﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6817.
Magyarország Alaptörvényének első módosítása
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. április

Magyarország Alaptörvényének első módosítása

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:
1.	cikk
Az Alaptörvény Záró rendelkezések része a következő 5. ponttal egészül ki:
„5. A 3. pont szerinti átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik.”
2.	cikk
Hatályát veszti az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek 30. cikke.
3.	cikk
(1)	Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és
5) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Alaptörvény első módosítására irányuló javaslat (a továbbiakban: Javaslat) az Alaptörvény
Átmeneti rendelkezéseivel összefüggő kérdések pontosítására, egyértelművé tételére irányul.
A Javaslat két tekintetben céloz változtatást: egyfelől megerősíti azt az Alaptörvény, illetve az
Átmeneti rendelkezések által eddig is rögzített tényt, hogy az alkotmányozó hatalom által, az
alkotmány elfogadására, illetve módosítására irányuló rendelkezések szerint megalkotott, az
Alaptörvényhez szükségszerűen kapcsolódó, az Országgyűlés által 2011. december 30-án
elfogadott Átmenti rendelkezések alaptörvény-erejűek, és az Alaptörvény részét képezik.
A Javaslat másik eleme az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései 30. cikkének hatályon kívül
helyezése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. cikkhez
Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényét és Magyarország Alaptörvényének átmeneti
rendelkezéseit - ahogyan arra az Alaptörvény Záró rendelkezések 2. pontja, illetve az Átmeneti
rendelkezések 31. cikk (2) bekezdése is utal - alkotmányozó hatalomként, a hatályban levő
Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadta el. Az Alkotmány
felhívott rendelkezései két követelményt állítottak az alkotmányozó hatalom elé: egyfelől
akaratkijelentését deklaráltan alkotmányozó hatalomként, az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseire
hivatkozással kellett megtegye, másfelől azt valamennyi országgyűlési képviselő legalább
kétharmadának szavazatával kellett elfogadja, és megfelelően ki kellett hirdetni. E keretek között az
alkotmányozó vagy a mindenkor hatályos alkotmány módosításáról vagy új alkotmány
elfogadásáról rendelkezhetett. A fentieken túl ugyanakkor az Alkotmány rendelkezései sem további
formai, sem tartalmi kötöttséget nem jelentettek az alkotmányozó hatalomként eljáró Országgyűlés
számára. Mindezek alapján tehát a fenti követelmények megtartásán túl az alkotmányozó hatalom
szabad mérlegelése körébe tartozott, hogy amennyiben új alkotmány elfogadásáról határoz, azt
milyen formában, milyen - a jogforrást a jogrendszer alapjaként meghatározó - címmel, milyen
szerkezetben, milyen tagolással, és legfőképpen milyen tartalommal alkotja meg.
Egy új alkotmány elfogadása természetesen elengedhetetlenné tette a korábbi alkotmány hatálya
alól az új hatálya alá történő átmenet alkalmazási kérdéseinek egyértelmű rendezését. E
rendelkezéseket - mivel azok alkotmányos kérdéseket rendeznek - alkotmányi szinten, az új
4
alkotmány rendelkezéseihez kapcsolódva kellett megalkotni. Annak eldöntése ugyanakkor, hogy
ezen átmeneti rendelkezéseket az új alkotmányhoz formailag is hozzákapcsolva fogadja-e el, vagy
azokat - átmeneti jellegükre tekintettel - az alapdokumentumot nem terhelve külön fogadja el,
ugyancsak az alkotmányozó szabad mérlegelése körébe tartozott.
Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének elfogadásakor ez utóbbi megoldás mellett
döntött, azaz Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseit tartalmilag az
Alaptörvényhez kapcsolódva, formailag azonban attól külön fogadta el. Az Átmeneti
Rendelkezések ennek megfelelően alaptörvényi szintű, az Alaptörvény részét képező dokumentum.
Amíg azonban ezt az Átmenti Rendelkezések 31. cikk (2) bekezdése expliciten is tartalmazta, arra
az Alaptörvény csak az Alaptörvény egységes módosítására utaló S) cikkében, illetve a Záró
rendelkezések 2. pontjában utalt. A Javaslat értelmében ezentúl az Alaptörvény is expliciten
kimondja, hogy az Átmeneti rendelkezések alaptörvény-erej űek, az Alaptörvény részét képezik.
A 2. cikkhez
Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek 30. cikke a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv általános jogutódja esetleges létrehozásának alapját
teremtette volna meg. Az Alaptörvény első módosítására irányuló javaslat az uniós joggal való
összhang megteremtése érdekében e rendelkezés hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
A 3. cikkhez
A Javaslat záró - hatályb aléptető és az elfogadás alaptörvényi alapjára utaló - rendelkezéseit
tartalmazza.