﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
2012. évi ... törvény
egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét
érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról

l.§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1)
bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
,,m) költségvetési maradvány: a költségvetési év során az alaptevékenység bevételeinek és
kiadásainak különbözete, amely az államháztartás központi alrendszerében a módosított
bevételi és kiadási előirányzatok és azok teljesítésének a Kormány rendeletében
meghatározott tételekkel korrigált különbözeiéként megjelenő előirányzat-maradvány, az
államháztartás önkormányzati alrendszerében a teljesített bevételeknek és kiadásoknak a
Kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeiéként megjelenő
pénzmaradvány,”
(2)	Az Áht. 2. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
,,r) önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei
önkormányzati hivatal és a köijegyzőség.”
(3)	Az Áht. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben
kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében
meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési
bevételként vagy költségvetési kiadásként.”
(4)	Az Áht. 27. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A többcélú kistérségi társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,
gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról
a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete - ha a többcélú kistérségi társulás nem hozott
létre munkaszervezetet a többcélú kistérségi társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat
önkormányzati hivatala vagy az általa alapított és e célra kijelölt költségvetési szerv -
gondoskodik.
(5)	A jogi személyiségű társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,
gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról
a jogi személyiségű társulás munkaszervezete — ha a jogi személyiségű társulás nem hozott
létre munkaszervezetet a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi

személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala vagy az
általa alapított és e célra kijelölt költségvetési szerv - gondoskodik.”
(5)	Az Áht. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és
kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3)
bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2)	A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti
a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok
közötti átcsoportositást.
(3)	A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a
Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját
hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
(4)	A polgármester a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosításról és előirányzat-
átcsoportosításról a képviselő-testületet annak következő ülésén tájékoztatja.
(5)	Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert
többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a
képviselő-testületet tájékoztatja.
(6)	A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-
átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése
szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének
határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az
Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti
fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat
csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé
kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(7)	A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű
társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek
előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (l)-(6) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete,
közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják,
polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a
térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.”
(6)	Az Áht. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti
nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező
továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel,
valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter
rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a
nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi.”
(7)	Az Áht. 70. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére, a nyilvántartásba bejegyzett adatok
módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter
rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti
döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap. Ha a kérelmező a
kérelmét hibásan vagy hiányosan terjeszti elő, a kérelmezőt az államháztartásért felelős
miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.”
(8)	Az Áht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és költségvetési
kiadásokon kívül a bevételek és kiadások lehetnek
a)	finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások (a továbbiakban együtt:
finanszírozási célú pénzügyi műveletek),
b)	letéti, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások (a továbbiakban együtt: aktív és
passzív pénzügyi műveletek), és
c)	továbbadási célú bevételek.
(2)	A finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi
műveleteket pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló
tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő
tételeket is el kell számolni.”
(9)	Az Áht. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az
önkormányzati törzsvagyon, a helyben maradó személyi jövedelemadó, a normatív
hozzájárulás, támogatás, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését
szolgáló támogatás és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem
vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás
előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból
finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére,
amelynek fedezetéül a helyben maradó személyi jövedelemadó, a települési önkormányzatok
jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás, valamint a normatív hozzájárulás,
támogatás felhasználható.”
(10)	Az Áht. 106. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból
a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi
társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá a nem állami
intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban
megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott
intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye,
tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az
ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a
támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy - ha az későbbi - a
jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott
határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.”
3
(11) Az Áht. 106. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A kincstár a (9) bekezdésben meghatározott intézményfenntartók, intézmények
részére a normatív állami hozzájárulások, támogatások igénybevételét megalapozó adatok
nyilvántartásához elektronikus rendszert biztosít.
(11)	A (2), (9) és (10) bekezdésben meghatározott adatokat nyilvántartó rendszerek a
kincstárnak a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú
kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá a nem
állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások
megállapításával, folyósításával, felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai
ellátása érdekében összekapcsolhatók.”
(12)	Az Áht. 109. § (1) bekezdése a következő 36. ponttal egészül ki:
„36. a letéti pénzkezeléshez kapcsolódóan a letéti számla megnyitásának, a letéti számlán
lévő pénzeszközzel való pénzügyi műveletek végzésének és a letéti számla vezetésének
szabályait.”
(13)	Az Áht. 109. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrehozandó megállapodásokat az
államháztartásért felelős miniszter köti meg.”
(14)	Az Áht. 111. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos - a Médiaszolgáltatás-támogató és
Vagyonkezelő Alap kivételével - 2012. április 30-áig köteles a kincstárnál - ha azzal még
nem rendelkezik - forint fizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési
számláit - a 79. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési számlái kivételével - megszünteti,
és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni. Ha a kincstári körön
kívüli számlatulajdonos kincstáron kívül vezetett fizetési számláját az egyes közpénzügyi
tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és
azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló 2012. évi ... törvény
hatálybalépése napján folyószámlahitellel terhelt, a körön kívüli számlatulajdonosnak az e
bekezdésben meghatározott kötelezettségét a fizetési számla negatív egyenlegének
megszűnését követő kilencven napon belül kell teljesítenie. A kincstáron kívül vezetett
fizetési számla megszüntetésének kötelezettsége alól az államháztartásért felelős miniszter a
fizetési számla felett rendelkezni jogosult 2012. április 30-áig benyújtott kérelmére
kivételesen felmentést adhat.
(14) A (13) bekezdésben meghatározott jogi személy fizetési számláját vezető hitelintézet
-	a 79. § (3) bekezdésében meghatározott számla és az államháztartásért felelős miniszter (13)
bekezdés szerinti engedélye alapján kincstáron kívül továbbra is vezethető fizetési számla
kivételével - új folyószámlahitei igénybevételét nem biztosíthatja. Ha a (13) bekezdésben
meghatározott jogi személy a fizetési számla megszüntetési és átutalási kötelezettségének a
(13) bekezdésében meghatározott határnapig, illetve határidőig nem tett eleget, és e határidő
alatt az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélyét sem mutatta be, a
fizetési számlát vezető hitelintézet a (13) bekezdés szerinti határnap elteltét, illetve határidő
leteltét követő harminc napon belül az érintett fizetési számláját megszünteti és azok
egyenlegét a fizetési számla felett rendelkezni jogosult, ennek hiányában a kincstár által
közölt fizetési számlára átutalja.”
4
2. §
Az Áht. 2. § (1) bekezdés n) pontban ,jövedelelmkiegészítő” szövegrész helyébe
Jövedelemkiegészítő” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „pénzforgalmilag teljesülő”
szövegrész helyébe a „teljesülő” szöveg, 13. § (5) bekezdésében a „besorolás szempontjából
statisztikai módszertani vizsgálat alá vett állami, helyi önkormányzati, nemzetiségi
önkormányzati tulajdonban álló jogi személy” szövegrész helyébe a „besorolás szempontjából
statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy” szöveg, 25. § (4) bekezdésében „az
(1)	és (3) bekezdés alapján” szövegrész helyébe „a (3) bekezdés alapján” szöveg, 26. § (1)
bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének” szövegrész helyébe a
„többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás tervezési feladatainak ellátásáért a
27. § (4) és (5) bekezdése szerint felelős költségvetési szerv” szöveg, 30. § (3) bekezdésében
„a 31. §-ban meghatározott kivételekkel” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében és a
31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel” szöveg, 42. § (3) bekezdésében „a
bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével az államháztartás
központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által” szövegrész helyébe a a bíróság,
ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a” szöveg, 50. § (6)
bekezdésében a „kifejezetten lehetővé teszi” szövegrész helyébe a „lehetővé teszi” szöveg,
73. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában a „79. § (4) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe
a „78. § (4) bekezdése szerinti” szöveg, 54. alcímének címében a „kszervek” szövegrész
helyébe a „szervek” szöveg”, 84. § (3) bekezdésében az „irányító szerv által választott”
szövegrész helyébe az „irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott” szöveg, 91. §
(3)	bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének” szövegrész helyébe a
„többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás beszámolási feladatainak ellátásáért a
27. § (4) és (5) bekezdése szerint felelős szervezet” szöveg, 107. § (1) bekezdésében „a
kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek” szövegrész helyébe „a 109. § (8) bekezdése
alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és
besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek” szöveg,
108.	§ (3) bekezdésében „a (2) bekezdésben megjelölt szervezet” szövegrész helyébe a a
költségvetési szerv kivételével - a (2) bekezdésben megjelölt szervezet” szöveg, 109. § (8)
bekezdésében a „kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek” szövegrész helyébe a
„kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai
módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek” szöveg lép.
3.§
Hatályát veszti az Áht. 23. § (4) bekezdése.
4.§
(1)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
(továbbiakban: stabilitási törvény) 10. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A (3) bekezdés szerint megállapítandó fizetési kötelezettség mértékébe nem
számítandó bele a likvid hitelből, az európai uniós vagy nemzetközi szervezettől elnyert
támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető ügyletből, a
víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelből, és az adósságrendezési eljárás
során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelből származó
fizetési kötelezettségek összege, de beleszámítandó a kezesség-, illetve garanciavállalásból
eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettségek összege.”
5
(2) A stabilitási törvény 18. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Tanács elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért -
a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá a
lektori és szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(6)	A Tanács elnöke feladatai ellátásáért illetményre és más juttatásokra jogosult. A
Tanács elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig teijedő
időszakra megállapított havi illetménye a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
kilencszerese. Egyebekben a Tanács elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.
(7)	A Tanács elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából
közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.
(8)	A Tanács elnöke illetményének és juttatásainak fedezetét az Országgyűlés
Hivatalának költségvetésében kell megtervezni. Az illetmény folyósításával és a juttatások
biztosításával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el.”
5.§
A stabilitási törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában a „3. § a) és b) pontja” szövegrész
helyébe a „3. § (1) bekezdés a) és b) pontja” szöveg, 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „3. §
a)	és b) pontja” szövegrész helyébe a „3. § (1) bekezdés a) és b) pontja” szöveg, 13. § (1)
bekezdés h) pontjában a „3. § a), b), e) és g) pontja” szövegrész helyébe a „3. § (1) bekezdés
a), b), e) és g) pontja” szöveg, 17. §-ában a „Tanács tagja” szövegrész helyébe a „Tanács
elnöke kivételével a Tanács tagja” szöveg, 34. § b) pontjában a „28.” szövegrész helyébe a
„29.” szöveg lép.
6.§
Hatályát veszti a stabilitási törvény 10. § (4) bekezdése, valamint a stabilitási törvény
10.	§ (8) bekezdésében a „fejlesztési célú” szövegrész.
7.§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon
hatályát veszti.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A javaslat biztosítja, hogy a helyi önkormányzatok 2012. évi költségvetésük tervezése és
végrehajtása során, a költségvetési hiány finanszírozására - a Kormány hozzájárulásával -
működési célú hitel felvételére legyen jogosultak. A javaslat ennek érdekében módosítja az
államháztartásról szóló törvényt és Magyarország gazadási stabilitásáról szóló törvényt. A
módosítás értelmében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt
rendelkezésekkel összhangban 2012. évben még tervezhető működési célú hiány
finanszírozására mód nyílik az önkormányzatok számára éven túlnyúló működési hitel
felvételére, természetesen csak abban az esetben, ha a hitelfelvétel nem veszélyezteti az
államadósság csökkentésének követelményét és visszafizetése az önkormányzat saját
bevételei alapján biztosítottnak látszik.
A Költségvetési Tanács függetlenségének erősítése és munkája integritását szolgálja,
hogy a javaslat a Stabilitási törvény módosításával a Tanács elnökére nézve előírja, hogy - az
6
oktatást és szerzői jogvédelem alá eső tevékenységeket kivéve - nem folytathat más kereső
tevékenységet, ugyanakkor ezekkel a korlátozással összhangban megfelelő díjazásban és
juttatásokban részesül.
A javaslat ezen felül több, az önkormányzatok költségvetésének tervezésével,
végrehajtásával kapcsolatos rendelkezés pontosítását is elvégzi, amelyek könnyebbé teszik a
törvény gyakorlati végrehajtását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. § (1) bekezdéséhez
A fogalom-meghatározás pontosítása szükséges, mivel a teljesített bevételek és kiadások
különbözetét az államháztartási számviteli előírások szerint még korrigálni kell bizonyos
tételekkel (pl. aktív és passzív pénzügyi elszámolások) a maradvány kimutatásakor.
Az 1. § (2) bekezdéséhez
Az értelmező rendelkezések között szükséges meghatározni a főpolgármesteri hivatal, a
polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzat hivatala és körjegyzőség fogalmakat közösen
lefedő önkormányzati hivatal megnevezést.
Az 1. § (3) bekezdéséhez
A törvényben szükséges arról rendelkezni, hogy a pénzforgalommal járó tételek mellett
bizonyos pénzforgalommal nem járó tételeket is el kell számolni. Ilyen különösen az előző évi
maradvány igénybevétele vagy az önkormányzatok nettó finanszírozása rendszerében levont
és a Kincstár által átutalt tételek elszámolása az önkormányzatnál.
Az 1. § (4) bekezdéséhez
A hatályos Áht. alapján a többcélú kistérségi társulás gazdálkodási feladatai ellátásáról a
társulási tanács munkaszervezete, a jogi személyiségű társulás gazdálkodási feladatai
ellátásáról pedig a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi személyiségű
társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A
gyakorlatban előfordul, hogy a többcélú kistérségi társulásnál nem hoztak létre külön
munkaszervezetet, hanem a székhely szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala
vagy az általa alapított külön ellátó szervezet végzi ezeket a feladatokat. Ugyancsak előfordul
a gyakorlatban, hogy a jogi személyiségű társulás rendelkezik külön munkaszervezettel vagy
az egyik önkormányzat által alapított külön ellátó szerv látja el a gazdálkodási feladatait.
Mivel mindegyik gyakorlat megfelelő megoldásnak tűnik az államháztartási gazdálkodási
szabályok szempontjából, rendelkezni kell a törvényben ezen esetekről is.
Az 1. § (5) bekezdéséhez
Az Áht. alapján az önkormányzat előirányzatainak módosítására, az azok közötti
átcsoportosításra a képviselő-testület jogosult. A javaslat az Ötv.-vei összhangban kifejezetten
kimondani javasolja, hogy költségvetési rendeletében a képviselő-testület ezt a jogát
átruházhatja a polgármesterre vagy a pénzügyi bizottságra.
Az 1. § (6) és (7) bekezdéséhez
A törvény nem tartalmazza a törlés szabályait, továbbá az ügyintézési határidőkre,
valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó előírásokat, melyeket törvény
7
írhat elő, ezért ezek pótlása szükséges. A törlésre vonatkozó szabályok hiánya azt a veszélyt
hordozza magával, hogy olyanok látnak el belső ellenőrzési tevékenységet, akik nem felelnek
meg a jogszabályi előírásoknak.
Az 1. § (8) bekezdéséhez
A törvény külön tárgyalja a költségvetési tételeket (I. fejezet), valamint a finanszírozási és
más tételeket (IX. fejezet). Utóbbiak esetén - a költségvetési bevételekhez és kiadásokhoz
hasonlóan - szükséges a pénzforgalmi szemlélet kimondása.
Az 1. § (9) bekezdéséhez
Szükséges azon [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2011.
december 31-én hatályos 88. § (1) bekezdés b) pontja szerinti] szabály beépítése az Aht.-ba,
amely szerint a helyi önkormányzat hitele, kötvénykibocsátása fedezeteként nem szolgálhat a
törzsvagyon, valamint a kapott normatív hozzájárulás, támogatás, helyben maradó SZJA, stb.
A főszabály alól azonban kivételek megállapítása is szükséges. Egyfelől a likvid hitel
kivételként történő szabályozása feltétlenül szükséges, hiszen ellenkező esetben pl. munkabér
megelőlegező hitelt sem tudnának felvenni az önkormányzatok, amelynek a forrása a
központi költségvetési hozzájárulás, támogatás. Kivételként kell kezelni továbbá az európai
uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások előfinanszírozása céljából felvett
hiteleket, hisz azokat természetüknél fogva az utófinanszírozással kapott uniós költségvetési
támogatásokból törlesztik.
Az előírás az Áht. azon előírása helyébe lép, amely értelmében az önkormányzatok
betétként csak a fizetési számlájukhoz kapcsolódó alszámlán köthetnek le forrásokat. A
decemberben elfogadott szabályozásig a fizetési számlát kezelő bankon kívül is lehetett
betétje az önkormányzatoknak. A szabály hatályon kívül helyezésével (technikailag más
tartalmú rendelkezésre történő kicserélésével) az önkormányzatok a pénzügyi szolgáltatásokat
végző szervezetek között továbbra is szabadon választhatnának szabad forrásaik felhasználása
érdekében.
Az 1. § (10) és (11) bekezdéséhez
A kincstár kifejlesztette a TÉBA rendszert, amelynek elsődleges feladata a közoktatási és
a szociális területen a személyhez köthető normatív támogatások tekintetében annak követése,
hogy mely ellátott után, mely fenntartók milyen jogcímeken és összegben
részesülhetnek/részesülnek támogatásban. A TÉBA rendszerrel jelentős mértékben meg
lehetne előzni már a támogatások igénylésének időpontjában a támogatások jogosulatlan
igénybevételét.
A TÉBA rendszerhez kapcsolódóan szükséges felhatalmazás biztosítása a személyes
adatok egy központi rendszerben történő nyilvántartására, kezelésére. Ezen adatok nélkül a
TÉBA nem képes funkcióinak ellátásra. Annak érdekében, hogy megbízható és hiteles
forrásból kerüljön a lehető legtöbb szükséges adat a TÉBA-ba, felhatalmazás szükséges az
adatokat nyilvántartó rendszerek összekapcsolhatóságára (pl. OH KIR vagy családtámogatási
területen kezelt és már meglevő adatok normatív területen történő felhasználása).
Az 1. § (12) bekezdéséhez
A rendelkezés a végrehajtási jogalkotásra való felhatalmazást állapít meg az államháztartási
törvény letéti pénzkezelésre vonatkozó szabályaihoz kapcsolódóan a letéti számla megnyitásának,
a letéti számlán lévő pénzeszközzel való pénzügyi műveletek végzésének és a letéti számla
vezetésének részletes szabályaira.
8
Az 1. § (13) bekezdéséhez
A nemzetközi pénzügyi intézményekkel kötendő szerződések - legközelebb márciusban az
Európai Beruházási Bankkal (EIB) kötendő projektfinanszírozási hitel kapcsán - nemzetgazdasági
miniszter általi aláírhatósága jogilag nem kellően megalapozott, mivel a Ptk. alapján a Magyar
Államot főszabály szerint nem ő képviseli. Figyelemmel a nemzetgazdasági miniszter
kormányzati feladat- és hatáskörére, szükséges törvényben kimondani, hogy ezekben az esetekben
a miniszter járhat el.
Az 1. § (14) bekezdéséhez
A kincstári körhöz hasonlóan (Áht. 109. § (12) bekezdés) a kincstári körön kívüli
számlatulajdonosok számára is indokolt lehetővé tenni, hogy a kincstáron kívül vezetett
fizetési számlájuk megszüntetésének kötelezettsége alól kivételesen az államháztartásért
felelős miniszter engedélyt adjon. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos az engedélyt
megkapja, úgy a számlavezető hitelintézet a fizetési számlát nem köteles megszüntetni, és
arra - a stabilitási törvény keretei kötött - továbbra is biztosíthatja folyószámlahitei
igénybevételét.
A 2. §-hoz
Összhangban a 13. § (5) bekezdésével a besorolás szempontjából statisztikai módszertani
vizsgálat alá vett jogi személyekről a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségekről
rendelkező 107. § (1) bekezdésében is szükséges rendelkezni, ezzel összhangban pedig a
109.	§ (8) bekezdésében előírni, hogy ezen szervezetek listáját is tegye közzé a
nemzetgazdasági miniszter közleményben.
Az Áht. 25. § (4) bekezdése alapján, ha a helyi önkormányzat nem fogadott el az átmeneti
(a költségvetési rendelet elfogadásáig tartó) gazdálkodásról rendeletet, akkor a polgármester
jogosult az átmeneti gazdálkodás során a befolyó bevételek beszedésére és az előz év szerinti
kiadások teljesítésére. Összhangban a korábbi Áht. szabályaival az átmeneti gazdálkodásról
szóló külön - azaz a zárszámadáson felüli rendes - beszámolási kötelezettséget csak ez utóbbi
esetre szükséges előírni.
Az Áht. 30. § (3) bekezdésének hatályos szövege alapján a bevételi előirányzatok
főszabályként kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők. A főszabály fenntartása mellett
indokolt szűk körben a kivételek megengedése, mivel bizonyos bevétel-típusok
(központosított előirányzatok támogatása, átvett pénzeszközök) eredeti előirányzatként nem
tervezhetők, így az évközi módosításra azok megszerzése esetén akkor lenne csak lehetőség,
ha a más előre tervezett tételek már 100%-ig teljesültek. A módosítás ezért lehetővé teszi - a
törvény keretjellegét figyelembe véve hogy a törvény végrehajtási rendelete a főszabály
alól kivételeket határozzon meg.
Az Áht. 42. § (3) bekezdése alapján jelenleg csak a központi költségvetési szervek által
kiszabott bírságokat kell adók módjára behajtani. Indokolt - a korábbi szabályozásnak
megfelelően - ezt a szabályt valamennyi, tehát például az önkormányzati építésügyi
hatóságok által kiszabott bírságokra is kiterjeszteni.
Az Áht. 2. § (1) bekezdés n) pontjának, 26. § (1) bekezdésének, 50. § (6) bekezdésének,
73. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjának, 54. alcímének, 84. § (3) bekezdésének, 91. § (3)
bekezdésének, valamint 108. § (3) bekezdésének módosítása technikai - szövegpontosító,
vagy más módosításokhoz kapcsolódó - jellegű változtatásokat vezet át a törvény szövegén.
9
A 3.§-hoz
Mivel a javaslat megteremti annak általános lehetőségét, hogy a költségvetési rendeletben
a képviselő-testület a kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára
felhatalmazást adjon, a tartalékokra vonatkozó hasonló tartalmú szabály feleslegessé válik.
A 4. § (1) bekezdéséhez
A módosítás alapján az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezettől kapott
támogatás előfinanszírozására felvett hitel és a víziközmű-társulattól - annak megszűnése
miatt - átvett hitel miatti fizetési kötelezettség sem kerülne figyelembe vételre a hitelkorlát
számításánál, tekintettel arra, hogy az előfinanszírozási célt szolgáló hitel visszafizetésének
forrása maga a támogatást, nem pedig az önkormányzat saját bevétele. A víziközmű-
társulattól - annak megszűnése miatt - átvett hitel finanszírozásának fedezete a szintén a
társulattól átvett lakossági érdekeltségi hozzájárulásra vonatkozó követelés, ezért az átvett
hitel visszafizetése jellemzően nem a saját bevételből történik.
A 4. § (2) bekezdéséhez
A Költségvetési Tanács függetlenségének erősítése és munkája integritását szolgálja,
hogy a Tanács elnöke - oktatást és szerzői jogvédelem alá eső tevékenységeket kivéve - ne
folytasson más kereső tevékenységet, ugyanakkor ezekkel a korlátozással összhangban
megfelelő díjazásban és juttatásokban részesüljön.
Az 5. §-hoz
A 17. § módosítása a 4. § (2) bekezdésével megállapított díjazási szabályokat vezeti át a
törvény más rendelkezésein. A 34. § b) pontjának módosítása az abban található hivatkozás
pontosítását szolgálja.
A 6. §-hoz
A javaslat hatályon kívül javasolja helyezni a stabilitási törvény azon előírását, amely
alapján működési célú adósságot keletkeztető ügylet nem köthető, ezáltal biztosítja a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglalt
rendelkezéseknek megfelelően a 2012. évben még tervezhető működési célú hiány
finanszírozásának lehetőségét. A módosítás alapján - egyedi kormányzati engedéllyel - mód
nyílik az önkormányzatok számára éven túlnyúló működési hitel felvételére, természetesen
csak abban az esetben, ha a hitelfelvétel nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének
követelményét és visszafizetése az önkormányzat saját bevételei alapján biztosítottnak látszik.
Ezen túlmenően a javaslat a fejlesztési célú ügyletek jóváhagyásának feltételeit tartalmazó (8)
bekezdés megfogalmazását javítva a működési célú hitelfelvétel engedélyezési szabályait is
rögzíti. A 13. § módosítása technikai szövegpontosítás.
A 7. §-hoz
A törvény hatályba lépésére vonatkozó rendelkezés.
Budapest, 2012. március 2.
10
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 103. § (1)
bekezdése alapján az „egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás
önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való
összhangjának biztosításáról” szóló T/6131. számú törvényjavaslat következő, új változatát
kívánom benyújtani.
Budapest, 2012. március 5.
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ükSzaOOY ÜLÉS HIVATALA
Érkezett; 2012 MARC 1 2.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Kósa Lajos, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/6187. szám
alatt, Jegyes közpénzügyi törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő
módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról” címmel
törvényjavaslatot nyújtott be 2012. március 5-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy Kósa Lajos - mint a javaslat előteljesztőjének -
hozzájárulásával előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2012. március 9.
Tisztelettel:
Dr. Dancso József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség