﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/5948. számú
törvényjavaslat
egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2012. február
2012. évi ... törvény
egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról
1.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény módosítása
1.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság, vagy az Európai Unió tagállama
által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli
állampolgárra kizárólag a IV., V., és X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által ideiglenes védelemben részesített
harmadik országbeli állampolgárra a IV. Fejezet nemzeti letelepedési engedélyre vonatkozó,
valamint az V. és X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2.	§
(1)	A Harmtv. 20/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki)
„a) a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és
vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1b) bekezdés b) és d)
pontjában foglalt kizáró okok,”
(2)	A Harmtv. 20/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az EU Kék Kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az
érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül hozza meg.”
3.	§
A Harmtv. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/B.§ Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás
céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék
kártyát kap, ha
a)	az EU Kék Kártyát kiállító tagállamban legalább tizennyolc hónapig jogszerűen
tartózkodott és
b)	rendelkezik a 20/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feltételekkel.”
4.	§
A Harmtv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(5) Az eljáró hatóság értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását
kezelő központi szervet
a)	a meglévő jogállás mellett az újabb jogállás nyilvántartásba vétele céljából a menekültként
vagy oltalmazottként nyilvántartott harmadik országbeli állampolgár részére kiadott
letelepedési engedélyről,
b)	a letelepedési, az ideiglenes, a nemzeti és az EK letelepedési engedély visszavonásáról,
valamint
c)	a bevándorlási engedély visszavonásáról.”
5.	§
A Harmtv. 34. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Amennyiben a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel
rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként
elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes
letelepedési engedély kiállítása előtt a 94. §-ban meghatározott adatok feltüntetésével
megkeresi az EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak ellenőrzése érdekében,
hogy a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e.
(10)	Amennyiben a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel
rendelkező harmadik országbeli állampolgárt a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság
menekültként elismeri, illetve kiegészítő védelemben részesíti az ideiglenes letelepedési
engedély kiállítása előtt, az idegenrendészeti hatóság a 94. §-ban meghatározott adatok
feltüntetésével megkeresi az EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak érdekében,
hogy az az EK tartózkodási engedély okmány „Megjegyzések” rovatát módosítsa.”
6.	§
A Harmtv. 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki
büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.”
7. §
(1)	A Harmtv. 38. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kaphat EK letelepedési engedélyt:)
„d) a kérelme jogerős elbírálásáig az a harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar
menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól
ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;”
(2)	A Harmtv. 38. § (2) bekezdése a következő f) ésg) ponttal egészül ki:
(Nem kaphat EK letelepedési engedélyt:)
„f) a menekültügyi hatóság vagy bíróság vagy az Európai Unió tagállama által menekültként
elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár, ezen
2
jogállása alapján, aki már nem rendelkezik menekült jogállással vagy nem áll kiegészítő
védelem hatálya alatt; valamint
g)	az ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár.”
(3)	A Harmtv. 38. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba a menekültként elismert vagy kiegészítő
védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárnak a menedékjogi kérelme
benyújtásának időpontja és a menekültként elismerést vagy kiegészítő védelmet igazoló
okmánya kiadásának időpontja közötti időtartam fele számít bele. Amennyiben ez az
időtartam a tizennyolc hónapot meghaladja, a teljes időtartam az (1) bekezdésben
meghatározott időtartamba beleszámít.”
8.	§
A Harmtv. 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt visszavonhatja, ha a
harmadik országbeli állampolgár már nem rendelkezik menekült jogállással vagy nem áll
kiegészítő védelem hatálya alatt.”
9.	§
A Harmtv. 45. §-a a következő (2a)-(2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott személy kiutasítását elrendelő határozatot az
idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével
hozza meg.
(2b) A kiutasítás elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt az idegenrendészeti hatóság
a 94. §-ban meghatározott adatok feltüntetésével megkeresi az EK tartózkodási engedélyt
kiállító tagállamot annak ellenőrzése érdekében, hogy a menekültkénti elismerés vagy
kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e.
(2c) Amennyiben a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem fennáll, az Európai
Unió tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási
engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság
Magyarország területéről kiutasítja azon tagállamba, amelyben a menekültkénti elismerés
vagy kiegészítő védelem fennáll.
(2d) Amennyiben az EK letelepedési engedéllyel rendelkező, a magyar menekültügyi hatóság
vagy bíróság által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik
országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama kiutasítja, és a menedékjog vagy a
kiegészítő védelem fennáll, a menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített
harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját Magyarország területére vissza kell
fogadni.
(2e) Amennyiben az EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli
állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama kiutasítja, abban az
esetben is vissza kell fogadni Magyarország területére, ha az EK letelepedési engedély
érvényességi ideje lejárt.”
10.	§
3
A Harmtv. 107. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes és az EK letelepedési engedély kiadására,
valamint az idegenrendészeti kiutasításra vonatkozó eljárásban a 34. § (9)-(10) bekezdése és a
45. § (2b) bekezdése szerinti megkeresés során az Európai Unió tagállamától a harmadik
országbeli állampolgár 94. §-ban meghatározott személyes adatait, valamint a menekültkénti
elismerésre vagy kiegészítő védelem fennállására vonatkozó adatokat veheti át.”
11.	§
A Harmtv. 120. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)
„s) a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre
történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i
2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [5. §, 32. § (5) bekezdés, 34. § (9) és (10)
bekezdés, 38. § (2) bekezdés d) és f) ésg) pont, 38. § (5a) bekezdés, 39. § (1a) bekezdés, 45. §
(2a)-(2e) bekezdés, 107. § (2) bekezdés], ”
2.	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
12.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 2. § h) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„h) biztonságos származási ország: az az ország, amely szerepel az Európai Unió Tanácsának
a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján,
illetve a Kormány rendeletében nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási
országok listáján, vagy ezen listákon lévő országok egy része; a származási országnak
bármelyik listán való szereplése az elismerést kérő személy tekintetében megdönthető
vélelmet állít fel, amely szerint ebben az országban, illetőleg az ország egy részében általában
és következetesen nem tapasztalható üldöztetés, nem fenyeget általános erőszak sem
nemzetközi, sem belső fegyveres konfliktushelyzetekben, nem alkalmaznak kínzást, sem
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és amely ország ezen jogok
és szabadságok megsértése ellen hatékony jogorvoslati rendszert biztosít;”
13.	§
A Met. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elismerését kérő személyes meghallgatása - ha e törvény kivételt nem tesz -, és erről
jegyzőkönyv felvétele a menekültügyi eljárásban kötelező.”
14.	§
A Met. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(2) A menekültügyi hatóság - az érintett természetes személyazonosító adatainak, családi
állapotának és amennyiben házas vagy bejegyzett élettárs, a házasságkötése vagy a bejegyzett
élettársi kapcsolata létesítési helyének, valamint kijelölt szálláshelye címének közlésével a
nyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a
személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából - a
menekültként vagy oltalmazottként történő elismerésről tájékoztatja az érintett leendő
lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.”
15.	§
A Met. 89. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A menekültügyi hatóság az EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli
állampolgárra vonatkozóan az Európai Unió tagállamának megkeresése alapján harminc
napon belül tájékoztatást ad arról, hogy a külföldi Magyarországon menekült vagy oltalmazott
jogállással rendelkezik-e.
(6) A menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 34. § (10) bekezdés szerinti megkeresés
végrehajtása céljából a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés tényéről haladéktalanul
értesíti az idegenrendészeti hatóságot.”
16.	§
A Met. 95. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:)
„m) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak
jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv;
n) a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre
történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i
2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [89. § (5) és (6) bekezdés].”
3.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
17.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (2) bekezdés g) pont gc) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A központi szerv a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján
történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány
nyilvántartásban kezeli a 29. § (3) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító
igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító
igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:)
5
„gc) a bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, EK
letelepedési engedély, vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását, valamint a
menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,”
(2) Az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi szerv)
„n) ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett
jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;”
18. §
Az Nytv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású személy letelepedett jogállást szerez, a
nyilvántartás mind a menekült, illetve oltalmazott, mind a letelepedett jogállását tartalmazza.”
19.	§
Az Nytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya
alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának
megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt,
menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15
évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése
eredményezte. Ha az érintett személy a menekült vagy oltalmazott jogállás mellett
letelepedett jogállást is szerzett, a 15 évet a később megszűnt jogállás megszűnésének
időpontjától kell számítani. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés
szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti
állományán át kell vezetni.”
20.	§
Az Nytv. 14. §-a a következőf) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
,f a menekültügyi hatóság értesítése;”
4.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
21.	§
(1)	Hatályát veszti a Harmtv.
a)	33. § (2) bekezdés a) pontja, valamint
b)	65. § (1) bekezdés b) pontja.
6
(2)	Hatályát veszti az Nytv. 30. § (1) bekezdésében az „a 6. § (1) bekezdésében meghatározott
időpontig a rendőrkapitányság vezetője,” szövegrész.
5.	Záró rendelkezések
22. §
E törvény 2012. május 20-án lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
23. §
E törvény
a)	a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak
jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelvnek (6. §, 9. §),
b)	a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre
történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i
2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek (1. §, 4-5. §, 7-11. §, 15-16. §),
c)	a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban
a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i
2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (23. §),
d)	a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás
céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK
tanácsi irányelvnek (3-4. §), és
e)	a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások
minimumszabályairól szóló 2005. december 1-i 2005/85/EK tanácsi irányelvnek (12-13. §)
való megfelelést szolgálja.
7
INDOKOLÁS
az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak
jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelv 2003. november 25-én került elfogadásra,
ami fontos mérföldkő az EU bevándorlási politikájának fejlődésében. Az Európai Tanács
kezdeményezésére létrehozott új jogállás célja, hogy elősegítse a huzamos tartózkodási
engedéllyel rendelkező személyek tagállamokba történő beilleszkedését, valamint megerősítse
a gazdasági és a társadalmi kohéziót. E cél elérése érdekében a huzamos tartózkodási
engedéllyel rendelkező személyek biztonságos tartózkodási jogállást kapnak, ideértve az
uniós polgárokat megillető jogokhoz a lehető legközelebb álló egységes jogokat, valamint
bizonyos körülmények között jogot arra, hogy más tagállamokban tartózkodjanak.
A Közös Európai Menekültügyi Rendszer megteremtésének elősegítése érdekében 2011
májusában a Parlament és a Tanács elfogadta a 2011/51/EU irányelvet, amely kiterjesztette a
huzamos tartózkodási jogállásról szóló irányelv hatályát a harmadik országok
állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból
nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok
tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK tanácsi irányelv (az ún.
„kvalifikációs irányelv”) két kategóriájára, a menekültekre és az oltalmazottakra.
A fenti irányelv módosításának megfelelően a hazai idegenrendészeti és menedékjogi
szabályozást is módosítani szükséges annak érdekében, hogy a nemzetközi védelmet élvező
személyek számára is lehetővé váljon a huzamos tartózkodói jogállást biztosító engedély, az
EK letelepedési engedély, valamint a második tagállamban az ideiglenes letelepedési
engedély megszerzése, továbbá annak érdekében, hogy a menekültügyi hatóság eleget
tehessen a huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelvben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettségnek. A jelenleg hatályos menedékjogi törvény nem teszi
lehetővé uniós tagállamok vonatkozásában személyes adat továbbítását, csak abban az
esetben, ha az a menedékjog iránti kérelem elbírálásához szükséges. Annak érdekében, hogy a
menekültügyi hatóság eleget tehessen a huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelvben
meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségnek, a Met. adatszolgáltatásra vonatkozó
szabályainak kiegészítése indokolt.
Az idegenrendészeti és a menedékjogi anyagi szabályok mellett szükséges a nyilvántartási
szabályok módosítása is annak érdekében, hogy lehetségessé váljon az eddig a magyar jogban
nem létező kettős jogállás nyilvántartása, illetve azoknak a helyzeteknek a rendezése, amikor
a két jogállás eltérő jogkövetkezményei közül ki kell választani azt, amely az adott személy
tekintetében beáll.
A javaslat az EU jognak való megfelelés mellett javítja a magyar migrációs joganyag
koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, továbbá megkönnyíti a nemzetközi védelemben
részesített külföldiek legális migrációját, társadalmi beilleszkedését, valamint erősíti a
gazdasági és társadalmi kohéziót.
8
A fentiek mellett az Európai Unió Bizottsága 2011. szeptember 28-án jelentést fogalmazott
meg az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a harmadik országok huzamos tartózkodási
engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelv
alkalmazásával kapcsolatosan, amelyben néhány ponton - így például a büntetlen előélet
igazolása és az erkölcsi bizonyítvány mint befogadási feltétel meghatározása vonatkozásában
- az irányelvnek való nem megfelelést fogalmaz meg a magyarországi átültetés tekintetében.
Ennek megfelelően indokolt az idegenrendészeti jogszabály módosítása. A Bizottság jelentést
fogalmazott meg a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével
kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008.
december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban:
Visszatérési Irányelv) jogharmonizációja vonatkozásában is, ami a hazai szabályozás
korrekciójának szükségességét indokolja a kitoloncolási feltételek kiterjesztő értelmezésének
megszüntetése érdekében. Emellett a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű
képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről
szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: EU Kék Kártya
irányelv) átültetése Magyarországon 2011-ben valósult meg. Az Európai Unió jogának való
megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló
302/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a jogharmonizációs feladatok teljesítésének
ellenőrizhetősége érdekében az uniós jogi aktusok átültetését szolgáló jogszabály-
tervezetekhez a jogszabályt előkészítő miniszter megfelelési táblázatot mellékel, amelyet a
jogszabály kihirdetését követően véglegesít. Az átültetés Európai Bizottság felé történő
notifikációjához szükséges megfelelési táblázat véglegesítése során megállapítást nyert
néhány eljárásjogi szabálynak megfelelést biztosító hazai rendelkezés hiánya, ami miatt az
Európai Bizottság az átültetés tartalmi felülvizsgálata során készített jelentésben
elmarasztalhatja Magyarországot. Ennek megfelelően egy jövőbeni elmarasztaló bizottsági
jelentés megelőzéseként szükséges az EU Kék Kártya irányelv átültetésének notifikációja
során feltárt hiányosságokat érintő uniós rendelkezések mielőbbi átültetése, aminek
eredményeként az átültetés hiánytalanul kerülhet notifikálásra az Európai Bizottság felé.
9
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 1. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a magyar hatóság által elismert menekültek és oltalmazottak
nem kérelmezhetnek ideiglenes és EK letelepedési engedélyt. Tekintettel arra, hogy a
huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelv hatálya kiterjesztésre került a nemzetközi
védelmet élvező személyekre, a Harmtv.-ben is szükséges a kérelmezés lehetőségének
megteremtése. A kérelem benyújtására nem csak a menekültügyi hatóság által nemzetközi
védelemben részesített személyeknek van lehetősége, hanem az Európai Unió bármely
tagállama által nemzetközi védelemben részesített személyeknek is. Mivel a huzamos
tartózkodók jogállásáról szóló irányelv hatálya az ideiglenes védelmet élvező személyekre
(menedékes) nem terjed ki, ezért az érintett személyi kör csak nemzeti letelepedési engedélyt
kérhet, amely nem a huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelv hatálya alá tartozó
engedélytípus.
A módosítás következményeként tehát a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által,
illetve az Európai Unió tagállamának hatósága által elismert menekült vagy oltalmazott
személyek kaphatnak ideiglenes, EK, illetve nemzeti letelepedési engedélyt is, míg a magyar
hatóság által elismert menedékesek csak nemzeti letelepedési engedélyért folyamodhatnak.
A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a törvény rendészeti és az adatkezelési
szabályai alkalmazhatóak a menekültként elismert, kiegészítő vagy ideiglenes védelem
hatálya alatt álló személyekre is.
A 2. §-hoz
Az EU Kék Kártya irányelv 8. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak el kell
utasítaniuk az EU Kék Kártya iránti kérelmet, amennyiben a kérelmező az irányelv szerinti
befogadási követelményeknek nem tesz eleget vagy a bemutatott dokumentumokat csalárd
módon szerezte, meghamisította vagy megváltoztatta. Ezeket az indokokat a Harmtv. 18. §
(1b) bekezdés d) pontja rögzíti meghosszabbítás megtagadási és visszavonási indokként,
ugyanakkor szükséges ezt a pontot elutasítási okként is feltüntetni.
Az EU Kék Kártya irányelv 11. cikk (1) bekezdése 90 napban rögzíti az EU Kék Kártya
kiadására nyitva álló eljárási határidőt, amely határidőt a tagállamok nem léphetnek túl.
Tekintve, hogy több szakhatóság is közreműködik az eljárás során, így a hatóságok közötti
kapcsolatfelvétel elhúzódása hátráltathatja az EU Kék Kártya irányelvben lefektetett eljárási
ügyféljogok érvényesülését, ennek megfelelően az eljárási határidő maximális hosszúságát
indokolt törvényi szinten rögzíteni.
A 3. §-hoz
A Harmtv.-ben szereplő „kaphat” megfogalmazás nem felel meg az EU Kék Kártya irányelv
18.	cikk (1) bekezdésében foglaltaknak, aminek értelmében az EU Kék Kártya birtokosa azt
követően, hogy tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott az Európai Unió valamely
tagállamában, jogosult magas szintű munkavállalás céljából Magyarországra költözni. Az EU
Kék Kártya irányelv tehát egy kógens rendelkezést határoz meg, amelyet a kijelentő módban
szereplő „kap” megfogalmazással szükséges kifejezni, ellenkező esetben a megfogalmazás
félrevezető. Tekintettel arra, hogy ilyen jellegű kritikát fogalmazott meg korábban az Európai
10
Bizottság a Huzamos tartózkodási irányelv átültetése kapcsán is, indokoltnak mutatkozik a
szöveg fenti módosítása.
A 4. §-hoz
A rendelkezés a nemzetközi védelem hatálya alatt álló személyek részére kiadott letelepedési
engedélyek, valamint a letelepedett státusz visszavonása esetére az eljáró idegenrendészeti
hatóság értesítési kötelezettségét írja elő.
Az 5. §-hoz
A huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelvnek történő megfelelés érdekében indokolt
az ideiglenes letelepedési engedély kiadásával kapcsolatos szabályok technikai jellegű
kiegészítése.
A 6. §-hoz
A huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelv alkalmazásáról szóló Európai Bizottság
által készített jelentés kifogásolta az irányelv 6. cikk (1) bekezdésének nem megfelelő
átültetését, amennyiben Magyarország automatikusan összekapcsolja az EK letelepedési és az
ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem elutasítását a büntetett előélet meglétével, ami
ellentétes az egyéniesített vizsgálat követelményével. Ezen túlmenően a jelentés az irányelv 7.
cikk (1) bekezdésének átültetése vonatkozásában kifejezetten kiemeli Magyarország helytelen
szabályozását az erkölcsi bizonyítványok kötelező csatolása miatt. Ennek megfelelően a
Harmtv. 33. § (2) bekezdés a) pontjának törlése indokolt, ugyanakkor e körülmények meglétét
az idegenrendészeti hatóság továbbra is értékelheti a Harmtv. 13. § (1) bekezdés h) pontja
keretében, tekintettel arra, hogy az irányelv nem terjed ki a nemzeti letelepedés szabályaira,
így annak feltételei között továbbra is szerepeltethető a fenti követelmény.
A 7. §-hoz
A huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelvnek történő megfelelés érdekében
szükséges az EK letelepedési engedély kiadását kizáró okok pontosítása és kiegészítése,
tekintettel arra, hogy az uniós szabályozás értelmében a menekültkénti elismerését, vagy az
ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kérelmező a kérelme jogerős és végrehajtható
elbírálásáig, illetve az ideiglenes védelemben részesített nem kérelmezheti EK letelepedési
engedély kiadását.
Emellett a nemzetközi védelem hatálya alatt álló személyek tekintetében a jogszerű
tartózkodás időtartamának számítása vonatkozásában is indokolt a hatályos szabályozás
kiegészítése.
A 8. § -hoz
A huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelvnek történő megfelelés érdekében bővülnek
az EK letelepedési engedély visszavonásának okai is a nemzetközi védelem megszűnésére
tekintettel. A rendelkezés a hatóság diszkrecionális jogkörébe utalja annak eldöntését, hogy a
nemzetközi védelem megszűnése ellenére - figyelemmel a külföldi egyéni körülményei
összességére - megtarthatja-e huzamos tartózkodói jogállását.
11
A 9. §-hoz
A huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelv alkalmazásáról szóló Európai Bizottság
által készített jelentés kifogásolta az irányelv 22. cikk (1) bekezdésében, valamint a 12. cikk
(3)	bekezdésében foglalt, önkényes kiutasítás elleni védelemre vonatkozó rendelkezések
hiányos átültetését. Ennek megfelelően a Harmtv.-ben már szereplő, a családtagok
kiutasítására vonatkozó kötelezően mérlegelendő szempontok kiterjesztése a huzamosan
tartózkodókra a fentiek szerint indokolt.
Emellett a huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelvnek történő megfelelés érdekében
a kiutasítás elleni védelem szabályainak kiegészítése indokolt a nemzetközi védelmet élvező
személyek tekintetében.
A huzamos tartózkodók jogállásáról szóló irányelv alkalmazásáról szóló Európai Bizottság
által készített jelentés kifogásolta az irányelv 22. cikk (2) bekezdésében foglalt visszafogadási
kötelezettség kifejezett átültetésének hiányát. Az irányelv vonatkozó rendelkezése értelmében
ugyanis annak a tagállamnak, amelyben a harmadik országbeli állampolgár a huzamos
tartózkodói jogállást megszerezte, haladéktalanul vissza kell fogadni a huzamos tartózkodási
engedéllyel rendelkező személyt és annak családtagját.
A 10. §-hoz
A Harmtv. jelenleg a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi
szerződés alapján történő személyes adatátvétel szabályait rendezi. Tekintettel arra, hogy a
huzamos tartózkodó jogállásáról szól irányelv alapján - mely nem közvetlenül alkalmazandó
közösségi jogi aktus - az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes és az EK letelepedési
engedély kiadására, valamint az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére irányuló eljárásban
az Európai Unió tagállamától a nemzetközi védelem fennállására vonatkozó adatokat vesz át,
ezért a személyes adatok körére és átvételére vonatkozó szabályokat rögzíteni kell.
A 11. §-hoz
A Harmtv. jogharmonizációs záradéka kiegészül a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a
nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv
módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi
irányelvvel.
A 12. §-hoz
A biztonságos származási ország fogalmát a menekültstátusz megadására és visszavonására
vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i tanácsi
irányelv (2005/85/EK irányelv - Eljárási Irányelv) II. Melléklete határozza meg. A Met. 2. §
h)	pontjában található biztonságos származási ország fogalmából hiányzik az irányelvi
fogalom egyik fontos, lényegi eleme (II. Melléklet első bekezdés utolsó mondata),
nevezetesen az, hogy az adott országban nem fenyeget általános erőszak sem nemzetközi, sem
belső fegyveres konfliktushelyzetekben. A módosítás ezt a hiányt kívánja pótolni.
A 13. §-hoz
12
Az Eljárási Irányelv 14. cikke szerint a személyes meghallgatásról kötelező jegyzőkönyvet
készíteni. Ezzel ellentétben a Ket. 39. § (1) bekezdése szerint az ügyfél személyes
meghallgatásáról nem kötelező jegyzőkönyvet készíteni. Az Eljárási Irányelvnek való teljes
megfelelés érdekében szükséges a Met. módosítása, aminek a menekültügyi eljárásban
alkalmazott gyakorlat egyébként is megfelel.
A 14. §-hoz
A módosítás célja, hogy a hatályos szabályozástól eltérően a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve helyett a menekültekhez hasonlóan a jegyző lássa el az
oltalmazott jogállást megszerző személyek tekintetében a nyilvántartásba vétel, valamint az
okmányokkal ellátás feladatait. Ennek megvalósításához szükséges annak a szabálynak a
módosítása, amely alapján a menekültügyi hatóság az elismerést követően tájékoztatja az
oltalmazottként elismert személyes adatairól azt a szervet, amely e feladatokat ellátja.
A 15. §-hoz
A hatályos Met. nem teszi lehetővé uniós tagállamok vonatkozásában személyes adat
továbbítását, csak abban az esetben, ha az a menedékjog iránti kérelem elbírálásához
szükséges. Annak érdekében, hogy a menekültügyi hatóság eleget tehessen a huzamos
tartózkodók jogállásáról szóló irányelvben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségnek, a
Met. adatszolgáltatásra vonatkozó szabályainak kiegészítése indokolt.
A 16. §-hoz
A Met. jogharmonizációs záradéka kiegészül a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a
nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv
módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi
irányelvvel.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a menekült vagy oltalmazott jogállású személy
szerezhet letelepedett jogállást, és ebben az esetben egyidejűleg mindkét jogállással
rendelkezik. Ilyen esetekben a később megszerzett jogállás nyilvántartásba vételét a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének célszerű végeznie.
A törvényjavaslat továbbá kiegészíti a személyazonosító igazolvány elvételének vagy
bevonásának nyilvántartására vonatkozó szabályt a letelepedési engedély visszavonásával
mint lehetséges okkal, ez is alapul szolgálhat ugyanis a fentiekre.
A 18. §-hoz
A módosítás a két jogállás párhuzamos fennállásának egyértelműsége érdekében rögzíti, hogy
a két jogállást a nyilvántartás egyidejűleg tartalmazza, a később megszerzett jogállás
megszerzésével a korábban megszerzett jogállás változatlanul fennmarad.
A 19. §-hoz
A két jogállás fennállásának visszakövethetősége érdekében rendelkezni kell arról, hogy az
egyik jogállás elvesztésének esetén nem kezdődik el annak a tizenöt évnek a számítása,
13
amelyet követően az adott személyre vonatkozó adatokat és az adatváltozásokat törölni kell a
nyilvántartás rendszeréből. A módosítás szerint ez a tizenöt év csak akkor kezdődik meg, ha
az érintett személy mindkét jogállást elvesztette, vagyis ha már legalább tizenöt éve egyik
jogállásánál fogva sem tartozik a nyilvántartás hatálya alá.
A 20. §-hoz
A módosítás létrehozza a Met. 87. § (2) bekezdésében található értesítési szabály (amely
alapján a menekültügyi hatóság értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi
szervét a menekültként, illetve oltalmazottként elismert személyek személyes adatairól)
alapján közölt adatok fogadása érdekében szükséges törvényi szabályt.
A 21. §-hoz
E szakasz hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 22-23. §-hoz
E szakaszok záró rendelkezéseket tartalmaznak.
14