﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

2012. évi... törvény
az Országgyűlésről

Kiindulva Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezéséből, mely szerint Magyarország
legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés;
tekintettel a magyar parlamentarizmus több évszázados hagyományaira;
tudatában annak, hogy az Országgyűlés 1990. május másodika, az első szabadon választott
népképviselet megalakulása óta az újkori demokráciánk legfontosabb alkotmányos intézménye és a
népszuverenitás letéteményese;
megerősítve, hogy a demokratikus állami működés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Országgyűlés
törvényhozó és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatait hatékonyan és átláthatóan
gyakorolhassa;
elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek államalkotó tényezőkként joguk van
ahhoz, hogy önazonosságuk megőrzése, nyelvük és kultúrájuk ápolása, valamint a közös
ügyeinkben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében az Országgyűlésben is képviselettel
rendelkezzenek;
hangsúlyozva valamennyi országgyűlési képviselő közös felelősségét Magyarország, a magyar
nemzet és a közjó szolgálatáért;
biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés
közjogi helyzetéhez méltó működését;
előmozdítva az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését,
összhangban az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosítására
irányuló törekvésével;
az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, illetve egyes házszabályi rendelkezések törvényi
szinten való megállapítására az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése,
valamint 5. cikk (4), (7) és (8) bekezdése, 7. cikk (3) bekezdése és 19. cikke alapján a következő
törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE
I. Fejezet
Az Országgyűlés tisztségviselői
1.§
Az Országgyűlés tisztségviselője
a)	az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök),
b)	az Országgyűlés alelnöke (a továbbiakban: alelnök),
c)	a háznagy és
d)	az Országgyűlés jegyzője (a továbbiakban: jegyző).
1.	Az Országgyűlés elnöke
2.§
(1)	A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés
tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az
Országgyűlés munkájának megszervezéséről.
(2)	A házelnök
a)	képviseli az Országgyűlést a más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való
kapcsolatban,
b)	képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgyűlés
nemzetközi tevékenységét és meghatározza annak szabályait,
c)	közjogi feladataiból adódóan képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott
tárgyalások során,
d)	az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően összehívja az
európai uniós politika országgyűlési egyeztetésére az Európai Uniós Konzultációs Testületet; felkéri
a miniszterelnököt az országgyűlési képviselőcsoportok (a továbbiakban: képviselőcsoport)
3
tájékoztatására Magyarország álláspontjáról, javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó
állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés
megtárgyalására,
e)	összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket,
j) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a
felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és
ügyel az ülések rendjére,
g)	elnököl a Házbizottság ülésein,
h)	összehangolja az országgyűlési bizottságok működését, az e törvényben meghatározottak szerint
javaslatokat tesz az országgyűlési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak
számára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra,
i)	előkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező országgyűlési
bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat,
j) javaslatot tesz az Országgyűlésnek a háznagy megválasztására és felmentésére,
k) kinevezi és felmenti főigazgatót, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban
meghatározott hivatali szervek vezetőit; az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört
gyakorol,
l) házelnöki rendelkezésben megállapítja az Országgyűlés hivatali szervezetére és működésére
vonatkozó szabályokat, illetve feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést
adhat ki,
m) jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az
elfogadott költségvetés végrehajtását,
n) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket,
o)	gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt országgyűlési bizottság elnökének titokvédelemmel
összefüggő jogait,
p) rendészeti, illetve - e törvényben meghatározott esetekben - fegyelmi jogkört gyakorol a
tárgyalási rend, az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és az Országgyűlés
méltóságának érdekében,
q) irányítja az Országgyűlési Őrséget, kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési
Szabályzatát,
4
r) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára az Alaptörvény, a házszabályi rendelkezések,
más törvény, illetve országgyűlési határozat meghatároznak.
(3)	A házelnök
a)	az üléseken a tanácskozási rend fenntartása érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy
érdemében kíván szólni, a házelnöki teendőket köteles átadni,
b)	tanácskozási joggal részt vehet bármelyik országgyűlési bizottság ülésén.
2.	Az Országgyűlés alelnökei
3.§
(1)	A házelnököt - az általa meghatározott rendben - alelnökök helyettesítik.
(2)	Ha a házelnök megbízatása megszűnik, valamint - az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében
meghatározott eset kivételével - a házelnök tartós akadályoztatása esetén az új házelnök
megválasztásáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig a házelnök feladat- és hatáskörét az általa
meghatározott sorrendben az alelnökök látják el.
(3)	A házelnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei a házelnökével azonosak, az 2. § (2)
bekezdés j)-l) pontjában foglalt feladat- és hatásköröket azonban nem gyakorolhatja.
3.	A háznagy
4.§
(1)	A háznagy - az 2. § (2) bekezdés e)-h), j)-l) és o)-p) pontjában foglalt feladat- és hatáskörök
kivételével - gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére házelnöki
rendelkezésben átad.
(2)	A háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.
(3)	Háznaggyá országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő), vagy olyan személy
választható, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek.
(4)	A háznagyot mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
5
(5)	A háznagy - a képviselői megbízatás kivételével - más kereső foglalkozást nem folytathat, és
egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi
oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(6)	A háznagy javadalmazása megegyezik az alelnök javadalmazásával.
(7)	A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, azt követően minden évben
január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül a képviselők
vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatával (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat)
azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra a
képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
4.	Az Országgyűlés jegyzői
5-§
(1)	Az Országgyűlés jegyzői
a)	közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében,
b)	a kézfelemeléssel történő szavazásnál - szükség esetén - összeszámolják a szavazatokat,
c)	a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,
d)	felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák az eskü szövegét,
e)	vezetik a felszólalásra jelentkezett országgyűlési képviselők névsorát,
f)	jelzik a beszédidő lejártát, valamint
g)	hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét.
(2)	Az Országgyűlés ülésén - a házelnök által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző
teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti képviselőcsoporthoz, egy ellenzéki
képviselőcsoporthoz tartozik.
(3)	Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető
elnök más országgyűlési képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.
6
5. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása
6. §
(1)	Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok
képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök)
javaslata alapján - titkos szavazással megválasztja a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket.
(2)	Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő vagy a közös indítvány alapján
tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb taglétszámú képviselőcsoport
vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt termi. Ebben az esetben a házelnök
megválasztását követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára, vagy ilyen indítvány
hiányában véleményük meghallgatását követően a házelnök javaslatára az Országgyűlés
megválasztja az alelnököket és a jegyzőket.
(3)	Ha közös indítványban a képviselőcsoportok vezetői nem tudnak megállapodni és a legnagyobb
taglétszámú képviselőcsoport azonos mandátumszám miatt nem állapítható meg, a legtöbb
mandátummal rendelkező valamennyi képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt
termi.
(4)	Az (l)-(3) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani,
arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(5)	A szavazatok leadása után a négy legfiatalabb képviselő (a továbbiakban: a körjegyzők) a
korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.
(6)	Ha a házelnök, alelnök, jegyző megválasztásához az (2)-(3) bekezdés alapján sincs meg a
szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. Ha a
házelnöki tisztségre több jelölt volt, a megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott
házelnök-jelöltre lehet szavazni. Az alelnök és a jegyző tekintetében a megismételt szavazáson a
megválasztandónál eggyel több jelöltre lehet szavazni a legmagasabb számú szavazatot kapott
jelöltek közül.
(7)	Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást
kell tartani. A házelnök tekintetében az új jelölésnél a második legnagyobb taglétszámú
képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.
7
7-§
Az Országgyűlés az alakuló ülésén - a házelnök javaslatára - titkos szavazással megválasztja a
háznagyot.
8.§
Tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a 6-7. §-ban
foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a körjegyzők helyett a jegyzők, a korelnök helyett a
házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el.
9-§
Az Országgyűlés tisztségviselője a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz.
6.	A tisztségviselők megbízatásának megszűnése
10.	§
(1)	A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik
a)	képviselői megbízatásának megszűnésével,
b)	a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, képviselőcsoporthoz nem tartozó
képviselő (a továbbiakban: független képviselő) esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz
való csatlakozásával,
c)	ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja,
d)	felmentésével,
e)	a tisztségről való lemondásával.
(2)	A háznagy megbízatása megszűnik:
a)	az új Országgyűlés megalakulásával,
b)	halálával,
c)	felmentésével,
d)	a tisztségről való lemondásával,
e)	összeférhetetlenségének kimondásával.
8
(3)	A házelnök, alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a
házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. A háznagy felmentésére irányuló
javaslatot nem kell indokolni.
(4)	Az Országgyűlés tisztségviselője az Országgyűléshez benyújtott írásbeli nyilatkozatával
lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat
nem szükséges, a tisztségviselői megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.
(5)	A háznagy összeférhetetlenségének megállapítására a képviselők összeférhetetlenségének
megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
II.	Fejezet
A Házbizottság
11.	§
(1)	A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei közt
a)	állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről,
b)	javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára és a felszólalási időkeretekre,
c)	megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban
állást foglal,
d)	egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket,
e)	javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi
eseményeket,
fi állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,
g)	meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt
személyt,
h)	kialakítja az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetésének elkészítésére vonatkozó elveket,
i)	a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett
jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel
kapcsolatos esetleges intézkedéseket,
9
j) megállapítja az Országgyűlés szavazásairól és a bizottsági ülésekről való távolmaradás
igazolásának rendjét,
k) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés valamely ügy tárgyalása során valamely, országgyűlési
határozatban meghatározott házszabályi rendelkezéstől (a továbbiakban: határozati házszabályi
rendelkezés) eltéijen,
l)	javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a
határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározottnál rövidebb határidőt szabjon,
m) javaslatot tesz a házelnök, alelnök vagy jegyző felmentésére,
n) visszahívja az országgyűlési bizottság független képviselő elnökét, alelnökét, tagjait,
o) javaslatot tesz napirendi pont időkeretben történő, illetve vezérszónoki rendben történő
tárgyalására,
p) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásánál megállapítja a
felszólalások és hozzászólások időkeretét,
q) javaslatot tesz az Országgyűlésnek hasonló témájú vagy egymással összefüggő ügyek együttes
tárgyalására,
r) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 48 órával korábban közzéteszi,
s) a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít az állampolgárok számára, valamint
t) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket.
(2)	A Házbizottság engedélyezi
a)	Magyarország területén a kereskedelmi-, vendéglátási-, szálláshely-szolgáltatási-,
utazásszervezői-, illetve utazásközvetítői tevékenység (a továbbiakban együtt: szolgáltatási
tevékenység) folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező
épületrész vagy terület, helyiség megnevezésében,
b)	a szolgáltatási tevékenység nyújtójának internetes honlapján vagy az általa közzétett, a
szolgáltatás igénybevételére ösztönző közleményben, valamint
c)	a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartozó
médiaszolgáltatás és műsorszám, valamint sajtótermék (a továbbiakban együtt: médiatartalom-
szolgáltató által nyújtott szolgáltatás) elnevezésében
10
az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevének használatát (a továbbiakban: névhasználat),
valamint az Országház épülete képének, illetve az Országház épülete képe stilizált mintájának
jelképként való használatát (a továbbiakban: jelképhasználat), ha a név- vagy jelképhasználat az
Országgyűlés méltóságát nem sérti vagy veszélyezteti, nem alkalmas megtévesztésre, továbbá nem
kelti közvetlen összefüggés látszatát az Országgyűlés mint Magyarország legfőbb népképviseleti
szerve és a szolgáltatási tevékenység vagy a médiatartalom-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás
között.
12.	§
(1)	A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a
háznagy.
(2)	A Házbizottság a képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az
alelnökök megválasztásával alakul meg.
13. §
(1)	A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője - akadályoztatása esetén megbízottja -
rendelkezik szavazati joggal.
(2)	A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek
vehetnek részt.
(3)	A Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a
Házbizottság ülésén.
(4)	A Házbizottság ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt a
házelnök összehívhatja a Házbizottság ülését.
(5)	A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri.
(6)	A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában aza 11. § (1)
bekezdés a), d), j) és m) pontjában foglaltakról az Országgyűlés, egyéb kérdésekben a házelnök
dönt.
11
III.	Fejezet
Az országgyűlési bizottságok
14.	§
Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként
a)	állandó bizottságokat és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz létre, valamint
b)	eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat létre.
7.	Az állandó bizottságok
15.	§
(1)	Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és
a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a
kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a
határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban
meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2)	Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint
törvényjavaslat, határozati javaslat, politikainyilatkozat-tervezet és jelentés (a továbbiakban együtt:
döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.
(3)	A házelnök által kijelölt állandó bizottság ajánlást készít az Országgyűléshez benyújtott döntési
javaslathoz.
(4)	Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy
saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az
állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.
16.	§
(1)	Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait, amelyek száma és
feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik.
12
(2)	Kötelező létrehozni alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós
ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával, valamint mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságot.
(3)	Az Országgyűlés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és
megszüntethet.
17.	§
(1)	Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi
képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. Az állandó
bizottságokban bizottságonként a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell
kapnia.
(2)	A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni,
hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.
(3)	Az Országgyűlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is határozhat. Ahhoz, hogy állandó
bizottságban a képviselőcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a
képviselőcsoport létszámának az Országgyűlés egészéhez viszonyított arányától, a jelen lévő
képviselők négyötödének szavazata szükséges.
(4)	Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti
képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt
jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság paritásos bizottság.
18.	§
(1)	Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és
független képviselő tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők - független képviselők
véleményét is mérlegelő - megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők
indítványait összegezve a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(2)	Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre
vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére - a képviselőcsoport-vezetőknek a
13
független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint - a házelnök tesz javaslatot az
Országgyűlésnek.
(3)	A független képviselők az (1) és (2) bekezdés szerinti véleményüket - lehetőség szerint
együttesen - a házelnöknek terjesztik elő.
(4)	Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül
határoz. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője, személyi javaslatra csak az érintett
képviselőcsoport vezetője vagy az érintett független képviselő tehet módosító javaslatot. Az
Országgyűlés az (l)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra úgy is dönthet, hogy egy állandó
bizottságba több alelnököt választ.
(5)	A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független
képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt
csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető
bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető.
19.	§
(1)	Az állandó bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása megszűnik
a)	a megbízatásról való lemondással,
b)	a bizottság megbízatásának megszűnésével,
c)	a képviselői megbízatás megszűnésével,
d)	a képviselőcsoportból történő kilépésével vagy kizárásával,
e)	a képviselőcsoport általi visszahívásával,
j) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek a tagja,
g)	ha független képviselő képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja.
(2)	Az országgyűlési bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbeli
nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez
elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.
20.	§
(1)	A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt.
14
(2)	A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon állandó bizottság tagjának adhat képviseleti
megbízást. A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.
(3)	A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet
ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.
(4)	A helyettes egy bizottsági ülésen egyidejűleg csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult.
21.	§
(1)	Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az
albizottság működésének szabályaira - az albizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó
bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe
tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri.
(3)	Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.
8.	A nemzetiségeket képviselő bizottság
22. §
(1)	A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségeket érintően az Országgyűlés
kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő
szerve, amely a törvényekben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés
egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2)	A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő,
valamint a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló).
(3)	A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének,
alelnökének személyére a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(4)	A nemzetiségeket képviselő bizottságra a 15. § (2)-(4) bekezdését, a 19. § (1) bekezdés a) és c)
pontját, a 19. § (2) bekezdését, a 20. §-t és a 21. §-t megfelelően alkalmazni kell.
15
9.	Az eseti bizottság
23.	§
(1)	Az Országgyűlés az eseti bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban
megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.
(2)	Az eseti bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító
javaslatot benyújtani, amely az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre vonatkozik.
(3)	Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az
Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
(4)	Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és
alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg.
(5)	Az eseti bizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 17-20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell.
10.	A vizsgálóbizottság
24.	§
(1)	Az Országgyűlés - az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban - bármely kérdés
megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki.
(2)	A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza.
(3)	A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító
javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik.
(4)	A vizsgálóbizottság tag a csak képviselő lehet.
(5)	A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, a Kormány vagy a Kormány tagja
irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke
az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az
érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez
tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit
16
együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel
-	a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttműködve látják el.
25.	§
(1)	A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb
információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való
közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett).
(2)	Az együttműködésre kötelezettet
a)	adatszolgáltatási kötelezettség,
b)	megjelenési kötelezettség, illetve
c)	nyilatkozattételi kötelezettség
terheli.
(3)	Ha az együttműködésre kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz
eleget, akkor a kötelezettségeinek megszegéséről a házelnök - a vizsgálóbizottság elnöke
javaslatára - az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a
nyilvánosságot.
26.	§
(1)	A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít.
(2)	A jelentés tartalmazza
a)	a vizsgálóbizottság feladatát,
b)	a vizsgálóbizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,
c)	a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat,
d)	az együttműködésre kötelezett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira
vonatkozóan,
e)	a vizsgálóbizottság tagjának észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira
vonatkozóan,
17
j) a vizsgálóbizottság által vizsgált közüggyel kapcsolatos megállapításokat, politikai állásfoglalást,
a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.
(3)	A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről -
határozatával - a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak
elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz.
(4)	A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem
támadhatók meg.
27.	§
A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 17-20. §-t, valamint a21. §(l)és(3) bekezdését,
valamint a 23. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
IV.	Fejezet
Az országgyűlési képviselőcsoportok
11.	A képviselőcsoport megalakítása és működése
28.	§
(1)	Képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és
mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A
képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz,
illetve azok jogutódjához tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására
jogosultak.
(2)	Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.
(3)	E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki
a)	párt tagja, vagy
b)	párt jelöltjeként indult a választáson, vagy
c)	olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport
elfogadta.
18
29.	§
(1)	Képviselőcsoportot legalább tizenkét képviselő alakíthat.
(2)	Képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó képviselők akkor is, ha számuk az
(1)	bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk országos pártlistáról mandátumot
szerzett, feltéve, hogy a párt országos listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a
képviselőcsoporthoz csatlakozik.
(3)	A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(4)	A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.
(5)	Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik - függetlenül a tagság
megszűnésének módjától - függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoport-
tagság megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
30.	§
A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezető-helyetteseket és más
tisztségviselőt választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a
képviselőcsoport vezetőjének helyettese a képviselőcsoport-vezető jogait gyakorolja.
12.	A képviselőcsoport gazdálkodása
31.	§
(1)	A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés hivatali szervezete és a hozzá
tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(2)	A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti keret terhére a képviselőcsoport vezetőjének
rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget, és teljesíthet kifizetést.
(3)	A képviselőcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
19
13. A képviselőcsoport megszűnése
32.	§
(1)	Megszűnik a képviselőcsoport
a)	ha tagjainak száma - a (2) bekezdés esetét kivéve - tizenkét fő alá csökken,
b)	ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja.
(2)	Ha az Országgyűlésben a 29. § (2) bekezdése alapján is alakult képviselőcsoport, bármelyik
képviselőcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport
tagjainak száma a 29. § (2) bekezdése alapján megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma
alá csökken. Ha több ilyen képviselőcsoport jött létre a 29. § (2) bekezdése alapján, a legkevesebb
taggal megalakult képviselőcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó.
(3)	Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti
esetekben, ha a megüresedett mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi.
CCIII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján - a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott
határidőn belül - betölthető.
(4)	A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb
három napon belül bejelenteni a házelnöknek. E határidő elmulasztása esetén a házelnök a
képviselőcsoport megszűnését - a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával -
hivatalból megállapítja.
14.	Csoportalakítás
33.	§
A képviselők - a képviselői tevékenységgel összefüggő célra - más csoportokat hozhatnak létre,
amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak.
20
MÁSODIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE ÉS ÜLÉSEZÉSE
15.	Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek
34.	§
(1)	A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés
munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés
ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
(2)	A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.
(3)	Ha e törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságaiba
bármely képviselő megválasztható.
(4)	A köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő
határozati javaslatot terjeszthet elő. A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz indokolást kell
fűzni.
16.	A nemzetiségi szószóló
35.	§
(1)	A szószóló az Országgyűlés ülésén - a Házbizottság döntése alapján - a nemzetiségek érdekeit,
jogállásukat érintő napirendi pontok tárgyalása során felszólalhat. Rendkívüli ügyben a szószóló a
napirendi pontok tárgyalását követően - a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott
módon - felszólalhat. A szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik.
(2)	A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az
állandó bizottságok ülésein - az állandó bizottság elnöke vagy a Házbizottság döntését követően -
tanácskozási joggal vehet részt.
(3)	A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó
bármely ügyben.
(4)	A szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
21
(5)	A szószóló megbízatása megszűnik
a)	az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével,
b)	halálával,
c)	összeférhetetlenség kimondásával,
d)	lemondásával, vagy
e)	ha a képviselők választásán már nem választható.
(6)	Annak megállapításáról, hogy a szószóló a képviselők választásán már nem választható,
valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők
kétharmadának szavazatával határoz.
(7)	A szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja.
(8)	A szószóló országgyűlési tisztségviselőnek - a nemzetiségeket képviselő bizottság elnökét,
alelnökét, valamint a háznagyot kivéve - nem választható. A szószólók csoport alakítására nem
jogosultak.
(9)	E törvénynek a képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel a
szószólóra alkalmazni kell.
17.	Az Országgyűlés megalakulása
36.	§
(1)	A képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az
Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.
(2)	Az időközi választáson megválasztott, valamint az országos listáról üresedés miatt kijelölt
képviselő megbízólevelét a házelnöknek nyújtja be.
37.	§
(1)	Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást ad a
megbízólevelek átvételéről.
(2)	A korelnök és a körjegyzők hivatalba lépése után
22
a)	a képviselők választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke,
b)	a képviselők választásával kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és technikai
lebonyolításáról a választások és népszavazások lebonyolításáért felelős miniszter
beszámol az Országgyűlésnek.
(3)	Az alakuló ülés részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák.
18.	Az Országgyűlés ülésezése
38.	§
Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június
tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.
39.	§
Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok
várható számát.
40.	§
Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. A házelnök úgy köteles összehívni
az üléseket, hogy az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az ülések ésszerű
időtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgyűlés Alaptörvényben meghatározott
feladatainak maradéktalan ellátását.
41.	§
(1)	A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az
Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az
összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek
lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést
összehívnia.
(2)	Az Országgyűlés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az e törvényben,
vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben.
23
42.	§
(1)	A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb
harminc napra - elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban bejelenteni.
(2)	Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem
kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést
összehívni.
43.	§
Az Országgyűlés üléseit az Országház épületében tartja.
44.	§
A Kormány megalakulását követően az adott, minden ülésszak végén a következő ülésszakra
vonatkozóan tájékoztatja az Országgyűlést törvényalkotási programjáról.
19.	Az Országgyűlés és országgyűlési bizottság ülésén részt vevő más személyek
45.	§
(1)	A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb
ügyész, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről és a
központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács
elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt
beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefüggő napirend országgyűlési vitája
során az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban együtt: tanácskozási joggal
rendelkező személyek) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén.
(2)	Ha a napirenden lévő önálló indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személy terjeszti elő,
az előterjesztő vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés
nem tárgyalja.
(3)	A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az
Országgyűlés ülésén, ha a napirenden lévő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés a
feladatkörét érinti.
24
(4)	Az Országgyűlés az (1) bekezdésben felsorolt személyeket - a köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és az Európai Parlament magyarországi képviselője
kivételével - kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre.
46.	§
(1)	Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi
képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, az országgyűlési
bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, valamint - ha a tárgyalt
napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával
egyidejűleg meghívást kap az ülésre.
(2)	Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen,
illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is
képviselheti. Az ülésen az országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező
képviselőcsoport vezetőjét - egy alkalomra szóló vagy visszavonásig érvényes megbízással - a
képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. Az országgyűlési bizottság ülésén a Kormány döntésre
felhatalmazott képviselője vesz részt.
(3)	A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot,
kapcsolódó módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő
számára az országgyűlési bizottság szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat.
(4)	Az országgyűlési bizottság elnöke az országgyűlési bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki
az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének
megjelölésével vagy anélkül - az országgyűlési bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről az
országgyűlési bizottság dönt.
(5)	Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont
tárgyalásánál jelen lehet, ha az országgyűlési bizottság erre engedélyt ad, felszólalhat.
47.	§
Az országgyűlési bizottság köteles évente legalább egy alkalommal meghallgatni azt a minisztert,
akit kinevezése előtt meghallgatott.
25
20.	Interpelláció és kérdés
48.	§
(1)	Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés
tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart legalább a határozati
házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi
képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy általa benyújtott interpelláció és
kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve
biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét.
(2)	Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy
kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.
(3)	Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol,
ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a
válaszadó minisztert.
(4)	Minden interpellációra és kérdésre az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált vagy
megkérdezett megindokolt kérésére az Országgyűlés engedélyezheti, hogy harminc napon belül
írásban válaszoljon.
(5)	Az írásban megadott választ az interpelláló vagy kérdést intéző képviselőnek és a házelnöknek
kell eljuttatni. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt vagy kérdést tárgyalni kell.
(6)	A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra
van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés
indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
(7)	Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a feladatkörrel rendelkező
országgyűlési bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági
jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és az országgyűlési bizottság
javaslata alapján
a)	utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,
b)	elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy
26
c)	megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat
kidolgozására kéri fel.
(8)	Kérdés esetén a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz
elfogadásáról nem határoz.
49.	§
(1)	Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben
feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell
biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban: azonnali kérdések
órája).
(2)	Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az
ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén
előzetesen tájékoztatja a házelnököt, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt.
(3)	Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes
válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő
azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni.
21.	Az Országgyűlés közjogi tisztségviselőkkel kapcsolatos határozatai
50.	§
(1)	Az Országgyűlés a miniszterelnököt nyílt szavazással, a köztársasági elnököt, az
Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a
legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, az Állami Számvevőszék elnökét,
valamint az általa választott további közjogi tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.
(2)	Ha törvény valamely közjogi tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt
országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező
országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezi. A jelölt
miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással
határoz.
(3)	Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők esetében a kialakított véleményt az
országgyűlési bizottság előadója az Országgyűlés ülésén ismerteti. A többi jelöltről a véleményt az
27
országgyűlési bizottság elnöke a házelnöknek küldi meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési
jogkör gyakorlójához eljuttatja.
22.	A tárgyalási rend fenntartása, a fegyelmi jogkör
51.	§
Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása a házelnök feladata, ennek érdekében
a házelnök, illetve - a házelnök javaslatára, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság állásfoglalásának kikérésével - az
Országgyűlés az 52-57. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
52.	§
(1)	Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy
ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, a házelnök felszólítja, hogy
téljen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.
(2)	A házelnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás
ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást.
53.	§
A házelnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki
felszólalása során kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét.
54.	§
(1)	Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt,
csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, a házelnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti
a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire.
(2)	A házelnök megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően ismételten sértő
vagy illetlen kifejezést használ.
(3)	Ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő
kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a házelnök javasolhatja az Országgyűlésnek a képviselő
kizárását az ülésnap hátralévő részéből. A javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz.
28
(4)	Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz. A házelnök az
Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt
követően az Országgyűlés vita nélkül határoz a házelnök döntésének törvényességéről.
(5)	Az ülésnapról kizárt képviselő köteles elhagyni az üléstermet, ahová az ülés berekesztéséig nem
térhet vissza. A kizárás nem vonatkozik a szavazásban való részvételre. Az ülésnapról kizárt
képviselőnek a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár.
55.	§
(1)	Az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az
elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az
elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések
értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.
(2)	Az (1) bekezdés kivételével nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítás alkalmával
nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítás következményére.
(3)	Akitől a szót az (1) bekezdés, az 52. § (2) bekezdése vagy az 54. § (2) bekezdése alapján
megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(4)	Azt a képviselőt, aki magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre és
szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a házelnök - az intézkedés okának, illetve a megsértett
házszabályi rendelkezésnek a megjelölésével - rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti, hogy
további rendzavarás esetén az ülésről való kizárását fogja kezdeményezni.
(5)	Ha a képviselő a rendreutasítás ellenére is folytatja a (4) bekezdésben meghatározott
magatartást, a házelnök javasolhatja az ülésnapról való kizárását vagy vele szemben pénzbírság
kiszabását.
(6)	A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés
határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz. A házelnök az Országgyűlés következő ülésén
tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita
nélkül határoz a házelnök döntésének törvényességéről.
29
(7)	A pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság dönt. A pénzbírság összege nem
haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának összegét.
(8)	Az ülésnapról kizárt képviselő köteles elhagyni az üléstermet, ahová az ülés berekesztéséig nem
térhet vissza. A kizárás nem vonatkozik a szavazásban való részvételre. Az ülésnapról kizárt
képviselőnek a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár.
56.	§
(1)	Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai
erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, a házelnök javasolhatja a képviselő jogai gyakorlásának
felfüggesztését vagy vele szemben pénzbírság kiszabását.
(2)	A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről az Országgyűlés - a mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság
állásfoglalásának kikérésével - a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt. A
képviselő jogainak gyakorlása legfeljebb három ülésnapra függeszthető fel.
(3)	A pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság dönt. A pénzbírság összege nem
haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának összegét.
(4)	Az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával az (1) bekezdésben
meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak
gyakorlását
a)	a második alkalommal hat ülésnapra,
b)	a harmadik és minden további alkalommal kilenc ülésnapra függesztheti fel.
(5)	A képviselői jogok felfüggesztésének időtartama alatt a képviselő nem vehet részt az
Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában.
(6)	Az ülésről kizárt, illetve a képviselői jogok gyakorlásából felfüggesztett képviselőnek a kizárás,
illetve a felfüggesztés idejére tiszteletdíj nem jár.
30
57.	§
Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné
teszi, a házelnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése
esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha a házelnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az
elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor
folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.
58.	§
A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke az 52-53. §-
bán, az 54. § (l)-(2) bekezdésben és az 55. § (l)-(3) bekezdésben foglalt intézkedéseket
alkalmazhatja.
23.	A házelnök rendészeti jogköre
59.	§
(1)	A házelnök - a tárgyalási és szavazási rend fenntartása, az Országgyűlés zavartalan
működésének, illetve az Országgyűlés méltóságának biztosítása érdekében - rendészeti jogkört
gyakorol.
(2)	A házelnök az Országgyűlési Őrséggel kivezetteti az ülésteremből az Országgyűlés által az
ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselőt, ha a képviselő a
házelnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet.
(3)	Az ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselő a kizárás
vagy a felfüggesztés idején nem léphet be az ülésterembe, amelynek végrehajtásáról az
Országgyűlési Őrség gondoskodik.
(4)	Az a képviselő, akivel szemben a házelnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat
be a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó
bizottsághoz, amely nyolc napon belül kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről
jelentést tesz az Országgyűlésnek.
(5)	A bizottsági jelentést az Országgyűlés a jelentés benyújtását követő ülésén napirendre tűzi, és a
bizottsági jelentés alapján
31
a)	megerősíti a házelnök rendészeti intézkedését vagy
b)	ha a házelnök rendészeti intézkedését megalapozatlannak találja, elrendeli e tény jegyzőkönyvbe
foglalását, és mentesíti a képviselőt a fegyelmi büntetés esetleges következményei alól.
60. §
(1)	A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az Országház, az
Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló
épületek területére történő belépés és az ott tartózkodás rendjét, valamint az Országgyűlési Őrség e
feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan
rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény
kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.
(2)	Az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének
elhelyezésére szolgáló épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a
házelnök (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit és kötelesek azokat tiszteletben tartani.
(3)	Az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének
elhelyezésére szolgáló épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják, hogy
a belépésükre és ott tartózkodásukra vonatkozó személyes adataikat - a létesítmények védelme,
illetve az ezek működésével összefüggésben elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében - az
adatok rögzítésétől számított két évig kezeli az Országgyűlési Őrség.
(4)	Ha az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének
elhelyezésére szolgáló épületek területére belépők és ott tartózkodók (2) bekezdés szerinti
kötelezettségüket nem teljesítik, akkor az Országgyűlési Őrség közreműködésével belépésük
megtagadható, illetve onnan kivezettethetők. A házelnök döntése alapján az ilyen személy
Országházba, az Országgyűlési Irodaházba, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének
elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépését legfeljebb két hétig meg lehet tagadni.
32
V.	Fejezet
Az Országgyűlés működésének nyilvánossága
24.	A nyilvános ülés
61. §
(1)	A nyilvános ülésen e törvényben meghatározottak szerint hallgatóság vehet részt.
(2)	A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - csak a
házelnök által kijelölt helyen foglalhat helyet, és az ülés megzavarására alkalmas
véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.
(3)	Az ülés rendjének megzavarása esetén a házelnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az
ülésről kiutasíthatja.
62. §
(1)	Az Országgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei az Országgyűlési Könyvtárban,
azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlési Könyvtár
útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.
(2)	Az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt
irományokat, valamint az ezzel összefüggő szavazási listát az Országgyűlés honlapján közzé kell
tenni.
25.	A zárt ülés
63.	§
(1)	Az Alaptörvény alapján a zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy több
napirendi pont, illetve napirend előtti felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a
nyilvános ülés egy része is.
(2)	A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek, a háznagy,
valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a
jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt.
(3)	A zárt ülésen meghozott határozat titkosságáról az Országgyűlés külön határoz.
33
(4)	A zárt ülésen hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - nem vehet
részt.
26.	Az országgyűlési bizottsági ülés nyilvánossága
64.	§
(1)	Az országgyűlési bizottságok ülései nyilvánosak. Ha minősített adat, személyes adat, üzleti titok
vagy törvény által védett más adat védelme érdekében szükséges, az országgyűlési bizottság zárt
ülést tart.
(2)	Zárt ülés tartását az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag kérelmezheti, arról az országgyűlési
bizottság határoz. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a
nyilvános ülés egy része is. Nem rendelhető el az országgyűlési bizottság zárt ülése, ha a
javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az (1) bekezdés szerinti adatkört, amelybe tartozó adat
vagy titok védelme indokolja a zárt ülés elrendelését.
(3)	A zárt ülésen a köztársasági elnök, a házelnök, az országgyűlési bizottság tagjai, továbbá az
országgyűlési bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz meghívott személyek vehetnek részt.
Az országgyűlési bizottság szótöbbséggel más - nem bizottsági tag - képviselő jelenlétéhez is
hozzájárulhat. Ha az országgyűlési bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés
hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.
(4)	A határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételes eljárásban elrendelt zárt
ülésről a képviselőket kizárni nem lehet.
(5)	Az országgyűlési bizottságok nyilvános ülésének jegyzőkönyveit az Országgyűlés honlapján
közzé kell tenni.
27.	Az ülések közvetítése
65.	§
(1)	Az Országgyűlés ülésének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános
országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint a házelnök által - a Házbizottság
véleményének kikérését követően - kijelölt egyéb országgyűlési bizottsági üléseknek a közvetítése
céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik.
34
(2)	A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelet valamennyi médiaszolgáltató számára,
valamint az Országgyűlés honlapján bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való
csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy
az Országház épületének a házelnök által kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen. A
házelnök csak olyan helyet jelölhet ki a műsor közvetítésére vagy rögzítésére, amely nem
korlátozza a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
(4)	Az (1) bekezdés alapján nem közvetített nyilvános országgyűlési bizottsági üléseket a
médiaszolgáltató közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása
a bizottsági ülést nem zavarhatják.
(5)	Az Országgyűlés ülése és az országgyűlési bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézők
pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről. A
televíziós közvetítés az Országgyűlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és az
országgyűlési munkára - így különösen az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, a
szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb
eseményekre - irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez.
(6)	A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára
hozzáférhető példányt az Országgyűlési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell
elhelyezni. Az Országgyűlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és
költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy példányt a
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap archívumában is el kell helyezni.
(7)	Az Országgyűlés épületében a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más
csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a
médiatartalom-szolgáltatók részére.
28.	A törvényalkotás nyilvánossága
66. §
(1)	Az Országgyűlés a honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzéteszi
a)	a törvényjavaslatokat,
35
b)	a módosító javaslatokat,
c)	a törvényjavaslathoz készült bizottsági ajánlásokat,
d)	az egységes javaslatot, valamint
e)	a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó, az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szereplő más
dokumentumokat.
(2)	A zárt ülésen készült jegyzőkönyvek kivételével az Országgyűlés a honlapján közzéteszi
a)	a törvényjavaslatnak az Országgyűlés ülésén folytatott általános vitájáról, részletes vitájáról,
záró vitájáról, a módosító javaslatokról való határozathozatalról és a zárószavazásról készült
jegyzőkönyveket a szavazás eredményét rögzítő listákkal együtt, valamint
b)	azon bizottsági ülések jegyzőkönyveit, amelyeken az adott országgyűlési bizottság a
törvényjavaslattal foglalkozott.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem
távolíthatóak el.
VI.	Fejezet
Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködése
29.	Az országgyűlési jogkörök gyakorlásának módja
67. §
(1)	Az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő
intézményeiben folytatott tevékenysége feletti - az e fejezetben meghatározott - ellenőrzési jogokat
az országgyűlési bizottság vagy az Európai Uniós Konzultációs Testület útján is gyakorolhatja.
(2)	Az Európai Uniós Konzultációs Testület elnöke a házelnök, tagjai a képviselőcsoportok vezetői,
az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke és alelnöke, az alkotmányossággal
foglalkozó állandó bizottság elnöke, a külügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke. Az Európai
Uniós Konzultációs Testület ülésén az elnökön és a tagokon kívül csak az elnök által meghívott
személyek, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a
jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt.
36
(3)	Az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának az e fejezetben
meghatározott eljárások során - ha e fejezet vagy egyébként az Országgyűlés másként nem
rendelkezik - ügydöntő hatásköre van.
30.	Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás
68. §
(1)	A Kormány az Országgyűlés részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküld minden
uniós jogiaktus-tervezetet, javaslatot és dokumentumot, amely az Európai Unió kormányzati
részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel (a
továbbiakban: európai uniós tervezet).
(2)	A Kormány az Országgyűlés kérésére minden további, pontosan megjelölt dokumentumot is
megküld az Országgyűlésnek.
(3)	A Kormány a megküldést követően - az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel -
megjelöli az álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintő tárgykörbe tartozó
európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek
a)	olyan tárgykört érintenek, amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell
rendelkeznie, vagy
b)	hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaznak.
(4)	A Kormány az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel megjelöli azokat az európai
uniós tervezeteket, amelyek álláspontja szerint Magyarország szempontjából rendkívüli
jelentőségűek, ezért indokolt, hogy az Országgyűlés tárgyalja azokat.
(5)	A Kormány megindokolja, hogy a megjelölt dokumentumok miért tartoznak törvényalkotási
hatáskörbe, illetve miért rendkívüli jelentőségűek.
69.	§
(1)	Az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a Kormány
által képviselni kívánt álláspontról (a továbbiakban: álláspontjavaslat).
(2)	A Kormány bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban megküldheti álláspontjavaslatát az
Országgyűlésnek, és arról egyeztetést kezdeményezhet.
37
(3)	A Kormány álláspontjavaslata tartalmazza
a)	az európai uniós tervezet tartalmának összefoglalását,
b)	az európai uniós döntéshozatal során alkalmazandó döntéshozatali eljárás megjelölését,
c)	az európai uniós tervezet elfogadásának várható uniós menetrendjét és lehetőség szerint a
tervezet tanácsi tárgyalásának kezdő időpontját,
d)	a Kormány európai uniós tervezettel kapcsolatos álláspontját, az Európai Unió döntéshozatali
eljárásában elérni kívánt célokat és azok indokait, valamint
e)	az európai uniós tervezetből esetlegesen következő jogalkotási feladatok bemutatását.
(4)	Az Országgyűlés bővített álláspontjavaslatot kérhet a Kormánytól, mely tartalmazza a (3)
bekezdésben megjelölteken kívül
a)	az európai uniós tervezet tárgykörére vonatkozó, hatályos magyar és európai uniós szabályozását
tartalmazó jogszabályok megjelölését,
b)	az európai uniós tervezet Magyarországra vonatkozó várható gazdasági, költségvetési és
társadalmi hatásainak rövid bemutatását,
c)	az európai uniós tervezettel kapcsolatban az európai uniós intézményeknek és tagállamoknak a
Kormány számára az álláspontjavaslat elkészítésekor ismert véleményét.
(5)	A Kormány az álláspontjavaslatát olyan időpontban küldi meg az Országgyűlésnek, hogy az
európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel érdemi egyeztetést lehessen biztosítani.
(6)	Az Országgyűlés az álláspontjavaslat ismeretében vagy az európai uniós tervezetre figyelemmel
egyeztetést kezdeményezhet.
70.	§
(1)	Az Országgyűlés - az egyeztetés keretében, az európai uniós döntéshozatali napirendre
figyelemmel ésszerű határidőn belül - az európai uniós tervezettel kapcsolatban állásfoglalást
fogadhat el.
(2)	Az Országgyűlés állásfoglalásában megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai
Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni.
38
(3)	Az európai uniós tervezet elfogadásáról döntést hozó Tanács ülését megelőzően az európai
uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter vagy államtitkár az Országgyűlés
felkérése alapján megjelenik az Országgyűlés előtt, és ismerteti a Kormánynak a tanácsülésen
képviselni kívánt álláspontját.
(4)	Ha az Országgyűlés az állásfoglalás kialakítása során országgyűlési bizottságok útján jár el, az
országgyűlési bizottság az állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki.
(5)	A Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés
állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki.
(6)	Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykört érint, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében
az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak
indokolt esetben térhet el.
(7)	Ha az Országgyűlés a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatban az európai uniós
döntéshozatal napirendje által megkívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek
hiányában dönt az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontról.
71.	§
A Kormány álláspontjavaslatát az Európai Unió döntéshozatali eljárására figyelemmel
módosíthatja. A Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az európai uniós tervezetek,
illetve az álláspontjavaslatok tartalmának lényeges változásáról. Ez alapján korábbi állásfoglalását
az Országgyűlés is módosíthatja.
72.	§
(1)	A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után
írásban tájékoztatja az Országgyűlést arról a döntésről,
a)	amellyel kapcsolatosan az Országgyűlés állásfoglalást fogadott el, vagy
b)	amelyet az Országgyűlés pontosan megjelöl.
(2)	A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után - az
(1)	bekezdés szerinti tájékoztatáson túl - szóbeli indokolást ad az Országgyűlésnek, ha az általa
képviselt álláspont eltért az Országgyűlés állásfoglalásától. Ha az eltérés olyan tárgykört érint,
39
amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése
szükséges, az indokolás elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
31.	A Kormány egyéb tájékoztatási kötelezettségei
73.	§
(1)	A Kormány az Európai Tanács üléseiről és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről
rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést.
(2)	A házelnök kezdeményezésére az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű európai
uniós eseményeket megelőzően a miniszterelnök az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs
Testületét tájékoztatja.
(3)	A miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően, az ülés kimeneteléről szóban tájékoztatja
az Országgyűlés ülését.
(4)	A Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlés ülését Magyarország európai uniós tagságával
összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről.
74.	§
Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank
igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió - a tagok kinevezéséről szóló döntés
meghozatalára jogosult - intézményének a Kormány tesz javaslatot. A Kormány a személyi javaslat
megtételét megelőzően a javasolni kívánt személyről tájékoztatja az Országgyűlést. Az
Országgyűlés a Kormány által javasolt személyt a javaslat megtételét megelőzően meghallgathatja.
32.	A szubszidiaritás vizsgálata
75.	§
(1)	Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás
és arányosság elvének érvényesüléséről.
(2)	Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai
Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-
40
közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió
intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.
(3)	Az Országgyűlés - az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában
való kihirdetését követő egy hónapon belül - kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263.
cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az
Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. Az Országgyűlés a
kezdeményezésében megjelöli azokat az érveket, amelyek alapján a jogalkotási aktust a
szubszidiaritás elvét sértőnek tartja. Az Országgyűlés kezdeményezése alapján a Kormány - az
EUMSz 263. cikkében meghatározott határidőn belül - keresetet nyújt be az Európai Unió
Bíróságához, vagy a kereset benyújtását az indokainak részletes megjelölésével elutasítja. A kereset
benyújtását, illetve a benyújtás elutasítását megelőzően a Kormány az Országgyűlés
kezdeményezésében foglaltakról egyeztetést kérhet.
(4)	Ha a Kormány a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Országgyűlés kezdeményezése alapján
nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához, a keresetről, valamint az eljárás során
keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul
tájékoztatja az Országgyűlést.
33.	Az Országgyűlés kifogása
76.	§
Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti
kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt.
41
HARMADIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA
VII.	Fejezet
A mentelmi jog
77.	§
(1)	A képviselő bíróság vagy hatóság előtt - képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően -
nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során
a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi
felelősségére és a következő bűncselekményekre: visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű
adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal.
78.	§
(1)	A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint
-	a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában - szabálysértési eljárást
indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
(2)	A képviselőt csak
a)	bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet elfogni és előállítani, valamint őrizetbe venni,
vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni,
b)	szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet elfogni és előállítani, valamint - ha a
szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak - szabálysértési
őrizetbe venni.
(3)	A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt
követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt a
képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
(4)	Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy
a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül mentelmi jogáról önként lemondhat. A
42
képviselő mentelmi jogáról történő önkéntes lemondása esetén a szabálysértési hatóság az eljárás
jogerős befejezésekor a mentelmi jogról történt lemondás tényéről, valamint az eljárás
eredményéről a legfőbb ügyész útján tájékoztatja a házelnököt. A tájékoztatást a házelnök a
mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó
bizottság részére megküldi. A bizottság elnöke a tájékoztatást a bizottság soron következő ülésén
ismerteti. Ha a képviselő a szabálysértési ügyben a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc
napon belül mentelmi jogáról nem mond le, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a
szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz.
79.	§
A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését a házelnöknek haladéktalanul bejelenteni, ha
mentelmi jogának megsértésére képviselői jogállásának hitelt érdemlő igazolását követően került
sor. A házelnök a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi.
80.	§
(1)	A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt, illetve a mentelmi jog megsértésének
bejelentését a házelnök haladéktalanul átadja megvizsgálásra a mentelmi, összeférhetetlenségi,
fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, és ezt az Országgyűlés
következő ülésnapján bejelenti, valamint tájékoztatja az átadásról az érintett képviselőt.
(2)	A mentelmi ügyben az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog
felfüggesztésére irányuló döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(3)	A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre
az indítványt előterjesztették.
81. §
A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát
mindenki köteles tiszteletben tartani.
82.	§
(1)	A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
43
(2)	A képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti
meg azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jog felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság
határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országos Választási Bizottság
elnökéhez kell benyújtani.
VIII.	Fejezet
Összeférhetetlenség és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
34.	Hivatali összeférhetetlenség
83.	§
A képviselő nem lehet
a)	köztársasági elnök,
b)	az Alkotmánybíróság tagja,
c)	az alapvető jogok biztosa és helyettese,
d)	az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője,
e)	a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, ügyvezető igazgatója, igazgatóságának tagja,
f)	bíró,
g)	ügyész,
h)	fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott,
i)	polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, helyi képviselő-testület, megyei vagy
fővárosi közgyűlés tagja,
j) állami vezető - a Kormány tagja és az államtitkár kivételével -,
k) közigazgatási szerv munkavállalója, közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban álló
személy,
l) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény
és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti
jogviszonyban álló személy,
44
m) az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék,
valamint az alapvető jogok biztosa hivatali szervezetének köztisztviselője,
n) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottja, illetve igazgatóságának vagy felügyelő
bizottságának tagja,
o)	a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagja.
84.	§
A képviselő az Országgyűlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete által
létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselőjeként vagy kezelő szervezetének tagjaként
nem részesülhet tiszteletdíjban.
85.	§
Képviselő nem lehet:
a)	országos vagy regionális terjesztésű politikai napilap szerkesztőségének vezetője vagy annak
helyettese,
b)	a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese,
c)	a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar
Televízió Nonprofit Zrt., és a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-
helyettese,
d)	a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és tagja,
e)	az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetője.
86.	§
(1)	A házelnök és az alelnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a
tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(2)	A miniszterelnök, miniszter, államtitkár vagy kormánymegbízott képviselő nem lehet az
Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.
45
35.	Gazdasági összeférhetetlenség
87. §
Képviselő nem lehet:
a)	olyan állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
felügyelőbizottsági tagja, amelyben az államot 10 %-nál nagyobb szavazati jog vagy részesedés
illeti meg,
b)	kizárólagos vagy többségi közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdálkodó
szervezet vezető állású munkavállalója,
c)	olyan gazdálkodó szervezet 5%-ot meghaladó szavazati joggal, vagy részesedéssel rendelkező
tagja vagy részvényese, amely gazdálkodó szervezet közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy
többségi tulajdonosa külföldi állam, külföldi helyhatóság vagy nemzetközi szervezet,
d)	olyan gazdálkodó szervezet 5%-ot meghaladó szavazati joggal, vagy részesedéssel rendelkező
tagja vagy részvényese, amely gazdálkodó szervezet közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy
többségi tulajdonosa belföldi vagy külföldi egyház,
e)	olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, vezető állású
munkavállalója, amelyben helyi önkormányzatnak, nemzetiségi önkormányzatnak, helyi
önkormányzatok társulásának, fejlesztési tanácsnak, közalapítványnak, az államháztartás központi
vagy helyi alrendszerébe sorolt köztestületnek kizárólagos vagy közvetlen vagy közvetett többségi
részesedése van,
j) olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, vezető állású
munkavállalója, amelynek legalább 25%-os társasági részesedése a megválasztásától
(kinevezésétől) számított két éven belül került ki a magyar állam vagy külföldi állam, helyi
önkormányzat, helyi önkormányzati társulás, fejlesztési tanács vagy külföldi helyhatóság
tulajdonából,
g)	a képviselői megbízatás fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig a
közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel a törvény hatálya alá tartozó
beszerzések teljesítésére irányuló szerződéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezető
tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, vezető állású munkavállalója,
46
h)	a képviselői megbízatás fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig
koncessziós társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, vezető állású
munkavállalója, valamint
i)	a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos
vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója.
88. §
A képviselő a megbízatása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem köthet vételi
megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy
külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt,
magyarországi vagy külföldi egyház, vallásfelekezet, alapcélként vallási tevékenységet végző
egyesület közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik.
36.	Egyéb összeférhetetlenségi szabályok
89.	§
(1)	Képviselő nem járhat el az állam, központi államigazgatási szerv, központi költségvetési szerv,
teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselőjeként.
(2)	A képviselő szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére nem hivatkozhat.
(3)	A képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas
információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.
90.	§
(1)	A képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy
más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja. A
képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és
ingyenes juttatásokról a képviselő - a vagyonnyilatkozata részeként - kimutatást köteles vezetni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját
pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő,
kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához
szükséges, vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott
47
dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselő - a
vagyonnyilatkozata részeként - kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott
dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy a Polgári
Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója tulajdonába vagy további használatába.
91.	§
Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,
a)	akit bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották,
b)	akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően -
köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül -
részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek
megfelelően - nem rendezi.
37.	Bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységek és jövedelmek
92.	§
A képviselő a házelnöknek köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső
a)	munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát,
b)	önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló részesedését (tagsági
viszonyát), továbbá e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelő
bizottsági tagságát,
c)	alapítványát, alapítvány kezelő testületében fennálló tagságát, civil szervezetben fennálló tagsági
viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb,
valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét,
d)	köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban
meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét,
e)	az a)-d) pontokban meghatározottakon túlmenően valamennyi, a képviselői megbízatáson kívüli
rendszeres, valamint az egyhavi képviselői javadalmazást meghaladó mértékű eseti, illetve évente
többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerződéses jogviszonyát,
f)	az a)-e) pontokban meghatározottakkal összefüggésben szerzett jövedelmét.
48
38.	Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
93.	§
(1)	A képviselő a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden
évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül
vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti formában.
(2)	A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy
élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával
azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3)	A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a képviselő
a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel
elmulasztásának tényét az Országgyűlés állapítja meg.
39.	Eljárási szabályok
94.	§
(1)	A képviselő a mandátuma igazolásától vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve
annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való
megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. Ennek
megtörténtéig a képviselői megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja és javadalmazásra sem
jogosult.
(2)	Ha a képviselő az (1) bekezdésben írt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő
indítványára az Országgyűlés - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati
ügyekkel foglalkozó állandó bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az
összeférhetetlenség kimondásáról.
(3)	A 91. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy jogerős
határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt. Az Országgyűlés bármely
képviselő indítványára - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati
ügyekkel foglalkozó állandó bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az
összeférhetetlenség kimondásáról.
49
(4)	Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban a házelnöknél. A
bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen
összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához
szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait
és aláírását. Hiányos bejelentés esetén a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke nem indítja meg a szükséges
eljárást, de a kezdeményezésről tájékoztatja a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságot.
(5)	Összeférhetetlenséget nem lehet kimondani a 89. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 90. § (1)
bekezdése alapján.
95.	§
(1)	Összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése esetén az ügyet a mentelmi, összeférhetetlenségi,
fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság 30 napon belül kivizsgálja.
Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással - háromtagú vizsgálati testületet hoz létre.
A mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó
bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálati testületnek. A vizsgálati testület elnöke a mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság
alelnöke.
(2)	Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást a mentelmi, összeférhetetlenségi,
fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság vezet.
96.	§
(1)	Ha az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, a képviselővel szemben ugyanazon
tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.
(2)	Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg az Országgyűlés felszólítja a képviselőt,
hogy öt napon belül szüntesse meg, vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és
ennek tényét jelentse be a házelnöknek. Az Országgyűlés egyúttal kimondja, hogy ha a képviselő
nem szünteti meg, nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha ennek
tényét nem jelenti be a házelnöknek, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az
összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnik. A mentelmi,
50
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke
az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség
megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a
képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével
megszűnt.
(3)	Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, a képviselő köteles
az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett javadalmazást
az Országgyűlésnek visszafizetni.
97.	§
(1)	A vagyonnyilatkozatokról és a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekről a
nyilvántartást a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel
foglalkozó állandó bizottság vezeti.
(2)	A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát -
a családtag személyes adatai kivételével - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság az Országgyűlés honlapján
haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának
megszűnését követő egy év elteltével távolítható el. A családtag vagyonnyilatkozatát a mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság őrzi.
(3)	A családtag vagyonnyilatkozatába csak a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő
vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(4)	A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a mentelmi, összeférhetetlenségi,
fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnökénél bárki
kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely
konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem
felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten
benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke
az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak
51
valóságtartalmát a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel
foglalkozó állandó bizottság ellenőrzi.
(5)	A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság felhívására a képviselő köteles a saját,
illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi
viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagjai
tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke
tájékoztatja a házelnököt, aki a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati
ügyekkel foglalkozó állandó bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen
tájékoztatja az Országgyűlést.
(6)	Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi
és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban
lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a mentelmi, összeférhetetlenségi,
fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke köteles
kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását.
(7)	A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát
a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó
bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.
IX.	Fejezet
A képviselők és képviselőjelöltek munkajogi és társadalombiztosítási jogállása
98.	§
(1)	A képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy
megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli
szabadságban részesíteni.
52
(2)	A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a képviselőjelölt munkaviszonya a
munkáltató által nem szüntethető meg.
99.	§
(1)	A képviselő megbízatásának időtartama alatt - az összeférhetetlenségi eseteket kivéve -
munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetve kereső
foglalkozást folytathat.
(2)	A képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató - a munkavállaló kérésének megfelelően - a
képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli
szabadságban részesíteni.
(3)	Ha a képviselő a megválasztása előtt ügyész, közigazgatási szerv munkavállalója, közigazgatási
szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői
megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt
képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.
100.	§
(1)	A képviselői megbízatás időtartama - ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően
biztosított ellátás időtartamát is - munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító
szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és
ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.
(2)	A házelnöki, alelnöki, jegyzői, a háznagyi, az állandó bizottság elnöki, alelnöki, a
képviselőcsoport-vezetői, képviselőcsoportvezető-helyettesi tisztségek betöltése vezetői
gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének
időtartamát kell figyelembe venni.
53
X. Fejezet
A képviselői tisztség ellátásának támogatása
101.	§
(1)	Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a
munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.
(2)	A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat - a minősített adat védelméről
szóló törvényben foglaltaktól eltérően - személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat
nélkül, felhasználói engedély alapján használhatja fel, és köteles a minősítet adat védelmére
vonatkozó követelményeket megtartani.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően
a)	a vizsgálóbizottság tagja - a vizsgálóbizottság felhatalmazása alapján - a vizsgálóbizottság
döntése alapján, személyi biztonsági tanúsítvány, titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély
nélkül jogosult a minősített adat felhasználására, ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló
országgyűlési határozat a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat
felhasználásához a felhatalmazást megadta,
b)	a honvédelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagja a bizottság döntése alapján, személyi
biztonsági tanúsítvány, titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a
bizottságnak az Alaptörvényben, a honvédelemről szóló törvényben és a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül
szükséges minősített adat felhasználására,
c)	a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagja a bizottság döntése alapján,
felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat
felhasználására.
(4)	A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és
közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő - a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter
által szabályozott módon - jogosult a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a
rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve működésére szolgáló területre is
54
belépni. E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű
működésének aránytalan sérelmét.
XI.	Fejezet
A képviselői megbízatás megszűnése
102.	§
Ha a képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ok
miatt szűnik meg, ennek tényét a házelnök jelenti be az Országgyűlésnek.
103.	§
(1)	A képviselő a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.
(2)	A képviselő képviselői megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás
érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(3)	A házelnök a képviselő lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.
104.	§
(1)	Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnik annak a képviselőnek a
megbízatása,
a)	aki már nem magyar állampolgár,
b)	aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti,
c)	aki jogerős ítélet alapján büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,
d)	akit bíróság a választójogból a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességének
csökkenése vagy hiánya miatt kizárt,
e)	aki közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.
(2)	Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely
képviselő írásbeli indítványára - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati
ügyekkel foglalkozó állandó bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől
számított harminc napon belül határoz.
55
105.	§
(1)	A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik
meg, ha a képviselő egy éven keresztül egy esetben sem vett részt az Országgyűlés szavazásain.
(2)	Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározottakról bármely képviselő írásbeli
indítványára - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel
foglalkozó állandó bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított
harminc napon belül határoz.
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JAVADALMAZÁSA
40.	A képviselő tiszteletdíja
106.	§
(1)	A képviselő megbízatásának időtartamára havonta tiszteletdíjra jogosult, amelynek összege
megegyezik a helyettes államtitkárnak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben
meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének
összegével.
(2)	A képviselőcsoport vezetője a miniszter központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből,
illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével megegyező mértékű
tiszteletdíjra jogosult.
(3)	A képviselőcsoport vezetőjének helyettese (a továbbiakban: képviselőcsoportvezető-helyettes)
az államtitkár központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői
pótlékából álló illetményének összegével megegyező mértékű tiszteletdíjra jogosult. Az e
bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra képviselőcsoportonként minden megkezdett huszonöt tag
után egy-egy képviselőcsoportvezető-helyettes jogosult.
(4)	A képviselőcsoport a 117. § (4) bekezdésében meghatározott keret terhére azoknak a
képviselőcsoportvezető-helyetteseknek, akik nem részesülnek a (3) bekezdés szerinti tiszteletdíjban,
az (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjon felül külön juttatást állapíthat meg. Ebben az
56
esetben a képviselőcsoportvezető-helyettest az (1) bekezdés alapján megillető képviselői tiszteletdíj,
valamint a tiszteletdíjon felüli külön juttatás együttes összege nem haladhatja meg a (3)
bekezdésben meghatározott összeget. Az e bekezdés szerinti juttatásban legfeljebb a (3)
bekezdésben foglaltaknak megfelelő számú képviselőcsoportvezető-helyettes részesülhet.
(5)	A képviselőcsoport vezetője és a képviselőcsoportvezető-helyettes a (3) és (4) bekezdésben
meghatározott tiszteletdíjra a megbízatás keletkezésének bejelentésétől a megbízatás
megszűnésének bejelentéséig jogosult.
(6)	Ha a képviselő a (2)-(4) bekezdésben, a 107. §-ban, illetve a 108. § (2) bekezdésében
meghatározott megbízatással rendelkezik, az (2)-(4) bekezdés, a 107. §, illetve a 108. § (2)
bekezdése szerinti tiszteletdíjra jogosult.
107.	§
(1)	Az alelnök tiszteletdíjának összege megegyezik a miniszter központi államigazgatási szervekről,
valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott
alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével.
(2)	Az állandó bizottság elnöke, a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke, az Interparlamentáris
Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, az Országgyűlés jegyzője tiszteletdíjának összege
megegyezik az államtitkár központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből,
illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével.
(3)	Az alelnök, az állandó bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió Nemzeti Csoportjának
elnöke, valamint a jegyző az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a
megbízatásának időtartamára jogosult.
(4)	Ha a képviselő egyidejűleg több, az 106. §-ban vagy az e §-ban meghatározott megbízatással
rendelkezik, a magasabb összegű tiszteletdíjra jogosult.
108.	§
(1)	A képviselő - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - állami szervtől egyéb jogcímen
díjazásban nem részesülhet.
57
(2)	A miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a kormánymegbízott, a
miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott vagy a miniszteri biztos képviselő kizárólag az
106. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 30 %-ára jogosult.
109.	§
(1)	A képviselő tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az
Országgyűlés üléseinek az adott hónap napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint
egynegyedén.
(2)	A képviselő tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha a bizottsági tag a bizottság ülésein
ülésszakonként öt bizottsági ülésnél több ülésen nem vesz részt, vagy helyettese útján vesz részt.
110.	§
(1)	A képviselő a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 36 órás
foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló
tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(2)	Ha a képviselő a 108. § (2) bekezdésében meghatározott megbízatással rendelkezik, a
társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából e megbízatását kell figyelembe
venni.
41.	A képviselő juttatásai és a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatások
111.	§
(1)	A képviselő - a miniszterelnök, a miniszter, államtitkár, az alelnök, valamint a képviselőcsoport
vezetője kivételével - nevére, valamint az általa megjelölt, a saját vagy házastársa tulajdonában
lévő személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló, másra át nem ruházható, készpénzre nem
átváltható, az Országgyűlés hivatali szervezete által biztosított egy darab, üzemanyagtöltő-
állomáson felhasználható üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára
jogosult. Az üzemanyagkártya feltöltése negyedévente történik az állami adóhatóság által közzétett,
az üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembe
vételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek
üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló
58
jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó
üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott összeg havonta - ha a képviselőnek a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhelye
a)	Budapesten van - 2000 km-re,
b)	Budapesttől 1 és 100 km között van - 3000 km-re,
c)	Budapesttől 101 és 150 km között van - 3500 km-re,
d)	Budapesttől 151 és 200 km között van - 4000 km-re,
e)	Budapesttől 201 és 250 km között van - 4500 km-re,
J) Budapesttől 251 és 300 km között van - 5000 km-re,
g)	Budapesttől 300 km-en túl van - 5500 km-re
elegendő üzemanyag értéke.
(3)	A (2) bekezdés szerinti besorolásnál a Budapest és a számítás alapjául szolgáló település közötti
-	autópálya, illetve autóút, ennek hiányában egyéb főközlekedési útvonal igénybevételével
számított - legrövidebb közúti távolságot kell figyelembe venni.
(4)	A képviselő a közforgalmú közösségi közlekedési eszközöket ingyenesen veheti igénybe, ha
üzemanyagkártyára való jogosultságáról lemond.
(5)	Az alelnök és - a 115. § (1) bekezdésében foglalt keret terhére - a képviselőcsoport vezetője
személyi, illetve hivatali célra személygépkocsi használatára jogosult. Az alelnök részére a
személygépkocsit és használatának költségeit az Országgyűlés hivatali szervezete biztosítja.
(6)	A képviselő ideiglenes külföldi kiküldetése idején a köztisztviselőkre irányadó napidíjra és
költségtérítésre jogosult.
(7)	Ha a képviselő megyei, fővárosi közgyűlés tisztségviselőjeként, illetve tagjaként, továbbá
települési önkormányzat képviselő-testülete tisztségviselőjeként, illetve tagjaként - nyilatkozata
szerint - költségtérítésben (költségátalányban) részesül, vagy e tisztségével összefüggésben jogosult
személyi, illetve hivatali célra személygépkocsi használatára, nem jogosult az (1) bekezdésben
foglaltak használatára. A személyi, illetve hivatali célra biztosított személykocsi a képviselői
tevékenység ellátása érdekében is használható.
59
(8)	Ha a képviselő költségvetési szervnél, költségvetési szerv részvételével működő gazdálkodó
szervezetnél fennálló közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonya alapján - nyilatkozata szerint - költségtérítésben (költségátalányban) részesül,
vagy személyi, illetve hivatali célra személygépkocsi használatára jogosult, nem jogosult az (1)
bekezdésben foglaltak használatára.
112.	§
(1)	A képviselő a képviselői megbízatásának időtartamára, kérelmére, az Országgyűlés hivatali
szervezete által biztosított, legalább 35 m2, de legfeljebb 50 m2 alapterületű budapesti lakóház vagy
lakás használatára jogosult, kivéve
a)	ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az
ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van, vagy
b)	közjogi tisztségviselőként lakáshasználatra vagy budapesti lakhatásával összefüggésben
támogatásra vagy egyéb juttatásra jogosult.
(2)	Ha az (1) bekezdésben foglaltakat az Országgyűlés hivatali szervezete nem a tulajdonában lévő
lakóház vagy lakás használatba adásával biztosítja, abban az esetben a megfelelő lakóház vagy
lakás használatba adásának biztosítására az Országgyűlés hivatali szervezete havonta legfeljebb az
106. § (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj 25%-ának megfelelő összeget használhat fel. A
lakóház vagy lakás rendeltetésszerű használata során felmerülő költségek a képviselőt terhelik,
kivéve a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségeket, valamint az ingatlant terhelő adókat.
(3)	Ha a képviselő az (1) bekezdésben foglaltakat nem veszi igénybe, a képviselői tevékenységének
ellátásához szükséges budapesti tartózkodásának időtartamára, kérelmére, havonta legfeljebb az
106.	§ (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 25%-ának megfelelő összeg erejéig, az
Országgyűlés hivatali szervezete által Budapesten biztosított, megfelelő szállodai szálláshelyen lévő
szállodai szobaegység használatára jogosult. A képviselői tevékenység ellátásához szükséges
budapesti tartózkodás biztosítására az e bekezdésben meghatározott összegtől magasabb mértékű
összeg a képviselőcsoport vezetője által meghatalmazott személy jóváhagyásával használható fel.
(4)	Az alelnök és a képviselőcsoport vezetője kérelmére budapesti hivatali lakás használatára
jogosult, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója Budapesten vagy közvetlen
vonzáskörzetében az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott
ingatlannal nem rendelkezik.
60
(5)	E § alkalmazásában közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó.
113.	§
(1)	A képviselő választókerületének székhelyén, vagy a választókerületében általa meghatározott
településen a képviselői tevékenységének ellátására alkalmas önálló iroda használatára jogosult,
amely magában foglalja a megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, az iroda
működtetésével összefüggő kiadások biztosítását, valamint a képviselő által képviselői
tevékenységének ellátásához térítésmentesen igénybe vehető helyhez kötött telefonszolgáltatást,
internet szolgáltatást, műsorterjesztési szolgáltatást, telefax szolgáltatást (a továbbiakban együtt:
elektronikus hírközlési szolgáltatások).
(2)	A képviselő tevékenységét választókerületének székhelyén egy, legfeljebb a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott illetményalap 2,75-szörösével megegyező mértékű
illetményre jogosult, ügykezelői munkakörben foglalkoztatott személy segíti.
(3)	A képviselő tevékenységét - a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül - az Országgyűlés
hivatali szervezete által finanszírozott személyek segítik, munkavégzésük helye a képviselő (1)
bekezdés szerinti irodája.
(4)	A képviselő az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül jogosult térítésmentesen igénybe
venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési
szolgáltatásokat. A képviselő az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül jogosult
térítésmentesen havonta legfeljebb a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának
megfelelő összeg erejéig mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybe vételére, melyhez az Országgyűlés
hivatali szervezete biztosít megfelelő mobiltelefon készüléket.
(5)	A képviselő jogosult térítésmentesen igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által
működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.
(6)	A képviselő jogosult térítésmentesen igénybe venni az Országgyűlés kiadványait és hivatalos
dokumentumait.
114.	§
(1)	A képviselő részére a 113. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat - ideértve ezek pénzügyi
feltételeit is - egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében az egyéni
61
választókerületének székhelye szerint területileg illetékes települési önkormányzat az önkormányzat
székhelyén, fővárosi egyéni választókerületben az egyéni választókerület székhelye szerint
területileg illetékes kerületi önkormányzat az önkormányzat székhelyén; a megyei területi listán
megválasztott képviselő esetében a területileg illetékes megyei önkormányzat az illetékességi
területén, az országgyűlési képviselő által megjelölt településen, fővárosi területi listán
megválasztott képviselő esetében a fővárosi önkormányzat az önkormányzat székhelyén biztosítja.
(2)	A képviselőnek a 113. § (3)-(6) bekezdésében - országos listán megválasztott képviselő
esetében a 113. § (2) bekezdésében foglaltakat is - meghatározott pénzügyi feltételeit, juttatásait, a
képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatásokat, valamint e juttatásokhoz és támogatásokhoz
szükséges adminisztrációs feladatokat az Országgyűlés hivatali szervezete biztosítja.
(3)	A képviselő a 113. § (3) bekezdésében meghatározott juttatásainak a pénzügyi feltételeit az
Országgyűlés hivatali szervezete úgy biztosítja, hogy az országgyűlési képviselő havonta az 106. §
(1)	bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 65%-ának megfelelő összegű keretre jogosult, amely
nem tartalmazza a kifizetett összeg társadalombiztosítási járulékát vagy általános forgalmi adóját.
(4)	A képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak határozott idejű szerződéssel, a képviselő
mandátuma alatt munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatók. A képviselői
munka segítésére megállapodás köthető vállalkozóval is. A munkáltatói jogkört a képviselő az
Országgyűlés hivatali szervezete ellenjegyzésével gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlása
átruházható a képviselőcsoport vezetőjére.
42.	A képviselőcsoport működési feltételeinek biztosítása
115. §
(1)	A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta az 106. § (1) bekezdésében
meghatározott tiszteletdíj tízszeresének, valamint - a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőnként -
kormánypárt esetében az 106. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 20%-ának, ellenzéki
párt esetében 30%-ának megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés hivatali szervezete
költségvetéséből.
(2)	A független képviselő a képviselői tevékenységével járó kiadásokra az 106. § (1) bekezdésében
meghatározott tiszteletdíj 35%-ának megfelelő összegre jogosult.
62
116. §
(1)	A képviselőcsoport - működésének, valamint a képviselők képviselői tevékenységének
biztosítására -
a)	térítésmentesen az Országházban, az Országgyűlési Irodaházban vagy az azokhoz közeli
épületben irodákra,
b)	a képviselőcsoport működéséhez, valamint a képviselők képviselői tevékenységéhez szükséges
irodai berendezésre és felszerelésre,
c)	az a) pont szerinti irodák működtetésével összefüggő kiadások biztosítására
jogosult.
(2)	A független képviselő jogosult az (1) bekezdés szerinti feltételek biztosítására.
(3)	Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott költségek fedezésére a képviselőcsoport
képviselőnként, valamint a független képviselő a 106. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj
10%-ának megfelelő összegű ellátási keret felhasználására jogosult az Országgyűlés hivatali
szervezete költségvetéséből.
117.	§
(1)	A képviselőcsoport jogosult arra, hogy működését az Országgyűlés hivatali szervezeténél
foglalkoztatott személyek segítsék, akik munkavégzésének a helye a képviselőcsoport 116. § (1)
bekezdése szerinti irodája.
(2)	Minden képviselőcsoport működését tizenöt köztisztviselő, valamint a képviselőcsoport minden
ötödik tagja után további két - töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy - felső- vagy
középfokú iskolai végzettségű munkavállaló segítheti azzal, hogy a munkavállalók létszáma a
képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg.
(3)	A képviselőcsoport a (2) bekezdésben meghatározott személyek foglalkoztatására a (4)
bekezdésben meghatározott illetménykeret erejéig jogosult. Az illetménykeret terhére polgári jogi
jogviszony is létesíthető.
(4)	A képviselőcsoport a (2) bekezdés szerint megállapított létszám
ci) 20%-a után főtanácsadói,
63
b)	30%-a után tanácsadói,
c)	30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,
d)	20%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata
szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő
illetménykeretre jogosult.
(5)	A képviselőcsoport működését segítő köztisztviselőkre, illetve munkavállalókra a
köztisztviselőkre, illetve a munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a
munkáltatói jogkört a képviselőcsoport vezetője egyetértésével kell gyakorolni.
(6)	A cafetéria-juttatások fedezetére a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
összeget az Országgyűlés hivatali szervezete külön biztosítja. A munkáltatói jogkört gyakorló
döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoport a (4)
bekezdés szerinti illetménykeret 10%-ának megfelelő fedezetre jogosult, amelynek terhére a (2)
bekezdésben meghatározott személy nem foglalkoztatható.
118.	§
A képviselőcsoport és a független képviselő által a 115. §-ban és a 116. § (3) bekezdésében
meghatározott keret terhére vásárolt tárgyi eszközök az Országgyűlés hivatali szervezete tulajdonát
képezik. A képviselőcsoport a képviselőcsoport működésének, a független képviselő a
megbízatásának időtartama alatt e tárgyi eszközöket birtokolhatja.
119.	§
A képviselőcsoport működési feltételeinek biztosítását szolgáló, 115-117. §-ban meghatározott
támogatásokat az Országgyűlés hivatali szervezete biztosítja.
120.	§
(1)	A képviselőcsoport a 115. § (1) bekezdésében meghatározott keret, valamint a 116. § (3)
bekezdésében meghatározott keret között év közben átcsoportosítást hajthat végre.
(2)	A képviselőcsoportok a 114. § (3) bekezdésében, a 117. § (4) és (6) bekezdésében
meghatározott keretből a 115. § (1) bekezdésében, illetve a 116. § (3) bekezdésében meghatározott
64
keretre - a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keret tekintetében a képviselő egyetértésével -
év közben átcsoportosítást hajthat végre.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott átcsoportosítások során a munkáltatót terhelő járulékok
összegét is figyelembe kell venni.
(4)	A képviselőcsoport havonta, tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig tájékoztatja az Országgyűlés
hivatali szervezetét a tárgyhónapra vonatkozó, az (l)-(2) bekezdésben meghatározott
átcsoportosításokról.
(5)	A független képviselő esetében az (l)-(4) bekezdésben meghatározottakat megfelelően
alkalmazni kell.
43.	A volt képviselő juttatásai
121.	§
(1)	Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a volt
képviselő további három hónapon keresztül a tiszteletdíjának a megbízatása megszűnését megelőző
háromhavi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult.
(2)	A volt képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.
(3)	Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra a volt képviselő,
a)	ha a megbízatása megszűnését közvetlenül megelőző általános országgyűlési választáson
mandátumot szerzett,
b)	amíg a megbízatása megszűnését követően törvényben meghatározottak szerint nem tesz eleget
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.
(4)	A volt képviselő az (1) bekezdés szerinti időtartamra a társadalombiztosítás ellátásaira való
jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, az (1)
bekezdés szerinti tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező
jövedelemnek minősül.
65
44. A házelnök és a volt házelnök javadalmazása
122.	§
A házelnök javadalmazására és juttatásaira - a 124. §-ban foglalt eltérésekkel - a miniszterelnök
javadalmazására és juttatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
123.	§
(1)	Ha a házelnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.
(2)	A volt házelnök juttatásaira - a 124. §-ban foglalt eltérésekkel - a volt miniszterelnök
juttatásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
124.	§
(1)	A házelnököt és a volt házelnököt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült
költségeket - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés Országgyűlés
fejezete fedezi.
(2)	A juttatások biztosításához szükséges megállapodásokat az Országgyűlés hivatali szervezete
köti meg.
(3)	A házelnök külföldi kiküldetésével és utazásával kapcsolatos juttatások és szolgáltatások
biztosítását az Országgyűlés hivatali szervezete biztosítja.
(4)	A házelnök és a volt házelnök részére gépjárművezetőt az Országgyűlési Őrség biztosít.
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALI SZERVEZETE ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG
XII.	Fejezet
Az Országgyűlés hivatali szervezete
125.	§
(1)	Az Országgyűlés hivatali szervezete ellátja az Országgyűlés szervezeti működtetési, ügyviteli és
döntés-előkészítési feladatait.
66
(2)	Az Országgyűlés hivatali szervezetét a főigazgató vezeti.
(3)	A főigazgatót a házelnök nevezi ki és menti fel. A főigazgató a házelnök irányítása alatt végzi
munkáját.
(4)	A főigazgató e törvényben és határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerint
közreműködik az Országgyűlés döntéseinek előkészítésében, felelős az Országgyűlés
költségvetésének végrehajtásáért.
(5)	A főigazgató a háznaggyal azonos juttatásban részesül, jogállására egyebekben a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény kell alkalmazni.
126.	§
(1)	A házelnök az Országgyűlés hivatali szervezetében foglalkoztatott köztisztviselőkre nézve a
közszolgálati jogviszony létesítését a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltakon
túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.
(2)	Az Országgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatát a házelnök házelnöki rendelkezésben
állapítja meg.
XIII. Fejezet
Az Országgyűlési Őrség
45.	Az Országgyűlési Őrség feladata
127.	§
(1)	Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső
befolyástól mentes működésének biztosítása, az e törvényben meghatározott személyvédelmi,
létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági
feladatok ellátása.
(2)	Az Országgyűlési Őrség
a)	ellátja a házelnök személyi védelmét,
67
b)	az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete
elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében
létesítménybiztosítási feladatokat lát el,
c)	biztosítja az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete
elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott tartózkodás rendjére vonatkozó
szabályok betartását,
d)	az Országházban, az Országgyűlési Irodaházban, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete
elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági
követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek
megelőzésének és elhárításának a feltételeiről,
e)	ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat,
f)	protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és
g)	elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi
szerződésből eredő egyéb feladatokat.
128.	§
Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági
szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, valamint a
helyi önkormányzatokkal.
46.	Az Országgyűlési Őrség szervezete és irányítása
129.	§
Az Országgyűlési Őrség a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv. Az Országgyűlési Őrség
önállóan működő központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetében
önálló címet képez.
130.	§
Az Országgyűlési Őrség személyi állománya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott hivatásos állományúakból (a továbbiakban:
országgyűlési őr), köztisztviselőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó
munkavállalókból áll.
68
131.	§
(1)	A házelnök
a)	gyakorolja az Országgyűlési Őrség felett a költségvetési irányítási jogokat,
b)	az Országgyűlési Őrség vezetője javaslatára jóváhagyja az épületek tűzvédelmi és kárelhárítási
feladatokat meghatározó tervét.
(2)	A háznagy a házelnök által meghatározott rendben - a házelnök erre vonatkozó rendelkezése
alapján - egyes, az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogokat gyakorolhat.
132.	§
(1)	A rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza
a)	az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatát,
b)	az országgyűlési őrök képesítési követelményeit, és
c)	az Országgyűlési Őrség egyenruházati szabályzatát.
(2)	Ha a rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményével nem ért egyet, egyeztetést
kezdeményez a vitás kérdésekről.
133.	§
A házelnök és a rendészetért felelős miniszter megállapodást köt az Országgyűlési Őrség
feladatellátáshoz szükséges ruházati és egyéb anyagi, technikai feltételek biztosításáról. A
megállapodás végrehajtásában a rendészetért felelős miniszter alárendeltségébe tartozó szervek is
részt vehetnek.
134.	§
(1)	Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok
a)	az Országgyűlési Őrség személyi állománya számára utasítást adhat,
b)	javaslatot tesz az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatára,
c)	gyakorolja az e törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló törvényben, valamint jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és
munkáltatói jogokat az Országgyűlési Őrség állományába tartozó személyek felett,
69
d)	irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét,
e)	kinevezi és a felmenti az országgyűlési őröket, valamint
j) képviseli az Országgyűlési Őrséget.
(2)	Az országgyűlési őr tekintetében a miniszter, az állományilletékes parancsnok és az országos
parancsnok részére a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló
törvényben biztosított munkáltatói jogköröket az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja.
(3)	Az Országgyűlési Őrség parancsnokával és állományával kapcsolatban a belső bűnmegelőzési
és bűnfelderítési feladatokat a Rendőrségről szóló törvény rendelkezései alapján az ott
meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.
47.	Az Országgyűlési Őrség működése
135.	§
(1)	Az Országgyűlési Őrség - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a feladatai ellátására és
az utasítás teljesítésének kötelezettségére, az intézkedési kötelezettségre, az arányosság
követelményére, a kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeire, az intézkedések és a
kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elveire és szabályaira, a titoktartási kötelezettségre, a
fegyverviselési jogra, a segítségnyújtási kötelezettségre, a közreműködő igénybevételére, a segítség
és eszközök igénybevételére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit alkalmazza.
(2)	Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről szóló
törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és
járművet átvizsgálhat, felvilágosítás kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, magánlakásban
és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, képfelvételt, illetve hangfelvételt,
továbbá kép- és hangfelvételt készíthet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és
létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat.
(3)	Az országgyűlési őr kényszerítő eszközként testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos
sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert a Rendőrségről szóló
törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat.
(4)	Az országgyűlési őr lőfegyvert a rendőrre vonatkozó szabályok szerint tarthat magánál.
70
(5)	Az országgyűlési őr a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során
kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat.
136.	§
(1)	Az Országgyűlési Őrség nyomozó hatósági jogkört nem gyakorol. Ha tevékenysége során
bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a
nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
nyomozó hatóságnál, vagy az ügyésznél, illetve szabálysértés esetén az eljárásra jogosult
szabálysértési hatóságnál és átadja a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket.
(2)	A házelnök az Országgyűlés Őrség parancsnokán keresztül az Országgyűlési Őrségnek egyedi
utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.
(3)	Ha a késedelem más vagy mások személyét, a közbiztonságot vagy az intézkedés sikerét
veszélyezteti, a házelnök az Országgyűlési Őrség e törvényben meghatározott intézkedéseket
végrehajtó szervezeti egységének vezetője részére egyedi utasítást adhat.
137.	§
(1)	Az országgyűlési őr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes
előírásoknak megfelelően teljesíteni, a házelnök vagy a helyettesítésére jogosult alelnök, valamint
az elöljárója utasításainak - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - engedelmeskedni, e
törvényben meghatározott feladatait, ha kell, élete kockáztatásával is ellátni. Meg kell tagadnia az
utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.
(2)	Az országgyűlési őr a házelnöknek vagy a helyettesítésére jogosult alelnöknek a közvetlen
utasítását, a szolgálati út betartásával, az Országgyűlési Őrség parancsnokának haladéktalanul
jelenti. A jelentés az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatállyal.
(3)	Az országgyűlési őr a házelnök, a helyettesítésére jogosult alelnök, a szolgálati elöljáró
jogszabálysértő utasításának a teljesítését - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja
meg, de az utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az
utasításadó figyelmét felhívni. Ha az utasításadó az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére
köteles írásba foglalva kiadni.
71
(4)	Az írásba foglalás megtagadását vagy elmaradását az országgyűlési őr a házelnöknek a
szolgálati út betartásával jelenti.
(5)	Ha a jogszabály rendelkezéseit az országgyűlési őr elöljárója sérti meg, az országgyűlési őr
közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a jogszabálysértést az Országgyűlési Őrség
parancsnoka követi el, a házelnöknél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett a jogszabálysértést
köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről - a bejelentés
kézhezvételétől számított - nyolc napon belül tájékoztatni.
(6)	A jogszabálysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett
bejelentés esetén felelősségre vonás kezdeményezhető.
138.	§
(1)	Az Országgyűlési Őrség belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításadás
rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás adójának és végrehajtójának egyéni felelőssége
mindenkor megállapítható legyen.
(2)	Az Országgyűlési Őrség egyenruhája és szolgálati igazolványa formájának, kialakításának
lényegesen el kell térnie más fegyveres szervek egyenruhájától és szolgálati igazolványától. A
polgári ruhában személybiztosítási feladatokat ellátó országgyűlési őrt egyedi jelzéssel kell ellátni,
amelyből szervezeti hovatartozása megállapítható.
139.	§
(1)	Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során az e törvényben meghatározott feladatai
ellátásához szükséges mértékben az intézkedéssel, valamint az eljárásával érintett természetes
személy személyazonosító adatait kezeli.
(2)	A 135. § (1) és (2) bekezdése tekintetében az Országgyűlési Őrség adatkezelésére a
Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
48.	Személyazonosság megállapítása
140.	§
(1)	Az országgyűlési őr a feladata ellátása során
72
a)	az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete
elhelyezésére szolgáló épületek területén a személyazonosság megállapítása céljára a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, valamint az Országházba, az
Országgyűlési Irodaházba, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete elhelyezésére szolgáló
épületekbe való belépésre jogosító okmányt fogadja el,
b)	a létesítménybiztosítási intézkedés keretében lezárt területen, illetve olyan területen, amely
tekintetében fokozott ellenőrzést rendeltek el, megállapíthatja a személyazonosságát annak, akivel
kapcsolatban ez a közbiztonság, valamint az Országházban, illetve az Országgyűlési Irodaházban
tartózkodók védelme céljából szükséges.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja esetén az országgyűlési őr minden olyan hatósági igazolványt
elfogad, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A személyazonosság
megállapításával érintett személy a személyazonosság megállapítására alkalmas okmányok közül
egy bemutatására kötelezhető. Az országgyűlési őr más jelen lévő, ismert személyazonosságú
személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(3)	A személyazonosság igazolásának megtagadása, valamint az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott esetben akkor is, ha a személyazonosság a helyszínen nem állapítható meg, az
országgyűlési őr azonnal értesíti a rendőrséget. Az országgyűlési őr a személyazonosság
megállapításával érintett személyt a személyazonosság megállapítása céljából a rendőrség
helyszínre érkezéséig visszatarthatja.
(4)	Az országgyűlési őr a (3) bekezdésben meghatározott esetben a személyazonosság
megállapításával érintett személy ruházatát, csomagját, járművét átvizsgálhatja.
49.	Elfogás
141.	§
(1)	Az országgyűlési őr elfogja a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt,
továbbá azt, aki a szabálysértés elkövetését az erre irányuló felszólítás ellenére nem hagyja abba.
(2)	Az elfogásról az országgyűlési őr haladéktalanul értesíti a rendőrséget, az elfogott személyt az
országgyűlési őr a rendőr helyszínre érkezésig tarthatja vissza. Az elfogott személyt előállítás
73
céljából a rendőrségnek adja át. Az előállítás tartamát ilyen esetben az Országgyűlési Őrség
intézkedésének a kezdetétől kell számítani.
(3)	Az elfogás törvényességéért az Országgyűlési Őrség, az előállítás törvényességéért a rendőrség
felel. Az elfogás okának törvényességét a rendőrség nem vizsgálhatja, ha jogsértést állapít meg,
tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, bűncselekmény esetén feljelentést tesz az
ügyésznél.
50.	Közlekedésrendészeti intézkedés
142.	§
Az országgyűlési őr személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai céljából
a)	a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti, valamint
b)	az üzemben tartó, illetve a használó személyazonosító adatainak megállapítása érdekében
járművet feltartóztathat, az abban tartózkodók személyazonosságát megállapíthatja.
51.	Intézkedés az Országház és az Országgyűlési Irodaház üléstermében
143.	§
(1)	Az országgyűlési őr
a)	a házelnöknek, akadályoztatása esetén az ülést levezető alelnöknek a hozzájárulása nélkül az
Országházban megtartott,
b)	az országgyűlési bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottsági ülést levezető alelnöknek a
hozzájárulása nélkül az Országházban vagy az Országgyűlési Irodaházban megtartott bizottsági
ülés ideje alatt az ülésterembe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint az üléstermet
körülvevő folyosóra nem léphet be, nem hatolhat be és nem intézkedhet.
(2)	Ha a késedelem veszéllyel jár és a hozzájárulás megadására jogosult akadályoztatva van, az
országgyűlési őr az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nélkül is intézkedhet
a)	segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából,
b)	bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a bűncselekmény
elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása céljából,
74
c)	közveszély, továbbá az életet vagy a testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetve
az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében,
d)	rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére,
e)	a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy elfogása céljából,
j) ha az elfogás törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.
(3)	A 137. § (2) és (3) bekezdése szerinti utasítás kiadásával az (1) bekezdésben meghatározott
hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
52.	Jogorvoslat
144.	§
(1)	Akinek az Országgyűlési Őrség intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz
alkalmazása (a továbbiakban, e § alkalmazásában: intézkedés) alapvető jogát sértette, panasszal
fordulhat az Országgyűlési Őrség parancsnokához.
(2)	Az (1) bekezdés alapján a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való
tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az
áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes
képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy
meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.
Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet vagy alapítvány, nemzetiségi
önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező
egyetemi oktatója is eljárhat.
(4)	Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a panaszban foglaltakat közigazgatási hatósági eljárásban
bírálja el. Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a panaszról hozott határozata ellen
fellebbezésnek nincsen helye, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.
75
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53.	Felhatalmazó rendelkezések
145.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a névhasználat és jelképhasználat szabályainak betartására
vonatkozó ellenőrzés rendjét, valamint a névhasználat és a jelképhasználat 11. § (2) bekezdés a) és
b)	pontjának megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálat működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(3)	Felhatalmazást kap a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy az irányítása alá tartozó
rendvédelmi szervek működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben
állapítsa meg.
(4)	Felhatalmazást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter, hogy a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve működésére szolgáló területre a képviselők belépésének
szabályait rendeletben állapítsa meg.
(5)	Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a házelnök véleményének kikérésével
rendeletben szabályozza
a)	az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatát, ennek részeként az intézkedések, a kényszerítő
eszközök alkalmazásának részletes szabályait, a személyvédelmi és létesítménybiztonsági
feladatokat, a szolgálati formákat, az elöljárói és feljebbvalói viszonyt, a magatartási szabályokat, a
más kereső foglalkozás lehetőségét, a rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjét,
b)	az országgyűlési őr képesítési követelményeit,
c)	az Országgyűlési Őrség egyenruházati szabályzatát.
76
54.	Hatályba léptető rendelkezések
146.	§
(1)	E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2)	Az 1. § c) pontja, a 2. § (2) bekezdés q) pontja, a 3. alcím, a 10. § (2) és (5) bekezdése, az 59. §
(2)	és (3) bekezdése, a 60. § (3) és (4) bekezdése, a Negyedik rész, a 125. § (2)-(5) bekezdése, a
XIII.	Fejezet, a 145. § (5) bekezdése, a 147. § (7)-(9) bekezdése, a 150. §, a 153. § és a 158. § (1)
bekezdés b) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 8. és 16. alcím, a 83. § h) és i) pontja, a 149. §, 155. § és a 158. § (3) bekezdése az
országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés
alakuló ülésének napján lép hatályba.
55.	Átmeneti rendelkezések
147.	§
(1)	E törvény rendelkezései nem érintik az Országgyűlés e törvény hatálybalépésekor hivatalban
lévő tisztségviselői, a bizottsági tisztségviselők, a megválasztott és kinevezett személyek, valamint
a képviselők megbízatását, az Országgyűlés megalakult bizottságainak és működő
képviselőcsoportjainak fennállását, rendelkezéseit azonban a hivatalban levő Országgyűlés
tekintetében is alkalmazni kell.
(2)	A háznagyot az Országgyűlés első alkalommal 2012. december 31-ig választja meg. A
főigazgatót a házelnök első alkalommal 2012. december 31-ig nevezi ki.
(3)	E törvény hatálybalépését követően az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevét,
jelképeit az e törvény hatályba lépése előtti időponttól felhasználó 2012. december 31-ig
kérvényezheti az Országgyűlés elnökénél a név-, illetve jelképhasználat engedélyeztetését.
(4)	A Negyedik rész rendelkezéseit a 2013. január 1-jén megbízatását töltő képviselőre és a 2013.
január 1-jét megelőzően megszűnt megbízatású volt képviselőre is alkalmazni kell.
(5)	A Negyedik rész rendelkezéseit az Országgyűlés 2013. január 1-jén hivatalban lévő alelnökére,
jegyzőjére, állandó bizottságának elnökére, alelnökére, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti
77
Csoportjának 2013. január 1-jén hivatalban lévő elnökére, alelnökére, a képviselőcsoport 2013.
január 1-jén hivatalban lévő vezetőjére és vezető-helyettesére is alkalmazni kell.
(6)	A 2013. január 1-jét megelőzően kiadott jogszabályban az Országgyűlés védelmével,
függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosításával, továbbá az Országház és
az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete elhelyezésére szolgáló
épületekben történő rendőri intézkedésekkel és a tűzbiztonsági követelmények megtartásával
összefüggésben a rendőrség, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára meghatározott
feladatokat és hatásköröket az Országgyűlési Őrség látja el.
(7)	Ahol jogszabály az Országgyűlési Őrség részére a (7) bekezdésben meghatározott feladatok
tekintetében a rendőrséget, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szervet említi, azon az
Országgyűlési Őrséget kell érteni.
(8)	A rendőrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az Országgyűlési Őrség részére a (7)
bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában résztvevő hivatásos állományának a rendőrséggel
vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonya országgyűlési őr
szolgálati viszonnyá alakul át.
(9)	A házelnök az Országgyűlési Őrségnek az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére
szolgáló épületek területére történő belépés és az ott tartózkodás rendjével összefüggő tevékenysége
részletes szabályait 2013. január 1-ig határozza meg és teszi közzé az Országgyűlés honlapján.
56.	Sarkalatossági záradék
148.	§
(1)	A 16. alcím és a 157. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	A Harmadik rész, a 40. és 41. alcím, a 147. § (5) és (6) bekezdése, a 158. § (1) bekezdés a) és b)
pontja és (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
(3)	A 18. alcím az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4)	A 10. alcím és a 149. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
78
(5)	Az Első rész, a 15. alcím és a 17. alcím, a 19-23. alcím, az V. Fejezet, a XII. Fejezet, a 45-46.
alcím, az 53. alcím, valamint a 147. § (l)-(4) és (7)-(10) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7)
bekezdése alapján az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó
házszabályi rendelkezésnek minősül.
(6)	A 158. § (2) bekezdés a) pontja az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
(7)	A 151. §, a 156. § és a 158. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(8)	Az 54. alcím az Alaptörvénynek az (l)-(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott rendelkezései
alapján sarkalatosnak minősül.
57.	Módosító rendelkezések
149.	§
(1)	A 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti.”
(2)	A 29. § (1) bekezdésében és a 32. § (1) bekezdés a) pontjában a „tizenkét” szövegrész helyébe
az „öt” szöveg lép.
150.	§
(1)	A büntetőeljárásáról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)
,,b) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az ügyészségi
nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a
közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen
elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni
erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 166. § (2) bek. e)
79
pont, Btk. 175/A. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. §, Btk. 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. c)-d) pont,
Btk. 321. § (5) bek. b) pont],”
(2)	A büntetőeljárásáról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)
,,e) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai
büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,
továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,”
(3)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 1.
pontjának j) alpontjába a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
1.	hivatalos személy:)
,j) az Alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati
igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az
Országgyűlés hivatali szervezeténél, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál és az Országgyűlési
Őrségnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez
tartozik,”
(4)	A Btk. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, valamint a
Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az
Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja.”
151. §
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a polgármesternek,
80
a)	akit bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától
eltiltották,
b)	akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően -
köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül -
részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek
megfelelően - nem rendezi.”
152.	§
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A polgármester e tisztsége megszűnik:)
,,h) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható,”
153.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében a „valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
és” szövegrész helyébe az „Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint” szöveg
lép.
(2)	A Hszt. 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben
foglaltakat az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3)	A Hszt. 18. § (2) és (3) bekezdésében, 23. §-ában és 51. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Adó- és
Vámhivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség” szöveg
lép.
(4)	A Hszt. 103. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:)
81
„a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, az Országgyűlési
Őrségnél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási
illetmény 50%-a,”
(5)	A Hszt. 103. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének
mértéke:)
„a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, az Országgyűlési
Őrségnél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási
illetmény 15%-a,”
(6)	A Hszt. a következő 103/B. §-sal egészül ki:
„103/B. § Ha a Kormány, vagy miniszter által elrendelt szervezet-átalakítás következtében
megszűnő szervezet vagy szervezeti egység feladatait átvevő szervezet szervezeti szintje
illetménykiegészítés szempontjából alacsonyabb, az átvevő szervezethez kerülő állomány az
illetménykiegészítés különbözeiéből származó illetménycsökkenés kiegyenlítésére - a különbözet
mértékével egyező mértékben - kompenzációs illetménykiegészítésre jogosult.”
(7)	A Hszt. 254. § (1) bekezdés a) pontja a következő 16. alponttal egészül ki:
(A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap
százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső
határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános
munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.
A pótlékok mértéke:
egy hónapra számítva:)
„16. az Országgyűlési Őrség állományának a pótléka	150-450%”
(8)	A Hszt. a következő 342/A. §-sal egészül ki:
82
„342/A. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben, az Országgyűlés
elnöke véleménye kikérésével a 342. § (2)-(8) bekezdése szerinti tárgykörökben az Országgyűlési
Őrség vonatkozásában szabályokat állapítson meg.”
154.	§
Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési bizottság tagja és tisztségviselője kivételével az Országgyűlés által
megválasztott személy, valamint az országgyűlési képviselő (a továbbiakban együtt: közjogi
tisztségviselő) a megválasztását követően az Országgyűlés előtt a melléklet szerinti szöveggel esküt
vagy fogadalmat (a továbbiakban együtt: eskü) tesz.”
155.	§
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI.
törvény 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet
országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja,
polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés
alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi
önkormányzati képviselő.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott
tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenységet végezzen.”
156.	§
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés a)
pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem
folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat
megingathatja, továbbá nem lehet)
83
„a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre
kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, kormányfőtől, Kormánytól,
Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől)
kapta;”
157.	§
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nemzetiségi szószóló megbízatásának megszűnése esetén szószóló az országos listán
eredetileg is szereplő jelöltek közül az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett,
ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt lesz. Ha az országos listán nincs több
jelölt, az adott nemzetiséget az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig nem képviseli
nemzetiségi szószóló.”
58.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
158.	§
(1)	Hatályát veszti
a)	az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény,
b)	az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény, valamint
c)	az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004.
évi Lili. törvény.
(2)	Hatályát veszti
a)	a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 13. §-a
és az azt megelőző alcím, valamint
b)	a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15/A. alcíme
c)	a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló
2003. évi CXVI. törvény 15. § (7) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti a 86. § (2) bekezdésében a „vagy kormánymegbízott” szövegrész.
84
(4)	Nem lép hatályba a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
38. § (1) bekezdés a) és c) pontja.
85
1. melléklet a 2012. évi... törvényhez
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országgyűlési képviselő, valamint a
vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke(i) számára
A nyilatkozatot adó személye
1.	A nyilatkozatot adó:
a)	országgyűlési képviselő
b)	az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban:
házas-/élettárs)
c)	az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2.	Az országgyűlési képviselő neve:
3.	A házas-/élettárs neve:
4.	A gyermek neve:
A)	Rész
VAGYONI NYILATKOZAT
I.
Ingatlanok
1.
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b)	Az ingatlan területnagysága:.
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d)	Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület
alapterülete:
e)	Az ingatlanjogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
f)	A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
86
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
2.
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b)	Az ingatlan területnagysága:
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d)	Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület
alapterülete:
e)	Az ingatlanjogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
f)	A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
3.
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b)	Az ingatlan területnagysága:
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d)	Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület
alapterülete:
e)	Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
j) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
4.
a)	A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b)	Az ingatlan területnagysága:
c)	Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
87
d)	Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület
alapterülete:
e)	Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
f)	A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g)	Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h)	A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
II.
Nagy értékű ingóságok
1. Gépjárművek:	
a) személygépkocsi:	típus
a szerzés ideje, jogcíme:	típus
a szerzés ideje, jogcíme:	típus
a szerzés ideje, jogcíme:	
b) tehergépjármű, autóbusz:	típus
a szerzés ideje, jogcíme:	típus
a szerzés ideje, jogcíme:	típus
a szerzés ideje, jogcíme:	
c) motorkerékpár:	típus
a szerzés ideje, jogcíme:	típus
a szerzés ideje, jogcíme:	típus
a szerzés ideje, jogcíme:	
2. Vízi vagy légi jármű:	
aj jellege:	
típusa:	
a szerzés ideje, jogcíme:	
b) jellege:	
88
típusa:
a szerzés ideje, jogcíme:
3.	Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a)	egyedi alkotások:
megnevezés:	db
a szerzés ideje, jogcíme:
megnevezés:	db
a szerzés ideje, jogcíme:
megnevezés:	db
a szerzés ideje, jogcíme:
b)	gyűjtemény:
megnevezés:	db
a szerzés ideje, jogcíme:
megnevezés:	db
a szerzés ideje, jogcíme:
megnevezés:	db
a szerzés ideje, jogcíme:
4.	Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői alapdíj hat
havi összegét meghaladó értékű ingóság:
a)	megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
b)	megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
c)	megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
d)	megnevezés:
89
a szerzés ideje, jogcíme:
e)	megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
5.	Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy
értékű biztosítás stb.):
megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
6.	Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:	Ft
7.	A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz:	Ft
8.	Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti
számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
a)	pénzintézeti számlakövetelés:
forintban:
devizában (forintértéken):
b)	más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege:	Ft
9.	Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori képviselői alapdíj
hat havi összegét meghaladja:
megnevezés:
megnevezés:
90
megnevezés:
megnevezés:
megnevezés:
III.
Tartozások
Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy
magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait
1.	Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.):	Ft
2.	Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.):	Ft
3.	Magánszemélyekkel szembeni tartozás:	Ft
IV.
Egyéb közlendők
B)	Rész
JÖVEDELEMNYILATKOZAT
(az országgyűlési képviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelmek)
1.	Foglalkozása:
Munkahelye:
Szünetelteti-e foglalkozását: igen	nem
91
Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme:	Ft
2.	Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles
jövedelme származik:
a)	A tevékenység megnevezése:
b)	A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső
tevékenységek):
c)	A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):
d)	A jövedelem (bruttó) összege:	Ft
a)	A tevékenység megnevezése:
b)	A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső
tevékenységek):
c)	A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):
d)	A jövedelem (bruttó) összege:	Ft
a)	A tevékenység megnevezése:
b)	A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső
tevékenységek):
c)	A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):
d)	A jövedelem (bruttó) összege:	Ft
C)	Rész
GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT
Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
I.
1.	Gazdasági társaság neve:
92
2.	Gazdasági társaság formája:
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:	%
5.	A tulaj doni érdekeltség j elenlegi aránya:	%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
II.
1.	Gazdasági társaság neve:
2.	Gazdasági társaság formája:
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:	%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:	%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
III.
1.	Gazdasági társaság neve:
2.	Gazdasági társaság formája:
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:	%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:	%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
IV.
1.	Gazdasági társaság neve:
2.	Gazdasági társaság formája:
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:	%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:	%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
93
V.
1.	Gazdasági társaság neve:
2.	Gazdasági társaság formája:
3.	Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4.	A tulajdoni érdekeltség keletkezésekor! aránya:	%
5.	A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:	%
6.	A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
D)	Rész
KIMUTATÁS
az országgyűlési képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, illetve
a törvényhozói munkát támogató alapítványtól kapott, a képviselő munkájának ellátásához
szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokról és ingyenes használatba adott
dolgokról (a továbbiakban: juttatás)
A juttatás ideje	A juttatás megnevezése	A juttatás értéke
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
94
E)	Rész
KIMUTATÁS
az országgyűlési képviselőnek képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékairól és az
e nyilatkozat D) pontja alá nem tartozó ingyenes juttatásairól (a továbbiakban: ajándék)
Az ajándékozás ideje	Az ajándék megnevezése	Az ajándék értéke
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
		
F)	Rész
KIMUTATÁS
bármilyen tevékenysége, ingó vagy ingatlan tulajdona, illetve ezekhez fűződő egyéb jogosultsága
alapján, továbbá e nyilatkozat C) pontjában megjelölt gazdasági társaság(ok)nak juttatott állami,
illetve európai uniós támogatásokról (a továbbiakban: támogatás)
A támogatás jogosultja	A támogatás megszerzésének jogcíme, módja	A támogatás megszerzésének időpontja	A támogatást nyújtó	A támogatás célja	A támogatás értéke
					
					
					
					
					
95
Kelt:	,	év	hó nap
Jelen nyilatkozathoz csatoltam a velem közös háztartásban élő házas-/élettársam,
valamint a velem közös háztartásban élő gyermeke(i)m,
nyilatkozatát/nyilatkozatait.
Jelen nyilatkozatomat, mint	országgyűlési képviselővel közös
háztartásban élő házas-/élettárs/gyermek adom.
aláírás
96
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés 2011. április 18-i ülésnapján elfogadott Magyarország Alaptörvénye (a
továbbiakban: Alaptörvény) rendelkezései alapján számos, Magyarország köz- és államjogi
berendezkedését átfogóan szabályozó, a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával támogatott sarkalatos törvény elfogadása szükséges az Országgyűlés részéről.
Az Országgyűlésről szóló törvény javaslata (a továbbiakban: Javaslat) a korábbinál
egységesebb, átfogó szabályozást kíván létrehozni az Országgyűlést, illetve az országgyűlési
képviselőket érintő több törvény, illetve bizonyos házszabályi rendelkezések
egyberendezésével. Egyrészt a korábban alkotmányos szinten megjelenő bizonyos
szabályozási körök kerülnek az Alaptörvény értelmében sarkalatos törvényi szintre, másrészt
az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Játv.),
az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban:
Javtv.), valamint az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő
együttműködéséről szóló 2004. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Együttműködési tv.)
szabályozási körét is felöleli a Javaslat, harmadrészt pedig a Házszabály egyes szabályozási
területeit rendezi újra törvényi szinten.
A korábban részben alkotmányi szinten rögzített képviselői összeférhetetlenség, valamint a
rendszeres országgyűlési ülésezésre vonatkozó szabályozás az Alaptörvény 4. cikk (2)
bekezdése, illetve 5. cikk (8) bekezdése alapján kerül sarkalatos törvényi szintre. Az
összeférhetetlenségi okok közül a polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki, valamint
önkormányzati képviselői tisztségek kizárása jelenti a legjelentősebb változást a korábbi
szabályozáshoz képest. Ennek indoka a törvényhozói hatalomnak az önkormányzati szférától
személyi összetételében is megnyilvánuló, határozott elválasztásának igénye. A rendszeres
ülésezés korábbi alkotmányi szabályait lényegében változtatás nélkül veszi át a Javaslat.
A Játv. eddigi szabályozásához képest a Javaslat kiterjeszti a mentelmi jogot a rágalmazásra
és a becsületsértésre is, a mentelmi jog kapcsán követendő eljárás szabálysértési ügyekben
pedig egyszerűsödik. Az összeférhetetlenség korábbi törvényi szabályozásához képest a
Javaslat szigorúbb követelményt fogalmaz meg azzal, hogy a bűntett miatti jogerős elítélést is
kizáró oknak tekinti a képviselői megbízatás vonatkozásában. Emellett a mentelmi jogra
vonatkozó eljárási szabályokat, az összeférhetetlenség anyagi és eljárási szabályait a hatályos
szabályozással lényegében megegyező tartalommal, de a gyakorlati tapasztalatok alapján, a
korábbi hiányosságokat kiküszöbölve, körültekintőbben, pontosabban állapítja meg.
97
Az Együttműködési törvénynek az Alaptörvénnyel való összhangját már az egyes törvények
Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megteremtette, így
annak rendelkezéseit tartalmi módosítás nélkül veszi át a Javaslat.
A Javaslat legjelentősebb módosításai a Házszabálynak a törvényi szintre kerülő
rendelkezéseit érintik. A Javaslat szerint az Országgyűlés működésével kapcsolatos azon
szabályok, amelyek a képviselőkön kívüli, harmadik személyekre vonatkozóan tartalmaznak
kötelező rendelkezéseket, illetve az ezekkel szorosan összefüggő rendelkezések törvényi
szinten jelennek meg az Alaptörvény T) cikkében foglaltakra tekintettel, míg az egyéb,
elsősorban eljárási kérdések továbbra is országgyűlési határozati formában maradnak
szabályozva. így az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése szerinti Házszabály tulajdonképpen két
dokumentumban, a jelen Javaslat szerinti törvényben, valamint egy országgyűlési
határozatban, a korábbi házszabálynak megfelelő szinten kerül rögzítésre.
Az Országgyűlés tisztségviselői kapcsán a legjelentősebb változást egy új tisztség, a háznagy
bevezetése, illetve visszaállítása jelenti, hiszen az első népképviseleti parlament
megalakulásától kezdve egészen 1949-ig folyamatosan háznagyok segítették az Országgyűlés
munkáját, akik képviselők voltak. Az új szabályozás a háznagyot a házelnök üléstermen
kívüli helyetteseként definiálja, de a tisztséget nem csak képviselők számára tartja fenn.
A Javaslat tartalmazza a bizottságokra vonatkozó alapvető, valamint a harmadik személyekre
rendelkezést tartalmazó házszabályi előírásokat. A vizsgálóbizottságokra vonatkozóan a
Javaslat a korábbi házszabályi rendelkezéseknél részletesebb, az együttműködésre kötelezettre
vonatkozó garanciális szabályokat tartalmaz.
A képviselőcsoportokra vonatkozó szabályozás újdonsága, hogy frakciót csak olyan párthoz
tartozó képviselők alakíthatnak, amely párt a megelőző országgyűlési választások során
megmérette magát. Ezzel a frakcióalakítás egy régóta vitás kérdése, a ciklus közben létrejövő
pártok frakcióalakítása legitimációjának problémája kerül megoldásra. A Javaslat a választói
akaratot, a pártoknak a választással adott konkrét felhatalmazását részesíti előnyben a
parlamenti struktúra politikai indíttatású ciklus közbeni átrajzolásával és a választók által el
nem ismert pártformációk létrejöttével szemben. A módosítás nem sérti a szabad mandátum
elvét, hiszen a képviselő frakcióból kiléphet, más frakcióba szabadon beléphet.
Az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése garantálja a nemzetiségek számára az országgyűlési
munkában való részvételüket. Ennek érdekében szabályozza a Javaslat a nemzetiségi
98
szószólók jogállását. Az Alaptörvénynek megfelelően ők nem képviselők, tehát azokkal
azonos jogokkal nem rendelkezhetnek az Országgyűlésben, de az őket érintő körben a
plenáris ülésen, valamint a bizottsági üléseken felszólalási joggal, a Kormánnyal szemben
tájékoztatás kérési joggal ruházza fel őket a Javaslat, továbbá a szószólók részvételével
működő véleményező, javaslattevő testületben, a nemzetiségeket képviselő bizottságban
szavazati jogot is biztosít.
Az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők jogállására és
javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény szabályozza. Az
országgyűlési képviselők jogállásához kapcsolódóan az őket megillető javadalmazás
rendszerét jelenleg a Javtv. tartalmazza, mely részletesen szabályozza azon pénzbeli és egyéb
juttatásokat, melyek az országgyűlési képviselőket sajátos államjogi jogviszonyuk alapján
megilletik.
Az 1990. május 2-án megalakuló első szabadon választott Országgyűlés céljai közt a törvény
megalkotása során olyan javadalmazási és juttatási rendszer kiépítése szerepelt, mely
független, befolyásolhatatlan, kiszámítható életet és hivatásgyakorlást biztosít a képviselők
számára. Az elmúlt évtizedekben a rendszer azonban több pontján jelentősen módosult,
ezáltal számos eleme nem átlátható, bonyolult, s lehetőséget nyújt az esetleges jogosulatlan
visszaélésekre.
Hazánkban az országgyűlési képviselők alapdíja a mindenkori köztisztviselői illetményalap
hatszorosa, jelenleg 231 900 Ft, míg térségünk államai közül Lengyelországban egy képviselő
tiszteletdíja 9900 zloty, Csehországban 59 000 CZK, Romániában 6994 RON, Szlovéniában
3880 €. Az előbbi összegek alapján megállapítható, hogy a környező országok
törvényhozásaiban a képviselők átszámolva nagyságrendileg 450 000 - 1 200 000 Ft közötti
tiszteletdíjban részesülnek, amely jelentősen nagyobb, mint amelyet a törvény hazánkban
megállapít az országgyűlési képviselők számára.
A Magyarország Alaptörvényének megfelelő új, koherens köz- és államjogi berendezkedés
kiépítése, valamint a polgárok számára átlátható, transzparens, közbizalmon nyugvó, a
visszaélések lehetőségeit kizáró, a jó és olcsó állam ideájának megfelelő képviselői
javadalmazási rendszer kiépítése indokolt, amely hosszútávon szabályozza az Országgyűlés
tagjai részére megállapított tiszteletdíj, illetve a munkájukhoz kapcsolódó, azt elősegítő és
támogató juttatások rendszerét.
99
A tervezet pótolja az elmúlt több mint húsz év közjogi szabályozásának azon hiányosságát,
amely miatt nem állt rendelkezésre az Országgyűlés ülésezését valamilyen módon megzavaró
országgyűlési képviselőkkel szembeni hatékony fellépést biztosító fegyelmi jogi eszköztár.
Ennek érdekében a törvényalkotó részletesen szabályozza azokat az esetköröket, amikor az
Országgyűlés, valamely bizottsága vagy az elnök jogi eszközök alkalmazásával felléphet az
ülésezési rendje ellen vétő képviselőkkel szemben. A cél ezzel az, hogy visszaszoruljanak az
Országgyűlés tekintélyét romboló, illetve a rendeltetésszerű működést szándékosan
akadályozó magatartások.
A tervezet azt a szabályozási hézagot is kiküszöbölni szándékozik, amely abból fakadt, hogy
nem létezett megfelelő jogi alapon álló konstrukció az Országgyűlés épületébe való belépés és
ott tartózkodás rendjét illetően. Ennek érdekében a jogállami szabályozás követelményének
megfelelően rendezi a tervezet azt a kérdést, hogy milyen szabályok állapíthatóak meg az
Országgyűlés és egyes hozzá tartozó épületek területére történő belépéssel és az ott
tartózkodás rendjével kapcsolatban, ezek hogyan ismerhetőek meg és milyen szabályok
alapján tiltható ki valaki legfeljebb két hétig az Országgyűlés épületéből.
Míg az Országgyűlés jelenlegi hivatali szervezete szakmai szinten osztott és a különböző
hivatalok fölött közvetlenül a házelnök diszponál, addig a Javaslat a hatékonyabb működés
érdekében szakmai szinten is egységes vezetés alá rendeli a különböző hivatali szerveket,
amikor főigazgatót állít a teljes apparátus élére.
Az Alaptörvény 1. cikk k) pontja alapján az Országgyűlés „az Alaptörvényben és törvényben
meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol”. Ez alapján az alaptörvényi
felhatalmazás alapján a tervezet létrehozza az Országgyűlési Őrséget (a továbbiakban: Őrség).
Ezzel a jogalkotó feléleszti a képviselőházi őrség felállításáról szóló 1912. évi LXVII. te. által
teremtett, a magyar közjogi hagyományokba illeszkedő azon megoldást, miszerint a legfőbb
népképviseleti szerv biztonságáról és védelméről önállóan működő fegyveres testület
gondoskodik. Az Őrség megalakulásával a jogalkotó gondoskodik arról, hogy a törvényhozás
belső és külső működésének megzavarása esetén a rend helyreállítását és fenntartását egy, a
végrehajtó hatalomtól szervezetileg és irányításában is elkülönülő, független végrehajtó szerv
végezze. így érvényesülhet a leginkább aggálytalanul a hatalommegosztás logikájából fakadó
azon követelmény, hogy a Kormány által irányított végrehajtó hatalmi ághoz tartozó szervek
ne működjenek közre az Országgyűlés mint önálló hatalmi ág működésében. Az Őrség
feladatai közé tartozik az Országgyűlés védelme, az épületekkel összefüggő
100
létesítménybiztosítási feladatok, az Országgyűlés elnökével kapcsolatos személyvédelmi
feladatok, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása, illetve az
Országgyűlés fegyelmi jogköre és az elnök rendészeti jogköre keretében hozott intézkedések
érvényre juttatása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az Országgyűlés tisztségviselőjének az Országgyűlés elnöke (a
továbbiakban: házelnök), alelnöke, háznagya és jegyzője minősül.
A 2. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozásra épülve határozza meg a házelnök feladat- és hatáskörére,
illetve a házelnök jogállására vonatkozó részletes szabályokat. A Javaslat egyértelmű abban a
tekintetben, hogy a házelnök kettős funkciót lát el, amely kiterjed egyrészt az Országgyűlés
belső munkájának megszervezésére, koordinálására, a belső rend biztosítására és
fenntartására, másrészt pedig az Országgyűlés külső képviseletére, tekintélyének
fenntartására.
A Javaslat új elemként külön is nevesíti az Európai Uniós Konzultációs Testület
összehívására vonatkozó házelnöki feladat- és hatáskört. Az összehívásra az Európai Tanács
ülésével és a stratégiai jelentőségű uniós ügyekkel összefüggésben kerülhet sor.
A Javaslatban foglalt feladat- és hatáskörök ellátása, valamint az Országgyűlés hivatali
szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezések meghatározása érdekében a Javaslat - a
jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 24. § (3) bekezdésével
összhangban - kimondja, hogy a házelnök házelnöki rendelkezés megállapítására jogosult.
A 3. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy az Országgyűlés alelnökei a házelnököt az általa meghatározott
rendben helyettesítik. A házelnök megbízásának megszűnése vagy tartós akadályoztatása
esetén a házelnököt az általa megjelölt alelnök helyettesíti.
Az alelnök helyettesítő jogköre nem terjedhet ki a kinevezésre, a hivatali szervezet vezetőire
vonatkozó személyi javaslat megtételére, valamint házelnöki rendelkezés kiadására.
101
A 4. §-hoz
A Javaslat ismételten bevezeti a háznagy intézményét. A háznagy a házelnök által házelnöki
rendelkezésben meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolhatja, de a házelnök részéről
nem adható át az ülésszak és az ülések összehívásával, a plénum és a Házbizottság ülésének
vezetésével, az országgyűlési bizottságok működésével, a kinevezési és javaslattételi
jogkörökkel és a házelnöki rendelkezés kiadásával összefüggő hatáskör.
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy háznaggyá a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó
feltételeknek megfelelő személy választható. Azt külön is kiemeli a Javaslat, hogy -
tekintettel arra, hogy a háznagy az országgyűlési képviselők közül megválasztott házelnökhöz
telepített egyes feladat- és hatásköröket látja el, nem indokolt a két tisztségre eltérő
összeférhetetlenségi szabályokat megállapítani - háznaggyá országgyűlési képviselő is
megválasztható.
A Javaslat a háznagyi tisztség tekintélyének biztosítása érdekében szigorú
összeférhetetlenségi szabályokat határoz meg, és kiemeli, hogy a háznagyot az országgyűlési
képviselőkkel azonos mentelmi jog, valamint az Országgyűlés alelnökével azonos
javadalmazás illeti meg.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az Országgyűlés jegyzőinek feladat- és hatáskörét a hatályos szabályozással
egyező módon szabályozza.
A 6-10. §-hoz
A Javaslat meghatározza az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó
részletes szabályokat. A házelnököt, az Országgyűlés alelnökét és a jegyzőjét az Országgyűlés
az alakuló ülésén, a képviselőcsoportok indítványára, a korelnök javaslatára titkos szavazással
választja meg. A háznagyot az Országgyűlés a házelnök megválasztása után, az ő javaslatára,
szintén titkos szavazással választja meg.
A Javaslat azt a helyzetet is kezelni igyekszik, ha a képviselőcsoportok a parlamenti
szokásjog ellenére nem közös indítványt terjesztenek elő a házelnök, az alelnökök és a
jegyzők személyére. Ekkor a legnagyobb létszámú országgyűlési képviselőcsoport vezetője
jogosult a házelnök személyére indítványt tenni, a további tisztségviselők vonatkozásában
102
ugyanakkor a szabályozás továbbra is a konszenzusos indítványozást kívánja elősegíteni. A
szabályozás arra a helyzetre is tekintettel van, ha a tisztségviselők megválasztásához
szükséges országgyűlési többség hiányzik. Ekkor megismételt szavazást kell tartani, a
megismételt szavazás eredménytelensége esetén pedig új jelölési eljárásnak van helye,
amelyben már a sorrendben következő frakció jut jelölési lehetőséghez
A Javaslat az országgyűlés tisztségviselők megbízatása megszűnésének eseteit is
meghatározza. A házelnök, az alelnök és a jegyző megbízatása az adott személy képviselői
jogállásához, illetve képviselőcsoport-tagságához is kötődik, így annak megszűnése a tisztség
megszűnésével jár együtt. A háznagy megbízatása - tekintettel arra, hogy a tisztséget nem
feltétlenül országgyűlési képviselő tölti be - nem függ a képviselői, képviselőcsoport-tagsági
jogállás megszűnésétől.
A 11-13. §-hoz
A Javaslat törvényi szintre emeli a parlamenti működés egyik legjelentősebb döntéshozó és
döntés-előkészítő szervére, vagyis a Házbizottságra vonatkozó szabályozást is. A
Házbizottság legfőbb feladata az Országgyűlés folyamatos működésének biztosításában való
közreműködés, a tanácskozási munkarend kialakítása, az Országgyűlés működésével
kapcsolatos vitás kérdések rendezése, az indítványok tárgyalásának előkészítése, a napirendi
pontok időkeretben történő tárgyalásának kialakítása és a legfontosabb személyi döntések
előzetes egyeztetése. A Javaslat emellett külön is nevesíti, hogy a Házbizottság feladat- és
hatáskörébe tartozik az Országgyűlésre utaló elnevezések és jelképek használatának
engedélyezése.
A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök és a képviselőcsoport-vezetők,
valamint a háznagy. A Házbizottság rendszeresen ülésezik, üléseit a házelnök hívja össze, az
ülést azonban bármelyik képviselőcsoport-vezető kérelmére össze kell hívni. A testület ülésén
szavazati joggal kizárólag a képviselőcsoport-vezetők rendelkeznek.
A Javaslat arról is rendelkezik, hogy a Házbizottság a döntéseit - a politikai megegyezés
érdekében - egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában - az Országgyűlés
működőképességének fenntartásához fűződő érdekekre tekintettel - az Országgyűlés vagy a
házelnök dönt.
A 14. §-hoz
103
A Javaslat rögzíti, hogy az Országgyűlés állandó és nemzetiségi bizottságot hoz létre,
valamint eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat létre. Ezek az országgyűlési
bizottságok a parlament kezdeményező, véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei,
amelyek egyes esetekben ügydöntő szereppel is bírnak.
A 15-21. §-hoz
A Javaslat az állandó bizottságok működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat állapítja
meg, egyúttal azonban jelzi azt is, hogy a bizottságok számára feladat- és hatáskört a
határozati házszabályi rendelkezések is meghatároznak.
Az Országgyűlés a bizottságokat a megalakulását követően hozza létre, és a bizottsági
struktúra alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. A Javaslat egyebekben azt is
meghatározza, hogy mely tárgykörökben kötelező az Országgyűlésnek bizottságot
létrehoznia.
A Javaslat rögzíti, hogy a bizottságok összetétele az országgyűlési képviselőcsoportok
létszámarányához igazodik. A Javaslat azonban a kisebbségi és a képviselői alkotmányos
jogok biztosítása érdekében azt is meghatározza, hogy állandó bizottságban valamennyi
képviselőcsoport legalább egy tagjának helyet kell kapnia, és minden képviselő számára
biztosítani kell, hogy legalább egy bizottság munkájában részt vehessen. A Javaslat emellett
deklarálja a paritásos alapú bizottság létrehozásának lehetőségét is, amelybe a kormánypártok
és az ellenzék ugyanannyi képviselőt delegálhat. A Javaslat ilyen paritásos alapú
bizottságként nevesíti a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló
bizottságot.
A Javaslat tartalmazza továbbá az állandó bizottságok rendszerének kialakítására vonatkozó
legfontosabb eljárási rendelkezéseket, valamint szabályozza a bizottsági tagok jogállásának
egyes kérdéseit.
A 22. §-hoz
A Javaslat külön, speciális állandó bizottságként nevesíti a nemzetiségeket képviselő
bizottságot. A bizottságnak a törvény erejénél fogva tagjai a nemzetiségi listákon mandátumot
szerző országgyűlési képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók.
A 23.-hoz
104
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz hasonlóan továbbra is biztosítja az eseti bizottságok
létrehozásának lehetőségét, a létrehozásukról döntő országgyűlési határozatban megjelölt
ügyek intézésére. Megmarad az összetételt érintő sajátossága is ennek a bizottságtípusnak,
miszerint nem csak országgyűlési képviselők lehetnek a tagjai.
A 24-27. §-hoz
A Javaslat hosszas, nagyjából nyolc éves alkotmányos mulasztás végére tesz pontot a
vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályozás törvényi szintre emelésével. Az 50/2003. (XI.
5.) AB határozat ugyanis megállapította, hogy az országgyűlési bizottságok vizsgálati
tevékenységének rendjét törvényben kell szabályozni, valamint törvényben kell biztosítani a
vizsgálatok hatékonyságát.
A Javaslat fenntartja a vizsgálóbizottság létrehozásának hatályos feltételeit, illetve rögzíti,
hogy a vizsgálóbizottság létrehozásához nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani,
amely a bizottság elnevezésére, illetve a vizsgálat tárgyára vonatkozik.
Rögzíti a Javaslat, hogy a vizsgálóbizottság paritásos alapú bizottság, amelynek elnöke - ha a
vizsgálati tevékenység a végrehajtó hatalommal függ össze - az ellenzékhez tartozó
képviselő. Külön kiemeli a javaslat, hogy ha a vizsgálat több Kormányt érint, és a két
Kormány ellenzéke nem ugyanaz, akkor a vizsgálóbizottság elnöki teendőit két - különböző
politikai oldalhoz tartozó - társelnök látja el.
A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a vizsgálóbizottsággal együttműködésre kötelezett
szervet, személyt vagy szervezetet adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi
kötelezettség is terheli.
A Javaslat szabályozásából következik, hogy az Országgyűlés vizsgálati tevékenysége
kizárólag a politikai felelősség megállapítását szolgálhatja, és a vizsgálóbizottság
megállapításai más hatóságot vagy a bíróságot nem kötik. Ebből követően a vizsgálóbizottság
megállapításai is politikai természetűek, amelyekkel szemben a hagyományos közigazgatási
vagy bíró fórumok előtt jogorvoslatnak helye nincs.
A 28-30. §-hoz
105
A Javaslat részletesen meghatározza a képviselőcsoport-alakítás feltételeit. Eszerint
képviselőcsoportot az előző általános országgyűlési választásokon országos pártlistát állító és
mandátumot szerző, ugyanahhoz a párthoz, vagy jogutódjához tartozó képviselők jogosultak.
A Javaslat 10 főről 12 főre emeli a frakcióalakítás „csengőszámát”, annak érdekében, hogy
megakadályozza a parlamenti frakcióstruktúra szétaprózódását és ezzel a parlamenti munka
hatékonyságának, eredményességének csökkenését. A frakcióalakítás problémáját részletesen
tárgyaló 27/1998. (VI. 16.) AB határozat a csengőszámot illetően megállapította, hogy az
Országgyűlés saját hatékonyságára figyelemmel megállapíthat minimális frakció-létszámot,
ugyanakkor a pártlistán bejutó párttól ettől függetlenül nem tagadható meg a frakcióalakítás
joga. Ez utóbbinak a Javaslat eleget tesz azáltal, hogy fenntartja a hatályos Házszabálynak az
erre vonatkozó garanciális szabályát.
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a képviselő a képviselőcsoport-tagság megszűnésekor a
megszűnés módjától (kilépés, kizárás, frakciómegszűnés) függetlenül függetlenné válik. A
függetlenné vált képviselő más képviselőcsoporthoz hat hónap elteltével csatlakozhat.
A 31. §-hoz
A Javaslat a képviselőcsoport gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat rögzíti a
hatályos szabályozással egyezően.
A 32. §-hoz
A Javaslat a képviselőcsoport megszűnésére vonatkozó szabályokat tartalmazza oly módon,
hogy az igazodik a hatályos szabályozáshoz és az Alkotmánybíróság korábbi döntéseihez.
A Javaslat egyértelművé teszi továbbá, hogy a Javaslatban a képviselőcsoport alakításához
szükséges létszám alá csökkent képviselőcsoport megszűnik, kivéve, ha a megüresedett
mandátum listáról betölthető. A megszűnés a létszám alá csökkenés tényével bekövetkezik, a
képviselőcsoport működésének időleges fenntartására - és ezáltal a működéshez szükséges
többség újbóli biztosítására - nincs lehetőség.
A 33. §-hoz
106
A Javaslat deklarálja az országgyűlési képviselők 27/1998. (VI. 16.) AB határozatban
alkotmányos szintű védelemben részesített - képviselőcsoport-alakítástól független -
csoportalakítási jogát.
A 34. §-hoz
A szakasz a képviselőnek az Országgyűlés működéséhez kapcsolódó alapvető, a
Házszabályban eddig is rögzített jogait és kötelezettségeit emeli törvényi szintre, ezzel is
kiemelve azok jelentőségét.
A 35. §-hoz
A Javaslat a nemzetiségi szószólóra vonatkozó rendelkezésekkel egy eddig nem létező
jogintézményt honosít meg a magyar jogrendben. A szószóló szavazati joggal természetesen
nem rendelkezik az Országgyűlés ülésein, ugyanis nem képviselő, a Javaslat azonban
különböző eszközökkel igyekszik megteremteni annak lehetőségét, hogy a szószóló révén a
magyarországi nemzetiségek érdekeinek képviselete még hangsúlyosabban jelenjen meg az
Országgyűlésben. így pl. a szószóló a Házbizottság döntése alapján felszólalhat az
Országgyűlés ülésein a nemzetiségek érdekeit, jogállását érintő napirendi pontok tárgyalása
során; a Kormány tagjához kérdést intézhet; az állandó bizottságokban tanácskozási joggal, a
nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában pedig szavazati joggal vehet részt, valamint
mentelmi jog is megilleti.
A 36-37. §-hoz
A szakasz az Országgyűlés alakuló ülésére vonatkozó, eddig a Házszabályban rögzített azon
rendelkezéseket emeli törvényi szintre, amelyek az Országgyűlésen kívüli, külső szereplőkre
hárítanak kötelezettségeket.
A 38-44. §-hoz
A szakaszok az Országgyűlés ülésezésére vonatkozó, az Alaptörvény hatálybalépéséig
nagyrészt az Alkotmányban szereplő szabályokat rögzítik, ezek között az Országgyűlés
rendes és rendkívüli ülésszakaira, ezek összehívására és az ülések elnapolására vonatkozó
rendelkezéseket. A Javaslat rögzíti az eddig tételes jogi rendelkezésben nem szereplő
szabályt, mely szerint az Országgyűlés az üléseit az Országház épületében tartja, a
107
törvényalkotási programra vonatkozó, eddig a Házszabályban szereplő szabályt pedig
törvényi szintre emeli fel, az ugyanis a Kormányra hárít kötelezettséget.
A 45-47. §-hoz
E szakaszok az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok üléseire vonatkozó azon
szabályokat emelik törvényi szintre, amelyek az Országgyűlésen kívüli személyre vagy
szervezetre vonatkozóan tartalmaznak kötelezettséget, illetve azon rendelkezéseket, amelyek
e szabályok értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. A szabályok lényegi tartalmi változást nem
rögzítenek.
A 48-49. §-hoz
Az interpelláció és a kérdés a parlamenti jog nagy hagyománnyal rendelkező, az
Országgyűlés ellenőrzési jogát biztosító képviselői jogosultságok. E szabályok ügyrendi
jellegű vonatkozásai a határozati házszabályi rendelkezésekre tartoznak, bizonyos, az
interpellált, illetve megkérdezett személyre kötelezettséget hárító szabályok (illetve az
értelmezhetőséget biztosító, a jogintézményre vonatkozó alapvető rendelkezések) azonban
törvényi szintet igényelnek. A javaslat e cél megvalósítását szolgálja, tartalmi változást
azonban nem eredményez a hatályos házszabályi szabályozáshoz képest.
Az 50. §-hoz
A szakasz törvényi szintre emeli azon házszabályi rendelkezést, amely az egyes közjogi
tisztségviselők megválasztására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Mivel a titkos szavazásra
vonatkozó házszabályi felsorolás eddig taxatív volt, csak a parlamenti gyakorlatból
következett az, hogy a miniszterelnökön kívül a közjogi tisztségviselőket titkos szavazással
választják. Ezt a szabályt a javaslat immár a normaszöveg szintjén is megjeleníti. A szakasz
eddig a Házszabályban megjelenő szabályokat rögzít továbbá a közjogi tisztségviselők
bizottsági meghallgatására vonatkozóan is.
Az 51-58. §-hoz
A Javaslat a hatályosnál részletesebben, szélesebb - és szigorúbb - jogi eszköztárat biztosítva
rendelkezik a tárgyalási rend fenntartása során, illetve az Országgyűlés fegyelmi jogköre
keretében alkalmazható intézkedésekről. Ezen intézkedésekről jelenleg a Házszabály
rendelkezik, azonban csak a tárgyra térés és a szó megvonása, valamint a tanácskozás
108
folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülés félbeszakításának az eszközeit
szabályozza. A Javaslat az alábbi helyzetekről és szankciókról rendelkezik:
a)	ha a képviselő felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy
ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, a házelnök felszólítja,
hogy térjen a tárgyra; a második - eredménytelen - felszólítást követően megvonható a szó a
képviselőtől;
b)	ha a felszólalás során a képviselő kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét, a
házelnök megvonhatja tőle a szót;
c)	a felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő
vagy illetlen kifejezést használó képviselőt a házelnök rendreutasítja; a rendreutasítást
követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használó képviselőtől meg kell vonni a szót;
abban az esetben pedig, ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ,
vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a házelnök javasolhatja az
Országgyűlésnek a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből;
d)	az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonja a szót attól a felszólalótól, aki az
elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja;
e)	ha a képviselő magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre és
szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a házelnök rendreutasítja; a magatartás folytatása
esetén a házelnök javasolhatja az ülésnapról való kizárását vagy pénzbírság kiszabását; az
ülésről kizárt képviselőnek a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár;
f)	ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmaz, illetve közvetlen fizikai
erőszakkal fenyeget vagy arra hív fel, a házelnök javasolhatja a képviselő jogai gyakorlásának
legfeljebb három napra történő felfüggesztését vagy pénzbírság kiszabását; az ilyen
magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak
gyakorlását a második alkalommal hat ülésnapra, a harmadik és minden további alkalommal
kilenc ülésnapra lehet felfüggeszteni; a képviselői jogok gyakorlásából felfüggesztett
képviselőnek a felfüggesztés idejére tiszteletdíj nem jár;
g)	ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását
lehetetlenné teszi, a házelnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti, ha a
109
házelnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés
megszakad.
A kizárásról és a felfüggesztésről - utóbbi esetben a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi
és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság véleményének kikérését
követően - az Országgyűlés dönt. A kizárásról hozott döntésre a határozathozatal általános
szabályai vonatkoznak, míg a felfüggesztéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának
szavazata szükséges. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz.
A pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és
mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság dönt. A Javaslat meghatározza
továbbá a pénzbírság maximális összegét.
A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke a tárgyra
térésre történő felszólítás, a szómegvonás és a rendre utasítás eszközeivel élhet.
Az 59-60. §-hoz
A házelnök rendészeti jogkörébe kétféle intézkedéstípus tartozik: egyrészt azok, amelyeket a
fegyelmi jogkör gyakorlása során kizárt vagy felfüggesztett képviselőkkel szemben lehet
a1ka.1ma.zni, másrészt azok, amelyek az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az
Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére belépő és ott
tartózkodó személyekre vonatkoznak. A rendészeti jogkör gyakorlását a Javaslat a házelnök
jogosítványaként szabályozza.
A Javaslat alapján a házelnök elrendeli az ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak
gyakorlásából felfüggesztett képviselő ülésteremből történő kivezettetését, ha a képviselő a
házelnök felszólítása ellenére sem hagyja el az üléstermet. A kizárt vagy felfüggesztett
képviselő nem is léphet be az ülésterembe a kizárás vagy felfüggesztés ideje alatt. Ez azonban
a Javaslat 54. § (5) bekezdése és 55. § (5) bekezdése alapján nem vonatkozik a szavazásban
való részvételre. Ezen intézkedéseket az Őrség hajtja végre. Fontos hangsúlyozni, hogy a
Javaslat alapján az ilyen intézkedés végrehajtása érdekében az országgyűlési őr csak testi erőt
alkalmazhat, más kényszerítő eszköz használatára tehát ilyen célból nem kerülhet sor. A
Javaslat azt a lehetőséget is biztosítja, hogy az érintett képviselő kifogással éljen a vele
szemben alkalmazott rendészeti jogkörbe tartozó intézkedéssel szemben, erről a mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság
készít vizsgálati jelentést, amelyről az Országgyűlés dönt.
110
A Javaslat megteremti a törvényi alapot az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az
Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés
és az ott tartózkodás rendjének a szabályozása tekintetében is. E hiányt pótolni kellett,
különös tekintettel arra, hogy ezen rendelkezések rendeltetése, hogy az Országgyűlésen kívüli
személyekre vonatkozóan állapítanak meg kötelezettségeket. A belépés és a tartózkodás
rendjére vonatkozó szabályokat a házelnök határozza meg, és azokat az Országgyűlés
honlapján közzé kell tenni. Garanciális szabály, hogy a házelnök ebben a körben nem
határozhat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a
demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatást kizárná. Akik az
említett épületekbe be kívánnak lépni, belépésükkel elfogadják ezen rendelkezéseket, és
kötelesek azokat tiszteletben tartani. Ha valaki megszegi a belépésre és a tartózkodásra
vonatkozó szabályokat, a belépését meg lehet tagadni, illetve az ilyen személyeket az Őrség
kivezetheti. A házelnök dönthet arról is, hogy ilyen esetben a belépést legfeljebb két hétig
meg lehet tagadni.
A 61-66. §-hoz
E szakaszok az Országgyűlés működésének nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket
tartalmazzák.
Az Országgyűlés nyilvános és zárt ülésére, illetve a bizottsági ülés nyilvánosságára vonatkozó
szabályokat jelenleg a Házszabály tartalmazza. Mivel azonban a demokratikus közvélemény
kialakításához elengedhetetlenül szükséges az Országgyűlés működésének nyilvánossága, az
erre vonatkozó rendelkezéseket, illetve az ezen értéket korlátozó rendelkezéseket, azaz a zárt
ülésre és zárt bizottsági ülésre vonatkozó szabályokat indokolt törvényi szinten rögzíteni.
Az országgyűlési ülések és a bizottsági ülések közvetítésére vonatkozó szabályokat jelenleg
két jogforrás, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a Házszabály tartalmazza. A külső személyre
kötelezettséget hárító jelleg miatt szükséges a Házszabály mellékletében szereplő szabályok
törvényi szintre emelése. Indokolt továbbá, hogy egyetlen törvényben kerüljenek rögzítésre a
szabályok. A törvényalkotás nyilvánosságára vonatkozó szabályokat jelenleg a Jat.
tartalmazza. Az Országgyűlésről szóló egységes törvény megalkotása lehetőséget teremt arra,
hogy az eddig az Mttv.-ben és a Jat.-ban szereplő szabályok egy törvényben kapjanak helyet.
A javaslat egyébiránt lényegi tartalmi változást nem eredményez e tárgykörökben.
111
A 67. §-hoz
Az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános
szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy
jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány ennek
megfelelően képviseli Magyarországot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő
intézményeiben, és e tevékenységéért az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. Az
Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel folytatott
tevékenysége felett az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott jogai mellett a
Javaslatban szabályozott módon gyakorolhat ellenőrzést. Figyelemmel az Európai Unió
intézményeiben folytatott tevékenység volumenére, a Javaslat nem követeli meg, hogy
feltétlenül az Országgyűlés plenáris ülése gyakorolja az ellenőrzési jogokat, hanem
kifejezetten lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés e jogait a bizottságai vagy az Európai Uniós
Konzultációs Testülete útján is gyakorolhassa. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy fő szabály
szerint az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága az érintett
kérdésekben ügydöntő hatáskörrel bír. Mindez nem zárja ki azonban azt, hogy adott esetben
az Országgyűlés plenáris ülése elé kerüljenek az európai uniós ügyekkel kapcsolatos
kérdések. A Javaslat maga is meghatároz egyes olyan eseteket, amikor kifejezetten az
Országgyűlés ülését vagy éppen az Európai Uniós Konzultációs Testületet kell tájékoztatnia a
Kormánynak.
A 68. §-hoz
A Javaslat fenntartja azt a korábban is hatályos magyar szabályozást, amely a Kormány általi
tájékoztatási kötelezettséget írja elő az uniós dokumentumok vonatkozásban. Ennek indoka
az, hogy egyrészt a Javaslat szerint a Kormánynak azokat - az esetleges már az uniós
intézmények által közvetlenül is megküldött - uniós tervezeteket kell megküldenie, amelyek
az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában
napirenden szerepelnek. Ezáltal a napirendre vétel egy többletinformációt jelent. Másrészt
további többletelemként a Kormánynak meg is kell jelölnie az érintett európai uniós
tervezetekkel összefüggésben azt, hogy melyek tartoznak álláspontja szerint az Országgyűlés
feladat- és hatáskörébe.
A 69. §-hoz
112
Az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a
Kormánytól arról, hogy a Kormány az adott tervezet tárgyalása során milyen álláspontot
kíván képviselni a kormányzati részvétellel működő európai uniós intézményekben. Az
Országgyűlés lehető legteljesebb tájékoztatása érdekében a Kormány külön kérés nélkül is
megküldheti az álláspontjavaslatát, illetve arról egyeztetést kezdeményezhet.
A 70-72. §-hoz
Az Országgyűlés az egyeztetés keretében, az európai uniós döntéshozatali napirendre
figyelemmel ésszerű határidőn belül állást foglalhat az európai uniós tervezettel kapcsolatban.
Állásfoglalásában az Országgyűlés megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai
Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni. A Javaslat az
Alaptörvény 19. cikkével összhangban úgy rendelkezik, hogy a Kormány az európai uniós
döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának
alapulvételével alakítja ki. Az állásfoglalás alapulvételével történő eljárás a korábbi
szabályokhoz hasonlóan nem jelenti azt, hogy az Országgyűlés álláspontja kötött mandátumot
jelentene a Kormány számára. A Kormány az Alaptörvény 15. cikke alapján jogosult a
magyar álláspont kialakítására és képviseletére, az Alaptörvény 19. cikke, illetve a Javaslat
alapján ebben csak annyiban van korlátozva, hogy az Országgyűlés állásfoglalását figyelembe
kell vennie, abból kell kiindulnia. Mindemellett azonban a Javaslat szerint indokolt esetben az
országgyűlési állásfoglalástól eltérhet. Az eltérés okairól a Kormánynak az Országgyűlés előtt
számot kell adnia.
A 73. §-hoz
A Javaslat külön kiemeli az Európai Tanács üléseit, valamint a stratégiai jelentőségű európai
uniós eseményeket. Ezeket az eseményeket megelőzően a házelnök kezdeményezésére a
miniszterelnök az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületét tájékoztatja. Emellett
a miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően, az ülés kimeneteléről szóban tájékoztatja
az Országgyűlés ülését. A Kormány továbbá évente tájékoztatja az Országgyűlés ülését
Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció
helyzetéről.
A 74. §-hoz
113
Az Európai Unió egyes intézményeibe a Kormány által delegálandó magyar tagokkal
kapcsolatban a Javaslat - az Országgyűlés lehető legszélesebb körű tájékoztatása érdekében -
lehetőséget teremt arra, hogy a delegálás előtt a Kormány által javasolt személyt az
Országgyűlés meghallgathassa. A meghallgatás csupán az Országgyűlés tájékoztatását
szolgálja, ajelölt alkalmasságáról az Országgyűlés a Javaslat értelmében nem dönt.
A 75-76. §-hoz
Az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez,
illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 1. és 2.
jegyzőkönyv értelmében a nemzeti parlamentek indokolt véleményt küldhetnek az Európai
Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek arra vonatkozóan, hogy egy jogalkotási aktus
tervezete összhangban van-e a szubszidiaritás elvével. A magyar állami szervek közötti
együttműködés jegyében a Javaslat rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés az Európai Unió
intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt. Hasonlóképpen
azokban az esetekben, amikor az Európai Unió alapító szerződései közvetlen kifogástételi
jogot biztosítanak a nemzeti parlamenteknek az Európai Tanács, illetve az Európai Unió
Tanácsának egyes döntéseivel szemben, az ilyen kifogásairól az Országgyűlésnek a Javaslat
szerint tájékoztatnia kell a Kormányt.
Az Európai Unió alapító szerződéseihez csatolt 2. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti, a
szubszidiaritás elvét sértő jogalkotási aktus megtámadására vonatkozó lehetőséghez
kapcsolódva a Javaslat megteremti a magyar jogszabályi alapjait annak, hogy az
Országgyűlés kezdeményezhesse, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be
keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási
aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. A Javaslat szerinti szabályozás az Országgyűlés és a
Kormány közötti együttműködés általános szabályaihoz hasonló ez esetben is abból indul ki,
hogy az európai uniós ügyek alakítása alapvetően a Kormány hatáskörébe tartozik, az
Országgyűlés álláspontját figyelembe kell vennie, de attól indokolt esetben - az
Országgyűléssel szembeni politikai felelősség terhe mellett - eltérhet a Kormány.
A 77-82. §-hoz
A mentelmi jog a képviselői munka védelmének évszázadokra visszanyúló hagyományokkal
rendelkező jogintézménye. A Játv. eddigi szabályozásához képest a Javaslat kiterjeszti a
mentelmi jogot a rágalmazásra és a becsületsértésre is, a mentelmi jog kapcsán követendő
114
eljárás szabálysértési ügyekben pedig egyszerűsödik: szabálysértési ügyben a képviselő eddig
is lemondhatott mentelmi jogáról (a büntető üggyel ellentétben), nem volt azonban kialakítva
az ezzel kapcsolatos eljárásrend, és a gyakorlatban ez számos bizonytalanságot okozott. A
javaslat külön eljárást rögzít erre az esetre. A szabálysértési hatóság megkeresi a képviselőt,
aki nyolc napon belül önként lemondhat a mentelmi jogáról. A legfőbb ügyész csak akkor
terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a szabálysértési hatóság
megkeresése alapján, ha a képviselő nyolc napon belül nem mondott le mentelmi jogáról.
További pontosítás, hogy a képviselő csak akkor köteles bejelenteni mentelmi jogának
megsértését a házelnöknek, ha a sérelemre a képviselői jogállásának hitelt érdemlő igazolása
után került sor.
A 83-97. §-hoz
Az összeférhetetlenség jogintézménye és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a képviselői
függetlenség biztosítását szolgálják. A Javaslat e kötelezettségek tekintetében is alapvetően a
Játv. szabályozási koncepcióját követi. Az Alaptörvény hatálybalépéséig azonban az
Alkotmány is rögzített egyes összeférhetetlenségi szabályokat, szükséges ezeket immár
törvényi szinten megjeleníteni.
Alapvető változás azonban, hogy a Javaslat a képviselői megbízatással összeférhetetlenné
teszi a polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki tisztséget, valamint a képviselő helyi
képviselő-testület, megyei vagy fővárosi közgyűlés tagja sem lehet. 1994 óta nem volt
összeférhetetlenséget rögzítő szabály a polgármesteri tisztség tekintetében, és
bebizonyosodott, hogy a képviselőre mint polgármesterre háruló munkateher (tekintettel arra
is, hogy gyakran a képviselő éppen azon választókerület tekintetében egyéni képviselő is) sok
esetben igen nehézzé teszi mindkét feladat felelősségteljes ellátását.
Az Alkotmánnyal szemben, amely kifejezetten lehetővé tette a képviselő számára, hogy
kormánymegbízott lehessen, a javaslat ezt a lehetőséget is kizárja. Gyakorlati indoka ennek az
összeférhetetlenségi szabálynak, a kormánymegbízott ugyanis a teljes fővárosi és megyei
kormányhivatal politikai vezetője, a szervezeten belül számos döntési jogosítvánnyal
rendelkezik, ez pedig olyan munkateherrel jár együtt, amely csak igen nehezen teszi lehetővé
a képviselői munka felelősségteljes ellátását.
A gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat rögzítő rendelkezések alapvetően ugyanazt a
célt szolgálják, mint jelenleg a Játv., kizárják ugyanis, hogy a képviselő olyan gazdálkodó
115
szervezetben legyen vezető tisztségviselő stb., amelyben az állam, helyi önkormányzat,
köztestület, külföldi állam olyan szavazati többséggel vagy részesedéssel rendelkezik,
amellyel meghatározó befolyást gyakorolhat annak működésére. A Játv.-hoz képest azonban
bizonyos tekintetben bővül az összeférhetetlenség köre, egyes esetekben ugyanis bizonyos
nagyságú részesedés megszerzése is tiltott a fenti gazdálkodó szervezetekben, a törvény ezzel
is azt a célt szolgálja, hogy a képviselő tevékenységét valóban a köz érdekében lássa el. A
Játv. érintett rendelkezései továbbá 1997 óta szinte változatlanok voltak, így szükséges a
törvény fogalomrendszerét a megváltozott szabályozási és gazdasági környezethez igazítani
(pl. állami vállalat ma már nem működik).
Az összeférhetetlenség korábbi törvényi szabályozásához képest a Javaslat szigorúbb
követelményt fogalmaz meg azzal, hogy a bűntett miatti jogerős elítélést is kizáró oknak
tekinti a képviselői megbízatás vonatkozásában.
Az összeférhetetlenséggel és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos eljárásra
vonatkozóan a javaslat nem tartalmaz lényegi változtatást a Játv.-hoz képest, csupán kisebb
pontosításokat, illetve a Házszabályból átemelt rendelkezéseket.
A 98-101. §-hoz
E szakaszok a képviselő-jelölt és a képviselő munkajogi és társadalombiztosítási jogállását,
valamint a képviselői tisztség ellátásának támogatását szabályozzák, érdemi változást nem
tartalmaznak a Játv. szabályozásához képest.
A 102-105. §-hoz
A képviselői megbízatás megszűnésével kapcsolatban a Játv.-hez képest pontosító
szabályokat rögzít a Javaslat: szabályozza a képviselő halála esetére az eljárásrendet, erről az
esetről eddig nem rendelkezett a Játv., meghatározza továbbá, hogy melyek azok az esetek,
amely bekövetkezése esetén a képviselő megválasztásához szükséges feltételek már nem
állnak fenn, ezzel egyértelművé téve a szabályozást. Rögzíti továbbá a Javaslat, hogy az
Alaptörvény 4. cikk f) pontja szerinti új, korábban nem ismert megszűnési okot (az
Országgyűlés munkájában történő részvétel elmulasztása egy éven keresztül) a szavazásoktól
való távolmaradások vonatkozásában kell értékelem.
A 106. §-hoz
116
Az országgyűlési képviselők tiszteletdíja jelenleg a köztisztviselői illetményalap hatszorosát
képező alapdíjból, valamint pótdíjból áll. A módosítás alapján a helyettes államtitkár
illetményéhez kötötten kerül megállapításra. Az országgyűlési képviselőcsoport vezetőjének
tiszteletdíja nem haladhatja meg a miniszter, a képviselőcsoportvezető-helyettes tiszteletdíja
az államtitkár illetményének összegét. Az egyes képviselőcsoportok minden megkezdett 25
tag után egy-egy, legfeljebb államtitkári tiszteletdíjban részesülő képviselőcsoportvezető-
helyettest bízhatnak meg, azonban szakmai munkájuk erősítésére a frakciók a
képviselőcsoportot megillető pénzügyi keret terhére legfeljebb az Országgyűlés által
tiszteletdíjban részesítettekkel megegyező számban bízhatnak meg képviselőcsoportvezető-
helyettest képviselői alaptiszteletdíján felüli, különjuttatással.
A 107. §-hoz
Az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíját szabályozza. Az Országgyűlés alelnöke
miniszteri, állandó bizottsága elnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti
Csoportjának elnöke, valamint a jegyző államtitkári illetménynek megfelelő összegű
tiszteletdíjra jogosultak. Csökken a plusz juttatásra jogosító tisztségek száma: az állandó
bizottság alelnöke, a bizottsági tagsággal rendelkező képviselő nem részesülhet tiszteletdíjon
felüli juttatásban.
A 108-110. §-hoz
Az országgyűlési képviselő más jogviszonyokból eredő juttatásainak felvételére, valamint az
Országgyűlés üléseiről történő igazolatlan távolmaradás szabályaira vonatkozó
rendelkezéseket tartalmazza, továbbá az országgyűlési képviselői jogviszonyra vonatkozó
szabályokat állapít meg.
Alii. §-hoz
Az országgyűlési képviselőt jelenleg távolságarányosán megállapított, számára pénzben
fizetendő választókerületi pótlék illeti meg. A Javaslat alapján pénzben fizetendő
választókerületi pótlék helyett távolságarányos, az általa megjelölt gépkocsi rendszámára
szóló, másra át nem ruházható, üzemanyagtöltő-állomáson felhasználható üzemanyagkártya
használatára jogosult, amennyiben erre nem tart igényt, a közösségi közlekedési eszközöket
díjmentesen veheti igénybe.
A 112. §-hoz
117
A hatályos szabályok alapján lakhatási támogatás a nyilatkozata szerint budapesti lakóhellyel
nem rendelkező országgyűlési képviselőt illet meg. A módosuló szabályozás alapján szűkül a
lakhatás támogatásának igénybe vételi lehetősége, mivel ellenőrizhető módon az
Országgyűlés hivatali szervezete által biztosított lakhatásra jogosultak azon képviselők, akik
nem rendelkeznek budapesti lakóingatlannal, továbbá közeli hozzátartozójuk, illetve
élettársuk sem. Amennyiben Budapesten vagy vonzáskörzetében lakóingatlannal az
Országgyűlés alelnöke, valamint a képviselőcsoport-vezető, továbbá sem közeli
hozzátartozójuk, sem élettársuk nem rendelkezik, a tisztségviselők hivatali lakásra jogosultak.
A 113-114. §-hoz
Az új szabályozás alapján a képviselő egy munkatárs alkalmazására kap lehetőséget a
választókerületi munka elvégzéséhez, és emellett a tiszteletdíj 65%-ának megfelelő összeg
erejéig további személyeket alkalmazhat, bízhat meg munkájának segítése érdekében.
Előbbiről a választókerület székhelye szerint területileg illetékes önkormányzat, illetve
országos listán mandátumot szerzett képviselő esetében az Országgyűlés hivatali szervezete
gondoskodik, az utóbbi összeget pedig az Országgyűlés hivatali szervezete biztosítja.
Munkavégzésük helyét a választókerületük székhelye szerint területileg illetékes
önkormányzat, országos listán mandátumot szerzett képviselő esetében az Országgyűlés
hivatali szervezete székhelyén biztosítja a megfelelő infrastrukturális, illetve elektronikus
hírközlési szolgáltatások rendelkezésre állásával.
A 115-120. §-hoz
Az országgyűlési képviselőcsoportok működésével kapcsolatos kiadásokra, irodai
elhelyezésre, létszámkeretre, tárgyi eszközökre vonatkozó szabályokat állapít meg.
A 121. §-hoz
Volt országgyűlési képviselő a jelenleg hatályos szabályok alapján megbízatásának
megszűnése után további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása
megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. Az új
szabályok alapján a volt országgyűlési képviselő további három hónapon keresztül a
tiszteletdíjának a megbízatása megszűnését megelőző háromhavi átlagának megfelelő összegű
ellátásra jogosult.
A 122-124. §-hoz
118
Tekintettel arra, hogy a házelnök a legfőbb közjogi méltóságok egyike, a Javaslat - a hatályos
szabályozással egyezően - rögzíti, hogy a házelnök a miniszterelnökkel egyező
javadalmazásra és juttatásokra jogosult.
A 125-126. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az Országgyűlés hivatali szervezetét a házelnök által kinevezett
főigazgató vezeti, illetve hogy az Országgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatát
házelnöki rendelkezés állapítja meg.
A 127. §-hoz
Az Alaptörvény 1. cikk k) pontja alapján az Országgyűlés „az Alaptörvényben és törvényben
meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol”. Ez alapján az alaptörvényi
felhatalmazás alapján a Javaslat létrehozza az Őrséget. Ez a megoldás illeszkedik a leginkább
a hatalommegosztás elvébe, hiszen így biztosítható, hogy az Országgyűlés belső és külső
működésének megzavarása esetén a rend fenntartását, illetve helyreállítását és egy, a
végrehajtó hatalmi ágtól szervezetileg és irányításában is elkülönülő, független szerv végezze.
A Javaslat meghatározza az Őrség feladatait. Ezek közé tartozik: a házelnök személyi
biztosítása; az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali
szervezete elhelyezésére szolgáló épületekkel kapcsolatos létesítménybiztosítási feladatok
ellátása; az említett épületek területére történő belépés és az ott tartózkodás rendjére
vonatkozó szabályok betartatása; az épületekben a tűzbiztonsági követelmények megtartása és
a veszélyhelyzetek megelőzéséről és elhárításáról való gondoskodás; a házelnök rendészeti
jogkörébe tartozó intézkedések végrehajtása.
A 128. §-hoz
A Javaslat felsorolja azokat az állami, a Kormány irányítása alá tartozó szerveket, illetve a
helyi önkormányzatokat, amelyekkel az Őrség feladatai ellátása során együttműködik.
A 129-130. §-hoz
A Javaslat meghatározza az Őrségnek az állami szervezetrendszerben betöltött státusát,
jellegét. Eszerint az Őrség a házelnök irányítása alatt áll, fegyveres - de nem rendvédelmi -,
önállóan működő központi költségvetési szerv. A személyi állománya hivatásos
119
állományúakból (ezen személyeket a Javaslat országgyűlési őröknek nevezi),
köztisztviselőkből és munkavállalókból áll.
A 131. §-hoz
A Javaslat szabályozza, hogy a házelnök milyen típusú irányítási jogkört gyakorol az Őrség
felett. A tervezet alapján egyes irányítási jogköröket - a házelnök rendelkezése alapján - a
háznagy is elláthat.
A 132-133. §-hoz
A Javaslat rendezi azokat a kérdéseket, amelyek esetében az Őrség irányítása során a
házelnök és a végrehajtó hatalmi ághoz tartozó rendészetért felelős miniszter együttműködése
szükséges. Tekintettel arra, hogy az Őrséget irányító házelnöknek jogalkotási jogköre nincs,
ezért az Őrségre vonatkozó azon szabályok megalkotását, amelyek jogszabályban történő
rendezése indokolt, a Javaslat a rendészetért felelős miniszter feladatává teszi. Speciálisnak
annyiban tekinthető a Javaslat megoldása, hogy előírja, hogy a miniszter a rendelalkotási
felhatalmazását a házelnök véleményének kikérését követően gyakorolhatja. Ha pedig
véleménykülönbség alakul ki a miniszter és a házelnök között, akkor a Javaslat ilyen esetre
kötelező jelleggel előírja, hogy egyeztetést kell lefolytatni.
Az Őrség feladatellátáshoz szükséges ruházati és egyéb anyagi, technikai feltételek
biztosításáról a miniszter és a házelnök megállapodást köt.
A 134. §-hoz
A Javaslat rögzíti az Őrség parancsnokának az irányítási jogköreit. E körben kiemelendő,
hogy az Őrség személyi állománya számára közvetlenül utasítást a parancsnok adhat. A
fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló törvényben
meghatározott munkáltatói jogköröket is az Őrség parancsnoka gyakorolja. A Javaslat rögzíti
továbbá, hogy az Őrségnél is a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) alapján a
Rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve - azaz a Nemzeti
Védelmi Szolgálat - végzi a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat.
A 135. §-hoz
120
A Javaslat az országgyűlési őr intézkedésére vonatkozó rendelkezések szabályozását
alapvetően az Rtv.-re építve határozza meg. Egyrészt meghatározza azokat az Rtv.-beli
általános szabályokat, amelyeket az országgyűlési őr eljárására is alkalmazni kell (így például
az arányosság követelményére vagy az intézkedések és a kényszerítő eszközök
alkalmazásának közös elveire és szabályaira vonatkozóakat). Továbbá az országgyűlési őr
által alkalmazható intézkedések körét úgy határozza meg, hogy négy intézkedéstípust maga
szabályoz (ezek a személyazonosság megállapítása, az elfogás, a közlekedésrendészeti
intézkedés, valamint az Országház és az Országgyűlési Irodaház üléstermében történő
intézkedés), másrészt meghatározza azokat az ezen kívüli, az Rtv.-ben szabályozott
intézkedésfajtákat, amelyeket az őr is alkalmazhat. Ez alapján például az országgyűlési őr
elővezetést vagy közbiztonsági őrizetet nem alkalmazhat. Végül a Javaslat meghatározza,
hogy az országgyűlési őr milyen kényszerítő eszközöket használhat feladata ellátása során
(szolgálati kutyát vagy csapaterőt például nem alkalmazhat).
A lőfegyver tartására és használatára vonatkozó szabályok megegyeznek a rendőrök esetében
irányadó szabályokkal.
A 136. §-hoz
A Javaslat alapján az Őrség nyomozó hatósági jogkört nem gyakorolhat, bűncselekmény vagy
szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén feljelentést kell tennie az eljárásra hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező szerveknél, amelyek az általános szabályok szerint folytatják le
ilyen esetben az eljárást.
A Javaslat rögzíti, hogy a házelnök az Őrségnek főszabály szerint a parancsnok útján adhat
egyedi utasítást, ha a késedelem más vagy mások személyét, a közbiztonságot vagy az
intézkedés sikerét veszélyezteti, akkor az Őrség végrehajtó szervezeti egységének vezetője
részére is adhat egyedi utasítást.
A 137. §-hoz
A Javaslat rögzíti az országgyűlési őrökre vonatkozó, a számukra adott utasítások
teljesítésével kapcsolatos szabályokat, amelyek - a szükséges, az Őrség szervezetéből és
irányításából fakadó eltérések figyelembe vételével - lényegében megegyeznek az Rtv.-nek a
rendőrökre vonatkozó szabályaival.
A 138. §-hoz
121
A Javaslat azon garanciális rendelkezéseket is tartalmazza, amelyek az intézkedő őrök
azonosíthatóságának a biztosítása érdekében szükségesek.
A 139. §-hoz
A Javaslat ezen rendelkezése az Őrség adatkezelésének a törvényi alapjait teremti meg.
A 140. §-hoz
A Javaslat megállapítja azon, az Rtv.-ben az igazoltatásra irányadó szabályokhoz képest
különleges rendelkezéseket, amelyek alapján az Őrség személyazonosítást végezhet. Az
eltérés egyrészt abban áll, hogy szűkebb azon törvényi okok felsorolása, amelyek miatt az
Őrség a személyazonosság megállapítását végezheti, másrészt a személyazonosság
igazolásának megtagadása, valamint a személyazonosság sikertelensége esetén az
országgyűlési őr nem jogosult előállításra, ilyen esetben a rendőrséget kell értesíteni, és az
érintett személyt az országgyűlési őr a személyazonosság megállapítása céljából a rendőrség
helyszínre érkezéséig visszatarthatja.
A 141. §-hoz
Az Rtv.-hez képest a Javaslat szűkebb intézkedési jogköröket biztosít az országgyűlési őr
számára az elfogás tekintetében is, így az országgyűlési őr a szándékos bűncselekmény
elkövetésén tetten ért személyt, továbbá azt, aki a szabálysértés elkövetését az erre irányuló
felszólítás ellenére nem hagyja abba, elfoghatja, de elő nem állíthatja, csak a rendőr
helyszínre érkezésig tarthatja vissza.
A 142. §-hoz
A Javaslat - szintén az Rtv.-hez képest szűkebb körben - szabályozza a közlekedésrendészeti
intézkedést, amelyet az országgyűlési őr önállóan nem, csak személyvédelmi és
létesítménybiztosítási feladatai céljából alkalmazhat.
A 143. §-hoz
A Javaslat speciális, az országgyűlési őrök által alkalmazható intézkedési formaként rögzíti az
Országház és az Országgyűlési Irodaház üléstermében történő intézkedés szabályait. így
főszabály szerint az országgyűlési őr az országgyűlési plenáris vagy bizottsági ülés ideje alatt
az ülésterembe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint az üléstermet
122
körülvevő folyosóra nem léphet be és ott nem intézkedhet, csak abban az esetben, ha a
házelnök, akadályoztatása esetén az ülést levezető alelnök, - bizottsági ülés esetén pedig - az
országgyűlési bizottság elnöke vagy a bizottsági ülést levezető alelnök ehhez hozzájárul. Ha a
felsorolt és erre jogosult személyek erre utasítják az országgyűlési őrt, akkor a hozzájárulást
megadottnak kell tekinteni. A főszabálytól eltérően, a Javaslat meghatározza azon rendkívüli
helyzeteket, amikor az országgyűlési őr az említettek hozzájárulása nélkül is intézkedésre
jogosult. Azonban ezen helyzetekben is csak akkor dönthet önállóan az országgyűlési őr a
teremben történő intézkedésről, ha a késedelem veszéllyel járna és a hozzájárulás megadására
jogosult akadályoztatva van.
A 144. §-hoz
A Javaslat rögzíti az országgyűlési őrök intézkedésével kapcsolatban igénybe vehető
jogorvoslati eszközöket, amely szabályozás figyelemmel van a szükséges, az Őrség
szervezetéből és irányításából fakadó eltérésekre. A panaszt az Őrség parancsnoka
közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el és a panaszról hozott határozat ellen bírósági
felülvizsgálattal lehet élni.
A 145-158. §-hoz
Az alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazásokat, hatályba
léptető, átmenti, valamint hatályon kívül helyező rendelkezéseket, tovább sarkalatossági
záradékot tartalmaz. A módosuló törvényi rendelkezések a Javaslattal történő jogrendszeri
koherencia megteremtését szolgálják. Külön említést érdemel, hogy frakcióalakításhoz
szükséges létszám a következő Országgyűlés 200 fős létszámához igazodva 5 főre csökken a
Javaslat szerint.

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján,
Országgyűlésről” a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2012. március 14.
írke- 2012 MARC 2 0.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Lázár János és Gulyás Gergely, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának
tagjai
Az Országgyűlésről címmel, T/6391. számon
törvényjavaslatot nyújtottak be 2012. március 14-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy — a javaslat előterjesztőinek hozzájárulásával —
előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2012. március 20.
Tisztelettel:
Harrach Péter
Kereszténydemokrata Néppárt
04/02....... 22:15 FAX +36 1 441 4875	IROMÁNY NYILVÁNTARTÓ
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2012 ÁPR 0 2. Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Dr. Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Lázár János (Fidesz), Gulyás Gergely, (Fidesz), Harrach Péter (KDNP) képviselőcsoportjának
tagja Az Országgyűlésről címmel, T/6391. számon törvényjavaslatot nyújtott be 2012.
március 14-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy Lázár János, Gulyás Gergely, Harrach Péter, mint a javaslat
előterjesztőjének hozzájárulásával, előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérjük az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2012. április 2.
Tisztelettel:
Dr
Fic
,e;
5(ZUC:
Z -
Lajos
vlagyar Polgári Szövetség
VJ LES HIVATALA
Országgyűlési Képviselő
Harrach Péter frakcióvezető úr
Étkezett- 2012
részére
Helyben
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Az Országgyűlésről szóló T/6391. számú törvényjavaslat
zárószavazása kapcsán az előterjesztők nevében tisztelettel
tájékoztatom, hogy a T/6391/154. számú záróvitához készült ajánlás
előterjesztők által támogatott pontjai közül az 1-től 25-ig terjedő
pontok, a 27-től 43-ig terjedő pontok, a 48-tól 53-ig terjedő pontok, az
55-től 71-ig terjedő pontok, a 81-től 88-ig terjedő pontok, a 94., 95.,
97., 99., és 102. pontok, a 103. pontnak az új 158. § (6), (7), (15),
(26), (28), (29), (30), (31), (32), (33), (36) és (37) bekezdéseit,
valamint az új 159. § (4) bekezdését érintő részei, továbbá a 104-től
114-ig terjedő pontok elfogadása
igénylik.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét
Budapest, 2012. április 16.
1/Gfulyás Gergely
országgyűlési képviselő
(Fidesz)
Országgyűlési Képviselő
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett; 2012 APR 1 ft
Lezsák Sándor úr
az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó
alelnök részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az előterjesztők nevében tisztelettel tájékoztatom, hogy Gulyás
Gergely képviselőtársam által a frakcióvezetőknek a T/6391. számú
törvényjavaslat zárószavazása kapcsán eljuttatott levelében
foglaltakhoz képest a T/6391/154. számú ajánlás 80. pontjában
szereplő módosító javaslat elfogadásához is a jelenlévő országgyűlési
képviselők 2/3-ának „igen” szavazata szükséges.
Budapest, 2012. április 16.
Tisztelettel:
ország
r