint nyomdai úton előállított
értékpapír esetén azt nyilvántarthatja és ügyfélszámlát vezethet.
(4)	Az MNB a nyomozó hatóság és az ügyészség tevékenységének támogatása céljából, a
monetáris finanszírozás 15. §-ban foglalt tilalmának betartásával jogosult forint és külföldi
bankjegyeket biztosítani e szervek részére a nyomozati tevékenységhez.
60.	§
(1)	Az MNB-t jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése alapján
belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg.
Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a
legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell
az MNB rendelkezésére bocsátott óvadékból történő kielégítésre is.
(2)	Jegybanki feladatai ellátásával összefüggésben az MNB javára szolgáló zálogjog és óvadék
esetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvénynek a zálogjog és az óvadék
közvetlen érvényesíthetőségének korlátozására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
26
(3)	Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Európai Unió másik tagállamának
központi bankja, valamint az Európai Központi Bank javára, a központi banki feladataik
ellátásával kapcsolatosan nyújtott biztosítékokra is.
(4)	Az MNB a 7. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a hitelintézetekkel szemben
keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett pénzforgalmi számlák terhére - hatósági
átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítését megelőző sorrendben -
elégítheti ki.
61.	§
Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez a rendelkezés nem
vonatkozik a munkaviszonyból származó perekre.
62.	§
Az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati
bizonyító erejük van.
33.	Részesedésszerzés és osztalékfizetés
63.	§
(1)	Az MNB-nek - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - sem belföldi, sem
külföldi szervezetben nem lehet részesedése.
(2)	Az MNB részesedést szerezhet és tarthat fenn
a)	a tevékenységével összefüggésben létrehozott,
b)	a fizetési rendszer működtetése tevékenységet vagy
c)	tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári és központi szerződő fél tevékenységet végző
szervezetben.
(3)	Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (1), (3) és (7) bekezdésében
meghatározott feladatainak teljesítése során végrehajtott műveletei keretében történő,
szabályozott piacra bevezetett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok megszerzésére, azzal,
hogy az MNB nem szerezhet a Bszt. szerinti minősített befolyást a kibocsátóban. Az MNB a 4. §
(1),	(3) és (7) bekezdésében meghatározott feladatai keretében nem szerezhet közvetlenül a
kibocsátótól tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat.
64.	§
(1)	Az MNB a - 16. § (5) bekezdése alapján a kiegyenlítési tartalékok negatív összegének
ellentételezésére fel nem használt - tárgyévi eredményéből vagy az eredménytartalékból fizet
osztalékot. Az osztalékfizetési kötelezettséget a tárgyévi beszámolóról a részvényesnek a 43. §
(2)	bekezdésében foglalt határozatát követő 8 napon belül kell teljesíteni.
(2)	Az MNB osztalékelőleget nem fizet.
27
(3)	Amennyiben a tárgyévi veszteség összege az eredménytartalékot meghaladja, a
különbözetet a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára a tárgyévi
beszámolóról a részvényesnek a 43. § (2) bekezdésében foglaltak szerint hozott határozatát
követő 8 napon belül megtéríti.
(4)	A részvényes az eredménytartalék javára pénzben tőkejuttatást nyújthat.
VI.	Fejezet
Záró rendelkezések
34.	Felhatalmazó rendelkezések
65.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:
a)	a Monetáris Tanács döntésének megfelelően az alapkamat mértékét,
b)	a Monetáris Tanács döntésének megfelelően a kötelező tartalékráta mértékét, és a kötelező
jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékét,
c)	a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint a
teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket,
d)	a bankjegyek és az érmék - ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is -
kibocsátását, címletét, külső jegyeit, bevonását,
e)	a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a
28.	§ (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat,
f)	a feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközökkel összefüggő szakértői vizsgálatot
lefolytató szerveket,
g)	a 28. § (4) bekezdése szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az
adatszolgáltatás módját és tartalmát,
h)	a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az MNB által forgalomból bevont, de
törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének vagy
készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával,
őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket,
i)	az euro-utánzatokra - ideértve az euro-érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is -
vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével, az euro-érmékhez hasonló
érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak
figyelembevételével,
j) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt
szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét,
k) az MNB kérelemre induló hatósági eljárásáért - ide nem értve a Hpt. alapján az MNB
engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése és az
engedélyek visszavonása, valamint a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben
történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást - fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj fizetésével kapcsolatos szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében
és 19. § (2) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza
a)	a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának, továbbá a fizetési módok
részletes szabályait,
28
b)	a készpénzforgalmazás feltételeit,
c)	a pénzfeldolgozási tevékenység szabályait és
d)	a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és
a 20. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza
a)	a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetek
üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit és a tevékenység végzéséhez szükséges
szabályzatokra vonatkozó követelményeket;
b)	a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának tartalmi és
formai követelményeit, továbbá
ba)	az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
bb)	az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
bc)	az elszámolás és a teljesítés rendjét,
bd)	a kockázatok kezelésének szabályait,
be)	a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának szabályait,
bf)	a tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
bg)	a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait és
bh)	a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit;
c)	a központi értéktár esetében
ca)	az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
cb)	az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
cc)	a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit és
cd)	a kockázatok kezelésének szabályait;
d)	a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében
da)	az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
db)	az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
dc)	a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
dd)	a kockázatok kezelésének szabályait,
de)	a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának szabályait,
df)	a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait és
dg)	a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit.
(4)	Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyért felelős miniszter véleményét nem
kell kikérni.
(5)	Az (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletet annak hatálybalépése előtt 15 nappal
kell kihirdetni.
35.	Hatálybalépés
66. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 77. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
29
36. Átmeneti rendelkezések
67.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bank az Alkotmány 32/D. § (2) bekezdése és a Magyar Nemzeti
Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 50. § (3) bekezdése alapján
kinevezett elnökének, továbbá az MNB tv. 51. § (1) bekezdése alapján kinevezett al elnökeinek,
az MNB tv. 49. § (4) bekezdés c) pontja alapján választott monetáris tanácsi tagok és az MNB tv.
52/A. § (4) bekezdése szerinti felügyelő bizottsági tagok megbízatását e törvény hatálybalépése
nem érinti. A Monetáris Tanács az MNB tv. 49. § (4) bekezdés c) pontja alapján választott
tagjainak felmentése tekintetében a megbízatásuk megszűnéséig az MNB tv. e törvény
hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az MNB tv. 50. § (7) bekezdése szerinti alelnökének az MNB elnöke általános hatáskörű
helyettesítésére vonatkozó jogköre e törvény hatálybalépésével megszűnik.
(3)	Az MNB 2011. évre vonatkozó számviteli beszámolójára e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
68.	§
E törvény 1-9. §-a, 11. §-a, 19-21. §-a, 27. § (1), (2) és (10) bekezdése, 28. § (1), (2), (4) és
(5)	bekezdése, 30. §-a, 42-50. §-a és 67. §-a az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
37.	Módosító rendelkezések
69.	§
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 1. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Nemzeti Bank által az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő
Részvénytársaság részére vezetett pénzforgalmi számla tekintetében e törvénynek kizárólag a
hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás lebonyolítására vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.”
70.	§
(1)	A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 2. § (2)
bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban)
30
„11. MNB rendkívüli likviditási hitele: az MNB tv. 12. § szerinti - a 7. §-ban meghatározott
monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott - rendkívüli
jegybanki hitel.”
(2)	A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,”
71.	§
(1)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 2. § a)
pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában közszolgálatban álló személy)
„7. a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjai kivételével a Magyar Nemzeti Bank
alkalmazottja (a továbbiakban: a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai);”
(2)	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 7. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A vagyonnyilatkozat őrzéséért
a)	közszolgálatban álló személy, valamint a 3. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kötelezett
esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, közjegyző esetében a területi közjegyzői kamara
elnöksége,
b)	a 3. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti kötelezett esetében a gazdálkodó szervezet tekintetében
a tulajdonosi jogokat az állam nevében gyakorló személy vagy szervezet,
c)	a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettek esetében az állami támogatási előirányzat
kezelője - helyi önkormányzat esetében a jegyző, közalapítvány esetében az alapítói jogokat
gyakorló szerv, területfejlesztési tanács esetében annak hivatali szervezete -, vagy ha e szerv nem
azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat felhasználásának szakmai
lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbi,
d)	a Magyar Nemzeti alkalmazottai vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank elnöke
felelős (a továbbiakban együtt: őrzésért felelős).”
72.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 1. melléklet 14. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„14. MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,”
31
73. §
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény 34. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az 5. § c), f) és
g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és a Psztv., az 5. § b)
pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezései szerint jár
el.”
74.	§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 15. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az igazgatóság tagja, vagy a vezérigazgató a megválasztása, illetve
munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapon belül a Magyar Nemzeti Bank felügyelő
bizottságának tagja volt, úgy rá a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 55. § (8) bekezdésében
hivatkozott 55. § (7) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”
75.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban
Hpt.) 110. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alap igazgatótanácsának tagjai:)
„b) az MNB-nek az MNB elnöke által kijelölt alelnöke,”
76.	§
A Hpt. 48. § a) pontjában a „Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 137 (a
továbbiakban: MNB tv.)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a
továbbiakban MNB tv.)” szöveg lép.
77.	§
(1)	E törvény 46.§ (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
32
„(12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg
kell küldeni, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint közigazgatási
és munkaügyi bírósághoz fordulhat.”
(2) E törvény 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB elnöke részére meg kell
küldeni, aki az Mt. szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat.”
38.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
78.	§
(1)	Hatályát veszti
a)	a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény,
b)	a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi
XXXI. törvény,
c)	a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi
CXXVI. törvény.
(2)	Hatályát veszti
a)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 1. számú melléklet 14. pontja,
b)	a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 65. § (4) bekezdése.
33
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény megalkotását elsősorban a 2012. január 1-jén
hatályba lépő új Alaptörvény tette szükségessé. Ennek megfelelően az új jegybanktörvénynek
összhangban kell lenni az Alaptörvénnyel és az európai uniós szabályokkal, elsősorban az Európai
Unió működésről szóló szerződéssel (a továbbiakban: Szerződés), valamint a hozzá kapcsolódó, a
Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló 4. számú
Jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: Alapokmány).
A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény újrakodifikált
változatát tartalmazza, amely részben a korábbi szabályozást veszi alapul, emellett új elemeket is
tartalmaz.
A törvényjavaslat az európai uniós kötelezettségeinkkel összefüggő szabályokat tartalmaz.
Definiálja az MNB jogállását, elsődleges célját és alapvető feladatait. Meghatározza az MNB
szervezetét (testületeit, vezetői kinevezésének módját), részletezi a jegybank kapcsolatát más
szervekkel, illetve a korábbi szabályozással azonos módon jogalkotási jogosultságokat ad számára.
Az Alaptörvénnyel való összhang megteremtése az Alaptörvényt ismétlő rendelkezések
elhagyását, az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülő részek
kiemelését, illetve bizonyos technikai jellegű módosításokat és pontosításokat jelent.
A törvényjavaslat az Alaptörvény és az EU jogszabályok által engedélyezett keretek között
szemléletváltást tartalmaz abban az értelemben, hogy a korábban döntően az Magyar Nemzeti Bank
(a továbbiakban: MNB) elnöke kezében összpontosuló döntéshozatali és végrehajtási hatásköröket
megosztja a Monetáris Tanács és az újból felálló igazgatóság között, azzal, hogy ezeknek a
testületeknek az MNB elnöke tagja, és szavazategyenlőség esetén döntő szavazattal rendelkezik.
A 2008-tól induló pénzügyi- és gazdasági válság tapasztalatai alapján szükség mutatkozott a
monetáris politikai eszköztár kibővítésére a kötelező tartalék további mérlegelemekre való
kiterjesztésével.
Az Európai Unió jegybankokra vonatkozó szabályozásának kulcsfontosságú eleme az Európai
Központi Bank (a továbbiakban: EKB) és a nemzeti központi bankok függetlenségének biztosítása.
a)	Működési függetlenség
A Szerződés az EKB és a nemzeti jegybankok elsődleges céljának az árstabilitás fenntartását
jelöli meg. Elvárás, hogy jogszabály deklarálja ezt a jegybanki célt (amelynek Magyarország
esetében még az árstabilitás elérését is tartalmaznia kell), mert elősegíti a kormányzattól való
függetlenséget.
b)	Intézményi függetlenség
Az elsődleges cél mellett, az integrációban működő jegybank alapvető feladatai (uniós
terminológiával: a Központi Bankok Európai Rendszerével (a továbbiakban: KBER) kapcsolatos
feladatok), a monetáris politika meghatározása és megvalósítása, deviza műveletek végzése
árfolyampolitikai célok megvalósítása érdekében, a hivatalos deviazatartalékok képzése és kezelése,
továbbá a fizetési rendszer működtetése és működőképességének biztosítása. Az alapvető feladatok
tekintetében kettős követelmény áll fenn. Egyrészt a jegybanknak - csakúgy, mint az elsődleges cél
tekintetében - függetlennek kell lennie a KBER-rel kapcsolatos feladatai végrehajtása során,
másrészt további feladatot csak abban az esetben és olyan mértékben láthat el, ha az nem
veszélyezteti az elsődleges célja elérését.
A jegybanki függetlenség alapvetően azt jelenti, hogy az MNB monetáris politikáját a vonatkozó
jogszabályi keretek között önállóan alakítja ki. Uniós jogi követelmény, hogy a jegybank nem
34
kérhet, és nem fogadhat el semmiféle instrukciót a kormányzati szféra intézményeitől a feladatai
ellátásával kapcsolatban.
Egyértelművé kell tenni, hogy a jegybank csak az elsődleges céljának (vagyis az árstabilitás
elérésének és fenntartásának) veszélyeztetése nélkül támogatja a kormányzati gazdaságpolitikát.
A monetáris politikai eszköztár kialakításában nagy szabadságot biztosít az EU-szabályozás, a
jegybanknak kétféle követelménynek kell megfelelni. Egyrészt az eszköztárnak kompatibilisnek
kell tenni az EKB eszköztárával, másrészt a jegybank kizárólag megfelelő fedezet mellett nyújthat
hitelt. Annak érdekében, hogy a jegybank monetáris műveletein ne szenvedjen veszteséget partnere
fizetésképtelensége miatt, a végrehajtási és csődjogi szabályok a jegybank számára nyújtott
fedezetet nem vonhatják le.
A tagállamok központi bankjai szervezeti formájuktól függetlenül közintézmények, ennek
megfelelően a működésük ellenőrzött. A jegybankok konkrét szervezeti formájára vonatkozóan
nincs uniós rendelkezés, ezt a tagállamok jogrendje határozza meg. A jegybankok ellenőrzésével
kapcsolatban az Alapokmány 27. cikk (1) bekezdése azt a követelményt fogalmazza meg, hogy az
EKB és a nemzeti központi bankok pénzügyi jelentését független külső könyvvizsgálóknak kell
ellenőrizniük. Az Alapokmány 27. cikk (2) bekezdése leszögezi, hogy az Európai Számvevőszék
jogköre kizárólag az EKB gazdálkodása hatékonyságának vizsgálatára terjed ki. Ezen túlmenően a
nemzeti központi bankok ellenőrzésével kapcsolatos követelmény nincs. A monetáris politika
független vitelének garanciájaként azt azonban biztosítani kell, hogy az ellenőrző szerv hatásköre a
monetáris politika vitelére, illetve az egyéb KBER-rel kapcsolatos feladatok ellátásának
célszerűség, szakszerűség vagy más szempontok szerinti felülvizsgálatára nem terjedhet ki, mert az
nem felel meg jogi szempontból a Szerződésben lefektetett követelményeknek. A demokratikus
jogállami berendezkedésből fakad a jegybanki tevékenység átláthatóságának követelménye, az az
igény, hogy a jegybank rendszeresen tájékoztatást adjon működéséről, döntéseinek hátteréről
ugyanúgy, mint a közszféra minden más intézménye. A Szerződés és az Alapokmány számos
rendelkezése jelzi azt az elvárást, hogy az EKB és nemzeti jegybankok működésének
transzparensnek kell lennie. Ezzel összefüggésben szükséges szabályozni az MNB-re vonatkozó
tájékoztatási követelményeket.
c)	Személyi függetlenség
A Szerződés 130. Cikke előírja, hogy sem az EKB, sem a nemzeti központi bankok, sem ezek
döntéshozó szerveinek valamely tagja a jelen Szerződés és a KBER Alapokmánya által rájuk
ruházott hatáskör gyakorlása, feladataik és kötelezettségeik teljesítése során nem kérhet és nem
fogadhat el utasításokat az uniós intézményektől vagy szervektől, a tagállamok kormányaitól vagy
bármely más szervtől.
Az uniós jogszabályok szerint a döntéshozó testület tagjainak - a testület elnevezésétől és
összetételétől függetlenül - személyükben függetlennek kell lenniük. A függetlenséget mind a
kinevezés időtartamát, mind a tagállami és kormányzati szervektől, intézményektől való
függetlenség tekintetében, mind az elmozdíthatatlanság és az összeférhetetlenség eseteit tekintve
biztosítani kell.
Az MNB döntéshozóira vonatkozó személyi függetlenségi szabályoknak két fontos eleme van:
•	A személyi függetlenség kritériumainak való következetes és pontos megfelelés gyakorlatilag
azt eredményezi, hogy a döntéshozó testületnek csak főállású tagjai lehetnek. A főállású
státus lehetővé teszi, hogy számos részletdöntés a döntéshozó testület kompetenciájába
kerüljön.
•	A döntéshozó testület tagjai között sem állhat fenn függőségi viszony. A döntéshozó testület
tagjainak függetlenségét oly módon is szükséges megerősíteni, hogy a kinevezés feltételei
rögzítésre kerüljenek.
d)	Pénzügyi függetlenség
35
A jegybank pénzügyi függetlensége a legtágabb értelemben azt jelenti, hogy a jegybank
rendelkezik azokkal az anyagi alapokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy megfelelően
megvalósíthassa a törvényben rögzített feladatait és betöltse az Európai Központi Bankok
Rendszerében meghatározott funkcióját. A tagállamok jegybankjának abban a helyzetben kell
lennie, hogy saját maga határozhassa meg költségvetését. A költségvetés meghatározásába történő
„ex-ante” beavatkozás a tulajdonos részéről a jegybanki függetlenség csorbításának minősül.
36
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-4. §-hoz
Az 1. § az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 130. cikkének
megfelelően előírja, hogy a nemzeti központi bankok, valamint döntéshozó testületeik tagjai a rájuk
ruházott hatáskör gyakorlása, valamint feladataik és kötelezettségeik teljesítése során nem
kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank kivételével
az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy
bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól.
A 2. § az Alaptörvény 41. cikk (3) bekezdésének megfelelően előírja, hogy az Magyar Nemzeti
Bank (MNB) elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik.
A 3. § összhangban áll a Szerződés 127. cikkével, mely szerint a Központi Bankok Európai
Rendszerének (KBER) elsődleges célkitűzése az árstabilitás fenntartása. Tekintettel arra, hogy a
magyar gazdaság még nem érte el az árstabilitás állapotát, ezért az árstabilitás fenntartásához
először annak elérése szükséges. Szintén a Szerződés 127. cikkének megfelelően szükséges annak
kimondása, hogy az MNB úgy támogatja a Kormány gazdaságpolitikai programjának
megvalósítását, hogy ne veszélyeztesse elsődleges céljának érvényesülését.
A Szerződés 127-128. cikkei definiálják azokat a feladatokat, amelyeket a jegybankoknak el kell
látniuk. A 4. § részletesebben fogalmazza meg az MNB alapvető feladatait, amelyek az alábbiakban
foglalhatóak össze: monetáris politika meghatározása, bankjegy- és érmekibocsátás,
devizatartalékok képzése és kezelése, devizaműveletek végzése, a fizetési és elszámolási rendszerek
működésének felvigyázása és támogatása, részvétel a hitelintézetek prudenciális felügyeletében, a
pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó politika vitele.
Szükséges annak kimondása is, hogy a jegybank számára feladatot törvény állapíthat meg, és az
ily módon megállapított feladatnak összhangban kell lennie az MNB-nek az e törvényjavaslatban
meghatározott jegybanki feladataival és felelősségével, illetve egyéb tevékenységet csak az
elsődleges céljának és alapvető feladatainak veszélyeztetése nélkül folytathat.
Az 5-7. §-hoz
Az említett szakaszok a monetáris politika eszköztárát határozzák meg. E szerint az MNB
monetáris politikáját önállóan, e törvényjavaslat keretei között, az alábbi eszközökkel valósítja meg:
betétet fogad el és biztosíték ellenében hitelt nyújt, értékpapírokat vásárol, elad és közvetít, saját
értékpapírokat bocsát ki, árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz, értékpapírokat
számitól le (visszleszámítol), kötelező tartalékot szabályoz, egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.
A 8-9. §-hoz
A kötelező jegybanki tartalék a bankok pénzteremtési lehetőségét befolyásolja. A tartalékráta
mértékének emelésével a jegybank a pénzkínálat csökkentését az előírt tartalékhányad
mérséklésével pedig a pénzkínálat bővülését érheti el. Az MNB előírhatja, hogy pénzügyi
intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli
tételeik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél. Az MNB
pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira, egyes eszközeire és
mérlegen kívüli tételeire eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő. A tartalékráta mértékéről és a tartalék
37
után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács (MT) dönt, és azokat az MNB elnöke
rendeletében állapítja meg.
A 10-11. §-hoz
Az MNB jegyzi és közzé teszi a külföldi pénznemeknek forintra és a forintnak külföldi
pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat. Az árfolyamrendszerről és annak
jellemzőiről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt anélkül, hogy veszélyeztetné az MNB
árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.
A jegybanki alapkamat jelzéseket ad a gazdaság többi szereplője számára, befolyásolja a
pénzintézetek által alkalmazott kamatokat.
A 12-13. §-hoz
A 12. § az MNB végső hitelezői szerepét szabályozza, lehetőséget adva arra, hogy az MNB - a
monetáris finanszírozás 15. § szerinti tilalmának a betartásával - csak abban az esetben nyújtson
rendkívüli hitelt a hitelintézetnek, amennyiben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a
továbbiakban: Felügyelet) által alkalmazott intézkedések, valamit azok végrehajtására tett
intézkedések várhatóan biztosítják a hitelintézet biztonságos működésének helyreállítását.
A 13. § a végső hitelezői jogkör kiterjesztésével a pénzügyi rendszer egészét és a pénzforgalom
zavartalanságát veszélyeztető helyzetben lehetővé teszi a hitelnyújtást az Országos Betétbiztosítási
Alapnak.
A 14. §-hoz
E § meghatározza, azokat a számlákat, amelyeket az MNB vezet, illetve az ezen számlák
egyenlege után fizetett kamatot.
A 15. §-hoz
E szakasz a Szerződés 123. cikkével összhangban kimondja a monetáris finanszírozás tilalmát.
A 16. §-hoz
Az MNB külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó
napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó nem realizált
árfolyamnyereség/veszteség képezi a forint árfolyam kiegyenlítési tartalékát, a devizában fennálló,
értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözet pedig a deviza-
értékpapírok kiegyenlítési tartalékát. E kiegyenlítési tartalékok a saját tőke részét képezik,
egyenlegeik egymással szemben elszámolhatók. A központi költségvetés térítési kötelezettsége
abban az esetben áll fenn, ha a kiegyenlítési tartalékok összevont egyenlege negatív, és arra a
mérleg szerinti eredmény és az eredménytartalék nem nyújt fedezetet. A központi költségvetés a
38
térítést a tárgyévet követő év március 31-éig az eredménytartalék javára nyújtja, amit a tárgyévi
mérlegben kell elszámolni.
A 17-18. §-hoz
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló 4.
számú Jegyzőkönyv 21. cikk 2. bekezdése a 17-18. §-hoz hasonló jogosítványt biztosít a nemzeti
bankok számára, nevezetesen: „Az EKB és a nemzeti központi bankok fiskális ügynökként
tevékenykedhetnek a 21.1. cikkben meghatározott intézmények részére.”
A 19-20. §-hoz
Az MNB részt vesz az országos fizetési és elszámolási rendszer, illetve értékpapír-elszámolási
rendszer kialakításában. A jegybank szabályozási szerepe nem csak a pénzkibocsátás útján, hanem a
pénzforgalom szabályozásával is megvalósul. Ennek keretében a gazdasági követelménynek
leginkább megfelelő, ahhoz igazodó fizetési és elszámolási rendszert kell kialakítani, mert ez
nélkülözhetetlen feltétele a fizetési forgalom gyors és zökkenőmentes lebonyolításának.
A 21. §-hoz
A jegybanki információs rendszer szabályozása az Alapokmány 5. cikkével összhangban valósul
meg. A korábbi törvényi szabályozás kibővül a jegybanki információs rendszer részét képező
statisztikai rendszer működésének, illetve az MNB és KSH közötti adatcserének részletes
szabályozásával.
A 22-26. §-hoz
Az az elvárás, hogy a monetáris, illetőleg a jegybanki szabályozás hatékony legyen feltételezi,
hogy az MNB meggyőződhessék arról, érvényesülnek-e, s miként a vonatkozó szabályok és a
jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott jegybanki előírások a pénzügyi intézmények
mindennapos gyakorlatában. Ez a jegybanki ellenőrzés során történik.
A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó
adatok ellenőrzését és az MNB által lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárást foglalja magába. A
jegybanki ellenőrzés során az MNB jogosult kiegészítő adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok
és vizsgálati anyagok bekérésére, illetve helyszíni ellenőrzésre is. Az MNB a jegybanki ellenőrzés
során - az e törvényjavaslatban meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
A jegybank speciális jellege miatt az MNB hatósági eljárásai során a jelenleginél tágabb körben
nyílik lehetőség a jegybank-specifikus egyedi szabályozásra.
A 27-30. §-hoz
A törvényjavaslat előírja, hogy a bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását,
valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki.
39
A törvényjavaslat kimondja az MNB által kibocsátott bankjegyek és érmék magyar hivatalos
pénznemben teljesítendő fizetéseknél való elfogadási kötelezettségét.
A törvényjavaslat szabályozza a hamis, illetve nehezen felismerhető vagy sérült bankjegyekkel és
érmékkel való eljárást.
A 31. §-hoz
A 31. § határozza meg az MNB elnöke 2. § szerinti beszámolási kötelezettségének tartalmát és
gyakoriságát. Ezt a törvényjavaslat részletesen szabályozza, így biztosítva az Országgyűlés
megfelelő mértékű tájékoztatását az MNB tevékenységéről és monetáris politikájáról.
A 32-38. §-hoz
Az európai uniós szabályokkal összhangban az MNB véleményét az MNB feladataival és a
pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell
kérni. Szintén a kormányzattal való egyeztetést szabályozza a 33. §, de itt speciálisan a
költségvetési javaslatról van szó.
Az MNB megküldi a Kormánynak a Monetáris Tanács és az igazgatóság napirendjét. A
monetáris tanácsi üléseken szavazati jog nélkül az államháztartásért felelős miniszter vagy az általa
felhatalmazott személy képviseli a kormányt. A szavazati jog nélküli jelenlét megfelel az EU
előírásainak és egyben az ülés napirendjéhez hozzászólási jogot is biztosít a kormány
képviselőjének.
A törvényjavaslat az MNB tájékoztatását a Kormány MNB feladatkörét érintő lépéseiről azáltal
biztosítja, hogy előírja az MNB elnökének meghívását a Kormány ülésének az MNB feladatkörét
érintő napirendi pontjához.
Az MNB-nek, mint a monetáris politika meghatározójának és alakítójának a Kormányt és a
szélesebb nyilvánosságot is tájékoztatnia kell a tevékenységéről és a monetáris folyamatok
alakulásáról. A nyilvános tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet
meg.
Az MNB betölti a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya által megkívánt pénzügyi szerv feladatát
Magyarország részéről.
A 39-40. §-hoz
Az MNB szervezeti kapcsolatai között kiemelkedő fontosságú a Felügyelettel való
együttműködés. Az együttműködés szervezeti biztosítéka, hogy az MNB igazgatósági ülésének a
Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontjához a Felügyelet vezetőjét meg kell hívni.
A 41. §-hoz
Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését
megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét.
A 42-44. §-hoz
Az MNB részvénytársasági formában működik. A törvényjavaslat rögzíti azt a tényállást, hogy az
MNB székhelye Budapest.
40
Az MNB speciális feladatából, státusából következően egyes szervei nem vagy nem teljes körűen
tölti be azokat a funkciókat, amelyek a részvénytársasági formánál megszokottak. Ezért nincs
közgyűlés, illetve a menedzsment a jegybanki függetlenség szabályozása miatt alapvető jegybanki
feladatai körében független a részvényestől.
Erre az adja meg a lehetősége, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvényt az e
törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel kell az MNB-re alkalmazni.
Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost az
államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter képviseli.
A 43. § (2) bekezdése a számviteli beszámolót - az Európai Unió szabályainak való megfelelés
céljából - úgy szabályozza, hogy a részvényes „határozatában tudomásul veszi” az igazgatóság által
megállapított könyvvizsgálói záradékkal ellátott számviteli beszámolót.
A 45. §-hoz
Az MNB szervei: a Monetáris Tanács, az igazgatóság és a felügyelő bizottság.
A munkamegosztás a szervek között az alábbiak szerint alakul. A Monetáris Tanács az MNB
legfőbb döntéshozó szerve. Az igazgatóság felelős a Monetáris Tanács azon döntéseinek
végrehajtásáért, amelyeket a testület nem tart saját hatáskörében, valamint az MNB működésének
irányításáért. A felügyelő bizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.
A 46. §-hoz
A Monetáris Tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve. Ezt támasztja alá a testület hatásköre,
ami kiterjed az alapvető feladatokra, a tartalékráta mértékének, a kötelező jegybanki tartalék után
fizetendő kamat és a jegybanki alapkamat mértékének meghatározására, az árfolyamrendszer
meghatározására, a rendkívüli hitelnyújtásra, a rendszerkockázatok feltárására és kezelésére, az
elnök javaslatára az alelnökök hatáskörének meghatározására, a Monetáris Tanács hatáskörébe
tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról történő döntésre, és döntésre minden
olyan további kérdésben, amit törvény, az alapító okirat, vagy a belső eljárási szabályzat a
Monetáris Tanács kizárólagos hatáskörébe utal. Tovább erősíti a testület hatáskörét, hogy rendelet
kiadás kivételével a Monetáris Tanács elnökhelyettese - akit a testület tagjai választanak az
alelnökök közül - helyettesíti akadályoztatása esetén az MNB elnökét. A testület létszáma 5-9 fő.
A 47. §-hoz
Az MNB elnökére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az Alaptörvény
41. cikk (2) bekezdése előírja, hogy az elnököt a köztársasági elnök nevezi ki, ugynakkor az
Alapokmány 14. Cikk (2) bekezdésében foglaltak miatt szükséges az Alaptörvény azon
rendelkezésének megismétlése, hogy az elnök megbízatása 6 évre szól. Egy személy legfeljebb két
alkalommal lehet az MNB elnöke. A törvényjavaslat a döntéshozatali és végrehajtási felelősséget
megosztja az MNB elnöke, a Monetáris Tanács és az igazgatóság között. Az Alaptörvény 41. cikk
(4)	bekezdése alapján rendeletek kiadásában akadályoztatása esetén az MNB elnökét az általa
rendeletben kijelölt alelnök helyettesíti, minden más kérdésben pedig a Monetáris Tanács
elnökhelyettese.
41
A 48. §-hoz
Az MNB legalább 2, legfeljebb 3 alelnökére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök
számára. Az Alaptörvény 41. cikk (2) bekezdése előírja, hogy az alelnököket a köztársasági elnök
nevezi ki 6 évre, az Alaptörvény 41. cikk (4) bekezdése pedig előírja, hogy rendeletek kiadásában
az MNB elnökét az általa rendeletben kijelölt al elnök helyettesíti. Minden más tekintetben az
elnököt a Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti.
A 49. §-hoz
Az igazgatóság legfontosabb feladata a Monetáris Tanács döntéseinek végrehajtása és az MNB
működésének irányítása. Ezen túlmenően felelős az MNB számviteli beszámolójának
megállapításáért, az osztalék fizetéséről való döntés meghozataláért, az üzletvezetésről és az MNB
vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének, az MNB szervezetével
és belső irányításával összefüggő kérdéseknek és az MNB működésével, illetve feladatainak
ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok, ideértve a fejlesztési és működési költségterv
jóváhagyásáért, a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső
ellenőrzési szervezetének irányításáért, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének
megtárgyalásáért, a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek
gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő
kollektívszerződés-módosításért, és az 59. §-ban foglaltakkal kapcsolatos döntések meghozataláért.
Az igazgatóság tagjai az MNB elnöke és alelnökei.
Az 50. §-hoz
A felügyelő bizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve. Az MNB belső
ellenőrzési szervezete a felügyelő bizottság, illetve az annak hatáskörébe nem tartozó feladatok
tekintetében az igazgatóság irányítása alá tartozik. A jegybanki függetlenség biztosítása miatt a
felügyelő bizottság hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott alapvető
feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelő bizottság
tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az Országgyűlés
megbízatásának megszűnéséig tart.
Az 51. §-hoz
Az 51. § a vezető tisztségviselők és monetáris tanácstagok díjazását törvényben szabályozza,
ezzel eleget téve a pénzügyi függetlenség megteremtését célzó EU követelménynek. A
törvényjavaslatban foglalt szabályozás szerint az elnök tárgyév március 1-jétől a következő év
február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi bére a Központi Statisztikai
Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi
átlagos bruttó kereset tízszerese. A többi tisztviselő díjazása az elnök díjazása alapján kerül
megállapításra, annak bizonyos, %-os értékében. A jegybank vezető tisztségviselőit nem illeti meg
külön díjazás a monetáris tanácsi tagságért. A törvényjavaslat az egyértelműség kedvéért a „bér”
fogalmát használja, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben definiálva van.
42
Az 52-53. §-hoz
Az 52. § szerinti titoktartási kötelezettség vonatkozik a minősített adatokra, banktitkokra,
értékpapírtitkokra, fizetési titkokra és üzleti titkokra. Emellett meghatározásra került az a személyi
kör, akikre e kötelezettség vonatkozik.
A törvényjavaslat kimondja, hogy az MNB alkalmazottainak az MNB-től származó havi bére
nem lehet több az MNB alelnökeinek MNB-től származó bérének összegénél.
Szükséges annak kimondása, hogy az MNB alkalmazottaira az e törvényjavaslatban
meghatározott eltérésekkel a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyanis az
MNB vezető tisztviselőinek jogviszonya olyan jogviszony, amely sem e törvényjavaslat, sem a
Munka Törvénykönyve alapján önmagában nem értelmezhető.
Az 54-55. §-hoz
A Monetáris Tanács tagjai - vagyis ezáltal lényegében az MNB döntéshozó szerveinek tagjai nem
lehetnek pártok tagjai, országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, önkormányzati vagy állami
vezetők és köztisztviselők. Ezek a szabályok lényegében a politikától való függetlenséget,
befolyásolástól való mentességét biztosítják a döntéshozóknak.
A gazdasági életben való részvételtől, illetve befolyásolástól való kapcsolatot zárja ki az a
szabály, hogy a Monetáris Tanács tagjai nem lehetnek gazdasági társaságok vezető tisztviselői,
felügyelő bizottsági tagjai, kivéve azon pénzügyi intézményt, amelyben az MNB részesedéssel
rendelkezik, illetve nem rendelkezhetnek befolyással pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatást végző jogi személyben és befektetési vállalkozásban.
Az MNB 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatokat ellátó (a továbbiakban:
minősített munkakört betöltő) alkalmazottaira enyhébb tilalom vonatkozik. A gazdasági
összeférhetetlenség csak pénzügyi intézmények, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi
személyek, befektetési vállalkozások, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi
Alap vonatkozásában áll fenn.
Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt nem létesíthetnek, a Monetáris Tanács 46. § (4) c) pont szerinti tagjai pedig csak abban
az esetben, ha az összeférhető monetáris tanácsi tagságukkal, de ilyenkor bejelentési
kötelezettségük keletkezik a köztársasági elnök felé.
A Monetáris Tanács tagjai létesíthetnek tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői,
valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt kötelesek bejelenteni a köztársasági elnöknek.
Az MNB 46. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyt csak az MNB elnök engedélyével létesíthet vagy tarthat fennt, ez alól kivétel a
tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység,
amelyet be kell jelenteni a munkáltatói jogok gyakorlójának.
Az MNB-n belül nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeképp az MNB
alkalmazott a Polgári Törvénykönyről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával irányítási
(felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
Az 56. §-hoz
A kellő transzparenciát biztosítja az 56. §, amely előírja, hogy a Monetáris Tanács és a felügyelő
bizottság tagja, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermekei
(hozzátartozó) az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal
tesznek vagyonnyilatkozatot.
43
Az 57. §-hoz
E § az MNB könyvvizsgálójának megbízatását szabályozza.
Az 58-62. §-hoz
Az 58. § szerint az MNB a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében jogszabály-alkotási
javaslatot tehet a Kormánynak, illetve a Kormány tagjának.
A törvényjavaslat szabályozza, hogy az MNB mely szervezetek részére jogosult forintban és
külföldi pénznemben bankszámlát vezetni, illetve kimondja, hogy a nyomozó hatóság és az
ügyészség tevékenységének támogatása céljából, a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával
jogosult forint és külföldi bankjegyeket biztosítani e szervek részére a nyomozati tevékenységhez.
A törvényjavaslat az MNB jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező
követeléseire vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Továbbá kimondja, hogy az MNB ellen
indítható bírósági eljárásra vonatkozó szabályozást tartalmaz.
A törvényjavaslat szerint az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt
kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.
A 63. §-hoz
A 63. § alapján az MNB a tevékenységével összefüggően létrehozott, a fizetési rendszer
működtetése tevékenységet vagy tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári és központi szerződő
fél tevékenységet végző szervezetben szerezhet és tarthat fenn részesedést. Ezenkívül az MNB
kizárólag a monetáris politika vitelére, az arany- és devizatartalék képzésére és kezelésére, és a
makroprudenciális felügyelet gyakorlására meghatározott alapvető feladatainak teljesítése során
végrehajtott műveletei keretében történő, szabályozott piacra bevezetett, tagsági jogokat
megtestesítő értékpapírok megszerzésére jogosult belföldi, illetve külföldi szervezetben, azzal,
hogy nem szerezhet a Bszt. szerinti minősített befolyást a kibocsátóban, illetve nem szerezhet
közvetlenül a kibocsátótól tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat.
A 64. §-hoz
A 64. § (1) bekezdése a 43. § (2) bekezdésével összhangban szabályozza az osztalékfizetést: a
részvényes tudomásul veszi az MNB igazgatósága által meghatározott osztalékfizetést. A (3)
bekezdés biztosítja, hogy a saját tőke ne lehessen negatív. A törvényjavaslat lehetővé teszi az MNB
feltőkésítését.
A 65. §-hoz
E § az MNB elnöke rendeletalkotási jogkörét szabályozó, felhatalmazó rendelkezéseket
tartalmaz.
Az MNB elnöke a Monetáris Tanács döntésének megfelelően rendeletben szabályozza az
alapkamat mértékét, a kötelező tartalékráta- és az arra fizetett kamat mértékét.
Az MNB elnöke rendeletben szabályozza továbbá a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását,
képzésének és elhelyezésének módját, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó
intézkedéseket, a bankjegyek és az érmék kibocsátását, címletét, külső jegyeit, bevonását, a magyar
44
és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatokat, a
feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközökkel összefüggő szakértői vizsgálatot lefolytató
szerveket, a 28. § (4) bekezdése szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az
adatszolgáltatás módját és tartalmát, a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az
MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről
utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat
előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket, az
euro-utánzatokra vonatkozó előírásokat, a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó
információk és az információt szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét, az MNB
kérelemre induló hatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj
fizetésével kapcsolatos szabályokat, a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának
továbbá a fizetési módok részletes szabályait, a készpénzforgalmazás feltételeit, a pénzfeldolgozási
tevékenység szabályait, és a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységre vonatkozó
részletes szabályokat.
Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése
tevékenységet végző szervezetek, a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek, a
központi értéktár, és a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetek működésének
részletes szabályait.
A 66. §-hoz
E § rendelkezik a törvény hatálybaléptetéséről.
A 67. §-hoz
Garanciális szabályként került beiktatásra, amely folytonosságot teremt annak kimondásával,
hogy az e törvény hatályba lépése előtt kinevezett elnök, alelnökök, megválasztott monetáris tanácsi
tagok és a felügyelő bizottsági tagok megbízatását a törvény hatályba lépése nem érinti.
Az MNB elnöke által e törvény hatályba lépése előtt kijelölt általános hatáskörű alelnök az MNB
elnöke általános hatáskörű helyettesítésére vonatkozó jogköre e törvény hatálybalépésével
megszűnik.
Rögzítésre kerül továbbá, hogy az MNB 2011-es éves beszámolóját e törvényjavaslat
rendelkezései szerint kell elkészíteni.
A 68. §-hoz
E § kimondja, hogy a törvényjavaslat mely részei számítanak az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és
(5)	bekezdése alapján sarkalatosnak.
A 69-77. §-hoz
Az egyes törvények módosításait tartalmazza a jogszabályok közötti összhang biztosítása
érdekében.
A 78. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
45