﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6589. számú
törvényjavaslat
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és
egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2012. március
2012. évi .... törvény
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról
1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés k) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya alá tartozik:)
„k) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra
történő kialakítása, hasznosítása és bezárása, és a szén-dioxid geológiai tárolás céljából csővezetéken történő
szállítása;”
(2)	A Bt. 1. § (5) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Nem tartozik e törvény hatálya alá:)
„a) a szén-dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés vagy tesztelés céljából
történő, 100 kilotonna tervezett mennyiséget el nem érő geológiai tárolása,”
2.	§
A Bt. 5. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bányafelügyelet engedélye alapján végezhető tevékenységek”
3.	§
(1)	A Bt. 5. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bányafelügyelet engedélyezi:)
„f) a cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazását, a
cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek, valamint
elosztóvezetékeinek létesítését, használatba vételét és elbontását, valamint felhagyását,”
(2)	A Bt. 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A bányafelügyelet kutatási jogot nem adományoz, bányatelket nem állapít meg, valamint a
bányafelügyelet az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - a bányabezárási és tájrendezési műszaki
üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével - elutasítja, ha a kérelmezőnek koncessziós díj, bányajáradék,
bírság, felügyeleti díj vagy térítési díj tartozása van, és felhívás ellenére a tartozását nem fizeti meg.”
4.	§
A Bt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet
hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő nyújtja be.
1
(2)	A bányászati jog átruházására vonatkozó szerződés a bányafelügyelet határozatának jogerőssé és
végrehajthatóvá válása napján jön létre.
(3)	A bányafelügyelet a bányászati jog átruházása iránti kérelmet elutasítja, ha az átadónak vagy az
átvevőnek jogerős határozattal megállapított bányajáradék, felügyeleti díj, térítési díj vagy bírság tartozása
van.”
5.	§
A Bt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként azt a bányafelügyelet által zárt területként kijelölt
területet lehet figyelembe venni, amelyen az adott ásványi nyersanyag előfordulása, vagy a geotermikus
energia kinyerése valószínűsíthető.
(2)	A miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a
koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata,
vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik.
(3)	Ivóvíz-, ásvány-, gyógy- és hévíz célú hasznosításra már igénybevett vízadók, víztestek zárt területként
nem jelölhetők ki.”
6.	§
A Bt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázati kiírásnak a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakra is
figyelemmel, tartalmaznia kell:
a)	a pályázatban meghirdetett terület vagy térrész meghatározását annak feltüntetésével, hogy a területen,
vagy a térrészben harmadik személy rendelkezik-e jogosultsággal ásványi nyersanyag bányászatára,
geotermikus energia kinyerésére, hasznosítására vagy az e törvény hatálya alá tartozó egyéb tevékenység
gyakorlására,
b)	a koncessziós tevékenység szakmai követelményeit, valamint az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat
eredménye alapján meghatározott követelményeket, és a követelmények teljesítéséhez szükséges biztosíték-
adási kötelezettséget,
c)	a benyújtandó munkaprogram tartalmi követelményeit,
d)	a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetének bemutatására vonatkozó követelményre, a részvételi díjra
vonatkozó tájékoztatást, valamint a pályázaton való részvétel egyéb feltételeit, valamint
e)	a koncessziós tevékenységgel érintett terület tájrendezésére, helyreállítására vonatkozó követelményeket
és a kötelezettség teljesítésére szolgáló biztosíték meghatározását.”
7.	§
A Bt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázatok értékelésére a miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata
alapján a koncesszió megadásáról a miniszter dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni és
arról valamennyi pályázót értesíteni kell.”
8.	§
(1)	A Bt. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A koncessziós szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább 6 hónappal korábban kell
kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.”
(2)	A Bt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(3) Ha kitermelhető ásványi nyersanyag marad vissza, a koncessziós szerződés megszűnését követő 3
hónapon belül a miniszter új koncessziós pályázatot ír ki. Ilyen pályázat esetén az érzékenységi és
terhelhetőségi vizsgálatot nem kell lefolytatni. A legkedvezőbb ajánlat feltételeinek vállalása esetén a
koncesszió a volt jogosultat illeti meg.”
(3)	A Bt. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja
köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a
tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket.”
9.	§
A Bt. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A koncesszió-köteles bányászati tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat
kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni.
(2)	A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról vagy az (1) bekezdés szerinti ellentételezésről,
annak teljesítése módjáról a koncessziós szerződésben kell megállapodni.
(3)	A koncessziós díj pályázati kiírásra kerülő legkisebb összegét a miniszter a 20. § (8) bekezdésében
foglaltak figyelembevételével állapítja meg, amelynél magasabb összegre a pályázó ajánlatot tehet.”
10.	§
A Bt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A koncessziós szerződést aláírónak olyan jogi személyiségű gazdasági társaságot (a továbbiakban:
koncessziós társaság) kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a
részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra,
hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként
érvényesíteni fogja.
(2)	A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncessziós társaságot mint
bányavállalkozót illetik meg, illetve terhelik.”
11. §
A Bt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlásának joga szerződéssel másra átruházható. A jog
átruházásához a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás iránti kérelmet a jogosult koncessziós
társaság és a jog átvevője együttesen nyújtja be a miniszterhez.
(2)	A miniszter a hozzájárulást abban az esetben adhatja meg, ha az átvevő átvállalta az átruházót - a
koncessziós szerződés és jogszabály alapján - terhelő kötelezettségek teljesítését és megfelel a koncessziós
tevékenység gyakorlására meghatározott feltételeknek.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti átruházás esetén koncessziós pályázatot nem kell kiírni.”
12. §
A Bt. 20. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(11) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia
értékének e törvényben vagy a koncessziós szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék
számításának alapja az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről kitermelt, a bányanyíláson
kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke.”
13.	§
A Bt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia
kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. Nyílt területen meghatározott
ásványi nyersanyag kutatására a bányafelügyelet kutatási jogot adományoz.”
14.	§
A Bt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szénhidrogén szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb
gáz- és gáztermékvezeték tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az
engedélyesnek és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének műszaki-biztonsági irányítási
rendszert kell kidolgozni, amelyet a bányafelügyelet hagy jóvá és felügyel.”
15.	§
A Bt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem tartozik az üzleti titok körébe
a)	az elvégzett kutatások helyére,
b)	a kutatási adatok birtokosára,
c)	az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére,
d)	a kitermelés helyére és
e)	a befizetett bányajáradék összegére
vonatkozó információ.”
16.	§
A Bt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén felszín alatti tárolására földtani szerkezetet
hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad.”
17.	§
A Bt. 26/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű
kitermelést, vagy az üzemszerű föld alatti szénhidrogén tárolást megkezdeni. A bányavállalkozó egy
bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől az üzemszerű kitermelés
vagy az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő
meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni.
(6)	A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha a bányavállalkozó
a)	az üzemszerű kitermelés vagy az üzemszerű szénhidrogén tárolás megkezdésére megállapított határidő
lejártáig az üzemszerű kitermelést vagy az üzemszerű tárolást nem kezdi meg, és
4
aa)	a kitermelési határidő meghosszabbítását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi, vagy
ab)	a bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet jogerős döntésében elutasította és a döntés
végrehajtható,
b)	a térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget vagy
c)	gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik.”
18.	§
A Bt. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bányafelügyelet a tájrendezés elvégzéséhez szükséges mértéket meghaladó meddő értékesítését a
műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi.”
19.	§
A Bt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt, legfeljebb 6
hónapig a kitermelést szüneteltetheti. A kitermelést 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni a bányafelügyelet
engedélyével, a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet.
(2)	A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a
bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék
pótlására díjfizetési kötelezettséget állapít meg. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a
kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.
(3)	A kiesett bányajáradék pótlására a bányavállalkozó által fizetendő díj mértékének meghatározásánál a
jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A
bányavállalkozó által fizetendő éves díj mértéke, legfeljebb a szünetelést megelőző kitermelési műszaki
üzemi tervben az utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a 20. § szerint meghatározott
bányajáradék mértékének 30%-a lehet.
(4)	A bányafelügyelet hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha
a)	a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján történő szüneteltetés időtartama eléri a 6 évet,
b)	a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására megállapított díjfizetési kötelezettségének felhívás
ellenére nem tesz eleget vagy
c)	a bányavállalkozónak a szüneteltetést követő időszakra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti
kérelmét - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv kivételével - a bányafelügyelet végrehajtható
döntésben elutasította vagy az eljárást megszüntette.
(5)	A bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát, ha a bányavállalkozó a bánya bezárására és a
tájrendezés elvégzésére vonatkozó döntést nem hajtja végre. Ha a bányatelek rendelkezik kitermelhető
ásványi nyersanyaggal, a bányászati jog törlése esetén a 26/A. § (7) és (8) bekezdését alkalmazni kell.”
20.	§
(1)	A Bt. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szénhidrogén-szállító-, földgáz elosztó-, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték (e § alkalmazásában a
továbbiakban együtt: vezeték), valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük
védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági
övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály
állapítja meg.”
(2)	A Bt. 32. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Bányászati létesítmény, továbbá vezeték elhelyezésére vagy üzemeltetésére, amennyiben az
közterületet, közutat, vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti, szolgalmat alapítani nem lehet. E
5
területek igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A biztonsági övezet terjedelmét a
bányafelügyelet határozza meg.”
21. §
A Bt. 38. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a § a következő (6)
és (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek kell tekinteni a szeizmikus mérések helyszínére történő
behajtást, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzését, a mérések elvégzését, ideértve a több dimenziós
szeizmikus méréseket és a felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül a termőföld
védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld_időleges más célú hasznosításának.
(3)	Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szállítóvezeték, egyéb gáz-
és gáztermékvezeték, a kutatási műveletekhez szükséges berendezés elhelyezése érdekében - megállapodás
hiányában - a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője az ingatlan használatára
az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás
ellenében szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell
megtéríteni.
(4)	Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szállítóvezeték és egyéb
gáz- és gáztermékvezeték üzemelésének - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is -
időtartamára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltető az ingatlan tulajdonosának
fizetendő kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti. Az e törvény hatálya alá tartozó
létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, energiaellátó, adatátviteli,
katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása
céljára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője a biztonsági övezet
mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti.
(5)	A szolgalom alapján a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője jogosult a
tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, ellenőrzés, javítás, karbantartás,
kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés és a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és
elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.
(6)	Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell
megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt
megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak,
az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének az ingatlan tulajdonosával, vagyonkezelőjével vagy
használójával - ajánlat megküldésével - kell az egyezség létrehozását megkísérelnie.
(6a) Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó
vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a fővárosi és megyei kormányhivatal
állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. A
megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Polgári Törvénykönyv 108. § és 171. §-ában,
valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában foglalt rendelkezések
alkalmazása során azonos megítélés alá esik.”
22. §
A Bt. 38/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a § a következő (5a)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Előmunkálati jog, vezetékjog, valamint használati jog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával
kötött megállapodása alapján keletkezik. Megállapodás hiányában az előmunkálati jogot, a vezetékjogot,
valamint a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi.
(5a) Közterületen elhelyezett elosztóvezetékre vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményre
és ezek idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére vezetékjogot vagy használati jogot alapítani nem lehet.
Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.”
6
23.	§
A Bt. 38/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a vezetékjog az ingatlan tulajdonosának az engedélyessel, vagy az elosztóvezeték tulajdonosával
kötött megállapodása alapján jön létre, a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az
engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori
engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli.”
24.	§
A Bt. 38/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/D. § (1) Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomás, mérőállomás, körzeti vagy egyedi
nyomásszabályozó állomás, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek
elegyeinek tárolására szolgáló tartály, konténer idegen ingatlanon történő elhelyezésére, valamint
üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a
bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően használati jogot állapíthat meg, ha az ingatlan
használatát az lényegesen nem akadályozza.
(2)	A használati jogra a 38/C. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az engedélyes vagy az
elosztóvezeték tulajdonosa a használati jog alapján az idegen ingatlanon elhelyezett létesítményeket -
legfeljebb a biztonsági övezet mértékéig - bekerítheti.
(3)	A használati jog esetében a 38/C. § (5) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.”
25.	§
(1)	A Bt. 41. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságot, amely bányászati hulladékkezelési tevékenységet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően
végez vagy végeztet, bírsággal sújtja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogellenes
állapot megszüntetésére.”
(2)	A Bt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja a bányafelügyelet a
bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja
és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést. Koncesszió
esetén a bányafelügyelet a koncessziós szerződés megszüntetését is kezdeményezheti.”
(3)	A Bt. 41. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt)
„a) a bányafelügyelet engedélye nélkül vagy attól eltérően,”
(gyakorolja.)
(4)	A Bt. 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A szabálytalan bányászati tevékenység végzése során kitermelt ásványi nyersanyag tulajdonjoga akkor
száll át a bányavállalkozóra, ha a bányafelügyelet az eredeti állapot helyreállítását nem rendelte el és a
bányavállalkozó a bányajáradékot megfizette.”
7
(5)	A Bt. 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Azt a (4) bekezdésben meghatározott gázipari tevékenység végzésére jogosult engedélyest, amely a
tevékenységét jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérően gyakorolja,
a bányafelügyelet bírsággal sújthatja és a tevékenységét felfüggesztheti vagy a bányafelügyelet által kiadott
engedélyt visszavonhatja. Abban az esetben, ha az intézkedés a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá
tartozó földgázipari tevékenységet érint, a bányafelügyelet a javasolt intézkedésről értesíti a Magyar Energia
Hivatalt.”
(6)	A Bt. 41. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A bányászati tevékenységből származó államot terhelő tájrendezési kötelezettség esetén
biztosítékadási kötelezettség nem írható elő.”
(7)	A Bt. 41. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Adók módjára kell behajtani a meg nem fizetett
a)	bányajáradékot,
b)	a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét,
c)	felügyeleti díjat, valamint
d)	ezek késedelmi kamatait.”
26.	§
A Bt. 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bányavállalkozó a bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez az ingatlan
igénybevételi jogosultságát igazoló okiratot akkor köteles mellékelni, ha a bányabezárás során ásványi
nyersanyag kitermelést - ide nem értve a végállapoti rézsűk és bányatalp kialakítását - is tervez.”
27.	§
A Bt. a következő III/A. RÉSSZEL egészül ki:
„In/A. RÉSZ
AZ ENERGETIKAI ÉS IPARI EREDETŰ SZÉN-DIOXID GEOLÓGIAI TÁROLÁSÁRA
VONATKOZÓ SZABÁLYOK
42/A. §
E rész és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló kormányrendelet alkalmazásában:
1.	bezárást követő időszak: tárolóhely bezárása utáni időszak, beleértve a bányafelügyeletnek történő
felelősségátadás utáni időszakot is;
2.	földtani kutatás: a potenciális tároló-komplexumok felmérése szén-dioxid geológiai tárolása céljából a
felszín alá behatoló olyan tevékenységekkel, mint a potenciális tároló-komplexum rétegeivel kapcsolatos
földtani információk fúrással történő megszerzése, valamint a tárolóhely jellemzőinek megállapítása
céljából végzett próbabesajtolás;
3.	geológiai formáció: olyan litosztratigráfiai egység, amelyen belül kőzetrétegek különíthetők el és
térképezhetők fel;
8
4.	hozzáadott anyagok: olyan anyagok, amelyek a szén-dioxid tárolóhelyen belüli mozgásának ellenőrzése
vagy megfigyelése érdekében szándékosan kerülnek hozzáadásra a szén-dioxid áramhoz;
5.	jelentős kockázat: káresemény valószínűségének és a várható kár nagyságának olyan együttese, amely
fennállása esetén az adott tárolóhely vonatkozásában bizonytalanná válik a szén-dioxidnak a környezet
és az emberi egészség védelme szempontjából biztonságos geológiai tárolása;
6.	jelentős rendellenesség: a besajtolási vagy a tárolási műveletben vagy a tároló-komplexum állapotában
bekövetkező olyan rendellenesség, amely a szivárgás kockázatát hordozza magában, vagy kockázatot
jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre;
7.	jelentős változás: a tárolási engedélyben foglaltakhoz képest bekövetkező olyan változás, amely a tárolási
tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolhatja;
8.	korrekciós intézkedés: a jelentős rendellenesség vagy a szivárgás megszüntetése érdekében hozott olyan
intézkedés, amely célja a tároló-komplexumból való szén-dioxid szivárgás megelőzése vagy annak
megszüntetése;
9.	szállítóhálózat: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő szén-dioxid-
szállítóvezetékek hálózata;
10.	szállítóhálózat üzemeltetője: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a szén-dioxid-
szállítóvezetéket üzemelteti és a szállítóvezeték felett ellenőrzést gyakorol;
11.	szén-dioxid áram: az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid elkülönítési folyamatokból származó,
terméknek nem minősülő anyagáram;
12.	szén-dioxid geológiai tárolása: a szén-dioxid áramoknak a földfelszín alatti geológiai formációkba
történő besajtolása az ott megvalósuló tárolással együtt;
13.	szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő
csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is;
14.	szivárgás: szén-dioxid eltávozása a tároló-komplexumból;
15.	tárolóhely: egy földtani szerkezetnek az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti tárolására
használt, meghatározott kiterjedésű térrésze, az ehhez kapcsolódó felszíni és besajtoló berendezésekkel
együtt;
16.	tárolóhely bezárása: a bányafelügyelet engedélye alapján a szén-dioxid besajtolás végleges befejezése
céljából a tárolóhely műszaki lezárása és a besajtoló-berendezések eltávolítása;
17.	tároló-komplexum: a tárolóhely és azok a környező földtani összletek, amelyek hatással lehetnek a
tárolás biztonságosságára;
18.	üzemeltető: az a természetes, vagy jogi személy, aki vagy amely a tárolóhelyet üzemelteti, a tárolóhely
felett ellenőrzést gyakorol, és a tárolóhely műszaki üzemeltetése felett meghatározó gazdasági
befolyással rendelkezik;
19.	vízoszlop: a víztest felülete és mederfenéki üledéke között elhelyezkedő, függőleges értelemben vett
folytonos víztömeg.
Tárolókapacitás felmérése
42/B. §
A bányafelügyelet felmérést végez az ország területén rendelkezésre álló, szén-dioxid geológiai tárolására
potenciálisan alkalmas földtani szerkezetekről és ezek kapacitásáról.
A földtani kutatási engedély
42/C. §
9
(1)	Földtani kutatás a bányafelügyelet által kiadott földtani kutatási engedély alapján végezhető.
(2)	A kutatási engedély jogosítottja kizárólagosan jogosult a kutatási területen a kutatási tevékenység
elvégzésére.
(3)	A földtani kutatási engedély megadásának feltétele, hogy az üzemeltető rendelkezzen kutatási
blokkonként 200 millió forint kutatási biztosítékkal. A kutatási biztosíték összege - a kutatási blokkok
számától függetlenül - legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A kutatási biztosítéknak a várható tevékenység
végzésével okozott károk tájrendezési és környezet megóvási fedezeti része a tárolási engedélyhez
nyújtandó pénzügyi biztosítékba beszámítható.
(4)	A földtani kutatás időtartama legfeljebb 4 év lehet. Ha a kutatási tevékenység befejezéséhez az
engedélyben meghatározott időtartam nem elegendő, a földtani kutatási engedély legfeljebb két évvel
meghosszabbítható, feltéve, hogy a tevékenységet az engedélynek megfelelően végezték.
(5)	A bányafelügyelet jogerős határozata alapján a földtani kutatási tevékenység végzésére jogosított
engedélyes helyébe jogutódja léphet.
A földtani kutatási engedély módosítása és átruházása
42/D. §
(1)	Az engedélyes a földtani kutatási engedélyben jóváhagyott tervekben bekövetkező előre látható és
jelentős változásról a változás előtt legalább 30 nappal, az előre nem látható változásokról pedig
haladéktalanul tájékoztatja a bányafelügyeletet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az engedélyesnek kérelmet kell benyújtania a földtani
kutatási engedély módosítására.
(3)	A földtani kutatási engedély átruházható, amelyhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A
kérelmet az átvevőnek kell benyújtania a bányafelügyelethez.
(4)	A földtani kutatási engedély átruházására irányuló szerződés a bányafelügyelet hozzájáruló
határozatának jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napján jön létre. A bányafelügyelet a hozzájáruló
határozatának meghozatalával egyidejűleg módosítja a földtani kutatási engedélyben az engedélyes
személyét.
A tárolásra vonatkozó engedély
42/E. §
(1)	A tárolási engedély akkor adható meg, ha a földtani kutatás alapján a tárolóhely szén-dioxid geológiai
tárolására alkalmas.
(2)	A bányafelügyelet a földtani kutatási engedély alapján folytatott kutatási tevékenység végzése alatt a
kutatással érintett lehetséges tárolóhely területén másnak tárolási engedélyt nem ad.
(3)	A bányafelügyelet a tárolóhelyre vonatkozó kutatási engedély jogosultját a tárolási engedély megadása
során elsőbbségben részesíti, ha a kutatási engedélyben meghatározott feltételek teljesültek, és a tárolási
engedély iránti kérelmet a kutatási engedély hatálya alatt nyújtotta be.
(4)	A tárolóhelyet az üzemeltető csak a bányafelügyelet által kiadott tárolási engedély alapján üzemeltetheti.
(5)	Szén-dioxid geológiai tárolása vízoszlopban, valamint ivó-, ásvány-, gyógy- és hévíz célú hasznosításra
már igénybevett, valamint ivóvíz, ásványvíz, gyógyvízhasznosításra alkalmas rétegekben, vízadókban,
víztestekben nem engedélyezhető.
(6)	A (7) bekezdésben foglaltak kivételével a tárolási engedély hatályát veszti, ha a tárolási engedély
engedélyese a szén-dioxid besajtolását a tárolási engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül
nem kezdi meg. A határidő az üzemeltető kérelmére legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(7)	A tárolási engedély nem veszti hatályát, ha az engedélyes bizonyítja, hogy a szén-dioxid besajtolását
rajta kívülálló okból nem tudta megkezdeni a (6) bekezdésben megállapított határidőn belül.
(8)	A bányafelügyelet a kiadott tárolási engedélyekről, valamint a bezárt tárolóhelyekről és az azokat övező
tároló-komplexumokról nyilvántartást vezet.
(9)	Az üzemeltető a szén-dioxid besajtolási tevékenység megkezdését - legalább 15 nappal korábban - a
bányafelügyeletnek köteles bejelenteni.
10
A tárolási engedélyhez nyújtandó pénzügyi biztosíték
42/F. §
(1)	Az üzemeltetőnek az engedélyben foglalt követelmények, a bezárásra, a bezárást követő időszakra,
valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott
kibocsátási egység visszaadási kötelezettségre vonatkozó követelmények teljesítésének biztosítása céljából a
bányafelügyelet által meghatározott pénzügyi biztosítékot kell adnia. A pénzügyi biztosíték nem lehet
kevesebb, mint 200 millió forint.
(2)	A pénzügyi biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség teljesítése nélkül a besajtolási tevékenység
nem kezdhető meg.
Felszíni ingatlantulajdon korlátozása, a tárolóhely és a szállítóhálózat biztonsági övezete
42/G. §
(1)	A földtani kutatás, a tárolóhely és a szállítóhálózat létesítményeinek idegen ingatlanon történő
elhelyezésére és üzemeltetésére a 37. és 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A tárolóhely és a szállítóhálózat, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell
kijelölni a 32. § előírásai szerint.
A szén-dioxid szállítása
42/H. §
(1)	A szén-dioxidot a tárolóhelyre szállítóhálózaton kell szállítani. Az üzemeltető és a szállítóhálózat
üzemeltetőjének személye elválhat egymástól.
(2)	A szén-dioxid szállítóhálózat tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására a 24. §
(3)	bekezdésének és a 31-32. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A szállítóhálózat üzemeltetője köteles az általa üzemeltetett szállítóhálózat biztonságos, hatékony,
zavartalan működtetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről, a havária elhárításáról az
üzembiztonsági és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével gondoskodni.
A szállítóhálózathoz és a tárolóhelyhez való hozzáférés és az együttműködési megállapodás
42/I. §
(1)	Az üzemeltető a tárolóhelyhez, a szállítóhálózat üzemeltetője pedig a szállítóhálózathoz való hozzáférést
átláthatóan és megkülönböztetéstől mentesen köteles biztosítani harmadik személy részére, a szén-dioxid
geológiai tárolása és a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatása céljából.
(2)	A hozzáférést kizárólag tároló - vagy szállítási kapacitás hiánya vagy az összeköttetés hiánya miatt lehet
megtagadni.
(3)	A tároló - vagy szállítási kapacitás hiányára vagy az összeköttetés hiányára hivatkozással hozzáférést
megtagadó üzemeltető köteles a szükséges fejlesztéseket végrehajtani, amennyiben ezek a fejlesztések
gazdaságosak, vagy a harmadik fél azok finanszírozását átvállalja.
(4)	Ha az üzemeltető vagy a szállítóhálózat üzemeltetője a tárolóhelyhez vagy a szállítóhálózathoz való
hozzáférést megtagadja, a harmadik fél kérelemmel fordulhat a bányafelügyelethez annak érdekében, hogy a
hozzáférés megtagadásának jogszerűségét vizsgálja meg. Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy az
üzemeltető vagy a szállítóhálózat üzemeltetője a hozzáférést jogosulatlanul tagadta meg, határozatban
kötelezi az üzemeltetőt vagy a szállítóhálózat üzemeltetőjét a hozzáférés megadására.
(5)	Határon átnyúló jogvita esetében annak az államnak a vitarendezési mechanizmusát kell igénybe venni,
amelynek joghatósága arra a szállítóhálózatra vagy tárolóhelyre kiterjed, amelyhez a hozzáférést
megtagadták. Ha a határon átnyúló jogvita olyan szállítóhálózattal vagy tárolóhellyel kapcsolatos, amely
11
felett több állam is rendelkezik joghatósággal, a bányafelügyelet az érintett államok hatóságaival egyeztetést
kezdeményez.
42/J. §
(1)	Az üzemeltető és a szállítóhálózat üzemeltetője, valamint a szén-dioxid kibocsátója (a továbbiakban
együtt: a felek) a kötelezettségek és a felelősség megosztásáról együttműködési megállapodásban
rendelkezik.
(2)	Megállapodás hiányában a kötelezettségek és felelősség megosztásáról a bányafelügyelet dönt.
(3)	A megállapodást vagy a megállapodás hiányáról szóló tájékoztatást a bányafelügyelet részére meg kell
küldeni.
Monitoring terv és éves jelentés
42/K. §
(1)	Az üzemeltető a bányafelügyelet által jóváhagyott monitoring terv szerint köteles folyamatosan
ellenőrizni a besajtoló-berendezéseket, a szén-dioxid csóvát, a tároló-komplexumot, a tárolóhelyet
körülvevő környezetet és a tárolási engedélyben foglalt feltételek teljesülését.
(2)	Az üzemeltető a tevékenységéről évente jelentést küld a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a
tárolási engedélyben ennél gyakoribb jelentéstételi kötelezettséget is megállapíthat.
Helyszíni ellenőrzés
42/L. §
(1)	A bányafelügyelet a besajtoló és monitoring berendezések, valamint a tárolókomplexum ellenőrzése
érdekében a tárolóhely bezárásáig évente egy alkalommal helyszíni ellenőrzést tart.
(2)	Rendszeres helyszíni ellenőrzést a bezárástól a bezárást követő három évig évente legalább egy
alkalommal, ezt követően a bányafelügyelet részére történő felelősség-átadás megtörténtéig ötévente kell
tartani.
Korrekciós intézkedés
42/M. §
(1)	Az üzemeltető a jelentős változást annak bekövetkezésétől számított 24 órán belül köteles bejelenteni a
bányafelügyeletnek.
(2)	Szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén az üzemeltető köteles haladéktalanul értesíteni a
bányafelügyeletet, a környezetvédelmi hatóságot és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet, valamint
megtenni a korrekciós intézkedési tervben meghatározott intézkedéseket.
(3)	Ha az üzemeltető a (2) bekezdésben foglalt intézkedéseket nem teszi meg, a bányafelügyelet kötelezi az
üzemeltetőt azok megtételére. A bányafelügyelet az üzemeltetőt szivárgás vagy jelentős rendellenesség
esetén - azok megszüntetése érdekében - a korrekciós intézkedési tervben foglaltaktól eltérő intézkedések
megtételére is kötelezheti.
(4)	Ha a korrekciós intézkedési terv vagy a (3) bekezdés szerinti kötelezés ellenére az üzemeltető a teljesítési
határidőre nem teszi meg a szükséges korrekciós intézkedéseket, a bányafelügyelet a korrekciós intézkedési
terv alapján hivatalból intézkedik azok megtételéről.
A tárolási engedély felülvizsgálata, módosítása, visszavonása
42/N. §
12
(1)	Az üzemeltető a tárolóhely üzemeltetésével kapcsolatban tervezett jelentős változást és az üzemeltetővel
kapcsolatos változásokat köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bejelentés alapján a bányafelügyelet a
tárolási engedélyt felülvizsgálja.
(2)	A bányafelügyelet a tárolási engedélyt az engedély kiadását követő ötödik évben, majd azt követően a
felelősségátadás időpontjáig tízévente hivatalból felülvizsgálja.
(3)	A bányafelügyelet a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően felülvizsgálja a tárolási engedélyt, ha:
a)	szivárgásról vagy jelentős rendellenességről szerzett tudomást,
b)	az üzemeltető által benyújtott jelentés vagy a helyszíni ellenőrzés alapján fennáll a lehetősége annak,
hogy az engedélyben foglalt feltételek nem teljesülnek, valamint ha szivárgás, vagy jelentős rendellenesség
kockázata áll fenn,
c)	az üzemeltető bármely más módon nem teljesíti az engedélyben foglalt követelményeket vagy
d)	azt a legutóbbi tudományos megállapítások és a technológia fejlődése alapján szükségesnek tartja.
42/O. §
A bányafelügyelet módosítja a tárolási engedélyt:
a)	az üzemeltető jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutód kérelmére, ha az e törvényben és a
végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállnak,
b)	jelentős változás esetén,
c)	harmadik személy hozzáféréséhez szükséges tároló- vagy szállítókapacitást bővítő vagy összeköttetést
megteremtő fejlesztések esetén és
d)	a monitoringterv felülvizsgálata következtében a monitoringtervben bekövetkezett változás miatt, ha a
bányafelügyelet a felülvizsgált monitoringtervvel egyetért.
42/P. §
(1)	A bányafelügyelet a tárolási engedélyt visszavonja, ha
a)	az éves jelentés, a rendszeres helyszíni ellenőrzés, vagy az üzemeltető bejelentése alapján szivárgás vagy
jelentős rendellenesség áll fenn,
b)	a 42/N. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben, ha a hiányosság nem szüntethető meg, vagy az arra
vonatkozó kötelezést az üzemeltető határidőre nem teljesíti,
c)	a legutóbbi tudományos megállapítások és a technológia fejlődése alapján szükségesnek tartja, vagy
d)	ha az üzemeltető jogutód nélkül megszűnt.
(2)	A bányafelügyelet a tárolási engedélyt visszavonhatja, ha az üzemeltető:
a)	a jelentős változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja,
b)	a szén-dioxid-áram összetételére vonatkozó követelményeket nem tartja be,
c)	ellenőrzési vagy éves jelentéstételi kötelezettségét megszegi,
d)	a pénzügyi hozzájárulás fenntartásával vagy kiigazításával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti,
e)	a szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén az azonnali bejelentési és intézkedési kötelezettségét
megszegi,
f)	a bányafelügyelet helyszíni ellenőrzése alapján elrendelt kötelezéseket a megadott határidőig nem teljesíti,
g)	a kutatási vagy a tárolási engedélyben foglaltaktól eltér, vagy az engedélyekben foglalt kötelezettségeket
nem teljesíti vagy
h)	ha az üzemeltető a felülvizsgált monitoring tervet felhívás ellenére nem módosítja.
42/Q. §
(1)	Ha a tárolási engedély a 42/E. § (6) bekezdése alapján hatályát veszti, vagy ha a bányafelügyelet a
tárolási engedély visszavonásáról dönt, gondoskodik a tárolóhely bezárásáról vagy új tárolási engedélyt ad
ki.
(2)	Az új tárolási engedély kiadásáig az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelően a bányafelügyelet
átvállalja a felelősséget az ellenőrzéssel és a korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi
kötelezettség teljesítéséért, valamint szivárgás esetén gondoskodik az üvegházhatású gázok kibocsátási
13
egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egységek visszaadásáról, továbbá megteszi a
környezeti károkozás megelőzése vagy a kár felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket.
(3)	A bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti tevékenységéből adódóan felmerült költségek fedezésére a
korábbi üzemeltető által rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékot felhasználhatja. Ha a felmerült
költségekre a pénzügyi biztosíték nem nyújt elegendő fedezetet, a bányafelügyelet a költségeit
megtéríttetheti a korábbi üzemeltetővel.
42/R. §
(1)	A bányafelügyelet az új tárolási engedély engedélyesét pályáztatást követően jelöli ki.
(2)	A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos
Értesítőben hirdeti meg.
(3)	A pályázat eredménytelensége esetén a bányafelügyelet elrendeli a tárolóhely bezárását.
(4)	A tárolóhely korábbi üzemeltetője tárolási engedély iránti új kérelmet akkor nyújthat be, ha a
bányafelügyelet által a hiányosságok megszüntetése érdekében előírt intézkedéseket végrehaj totta.
A tárolóhely bezárása
42/S.§
(1)	A tárolóhelyet az üzemeltető kérelmére be kell zárni, ha a tárolási engedélyben foglalt feltételek
teljesültek és a bányafelügyelet a bezárási engedélyt a 42/T. §-ban foglaltak vizsgálatát követően megadja.
(2)	Be kell zárni a tárolóhelyet, ha a bányafelügyelet új tárolási engedélyest nem jelölt ki.
(3)	A tárolóhely bezárása csak a bányafelügyelet által a felülvizsgálat után jóváhagyott, a bezárást követő
időszakra vonatkozó tervnek megfelelően kezdhető meg.
(4)	Az üzemeltető a tárolóhelynek az (1) bekezdés alapján történő bezárását követően - a tárolóhellyel
kapcsolatos felelősségének a bányafelügyelet részére történő átadásáig - felelős:
a)	az ellenőrzésért, a jelentéstételért és a korrekciós intézkedések végrehajtásáért,
b)	szivárgás esetén a környezeti károkozást megelőző kötelezettségek teljesítéséért,
c)	a tárolóhely biztonságos műszaki lezárásáért, leplombálásáért és a besajtoló-berendezések eltávolításáért,
d)	szivárgás esetén az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti
kibocsátási egységek átadásáért, és
e)	a kárfelszámolási intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi kötelezettség teljesítéséért.
(5)	Ha a bányafelügyelet a 42/Q. § (1) bekezdése alapján a tárolási engedély visszavonását követően a
tárolóhely bezárásáról dönt, akkor az előzetes terv alapján:
a)	elvégzi a 42/K. § szerinti folyamatos ellenőrzést,
b)	végrehajtja a szükséges korrekciós intézkedéseket,
c)	szivárgás esetén gondoskodik az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló
törvény szerinti kibocsátási egységek visszaadásáról,
d)	ha még nem következett be környezeti kár, de fennáll az ilyen kár bekövetkezésének közvetlen veszélye,
haladéktalanul megteszi a szükséges megelőző intézkedéseket és
e)	megteszi a kárfelszámolás érdekében szükséges intézkedéseket.
A felelősség átadása
42/T. §
(1 ) A bányafelügyelet a tárolóhely 42/S. § (1) bekezdése szerinti bezárását követően a tárolóhellyel
kapcsolatos valamennyi kötelezettség teljesítéséért fennálló felelősséget átveszi, ha a következő feltételek
teljesülnek:
a)	az üzemeltető által készített biztonságos tárolási jelentés igazolja, hogy a tárolt szén-dioxid teljes
egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad,
14
b)	a bányafelügyelet által a tárolási engedélyben meghatározott, de a tárolóhely bezárásától számított
legalább 20 éves időtartam eltelt, kivéve ha az a) pontban foglalt feltétel ezen időszak letelte előtti
teljesülését a bányafelügyelet határozatában megállapította,
c)	az üzemeltető a (3) bekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulási kötelezettségének eleget tett és
d)	a tárolóhelyet az üzemeltető műszakilag lezárta és a besajtoló-berendezéseket eltávolította.
(2)	Ha a tárolóhely bezárására a 42/S. § (2) bekezdése alapján került sor, a bányafelügyelet akkor veszi át a
felelősséget, ha minden rendelkezésre álló adat arra utal, hogy a tárolt szén-dioxid teljes egészében és
tartósan a tárolóhelyen belül marad.
(3)	Az üzemeltető a tárolóhellyel kapcsolatos felelősség átvételét megelőzően köteles a felelősség átvételét
követő időszakban a bányafelügyeletnél keletkező költségekhez pénzügyi hozzájárulást nyújtani.
(4)	A pénzügyi hozzájárulás összegét a bányafelügyelet a tárolási engedélyben határozza meg.
(5)	A pénzügyi hozzájárulást a felelősség átadását követően a bányafelügyelet a felelősségátadás után
viselt költségek fedezetére használhatja fel, annak biztosítása érdekében, hogy a szén-dioxid a
felelősségátadás után teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül maradjon.
42/U. §
A bányafelügyelet a felelősség átadását követően felmerült költségeit abban az esetben téríttetheti meg az
üzemeltetővel, ha azok az üzemeltető felróható hibája miatt merültek föl. Nem felróható hiba esetén - ha az
üzemeltető a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségét teljesítette - a felelősség átadását követően
további költségtérítésre kötelezésnek nincs helye.
Határon átnyúló együttműködés
42/V. §
(1)	A bányafelügyelet a határokon átnyúló ügyekben a többi tagállam hatóságaival és szakmai szervezeteivel
-	a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével - együttműködik, a többi tagállam hatóságainak
kérésére a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges,
személyes adatnak nem minősülő adatokat rendelkezésre bocsátja, és ezektől a szervezetektől a saját
feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.
(2)	A miniszter a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv magyarországi végrehajtásáról és a
bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásról háromévente jelentést küld az Európai Bizottságnak.
Jogkövetkezmények
42/W. §
(1)	A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, amely a földtani kutatási tevékenységet kutatási
engedély nélkül folytatja, bírsággal sújtja és elrendeli az eredeti állapot helyreállítását. A bányafelügyelet az
eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatát munkavédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(2)	Ha az üzemeltető a szén-dioxid geológiai tárolására irányuló tevékenységet tárolási engedély nélkül
folytatja, a bányafelügyelet a tárolóhelyet haladéktalanul bezárja, és az üzemeltetőt bírság megfizetésére
kötelezi.
(3)	Az üzemeltetőt a bányafelügyelet bírság megfizetésére kötelezi, ha az üzemeltető
a)	a jelentős változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja,
b)	a szén-dioxid-áram összetételére vonatkozó követelményeket megszegi,
c)	az ellenőrzési vagy rendszeres jelentéstételi kötelezettségét nem teljesíti,
d)	a pénzügyi hozzájárulás fenntartásával vagy helyreállításával kapcsolatos kötelezettségét megszegi,
e)	szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén az azonnali bejelentési és intézkedési kötelezettségét
megszegi,
f)	a bányafelügyelet helyszíni ellenőrzése alapján elrendelt kötelezést határidőben nem teljesíti,
15
g)	a kutatási vagy a tárolási engedélyben foglaltaktól eltér,
h)	a tárolóhelyhez való hozzáférést jogosulatlanul tagadta meg.
(4)	Ha a szállítóhálózat üzemeltetője a szállítóhálózathoz való hozzáférést jogosulatlanul tagadta meg, a
bányafelügyelet bírság megfizetésére kötelezi.
(5)	Ha a kötelezettségek és felelősségek megosztásáról szóló együttműködési megállapodást vagy annak
hiányáról szóló tájékoztatást a felek nem küldik meg a bányafelügyeletnek, a bírság megfizetésére a felek
egyetemlegesen kötelesek.
(6)	A bányafelügyelet a (3) bekezdés c) pontja szerinti jogsértés esetén az ellenőrzési vagy a rendszeres
jelentéstételi kötelezettség teljesítéséig a besajtolási tevékenységet felfüggesztheti.
(7)	Szivárgás esetén az üzemeltető köteles az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről
szóló törvény szerint a környezetbe jutó szén-dioxiddal egyenértékű kibocsátási egységet visszaadni a
Magyar Állam részére.”
28.	§
A Bt. 43. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a § a következő (9a)-
(9c) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési támogatásból fedezi. A
bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosítottja, a földgáztárolói, -szállítói és
elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes, a határon átnyúló szolgáltatásként PB-gáz forgalmazást végző,
valamint a bányászati hulladék kezelője, a szén-dioxid tárolóhely üzemeltetője és a szén-dioxid
szállítóhálózat üzemeltetője felügyeleti díjat köteles fizetni.
(9a) A felügyeleti díj éves mértéke
a)	a bányatelekből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része
értékének 0,4%-a,
b)	az engedélyes tevékenység esetében a tárgyévet megelőző évi árbevétel 0,4%-a,
c)	a határon átnyúló szolgáltatásként PB-gáz forgalmazást végző esetében a magyarországi, tárgyévet
megelőző évi árbevétel 0,4%-a,
d)	a bányászati hulladék kezelőjének esetében - ha tevékenysége tekintetében nem minősül
bányavállalkozónak - a tevékenysége tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,04%-a, valamint
e)	a szén-dioxid tárolóhely üzemeltetőjének, valamint a szén-dioxid szállítóhálózat üzemeltetőjének
tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évi árbevétel 0,4 %-a.
(9b) A bányafelügyelet eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(9c) A felügyeleti díj - legfeljebb a tárgyévre megállapított fizetési kötelezettség mértékéig - csökken a
fizetésre kötelezett által a bányafelügyelet eljárásaiért a tárgyévben megfizetett igazgatási szolgáltatási díjak
összegével.”
29.	§
A Bt. 43/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a bányafelügyeleti eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezet
vesz részt, a bányafelügyelet akkor tart közmeghallgatást, ha azt a tényállás tisztázása érdekében
indokoltnak tartja.
(4)	Ha a bányafelügyelet engedélyezési eljárásaiban - ellenérdekű ügyfél hiányában - a szakhatóság az
előírt határidőn belül nem ad állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(5)	Megállapítható, hogy nincs ellenérdekű ügyfél, ha a kérelmező ügyfél benyújtotta az ügyben érintett
összes ismert ügyfélnek a kérelmezett tevékenység végzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatát, vagy a
tevékenység végzését lehetővé tevő megállapodást.”
30.	§
(1)	A Bt. 44. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
16
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik -figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]
„e) szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-, a szén-
dioxid-szállító, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gáz- és gáztermékvezeték építése,
használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,”
(2) A Bt. 44. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik -figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]
„g) a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása, a
cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyeinek töltő és tároló létesítményei, a töltőüzemben lévő
nyomáspróbázó és javító létesítményei, azok berendezései, valamint elosztóvezetékei építése,
használatbavétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,”
31.	§
(1)	A Bt. 49. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„3. „Ásványvagyon gazdálkodás”: a bányafelügyelet azon döntéseinek és intézkedéseinek összessége, amely
biztosítja
a)	az ásványi nyersanyagok mennyiségének, minőségének és lelőhelyeinek nyilvántartását, valamint a
nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatást,
b)	a megismert és nyilvántartott ásványvagyon megőrzését, védelmét, valamint az indokolatlan ásványi
nyersanyag kitermelések és igénybevételek megakadályozását,
c)	az ásványi nyersanyagok kitermelése során a veszteségek csökkentését és
d)	a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolást, valamint a visszahagyott ásványvagyon további
kitermelhetőségét.”
(2)	A Bt. 49. § 4. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
4.	„Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e
tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati
tevékenységnek minősül:]
„e) a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása,
igénybevétele és bezárása,”
(3)	A Bt. 49. § 17. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
17.	„Kutatás”: olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett bányászati
tevékenység, amelynek célja:]
„d) a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén felszín alatti tárolására való alkalmasság
szempontjából.”
(4)	A Bt. 49. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
17
„24. „Zárt terület”: meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt,
koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati
joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. A
geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes
felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész.”
(5)	A Bt. 49. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„44. „Gázüzemi tevékenység”: a földgázszállító-, elosztó vezeték és föld alatti földgáztároló tervezése,
építése, üzembe helyezése, üzemeltetése ennek során ellenőrzése, karbantartása, üzemzavar elhárítása,
javítása, valamint felhagyása és elbontása, és ezek engedélyes általi felügyelete.”
(6)	A Bt. 49. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő 48-49. ponttal
egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„47. „Bányászati hulladékkezelés”: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során
keletkező hulladék -kivéve a nem közvetlenül e tevékenységekből származó hulladék - hulladékkezelő
létesítményben történő gyűjtése és tárolása, valamint a hulladék keletkezési helyétől a hulladékkezelő
létesítményig történő szállítása.
48.	„EGT-állam”: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés
alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos
jogállást élvez.
49.	„Üzemszerű kitermelés, üzemszerű tárolás”: az ásványi nyersanyag olyan kitermelése és a szénhidrogén
olyan föld alatti tárolása, ahol a tényleges kitermelési vagy tárolási mennyiség a bányatelek megállapításától
számított öt éven belül, a tevékenységre vonatkozó, első, módosítás nélküli műszaki üzemi tervben
jóváhagyott legnagyobb kitermelési, tárolási mennyiségnek legalább a negyedét eléri.”
32.	§
(1)	A Bt. 50/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány
1.	a földtani kutatásra és a bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatásra,
2.	e törvény hatálya alá tartozó, hatósági engedély vagy koncessziós szerződés alapján végezhető
tevékenységekre,
3.	a koncessziós pályázatok értékelését végző minősítő bizottság létrehozására és összetételére,
4.	a bányajáradékra, annak befizetésére, természetben történő teljesítésére, továbbá a szabálytalanul végzett
bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítésre, illetve díjfizetésre,
5.	a kutatási jogadományozásra és a kutatási munkaprogram minimális tartalmi követelményeire, a kutatási
jogadományhoz tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére,
6.	a biztonsági övezetre és a védőpillérre,
7.	a bányatérképekre,
8.	a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére,
9.	a felszíni ingatlantulajdon korlátozására,
10.	az intézkedésekre, biztosítékokra, a bírság felső határára, a bírság mértéke megállapításánál
mérlegelendő szempontokra,
11.	az e törvény szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási, a nyomástartó
berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e
18
tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett
nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, továbbá a
tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményekre, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági
felügyeletére,
12.	az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás
módjának meghatározására,
13.	az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire,
14.	a vízgazdálkodásról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a bányászat befejezését
követően fennmaradó vagy keletkező, a felszín alatti vízkészletet érintő tóval kapcsolatos jogokra és
kötelezettségekre,
15.	az állami földtani feladatokat ellátó szerv vagy szervek és a bányafelügyelet vagy bányafelügyeletek
kijelölésére,
16.	a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére,
17.	a 26/A. § (8) bekezdése szerinti pályázat tartalmi követelményeire,
18.	a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére,
19.	az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén elvégzendő
érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban részt vevő hatóság
közreműködésére,
20.	a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére és hatósági
felügyeletére,
21.	az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában
a)	a potenciális tárolóhely felmérésére,
b)	a földtani kutatás és a tárolás engedélyezésére,
c)	a kutatási engedély átruházására,
d)	szén-dioxid áram besajtolására,
e)	az üzemeltető és a bányafelügyelet ellenőrzésére,
f)	a pénzügyi biztosítékra és pénzügyi hozzájárulásra,
g)	a tárolóhely bezárására és a felelősség átvételére,
h)	a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó tartalmi
követelményeire,
i)	a korrekciós intézkedések elvégzésére,
j) a szállítóhálózathoz való hozzáférésre és az együttműködési megállapodásra,
k) a bírságok mértékére és kiszabására,
l) az új tárolási engedélyes kijelölésére,
m) az Európai Bizottság számára megküldendő jelentés előkészítésére és benyújtására,
22.	az átmeneti bányászjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének
eljárására,
23.	a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljáráshoz
kötött építési tevékenységek körére és az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki
dokumentáció tartalmára,
24.	az ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon hatósági nyilvántartására,
25.	a 26/A. § (5) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítása esetén fizetendő térítés
mértékének és a megfizetés módjának megállapítására,
26.	a kőolaj - és földgázbányászati létesítmények, a szénhidrogén szállító-, elosztó-, célvezetékek és tároló
létesítmények tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosításának
kritériumrendszerére, kijelölésére, az érzékeny információ védelmére, a kapcsolattartásra és a jelentéstételi
kötelezettségekre, valamint az európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmére,
ellenőrzésének rendjére, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre
vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.”
(2)	A Bt. 50/A. § (2) bekezdése a következő n)-o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter)
19
„n) a szén-dioxid szállítóvezetékek biztonsági követelményeit és a szén-dioxid szállítóvezetékek biztonsági
szabályzatára vonatkozó rendelkezések,
o)	a koncessziós pályázat kiírásával, elbírálásával, lebonyolításával, és a koncessziós pályázaton való
részvétel díjával kapcsolatos eljárási és a minősítő bizottság működésére vonatkozó részletes szabályok”
(rendeletben történő megállapítására.)
33.	§
A Bt. 50/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1), (2) és (5) bekezdés rendelkezéseit az elosztóvezetékekhez tartozó gázfogadó és
nyomásszabályozó állomásokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti
eljárásban használati jogot állapít meg.”
34.	§
A Bt. a következő 50/E. és 50/F. §-sal egészül ki:
„50/E. § Ha a bányafelügyelet a kitermelés, vagy üzemszerű föld alatti szénhidrogén tárolás megkezdésére
vonatkozó határidő meghosszabbítását a bányavállalkozó részére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII.
törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi .......törvénnyel megállapított
26/A. § (5) bekezdés hatálybalépése előtt engedélyezte, a bányavállalkozó a meghosszabbítás időtartama
alatt a kitermelés megkezdéséig a miniszterrel kötött szerződés szerinti térítést fizeti.
50/F. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi IV. törvény
hatálybalépésekor vízjogi, vagy bányafelügyelet által kiadott engedély alapján geotermikus energiát
kinyerők és hasznosítók az engedélyek alapján, az abban meghatározott ideig és feltételek szerint a
tevékenységüket tovább folytathatják.”
35.	§
A Bt. 51. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,d) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a
2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint
az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv.”
36.	§
A Bt. 22. § (8) bekezdésében az „aláírásától” szövegrész helyébe a „hatálybalépésétől” szöveg, a Bt. 24/A. §
(3)	bekezdésében a „kapacitásokat a hazai tényleges” szövegrész helyébe a „kapacitásokat a tényleges”
szöveg, a Bt. 24/A. § (6) bekezdésében a „felajánlani kivéve, ha a kőolaj - és kőolajtermék-ellátási
válsághelyzet Magyarország területén is bekövetkezik” szövegrész helyébe a „felajánlani” szöveg, a Bt. 27.
§ (1) bekezdésében a „bányászati” szövegrész helyébe a „feltárási, kitermelési és meddőhányó hasznosítási”
szöveg, a Bt. 41. § (7) bekezdésében a „felfüggesztheti” szövegrész helyébe a „felfüggeszti” szöveg, a Bt.
50/C. § (1) bekezdésében a „vezetékjog” szövegrész helyébe a „szolgalom” szöveg, a Bt. 50/D. § (2)
bekezdésében az „a fővárosi vagy megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „a fővárosi és megyei
kormányhivatal” szöveg lép.
37. §
20
Hatályát veszti a Bt. 8. § a) pont ac) alpontja, a Bt. 22/C. §-a és az azt megelőző alcím, a Bt. 25. § (3a)
bekezdése, a Bt. 38/C. § (4) bekezdés második mondata, a Bt. 38/E. §-a és az azt megelőző alcím, a Bt. 41. §
(1)	bekezdés d) és e) pontja, a Bt. 49. § 5. pont b) alpontjában a „16. § (4) bekezdésének” szövegrész, a Bt.
49. §-ának az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXXII. törvény 24. § (6)
bekezdésével megállapított 46. pontja, valamint a Bt. 50/A. § (4) és (6) bekezdése.
2.	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény
módosítása
38.	§
(1)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a
továbbiakban: Üht.) 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a bányászatról szóló törvényben
meghatározott szivárgás esetén köteles a szivárgást követő év április 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású
gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet a Magyar Állam részére visszaadni.”
(2)	Az Üht. 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a kibocsátási egységek (4)
bekezdés szerinti visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz
eleget, a környezetvédelmi hatóság - a tárolási engedélyest e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott mértékű - bírság megfizetésére kötelezi.”
(3)	Az Üht. 20. § (10) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:
[E törvény a végrehajtására az (5) és (6) bekezdésekben foglalt felhatalmazások alapján kiadott
jogszabályokkal együtt]
„4. a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a
2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint
az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 17. cikk (2) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének és a 28. cikkének”
(való megfelelést szolgálja.)
3.	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
39.	§
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A miniszter rendeletben)
„b) állapítja meg a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árszerkezetét, legmagasabb árait és azok
alkalmazásának időpontját, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott
távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díjainak szerkezetét, legmagasabb díjait és azok
alkalmazásának időpontját, továbbá a hatósági árelőkészítés módszertanára vonatkozó szabályokat;”
21
4. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
40.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 57. § (4) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt
jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is
alkalmazhatja:)
„b) az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt
rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása, vagy a jogkövetkezmény
alkalmazásának megtiltása;”
(2)	A VET. 57. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az 57. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a lakossági fogyasztók elszámolásra, számlázásra,
díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő fizetési késedelem miatt végrehajtott
felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő
ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén is a Hivatal jár el, ha azok szerződés
nélküli vételezéssel, szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel is kapcsolatosak.”
(3)	A VET. 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével -
a Hivatal jár el. A Hivatal eljárása során a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket is alkalmazhatja.”
41.	§
(1)	A VET. 159. § (5) bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a felhasználók védelmével kapcsolatos feladatai körében:)
„1. ellenőrzi a csatlakozással, a hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való
rendelkezésre állásával kapcsolatos felhasználói igények hálózati engedélyes általi kielégítését, ellenőrzi a
felhasználók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását,
bírságot szab ki,
2. dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok - ideértve a szerződés nélküli vételezéssel, a
szabálytalan vételezéssel, valamint ezek jogkövetkezményeivel kapcsolatos panaszok - ügyében, kivéve az
57. § (1) bekezdése szerinti lakossági fogyasztói panaszokat, és”
(2)	A VET. 159. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Hivatal egyéb feladatai körében ellátja az energiapolitikáért felelős miniszter szabályozási
feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek
kijelölésével kapcsolatos feladatokat.”
42.	§
A VET. a következő 178/G. §-sal egészül ki:
„178/G. § E törvénynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú
törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított 57. § (4) bekezdés
b)	pontját, a 40. § (2) bekezdésével megállapított 57. § (4a) bekezdését, a 40. § (3) bekezdésével
22
megállapított 57. § (5) bekezdését, valamint a 41. § (1) bekezdésével megállapított 159. § (5) bekezdés 1. és
2.	pontját a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”
5.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
43.	§
(1)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 64. § (3a) bekezdés b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt
jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is
alkalmazhatja:)
„b) az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt
rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása, vagy a jogkövetkezmény
alkalmazásának megtiltása, és”
(2)	A GET. 64. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A 64. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a lakossági fogyasztók elszámolásra, számlázásra,
díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott
felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő
ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén is a Hivatal jár el, ha azok szerződés
nélküli vételezéssel, szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel is kapcsolatosak.”
(3)	A GET. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével -
a Hivatal jár el. A Hivatal eljárása során a (3a) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket is alkalmazhatja.”
44.	§
A GET. 127. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének
felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny
elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)
„n) dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok - ideértve a szerződés nélküli vételezéssel, a
szabálytalan vételezéssel, valamint ezek jogkövetkezményeivel kapcsolatos panaszok - ügyében, kivéve a
64. § (1) bekezdése szerinti lakossági fogyasztói panaszokat;”
45.	§
A GET. 133. § (1) bekezdése a következő 13. és 14. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„13. földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések
teljesítése felfüggesztésének rendjét, a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás
elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit, az engedélyesek jogait és kötelezettségeit,
23
valamint a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi
termék és szolgáltatás legmagasabb árát,
14. a rendszerüzemeltetők által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető
alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében
végezhető szolgáltatások, valamint a rendszerüzemeltető által az engedélyesek részére külön díj ellenében
végezhető szolgáltatások körét és azok díjait, a tárgyalásos földgáztárolói hozzáféréshez kapcsolódó, külön
díj ellenében nyújtott szolgáltatások kivételével.”
46.	§
A GET. a következő 140/C. §-sal egészül ki:
„140/C. § E törvénynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú
törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény 43. § (1) bekezdése által megállapított 64. § (3a)
bekezdés b) pontját, a 43. § (2) bekezdéssel megállapított 64. § (3b) bekezdését, a 43. § (3) bekezdésével
megállapított 64. § (4) bekezdését, valamint a 44. §-sal megállapított 127. § n) pontját a hatálybalépéskor
folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”
47.	§
Hatályát veszti a GET. 133. § (1) bekezdésének az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló
2011.	évi CLXXXII. törvény 12. §-ával megállapított 12. pontja.
6.	Hatályon kívül helyező rendelkezés
48.	§
Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi IV. törvény.
7.	Záró rendelkezések
49.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	Ez a törvény a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK,
a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint
az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
24
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosítását elsősorban az indokolja,
hogy szükséges a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK,
a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint
az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és a
tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) jogharmonizációjának megvalósítása, amelynek hiánya miatt az
Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
Az Irányelv átültetéséhez szükséges törvényi szintű rendelkezések megalkotására az energetikai tárgyú
törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel már sor került, azonban a Bt. akkori módosítása
nem tartalmazta a törvényi szinten szabályozni szükséges valamennyi rendelkezést, ezért a jelenlegi
módosítás keretében ezeknek a szabályoknak a felülvizsgálatára és kiegészítésére is sor került.
A tudomány mai állása szerint a szén-dioxid geológiai tárolása segítséget jelenthet az üvegházhatású gáz
légköri koncentrációjának olyan szinten való stabilizálásában, amely megakadályozza az éghajlati rendszer
veszélyes megváltozását. E célkitűzés elérése érdekében az általános globális éves felszíni
középhőmérséklet-emelkedés mértéke legfeljebb 2 °C-kal haladhatja meg az iparosodás előtti hőmérsékleti
szintet.
Az Európai Unió a fenti cél elérése érdekében 2020-ra az 1990. évi szinthez képest minimum 20%-os
üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést vállalt, ami Magyarországra is kötelező. Jelen törvényjavaslat
célja az ipari tevékenységből származó, elsősorban az energia előállítása során keletkező CO2 légkörbe való
kibocsátásának csökkentése.
A módosítás fontosságát mutatja az Országgyűlés által 2011. október 3-án elfogadott Nemzeti
Energiastratégia, aminek középpontjában Magyarország energiaimport függőségének csökkentése áll. A
függőség csökkentése érdekében az Energiastratégia a megújuló energia és az atomenergia támogatása
mellett, a hazánkban fellelhető energiahordozók fenntartható felhasználását is prioritásként kezeli. A hazai
szén, lignit és földgáz vagyon felhasználása azonban a jelenlegi elérhető legjobb technológiával is jelentős
CO2 kibocsátással jár, így az idővel egyre szigorodó kibocsátás csökkentési kötelezettségek megtartása
érdekében a szén-dioxid geológiai tárolása szükségessé válik.
Tekintettel arra, hogy a szén-dioxid geológiai tárolása világszerte kezdeti stádiumban van, ezen felül egy
környezeti és egészségügyi szempontból is kockázatos tevékenység, rendkívül fontos a magyar
jogalkotásban a megfelelő környezetvédelmi és pénzügyi garanciák előírása.
A fentiek mellett a Bt. módosítása a 26/A. § (5) bekezdése miatt is szükségessé vált, mert a jelenlegi
szabályozás szerint a kitermelés vagy üzemszerű tárolás megkezdésére rendelkezésre álló 5 éves határidő
meghosszabbítása során a bányászatért felelős miniszter és a bányavállalkozó által megkötött szerződés
határozza meg a meghosszabbítás időtartama alatt fizetendő térítés mértékét, melyet a bányafelügyelet által
kiadott meghosszabbítást engedélyező határozatnak is tartalmaznia kell. A szabályozás szerint - annak
ellenére, hogy a meghosszabbításról a bányafelügyelet közigazgatási eljárásban dönt -, a meghosszabbítás
idején fizetendő térítés mértékét (a miniszter és a bányavállalkozó polgárjogi szerződésben) a felek
megállapodása alapján állapíthatja meg. Az eljárás egyszerűsítése és a miniszter hatósági eljárásokkal
kapcsolatos feladatainak csökkentése érdekében a kitermelési határidő meghosszabbítására vonatkozó
szabályok módosítása ezért szükségessé vált.
A törvényjavaslatban az előbbi mellett szerepel egy másik fontos jogintézmény, a koncessziós díj bevezetése
is. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) lehetővé teszi, hogy az ágazati
jogszabályok a koncessziós jog gyakorlása átengedésének ellentételezéseként koncessziós díj fizetésének
25
kötelezettségét írják elő. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a koncessziós pályázat nyertese egyedi
szempontok alapján a miniszter által a Bt. 20. § (8) bekezdése szerint megállapított és az általános
szabályoktól eltérő mértékű bányajáradékot köteles fizetni. Ez a megoldás a hazai gyakorlatban azonban
teljesen egyedülálló, ezért az állam tulajdonában lévő ásványi nyersanyagok kitermelésének, kinyerésének
és az ezzel kapcsolatos tevékenységek átengedésének jogát célszerű koncessziós díj jogintézményének
bevezetésével is kompenzálni. Ez azért előnyös, mert így a koncesszió jogát elnyerő bányavállalkozók
rászoríthatók a minél gyorsabb és hatékonyabb kitermelésre és az ásványi nyersanyagok tekintetében elvárt
hasznosítás is hamarabb következik be. Az eddigi gyakorlat szerint megkötött koncessziós szerződésekben
pusztán az egyedi bányajáradék fizetés kötelezettségének kikötése nem jelent olyan jellegű ösztönzést,
amely a bányavállalkozókat a kitermelésre sarkallná.
Módosításokat tartalmaz a törvényjavaslat a felszíni ingatlantulajdon korlátozásával, vezetékjoggal,
használati joggal kapcsolatosan is. Ezek egy része szövegpontosító jellegű és az egyértelmű jogalkalmazást
segíti elő.
A törvénymódosítás tartalmazza egyéb kapcsolódó, vagy energetikai tárgyú törvények kisebb terjedelmű
módosítását.
26
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A § az Irányelv átültetésével kapcsolatos módosítást tartalmazza. A jelenleg hatályos Bt. 1. § (1) bekezdés k)
pontjában található rendelkezés a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos hatályról rendelkezik,
ugyanakkor az Irányelvnek megfelelően szükséges azt kiegészíteni azzal, hogy a szén-dioxid csővezetéken
történő szállítása is a Bt. hatálya alá tartozik.
A (2) bekezdésben a Bt. 1. § (5) bekezdésének módosításával kerül meghatározásra az Irányelv 2. cikk (2)
bekezdésének megfelelően az, hogy mely esetkör nem tartozik a Bt. hatálya alá, amelynek kritériuma
egyrészt, hogy a szén-dioxid tárolása 100 kilotonna tervezett mennyiséget ne érjen el, és a tárolás a szén-
dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés vagy tesztelés céljából történjen.
A 2. §-hoz
A Bt. 5. § (1) bekezdését megelőző alcím módosítása azért vált szükségessé, mert több olyan tevékenység is
szerepel az 5. § (1) bekezdésében, amelyek nem minősülnek bányászati tevékenységnek, így az alcím nem
egyezik meg az 5. § (1) bekezdésében foglalt tartalommal.
A 3. §-hoz
A cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának
szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendeletben foglaltak szerint a
bányafelügyelet engedélyezi a cseppfolyós propán-, bután gázok tartályban vagy palackban történő
forgalmazását, valamint látja el felügyeletét. Jelenleg azonban a bányafelügyelet ezen feladatának törvényi
szintű szabályozása hiányzik, amelyet a Bt. 5. § (1) bekezdés f) pontjának módosítása pótol.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm.
rendeletben több helyen szerepel a bányajáradék, bírság, felügyeleti díj tartozásokkal kapcsolatosan a
kérelem elutasítását eredményező jogkövetkezmény, amelyet generálisan a Bt. 5. §-ának egy új (4a)
bekezdéssel történő kiegészítése tartalmaz, kiterjesztve a rendelkezést az egyéb fizetési kötelezettségekre is,
egyben az eljárási rendet is szabályozva a fizetési felszólítás alkalmazásával.
A 4. §-hoz
A Bt. jelenleg hatályos 6. § (2) bekezdése szerint - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Ptk.) 215. § (1) bekezdésére is figyelemmel - a bányászati jog átruházására vonatkozó
szerződés a bányafelügyelet hozzájárulása alapján jön létre a szerződés megkötésének napjára
visszamenőleges hatállyal. A visszamenőleges joggyakorlás és kötelezettség átszállás a bányászati jog
átruházása során azonban visszás helyzetet okoz. Gyakori, hogy a bányafelügyelet határozatának jogerőre
emelkedéséig több hónap is eltelik, vagy egymást követően nyújtanak be hozzájárulás iránti kérelmet
ugyanazon bányászati jog tekintetében. Ez jelentős jogalkalmazói problémát okoz, figyelemmel arra is, hogy
az átruházási szerződés tartalmát a bányafelügyelet nem vizsgálhatja, csak a jogszabályban előírt kellékek
meglétét. Erre tekintettel a bányászati jogok átruházása körében indokolt, hogy a bányászati jog átruházására
vonatkozó szerződés, a Ptk. 215. § (2) bekezdésében foglalt megengedő szabály alapján, csak a hozzájáruló
határozat végrehajthatóvá válásától kezdődően jöjjön létre. A Bt. a bányászati jog átruházása esetén nem
rendezi azt a kérdést, amikor a bányavállalkozónak valamilyen köztartozása van. A bányakapitányság az
átruházáshoz történő hozzájárulás során nem vizsgálhatja az átvevőnek a kötelezettség teljesítésére
vonatkozó képességét, így a fizetésre képtelen cégek is megszerezhetik a bányászati jogot. A Bt. 6. § (3)
bekezdése ezért úgy rendelkezik, hogy a bányászati jog csak akkor ruházható át, ha a köztartozásra
vonatkozó fizetési kötelezettségének az eladó eleget tett.
27
Az 5. §-hoz
Az Irányelvnek való megfelelés érdekében a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatban a korábban a
2011.	évi XXIX. törvény által bevezetett koncesszióval kapcsolatos szabályokat hatályon kívül kell helyezni
a Bt.-ből.
A § (2) bekezdése a koncessziós pályázat tartalmával kapcsolatos pontosító rendelkezéseket tartalmaz a Kt.
rendelkezésére figyelemmel.
A 6. §-hoz
A módosítás célja a Bt. koncessziós pályázat tartalmára vonatkozó szabályai és a Kt. közötti összhang
megteremtése.
A 7. §-hoz
A jelenleg hatályos 11. § (2) bekezdés első mondata szerint a koncesszió megadásáról a miniszter dönt. A
Kt. 5. § (1) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a
koncessziós szerződés megkötésére - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a
tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult. Ennek érdekében minősítő bizottságot kell
létrehozni, amelyre vonatkozóan a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmaz
szabályokat. Ugyanakkor a bizottság létrehozására vonatkozó kötelezettségről a hatályos Bt. nem
rendelkezik. Emellett a Kt.-val való összhang megteremtése érdekében azt is egyértelművé kell tenni, hogy a
minősítő bizottság a pályázatokat csak értékeli, az elbírálás azonban már a miniszter feladatkörébe tartozik.
A 8. §-hoz
A Bt. 12. § (1) bekezdésének kiegészítése azt a célt szolgálja, hogy a koncessziós szerződés
meghosszabbítására annak érvényességi idején belül sor kerülhessen.
A Bt. nem tartalmaz szabályt arra az esetre, amikor a koncesszió úgy szűnik meg (a meghosszabbítás
időszakát is figyelembe véve), hogy marad vissza kitermelhető ásványi nyersanyag. Ásványvagyon-
gazdálkodási megfontolások azt kívánják, hogy a kitermelőhely ásványvagyonát a jogosult a lehető
legteljesebb mértékben termelje ki, ezzel biztosítva az állami bevételek maximalizálását. Mivel ilyen
esetekben már meglévő koncessziót követően történik a pályáztatás, indokolatlan egy újabb érzékenységi és
terhelhetőségi vizsgálat lefolytatása.
A hatályos Bt. nem rendezi azt az esetet sem, amikor a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása
nem történt még meg és a tájrendezési kötelezettség mellet a bányatelek is fennmarad. Az erre vonatkozó
hiányzó szabályt tartalmazza a Bt. új (5) bekezdéssel történő kiegészítése.
A 9. §-hoz
A Bt. 12/A. §-sal történő kiegészítésének indoka a koncessziós díj intézményének bevezetése. A Kt.
lehetővé teszi, hogy ágazati jogszabály a koncessziós jog gyakorlása átengedésének ellentételezéseként
koncessziós díj fizetésének kötelezettségét írja elő. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a koncessziós
pályázat nyertese a Bt. 20. § (8) bekezdésében a miniszter által egyedi szempontok alapján megállapított
bányajáradékot köteles fizetni. Az eddigi tapasztalatok szerint a csupán az általános szabályoktól eltérő
egyedi bányajáradék megfizetésének kötelezettsége nem jelent olyan ösztönző erőt, amely a
bányavállalkozókat - az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé sorolható bányászati tevékenység
időleges átengedésének fejében -, minél gyorsabb és hatékonyabb kitermelésre ösztönözné, ezért szükséges
a koncessziós díj bevezetése is.
28
A 10. §-hoz
A 13. § módosítása a Bt. koncessziós társaságra vonatkozó szabályait hangolja össze a Kt. rendelkezéseivel,
valamint a koncessziós társasággal kapcsolatos további követelményt állapít meg.
A 11. §-hoz
A Bt. 18. §-ában a bányászati koncessziós tevékenység másra történő átruházásáról a Kt. 25. §-a alapján
rendelkezik. Törvényi szinten kerül kimondásra, hogy a koncessziós jog átruházására vonatkozó kérelmet
kinek kell benyújtania, melyek az átruházás feltételei és, hogy átruházás esetében nem kell koncessziós
pályázatot kiírni.
A 12. §-hoz
A Bt. 20. § (11) bekezdésének módosítása a bányajáradék és a kitermelési határidő meghosszabbítása esetén
fizetendő térítés megkülönböztetését szolgálja. Bányajáradékot ugyanis a kitermelt ásványi nyersanyag
mennyisége után kell fizetni, térítést viszont az üzemszerű kitermelés megkezdéséig.
A 13. §-hoz
A szén-dioxid geológiai tárolására vonatkozó koncesszióval kapcsolatos szabályok hatályon kívül helyezését
szolgálja a módosítás.
A 14. §-hoz
A rendelkezés a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának kötelezettségét előírja a szénhidrogén
szállítóvezetékekre és a biogáz-vezetékekre is. A Bt. korábbi módosításában a Bt. 49. § 39. pontja a biogáz-
vezetékekkel kapcsolatban már pontosításra került. Ennek megfelelően az egyéb gázok és gáztermék
vezetékek körébe beleértendő a biogáz-vezeték is. Az ilyen vezetékek tervezésére, létesítésére, felújítására,
üzemeltetésére és elbontására szintén szükséges minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, ezért ezzel
összefüggésben a Bt. 24. § (3) bekezdését módosítani kell. Ugyanakkor a bekezdés kiegészül a szénhidrogén
szállítóvezetékkel is. Ennek indoka, hogy a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a
Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM
rendelet 4. § (1) bekezdése a szénhidrogén szállítóvezetékek tekintetében is előírja a minőségbiztosítási
rendszer kidolgozását, amely szakmailag indokolt és, amelynek felügyelete a bányakapitányság hatáskörébe
tartozik. A módosítás megteremti a vonatkozó jogszabályok koherenciáját és elősegíti az egységes és
egyértelmű jogértelmezést.
A 15. §-hoz
A Bt. 25. § (3) és (3 a) bekezdésében található hatályos szabályozás nehezen értelmezhető, egyben felveti
annak kérdését is, hogy a Bt. egyáltalán tartalmazhat-e szabályozást ilyen körben. A Ptk. 81. § (3) bekezdése
alapján „Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai
közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és
önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való
rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos
adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből
elrendeli”. A külön törvény szerinti adatok a Ptk.-ban magas absztrakciós szinten meghatározott nem üzleti
titoknak minősülő adatokon kívüli adatok. Azok az adatok, amelyeket a Bt. hatályos szabályozása tartalmaz,
a Ptk.-nak megfelelően az állami vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal
való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével
kapcsolatos adatok körébe tartoznak.
A fentiekre tekintettel a Bt. 25. § (3) bekezdésének módosítása és (3a) bekezdésének hatályon kívül
helyezése szükséges.
29
A 16. §-hoz
Mivel a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos tevékenységek nem minősülnek bányászati
tevékenységnek, ennek megfelelően a bányatelekre vonatkozó rendelkezéseket módosítani kell úgy, hogy
szén-dioxid geológiai tárolása esetén bányatelket ne kelljen megállapítani.
A 17. §-hoz
A Bt. jelenleg hatályos 26/A. § (5) bekezdése szerint a kitermelésre megállapított öt éves határidő
meghosszabbítására irányuló engedélyező határozatot a bányafelügyelet adja ki, azonban csak abban az
esetben, ha a miniszter szerződésben megegyezik a bányavállalkozóval a meghosszabbítás ideje alatt (a
bányatelek üzemszerű termelésbe állításáig) fizetendő térítés összegéről. Ez a megoldás feleslegesen növeli
a bányafelügyelet eljárásának időtartamát és a miniszter hatósági eljárásokkal kapcsolatos feladatait. A
hosszabbítás engedélyezése tisztán közigazgatási hatósági eljárás keretében is lefolytatható, ahhoz külön
szerződés megkötésére nincs szükség. A módosítás értelmében, ha a bányavállalkozó a kitermelést nem
kezdi meg a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül, legfeljebb egy alkalommal kérheti a
kitermelési határidő meghosszabbítását. Az üzemszerű kitermelés megkezdéséig pedig a bányavállalkozó
térítést köteles fizetni. A térítés fizetésére vonatkozó részletszabályokat a Bt. felhatalmazása alapján a Bt.
végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.
A Bt. 26/A. § (6) bekezdésének pontosítására azért van szükség, mert a jogalkalmazási gyakorlat során
problémát jelentett az a) pontban meghatározott követelmények végrehajtása, figyelemmel arra, hogy a
26/A. § (5) bekezdésében a kitermelés, üzemszerű tárolás megkezdésére meghatározott ötéves határidő
vonatkozásában a Bt. nem mondta ki expressis verbis a jogvesztés következményét, amely azonban az a)
pont tekintetében jogértelmezési vitákat eredményezett. A pontosítással egyértelművé válik, hogy a
kitermelés és az üzemszerű tárolás megkezdésére törvényben előírt öt éves határidő elmulasztása és a
meghosszabbítási kérelem elutasítása esetén mikor kell törölni a bányászati jogot.
A 18. §-hoz
A § meddőanyag értékesítésének engedélyezésére vonatkozó szabályt állapít meg. A Bt. 23. § (2) bekezdése
szerinti meddőhányó hasznosítás meglévő meddőhányóhoz kapcsolódik. Ezek lehetnek már régen felhagyott
bányatelekhez, bányaüzemhez nem kapcsolódó meddőhányók és lehetnek a bányaművelés során kialakított
meddőhányók. Ahhoz, hogy meddő értékesítés lehessen a Bt. 23. § (2) bekezdése alapján, először tehát
meddőhányóra van szükség. Majd ennek a hasznosítását kell kérni (azaz a meddőhányóból kitermelni a
hasznosítható ásványi nyersanyagot). A módosító szabály arra irányul, hogy meddőhányó létrehozása nélkül
is lehessen meddőt értékesíteni.
A 19. §-hoz
A § a Bt. 30. §-ának újraszabályozásával a kitermelés szüneteltetése esetére vonatkozó szabályokat
pontosítja. A 30. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés kiegészítését és pontosítását a jogalkalmazási
bizonytalanság megszűntetése indokolja, mivel a hatályos szabályt a bányavállalkozók sok esetben úgy
értelmezték, hogy a műszaki üzemi terv hatályát követő hat hónapig csak a Bt. alapján is szüneteltethető a
kitermelés. A szabály így félreérthető abban a tekintetben, hogy nem rendelkezik arról egyértelműen, hogy
a kitermelést szüneteltetni 6 hónapnál rövidebb ideig is csak akkor lehet, ha a bányavállalkozó jóváhagyott
és hatályos műszaki üzemi tervvel rendelkezik.
A 30. § (3)-(4) bekezdésének módosítás értelmében ha a bányafelügyelet észleli, hogy a szünetelő bánya
esetében a kitermelés bányavállalkozó általi folytatására nincs reális esély, elrendeli a bányabezárást és
tájrendezést, amely végrehajtásának következménye az általános szabályok szerint a bányatelek törlése.
Amennyiben a bányavállalkozó nem hajtja végre a kötelezést, a bányafelügyelet további mérlegelés nélkül
törli a bányavállalkozó bányászati jogát, amelyet az új jogosított kijelölésére vonatkozó pályázat követ.
30
A 20. §-hoz
A Bt. 32. § (1) bekezdésének módosítása az összhangot szolgálja a Bt. hatályára vonatkozó rendelkezésben
szereplő megnevezésekkel. A biztonsági övezetben betartandó korlátozásokat és tilalmakat jogszabály
határozza meg. Ezek érvényesítésére nem szükséges szolgalmat, vezetékjogot, használati jogot alapítani,
mert ezeket a korlátozásokat és tilalmakat ezen közérdekű használati jogok alapítása nélkül is be kell tartani.
A jogalapítás félrevezető és azt sugallja, hogy ezek alapítása nélkül a biztonsági övezet esetleg nem jön
létre, illetve a tilalmakat és korlátozásokat (amelyeket jogszabály állapít meg) nem kell betartani a
jogalapítás hiányában. Ezért az erre vonatkozó szabályt a módosítás már nem tartalmazza.
A földgázellátásról szóló korábbi jogszabályok kizárták a közterületen történő bányaszolgalmi jog
megállapítását szállító- vagy elosztóvezeték tekintetében. Ezt a tilalmat a Bt. a 32. § (5) bekezdésében
fenntartotta, azonban a szabályozás pontatlan, mert az elosztóvezetékek esetében a szolgalom (jelenleg
vezetékjog) alapítási tilalom nem került be a szabályba. A rendelkezések koherenciája érdekében szükséges
a 32. §-ban a vezeték mint önállóan is használt fogalom pontosítása (a korábbi szabályozásnak megfelelően
a szállító- és elosztóvezetékre szűkítve), illetve az (5) bekezdésben a vezetékjoggal és használati joggal
történő kiegészítés.
A Bt. szabályozási koncepciója azon alapul, hogy a bányászati, illetve gázipari létesítmények elhelyezése,
üzemeltetése a magántulajdonban a legkisebb korlátozással járjon. Ezért írja elő a Bt. többek között a
vezetékek közterületen történő elhelyezésének követelményét.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette [568/B/2005., 1200/B/2005., 27/2010. AB határozat],
hogy a közművek elhelyezésére főszabály szerint a közterület (akár állami, akár önkormányzati tulajdonban
van) szolgál, így a szolgalomalapítás - melynek célja a közmű üzemeltetésének biztosítása - indokolatlan,
hiszen a közterület ezt a funkciót eleve magában hordozza.
A módosítás az AB határozatnak megfelelően kizárja a szolgalom, vezetékjog vagy használati jog alapítását
közterület esetében, továbbá kötelezővé teszi az igénybevételre vonatkozó megállapodás megkötését.
Megállapodás hiányában a polgári jog szabályai szerint nyitva áll a bírósági út a felek előtt (a bíróság a
szerződést létrehozhatja, tartalmát megállapíthatja), ahogyan erre az 1200/B/2005 AB határozat indokolása
is rámutat.
A 21. §-hoz
A Bt. 38. § (2)-(5) bekezdésének módosítása és (6) és (6a) bekezdéssel történő kiegészítése a biogáz-
vezetékekre vonatkozó szabályokkal való kiegészítés miatt szükséges. A biogáz-vezeték létesítésével és
üzemeltetésével kapcsolatban a Bt. jelenlegi 38. § (3) bekezdését nem lehet alkalmazni, mert ez a vezeték
nem bányászati létesítmény. Bányászati létesítmény a Bt. szerinti bányászathoz (bányászati tevékenységhez)
kapcsolódó létesítmény (Bt. 49. § 4. pontja). Erre tekintettel kényszerszolgalom sem alapítható rá.
Amennyiben a biogáz vezetékek (mint egyéb gáz-vezetékek) esetében kényszerszolgalom alapítási lehetőség
nem lesz, akkor az ilyen típusú beruházások elmaradnak. Az ingatlantulajdonosok nagy száma miatt pedig,
az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetében, a polgári jogi megállapodás szinte kizárt. Ezért
szükséges az egyéb gázok és gáztermékek vezetékére vonatkozó kényszerszolgalmat lehetővé tevő szabály
beillesztésével a meglévőeket kiegészíteni. Ugyanakkor jogszabály-szerkesztési szempontból logikusabb, ha
a jelenleg hatályos (3) bekezdésben szereplő szabályokat szétválasztani az elhelyezési és üzemeltetési
szolgalom külön bekezdésben tárgyalásával.
A 22. §-hoz
A Bt. 38/A. §-ának jelenleg hatályos (5) bekezdése úgy értelmezhető, hogy csak a használati jog esetében
szükséges megállapodás hiányában a bányafelügyelet engedélye a jogalapításhoz, a vezetékjog és az
előmunkálati jog tekintetében az előzetes megállapodási kötelezettség nem áll fenn. Ezt a hibát orvosolja a
módosítás, amelynek értelmében az előmunkálati jogot, a vezetékjogot, továbbá a használati jogot a
bányafelügyelet csak abban az esetben engedélyezi, ha a felek nem tudtak e tekintetben megállapodni. A §
kiegészül továbbá azzal a rendelkezéssel, hogy közterületen elhelyezett elosztóvezetékre és annak idegen
ingatlant érintő biztonsági övezetére vezetékjogot vagy használati jogot alapítani nem lehet.
31
A 23. §-hoz
A Bt. 38/C. § (3) bekezdését módosítja a Bt. 38/A. § (5) bekezdésének módosítására tekintettel, ahol
megállapításra kerül az a rendelkezés, hogy vezetékjog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött
megállapodása alapján keletkezik.
A 24. §-hoz
A használati jogra vonatkozó szabályokat a vezetékjogi szabályokkal azonos módon kell - a sajátosságokból
adódó eltérések figyelembevételével - meghatározni, mivel az elosztóvezeték tekintetében ezek a
létesítmények jogi státusukat tekintve tartozéknak minősülnek. A használati jog terjedelmét a Bt. nem
szabályozta, amely jogbizonytalanságot eredményezett, ezt pótolja a módosítás.
A 25. §-hoz
A bányászati hulladéktárolással kapcsolatos módosítását tartalmazza a Bt. 41. § (1a) bekezdéssel történő
kiegészítése, mivel a Bt. 41. § (1) bekezdésében szereplő tényállás nem elégséges a szankcionálással elérni
kívánt joghatáshoz. Emellett a hulladékkezelés nem szükségszerűen bányászati tevékenység és ez alapján az
engedélytől eltérő hulladékkezelési tevékenység nem is szankcionálható.
A szabálytalan bányászati tevékenység tényállására vonatkozó hatályos szabályok jelenleg nem
egyértelműek, mert a szabálytalan és engedélytől eltérő bányászati tevékenység nincs megfelelően
elhatárolva (emellett a szabálytalan bányászati tevékenység meghatározásánál szerepel a műszaki üzemi
tervtől eltérő tevékenység is, amely eleve engedélytől eltérőnek tekintendő, figyelemmel arra, hogy a
műszaki üzemi terv jóváhagyása bányafelügyeleti engedélynek minősül). A szabálytalan bányászati
tevékenység, hasonlóan a jogosulatlan bányászati tevékenységhez, mindig jogszerűtlen magatartás, azzal a
különbséggel, hogy szabálytalan bányászati tevékenységet csak bányavállalkozó tud megvalósítani. Mivel
az engedély nélküli tevékenység is „szabálytalan”, ezért egzaktabb szabályozást jelent az, ha a szabálytalan
bányászati tevékenységnek mint átfogó kategóriának a meghatározása valósul meg. A szabálytalan
bányászati tevékenység tartalmát meghatározó (3) bekezdésben, erre tekintettel szükséges elhelyezni a
bányafelügyeleti engedély nélkül vagy attól eltérő tevékenység gyakorlást.
A módosítás emellett egyértelműen rendezi a koncesszió esetében alkalmazható jogkövetkezményt,
figyelemmel a Bt. 12. §-ának módosítására.
A (3a) bekezdés azt a több esetben előforduló és nehezen feloldható helyzetet tisztázza, amikor szabálytalan
bányászati tevékenység végzése során termelnek ki ásványi nyersanyagot. Általános jogelv, hogy
jogszerűtlen magatartással jogot szerezni nem lehet. Erre tekintettel szükséges az új szabály, amely rendezi a
kérdést. Amennyiben a bányafelügyelet nem rendeli el az eredeti állapot helyreállítását, akkor lényegében
legalizálja a kialakult helyzetet, megnyitva az utat a bányajáradék megfizetésén keresztül a tulajdon
megszerzésére.
A Bt. 41. § (5) bekezdésében a gázipari engedélyesek esetében az engedély tartalma nem egyértelmű. A
bányakapitányság építési engedélyt ad ki, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jóváhagyja a
minőségirányítási rendszert, a bányakapitányság elfogadja az engedélyes gázipari tevékenység végzésére
szerződtetett vállalkozóra vonatkozó bejelentését. Ezen eljárások közül kifejezett engedély az építési típusú
engedély, ezért a módosításban határozat szerepel.
A Bt. 41. § (7) bekezdése szerint a biztosíték adásának kötelezettsége a bányavállalkozót terheli. Ez a
kötelezettség nem várható el azokban az estekben, amikor az államot terheli a bányászati tevékenységből
származó tájrendezési kötelezettség teljesítése. Ilyen eset az, amikor a bányavállalkozó jogutód nélkül
megszűnik, a bányászati jog új jogosítottjának kijelölése sikertelen és a bányászati tevékenységből származó
kötelezettség az államra hárul, vagy az állam és gazdasági társaság között létrejött szerződés (pl.
privatizációs szerződés) alapján vállalt tájrendezési kötelezettségről van szó (pl. a bánya-erőmű integráció
32
során). Ezekben a bányavállalkozóra át nem hárítható kötelezettségek esetében, ahol az állam a kötelezett,
nem várható el és nem is indokolt a biztosítékadási kötelezettség fenntartása, mert az állam tulajdonképpen
saját magának adna biztosítékot.
A Bt. 41. § (8) bekezdésének módosítása az adók módjára behajtandó tartozások körét egészíti ki a
jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékével. Annak meg nem fizetése esetén jelenleg csak bírósági
végrehajtó útján lehet a fizetési kötelezettségnek érvényt szerezni, amely hosszabb és bonyolultabb eljárás,
valamint sok esetben nem vezet eredményre.
A 26. §-hoz
A bányavállalkozó a Bt. 36. §-a alapján azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati
tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően,
köteles fokozatosan helyreállítani és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a
természeti környezetbe illően kialakítani. A tájrendezés azonban döntően a bányabezárással történik meg,
amelynek megvalósítása mind környezetvédelmi, földvédelmi, mind a magántulajdon védelme érdekében
szükséges. A bezárási tevékenység tekintetében azonban nem indokolt az igénybevételi jogosultság
igazolásának megkövetelése, mert annak hiányában maga a tájrendezés elvégzése lehetetlenül el és a
bányafelügyelet nem tudja kikényszeríteni a végrehajtást (már hatósági határozat sem születhet). A Bt. 42. §
(5)	bekezdéssel történő kiegészítése ingatlantulajdonosi érdeket sem sért, mivel a bezárási műszaki üzemi
tervet a Bt. 2. § és 27. § (4) bekezdése alapján az ingatlantulajdonos érdekeinek szem előtt tartásával
(tulajdonvédelem) lehet jóváhagyni, és egyebekben biztosított a határozattal szembeni jogorvoslat is.
A 27. §-hoz
A § egy új III/A. részt iktat be a Bt.-be, amely az Irányelv megfelelő átültetését szolgálja. A szén-dioxid
tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatásával, tárolásra történő kialakításával, hasznosításával és
bezárásával, és a szén-dioxid geológiai tárolás céljából csővezetéken történő szállításával kapcsolatos
szabályok sajátosak a Bt. hatálya alá tartozó bányászati tevékenységekhez képest, ezért célszerű egy helyen
szerepeltetni őket a Bt.-ben, és csak azokat a rendelkezéseket szükséges a Bt. egyéb szabályai közé
elhelyezni, amelyek nem indokolják az elkülönített rendelkezést.
A 42/A. § tartalmazza a kizárólag a III/A. Rész és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló kormányrendelet
(a továbbiakban: CCS Vhr.) mint végrehajtási jogszabály tekintetében alkalmazandó értelmező
rendelkezéseket, amelyek az Irányelv definícióinak megfelelően kerültek átültetésre.
Az Irányelv előírja a tagállamoknak, hogy kötelesek felmérni az ország területén a szén-dioxid geológiai
tárolására rendelkezésre álló kapacitást, amely kötelezettséget a 42/B. § fogalmazza meg. A kapacitás
felmérés eljárási szabályait és határidejét CCS Vhr. tartalmazza.
A 42/C. § a földtani kutatási engedély szabályait határozza meg. Az Irányelv csak választható lehetőségként
említi a földtani kutatás elvégzését. Egy terület szén-dioxid tárolásra alkalmasságának megállapításához és
az Irányelv 1. mellékletében meghatározott adatgyűjtés elvégzéséhez szükséges a kutatási tevékenység
elvégzése. A választott jogi megoldás szerint Magyarországon a kutatáshoz földtani kutatási engedély
szükséges. Törvényi szinten csak a kutatási engedély, mint az üzemeltetés feltétele és az engedély hatálya
került rögzítésre. A kérelem benyújtásának szabályai és az engedély tartalmi követelményei a CCS Vhr.-ben
kerültek szabályozásra. A kutatási engedélyhez szükséges pénzügyi biztosíték minimum összegének
megállapításakor a Bt. által, a szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogadomány iránti kérelemhez
mellékelendő összeget szolgált alapul.
A 42/D. § a földtani kutatási engedély módosítására és átruházására vonatkozó szabályokat határozza meg A
földtani kutatási engedély módosítása - akárcsak a tárolási engedélyé - kötelező, amennyiben az
engedélyhez képest előre látható és jelentős változás következik be. A földtani kutatási engedély a
bányászati joghoz hasonlóan átruházható.
33
Törvényi szinten a 42/E. §-ban kerül meghatározásra a tárolási engedély kiadásának alapvető feltételei. Az
kérelem és az engedély tartalmi követelményeit a CCS Vhr.-ben tartalmazza. A szén-dioxid geológiai
tárolása csak tárolási engedély alapján kezdhető meg.
A 42/F. § tartalmazza, hogy üzemeltetőnek az engedélyben foglalt követelmények, a bezárásra, a bezárást
követő időszakra, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló
törvényben meghatározott kibocsátási egység visszaadási kötelezettségre vonatkozó követelmények
teljesítésének biztosítása céljából a bányafelügyelet által meghatározott pénzügyi biztosítékot kell adnia,
valamint meghatározza a pénzügyi biztosíték minimális összegét. Az Irányelvhez kiadott útmutató szerint a
legmegfelelőbb módszer az anyagi garanciák összegének szabályozására, hogy azt az engedélyező hatóság
az egyedi engedélyezési tervek elbírálásakor állapítja meg, ahelyett, hogy jogszabály rögzítené az anyagi
garanciák összegét, ugyanis az összeg nagyban függ a tárolóhely műszaki adataitól, a tárolni kívánt szén-
dioxid mennyiségétől és helyszínétől.
A 42/G. §-ban a felszíni ingatlantulajdon korlátozása, és a tárolóhely, a szállítóhálózat biztonsági övezete
tekintetében a Bt. már meglévő szabályait rendeli alkalmazni.
A szén-dioxid szállítóhálózatra vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza a 42/H. §. A szén-dioxid
szállítás és tárolás bányászati tevékenységtől való eltérő jellegéből adódóan a tárolóhely és a szállítóhálózat
üzemeltetőjének személye elválhat egymástól.
A 42/I. § tartalmazza a szállítóhálózathoz és a tárolóhelyhez való hozzáférés szabályait. A hozzáférést az
Irányelv rendelkezéseivel összhangban átláthatóan és megkülönböztetéstől mentesen kell biztosítani
harmadik személy részére. A (4) és (5) bekezdés tartalmazza a hozzáférés megtagadásának esetén
alkalmazandó vitarendezési eljárás szabályait.
A 42/J. § a szén-dioxid geológiai tárolásában résztvevő üzemeltető, szállítóhálózat üzemeltető és a szén-
dioxid kibocsátója számára együttműködési megállapodás megkötésének kötelezettségét írja elő. A kár
megelőzése és gyors elhárítása érdekében, illetve a későbbi jogviták megelőzése érdekében a geológiai
tárolásban részt vevő mindhárom alanynak előzetesen meg kell állapodnia a kötelezettségekről és a
felelősség megosztásáról. A CCS Vhr. állapítja meg az együttműködési megállapodás kötelező tartalmi
elemeit és a megállapodás ellenőrzésének eljárási szabályait.
A 42/K. § az üzemeltető számára előírja a monitoringterv és a rendszeres jelentéstételre vonatkozó
kötelezettséget. A monitoringterv tartalmi követelményeit és a rendszeres ellenőrzés részletes szabályait a
CCS Vhr. tartalmazza.
A 42/L. § az Irányelvben előírt gyakorisággal kötelezővé teszi a bányafelügyelet számára rendszeres
helyszíni ellenőrzések megtartását a bezárást megelőző és az azt követő időszakra egyaránt. Az ellenőrzésre
vonatkozó részletes szabályokat a CCS Vhr. tartalmazza. A környezetvédelmi felügyelőség helyszíni
ellenőrzésére a törvény nem tartalmaz rendelkezést tekintettel arra, hogy annak rendszerességét az egységes
környezethasználati engedély határozza meg, de a környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján azt évente
legalább egyszer meg kell tartani.
A 42/M. § a szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén szükséges intézkedéseket tartalmazza. A
korrekciós intézkedések azonnali megtétele a környezet és az emberi egészség védelme érdekében rendkívül
fontos, ezért a § tartalmazza azt a szabályt is, hogy az intézkedések elmulasztása esetén a bányafelügyelet
kötelezést adhat ki, valamint azt maga is végrehajthatja.
Az Irányelv előírja, hogy mely esetekben kell, és mikor lehet a bányafelügyeletnek felülvizsgálni,
módosítani és visszavonni a tárolási engedélyt. A 42/N-42/P. § tartalmazza az erre vonatkozó alapvető
szabályokat.
34
Amennyiben a bányafelügyelet visszavonja a tárolási engedélyt és a tárolóhely bezárása nem indokolt, az
Irányelv lehetőséget biztosít rá, hogy a bányafelügyelet a tárolóhelyre új tárolási engedélyt adjon ki. Az új
kérelmezőt a bányafelügyelet pályáztatás útján választja ki. Az Irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy az új
engedélyes kijelöléséig a bányafelügyelet ideiglenesen továbbüzemeltethesse a tárolóhelyet. A
bányafelügyelet azonban erre nem rendelkezik kapacitással, ezért a bányafelügyelet az új tárolási engedély
kiadásáig csak az Irányelvben taxatíve felsorolt kötelezettségekért felelős.
Az új tárolási engedélyes kiválasztására vonatkozó pályáztatás eljárás részletes szabályait a CCS Vhr.
tartalmazza. Annak érdekében azonban, hogy a pályáztatási eljárás és az ideiglenes továbbüzemeltetés nem
húzódhasson évekig, tehát a tárolóhely ne működhessen tárolási engedély nélkül, szükséges időben
maximalizálni ezt az „ex lege” állapotot. Ezt a 42/R. § hat hónapban állapítja meg, amely egy pályázati
eljárás idejét foglalja magában.
A 42/S. § meghatározza, hogy milyen esetekben köteles a bányafelügyelet bezárni a tárolóhelyet. A
rendelkezés átülteti az Irányelv előírásait és kiegészíti az új tárolási engedélyes kijelölésének sikertelensége
esetén kötelező bezárással. A tárolóhely bezárására vonatkozó kérelem és a bezáráshoz szükséges
követelmények szabályait a CCS Vhr. tartalmazza.
Az Irányelv a felelősség átvételének két esetét különbözteti meg: az üzemeltető általi bezárást követően, és a
tárolási engedély visszavonását követően történő felelősség átvállalást. A 42/T. § átveszi az Irányelv szerinti
feltételeket, amelyek teljesülése esetén veheti át a felelősséget a bányafelügyelet.
A 42/U. §-ban foglalt rendelkezés az Irányelv előírásának megfelelően rendezi a felelősség átvételt követően
felmerülő, az üzemeltető felróható magatartásából adódó felelősség és a költségek viselésének kérdését. Ez
a rendelkezés azért fontos, hogy az üzemeltetőnek felróható magatartás miatt felmerült költségeket a
bányafelügyeletnek ne kelljen a 30 éves monitoringra befizetett pénzügyi hozzájárulásból finanszíroznia,
mivel a pénzügyi hozzájárulás összegét a bányafelügyelet annak idején nem az ilyen jellegű kiadásokra
figyelemmel állapítja meg. A pénzügyi hozzájárulás idő előtt történő felhasználása veszélyeztetné a további
monitoring folytatását.
A 42/V. § A tagállamokkal történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapítja meg.
42/W. § Az Irányelv átültetésével összhangban meg kell határozni a jogszabályellenes tevékenységgel
kapcsolatos jogkövetkezményeket, amelyek mértékét a végrehajtási jogszabály tartalmazza. A törvényben
rögzített összes kötelezettség megszegéséhez tartozik bírság, a környezetet és egészséget súlyosan
veszélyeztető kötelezettségszegés esetén a bányafelügyelet az engedélyeket vissza is vonhatja. A mérlegelési
lehetőség oka, hogy adódhatnak olyan helyzetek, amiben nem célszerű az engedély visszavonása, tekintettel
arra, hogy a tárolási engedély visszavonásával nem csak a tárolóhely üzemeltetője, hanem a szén-dioxid
leválasztó és a szállítóhálózat üzemeltetője is érdekelt, akik jogos érdekét az engedély visszavonása az adott
helyzetben sértheti, nem is beszélve Magyarország szén-dioxid csökkentési vállalásairól.
A 28. §-hoz
A Bt. 43. § (9) bekezdésével kapcsolatos módosítás a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körét pontosítja.
A módosítás értelmében felügyeleti díj fizetésére köteles a határon átnyúló szolgáltatásként PB-gáz
forgalmazást végző szolgáltató is. Ezeknek a szolgáltatóknak a tevékenységét ugyanúgy kell felügyelni és
ellenőrizni, mint a Magyarországon alapított vagy letelepedett szolgáltatók tevékenységét, ezért kötelezni
szükséges a határon átnyúló szolgáltatókat a felügyeleti díj befizetésére, természetesen azzal, hogy a
számítás alapjául a Magyarországon forgalmazott árbevételük szolgálhat. Továbbá a szén-dioxid
szállítóvezeték és a szállítóhálózat üzemeltetője is, amelyek esetében felügyeleti díj éves mértéke az
üzemeltető és a szállítóhálózat üzemeltető tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évi
árbevételének 0,4 %-a. Emellett az új (9b) bekezdés beiktatása a jelenleg is hatályos szabályozásnak felel
meg. A bekezdés törvényi szinten rögzíti, hogy a bányafelügyelet eljárásaiért igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy azoknak a bányavállalkozóknak, akik felügyeleti díjat fizetnek
35
a befizetett felügyeleti díja - annak mértékéig - az igazgatási szolgáltatási díjak összegével csökkenhessen.
A rendelkezés ugyanakkor lehetővé teszi a csekély mértékű felügyeleti díjat fizető bányavállalkozók a
nagyobb mértéket fizetőkkel szemben ne részesüljenek a felügyeleti díj nagyságát meghaladó igazgatási-
szolgáltatási díj kedvezményben.
A 29. §-hoz
A közigazgatási hatósági szolgáltatás és eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) módosításával összhangban, a bányafelügyelet akkor tart közmeghallgatást több mint
ötven ügyfél vagy a Ket. szerint ügyfélnek minősülő szervezet részvétele esetén, ha azt a tényállás tisztázása
érdekében indokoltnak tartja. A Ket. eltérést engedő rendelkezése alapján, a kérelmező jogszerzésre irányuló
kérelme esetén - ellenérdekű ügyfél hiányában - ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad
szakhatósági állásfoglalást, akkor a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, továbbá bírósági
felülvizsgálat esetében a keresetindítás lehetősége bányafelügyeleti hatósági ügyekben 30 nap helyett 15
napra csökken. Ezek a rendelkezések az eljárások lefolytatásának gyorsítását eredményezik.
A 30. §-hoz
A Bt. 44. § (1) bekezdés e) pontjának módosítása a bányafelügyelet szén-dioxid szállítóvezetéken történő
szállításával kapcsolatos hatósági felügyeleti jogkörét bővíti ki.
A Bt. 44. § (1) bekezdés g) pontjának módosítását a pb-gáz forgalmazásával kapcsolatos bányafelügyeleti
hatáskör törvényi szintű rendezése indokolja, illetve a hatásköri szabály pontosítása, figyelemmel a Bt. 5. §
(1)	bekezdés f) pontjának módosítására is. Ugyanis a Bt. nem rendezte törvényi szinten a cseppfolyós
propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának bányafelügyelet
által történő engedélyezését. A Pb-gáz forgalmazás felügyeletét is törvényi szinten kell rendezni.
A 31. §-hoz
A Bt. ásványvagyon gazdálkodással kapcsolatos fogalma a bányafelügyelet Bt. 43. § (3) bekezdésében
meghatározott hatásköréhez kapcsolódik. A jelenleg hatályos fogalom elavult, nem tartalmazza megfelelően
azokat a szempontokat, amelyeket a bányafelügyeletnek eljárásai során szem előtt kell tartania. Ennek
megfelelően került pontosításra a szöveg.
A Bt. 49. § 4. pont e) alpontjának, a Bt. 49. § 17. pont d) alpontjának és a Bt. 49. § 24. pontjának módosítása
a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos szabályok módosítása miatt szükséges.
A Bt. 28/B. §-a a földgázellátásról szóló törvénnyel összhangban megteremtette a gázüzemi tevékenység
kiszervezésének lehetőségét. Ugyanakkor a Bt. 49. § 44. pontjában meghatározott fogalom ezzel
összefüggésben jogbizonytalanságot eredményez abban a tekintetben, hogy a kiszervezett tevékenység
gázüzemi tevékenységnek minősül-e. Ennek megfelelően szükséges a módosítás úgy, hogy a kiszervezett
tevékenység is annak minősüljön, és ehhez kapcsolódóan a kiszervezett tevékenységet végzőre is ugyanazok
a szabályok vonatkozzanak, mint az engedélyesre.
A Bt. 49. § 47. pontjának módosítása technikai jellegű módosításokat tartalmaz a jogszabály megfelelő
számozása érdekében.
A 49. § 48-49. ponttal történő kiegészítése azért szükséges, mert a kizárólagos joggal (bányászati joggal)
való visszaélés lehetőségét igyekszik kizárni. Sok esetben adott visszaélésre okot a bányavállalkozók
körében ugyanis, hogy fogalom-meghatározás híján csekély mennyiségű ásványi nyersanyag kitermelésének
bevallásával elérték, hogy ne kelljen a kitermelésre megállapított határidőt meghosszabbítani, de folyamatos
és a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározottak szerinti bányászati tevékenységet nem folytattak.
A szabály szerint akkor tekinthető üzemszerűnek a kitermelés vagy tárolás, ha a tevékenységre vonatkozó
műszaki üzemi tervben jóváhagyott legnagyobb kitermelési mennyiségnek legalább a negyedét a tényleges
36
kitermelési (tárolási) mennyiség a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül eléri. Mindezek
alapján megfelelő biztosíték építhető be a Bt.-be annak érdekében, hogy megelőzzük a területfoglalás
lehetőségét.
A 32. §-hoz
A § a jogszabály-szerkesztési követelményeknek megfelelő számozás érdekében tartalmaz rendelkezéseket,
valamint újabb felhatalmazó rendelkezésekkel egészíti ki a Bt.-t.
Az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartásával kapcsolatban a Bt. 25. § (5)
bekezdése rendelkezik. Emellett a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.)
Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése is utal a nyilvántartások vezetésére. Ugyanakkor a jogszabályok nem
tartalmaznak rendelkezéseket a nyilvántartások tartalmára és vezetésére.
A Bt. 26/A. § (5) bekezdésében meghatározott kitermelési határidő meghosszabbítása esetén nem
bányajáradékot, hanem térítést kell fizetnie a bányavállalkozónak. A Bt. 50/A. § (1) bekezdés y) pontja
szerinti felhatalmazás a térítés mértékének kormányrendeleti szinten történő meghatározására vonatkozik.
Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása
szükségességének értékeléséről szóló 2008/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelés érdekében felhatalmazó rendelkezést kell beiktatni a Bt.-be. Ennek megfelelően
kormányrendeltben kell a jogalkotónak meghatározni a kőolaj - és földgázbányászati létesítmények, a
szénhidrogén szállító-, elosztó-, célvezetékek és tároló létesítmények tekintetében az európai és a nemzeti
kritikus infrastruktúrák azonosításának kritériumrendszerére, kijelölésére, az érzékeny információ
védelmére, a kapcsolattartásra és a jelentéstételi kötelezettségekre, valamint az európai kritikus
infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmére, ellenőrzésének rendjére, az előírások megsértése esetén
alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat.
Fentiek mellett az Irányelv maradéktalan átültetését szolgálja az eljárási szabályok kormányrendeleti szintű
megfogalmazására vonatkozó felhatalmazások beiktatása a Bt.-be. Emellett szükséges az 50/A. § (2)
bekezdésének kiegészítése egyrészt ugyanezen okból kifolyólag, másrészt a koncessziós pályázat kiírásával
és értékelésével, a minősítő bizottság működési rendjével és a koncessziós pályázat lebonyolításával
kapcsolatos részletes szabályok megállapítását miniszteri rendelet szintjén szükséges megállapítani a
gyakorlatban tapasztalt hiányosságok miatt.
A 33. §-hoz
Az elmaradt szolgalmak rendezésére vonatkozó szabályok megalkotása során az elosztóvezetékekhez
tartozó (tartozéknak minősülő) gázfogadó és nyomásszabályozó állomások tekintetében szabályozási hiány
keletkezett. A Bt. 50/C. § (6) bekezdéssel történő kiegészítése ezt a problémát oldja fel az
elosztóvezetékekre vonatkozó szabályozás alkalmazásával, a Bt. dogmatikai rendszerére figyelemmel
használati jogként nevesítve a bányafelügyelet által utólagosan megállapítható idegen dologbeli jogot.
A 34. §-hoz
A § a Bt. 26/A. § (5) bekezdésének módosítása, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
módosításáról szóló 2010. évi IV. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges átmeneti
rendelkezéseket tartalmazza.
A 35. §-hoz
Az Irányelv átültetésére vonatkozó jogharmonizációs záradékot tartalmazza a Bt. 51. § d) pontjának
módosítása.
37
A 36. §-hoz
A § a szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmazza.
A Bt. 22. § (8) bekezdésének módosítás a koncessziós szerződés hatályba léptetésével kapcsolatos
problémákat oldja fel. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint ugyanis a koncessziós szerződés aláírásától
kell számítani a kutatási műszaki üzemi terv benyújtására nyitva álló hat hónapos határidőt. Ez
szükségszerűen azt is jelenti, hogy a koncessziós szerződésnek az aláírás napján kell hatályba lépnie, ahhoz,
hogy az abban foglalt jogok érvényesíthetőek legyenek. Ez azonban számos gyakorlati problémát is jelent,
tekintettel arra, hogy célszerűbbnek látszik a koncessziós szerződés hatálybalépését és az aláírás időpontját
eltérő időpontban meghatározni.
A Bt. 27. § (1) bekezdésében a „bányászati” szövegrész helyébe a „feltárási, kitermelési és meddőhányó
hasznosítási” szöveg lép. A csere a Bt. fogalomhasználatának koherenciája miatt szükséges, mert a
bányászati tevékenységbe beletartozik például a kutatás is, azonban a 27. § egyértelműen a feltárási,
kitermelési és meddőhányó hasznosítási tevékenységre vonatkozik, hasonlóan a Bt. 23. § (2) bekezdéséhez.
Az értelmezési félreértések elkerülése érdekében szükséges a szövegcsere.
A Bt. 41. § (7) bekezdésében jogalkalmazási bizonytalanságot okoz a feltételes szóhasználat. A bányászati
tevékenység, valamint a tájsebek helyreállítása tekintetében kiemelt jelentősége van a biztosíték meglétének,
ezért annak hiányához a szövegcserés módosítás alapján kötelezően alkalmazandó jogkövetkezményt kell
rendelni.
A Bt. 50/C. § (1) bekezdésében a szövegcserés módosítás kodifikációs probléma feloldását szolgálja, mivel
a 2004. január 1-jét megelőzően létesített elosztóvezetékek tekintetében szolgalom jegyezhető be az
ingatlan-nyilvántartásba, ezért a bekezdés második mondatában helytelenül szerepel vezetékjog.
Az 50/D. § szövegpontosító jellegű módosítás.
A 37. §-hoz
A § a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
A Bt. 8. § a) pont ac) alpontjának hatályon kívül helyezése a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló Irányelv
megfelelő átültetését szolgálja.
A Bt. 10. § (2) bekezdés f) pontjában a „bányajáradék, egyéb koncesszióköteles tevékenység esetén
fizetendő díj” szövegrész hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy a Kt. a koncesszió elnyerése esetére
teljesítendő fizetési kötelezettségeket már meghatározza, mint a pályázati kiírás tartalmát, ennek előírása a
Bt.-ben párhuzamos szabályozás lenne.
A Bt. 13. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése Kt.-vel való ellentmondását oldja fel. Ugyanis a Kt.
20. § (1) bekezdése kimondja, hogy a koncesszió-köteles tevékenység folytatására - ha ágazati törvény
eltérően nem rendelkezik - a koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül
saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania. Ehhez képest a Bt. a 13. § (1)
bekezdésében a következőképpen fogalmaz: „Koncessziós társaság belföldi gazdálkodó szervezet vagy a
külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló
törvényben meghatározott külföldi vállalkozás lehet.” A Kt. szóhasználatában gazdasági társaság szerepel. A
gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 2. §-a szerint gazdasági társaság a kkt., bt., rt., és a kft.
lehet. A Ptk. 685. § c) pontja meghatározza a gazdálkodó szervezet fogalmát, amely szerint gazdálkodó
szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai
szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági
egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a
38
leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég,
továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a
köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a
gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre
eltérő rendelkezést tartalmaz.
Ez alapján a gazdálkodó szervezet fogalom tágabb, mint a Kt.-ben meghatározott gazdasági társaság. A Kt.
20.	§-ához írt indokolás az ágazati törvény eltérő rendelkezésével kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy „a
Javaslat alapján az ágazati törvény kivételesen, normatív módon meghatározott esetekben mentesítheti az
állammal, illetőleg az önkormányzattal szerződő személyt (szervezetet) a gazdasági társaság alapításának
kötelezettsége alól.” Vagyis az ágazati törvény eltérően nem a koncessziós társaság formájára, hanem a
koncessziós társaság alapításának kötelezettségére vonatkozóan rendelkezhet. Ennek megfelelően a Bt. a Kt-
val jelenleg ellentétes szabályokat állapít meg a koncessziós társaságra vonatkozóan, amely alapján tehát
szükséges a 13. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése és ennek megfelelően a 13. § (2) bekezdésének
pontosítása is.
A Bt. 13. § (3) bekezdése ugyancsak ellentmondást tartalmaz a Kt. 20. § (1) bekezdésével. Az ugyanis a
koncessziós társaság koncessziós szerződés aláírásától számított 90 napon belül történő megalapításának
elmulasztása esetén a szerződés megszűnésének szankcióját az állam részéről a koncessziós szerződés
felmondásához köti, amely a megengedő szóhasználat alapján is csak egy lehetőség. Ehhez képest a Bt. 13.
§ (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 90 napos határidő be nem tartása esetén a koncesszió
automatikusan megszűnik. Az ellentmondás a bekezdés hatályon kívül helyezésével oldható fel.
Az ellentmondásos szabályok közé tartozik a Bt. 14. § (2) bekezdésének és a 23. § (1) bekezdésének a
rendelkezése. A Bt. 14. § (2) bekezdése szerint egy éven belül (jogvesztő határidő) kezdeményezheti a
bányavállalkozó a bányatelek megállapítását, azonban a Bt. 23. § (1) bekezdés második mondata szerint a
második évet követően már csak bányatelken folytatható a szénhidrogén-termelés. Ebből az következik,
hogy a kutatás befejezését követő második év végéig jogszerűen termelhet bányatelek nélkül is a
szénhidrogén vonatkozásában a bányavállalkozó, és csak ezután kérheti majd a bányatelek megállapítását. A
hatályon kívül helyezés feloldja ezt az ellentmondást, és így egyértelművé tehető a bányatelek
megállapítására nyitva álló határidő minden esetben.
A Bt. 22/C. §-ának és az azt megelőző alcímnek a hatályon kívül helyezése azért szükséges, mert a szén-
dioxiddal kapocsolatos tevékenységek nem minősülnek koncessziós tevékenységnek.
A Bt. 25. § (3) bekezdésének módosítására tekintettel a (3a) bekezdés megtartása felesleges, ezért szükséges
annak hatályon kívül helyezése.
A Bt. 38/C. § (4) bekezdése félreérthető szabályokat tartalmaz. A szabályozás célja annak kimondása, hogy
a hatósági határozattal vagy ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján létesített vezetékjog az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt is gyakorolható, mivel az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem
konstitutív jellegű (nem jogkeletkeztető). A tulajdonosi hozzájárulás visszavonásának kizárása nem
értelmezhető e szabályhelyen. A megállapodás, mint két fél akarategyezőségével létrejött jogügylet
egyoldalúan nem módosítható, ezért a tulajdonosi hozzájárulás visszavonásának tilalmát nem szükséges
kimondani, és ezért a 38/C. § (4) bekezdésének második mondata hatályon kívül helyezhető.
A Bt. 38/E. §-a olyan rendelkezést tartalmaz, amelynek nincs normatív tartalma, ezért indokolt a hatályon
kívül helyezése.
A Bt. 41. § (1) bekezdés d) pontjának hatályon kívül helyezése a 41. § (1a) bekezdéssel történő kiegészítése
miatt szükséges, az e) pont hatályon kívül helyezése a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló Irányelv
megfelelő átültetését szolgálja.
39
A Bt. 26/A. § (5) bekezdésének módosítása miatt (amely szerint a kitermelési határidő meghosszabbítása
esetén nem kell a miniszterrel szerződést kötni a térítés mértékéről) hatályon kívül kell helyezni a Bt. 50/A.
§ (4) bekezdését is, tekintettel arra, hogy a rendelkezésnek a módosítással megszűnik a jogalapja.
A Bt. 50/A. § (6) bekezdése letelt határidőt állapít meg.
A 38. §-hoz
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény módosítása a szén-dioxid
geológiai tárolásáról szóló Irányelvnek való megfelelést szolgálja. Szivárgás esetén az Irányelv az
üzemeltetőnek előírja a távozó szén-dioxid mennyiségnek megfelelő szén-dioxid kvóta visszaadását. Ezt a
kötelezést a Bt. is tartalmazza, ezért szükségessé vált az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek
kereskedelméről szóló törvény hatályát kiterjesztetni a szén-dioxid geológiai tárolására.
A 39. §-hoz
A módosítás a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (2) bekezdés b) pontjának a
módosításával a nemzeti fejlesztési miniszter árszabályozási feladatkörének pontosítását tartalmazza.
A 40-41.§-hoz
A módosítások a Magyar Energia Hivatalnak a lakossági fogyasztói panaszokkal kapcsolatos jogkörének és
eljárási szabályainak pontosítását szolgálják a villamos energia szektor tekintettel arra, hogy a jogalkalmazás
során számos esetben problémát okozott egyes lakossági fogyasztói panaszok kapcsán a Magyar Energia
Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörének elhatárolása. A módosítások ennek
megfelelően mindkét szektorban egyértelművé teszik, hogy a szerződés nélküli vételezéssel, a szabálytalan
vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel összefüggő panaszokkal kapcsolatos hatósági eljárások
lefolytatása a Magyar Energia Hivatal feladat- és hatáskörébe tartoznak. Ezen túlmenően pontosításra
kerülnek az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok kivizsgálásának eredményeképpen alkalmazható
jogkövetkezmények is.
A megfelelőségértékelő szervezetekről szóló törvény alapján 2010. január 1-jétől csak
megfelelőségértékeléssel ellátott termékeket lehet forgalomba hozni, amelyeknél így bizonyítható, hogy a
rájuk vonatkozó előírásoknak, jogszabályoknak megfelelnek. Az egyes szakminiszterek (így az
energiapolitikáért felelős miniszter is) törvényi felhatalmazás alapján rendeletet alkotnak a szabályozási
feladatkörükbe tartozó forgalmazási követelmények teljesítését ellenőrző és igazoló megfelelőségértékelő
szervezetek kijelölésének szabályairól. Az energiapolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe
tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőség-értékelő szervezetek kijelölésével
kapcsolatos feladatokat a Magyar Energia Hivatal látja majd el, ennek megfelelően a Hivatal meghatározott
feladatkörének 37. § (2) bekezdés szerinti kiegészítése szükséges.
A 40. § a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) módosítását tartalmazza, a
külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló miniszteri rendelet megalkotásához szükséges
felhatalmazást teremti meg.
A 42. §-hoz
A § az új rendelkezések folyamatban lévő eljárásokban való alkalmazási kötelezettségét mondja ki.
A 43-45. §-hoz
A módosítások a Magyar Energia Hivatalnak a lakossági fogyasztói panaszokkal kapcsolatos jogkörének és
eljárási szabályainak pontosítását szolgálják a gázenergia szektor tekintetében tekintettel arra, hogy a
40
jogalkalmazás során számos esetben problémát okozott egyes lakossági fogyasztói panaszok kapcsán a
Magyar Energia Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörének elhatárolása. A módosítások
ennek megfelelően mindkét szektorban egyértelművé teszik, hogy a szerződés nélküli vételezéssel, a
szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel összefüggő panaszokkal kapcsolatos hatósági
eljárások lefolytatása a Magyar Energia Hivatal feladat- és hatáskörébe tartoznak. Ezen túlmenően
pontosításra kerülnek az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok kivizsgálásának eredményeképpen
alkalmazható jogkövetkezmények is.
A 46. §-hoz
A § az új rendelkezések folyamatban lévő eljárásokban való alkalmazási kötelezettségét mondja ki.
A 47. §-hoz
A § technikai jellegű módosítását tartalmazza a GET.-nek, a jogszabály megfelelő számozása érdekében.
A 48. §-hoz
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi IV. törvény hatályon kívül
helyezéséről rendelkezik, mivel a jogszabály érdemi rendelkezést már nem tartalmaz, illetve végrehajtott
rendelkezéseket tartalmaz. A jogszabály 20. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés a fenntartása érdekében
a Bt. 50/F. §-aként beillesztésre került a Bt.-be.
A 49. §-hoz
A § a hatálybalépésről és az európai uniós jognak való megfelelésről rendelkezik. A 8 napos hatálybalépést
az indokolja, hogy a koncessziós díjra és a koncessziós pályázatokra és elbírásukra vonatkozó szabályok
miatt szükséges a bányászati koncessziós pályázatok május elején történő kiírását megelőzően a jogszabály
hatálybalépése.
41