﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6390. számú
törvényjavaslat
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények
módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi
rendelkezések módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2012. március
2012.évi
törvény
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a
katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról
1. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
1. §
(1)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 1. § (2) bekezdése a következő szöveggel
lép hatályba:
„(2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra,
a)	amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy
veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi
személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és
b)	amelyre e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy
járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli.”
(2)	A Szabs. tv. 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban a közlekedési szabálysértésekre
kormányrendeletben kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó több szabálysértés miatt vonják
felelősségre, az elbírált szabálysértésekhez rendelt legmagasabb pénzbírság mértékének felével
növelt összeget kell megállapítani, de az nem haladhatja meg az elbírált szabálysértésekhez rendelt
pénzbírságok együttes összegét.
(4)	Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban elzárással nem büntethető
szabálysértés miatt és a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező
mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés miatt vonják felelősségre, a (2) bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kiszabott pénzbírság nem lehet kevesebb az elbírált
szabálysértések közül a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal
sújtandó szabálysértéshez rendelt legmagasabb pénzbírság összegénél.”
(3)	A Szabs. tv. 23. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„23. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a szabálysértés
elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül
a)	szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen
felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértési ügyben a
szabálysértési elzárás leghosszabb tartamára és a pénzbírság felső határára a 22. § (1) bekezdésben
írt szabály az irányadó,
b)	szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen
felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő
szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
c)	pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az
újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő
szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
1
d)	pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az
újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás
büntetés szabható ki.
(2)	Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott, az ismételt elkövetésre vonatkozó
rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha
a)	a szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabtak ki,
b)	a cselekmény a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértésnek minősül,
c)	az eljárás alá vont személyt a b) pontban meghatározott szabálysértés miatt korábban jogerősen
elmarasztalták.
(3)	Akit a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés
szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt hat hónapon belül legalább két ízben
jogerősen felelősségre vontak, az újabb - a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott,
engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett - szabálysértés miatt a
szabálysértési hatóságnak járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell.
(4)	Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és
a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az
elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott
szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor
a)	a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz
rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni;
b)	a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az
ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni, de az nem haladhatja meg a
százötvenezer forintot.
(5)	A (3) és (4) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések
alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni, ha szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot
szabtak ki.”
(4)	A Szabs. tv. 24. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát,
a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem
teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre
emelkedésétől számítva egy év eltelt.”
(5)	A Szabs. tv. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott katona által elkövetett, fegyelmi eljárás keretében el nem
bírálható szabálysértés esetén a rendőrség, illetve a szabálysértési hatóság értesíti az eljárás alá vont
személy állományilletékes parancsnokát
a)	az őrizetbe vételről, illetve annak meghosszabbításáról,
b)	a szabálysértési elzárás büntetés kiszabásáról, valamint
c)	a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság, illetve a közérdekű munka helyébe lépő elzárásra
átváltoztatásról.”
(6)	A Szabs. tv. 62. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„62. § (1) A tanúk meghallgatása egyenként - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - lehetőség
szerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A szabálysértési hatóság által foganatosított
2
meghallgatás esetében a szabályszerűen értesített eljárás alá vont személy távolmaradása nem
akadálya a tanú meghallgatásának.
(2)	A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint azt, hogy
az eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója-e, továbbá, hogy az ügyben más
okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként
a vallomástételt megtagadhatja.
(3)	A tanút a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell jogaira, kötelezettségeire és a hamis
tanúzás, valamint a hamis vád jogkövetkezményeire.
(4)	A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a
vallomásától várható bizonyíték más bizonyítási eszközzel nem pótolható.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a tizennyolcadik életévét be nem töltött
tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni. A
tizennegyedik életévét be nem töltött személy meghallgatása esetén mellőzni kell a hamis tanúzás
és a hamis vád jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
(6)	A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú meghallgatásán törvényes képviselője is részt
vehet.
(7)	A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, más tanú és a
szakértő meghallgatásakor. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és az
eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú minősített adatról tesz vallomást, továbbá, ha elrendelték a tanú
adatainak zártan kezelését.
(8)	A kiskorú idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről
gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a gondozója útján kell idézni,
illetve értesíteni.”
(7)	A Szabs. tv. 71. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A (2) - (4) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a fiatalkorú korára, érettségére
figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni.”
(8)	A Szabs. tv. 72. § (2) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az eljárás alá vont, illetve helyszíni
bírsággal sújtott személynek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a nem teljesített
közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő
szabálysértési elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben, illetve a Kormány
által rendeletben kijelölt intézményben a megadott határnapon nem jelenik meg.
(5)	A szabálysértési hatóságnak az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni
kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a szabálysértési eljárás irataiba elektronikus
úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, az elővezetés napját megelőző napig
határozattal az elővezetési határozatot hatályon kívül helyezi. Az elővezetés az ügyész által hozott
határozatig nem hajtható végre.”
(9)	A Szabs. tv. 92. § (1) bekezdése a következő d) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Szabálysértési költség)
„d) a közérdekű munka büntetés végzéséhez beszerzett foglalkozás-egészségügyi alkalmassági
vizsgálat költsége.”
(10)	A Szabs. tv. 95. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
3
„(1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést
tartalmaz. Az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot képviselőjével is közölni kell. Ha az
eljárásban a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény 11. §-ában meghatározott igazolást állítottak ki, az eljárást lezáró határozatot az
áldozatsegítő szolgálattal is közölni kell.
(2)	A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselőjével közli az eljárás alá vont személy
felelősségét megállapító vagy az eljárást megszüntető határozatot, illetve a bíróság hatályban tartó
vagy megváltoztató végzését.”
(11)	A Szabs. tv. 99. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány - a
helyszíni bírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között -
rendelettel megállapíthatja a helyszíni bírság kötelező mértékét.
(7)	Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó, a
XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont
személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben
meghatározott szabálysértés miatt helyszíni bírsággal sújtották, akkor
a)	a második, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az
ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni;
b)	a harmadik, illetve az azt követő, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés
elkövetése az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság háromszorosát kell kiszabni, de az
nem haladhatja meg a hetvenezer forintot.
(8)	A helyszíni bírság kiszabása során, ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó több
szabálysértés elbírálására kerül sor, az elkövetett szabálysértésekhez rendelt helyszíni bírságok
közül a legmagasabb bírságot kell alkalmazni.
(9)	Ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés és más szabálysértés egyidejű
elbírálására kerül sor, a kiszabható helyszíni bírság nem lehet kevesebb, mint a kötelező mértékű
helyszíni bírság, de az nem haladhatja meg az ötvenezer forintot, ismételt elkövetés esetén a
hetvenezer forintot.
(10)	A (2) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezés alkalmazásánál
nem lehet figyelembe venni a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértéseket.”
(12)	A Szabs. tv. 104. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt - ha a közérdekű munka végrehajtásához
szükséges feltételek fennállnak - nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka
kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.”
(13)	A Szabs. tv. 105. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az érdemi határozattal szemben az eljárás alá vont személy vagy képviselője, az okozott kár
megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, az érdemi
határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül
kifogást nyújthat be. Amennyiben a pénzbírság összegét külön jogszabály állapította meg, a
pénzbírság mértéke miatt nincs helye kifogás benyújtásának.”
(14)	A Szabs. tv. 120. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
4
„(5) A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt, ha a közérdekű munka végrehajtásához
szükséges feltételek fennállnak, nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka
kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.”
(15)	A Szabs. tv. 134. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„134. § (1) A fiatalkorúval szemben a szabálysértési eljárást az életkori sajátosságainak
figyelembevételével és úgy kell lefolytatni, hogy elősegítse a fiatalkorúnak a törvények iránti
tiszteletét. A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy
a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék.
(2)	Ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag szabálysértési elzárás,
közérdekű munka vagy pénzbírság kiszabására kerül sor, a meghallgatásától nem lehet eltekinteni.
(3)	A fiatalkorú törvényes képviselőjét, gondozóját a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a
felhívással kell értesíteni, hogy a fiatalkorú megjelenéséről gondoskodjék. Amennyiben a törvényes
képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság képviselőjét kell a fiatalkorú
meghallgatásának időpontjáról értesíteni.
(4)	A fiatalkorú meghallgatására a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor, kivéve, ha:
a)	a törvényes képviselő a szabálysértést a fiatalkorúval együtt követte el, illetve az érdekei a
fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek,
b)	a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van,
c)	a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes
képviselője. Ezekben az esetekben a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki. A tárgyaláson
megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki
ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg.
(5)	Ha a fiatalkorú törvényes képviselője vagy gondozója az értesítés ellenére nem jelenik meg, úgy
részére a végzést, illetve határozatot kézbesíteni kell.
(6)	Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú védelembe vételét
kezdeményezheti az erre hatáskörrel rendelkező szervnél.
(7)	Fiatalkorúval szemben a 102. § (1) bekezdése, valamint a 118. § (1) bekezdése szerinti eljárás
alapján csak intézkedés alkalmazható.”
(16)	A Szabs. tv. 141. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A helyszíni bírságot kiszabó szerv a nála keletkezett iratok megküldésével - ha nem azonos a
szabálysértés miatt eljáró hatósággal - értesíti a lakóhely szerinti általános szabálysértési hatóságot,
valamint a szabálysértési nyilvántartó szervet a helyszíni bírság kiszabásáról.”
(17)	A Szabs. tv. 142. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„142. § (1) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkával történő
megváltása érdekében az elkövető - ha vele szemben a 10. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll
fenn - a pénzbírság befizetésére rendelkezésre álló határidőt követő három munkanapon belül
jelentkezhet az állami foglalkoztatási szervnél. Ennek elmulasztása esetén a meg nem fizetett
pénzbírságot, helyszíni bírságot szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.
(2)	A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka
végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik. Az állami foglalkoztatási szerv a 144.
§ (4) és (8) bekezdésében foglaltak szerint köteles az elkövető részére közérdekű munkát - a
nyilvántartása alapján - felajánlani.
5
(3)	A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy
szabadidejében - díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül
munkaviszony.
(4)	Az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a
szabálysértési hatóságot, vagy a 141. § (2) bekezdésben meghatározott hatóságot,
a)	az elfogadott jelentkezésről és a teljesítés megkezdésének időpontjáról,
b)	a közérdekű munka teljesítéséről, valamint
c)	arról, ha az elkövető a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a teljesített munkaórák
megjelölésével.
(5)	A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy
helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át, azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság
összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka nyolcszáz forintnak felel meg.
(6)	A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén
az elkövető saját költségén köteles a foglalkozás-egészségügyi alkalmasság igazolására.”
(18)	A Szabs. tv. 144. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„144. § (1) A közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.
(2)	A bíróság által kiszabott közérdekű munkát az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye,
ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv hajtja végre.
(3)	Ha az elkövető munkakötelezettségének nem tesz eleget, a közérdekű munkát a bíróság
szabálysértési elzárás büntetésre változtatja át.
(4)	A közérdekű munka végrehajtása érdekében az állami foglalkoztatási szerv elsősorban az
elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település területén működő, vagy olyan
közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet jelöl ki, amelynek a megközelítése - az
elkövető lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől - tömegközlekedési eszközzel az egy órát nem
haladja meg. A közérdekű munka végrehajtása során az állami foglalkoztatási szerv - az elkövető
egészségi állapotának és munkára való alkalmasságának figyelembevételével, a munkáltató
beleegyezésével - foglalkoztatót jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül.
(5)	A kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha az elkövető
nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget.
(6)	A közérdekű munka végzésére szolgáló munkahely kijelölése során az állami foglalkoztatási
szerv figyelembe veszi a településen rendelkezésre álló, közfoglalkoztatottakat foglalkoztató
gazdálkodó szervezetek munkaerőigényét is.
(7)	A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy
szabadidejében - díjazás nélkül végzi.
(8)	Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elkövető -
figyelemmel egészségi állapotára - előreláthatóan képes elvégezni.
(9)	Az állami foglalkoztatási szerv a szabálysértési hatóságot a 142. § (4) bekezdése szerinti
esetekben értesíti.
(10)	Közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető köteles a határozat jogerőre emelkedését
követő három munkanapon belül az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni.”
6
(19)	A Szabs. tv. a következő 106/A. alcímmel és 144/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„106/A. A közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartása
144/A. §
(1)	Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatókról,
valamint a közérdekű munkával sújtott és a 142. § (1) bekezdése alapján közérdekű munkát vállalt
elkövetőkről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása,
valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a
továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás).
(2)	A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza
a)	a foglalkoztató megnevezését, elérhetőségét,
b)	a közérdekű munka jellegét, a munkakör megnevezését, leírását,
c)	a foglalkoztató által igényelt létszámot,
d)	a munkavégzés helyét,
e)	a munkavégzés tartamát,
f)	a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékét,
g)	az arra vonatkozó adatokat, hogy a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon
végezhető-e,
h)	az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,
i)	a munka végzéséhez szükséges
ia)	iskolai végzettségre, szakképesítésre,
ib)	foglalkozás-egészségügyi alkalmasság mértékére és az alkalmasság hiánya miatt kizárt
munkakörökre,
j) a foglalkoztatónál munkába állított elkövető vonatkozásában
ja) az elkövető 151. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyazonosításra,
jb) a kiszabott, vagy a 142. § (1) bekezdése szerint vállalt közérdekű munka órákban
meghatározott mértékére,
jc) az e)-g) pontokban foglaltak meghatározására,
jd) az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
je) az elkövető iskolai végzettségre, szakképesítésre,
jf) az elkövető foglalkozás-egészségügyi alkalmasságára és annak igazolására
vonatkozó adatokat.
(3)	Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)-i) pontjában foglalt adatokat a honlapján
közzéteszi.
(4)	Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdésben foglalt adatokat a közérdekű munka
büntetést, illetve a 142. § (1) bekezdés szerint közérdekű munka vállalását eredményező
szabálysértés büntethetőségének elévüléséig kezeli.
(5)	A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatóként
a)	a helyi önkormányzat, valamint az önkormányzati társulás,
7
b)	a költségvetési szerv,
c)	az állami, az önkormányzati fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény,
d)	az egyházi fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény, valamint
e)	a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdés f)-j) pontjában meghatározott
közfoglalkoztató
vehető nyilvántartásba.
(6)	Az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott foglalkoztatók kötelesek bejelenteni, az (5)
bekezdés d)-e) pontjában meghatározott foglalkoztatók bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv
részére a (2) bekezdés a)-i) pontjaiban foglalt adatokat.
(7)	A foglalkoztatói nyilvántartásból a 157. § (1) bekezdésében meghatározott szervek, az ott
meghatározott célból jogosultak adatot átvenni.”
(20)	A Szabs. tv. 150. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A nyilvántartott személy személyazonosító adatait a szabálysértési nyilvántartó szerv által
képzett alfanumerikus azonosító (a továbbiakban: kapcsolati kód) rendeli hozzá a szabálysértési
nyilvántartásokban kezelt adataihoz.”
(21)	A Szabs. tv. 153. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Ha a perújítás eredményeként a bíróság a 132. § (1) bekezdés első fordulata szerinti határozatot
hozza, akkor a perújítási ügyben eljáró bíróság közli azokat az adatokat, amelyek eltérnek az
alapügyben a 153. § (2) bekezdése alapján közölt adatoktól.”
(22)	A Szabs. tv. 157. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A 39. § (2) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv
vagy személy esetében - amennyiben számukra a közvetlen elektronikus úton történő hozzáférés
feltételei nem adottak - az (1) bekezdés d) pontja szerinti közvetlen adathozzáféréssel történő
adatátvétel keretében az adatok átvétele rövid úton is végezhető.”
(23)	A Szabs. tv. 160. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A 157. § (5) bekezdése szerinti esetben az adatokat a szabálysértési nyilvántartó szerv - az
adathozzáféréshez való jogosultság ellenőrzését követően - telefonon továbbítja, ilyen esetben
szóban hívja fel a figyelmet az adatok jogszerű felhasználásának követelményére.”
(24)	A Szabs. tv. 161. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A szabálysértési nyilvántartó szerv az érintett kérelmére a szabálysértést elkövetettek és a
helyszíni bírságoltak nyilvántartásában, valamint a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók
nyilvántartásában kezelt adatokra tekintettel, a kérelemben megjelölt körben, célra hatósági
bizonyítványt állít ki.”
(25)	A Szabs. tv. 164. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„164. § (1) A szabálysértési eljárásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
(2)	A szabálysértés miatt eljáró hatóságok, a bíróságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosultak
a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter által rendeletben meghatározottak szerint végzik a
szabálysértési statisztikai adatok gyűjtését és szolgáltatását.”
8
(26)	A Szabs. tv. a következő 137/A. alcímmel és 183/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„137/A. Jogosulatlan címhasználat
183/A. § (1) Aki mások előtt őt meg nem illető címet használ, illetve kitüntetést vagy egyenruhát
jogosulatlanul visel, szabálysértést követ el.
(2)	Aki közterületen, mások előtt
a)	a rendvédelmi szervek, illetve a Magyar Honvédség rendszeresített egyenruháját, azonosításra
szolgáló jelvényét, ezek megtévesztésre alkalmas utánzatát jogosulatlanul viseli, továbbá az e
szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltüntet,
b)	a vöröskereszt mozgalomhoz tartozó vagy más humanitárius, illetve egészségügyi szervezetek
jelvényeit jogosulatlanul használja, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy
járművén jogosulatlanul feltüntet,
szabálysértést követ el.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe
tartozik.”
(27)	A Szabs. tv. a következő 153/A. alcímmel és 199/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„153/A. Gyógyszerrendészeti szabálysértés
199/A. § (1) Aki
a)	engedély nélkül gyógyszert készít vagy forgalmaz, illetőleg a forgalomból kivont, vagy
Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert jogosulatlanul forgalomba hoz, vagy indokolatlan
mennyiségben tart, Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot,
készítményt indokolatlan mennyiségben tart,
b)	olyan gyógyszert készít, vagy olyan gyógyszert hoz forgalomba, amely a vonatkozó
jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg,
szabálysértést követ el.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
vámszerve hatáskörébe tartozik.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell
érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott beteg személyes
szükségleteinek kielégítését célozza.”
(28)	A Szabs. tv. a következő 156/A. alcímmel és 202/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„156/A. Tiltott fürdés
202/A. § (1) Aki tiltott helyen fürdik, szabálysértést követ el.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, a
természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a halászati őr is szabhat ki helyszíni
bírságot.”
(29)	A Szabs. tv. a következő 169/A. alcímmel és 215/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„169/A. Polgári védelmi kötelezettség megsértése
215/A. § Az a polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy, aki polgári védelmi kötelezettségével
összefüggő bejelentési, megjelenési, feladat-ellátási, vagy adatszolgáltatási kötelezettségének nem
9
tesz eleget, vagy nem a jogszabályban vagy végrehajtható határozatban megjelölt határidőben tesz
eleget, szabálysértést követ el.”
(30)	A Szabs. tv. a következő 169/B. alcímmel és 215/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„169/B. Honvédelmi kötelezettség megszegése
215/B. § Az a hadköteles személy, aki törvényben meghatározott személyes adatszolgáltatási,
bejelentési, megjelenési kötelezettségének, vagy az akadályoztatásával kapcsolatos jelentési
kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el.”
(31)	A Szabs. tv. 238. §-a és azt megelőző 192. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
„192. Élelmiszer engedély nélküli előállítása, forgalomba hozatala
238. § Aki élelmiszer-előállítási vagy -forgalmazási tevékenységet engedély vagy bejelentés nélkül
végez, szabálysértést követ el.”
(32)	A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozást felelős miniszter, hogy)
„a) a törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásának rendjét, a szabálysértési eljárás,
valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közérdekű munka
végrehajtásának,”
(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)
(33)	A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozást felelős miniszter, hogy)
„d) az államháztartásért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért, a
közlekedésért, a halgazdálkodásért, az erdőgazdálkodásért, a természetvédelemért, az
agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével a helyszíni bírságolás végrehajtásának, a helyszíni
bírságolást igazoló nyomtatvány kialakításának,”
(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)
(34)	A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozást felelős miniszter, hogy)
,,e) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter egyetértésével és a legfőbb ügyész véleményének
kikérésével a szabálysértési elzárás végrehajtásának”
(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)
(35)	A Szabs. tv. 251. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Szabs. tv.”
(36)	A Szabs. tv. 252. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A kormányhivatalhoz átkerül a 2012. április 15. napja előtti általános szabálysértési hatóságtól
a kormányhivatalra telepített szabálysértési hatáskör ellátásához szükséges erőforrás.”
10
2. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű
rendelet módosítása
2.	§
(1)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a
továbbiakban: Bv. tvr.) 122. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az elzárás végrehajtása során el kell különíteni)
„c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól.”
(2)	A Bv. tvr. a következő 122/A. §-al egészül ki:
„122/A. § (1) Az elzárás végrehajtása alatt a katonákat a 122. § (4) bekezdésében előírtakon felül a
többi elkövetőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.
(2)	A katona elzárásának végrehajtására az 55. § rendelkezései megfelelően irányadók.
(3)	E § alkalmazásában katona: a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 28. § (1) bekezdésében meghatározott az a
személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás végrehajtásának
megkezdése, vagy a végrehajtás alatt fennáll.”
3.	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
3.	§
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban:
Ehi.) 13/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye továbbá, ha az egészségügyi államigazgatási
szerv megállapítja, hogy az előírt, felé teljesítendő bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségre,
továbbá az előírt nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket
megsértették.”
(2) Az Ehi. 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi
államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja,
hogy
a)	az egészségügyi szolgáltató
aa)	az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket, vagy jogszabályi
rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól
eltérően végzi,
ab)	szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul
utalt be, vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg
állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy
ac)	a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta,
b)	a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek
elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket
megsértették,
11
c)	a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak,
illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet
jogosulatlanul végeznek,
d)	az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz
részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását
meghaladva egészségügyi tevékenységet végez.”
4.	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
4.	§
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja
azt a természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki
vagy amely
a)	jogosulatlanul, vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási
kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,
b)	gondatlanul a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat,
c)	a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,
d)	a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra
vonatkozó jogszabályokat megszegi,
e)	a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,
f)	a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás
megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2)	A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200.000 forintig, jogi személy és
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200.000 forinttól 2.000.000 forintig
terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a
jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.”
5.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
5.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt, vagy jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely
a)	a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítményekre vonatkozó tűzvédelmi
jogszabályokban vagy tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat megszegi,
b)	a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó nyomástartó berendezést vagy tároló
tartályt előzetes vizsgálat nélkül vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, vagy az engedély
hatályának lejárta után üzemben tart,
c)	a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó nyomástartó berendezés vagy tároló
tartály üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi,
d)	a földgáz, a kőolaj, a kőolajtermék, valamint az egyéb gáz és gáztermék vezetéken történő
szállítására, elosztására, tárolására, vagy az ehhez szükséges létesítmények biztonsági övezetére
vonatkozó, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírtakat megszegi,
12
e)	a bányatelekkel kapcsolatos rendelkezéseket vagy a bányabiztonsági szabályzatok előírásait
megszegi, vagy
f)	a földtani kutatási munka megkezdését vagy befejezését a bányakapitányságnak nem jelenti be.
(2)	A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a bányafelügyelet hatósági
felügyeleti jogkörébe tartozó tevékenységgel összefüggésben
a)	a munka egészséges és biztonságos végzésére vagy annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat
megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
b)	a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási
kötelezettségét nem teljesíti, vagy a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás
megtagadását - akadályozza,
c)	munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-
készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve
a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, vagy
d)	munkáltatóként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított
jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, vagy a munkavédelmi képviselővel szemben
jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.
(3)	A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a munkáltatót, aki az e törvényben meghatározott súlyos
üzemzavarral, valamint bányászati munkabalesettel kapcsolatos azonnali bejelentési
kötelezettségének nem tesz eleget, valótlan adatot közöl, az üzemzavar valódi okát eltitkolja, vagy
feltárását megakadályozza.”
6.	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
6.	§
(1)	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 45. §-a és azt
megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„ Jogkövetkezmények
45. § (1) A tenyésztési hatóság az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja:
a)	jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése;
b)	jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától történő eltiltás;
c)	a jogsértést megállapító jogerős határozat nyilvános közzétételének elrendelése legfeljebb 6
hónap időtartamra;
d)	e törvény alapján kiadott engedély vagy tenyésztőszervezeti elismerés visszavonása;
e)	szaporítóanyag szakszerű megsemmisítésének előírása, az állatnak az állattartó költségére történő
ivartalanításának elrendelése, a szaporítóanyag termékenyítésre történő használatának, hímivarú
állat fedeztetésre történő használatának megtiltása;
f)	az állatnak a tenyésztésben történő használatának megtiltása;
g)	a törzskönyvi bejegyzések visszamenőleges hatállyal történő töröltetése;
h)	állattenyésztési bírság kiszabása.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt szankciók együttesen is alkalmazhatóak.”
(2) Az Átv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
13
„45/A. § (1) Állattenyésztési bírságot kell kiszabni az e törvény személyi hatálya alá tartozó azon
természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó
szervezetre, aki vagy amely
a)	az állattenyésztési program szerinti megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi;
b)	tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános
tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki;
c)	más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez,
tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt,
vagy származási igazolást állít ki;
d)	az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem
tesz eleget;
e)	engedély nélkül végzi az e törvényben meghatározott engedélyköteles tevékenységeket;
f)	a tenyészállat és a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére,
származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó adatokat meghamisítja, a
nyilvántartásokat nem vagy nem megfelelően vezeti;
g)	tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül
behoz vagy kivisz;
h)	az apaállat használatra, a szaporítóanyag-előállításra, valamint a mesterséges termékenyítésre
vonatkozó szabályokat megszegi;
i)	adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat,
illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza;
j) tenyészállatot, szaporítóanyagot jogosulatlanul forgalmaz;
k) tenyésztési bizonylatot, igazolást vagy nyilvántartást meghamisít.
(2)	Az állattenyésztési bírság összege 100.000 Ft-tól 20.000.000 Ft-ig, természetes személy
esetében 300.000 Ft-ig terjedhet. A késedelmes teljesítést késedelmi kamat terheli.
(3)	Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban
kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés
esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.
(4)	Amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett őshonos vagy
veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság
összege 500.000 Ft-nál, természetes személy esetében 300.000 Ft-nál alacsonyabb nem lehet.
(5)	Az állattenyésztési bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki
lehet szabni.
(6)	A meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményeire - így különösen a jogsértés
következményeire, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a
jogsértéssel elért előnyre és a jogsértő teljesítőképességére - tekintettel kell meghatározni.
(7)	A szankciók alkalmazásakor, illetve bírság kiszabásakor a hatóság által előírt intézkedés
végrehajtásának költsége a jogsértőt terheli.
(8)	A szankciót, bírságot megállapító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de bíróságon
megtámadható.
14
(9)	A bírságot 15 napon belül kell befizetni és a bírósági jogorvoslattól függetlenül azonnali
végrehajtása vagy biztosítási intézkedés rendelhető el.
(10)	Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre
kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére
a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt
kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet
kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
(11)	A meg nem fizetett állattenyésztési bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(12)	Az állattenyésztési bírság a tenyésztési hatóság saját bevétele. A befolyt bírság kizárólag
szakterületi ellenőrzésekre, az országos állattenyésztési adatbázis fejlesztésére és működtetésére,
ellenőrzésekkel kapcsolatos fejlesztésekre, illetve továbbképzésre használható fel.”
7. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
7.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/B. § (2) bekezdés a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja
a következők szerint végezheti:)
„a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést,
valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése
szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése
szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási
szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése
szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, valamint olyan közlekedési
szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,”
(2)	Az Rtv. 101. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A VII. Fejezet szerinti titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes
szabályait a miniszter utasításban állapítja meg.”
(3)	Az Rtv. 101. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a miniszter jóváhagyásával utasításban meghatározza
a 7/E. § (3) bekezdése szerinti titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait.”
8.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
8.	§
(1)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős
hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az
üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízilétesítmény
megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a
fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély
15
nélkül létrehozott építmény értékének 20 %-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat
esetén 250 000 forintig terjedhet.”
(2) A Vgtv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) Aki jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi
jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó,
legfeljebb 250 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
(2)	A behajtott vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.”
9. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény módosítása
9.	§
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Ttv.) 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kivitelezőnek a kivitelezési eljárás befejezését követően az (5) bekezdésben foglaltak
érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.”
(2)	A Ttv. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
helyi szervei technikai eszköz állományának átszervezése során vagy a rendszerből kivonással
felszabaduló gépjárműveket, eszközöket, felszereléseket pályázat útján, az önkéntes tűzoltó
egyesületek támogatásaként részükre, további használatra átadja.”
(3)	A Ttv. 47. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy)
„b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tűzvédelmi, műszaki mentési feladatait ellátó
hivatásos tűzoltóság működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a
közlekedésért felelős miniszterrel,”
(egyetértésben rendeletben állapítsa meg.)
10. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
10.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100/A. § (1)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében jogsértésenként
legfeljebb 200 ezer forint összegű gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki)
„e) működésiengedély-köteles gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet
működési engedély nélkül végző, illetve ilyen szolgáltató tevékenységet működtető vagy szervező
személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében - különösen az ellátás iránt érdeklődőknél,
illetve az igénybe vevőknél - eljáró személlyel szemben.”
11.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
11. §
16
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Aki tervezői jogosultság nélkül végez építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési
tevékenységet, azt az építésügyi hatóság 100.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.”
(2)	Az Étv. 38/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az energetikai tanúsítói tevékenységet végző személyt, ha adatszolgáltatásra vonatkozó
jogszabályi kötelezettségét megszegi, a névjegyzéket vezető szerv 20.000 forintig terjedő
közigazgatási bírsággal sújtja.”
(3)	Az Étv. 49. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az elsőfokú építésügyi hatóság által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett építésügyi bírság,
a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék
köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.”
12. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
12.	§
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgy. tv.) a következő
51/B. §-sal egészül ki:
„51/B. § (1) A felvonók és a mozgólépcsők létesítéséhez, az építményekbe való állandó jellegű
beépítéséhez, áthelyezéséhez, meghatározott főbb műszaki adataik megváltoztatásával járó
átalakításához, használatbavételéhez, illetve lebontásához kormányrendeletben meghatározott
műszaki biztonsági hatóság (a továbbiakban: műszaki biztonsági hatóság) engedélye szükséges.
(2)	A felvonó vagy mozgólépcső rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotáról a
tulajdonos - üzemeltetője útján - köteles kormányrendeletben meghatározott módon gondoskodni.
(3)	Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a műszaki
biztonsági hatóság a szükséges cselekmények megtételére kötelezi. Ha életveszély megelőzése,
elhárítása, a biztonság védelme, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár elhárítása indokolja, a műszaki
biztonsági hatóság a felvonó, illetve a mozgólépcső üzemeltetését leállítja és szükség esetén
veszélytelenítését elrendeli.
(4)	Aki a felvonó vagy mozgólépcső (mozgójárda) létesítésére, üzembe helyezésére,
rendeltetésszerű használatára, alkalmasságának ellenőriztetésére, biztonságtechnikai
felülvizsgálatára vonatkozó kötelességét megszegi, azt a műszaki biztonsági hatóság 50.000 forintig
terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.”
(2)	Az Fgy. tv. 55. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„m) a felvonók és mozgólépcsők létesítésével összefüggő engedélyezésre, üzemeltetésére,
ellenőrzésére, a műszaki biztonsági hatóság kijelölésére, feladataira és eljárására, a felvonó
szakértői és ellenőri tevékenységre, a felvonók és mozgólépcsők (mozgójárdák), valamint az
ezekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartására, továbbá az előírások megsértése esetén
kiszabható bírság mértékére”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)
13.	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
13. §
17
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tem. tv.) a
következő 40/G. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Közigazgatási bírság
40/G. § (1) Aki a nemzeti gyászról szóló jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi,
százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2)	Az eljárás lefolytatására az elkövetés helye szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatal
jogosult.”
14. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
14.	§
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 32. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés
gyanújának észlelése esetén, továbbá megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, valamint a
szabálysértés miatt eljáró hatóságnak és a szabálysértés miatt előkészítő eljárást folytató szervnek
adhatók át.”
(2)	Az SzVMt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség felügyeleti bírsággal sújthatja azt, aki a személy- és vagyonvédelmi, illetve
magánnyomozói tevékenységet (ideértve a magánnyomozó tevékenység szervezését és irányítását
is) személyes végzésre jogosító igazolvány nélkül végzi, továbbá aki az e törvényben meghatározott
tevékenység végzésére jogosító szabályokat megszegi, valamint azt a vállalkozást, amely az e
törvény hatálya alá tartozó tevékenységet jogosulatlanul végzi, továbbá a tevékenységre vonatkozó,
e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti.”
(3)	Az SzVMt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott tevékenységet személyesen végzőkkel szemben kiszabható
felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) fele, legnagyobb
összege a kötelező legkisebb munkabér kétszerese. A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti
bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, legnagyobb összege a
kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese.”
15.	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005.
évi CXXXV. törvény módosítása
15.	§
(1)	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény alkalmazásában áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a
Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje,
valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény, vagy a
Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként
sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt
szenvedett el, ha
a)	magyar állampolgár,
18
b)	az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára,
c)	az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára,
d)	Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy,
e)	emberkereskedelem áldozata, valamint
f)	az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy
viszonosság alapján erre jogosult.
(2)	A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata az
irányadó.
(3)	Az e törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás és állami kárenyhítés (a továbbiakban együtt:
támogatás) az áldozatot akkor is megilleti, ha
a)	bűncselekmény esetén
aa)	a feljelentés elutasítására, a nyomozás megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetve a
vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos
védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa,
ab)	a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 32. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető
ok
b)	tulajdon elleni szabálysértés esetén a feljelentés elutasítására, illetve a szabálysértési eljárás
megszüntetésére a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 83. § (1) bekezdés bb) és bc)
alpontjában, c)-e) és h)-i) pontjában meghatározott ok
miatt került sor.”
(2)	Az Ást. 10. § (3) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemben meg kell jelölni)
„a) az áldozat természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát,
b)	a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, illetve szabálysértésre vonatkozó
adatokat (a bűncselekmény, illetve a szabálysértés megnevezése, a bűncselekmény, illetve a
szabálysértés elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei),
c)	azt, hogy a b) pontban megjelölt bűncselekmény, illetve szabálysértés az áldozat számára milyen
sérelemmel, így különösen testi vagy lelki sérüléssel, érzelmi megrázkódtatással, illetve vagyoni
kárral járt,”
(3)	Az Ást. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igazolás hatályát veszti, ha
a)	az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró hatóság a
feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt jogerősen elutasítja,
valamint a nyomozást bűncselekmény vagy bűncselekmény bizonyítottságának hiányában
jogerősen megszünteti, vagy
b)	az igazolásban szereplő cselekmény miatt indult szabálysértési eljárásban az eljáró hatóság a
szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés a), f) vagy g) pontjai alapján megszünteti,
vagy
19
c)	az áldozat kérelmére került kiállításra és azt az áldozat a támogatás iránti kérelmének
mellékleteként a kiállítást követő 15 napon túl nyújtja be az áldozatsegítő szolgálathoz.”
(4)	Az Ást. 11. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárást lezáró határozatát - ha az ügyben
igazolást állítottak ki - közli az áldozatsegítő szolgálattal.
(7)	Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat a tulajdon elleni szabálysértés miatt indult szabálysértési
eljárásban és az ott eljáró szabálysértési hatóságra vonatkozóan is értelemszerűen alkalmazni kell.”
(5)	Az Ást. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A támogatás feltételeinek vizsgálata céljából, megkeresésre
a)	az adóhatóság az adótitokról,
b)	a pénzügyi intézmény a banktitokról,
c)	a kezelést végző orvos az orvosi titokról,
d)	a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság a büntetőeljárás állásáról,
e)	a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a szabálysértési eljárás állásáról,
f)	az erre hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. § (3) bekezdésében megjelölt jogosultságokról
tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot.
(2)	Az (1) bekezdés körében a támogatás feltételeinek vizsgálata alatt
a)	azonnali pénzügyi segély iránti kérelem esetén a 4. § (3) bekezdésében és a 27. § (1)
bekezdésében,
b)	kárenyhítés iránti kérelem esetén a 6. §-ban, a 8. §-ban és a 32. §-ban
meghatározott feltételek vizsgálatát kell érteni.”
(6)	Az Ást. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3
évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)
„a) az e törvény szerinti támogatás iránti kérelmet az áldozat bűncselekmény áldozataként nyújtotta
be és az eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény
nem bűncselekmény,”
(7)	Az Ást. 15. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3
évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)
,,e) az e törvény szerinti szolgáltatás iránti kérelmet az áldozat tulajdon elleni szabálysértés
áldozataként nyújtotta be és a szabálysértési ügyben eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a
támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem tulajdon elleni szabálysértés, kivéve, ha a cselekmény
miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)-e) vagy h)-i) pontja alapján szüntették meg.”
(8)	Az Ást. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben sem köteles visszafizetni az áldozat a pénzben
nyújtott támogatást
a) az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetekben, vagy
20
b)	ha a cselekmény tulajdon elleni szabálysértés és ezt az erre hatáskörrel rendelkező szabálysértési
hatóság, illetve bíróság jogerősen megállapította, vagy a cselekmény miatt indult szabálysértési
eljárást a Szabs. tv. 83. § b)-e) vagy h)-i) pontja alapján szüntették meg.”
(9)	Az Ástv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A biztosító a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését
követő 3 éven belül, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel meglétének vizsgálata
érdekében megküldött megkeresésre tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot a biztosítási titokról.”
(10)	Az Ást. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági
döntés alapján, az áldozatnak a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében
kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali
pénzügyi segélyt adhat.”
16. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
16.	§
(1)	A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Jogs. tv.) 12. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e törvényben nem szabályozott eljárási cselekményekre a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt kell
megfelelően alkalmazni.”
(2)	A Jogs. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § A befizetett pénzbírság és szabálysértési költség összege a központi költségvetés közvetlen
bevétele.”
(3)	A Jogs. tv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 2012. április 15-e előtt indult végrehajtási eljárás során a letiltás, vagy az adók módjára
behajtott pénzbírság és az eljárási költség összege a végrehajtó települési önkormányzatot illeti
meg.”
(4)	A Jogs. tv. Melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
17.	A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről
szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása
17.	§
A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló,
2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007.
évi XLVIII. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála
lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1)
bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti,
a Rendelet 9. cikkének megfelelően
a)	10.000 euró vagy azt meghaladó, de 20.000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a
birtokában lévő összeg 10 %-ának,
21
b)	20.000 eurót meghaladó, de 50.000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában
lévő összeg 40 %-ának,
c)	50.000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 60 %-ának
megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell a helyszínen fizetnie.
(2)	A bírság összegét 1.000 forintra kerekítve kell alkalmazni. A bírság összegének forintban
történő meghatározásához a 2. § (3) bekezdését kell alkalmazni.”
18.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosítása
18.	§
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) 108. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki)
„g) a 68. § d) pontjában meghatározott erdei haszonvételeket jogosulatlanul gyakorolja, vagy annak
során az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit megsérti;”
(2)	Az Evt. 108. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki)
„i) a 91. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt előírásokat megsérti:”
19.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény módosítása
19.	§
(1)	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 30. pont d) és e) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép és a 30. pont a következőf) alponttal egészül ki:
„d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag
kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,
e)	egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1 %-át elérő mennyiségben,
f)	veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.”
(2)	A Kat. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése, valamint a
katasztrófák elleni felkészüléssel, megelőzéssel, védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos
feladatok összehangolt megoldása érdekében kormányzati koordinációs szervet (a továbbiakban:
kormányzati koordinációs szerv) működtet.”
(3)	A Kat. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külső védelmi tervet a hatóság helyi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek
közreműködésével készíti el. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének
határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külső védelmi tervek elkészítésének és
gyakoroltatásának költségeit a hatóság központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja.”
(4)	A Kat. 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
üzemeltetők esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett - a jövedéki adó és az
22
energiaadó összegével csökkentett - éves nettó árbevételének 0,1 %-a. Ha az üzemeltető termék
előállításával foglalkozik és a veszélyes anyag a termékkel annak előállítása és tárolása során
közvetlenül nem érintkezik, vagy a veszélyes anyag felhasználása nem közvetlenül a termék
előállításához szükséges, hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem keletkezik.”
(5)	A Kat. 79. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összegét a tárgyévet megelőző év nettó árbevétele alapul
vételével kell meghatározni. Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak
fizetésére kötelezett hitelt érdemlően, a hatóság által ellenőrizhető módon bizonyítani nem tudja,
úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és
az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1 %-a.”
(6)	A Kat. 80. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„c) a katasztrófasegély nyújtásának szabályait, valamint a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és
-segítségkérés általános szabályait,”
(7)	A Kat. 80. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„e) az e törvény IV. fejezete szerint veszélyes anyagnak minősülő anyagok - az azokhoz tartozó
küszöbértékek - és ipari tevékenységek körét, valamint az eljáró hatóságokat,”
(8)	A Kat. 80. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„j) a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjét, felhasználásának és
ellenőrzésének módját, az eljáró hatóságokat, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulásra
kötelezettek bejelentésének szabályait,”
(9)	A Kat. 81. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza:)
„b) az e törvény 22. §-ában meghatározott szervek irányítási és működési rendjét, feladatait, a
hatáskörüket és jogkörüket,”
20.	Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai
igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi
szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi
ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII.
törvény módosítása
20.	§
Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási
feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása
érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal
kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény a következő IX/A. Fejezettel egészül
ki:
„IX/A. FEJEZET
HONVÉDELMI BÍRSÁG
23
42/A. § (1) A fővárosi, megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) honvédelmi
bírságot szab ki
a)	ha valaki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak magát
nem veti alá,
b)	ha a hadköteles a katonai igazolványát, vagy a behívó parancsát másra átruházza, más őrizetére
bízza, biztosítékul adja, vagy külföldre viszi, az arra jogosult személy felszólítására nem mutatja
fel,
c)	ha valaki a talált katonai igazolványt vagy behívó parancsot a katonai igazgatás szervének, vagy
a rendőrségnek 5 napon belül nem szolgáltatja be,
d)	ha a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a honvédelemmel vagy a
katasztrófavédelemmel kapcsolatos gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségének nem tesz
eleget, vagy a technikai eszköz igénybevételéről szóló határozat átvételét megtagadja,
e)	ha valaki a honvédelmi vagy katasztrófavédelmi célból kijelölt ingatlannal, ingóval,
szolgáltatással kapcsolatban elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem
megfelelően tesz eleget, vagy azokkal kapcsolatos karbantartási kötelezettségét elmulasztja,
f)	ha valaki a nála lévő hadiruházatot, katonai felszerelési tárgyat a rendeltetésétől eltérő célra
használja, vagy másnak használatra átadja.
(2)	A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a Magyar Honvédség
katonai igazgatási szerve kezdeményezése alapján folytatja le.
(3)	A honvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a Magyar Honvédség katonai igazgatási szerve
kezdeményezésének a kormányhivatalhoz történt megérkezésétől számított negyvenöt napon belül,
de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.
42/B. § (1) A honvédelmi bírság legkisebb összege százezer forint, legmagasabb összege
hárommillió forint, természetes személy esetében háromszázezer forint.
(2)	A honvédelmi bírság összegét a kormányhivatal a törvényi keretek között a honvédelmi érdek
sérelmének vagy veszélyeztetettségének nagyságával arányosan, a jogsértés súlyához és
ismétlődéséhez igazodva állapítja meg.
(3)	A honvédelmi bírság kiszabása nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól.
(4)	A honvédelmi bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén újra kiszabható.
(5)	A kormányhivatal a katonai igazgatási szerv értesítése alapján a honvédelmi bírság megfizetése
alól mentesíti azt, aki a kötelezettségének az annak kiszabását elrendelő határozat jogerőre
emelkedéséig önként eleget tett. Ebben az esetben a kormányhivatal a határozatot visszavonja.
42/C. § (1) A honvédelmi bírság összegét a kiszabását elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől
számított 15 napon belül kell befizetni.
(2)	A honvédelmi bírság megfizetésére a kormányhivatal a teljesítési határidő lejárta előtt
előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a megfizetésre
kötelezett hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Egy
részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé válik.
(3)	A honvédelmi bírság befizetési határidejének elmulasztását követő nyolc napon belül a
kormányhivatal a végrehajtás érdekében megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
adóhatóságot. Ha a bírságfizetésre kötelezett a végrehajtás elrendelését követően a honvédelmi
bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja, a hatóság nyolc napon belül intézkedik a végrehajtás
megszüntetéséről.
24
(4)	A jogerősen kiszabott és be nem fizetett honvédelmi bírság adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.”
21.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény módosítása
21.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) VI/A. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A közigazgatási, igazgatási bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai”
(2)	A Ket. 94/A. §-a a következő (4) - (7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében
közigazgatási bírság kiszabásának van helye, - a 94. §-ban foglalt előírások keretei között - a
hatóság helyszíni bírság szabhat ki, ha
a)	a jogsértőt tetten érte vagy a jogsértés egyébként nyilvánvaló, vagy
b)	az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri.
(5)	A helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli az ügyféllel vagy
képviselőjével. A (4) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével a döntés akkor is közöltnek
tekintendő, ha az ügyfél vagy képviselője a döntés közléséről szóló jegyzőkönyvet nem írja alá,
azonban a döntés közlése egyéb módon igazolható.
(6)	A (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a döntés indokolásában elegendő az ügyfél erről
szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni az ügyfél aláírásával együtt.
(7)	A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell az (5) és (6) bekezdésben
foglalt körülményekről, valamint szükség esetén a hatóság által megállapítható bizonyítékok
köréről, továbbá a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről.”
(3)	A Ket. a 94/A. §-t követően a következő 94/B. §-sal egészül ki:
„94/B. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a hatóság elkobozza azt a dolgot,
a)	amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
b)	amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,
c)	amely jogsértés elkövetése útján jött létre,
d)	amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog
elszállítása céljából használtak,
e)	amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól
kapott.
(2)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében
a)	az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos a
jogsértésről előzetesen tudott és a dolog ilyen célú használatába beleegyezett,
b)	az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés
súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.
(3)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.”
(4)	A Ket. 174. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
25
„(5) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza
meg
a)	az elkobzás végrehajtásának, valamint
b)	a helyszíni bírság alkalmazásának
részletes szabályait.”
22. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása
22.	§
(1)	Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Otrt.) 2.
§-a a következő 25a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„25a. szén-dioxid szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő
csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is,”
(2)	Az Otrt. 9/B. § (1) bekezdésében a „nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek”
szövegrész helyébe a „nemzetközi és hazai szénhidrogén és szén-dioxid szállítóvezetékek” szöveg,
a 31. § (1) bekezdés b) pontjában a „továbbá szénhidrogén szállítóvezeték” szövegrész helyébe a
„továbbá szénhidrogén és szén-dioxid szállítóvezeték” szöveg lép.
(3)	Az Otrt. a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § E törvény 2. § 25a. pontja és 9/B. § (1) bekezdése a szén-dioxid geológiai tárolásáról,
valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a
2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK
rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4.
cikk (1) bekezdésének való részbeni megfelelést szolgálja.”
23.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
23.	§
„(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a 68. §-t
követően a következő 68/A. §-sal egészül ki:
„68/A. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33 %-ot lehet
levonni.
(2)	A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet
az alábbi követelések fejében:
a)	gyermektartásdíj,
b)	megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.
(3)	Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának
legfeljebb 50%-áig terjedhet.”
(2)	A Vht. 74. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a letiltás alól)
„e) az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a
jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási
járadéka,”
(3)	A Vht. a 306. §-t követően a következő 306/A. §-sal egészül ki:
26
„306/A. § A 2012. január 1-jét megelőző időszakra járó
a)	rokkantsági nyugdíj és baleseti rokkantsági nyugdíj levonása a 67. §-ban foglalt szabályok szerint
történik,
b)	rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék mentes a letiltás alól.”
24. Módosító rendelkezések
24.	§
A Szabs. tv.
1.	39. § (2) bekezdés g) pontjában, a 242. § (3) bekezdésében, valamint a 243. § (2) bekezdésében
az „az erdővédelmi szolgálat tagja” szövegrész helyett az „az erdészeti hatóság arra felhatalmazott
ügyintézője”,
2.	53. § (1) bekezdésében, valamint az 55. § (1) bekezdésében a „meghatalmazott személy”
szövegrész helyett a „meghatalmazott nagykorú személy”,
3.	101. § (8) bekezdésében az „elmulasztja az idézést” szövegrész helyett az „az idézésre nem
jelenik meg”,
4.	106. § (2) bekezdésében a „41. § (1) bekezdése” szövegrész helyett a „42. § (2) bekezdése”,
5.	124. § (3) bekezdésében a „jogi képviselőt rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs
meghatalmazott képviselője” szövegrész helyett az „ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont
személynek nincs meghatalmazott ügyvédje”,
6.	147. § (3) bekezdésében az „ - a szabálysértési elzárás büntetés és a bíróság által kiszabott
pénzbírság kivételével - ” szövegrész helyett az „ - a bíróság által kiszabott büntetés kivételével - ”
szöveggel, a 147. § (4) bekezdésében az „elzárás büntetést vagy pénzbírságot” szövegrész helyébe
az „elzárás büntetést, közérdekű munkát vagy pénzbírságot”,
7.	153. § (2) bekezdés h) és l) pontjában a „pénzbírság helyébe” szövegrész helyett a „pénzbírság,
helyszíni bírság helyébe”,
8.	153. § (2) bekezdés i) pontjában a „pénzbírság szabálysértési” szövegrész helyett a „pénzbírság,
helyszíni bírság szabálysértési”,
9.	153. § (3) bekezdésében a „számára a (2) bekezdésben” szövegrész helyett a „számára a (2)
bekezdésben, a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása számára a 154. § (2)
bekezdésben, a személyazonosító adatok nyilvántartása számára vagy a 151. § (2) bekezdésben”,
10.	153. § (3) bekezdés b) pontjában az „amelynél az eljárás indult” szövegrész helyett az „amely az
ügyben érdemi döntést hozott”,
11.	157. § (1) bekezdés d) pontjában a „vagy személy az e törvényben” szövegrész helyett a „vagy
személy, valamint az állami foglalkoztatási szerv az e törvényben”,
12.	a 177. § (4) bekezdésében az „az erdészeti szakszemélyzet tagja” szövegrész helyett az „az
erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője”,
13.	185. § (3) bekezdésében a „szabálysértési hatóság” szövegrész helyett a „szabálysértési hatóság,
valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy”,
14.	188. §-ában az „Aki nyilvántartásba vett egyház” szövegrész helyett az „Az egyház,
vallásfelekezet, vallási közösség”,
15.	201. § (3) bekezdésében a „sportról szóló törvényben meghatározottak szerint eltiltották”
szövegrész helyett a „sportról szóló törvényben, a sportrendezvény látogatásától eltiltották”,
27
16.	209. § (1) bekezdésében a „vámbevétel csökkenése” szövegrész helyett a „vagyoni hátrány”,
17.	209. § (2) bekezdésében a „vámbevétel csökkenésének” szövegrész helyett a „vagyoni hátrány”,
18.	209. § (4) bekezdés b) pontjában a „vámbevétel-csökkenés” szövegrész helyett a „vagyoni
hátrány”,
19.	223. §-át megelőző 117. pont alcímében a „készülék felszerelésével és használatával
kapcsolatos” szövegrész helyett a „készülékkel kapcsolatos”,
20.	232. §-ában a „húszezer” szövegrész helyett az „ötvenezer”,
21.	236. § (1) bekezdésében a „jó minőségű termékként értékesít” szövegrész helyett a „jó
minőségű termékként előállít, értékesít”,
22.	243. § (1) bekezdés a) pontjában az „ - az állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem
haladó mértékben szabadon szedhető virág, vadgyümölcs, moha, gomba és gyógynövény
kivételével - ” szövegrész helyett az „ - a fakitermelés, a vadászati jog gyakorlása, vagy
hasznosítása, valamint az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése
kivételével - ”,
23.	244. §-ában a „hatósági feladatokat ellátó személy, a természetvédelmi őr, az önkormányzati
természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, a mezőőr, illetőleg a halászati őr” szövegrész
helyett a „hatósági feladatokat ellátó személy, az erdészeti szakszemélyzet tagja, a
természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, a
mezőőr, illetve a halászati őr”,
24.	250. § (2) bekezdés b) pontjában az „adatszolgáltatás” szövegrész helyett az „adatközlés”,
25.	250. § (3) bekezdésében a „pénzügyi szabálysértések” szövegrész helyett a
„vámszabálysértések”, valamint
26.	252. § (1) bekezdésében a „hatálybalépésekor folyamatban levő” szövegrész helyett a „hatályba
lépése előtt elkövetett szabálysértéseket, illetve a folyamatban levő”
szöveggel lép hatályba.
25.	§
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdésében a
„szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást” szövegrész
helyébe a „szabálysértési elzárást” szöveg lép.
26.	§
A Ttv.
a)	4. § d) pontjában a „kijelölt” szövegrész helyébe a „kijelölt vagy az Európai Bizottságnál
bejelentett”,
b)	4. § h) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe a „vagy”, valamint
c)	22. § (3) bekezdésében a „rendszeres” szövegrész helyébe az „éves”
szöveg lép.
27. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport. tv.) 71. § (1) bekezdés e) pontjában az
„a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerinti kitiltás” szövegrész helyébe a
„szabálysértési kitiltás” szöveg lép.
28
28. §
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi
XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 165. § (2) bekezdésében az „és a szabálysértési hatóság
emiatt” szövegrész helyébe az „és a bíróság emiatt” szöveg lép.
29.	§
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Fetv.) 18/D. § (1)
bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában a „szabálysértésekről szóló törvényben vagy
kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben” szöveg lép.
30.	§
Az Ást.
a)	3. §-ában a „büntetőeljárás terheltjére” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás terheltjére és a
szabálysértési eljárás alá vont személyre”,
b)	4. § (3) bekezdésében az „a bűncselekmény következtében” szövegrész helyébe az „a
bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében”,
c)	9. § (1) bekezdés a) pontjában az „a büntető eljárásbeli jogairól” szövegrész helyébe az „a
büntető- illetve szabálysértési eljárásbeli jogairól”,
d)	9. § (1) bekezdés e) pontjában az „a bűncselekmény típusára” szövegrész helyébe az „a
bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés típusára”,
e)	16. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „(3)
bekezdés b) és c) pontja”,
f)	16. § (4) bekezdésében a „büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró
ügyész vagy nyomozó hatóság, valamint” szövegrész helyébe a „büntető-, szabálysértési vagy
polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, a
szabálysértési ügyben eljáró szabálysértési hatóság, valamint”,
g)	22. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény elkövetését” szövegrész helyébe a „bűncselekmény,
illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetését”,
h)	24. § (1) bekezdésében az „a bűncselekmény következtében” szövegrész helyébe az „a
bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében”, valamint
i)	45. § (3) bekezdésében a „hagyatéki eljárásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „hagyatéki
eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény”
szöveg lép.
31.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
43. § (1) bekezdés e) pontjában az „illetve annak behajtására nincs lehetőség vagy sikertelen volt”
szövegrész helyébe az „illetve annak végrehajtására nincs lehetőség” szöveg lép.
32.	§
A Jogs. tv.
29
a)	18. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „általános
szabálysértési hatóság” szöveg, a 18. § (3) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe az
„általános szabálysértési hatóság”,
b)	28. § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe az „általános
szabálysértési hatóságot”,
c)	30. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „általános
szabálysértési hatóság”, a (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe az „általános
szabálysértési hatóság”, az „annak a települési önkormányzatnak a jegyzője” szövegrész helyébe
„az az általános szabálysértési hatóság”,
d)	30. § (3) bekezdésében a „ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az
aránytalanul hosszú idővel járna, közérdekű munkára, illetve elzárásra történő átváltoztatásnak
nincs helye” szövegrész helyébe az „a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata
során az alapeljárás törvényességét nem vizsgálhatja” szöveg, valamint
e)	31. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe az „általános szabálysértési hatóság”
szöveg lép.
25.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
33.	§
Hatályát veszti:
1.	a Bv. tvr. 122. § (2) bekezdésében a „ , külön jogszabályban meghatározott esetben rendőrségi
fogdában” szövegrész,
2.	az Ehi.
a)	13. § a) pontja,
b)	13/A. § záró szövegrészében a „súlyosan vagy ismételten” szövegrész,
c)	13/B. § (1) bekezdése,
3.	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (5) bekezdésében a „valamint
jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket” szövegrész,
valamint a 95/A. § (6) bekezdés d) pontja,
4.	az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. § e)
pontjában az „és szabálysértést” szövegrész,
5.	a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény 11. § c) pontj a,
6.	a Ttv. 14. § (6) bekezdés e) pontja,
7.	a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. § (7) bekezdésében, valamint a 78/B. §
(6)	bekezdésében a „központi” szövegrész,
8.	az Étv. 46/A. § (3) bekezdésében és a 49. § (3) bekezdésében az „a szabálysértési,” szövegrész,
9.	a Tem. tv. 41. § (3) bekezdés g) pontja,
10.	a Hjt. 134. § (2) bekezdés b) pontjában az „a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény
(a továbbiakban: Sztv.) szerint” szövegrész,
30
11.	a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 10. § (4) bekezdésében a
„szabálysértési” szövegrész,
12.	a Sport. tv. 76/A. § (7) bekezdésében a „központi” szövegrész,
13.	az Fetv.
a)	3/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „sportrendezvény rendjének megbontása,” szövegrész,
b)	3/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „központi” szövegrész, valamint
c)	18/E. § (5) bekezdése,
14.	az Rtv.
a)	- a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvénnyel
megállapított - 6/A. § (5) bekezdése, valamint
b)	84. § (2) bekezdés u) pontjában a „központi” szövegrész,
15.	a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdés d) pontjában a „sportrendezvény
rendjének megbontása” szövegrész,
16.	az Ást. 46. § (1) bekezdés c) pontj a,
17.	a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés j)
pontjában az „ , illetőleg a szerencsejátékokkal és játékautomatákkal összefüggő szabálysértési
hatósági” szövegrész, a 71. § (2) bekezdés 19. pontjában a „központi” szövegrész, a 81. § (2)
bekezdés g) pontja, valamint
18.	a Kat.
a)	25. § (1) bekezdésében a „központi szerve” szövegrész, valamint
b)	25. § (5) bekezdése.
26.	Hatályba nem lépő rendelkezések
34.	§
Nem lép hatályba a Szabs. tv.
1.	141. § (2) és (3) bekezdésében a „hatáskörű” szövegrész,
2.	196. § (3) bekezdése, valamint
3.	215. § (2) bekezdésében az „és az erdővédelmi szolgálat tagja” szövegrész.
27.	Hatálybalépés
35.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) - (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. április 1 4-én lép
hatályba.
(2)	E törvény 2. §-a, 7. §-a, 9. §-a, 15-16. §-a, 19. §-a, 21-22. §-a, valamint 25-33. §-a 2012. április
15-én lép hatályba.
(3)	E törvény 23. §-a 2012. május 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 3-6. §-a, 8. §-a, 10-14. §-a, 17-18. §-a, valamint 20. §-a 2012. május 15-én lép
hatályba.
(4) E törvény 2013. január 1. napjával hatályát veszti.
31
28.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
36.	§
E törvény
a)	7. §-a, valamint
b)	33. § 14. pontja
az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
29.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
37.	§
E törvény
a)	17. §-a a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz
ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását szolgálja,
b)	22. §-a a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a
2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009/31/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való részbeni megfelelést szolgálja.
32
1. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
„Melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez
A pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására az alábbi
szabálysértések esetén kerülhet sor:
1.	Rendzavarás (Szabs. tv. 169. §),
2.	Garázdaság (Szabs. tv. 170. §),
3.	Tiltott kéjelgés (Szabs. tv. 172. §),
4.	Veszélyes fenyegetés (Szabs. tv. 173. §),
5.	Járművezetés az eltiltás tartama alatt (Szabs. tv. 176. §),
6.	Lopással vagy csalással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [Szabs tv. 177. § (1) bekezdés a)
és b) pont],
7.	Jogosulatlan vadászat (Szabs. tv. 178. §),
8.	Polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés
(Szabs. tv. 182. §),
9.	Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés (Szabs. tv. 183. §),
10.	Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Szabs. tv. 184. §),
11.	Természetvédelmi szabálysértés (Szabs. tv 187. §),
12.	Kábítószer-rendészeti szabálysértés (Szabs. tv. 199. §),
13.	A Szabs. tv. XXVII. Fejezet alá tartozó szabálysértések,
14.	Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (Szabs. tv. 224. §),
15.	Áru hamis megjelölése (Szabs. tv. 231. §),
16.	Vízszennyezés (Szabs. tv. 245. §)”
33
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 2012. április 15-ei hatályba lépésével
összefüggésben kerül sor a javaslatban foglalt törvények módosítására. A Szabs. tv.-ből több
szabálysértési tényállás kikerült, amely cselekmények szankcionálása a jövőben az ágazati
törvényekben szabályozottan, közigazgatási bírságolás útján valósul meg.
A Szabs. tv. egyéb technikai jellegű módosításait is elvégezi a törvényjavaslat.
A szabálysértési értékhatár húszezer forintról ötvenezer forintra történő felemelése jelentősen érinti
a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV.
törvény (a továbbiakban: Ást.) alapján nyújtott támogatásokat.
A Szabs. tv. preambuluma és 1. §-a egyaránt kriminális, törvény által büntetni rendelt, társadalomra
veszélyes cselekményként definiálja a szabálysértéseket. Ezzel a megközelítéssel kvázi-trichotóm
rendszer jött létre, a szabálysértési jogot egyértelműen a büntetőjog felé közelítve. Ez a közeledés
az áldozat szempontjából pozitívan értékelhető, mivel számára a szabálysértés és a bűncselekmény
megélése között nincs jelentős különbség olyan szempontból, hogy mindkét esetben ő szenvedi el a
kriminális cselekmény hátrányos következményeit. Erre tekintettel viszont szükséges az áldozatok
segítésével kapcsolatos joganyagot is ebbe az irányba elmozdítani, hogy ne váljék ketté a
szabálysértési és a bűncselekményi áldozatok helyzete, előbbieket indokolatlanul hátrányos
helyzetbe hozva.
A társadalmi szolidaritás és a méltányosság elveit követve indokolt tehát továbbra is hozzáférést
biztosítani az áldozatoknak a szükséges támogatásokhoz. Ehhez szükséges az Ást. hatályának
kiterjesztése a tulajdon elleni szabálysértés áldozataivá vált személyekre is. Ők így nem szenvednek
hátrányt amiatt, hogy az általuk megélt kriminális cselekmény nem bűncselekmény, hanem
szabálysértés.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.), valamint végrehajtási rendeletei 2012. január 1. napjával
hatályba léptek.
A katasztrófavédelmi szervezetrendszer a Kat. hatályba lépésével teljesen megújult, a hivatásos
önkormányzati tűzoltóságok az egységes katasztrófavédelmi szervezetbe tagozódtak be, valamint
korszerűsödtek a katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos irányítási szabályok is.
Az Alaptörvény azonos időpontban történt hatályba lépésére figyelemmel, ezzel egy időben a
jogrendszer egyéb elemei is nagy arányban cserélődtek ki, ezért a Kat. rendelkezései jelentősen
megváltozott szabályozási környezetben léptek hatályba.
Mindezek a körülmények indokolttá tették az elfogadott joganyag áttekintését. Ennek egy része a
törvényi szintű szabályozást érinti. A szükséges rendelkezéseket törvényjavaslat tartalmazza.
A törvényi szintű szabályváltoztatások elsősorban kisebb jelentőségű pontosításokat tartalmaznak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1.§-hoz
(1)	bekezdés: A törvény fogalmának a pontosítását tartalmazza.
(2)	bekezdés: A kormányrendeletben meghatározott összegű pénzbírság bevezetése miatt szükséges
a halmazat szabályok meghatározása.
34
(3)	bekezdés: A kormányrendeletben meghatározott összegű pénzbírság kiszabása esetén az ismételt
elkövetés szabályait tartalmazza, egyben meghatározza, hogy a XXVII. és XXVIII. Fejezetben
meghatározott közlekedési szabálysértésekre nem lehet alkalmazni az ismételt elkövetésre
vonatkozó azon szabályokat, amely szerint legalább két ízben történő felelősségre vonást követően
szabálysértési elzárás büntetést kell alkalmazni. Ennek megfelelően a kötelező járművezetéstől
eltiltás intézkedés alkalmazási köre kiterjed valamennyi XXVII. -XXVIII. Fejezetben meghatározott
engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértésre.
(4)	bekezdés: A szabálysértési szankciók végrehajthatóságának elévülési szabályait határozza meg,
kiegészítve a pénzbírság, a közérdekű munka, valamint a helyszíni bírság esetével.
(5)	bekezdés: Figyelemmel arra, hogy a szabálysértési elzárás „szabadságelvonással” jár, erre
tekintettel indokolt, hogy az állományilletékes parancsnok tudomást szerezzen a katona esetén az
elzárással kapcsolatos intézkedésekről, mivel a parancsnok hatásköre kiterjed az általa vezetett
szervezet működésének minden területére.
(6)	és (7) bekezdés: A Gyermekbarát Igazságszolgáltatásért Munkacsoportról szóló 75/2011. (XII.
30.) KIM-BM-NEFMI együttes utasítás alapján a Munkacsoport feladata, hogy a gyermekbarát
igazságszolgáltatás megvalósítása érdekében civil kerekasztal keretében konzultációt folytasson az
érintett civil szervezetekkel, valamint a konzultáció eredményeképpen előkészítse az egyes
törvények gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz igazodó módosítását. Ennek keretében kerül sor a
Szabs. tv., a Btk., valamint a Be. és a Pp. egyes rendelkezéseinek gyermekbarát szempontú
felülvizsgálatára is.
(8)	bekezdés: Az elővezetést el lehet rendelni helyszíni bírság meg nem fizetése esetén, amennyiben
annak elzárásra átváltoztatására kerül sor és az elkövető nem jelenik meg a büntetés-végrehajtási
intézetben. Ezt pótolja a javaslat.
(9)	bekezdés: Az foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat költsége szabálysértési
költségként felszámolható.
(10)	bekezdés: A javaslat szerint a határozatot meg kell küldeni az áldozatsegítő szolgálatnak,
amennyiben kárenyhítésre került sor, valamint a megszüntető határozatot a sértettnek is, mivel
ellene panasszal élhet.
(11)	bekezdés: Hasonlóan az eljárásban kiszabott pénzbírsághoz, a helyszíni bírság kiszabásánál is
meg kell határozni a jogszabályi eltérés lehetőségét.
Tekintettel arra, hogy a helyszíni bírságolás során halmazati szabály nincs, ezért rendelkezni
szükséges arról, hogy meghatározott összegű több szabálysértés elbírálása során a legmagasabb
összegű bírságot kell kiszabni.
A javaslat szabályozza továbbá a helyszíni bírság kiszabása során az ismételt elkövetésre vonatkozó
szabályokat, amennyiben meghatározott összegű bírsággal sújtandó szabálysértés elbírálására kerül
sor.
(12)	bekezdés: Kiegészítésre került a normaszöveg azzal, hogy a szabálysértési hatóság előtti eljárás
során, ha az eljárás alá vont személy nem járul hozzá a közérdekű munka végzéséhez, nincs
lehetőség annak kiszabására.
(13)	bekezdés: A meghatározott összegű bírság kiszabása esetén a pénzbírság mértéke miatt nincs
helye kifogás benyújtásának.
(14)	bekezdés: Kiegészítésre került a normaszöveg azzal, hogy a bíróság előtti eljárás során, ha az
eljárás alá vont személy nem járul hozzá a közérdekű munka végzéséhez, abban az esetben nincs
lehetőség annak kiszabására.
(15)	bekezdés: A gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítása érdekében szükséges a
módosítás.
(16)	bekezdés: A helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy szervezet kötelezettségét állapítja meg arra
vonatkozóan, hogy kinek kell megküldenie a helyszíni bírságról szóló iratokat.
(17)	és (18) bekezdés: A pénz- és helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén
az azt végrehajtó szervek köre eltérhet, ezért indokolt a pontos jogszabályhelyre történő utalás.
35
Az elfogadott szabálysértési törvény a közérdekű munka végrehajtása vonatkozásában két
különböző eljárásrendet határoz meg aszerint, hogy arra a szabálysértési hatóság, illetve bíróság
által kiszabott önálló büntetés eredményeképpen, vagy a pénzbírság, helyszíni bírság megváltása
céljából az elkövető önkéntes vállalása alapján kerül sor. A módosítás a két eljárást egységesíti és a
közérdekű munka végrehajtását az állami foglalkoztató szerv hatáskörébe utalja.
A közérdekű munka végrehajtására vonatkozó szabályokat részletezi.
(19)	bekezdés: Egy új alcím és új § kerül a törvénybe, amely meghatározza a közérdekű munka
foglalkoztatói nyilvántartását.
(20)	bekezdés: A bűnügyi nyilvántartáshoz hasonlóan a szabálysértési nyilvántartásban is szükséges
a kapcsolati kód rendeltetésének és képzési mechanizmusának törvényi szintű meghatározása.
(21)	bekezdés: A szabálysértési nyilvántartási rendszerben a szabálysértést elkövetettek és a
helyszíni bírságoltak nyilvántartásába beépítésre kerül a perújítás eredményeként hozott határozat
adata is.
(22)	és (23) bekezdés: A Szabs. tv. a szabálysértési nyilvántartásokból elektronikus úton, egyedi
informatika alkalmazás igénybevételével biztosítja a közvetlen adathozzáférést. A gyakorlatban
azonban a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat
tagja, a halászati őr és a mezőőr részére a közvetlen hozzáférés nem biztosított. Ezért a módosítás
ezen helyszíni bírságolásra jogosultak rövid úton történő adatbeszerzését szabályozza akkor, ha
nincs lehetőség a elektronikus úton történő közvetlen adathozzáféréshez.
(24)	bekezdés: A Szabs. tv. felhatalmazást ad a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek,
hogy a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatok igazolására kiállított hatósági bizonyítvány
kiadása részletes eljárási rendjének szabályait rendeletben állapítsa meg. Ennek azonban a törvényi
alapja nem volt megteremtve, ezért szükséges a módosítás.
(25)	bekezdés: A statisztikai adatgyűjtésre vonatkozóan rögzít szabályt.
(26)	bekezdés: A jogosulatlan címhasználat szabálysértésként való szankcionálása indokolt,
tekintettel arra, hogy közigazgatási bírságolás esetén nem lehet egyetlen hatóságot kijelölni a bírság
kiszabására, a különböző fordulatokra tekintettel.
(27)	bekezdés: Új tényállásként bekerül a törvénybe a gyógyszerrendészeti készítményekkel
kapcsolatos szabálysértés, tekintettel arra, hogy a közegészségügyet súlyosan veszélyeztető, nem
garantált minőségű gyógyszerek forgalomba kerülése veszélyes.
(28)	bekezdés: Új tényállásként szerepel a tiltott fürdés, figyelemmel arra, hogy az elmúlt években
jelentős számú haláleset történt a nem kijelölt fürdőhelyen. A szabálysértési tényállás ellenőrzése
kapcsán a rendőrség igen nagy számban mentett meg életeket a tiltott területen fürdőzők körében.
(29)	bekezdés: A Büntető Törvénykönyv 336/A-336/B. §-a tartalmazza a kibúvás a polgári
szolgálat alól, illetve a polgári szolgálat megtagadása büntetőjogi tényállásait, amelyek azonban a
Btk. 333/A. § alapján csak megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban bevezetett
hadkötelezettség elrendelését követően alkalmazhatóak.
A polgári védelmi kötelezettség megsértése ugyanakkor nem csak megelőző védelmi helyzetben,
illetve rendkívüli állapot idején lehet társadalmilag veszélyes, hiszen a szankcionálhatóság hiánya
természeti vagy egyéb katasztrófák esetén is megnehezítheti a tervezést és a védekezést.
A fokozatosság elvének érvényesítése érdekében ezért indokolt a polgári védelmi kötelezettség
megsértésével kapcsolatos cselekmények szankcionálhatóságát a szabálysértési jog keretein belül
megteremteni.
(30)	bekezdés: Új tényállásként beiktatásra kerül a honvédelmi kötelezettség megszegése, amely a
kieső tényállások helyett kerül vissza.
(31)	bekezdés: Pontosításra került a rossz minőségű termék forgalomba hozatala és az élelmiszer
engedély nélküli előállítása, forgalomba hozatala tényállás címe és tartalma is.
(32)	- (34) bekezdés: A felhatalmazó rendelkezések pontosítását tartalmazza.
(35)	bekezdés: Meghatározza a törvény rövid megjelölését.
(36)	bekezdés: A kormányhivatalok szabálysértési hatósági jogkörének biztosítását rendezi.
36
a 2. §-hoz
A fiatalkorúak szabálysértési elzárás büntetésének végrehajtását a felnőtt korúaktól elkülönítetten
kell végrehajtani. Ezt a törvény rögzíti, de indokolt a büntetések és intézkedés végrehajtásáról szóló
jogszabályban is kimondani. A katonákkal szemben kiszabott elzárásra külön szabályozás kell,
hogy vonatkozzon, hasonlóan a katonai fogdában végrehajtani rendelt szabadságvesztéshez. E
rendelkezés előírása a személyi állomány védelme érdekében szükséges.
a 3. §-hoz
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény megfelelő
módosításáról gondoskodik. Az „Adatszolgáltatással, nyilvántartással, hatósági ellenőrzéssel
kapcsolatos kötelezettségek megszegése” szabálysértési tényállás megszűnése miatt javasoljuk
egészségügyi bírsággal sújtandó mulasztásként meghatározni.
A módosítást az „Orvosi vizsgálat elmulasztása”, az „Egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi
tevékenység jogosulatlan végzése”, valamint az „Adatszolgáltatással, nyilvántartással, hatósági
ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése” tényállásból a panaszkivizsgálás esetére az
ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegése szabálysértési tényállások helyett javasoljuk
egészségügyi bírsággal sújtani a jogszabálysértést elkövetőket.
A szakmai programtól eltérő szolgáltatás nyújtását a bírságolható szabályszegések közül törölni
javasoljuk, mivel ez beolvad az aa) pontba.
A szakmai követelmények leginkább szakmai protokollokban kerülnek szabályozásra, melyek nem
jogszabályok, de megsértésük esetén szankcionálási lehetőség szükséges.
a 4. §-hoz
A statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos szabálysértés tényállása nem került bele a Szabs. tv.-
be, így 2012. április 15-étől nem biztosítható a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség
megszegésének szankcionálása. Mindezekre tekintettel jött létre a közigazgatási bírságolása a
szabályszegésnek.
az 5-6. §-hoz
A kieső szabálysértési tényállások helyett megalkotja a közigazgatási bírságolás lehetőségét a
bányászattal, az állattenyésztéssel kapcsolatban.
a 7. §-hoz
Az Rtv. érintett §-ában pontosításokat végeztünk, figyelemmel arra, hogy egyes szabályszegéseket
már nem tartalmaz a Szabs. tv., továbbá a régi törvényre való hivatkozás került ki.
Az Rtv. felhatalmazó rendelkezéseinek a módosításával megteremthető egyrészről a szabályozás
szintjének egységessége a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján
titkos információgyűjtést végző Terrorelhárítási Központ és a nemzetbiztonsági szolgálatok között,
másrészről elkerülhetővé válik, hogy a BM utasítás módosításával olyan bonyolult szabályozás
jöjjön létre a titkos információgyűjtés tekintetében, amely megnehezítené a kizárólag az Rtv. VII.
fejezete szerinti bűnfelderítési célú titkos információgyűjtést végző rendőri szervek munkáját.
a 8. §-hoz
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (3) bekezdése kimondta, hogy az engedély
nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén a mindenkori vízjogi szabálysértési felső értékhatár
ötszöröséig terjedhet a bírság összege, azonban a Szabs. tv. nem tartalmazza már a vízjogi
szabálysértés tényállását. A vízjogi szabálysértés megszűnésével a kiszabható bírság mértéke nem
értelmezhető, nem számítható, ezért a korábbi vízjogi szabálysértési tényállásban meghatározott
felső értékhatár 250000 forint.
37
a 9. §-hoz
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXIV. törvény 41. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés
alapján, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetéséből
támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem
teljesíthető.
E rendelkezés alapján a szervezet átalakítás során feleslegessé váló, de még használatra alkalmas
technikai eszközök még pályázat útján sem adhatók át az önkéntes tűzoltó egyesületeknek.
A javasolt módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi katasztrófavédelmi szervek
átszervezése során feleslegessé váló és felszabaduló technikai eszközök, felszerelések pályázat
útján ingyenesen átadhatók legyenek a tűzvédelem szempontjából „fehér foltnak” minősülő
területeken működő és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervével együttműködési
megállapodást kötött önkéntes tűzoltó egyesületek részére - javítva azok technikai, műszaki
ellátottságát és reagálási-, tűzoltási, valamint mentési képességét.
A módosítás a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér névváltozásához igazítja a repülőtéri
tűzoltósággal kapcsolatos felhatalmazó rendelkezést.
a 10. §-hoz
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 101/A. § (1) bekezdés a) pontja jelenleg csak a megszűnő tényállás egyik
részét, az egyenlő bánásmód megsértésének szankcionálását teszi lehetővé. Annak érdekében, hogy
a tényállás másik része (az engedély nélkül végzett tevékenység) továbbra is szankcionálható
legyen, ki kell egészíteni a Gyvt.-nek a gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabályozó
rendelkezését.
a 11. §-hoz
(1)	bekezdés: A Szabs. tv. 2012. április 15-étől hatályon kívül helyezi az egyes szabálysértésekről
szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Szabs. r.), így ettől az időponttól az
építésügy körébe eső szabálysértések szankcionálásának lehetőségét az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) szükséges
biztosítani.
Hatályon kívül helyezésre kerül a Szabs. r.-nek az építészeti-műszaki tervezési tevékenység
jogosultság nélkül való folytatásának szabálysértési alakzata, amely az Étv.-ben eddig nem került
nevesítésre, így indokolt az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatási
szakértői tevékenység szabályai között való elhelyezése. A javaslat az építésügyi hatóságra telepíti
az építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenység jogosultság nélkül való
végzésének szankcionálását és közigazgatási bírság kiszabását.
A tervezői jogosultság nélkül végzett tervezési tevékenység esetén az építésügyi hatóság jár el. Az
építésügyi hatóság első fokon a települési, fővárosi kerületi jegyző, a körjegyző [az építésügyi és az
építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet 1. § (1) bekezdése], másodfokon az illetékes kormányhivatal [343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet 1. § (3) bekezdése].
(2)	bekezdés: A hatályát vesztő Szabs. r. szabályozta az adatszolgáltatással, nyilvántartással,
hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeit. Az
épületek energetikai tanúsítási tevékenység szabályai adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő az
ilyen tevékenységet folytató tanúsítókra, amelynek szankciója a szabálysértési eljárás alapján
pénzbírság volt. A hatályon kívül helyezett szabálysértési szankció helyett az építési törvényben
38
rögzíteni szükséges az adatszolgáltatást elmulasztó tanúsító tevékenységének szankcionálási
szabályait és megsértése miatti közigazgatási bírság kiszabását.
Az energetikai tanúsítói tevékenységet végző személy adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége
megszegésének esetében a névjegyzéket vezető szerv jár el. A névjegyzéket vezető szerv első fokon
a területileg illetékes szakmai kamara, másodfokon az országos kamara [az Étv. 38/C. § (3)
bekezdése, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.)
Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése, valamint a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek
szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 42. § (4) bekezdése].
(3)	bekezdés: Az elsőfokú építésügyi hatóság által kiszabott bírság az önkormányzati alrendszerbe
tartozó költségvetési szerv által kiszabott, de a központi költségvetéshez befolyó bírságnak minősül,
ezért nem lehet rá alkalmazni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3)
bekezdését, amely szerint csak az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv
által kiszabott és meg nem fizetett bírság és késedelmi pótlék minősül köztartozásnak, amit adók
módjára kell behajtani. A központi költségvetés bevételeinek védelme indokolja az építésügyi
hatóság által kiszabott és meg nem fizetett bírság és késedelmi pótlék köztartozássá minősítését.
a 12. §-hoz
A felvonókkal és mozgólépcsőkkel kapcsolatos feladatok ellátására, a tevékenység szabályozására a
törvényi szabályozás és felhatalmazás hiányzik. A felvonó és mozgólépcső berendezés, és mint
ilyen termék, a berendezések gyártása, forgalmazása, szerelése, beépítése, karbantartása,
ellenőrzése szolgáltatás keretében történik. A szabályozási kör a műszaki-biztonsági és a
fogyasztóvédelmi szabályok körébe tartozik. A szükséges végrehajtási szabályok megalkotásának
és a közigazgatási bírságolás megalapozásának elengedhetetlen feltétele a jelenleg hiányzó
felhatalmazó rendelkezések elhelyezése a törvényben.
a 13. §-hoz
A kieső szabálysértési tényállás helyett megalkotja a közigazgatási bírságolás lehetőségét, amely
szerint aki a nemzeti gyászról szóló jogszabályban meghatározott kötelezettségeket megszegi,
közigazgatási bírsággal sújtható.
a 14. §-hoz
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályainak
megszegésével kapcsolatos felügyeleti bírság kiszabására vonatkozó szabályokat pontosítja.
a 15. §-hoz
A Szabs. tv. 2012. április 15-i hatályba lépése és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény egyidejű módosítása koncepcionális változásokat eredményez a magyar büntetőjogban.
Ennek egyik eleme a szabálysértési értékhatár húszezer forintról ötvenezer forintra történő
felemelése, ami jelentősen érinti az Ást. alapján nyújtott támogatásokat.
A társadalmi szolidaritás és a méltányosság elveit követve indokolt hozzáférést biztosítani az
áldozatoknak a szükséges támogatásokhoz. Ehhez szükséges az Ást. hatályának kiterjesztése a
tulajdon elleni szabálysértés áldozataivá vált személyekre is. Ők így nem szenvednek hátrányt
amiatt, hogy az általuk elszenvedett kriminális cselekmény nem bűncselekmény, hanem
szabálysértés.
39
a 16. §-hoz
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény helyébe lépő Szabs. tv. címéből fakadó
változás és a koherencia megteremtése indokolja a módosítást.
A Szabs. tv. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései nem tartalmazzák a közvetlen letiltás úján, vagy
az adók módjára történő végrehajtást. Figyelemmel arra, hogy a közvetlen letiltás úján, vagy az
adók módjára történő végrehajtás során behajtott pénzbírság és eljárási költség összege a végrehajtó
települési önkormányzatot illette meg, a két végrehajtási forma megszűnésével a behajtott összegre
vonatkozó önkormányzati jogosultság törlése is indokolt.
A Szabs. tv. és a szabálysértési jogsegélyről szóló törvény közötti összhang megteremtése miatt
indokolt a melléklet újraszabályozása.
a 17. §-hoz
Elkerülhetetlen a cash control rendeletben foglaltaknak megfelelést hazai szinten új alapokra
helyezni. Ennek megfelelően a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó
készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-ai 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásáról szóló törvény keretein belül szabályozni kell mind az elkövetési
magatartásokat, mind a felderített készpénz visszatartására vonatkozó szabályokat, mind a
bejelentési kötelezettség megszegésére vonatkozó szankciórendszert. Az eddig felderített
összegeket figyelembe véve a maximum néhány százezer forintig terjedő bírság ugyanis preventív
erővel nem rendelkezik.
a 18. §-hoz
Az erdővédelmi szolgálat tagjai jogosultsági körének kibővítése szükséges az erdővédelmi szolgálat
tagjaihoz kapcsolódó szabálysértési eljárások hatékony lefolytatása érdekében.
a 19. §-hoz
A módosítás a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar fogalmát pontosítja az oxidáló, tűz-
vagy környezetre veszélyes tulajdonságú veszélyes anyag kikerülése esetén a légnemű anyagra
vonatkozó külön szabály meghatározásával.
A katasztrófavédelmi törvény értelmében a katasztrófavédelem megszervezése és irányítása a
Kormány feladata. Irányítási jogosítványt ad továbbá a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszternek, valamint a védekezéssel kapcsolatos feladatok vonatkozásában a kormányzati
koordinációs szervnek. Az irányítás ezen hármas tagolása indokolatlan, különös tekintettel arra,
hogy a kormánybizottságként működő kormányzati koordinációs szerv tagjai - figyelemmel a
központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény 29. § (2) bekezdésének rendelkezésére - a miniszterek. Ezzel a
megoldással a kormányzati koordinációs szerv összetétele azonos a Kormány összetételével.
Ezen ellentmondás feloldását szolgálja a törvényjavaslat úgy, hogy a kormányzati koordinációs
szerv a jövőben irányítási jogosítvány nélkül, tárcaközi bizottságként működne a
katasztrófavédelmi feladatok összehangolt megoldása érdekében. A bizottságban ennek
megfelelően nem lesz szükséges a miniszteri szintű részvétel.
A felhatalmazó rendelkezések módosításával az eljáró hatóságok meghatározása a veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzemek hatósági felügyelete kapcsán kormányrendeleti szintre kerül.
Ennek megfelelően a törvényi szintű hatáskör-telepítéseket a törvényből el kell hagyni.
40
A módosítás a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések pontosítását tartalmazza.
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a hozzájárulás összegének számításakor mindig az előző
évi nettó árbevételt kell alapul venni.
A módosítás tisztázza, hogy a termék előállításával foglalkozó üzemeltető esetében a veszélyes
tevékenységgel összefüggésben a katasztrófavédelmi hozzájárulás szempontjából figyelembe
veendő nettó árbevétel nem keletkezik, ha a veszélyes anyag felhasználása kizárólag olyan
technológiai folyamat része, amely nem közvetlenül a termék előállításához szükséges. E
rendelkezés alapján a veszélyes anyagokat nem a gyártási folyamatban felhasználó üzemeltetők -
tehát pl. a gyártási folyamat alatt, vagy annak befejeztét követően a termék hűtőházban történő
tárolásával kapcsolatban az ammóniát hűtőközegként felhasználó cégek - terhei csökkennek.
A nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és -segítségkérés általános szabályainak a végrehajtási
szabályok között történő megjelenítése az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében, a
közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról szóló, 2007. november 8-i 2007/779/EK,
Euratom tanácsi határozat miatt szükséges.
A kormányrendeleti felhatalmazások pontosítása az eljáró hatóságok meghatározását - a Kormány
szervezetalakítási szabadságának elvével összhangban - a Kormány hatáskörébe utalja mind a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek hatósági felügyelete, mind az üzemek által fizetendő
katasztrófavédelmi hozzájárulás kapcsán.
a 20. §-hoz
A kieső szabálysértési tényállások helyett megalkotja a közigazgatási bírságolás lehetőségét,
megteremti a honvédelmi bírság kiszabását.
a 21. §-hoz
A Szabs. tv.-t megelőzően a magyar jogban a közigazgatási hatóságok által alkalmazható
igazgatásellenes szankciókat a szabálysértési jog, valamint az objektív közigazgatási szankciók
kapcsán az egyes ágazati jogszabályok rögzítették. Figyelemmel ugyanakkor elsősorban arra, hogy
a Szabs. tv. alapján a szabálysértések közül kikerültek az igazgatásellenes magatartások (mintegy
száz tényállás), amelyek tekintetében mindazonáltal megállapítható a társadalomra veszélyesség,
szükséges ezért ezek közigazgatási jogon belüli szankcionálása, ezzel együtt azon szabályok
megteremtése, amelyek hatékony eszközt adnak a hatóságok kezébe a jogsértés elleni fellépésre. A
jogrendszer egységének és átláthatóságának megőrzése érdekében indokolt, hogy ezt az érdemi
hatósági eszközt, az elkobzást a közigazgatási eljárás kódexe, a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) tartalmazza.
A Ket. VI/A. Fejezete tartalmazza a közigazgatási bírság kiszabásának eljárásjogi alapjait,
tartalmában és funkciójában ehhez illeszkedik az elkobzás szabályozása: mindkét esetben érdemi,
anyagi jogi hatáskörről van szó, amelyek tekintetében az egységes jogalkalmazás biztosításának
igénye indokolja a Ket.-beli keretszabályok megalkotását. Hangsúlyozandó, hogy az ágazati
közigazgatási hatósági ügyek sokszínűségére tekintettel a Ket. az elkobzást illetően is csupán
keretszabályokat állapít meg, illetve lehetőséget biztosít az ágazati jogszabály számára az eltérésre
a 22. §-hoz
Az országos területrendezési tervről szóló törvény módosítására a szén-dioxid szállítóvezetékek
engedélyezése céljából van szükség. Tekintettel arra, hogy Magyarországon még nem történt meg a
teljes tárolókapacitás felmérése, nem lehet tudni, hogy a szén-dioxidot milyen messzire kell
szállítani a szén-dioxid leválasztás helyétől. Külföldi példákat szem előtt tartva (Lengyelországban
Belchatow Erőműtől 60-115 km-re találtak szén-dioxid geológiai tárolására alkalmas területet,
Nagy Britanniában van tervbe véve Teesside és Utsira között 450 km hosszú vezeték,
41
Olaszországban a Weyburn projekt keretében az erőmű és a tárolóhely között 330 km csővezeték
van) nem kizárt, hogy akár 100 km hosszú vezetékhálózatra is szükség lehet.
a 23. §-hoz
A rendelkezés tekintettel van arra, hogy 2012. január 1-jét megelőzően a rokkantsági és baleseti
rokkantsági nyugdíjak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
nyugdíjból történő levonásra vonatkozó 67. §-ának hatálya alá tartoztak. Így a rokkantsági és
baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult adós ilyen nyugellátásából legfeljebb 33 %-ot lehetett
levonni bármely követelésre, gyermektartásdíj és jogalap nélkül felvett nyugellátás esetén pedig a
letiltási határ 50 %-ig terjedt. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló, 2012. január 1. napján hatályba lépett 2011. évi CXCI. törvény (a
továbbiakban: Mmtv.) a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a rokkantsági nyugdíj, a baleseti
rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék megszüntetésével és
összeolvasztásával párhuzamosan bevezette a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást. Ezen
ellátások a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 14. § (2) bekezdés d) pontja értelmében
az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körébe kerültek, míg korábban a baleseti rokkantsági és a
rokkantsági nyugdíj a nyugdíjbiztosítási ellátások körébe tartozott. E módosítás miatt az Mmtv. a
Vht. nyugdíjból történő levonásra vonatkozó 67. §-ának hatálya alól a Vht. 74. § e) pontjában
meghatározott, a letiltás alól mentes juttatások körébe helyezte át a rokkantsági és a rehabilitációs
ellátásokat, amelyekre a törvény, mint megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira utal.
Figyelemmel arra, hogy a kialakított új ellátások az egészségbiztosítási rendszer ellátásai, ezért a
szabályozás zárt rendszerét az biztosítaná, ha a Vht.-nak az egészségbiztosítási ellátások letiltására
vonatkozó szabályai közé kerülnének be a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai. A
Javaslat ennek érdekében kiegészíti a Vht. megfelelő alcímét és a nem kiemelt követelésekkel
szemben 33%-ban, míg a gyermektartásdíj levonása érdekében 50%-ban teszi letilthatóvá a
rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást. A szabályozás egységessége szükségessé tesz
kodifikációs technikai pontosítást is a Vht. 74. § e) pontjában, tekintettel arra, hogy az itt felsorolt
juttatások között szereplő egyes ellátásokat a törvényalkotó ugyancsak az egészségbiztosítás
pénzbeli ellátásaivá minősítette.
A módosító javaslat a Vht. átmeneti rendelkezéseit is kibővíti arra tekintettel, hogy azon
megszüntetett juttatások (rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális
járadék és átmeneti járadék) esetében, amelyek 2012. január 1-jét megelőző időszak
vonatkozásában válnak valamely okból később esedékessé, továbbra is biztosítani lehessen a
levonások eredeti - tehát a jogosultsági időszakban hatályba lévő jogszabályok szerinti - rendjét.
a 24-32. §-hoz
A koherencia megteremtéséhez szükséges szövegcserés módosításokat.
a 33-35. §-hoz
A hatályon kívül helyező, a hatályba nem lépő, valamint a hatálybalépésre vonatkozó
rendelkezéseket tartalmazza.
a 36. és a 37. §-hoz
A sarkalatosságra utaló és az Európai Unió jogának való megfelelést tartalmazza.
42