﻿EMBERI JOGI, KISEBBSÉGI, CIVIL- ÉS VALLÁSÜGYI BIZOTTSÁG
Bizottsági önálló indítvány

2012. évi.... törvény
a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak ,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi
CCVI. törvény módosításáról

1.§
a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény melléklete az e törvény melléklete
szerint egészül ki.

2.§
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. mellékletének 27. sorában szereplő buddhista
vallási közösségek a következők:
a)	A Tan Kapuja Buddhista Egyház,
b)	Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség,
c)	Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség,
d)Magyarországi	Kínai Chanbuddhista Egyház, és
e)	Gyémánt Út Buddhista Közösség.

3.§
(1)	Ez a törvény 2012. március 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.



Melléklet a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetekés vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI.
törvény módosításáról szóló 2012. évi ... törvényhez

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény melléklete a következő 15-27. sorral
egészül ki:
/Az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek/
15	Magyarországi Metodista Egyház
16	Magyar Pünkösdi Egyház
17	Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház
18	Erdélyi Gyülekezet
19	Hetednapi Adventista Egyház
20	Magyarországi Kopt Ortodox Egyház
21	Magyar Iszlám Közösség
22	Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek
23	Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
24	Az Udvhadsereg Szabadegyház - Magyarország
25	Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
26	Magyarországi Jehova Tanúi Egyház
27	Buddhista vallási közösségek

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) elfogadásával
az Országgyűlés 14 egyházat ismert el azzal, hogy az Ehtv. további lehetőséget biztosít
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek elismerésére.
Az Ehtv. kimondja, hogy 2011. december 20-áig, a lelkiismereti és vallásszabadságjogáról,
valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C.
törvény hatályvesztéséig a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvénynek az
egyházkénti elismerésre vonatkozó szabályaira tekintettel az egyházakkal való kapcsolattartás
koordinációjáért felelős miniszterhez kérelmet benyújtó egyház az Ehtv. szerinti elismeréséről
az Országgyűlés - a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kivételével
-	az Ehtv. 14. § (3)-(5) bekezdése szerinti eljárás keretében 2012. február 29- éig dönt.
Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterhez kérelemnek
minősül beadványt 2011. december 20-áig nyújtották be az egyházak, akiknek az Ehtv. által
az egyházkénti elismerésre meghatározott feltételeknek való megfelelését az Országgyűlés
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága megvizsgálta és a Magyar
Tudományos Akadémia állásfoglalásának ismeretében további 13 egyház elismerésére
vonatkozó törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé.
A törvényjavaslat célja, hogy azon világvallások magyarországi képviselői, akik legalább 100
éves nemzetközi múlttal rendelkeznek, illetve azon vallási közösségek, akik 20 éve aktívan
vallási tevékenységet fejtenek ki Magyarországon, egyházi státuszt kapjanak. Ugyanakkor az
Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága - az Alkotmánybíróság
8/1993. (II. 27.) AB határozatában kifejtett azon véleményével összhangban, miszerint sem az
egyéni, sem a közösségi vallásgyakorlás szabadsága nem tehető alkotmányosan függővé sem
vallásos szervezeti tagságtól, sem vallási közösségek szervezeti formájától - hangsúlyozni
kívánja, hogy az egyházkénti elismerés közvetlenül nem érinti a vallásszabadság kérdését.
Erre utal például az Ehtv. olyan szabályozási iránya is, amely a lelkiismereti és
vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvénnyel ellentétben a
közösségi vallásgyakorlás lehetőségét immáron 10 természetes személy általi közös gyakorlás
esetében is lehetővé teszi az eddigi 100 fő helyett.
A törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a vallásukat gyakorló természetes
személyek - a statisztikai adatok alapján - több, mint 95 %-a egyházi keretek között élhet a
közösségi vallásgyakorlás jogával. Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek
további bejegyzésről az Országgyűlés az Ehtv.-ben meghatározott szabályok szerint dönt.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága megvizsgálta és
megállapította, hogy a törvényjavaslat mellékletében meghatározott és az Országgyűlésnek
elismerésre javasolt egyházak az Ehtv. 14. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek
megfelelnek a következők szerint.
Nemzetközileg is jelentős protestáns egyházak, amelyek legalább 20 éve
szervezett formában műkődnek Magyarországon
A Magyarországi Metodista Egyház előtörténete az 1700-as években a reformáció kapcsán
kezdődött. Magyarországon állami elismerésük hivatalosan 1947-ben történt meg, majd 1990-
ben a Fővárosi Bíróság is nyilvántartásába vette. A Magyarországi Metodista Egyház
egyházrendje 1991 óta rendkívül kidolgozott és az egyházon belüli nemzetközi előírásokat
követi.
A Magyar Pünkösdi Egyház a 600 milliós pünkösdiek nemzetközi családjához tartozik,
Magyarországon 120 településen van gyülekezete. Az egyház országos cigány missziója 5000
rászorulót lát el. A Fővárosi Bíróság 1990-ben vette nyilvántartásba. Hitvallásukat országos
közgyűlésük 2008-ban fogadta el.
A Hetednapi Adventista Egyházat 1957-ben törvényes vallásfelekezetnek ismerték el, majd
1990-ben a bíróság is nyilvántartásba vette. Magyarországon több mint 100 helyi gyülekezete
van és azon protestáns felekezetek közé tartozik, amelyek az egész világot átfogó nemzetközi
szervezettel és egységes hitelvekkel rendelkeznek. Egészségügyi programjai, dohányzás
leszoktató kurzusai világszerte ismertek.
A Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet az 1840-es években kialakult Krisztusban Hívő
Nazarénus Gyülekezetek jogfolytonos szervezete, amelyet 1957-ben az állam törvényesen
elismert vallásfelekezetté nyilvánított és amelyet a Csongrád-megyei Bíróság 1990-ben
nyilvántartásba vett. Az egyház 30 gyülekezetből áll, amelyek az 1977-ben jóváhagyott
szervezeti és működési szabályzat szerint működnek. A vallásfelekezetet Sámuel Henrik
Fröhlich (1803-1857) svájci református lelkész alapította.
Az Üdvhadsereg Szabadegyház 1865-ben alakult az Egyesült Királyságban, William Booth
metodista prédikátor hozta létre. Magyarországon 1928-ban nyitotta meg kapuit Debrecenben
az első imaterem. 1990-ben az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarországot a Fővárosi
Bíróság nyilvántartásba vette. Az egyháznak kialakult és részletes hitvallása, egyházrendje és
rítusa van.
Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 1830-ban az Amerikai Egyesült
Államok-béli New York államban alakult, központja Salt Laké City. Az egyházi tagok száma
14 millió a világ 165 országában. 1911-ben az egyházat törvényesen elismert vallásfelekezetté
nyilvánították, majd 1988-ban ez ismételten megtörtént. 1990-ben a bíróság nyilvántartásba
vette. Az egyház legalapvetőbb tanait a hittételek tartalmazzák, amelyeket Joseph Smith, az
egyház első elnöke írt. Az egyház jelentős humanitárius tevékenységet folytat.
A Magyarországi Jehova Tanúi Egyházat 1990-ben vette a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba.
Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik és sokrétű karitatív tevékenységet végez az
egészségügyben, az árvízkárosultak támogatásában, valamint a büntetés végrehajtás területén.
Magyarország sajátos történelmi helyzete folytán is indokolt, hogy az Erdélyi Gyülekezet
önálló egyházi elismerést kapjon. Az Erdélyi gyülekezetei 1990-ben vette nyilvántartásba a
bíróság. 1995-ben az Erdélyi gyülekezet a magyarországi református egyház egyetértésével
csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyház kerülethez. Ennek megfelelően történt
meg az Erdélyi gyülekezet alapszabályának módosítása, amely rögzíti az egyházjogi
tényállást. A gyülekezet tagsága, valamint kiterjedt karitatív kulturális és oktatási
tevékenysége alapvetően Erdélyhez kötődik, ennek megfelelően az Erdélyi Gyülekezet egy
határon túli magyar történelmi egyház magyarországi részeként működik.
Világvallások hazai képviselői
A Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház szerves része az anglikán világközösségnek és
annak európai egyházmegyéjének. A Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház történetét a
második századra vezeti vissza, amelynek több mint egy évszázada magyarországi missziója
is van. A magyarországi egyházat a Fővárosi Bíróság is bejegyezte.
A Magyarországi Kopt Ortodox Egyház része az egyetemes ortodox egyháznak, amelynek
feje III. Senuda Alexandriai pápa és az Alexandriai Ortodox Egyház Szent Márk Evangélista
Pápai Szent Szék Afrikai Pátriárkája. Szent Márk alapította az egyházat és megalakulása óta
megszakítás nélkül volt pátriárkája és ellenállt az Egyiptomot ért minden megszállásnak. A
Magyarországi Kopt Ortodox Egyházat 2004-ben a Nógrád-megyei Bíróság jegyeztebe, III.
Senuda pápa pedig Khalil Youssef atyát nevezet ki állandó szolgálatra Magyarországra.
Magyarországon élő arab keresztények is csatlakoztak az egyházhoz, mivel a liturgia nyelve
arab és kopt.
A Magyar Iszlám Közösséget, mint az iszlám világvallás hazai képviselőjét 1988-ban
jegyezte be az Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság vette
nyilvántartásba. Az egyház tagja az Európai Muszlimok Kooperációs Ligájának, kapcsolatban
áll a mekkai Muszlin Világligával. A budapesti iszlám temetőket, BV és Határőrizeti
intézetekben lelki gondozást végeznek.
A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége a hinduizmus világvallás képviseletében az
1970-es évek közepétől végez vallási tevékenységet és karitatív munkát. 1989-ben az Állami
Egyházügyi Hivatal bejegyzése alapján egyház, akit a Fővárosi Bíróság 1990-ben vett
nyilvántartásba. Részletes hitvallással, saját liturgiával és életviteli iránymutatással
rendelkeznek.
A törvényalkotó célja továbbá az is, hogy Magyarországon a buddhista világvallás
irányzatainak mindegyike egyházi elismerést kapjon, így az „A Tan Kapuja Buddhista
Egyház” is, amelyet a Fővárosi Bíróság 1991-ben vett nyilvántartásba. 1991 óta alapítója és
fenntartója az „A Tan Kapuja Buddhista Főiskolának”, a Baranya-megyei Kis Tigris
Gimnáziumban és Szakiskolában több mint 500, jórészt roma fiatal szerzett érettségi
bizonyítványt.
A Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitrey Mandala Egyházközösség 1952 óta
működik Magyarországon, a buddhista világvallás első bejegyzett képviselőjeként, 1990-ben
a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vette. 2002-ben ez az egyházközösség hozta létre
Budapest első buddhista templomát.
A Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség a tibeti buddhizmus négy nagy
iskolája közül a Kagyüpa rendhez tartozik, ezt az iskolát XII. században első Karmapa
alapította. Alapszabályát 1989-ben fogadta el, céljuk többek között széleskörű karitatív
tevékenység és Körösi Csorna Sándor szellemi hagyatékának ápolása.
A Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház, mint chanbuddhista vallási közösség Kínában
és a világ más országaiban több mint 1000 éves nemzetközi működéssel rendelkezik, amit a
Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének igazolása is alátámaszt, az irányzat
eredete a IX. században élt Lin-csin apát személyéhez nyúlik vissza. Magyarországon 2002-
ban alakult vallási közösséggé, alapszabályát elfogadta.
A Gyémánt Út Buddhista Közösség több mint 900 éve a Karma Kagyü vonalhoz tartozik,
amelynek tanításai az elmúlt több száz évben Tibeten kívül Kínában, Indiában, Nepálban,
Mongóliában és Butánban terjedtek el. Hitéleti vezetője Láma Öle Nydahl, aki először 1988-
ban látogatott Magyarországra. A közösséget a Fővárosi Bíróság 1992-ben vett
nyilvántartásba. Mára a Gyémánt Út Buddhista Közösség Magyarország legnagyobb
buddhista közösségévé vált.
EMBERI JOGI, KISEBBSÉGI, CIVIL- ÉS
VALLÁSÜGYI BIZOTTSÁG
Bizottsági önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés Elnökének
Helyben
Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a Házszabály 85. §
(2)	bekezdés c) pontja alapján mellékelten benyújtja a lelkiismereti és vallásszabadság
jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló
2011.	évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Budapest, 2012. február 13.
Dr. Lukács Tamás
elnök