﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6585. számú
törvényjavaslat
a közadatok újrahasznosításáról
Előadó: Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2012. március
2012. évi ... törvény
a közadatok újrahasznosításáról
Az Országgyűlés - az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban a közérdekű adatok
nyilvánosságának és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmének tiszteletben tartásával
-	a közszféra kezelésében lévő közadatok újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre
bocsátásának szabályairól a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Hatály
1.	§ (1) E törvény hatálya a közfeladatot ellátó szervek által kezelt olyan közadatok
újrahasznosítására terjed ki, amelyek a 2. § szerint újrahasznosítás céljából rendelkezésre
bocsáthatóak.
(2)	A közfeladatot ellátó szervek kizárólag akkor járhatnak el e törvény rendelkezései szerint,
ha a közadat újrahasznosítása érdekében kérelmet benyújtó igénylő úgy nyilatkozott, hogy a
közadatot újrahasznosítás céljából igényli.
(3)	Ha az igénylő nem nyilatkozott a (2) bekezdésnek megfelelően, a közfeladatot ellátó szerv
az igénylés célját, illetve azt, hogy egy adott igénylés a közadat újrahasznosítására
vonatkozik-e, nem vizsgálhatja.
(4)	E törvény hatálya nem terjed ki:
a)	az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti
közérdekű adatok megismerésére irányuló igényekre;
b)	a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok terjesztése jogának gyakorlására;
c)	a közfeladatot ellátó szervek közötti, kizárólag közfeladataik ellátása érdekében történő
adatszolgáltatásra.
2.	Az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közadatok köre
2.	§ (1) Az újrahasznosítás céljából kötelezően rendelkezésre bocsátandó közadatok körét az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendelet határozza meg.
(2) Erre vonatkozó kérelem vagy kérelmek esetén a közfeladatot ellátó szerv vezetője dönthet
úgy, hogy engedélyezi az (1) bekezdés szerint megállapított közadatok körébe nem tartozó
közadat újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátását is.
1
3.	§ Nem bocsátható rendelkezésre újrahasznosítás céljából, és jogszabályban sem
határozható meg kötelezően rendelkezésre bocsátandó közadatként:
a)	olyan adat, amely rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közfeladatot ellátó szerv
közfeladatain;
b)	olyan, közadatot tartalmazó, szerzői jogi oltalom alá eső mű vagy más, szellemi alkotáshoz
fűződő jog által védett tartalom, amelyen harmadik személyeknek szerzői jogi jogosultsága
vagy más szellemi alkotáshoz fűződő joga áll fenn;
c)	olyan közadat, amelyhez a hozzáférés az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény vagy más törvény szerint kizárt vagy korlátozott;
d)	a közszolgálati műsorszolgáltatók és azok alvállalkozóinak kezelésében lévő olyan
közadat, amelyek közszolgálati műsorszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek;
e)	az oktatási és kutató intézmények, iskolák, felsőoktatási intézmények, levéltárak,
könyvtárak és kutatóintézetek, valamint kutatási eredmények továbbítására létrehozott
szervezetek kezelésében lévő közadat;
f)	a közgyűjtemények, közművelődési és előadó-művészeti intézmények kezelésében lévő
közadat.
3.	Értelmező rendelkezések
4.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	igénylő: bármely természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni cég, amely a közadatok újrahasznosításra történő
rendelkezésre bocsátása iránt e törvény szerint terjeszt elő kérelmet;
2.	közadat: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
törvényben meghatározott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat;
3.	közfeladatot ellátó szerv: állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint
jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy;
4.	újrahasznosítás: a közadatok felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi
célra, ami kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a
közadatot előállították.
2
II. fejezet
A KÖZADATOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁNAK ALAPELVEI
4.	A követelmények érvényesítése
5.	§ A 2. § szerint megállapított adatkörök újrahasznosítására vonatkozó feltételek
meghatározása, valamint az újrahasznosítás céljára való rendelkezésre bocsátás során a
közfeladatot ellátó szerv köteles biztosítani az I-III. fejezet szerinti követelmények
érvényesülését.
5.	Átláthatóság
6.	§ A közfeladatot ellátó szerv a közadatokat igénylők megfelelő tájékoztatása és az
újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátás feltételeinek átláthatósága érdekében
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény
rendelkezései szerint köteles elektronikus úton közzétenni az újrahasznosítás céljából
rendelkezésre bocsátható közadatokkal összefüggő információkat.
7.	§ (1) A közfeladatot ellátó szerv kérelemre köteles megjelölni az újrahasznosítás céljára
rendelkezésre bocsátásért fizetendő közzétett díj kiszámításának alapját.
(2) Az érintett közfeladatot ellátó szerv erre irányuló kérelem esetén azt is köteles megjelölni,
hogy egyedi kérelem alapján történő rendelkezésre bocsátás esetén a díjszámításnál milyen
tényezőket vesz figyelembe.
6.	Megkülönböztetés tilalma
8.	§ (1) Az újrahasznosítás feltételeinek a közfeladatot ellátó szervek általi meghatározása, az
újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátása, valamint a díjazás megállapítása
során a közfeladatot ellátó szerv nem alkalmazhat önkényes megkülönböztetést a közadatok
újrahasznosítását kérelmező igénylők között.
(2)	Ha közfeladatot ellátó szerv a közadatot újrahasznosítás céljára olyan tevékenysége
körében igényli, amely kívül esik közfeladatai ellátásán, a rendelkezésre bocsátás tekintetében
ugyanazokat a díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más igénylőkkel szemben.
9.	§ (1) A közfeladatot ellátó szervek által kötött szerződések vagy egyéb megállapodások
nem biztosíthatnak kizárólagos jogokat a közadatok újrahasznosítása vonatkozásában.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően, ha egy közfeladat ellátásához kapcsolódó közérdekű
szolgáltatás nyújtásához szükséges a közadat újrahasznosítására vonatkozó kizárólagos jog
biztosítása, a kizárólagosság indokoltságát rendszeresen, de legalább három évente felül kell
vizsgálni.
3
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapítja, hogy a kizárólagos jog biztosítása a
továbbiakban nem indokolható, a közfeladatot ellátó szerv haladéktalanul gondoskodik a
kizárólagos jogot biztosító jogviszony megszüntetéséről.
III.	fejezet
RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁS ÚJRAHASZNOSÍTÁS CÉLJÁRA
7.	Az eljárás megindítása, a kérelem előterjesztése
10.	§ (1) A közadat újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátását az igénylő az e §
rendelkezései szerint előterjesztett írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
(2)	A kérelmet a közadatot kezelő közfeladatot ellátó szervnél kell előterjeszteni.
(3)	A kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	az igénylő arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a megjelölt közadatokat
újrahasznosítás céljára kéri,
b)	az igénylő nevét, lakcímét (székhelyét), kapcsolattartásra használt telefonszámát, valamint
e-mail címét,
c)	az újrahasznosítás céljára igényelt közadat pontos megjelölését,
d)	az újrahasznosítás céljára igényelt közadat kívánt formátumát, ideértve az alkalmazni
kívánt technikai eszköz és mód megjelölését is,
e)	rendszeres rendelkezésre bocsátás igénylése esetén az igényelt rendszerességet.
(4)	A közfeladatot ellátó szerv a kérelem teljesítése érdekében kezelheti az igénylőnek a (3)
bekezdés b) pontja szerint rendelkezésre bocsátott személyes adatait. A kérelem teljesítését -
vagy ha ez később teljesül, a 15. § szerint megállapított díjak kifizetését - követően a
közfeladatot ellátó szerv haladéktalanul törli az igénylő személyes adatait.
8.	A kérelem elintézése
11.	§ (1) Ha a kérelem nem tartalmazza az igénylő 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
nyilatkozatát, a kérelmet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályai szerint kell
teljesíteni.
(2)	Ha a kérelem a 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot tartalmazza, a
közfeladatot ellátó szerv a kérelmet beérkezését követően azonnal, de legkésőbb 5
munkanapon belül megvizsgálja.
4
(3)	A kérelem megvizsgálása során a közfeladatot ellátó szerv ellenőrzi, hogy:
a)	a kérelem rendelkezik-e a 10. § (3) bekezdés b)-e) pontja szerinti kötelező tartalmi
elemekkel;
b)	a kérelemben megjelölt adatok a közfeladatot ellátó szerv rendelkezésére állnak-e, és
újrahasznosítás céljára rendelkezésre bocsáthatóak-e.
12.	§ (1) Ha a kérelem a 10. § (3) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott tartalmi elemek
valamelyikét nem tartalmazza, és a hiány a kérelem teljesíthetőségét akadályozza, a
közfeladatot ellátó szerv a 11. § szerinti határidőn belül az igénylőt - legalább 5, de legfeljebb
10 munkanapos határidő megjelölésével és az arra való figyelemfelhívás mellett, hogy a kért
adatok hiányában a kérelme nem teljesíthető - a hiányok megjelölése mellett a hiányzó adatok
pótlására hívja fel.
(2)	Ha az igénylő a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, úgy kell tekinteni,
mintha a kérelmet be sem nyújtotta volna. A felhívás teljesítésének elmulasztása nem
akadálya annak, hogy az igénylő utóbb ugyanazon közadatra vonatkozó újabb kérelmet
terjesszen elő.
(3)	Ha a kérelemben megjelölt közadatokat nem a közfeladatot ellátó szerv kezeli, és a
kérelem alapján az igényelt közadatok kezelésére jogosult szervezet azonosítható, a
közfeladatot ellátó szerv az igénylő egyidejű értesítése mellett a kérelmet a 11. § (1)
bekezdésében szereplő határidőn belül átteszi a kérelemben megjelölt adatok kezelésére
jogosult szervezetnek.
13.	§ (1) A közfeladatot ellátó szerv a kérelemről annak hiánytalan kézhezvételét követő 20
munkanapon belül érdemben dönt.
(2)	A közfeladatot ellátó szerv az (1) bekezdés szerinti határidőt annak letelte előtt indokolt
esetben a kérelem terjedelmes vagy összetett voltára tekintettel egy alkalommal, legfeljebb
további 20 munkanappal - az igénylő egyidejű értesítése mellett - meghosszabbíthatja.
14.	§ (1) A közfeladatot ellátó szerv döntésében
a)	dönt a kérelem teljesítéséről, és az általa alkalmazott általános szerződési feltételeknek
megfelelő újrahasznosítási megállapodás megkötésére vonatkozó ajánlatot tesz,
b)	dönt a kérelem részben történő teljesítéséről, és az általa alkalmazott általános szerződési
feltételeknek megfelelő újrahasznosítási megállapodás megkötésére vonatkozó ajánlatot tesz,
c)	a kérelmet elutasítja,
d)	a kérelem teljesítését további feltételekhez köti, és az általa alkalmazott általános
szerződési feltételeknek megfelelő, vagy ha az alkalmazott további feltételek ezt szükségessé
teszik, az általános szerződési feltételektől eltérő újrahasznosítási megállapodás megkötésére
vonatkozó ajánlatot tesz.
5
(2)	A közfeladatot ellátó szerv az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti döntése esetén az
újrahasznosítási megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az újrahasznosítási
megállapodás mindkét fél által történő aláírásának napján az igénylő rendelkezésére bocsátja
az igényelt adatokat.
(3)	A kérelmet a közfeladatot ellátó szerv kizárólag a következő esetekben utasíthatja el:
a)	az igényelt közadat újrahasznosítás céljából nem bocsátható rendelkezésre;
b)	az igényelt közadat nem áll rendelkezésére, és a 12. § (3) bekezdése szerint a kérelem más
közfeladatot ellátó szervhez nem tehető át.
(4)	A kérelem elutasítását a közfeladatot ellátó szerv írásban indokolni köteles. Az
indokolásnak tartalmaznia kell:
a)	az elutasítás indokát,
b)	a 3. § b) pontjára való hivatkozással történő elutasítás esetén - amennyiben ismert a
közfeladatot ellátó szerv előtt - azon jogosult megnevezését, akivel a kérelemben foglaltak
teljesítésére felhasználási szerződés köthető,
c)	az elutasítással szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó tájékoztatást.
(5)	A közfeladatot ellátó szerv e § szerinti döntése, a rendelkezésre bocsátás feltételei, illetve
az ezért megállapított díj mértéke közérdekű adatnak minősül.
9.	Díjazásra vonatkozó követelmények
15.	§ (1) A közfeladatot ellátó szerv a kezelésében lévő közadatok újrahasznosításra történő
rendelkezésre bocsátásáért díjat állapíthat meg.
(2)	A közfeladatot ellátó szerv a díj megállapításánál a következő szempontokat köteles
figyelembe venni:
a)	a díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok gyűjtésének,
előállításának, feldolgozásának és terjesztésének legfeljebb öt százalékos nyereséghányaddal
megnövelt költségét;
b)	az a) pont szerinti költségek megállapításánál a díjat megállapító közfeladatot ellátó szerv
által alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni.
(3)	Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendelet a díj mértékére,
megállapításának szempontjaira, megfizetésének módjára, valamint a díjfizetés
kedvezményeire és a díjfizetés alóli mentességekre vonatkozóan az (1) és (2) bekezdéssel
összhangban további részletszabályokat állapíthat meg.
6
10. Formátumok
16.	§ (1) A közfeladatot ellátó szerv a 10. § szerinti kérelem alapján újrahasznosításra
rendelkezésre bocsátott közadatot az igénylő által igényelt formátumban, módon és nyelven
adja át az igénylőnek.
(2)	Ha a közadat (1) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátásához a közadat közfeladatot
ellátó szervnél rendelkezésre álló formátumának átalakítása szükséges, a közfeladatot ellátó
szerv az átalakítás költségeit a 15. § rendelkezéseinek figyelembevételével díjként
felszámíthatja, az átalakítással vállalt munkateher azonban nem akadályozhatja a közfeladatot
ellátó szerv közfeladatainak ellátását.
(3)	Ha a közadat rendelkezésre bocsátása az (1) bekezdésnek megfelelően nem lehetséges
vagy az aránytalan nehézséggel, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítéssel vagy a
közfeladat ellátásának akadályoztatásával járna, a közadatot elektronikusan, informatikai
eszközökkel automatikusan feldolgozható módon, a rendelkezésre álló nyelven köteles a
közfeladatot ellátó szerv az igénylő rendelkezésére bocsátani.
(4)	Ha a közadat rendelkezésre bocsátása a (3) bekezdésnek megfelelően sem lehetséges, vagy
az aránytalan nehézséggel, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítéssel vagy a közfeladat
ellátásának akadályoztatásával járna a közadatot a rendelkezésre álló formátumban, módon és
nyelven köteles a közfeladatot ellátó szerv az igénylő rendelkezésére bocsátani.
(5)	Az (1) és (2) bekezdés alapján a közfeladatot ellátó szerv nem köteles
a)	közadat újbóli előállítására vagy a kérelemnek megfelelő kiigazítására, illetve kivonatok
készítésére, ha az aránytalan nehézséggel járna,
b)	közadatból, annak alapján elemzések, dokumentumok előállítására.
11.	Újrahasznosítási megállapodás
17.	§ (1) A közfeladatot ellátó szerv a közadatok újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre
bocsátásáról újrahasznosítási megállapodást köt az igénylővel.
(2)	Az újrahasznosítási megállapodás tartalmazza legalább
a)	a felek megnevezését,
b)	az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátott adatok megnevezését,
c)	a b) pontban meghatározott adatok átadásának időpontját, az átadás módját, formátumát,
d)	a b) pontban meghatározott adatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre
bocsátásáért megállapított díj mértékét,
e)	a d) pontban meghatározott díj megfizetésének határidejét és módját,
7
f)	a b) pontban meghatározott adatok újrahasznosításának feltételekhez kötése esetén az
adatok felhasználásának részletes feltételeit.
(3)	A (2) bekezdés f) pontja szerinti feltételek nem korlátozhatják szükségtelenül az
újrahasznosítás lehetőségeit, nem szolgálhatnak a verseny korlátozására és nem ütközhetnek
az újrahasznosításra vonatkozó, e törvény szerinti egyéb rendelkezésekbe.
(4)	A felhasználás feltételeit a közfeladatot ellátó szerv a közadatok újrahasznosítás céljából
történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó általános szerződési feltételek keretében is
meghatározhatja.
12.	Jogorvoslat
18.	§ (1) Az igénylő a közadat újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátására
vonatkozó kérelem elutasítása vagy a kérelem teljesítésére nyitva álló, vagy a közfeladatot
ellátó szerv által a 13. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte
esetén, valamint a közadat újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért
megállapított díj összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat.
(2)	A közadat újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátása iránti kérelem
elutasításának jogszerűségét, illetve a közadat újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre
bocsátásáért megállapított díj összegének megalapozottságát a közfeladatot ellátó szervnek
kell bizonyítania.
(3)	A pert a kérelem elutasításának közlésétől, a kérelem elintézésére rendelkezésre álló
határidő eredménytelen elteltétől, illetve - a díj összegének felülvizsgálatára irányuló kereset
esetén - a díj megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított 10 napon belül kell
megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. A díj megfizetése nem
akadálya a per megindításának. A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén
igazolásnak van helye.
(4)	Az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a törvényszék
hatáskörébe tartozik. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a törvényszék székhelyén
lévő helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság
illetékességét az alperes közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg.
(5)	Ha a bíróság a közadat újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátására irányuló
kérelemnek helyt ad, határozatában a közfeladatot ellátó szervet a kért közadat
újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátására kötelezi.
(6)	A bíróság az újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj
összegét megváltoztathatja, vagy a közfeladatot ellátó szervet a díj összegének megállapítása
tekintetében új eljárásra kötelezheti.
(7)	Ha a kérelmező a per megindításakor a közfeladatot ellátó szerv által eredetileg
megállapított díjat már megfizette, és ennek a díjnak az összege nagyobb a díjnak a per
8
eredményeképpen megállapított összegénél, a bíróság a különbözetnek az igénylő részére
történő megtérítésére kötelezi a közfeladatot ellátó szervet.
IV.	fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19.	§ Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
20.	§ E törvény hatálybalépésekor hatályos olyan kizárólagos jogot biztosító megállapodások,
amelyek nem felelnek meg a 9. § (2) bekezdésének, a megállapodás lejártakor, de legkésőbb
2014. január 1-jén megszűnnek.
21.	§ (1) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk alá tartozó szervek által
kezelt, újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közadatok körét - a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével - rendeletben
állapítsák meg.
(2)	Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az újrahasznosítás céljára történő
rendelkezésre bocsátásáért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak,
megfizetése módjának valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli
mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletszabályait
rendeletben állapíthassák meg.
(3)	Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy
a)	az irányítása alá tartozó szervek által kezelt, újrahasznosítás céljából rendelkezésre
bocsátható közadatok körét - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
véleményének kikérésével -,
b)	az újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátásáért fizetendő díj mértékének,
megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának valamint a díjfizetés kedvezményeinek
és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további
részletszabályait
rendeletben állapíthassa meg.
(4)	Felhatalmazást kap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, hogy
a)	a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kezelt, újrahasznosítás céljából rendelkezésre
bocsátható közadatok körét - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
véleményének kikérésével -,
b)	az újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátásáért fizetendő díj mértékének,
megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának valamint a díjfizetés kedvezményeinek
és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további
részletszabályait
9
rendeletben állapíthassa meg.
(5)	Felhatalmazást kap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, hogy
a)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezelt, újrahasznosítás céljából
rendelkezésre bocsátható közadatok körét - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság véleményének kikérésével -,
b)	az újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátásáért fizetendő díj mértékének,
megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának valamint a díjfizetés kedvezményeinek
és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további
részletszabályait
rendeletben állapíthassa meg.
22.	§ A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló
2007. évi CI. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A költségvetési szerv és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a
továbbiakban: adatkezelő) a kezelésében lévő közérdekű adatot 15 napon belül, költségtérítés
megállapítása nélkül továbbítja az ezt közfeladatának ellátása érdekében igénylő központi
államigazgatási szervnek, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.”
23.	§ Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 1. mellékletének „II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok” elnevezésű
táblázata a következő 19-23. sorral egészül ki:
„ [II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok]
	Adat	Frissítés	Megőrzés
19.	A közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítás céljára elérhető közadatok listája valamint azok rendelkezésre álló formátuma	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
20.	a 19. sor szerinti közadatok újrahasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek elektronikusan szerkeszthető változata	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot törlendő
21.	A 19. sor szerinti közadatok újrahasznosítás céljából történő	A változásokat követő 15 napon	Az előző állapot
10
	rendelkezésre bocsátásért fizetendő díjak általános jegyzéke	belül	törlendő
22.	A közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerinti jogorvoslati tájékoztatás	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot törlendő
23.	A közfeladatot ellátó szerv által megkötött, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint kötött kizárólagos jogot biztosító megállapodások szerződő feleinek megjelölése, a kizárólagosság időtartamának, tárgyának valamint a megállapodás egyéb lényeges elemeinek megjelölése	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot törlendő
13.	Jogharmonizációs záradék
24.	§ Ez a törvény a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003. november
17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
11
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hazai alkotmányos rendszer a rendszerváltás óta kommunikációs alapjogként ismeri el a
közérdekű adatok szabad megismerhetőségét terjeszthetőségét. Az információszabadság
kérdéskörével az Alkotmánybíróság is több alkalommal foglalkozott, a 19/1995. (III. 28.) AB
határozat megállapította, hogy a közszféra adataihoz bárki, a cél megjelölése és indokolás
nélkül hozzáférhet, ezen adatok közzététele kötelező. E mögött az a jogpolitikai megfontolás
húzódik, hogy a közadatok közkincsek, közjószágnak minősülnek, így azok eleve
nyilvánosak, nincs tulajdonosuk, ezért az azokhoz való hozzáférés, felhasználás nem
korlátozható, ebből következően azok ingyenesen megismerhetők. Az információszabadság
hazai szabályozásának alakulásában fontos lépés volt az elektronikus információszabadságról
szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Eitv.) megalkotása, amely a közfeladatot ellátó
szervek által kezelt legfontosabb közérdekű adatok bárki számára elérhető, ingyenes
elektronikus közzétételét írta elő. Az Eitv. rendelkezéseinek jelentős részét 2012. január 1-
jétől az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Infotv.) tartalmazza.
Az információszabadság történetileg kialakult koncepcionális körében újabb keletű
fejleménynek tekinthető a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003.
november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: PSI
irányelv), amely - túllépve a közérdekű adatok megismerhetőségének alapvető alkotmányos
elvárásánál - a közérdekű adatok további felhasználásának, újrahasznosításának közösségi
kereteit fektette le. A PSI irányelv az információszabadság „hagyományos” normáihoz képest
más megközelítést, fogalomrendszert alkalmaz.
A PSI irányelv alapvetése szerint a közösségi szintű információs piacon
felhasznált/értékesített adatok jelentős részét a közszférában állítják elő (pl. meteorológiai
adatok, jogszabályok, különböző állami nyilvántartások adatai, stb). Az így előállított adatok
fontos alapanyagát képezik az információs és digitális tartalomszolgáltatásnak, hozzájárulnak
új termékek kialakulásához, ezzel a piaci verseny fokozásához, gazdasági növekedéshez és
munkahelyteremtéshez.
A belső információs piac zavartalan működését ugyanakkor befolyásolja, hogy a közszféra
adataihoz való hozzáférés, és azok felhasználására vonatkozó lehetőségek szabályozása az
egyes tagállamokban jelentősen eltérnek, ez piaci torzulásokat okozhat mind a magánszféra
szereplői, mind a magán és közszféra szervei között kialakuló verseny esetében is. A fenti
piaci torzulás elkerülése érdekében a PSI irányelv célul tűzi ki, hogy az egyes tagállamokban
a közszféra adatainak újrahasznosítására vonatkozó jogi keretek megegyezzenek, és biztosítva
legyenek ezen információk újrahasznosításának tisztességes és megkülönböztetéstől mentes
feltételei.
12
A közérdekű adatok újrahasznosításának a PSI irányelvben rögzített szabályai tehát
elsősorban nem a közszféra átláthatóságát, vagy a közszféra által előállított információk
szabad megismerhetőségét célozzák, vagy erősítik. Az irányelv mindezeket az alapjogokat
alapul véve, és azokat nem sértve kívánja egységes keretek alapján biztosítani a közérdekű
adatok további - első sorban piaci vagy üzleti - célú felhasználását, és ezen keresztül a
közadat-vagyon minél szélesebb körű, és hatékonyabb felhasználását.
A hazai jogalkotó eddig tételesen nem ültette át a PSI irányelv rendelkezéseit. A korábbi
hivatalos magyar álláspont szerint a közérdekű adatok korlátozásmentes és ingyenes
megismerhetősége és terjeszthetősége az Eitv-ben meghatározott közzétételi kötelezettséggel
együttesen lefedte az újrahasznosításról szóló irányelvben rögzített követelményeit, így külön
a külön szabályozás sem volt indokolt, a PSI irányelv átültetése az irányelvben megjelölt
transzpozíciós határidőig ezért nem történt meg. Az időközben szerzett tapasztalatok azonban
azt mutatták, hogy tekintettel elsősorban a közérdekű adatok kereskedelmi piacának eltérő
gyakorlataira (különösen a hozzáférhetőség és árazás terén) a korábbi hivatalos álláspont
elméleti helyességét elismerve mégis indokolt a közérdekű adatok újrahasznosításáról szóló
olyan hazai szabályozás elfogadása, amely megfelelően érvényesíti a PSI irányelvben foglalt
garanciákat.
A javaslat a fentieknek megfelelően a PSI irányelv tételes átültetését valósítja meg, a
közérdekű adatok megismerhetőségének alkotmányos alapelvét nem sértő módon kifejezetten
lehetővé teszi a közérdekű adatok további felhasználhatóságát, valamint szabályozza az ezzel
összefüggő adatigénylési eljárást, illetve az adatszolgáltatás díjazását.
13
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. §-hoz
A javaslat hatálya a közfeladatot ellátó szervek által kezelt azon közadatok újrahasznosítására
terjed ki, amelynek újrahasznosítása jogszabály (miniszteri rendelet vagy önkormányzati
rendelet) vagy a szerv engedélye alapján lehetséges. A személyi és tárgyi hatály
megfogalmazása ugyan eltér a PSI irányelv definícióitól (közigazgatási szerv, illetve
dokumentum), az alkalmazott kifejezések azonban amellett, hogy lefedik az irányelvben
szereplő meghatározásokat, összhangban állnak a hazai információszabadságra vonatkozó
jogszabályokban használt fogalmakkal. Az irányelvtől eltérő fogalomhasználat célja tehát a
hazai jogrendszerrel való legteljesebb összhang megteremtése, és a jogalkalmazás
megkönnyítése.
A PSI irányelv rendelkezéseivel összhangban a j avaslat nem teszi kötelezővé minden közadat
esetében az újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátást. (Lásd a PSI irányelv 3.
cikkét - az újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátásra vonatkozó szabályokat
olyan információk esetében kell alkalmazni, ahol az újrahasznosítás engedélyezett.) A
tagállamok gyakorlata szerint az adatok újrahasznosíthatóságáról általában az adatot kezelő
szerv dönt. A javaslat a jogalkalmazás megkönnyítése és a jogbiztonság érvényre juttatása
érdekében főszabály szerint miniszteri (NMHH elnöki, PSZÁF elnöki) rendeletben, illetve az
önkormányzatok feladat- és hatáskörében kezelt adatok tekintetében önkormányzati
rendeletben rendeli el meghatározni az újrahasznosításra kötelezően rendelkezésre bocsátható
közérdekű adatok körét.
Erre vonatkozó külön igény esetén a javaslat lehetőséget biztosít az adatkezelőnek arra is,
hogy a végrehajtási rendeletben meghatározott adatkörbe nem tartozó adatok
újrahasznosítását is lehetővé tegye. Az ilyen módon rendelkezésre bocsátott adatok esetében
természetesen a j avaslat minden rendelkezése alkalmazandó, azaz az egyszer már
rendelkezésre bocsátott adatokat a j avaslat alapelvei szerint minden további igénylőnek
azonos (nem megkülönböztető) feltételek és díjazás mellett kell rendelkezésre bocsátani,
illetve ha a közfeladatot ellátó szerv a későbbiekben nem teszi lehetővé az ilyen módon
rendelkezésre bocsátott adatok újrahasznosítását, e döntését is következetesen és
megkülönböztetés-mentesen kell alkalmaznia minden igénylő irányában.
A javaslat a PSI irányelvnek megfelelően határozza meg azokat az adatköröket, amelyek
esetében az újrahasznosítás nem engedélyezhető.
A javaslat „közfeladatot ellátó szerv” fogalma és alkalmazási köre megegyezik az Infotv.-ben
foglalt definícióval, a javaslat személyi hatálya ezért nem tér el az előbbi törvényekétől. Az
értelmező rendelkezésekben a jogalkalmazás megkönnyítése céljából a definíció egy
példálózó felsorolást is tartalmaz, felsorolva a j avaslattal leginkább érintett közfeladatot ellátó
szervezeteket.
14
A közadat definíciója elsősorban az Infotv. szerinti közérdekű adat fogalom-meghatározására
épül. A javaslat szerinti közadat fogalom azonban lefedi a közérdekből nyilvános adatokat,
valamint a közhitelű nyilvántartásban szereplő adatokat is, a közadat definíció bevezetése e
gyűjtőfogalom jelleg miatt indokolt.
A javaslat alkalmazása szempontjából fontos a közérdekű adatok megismerésére valamint a
közadatok újrahasznosítására vonatkozó rendszerek elkülönítése. A két rendszer közti
alapvető eltérést az jelenti, hogy amíg a megismerési rezsim elsősorban az adat tartalmának a
megismerhetőségére, azaz arra összpontosít, hogy a közhatalom gyakorolója ne „rejthesse el”
a működése során keletkezett információkat, addig az újrahasznosítási rezsim inkább
mellérendeltnek tekinthető jogviszony keretében a közszféra egyes adatainak nagy
mennyiségben történő feldolgozását, felhasználását hivatott biztosítani.
A j avaslat erre figyelemmel nem érinti a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó
szabályokat. Az 1. § (4) bekezdés a) és b) pontjában a javaslat kifejezetten elkülöníti a
közérdekű adatok megismerésére, illetve újrahasznosítására vonatkozó rendszereket. Ezt az
elkülönítést az Infotv. törvény is megfogalmazza 2. §. (5) bekezdésében. A javaslat emellett
rögzíti, hogy a közadatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátása kizárólag
az adatigénylő önkéntes nyilatkozata alapján történhet. Így nem sérül a közérdekű adatok
megismerésére vonatkozó célhoz kötöttségi tilalom, az egyes rezsimek alkalmazásáról tehát
az igénylő - és kizárólag ő - dönthet.
Ha az igénylő nyilatkozatában jelzi, hogy kérelmét kifejezetten az adatok újrahasznosítása
céljából nyújtotta be, a közfeladatot ellátó szerv a megismerési rezsim helyett jelen javaslat
szerint jár el. A szervnek lehetőség szerint az igénylő által megjelölt formátumban kell
teljesítenie az igényt, de amennyiben ez nem lehetséges, akkor is a rendelkezésre álló,
újrahasznosításra alkalmas formátumban kell kiadnia az adatokat (pl. nyers adatbázis-
lekérdezésben). Fontos kiemelni, hogy a javaslat csak abban az esetben teszi lehetővé
papíralapú, vagy feldolgozásra alkalmatlan elektronikus formátumú adat kiadását, ha a
közfeladatot ellátó szervnek is csak ilyen módon áll rendelkezésre az adat, az átalakítás pedig
vagy lehetetlen, vagy aránytalan nehézségekkel járna. A javaslat tehát kifejezetten az
elektronikusan feldolgozható formátumban való átadásra kötelezi a szerveket, ettől eltérni
csak az utóbb említett esetben lehetséges. Emellett az adatátadásról, illetve a felhasználás
egyéb feltételeiről a szerv szerződést köt az igénylővel, valamint a rendelkezésre bocsátásért
felszámított díj sem haladhatja meg a törvény által maximált, költségalapú árazást.
Összességében az igénylő az újrahasznosításról szóló nyilatkozattal biztosíthatja azt, hogy
kérelmét a szerv átláthatóan, garanciákkal védve, és valóban az újrahasznosítást lehetővé tevő
módon fogja teljesíteni, és jogsértés esetén a jogorvoslat is az újrahasznosítás biztosítására
fog irányulni.
A 4. §-hoz
A javaslat értelmező rendelkezéseit tartalmazza.
Az 5-9. §-hoz
15
A javaslat II. fejezete (5-9. §) tartalmazza az alapelveket.
A „követelmények érvényesítése” elnevezésű alapelv szerint a közadatok újrahasznosítás
céljából történő rendelkezésre bocsátása kizárólag a j avaslatban meghatározott
követelmények betartásával lehetséges, a közfeladatot ellátó szervek egyéb módon nem
bocsáthatják rendelkezésre azokat.
Az átláthatóság alapelve keretében a j avaslat a közfeladatot ellátó szervek számára számos
előzetes tájékoztatási kötelezettséget ír elő, elektronikus formában (honlapon történő
közzététellel). A szervnek közzé kell tennie az általa kezelt közadatok listáját, azok
formátumait, a díjszabást, a jogorvoslati tájékoztatást, illetve az adatfelhasználásra vonatkozó
ÁSZF-et, amennyiben van ilyen.
A javaslat kiegészíti az Infotv. 1. melléklete szerinti általános közzétételi listát a közadatok
újrahasznosításával összefüggő közzétételi kötelezettségek részletszabályaival. A közzétett
adatokat az itt szabályozott módon kell naprakészen tartani, figyelembe kell venni továbbá az
elektronikus információszabadságra vonatkozó egyéb jogszabályi előírásokat is.
A j avaslat alapelvi szinten rögzíti a megkülönböztetés tilalmának követelményét. Ezt az elvet
mind az újrahasznosításra vonatkozó feltételek meghatározásánál, mint az egyedi kérelmek
teljesítésénél, valamint a díjak megállapítása során is érvényesíteniük kell az adatokat kezelő
szervezeteknek. A j avaslat kimondja továbbá, hogy közadatok újrahasznosítására főszabály
szerint kizárólagos megállapodások nem köthetőek.
A 10. §-hoz
A közadatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátása az adatigénylő erre
vonatkozó kérelme alapján történik. A § a kérelemre vonatkozó formai és tartalmi
követelményeket tartalmazza. Fontos kiemelni, a kérelemben mindenképpen meg kell jelölni,
hogy az a közadatok újrahasznosítására irányul, ennek hiányában ugyanis a közfeladatot
ellátó szervezet semmiképpen sem teljesítheti az újrahasznosításra vonatkozó igényt. A
közfeladatot ellátó szerv ugyanis nem mérlegelheti a kérelem célját, az újrahasznosítási cél
megjelölése nélkül beérkezett adatigénylések esetén kizárólag a közérdekű adatok
megismerésére vonatkozó szabályok szerint járhat el.
A 11-14. §-hoz
A javaslat 11-14. §-a az újrahasznosításra irányuló kérelem elintézésének, valamint a kérelem
teljesítésének szabályait tartalmazza.
A javaslat alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a közadatok rendelkezésre bocsátását az
igénylő kifejezetten az adatok újrahasznosításának céljából kérje. Tekintettel arra, hogy erről
kizárólag az igénylő nyilatkozhat, az újrahasznosítási célt a közfeladatot ellátó szerv
egyébként nem vizsgálhatja, illetve vélelmezheti, ilyen nyilatkozat hiányában a javaslat
rendelkezései nem alkalmazhatóak, az adatigénylést pedig a közérdekű adatok
megismerésének általános szabályai szerint kell teljesíteni. A javaslat szerinti eljárás tehát
csak abban az esetben indulhat meg, ha a kérelem a fentebb említett nyilatkozatot tartalmazza.
16
Az eljárás első lépéseként a közfeladatot ellátó szerv a kérelmet előzetes vizsgálatnak veti alá,
ekkor megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a j avaslat szerinti tartalmi követelményeknek,
illetve a kért adatokkal a szóban forgó szerv rendelkezik-e. A közfeladatot ellátó szerv az
előzetes vizsgálatra rendelkezésre álló 5 munkanap alatt kérhet hiánypótlást, illetve átteheti a
kérelmet az adatok kezelésére jogosult szervezethez.
Az érdemi döntést a közfeladatot ellátó szerv a kérelem hiánytalan kézhezvételét követő 20
munkanapon belül hozza meg, a hiánypótlás ideje értelemszerűen nem számít bele ebbe a
határidőbe. Ez a határidő egy alkalommal legfeljebb 20 munkanappal meghosszabbítható.
Ha a közfeladatot ellátó szerv a kérelemben megjelölt adatok rendelkezésre bocsátásáról dönt,
újrahasznosítási megállapodást köt az igénylővel. Egyszerűbb adatigénylések esetén az
újrahasznosítási megállapodás az általános szerződési feltételeknek megfelelő tartalmú, ha a
szerv további feltételeket állapít meg az újrahasznosítással összefüggésben, az
újrahasznosítási megállapodás az ÁSZF-től eltérő feltételeket is tartalmazhat. Ezek a
feltételek nem korlátozhatják a versenyt, illetve az újrahasznosítás lehetőségét, illetve nem
lehetnek ellentétesek a j avaslatban szereplő rendelkezésekkel.
Főszabály szerint az adatok átadásáról az újrahasznosítási megállapodás aláírásának napján
kell gondoskodni, az újrahasznosítási megállapodás ettől eltérően is rendelkezhet (pl. jövőben
keletkező adatok, vagy rendszeres adatátadás esetében).
A kérelem elutasítása kizárólag a j avaslatban felsorolt esetekben lehetséges. A közadat abban
az esetben nem bocsátható rendelkezésre újrahasznosítás céljából, ha az nem tartozik a 2. §
(1) bekezdése szerinti adatkörbe, és a 2. § (2) bekezdése szerint sem engedélyezte a szerv
vezetője az újrahasznosítását. Emellett értelemszerűen a 3. §-ban meghatározott adatok sem
bocsáthatóak rendelkezésre újrahasznosítás céljából.
A 15. § -hoz
Az adatok újrahasznosításra történő rendelkezésre bocsátásáért a közfeladatot ellátó szervezet
díjat állapíthat meg. Az újrahasznosítás díjazás ellenében történő biztosítása csupán lehetőség
a szervezet számára, a szervezet saját döntése alapján el is tekinthet a díjazástól (pl. a
j avaslatban külön nem nevesített nem kereskedelmi célú újrahasznosítás esetében).
A díj mértékét, illetve kiszámításának alapját a közfeladatot ellátó szervezet maga állapítja
meg, a javaslat ennek felső korlátját, és kiszámításának főbb alapelveit tartalmazza. A díj -
egy ésszerű nyereséghányadot is magában foglalva - összességében nem lehet nagyobb az
adatok előállításának, illetve a kérelem teljesítésének valós költségeinél. A költségeket a
szervezetnél alkalmazandó számviteli politikának megfelelően kell megállapítani. A javaslat
lehetőséget ad arra, hogy a díjazás további - a j avaslattal összhangban álló - részletszabályait
végrehajtási rendeletek állapíthassák meg.
A 16. §-hoz
Amíg a közérdekű adatok megismerhetőségének követelménye az adatokba való betekintés
biztosításával is teljesíthető, addig a közadatok újrahasznosítása mindig adatátadást
17
(rendelkezésre bocsátást) feltételez, és az átadott „nyers” adatok minősége, feldolgozhatósága
is lényegi jelentőséggel bír. Mivel az újrahasznosítás jellemzően informatikai eszközökkel
zajlik, különösen megnehezíti azt, ha az adatokat papíralapon, vagy nem szerkeszthető
elektronikus formában adják át az igénylőnek.
A j avaslat ezért az adatok átadására három egymásra épülő (és egymást kizáró) módozatot
állapít meg.
Főszabály szerint a javaslat az igénylő által kért formátumot, módot és nyelvet tekinti
irányadónak, az adatok átalakításának költségei díjként felszámíthatóak. Tekintettel arra, hogy
a közfeladatot ellátó szerveknek az adatok konvertálása egyébként nem tartozik feladatkörébe,
az ezzel vállalt munkateher nem akadályozhatja közfeladataik ellátását.
Ha a kérelem teljesítése a kért módon és formátumban akár technikai okokból, akár
aránytalan nehézségek vagy a közfeladat akadályoztatása miatt nem lehetséges, az adatokat a
rendelkezésre álló nyelven, elektronikusan és informatikai eszközökkel automatikusan
feldolgozható módon kell átadni az igénylőnek. E módozatnál a javaslat abból indult ki, hogy
az újrahasznosítás tekintetében legkeresettebb adatokat kezelő közfeladatot ellátó szervezetek
döntő többsége az adatokat valamilyen szabványos elektronikus adatbázisban tárolja, olyan
formátumban, amely eleve biztosítja az adatok automatikus feldolgozhatóságát is. E
rendelkezésnek tehát eleget tesz a közfeladatot ellátó szerv azzal, ha a nyers adatbázisát (az
adatokat tartalmazó fájlt), vagy annak a kérelemnek megfelelő részét a rendelkezésére álló
formátumban, konverzió nélkül adja át az igénylőnek. Ez az átadási mód mind a közfeladatot
ellátó szervek, mind az igénylők többségének előnyös lehet, a közfeladatot ellátó szervnek
ugyanis nem kell erőforrást biztosítania az adatok átalakítására, az igénylőnek pedig nem kell
kifizetnie az átalakítás költségeit, arról - ha szükséges - saját maga a saját eszközeivel
gondoskodhat.
Ha az adatok átadása ilyen módon sem lehetséges - mert például az adatok nem
elektronikusan, vagy ugyan elektronikusan, de nem feldolgozható formátumban állnak
rendelkezésre, az adatokat a rendelkezésre álló formátumban és módon kell átadni.
Ahogy az látható, a javaslat az (1) és (3) bekezdés szerinti formátumban való átadás
kötelezettsége alól eltérést enged a közfeladatot ellátó szervnek, ha az átadás ilyen módon
nem lehetséges, aránytalan nehézséggel vagy a közfeladat ellátásának akadályoztatásával
járna. A közfeladatot ellátó szerv többek között akkor hivatkozhat erre a rendelkezésre, ha
-	az adat megfelelő formátumban való kiadásához nem áll rendelkezésre megfelelő
humánerőforrás vagy szakértelem,
-	az adat átalakításához szükséges szoftver nem áll a szerv rendelkezése, beszerzési
költsége pedig aránytalanul nagy költséggel, illetve időigénnyel járna,
-	az adat megfelelő formátumba alakításához szükséges idő túllépné a kérelem teljesítésére
nyitva álló javaslatban szereplő határidőket,
-	az adott formátumban való átadást jogszabály vagy szerződés zárja ki (pl. ha jogszabály
határozza meg az adatok tárolásának módját, vagy az adatokat olyan egyedileg fejlesztett
18
adatbázisokban tárolja a szerv, ahol az adatok értelmezéséhez biztosítani kellene külön
szoftvert is),
-	az adat megfelelő formátumban való kiadásához ugyan rendelkezésre állnak a technikai
feltételek, és a megfelelő szakértelem is, a feladat összetettsége miatt az erre fordítandó
munkaidő azonban érdemben befolyásolná a szerv alapfeladatainak ellátását (erre utal az
„egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítéssel” fordulat).
Összességében a közfeladatot ellátó szervnek az adatokat elektronikus újrahasznosításra
alkalmas módon kell átadnia az igénylőnek. A kérelem papíralapon, vagy automatikus
feldolgozást nem engedő módon csak abban az esetben teljesíthető, ha a szerv számára is csak
ilyen módon állnak rendelkezésre az adatok, az adatok átalakítása pedig nem lehetséges,
illetve aránytalan nehézségekkel vagy a közfeladat akadályoztatásával járna.
A javaslat megállapítja a kérelmek teljesítésének tartalmi korlátait is, a közfeladatot ellátó
nem köteles aránytalan terhet vállalva az adatok újbóli előállítására vagy kijavítására, illetve a
újrahasznosítás céljából elemzések, dokumentumok előállítására sem.
A 17. §-hoz
A közfeladatot ellátó szerv a kérelem teljesítése esetén újrahasznosítási megállapodást köt az
igénylővel. A § tartalmazza az újrahasznosítási megállapodás kötelező tartalmi elemeit. Az
újrahasznosítás feltételeit a szerv a szerv az ÁSZF-ben is meghatározhatja, ilyenkor az
újrahasznosítási megállapodás értelemszerűen visszautalhat az ÁSZF-re.
Ha a közfeladatot ellátó szerv az adatok rendelkezésre bocsátását feltételekhez köti, az
újrahasznosítási megállapodásban kell részletesen szabályozni ezeket a feltételeket. Ezek a
feltételek nem lehetnek aránytalanok, nem korlátozhatják a versenyt, összességében meg kell
felelniük a j avaslat rendelkezéseinek.
A 18. §-hoz
A javaslat a kérelem elutasítása, a kérelem teljesítésének meghiúsulása, illetve az
újrahasznosításért megállapított díj összege tekintetében biztosítja a bírósági jogorvoslat
lehetőségét. Az elutasítás indokainak és a díj összegének tekintetében a bizonyítási terhet a
közfeladatot ellátó szervre telepíti. A bíróság határozatában kötelezheti a közfeladatot ellátó
szervet a per tárgyát képező közadatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre
bocsátására, illetve a díj megállapítása tekintetében új eljárásra kötelezheti a közfeladatot
ellátó szervet, valamint a bíróság maga is megállapíthatja a díj mértékét. Ha a bírósági eljárás
eredményeképpen megállapított díj összege magasabb az eredetileg megállapított díjénál, a
bíróság a különbözet visszafizetésére kötelezi a szervet.
A 19-24. §-hoz
Hatálybalépés
A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba. A hosszú felkészülési idő biztosításának oka
elsősorban az, hogy a j avaslat hatálya alá tartozó szervezetek felkészülhessenek az abban
19
foglalt kötelezettségek teljesítésére. A felkészülési idő lehetőséget biztosít arra is, hogy a
közfeladatot ellátó szervezetek meghatározzák a 14. §-nak megfelelő díjszámítási
rendszerüket, és a 2013. évi költségvetésüket is ennek ismeretében tervezzék meg.
Kizárólagos jog biztosítására vonatkozó átmeneti rendelkezés
A PSI irányelv 11. cikk (3) bekezdésének analógiájára a javaslat 2014. január 1-jével
megszünteti a 9. § (2) bekezdésébe ütköző kizárólagos megállapodások hatályát.
Felhatalmazások
Az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható adatok körének (pozitív listájának),
illetve a díjszabás e javaslattal összhangban álló további részletszabályainak megállapítására
kapnak felhatalmazást a miniszterek, a helyi önkormányzatok képviselő testületei és az önálló
szabályozó szervek (PSZÁF, NMHH). A pozitív listák megállapítására vonatkozó
felhatalmazás a miniszterek számára jogalkotási kötelezettséget jelent, egyebekben 21. § (2)-
(5)	bekezdése szerinti felhatalmazások nem kötelezően kitöltendőek, csak lehetőséget adnak a
jogalkotásra.
Módosuló jogszabályok
A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi
CI. törvény módosítása a javaslat 1. §-ának (4) bekezdése c) pontjára tekintettel szükséges. (A
módosított rendelkezés rögzíti, hogy a szervezetek közötti adatátadás közfeladatuk ellátása
érdekében történik, így az nem tartozik a javaslat hatálya alá.)
Az Infotv. 1. melléklete szerinti általános közzétételi lista kiegészül a közadatok
újrahasznosításával összefüggésben előírt elektronikus közzétételi kötelezettségekkel.
Jogharmonizációs záradék
A javaslat a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003. november 17-i az
Európai Parlament és Tanács 2003/98/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
20