﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6044. számú
törvényjavaslat
a személyszállítási szolgáltatásokról
Előadó: Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2012. február
2012. évi ... törvény
a személyszállítási szolgáltatásokról
Magyarország gazdasági fejlődésének és az állampolgárok életminőségének meghatározó
eleme a közösségi közlekedési szolgáltatások rendszere. Alapvető célkitűzés, hogy
szolgáltatásközpontú, átlátható támogatási módokon keresztül ellentételezett, a társadalom és
a költségvetés teherbíró képességét figyelembe vevő olyan egységes közszolgáltatási
személyszállítási rendszer jöjjön létre, amely elősegíti
-	a közösségi közlekedés társadalmi és gazdasági elsőbbségének érvényre jutását az egyéni
közlekedéssel szemben,
-	az országos, a regionális, az elővárosi és a helyi személyszállításra vonatkozó európai
uniós követelmények kielégítését, valamint
-	a hatékonyan működő, folyamatosan javuló szolgáltatást megtestesítő szolgáltató előre
tervezhető, átlátható és fenntartható finanszírozását.
Mindezekre tekintettel az Országgyűlés a fenntarthatósági, környezetvédelmi és
energiahatékonysági szempontrendszer érvényesülése, az utasok jogainak biztosítása, a
személyszállítási közszolgáltatás működtetésére fordított állami és önkormányzati források
hatékony és átlátható módon történő felhasználása, valamint annak érdekében, hogy
-	a személyszállítási szolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképessége és
vonzereje javuljon, színvonala az összehangolt fejlesztéspolitikai célok és
szolgáltatásszervezés révén emelkedjen,
-	a közlekedési infrastruktúra működtetésének és pótlásának költségei, a közlekedési
szolgáltató bevétellel nem fedezett indokolt költségei, továbbá az állam által
jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott
szociálpolitikai jellegű támogatások átlátható módon elkülönüljenek
a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.	Fejezet
Alapvető rendelkezések
1.	Tárgyi, személyi és területi hatály
1.	§ (1) A törvény hatálya kiterjed:
a)	a Magyarország területén végzett belföldi és nemzetközi közúti és vasúti
személyszállítási szolgáltatásra, valamint az azzal összefüggő jogokra és
kötelezettségekre,
b)	a saját számlás személyszállításra,
1
c)	a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 3. § (1)
bekezdés a) pontjában foglalt személyszállítási közszolgáltatásokra, valamint
d)	a Vkt. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyszállítási közszolgáltatásokra, amennyiben
azok a helyi vagy az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások részét képezik,
e)	az iskolabusszal vagy közösségi busszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra.
(2)	A törvény hatálya nem terjed ki:
a)	az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett vízi személyszállítási szolgáltatásra,
függetlenül annak menetrend szerinti jellegétől,
b)	a különleges szállítási igénnyel rendelkező utascsoportok részére biztosított, nem
közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokra (betegszállítás, szállító szolgálatok,
stb.).
(3)	A Magyarországon bejegyzett közlekedési szolgáltató által a Magyarország területén kívül
végzett vasúti és közúti személyszállítási szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell
alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(4)	A személyszállítási közszolgáltatások tekintetében e törvény az 1191/69/EGK és az
1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i
1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 1370/2007/EK
rendelet) együttesen alkalmazandó.
(5)	A vasúti személyszállítási szolgáltatásra a vasúti személyszállítási szolgáltatást igénybe
vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-ai 1371/2007/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1371/2007/EK rendelet) e törvénnyel és a 49.
§ (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott jogszabályokkal együttesen alkalmazandó.
(6)	Az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásra az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és
a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-ai 181/2011/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 181/2011/EU rendelet) e törvénnyel és a 49. §
(1)	bekezdés d) pontja alapján megalkotott jogszabályokkal, az autóbusszal végzett
személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK
rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1073/2009/EK rendelet) e törvénnyel és az autóbusszal díj
ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló
jogszabállyal együttesen alkalmazandó.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	alapellátás\ az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások
ellátásért felelős által biztosítandó, az e törvény 27. § (2) és (3) bekezdésében
meghatározott mértékű szolgáltatás, a Főváros esetében és a megyei jogú városok közül
azoknál, amelyek helyi személyszállítási közszolgáltatást működtetnek, a Főváros
Közgyűlésének vagy a megyei jogú város képviselő-testületének rendeletében
meghatározott szolgáltatási szint;
2.	belföldi személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyben az
utazás megkezdésének a helye és a célállomás helye egyaránt Magyarország területén
van;
2
3.	belső szolgáltató: olyan közlekedési szolgáltató, amely
a)	a települési (fővárosi) önkormányzat belső szervezeti egysége, vagy
b)	a települési (fővárosi) önkormányzat többségi befolyása alatt álló olyan gazdasági
társaság, amelynek a tevékenységét a települési (fővárosi) önkormányzat irányítja,
vagy
c)	olyan egyéb gazdasági társaság, amelyben a települési (fővárosi) önkormányzat
meghatározó befolyással rendelkezik;
4.	egységes egyeztetési eljárás: e törvény keretében meghatározott járművel végzett
országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó
közszolgáltatási menetrendek elkészítésének folyamata, amelynek során a menetrendek
mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét országos, regionális és
elővárosi szinten a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakítják ki, és
amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás nyújtás hatékony módjának
megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása a közlekedésért felelős miniszter
által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban;
5.	ellátásért felelős: a 4. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott, 1370/2007/EK rendelet 2.
cikk b) pontja szerinti illetékes hatóság;
6.	elővárosi személyszállítási szolgáltatás: a Főváros vagy megyei jogú város és annak
legfeljebb 70 km-es vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás;
7.	határon átmenő személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás,
amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás helye, vagy legalább azok
egyike Magyarország területén kívül van, de az útvonal részben Magyarország területén
halad;
8.	helyi személyszállítási szolgáltatás: a település közigazgatási határán belül - helyi
díjszabás alapján - végzett személyszállítási szolgáltatás, a közúti járművel végzett
személyszállítási közszolgáltatások esetében ideértve a település közigazgatási határon
kívül eső vasútállomására (vasúti megállóhelyére), komp- vagy rév-átkelőhelyére
közbeeső megállóhely érintése nélkül történő személyszállítási szolgáltatást is;
9.	igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás: az e törvényben e szolgáltatásokra
meghatározott engedéllyel rendelkező szolgáltató által közszolgáltatási szerződés vagy
járati engedély alapján végzett, információs technológiai eszközök alkalmazásával
szervezett, változó útvonalon vagy változó időrendben vagy változó útvonalon és változó
időrendben közlekedő személyszállítási szolgáltatás;
10.	iskolabusszal végzett személyszállítás: kizárólag óvodások és kísérőik, valamint a
közoktatásban tanulók és kisérőik szállítását szolgáló, nem közszolgáltatás keretében
nyújtott sajátszámlás személyszállítás vagy személyszállítási szolgáltatás;
11.	járat: e törvény keretében meghatározott jármű a menetrendben meghatározott útvonalon
és időrendben történő közlekedése;
12.	jármű:
a)	vasúti jármű: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII törvény (a
továbbiakban: Vtv.) szerinti vasúti jármű,
b)	trolibusz: a közszolgáltatási szerződések odaítélése szempontjából vasúti jármű,
c)	közúti jármű: az autóbusz, az iskolabusz, a közösségi busz, a személytaxi és a
személygépkocsis személyszállító szolgáltatás eszköze,
3
d)	vízijármű: a Vkt.-ban meghatározott, vízen való személyszállításra szolgáló gépi hajtású
vízijármű, valamint a komp;
13.	kabotázs: a vasúti személyszállítás területén a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló
91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásról,
továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK
irányelv módosításáról szóló 2007/58/EK irányelv 1.1. cikk. 8. pontja, a közúti
személyszállítás területén a 1073/2009/EK rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti tevékenység;
14.	közforgalmú személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyet -
a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében - bárki igénybe vehet;
15.	közlekedési szolgáltató: a Vtv.-ben meghatározott vasúti hatóság és vasúti igazgatási
szerv, az e törvényben meghatározott közlekedési hatóság vagy a hajózási hatóság által
kiadott, a tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában e törvény alapján
személyszállítási szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet;
16.	közösségi busszal végzett személyszállítás: hazai vagy európai uniós forrásból vásárolt
közúti járművel, saját számlás személyszállítás keretében végzett személyszállítás;
17.	közszolgáltatási kötelezettség: minden, az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk e) pontjában
meghatározott kötelezettség.
18.	közforgalmú menetrend: a belföldi vasúti, közúti, valamint vízi járművel végzett
személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és
az indulási időpontok, vagy a gyakoriság és a szolgáltatás minőségének meghatározását
tartalmazó - közzétett szolgáltatási előírás;
19.	közszolgáltatási menetrend: a közforgalmú menetrend része, a személyszállítási
közszolgáltatási szerződésben meghatározott járatok útvonalai, megállóhelyei, indulási és
érkezési időpontjai meghatározásának összességét és azok minőségi követelményeit
tartalmazó szolgáltatási előírás;
20.	különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás: az utazás célja alapján
meghatározott utaskör menetrend alapján végzett szállítása más utasok kizárásával, az
utazást szervező személyétől függetlenül;
21.	különjárati személyszállítás: a szállítás megrendelője vagy a szállítást végző közlekedési
szolgáltató kezdeményezésére személyek előzetesen összeállított csoportjának szállítása
alkalmi jelleggel közlekedő olyan járattal, amely nem felel meg sem a menetrend szerinti
személyszállítás, sem a különcélú menetrend szerinti személyszállítás ismérveinek;
22.	meghatározó befolyás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 685/B. §-ában meghatározott meghatározó befolyás;
23.	menetrend: a járat útvonalának kezdő- és végpontját, a megállóhelyeket, mindezekre
vonatkozóan az indulási és érkezési időpontokat, vagy a járat napi első és utolsó indulási
időpontját és a köztes járatgyakoriság ismertetését tartalmazó szolgáltatási előírás;
24.	menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás: személyek szállítására meghatározott
rendszerességgel, meghatározott útvonalon, a fel- és leszállásra előzetesen kijelölt
megállóhelyek között, vagy azok érintésével közlekedő, díj ellenében bárki által igénybe
vehető járattal végzett vasúti, vízi vagy közúti személyszállítási szolgáltatás
25.	nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek
során a járat valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam (a továbbiakban: EGT-állam) legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a
különböző EGT-államok állomásai vagy megállóhelyei közötti személyszállítás; vasúti
4
járművel végzett személyszállítás esetén a vonatot egyesíthetik és szétválaszthatják,
továbbá a különböző vasúti szerelvények különböző kiindulási és célállomással
rendelkezhetnek, feltéve hogy valamennyi vasúti kocsi legalább egy államhatáron
áthalad;
26.	országos személyszállítási szolgáltatás: regionális, elővárosi, vagy helyi személyszállítási
szolgáltatásnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatás;
27.	regionális személyszállítási szolgáltatás: a megye határán belül, vagy a megyehatár
átlépése esetén 100 km-t meg nem haladó, elővárosi személyszállítási szolgáltatásnak
nem minősülő belföldi személyszállítási szolgáltatás;
28.	saját számlás személyszállítás: a jármű üzemeltetőjével munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló személyek haszonszerzési cél nélkül, nem üzletszerűen és az
üzemeltető által nem főtevékenységként végzett szállítása, amennyiben
a)	az a személyszállítást végző üzemeltető tulajdonában lévő, tartósan bérelt vagy
lízingelt járművel történik, és
b)	a járművet a személyszállítást végző üzemeltető, annak tagja, a vele
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy
vezeti;
29.	személyszállítási közszolgáltatás: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk a) pontja szerint,
közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási szolgáltatás;
30.	személyszállítási szolgáltatás: az e törvényben meghatározott járművel szerződés alapján,
díj ellenében végzett személyszállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő
szolgáltatások;
31.	személytaxi: olyan gépjármű, amellyel a közlekedési hatóság személyszállító
tevékenység végzését engedélyezte és amellyel a végzett szolgáltatást bárki azonos
feltételek mellett igénybe veheti;
32.	szerződéses személyszállítás: a szállítás megrendelője és a szállítást végző gazdálkodó
szervezet között létrejött szerződés alapján végzett különcélú menetrend szerinti
személyszállítás;
33.	szociálpolitikai menetdíj támogatás: személyszállítási közszolgáltatások keretében
megvalósuló utazásokhoz az állam által jogszabályban biztosított utazási kedvezmények
ellentételezéséhez nyújtott támogatás;
34.	többségi befolyás: Ptk. 685/B. §-a szerinti többségi befolyás;
35.	vonal: a vasúti közlekedésben a vonatok, a közúti járművel végzett személyszállítási
szolgáltatás esetén a közúti járművek indulási és végállomása között az egymás után
elhelyezkedő megállási helyek, a hajózásban a kikötési helyeket rögzítő szolgáltatási
előírás, függetlenül attól, hogy egy-egy járat megáll-e az adott helyen.
3.	Együttműködési kötelezettség
3.	§ A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók,
valamint a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások,
megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények üzemeltetői kötelesek a
személyszállítási szolgáltatási tevékenységek hatékony ellátása érdekében egymással
5
együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető - amennyiben jogszabály másként nem
rendelkezik - legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a
tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében az egyenlő
elbánás elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek
figyelembevételével köteles hozzáférést biztosítani
a)	a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok kiszolgálásához
közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, utazási
okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a
szociális létesítményekhez és
b)	a közforgalmú közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges állomásokhoz,
megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez
más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára.
4.	Állami és települési önkormányzati feladatok
4.	§ (1) Az Országgyűlés feladata:
a)	az ország gazdasági és társadalmi folyamataival összhangban álló személyszállítási
közlekedéspolitikai, valamint a személyszállítási szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó
koncepció jóváhagyása,
b)	a személyszállítási szolgáltatások szabályozásával, engedélyezésével, működésével és
fejlesztésével kapcsolatos törvényi szintű szabályozási és intézményi keretek
kialakítása,
c)	a személyszállítási közszolgáltatások költségvetési kereteinek kialakítása és biztosítása.
(2)	A Kormány feladata:
a)	a közlekedéspolitika személyszállítást érintő céljaira, valamint a személyszállítási
szolgáltatások megszervezésére és fejlesztésére vonatkozó - az épített és természeti
környezet, továbbá az emberi egészség védelme érdekében összehangolt, a fejlett
információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepció
meghatározása, a személyszállítási közszolgáltatás fejlesztése,
b)	a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos engedélyezési tevékenység jogszabályi
és intézményi kereteinek kialakítása,
c)	a közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékének meghatározása, valamint a
személyszállítási közszolgáltatások árához nyújtott - a közszolgáltatási utazási
kedvezményekből származó - bevételkiesés szociálpolitikai menetdíj támogatással
történő ellentételezése,
d)	a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófa-elhárítással összefüggő
személyszállítási feladatok ellátása és
e)	a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök (különösen: utastájékoztatási
rendszer, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző
rendszerek), valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra elemek (különösen:
közutak, vasúti pályák, közlekedési csomópontok, állomások és megállóhelyek,
energetikai-, távközlési- és biztonsági berendezések) üzemeletetésére és fejlesztésére
vonatkozó egységes fejlesztési koncepció elfogadása.
6
(3) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:
a)	a személyszállítást érintő közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció előkészítése, a
jóváhagyott közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció végrehajtásának szervezése,
b)	a gazdaság és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének
megállapítása, nyomonkövetése,
c)	az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként az országos, regionális és
elővárosi személyszállítási közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézményi
és szabályozási keretek kialakítása, a személyszállítási közszolgáltatások
megszervezése, a közlekedési szolgáltató kiválasztása,
d)	az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások -
személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével történő - megrendelése,
valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése,
e)	a személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítási
szolgáltatás szervezésére vonatkozó egységes, országosan és regionálisan összehangolt,
valamint az államháztartás teherbíró-képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási
menetrendi koncepció kidolgozása,
f)	a személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási
közszolgáltatási kötelezettségek miatt a közlekedési szolgáltatónál felmerülő, bevétellel
nem fedezett és indokoltnak elismert költségeknek a központi költségvetésből történő
megtérítése,
g)	az országos, regionális és elővárosi közlekedés díjainak személyszállítási
közszolgáltatási szerződés keretében történő megállapítása,
h)	a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök (különösen: utastájékoztatási
rendszerek, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző
rendszerek), valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra elemek (különösen:
közutak, vasúti pályák, közlekedési csomópontok, állomások és megállóhelyek,
energetikai-, távközlési- és biztonsági berendezések) üzemeletetésére, fejlesztésére,
valamint fejlesztésnek nem minősülő beruházásokra vonatkozó egységes fejlesztési
koncepciójának elkészítése,
i)	az országos, elővárosi és regionális közlekedés egységes jegy- és bérletrendszerére,
díjakra és díjalkalmazási feltételrendszerére, valamint egységes jegyellenőrzési
folyamatokra és módszertanra vonatkozó koncepció kidolgozása és elfogadása,
j) az országos, regionális és elővárosi közlekedés szolgáltatási szintjének és
mennyiségének, valamint a közszolgáltatások teljesítésével összefüggő gazdálkodó
tevékenység ellenőrzésére és felügyeletére egységes módszertan kialakítása,
k) az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók
számára - a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek keretei között -
összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakítása,
valamint
l) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási
menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó
koncepció készítése.
7
(4)	A települési önkormányzat, valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata
lehet, a Fővárosban a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat)
kötelező feladata:
a)	a helyi személyszállítás fejlesztésére vonatkozó - az országos, a regionális és az
elővárosi közforgalmú személyszállítással, az épített és természeti környezet védelme
érdekében összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák
alkalmazására alapozott - koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának
megszervezése,
b)	a gazdaság és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének
megállapítása, nyomon követése,
c)	a közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási keretek
kialakítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások megszervezése, a közlekedési
szolgáltató kiválasztása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások -a személyszállítási
közszolgáltatási szerződések megkötésével történő - megrendelése,
d)	a helyi közlekedés díjainak személyszállítási közszolgáltatási szerződés keretében
történő megállapítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem
fedezett indokolt költségeinek megtérítése, valamint a szolgáltatások teljesítésének
ellenőrzése,
e)	a település helyi közszolgáltatási személyszállítási szolgáltatásának ellátására vonatkozó
menetrendi koncepciók kidolgozása.
5.	§ (1) A miniszter, a Fővárosi Önkormányzat, vagy a 4. § (4) bekezdésében
meghatározott, a helyi közlekedést önként vállalt feladatként ellátó önkormányzat
feladatkörébe tartozik:
a)	a közszolgáltatási feladatok és az azokkal összefüggő követelmények meghatározása
adott területre (területrészre, hálózatra, egy vagy több vonalra vagy járatra) és ezek
érvényesítése a szolgáltatóval szemben,
b)	a helyi, valamint az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások
összehangolása,
c)	a személyszállítási közszolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatók működésének
folyamatos nyomon követése, a szolgáltatók személyszállítási közszolgáltatási
tevékenységének, fejlesztéseinek, valamint fejlesztésnek nem minősülő beruházási
tevékenységeinek összehangolása, koordinálása,
d)	a közszolgáltatási feladatok ellátására leginkább megfelelő, a legszínvonalasabb és a
lakosság számára legkevésbé költséges szolgáltatást kínáló, az energetikai és környezeti
hatások figyelembevételével a legalkalmasabb szolgáltató kiválasztása és megbízása, a
szolgáltató tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése, valamint
e)	az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási
menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó
koncepció készítése.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátása során az ellátásért felelősök kötelesek
egymással is együttműködve biztosítani, hogy a helyi, az elővárosi, a regionális és az
országos közforgalmú személyszállítási szolgáltatások e törvény hatálya alá tartozó vízi
8
személyszállítási szolgáltatással együtt integrált közlekedési rendszert alkossanak az egyes
közlekedési módok közötti ésszerű munkamegosztással és a közpénzek lehető
legtakarékosabb felhasználásával.
(3)	A miniszter az önkormányzatokkal
a)	a helyi személyszállítási közszolgáltatások regionális vagy elővárosi személyszállítási
szolgáltatásokkal történő ellátása,
b)	a helyi személyszállítási közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán
kívülre történő kiterjesztése, valamint
c)	a regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatás közös működtetési
feltételeinek biztosítása
érdekében - írásban - együttműködési megállapodást köthet.
(4)	A (3) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a helyi személyszállítási
közszolgáltatásra, így különösen a közszolgáltatási menetrendre, annak módosítására, a
díjrendszerre és a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítási szolgáltatást
végző közlekedési szolgáltató kiválasztására, valamint annak esetleges veszteségei
ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(5)	Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az
ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet
követő év május 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a
Kormány honlapján teszi közzé.
5.	A személyszállítási szolgáltatáshoz szükséges hálózatok és műszaki eszközök
összekapcsolása, fejlesztése
6.	§ (1) A Kormány országos jelentőséggel bíró esetekben a személyszállítási
szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, különösen az utastájékoztatási rendszer, az
elektronikus jegy- és bérletrendszer, a jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek, valamint a
járművek és infrastruktúra elemek üzemeletetésére, fejlesztésére és fejlesztésnek nem
minősülő beruházásaira egységes fejlesztési koncepciót állapíthat meg.
(2)	Közvetlen vagy közvetett állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési
szolgáltató által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami vagy
európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott
koncepció keretei között lehet finanszírozni, és lebonyolítani.
(3)	Amennyiben az érintett közlekedési szolgáltató e § szabályaitól eltérő módon valósít meg
fejlesztést, vagy fejlesztésnek nem minősülő beruházást, az ebből fakadó többletköltséget a
megrendelt közlekedési szolgáltatás ellentételezésénél az ellátásért felelős nem fogadhatja be
és nem ellentételezheti.
6.	A közforgalmú személyszállítási szolgáltatások működésével kapcsolatos adatkezelési,
közrend- és vagyonvédelmi, valamint megfigyelési szabályok
7.	§ (1) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató
vagy megbízottja jogosult a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a
9
személyszállítási szolgáltatásban részt vevő, menetdíjat meg nem fizető utas
azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a
közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából
a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4)
bekezdésben meghatározott adatok megismerésére.
(2)	A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti
adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó
rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött
utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító
személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges
mértékben - a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett - a (4)
bekezdés a) pontjában meghatározott adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési
megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel.
(3)	A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató a
közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében
teljesítendő, elektronikus adathordozón rögzített utazási jogosultság igénybevételével történő
utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés
teljesítésével összefüggésben jogosult a (4) bekezdésben meghatározott adatoknak a szerződés
teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére.
(4)	A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató
adatmegismerési jogosultsága, valamint az adatkezelő adatkezelési jogosultsága a
személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő
adatokra terjed ki:
a)	a jogosult természetes személy azonosító adatai (családi és utónév, születési családi és
utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve),
b)	az e törvényben meghatározottak szerinti, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről
szóló jogszabály alapján biztosított utazási kedvezmény esetén a kedvezmény jogcíme,
a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége, kibocsátója,
c)	az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény esetén az érintett lakcíme, meghatározott
időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényesség
időszaka, vagy időpontja.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott esetben a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást
teljesítő közlekedési szolgáltató a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgári jogi
igények elévüléséig tartja nyilván.
8.	§ (1) A vasút-, trolibusz- és az autóbusz-állomáson a közforgalom számára nyitva álló
helyen, a megállóhelyen, kikötőben, valamint a személyszállító vasúti járművek, trolibuszok,
az autóbuszok és a hajók, kompok belterében, a vasút-, trolibusz- és az autóbusz-állomáson,
hajóállomáson és megállóhelyen található berendezések, a személyszállító vasúti járművek,
trolibusz, autóbusz, és a hajók, kompok, továbbá az utasok életének, személyének, testi
épségének és vagyontárgyaik védelme céljából az információs önrendelkezési jogról és az
információsszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett,
továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával, a szolgáltató,
valamint a vasút-, trolibusz-, autóbusz- és hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője
(e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult elektronikus
biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és
hangfelvételt készíteni, valamint a készített kép- és hangfelvételt kezelni.
10
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer
alkalmazása esetén - a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon - köteles
a)	a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,
b)	a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra és az autóbuszra való felszállásra
szolgáló peronoknál, valamint
c)	a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon
figyelemfelhívó jelzést és ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer
által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó
kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel
tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről,
az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és
érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.
(3)	Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az
emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.
(4)	A rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől
számított 16. napon meg kell semmisíteni, vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a
rögzített kép- illetve hangfelvétel bírósági vagy hatósági eljárásban bizonyítékként
felhasználásra kerül.
(5)	Akinek jogát vagy jogos érdekét a (4) bekezdés szerinti kép- illetve hangfelvétel érinti, a
(3)	bekezdésben foglaltaknak megfelelően a rögzítéstől számított 15 napon belül jogának
vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép- illetve hangfelvételt annak kezelője ne
semmisítse meg, vagy ne törölje.
(6)	Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép- illetve hangfelvételt a bíróságnak
vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a megkeresésre attól számított 72 órán
belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését az (5) bekezdés alapján kérték, nem kerül
sor, és a (4) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a rögzített kép- illetve hangfelvételt
meg kell semmisíteni, vagy törölni kell.
II.	Fejezet
A személyszállítási szolgáltatással kapcsolatos hatósági tevékenység
9.	§ A víziközlekedési személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vkt. és
a vízi személyszállításról szóló rendelet, a vasúti személyszállítás engedélyezésére vonatkozó
szabályokat a Vtv. állapítja meg.
7.	Az autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatással kapcsolatos tevékenység
engedélyezése
10.	§ (1) Autóbusszal végzett menetrend szerinti, szerződéses és különjárati
személyszállítási szolgáltatás a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes közlekedési
hatóság által, a szolgáltató kérelmére az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és
saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban és az abban foglalt eljárási
11
rend szerint kiadott, az e tevékenység végzésére feljogosító autóbuszos személyszállító
engedély, valamint nemzetközi forgalomban - ideértve a kabotázst is - közösségi engedély
birtokában végezhető.
(2)	Autóbuszos személyszállító engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, amely megfelel
az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási
tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott követelményeknek.
(3)	Az autóbuszos személyszállító szolgáltató
a)	menetrend szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatást,
b)	különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást, amennyiben az nem a
szállítás megrendelője és a szolgáltató között megkötött szerződés alapján történik,
c)	közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárattal történő
személyszállítási szolgáltatást, továbbá
d)	nem az Európai Unióban bejegyzett szolgáltató menetrend szerinti és különcélú
menetrend szerinti kabotázs személyszállítási szolgáltatást
járati engedéllyel végezhet. Járati engedély a szolgáltató kérelmére, külön jogszabály alapján,
az abban foglalt időtartamra, de legfeljebb 5 évre adható ki. Az engedély kérelemre
megújítható.
(4)	A menetrend szerinti nemzetközi autóbuszos személyszállítási szolgáltatás végzésére
jogosító járati engedély kiadására az 1073/2009/EK rendeletben és az autóbusszal díj
ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló
jogszabályban foglalt előírásokat kell alkalmazni.
(5)	A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyszállítási szolgáltatás végzésére
vonatkozó járati engedély kiadása tekintetében a közlekedési hatóság, a (3) bekezdés b) és c)
pontjában, valamint a (7) bekezdésben meghatározott helyi személyszállítási szolgáltatásra
vonatkozó járati engedélyek tekintetében a települési önkormányzat polgármestere,
Fővárosban a főpolgármester, míg az országos, regionális és elővárosi, valamint a (3)
bekezdés d) pontjában meghatározott személyszállítási szolgáltatás végzésére vonatkozó járati
engedélyek tekintetében a miniszter jár el.
(6)	Személyszállítási közszolgáltatás személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján
végezhető.
(7)	Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás járati engedély vagy közszolgáltatási
szerződés alapján végezhető.
8.	Saját számlás személyszállítás
11.	§ Autóbusszal történő saját számlás személyszállítás az üzemeltető székhelye szerinti
közlekedési hatóság által az e célra kiadott igazolvánnyal, az autóbusszal díj ellenében végzett
személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban
meghatározott módon és feltételek teljesítése esetén végezhető.
9.	Személytaxi szolgáltatás, személygépkocsis személyszállító szolgáltatás
12.	§ (1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-
szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.
12
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyszállítási szolgáltatások végzésének és az
azokhoz használt járművek üzemeltetésének feltételeit, továbbá az e tevékenység végzéséhez
kapcsolódó egyéb feltételeket a Kormány a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti
személyszállításról szóló rendeletben határozza meg.
(3)	Az adott település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét a helyi
önkormányzat rendeletben állapítja meg.
(4)	A helyi önkormányzat - a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat - rendeletében e
törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi szolgáltatató működését -
ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is - az
(5)-(6)	bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.
(5)	A helyi önkormányzat (4) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok
figyelembevételével a személytaxi szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének
védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység
szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj
ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett
további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére
vonatkozó feltételeket állapíthat meg.
(6)	A személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi
önkormányzat (4) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához
szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként
köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.
(7)	Ha a helyi önkormányzat - a Fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - az (5)-(6) bekezdés
szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti
személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását
megelőzően a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen
igazolja a feltételek teljesülését.
10.	Szerződéses és különjárati személyszállítási szolgáltatás
13.	§ Közúti gépjárművel végzett szerződéses vagy különjárati személyszállítási
szolgáltatás a 10. § (1) bekezdésében meghatározott engedély birtokában, vasúti eszközzel
végzett szerződéses vagy különjárati személyszállítási szolgáltatás a Vtv.-ben meghatározott
működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasút társaságként végezhető. A különjárati
személyszállítási szolgáltatásra egyebekben a 181/2011/EU rendelet és a Ptk. vállalkozási
szerződésekre vonatkozó szabályai, a szerződéses személyszállítási szolgáltatásra egyebekben
a Ptk. vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályai az irányadóak.
11.	Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás
14.	§ (1) Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás végzésére a szolgáltatás
teljesítéséhez használt jármű jellegétől függően személytaxis, személygépkocsis
személyszállítói vagy autóbuszos személyszállítói engedéllyel és - személytaxi-szolgáltatást
végző vállalkozás esetében - a 12. §-ban meghatározott feltételeket teljesítő gazdálkodó
szervezet vagy természetes személy jogosult.
13
(2)	Amennyiben az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás a személyszállítási
közszolgáltatás részeként valósul meg, abban az esetben a szolgáltatásokra - a
menetrendszerűségre vonatkozó szabályokat leszámítva - a közszolgáltatásra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
12.	Piacfelügyelet
15.	§ (1) A piacfelügyeleti tevékenységet a vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal
kapcsolatban a Vtv. alapján a Gazdasági Versenyhivatallal (a továbbiakban: versenyhatóság)
együttműködve a vasúti igazgatási szerv végzi.
(2)	A közlekedési hatóság a közúti személyszállítási szolgáltatási piac zavartalan, eredményes
működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny
fenntartásának elősegítése, és a versenykorlátozó magatartás tanúsítására lehetőséget adó
helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében felügyeleti ellenőrzési tevékenységet
végez.
(3)	A közlekedési hatóság a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel
kíséri a közúti személyszállítási szolgáltatási piac működését, az arra vonatkozó
jogszabályokban, valamint a közlekedési hatóság határozataiban foglaltak megtartását, és
arról elemzést készít.
(4)	A közlekedési hatóság részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az
autóbusszal közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatók
felügyeleti díjat fizetnek. A felügyeleti díj mértéke az előző évi nettó árbevétel 0,1%-a. Előző
évi nettó árbevétel hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidőszakban tényleges árbevétel alapján
kell megfizetni. A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az
esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék
mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
kétszeresének háromszázhatvanötöd része. A felügyeleti díj számításának, megállapításának
részletes szabályait, valamint megfizetésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben
állapítja meg.
(5)	A közlekedési hatóság a közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési
szolgáltatókat a közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyeletével kapcsolatos
tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.
(6)	A közlekedési hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során felügyeleti és ellenőrzési terv
alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.
(7)	A közúti személyszállítási szolgáltatási piac összehangolt felügyelete érdekében a
közlekedési hatóság, a vasúti igazgatási szerv, valamint a hajózási hatóság egymással
együttműködik.
16.	§ (1) Ha a közlekedési hatóság a közúti személyszállítási piac felügyelete során észleli
a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével, vagy a számviteli elkülönítéssel és a
keresztfinanszírozás tilalmával kapcsolatosan e törvényben, jogszabályban, vagy a
közlekedési hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését,
a)	megállapítja a tevékenység végzésének feltételeit és megtiltja a jogsértő magatartás
folytatását,
14
b)	a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére,
c)	jogosult a közúti személyszállítási piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására
vonatkozó rendeletben foglaltak alapján bírságot kiszabni.
(2)	A kötelezettségek további súlyos és ismétlődő megszegése esetén a közlekedési hatóság
felfüggesztheti, vagy visszavonhatja a működési engedélyt.
(3)	A közlekedési hatóság piacfelügyeleti eljárásban hozott határozatai és végzései ellen
közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat felügyeleti jogkörben
megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(4)	A közlekedési hatóság és a versenyhatóság a közúti személyszállítási piacon folyó
versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az
egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen
a)	az (1) bekezdés szerinti jogsértések,
b)	a közúti személyszállítási piac felügyelete,
c)	a 3. §-ban meghatározott együttműködési kötelezettség,
d)	a közúti személyszállítási üzletszabályzatok érvényesülésének nyomonkövetése során.
(5)	A közlekedési hatóság és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani,
hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve
az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik
hatóságnak átadó hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. Az átvevő hatóság
biztosítja, hogy a részére átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint
amilyen védelemben az átadó hatóságnál részesültek.
(6)	A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott eljárása során a versenyhatóság
szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a
versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja.
(7)	A közlekedési hatóság, valamint a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik,
évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az
együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.
13.	A személyszállítást igénybevevő utasok jogainak védelme
17.	§ (1) A vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő
utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok általi megtartását. E
tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi az 1371/2007/EK rendeletben, e
törvényben, a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló rendeletben, valamint a
vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatában - ideértve a szolgáltatás minőségi
előírásait is - foglaltak megtartását.
(2)	A vasúti igazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a Vtv. 75. § (3)-(4)
bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)	A közlekedési hatóság felügyeli az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok
jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az autóbuszos személyszállító szolgáltatók
általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi az 181/2011/EU
rendeletben, e törvényben, a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján
megalkotott rendeletben, valamint az autóbuszos személyszállító szolgáltatók
15
személyszállítási üzletszabályzatában - ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is -
foglaltak megtartását.
(4)	Ha a vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezésnek
az utasok széles körét érintő megsértését állapítja meg,
a)	előírja a vasúti társaság részére a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések
megtételét,
b)	megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,
c)	kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,
d)	a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.
(5)	Ha a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezésnek az
utasok széles körét érintő megsértését állapítja meg,
a)	előírja az autóbuszos személyszállító szolgáltató részére a tevékenység jogszerű
végzéséhez szükséges lépések megtételét,
b)	megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,
c)	kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,
d)	a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.
(6)	A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén - amennyiben a (4) illetve (5)
bekezdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre - a vasúti
igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja a
személyszállítási közszolgáltatás végzésére jogosító működési engedélyt.
18.	§ (1) A vasúti személyszállítást, illetve az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő
vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti
igazgatási szervnél, illetve a közlekedési hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító
szolgáltató megsértette a 17. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott valamely rendelkezést.
E panasz akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a szolgáltató panaszkezelési eljárását igénybe
vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.
(2)	Panaszt benyújtani a vasúti társaság panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum
panaszossal való közlésétől számított 30 napon belül lehet. E határidőn túl a vasúti igazgatási
szervhez benyújtott panaszokat a vasúti igazgatási szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A
vasúti társaság panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot a vasúti
igazgatási szerv részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában a vasúti
igazgatási szerv hiánypótlási felhívást bocsát ki. A vasúti igazgatási szerv a bejelentésnek
minősülő beadványok megtételének elősegítése érdekében honlapján is közzéteszi a panasz
megtételére szolgáló űrlapot.
(3)	Autóbuszos személyszállítási szolgáltatás esetében a panaszkezelési eljárást a 49.§ (1)
bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet, valamint az
autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza.
(4)	Panasz olyan beadvány benyújtásával tehető, amely tartalmazza a panaszos és a panaszolt
vasúti társaság azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a
feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, a feltételezett jogsértéssel
kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.
16
(5)	A vasúti igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság a panaszost, a szolgáltatót és az
érintett harmadik felet meghallgathatja, valamint tőlük további felvilágosítást és információt
kérhet.
(6)	A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt, továbbá a névtelen
panasz vizsgálata mellőzhető.
(7)	A panasz alapján -ha az alaposnak bizonyul - a vasúti igazgatási szerv, illetve a
közlekedési hatóság dönt a szükséges hatósági lépések megtételéről, s erről a panaszost
tájékoztatja.
MÁSODIK RÉSZ
A MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA
VONATKOZÓ SZABÁLYOK
III.	Fejezet
Általános rendelkezések
14.	Közös szabályok
19.	§ (1) Menetrend szerinti közforgalmú közúti, vasúti és e törvény hatálya alá tartozó
vízi személyszállítási szolgáltatás az e törvény és a vasúti hatóság, a vasúti igazgatási szerv,
vagy a személyszállítási feltételekről szóló jogszabály alapján kiadott, az adott
személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges működési engedély
birtokában végezhető.
(2)	A közúti és vízijárművel végzett személyszállítási szolgáltatásra, valamint az
1371/2007/EK rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vasúti személyszállítási
szolgáltatásra kötött szerződésekre a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a
vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a vasúti személyszállítási szolgáltatás
részletes feltételeiről, valamint a közúti személyszállítási szerződésekről, továbbá a vízi
személyszállítási szolgáltatás feltételeiről szóló jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell
alkalmazni.
(3)	A közlekedési szolgáltató a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás körében a
közforgalmú menetrendben meghatározott vonalon az ott meghirdetett járatokat közlekedteti.
(4)	A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató - kivéve a
taxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző szolgáltatókat - a közforgalmú
személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó
személyszállítási üzletszabályzatot köteles készíteni.
(5)	A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző szolgáltató üzletszabályzata
tartalmazza a szolgáltatás minőségi előírásait [1371/2007/EK rendelet 28. cikk (1)
bekezdése]. A vasúti személyszállítási üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a vasúti
igazgatási szerv a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti
személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi
működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló
kormányrendeletben foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a
vasúti személyszállítási üzletszabályzat a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján
végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az
17
elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről
szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.
(6)	A közúti személyszállítási szolgáltatást végző szolgáltatók személyszállítási
üzletszabályzatát, annak módosítását az autóbuszos személyszállítási szolgáltatás
181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a személyszállítási
üzletszabályzat tartalmára és jóváhagyására vonatkozó jogszabály alapján a közlekedési
hatóság hagyja jóvá.
(7)	A személyszállítási üzletszabályzat hatályos szövegét a közlekedési szolgáltató
nyilvánosan közzéteszi.
IV.	Fejezet
A közlekedési közszolgáltatásokra vonatkozó szabályok
15.	Közös szabályok
20.	§ (1) Személyszállítási közszolgáltatásként közszolgáltatási szerződés keretében az e
fejezetben meghatározott szabályok szerint, az ellátásért felelős helyi, elővárosi, regionális és
országos menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást rendelhet meg.
(2)	Az e fejezetben meghatározott szabályok szerint személyszállítási közszolgáltatás
keretében igényvezérelt személyszállítási szolgáltatások is biztosíthatók, ez esetben e
szolgáltatásokra a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(3)	A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a
Vkt. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett komp- és révszolgáltatásokra.
(4)	A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályok kerülnek alkalmazásra
a Vkt. 3. § (2) bekezdésében foglalt menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatásokra,
amennyiben azok a helyi vagy az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások integrált részét
képezik.
(5)	Nemzet-, társadalom- vagy közlekedéspolitikai szempontok alapján az ellátásért felelős a
határon átmenő személyszállítási szolgáltatásokat személyszállítási közszolgáltatásként
rendelhet meg. A személyszállítási közszolgáltatássá minősített határon átmenő regionális
személyszállítási szolgáltatásokra a regionális személyszállítási közszolgáltatásokra
vonatkozó szabályokat, a személyszállítási közszolgáltatássá minősített határon átmenő
országos személyszállítási szolgáltatásokra az országos személyszállítási közszolgáltatási
tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6)	A személyszállítási közszolgáltatást nyújtó szolgáltató köteles közforgalmú menetrendet
készíteni és azt közzétenni, abban elkülönítetten megjeleníteni a személyszállítási
közszolgáltatást.
(7)	A személyszállítási közszolgáltatást nyújtó köteles a közforgalmú menetrend elektronikus
adatbázisát az ellátásért felelős által meghatározott formában az ellátásért felelős, vagy az
általa megjelölt, az egységes elektronikus közforgalmú menetrend működtetésében
közreműködő szervezet részére átadni.
(8)	A belföldi menetrend szerinti autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatást végző
közlekedési szolgáltatók járműbeszerzéseik során a közszolgáltatást ellátó közúti járművek
üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített, a környezetkímélő és
18
energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló kormányrendeletben
foglaltak szerint járnak el.
16.	Közlekedésszervező
21.	§ (1) Az önkormányzat a 4. § (4) bekezdés c-e) pontjában, az 5. §-ában, 12. § (7)
bekezdésében, 23-31. §-ában, valamint a 35. §-ában szabályozott feladatokat a feladat
ellátásához szükséges forrásokkal együtt - az állam, vagy az önkormányzat kizárólagos
tulajdonában, vagy kizárólag az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló korlátolt
felelősségű társaság, vagy részvénytársaság, vagy irányítása alatt álló költségvetési szerv
formájában működő - közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése
alatt az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonjogának, vagy az állam és az
önkormányzat közös kizárólagos tulajdonjogának fennállását folyamatosan biztosítani
szükséges.
(2)	Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a
közlekedésszervező felett, ennek során az ellátásért felelős a közlekedésszervező által az (1)
bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján ellátott feladatok tekintetében hozott
döntéseit megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az
önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a
következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.
(3)	Amennyiben a közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági
tevékenységnek minősül akkor azt kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott
kötelező jogi aktusnak és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az
1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007.
23-ai 1370/2007/EK parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés
alapján végezheti.
22.	§ (1) Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott
feladatok átadására jogszabályban (a továbbiakban: kijelölő jogszabály) jelöli ki.
(2)	A kijelölő jogszabályban meg kell határozni
a)	a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy
költségvetési szervet,
b)	a közlekedésszervező működésének területi határait,
c)	a feladatátadás célját,
d)	az átadott feladatok körét,
e)	azon feladatokat, amelyeket az átvevő az átadott feladatokon túl önként elláthat,
f)	a feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, a jogkörök gyakorlásának módját,
valamint az ahhoz kapcsolódó eljárásokat,
g)	a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint
h)	a feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges
források átadásának módját,
i)	a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját,
19
j) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint
k) a feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket.
(3)	A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és
teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli
elhatárolásának szabályait - a kijelölő jogszabályban meghatározott alapfeltételek alapján -
szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) rögzítik.
(4)	A kijelölő jogszabály - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - a közlekedésszervező
feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró, előre nem látható
esemény esetére a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések rendjének meghatározását, a
jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését.
(5)	Ha a kijelölő jogszabály a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti,
a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói
árkiegészítés igénylésére, valamint szociális menetdíj támogatás igénylésére a
közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett.
(6)	A közlekedésszervező a kijelölő jogszabályban, vagy a feladat-ellátási szerződésben
meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok
teljesítésébe a kijelölő jogszabályban, vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott
módon és mértékben közreműködőt bevonni.
(7)	A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a
közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók, és az azokkal
érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési
lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az e
törvényben meghatározott ellátásért felelős látná el.
(8)	A közlekedésszervező a helyi személyszállítást végző közlekedési szolgáltató számára a
megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és rendkívüli
igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedéseket
meghatározhatja. Ennek kereteit a (4) bekezdés szerinti kijelölő jogszabály határozza meg. A
közlekedésszervező ezen rendelkezésének végrehajtását a közlekedési szolgáltató csak abban
az esetben tagadja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem
biztonságát sérti vagy veszélyezteti.
17.	A közlekedési szolgáltató kiválasztása
23.	§ (1) Belföldi személyszállítási közszolgáltatás végzésére - a közforgalmú
kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratokkal végzett és a kabotázs
személyszállítási szolgáltatás, valamint az e törvényben meghatározott kivételekkel - a
közlekedési szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében bízható meg.
(2)	A közszolgáltatási szerződést, amennyiben az a közbeszerzésekről szóló törvény alapján
szolgáltatási koncessziónak minősül - az országos, a regionális és az elővárosi vasúti
személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés kivételével -, az e
törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni. Az országos, a regionális és az
elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés
pályázati eljárás mellőzésével is megköthető.
(3)	A pályázat nyilvánosan, a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító
módon zajlik. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű szolgáltató a pályázaton
20
abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a menetrend szerinti autóbusz-
közlekedésben a nemzeti elbánás a külföldiek számára.
(4)	Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási
kötelezettség teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek legalább kettő
országos napilapban, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos
Értesítőben, az ellátásért felelős hivatalos honlapján, továbbá az önkormányzatnak a helyben
szokásos módon is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal
megelőzően. A felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati
kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról
és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról, a
szolgáltatás megkezdésének határnapjáról, valamint a szerződés időtartamáról.
(5)	A pályázati kiírásnak a felhívásban szereplő információkon túl tartalmaznia kell:
a)	az ellátandó közszolgáltatási tevékenységet és a közszolgáltatás minimális
követelményeit,
b)	a tevékenység végzésének jogszabályban meghatározott és egyéb feltételeit,
c)	a tevékenység végzésével együtt járó közlekedési szolgáltatói jogosultságokat és
kötelezettségeket,
d)	a közlekedési szolgáltató tevékenységét érintő más közlekedési szolgáltató
jogosultságairól való tájékoztatást,
e)	a szolgáltató birtokába, vagy használatába kerülő létesítmények, eszközök
meghatározását, azok működtetésének és használatának feltételeit,
f)	a közszolgáltatást ellátó közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes
élettartamára vetített, a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek
beszerzésének előmozdításáról szóló kormányrendelet szerint megállapított energetikai
és környezeti hatások figyelembe vételének módját, súlyát,
g)	az ellátásért felelős közlekedési szolgáltatóval szembeni jogosultságait és
kötelezettségeit,
h)	a szolgáltatás megfelelő teljesítésével összefüggő pénzügyi biztosítékra vonatkozó
követelményeket,
i)	tájékoztatást a korábbi közlekedési szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokról, annak
teljesítményeiről és az általa alkalmazott díj - és jegyrendszerről,
j) az alvállalkozó közreműködésére vonatkozó feltételeket,
k) a közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit és
l) minden olyan további feltételt, amelyet az ellátásért felelős a közszolgáltatási
szerződésben érvényesíteni kíván.
(6)	A pályázati kiírásban szereplő feltételeket és a pályázat elbírálásának szempontjait az e §-
ban foglalt szempontokat is figyelembe véve kell meghatározni. A feltételek körében az
ellátásért felelős a közlekedési szolgáltató kötelezettségeként előírhatja a letelepedést, a
korábbi közlekedési szolgáltató munkavállalóinak, vagy azok meghatározott körének
meghatározott feltételekkel történő átvételét, továbbá alvállalkozó meghatározott mértékű
bevonását a közszolgáltatásba, az alvállalkozó személyének megjelölése nélkül.
Közszolgáltatási szerződés csak a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható
szervezetnek minősülő közlekedési szolgáltatóval köthető.
21
(7)	A pályázók többváltozatú ajánlat tételére is felkérhetők. Hálózatra, hálózatrészre vagy
vonalcsoportra vonatkozó pályázat esetén az ellátásért felelős az érvényes pályázatok alapján
-	a pályázati kiírásban meghatározott módon - előminősítéssel élhet és annak eredményétől
függően tárgyalást kezdeményezhet az alkalmasnak minősített pályázókkal benyújtott
ajánlatuk részleteiről. A pályázat nyertesének csak az összességében legelőnyösebb ajánlatot
tevő pályázó nyilvánítható.
(8)	A pályázatok elbírálásáról az ellátásért felelősnek a beérkezett pályázatok adatait összegző
és a döntés részletes indokolását ismertető emlékeztetőt kell készítenie a pályázat
eredményének kihirdetéséig. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a kiválasztott szolgáltató
alkalmasságát igazoló tényeket, a megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásának garanciáit és
-	amennyiben van ilyen - a közlekedési szolgáltatót a közszolgáltatási kötelezettség ellátása
fejében megillető pénzügyi ellentételezés mértékét. Az ellátásért felelősnek az emlékeztetőt a
pályázattal összefüggő valamennyi dokumentummal együtt a közszolgáltatási szerződés
megkötésétől számított 10 évig meg kell őriznie. Az emlékeztetőben foglaltak közérdekből
nyilvános adatnak minősülnek.
24.	§ (1) Az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel
összhangban pályázat kiírásának mellőzésével, nyilvános ajánlatkérésen alapuló eljárás
keretében bízható meg a közlekedési szolgáltató, ha az ellátásért felelős által igényelt
közszolgáltatás egyetlen járatra vagy vonalra korlátozódik és a szolgáltató pénzügyi
ellentételezésre - ide nem értve a szociálpolitikai menetdíj támogatást - nem válik jogosulttá.
Az ajánlatkérésen alapuló eljárásra egyebekben a 23. § rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
(2)	Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti eljárás a hálózat, vagy a közszolgáltatási
feladatok részekre bontásával a pályázati eljárás megkerülése céljából.
(3)	Az ellátásért felelős pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg közlekedési szolgáltatót a
közlekedési szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha
az nem haladja meg az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (4) bekezdésében szereplő értéket,
vagy teljesítményt, valamint ha valós utazási igények ésszerű kielégítését szolgálja, és nem jár
együtt más közlekedési szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogainak
sérelmével vagy működőképességének veszélyeztetésével.
(4)	Az ellátásért felelős az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (5) bekezdésével összhangban
közvetlenül bízza meg a közszolgáltatással az általa kiválasztott és a feladatot vállaló
közlekedési szolgáltatót, ha
a)	a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás megfelelő pályázat, illetve ajánlat
hiányában eredménytelenül zárult, vagy
b)	a szolgáltatás megkezdése a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében
kiválasztott közlekedési szolgáltatóval ellehetetlenült, vagy
c)	a korábbi közlekedési szolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés azonnali vagy
idő előtti felmondásának van helye, vagy
d)	egyéb okból veszélybe kerül a közszolgáltatás folyamatossága.
(5)	A (4) bekezdés szerinti esetekben a megbízás a közszolgáltatási szerződés megkötésére
vagy annak közös megegyezésen alapuló módosítására irányuló új eljárás lebonyolításához
elegendő időtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat. A közvetlen megbízásra vonatkozó
döntésről a 23. § (8) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával emlékeztetőt kell
készíteni.
22
(6)	A (3)-(4) bekezdésben foglalt eseteken túl a belső szolgáltató pályáztatás nélkül is
megbízható a szolgáltatás elvégzésével (a továbbiakban: közvetlen odaítélés). A közvetlen
odaítélés alapján szolgáltatást nyújtó belső szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységét az
1370/2007/EK rendelet 5. cikk (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározott szabályok
alapján, kizárólag az ellátásért felelős illetékességi területén végzi.
(7)	Az akinek érdekében állt vagy áll a közszolgáltatási szerződés elnyerése, és a 23. §-ban,
valamint jelen §-ban foglalt szabályok megszegésével kötött közszolgáltatási szerződés
folytán sérelmet szenvedett, vagy a sérelem bekövetkezésének reális veszélye fennáll, a
pályázat eredményének kihirdetésétől, egyéb esetben a közszolgáltatási szerződés
megkötésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a szolgáltatás végzésének helye
szerinti bíróságtól kérheti a jogszabálysértés tényének megállapítását.
(8)	Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a
helyi személyszállítási közszolgáltatás tekintetében a miniszter és a helyi önkormányzatokért
felelős miniszter együttesen, az országos, regionális és az elővárosi személyszállítási
közszolgáltatás tekintetében a miniszter teljesíti.
18.	Közszolgáltatási szerződés
25.	§ (1) A közszolgáltatási szerződés megkötésére a miniszter az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben, az önkormányzat nevében az önkormányzat képviselő testületének
felhatalmazása alapján a polgármester (a Fővárosban a főpolgármester), vagy - a 22. §-ban
meghatározott kijelölő jogszabályban foglaltak alapján - a rendeletben megjelölt
közlekedésszervező jogosult. A közszolgáltatási szerződés érvényességi idejére és esetleges
meghosszabbításának feltételeire az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (3)-(4) bekezdésében
meghatározott rendelkezések az irányadóak. Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a
közlekedési szolgáltatónál gazdasági hátrányt okozó kötelezettséget tartalmaz, a pénzügyi
ellentételezés tekintetében legalább 3 éves, amennyiben a szerződés érvényessége kevesebb
mint 3 év, akkor a szerződés érvénytartamával megegyező időszakra vonatkozó pénzügyi
(éven túli) kötelezettségvállalást kell tartalmaznia.
(2)	A személyszállítási közszolgáltatási szerződés része a közszolgáltatási menetrend, amely
elkülönülten tartalmazza az országos, a regionális és elővárosi személyszállítási
szolgáltatásokat. Helyi személyszállítási szolgáltatás esetén a személyszállítási
közszolgáltatási szerződés része a helyi közszolgáltatási menetrend. A menetrend módosítását
szerződésmódosításként kell kezelni. Ha az 1370/2007/EK rendelet, vagy e törvény másként
nem rendelkezik, a személyszállítási közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre
vonatkozó általános szabályai az irányadók.
(3)	A szerződésnek - a (2) bekezdésben, és az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon
túl - tartalmaznia kell:
a)	a szolgáltató közszolgáltatási feladatait, esetleges közszolgáltatási kötelezettségeit és
minden egyéb közszolgáltatási követelményt, a kiegészítő szolgáltatásokat,
b)	a szolgáltatás nyújtásának mennyiségi és minőségi feltételeit,
c)	az országos személyszállítási közszolgáltatásként végzett emelt komfortfokozatot nyújtó
szolgáltatás esetén a szolgáltatást nyújtó járművel szemben támasztott - az utazási
komfortot érintő - műszaki és technikai elvárásokat,
23
d)	a közszolgáltatási feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek
részleteit, szükséges pénzügyi biztosítékokat,
e)	az alvállalkozó bevonására vonatkozó kikötéseket, valamint az alvállalkozó
szolgáltatására vonatkozó garanciális eszközöket,
f)	a vasúti személyszállítási szolgáltatások esetén a személyszállítási szolgáltatás
akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás biztosításával kapcsolatos
feladatokat,
g)	az igényvezérelt szolgáltatások alkalmazásának lehetőségét,
h)	a jegy- és bérletrendszerrel, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat, valamint
ösztönzőket,
i)	a vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a szolgáltató birtokába adott vagy más módon
rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására
vonatkozó szabályokat,
j) a személyszállítási közszolgáltatások díjait, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételeket,
illetve ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket,
k) a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő szolgáltatói jogokat és kötelezettségeket,
kiemelten a kizárólagos jogokra vonatkozó feltételeket,
l) az ellátásért felelős szolgáltatóval szembeni jogait és kötelezettségeit, ideértve az
adatszolgáltatásra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,
m) a közszolgáltatási feladatok, illetve a közszolgáltatási kötelezettségek ellátásáért járó
ellentételezés módját és mértékét, teljesítésének szabályait,
n) a szerződés módosításának, kiegészítésének feltételeit, figyelemmel az előre nem
látható eseményekre is,
o)	a szerződéses kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó szankciókat,
jogkövetkezményeket - így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget -, valamint a
szerződés felmondásának feltételeit, az esetleges jogviták rendezésének módját,
p) a közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a szerződés érvényességi időtartamát,
továbbá
q) az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (5) bekezdésében foglaltak bekövetkezése esetén a
közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó, a szolgáltató által alkalmazott
munkavállalókat, illetve azok szerződéses jogait.
(4)	A szerződésben szabályozni kell a szolgáltatónak a szerződés teljesítésével kapcsolatos -
legalább évenkénti - adatszolgáltatási kötelezettségét, amely lehetővé teszi az ellátásért
felelős számára a szolgáltató közszolgáltatási tevékenységének, a közszolgáltatási
követelmények teljesítésének megítélését. A szolgáltató - az üzleti titokra vonatkozó
előírások betartásával - tájékoztatja az ellátásért felelőst, ha más közszolgáltatási szerződés
alapján is végez szolgáltatást vagy más nemzetközi, különcélú menetrend szerinti, különjárati
-	személyszállítási szolgáltatást is ellát.
(5)	A szerződésben a szolgáltató kötelezhető a szolgáltatási területét érintő utazási igények
alakulásának folyamatos figyelemmel kísérésére és a menetrend módosításának
kezdeményezésére, szolgáltatásainak az igények változásához való igazítása érdekében.
24
(6)	A közszolgáltatási menetrendben feltüntetett járatokkal utazni kívánók tekintetében a
szolgáltatót - a személyszállítási feltételekről szóló jogszabály előírásai szerint -
szerződéskötési kötelezettség terheli.
(7)	Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a szolgáltatónak kizárólagos jogot biztosít
valamely területen, a beleegyezése nélkül csak a 29. § (3) bekezdésében foglaltak alapján,
valamint abban az esetben korlátozható, ha arról a szerződés kifejezetten rendelkezik. A
szerződés csak az abban foglalt esetekben és feltételekkel mondható fel. A szerződésben
rögzített közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más, az e törvényben
meghatározott feltételeknek megfelelő személyre - kivételesen indokolt esetben - az ellátásért
felelős hozzájárulásával ruházható át.
(8)	A személyszállítási közszolgáltatások teljesítésébe - az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (7)
bekezdés 3. mondatában meghatározott feltételek teljesülésének kivételével - a szolgáltató a
közszolgáltatási szerződésben meghatározott mértékben, de legfeljebb 49 %-ban vonhat be
alvállalkozót. Alvállalkozóként kizárólag csak a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint
átlátható szervezetnek minősülő közlekedési szolgáltató vonható be.
19.	Az országos, a regionális és az elővárosi közszolgáltatási menetrend előkészítésére
vonatkozó szabályok, a közszolgáltatás mennyiségi és minőségi alapfeltételei
26.	§ (1) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások
biztosításának módját az ellátásért felelősnek e törvény szerint - az Országgyűlés és a
Kormány közlekedéspolitikai célkitűzéseivel összhangban, különös tekintettel a kötöttpályás
közlekedés lehetőség szerinti előnyben részesítésére - kell kialakítania.
(2)	Az egységes egyeztetési eljárás során az ellátásért felelősök, valamint az országos,
regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokkal érintett önkormányzatok
egymással együttműködve, az egységes egyezetési eljárásban való részvétellel biztosítják az
egységes hálózatot alkotó személyszállítási közszolgáltatásoknak az egyes közlekedési módok
közötti ésszerű munkamegosztás és a közpénzek lehető legtakarékosabb felhasználása mellett
történő kialakítását. A menetrend előkészítésének folyamatát, az egységes egyeztetési eljárás
részletes szabályait, továbbá az ellátásért felelősök, az érintett önkormányzatok valamint a
közlekedési szolgáltatók egységes egyeztetési eljárásban való részvételének módját az
egységes egyeztetési eljárás részletes szabályaira vonatkozó jogszabály tartalmazza.
(3)	Az egységes egyeztetési eljárásra tekintettel a menetrend szerinti közúti és vasúti
személyszállítási szolgáltatók együttműködésre kötelesek annak érdekében, hogy a
menetrendi felhívás alapján elkészített menetrendi tervezeteikben a szolgáltatás a legkisebb
költség elve mentén a legmagasabb szolgáltatási színvonalon valósuljon meg.
27.	§ (1) Amennyiben a közlekedési hálózat műszaki állapota lehetővé teszi, az országos,
regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátást minden
település számára - elsődlegesen menetrend szerinti közlekedéssel - kell biztosítani.
(2)	Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó
alapellátásnak - az államháztartás teherbíró-képességének keretein és az infrastrukturális
adottságon belül - biztosítani kell:
a)	adott település és a gyakorlatban kialakult vonzásközpont közötti közvetlen eljutási
lehetőséget,
25
b)	adott település és annak megyeszékhelye közötti, legfeljebb egy átszállással történő
elérési lehetőséget,
c)	az adott település és a Főváros közötti legfeljebb két átszállással történő eljutási
lehetőséget,
d)	a szomszédos megyeszékhelyek közötti közvetlen eljutási lehetőséget, valamint
e)	a Főváros és a megyeszékhelyek közötti közvetlen eljutási lehetőséget.
(3)	Amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik - és az adott település
közösségi közlekedési rendszere kizárólag országos, regionális vagy elővárosi
menetrendszerinti autóbuszos vagy vasúti személyszállítási szolgáltatás révén biztosított - a
(2)	bekezdésben meghatározott viszonylatokban nyújtott alapellátás településenként napi 3 - a
települési önkormányzattal az egységes egyeztetési eljárás keretében történő egyeztetések
eredményének figyelembevételével kialakított menetrendi fekvésű - járatpár.
(4)	Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó
alapellátás keretében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatási mennyiség
biztosítása a hétköznapokra nézve kötelező, a munkaszüneti- és szabadnapok tekintetében
irányadó.
(5)	Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás - és azon belül az
alapellátás - mennyiségi és minőségi tartalmának kialakításakor - az alábbi igényeket kell
figyelembe venni:
a)	az alapvető életszükségletek kielégítéséhez szükséges kereskedelmi szolgáltatásokhoz
való hozzáférés,
b)	a munkábajárás és az oktatási, nevelési intézményekbe történő eljutás,
c)	a közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, továbbá
d)	az egyéb célú tevékenységek támogatása.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott igényektől eltérő, egyéb célú utazások önmagukban
nem teszik indokolttá az alapellátást meghaladó személyszállítási közszolgáltatási
kötelezettség előírását, illetve fenntartását.
28.	§ (1) Elszórt településszerkezetű, az országos átlagnál ritkábban lakott területek,
települések esetében, valamint olyan településeken, ahol a közúti infrastruktúra hiánya vagy
állapota ezt indokolttá teszi, a regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások
részlegesen igényvezérelt személyszállítási szolgáltatással is teljesíthetőek.
(2)	Az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás alkalmazására különösen
a)	a munkábajárás és az oktatási, nevelési intézményekbe történő eljutással nem érintett
időszakokban,
b)	hétvégi és munkaszüneti napokon, valamint
c)	személyszállítási közszolgáltatásokkal magasabb szinten ellátott településekre történő
eljutás, vagy
d)	a menetrend szerinti személyszállítási közszolgáltatással érintett átszállóhelyre történő
eljutás érdekében
kerülhet sor.
20.	Közszolgáltatási kötelezettség
26
29.	§ (1) Az ellátásért felelős közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat
fenn, vagy rendelhet el, ha
a)	az adott közszolgáltatás biztosítását a lakosság érdeke megköveteli,
b)	a közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, és
c)	a szolgáltatónak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevételekkel nem
fedezett indokolt költségeit.
(2)	A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően az ellátásért felelős
köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más szolgáltatóval
vagy más üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának lehetőségét, és az összességében
legkedvezőbb megoldást választani. A döntést az ellátásért felelős egy éven belül meghozza.
A döntésig, de legfeljebb egy évig a szolgáltatónak a közszolgáltatást változatlan feltételekkel
biztosítania kell.
(3)	Amennyiben a (2) bekezdés alapján az ellátásért felelős más szolgáltatót bíz meg, a
szolgáltató adott feladattal összefüggő kizárólagos jogát közszolgáltatási szerződésének
módosításával meg kell szüntetni.
(4)	A vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató a minisztertől
kérheti, hogy egyes vonalakon a közszolgáltatási menetrendben meghatározott teljesítményt
vasúti jármű helyett e törvény szerinti közúti jármű alkalmazásával teljesíthesse abban az
esetben, ha a megoldás a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság
számára megtakarítást eredményez, és a szolgáltatást igénybe vevők számára nem jár
kedvezőtlenebb feltételekkel, valamint a szolgáltatás környezetvédelmi szempontból a
korábbi szolgáltatásokkal legalább azonos, vagy kedvezőbb műszaki jellemzők megtartásával
nyújtható.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott szolgáltatást a vasúti személyszállítási közszolgáltatást
végző vasúti társaság - ha megfelel az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és
saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban előírt személyi és tárgyi
feltételeknek is - kizárólag a vasúti személyszállítási szolgáltatásra megállapított díj
alkalmazása mellett, és az érintett települések önkormányzatával történő előzetes egyeztetés
alapján a 10. §-ban meghatározott járati engedéllyel végezheti.
(6)	Ha a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató által végzett
személyszállítási közszolgáltatás műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a közlekedési
szolgáltató az (5) bekezdésben meghatározott feltételeket csak abban az esetben köteles
teljesíteni, ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).
(7)	Az önkormányzatok az érintett országos, regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási
közszolgáltatásra a közszolgáltatási menetrendben nem szereplő közszolgáltatási tevékenység
ellátására szerződést köthetnek. A szerződésre az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
21.	A közszolgáltatások finanszírozása, a személyszállítási közszolgáltatás
bevételekkel nem fedezett indokolt költségeinek ellentételezése
30.	§ (1) A közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő,
bevételekkel nem fedezett, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt
költségeinek, valamint a szokásos mértékű, ésszerű nyereség megtérítésére jogosult (a
továbbiakban: ellentételezés).
27
(2)	Az ellátásért felelős a közszolgáltatások kötelezettség nyújtásával összefüggő
ellentételezése során a közszolgáltatások ellátásának gazdasági ellenőrizhetősége érdekében -
az érintett közlekedési szolgáltató működőképességének fenntartására vonatkozó
megalapozott érdekek figyelembevételével - olyan finanszírozási rendszert köteles
kialakítani, amely biztosítja a szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedési infrastruktúra
költségei, a közlekedési szolgáltató bevétellel nem fedezett indokolt költségei, továbbá a
személyszállítási közszolgáltatások keretében megvalósuló utazások során az állam által,
jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott támogatások
egyértelmű elkülönülését.
(3)	Ellentételezés esetén a közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány
számszerűsítésére, a közlekedési szolgáltatót megillető pénzügyi ellentételezés mértékére és
módjára az 1370/2007/EK rendelet előírásai vonatkoznak.
(4)	Az ellentételezéssel kapcsolatos, a 25. § (3) bekezdés m) pontjában meghatározottak
részletes szabályait az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában
foglaltaknak megfelelően kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározni, aszerint hogy
a)	az ellátásért felelős és a közlekedési szolgáltató között megkötött közszolgáltatási
szerződés egyértelműen rögzítse a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatait, és
b)	a közlekedési szolgáltatót megillető ellentételezés számításának rendje előzetesen
megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épüljön, valamint
c)	az ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási
feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek, méltányos nyereségnek a díjbevétellel,
szociálpolitikai menetdíj támogatással és egyéb kapcsolódó bevételekkel és
támogatásokkal nem fedezett összegét.
(5)	Amennyiben a közlekedési szolgáltató nem pályázat útján került kiválasztásra, az
ellentételezés számításánál költségként az azonos jellegű és színvonalú közszolgáltatási
feladatokat ellátó hatékonyan működő szolgáltatók átlagköltségeit kell figyelembe venni.
(6)	A pályázat alapján kiválasztott közlekedési szolgáltató esetében az ellentételezés összege a
pályázati eljárás során kialakított, közszolgáltatási szerződésben rögzített összeg. A pályázat
alapján kiválasztott, adott területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalon)
kizárólagos joggal bíró közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási szerződésben rögzített
ellentételezés szabályain túlmenően, abban az esetben kezdeményezhet költségtérítési
többletigényt, ha számszerűen alátámasztva igazolja a körülményeknek a szerződés
megkötését követő jelentős változását. A körülményeknek a szerződés megkötését követő
jelentős változásaként az utazási igények, vagy a gazdálkodási környezet tekintetében
bekövetkező azon változások vehetőek figyelembe, amelyekkel a szerződés megkötésekor a
szolgáltató a szerződés időtartamára vonatkozóan, az üzleti tevékenység szokásos
kockázataként nem számolhatott. Amennyiben az ellátásért felelős a költségtérítési
többletigényt megalapozottnak minősíti, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült
indokolt költségei a (2)-(5) bekezdésben foglalt szabályokra figyelemmel kerülnek
megtérítésre.
(7)	Az ellentételezéssel járó közszolgáltatási szerződés vagy meghatározott közszolgáltatási
kötelezettség esetén a szolgáltató köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást
vezetni az adott közszolgáltatási szerződéshez, és közszolgáltatási kötelezettséghez
kapcsolódó
a)	eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a számvitelről szóló törvény,
28
b)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatások esetében a vasúti tevékenységek számviteli
elhatárolásáról szóló jogszabály
alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró
elszámolási rendnek megfelelően.
(8)	A nyilvántartást legalább vonali szinten és úgy kell vezetni, hogy a (7) bekezdés szerinti
egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű legyen. A
szolgáltatónak az elkülönített elszámolást a közszolgáltatási szerződés lejártát követően az
adózás rendjére vonatkozó jogszabályokban előírt határidőig meg kell őriznie.
22.	A személyszállítási közszolgáltatás díjai, jegy- és bérletrendszerrel kapcsolatos
szabályok
31.	§ (1) A személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és a díjalkalmazási
feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények
közszolgáltatási szerződésben, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló
jogszabályban meghatározott személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján
képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett, az
általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kerülnek meghatározásra.
(2)	Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási
közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és az díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése
esetén érvényesíthető jogkövetkezmények a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási
szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kerülnek meghatározásra.
(3)	A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékét, a jogosultak körét és
a kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4)	A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott díjak, a
kedvezményes díjak és a díjmentes utazások igénybevételéhez szükséges utazási okmányok
alkalmazását - a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben rögzített
kereteken belül - a közlekedési szolgáltató az üzletszabályzat részét képező díjszabásban
köteles rögzíteni.
(5)	Az ellátásért felelős a díjat megállapíthatja tételesen, vagy a díj kiszámítására vonatkozó
módszer meghatározásával. A díjat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő
közlekedési szolgáltató közlekedési közszolgáltatásokkal felmerülő indokolt költségeire és a
működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a
támogatásokra is, valamint biztosítsa a személyszállítási közszolgáltatások egyéni
közlekedéssel szembeni versenyképességét.
(6)	A díjat, valamint annak alkalmazási feltételeit a közlekedési szolgáltatónak a díjszabásban
a hatálybalépés kezdete előtt 30 nappal korábban közzé kell tennie.
32.	§ (1) A közszolgáltatási szerződésben rögzítendő áralkalmazási elvek érvényesítésekor
biztosítani kell, hogy:
a)	a felszámított díjak álljanak arányban a komfortfokozattal és a kiegészítő szolgáltatások
által nyújtott többlet szolgáltatásokkal,
b)	kizárólag magasabb komfortfokozat, vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtása esetén legyen
felszámítható egyéb díj,
29
c)	az egyes közlekedési módok tekintetében a díjak rendszere biztosítsa az egyéni
közlekedéssel szembeni versenyképességet,
d)	az országos, az elővárosi és a regionális személyszállítási közszolgáltatáson belül az
egységes elvek szerint differenciált díjképzés kerülhessen alkalmazásra,
e)	a helyi és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén időalapú hozzáférést
biztosító jegyrendszer is működhessen,
f)	az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében az
egyes szolgáltatók közötti átjárhatóság megvalósulhasson az utazási okmányok,
valamint a bérletek kölcsönös elfogadása és a felek közötti tételes pénzügyi elszámolás
révén,
g)	az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében az
egyes utazások járathoz kötötten díjövezeti, indulási és érkezési állomási -
meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött utazások esetén az érvényesítés
dátuma, illetve az érvényességi időszak szerinti -, kedvezménykategóriánkénti, vonali
bontásban rögzüljenek mind a jeggyel, mind a bérlettel történő utazás esetén, valamint
h)	a helyi személyszállítási közszolgáltatások tekintetében az egyes utazások járathoz
kötötten - meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött utazások esetén az
érvényesítés dátuma, illetve az érvényességi időszak szerinti -,
kedvezménykategóriánkénti, vonali bontásban rögzüljenek mind a jeggyel, mind a
bérlettel történő utazás esetén.
(2)	Az országos személyszállítási közszolgáltatást, regionális személyszállítási
közszolgáltatást vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési
szolgáltató köteles más közlekedési szolgáltatók által, vagy egyéb értékesítési helyen
értékesített, a társaság járataira szóló jegyet, bérletet elfogadni és ennek elszámolásáról,
illetve ellentételezéséről írásban megállapodni.
(3)	Az országos, regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző
közlekedési szolgáltatók kötelesek sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetén a jegyek és
bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit előre írásban rögzíteni.
(4)	A közlekedési szolgáltató a bevételeket időponthoz, járatokhoz, menetjegyhez,
árkategóriákhoz, valamint indulási és érkezési állomáshoz rendelhető adatstruktúrában köteles
nyilvántartani.
(5)	Ha a bevételek beszedését a 22. § (5) bekezdése szerint a közlekedésszervező végzi, akkor
a (3)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek a közlekedésszervezőt terhelik.
(6)	Az ellátásért felelős a Főváros és elővárosa tekintetében a fővárosi személyszállítási
közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére jogosító
egységes jegy- és bérletrendszert működtet, a megyei jogú város tekintetében a helyi
személyszállítási közszolgáltatások és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások
igénybevételére vonatkozó egységes jegy- és bérletrendszert működtethet.
23.	A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezése
33.	§ (1) A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezését
szolgáló szociálpolitikai menetdíj támogatás mértékét és az igénylés rendjét a Kormány
rendeletben állapítja meg.
30
(2)	A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezésére
szociálpolitikai menetdíj támogatás vehető igénybe - az e törvényben meghatározott feltételek
szerint - személyszállítási közszolgáltatás tevékenység közszolgáltatási szerződés alapján
történő nyújtása esetén.
(3)	Szociálpolitikai menetdíj támogatást a közlekedési szolgáltató jogosult igényelni. A
közlekedésszervező jogosult a szociálpolitikai menetdíj támogatás igénylésére, amennyiben a
közszolgáltatással összefüggő díjakból származó bevételek beszedését a 22. § (5) bekezdése
alapján a közlekedésszervező végzi.
(4)	Nem vehető igénybe szociálpolitikai menetdíj támogatás
a)	azon utazási kedvezmények után, amelynek pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást
határoz meg,
b)	azon utazási kedvezmények után, amelyet a támogatás alanya üzletpolitikai céllal nyújt,
vagy
c)	az önkormányzatok által és a nevelési-oktatási intézmények által saját tanulóik részére
történő vásárlások kivételével a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek után.
(5)	A szociálpolitikai menetdíj támogatást igénylő közlekedési szolgáltató köteles a (6)-(7)
bekezdésekben meghatározott, támogatás igénybevételére nem jogosító jegy- és
bérleteladásokat darabszám, érték és kedvezményes díjtípus szerint a támogatásra jogosító
jegy- és bérleteladásoktól elkülönítve nyilvántartani.
(6)	Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatási tevékenység esetén
a szociálpolitikai menetdíj támogatás alapja a közszolgáltatás keretében nyújtott
kedvezményes személyszállítási tevékenység általános forgalmi adóval növelt díjbevétele, ide
nem értve e jogszabályban rögzített, szociálpolitikai menetdíj támogatás igénybevételére nem
jogosító díjbevételt. Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatási
tevékenység esetén a szociálpolitikai menetdíj támogatás mértéke a személyszállítási
szolgáltatás szociálpolitikai menetdíj támogatás alapjának a szociálpolitikai menetdíj
támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló jogszabályban
meghatározott százaléka.
(7)	A helyi személyszállítási közszolgáltatás, illetve a 20. § (3) bekezdésében meghatározott
személyszállítási közszolgáltatás esetén a szociálpolitikai menetdíj támogatás alapja a
kedvezményes személyszállítási közszolgáltatás keretében a tárgyhónapban értékesített
jegyek, bérletek darabszáma. A helyi személyszállítási közszolgáltatási tevékenység esetén a
szociálpolitikai menetdíj támogatás mértéke a szociálpolitikai menetdíj támogatás
megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott
összeg.
(8)	Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési
szolgáltató a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott
utasok részére biztosított díjmentes utazások után a költségvetési törvényben e célra
jóváhagyott forrás figyelembe vételével a szociálpolitikai menetdíj támogatás
megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint
jogosultak a szociálpolitikai menetdíj támogatás igénybevételére.
(9)	A helyi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási
utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott utasok részére biztosított
díjmentes utazások után - a szociálpolitikai menetdíj támogatás megállapításának és
31
igénybevételének szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint - szociálpolitikai
menetdíj támogatás igénybevételére jogosult.
(10)	A (9) bekezdésben meghatározott szociálpolitikai menetdíj támogatás megállapítása a
helyi személyszállítási közszolgáltatást nyújtó települések Központi Statisztikai Hivatal által
nyilvántartott demográfiai adatai alapján számított jogosulti kör, a nyújtott személyszállítási
szolgáltatás mennyisége és a költségvetési törvényben e célra jóváhagyott forrás figyelembe
vételével történik.
34.	§ A szociálpolitikai menetdíj támogatást a Nemzeti Adó és Vámhivatal (a
továbbiakban: NAV) folyósítja. A támogatás folyósításával kapcsolatban az e törvényben, és
a 33. § alapján kiadott jogszabályban nem szabályozott kérdésekben a NAV az adózás
rendjéről szóló törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó rendelkezései alapján jár el.
24.	A közszolgáltatások teljesítésének ellenőrzése
35.	§ (1) Az ellátásért felelős bármikor ellenőrizheti, vagy megbízottja útján
ellenőriztetheti a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített
kötelezettségének teljesítését.
(2)	Az ellenőrzésre annak tárgyától és céljától függően eseti jelleggel, véletlenszerűen, vagy
külön célvizsgálat keretében is sor kerülhet, beleértve a forgalomban történő és a közlekedési
szolgáltató székhelyén, telephelyein történő ellenőrzést is.
(3)	Az ellenőrzés kiterjedhet különösen:
a)	a menetrend mennyiségi és minőségi előírásainak betartására, valamint a
menetrendszerűségre,
b)	az utasszállítás körülményeire és általában a szolgáltatási színvonal megfelelőségére, a
járművek, valamint az utasforgalmi létesítmények műszaki-biztonsági és esztétikai
állapotára, tisztaságára,
c)	a közlekedési szolgáltató utazó közönséggel történő kapcsolattartására, az
utastájékoztatás színvonalára,
d)	az utazási okmányok és menetjegyek értékesítésének és elszámolásának
szabályszerűségére, a jegyellenőrzésre, valamint a bevételek beszedésére vonatkozó
kötelezettség teljesítésére,
e)	a szükséges nyilvántartások előírás szerinti vezetésére,
f)	a közlekedési szolgáltató belső szabályozásainak a közszolgáltatási szerződéssel
fennálló összhangjára, továbbá
g)	a közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási szerződéssel összefüggő pénzügyi
gazdálkodására.
(4)	Az ellátásért felelős a közszolgáltatási szerződésben rögzített személyszállítási
közszolgáltatások mennyiségi és minőségi előírásai betartásának folyamatos nyomon
követése érdekében a közszolgáltatási szerződésben a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak
teljesülésére vonatkozó szolgáltatási szint mérési rendszert határoz meg és működtet.
(5)	Az ellátásért felelős a közszolgáltatások ellentételezésére fordított közforrások
felhasználásának ellenőrzése érdekében a közszolgáltatási szerződésben a (3) bekezdés d)-g)
32
pontjára kiterjedő pénzügyi és gazdálkodási jellegű ellenőrzési rendszert határoz meg és
működtet.
(6)	Az ellátásért felelős a közszolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítésének
biztosítékaként a közszolgáltatási szerződésben kötbér kikötésére, valamint a hibás
teljesítéshez kapcsolódó egyéb pénzügyi természetű szankció rögzítésére köteles.
(7)	A közlekedési szolgáltató - illetve abban az esetben, ha a bevételeket a
közlekedésszervező szedi be, a közlekedésszervező - olyan elektronikus alapú jegy és bérlet
ellenőrzési rendszert alakít ki és működtet, amely lehetővé teszi az ellenőrzött jegyek és
bérletek számának járat és vonali, valamint indulási- és érkezési állomás szerinti kimutatását.
HARMADIK RÉSZ
A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB
RENDELKEZÉSEK ÉS AZ ENGEDÉLYKÖTELES MENETREND SZERINTI
SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
V.	Fejezet
A személyszállítási közszolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb rendelkezések
25.	Munkáltatói költségtérítés
36.	§ (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére az országos, regionális,
elővárosi vagy helyi személyszállítási közszolgáltatás, illetve a komp- és rév, továbbá
menetrend szerinti vízi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába
járását szolgáló teljes árú, valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet
vagy menetjegy árának, valamint a hétvégi hazautazást szolgáló teljes árú, valamint az
üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú menetjegy árának legalább 86 %-át.
(2)	A munkáltatói költségtérítés hatálya kiterjed:
a)	a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) és a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra,
b)	a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
szóló törvény, legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak
jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos
és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
munkáltatóra és munkavállalóra.
(3)	Jelen § értelmében munkába járásnak, illetve hétvégi hazautazásnak minősül:
a)	a közigazgatási határon kívülről, vagy kívülre a lakóhely vagy tartózkodási hely,
valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő országos, regionális
és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás, illetve átutazás céljából helyi
személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével megvalósuló napi munkába járás és
hazautazás, továbbá
b)	a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a
munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás is,
33
c)	hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból
munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással
elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és
visszautazása.
26.	Menetkedvezmények
37.	§ (1) Az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást
végző, valamint az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság munkavállalóját,
nyugdíjasát és igényjogosult hozzátartozóikat, továbbá a vasúti dolgozók
menetkedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott személyeket utazási kedvezmény
illeti meg (a továbbiakban: menetkedvezmény). Az egyes vasúti társaságok munkavállalóit
megillető menetkedvezmények kölcsönös elismerésére, elszámolásának módjára és
megtérítésére az érintett vasúti társaságok megállapodása irányadó.
(2)	A vasúti társaság, valamint a vasúti dolgozók menetkedvezményeiről szóló jogszabályban
meghatározott kedvezményre jogosultak munkáltatója (e § alkalmazásában a továbbiakban:
munkáltató) jogosult az (1) bekezdés szerinti menetkedvezményre jogosult (5) bekezdésben
meghatározott adatait kezelni.
(3)	A munkáltató a menetkedvezményre jogosult (5) bekezdésben meghatározott adatait az
országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti
társaság részére továbbítja.
(4)	A menetkedvezményt biztosító országos, regionális vagy elővárosi vasúti
személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság jogosult az utazási kedvezményre
jogosult munkavállaló, kormánytisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott, nyugdíjas,
valamint ezek igényjogosult hozzátartozója (5) bekezdésben meghatározott adatainak a
kezelésére.
(5)	Az adatkezelés a következő adatokra terjed ki:
a)	a jogosult természetes személyazonosító adatai (családi és utónév, születési családi és
utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve),
b)	a jogosult lakhelye vagy tartózkodási helye, valamint levelezési címe,
c)	a munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, szakmai gyakorlat kezdete,
illetve vége, valamint
d)	nyugdíjas esetén a saját jogú, vagy hozzátartozói nyugellátás, valamint egyéb
nyugdíjszerű társadalombiztosítási ellátás ténye és megállapításának kezdő időpontja,
illetve megszűnésének időpontja.
(6)	Az adatkezelésre e § alapján jogosult (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban:
menetkedvezményi adatkezelő) az (5) bekezdésben meghatározott adatokat az utazási
kedvezmény biztosítása, a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolvány kiállítása, az
igazolványokról vezetett nyilvántartás vezetése érdekében kezeli. A menetkedvezményi
adatkezelő az (5) bekezdésben meghatározott adatokat 3 évig tartja nyilván. A
menetkedvezményi adatkezelő biztosítja az adatok védelmét vétlen vagy szándékos
megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben,
továbbá azt, hogy azokhoz jogosulatlan személy ne férjen hozzá.
34
(7)	A menetkedvezményi adatkezelő a kezelt adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan módon
statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
27.	Iskolabuszokra és közösségi buszokra vonatkozó rendelkezések
38.	§ (1) Amennyiben az önkormányzat központi költségvetési, vagy uniós forrásból
beszerzett és üzemeltetett - személyszállítási közszolgáltatás nyújtására alkalmas, e
törvényben meghatározott - járművel rendelkezik, vagy azzal személyszállítási szolgáltatási
tevékenységet folytat, köteles együttműködni az országos, regionális és elővárosi közlekedés
ellátásért felelősével a szolgáltatások összehangolása és a személyszállítási közszolgáltatások
hatékony biztosítása érdekében.
(2)	Az iskolabusszal és a közösségi busszal végzett személyszállításnak elsődlegesen a
regionális, kivételes jelleggel az országos személyszállítási közszolgáltatások rendszerébe kell
illeszkednie. E szolgáltatások közszolgáltatási menetrendbe történő beillesztésének módja az
egységes egyeztetési eljárás keretében kerül kialakításra.
(3)	Az országos, a regionális vagy az elővárosi menetrend szerinti szolgáltatásokba a (2)
bekezdés szerint beillesztett iskolabusszal vagy közösségi busszal végzett szolgáltatás az
alapellátás mértékébe beszámítandó.
28.	Még elégséges szolgáltatás a közforgalmú közlekedésben
39.	§ (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájk tv.) 4. § (2)
bekezdésében meghatározott, még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetésben
érintett időszakra vetítve vonalanként
a)	a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt
személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66 %-a,
b)	az országos és a regionális személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt
személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50 %-a.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott arányokat vonalankénti bontásban, járatonként
számolva, tört szám esetén felfelé kerekítve kell meghatározni. A még elégséges szolgáltatás
mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mennyiséget a munkabeszüntetés szervezői és a
munkáltató közös megállapodásával meghaladhatja.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott mértékeket a munkabeszüntetés első 24 órája
tekintetében óránként, ezt követően napi bontásban kell érvényesíteni oly módon, hogy ha a
munkabeszüntetés munkanapon 6:00-9:00, illetve 15:00-18:00 közötti időszakot is érint, az
(1)	bekezdésben meghatározott mértékeknek ezen időszakokra vetítve önállóan, óránkénti
bontásban is teljesülniük kell.
(4)	A sztrájkkal érintett közlekedési szolgáltató az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak
megfelelő és eleget tevő menetrend-tervezetet dolgoz ki és azt legkésőbb sztrájk
megkezdésének időpontját két nappal megelőzően a lakosság egyidejű tájékoztatásával
meghirdeti.
35
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott mértékű szolgáltatás nyújtása csak abban az esetben
tekinthető a még elégséges szolgáltatás teljesítésének, ha az a menetrendben előre
meghirdetett útvonalon és időpontban megvalósul.
(6)	Az országos, regionális és elővárosi közszolgáltatások esetében a még elégséges
szolgáltatás mértéke egyetlen település tekintetében sem lehet kevesebb a 27. §-ban rögzített
alapellátás szintjénél.
(7)	Ha a munkabeszüntetésben résztvevők az (1)-(3) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását
akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a közlekedési szolgáltató a munkabeszüntetés
szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele
szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani.
VI.	Fejezet
Az engedélyköteles menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó
szabályok
29.	Menetrend szerinti közforgalmú nemzetközi személyszállítási szolgáltatás
40.	§ (1) A nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzésére
a)	belföldön az erre jogosító működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság,
b)	nemzetközi személyszállítás céljából más EGT-államban létrejött, a 95/18/EK
irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti
társaság,
c)	külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy
viszonosság esetén
valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton jogosult.
(2)	Határon átmenő vasúti személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzésére az országos
működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések
rendelkezései szerint jogosult.
41.	§ (1) Az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítási szolgáltatás végzésére
vonatkozó, a 10. § (4) bekezdésében meghatározott engedélyt - amennyiben az arra irányuló
kérelmet Magyarországon nyújtották be - a közlekedési hatóság adja ki.
(2)	Nem az Európai Unió tagállamába irányuló menetrend szerinti személyszállítási
szolgáltatás esetén a járati engedélyt a közlekedési hatóság a nemzetközi szerződésekben
foglaltaknak megfelelően adja ki.
30.	Különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás
42.	§ (1) Belföldi különcélú menetrend szerinti autóbuszjárat végzésére szóló járati
engedély abban az esetben adható ki, ha a járat üzemeltetése nem jár más közlekedési
szolgáltató közszolgáltatási szerződésben foglalt jogainak sérelmével, továbbá
működőképességének veszélyeztetésével.
(2)	A Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti különcélú menetrend
szerinti személyszállítási szolgáltatásra jogosító járati engedély kiadására a 10. §-ban
36
foglaltak vonatkoznak. Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, nem az
Európai Unió tagállamába irányuló különcélú menetrend szerinti személyszállítási
szolgáltatás nem végezhető.
(3)	A helyi önkormányzat - a Főváros területén a Fővárosi önkormányzat - rendeletében e
törvény keretei között a közigazgatási területén autóbusszal végzett különcélú menetrend
szerinti szolgáltatatóra vonatkozó járati engedély kiadását - ideértve a személyszállítási-
szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is - a (4) bekezdésben meghatározott
feltételekhez kötheti.
(4)	A helyi önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok
figyelembevételével az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatónak az
önkormányzat közigazgatási területén történő működésére vonatkozóan a környezet és a
lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő
ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében az
autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási
tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek mellett az autóbusz
környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, a település
közútjain történő közlekedésére, a menetrend szerinti közszolgáltatás céljára kialakított
megállóhelyek igénybevételére feltételeket állapíthat meg.
(5)	A 10. § (3) bekezdés b) pontja szerinti járati engedély kiadását a települési önkormányzat
polgármestere, Fővárosban a főpolgármester abban az esetben is megtagadhatja vagy az általa
kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a szolgáltató a helyi önkormányzat rendeletében foglalt
feltételeknek nem felel meg, vagy azokat nem tartja be. A helyi önkormányzat rendeletében
előírt feltételek megtartását - ha a településen közlekedésszervező működik - a
közlekedésszervező is ellenőrizheti.
31.	Közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratok
43.	§ (1) A közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárat
üzemeltetésére szóló járati engedélyt - amennyiben a járat üzemeltetése a két hónapot
meghaladja -
a)	helyi közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás helyettesítése esetén a települési
önkormányzat polgármestere, Fővárosban a főpolgármester,
b)	országos, regionális és elővárosi közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás
helyettesítése esetén a miniszter
adja ki.
(2)	Az engedély kiadása műszaki indok esetén nem tagadható meg, azonban a szolgáltatás
csak olyan - a menetrendi időpontokra és a megállóhelyek igénybevételére vonatkozó -
feltételekkel engedélyezhető, amely más közlekedési szolgáltató közszolgáltatási
szerződésben rögzített jogait nem sérti és működőképességét nem veszélyezteti. A két
hónapot meg nem haladó üzemidejű ilyen járatot a vasúti társaság saját hatáskörében
üzemelteti.
(3)	Országos közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást helyettesítő autóbuszjáratra,
amennyiben annak engedélyezését a vasúti társaság saját gazdasági érdekeire tekintettel kéri,
a járati engedély csak az érintett települések önkormányzatával történt előzetes egyeztetés
alapján, a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel adható ki.
37
32.	Kabotázs, a közszolgáltatás ellentételezése érdekében megállapítható pénzügyi
ellentételezés
44.	§ (1) Az Európai Unió tagállamában bejegyzett közlekedési szolgáltató belföldön az
1073/2009/EK rendeletben meghatározott személyszállítási szolgáltatást az 1073/2009/EK
rendeletben foglalt feltétekkel végezhet.
(2) Nem az Európai Unió tagállamában bejegyzett szolgáltató - amennyiben nemzetközi
szerződés eltérően nem rendelkezik - belföldi menetrend szerinti személyszállítási
szolgáltatást a miniszter által kiadott járati engedéllyel végezhet.
45.	§ (1) Nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás nyújtása esetén a vasúti társaság
jogosult az utasok fel- és leszállását a nemzetközi útvonalon lévő bármely állomáson
biztosítani, beleértve az ugyanazon EGT-államban található állomásokat (kabotázs) is.
(2)	Ha kabotázst is magában foglaló nemzetközi személyszállítási szolgáltatás nyújtása
céljából egy hozzáférésre jogosult menetvonalat igényel, az igény benyújtását megelőzően
legalább harminc nappal e szándékáról tájékoztatja az érintett pályahálózat-működtetőt és a
vasúti igazgatási szervet. A tájékoztatás kiterjed a nyújtani tervezett szolgáltatás
menetrendjére és az igénybe venni kívánt pályavasúti szolgáltatásokra, a szolgáltatás
keretében biztosítandó ülőhelyek számára, a szolgáltatás díjára, valamint az utasok részére
nyújtandó járulékos szolgáltatások körére.
(3)	A különböző EGT-államokban található állomások közötti nemzetközi személyszállítási
szolgáltatás céljának megvalósulása, valamint a hatályos vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződésekre gyakorolt lehetséges gazdasági hatása értékelésének
elősegítése érdekében, a vasúti igazgatási szerv biztosítja a vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződésben meghatározott vasúti személyszállítást odaítélő bármely
illetékes hatóság, valamint az egyéb, a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 1991. július 29-i
91/440/EGK tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdése alapján a hozzáférés korlátozására
jogosult bármely érdekelt illetékes hatóság és az ezen a nemzetközi személyszállítási
szolgáltatási útvonalon vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést teljesítő bármely
vasúti társaság tájékoztatását a (2) bekezdésben meghatározott adattartalommal.
46.	§ (1) A 40. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett nemzetközi
személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vasúti társaság azt követően jogosult a
nyílt hozzáférésre, hogy a vasúti igazgatási szerv kérelemre indult eljárásban megállapította,
hogy a nyújtani tervezett szolgáltatás fő célja a különböző EGT-államokban található
állomások közötti személyszállítás.
(2)	A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti eljárásban a belföldi, vagy a nemzetközi
személyszállítás alapján kiszámított forgalmi hányad és volumen, valamint a teljes viszonylat
belföldre eső arányának figyelembevételével határoz.
(3)	A vasúti igazgatási szerv bármely érdekelt vasúti társaság vagy a vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződés odaítéléséről döntő szerv kérelmére vagy hivatalból felülvizsgálja
az (1)-(2) bekezdés szerinti határozatát, ha az eredeti döntés alapjául szolgáló körülmények
megváltoztak.
47.	§ (1) A 40. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter a hazai vasúti
közlekedési ágazat érdekeinek védelmében rendeletben korlátozhatja a nyílt hozzáférést a
nemzetközi személyszállítási szolgáltatás részét képező olyan kiindulási és célállomás közötti
38
személyszállítási szolgáltatás esetén, amelyek egy vagy több vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződés tárgyát képezik.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti rendelet korlátozza az utasoknak a nemzetközi
személyszállítási szolgáltatás útvonalán található bármely állomáson történő felvételét vagy
leszállását - ideértve az ugyanazon EGT-államban található állomásokat is - a rendelet e
rendelkezése csak abban az esetben alkalmazandó, ha a vasúti igazgatási szerv határozatában
megállapítja, hogy a jog gyakorlása a vasúti társaság közszolgáltatási tevékenységében
gazdasági hátrányt okozhat.
(3)	A (2) bekezdés szerinti eljárást a vasúti igazgatási szerv
a)	a miniszter - továbbá a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatások esetén az
önkormányzat képviselő-testületének - kezdeményezésére, vagy
b)	a vasúti pályahálózat működtetője vagy vasúti személyszállítási közszolgáltatási
szerződést teljesítő vasúti társaság kérelmére
folytatja le.
(4)	A vasúti igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti eljárásban a vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződés odaítéléséről döntő szervet vagy szerveket és a vasúti
személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaságot a megalapozott döntéshez szükséges
információk átadására hívhatja fel. A vasúti igazgatási szerv - szükség esetén az érintett
felekkel való konzultációt követően - az összes, az ügy szempontjából lényeges információ
kézhezvételét követő 2 hónapon belül határoz. A vasúti igazgatási szerv a határozatában
megállapítja a (2) bekezdésben meghatározott gazdasági hátrány elkerülése érdekében
szükséges intézkedéseket, valamint azt az időtartamot, amelynek elteltét követően a határozat
felülvizsgálatát
a)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést odaítélő szerv,
b)	a pályahálózat-működtető,
c)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúti társaság, vagy
d)	az érintett nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vasúti
társaság
leghamarabb kérelmezheti, kezdeményezheti.
(5)	A vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés gazdasági
egyensúlya veszélyeztetettségének vizsgálatakor figyelembe veszi:
a)	a nyújtani tervezett új szolgáltatás megjelenésének hatását a vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződésben szereplő bármely szolgáltatás nyereségességére, ideértve
a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést odaítélő szervnél felmerülő nettó
költségre gyakorolt közvetett hatást is,
b)	az érintett viszonylaton az utasok részéről jelentkező igényt a vasúti személyszállítási
szolgáltatások iránt,
c)	a megállók helyét és számát a határ mindkét oldalán, valamint
d)	a nyújtani tervezett új szolgáltatás menetrendjét.
48.	§ (1) A vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben
rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében pénzügyi ellentételezési
kötelezettséget állapíthat meg olyan vasúti társaságok terhére, amelyek nem
közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtanak két olyan
39
meghatározott belföldi állomás között, amely szakaszra más vasúti társaság hatályos vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik. A pénzügyi ellentételezést a
vasúti társaság az ellátásért felelős részére teljesíti.
(2)	Az (1) bekezdés esetében az adott állomások között nem közszolgáltatásnak minősülő
vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vasúti társaságok függetlenül attól, hogy belföldi
vagy nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatást végeznek, azonos mértékű pénzügyi
ellentételezést kötelesek fizetni. A pénzügyi ellentételezésből befolyó és ellentételezésként
kifizetett összeg nem haladhatja meg az érintett közszolgáltatási kötelezettségek során
felmerült költségek egészének vagy egy részének fedezéséhez szükséges mértéket,
figyelembe véve a vonatkozó bevételeket és az említett kötelezettségek teljesítéséből
származó ágazatban elérhető ésszerű nyereséget is.
(3)	Az e § szerinti pénzügyi ellentételezés megállapításakor tiszteletben kell tartani a
méltányosság, az átláthatóság, az egyenlő elbánás és az arányosság elvét. Az arányosság elvét
különösen figyelembe kell venni a szolgáltatásért az utasok által fizetett díjak alapján számolt
átlagos ellenérték és a pénzügyi ellentételezés mértéke közötti eltérés vizsgálatakor.
(4)	Az e § alapján kivetett pénzügyi ellentételezés mértéke nem veszélyeztetheti annak a
vasúti személyszállítási szolgáltatásnak a gazdasági életképességét, amelyre azt kivetették.
(5)	A miniszter az e § alkalmazásával összefüggésben keletkezett információkat megőrzi,
annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi ellentételezés eredete és azok felhasználása
nyomon követhetővé váljon, és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33.	Felhatalmazó rendelkezések
49.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékének és igénybevételének szabályait,
b)	a szociálpolitikai menetdíj támogatás megállapításának és igénybevételének szabályait,
c)	a vasúti személyszállításnak az 1371/2007/EK rendeletben nem szabályozott részletes
feltételeit, az 1371/2007/EK rendeletben foglaltak alóli mentességeket, a
személyszállítási üzletszabályzat tartalmára és jóváhagyására vonatkozó részletes
szabályokat,
d)	az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem
szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU rendeletben foglaltak alóli
mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak
jóváhagyására vonatkozó szabályokat,
e)	az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási
tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat,
40
f)	a közúti személyszállítási piacfelügyeleti eljárásra, valamint a piacfelügyeleti díjra,
annak alkalmazására, számítására és megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,
továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokat,
g)	a vasúti személyszállítási szolgáltatások területén a kötelező nem baleseti kárfedezet
biztosításának részletes szabályait,
h)	a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítás részletes szabályait,
i)	a vízi személyszállítási szolgáltatás feltételeire, a víziközlekedési személyszállítási
üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat,
j) a törvény 5. § (1) bekezdés e) pontjában, a 7. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 32. §
(1)	bekezdésének e)- g) pontjában, a (4) és (6) bekezdésében, valamint a 35. § (7)
bekezdésében meghatározott adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs
technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai
előírásokat, a központi adatbázisok és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatások
kialakításával, működtetésével, fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok
ellátásának szabályait, továbbá a központi adatbázisok működtetésére és a központi
koordinációs feladatok ellátását végző szervezet kijelölését, továbbá
k) a személyszállítást igénybevevő utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási
szerv és a közlekedési hatóság által alkalmazható bírság mértékére, valamint
megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a vasúti személyszállítási szolgáltatások végzésének és engedélyezésének részletes
szabályait,
b)	a vasúti dolgozók menetkedvezményre jogosultságának és igénybevételének részletes
szabályait,
c)	az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó
közforgalmú menetrend készítésére, az egységes egyeztetési eljárásra vonatkozó,
valamint az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások
keretében nyújtandó alapellátás meghatározására vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésnek a 47. § (1) bekezdés szerinti
korlátozására vonatkozó részletes szabályokat,
e)	a 48. §-ban meghatározott, a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben
meghatározott kötelezettségek pénzügyi ellentételezése fedezetének biztosítása
érdekében a vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtó vasúti társaságokat terhelő
pénzügyi ellentételezés megállapításának mérlegelési szempontjait az államháztartásért
felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.
(3)	Felhatalmazást kap a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető helyi
önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetében a társulási megállapodásban
meghatározott, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő
testülete, a Főváros esetében a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése
41
a)	a közlekedésszervező kijelölésére, valamint a közlekedésszervező által a helyi
személyszállítást végző közlekedési szolgáltató számára adható rendelkezései kereteire,
b)	a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás
folytatásának, a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat
működésének - a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli - műszaki,
személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeire, valamint a település területén lévő
taxiállomások igénybevételének rendjére,
c)	a település közigazgatási határán belül működő, különcélú menetrend szerinti
személyszállítást végző autóbuszokkal kapcsolatos környezetvédelmi besorolására,
külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, valamint a település közútjain történő
közlekedésre és a személyszállítási közszolgáltatások céljára kialakított autóbusz
megállóhelyek igénybevételére vonatkozó feltételek szabályozására
vonatkozó önkormányzati rendelet kiadására.
(4)	Felhatalmazást kap a Főváros és a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető
megyei jogú városok képviselő-testülete a helyi személyszállítási közszolgáltatási
szolgáltatások esetében alkalmazott alapellátás szintjének rendeletben történő
megállapítására.
34.	Hatálybalépés
50.	§ (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. július 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 15-16.§-a, a 32. § (1) bekezdés g) és h) pontja, a 32. § (6) bekezdése, a 35. § (7)
bekezdése, a 38.§-a, valamint 53.§ (6) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 1. § (6) bekezdése 2013. március 1-jén lép hatályba.
35.	Átmeneti rendelkezések
51.	§ (1) A vasúti társaságok által megkötött, az utazási kedvezményekre vonatkozó
megállapodásai alapján a jelen törvény hatálybalépése előtt megszerzett kedvezmények a
kedvezményezetteket e törvény hatálybalépése után is megilletik. A jogosultat a megszerzett
kedvezmények a nyugdíjba vonulását követően is megilletik.
(2)	A belső szolgáltató a helyi közlekedés ellátásáért felelős illetékességi területén kívül a
helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállítást, valamint más
önkormányzatok területén végzett személyszállítást a személyszállítási közszolgáltatási
szerződés belső szolgáltatóként történt közvetlen odaítélését követő 1 évig tarthatja fenn.
(3)	A 2009. december 3-át megelőzően megkötött személyszállítási közszolgáltatási
szerződések az azokban rögzített határidő leteltéig hatályban maradnak azzal, hogy
módosításuk során az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(4)	Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit a közforgalmú menetrend alapján végzett
személyszállításban részt vevő járműveken, továbbá a pályaudvarokon, az állomás és a
megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében
fokozatosan, de legkésőbb 2013. január 1-jéig meg kell teremteni.
42
(5)	A törvény hatálya alá tartozó, a törvény hatályba lépését megelőzően kiadott hatósági
engedélyek érvényességét, valamint a már folyamatban lévő hatósági engedélyezési
eljárásokat a törvény hatálybalépése nem érinti.
(6)	A 38. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség csak az e törvény hatályba lépése
után beszerzett járművekre vonatkozik.
36.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
52.	§ (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 91/440/EK irányelve (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23) a közösségi
vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti
infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának
felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és
energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról, 5. cikk (1) bekezdés.
(2)	Ez a törvény a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti
és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az
1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti
személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről,
c)	a 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott jogszabállyal együttesen az Európai
Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete az autóbusszal közlekedő utasok jogairól
és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról, valamint
d)	az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási
tevékenységről szóló jogszabállyal együttesen az Európai Parlament és a Tanács
1073/2009/EK rendelete az autóbusszal végzett személyszállítás való hozzáférés közös
szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról.
37.	Módosító rendelkezések
53.	§ (1) A Vtv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Magyarországon bejegyzett vasúti társaság által a Magyarország területén kívül végzett,
vasúti árutovábbításra és vontatási szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell
alkalmazni, amennyiben törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.”
(2)	A Vtv. 2. § (2) bekezdés 4-6. pontja helybe a következő rendelkezés lép:
(Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:)
„4. vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti
személyszállítási szolgáltatás;
43
5.	belföldi vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény
szerinti belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatás;
6.	határon átmenő vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló
törvény szerinti határon átmenő vasúti személyszállítási szolgáltatás;”
(3)	A Vtv. 2. § (2) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:)
„19. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló
törvény szerinti nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás;”
(4)	A Vtv. 73.§ (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:)
„o) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározottak szerint a vasúti
személyszállítást igénybe vevő utasok panaszainak kezelése,”
54.	§ A Vkt. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Személyforgalomban menetrend szerinti helyi közszolgáltatást végző hajózási
engedélyes kiválasztására, a közszolgáltatásból eredő jogokat, kötelezettségeket, valamint a
közszolgáltatás bevételekkel nem fedezett indokolt költségeihez nyújtott önkormányzati
működési támogatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződésre a személyszállítási
szolgáltatásokról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.”
55.	§ E törvény 27. § (2) bekezdés a) pontjában a „gyakorlatban kialakult vonzásközpont”
szövegrész helyébe „a járásközpont vagy gyakorlatban kialakult vonzásközpont” szövegrész
lép.
38.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
56.	§ (1) Hatályát veszti:
a)	az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII.
törvény,
b)	a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény,
c)	a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 4. §-a, 8 § (1) bekezdés d) pontja, 19.
§ (2)-(3) bekezdése, 19/A. §-a, valamint 48. § (5a) pontja.
(2)	Hatályát veszti a Vtv. 1. § (1) bekezdés c) pontja, az 1. § (3)-(4) bekezdése; 2. § (2)
bekezdés 18. és 21. pontja, a 2. § (5) bekezdés 3., 13., 17-18. és 20. pontja; 3. § (1) a)
pontjában a „vasúti személyszállítási közszolgáltatások fejlesztése,” szövegrész, 3. § (2) h, j-
l.	pontja, továbbá 3. § (3)-(4) bekezdése; 3/A-3/B. §-a; 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „
,valamint a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás” szövegrész, az 5. § (1) bekezdés d-
f)	pontja, az 5. § (3)-(4) bekezdése; 11. § (2) bekezdésében a „személyszállítási és”
szövegrész; 5/A-5/B. §-a; 12. § (1) bekezdése; 15. § (3) bekezdése; 17. §-a, a 19. §-t
megelőző „SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS” alcím, 19-21/C. §-a; 27. §-t
megelőző „A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÉS
A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLENTÉTELEZÉSE ÉRDEKÉBEN MEGÁLLAPÍTHATÓ
KÁRTALANÍTÁS” alcím, a 27-27/F. §-a; a 27/G. §-t megelőző „A
44
SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJAI, JEGY- ÉS
BÉRLETRENDSZERREL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK” alcím, a 27/G-27/H. §-a;
53/A-53/C. §-a; 68. § (2) bekezdése; 68/H. §-a; a 68/I. §-t megelőző „MÉG ELÉGSÉGES
SZOLGÁLTATÁS A VASÚTI KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSBEN” alcím, a 68/I. §; a
79/A.§-t megelőző, „A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme”
alcím, a 79/A-79/B.§-a, 87. § (3) és (10)-(12) bekezdése; 88. § (1) bekezdés c) pontjában a
”valamint a 79/A.§ (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott bírság mértékére”
szövegrész, valamint h) és p) pontja; 88. § (2) bekezdés 16., 25. és 27. pontja, valamint 29-
30.	pontja.
57.	§ Nem lép hatályba az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról
szóló 2011. évi CCI. törvény 256.§ (8)-(9) bekezdése és a 285.§ (10)-(11) bekezdése.
45
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A motorizációs folyamatok és az egyéni közlekedés gyors növekedése az EU egészét tekintve
problémát jelent, mivel ez jelentős externális költségeket ró a társadalomra, veszélyt jelent a
közlekedésbiztonságra és a környezetre. Különösen igaz ez a megállapítás a városi és
agglomerációs térségekre, ahol magas a forgalomsűrűség. E folyamatok ellensúlyozása
érdekében a közösségi közlekedés - illetve azon belül is a környezetbarát közlekedési módok
-	jelenlegi, európai uniós átlaghoz képest kedvező arányának, illetve a részesedés mértékének
megtartása, illetve csökkenésének minimalizálása szükséges. Csak így érhető el, hogy a hazai
személyközlekedési rendszer tekintetében érvényesüljön a hosszú távú fenntarthatóság elve.
A személyszállítás működtetése - hasonlóan más közszolgáltatásokhoz - jelentős mértékű,
különféle célú támogatásokkal valósítható meg, amely folyamatos finanszírozási igényt jelent.
A személyszállítási szolgáltatások egyik legnagyobb gyengesége ma részben a megfelelő
szintű szolgáltatásokhoz szükséges közforrások és fizetőképes kereslet közötti szakadékban,
részben a közforrások felhasználásának alacsony hatékonyságában mutatkozik meg. A
továbblépéshez szükséges az összehangolást biztosító szabályozási rendszer, illetve a még
meghatározó arányban állami és önkormányzati tulajdonban lévő személyszállítási
szolgáltatásokat végző közlekedési társaságokra vonatkozó állami vagyonpolitika megújítása,
mivel számos esetben ennek nem megfelelő volta gördít akadályokat a személyszállítási
rendszer fejlesztése és működtetése elé. A személyszállítás stratégiai céljainak
megvalósításához elengedhetetlen a célirányos finanszírozási eszközök kiválasztása és
alkalmazása, kiegészítve a közösségi közlekedést támogató szabályozással.
Az új szabályozás biztosítja, hogy az Európai Unió szabályrendszerének keretei között a
nemzeti sajátosságoknak és lehetőségeknek legnagyobb mértékben megfelelő szabályozási,
szervezeti, működési és finanszírozási modell kerüljön kialakításra.
Az új személyszállítási törvény megteremti annak szabályozási kereteit, hogy a
személyszállítási szolgáltatások teljesítése során a közforrások hatékony hasznosulása,
valamint a társadalom és a gazdaság által generált, reális mobilitási igények a lehetőségek
szerinti legjobb kiszolgálása egyszerre érvényesüljön.
1.	Szabályozási egységesítés
A személyszállításra vonatkozó egységes törvény jogpolitikai célja, hogy a személyszállítási
szolgáltatásokra vonatkozó, eddig külön jogszabályokban szabályozott állami normarendszert
egységes elvek mentén, egységes jogszabályba foglalva egy homogén, konzisztens és
kiszámítható szabályozási környezetet biztosítson a személyszállítási szolgáltatásokban
érintett szereplők számára.
Az Európai Unió tagállamok közötti interregionális együttműködésekre vonatkozó
törekvéseivel összhangban a törvény külön nevesíti, hogy nemzetpolitikai és
társadalompolitikai céloktól vezérelve közlekedési közszolgáltatások létesíthetőek a határon
túlnyúló kapcsolatok keretében.
46
2.	Szervezeti racionalizálás
A törvény a személyszállítási szolgáltatások szervezeti és működési kereteire vonatkozó
szabályozást úgy módosítja, hogy az biztosítsa a közlekedési közszolgáltatások szervezésével
kapcsolatos egységes intézményi és vagyonkezelési modell kialakítását, ezzel a
személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatókra vonatkozó állami
vagyonpolitikai törekvések megvalósítását. E tekintetben a törvény különös figyelmet fordít a
Főváros közlekedésszervezési lehetőségeinek jogszabályi megalapozására, a Budapesti
Közlekedési Központ hatékony működésének jogszabályi támogatására.
A törvény szabályozási keretei az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési szolgáltatók
egységes vagyonkezelése mellett továbbra is fenntartja a kis- és középvállalkozások
részvételének lehetőségét, illetve igazodik az EU által az egyes személyszállítási alágazatokra
előírt piaci modellhez.
3.	A működés, az eszközfelhasználás és a menetrendek összehangolása
A törvény rögzíti a menetrendek egységes eljárás mentén történő előkészítésének,
összehangolásának, valamint a közlekedési szolgáltatók együttműködésére vonatkozó
kötelezettségeket. E kötelezettségek körében kitér az eddig különböző közforrásokból vásárolt
személyszállító eszközök (közösségi buszok, iskolabuszok) koordinálatlan működésének
összehangolására is.
Több évtizedes elmaradást pótolva a törvény rögzíti az alapellátás minőségi, mennyiségi és
funkcionális paramétereit, valamint a közszolgáltatások nyújtásának mennyiségi és minőségi
meghatározására, illetve ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.
A törvény a közlekedési közszolgáltatások összehangolásának módszertani szabályai mellett
rögzíti az alágazatok közötti együttműködés szabályát, ennek keretében - ahol ez a
rendelkező infrastruktúrára tekintettel lehetséges - a kötöttpályás közlekedés elsőbbségét írva
elő.
4.	Fejlesztések összehangolása
A törvény előírja, hogy személyszállítási közszolgáltatásokat érintő, közforrásból
finanszírozott fejlesztések kizárólag a Kormány által jóváhagyott, országosan egységes
fejlesztési koncepció mentén valósíthatóak meg, biztosítva ezzel a szigetszerű fejlesztések
kizárását és a Kormány által jóváhagyott közlekedéspolitikai elvekkel összhangban álló
egységes beruházási politika érvényesülését.
Ennek kiemelt jelentősége van a járműflották típusegységességéhez kapcsolódó
költségmegtakarítások, valamint a személyszállításhoz kapcsolódó közlekedési, energetikai és
informatikai jellegű hálózatok átjárhatósága és kompatibilitása szempontjából. A
járműbeszerzések terén így jelentősen megnő az esélye a nagyobb sorozatban történő
gyártás/összeszerelés hazai kapacitásának kiaknázásának, fejlesztésének.
5.	Egységes, hosszú távra kiszámítható finanszírozás, a korrupció visszaszorítása
A többcsatornás, de egységes elvek mentén működő, új finanszírozási rendszer alkalmas arra,
hogy átlátható módon elkülönítésre kerüljenek a lakosság részére szociálpolitikai céllal
nyújtott utazási kedvezményekre, valamint a személyszállítás infrastruktúra működtetésére,
illetve a személyszállítási szolgáltatások ellentételezésére fordított források. Az új gazdasági
47
szabályozás törvényi szinten rögzíti azokat a feltételeket, amelyek a közforrások hatékony
felhasználására, valamint azok ellenőrzésére vonatkoznak.
A személyszállítási szolgáltatások - mint valamennyi jelentős beruházási igényű szolgáltatás
-	jelentős, de hosszútávon kiszámítható - a helyi és a helyközi közlekedésben összesen éves
szinten közel 350-400 Mrd. forintos - finanszírozási igényt és kötelezettséget jelent az
államháztartás számára. Az új finanszírozási szabályokkal az államháztartási finanszírozási
keretek e finanszírozási szinten történő középtávú előzetes rögzítésével előre tervezhetővé
válik mind a szolgáltatók, mind az államháztartás számára a közösségi közlekedés
finanszírozási igénye, determinálva ezzel a fejlesztési lehetőségeket, csökkentve a
szolgáltatók likviditási egyensúlyának pénzpiacokról történő finanszírozásával kapcsolatos
tranzakciós költségeket.
A törvény - az eddigi szabályozás hiányosságát pótolva - új megközelítésben foglalkozik a
helyi személyszállítási közszolgáltatások finanszírozásával. A törvény olyan új finanszírozási
modellt rögzít, amely a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodási egyensúlyának veszélyeztetése
nélkül arányosabbá teszi a megyei jogú városok és az egyéb vidéki települések helyi
közlekedésének támogatását.
Kifejezetten a bliccelés, a jegyértékesítéssel kapcsolatos korrupció és közvagyon
rongálásának visszaszorítását célozza a jegyvizsgálati rendszerekre vonatkozó egységes
ellenőrzési rendszerek törvényi szintű definiálása, továbbá az adatkezelési, közrend- és
vagyonvédelmi, valamint megfigyelési szabályok szigorítása.
6.	Versenyképesség növelése
A menetrendek összehangolásán és a minőségi szolgáltatásokon túl a versenyképesség
további kulcsa, hogy az utasok számára elfogadható árú egységes szolgáltatási környezet
jelenjen meg, illetve a kontraproduktív támogatási módok szűnjenek meg.
A közlekedési közszolgáltatás árképzése terén olyan - az egyéni közlekedés költségeihez
viszonyított - árképzési elveket rögzít a törvény, amelyek jelentősen növelik a közösségi
közlekedés versenyképességét.
A törvény kötelezően előírja, hogy a legnagyobb mobilitási igényt jelentő területeken, azaz
Budapest és a megyei jogú városok, valamint elővárosuk tekintetében egységes ár-, jegy- és
bérletrendszer kerüljön kialakításra.
A személyszállítási közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés kulcsa az utasok egységes
tájékoztatása, informálása az igénybe vehető szolgáltatásokról, az egységes ár- és
áralkalmazási feltételrendszer, amelynek feltételei immáron törvényi szinten kerülnek
szabályozásra.
A munkavállalói jogérvényesítés valamint a gazdasági és társadalmi mobilitáshoz kapcsolódó
alkotmányos alapjogok kölcsönös érvényesülésének és kiegyensúlyozásának előmozdítására a
törvény rögzíti a közlekedési személyszállítási közszolgáltatások tekintetében sztrájk esetére
alkalmazandó még elégséges szolgáltatás legalacsonyabb szintjét, valamint a munkavállalói
érdekképviseletek és a munkáltató közötti előzetes megállapodás elmaradása esetén
követendő eljárásrendet.
A munkábajárás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálása a közösségi közlekedést
igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja (pl. egyéni közlekedésre vonatkozó
támogatások korlátozása).
48
7. Szociálpolitika és közlekedéspolitika
A törvény közvetlenül nem érinti a szociálpolitikai alapon biztosított utazási kedvezményeket,
illetve a vasúti dolgozók utazási kedvezményeit, azonban a szabályozás jellegéből adódóan a
jövőre nézve adott a mozgástér a kedvezmények rendszerének korszerűsítésére.
49
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén végzett belföldi és nemzetközi közúti és
vasúti személyszállítási szolgáltatásokra, ide értve a saját számlás személyszállítást is,
valamint az azokkal összefüggő jogokra és kötelezettségekre. Az út és hídpótló szerepe miatt
a törvény hatálya kiterjed a komp- és révközlekedés keretében végzett személyszállítási
közszolgáltatásokra, valamint - nemzetközi példákra tekintettel az elővárosi és helyi
közlekedésben kialakítható funkciói miatt - a helyi vagy az elővárosi közlekedési rendszerben
integráltan működő menetrend szerinti vízi közlekedésre is.
A törvény nevesítetten foglalkozik az iskolabusszal, vagy közösségi busszal végzett
személyszállítási szolgáltatásokkal, mint a személyszállítási közszolgáltatások rendszerébe
integrálható szolgáltatásokkal.
A törvény hatálya nem terjed ki az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett vízi
személyszállítási szolgáltatásra, függetlenül annak menetrend szerinti jellegétől, mivel e
szolgáltatások túlnyomó többségükben nem személyszállítási, hanem idegenforgalmi, vagy
egyéb piaci célú szolgáltatásokat foglalnak magukba.
A törvény hatálya nem terjed ki továbbá a különleges szállítási igénnyel rendelkező
utascsoportok részére biztosított, nem közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokra
(betegszállítás, szállító szolgálatok), mivel ezek a szolgáltatások első sorban az egészségügyi
és szociális szolgáltatások körébe tartoznak.
a 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a hazai és európai uniós jogi és szakmai fogalomalkalmazással
összhangban alakítja ki a törvény terminológiai rendszerét.
a 3. §-hoz
A személyszállítási szolgáltatások működtetéséhez szükséges infrastruktúrák (megállóhelyek,
állomások, értékesítési pontok stb.), eszközök (pl. utastájékozatás), valamint a kapcsolódó
szolgáltatások hatékonyabb és egységes működtetése, valamint a különböző szolgáltatók
egyenlő elvek és arányos díjak mentén történő szabad hozzáférése érdekében a törvény
együttműködési kötelezettséget ír elő e kapcsolódó infrastruktúrákat és szolgáltatásokat
üzemeltető, illetve e személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között. Az
együttműködés részletes szabályait a törvény keretei között az érintett felek közötti
szerződéses viszony szabályozza.
A közforgalmú személyszállítási szolgáltatások hatékony összehangolása és az egyenlő
elbánás elvének érvényesülése érdekében biztosítani kell a szolgáltatások nyújtásához
igénybevett infrastrukturális elemekhez való hozzáférés általános szabályait és az
együttműködés gazdasági feltételeit.
50
a 4-5. §-hoz
A törvény a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat és hatásköröket a
hatályos törvényi szabályozással összhangban rögzíti.
Ennek keretében az személyszállítással kapcsolatos közlekedéspolitikai, valamint működési
és fejlesztéspolitikai célrendszer kialakítása és koncepciók elkészítése kormányzati
feladatként kerül meghatározásra, míg a helyi személyszállítás működtetésével, fejlesztésével
kapcsolatos közlekedéspolitikai feladatokat a települési (fővárosi) önkormányzatra telepíti.
Az elővárosi, regionális és az országos személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó
szabályozási, megrendelői és finanszírozási feladatok a jövőben is állami felelősségi körben
maradnak, míg a helyi személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat a települési
önkormányzat képviselő-testületének önként választott, a Főváros esetében a Fővárosi
Önkormányzat Közgyűlésének kötelező feladata marad.
Noha a törvény elhatárolja az állami és önkormányzati feladatokat, kötelezettségként
határozza meg a helyi és országos, elővárosi, regionális szolgáltatások összehangolását, illetve
lehetővé teszi az állam és az önkormányzatok (vagy társulásaik) együttműködését a helyi,
regionális vagy elővárosi szolgáltatások közös működtetése tekintetében.
a 6. §-hoz
A személyszállítási közszolgáltatásokat érintő, közforrásból finanszírozott fejlesztések
kizárólag a Kormány által jóváhagyott, országosan egységes fejlesztési koncepció mentén
valósíthatóak meg, biztosítva ezzel a szigetszerű fejlesztések kizárását és a Kormány által
jóváhagyott közlekedéspolitikai elvekkel összhangban álló egységes beruházási politika
érvényesülését.
Ennek kiemelt jelentősége van a járműflották típusegységességéhez kapcsolódó
költségmegtakarítások, valamint a személyszállításhoz kapcsolódó közlekedési, energetikai és
informatikai jellegű hálózatok átjárhatósága és kompatibilitása szempontjából. A
járműbeszerzések terén így jelentősen megnő az esélye a nagyobb sorozatban történő
gyártás/összeszerelés hazai kapacitásának kiaknázásának, fejlesztésének.
a 7. §-hoz
A § célja a közforgalmú személyszállítási szolgáltatások működésével kapcsolatban
szükséges adat-megismerési és adatkezelési feladatok szabályozási kereteinek megteremtése.
Az (1) bekezdésben szereplő adatmegismerés célja, hogy a szerződéses viszonyban álló utas
és közlekedési szolgáltató jogosulttá váljon a személyszállítási szerződés teljesítése érdekében
a másik fél személyszállítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatának megismeréséhez.
E megismerési körbe tartozik az utazási okmányok tartalmának megismerése, az utazási
okmányok érvényességének ellenőrzése, illetve szerződésszegő magatartás esetén a
szerződésszegő fél azonosíthatóságának biztosítása.
51
A (2)-(4) bekezdésben szereplő adatkezelési felhatalmazás célja, hogy megteremtse az
elektronikus utazási okmányok, valamint az elektronikus jegy és bérletrendszer
alkalmazásának törvényi szintű feltételeit. Az adatkezelés célja kettős, az elektronikus utazási
okmánnyal rendelkező utas személyének azonosítása, valamint a közszolgáltatási utazási
kedvezmény igénybevételével kapcsolatos jogosultságok rögzítése, illetve azonosíthatósága.
Az adatkezelés jellege nem általános, az adatkezelési jogosultság kizárólag a személyszállítási
szerződés teljesítése érdekében szükséges adatokra terjed ki, célja kizárólag a
személyszállítási szerződéshez kapcsolódó utazási jogosultság egyértelmű azonosítása,
valamint az állam által finanszírozott kedvezményhez kötődő feltételek megléte.
A (2) bekezdésben szereplő adatkezelési hozzájárulás az utazási kedvezménnyel nem érintett
utazások esetében adatkezelési hozzájárulással teszi lehetővé a perszonalizált elektronikus
utazási okmány alkalmazását. Ez lehetővé teszi az utasok számára, hogy az elektronikus
okmány elvesztése esetén - a bankkártyák esetében már kialakult gyakorlathoz hasonló
módon - a kártya az utazási jogosultsággal együtt pótolhatóvá válik.
A (3) bekezdésben az utazási kedvezmény igénybevételével utazó személyek
azonosíthatóságát és adatkezelését teszi lehetővé.
Az adatkör:
•	személyazonosító adatok,
•	a lakóhely/tartózkodási hely, amennyiben az a közszolgáltatási utazási kedvezmény
teljesítéséhez szükséges (pl. lakóhely-tanintézet közötti kedvezmény esetén),
•	a kedvezményre jogosító jogcím (az utazási kedvezményekről szóló jogszabály
szerinti jogcím), valamint az azt alátámasztó okmány azonosítására vonatkozó adatok,
•	meghatározott időre szóló kedvezményre jogosultság esetén a kedvezményre
jogosultság időtartama.
A fenti adatok addig kerülhetnek a közlekedési szolgáltató által kezelésre, amíg azok a
személyszállítási szerződés teljesítéséhez szükségesek.
Külön kezelendő a hosszabb utazási jogosultsággal rendelkező (féléves, éves bérlet), valamint
azon személyek helyzete, akik kedvezményre jogosultsága jellegükből kifolyóan nem
változnak (pl. 65 éven felüli személyek). E személyek esetében, ahol a személyszállítási
közszolgáltatások hosszabb időtávú, folyamatos igénybevétele jellemző, indokolt, hogy az
adatkezelés hosszabb távon valósuljon meg, lehetővé téve, hogy az utas az elektronikus
közlekedési okmány teljes élettartalma alatt folyamatosan igénybe vehesse annak
szolgáltatásait.
Egyes szolgáltatások esetében (1371/2007/EK rendelet) a szolgáltatók kárfelelőssége három
éven belül évül el, ezért azokban az esetekben, amikor az utazási jogosultság kizárólag
elektronikus úton került rögzítésre, az adatok megőrzése a kárfelelősség fennállása ideéig
szükséges.
a 8. §-hoz
A közlekedési szolgáltatók a járművek épségének és az utasok életének, testi épségének,
poggyászainak és értékeinek védelme érdekében kamerákkal kívánják megfigyelni a
járművek belsejét, amely gyakorlat Európában már régen meghonosodott.
52
a 9. §-hoz
A vasúti közlekedést érintő engedélyezési kérdéseket a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi
CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv), a vízi személyszállítási engedélyek kérdéskörét
pedig a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) részletesen
szabályozza. A közúti személyszállítási szolgáltatások tekintetében a közúti közlekedésről
szóló törvény csak alacsonyabb szintű jogszabályok kiadására vonatkozó felhatalmazást
tartalmaz, az engedélyezéssel kapcsolatos szabályok rendeleti szinten kerülnek szabályozásra.
A szabályozás egységessége érdekében jelen törvény rögzíti a közúti személyszállítási
szolgáltatással kapcsolatos tevékenység engedélyezésével kapcsolatos törvényi szinten
rögzítendő szabályokat, míg a további részletes szabályok végrehajtása rendeleti szinten
kerülnek rögzítésre.
a 10. §-hoz
A törvényjavaslat a jelenleg hatályos szabályokkal összhangban tartalmazza az autóbusszal
végzett személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységi engedélyezési
szabályokat.
a 11 . §-hoz
Saját számlás személyszállításnak minősül a személyek haszonszerzési cél nélkül, nem
üzletszerűen és az üzemeltető által nem főtevékenységként végzett szállítása, amennyiben
•	az a személyszállítást végző üzemeltető tulajdonában lévő, tartósan bérelt vagy
lízingelt járművel történik, és
•	a járművet a személyszállítást végző üzemeltető, annak tagja, a vele
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy
vezeti.
A törvény a gazdasági jelentőségére tekintettel törvényi szintre emeli a saját számlás
személyszállítás engedélyezésével kapcsolatos eddig alacsonyabb szintű jogszabályokban
szereplő szabályozási elemeket.
a 12. §-hoz
A törvény a gazdasági jelentőségére, valamint a jogbiztonság követelményére tekintettel
törvényi szintre emeli a személytaxi szolgáltatási, valamint a személygépkocsival végzett
személyszállítási szolgáltatási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos szabályokat, azzal,
hogy az engedélyezés részletes feltételeit továbbra is szakmai végrehajtási jogszabály
tartalmazza.
A szabályozás lehetőséget nyit az önkormányzatok számára, hogy az utazók irányában
nyújtott szolgáltatási szint javítása, a szolgáltatások biztonságának javítása, valamint a
53
városi környezet védelme érdekében a Kormány által rendeleti szinten meghatározott
feltételek mellett a járművek külső megjelenésével, környezetvédelmi besorolásával,
valamint a személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgáltatásokkal kapcsolatos
műszaki, infókommunikációs és tőkeerő feltételeket tekintetében további követelményeket
írjon elő.
a 13. §-hoz
A törvényjavaslat a gazdasági jelentőségére, valamint a jogbiztonság követelményére
tekintettel törvényi szintre emeli a szerződéses személyszállítási szolgáltatás, valamint a
különjárati személyszállítási szolgáltatási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos
szabályokat, azzal, hogy az engedélyezés részletes feltételeit továbbra is szakmai
végrehajtási jogszabály tartalmazza.
Szerződéses személyszállításnak minősül a szállítás megrendelője és a szállítást végző
gazdálkodó szervezet között létrejött szerződés alapján végzett különcélú menetrend szerinti
személyszállítás.
Különjárati személyszállításnak minősül a személyszállítási szolgáltatás, ha a szállítás
megrendelője vagy a szállítást végző gazdálkodó szervezet kezdeményezésére személyek
előzetesen összeállított csoportjának szállítása olyan alkalmi jelleggel közlekedő járattal
történik, amely nem felel meg sem a menetrend szerinti személyszállítás, sem a különcélú
menetrend szerinti személyszállítás ismérveinek.
a 14. §-hoz
A helyi és regionális közösségi közlekedési rendszerek tekintetében jelentős kihívást jelent az
olyan, ritkán lakott, vagy a különleges településszerkezettel rendelkező szolgáltatási területek
ellátása, amelyek a közösségi közlekedési forgalomra méretezett hagyományos eszközökkel
nehezen megközelíthetőek, vagy amelyek fekvésük vagy utasforgalmuk miatt nem
integrálhatóak közlekedési hálózatba. Úgyszintén e körbe tartozik a kisebb vagy különleges
elhelyezkedésű települések különleges szállítási igénnyel rendelkező utazóközönsége (idős
személyek, mozgáskorlátozott személyek stb.).
E területek és utascsoportok mobilitási lehetőségeinek javításával kapcsolatos kihívásra, az e
célból indult egyéb társadalompolitikai intézkedések mellett a közösségi közlekedés az
igényvezérelt közlekedési módok fejlesztésével adhat választ.
Az utas jelzésére induló, informatikai rendszerekkel támogatott, változó útvonalon és
időpontokban közlekedő, kisebb befogadóképességű járművekkel működő közlekedési
rendszerek hozzájárulhatnak az utazóközönség rugalmasabb és hatékonyabb kiszolgálásához,
ennek feltételeit teremti meg a törvény az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatások
szabályozásának kialakításával.
a 15-16. §-hoz
A törvényjavaslat - analóg módon a vasúti piacfelügyelet szabályaira - megteremti a közúti
személyszállítási szolgáltatások piacfelügyeletének jogi kereteit, valamint együttműködési
54
kötelezettséget ír elő a vasúti és közúti piacfelügyeletet végző szervezetek, valamint a
hajózási hatóság között.
Hasonlóan a működési és tevékenységi engedélyek kérdéséhez a Vtv. átfogó jelleggel
szabályozza a vasúti közlekedést érintő piacfelügyeleti kérdéseket, valamint a vasúti
piacfelügyeletet végző vasúti igazgatási szerv működési szabályait, azonban a közúti
személyszállítási szolgáltatások esetében nincs törvényi szinten rögzített piacfelügyeleti
tevékenység.
A törvényjavaslat e szakterületen is kialakítja a piacfelügyeleti tevékenység finanszírozásának
fedezetét biztosító piacfelügyeleti díj szabályozási kereteit is.
Jelezni szükséges, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi intézményrendszer mentén rendezi a
közlekedési szektor piacfelügyeleti kérdéseit, ugyanakkor mind a hazai piaci és gazdasági,
mind az uniós szabályozási folyamatokra tekintettel legkésőbb középtávon a közösségi
közlekedési szektor működését felügyelő egységes piacfelügyeleti szervezet kialakítása válik
szükségessé. E piacfelügyeleti szerv kialakítása esetén a piacfelügyeleti tevékenységre
vonatkozó szabályok ismételt áttekintése válik szükségessé.
a 17-18.§-hoz
A §-ok a vasúton és autóbuszon utazók jogainak védelmét szolgáló rendelkezéseket
tartalmaznak, amelyek összefüggenek az 1371/2007/EK és a 181/2011/EU rendelet
előírásaival és az azokban foglaltak hazai érvényesülését biztosítják más jogszabályokkal
együtt.
a 19.§-hoz
A § a menetrend szerinti személyszállítás általános szabályrendszerét alakítja ki. Ennek
keretében csak a vonatkozó jogszabályok alapján érvényes működési engedéllyel rendelkező
közlekedési szolgáltató végezhet menetrend szerinti személyszállítási tevékenységet. A
közlekedési szolgáltató a menetrend szerinti személyszállítással összefüggő, a vonatkozó
jogszabályokkal összhangban álló általános szerződési (személyszállítási) feltételeit
személyszállítási üzletszabályzat keretében köteles közzétenni.
A személyszállítási szolgáltatót a meghirdetett menetrend tekintetében működtetési
(menetrend szerinti leközlekedtetés) és a járatok befogadó kapacitásáig szállítási
(szerződéskötési) kötelezettség terheli.
a 20. §-hoz
A személyszállítási közszolgáltatások közös szabályai között rögzítésre kerül, hogy
személyszállítási közszolgáltatás első sorban menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás
keretében látható el. Bizonyos esetekben (hétvégén, nem csúcsforgalmi, peremidős
időszakban stb.) személyszállítási közszolgáltatás igényvezérelt (az igények előzetes
rögzítésén alapuló) személyszállítási szolgáltatás keretében is ellátható. Közös szabályként
jelenik meg a menetrend, illetve a közszolgáltatási menetrend készítésére vonatkozó
55
kötelezettség, valamint az egységes közszolgáltatási menetrend elkészítéséhez szükséges
adatbiztosítással kapcsolatos részletes szabályok.
a 21-22. §-hoz
Mint az már az a 4-5. §-sal összefüggésben kifejtésre került, a törvényjavaslat az országos,
elővárosi, regionális közlekedés ellátási felelőseként az állam képviseletében eljáró
közlekedésért felelős minisztert, míg a helyi közlekedés ellátási felelőseként a települési
(fővárosi) önkormányzatot jelöli ki. A törvényjavaslat e §-okban lehetőséget biztosít arra,
hogy az önkormányzat jogszabályban (önkormányzati rendelet) - a szükséges források és
feltételek biztosítása mellett - az ellátásért felelősséggel összefüggő feladatok részleges vagy
teljes körű teljesítésére közlekedésszervező szervezetet (közlekedésszervező) jelöljön ki.
Amennyiben több önkormányzat a személyszállítási közszolgáltatások biztosítása
tekintetében történő együttműködés keretében a közszolgáltatások megszervezését közös
szervezet igénybevételével kívánják megoldani, abban az esetben a törvény lehetővé teszi a
több ellátásért felelős irányítása alatt álló közlekedésszervező intézmény létrehozását. Az
önkormányzat(ok) mindként esetben szakmai felügyeletet gyakorolnak a közlekedésszervező
szakmai tevékenysége felett, biztosítva ez által a működés ellenőrzését.
A közlekedésszervezőre delegált feladatok körét, a feladatok ellátásnak módját, valamint a
feladat ellátásához szükséges források átadásának módját a kijelölő rendeletben, míg a
további technikai jellegű részletszabályokat a feladat-ellátási szerződésben szükséges
rögzíteni.
A közlekedésszervező a rá delegált feladatot nem delegálhatja más szervezetre, de a feladat
ellátásába közreműködőket bevonhat.
a 23-24. §-hoz
A közlekedési szolgáltató kiválasztására vonatkozó szabályok tekintetében a törvényjavaslat
az 1370/2007/EK rendelet vonatkozó szabályait követi. Ez alapján a helyi személyszállítási
közszolgáltatásokat, valamint az országos, elővárosi és regionális autóbusszal végzett
személyszállítási közszolgáltatásokat ellátó közlekedési szolgáltató kiválasztására nyilvános
pályáztatás útján kerülhet sor. A pályáztatás, valamint a jogorvoslat részletes szabályait a
törvény az 1370/2007/EK rendelettel összhangban szabályozza.
A pályáztatás alól kivétel a helyi személyszállítási közszolgáltatások esetében, amennyiben a
közlekedési szolgáltató a települési (fővárosi) önkormányzat belső szolgáltatójaként látja el a
tevékenységet, ez esetben azonban a szolgáltató tevékenysége nem terjeszkedhet túl a
település közigazgatási határán.
További kivételeket képeznek a pályáztatás alól, (1) amennyiben a szolgáltatás csak egy
vonalra vagy járatra korlátozódik, és nincs pénzügyi ellentételezés, (2) a de minimis alá eső
szolgáltatások, valamint (3) legfeljebb 2 évig terjedő időszakra a közszolgáltatás ellátásának
megszakadását (vis maior) megakadályozandó célból közvetlen szerződés odaítéléssel
megítélt szolgáltatás.
Az országos, regionális és elővárosi vasúti szolgáltatások esetében - összhangban az
1370/2007/EK rendelettel - a közlekedési szolgáltató kiválasztása tekintetében a törvény nem
rögzít pályáztatási kötelezettséget, ez esetben a személyszállítási közszolgáltatások ellátására
56
vonatkozó jogosultság odaítélésére pályáztatás nélküli, közvetlen odaítéléssel megvalósuló
eljárásban kerülhet sor, bár a versenyeztetés alkalmazását ez esetben sem akadályozza a
törvény.
a 25 §-hoz
A javaslat a személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos szabályokat az
1370/2007/EK rendelettel összhangban állapítja meg. Személyszállítási közszolgáltatások
megrendelésére, valamint a személyszállítási közszolgáltatásokkal felmerült bevételekkel nem
fedezett indokolt költségek ellentételezésére kizárólag személyszállítási közszolgáltatás
keretében, az abban rögzített szabályok szerint kerülhet sor.
A szerződés részletesen tartalmazza a személyszállítási közszolgáltatások teljesítésével
kapcsolatos feltételeket, szabályokat, a személyszállítási közszolgáltatások minőségi és
mennyiségi paramétereit, valamint képezi a közszolgáltatási menetrendet. A szerződés
tartalmazza a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek kalkulációjának, valamint
ellentételezésének módszertani és eljárásrendi szabályait.
A szerződés részét képezi a közszolgáltatások teljesítésének pénzügyi és minőségi/mennyiségi
ellenőrzésével kapcsolatos szabályrendszer is.
a 26-28. §-hoz
A közlekedési közszolgáltatás tartalmának meghatározása a menetrend rögzítésén keresztül
történik. A menetrend kialakításáért a hosszú távú közlekedéspolitikai célkitűzésekkel
összhangban álló koncepciók mentén a miniszter felelős. Az ellátásért felelősök
együttműködésének korábbi szabályozása - miniszteri rendelet szintjén - nem biztosította a
közpénzek hatékony felhasználását. A szolgáltatások értékarányossága, valamint a közösségi
közlekedés színvonalának és versenyképességének javítása érdekében az emelt
komfortfokozatú szolgáltatások esetén rögzíteni szükséges azokat az alapvető jellemzőket,
amelyek esetén jogos és méltányos a magasabb szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás
felszámítása.
A közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módjára és az igénybe vett közlekedési
eszközre vonatkozóan nem lehet mechanikusan alkalmazható szabályt alkotni, mert igen
összetett, közlekedés- és társadalompolitikai megfontolásokon túl számos más terület
szempontjait is mérlegelni kell az ellátásért felelősnek a döntése során. Az ellátás biztonsága
és a közpénzek hatékony felhasználása érdekében a kötelezően figyelembe veendő
szempontokat a törvény rögzíti.
A közszolgáltatási menetrend kialakításakor annak mennyiségi és minőségi jellemzői
egyaránt fontosak. Az alapellátásra vonatkozó szempontrendszer és mennyiségi jellemzők
törvényi szintű meghatározásával minden település számára a közlekedési
közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítottá válik. Ez a garancia azonban nem korlátlan,
azt az infrastrukturális feltételek és az államháztartás mindenkori teherbíró-képessége
határolja. A közszolgáltatás keretében az alapellátásnál magasabb szintet rögzíthet az
ellátásért felelős, alacsonyabbat azonban nem, mert az már az iskolába való oda- és
visszajutást, illetve munkába járást és hazautazást tenné lehetetlenné. Az alapellátás
57
kialakítása során a menetrendszerű közlekedésen kívül a település lakói számára
rendelkezésre álló szolgáltatásokat is figyelembe kell venni.
Az alapellátás mértékének meghatározásakor több megközelítés együttes alkalmazása
célszerű. Elsőként az általános társadalompolitikai, közlekedésszervezési és a szolgáltatás
minőségi kereteit kell rögzíteni. Ezt követően - az államháztartás teherbíró-képessége és az
infrastrukturális adottságokon belül - az alapellátás által biztosítandó eljutási lehetőségek
funkcionális meghatározása következik, figyelembe véve a járások kialakítását is. Alapvető
elvárás, hogy a gyakorlatban kialakult közlekedési vonzásközpont átszállás nélkül legyen
elérhető, míg az átszállások száma a megyeszékhely legfeljebb egy, a Fővárosba történő
utazáskor legfeljebb kettő lehet. Szintén elvárás, hogy az interregionális kapcsolatok terén is a
minél kevesebb átszállással növekedjen a közösségi közlekedés versenyképessége, vonzereje.
Tekintettel arra, hogy az alapellátás elsődlegesen menetrendszerű közlekedéssel biztosított,
így a menetrendi járatok legkisebb számának meghatározása az ellátásbiztonság eszközéül
szolgál.
a 29. §-hoz
Közszolgáltatási kötelezettség az 1370/2007/EK rendelet 2. cikkének e) pontja alapján
valamely illetékes hatóság által annak érdekében meghatározott vagy megállapított
kötelezettség, hogy biztosítsa az olyan általános érdekű személyszállítási közszolgáltatások
nyújtását, amelyeket egy szolgáltató - amennyiben saját gazdasági érdekeit venné figyelembe
-	ellenszolgáltatás nélkül nem, vagy nem olyan mértékben vagy nem ugyanolyan feltételekkel
végezne el.
A szakasz részletesen rögzíti, hogy mely közszolgáltatások végzése, illetve milyen eljárási
szabályok mentén írható elő az ellátásért felelős által közszolgáltatási kötelezettségként.
A közforrások hatékony felhasználása érdekében a törvény rögzíti, hogy az ellátásért felelős
közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn, vagy rendelhet el, ha
a)	az adott közszolgáltatás biztosítását a lakosság érdeke megköveteli,
b)	a közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, és
c)	a szolgáltatónak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevételekkel
nem fedezett indokolt költségeit.
Mint az a közszolgáltatási szerződésre vonatkozó §-ok esetében már kifejtésre került, a
közszolgáltatási kötelezettségként végzett személyszállítási közszolgáltatások körének,
teljesítésének részletes szabályai, valamint a pénzügyi ellentételezés kalkulációs, módszertani
és eljárási szabályai a közszolgáltatási szerződés keretében kerülnek rögzítésre.
a 30. §-hoz
A törvény az 1370/2007/EK rendeletben meghatározott szabályok mentén rögzíti a
bevételekkel nem fedezett indokolt költségek számításának és megtérítésének
szabályrendszerét.
A személyszállítási közszolgáltatásokat, a közszolgáltatási kötelezettségeket, valamint az ezek
ellentételezésére vonatkozó kalkulációs szabályokat és eljárásrendeket a közszolgáltatási
58
szerződésben kell rögzíteni. A szolgáltatásokat és kompenzációs rendszert (1) előre
meghatározott, (2) objektív módon, (3) a személyszállítási közszolgáltatással felmerült, a
hatályos számviteli jogszabályok és egyéb szabályok alapján számított, valós bevételek és
költségeket figyelembe véve, (4) a hatékony gazdálkodást, a hatékony közpénzfelhasználást,
és a közszolgáltatások fejlesztését ösztönző módon kell rögzíteni a szerződésben.
A közszolgáltatási ellentételezés összege pályáztatási (versenyeztetési) eljárásban odaítélt
szerződések esetében a pályáztatási eljárásban kialakult összeg. A pályáztatás mellőzésével
odaítélt közszolgáltatási szerződések esetében a személyszállítási közszolgáltatási
tevékenységhez kapcsolódó, számvitelileg elhatárolt bevételek (és egyéb támogatások),
valamint valós költségek különbözetének, valamint az iparágban szokásos, ésszerű
nyereségnek (a hazai gyakorlat szerint 0-5 %) az összege.
szerződésben kell rögzíteni. A szolgáltatásokat és kompenzációs rendszert (1) előre
meghatározott, (2) objektív módon, (3) a személyszállítási közszolgáltatással felmerült, a
hatályos számviteli jogszabályok és egyéb szabályok alapján számított, valós bevételek és
költségeket figyelembe véve, (4) a hatékony gazdálkodást, a hatékony közpénzfelhasználást,
és a közszolgáltatások fejlesztését ösztönző módon kell rögzíteni a szerződésben.
A közszolgáltatási ellentételezés összege pályáztatási (versenyeztetési) eljárásban odaítélt
szerződések esetében a pályáztatási eljárásban kialakult összeg. A pályáztatás mellőzésével
odaítélt közszolgáltatási szerződések esetében a személyszállítási közszolgáltatási
tevékenységhez kapcsolódó, számvitelileg elhatárolt bevételek (és egyéb támogatások),
valamint valós költségek különbözetének, valamint az iparágban szokásos, ésszerű
nyereségnek (a hazai gyakorlat szerint 0-5 %) az összege.
a 31-32. §-hoz
A törvényjavaslat megszűnteti a személyszállítási közszolgáltatások korábban hatósági
árkörbe tartozását. Ennek indoka, hogy a közösségi közlekedés versenyképességének
növelése érdekében a jelenleginél lényegesen differenciáltabb tarifa és kedvezményrendszer
kialakítása szükséges, amely túlmutat a hatósági árrendszer körén. Az új díjmeghatározási
rendszer a teljes hálózaton egységes díjszintek helyett a valós minőségi és keresleti
mutatókhoz igazodó díjrendszer kialakítását és működtetését teszi lehetővé.
A közösségi közlekedés díjképzésének új módszere az ellátási felelősök döntési hatáskörébe
utalja az díjak és díjszabási feltételek kialakítását, amelyet a közszolgáltatási szerződésben -
közlekedésszervező által történő díjbeszedés esetén a feladat-ellátási szerződésben - kell
rögzíteni.
A díjszabási elvek érvényesítésekor figyelembe veendő szempontok törvényi szintű
rögzítésének célja, hogy a közösségi közlekedés egyes alrendszerei egységes működési elvek
mentén kapcsolódjanak össze az utasok számára minél egyszerűbben átjárható rendszerré,
miközben a műszaki fejlődés révén létrejövő új megoldások folyamatosan beépíthetők a már
működő rendszerekbe.
Az új díjrendszer keretében az ellátási felelős továbbra is meghatározó döntési jogkörrel
rendelkezik a díjak megállapítása tekintetében, azonban a díjak rendszerének és a díjképzés új
elvei nagyobb mozgásteret biztosítanak közlekedéspolitikai célok érvényesítésére, és ezzel a
közösségi közlekedés versenyképességét hivatott biztosítani. Ezzel párhuzamosan a
59
társadalom- és szociálpolitikai szempontok a külön jogszabályban - a Kormány által -
rögzített utazási kedvezmények rendszerén keresztül érvényesülnek.
Az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások díjainak
kialakításakor - a korábbi költségalapú árképzéssel szemben - a közszolgáltatások egyéni
közlekedési móddal való versenyképességére is tekintettel kell lenni, amely egyik központi
eleme a közszolgáltatások díjának és az egyéni közlekedési alternatíva költségeinek viszonya.
A gazdasági és szabályozási környezet stabilitása érdekében a közszolgáltatások díja
főszabályként évente egy alkalommal, az év elején módosítható.
A közpénzek átlátható felhasználását szolgálja az egyes nyilvántartási kötelezettségek
egyértelmű rögzítése.
a 33-34. §-hoz
Szociálpolitikai megfontolásból a Kormány jogosult meghatározni egyes utascsoportok
részére biztosított kedvezmények mértékét és az igénybevétel részletes szabályait. E
kedvezmények kizárólag a közszolgáltatás keretében nyújtott közlekedési szolgáltatások
esetén vehetők igénybe. E kedvezmények állam által történő ellentételezésére az ellátásért
felelősök, a közszolgáltatást nyújtó közlekedési szolgáltató mellett a közlekedésszervező
jogosult.
Az állami által nyújtott szociálpolitikai menetdíj támogatás egyedi nyilvántartási szabályokat
követel meg. A visszaélések esélyének és a közlekedési szolgáltatók által az ellátásért felelős
felé érvényesített év közbeni finanszírozási teher mérséklése érdekében az országos, elővárosi
és regionális, illetve a helyi személyszállítási közszolgáltatás terén eltérő szabályrendszer
indokolt.
A helyi közlekedésben a szociálpolitikai menetdíj támogatás - mivel ott az utazások tételes
rögzítése aránytalanul nagy terhet jelentene - a települések demográfia összetétele alapján, a
településen nyújtott közlekedési közszolgáltatások mennyiségének figyelembe vétele mellett a
költségvetésben meghatározott pénzügyi keretek között igényelhető.
A szociálpolitikai menetdíj támogatások folyósításának eljárási szabályai tekintetében az
adózás rendjéről szóló törvény az irányadó.
a 35. §-hoz
A személyszállítási közszolgáltatások megfelelő működésének, valamint a közpénzek
hatékony és jogszerű felhasználásának kulcseleme a korábbi §-ok alapján megrendelt
személyszállítási közszolgáltatások mennyiségi és minőségi teljesülésének, valamint a
személyszállítási közszolgáltatási szerződések megfelelő végrehajtásának nyomon követése
(monitoring tevékenység), szükség szerint a szerződés szerinti teljesítés kikényszerítése.
Kulcselemek különösen:
•	tisztaság,
•	pontosság,
•	menetrend szerinti mennyiségi és minőségi paraméterek,
60
• megfelelő utastájékoztatás.
E folyamatokkal összefüggésben a közszolgáltatási szerződések szakmai teljesülésének
ellenőrzése mellett kiemelkedő jelentősége van a személyszállítási közszolgáltatásokkal
összefüggő gazdasági tevékenység, valamint a közpénzek felhasználásával összefüggő
pénzügyi/gazdálkodási tevékenység ellenőrzésének (kontrolling tevékenység).
A személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem fedezett indokolt költségei
ellentételezésével összefüggő szabályokat e törvény korábbi §-ai az 1370/2007/EK rendelettel
összefüggésben rögzítették.
A közpénzek hatékony felhasználásnak is kulcseleme, hogy a törvény a szolgáltatási szintek
mérésével, valamint a pénzügyi gazdálkodással kapcsolatos szerződési rendelkezések
megtartatása érdekében szankciós rendszer kikötését teszi kötelezővé a közszolgáltatási
szerződésben. A törvény a személyszállítási bevételek szolgáltatók általi hatékony beszedését
biztosítja a jegyellenőrök vizsgálati tevékenységének elektronikus módon történő
regisztrálására és nyilvántartására vonatkozó kötelezettséggel.
a 36. §-hoz
A munkavállalók munkába járásával kapcsolatos költségeinek munkáltató által történő
megtérítésére vonatkozó szabályok mind a közösségi közlekedési rendszer versenyképessége,
mind a közlekedéspolitikai célkitűzések középpontjában álló hivatásforgalmi célú utazások
szempontjából központi elem, ezért a törvény a jelenleg kormányrendeleti szintű hatályos
szabályozást törvényi szintre emeli, ezzel egyidejűleg korszerűsíti a szabályozást.
Az új szabályozás alapján a munkáltató a munkavállalók munkába járásával (hazautazásával)
kapcsolatban kizárólag a helyi, elővárosi, regionális vagy országos személyszállítási
közszolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatás igénybevételére jogosító teljes árú vagy
üzletpolitikai kedvezmény keretében kedvezményes árú jegy vagy bérlet költségeit köteles
megtéríteni, azonban a megtérítés költségére vonatkozó felső határ megszűntetésre kerül.
A munkába járás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálása a közösségi közlekedést
igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja.
a 37. §-hoz
A § a Vtv. jelenlegi szabályozásával azonos tartalommal és jogosulti kör számára biztosítja a
vasúti dolgozók vasúti menetkedvezményekre való jogosultságát, és írja elő az azokhoz
kapcsolódó eljárási szabályokat.
a 38. §-hoz
A javaslat központi eleme a személyszállítási közszolgáltatások, valamint az azokhoz
kapcsolódó pénzügyi és egyéb erőforrások, eszközök egységes elvek mentén történő
összehangolása, valamint a közlekedési szolgáltatók együttműködésére vonatkozó
kötelezettségek egységesítése, előírása. E kötelezettségek részeként a törvény előírja az eddig
különböző közforrásokból vásárolt, önkormányzati üzemeltetés alatt álló, menetrend szerinti
61
személyszállításra alkalmas személyszállító eszközök (közösségi buszok, iskolabuszok)
működésének összehangolását is. Az különböző szolgáltatások közötti együttműködés
szabályait végrehajtási jogszabály fogja szabályozni 2013. január 1-jétől.
a 39. §-hoz
Az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlata alapján szükséges a sztrájkról szóló 1989. évi VII.
törvény, a közlekedési közszolgáltatásokra vonatkozó pontosítása, kiegészítése. Tekintettel a
közösségi közlekedési hálózat az alapvető életviszonyokat érintő, illetve a
nemzetgazdaságban betöltött szerepére, a sztrájkhoz való általános jog korlátozása nélkül,
annak jogszerű alkalmazhatósága érdekében a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozóan az
egyes személyszállítási közszolgáltatásokat tekintve rögzül az a szolgáltatási mennyiség,
amely alatti mértékben az érintett felek jogszerűen nem állapodhatnak meg. Ennek abszolút
alsó korlátját az alapellátás szintje jelöli ki.
A törvényi szabályozás a még elégséges szolgáltatás minimális szintjének, valamint a
munkavállalói érdekképviseletek és a munkáltató közötti előzetes megállapodás elmaradása
esetén követendő eljárásrend rögzítésével előmozdítja a munkavállalói jogérvényesítés és a
gazdasági és társadalmi mobilitáshoz kapcsolódó alkotmányos alapjogok kölcsönös
érvényesülését és kiegyensúlyozását.
A törvényben a még elégséges szolgáltatás szintje olyan szintre került beállításra, amely
sztrájk esetén a lakosság és az utazóközönség számára az ellátási és közlekedésbiztonsági
szempontból még elfogadható minimális feltételeket biztosítja. E körben ki kell emelni, hogy
a meghatározott még elégséges szolgáltatási arányok (hely és elővárosi közlekedés esetén
66 %, a regionális és országos közlekedés esetén 50 %) arra tekintettel kerültek
megállapításra, hogy a utasforgalom túlnyomó többsége a csúcsidei időszakokban (reggel 6-8
óra, 12-14 óra, 16-18 óra) zajlik le, ebben az időszakban a forgalmasabb vonalakon és
viszonylatokban a járművek kihasználtsága gyakran meghaladja a 100%-ot. Erre tekintettel a
közlekedésbiztonsági és ellátási szempontból elfogadható még elégséges szolgáltatás
legszűkebb keresztmetszetét a legnagyobb kapacitási időszakokra méretezve szükséges
kialakítani.
a 40-41. §-hoz
A § nemzetközi vasúti és autóbuszos közlekedésre vonatkozó szabályok alapján rögzíti a
nemzetközi személyszállítás szabályrendszerét. Az 1073/2009/EK rendelet alapján az
autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás, valamint a 2007/58/EK irányelv alapján a
vasúti nemzetközi személyszállítás liberalizált tevékenység, ezért azt a hivatkozott
jogszabályok alapján, a megfelelő engedélyek birtokában bármely EU területén honos
gazdálkodó szervezet végezheti.
a 42. §-hoz
A különcélú menetrend szerinti személyszállítás az utazás célja alapján meghatározott utaskör
részére menetrend alapján végzett szállítása más utasok kizárásával. E szolgáltatás járati
62
engedély birtokában végezhető, amely abban az esetben adható ki, ha nem jár más
közlekedési szolgáltató közszolgáltatási szerződésben foglalt jogainak sérelmével, továbbá
működőképességének veszélyeztetésével.
a 43. §-hoz
A közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratokkal kapcsolatos
szabályozás célja, hogy a vasúti üzemmel kapcsolatos technológia/műszaki vagy egyéb
okokból szünetelő kötöttpályás közlekedés közúti szolgáltatásokkal történő átmeneti
helyettesítése az engedélyek és a közszolgáltatási szerződések módosítása nélkül is
megvalósulhasson. A vasúti társaság 2 hónapig saját hatáskörben, 2 hónapon túl helyi
személyszállítás esetén a települési önkormányzat polgármestere, Fővárosban a
főpolgármester, országos, elővárosi vagy regionális szolgáltatás esetében a miniszter
engedélyével üzemeltethet helyettesítő autóbuszjáratot vasúti szolgáltatás helyett.
a 44. §-hoz
Az Európai Unió tagállamában bejegyzett közlekedési szolgáltató - ide nem értve a
Magyarországon székhellyel (lakóhellyel) rendelkező közlekedési szolgáltatót - belföldi
menetrend szerinti közúti személyszállítási szolgáltatást (kabotázs) az 1073/2009/EK rendelet
által meghatározott körben és az ott meghatározott feltételek betartása mellett végezhet.
a 45-48. §-hoz
A 91/440/EK irányelv alapján 2010. január 1-jétől a vasúti személyszállítási szolgáltatások
esetében is megnyílt a kabotázs lehetősége. Ez esetben vasúti igazgatási szerv a vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének
biztosítása érdekében pénzügyi ellentételezési kötelezettséget állapíthat meg olyan vasúti
társaságok terhére, amelyek nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítási
szolgáltatást nyújtanak két olyan meghatározott belföldi állomás között, amely szakaszra
más vasúti társaság hatályos vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel
rendelkezik.
A pénzügyi ellentételezés keretében kifizetett összeg nem haladhatja meg az érintett
közszolgáltatási kötelezettségek során felmerült költségek egészének vagy egy részének
fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve a vonatkozó bevételeket és az említett
kötelezettségek teljesítéséből származó ágazatban elérhető ésszerű nyereséget is.
a 49. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
63
a 50-57. §-hoz
Hatályba léptető, jogharmonizációs, deregulációs, valamint átmeneti rendelkezéseket
tartalmaz.
64