﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6321. számú
törvényjavaslat
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
2012. évi ... törvény
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény módosításáról
1.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás
igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint
bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként
elismert személy jogosult, akinek]
„h) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak
minősíthető,”
[és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy
mások állandó segítségére szorul.]
2.	§
A Fot.
a)	23. § (1) bekezdés f) pontjában az „a)-e) pontban” szövegrész helyébe az „a)-e) és h)
pontban” szöveg,
b)	23. § (1) bekezdés g) pontjában az „a), c)-e) pontok” szövegrész helyébe az ”a), c)-e) és
h)	pontok” szöveg,
c)	23/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)-e) pontja” szövegrész helyébe az „a)-e) és h)
pontja” szöveg,
d)	23/A. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a), c)-e) pontjában” szövegrész helyébe
az „a), c)-e) és h) pontjában” szöveg
lép.
3.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, és a hatálybalépését
követő napon hatályát veszti.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény (a továbbiakban: Fot.) határozza meg a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét. A 23.
§ (1) bekezdés d) pontja szerint az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos személy jogosult a
támogatásra, akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt az
autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy
véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
Egy - a fogyatékossági támogatásra jogosultak körének a Williams szindrómában szenvedőkre
történő kiterjesztése érdekében benyújtott - beadvány kapcsán az Alkotmánybíróság mulasztásos
alkotmánysértést állapított meg. Az Alkotmánybíróság 40/2011. (V. 31.) AB határozata szerint a
Fot. azzal, hogy - a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarai körében - a fogyatékosság
megállapítására más módszer, mint az autonómia-tesztek alkalmazását nem teszi lehetővé,
indokolatlanul tesz különbséget a személyiségfejlődés zavarában szenvedő, önálló életvitelre nem
képes, azonos állapotú személyek között aszerint, hogy betegségük milyen vizsgálati módszerrel
állapítható meg.
A Williams szindróma személyiségfejlődési zavarral jár ugyan, de annak oka kromoszóma-
rendellenesség (a szindrómát a 7. kromoszóma q11.23 régiójában bekövetkezett mikrodeléciók
okozzák). A genetikai probléma komplex fejlődési zavart eredményez, igen kiterjedt tünetekkel.
Olyan komplex betegségről van szó, amelyben sok szerv, illetve szervrendszer érintett, a központi
idegrendszer érintettségét tükröző pszichés tünetek a Williams szindrómának csak egy töredékét
alkotják. Így a Williams szindrómát az autizmusétól eltérő betegségcsoportban, kromoszóma-
rendellenességként kell kezelni.
A javaslat szerint a fogyatékossági támogatásra jogosultak köre kiterjesztésre kerül azokra a
kromoszóma-rendellenességben szenvedőkre, akiknek állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak
minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy
mások állandó segítségére szorul.
A Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerinti besorolás értelmében a kromoszóma-
rendellenességek körébe tartoznak a következők: a Down szindróma, az Edwards szindróma és a
Patau szindróma, az autoszomális részleges vagy teljes triszómiák, az autoszómák monoszómiái és
deletiói, a kiegyenlített átrendeződések és szerkezeti markerek, a Turner szindróma, az egyéb szex-
kromoszóma rendellenességek, illetve az egyéb kromoszóma-rendellenességek. A tervezett
szabályozás a kromoszóma-rendellenességgel élők teljes körét magában foglalja, így nem lehet szó
hátrányos megkülönböztetésről.
Miután a kromoszóma-rendellenességek körébe tartozó Down szindróma az esetek nagy részében
értelmi fogyatékossággal jár, az abban szenvedők a Fot. 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján
(középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékosként) már jelenleg is jogosultak fogyatékossági
támogatásra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A rendelkezés a Fot. 23. § (1) bekezdését egészíti ki a kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak
vagy középsúlyosnak minősíthető állapotú személyekkel. Ennek alapján az e körbe tartozó, 18.
életévét betöltött, önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szoruló személyek is
jogosultak lesznek fogyatékossági támogatásra.
a 2. §-hoz
E §-sal a halmozottan fogyatékos személy fogalmáról, illetve a fogyatékossági támogatás
mértékéről szóló rendelkezések is értelemszerűen kiegészítésre kerülnek a 23. § (1) bekezdés új h)
pontjára történő hivatkozással.
a 3. §-hoz
E § a törvény hatálybalépéséről szóló rendelkezést tartalmazza.