﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5538. számú
törvényjavaslat
a hulladékról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2011. december
2012.	évi ... törvény
a hulladékról
Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése,
a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak
csökkentése, hatékonyságának javítása, továbbá a hulladékképződés, illetve a képződő
hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése,
továbbá a használt termékek újrahasználata, a hulladék minél nagyobb arányú anyagában
történő hasznosítása, fogyasztási-termelési körforgásban tartása, valamint a nem hasznosuló,
vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő
törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.	A törvény hatálya
1.	§
(1)	A törvény hatálya kiterjed:
a)	minden hulladékra, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel,
b)	a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, valamint
c)	a hulladékgazdálkodásra és a hulladékgazdálkodási létesítményekre.
(2)	A törvény hatálya
a)	az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából
származó hulladékra,
b)	az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve,
ha azokat égetésre vagy lerakásra, valamint a biogáz- vagy komposztáló üzemben történő
hasznosításra szánják,
c)	a szennyvízre,
d)	a nem vágás útján elpusztult állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése
érdekében leölt állatok tetemeit is,
annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály eltérően nem rendelkezik.
(3)	Nem terjed ki a törvény hatálya
a)	a levegőbe kibocsátott gáz-halmazállapotú anyagokra,
b)	a radioaktív hulladékra,
c)	a hatástalanított robbanóanyagokra,
d)	a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt
szennyezett talajt, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a
használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is,
e)	a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet
építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában
építési tevékenységhez használják fel,
f)	a fekáliára, ha arra a (2) bekezdés b) pontja nem terjed ki, a trágyára, a szalmára,
valamint a mezőgazdasági termelő tevékenység vagy erdőgazdálkodás során képződő
egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben
2
vagy biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi
egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel,
g)	a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj
minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett üledékre, iszapra, amely az
1.	mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik.
(4)	A hulladékgazdálkodással összefüggő, e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Kvt.)
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	Törvény vagy kormányrendelet az egyes hulladéktípusok és -fajták képződésének
megelőzése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek vonatkozásában e
törvénnyel összhangban álló további rendelkezéseket állapíthat meg.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában
1.	anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet az energetikai
hasznosítás kivételével;
2.	ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás, még akkor
sem, ha a művelet másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez; az
ártalmatlanítási műveletek nem kimerítő listáját a 2. melléklet tartalmazza;
3.	biohulladék: a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék,
háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi létesítményekben
képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-
feldolgozó üzemekben képződő hulladék;
4.	biológiailag lebomló hulladék: minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob
vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is;
5.	elkülönített gyűjtés: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája
és jellege szerint elkülönítik, lehetővé téve annak meghatározott módon történő
kezelését;
6.	előkezelés: a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet;
7.	energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék
energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló hulladékból történő
energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet
üzemanyagként, illetve tüzelőanyagként használnak fel;
8.	építési-bontási hulladék: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény
szerinti építési tevékenységből származó hulladék;
3
9.	felhasználó: aki a terméket továbbértékesítési cél nélkül a gyártótól vagy a
forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja;
10.	feltöltés: olyan hasznosítási művelet, amelynek során meghatározott célra alkalmas
hulladék felhasználásával hulladéknak nem minősülő anyagokat helyettesítenek
kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor;
11.	forgalmazó: terméket viszonteladónak, illetve felhasználónak átadó, értékesítő
gazdálkodó szervezet;
12.	gyártó: termék előállítója, továbbá - ha a terméket nem Magyarország területén
állítják elő - az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország
területén elsőként forgalomba hozza;
13.	gyűjtés: a hulladék összeszedése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás
céljából, beleértve a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is;
14.	gyűjtőhely: a hulladékgyűjtő pont és a hulladékgyűjtő udvar, valamint a hulladék
termelőjének vagy más birtokosának telephelyén kialakított, a hulladék
környezetszennyezést kizáró gyűjtését biztosító létesítmény;
15.	hasznosítás: bármely művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos
célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként
valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként
a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a
szélesebb körű gazdaságban betölthesse; a hasznosítási műveletek nem kimerítő
listáját a 3. melléklet tartalmazza;
16.	háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a háztartásokban képződő
hulladék, ide értve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt
helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein
képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékot;
17.	háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: a jogi személynél, illetve a jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál képződő, jellegében és
összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely a vegyes és az
elkülönítetten gyűjtött hulladékot foglalja magában, ide nem értve a gazdálkodó
szervezetek ipari vagy szolgáltatási tevékenységéből származó, a tevékenységükre
jellemző elkülönítetten gyűjtött termelési mezőgazdasági és erdészeti hulladékot;
18.	hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
szándékozik, vagy megválni köteles;
19.	hulladékbirtokos: a hulladéktermelő, illetve az a természetes és jogi személy, vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a hulladék a
birtokában van;
20.	hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek
felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá a
4
hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a
hulladékkezelő létesítmények bezárása, utógondozása;
21.	hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: az önkormányzatokról szóló törvény szerint az
önkormányzatok által biztosított, a települési hulladék ingatlantulajdonostól történő
átvételét, elszállítását és kezelését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő
szolgáltatás;
22.	hulladékgazdálkodási létesítmény: a hulladékkezelő létesítmény - ide értve az
átrakóállomást, a válogatóművet, a hulladékhasznosító vagy a hulladékártalmatlanító
létesítményt -, továbbá a hulladékgazdálkodási tevékenységek végzését biztosító
telephely, telephelyen belül vagy közterületen kialakított elkülönített terület, amely
magában foglalja a hulladékgazdálkodás végzéséhez szükséges, így különösen a
környezet biztonságát szolgáló építményeket, kiszolgáló helyiségeket, gyűjtőhelyet;
23.	hulladékgyűjtő pont: az elkülönítetten gyűjtött hulladék átadására szolgáló,
közterületen kialakított hulladékgyűjtő sziget, valamint az üzletekben működő
visszavételi hely;
24.	hulladékgyűjtő udvar: az elkülönítetten gyűjtött hulladék átvételére szolgáló, felügyelt,
elkerített telephely;
25.	hulladéklerakó: olyan hulladékártalmatlanító létesítmény, amely a hulladék földtani
közeg felszínén vagy földtani közegben történő lerakására szolgál, ide értve
a)	a hulladéktermelő hulladékának a termelés helyén történő ártalmatlanítására
szolgáló hulladékgazdálkodási létesítményt,
b)	a hulladék ideiglenes elhelyezésére szolgáló, 1 évet meghaladóan fennálló
hulladékgazdálkodási létesítményt, kivéve azt, ahol a hulladékot
ba)továbbszállításra	készítik elő abból a célból, hogy hasznosításra,
előkezelésre vagy más helyen ártalmatlanításra kerüljön,
bb)	a hasznosítást vagy előkezelést megelőzően legfeljebb 3 évig tárolják,
vagy
bc)	az ártalmatlanítást megelőzően legfeljebb 1 évig tárolják;
26.	hulladékolaj: bármely ásványi vagy szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, amely az
eredeti rendeltetési célra tovább nem használható, így különösen a használt motorolaj
és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj;
27.	hulladékolaj regenerálása: olyan újrafeldolgozási művelet, amely által alapolajat
állítanak elő a hulladékolaj finomításával, így különösen az abban található
szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolításával;
28.	hulladéktermelö: akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti
hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan műveletet
végez, ami a hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez;
29.	ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa vagy
használója;
5
30.	kereskedő: bármely gazdálkodó szervezet, amelynek megbízására képviselője vagy
más megbízott jár el a hulladék megvásárlásánál és az azt követő értékesítésénél,
ideértve azt a kereskedőt is, aki nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;
31.	kezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy
ártalmatlanítást megelőző előkészítést is;
32.	közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet, amely más nevében intézi a hulladék
hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt a közvetítőt is, aki nem lesz a
hulladék tényleges birtokosa;
33.	megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan
intézkedés, amely csökkenti
a)	a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a
termékek élettartamának meghosszabbítása révén,
b)	a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros
hatásait, vagy
c)	az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát;
34.	munkahelyi gyűjtőhely: a gazdálkodó szervezet ipari vagy szolgáltatási
tevékenységéből származó, tevékenységére jellemző hulladék képződésének helyén a
hulladék típusa, fajtája vagy összetétele alapján kialakított gyűjtőhely, ide értve a
veszélyes hulladék veszélyességi jellemzőire figyelemmel kialakított gyűjtőhelyet is;
35.	szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;
36.	települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék;
37.	újrafeldolgozás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké
vagy anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában
foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai
hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek
során használnak fel;
38.	újrahasználat: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket
vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált;
39.	újrahasználatra előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett
hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét
előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen;
40.	üzemi gyűjtőhely: a hulladéktermelő telephelyén létesített olyan terület vagy építmény,
amely a hulladéktermelő tevékenységéből származó hulladék gyűjtésére szolgál, ide
értve a veszélyes hulladékot is;
41.	vegyes hulladék: a háztartási és a háztartásihoz hasonló hulladéknak az a különböző
fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amely az elkülönített
hulladékgyűjtésből visszamarad;
6
42.	veszélyes hulladék: az 1. mellékletben felsorolt tulajdonságok legalább egyikével
rendelkező hulladék.
3.	Alapelvek
3.	§
A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során - a Kvt.-vel
összhangban - a következő alapelveket kell érvényesíteni:
a)	az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve: a hulladékképződés
megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék
újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi,
gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére
vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni;
b)	a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia
jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából
történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását,
a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló-képességének, élettartamának és
újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és
felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és
ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó
felelős továbbá a visszavitt termék és a termék használata után visszamaradó hulladék
átvételéért, illetve a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott
további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e
tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;
c)	a közelség elve: a hulladék kezelését a - környezeti és gazdasági hatékonyság
figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben
kell végezni; az állam biztosítja, hogy a hulladékot hasznosító, valamint ártalmatlanító
létesítmények Magyarország területén olyan hálózatot alkossanak, amely lehetővé
teszi a képződő hulladék legközelebbi, a célnak megfelelő létesítményben és a
leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő
hasznosítását vagy ártalmatlanítását a környezeti adottságokra, az elérhető legjobb
technikára, valamint a hulladék különleges kezelési igényére figyelemmel;
d)	az önellátás elve: a közelség elvére figyelemmel a képződő hulladék teljes körű
hasznosítására, illetve ártalmatlanítására, ennek megfelelő hasznosító, illetve
ártalmatlanító hálózat kialakítására és üzemeltetésére kell törekedni;
e)	a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált
termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek
megfizetéséért;
f)	a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biohulladék
kezeléséből származó anyagok hasznosítását annak érdekében, hogy a kezelés után a
természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen
vissza, valamint a hulladéklerakókon elhelyezésre kerülő települési hulladék
biológiailag lebomló tartalma csökkenjen.
7
II. Fejezet
A hulladékra vonatkozó általános szabályok
4.	A környezet és az emberi egészség védelme
4.	§
Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető
legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne
okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés
megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a
hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.
5.	§
(1)	A hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének
csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:
a)	az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;
b)	az anyagnak és a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;
c)	a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot, továbbá a kevesebb szennyező anyagot,
illetve kisebb környezetterhelést eredményező termékek előállítását;
d)	a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
(2)	A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából
származó, de a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, anyag, valamint a
már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék a gyártás-felhasználás
ciklusban maradjon. Az anyag vagy termék a gyártás-felhasználás ciklusból történő
kilépésekor válik hulladékká.
6.	§
(1)	Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet
károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne
okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja
hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.
(2)	Aki olyan hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, amely a tevékenység jellegéből
fakadóan a környezeti elemekre, az emberi egészségre, a tájra, valamint a védett természeti és
kulturális értékekre kockázatot jelent, gondoskodik arról, hogy a kockázatot a lehető
legkisebbre csökkentse.
(3)	A hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék
lehető legnagyobb arányú újrahasználatra előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a
nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére.
(4)	A hulladékgazdálkodáshoz használt technológia, berendezés, eszköz vagy anyag
alkalmazását vagy forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz,
referenciához, valamint minősítéshez kötheti.
8
(5)	Tilos hulladékot
a)	a gyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények
között elhelyezni, kezelni, attól jogtalanul megválni;
b)	engedély nélkül összekeverni más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal
rendelkező más anyagokkal.
5.	A hulladékhierarchia
7.	§
(1)	A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi
hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni:
a)	a hulladékképződés megelőzése,
b)	a hulladék újrahasználatra előkészítése,
c)	a hulladék újrafeldolgozása,
d)	a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint
e)	a hulladék ártalmatlanítása.
(2)	A hulladékhierarchia alkalmazása során figyelembe kell venni az elővigyázatosságra, a
fenntarthatóságra, a műszaki megvalósíthatóságra, az erőforrások védelmére és a gazdasági
életképességre vonatkozó általános környezetvédelmi elveket, valamint az általános
környezeti, emberi, egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásokat.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt elsőbbségi sorrendet úgy kell alkalmazni, hogy a
hulladékképződés megelőzése, valamint a hulladékgazdálkodás során a legjobb általános
környezeti eredményt biztosító megoldás érvényesüljön.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt elsőbbségi sorrend alkalmazásától akkor lehet eltérni, ha az
egyes hulladéktípusok képződése és az azokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységek általános hatásaira vonatkozó életciklus-szemlélet azt indokolja.
6.	Melléktermék
8.	§
Valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek
elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes
teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek lehet tekinteni:
a)	további felhasználása biztosított,
b)	előállítását követően - a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül -
közvetlenül felhasználható,
c)	az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,
d)	a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és
e)	további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása
tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és
egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak.
7.	A hulladékstátusz megszűnése
9.	§
9
(1)	Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy - a 10. § (1) bekezdésében foglaltakra
figyelemmel - a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes
teljesülése esetén:
a)	meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják,
b)	rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,
c)	megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó
jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és
d)	használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi
egészségre káros hatást.
(2)	Azt a hulladékot, amely az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén
megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és
a)	a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben,
b)	a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben,
c)	az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló
kormányrendeletben, valamint az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik
kezeléséről szóló miniszteri rendeletben,
d)	az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről
kormányrendeletben, valamint az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai
kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben, és
e)	a tárgykörbe tartozó további uniós jogi aktusok átültetését szolgáló jogszabályokban
meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik
hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve
hasznosítási követelmények teljesülnek.
10. §
(1)	A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó 9. § (1) bekezdés szerinti feltételek
teljesítéséhez szükséges részletes előírásokat - ideértve a szennyező anyagok határértékeit,
továbbá az anyag vagy tárgy lehetséges káros környezeti hatásainak elkerülésére vonatkozó
szabályokat - a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (1) bekezdésének
végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel.
(2)	Ha egy hulladékáram vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről uniós
jogi aktus nem rendelkezik, a hulladékstátusz megszűnésének további feltételeit, valamint az
ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokat miniszteri rendelet állapítja meg.
(3)	A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó 9. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek való
megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítását jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő tanúsító szervezet végezheti.
(4)	A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az
arra feljogosított tanúsító szervezet negyedévente felülvizsgálja.
(5)	Az előállított, tárolt, felhasznált vagy forgalmazott termékek 9. § (1) bekezdés szerinti
feltételeknek való megfelelését a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért
felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi.
10
(6)	Ha a 9. § (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, az (5) bekezdés szerinti hatóság
tájékoztatja a gyártó telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságot.
III.	Fejezet
Hulladékgazdálkodási tevékenységek
8.	A hulladék gyűjtése
11.	§
(1)	A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos rendezetten
gyűjti.
(2)	A hulladékbirtokos a saját ingatlanán, telephelyén termelt hulladékot az ingatlan területén,
illetve a telephelyen - így különösen a munkahelyi gyűjtőhelyen vagy az üzemi gyűjtőhelyen
-	hulladékgazdálkodási engedély nélkül gyűjtheti.
(3)	Törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet vagy - települési hulladék esetében -
önkormányzati rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a hulladék meghatározott anyagfajta -
így különösen a papír-, fém-, műanyag-, illetve üveghulladék - vagy típus szerinti elkülönített
gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra,
hogy az így előkészített hulladékot hulladékkezelőnek vagy a közszolgáltatónak átadja.
(4)	A biohulladékot - a 6. § (1) bekezdésében, valamint a 7. §-ban meghatározottakra
figyelemmel - elkülönítetten kell gyűjteni, úgy, hogy gyűjtése komposztálhatóságát vagy
lebontását biztosítsa.
9.	Kereskedelem, közvetítés, szállítás
12.	§
(1)	A kereskedő és a közvetítő tevékenységét - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -
nyilvántartásba vétel alapján végzi.
(2)	Az a kereskedő, közvetítő, akinek a tevékenységével érintett hulladék a birtokába kerül,
valamint a szállító tevékenységét csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezheti.
(3)	A kereskedőre és a közvetítőre a kereskedelemről szóló törvény, valamint a kereskedelmi
tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet előírásai is vonatkoznak.
(4)	A közvetítő hulladékot csak kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel
rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhat át.
13.	§
(1)	A szállító felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért,
figyelemmel a hazai és nemzetközi szállítmányozási és fuvarozási szabályokra.
11
(2)	Szállításból eredő szennyezés esetén a szállító gondoskodik a hulladék összegyűjtéséről és
eltávolításáról, a terület szennyezésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot
helyreállításáról.
10.	Hasznosítás
14.	§
(1)	A hulladék hasznosítója azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a legjobb
általános környezeti eredményt biztosítja.
(2)	Hasznosítási művelet a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
(3)	Energetikai hasznosítással járó hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor
engedélyezhető, ha az energetikai hasznosítás az elérhető legjobb technikák szerinti
energiahatékonysággal valósul meg.
(4)	A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a hasznosítási művelet megkezdéséig a
hulladékkezelő telephelyén legfeljebb 3 évig tárolható.
(5)	A környezetvédelmi hatóság a hulladéklerakás engedélyezésekor a 83. § (3) bekezdésre
tekintettel meghatározza a települési hulladék elhelyezésére szolgáló hulladéklerakón
hasznosítható építési-bontási hulladék mennyiségét.
11.	Ártalmatlanítás
15.	§
(1)	A hasznosításra nem kerülő hulladékot ártalmatlanítani kell. A hulladék ártalmatlanítója
azt az ártalmatlanító műveletet alkalmazza, amely a legjobb általános környezeti eredményt
biztosítja.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a hulladék ártalmatlanítása során úgy kell
eljárni, hogy a hulladék okozta környezetterhelés csökkenjen, a környezetet veszélyeztető,
szennyező, károsító hatásai megszűnjenek, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy
a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával kizárásra kerüljenek.
(3)	Azt a hulladékot, amelyet hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtenek, valamint azt a
hulladékot vagy annak bármely elemét, amely hasznosítható, ártalmatlanítani tilos.
16.	§
(1)	Ártalmatlanítási művelet a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
(2)	Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladék az ártalmatlanítási művelet
megkezdéséig a hulladékkezelő telephelyén legfeljebb 1 évig tárolható.
(3)	A hulladékgazdálkodási engedély rendelkezik az ártalmatlanító létesítmény
tevékenységgel érintett területének bezárást követő rekultivációjáról, rehabilitációjáról és a
12
monitoringról. A monitoring idejét és tartalmát a létesítmény várható környezeti hatásaira
tekintettel kell meghatározni.
(4)	Az ártalmatlanító létesítmény működésével, továbbá hulladéklerakó esetén a lerakott
hulladékkal okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény bezárásától számított
30 év.
(5)	Az ártalmatlanító létesítmény üzemeltetője a hulladék kezelésének díját a hulladék fajtája,
típusa, jellege és mennyisége szerint megállapítja és közzéteszi.
17.	§
(1)	Hulladéklerakó létesítményhez kapcsolódó tevékenység esetében a környezetvédelmi
hatóság a 83. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a hulladékgazdálkodási engedélyben
meghatározza a hulladéklerakón a települési hulladék részeként elhelyezhető biológiailag
lebomló szerves anyag mennyiségét.
(2)	Hulladéklerakóban előkezelés nélkül - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri
rendelet eltérően nem rendelkezik - hulladék nem rakható le.
12.	A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása
18.	§
(1)	Hulladék Magyarország területére csak hasznosítás és ártalmatlanítás céljából,
hulladékgazdálkodási engedély birtokában hozható be.
(2)	Az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdés c)
pontjában foglaltak alapján a környezetvédelmi hatóság az ártalmatlanításra szánt hulladék
szállításával szemben kifogást emel, ha
a)	a bíróság a bejelentő, a bejelentő szervezet vezetője, vezető tisztségviselője (a
továbbiakban együtt: bejelentő), vagy a címzett, a címzett szervezet vezetője, vezető
tisztségviselője (a továbbiakban együtt: címzett) büntetőjogi felelősségét a Büntető
Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott környezetkárosítás,
természetkárosítás vagy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény
elkövetése miatt jogerősen megállapította, mindaddig, amíg a büntetett előélethez
fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b)	a bejelentő vagy a címzett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c)	a bejelentő vagy a címzett a Kvt. szerinti kármentesítési kötelezettségét a teljesítésre
megállapított határidő lejártáig nem teljesíti.
(3)	A hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására irányuló bejelentési kötelezettség
teljesítésével egyidejűleg a bejelentő és a címzett hatósági bizonyítvánnyal igazolja a
környezetvédelmi hatóság részére azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés
a)	vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó
adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a bejelentési kötelezettség teljesítése céljából a
környezetvédelmi hatóság által benyújtott adatigénylés alapján továbbítsa. Az adatigénylés
során a környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat
igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
13
(4)	A környezetvédelmi hatóság a hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével
és átszállításával összefüggésben folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is,
hogy a bejelentésre kötelezett vagy a címzett nem áll-e a (2) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott kizáró ok hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi
hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a
(2)	bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak igazolásához szükséges adatra irányulhat.
(5)	A környezetvédelmi hatóság a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a
hatósági bizonyítvány időbeli hatályának lejártáig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára
vagy a hatósági ellenőrzés alapján indított eljárás jogerős befejezéséig kezeli.
19.	§
A környezetvédelmi hatóság a 18. §-ban foglaltakon kívül a hulladék szállítását megtilthatja,
ha
a)	a hulladék szállítása hulladékégető műbe irányul, és megállapítást nyer, hogy ez a
Magyarország területén képződött hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé,
b)	a hulladékot nem a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal egyező módon
kellene kezelni, vagy
c)	a szállítás külföldre irányul, és ez a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal nem áll
összhangban.
IV.	Fejezet
A hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek kötelezettségei
13.	A gyártó kötelezettségei
20.	§
(1)	A gyártó a terméket és csomagolását úgy tervezi meg, alakítja ki, továbbá olyan
technológia- és termékfejlesztést hajt végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és
energiafelhasználással jár, valamint elősegíti a hulladékképződés megelőzését, a termék
újrahasználatát, továbbá hulladékká válását követően annak környezetkímélő kezelését.
(2)	A gyártó az azonos célra szolgáló nyers- és alapanyagok, termékek, illetve
csomagolóeszközök közül azt részesíti előnyben, amelynek gyártása és felhasználása
alacsonyabb anyag- és energiaigénnyel, előállítása és használata kisebb környezeti hatással,
kevesebb veszélyes hulladék képződésével jár, és a veszélyes jelleget előidéző összetevők
mértéke alacsonyabb. A gyártó továbbá előnyben részesíti azt a terméket vagy
csomagolóeszközt, amely tartósabb, többször használható, és hulladékká válását követően
kevésbé terheli a környezetet.
21.	§
(1)	A gyártó közérthető módon tájékoztatja a termék felhasználóit a termék és
csomagolásának hulladékgazdálkodási szempontból lényeges tulajdonságairól, a termék
újrahasználhatóságáról, elhasználódása vagy hulladékká válása esetén annak
feldolgozhatóságáról, valamint további kezelésének lehetőségeiről.
14
(2)	A gyártó a terméken vagy annak csomagolásán jól látható és közérthető módon jelöli a
termék és a csomagolás hulladékszegény, tartós vagy újrafelhasználható jellegét,
hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagösszetételét, betét-, letét- vagy termékdíjas
forgalmazását.
(3)	A felhasználók tájékoztatására, valamint a terméken és a csomagoláson feltüntetendő
információkra vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben előírt követelmények megsértése esetén
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben
(a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. értelmében vett
fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.
(4)	A gyártó az általa előállított vagy forgalomba hozott termék újrahasználatának vagy
újrahasználatra előkészítésének elősegítése érdekében - ha törvény vagy kormányrendelet
előírja - a termék vagy alkatrészének újrahasználatát vagy javítását biztosító hálózatot alakít
ki és működtet.
22. §
(1)	A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott
termék vagy termékcsoport vonatkozásában - ide nem értve a környezetvédelmi termékdíjról
szóló törvényben meghatározott termékdíj-köteles terméket, illetve az abból származó
hulladékot - az általa előállított vagy forgalomba hozott használt terméket, csomagolását,
illetve az abból származó hulladékot a forgalmazótól, felhasználótól az arra alkalmas
visszavételi helyen visszaveszi vagy visszaváltja annak újrahasználata, hasznosítása, illetve
ártalmatlanítása érdekében. E tevékenység hulladékgazdálkodási engedély, illetve
nyilvántartásba vétel nélkül végezhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogszabály az újrahasználatra, hasznosításra, illetve
ártalmatlanításra visszaveendő használt termék, csomagolás, illetve az abból származó
hulladék fajtáit, a visszavételi és hasznosítási arányokat, valamint azok mértékét és a teljesítés
határidejét a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságra, valamint az általános környezeti,
egészségügyi és társadalmi hatásokra figyelemmel határozza meg.
(3)	A gyártó az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítését - részben vagy
egészben - megállapodás keretében átruházhatja a termék forgalmazójára.
(4)	A gyártó, forgalmazó a használt terméket akkor is visszaveheti, ha visszavételi
kötelezettségét az (1) bekezdés szerinti jogszabály nem írja elő. E tevékenységét a gyártó,
forgalmazó csak hulladékgazdálkodási engedély alapján végezheti.
(5)	A gyártó a visszavett hulladékról a hulladék birtokosaként gondoskodik.
23.	§
(1)	A gyártó termékének forgalomba hozatalát megállapodás alapján ahhoz a feltételhez
kötheti, hogy a forgalmazó vállaljon kötelezettséget a termék betétdíj - tartós fogyasztási cikk
esetén letéti díj - ellenében történő visszavételére.
15
(2)	A gyártó a betét- vagy letéti díjas terméket, annak csomagolását, illetve az abból
visszamaradt hulladékot a forgalmazótól visszaveszi, és a betét- vagy letéti díjat részére
visszafizeti.
14.	A forgalmazó kötelezettségei
24.	§
(1)	Ha a forgalmazó a gyártóval megállapodást kötött, a forgalmazó gondoskodik a
megállapodásban foglalt, általa forgalmazott használt termék, csomagolás, valamint az abból
visszamaradt hulladék - ide nem értve a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben
meghatározott termékdíj-köteles terméket, illetve az abból származó hulladékot -
felhasználótól történő visszavételéről, elkülönített gyűjtéséről, és a gyártónak vagy
hulladékkezelőnek történő átadásáról.
(2)	Jogszabály a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott
termék, csomagolás, valamint az abból visszamaradt hulladék felhasználótól történő
visszavételére, elkülönített gyűjtésére vagy a hulladékkezelőnek történő átadására.
(3)	A forgalmazó az általa forgalmazott termék, csomagolás, illetve az abból visszamaradt
hulladék visszavételét a forgalmazás helyén engedély nélkül végezheti.
25.	§
(1)	A forgalmazó azt a használt terméket, csomagolást, illetve az abból visszamaradt
hulladékot, amely után a felhasználó betét- vagy letéti díjat fizetett, a felhasználótól
visszaveszi és részére a díjat visszafizeti.
(2)	Ha a gyártó nem tesz eleget a 21. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott
kötelezettségének, a forgalmazó azt pótolja. E rendelkezés nem érinti a forgalmazónak a
gyártóval szemben érvényesíthető igényeit.
15.	A gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó közös szabályok
26.	§
(1)	Termék forgalmazását törvény vagy kormányrendelet betétdíj vagy letéti díj, törvény
termékdíj megfizetéséhez kötheti.
(2)	Törvény vagy kormányrendelet a termék fejlesztésével, forgalmazásával, használatával
vagy feldolgozásával üzletszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezetet részben vagy egészben
kötelezheti a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó kötelezettségek teljesítésére.
(3)	A termék gyártója, illetve forgalmazója szerződésben állapodhat meg a hulladékkezelővel,
hogy a felhasználótól visszavett termékből, csomagolásából, illetve az abból származó
hulladék - a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott termékdíj-
köteles termékből származó hulladékot ide nem értve - kezeléséről gondoskodjon. Törvény
vagy kormányrendelet e szerződés megkötését kötelezően előírhatja.
27. §
16
(1)	A gyártók és a forgalmazók a 20-26. §-ban foglalt kötelezettségeik ellátása érdekében - a
(2)	bekezdés szerinti kivétellel - önálló közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy ilyen
közvetítő szervezetet bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a gyártóktól és
forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja, és a
tevékenységi körébe tartozó hulladék elszállítását, hasznosítását vagy ártalmatlanítását
szervezze és közvetítse.
(2)	A gyártó a 20-26. §-ban foglalt kötelezettségének a környezetvédelmi termékdíjról szóló
törvény hatálya alá tartozó termékdíj-köteles termékből képződött hulladék tekintetében
a)	egyéni teljesítéssel, vagy
b)	kollektív teljesítéssel, a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben
meghatározott módon történő termékdíjtétel megfizetésével
tesz eleget.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti kezelési kötelezettség ellátására létrehozott közvetítő szervezet
tevékenységét a környezetvédelmi hatóság engedélyével végzi.
(4)	A környezetvédelmi hatóság az engedéllyel rendelkező közvetítő szervezetekről
nyilvántartást vezet.
16.	A felhasználó kötelezettségei
28. §
(1)	Törvényben meghatározott esetekben a felhasználó a hulladékká vált terméket a
visszavételre kötelezettnek átadja.
(2)	A 22. § (1), a 24. § (1) és a 25. § (1) bekezdésében előírt követelmények megsértése
esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult, ha a jogsértés a
fogyasztóvédelemről szóló törvény (a továbbiakban: Fgytv.) értelmében vett fogyasztót érint.
(3)	A (2) bekezdés, valamint a 21. § (3) bekezdés szerinti rendelkezés az Fgytv.
alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.
17.	A hulladékbirtokos kötelezettségei
29.	§
(1)	A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről
a)	az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben alkalmazott előkezelő, hasznosító
vagy ártalmatlanító eljárás, illetve ilyen műveletek végzésére alkalmas berendezés,
b)	a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,
c)	a hulladék közvetítőnek történő átadása,
d)	a hulladék kereskedőnek történő tulajdonba adása,
e)	a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ide értve a hulladékgyűjtő szigeten
vagy a közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarban történő átadás esetét
is -, vagy
f)	az e) pontban meghatározott gyűjtőhelyen kívül a hulladék egyéb hulladékgyűjtő
ponton, illetve hulladékgyűjtő udvarban történő átadása
17
útján gondoskodik.
(2)	Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy
ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz
szállítja, akkor ez - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a teljes hasznosítási vagy
ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti.
(3)	Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az
átvevő az adott hulladék szállítására, forgalmazására, közvetítésére, illetve kezelésére
alkalmas hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási
tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.
(4)	A hulladékgazdálkodás költségeit - a szennyező fizet elvvel összhangban - az eredeti
hulladéktermelő, illetve a hulladék adott vagy korábbi birtokosa fizeti meg. Ennek
teljesítésére jogszabály - részben vagy egészben - a hulladékot eredményező termék
gyártóját, forgalmazóját is kötelezheti.
(5)	Akinek tevékenysége során hulladék képződik, a hulladék kezeléséről a
hulladékbirtokosra vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodik.
V.	Fejezet
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok
18.	A települési önkormányzatra vonatkozó szabályok
30.	§
(1)	A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervezi és fenntartja.
(2)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás:
a)	az ingatlantulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített
gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő eszközben gyűjtött és a közszolgáltató
rendelkezésére bocsátott települési hulladék elszállítására, kezelésére - ide értve a
háztartásban képződő biohulladék elszállítását és kezelését is -,
b)	a nagydarabos települési hulladék (lom) elszállítására, kezelésére,
c)	a közterületen elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére,
d)	hulladékgyűjtő sziget és hulladékgyűjtő udvar létesítésére, üzemeltetésére, továbbá a
hulladék hulladékgyűjtő szigetről, illetve hulladékgyűjtő udvarból történő
elszállítására, kezelésére, valamint
e)	a települési hulladék kezelésére alkalmas hulladékkezelő létesítmény létesítésére és
üzemeltetésére
terjed ki.
(3)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás (2) bekezdés szerinti egyes elemei egymással
összhangban külön-külön is megszervezhetők és elláthatók, ha az érintett településen a
közszolgáltatás ellátása másként nem biztosítható.
31.	§
18
A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatással ellátott terület határait;
b)	a közszolgáltató megnevezését, továbbá annak a közigazgatási területnek a határait,
amelyen belül a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást rendszeresen
ellátni köteles;
c)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató
és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
d)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;
e)	az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj
legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a
szolgáltatás ingyenességének eseteit;
f)	az üdülőingatlanokra és az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó sajátos
szabályokat;
g)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes
személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
32.	§
(1)	A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására a
közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt.
(2)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés a közszolgáltatóval legfeljebb 8 évre
köthető meg.
(3)	Ha közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és az eljárás eredménytelen, akkor az eljárás
befejezését követő 6 hónapon belül azt ismételten le kell folytatni. A hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási szerződés megkötéséig a települési önkormányzatnak gondoskodnia kell a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról.
(4)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése kizárólag törvényben vagy
kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.
33.	§
(1)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat akkor
mondhatja fel, ha a közszolgáltató
a)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére
vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan
megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy a hatóság jogerősen megállapította; vagy
b)	a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan
megsértette.
(2)	A felmondási idő legfeljebb 6 hónap.
(3)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési
önkormányzatnak haladéktalanul intézkednie kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
ellátásának biztosításáról.
19
34.	§
(1)	A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében
egymással társulhatnak. A társulás tartalmát és feltételeit a helyi önkormányzatok társulásaira
vonatkozó jogszabályok keretei között társulási megállapodásban állapítják meg.
(2)	A települési önkormányzat (Budapesten a kerületi önkormányzat) képviselő-testülete a
terület- és a településrendezési tervekre figyelemmel kijelöli az érintett települések igényeit
kielégítő települési hulladékgazdálkodási létesítmények, valamint újrahasználati központok
helyét.
(3)	A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala előtt
a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatás tartható.
(4)	A települési önkormányzat közmeghallgatást tart a települési hulladék elkülönített
gyűjtésének bevezetésével kapcsolatos döntések meghozatala előtt.
19.	Az ingatlantulajdonosra vonatkozó szabályok
35.	§
(1)	Az ingatlantulajdonos - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az érintett ingatlan
területén képződő települési hulladékot gyűjti, és azt a közszolgáltatónak rendszeres
időközönként átadja.
(2)	Az ingatlantulajdonos a települési hulladék közszolgáltatónak történő átadására vonatkozó
kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy a települési hulladékot a települési önkormányzat
(Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletében meghatározott feltételek szerint, az
önkormányzati rendeletben megjelölt hulladékgyűjtő szigetre - a (3) bekezdés szerinti
kivétellel -, hulladékgyűjtő udvarba vagy más hulladékgazdálkodási létesítménybe szállítja.
Az ingatlantulajdonos ezt hulladékgazdálkodási engedély, illetve nyilvántartásba vétel nélkül
megteheti.
(3)	A jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a
háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladékot, amely az érintett
ingatlan területén az elkülönített hulladékgyűjtésből visszamarad, a közszolgáltatónak átadja.
36.	§
Az ingatlantulajdonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat az önkormányzat
rendeletében meghatározottak szerint megfizeti.
37.	§
A hulladékgyűjtő edényzetbe, eszközbe helyezett települési hulladék - a 40. § (2)
bekezdésében meghatározott kivétellel - a hulladéktermelő tulajdonát képezi addig, amíg az a
közszolgáltató birtokába kerül.
20.	A közszolgáltatóra vonatkozó szabályok
20
38.	§
(1)	A közszolgáltató biztosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos ellátását.
(2)	A közszolgáltató - a 30. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a települési
hulladékot az ingatlantulajdonostól átveszi, települési hulladékkezelő létesítménybe szállítja,
a települési hulladékot kezeli, valamint a települési hulladékkezelő létesítményt üzemelteti.
(3)	A közszolgáltató évente 2 alkalommal gondoskodik a házhoz menő vagy az ideiglenesen
közterületre helyezett, őrzött gyűjtőhely biztosításával történő lomtalanítás megszervezéséről
és lebonyolításáról, illetve a lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék elszállításáról.
39.	§
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást olyan gazdálkodó szervezet végezhet, amely
a)	biztosítja azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek garantálják a
közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő
ellátását,
b)	a közszolgáltatás ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási tevékenységre
vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik,
c)	külön kormányrendeletben meghatározott összegben biztosítást kötött, ennek
meglétét igazolja,
d)	a települési önkormányzattal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést
kötött, valamint
e)	hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik.
40.	§
(1)	A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése során elszállításra
kerülő települési hulladék birtokba vételével a hulladék tulajdonosává válik.
(2)	Ha a hulladékgyűjtő edényzetet, eszközt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
biztosítása céljából közterületen helyezték el, és az edényzet, illetve eszköz elkülönítetten
gyűjtött hulladékot tartalmaz, a hulladék a közszolgáltató tulajdonát képezi.
(3)	A lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék birtokbavétellel a közszolgáltató
tulajdonába kerül.
41.	§
(1)	A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéstől kizárólag a
teljesítés megkezdését megelőzően állhat el.
(2)	A teljesítés megkezdését követően a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha
a)	a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben
meghatározott kötelezettségét - a közszolgáltató felszólítása ellenére - súlyosan
megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz, vagy akadályozza a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítését; vagy
21
b)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba
lépett jogszabály a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit
úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit
jelentős mértékben sérti.
(3)	Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a közszolgáltató mondja fel, a
közszolgáltató az új közszolgáltató kiválasztásáig, de legfeljebb 6 hónapig a közszolgáltatást
változatlanul ellátja.
42.	§
(1)	A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységéről - ideértve
bevételeit és kiadásait - évente beszámolót készít, és azt a települési önkormányzatnak
benyújtja.
(2)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladékgazdálkodási
tevékenység költségeit, elszámolását és díját a közszolgáltatónak elkülönítve kell számon
tartania. E költségek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjából nem finanszírozhatók.
(3)	A közszolgáltató által az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban, illetve a
díjhátralék esedékességét követően megtett intézkedésekre, valamint a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatást érintő értesítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések fogyasztókkal
szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság
eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni azzal, hogy a társasházakról szóló törvény szerinti
társasházi közösség az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül.
(4)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő értesítési kötelezettségre vonatkozó
rendelkezések megsértése esetén az Fttv.-ben meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az
Fttv. értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint
jár el azzal, hogy a társasházakról szóló törvény szerinti társasházi közösség az Fttv.
alkalmazásában fogyasztónak minősül.
(5)	A (3) és (4) bekezdésben meghatározott rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában
fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(6)	A fogyasztó a fogyasztóvédelmi hatósági előtti eljárásban igazolja, hogy a
fogyasztóvédelemmel kapcsolatos és az eljárás alapjául szolgáló panaszt az érintett
hulladékgazdálkodási közszolgáltató felé megtette.
21.	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj
43.	§
(1)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját a vegyes települési hulladék mennyiségével
arányosan a következő tényezők figyelembevételével kell meghatározni:
a)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kialakításához és ellátásához szükséges
folyamatos költségek és ráfordítások, ezen belül az ingatlantulajdonos által a
közszolgáltatónak átadott, illetve a közterületen elhagyott hulladék elszállításának,
előkezelésének, hasznosításának, ártalmatlanításának költsége;
22
b)	a hulladék elszállításához, kezeléséhez igénybe vett hulladékgazdálkodási létesítmény,
eszköz üzemeltetési költsége, ide értve az üzemeltetéssel és karbantartással felmerülő
költségeket és ráfordításokat is;
c)	a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges költségek és ráfordítások
fedezete;
d)	a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett
beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költsége, továbbá a környezetvédelmi
hatósági eljárásért fizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj;
e)	a számlázás és díjbeszedés költsége, továbbá az adóhatóság által behajthatatlannak
minősített díjhátralék és az annak érvényesítésével kapcsolatban a közszolgáltatónál
indokoltan felmerült költség arányos része;
f)	a céltartalék vagy biztosítás költsége;
g)	a hulladékgazdálkodási létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok
felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadások és
ráfordítások;
h)	a lerakásra kerülő települési hulladék mennyisége után fizetendő hulladéklerakási
járulék;
i)	a közszolgáltatás körében működtetett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának,
rekultivációjának, utógondozásának és a monitoring díjfizetési időszakra vetített
költsége.
(2)	Az (1) bekezdés alapján meghatározott díjalapot csökkenteni kell a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési, önkormányzati támogatással, továbbá a
hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel.
44.	§
(1)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra,
általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.
(2)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként
állapítható meg.
(3)	A kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll. A rendelkezésre állási díj
a kezelt hulladék mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, az ürítési díj a
kezelt hulladék mennyiségétől függő költségek fedezetére szolgál.
45.	§
Az üdülőként nyilvántartott, valamint az időlegesen használt ingatlannal rendelkező
tulajdonosok esetében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját az állandó lakóingatlan
tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan - a település és az ingatlan jellegére, valamint a
használat rendszerességére és az időlegességre tekintettel - kell megállapítani, de nem lehet
kevesebb az éves díj 50%-ánál.
46.	§
(1)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet
elfogadását megelőzően a közszolgáltató a 44-45. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú
23
díjkalkulációt készít. A díjkalkulációt a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző, Budapesten
a főjegyző (a továbbiakban együttesen: jegyző) terjeszti elő.
(2)	A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj alapjául szolgáló
és az azt csökkentő tényezőket nyilvánosságra hozza.
47.	§
(1)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő
díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás
egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
(2)	A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az
ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja
annak teljesítésére.
(3)	A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő
90. nap elteltével a követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a
díjhátralék adók módjára történő behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél
kezdeményezi.
(4)	A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon
belül - jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és
a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot,
valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a
települési önkormányzat jegyzője 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.
(5)	Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa
az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot,
késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától vagy
vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok
felelőssége egyetemleges.
(6)	Ha az (5) bekezdés szerinti behajtás eredménytelen, ennek tényéről és okáról a települési
önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül - igazolást ad a
követelés jogosultjának.
VI.	Fejezet
A veszélyes hulladék
22.	A veszélyes hulladékra vonatkozó általános szabályok
48.	§
(1)	Valamely anyag vagy tárgy veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékok
jegyzékéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes
hulladékként szerepel, és megfelel a 2. § 42. pontjában foglalt fogalom-meghatározásnak.
24
(2)	Valamely anyag vagy tárgy akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az nem szerepel a
hulladékjegyzékben, de megállapításra került, hogy rendelkezik az 1. mellékletben felsorolt
tulajdonságok valamelyikével. Az ilyen ismeretlen összetételű és a hulladékjegyzékben nem
szereplő anyagot vagy tárgyat veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell
tekinteni.
(3)	A hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, ha a hulladékjegyzékben veszélyes és
nem veszélyes hulladékként egyaránt szerepel, de megállapításra került, hogy nem
rendelkezik az 1. mellékletben felsorolt tulajdonságok egyikével sem.
(4)	A veszélyes hulladék típusait - tekintettel a hulladék eredetére, összetételére, valamint a
veszélyes anyagok koncentrációjának határértékeire - a hulladékjegyzék tartalmazza.
49.	§
(1)	Tilos a veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más
hulladékkal vagy anyaggal összekeverni vagy hígítani.
(2)	Tilos a veszélyes hulladék hígítása vagy összekeverése annak érdekében, hogy a veszélyes
anyagok eredeti koncentrációja a hulladékot veszélyes hulladékká minősítő határérték szintje
alá csökkenjen.
(3)	Ha a hulladék keverésére a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül kerül sor, az
összekevert hulladékot - amilyen mértékben műszaki, környezetvédelmi szempontból és az
ésszerű költségráfordítás figyelembevételével megvalósítható - szét kell választani.
(4)	A környezetvédelmi hatóság - a megvalósíthatóságtól függően - a hulladékbirtokost a
hulladék szétválasztására kötelezi, ha a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz
eleget.
(5)	A veszélyes hulladék keverése és hígítása hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező
gazdálkodó szervezet részére akkor engedélyezhető, ha az általa végzett tevékenység
összhangban van a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal, és a keverés vagy a hígítás
eredményeként a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy
nem növekednek, továbbá a keverési művelet megfelel az elérhető legjobb technikának.
(6)	Veszélyes hulladék más hulladékkal vagy anyaggal történő összekeverésére vagy
hígítására hulladékgazdálkodási engedély csak a veszélyes hulladék hulladékégetőben történő
ártalmatlanítása céljából, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló
Európai Megállapodás (ADR), és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló
Szabályzat (RID) hatálya alá tartozó veszélyes áruk vonatkozásában adható.
50.	§
(1)	Az a gazdálkodó szervezet, amely veszélyes hulladékot termel, a veszélyes hulladék
képződését eredményező tevékenységéről anyagmérleget készít.
(2)	A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló
kormányrendelet alapján rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó szervezet,
amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék képződik, a veszélyes hulladék sorsát, így
25
annak képződését, gyűjtését, átadását és átvételét, szállítását és kezelését nyilvántartja, azt
bizonylattal igazolja, továbbá tevékenységéről a környezetvédelmi hatóságnak adatot
szolgáltat.
51.	§
(1)	A veszélyes hulladék szállítása során a hulladékot - elektronikus formában is kiállítható -
nyomtatvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza az 1013/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletben meghatározott adatokat.
(2)	A veszélyes hulladék gyűjtését, valamint szállítását a nemzetközi egyezményekkel és a
csomagolásra, valamint a címkézésre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell végezni.
(3)	A hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő veszélyes hulladék a hasznosítási művelet
megkezdéséig a hulladékkezelő telephelyén legfeljebb 1 évig tárolható.
52.	§
(1)	A háztartásban képződő vegyes települési hulladékra - a (2) bekezdést ide nem értve - a
49-51. §-ban foglaltak nem vonatkoznak.
(2)	A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet
szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjti, és a kereskedőnek, kezelőnek vagy a
közszolgáltatónak átadja. A hulladék átadása esetén az 50. § (2) bekezdésében foglalt
kötelezettségek a hulladék átvevőjét terhelik.
(3)	A háztartásban képződő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tekintetében a 49-51.
§-ban foglaltak teljesítése a hulladék szállítóját és kezelőjét terheli.
23.	A hulladékolaj
53.	§
(1)	A hulladékolajat elkülönítetten kell gyűjteni, amennyire műszaki, környezetvédelmi és
gazdasági szempontból megvalósítható.
(2)	A hulladékolaj kezelője azt a hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletet alkalmazza,
amely a legjobb általános környezeti eredményt biztosítja.
(3)	Tilos a hulladékolaj keverése más tulajdonsággal rendelkező olajjal, valamint egyéb
hulladékkal és anyaggal, ha az a hulladékolaj kezelésének akadályozásával jár.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben előírtakat a 49. § (5) bekezdésében, valamint az 51. §-ban
meghatározott kötelezettségek betartásával kell gyakorolni.
VII.	Fejezet
A hulladék jogtalan elhelyezésével, elhagyásával, valamint a közterület tisztán tartásával
kapcsolatos szabályok
26
24. A hulladék jogtalan elhelyezése és elhagyása
54.	§
(1)	Hulladéktól a 6. § (5) bekezdés a) pontjában előírtakra figyelemmel, valamint a 29. §-ban
meghatározott kötelezettségek teljesítésével, csak az arra kijelölt helyen, a környezet
veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve
tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve tulajdonában lévő
hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg.
(2)	Az ingatlanon - az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megsértésével -
ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának, illetve
29. § szerinti átadásának vagy kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát terheli.
(3)	Ha a hulladék tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét önként nem teljesíti,
vagy nem állapítható meg a személye vagy annak személye, aki a hulladéktól az (1)
bekezdésben meghatározott kötelezettségek megsértésével vált meg, akkor a
hulladékbirtokosra vonatkozó 29. § szerinti felelősség azt az ingatlantulajdonost terheli,
akinek az ingatlanán a hulladékot jogszerűtlenül elhelyezték vagy elhagyták.
(4)	Az ingatlantulajdonos mentesül a felelősség alól, ha a (3) bekezdés szerinti személyt,
gazdálkodó szervezetet vagy egyéb szervezetet beazonosításra alkalmas módon megnevezi,
megjelöli, a környezetvédelmi hatóságot erről tájékoztatja, és bizonyítja, hogy a hulladékot az
ingatlanán más jogszerűtlenül helyezte vagy hagyta el.
(5)	Közigazgatási területén belül - az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek
megsértésével - közterületen elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett
hulladék elszállításáról és kezeléséről a települési önkormányzat gondoskodik.
(6)	A környezetvédelmi hatóság a jogszerűtlenül elhelyezett vagy elhagyott hulladék
elszállítására és kezelésére kötelezi azt a személyt, aki e § rendelkezéseire figyelemmel a 29.
§-ban megállapított kötelezettségének önként nem tesz eleget.
25. A közterület tisztán tartása
55.	§
(1)	A települési önkormányzat feladata a közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása.
(2)	A települési önkormányzat közterület tisztán tartására vonatkozó kötelezettségének
teljesítése a hulladék jogszerűtlen elhelyezéséért, illetve elhagyásáért felelős személyt nem
mentesíti a felelőssége alól.
VIII.	Fejezet
A hulladékgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó általános kötelezettségek
26.	Engedély és nyilvántartásba vétel
56.	§
27
(1)	Hulladékgazdálkodási tevékenységet - törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri
rendeletben meghatározott kivétellel - a környezetvédelmi hatóság által kiadott
hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.
(2)	A hulladékgazdálkodási engedély, illetve a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a
környezetvédelmi hatóságnál kell előterjeszteni.
(3)	Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység a környezetvédelmi hatóság által
kiadott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély alapján végezhető.
57.	§
(1)	A hulladékgazdálkodási engedély - a tevékenység és a létesítmény jellegére figyelemmel
-	legalább a következőket tartalmazza:
a)	az engedélyre jogosult azonosító adatait (név, cím, KÜJ, KTJ, KSH azonosítók),
b)	a hulladék fajtáját, típusát és mennyiségét,
c)	az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését,
d)	a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett területet,
e)	a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésének időtartamát,
f)	a tevékenység végzése során alkalmazandó műveleteket,
g)	minden engedélyezett művelettípushoz az érintett telephelyre vonatkozó műszaki és
egyéb követelményeket, valamint minden művelet elvégzésénél az alkalmazandó
módszereket,
h)	a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó
követelményeket,
i)	adott esetben a monitoringot és ellenőrzési műveleteket, és
j) adott esetben a létesítmény bezárására és az utógondozására vonatkozó előírásokat.
(2)	A nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a)	az engedélyre jogosult azonosító adatait (név, cím, KÜJ, KTJ, KSH azonosítók),
b)	a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző telephelyének pontos címét, valamint
c)	a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett hulladék fajtáját, jellegét.
(3)	A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezők (1) bekezdés
a)-e) pontokban meghatározott adatait, valamint a nyilvántartásba vettek (2) bekezdésben
meghatározott adatait - a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - honlapján
ingyenesen és naprakész állapotban közzéteszi.
27.	A hulladék besorolása, tájékoztató
58.	§
(1)	A hulladék termelője, vagy - ha az nem állapítható meg - a hulladék birtokosa, a
hulladékot - annak veszélyességére tekintettel - típus szerint besorolja a hulladékok
jegyzékéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint.
(2)	Ha a hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a besorolási kötelezettségének nem vagy
nem megfelelően tesz eleget, a hulladékot a hulladéktermelő, illetve a hulladékbirtokos
telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság - a hulladékbirtokos költségén -
28
besorolja, és ennek tényét jogszabály előírásainak figyelembevételével határozatban
megállapítja.
(3)	A hulladékok jegyzékéről szóló miniszteri rendelet - a hulladék eredetére és összetételére
figyelemmel - a következőket tartalmazza:
a)	az egyes hulladéktípusok megnevezését és kódszámát;
b)	a veszélyes hulladék jelleg megjelölését;
c)	a veszélyes anyagok veszélyességi jellemzőihez tartozó határértékeket.
(4)	A hulladékjegyzékben felsorolt anyag vagy tárgy akkor minősül hulladéknak, ha megfelel
a 2. § 18. pontjában foglaltaknak.
59.	§
(1)	Ha a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló
kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő vagy
tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat
melléktermékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza, a gazdálkodó szervezet a
melléktermék 8. § szerinti feltételeknek való megfeleléséről a melléktermék képződését vagy
előállítását követő 30 napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot.
(2)	A környezetvédelmi hatóság a melléktermék megfelelőségének és biztonságának
ellenőrzéséért, illetve a melléktermék piacának felügyeletéért felelős hatóságtól a gazdálkodó
szervezet által felhasznált, tárolt vagy forgalmazott melléktermék felhasználhatóságának
igazolására nyilatkozatot kér, amelyet az a környezetvédelmi hatóságnak továbbít.
(3)	A környezetvédelmi hatóság indokolt esetben a melléktermék 8. §-ban meghatározott
feltételeknek való megfelelésének igazolására a gazdálkodó szervezettől a melléktermék
felhasználhatóságára vonatkozó dokumentációt kérhet, amelyet a felhívástól számított 60
napon belül a gazdálkodó szervezet a környezetvédelmi hatóságnak benyújt. Indokolt esetben
a környezetvédelmi hatóság a dokumentáció benyújtásának határidejét meghosszabbíthatja.
(4)	A (3) bekezdés szerinti dokumentáció tartalmazza:
a)	a melléktermék előállítással vagy képződéssel járó technológia részletes ismertetését,
b)	a technológia anyagmérlegét,
c)	az előállított vagy képződött melléktermék összetételét, valamint
d)	a melléktermék felhasználásának, forgalmazásának tervezett célját, helyét és módját.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott dokumentációt a környezetvédelmi hatóság a
dokumentáció beérkezésétől számított 6 hónapon belül elbírálja.
28.	Nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatás
60.	§
(1)	A hulladék termelője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője (a továbbiakban
együtt: kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal
hulladéktípusok szerint tevékenységéről nyilvántartást vezet.
29
(2)	A hulladék szállítója, kereskedője, közvetítője, kezelője az (1) bekezdésben meghatározott
nyilvántartásban a hulladék útjának nyomon követhetősége céljából, a természetes személytől
átvett hulladék esetében
a)	a természetes személyazonosító adatokat, valamint
b)	a lakcímet
tarthatja nyilván.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a hulladékok jegyzékéről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott kódszámok alapján kell vezetni.
(4)	A nyilvántartást, bizonylatot a kötelezett legalább 5 évig - veszélyes hulladék esetén 10
évig - megőrzi. Hulladéklerakó esetén a nyilvántartás nem selejtezhető.
(5)	Az (1) bekezdésben foglalt kötelezett a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a
környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása
esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja.
(6)	Az a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló
kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, amely mellékterméket állít elő
vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot,
tárgyat melléktermékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza, a melléktermékről - az 59.
§ (4) bekezdésében meghatározott tartalommal - nyilvántartást vezet.
61. §
(1)	A 60. §-ban meghatározott kötelezettség a települési hulladék vonatkozásában nem terjed
ki az ingatlantulajdonosra, aki települési hulladékát a közszolgáltatónak adja át. Az ilyen
hulladék nyilvántartásáról és adatszolgáltatásáról a közszolgáltató gondoskodik.
(2)	A 60. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség nem terjed ki arra a hulladékra, amelytől
annak birtokosa a 22-25. §-ban foglalt, a gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó kötelezettség
alapján működtetett gyűjtőhelyen válik meg.
(3)	A visszavételi kötelezettség alá tartozó termék forgalmáról, a visszavett használt termékről
és az abból származó hulladékról, továbbá a 22-25. §-ban foglalt, a gyártóra és a
forgalmazóra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről a visszavétellel érintett gyártó,
forgalmazó, kereskedő, közvetítő és hulladékkezelő - a 60. §-ban foglaltakon túl - az adott
termékre és az abból származó hulladékra vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint
nyilvántartást vezet, és adatot szolgáltat a környezetvédelmi hatóságnak.
(4)	A hulladék átvevője a hulladékról bizonylatot ad, valamint a hulladék előző birtokosának
a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére jogosító okiratokat, hulladékgazdálkodási
engedélyt bemutatja.
62. §
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszert az Országos
Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló részeként a környezetvédelemért felelős
miniszter alakítja ki és működteti.
30
IX. Fejezet
A hulladékgazdálkodási tevékenységek végzéséhez szükséges gazdasági intézkedések
29.	Hulladéklerakási járulék
63.	§
(1)	A hulladéklerakó üzemeltetője a lerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája
alapján a hulladék hulladéklerakótól történő eltérítése, valamint az e törvényben
meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet.
(2)	A hulladéklerakási járulékot a 2. mellékletben meghatározott D1, D2, D3, D4, D5 és D12
kóddal ellátott ártalmatlanítási művelet után kell megfizetni az 5. mellékletben meghatározott
hulladékfajta esetében és számítási mód szerint. A hulladéklerakási járulékot a kötelezett
negyedévente, a negyedévet követő 8. munkanapig fizeti meg a környezetvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium számlájára.
(3)	A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladéklerakóban elhelyezett hulladékról nyilvántartást
vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a)	a járulékfizetés alapjára és a megfizetett járulék összegére, valamint
b)	a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyiségére és fajtájára
vonatkozó adatokat.
(4)	A hulladéklerakó üzemeltetője a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatairól a
környezetvédelmi hatóság részére negyedévente, a negyedévet követő 15. munkanapig adatot
szolgáltat. Az adatokat igazoló dokumentumokhoz csatolja a járulék megfizetését igazoló
okiratok másolatát.
(5)	A hulladéklerakási járulékból befolyt összeget a környezetvédelemért felelős miniszter a
következőkre fordítja:
a)	a hulladékképződés megelőzését szolgáló ösztönző rendszerek támogatására;
b)	az elkülönített hulladékgyűjtés költségeinek fedezésére;
c)	a hulladék hasznosítására vonatkozó országos célok teljesítéséhez szükséges
beruházás, technológiai fejlesztés támogatására;
d)	a hulladékgazdálkodással kapcsolatos általános célok érvényesítéséhez szükséges
feladatok finanszírozására;
e)	az illegális hulladéklerakók felszámolására, a jogtalanul elhelyezett vagy elhagyott
hulladék elszállítására, kezelésére.
64.	§
(1)	Ha a környezetvédelmi hatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy a hulladéklerakó
üzemeltetője a hulladéklerakási járulékot nem vagy nem megfelelően fizette meg, az
üzemeltetőt kötelezi a megfizetendő és a megfizetett járulékösszeg különbözetének
megfizetésére.
(2)	A meg nem fizetett hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozás.
31
(3)	Nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett
rekultiváció vagy kármentesítés során, ha a rekultivációval vagy kármentesítéssel érintett
lerakóból hulladékot helyeznek át egy másik lerakóba.
30.	Céltartalék és biztosítás
65.	§
(1)	Az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, amely hulladékkezelő
létesítményt üzemeltet, a kezelésre kerülő hulladék mennyiségével arányosan, pénzügyi
garanciát nyújtó céltartalékot képez.
(2)	A céltartalékot a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az
előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy
teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy
a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény
rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni
költségeket mindenkor fedezni tudja.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a hulladékkezelő létesítmény
rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni
költségekről az üzleti év végén becslést készít, amelyet az üzleti év végét követő 30 napon
belül a környezetvédelmi hatóságnak benyújt. A becslés, valamint az ahhoz kapcsolódó
valamennyi dokumentáció bemutatja, hogy a képzett céltartalék összege a hulladékkezelő
létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges
jövőbeni költségekhez arányos mértékben lett megállapítva és elkülönítve.
66.	§
A tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő
finanszírozás biztosítása érdekében kormányrendeletben meghatározott biztosítás kötésére
kötelezhető az,
a)	akinek a tevékenysége során a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott
mennyiségű veszélyes hulladék képződik, valamint az,
b)	aki veszélyes hulladékot szállít.
67.	§
(1)	A céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet, valamint a biztosítás kötésére
kötelezett személy az üzleti év végét követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak
igazolja, hogy
a)	a céltartalékot elkülönített bankszámlán elhelyezte, illetve
b)	a biztosítást megkötötte.
(2)	A biztosítással, valamint a céltartalék képzésével kapcsolatos részletes szabályokat
kormányrendelet határozza meg.
X. Fejezet
32
A hulladékgazdálkodás tervezése és igazgatása
31.	Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv
68.	§
(1)	Az Országgyűlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, továbbá az e
törvényben megállapított célok elérésének és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek
érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos
Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban: OHT) fogad el.
(2)	Az OHT kidolgozásakor - szükség esetén - együtt kell működni az Európai Unió más
érintett tagállamaival és az Európai Bizottsággal. Az OHT-t az Országos
Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) készíti el, és a
környezetvédelemért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé.
32.	Nemzeti Megelőzési Program
69. §
(1)	A hulladékképződés megelőzése, valamint a képződő hulladék mennyiségének és
veszélyességének csökkentése érdekében - az OHT önálló részeként - 6 évre kiterjedő
Nemzeti Megelőzési Programot (a továbbiakban: NMP) kell kidolgozni.
(2)	A tervezési területre vonatkozó megelőzési célokra és intézkedésekre megelőzési
programot kell készíteni.
(3)	A megelőzési programnak tartalmaznia kell:
a)	önálló tervrészként a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzéseket,
feladatokat, azok eredményességének, hasznosságának értékelését, továbbá
jogszabályalkotásra, illetve módosításra, valamint gazdasági ösztönzők bevezetésére
vonatkozó javaslatokat,
b)	a hulladékképződés megelőzését szolgáló intézkedések és az intézkedések által elért
eredmények nyomon követésére és értékelésére, továbbá a tervezett intézkedések
hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló egyedi minőségi és mennyiségi
referenciaszinteket és mutatókat,
c)	a 4. mellékletben foglaltakra figyelemmel azokat az általános és az egyes gazdasági
ágazatokhoz kötődő jogi, gazdasági és szemléletformáló intézkedéseket, amelyekkel a
tervezési időszakban elősegíthető:
ca)	a fenntartható fogyasztás,
cb)	a termelő technológiák fajlagos hulladék-kibocsátásának és a képződő hulladék
veszélyességének csökkentése, valamint az alternatív technológiák és alternatív
bemeneti helyettesítő anyagok megjelenése a kevesebb és kevésbé veszélyes
hulladék képződésének érdekében,
cc)	a termékek hulladékká válásának késleltetése, veszélyes anyagtartalmuk
csökkentése, különös tekintettel a tartós, újrahasználható és újrafeldolgozható
termékekre, valamint az ezek előállítását szolgáló technológiákra, és
d)	a meglévő és tervezett megelőzési intézkedések eredményeit és hatékonyságát, a
hulladéktermelés, a hulladékképződés, valamint a veszélyes anyagok hulladékban való
33
jelenlétének alakulását a jelentősebb hulladékáramok és a meghatározó gazdasági
ágazatok vonatkozásában.
33.	A területi hulladékgazdálkodási terv
70. §
(1)	Az OHÜ a környezetvédelmi hatósággal együttműködve a hulladékgazdálkodási tervek
részletes tartalmi követelményeiről szóló kormányrendeletben megjelölt területre - a
vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban - területi
hulladékgazdálkodási tervet készít a területen működő helyi önkormányzatok,
érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek, továbbá a területen
illetékességgel rendelkező hatóságok bevonásával.
(2)	A területi hulladékgazdálkodási terv előkészítésének megkezdéséről - az (1) bekezdés
szerinti részvétel biztosítása érdekében - a környezetvédelmi hatóság írásban értesíti az
érintett helyi önkormányzatokat és a területen illetékességgel rendelkező hatóságokat.
(3)	A környezetvédelmi civil szervezetek és az érdekképviseleti szervezetek bevonása
érdekében a környezetvédelmi hatóságok a hivatalukban, honlapjukon és legalább egy
regionális napilapban hirdetményt tesznek közzé a területi hulladékgazdálkodási terv
előkészítő eljárásának megkezdéséről. A hirdetményben felhívják az érintettek figyelmét a
tervezés megkezdésére, és a megjelenést követő 15 napon belül jelentkező civil szervezetek
által együttesen delegált legfeljebb 5 személyt bevonnak a tervezésbe.
(4)	A tervezési területen működő gazdálkodó szervezetek érdekképviseleti szervezeteik útján
vehetnek részt a terv előkészítésében.
(5)	Az (1)-(4) bekezdés szerint elkészített területi hulladékgazdálkodási tervet a
környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki.
71.	§
(1)	A területi hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról az illetékes
környezetvédelmi hatóságok háromévente beszámolót készítenek. A beszámolóban be kell
mutatni a tervezési területen képződő hulladék mennyiségére, a hulladékgazdálkodás
helyzetére, a hulladékkezelő létesítmények állapotára, a kezelés végzésére és az ezek
környezeti hatásaira vonatkozó információkat.
(2)	A beszámolókat a területi hulladékgazdálkodási tervekkel együtt a környezetvédelmi
hatóság összesíti, és azt az OHÜ-nek megküldi. Ha a végrehajtás tapasztalatai alapján azt az
OHÜ szükségesnek látja, a beszámolókkal és a területi hulladékgazdálkodási tervekkel
kapcsolatban a környezetvédelmi hatóságtól tájékoztatást kérhet. Ennek eredményeiről
tájékoztatni kell a nyilvánosságot.
(3)	A területi hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakat a terület- és településrendezési
tervek jóváhagyása, valamint az önkormányzati és hatósági döntések meghozatala során
érvényesíteni kell.
34
(4)	A terv kidolgozói, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a területi
hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról és a végrehajtás feltételeinek
biztosításáról, továbbá figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok teljesülését.
34.	A hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó közös szabályok
72.	§
(1)	A hulladékgazdálkodási terveket - a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési
területre vonatkozó környezetvédelmi programokban, a területfejlesztési koncepciókban és
programokban, a településfejlesztési koncepcióban és integrált településfejlesztési
stratégiában, valamint terület- és településrendezési tervekben foglaltakkal összhangban - a
közelség és az önellátás elveire figyelemmel 6 évre kell kidolgozni. Az érintett nyilvánosság
és a hatóságok a tervek kidolgozásában az egyes tervek, illetve programok környezeti
vizsgálatáról szóló jogszabály szerint vesznek részt.
(2)	Az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket a környezetvédelemért felelős
miniszter hatévenként - és minden felülvizsgálatkor - az általa vezetett minisztérium
honlapján közzéteszi, és elérhetőségét folyamatosan biztosítja.
73. §
(1)	A hulladékgazdálkodási terveknek különösen az alábbiakat kell tartalmazniuk:
a)	a tervezési területen képződő, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladék típusait,
mennyiségét és eredetét;
b)	a tervezési területről kiszállítandó vagy oda várhatóan beszállításra kerülő hulladék
mennyiségét;
c)	a hulladékáramok jövőbeni alakulásának becslését;
d)	az elérendő hulladékgazdálkodási célokat;
e)	a kezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket;
f)	az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket;
g)	a meglévő hulladékgyűjtési rendszerek, valamint a hulladékkezelő létesítmények és
üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladék
kezelésének részletes szabályairól, az elhasználódott gépjárművekről, az elektromos és
elektronikai berendezések hulladékainak a visszavételéről, az elemek és
akkumulátorok hulladékainak visszavételéről, a hulladékolajok kezelésének részletes
szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének
feltételeiről szóló jogszabályban előírtakra;
h)	az új hulladékgyűjtési rendszer bevezetésére vagy a kezelési kapacitások fejlesztésére
vonatkozó igények felmérését, továbbá a tervezési időszak során bezárásra kerülő
hulladékkezelő létesítményeket, valamint a hulladékkezelési infrastruktúra
továbbfejlesztésének lehetőségét;
i)	a jövőbeni ártalmatlanító és kiemelt jelentőségű hasznosító létesítmények területének
kiválasztására és kapacitásának tervezésére vonatkozó kritériumrendszert;
j) a hulladékgazdálkodással járó különös gazdálkodási feladatok megoldásához
szükséges, tervezett hulladékgazdálkodási technológiákat, módszereket,
célkitűzéseket;
k) a d) pont szerinti célok megvalósítását szolgáló cselekvési programot, ennek keretében
a hulladékgazdálkodás, valamint az újrahasználatra előkészítés, az újrafeldolgozás, a
hasznosítás és az ártalmatlanítás racionalizálását elősegítő intézkedések
35
meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét és határidejét, a megvalósításhoz szükséges
eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározását, valamint ezek
becsült költségeit;
l) annak értékelését, hogy a terv hogyan járul hozzá az e törvényben foglalt célkitűzések
megvalósításához.
(2)	A hulladékgazdálkodási terveket a biológiailag lebomló hulladékmennyiség csökkentésére
a 83. § (2) bekezdésében meghatározott előírással összhangban kell kidolgozni.
(3)	A csomagolási hulladékra vonatkozó feladatokat, helyi ösztönző rendszereket és
tilalmakat az (1) bekezdés szerinti tartalommal a hulladékgazdálkodási tervek önálló
tervrészeként vagy külön tervben kell meghatározni.
(4)	A hulladékgazdálkodási tervek a tervezési terület földrajzi sajátosságaira tekintettel
tartalmazhatják az alábbiakat:
a)	a hulladékgazdálkodási feladatoknak az állam és a gazdálkodó szervezetek közötti
megosztását,
b)	a hulladékgazdálkodási feladatok megoldását elősegítő gazdasági és egyéb eszközök
értékelését,
c)	a nyilvánosság és a fogyasztói csoportok felvilágosítását segítő, a környezeti
tudatosságot fejlesztő intézkedéseket, és
d)	a felhagyott és környezetszennyezéssel, környezetkárosítással érintett
hulladékártalmatlanító létesítményeket, valamint az ezek rehabilitációjára vonatkozó
intézkedéseket.
XI.	Fejezet
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági tevékenységek
35.	Hatósági engedélyezés és ellenőrzés
74. §
(1)	Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható a (2)
bekezdés szerinti kivétellel.
(2)	Az a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, amely
a)	ISO 9001 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert, és ISO 14001
szabványnak megfelelő környezetirányítási rendszert, vagy
b)	ISO 9001 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert, és a szervezeteknek a
közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való
önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK
bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 25-i
1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott
környezetvédelmi vezetési rendszert
működtet, és az erre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkezik, a hulladékkezelésre vonatkozó
hulladékgazdálkodási engedélyt legfeljebb 8 évre kérheti.
(3)	A környezetvédelmi hatóság az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja.
36
(4)	Hivatalból eljárva vagy kérelemre induló eljárás esetén a környezetvédelmi hatóság az
engedélyt korábbi módosításaival együtt egységes szerkezetbe foglalja. Kérelem esetén a
kérelem előterjesztője igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(5)	A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a hulladékgazdálkodási tevékenység során alkalmazni tervezett művelet nem felel meg a
jogszabályoknak, vagy az nem áll összhangban a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal.
(6)	Nem adható hulladékgazdálkodási engedély annak, akinek az önkormányzati vagy az
állami adóhatósággal szemben köztartozása van.
(7)	A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 3
hónap.
(8)	Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a (3)-(6)
bekezdésben, valamint az 57. § (1) bekezdésében foglalt feltételekhez kapcsolódó szabályokat
részletesen meghatározhatja.
75. §
(1)	A környezetvédelmi hatóság a hulladékbirtokostól, a hulladékgazdálkodási tevékenység
végzőjétől, továbbá a melléktermék gyártójától, felhasználójától, forgalmazójától, valamint a
céltartalék elhelyezésére, illetve a biztosítás megkötésére kötelezett személytől tájékoztató
adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérhet.
(2)	A hulladékbirtokost, illetve a hulladék tulajdonosát a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi.
A környezetvédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed - különösen - a hulladékbirtokos által átvett
és elszállított hulladék eredetére, tulajdonságára, mennyiségére, rendeltetési helyére.
(3)	Ha hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezetvédelmi, közegészségügyi
veszélyhelyzet, súlyos kötelezettségszegés szükségessé teszi, a környezetvédelmi hatóság
haladéktalanul és előzetes bejelentés nélkül helyszíni ellenőrzést is tart.
(4)	A melléktermékként előállított, felhasznált vagy forgalmazott, illetve tárolt anyag vagy
tárgy 8. §-ban meghatározott feltételeknek való megfelelését a termék megfelelőségének és
biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság
ellenőrzi.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott hatóság tájékoztatja a gyártó telephelye szerint illetékes
környezetvédelmi hatóságot, ha megállapítja, hogy a melléktermékként előállított, felhasznált
vagy forgalmazott, illetve tárolt anyag vagy tárgy nem felel meg a 8. § szerinti feltételeknek.
36.	A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértésének jogkövetkezményei
76.	§
(1)	A környezetvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott előírások teljesítése
érdekében az ügyfeleket kötelezi
a)	a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségek
betartására, ha az előírások megszegését vagy teljesülésük elmulasztását észleli;
37
b)	a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító tevékenység felfüggesztésére,
abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására;
c)	a környezet szennyezése esetében olyan intézkedés megtételére, amely azt csökkenti
vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja.
(2)	A környezetvédelmi hatóság - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - felfüggeszti
vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység engedélytől eltérő
vagy engedély nélküli folytatását. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítható.
(3)	A környezetvédelmi hatóság azt a gazdálkodó szervezetet, amely hulladékot termékként,
illetve melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, kötelezi a hulladék
melléktermékként történő felhasználásának, forgalmazásának, illetve tárolásának
beszüntetésére, valamint a hulladék - a hulladékok jegyzékéről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott - hulladékjegyzék szerint történő besorolására.
77.	§
(1)	A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve hulladékgazdálkodási
engedélyhez kötött tevékenységet nyilvántartásba vétel, illetve engedély nélkül folytató
személytől, valamint attól, aki e törvény rendelkezéseitől eltérő módon hulladékot szállít,
hulladékot más ingatlanán, közterületen jogtalanul elhelyez vagy elhagy, a jogsértéssel
érintett eszközt, dolgot, illetve a hulladék szállítására használt járművet, valamint bármely
dolgot, amelyre a hatóság előtti eljárásban, mint bizonyítási eszközre szükség lehet, a
helyszínen lefoglalhatja.
(2)	A környezetvédelmi hatóság a lefoglalt eszközökről, dolgokról, illetve járművekről
nyilvántartást vezet.
(3)	A környezetvédelmi hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt eszközt, dolgot,
illetve járművet a jogosultnak átadja, ha
a)	a környezetvédelmi hatóság előtti eljárásban a hatóság hulladékgazdálkodási bírságot
nem szabott ki;
b)	a környezetvédelmi hatóság előtti eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott
tényállással kapcsolatban hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki, és a bírságot,
illetve egyéb költséget az eljárás alá vont személy a környezetvédelmi hatóságnak az
előírt határidőn belül maradéktalanul megfizette, vagy arra a hatóság - elidegenítési
tilalom bejegyzése mellett - részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett;
c)	a jogsértéssel kapcsolatban indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyész vagy a
nyomozó hatóság a lefoglalásról határozatot hozott;
d)	a hulladék tulajdonosa írásban nyilatkozik arról - és ezzel bizonyítja -, hogy a
jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a hulladékot szállító, illetve
jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt, dolgot vagy járművet
jogsértés céljából használja fel;
e)	elrendelésének oka megszűnt;
f)	a hatóság az eljárást megszüntette.
(4)	A lefoglalt eszköz, dolog, illetve jármű - a (3) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével
-	annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől
azt a környezetvédelmi hatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolja. A
38
kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező döntés közlésének napját
követő nap és a kiadni rendelt eszköz, dolog, illetve jármű kiadásának napja közötti
időtartamra eső szállítási, illetve tárolási költséget a környezetvédelmi hatóság részére
igazoltan megtérítsék.
(5)	Ha a lefoglalt eszközt, dolgot, illetve járművet a lefoglalást elrendelő végzés kiadását
követő 60 napon belül az (1) bekezdésben meghatározott személy a környezetvédelmi
hatóságtól nem veszi át, azt a környezetvédelmi hatóság értékesítheti. Az értékesítésből
befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett eszköz, dolog vagy jármű helyébe lép.
(6)	Ha az (5) bekezdés szerint értékesített eszköz, dolog vagy jármű után kapott ellenértéket
az annak átvételére jogosult személy a környezetvédelmi hatóság ez irányú tájékoztatását
követő 5 éven belül - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - nem veszi át, az
eszköz, dolog vagy jármű értékesítéséből befolyt ellenérték a Magyar Állam tulajdonába
kerül.
(7)	Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem
benyújtásának helye nincs.
(8)	A lefoglalt eszközt, dolgot, illetve járművet el kell kobozni, ha
a)	az ügyben jogerősen a 78. § szerinti bírságot szabtak ki, és a jogsértő személy nem,
vagy nem teljes mértékben tett eleget a bírság megfizetésére vonatkozó
kötelezettségének,
b)	részletfizetést vagy fizetési halasztást a környezetvédelmi hatóság a kötelezett részére
nem engedélyezett, és
c)	a lefoglalást elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül a hulladék tulajdonosa
nem nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a
hulladékot szállító, illetve jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt,
dolgot vagy járművet jogsértés céljából használja fel, vagy az ügy összes
körülményeire tekintettel megállapítható, hogy a hulladék tulajdonosa tudomással
bírhatott arról, hogy a lefoglalt eszközt, dolgot vagy járművet jogsértésre használják
fel, és ennek tényéről a környezetvédelmi hatóságot nem tájékoztatta.
(9)	A lefoglalt eszköz, dolog, illetve jármű értékesítéséből befolyt bevételeket a területileg
illetékes környezetvédelmi hatóság számlájára kell megfizetni.
78.	§
(1)	Aki
a)	a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós
jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,
b)	a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez
kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, nyilvántartásba vétel,
hozzájárulás vagy bejelentés nélkül, illetve attól eltérően végez, vagy
c)	a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem
vagy nem megfelelően tájékoztatja, illetve hulladékot termékként, illetve
melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol,
azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.
39
(2)	A hulladékgazdálkodási bírságot a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint
kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet alapján a jogsértés szerint
határozott összegben, vagy alapbírság és változók szorzataként megállapított bírságként kell
kiszabni.
(3)	Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy
kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása
szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.
(4)	Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírságot
megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot
megszünteti, a környezetvédelmi hatóság - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
bírságot kérelemre csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.
(5)	A hulladékgazdálkodási bírság
a)	a visszafordíthatatlan környezetkárosítást okozó,
b)	az ugyanazon jogsértés ismétlődésével vagy egyéb súlyosbító körülmény
felmerülésével megvalósuló, vagy
c)	a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt
félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával együtt járó
jogsértés esetén nem mérsékelhető.
(6)	A hulladékgazdálkodási bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési,
továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére,
tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti
állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(7)	A jogerősen kiszabott hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
XII.	Fejezet
Záró rendelkezések
37.	Jelentéstétel az Európai Bizottság felé
79. §
(1)	A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke
szerinti jelentési kötelezettséget a környezetvédelemért felelős miniszter teljesíti.
(2)	A környezetvédelemért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a 2008/98/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv
a)	6. cikk (4) bekezdése alapján a 10. § (2) bekezdése szerinti miniszteri rendeletről az
áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes
európai uniós aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi
kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendelettel összhangban;
b)	7. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően a 48. § (2) bekezdésében foglalt eset
megvalósulásáról, és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó
információt, bizonyítékot;
40
c)	11. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 81. § (3) bekezdésében, a 87. § (1)-(4)
bekezdésében és a 3. § a) pontjában foglaltak alapján hozott intézkedések
teljesüléséről, továbbá a teljesülés elmaradása esetén annak okairól, valamint az azok
elérésére tervezett intézkedésekről;
d)	11. cikk (5) bekezdése alapján a termékek újrahasználatával, újrahasználatra
előkészítésével, valamint a hulladék újrafeldolgozásával kapcsolatos célok
teljesítéséről;
e)	16. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 18. és 19. §, valamint a 3. § c) pontja alapján
tett kifogásokról;
f)	25. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő jogszabályi előírásokról;
g)	33. cikkének megfelelően a X. fejezetben foglaltakkal összhangban az OHT-ról, a
területi hulladékgazdálkodási tervekről, az NMP-ről, a területi hulladékgazdálkodási
tervek NMP-vel kapcsolatos részeiről, valamint ezek lényeges módosításáról;
h)	37. cikkének megfelelően az e törvényben foglaltak végrehajtásáról, ideértve a 7. cikk
(2)	és (3) bekezdése alapján a 48. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.
38.	Felhatalmazó rendelkezések
80.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
1.	a települési hulladék képződésének megelőzésével, valamint a települési hulladékkal
kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit;
2.	a veszélyes hulladék képződésének megelőzésével, valamint a veszélyes hulladékkal
kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit;
3.	a hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos előírásokat;
4.	a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket;
5.	a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit, területi hatályát;
6.	a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának és megállapításának módját és mértékét;
7.	a hulladék külföldről történő behozatalát, az országból történő kivitelét és az ország
területén történő átszállítását;
8.	a letéti díjat, valamint az újrahasználható és a nem újrahasználható termékek
betétdíját;
9.	a visszavételi és visszaadási lehetőség alkalmazását, a használt termékek, illetve
hulladékok visszavételi és hasznosítási arányait és azok teljesítésének határidejét;
10.	a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályait;
11.	az elektromos és elektronikai berendezések hulladékaival kapcsolatos tevékenység
végzésének szabályait;
12.	az elemek és az akkumulátorok hulladékaival kapcsolatos tevékenység végzésének
szabályait;
13.	a hulladékká vált gépjárművek kezelésének részletes szabályait;
14.	az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályait;
15.	a közúti közlekedésre alkalmatlanná vált gumiabroncsok kezelésének szabályait;
16.	a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének részletes
szabályait;
17.	a jegyző hulladékgazdálkodási hatás- és feladatkörét;
18.	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait;
19.	a közszolgáltató kiválasztásának módját és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
szerződés tartalmi követelményeit;
41
20.	a céltartalék képzésére kötelezettek körét, a céltartalék formáját és mértékét,
felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a
környezetvédelmi biztosítás szabályait;
21.	a nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba
vételének feltételeit;
22.	a karbon-lábnyom számításon alapuló vizsgálat elvégzésének részletes szabályait;
23.	a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások
igazgatási szolgáltatási díjait.
(2)	Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa
meg:
1.	a hulladék és a veszélyes hulladék jegyzékét;
2.	a kezelési tevékenység végzésének, valamint az egyes hulladékkezelő létesítmények
kialakításának, üzemeltetésének részletes műszaki szabályait;
3.	a hulladéklerakás technikai követelményeit;
4.	a hulladék termikus ártalmatlanításának technikai követelményeit;
5.	a hulladékolaj kezelésének részletes szabályait;
6.	a poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek, valamint az azokat tartalmazó
berendezések kezelésének részletes szabályait;
7.	az elem- és akkumulátor-hulladék kezelésével kapcsolatos szakmai szabályokat;
8.	a titán-dioxid ipar hulladékai kezelésének részletes szabályait;
9.	az elektronikai és elektromos berendezések hulladékainak kezelésével kapcsolatos
szakmai szabályokat;
10.	a hulladékstátusz megszűnésének megállapítására vonatkozó részletes kritériumokat,
valamint a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatos tanúsítás rendjét, illetve a
tanúsításra jogosult szervezetekre vonatkozó szabályokat;
11.	a területi hulladékgazdálkodási terveket;
12.	a biológiailag lebomló hulladék kezelésével és a komposztálás műszaki
követelményeivel kapcsolatos szabályokat;
13.	az építési-bontási hulladék kezelésének részletes műszaki szabályait;
14.	a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszer kialakításának
részletes szabályait.
(3)	Felhatalmazást kap:
a)	az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, hogy
aa)	az állatgyógyászati készítmények és csomagolásuk hulladékai kezelésének
részletes szabályait,
ab)	a növényvédő szerek és csomagolásuk hulladékainak részletes szabályait,
ac)	a biológiailag lebomló anyagok kezelésének műszaki követelményeit, beleértve a
biogáz előállítás és komposztálás műszaki követelményeit;
b)	az egészségügyért felelős miniszter, hogy
ba)	a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékai kezelésének részletes
szabályait,
bb)	az egészségügyi hulladék kezelésének részletes szabályait,
bc)	a települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket
rendeletben állapítsa meg.
(4)	Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő testülete, hogy rendeletben
állapítsa meg:
a)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait;
42
b)	a közterület tisztán tartására vonatkozó szabályokat.
39.	Hatályba léptető rendelkezések
81.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. május 1-jén lép hatályba.
(2)	A 85., 86., valamint a 101. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 87. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
40.	Átmeneti rendelkezések
82. §
(1)	E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.
(2)	A törvény hatálybalépésekor hatályos begyűjtési engedélyek időbeli hatályuk lejártáig, de
legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 3 évig hatályosak, azt követően hatályukat
veszítik.
(3)	A törvény hatályba lépésekor működő közszolgáltató a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási engedélyt e törvény hatályba lépését követő 6 hónapon belül beszerzi.
(4)	Ha a törvény hatályba lépésekor működő közszolgáltató hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási engedéllyel a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem
rendelkezik, a települési önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározott határidőt követő 30
napon belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést 6 hónapos határidővel
felmondja. A települési önkormányzat e kötelezettségét a fővárosi és megyei kormányhivatal
törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.
83.	§
(1)	2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét
képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és
újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében
országos szinten legalább 50%-ra kell növelni.
(2)	A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-
mennyiséget - a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az
összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve - az 1995-ben országos szinten képződött,
a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest
2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni.
(3)	2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék - a föld és a kő kivételével
-	újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő
hasznosításának - ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt
43
hulladékot - együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos
szinten legalább 70%-ra kell növelni.
(4)	A Nemzeti Megelőzési Programot első alkalommal 2013. december 12-ig kell kidolgozni,
amelyben meg kell határozni a hulladékképződés megelőzésére, a gazdasági növekedés és az
ebből eredő hulladékképződés által okozott környezeti hatások megszüntetésének érdekében a
2020. évre elérendő célokat, továbbá az intézkedések és az eredmények nyomon követését,
értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket és mutatókat.
41.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
84.	§
(1)	Ez a törvény
a)	a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló, 1997. február 24-i tanácsi
állásfoglalásnak;
b)	a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvnek;
c)	a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a)
pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a
veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi
irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló
94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló 2000/532/EK bizottsági határozat
módosításáról szóló, 2001. január 22-i 2000/119/EK bizottsági határozatnak;
d)	a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről
szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
e)	a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
f)	a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében
rögzített célok teljesítésének igazolására szolgáló szabályok és számítási módszerek
megállapításáról szóló, 2011. november 18-i bizottsági határozatnak
való megfelelést szolgálja.
(2)	Ez a törvény a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006 EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3)	A törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs
társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás
megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított -
1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti
előzetes bejelentése megtörtént.
42.	Módosító rendelkezések
85.	§
(1)	A 2. § a következő 43. ponttal egészül ki:
„43. karbon-lábnyom számításon alapuló vizsgálat: olyan értékelés, amely megmutatja az
adott kezelési művelet elvégzése során felhasznált energia és anyag energia egyenértékben
kifejezett értékét;”
44
(2)	A 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben foglalt elsőbbségi sorrend alkalmazásától akkor lehet eltérni, ha
az egyes hulladéktípusok képződése és az azokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységek általános hatásaira vonatkozó életciklus-szemlélet, illetve a karbon-
lábnyom számításon alapuló vizsgálat elvégzésének részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott vizsgálat azt indokolja.”
(3)	A 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladék hasznosítója azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a legjobb
általános környezeti eredményt biztosítja. A legjobb általános környezeti eredményt
karbon-lábnyom vizsgálattal kell igazolni a karbon-lábnyom számításon alapuló vizsgálat
elvégzésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon.”
(4)	A 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hasznosításra nem kerülő hulladékot ártalmatlanítani kell. A hulladék
ártalmatlanítója azt az ártalmatlanító műveletet alkalmazza, amely a legjobb általános
környezeti eredményt biztosítja. A legjobb általános környezeti eredményt karbon-
lábnyom vizsgálattal kell igazolni a karbon-lábnyom számításon alapuló vizsgálat
elvégzésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon.”
(5)	A 30. §-t megelőző alcím elnevezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az államra és a települési önkormányzatra vonatkozó szabályok”
(6)	A 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervezi és a települési
önkormányzat biztosítja.”
(7)	A 30. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állam hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit az
állam nevében eljáró Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ)
szervezi.”
(8)	A 31. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben
állapítja meg:
a)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatással ellátott terület határait;
b)	a közszolgáltató megnevezését, továbbá annak a közigazgatási területnek a
határait, amelyen belül a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást
rendszeresen ellátni köteles;
c)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a
közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit,
45
valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes
tartalmi elemeit;
d)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;
e)	az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj
legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a
szolgáltatás ingyenességének eseteit;
f)	az üdülőingatlanokra és az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó sajátos
szabályokat;
g)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással
összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a
lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
(2)	A lakosság tájékoztatása érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés
közzétételéről az OHÜ a honlapján, a települési önkormányzat a helyben szokásos módon
gondoskodik.”
(9)	A 32. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A települési önkormányzat az OHÜ által előzetesen kiválasztott, illetve
minősített közszolgáltatóval köt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására
szerződést.
(2)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés a közszolgáltatóval legfeljebb 8
évre köthető meg.
(3)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötéséig az állam biztosítja a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását.
(4)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése kizárólag törvényben vagy
kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.”
(10)	A 36. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § Az ingatlantulajdonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározottak szerint megfizeti.”
(11)	A 39. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást olyan gazdálkodó szervezet végezhet,
amely
a)	biztosítja azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek garantálják a
közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő
ellátását,
b)	a közszolgáltatás ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási tevékenységre
vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik,
c)	külön kormányrendeletben meghatározott összegben biztosítást kötött, ennek
meglétét igazolja,
d)	a települési önkormányzattal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést
kötött, valamint
46
e) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik.
(2)	Közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül egyéb
hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött
hulladékgazdálkodási tevékenységet nem végezhet.
(3)	Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet
végezhet, amelyben az állam, illetve a települési önkormányzat a szavazatok többségével
tulajdoni hányada alapján közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a társaság
tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjai
többségét megválassza vagy visszahívja.”
(12)	A 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat - a vegyes települési hulladék
mennyiségével arányosan - a költségekre, az árakra, illetve a díjakra vonatkozó
közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával úgy kell meghatározni, hogy
figyelembe vételre kerüljenek
a)	a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a
környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei,
b)	a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges, indokolt
költségek,
c)	a céltartalék vagy biztosítás indokolt költsége,
d)	a közszolgáltatás körében működtetett hulladékgazdálkodási létesítmény
bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és a monitoring indokolt
költsége, továbbá
e)	a díjak a legkisebb költségű hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a
közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony
igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, a
környezetterhelés csökkentésére ösztönözzenek.
(13)	A 44. § a következő (4)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat (a továbbiakban: hatósági díj) a
Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a
miniszter rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell
arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba. E rendelkezésnek visszamenőleges hatálya
nem lehet.
(5)	A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter
részére minden év szeptember 15-ig megküldi.
(6)	A hatósági díjat a miniszter az (5) bekezdés szerinti javaslat hiányában is
megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy 90 napon
belül tegye meg javaslatát.
(7)	A közszolgáltató a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a
Hivatal hatósági díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A
közszolgáltató a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget
tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének.
47
(8)	Ha a közszolgáltató a Hivatal (7) bekezdés alapján kiadott határozatában vagy az e
törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt
tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is
javaslatot tehet a miniszter részére.”
(14)	A 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A NAV - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül - a külön
jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a
felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot,
valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a
NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.”
(15)	Az 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megsértésével közterületen
elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék elszállításáról és
kezeléséről - az 55. § (1) bekezdését ide nem értve - a közszolgáltató gondoskodik.”
(16)	A 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OHT kidolgozásakor - szükség esetén - együtt kell működni az Európai Unió
más érintett tagállamaival és az Európai Bizottsággal. Az OHT-t az OHÜ készíti el, és a
környezetvédelemért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé.”
(17)	A 80. § (1) bekezdése a következő 24. ponttal egészül ki:
„24. a közszolgáltató által a Hivatal részére teljesítendő adatok körét, az adatszolgáltatásra
vonatkozó részletes szabályokat. ”
(18)	A 80. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap:]
c)	hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, hogy
ca)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó díjképzés átláthatóságának
biztosítása érdekében a közszolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok -
különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjmegállapítás,
költségek, bevételek, kiadások, beruházások, valamint az ezzel összefüggő műszaki
információk - körét és a közzététel módját;,
cb)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjait, a díjalkalmazási feltételeket, a
díjmegfizetés rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének
eseteit”
[rendeletben állapítsa meg.]
86. §
(1)	A 42. § (1) bekezdésében „a települési önkormányzatnak benyújtja” szövegrész helyébe „a
települési önkormányzatnak, valamint az OHÜ-nek benyújtja” szövegrész lép.
48
(2)	A 47. § (3) bekezdésében „a települési önkormányzat jegyzőjénél” szövegrész helyébe „a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV)” szövegrész lép.
(3)	A 47. § (6) bekezdésében „a települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe „a
NAV” szövegrész lép.
87.	§
(1)	A 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hulladékbirtokos a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékot
elkülönítetten gyűjti.”
(2)	A 30. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás:]
„ a) az ingatlantulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített
gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő eszközben elkülönítetten gyűjtött, a települési
hulladék részét képező papír-, üveg-, műanyag-, fém- és biohulladék elszállítására,
kezelésére - ide értve a háztartásban képződő elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék
elszállítását és kezelését is -,”
[terjed ki.]
(3)	A 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlantulajdonos - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az érintett
ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt a
közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.”
(4)	A 38. § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A települési önkormányzat gondoskodik az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer
helyi feltételeinek megszervezéséről.
(5)	Az elkülönített gyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy
a)	a hulladék hasznosítható összetevői ne keveredjenek, vagy fizikai válogatással
elkülöníthetők legyenek;
b)	az ingatlantulajdonosnak a lehető legkevesebb hulladékgyűjtő edény vagy eszköz
elhelyezéséről kelljen gondoskodnia;
c)	a papír-, üveg-, műanyag-, fém-, biohulladék, valamint a háztartásban képződő
veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése biztosított legyen;
d)	a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő átadása csak kiegészítő
megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken alkalmazható, ahol
a házhoz menő vagy az ideiglenesen közterületre helyezett, őrzött gyűjtőhely
biztosításával történő lomtalanítás biztosítása nem megvalósítható;
e)	a hulladékgyűjtő udvarok kialakítása, a nagydarabos hulladék elszállítása, illetve a
hulladék elszállításának megszervezése biztosított legyen.”
49
(5)	Az 51. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A veszélyes hulladék szállítója, kezelője, valamint az, aki veszélyes hulladékkal
kereskedik, naponta elektronikus adatszolgáltatást teljesít.”
(6)	Az 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a
környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjti, és a közszolgáltatónak
átadja. A hulladék átadása esetén az 50. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek a
hulladék átvevőjét terhelik.”
(7)	A 80. § (2) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:
„15. az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat.”
88.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 4. § (2) bekezdés
d)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok
(közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni:]
„ d) a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel
összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.”
89.	§
(1)	A Vgtv. 37. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Víziközmű társulat csak víziközmű társulattal egyesülhet, víziközmű társulat csak
víziközmű társulatokká válhat szét. Víziközmű társulat átalakulással egyéb módon nem
jöhet lére.
(2)	A víziközmű társulat gazdasági társaságot, nonprofit gazdasági társaságot, alapítványt
nem hozhat létre, gazdasági társaságban, nonprofit gazdasági társaságban érdekeltséget
nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.”
(2)	A Vgtv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a víziközmű társulat közfeladatát teljesítette, a vízgazdálkodási társulatokról
szóló kormányrendelet szerinti elszámolási eljárásra, ha a közfeladat teljesítése nélkül
jogutód nélkül megszűnik, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvény szerinti végelszámolásra kerül sor.”
90.	§
A Vgtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
50
„39. § (1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A
cégbíróságnak a víziközmű társulattal kapcsolatos eljárására a cégnyilvánosságról, a
bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.
(2)	A víziközmű társulat felett törvényességi ellenőrzést gyakorol a társulat székhelye
szerinti vízügyi igazgatási szerv.
(3)	A vízügyi igazgatási szerv a törvényességi ellenőrzés keretében:
a)	tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt
vesz a taggyűlésen,
b)	ellenőrzi a víziközmű társulat alapszabályát, belső szabályzatát és határozatait,
c)	vizsgálja a víziközmű társulat szerveinek működését,
d)	ellenőrzi, hogy a végzett tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt
közfeladat ellátását,
e)	vizsgálja a közfeladat teljesítésének végrehajtását követően az elszámolási eljárás
lefolytatását.
(4)	Ha a vízügyi igazgatási szerv a jogszabályban, az alapszabályban vagy a belső
szabályzatban foglaltak megsértését észleli, felhívja a víziközmű társulatot a jogsértés
megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott
határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi
igazgatási szervet tájékoztatni.
(5)	Ha a megadott határidőn belül a jogsértést a víziközmű társulat nem szüntette meg, a
vízügyi igazgatási szerv tizenöt napon belül kérelmezi a cégbíróságnál a törvényességi
felügyeleti eljárás lefolytatását.”
91.	§
A Vgtv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A víziközmű társulat a cégnyilvántartásba való bejegyzését követően kezdheti meg
működését. ”
92.	§
A Vgtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § A víziközmű társulatra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági
társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályait kell
alkalmazni a víziközmű társulat sajátosságainak figyelembevételével.”
93.	§
A Vgtv. 44/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A víziközmü társulat jogutód nélkül megszűnik, ha]
„ b) alapszabályban meghatározott közfeladatát megvalósította és az elszámolási eljárást
befejezte,
51
c)	a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését. ”
94.	§
A Vgtv. a következő IX/A. fejezettel egészül ki:
„IX/A. Fejezet
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás
44/B. § Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (e fejezet
alkalmazásában, a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező,
közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után
befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és
kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános
szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak
begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni.
44/C. § (1) A települési önkormányzat vagy azok társulása kötelezően ellátandó
közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a vízgazdálkodási hatósági jogkör
gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi
szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére
közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. A nem közművel
összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telepet,
szennyvízelvezető mű erre kijelölt elemét, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító művet (a
továbbiakban együtt: átadási hely) a vízügyi hatóság - az átadás helye szerint illetékes
települési önkormányzat jegyzője véleményének kikérésével - jelöli ki.
(2)	A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a)	a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b)	a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait,
amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az
ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;
c)	a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az
ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a
közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
d)	a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás
igénybevételének módját és feltételeit;
e)	az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj
legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a
szolgáltatás ingyenességének eseteit;
f)	az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó
sajátos szabályokat;
g)	a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító
adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
44/D. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási
szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetni.
(2) A közszolgáltatás díjának meghatározása során a következőket kell figyelembe venni:
52
a)	a háztartási szennyvíz mennyisége,
b)	a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos
ráfordítások, ezen belül a begyűjtés költségei,
c)	a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek,
d)	a közszolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a közszolgáltatás ellátásához
szükséges beruházások költségei.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott díjat csökkenteni kell a közszolgáltatás
ellátásához biztosított költségvetési támogatással.
(4)	A közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. A közszolgáltatási díjat
legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi
díjtételek szerint kell meghatározni.
(5)	Kötelező egytényezős díjmegállapítást alkalmazni a Nemzeti Települési
Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programban részt vevő önkormányzatok
esetében.
(6)	A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött
háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, a számlázás
és díjbeszedés, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, az amortizáció és a szükséges
felújítás fedezetére, az ürítési díj az ártalmatlanítás céljából átadott nem közművel
összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől, valamint a terület felhasználási egységtől
függő költségek fedezetére szolgál.
(7)	A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a
közszolgáltató költségelemzés alapján az (1)-(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő
díjkalkulációt készít. A díjkalkulációt a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző, Budapesten
a főjegyző terjeszti elő.
44/E. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési
kötelezettség határidejének elmulasztása esetén díjhátralék keletkezik, amely az azzal
összefüggésben megállapított késedelmi kamattal, valamint a behajtás egyéb költségeivel
együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(2)	A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az
ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak
teljesítésére a jogkövetkezményekről történő tájékoztatás mellett.
(3)	A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. nap elteltével
a közszolgáltató a díjhátralék, a késedelmi kamat és az egyéb költségek adók módjára történő
behajtását kezdeményezi.
(4)	A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon
belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi
kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi
kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit
a települési önkormányzat jegyzője 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.
53
(5)	Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele
szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült
költségeket az ingatlan tulajdonosától vagy vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös
tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.
(6)	A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat
jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül - igazolást ad a követelés
jogosultjának.
44/F. § (1) A közszolgáltató - az önkormányzati rendeletben előírt módon - folyamatosan
köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről a
környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírások megtartása mellett.
(2)	A begyűjtő a begyűjtési tevékenységét a vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni. A vízügyi
hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet a begyűjtési tevékenységet végzőkről.
(3)	Közszolgáltatást az végezhet, aki
a)	biztosítani tudja a közszolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a
közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak
maradéktalanul megfelelő ellátását,
b)	a végzendő begyűjtési tevékenységet a begyűjtés helye szerint illetékes vízügyi
hatóságnak bejelentette, és a vízügyi hatóság a tevékenységet nyilvántartásba vette,
c)	közbeszerzési eljárás vagy - ha a közbeszerzésekről szóló törvény szerint nem
szükséges - kijelölés alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést
kötött.
(4)	A közszolgáltatásnak a környezet veszélyeztetését és szennyezését kizáró módon kell
történnie.
(5)	A közszolgáltatást végző felelős a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz
rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.
(6)	A közszolgáltatás teljesítéséből eredő szennyezés esetén a begyűjtést végző köteles a
hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, a kárelhárításról, valamint az
eredeti környezeti állapot helyreállításáról gondoskodni.
44/G. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a közszolgáltatás ellátására írásban
szerződést köt.
(2)	A közszolgáltatásra vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Az ilyen
szerződésben meg kell határozni a háztartási szennyvizet fogadó létesítményeket.
(3)	A közszolgáltatói szerződés csak akkor mondható fel az önkormányzat részéről, ha a
közszolgáltató
a)	a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére és a vízgazdálkodásra
vonatkozó jogszabályok, vagy a rá vonatkozó hatósági határozat előírásait súlyosan
megsérti, és ennek tényét a bíróság vagy hatóság jogerősen megállapítja;
b)	a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsérti.
54
(4)	A teljesítés megkezdését követően a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződést akkor
mondhatja fel, ha
a)	az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét - a
közszolgáltató felszólítása ellenére - súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak
kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését, vagy
b)	a közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a
közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a
közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges
és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.
(5)	A felmondási idő legalább két hónap, legfeljebb hat hónap.
(6)	A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzatnak intézkednie
kell, hogy a felmondási idő lejártát követően a közszolgáltatás biztosított legyen.
44/H. § (1) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes
költségelszámolást készíteni, és azt a tárgyévet követő év március 31-ig a települési
önkormányzatnak benyújtani.
(2)	A közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját
szigorúan el kell különíteni, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.
44/I. § (1) A települési önkormányzatot a közszolgáltatás megszervezéséért és működtetéséért
a költségvetési törvényben biztosított módon és összegben feladathoz kötött támogatás illeti
meg.
(2)	A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött támogatásra csak
akkor jogosult, ha a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes
elhelyezésével összefüggő kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.
(3)	Ha a települési önkormányzat a közszolgáltatás ellátására vonatkozó kötelezettségének
nem tesz eleget, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv
kezdeményezi, hogy az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött költségvetési támogatást az azt
folyósító szervezet a közszolgáltatás megszervezéséig visszatartsa, illetve zárolja és ezzel egy
időben eljár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a közszolgáltatás
biztosítása érdekében.
44/J. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött
háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól, vagy a bejelentésben
foglaltaktól elérő módon végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni.
(2)	A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl bírság
kiszabására nincs lehetőség, kivéve, ha a cselekmény a jogszerűtlen állapot fenntartásával
valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen
állapot fennáll. A bírság kiszabására a vízügyi hatóságnak a cselekményről való
tudomásszerzésétől számított egy éven belül van lehetősége.
(4)	A jogerősen kivetett közszolgáltatási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
55
95.	§
(1)	A Vgtv. 45. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a törvény
44/C. § (2) bekezdésében meghatározottakat rendeletben szabályozza.”
(2)	A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„ y) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatási
tevékenység végzési feltételeinek, az e tevékenységre jogosító bejelentés és a
nyilvántartás tartalmi elemeire, a tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be
nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeknek, a közszolgáltatási bírság
mértékének és megállapítása módjának, a közszolgáltatási szerződés tartalmának,
valamint a közszolgáltatási díj megállapításának, a nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségnek”
[rendeletben történő megállapítására.]
96.	§
A Vgtv. a következő 45/C. §-sal egészül ki:
„45/C. § (1) E törvénynek a hulladékról szóló 2012. évi ....... törvénnyel (a
továbbiakban: Ht.) megállapított rendelkezéseit a Ht. hatálybalépésekor jogerősen még el
nem bírált ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a települési folyékony hulladék
begyűjtése és szállítása iránti engedélykérelem a tervezett tevékenység bejelentésének
minősül.
(2)	A Ht. hatálybalépését megelőzően kiadott és hatályos települési folyékony hulladék
begyűjtési és szállítási engedély a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz
begyűjtési és szállítási tevékenységre vonatkozó bejelentéssel egyenértékű.”
97.	§
A Vgtv. 1. melléklete a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„35. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz,
amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból - közcsatornára való bekötés vagy
a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában - gépjárművel
szállítanak el ártalmatlanítás céljából;
36.	begyűjtés: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ingatlan
tulajdonosától, vagyonkezelőjétől, birtokosától vagy használójától történő átvétele,
elszállítása és ártalmatlanítás céljából történő átadása.”
56
98.	§
(1)	A Vgtv. 36. § (2) és (3), valamint (7) bekezdésében, a 42. § (1), valamint (4)-(7)
bekezdésében, és a 44. § (2) bekezdésében a „közgyűlés” szövegrész helyébe a „taggyűlés”
szövegrész lép.
(2)	A Vgtv. 42. § (2) és (3) bekezdésében a „közgyűlést” szövegrész helyébe a „taggyűlést”
szövegrész lép.
(3)	A Vgtv. 45/A. § d) pontjában a „hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.
törvénnyel” szövegrész helyébe a „hulladékról szóló 2012. évi ... törvénnyel” szövegrész
lép.
99.	§
(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26. § (19) bekezdésében
a „hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény” szövegrész helyébe a „hulladékról
szóló törvény” szövegrész lép.
(2)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102. § (6)
bekezdésében a „hulladékgazdálkodásról szóló külön jogszabály” szövegrész helyébe a
„hulladékról szóló törvény” szövegrész lép.
(3)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. Az
értékcsökkenési leírás szabályai című rész 3. pont b) Építmények elnevezésű alpontban a
Hulladéktároló és a Hulladékhasznosító létesítmény fogalomban a „hulladékgazdálkodásról
szóló törvény” szövegrész helyébe a „hulladékról szóló törvény” szövegrész lép.
(4)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. melléklet II.
Építmények elnevezésű részében a Hulladéktároló és a Hulladékhasznosító létesítmény
fogalomban a „hulladékgazdálkodásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „hulladékról
szóló törvény” szövegrész lép.
43.	Hatályon kívül helyező rendelkezés
100.	§
Hatályát veszti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény.
101. §
Hatályát veszti a 31. § e) pontja, a 42. § (2) bekezdése, a 46. §, valamint a 80. § (1) bekezdés
18.	pontja.
57
1. melléklet a 2012. évi... törvényhez
Veszélyességi jellemzők
H 1 "Robbanásveszélyes": olyan anyagok és készítmények, amelyek láng hatására
robbanhatnak, vagy amelyek érzékenyebbek az ütésre vagy a súrlódásra, mint a
dinitrobenzol;
H 2 "Oxidáló": olyan anyagok és készítmények, amelyek más anyagokkal, különösen
gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő (exoterm) reakcióba lépnek.
H 3-A "Tűzveszélyes":
-	olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C alatt van
(beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat is), vagy
-	olyan anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve
felforrósodhatnak, majd öngyulladásra képesek, vagy
-	olyan szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrással való rövid ideig tartó
érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és a gyújtóforrás eltávolítását követően is
tovább égnek vagy bomlanak, vagy
-	olyan gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a levegőn normál
nyomáson gyúlékonyak, vagy
-	olyan anyagok és készítmények, amelyeknek vízzel vagy nedves levegővel történő
érintkezésekor veszélyes mennyiségben keletkeznek tűzveszélyes gázok.
H 3-B "Kevésbé tűzveszélyes": olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek
lobbanáspontja 21 °C vagy annál magasabb, és 55 °C vagy annál alacsonyabb.
H 4 "Irritáló vagy izgató": nem maró hatású anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel,
szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt
érintkezésük esetén gyulladást okoznak.
H 5 "Ártalmas": olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy
a bőrön át történő felszívódásuk esetén korlátozott egészségkárosodást okozhatnak.
H 6 "Mérgező": olyan anyagok és készítmények (beleértve a rendkívül mérgező
hulladékot is), amelyek belélegezve, lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva súlyos,
akut vagy krónikus egészségkárosodást, akár halált is okozhatnak.
H 7 "Rákkeltő (karcinogén)": olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve vagy
lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva rákot okozhatnak, vagy annak előfordulási
esélyét növelhetik.
H 8 "Maró": olyan anyagok és készítmények, amelyek az élő szövettel érintkezve azt
elroncsolhatják.
H 9 "Fertőző": olyan életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó
anyagok és készítmények, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések
szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetekben.
58
H 10 "Reprodukciót (szaporodást) károsító": olyan anyagok és készítmények, amelyek
belélegezve vagy lenyelve, vagy a bőrön keresztül felszívódva nem öröklődő fejlődési
rendellenességet okozhatnak, vagy azok előfordulási esélyét növelhetik.
H 11 "Mutagén": olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve, lenyelve vagy a
bőrön keresztül felszívódva örökletes genetikai károsodást okozhatnak, vagy azok
előfordulási esélyét növelhetik.
H 12 Olyan hulladék, amely vízzel, levegővel vagy valamely savval érintkezve mérgező
vagy erősen mérgező gázokat fejleszt.
H 13 "Érzékenységet okozó": olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzés vagy
bőrön át történő felszívódásuk esetén hiperérzékenységi reakciót képesek kiváltani úgy,
hogy az anyagnak vagy készítménynek való ismételt expozíció esetén jellegzetes káros
hatások lépnek fel.
H 14 "Környezetre veszélyes (ökotoxikus)": olyan hulladék, amely közvetlenül vagy
közvetve veszélyt jelent vagy jelenthet egy vagy több környezeti elemre.
H 15 Hulladék, amely hajlamos arra, hogy belőle az ártalmatlanítást követően valamely
formában — pl. kimosódás — a fent felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező
anyag keletkezzen.
59
2. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
Ártalmatlanítási műveletek
D1 Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba (például hulladéklerakás);
D2 Talajban történő kezelés (például folyadékok, iszapok talajban történő biológiai
lebontása);
D3 Mély-injektálás (például szivattyúzható anyagok kutakba, sódómokba vagy
természetes üregekbe juttatása);
D4 Felszíni feltöltés (például folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban,
mélyedésekben, tározó vagy ülepítő tavakban);
D5 Lerakás műszaki védelemmel (például elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől
és egymástól is elkülönített cellákban);
D6 Bevezetés víztestbe, kivéve a tengereket és óceánokat;
D7 Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést
is;
D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek
eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek
valamelyikével kezelnek;
D9 E mellékletben máshol nem meghatározott fiziko-kémiai kezelés, amelynek
eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek
valamelyikével kezelnek (például elpárologtatás, szárítás, kiégetés);
D10 Hulladékégetés szárazföldön;
D11 Hulladékégetés tengeren (európai uniós jogi aktusok és nemzetközi egyezmények
alapján tiltott művelet);
D12 Tartós tárolás (például tartályokban történő elhelyezés mélyművelésű bányában);
D13 Keverés vagy elegyítés a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében
(D-kód hiányában ez a művelet magában foglalhatja az ártalmatlanítást megelőző
előkészítő műveleteket, mint például a D1-D12 műveleteket megelőzően végzett
válogatás, aprítás, tömörítés, pellet-készítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy
elkülönítés);
D14 Átcsomagolás a D1-D13 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében;
D15 Tárolás a D1-D14 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés
helyén az elszállításig történő átmeneti tárolás kivételével, ahol az átmeneti tárolás
a 2. § 13. pontja szerinti előzetes tárolást jelenti).
60
3. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
Hasznosítási műveletek
R1 Elsődlegesen tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más
módon energia előállítása;
R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása;
R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása
(ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a
gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként
használják fel);
R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása;
R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj
hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok
újrafeldolgozását);
R6 Savak vagy lúgok regenerálása;
R7 Szennyezés-csökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése;
R8 Katalizátorok összetevőinek visszanyerése;
R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata;
R10 Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból
előnyös;
R11 Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása;
R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R-kód
hiányában ez a művelet magában foglalhatja a hasznosítást megelőző előkészítő
műveleteket, mint például az R1-R11 műveleteket megelőzően végzett válogatás,
aprítás, tömörítés, pellet-készítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés);
R13 Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés
helyén az elszállításig történő átmeneti tárolás kivételével, ahol az átmeneti tárolás
a 2. § 13. pontja szerinti előzetes tárolást jelenti).
Az R1 szerinti műveletet végez a települési hulladékot feldolgozó égetőmű, ha
energiahatékonysága megegyezik vagy meghaladja
a)	a 0,60-ot a működő és 2009. január 1-je előtt engedélyezett létesítmények esetében,
b)	a 0,65-ot a 2008. december 31. után engedélyezett létesítmények esetében, a
következő képlet használatával:
Energiahatékonyság = (Ep - (Ef + Ei))/(0.97 x (Ew + Ef)) ahol:
Ep: éves hőenergia- vagy elektromosenergia-termelés. Kiszámítása: az energia elektromos
áram formájában szorozva 2,6-el és a kereskedelmi használatra előállított hőenergia
szorozva 1,1-el (GJ/év)
Ef: a rendszer éves energia inputja a gőz termeléséhez hozzájáruló tüzelőanyagokból
(GJ/év)
Ew: a kezelt hulladék energiatartalma éves szinten a hulladék nettófűtőértékével számítva
(GJ/év)
Ei: éves bevitt energia az Ew és az Ef kivételével (GJ/év)
0,97: a fenékhamu és a sugárzás miatt bekövetkező energiaveszteség-faktor.
61
4. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
A hulladékképződés megelőzését szolgáló intézkedések
A hulladékképződéssel kapcsolatos keretfeltételeket érintő intézkedések
1.	Tervezési intézkedések vagy az erőforrások hatékony felhasználását előmozdító egyéb
gazdasági eszközök használata.
2.	A tisztább és kevesebb hulladék képződését eredményező termékek és technológiák
területén végzett kutatás és fejlesztés előmozdítása, valamint az ilyen témájú kutatás és
fejlesztés által elért eredmények terjesztése és használata.
3.	A hulladékképződés megelőzéséhez való hozzájárulás céljából a hulladékképződés által a
környezetre nehezedő nyomást leíró hatékony és jellemző mutatók kidolgozása minden
szinten, a termékek közösségi szintű összehasonlításától a helyi hatóságok
tevékenységén át a nemzeti intézkedésekig.
A tervezési, gyártási és forgalmazási szakaszt befolyásoló intézkedések
4.	Az öko-tervezés előmozdítása (a környezetvédelmi vonatkozásoknak a terméktervezésbe
való módszeres beépítése a termék környezetvédelmi teljesítményének az egész
életciklusra kiterjedő javítása érdekében).
5.	A hulladék képződésének megelőzési technikáival kapcsolatos tájékoztatás nyújtása az
elérhető legjobb technikák ipari bevezetésének megkönnyítése érdekében.
6.	Az illetékes hatóságok számára szervezett képzés a hulladékképződés megelőzésére
vonatkozó követelményeknek az e törvény és a környezeti hatásvizsgálati és az
egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet
értelmében kiadott engedélyekbe való beépítésével kapcsolatban.
7.	Intézkedések az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá nem tartozó
létesítményekben való hulladékképződés megelőzése érdekében. Adott esetben ezek az
intézkedések lehetnek a hulladékképződés megelőzésének vizsgálatai vagy tervei.
8.	Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása vagy a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi,
döntéshozatali vagy egyéb támogatás. Az ilyen intézkedések nagy valószínűséggel
különösen hatékonynak bizonyulnak, ha azokat a megcélzott kis- és
középvállalkozásokhoz igazítják, és a már működő vállalkozási hálózatokra
támaszkodnak.
9.	Az önkéntes megállapodások, a fogyasztói vagy termelői bizottságok vagy az ágazati
tárgyalások igénybevétele annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások vagy ipari
ágazatok meghatározzák a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos terveiket vagy
célkitűzéseiket, illetve javíthassanak a túlzott mértékű hulladék képződését
eredményező termékeken vagy csomagolásokon.
10.	A megbízható környezetgazdálkodási rendszerek előmozdítása, beleértve az EMAS-t és
az ISO 14001-et is.
A fogyasztási és használati szakaszt befolyásoló intézkedések
11.	Gazdasági eszközök, mint például a környezetet nem terhelő termékek vásárlására való
ösztönzés vagy a fogyasztók által kötelezően fizetendő díj bevezetése egy olyan adott
árucikkre vagy csomagolási összetevőre, amelyhez egyébként ingyen hozzájuthatnának.
12.	Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása és az általános közvéleményt vagy egy adott
fogyasztói csoportot célzó tájékoztatás.
13.	A megbízható öko-címkézés előmozdítása.
62
14.	Az iparral kötött megállapodások az integrált termékpolitika keretében megvalósított
termékbizottságokhoz hasonlóan, vagy a kiskereskedőkkel a hulladékképződés
megelőzésével kapcsolatos információk és a kisebb környezeti hatású termékek
rendelkezésre bocsátásáról kötött megállapodások.
15.	A közbeszerzés és a vállalati beszerzés vonatkozásában a környezetvédelmi és a
hulladékképződés megelőzésére vonatkozó kritériumok beépítése az ajánlati
felhívásokba és a szerződésekbe az Európai Bizottság által 2004. október 29-én
közzétett, a „Környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel” összhangban.
16.	A még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevői újrahasználatának, illetve
megjavításának előmozdítása, nevezetesen az olyan oktatási, gazdasági, logisztikai vagy
egyéb intézkedések alkalmazása révén, mint például a hitelesített javító és újrahasználati
központok és hálózatok támogatása vagy létesítése, különösen a sűrűn lakott régiókban.
63
5. melléklet a 2012. évi.....törvényhez
A hulladéklerakási járulék mértéke
1. A hulladéklerakási járulék kiszámításakor az alábbi képletet kell alkalmazni:
IJ (Ft/negyedév) = £ [Hi (tonna/negyedév) x Ei (Ft/tonna)]
ahol:
IJ=fizetendő hulladéklerakási járulék
H= hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék tömege
E = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára
i= hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája
2. A hulladék fajtánkénti e	gységára:			
Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája (i)	Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna)			
	2012	2013	2014	2015
1. veszélyes hulladék	6 000 Ft	12 000 Ft	12 000 Ft	12 000 Ft
2. települési hulladék	6 000 Ft	12 000 Ft	12 000 Ft	12 000 Ft
3. építési-bontási hulladék	6 000 Ft	12 000 Ft	12 000 Ft	12 000 Ft
64
Általános indokolás
1.	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.)
rendelkezései jórészt megfeleltek a megalkotásuk idején felmerült hulladékgazdálkodási
igényeknek, és többségük most is összhangban áll az uniós követelményekkel. Tekintettel
azonban arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-én elfogadta a
hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelvet (a
továbbiakban: Irányelv), a tagállamoknak 2010. december 12-ig életbe kell léptetniük azokat
a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az Irányelv előírásainak végrehajtását.
Erre, valamint a hazai gyakorlatban tapasztalható rendellenességekre tekintettel
elkerülhetetlen jogi, politikai és gazdasági feladattá vált a hulladékgazdálkodással kapcsolatos
szabályozás rendszerének - jelenlegi ismeretek és tapasztalatok szerinti - felülvizsgálata, és
egy átlátható, hosszútávon kiszámítható rendszer megteremtésének érdekében álló új
hulladéktörvény megalkotása.
A Javaslat fogalmai az Irányelv fogalomrendszerét tükrözik, így a Hgt. által használt
fogalomrendszer részben átalakul, részben pedig új fogalmakkal egészül ki. Új fogalomként
jelenik meg többek között az elkülönített gyűjtés, a biohulladék, az építési-bontási hulladék, a
gyűjtőhely, az újrafeldolgozás, az újrahasználatra előkészítés, valamint a közvetítő és a
kereskedő.
A Javaslat megteremti az Irányelv által kibővített hulladékhierarchia rendszerét, amely előírja,
hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi
sorrendet kell biztosítani. Az elsődleges cél mindig a hulladék képződésének megelőzése,
azonban ha ez nem megvalósítható, akkor a lehető legtöbb hulladék esetében kell alkalmazni
az újrahasználat és az újrafeldolgozás lehetővé tételét annak érdekében, hogy a
hulladéklerakókba kevesebb hulladék kerüljön. Környezetvédelmi szempontból a
hulladéklerakón való elhelyezés a legrosszabb alternatíva, tekintettel arra, hogy ez
hosszútávon környezetvédelmi problémát jelent, másodsorban pedig az erőforrások
elvesztéséhez vezet. A hulladékhierarchiát az Irányelv értelmében nem kell merev szabálynak
tekinteni, mivel a különböző hulladékkezelési módszereknek különböző környezeti hatásai
lehetnek. Az újrafeldolgozást és a hasznosítást előtérbe helyező társadalom felé való
elmozdulás ugyanakkor a hierarchiában felfelé történő mozgást jelent; távolodást a
hulladéklerakástól és közeledést az újrafeldolgozáshoz.
Fontos új elemként jelenik meg a hulladékgazdálkodási politikában, illetve az új
hulladéktörvényben az életciklus-szemlélet bevezetése. Egy erőforrás életciklusában az összes
szakaszt figyelembe kell venni. A környezetvédelmi politikának egyértelműen biztosítania
kell, hogy a negatív környezeti hatások az erőforrások teljes életciklusa alatt a lehető
legkisebbek legyenek. Az életciklus-szemlélet alkalmazásával könnyebben meghatározhatók
a prioritások, és a politikát úgy lehet hatékonyabban irányítani, hogy a ráfordításhoz képest a
lehető legjobb környezetvédelmi eredmény születhessen.
A Javaslat rendelkezik a melléktermék hulladéktól történő megkülönböztetésének
feltételrendszeréről, egyértelművé téve a termelési folyamatokból származó anyagok és
tárgyak termékként történő forgalmazhatóságának vagy hulladékként történő kezelési
kötelezettségeinek eseteit.
65
A Javaslat rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről is, előírva azokat a
feltételeket, amelyek teljesülése esetén az anyag vagy tárgy hulladékstátusza megszűnik, és
így elhagyhatja a hulladékkört. A fenti célkitűzéseket az is elősegíti, hogy az Irányelv
előírásai révén a jogszabály a hulladékképződés megelőzése, valamint a képződő hulladék
mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében 6 évre szóló Nemzeti Megelőzési
Program kidolgozását írja elő 2013. december 12-ig.
A Javaslatban - az Irányelvvel való összhang megteremtése érdekében - pontosításra kerül a
kiterjesztett gyártói felelősség elve, amelynek alapján a termék előállítójának már a gyártás
során gondoskodnia kell arról, hogy a termék előállításából, annak használata során, valamint
a termékből származó hulladék mennyisége és veszélyesanyag-tartalma minél kisebb legyen,
a termék minél hosszabb ideig betölthesse használati funkcióját és minél egyszerűbben
javítható, hulladékká válása után hasznosítható legyen. Bizonyos termékeknél a belőlük
képződő hulladék összegyűjtéséért és kezeléséért is felelősséget kell vállalnia. A Javaslat
megteremti az összhangot a 2011. szeptember 1-én hatályba lépett új környezetvédelmi
termékdíj törvénnyel.
Az újdonságnak számító rendelkezések egy része határidőhöz kötött feladatokat tartalmaz.
2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani az üveg-, fém-, műanyag- és
papírhulladék esetében. A háztartásokból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék
újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50%-ra, a nem
veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és
egyéb, anyagában történő hasznosítását pedig 70%-ra kell növelni 2020-ig. A települési
hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget pedig az
1995-ben országos szinten képződött - a települési hulladék részét képező - biológiailag
lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra kell csökkenteni.
2013. január 1-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása állami szervezésbe
kerül. A közszolgáltató csak olyan gazdálkodó szervezet lehet, amelyben az állam, illetve a
települési önkormányzat a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján
egyedül rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők
és a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja.
A veszélyes hulladék gyűjtésének és kezelésének általános szabályai az Irányelvből
átültetésre kerülő új rendelkezésekkel egészülnek ki. Az Irányelv megszünteti a veszélyes
hulladékra és a hulladékolajra vonatkozó külön közösségi irányelveket, de megadja a
kereteket és a lehetőséget e két terület részletszabályainak nemzeti szabályozására.
A hulladékgazdálkodási hatósági tevékenységre vonatkozó szabályok, továbbá a
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek új rendelkezésekkel egészülnek ki,
elősegítve ezzel a hulladék sorsának átláthatóvá tételét, nyomon követhetőségét egészen a
képződéstől a kezelésig. A Javaslat a hulladéklerakók vonatkozásában bevezeti a
hulladéklerakási járulék fizetésének kötelezettségét, és szigorúbb szabályokat határoz meg a
hulladék jogtalan elhelyezésére, elhagyására vonatkozóan.
A Javaslat megalkotásával egyidejűleg felülvizsgálatra kerülnek a kapcsolódó végrehajtási
rendeletek, hogy a törvénnyel egységes rendszert alkothassanak.
66
2.	A Javaslat további célja, hogy átültetésre kerüljenek az Irányelv nem közművel
összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó szabályai, valamint pontosításra kerüljenek a
víziközmű társulatokkal kapcsolatos szabályozások.
A hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv szerint a települési folyékony hulladék
hulladéknak minősül, azonban az Irányelv szerint a kommunális eredetű települési folyékony
hulladék a továbbiakban nem minősül hulladéknak. Elnevezése a továbbiakban: nem
közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz.
A Hgt.-ből átültetett szabály szerint az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa vagy
használója köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való
tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet gyűjteni, továbbá a begyűjtőnek
átadni.
A közszolgáltató - az önkormányzati rendeletben előírt módon - folyamatosan köteles
gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről, szállításáról
és átadásáról a környezetvédelmi és vízügyi előírások megtartása mellett. A nem közművel
összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése és szállítása esetén eddig is kötelező volt a
közszolgáltatás biztosítása.
Közszolgáltatást az végezhet, aki biztosítani tudja a közszolgáltatás személyi és tárgyi
feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi
szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; a végzendő begyűjtési és szállítási
tevékenységet a vízügyi hatóságnak bejelentette; közbeszerzési eljárás vagy - ha a
közbeszerzésekről szóló törvény szerint nem szükséges - kijelölés alapján a települési
önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.
A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni a
következőkre figyelemmel: a kezelt háztartási szennyvíz mennyisége és minősége (amelyet
legkésőbb az átadási pontban ellenőrizni kell); a közszolgáltatást működtető szolgáltató
hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, különösen a begyűjtés, a szállítás,
és az ártalommentes elhelyezéshez szükséges átadás költségei; a közszolgáltatás fejleszthető
fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését
megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei.
A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a víziközmű társulatok törvényességi ellenőrzését a
területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság látja el. Ha az igazgatóság a
víziközmű társulatnál a jogszabályban, az alapszabályában vagy a belső szabályzatában
foglaltak megsértését észleli, felhívja a víziközmű társulatot a jogsértés megszüntetésére.
Amennyiben a megadott határidőn belül a jogsértést a víziközmű társulat nem szűntette meg,
a vízügyi igazgatási szerv tizenöt napon belül kérelmezi a cégbíróságnál a törvényességi
felügyeleti eljárás lefolytatását. Tehát szankcionálási jogköre az igazgatóságnak nincs, azt
továbbra is a jogi személy bejegyzését végző cégbíróság látja el.
A további jogbizonytalanság megszüntetését célozza az a módosítás, hogy a víziközmű
társulatokra a Vgtv.-ben másképp nem szabályozott ügyekben, valamint eltérő rendelkezés
hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
67
Részletes indokolás
A Preambulumhoz
A Javaslat preambuluma az Irányelv által megfogalmazott, valamint a hulladékképződés
megelőzése érdekében vállalt célkitűzésekre tekintettel meghatározza a törvény keretét
biztosító jogpolitikai célokat, és tartalmazza a szabályozás legfontosabb általános elveit. A
Javaslat nagy hangsúlyt fektet a természeti erőforrásokkal való takarékoskodásra, a környezet
hulladékképződéssel és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által okozott terhelésének
minimalizálására, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésére és
káros hatásainak megelőzésére, a képződő hulladék minél nagyobb arányú újrahasználatára,
hasznosítására, fogyasztási-termelési körforgásban tartására, valamint a nem hasznosuló,
vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítására.
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. § (1) bekezdése meghatározza a törvény hatályát, és rendelkezik a
hulladékgazdálkodás által elérni kívánt legfontosabb célokról.
A (2) bekezdés szerint a törvény hatálya az ott meghatározott hulladékra akkor terjed ki, ha
azokról jogszabály eltérően nem rendelkezik. Ennek oka, hogy az Irányelv a korábbi
keretirányelv rendszerét módosította, és bizonyos hulladékokat kivett a hulladékgazdálkodási
szabályozás hatálya alól, továbbá arról is rendelkezett, hogy amennyiben az adott hulladékra
vonatkozóan más közösségi jogszabály is létezik, akkor az azzal való összhang megteremtése
érdekében az Irányelv szabályait háttérszabályként kell alkalmazni.
A Javaslataz 1. § (3) bekezdésben meghatározott anyagokat - a Hgt. által meghatározottakhoz
képest a c)-g) pontokkal kiegészülve - kiveszi a törvény hatálya alól.
A 2. §-hoz
A Javaslat 2. §-a felsorolja és értelmezi a törvény szempontjából kiemelkedő jelentőségű
fogalmakat. Ezeknek a fogalmaknak a felsorolása és meghatározása a hazai jogalkalmazás és
az európai közösségi jog harmonizációja szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű.
A Javaslatban használt alapfogalmak az irányelv fogalomrendszeréhez igazodnak, és
kiegészülnek - a hazai sajátosságokból és eltérő szabályozásból fakadóan - a Hgt.-ben
használtakhoz képest új fogalmakkal. Erre figyelemmel új fogalomként jelenik meg a
Javaslatban: az anyagában történő hasznosítás, az energetikai hasznosítás, az elkülönített
gyűjtés, a biohulladék, az építési-bontási hulladék, a feltöltés, gyűjtőhely, a hulladékgyűjtő
pont, a hulladékgyűjtő udvar, a háztartási hulladék, a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék,
a közvetítő, a kereskedő, a hulladékolaj, a hulladékolaj regenerálása, az újrafeldolgozás, és az
újrahasználatra előkészítés.
Az alapfogalmak közül kikerül a Javaslatból a folyékony hulladék fogalma. A folyékony
hulladék kezelésére vonatkozó szabályok a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.
törvényben kerülnek szabályozásra.
68
A 3. §-hoz
A Javaslatban - az Irányelvvel való összhang megteremtése érdekében - pontosításra kerül a
kiterjesztett gyártói felelősség elve, amelynek alapján a termék előállítójának már a gyártás
során gondoskodnia kell arról, hogy a termék előállításából, annak használata során, valamint
a termékből származó hulladék mennyisége és veszélyesanyag-tartalma minél kisebb legyen,
a termék minél hosszabb ideig betölthesse használati funkcióját és minél egyszerűbben
javítható, hulladékká válása után hasznosítható legyen. A gyártó továbbá pénzügyi
felelősséggel is tartozik a visszavitt termék és a termék használata után visszamaradó hulladék
átvételéért, és a további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, így különösen a
hulladék elszállításáért és a kezelés költségeihez történő hozzájárulásért.
A szennyező fizet, a közelség, valamint az önellátás elvének kivételével valamennyi alapelv
kikerül az alapelveket tartalmazó szakaszból. Külön szakaszban történő felsorolásuk azért
nem indokolt, mert tartalmukat vagy a Javaslatban normaszövege, vagy más jogszabályok,
így különösen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
már meghatározza. Új alapelvként megjelenik azonban a Javaslatban az újrahasználat és az
újrahasználatra előkészítés, valamint a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve.
A 4-6. §-hoz
A Javaslat 4. §-a tartalmazza azokat az általános környezetvédelmi szempontokat és értékeket,
amelyekre minden tevékenység gyakorlása során figyelemmel kell lenni.
A Javaslat 5. §-a meghatározza azokat a szempontokat, amelyekre a hulladékképződés
megelőzése érdekében kell figyelemmel lenni, és amely szempontokat előnyben kell
részesíteni.
A Javaslat 6. §-a elvi éllel határoz meg kötelezettségeket arra vonatkozóan, hogy az egyes
hulladékgazdálkodási tevékenységeket hogyan és milyen értékek figyelembe vételével kell
gyakorolni. Így a 6. § kimondja, hogy hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi
egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül kell végezni, törekedni kell a
hulladék újrahasználatra történő előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a
nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére.
A 7. §-hoz
A 4-6. §-ban meghatározott általános szempontoknak az Irányelv által bevezetett
hulladékhierarchia koncepció ad konkrét alapot, amely az Európai Unió jelenlegi
hulladékgazdálkodási politikájának középpontjában áll.
A hulladékhierarchia szerint a megelőzésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó
intézkedések és szabályozás, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása
során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy az ideális eset a
hulladék képződésének megelőzése, és ha ez nem lehetséges, akkor a lehető legtöbb hulladék
esetében kell alkalmazni az újrahasználatot vagy az újrafeldolgozást úgy, hogy a
hulladéklerakókba a lehető legkevesebb hulladék kerüljön. Környezetvédelmi szempontból a
hulladéklerakón való elhelyezés a legrosszabb alternatíva, mivel ez az erőforrások elveszését
jelenti és később környezetvédelmi felelősségi problémát jelenthet.
69
A hulladékhierarchia az Irányelv általános szabályai alapján kötelező, eltérési lehetőség csak
bizonyos feltételek mellett lehetséges. A hulladékhierarchiát azért sem nem kell merev
szabálynak tekinteni, mert a különböző hulladékkezelési módszereknek különböző környezeti
hatásai lehetnek. Ezért az Irányelvben lefektetett rendelkezéseknek megfelelően a Javaslat
célja az, hogy a hierarchia úgy kerüljön alkalmazásra, hogy a hulladékképződés megelőzése,
valamint a hulladékgazdálkodás során a legjobb általános környezeti eredményt biztosító
megoldás érvényesüljön.
A 8. §-hoz
A 8. § meghatározza a melléktermék fogalmát, amelynek megjelenésével lehetővé válik, hogy
bizonyos, eddig hulladéknak tekintett anyagok vagy tárgyak kikerüljenek a szoros értelemben
vett hulladékgazdálkodási szabályozás hatálya alól, illetve a melléktermék fogalmának
elfogadásával új engedélyezési eljárásokon keresztül ne kerüljenek be a hatálya alá.
A 9-10. §-hoz
A Javaslat e szakaszai rendelkeznek a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről, előírva
azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az anyag vagy tárgy hulladékstátusza
megszűnik, és így elhagyhatja a hulladékkört.
A 11.§-hoz
A Javaslat 11. §-a a hulladék gyűjtésére vonatkozó általános rendelkezéseket határozza meg.
A hulladék birtokosa a hulladéktól csak a törvényben előírt módon válhat meg, vagyis adhatja
át a közszolgáltatónak, a kezelőnek, a szállítónak, vagy gondoskodhat például a biohulladék
elkülönített gyűjtéséről, komposztálásról.
A Javaslat előírja, hogy amennyiben külön jogszabály arra lehetőséget biztosít, a
hulladékbirtokost kötelezhetik a hulladék elkülönített gyűjtésére, a hulladék jellegének
megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az így előkészített hulladékot
hulladékkezelőnek vagy a közszolgáltatónak átadja.
A 12-13. §-hoz
A Javaslat e szakaszai a hulladékkereskedelemmel, közvetítéssel és hulladékszállítással
kapcsolatos szabályokat határozzák meg.
A Javaslat általános szabályként írja elő, hogy a hulladék szállítását úgy kell végezni, hogy az
a környezetet ne szennyezze. A kereskedőnek, illetve a közvetítőnek tevékenységét be kell
jelentenie a környezetvédelmi hatóságnak, és működését csak a nyilvántartásba vételt
követően kezdheti meg. A bejelentésnek tartalmaznia kell a telephely címét, a hulladék
fajtáját, jellegét. Az a kereskedő, illetve közvetítő, akinek a tevékenységével érintett hulladék
a birtokába kerül, valamint a szállító, tevékenységét csak hulladékgazdálkodási engedély
birtokában végezheti.
A 14. §-hoz
A hulladék hasznosítójának az általános környezetvédelmi elvekre és szempontokra, valamint
a hulladékhierarchiában foglaltakra tekintettel azt a hasznosítási műveletet kell alkalmaznia,
70
amely a legjobb általános környezeti eredményt biztosítja. A hierarchia alapján a hulladék
hasznosítójának biztosítania kell, hogy a hasznosítással előállított termék az elsődleges
alapanyagból előállított terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést. A legjobb
általános környezeti eredményt 2013-tól karbon-lábnyom számításon alapuló vizsgálattal kell
igazolnia. Hulladékhasznosítási tevékenység a környezetvédelmi hatóság engedélyével
végezhető.
A Javaslat általános jelleggel előírja, hogy törekedni kell a biológiailag lebomló anyagok
képződés helyén történő felhasználására, ha a felhasználás feltételei a képződés helyén
biztosítottak. A biohulladék felhasználása, illetve kezelése során a magas szintű
környezetvédelmi követelményeket teljes mértékben kielégítő kezelési technológiákat kell
alkalmazni annak érdekében, hogy a kezelés után a természetes szervesanyag-körforgásba
minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon
elhelyezésre kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen.
Hulladékégetés csak akkor engedélyezhető, ha az az elérhető legjobb technikák szerinti
energiahatékonysággal valósul meg.
A 15-17. §-hoz
A hasznosításra nem kerülő hulladékot ártalmatlanítani kell. Azt a hulladékot viszont, amelyet
hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtenek, valamint azt a hulladékot vagy annak bármely
elemét, amely hasznosítható, ártalmatlanítani tilos.
A hulladék ártalmatlanítójának - a hasznosítóhoz hasonlóan - az általános környezetvédelmi
elvekre és szempontokra, valamint a hulladékhierarchiában foglaltakra figyelemmel kell
eljárnia. Ezért az ártalmatlanítás során azt az ártalmatlanító műveletet kell alkalmazni, amely
a legjobb általános környezeti eredményt biztosítja. Továbbá úgy kell eljárni, hogy a hulladék
okozta környezetterhelés csökkenjen, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásai
megszűnjenek, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy a hulladék anyagi
minőségének megváltoztatásával kizárásra kerüljenek.
Hulladékártalmatlanítás csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető, 2013-tól
pedig karbon-lábnyom számításon alapuló vizsgálat alapján.
A 18-19. §-hoz
Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása a nemzetközi
szerződésekkel, valamint a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK összhangban történhet.
Hulladék Magyarország területére csak hasznosításra vagy ártalmatlanításra hozható be,
szigorú feltételekkel.
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi hatóság a hulladéknak az ország
területére történő behozatalával kapcsolatban kifogást emel, ha a bejelentő - akár természetes,
akár jogi személy - büntetőjogi felelősségét környezetkárosítás, természetkárosítás vagy
hulladékgazdálkodás rendjének megsértése címén bíróság jogerősen megállapította,
hulladékkezelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, a Kvt.
szerinti kármentesítési kötelezettségét nem teljesíti megfelelően.
A 19. § előírja, hogy az Irányelv 16. cikk 1. bekezdése alapján Magyarországnak mint
tagállamnak arra is lehetősége van, hogy az 1013/2006/EK rendeletben meghatározottakon
71
túlmenően egyéb esetben elutasítsa a hulladék behozatalára, kivitelére vagy átszállítására
vonatkozó kérelmet, amennyiben a hulladék szállítása hulladékégető műbe irányul, és
megállapítást nyer, hogy ez a Magyarország területén képződött hulladék ártalmatlanítását
tenné szükségessé, vagy a hulladékot nem a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal
egyező módon kellene kezelni, vagy a szállítás a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal nem áll
összhangban.
A 20-28. §-hoz
A Javaslat e szakaszai a termékek gyártójának kötelezettségeit és felelősségét határozzák
meg. Miután a gyártó határozza meg a termék és ezzel együtt a képződő hulladék
tulajdonságait és befolyásolja a későbbi felhasználás körülményeit, a kiterjesztett gyártói
felelősség elve alapján a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a
hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért.
A 20. § felsorolást tartalmaz a gyártót terhelő kötelező intézkedések köréről, és meghatározza,
hogy a gyártónak a termék és a csomagolás megtervezése, kialakítása, valamint a termék
fejlesztése során úgy kell eljárnia, hogy azzal elősegítse a hulladékképződés megelőzését, a
termék újrahasználatát és környezetkímélő kezelését. Előírja továbbá, hogy azokat az
anyagokat kell előnyben részesíteni, amelyek gyártásának és felhasználásának anyag- és
energiaigénye alacsonyabb, előállításuk és használatuk kisebb környezeti hatással, kevesebb
és kevésbé veszélyes hulladék keletkezésével jár, és kevésbé terheli a környezetet. Az
Irányelvben megfogalmazott és a tagállamok által opcionális lehetőségként figyelembe vehető
célkitűzéseket a Javaslat is tartalmazza, és ösztönzi a gyártót a terméktervezésre, a környezeti
hatások csökkentésére, valamint az általános környezetvédelmi követelmények teljesítésére.
A Javaslat 21. §-a kötelezi a gyártót, hogy az általa gyártott termék hulladékgazdálkodási
szempontból fontos tulajdonságaival kapcsolatban a termék felhasználóit tájékoztassa,
valamint gondoskodjék a termék jelöléséről.
A 22. § kötelezi a gyártót, hogy az általa előállított vagy forgalomba hozott használt terméket,
csomagolását, illetve az abból származó hulladékot a forgalmazótól, felhasználótól az arra
alkalmas visszavételi helyen visszavegye vagy visszaváltsa annak újrahasználata,
hasznosítása, illetve ártalmatlanítása érdekében. E tevékenységét a gyártó engedély nélkül
végezheti.
A 23. § lehetőséget biztosít arra, hogy a forgalmazó a gyártóval kötött megállapodás alapján a
terméket betétdíj vagy letéti díj ellenében visszavegye. A gyártó a betét- vagy letéti díjas
terméket, annak csomagolását, illetve az abból visszamaradt hulladékot a forgalmazótól
visszaveszi, és a betét- vagy letéti díjat számára visszafizeti.
A 24-25. § a forgalmazóra vonatkozó kötelezettségeket határozza meg. A forgalmazóval
kapcsolatos rendelkezések a Javaslatban azt a célt szolgálják, hogy - a kiterjesztett gyártói
felelősség elve alapján - ne csak a termék gyártóját lehessen kötelezni a
hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok betartására, hanem a termékkel egyéb módon
kapcsolatba kerülő más gazdasági szereplőket is. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége,
mert a betét- és letéti díjak ki- és visszafizetése a termék forgalmazója által történik, másrészt
a hulladék egy része is nála képződik.
72
A 27. § biztosítja annak lehetőségét, hogy a gyártók és a forgalmazók a 20-26. §-ban foglalt
kötelezettségeik ellátása érdekében - meghatározott kivétellel - önálló közvetítő szervezetet
hozhatnak létre vagy ilyen közvetítő szervezetet bízhatnak meg azzal, hogy e
kötelezettségeiket a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített
feltételek mellett átvállalja, és a tevékenységi körébe tartozó hulladék elszállítását,
hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezze és közvetítse.
A 28. § a felhasználóra vonatkozó szabályokat rögzíti, és előírja, hogy törvényben
meghatározott esetekben a felhasználó a hulladékká vált terméket a visszavételre
kötelezettnek átadja.
A 29.§-hoz
A Javaslat 29. §-a meghatározza a hulladék birtokosának kötelezettségeit, illetve azt, hogy a
hulladék birtokosa milyen módon válhat meg a hulladéktól.
A (2) bekezdés szerint a hulladék birtokosa a hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó
kötelezettségét hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés vagy létesítmény
alkalmazásával teljesítheti saját maga, de a hulladékkezelőnek, a kereskedőnek, a
közvetítőnek, illetve a közszolgáltatónak átadással másra is átruházhatja. A (3) bekezdés az
Irányelvben foglalt rendelkezésekre tekintettel előírja, hogy amennyiben a hulladéktermelő a
hulladékot előkezelés céljából hulladékkezelőhöz szállítja, az a hasznosításért és
ártalmatlanításért való felelősség alól teljes mértékben nem mentesíti. A hulladékgazdálkodás
költségeit - a szennyező fizet elvvel összhangban - a hulladék birtokosának kell megfizetnie.
A 30-34. §-hoz
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó szabályok meghatározzák a települési
önkormányzatok, az ingatlantulajdonos és a közszolgáltatók települési hulladékkal
kapcsolatos kötelezettségeit.
A 30. § (1) bekezdés rögzíti, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a települési
önkormányzat szervezi és látja el, 2013-tól az állam gondoskodik ennek megszervezéséről és
fenntartásáról. A (2) bekezdés előírja, hogy a közszolgáltató feladata a környezetvédelmi
előírások megtartása mellett a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő átvétele,
települési hulladékkezelő telepre történő elszállítása, valamint a települési hulladék kezelése,
a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése.
A 31. § felsorolja a közszolgáltatási szerződésnek azokat a tartalmi elemeit, amelyeket
önkormányzati rendeletnek kell megállapítania. Önkormányzati rendelet arról is rendelkezhet,
hogy az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit elkülönítetten gyűjtse,
valamint arról, hogy a közszolgáltató vagy az ingatlantulajdonos az ilyen hulladékot
meghatározott gyűjtőhelyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítsa.
A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására a
közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést
a közszolgáltatóval legfeljebb 8 évre kell megkötni. Annak érdekében, hogy a szakszerű
feladatellátás biztosított legyen, a 32. § előírja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
ellátására vonatkozó szerződés megkötésének feltétele, hogy a települési önkormányzat
közbeszerzési eljárást folytasson le.
73
A 33. § azokat az eseteket sorolja fel, amikor a települési önkormányzat a közszolgáltatóval
kötött szerződést felmondhatja. Felmondás esetén az önkormányzatnak haladéktalanul
gondoskodnia kell a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.
A 34. § szerint a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása
érdekében együttműködnek egymással, és e feladatok végrehajtása érdekében - a regionalitás
elvével összhangban - az önkormányzatok közös létesítményeket és közös gazdálkodó
szervezetet hozhatnak létre, vagy már meglévő ilyen szolgáltatásokat igénybe vehetnek.
A 35-37. §-hoz
A Javaslatban az ingatlantulajdonossal kapcsolatos kötelezettségek előírásával a jogalkotó
arra ösztönzi az ingatlan tulajdonosát, hogy ügyeljen arra, hogy más ne rakhasson le
hulladékot az ingatlanán, mert ebben az esetben a hulladék elszállítására, illetve az erre
feljogosított személynek történő átadására vonatkozó kötelezettségek őt terhelik.
Az ingatlantulajdonosnak a lehető legrövidebb időn belül gondoskodnia kell arról, hogy a
tevékenysége során képződött települési hulladékot a közszolgáltatónak átadja. Ez a
kötelezettsége a háztartásban képződött vegyes és szelektíven gyűjtött hulladékra terjed ki.
Ennek a kötelezettségének azonban úgy is eleget tehet, ha az önkormányzati rendeletben
megjelölt hulladékgyűjtő szigetre, illetve hulladékgyűjtő udvarba vagy más
hulladékgazdálkodási létesítménybe szállítja. Az ingatlantulajdonos ezt hulladékgazdálkodási
engedély, illetve nyilvántartásba vétel nélkül megteheti.
A 35. § (3) bekezdés előírja, hogy a nem természetes személy ingatlantulajdonos, azaz a jogi
személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a háztartási
hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladékot, amely az érintett ingatlan
területén az elkülönített hulladékgyűjtésből visszamarad, a közszolgáltatónak köteles átadni.
A szelektíven gyűjtött hulladékot tehát átadhatja a versenyszektorban érdekelt,
hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek.
Annak érdekében, hogy a hulladékgyűjtő edényzetbe helyezett hulladékot ne lehessen uratlan
dolognak tekinteni, és ezzel a közszolgáltatókat megkárosítani, a Javaslat kimondja, hogy a
hulladékgyűjtő edényzetbe helyezett hulladék a hulladéktermelő tulajdonát képezi addig,
amíg az a közszolgáltató birtokába kerül. Azonban, ha a hulladékgyűjtő edényzetet a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása céljából közterületen helyezték el, és az
edényzet elkülönítetten gyűjtött hulladékot tartalmaz, a hulladék közterületre helyezésével a
tulajdonjog átszáll a közszolgáltatóra.
A 38-42. §-hoz
A Javaslat e szakaszai előírják, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás milyen feltételek
mellett végezhető.
A közszolgáltató biztosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos ellátását, a
települési hulladékot az ingatlantulajdonostól átveszi, települési hulladékkezelő létesítménybe
szállítja, a települési hulladékot kezeli, valamint a települési hulladékkezelő létesítményt
üzemelteti, valamint évente 2 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás biztosításáról. A 39. §
74
előírja, hogy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak olyan gazdálkodó szervezet
végezhet, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik.
A 43-47. §-hoz
A Javaslat e rendelkezései szabályozzák a hulladékkezelési közszolgáltatásért járó díj
megállapításának kereteit. Ezek szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a vegyes
települési hulladék mennyiségével arányosan kell meghatározni, legalább egyéves díjfizetési
időszakra, egységnyi díjtételek szerint.
A Javaslat a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes
szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendeletből egyes szabályokat törvényi
szintre emel. Ezek a szabályok meghatározzák, hogy a közszolgáltatási díj alapjaként milyen
tényezőket kell figyelembe venni, továbbá előírják, hogy a közszolgáltatási díj egytényezős
vagy kéttényezős díjként állapítható meg, valamint, hogy a közszolgáltatót díjkalkuláció
készítésének kötelezettsége terheli. A díjszámítás módját 2013-tól a Javaslat vonatkozó
módosító rendelkezései szerint az állam határozza meg, amelyről kormányrendelet fog
rendelkezni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energia Hivatal
javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.
Az üdülőként nyilvántartott, valamint az időlegesen használt ingatlannal rendelkező
tulajdonosok esetében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját az állandó lakóingatlan
tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kell megállapítani, de nem lehet kevesebb az
éves díj 50%-ánál.
A 47. § szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost
terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a
behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. Annak
érdekében ugyanis, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítése folyamatosan
biztosított legyen, szükséges, hogy a közszolgáltatást működtető szervezet költségeinek
fedezete mindenkor biztosítva legyen. A díjhátralék behajtása érdekében 2013-tól már nem a
jegyző, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhatóság jár el.
A 48-52. §-hoz
A veszélyes hulladékra vonatkozó általános szabályok a Javaslatban külön fejezetben kapnak
helyet. A Javaslat e rendelkezéseinek célja, hogy megteremtse az Irányelv előírásaival való
összhangot, és azokat a helyi viszonyokra megfelelően alkalmazza.
A 48. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a hulladék mely esetekben minősül veszélyes
hulladéknak. A veszélyes hulladék típusait a hulladékjegyzék tartalmazza. A (2) bekezdés
kimondja, hogy a hulladék abban az esetben is veszélyesnek minősül, ha az e törvény
vonatkozó mellékletében meghatározott veszélyes tulajdonságokkal rendelkezik. A Javaslat
arról is rendelkezik, hogy Magyarország mint tagállam valamely veszélyes hulladéknak
ismert hulladékot nem veszélyes hulladéknak minősítsen, amennyiben megállapítja, hogy nem
rendelkezik a Javaslat vonatkozó mellékletében meghatározott veszélyes tulajdonságok
egyikével sem. Ebben az esetben Magyarországnak mint tagállamnak tájékoztatnia kell a
Bizottságot.
75
Az Irányelvben foglaltakra tekintettel új rendelkezésként kerülnek szabályozásra a veszélyes
hulladék hígításával és keverésével kapcsolatos, továbbá a csomagolásra és a címkézésre
vonatkozó szabályok, valamint a háztartásban képződő veszélyes hulladékra vonatkozó
rendelkezések.
Az 53. §-hoz
A veszélyes hulladékra vonatkozó fejezetbe tartoznak a hulladékolaj gyűjtésével és
kezelésével kapcsolatos szabályok. E rendelkezések előírják, hogy a hulladékolajat
elkülönítetten kell gyűjteni, amennyire az technikai, környezetvédelmi és gazdasági
szempontból megvalósítható. A hulladékolaj hasznosítására a hierarchiára vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így mindig a legjobb általános környezeti
eredményt biztosító megoldást kell választani.
Tilos a környezetvédelmi hatósági engedélye nélkül a hulladékolaj keverése más
tulajdonsággal rendelkező olajjal, valamint egyéb hulladékkal és anyaggal, ha az a
hulladékolaj kezelésének akadályozásával jár.
Az 54. §-hoz
A hulladék jogtalan elhelyezésével, elhagyásával, valamint a közterület tisztán tartásával
kapcsolatos szabályok önálló fejezetbe kerültek. Az elhagyott, illetve jogszerűtlenül
elhelyezett hulladékra vonatkozó szabályok a Hgt. rendelkezéseihez képest jelentős tartalmi
változást nem jelentenek, így az ingatlanon elhagyott hulladék kezelésének kötelezettsége
továbbra is a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, akkor ellenkező
bizonyításig az ingatlan tulajdonosát terheli.
Működési területén belül a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról,
továbbá annak ártalmatlanításáról a települési önkormányzat gondoskodik. Ha erről a
kötelezettségéről önként nem gondoskodik, akkor a környezetvédelmi hatóság az elhagyott
hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi.
Az 55. §-hoz
A közterületek tisztaságának biztosítása érdekében a Javaslat a Hgt.-vel megegyezően előírja,
hogy a közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása a települési önkormányzat feladata.
Az 56-57. §-hoz
A Javaslat e szakaszai a hulladékgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó általános
kötelezettségeket írják elő.
E szerint hulladékgazdálkodási tevékenységet - törvényben, kormányrendeletben vagy
miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel - a környezetvédelmi hatóság által kiadott
hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet végezni. Az 57. §
meghatározza, hogy milyen adatokat kell tartalmaznia a hulladékgazdálkodási engedélynek,
valamint azt, hogy mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak.
76
Hulladékkezelés csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető és a kezelőnek a
szabályok betartására vonatkozó felelőssége mindaddig fennáll - a hulladékbirtokosra
vonatkozó általános szabályokkal összhangban -, amíg a hulladék birtokában van.
Az 58-59. §-hoz
A hulladékgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó általános kötelezettségnek tekinthető a
hulladék besorolása is, továbbá a melléktermék előállításával, illetve képződésével
kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség.
A Javaslat e szakasza tartalmazza a hulladék besorolására vonatkozó szabályokat, illetve azt,
hogy a hulladékot hogyan kell besorolni. A besorolásra vonatkozó részletszabályokat, vagyis
az egyes hulladéktípusokra vonatkozó kategóriák megnevezését és kódszámát, a veszélyes
hulladékokat, valamint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékeit a hulladékok
jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.
A hulladék besorolását főszabály szerint a hulladék termelője, vagy ha az nem állapítható
meg, akkor a hulladék birtokosa végzi el a hulladékjegyzékben foglaltak szerint. Egyéb
esetben a környezetvédelmi hatóság végzi el a besorolást, amit határozatban állapít meg.
Az 59. § arról rendelkezik, hogy a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet
mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított
vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza, a
gazdálkodó szervezet a melléktermék 8. § szerinti feltételeknek való megfeleléséről a
melléktermék képződését vagy előállítását követő 30 napon belül tájékoztatja a
környezetvédelmi hatóságot.
A környezetvédelmi hatóság a melléktermék megfelelőségének és biztonságának
ellenőrzéséért, illetve a melléktermék piacának felügyeletéért felelős hatóságtól a gazdálkodó
szervezet által felhasznált, tárolt vagy forgalmazott melléktermék felhasználhatóságának
igazolására nyilatkozatot kérhet, a melléktermék előállítójától pedig indokolt esetben egy
besorolást megalapozó dokumentációt.
E szakasz a hatékony ellenőrzést szolgálja. Ugyanis szükséges annak megakadályozása, hogy
a hatóság szem elől tévessze a hulladék útját, vagy a melléktermék előállítója a hulladékot
melléktermékként, a kötelező engedélyezési eljárást megkerülve kereskedelmi forgalomba
hozza.
A 60-62. §-hoz
A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket tartalmazó szakaszok előírják, hogy a
hulladék birtokosának, szállítójának, kereskedőjének, közvetítőjének és kezelőjének
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesítenie.
E szerint a kötelezett hulladéktípusok szerinti nyilvántartást vezet a tevékenysége során
képződő, továbbá a más birtokostól átvett vagy másnak átadott vagy közvetített hulladék
mennyiségéről és összetételéről, továbbá a hulladék átadójáról vagy átvevőjéről, valamint az
előállított melléktermékről. A kötelezett továbbá hulladékgazdálkodási tevékenységéről
nyilvántartást, a létesítmények működéséről pedig üzemnaplót vezet. Az Irányelvben foglalt
77
rendelkezésekre tekintettel a nyilvántartást a kötelezettnek legalább 5 évig - veszélyes
hulladék esetén 10 évig - kell megőriznie.
A 63-64. §-hoz
A hulladéklerakó üzemeltetője a lerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján
a hulladék lerakótól történő eltérítése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási
arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet.
A hulladéklerakó üzemeltetője a lerakóban elhelyezett hulladékról nyilvántartást vezet. A 63.
§ meghatározza, hogy a hulladéklerakási járulékból befolyt pénzt a környezetvédelemért
felelős miniszter mire fordíthatja.
A meg nem fizetett hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozás.
A 64. § előírja, hogy nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni a környezetvédelmi hatóság
által engedélyezett rekultiváció vagy kármentesítés során, ha a rekultivációval vagy
kármentesítéssel érintett lerakóból hulladékot helyeznek át egy másik lerakóba.
A 65-67. §-hoz
A 65-67. §-ok a céltartalék képzéssel, valamint a biztosításkötéssel kapcsolatos
kötelezettségekről rendelkeznek.
A 65. § lehetővé teszi, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben
végzett tevékenység felhagyásakor a létesítmény üzemeltetése során képzett céltartalékból a
létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges
jövőbeni költségeket mindenkor fedezni lehessen.
A 66. § biztosítás kötésére kötelezi azt, akinek a tevékenysége során a hulladékkal
kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben
meghatározott mennyiségű veszélyes hulladék képződik, valamint azt, aki veszélyes
hulladékot szállít.
A 68. §-hoz
A Javaslat e szakaszai a hulladékgazdálkodás szervezési kérdéseiről és stratégiai
célkitűzéseiről, valamint az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének
lehetőségeiről rendelkeznek, és meghatározzák az országos és a területi hulladékgazdálkodási
terv készítésére, elfogadására és végrehajtására vonatkozó követelményeket. A Javaslat
meghatározza a hulladékgazdálkodási terv tartalmának alapvető szabályait, illetve előírja,
hogy milyen időközönként kell az egyes terveket elkészíteni.
Az országos és a területi tervek kialakítása az átfogó és egységes hulladékgazdálkodási
politika végrehajtásának az alapja, egyben biztosítja az Irányelv által előírt kötelezettségek
teljesítését is. Ezek a rendelkezések biztosítják azt, hogy országos szinten átláthatóvá és
tervezhetővé váljanak a hulladék feldolgozó háttéripar szükséges kapacitásai.
A Javaslat kétszintű tervkészítést ír elő: az országos tervet - amely a Nemzeti
Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik, és amelynek elfogadása az Országgyűlés
78
feladata -, és a területi tervet - amelyet az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a
továbbiakban: OHÜ) a felügyelőségekkel együttműködve készít el.
A 69. §-hoz
Az Irányelv előírja, hogy a hulladékképződés megelőzése, valamint a képződő hulladék
mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében a tagállamoknak megelőzési
programokat kell kidolgozniuk. Erre tekintettel a Javaslat bevezeti, hogy - az Országos
Hulladékgazdálkodási Terv önálló részeként - 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési
Programot kell kialakítani.
A Javaslat előírja, hogy a tervnek milyen tartalmi kellékei vannak, valamint azt, hogy az első
Nemzeti Megelőzési Programot 2013. december 12-ig kell kidolgozni, amelyben meg kell
határozni a hulladék képződésének megelőzésére, a gazdasági növekedés és az ebből eredő
hulladékképződés által okozott környezeti hatások megszüntetésének érdekében a 2020. évre
elérendő célokat, továbbá az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését
szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket és mutatókat.
A 70-71. §-hoz
Az OHÜ a felügyelőségekkel együttműködve a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi
követelményeiről szóló jogszabályban megjelölt területre területi hulladékgazdálkodási tervet
készít a területen működő helyi önkormányzatok, érdekképviseleti és környezetvédelmi
társadalmi szervezetek, továbbá a területen illetékességgel rendelkező hatóságok bevonásával.
A tervezési területen működő gazdálkodó szervezetek érdekképviseleti szervezeteik útján
vehetnek részt a terv előkészítésében. A területi hulladékgazdálkodási tervben foglaltak
végrehajtásáról a felügyelőségek háromévente beszámolót készítenek, és azt megküldik az
OHÜ-nek. A beszámolókat a Főfelügyelőség összesíti, és megküldi az OHÜ-nek.
A 72-73. §-hoz
A Javaslat e rendelkezései meghatározzák a hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó közös
szabályokat. A Javaslat előírja, hogy a hulladékgazdálkodási terveket 6 évre kell kidolgozni.
Az érintett nyilvánosság és a hatóságok a tervek kidolgozásában az egyes tervek, illetve
programok környezeti vizsgálatáról szóló jogszabály szerint vesznek részt. A
hulladékgazdálkodási tervekben meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek
jóváhagyása és az önkormányzati és a hatósági döntések meghozatala során érvényesíteni
kell.
Az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket a környezetvédelemért felelős miniszter
hatévenként az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi, és elérhetőségét
folyamatosan biztosítja.
A 74-75. §-hoz
E szakaszok a hatósági engedélyezésre és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
Hulladékgazdálkodási engedély főszabály szerint 5 évre adható. A környezetvédelmi hatóság
az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja.
79
A kötelezett kötelezettségeinek teljesítéséről a környezetvédelmi hatóság tájékoztató adatot,
összefoglalót, valamint jelentést kérhet. A hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési
határidő 3 hónap.
Amennyiben szükséges vagy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos súlyos
kötelezettségszegés alapos gyanúja áll fenn, a hatóság haladéktalanul és előzetes bejelentés
nélkül helyszíni ellenőrzést tart.
A 76-78. §-hoz
E rendelkezések a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértésének
jogkövetkezményeit írják elő.
A hatóság az ügyfelet kötelezheti meghatározott magatartás tanúsítására, egyéb esetben
korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja az engedélyéhez kötött tevékenység
engedélytől eltérő vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet károsító vagy súlyosan
veszélyeztető hulladékgazdálkodási tevékenységet.
A Javaslat 77. §-a biztosítani kívánja annak lehetőségét, hogy a más ingatlanán vagy
közterületen elhagyott vagy jogszerűtlenül elhelyezett hulladék elhagyásához vagy
lerakásához használt eszközt, a hulladék szállítására használt járművet, valamint bármely
dolgot, amelyre a hatóság előtti eljárásban, mint bizonyítási eszközre szükség lehet, a
helyszínen lefoglalhassa.
A hatékony jogérvényesítés másik eszközét jelenti a hulladékgazdálkodás szabályainak
megsértése esetén alkalmazható hulladékgazdálkodási bírság intézménye. A
hulladékgazdálkodási bírságra vonatkozó szabályokat a 78. § tartalmazza.
A hulladékgazdálkodási bírságot az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján a
jogsértés szerint határozott összegben, vagy alapbírság és változók szorzataként megállapított
bírságként kell kiszabni. Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés
vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy
intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A hulladékgazdálkodási
bírság, illetve alapbírság mértéke - a környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást
okozó jogsértés kivételével - legfeljebb 75%-kal csökkenthető, ha az elkövető a
következményeket felszámolta, és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító
határozat kiadásáig.
A hulladékgazdálkodási bírság azonban nem mentesíti a jogszabálysértőt a büntetőjogi, a
szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására,
felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy
eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
A 79. §-hoz
A 79. § az Európai Bizottság felé történő jelentéstételi kötelezettség részleteit tartalmazza.
A 80. §-hoz
80
A Javaslat a záró rendelkezések között állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek
felhatalmazzák a Kormányt és az ágazati irányításért felelős minisztereket, hogy a törvényből
fakadó és ahhoz kapcsolódó további feladatok teljesítése érdekében a szükséges részletes
jogszabályokat rendelettel meghatározzák.
A 81.§-hoz
A Javaslat e szakaszai a hatályba lépésről rendelkeznek. Azok a szabályok, amelyek a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítását az állam feladatává teszik, 2013. január 1-
én lépnek hatályba. Az elkülönített gyűjtéssel, illetve az elkülönített gyűjtési rendszer
kialakításával kapcsolatos szabályok az Irányelvben foglalt rendelkezésekre tekintettel 2015.
január 1-jén lépnek hatályba.
A 82.§-hoz
A Javaslat az átmeneti rendelkezések között határozza meg azt, hogy a törvény hatályba
lépésekor érvényes begyűjtési engedélyek érvényességük lejártáig, de legkésőbb e törvény
hatályba lépését követő 3 évig érvényesek, azt követően hatályukat veszítik.
A Javaslat előírja, hogy a törvény hatályba lépésekor működő közszolgáltató a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt e törvény hatályba lépését követő 6 hónapon
belül beszerzi. Ha a törvény hatályba lépésekor működő közszolgáltató hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási engedéllyel a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem
rendelkezik, a települési önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározott határidőt követő 30
napon belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést 6 hónapos határidővel
felmondja. A települési önkormányzat e kötelezettségét a fővárosi és megyei kormányhivatal
törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.
A 83. §-hoz
A Javaslat a 2015-ig felállítandó szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakításának érdekében
meghatározza a hasznosítási arányokra vonatkozó kötelezettségeket. Ezek szerint 2020-ig a
háztartási papír, fém, műanyag és üveg hulladék estében az újrahasználatra való előkészítést
és az újrafeldolgozást 50%-ra, míg a nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az
újrahasználatra való előkészítést, az újrafeldolgozást és az anyagában történő egyéb
hasznosítást országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.
E szakasz előírja, hogy a Nemzeti Megelőzési Programot első alkalommal 2013. december
12-ig kell kidolgozni, valamint azt, hogy a hulladéklerakóra a települési hulladék részeként
kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten
képződött, biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1. napjáig
35%-ra kell csökkenteni. A környezetvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a
hulladéklerakón elhelyezhető biológiailag lebomló szerves anyag mennyiséget.
A 84. §-hoz
A 84. § azokat az Európai Unió által kibocsátott jogi aktusokat sorolja fel, amelyekkel a
Javaslatban foglalt rendelkezéseknek összhangban kell állniuk.
A 85-86. §-hoz
81
Azok a szabályok, amelyek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítását az állam
feladatává teszik, 2013. január 1-én lépnek hatályba. Ezek szerint az állam 2013-tól a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit a nevében eljáró OHÜ
útján látja el. Ennek megfelelően 2013-tól közszolgáltató hulladékgazdálkodási
közszolgáltatáson kívül egyéb engedély-köteles, illetve nyilvántartásba vételhez kötött
hulladékgazdálkodási tevékenységet nem végezhet.
Közszolgáltató e törvény értelmezésében csak olyan jelentős befolyással bíró gazdálkodó
szervezet lehet, amelyben az állam, illetve a települési önkormányzat a tulajdonosok
szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, és a társaság
tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai
többségét megválassza vagy visszahívja.
A 87.§-hoz
A 87. § azokat a módosító rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek az Irányelv előírásaira
tekintettel 2015-től az egész országra kiterjedően, kötelező jelleggel bevezetik a települési
hulladék részét képező üveg-, fém-, papír- és műanyaghulladék, továbbá a veszélyes, valamint
a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtési rendszerét.
A 88. §-hoz
A hulladékgazdálkodási szabályozások körében a nem közművel összegyűjtött háztartási
szennyvíz gyűjtésére és szállítására az önkormányzatok továbbra is közszolgáltatást kötelesek
szervezni. A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK
irányelv szerint ezt a hulladékos szabályozást át kell venni a vízügyi igazgatásba, ennek
kapcsán azonban nem változtatunk a közszolgáltatás megszervezésének kötelezettségén.
A 89. §-hoz
Az (1) bekezdés rendelkezésével biztosítható, hogy a víziközmű társaságok alapszabályában
csak a törvényi felhatalmazású tevékenység szerepeljen, és attól a működésük ideje alatt se
térhessenek el. A (2) bekezdés pontosításának célja a víziközmű társulatra vonatkozó
szabályozás egyértelműsítése, a jogértelmezés elősegítése.
A 90. §-hoz
A tervezet a víziközmű társulat felügyeletét két részre bontja. A cégjogi, társasági szempontú
működéssel kapcsolatos törvényességi felügyeletet jelenleg is a hatályos a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
alapján a cégbíróság látja el. A víziközmű társulat feletti törvényességi ellenőrzését a
szakszerűségi, valamint a közfeladat ellátásának állami ellenőrzését - ideértve a közfeladatok
ellátásával kapcsolatos, a szakmai követelményeknek megfelelő megalakulás és működés
ellenőrzését is - foglalja magában, melyet a vízügyi igazgatási szerv lát el továbbra is.
A 91. - 93. §-hoz
A fenti 3 szakasz pontosításának célja a víziközmű társulatra vonatkozó szabályozás
egyértelműsítése, a jogértelmezés elősegítése. A víziközmű társulat megszűnési esetei
82
kibővülnek a hivatalból történő törlés elrendelésével, annak érdekében, hogy a jogkövető
magatartás kikényszeríthetővé váljon.
A 94. §-hoz
A hulladékgazdálkodási szabályozások körében a nem közművel összegyűjtött háztartási
szennyvíz gyűjtésére és szállítására az önkormányzatok továbbra is közszolgáltatást kötelesek
szervezni. A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK
irányelv szerint ezt a hulladékos szabályozást a vízügyi jogágnak kell átvenni, ennek kapcsán
a közszolgáltatás megszervezésének kötelezettségén nem változtatunk.
A közszolgáltatás a háztartási szennyvíz begyűjtésére, szállítására és az ártalommentes
elhelyezés érdekében történő átadására terjed ki.
A közszolgáltatás igénybe vételéért díjat kell fizetni. A Hgt. eddigi rendelkezéseit veszi át a
Vgtv. azzal a különbséggel, hogy a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Vgtv.
elrendeli, de annak részletszabályait külön kormányrendelet fogja tartalmazni.
A Vgtv. előírja a közszolgáltató folyamatos rendelkezésre állási kötelezettségét, illetve a
közszolgáltatási tevékenység végzésének feltételeit, amelyek között az engedélyezés helyett
bejelentési kötelezettség terheli a szolgáltatót. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény meghatározza a
bejelentés, és az annak alapján vezetett nyilvántartás egyes tartalmi elemeit azzal, hogy a
törvényben meghatározottakon kívül külön jogszabály előírhat további kötelező tartalmi
elemeket. A végrehajtó kormányrendelet fogja tartalmazni a bejelentés és nyilvántartás
további elemeit, valamint az határozza meg a felügyeletet ellátó hatóságot (a begyűjtés helye
szerint illetékes vízügyi hatóság fogja ellátni a feladatot). Az engedélyezési eljárás mellőzése
azért is előnyös, mert a Hgt. szabályozásában kialakult nem egységes jogalkalmazó gyakorlat
-	a települési folyékony hulladék begyűjtésére, szállítására, illetve ártalmatlanítására
hulladékgazdálkodási vagy vízjogi engedély kiadására került sor -a bejelentési eljárással
megszűnik.
További, a Hgt.-ből átvett előírások vonatkoznak a közszolgáltatási szerződésre, az
önkormányzatok részére a költségvetési törvényben biztosított, feladathoz kötött támogatásra,
az ingatlantulajdonosnak, vagy az önkormányzatnak vagy a közszolgáltatónak az
ártalommentes elhelyezéssel összefüggő kötelezettségeinek nem, vagy nem megfelelő
teljesítése esetében közszolgáltatási bírság kivetésére. A Hgt. szabályozásában a
hulladékgazdálkodási bírság szabályai vonatkoztak a települési folyékony hulladékra is,
azonban a szabályozás nem működött jól, mivel tonnában került kiszámításra a bírság alapja.
A szankcionálás alapszabályai a Hgt.-hez hasonlóan a Vgtv.-ben kerültek elhelyezésre, a
részletszabályok a végrehajtási kormányrendeletben lesznek szabályozva.
A 95.§-hoz
A rendelkezés biztosít felhatalmazást a végrehajtási kormányrendelet megalkotásához.
A 96.§-hoz
A rendelkezés pontosítást, egyértelműsítést tartalmaz.
83
A 97. §-hoz
A rendelkezés a „begyűjtés” fogalmával egészül ki, valamint a korábban hulladéknak tekintett
„települési folyékony hulladék” definícióját kívánja kiváltani a „nem közművel összegyűjtött
háztartási szennyvíz” új meghatározásával.
A 98. §-hoz
A rendelkezések pontosításokat, szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaznak.
A 99. §-hoz
E rendelkezések a szerencsejáték szervezéséről, a környezet védelméről, a személyi
jövedelemadóról, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben szereplő
hulladékgazdálkodással kapcsolatos Hgt.-re utaló rendelkezéseket módosítják.
A 100-101. §-hoz
A 100. § 2012. január 1-vel hatályon kívül helyezi a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi
XLIII. törvényt, a 101. § pedig 2013. január 1-vel további szakaszokat.
84