﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6590. számú
törvényjavaslat
a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények
módosításáról
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2012. március
2012. évi.......törvény
a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról
Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a
közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése,
valamint a helyi államigazgatási rendszer megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a
struktúrájának átláthatóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja.
1.	Értelmező rendelkezés
1-8
E törvény alkalmazásában funkcionális feladat: az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás
alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló, - nem szakmai
feladatellátáshoz kötődő - belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humán-erőforrás
gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi
kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló
informatikai és informatikai rendszer fenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi,
tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek.
2.	Az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggő vagyon átvétele
2. §
(1)	A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga (a továbbiakban:
vagyon) leltár szerint, amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási
feladatok ellátását biztosítják, 2013. január 1-jén térítésmentesen a Magyar Állam tulajdonába
kerül. Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz
kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó- és ingatlan-vagyont is érteni kell.
(2)	Az (1) bekezdésben szabályozott vagyonátszállást nem akadályozza a települési önkormányzat
vonatkozásában folyamatban lévő adósságrendezési eljárás. A Magyar Állam a hitelezőkkel
szemben az adósságrendezési eljárásban bejelentett hitelezői követelések tekintetében az átvett
vagyon mértékéig felel, a kielégítésre a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásról szóló
1996.	évi XXV. törvény IV. fejezetét kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A települési önkormányzatok helyébe az általuk e törvény szerinti vagyonátadást megelőzően
létesített, az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyok tekintetében 2013. január 1-jét követően
2
általános és egyetemleges jogutódként az állam lép. E keretek között a feladat és a vagyon
átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a tulajdonosi jogutódlásra az államháztartásról
szóló törvény és végrehajtási rendelete, az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendelete,
a Polgári Törvénykönyv és a Nemzeti Földalapról szóló törvény az irányadó. A tulajdonosi
jogutódláshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a fenti keretek között a
települési önkormányzatok polgármesterei, a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kormánymegbízottai és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója (a továbbiakban:
felek) között megkötött átadás-átvételi megállapodás (a továbbiakban: átadás-átvételi
megállapodás) rendezi. Amennyiben a települési önkormányzattól a Magyar Állam tulajdonába
átvett vagyonban szerepel a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)—(2b)
bekezdései hatálya alá tartozó vagyonelem, a megállapodás megkötésében szerződő félként részt
vesz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke is. Az önkormányzati tulajdonból a Magyar Állam
tulajdonába kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó,
átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi
CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő
megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 18. § (1) bekezdésében leírt feltételeknek megfelel.
(5)	A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény
(a továbbiakban: társulási törvény) alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett
államigazgatási feladat ellátására létrejött társulási megállapodást az év utolsó napjával fel kell
mondani. A társulás tagjai a települési önkormányzatnak a társulásba bevitt vagyonáról kötelesek az
év utolsó napjával elszámolni.
(6)	Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ingatlannak a Magyar Állam által történő
tulajdonba vétele esetében, az ingatlan egy része a települési önkormányzatnak a fővárosi és megyei
kormányhivatalhoz nem kerülő feladatainak ellátását is szolgálja, a feleknek a (3) bekezdésben
meghatározott átadás-átvételi megállapodásban - amennyiben az megosztható - az ingatlan
megosztásáról kell rendelkezniük. Amennyiben az ingatlan megosztása nem lehetséges, az
ingatlanon - a használat arányában - közös tulajdon keletkezik. Ebben az esetben az átadás-átvételi
megállapodásban rendelkezni kell a használat arányáról is.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében más, megfelelő
értékű, az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes ingatatlanra történő átterheléséről
(fedezetcsere) az önkormányzat és a jelzálogjog jogosultja között egyezség létrehozását kell
megkísérelni. Egyezség hiányában a fedezetcseréről a fővárosi és megyei kormányhivatal dönt úgy,
hogy a jelzálogjoggal biztosított követelésnek az ingatlan tulajdonjogának átadására irányuló eljárás
megindításakor fennálló értékénél a fedezetül szolgáló ingatlan értéke nem lehet kisebb. A
fedezetcseréről rendelkező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A fedezetcserének nincs
helye, ha a jelzáloggal biztosított követelés alapja az önkormányzat által az ingatlan felújítására
fordított hitel. Utóbbi esetben, az ingatlan megosztásakor az átadás-átvételi megállapodásban
rendelkezni kell a jelzáloggal terhelt követelésnek a megosztásáról is.
3
3.§
(1)	Az e törvény alapján a Magyar Állam tulajdonába kerülő vagyon vagyonkezelője az állami
tulajdon keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva a fővárosi és megyei kormányhivatal.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban az MNV Zrt.
által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (l)-(2b) bekezdései hatálya alá
tartozó, átvett vagyonelem tekintetében a vagyonkezelői jogviszonyra az NFA által kötött
vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
4*§
Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog, illetve a 2. § (6)-(7) bekezdés szerinti
megosztásnak, illetve fedezetcserének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló
eljárás díj- és illetékmentes. Az e törvény 5. § (5)—(7) bekezdése szerinti eljárások dij- és
illetékmentesek.
5.§
(1)	A Magyar Állam és a települési önkormányzatok az átvételhez kapcsolódó intézkedések
végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.
(2)	A feleknek az átadás-átvételi megállapodásokat 2012. október 31-ig kell megkötniük. A határidő
elmulasztása az államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyon átvételét nem akadályozza.
(3)	Az átadás-átvételi megállapodásokban a polgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett
nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok
valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért az 1. melléklet
szerinti teljességi nyilatkozattal.
(4)	A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatokat ellátó vagyona
elidegenítésére és megterhelésére e törvény hatályba lépését követően 2013. január 1-jéig nem
kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a
települési önkormányzat a 2011. vagy a 2012. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a
települési önkormányzat a 2012. évi költségvetésében tervezte, valamint, ha a fővárosi és megyei
kormányhivatal az elidegenítési és a terhelési tilalom alól - a települési önkormányzat kérelmére -
felmentést ad.
(5)	Ha a felek között a (2) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre, vagy nem teljes körűen
jön létre - ha az szükséges, a 2. § (6) bekezdésben meghatározott ingatlanmegosztásra, valamint a
2.	§ (7) bekezdésben meghatározott fedezetcserére is kiteijedően - az átadás-átvételi megállapodás,
4
a fővárosi és megyei kormányhivatal 2012. november 15-ig határozattal dönt a megállapodásban
nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági
felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti közigazgatási határozattal (a továbbiakban: közigazgatási határozat)
szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről peres
eljárásban határoz, az eljárásra - a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a Polgári
Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)	A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron
kívül jár el. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.
(8)	Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem
benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a
fővárosi és megyei kormányhivatal az átadás-átvételi megállapodás megkötését követően a
közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A
közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti.
3.	Járási biztos
6. §
(1)	A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalainak
felállítása előkészítésére, valamint az átadás-átvételi megállapodás előkészítésére járási biztost,
járási biztosokat nevezhet ki.
(2)	A járási biztos megbízatása határozott időre, de legkésőbb 2012, december 31-ig szól. A járási
biztos a fővárosi és megyei kormányhivatal főosztályvezető besorolású kormánytisztviselője.
(3)	A járási biztos kinevezésére vonatkozó javaslatot a kormánymegbízott megküldi a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
közigazgatási államtitkára részére, aki a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül
kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető kijárási biztosnak.
4.	A települési önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők
7.§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatotti állományába kerülnek a települési
önkormányzati hivataloknál az átvett államigazgatási feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az
átkerülő államigazgatási feladatokkal arányos számú, az átkerülő feladatokat ellátó köztisztviselők,
amennyiben megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a
továbbiakban: Kttv.) és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek.
5
(2)	A települési önkormányzatok hivatalaiból az államigazgatási feladatok ellátásával
összefüggésben funkcionális feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az érintett feladatokat ellátó
köztisztviselők és munkavállalók a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonya a Kttv.
alapján kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.
5.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
*.§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
a)	333. § (1) és (2) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
b)	339. § (2) bekezdés o) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg
lép.
6.	A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952, évi IV. törvény módosítása
9.§
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
*>67.§(1) bekezdésében a, jegyző” szövegrész helyébe a Járási hivatal” szöveg,
b)	47. § (1) és (2) bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében, 48/A. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 49. §
(1)	bekezdésében, 91. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, 91. § (2) bekezdésében, 92. § (3)
bekezdésében, 94. § (1) bekezdésében, 96. § (2) bekezdés a) pontjában, 97. § (3) bekezdésében, 98.
§ (2) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 98. § (4) bekezdés a) és d) pontjában, 98. §
(5)	bekezdésében, 99. § (2) bekezdés d) pontjában, 106. § (2) bekezdés b) pontjában, 107. § (2)
bekezdés nyitó szövegrészében, 108. § (1) és (2) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe
a „gyámhatóság” szöveg,
c)	53/A. § (1) bekezdésében a „gyámhivataltól” szövegrész helyébe a „gyámhatóságtól” szöveg,
d)	98. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a
„gyámhatóságnak” szöveg
lép.
7.	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
módosítása
6
10. §
(1)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a
továbbiakban: Bv.tvr.) 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a bíróság értesítése
alapján gondoskodik.”
(2)	A Bv.tvr. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 72. § rendelkezéseit a járművezetéstől eltiltás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a járművezetéshez szükséges jártasságot a járási hivatalnál kell igazolni.”
8.	A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása
11. §
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3) bekezdésében,
41/A. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
9.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
12. §
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 8. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közúti közlekedéssel összefüggő
a)	állami és önkormányzati feladatok:
1.	a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése,
2.	a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása,
3.	a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;
b)	állami feladatok:
1.	a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása,
2.	a járművek műszaki vizsgálata,
3.	a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása,
4.	a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;
c)	önkormányzati feladat a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom
elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel
történő várakozás biztosítása.”
7
(2)	A Kkt. 16. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.
(3)	A Kkt. a következő 46. §-sal egészül ki:
„46. § (1) A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében
a)	3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében,
14.	§ (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2)
bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 34-35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4)
bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2)
bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-
testületét;
b)	Budapest Főváros Önkormányzata esetében az a) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi
közgyűlést
kell érteni.
(2)	A fővárosi közgyűlés az (1) bekezdésben foglalt feladatait az önkormányzat többségi
tulajdonában álló gazdasági társaság útján is elláthatja.”
10.	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
13.	§
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
a)	95. § a) pontjában az „ellenőrzését” szövegrész helyébe a „felügyeletét” szöveg,
b)	97. § c) pontjában az „ellenőrzést” szövegrész helyébe a „felügyeletet” szöveg
lép.
11.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCI1I. törvény módosítása
14.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIIL törvény
a)	73. § (2) bekezdés bevezető részében az „okmányirodánál” szövegrész helyébe a „fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)”, a 76. §
(1)	bekezdésében az „okmányirodánál” szövegrész helyébe a járási hivatalnál” szöveg,
b)	73. § (2) bekezdés b) pontjában és 76. § (1) bekezdésében „az okmányirodán” szövegrész
helyébe „a járási hivatalban” szöveg,
c)	73. § (2) bekezdés záró részében és a 76. § (1) és (2) bekezdésében „az okmányiroda” szövegrész
helyébe „a járási hivatal” szöveg,
d)	76. § (3) bekezdésében „az okmányirodái” szövegrész helyébe „a járási hivatali” szöveg
8
lép.
12.	A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális
alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása
15.	§
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális
alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésében
a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a
„fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg, a 145. § (3) és (5) bekezdésében a „Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei
kormányhivatal” szöveg lép.
13.	Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991.
évi XXXIII. törvény módosítása
16.	§
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991.
évi XXXIII. törvény
a)	1. § (4) bekezdésében, 2. § (1) és (5) bekezdésében, 3. § (1) és (2) bekezdésében, 5. § (1) és (2)
bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (1) és (2) bekezdésében, 10.
§ (5) bekezdésében, 11. § (1)—(5) bekezdésében, 12. § (4)-(6) bekezdésében, 14. § (1)
bekezdésében, 15. §-ában, 19. § (1) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében,
24.	§ (1) és (2) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (3)
bekezdésében, 28. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 29. § (1)—(3) bekezdésében, 30-32. §-ában, 33. §
(1)	és (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében,
43. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 44. § (1) és (2) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 49 és 50.
§-ában, 54. § (2) és (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b)	35. § (2) bekezdésében a bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg
lép.
14.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
17. §
9
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26/A. §-ában a „települési
önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi
körzeti) hivatala” szöveg lép.
15.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
18.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D. § c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba — az érintetten kívül — a következők
jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban
meghatározott feladataik ellátása céljából:]
,,c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet
gyakorló szerv,”.
16.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
módosítása
19.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
(a továbbiakban: Nytv.)
a)	6. § (1) bekezdésében a „települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője” szövegrész
helyébe a „települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, fővárosi és megyei kormányhivatal
járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b)	18. § (1) bekezdésében, 24/B. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 31. § (5) és (7)
bekezdésében a Jegyző” szövegrész helyébe a, járási hivatal” szöveg,
c)	18. § (1) és (2) bekezdésében a Jegyzőtől” szövegrész helyébe a Járási hivataltól” szöveg,
d)	18. § (2) bekezdésében az „az okmányiroda” szövegrész helyébe „a járási hivatal” szöveg,
e)	21. § (2) bekezdésében a „a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél is” szövegrész helyébe a
„bármely járási hivatalnál” szöveg,
f)	28. § (2) bekezdésében a Jegyzőnek” szövegrész helyébe a Járási hivatalnak” szöveg,
g)	30. § (1) bekezdésében a Jegyző” szövegrész helyébe a Jegyző, a járási hivatal” szöveg
lép.
(2)	Az Nytv.
10
a)	6. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, a „Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei
kormányhivatal” szöveg,
b)	14. § k) pontjában a ,jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve”
szövegrész helyébe a, jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c)	30. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél annak
vezetője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott”
szöveg,
d)	33. § (2) bekezdésében a ,„ a jegyző vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjének hatáskörébe
utalt önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyekhez” szövegrész helyébe a „vagy a jegyző
hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez” szöveg
lép.
(3)	Az Nytv.
a)	29. § (2) bekezdésében az „ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben
adataiban nem következett be változás” szövegrész helyébe az „eltulajdonítását, megsemmisülését,
és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem
következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség” szöveg,
b)	36. § (4) bekezdésében az „értesítésért” szövegrész helyébe az „értesítésért, továbbá a 27/B. § (1)
bekezdése szerinti értesítésért” szöveg,
c)	47. § (2) bekezdés c) pontjában az „értesítésért” szövegrész helyébe az „értesítésért, továbbá a
lakcímbejelentésről történő értesítésért” szöveg
lép.
(4)	Az Nytv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A járási hivatal
a)	gondoskodik a járás területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve
adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a járás közigazgatási területén bekövetkezett
változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;
b)	végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg
visszavonásával kapcsolatos feladatokat;
c)	ellátja a lakcímbejelentés tudomásulvételével összefüggő hatósági feladatokat;
d)	a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a
nyilvántartásból;
e)	közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;
j) a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok
védelméről;
g)	eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben;
11
h)	ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről
és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;
i)	végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével,
nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;
j) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával
kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.
(2)	A települési önkormányzat jegyzője a 14 éven aluli érintett és az egészségügyi okból történő
akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a
kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban
hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.”
(5)	Az Nytv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a központi szerv az anyakönyvbe történő
bejegyzés céljából értesíti a polgár születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, külföldön történt
születése esetén az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervet.”
(6)	Az Nytv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés]
köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási
helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt:
1 akcímbej elentés).
(2)	A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. A járási hivatal a lakcímet bejegyzi a
nyilvántartásba, ha a cím a címnyilvántartásban szerepel. Egyebekben a lakcím bejegyzésére a
lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti járási hivatal az illetékes.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi
letelepedés szándékával elhagyja, illetve, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a
lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.
(4)	A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen
jogosultnak a hozzájárulása szükséges.
(5)	A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni
jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a
lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a
határozatot végrehajtották, továbbá, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett
lakcímadata nem valós.
12
(6)	Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a
nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban
be kell jelentenie.
(7)	A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar állampolgárnak a
külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie,
(8)	A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes járási
hivatalnál jelenti be.”
(7)	Az Nytv. a következő 27/A-27/C. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy
az ügyfélkapun keresztül nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását
olyan módon adja meg, hogy
a)	a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
b)	a lakcímbejelentéshez az ügyfélkapun keresztül előzetesen járul hozzá.
(2)	Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez
szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
27/B. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre
történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.
(2)	Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy
szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.
21 IC. § A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata
nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály
kötelezővé teszi.”
(8)	Az Nytv. a 28. §-át követően az alábbi alcímmel, valamint 28/A-28/B. §-sal egészül ki:
„ Címnyilvántartás
28/A. § (1) A központi szerv a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a
lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez
kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési
önkormányzat jegyzője által megállapított és a központi szervnek továbbított települési címek,
valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a
továbbiakban: címnyilvántartás).
(2)	A címnyilvántartás tartalmazza
13
a)	a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;
b)	a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;
c)	a postai irányító számot;
d)	a közterület nevét és jellegét;
e)	a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;
f)	az ingatlan helyrajzi számát;
g)	az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;
h)	a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő
hozzájárulásának módjáról;
i)	a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételének időpontját;
j) a nyilatkozatot tevő tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó személyi azonosítóját, ennek
hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;
k) a nyilatkozatot tevő nem természetes személy tulajdonos szállásadó nevét, székhelyét;
l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;
m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;
n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg
értesítést kér.
(3)	A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak
visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.
(4)	A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor,
valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre
vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.
(5)	A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét el
kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.
(6)	A járási hivatal a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának
fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
28/B. § (1) A központi szerv az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás
céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesít a címnyilvántartás 28/A. § (2)
bekezdés u)—j) pontjában meghatározott adatairól.
(2)	A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó
törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén valamint a nyomozó hatóságok
és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása céljából a
címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosulták.
(3)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén
lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés
14
útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó
lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.”
(9)	Az Nytv. 47. § (1) bekezdése a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben
feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a
feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat.”
17.	A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
20. §
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
a)	3. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) jegyzője”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a
továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b)	4/A. § (1) bekezdésében „az önkormányzat jegyzőjénél” szövegrész helyébe „a járási hivatalnál”
szöveg,
c)	4/A. § (2) bekezdésében és a 4/B. § (2) bekezdésében „Az önkormányzat jegyzője” szövegrész
helyébe „A járási hivatal” szöveg
lép.
18.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III, törvény módosítása
21. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a)	92/K. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b)	93. § (3) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés d) pontjában, 118. § első és második mondatában a
„gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg
lép.
19.	A statisztikáról szóló 1993. éviXLVI. törvény módosítása
22. §
15
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (4) bekezdésében a „körzetközponti
jegyzővel” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti)
hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, a 8/A. § (5) bekezdésében a „körzetközponti
jegyzőhöz” szövegrész helyébe a Járási hivatalhoz” szöveg lép.
20.	A bányászatról szóló 1993. éviXLVIII. törvény módosítása
23.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei
kormányhivatal” szöveg lép.
21.	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
24.	§
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
a)	4/A. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b)	24. § (4) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
c)	19. (2) bekezdésében a „szerve” szövegrész helyébe „szervét” szöveg,
d)	19. § (3) bekezdés d) pontjában a jegyzőtől,” szövegrész helyébe a jegyzőtől, a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalától (a továbbiakban: járási hivatal),”
szöveg,
e)	24. § (4) bekezdés c) pontjában a jegyzőnek” szövegrész helyébe a járási hivatalnak” szöveg
lép.
22.	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
25.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
a)	37. § (2) bekezdésében és a 88. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szöveg,
b)	37. § (7) bekezdésében, 79. § (1), (4), (7) és (8) bekezdésében, a 80. § (1)—(7) bekezdésében, a
82. § (1), (2) és (5) bekezdésében, a 86. § (3) és (6) bekezdésében, a 87. § (1) bekezdésében, a 88. §
(2)	és (5) bekezdésében, a 89/A. § (4) bekezdésében, a 91. § (2), (3) és (6) bekezdésében, a 94. § (1)
16
bekezdés n) pontjában, a 94. § (3) bekezdés j) és n) pontjában, a 102. § (10) bekezdésében a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és
megyei kormányhivatal” szöveg,
c)	80. § (5) bekezdésében, a 88. § (1) bekezdésében, a 89/B. § (7) bekezdésében, a 102. § (10)
bekezdésének a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész
helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
d)	81. § (1) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervével” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatallal” szöveg,
e)	81. § (16) bekezdésében, a 87. § (4) bekezdésében, a 88. § (1), (6)-(7) és (9)-(10) bekezdésében,
a 90. § (1) és (2) bekezdésében, a 107. § (8) bekezdés b) pontjában és az 1. mellékletben a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „megyei
kormányhivatal” szöveg,
f)	85. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének”
szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalnak” szöveg,
g)	a 88. § (9) bekezdésében, a 93. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg,
h)	89/A. § (4) bekezdésében a „Kormány - területileg illetékes - általános hatáskörű területi
államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
i)	89/A. § (6) bekezdés a) pontjában és a (7) bekezdés a) pontjában a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szervére” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalra”
szöveg,
j) 91. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a
vezetője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja” szöveg,
k) 102. § (2) bekezdés d) pontjában a „Kormány általános hatáskörű - a nevelési-oktatási intézmény
székhelye szerint illetékes - területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „nevelési-
oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg
lép.
23.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
26. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a)	8. § (8) bekezdésének nyitó szövegében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve vezetőjét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét” szöveg,
b)	8. § (8) bekezdésének nyitó szövegében a „fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala vezetőjét” szöveg
lép.
17
24. A hadigondozásról szóló 1994. éviXLV. törvénymódosítása
27.	§
(1)	A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 26. § (2) bekezdés
nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hadigondozotti ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye
szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a
továbbiakban: járási hivatal). A járási hivatal vezetője határozatban dönt:”
(2)	A Hdt. 26. § (3) bekezdésében, 26. § (7) és (8) bekezdésében a Jegyző” szövegrész helyébe a
Járási hivatal” szöveg lép.
25. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosítása
28.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili, törvény
a)	47. § (2) bekezdésében „az okmányirodát” szövegrész helyébe a „a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b)	197. § (1) bekezdésében a „községi, városi, fővárosi kerületi jegyző” szövegrész helyébe a
Járási hivatal” szöveg, a 197. § (2) bekezdésében a Jegyző” szövegrész helyébe a Járási hivatal”
szöveg
lép.
26.	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
29.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 88. § (1) bekezdésében „a
Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének”
szövegrész helyébe „az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak”
szöveg, a 88. § (2) bekezdésében „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.
27.	A hegyközségekről szóló 1994. évi CJJ. törvény módosítása
30.	§
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény
18
a)	6. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző)”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalánál (a
továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b)	a 6. § (2) és (3) bekezdésében a, jegyző” szövegrész helyébe a járási hivatal” szöveg,
c)	a 6. § (3) bekezdésében és az 56, § (2) bekezdésében a jegyzőnek” szövegrész helyébe a , járási
hivatalnak” szöveg,
d)	az 56. § (2) bekezdésében „az önkormányzat” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei
kormányhivatal” szöveg
lép.
28.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
31.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. § (3) bekezdésében a „települési
önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi
körzeti) hivatala” szöveg lép.
29.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény módosítása
32.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervével” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatallal” szöveg lép.
30.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
33.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés f) pontjában az „az okmányirodák kijelöléséről és
illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat
ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe „a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala” szöveg lép.
31.	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
34.	§
19
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
a)	10. § (3) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormány hivatal)”
szöveg,
b)	15. § (11) bekezdésében és a 16. § (11)-(13) bekezdéseiben a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c)	16. § (10) bekezdésében az „általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész
helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d)	16. § (12) és (16) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét”
szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
e)	23/C. § (7) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős
szervnek” szöveg helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
f)	27. § (1) bekezdés n) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervének” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
32.	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása
35.	§
(1)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Hartv.) 2. § a) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában
a)	helyi önkormányzat: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. §-ában meghatározott Önkormányzat;
g)	adósságrendezésbe vonható bevétel: a helyi önkormányzatot megillető az Mötv. 106. § (1)
bekezdésében meghatározott saját bevételek tárgyévben beszedett, vagy követelésként fennálló
összege, valamint az átengedett központi adókból származó bevétel az adósságrendezési eljárás
megindításától a bejelentett hitelezői követelések megtérüléséig;”
(2)	A Hartv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a polgármester vagy az ülés levezetésére megválasztott levezető elnök az Mötv. 45. §-ában
meghatározott bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság - esetenként - ötszázezer forintig
teijedő pénzbírsággal sújthatja.”
(3)	A Hartv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(3) Az Mötv. 42. §-ában meghatározott - a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó -
ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak és hatáskörének
teljesítésével kapcsolatos valamennyi gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt.”
(4)	A Hartv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a képviselő-testület működésképtelenné válik, továbbá, ha a feloszlatását
kezdeményezték a helyi önkormányzattal szemben azonnal e törvény IV. fejezetében foglaltak
szerint kell az adósságrendezési eljárást lefolytatni.”
(5)	A Hartv. 29. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi gondnok]
„c) meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét.”
(6)	A Hartv. 30. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi gondnok a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés jogerőre
emelkedését követő]
„b) 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe vonható
vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A vagyon
értékesítése során - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése
alapján az államot megillető elővásárlási jogot követően - a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg.
A 60 napos határidő a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. A pénzügyi
gondnok a határidő lejártát követő 30 napon belül az adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezők
részére történő felosztására tesz javaslatot. A hitelezői igények kielégítése történhet pénzzel, illetve
az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők részére történő átadásával is. Ez utóbbi esetben meg kell
állapítani - a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően hogy a
hitelezők a helyi önkormányzat vagyonából milyen arányban részesednek.”
(7)	A Hartv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi gondnok díjának fedezete a központi költségvetés helyi önkormányzatok
támogatásait tartalmazó fejezetében áll rendelkezésre. A miniszter a bíróság jogerős végzése alapján
a díjösszeg kiutalásáról a kincstáron keresztül intézkedik.”
(8)	A Hartv. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől
felvett hitellel teremti meg (reorganizációs hitel), úgy a központi költségvetés az esedékes
21
kamattörlesztésre, annak egy részére a reorganizációs hitel teljes futamidejére vagy annak egy
részére a miniszter döntése alapján kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújthat, legfeljebb az e
törvény végrehajtási rendeletében meghatározott referenciakamat +2%-os mértékéig.”
(9)	A Hartv.
a)	5. § (5) bekezdésében, a 10. § (4) bekezdés a) pontjában, a 14. § (2) bekezdés g) pontjában a
„helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szövegrész helyébe a „fővárosi
és megyei kormányhivatalt” szöveg,
b)	17. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
(10)	A Hartv. mellékletének 24. és 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. A fővárosi önkormányzatnál a fővárosi kerületek önkormányzatai, közművelődési
intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és
fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai
tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (1997. évi CXL. törvény).
25.	A fővárosi közlevéltár működtetése (1995. évi LXVI. törvény).”
33.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
36.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 5. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„k) gyámhatóság: a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve, a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalának szakigazgatási szerve, valamint a települési
önkormányzat jegyzőj e”
(2)	A Gyvt. 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket]
„c) a gyámhatóság”
[gyakorolja.]
22
(3) A Gyvt. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosítja.”
(4)	A Gyvt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhatóság az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja.”
(5)	A Gyvt. 66/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttmüködik a működtetővel,
a gyermek ügyében illetékes gyámhatósággal, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes
képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhatósággal.”
(6)	A Gyvt. 68. § (5) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyámhatóság - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe
vétel indokoltságát. A gyámhatóság haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést, ha”
[a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan
feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő
gondozása, nevelése vagy
b)	a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem
sikerült megszüntetni.]
(7)	A Gyvt.
1.	11/A. § (2) bekezdés e) pontjában, 17. § (4) bekezdés első és második mondatában és (5)
bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében, 23. § (1), (2) és (3) bekezdésében,
24.	§ (3) és (4) bekezdésében, (5) bekezdésének bevezető szövegében, valamint a) és c) pontjában,
25.	§ (7) bekezdésében, 26. § (2), (3) és (5) bekezdésében, (6) bekezdés első és második
mondatában, 27. § (1) bekezdésében, 34. § (3) bekezdés első és második mondatában és (4)
bekezdésében, (5) bekezdés harmadik és negyedik mondatában, (6) bekezdés első és második
mondatában, (7) bekezdésében, 53. § (4) bekezdésében, 53/A. § (1) bekezdésében, 55. § (2) és (3)
bekezdésében, 57. § (3) bekezdés c) és d) pontjában, 60. § a) és b) pontjában, 62. § (1) bekezdés a)
és c) pontjában, 63. § (1) bekezdés b) pontjában, 64. § b) pontjában, 66/E. § (1) bekezdés d)
pontjában és (8) bekezdésében, 69/A. § (2) bekezdés e) pontjában, 70. § (1) és (4) bekezdésében,
71. § (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdésében, 73. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 74. § (1) és (2)
bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 75/A. § a) és b) pontjában, 76. § (1) és (2) bekezdésében,
77.	§ (1) bekezdés első és második mondatában, (4) és (5) bekezdésében, 78. § (1) és (3)
bekezdésében, 79. § (1) bekezdés első és második mondatában és (2) bekezdésében, 80. § (1), (2),
(3), (5) és (7) bekezdésében, 81. § (2) bekezdésében, 81/A. § (3) bekezdésében, 81/B. § (1), (3)
bekezdésében, (4) bekezdés első és második mondatában, (5), (6) és (7) bekezdésében, 81/C. § (1)
23
bekezdés első és második mondatában, 82. § (1) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében és (3)
bekezdés első és második mondatában, (4), (5) és (7) bekezdésében, (8) bekezdés első, második és
harmadik mondatában, 84. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés bevezető szövegében és c) pontjában
és (4) bekezdésében, 85. § (4) és (6) bekezdésében, 86. § (3) és (4) bekezdésében, 87. § (1), (2), (4),
(5), (6) és (7) bekezdésében, 88. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 89. § (1) és (2) bekezdésében, 91. §
(2)	és (3) bekezdésében, 92. § (1), (5) és (6) bekezdésében, 93. § (1) és (4) bekezdésében, (5)
bekezdés első és második mondatában és (10) bekezdésében, 100/A. § (1) és (4) bekezdésében,
100/B. §-ában, 102. § (2) bekezdésében, (4) bekezdés első és második mondatában, (5) bekezdés c)
pontjában és (6) bekezdésében, 104. § (1) bekezdés i) pontjában, (4) bekezdésében, (8) bekezdés
első és második mondatában, 121. § (2) bekezdésében, 129. § (4) bekezdésében, 132. § (6)
bekezdésében, 133/A. § (7) és (11) bekezdésében, 135. § (5) bekezdésében, 140, § (1) bekezdés
nyitó szövegében és c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 152. § (3) és (4) bekezdésében, 154. §
(1)	bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a
„gyámhatóság” szöveg,
2.	11/A. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontjában, 63. § (1) bekezdés c) pontjában, 82. § (4) és (8)
bekezdésében, 85. § (5) bekezdésében, 96. § (6) bekezdésében, 104. § (8) bekezdésében a
„gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg,
3.	13. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyámhivataltól” szövegrész helyébe a „gyámhatóságtól”
szöveg,
4.	18. § (1) bekezdés a) pontjában a „települési (fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési)
önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
5.	a 19. § (2) és (8) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében, 20/B. § (2),
(4)	és (7) bekezdésében, 20/C. § (1) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 68. § (1), (2) és (3)
bekezdésében, 68/A. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének bevezető szövegében és (4)
bekezdésében, 68/B. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésének első mondatában, valamint (4) és (5)
bekezdésében, 68/C. § (1) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 77. § (5) bekezdésében, 80. § (6)
bekezdésében, 138. § (4) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg helyébe a
„gyámhatóság” szöveg,
6.	20/C. § (2) bekezdésében a jegyzői” szövegrész helyébe a „gyámhatósági” szöveg,
7.	7. 24. § (9) bekezdés első mondatában az „a települési önkormányzat jegyzője adóügyi
hatáskörében” szövegrész helyébe az „az adóhatóság” szöveg,
8.	24. § (9) bekezdés második mondatában az „A települési önkormányzat jegyzője adóügyi
hatáskörében” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság” szöveg,
9.	32. § (1) bekezdés b) pontjában a „települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak”
szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg,
10.	34. § (6) bekezdés harmadik mondatában a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a
„gyámhatóságnak” szöveg,
11.	40. § (2) bekezdés c) pontjában, 162. § (1) bekezdés m) pontjában a „települési önkormányzat
jegyzőjének” szöveg helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
12.	46. § (4) bekezdésében, 47. § (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, 57. § (3) bekezdés
a)	pontjában és d) pont db) alpontjában, 63. § (1) bekezdés b) pontjában, 66/E. § (5) és (7)
bekezdésében, 67. § (2) bekezdésében, 69/D. § (4) bekezdésében, 81/A. § (2) bekezdésében, 83. §
(7)	bekezdésében, 93. § (8) bekezdésében 141. § (3) bekezdésében a „gyámhivatalt” szövegrész
24
helyébe a „gyámhatóságot” szöveg,
13.	57. § (3) bekezdés d) pont da) alpontjában, 66/B. § (1) bekezdésében a „gyámhivatallal”
szövegrész helyébe a „gyámhatósággal” szöveg,
14.	66/E. § (6) bekezdésében, 69/D. § (1) bekezdés e) pontjában, 81/A. § (3) bekezdésében, 93. §
(8)	bekezdésében a „gyámhivatali” szövegrész helyébe a „gyámhatósági” szöveg,
15.	67. § (1) bekezdésében, 135. § (4) bekezdésében, 143. § (3) bekezdés c) pontjában a „települési
önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
16.	67. § (3) bekezdésében a „gyámhivatalnak a” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
17.	68/B. § (3) bekezdés második mondatában a „települési önkormányzat jegyzőjét” szöveg
helyébe a „gyámhatóságot” szöveg,
18.	68/C. § (3) bekezdés első és negyedik mondatában a „települési önkormányzat” szövegrész
helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
19.	72. § (1) bekezdésében, 132. § (2) bekezdésében, 135. § (7) bekezdésében „a települési
önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
20.	72. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „gyámhatóságot”, a
„kijelölt gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „kijelölt gyámhatóságot” szöveg,
21.	78. § (2) bekezdésében, 96. § (7) bekezdésében a „gyámhivatalnál” szövegrész helyébe a
„gyámhatóságnál” szöveg,
22.	85. § (2) bekezdésében a „feladatokat a gyámhivatal” szövegrész helyébe a „feladatokat a
gyámhatóság”, a „ha a gyámhivatal” szövegrész helyébe a „ha a gyámhatóság” szöveg,
23.	96. § (6) bekezdés harmadik mondatában a „gyámhivatal az” szövegrész helyébe a
„gyámhatóság az”, a „gyámhivatal javaslatait” szövegrész helyébe a „gyámhatóság javaslatait”
szöveg,
24.	100. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének
szakigazgatási szerveként működő gyámhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei
kormányhivatal szociális és gyámhivatala” szöveg,
25.	101. § (2) bekezdés c) pontjában a „gyámhivatalok” szövegrész helyébe a „gyámhatóságok”
szöveg,
26.	105. § (2) bekezdésében a „a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal” szövegrész
helyébe a „gyámhatóságok” szöveg,
27.	127. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője vagy a gyámhivatal” szövegrész
helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
28.	129. § (1) bekezdésében a jegyzője és a gyámhivatal” szövegrész helyébe az „a gyámhatóság”
szöveg,
29.	130. § (3) bekezdésében a „gyámhivatal megkeresheti a települési önkormányzat jegyzőjét”
szövegrész helyébe a „gyámhatóság megkereshet más gyámhatóságot” szöveg,
30.	131. § (4) bekezdésében az „annak jegyzője” szövegrész helyébe az jegyzője, a gyámhatóság”
szöveg,
31.	131. § (5) bekezdésében a jegyzője, illetve a gyámhivatal” szövegrész helyébe az „illetve a
gyámhatóság” szöveg,
32.	138. § (1) bekezdésében a jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhatóság, illetve a 18. § (1)
bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti ellátás esetében a jegyző” szöveg,
33.	138. § (2) és (3) bekezdésében a jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
25
34.	140. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyámhivatalhoz” szövegrész helyébe a „gyámhatósághoz”
szöveg,
35.	142. § (2) bekezdésében a Jegyzője” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
36.	161/H. § a) pontjában a „települési önkormányzat jegyzőjéhez” szöveg helyébe a
„gyámhatósághoz” szöveg,
37.	162. § (1) bekezdés d) pontjában a „gyámhivatal vagy gyámhivatalok” szövegrész helyébe a
„gyámhatóságok” szöveg,
38.	162. § (1) bekezdés n) pontjában a „gyámhatóságként eljáró települési önkormányzat
jegyzőjének” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg
lép.
34.	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997.	éviXLVII. törvénymódosítása
37.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.
évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontjában az "az illetékes jegyző" szövegrész helyébe az
„a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala" szöveg lép.
35.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
38.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
a)	9. § (12) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
b)	27. § (1) és (10) bekezdésében, valamint a 30. § (7) bekezdésében a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei
kormányhivatal” szöveg
lép.
36.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
39.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdés e)
pontjában az „az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben
meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok
26
jegyzői” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti)
hivatalai” szöveg lép.
37.	A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása
40.	§
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
a)	17. § (1) bekezdés a) pontjában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
b)	22. § (2) bekezdésében az „ellenőrzéséért” szövegrész helyébe a „felügyeletéért” szöveg
lép.
38.	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
41.	§
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
39.	A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény
módosítása
42.	§
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 20. §
(2)	bekezdésében az „ellenőrzési” szövegrész helyébe a „felügyeleti” szöveg lép.
40.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
43.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 27. §-a az
alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a
személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az ingatlan-nyilvántartáson
hivatalból átvezeti.”
27
(2) Az Inytv.
a)	52. § (1) bekezdés h) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
b)	70. § (2) bekezdés c) pontjában a Jegyző” szövegrész helyébe a Járási hivatal” szöveg
lép.
41.	Az egészségügyről szóló 1997, évi CLIV. törvény módosítása
44.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a)	114. § (2) bekezdés c) pontjában a „kistérség” szövegrész helyébe a Járás” szöveg,
b)	148. § (3) bekezdés d) pontjában a „kistérségekben” szövegrész helyébe a Járásokban” szöveg,
c)	201. § (10) bekezdésében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg
lép.
42.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény módosítása
45.	§
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997, évi
CLIX. törvény
a)	10/B. §-ában a „szervekkel, valamint” szövegrész helyébe a „szervekkel, a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalával (továbbiakban: járási hivatal), valamint”,
b)	15. § (6) bekezdésében és 23. § (4) bekezdésében a „szervekkel, a” szövegrész helyébe a
„szervekkel, a járási hivatallal, a”
szöveg lép.
43.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
46.	§
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 128. § (2) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
28
„(2) A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más
személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell
átadni. A kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján kell gondoskodni, a terhelt által gondozott
más személy esetében a gyámhatóságot kell értesíteni. Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül
maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.”
(2)	A Be. 279. § (1) bekezdésében a „gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „gyámhatóságot” szöveg
lép.
44.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
47.	§
(1)	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 6. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről
határozatot hozó gyámhatóság dönthet.”
(2)	A Cst.
a)	4. § g) és h) pontjában, 8. § (1) bekezdés a) pontjában, 11. § (1) bekezdés j) pontjában és a 12. §
(1)	bekezdés b) pontjában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
b)	8. § (3) bekezdés f) pontjában a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe „gyámhatóságnak”
szöveg,
c)	15. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva”
szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
d)	37. § (5) bekezdésében a „gyámhatóságként eljáró jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhatóság”
szöveg, a jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
e)	37. § (8) bekezdésében a „gyámhatóságként eljáró jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhatóság”
szöveg
lép.
45.	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása
48.	§
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és
az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
29
a)	5. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész
helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban:
járási hivatal)”,
b)	5. § (2)-(4) bekezdésében a jegyző” szövegrész helyébe a járási hivatal”, valamint
c)	6. §-ában a jegyzőt” szövegrész helyébe a járási hivatalt”
szöveg lép.
46.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV’ törvény módosítása
49.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a „Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei
kormányhivatal” szöveg lép.
47. A gazdasági kamarákról 1999. évi CXXI. törvény módosítása
50.	§
(1)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gkt.) 10. § (1)
bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének
megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében]
,,h) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
(a továbbiakban: Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek, illetve a
fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalánál (a továbbiakban: járási
hivatal) az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetését kezdeményezhetik és a járási hivatal az
egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetéséről az egyéni vállalkozó székhelye szerinti jegyzőt
értesíti,”
(2)	A Gkt. 10. § (3) bekezdésében a jegyző” szövegrész helyébe a járási hivatal” szöveg lép.
48.	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XL111. törvény módosítása
51.	§
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 39. § (5)
bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szövegrész
helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
30
49.	A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXll. törvény módosítása
52.	§
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 46. § e) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[46. § A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-l):]
„e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró
nyilatkozatával kell igazolni.”
50.	A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása
53.	§
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. § (1)
bekezdésében a „körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész
helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalát” szöveg lép.
51.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
54.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
a)	24. § (2) bekezdés b) pontjában a ,jegyző” szövegrész helyébe a „a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b)	24. § (3) bekezdésében az „illetékes települési önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe a
járási hivatalnak” szöveg,
c)	24. § (4) bekezdésében a jegyző” szövegrész helyébe a járási hivatal” szöveg
lép.
52.	A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi L VIII. törvény
módosítása
55.	§
31
A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 5.
§ (3) bekezdésében „az önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalának” szöveg lép.
53.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
56.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
a)	11. § (1) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban:
kormányhivatal)” szöveg,
b)	17. § (5) bekezdésében „az okmányirodánál” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
c)	20. § (4) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe Járási
hivatalt” szöveg,
d)	52. § (7) bekezdés l) pontjában és az 54. § (7) bekezdés i) pontjában az „ellenőrzéséért”
szövegrész helyébe „felügyeletéért” szöveg,
e)	116. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez”
szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz”,
j) 116. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének”
szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
g)	3. melléklet E) pontjának címében „Az önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe „A járási
hivatal” szöveg,
h)	3. melléklet E) pontjában „Az önkormányzat jegyzője az általa” szövegrész helyébe „A járási
hivatal a” szöveg,
i)	3. melléklet G) pont 5. és 7. alpontban „Az okmányiroda” szövegrész helyébe „A járási hivatal”
szöveg
lép.
(2)	Az Art. 52. § (4) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
,,u) a járási hivatal.”
54.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX törvény módosítása
57.	§
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10. § (3) bekezdésében az „okmányirodánál”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalánál”
szöveg lép.
32
55.	A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
58.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
2003.	évi CXXVIIL törvény 17. § (10) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
56. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény
módosítása
59.	§
Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény
a)	14. § (1) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében a „települési (fővárosi) önkormányzat
jegyzője” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat polgármestere, fővárosban a
főpolgármester” szöveg,
b)	14. § (5) bekezdésében a jegyző” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat polgármestere,
fővárosban a főpolgármester” szöveg,
lép.
57.	A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
módosítása
60.	§
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 12. §
(2)	bekezdésben az „ellenőrzési” szövegrész helyébe a „felügyeleti” szöveg lép.
58.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény módosítása
61. §
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL,
törvény (a továbbiakban: Két.) 12. § (3) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági
ügy intézésére hatáskörrel rendelkező]
33
„b) helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is,
valamint átruházott hatáskörben annak a 19. § (2) bekezdése szerinti szervei,
c)	polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester),
d)	főjegyző, jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző),”
(2)	A Két. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, önkormányzati hatósági ügyben első
fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a
bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.”
(3)	A Két. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az
illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester
ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az
önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás
tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal.”
(4)	A Két. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fővárosban működő hatóság a főváros, a társulás pedig a társulás egész területéről idézhet.”
(5)	A Két. 107. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Önkormányzati hatósági ügyben a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe
tartozik, ha az első fokú döntést nem a képviselő-testület hozta.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a fővárosi és megyei
kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon államigazgatási hatósági ügyben a
járási (fővárosi körzeti) hivatal, a polgármester vagy a jegyző járt el.”
(6)	A Két.
a)	20. § (5) bekezdésében a „társulás” szövegrész helyébe a „társulás vagy a jegyző” szöveg,
b)	20. § (5), (6) és (8) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős
szerv” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c)	23. § (3) bekezdés a) pontjában a „Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe
szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „vita
eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal”
szöveg,
d)	41. § (8) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
34
e)	106. § (4) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
59.	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII’ törvény módosítása
62. §
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.)
a)	10. §-ában az „önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „önkormányzat jegyzője, a
fővárosban a fővárosi Önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője)” szöveg,
b)	11. § (1) bekezdésében a „Hivatallal” szövegrész helyébe a „Hivatallal, az önkormányzat
jegyzőjével és a járási hivatallal” szöveg,
c)	28. § (2) bekezdésében az „illetékes önkormányzat jegyzőjétől” szövegrész helyébe a ,járási
hivataltól” szöveg,
d)	28. § (3) bekezdésében az „illetékes önkormányzat jegyzője határozattal” szövegrész helyébe a
járási hivatal” szöveg,
e)	57/B. § (3) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős
szervhez” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalhoz” szöveg
lép.
60.	A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
63.	§
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005, évi CLXXIV. törvény
a)	1. § (2) bekezdésében a „gyámhivatalra” szövegrész helyébe a „gyámhatóságra” szöveg,
b)	6. § (5) bekezdés b) pontjában, 7. § (1) bekezdés b) pontjában és a 9. § (3) bekezdésében a
„gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg
lép.
61.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXI1I. törvény módosítása
64.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében a
„Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási hatáskörű szerve” szövegrész helyébe a
„fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
35
62.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
módosítása
65.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
a)	2. számú melléklete 1.5. pontjában és 3. számú melléklete 11.11. pontjában a „gyámhivatali”
szövegrész helyébe a „gyámhatósági” szöveg,
b)	2. számú melléklet II. 1. a) pontjának ac) alpontjában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a
„gyámhatóság” szöveg
lép.
63.	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény módosítása
66.	§
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdésében az „okmányiroda” szövegrész helyébe a ^fővárosi
és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala” szöveg lép.
64. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
67.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
106. § (1) bekezdés o) pontjában az „okmányiroda” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala” szöveg lép.
65.	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
68.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 32. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A menekültügyi hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi
körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) az (1) és (2) bekezdés hatálya alá tartozó ügyekben
36
határozattal dönt. A határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a
menekültügyi hatóság, valamint a járási hivatal döntését megváltoztathatja.”
(2)	A Met.
a)	32/A. § (2) bekezdésében, 32/B. § (2) bekezdésében, 85. § (1), (2) és (4) bekezdésében a
jegyző” szövegrész helyébe járási hivatal” szöveg,
b)	87. § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe a járási
hivatalt” szöveg
lép.
66,	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
69.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 33/A. § (1) bekezdésében „az illetékes
jegyzőhöz” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti)
hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, 33/A, § (2) bekezdésében a jegyző”
szövegrész helyébe a járási hivatal” szöveg lép.
67.	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény módosítása
70.	§
(1)	Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény (a
továbbiakban: Ett.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Rendelet 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a
közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdésének a)-
f)	pontja szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog szerinti tagok). Az európai területi
társulásban a Kbt. 6. § (1) bekezdésének a)-j) pontja szerinti szerv akkor vehet részt, ha jogi
személyiséggel rendelkezik.”
(2)	Az Ett. 4. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha]
,, b) az állam kivételével a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmező nem rendelkezik
hozzájárulással arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti európai
területi társulásban tagként részt vehet,”
37
(3)	Az Ett. 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1) és (3) bekezdésében, a 9. §-ában, a 10. § (1 )-(3)
bekezdésében, a 13. §-ában, a 14. § (4) bekezdésében, a 15. § (2) bekezdés b) pontjában és (3)-(4)
bekezdésében, a 16. §-ában, valamint a 19. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész
helyébe „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.
68.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
71.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 16. § (3) bekezdésében az „az illetékes jegyzőhöz”
szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalához (a
továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, 16. § (4) bekezdésében a jegyző” szövegrész helyébe a
járási hivatal” szöveg lép.
69. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
72.	§
A kötelező gépjármü-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 1. § í/) pontjában a
„külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző)”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalának (a
továbbiakban: járási hivatal) szöveg, a 32/B. § (2) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében,
valamint a 45. § (2) bekezdésében, 48. § (1) bekezdésében a jegyző” szövegrész helyébe járási
hivatal” szöveg lép.
70. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII.
törvény módosítása
73.	§
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény
9.	§ (3) bekezdésében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg lép.
71 Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
74.	§
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében
a „körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala” szöveg
lép.
72.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
38
75.	§
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
a)	24. § (1) bekezdésében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg,
b)	24. § (2) bekezdésében és 33. §-ában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság”
szöveg,
c)	a 28. § (2) bekezdés e) pontjában a „gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „gyámhatóságot”
szöveg
lép.
73.	A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a
Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk
nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi
XXXIV\ törvény módosítása
76.	§
A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a
Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk
nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi
XXXIV. törvény 7. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve - erre vonatkozó írásbeli kérelmére - adatot
szolgáltat]
„k) a 4. § (2) bekezdés a), c), e) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d), e) és f) pontjában
foglalt adatokról az érintett személy jogait vagy jogos érdekét érintő hatósági eljárások lefolytatása
céljából az érintett személy elhelyezési helye szerinti helyi önkormányzat jegyzője és az elhelyezési
helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala”
[részére.]
74.	A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. éviXLII. törvény
módosítása
77.	§
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. § (1)
bekezdés i) pont iá) alpontjában az „ellenőrzéséért” szövegrész helyébe a „felügyeletéért” szöveg
lép.
39
75.	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI.
törvény módosítása
78.	§
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI.
törvény (a továbbiakban: Khtv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett
szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), ágazati szakigazgatási szervekből (a
továbbiakban: szakigazgatási szerv) és járási, illetve a fővárosban fővárosi körzeti hivatalokból
(továbbiakban együtt: járási hivatal) áll.
(2)	A szakigazgatási szervek törvény vagy kormányrendelet alapján önálló feladat- és hatáskörrel
rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.
(3)	A törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési szervet
képeznek.”
(2)	A Khtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveit, valamint a járási hivatal
szakigazgatási szerveit (továbbiakban: járási szakigazgatási szerv) a Kormány rendeletben állapítja
meg.
(2)	A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv a jogszabályban
megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a
járási szakigazgatási szerv által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal,
illetve annak vezetője utasításadási joggal nem rendelkezik.”
(3)	A Khtv. 15. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - a
20/E. §-ban meghatározott kivétellel - a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(3)	A szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt
személyről a szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt
személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással
élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a szakigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek,
illetve nem kerülhet felmentésre.”
(4)	A Khtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
40
„(2) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a
fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási
hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi
és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási
szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.”
(5)	A Khtv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt, valamint a
részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)—(2)
bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig jogosult, amíg az a
feladata ellátásához szükséges.”
(6)	A Khtv. 20. § a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
[20. § A fővárosi és megyei kormányhivatal]
„ a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alaptörvény 35.
cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokért felelős
miniszternek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
(továbbiakban: Mö.) 128. § a) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért
felelős miniszternek az Mö. 129. § b) és c) pontjában, valamint a szakmai irányító miniszternek az
Mö. 130. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzetiségek jogairól szóló
2011.	évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 150. § d)-e) pontjában, a nemzetiségpolitikáért
felelős miniszternek az Njtv. 151. § a) pontjában, a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek az
Njtv. 152. § a) pontjában meghatározott feladatai
ellátásában,”
(7)	A Khtv. a következő 9/A. címmel és az azt követő 20/A-20/E. §-okkal egészül ki:
„9/A. A járási (fővárosi körzeti) hivatal
20/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek, A
járási hivatal székhelye a megyei kormányhivatal kirendeltsége esetén a járásszékhely városban, a
fővárosi kormányhivatal kirendeltsége esetén Budapesten van.
(2)	A járási hivatal a járási (fővárosi körzeti) hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által
közvetlenül vezetett járási törzshivatalból, valamint járási szakigazgatási szervekből áll,
20/B. § A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a
hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni
javasolt személyről a hivatalvezető tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt
személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással
élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet
felmentésre.”
41
(8) A Khtv. a következő 21 /A. §-al egészül ki:
„21/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a járási (fővárosi körzeti) hivatalok székhelyeit és a járási (fővárosi körzeti) hivatalok
illetékességi területét, feladat- és hatásköreit
b)	a kormányablakok illetékességi területét és működése szabályait, a kormányablakok
működésének személyi és technikai feltételeit
rendeletben határozza meg.”
(9)	A Khtv. 25. § (5) bekezdésében a „gyámhivatalnál” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnál”
szöveg lép.
76.	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIIL törvény módosítása
79.	§
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (1) bekezdés d) pontjában az
„ellenőrzéséért” szövegrész helyébe a „felügyeletéért” szöveg lép.
77. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény módosítása
80.	§
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
33.	§ (2) bekezdés d) pontjában és az 1. melléklet II. 2. pontjában a „Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
78.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
81.	§
(1)	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 14. § (5) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[A polgármester]
„a) elrendeli a település lakosságának polgári védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások
teljesítését,”
42
(2) A Hvt. 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A helyi védelmi bizottság elnöke
a)	megállapítja a helyi jellegű szolgáltatások és szolgáltatásra kötelezettek körét,
b)	nyilvántartást vezet, amelyben elősegíti a megyei védelmi bizottság elnökének, valamint a helyi
védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek hatáskörébe tartozó igénybevételi jog
gyakorlását, koordinálja az igénybevétel helyi szintű végrehajtását.”
(3)	A Hvt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, elnökhelyettesei a honvédelmi
feladatok tekintetében a Honvédség állományába tartozó tényleges állományú katona, a
katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének
vezetője. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül
a)	a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,
b)	a megyei jogú város polgármestere,
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatal főigazgatója,
d)	a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője,
e)	a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány,
f)	az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,
g)	a vízügyi igazgatási szerv képviselője,
h)	a megyei védelmi bizottság titkára.”
(4)	A Hvt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A megyei védelmi bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vevő, állandó meghívottak körét
a Kormány rendeletben állapítja meg. A megyei védelmi bizottság elnöke az ülésre tanácskozási
joggal más személyeket is meghívhat. A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt
vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.”
(5)	A Hvt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járásokban és fővárosi körzetekben helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi
bizottságok illetékességi területe a járásokhoz, illetve a fővárosi körzetekhez igazodik.”
(6)	A Hvt. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője,
elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség
43
állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai az elnökön és az
elnökhelyettesen kívül:
a)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kivételével a rendvédelmi szerveknek a helyi védelmi
bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,
b)	a központi államigazgatási szervek területi szervének vezetője,
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatal képviselője,
d)	különleges jogrend bevezetése esetén a katonai igazgatási szerv képviselője.”
(7)	A Hvt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a járási hivatal
részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből és céltámogatásból,
továbbá a helyi védelmi bizottság illetékességi területéhez tartozó településekre háruló honvédelmi
feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell
biztosítani.”
(8)	A Hvt. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi védelmi bizottság a szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg, melyhez a
megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.”
(9)	A Hvt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait a járási hivatal közreműködésével látja el. A
honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő korlátozás nélkül a
járási hivatal minden kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.”
(10)	A Hvt. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járási hivatal vezetője, valamint a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot
rendelet is megállapíthat.”
(11)	A Hvt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi védelmi bizottság elnöke a honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli
intézkedésekből adódó feladatait a megyei védelmi bizottság utasításai szerint látja el.”
(12)	A Hvt. 28. § (1) bekezdésében, 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „honvédelmi körzetben”
szövegrész helyébe a „illetékességi területén” szöveg lép.
(13)	A Hvt. 28. § (2) bekezdés c) pontjában a „honvédelmi körzetre” szövegrész helyébe a
„illetékességi területére” szöveg lép.
44
(14)	A Hvt. 28. § (2) bekezdés d) pontjában, 29. § (2) bekezdés e) pontjában „a honvédelmi körzet”
szövegrész helyébe „az illetékességi területe” szöveg lép.
79.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény módosítása
82. §
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény 21. § (2) bekezdésében és 84. § (2) bekezdésében a „Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei
kormányhivatal” szöveg lép.
80.	Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási
feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása
érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal
kapcsolatos adatkezeléséről szóló 2011. évi CLXXV11. törvény módosítása
83.	§
(1)	Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási
feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása
érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal
kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 13. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalának (a továbbiakban:
járási hivatal) vezetője közreműködik
a)	a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére az
illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező kiképzett tartalékosok, potenciális
hadkötelesek lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában,
b)	a hadkötelezettség fennállása idején a sorozó központ megkeresésére az illetékességi területén
bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak
pontosításában.”
(2)	A Haktv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában a sorozó központ vezetője igényének megfelelően a
sorozás helye szerinti település szerint illetékes járási hivatal vezetője által határozatban kijelölt
kisegítő személyek vesznek részt.”
45
(3)	A Haktv. 1. § d) pontjában a „polgármester” szövegrész helyébe a ,járási hivatal vezetője”
szöveg lép.
(4)	A Haktv. 17. §-ában a jegyzőnek” szövegrész helyébe a járási hivatal vezetőjének” szöveg
lép.
(5)	A Haktv. 19. § (2) bekezdésében, 27. § (2) bekezdés b) pontjában a jegyző” szövegrész helyébe
a járási hivatal vezetője” szöveg lép.
81.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
84.	§
(1)	A Kttv. 134. § (4) bekezdésében a „helyi és körzeti (nem megyei)” szövegrész helyébe járási
(fővárosi körzeti)” szöveg lép.
(2)	A Kttv. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 134. § (4) bekezdésében meghatározott államigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék
mértéke a vezető alapilletményének:
a)	főosztályvezető esetén az alapilletmény 20 %-a,
b)	főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 15 %-a,
c)	osztályvezető esetén az alapilletmény 10 %-a.”
(3)	A Kttv. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138. § Integrált ügyfélszolgálati pótlékra jogosult az a kormánytisztviselő, aki a fővárosi és megyei
kormányhivatalban, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalán
belül működő integrált ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be. A
pótlék mértéke az alapilletmény 20 %-a.”
(4)	A Kttv. 180. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt
mértékig - jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:]
„d') a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló,”.
82.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
85.	§
46
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55. § (4) bekezdésében a „települési
önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi
körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) szöveg, az 55. § (6) bekezdésében és 60. § (2)
bekezdésében a jegyző” szövegrész helyébe a járási hivatal” szöveg, a 60. § (1) bekezdésében a
jegyzőtől” szövegrész helyébe a járási hivataltól” szöveg lép.
83.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény módosítása
86. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012.	évi II. törvény
a)	38. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a
továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b)	39. § (2) bekezdés a) pontjában és a 44. § (3) bekezdés a) pontjában a „kormányhivatal”
szövegrész helyébe a járási hivatal” szöveg
lép.
84. Átmeneti és záró rendelkezések
87.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	az átadás-átvételi megállapodás megkötésének szabályait, valamint a megállapodás tartalmi
kellékeit,
b)	az átadás-átvételre kerülő jogok és kötelezettségek, valamint ingó- és ingatlan-állomány
felmérésének és meghatározásának szabályait,
c)	a járási biztos részletes feladatait
rendeletben szabályozza.
88.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 8. § a) pontja, 9-10. §, a 12. § (1) és (3) bekezdése, a 14. §, a 17. §, a 19-20. §, a 21. § b)
pontja, a 22. §, a 24. § d) és e) pontja, a 26. § b) pontja, a 27-28. §, a 30-31. §, a 33. §, a 35. § (1)-
(5)	bekezdése, a 36. § (l)-(6) bekezdése, (7) bekezdés 1-23. pontja és 25-38. pontja, a 37. §, a 39.
47
§, a 40. § a) pontja, a 41. §, a 44—48. §, az 50. § az 52-55. §, az 56. § b)-d);J) és i)-k) pontja, az 57.
§, a 59. §, a 61. § (1)—(5) bekezdése és a (6) bekezdés a) pontja, a 62. a)-g) pontja, a 63. §, a 65-69.
§, a 72—76. §, a 78. § (1)—(4), (7) és (9) bekezdése, a 81. § (l)-(2) és (4)-(14) bekezdése, a 82—83.
§, a 84. § (l)-(3) bekezdése, a 85-86. § és a 91. § (1)—(4) bekezdése, az (5) bekezdés a) pontja, (6)
bekezdése és a (7) bekezdés a)-h) és j)-l) pontja 2013. január 1-jén lépnek hatályba.
89.	§
(1)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés alapján készített
feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervek érvényessége 2013.
március 1-jéig meghosszabbodik.
(2)	Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 98. §-a, 99. § (1)
bekezdése és 100. § (1) bekezdés b) pontja.
(3)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 133. § (3) bekezdés
rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni 2012-ben a Kormány által intézményfenntartásra
kijelölt szerv esetében, hogy az alapilletmény-eltérítés mértéke az első négy hónap
teljesítményértékelése alapján 2012. május 31-ig módosítható a Kormány által
intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője döntésével és a kormánymegbízott egyetértésével. Az
alapilletmény-eltérítés 2012. január 1-jétől érvényes, azzal, hogy az alapilletmény-csökkentésére
csak a megállapítás napját követő naptól kerülhet sor.
(4)	Ezen törvény alapján 2013. január 1-jén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi
körzeti) hivatalához átkerülő államigazgatási feladat- és hatáskörökkel Összefüggésben folyamatban
lévő ügyekben az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése
szerint kerül.
90.	§
E törvény 13. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, 24. §-a az Alaptörvény G) cikk (4)
bekezdése alapján, 26. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján, 40. §-a az Alaptörvény
XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 34. cikk (1) bekezdése alapján és a 81. §-a az
Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
91.	§
(1)	Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes
centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
а)	85. § (3) bekezdése,
б)92.	§(9)-(10) bekezdése
c)	137. §-a,
d)	145. § (3) bekezdésében a „vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője” szövegrész.
48
(2)	Hatályát veszti az Nytv.
a)	7/A. §-a,
b)	18. § (2) bekezdésében az „a településen, illetőleg” szövegrész,
c)	27. § (1) bekezdése,
d)	27. § (3) bekezdésében az „a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél” szövegrész,
e)	47. § (1) bekezdés b) pontja,
J) 47. § (2) bekezdés e) pontjában „az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit,
továbbá” szövegrész,
g)	47. § (4) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti az Szt.
a)	4/A. § (2) bekezdése,
b)	18. § g) pontjában az „és a térítési díj” szövegrész,
c)	65/A. § (4) bekezdése.
(4)	Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
a)	90/A. §-a és az azt megelőző alcím,
b)	91. § (1) bekezdéséből „- a jegyző 90/A. §-on alapuló határozatának kivételével szövegrész.
(5)	Hatályát veszti a Hartv.
a)	34/E. §-a
b)	mellékletének
ba)	9. pontja,
bb)	22. pontja,
bej 23. pontjában az „és a megyei” szövegrész.
(6)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	16. § (1) bekezdés c) pontja,
b)	135. § (1) bekezdés b) pontja.
c)	138. § (1) bekezdés e) pontjában az „és a térítési díj” szövegrész.
(7)	Hatályát veszti
a)	az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló
1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdésében a „, a képviselőtestület hivatal ügyintézője”
szövegrész, valamint a 40. § (4) bekezdésében a a képviselőtestület hivatalának ügyintézőjére”
szövegrész,
b)	a Tft. 88/A. § (1) bekezdésében a „kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek
megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti
időszak alatt) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélye
szükséges” szövegrész, a 88/A. § (2) és (3) bekezdése, a 88/B. §-a és a 88/C. §-a,
c)	az Étv. 53/D. § (1) bekezdése,
d)	az Inytv. 68. § (3) bekezdése, a 75. § (3) bekezdése és a 90. § (5) bekezdés a) pontja,
49
e)	a Hgt. 59. § (1) bekezdés i) pontja,
j) a Tszt. 59. §-a,
g)	az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXVII. törvény 38. § (3)-(10),
(12)	és (13) bekezdése,
h)	az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII.
törvény,
i)	a Khtv. 19. § (3) bekezdése,
j) a Hvt. 27. § (2) és (3) bekezdése, és 29. § (2) bekezdésének a) és b) pontja,
k) a Haktv. 1. § e) pontjában az „önkormányzati,” szövegrésze,
l) a Kttv. 1. § e) pontjában az „és hatósági igazgatási társulása” szövegrész, valamint a 248. § (2)
bekezdésében a „vagy az igazgatási, hatósági társulás köztisztviselője” és a valamint a
társuláshoz” szövegrész.
50
Melléklet a 2012. évi
törvényhez
TELJESSÉGI NYILATKOZAT
Alulírott .................................., mint a .................................. Önkormányzat képviseletében eljáró
polgármester (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon ........................ - az átvevő
részére (a továbbiakban: átvevő) a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre
a járások kialakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi .........
törvényben meghatározott vagyonnal összefüggő adat, információ, tény, okirat, dokumentum,
valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok,
információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörüségéért, és az érdemi
vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok.
Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi megállapodásnak.
Budapest, 2012......................................
átadó
51
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány kiemelt céljai közé tartozik a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti
áttekintése és megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúra átláthatóbbá tétele. A
Nemzeti Együttműködés Kormányának célja olyan modem kori járások kialakítása, melyek
hozzájárulnak a mai közigazgatásnál hatékonyabban működő rendszer létrejöttéhez. A járások
kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik
eleme.
A járások kialakítása
Az előkészítő munkákat követően a járások kialakításának koncepcionális elveiről a Kormány az
1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozatával (továbbiakban: Korm. határozat) döntött. Mindezek
alapján a Kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű
területi és szervezeti egységének a kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és
ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.
Járások kialakításánál érvényesíteni kívánt célok:
•	a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása
•	fő szabály szerint az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez telepítése
•	az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása
•	az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai
teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.
A járások és járási (fővárosi körzeti) hivatalok (továbbiakban: járási hivatal) a fővárosi és megyei
kormányhivatalok szervezeti egységeiként kerülnek felállításra 2013. január 1-jével. Jelen
törvényjavaslat a járási hivatalok kialakításával, szervezetével kapcsolatos alapvető szabályokat,
valamint a törvényi szinten telepített feladat- és hatásköröket rögzíti. A hatályba lépését követően
kerül sor a kormányrendeleti és alacsonyabb szintű előírások megalkotására mind a szervezet,
működés részletes szabályai, mind a feladat- és hatáskörök tekintetében.
A járási (fővárosi körzeti) hivatalok és feladataik
A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő
államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek
•	fő szabály szerint a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal
ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek;
52
*	a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek,
ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.
A járási hivatalokban - a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan - törzshivatal és
szakigazgatási szervek kerülnek majd kialakításra. Ennek megfelelően a járási hivatal szervezete
magában fogja foglalni
■	a megyei kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit,
■	a járásszékhely polgármesteri hivatalának államigazgatási feladatokat ellátó részét (ideértve az
okmányirodát),
■	a nem járásszékhelyen működő okmányirodát,
■	a nem járásszékhelyen működő polgármesteri hivatalokban a járási hivatalhoz kerülő
államigazgatási feladatokat ellátó ügyintézőket.
A járási hivatalok szervezetébe kerülnek (mint a jegyzők államigazgatási hatáskörébe tartozó
feladatot végrehajtó szervezeti egységek) az okmányirodák is. Az okmányirodák mellé integrálásra
kerülnek a járási hivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélszolgálati kirendeltségei is.
A járási hivatalok kialakításával ugyanakkor nincsen szó arról, hogy az államigazgatási ügyek
intézésére a jövőben kizárólag a járásszékhelyeken, a járási hivatalok központjaiban lenne
lehetőség. A járásszékhelyek mellett - a jelenleg működő okmányirodák bázisán - kialakításra
kerülnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A
kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a
kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék.
Ugyanakkor a járások kialakításával az Állam nem vonul vissza azon településekről sem, ahol
jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban ott a jövőben nem lesz a járási hivatal székhelye és
nem kerül kialakításra kormányablak sem. Ezen településeken is biztosítja a járási hivatal
kirendeltségek, illetve települési ügysegédként eljáró kormánytisztviselők útján, hogy az
állampolgároknak lehetőségük legyen államigazgatási ügyek kezdeményezésére, illetve egyszerűbb
megítélésű ügyek elintézésre is kirendeltség/ügysegéd részére biztosított kiadmányozási jog
biztosításával. Abban az esetben azonban, ha valamely államigazgatási ügy bonyolultabb
megítélésű, komolyabb szakértelmet igényel, az továbbításra kerül a járásszékhelyen megtalálható
járási hivatalhoz.
53
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Értelmező rendelkezés.
a 2. §-hoz
A törvény rendelkezik az átvételre kerülő államigazgatási feladatokkal összefüggő önkormányzati
vagyon állam általi átvételéről. Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett
államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint az ingó- és
ingatlan-állományt is érteni kell.
Az önkormányzatok fizetőképességének helyreállítása érdekében a helyi Önkormányzatok
adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV, törvény alapján a települési önkormányzatokat
is érintő eljárások vannak folyamatban. A törvény az eljárások kollíziójának elkerülése érdekében
kimondja a vagyonátszállás és a folyamatban lévő adósságrendezési eljárások egymástól való
függetlenségét. Az állam a hitelezőkkel szemben az adósságrendezési eljárásban az átvett vagyon
erejéig felel.
A törvény rögzíti továbbá, hogy a vagyon átadására, a jogutódlással kapcsolatos kérdésekre a
vonatkozó jogszabályok az irányadóak. Az államigazgatási feladatellátással érintett vagyon átadás-
átvételi megállapodás megkötésével kerül átadásra, amit a kormánymegbízott és a polgármester,
valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elnöke köt meg. Amennyiben a vagyonelemek
között van termőföld, akkor a megállapodás aláírásában félként megjelenik a Nemzeti
Földalapkezelő Szervezet elnöke is.
Az önkormányzat köteles felmondani az átvett államigazgatási feladatokkal összefüggő hatósági
igazgatási társulásait.
Fontos kérdés az ingatlanok és az ingatlanokon lévő jelzálogok rendezése. Amennyiben lehetséges
az ingatlanokat meg kell osztani, egyéb esetben közös tulajdon jön létre, ilyenkor az átadás-átvételi
megállapodásban kell meghatározni a használat arányát. Jelzálogok esetében meg kell kísérelni
egyezséget létrehozni az önkormányzat és a zálogjogosult között, a jelzálognak más ingatlanra
történő áttétele érdekében. Amennyiben nem jön létre egyezség, a fővárosi és megyei
kormányhivatal határozatában dönt a kérdésről, kivéve, ha a jelzáloggal biztosított követelés alapja
az önkormányzat által az ingatlan felújítására fordított hitel.
a 3. §-hoz
Az átvett vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlója az MNV Zrt., míg a törvény alapján
vagyonkezelő a fővárosi és megyei kormányhivatal.
54
a 4. §-hoz
A törvény az eljárás megkönnyítése érdekében széles körben díj- és illetékmentességet biztosít.
az 5. §-hoz
A törvény rendelkezése alapján a feleknek az átadás-átvételi megállapodásokat 2012. október 31-ig
kell megkötniük, de a megállapodás meg nem kötése a feladatellátással érintett vagyon átvételét
nem akadályozza, az törvény alapján történik meg. A törvény elidegenítési és terhelési tilalmat
vezet be az érintett vagyonelemekre, kivéve, ha az érintett jogügyletről a települési önkormányzat
már a 2012. évi költségvetéséről szóló rendeletében döntött.
Amennyiben a felek között október 31-ig nem kerül megkötésre az átadás-átvételi megállapodás, a
fővárosi és megyei kormányhivatal 2012. november 15-ig határozatban dönt az átvételre kerülő
államigazgatási feladatokkal összefüggő vagyonról. A határozattal szemben bírósági
felülvizsgálattal lehet élni, de a határozat a felülvizsgálati kérelemre tekintet nélkül végrehajtható és
annak felfüggesztése sem lehetséges. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről a Pp. közigazgatási
perekre vonatkozó rendelkezései szerint, soron kívül határoz.
a 6. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a járási (fővárosi körzeti) hivatalok felállításának és
az átadás-átvételi megállapodások megkötésének előkészítésére járási biztos(okat) nevezhet ki, aki
a kormányhivatal főosztályvezetői besorolású kormánytisztviselője. A törvény részletesen
tartalmazza a járási biztos kinevezéséhez kapcsolódó feltételeket.
a 7. §-hoz
Az államigazgatási feladatok átvételével a települési önkormányzatoktól átkerülnek a járási
(fővárosi körzeti) hivatalokhoz a feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók álláshelyei,
valamint az érintett köztisztviselők és munkavállalók. Az átvett feladatokkal összefüggő
funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók is átvételre kerülnek.
a 8. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének, valamint a
gyámhivatalnak gyámhatóságra történő változtatásának átvezetése a polgári perrendtartásról szóló
törvényen.
a 9. §-hoz
A jegyzőnek a családjogi törvényben biztosított azon hatásköre, amely alapján a pert indíthat a
kiskorút megillető tartási követelés iránt, átkerül a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz. Megtörténik
továbbá a gyámhivatal megnevezésének gyámhatóságra történő változtatása a törvényben. A
házasságkötéssel összefüggésben a családjogi törvényben rögzített jogkörei (pl. felmentés adása
55
azon kötelezettség alól, hogy a házasságkötési szándék anyakönyvvezetőnél való bejelentését
követő 30 nap utáni időpontban tűzhető ki a házasságkötés napja) nem kerülnek át a járási
hivatalhoz.
a 10. §-hoz
A járművezetéstől eltiltással összefüggő jegyzői hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti)
hivatalhoz.
all. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a
nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeleten.
a 12. §-hoz
A közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározásra kerülnek melyek az állami és
önkormányzati feladatok és mely feladatok esetében jogosult eljárni a képviselő-testület.
a 13. §-hoz
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényen átvezetésre kerül a törvényességi
ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő változása.
a 14. §-hoz
Az illetékekkel összefüggő jegyzői és okmányirodái feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási
(fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 15-16. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése egyes
jogszabályokon.
a 17. §-hoz
A pénznyerő automatákkal összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi
körzeti) hivatalhoz.
a 18. §-hoz
A közalkalmazottakról szóló törvényen átvezetésre kerül a törvényességi ellenőrzésnek
törvényességi felügyeletre történő változása.
a 19. §-hoz
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával összefüggő jegyzői és
okmányirodái feladat- és hatáskörök a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz kerülnek át. A jegyző
lehetőséget kap ugyanakkor arra, hogy a 14 éven aluli és az egészségügyi okokból akadályozott
személyek esetében átvegye a személyazonosító okmány iránti kérelmeket és azokat továbbítsa a
járási hivatalhoz.
a 20. §-hoz
56
A földrendező és földkiadó bizottságokkal összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a
járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 21. §-hoz
A szociális igazgatással és szociális ellátásokról szóló törvényben átvezetésre kerülnek a
kormányhivatal megnevezésével és a gyámhivatal nevére vonatkozó változások.
a 22. §-hoz
A statisztikával összefüggő körzetközponti jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási
(fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 23. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a
bányászati törvényen.
a 24.§-hoz
Az állampolgársággal összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi
körzeti) hivatalhoz, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben
meghatározott nevének átvezetése is megtörténik a jogszabályon.
a 25. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a
közoktatási törvényen.
a 26. §-hoz
A rendőrségi törvény módosításával biztosítható, hogy a rendőrfőkapitány tájékoztassa a
törvényben meghatározott kérdésekről a járási (fővárosi körzeti) hivatal vezetőjét is.
a 27. §-hoz
A hadigondozással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti)
hivatalhoz.
a 28. §-hoz
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával a termőföld zárgondnokának kijelölésével
összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 29. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a
termőföldről szóló törvényen.
a 30. §-hoz
57
A hegyközségekkel összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti)
hivatalhoz.
a 31. §-hoz
A vízgazdálkodással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti)
hivatalhoz.
a 32. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a
levéltári törvényen.
a 33. §-hoz
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról szóló törvényben meghatározott jegyzői
feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 34. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a
területfejlesztési törvényen.
a 35. §-hoz
Az Országgyűlés tavaly év végén elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.
évi CLXXXIX. törvényt (Mötv.), mely 2011. december 28-án került kihirdetésre. Az Mötv. 2013.
január 1-jétől lép hatályba, ugyanakkor egyes rendelkezései már 2012. január 1-jétől hatályosak,
illetve ezzel egyidejűleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény egyes
rendelkezései hatályukat vesztették (pl. az önkormányzati hitelfelvételi korlátra, vagy az
önkormányzati vagyongazdálkodásra vonatkozó rendelkezések).
Az Mötv. mellett több, az önkormányzatok működését, gazdálkodását érintő jogszabály változott
2011 decemberében. Az önkormányzatok adósságot keletkeztető kötelezettségvállalására vonatkozó
szabályokat 2012. január 1-jétől a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV.
törvény szabályozza, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény helyébe is új
szabályozás lépett 2012. január 1-jétől. Emellett 2012-től a helyi önkormányzatok vagyona a
nemzeti vagyon része, amelyre vonatkoznak az új nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
törvény rendelkezései.
A fenti jogszabály módosításokból adódó, technikai jellegű változtatásokat indokolt átvezetni a
helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényen is. A
törvénymódosító javaslat ennek végrehajtására irányul.
Megtörténik továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott
nevének átvezetése az adósságrendezési törvényen, valamint a törvény mellékletének módosítása
történik meg összhangban a megyei önkormányzatoktól az állam által átvételre került intézményi és
egyéb feladatokkal.
58
a 36. §-hoz
A gyámügyi igazgatással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök - kevés kivételtől eltekintve -
átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 37. §-hoz
Az egészségüggyel összefüggő személyes adatkezelési jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a
járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 38. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényen.
a 39. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugellátással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási
(fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 40-42. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének, valamint a
törvényességi ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő átvezetése egyes törvényeken.
a 43. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartással összefüggésben meghatározott körzetközponti jegyzői hatáskörök
átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 44. §-hoz
Az egészségügyi törvényben meghatározott adatkérés a korábbi kistérségi helyett járási szinten fog
megtörténni.
a 45. §-hoz
A fegyveres biztonsági őrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségek
kiterjesztésre kerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatallal való együttműködésre is.
a 46. §-hoz
A büntetőeljárási törvény módosításával biztosítható, hogy a törvényben a gyámhatóság részére
megállapított feladatot a járási (fővárosi körzeti) hivatal lássa el.
a 47. §-hoz
A családok támogatásával összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi
körzeti) hivatalhoz.
a 48. §-hoz
A szervezett bűnözés elleni fellépéssel összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási
(fővárosi körzeti) hivatalhoz.
59
a 49. §-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatkezelési és hatósági
feladatok a jegyzőtől átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
az 50. §-hoz
A gazdasági kamarákkal összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi
körzeti) hivatalhoz.
az 51. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a
hulladékgazdálkodási törvényen.
az 52. §-hoz
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló törvényben a szőlőművelés
igazolásával összefüggő feladatokat a jegyzőtől a hegybíró veszi át.
az 53. §-hoz
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerrel összefüggő feladatok a jegyzőtől átkerülnek a járási
(fővárosi körzeti) hivatalhoz.
az 54. §-hoz
A kulturális örökség védelmével összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási
(fővárosi körzeti) hivatalhoz.
az 55. §-hoz
A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alappal összefüggő jegyzői feladat- és
hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
az 56. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az okmányirodák feladatai átvezetésre
kerülnek járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz, valamint megtörténik a fővárosi és megyei
kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a törvényen.
az 57. §-hoz
A regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott, az okmányirodák feladatai átvezetésre
kerülnek járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
az 58. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a
gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvényen.
az 59. §-hoz
60
Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítással összefüggő jegyzői engedélyezési
feladat- és hatáskörök átkerülnek a polgármesterhez.
a 60. §-hoz
A törvényességi ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő változásának átvezetése a
települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló törvényen.
a 61. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Két.) 12. § (3) bekezdés b) pontját pontosítani szükséges. Mivel a társulás a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény (a továbbiakban:
Mötv.) 41. § (2) bekezdése szerint fogalmilag az önkormányzat szervének minősül, azt nem
indokolt a Két. normaszövegében az önkormányzat szervei mellett külön kategóriaként
szerepeltetni. Mivel a Mötv. már nem tartalmazza a körjegyző és a hatósági igazgatási társulás
jogintézményét, a képviselő-testület ügyintézőjére pedig a jövőben nem telepíthető államigazgatási
hatósági hatáskör, a Két. 12. § (3) bekezdés d) pontjában lévő felsorolást a főjegyzőre és a jegyzőre
indokolt szűkíteni. A Mötv. alapján jegyzőre is átruházható továbbá önkormányzati hatósági
hatáskör, szükséges ezt a Két.-ben is átvezetni.
A Mötv. 67. § f) pontja alapján - a korábbi szabályozással ellentétben - a polgármester gyakorol a
jegyző felett minden munkáltatói jogot. Erre tekintettel a Két. 42. § (5) bekezdését módosítani
szükséges, hiszen az jelenleg a jegyző feletti, a képviselő-testület és a polgármester által a törvény
alapján megosztva gyakorolt munkáltatói jogkörre vonatkozó kifejezéseket tartalmaz.
2013.	január 1-jétől megszűnik a polgármester törvény alapján telepíthető első fokú önkormányzati
hatósági jogköre. Szükséges emellett a felállítandó járási (fővárosi körzeti) hivatalok felett a
fővárosi és megyei kormányhivatalok által ellátandó általános másodfokú hatósági hatáskört is
szabályozni a Ket-ben.
a 62. §-hoz
Egyes, a távhőszolgáltatással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi
körzeti) hivatalhoz.
a 63. §-hoz
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvényen átvezetésre kerül a gyámhivatal
megnevezésének gyámhatóságra történő változása.
a 64. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a vasúti
közlekedésről szóló törvényen.
a 65. §-hoz
61
A cégeljárásról és végelszámolási törvényen átvezetésre kerül a gyámhivatal megnevezésének
gyámhatóságra történő változása.
a 66-68. §-hoz
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint harmadik országbeli
állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal összefüggő jegyzői
feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 69. §-hoz
A villamos energiával összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi
körzeti) hivatalhoz.
a 70. §-hoz
Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény módosítása szükséges, mert
2012. január 1-jétől hatályba lépett az új közbeszerzési törvény, ennek megfelelően a törvényi
hivatkozásokat az új közbeszerzési törvényhez kellett igazítani.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosításainak
megfelelően a Fővárosi Bíróság elnevezés 2012. január 1-jével Fővárosi Törvényszékre módosult,
ennek megfelelően az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény vonatkozó
szakaszainak a módosítása szükséges.
a 71. §-hoz
A földgázellátással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti)
hivatalhoz.
a 72. §-hoz
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a
járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 73. §-hoz
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényen átvezetésre kerül
a gyámhivatal megnevezésének gyámhatóságra történő változása.
a 74. §-hoz
Az egyéni vállalkozással és egyéni céggel összefüggő körzetközponti jegyzői feladat- és hatáskörök
átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 75. §-hoz
A hagyatéki eljárásról szóló törvényben a gyámhivatal elnevezésnek gyámhatóságra történő
változásának átvezetése.
a 76. §-hoz
62
A Magyar Honvédség által szolgáltatott adatokra a települési önkormányzat jegyzője mellett a járási
(fővárosi körzeti) hivatal is jogosulttá válik.
a 77. §-hoz
A törvényességi ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő változásának átvezetése a Magyar
Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényen.
a 78. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvény módosításával kialakításra kerülnek a
fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként kialakításra kerülnek a járási (fővárosi
körzeti) hivatalok (a továbbiakban: járási hivatalok). A fővárosi és megyei kormányhivatal
törzshivatala, szakigazgatási szervei, valamint a járási hivatalok egy költségvetési szervet képeznek,
ugyanakkor a szakigazgatási szerv és a járási hivatal is önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik,
amely tekintetben a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője részéről nem utasítható.
A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szervének kormánytisztviselői esetében a
munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja, ugyanakkor a kinevezni vagy
felmenteni javasolt személyről tájékoztatni szükséges a kormánymegbízottat, aki a kinevezéssel,
illetve a felmentéssel szemben kifogással élhet. A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium
tagjai kiegészítésre kerülnek a járási hivatalok vezetőivel, valamint a Kormány által
intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetőjével is.
A járási hivatal - a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz hasonlóan - törzshivatalból és járási
szakigazgatási szervekből áll. A járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a
munkáltatói jogokat - a már említett kivételekkel - a járási hivatal vezetője gyakorolja, ugyanakkor
a kinevezni, vagy felmenteni javasolt személyről köteles tájékoztatni a kormánymegbízottat, aki a
kinevezéssel vagy felmentéssel szemben kifogással élhet.
A járási hivatalok székhelyeit, illetve a járási hivatalok illetékességi területét a Kormány
rendeletben határozza meg, erre a törvény módosítása felhatalmazást biztosít a Kormány részére.
a 79. §-hoz
A törvényességi ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő változásának átvezetése a
közbeszerzésekről szóló törvényen.
a 80. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése az
információs önrendelkezésről szóló törvényen.
a 81. §-hoz
A honvédelmi törvény módosításával a járásokban és fővárosi körzetekben helyi védelmi bizottság
fog működni, amelynek illetékességi területe a járásokhoz, illetve a fővárosi körzetekhez igazodik.
A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatal vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni
védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt
63
személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt
tényleges állományú katona.
A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a járási hivatal részére az
egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből és céltámogatásból, továbbá a
helyi védelmi bizottság illetékességi területéhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok
és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.
a 82. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a
katasztrófavédelmi törvényen.
a 83. §-hoz
A hadkötelezettek nyilvántartásával és a sorozással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök
átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.
a 84. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításával biztosítható, hogy a járási (fővárosi
körzeti) hivatalban és a járási szakigazgatási szerveknél megjelenő vezetői szintek megfelelő
illetménypótlékban részesüljenek, másrészt a járási hivatal integrált ügyfélszolgálatain
(kormányablakokban) dolgozó kormánytisztviselők is illetménykiegészítésben részesüljenek.
a 85. §-hoz
A víziközmű-szolgáltatással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi
körzeti) hivatalhoz.
a 86. §-hoz
A szabálysértési törvény módosításával a már 2012 év közben a fővárosi és megyei
kormányhivatalokhoz kerülő szabálysértési feladatokat a járási (fővárosi körzeti) hivatalok fogják
ellátni 2013. január 1-jétől.
a 87-88. §-hoz
Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések.
a 89. §-hoz
A megyei intézményfenntartó központok (MIK) 2012. január 1-jével kerültek felállításra, így az
újonnan kinevezett MIK-vezetőknek nem volt lehetőségük a megyei önkormányzatoktól átvett
köztisztviselők teljesítményének reális értékelésére. Ennek érdekében javasolt, hogy az
illetményeltérítésekre a MIK-ek esetében 2012. május 31-ig kerülhessen sor.
A közoktatási törvény alapján készített feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és
köznevelési fejlesztési tervek érvényessége 2013. március 1-jéig meghosszabbodik.
64
A törvény rendelkezik a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz átkerülő ügyek esetében a folyamatban
lévő ügyek ellátásáról is.
a 90-91. §-hoz
Sarkalatossági és hatályon kívül helyező rendelkezések.
65