﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6467. számú
törvényjavaslat
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. március
2012. évi ... törvény
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról
1. §
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében
eljáró személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos
kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,”
(2)	Az Fgytv. 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„h) közszolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási
kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott víziközmű-
szolgáltatás, távhőszolgáltatás, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére,
gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatás, kéményseprő-ipari szolgáltatás,
elektronikus hírközlési szolgáltatás, postai szolgáltatás, villamos energia egyetemes szolgáltatásra
jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés
alapján nyújtandó szolgáltatás, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó
részére földgázkereskedelmi-szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó
szolgáltatás,”
(3)	Az Fgytv. 2. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott
mértékegységére vonatkozó ár,”
2.	§
Az Fgytv. 4/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a gyártó nem tesz eleget a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének, a
forgalmazó - a gyártó által rendelkezésére bocsátott azonosító jelölések felhasználásával - köteles
azt pótolni.”
3.	§
Az Fgytv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„13. § Olyan termék, amelyre vonatkozóan jogszabály megfelelőségértékelési kötelezettséget ír elő,
csak a vonatkozó megfelelőségértékelési eljáráshoz tartozó megfelelőségi tanúsítvánnyal,
megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi jelöléssel együtt forgalmazható.”
4.	§
(1)	Az Fgytv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eladási árat és az egységárat, illetve - határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével - a
szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint)
vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni.”
(2)	Az Fgytv. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát -
amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik -, az egységárat is meg kell adni.”
5.	§
Az Fgytv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állam a fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatait az oktatási intézményekkel, a
fogyasztóvédelmi hatósággal és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel
együttműködve látja el.”
6.	§
Az Fgytv. 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/A. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés
helyéről - ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével - és az adott
tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a
panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti ügyfélszolgálatának
levelezési címéről és - ha a panaszokat ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről,
illetve internetes címéről, telefonszámáról. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés
szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.
(2)	A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az
áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló
magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban
közölheti a vállalkozással.
(3)	A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a
panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a
vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet
felvenni, és annak egy másolati példányát
a)	személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni,
2
b) telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén
a fogyasztónak legkésőbb a (6) bekezdésben foglalt érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni,
egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan a (6) bekezdésben írtak szerint köteles eljárni.
(4)	A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a
vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.
(5)	A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a)	a fogyasztó neve, lakcíme,
b)	a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
c)	a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és
egyéb bizonyítékok jegyzéke,
d)	a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a
panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,
e)	a jegyzőkönyvet felvevő személy és - telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás
felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével - a fogyasztó aláírása,
f)	a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,
g)	telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén
a panasz egyedi azonosítószáma.
(6)	Az írásbeli panaszt a vállalkozás - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa
eltérően nem rendelkezik - harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni. Ennél
rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító
álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.
(7)	A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles
megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.
(8)	A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy
panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását
kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti
békéltető testület levelezési címét.”
7.	§
Az Fgytv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/B. § (1) A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a külön törvényben
meghatározott egyéb vállalkozás a fogyasztói panaszok intézésére, a fogyasztók tájékoztatására
köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni oly módon, hogy az - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben kerüljön kialakításra.
(2)	Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a vállalkozás úgy köteles megállapítani,
illetve működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az ügyfélszolgálat
megközelítése, az ahhoz való hozzáférés - az ellátott fogyasztók számára és földrajzi eloszlására
figyelemmel - ne járjon aránytalan nehézségekkel a fogyasztókra nézve. Ennek keretében a
vállalkozás köteles biztosítani legalább azt, hogy
a)	az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat a hét egy munkanapján 7
és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan nyitva tartson,
b)	a telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra
között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan elérhető legyen,
c)	az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat esetében a fogyasztóknak
lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának
előzetes lefoglalására, illetve
3
d)	az elektronikus eléréssel működtetett ügyfélszolgálat - üzemzavar esetén megfelelő más
elérhetőséget biztosítva - folyamatosan elérhető legyen.
(3)	Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat, illetve az ügyintézés időpontjának előzetes
lefoglalására biztosított telefonos elérés esetében biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli
hívásfogadást és ügyintézést. Az ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli
panaszt, valamint az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel
rögzíteni kell. A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni, öt évig meg kell őrizni, és a
fogyasztó kérésére, díjmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A vállalkozás hangfelvétel
készítésével, megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről a fogyasztót
a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott vállalkozások tevékenységére vonatkozó törvény vagy az
annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet
a)	az ügyfélszolgálat működésére vonatkozóan további részletes szabályokat állapíthat meg,
b)	az ellátott fogyasztók számára és földrajzi eloszlására figyelemmel indokolt esetben a (2)
bekezdés a) pontjától eltérő nyitva tartást írhat elő, ha a hét egy munkanapján a meghosszabbított
nyitva tartás 20 óráig, vagy külön törvényben meghatározott ügyfélszolgálati fiókiroda esetében 18
óráig biztosított.
(5)	A 17/A. §-tól eltérően az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal
kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a
panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát szóban
közli és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság
megkeresésének szükségessége esetén egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal
meghosszabbítható. A válaszadási határidő meghosszabbításáról és annak indokáról a fogyasztót
írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni kell.
(7)	Az ügyfélszolgálat a fogyasztói panaszok intézése és a fogyasztók tájékoztatása során köteles
együttműködni a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel.”
8.	§
Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető
jogokról és kötelezettségekről.”
9.	§
(1)	Az Fgytv. 21. § (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A békéltető testület megalakulásakor legfeljebb a testületi tagok fele lehet olyan személy, aki az
általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
(2)	Az Fgytv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kijelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek mind a kamara, megyei (fővárosi)
agrárkamarák, mind a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt személyek
között legyen olyan tagja, aki megfelel a 25. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott
követelményeknek.”
4
(3)	Az Fgytv. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A békéltető testületi tagok kijelölését követően a tagok összehívásával megalakul a békéltető
testület.”
(4)	Az Fgytv. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A békéltető testület megbízatása négy évre szól. A békéltető testületi tagok újra kijelölhetőek”
10.	§
Az Fgytv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 21. § (3) bekezdésében foglalt feltétel teljesülésének vizsgálata érdekében a békéltető
testületi tagok kijelölése során a tagnak jelölt személy életkorát hatósági igazolvánnyal igazolja.”
11.	§
Az Fgytv. 22/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alkalmassági feltételek teljesülése, a kizáró okok, valamint a 21. § (3) bekezdésében foglalt
feltétel vizsgálata céljából a békéltető testület elnöke kezeli a békéltetőtestületi tagnak jelölt
személy
a)	21. § (3) bekezdésében foglalt feltétel teljesülésének vizsgálata céljából történt
adatszolgáltatásban,
b)	22. § (1) bekezdés szerinti végzettséget és szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumokban,
c)	22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fenn nem állásának megállapítása
céljából történt adatszolgáltatásban, valamint
d)	a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró okok fenn nem állásának
megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítványban
foglalt személyes adatait.”
12.	§
Az Fgytv. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. § A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú
végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését.
Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a
békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, valamint a fogyasztóvédelemért felelős
miniszternek.”
13.	§
(1) Az Fgytv. 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
5
(A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik)
„a) a békéltető testület megbízatása időtartamának lejártával,”
(2) Az Fgytv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik,
helyette a békéltető testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új
testületi tagot kell kijelölni. Ha a békéltető testületi tag megbízatása az (1) bekezdés b-f) pontja
alapján szűnik meg, a folyamatban lévő ügyekben a békéltető testület elnöke jelöli ki a megszűnt
megbízatású tag helyett eljáró tagot.”
14.	§
Az Fgytv. 25. § (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a
fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott.”
15.	§
Az Fgytv. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26/A. § (1) A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő
formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről,
a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok
kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül
helyezésének feltételeiről, és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági
úton való érvényesíthetőségét.
(2)	A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére a fogyasztót megillető jogokkal,
kötelezettségekkel kapcsolatban teljesített tanácsadásról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a)	a fogyasztó, illetve a vállalkozás nevét,
b)	a tanácsot adó személy nevét,
c)	a tanácsadás időpontját és
d)	a tanácsadással érintett ügy rövid tartalmi összefoglalását.”
16.	§
(1)	Az Fgytv. 28. § (2) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemnek tartalmaznia kell)
„f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem
kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás
kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,”
6
(2)	Az Fgytv. 28. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A kérelemnek tartalmaznia kell)
„h) a fogyasztó aláírását.”
(3)	Az Fgytv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a
hiányok megjelölésével - a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - pótlásra hívja fel
a kérelmezőt.”
17.	§
(1)	Az Fgytv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának napja az
a nap, amelyen a kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik, hiánypótlásra történő felhívás
esetén az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett.”
(2)	Az Fgytv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elnök az eljárást megszünteti, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli
alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak,
közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet
hoztak.”
(3)	Az Fgytv. 29. § (7) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél - az elnök erre irányuló felhívásának
kézbesítésétől számított - tizenöt napon belül nem nyilatkozik.”
18.	§
Az Fgytv. 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/A. § (1) A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a
hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni.
(2)	A postai szolgáltató útján megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján
kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha az irat a békéltető testülethez
„nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját
követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.”
19. §
Az Fgytv. a következő 29/C. §-sal egészül ki:
7
„29/C. § A békéltető testület eljárása során az eljáró tanács vagy annak tagja nem adhat tanácsot a
fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.”
20. §
Az Fgytv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a
kérelmet megalapozatlannak találja.”
21.	§
(1)	Az Fgytv. 33. § (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének.”
(2)	Az Fgytv. 33. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás kézbesítése esetén a békéltető testület elnöke
a 29/A. § (2) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltáról a vélelem beálltát követő hét napon
belül - a kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás egyidejű csatolásával - értesíti a felet, és
gondoskodik a kézbesítési vélelem beállta tényének, valamint a vállalkozás nevének, székhelyének
a békéltető testületek honlapján - az ügyszám megjelölésével - történő közzétételéről.
(7)	A kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás kézbesítése esetén kézbesítési vélelem
megdöntése iránti kérelmet
a)	a címzett a kézbesítés szabálytalansága esetén, vagy
b)	ha a természetes személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság
címzett a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást
a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de
legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül
terjeszthet elő.
(8)	A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a kézbesítés
szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.
(9)	A kérelmet tizenöt napon belül annak a békéltető testületnek az elnöke bírálja el, amelynek
tagja, tanácsa a kötelezést tartalmazó határozatot vagy az ajánlást hozta. Ha a békéltető testület
elnöke a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények
hatálytalanok, és a kötelezést tartalmazó határozatot vagy ajánlást öt napon belül meg kell küldeni a
feleknek.”
22.	§
(1)	Az Fgytv. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó
nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét -
legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap
elteltével - nyilvánosságra hozza. A kézbesítési vélelemre tekintettel nyilvánosságra hozott
8
ajánlások esetén, ha a kézbesítési vélelmet megdöntik, a békéltető testület haladéktalanul intézkedik
a nyilvánosságra hozatal megszüntetéséről.”
(2)	Az Fgytv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott
egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács
határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű
értesítése mellett.”
(3)	Az Fgytv. 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a kézbesítési vélelemre tekintettel végrehajtási záradékkal ellátott kötelezést tartalmazó
határozat alapján végrehajtási eljárás indult, és a címzett a kézbesítési vélelem megdöntése iránti
kérelmet terjeszt elő, a kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kérelemben
foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, erről a kérelmet elbíráló békéltető testület
elnöke - a valószínűségre vonatkozó álláspontja és a kérelem megküldésével - haladéktalanul
értesíti a bíróságot. A vállalkozás a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmében kérheti a
végrehajtás felfüggesztését, amit a bíróság a fogyasztó meghallgatása nélkül is elrendelhet.”
23.	§
Az Fgytv. a következő 38. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Közérdekű igényérvényesítés
38.	§ (1) A fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek pert
indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a
45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütközik, ha a
jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei
alapján meghatározható körét érinti.
(2)	A perindításra a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
egyesületek csak akkor jogosultak, ha az adott jogsértés miatt a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását
már megindította. Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása folyamatban van, a hatóság vagy a
fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek kérelmére a bíróság a per tárgyalását az eljárás
befejezéséig felfüggeszti.
(3)	A jogsértés bekövetkezésétől számított három év - vagy ha külön törvény a fogyasztók polgári
jogi igényeinek elévülésére rövidebb időtartamot állapít meg, akkor annak - eltelte után
perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás
folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal
valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig
nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az igény érvényesítésére nyitva álló
határidőbe nem számít bele a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának időtartama.
(4)	Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben
megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - a jogsértéssel érintett
egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, a
fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek kérhetik, hogy
a bíróság ítéletében kötelezze a vállalkozást az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben
kérhetik, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi
9
fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott
valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa
a jogsértő ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti
okozati összefüggést köteles bizonyítani.
(5)	A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az
azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, akik tekintetében a jogsértés tényét megállapította,
illetve akik jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.
(6)	Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a vállalkozást meghatározott
követelés teljesítésére is kötelezte, a vállalkozás köteles az (5) bekezdés szerint meghatározott
jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a
jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az
ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában
vizsgálja.
(7)	A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a fogyasztóvédelmi hatóságot vagy a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó egyesületeket, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban
közzétegyék, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozzák.
(8)	A fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek általi
igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog
szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.
(9)	Az e § szerinti igényérvényesítési jog megilleti az Európai Gazdasági Térség bármely más
tagállamának joga alapján létrejött azon feljogosított szervezeteket az általuk védett fogyasztói
érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4.
cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken
szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesíteni kívánt igény a 2009/22/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt európai uniós jogi rendelkezéseket átültető olyan
jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul, amelyek miatti eljárás a 45/A. § (1)-(3) bekezdése
alapján a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.”
24.	§
Az Fgytv. 39. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Közérdekű keresetindítás
39.	§ (1) Ha a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles, személyében nem
ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti vagy jelentős nagyságú
hátrányt okoz, és az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyészt vagy a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó egyesületeket keresetindítási jog illeti meg.
(2)	Ha a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt európai uniós
jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések megsértése miatti eljárás bíróság
hatáskörébe tartozik, az (1) bekezdés szerint keresetindítási jog illeti meg az Európai Gazdasági
Térség bármely más tagállamának joga alapján létrejött azon feljogosított szervezeteket az általuk
védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken
szerepelnek.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti szervezetek által indított keresetekre a 38. § (3)-(7) bekezdése
megfelelően alkalmazandó. Az (1)-(2) bekezdés szerint keresetindításra jogosultak keresetükben a
következőket is követelhetik:
a)	a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
10
b)	a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását.
(4)	Az e § szerinti igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel
szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.”
25.	§
Az Fgytv. 45. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét
ellátó egyesületek arra irányuló tevékenységét, hogy)
„d) közérdekű keresetet indítsanak, eljárást, vizsgálatot, intézkedést kezdeményezzenek a
fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében”,
26.	§
Az Fgytv. 46. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeket a
más által kezdeményezett eljárásban az ügyfél jogai csak akkor illetik meg, ha az eljárásban vizsgált
jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.”
27. §
Az Fgytv. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3)
bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges
körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő
magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az
arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
a)	elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b)	megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
c)	határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
d)	a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását,
illetve értékesítését,
e)	elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból való
kivonását vagy visszahívását,
f)	elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék megsemmisítését a
környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
g)	a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet
ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a
fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
h)	a 16/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés
megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék,
illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig
11
elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes
bezárását,
i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság
-	amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével
kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése
érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.
(3)	Külön jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére
további jogkövetkezményeket határozhat meg.
(4)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
(5)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók
száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel
érintett áruk értéke alapozhatja meg.
(6)	A fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett
hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és
magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a 45/A. § (1)-(3)
bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel.
(7)	Nincs helye az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának a fogyasztóvédelmi
hatósággal hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési
határidőn belül azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a szerződés megkötésére
sor került.
(8)	A fogyasztóvédelmi hatóság az (1) bekezdés d), g), illetve h) pontja szerinti jogkövetkezmény
megállapításáról szóló döntését közli a vállalkozásról, illetve az üzletről nyilvántartást vezető
kereskedelmi hatósággal.
(9)	A hatósági ellenőrzés, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a vállalkozás köteles
közölni a tevékenységével kapcsolatos - az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez
szükséges - adatokat a nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos
Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok kivételével. Ha
a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására a vállalkozás az adatokat nem közli, vagy valótlan adatot
közöl, vele szemben eljárási bírság kiszabásának van helye.
(10)	A fogyasztóvédelmi hatóság - jegyzőkönyv felvétele mellett - jogosult minta és ellenminta
vételére a termék biztonságosságának, minőségének vagy összetételének vizsgálata céljából. A
minta költségét is tartalmazó mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi vagy az egyéb
vizsgálatok költsége eljárási költség.
(11)	A (10) bekezdés szerinti eljárási költséget a jogsértésért felelős vállalkozás viseli, ha a minta az
előírt követelményeknek nem felel meg.
(12)	A (10) bekezdésben foglalt laboratóriumi és kockázatértékelési vizsgálatok elvégzésének
időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.
(13)	A fogyasztóvédelmi hatóság termék vagy szolgáltatás tekintetében próbavásárlást végezhet.
(14)	A fogyasztóvédelmi hatóság a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből eredő
feladatainak teljesítése során, az Fgytv. 45/A (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi
rendelkezések megsértésének alapos gyanúja esetén jogosult a hatósági eljárás megindítása előtt a
jogsértő vállalkozást előzetesen, határidő tűzésével felhívni a hibák, hiányosságok megszüntetésére.
Amennyiben a vállalkozás a felhívásban foglaltakat a fogyasztóvédelmi hatóság felhívásában
meghatározott határidőben nem teljesíti, a fogyasztóvédelmi hatóság lefolytatja az e törvény szerinti
fogyasztóvédelmi eljárást.”
28. §
12
Az Fgytv. 47/A. § (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A közreműködő személlyel megbízási szerződés köthető, amely alapján megbízási díjra jogosult.”
29.	§
(1)	Az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(A bírság összege 15 ezer forinttól)
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió
forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó
árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 100 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi
épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni
hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,”
(terjedhet.)
(2)	Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fogyasztóvédelmi hatóság - ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
szóló törvény eltérően nem rendelkezik - minden esetben bírságot szab ki, ha
a)	a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító jogerős határozatában a vállalkozás
számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát
követő hat hónapon belül a vállalkozás - amennyiben a jogsértést telephelyen követték el,
ugyanazon telephelyen - ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette,
b)	a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a
fogyasztók széles körét érinti, továbbá
c)	a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés
megsértésére került sor.”
30.	§
Az Fgytv. 48. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kiszabott eljárási bírság adók módjára behajtandó
köztartozás.”
31.	§
Az Fgytv. a következő 53. §-sal egészül ki:
„53. § A 2016. január 1-jét követően felálló békéltető testületek tagjainak kijelölése során
figyelemmel kell lenni arra, hogy a testületi tagok legfeljebb fele lehet olyan személy, aki az
általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A békéltető testületi tagnak jelölt személy életkorát
13
hatósági igazolvánnyal igazolja. A békéltető testület elnöke az életkor vizsgálata céljából történt
adatszolgáltatásban foglalt személyes adatokat a kijelölési eljárás befejezéséig kezeli.”
32.	§
Az Fgytv. 49. § (2) bekezdése a következő e)-f) pontokkal egészül ki:
(A fogyasztóvédelmi hatóság első fokú határozatát az alábbi esetekben, illetve okokból is
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja)
„e) a fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének védelme érdekében,
f)	jogsértő tartalmú kereskedelmi kommunikáció vagy internetes honlap esetén.”
33.	§
Az Fgytv. 55. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„i) a békéltető testületi tagok kijelölésére,”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)
34.	§
Az Fgytv. 56/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy a fogyasztóvédelemért felelős
miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a fogyasztóknak megvételre kínált
termékek ára és egységára, illetve szolgáltatások díja feltüntetésére, valamint az egységár
meghatározásának alapjául szolgáló mértékegységre vonatkozó részletes szabályokat.”
35.	§
Az Fgytv. 57. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„c) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek
védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 38. § (7) bekezdése, a 39. §
(2)	bekezdése, a 46. § (2) bekezdés b) pontja, a 47. § (1) bekezdés a) és b) pontja, a 49. § (1)
bekezdése, az 51. § (2)-(4) bekezdése, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában];”
36.	§
14
(1)	Az Fgytv.
a)	21. § (2) bekezdésében az „egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák, valamint a
vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervezetei (a továbbiakban együtt: vállalkozói oldal)”
szövegrész helyébe az „egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák” szöveg,
b)	22. § (3) bekezdésében, 22. § (4) bekezdés a) pontjában, 22/A. § (2) bekezdésében, 22/B. § (1)
bekezdésében és 24. § (4) bekezdésében a „békéltetőtestületi” szövegrész helyébe a „békéltető
testületi” szöveg,
c)	24. § (2) bekezdésében a „vállalkozói oldal” szövegrész helyébe a „kamara, megyei (fővárosi)
agrárkamarák” szöveg,
d)	25. § (2) bekezdésében a „vállalkozói oldal” szövegrész helyébe a „kamara vagy a megyei
(fővárosi) agrárkamarák” szöveg,
e)	25. § (5) bekezdésében a „kamarával vagy szakmai érdek-képviseleti szervezettel” szövegrész
helyébe a „kamarával, megyei (fővárosi) agrárkamarával” szöveg, a „(3) bekezdésben” szövegrész
helyébe a „(4) bekezdésben” szöveg,
f)	31. § (3) bekezdés d) pontjában az „ideértve a kérelem megalapozatlanságát is” szövegrész
helyébe az „ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül
megállapítható” szöveg,
g)	a 33. § (5) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,
h)	36/B. §-ában a „közzéteheti” szövegrész helyébe a „közzéteszi” szöveg,
i)	56/B. §-ában az „(5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg,
j) 57. § (1) bekezdés c) pontjában a „39. § (3) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „38. § (7) és
(9)	bekezdése, 39. § (2)-(3) bekezdése” szöveg,
k) 57. § (2) bekezdés a) pontjában a „47. § (5) bek.” szövegrész helyébe a „47. § (6) bek., a 47. §
(14)	bek.” szöveg
lép.
(2)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
12/A. § második mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló
tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe,
környezetkárosodás következett be vagy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek
védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor.”
37.	§
(1)	Hatályát veszti az Fgytv. 39/A. §-a és 41. §-a.
(2)	Az Fgytv. 53. §-a 2016. január 1-jén hatályát veszti.
38.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hatvanadik napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 9. § (1) bekezdése, 10. §-a és 11. §-a 2016. január 1-jén lép hatályba.
15
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hazai fogyasztóvédelmi szabályozás alapjogszabálya a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi
CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), amelynek elsődleges célja a fogyasztói alapjogok
biztosítása. Figyelembe véve, hogy a fogyasztóvédelem dinamikusan fejlődő, a nemzetgazdaság
szinte valamennyi területét - legalább részben - érintő horizontális jogterület, szabályozásának
igazodnia kell a változások generálta szükségletekhez. Mivel az Fgytv. 2008-ban megvalósult
átfogó módosítása több, a fogyasztóvédelmi szabályozásban újnak mondható elemet tartalmazott,
három és fél év elteltével szükségessé vált e szabályok fogyasztóvédelmi hatóságtól, egyesületektől,
vállalkozói szakmai érdekképviseletektől érkezett javaslatokon alapuló módosítása. Ennek
megfelelően a törvényjavaslat az Fgytv. korrekcióját valósítja meg a következő területeken:
panaszkezelés, ügyfélszolgálati szabályok, a békéltető testületi eljárás, a közérdekű keresetindítás
továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása (különös tekintettel jogkövetkezmények alkalmazására
vonatkozó rendelkezésekre) terén.
A panaszok kezelésére 2008-tól új szabályok irányadóak, emellett új elemként került be a törvénybe
-	meghatározott körben - az ügyfélszolgálat működtetési kötelezettség szabályozása. Az
alkalmazás gyakorlati tapasztalatai rámutattak arra, hogy a törvényi szabályozás egyes elemei
többféleképpen értelmezhetőek, megnehezítve ezzel a vállalkozások önkéntes jogkövetését és a
hatósági jogalkalmazást egyaránt. Emellett a szabályozás több eleméből hiányoztak a hatósági
ellenőrzés elősegítését és a vállalkozások törvényi kötelezettségei megtartásának nyomon követését
szolgáló garanciális szabályok. Harmadrészt egyes rendelkezések túlzottan merevnek és
életszerűtlennek bizonyultak, ezért indokolt volt e szabályok rugalmasabb előírásokkal történő
felváltása.
Az Fgytv. 2008. évi átfogó módosítása során jelentős mértékben módosult a békéltető testületek
eljárását szabályozó fejezet. Az új eljárási szabályok alkalmazásával kapcsolatban a testületek több
alkalommal felhívták a jogalkotó figyelmét egyes hiányosságokra, illetve új elemekkel történő
kiegészítését kezdeményezték. A módosítás e javaslatokat emeli át a törvény szövegébe. Jelentős
módosítás a kézbesítési vélelem intézményének bevezetése. A testületek tájékoztatása szerint egyes
vállalkozások együttműködési hajlandósága gyakran még a küldemények átvételére sem terjed ki.
Így az iratok gyakran „nem kereste” jelzéssel érkeznek vissza, nehezítve ezzel az eljárás menetét,
illetve a hatékony fellépést az együtt nem működő vállalkozásokkal szemben. Indokolt ezért a
kézbesítés meghiúsulásának meghatározott eseteiben a kézbesítés megtörténtére vélelmet
megállapítani. Rögzítésre kerül a békéltető testületek tanácsadó tevékenysége, a békéltető testület a
jövőben a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról és
kötelezettségekről. A folyamatos szakember utánpótlás ösztönzése érdekében 2016. január 1-jei
hatálybalépéssel létszámkorlát kerül rögzítésre az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött békéltető
testületi tagok tekintetében.
A közérdekű kereset mint kollektív jog- és érdekvédelmi intézmény a fogyasztói jogvédelem
elengedhetetlen eleme. Fogyasztók nagy száma esetén ugyanis - különösen ha az egy fogyasztóra
eső követelés összege alacsony - akadályokba ütközik az önállóan történő igényérvényesítés. A
törvényjavaslat célja, hogy a hatékony fogyasztói érdekvédelem érdekében az Fgytv.-t a más
törvényekben található, hasonló tárgyú szabályozással a szükséges mértékben összhangba hozza, és
ezzel megteremtse az alapját a közérdekű keresetek széles körű alkalmazásának.
16
Az Fgytv. X. fejezete szabályozza a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását. A fogyasztóvédelmi
hatóság a törvény legutóbbi módosítása óta számos, az eljárást - különösen a jogkövetkezmények
alkalmazását - egyszerűsítő, a jogsértő vállalkozások felelősségre vonását megkönnyítő módosítási
javaslatot fogalmazott meg. Jelen módosítás e javaslatok alapul vételével kívánja korrigálni, illetve
kiegészíteni a hatósági eljárás szabályait. Így a Kormány programjával összhangban csökkenteni
kívánja a kis- és középvállalkozások terheit, illetve érvényt kíván szerezni a vállalkozásokat
partnerként kezelő politikájának azzal, hogy esetükben a kiszabható bírság összegét az alacsonyabb
bírságsávban maximalizálja. Új elemekkel egészül ki a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánítható döntések köre, és rendezésre kerül az eljárási bírság bizonytalan helyzete is. A
törvényjavaslat értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó egyesületeket az ügyféli jogállás nem teljesen parttalanul illeti meg, így a más
által kezdeményezett eljárásban csak akkor, ha az eljárásban vizsgált jogsértés a fogyasztók széles
körét érinti.
17
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A módosítás értelmében az Fgytv. védelmi rendszere a jövőben kiterjed például a tisztán fogyasztói
minőségben eljáró vállalkozásokra is.
A módosítás továbbá közszolgáltatásként újradefiniálja a korábbi közüzemi szolgáltatás fogalmát,
egyidejűleg az egységes értelmezés elősegítése érdekében a módosított fogalom taxatíve
meghatározza e szolgáltatások körét.
A módosítás összhangba hozza az Fgytv. egységár fogalmát a termékek eladási ára és egységára,
továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-
SZMM együttes rendeletben foglaltakkal.
a 2. §-hoz
A módosítás a gyártó mellett a forgalmazó felelősségévé is teszi a termék - gyártó által
rendelkezésére bocsátott - azonosításra alkalmas jelöléssel való ellátását.
a 3. §-hoz
A pontosító rendelkezés értelmében azon termékek, melyek tekintetében a megfelelőségértékelés
jogszabály alapján kötelező, csak olyan megfelelőségi tanúsítvánnyal, megfelelőségi nyilatkozattal,
illetve megfelelőségi jelöléssel együtt forgalmazhatók, amely a vonatkozó megfelelőségértékelési
eljáráshoz tartozik.
a 4. §-hoz
Az árfeltüntetési szabályok megtartásának hatósági ellenőrzését egyes termékkörök kapcsán (pl.
kozmetikai cikkek, ruházati termékek) kifejezetten megnehezíti, hogy a terméken az ár mellett sok
esetben számos egyéb megjelölés (pl. kódszám) is szerepel, melyeket a fogyasztó egyéb megjelölés
hiányában tévesen értelmezhet. A bírói gyakorlat szerint az árnak az ország törvényes
fizetőeszközében történő feltüntetési kötelezettsége nem vonja magával a „forint” vagy „Ft”
kifejezés alkalmazási kötelezettségét. A hatósági jogalkalmazás és a vállalkozások jogszabálynak
való megfelelésének megkönnyítése érdekében a módosítás pontosítja az árfeltüntetés szabályait.
az 5. §-hoz
A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek és a fogyasztóvédelmi hatóság az
iskolarendszerű oktatás mellett egyre komolyabb szerepet vállalnak az iskolarendszeren kívüli
fogyasztóvédelmi oktatásban is, ezért indokolt, hogy az állam a fogyasztóvédelmi oktatás egésze
tekintetében együttműködjön velük.
a 6-7. §-hoz
18
A panaszkezeléssel, ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos szabályok átfogó revíziójára az Fgytv. 2008.
évi módosítása során került sor. Az eltelt három és fél év gyakorlati tapasztalatai és a
fogyasztóvédelmi egyesületek, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság részéről megfogalmazott
aggályok indokolttá tették a panaszkezelési szabályok felülvizsgálatát, és a rendelkezések
tartalmának korrigálását, szükség szerinti kiegészítését.
Így a módosítás révén a jogszabályszöveg szintjén kerül kimondásra, hogy a telefonon vagy
elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt panasz is szóbeli panasznak minősül,
azonban a felek személyes együttes jelenlétének hiánya miatt a panaszról felvett jegyzőkönyv
átadására vonatkozó szabályokat a személyesen megtett panasztól eltérően indokolt rendezni.
További új elem a telefonon közölt panasz utólagos visszakereshetőségét elősegítő azonosítószám
alkalmazásának előírása, illetve a panaszról felvett jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeinek
rögzítése. A panaszról felvett jegyzőkönyvet a válasszal megegyező ideig, köteles a vállalkozás
megőrizni.
A panaszok megválaszolása kapcsán a módosítás rögzíti, hogy a vállalkozás a megadott határidőig
érdemben köteles válaszolni a panaszra. A módosítás révén a vállalkozások a jövőben nem élhetnek
azzal a gyakran alkalmazott megoldással, hogy a panaszost érdemi válasz helyett további intézkedés
megtételének szükségességéről tájékoztatják.
A panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát a korábbi három helyett - az
általános elévülési időhöz igazodva - öt évig köteles a vállalkozás megőrizni.
Figyelembe véve, hogy az ügyfélszolgálat működtetésre köteles vállalkozások részére a törvény
szigorúbb, tizenöt napos érdemi válaszadási határidőt ír elő, a módosítás lehetővé teszi a határidő
egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal történő meghosszabbítását, azonban erre kizárólag a
törvényben taxatíve meghatározott indokokra való hivatkozással és a fogyasztó határidőn belüli
egyidejű tájékoztatásával kerülhet sor.
A módosítás rugalmasan alakítja az ügyfélszolgálatok nyitva tartására vonatkozó előírásokat, a
korábbi merev, heti egy napi 8-20 óra közötti nyitva tartás helyébe a működtető vállalkozás
munkaszervezése szempontjából kedvezőbb, ugyanakkor a fogyasztói érdekek védelmét továbbra is
magas szinten biztosító rendelkezések lépnek. A módosítás emellett - bizonyos keretek között - a
vonatkozó ágazati jogszabályokban - az adott ágazat sajátosságaira tekintettel - lehetőséget teremt
az Fgytv.-ben foglaltaktól eltérő nyitvatartási szabályok alkalmazására.
a 8. §-hoz
A békéltető testületek jelzései szerint a fogyasztók gyakran fordulnak hozzájuk általános
tájékoztatásért a fogyasztókat megillető és terhelő jogokkal, kötelezettségekkel kapcsolatban. Ezért
a gyakorlathoz igazodva a módosítás rögzíti a békéltető testületek tanácsadó tevékenységét, amely -
békéltető testületi eljáráson kívüli - általános tanácsadást jelent: a testületek a fogyasztó vagy a
vállalkozás kérésére tanácsot adnak a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. Az új
feladat nem érinti a békéltető testületi eljárással kapcsolatos Fgytv. 26/A. § szerinti tájékoztatási
kötelezettséget.
a 9. §-hoz
A szakember utánpótlásra ösztönzés érdekében rögzítésre került, hogy a 2016. január 1-jét követően
megalakuló békéltető testületek esetén legfeljebb a testületi tagok fele lehet olyan személy, aki az
általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a békéltető testületi tagok mandátuma kollektív mandátum,
így a pótlólag, illetve később kijelölt tagok megbízatása is megszűnik a testület megbízatási
19
idejének megszűntével. A békéltető testület megbízatása a megalakulással - vagyis a békéltető
testületi tagok kijelölését követően a tagok összehívásával - kezdődik.
a 10-11. §-hoz
A nyugdíjkorhatárt betöltött tagok tekintetében meghatározott létszámkorlátnak való megfelelés
érdekében a békéltető testületi tagnak jelölt személyt terhelő adatszolgáltatási kötelezettség
előírását, illetve az ahhoz kapcsolódó adatkezelési szabályok megfogalmazását tartalmazza.
a 12. §-hoz
A módosítás célja, hogy a testületi tagokról az elnök által vezetett listán a tag végzettségének
megjelölése is szerepeljen.
a 13. §-hoz
A módosítás az Fgytv. 21. § (6) bekezdéséhez hasonlóan egyértelművé teszi, hogy a békéltető
testületi tagok mandátuma kollektív mandátum, így a pótlólag, illetve később kijelölt tagok
megbízatása is megszűnik a testület megbízatási idejének megszűntével.
a 14-15. §-hoz
A módosítás rögzíti a békéltető testületek tanácsadási tevékenységét. Ehhez kapcsolódóan - az
ügyek pártatlan megítélésének biztosítása érdekében - szükséges olyan rendelkezés
megfogalmazása, amelynek értelmében nem jelölhető a békéltető testület eljáró tanácsa tagjának az,
aki korábban az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott. Ezen
követelmény megsértése esetén a határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a
bíróságtól. A tanácsadással kapcsolatos szabályok megtartásának nyomon követhetősége érdekében
rögzítésre kerül a békéltető testületek nyilvántartás-vezetési kötelezettsége. A nyilvántartásnak
tartalmaznia kell a tanácsot kérő fogyasztó, illetve vállalkozás nevét, a tanácsot adó személy
megjelölését, valamint a tanácsadással érintett ügy rövid tartalmi összefoglalását.
a 16-17. §-hoz
Az elnök az eljárást megszünteti, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli
alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak,
közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet
hoztak. A módosítás értelmében a fogyasztónak nem csak az általa, hanem a vele szemben indított
közvetítői, illetve peres eljárásról is nyilatkoznia kell. A békéltető testületek tájékoztatása szerint a
közszolgáltatást nyújtó vállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy a vállalkozás indít a
fogyasztó ellen eljárást, amelyről a testület eljáró tanácsa csak a meghallgatáson értesül. A
módosítással elkerülhetővé válik, hogy a békéltető testület feleslegesen tartson meghallgatást olyan
ügyben, ahol az eljárás megszüntetésének volna helye. Indokolt továbbá a nyilatkozattételi
kötelezettséget a fizetési meghagyásos eljárásokra is kiterjeszteni, mivel a fizetési meghagyásos
eljárás ellentmondás esetén perré alakulhat, amikor is békéltető testületi eljárás nem folytatható le.
20
A hatályos szabályozás értelmében amennyiben a békéltető testület eljárását kezdeményező
fogyasztói kérelem nem felel meg az Fgytv.-ben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a kérelmet
a hiányok megjelölése mellett pótlás végett visszaküldi a kérelmezőnek. Valamennyi irat
visszaküldése azonban feleslegesen növeli az adminisztrációt és a költségeket. Ezért a módosítás
értelmében a kérelem (és a hozzá kapcsolódó iratok) visszaküldése helyett a békéltető testület
elnöke a kérelem megfelelő kiegészítésére hívja fel a kérelmezőt.
a 18. §-hoz
A testületek tájékoztatása szerint egyes vállalkozások együttműködési hajlandósága gyakran még a
küldemények átvételére sem terjed ki. Így az iratok gyakran „nem kereste” jelzéssel érkeznek
vissza, nehezítve ezzel az eljárás menetét, illetve a hatékony fellépést az együtt nem működő
vállalkozásokkal szemben. Indokolt ezért a kézbesítés meghiúsulásának meghatározott eseteiben a
kézbesítés megtörténtére vélelmet megállapítani.
a 19. §-hoz
A békéltető testület eljárása során az eljáró tanács a felek számára nem adhat tanácsot.
a 20. §-hoz
Rögzítésre kerül, hogy a békéltető testület eljáró tanácsa a fogyasztói kérelem elutasításáról dönt,
amennyiben a kérelem megalapozatlansága a meghallgatást követően állapítható meg. Ha a kérelem
megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül, az iratokból, illetve írásban lefolytatott eljárás
keretében is megállapítható, a tanács az eljárást az Fgytv. 31. § (3) bekezdése alapján megszünteti.
a 21-22. §-hoz
A békéltető testületek Fgytv. 26/A. §-ában rögzített - a békéltető testület hatáskörére,
illetékességére, eljárási szabályaira, a fogyasztót az eljárás során megillető, illetve terhelő jogokra,
kötelezettségekre vonatkozó - tájékoztatási kötelezettsége biztosítja annak lehetőségét, hogy a
fogyasztó igényét külön segítség igénybevétele nélkül, közvetlenül is érvényesíteni tudja. A
képviselet így alapvetően nem indokolt, annak költsége nem terhelhető a másik félre, amit a
jogszabályban is rögzíteni szükséges.
A békéltető testületeknek a jövőben valamennyi nem teljesített ajánlás esetében nyilvánosságra kell
hozniuk - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az
eljárás eredményét.
A kézbesítési vélelemről való rendelkezéssel egyidejűleg a vélelem megdöntésére irányuló
eljárásról is rendelkezni szükséges, amikor az Fgytv. a békéltető testületi irat kézbesítéséhez (a fél
további jogérvényesítése szempontjából) releváns jogkövetkezményt kapcsol. Az Fgytv. 34. § (3)
bekezdése értelmében a fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt
kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a
bíróságtól. Szükséges ezért a vélelem megdöntésére irányuló eljárás lehetőségének megteremtése -
21
a kézbesítés szabálytalansága, illetve az önhiba hiánya esetében - a kötelezést tartalmazó határozat
és az ajánlás kézbesítéséhez fűződő vélelem beállta esetén.
A kézbesítési vélelem békéltető testületi eljárásban történő intézményesítésével - a vélelem
megdöntésére irányuló kérelem előterjesztése esetére - szükséges rendelkezni a vélelemre
tekintettel nyilvánosságra hozott, nem teljesített ajánlások nyilvánosságra hozatalának haladéktalan
megszüntetéséről, illetve a vélelemre tekintettel végrehajtási záradékkal ellátott kötelezést
tartalmazó határozat alapján indult végrehajtási eljárás felfüggesztésének lehetőségéről.
a 23-24. §-hoz
A közérdekű kereset mint kollektív jog- és érdekvédelmi intézmény a fogyasztói jogvédelem
elengedhetetlen eleme. Fogyasztók nagy száma esetén - különösen abban az estben, ha az egy
fogyasztóra eső követelés összege alacsony - akadályokba ütközik az önállóan történő
igényérvényesítés. A más nevében történő, külön perbeli képviseletre való meghatalmazás nélküli
eljárásoknak mint kollektív jogvédelmi eljárásoknak világszerte és Európában is számos modellje
létezik. Magyarországon jelenleg klasszikus értelemben vett kollektív fogyasztói jogvédelmi
eszközként a közérdekű kereset ismert.
A hazai joganyag több helyen (pl. Ptk., Tpvt., Psztv., Fgytv.) is szabályozza a fogyasztók polgári
jogi igényeinek érvényesítésére szolgáló eljárásokat, azonban ezek egységes szabályozás hiányában
eltérő személyi kör számára, eltérő módon és esetekben, különböző igények érvényesítését teszik
lehetővé. Az Fgytv.-ben szabályozott közérdekű kereset intézménye az elmúlt években csak
minimális mértékben változott, ugyanakkor a kialakult bírósági gyakorlat bizonytalansága
rámutatott arra, hogy a szabályozás felülvizsgálata elengedhetetlen. Az Fgytv. 39. §-ára alapítva
indított perekben az eljáró bíróság több alkalommal is eltérő következtetésre jutott a perben
érvényesíthető igény (ti. jogsértés megállapítása vagy alperes keresetnek megfelelő marasztalása)
tekintetében. A fogyasztói igényeket egyértelműen az alperes kereseti kérelemnek megfelelő
marasztalása, a bíróság ítéletében foglaltak egyszerű végrehajthatósága, a bizonyítási
kötelezettségek enyhítése szolgálja. A közérdekű igényérvényesítés lehetőségét az Fgytv. mellett
szabályozó Tpvt. és Psztv. vonatkozó rendelkezéseinek módosítására a 2008. év során, majd azt
követően 2011 elején sor került, emellett a fogyasztók szempontjából kedvezőbb rendelkezéseket
tartalmaznak. Jelen módosítás célja, hogy a hatékony fogyasztói érdekvédelem érdekében az Fgytv.
szabályait a fenti szabályozással a szükséges mértékben összhangba hozza, és ezzel megteremtse az
alapját a közérdekű keresetek széles körű alkalmazásának.
Ennek megfelelően az előterjesztés különválasztja a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a fogyasztói
érdekek képviseletét ellátó egyesületek és az ügyész keresetindítási jogát. A fogyasztóvédelmi
hatóság keresetindítási joga a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetére korlátozódik.
Ezzel szemben az ügyész keresetindításra abban az esetben jogosult, ha jogszabálysértés esetén az
eljárás lefolytatására egyébként bíróság rendelkezik hatáskörrel, vagyis az adott ügy elbírálása nem
hatóság hatáskörébe tartozik. A fogyasztóvédelmi egyesületek pedig mind a bírósági, mind pedig a
fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörbe tartozó esetekben indíthatnak közérdekű keresetet.
A módosítás értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve - a fogyasztóvédelmi rendelkezések
megsértése esetén - a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek keresetindításának
feltétele, hogy a hatóság eljárását az adott jogsértés vonatkozásában megindítsa. Perindításnak -
főszabály szerint - a jogsértés bekövetkezésétől számított három éves jogvesztő határidőn belül van
helye. A módosítás szerint ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény
jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma -
a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen
22
megállapítható, az igény érvényesítője kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a jogsértőt az
ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés
tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a
jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította
meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a jogsértő ellen indított perben kizárólag a kárának
összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani. A
szabályozás újdonsága, hogy a korábbi rendelkezésekhez képest részletesebben és egyértelműen
rögzíti a kereset alapján a perben érvényesíthető igényt, illetve rögzíti a marasztalás törvényi
feltételeit. Amennyiben a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a jogsértőt
meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a bíróság által meghatározott
jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a
jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását, vagyis a módosítás e jogintézmény régi
hiányosságának, a végrehajthatóság nem egyértelmű szabályozásának korrigálására irányul.
a 25.§-hoz
A közérdekű keresetindítás szabályainak felülvizsgálatával egyidejűleg az egyesületek állam, illetve
helyi önkormányzatok által támogatott feladatai között rögzítésre kerül a közérdekű keresetek
indítása.
a 26. §-hoz
A módosítás értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó egyesületeket az ügyféli jogállás nem parttalanul illeti meg, így a más által
kezdeményezett eljárásokban csak akkor, ha az eljárásban vizsgált jogsértés a fogyasztók széles
körét érinti.
a 27. §-hoz
A módosítás célja a fogyasztóvédelmi hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények gyakorlati
szempontokon alapuló korrekciója. Indokolatlan és egyben nehezen megvalósítható kívánalom,
hogy a hatóság az eset összes körülménye alapján határozza meg az alkalmazásra kerülő
jogkövetkezményt, ehelyett elegendőnek tűnik az eset lényeges körülményeit - és így a példálózóan
felsorolt szempontokat - vizsgálni, illetve az arányosság elvét szem előtt tartani.
A módosítás révén a fogyasztóvédelmi hatóság, amennyiben azt az eset összes körülményére
tekintettel szükségesnek tartja, valamennyi jogkövetkezmény mellett határidő tűzésével kötelezheti
a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett
intézkedésekről a fogyasztóvédelmi hatóságot értesítse. Az a körülmény, hogy a vállalkozás a
tevékenységét az annak megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban előírt egyéb feltételekkel
végzi, a mérlegelés során nem vehető figyelembe, enyhítő körülményként sem értékelhető, ezért e
kitétel hatályon kívül helyezésre kerül. Emellett rögzítésre kerül, hogy a laboratóriumi és
kockázatértékelési vizsgálatok elvégzésének időtartama a Ket. szerinti ügyintézési határidőbe nem
számít be.
A módosítás rögzíti, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a 2006/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletből eredő feladatainak teljesítése során, az Fgytv. 45/A (1)-(3) bekezdésében
meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén - a rendelettel összhangban -
23
jogosult a jogsértő vállalkozást előzetesen, határidő tűzésével felhívni a hibák, hiányosságok
megszüntetésére. Ha a vállalkozás a felhívásban foglaltakat nem teljesíti, a fogyasztóvédelmi
hatóság lefolytatja az Fgytv. szerinti eljárást. A fogyasztóvédelmi hatóság ezt az eszközt - a
rendeletből eredő feladatok teljesítése során - a magyarországi és a más tagállami vállalkozásokkal
szemben is alkalmazhatja.
a 28. §-hoz
A próbavásárláshoz a fogyasztóvédelmi hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A
közreműködő személy alkalmazása, illetve díjazása korábban nem volt megoldott, ezért a módosítás
rögzíti, hogy a közreműködő személy részére megbízási szerződés alapján juttatás adható.
a 29. §-hoz
A bírságszabályok módosításának célja, hogy a Kormány programjával összhangban csökkentse a
kis- és középvállalkozások terheit, illetve érvényt szerezzen a vállalkozásokat partnerként kezelő
politikájának azzal, hogy KKV-k esetében a kiszabható bírság összegét az alacsonyabb
bírságsávban maximalizálja.
a 30. §-hoz
A módosítás révén orvoslásra kerül az eljárási bírság bizonytalan helyzete is, lévén a bírsághoz és
késedelmi pótlékhoz hasonlóan a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kiszabott bírság is adók
módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
a 31. §-hoz
A szakasz az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött békéltető testületi tagokkal szemben
meghatározott, 2016. január 1-jén hatályba lépő létszámkorláthoz kapcsolódó átmeneti rendelkezést
tartalmaz.
a 32. §-hoz
Új elemekkel egészül ki a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható döntések köre.
Egyfelől a fiatalkorúak védelme érdekében indokolt, hogy ha fizikai, szellemi, érzelmi vagy
erkölcsi fejlődésének védelme céljából szükséges, a hatóság élhessen a fellebbezésre tekintet nélküli
végrehajtás lehetőségével, továbbá jogsértő tartalmú kereskedelmi kommunikáció vagy internetes
honlap esetén - ahol az időtényező kiemelt jelentőséggel bír - szintén indokolt e lehetőséget
fenntartani.
a 33-34. §-hoz
A Psztv. értelmében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogviták
bíróságon kívüli rendezésére 2011. július 1-jétől a Pénzügyi Békéltető Testület rendelkezik
hatáskörrel. Így a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogviták
rendezéséhez szükséges végzettséget és szakismeretet előíró rendelkezés is hatályon kívül
helyezésre került az Fgytv.-ből. Ennek megfelelően szükséges az Fgytv. szerinti békéltető testület
24
tagjainak kijelölésére vonatkozó szabályozás megalkotására felhatalmazást adó rendelkezés
pontosítása is.
Az egységárra vonatkozó fogalom-meghatározás módosításával összefüggésben pontosításra kerül a
fogyasztónak megvételre kínált termékek ára és egységára, illetve szolgáltatások díja feltüntetésére
vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.
a 35. §-hoz
A szakasz a közérdekű keresetindításra vonatkozó szabályok módosításának megfelelően kiigazítja
a kapcsolódó jogharmonizációs rendelkezéseket.
a 36. §-hoz
A szakasz a módosuló rendelkezéseket tartalmazza.
a 37. §-hoz
A szakasz a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
a 38. §-hoz
A szakasz a módosítások hatályba lépésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
25