﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/5842. számú
törvényjavaslat
a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a
lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV.
törvény módosításáról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. február
1
2012. évi ... törvény
a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról
1. §
(1)	A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §
(1)	bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)
„1. devizakölcsön: a természetes személy mint adós vagy adóstárs, illetve lízingbe vevő és
a pénzügyi intézmény között létrejött olyan kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés
alapján fennálló tartozás, amelynél
a)	a tartozás nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen,
b)	a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti, és
c)	a kölcsön fedezete a Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy
a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a
alapján vállalt állami készfizető kezesség, illetve a lízing tárgya Magyarország területén lévő
lakóingatlan;”
(2)	A Tv. 1. § (1) bekezdés 3-5. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)
„3. fizetéskönnyítő program: devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség
átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a hiteladós között létrejött olyan -
nem e törvény hatálya alá tartozó és futamidő módosításnak nem minősülő - megállapodás,
amelynek eredményeként a hiteladóst a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a
megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi
törlesztési kötelezettség terheli;
4.	gyűjtőszámlahitel: gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a
devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a
legmagasabb árfolyamig felmerülő és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlet-
hányad finanszírozására, a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi
intézmény által a hiteladósnak forintban, a devizakölcsön - ide nem értve a pénzügyi
lízingszerződést - ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog vagy a
Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a
alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezete mellett a rögzített árfolyam
alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön;
5.	hiteladós: az a természetes személy, aki pénzügyi intézménnyel devizakölcsönre
vonatkozóan kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött és e szerződésből
eredően tartozása áll fenn;”
(3)	A Tv. 1. § (1) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)
„7a. közszférában dolgozó:
a)	a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
b)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő,
2
c)	a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló,
d)	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai vezető,
e)	a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény
hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja,
f)	a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állomány tagja,
g)	a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
h)	az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó
alkalmazott,
i)	a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülő,
k) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló törvény hatálya alá tartozó főállású polgármester,
l) az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnál munkavégzésre irányuló
jogviszonyban foglalkoztatott személy.”
(4)	A Tv. 1. § (1) bekezdése a következő 9a. és 9b. pontokkal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)
„9a. legmagasabb árfolyam: svájci frank esetén a 270 HUF/CHF, euró esetén a 340
HUF/EUR, japán jen esetén a 3,3 HUF/JPY;
9b. mentesített követelésrész: a devizakölcsön aktuális törlesztőrészletének a rögzített
árfolyam alkalmazási időszaka alatt a rögzített árfolyam feletti - de legfeljebb a legmagasabb
árfolyammal számolt - összegéből az aktuális törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díj vagy
költség arányával megegyező mértékben számított ügyleti kamat vagy bármilyen más -
késedelmi kamatnak nem minősülő - kamatjellegű díj vagy költség jogcímén számítható
követelésrész;”
(5)	A Tv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank
esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY
árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka
a)	kezdő időpontja a felek által kötött, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés
alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat pénzügyi
intézmény részére történő átadás időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó
soron következő második törlesztési esedékességi nap,
b)	záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap vagy - amennyiben az korábbi
időpontra esik - a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, de legkésőbb 2017. június 30.
napját megelőző utolsó törlesztés esedékességi napja, amennyiben a hiteladós
devizakölcsönből eredő - a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló - tartozása
megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 91. napja,
amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a
devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta,
a felmondás napja.”
2. §
3
A Tv. 2. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„2. Állami szerepvállalás’"
3.	§
A Tv. 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a pénzügyi intézmény a kezességvállalás iránt igényt jelentett be, a Magyar Állam az
(1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel)
„a) készfizető kezesként felel - a mentesített követelésrész kivételével - a
gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100%-áért, ha a pénzügyi intézmény a devizakölcsönt
és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést az 1. § (2) bekezdésében
meghatározott időszakban a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból felmondta,”
4.	§
A Tv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A pénzügyi intézmény által a hiteladóssal szemben a 4. § (1) bekezdés f) pont
fa)	alpontja szerint nem érvényesíthető mentesített követelésrész fele összegét a Magyar
Állam naptári negyedévenként utólag megtéríti a pénzügyi intézmény részére.
(2)	Amennyiben a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam a
legmagasabb árfolyamot meghaladja, a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt a
rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó
törlesztési kötelezettséget a Magyar Állam naptári negyedévenként utólag a pénzügyi
intézmény részére teljes mértékben megtéríti.
(3)	A mentesített követelésrészhez, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó
árfolyam miatti törlesztési kötelezettség megtérítéséhez a pénzügyi intézmény kamatot nem
érvényesíthet.”
5.	§
(1)	A Tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2012. év
december hónap 31. napjáig írásban kezdeményezheti a devizakölcsön tekintetében
hitelezőnek minősülő pénzügyi intézménynél, ha legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első
folyósításáig megfelel a következő feltételeknek:
a)	a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot,
b)	a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban
való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjára
megszünteti,
c)	a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény által
meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30
millió forintot, illetve pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingszerződés megkötésekor a
lakóingatlan vételára nem haladta meg a 30 millió forintot,
4
d)	amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény
által alapított jelzálogjog terheli, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében
nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és
e)	a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanra vezetett végrehajtás nincs
folyamatban.”
(2) A Tv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénzügyi intézmény gyüjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt a
hiteladóssal, ha a hiteladós kezdeményezi annak megkötését és megfelel az e törvényben
meghatározott feltételeknek. Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésére
minden olyan pénzügyi intézmény jogosult, amelyre e törvény és az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabály hatálya kiterjed. A pénzügyi intézmény köteles mindent megtenni
annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül
a hitelkeret-szerződés megkötésre kerüljön. A pénzügyi intézmény a közszférában dolgozók
kérelmét soron kívül bírálja el.”
6. §
(1)	A Tv. 4. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell
megfelelnie:)
„f) a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből
fa)	a mentesített követelésrészt, valamint
fb)	a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési
kötelezettség teljes összegét
a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni.”
(2)	A Tv. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A közszférában dolgozó a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatát illetően
kormányrendeletben meghatározott módon kamattámogatásra jogosult.”
(3)	A Tv. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt jogosult - a kezdő
időponttól számított 36. hónapot követően, de legkésőbb a záró időpontot megelőző 2.
törlesztés esedékességéig - egyoldalú írásbeli nyilatkozatával a rögzített árfolyam
alkalmazásának megszüntetését a pénzügyi intézménynél kezdeményezni. Ilyen
kezdeményezés esetén a pénzügyi intézmény a kérelem kézhezvételét követő 30 nap utáni
első esedékességtől a rögzített árfolyam alkalmazását megszünteti.”
7.	§
A Tv. 11. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„c) a mentesített követelésrész Magyar Államot terhelő része, valamint a legmagasabb
árfolyam meghaladása miatt a pénzügyi intézményt megillető megtérítés elszámolását,
5
d)	a közszférában dolgozók gyűjtőszámlahitele kamattámogatásának, valamint az egyszeri,
vissza nem térítendő támogatásának részletes szabályait.”
8.	§
A Tv. a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2012.
évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor már megkötött és fel nem mondott
gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést - a (2) bekezdésben meghatározott
eltéréssel - a pénzügyi intézmény 2012. év június 1. napjával a Módtv.-ben megállapított
rendelkezések szerint egyoldalúan módosítja, ha a devizakölcsön megfelel az e törvényben
meghatározott feltételeknek. A szerződés módosításával az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
60 hónap a Módtv. hatálybalépésétől számítandó.
(2)	A módosításról az érintett hiteladóst postai úton vagy más, a szerződésben
meghatározott tartós adathordozón 2012. év április 30. napjáig értesíteni kell azzal, hogy a
hiteladós 2012. év május 15. napjáig írásban kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél, hogy
a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésére a Módtv. hatálybalépését megelőző
napon hatályos rendelkezéseket alkalmazzák. A hiteladós kezdeményezése esetén a
gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a pénzügyi intézmény nem
módosíthatja.”
9.	§
A Tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § Amennyiben a közszférában dolgozó a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2011. december 30-án hatályos 200/B. §-a
szerinti végtörlesztésre jogosult volt, erre vonatkozóan 2011. december 30-ig írásbeli
igénybejelentést tett, és ezen igényéről munkáltatóját is tájékoztatta, valamint 2012. július 1-
jéig gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt, részére a Magyar Állam
egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek mértéke 2012. február 1-je és a
rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdete - de legkésőbb a 2012. júliusában
fizetendő törlesztőrészlet esedékessége - közötti időszak alatti ténylegesen megfizetett
törlesztőrészlete és a Módtv. 1. § (5) bekezdése által megállapított 1. § (2) bekezdés szerinti
rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlete közötti különbség.”
10.	§
E törvény 2012. április 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát
veszti.
11.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-a a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény szerinti gyűjtőszámlahitelre
6
vonatkozó hitelkeret-szerződésről (a továbbiakban e bekezdésben: szerződés) szóló
közjegyzői okiratot vagy a magánokiratba foglalt ilyen szerződés alapján a hiteladós által tett
egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatról szóló közjegyzői okiratot a szerződésnek a
devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 12/B. §-a szerinti, a
pénzügyi intézmény által egyoldalúan magánokiratba foglalt módosításával együttes
tartalommal kell ellátni végrehajtási záradékkal.”
12. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2. pontja a
következő 2.8. és 2.9. alpontokkal egészül ki:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
„2.8. az az összeg, amelyet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a
lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény
rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem jogosult
érvényesíteni;
2.9. az az összeg, amelyet a közszférában dolgozó magánszemély a devizakölcsönök
törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről
szóló 2011. évi LXXV. törvény
a)	felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon a
gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatának megfizetéséhez kamattámogatásként,
b)	13/A. § alapján egyszeri vissza nem térítendő támogatásként
kap.”
13.	§
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:)
„d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől, vagy
biztosítóintézettől felvett kölcsön, vagy ehhez kapcsolódó, külön törvényben meghatározott
gyűjtőszámlahitel, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált
munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása.”
7
Általános indokolás
A törvényjavaslat a Kormány és a Magyar Bankszövetség között 2011. december 15-én
megkötött megállapodásnak megfelelően módosítja a devizakölcsönök törlesztési
árfolyamának rögzítésére (árfolyamgátra) vonatkozó szabályokat. Az árfolyamgát új
rendszerébe történő belépést az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik a devizakölcsönt
folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő
tartozások jóváírására 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A
devizakölcsön havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrész
elengedésre kerül, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre
vonatkozó szabályok szerint. Egy meghatározott legmagasabb árfolyamszint felett pedig a
törlesztőrészlet legmagasabb árfolyamot meghaladó részét a Magyar Állam fizeti ki. Az
árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is
igénybe vehetik.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az (1)-(4) bekezdés a törvényben található értelmező rendelkezéseket módosítja, illetve
kiegészíti. A devizakölcsön fogalma kiegészül a pénzügyi lízingszerződéssel. Új fogalomként
kerül meghatározásra a mentesített követelésrész, amely a rögzített árfolyam alkalmazása
miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kamatrészét jelenti, ideértve a hitelező által
felszámított kamatjellegű díjakat (pl. kezelési költség) is a késedelmi kamat kivételével. A
törvényjavaslat pontosítja a fizetéskönnyítő program fogalmát is. Eszerint a törvény
alkalmazásában nem minősül fizetéskönnyítő programban való részvételnek a futamidő
meghosszabbítására vonatkozó korábban kötött megállapodás.
Az (5) bekezdés meghatározza a rögzített árfolyamokat és a rögzített árfolyamok
alkalmazási időszakát. A törvényjavaslat meghosszabbítja az árfolyamrögzítés
alkalmazásának idejét.
A 2-4. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti az állami szerepvállalást a mentesített követelésrész 50%-ának,
valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettség átvállalásával.
Az 5. §-hoz
Az árfolyamrögzítést, vagyis a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötését
az ügyfél 2012. december 31-éig kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél. Ha a hiteladós
más fizetéskönnyítő program hatálya alatt áll, az árfolyamrögzítést csak akkor
kezdeményezheti, ha a másik programban való részvételét lezárja. Annak biztosítása
érdekében, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötésére mielőbb sor
kerülhessen, a törvényjavaslat határidőt szab a pénzügyi intézmény részére. A közszférában
dolgozók hitelkérelmét a pénzügyi intézményeknek soron kívül kell elbírálniuk.
A 6. §-hoz
8
A törvényjavaslat kimondja, hogy a mentesített követelésrészt, valamint a legmagasabb
árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséget a pénzügyi intézmény nem számíthatja fel a
hiteladós felé. A törvényjavaslat utaló szabályt tartalmaz arra, hogy a közszférában dolgozók
a gyűjtőszámlahitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást vehetnek
igénybe, amelynek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy 3 év elteltével az ügyfél kezdeményezze
az árfolyamrögzítés megszüntetését.
A 7. §-hoz
A rendelkezés a részletszabályok kormányrendeletben történő megalkotására ad
felhatalmazásokat.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a már megkötött szerződéseket a pénzügyi intézmény az új
szabályoknak való megfelelés érdekében egyoldalúan módosítja, kivéve, ha a hiteladós ehhez
írásban nem járul hozzá.
A 9. §-hoz
A közszférában dolgozók vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2011. december 30-
ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt
nem tudták teljesíteni és helyette az árfolyamrögzítést választják. A támogatás 2012. február
1-től a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július
1-ig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik
meg.
A 10. §-hoz
A szakasz a törvény hatálybalépésével kapcsolatos előírásokat tartalmazza.
A 11. §-hoz
A Javaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását tartalmazza, annak
érdekében, hogy a már megkötött szerződések Javaslat 8. §-a szerinti módosításához ne
legyen szükség külön közokiratba foglaláshoz.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat a törvényben biztosított támogatáshoz kapcsolódóan a személyi
jövedelemadóról szóló törvényben adómentességet állapít meg.
A 13. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a gyűjtőszámlahitel-konstrukcióba bevont, eredetileg
lakáscélú devizakölcsön változatlanul kiváltható/betörleszthető lakástakarék-szerződésből.