﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/5841. számú törvényjavaslat
a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság,
a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög
Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság,
a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi
Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland
Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál
Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn
Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült
Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Horvát Köztársaság között, a
Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló
szerződés kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2012. február
2012 . évi ... törvény
a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a
Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a
Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a
Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar
Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel
Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák
Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Horvát Köztársaság között, a Horvát
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh
Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság,
Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a
Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a
Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel
Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a
Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az
Európai Unió tagállamai) és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak az Európai
Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2011. december 9-én, Brüsszelben aláírt szerződés (a
továbbiakban: Szerződés) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Szerződést e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövegét e törvény melléklete tartalmazza.
4.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A 2. és 3. §, valamint a melléklet a Szerződés 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	A Szerződés, illetve e törvény 2. és 3. §-a, valamint a melléklet hatálybalépésének naptári napját
a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
2
Melléklet a 2012. évi ... törvényhez
SZERZŐDÉS
A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA
(AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI)
ÉS
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG
KÖZÖTT,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ
CSATLAKOZÁSÁRÓL
3
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ÍRORSZÁG ELNÖKE,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
4
MÁLTA ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ROMÁNIA ELNÖKE,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK
KIRÁLYNŐJE,
5
EGYESÜLVE azon óhajukban, hogy az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósítását
továbbvigyék,
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a már létrehozott alapokon továbbvigyék az Európa népei közötti
egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatát,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke lehetőséget teremt az
európai államoknak arra, hogy az Unió tagjává váljanak,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Horvát Köztársaság tagként való felvételét kérte az Unióba,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Tanács a Bizottság véleményének birtokában és az Európai
Parlament egyetértésének elnyerését követően úgy nyilatkozott, hogy támogatja a Horvát
Köztársaság felvételét,
MEGÁLLAPODTAK a felvétel feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződésen, az
Európai Unió működéséről szóló szerződésen és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó
szerződésen végrehajtandó kiigazításokról, és e célból meghatalmazottjaikként jelölték ki:
6
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
Elio DI RUPO
miniszterelnököt;
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Bojko BORISZOV
miniszterelnököt;
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Petr NECAS
miniszterelnököt;
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
Helle THORNING-SCHMIDT
miniszterelnököt;
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Angela MERKEL
kancellárt;
7
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Andrus ANSIP
miniszterelnököt;
ÍRORSZÁG ELNÖKE,
Enda KENNY
miniszterelnököt (Taoiseach);
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Lukasz PAPADEMOSZ
miniszterelnököt;
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
José Luis RODRIGUEZ ZAPATERO-t
a kormány elnökét;
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Jean LEONETTI
8
Európa-ügyi minisztert;
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
Ivo JOSIPOVIC
elnököt;
Jadranka KOSOR
miniszterelnököt;
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Mario MONTI-t
a miniszterek tanácsának elnökét;
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Dimitrisz KRISZTÓFIASZ
elnököt;
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Valdis DOMBROVSKIS
miniszterelnököt;
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
9
Dalia GRYBAUSKAITÉ
elnököt;
Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,
Jean-Claude JUNCKER
miniszterelnököt, államminisztert;
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ORBÁN Viktor
miniszterelnököt;
MÁLTA ELNÖKE,
Lawrence GONZI
miniszterelnököt;
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
Mark RUTTE
miniszterelnököt, általános ügyek miniszterét;
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
10
Werner FAYMANN
szövetségi kancellárt;
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Donald TUSK
miniszterelnököt;
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Pedro PASSOS COELHO
miniszterelnököt;
ROMÁNIA ELNÖKE,
Traian BÁSESCU
elnököt;
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Borut PAHOR-t
a kormány elnökét;
11
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Iveta RADICOVA
miniszterelnököt;
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Jyrki KATAINEN
miniszterelnököt;
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
Fredrik REINFELDT
miniszterelnököt;
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK
KIRÁLYNŐJE,
David CAMERON
miniszterelnököt;
AKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
12
1. CIKK
(1)	A Horvát Köztársaság az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség tagjává válik.
(2)	A Horvát Köztársaság az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről
szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés részes felévé válik,
azok módosításait és kiegészítéseit is beleértve.
(3)	A felvétel feltételeit és a (2) bekezdésben említett szerződéseknek a felvétellel együtt járó
kiigazításait az e szerződéshez mellékelt okmány állapítja meg. Az okmány rendelkezései
e szerződés szerves részét képezik.
2.	CIKK
A tagállamok jogaira és kötelezettségeire, valamint az Unió intézményeinek jog- és hatáskörére
vonatkozó, azon szerződésekben foglalt rendelkezéseket, amelyeknek a Horvát Köztársaság az 1.
cikk (2) bekezdése értelmében részes felévé válik, e szerződésre is alkalmazni kell.
3.	CIKK
(1)	E szerződést a Magas Szerződő Felek alkotmányos követelményeiknek megfelelően
megerősítik. A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság kormányánál 2013. június 30-ig letétbe
helyezik.
(2)	E szerződés Horvát Köztársaság általi megerősítésével úgy kell tekinteni, hogy a Horvát
Köztársaság egyben megerősítette, illetve jóváhagyta az 1. cikk (2) bekezdésében említett
szerződések azon módosításait, amelyek megerősítése, illetve jóváhagyása az Európai Unióról szóló
szerződés 48. cikke alapján nyitva áll a tagállamok előtt e csatlakozási szerződésnek a Horvát
Köztársaság általi megerősítésekor, valamint az intézmények azon jogi aktusait, amelyek
ugyanabban az időpontban vagy azt megelőzően kerületek elfogadásra, és amelyek csak azt
13
követően lépnek hatályba, hogy azokat alkotmányos követelményeiknek megfelelően a tagállamok
jóváhagyták.
(3)	E szerződés 2013. július 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy addig az időpontig valamennyi
megerősítő okiratot letétbe helyezik.
(4)	A (3) bekezdés ellenére az Unió intézményei a csatlakozás előtt elfogadhatják a 3. cikk
(7) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 6. cikk (3) bekezdésének
második albekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésének második és harmadik albekezdésében, a
6.	cikk (7) bekezdésének második albekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésének harmadik
albekezdésében, a 17. cikkben, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (5) bekezdésében, a 31. cikk
(5)	bekezdésében, a 35. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 38., a 39., a 41., a 42., a 43., a 44., a 49., az
50. és az 51. cikkben, valamint az 1. cikk (3) bekezdésében említett okmány IV-VI. mellékletében
említett intézkedéseket.
Ezek az intézkedések csak e szerződés hatálybalépése esetén és napján lépnek hatályba.
(5)	Mindazonáltal az 1. cikk (3) bekezdésében említett okmány 36. cikkének (3) bekezdését e
szerződés aláírásától alkalmazni kell.
4.	CIKK
E szerződést, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög,
holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol,
svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek
mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának irattárában helyezik letétbe,
amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a szerződést.
14
OKMÁNY
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL,
VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS,
AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS
AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS
KIIGAZÍTÁSÁRÓL
15
ELSŐ RÉSZ
ALAPELVEK
1.	CIKK
Ennek az okmánynak az alkalmazásában:
-	„eredeti szerződések”:
a)	az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) és az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ), a Horvát Köztársaság
csatlakozását megelőzően hatályba lépő módosító vagy kiegészítő szerződésekkel,
illetve egyéb jogi aktusokkal együtt,
b)	az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EAK-
Szerződés), a Horvát Köztársaság csatlakozását megelőzően hatályba lépő módosító
vagy kiegészítő szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt;
-	„jelenlegi tagállamok”: a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán
Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög
Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi
Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség,
a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság,
a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák
Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-
Írország Egyesült Királysága,
-	„Unió”: az EUSZ-en és az EUMSZ-en alapuló Európai Unió, és/vagy- adott esetben - az
Európai Atomenergia-közösség,
16
„intézmények”: az EUSZ által létrehozott intézmények.
2.	CIKK
A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények által
a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok Horvátország számára kötelezőek, és az említett
szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók
Horvátországban.
Amennyiben a tagállamok kormányainak képviselői az EUSZ 48. cikkének (4) bekezdése alapján
az eredeti szerződések módosításáról állapodtak meg azt követően, hogy Horvátország
megerősítette a csatlakozási szerződést, és amennyiben ezek a módosítások Horvátország
csatlakozásának időpontjáig nem léptek hatályba, Horvátország alkotmányos követelményeinek
megfelelően megerősíti ezeket a módosításokat.
3.	CIKK
(1)	Horvátország csatlakozik a tagállamoknak az Európai Tanács keretében ülésező állam-,
illetve kormányfői által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.
(2)	Horvátország csatlakozik a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői
által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.
(3)	Horvátország helyzete megegyezik a jelenlegi tagállamokéval az Európai Tanács vagy a
Tanács által tett nyilatkozatok és állásfoglalások, illetve egyéb álláspontok tekintetében, és azoknak
az egyéb nyilatkozatoknak, állásfoglalásoknak és álláspontoknak a tekintetében, amelyeket az
Unióra vonatkozóan a tagállamok közös megállapodással elfogadtak. Horvátország ennek
17
megfelelően tiszteletben tartja az ilyen nyilatkozatokból, állásfoglalásokból vagy egyéb
álláspontokból eredő alapelveket és iránymutatásokat, és megteszi az ezek végrehajtásához
szükséges intézkedéseket.
(4)	Horvátország csatlakozik az I. mellékletben felsorolt egyezményekhez és
jegyzőkönyvekhez. Ezek az egyezmények és jegyzőkönyvek Horvátország vonatkozásában
a Tanács által az (5) bekezdésben említett határozatokban megállapított időpontban lépnek hatályba.
(5)	A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt
követően egyhangúlag határoz a (4) bekezdésben említett egyezményeken és jegyzőkönyveken
a csatlakozás miatt szükséges valamennyi kiigazítás megtételéről, és a kiigazított szövegeket
kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(6)	A (4) bekezdésben említett egyezmények és jegyzőkönyvek tekintetében Horvátország
vállalja, hogy bevezeti azokat az igazgatási és egyéb rendelkezéseket, amelyeket a csatlakozás
időpontjáig a jelenlegi tagállamok vagy a Tanács elfogadtak, és elősegíti a tagállamok intézményei
és szervezetei közötti gyakorlati együttműködést.
(7)	A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva az I. mellékletet kiegészítheti
a csatlakozás időpontja előtt aláírt, vonatkozó egyezményekkel, megállapodásokkal és
j egyzőkönyvekkel.
4.	CIKK
(1)	A schengeni vívmányok rendelkezései az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni
vívmányokról szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló
szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben (a továbbiakban: schengeni jegyzőkönyv) említettek szerint,
valamint az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő, a II. mellékletben felsorolt
jogi aktusok, valamint minden ilyen további jogi aktus, amelyet a csatlakozás időpontja előtt
fogadnak el, Horvátországra nézve a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek, és azokat
Horvátországban ettől az időponttól kezdődően alkalmazni kell.
18
(2)	A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe beillesztett azon rendelkezései és az
azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusok, amelyeket az (1)
bekezdés nem említ, a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek Horvátország számára;
e rendelkezéseket és jogi aktusokat azonban csak akkor kell Horvátországban alkalmazni, ha
a Tanács így határoz azt követően, hogy az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal
összhangban megvizsgálta, hogy Horvátország teljesíti-e az érintett vívmányok valamennyi
részének alkalmazásához szükséges feltételeket, tehát többek között hatékonyan, az elfogadott
közös normáknak és az alapvető elveknek megfelelően alkalmaz-e valamennyi schengeni szabályt.
Az említett határozatot a Tanács az alkalmazandó schengeni eljárásokkal összhangban és a
Bizottság azon jelentését figyelembe véve hozza meg, amelyben a Bizottság megerősíti, hogy
Horvátország továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében tett, a schengeni vívmányok
összefüggésében releváns kötelezettségvállalásokat.
A Tanács határozatát - az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően - a Horvát
Köztársaság kormánya képviselőjének és a Tanács azon tagállamok kormányait képviselő tagjainak
egyhangú szavazatával hozza meg, amelyekben az e bekezdésben említett rendelkezéseket már
hatályba léptették. A Tanács Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült
Királysága kormányait képviselő tagjai annyiban vesznek részt egy ilyen határozat meghozatalában,
amennyiben az a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló, illetve azokkal
egyéb módon összefüggő olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyek alkalmazásában ezek a
tagállamok részt vesznek.
5.	CIKK
A csatlakozás időpontjától kezdődően, az EUMSZ 139. cikke értelmében vett eltéréssel rendelkező
tagállamként Horvátország részt vesz a gazdasági és monetáris unióban.
6.	CIKK
(1)	Az Unió által egy vagy több harmadik országgal, valamely nemzetközi szervezettel vagy
egy harmadik állam állampolgárával kötött vagy ideiglenesen alkalmazott megállapodások az
19
eredeti szerződésekben és az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint kötelezőek
Horvátországra.
(2)	Horvátország vállalja, hogy az ezen okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik a
jelenlegi tagállamok és az Unió által egy vagy több harmadik országgal, vagy egy nemzetközi
szervezettel kötött vagy aláírt megállapodásokhoz.
Ha az első albekezdésben említett konkrét megállapodások eltérően nem rendelkeznek,
Horvátországnak az e megállapodásokhoz való csatlakozásáról az e megállapodásokhoz csatolt és
az érintett harmadik országgal vagy országokkal, illetve nemzetközi szervezettel a Tanács által a
tagállamok nevében egyhangúlag eljárva kötött jegyzőkönyvben kell megállapodni.
E jegyzőkönyveket a tagállamok nevében eljárva a Bizottság, illetve - ha a tervezett megállapodás
kizárólag vagy túlnyomórészt a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozik - az Unió külügyi és
biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) tárgyalja meg a Tanács által
egyhangúlag jóváhagyott tárgyalási irányelvek alapján és a tagállamok képviselőiből álló
bizottsággal konzultálva. A Bizottság vagy adott esetben a főképviselő a jegyzőkönyvek megkötése
céljából azok tervezetét benyújtja a Tanácsnak.
Ez az eljárás az ilyen megállapodások jövőbeni megkötése vagy bármilyen egyéb, a csatlakozással
nem összefüggő módosításai tekintetében nem sérti az Unió saját hatásköreinek gyakorlását, és nem
érinti az Unió és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.
(3)	A csatlakozás időpontjától kezdődően és a (2) bekezdés második albekezdésében említett
szükséges jegyzőkönyvek hatálybalépéséig Horvátország alkalmazza a csatlakozás időpontját
megelőzően kötött vagy ideiglenesen alkalmazott, a (2) bekezdés első albekezdésében említett
megállapodások rendelkezéseit, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a
Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás1 kivételével.
A (2) bekezdés második albekezdésében említett jegyzőkönyvek hatálybalépéséig az Unió és
a tagállamok együttesen eljárva, saját hatáskörük keretein belül megteszik a megfelelő
intézkedéseket.
1 HL L 114., 2002.4.30., 6. o.
20
(4)	Horvátország csatlakozik az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok
csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között 2000. június 23-án
Cotonouban aláírt partnerségi megállapodáshoz1, valamint az e megállapodást módosító, 2005.
június 25-én Luxembourgban aláírt , illetve 2010. június 22-én Ouagadougou-ban aláírásra
3
megnyitott két megállapodáshoz.
(5)	Horvátország vállalja, hogy az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint
csatlakozik az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz4, annak 128. cikkével
összhangban.
(6)	A csatlakozás időpontjától kezdődően Horvátország alkalmazza az Unió és harmadik
országok közötti kétoldalú textilmegállapodásokat és -megegyezéseket.
Az Unió által a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi
korlátozásokat Horvátországnak az Unióhoz történő csatlakozására figyelemmel ki kell igazítani.
Ennek érdekében az Unió a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat folytathat az érintett
harmadik országokkal az első albekezdésben említett kétoldalú textilmegállapodások és -
megegyezések módosításáról.
Amennyiben a kétoldalú textilmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás
időpontjáig nem lépnek hatályba, az Unió a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozó
szabályait Horvátország csatlakozására figyelemmel szükség szerint kiigazítja.
(7)	Az Unió által az acél és acéltermékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi
korlátozásokat Horvátországnak az utóbbi években megvalósult, az érintett szállító országokból
származó acél- és acéltermék-behozatala alapján ki kell igazítani.
Ennek érdekében a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat kell folytatni az Unió és
harmadik országok közötti kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításairól.
1	HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
2	HL L 209., 2005.8.11., 27. o., HL L 287., 2005.10.28., 4. o. és HL L 168M., 2006.6.21., 33. o.
3	HL L 287., 2010.11.4., 3. o.
4	HL L 1., 1994.1.3., 3. o.
21
Amennyiben a kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás
időpontjáig nem lépnek hatályba, az első albekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8)	A csatlakozás időpontjától kezdődően a Horvátország és harmadik országok között a
csatlakozás időpontját megelőzően megkötött halászati megállapodások igazgatását az Unió látja el.
Az említett megállapodásokból eredő, Horvátországra vonatkozó jogok és kötelezettségek
érintetlenül maradnak mindaddig, amíg e megállapodások rendelkezései ideiglenesen hatályban
maradnak.
A Tanács, a lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben az első albekezdésben említett
megállapodások lejárta előtt, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel minden egyes
esetben meghozza azokat a határozatokat, amelyek az említett megállapodásokon alapuló halászati
tevékenységek folytatásához szükségesek, ideértve azt a lehetőséget is, hogy bizonyos
megállapodások hatályát egy évet meg nem haladó időtartamra meghosszabbítsa.
(9)	Horvátország felmondja a harmadik országokkal kötött valamennyi szabadkereskedelmi
megállapodását, köztük a módosított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.
Amennyiben az egyrészről Horvátország, másrészről egy vagy több harmadik ország közötti
megállapodások nem összeegyeztethetlek az ezen okmányból eredő kötelezettségekkel,
Horvátország minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a létrejött
összeegyeztethetetlenséget megszüntesse. Ha Horvátország valamely egy vagy több harmadik
országgal kötött megállapodás kiigazításakor nehézségekbe ütközik, felmondja az adott
megállapodást.
Horvátország minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a csatlakozás
időpontjától biztosítsa az e bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést.
(10)	Horvátország az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik a (2) és a
(4)	bekezdésben említett megállapodások végrehajtása céljából a jelenlegi tagállamok által kötött
belső megállapodásokhoz.
22
(11)	Horvátország - amennyiben szükséges - megteszi a megfelelő intézkedéseket annak
érdekében, hogy azokkal a nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi megállapodásokkal
kapcsolatban fennálló helyzetét, amelyeknek az Unió vagy más tagállamok szintén tagjai, illetve
részesei, hozzáigazítsa azokhoz a jogokhoz és kötelezettségekhez, amelyek Horvátországnak az
Unióhoz történő csatlakozásából erednek.
Horvátország felmondja különösen azokat a nemzetközi halászati megállapodásokat és kilép
azokból a nemzetközi halászati szervezetekből, amelyeknek az Unió is részes fele, illetve tagja,
kivéve ha tagsága a halászaton kívüli egyéb területekkel is kapcsolatos.
Horvátország minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a csatlakozás
időpontjától biztosítsa az e bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést.
7.	CIKK
(1)	Ha ez az okmány eltérően nem rendelkezik, rendelkezéseit kizárólag azzal az eredeti
szerződésekben meghatározott eljárással lehet felfüggeszteni, módosítani vagy hatályon kívül
helyezni, amely azoknak a szerződéseknek a felülvizsgálatára lehetőséget biztosít.
(2)	Az intézmények által elfogadott, az ezen okmányban megállapított átmeneti
rendelkezésekkel érintett jogi aktusok megtartják jogi természetüket; így különösen az ezen jogi
aktusok módosítására vonatkozó eljárásokat továbbra is alkalmazni kell.
(3)	Az ebben az okmányban foglalt azon rendelkezéseknek a jogi természete, amelyek célja
vagy eredménye az intézmények által elfogadott jogi aktusok hatályon kívül helyezése vagy
módosítása, és amelyek nem átmeneti jellegű rendelkezések, megegyezik az általuk hatályon kívül
helyezett vagy módosított rendelkezések jogi természetével, és rájuk ugyanazokat a szabályokat kell
alkalmazni.
23
8. CIKK
Az eredeti szerződéseket és az intézmények által elfogadott jogi aktusokat átmeneti intézkedésként
az ebben az okmányban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
24
MÁSODIK RÉSZ
A SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSA
I. CÍM
INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
9.	CIKK
Az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió Bíróságának
alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
1.	a 9. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, tizennégy bírót érint.”.
2.	a 48. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„48. cikk
A Törvényszék huszonnyolc bíróból áll.”.
10.	CIKK
Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló
jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
1.	a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében:
25
a) a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:
„ (1) A Bank tőkéje 233 247 390 000 EUR, amelyet a tagállamok a következők
szerint jegyeznek:”;
b)	a szöveg a következőkkel egészül ki a Romániára és a Szlovákiára vonatkozó
szövegrészek között:
„Horvátország	854 400 000”.
2.	a 9. cikk (2) bekezdésében az első, a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő
szöveg lép:
„ (2) Az Igazgatótanács huszonkilenc igazgatóból és tizenkilenc helyettesből áll.
Az igazgatókat a Kormányzótanács öt évre nevezi ki, minden egyes tagállam, valamint a
Bizottság egy-egy jelölése alapján.
A helyetteseket a Kormányzótanács öt évre nevezi ki a következők szerint:
-	két helyettest a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján,
-	két helyettest a Francia Köztársaság jelölése alapján,
-	két helyettest az Olasz Köztársaság jelölése alapján,
-	két helyettest Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának jelölése alapján,
-	egy helyettest a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság közös megegyezéssel
történő jelölése alapján,
-	egy helyettest a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság
közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
26
-	két helyettest a Dán Királyság, a Görög Köztársaság, Írország és Románia közös
megegyezéssel történő jelölése alapján,
-	két helyettest az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, az Osztrák
Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság közös megegyezéssel történő
jelölése alapján,
-	négy helyettest a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a
Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel
Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös megegyezéssel
történő jelölése alapján,
-	egy helyettest a Bizottság jelölése alapján.”.
11.	CIKK
Az EAK-Szerződés 134. cikke (2) bekezdésének első, a Tudományos és Műszaki Bizottság
összetételére vonatkozó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A bizottság negyvenkét tagból áll, akiket a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a
Tanács nevez ki.”.
II.	CÍM
EGYÉB KIIGAZÍTÁSOK
12.	CIKK
Az EUMSZ 64. cikkének (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Horvátország nemzeti jogszabályai alapján hatályban lévő korlátozások vonatkozásában ez az
időpont 2002. december 31.”.
27
13. CIKK
Az EUSZ 52. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„ (1) A Szerződéseket a Belga Királyságra, a Bolgár Köztársaságra, a Cseh Köztársaságra, a Dán
Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, Írországra, a Görög
Köztársaságra, a Spanyol Királyságra, a Francia Köztársaságra, a Horvát Köztársaságra, az Olasz
Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a
Luxemburgi Nagyhercegségre, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Holland
Királyságra, az Osztrák Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra,
Romániára, a Szlovén Köztársaságra, a Szlovák Köztársaságra, a Finn Köztársaságra, a Svéd
Királyságra, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára kell alkalmazni.”.
14.	CIKK
(1)	Az EUSZ 55. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) E szerződést, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn,
francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál,
román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az e nyelveken
készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának
irattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy
hitelesített másolatot.”.
(2)	az EAK-Szerződés 225. cikke második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn,
görög, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák
és szlovén változata szintén hiteles.”.
28
HARMADIK RÉSZ
ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEK
15.	CIKK
A III. mellékletben felsorolt jogi aktusokat az abban a mellékletben meghatározott módon ki kell
igazítani.
16.	CIKK
A IV. mellékletben felsorolt intézkedéseket az abban a mellékletben meghatározott feltételekkel
kell alkalmazni.
17.	CIKK
A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően,
egyhangúlag eljárva kiigazíthatja ezen okmány közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseit,
amennyiben az az uniós szabályozás változásai következtében szükségesnek bizonyul.
NEGYEDIK RÉSZ
IDEIGLENES RENDELKEZÉSEK
I.	CÍM
ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK
29
18. CIKK
Az V. mellékletben felsorolt intézkedéseket Horvátország tekintetében az abban a mellékletben
meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.
II.	CÍM
INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
19. CIKK
(1)	Az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti
rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 2. cikkétől, valamint az EUSZ 14. cikke (2) bekezdésének első
albekezdésében a képviselői létszámra vonatkozóan meghatározott felső határtól eltérve, az európai
parlamenti tagok számát Horvátország csatlakozására figyelemmel a csatlakozás időpontjától az
Európai Parlament 2009-2014-es megbízatási idejének végéig terjedő időszakra Horvátország 12
európai parlamenti tagjának számával kell növelni.
(2)	Az EUSZ 14. cikkének (3) bekezdésétől eltérve Horvátország a közvetlen és általános
választójog alapján csatlakozását megelőzően ad hoc európai parlamenti választásokat tart az e cikk
(1) bekezdésében rögzített képviselői helyek betöltése érdekében, az uniós vívmányokban szereplő
rendelkezésekkel összhangban. Mindazonáltal, ha a csatlakozás időpontja kevesebb mint hat
hónappal előzi meg a következő európai parlamenti választásokat, akkor a horvát állampolgárokat
képviselő európai parlamenti képviselőket Horvátország nemzeti parlamentje jelölheti ki saját
parlamenti képviselői közül, feltéve, hogy az érintett személyeket közvetlen és általános választójog
alapján választották.
30
20. CIKK
Az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló
jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A következő rendelkezések - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 235. cikke (1)
bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül - 2014. október 31-ig hatályban maradnak:
Amennyiben az Európai Tanács, illetve a Tanács eljárásához minősített többség szükséges, tagjaik
szavazatait a következőképpen kell súlyozni:
Belgium	12
Bulgária	10
Cseh Köztársaság	12
Dánia	7
Németország	29
Észtország	4
Írország	7
31
Görögország	
Spanyolország	27
Franciaország	29
Horvátország	7
Olaszország	29
Ciprus	4
Lettország	4
Litvánia	7
Luxemburg	4
Magyarország	12
Málta	3
Hollandia	13
Ausztria	10
Lengyelország	27
Portugália	12
Románia	14
Szlovénia	4
Szlovákia	7
Finnország	7
Svédország	10
Egyesült Királyság	29
A jogi aktusok elfogadásához a tagok többsége által leadott legalább 260 igen szavazat szükséges,
ha azokat a Szerződések értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni. Egyéb esetekben a
jogi aktusok elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 260 igen szavazat
szükséges.
Ha az Európai Tanács vagy a Tanács valamely jogi aktusát minősített többséggel kell elfogadni, az
Európai Tanács, illetve a Tanács bármely tagja kérheti annak megvizsgálását, hogy a minősített
többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió népességének legalább 62 %-át. Amennyiben ez a
feltétel nem teljesül, a jogi aktus nem kerül elfogadásra.”.
32
21. CIKK
(1)	A csatlakozás időpontjától kezdődően 2014. október 31-ig ki kell nevezni egy horvát
állampolgárt a Bizottságba. A Bizottság új tagját a Tanács, minősített többséggel eljárva,
a Bizottság elnökével közös megegyezésben, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt
követően és az EUSZ 17. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében megállapított
kritériumokkal összhangban nevezi ki.
(2)	Az (1) bekezdésnek megfelelően kinevezett tag hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint
a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
22.	CIKK
(1)	A csatlakozáskor az EUSZ 19. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével
összhangban a Bírósághoz, illetve a Törvényszékhez kinevezett horvát bíró hivatali ideje 2015.
október 6-án, illetve 2013. augusztus 31-én jár le.
(2)	A Bíróság, illetve a Törvényszék előtt a csatlakozás időpontjában folyamatban lévő olyan
ügyek elbírálása során, amelyekben a szóbeli eljárás ezen időpont előtt megkezdődött, a Bíróság ,
illetve a Törvényszék teljes ülése vagy tanácsaik összetétele a csatlakozás előtti helyzetnek felel
meg, és eljárásuk során a csatlakozást megelőző napon hatályos eljárási szabályzatot kell
alkalmazniuk.
23.	CIKK
(1)	Az EUMSZ 301. cikkének első bekezdésében a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak
számára vonatkozóan meghatározott felső határtól eltérve, az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az
EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 7. cikke helyébe az
alábbi szöveg lép:
33
„7. cikk
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 301. cikkében említett határozat hatálybalépéséig a
Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak megoszlása a következő:
Belgium	12
Bulgária	12
Cseh Köztársaság	12
Dánia	9
Németország	24
Észtország	7
Írország	9
34
Görögország	12
Spanyolország	21
Franciaország	24
Horvátország	9
Olaszország	24
Ciprus	6
Lettország	7
Litvánia	9
Luxemburg	6
Magyarország	12
Málta	5
Hollandia	12
Ausztria	12
Lengyelország	21
Portugália	12
Románia	15
Szlovénia	7
Szlovákia	9
Finnország	9
Svédország	12
Egyesült Királyság	24
(2)	A Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak számát Horvátország csatlakozására
figyelemmel ideiglenesen 353-ra kell növelni a csatlakozás időpontjától annak a hivatali időszaknak
a lejártáig, amely során Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve - amennyiben arra
korábban sor kerül - az EUMSZ 301. cikkének második bekezdésében említett határozat
hatálybalépéséig.
35
(3)	Amennyiben az EUMSZ 301. cikkének második bekezdésében említett határozat
elfogadására már a csatlakozás időpontjáig sor kerül, az EUMSZ 301. cikkének első bekezdésében
a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak számára vonatkozó felső határt illetően előírtaktól
eltérve Horvátország ideiglenesen megfelelő számú helyet kap azon hivatali időszak lejártáig,
amely során Horvátország csatlakozik az Unióhoz.
(1)	Az EUMSZ 305. cikkének első bekezdésében a Régiók Bizottsága tagjainak számára
vonatkozóan meghatározott felső határtól eltérve, az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-
Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 8. cikke helyébe az alábbi
szöveg lép:
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 305. cikkében említett határozat hatálybalépéséig a
Régiók Bizottsága tagjainak megoszlása a következő:
24.	CIKK
„8. cikk
Belgium
Bulgária
Cseh Köztársaság
Dánia
12
12
12
9
36
Németország	24
Észtország	7
Írország	9
Görögország	12
Spanyolország	21
Franciaország	24
Horvátország	9
Olaszország	24
Ciprus	6
Lettország	7
Litvánia	9
Luxemburg	6
Magyarország	12
Málta	5
Hollandia	12
Ausztria	12
Lengyelország	21
Portugália	12
Románia	15
Szlovénia	7
Szlovákia	9
Finnország	9
Svédország	12
Egyesült Királyság	24
37
(2)	A Régiók Bizottsága tagjainak számát Horvátország csatlakozására figyelemmel
ideiglenesen 353-ra kell növelni a csatlakozás időpontjától annak a hivatali időszaknak a lejártáig,
amely során Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve - amennyiben arra korábban sor
kerül - az EUMSZ 305. cikkének második bekezdésében említett határozat hatálybalépéséig.
(3)	Amennyiben az EUMSZ 305. cikkének második bekezdésében említett határozat
elfogadására már a csatlakozás időpontjáig sor kerül, az EUMSZ 305. cikkének első bekezdésében
a Régiók Bizottsága tagjainak számára vonatkozó felső határt illetően előírtaktól eltérve
Horvátország ideiglenesen megfelelő számú helyet kap a Régiók Bizottsága azon hivatali
időszakának lejártáig, amely során Horvátország csatlakozik az Unióhoz.
25.	CIKK
Az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának az Európai Beruházási Bank alapokmányáról
szóló jegyzőkönyv 9. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében foglaltak értelmében
Horvátország jelölése alapján a csatlakozástól kinevezett igazgatója hivatali ideje a
Kormányzótanács azon éves ülésének végén jár le, amelyen a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó
éves jelentést megvizsgálják.
26.	CIKK
(1)	Az eredeti szerződésekkel vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott bizottságok,
csoportok, ügynökségek, illetve egyéb testületek új tagjait az ilyen bizottságok, csoportok,
ügynökségek vagy egyéb testületek tagjainak kinevezésére megállapított feltételeknek és
eljárásoknak megfelelően kell kinevezni. Az újonnan kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár
le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
(2)	Az eredeti szerződések vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott azon bizottságok,
csoportok, ügynökségek, illetve egyéb testületek tagságát, amelyek létszáma a tagállamok számától
függetlenül került meghatározásra, a csatlakozáskor teljes egészében meg kell újítani, kivéve, ha
a jelenlegi tagok hivatali ideje a csatlakozás időpontjától számított 12 hónappal lejár.
38
III. CÍM
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
27.	CIKK
(1)	A csatlakozás időpontjától kezdődően Horvátországnak az Európai Beruházási Bank
alapokmányának 4. cikkében meghatározott, a jegyzett tőkében szerzett tőkerészesedésének
megfelelően a következő összeget kell befizetnie:
Horvátország	EUR 42 720 000
A hozzájárulást nyolc egyenlő részletben kell befizetni, amelyek 2013. november 30-án, 2014.
november 30-án, 2015. november 30-án, 2016. május 31-én, 2016. november 30-án, 2017. május
31-én, 2017. november 30-án és 2018. május 31-én esedékesek.
(2)	Horvátország az (1) bekezdésben meghatározott esedékességi időpontokban, nyolc egyenlő
részletben, a tartalékok és céltartalékok alább felsorolt százalékában kifejezett összegekkel köteles
hozzájárulni az Európai Beruházási Bank mérlegében kimutatottak szerinti tartalékokhoz és az
ezekkel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá ahhoz az összeghez, amelyet a csatlakozás
időpontját megelőző hónap végén megállapított eredménykimutatásnak az egyenlege alapján
a tartalékokhoz és a céltartalékokhoz még biztosítani kell:
Horvátország	0,368 %
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben említett tőke- és egyéb befizetéseket Horvátországnak
készpénzben, euróban kell teljesítenie, kivéve, ha az Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsa
egyhangúlag ettől eltérően határoz.
(4)	Az (1) bekezdésben, valamint a 10 cikk 1. pontjában említett, Horvátországra vonatkozó
számok az Európai Beruházási Bank irányító szerveinek határozatával kiigazíthatók az Eurostat
39
által a csatlakozás előtt közzétett, a GDP-re vonatkozó, legfrissebb végleges adatok alapján.
28.	CIKK
(1)	Horvátország a következő összeget fizeti be a tagállamok kormányainak a Tanács keretében
ülésező képviselői által elfogadott, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és
a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló, 2002. február 27-i 2002/234/ESZAK határozatban1
említett Szén- és Acélipari Kutatási Alapba:
(EUR, folyó áron)
Horvátország 494 000
(2)	2015-től kezdődően a Szén- és Acélipari Kutatási Alapba befizetendő hozzájárulást négy
részletben, minden év első hónapjának első munkanapján kell befizetni a következők szerint:
2015: 15 %,
2016: 20%,
2017: 30%,
2018: 35 %.
29.	CIKK
(1)	A csatlakozás időpontjától kezdődően a 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelettel2
létrehozott előcsatlakozási támogatási eszköz átmeneti támogatási és intézményfejlesztési
alkotóelemének és a határokon átnyúló együttműködési alkotóelemének keretében nyújtott, és a
csatlakozást megelőzően lekötött előcsatlakozási pénzügyi támogatásra, valamint a 30. cikkben
említett átmeneti támogatási eszköz keretében nyújtott támogatásra vonatkozó szerződéskötést,
támogatás-odaítélést és kifizetéseket Horvátország végrehajtó szervezetei végzik, kivéve a
1	HL L 79., 2002.3.22., 42. o.
2	HL L 210., 2006.7.31., 82. o.
40
Horvátország és Magyarország, valamint a Horvátország és Szlovénia közötti, határokon
átnyúló programokat.
A Bizottságnak a szerződéskötés és a támogatás-odaítélés feletti előzetes ellenőrzési jogkörét a
Bizottság ilyen értelmű határozatával meg kell szüntetni azt követően, hogy a Bizottság az Európai
Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június
25-i, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet1 56. cikkének (2) bekezdésében és az előcsatlakozási
támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló,
2007.	június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendelet2 18. cikkében előírt kritériumokkal és
feltételekkel összhangban meggyőződött az érintett irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony
működéséről.
Amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat a
csatlakozás időpontjáig nem kerül elfogadásra, a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat
elfogadásának időpontja között aláírt szerződések nem részesülhetnek az első albekezdésben
említett előcsatlakozási pénzügyi támogatásban és az átmeneti támogatási eszköz keretében nyújtott
támogatásban.
(2)	Az (1) bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök és az átmeneti támogatási
eszköz keretében a csatlakozás előtt tett költségvetési kötelezettségvállalásokra - ideértve a
csatlakozást követően ebből eredő egyenkénti kötelezettségvállalásokat és azok nyilvántartásba
vételét -, valamint a kifizetésekre továbbra is az előcsatlakozási pénzügyi eszközökre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni, és az érintett programok és projektek befejezéséig ezeket a
költségvetés megfelelő fejezetének terhére kell elszámolni.
(3)	Az (1) bekezdés első albekezdésében említett előcsatlakozási pénzügyi támogatásra,
valamint az előcsatlakozási támogatási eszköz vidékfejlesztési alkotóelemére vonatkozó
finanszírozási megállapodásokban előírt költségvetési kötelezettségvállalások végrehajtásáról szóló
rendelkezéseket a csatlakozás előtt hozott finanszírozási határozatok tekintetében a csatlakozás
időpontját követően is alkalmazni kell. Ezekre az előcsatlakozási pénzügyi eszközök tekintetében
alkalmazandó szabályok érvényesek. A csatlakozást követően indított közbeszerzési eljárásokat
1	HL L 248., 2002.9.19., 1. o.
2	HL L 170., 2007.6.29., 1. o.
41
azonban a vonatkozó uniós irányelvekkel összhangban kell lefolytatni.
(4)	Az igazgatási kiadások fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök - a 44. cikkben
meghatározottak szerint - a csatlakozást követő első két évben folyósíthatók. A pénzügyi
ellenőrzési és értékelési költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök a csatlakozást
követő öt évig folyósíthatók.
30.	CIKK
(1)	A csatlakozás utáni első évben az Unió ideiglenes pénzügyi támogatást (a továbbiakban:
átmeneti támogatási eszköz) nyújt Horvátországnak az uniós jog végrehajtása és érvényesítése terén
igazgatási és igazságügyi kapacitásai fejlesztésére és megerősítésére, valamint a bevált gyakorlatok
kölcsönös cseréjének előmozdítása érdekében. A támogatásból intézményfejlesztési projektek és az
azokhoz járulékosan kapcsolódó kisebb méretű beruházások finanszírozhatók.
(2)	A támogatásnak annak a folyamatosan jelentkező igénynek a kielégítését kell szolgálnia,
hogy az intézményi kapacitásokat megerősítsék egyes területeken olyan intézkedések révén,
amelyeket a strukturális alapokból vagy a vidékfejlesztési alapokból nem lehetne finanszírozni.
(3)	Az intézményfejlesztési célokra irányuló, közigazgatási ikerintézményi együttműködési
(„twinning”) projektek tekintetében, a tagállamokban található kapcsolattartó pontok hálózata
segítségével lebonyolított ajánlatkérési eljárásokat a továbbiakban is alkalmazni kell.
(4)	Az átmeneti támogatási eszközre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összege,
folyó áron számítva, Horvátország vonatkozásában 2013-ban 29 millió EUR a nemzeti és
horizontális prioritások kezelésére.
(5)	Az átmeneti támogatási eszköz alapján nyújtandó támogatásról az 1085/2006/EK tanácsi
rendelettel összhangban, vagy az átmeneti támogatási eszköz működéséhez szükséges, a Bizottság
által elfogadandó egyéb technikai előírások alapján kell határozni, és azt a szóban forgó rendelettel
vagy az említett technikai intézkedésekkel összhangban kell végrehajtani.
42
(6)	Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az átmeneti támogatás és az Európai Szociális
Alap keretében a közigazgatási reform és az intézményi kapacitás tekintetében előirányzott
támogatás megfelelően kiegészítse egymást.
31.	CIKK
(1)	Ideiglenes eszközként létrejön a schengeni támogatási eszköz (a továbbiakban: az ideiglenes
schengeni támogatási eszköz), amely a csatlakozás időpontja és 2014 vége között segíti
Horvátországot az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés
végrehajtásának finanszírozásában.
(2)	A 2013. július 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az ideiglenes schengeni
támogatási eszköz keretében Horvátországot egyösszegű támogatásként a következő (folyó áron
számított) összegek illetik meg:
(millió EUR, folyó áron)
2013	2014
Horvátország	40	80
(3)	A 2013. évre vonatkozó éves összeget 2013. július 1-jén kell kifizetni Horvátországnak, a
2014. évre vonatkozó éves összeget pedig a 2014. január 1-jét követő első munkanapon kell az
ország rendelkezésére bocsátani.
(4)	Az egyösszegű támogatásokat az első kifizetéstől számított három éven belül fel kell
használni. Horvátország legkésőbb a hároméves határidő lejártát követő hat hónapon belül, a
kiadások indoklását tartalmazó beszámolóval együtt átfogó jelentést nyújt be az ideiglenes
schengeni támogatási eszköz alapján nyújtott támogatások felhasználásáról. Bármely felhasználásra
nem kerülő vagy jogosulatlanul elköltött pénzeszközt a Bizottság részére vissza kell fizetni.
(5)	A Bizottság az ideiglenes schengeni támogatási eszköz működéséhez szükséges technikai
előírásokat fogadhat el.
43
32. CIKK
(1)	Ideiglenes eszközként létrejön a pénzforgalmi támogatási eszköz (a továbbiakban: az
ideiglenes pénzforgalmi támogatási eszköz), amely a csatlakozás időpontja és 2014 vége között
segíti Horvátországot a nemzeti költségvetés likviditásának javításában.
(2)	A 2013. július 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az ideiglenes pénzforgalmi
támogatási eszköz keretében Horvátországot egyösszegű támogatásként a következő (folyó áron
számított) összegek illetik meg:
(millió EUR, folyó áron)
2013	2014
Horvátország	75	28,6
(3)	Az éves összegeket egyenlő havi részletekre kell felosztani, amelyek mindegyikét az adott
hónap első munkanapján kell folyósítani.
33.	CIKK
(1)	A strukturális alapok és a Kohéziós Alap keretében 2013-ban Horvátország részére fenn kell
tartani (folyó áron) 449,4 millió EUR összeget kötelezettségvállalási előirányzatokban.
(2)	Az (1) bekezdésben említett összeg egyharmadát a Kohéziós Alapban kell fenntartani.
(3)	A következő pénzügyi keret hatálya alá tartozó időszakra vonatkozóan a strukturális
alapokból és a Kohéziós Alapból Horvátországnak kötelezettségvállalási előirányzatokban
nyújtandó összegeket az adott időpontban alkalmazandó uniós vívmányok alapján kell kiszámítani.
Ezeket az összegeket a fokozatos bevezetést lehetővé tevő következő ütemezés szerint kell
kiigazítani:
44
-70 % 2014-ben,
-90 % 2015-ben,
-100 % 2016-tól.
(4)	Az új uniós vívmányok keretein belül kiigazítást kell tenni annak biztosítása érdekében,
hogy a Horvátországnak nyújtandó támogatás 2014-ben a 2013. évi támogatás összegének 2,33-
szorosa, 2015-ben pedig a 2013. évi támogatás összegének 3-szorosa legyen.
34.	CIKK
(1)	Horvátország részére az Európai Halászati Alap keretében 2013-ban összesen (folyó áron)
8,7 millió EUR összeget kell elérhetővé tenni kötelezettségvállalási előirányzatokban.
(2)	Az Európai Halászati Alap keretében történő előfinanszírozás az (1) bekezdésben említett
teljes összeg 25 %-a és azt egy összegben kell folyósítani.
(3)	A következő pénzügyi keret hatálya alá tartozó időszakra vonatkozóan a Horvátországnak
kötelezettségvállalási előirányzatokban nyújtandó összegeket az adott időpontban alkalmazandó
uniós vívmányok alapján kell kiszámítani. Ezeket az összegeket a fokozatos bevezetést lehetővé
tevő következő ütemezés szerint kell kiigazítani:
-70 % 2014-ben,
-90 % 2015-ben,
-100 % 2016-tól.
(4)	Az új uniós vívmányok keretein belül kiigazítást kell tenni annak biztosítása érdekében,
hogy a Horvátországnak nyújtandó támogatás 2014-ben a 2013. évi támogatás összegének 2,33-
szorosa, 2015-ben pedig a 2013. évi támogatás összegének 3-szorosa legyen.
35.	CIKK
(1)	Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
45
támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet1 nem alkalmazandó
Horvátország esetében a 2007-2013-as programozási időszak teljes időtartamára.
A Horvátország részére az 1085/2006/EK tanácsi rendelet 12. cikkében említett vidékfejlesztési
alkotóelem keretében 2013-ban folyósítandó összeg 27,7 millió EUR (folyó áron).
(2)	A Horvátországra vonatkozó további átmeneti vidékfejlesztési intézkedések a VI.
mellékletben szerepelnek.
(3)	A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a VI. melléklet végrehajtásához
szükséges szabályokat. A szóban forgó végrehajtási jogi aktusokat az 1698/2005/EK tanácsi
rendeletnek a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési
mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i
182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet2 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjával együtt
értelmezett 90. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárással, vagy az alkalmazandó
jogszabályokban meghatározott vonatkozó eljárással összhangban kell elfogadni.
(4)	A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt
követően kiigazítja a VI. mellékletet, amennyiben az a vidékfejlesztésre vonatkozó rendeletekkel
való koherencia biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul.
1	HL L 277., 2005.10.21., 1. o. és HL L 286M., 2010.11.4., 26. o.
2	HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
46
IV. CÍM
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
36.	CIKK
(1)	A Bizottság szorosan nyomon követi a Horvátország által a csatlakozási tárgyalások során
tett valamennyi kötelezettségvállalást, köztük azokat is, melyeket a csatlakozás időpontját
megelőzően vagy a csatlakozás időpontjára kell teljesíteni. A bizottsági ellenőrzés a következőket
foglalja magában: rendszeresen naprakésszé tett ellenőrző táblázatok, az egyrészről az Európai
Közösségek és tagállamaik, másrészről a Horvát Köztársaság közötti stabilizációs és társulási
megállapodás1 keretében folytatott párbeszéd, szakértői értékelési missziók, az előcsatlakozási
gazdasági program, költségvetési jelentések, és adott esetben korai figyelmeztető levelek a horvát
hatóságoknak. 2011 őszén a Bizottság az elért eredményekről szóló jelentést nyújt be az Európai
Parlamentnek és a Tanácsnak. 2012 őszén a Bizottság átfogó ellenőrzési jelentést nyújt be az
Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ellenőrzési folyamat egésze során a Bizottság
felhasználja továbbá a tagállamoktól származó, valamint - adott esetben - figyelembe veszi a
nemzetközi szervezetek és a civil társadalmi szervezetek által benyújtott információkat.
A Bizottság által végzett ellenőrzésnek különösen a Horvátország által az igazságszolgáltatáshoz és
az alapvető jogokhoz (VII. melléklet) kapcsolódóan tett kötelezettségvállalásokat kell előtérbe
helyeznie, amely vállalások része, hogy az országnak egyre jobb eredményeket kell felmutatnia az
igazságügyi reform és az igazságszolgáltatás hatékonysága, a háborús bűnökkel kapcsolatos ügyek
pártatlan kezelése, valamint a korrupció elleni küzdelem terén.
A bizottsági ellenőrzés középpontjában emellett a következők állnak majd: a szabadságon, a
biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - beleértve a külső határigazgatás, a rendőrségi
együttműködés, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a polgári és büntetőügyekben
folytatott igazságügyi együttműködés vonatkozásában fennálló uniós követelmények végrehajtását
és érvényesítését -, továbbá a versenypolitika terén tett kötelezettségvállalások - beleértve a
hajóépítő-ipar (VIII. melléklet) és az acélágazat szerkezetátalakítását is (IX. melléklet).
HL L 26., 2005.1.28., 3.o.
47
A Bizottság - rendszeres ellenőrző táblázatainak és jelentéseinek szerves részeként - Horvátország
csatlakozásáig hathavonta értékelést fog készíteni azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyeket
Horvátország e területeket illetően tett.
(2)	A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel meghozhat minden szükséges
intézkedést, amennyiben az ellenőrzési folyamat során felmerülnek aggodalomra okot adó kérdések.
Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és a Tanács - az
említett eljárásnak megfelelően - hatályon kívül helyezi azokat, amint az aggodalomra okot adó
releváns kérdéseket eredményesen rendezték.
37.	CIKK
(1)	Legfeljebb a csatlakozást követő harmadik év végéig, amennyiben a gazdaság bármely
ágazatában súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség gazdasági helyzetének komoly
romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Horvátország felhatalmazást kérhet arra, hogy
a helyzet orvoslása és az érintett ágazatnak a belső piaci gazdasághoz történő hozzáigazítása
érdekében védintézkedéseket tegyen.
Ugyanilyen körülmények fennállása esetén bármely jelenlegi tagállam is felhatalmazást kérhet
védintézkedések megtételére Horvátországgal szemben.
(2)	Az érintett állam kérésére a Bizottság, sürgősségi eljárásban, meghatározza az általa
szükségesnek ítélt védintézkedéseket, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és
szabályait.
Súlyos gazdasági nehézségek esetén és az érintett tagállam kifejezett kérelmére a Bizottság a
megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles
eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatók; ezeknek az intézkedéseknek
valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük, és nem járhatnak határellenőrzésekkel.
(3)	Az e cikk alapján engedélyezett intézkedések csak a védzáradék céljainak eléréséhez
feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra térhetnek el az EUSZ, az EUMSZ és ezen okmány
48
szabályaitól. Elsősorban olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a belső piac működésében
a legkisebb zavart okozzák.
38.	CIKK
Ha Horvátország nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeit, beleértve
a határokon átnyúló hatással rendelkező gazdasági tevékenységre vonatkozó ágazati politikákkal
kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokat is, és ez a belső piac működését súlyosan sérti, vagy az
Unió pénzügyi érdekeit veszélyezteti, vagy ilyen sérelem vagy veszély közvetlen kockázata áll
fenn, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolt kérelmére
vagy saját kezdeményezésére, megfelelő intézkedéseket hozhat.
Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, és közülük a belső piac működésében a
legkisebb zavart okozó intézkedések, illetve adott esetben a fennálló ágazati védintézkedési
rendszerek alkalmazásának kell elsőbbséget biztosítani. Az e cikk szerinti védintézkedéseket nem
lehet önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának
eszközeként alkalmazni. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást
megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések - későbbi időpontot előíró
rendelkezés hiányában - a csatlakozás napján lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig
lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni
azokat, amint az adott kötelezettségvállalást teljesítették. Az intézkedések azonban az első
bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott
kötelezettségvállalást nem teljesítették. A Horvátország által a kötelezettségvállalás teljesítése terén
elért előrehaladástól függően a Bizottság az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja.
A Bizottság a védintézkedések visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és
a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
39.	CIKK
Ha az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján az intézmények által elfogadott jogi aktusok,
valamint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően az intézmények által az EUSZ VI.
49
címe, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik részének IV. címe alapján
elfogadott jogi aktusok tekintetében az átültetés, illetve a végrehajtás állapota vonatkozásában
komoly hiányosságok lépnek fel, vagy ilyen hiányosságok közvetlen veszélye áll fenn
Horvátországban, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam
indokolással ellátott kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a tagállamokkal folytatott
konzultációt követően megfelelő intézkedéseket fogadhat el és meghatározhatja ezen intézkedések
végrehajtásának feltételeit és szabályait.
A tagállamok közötti szoros igazságügyi együttműködés folytatásának sérelme nélkül ezek az
intézkedések olyan formában is megvalósulhatnak, hogy a vonatkozó rendelkezések és határozatok
alkalmazását ideiglenesen felfüggesztik Horvátország és bármely más tagállam, vagy tagállamok
közötti kapcsolatokban. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást
megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések - későbbi időpontot előíró
rendelkezés hiányában - a csatlakozás napján lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig
lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni,
amint az adott hiányosságokat orvosolták. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben
megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott hiányosságok fennállnak. A
Horvátország által a hiányosságok orvoslása terén elért előrehaladástól függően a Bizottság,
a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja.
A Bizottság a védintézkedések visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és
a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
40.	CIKK
A belső piac megfelelő működése akadályozásának elkerülése érdekében Horvátország nemzeti
jogszabályainak az V. mellékletben említett átmeneti időszakok alatt történő végrehajtása nem
vezethet a tagállamok közötti határellenőrzésekhez.
41.	CIKK
Amennyiben a Horvátországban fennálló szabályozási rendből a közös agrárpolitikának az ebben az
50
okmányban meghatározott feltételek szerinti alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való
átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket
a Bizottság fogadja el a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes
mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i
1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)1
195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, együtt értelmezve a 182/2011/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet2 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, illetve az
alkalmazandó jogszabályokban meghatározott vonatkozó eljárásnak megfelelően. Ilyen
intézkedéseket a csatlakozás időpontját követő három éven belül lehet elfogadni, és azokat csak
ezen időszak alatt lehet alkalmazni. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai
Parlamenttel folytatott konzultációt követően, ezt az időszakot egyhangúlag eljárva
meghosszabbíthatja.
Az első bekezdésben említett átmeneti intézkedéseket szükség esetén a csatlakozás időpontját
megelőzően is el lehet fogadni. Ezeket az intézkedéseket a Tanács fogadja el minősített többséggel
eljárva, a Bizottság javaslata alapján, illetve az eredetileg a Bizottság által elfogadott eszközöket
érintő intézkedéseket a Bizottság fogadja el a szóban forgó eszközök elfogadásához szükséges
eljárásoknak megfelelően.
42.	CIKK
Amennyiben a Horvátországban fennálló szabályozási rendből az uniós állat- és növény-
egészségügyi, valamint élelmiszer-biztonsági szabályok alkalmazásából eredő szabályozási rendbe
való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket
a Bizottság fogadja el az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban.
Ilyen intézkedéseket a csatlakozás időpontját követő három éven belül lehet elfogadni, és azokat
csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni.
1	HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
2	HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
51
43. CIKK
A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva meghatározza azokat a
feltételeket, amelyek alapján:
a)	az EUMSZ 28. cikkének (2) bekezdésében említett olyan termékeket, amelyek
Horvátország területét elhagyva Neum városánál („neumi folyosó”) áthaladnak
Bosznia-Hercegovina területén, mentesíteni lehet a kilépési gyűjtő árunyilatkozatok
benyújtására vonatkozó kötelezettség alól;
b)	az a) pont hatálya alá tartozó olyan termékeket, amelyek, miután Neum városánál
áthaladtak Bosznia-Hercegovina területén, újból belépnek Horvátország területére,
mentesíteni lehet a belépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására vonatkozó
kötelezettség alól.
44.	CIKK
A Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat annak érdekében, hogy a szükséges személyi
állomány Horvátországban legfeljebb a csatlakozást követő tizennyolcadik hónapig tovább
működhessen. Ezen időszak folyamán Horvátországban a csatlakozást megelőzően e feladatot
betöltő azon tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak részére, akiknek a csatlakozást
követően is be kell tölteniük e tisztségeket, ugyanazon pénzügyi és anyagi feltételeket kell
biztosítani, mint amelyeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és
egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi
rendelet1 alapján rájuk a csatlakozást megelőzően alkalmaztak. Az igazgatási költségeket, beleértve
az egyéb szükséges alkalmazottak fizetését is, az Európai Unió általános költségvetéséből kell
finanszírozni.
1 HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
52
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ EZEN OKMÁNY VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
I.	CÍM
AZ INTÉZMÉNYEK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK, VALAMINT A BIZOTTSÁGOK
ALAPSZABÁLYÁNAK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK KIIGAZÍTÁSA
45.	CIKK
Az intézmények a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben és az eredeti
szerződésekben foglalt vonatkozó eljárásokkal összhangban kiigazítják eljárási szabályzatukat.
Az eredeti szerződések által létrehozott bizottságok alapszabályának és eljárási szabályzatának
a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítását a csatlakozást követően a lehető
legrövidebb időn belül el kell végezni.
II.	CÍM
AZ INTÉZMÉNYEK JOGI AKTUSAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA
46.	CIKK
A csatlakozás időpontjától Horvátországot - az eredeti szerződésekkel összhangban - az EUMSZ
288. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjének kell tekinteni. Az EUMSZ 297. cikke (1)
bekezdésének harmadik albekezdése és (2) bekezdésének második albekezdése szerint hatályba
lépő irányelveket és határozatokat kivéve, Horvátországot úgy kell tekinteni, mint amely
a csatlakozáskor értesítést kapott ezekről az irányelvekről és határozatokról.
53
47. CIKK
(1)	Amennyiben ezen okmány más határidőt nem ír elő, Horvátország hatályba lépteti azokat az
intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EUMSZ 288. cikke szerinti irányelvek és
határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljen. Horvátország az intézkedésekről
a csatlakozás időpontjáig, vagy - amennyiben később - az ezen okmányban meghatározott
határidőn belül tájékoztatja a Bizottságot.
(2)	Amennyiben az EUMSZ 288. cikke szerinti irányelveknek az ezen okmány által bevezetett
módosításaihoz a jelenlegi tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek
módosítására van szükség, és amennyiben ezen okmány más határidőt nem ír elő, a jelenlegi
tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy
Horvátország csatlakozásának napjától megfeleljenek a módosított irányelvek rendelkezéseinek. Az
intézkedésekről a csatlakozás időpontjáig, de legkésőbb az ezen okmányban meghatározott
határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.
48.	CIKK
Horvátország a csatlakozástól számított három hónapon belül az EAK-Szerződés 33. cikkének
megfelelően tájékoztatja a Bizottságot a Horvátország területén a munkavállalók, illetve a lakosság
egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló törvényi,
rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekről.
49.	CIKK
Horvátországnak a Bizottság számára legkésőbb a csatlakozás időpontjáig benyújtott, kellően
megalapozott kérelmére a Tanács a Bizottság javaslata alapján, illetve - ha az eredeti jogi aktust
a Bizottság fogadta el - a Bizottság olyan intézkedéseket hozhat, amelyek az intézmények által
2011. július 1-je és a csatlakozás időpontja között elfogadott jogi aktusoktól való ideiglenes
54
eltérésekről rendelkeznek. Ezeket az intézkedéseket a kért ideiglenes eltérés tárgyát képező jogi
aktus elfogadására vonatkozó szavazási szabályoknak megfelelően kell elfogadni. Amennyiben az
említett eltéréseket a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás időpontjától
alkalmazhatók.
50.	CIKK
Amennyiben az intézményeknek a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusait a csatlakozás
miatt ki kell igazítani, és ezen okmány vagy ennek mellékletei a szükséges kiigazításokról nem
rendelkeznek, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, illetve - ha az eredeti
jogi aktust a Bizottság fogadta el - a Bizottság ennek érdekében elfogadja a szükséges jogi
aktusokat. Amennyiben az említett jogi aktusokat a csatlakozást követően fogadják el, azok
a csatlakozás időpontjától alkalmazhatók.
51.	CIKK
Amennyiben ezen okmány eltérően nem rendelkezik, a Tanács az ezen okmány rendelkezéseinek
alkalmazásához szükséges intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel
fogadja el.
52.	CIKK
Az intézmények által a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusoknak az ezen intézmények által
horvát nyelven megszövegezett szövege a csatlakozás időpontjától ugyanolyan feltételekkel hiteles,
mint a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegek. Ezeket a szövegeket közzé kell tenni az
Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegeket
ott tették közzé.
55
III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53.	CIKK
Az ehhez az okmányhoz csatolt I-IX. melléklet, a függelékek és a jegyzőkönyv ezen okmány
szerves részét képezik.
54.	CIKK
Az Olasz Köztársaság kormánya eljuttatja a Horvát Köztársaság kormányának az Európai Unióról
szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-
közösséget létrehozó szerződés, valamint az azokat módosító vagy kiegészítő szerződések, köztük
a Dán Királyság, Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról
szóló szerződés, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, a Spanyol Királyság és
a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság
és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló szerződés, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság,
a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság
csatlakozásáról szóló szerződés, valamint a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásáról szóló
szerződés egy-egy hitelesített másolatát angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland,
ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és
szlovén nyelven.
Az első bekezdésben említett szerződések horvát nyelven megszövegezett szövegei ezen okmány
mellékletét képezik. E szövegek ugyanolyan feltételekkel hitelesek, mint a fenti szerződéseknek
a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegei.
55.	CIKK
A főtitkár eljuttatja a Horvát Köztársaság kormánya számára a Tanács Főtitkárságának irattárában
letétbe helyezett nemzetközi megállapodások egy-egy hitelesített másolatát.
56
CtcraBeHO b BproKcen Ha geBeTu geKeMBpu gBe xu.ragu u eguHageceTa roguHa.
Hecho en Bruselas, el nueve de diciembre de dos mil once.
V	Bruselu dne devátého prosince dva tisíce jedenáct.
Udferdiget i Bruxelles den niende december to tusind og elleve.
Geschehen zu Brüssel am neunten Dezember zweitausendelf.
Kahe tuhande üheteistkümnenda aasta detsembrikuu üheksandal páeval Brüsselis.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ svvsa Asks^Ppíou 5úo xi^iá5s^ svxsKa.
Done at Brussels on the ninth day of December in the year two thousand and eleven.
Fait a Bruxelles, le neuf décembre deux mille onze.
Arna dhéanamh sa Bhruiséil, an naoú lá de mhí na Nollag an bhliain dhá mhíle agus a haon déag.
Sastavljeno u Bruxellesu dana devetog prosinca godine dvije tisuce jedanaeste.
Fatto a Bruxelles, addi nove dicembre duemilaundici.
Brisele, divtükstos vienpadsmita gada devitaja decembri.
Priimta du tükstanciai vienuolikfy mefy gruodzio devint^. dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenegyedik év december havának kilencedik napján.
Maghmul fi Brussell, fid-disa jum ta' Dicembru tas-sena elfejn u hdax.
Gedaan te Brussel, de negende december tweeduizend elf.
Sporz^dzono w Brukseli dnia dziewi^tego grudnia roku dwa tysi^ce jedenastego.
Feito em Bruxelas, em nove de Dezembro de dois mil e onze.
Intocmit la Bruxelles la noua decembrie doua mii unsprezece.
V	Bruseli dna deviateho decembra dvetisícjedenásf.
V	Bruslju, dne devetega decembra leta dva tisoc enajst.
Tehty Brysselissá yhdeksántená páiváná joulukuuta vuonna kaksituhattayksitoista.
Som skedde i Bryssel den nionde december tjugohundraelva.
57
I. MELLÉKLET
Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez a Horvát Köztársaság
a csatlakozás időpontjában csatlakozik
(a csatlakozási okmány 3. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint)
1.	Az 1990. július 23-i egyezmény a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos
kettős adóztatás megszüntetéséről (HL L 225., 1990.8.20., 10. o.)
-	Az 1995. december 21-i egyezmény az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak
és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős
adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL C 26.,
1996.1.31.,	1. o.)
-	Az 1999. május 25-i jegyzőkönyv a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával
kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. július 23-i egyezmény
módosításáról (HL C 202., 1999.7.16., 1. o.)
-	A 2004. december 8-i egyezmény a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a
Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar
Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén
Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások
nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló
egyezményhez való csatlakozásáról (HL C 160., 2005.6.30., 1. o.)
2.	Az 1995. július 26-i egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az
Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL C 316., 1995.11.27., 49. o.)
-	Az 1996. szeptember 27-i jegyzőkönyv az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke
alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez
58
(HL C 313., 1996.10.23., 2. o.)
-	Az 1996. november 29-i jegyzőkönyv az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke
alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek
az Európai Közösségek Bírósága általi, előzetes döntéshozatal révén történő
értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 2. o.)
-	Az 1997. június 19-i második jegyzőkönyv az Európai Unióról szóló szerződés K.3.
cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló
egyezményhez (HL C 221., 1997.7.19., 12. o.)
3.	Az 1997. május 26-i egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2)
bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió
tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről (HL C 195., 1997.6.25., 2. o.)
4.	Az 1997. december 18-i egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján
létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és
együttműködésről (HL C 24., 1998.1.23., 2. o.)
5.	Az 1998. június 17-i egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, a
járművezetéstől való eltiltásról (HL C 216., 1998.7.10., 2. o.)
6.	A 2000. május 29-i egyezmény a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34.
cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi
jogsegélyről (HL C 197., 2000.7.12., 3. o.)
-	A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően
létrehozott, 2001. október 16-i jegyzőkönyv az Európai Unió tagállamai közötti
kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 326., 2001.11.21., 2. o.)
59
II. MELLÉKLET
Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek, és az azokon
alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusoknak a listája, amelyek a Horvát
Köztársaságra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek, és amelyeket a Horvát Köztársaságban a
csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell (a csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdésében
említettek szerint)
1.	Megállapodás a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és
a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről, kelt 1985. június 14-én1
2.	A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i
Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt
egyezmény, az egyezmény záróokmánya és a csatolt együttes nyilatkozatok következő
rendelkezései, ahogyan azokat az e melléklet 8. pontjában felsorolt egyes jogi aktusok
módosították:
az 1. cikk annyiban, amennyiben az e pont rendelkezéseivel kapcsolatos, a 26. cikk, a 39.
cikk, a 44-49. cikk (a 47. cikk (4) bekezdésének és a 49. cikk a) pontjának kivételével), az 51.
cikk, az 54-58. cikk, a 62. cikk (3) bekezdése, a 67-69. cikk, a 71-72. cikk, a 75-76. cikk, a
82. cikk, a 91. cikk, a 126-130. cikk annyiban, amennyiben az e pont rendelkezéseivel
kapcsolatos, a 136. cikk, valamint a záróokmány 1. és 3. együttes nyilatkozata.
HL L 239., 2000.9.22., 13. o.
HL L 239., 2000.9.22., 19. o.
60
3.	A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i
Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt
egyezményhez történő csatlakozásokról szóló megállapodások, a megállapodások
záróokmánya és a csatolt nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az e
melléklet 8. pontjában felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
a)	a Dán Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
-	az 5. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk;
b)	a Finn Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
-	az 5. cikk,
-	a Finn Köztársaság kormányának nyilatkozata az Aland-szigetekről a záróokmány
III.	részében;
c)	a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
-	az 5. cikk.
4.	A schengeni vívmányokon alapuló, illetve az azokkal egyéb módon összefüggő következő
megállapodások:
-	az 1999/439/EK tanácsi határozattal (HL L 176., 1999.7.10., 35. o.) jóváhagyott, az
Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között
megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és
fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 1999. május 18-i megállapodás - beleértve
annak mellékleteit, záróokmányát, az ahhoz csatolt nyilatkozatokat és levélváltásokat
is,
-	a 2000/29/EK tanácsi határozattal (HL L 15., 2000.1.20., 1. o.) jóváhagyott, az Európai
Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az
egyrészről Írország és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága,
61
másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti jogoknak és
kötelességeknek a schengeni vívmányok ezen államokra vonatkozó területein történő
meghatározásáról szóló 1999. június 30-i megállapodás,
-	a 2008/146/EK és a 2008/149/IB tanácsi határozattal (HL L 53., 2008.2.27., 1., illetve
50.	o.) jóváhagyott, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség
közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,
alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló, 2004. október 26-án aláírt
megállapodás,
-	az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini
Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai
Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni
vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló
megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 2008. február 28-án aláírt, a 2011/349/EU
tanácsi határozattal és a 2011/350/EU tanácsi határozattal (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.
és 19. o.) jóváhagyott jegyzőkönyv,
-	a 2007/511/EK tanácsi határozattal (HL L 188., 2007.7.20., 15. o.) jóváhagyott, az
Európai Közösség, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, ezen
államoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív
Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvételének
módjáról szóló, 2007. február 1-jén aláírt megállapodás és az ahhoz csatolt együttes
nyilatkozat,
-	a 2010/490/EU tanácsi határozattal (HL L 243., 2010.9.16., 2. o.) jóváhagyott, az
egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a
Liechtensteini Hercegség közötti, a két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső
Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben
való részvétele módjáról szóló, 2009. szeptember 30-án aláírt megállapodás, annak
melléklete és a hozzá csatolt együttes nyilatkozatok,
62
-	az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci
Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a 2007-2013 közötti időszakra
létrehozott Külső Határok Alapra vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló, 2010.
március 19-én aláírt és a 2010/374/EK tanácsi határozattal (HL L 137, 2011.5.25., 1.
o.) jóváhagyott megállapodás és az ahhoz csatolt nyilatkozatok1.
5.	A közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i
Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt
egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő határozatainak (l. HL L 239.,
2000.9.22.,	1.o.) rendelkezései, ahogyan azokat az e melléklet 8. pontjában felsorolt egyes
jogi aktusok módosították:
-	a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a miniszterek és államtitkárok
nyilatkozatairól (SCH/Com-ex (93) 10),
-	a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a kábítószer-kereskedelem elleni
gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról (SCH/Com-ex (93) 14),
-	a Végrehajtó Bizottság 1994. november 21-i határozata a közös beléptető és kiléptető
bélyegzők beszerzéséről (SCH/Com-ex (94) 16 rev),
-	a Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata a 75. cikkben a kábítószerekre és
pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról (SCH/Com-ex (94) 28 rev),
-	a Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az 1990. június 19-i Schengeni
Végrehajtási Egyezmény hatálybaléptetéséről (SCH/Com-ex (94) 29 rev 2),
-	a Végrehajtó Bizottság 1995. december 20-i határozata a schengeni államok között a
külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét
adatok gyors cseréjéről (SCH/Com-ex (95) 21),
-	a Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a munkacsoport tevékenységéről
1 Az említett megállapodás megkötéséig annak alkalmazása ideiglenes.
63
(SCH/Com-ex (98) 1 rev 2) annyiban, amennyiben e melléklet 2. pontjának
rendelkezéseivel kapcsolatos,
-	a Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Schengent értékelő és
végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról (SCH/Com-ex (98) 26 def),
-	a Végrehajtó Bizottság 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni
intézkedések elfogadásáról (SCH/Com-ex (98) 37 def 2) annyiban, amennyiben e
melléklet 2. pontjának rendelkezéseivel kapcsolatos,
-	a Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a határon átnyúló rendőrségi
együttműködésről szóló kézikönyvről (SCH/Com-ex (98) 52) annyiban, amennyiben e
melléklet 2. pontjának rendelkezéseivel kapcsolatos,
-	a Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata az okmányszakértők
összehangolt igénybe vételéről (SCH/Com-ex (98) 59 rev),
-	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a kábítószerek terén a schengeni
normákról (SCH/Com-ex (99) 1 rev 2),
-	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a távközlésre vonatkozó schengeni
vívmányokról (SCH/Com-ex (99) 6),
-	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az összekötő tisztviselőkről
(SCH/Com-ex (99) 7 rev 2),
-	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az informátorok és bizalmi
személyek díjazását szabályozó általános elvekről (SCH/Com-ex (99) 8 rev 2),
-	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a tiltott fegyverkereskedelemről
(SCH/Com-ex (99) 10).
64
6.	A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i
Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt
egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai (l. HL L 239.,
2000.9.22.,	1.o.) annyiban, amennyiben e melléklet 2. pontjának rendelkezéseivel
összefüggnek:
-	a Végrehajtó Bizottság 1996. június 26-i nyilatkozata a kiadatásról (SCH/Com-ex (96)
decl 6 rev 2),
-	a Végrehajtó Bizottság 1998. február 9-i nyilatkozata a kiskorúak jogellenes elviteléről
(SCH/Com-ex (97) decl 13 rev 2).
7.	A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i
Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt
egyezménnyel létrehozott Központi Csoport következő határozatai (l. HL L 239., 2000.9.22.,
1.0.)	annyiban, amennyiben e melléklet 2. pontjának rendelkezéseivel összefüggnek:
-	a Központi Csoport 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni
intézkedések elfogadásáról (SCH/C (98) 117),
-	a Központi Csoport 1999. március 22-i határozata az informátorok és bizalmi
személyek díjazását szabályozó általános elvekről (SCH/C (99) 25).
8.	A schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő következő jogi
aktusok:
-	a Tanács 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumának
meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.),
-	a Tanács 1999. május 1-jei 1999/307/EK határozata a schengeni titkárságnak a Tanács
Főtitkárságába való beillesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L
119.,	1999.5.7., 49. o.),
65
a Tanács 1999. május 20-i 1999/435/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó
szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek
megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat
jogalapjának megállapítása céljából a schengeni vívmányok meghatározásáról (HL L
176.,	1999.7.10., 1. o.),
a Tanács 1999. május 20-i 1999/436/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó
szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek
megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat
jogalapjának meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 17. o.),
a Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint
az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni
vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött
megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.),
a Tanács 1999. december 13-i 1999/848/EK határozata a schengeni vívmányok
Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.),
a Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában
való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.),
a Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő
ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni
Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41.
cikke (7) bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról
(HL L 248., 2000.10.3., 1. o.),
a Tanács 2000. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok
Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő
alkalmazásáról (HL L 309., 2000.12.9., 24. o.),
66
a Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor
vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli
állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.),
a Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni
Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések
kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.),
a Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam által el nem
ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére
szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.),
a Tanács 2000. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni
vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről
(HL L 64., 2002.3.7., 20. o.),
a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai
tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157.,
2002.6.15.,	1. o.),
a Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és
átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni
küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.),
a Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz,
valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L
328.,	2002.12.5., 17. o.),
a Tanács 2003. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldözési szervei
által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67.,
2003.3.12.,	27. o.),
a Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő
ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni
Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése
rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11., 37. o.),
a Tanács 2003. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás
67
céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321.,
2003.12.6.,	26. o.),
-	a Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők
hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.),
-	a Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal
kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.),
-	a Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok kiutasított
állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló
közös légijáratok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6., 28. o.),
-	a Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer
létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o. és HL L 142M., 2006.5.30., 60. o.),
-	a Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső
Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség
felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o. és HL L 153M., 2006.6.7., 136. o.),
-	a Tanács 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított
útlevelek és útiokmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó
előírásokról (HL L 385., 2004.12.29., 1. o. és HL L 153M., 2006.6.7., 375. o.),
-	a Tanács 2004. december 22-i 2004/926/EK határozata a schengeni vívmányok
rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
által való alkalmazásáról (HL L 395., 2004.12.31., 70. o.),
-	a Tanács 2005. március 16-i 2005/267/EK határozata a tagállamok migrációigazgatási
szolgálatai részére egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat
létrehozásáról (HL L 83., 2005.4.1., 48. o. és HL L 159M., 2006.6.13., 288. o.),
68
az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a
személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-
ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.), kivéve az 1. cikk első
mondatát, az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontját, a III. címet és a II. cím, valamint a
mellékletek azon rendelkezéseit, melyek a Schengeni Információs Rendszerre (SIS)
vonatkoznak,
a Tanács 2006. december 18-i 2006/960/IB kerethatározata az Európai Unió
tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív
információ cseréjének leegyszerűsítéséről (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.),
az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1931/2006/EK rendelete a
tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak
meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról
(HL L 405., 2006.12.30., 1. o.), a 4. cikk b) pontja és a 9. cikk c) pontja kivételével,
a Tanács 2007. június 12-i 2007/471/EK határozata a schengeni vívmányok Schengeni
Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt
Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar
Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén
Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 179.,
2007.7.7.,	46. o.),
az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 863/2007/EK rendelete a
gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről,
valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő
módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról (HL L
199.,	2007.7.31., 30. o.), kivéve a 6. cikk (8) és (9) bekezdésének rendelkezéseit
annyiban, amennyiben azok a Schengeni Információs Rendszerhez adandó hozzáférésre
vonatkoznak,
a Tanács 2007. december 6-i 2007/801/EK határozata a schengeni vívmányok
rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett
69
Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai
Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák
Köztársaságban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 323., 2007.12.8., 34. o.),
a Tanács 2008. június 5-i 2008/421/EK határozata a schengeni vívmányok Schengeni
Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Svájci Államszövetségben
történő alkalmazásáról (HL L 149., 2008.6.7., 74. o.),
a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az
Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése,
felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló
2008.	június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.) 6.
cikke,
a Tanács 2008. november 27-i 2008/903/EK határozata a schengeni vívmányok
rendelkezéseinek a Svájci Államszövetségben történő teljes körű alkalmazásáról (HL
L 327., 2008.12.5., 15. o.),
a Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott
rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok
védelméről (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.),
az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve a
harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban
a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98.
o.),
a Közösségi Vízumkódex (Vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i
810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.) 3.
cikke,
a Tanács 2010. április 26-i 2010/252/EU határozata a külső tengeri határoknak az
Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért
70
Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében történő
őrizete tekintetében a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex kiegészítéséről (HL L 111.,
2010.5.4.,	20. o.),
a Tanács 2010. június 29-i 2010/365/EU határozata a schengeni vívmányok Schengeni
Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és
Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1., 17. o.).
71
III. MELLÉKLET
A csatlakozási okmány 15. cikkében említett lista:
az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása
1.	A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABADSÁGA
32005	L 0036: Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK irányelve a
szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.):
a)	a 23. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(5) A 43b. cikk sérelme nélkül minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok
birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére
feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői,
gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket
a volt Jugoszlávia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést
a)	Szlovénia esetében 1991. június 25-e előtt, és
b)	Horvátország esetében 1991. október 8-a előtt
kezdték meg, amennyiben a fent említett tagállamok hatóságai tanúsítják, hogy az előírt
képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat - az általános orvosi és szakorvosi, általános
ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai
tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett
tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának
megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e
tevékenységek gyakorlása tekintetében - területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az
általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök
tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e tagállamokra vonatkozóan megjelölt, előírt
képesítés megszerzését tanúsító okirat.
72
Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást,
amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét
megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és
jogszerűen gyakorolták.”.
b)	a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„43b. cikk
A szülészettel kapcsolatos szerzett jogok nem alkalmazandók a 2013. július 1-je előtt
Horvátországban szerzett következő képesítésekre: visa medicinska sestra ginekolosko-
opstetrickog smjera (szülészeti-nőgyógyászati főápoló), medicinska sestra ginekolosko-
opstetriékog smjera (szülészeti-nőgyógyászati ápoló), visa medicinska sestra primaljskog
smjera (szülésznői diplomával rendelkező főápoló), medicinska sestra primaljskog smjera
(szülésznői diplomával rendelkező ápoló), ginekolosko-opstetriéka primalja (szülészeti-
nőgyógyászati szülésznő) és primalja (szülésznő).”.
2.	SZELLEMI TULAJDONJOGOK
I.	KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY
32009 R 0207: A Tanács 2009. február 26-i 207/2009/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L
78.,	2009.3.24., 1. o.):
a 165. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia,
Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia (a továbbiakban: új
tagállam(ok)) csatlakozásának időpontjától, az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt
lajstromozott vagy bejelentett közösségi védjegyeket ezeknek az államoknak a területére is ki kell
terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.
73
II.	KIEGÉSZÍTŐ OLTALMI TANÚSÍTVÁNYOK
1.	31996 R 1610: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. július 23-i 1610/96/EK rendelete a
növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 198., 1996.8.8.,
30.	o.):
a)	a 19a. cikk a következő ponttal egészül ki:
„m) minden olyan növényvédő szerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll,
és amelyre az első, növényvédő szerként történő forgalomba hozatali engedélyt
2003. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Horvátországban, feltéve,
hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon
belül benyújtják.”;
b)	a 20. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus,
Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti
jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi
tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.
2.	32009 R 0469: Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 469/2009/EK rendelete a
gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról (HL L 152., 2009.6.16., 1. o.):
a)	a 20. cikk a következő ponttal egészül ki:
„m) minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és
amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2003.
január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Horvátországban, feltéve, hogy
a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül
benyújtják.”;
74
b) a 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus,
Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti
jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi
tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.
III.	KÖZÖSSÉGI FORMATERVEZÉSI MINTÁK
32002 R 0006: A Tanács 2001. december 12-i 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési
mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.):
a 110a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia,
Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia (a továbbiakban: új
tagállam(ok)) csatlakozásának időpontjától az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt
oltalomban részesített vagy bejelentett közösségi formatervezési mintákat ezeknek az államoknak a
területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk
legyen.”.
3.	PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
32006	L 0048: Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a
hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozás) (HL L 177., 2006.6.30.,
1.	o.):
a 2. cikk a következő szöveggel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően:
„- Horvátországban a »kreditne unije« és a »Hrvatska banka za obnovu i razvitak«,”.
75
4. MEZŐGAZDASÁG
1.	31991 R 1601: A Tanács 1991. június 10-i 1601/91/EGK rendelete az ízesített bor, ízesített
boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és
kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.):
A II. melléklet a következő szöveggel egészül ki a „Nürnberger Glühwein” földrajzi árujelzőt
követően:
„Samoborski bermet”
2.	32007 R 1234: A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok
közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó
egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299.,
2007.11.16.,	1. o.):
a)	a 66. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a)	Horvátország részére különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell
létrehozni a IX. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Ezt a tartalékot a
csatlakozást követő első kvótaév április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani,
amilyen mértékben Horvátországban a tej és tejtermékek gazdaságokon belüli
fogyasztása a 2008-2012-es időszakban csökkent.
A Bizottság a 195. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a
Horvátország által 2013. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján dönt a tartalék
felszabadításáról, és annak a szállításhoz és a közvetlen értékesítéshez tartozó kvóták
közötti megosztásáról. Az említett jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia a
Horvátország tejágazatában végbemenő szerkezetátalakítási folyamat eredményeiről és
irányvonalairól, különösen pedig a gazdaságokon belüli fogyasztásra való termelésről a
piaci termelésre való átállásról.”;
76
b)	a 103k. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Ez a bekezdés nem alkalmazandó Horvátországra a 2013-as pénzügyi évben.
Horvátország ötéves támogatásiprogram-tervezetet nyújt be a Bizottságnak a 2014 és
2018 közötti következő programozási időszakra.”;
c)	A III. melléklet II. részének 13. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„13. »kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem«: az a termelési egység:
-	amelynek kizárólagos tevékenysége a behozott nyers nádcukor finomítása,
vagy
-	amely a 2004/05-ös gazdasági évben legalább 15 000 tonna mennyiségű
behozott nyers nádcukrot finomított. E francia bekezdés alkalmazásában
Horvátország esetében a gazdasági év a 2007/08. év.”;
d)	a VI. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
„VI. MELLÉKLET
NEMZETI ÉS REGIONÁLIS KVÓTÁK
a 2010/11-es gazdasági évtől kezdődően
(tonnában)
Tagállam vagy régió (1)	Cukor (2)	Izoglükóz (3)	Inulinszirup (4)
Belgium	676 235,0	114 580,2	0
Bulgária	0	89 198,0	
Cseh Köztársaság	372 459,3		
Dánia	372 383,0		
Németország	2 898 255,7	56 638,2	
Írország	0		
Görögország	158 702,0	0	
Spanyolország	498 480,2	53 810,2	
77
Franciaország (tengerentúli területek nélkül)	3 004 811,15		0
Franciaország tengerentúli megyéi	432 220,05		
Horvátország	192 877,0		
Olaszország	508 379,0	32 492,5	
Lettország	0		
Litvánia	90 252,0		
Magyarország	105 420,0	220 265,8	
Hollandia	804 888,0	0	0
Ausztria	351 027,4		
Lengyelország	1 405 608,1	42 861,4	
Portugália (kontinentális területek)	0	12 500,0	
Azori-szigetek Autonóm Régió	9 953,0		
Románia	104 688,8	0	
Szlovénia	0		
Szlovákia	112 319,5	68 094,5	
Finnország	80 999,0	0	
Svédország	293 186,0		
Egyesült Királyság	1 056 474,0	0	
ÖSSZESEN	13 529 618,20	690 440,8	0
e)	a IX. melléklet 1. pontja a következőkkel egészül ki a Franciaországra vonatkozó
szövegrészt követően:
Tagállam 2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15
Horvátország	765 000 765 000
f) a IX. melléklet 2. pontjában a táblázat helyébe a következő szöveg lép:
Tagállam_Tonna
Bulgária	39 180
Horvátország	15 000
Románia	188 400
78
g)	a X. melléklet a következőkkel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt
követően:
Horvátország
40,70
h)	a Xb. melléklet a következő táblázattal egészül ki:
„	(1000 EUR-BAN)
Költség- vetési év	2013	2014	2015	2016	2017-től kezdődően
HR	0	11 885	11 885	11 885	10 832
i)	a XIb. melléklet függelékének 2. pontja a következő ponttal egészül ki:
„h) Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Moslavina,
Prigorje-Bilogora, Plesivica, Pokuplje, Zagorje-Medimurje.”;
j)	a XIb. melléklet függelékének 3. pontja a következő ponttal egészül ki:
„h) Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Hrvatsko
Podunavlje és Slavonija.”;
k) a XIb. melléklet függelékének 4. pontja a következő ponttal egészül ki:
„g) Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Hrvatska
Istra, Hrvatsko primorje, Dalmatinska zagora, Sjeverna Dalmacija, Srednja és
Juzna Dalmacija.”.
3.	32008 R 0110: Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelete a
szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi
árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.):
79
a)
a 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben említett, a műszaki dokumentáció benyújtására vonatkozó
határidőt Horvátországnak a III. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőire is
alkalmazni kell.”;
b)	a III. melléklet 9. pontja a következő földrajzi árujelzőkkel egészül ki:
	Hrvatska loza	Horvátország
	Hrvatska stara sljivovica	Horvátország
	Slavonska sljivovica	Horvátország
c)	a III. melléklet 32. pontja a következő földrajzi árujelzővel egészül ki:
Hrvatski pelinkovac	Horvátország
d)	a III. melléklet a következő ponttal egészül ki:
39. Maraschino/	Zadarski maraschino	Horvátország
Marrasquino/		
Maraskino		
e)	a III. melléklet „Egyéb szeszes italok”-ra vonatkozó része a következő földrajzi árujelzővel
egészül ki:
Hrvatska travarica
Horvátország
80
4.	32009 R 0073: A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika
keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási
rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére
meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK
és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.):
a)	a 2. cikk g) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„g) »új tagállamok«: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus,
Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és
Szlovákia;”;
b)	a 6. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az új tagállamokon kívüli tagállamok biztosítják, hogy a 2003. évre
vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem benyújtására előírt időpontban állandó
legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak. Az új
tagállamok - Bulgária, Horvátország és Románia kivételével - biztosítják, hogy a 2004.
május 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők
maradjanak. Bulgária és Románia biztosítja, hogy a 2007. január 1-jén állandó
legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak.
Horvátország biztosítja, hogy a 2013. július 1-jén állandó legelőként hasznosított
földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak.”;
c)	a 33. cikk (1) bekezdése b) pontja iv. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:
„iv. a 47. cikk (2) bekezdése, az 57a. cikk, az 59. cikk, a 64. cikk (2) bekezdésének
harmadik albekezdése, a 65. cikk és a 68. cikk (4) bekezdésének c) pontja
alapján.”;
d)	az 51. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
81
„Horvátország úgy dönthet, hogy él az e rendelet 52. cikkében és 53. cikkének (1)
bekezdésében előírt választási lehetőséggel. Az erre vonatkozó döntéséről 2013. július
15-ig értesíti a Bizottságot.”;
e)	az 51. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A második albekezdéstől eltérve Horvátország esetében ezt a felső határt a 104. cikk
(4)	bekezdésében és a 112. cikk (5) bekezdésében a juh- és kecskehúsra, illetve az 52.
és 53. cikkében a marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás tekintetében
meghatározott nemzeti felső határok alapján állapítják meg, figyelembe véve a
közvetlen kifizetések bevezetésére vonatkozóan a 121. cikkben meghatározott
ütemezést.”;
f)	az 52. cikk a következő bekezdéssel egészül ki az első bekezdést követően:
„Az első bekezdéstől eltérve Horvátország visszatarthatja az e rendelet 51. cikke (2)
bekezdésének harmadik albekezdésében említett felső határból következő összeg
legfeljebb 50 %-át annak érdekében, hogy évente kiegészítő támogatást fizessen a
mezőgazdasági termelőknek.”;
g)	az 53. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki az első albekezdést
követően:
„Az első albekezdéstől eltérve Horvátország visszatarthatja az e rendelet 51. cikke (2)
bekezdésének harmadik albekezdésében említett felső határból következő összeg
egészét vagy egy részét annak érdekében, hogy évente kiegészítő támogatást fizessen a
mezőgazdasági termelőknek.”;
h)	a III. cím 3. fejezete címének helyébe a következő cím lép:
„Végrehajtás az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új
tagállamokban és Horvátországban”;
82
i) az 55. cikk címének helyébe a következő cím lép:
„Az egységes támogatási rendszer bevezetése az egységes területalapú támogatási
rendszert alkalmazó tagállamokban és Horvátországban”;
j) az 55. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Amennyiben e fejezet másként nem rendelkezik, e címet az V. cím 2. fejezetében
meghatározott egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok és
Horvátország esetében kell alkalmazni.”;
k) az 57. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Horvátország esetében a csökkentés nem lehet nagyobb mértékű, mint a VIII.
melléklet 3. táblázatában előírt éves felső határ 20 %-a.”;
l) az 57. cikk (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Horvátország esetében a nemzeti tartalék felhasználásának feltétele, hogy azt a
Bizottság - végrehajtási jogi aktus révén, a 141. cikkben említett bizottság
közreműködése nélkül - jóváhagyja. A Bizottság különösen azt vizsgálja meg, hogy
létrehoztak-e bármilyen, a csatlakozás időpontja előtt alkalmazandó nemzeti közvetlen
kifizetési rendszert, valamint azt, hogy annak alkalmazására milyen feltételek
vonatkoztak. Horvátország 2013. július 15-ig megküldi a Bizottságnak a nemzeti
tartalék felhasználásának engedélyezésére vonatkozó kérelmet.”;
m) a rendelet a következő cikkel egészül ki:
„57a. cikk
Aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalék Horvátországban
(1)	Horvátország egy aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalékot hoz
létre, amely arra használható fel, hogy a csatlakozás időpontját követő tízéves
időszakban - objektív kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő
83
bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító
módon - támogatási jogosultságokat adjanak olyan mezőgazdasági termelők részére,
akik aknamentesítést követően ismét mezőgazdasági tevékenység céljára használják a
földjüket.
(2)	Azokra a földterületekre, amelyekre vonatkozóan e cikk szerinti támogatási
jogosultságok ítélhetők meg, nem ítélhetők meg az 59. és a 61. cikk szerinti támogatási
jogosultságok.
(3)	Az ezen cikk alapján megállapított támogatási jogosultságok értéke nem lehet
nagyobb, mint az 59. cikk, illetve a 61. cikk alapján megállapított támogatási
jogosultságok értéke.
(4)	Az aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalék maximális összege 9
600 000 EUR, és arra alkalmazni kell a közvetlen kifizetések bevezetésére vonatkozóan
a 121. cikkben meghatározott ütemezést. A maximális éves összegeket a következő
táblázat tartalmazza:
(1 000 EUR)
Horvátország	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022
Az aknamen- tesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalék maximális összege	2 400	2 880	3 360	3 840	4 800	5 760	6 720	7 680	8 640	9 600
(5)	Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében Horvátország
azon földterületek alapján osztja ki a támogatási jogosultságokat a mezőgazdasági
termelők részére, amely földterületeket aknamentesítettek, a mezőgazdasági termelők
azokat az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében benyújtott
támogatási kérelmekben bejelentették, és 2005. január 1. és 2012. december 31. között
ismét mezőgazdasági célú használatba vették.
84
(6)	A 2013 és 2022 közötti években a támogatási jogosultságokat azon
földterületek alapján osztják ki a mezőgazdasági termelők részére, amely földterületeket
aknamentesítettek és amelyeket a mezőgazdasági termelők az adott évben bejelentettek,
feltéve, hogy az adott földterületet az előző naptári év folyamán vették ismét
mezőgazdasági célú használatba, és erről a Bizottságot a (9) bekezdésnek megfelelően
értesítették.
(7)	Az uniós alapok megfelelő használatának biztosítása érdekében a Bizottság a
141. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében módosítja a VIII. melléklet 3.
táblázatában meghatározott felső határokat abból a célból, hogy azok tartalmazzák a
2022. december 31-ig az aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalékból
kiosztott összegeket is.
(8)	Minden olyan földterületnek, amelyet e cikk alkalmazásában bejelentenek,
meg kell felelnie a 34. cikk (2) bekezdésében foglalt, a támogatható hektárra vonatkozó
fogalommeghatározásnak.
(9)	Horvátország 2013. július 15-ig értesíti a Bizottságot az (5) bekezdéssel
összhangban támogatásra jogosult földterületek nagyságáról, feltüntetve mind az 59.
cikk szerinti támogatási szintekre jogosult földterületeket, mind pedig a 61. cikk szerinti
támogatási szintekre jogosult földterületeket. Az értesítésben tájékoztatást kell adni az
ezekhez rendelt költségvetési keretösszegekről és a fel nem használt összegekről is.
2014-től kezdődően az ugyanezeket az információkat tartalmazó értesítést legkésőbb
minden év januárjának 31. napjáig kell megküldeni a Bizottságnak, és abban az előző
naptári évre vonatkozóan tájékoztatást kell adni az ismét mezőgazdasági célú
használatba vett földterületek nagyságáról és az azokhoz rendelt költségvetési
keretösszegekről.
(10)	2012. december 31-ig minden olyan aknamentesített és nem aknamentesített
földterületet, amelyre a mezőgazdasági termelők esetleg támogatást kaphatnak az
aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalékból, azonosítani kell a II. cím 4.
fejezetével összhangban létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben.”;
85
n)
az 59. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően
elfogadja a támogatási jogosultságok Horvátországban történő kezdeti kiosztására
vonatkozó szabályokat. ”;
o) a 61. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Horvátország esetében az első bekezdés a) és b) pontjában említett időpont 2011.
június 30.”;
p) a 69. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Horvátország a csatlakozás időpontjáig úgy dönthet, hogy az 59. cikk (2)
bekezdésében előírtaknak megfelelően az egységes támogatási rendszer
alkalmazásának első évétől kezdődően felhasználja a 40. cikkben említett, a VIII.
melléklet 3. táblázatában előírt összegű nemzeti felső határ legfeljebb 10 %-át.”;
q) a 69. cikk (9) bekezdésének első albekezdése az a) pont után a következő ponttal
egészül ki:
„aa) Horvátország esetében a 2022-re meghatározott nemzeti felső határ.”;
r) a 104. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„ (4) A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni:
Tagállamok	Nemzeti felső határ
Bulgária	2 058 483
Cseh Köztársaság	66 733
Dánia	104 000
Észtország	48 000
Spanyolország	19 580 000
Franciaország	7 842 000
Horvátország	542 651
86
Ciprus	472 401
Lettország	18 437
Litvánia	17 304
Magyarország	1 146 000
Lengyelország	335 880
Portugália	2 690 000
Románia	5 880 620
Szlovénia	84 909
Szlovákia	305 756
Finnország	80 000
Összesen	41 273 174
s) a 112. cikk (5) bekezdése a következő szöveggel egészül ki a Franciaországra
vonatkozó szövegrészt követően:
Horvátország
105 270
t)	a 121. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„121. cikk
A közvetlen kifizetések bevezetése
A közvetlen kifizetéseket Bulgária, Horvátország és Románia kivételével az új
tagállamokban a következő - az új tagállamoktól eltérő tagállamokban e kifizetések
adott időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett - növekedési
ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:
-	60 % 2009-ben,
-	70 % 2010-ben,
-	80 % 2011-ben,
-	90 % 2012-ben,
-100 % 2013-tól.
87
Bulgária és Románia esetében a közvetlen kifizetéseket a következő - az új
tagállamoktól eltérő tagállamokban e kifizetések adott időpontban alkalmazandó
szintjének százalékában kifejezett - növekedési ütemezésnek megfelelően kell
bevezetni:
-	35 % 2009-ben,
-	40 % 2010-ben,
-	50 % 2011-ben,
-	60 % 2012-ben,
-	70 % 2013-ben,
-	80 % 2014-ben,
-	90 % 2015-ben,
-100 % 2016-tól.
Horvátország esetében a közvetlen kifizetéseket a következő - az új tagállamoktól
eltérő tagállamokban e kifizetések adott időpontban alkalmazandó szintjének
százalékában kifejezett - növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:
-	25 % 2013-ben,
-	30 % 2014-ben,
-	35 % 2015-ben,
-	40 % 2016-ben,
-	50 % 2017-ben,
-	60 % 2018-ben,
-	70 % 2019-ben,
-	80 % 2020-ben,
-	90 % 2021-ben,
-100 % 2022-től.”;
u) a 132. cikk (2) bekezdése a második albekezdés után a következő albekezdéssel
egészül ki:
88
„Az első albekezdés a) és a b) pontjától eltérve Horvátországnak lehetősége lesz arra,
hogy az új tagállamoktól eltérő tagállamokban érvényes közvetlen kifizetési szint 100
%-áig egészítse ki a közvetlen kifizetéseket.”;
v) a VII. melléklet a következő szöveggel egészül ki a Franciaországra vonatkozó
szövegrészt követően:
Horvátország
100
1
w) a VIII. melléklet a következő táblázattal egészül ki:
„3. táblázat (*)
Tagállam	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022
Horvát- ország	93 250	111 900	130 550	149 200	186 500	223 800	261 100	298 400	335 700	373 000
(*) A 121. cikkben előírt növekedési ütemezés figyelembevételével kiszámított felső határok.
5.	HALÁSZAT
1.	32002 R 2371: A Tanács 2002. december 20-i 2371/2002/EK rendelete a halászati erőforrások
közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról (HL L 358.,
2002.12.31.,	59. o.):
az I. melléklet a következő részekkel egészül ki:
„11. HORVÁTORSZÁG PARTI VIZEI*
Földrajzi terület	Tagállam	Faj	Jelentőség vagy különleges , jellemzők
Az északi szélesség 45. fokának 10. percénél húzódó és a nyugat-isztriai partot a Grgatov rt Funtana foknál érintő északi	Szlovénia	Tengerfenéken élő fajok és kisméretű nyílt tengeri fajok, a szardíniát és a szardellát is beleértve.	100 tonna fogás legfeljebb 25 halászhajóval, melyek közül 5 vonóhálóval felszerelt halászhajó.
89
szélességi körtől északra fekvő és a nyugat-isztriai partok mentén húzódó, horvát fennhatóság alatt álló tengeri területnek a horvát parti tenger külső határától számított 12 mérföldes része.			
A fent említett rendszer a Szlovén Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya
által 2009. november 4-én Stockholmban aláírt választottbírósági megállapodás nyomán
megszülető választottbírósági határozat teljes körű végrehajtásának időpontjától kezdve
alkalmazandó.
12.	SZLOVÉNIA PARTI VIZEI
Földrajzi terület
Tagállam
Faj
Jelentőség vagy
különleges jellemzők
Az északi szélesség
45.	fokának 10.
percénél húzódó és a
nyugat-isztriai partot
a Grgatov rt Funtana
foknál érintő északi
szélességi körtől
északra fekvő és a
nyugat-isztriai partok
mentén húzódó,
szlovén fennhatóság
alatt álló tengeri
területnek a horvát
parti tenger külső
határától számított 12
mérföldes része.
Horvátország
Tengerfenéken élő
fajok és kisméretű
nyílt tengeri fajok, a
szardíniát és a
szardellát is
beleértve.
100 tonna fogás
legfeljebb 25
halászhajóval,
melyek közül 5
vonóhálóval
felszerelt halászhajó.
A fent említett rendszer a Szlovén Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya
által 2009. november 4-én Stockholmban aláírt választottbírósági megállapodás nyomán
megszülető választottbírósági határozat teljes körű végrehajtásának időpontjától kezdve
alkalmazandó.”.
*
*
90
2.	32006 R 1198: A Tanács 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelete az Európai Halászati
Alapról (HL L 223., 2006.8.15., 1. o.):
a)	a 27. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„ (5) Az Alap hozzájárulhat a Horvátország csatlakozási okmánya által módosított
2371/2002/EK rendelet I. mellékletének 11. részében megállapított rendszerben részt
vevő halászok számára biztosított egyéni juttatások rendszerének finanszírozásához. Ez
a rendszer csak 2014-től 2015-ig, vagy - amennyiben ez az időpont a korábbi - a
Szlovén Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között 2009.
november 4-én Stockholmban aláírt választottbírósági megállapodás nyomán
megszülető választottbírósági határozat teljes körű végrehajtásának időpontjáig
alkalmazható.”;
b)	a 29. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„ (3) A (2) bekezdéstől eltérően a legkülső régiókban és a külső görög szigeteken,
valamint a horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigetén valamennyi
vállalkozás számára nyújtható támogatás.”;
c)	a 35. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„ (4) A (3) bekezdéstől eltérően a legkülső régiókban és a külső görög szigeteken,
valamint a horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigetén valamennyi
vállalkozás számára nyújtható támogatás.”;
d)	az 53. cikk (9) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(9) Amennyiben az Alap a távoli elhelyezkedésük miatt hátrányos helyzetben
lévő külső görög szigeteken, valamint a legkülső régiókban, továbbá a horvátországi
Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigetén finanszíroz műveleteket, az Alap
hozzájárulásának felső értéke valamennyi prioritási tengely esetében a konvergencia-
célkitűzés szerint támogatásra jogosult régiókban legfeljebb 10 százalékponttal, a
konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra nem jogosult régiókban pedig 35
91
százalékponttal nő.”;
e)	a II. melléklet a) pontjában található táblázat helyébe a következő lép:
1. csoport 2. csoport 3. csoport 4. csoport				
A konvergencia- célkitűzés alá tartozó régiók és a külső görög szigetek, valamint a horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigete	A < 100 % B > 0 %	A < 40 % B > 60 % (*) (**)	A < 80 % B > 20 %	A < 60 % B > 40 % (***)
A konvergencia- célkitűzés alá nem tartozó régiók	A < 100 % B > 0 %	A < 40 % B > 60 % (*) (**)	A < 60 % B > 40 %	A < 40 % B > 60 % (***)
Legkülső régiók	A < 100 % B > 0 %	A < 50 % B > 50 % (*) (**)	A < 80 % B > 20 %	A < 75 % B > 25 %
(*) A 25. cikk (3) bekezdésében említett műveletek esetében a 2. csoport (B) értékei 20
százalékponttal emelkednek. Az (A) értékek ennek megfelelően csökkennek.
(**) A 26. cikk (2) bekezdésében említett műveletek esetében (a kisüzemi part menti halászhajók
fedélzeti beruházásai a 25. cikk értelmében) a 2. csoport (B) értékei 20 százalékponttal
csökkenthetők. Az (A) értékek ennek megfelelően nőnek.
(***) Azokban az esetekben, amikor a 29. cikkben és a 35. cikkben említett műveleteket a 3. cikk f)
pontja alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió eurónál
kisebb forgalmat bonyolító vállalkozások hajtják végre, a (B) értékek 30 százalékponttal
nőnek a konvergencia-célkitűzés alá tartozó régiókban, kivéve a külső görög szigeteket és a
horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigetét, valamint 20 százalékponttal a
konvergencia-célkitűzés alá nem tartozó régiókban. Az (A) értékek ennek megfelelően
csökkennek.”;
f)	a II. melléklet a) pontjában a „2. csoport” alcím alatti második bekezdés helyébe a
következő szöveg lép:
„A (*) és a (**) alkalmazásában, amennyiben az Alap a 25. cikk (3) bekezdésében
említett műveletekhez nyújt támogatást a kisüzemi part menti halászhajók javára, a 2.
csoport (B) értékei a következők:
-	a konvergencia-célkitűzés alá tartozó régiók, a külső görög szigetek, a
horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigete, továbbá a konvergencia-
92
célkitűzés alá nem tartozó régiók esetében 60 vagy annál több százalékpont (B >
60 %),
valamint
-	a legkülső régiók esetében 50 vagy annál több százalékpont (B > 50 %).”.
6.	ADÓZÁS
1.	32006 L 0112: A Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös
hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.):
a 287. cikk a következő ponttal egészül ki:
„19. Horvátország: 35 000 EUR.”.
2.	32008 L 0118: A Tanács 2008. december 16-i 2008/118/EK irányelve a jövedéki adóra
vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
(HL L 9., 2009.1.14., 12. o.):
a 46. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A 32. cikk sérelme nélkül, a 92/79/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének
harmadik és negyedik albekezdésében nem említett tagállamok a területükre további jövedéki
adó megfizetése nélkül esetlegesen behozott cigaretták tekintetében 2014. január 1-jétől 300
darabnál nem szigorúbb mennyiségi korlátozást alkalmazhatnak valamely olyan tagállamból
behozott cigarettákra, amely az említett irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik és
negyedik albekezdésével összhangban a 2. cikk (2) bekezdésének első albekezdéséből adódó
jövedéki adónál alacsonyabb jövedéki adót alkalmaz.
A 92/79/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében
említett tagállamok, amelyek a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül
1000 darab cigarettára legalább 77 EUR jövedéki adót vetnek ki, 2014. január 1-jétől 300
93
darabnál nem szigorúbb mennyiségi korlátozást alkalmazhatnak a területükre további
jövedéki adó megfizetése nélkül valamely olyan tagállamból behozott cigarettákra, amely az
említett irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban
alacsonyabb jövedéki adót alkalmaz.
Az ezen bekezdés első és második albekezdésének megfelelő mennyiségi korlátozást
alkalmazó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ezek alkalmazásáról. A szóban forgó
tagállamok elvégezhetik a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső
piac megfelelő működését.”.
7.	REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA
1.	32006 R 1083: A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális
Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános
rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL
L 210., 2006.7.31., 25. o.):
a)	a 15. cikk (4) bekezdésének második albekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Horvátország vonatkozásában e vizsgálat időpontja 2017. december 31.”;
b)	a 18. cikk (1) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A 2007-2013-as időszak vonatkozásában az alapokból finanszírozandó
kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló források összege 2004-es árakon
308 417 037 817 EUR, az 1. mellékletben feltüntetett éves bontásban.”;
94
c)
a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„19. cikk
A »konvergencia« célkitűzés számára biztosított források
A »konvergencia« célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk
(1)	bekezdésében említett források 81,56 %-át teszi ki (azaz összesen
251 529 800 379 EUR-t), és ez az alábbi módon kerül elosztásra a különböző
alkotóelemek között:
a)	70,50 % (azaz összesen 177 324 921 223 EUR) az 5. cikk (1) bekezdésében
említett finanszírozás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor
kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és a nemzeti
prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva;
b)	4,98 % (azaz összesen 12 521 289 405 EUR) a 8. cikk (1) bekezdésében említett
átmeneti és egyedi támogatás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás
kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és
a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva;
c)	23,23 % (azaz összesen 58 433 589 750 EUR) az 5. cikk (2) bekezdésében
említett finanszírozás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor
kritériumként a népességet, a nemzeti prosperitást és az ország területét
alkalmazva;
d)	1,29 % (azaz összesen 3 250 000 000 EUR) a 8. cikk (3) bekezdésében említett
átmeneti és egyedi támogatás céljára.”;
d)	a 20. cikk bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:
„A »regionális versenyképesség és foglalkoztatás« célkitűzés számára biztosított összes
95
forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 15,93 %-át teszi ki (azaz összesen
49 127 784 318 EUR-t), és ez az alábbi módon kerül elosztásra a különböző
alkotóelemek között:”;
e)	a 21. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az »európai területi együttműködés« célkitűzés számára biztosított összes
forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 2,52 %-át teszi ki (azaz összesen
7 759 453 120 EUR-t). Ezeket a forrásokat - a II. melléklet 22. pontjában említett
összeg kivételével - az alábbi módon kell elosztani a különböző alkotóelemek között:
a)	73,86 % (azaz összesen 5 583 386 893 EUR) a 7. cikk (1) bekezdésében említett,
határokon átnyúló együttműködés finanszírozására, a tagállamonkénti indikatív
bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet
alkalmazva;
b)	20,95 % (azaz összesen 1 583 594 654 EUR) a 7. cikk (2) bekezdésében említett
transznacionális együttműködés finanszírozására, a tagállamonkénti indikatív
bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet
alkalmazva;
c)	5,19 % (azaz összesen 392 471 574 EUR) a 7. cikk (3) bekezdésében említett
interregionális együttműködés, együttműködési hálózatok és tapasztalatcsere
finanszírozására.
(2)	Az ERFA által az európai szomszédsági és partnerségi eszköz keretében
a határokon átnyúló és tengeri medencét érintő programokhoz nyújtott hozzájárulás,
valamint az 1085/2006/EK rendelet szerinti előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz
keretében a határokon átnyúló programokhoz nyújtott hozzájárulás összege
817 691 234 EUR, ami az érintett tagállamok bejelentésének az eredménye, az
(1)	bekezdés a) pontjában foglalt forráselosztásaikból levonva. Ezeket az ERFA-
hozzájárulásokat nem lehet átcsoportosítani az érintett tagállamok között.”;
96
f)
a 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az első bekezdéstől eltérve, Horvátország - a fokozott hatékonyság és az
egyszerűsítés érdekében - eloszthatja az európai területi együttműködés célkitűzés
keretében részére nyújtott pénzügyi támogatást a 21. cikk (1) bekezdésének a)-c)
pontjában említett három alkotóelem között.”;
g)	a 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„23. cikk
A teljesítési tartalék forrásai
A 19. cikk a) és b) pontjában és a 20. cikkben említett források 3 %-át a tagállamok -
Horvátország kivételével - az 50. cikkel összhangban eloszthatják.”;
h)	a 28. cikk a következőképpen módosul:
i.	az (1) bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország esetében a nemzeti stratégiai referenciakeret a csatlakozás
időpontjától 2013. december 31-ig hatályos.”;
ii.	a (2) bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország a csatlakozás időpontjától számított három hónapon belül
továbbítja a nemzeti stratégiai referenciakeretét a Bizottságnak.”;
97
i)
a 29. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1)-(4) bekezdés Horvátország esetében nem alkalmazandó.”;
j) a 32. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország tekintetében a Bizottság legkésőbb 2013. december 31-ig elfogadja a
2007-2013-as programozási időszakban finanszírozandó operatív program
jóváhagyásáról szóló határozatot. Horvátország ebben az operatív programban
figyelembe veszi a Bizottság által tett esetleges észrevételeket és azt legkésőbb három
hónappal a csatlakozás időpontját követően benyújtja a Bizottságnak.”;
k) a 33. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Kizárólag az e rendelettel való jobb összehangolás érdekében, Horvátország esetében
felül lehet vizsgálni a csatlakozás időpontja előtt elfogadott operatív programokat.”;
l) a 49. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország operatív programjainak utólagos értékelését 2016. december 31-ig be
kell fejezni.”;
m) a rendelet a következő cikkel egészül ki:
„51a. cikk
Az 50. és az 51. cikk Horvátország esetében nem alkalmazandó.”;
n) az 53. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az olyan, az »európai területi együttműködés« célkitűzés keretében
megvalósítandó operatív programok tekintetében, amelyeknek legalább egy résztvevője
98
egyike azon tagállamoknak, amelyeknek egy főre eső GDP-je a 2001-2003 közötti
időszakban nem érte el az EU-25 ugyanezen időszakra számított átlagának 85 %-át,
illetve az olyan programok tekintetében, amelyekben Horvátország részt vevő ország,
az ERFA hozzájárulása az elszámolható költségek 85 %-ánál nem lehet magasabb. Az
összes többi operatív program tekintetében az ERFA hozzájárulása nem lehet
magasabb az ERFA által társfinanszírozott elszámolható költségek 75 %-ánál.”;
o) az 56. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország esetében a kiadások az alapokból a költségek elszámolhatóságának - az
1085/2006/EK rendelet alapján elfogadott eszközökkel összhangban megállapított -
kezdeti időpontja és 2016. december 31. között számolhatók el. Mindazonáltal a
csatlakozást követően elfogadott operatív programok esetében a kiadások a csatlakozás
időpontjától jogosultak az alapokból származó hozzájárulásra, kivéve ha az érintett
operatív programra vonatkozó határozatban egy későbbi időpont lett megjelölve.”;
p) az 56. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A 105a. cikkben az elszámolhatóságra vonatkozóan meghatározott különös
rendelkezések ellenére Horvátország esetében az operatív programok monitoring
bizottsága által megállapított kritériumok nem alkalmazandóak azon műveletekre,
amelyeket a csatlakozás időpontja előtt hagytak jóvá, és amelyek az 1085/2006/EK
rendelet alapján elfogadott eszközök részét képezik.”;
q) a 62. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
i.	a c) pont az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország esetében az operatív program ellenőrzési hatósága a csatlakozás
időpontjától számított három hónapon belül benyújtja a Bizottságnak az
előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK
tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági
rendelet* 29. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett éves ellenőrzési
99
munkaterv naprakésszé tett változatát.
* HL L 170., 2007.6.29., 1. o.”;
ii.	a d) pont i. alpontja a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország esetében a 2012. október 1. és 2013. június 30. közötti időszakot
felölelő első éves ellenőrzési jelentést 2013. december 31-ig kell benyújtani. A
2013.	július 1. és 2014. június 30., a 2014. július 1. és 2015. június 30., illetve a
2015. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakot felölelő további jelentéseket
2014.	december 31-ig, 2015. december 31-ig, illetve 2016. december 31-ig kell
benyújtani. A 2016. július 1. után elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó
információkat az e) pontban említett zárónyilatkozatot alátámasztó záró
ellenőrzési jelentés tartalmazza; ”;
iii.	az e) pont a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország esetében a záró ellenőrzési jelentéssel alátámasztott
zárónyilatkozatot 2018. március 31-ig kell benyújtani a Bizottságnak.”;
r) a 67. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország esetében az irányító hatóság 2018. március 31-ig küldi meg az operatív
program végrehajtásáról szóló zárójelentést.”;
s) a 71. cikk a következőképpen módosul:
i.	a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérve, Horvátország a csatlakozás időpontját követően a
lehető legrövidebb időn belül, vagy legkésőbb a bizottsági kifizetéseket
megelőzően benyújtja a Bizottságnak a rendszerek leírását, amely tartalmazza az
említett bekezdés a) és b) pontjában foglalt elemeket.”;
100
ii. a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó Horvátországra. A (2)
bekezdés első albekezdésében említett jelentést a (2) bekezdés második
albekezdésében meghatározott feltételek szerint kell elfogadottnak tekinteni.
Mindazonáltal ez az elfogadás előfeltétele kell, hogy legyen a 82. cikkben említett
előfinanszírozási összegnek.”;
t) a 75. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Horvátország esetében az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, illetve az ESZA-ból
származó, a 2013. évre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a 28. cikk (3)
bekezdésében említett határozat alapján kell megtenni, még azt megelőzően, hogy a
Bizottság döntene egy elfogadott operatív program felülvizsgálatáról. A 28. cikk (3)
bekezdésében említett határozat az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 75. cikke
értelmében vett finanszírozási határozatnak minősül a Horvátország javára tett
költségvetési kötelezettségvállalások vonatkozásában.”;
u) a 78. cikk (2) bekezdésének c) pontja a következő mondattal egészül ki:
„Horvátország esetében az előleget a projekt végrehajtása során a kedvezményezettek
által fizetett kiadásoknak kell fedeznie, és azt nyugtázott számlákkal vagy azokkal
egyenértékű bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni az előleg
kifizetésétől számított legkésőbb három éven belül vagy - amennyiben ez hamarabbi
időpont - 2016. december 31-ig; amennyiben erre nem kerül sor, a következő
költségnyilatkozatot ennek megfelelően kell helyesbíteni.”;
v) a 82. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Horvátország esetében a 71. cikk (2a) bekezdésében említett jelentés elfogadását
követően és a 75. cikk (1a) bekezdésében említett vonatkozó költségvetési
101
kötelezettségvállalásokat követően a 2007-2013 közötti időszak hátralévő részére
egyszeri előfinanszírozási összeg kerül kifizetésre egy részletben, amely az operatív
programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 30 %-át és a Kohéziós
Alapból nyújtott hozzájárulás 40 %-át teszi ki.”;
w) a 89. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország esetében az a) pont i-iii. alpontjában felsorolt dokumentumokat
tartalmazó kifizetési kérelmet 2018. március 31-ig kell elküldeni.”;
x)	a 93. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően, Horvátország esetében a Bizottság az (1)
bekezdésben foglalt visszavonási mechanizmust a következőképpen fogja alkalmazni:
i.	a 2010. évi kötelezettségvállalások még nyitott része vonatkozásában
megállapított határidő 2013. december 31.;
ii.	a 2011. évi kötelezettségvállalások még nyitott része vonatkozásában
megállapított határidő 2014. december 31.;
iii.	a 2012. évi kötelezettségvállalások még nyitott része vonatkozásában
megállapított határidő 2015. december 31.;
iv.	a 2013. évi kötelezettségvállalások 2016. december 31-én még nyitott része
automatikusan visszavonásra kerül, ha a Bizottság 2018. március 31-ig nem kap
erre vonatkozóan elfogadható kifizetési kérelmet.”;
y) a 95. cikk a következő bekezdéssel egészül ki a második bekezdést követően:
„Az első és a második bekezdéstől eltérve, Horvátország esetében a 93. cikk (3a)
bekezdésében említett határidőket az érintett műveletekkel kapcsolatos összegekre
vonatkozóan az e cikk első bekezdésében meghatározott feltételekkel kell
102
megszakítani.”
z)	a 98. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Horvátország az alapokból ilyen módon felszabaduló forrásokat 2016. december 31-ig
használhatja fel újra.”;
za) a rendelet a következő cikkel egészül ki:
„105a. cikk
A Horvátország csatlakozását követő különös rendelkezések
(1)	A Horvátország csatlakozásának időpontjában az 1085/2006/EK rendelet
alapján már jóváhagyott programokat és nagyprojekteket, amelyeknek a végrehajtása
ezen időpontig nem fejeződött be, úgy kell tekinteni, mint amelyeket a Bizottság e
rendelet szerint jóváhagyott, az 1085/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) és
e)	pontjában említett alkotóelemek szerint jóváhagyott programok kivételével.
Ezenfelül kivételt képeznek még az 1085/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének
b) pontjában említett alkotóelem hatálya alá tartozó alábbi programok:
a)	az IPA keretében megvalósuló, az Adriai-tenger térségére vonatkozó határokon
átnyúló együttműködési program;
b)	a »Horvátország-Bosznia-Hercegovina« határokon átnyúló program;
c)	a »Horvátország-Montenegró« határokon átnyúló program;
d)a	»Horvátország-Szerbia« határokon átnyúló program.
A (2)-(7) bekezdés sérelme nélkül, az említett műveletekre és nagyprojektekre az e
rendelet szerint jóváhagyott műveletek és nagyprojektek végrehajtására vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
103
(2)	Az (1) bekezdésben említett programokon belüli műveletekhez, illetve
nagyprojektekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely az Európai Unió
Hivatalos Lapjában már közzétett ajánlati felhívás tárgyát képezte a csatlakozás
időpontjában, az ajánlati felhívásban meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. Az
1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 165. cikkének rendelkezései nem
alkalmazandók.
Az (1) bekezdésben említett programokon belüli műveletekhez, illetve nagyprojektekhez
kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely a csatlakozás időpontjában még
nem képezte az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett ajánlati felhívás tárgyát, a
Szerződésekkel vagy a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokkal, valamint e
rendelet 9. cikkével összhangban kell lefolytatni.
Az első és a második albekezdésben említett műveletektől eltérő műveleteket, amelyekre
vonatkozóan a 718/2007/EK bizottsági rendelet 158. cikkével összhangban ajánlati
felhívást tettek közzé vagy amelyekre vonatkozóan kérelmeket nyújtottak be az illetékes
hatóságoknak a csatlakozás időpontja előtt, és amelyekre vonatkozóan a szerződéskötés
véglegesítésére csak ezen időpont után kerülhetett sor, a vonatkozó ajánlati felhívásban
közzétett feltételeknek és elszámolhatósági szabályoknak vagy az előzőleg a lehetséges
kedvezményezettek tudomására hozott feltételeknek és szabályoknak megfelelően kell
végrehajtani.
(3)	A Bizottság által az (1) bekezdésben említett programok alapján teljesített
kifizetéseket az e rendelet szerinti alapokból fizetett hozzájárulásnak kell tekinteni és a
legkorábbi, nyitott kötelezettségvállalás terhére kell teljesíteni, ideértve az IPA szerinti
kötelezettségvállalásokat is.
A Bizottság által az (1) bekezdésben említett programok alapján tett
kötelezettségvállalásoknak a csatlakozás időpontjában még nyitott részére a csatlakozás
időpontjától e rendeletet kell alkalmazni.
(4)	Az 1085/2006/EK rendelet alapján engedélyezett olyan műveletekre, amelyeket a
csatlakozás időpontja előtt engedélyeztek, vagy amelyekre vonatkozóan a végső
104
kedvezményezettekkel kötött támogatási megállapodást a csatlakozás időpontja előtt
írták alá, továbbra is a 718/2007/EK bizottsági rendeletnek megfelelő vagy azon alapuló,
a kiadások támogathatóságára irányadó szabályokat kell alkalmazni, kivéve az olyan,
kellően indokolt esetekben, amelyekről Horvátország kérelme alapján a Bizottság
határoz.
Az első albekezdésben megállapított, támogathatóságra vonatkozó szabályt kell
alkalmazni az (1) bekezdésben említett olyan nagyprojektekre is, amelyekre
vonatkozóan a csatlakozás időpontja előtt kétoldalú projektmegállapodásokat írtak alá.
(5)	Horvátország esetében az 1. cikk második bekezdésében meghatározott alapokra
történő hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely az 1085/2006/EK rendelettel
létrehozott előcsatlakozási támogatási eszközre is vonatkozik.
(6)	A Horvátországra vonatkozó külön határidőket alkalmazni kell a következő
határokon átnyúló programok esetében is, amelyek az 1085/2006/EK rendelet 3. cikke
(1)	bekezdésének b) pontjában említett alkotóelem hatálya alá tartoznak, és amelyekben
Horvátország részt vevő ország:
a)	a »Magyarország-Horvátország« határokon átnyúló program, valamint
b)	a »Szlovénia-Horvátország« határokon átnyúló program.
Az e rendelet értelmében Horvátországra vonatkozó külön határidőket nem kell
alkalmazni azon operatív programok esetében, amelyek az »európai területi
együttműködés« célkitűzés szerinti transznacionális, illetve interregionális alkotóelem
hatálya alá tartoznak, és amelyekben Horvátország részt vevő ország.
(7)	Amennyiben Horvátországnak az előcsatlakozási szabályozási rendből az e cikk
alkalmazásából eredő szabályozási rendbe történő átmenetének megkönnyítése
érdekében intézkedésekre van szükség, a Bizottság meghozza ezeket az
intézkedéseket.”;
105
zb)
az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
„I. MELLÉKLET
A 18. cikkben említett kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2007 és 2013
közötti időszakban
(EUR, 2004-
es árakon)
2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
42 863 000 000	43 318 000 000	43 862 000 000	43 860 000 000	44 073 000 000	44 723 000 000	45 718 037 817
zc) a II. melléklet a következőképpen módosul:
i.	az 5. pont a következő pontokkal egészül ki:
„c) Horvátország esetében a határokon átnyúló együttműködés finanszírozására
biztosított források összege 2004-es árakon 7 028 744 EUR;
d)	Horvátország esetében a transznacionális együttműködés finanszírozására
biztosított források összege 2004-es árakon 1 874 332 EUR.”;
ii.	a melléklet a következő ponttal egészül ki:
„7a. „Horvátország esetében az alapokból nyújtható támogatás legfeljebb a GDP-
jének 3,5240 %-a.”;
iii) a melléklet a következő ponttal egészül ki:
„9a. Horvátország esetében a Bizottság a GDP-t a 2011 májusában közzétett
statisztikák és előrejelzések alapján számítja ki.”;
106
zd)
a III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
„III. MELLÉKLET
A társfinanszírozási arányok felső határai
(az 53. cikkben említettek szerint)
Kritériumok	Tagállamok	ERFA és ESZA Támogatható kiadások aránya	Kohéziós Alap Támogatható kiadások aránya
1. Azok a tagállamok, amelyeknek az egy főre jutó átlagos GDP-je a 2001-2003-as időszakban az EU-25 ugyanezen időszakban mért átlagának 85 %-a alatt volt	Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia	85 % a konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés számára	85 %
2. Az 1. pontban említettektől eltérő tagállamok, amelyek 2007. január 1-jén a Kohéziós Alapra vonatkozó átmeneti szabályok értelmében támogatásra jogosultak	Spanyolország	80 % a konvergencia célkitűzés és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésbe fokozatosan bekerülő régiók számára 50 % a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés számára, kivéve a fokozatosan bekerülő régiókat	85 %
3. Az 1. és a 2. pontban említettektől eltérő tagállamok	Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság	75 % a konvergencia célkitűzés számára	
107
Kritériumok	Tagállamok	ERFA és ESZA Támogatható kiadások aránya	Kohéziós Alap Támogatható kiadások aránya
4. Az 1. és a 2. pontban említettektől eltérő tagállamok	Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság	50 % a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés számára	
5. Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, amelyek a II. melléklet 20. pontjában e régiók számára megállapított kiegészítő támogatásban részesülnek	Spanyolország, Franciaország és Portugália	50 %	
6. Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók	Spanyolország, Franciaország és Portugália	85 % a konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alapján	
2.	32006 R 1084: A Tanács 2006. július 11-i 1084/2006/EK rendelete a Kohéziós Alap
létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31.,
79. o.):
a rendelet a következő cikkel egészül ki:
„5 a. cikk
A Horvátország csatlakozását követő különös rendelkezések
(1)	Azokat az intézkedéseket, amelyek Horvátország csatlakozásának időpontjában az
Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról szóló, 1999. június 21-i
1267/1999/EK tanácsi rendelet szerinti támogatásról szóló bizottsági határozatok tárgyát
képezték, és amelyeknek a végrehajtása ezen időpontig nem fejeződött be, úgy kell tekinteni,
108
mint amelyeket a Bizottság e rendelet szerint jóváhagyott.
A (2)-(5) bekezdés sérelme nélkül, az e bekezdés első albekezdésében említett
intézkedésekre az e rendelet és az 1083/2006/EK rendelet szerint jóváhagyott intézkedések
végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési
eljárást, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétett ajánlati felhívás tárgyát
képezte a csatlakozás időpontjában, az ajánlati felhívásban meghatározott szabályok szerint
kell lefolytatni. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési
rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 165. cikke nem
alkalmazandó.
Az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást,
amely a csatlakozás időpontjában még nem képezte az Európai Unió Hivatalos Lapjában
közzétett ajánlati felhívás tárgyát, a Szerződésekkel vagy a Szerződések alapján elfogadott
jogi aktusokkal, valamint az 1083/2006/EK rendelet 9. cikkével összhangban kell lefolytatni.
(3)	A Bizottság által az (1) bekezdésben említett intézkedések alapján teljesített
kifizetéseket az e rendelet szerinti alapból fizetett hozzájárulásnak kell tekinteni.
A Bizottság által az (1) bekezdésben említett intézkedések alapján teljesített kifizetéseket
elsősorban az 1267/1999/EK rendelet, másodsorban az e rendelet és az 1083/2006/EK
rendelet alapján tett legkorábbi, nyitott kötelezettségvállalás terhére kell teljesíteni.
Az időközi kifizetésekre, illetve a záró kifizetésre az 1164/94/EK rendelet II. melléklete D.
cikke (2) bekezdésének b)-d) pontjában és (3)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek
vonatkoznak.
(4)	Az (1) bekezdésben említett intézkedésekre továbbra is az 1267/1999/EK rendelet
szerinti vagy a vonatkozó finanszírozási megállapodásokban külön megállapított, a kiadások
támogathatóságára irányadó szabályokat kell alkalmazni, kivéve az olyan, kellően indokolt
esetekben, amelyekről Horvátország kérelme alapján a Bizottság határoz.
109
(5)	Amennyiben Horvátországnak az előcsatlakozási szabályozási rendből az e cikk
alkalmazásából eredő szabályozási rendbe történő átmenetének megkönnyítése érdekében
intézkedésekre van szükség, a Bizottság meghozza ezeket az intézkedéseket.
‘ HL L 161., 1999.6.26., 73. o.
c &
HL L 248., 2002.9.16., 1. o.”.
KÖRNYEZETVÉDELEM
8
1.	32003 L 0087: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275.,
2003.10.25.,	32. o.):
a)	a 9. cikk első bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A közösségi szintű kibocsátásiegység-mennyiség a horvát csatlakozás következtében
csak a Horvátország által a 10. cikk (1) bekezdése alapján árverésre bocsátott
kibocsátásiegység-mennyiséggel fog nőni.”;
b)	a IIa. melléklet a következőkkel egészül ki a Spanyolországra vonatkozó szövegrész
után:
„Horvátország 26 %”.
2.	32009 D 0406: Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata
az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi
kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami
törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.):
a II. melléklet a következőkkel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrész után:
„Horvátország 11 %”
110
IV. MELLÉKLET
A csatlakozási okmány 16. cikkében említett lista: egyéb állandó rendelkezések
1.	SZELLEMI TULAJDONJOGOK
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, II. cím, Az áruk szabad mozgása
KÜLÖNLEGES MECHANIZMUS
Horvátország esetében az olyan gyógyszerre adott szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány
jogosultja vagy a jogosult kedvezményezettje, amelyre vonatkozóan a bejelentést valamely
tagállamban akkor tették, amikor a termékre ilyen oltalmat Horvátországban nem lehetett szerezni,
a szabadalomból vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítványból eredő jogait gyakorolhatja annak
érdekében, hogy megakadályozza a termék olyan tagállamba vagy tagállamokba történő behozatalát
és ottani forgalomba hozatalát, ahol az adott termék szabadalmi oltalom vagy kiegészítő oltalom
alatt áll, még akkor is, ha a terméket Horvátországban a jogosult hozta vagy a jogosult
hozzájárulásával hozták először forgalomba.
Bárkinek, aki az első bekezdés hatálya alá tartozó gyógyszert egy olyan tagállamba kíván behozni
vagy ott forgalomba hozni, ahol a termék szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt áll, igazolnia
kell az illetékes hatóságoknak a szóban forgó behozatalra vonatkozó kérelemben, hogy az oltalom
jogosultját vagy kedvezményezettjét egy hónappal korábban értesítette.
2.	VERSENYPOLITIKA
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, VII. cím, 1. fejezet,
Versenyszabályok
1.	A Horvátországban a csatlakozás időpontja előtt hatályba lépett és ezt követően is
111
alkalmazandó alább felsorolt támogatási programok és egyedi támogatások a csatlakozást
követően az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak
minősülnek:
a)	a 2002. március 1. előtt hatályba lépett támogatások;
b)	az e melléklet függelékében felsorolt támogatások;
c)	azok a támogatások, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt a Horvát Versenyhivatal
megvizsgált és az uniós vívmányokkal összeegyeztethetőnek talált, és amelyekkel
kapcsolatban a Bizottság a 2. pontban meghatározott eljárás során úgy találta, hogy nem
merül fel komoly kétség a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.
Minden olyan, a csatlakozás időpontja után is alkalmazandó intézkedést, amely állami
támogatásnak minősül és nem felel meg a fenti feltételeknek, a csatlakozástól az EUMSZ 108.
cikke (3) bekezdésének alkalmazása során új támogatásnak kell tekinteni.
A fenti rendelkezéseket nem kell alkalmazni az EUSZ és az EUMSZ I. mellékletében felsorolt
termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre
nyújtott támogatásokra.
2.	Amennyiben Horvátország azt kívánja, hogy a Bizottság az 1. pont c) alpontjában megjelölt
eljárás keretében vizsgáljon meg valamely támogatást, köteles rendszeresen megküldeni
a Bizottságnak:
a)	a Horvát Versenyhivatal által megvizsgált, és az uniós vívmányokkal
összeegyeztethetőnek talált létező támogatások listáját; valamint
b)	a vizsgálni kívánt támogatás összeegyeztethetőségének megítéléséhez szükséges minden
egyéb információt,
a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, meghatározott jelentéstételi formátumban.
112
Ha a Bizottság a támogatásra vonatkozó összes szükséges információ vagy Horvátországnak
a bejelentést - a kért kiegészítő információ hozzáférhetetlensége vagy korábbi megküldése
miatt - teljesnek tekintő nyilatkozata kézhezvételét követő három hónapon belül nem
kifogásolja a létező támogatást azon az alapon, hogy komoly kétség merülne fel
a támogatásnak az egységes piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, úgy kell
tekinteni, hogy a Bizottság nem emelt kifogást.
Minden olyan támogatásra, amelyet a Bizottságnak az 1. pont c) alpontjában megjelölt eljárás
szerint a csatlakozás időpontja előtt bejelentettek, az említett eljárást kell alkalmazni,
függetlenül attól, hogy a vizsgálat ideje alatt Horvátország már az Unió tagjává vált.
3.	Az 1. pont c) alpontjában meghatározott intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság kifogást
emelő határozatát az EK-Szerződés 93. cikkének (most az EUMSZ 108. cikke) alkalmazására
vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK
tanácsi rendelet1 szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell
tekinteni.
Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás
időpontjában lép hatályba.
3.	MEZŐGAZDASÁG
a)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, III. cím, Mezőgazdaság és
halászat
1.	A Horvátország csatlakozásának időpontjában meglévő és Horvátország
piactámogatási politikájából eredő állami készleteket az Európai Unió az
1290/2005/EK rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában
megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)
általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott
közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról szóló,
HL L 83., 1999.3.27., 1. o.
113
2006. június 21-i 884/2006/EK bizottsági rendelet1 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja
és VIII. melléklete alapján meghatározott értéken veszi át. Az említett készletek
kizárólag abban az esetben kerülnek átvételre, ha a szóban forgó termékekre állami
intervenció van érvényben az Unióban, és ha a készletek megfelelnek az intervencióra
vonatkozó uniós követelményeknek.
2.	Horvátországnak befizetést kell teljesítenie az Európai Unió általános költségvetésébe a
Horvátország csatlakozásának időpontjában szabad forgalomban levő minden olyan,
akár magán, akár állami készlet után, amely meghaladja a szokásos átvihető készletnek
tekinthető szintet.
A befizetés mértékét úgy kell meghatározni, hogy az tükrözze a többletkészlet által a
mezőgazdasági termékek piacára gyakorolt hatásokhoz kapcsolódó költségeket.
A többletkészlet szintjét minden egyes termék esetében annak jellemzőit, piacait és az
arra alkalmazandó uniós jogszabályokat figyelembe véve kell meghatározni.
3.	Az 1. pontban említett készleteket le kell vonni a rendes átvihető készletet meghaladó
mennyiségből.
4.	A Bizottság az 1-3. pontban felvázolt szabályozást a közös agrárpolitika
finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet2 41. cikkének
(2)	bekezdésében meghatározott eljárással vagy - adott esetben - az 1234/2007/EK
tanácsi rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, vagy
az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott releváns bizottsági eljárásnak
megfelelően hajtja végre és alkalmazza.
1	HL L 171., 2006.6.23., 35. o. és HL L 326. M, 2010.12.10., 70. o.
2	HL L 209., 2005.8.11., 1. o.
114
b)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, VII. cím, 1. fejezet,
V ersenyszabályok
Az EUMSZ 108. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül,
az EUSZ és az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek - kivéve a halászati termékeket és
az ezekből származó termékeket - előállításával és kereskedelmével kapcsolatos
tevékenységekre nyújtott, Horvátországban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt
követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az EUMSZ 108.
cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak minősülnek, az alábbi feltételekkel:
-	a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni
kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes
támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal
közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására
vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek. A Bizottság
közzéteszi e támogatások listáját.
Az említett támogatások a csatlakozás időpontját követő hároméves időszak során minősülnek
az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „létező” támogatásnak.
A csatlakozás időpontjától számított három éven belül, amennyiben szükséges, Horvátország
módosítja az említett támogatásokat, hogy azok megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott
iránymutatásoknak. Ezen időszakot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen
támogatások új támogatásnak minősülnek.
4.	HALÁSZAT
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, VII. cím, 1. fejezet,
Versenyszabályok
Az EUMSZ 108. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, az
EUSZ és az EUMSZ I. mellékletében felsorolt halászati és az ezekből származó termékek
115
előállításával és kereskedelmével kapcsolatos tevékenységekre nyújtott, Horvátországban a
csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy
egyedi támogatások az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak
minősülnek, az alábbi feltételekkel:
-	a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a
Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás
jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező
támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a
csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek. A Bizottság közzéteszi
e támogatások listáját.
Az említett támogatások a csatlakozás időpontját követő hároméves időszak során
minősülnek az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „létező”
támogatásnak.
A csatlakozás időpontjától számított három éven belül, amennyiben szükséges,
Horvátország módosítja az említett támogatásokat, hogy azok megfeleljenek a Bizottság
által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időszakot követően az iránymutatásokkal
összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.
5.	VÁMUNIÓ
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, II. cím, Az áruk szabad mozgása, 1.
fejezet, Vámunió
31992	R 2913: A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex
létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).
31993	R 2454: A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex
létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések
megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).
116
A 2913/92/EGK tanácsi rendeletet és a 2454/93/EGK bizottsági rendeletet Horvátország
vonatkozásában az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
AZ UNIÓS HELYZET IGAZOLÁSA (KERESKEDELEM A KIBŐVÍTETT UNIÓBAN)
1.	A 2913/92/EGK tanácsi rendelet 20. cikkétől eltérve, azok az áruk, amelyek a kibővített
Unióban a csatlakozás időpontjában átmeneti megőrzés alatt, vagy az e rendelet 4. cikke
(15)	bekezdésének b) pontjában és (16) bekezdésének b)-h) pontjában említett valamely
vámjogi sors vagy vámeljárás alatt, vagy a kibővített Unióban a kiviteli vámalakiságok
elvégzését követően szállítás alatt állnak, a kibővített Unióban szabad forgalomba bocsátásra
történő bejelentéskor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, feltéve, hogy
a következő okmányok valamelyikét bemutatják:
a)	a preferenciális származást igazoló okmány, amelyet a csatlakozásnak a stabilizációs és
társulási megállapodásszerinti időpontját megelőzően szabályszerűen állítottak vagy
adtak ki;
b)	az uniós helyzet igazolásának a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 314c. cikkében
említett bármely eszköze;
c)	valamely jelenlegi tagállamban vagy Horvátországban a csatlakozás időpontja előtt
kibocsátott ATA-igazolvány.
2.	A csatlakozás időpontjában fennálló helyzetre tekintettel és a 2913/92/EGK tanácsi rendelet
4.	cikkének (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kiegészítve, az 1. pont b) alpontjában
említett igazolások kiadása szempontjából „közösségi áru”:
-	a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23. cikkében foglaltakkal azonos feltételek mellett teljes
egészében Horvátország területén létrejött áru, amely nem tartalmaz más országból vagy
területről behozott árut;
-	Horvátországtól eltérő más országból vagy területről behozott áru, amelyet Horvátországban
117
szabad forgalomba bocsátottak; vagy
-	Horvátországban a kizárólag a második francia bekezdésében említett árukból, vagy az első
és második francia bekezdésében említett árukból létrejött vagy előállított áru.
3.	Az 1. pont a) alpontjában említett igazolások ellenőrzése tekintetében a fent említett
stabilizációs és társulási megállapodásnak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról
és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyen
igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi tagállamok és
Horvátország illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat
alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban
terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási
igazolás kiállítását vagy kiadását követő hároméves időszakban fogadják el.
PREFERENCIÁLIS SZÁRMAZÁS IGAZOLÁSA (KERESKEDELEM HARMADIK
ORSZÁGOKKAL, BELEÉRTVE TÖRÖKORSZÁGOT IS, A MEZŐGAZDASÁGRA, A SZÉN-
ÉS AZ ACÉLTERMÉKEKRE VONATKOZÓ PREFERENCIÁLIS MEGÁLLAPODÁSOK
KERETÉBEN)
4.	A közös kereskedelempolitikához kapcsolódó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme
nélkül, a harmadik országok által szabályszerűen kiadott vagy a Horvátország és ezen
harmadik országok közötti preferenciális megállapodások keretében kiállított származási
igazolásokat Horvátország köteles elfogadni, feltéve, hogy:
a)	az ilyen származás megszerzése az Unió által harmadik országokkal vagy harmadik
országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre a harmadik országokra
vagy harmadik országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és
a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett
preferenciális tarifális intézkedések alapján preferenciális tarifális elbánást eredményez;
b)	a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző
napon adták ki; valamint
118
c)	a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják
a vámhatósághoz.
Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot
Horvátországban a csatlakozás időpontját megelőzően nyújtották be, a Horvátországban
a szabad forgalomba bocsátás időpontjában hatályban lévő preferenciális megállapodások
alapján visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási igazolást Horvátország
szintén elfogadhatja, feltéve hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül
benyújtják a vámhatósághoz.
5.	Horvátország felhatalmazást kap arra, hogy fenntartsa a harmadik országokkal kötött
megállapodások keretében „elfogadott exportőr” státuszt adó engedélyeket, feltéve, hogy:
a)	az Unió által harmadik országokkal vagy harmadik országok csoportjával kötött
megállapodások vagy az ezekre a harmadik országokra vagy harmadik országok
csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályok a csatlakozás időpontját megelőzően is
tartalmaznak ilyen rendelkezést; valamint
b)	az elfogadott exportőrök az azon megállapodásokban vagy szabályokban meghatározott
származási szabályokat alkalmazzák.
Legkésőbb a csatlakozás időpontját követő egy éven belül Horvátország az uniós
jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kiadott új engedélyekkel váltja fel ezeket
az engedélyeket.
6.	A 4. pontban említett igazolás ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy
szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási
együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolás utólagos
ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi tagállamok és Horvátország illetékes
vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására
benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő,
illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását
119
vagy kiadását követő hároméves időszakban fogadják el.
7.	A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme
nélkül, az Unió által a harmadik országokkal kötött preferenciális megállapodások, illetve az
Unió által harmadik országok vonatkozásában elfogadott szabályok keretén belül ezen
harmadik országok által visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási igazolást
el kell fogadni Horvátországban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan,
amelyek a csatlakozás időpontjában ezen harmadik országok valamelyikében vagy
Horvátországban úton vagy átmeneti megőrzés alatt, illetve vámraktárban vagy vámszabad
területen vannak, feltéve, hogy a kérdéses árukra vonatkozóan Horvátországnak
a fuvarokmány kibocsátásának időpontjában nincs hatályos szabadkereskedelmi
megállapodása a harmadik országgal, és feltéve, hogy:
a)	az ilyen származás megszerzése az Unió által harmadik országokkal vagy harmadik
országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre a harmadik országokra
vagy harmadik országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és
a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett
preferenciális tarifális intézkedések alapján preferenciális tarifális elbánást eredményez;
b)	a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki;
valamint
c)	a visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási igazolást a csatlakozás
időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
8.	A 7. pontban említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak
vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási
együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
120
AZ ÁRUK HELYZETÉNEK IGAZOLÁSA AZ IPARI TERMÉKEK EU-TÖRÖKORSZÁG
VÁMUNIÓN BELÜLI SZABAD FORGALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
ALAPJÁN
9.	A Törökország vagy Horvátország által kiállított vagy a köztük alkalmazott preferenciális
kereskedelmi megállapodások keretén belül szabályszerűen kiadott származási igazolásokat,
amelyek az érintett árukra vonatkozóan a vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalmát írják
elő, az érintett országokban az áru helyzetét igazoló okmányként kell elfogadni az ipari
termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK-Törökország Társulási Tanácsnak
a vámunió végső szakaszának megvalósításáról szóló, 1995. december 22-i 1/95
határozatában1 (a továbbiakban: 1/95 határozat ) megállapított rendelkezések alapján, feltéve,
hogy:
a)	a származási igazolást és a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás időpontját
megelőző napon adták ki; valamint
b)	a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják
a vámhatósághoz.
Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot
Törökországban vagy Horvátországban a csatlakozás időpontját megelőzően, az első
bekezdésben említett preferenciális kereskedelmi megállapodások keretein belül nyújtották
be, az e megállapodások alapján visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási
igazolás szintén elfogadható, feltéve, hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon
belül benyújtják a vámhatósághoz.
10.	A 9. pontban említett igazolás ellenőrzése tekintetében a vonatkozó preferenciális
megállapodásoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási
együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolás utólagos
ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi tagállamok és Horvátország illetékes
vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására
benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő,
HL L 35., 1996.2.13., 1. o.
121
illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását
vagy kiadását követő hároméves időszakban fogadják el.
11.	A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme
nélkül, az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az 1/95 határozatban megállapított
rendelkezések alapján kiállított ATR szállítási okmányt el kell fogadni Horvátországban azon
áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában az
Unióban vagy Törökországban a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt
állnak, illetve átmeneti megőrzés alatt vagy a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke
(16)	bekezdése b)-h) pontjában említett valamely vámeljárás alatt állnak Törökországban
vagy Horvátországban, feltéve, hogy:
a)	az érintett árukra semmilyen, a 9. pontban említett származási igazolást nem nyújtottak
be;
b)	az áruk megfelelnek az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések
végrehajtási feltételeinek;
c)	a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki;
valamint
d)	az ATR szállítási okmányt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül
benyújtják a vámhatósághoz.
12.	A 11. pontban említett ATR szállítási okmányok ellenőrzése tekintetében az EK-Törökország
Vámegyüttműködési Bizottságnak az EK-Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatának
végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. július 26-i 1/2006
határozata 1/2006 határozatának1 az ATR szállítási okmányok kibocsátásáról és a
közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
HL L 265., 2006.9.26., 18. o.
122
VÁMELJÁRÁSOK
13.	A 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (16) bekezdésének b)-h) pontjában említett, a
csatlakozást megelőzően elkezdődött átmeneti megőrzést és vámeljárásokat az uniós
jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell befejezni, illetve lezárni.
Amennyiben az eljárás befejezésekor vagy lezárásakor vámtartozás keletkezik, a fizetendő
behozatali vám összege a Közös Vámtarifának megfelelően a vámtartozás keletkezésének
időpontjában hatályos összeg, és a befizetett összeget az Unió saját forrásának kell tekinteni.
14.	A vámraktározásra vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 84-90. és 98-113. cikkében,
valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 496-535. cikkében meghatározott eljárásokat
Horvátország esetében a következő különös rendelkezésnek megfelelően kell alkalmazni:
-	amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruk jellege alapján határozzák meg, és
amennyiben az áruk eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját
megelőzően fogadták el, a behozott áruknak az eljárás alá vonás időpontjában fennálló
vámtarifa-osztályozását, mennyiségét, vámértékét és származását a Horvátországban a
nyilatkozat vámhatóságok általi elfogadása napján hatályos jogszabályok alapján kell
meghatározni.
15.	Az aktív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 84-90. és 114-129.
cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 496-523. és 536-550. cikkében
meghatározott eljárásokat Horvátország esetében a következő különös rendelkezéseknek
megfelelően kell alkalmazni:
-	amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruk jellege alapján határozzák meg, és
amennyiben az áruk eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját
megelőzően fogadták el, a behozott áruknak az eljárás alá vonás időpontjában fennálló
vámtarifa-osztályozását, mennyiségét, vámértékét és származását a Horvátországban a
nyilatkozat vámhatóságok általi elfogadása napján hatályos jogszabályok alapján kell
meghatározni,
123
-	amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi tagállamokban és
Horvátországban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében
a csatlakozás időpontjától kezdve az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően
kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni,
-	ha az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot vám-visszatérítési
rendszer keretében fogadták el, a vámot az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek
megfelelően Horvátországnak saját költségén kell visszatérítenie, amennyiben a vám-
visszatérítési igény által érintett vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett.
16.	Az ideiglenes behozatalra vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 84-90. és 137-144.
cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 496-523. és 553-584. cikkében
meghatározott eljárásokat Horvátország esetében a következő különös rendelkezéseknek
megfelelően kell alkalmazni:
-	amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruk jellege alapján határozzák meg, és
amennyiben az áruk eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját
megelőzően fogadták el, a behozott áruknak az eljárás alá vonás időpontjában fennálló
vámtarifa-osztályozását, mennyiségét, vámértékét és származását a Horvátországban a
nyilatkozat vámhatóságok általi elfogadása napján hatályos jogszabályok alapján kell
meghatározni,
-	amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi tagállamokban és
Horvátországban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása
érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve az uniós jogszabályokban foglalt
feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell
fizetni.
17.	A passzív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 84-90. és 145-160.
cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 496-523. és 585-592. cikkében
meghatározott eljárásokat Horvátország esetében a következő különös rendelkezéseknek
megfelelően kell alkalmazni:
-	a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 591. cikkének (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni
124
kell az ideiglenes kivitel alá eső árukra, amennyiben ezek a csatlakozás időpontja előtt
kerültek ideiglenes kivitelre Horvátországból.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
18.	A 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (16) bekezdésének d), e) és g) pontjában említett
vámeljárások céljára a csatlakozás időpontja előtt Horvátország által kiadott engedély vagy a
2913/92/EGK rendelet 5a. cikkének (2) bekezdése szerinti engedélyezett gazdálkodói státusz
érvényessége lejártáig, de legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényes.
19.	A vámtartozás keletkezésére, lekönyvelésére és utólagos beszedésére vonatkozóan
a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 201-232. cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági
rendelet 859-876a. cikkében meghatározott eljárásokat Horvátország esetében a következő
különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
-	a vámbeszedést az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell
végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett,
a vámbeszedést Horvátországnak a maga javára, a Horvátországban a csatlakozást
megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtania.
20.	A vám visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 235-
242. cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 877-912. cikkében meghatározott
eljárásokat Horvátország esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell
alkalmazni:
-	a vám visszafizetését vagy elengedését az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek
megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás, amelyre vonatkozóan
a visszafizetést vagy elengedést kérik, a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vám
visszafizetését vagy elengedését Horvátországnak saját költségén, a Horvátországban
a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtania.
125
A IV. MELLÉKLET függeléke
A 2. szakaszban (Versenypolitika) meghatározott létező támogatási eljárás 1. pontjának b)
alpontjában említett létező támogatások jegyzéke
Megjegyzés: Az ebben a függelékben felsorolt támogatások csak olyan mértékben minősülnek a
2.	szakaszban meghatározott létező támogatási eljárás alkalmazásában vett létező
támogatásnak, amennyiben az említett szakasz 1. pontjának hatálya alá tartoznak.
Nyilvántartási szám			Cím (eredeti)	A Horvát Versenyhivatal általi jóváhagyás időpontja	Időtartam
Tag- állam	Szám	Ev			
HR	1	2011	Zakon o slobodnim zonama (NN 44/96, 92/05, 85/08)	17/06/2008	31/12/2016
HR	3	2011	Zakon o Hrvatskoj radioteleviziji (NN 137/10)	21/10/2010	Korlátlan
HR	4	2011	Odluka o otvorenosti Zracne luke Osijek d.o.o. u razdoblju od 2009. do 2013. godine, od 20. veljace 2009. i 24. travnja 2009.	25/05/2009	31/12/2013
HR	5	2011	Program financiranja nakladnistva od 2011. do 2013.	10/02/2011	31/12/2013
HR	6	2011	Naknadno odobrenje drzavnih potpora poduzetniku Rockwool Adriatic d.o.o.	30/12/2010	31/12/2015
HR	9	2011	Zakon o znanstvenoj djelatnosti i visokom obrazovanju (NN 123/03, 198/03, 105/04, 174/04, 46/07)	01/02/2007	31/12/ 2014
HR	10	2011	Odluka o obvezi otvorenosti Zracne luke Rijeka d.o.o. za javni zracni promet u razdoblju od 2010. do 2014., od 25. sijecnja 2010. i 3. studenoga 2010.	10/03/2011	31/12/ 2014
126
V. MELLÉKLET
A csatlakozási okmány 18. cikkében említett lista: átmeneti intézkedések
1.	AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA
32001	L 0083: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EK irányelve az
emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
A 2001/83/EK irányelvben a minőségre, a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozóan
meghatározott követelményektől eltérve azon gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye, amelyek
nem tartoznak az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére
és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai
Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet1 3. cikke (1) bekezdésének hatálya alá, és amelyek szerepelnek a csatlakozás
időpontját megelőzően a horvát jogszabályok alapján kibocsátott (e melléklet függelékében
Horvátország által rendelkezésre bocsátott) listán, érvényben maradnak addig, amíg az uniós
vívmányoknak megfelelően meg nem újítják őket vagy - attól függően, hogy melyik időpont a
korábbi - a csatlakozás időpontjától számított négy évig.
Az ezen eltérés hatálya alá tartozó forgalomba hozatali engedélyek addig nem részesülnek a
tagállamok általi kölcsönös elismerésben, amíg a 2001/83/EK irányelvnek megfelelően nem
engedélyezik az említett termékeket.
A csatlakozás időpontját megelőzően a nemzeti jogszabályok alapján megadott és ezen eltérés
hatályán kívül eső nemzeti forgalomba hozatali engedélyeknek, továbbá minden új forgalomba
hozatali engedélynek a csatlakozás időpontjától meg kell felelnie a 2001/83/EK irányelvnek.
HL L 136., 2004.4.30., 1.o.
127
2.
A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
31996	L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a
munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1.
0.).
32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz
való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a
68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a
90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
32011 R 0492: Az Európai Parlament és a Tanács 2011. április 5-i 492/2011/EU rendelete a
munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (HL L 141., 2011.5.27., 1. o.).
1.	A munkavállalók szabad mozgásával és a 96/71/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, a
munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával
összefüggésben az EUMSZ 45. cikkét és 56. cikkének első bekezdését egyrészről
Horvátország, másrészről valamennyi jelenlegi tagállam között kizárólag a 2-13. pontban
foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel kell teljes mértékben alkalmazni.
2.	A 492/2011/EU rendelet 1-6. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak
végéig a jelenlegi tagállamok a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú
megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák a horvát állampolgárok területükön
való munkavállalási jogosultságára. E rendelkezések alkalmazását a jelenlegi tagállamok a
csatlakozás időpontját követő ötéves időszak végéig fenntarthatják.
Azok a horvát állampolgárok, akik a csatlakozás időpontjában jogszerűen vállalnak munkát
valamely jelenlegi tagállamban, és megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként
lehetnek jelen az adott tagállamban, jogosultak munkát vállalni ebben a tagállamban, de
128
a nemzeti jogszabályaikban foglalt rendelkezéseket alkalmazó egyéb tagállamokban nem.
Ugyanezek a jogok illetik meg azokat a horvát állampolgárokat is, akik a csatlakozás
időpontját követően a jelenlegi tagállamok valamelyikében megszakítás nélkül legalább 12
hónapig munkavállalóként lehetnek jelen.
Azok a második és harmadik bekezdésben említett horvát állampolgárok, akik az adott
tagállam munkaerőpiacát önszántukból elhagyják, elvesztik az említett bekezdésekben foglalt
jogaikat.
A második és harmadik bekezdésben említett jogok nem illetik meg azokat a csatlakozás
időpontjában vagy a nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásának ideje
alatt valamely jelenlegi tagállamban jogszerűen munkát vállaló horvát állampolgárokat, akik e
tagállamban 12 hónapnál rövidebb ideig jogosultak munkát vállalni.
3.	A csatlakozás időpontját követő kétéves időszak vége előtt a Tanács, a Bizottság jelentése
alapján, felülvizsgálja a 2. pontban meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesülését.
E felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak
végéig, a jelenlegi tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy továbbra is a nemzeti
jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák,
vagy ezután a 492/2011/EU rendelet 1-6. cikkét alkalmazzák. Ilyen értesítés hiányában a
492/2011/EU rendelet 1-6. cikkét kell alkalmazni.
4.	Horvátország kérelmére egy további felülvizsgálat végezhető. Az eljárásra a 3. pontot kell
alkalmazni, és azt Horvátország kérelmének kézhezvételétől számított hat hónapon belül le
kell folytatni.
5.	Az a tagállam, amely a 2. pontban említett ötéves időszak végéig fenntartja a nemzeti
jogszabályaiban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazását,
amennyiben munkaerőpiacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a
Bizottság értesítését követően, a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig
129
alkalmazhatja ezeket a rendelkezéseket. Ilyen értesítés hiányában a 492/2011/EU rendelet 1-
6.	cikkét kell alkalmazni.
6.	A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3.,
4.	és 5. pont értelmében a horvát állampolgárokra a 492/2011/EU rendelet 1-6. cikkét kell
alkalmazni, és amelyek ebben az időszakban a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából a
horvát állampolgárok részére munkavállalási engedélyt adnak ki, azt mérlegelés nélkül
kötelesek kiadni.
7.	A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3.,
4.	és 5. pont értelmében a horvát állampolgárokra a 492/2011/EU rendelet 1-6. cikkét kell
alkalmazni, az e pont második és harmadik bekezdésben meghatározott eljáráshoz
folyamodhatnak.
Amennyiben az első bekezdésben említett tagállam munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható
zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott
régióban vagy egy adott szakma tekintetében, a tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi
tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen
információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma
tekintetében a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel a
492/2011/EU rendelet 1-6. cikkének alkalmazását. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől
számított két héten belül határoz a felfüggesztésről, valamint annak időtartamáról és
alkalmazási köréről, és határozatáról értesíti a Tanácsot. A Bizottság határozatának
meghozatalát követő két héten belül bármely tagállam kérheti a Tanácstól a határozat
megsemmisítését vagy módosítását. A Tanács az ilyen kérésről két héten belül, minősített
többséggel határoz.
Az első bekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti a
492/2011/EU rendelet 1-6. cikkének alkalmazását, amiről utólag indokolással ellátott
értesítést küld a Bizottságnak.
130
8.	Amíg a fenti 2-5. és 7. pont értelmében a 492/2011/EU rendelet 1-6. cikkének alkalmazása
felfüggesztés alatt áll, Horvátországban a jelenlegi tagállamok állampolgáraira, illetve a
jelenlegi tagállamokban a horvát állampolgárokra a 2004/38/EK irányelv 23. cikkét az alábbi
feltételekkel kell alkalmazni a munkavállaló családtagjainak munkavállalási joga
tekintetében:
-	a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a
csatlakozás időpontjában a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén
laknak, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni az érintett tagállamban. Ez
nem vonatkozik a munkavállaló családtagjaira abban az esetben, ha a munkavállaló 12
hónapnál rövidebb ideig jogosult munkát vállalni az adott tagállamban,
-	a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a
csatlakozás időpontját követő időpontban, de az átmeneti rendelkezések alkalmazásának
ideje alatt a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, akkor
jogosultak munkát vállalni az adott tagállamban, ha legalább 18 hónapig jogszerűen az
adott tagállamban laknak, illetve - ha az a korábbi - a csatlakozás időpontját követő
harmadik évtől kezdve.
A fenti rendelkezések nem érintik a nemzeti jogszabályokban vagy a kétoldalú
megállapodásokban foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.
9.	Amennyiben a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és
tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről szóló, 1968. október 15-i 68/360/EGK
tanácsi irányelv1 rendelkezéseit átemelő 2004/38/EK irányelv rendelkezései nem választhatók
el a 492/2011/EU rendelet azon rendelkezéseitől, amelyek alkalmazását a 2-5., valamint a 7.
és a 8. pontban foglaltak értelmében elhalasztják, Horvátország és a jelenlegi tagállamok a 2-
5.,	valamint a 7. és 8. pont alkalmazásához szükséges mértékben eltérhetnek ezektől a
rendelkezésektől.
1	HL L 257., 1968.10.19., 13. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal (HL L 236.,
2003.9.23.,	33. o.) módosított, és a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL
L 158., 2004.4.30., 77. o.) 2006. április 30-tól hatályon kívül helyezett irányelv.
131
10.	Amennyiben a fenti átmeneti rendelkezések értelmében egy jelenlegi tagállam a nemzeti
jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza,
Horvátország az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékű
rendelkezéseket tarthat hatályban.
11.	Bármely jelenlegi tagállam, amely a 2-5. és a 7-9. pont értelmében a nemzeti jogszabályaiban
foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a nemzeti joga alapján a személyek mozgásának a
csatlakozás időpontjában létezőnél nagyobb szabadságát biztosító szabályokat vezethet be,
beleértve a teljes munkavállalási szabadságot. A csatlakozás időpontjától számított harmadik
évet követően bármely, a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazó tagállam
bármikor úgy határozhat, hogy ezek helyett a 492/2011/EU rendelet 1-6. cikkét alkalmazza.
Erről a határozatról értesíteni kell a Bizottságot.
12.	Németország, illetve Ausztria a munkaerőpiacukon egy adott régióban a 96/71/EK irányelv 1.
cikke szerinti transznacionális szolgáltatásnyújtásokból eredően egyes érzékeny szolgáltatási
ágazatokban fellépő vagy fenyegető súlyos zavarok esetében, ameddig a horvát
munkavállalók szabad mozgására a fenti átmeneti rendelkezések értelmében a nemzeti
jogszabályaiban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a
Bizottság értesítését követően eltérhet az EUMSZ 56. cikkének első bekezdésében
foglaltaktól, annak érdekében, hogy a Horvátországban letelepedett társaságok által nyújtott
szolgáltatások körében korlátozza azon munkavállalók ideiglenes mozgását, akik
munkavégzésre való jogosultságára Németországban, illetve Ausztriában a nemzeti
jogszabályokat kell alkalmazni.
Ez az eltérés az alább felsorolt szolgáltatási ágazatokra vonatkozhat:
Németországban:
Szolgáltatási ágazat
NACE-kód( ^ (eltérő jelölés hiányában)
Építőipar, ideértve a kapcsolódó
45.1-4;
a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt
tevékenységek
74.70 Ipari takarítás, tisztítás
74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése
tevékenységeket is
Ipari takarítás, tisztítás
Egyéb szolgáltatások
132
(í) NACE: lásd 31990 R 3037: A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete
az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról
(HL L 293., 1990.10.24., 1. o);
Ausztriában:
Szolgáltatási ágazat
Kertészeti szolgáltatások
Kőmegmunkálás
Fémszerkezetek és szerkezetelemek
gyártása
Építőipar, ideértve a kapcsolódó
tevékenységeket is
NACE-kód( ^ (eltérő jelölés hiányában)
01.41
26.7
28.11
45.1-4;
a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt
tevékenységek
Biztonsági tevékenységek
Ipari takarítás, tisztítás
Házi betegápolás
Szociális ellátás elhelyezés nélkül
74.60
74.70
85.14
85.32
(í) NACE: lásd 31990 R 3037: A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete
az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról
(HL L 293., 1990.10.24., 1. o).
Olyan mértékben, amilyen mértékben Németország, illetve Ausztria az e pont első és második
bekezdésével összhangban eltér az EUMSZ 56. cikkének első bekezdésétől, Horvátország a
Bizottság értesítését követően ezzel egyenértékű intézkedéseket tehet.
E pont alkalmazása a Németország, illetve Ausztria és Horvátország között transznacionális
szolgáltatásnyújtás érdekében ideiglenesen mozgó munkavállalók tekintetében nem
eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának
időpontjában fennállnak.
13.	A 2-5. és 7-11. pont alkalmazása a horvát állampolgárok számára a jelenlegi tagállamokban
való munkavállalás jogosultsága tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint
amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
133
Az 1-12. pontban foglaltak alkalmazása ellenére, a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú
megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során a jelenlegi tagállamok a
munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár
munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai.
A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló horvát migráns
munkavállalókra és családtagjaikra, illetve egy másik tagállam jogszerűen Horvátországban
lakó és munkát vállaló migráns munkavállalóira és családtagjaikra nem vonatkozhatnak
szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országoknak az adott tagállamban, illetve
Horvátországban lakó és munkát vállaló állampolgáraira. Ezen túlmenően, az uniós
preferencia elvének alkalmazásaként a harmadik országokból származó, Horvátországban
lakó és munkát vállaló migráns munkavállalók nem részesíthetők kedvezőbb bánásmódban,
mint Horvátország állampolgárai.
3.	A TŐKE SZABAD MOZGÁSA
Szerződés az Európai Unióról és Szerződés az Európai Unió működéséről,
Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Horvátország a
csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterületekről
szóló törvényének (OG 152/08) a csatlakozási szerződés aláírásakor hatályos szövegében
megállapított korlátozásokat a más tagállamok állampolgárai, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodás (EGT-megállapodás) részes államainak állampolgárai és a más tagállamok, illetve az
EGT-megállapodás államai jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek általi mezőgazdasági
földterületszerzésre vonatkozóan. Mindazonáltal a tagállamok állampolgárai vagy a más tagállam
jogszabályai szerint létrehozott jogi személy a mezőgazdasági földterület megszerzése tekintetében
semmilyen esetben sem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben ez az
állampolgár vagy jogi személy a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában részesült volna, és
nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint amilyenek a harmadik országok
állampolgárára vagy jogi személyére vonatkoznak.
134
Más tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak
letelepedni Horvátországban, nem tartoznak az első bekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk
nem alkalmazható más szabály vagy eljárás, mint amelyet Horvátország saját állampolgáraira kell
alkalmazni.
A csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a fenti átmeneti rendelkezés általános
felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a
Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva az első bekezdésben megjelölt átmeneti időszak
lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.
Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával
Horvátországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek
kialakulása fenyeget, a Bizottság Horvátország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak
három évvel történő meghosszabbításáról. Ez a meghosszabbítás különösen érintett, kiválasztott
földrajzi területekre korlátozható.
4.	MEZŐGAZDASÁG
I. HORVÁTORSZÁGRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1.	32001 L 0113: A Tanács 2001. december 20-i 2001/113/EK irányelve az emberi fogyasztásra
szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről (HL L
10.,	2002.1.12., 67. o.).
A 8. cikkben megállapított kötelezettségtől eltérve a „domaca marmelada” és az „ekstra
domaca marmelada” elnevezésű termékeket a Horvátország csatlakozásának időpontjában
meglévő készletek erejéig forgalomba lehet hozni a horvát piacon.
2.	32006 R 0510: A Tanács 2006. március 20-i 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági
termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (HL L 93.,
2006.3.31.,	12. o. és HL L 335. M, 2008.12.13., 213. o.).
135
a)	az 5. cikk (8) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Bulgária, Románia és Horvátország legkésőbb a csatlakozásuk időpontjától számított
egy éven belül bevezeti az említett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási
rendelkezéseket.”;
b)	az 5. cikk (11) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(11) Bulgária, Románia és Horvátország esetében a földrajzi jelzések és
eredetmegjelölések csatlakozáskor érvényes, nemzeti szinten megvalósuló oltalma a
csatlakozásuk időpontjától számított tizenkét hónapig még érvényben maradhat.”.
3.	32007 R 1234: A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági
piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre
vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)
(HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).
a)	a 118m. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1)-(4) bekezdéstől eltérve Horvátország a csatlakozás időpontjában
meglévő készletek erejéig Horvátországban forgalomba hozhatja, illetve harmadik
országokba exportálhatja a »Mlado vino portugizac« elnevezésű borokat. Horvátország
létrehoz egy, a csatlakozás időpontjában meglévő készletekkel kapcsolatos
információkat tartalmazó számítógépes adatbázist, és biztosítja, hogy e készleteket
hitelesítsék és bejelentsék a Bizottságnak.”;
b)	a 118s. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5) Horvátország esetében a Hivatalos Lap 2011. április 14-i C 116. számában
közzétett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom érvényes, feltéve, hogy a
kifogásolási eljárás kedvező eredménnyel zárul. A Bizottság ezeket a neveket bevezeti a
118n. cikk szerinti nyilvántartásba.
136
E cikk (2)-(4) bekezdését a következőkre is figyelemmel kell alkalmazni: a (3)
bekezdésben említett határidő a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított
egy év. A (4) bekezdésben említett határidő a Horvátország csatlakozásának
időpontjától számított négy év.”.
4.	32009 R 0073: A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika
keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási
rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére
meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK
és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.):
a)	a 73/2009/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a szóban forgó rendelet II.
mellékletében felsorolt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények teljesítésére
vonatkozó kötelezettségtől eltérve, a közvetlen kifizetésekben részesülő horvátországi
mezőgazdasági termelőknek a II. melléklet A., B. és C. pontjában meghatározott,
jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a következő ütemezéssel
összhangban kell bevonniuk a kölcsönös megfeleltetés alkalmazási körébe: az A. pont
esetében 2014. január 1-jétől, a B. pont esetében 2016. január 1-jétől, a C. pont esetében
pedig 2018. január 1-jétől.
b)	a 73/2009/EK rendelet V. címe az 1. fejezet után a következő fejezetcímmel és a
következő cikkel egészül ki:
„1a. FEJEZET
Egységes támogatási rendszer
121a. cikk
Egységes támogatási rendszer Horvátországban
Horvátország számára a 4., 5., 23., 24. és 25. cikk alkalmazása 2013. december 31-ig
nem kötelező a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekhez kapcsolódó
rendelkezések tekintetében. 2014. január 1-jétől a Horvátországban az egységes
támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőknek meg
137
kell felelniük a II. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási
követelményeknek, mégpedig a következő ütemezés szerint:
a)	a II. melléklet A. pontjában említett követelményeket 2014. január 1-jétől kell
alkalmazni;
b)	a II. melléklet B. pontjában említett követelményeket 2016. január 1-jétől kell
alkalmazni;
c)	a II. melléklet C. pontjában említett követelményeket 2018. január 1-jétől kell
alkalmazni.”.
II.	A FINOMÍTÁSRA SZÁNT NYERS NÁDCUKORRA VONATKOZÓ ÁTMENETI
VÁMKONTINGENS
Horvátország számára az Unióhoz történő csatlakozását követő, legfeljebb három gazdasági évet
felölelő időszakra vonatkozóan éves szinten 40 000 tonna erga omnes autonóm vámkontingenst kell
fenntartani a finomításra szánt nyers nádcukor behozatala tekintetében, tonnánként 98,00 EUR
összegű behozatali vám mellett. Amennyiben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egyéb
tagjaival az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) kompenzációs kiigazításról szóló
XXIV.6. cikke értelmében folytatott tárgyalások Horvátország csatlakozását követően az átmeneti
időszak lejárta előtt kompenzációs vámkontingensek megnyitását eredményeznék a cukor
tekintetében, az említett kompenzációs vámkontingensek megnyitásakor a Horvátország számára
kiosztott 40 000 tonnás kvótát - részben vagy teljes egészében - meg kell szüntetni. A Bizottság a
182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendele13. cikke (1) bekezdésének b) pontjával
együttesen értelmezett, a 1234/2007/EK tanácsi rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett
eljárással összhangban elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.
138
III.	A HORVÁTORSZÁGRA VONATKOZÓ IDEIGLENES KÖZVETLEN KIFIZETÉSI
INTÉZKEDÉSEK
A mezőgazdasági termelők részére a 2013. évre nyújtott közvetlen kifizetések visszatérítésének
feltétele az, hogy Horvátország a csatlakozását megelőzően a 73/2009/EK tanácsi rendeletben és a
közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen
támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére
meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III.
címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet1, a 73/2009/EK tanácsi
rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére
meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes
szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1121/2009/EK bizottsági rendelet2, valamint a
73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és
ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők
részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó
részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös
megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő
végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2009. november 30-i
1122/2009/EK bizottsági rendeletben3 az ilyen közvetlen kifizetésekkel kapcsolatban megállapított
szabályokkal azonos szabályokat alkalmazzon.
5.	Élelmiszer-biztonság, állat- és növény-egészségügyi politika
I.	TOJÓTYÚKOK
31999 L 0074: A Tanács 1999. július 19-i 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó
minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 203., 1999.8.3., 53. o.):
Horvátország tekintetében az 1999/74/EK tanácsi irányelv 6. cikkétől eltérve azokat a tojótyúkokat,
amelyek a csatlakozás időpontjában tojástermelési időszakban vannak, olyan ketrecekben is
tarthatják, amelyek nem felelnek meg az említett cikkben meghatározott szerkezeti
követelményeknek. Horvátországnak biztosítani kell, hogy az ilyen ketrecek használatát legkésőbb
12 hónappal a csatlakozást követően megszüntessék.
1	HL L 316., 2009.12.2., 1. o.
2	HL L 316., 2009.12.2., 27. o.
3	HL L 316., 2009.12.2., 65. o.
139
A hagyományos ketrecekben tojt tojásokat csak Horvátországban lehet forgalomba hozni. A ilyen
tojásokat és dobozaikat olyan különleges jelöléssel kell ellátni, amely egyértelműen azonosíthatóvá
teszi őket és lehetővé teszi a szükséges ellenőrzéseket. A különleges jelölés pontos leírását
legkésőbb egy évvel a csatlakozás időpontja előtt el kell juttatni a Bizottsághoz.
II.	LÉTESÍTMÉNYEK (HÚS-, TEJ-, HAL- ÉS ÁLLATIMELLÉKTERMÉK)
32004 R 0852: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az
élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
32004 R 0853: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati
eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55.
0.).
32009 R 1069: Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete a
nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre
vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.):
1.	az alábbi jogszabályokban meghatározott szerkezeti követelményeket 2015. december 31-
ig nem kell alkalmazni Horvátország hús-, tej-, hal- és állatimelléktermék-ágazatának
egyes létesítményire, amennyiben az alábbiakban említett feltételek teljesülnek:
a)	852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet:
-	a II. melléklet II. fejezete;
b)	853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet:
-	a III. melléklet I. szakaszának II. és III. fejezete,
-	a III. melléklet II. szakaszának II. és III. fejezete,
140
-	a III melléklet V. szakaszának I. fejezete;
c)	a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó
termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi
irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése
alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló,
2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendelet1:
-	a IV. melléklet I. fejezete,
-	a IX. melléklet I., II. és III. fejezete,
-	a X. melléklet I. és II. fejezete, valamint
-	a XIII. melléklet;
2.	Mindaddig, amíg az 1. pontban említett létesítményekre az említett pont szerinti
kedvezmény vonatkozik, az e létesítményekből származó termékek a vonatkozó uniós
jogszabályoknak megfelelően a forgalmazás időpontjától függetlenül kizárólag a horvát
piacon vagy harmadik országok piacán hozhatók forgalomba, vagy az 1. pontban említett
kedvezményekben szintén részesülő horvát létesítményekben használhatók fel további
feldolgozásra.
3.	Az 1. pontban említett létesítményekből származó élelmiszereket olyan egészségügyi vagy
azonosító jelöléssel kell ellátni, amely eltér a 853/2004/EK rendelet 5. cikkében
meghatározott jelölésektől. Az egészségügyi vagy azonosító jelölés pontos leírását
legkésőbb egy évvel a csatlakozás időpontja előtt el kell juttatni a Bizottsághoz.
4.	A 2. és 3. pontot az integrált húsipari, tejipari vagy halipari létesítményekből származó
termékekre is alkalmazni kell, amennyiben a létesítmény egy része az 1. pont
rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.
HL L 54, 2011.2.26., p. 1.
141
5.	Horvátországnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a létesítmények korszerűsítésére
vonatkozó nemzeti program végrehajtását, és e tekintetben éves eredménytervet kell
benyújtania a Bizottságnak. Horvátországnak egyedi korszerűsítési tervet kell kidolgoznia
minden létesítmény számára, amelyekben meg kell határozni a szerkezeti követelmények
teljesítésének határidejét, és a terveket kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania.
6.	A Bizottság a csatlakozás előtt kellő időben elkészíti az 1. pont hatálya alá tartozó
létesítmények listáját. A listának nyilvánosnak kell lennie és tartalmaznia kell az egyes
létesítmények nevét és címét.
7.	Horvátországnak biztosítania kell, hogy azok a létesítmények, amelyek a csatlakozás
időpontjában nem felelnek meg teljes mértékben az Unió élelmiszerbiztonsággal
kapcsolatos vívmányainak és nem tartoznak ennek az átmeneti intézkedésnek a hatálya alá,
befejezzék tevékenységüket.
8.	Annak érdekében, hogy az átmeneti szabályozás a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet
tekintetében zökkenőmentesen működjön, a 852/2004/EK rendelet 12. cikkének második
bekezdése, illetve a 853/2004/EK rendelet 9. cikkének második bekezdése értelmében
végrehajtási szabályokat lehet elfogadni.
9.	Annak érdekében, hogy az átmeneti szabályozás az 1069/2009/EK rendelet tekintetében
zökkenőmentesen működjön, az említett rendelet 52. cikkének (4) bekezdése értelmében
végrehajtási szabályokat lehet elfogadni.
III.	VETŐMAGOK FORGALMAZÁSA
32002 L 0053: A Tanács 2002. június 13-i 2002/53/EK irányelve a mezőgazdasági növényfajok
közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.).
32002	L 0055: A Tanács 2002. június 13-i 2002/55/EK irányelve a zöldségvetőmagok
forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 33. o.).
142
Horvátország 2014. december 31-ig elhalaszthatja a 2002/53/EK irányelv 4. cikke (1)
bekezdésének, valamint a 2002/55/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazását az olyan
fajták vetőmagjainak a területén való forgalmazása tekintetében, amelyek szerepelnek a
mezőgazdasági növényfajok vagy zöldségnövény-fajok országos fajtajegyzékében, azonban
hivatalosan nem az említett irányelvek rendelkezéseivel összhangban engedélyezték őket. Ebben az
időszakban az ilyen vetőmagok a többi tagállamban nem hozhatók forgalomba.
IV.	NEUM
31997	L 0078: A Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a
Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek
megállapításáról (HL L 24., 1998.1.30., 9. o.).
Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„ 1. cikk
(1)	Az I. mellékletben felsorolt területek valamelyikére beléptetett, harmadik országokból
származó termékek állat-egészségügyi vizsgálatát a tagállamok ezzel az irányelvvel és a takarmány-
és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok
követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági
ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel
összhangban végzik.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérve azok az áruszállítmányok, amelyek Horvátország területéről
érkeznek, majd mielőtt a kleki vagy a Zaton Doli határátkelőnél ismét Horvátország területére
lépnének Neumnál (a „neumi folyosón”) Bosznia-Hercegovina területén haladnak át, az alábbi
követelmények teljesülése esetén mentesülhetnek az állat-egészségügyi vizsgálatok alól:
a)	Horvátországnak a csatlakozás időpontjában vagy még azt megelőzően a neumi folyosó
északi és déli végén is rendelkeznie kell az ebben a bekezdésben szereplő követelmények
teljesítésének biztosításához megfelelően felszerelt, személyzettel ellátott és felkészített
beléptetőpontokkal;
143
b) Horvátország biztosítja, hogy:
i.	áruszállítás céljából kizárólag zárt járműveket használnak;
ii.	az áruszállító járműveket a neumi folyosón való áthaladás előtt egyedi számozással
ellátott plombával leplombálják;
iii.	nyilvántartást vezetnek, amely az egyedi számozással ellátott plombák és az azokat
viselő járművek részletes felsorolása révén lehetővé teszi a szükséges ellenőrzéseket;
iv.	az áruszállító járművek Horvátország területéről való kilépésének, valamint az oda
történő újbóli belépésének dátumát és időpontját rögzítik oly módon, hogy ez alapján ki
lehessen számítani a folyosón való áthaladás időtartamát.
c)	Horvátország biztosítja, hogy a szállítmányok nem léphetnek be újból Horvátország
területére, amennyiben:
i.	a jármű plombája megsérült vagy a plombát kicserélték a neumi folyosón való áthaladás
során; és/vagy
ii.	az áthaladás időtartama - figyelembe véve a megteendő távot - jelentősen meghaladja
az áthaladáshoz elfogadható teljes időtartamot, kivéve ha az illetékes hatóságok
felmérik az állat- és közegészségügyi kockázatokat, és e felmérés alapján hatékony,
arányos és célzott intézkedéseket hoznak.
d)	Horvátország rendszeresen, valamint szükség esetén tájékoztatja a Bizottságot a b) pontban
szereplő követelmények teljesítésének bárminemű elmulasztásáról, valamint a c) pont alapján
elfogadott intézkedésekről;
e)	Amennyiben szükséges, a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően határozatot kell
elfogadni az (1) bekezdéstől való eltérés felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;
144
f)	Az e bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat szükség esetén a 29. cikkben
meghatározott eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.”.
HL L 165., 2004.4.30., 1.o.
6.	HALÁSZAT
32006 R 1967: A Tanács 2006. december 21-i 1967/2006/EK rendelete a földközi-tengeri halászati
erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK
rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409.,
2006.12.30.,	11. o.), (helyesbített változat: HL L 36., 2007.2.8., 6. o.).
a)	A 13. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a kizárólag a nyugat-isztriai térségben működő,
nyilvántartásba vett hajók az 50 méternél sekélyebb vizeken 2014. június 30-ig ideiglenesen
továbbra is alkalmazhatják a fenékvonóhálót a parttól legalább 1,5 tengeri mérföldes
távolságban.
Ez az eltérés a Nyugat-Isztriaként megjelölt területen alkalmazandó, amely az északi
szélesség 44,52135 foknál és a keleti hosszúság 14,29244 foknál található pontból kiinduló
északi és nyugati irányú egyenes által közrefogott részen található.
Horvátország a 15 méteres teljes hosszúságot el nem érő hajók esetében a 2014. június 30-ig
tartó átmeneti időszakban az 50 méternél nagyobb mélységekben is engedélyezheti a
fenékvonóháló használatát a parttól legalább 1 tengeri mérföldes távolságban, fenntartva
ugyanakkor a csatlakozás időpontjában alkalmazott valamennyi egyéb területi és időbeli
korlátozást;
b)	a 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a nem kereskedelmi célú halászat különleges, „a
személyes szükségletek fedezésére szolgáló kisléptékű halászat” elnevezésű kategóriájába
tartozó korlátozott számú hajó, melyek száma nem haladhatja meg a 2 000-et, 2014. december
31-ig engedélyt kap a legfeljebb 200 méter hosszúságú kopoltyúhálók használatára, feltéve
hogy a csatlakozás időpontjában alkalmazott minden egyéb korlátozás továbbra is érvényben
marad. Horvátország legkésőbb csatlakozásának időpontjában benyújtja a Bizottságnak az
145
ezen átmeneti intézkedés hatálya alá tartozó hajók jegyzékét, a hajók jellemzőit és a bruttó
űrtartalomban és kilowattban kifejezett kapacitásukat is beleértve.
7.	KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
1.	31992 R 3577: A Tanács 1992. december 7-i 3577/92/EGK rendelete a szolgáltatásnyújtás
szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő
alkalmazásáról (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.):
a 6. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve a Horvátország
csatlakozásának időpontja előtt megkötött közszolgáltatási szerződéseket 2016. december 31-
ig továbbra is lehet alkalmazni.
(5)	Az 1. cikk (1) bekezdésétől eltérve 2014. december 31-ig a horvátországi kikötők
között 650 bruttó regisztertonna űrtartalmúnál kisebb hajókon végzett körutazási
szolgáltatásokat a Horvátországban bejegyzett és Horvátország lobogója alatt hajózó hajók
számára kell fenntartani, amelyeket olyan hajózási társaságok működtetnek, amelyeket
Horvátország hatályos jogszabályaival összhangban alapítottak, és amelyek központi
ügyvezetésének helye, valamint tényleges irányításának helye Horvátországban található.
(6)	Az 1. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a 2014. december 31-ig tartó átmeneti időszakra
vonatkozóan a Bizottság valamely tagállam indokolt kérelme alapján - a vonatkozó kérelem
kézhezvételét követő 30 munkanapon belül - úgy határozhat, hogy az e cikk (5) bekezdésében
foglalt eltérést igénybe vevő hajók nem végezhetnek körutazási szolgáltatást valamely,
Horvátországtól eltérő tagállam meghatározott területének kikötői között, amennyiben
bizonyított, hogy az említett szolgáltatások működtetése komoly mértékben zavarja - vagy
fennáll annak a veszélye, hogy komoly mértékben zavarná - az említett terület belső
közlekedési piacát. Amennyiben a 30 munkanap elteltével a Bizottság nem hoz döntést, az
érintett tagállam jogosulttá válik a biztonsági intézkedések alkalmazására mindaddig, amíg a
Bizottság nem határoz. Vészhelyzet esetén a tagállam egyoldalúan is meghozhatja a megfelelő
előzetes intézkedéseket, amelyek legfeljebb 3 hónapig maradhatnak hatályban. A tagállam
146
erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság - végleges döntése meghozataláig
-	hatályon kívül helyezheti vagy megerősítheti az intézkedéseket. A tagállamokat tájékoztatni
kell.”.
2.	32009 R 1072: Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1072/2009/EK rendelete
a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (átdolgozás)
(HL L 300., 2009.11.14., 72. o.):
az 1072/2009/EK rendelet 8. cikkétől eltérve a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
-	a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított kétéves időszak során a
Horvátországban letelepedett vállalkozások nem végezhetnek kabotázst a többi
tagállamban;
-	a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított kétéves időszak során más
tagállamok értesíthetik a Bizottságot arról, hogy szándékukban áll-e az első francia
bekezdésben említett átmeneti időszakot legfeljebb két évvel meghosszabbítani, vagy a
Horvátországban letelepedett vállalkozások tekintetében alkalmazni kívánják-e a 8.
cikket. Az erre vonatkozó értesítés hiányában a 8. cikket alkalmazni kell;
-	a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított kétéves időszak során bármikor a
jelenlegi tagállamok bármelyike értesítheti a Bizottságot arról a szándékáról, hogy a
Horvátországban letelepedett vállalkozások tekintetében alkalmazza a 8. cikket;
-	csak azoknak a tagállamoknak a fuvarozói végezhetnek kabotázstevékenységet
Horvátországban, amelyekben a Horvátországban letelepedett vállalkozások
tekintetében alkalmazzák az 1072/2009/EK rendelet 8. cikkét,
-	a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított négyéves időszak során
bármely, a 8. cikket alkalmazó tagállam - nemzeti piacán vagy annak egyes részein a
kabotázstevékenység miatti vagy azáltal súlyosabbá váló olyan komoly zavarok esetén,
mint a kereslettel szemben jelentkező jelentős többletkínálat, vagy a közúti
árufuvarozási vállalkozások jelentős számának pénzügyi stabilitását vagy
147
fennmaradását érintő veszély - kérheti a Bizottságot, hogy teljes mértékben vagy
részben függessze fel a 8. cikk alkalmazását a Horvátországban letelepedett
vállalkozások tekintetében. Ebben az esetben az 1072/2009/EK rendelet 10. cikkét kell
alkalmazni.
Az első bekezdés első és második francia bekezdésében említett átmeneti intézkedést
alkalmazó tagállamok Horvátországgal kétoldalú megállapodások alapján fokozatosan
kabotázsengedélyeket cserélhetnek.
Az első és a második bekezdésben említett átmeneti rendelkezések nem vezethetnek ahhoz,
hogy a horvát fuvarozók bármelyik tagállamban korlátozottabb mértékű hozzáféréssel
rendelkezzenek a kabotázshoz, mint ami a csatlakozási szerződés aláírásakor érvényben volt.
8.	ADÓZÁS
1.	31992 L 0079: A Tanács 1992. október 19-i 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának
közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 8. o.):
a 2. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az első és második albekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséhez
Horvátország 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakban részesül. 2014. január 1-jétől
azonban a jövedéki adó a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000
darab cigarettára vonatkozóan legalább 77 EUR.”.
2.	32006 L 0112: A Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös
hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.):
a)	a 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A tagállamok hatóságként folytatott tevékenységnek tekinthetik a közjogi
intézmények olyan tevékenységeit, amelyek a 132., 135., 136. és 371. cikk, a 374-
148
377. cikk, a 378. cikk (2) bekezdése, a 379. cikk (2) bekezdése, vagy a 380-390c. cikk
értelmében adómentességet élveznek.”;
b)	a 80. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) amennyiben az ellenérték alacsonyabb, mint a szabadpiaci forgalmi érték, és az
értékesítő vagy a szolgáltató nem teljes mértékben jogosult a 167-171. cikk és
173-177. cikk szerinti adólevonásra, valamint a termékértékesítés vagy a
szolgáltatásnyújtás a 132., 135., 136., 371., 375., 376., 377. cikk, a 378. cikk (2)
bekezdése, a 379. cikk (2) bekezdése és a 380-390c. cikk értelmében
adómentes;”;
c)	a 136. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) olyan termékek értékesítése, amelyeket kizárólag a 132., 135., 371., 375., 376.,
377. cikk, a 378. cikk (2) bekezdése, a 379. cikk (2) bekezdése, valamint a 380-
390c. cikk értelmében adómentes tevékenységekhez használtak fel, amennyiben a
termékekre nem vonatkozott az adólevonás joga;”;
d)	a 221. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A tagállamok felmenthetik az adóalanyokat a 220. cikk (1) bekezdésében
vagy a 220a. cikkben megállapított számlaadási kötelezettség alól a területükön
teljesített olyan termékértékesítésekre vagy szolgáltatásnyújtásokra vonatkozóan,
amelyek a 110. és 111. cikk, a 125. cikk (1) bekezdése, a 127. cikk, a 128. cikk
(1) bekezdése, a 132., a 135. cikk (1) bekezdésének (h)-(l) pontja, a 136., 371., 375.,
376. és 377. cikk, a 378. cikk (2) bekezdése, a 379. cikk (2) bekezdése és a 380-390c.
cikk értelmében - az előző fázisban megfizetett héa levonásának jogával vagy anélkül
-	adómentesek.”;
e)	az irányelv a következő cikkel egészül ki:
„390c. cikk
149
Horvátország, a csatlakozás időpontjában általa alkalmazott feltételek mellett,
továbbra is mentesítheti a következő ügyleteket:
a)	a 135. cikk (1) bekezdésének j) pontjában és a X. melléklet B. részének 9.
pontjában említett, beépített vagy beépítetlen építési telkek értékesítése, nem
megújítható, 2014. december 31-ig;
b)	a X. melléklet B. részének 10. pontjában említett nemzetközi személyszállítás
mindaddig, ameddig a Horvátország csatlakozása előtt az Uniót alkotó valamelyik
tagállam ezzel azonos adómentességet alkalmaz.”;
f)	a 391. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„391. cikk
A 371., 375., 376. vagy 377. cikkben, a 378. cikk (2) bekezdésében, a 379. cikk (2)
bekezdésében, valamint a 380-390c. cikkben meghatározott ügyleteket mentesítő
tagállamok lehetővé tehetik az adóalanyoknak, hogy az említett ügyletek tekintetében
adózást válasszanak.”;
g)	a X. melléklet címe helyébe (értelemszerűen a tartalomjegyzékben is) a következő
szöveg lép:
„A 370. ÉS 371., VALAMINT A 375-390c. CIKKBEN EMLÍTETT ELTÉRÉSEK
HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYLETEK JEGYZÉKE”.
9.	A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE
32006 R 0562: Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a
személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési
kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.).
150
A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„19a. cikk
E rendeletnek a határátkelőhelyek létrehozásával kapcsolatos rendelkezéseitől eltérve, addig, amíg
hatályba nem lép a Tanácsnak a csatlakozási okmány 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a
schengeni vívmányok Horvátországban történő teljes körű alkalmazásáról szóló határozata, vagy
amíg ezt a rendeletet úgy nem módosítják, hogy az tartalmazza a közös határátkelőhelyeken történő
határellenőrzést szabályozó rendelkezéseket - attól függően, hogy melyik következik be előbb -,
Horvátország a Bosznia-Hercegovinával közös határán fenntarthatja a közös határátkelőhelyeket. E
közös határátkelőhelyeken az egyik állam határőrei be- és kiutazási ellenőrzéseket végeznek a
másik állam területén. A horvát határőrök által elvégzett valamennyi be- és kiutazási ellenőrzésnek
az uniós vívmányoknak megfelelően kell történnie, amibe beletartoznak a nemzetközi védelemre és
a visszaküldés tilalmára vonatkozó tagállami kötelezettségek is. Ennek érdekében szükség esetén
módosítani kell a szóban forgó közös határátkelőhelyeket létrehozó kétoldalú megállapodásokat.”.
10.	KÖRNYEZETVÉDELEM
I. HORIZONTÁLIS JOGSZABÁLYOK
1. 32003 L 0087: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275.,
2003.10.25.,	32. o.):
a)	Horvátország területén található két repülőtér közötti összes járat, illetve Horvátország
és egy nem EGT-ország területén található repülőtér közötti összes járat (a
továbbiakban: további légiközlekedési tevékenységek) tekintetében az alábbiakat kell
alkalmazni:
i.	a 3c. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 13. cikk (1) bekezdésében említett, 2013.
151
január 1-jén kezdődő időszak a további légiközlekedési tevékenységek
tekintetében 2014. január 1-jén kezdődik;
ii.	a 3c. cikk (4) bekezdésétől eltérve, a Bizottság - az ugyanezen rendelkezésben
említett eljárást követve - a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül
határoz a további légiközlekedési tevékenységekből származó összes korábbi
kibocsátásról;
iii.	a 3d. cikk (2) bekezdésétől eltérve, 2014. január 1-jétől a további légiközlekedési
tevékenységek vonatkozásában árverezendő kibocsátási egységek százalékos
értéke a 3e. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerinti térítésmentesen kiosztandó
kibocsátási egységek számának kiszámítását és a 3f. cikk szerinti külön
tartalékalapban elkülönítendő kibocsátási egységek számának kiszámítását
követően fennmaradó egységek aránya;
iv.	a 3d. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a légi közlekedésnek tulajdonított, a további
légiközlekedési tevékenységekből származó kibocsátásokról a 2010-es
referenciaév tekintetében a Bizottság fog határozni a rendelkezésre álló
legmegfelelőbb adatok alapján. Az azon tagállamok által árverezendő kibocsátási
egységek számát, amelyek esetében a légi közlekedésnek tulajdonított összes
kibocsátás tartalmazza a horvát repülőterekről érkező járatokból származó
kibocsátásokat, 2013. július 1-jétől úgy kell módosítani, hogy az ezen
kibocsátásokkal kapcsolatos árverezési jogok Horvátországot illessék;
v.	a 3e. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek
esetében az ellenőrzési év 2012, a kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó
kérelmeket pedig 2013. március 31-ig a horvát illetékes hatóságoknak kell
benyújtani;
vi.	a 3e. cikk (2) bekezdésétől eltérve, Horvátország a további légiközlekedési
tevékenységekhez kapcsolódó kérelmeket 2013. július 1-ig nyújtja be a
Bizottságnak;
152
vii.	a 3e. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a Bizottság - a további légiközlekedési
tevékenységekkel kapcsolatban - 2013. szeptember 30-ig határozatot fogad el a
3e. cikk (3) bekezdésének a)-e) pontjában említettekről;
viii.	a 3e. cikk (3) bekezdésének d) pontjától eltérve, a további légiközlekedési
tevékenységek esetében a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek számát
az e) pontban meghatározott referenciaérték és a 3e. cikk (2) bekezdésével
összhangban a Bizottságnak benyújtott kérelmekben szereplő, a 2010. évi
mennyiségekre vonatkozó, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya
alá tartozó légiközlekedési tevékenységekhez kapcsolódó tonnakilométer-adatokat
érintő átlagos változás figyelembevétele céljából kiigazított tonnakilométer-adatok
összegének szorzataként kell kiszámolni. Amennyiben szükséges, a
referenciaérték kiigazítható a Bizottság által alkalmazandó egységes korrekciós
tényezővel;
ix.	a 3e. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek
esetében a 3e. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett referenciaértéknek meg
kell egyeznie a 2012. január 1-jétől az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének
hatálya alá tartozó légiközlekedési tevékenységek vonatkozásában kiszámított
referenciaértékkel;
x.	a 3e. cikk (5) bekezdésétől eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek
esetében a kibocsátási egységek kiutalásának dátuma 2014. február 28.;
xi.	a 3f. cikktől eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek esetében a 2013-ban
kezdődő időszak második naptári évére történő utalás 2014-re vonatkozik, a
szóban forgó időszak harmadik naptári évére történő utalás pedig 2015-re;
153
xii.	a 14. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek
tekintetében megállapított dátum 2013. július 1.;
xiii.	a 18a. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a légijármű-üzemeltetőknek a
Horvátországhoz való igazgatási célú átsorolására 2014-ben kerül sor, azt
követően, hogy az üzemeltető eleget tett a 2013. évvel kapcsolatos
kötelezettségeinek, kivéve, ha az igazgatásért felelős korábbi hatóság és
Horvátország egy eltérő időpontról állapodik meg, a légijármű-üzemeltető részéről
a horvát csatlakozást figyelembe vevő, frissített üzemeltetői jegyzéknek a
Bizottság általi közzétételét követő hat hónapon belül benyújtott kérelem alapján.
Ez esetben az átsorolásra legkésőbb 2020-ban kerül sor, a 2021-ben kezdődő
kereskedési időszakra tekintettel;
xiv.	az I. mellékletének 6. pontjától eltérve, a további légiközlekedési tevékenységeket
2014.	január 1-jétől figyelembe kell venni;
b)	a fenti eltérések sérelme nélkül Horvátország hatályba lépteti az annak biztosításához
szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, hogy a
csatlakozás időpontjától kezdődően 2013 egészében meg tudjon felelni az irányelvnek.
2.	32010 R 0920: A Bizottság 2010. október 7-i 920/2010/EU rendelete a 2003/87/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat
szerinti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről (HL
L 270., 2010.10.14., 1. o.):
a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozóan a 16., 29., 41., 46. és 54. cikket, valamint a
VIII. mellékletet Horvátország esetében 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
154
II. LEVEGŐMINŐSÉG
32008 L 0050: Az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelve a
környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152.,
2008.6.11.,	1. o.):
a)	a XIV. melléklettől eltérve, az A. pont első bekezdésében szereplő referenciaév a horvát
csatlakozás évének végét követő második év. A szóban forgó referenciaév átlagexpozíció-
mutatója a csatlakozási év, valamint a csatlakozás évét követő első és második év
koncentrációjának középértéke;
b)	a XIV. melléklet B. pontjától eltérve, az expozíciócsökkentési célt a referenciaév - azaz a
horvát csatlakozás évének végét követő második év - átlagexpozíció-mutatójának a
függvényében kell kiszámítani.
III.	HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
31999 L 0031: A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182.,
1999.7.16.,	1. o.):
a)	az 5. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjától eltérve, a
hulladéklerakókba kerülő, biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségének az
1997-ben keletkezett összes biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségének 75,
50, illetve 35 (tömeg)százalékára történő csökkentésére vonatkozó követelményt
Horvátország esetében az alábbi határidőkkel összhangban kell alkalmazni.
Horvátország az alábbi ütemezésnek megfelelően gondoskodik a hulladéklerakókba kerülő,
biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségének fokozatos csökkentéséről:
i.	2013. december 31-ig a hulladéklerakókba kerülő, biológiailag lebontható települési
hulladék mennyisége az 1997-ben keletkezett összes biológiailag lebontható települési
hulladék mennyiségének 75 (tömeg)százalékára csökken;
155
ii.	2016. december 31-ig a hulladéklerakókba kerülő, biológiailag lebontható települési
hulladék mennyisége az 1997-ben keletkezett összes biológiailag lebontható települési
hulladék mennyiségének 50 (tömeg)százalékára csökken;
iii.	2020. december 31-ig a hulladéklerakókba kerülő, biológiailag lebontható települési
hulladék mennyisége az 1997-ben keletkezett összes biológiailag lebontható települési
hulladék mennyiségének 35 (tömeg)százalékára csökken;
b)	a 14. cikk c) pontjától eltérve, 2018. december 31-ig valamennyi Horvátországban meglévő
hulladéklerakónak meg kell felelnie az irányelvben foglalt követelményeknek, az I. melléklet
1.	pontjában szereplő követelmények kivételével.
Horvátország biztosítja az ezen előírásoknak nem megfelelő, már meglévő
hulladéklerakókban elhelyezett hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban
meghatározott maximális éves mennyiségek szerint:
-	2013. december 31-ig: 1 710 000 tonna,
-	2014. december 31-ig: 1 410 000 tonna,
-	2015. december 31-ig: 1 210 000 tonna,
-	2016. december 31-ig: 1 010 000 tonna,
-	2017. december 31-ig: 800 000 tonna.
Horvátország a csatlakozás évétől kezdődően minden év december 31-ig jelentést készít a
Bizottság számára az irányelv fokozatos végrehajtásáról, és a fenti közbenső célkitűzések
teljesítéséről.
156
IV. VÍZMINŐSÉG
1.	31991 L 0271: A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz
kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.):
a 3., 4., 5., 6. és 7. cikktől eltérve, a gyűjtőrendszerekre és a települési szennyvíz kezelésére
vonatkozó előírásokat Horvátország esetében 2024. január 1-jétől kell alkalmazni, az alábbi
közbenső célkitűzésekkel összhangban:
a)	2018. december 31-ig biztosítani kell az irányelvnek való megfelelést a 15 000
lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban, a következő parti agglomerációk
kivételével:
Bibinje - Sukosan,
Biograd,
Jelsa - Vrboska,
Makarska,
Mali Losinj,
Malinska - Njivice,
Nin,
Pirovac - Tisno - Jezera,
Pula - sjever,
Vela Luka,
Vir.
b)	2020. december 31-ig biztosítani kell az irányelvnek való megfelelést a 10 000
lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban, ahol a keletkező szennyvíz
kibocsátása érzékeny területeken történik, valamint az olyan szennyvíztisztító telepek
esetében, amelyek a Duna és más érzékeny területek releváns vízgyűjtő területén
helyezkednek el és hozzájárulnak e területek szennyezéséhez, továbbá az a) pontban
felsorolt 11 parti agglomerációban;
157
c)	2023. december 31-ig biztosítani kell az irányelvnek való megfelelést a 2000
lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban.
2.	31998 L 0083: A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra
szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.):
az irányelvben foglaltaktól eltérve, az I. melléklet A. és C. részében meghatározott
mikrobiológiai paramétereket és mutatókat Horvátország esetében 2019. január 1-jétől kell
alkalmazni az alábbi vízellátó területeken:
vízellátó terület	terület sz.	népesség	NUTS-kód
DA BJELOVAR	107	51 921	HR02
DA DARUVAR	125	25 608	HR02
DA BURBEVAC	204	30 079	HR01
DA GORSKI KOTAR	306	26 430	HR03
DA HRVATSKO ZAGORJE	101	143 093	HR01
DA ISTOCNA SLAVONIJA - SLAVONSKI BROD	129	124 349	HR02
DA ISTRA	301	97 046	HR03
158
DA JASTREBARSKO-KLINCA SELA
DA KARLOVAC-DUGA RESA
DA KNIN
DA KOPRIVNICA
DA KRIZEVCI
DA LAPAC
DA LICKA JESENICA
DA NASICE
DA NERETVA-PELJESAC-
KORCULA-LASTOVO-MLJET
DA OGULIN
DA OPATIJA-RIJEKA-KRK
DA OTOCAC
DA OZALJ
DA PETRINJA-SISAK
DA PISAROVINA
DA PITOMACA
DA POZESTINE
DA SVETI IVAN ZELINA
DA UDBINA-KORENICA
DA VARAZDIN
DA VELIKA GORICA
DA ZAGREB
DA ZAPRESIC
DA ZRMANJA-ZADAR
DA ZRNOVNICA
114	23 213	HR01
116	91 511	HR02
404	17 187	HR03
203	58 050	HR01
103	36 338	HR01
311	1 880	HR03
118	13 893	HR02
210	37 109	HR02
407	58 246	HR03
117	25 192	HR02
304	238 088	HR03
309	15 434	HR03
113	11 458	HR02
121	84 528	HR02
115	3 910	HR01
205	10 465	HR02
128	70 302	HR02
102	17 790	HR01
310	6 747	HR03
201	184 769	HR01
503	75 506	HR01
501	831 047	HR01
502	50 379	HR01
401	158 122	HR03
307	20 160	HR03
159
V. A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése (IPPC)
1. 31999 L 0013: A Tanács 1999. március 11-i 1999/13/EK irányelve a szerves oldószerek
egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony
szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról (HL L 85., 1999.3.29., 1. o.):
a)	az 5. cikktől, valamint a II. A. és a II. B. melléklettől eltérve, a szerves oldószerek
egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező
illékony szerves vegyületek kibocsátási határértékeit az alábbi horvátországi
létesítmények esetében a megjelölt időponttól kell alkalmazni:
i.	2014. január 1-jétől:
1.	CATEKS, dionicko drustvo za proizvodnju tkanine, umjetne koze,
kucanskog rublja i proizvoda za sport i rekreaciju (CATEKS d.d.),
Cakovec, Ulica Zrinsko-Frankopanska 25
2.	Drvna industrija KLANA d.d. (DI KLANA d.d.), Klana, Klana 264.
ii.	2015. január 1-jétől:
1.	HEMPEL drustvo s ogranicenom odgovornoscu Preradivacka kemijska
industrija (HEMPEL d.o.o.), Umag, Novigradska ulica 32
2.	ALUFLEXPACK, proizvodno, trgovacko, export-import drustvo s
ogranicenom odgovornoscu (ALUFLEXPACK, d.o.o.), Zadar, Murvica
bb - pogon Zadar (zadari létesítmény, helye: Zadar, Murvica bb)
3.	ALUFLEXPACK, proizvodno, trgovacko, export-import drustvo s
ogranicenom odgovornoscu (ALUFLEXPACK, d.o.o.), Zadar, Murvica
bb - pogon Umag (umagi létesítmény, helye: Umag, Ungarija bb).
iii.	2016. január 1-jétől:
1.	PALMA drustvo s ogranicenom odgovornoscu za proizvodnju pogrebnih
potrepstina (PALMA d.o.o.), Jastrebarsko, Donja Reka 24
160
2.	FERRO-PREIS drustvo s ogranicenom odgovornoscu za proizvodnju
lijevanih, kovanih i presanih metalnih proizvoda (FERRO-PREIS d.o.o.),
Cakovec, Dr. Tome Bratkovica 2
3.	AD PLASTIK dionicko drustvo za proizvodnju dijelova i pribora za
motorna vozila i proizvoda iz plasticnih masa (AD PLASTIK d.d.), Solin,
Matoseva ulica 8 - location: Zagreb, Jankomir 5
4.	REMONT ZELJEZNICKIH VOZILA BJELOVAR drustvo s ogranicenom
odgovornoscu (RZV d.o.o.), Bjelovar, Trg kralja Tomislava 2
5.	FEROKOTAO d.o.o. za proizvodnju transformatorskih kotlova i ostalih
metalnih konstrukcija (FEROKOTAO d.o.o.), Kolodvorska bb, Donji
Kraljevec
6.	SAME DEUTZ-FAHR Zetelice, drustvo s ogranicenom odgovornoscu za
proizvodnju i usluge (SAME DEUTZ-FAHR Zetelice d.o.o.), Zupanja,
Industrijska 5
7.	CMC Sisak d.o.o. za proizvodnju i usluge (CMC Sisak d.o.o.), Sisak, Brace
Kavurica 12
8.	METALSKA INDUSTRIJA VARAZDIN dionicko drustvo (MIV d.d.),
Varazdin, Fabijanska ulica 33
9.	CHROMOS BOJE I LAKOVI, dionicko drustvo za proizvodnju boja i
lakova (CHROMOS BOJE I LAKOVI, d.d.), Zagreb, Radnicka cesta
173/d
10.	CHROMOS-SVJETLOST, Tvornica boja i lakova, drustvo s ogranicenom
odgovornoscu (CHROMOS-SVJETLOST d.o.o.), Luzani, Mijata
Stojanovica 13
11.	MURAPLAST drustvo s ogranicenom odgovornoscu za proizvodnju i
preradu plasticnih masa (MURAPLAST d.o.o.), Kotoriba, Industrijska
zona bb
12.	ISTRAPLASTIKA dionicko drustvo za proizvodnju ambalaze
(ISTRAPLASTIKA d.d.), Pazin, Dubravica 2/a
13.	GRUDINA drustvo s ogranicenom odgovornoscu za proizvodnju i usluge
(GRUDINA d.o.o.), Zupanja, Aleja Matice hrvatske 21
14.	SLAVICA - KEMIJSKA CISTIONICA, vlasnik Slavica Hinek, Beli
Manastir, J. J. Strossmayera 17
161
15.	MIDA d.o.o. za usluge i ugostiteljstvo (MIDA d.o.o.), Osijek, Ivana
Gundulica 206
16.	EXPRESS KEMIJSKA CISTIONA, vlasnik Ivanka Drcec, Krizevci, Ulica
Petra Preradovica 14
17.	Kemijska cistionica "BISER", vlasnik Gojko Miletic, Dubrovnik, Nikole
Tesle 20
18.	Kemijska cistionica "ELEGANT", vlasnik Frane Miletic, Dubrovnik,
Andrije Hebranga 106
19.	KOLAR obrt za kemijsko ciscenje odjece, vlasnik Svjetlana Kolar,
Zakanje, Kamanje 70/a
20.	MM d.o.o. za trgovinu i usluge (MM d.o.o.), Draganic, Lug 112
21.	KEMIJSKA CISTIONA "AGATA", vlasnik Branko Szabo, Virovitica, S.
Radica 66
22.	Obrt za kemijsko ciscenje odjeca "KEKY", vlasnik Jovita Malek-
Milovanovic, Pula, Dubrovacke bratovstine 29
23.	LORNA d.o.o. za pranje i kemijsko ciscenje tekstila i krznenih proizvoda
(LORNA d.o.o.), Pula, Valdebecki put 3
24.	KEMIJSKA CISTIONICA I KOPIRANJE KLJUCEVA "SUPER", vlasnik
Ivan Super, Virovitica, J.J. Strossmayera 5
25.	KEMIJSKO CISCENJE STEFANEC kemijsko ciscenje tekstila i krznenih
proizvoda, vlasnik Nadica Stefanec, Koprivnica, Ledinska 1a
26.	ARIES drustvo s ogranicenom odgovornoscu za proizvodnju glazbala i
usluge (ARIES d.o.o.), Varazdin, Creska 3
27.	OBRT ZA PRANJE I CISCENJE TEKSTILA I ODJECE BORBEVIC,
vlasnik Javorka Bordevic, Makarska, Ante Starcevica 2
28.	OBRT ZA USLUGE PRANJA I KEMIJSKOG CISCENJA "KORDIC",
vlasnik Pero Kordic, Makarska, Kipara Rendica 2
29.	Kemijsko ciscenje tekstila i krznenih proizvoda CISTIONICA GALEB,
vlasnik Stipan Radovic, Zadar, Varoska 6
30.	KEMIJSKA C ISTIONICA, vlasnik Kresimir Borovec, Varazdin, Juraja
Habdelica 2
31.	KEMIJSKA CISTIONICA "VBM", vlasnik Biserka Posavec, Marusevec,
Biljevec 47
162
32.	OBRT ZA KEMIJSKO CISCENJE I PRANJE RUBLJA "PLITVICE",
vlasnik Momirka Ninic, Pula, Rizzijeva 34
33.	"ANA" KEMIJSKA CISTIONA, vlasnik Sasa Dadic, Pula, Zagrebacka 18
34.	Kemijska cistionica, vlasnik Gordana Bralic, Trogir, Put Demunta 16
35.	"ECONOMATIC" - PRAONICA RUBLJA, vlasnik Marino Bassanese,
Umag, Savudrijska cesta 9
36.	SERVIS ZA CISCENJE "SJAJ", vlasnik Danijela Brkovic, Virovitica,
Golo Brdo 2A.
b)	az irányelv 5. cikke (3) bekezdésének b) pontjától eltérve, az üzemeltetőnek azt a
kötelezettségét, hogy kielégítően bizonyítania kell az illetékes hatóság számára, hogy a
rendelkezésre álló legjobb technikát alkalmazza, a hajóépítés bevonási folyamatai
tekintetében 2016. január 1-jétől kell alkalmazni az alábbi horvátországi létesítmények
esetében:
1.	BRODOTROGIR d.d., Trogir, Put brodograditelja 16
2.	NCP-NAUTICKI CENTAR PRGIN-REMONTNO BRODOGRADILISTE
SIBENIK d.o.o. za remont i proizvodnju brodova (NCP - REMONTNO
BRODOGRADILISTE SIBENIK d.o.o.), Sibenik, Obala Jerka Sizgorica 1
3.	BRODOGRADILISTE VIKTOR LENAC dionicko drustvo
(BRODOGRADILISTE VIKTOR LENAC d.d.), Rijeka, Martinscica bb
4.	3. MAJ BRODOGRADILISTE d.d., Rijeka, Liburnijska 3
5.	BRODOSPLIT-BRODOGRADILISTE drustvo s ogranicenom odgovornoscu
(BRODOSPLIT-BRODOGRADILISTE d.o.o.), Split, Put Supavla 21
6.	ULJANIK Brodogradiliste, d.d., Pula, Flaciusova 1.
163
2.	32001 L 0080: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/80/EK irányelve a
nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő
kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309., 2001.11.27., 1. o.).
A 4. cikk (1) és (3) bekezdésétől eltérve, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra
vonatkozó kibocsátási határértékeket az alábbi horvátországi létesítmények esetében 2018.
január 1-jétől kell alkalmazni:
1.	BELIS^E d.d., Belis^e: K3+K4 típusú (240 MW-os) gőzkazán;
2.	DIOKI d.d., Zagreb: SG 6401C típusú (86 MW-os) gőzkazán;
3.	HEP-Proizvodnja d.o.o., Zagreb, TE Plomin 1: (338 MW-os) gőzkazán;
4.	TE PLOMIN d.o.o., Plomin, TE Plomin 2: (544 MW-os) gőzkazán;
5.	HEP-Proizvodnja d.o.o., Zagreb, TE Rijeka: (800 MW-os) gőzkazán;
6.	HEP-Proizvodnja d.o.o., Zagreb, TE Sisak - block 1: 1A+1B típusú (548 MW-os)
gőzkazánok;
7.	HEP-Proizvodnja d.o.o., Zagreb, TE Sisak - block 2: 2A+2B típusú (548 MW-os)
gőzkazánok;
8.	HEP-Proizvodnja d.o.o., Zagreb, TE-TO Zagreb: amely egy K3 típusú gőzkazánnal, VK 3,
VK 4, VK 5, VK 6 típusú melegvízkazánokkal és egy PK 3 típusú gőzkazánnal felszerelt C
blokkból áll (öszesen: 828 MW);
9.	HEP-Proizvodnja d.o.o., Zagreb, EL-TO Zagreb: amely egy K4 (K8) és K5 (K9) típusú
gőzkazánnal felszerelt 30 MW-os blokkból, egy K3 (K6) típusú gőzkazánnal, WK 1 és WK 3
típusú melegvízkazánokkal felszerelt 12 MW-os blokkból és egy K2 (K7) típusú gőzkazánból
áll (összesen: 510 MW);
10.	HEP-Proizvodnja d.o.o., Zagreb, TE-TO Osijek: K1+K2 típusú gőzkazánok (összesen: 196
MW).
3.	32008 L 0001: Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 2008/1/EK irányelve a
környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (kodifikált változat) (HL L
24,	2008.1.29., 8. o.):
az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a meglévő létesítményekre kiadandó
engedélyekre vonatkozó előírásokat Horvátország esetében a következőkben felsorolt
164
létesítményekre a létesítményenként megjelölt időpontoktól kell alkalmazni, amennyiben
ezek az előírások arra a kötelezettségre vonatkoznak, amely szerint ezen létesítmények
üzemeltetésének az elérhető legjobb technikák alapján meg kell felelnie a 2. cikk 12.
pontjában meghatározott kibocsátási határértékeknek, az azokkal egyenértékű műszaki
paramétereknek és műszaki intézkedéseknek:
a)	2014. január 1-jétől:
1.	NASICECEMENT Tvornica cementa, dionieko drustvo (NASICECEMENT d.d.
Nasice), Nasice, Tajnovac 1; 3.1. IPPC-tevékenység
2.	LIPIK GLAS za proizvodnju stakla drustvo s ogranieenom odgovornos^u
(LIPIK GLAS d.o.o.), Lipik, Staklanska b.b.; 3.3. IPPC-tevékenység
3.	KOKA peradarsko prehrambena industrija dionieko drustvo (KOKA d.d.),
Varazdin, Jalkoveeka ulica bb - farma br. 18 (18. sz. gazdaság, helye: Cakovec,
Totovec); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
4.	ZITO d.o.o. za proizvodnju i trgovinu (ZITO d.o.o.), Osijek, Dakovstina 3 -
farma Forkusevci (Forkusevci gazdaság); 6.6.c) IPPC-tevékenység;
5.	ZITO d.o.o. za proizvodnju i trgovinu (ZITO d.o.o.), Osijek, Dakovstina 3 -
farma V. Branjevina (V. Branjevina gazdaság); 6.6.c) IPPC-tevékenység;
6.	Drvna industrija KLANA d.d. (DI KLANA d.d.), Klana, Klana 264; 6.7. IPPC-
tevékenység;
7.	EATEKS, dionieko drustvo za proizvodnju tkanine, umjetne koze, ku^anskog
rublja i proizvoda za sport i rekreaciju (EATEKS d.d.), Eakovec, Ulica Zrinsko-
Frankopanska 25; 6.7. IPPC-tevékenység;
b)	2015. január 1-jétől:
1.	CIMOS LJEVAONICA ROE d.o.o. proizvodnja aluminijskih odljevaka (CIMOS
LJEVAONICA ROE d.o.o.), Roe, Stanica Roe 21; 2.5.b) IPPC-tevékenység;
2.	P. P. C. BUZET drustvo s ogranieenom odgovornos^u za proizvodnju, trgovinu i
usluge (P. P. C. BUZET d.o.o.), Buzet, Most 24; 2.5.b) IPPC-tevékenység;
3.	Vetropack Straza tvornica stakla d.d. Hum na Sutli (Vetropack Straza d.d. Hum
na Sutli), Hum na Sutli, Hum na Sutli 203; 3.3. IPPC-tevékenység;
165
4.	KOKA peradarsko prehrambena industrija dionieko drustvo (KOKA d.d.),
Varazdin, Jalkoveeka ulica bb - pogon mesa (húsfeldolgozó üzem); 6.4.a) IPPC-
tevékenység;
5.	SLADORANA TVORNICA SE^ERA dionieko drustvo (SLADORANA d.d.),
Zupanja, Se^erana 63; 6.4.b) IPPC-tevékenység;
6.	KOKA peradarsko prehrambena industrija dionieko drustvo (KOKA d.d.),
Varazdin, Jalkoveeka ulica bb - farma br. 19 (19. sz. gazdaság, helye: Donji
Martijanec, Vrbanovec); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
7.	ZITO d.o.o. za proizvodnju i trgovinu (ZITO d.o.o.), Osijek, Dakovstina 3 -
farma Slaseak (Slaseak gazdaság); 6.6.b) IPPC-tevékenység;
8.	ZITO d.o.o. za proizvodnju i trgovinu (ZITO d.o.o.), Osijek, Dakovstina 3 -
farma Magadenovac (Magadenovac gazdaság); 6.6.c) IPPC-tevékenység;
9.	ALUFLEXPACK, proizvodno, trgovaeko, export-import drustvo s ogranieenom
odgovornos^u (ALUFLEXPACK, d.o.o.), Zadar, Murvica bb - pogon Umag
(umagi létesítmény, helye: Umag, Ungarija bb); 6.7. IPPC-tevékenység;
10.	ALUFLEXPACK, proizvodno, trgovaeko, export-import drustvo s ogranieenom
odgovornos^u (ALUFLEXPACK, d.o.o.), Zadar, Murvica bb - pogon Zadar
(zadari létesítmény, helye: Zadar, Murvica bb); 6.7. IPPC-tevékenység;
11.	HEMPEL drustvo s ogranieenom odgovornos^u Preraöivaeka kemijska
industrija (HEMPEL d.o.o.), Umag, Novigradska ulica 32; 6.7. IPPC-tevékenység;
12.	BELIS^E dionieko drustvo za proizvodnju papira, kartonske ambalaze, strojeva,
primarnu i finalnu preradu drva i suhu destilaciju drva (BELIS^E d.d.), Belis^e,
Trg Ante Stareevi^a 1 - a gőzkazánok (K3 és K4) kivételével (2017. december
31-ig tartó átmeneti időszak, lásd lentebb); 6.1.b) IPPC-tevékenység;
13.	MAZIVA-ZAGREB d.o.o. za proizvodnju i trgovinu mazivima i srodnim
proizvodima (MAZIVA-ZAGREB d.o.o.), Zagreb, Radnicka cesta 175; 1.2. IPPC-
tevékenység;
c)	2015. július 1-jétől:
GAVRILOVIC Prva hrvatska tvornica salame, susena mesa i masti M. Gavrilovi^a
potomci, d.o.o. (GAVRILOVICd.o.o.), Petrinja, Gavrilovi^ev trg 1 - pogon klaonice:
papkari, rezanje i prerada mesa i proizvodnja preraöevina od peradi i papkara, te
166
skladistenje mesa (vágóhíd: patás állatok, hús darabolása és feldolgozása, baromfiból
és patás állatokból származó feldolgozott termékek előállítása, valamint hús tárolása);
6.4.a) IPPC-tevékenység;
d)	2016. január 1-jétől:
1.	FERRO-PREIS drustvo s ogranieenom odgovornos^u za proizvodnju lijevanih,
kovanih i presanih metalnih proizvoda (FERRO-PREIS d.o.o.), Eakovec, Dr.
Tome Bratkovi^a 2; 2.4. IPPC-tevékenység;
2.	CEMEX Hrvatska dionieko drustvo za proizvodnju i prodaju cementa i drugih
graöevinskih materijala (CEMEX Hrvatska d.d.), Kastel Su^urac, Cesta dr. Franje
Tuömana bb - pogon Sv. Kajo (Sv. Kajo létesítmény); 3.1. IPPC-tevékenység;
3.	CEMEX Hrvatska dionieko drustvo za proizvodnju i prodaju cementa i drugih
graöevinskih materijala (CEMEX Hrvatska d.d.), Kastel Su^urac, Cesta dr. Franje
Tuömana bb - pogon Sv. Juraj (Sv. Juraj létesítmény); 3.1. IPPC-tevékenység;
4.	CEMEX Hrvatska dionieko drustvo za proizvodnju i prodaju cementa i drugih
graöevinskih materijala (CEMEX Hrvatska d.d.), Kastel Su^urac, Cesta dr. Franje
Tuömana bb - pogon 10. kolovoza (10. kolovoza létesítmény); 3.1. IPPC-
tevékenység;
5.	KIO KERAMIKA d.o.o. za proizvodnju keramiekih ploeica - "u steeaju" (KIO
KERAMIKA d.o.o. - "u steeaju"), Orahovica, V. Nazora bb - pogon Orahovica
(orahovicai létesítmény, helye: Orahovica, V. Nazora bb); 3.5. IPPC-tevékenység;
6.	KIO KERAMIKA d.o.o. za proizvodnju keramiekih ploeica - "u steeaju" (KIO
KERAMIKA d.o.o. - "u steeaju"), Orahovica, V. Nazora bb - pogon Rujevac
(rujevaci létesítmény, helye: Dvor, Rujevac bb); 3.5. IPPC-tevékenység;
7.	PLIVA HRVATSKA d.o.o. za razvoj, proizvodnju i prodaju lijekova i
farmaceutskih proizvoda (PLIVA HRVATSKA d.o.o.), Zagreb, Prilaz baruna
Filipovi^a 25 - pogon Savski Marof (Savski Marof létesítmény, helye: Prigorje
Brdovecko, Prudnicka 98); 4.5. IPPC-tevékenység;
8.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - mesna
industrija (húsipari létesítmény, helye: Sv. Petar u Sumi); 6.4. a) és b) IPPC-
tevékenység;
167
9.	KOKA peradarsko prehrambena industrija dionieko drustvo (KOKA d.d.),
Varazdin, Jalkoveeka ulica bb - farma br. 20 (20. sz. gazdaság, helye: Petrijanec-
Nova Ves); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
10.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovacka i ugostiteljska djelatnost,
dionicko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Sv. Petar u Sumi 8 (Sv. Petar u Sumi 8. sz. alatti gazdaság, helye: Sveti Petar u
Sumi); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
11.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Sv. Petar u Sumi 9 (Sv. Petar u Sumi 9. sz. alatti gazdaság, helye: Sveti Petar u
Sumi); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
12.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Barban (barbani gazdaság, helye: Barban); 6.6. a) IPPC-tevékenység;
13.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Muntrilj (muntrilji gazdaság, helye: Muntrilj); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
14.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Sikuti (Sikuti gazdaság, helye: Svetvincenat); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
15.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Zminj 2 (zminji 2. gazdaság, helye: Zminj); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
16.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Surani 2 (surani 2. gazdaság, helye: Tinjani, Surani); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
17.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Pilati (Pilati gazdaság, helye: Lovrin, Pilati); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
18.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Skropeti 2 (Skropeti 2. gazdaság, helye: Skropeti); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
19.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
168
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Katun 2 (katuni 2. gazdaság, helye: Trviz, Katun Trviski); 6.6.a) IPPC-
tevékenység;
20.	PURIS, poljoprivredna, prehrambena, trgovaeka i ugostiteljska djelatnost,
dionieko drustvo (PURIS d.d.), Pazin, Hrvatskog narodnog preporoda 2 - farma
Srbinjak (srbinjaki gazdaság, helye: Jakovici, Srbinjak); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
21.	AD PLASTIK dionieko drustvo za proizvodnju dijelova i pribora za motorna
vozila i proizvoda iz plastienih masa (AD PLASTIK d.d.), Solin, Matoseva ulica 8
-	helye: Zagreb, Jankomir 5; 6.7. IPPC-tevékenység;
22.	BRODOSPLIT-BRODOGRADILISTE drustvo s ogranieenom odgovornoscu
(BRODOSPLIT-BRODOGRADILISTE d.o.o.), Split, Put Supavla 21; 6.7. IPPC-
tevékenység;
23.	CHROMOS BOJE I LAKOVI, dionieko drustvo za proizvodnju boja i lakova
(CHROMOS BOJE I LAKOVI, d.d.), Zagreb, Radnieka cesta 173/d; 6.7. IPPC-
tevékenység;
24.	MURAPLAST drustvo s ogranieenom odgovornoscu za proizvodnju i preradu
plastienih masa (MURAPLAST d.o.o.), Kotoriba, Industrijska zona bb; 6.7. IPPC-
tevékenység;
25.	3. MAJ BRODOGRADILISTE d.d., Rijeka, Liburnijska 3; 6.7. IPPC-
tevékenység;
26.	CHROMOS-SVJETLOST, Tvornica boja i lakova, drustvo s ogranieenom
odgovornoscu (CHROMOS-SVJETLOST d.o.o.), Luzani, Mijata Stojanovica 13;
6.7. IPPC-tevékenység;
27.	BRODOTROGIR d.d., Trogir, Put brodograditelja 16; 6.7. IPPC-tevékenység;
28.	ULJANIK Brodogradiliste, d.d., Pula, Flaciusova 1; 6.7. IPPC-tevékenység;
e)	2017. január 1-jétől:
1.	METALSKA INDUSTRIJA VARAZDIN dionieko drustvo (MIV d.d.),
Varazdin, Fabijanska ulica 33; 2.4. IPPC-tevékenység;
2.	KANDIT PREMIJER d.o.o. za proizvodnju, promet i usluge (KANDIT
PREMIJER d.o.o.), Osijek, Frankopanska 99; 6.4.b) IPPC-tevékenység;
3.	KOKA peradarsko prehrambena industrija dionieko drustvo (KOKA d.d.),
169
Varazdin, Jalkoveeka ulica bb - farma br. 21 (21. sz. gazdaság, helye: Cakovec,
Totovec); 6.6.a) IPPC-tevékenység;
4.	ZITO d.o.o. za proizvodnju i trgovinu (ZITO d.o.o.), Osijek, Dakovstina 3 -
farma Luzani (luzani gazdaság); 6.6.b) IPPC-tevékenység;
f)	2018. január 1-jétől:
1.	BELIS^E dionieko drustvo za proizvodnju papira, kartonske ambalaze, strojeva,
primarnu i finalnu preradu drva i suhu destilaciju drva (BELIS^E d.d.), Belis^e,
Trg Ante Stareevi^a 1 - parni kotao K3, parni kotao K4 (K3 típusú gőzkazán, K4
típusú gőzkazán); 1.1. IPPC-tevékenység (ez csak a K3 és K4 típusú
gőzkazánokra vonatkozik);
2.	HEP-Proizvodnja d.o.o. za proizvodnju elektriene i toplinske energije (HEP-
Proizvodnja d.o.o.), Zagreb, Ulica grada Vukovara 37 - KTE Jertovec (a Jertoveci
kombinált ciklusú erőmű), helye: Konjscina, Jertovec, Jertovec 151); 1.1. IPPC-
tevékenység;
3.	HEP-Proizvodnja d.o.o. za proizvodnju elektricne i toplinske energije (HEP-
Proizvodnja d.o.o.), Zagreb, Ulica grada Vukovara 37 - TE Plomin 1 (a Plomin 1
hőerőmű, helye: Plomin, Plomin bb); 1.1. IPPC-tevékenység;
4.	TE PLOMIN drustvo s ogranicenom odgovornoscu za proizvodnju elektricne
energije (TE PLOMIN d.o.o.), Plomin, Plomin bb - TE Plomin 2 (a Plomin 2
hőerőmű, helye: Plomin, Plomin bb); 1.1. IPPC-tevékenység;
5.	HEP-Proizvodnja d.o.o. za proizvodnju elektricne i toplinske energije (HEP-
Proizvodnja d.o.o.), Zagreb, Ulica grada Vukovara 37 - EL-TO Zagreb (a zágrábi
erőmű, fűtőtelep, helye: Zagreb, Zagorska 1); 1.1. IPPC-tevékenység;
6.	HEP-Proizvodnja d.o.o. za proizvodnju elektricne i toplinske energije (HEP-
Proizvodnja d.o.o.), Zagreb, Ulica grada Vukovara 37 - TE-TO Zagreb (a zágrábi
hőerőmű, fűtőtelep, helye: Zagreb, Kusevacka 10 a); 1.1. IPPC-tevékenység;
170
7.	HEP-Proizvodnja d.o.o. za proizvodnju elektriene i toplinske energije (HEP-
Proizvodnja d.o.o.), Zagreb, Ulica grada Vukovara 37 - TE Sisak (a sisaki
hőerőmű, helye: Sisak, Cret bb); 1.1. IPPC-tevékenység;
8.	HEP-Proizvodnja d.o.o. za proizvodnju elektriene i toplinske energije (HEP-
Proizvodnja d.o.o.), Zagreb, Ulica grada Vukovara 37 - TE-TO Osijek (az eszéki
hőerőmű - fűtőtelep, helye: Osijek, Martina Divalta 203); 1.1. IPPC-tevékenység;
9.	HEP-Proizvodnja d.o.o. za proizvodnju elektriene i toplinske energije (HEP-
Proizvodnja d.o.o.), Zagreb, Ulica grada Vukovara 37 - TE Rijeka (a rijekai
hőerőmű, helye: Kostrena, Urinj bb); 1.1. IPPC-tevékenység;
10.	DIOKI Organska petrokemija dionieko drustvo (DIOKI d.d.), Zagreb, Eulineeka
cesta 252; 1.1. IPPC-tevékenység;
11.	INA-INDUSTRIJA NAFTE, d.d. (INA, d.d.), Zagreb, Avenija V. Holjevca 10 -
Rafinerija nafte Rijeka - Urinj (a rijekai olajfinomító - Urinj, helye: Kostrena,
Urinj); 1.2. IPPC-tevékenység;
12.	INA-INDUSTRIJA NAFTE, d.d. (INA, d.d.), Zagreb, Avenija V. Holjevca 10 -
Rafinerija nafte Sisak (a sisaki olajfinomító, helye: Sisak, Ante Kovacica 1); 1.2.
IPPC-tevékenység;
13.	ZELJEZARA SPLIT poduze^e za proizvodnju i preradu eelika d.d. "u steeaju"
(ZELJEZARA SPLIT d.d. "u steeaju"), Kastel Su^urac, Cesta dr. F. Tuömana bb;
2.2. IPPC-tevékenység;
14.	PETROKEMIJA, d.d. tvornica gnojiva (PETROKEMIJA, d.d.), Kutina, Aleja
Vukovar 4; 4.2.b) IPPC-tevékenység.
171
VI. VEGYI ANYAGOK
32006 R 1907: Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a
vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az
Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a
793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a
91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül
helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.):
a)	a 23. cikk (1) és (2) bekezdésétől, valamint a 28. cikktől eltérve, amelyekben meghatározásra
kerülnek az e cikkekben említett vegyi anyagok regisztrálására és előzetes regisztrálására
vonatkozó határidők, a Horvátországban letelepedett gyártók, importőrök és árucikket
előállítók a bevezetett anyagok előzetes regisztrálása tekintetében a csatlakozás időpontját
követően hathónapos alkalmazkodási időszakban részesülnek. A 23. cikk (1) és (2)
bekezdésében meghatározott első és második regisztrációs határidő a csatlakozás időpontját
követő 12. hónap;
b)	a 6., 7., 9., 17., 18. és 33. cikket Horvátország esetében a csatlakozás időpontját követő
hathónapos időszak alatt nem kell alkalmazni;
c)	a XIV. mellékletbe felvett bármely anyagra vonatkozóan meghatározott átmeneti
intézkedésektől eltérve, ha a legkésőbbi alkalmazási időpont a csatlakozás időpontjánál
korábbra esik vagy a csatlakozás időpontjától számított hathónapos időszakon belül van, a
Horvátországban letelepedett kérelmezők a csatlakozás időpontjától számított hathónapos
alkalmazkodási időszakban részesülnek, és az engedélyezési kérelmeket ezen időszak végéig
kell megküldeniük.
172
Az V. MELLÉKLET függeléke
Horvátország által rendelkezésre bocsátott lista() azon gyógyszerekről, amelyek esetében a horvát
jogszabályok értelmében a csatlakozást megelőzően kiadott forgalomba hozatali engedélynek
érvényben kell maradnia mindaddig, amíg azt az uniós vívmányoknak megfelelően meg nem újítják
vagy 2017. június 30-ig, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.
Az a tény, hogy egy adott gyógyszer szerepel a jegyzékben, önmagában nem jelenti azt, hogy az
illető gyógyszer az uniós vívmányoknak megfelelő forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik.
(*) Lásd HL C ...
173
VI. MELLÉKLET
Vidékfejlesztés (a csatlakozási okmány 35. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint)
A HORVÁTORSZÁGRA VONATKOZÓ IDEIGLENES KIEGÉSZÍTŐ VIDÉKFEJLESZTÉSI
INTÉZKEDÉSEK
A.	Szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok részére nyújtott támogatás
A 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a vidékfejlesztésre vonatkozó jogszabályi keretek
között Horvátország esetében a mezőgazdasági termelők 2017. december 31-ig jóváhagyott
kérelmei tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 34. cikkében meghatározott elvek alapján
egyedi támogatás nyújtandó a félig önellátó gazdaságok részére, feltéve hogy a 2014 és 2020
közötti programozási időszakra vonatkozó új vidékfejlesztési szabályozás nem irányoz elő hasonló
általános intézkedéseket és/vagy támogatást.
B.	Termelői csoportok
A 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a vidékfejlesztésre vonatkozó jogszabályi keretek
között Horvátország esetében a horvát illetékes hatóság által 2017. december 31-ig hivatalosan is
elismert termelői csoportok részére az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 35. cikkében megállapított
elvek alapján a termelői csoportok létrehozását és adminisztratív működését elősegítő egyedi
támogatás nyújtandó, feltéve hogy a 2014 és 2020 közötti programozási időszakra vonatkozó új
vidékfejlesztési szabályozás nem irányoz elő hasonló általános intézkedéseket és/vagy támogatást.
C.	Leader
A 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a vidékfejlesztésre vonatkozó jogszabályi keretek
között Horvátország esetében a Leader vidékfejlesztési programhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás
minimumát átlagosan olyan szinten kell megállapítani, amely legalább a fele a többi tagállam
esetében alkalmazandó költségvetés százalékos arányának, amennyiben sor kerül ilyen követelmény
meghatározására.
174
D.
A közvetlen kifizetések kiegészítései
1.	Támogatásban részesíthetők a 73/2009/EK tanácsi rendelet 132. cikke értelmében kiegészítő
nemzeti közvetlen kifizetésekre vagy támogatásokra jogosult mezőgazdasági termelők.
2.	A mezőgazdasági termelő számára a 2014., a 2015. és a 2016. év vonatkozásában nyújtott
támogatás nem haladhatja meg a következők közötti különbséget:
(a)	a Horvátországban az adott évre a 73/2009/EK tanácsi rendelet 121. cikkével
összhangban alkalmazandó közvetlen kifizetés szintje; és
(b)	a 2004. április 30-i összetételű Unióban az adott évben alkalmazandó közvetlen
kifizetések szintjének 45 %-a.
3.	A Horvátországban az ezen D. alszakasz alapján nyújtott támogatáshoz az Unió hozzájárulása
a 2014., a 2015. és a 2016. évben nem haladhatja meg a Horvátországnak nyújtott éves teljes
EMVA-támogatás mértékének 20 %-át.
4.	A közvetlen kifizetések kiegészítéseihez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja
meg a 80 %-ot.
E.	Előcsatlakozási támogatási eszköz - Vidékfejlesztés
1.	Horvátország továbbra is köthet szerződéseket vagy vállalhat kötelezettségeket az IPARD-
program keretében az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló
1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007 bizottsági
rendelet1 alapján mindaddig, amíg első alkalommal nem köt szerződést vagy vállal
kötelezettséget a vonatkozó vidékfejlesztési rendelet alapján. Horvátország tájékoztatja a
Bizottságot arról az időpontról, amikor első alkalommal köt szerződést vagy vállal
kötelezettséget a vonatkozó vidékfejlesztési rendelet alapján.
2.	A Bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében említett
1 HL L 170., 2007.6.29., 1. o.
175
eljárással összhangban elfogadja az ehhez szükséges intézkedéseket. A Bizottság számára
ehhez az 1085/2006/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett IPA-bizottság
nyújt segítséget.
F.	Az IPARD-program utólagos értékelése
A 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a vidékfejlesztésre vonatkozó jogszabályi keretek
között, a Horvátországra vonatkozó IPARD program végrehajtása tekintetében, az IPARD
programnak a 718/2007/EK bizottsági rendelet 191. cikkében előírt utólagos értékelésével
kapcsolatos kiadások a technikai segítségnyújtás keretében támogathatók.
G.	A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése
A 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a vidékfejlesztésre vonatkozó jogszabályi keretek
között Horvátország esetében a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére irányuló maximális
támogatás mértéke a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló,
1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv1 3. cikkének (2) bekezdése és 5. cikkének (1)
bekezdése értelmében - a csatlakozás időpontjától számított legfeljebb négyéves időszakban - az
ezen irányelv végrehajtását szolgáló támogatható beruházások összegének 75 %-a.
H.	Az előírások betartása
A 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a vidékfejlesztésre vonatkozó jogszabályi keretek
között Horvátország esetében a 73/2009/EK tanácsi rendelet II. mellékletében említett, - a szóban
forgó időszakban alkalmazandó - jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a következő
ütemezés szerint kell betartani: a II. melléklet A. pontjában említett követelményeket 2014. január
1-jétől kell alkalmazni; a II. melléklet B. pontjában említett követelményeket 2016. január 1-jétől
kell alkalmazni; és a II. melléklet C. pontjában említett követelményeket 2018. január 1-jétől kell
alkalmazni.
HL L 375., 1991.12.31., 1. o.
176
VII. MELLÉKLET
A Horvát Köztársaság által a csatlakozási tárgyalások során tett konkrét kötelezettségvállalások (a
csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint)
1.	Az igazságügyi reformra vonatkozó stratégia és cselekvési terv eredményes végrehajtásának a
további biztosítása.
2.	Az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének, elszámoltathatóságának, pártatlanságának
és szakmai hozzáértésének a további megerősítése.
3.	Az igazságszolgáltatási szervek hatékonyságának a további javítása.
4.	A háborús bűnökkel kapcsolatos horvátországi ügyek kezelésének a további javítása.
5.	Annak további biztosítása, hogy hatékony, eredményes és elfogulatlan nyomozáson,
büntetőeljárás alá vonáson és bírósági ítéleteken alapuló, folyamatos, számottevő eredmények
szülessenek a szervezett bűnözést érintő ügyekben és a korrupciós ügyekben, függetlenül az
elkövetés szintjétől, beleértve a magas szinten tapasztalható korrupciót és az olyan érzékeny
területeket is, mint a közbeszerzés.
6.	Annak biztosítása, hogy egyre jobb eredmények szülessenek a korrupció és az
összeférhetetlenség elleni küzdelemmel kapcsolatos megelőző intézkedések megerősítése
7.	terén.
8.	A kisebbségek védelmének további megerősítése, többek között a nemzeti kisebbségek
jogainak védelméről szóló sarkalatos törvény eredményes végrehajtása révén.
9.	A menekültek visszatérésével kapcsolatos lezáratlan kérdések további rendezése.
10.	Az emberi jogok védelmének további javítása.
177
11.	További teljes körű együttműködés a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi
büntetőtörvényszékkel.
178
VIII. MELLÉKLET
A Horvát Köztársaság által a horvát hajóépítő-ipar szerkezetátalakítására vonatkozóan tett
kötelezettségvállalások (a csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének harmadik
albekezdésében említettek szerint)
A szerkezetátalakításra váró hajógyárak az alábbiak:
-	Brodograöevna industrija 3 MAJ dionieko drustvo, Rijeka (a továbbiakban: 3 MAJ),
-	BRODOTROGIR d.d., Trogir (a továbbiakban: Brodotrogir),
-	BRODOGRADEVNA INDUSTRIJA SPLIT, dionieko drustvo, Split (a továbbiakban:
Brodosplit),
-	BRODOSPLIT-BRODOGRADILISTE SPECIJALNIH OBJEKATA drustvo s ogranieenom
odgovornoscu, Split (a továbbiakban: BSO),
-	BRODOGRADILISTE KRALJEVICA dionieko drustvo za izgradnju i popravak brodova,
Kraljevica (a továbbiakban: Kraljevica).
Horvátország egyetértett azzal, hogy e hajógyárak szerkezetátalakítását versenyeztetésen alapuló
ajánlattételi eljárás keretében végrehajtandó privatizáció révén valósítja meg. A pályázók
szerkezetátalakítási terveket nyújtottak be e hajógyárak szerkezetátalakítására vonatkozóan,
amelyeket a Horvát Versenyhivatal és a Bizottság elfogadott. A Horvátország és a hajógyárak
felvásárlói által megkötendő privatizációs szerződések tartalmazni fogják a vonatkozó
szerkezetátalakítási terveket.
A fenti hajógyárakra vonatkozóan benyújtott szerkezetátalakítási tervek a szerkezetátalakítási
folyamat során betartandó alábbi kulcsfontosságú feltételeket határozzák meg:
179
-	Az e hajógyárak részére 2006. március 1-jétől kifizetett minden állami támogatás
szerkezetátalakítási támogatásnak tekintendő. A hajógyáraknak a saját valós, állami
támogatástól mentes forrásaikból a szerkezetátalakítási költségek teljes összegének legalább
40 %-át kitevő hozzájárulást kell nyújtaniuk a szerkezetátalakítási tervekhez.
-	A hajógyárak teljes gyártási kapacitását a 2011. június 1-jei szintekhez képest 471 324
súlyozott bruttó tonnáról (CGT) 372 346 CGT-re kell csökkenteni. A hajógyáraknak
legkésőbb a privatizációs szerződés aláírását követő tizenkét hónapon belül csökkenteniük
kell a gyártási kapacitásukat. A kapacitáscsökkentést a sólyaterek végleges lezárása, a
sólyatereknek az EUMSZ 346. cikke értelmében vett kizárólagos katonai célú termelés céljára
történő kijelölése, illetve a felszíni területük csökkentése révén kell végrehajtani. Az
alkalmazandó OECD szabályok értelmében kiszámított termelés mértékegysége a súlyozott
bruttó tonna (CGT).
-	A hajógyárak éves össztermelését 2011. január 1-jétől kezdődően 10 éven keresztül 323 600
CGT-re kell korlátozni. A hajógyárak termelését az alábbi szintekre kell korlátozni1:
-	3 MAJ: 109 570 CGT
-	Brodotrogir: 54 955 CGT
-	Brodosplit és BSO: 132 078 CGT
-	Kraljevica: 26 997 CGT
A hajógyárak beleegyezhetnek saját termelési kvótájuk felülvizsgálatába. Jogilag kötelező
erejű megállapodások révén pedig kifejezetten meghatározhatják, hogy (a CGT-ben megadott)
egyéni termelési kvótájuk mely részét engedik át egymásnak. A 323 600 CGT-s éves
termelési összkvótát nem szabad túllépni.
-	A szerkezetátalakítási tervek több olyan egyéb intézkedést is meghatároznak, amelyet a
Egy adott gyár éves termelését a következőképpen számítják ki: A hajógyártás kezdete az
acélvágás tervezett időpontja, a gyártás vége pedig a hajó átadásának a vásárlóval kötött
szerződésben foglalt várható időpontja (vagy a befejezetlen hajó átadásának előrelátható
időpontja, amikor a hajóépítés két gyár között oszlik meg). Az egy hajóra vonatkozó CGT-k
mennyiségét lineárisan határozzák meg a gyártási időszakot átfogó naptári évek száma
szerint. Egy gyárnak egy adott évre vonatkozó össztermelése az adott évben előállított CGT-k
mennyiségének összeadásával számítató ki.
180
hosszú távú életképesség visszaállítása érdekében minden gyárnak végre kell majd hajtania.
E tervek bármilyen utólagos megváltoztatása esetén teljesíteni kell a szerkezetátalakítási folyamat
során betartandó, fent említett kulcsfontosságú feltételeket, és a változtatásokat elfogadás céljából
be kell nyújtani a Bizottságnak.
A hajógyárak a privatizációs szerződés aláírásának időpontjától számított legalább tíz éven
keresztül nem kaphatnak újabb segélyt vagy szerkezetátalakítási támogatást. A Bizottság -
Horvátország csatlakozását követően - e rendelkezés be nem tartása esetén utasítani fogja
Horvátországot a segély vagy a szerkezetátalakítási támogatás kamatos kamattal növelt összegének
a behajtására.
A Horvát Versenyhivatal és a Bizottság által elfogadott szerkezetátalakítási terveket bele kell
építeni a Horvátország és a hajógyárak felvásárlói között kötendő privatizációs szerződésekbe. A
privatizációs szerződéseket elfogadás céljából be kell nyújtani a Bizottságnak, és azokat a horvát
csatlakozást megelőzően alá kell írni.
A Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni a szerkezetátalakítási tervek végrehajtását és az e
mellékletben szereplő - az állami támogatás mértékével, a saját hozzájárulással, a
kapacitáscsökkentéssel, a termelés korlátozásával, és a hajógyár életképességének visszaállítása
érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos - feltételeknek való megfelelést.
A szerkezetátalakítási időszakban minden évben sor kerül erre az ellenőrzésre. Horvátország
minden ellenőrzési intézkedés tekintetében teljes mértékben együttműködik. Különösen az alábbiak
révén:
-	Horvátország a szerkezetátalakítási időszak végéig, minden évben legkésőbb január 15-ig és
július 15-ig féléves jelentéseket készít a Bizottságnak a kedvezményezett hajógyárak
szerkezetátalakításáról.
-	A jelentéseknek tartalmazniuk kell a szerkezetátalakítási folyamat, a saját hozzájárulás, a
kapacitáscsökkentés, a termeléskorlátozás, valamint a hajógyár életképességének
visszaállítása érdekében hozott intézkedések ellenőrzéséhez szükséges valamennyi
181
információt.
-	Horvátország 2020 végéig minden évben legkésőbb július 15-ig jelentést készít a
szerkezetátalakítás alatt álló hajógyárak éves termeléséről.
-	Horvátország kötelezi a hajógyárakat minden olyan lényeges adat közzétételére, amelyek
egyéb körülmények között bizalmasnak minősülhetnek. A Bizottság gondoskodik arról, hogy
az egyes hajógyárakra vonatkozó bizalmas információk ne kerüljenek nyilvánosságra.
A Bizottság bármikor úgy határozhat, hogy egy független szakértőt bíz meg az ellenőrzés
eredményeinek kiértékelésével, bármely szükséges kutatás elvégzésével és a Bizottságnak történő
jelentéstétellel. Horvátország teljes mértékben együttműködik a Bizottság által kinevezett független
szakértővel, és biztosítja, hogy a szakértő korlátlanul hozzáférhessen a Bizottság által rábízott
feladatok végrehajtásához szükséges valamennyi információhoz.
A csatlakozást követően a Bizottság utasítani fogja Horvátországot a 2006. március 1-je után egy
adott hajógyárnak nyújtott összes segély vagy szerkezetátalakítási támogatás kamatos kamattal
növelt összegének a behajtására, amennyiben:
-	az e hajógyárra vonatkozó privatizációs szerződést még nem írták alá, vagy az nem
tartalmazza teljes mértékben a Horvát Versenyhivatal és a Bizottság által elfogadott
szerkezetátalakítási tervben meghatározott feltételeket, vagy
-	a hajógyár nem nyújtott valós, állami támogatástól mentes, a szerkezetátalakítási költségek
összegének legalább 40 %-át kitevő hozzájárulást a saját forrásaiból, vagy
-	a teljes gyártási kapacitás csökkentésére a privatizációs szerződés aláírását követő tizenkét
hónapon belül nem került sor. Ebben az esetben a támogatásokat csak azoktól a hajógyáraktól
kell behajtani, amelyek nem teljesítették az alábbiak szerinti egyéni kapacitáscsökkentésüket:
-	3 MAJ: 46 543 CGT-vel,
-	Brodotrogir: 15 101 CGT-vel,
-	Brodosplit és BSO: 29 611 CGT-vel,
182
Kraljevica: 9 636 CGT-vel, vagy
2011 és 2020 között bármely naptári évben túllépték a hajógyárak számára megállapított
termelési összkvótát (323 600 CGT). Ebben az esetben a támogatást csak azoktól a
hajógyáraktól kell behajtani, amelyek túllépték az (adott esetben egy másik hajógyárral
kötött, jogilag kötelező erejű megállapodással módosított) egyéni termelési kvótájukat.
183
IX. MELLÉKLET
A Horvát Köztársaság által az acélipar szerkezetátalakítására vonatkozóan tett
kötelezettségvállalások (a csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének harmadik
albekezdésében említettek szerint)
Horvátország 2011. május 23-án kelt levelében tájékoztatta a Bizottságot, hogy a CMC Sisak d.o.o.
acélgyártó elismerte adósságát, amely megfelel az általa - a 2002. március 1-jétől 2007. február 28-
ig terjedő időszakban - a szerkezetátalakítás céljára kapott állami támogatás kamatos kamatokkal
növelt összegének1. A kapott állami támogatás összege kamatos kamatok nélkül 19 117 572,36
HRK.
Amennyiben a CMC Sisak d.o.o. a horvát csatlakozás időpontjáig nem fizeti vissza ezen állami
támogatás kamatos kamatokkal növelt összegét, a Bizottság elrendeli, hogy Horvátország hajtsa be
a 2006. március 1-jétől e vállalat részére nyújtott segélyek, illetve szerkezetátalakítási támogatás
kamatos kamatokkal növelt összegét.
A legutóbb a 2009. november 23-i 1125/2009/EK bizottsági rendelettel (HL L 308.,
2009.11.24.,	5.o.) módosított, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó
részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról
szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 9-11.
cikke szerint számítandó ki.
184
JEGYZŐKÖNYV
AZ EGYESÜLT NEMZETEK ÉGHAJLAT-VÁLTOZÁSI
KERETEGYEZMÉNYÉHEZ CSATOLT KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV
ÉRTELMÉBEN BIZTOSÍTOTT KIBOCSÁTHATÓ MENNYISÉGI
EGYSÉGEKNEK A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ
ESETLEGES EGYSZERI ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOKRÓL,
VALAMINT AZ EZZEL KAPCSOLATOS KOMPENZÁCIÓRÓL
185
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy - tekintettel Horvátország sajátos történelmi körülményeire - a Felek
megállapodtak arról, hogy kifejezzék az iránti készségüket, hogy támogatást nyújtsanak
Horvátországnak az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez csatolt Kiotói
Jegyzőkönyv (Kiotói Jegyzőkönyv) értelmében biztosított kibocsátható mennyiségi egységek
egyszeri átruházása révén,
MEGJEGYEZVE, hogy ilyen átruházásra csak egyetlen alkalommal kerülhet sor, az nem teremthet
precedenst, és Horvátország helyzetének egyedi és kivételes jellegét tükrözi,
HANGSÚLYOZVA, hogy Horvátországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig
terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő
csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai
parlamenti és tanácsi határozatban 1 foglalt kötelezettségeinek kiigazítása révén kompenzálnia kell
majd ezt az átruházást a környezeti integritás biztosítása érdekében, elkerülve ezáltal az Unió és
Horvátország teljes megengedett kibocsátása összmennyiségének 2020-ig történő növekedését.
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
HL L 140., 2009.6.5., 136.o.
186
I. RÉSZ
ÁTRUHÁZÁS
1.	CIKK
Ez a rész a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében biztosított kibocsátható mennyiségi egységek (AAU-k)
Horvátország részére történő esetleges egyszeri átruházásával kapcsolatos intézkedésekre
vonatkozik.
2.	CIKK
Nem kerülhet sor átruházásra, amennyiben Horvátország - a fellebbezések visszavonására
vonatkozó szabályoknak és határidőknek megfelelően - a durbani UNFCCC-konferencia (2011.
november 28-december 9.) kezdete előtt vissza nem vonja a Kiotói Jegyzőkönyv Megfelelési
Bizottságának a kötelezettségvállalások betartatásával foglalkozó csoportja által hozott határozat
ellen benyújtott fellebbezését.
Minden átruházás feltétele, hogy az UNFCCC szakértői felülvizsgáló csoportja - a „true-up”
időszakot (a kibocsátásnak a kötelezettségvállalásoknak megfelelő kiigazítására engedélyezett
időszakot) követően - megállapítsa, hogy Horvátország nem teljesítette a Kiotói Jegyzőkönyv 3.
cikke szerinti kötelezettségeit.
Nem kerülhet sor átruházásra addig, amíg Horvátország minden ésszerű intézkedést meg nem tett a
Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében, ideértve a
földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdészetből származó eltávolítási
egységek teljes körű felhasználását is.
187
3. CIKK
A kibocsátható mennyiségi egységek átruházására vonatkozó határozatokat a Bizottság végrehajtási
hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és
általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet1 5. cikkében megállapított vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A Bizottságot az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését
szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-ei
280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat2 9. cikkével létrehozott Éghajlat-változási
Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében
vett bizottságnak minősül. Nem fogadható el ilyen határozat, ha a bizottság nem nyilvánít
véleményt.
Az átruházandó AAU-kat a 2002/358/EK tanácsi határozat értelmében a Közösség és egyes
tagállamai számára a Kiotói Jegyzőkönyv alapján előírt kibocsátási szintek meghatározásáról szóló,
2006. december 14-i 2006/944/EK bizottsági határozat3 2. cikkében megállapított AAU-k
mennyiségéből kell levonni.
Az átruházás nem haladhatja meg a 7 000 000 AAU teljes mennyiséget.
HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
HL L 49., 2004.2.19., 1.o.
A 2010. decemberi 15-i 2010/778/EU bizottsági határozattal (HL L 332., 2010.12.16., 41. o.)
módosított határozat (HL L 358., 2006.12.16., 87. o. ).
188
II. RÉSZ
KOMPENZÁCIÓ
4.	CIKK
Ez a rész a Horvátország által a kibocsátható mennyiségi egységeknek az I. részben foglalt
rendelkezések szerinti átruházása esetén nyújtandó kompenzációra vonatkozik.
5.	CIKK
1.	Horvátország a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban foglalt
kötelezettségei - e cikk alapján történő - kiigazítása révén kompenzációt nyújt a részére
átruházott kibocsátható mennyiségi egységekért.
Nevezetesen, az átruházott kibocsátható mennyiségi egységek tonna szén-dioxid-egyenértékben
kifejezett megfelelő mennyisége - e cikk alapján - levonásra kerül Horvátország éves kibocsátási
jogosultságaiból, miután ezeket a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikkének
(2)	bekezdése alapján meghatározták.
2.	A Bizottság közzéteszi az (1) bekezdés alapján végrehajtott levonást követően kapott,
Horvátország éves kibocsátási jogosultságaira vonatkozó adatokat.
189
ZÁRÓOKMÁNY
190
I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE
1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ÍRORSZÁG ELNÖKE,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
191
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
MÁLTA ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ROMÁNIA ELNÖKE,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT
KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE
meghatalmazottjai,
akik Brüsszelben a kétezer-tizenegyedik év december havának kilencedik napján abból
a célból gyűltek össze, hogy a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a
Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a
Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a
Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség,
a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a
Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák
Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Horvát Köztársaság között, a Horvát
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést aláírják.
Megállapították, hogy az Európai Unió tagállamai, valamint a Horvát Köztársaság közötti
konferencián a következő szövegeket dolgozták ki és fogadták el a Horvát Köztársaságnak az
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról:
I.	Szerződés a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán
Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a
Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság,
a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi
Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az
Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a
Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság,
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és
a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról (a továbbiakban: a csatlakozási szerződés);
193
II.	Okmány a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai
Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai
Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról (a továbbiakban: a
csatlakozási okmány);
III.	Az alább felsorolt szövegek, amelyeket a csatlakozási okmányhoz csatoltak:
A.	I. melléklet: Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez a
Horvát Köztársaság a csatlakozás időpontjában csatlakozik
(a csatlakozási okmány 3. cikkének (4) bekezdésében említettek
szerint)
II.	melléklet: Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok
azon rendelkezéseinek, és az azokon alapuló, illetve azokkal
egyéb módon összefüggő azon jogi aktusoknak a listája,
amelyek a Horvát Köztársaságra a csatlakozástól kezdődően
kötelezőek, és amelyeket a Horvát Köztársaságban a
csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell (a csatlakozási
okmány 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint)
III.	melléklet: A csatlakozási okmány 15. cikkében említett lista: az
intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása
IV.	melléklet: A csatlakozási okmány 16. cikkében említett lista: egyéb állandó
rendelkezések
V.	melléklet: A csatlakozási okmány 18. cikkében említett lista: átmeneti
intézkedések
VI. melléklet:
Vidékfejlesztés (a csatlakozási okmány 35. cikkének (2)
bekezdésében említettek szerint)
194
VII.	melléklet: A Horvát Köztársaság által a csatlakozási tárgyalások során tett
konkrét kötelezettségvállalások (a csatlakozási okmány 36. cikke
(1)	bekezdésének második albekezdésében említettek szerint)
VIII.	melléklet: A Horvát Köztársaság által a horvát hajóépítő-ipar
szerkezetátalakítására vonatkozóan tett kötelezettségvállalások (a
csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének harmadik
albekezdésében említettek szerint)
IX.	melléklet: A Horvát Köztársaság által az acélipar szerkezetátalakítására
vonatkozóan tett kötelezettségvállalások (a csatlakozási okmány
36.	cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említettek
szerint);
B.	Jegyzőkönyv a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében biztosított kibocsátható
mennyiségi egységeknek a Horvát Köztársaság részére történő esetleges egyszeri
átruházására vonatkozó egyes szabályokról, valamint az ezzel kapcsolatos
kompenzációról;
C.	Az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló
szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés horvát
nyelvű szövege, a kiegészítő vagy módosító szerződésekkel együtt, ideértve a Dán
Királyság, Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
csatlakozásáról szóló szerződést, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló
szerződést, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló
szerződést, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság
csatlakozásáról szóló szerződést, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság,
a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar
Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság
és a Szlovák Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződést, valamint a Bolgár
Köztársaság és Románia csatlakozásáról szóló szerződést.
195
2.	A Magas Szerződő Felek politikai megállapodásra jutottak az intézmények által elfogadott
jogi aktusoknak a csatlakozás miatt szükségessé váló kiigazításairól, és felkérik a Tanácsot és
a Bizottságot, hogy e kiigazításokat a csatlakozást megelőzően fogadják el a csatlakozási
okmány 50. cikkével összhangban, a csatlakozási szerződés 3. cikkének (4) bekezdésében
említettek szerint, és - amennyiben szükséges - az uniós jog fejlődésének
figyelembevételével kiegészítve és naprakésszé téve azokat.
3.	A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy a csatlakozási okmány végrehajtásához szükséges
valamennyi információt közlik a Bizottsággal és egymással. Amennyiben szükséges, az ilyen
információkat a csatlakozás időpontját megelőző olyan megfelelő időben kell közölni, amely
elegendő ahhoz, hogy a csatlakozási okmányt - különös tekintettel a belső piac működésére -
a csatlakozás időpontjától kezdődően teljes mértékben alkalmazni lehessen. Ebből
a szempontból különösen fontos, hogy a Horvát Köztársaság a csatlakozási okmány 47. cikke
alapján időben tájékoztatást adjon az általa elfogadott intézkedésekről. A Bizottság
tájékoztathatja a Horvát Köztársaságot arról, hogy melyik az az időpont, amelyet az adott
információ kézhezvételére vagy továbbítására megfelelőnek tart. Az aláírás mai napjáig a
Magas Szerződő Felek egy, az állat-egészségügyi területtel kapcsolatos tájékoztatási
kötelezettségeket tartalmazó listát kaptak kézhez.
4.	A meghatalmazottak elfogadták az alább felsorolt nyilatkozatokat, amelyeket e
záróokmányhoz csatoltak:
A.	A jelenlegi tagállamok együttes nyilatkozata
Együttes nyilatkozat a schengeni vívmányokban szereplő rendelkezések teljes körű
alkalmazásáról
B.	Több jelenlegi tagállam együttes nyilatkozata
A Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság együttes
nyilatkozata a munkavállalók szabad mozgásáról: Horvátország
196
C.
A jelenlegi tagállamok és a Horvát Köztársaság együttes nyilatkozata
Együttes nyilatkozat az Európai Fejlesztési Alapról
D.	A Horvát Köztársaság nyilatkozata
A Horvát Köztársaság nyilatkozata a horvát mezőgazdasági földterületek piacának
liberalizációjára vonatkozó átmeneti rendelkezésről
5.	A meghatalmazottak tudomásul vették az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között
a csatlakozást megelőző időszakban meghozandó egyes határozatok és egyéb intézkedések
elfogadására vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárásokról szóló levélváltást, amelyet
e záróokmányhoz csatoltak.
197
II. NYILATKOZATOK
A. A JELENLEGI TAGÁLLAMOK EGYÜTTES NYILATKOZATA
Együttes nyilatkozat a schengeni vívmányokban szereplő
rendelkezések teljes körű alkalmazásáról
A schengeni vívmányok Horvát Köztársaság általi majdani teljes körű alkalmazására vonatkozóan
elfogadott eljárások - amelyek részei lesznek a Horvátország Unióhoz történő csatlakozásáról szóló
szerződésnek (a továbbiakban: Horvátország csatlakozási szerződése) - nem érintik a schengeni
vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő teljes körű
alkalmazására vonatkozóan a Tanács által meghozandó döntést, és arra nem gyakorolnak hatást.
A schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról a Tanács a
Bulgária és Románia Unióhoz történő csatlakozásáról szóló 2005. évi szerződésben meghatározott
eljárás alapján, valamint a Bulgáriának és Romániának a schengeni vívmányok valamennyi
rendelkezésének végrehajtására való felkészültségét értékelő folyamat lezárásáról szóló 2011.
június 9-i tanácsi következtetésekkel összhangban határoz.
A schengeni vívmányok Horvátország általi majdani teljes körű alkalmazására vonatkozóan
elfogadott eljárások - amelyek részei lesznek Horvátország csatlakozási szerződésének - kizárólag
Horvátország csatlakozási szerződésének összefüggésében hoznak létre jogi kötelezettséget.
198
B.
TÖBB JELENLEGI TAGÁLLAM EGYÜTTES NYILATKOZATA
A Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság együttes
nyilatkozata a munkavállalók szabad mozgásáról: Horvátország
A csatlakozási okmány V. mellékletének 2. szakaszában a munkavállalók szabad mozgására
vonatkozó átmeneti intézkedéseknek a 96/71/EK irányelvvel kapcsolatos 12. pontja szövegét
a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság a Bizottsággal egyetértésben úgy
értelmezi, hogy az „egy adott régióban” kifejezés adott esetben magában foglalhatja az ország egész
területét is.
C.	A JELENLEGI TAGÁLLAMOK ÉS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG
EGYÜTTES NYILATKOZATA
Együttes nyilatkozat az Európai Fejlesztési Alapról
A Horvát Köztársaság az Unióhoz való csatlakozását követően, valamint az új, többéves pénzügyi
együttműködési keret hatálybalépésével csatlakozik az Európai Fejlesztési Alaphoz, és az Unióhoz
való csatlakozásának időpontját követő második naptári év január 1-jétől hozzájárulást nyújt ahhoz.
D.	A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG NYILATKOZATA
A Horvát Köztársaság nyilatkozata a horvát mezőgazdasági földterületek piacának
liberalizációjára vonatkozó átmeneti rendelkezésről
Tekintettel az EU/EGT természetes és jogi személyei által a Horvát Köztársaságban történő
mezőgazdaságiföldterület-szerzésre vonatkozó, a csatlakozási okmány V. mellékletében foglalt
átmeneti rendelkezésekre,
Tekintettel azon rendelkezésre, amely előírja, hogy a Bizottság a Horvát Köztársaság kérelmére
határozatot hoz a hétéves átmeneti időszak további három évvel történő meghosszabbításáról, ha
199
elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a hétéves átmeneti időszak lejártával a
Horvát Köztársaságban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek
kialakulása fenyeget,
A Horvát Köztársaság kijelenti, hogy amennyiben engedélyt kap az átmeneti időszak fent említett
meghosszabbítására, törekedni fog arra, hogy a rögzített, hároméves időszak vége előtt megtegye a
meghatározott területeken történő mezőgazdaságiföldterület-szerzés liberalizálásához szükséges
lépéseket.
200
III. LEVÉLVÁLTÁS
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG
KÖZÖTT A CSATLAKOZÁST MEGELŐZŐ IDŐSZAKBAN MEGHOZANDÓ EGYES
HATÁROZATOK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ELFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ
TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁSRÓL
201
1. sz. levél
Tisztelt Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy tájékoztathatom Önt az Ön országának az Európai Unióhoz való
csatlakozását megelőző időszakban meghozandó egyes határozatok és egyéb intézkedések
elfogadására vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárásról, amelynek kérdése a csatlakozási
tárgyalások során merült fel.
Megerősítem, hogy az Európai Unió számára az e levél mellékletében foglalt feltételekkel
elfogadható ez az eljárás, amely a Horvát Köztársaság tekintetében attól az időponttól kezdődően
lenne alkalmazható, amikor a csatlakozási konferencia a csatlakozási tárgyalásokat véglegesen
befejezettnek nyilvánítja.
Lekötelezne, ha megerősítené, hogy kormánya egyetért e levél tartalmával.
Tisztelettel:
202
MELLÉKLET
A csatlakozást megelőző időszakban meghozandó egyes határozatok és egyéb intézkedések
elfogadására vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárás
I.
1.	A Horvát Köztársaság megfelelő tájékoztatása érdekében Horvátországot értesíteni kell
minden olyan javaslatról, közleményről, ajánlásról vagy kezdeményezésről, amelyet azzal a
szándékkal nyújtanak be, hogy az Európai Parlament és a Tanács, a Tanács vagy az Európai
Tanács annak alapján jogi aktust fogadjon el; az említett javaslatokról, közleményekről,
ajánlásokról vagy kezdeményezésekről azt követően kell Horvátországot tájékoztatni, hogy
azokat a Tanácshoz vagy az Európai Tanácshoz továbbították.
2.	Horvátország indokolt kérésére - amelyben az Unió jövőbeli tagjaként világosan kifejti
érdekeit és észrevételeit - konzultációt kell tartani.
3.	Az igazgatási határozatok általános szabályként nem adnak alapot konzultációra.
4.	A konzultációkra egy az Unió és Horvátország képviselőiből álló ideiglenes bizottságban
kerül sor. Konzultációk elektronikus módon történő üzenetváltás formájában is tarthatók,
különösen a közös kül- és biztonságpolitika területén, kivéve ha az Európai Unió vagy
Horvátország ez ellen indokolt kifogást emel.
5.	Az Európai Uniót az ideiglenes bizottságban az Állandó Képviselők Bizottságának tagjai
vagy az általuk erre a célra kijelölt személyek képviselik. Adott esetben az ideiglenes
bizottság tagjai a Politikai és Biztonsági Bizottság tagjai is lehetnek. A Bizottság megfelelő
képviseletéről is gondoskodni kell.
6.	Az ideiglenes bizottság munkáját a csatlakozási konferencia e célból továbbra is fenntartott
titkársága segíti.
7.	A konzultációkat rögtön meg kell tartani, amint az 1. bekezdésben említett dokumentumok
203
elfogadására irányuló uniós szintű előkészítő munka során kidolgozták a konzultációk
eredményes lebonyolítását lehetővé tevő közös iránymutatásokat.
8.	Ha a konzultációkat követően még továbbra is komoly nehézségek állnak fenn, az ügyet
Horvátország kérésére miniszteri szintre lehet emelni.
9.	A fenti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az Európai Beruházási Bank
Kormányzótanácsának határozataira.
10.	A fenti pontokban előírt eljárást minden olyan, Horvátország által hozandó határozatra is
alkalmazni kell, amely hatással lehet a leendő uniós tagállami helyzetéből adódó
kötelezettségvállalásokra.
II.
11.	Az Európai Unió és Horvátország meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében,
hogy az utóbbinak a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai
Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (a továbbiakban: a csatlakozási
okmány) 3. cikkének (4) bekezdésében, 6. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (5)
bekezdésében említett megállapodásokhoz vagy egyezményekhez, továbbá
jegyzőkönyvekhez való csatlakozása - amennyiben lehetséges - egybeessen a csatlakozási
szerződés hatálybalépésével.
12.	A csatlakozási okmány 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett
jegyzőkönyvek társszerződő feleivel való tárgyalások tekintetében Horvátország képviselői
megfigyelőként vesznek részt a munkában, a jelenlegi tagállamok képviselői mellett.
13.	Egyes, az Európai Unió által kötött és a csatlakozás időpontja után is hatályban maradó nem
preferenciális megállapodások az Unió bővítésének figyelembevétele érdekében módosításra
vagy kiigazításra szorulhatnak. Ezekről a módosításokról és kiigazításokról az Unió
Horvátország képviselőivel együtt tárgyal a 12. pontban említett eljárásnak megfelelően.
204
III.
14.	Az intézmények megfelelő időben elkészítik a csatlakozási okmány 52. cikkében említett
szövegeket. Ennek érdekében Horvátország időben az intézmények rendelkezésére bocsátja
az említett szövegek fordítását.
205
2. sz. levél
Tisztelt Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom levelének kézhezvételét, amely
a következőképpen szól:
„Megtiszteltetés számomra, hogy tájékoztathatom Önt az Ön országának az Európai
Unióhoz való csatlakozását megelőző időszakban meghozandó egyes határozatok és
egyéb intézkedések elfogadására vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárásról,
amelynek kérdése a csatlakozási tárgyalások során merült fel.
Megerősítem, hogy az Európai Unió számára az e levél mellékletében foglalt
feltételekkel elfogadható ez az eljárás, amely a Horvát Köztársaság tekintetében attól
az időponttól kezdődően lenne alkalmazható, amikor a csatlakozási konferencia a
csatlakozási tárgyalásokat véglegesen befejezettnek nyilvánítja.
Lekötelezne, ha megerősítené, hogy kormánya egyetért e levél tartalmával.”
Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: a fentiek elfogadhatók kormányom
számára.
Tisztelettel:
206
CtcraBeHO b BproKcen Ha geBeTu geKeMBpu gBe xu.ragu u eguHageceTa roguHa.
Hecho en Bruselas, el nueve de diciembre de dos mil once.
V	Bruselu dne devátého prosince dva tisíce jedenáct.
Udferdiget i Bruxelles den niende december to tusind og elleve.
Geschehen zu Brüssel am neunten Dezember zweitausendelf.
Kahe tuhande üheteistkümnenda aasta detsembrikuu üheksandal páeval Brüsselis.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ svvéa AsKsp,Ppíou 5úo xi^iá5s^ svxsKa.
Done at Brussels on the ninth day of December in the year two thousand and eleven.
Fait a Bruxelles, le neuf décembre deux mille onze.
Arna dhéanamh sa Bhruiséil, an naoú lá de mhí na Nollag an bhliain dhá mhíle agus a haon
déag.
Sastavljeno u Bruxellesu dana devetog prosinca godine dvije tisuce jedanaeste.
Fatto a Bruxelles, addi nove dicembre duemilaundici.
Brisele, divtükstos vienpadsmita gada devitaja decembri.
Priimta du tükstanciai vienuolikfy mefy gruodzio devint^. dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenegyedik év december havának kilencedik napján.
Maghmul fi Brussell, fid-disa jum ta' Dicembru tas-sena elfejn u hdax.
Gedaan te Brussel, de negende december tweeduizend elf.
Sporz^dzono w Brukseli dnia dziewi^tego grudnia roku dwa tysi^ce jedenastego.
Feito em Bruxelas, em nove de Dezembro de dois mil e onze.
Intocmit la Bruxelles la noua decembrie doua mii unsprezece.
V	Bruseli dna deviateho decembra dvetisícjedenásf.
V	Bruslju, dne devetega decembra leta dva tisoc enajst.
Tehty Brysselissá yhdeksántená páiváná joulukuuta vuonna kaksituhattayksitoista.
Som skedde i Bryssel den nionde december tjugohundraelva.
207
Általános indokolás
Magyarország a 2004. május 1-jei csatlakozása óta elkötelezett támogatója az Európai Unió
nyitottsága megőrzésének. Megítélésünk szerint az Európai Unió bővítése hozzájárul
Magyarország versenyképességének javításához, szomszédsága stabilitásához, az egész
kontinens békéjéhez. Magyarország kiváltképp érdekelt a nyugat-balkáni térség integrációs
folyamatában, azon belül is szomszédaink teljes körű felkészültségen alapuló uniós
csatlakozásában. Horvátország csatlakozása azért is érdekünk, mert számos stratégiai
területen szoros szövetségesünkké válhat. Ugyanakkor Horvátország EU csatlakozása
túlmutat saját jelentőségén: az egész nyugat-balkáni térség számára pozitív üzenetet hordoz
arra vonatkozóan, hogy megfelelő elkötelezettség nyomán az európai perspektíva elérhető.
A Kormány a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7.
§ (1)-(3) bekezdése alapján javasolja az Országgyűlésnek, hogy adjon felhatalmazást a Belga
Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol
Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett
Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a
Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a
Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn
Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az
Európai Unió tagállamai) és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak az
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2011. december 9-én, Brüsszelben aláírt
szerződés kötelező hatályának elismerésére. A törvényjavaslat rendelkezik a csatlakozási
szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásról, a csatlakozási szerződés
hiteles magyar nyelvű szövegének kihirdetéséről és a törvény, illetve a csatlakozási szerződés
hatálybalépéséről. Az Alaptörvény E) cikke (4) bekezdésének alkalmazásával a csatlakozási
szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
208
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Horvátország csatlakozási szerződésének aláírására 2011. december 9-én, Brüsszelben került
sor. A Magyar Kormány részéről a horvát csatlakozási szerződést - az Országgyűlés általi
megerősítés fenntartásával - Orbán Viktor miniszterelnök írta alá.
A csatlakozási szerződés a 3. cikke értelmében 2013. július 1-jén lép hatályba, amennyiben
azt a szerződő felek az alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik, és a
megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság Kormányánál legkésőbb 2013. június 30-ig
letétbe helyezik.
Horvátországban 2012. január 22-én népszavazást tartottak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásról, melyen a résztvevők nagy többséggel a csatlakozás mellett voksoltak. Erre
figyelemmel a horvát törvényhozás a közeli jövőben tervezi megerősíteni a szerződést.
A csatlakozási szerződés megerősítésére, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdése alapján, a szerződés
kötelező hatályának elismerésével kerül sor. Tekintettel arra, hogy a horvát csatlakozási
szerződés Magyarország külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, a
kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást. Az Nsztv. 7. § (2)
bekezdésének megfelelően, a csatlakozási szerződés kötelező hatályának elismerésére az
Országgyűlés által adott felhatalmazást a kihirdető törvény tartalmazza. Ennek megfelelően
rendelkezik a törvény 1. §-a.
A 2. és 3. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kihirdető jogszabály tartalmazza a
szerződés hiteles szövegét. Ennek megfelelően a törvény 2. §-a rendelkezik a csatlakozási
szerződés kihirdetéséről, míg a 3. § rögzíti, hogy a szerződés hiteles magyar nyelvű szövegét
a törvény melléklete tartalmazza.
A 4. §-hoz
A törvénynek a szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást tartalmazó 1.
§-a a kihirdetést követő napon lép hatályba. A törvénynek a szerződés kihirdetését elrendelő
2.	§-a, 3. §-a és melléklete későbbi időpontban, a csatlakozási szerződés hatálybalépésének
napján lép csak hatályba. A hatálybalépés naptári napját a külügyminiszter, annak ismertté
válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzéteszi.
Az alábbiakban röviden ismertetésre kerül a horvát csatlakozási szerződés szerkezete, és
összefoglaljuk annak legfontosabb rendelkezéseit.
Az Európai Unió korábbi bővítéseihez hasonlóan, a Horvátország csatlakozásáról szóló
okmányokat egyetlen nemzetközi szerződés keretébe foglalják bele, mely szerződés egyfelől
az Európai Unió huszonhét jelenlegi tagállama, másfelől az új tagállam, Horvátország között
209
jön létre. A csatlakozási szerződés tartalmilag három fő részből áll: (1) a csatlakozás tényét
rögzítő csatlakozási szerződésből, (2) a csatlakozási szerződéshez csatolt, és annak szerves
részét képező csatlakozási okmányból, ez utóbbi függelékeiből és a hozzá csatolt
jegyzőkönyvből, illetve (3) a záróokmányból és annak mellékleteiből.
1.	A csatlakozási szerződés
A horvát csatlakozási szerződés első és alapvető dokumentuma az Európai Unió jelenlegi
tagállamai valamint a Horvát Köztársaság között a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló szerződés. Ebben a szerződő felek nemzetközi jogi értelemben
kimondják, hogy a Horvát Köztársaság az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség
tagjává válik, továbbá részes felévé válik az Európai Unióról szóló szerződésnek, az Európai
Unió működéséről szóló szerződésnek, valamint az Európai Atomenergia-közösséget
létrehozó szerződésnek. A csatlakozási szerződés kimondja, hogy a tagság részletes feltételeit,
és az EU eredeti szerződéseinek azok miatt szükségessé váló módosítását a szerződéshez
csatolt csatlakozási okmány tartalmazza. A csatlakozási szerződést az EU jogrendszerébe
illeszti az a rendelkezés, amely rögzíti, hogy a csatlakozási szerződésre is alkalmazni kell a
tagállamok jogaira és kötelezettségeire, valamint az Unió intézményeinek jog- és hatáskörére
vonatkozó szabályokat.
Amennyiben a horvát csatlakozási szerződést a felek az alkotmányos követelményeiknek
megfelelően megerősítik, és a megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság Kormányánál
legkésőbb 2013. június 30-ig letétbe helyezik, az 2013. július 1-jén hatályba lép. A
csatlakozás zökkenőmentessége érdekében azonban a szerződés felhatalmazást ad arra, hogy
az Unió már a hatálybalépésig is meghozzon számos, a csatlakozási okmányban
meghatározott intézkedést, mely azonban csak a szerződéssel egyidejűleg lép majd hatályba.
Ugyancsak a szerződés hatályba lépését megelőzően, már a szerződés aláírásától kezdődően
alkalmazásra kerülnek a csatlakozási okmánynak a Horvátország által vállalt, a csatlakozás
időpontját megelőzően vagy a csatlakozás időpontjára teljesítendő kötelezettségek
megvalósulásának figyelemmel kísérésére irányuló rendelkezései.
A csatlakozási szerződés egyetlen eredeti példányban, valamennyi szerződő állam nyelvén
készül, és mind a 24 nyelvi változata egyaránt hiteles.
2.	A csatlakozási okmány
A Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló
szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-
közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról szóló okmány (csatlakozási okmány)
részletesen tartalmazza az eredeti szerződéseknek és a másodlagos közösségi jognak a
csatlakozással összefüggésben szükségessé vált módosításait, valamint az egyes szabályokra
vonatkozó állandó eltéréseket, átmeneti mentességeket és technikai adaptációkat.
A csatlakozási okmány az általános rendelkezések között kimondja, hogy az új tagállam
számára az Európai Unió valamennyi jogi aktusa - a csatlakozási okmányban megállapított
feltételekkel - a tagság napjától kötelező és alkalmazandó. Mindazonáltal, a csatlakozási
okmány rögzíti, hogy a schengeni vívmányok és a gazdasági és monetáris unióra vonatkozó
rendelkezések egy részének alkalmazására csak a schengeni övezethez történő teljes körű
csatlakozást, illetve a közös pénz bevezetését követően kötelezett az új tagállam. A teljes körű
210
schengeni csatlakozásról szóló majdani döntés a korábbiakhoz képest új feltétellel egészült ki,
nevezetesen, hogy Horvátország akkor csatlakozhat, ha az „elfogadott közös normáknak és az
alapvető elveknek” megfelelően alkalmaz valamennyi schengeni szabályt. Ez a kitétel a
Románia és Bulgária schengeni csatlakozása körüli politikai viták eredményeképp került a
csatlakozási okmányba.
A csatlakozási okmány értelmében Horvátország vállalja, hogy magára nézve kötelezőnek
ismeri el az Unió által harmadik államokkal, azok polgáraival vagy nemzetközi
szervezetekkel kötött vagy alkalmazott megállapodásokat. Vállalja azt is, hogy csatlakozik az
Unió és a jelenlegi tagállamai által harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel
megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz. Ezek a rendelkezések a jelenlegi tagállamok, így
Magyarország számára is azzal a kötelezettséggel járnak, hogy megalkossák azokat a
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a
csatlakozási okmány hivatkozott rendelkezései legkésőbb a csatlakozástól alkalmazhatók
legyenek.
A csatlakozási okmány részletes rendelkezéseket tartalmaz az alapszerződéseknek az Európai
Unió intézményeire vonatkozó szabályainak végleges vagy átmeneti módosítására. Ennek
értelmében az Európai Parlamentben Horvátországnak 12 helye lesz a csatlakozása
időpontjától a 2009-2014-es parlamenti ciklus végéig.
Az Európai Tanácsban és a Tanácsban, a jelenlegi tagállamok szavazati súlyának
változatlansága mellett, Horvátország 7 szavazattal fog rendelkezni. A szavazatok számának
bővülésére tekintettel emelkedik a tanácsi határozatok minősített többséggel történő
elfogadásához szükséges szavazatok minimuma: a 28 tagú Európai Unióban a minősített
többségű döntésekhez 260 szavazatra lesz szükség, amely a nem bizottsági javaslatok
esetében a tagállamok kétharmadának szavazatát is feltételezi.
A csatlakozással egyidejűleg az Európai Bizottság kiegészül egy horvát állampolgárral,
akinek a megbízatása a csatlakozáskor hivatalban lévő többi bizottsági tagéval együtt jár le.
Emelkedik egy-egy fővel az Európai Unió Bíróságának, a Törvényszéknek és az Európai
Számvevőszéknek a létszáma, valamint emelkedik egy-egy fővel az Európai Beruházási Bank
igazgatóinak létszáma.
A Gazdasági és Szociális Bizottságba, valamint a Régiók Bizottságába, a jelenlegi tagállami
tagok változatlanul hagyása mellett, Horvátország 9-9 tagot delegálhat.
A csatlakozási okmány pénzügyi fejezete megállapítja Horvátországnak az Európai
Beruházási Bank tőkéjéhez, valamint a Szén- és Acélipari Kutatási Alaphoz történő
hozzájárulása mértékét és ütemezését. A pénzügyi fejezet kimondja azt is, hogy az Unió
átmeneti pénzügyi támogatást nyújt az új tagállam számára a közigazgatás és az
igazságszolgáltatás intézményeinek fejlesztéséhez. Rendelkezik az okmány a Horvátországot
támogató átmeneti Schengen Alap továbbá a pénzforgalmi támogatási eszköz előirányzatairól,
és meghatározza Horvátországnak a Strukturális és Kohéziós Alapokból történő részesedését.
Az okmány szerint, a regionális politika keretében nyújtott, a csatlakozást megelőzően az
Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében lekötött támogatásokra és az Átmeneti
Támogatási pénzügyi alap keretében nyújtott támogatásra vonatkozó szerződéskötést,
211
támogatás-odaítélést és kifizetéseket Horvátország végrehajtó szervezetei végzik, de a
Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
lebonyolítása esetén az Irányító Hatóság szerepét továbbra is Magyarország tölti be. A
Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap keretében 2013-ban Horvátország részére fenn kell
tartani (folyó áron) 449,4 millió EUR összeget kötelezettségvállalási előirányzatokban, ennek
egyharmadát a Kohéziós Alapban. A következő pénzügyi keret hatálya alá tartozó időszakra
vonatkozóan a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból Horvátországnak nyújtandó
támogatás összegét az adott időpontban alkalmazandó uniós vívmányok alapján kell
kiszámítani. Ezeket az összegeket a fokozatos bevezetést lehetővé tevő ütemezés szerint kell
kiszámítani. Kiigazítást kell eszközölni annak biztosítása érdekében, hogy - az új uniós
vívmányok keretein belül - a Horvátországnak nyújtandó támogatás 2014-ben a 2013. évi
támogatás 2,33-szorosa, 2015-ben pedig a 2013. évi támogatás 3-szorosa legyen. E
rendelkezések alapján Horvátország megkezdi az EU-s regionális támogatások felhasználását,
amihez nélkülözhetetlen a megfelelő adminisztratív kapacitások kiépítése. (Ehhez
Magyarország segítséget nyújt a déli szomszédjának. Jelenleg is folyamatban van egy
twinning projekt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részvételével a támogatásokat elosztó
intézményrendszer fejlesztésére. Törekednünk kell arra, hogy a magyar vállalkozók minél
nagyobb számban vegyenek részt az EU-s társfinanszírozású horvát projektek
kivitelezésében.) A csatlakozási okmány melléklete szerint az általános kohéziós politikai
szabályokat tartalmazó rendeletet és a Kohéziós Alapra vonatkozó rendeletet módosítani kell.
Ezek technikai módosítások, a forrásfelhasználás egyszerűsítését szolgálják a kezdeti
„tanulási időszakban”, magyar érdekeket nem érintenek.
A csatlakozási okmány egy teljes fejezete foglalkozik Horvátország vállalt kötelezettségeinek
a Bizottság általi figyelemmel kísérésével. A Bizottság különösen az igazságszolgáltatáshoz és
az alapvető jogokhoz kapcsolódóan tett, a jog érvényesülésén, a szabadságon és a biztonságon
alapuló térséggel összefüggésben, valamint a hajóépítő-ipar és az acélágazat
szerkezetátalakítása tekintetében tett kötelezettségvállalásokat ellenőrzi, és azokat 6 havonta
értékeli.
Amennyiben a kötelezettségek teljesítésében talált hiányosságok azt indokolják, a Bizottság
javaslatára a Tanács minősített többséggel intézkedéseket hozhat. Sor kerülhet
védőintézkedésre, amennyiben a szerződő felek valamelyike gazdaságának bármely
ágazatában súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség gazdasági helyzetének
komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel.
Védőintézkedésre adhat okot az is, ha Horvátország nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások
keretében vállalt kötelezettségeit, beleértve a határokon átnyúló hatással rendelkező gazdasági
tevékenységre vonatkozó ágazati politikákkal kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokat is, és
ez a belső piac működését súlyosan sérti, vagy az Unió pénzügyi érdekeit veszélyezteti, vagy
ilyen sérelem vagy veszély közvetlen kockázata áll fenn.
A bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó védzáradék akkor kerül alkalmazásra, ha a
Bizottság Horvátországnak az e területen vállalt kötelezettségei teljesítésében súlyos
hiányosságot vagy annak közvetlen veszélyét tapasztal. Ekkor akár fel is függeszthetik a
szabadság, a biztonság és a jog területére tartozó bizonyos uniós vívmányok alkalmazását
Horvátország vonatkozásában. Magyarország számára ez azt jelentheti, hogy meghatározott
normák tekintetében, adott időszakra harmadik államként kell kezelni Horvátországot, akár az
uniós csatlakozását követő három évig. Mindenképpen az az érdekünk, hogy e klauzula
gyakorlati alkalmazására ne kerüljön sor.
212
Ideiglenes intézkedés meghozatalára kerülhet sor a mezőgazdaság, az állat- és növény-
egészségügy, valamint az élelmiszer-biztonság területén, amennyiben Horvátországnak a
közös szakpolitikák szabályozási rendjébe való átmenetének elősegítése érdekében ez
szükséges; ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el.
Speciálisan horvát problémát kezel az a rendelkezés, mely felhatalmazza a Tanácsot, hogy a
Bizottság javaslata alapján minősített többséggel állapítsa meg a Horvátországból
Horvátországba tartó, a Bosznia-Hercegovina részét képező Neum városon keresztülhaladó
áruforgalomra vonatkozó különleges szabályokat.
A szellemi tulajdonjogok tekintetében megállapítható, hogy Horvátországban már a
csatlakozási tárgyalások kezdetétől jelentős fejlődés volt tapasztalható az iparjogvédelem
területén. A horvát szabadalmi törvény, a védjegytörvény és a formatervezési minták
oltalmáról szóló törvény módosításai, így többek között a jogkimerülésre, az egyes
gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezésére és
a kiegészítő oltalmi tanúsítvány bevezetésére vonatkozó szabályok megalkotása alapvető
fontosságú volt. További jelentős előrelépés a közösségi védjegyek és a közösségi
formatervezési minták oltalmának a csatlakozást követően Horvátország területére történő
kiterjesztéséhez szükséges nemzeti szabályok elfogadása. Várható magyarországi hatásuk
nem különbözik a más tagállamokra gyakorolt hatásoktól.
A csatlakozási okmány - hasonlóan a magyar csatlakozási szerződés csatlakozási okmányához
-	a mellékleteiben tartalmazza a csatlakozási tárgyalások egyes fejezeteire vonatkozó, a
közösségi jogszabályoktól eltérő rendelkezéseket, átmeneti mentességeket és technikai
kiigazításokat. Az egyes fejezetek részletes ismertetése nélkül az alábbiakban kiemeljük a
legfontosabb átmeneti mentességekre vonatkozó rendelkezéseket.
A tőke szabad mozgása fejezethez tartoznak a tőkemozgások és fizetések, az államnak a
privatizált vállalatokban való különleges jogai, az ingatlanszerzés, a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása. A csatlakozási szerződés a
fejezethez tartozóan a mezőgazdasági földterület megszerzése vonatkozásában tartalmaz
átmeneti mentességre szóló intézkedést, derogációt. Horvátország 7 éves átmeneti időszakhoz
jut a mezőgazdasági területek megszerzése tekintetében, és lehetősége van annak három évvel
történő meghosszabbítására, amennyiben a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos
zavara alakul ki vagy ennek veszélye fenyeget. Ez megegyezik a magyar csatlakozási
szerződés vonatkozó részével, csakúgy, mint a letelepedni kívánó önfoglalkoztató tagállami
állampolgárokra vonatkozó szabályok.
A munkavállalók szabad mozgása tekintetében a jelenlegi tagállamok - hasonlóan a
Magyarország, valamint Románia és Bulgária esetében alkalmazott rezsimhez - 2+3+2 évre
részben vagy egészben korlátozhatják a horvát állampolgárok szabad munkavállalását.
Horvátország esetében is érvényesül a jelenlegi tagállamokra a visszalépés tilalma, a
közösségi preferencia biztosításának kötelezettsége, valamint a családtagokra vonatkozó
szabályozás. Ausztria és Németország a munkaerő szabad mozgására vonatkozó átmeneti
időszak alatt korlátozhatja a Horvátországban letelepedett vállalatok általi szolgáltatás nyújtás
körében a munkavállalók ideiglenes mozgását, a meghatározott szolgáltatási ágazatokban.
Horvátország európai uniós csatlakozása a szociális ügyek, az egészségügy, az oktatás, a
kultúra és a sport területén jelentős változásokkal nem jár. Az említett szakpolitikák területén
213
ugyanis, az elmúlt időszakban a horvát jogrendnek az uniós normákhoz történő közelítése
kellő mértékben végbement, továbbá az együttműködés a horvát féllel megfelelő. A
csatlakozási okmány vonatkozó rendelkezései közül csupán kettőre térünk ki. A szakmai
képesítések elismeréséről szóló irányelv és az egészségügyi szakemberek szabad áramlása
tekintetében fontos megemlíteni, hogy számos, szülészethez kapcsolódó horvát szakképesítés
nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, így az irányelvnek a csatlakozási okmány
alapján történő módosítása szerint nem kell elismerni e képesítéseket még szerzett jogi alapon
sem, amennyiben a szakképesítés megszerzésére 2013. július 1-je előtt került sor. Az emberi
felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexe vonatkozásában érvényesülő átmeneti
mentesség érint egyes horvátországi gyógyszereket, lehetővé téve, hogy a csatlakozástól
maximum négy évig ne feleljenek meg az uniós előírásoknak. Ennek ellentételezésére
ugyanakkor a mentességgel érintett gyógyszerek nem is részesülhetnek a kölcsönös elismerési
eljárás nyújtotta előnyökben. E körülmények figyelembevételével a derogációnak nincs
magyar vonatkozású érdemi kihatása.
A mezőgazdaságra és halászatra vonatkozó rendelkezések Horvátországnak a harmadik
országokkal kötött halászati megállapodásaival, illetve az e területen a nemzetközi
szervezetekkel és a nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos helyzetét és a
jogharmonizáció kérdéseit tisztázzák. Rögzítik, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján és
az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag eljárva kiigazíthatja
ezen okmány közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseit, amennyiben az az uniós
szabályozás változásai következtében szükségesnek bizonyul. A halászat tekintetében az
okmány meghatározza Horvátország részesedését az Európai Halászati Alap támogatásaiból.
Magyarország számára Horvátország versenytársat jelenthet az édesvízi akvakultúra
(haltermelés) területén, bár a csatlakozás után várhatóan a tengeri halászat és akvakultúra lesz
a horvát prioritás. Hazánk aktívan részt vesz a horvát halászati igazgatásnak a csatlakozásra
való felkészítésében.
A csatlakozási okmány tartalmaz rendelkezéseket a szeszes italok megnevezéseiről, melyek a
földrajzi árujelzőkre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban vannak, így Magyarország
érdekeit nem sértik. Foglalkozik a mezőgazdasági fejezet még az állandó legelőkkel, a juh- és
kecskehús-ágazatra valamint a marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatásokkal, az
aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalék képzésével, a közvetlen kifizetések
ütemezésével. A gabona termékpályára a vámok megszűnése lehet hatással. Az EU már
jelenleg sem alkalmaz vámot a jelentősebb gabonáknál. A Horvátország felől érkező import
évente 10 ezer tonna alatt alakult, míg a Horvátországba irányuló magyar gabonaexport 100
ezer tonna körüli mennyiséget ért el évente. Mindezekre figyelemmel, Horvátország EU
csatlakozása a gabonakereskedelemben nem okoz zavart. A tej, tejtermék és állattenyésztési
szakterületen az okmány nem tartalmaz különleges rendelkezéseket, vagyis Horvátország
átveszi a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes
mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló tanácsi rendeletben
foglalt szabályozást. Ennek lényeges hatása nem lesz a magyar állattenyésztésre, mert - a
külkereskedelmi adatok szerint - Horvátországgal a magyar állattenyésztés szempontjából
kiemelkedő jelentőséggel bíró termékek tekintetében eddig sem volt jelentős forgalom, némi
tej-kiviteltől eltekintve.
A környezetvédelem területén Horvátország a csatlakozási tárgyalások során mérsékelte az
átmeneti mentességi kérelmeinek számát. A levegőminőség-védelem területén a környezeti
levegő minőségéről és a „Tisztább levegőt Európának” elnevezésű programról szóló irányelv
technikai módosítását tartalmazza a csatlakozási okmány, eltérést engedve az expozíció
214
csökkentési cél referenciaévének meghatározása, valamint magának az expozíció csökkentési
cél megállapításának számítási módszere tekintetében. A hulladékgazdálkodás
vonatkozásában az okmány Horvátországnak egyetlen területen nyújt átmeneti mentességet, a
hulladéklerakókról szóló irányelv egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan. Magyarország
számára ez a mentesség szakmai szempontból támogatható. A vízminőség-védelem területén a
települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelést tekintve a mentességi idő
helyénvaló a gyűjtőrendszerek kiépítése tekintetében. A Fekete-tenger védelme érdekében
fontos, hogy azok az érzékeny területen lévő agglomerációk, amelyek a Duna vízgyűjtő
területén helyezkednek el (Horvátország esetében 11 parti agglomeráció) az irányelvben előírt
követelményeknek a Szerződésben meghatározott határidőre eleget tegyenek. Az emberi
fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló irányelv tekintetében kapott átmeneti mentesség
értelmében Horvátország a lakossága mintegy 50%-ára kiterjedően részesül az irányelv
mellékleteiben szereplő minden mikrobiológiai paramétere tekintetében mentességben, 2018.
december 31-ig. Az ipari szennyezések körébe tartozó uniós jogszabályok közül három
irányelv tekintetében kap Horvátország átmeneti mentességet. A szerves oldószerek egyes
tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves
vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló irányelvben előírt határértékek alkalmazása
alól több horvát cég kap átmeneti mentességet különböző teljesítési határidőkkel. A nagy
tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának
korlátozásáról szóló irányelv tekintetében Horvátország a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra
és a porra vonatkozó határértékek alkalmazása alól kapott átmeneti mentességet 2018. január
1-ig, 10 tüzelőberendezésre. Jelenleg Magyarország levegőminőségére a kisméretű részecske
szennyezés jelenti az egyik legnagyobb veszélyt, ennek egyik forrása a határokon átterjedő
szennyezés. Ezért Magyarország érdeke, hogy a fenti határidőre Horvátország biztosítsa az
irányelvnek történő megfelelést. A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és
csökkentéséről szóló irányelv kapcsán Horvátország olyan mentességet kap, amely lehetővé
teszi, hogy 67 horvátországi létesítmény az elérhető legjobb technikák alkalmazásával
teljesíthető kibocsátási határértékeket a csatlakozástól eltérő, későbbi időpontoktól
alkalmazza. A vegyi anyagok tekintetében a csatlakozási okmány az érintett horvát cégek
részére a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról
szóló rendelet (REACH) alkalmazására való felkészülésre időt biztosít, amely a csatlakozást
követő hat, illetve tizenkét hónapig terjed.
Speciális rendelkezést tartalmaz a klímavédelem tekintetében a csatlakozási okmányhoz fűzött
jegyzőkönyv. Horvátország ugyanis, sajátos történelmi körülményeire hivatkozva nem értett
egyet a ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyve szabályai szerint
számára kiszámolt kibocsátási kötelezettséggel/kvótamennyiséggel, és ezt megfellebbezte a
Kiotói Jegyzőkönyv Megfelelési Bizottságában. Ez azonban az EU-nak politikai problémát
jelent a globális klímavédelmi tárgyalásokon. Ezért a jegyzőkönyv úgy rendelkezik, hogy az
EU cserébe azért, hogy Horvátország visszavonja a fellebbezését, bizonyos feltételek
fennállása esetén, azokat a szükséges kibocsátási egységeket, melyekkel Horvátország a jelen
számítás alapján mínuszba kerülhet, egyszeri alkalommal Horvátország rendelkezésére
bocsátja.
A csatlakozási okmány versenypolitikai rendelkezései között meg kell említsük a IV.
melléklete 2. fejezetét, mely az állami támogatásoknak a Horvátország kérelmére történő, a
támogatásoknak a belső piaccal való összhangja megállapítására irányuló, Bizottság általi
vizsgálatára vonatkozó eljárás leírását tartalmazza. A csatlakozási okmány rendelkezik arról
is, hogy a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére nyújtott támogatások a
csatlakozást követő 3 évig létező támogatásnak minősülnek; ezen időszak alatt Horvátország
215
gondoskodik azok megfelelőségéről. Ezzel egyezően rendelkezik az okmány a halászati
termékek előállítására és kereskedelmére nyújtott támogatásokról. A csatlakozási okmány IV.
melléklete 2. fejezetének függeléke azoknak a Horvátországban a csatlakozás időpontja előtt
hatályba lépett és ezt követően is alkalmazandó támogatásoknak a jegyzékét tartalmazza,
amelyek létező támogatásnak minősülnek. A belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatások
kiszűrése révén megelőzhető lesz a verseny torzulása, ami Magyarország vonatkozásában is
pozitív gazdasági hatással bír majd.
A közlekedési ágazat területén megállapítható, hogy szinte teljes harmonizáció valósul meg a
közlekedési szolgáltatásokat, jármű üzemben tartást illetően. Egyedül a kabotázs
szolgáltatásokra és az ún. védintézkedésekre van speciális rendelkezés a csatlakozási
okmányban. A csatlakozási szerződés hatályba lépésétől számított két év eltelte után kell arról
dönteni, hogy a kabotázs korlátozást hazánk meg kívánja-e hosszabbítani, vagy eláll ettől.
Tekintettel arra, hogy - a már említett kabotázs szolgáltatás kivételével - Horvátországgal a
közlekedési kapcsolataink ma is liberalizáltak, a csatlakozási szerződés megkötésének
közlekedési területen jelentős, a piaci szereplőket befolyásoló hatása nem várható.
Horvátország Európai Uniós csatlakozása vámügyi és adóügyi vámjogi szempontból lényegi
változást jelent a jelenlegi helyzethez képest. Hazánk és Horvátország között a csatlakozást
követően megszűnnek a vámhatárok, ami megkönnyíti a kétoldalú árucsere- és
szolgáltatásforgalom lebonyolítását, valamint az idegenforgalmat. Magyarország és
Horvátország egy vámterület alá fog tartozni, ezért a két ország viszonylatában megszűnnek
az import vámeljárások, valamint a közösségi áruk Horvátországba történő szállítása esetében
a továbbiakban nem lesz szükség export vámeljárásra. Ennek hatásaként a
határátkelőhelyeken a vámellenőrzés csökkenése várható, ami indokolttá teheti az ott
szolgálatot teljesítő pénzügyőri állomány átcsoportosítását.
Adózás tekintetében Horvátország átmeneti mentességet kap az általános forgalmi adó
kivetése alól 2014. december 31-ig új beépített ingatlan és építési telek értékesítése esetén
(Magyarországon ezek adóköteles ügyletek). Horvátország továbbá mentességet kap az
általános forgalmi adó kivetése alól a nemzetközi személyszállítás tekintetében mindaddig,
amíg valamelyik jelenlegi tagállam ezzel azonos adómentességet alkalmaz. (Magyarország
ugyanezt a mentesítést addig alkalmazhatja.) Az alanyi adómentes értékhatár Horvátország
esetében nem haladhatja meg a 35.000 EUR-t, ami a magyar határral megegyezik. A
csatlakozási okmány, Magyarország esetéhez hasonlóan, Horvátországnak is engedélyez egy
átmeneti időszakot a dohányirányelv adóharmonizációs rendelkezései alkalmazásánál.
Tartalmilag ez azt jelenti, hogy 2018. január 1-re kell a cigarettát terhelő jövedéki adót a
hivatkozott irányelvben meghatározott szintre hozni, ugyanakkor 2014. január 1-től egy
minimum adómértéket már el kell érnie az említett adónemnek.
3.	A csatlakozási záróokmány
A csatlakozási szerződés záró dokumentuma (a továbbiakban: záróokmány) az aláírás
alkalmából összefoglalja a Horvátország csatlakozásával kapcsolatban a szerződő felek között
születetett valamennyi megállapodást, és mellékletében tartalmazza a szerződő felek egy-,
két- és többoldalú nyilatkozatait. A szűkebb értelemben vett csatlakozási szerződésen felül a
szerződő felek képviselői a csatlakozási záróokmányt is aláírásukkal látták el.
A záróokmány felsorolja a csatlakozási szerződés joghatással járó elemeit. A záróokmány
kimondja, hogy a szerződő felek politikai megállapodásra jutottak arról, hogy a közösségi
216
intézmények által elfogadott jogszabályoknak a csatlakozás miatt szükséges kiigazításait a
csatlakozás idejére biztosítják. A záróokmány rögzíti, hogy a szerződő felek kellő időben, már
a csatlakozás időpontja előtt is, tájékoztatják a Bizottságot és egymást a csatlakozási okmány
alkalmazásához szükséges információkról, különösen a belső piac működésére vonatkozókról.
A záróokmányhoz a szerződő felek egyoldalú, kétoldalú és többoldalú nyilatkozatokat
csatoltak. A záróokmányhoz csatolt közös nyilatkozatok a szerződés rendelkezéseinek
értelmezését hivatottak szolgálni, illetve megerősíteni. A csatlakozási záróokmányhoz csatolt
nyilatkozatok: (1) a jelenlegi tagállamok nyilatkozata arról, hogy a horvát csatlakozási
okmány semmiben nem érinti Románia és Bulgária teljes körű schengeni csatlakozását, (2)
Németország és Ausztria közös nyilatkozata a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó
átmeneti intézkedések értelmezéséről, (3) a jelenlegi tagállamok és Horvátország közös
nyilatkozata Horvátországnak az Európai Fejlesztési Alaphoz való csatlakozásának, valamint
az Alapba történő befizetési kötelezettsége kezdetének időpontjáról, (4) Horvátország
nyilatkozata arról, hogy amennyiben engedélyt kap a hét éves átmeneti időszak
meghosszabbítására, törekedni fog arra, hogy a rögzített, hároméves időszak vége előtt
megtegye a meghatározott területeken történő mezőgazdaságiföldterület-szerzés
liberalizálásához szükséges lépéseket.
A szerződő felek a csatlakozási záróokmányhoz csatolták továbbá a csatlakozást megelőző
időszakban meghozandó egyes határozatok és egyéb intézkedések elfogadására vonatkozó
információs és konzultációs eljárásokról (interim eljárás) szóló levélváltásukat.
217