﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6153. számú
törvényjavaslat
az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes
törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. március
2012. évi ... törvény
az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények
módosításáról
1.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
1.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
39. § (12) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)
„e) az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható pályázati
pénzeszközöket,”
2.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
2.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. § (1)
bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
„t) a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi,
oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó munkáltató
kivételével, a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez
szükséges munkabéremelés - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéke megfelelő
végrehajtásának”
(megtartására.)
3.	§
A Met. 6/B. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató a munkaügyi
ellenőrzés megkezdéséig az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében eleget tett
az elvárt mértékű munkabéremelésnek, amely létszám szempontjából a kölcsönbeadónál
figyelmen kívül kell hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, aki olyan kölcsönvevőhöz került
kikölcsönzésre, ahol a kölcsönvevő - az általa tett nyilatkozat szerint - saját munkavállalói
tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt
béremelésnek.”
4.	§
A Met. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
1
„(2) A munkaügyi hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi az illetékes
hatóságot, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási
engedély vagy kereső tevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az
ellenőrzés során megállapítja annak valószínűségét, hogy a harmadik országbeli állampolgár
foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a
nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból
veszéllyel járhat.”
5.	§
(1)	A Met. 8/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkaügyi hatóság - az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa vezetett
nyilvántartás adataiból a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével kapcsolatos
jogsértést elkövetett, jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy - a közigazgatási határozat
bírósági felülvizsgálata esetén - bírósági határozattal munkaügyi bírsággal sújtott
foglalkoztatókra vonatkozó, az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint
a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén az (1) bekezdés e) pontjában foglalt
adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a közigazgatási határozatot
megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.”
(2)	A Met. 8/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A munkaügyi hatóság a 6/B. § (1) bekezdése szerinti határozat esetében a munkáltatóra
vonatkozó adatokat a határozat jogerőssé válásának napján hozza nyilvánosságra a honlapján
történő közzététel útján, és a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított két év
elteltével törli. E határozatok esetében a (6) bekezdés nem alkalmazható.”
6.	§
Hatályát veszti a Met. 3. § (5) bekezdése.
3.	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
7. §
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény (a továbbiakban: EBH tv.) V. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„V. FEJEZET
EGYES TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
32. § (1) A társadalmi felzárkózást szolgáló európai uniós társfinanszírozású projektek
keretében a projektgazda vagy konzorciumi partner (a továbbiakban együtt: támogatást
nyújtó) - ha az a képzési programban való részvételt segíti elő és annak nyújtása az Európai
Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkébe vagy közvetlenül alkalmazandó európai
uniós jogi aktusba nem ütközik - felzárkózást elősegítő megélhetési támogatást (a
továbbiakban: támogatás) nyújthat a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal
összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági
2
rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott hátrányos helyzetű személyek számára
szervezett, legalább heti 20 órát meghaladó képzésben részt vevő olyan személy számára, aki
a)	a képzésbe történő bevonás időpontjában keresetpótló juttatásban nem részesül,
b)	az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem
áll, egyéb kereső tevékenységet nem folytat, és
c)	a képzés időtartama alatt további támogatott képzésben és munkaerő-piaci programban nem
vesz részt.
(2)	A támogatás nyújtásáról a támogatást nyújtó a képzésben részt vevő személlyel
felnőttképzési szerződést köt, és a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás nyújtásáról az
állami foglalkoztatási szervet értesíti.
32/A. § (1) A támogatás mértéke - ha a képzés időtartama eléri a heti 40 órát - megegyezik a
felnőttképzési szerződés megkötésének időpontjában irányadó közfoglalkoztatási bér
összegével, az ennél rövidebb idejű képzés esetén annak a képzés időtartama szerinti arányos
részével.
(2)	A képzésben részt vevő személyt a képzés időtartama alatt az (1) bekezdés szerinti összeg
80%-a időarányosan illeti meg, a fennmaradó rész a képzés befejezését igazoló tanúsítvány
megszerzésével egyidejűleg egy összegben kerül számára kifizetésre.
(3)	A támogatást a képzés - ideértve a gyakorlati képzést is - időtartamára, a képzés
befejezését követő záróvizsgára történő felkészülés időtartamára, továbbá az első vizsga
napjára a képzés jellegétől függően hetente vagy havonta utólag kell biztosítani. A záróvizsga
sikertelensége esetén az ismétlő vizsgára történő felkészülés időtartamára támogatás nem
nyújtható.
(4)	Nem nyújtható támogatás arra a napra, amelyen a képzésben részt vevő személy a
képzésben való részvételi kötelezettségének nem tett eleget és távollétét nem igazolta. Ebben
az esetben a támogatást a mulasztás napjára járó támogatás összegével csökkentett összegben
kell biztosítani.
(5)	Ha az adott képzési szakasz befejezését igazoló tanúsítványt a képzésben részt vevő
személy neki felróható okból nem szerzi meg, a képzési szakaszra nyújtott támogatási
összeget vissza kell követelni.”
8. §
Az EBH tv. a következő 66. §-sal egészül ki:
„66. § A 32. § és a 32/A. § a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások
bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008.
augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. és 39. cikkének hatálya alá tartozó
támogatást tartalmaz.”
9.	§
Az EBH tv. 14. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Kormányt” szövegrész helyébe az „az
Országgyűlést” szöveg lép.
10.	§
Hatályát veszti
a)	az EBH tv. 64. §-ában a „jelölje ki a hatóságot vagy hatóságokat, valamint rendeletben”
szövegrész,
3
b)	az EBH tv. 14. § (1) bekezdés j) pontja és 64/B. § (5) bekezdése.
4.	Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény módosítása
11.	§
(1)	Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Etv.) 6. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó
egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó
intézmények kivételével azon munkáltató számára, aki a bruttó 300 000 forint alatti
munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a
jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig nem állapítható
meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2. § (1) bekezdés n) pontja szerinti
költségvetési támogatás.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a)	a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói
támogatásra fordítható előirányzatából nyújtott támogatásra,
b)	a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulásra,
valamint
c)	a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti
támogatásokra.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a megállapító
határozattal érintett munkáltató a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a munkaügyi
ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6/B. § (1) bekezdése
szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést - a
munkaügyi ellenőrzés megkezdésének napjára visszamenőleg - teljesítette.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott létszám szempontjából a kölcsönbeadónál figyelmen
kívül kell hagyni azon kölcsönzött munkavállalót, aki olyan kölcsönvevőhöz került
kikölcsönzésre, ahol a kölcsönvevő - az általa tett nyilatkozat szerint - saját munkavállalói
tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt
béremelésnek.”
12.	§
Az Etv. 7. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„7. § Hatályát veszti a Met.
a)	3. § (1) bekezdés t) pontja,
b)	6/B. §-a,
c)	8/C. § (8) bekezdése, valamint
d)	9/A. §-a”
4
13. §
Hatályát veszti az Etv. 8. § (3) bekezdése.
5.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény módosítása
14.	§
(1)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Adótv.) 460. §-a a következő (2a)-(2f) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató esetén az (1)
bekezdés szerinti feltétel megvalósulását külön kell vizsgálni
a)	a vele nem munkaerő-kölcsönzés céljából és
b)	a vele munkaerő-kölcsönzés céljából
munkaviszonyban álló munkavállalók tekintetében.
(2b) Ha a (2a) bekezdés a) pontja szerinti munkavállalók tekintetében az (1) bekezdés szerinti
feltétel teljesül, e munkavállalókra tekintettel az adókedvezmény igénybe vehető.
(2c) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalók esetében az adókedvezmény azon
munkavállaló tekintetében és azon időszakokra vehető igénybe, amely munkavállaló esetében
és amely időszakra a kölcsönbeadó munkáltató a kölcsönvevő munkáltató nyilatkozatával
igazolja, hogy a kölcsönvevő az (1) bekezdés szerinti feltételnek - ha az adókedvezmény
érvényesítéséhez esetében kapcsolódott feltétel - megfelel és a kölcsönzött munkavállalók
tekintetében a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél azonos vagy hasonló munkakörben
foglalkoztatottak számára az elvárt béremelés végrehajtását követően megillető munkabért
állapítja meg.
(2d) Ha a nyilatkozatot tevő kölcsönvevő nem foglalkoztat azonos vagy hasonló
munkakörben a (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalót, a munkaerő-kölcsönzési
tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató az adókedvezményt az ilyen kölcsönzött
munkavállalók tekintetében csak akkor veheti igénybe, ha az elvárt béremelést végrehajtotta
és a kölcsönbeadó munkáltató a (2a) bekezdés a) pontja szerinti munkavállalók tekintetében
az (1) bekezdés szerinti feltételt teljesíti.
(2e) Külföldi székhelyű munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató munkáltató esetében a
vele nem munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló tekintetében az
(1)	bekezdés szerinti feltétel teljesülését csak akkor kell vizsgálni, ha a munkaviszony e
törvény szerint adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonynak minősül.
(2f) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalók esetében az adókedvezmény azon
munkavállaló tekintetében és azon időszakokra is igénybe vehető, amely munkavállaló
esetében és amely időszakra a kölcsönbeadó munkáltató a kölcsönzött munkavállalóra nézve
az elvárt béremelést végrehajtotta, tekintet nélkül arra, hogy a kölcsönvevő az (1) bekezdés
szerinti feltételnek - ha az adókedvezmény érvényesítéséhez esetében kapcsolódott feltétel -
megfelel-e.”
(2)	Az Adótv. 460. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a kifizetőt terhelő adó alapja a munkavállaló kiküldetését megelőző évi havi átlagos
alapbér, a részkedvezmény alapja - az (5) bekezdéstől eltérően - a kifizetővel
5
munkaviszonyban álló munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, a
munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér.”
(3)	Az Adótv. 460. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (4)-(6) bekezdéstől eltérően, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget
eredményező munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, a részkedvezmény
alapja az az összeg, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné. Az
igénybe vehető részkedvezményt úgy kell meghatározni, hogy az e bekezdés szerinti
kedvezményalapra a (6) bekezdés szerint kiszámított összeget meg kell szorozni a kifizetőnél
a munkavállalóval fennálló jogviszonyára tekintettel keletkező adott havi adóalap és a
részkedvezmény-alap hányadosával.
(6b) Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató esetén, ha egy adott
munkavállaló tekintetében az adómegállapítási időszakban több kölcsönzés történt, az egyes
kölcsönzések esetében a részkedvezményre (tört időszaki részkedvezmény) jogosultságot - a
kölcsönvevők nyilatkozatai alapján - külön-külön kell megállapítani. A tört időszaki
részkedvezmény megállapítására a (6a) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adott
havi részkedvezmény a törtidőszaki részkedvezmények összege.”
(4)	Az Adótv. 460. §-a a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdés szerinti kifizető az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezményt
akkor is igénybe veheti, ha a feltételeket visszamenőlegesen, de legkésőbb a munkavállalót a
naptári évben megillető munkabérek tekintetében ugyanazon naptári év végéig végrehajtott
béremeléssel teljesíti. Ebben az esetben a munkavállalót megillető béremelést úgy kell
tekinteni, mintha annak kifizetése azokban a hónapokban megtörtént volna, amely
adómegállapítási időszakra az a munkavállalót megilleti.
(10)	A kifizető a visszamenőleges elvárt béremeléssel érintett hónap tekintetében a szociális
hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények összegét az
állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint helyesbítheti.
(11)	A (10) bekezdés szerinti helyesbítés során, az érintett hónapok tekintetében a már
bevallott szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a
részkedvezmények összegét nullára kell módosítani, ezzel egyidejűleg a munkabéremelésnek
megfelelően megállapított szociális hozzájárulási adó alapot, szociális hozzájárulási adót és a
részkedvezmények összegét a tárgyhavi bevallásban eltérő időszak feltüntetésével kell
bevallani.
(12)	Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából nem minősül az (1) bekezdés szerinti
folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak az, akit a kifizető a visszamenőlegesen
végrehajtott béremelésre vonatkozó döntés meghozatalának tárgyhónapjában nem
foglalkoztat. Az a kifizető, aki az (1) bekezdés szerinti feltételeket már teljesítette, további
visszamenőleges béremelésre vonatkozóan a (9)-(11) bekezdés rendelkezéseit nem
alkalmazhatja.”
15.	§
Az Adótv. 462. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy
a)	a Karrier Híd Programban való részvétel további, e törvényben meg nem határozott
feltételeit,
6
b)	a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult, e törvényben meg nem határozott
személyek körét,
c)	a Karrier Híd Programba történő belépésre vonatkozó eljárási szabályokat,
d)	a Karrier Híd Programban való részvétel megszűnésének eseteit, továbbá
e)	a Karrier Híd Program megvalósítását szolgáló adókedvezmény igénybevételének alapjául
szolgáló hatósági bizonyítvány kibocsátására vonatkozó eljárási szabályokat
az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”
16.	§
Az Adótv. 463. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthető kedvezmény
kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a
számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.”
17.	§
Az Adótv. a következő 464/C. §-sal egészül ki:
„464/C. § (1) Az a kölcsönvevő, aki a munkavállalót e § hatálybalépésének időpontjában
hatályos munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján foglalkoztatja, a 460. § (2c) bekezdésében
meghatározott nyilatkozatot a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató
munkáltató részére, az erre irányuló kérelem kézhezvételét követő 10 munkanapon belül teszi
meg. E § hatálybalépését követően létrejött munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján történő
foglalkoztatás esetén, a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató
kérelmére a kölcsönvevő a foglalkoztatás megkezdése előtt nyilatkozik.
(2)	A kölcsönvevő nyilatkozata a következőket tartalmazza:
a)	ha a 460. § szerinti adókedvezmény érvényesítéséhez a kölcsönvevő esetében kapcsolódott
feltétel, akkor a feltétel szerinti elvárt béremelést megvalósította-e, és ha igen, mikor,
b)	saját munkavállalóknak a kölcsönzött munkavállalókéhoz hasonló vagy azonos
munkakörben történő foglalkoztatása esetén, az ilyen saját munkavállalót az elvárt béremelés
végrehajtását követően megillető személyi alapbér.
(3)	Az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, valamint a késedelmi
pótlékot a munkavállalót kölcsönvevő munkáltató terhére állapítja meg, ha a 460. § (1)
bekezdésben meghatározott kedvezménynek a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet
jogszerűen folytató munkáltató által történő igénybevétele a munkavállalót kölcsönvevő
munkáltató nem jogszerű nyilatkozata, vagy a nyilatkozattétel elmulasztása miatt
jogszerűtlen. Nem minősül a nyilatkozattétel elmulasztásának, ha a nyilatkozattételre való
felszólításnak a kölcsönvevő munkáltató részére való igazolt kézbesítése és a 460. § (1)
bekezdésben meghatározott kedvezmény igénybevétele között kevesebb, mint 15 nap telt el.”
18.	§
Az Adótv. 467. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 460. § az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított (5a), (6a), (6b) és (9)-
(12)	bekezdésének rendelkezését a kifizető 2012. január 1-től alkalmazhatja.
7
(4)	A 460. § az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2012. évi .... törvénnyel megállapított (2a)-(2f) bekezdésének
rendelkezését első alkalommal a 2012. április 1-jén kezdődő adómegállapítási időszakra lehet
alkalmazni.”
6.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
19.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges
intézkedésekről szóló törvény által szabályozott járulékkedvezmény igénybevételéhez 2012.
január 1-jét megelőzően, a munkaügyi központtal kötött megállapodás esetében a
járulékkedvezmény érvényesítésére a megállapodás megkötésének időpontjában hatályos
szabályokat kell alkalmazni.”
20.	§
Az Mmtv. 30. §-a a következő (9) és (10) bekezdésekkel egészül ki:
„(9) A megváltozott munkaképességű személy e törvény szerinti ellátásokra való
jogosultságát nem érinti az a keresetnövekedés, amellyel foglalkoztatója a munkabérek nettó
értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékének megfelelően
növelte a megváltozott munkaképességű személy keresetét, ha e törvény szerint a
megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet végezhet és
közfoglalkoztatásban részt vehet.
(10)	A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható
költségvetési támogatások változatlanul megilletik azt a foglalkoztatót, aki a megváltozott
munkaképességű személyek keresetét a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges
munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékének megfelelően növelte.”
7.	Záró rendelkezések
21.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba és 2014. január 2-án hatályát veszti.
22.	§
E törvény 4. §-a az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató
munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról
szóló 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
8
Indokolás
Általános indokolás
1.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény
Az adóváltozásoknak a munkavállalók helyzetére gyakorolt hátrányos következményei
kiküszöbölése érdekében az elvárt béremelést végrehajtani szándékozó munkáltatók számára
új támogatás bevezetésére kerül sor. A támogatáshoz szükséges pénzeszközöket a Nemzeti
Foglalkoztatási Alapban külön előirányzat fogja tartalmazni. Ehhez pedig a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítására van
szükség.
2.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítására egyrészt a törvény
egyes rendelkezései közötti összhang megteremtése, másrészt az illegálisan tartózkodó
harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és
intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló 2009/52/EK irányelv rendelkezésének
átültetése miatt van szükség.
3.	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
A Javaslat az államháztartásról szóló törvény és az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény közötti összhang biztosítására irányul.
4.	Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény módosítása
A gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges az alacsony keresetű munkavállalók
munkabérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIX.
törvény módosítása. A bérkompenzáció végrehajtása a munkavállalók számára a költségvetési
területen automatikusan történik, ezért a végrehajtás elmulasztásához fűződő
jogkövetkezmény ezt a területet nem érinti. Pontosan meg kell határozni azt is, hogy milyen
költségvetési támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az elvárt béremelést nem
hajtja végre. Ez alól indokolt kizárni azt a költségvetési támogatást, amelynek nyújtására
éppen az elvárt béremelés végrehajtásának elősegítése érdekében kerül sor, a nem állami
intézmény fenntartójának nyújtott normatív, és egyéb hozzájárulást, valamint a 2007. évi
XVII. törvény szerinti támogatásokat. A munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám
számítása szempontjából indokolt figyelmen kívül hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, aki
olyan kölcsönvevőhöz került kikölcsönzésre, ahol a kölcsönvevő - az általa tett nyilatkozat
szerint - saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább
kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.
9
5.	Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása
A Javaslat a munkaerő-kölcsönző cégek sajátos jogviszonyára tekintettel pontosítja, kiegészíti
a bérkompenzációs rendszer általános szabályait.
A Javaslat szintén megoldást kínál azokra az esetekre is, amikor a munkavállaló
munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális
hozzájárulási adókedvezményre jogosulttá váljon az a kifizető is, aki visszamenőlegesen
hajtja végre az elvárt béremelést. A Javaslat részletesen rendelkezik az ehhez kapcsolódó
eljárási szabályokról.
6.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
A Javaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényt a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá
tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény hatályon kívül
helyezésével kapcsolatos átmeneti szabállyal egészíti ki.
A Javaslat továbbá arról az átmeneti időszakról rendelkezik, amíg a korábbi ellátások
felülvizsgálata és az egyéni jogosultságok megállapításra kerülnek. Ezen időszakra rendezi az
elvárt béremelésre vonatkozó szabályokat és az átmenetileg folyósított ellátások
összehangolását.
10
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV .
törvény módosítása
Az adóváltozásoknak a munkavállalók helyzetére gyakorolt hátrányos következmények
kiküszöbölése érdekében bevezetendő támogatáshoz szolgáló pénzeszközöket a nemzeti
Foglalkoztatási Alapban egy új előirányzat fogja tartalmazni. A Javaslat az új előirányzatra
vonatkozó szabállyal egészíti ki az 1991. évi IV. törvényt.
A 2-6. §-hoz
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
A Javaslat átülteti az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat
foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó
minimumszabályokról szóló 2009/52/EK irányelv 7. cikk (1) bekezdés d) pontjának szabályát
a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénybe. Ha a harmadik országbeli
állampolgár foglakoztatására érvényes tartózkodási engedély, vagy kereső tevékenység
folytatására jogosító engedély hiányában kerül sor, és ez egyben veszélyezteti a közrendet, a
közbiztonságot vagy nemzetbiztonsági, illetőleg közegészségügyi járványügyi szempontból is
veszéllyel járhat, ennek megfelelően előírja munkaügyi hatóság számára a megfelelő
hatóságok megkeresését a szükséges intézkedések megtétele céljából.
Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény módosítására figyelemmel, a törvények közötti
összhang megteremtése érdekében a Javaslat módosítja a Met. egyes szabályait. A Javaslat
pontosító rendelkezéseket is tartalmaz, így az Áht. 109. § (4) bekezdése szerint a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter állapítja meg rendeletben a rendezett munkaügyi
kapcsolatok feltételeit, másrészt a Met. 8/C. § (8) bekezdését összhangba hozza a Met. 8/C. §
(2)	bekezdésével.
A 7-10. §-hoz
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
A Javaslat az államháztartásról szóló törvényben a fejezeti kezelésű előirányzatokkal
kapcsolatos generálisan meghatározott szabályozási jogkörnek a fejezetet irányító szerv
vezetője mint a felhatalmazás jogosultja részére történő biztosítása mellett a közigazgatási és
igazságügyi miniszter részére biztosított, nem az irányítása alá tartozó költségvetési fejezetbe
sorolt előirányzat feletti rendelkezési jog megszüntetésével megteremti az EBH tv. és az
államháztartásról szóló törvény közötti államháztartási szempontú koherenciát, a párhuzamos
felhatalmazásokat megszünteti, ugyanakkor a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás
szabályainak törvényi szinten történő meghatározásával biztosítja a közigazgatási és
igazságügyi miniszternek az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért
való felelősségi körében az ezen támogatások mögöttes szakpolitikai tartalma kialakítására
vonatkozó ráhatását.
11
A 11-13. §-hoz
az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény módosítása
A bérkompenzáció végrehajtása a munkavállalók számára a költségvetési területen
automatikusan történik, ezért a végrehajtás elmulasztásához fűződő jogkövetkezmény ezt a
területet nem érinti. A Javaslat pontosítja, hogy milyen költségvetési támogatásban nem
részesülhet az a munkáltató, amely az elvárt béremelést nem hajtja végre. Ennek megfelelően
a Javaslat kizárja azt a költségvetési támogatást, amelynek nyújtására éppen az elvárt
béremelés végrehajtásának elősegítése érdekében kerül sor, a nem állami intézmény
fenntartójának nyújtott normatív, és egyéb hozzájárulást, valamint a 2007. évi XVII. törvény
szerinti támogatásokat. A Javaslat a munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám
számítását úgy pontosítja, hogy figyelmen kívül hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, aki
olyan kölcsönvevőhöz került kikölcsönzésre, ahol a kölcsönvevő - az általa tett nyilatkozat
szerint - saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább
kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.
A hatályos szabályozás alapján az elvárt béremelés nem teljesítésének egyik
jogkövetkezménye a központi költségvetési támogatások igénybevételéből történő két évre
szóló kizárás. Az agrárium területén ez az uniós támogatások nemzeti társfinanszírozását és az
agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások központi költségvetésből finanszírozott
összességét érinti. A támogatási konstrukciókkal kapcsolatosan az uniós szabályozásban és az
Európai Bizottság jóváhagyó határozataiban foglaltakhoz képest eltérő tagállami támogatási
jogosultsági és kizárási szabályok aggályokat vethetnek fel. Az Európai Unió Bírósága által
C-115/10. számú ügyben (Bábolna Zrt.) hozott döntés szerint például a nemzeti kiegészítő
támogatások (top-up) esetében a mezőgazdasági termelők utólagos nemzeti szempontok
alapján történő kizárása az uniós joggal nem összeegyeztethető.
Tekintettel arra, hogy az agrárágazatban jellemző bérek szezonalitása, a mezőgazdaság valós
működése (vis maior helyzetek) és a mezőgazdaságban alkalmazott bérrendszerek figyelmen
kívül hagyása miatt az elvárt béremelés gyakorlati végrehajthatósága az agrárágazatban
aránytalan nehézségeket jelent, a Javaslat mentesíti a törvény jogkövetkezményei alól a 2007.
évi XVII. törvény szerinti agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat.
A 14-18. §-hoz
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény módosítása
A Javaslat a munkaerő-kölcsönző cégek sajátos jogviszonyára tekintettel pontosítja, kiegészíti
a bérkompenzációs rendszer általános szabályait, így mivel a munkaerő-kölcsönző cégek a
szociális hozzájárulási adó alanyai, és a bérkompenzációs adókedvezmény potenciális
haszonélvezői, addig a bérek meghatározásának joga több esetben a munkaerőt bérbe vevő
vállalkozásnál van. A fentiek miatt esetükben a valamennyi folyamatosan foglalkoztatottra
előírt béremelési feltétel nem életszerű, célszerű azt valamilyen módon úgy átalakítani, hogy
megfelelő rugalmasságot biztosítson oly módon, hogy a béremelési ösztönzést fenntartsa.
A Javaslat szerint a kölcsönbeadó akkor és azon munkavállalóival kapcsolatban érvényesítheti
az adókedvezményt, akik vele nem munkaerő-kölcsönzés céljából vannak munkaviszonyban,
illetve azon kölcsönbeadott munkavállalói viszonylatában, akiknek a bérét a kölcsönbeadó
12
cég hasonló munkakört betöltő olyan saját munkavállalóinak béréhez igazították, akik
esetében az elvárt béremelést a kölcsönvevő végrehajtotta.
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény esetében - a hatályos
szabályok szerint - a részkedvezmény alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra
megillető, az adó megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér. Azoknál az eseteknél
azonban, amelyeknél a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az általa
külföldre kiküldött munkavállaló kiküldetést megelőző egy évben elért alapbérének havi
átlaga, e szabály nem alkalmazható egyértelműen. A Javaslat új rendelkezést tartalmaz arra a
speciális esetre nézve, amely - az adókedvezmény céljával összhangban - előírja, hogy a
részkedvezmény alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó
munkabér (és nem pedig egy korábbi egyéves időszakban elért keresetátlag).
A Javaslat szintén megoldást kínál azokra az esetekre is, amikor a munkavállaló
munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális
hozzájárulási adókedvezményre jogosulttá váljon az a kifizető is, aki visszamenőlegesen
hajtja végre az elvárt béremelést. A Javaslat részletesen rendelkezik az ehhez kapcsolódó
eljárási szabályokról. Nem élhet ezzel a lehetőséggel az a kifizető, aki már a tárgyévben vagy
visszamenőlegesen végrehajtotta az elvárt béremelést.
Továbbiakban a módosítás pontosító jellegű a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény 5. §
(1) bekezdésének megfelelően.
A 19-20. §-hoz
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
A Javaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényt a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá
tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény hatályon kívül
helyezésével kapcsolatos átmeneti szabállyal egészíti ki. A hatályos törvény ugyanis nem
tartalmaz rendelkezéseket a járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozóan, ha a
járulékkedvezménnyel kapcsolatos megállapodás megkötésére 2012. január 1-jét megelőzően
már sor került. E Javaslat a törvényt erre vonatkozó szabállyal egészíti ki.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása tekintetében jelentős
törvénymódosítások kerültek bevezetésre 2012. január 1-jét követően. A 2011. december 31-
ét megelőzően, illetve a törvény hatályba lépésével létrejött új ellátási rendszer megfelelően
illeszkedik a jogrendszerhez, így az elvárt béremelésre vonatkozó jogszabályi előírásokhoz.
A Javaslat arról az átmeneti időszakról rendelkezik, amíg a korábbi ellátások felülvizsgálata
és az egyéni jogosultságok megállapításra kerülnek. Ezen időszakra rendezi az elvárt
béremelésre vonatkozó szabályokat és az átmenetileg folyósított ellátások összehangolását.
Ehhez kapcsolódóan a Javaslat szabályozza, hogy az elvárt béremelést teljesítő, megváltozott
munkaképességű személyt foglalkoztató továbbra is jogosult legyen a megváltozott
13
munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról
szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet szerinti támogatásra.
A 21. §-hoz
E § a törvény hatálybalépéséről szóló rendelkezést tartalmazza.
A 22. §-hoz
E § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
14