﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6352. számú
törvényjavaslat
a földmérési és térképészeti tevékenységről
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest 2012. március
1
2012. évi törvény
a földmérési és térképészeti tevékenységről
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy
-	kövesse a globális, informatikai, szakma technikai és technológiai változásokat,
-	modernizálja az adatbázis szemléleten alapuló egységes ingatlan-nyilvántartás
átfogó szabályozását,
-	meghatározza az adatbázis szemléleten alapuló földmérési, földügyi, és
térképészeti szakterülettel kapcsolatos állami alapfeladatokat, az állami adatbázisok
körét, az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának alapvető szabályait
a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ÁL TALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	alapponthálózat, a természetben állandó módon megjelölt, egységes
rendszerekbe foglalt pontok összessége, amelyek alapul szolgálnak a térképek
készítéséhez, valamint más földmérési és térinformatikai feladatok végrehajtásához;
2.	állami alapadat: állami földmérési és térképészeti alapmunkák, valamint
ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során
keletkezett, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott minőségi
követelményeknek megfelelő, államilag átvett földmérési és térképi adat, valamint
ezek sokszorosított, kinyomtatott változata; állami alapadat, továbbá bármelyik állami
térképnek és térképi adatbázisnak vagy részletének sokszorosított vagy kinyomtatott
példánya;
3.	állami térképi adatbázisok: a térképészetért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) és a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó térképi
adatbázisok (az állami földmérési alaptérképi adatbázis, az állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázis, az állami topográfiai térképi adatbázisok és a
honvédelmi célú térképi adatbázisok) összessége;
4.	egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis: az ingatlan-nyilvántartásról szóló
törvényben meghatározott adatbázis;
5.	elhatárolás: új földmérési alaptérképi adatbázis készítése, valamint a felmérési
térképezési és területszámítási hiba kijavítása esetén, a földrészletek természetbeni
határvonalának megállapítására irányuló joghatással járó hatósági tevékenység;
6.	földmérési és térképészeti tevékenység:
2
a)	az ország teljes területére vonatkozóan a földmérési, térképészeti és távérzékelési
állami alapfeladatok,
b)	az állami alapmunkák,
c)	az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák,
d)	az egyéb célú földmérési és térképészeti munkák
végzése;
7.	ingatlan-nyilvántartás átalakítása: az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben
meghatározott eljárás;
8.	különleges rendeltetésű ingatlan: a honvédelmi, rendvédelmi, műemlékvédelmi
és természetvédelmi, illetve sajátos rendeltetése miatt jogszabályban ekként
meghatározott ingatlan;
9.	levegőből végzett távérzékelés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre
alkalmas légi távérzékelési adatgyűjtés, amelynek célja és eredménye geodéziai,
térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs adatok gyűjtése;
10.	minősítés: a földmérési munkák és azok dokumentációi - az érvényben lévő
szakmai szabályozások szerint történő - elkészítésének vizsgálata és minőségének
tanúsítása;
11.	nemzeti téradat infrastruktúra: azon téradatok és térinformatikai rendszerek
összessége, melyek közfeladatok ellátását szolgálják;
12.	távérzékelés: olyan adatnyerési eljárások, melyek az adatokat a vizsgált
objektummal létrehozott közvetlen, fizikai kapcsolat nélkül állítják elő;
13.	téradat: valamely helymeghatározó, vagy helyhez köthető adat;
14.	térképi adatbázis: térinformatikai rendszerben kezelhető grafikus, numerikus és
leíró adatok összessége.
II.	Fejezet
ÁLLAMI ALAPFELADA TOK ÉS ALAPADA TOK
2.	Állami alapfeladatok és alapmunkák
2.	§
(1)	Földmérési és térképészeti állami alapfeladatnak minősül:
a)	az állami térképi adatbázisok létesítése, fenntartása és működtetésének biztosítása
országos lefedettséggel,
b)	az állami alapadatok előállítása, karbantartása, kezelése, tárolása és szolgáltatása,
c)	a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység,
d)	a nemzetközi kötelezettségből származó földmérési, térképészeti, távérzékelési és
térinformatikai feladatok ellátása,
e)	a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, nyilvántartása és abból
adatok szolgáltatása,
f)	a földmérési, térképészeti és távérzékelési tevékenység országos összhangjának
biztosítása, a szakmai követelmények meghatározása és érvényesülésük ellenőrzése,
g)	az a)-f) pontokkal kapcsolatos kutatás és műszaki fejlesztés,
3
h) a nemzeti téradat infrastruktúra alapjainak létrehozása és fenntartása.
(2)	Az állam a nemzetgazdaság térkép és téradat igényeinek kielégítése érdekében
gondoskodik az állami alapmunkák végzéséről. Állami alapmunkának minősülnek:
a)	az államhatár földmérési munkái,
b)	az alapponthálózatok létesítése és fenntartása,
c)	az állami térképi adatbázisok készítése és fenntartása,
d)	a Földrajzinév-tár létrehozása, fenntartása, működtetése.
3.	Az állami alapadatok adatbázisai
3.	§
(1)	Az állami alapadatok adatbázisai:
a)	az államhatár adatbázisa,
b)	az alapponthálózati pontok adatbázisa,
c)	az állami földmérési alaptérképi adatbázis,
d)	az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,
e)	az állami topográfiai térképi adatbázisok,
f)	az állami távérzékelési adatbázisok,
g)	a honvédelmi célú térképi adatbázisok,
h)	a Földrajzinév-tár adatbázis és
i)	az archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisai.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatbázis adatai a vonatkozó nemzetközi
szerződésekben foglalt eljárásokat követően válnak állami alapadattá. Az (1) bekezdés
b)-g) pontjai szerinti adatbázisok adattartalmát az állami vizsgálatot, minősítést és
átvételt követően kell földmérési és térképészeti állami alapadatként kezelni. Az állami
alapadatok adatbázisainak részét képezi az előállításuk során készülő valamennyi
mérési, számítási és távérzékelési adat, földmérési munkarész, továbbá az objektumok
helyzetét leíró adat.
(3)	Az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett adatok és
térképi adatbázisok az állami vizsgálatot, minősítést és átvételt követően válhatnak
állami alapadattá.
(4)	Az (1) bekezdésben felsorolt adatbázisok nyilvántartásával kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy
kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
4.	Az állami alapadatok, adatbázisok kezelése
4.	§
(1)	Az állami alapadatokat, adatbázisokat országos adattárban, térképtárban,
űrfelvétel- és légifilmtárban, illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni.
4
(2)	A miniszter felelősségi körébe tartozó, ingatlan-nyilvántartási, földmérési,
térképészeti és földügyi tevékenység végzése során előállított állami alapadatok és
adatbázisok kezelését a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos
illetékességgel látja el.
(3)	A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési és
térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatokat és adatbázisokat
a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kezeli.
(4)	Az illetékességi területére vonatkozó állami alapadatokat és adatbázisokat az
ingatlanügyi hatóság kezeli.
5.	Az állami alapadatok szolgáltatása
5.	§
(1)	Az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba, a (4) bekezdésben foglaltak
kivételével bárki betekinthet, azokról teljes vagy részleges másolatot igényelhet. Az
adatok elektronikusan (hálózaton keresztül) is szolgáltathatók, amennyiben a műszaki
feltételek adottak. A 3. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatbázisok esetén
célhoz kötötten igényelhető másolat. A másolaton vagy az adathordozón fel kell
tüntetni a szolgáltatott adatok körét és azok metaadatait, a 3. § (1) bekezdés a)-d)
pontjában foglalt adatbázisokból szolgáltatott másolat esetén a felhasználás célját is.
(2)	A miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési térképészeti tevékenység
végzése során előállított állami alapadatok szolgáltatását a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szerv, valamint az ingatlanügyi hatóság végzi.
(3)	A Nemzeti Kataszteri Program keretében előállított állami térképi adatbázisokból
az e program megvalósítására létrehozott szervezet is szolgáltathat adatokat.
(4)	A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési és
térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok szolgáltatását az
általa kijelölt szerv látja el. A honvédelmi célból előállított állami alapadatok
felhasználását a honvédelemért felelős miniszter szabályozza.
(5)	Az állami alapadatok adatbázisából külön megállapodás szerint aktualizált
adatok szolgáltatásáért díjat kell fizetni. A díj mértékét a miniszter a honvédelemért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
6.	§
(1)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, az ingatlanügyi hatóság,
valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a vállalkozási
5
tevékenységnek nem minősülő alaptevékenységük ellátásához az állami alapadatok
adatbázisaiból egymásnak díj-, költség- és térítésmentesen szolgáltatnak adatot.
(2)	Az adatbázisokat kezelő szervek az állami távérzékelési és állami topográfiai
térképi adatbázisok szolgáltatását hálózati szolgáltatón keresztül is végezhetik.
(3)	Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni
a)	a 3. § (1) bekezdésében foglalt adatbázisokból - ide nem értve az i) pontban
foglalt adatbázist - történő hitelesített adatok szolgáltatásáért,
b)	a változási vázrajzok záradékolásáért,
c)	az ingatlanrendező földmérő minősítési eljárásért,
d)	a földmérő igazolvány kiadásáért,
e)	a levegőből végzett távérzékelés engedélyezéséért és a távérzékelt adatok
minősítési célú felülvizsgálatáért.
(4)	A (3) bekezdés a) pontjában fel nem sorolt, közhiteles adatnak nem minősülő, és
többlettevékenység mellett szolgáltatott adatokért, és ezen adatokkal kapcsolatos
egyéb szolgáltatásokért a miniszter által a honvédelemért felelős miniszterrel
egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott díjat kell fizetni.
6.	Az ország térképellátása
7.	§
(1)	Az állam az ország térképellátását az állami alapadatok, térképi adatbázisok
készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával
biztosítja.
(2)	A meglévő állami térképi adatbázisokat folyamatosan fel kell újítani, a fel nem
újítható térképi adatbázisok helyett újakat kell készíteni.
(3)	Adatbázis felújítása, valamint új állami térképi adatbázis készítése esetén
numerikus adatnyerési eljárásokat kell alkalmazni.
(4)	A közigazgatási térinformatikai rendszereket és a közműnyilvántartásokat a
rendszerek összekapcsolhatósága érdekében az állami térképi adatbázisok
felhasználásával az azokra vonatkozó előírások szerint kell kialakítani.
(5)	A közigazgatási térinformatikai rendszerek, illetve a közműnyilvántartás térképi
adatbázisaiban az állami térképi adatbázisok változásait időközönként, szükség szerint
át kell vezetni.
(6)	Az országhatáron túlnyúló térinformatikai rendszerek alapjául a nemzetközi
megállapodásban előírt vonatkoztatási, vetületi és koordináta-rendszer is
alkalmazható.
6
7.	Az állami térképi adatbázisok kötelező használata
8.	§
A 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott adatbázisokat kötelező
alkalmazni a közfeladatok ellátását támogató térinformatikai rendszerek geometriai
alapjainak biztosításához, különös tekintettel:
a)	a hatósági nyilvántartások,
b)	a honvédelmi, katasztrófavédelmi és rendvédelmi tevékenység,
c)	a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges tevékenység,
d)	a közlekedési, a hírközlési, az erdő- és vízgazdálkodási tevékenység,
e)	az infrastruktúra-fejlesztés,
f)	az agrár- és vidékfejlesztési tevékenység,
g)	a természet- és környezetvédelmi tevékenység,
h)	a bányászati szakigazgatás által elrendelt térképészeti tevékenységek, illetve
geológiai nyilvántartások,
i)	adózási célú nyilvántartások,
j) statisztikai célú feladatok,
k) a közművezetékek nyilvántartása és az e-közmű nyilvántartás,
1) a nemzetközi kötelezettségekből adódó térinformatikai tevékenységek
térképi megalapozásához.
III.	Fejezet
AZ ÁLLAMI ALAPADA TOK ADA TBÁZISAI
8.	Az államhatár adatbázisa
9.	§
(1)	Az államhatár adatbázisa tartalmazza:
a)	az államhatár láthatóságának biztosítására, a határvonal megjelölésére és a
határjelek karbantartására vonatkozó nemzetközi szerződéseket,
b)	a nemzetközi szerződések alapján készített határokmányokat (az államhatár
szöveges leírását, térképeit és koordináta-jegyzékét),
c)	az érintett szomszédos államokkal együttesen készített határjegyzőkönyveket,
d)	az államhatár vonalának határpontjait és határjeleit és azok koordináta-jegyzékét.
(2)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv tárolja, kezeli és
szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.
(3)	A Kormány rendeletben gondoskodik a nemzetközi szerződésekkel összhangban
a határokmányok kezelésének, tárolásának és változásvezetésének szabályozásáról.
7
9. Alapponthálózati pontok adatbázisa
10. §
(1)	A földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes
területére kiterjedően alapponthálózatokat kell létesíteni és fenntartani.
(2)	Az alapponthálózatok létesítésére és fenntartására vonatkozó tartalmi és
pontossági követelményeket, valamint a hálózatok vonatkoztatási és vetületi
rendszerét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza
meg.
(3)	Az alapponthálózatok pontjainak tekintendők:
a)	az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat (EOVA) I-IV. rendű pontjai,
b)	az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) I-III. rendű pontjai,
c)	a Bendefy-féle magassági hálózat I-III. rendű alappontjai,
d)	az állam által fenntartott aktív GNSS (Global Navigation Satellite Systems)
hálózat hazai állomásai,
e)	a Magyar GPS Geodinamikai Alaphálózat pontjai (MGGA),
f)	az Országos GPS Hálózat pontjai (OGPSH),
g)	a katonai GPS hálózat pontjai (KGPSH),
h)	az Integrált Geodéziai Alapponthálózat (INGA) pontjai,
i)	a katonai tájékozási hálózat pontjai (OP-k)
amelyek együttesen alkotják az alapponthálózati pontok adatbázisát.
(4)	A (3) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott hálózatok a (3) bekezdés a)-b)
pontjában meghatározott alapponthálózatokra épülnek.
(5)	Alapponthálózati pontnak minősülnek az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai,
de azok létesítése e törvény szerint nem minősül állami alapmunkának, és pontjainak
karbantartása, helyszínelése valamint pótlásuk a bányászati ügyekért felelős miniszter
feladata.
10.	Állami földmérési alaptérképi adatbázis
11.	§
(1)	Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal
vonatkoztatási és vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó
attribútumok alapján létrehozott számítógépen kezelhető olyan adatbázis, amely állami
alapadatként tartalmazza:
a)	a település azonosítóját,
b)	a település közigazgatási- és fekvéshatárait,
c)	a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát,
8
d)	önálló ingatlannak nem minősülő földfelszíni, valamint egyes földfelszín feletti,
illetve alatti építményeket és egyéb létesítményeket, továbbá azok meghatározott
tartozékait és azonosítóit,
e)	az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és
egyedi azonosítóját,
f)	az alrészletek határvonalát, jelét és megnevezését,
g)	a dűlőnevet, utcanevet és házszámot,
h)	a pincék bejáratait,
i)	a művelési ágakat és azok betűjelét,
j) a minőségi osztályokat és azok megjelölését,
k) a földminősítési mintatereket,
l) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény (a továbbiakban: Inytv.)
16. § e)-f) pontjában meghatározott jogokat és
m) a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti földhasználati joggal érintett
területeket.
(2)	Az állami földmérési alaptérképi adatbázis az állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázis kötelező alapja.
12. §
(1)	Új állami földmérési alaptérképi adatbázis készítésének előkészületi
munkálatairól, az elhatárolás és a felmérés várható időpontjáról a munka végrehajtója
értesíti a települési, illetve a kerületi önkormányzatot, amely azt a helyben szokásos
módon kihirdeti.
(2)	Új, helyszíni felmérésen alapuló állami földmérési alaptérképi adatbázis
előállításakor minden esetben - térképfelújításnál szükség szerint - a földrészletek
határvonalát elhatárolással kell megállapítani. Az elhatároláshoz távérzékelési adat is
felhasználható.
(3)	Az elhatárolás időpontjáról a felmérő köteles az érdekelteket igazolható módon
értesíteni. Az elhatárolásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a felmérő és az
érdekeltek aláírásukkal hitelesítenek.
(4)	A földrészletek tulajdonosai az elhatárolás során kötelesek a földrészlet határ
állandó módon meg nem jelölt töréspontjait a természetben megjelölni (cövekkel,
oszloppal), és nevüket, lakcímüket jól látható módon feltüntetni. Az elhatárolás és a
felmérés során a földrészlet tulajdonosa köteles együttműködni az állami alapadatok
kezelésére jogosult szervek által feljogosított felmérővel.
(5)	Az állami földmérési alaptérképi adatbázis területi alapegysége a földrészlet,
ennek határvonalát az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok földrészletre
vonatkozó előírásai alapján kell az adatbázisban ábrázolni.
(6)	A földrészlet határvonalának megállapításakor figyelemmel kell lenni:
9
a)	az elhatárolás során készült munkarészekre,
b)	az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis tartalmára,
c)	a természetben megjelölt állapotra,
d)	a korábbi térképi állapotra és munkarészekre,
e)	a felek akaratára, ha az nem ütközik jogszabályba vagy hatósági határozatba.
(7)	Amennyiben a (6) bekezdés szerint a földrészlet határvonala nem állapítható
meg, a természetbeni állapotot kell mérni és térképezni.
(8)	Új állami földmérési alaptérképi adatbázis készítése során a felmérő az egységes
ingatlan-nyilvántartási adatbázis tartalma alapján állapítja meg a földrészleteket
elválasztó határvonalat, ha nincs a természetben egyértelműen azonosítható határ és a
tulajdonosok nem, vagy egyértelmű azonosításra nem alkalmas módon jelölik meg a
földrészlet határvonalát a helyszínen, továbbá az egyeztetés az érdekeltek hibájából
meghiúsul vagy nem vezet eredményre, illetve a távérzékelési adatok alapján a
határvonal nem azonosítható.
(9)	Az elhatárolási jegyzőkönyvek az állami földmérési alaptérképi adatbázis
dokumentációjának elválaszthatatlan részét képezik, amelyeket az illetékes
ingatlanügyi hatóságnál kell megőrizni.
(10)	Az államhatár - mint különleges földrészlet-határvonal - állami földmérési
alaptérképi adatbázisban történő ábrázolását törvény, nemzetközi szerződés alapján
kell elvégezni. Az államhatár természeti környezetének megváltozása miatti
módosulásával összefüggő térképi változások ábrázolását a módosulást jóváhagyó
jogszabály alapján kell elvégezni.
(11)	Az egyéb közigazgatási határvonalakat - mint különleges földrészlet-
határvonalakat - az állami földmérési alaptérképi adatbázisban jogszabály
rendelkezése, illetve hatáskörrel rendelkező szerv határozata alapján kell rögzíteni.
11.	Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
13.	§
(1)	Az újfelméréssel készített vagy felújított földmérési alaptérképi adatbázis az
ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázissá.
(2)	Egyéb önálló ingatlanok esetén az Inytv.-ben előírt alaprajzokat, illetve azok
digitális változatát az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban kell tárolni.
Az alaprajzok elkészítésének módját és részletes szabályait a miniszter rendeletben
szabályozza.
10
(3)	A Nemzeti Kataszteri Program keretében készült, digitálisan átalakított
térképeket az ingatlan-nyilvántartás átalakításáig állami ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázisnak kell tekinteni.
(4)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az egységes ingatlan-
nyilvántartás geometriai alapja.
(5)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma kötelező alapul
szolgál az adatbázis változását eredményező állami alapadat tartalmat érintő
földmérési tevékenységhez, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljáráshoz.
14.	§
(1)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése, tárolása, a
változások vezetése, valamint az adatok szolgáltatása az adatbázisokat kezelő szervek
feladata.
(2)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változásokat,
az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi
jogok gyakorlója (a továbbiakban: kötelezett), a változás bekövetkeztétől számított
harminc napon belül, az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően
köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Közös tulajdon esetén, a bejelentési
kötelezettség elmulasztásából eredő felelősség a tulajdonostársakat egyetemlegesen
terheli.
(3)	Ha az ingatlanügyi hatóság bejelentésre vagy hivatalból a (2) bekezdés hatálya
alá tartozó olyan változást észlel, amelyet az arra kötelezett nem jelentett be, -
határidő tűzésével - harminc napon belül felszólítja a kötelezettet a változás
átvezetésére alkalmas munkarészek, valamint az átvezetéshez szükséges okiratok és
egyéb hatósági engedélyek, igazolások benyújtására.
(4)	Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a felszólításnak nem tesz
eleget, úgy az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás
beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti
átvezetéséről.
(5)	A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező
közigazgatási, illetve bírósági határozatokat - az ingatlanügyi hatóság által a helyrajzi
számozás és a területszámítás helyessége szempontjából vizsgált, érvényes záradékkal
rendelkező - az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmi és pontossági
előírásainak megfelelő változási vázrajz alapján kell meghozni.
(6)	A jogerőre emelkedett határozatot és a változási vázrajzot az eljáró szerv tizenöt
napon belül az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából köteles megküldeni
a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak.
11
(7)	Jogerős bírósági határozattal megállapított határvonalat az állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázisban a határozatnak megfelelően kell feltüntetni.
(8)	Analóg térkép digitalizálásával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázis alapján végzett földrészlet határ kitűzés esetében az adatbázis tartalmát - a
természetbeni állapottal összhangban és az érdekelt felekkel egyetértésben - a
földmérésre vonatkozó tűrési határon belül az ingatlanügyi hatóság a kitűzési
dokumentáció alapján határozattal módosíthatja. A területi adatok esetleges változását
záradékolt változási vázrajzzal kell dokumentálni.
12.	A háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
15.	§
(1)	A háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmán kívül az objektumok
háromdimenziós térbeli elhelyezkedését is tartalmazza így különösen a felüljárókat,
hidakat, aluljárókat, alagutakat, aluljáróban lévő üzleteket, mélygarázsokat és az egyes
közműlétesítményeket is.
(2)	A háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist úgy kell
létrehozni, hogy az alkalmas legyen a térbeli objektumokhoz tartozó elkülönülő jogok
ingatlan-nyilvántartásba történő egyértelmű azonosítására és bejegyezhetőségére és
egymáshoz való viszonyuk kifejezésére.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglalt adatbázis műszaki feltételeinek, adattartalmának
és működtetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben szabályozza.
13.	Közhitelesség és kötelező felhasználás
16.	§
(1)	Az állami alapadatok adatbázisai az ellenkező bizonyításáig - a (2) bekezdésben
foglalt eltéréssel - hitelesen tanúsítják a rögzített adattartalom fennállását.
(2)	Az archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisaiban tárolt adatok hiteles
alapul szolgálnak a térképi adatbázisok felújítására, kijavítására, új térképi adatbázisok
készítésére.
(3)	Az állami alapadatokat és adatbázisokat az állami alapmunkák és alapfeladatok
végzése és ellátása, az ingatlan-nyilvántartási célú munkák végrehajtása valamint az
egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során kötelezően kell használni.
(4)	Hatósági eljárásban csak az adatbázisokat kezelő szervek által szolgáltatott
állami alapadatok használhatók fel.
12
14.	Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása
17.	§
(1)	Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az
ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, hivatalból
bármikor kijavíthatja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a
fennálló természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítására irányuló eljárásban nincs szükség az
eljárásba bevont ingatlanok jogosultjainak hozzájáruló nyilatkozatára.
15.	Az állami topográfiai térképi adatbázisok
18.	§
(1)	Az állami topográfiai térképi adatbázisok az ország egész területéről nagy (az
1:10 000 és annál nagyobb), közepes (az 1:10 000 és 1:100 000 közötti, ideértve az
1:100 000) és kis méretaránynak (1:100 000 és 1:250 000 közötti, ideértve az
1:250 000) megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült térképi
adatbázisok, amelyek a földfelszín természetes és mesterséges alakzatainak síkrajzi,
magassági, vízrajzi és domborzati elemeit, továbbá a névrajzot tartalmazzák a
tulajdoni viszonyokra vonatkozó ábrázolás nélkül.
(2)	Az állami topográfiai térképek az állami topográfiai térképi adatbázisok
meghatározott tartalmú, egységes grafikus megjelenési formái.
(3)	A nagyméretarányú állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek
előállításáról a miniszter, a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképi
adatbázisok és térképek előállításáról a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
(4)	Az állami topográfiai térképi adatbázisokat úgy kell elkészíteni, hogy azok
alkalmasak legyenek különösen
a)	a közigazgatásban való felhasználásra,
b)	a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényének biztosítására,
c)	az országos és regionális térinformatikai rendszerek térképi alapjainak
létrehozására,
d)	a domborzat ábrázolásához kapcsolódó általános igények kielégítésére,
e)	a területi, illetve az általános műszaki tervezésre,
f)	a nemzeti téradat infrastruktúra alapjainak biztosítására,
g)	az állami topográfiai térképek előállítására.
13
(5)	Az állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek alapadat tartalmát,
pontossági követelményeit, valamint vonatkoztatási és vetületi rendszerét közepes és
kis méretarány esetében a honvédelemért felelős miniszter, míg nagyméretarány
esetében a miniszter rendeletben határozza meg.
(6)	Az állami topográfiai térképi adatbázis aktualizálásához az állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázis objektumféleségeit is fel kell használni, ha azok
jellemzői megfelelnek az állami topográfiai térképi adatbázis követelményeinek.
(7)	Minden részben vagy egészében közpénzek felhasználásával készített digitális
domborzat- és felszínmodellt a (8) bekezdésben megjelölt kezelő szerv részére az ott
meghatározott feltételekkel át kell adni.
(8)	Minden részben vagy egészen közpénzek felhasználásával készített, az állami
topográfiai térképi adatbázis tartalmát érintő adatállománnyal rendelkezni jogosult
köteles - az adatállomány elkészültét követően 30 napon belül - díj-, költség- és
térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára
az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat. A
földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatállományt díj-, költség- és
térítésmentesen átadja a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére.
(9)	A (8) bekezdésben átadott adatokat a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv a miniszter hatáskörébe tartozó állami topográfiai térképi
adatbázissal együtt kezeli és szolgáltatja.
(10)	A (8) bekezdés alapján átadott, az adatállománnyal rendelkezni jogosult az
átadott adatok mértékével arányosan, külön megállapodás alapján díjmentesen
igényelhet adatokat az állami topográfiai térképi adatbázisokból.
(11)	A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kérésére a honvédelmi
célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai
térképészeti adatbázis aktualizálását érintő adattal rendelkezni jogosult, díj-, költség-
és térítésmentesen köteles az adatállomány elkészültét követően 30 napon belül adatot
szolgáltatni.
(12)	Az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat-tartalma kötelező alapul
szolgál a topográfiai adattartalmat igénylő térinformatikai rendszerek térképi
adatbázisainak kialakításához.
(13)	A (7)-(8) és (11) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot
köteles fizetni.
14
16. Az állami távérzékelési adatbázisok
19. §
(1)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek és a honvédelem
térképészeti támogatásáért felelős szervnek állami digitális távérzékelési adatbázist
kell létrehoznia és üzemeltetnie az általuk előállított, illetve kezelt távérzékelési
anyagokból és adatokból, amelynek részei:
a)	analóg és digitális légifényképtár,
b)	digitális ortofotó adatbázis,
c)	digitális űrfelvétel adatbázis,
d)	földi távérzékelési adatbázis.
(2)	Digitális légifényképtárban kell megőrizni a Magyarország területéről készült
légifelvételeket. Az analóg (film) technológiával készült felvételeket digitálissá kell
alakítani és adatbázisba kell szervezni.
(3)	Digitális ortofotó adatbázis az ország bármely területét ábrázoló, az állami
alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz felhasználható digitális ortofotókból áll.
(4)	Az űrfelvétel adatbázis műholdak által készített, az adott műhold érzékelőinek
megfelelő felbontású, geometriailag helyesbített űrfelvételeiből áll.
(5)	Földi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon földi távérzékelési eljárással
készült felvételek összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.
(6)	Az állami digitális távérzékelési adatbázist úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas
legyen különösen:
a)	állami térképi adatbázisok kialakítására, felújítására és üzemeltetésére,
b)	a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység támogatására,
c)	a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapadatainak és tematikus
információinak előállítására és felújítására,
d)	kormányzati és közigazgatási célú feladatok támogatására.
(7)	A digitális távérzékelési adatbázis a földmérési és térinformatikai államigazgatási
szerv - a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó adatbázisok esetén a
honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv - által elvégzett állami átvételt
követően válik az állami térképi alapadatbázis részévé.
(8)	Minden, az adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles átadni (a
megrendelőnek történő átadását követő tizenöt napon belül) a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szervnek a részben vagy egészében közpénzből
előállított távérzékelési adatnak egy, az eredetivel megegyező példányát. Ez alól
kizárólag a honvédelmi célokra készült távérzékelési adatok jelentenek kivételt.
15
17. A honvédelmi célú térképi adatbázisok
20. §
(1)	Honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység a honvédelmi feladatok
tervezéséhez, végrehajtásához szükséges térképi és katonaföldrajzi adatbázisok,
tematikus térképek létrehozása, fenntartása és szolgáltatása. A honvédelmi célú
térképészeti tevékenység tervezéséért, irányításáért, valamint végzéséért felelős
szervet a honvédelemért felelős miniszter rendeletben jelöli ki.
(2)	A honvédelmi célú térképi adatbázis a honvédelmi feladatok - különösen a
békefeladatok, a válságreagáló műveletek, a háborús műveletek - tervezéséhez és
végrehajtásához szükséges katonai topográfiai, tematikus térképi és katonaföldrajzi
adatbázisok összessége.
(3)	A honvédelmi célú térképi adatbázisok tartalmát, pontossági követelményeit,
valamint vonatkoztatási és vetületi rendszerét valamint a térképellátás szabályait a
honvédelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(4)	A honvédelmi célú archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisaival
kapcsolatos nyilvántartási, kezelési és selejtezési részletes szabályokat a
honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
18.	A Földrajzinév-tár adatbázisa
21.	§
(1)	A hivatalos földrajzi nevek megállapításának módját és nyilvántartásának
rendszerét a Kormány rendeletben határozza meg.
(2)	Magyarország hivatalos földrajzi neveit a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv a Földrajzinév-tárban tartja nyilván a 10. § (2) bekezdésben
meghatározott vonatkozási rendszerben lévő koordinátákkal.
(3)	A Földrajzinév-tár tartalmazza az alábbi hivatalos földrajzi neveket:
a)	az országos jelentőségű domborzat- és tájnév,
b)	a területnév,
c)	a természetvédelmi név,
d)	a víznév,
e)	az országos jelentőségű közlekedési és hírközlési név,
f)	igazgatásiterület-név,
g)	a helységnév,
h)	a településrésznév (helységrésznév).
16
(4)	A Földrajzinév-tár a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a térképi
megjelenítés és használat szempontjából fontos hivatalos földrajzi névnek nem
minősülő településrész-neveket, továbbá egyes földrajzi megjelöléseket is.
19.	Az archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisai
22.	§
(1)	A 34. § (1) bekezdése szerinti szervek kezelésében lévő archív - analóg és
digitális - térképek, az állami alapadatok előállításával kapcsolatos, különféle
távérzékelési anyagok, munkarészek, adatállományok, dokumentumok megőrzésének,
tárolásának, kezelésének és szolgáltatásának módját a miniszter és a honvédelemért
felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt analóg anyagokat digitálissá kell átalakítani és
adatbázisba kell szervezni.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt digitális adatállományok mindenkori kezelhetőségét
(adattárolás, olvashatóság, megjeleníthetőség, adatbiztonság) a technikai fejlődésnek
megfelelően, folyamatosan biztosítani kell.
IV.	Fejezet
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ÉS EGYÉB CÉLÚ FÖLDMÉRÉSI ÉS
TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG
23.	§
(1)	Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek az egységes ingatlan-
nyilvántartás tartalmának változását eredményező földmérési munkák. Ezek
különösen:
a)	a telekalakítások földmérési munkái,
b)	a kisajátítás földmérési munkái,
c)	a közigazgatási határvonalak megváltoztatásának földmérési munkái,
d)	földrészleten belüli (épület, alrészlet, művelési ág) változások földmérési munkái,
e)	egyéb önálló ingatlanok alaprajzának változásával kapcsolatos földmérési
munkák,
f)	a földvédelmi, földminősítési tevékenységgel kapcsolatos földmérési munkák,
g)	a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kiigazítására irányuló munkák,
valamint
h)	telki szolgalmi jog, és egyéb jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez,
valamint tények feljegyzéséhez szükséges földmérési munkák.
17
(2)	Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységnek minősül továbbá a
földrészlethatárok kitűzésével, továbbá a földrészleten belüli használati megosztással
kapcsolatos munka.
(3)	Egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységnek minősülnek azon, az
állami alapfeladatok és alapmunkák körébe, valamint az ingatlan-nyilvántartási célú
földmérési tevékenységek körébe nem tartozó, de az állami térképi adatbázisok adatain
alapuló földmérési és térképészeti munkák, amelyek nem eredményezik az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis megváltozását.
(4)	Az állami alapadatok változását, megszüntetését vagy bővítését eredményező
ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkát, ha a változás vagy
bővítés a változás előtti és utáni földrészletek számát együttesen tekintve több mint 30
földrészletet, illetve külterületen több mint 50 hektárt érint, a munkálatok megkezdése
előtt az illetékes ingatlanügyi hatósághoz be kell jelenteni.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározottakon túl bejelentésre kötelezett munkának
minősül:
a)	minden állami alaphálózati munka,
b)	a közigazgatási és fekvéshatárok változása,
c)	minden kisajátítási földmérési munka.
(6)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmának megváltoztatására
irányuló munkákat az állami alapadatok kötelező felhasználásával úgy kell elkészíteni,
hogy a keletkező új földmérési alapadatok változtatás nélkül beilleszthetlek legyenek
az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állományába.
(7)	Az (1) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott ingatlan-nyilvántartási célú
földmérési munkák részletes szakmai szabályozását, követelményrendszerét és a
minősítés, valamint az állami átvétel rendjét a miniszter rendeletben szabályozza.
V.	Fejezet
A FÖLDMÉRÉSI MUNKA VÉGZÉSE
20.	A földmérési jelek elhelyezése és mérés az ingatlanokon
24.	§
(1)	A földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át
megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A
mérés végzése érdekében - a (4)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -
bármely ingatlanra - a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével -
beléphet. A földmérőnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a
18
felmérési munkáról, további ideiglenes földmérési jel elhelyezésének lehetőségéről
igazolható módon előzetesen értesítenie kell.
(2)	A földmérő (a tulajdonos előzetes tájékoztatásával) az ingatlanokon állandó
földmérési jeleket helyezhet el, meglévő építményt földmérési jellé nyilváníthat.
Építményeken műszerállást, észlelőpillért létesíthet.
(3)	Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa vagy használója az (1) és (2)
bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, azok elvégzését nem
akadályozhatja.
(4)	A földmérőnek a földmérési jogosultságát igazolnia kell.
(5)	A földmérő a földmérési jogosultságát földmérő igazolvánnyal, és az adott
munka végzésére szóló megbízással, illetve megrendeléssel igazolja. Honvédelmi célú
földmérési és térképészeti helyszíni munkák végzésére, ellenőrzésére e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően
kiállított „Parancs” jogosít fel.
(6)	A különleges rendeltetésű ingatlanon a földmérési és térképészeti tevékenység
végzéséhez, valamint újonnan létesítendő, állandó jellegű földmérési jel
elhelyezéséhez az arra hatáskörrel rendelkező miniszter vagy az általa felhatalmazott
szerv vagy szervezet előzetes engedélye is szükséges.
(7)	Az államhatárral kapcsolatos mérési munkák során a szomszédos állam
földmérője mérési jogosultságát az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződések
alapján működő határbizottságok (vegyesbizottságok) által kiállított megbízólevéllel
igazolja.
25.	§
(1)	A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges
mértékben korlátozhatják.
(2)	A földmérési munkával összefüggő károkozás esetén a földmérési tevékenységet
végző szervezet, illetve személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalan terhet róna a
földmérési munkát végzőre, a károkozó köteles a földmérési munka során az ingatlan
vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt megtéríteni.
(3)	A (2) bekezdésben előírt helyreállítási kötelezettség nem terjed ki az állandó
jellegű földmérési alappontok elhelyezésére.
21.	A földmérési jelek tulajdonjoga és kezelése
26. §
19
(1)	A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt
pontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek állami tulajdonban vannak.
(2)	A tulajdonosi jogokat:
a)	az államhatár érintett földmérési jelei (határjelei) vonatkozásában a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szerv gyakorolja, és gondoskodik azok kezeléséről,
nyilvántartásáról és időszakos karbantartásáról,
b)	az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai kivételével az alapponthálózati pontok
vonatkozásában a fővárosi és megyei kormányhivatalok az ingatlanügyi hatóságon
keresztül gyakorolják,
c)	a katonai tájékozási hálózat pontjai vonatkozásában a honvédelem térképészeti
támogatásáért felelős szerv,
d)	az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai tekintetében a bányászati ügyekért
felelős miniszter által kijelölt szervezet gyakorolja.
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok
áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos
szabályokat a miniszter, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alappontok
esetében a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(4)	A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdés a)-b) és h) pontjában,
továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett
földrészletekre a Magyar Államot e törvény erejénél fogva 50 m2 erejéig határozatlan
időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg.
(5)	A (4) bekezdés szerinti közérdekű használati jogot az államhatár földmérési jelei
vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a (2) bekezdés
b)	pontja szerinti alapponthálózati pontok vonatkozásában a területileg illetékes
ingatlanügyi hatóság, a 10. § (5) bekezdés szerinti pontok esetében a bányászati
ügyekért felelős miniszter által kijelölt szervezet gyakorolja.
(6)	A közérdekű használati jogot a jogosultnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell
jegyeztetnie. A közérdekű használati jog bejegyzését elrendelő határozat ellen
közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(7)	Új alaphálózati pont létesítésekor az ingatlanügyi hatóság határozatban
rendelkezik a közérdekű használati jog keletkezése miatt felmerülő, az ingatlan
tulajdonosát megillető kártalanításról. A kártalanítás összegét a közérdekű használati
jog jogosultja téríti meg az ingatlan tulajdonosának. A határozat ellen közigazgatási
úton fellebbezésnek helye nincs.
(8)	A közigazgatási határok megjelölésére szolgáló földmérési jelek az érintett
települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatok tulajdonában, a földrészleteket
elhatároló jelek pedig a földrészletek tulajdonosainak tulajdonában vannak.
20
22.	A földmérési jelek védelme
27.	§
(1)	Az újonnan létesített 10. § (3) bekezdése szerinti földmérési jelet annak létesítője
az ingatlan tulajdonosának illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának
(vagyonkezelőjének) a helyszínen bemutatja és megőrzésre átadja. A bemutatásról és
átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2)	Az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának
(vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az
ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet.
A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa,
illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) az ingatlanügyi hatóságnak
köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon
belül bejelenteni.
(3)	A földmérési jel helyreállításának, pótlásának, áthelyezésének, megszüntetésének
költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll.
(4)	A földmérési jel megóvása az ingatlan mindenkori tulajdonosának, a tulajdonosi
jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének), jogszerű használójának a kötelezettsége.
(5)	Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült
földmérési jel helyreállítását az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek
hiányában tulajdonosának költségére rendeli el. Az ingatlanügyi hatóság döntésével
szemben a fellebbezés kizárt. A költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak
minősülnek.
(6)	Amennyiben a földmérési jel elmozdítása, megrongálódása, megsemmisülése az
ingatlan tulajdonosának (jogszerű használójának) működési körén kívül eső
elháríthatatlan okból (vis maior) következik be, a költségek forrását a központi
költségvetésből kell biztosítani.
VI.	Fejezet
A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE
28.	§
(1)	A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési
és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a
földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány
21
vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító
„Parancs” tanúsítja.
(2)	A földmérési és térképészeti munkákat a vonatkozó jogszabályok szerint előírt
minőségben kell elkészíteni. Állami alapadatok előállítása során a készítő, illetve
jogutódja a - mintavételes eljárással elvégzett vizsgálat során fel nem tárt - rejtett
hibákért az állami átvételt követő tíz évig kijavítási kötelezettséggel tartozik.
(3)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező
földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel
rendelkező földmérő tanúsítja.
(4)	Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői
minősítés szükséges:
a)	az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, és az állami átvételi vizsgálati
eljárás irányítása, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítása és minőségének
tanúsítása,
b)	a 12. §-ban szabályozott elhatárolási munkák végzése,
c)	a változási vázrajz - ideértve az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait - hatósági
vizsgálata és záradékolása,
d)	a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése,
e)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési
szakfelügyelői feladatok ellátása.
(5)	A 23. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott földmérési és térképészeti
tevékenységek végzését az e törvényben meghatározottakon túl törvény vagy
kormányrendelet további feltételhez is kötheti.
(6)	Az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter
által létrehozott Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: bizottság)
szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a bizottság szakértői véleménye alapján a
földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleményével
megegyezően, hatósági jogkörében eljárva dönt.
(7)	Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki:
a)	megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által kiadott rendeletben
meghatározott feltételeknek,
b)	a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll,
c)	büntetlen előéletű.
(8)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az ingatlanrendező
földmérő minősítéssel rendelkező személyekről nyilvános nyilvántartást vezet, amely
tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító
adatait, továbbá telephelyét, lakcímét és elérhetőségeit. Az ingatlanrendező
22
minősítéssel rendelkező földmérő a saját adatainak nyilvánosságra hozatalát írásban az
adatnyilvántartónál megtilthatja.
(9)	Aki földmérési munkát jogosulatlanul végez, kormányrendeletben meghatározott
mértékű bírságot köteles fizetni.
29.	§
(1)	Ingatlanrendező földmérő minősítést igénylő személy a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a
28. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.
(2)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedélyhez kötött
tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében
ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységet végző személlyel szemben nem áll fenn a
28.	§ (7) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést
folytató földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv - kizárólag e célból -
adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(3)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv visszavonja a kiadott
minősítést, ha hatósági ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a földmérő a 28. § (7)
bekezdés b)-c) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(4)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleménye
alapján - szakmai vagy etikai vétség esetén - az ingatlanrendező földmérő minősítést
visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a
földmérő ismételt minősítést - a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését
követő - 5 év elteltével kaphat.
23.	Levegőből végzett távérzékelés feltételei
30.	§
(1)	Légi járműből, levegőből végzett távérzékelés végrehajtásához, felvétel vagy
adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges.
(2)	A Kormány rendeletben állapítja meg a levegőből végzett távérzékelés
végrehajtásának illetve a távérzékelt adat felhasználásának rendjét.
24.	Földmérési távérzékelési és térképészeti munkarészek archiválása és
selejtezése
31.	§
(1)	Az alapponthálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, az állami
földmérési alaptérképek szelvényei és munkarészei, valamint az ingatlan-nyilvántartási
23
térképszelvények és az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei nem
selejtezhetik.
(2)	Az államhatár felmérésekor keletkezett munkarészek, valamint a hatályon kívül
helyezett határokmányok, továbbá ezek számítógépes adathordozói nem selejtezhetik.
(3)	Légifelvételek és távérzékeléssel nyert adatok eredeti példányai nem
selejtezhetik, azok a 3 § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatbázisban
tárolandók.
(4)	Az ingatlan-nyilvántartási és az egyéb célú földmérési munkák munkarészeit a
készíti tíz évig köteles megirizni.
(5)	Az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, az
adatvédelem módját és a levéltári átadások rendjét a miniszter és a honvédelemért
felelis miniszter a felelisségi körébe tartozó adatbázisok vonatkozásában rendeletben
határozza meg.
VII.	Fejezet
A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS
TULAJDONJOGI KÉRDÉSEK
32. §
(1)	Az állam az 3. § (1) bekezdésében meghatározott állami alapadatok
adatbázisaival kapcsolatos tulajdonosi jogokat - a 10. § (5) bekezdésében
meghatározott alappontok kivételével - a felelisségi körüknek megfelelien a
miniszter és a honvédelemért felelis miniszter útján gyakorolja.
(2)	Az állami átvételt követien az állami alapadatok és adatbázisok az állam
tulajdonát képezik, azok eliállításával és szolgáltatásával kapcsolatban az eliállító
további térítésre nem tarthat igényt.
(3)	Az állami földmérési és térképészeti adatbázisok, adatok, termékek, munkarészek
továbbfelhasználására, illetve azokról további másolatok készítésére, értéknövelt
termékek eliállítására a tulajdonosi jogok gyakorlójával kötött megállapodás alapján
kerülhet sor. A továbbértékesítés céljából történi másolásért vagy bármilyen célú
felhasználásért a tulajdonosi jogok gyakorlóját szerzidésben meghatározott díj illeti
meg.
(4)	A törvény alkalmazásában másolásnak minisül a térképek, adatbázisok, valamint
a földmérési, távérzékelési és térképészeti állami alapadatok digitális átalakítása is.
24
(5)	Az állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználását és a felhasználás
ellenőrzésének rendjét a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter rendeletben
határozza meg.
VIII.	Fejezet
FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI IGAZGA TÁS
25.	Ágazati irányítás
33.	§
(1)	A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel a miniszter látja el.
(2)	A honvédelmi célokat szolgáló, valamint a közepes és kis méretaránynak
megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült állami alapadatok és
adatbázisok létesítésével, fenntartásával és működtetésének biztosításával kapcsolatos
földmérési és térképészeti tevékenységet a honvédelemért felelős miniszter irányítja.
26.	Az ágazati irányítás szervei
34.	§
(1)	A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányításának szervei az
ingatlanügyi hatóság, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a
honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv.
(2)	Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben felügyeleti eljárásnak nincs
helye.
27.	Az ágazati igazgatás feladatai
35.	§
(1)	Az ágazati igazgatás szervei:
a)	az állam alapfeladatai körébe tartozó földmérési és térképészeti munkákat
végeznek, illetve végeztetnek,
b)	ellenőrzik az a) pontban meghatározott tevékenységeket és az e tevékenységek
végzésére vonatkozó jogosultsági előírások betartását,
c)	ellátják a jogszabályokban előírt hatósági feladataikat.
(2)	A miniszter és a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervek őrzik és
kezelik a hatáskörükbe tartozó adatbázisokat és azokból adatot szolgáltatnak.
25
28.	A nemzeti téradat infrastruktúra működtetése
36.	§
(1)	A nemzeti téradat infrastruktúra kötelező alapját a törvényben meghatározott
állami térképi adatbázisok képezik.
(2)	A nemzeti téradat infrastruktúra létrehozását és működését irányító állandó
bizottságról (a továbbiakban: állandó bizottság) kormányrendelet rendelkezik.
(3)	A miniszter és a honvédelemért felelős miniszter közösen gondoskodik a nemzeti
téradat infrastruktúra állami térképi adatbázisokkal való ellátásáról.
(4)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a nemzeti téradat
infrastruktúra rendszer kialakítása és működtetése során együttműködik az érintett
szakigazgatási szervezetekkel és operatívan támogatja az állandó bizottság munkáját.
(5)	A Kormány rendeletben szabályozza a nemzeti téradat infrastruktúra
létrehozásának feltételeit és annak működtetését.
IX.	Fejezet
AZ ÁLLAMI ALAPFELADA TOK KÖL TSÉGEINEK FORRÁSA
37.	§
(1)	A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi
előirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni.
(2)	Az állami alapadatok díját az e törvényben meghatározott állami alapfeladatok
végzésére kell fordítani, ideértve a Nemzeti Kataszteri Program megvalósítása
érdekében felvett hitelekből előállított állami alapadatokat is, a hitelek
visszafizetésének mértékéig.
(3)	Az állami alapadatok többlettartalmú, valamint az állami alapadatok körén kívül
eső adatok előállítása a megrendelő költségére történik.
X.	Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENÍDELKEZÉSEK
29.	Felhatalmazó rendelkezések
38. §
26
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet és határozza meg
a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint az ingatlanügyi hatóság
e törvény hatálya alá tartozó feladatait és hatáskörét,
b)	határozza meg a nemzeti téradat infrastruktúra működését irányító állandó
bizottság szervezetét, feladatát, működésének szabályait és feltételeit,
c)	határozza meg a nemzeti téradat infrastruktúra működésének szabályait, valamint
jelölje ki a központi irányításért felelős szervezetet,
d)	állapítsa meg az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai
kezelésének, tárolásának rendjét és a változások átvezetésének szabályait,
e)	állapítsa meg a levegőből végzett távérzékelés engedélyezésének és a
távérzékelési adatok használatának rendjét,
f)	határozza meg a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításának és
nyilvántartásának rendjét,
g)	határozza meg az e törvény alapján kiszabható bírságok mértékét.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg:
a)	a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisainak
vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának,
kezelésének és fenntartásának módját, és az állami átvétel rendjét, valamint az állami
adatbázisokból történő szolgáltatás módját,
b)	az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes
szabályait és követelményrendszerét, a minősítés és az állami átvétel rendjét,
c)	az ingatlan-nyilvántartási célú újfelmérések és térképfelújítások során készült
térképi adatbázisok alapján az ingatlan-nyilvántartás átalakításának szabályait,
valamint a változásvezetés részletes feltételeit,
d)	az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolandó, az Inytv.-ben
előírt, az egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó alaprajzok, illetve azok digitális
változata készítésének részletes szabályait,
e)	az ingatlanrendező földmérő minősítés feltételeit és a minősítéssel kapcsolatos
eljárás részletes szabályait,
f)	a földmérési szakfelügyelői feladatok részletes szabályait,
g)	a földmérő igazolvány kiadásának és nyilvántartásának rendjét,
h)	a háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis pontos
tartalmát, valamint létesítésének és működtetésének feladat végrehajtóját,
i)	a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával,
helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,
j) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és
archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel
egyetértésben, rendeletben határozza meg:
a)	a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséget,
27
b)	az állami digitális távérzékelési adatbázis adatainak felbontását, tartalmát,
pontossági követelményeit, vonatkoztatási és vetületi rendszerét, valamint egyéb
minőségi követelményeit,
c)	az állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának és a felhasználás
ellenőrzésének rendjét,
d)	az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat-tartalmát, létrehozásának,
felújításának, állami átvételének, kezelésének, az adatgyűjtés és az adatátadás rendjét,
e)	az e törvény szerinti egyéb díjak mértékét és megfizetésének szabályait.
(4)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:
a)	a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti ágazati irányítási
feladatokat és hatásköröket, valamint a felelősségi körébe tartozó földmérési és
térképészeti tevékenység végzésének rendjét, a honvédelem térképészeti támogatásért
felelős szerv kijelölését, feladatait és hatáskörét,
b)	a honvédelmi célú térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszerét,
alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének, fenntartásának és
felhasználásának módját, valamint az állami átvétel és adatszolgáltatás rendjét,
c)	a honvédelmi célú térképellátás szabályait,
d)	a honvédelmi célú földmérési és térképészeti munkák végzésére, ellenőrzésére
kiadott „Parancs” kiadásának rendjét,
e)	a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával,
helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,
f)	a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és
archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját.
(5)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel és az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az e törvény
alapján igazgatási szolgáltatási díjköteles adatszolgáltatásokért, eljárásokért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait
(6)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egyéb célú földmérési és térképészeti
tevékenységek részletes szabályait és követelményrendszerét - a felelősségi körébe
tartozó tevékenység vonatkozásában -
a)	a területrendezésért,
b)	a településfejlesztésért és településrendezésért,
c)	az építésügyért,
d)	az iparügyekért,
e)	az építésgazdaságért,
f)	a területfejlesztésért,
g)	a közlekedésért,
h)	az energiapolitikáért,
i)	a bányászati ügyekért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
28
30.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
39.	§
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 16-i 2006/123/EK
Irányelvnek való megfelelést szolgálja.
31.	Hatálybalépés
40.	§
(1)	Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 45.
napon lép hatályba.
(2)	A 11. § (1) bekezdés 1) és m) pontja, a 13. § (2) bekezdése, valamint a 15. § (1)
bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
32.	Átmeneti rendelkezések
41.	§
A törvény hatályba lépését megelőzően indult eljárásokban az eljárás
megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
33. Hatályon kívül helyező rendelkezés
42.	§
Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI.
törvény.
34.	Módosító rendelkezések
43.	§
(1)	Az Inytv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a továbbiakban:
hatósági) eljárásokban - a részben vagy egészében az Európai Unió által
finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó
mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve - az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni
lapon átvezetett adatokat, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázisban ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.”
(2)	Az Inytv. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
29
„ (6) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma korlátozás nélkül
megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet és hiteles másolatot
kérhet. A másolat lehet:
a)	szemle másolat: amely a hatályos térképi állapotot tartalmazza,
b)	teljes másolat: amely a hatályos térképi állapot mellett az előzetes térképi
változásokat is tartalmazza.”
(3)	Az Inytv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt határvonala alapján külön jogszabály
szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó.”
(4)	Az Inytv. 5. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„ (8) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis - az ellenkező bizonyításáig
-	hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi ... .
törvény (a továbbiakban: Fttv.) 11. § (1) bekezdése szerint meghatározott állami
alapadat-tartalmat.
(9)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről,
továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról - a (10) bekezdés kivételével - az
ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása
helyes és teljes.
(10)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá
törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni,
hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázis helyességét, teljességét vitatja.”
(5)	Az Inytv. 12. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg az
alábbi e) ponttal egészül ki:
[A földrészleteken kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:]
„d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak
rendeltetésétől,
e)	minden olyan föld alatti és a földfelszín felett található műtárgyat, létesítményt,
építményt (aluljáróban lévő üzletek, mélygarázs, közművezeték, felüljáró, híd stb.)
melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési
viszonyok) [a)-e) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].”
(6)	Az Inytv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) Az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis olvasható formában
megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak
adatbázisából, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból valamint
az okirattárból és az analóg és digitális archív térképi adatok adatbázisából áll (a
továbbiakban: ingatlan-nyilvántartás). Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza, vagy
egyéb ábrázolása az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis része.”
(7)	Az Inytv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
30
„(2) A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A
tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni.
Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának
száma megegyezik a helyrajzi számmal vagy az ingatlan egyedi azonosítójával. Az
ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter
rendeletben állapítja meg.”
(8)	Az Inytv. 21. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis ”
(9)	Az Inytv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egységes ingatlan-nyilvántartás céljára az Fttv. 13. § (1) bekezdésében
meghatározott térképi adatbázis szolgál.”
(10)	Az Inytv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás
szempontjából az Fttv. 11. § (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.”
(11)	Az Inytv. 22. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A település egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisában meg kell őrizni a
törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát,
amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. A
törölt bejegyzések állományára is vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.”
(12)	Az Inytv. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 12. § e) pontjában meghatározott egyéb önálló ingatlanokat külön tulajdoni
lapon kell nyilvántartani.”
(13)	Az Inytv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön
jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás, az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig
jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott
változási vázrajz is szükséges. A vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás
alapjául szolgáló okiratot aláírják.”
(14)	Az Inytv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érinti, illetőleg ha jogszabály azt előírja.”
(15)	Az Inytv. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A határozat tartalmának megfelelő változást az ingatlanügyi hatóság -
kézbesítés előtt - bejegyzi, illetőleg feljegyzi a tulajdoni lapra, illetve átvezeti az
állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban, ha az annak tartalmát is érinti.”
(16)	Az Inytv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„ (1) Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni lap és
annak állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt tartalmát
számítástechnikai eszközzel, olvasható formában kell megjeleníteni. A betekintést
saját számítástechnikai eszközével az ingatlanügyi hatóság kérelemre biztosítja. A
betekintés iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező természetes
személyazonosító adatait. A kérelemben szereplő adatokat az ingatlanügyi hatóság a
személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. A betekintés magában
foglalja a feljegyzés készítésének lehetőségét is.”
(17)	Az Inytv. 68. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (8) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmáról másolatot
készíteni és szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet.”
35.	Hatályon kívül helyező rendelkezés
44.	§
Hatályát veszti az Inytv. 21. § (2) bekezdése.
32
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A földmérési és térképészeti tevékenységril szóló 1996. évi LXXVI. törvényt (a
továbbiakban: Fttv.) az Országgyűlés 1996-ban fogadta el, és a törvény 1997. március
1-jén lépett hatályba. Elsi módosítását 2003-ban az OMFB megszűnése, illetve a
jogutód szervezet elnevezésének beépítése tette szükségessé. Ezt követien 2005-ben
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításával egyidejűleg
kisebb jogharmonizációs módosításra került sor, majd 2006-ban a kormányzati
szervezetalakítással összefüggi törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény,
2007-ben pedig az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül
helyezéséril szóló 2007. évi LXXXII. törvény, illetve az államhatárról szóló 2007. évi
LXXXIX. törvény módosította az Fttv-t. E módosítások során azonban nem került sor
az Fttv. átfogó, szakmai felülvizsgálatára.
A szakterületen bekövetkezett, a szakma technikai és technológiai fejlidésével
összefüggi változásokra, továbbá a szakma, illetve a gazdaság igényeire tekintettel a
szabályozás általános felülvizsgálata vált szükségessé.
A törvényjavaslat az „adatbázis szemlélet”-nek megfelelien épül fel. Célja, hogy az
állam földmérési és térképészeti alapfeladatainak meghatározásával, a szakterület
egységes, világos és átlátható rendszerbe foglalt állami alapadatok adatbázisai útján
történi térképellátása iránti szakmai, gazdasági és társadalmi igények kielégítése
biztosított legyen.
Meghatározza földmérési és térképészeti szakterülettel kapcsolatos állami
alapfeladatokat, valamint az állami alapmunkák körét.
A törvényjavaslat megállapítja a földmérési és térképészeti állami alapadat fogalmát,
eliállításának, kezelésének, illetve szolgáltatásának alapveti szabályait, továbbá
rendelkezik az állami alapadatok kötelezi felhasználásáról is.
Pontosan meghatározza az állami alapadatokat hordozó adatbázisokat és rögzíti az
azokra vonatkozó legfontosabb szabályokat. Részletesen rendelkezik az ingatlan-
nyilvántartás térképi alapjául szolgáló ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisról,
valamint az állami topográfiai térképi adatbázisokról.
A javslat lényeges elemét képezi a háromdimenziós egységes ingatlan-nyilvántartás
jogszabályi hátterének megteremtése, mely alapján lehetiség nyílik olyan
létesítmények és a hozzá kapcsolódó jogok ábrázolására, nyilvántartására, ezen jogok
térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzésére, melyek
megjelenítése - jelentiségük ellenére - korábban nem, vagy csak részben volt
lehetséges (pl. felüljárók, hidak, alagutak, mélygarázsok, közművek, egyéb földalatti
létesítmények stb.).
33
A törvényjavaslat a nemzeti téradat infrastruktúra rendszer létrehozása érdekében
kötelező alapjaként határozza meg a szakterülethez tartozó téradattémákat hordozó
állami térképi adatbázisokat.
34
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az értelmező rendelkezések azokat a fogalom-meghatározásokat tartalmazzák,
amelyek nem teljesen közismertek.
A 2. §-hoz
E szakasz az államnak a földmérési és térképészeti szakterületen ellátandó
legfontosabb feladatait, továbbá az állami alapmunkákat rögzíti. Eltekintve a
megfogalmazásbeli különbözőségektől, a hatályos szabályozáshoz képest
újdonságként jelenik meg - az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelvében
[az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (Infrastructure for Spatial
Information in Europe - INSPIRE) kialakításáról] foglaltakkal összhangban a nemzeti
téradat infrastruktúra alapjainak létrehozása és fenntartása.
A 3. §-hoz
Az (1) bekezdés az állami alapadatokat tartalmazó adatbázisokat sorolja fel. A
hatályos Fttv.-hez képest jelentős változás, hogy adatbázisokba szervezett adatokról
van szó, amit a technika fejlődése indokol. Változatlanul fennáll az az elv, hogy az
adatok vizsgálat, minősítés, illetve az állami átvételi eljárást követően válnak állami
alapadattá. Ez a feltétel nem vonatkozik az államhatár adatbázisára, az ebben kezelt
adatok a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglalt eljárások lefolytatása után (ami
a gyakorlatban jogszabállyal történő kihirdetést jelent) válnak állami alapadattá.
Az ország geometriai rendjének, összhangjának biztosítása érdekében a rendelkezés
azt írja elő, hogy az állami alapmunkákat és alapfeladatokat, az ingatlan-nyilvántartási
célú munkákat és az egyéb célú földmérési és térképészeti munkákat az állami
alapadatok - a munka jellegétől függő - kötelező felhasználásával kell elvégezni. (A
„munka jellegétől függő” kitételt az indokolja, hogy természetesen nem minden, az
adott területen rendelkezésre álló állami alapadatot kell felhasználni, például egy
földrészlet megosztása esetén nincs szükség a topográfiai adatbázis adataira, a
magassági alappontok adataira a honvédelmi célú térképi adatbázis adataira stb.)
Az (4) bekezdés a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások
fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvénnyel való összhangot szolgáló
rendelkezést tartalmaz - meghatározva azt, hogy az (1) bekezdésben felsorolt
adatbázisok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatot mely szerv,
szervezet végezhet (államigazgatási szerv, illetve kizárólagos állami tulajdonú
gazdálkodó szervezet).
A 3. § (1) bekezdésében felsorolt adatbázisokra vonatkozó előírásokat és
rendelkezéseket a 9-22. §-ok tartalmazzák.
35
A 4.§-hoz
Az állami alapadatokat, adatbázisokat országos, illetve helyi adattárakban,
térképtárakban, űrfelvétel- és légifilmtárakban kell tárolni, kezelőjük a központi
földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, az ingatlanügyi hatóság és -
felelősségi körében - honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv.
Az 5-6. §-hoz
Az 5. § (1) bekezdés deklarálja azt, hogy az állami alapadatok adatbázisai, illetve az
állami alapadatok nyilvánosak, az adatokról bárki másolat igényelhet. Kivételt
képeznek ez alól a honvédelmi célból előállított állami alapadatok.
A 7. §-hoz
E szakasz egyfelől deklarálja azt, hogy az ország térképellátása - az állami
alapadatok és térképi adatbázisok készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével -
állami feladat, másrészt rendelkezik arról, hogy az adatbázisokat folyamatosan karban
kell tartani, a fel nem újíthatók helyett új adatbázisokat kell készíteni, és ennek során a
kor lehetőségeinek és igényeinek megfelelő numerikus eljárást kell alkalmazni [(1)-
(3)	bekezdés].
A (4) és (5) bekezdésekben foglalt rendelkezések a közigazgatásban és a
közműnyilvántartásban használt térinformatikai rendszereknek az állami térképi
adatbázisokkal való folyamatos összhangját kívánják megteremteni, ugyanakkor a (6)
bekezdés lehetővé teszi az ettől való eltérést a határon átnyúló térinformatikai
rendszerek esetében. Tekintettel arra, hogy a szomszédos államok nem a
Magyarországon használatos geodéziai rendszereket használják, a határon átnyúló
térinformatikai rendszerek vonatkoztatási, vetületi és koordináta-rendszerét
nemzetközi szerződés a hazaitól eltérően is meghatározhatja.
A 8. §-hoz
Az ország geometriai rendjének összhangját kívánja biztosítani ez a rendelkezés is
azon keresztül, hogy a közfeladatok ellátását támogató térinformatikai rendszerek
geometriai megalapozásához az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az
állami topográfiai térképi adatbázisok és az állami távérzékelési adatbázisok adatait
kötelezően rendeli felhasználni - külön is nevesítve a legfontosabb közfeladatokat és
tevékenységeket.
[A törvényjavaslat III. fejezet 3. § (1) bekezdésében felsorolt, az állami alapadatokat
tartalmazó adatbázisokra vonatkozó rendelkezéseket és szabályokat tartalmazza.]
A 9.§-hoz
36
Az államhatár adatbázisával kapcsolatban a törvényjavaslat - általánosságban - csak
annak tartalmi egységeit határozza meg (nemzetközi szerződések, határokmányok,
határjegyzőkönyvek, koordináta-jegyzék). Ennek oka az, hogy az államhatár
megjelölésével, a határvonal láthatóságának biztosításával, a határjelek koordinátáinak
meghatározásával, a határjelek nyilvántartásával és az határokmányok konkrét
tartalmával kapcsolatos részletes szabályokat viszonylatonként külön-külön megkötött
kétoldalú nemzetközi szerződések tartalmazzák, magától értődően nem egységes
tartalommal. Ennek értelmében az államhatár adatbázisát a vonatkozó nemzetközi
szerződések rendelkezéseinek megfelelően kell elkészíteni és a változásokat is azok
szerint kell érvényesíteni - ahogyan erre utal a 3. § (2) bekezdésének első fordulata is.
A 10. §-hoz
E szakasz rögzíti azt, hogy a földmérési és térképészeti tevékenység alapját az
alapponthálózatok képezik, létesítésük és fenntartásuk állami feladat. A hatályos
szabályozás szerint az „alapponthálózatok” - mint gyűjtőfogalom - alatt az Egységes
Országos Vízszintes Alapponthálózatot, az Egységes Országos Magassági
Alapponthálózatot, az Országos GPS Hálózatot és az Országos Gravimetriai Hálózatot
kell érteni. A jelen törvényjavaslat - követve a kor technikai fejlődést és az abban rejlő
lehetőségeket - kibővíti ezt a kört
-	az aktív GNSS hálózattal, mely gyors, valósidejű műholdas helymeghatározást
tesz lehetővé,
-	a Magyar GPS Geodinamikai Alaphálózattal, mely része a Közép-európai GPS
Geodinamikai Referencia Hálózatnak (CEGRN), és amelynek alapvető célja a
jelenkori kéregmozgások, tektonikai deformációk térképezése, monitorozása, de
emellett fontos referenciaadatokat szolgálta a mérnöki és ipari tevékenységekhez,
-	a katonai GPS hálózattal, és a katonai tájékozási hálózattal melyek a
honvédelem földmérési és térképészeti tevékenységét támogatják,
-	az Integrált Geodéziai Alapponthálózattal, amelynek pontjait nagypontosságú
vízszintes, magassági és gravimetriai meghatározottság jellemzi, és egyaránt szolgál
tudományos, illetve gyakorlati célokat.
A hatályos szabályozás egyik hiányosságát pótolja az ún. Bendefy-féle magassági
hálózatnak az alapponthálózatok közé történő beillesztése - tekintettel arra, hogy az
Egységes Országos Magassági Alapponthálózat sűrítése még nem történt meg az
ország teljes területére vonatkozóan, ezért a még hiányzó területeken ennek a korábbi
hálózatnak a pontjai képezik a magassági alappontokat.
A 11-12. §-hoz
Az állami földmérési alaptérképi adatbázis - némileg leegyszerűsítve - a hatályos
szabályozásban állami földmérési alaptérképként említett, jellemzően hagyományos
adathordozón megjelenített térkép digitális megfelelője. A terminológia
megváltoztatását az a tény és körülmény indokolja, hogy a technikai és technológiai
fejlődésnek köszönhetően lehetőség van a térkép számítógépes előállítására, tárolására,
megjelenítésére, valamint attribútum-adatoknak az egyes objektumokhoz csatolására,
37
ami nagyban megnöveli a felhasználói igények minél szélesebb körű kielégítésének
lehetőségét.
Az állami földmérési alaptérképi adatbázis létrehozásának célja változatlanul az
egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis kötelező alapjának biztosítása.
A 11. § (1) bekezdése határozza meg az állami földmérési alaptérképi adatbázis
alapadat-tartalmát. A hatályos szabályozáshoz képest - leszámítva az elnevezésbeli
változásokat - tartalmi változást, és az adatkör bővülését jelenti - az ingatlan-
nyilvántartási jogszabályokkal összhangban - (termőföld esetében) a minőségi
osztály(határ)ok térképi ábrázolása, a földminősítési mintaterek feltüntetése, valamint
a más ingatlanáról nyíló pince bejáratának ábrázolása. Célként már most
megfogalmazásra került, és további adattartalom-bővítést jelent a 11. § (1) bekezdés l)
és m) pontjaiban foglalt, különböző használati jogokkal érintett területek feltüntetése
(mint például a jelenleg is folyó nagytömegű elektromos hálózatok vezetékjogi
bejegyzései), ezek azonban (egyelőre) nem lépnek hatályba.
Az állami földmérési alaptérkép, illetve alaptérképi adatbázis készítésének
legfontosabb és legkényesebb munkafázisa a földrészletek határvonalainak
azonosítása, illetve megállapítása, mivel ez közvetlen joghatással bír. A földrészlet
határvonalának meghatározására irányuló eljárást az „elhatárolás” fogalom fedi le. A
12.	§ ennek az eljárásnak a szabályait tartalmazza. Ennek során a felmérő kötelessége,
hogy az eljárás időpontjáról az érintetteket értesítse, a földrészletek tulajdonosai pedig
kötelesek a földrészlethatárok - állandó módon meg nem jelölt - töréspontjait
alkalmas módon megjelölni, valamint kötelesek együttműködni a felmérővel. Az
elhatárolás eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, s a jegyzőkönyvet - mint a
térképezés egyik legfontosabb dokumentumát - az ingatlanügyi hatóságnak kell
megőriznie. Ez az elhatárolási eljárás a későbbiekben nagymértékben hozzájárul az
elbirtoklások és birtokhatárviták gyors és korrekt rendezéséhez.
A 12. § (6)-(8) bekezdése tartalmazzák azt, hogy a földrészlethatár megállapítását
milyen munkarészekre, adatokra, körülményekre figyelemmel kell végrehajtani.
Különleges földrészlethatárt képeznek az államhatár, továbbá az egyéb közigazgatási
határok. Ezek megállapítása és térképi ábrázolása nem a 12. § (1)-(9) bekezdésében
foglaltak szerint történik. Az államhatár vonalát a vonatkozó nemzetközi szerződések,
illetve a határokmányokban foglaltak szerint, a közigazgatási határvonalakat pedig az
arra hatáskörrel rendelkező szerv(ezet) határozata szerint kell ábrázolni [12. § (10)-
(11)	bekezdése].
A 13-14. §-hoz
Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis
akkor válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá, amikor megtörtént az -
új adattartalomnak megfelelően - az ingatlan-nyilvántartás átalakítása és az adatbázis
forgalomba adása.
38
A 13. § (2) bekezdése - nóvumként - tartalmazza azt a rendelkezést, hogy az egyéb
önálló ingatlanok - az ingatlan-nyilvántartási törvényben előírt - alaprajzainak
digitális változatát az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban kell tárolni,
azonban a technikai feltételek hiányában ez a rendelkezés egyelőre nem lép hatályba.
Az NKP keretében - az ingatlan-nyilvántartási térképek digitális átalakításával - az
ország teljes területére nézve elkészültek a számítógépen kezelhető ingatlan-
nyilvántartási térképek. Ezek megjelenési formájukban mindenképpen korszerűek,
azonban világossá kell tenni, hogy pontosságukban a korábbi, hagyományos
adathordozón elkészített, a korabeli térképkészítési eljárás műszaki paramétereinek
felelnek meg, és a digitális átalakítás nem járt együtt az ingatlan-nyilvántartás
átalakításával. Ezért a 13. § (3) bekezdése azt deklarálja, hogy az ingatlan-
nyilvántartás átalakításáig ezeket is állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak
kell tekinteni.
A 13. § (5) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az adatbázis változását
eredményező állami alapadat tartalmat érintő földmérési tevékenységhez,
közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljáráshoz az állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázis tartalmát kell kötelezően felhasználni.
A 14. § (1)-(5) bekezdése az ingatlan-nyilvántartási adatbázis tartalmát érintő
változások bejelentésével, átvezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A
bejelentés elmulasztása kikényszeríthető, illetve a „kényszerbemérés” áthárítható a
mulasztóra.
A hatályos szabályozáshoz képest pontosítást tartalmaz a 14. § (6) bekezdése, amely
egyértelművé teszi, hogy a földrészlet határvonalának változását elrendelő,
megállapító vagy engedélyező közigazgatási illetve bírósági határozatokat csakis az
ingatlanügyi hatóság által vizsgált és záradékolt, az ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázis tartalmi és pontossági előírásainak megfelelő változási vázrajz alapján
szabad meghozni.
A 15. §-hoz
A számítógépes technika fejlődése - ahogy az néhány fejlett országban már
fejlesztés alatt áll - ma már lehetővé teszi azt, hogy az ingatlan-nyilvántartás olyan
térbeli (földfelszín alatti és feletti) objektumokat is nyilvántartson, amelyek eddig nem
képezték a nyilvántartás tárgyát, viszont az ingatlanforgalomnak szerves részei (mint
például az aluljárókban lévő üzletek, vagy mélygarázsok). Az (1) bekezdés - amely
egyelőre nem lép hatályba - célként fogalmazza meg az ún. háromdimenziós ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázis létrehozását, mivel ennek egyelőre a pontos tartalma
nem meghatározott, a műszaki feltételei nem adottak és - az egyéb jogszabályokat is
érintő - jogi háttere is kidolgozásra vár. A hatálybalépő (2) bekezdés viszont előírja
azt, hogy a hiányzó feltételekről a miniszternek gondoskodnia kell.
39
A 16. §-hoz
Az állami alapadatok adatbázisainak a közhitelességét és kötelezi felhasználását
szabályozza.
A (4) bekezdés szerint hatósági eljárásban csak az állami alapadatok kezelésére
jogosult szervek által szolgáltatott, hiteles állami alapadatok használhatók fel.
A 17. §-hoz
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis forgalomba adásának elifeltétele
az elkészült adatállomány vizsgálata, miniségének ellenirzése. A vizsgálat során
ellenirizni kell a felmérés, a térképezés és a területszámítás helyességét. A vizsgálat
természetesen csak mintavételes eljárással hajtható végre, mivel a tételes ellenirzés,
egyenli lenne egy új (megismételt) felméréssel és térképezéssel, ami megduplázná a
költségeket. A mintavételes eljárás során általában az adatok 8-10 %-ának
ellenirzésére kerül sor, ami egyben azt is jelenti, hogy az elkészült térkép és a hozzá
tartozó területjegyzék tartalmazhat rejtett hibákat, melyek sokszor évekig rejtve is
maradnak, általában akkor derülnek ki, amikor egy újabb földmérési munka során
(kitűzés, megosztás, kisajátítás stb.) a földméri hibahatáron túli eltérést észlel a
nyilvántartott és a természetbeni állapot között.
Az e §-ban foglalt rendelkezések adják meg a felhatalmazást (és egyben a feladatot)
hogy e hibák kijavításra kerüljenek. A (2) bekezdés azt a fontos elvet deklarálja, hogy
a hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a fennálló természetbeni
határvonalat és a birtoklási viszonyokat, mely a jelenlegi szabályozásban is
alapelvként van megfogalmazva.
A 18. §-hoz
E törvényjavaslat tekintetében szükséges meghatározni a nagy-, a közepes és a kis
méretarányok értékeit, mivel az állami topográfiai térképi adatbázisok eliállításának
felelissége ezen adat függvényében van a miniszter és a honvédelemért felelis
miniszter között megosztva.
Az állami topográfiai térképi adatbázisok struktúráját úgy kell kialakítani, hogy az
alkalmas legyen az elsidleges felhasználói igények kielégítésére, valamint a nemzeti
téradat infrastruktúra megteremtésére.
A polgári és honvédelmi célokra készüli adatbázisok eltéri méretarányukból
adódóan eltéri tartalommal és eltéri felhasználási területük következtében eltéri
geodéziai vonatkozási és vetületi rendszerben készülnek. Ezen sajátos jellemzik
meghatározása az elkészítésükért felelis miniszter felelisségi körébe tartozik.
Az állami topográfiai térképi adatbázisok változásvezetéséhez fel kell használni a
tartalmilag részletesebb, de attól eltéri adattárolási és megjelenési jellemzikkel
rendelkezi ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait.
40
Az állami források bevonásával készített digitális domborzat- és felszínmodellt az
azt előállító köteles a központi földmérési és térinformatikai államigazgatási
szervezetnek átadni, aki ezen adatokat az állami topográfiai térképi adatbázisok
előállításához használja fel.
Az állami források bevonásával készített, az állami topográfiai térképi adatbázis
tartalmát érintő adatállománnyal rendelkező jogosult köteles díj-, költség- és
térítésmentesen átadni az előállított adatokat a központi földmérési és térinformatikai
államigazgatási szervezetnek. Ennek célja, hogy az egyszer már közpénzeken
előállított térképi adattartalmakat ne kelljen még egyszer az államnak
megfinanszíroznia. Ez összhangban van a 2007/2/EK direktívával is. Az
adatszolgáltatók az állami topográfiai térképi adatbázisból díjmentes szolgáltatásra
jogosultak. A központi földmérési és térinformatikai államigazgatási szervezet, az
állami források bevonásával készített adatbázisokat díj-, költség- és térítésmentesen
átadja a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezet részére. Egyéb
adatfelhasználók részére az adatelőállítók, a díjmentes adatszolgáltatásra jogosultak
kivételével, díjfizetés ellenében szolgáltatnak adatot.
Az állami topográfiai térképi adatbázisokat kötelező alkalmazni a topográfiai
tartalmat igénylő térinformatikai rendszerek kialakítása során.
Az állami források bevonásával készített digitális domborzat- és felszínmodell,
valamint az állami topográfiai térképi adatbázis tartalmát érintő adatszolgáltatás
elmulasztása esetén az adatgyűjtésre jogosult szabálysértési eljárást kezdeményezhet
az adatállományt előállítóval szemben.
A 19. §-hoz
E szakasz meghatározza az állami digitális távérzékelési adatbázis tartalmát.
A digitális tároláshoz a hagyományos filmalapú térképeket és alapanyagokat
digitálissá kell alakítani.
Az állami források és közpénzek bevonásával készített távérzékelési adatok egy
másolatát át kell adni a központi földmérési és térinformatikai államigazgatási
szervezetnek, mely adatok felhasználhatók az újonnan előállítandó állami térképészeti
adatbázisokhoz. Ezt szintén az a költséghatékonyság indokolja, hogy az egyszer már
közpénzeken előállított adatokat (akár csak a topográfiai térképek esetében) ne kelljen
még egyszer más célok érdekében megfinanszírozni.
A 20. §-hoz
A szakasz határozza meg a honvédelmi célú térképi adatbázisok körét, azok
létrehozásának céljait. Ezek az adatbázisok, speciális céljaik alapján nem nyilvánosak,
azokból adatszolgáltatás nem történik. A honvédelmi célú térképi adatbázisok által
lefedett terület nem korlátozódik Magyarország területére, a katonai szövetségi
41
tagságunkból eredően a világ bármely területére kiterjedhet. Vonatkoztatási és vetületi
rendszerét a szövetségesi katonai szabványoknak megfelelően kell meghatározni.
A 21. §-hoz
A Földrajzinév-tár vezetését a központi földmérési és térinformatikai államigazgatási
szervezet látja el. Az állami térképészeti adatbázisok előállítása során a névrajzához a
Földrajzinév-tárban szereplő adatokat kell felhasználni.
A 22. §-hoz
A forgalomból kivont papíralapú térképek digitalizált másolatainak, a digitális
térképeknek, valamint az azok előállításához felhasznált távérzékelési anyagok és
egyéb földmérési alapanyagok digitalizált változatainak tárolásának és az azokból
történő adatszolgáltatásnak szabályait az adatelőállítók felügyeletét ellátó miniszterek
rendeletben szabályozzák.
A 23. §-hoz
E szakasz új fogalmakat vezet be - az állami alapfeladatok és állami alapmunkák
körébe nem tartozó - földmérési és térképészeti tevékenységek vonatkozásában,
nevezetesen az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenység, valamint az egyéb
célú földmérési és térképészeti tevékenység fogalmát. Ezeket a hatályos szabályozás
jelenleg együttesen, sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységként említi. Az
ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenység alapvető kritériuma az, hogy
ennek eredménye változást okoz az ingatlan-nyilvántartás tartalmában, (illetve
alapvetően arra irányul), továbbá ennek minősül a földrészlethatárok kitűzésével, és a
földrészleten belüli használati megosztással kapcsolatos munka is [(1)-(2) bekezdés].
Az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységi körbe azok a munkák tartoznak,
amelyek az állami alapadatok felhasználásával készülnek ugyan, de nem
eredményeznek változást az ingatlan-nyilvántartás tartalmában, és nem minősülnek
állami alapfeladatnak, állami alapmunkának vagy ingatlan-nyilvántartási célú
földmérési tevékenységnek [(3) bekezdés]. A megkülönböztetés jól kifejezi azt a tényt,
hogy az államnak alapvető feladata a közhiteles ingatlan-nyilvántartás folyamatos
fenntartása, s ennek érdekében szükségszerűen gondoskodnia kell az e területen
jelentkező feladatok szabályainak és feltételrendszerének jogszabályi
meghatározásáról.
A (4) és (5) bekezdések a kötelező munkabejelentés kritériumait tartalmazza, míg a
(6)	bekezdés azokat a fontos rendelkezéseket rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartás
tartalmában változást eredményező munkákat egyrészt az állami alapadatok kötelező
felhasználásával kell készíteni, másrészt az új alapadatoknak - változtatás nélkül -
beilleszthetőknek kell lenniük az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
állományába.
A 24-25. §-hoz
42
A földmérési tevékenység sajátosságából adódóan a földmérő a munka jelentős és
érdemi részét a terepen, idegen tulajdonú ingatlanokon mozogva kell, hogy elvégezze,
azokon méréseket kell végeznie, amihez állandó vagy ideiglenes pontjeleket is el kell
helyeznie, valamint szükség esetén meglévő építményt földmérési jellé kell
nyilvánítania.
A 24. §-ban foglalt rendelkezések egyrészt biztosítják a földmérő számára az
ingatlanokra való belépés - és ott mérések végrehajtásának - jogát, a földmérési jelek
elhelyezésének lehetőségét. Másrészt előírják azt a kötelezettséget, hogy e
jogosultságot igazolnia kell (földmérő igazolvánnyal és megrendeléssel vagy
megbízással, illetve honvédelmi célú tevékenység esetén „Parancs”-csal), s az érintett
ingatlanok tulajdonosait - akiket tűrési kötelezettség terhel - a munkavégzésről
előzetesen értesíteni kell.
A 25. § a tulajdonhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos garanciális
rendelkezéseket tartalmaz, miszerint a földmérési munka az ingatlan rendeltetésszerű
használatát csak a szükséges mértékben korlátozhatja, illetve, hogy az esetlegesen
okozott kárt meg kell téríteni, építményen való munkavégzés után az eredeti állapotot
helyre kell állítani.
A 26. §-hoz
Az alaphálózati pontok és a határjelek tulajdonosa - mint azok létesítője - a Magyar
Állam. Az egyéb (közigazgatási határt, földrészlethatárt jelölő) földmérési jelek a
települési önkormányzatok, illetve a földrészlet-tulajdonosok tulajdonában vannak.
E szakasz meghatározza a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezeteket,
továbbá rendelkezik arról, hogy az alappontok által elfoglalt területek vonatkozásában
a Magyar Államot határozatlan időre szóló, ingyenes használati jog illeti meg. A
közérdekű használati jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
A (7) bekezdés szerint új alaphálózati pont létesítése esetén a közérdekű használati
jog jogosultja rendelkezni köteles az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról.
A 27. §-hoz
A földmérési munkák elvégzését, az egységes rendszerbe foglalt térképezés
végrehajtását - végső soron az ország geometriai rendjét - a vízszintes és magassági
alaphálózatok biztosítják. Ma Magyarországon több mint 50 ezer (I-IV. rendű,)
vízszintes, 22 ezer (I-III, rendű) magassági - állandó módon megjelölt - alappont van,
a katonai tájékozási hálózat pontjainak száma megközelítőleg 8 000, az államhatár
megjelölését szolgáló - szintén állandósított - határjelek száma 18 ezer. Ezen
alappontok, földmérési jelek - mai árakon számítva -több mint 20 000 MFt értéket
képviselnek, ezért e jelek fizikai és jogi védelme elsőrendű érdeke és kötelessége az
államnak.
43
E szakasz rendelkezik arról, hogy az alappont létesítésekor a pontot az ingatlan
tulajdonosának - jegyzőkönyvben dokumentáltan - be kell mutatni és megőrzésre át
kell adni. A tulajdonos (vagyonkezelő) a földmérési jel megrongálódásáért,
megsemmisüléséért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. A
jelenleg hatályos Fttv.-ben sokkal tágabb értelemben van megfogalmazva a tulajdonosi
kötelezettség az alappontok védelme terén, ezért az egységes jogalkalmazás érsekében
szükségessé vált annak pontosítása.
A (3) bekezdés főszabályként rögzíti, hogy a földmérési jel helyreállításának,
pótlásának, áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az
áthelyezés vagy a megszüntetés érdekében áll, illetve akit erre köteleztek. Amennyiben
erre senki sem kötelezhető, úgy a költségek forrását a központi költségvetésből kell
biztosítani [(7) bekezdés].
A 28-29. §-hoz
A 28. § (1) bekezdése azt deklarálja, hogy a földmérési és térképészeti tevékenység
végzéséhez - miniszteri rendeletben meghatározott - szakképzettség szükséges.
A (3) és (4) bekezdés tartalmazza azokat a feladattípusokat, amelyek végzéséhez a
szakképzettségen túlmenően ingatlanrendező földmérő minősítés is szükséges
(elhatárolás, földrészlet-kitűzés, szakfelügyeleti tevékenység, az állami ingatlan-
nyilvántartásban és a térképi adatbázisban változást eredményező földmérési és
térképészeti munka minőségtanúsítása stb.). Erre azért van szükség, mert e feladatok
egy része joghatással bír, nagy gyakorlatot és elméleti tudást igényel, s egyértelmű,
hogy e feltételnek nem csak a munka végrehajtója, hanem annak ellenőrzője,
vizsgálója is meg kell feleljen.
Az ingatlanrendező földmérő minősítést a (7) bekezdés szerint az kaphat, aki
büntetlen előéletű, a földmérési és térképészeti tevékenységtől nincs eltiltva és
megfelel vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek (jelenleg e
feltételek között szerepel a felsőfokú szakirányú végzettség, a szakterületen
munkavégzéssel eltöltött idő, továbbá meghatározott számú és tartalmú
referenciamunka meglétének igazolása).
Az ingatlanrendező földmérő minősítésről a miniszter által e célra létrehozott
Ingatlanrendező Minősítő Bizottság javaslatára, a döntést a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szervezet határozatba foglalja [(6) bekezdés].
Új elemként jelenik meg a minősítés szakmai vagy etikai vétségek esetén történő
felfüggesztésének vagy megvonásának szankciója. Az előző szabályozás tapasztalatai
alapján ezt a szigorítást a gyakorlati élet teszi szükségessé, hiszen más szakmák esetén
is ez a büntethetőség minőségi javulást eredményezett.
A 30. §-hoz
44
E szakasz arról rendelkezik, hogy a levegőből végzett távérzékelés, az így nyert adat
vagy felvétel közzététele, illetve kereskedelmi célú felhasználása engedélyhez kötött
tevékenység. Az engedélyhez kötöttséget nemzetbiztonsági, illetve ipari titokvédelmi
szempontok indokolják.
A 31. §-hoz
E szakasz tételesen felsorolja azokat földmérési és térképészeti adatokat, anyagokat,
munkarészeket, amelyek nem selejtezhetlek - alapponthálózatok, földmérési
alaptérképek, ingatlan-nyilvántartási térképek, topográfiai térképek, az államhatár
határokmányai, légifelvételek stb. - még akkor sem, ha azok már forgalomból
kivontak vagy hatálytalanok. Erre pl. az ingatlan-nyilvántartási térkép és a földmérési
alaptérkép esetében elsőrendűen azért van szükség, mert bármely, a földrészlethatárok
ábrázolásával, az ingatlanok területével, területváltozásával kapcsolatos vitás esetben
mind az ingatlanügyi hatóság, mind pedig a bíróság (és az általa felkért igazságügyi
földmérési szakértő) köteles megvizsgálni és összehasonlítani az aktuális (hatályos)
állapotot a korábbiakkal. Hasonló okokból írja elő a (4) bekezdés azt, hogy az
ingatlan-nyilvántartási és az egyéb célú munkák földmérési munkarészeit a készítő 10
évig köteles megőrizni.
Az alapponthálózatok esetében bármilyen hiba, ellentmondás vizsgálatához szükség
van az eredeti mérési és számítási munkarészekre. A topográfiai térképek és a
távérzékeléssel nyert adatállományok, légifelvételek rengeteg, konkrét időponthoz
köthető információt és adatot tartalmaznak, amelyek számos szakterületen (pl.
környezetvédelem, vízügy, közlekedés, településfejlesztés) hasznosíthatók.
A 32. §-hoz
Az állami alapadatok és adatbázisok - jellegükből adódóan és mert döntően
közpénzek felhasználásával kerülnek előállításra - állami tulajdonban vannak, a
tulajdonosi jogokat - felelősségi körüknek megfelelően - a földügyért, a földmérésért
és térképészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja.
A (2) bekezdés azt a fontos tényt deklarálja, hogy az állami alapadatok és
adatbázisok állami átvételét követően - azok előállításával és szolgáltatásával
kapcsolatban - az előállító térítésre nem tarthat igényt. Ez a rendelkezés egyértelművé
teszi, hogy az e törvényben meghatározott adatok, adatbázisok, térképművek nem
képezik a szerzői jogi védelem tárgyát, ugyanis az adat (térkép) előállítója egyfelől
állami vagy magán megrendelésre, ellenszolgáltatás fejében készíti el a „terméket”,
másfelől - tekintettel a szakmai szabályok kötött előírásaira - nem felel meg a szerzői
jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (3) bekezdésében foglalt feltételnek,
miszerint „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó
egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg”.
45
A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés szoros összefüggésben van a 5. § (1)
bekezdésében foglaltakkal, miszerint az állami alapadatok szolgáltatásáért díjat kell
fizetni. Az adat/adatbázis/térkép továbbfelhasználásához, illetve azokról további
másolatok készítéséhez, értéknövelt termékek előállításához a tulajdonosi jogok
gyakorlójának hozzájárulása szükséges, és a továbbfelhasználásért díj illeti meg.
(Példaként említhető, hogy a térképkészítés igen költséges terepi munkát vagy szintén
költséges távérzékeléses eljárást igényel. Ugyanakkor ezen költséges eljárások
mellőzésével (üzleti célból), könnyűszerrel lehet az ingatlan-nyilvántartási térkép
geometriai adatainak felhasználásával várostérképet, a topográfiai térképek
felhasználásával turista térképet készíteni.)
A 33. §-hoz
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény mind a polgári, mind a
honvédelmi szakterületeken jelentkező feladatokat szabályozza. Az e szakaszban
foglalt rendelkezések határozzák meg a két illetékes miniszter felelősségi körét azzal,
hogy az állami alapfeladatok összehangolt végzéséért együttesen felelősek.
A 34.§-hoz
E § határozza meg a földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányításának
szerveit (ingatlanügyi hatóság, földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet,
valamint a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet).
A (2) bekezdés - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvényhez
hasonlóan - kizárja annak lehetőségét, hogy e szervek döntését a felügyeleti szerv
megváltoztassa vagy megsemmisítse, illetve az eljáró hatóságot új eljárásra utasítsa. A
jogorvoslat kizárólag bírósági úton gyakorolható.
A 35. §-hoz
E szakasz az ágazati irányítás szerveinek feladatait határozza meg (gondoskodnak a
földmérési és térképészeti állami alapfeladatok, állami munkák végzéséről,
végeztetéséről, ellenőrzési feladatot látnak el, elvégzik a jogszabályokban előírt
hatósági feladataikat, továbbá kezelik a hatáskörükbe tartozó adatbázisokat és azokból
adatot szolgáltatnak).
A 36. §-hoz
A nemzeti téradat infrastruktúra azon téradatok és térinformatikai rendszerek
összessége, melyek közfeladatok ellátását szolgálják.
Az (1) bekezdés deklarálja azt, hogy ennek kötelező térinformatikai alapját az állami
térképi adatbázisok képezik. Az adatbázisoknak e feladathoz történő biztosításáról a
két miniszter együttesen gondoskodik [(3) bekezdés].
46
A nemzeti téradat infrastruktúra kialakításához a földmérési és térképészeti
szakterület alapvetően a térinformatikai alapokat biztosítja, azonban a létrehozandó
Infrastruktúra számos más szakterület adatait, információit kell, hogy tartalmazza.
Ezért a rendszer összehangolt kialakítása megkívánja, hogy a munkát az érintett
szakterületek képviselőiből álló bizottság koordinálja. Tekintettel arra, hogy ez
kormányzati feladat, az ún. állandó bizottságról kormányrendelet fog rendelkezni [(3)
bekezdés]. A (4) bekezdés az érintett szervekkel való kötelező együttműködést ír elő a
központi földmérési és térinformatikai államigazgatási szervezet számára, melynek az
állandó bizottság munkáját is támogatnia kell.
A 37. §-hoz
A földmérési és térképészeti állami alapadatok, térképi adatbázisok előállításához,
folyamatos karbantartásához, működtetéséhez fontos állami érdek fűződik. A 8. §-ban
foglalt felsorolás már önmagában is mutatja, hogy az ország geometriai rendjét
biztosító, széleskörű adatállományt milyen sok szakterület használja közfeladatai
végrehajtása során, és ez kiegészül még a gazdasági élet által támasztott igényekkel.
Sajnos - különböző okokból - az elmúlt másfél évtizedben a központi költségvetés
nem célzottan határozta meg a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokra
fordítható forrást, azt az agrártárca büdzséjéből kellett (volna) előteremteni. Ez nem,
vagy alig sikerült, a források jó esetben az intézményrendszer működtetésére voltak
csak elegek. Így fordulhatott elő, hogy - az égetően szükséges - digitális ingatlan-
nyilvántartási térképek létrehozására is csak banki hitelfelvétellel kerülhetett sor az
NKP keretében, míg az egyéb feladatokra (szintezési hálózat fejlesztése, topográfiai
térképezés) alig jut pénz. Az alapfeladatok elmaradása nem azonnal jelentkező
problémákat okoz, a lemaradás azonban egyre nehezebben lesz behozható. Külön is
említeni kell az 2007/2/EK irányelvvel kapcsolatos, kötelezően ellátandó feladatokat,
melynek teljesítése Uniós kötelezettség, amellett, hogy végrehajtására az EU forrást
nem biztosít.
Ezért e szakasz (1) bekezdése a törvényben kívánja rögzíteni azt, hogy a földmérési
és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi előirányzatát a központi
költségvetésben kell megtervezni. Ezt a forrást egészíti ki az adatszolgáltatásból
befolyó díj, amiből a fent említett NKP-s hitel visszafizetését is biztosítani kell [(2)
bekezdés]. A (4) bekezdés külön kívánja meghatározni az államhatár földmérési
feladatainak forrását, aminek az az oka, hogy ezeket a feladatokat kétoldalú
nemzetközi szerződések írják elő kötelezően Magyarország számára, így - forráshiány
miatti - elmaradásuk diplomáciai bonyodalmakhoz is vezethet.
A 38. §-hoz
E szakasz tartalmazza a törvényben előírt feladatok végrehajtásához szükséges
jogszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket, melyek között -
jellegüknek megfelelően - egyaránt szerepelnek kormányrendeletek, miniszteri
rendeletek, együttes miniszteri rendeletek. Ezek egy része ma is létezik, ám a jelen
47
törvény elfogadásával a teljes földmérési és térképészeti jogi szabályozást meg kell
újítani.
A 39. §-hoz
Az EU belsi piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 16-i 2006/123/EK
Irányelvre történi utalást tartalmazza.
A 40. §-hoz
A törvény a kihirdetését követi 45. napon lép hatályba. Kivételt képeznek ez alól
azok a rendelkezések, amelyek szakmai újdonságot tartalmaznak, a jövit célozzák,
azonban egyelire sem a jogi, sem a szakmai részletszabályozások, sem a technikai
feltételek nem adottak a hatálybaléptetésükhöz.
A 41-42. §-okhoz
E szakaszok tartalmazzák az átmeneti és a hatályon kívül helyezi rendelkezéseket.
43. §-hoz
A módosító rendelkezések az Inytv. és a törvényjavaslat összhangjának
megteremtését szolgálja.