﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6470. számú
törvényjavaslat
a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két
ország közös államhatárán, Ipolydamásd és Helemba (Chl’aba) települések
közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló
Megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2012. március
2012. évi.........törvény
a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két
ország közös államhatárán, Ipolydamásd és Helemba (Chl’aba) települések
közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló
Megállapodás kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a
Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán,
Ipolydamásd és Helemba (Chl’aba) települések közötti közúti Ipoly-híd és a
kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Megállapodás (a továbbiakban:
Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„MEGÁLLAPODÁS
Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két
ország közös államhatárán, Ipolydamásd és Helemba (Chl’aba) települések
közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről
Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban:
Szerződő Felek) összhangban a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti
együttműködésről szóló, Párizsban, 1995. március 19-én aláírt Szerződéssel, és
tekintettel az infrastruktúra-kapcsolatoknak a két ország közötti gazdasági
együttműködés fejlődésére gyakorolt hatására,
az alábbiakban állapodnak meg:
1.	Cikk
(1)	Az Ipolydamásd és Helemba (Chl’aba) települések közötti közúti kapcsolat
helyreállítása érdekében a Szerződő Felek megállapodnak egy, az Ipoly folyó
3+475 fkm szelvényében, a III.3S és III.4M határjelek térségében elhelyezkedő
közös közúti híd (a továbbiakban: Híd) és a mindkét oldali csatlakozó utak
megépítéséről. A Híd megépítésének költségeit közösen, egyenlő arányban
viselik.
(2)	A Híd egy nyílású aszimmetrikus ívhídként épül meg, szerkezeti hossza 106,0 m,
szélessége 14,3 m, teherbírása EUROCODE szerint.
1
2. Cikk
A közúti kapcsolat a nemzetközi közúti személyforgalom, valamint a legfeljebb 12 t
össztömegű tehergépjármű-forgalom céljára létesül.
3.	Cikk
A Szerződő Felek erőfeszítéseket tesznek a Híd és a Hídhoz csatlakozó utak
megépítéséhez szükséges pénzügyi támogatásnak az Európai Uniótól történő
megszerzése érdekében.
4.	Cikk
(1)	A Szerződő Felek gondoskodnak a Híd és a Hídhoz csatlakozó utak
beruházásainak előkészületeiről. Az engedélyezési és jóváhagyási eljárások a
Szerződő Felek államainak vonatkozó belső jogszabályaival összhangban
valósulnak meg.
(2)	A Szerződő Felek mindegyike beszerzi a Híd és a Hídhoz csatlakozó utak
megépítéséhez szükséges építési és egyéb engedélyeket államuk illetékes
hatóságaitól az adott állam jogszabályai alapján.
(3)	A Híd és a Hídhoz csatlakozó utak megépítésére vonatkozó közbeszerzési
eljárást a Szerződő Felek nevében a magyar fél írja ki, a magyar közbeszerzési
előírások szerint.
(4)	A kivitelezési munkálatok mindkét Szerződő Fél államának hatályos
jogszabályaival és műszaki előírásaival összhangban valósulnak meg.
(5)	Az államhatár vonalát vagy a határjeleket érintő valamennyi munka
kivitelezéséhez az Államhatár Felmérésének és Megjelölésének Magyar-Szlovák
Közös Bizottsága előzetes jóváhagyása szükséges.
(6)	Tekintettel arra, hogy a Híd felépítése az Ipoly határfolyó nagyvízi medrét érinti,
megvalósításához a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság előzetes jóváhagyása
szükséges.
5.	Cikk
A Híd megnyitásának időpontját a Szerződő Felek diplomáciai úton egyeztetik.
6.	Cikk
A Híd üzemeltetésére, fenntartására és rekonstrukciójára a Magyar Köztársaság
Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatáron lévő
közúti határhidak és határút-szakaszok üzemeltetéséről, fenntartásáról és
rekonstrukciójáról szóló, Pozsonyban, 2007. június 18-án aláírt megállapodás
rendelkezéseit kell alkalmazni.
2
7. Cikk
A megvalósult Híd a Szerződő Felek államainak osztatlan közös tulajdonát képezi.
8.	Cikk
(1)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél alapos indok nélkül eláll attól, hogy
megépítse a Hidat vagy a saját oldalán a Hídhoz csatlakozó utat, köteles
megtéríteni a másik Szerződő Fél minden olyan kárát és költségét, amely
bizonyítottan a Híd és a Hídhoz csatlakozó út saját oldalán történő építésével
összefüggésben merült fel.
(2)	A Hídban vis maior miatt keletkezett kárt a Szerződő Felek közösen, egyenlő
arányban viselik.
9.	Cikk
(1)	A Híd építésének előkészítésével, tervezésével és kivitelezésével megbízott
személyek a beruházás időszakában szabadon mozoghatnak az államhatár
közelében az építési övezetben. Amennyiben a beruházó szervezetek a Híd
építése során harmadik állam állampolgárait alkalmazzák, munkaviszonyuknak
meg kell felelnie az adott ország területén érvényes, a külföldiek
munkavállalásáról és tartózkodásáról szóló belső jogszabályoknak.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyek a Szerződő Felek által
felhatalmazott ellenőrző szervek felszólítására érvényes, személyazonosító
igazolvánnyal kötelesek igazolni magukat.
10.	Cikk
Jelen Megállapodás végrehajtására a Szerződő Felek mindkét államban a
közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztériumot jelölik ki (a továbbiakban:
Illetékes Szerv).
11.	Cikk
Jelen Megállapodás értelmezésével és megvalósításával összefüggő esetleges
vitákat az Illetékes Szervek tárgyalás útján rendezik. Amennyiben nem jön létre
megállapodás, a vitás kérdéseket a Szerződő Felek diplomáciai úton rendezik.
12.	Cikk
(1)	Jelen Megállapodást a Szerződő Feleknek a belső jogszabályaikkal
összhangban jóvá kell hagyniuk, és az a jóváhagyást igazoló későbbi jegyzék
kézhezvételétől számított 30. (harmincadik) napon lép hatályba.
(2)	Jelen Megállapodás a Szerződő Felek közötti közös megállapodással írásban
bármikor módosítható, vagy kiegészíthető. Ezen kiegészítések, illetve
módosítások az (1) bekezdés szerint lépnek hatályba.
3
(3)	Jelen Megállapodást a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. A Megállapodást
bármelyik Szerződő Fél írásban, diplomáciai úton felmondhatja. A felmondás
kézbesítése után a Szerződő Felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek a
jelen Megállapodás megvalósításával kapcsolatos nyitott kérdésekről, különösen
a másik Szerződő Félnél a Megállapodás felmondásának időpontjáig a
Megállapodás megvalósításával kapcsolatosan felmerült költségek rendezéséről.
Felmondás esetén a jelen Megállapodás a felmondásról szóló értesítésnek a
másik Szerződő Fél által történt átvétele napjától számított hat hónap után
hatályát veszti.
Készült: Pozsonyban, 2012. február 27. napján, két eredeti példányban, magyar és
szlovák nyelven, amelyből mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Magyarország Kormánya	A Szlovák Köztársaság Kormánya
nevében	nevében”
4.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 2. és a 3. § a Megállapodás 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve a 2. és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős
miniszter gondoskodik.
4
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság
Kormánya között a két ország közös államhatárán, Ipolydamásd és Helemba
(Chl’aba) települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények
megépítéséről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) törvénnyel
történő kihirdetése.
Az Ipoly folyón a II. világháború előtt 47 helyen volt átkelési lehetőség, átlagosan 4
kilométerenként. A magyar-szlovák határon a háború során elpusztult hidakat az
1950-es években bekövetkező külpolitikai helyzetben nem építették újjá, így a
rendszerváltás idejére az Ipoly folyón mindössze négy átkelőhely maradt (Letkés -
Ipolyszalka, Parassapuszta - Ipolyság, Balassagyarmat - Tótgyarmat, Ipolytarnóc -
Kalonda).
A térség infrastruktúrájának fejlesztésére, az átkelők számának bővítésére egyre
növekvő igény van, tekintve azt is, hogy már mind Szlovákia, mind Magyarország az
Európai Unió tagja, és a Schengeni egyezmény is életbe lépett országaink között.
A fél évszázados elszigeteltség után 2011-ben épült fel két új Ipoly-híd Szécsény
(Pösténypuszta)-Pető, valamint Rárós-Ráróspuszta között, a folyó Nógrád megyei
szakaszán. A magyar és a szlovák fél most újabb közúti hidakat kíván létesíteni,
ezúttal az Ipoly folyó Pest megyei szakaszán.
A Ipolydamásd és Helemba (Chl’aba) közti új híd lehetőséget teremt arra, hogy a
Pest megye északi részén fekvő települések és a dél-szlovákiai térség hagyományos
gazdasági és társadalmi kapcsolatai ismét kiépülhessenek. Az új közúti kapcsolat
nem érint európai gyorsforgalmi hálózatot, elsősorban a helyi lakosság és
gazdálkodó szervezetek igényeit fogja kielégíteni.
A megállapodással a magyar és szlovák szerződő fél eleget tesz a közöttük
mindmáig hatályban lévő 1958. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar
Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének
szabályozása tárgyában 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt szerződés
19.	cikk (1) bekezdésének, amely szerint a határvizeken új hidakat létesíteni csak a
felek megállapodása alapján lehet.
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A paragrafus alapján az Országgyűlés felhatalmazást ad a Megállapodás kötelező
hatályának elismerésére.
A 2. §-hoz
A paragrafus a Megállapodás kihirdetéséről rendelkezik.
A 3. §-hoz
A paragrafus a Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza.
A Megállapodás
1.	Cikke meghatározza a híd pontos helyét és főbb műszaki jellemzőit.
2.	Cikke rögzíti, hogy a híd a nemzetközi közúti személyforgalom, valamint a
legfeljebb 12 t össztömegű tehergépjármű-forgalom céljára létesül.
3.	Cikke utal a tervezett finanszírozási forrásra.
4.	Cikke rendelkezik a beruházás előkészítésével és kivitelezésével kapcsolatos
feladatok, hivatalos eljárások elvégzéséről.
5.	Cikke kiköti, hogy a híd megnyitása a két fél által egyeztetett módon történik.
6.	Cikke a későbbi üzemeltetési, karbantartási feladatokkal kapcsolatos felelősség-
megosztást egy másik magyar-szlovák egyezmény révén rendezi.
7.	Cikke rendelkezik a megépült híd tulajdonviszonyairól.
8.	Cikke meghatározza az építkezés egyoldalú leállítása esetén igényelhető
kártérítést, illetve a vis maior miatti károk megosztását.
9.	Cikke rendelkezik az kivitelező vállalatok alkalmazottainak mozgásáról a határ
térségében.
10.	Cikke kijelöli a Megállapodás végrehajtásában illetékes szerveket a két
országban.
11.	Cikke meghatározza a Megállapodás értelmezésével kapcsolatos vitarendezési
lehetőségeket.
6
12.	Cikke a Megállapodás hatálybalépéséről rendelkezik, valamint a Megállapodás
módosítására, kiegészítésére és esetleges felmondására vonatkozó szabályokat
határozza meg.
A 4. §-hoz
A paragrafus a törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazza, és
rögzíti, hogy a törvényjavaslat végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter
gondoskodik.
7