﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6570. számú
törvényjavaslat
az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi
CXXXVI. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
Budapest, 2012. március
2012. évi ... törvény
az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény
módosításáról
1. §
(1)	Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény
(a továbbiakban: OTKA tv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OTKA vezető testülete az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága
(a továbbiakban: OTKA Bizottság), amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az egyik
alelnök személyére a Magyar Rektori Konferencia, valamint a Művészeti Egyetemek Rektori
Széke együttesen, a másikra a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tesz javaslatot.”
(2)	Az OTKA tv. 2. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OTKA Bizottság tagjai:)
„a) az oktatásért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter által - az
agrárpolitikáért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter, a
gazdaságpolitikáért felelős miniszter és a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért
felelős miniszter egyetértésével - javasolt öt szakértő;”
(3)	Az OTKA tv. 2. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OTKA Bizottság tagjai:)
„e) a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke által javasolt egy szakértő;”
2.	§
Az OTKA tv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Iroda központi költségvetési szerv, felügyeletét az Akadémia elnöke látja el.”
3. §
(1)	Az OTKA tv. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Egy témapályázatra az OTKA-támogatás a pályázat jellegére tekintettel az OTKA
Bizottság döntésének megfelelően legfeljebb négy évre, amennyiben a pályázatban foglaltak
megvalósítása hosszabb időt igényel öt évre vehető igénybe.”
(2)	Az OTKA tv. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az OTKA Bizottság a tárgyévet követő első évre a tárgyévben rendelkezésre álló
költségvetési előirányzat 90%-áig, a második évre 70%-áig, a harmadik évre 40%-áig, azon
túl legfeljebb 20%-áig vállalhat kötelezettséget, beleszámítva az előző években vállaltakat.”
1
4. §
Az OTKA tv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beérkező pályázatokat az OTKA Tudományterületi Kollégiumain belül működő zsűrik
által felkért magyar és külföldi szakértők véleményezik szakmai és költségtervezési
szempontból. A vélemények alapján a zsűrik rangsorolják a pályázatokat és javaslatot tesznek
a támogatásukra. A szakmai zsűrik észrevételei alapján, az OTKA Bizottság által
meghatározott kiemelt tudományos kutatási irányok figyelembevételével, a Tudományterületi
Kollégiumok javaslatot tesznek az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására a
költségterv fő tételei szerinti előirányzati bontásban. A nyertes pályázatok és a pályázatok
támogatási összegének listája az OTKA Bizottság honlapján nyilvános.”
5.	§
Az OTKA tv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OTKA Bizottság - a pályázati beszámolók rendszeres értékelése során kiemelt
szempontként - értékeli az innovációra alkalmas pályázati eredményeket.”
6.	§
Az OTKA tv. 2. § (4) bekezdésében a „köztisztviselői” szövegrész helyébe a
„kormánytisztviselői”, a „köztisztviselők” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselők”
szöveg lép.
7. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát
veszti.
2
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok elődjét, az Országos Tudományos
Kutatási Alapot még a rendszerváltás előtt, 1986. január 1-jén alapította az akkori Kormány a
felfedező (alap) - kutatások támogatására. A volt szocialista országok közül elsőként
Magyarországon jött létre egy önálló kutatási alap, továbbá ez volt az első hazai nyilvános és
országos hatáskörű pályázati rendszer, amelyben mindenki részt vehetett.
Megalakulása óta az OTKA - küldetése szerint - az alábbi célok megvalósítását, kutatások
támogatását tartja kiemelten fontosnak:
-	felfedező jellegű tudományos alapkutatások;
-	nemzetközi mércével is kiemelkedő jelentőségű kutatások;
-	hazai intézményben megvalósuló kutatások;
-	minden tudományterület alapkutatása;
-	a kutatók által kezdeményezett témájú (bottom-up) kutatások támogatása;
-	a teljes kutatói életpályára kiterjedő pályázati rendszer működtetése;
-	a kutatások eredményeinek, társadalmi és gazdasági hasznosságának kiemelt kezelése;
-	nemzetközi színvonalú, a tudományos közösség közreműködésével működő
pályázatértékelési rendszer fenntartása (peer review system);
-	átlátható, hatékony, de nem túlszabályozott működés;
-	közpénzekkel való felelős gazdálkodás
Az OTKA legnagyobb erénye, hogy bár alapvető célkitűzése, struktúrája 25 éve állandó,
mégis folyamatosan változik, megújul, alkalmazkodik a hazai igényekhez, működésébe
beépíti a nemzetközi tapasztalatokat, tanul a saját gyakorlatából, mintegy állandó forrása a
hazai tudományos szféra hozzáadott - szellemi - értéket termelő tevékenységének.
Célkitűzéseinek folyamatos, maradéktalan teljesítése alkalmanként szükségessé teszi
működése jogi környezetének a megváltoztatását. Jelen törvénymódosítási javaslat is e célt
szolgálj a.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Főiskolai Főigazgatói Konferencia megszűnt, korábbi főigazgató tagjai - immár rektori
minőségben - a Magyar Rektori Konferencia tagjaivá váltak.
A szakértők jelölésére jogosult miniszterek személyi köre az átalakult kormányzati struktúra
és a szakterületi feladatelosztás közötti konszenzus megteremtése érdekében felülvizsgálatra
és átdolgozásra került.
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megszűnt, indirekt „szakmai utódjának” a
Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) tekinthető.
3
a 2. §-hoz
A Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Szervezeti és Működési Szabályzata
értelmében az Akadémia elnöke látja el a fejezetéhez tartozó intézmények költségvetési
felügyeletét.
a 3. §-hoz
A hatályos törvényi szabályozás szerint az OTKA támogatás általában három évre, különleges
esetben legfeljebb öt évre vehető igénybe. Az OTKA pályázatok esetében - a nemzetközi
gyakorlathoz hasonlóan - a tipikus kutatási időtartam 3-5 év. A hatályos törvényi szabályozás
szétszabdalja azon kutatások támogatását, amelyek természetüknél fogva ennél hosszabbak.
Az OTKA számos olyan kutatást támogat, amelyek időtartama meghaladja a 3 évet,
esetenként jelentős mértékben is. A 2007-2010 években futó projektek futamidejét tekintve a
támogatott pályázatok mennyiségének 60-78%-a volt 4 éves, vagy annál hosszabb futamidejű.
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 8.
szakasza kimondja: „Az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatás a támogatási
szerződésben - az irányadó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban - rögzített, a projekt
végrehajtásának erőforrás-igényével összhangban álló pénzügyi és időbeli ütemezésben
vehető igénybe.”
Annak érdekében, hogy a támogatási szerződésben rögzített feltételek szinkronba hozzák a
támogatott projekt sajátosságait a mindenkor irányadó jogszabályi rendelkezésekkel, a
szabályozási környezet egyes elemeinek alkalmazását kell rugalmasabbá tenni az eddigi
gyakorlathoz képest.
A hatályos törvényi rendelkezés értelmében az OTKA az adott évet követő évre legfeljebb az
adott évi költségvetés 75%-ára vállalhat kötelezettséget, a második évre legfeljebb a
költségvetés 50%-ára, a harmadikra pedig legfeljebb 25%-ára. Ez a korlát több okból is
nehezen kezelhető, a racionális gazdálkodás jelentős akadályává vált. Helyébe az OTKA
Bizottság ésszerű, többéves gazdálkodásának a gyakorlata léphet. A kötelezettségvállalási
korlát számértékeinek átalakítását az indokolja, hogy az OTKA tárgyévre és következő évekre
vonatkozó kötelezettségvállalása technikailag 2-4 hónappal megelőzi a kötelezettség valós
jelentkezését, mert a szerződéskötésre biztosítandó időszak és a kutatók projekt-kezdésének
rugalmas kezelése miatt a negyedik negyedévben hozott döntések után a szerződéskötés és a
projektkezdés a következő év első felére esik. A felelősségteljes döntés és a kutatási projektek
igényeinek figyelembevételével október-decemberben is lehet és kell döntéseket hozni, úgy
hogy a kötelezettség a következő évben kezdődjön. Az OTKA Bizottság döntése
kötelezettségvállalást jelent. A jelenlegi határok feltehetően abból a feltevésből kerültek
rögzítésre, hogy az OTKA pályázatok tipikusan három évesek és többé-kevésbé egyenletes
támogatást kérnek az egyes évre, így minden évben a pályázatok 25%-át lehet megújítani.
Feltevés továbbá, hogy a pályázatok az év első negyedében mind elindulnak, illetve első évi
támogatásuk is folyósításra kerül teljes egészében. Sajnos a valóságban ezt a követelményt -
négy ok miatt - nem lehet tartani. Ezek az alábbiak:
a)	Ingadozás az új pályázatok összegében
A valóságban még közel egyenletes támogatás esetén is ingadozás van az újonnan indított
pályázatok arányában és így a kötelezettségekben is. Ha például az OTKA költségvetésének
4
reálértéke állandó (a nominális költség viszont az infláció mértékével növekszik), hullámzás
figyelhető meg a kötelezettségvállalásban, valamint a pályázatok megújítási aránya is változó
az egyes években.
b)	Egyéb (nemzetközi) kötelezettségek
Az OTKA-nak vannak állandó kötelezettségei, például a nemzetközi pályázatokban való
részvétel kötelezettségvállalásai és tagdíjai. Ennek értéke általában meghaladja az évi
kötelezettségek 5-10%-át. Szintén tapasztalható, hogy ezen pályázatok vállalási aránya
változó.
c)	Költségvetés emelkedése
Abban az esetben, ha az OTKA költségvetése növekszik, a kötelezettségvállalások is
megnőnek, de az éven túli kötelezettségvállalás korlát miatt, a növekmény döntően csak
egyéves projektekre lenne odaítélhető.
d)	Decemberi döntés
Az OTKA döntéseinek egy része (azon pályázatoknál, amelyek az év első három
hónapjában indulnak) az előző év decemberében születik. Könnyű belátni, hogyha minden
pályázatról ekkor születik döntés, akkor az első éves kötelezettségvállalás eléri a 100%-ot.
Amennyiben a pályázatok feléről a döntés az előző évben születik, akkor a kötelezettségek
mértéke: 91%+ 68%+ 40% lesz.
Összegezve azt mondhatjuk, hogy ha a fenti 4 hatás közül az első három egyszerre fennáll,
akkor a kötelezettségek a törvényi korlátokkal szemben a mintaszámítások alapján: 83%+
65%+ 39% arányban alakulnak. Ha mind a 4 hatás egyszerre fennáll, akkor a kötelezettségek
aránya: 99%+ 81%+ 55%.
Megjegyezzük, hogy a fenti negyedik hatás elkerülése érdekében, azaz hogy az OTKA
Bizottság minél kevésbé sértse a hatályos törvényben rögzített határokat, a decemberi
„döntését” felfüggesztette, és a következő év januárjában csak azért ült újra össze, hogy az új
évben hozott döntésével a kötelezettségek számszerű kimutatása javuljon.
Az éven túli kötelezettségvállalás korlátjának megemelése az alábbi körülmények miatt nem
jelent kockázatot:
•	A Kormánynak szándéka a kutatás-támogatás összegének évenkénti növelése.
•	Az OTKA az elmúlt 25 év alatt sohasem lépte túl a rendelkezésre álló keretet.
•	Az OTKA új pályázati kiírása ösztönzi a kutatókat arra, hogy az első kutatási évre
tervezzék a nagyobb összegű eszközbeszerzést, így a további évekre a determináció
csökkenő tendenciájú.
•	Az OTKA szerződések tartalmazzák a következő kitételt: „Az OTKA támogatás az
első évre biztosított, a további évekre várható összegű. Az OTKA jogosult
jogszabályváltozás, vagy egyéb, az OTKA számára fel nem róható okból
bekövetkezett változásra tekintettel a megítélt támogatás csökkentésére.”
•	Amikor az OTKA költségvetése drasztikusan csökkent, az OTKA megoldást talált
arra, hogy a kutatási szerződések támogatási összegét milyen módon csökkentse.
5
•	Az OTKA költségvetési támogatásának megemelése esetén, az éven túli
kötelezettségvállalás korlát miatt, a növekmény csak egyéves projektekre lenne
odaítélhető.
a 4. §-hoz
A hazai és külföldi szakértők által véleményezett és a zsűrik által rangsorolt pályázatok
nyilvánosságra hozatala - a személyiségi jogok védelmére tekintettel - csak a nyertes
pályázatok esetében javasolt.
az 5. §-hoz
A Nemzeti Innovációs Hivatalról szóló 303/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § (1)
bekezdése értelmében hatályát veszette a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló
255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet. A KUTIT megszűntével az OTKA működésében
betöltött funkciója is megszűnt.
a 6-7. §-hoz
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényben foglaltaknak
megfelelően az OTKA tv. megfelelő terminológiai módosítása történt meg, valamint hatályba
léptető rendelkezést tartalmaz.
6