﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6945. számú
törvényjavaslat
a termékek piacfelügyeletéről
Előadd:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. április
2012. évi... törvény
a termékek piacfelügyeletéről
Az Országgyűlés annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozatalra szánt és a már
forgalomban lévő, az európai uniós jog hatálya alá tartozó termékek megfeleljenek az egészségre, a
biztonságra, a fogyasztóvédelemre és más közérdekre vonatkozó követelményeknek, garantálva
egyúttal a belső piac zavartalan működését, továbbá egységes keretet biztosítva a piacfelügyelet
számára, az alábbi törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A törvény hatálya
1.	§
(1)	E törvényt a Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott, valamint forgalmazott termékek
magyarországi székhelyű gyártójára, importőrére, forgalmazójára, valamint a gyártó magyarországi
székhelyű meghatalmazott képviselőjére kell alkalmazni.
(2)	E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a szolgáltatás nyújtása során, azzal összefüggésben
forgalmazott termékre is.
(3)	E törvény hatálya nem terjed ki azon termékre, amely esetében a forgalmazó a termék
forgalmazásakor egyértelműen közli a fogyasztóval és felhasználóval, hogy
a)	a termék régiség, vagy
b)	a terméket használat előtt meg kell javítani, vagy helyre kell állítani.
(4)	E törvény előírásait abban az esetben kell alkalmazni, ha jogszabály nem tartalmaz e törvénytől
eltérő rendelkezéseket.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	biztonságos termék: minden olyan termék, amely a szokásos vagy ésszerűen előrelátható
használati feltételek mellett nem jelent veszélyt, vagy kizárólag a termék használatával
1
összeegyeztethető, elfogadhatónak tekinthető, és a személyek biztonsága és egészsége magas
szintű védelmének megfelelő legkisebb veszélyt jelenti,
2.	CE megfelelőségi jelölés: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet
előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008.
július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK
Rendelet) 2. cikk 20. pontjában meghatározott jelölés,
3.	felhasználó: az önálló foglalkozási és gazdasági tevékenységi körébe eső célok érdekében eljáró
személy, aki terméket vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy a termékkel kapcsolatos
kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,
4.	fogyasztó: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a)
pontjában meghatározott fogalom, valamint az, akinek - önálló foglalkozása és gazdasági
tevékenysége körén kívül - fogyasztás vagy használat céljából a terméket forgalmazzák,
5.	forgalmazás: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,
6.	forgalmazó: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott természetes vagy jogi
személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az
értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében
rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaságot,
7.	forgalomba hozatal: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,
8.	forgalomból való kivonás: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott
intézkedés,
9.	forgalomból való visszahívás: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott
intézkedés,
10.	gazdasági szereplő: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 7. pontjában meghatározott fogalom,
11.	gyártó: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom,
12.	harmonizált szabvány: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 9. pontjában meghatározott szabvány,
amelynek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik,
13.	használati és kezelési útmutató: maradandó formában a fogyasztó vagy a felhasználó számára a
gyártó által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás a termék rendeltetésszerű és biztonságos
használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról,
14.	honosított harmonizált szabvány: a nemzeti szabványként közzétett harmonizált szabvány,
15.	importőr: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom,
16.	kereskedelmi kommunikáció: az Fgytv. 2. § q) pontjában meghatározott fogalom,
17.	Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer: az Európai Bizottság veszélyes termékek bejelentésére
létrehozott információs rendszere,
18.	Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer: a piacfelügyeleti hatóságok által végzett
piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos adatok és beszerzett dokumentumok feldolgozására és
nyilvántartására szolgáló adatbázis,
2
19.	megfelelőséget igazoló dokumentum: a megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását igazoló
dokumentumok,
20.	megfelelőségértékelés: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott eljárás,
21.	megfelelőségértékelő szervezet: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 13. pontjában meghatározott
szervezet,
22.	meghatalmazott képviselő: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom,
23.	nem megfelelő termék: az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok
vagy jogszabályok be nem tartásával gyártott vagy forgalmazott termék,
24.	okmányhiányos termék: minden olyan termék, amely nem rendelkezik európai uniós
harmonizációs jogi aktusokban előírt nyomtatott vagy elektronikus dokumentációval,
25.	piacfelügyelet: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 17. pontjában meghatározott fogalom,
26.	piacfelügyeleti hatóság: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom,
27.	súlyos veszély: a piacfelügyeleti hatóság gyors beavatkozását igénylő veszély, amely érinti vagy
érintheti a fogyasztók vagy a felhasználók életét, testi épségét és egészségét,
28.	szabad forgalomba bocsátás: az a vámeljárás, amelynek eredményeként a nem közösségi áru
elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét,
29.	szolgáltatás: az Fgytv. 2. § g) pontjában meghatározott fogalom,
30.	termék: minden olyan ingó dolog, amelyet fogyasztóknak és felhasználóknak szántak, és üzleti
tevékenység folyamán ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül, új, használt vagy újra feldolgozott
állapotban szállítottak vagy bocsátottak rendelkezésre, kivéve az élelmiszer, a takarmány, az élő
növény vagy állat, az emberi eredetű készítmény vagy a közvetlenül a növények vagy állatok
reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű készítmény, továbbá a villamos energiáról, a
földgázellátásról és a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások,
31.	veszélyes termék: a biztonságos termék meghatározásának nem megfelelő termék.
II.	Fejezet
A termékek forgalomba hozatalának és forgalmazásának alapvető
követelményei
3.	A termék biztonságossági és megfelelőségi követelményei
3.	§
(1)	Csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban
és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható,
üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére.
3
(2)	A gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról.
(3)	Az importőr és a forgalmazó nem hozhat forgalomba és nem forgalmazhat olyan terméket,
amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene,
hogy nem biztonságos.
(4)	Ahol jogszabály üzemeltetést, rendelkezésre bocsátást vagy használatba vételt említ, ott e törvény
alkalmazásában a forgalmazásra előírt követelményeket kell alkalmazni.
4.	§
(1)	A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:
a)	a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére,
beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások,
b)	a terméknek más termékre, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt - az együttes használat
során ésszerűen várható - hatásai,
c)	a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy
más tájékoztatója,
d)	a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az időskorú,
valamint a fogyatékkal élő - fogyasztókra.
(2)	Ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus a termék meghatározott
tulajdonságai tekintetében biztonságossági követelményeket határoz meg, az e követelményeknek
megfelelő terméket az ilyen tulajdonságok tekintetében biztonságosnak kell tekinteni.
(3)	A honosított harmonizált szabványban meghatározott biztonságossági követelményeknek
megfelelő termék biztonságosságát a szabványban meghatározott tulajdonságok tekintetében
vélelmezni kell.
(4)	A termék biztonságosságának megítélését nem befolyásolja önmagában az a tény, hogy később
nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.
(5)	Ha a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót és a
felhasználót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó és a felhasználó felmérhesse a
termék rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a
veszély elleni óvintézkedéseket. A figyelmeztetés nem mentesíti a gazdasági szereplőt a termék
biztonságosságával kapcsolatos kötelezettségei alól.
(6)	Az importőr és a forgalmazó a jogszabályban meghatározottak szerint köteles elősegíteni az általa
forgalmazott termék biztonságosságának ellenőrzését, és a veszélyek elkerülése érdekében a
gyártókkal és a hatóságokkal együttműködni. Ennek során köteles különösen
a)	a termék által jelentett veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására,
b)	a termék származási helyének megállapításához és forgalmazásának nyomon követéséhez
szükséges dokumentáció megőrzésére és rendelkezésre bocsátására, valamint
c)	annak biztosítására, hogy a gyártó a forgalmazott termék biztonságosságát ellenőrizhesse.
4
4.	Megfelelőségértékelési eljárás
5.	§
(1)	Amennyiben jogszabály egy termékre megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását írja elő, úgy e
termék csak a megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását követően hozható forgalomba és
forgalmazható.
(2)	A megfelelőségértékelési eljárást a jogszabályban meghatározott módon a gyártó köteles elvégezni
vagy elvégeztetni.
(3)	Ha jogszabály egy termék forgalmazásához megfelelőséget igazoló dokumentumot ír elő, úgy e
termék csak megfelelőséget igazoló dokumentummal hozható forgalomba. Jogszabály
meghatározhatja azon termékek körét, amelyek csak megfelelőséget igazoló dokumentummal együtt
forgalmazhatók.
5.	A CE megfelelőségi jelölés
6. §
(1)	Amennyiben jogszabály előírja, hogy a terméket CE megfelelőségi jelöléssel kell ellátni, akkor a
termék csak a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését követően hozható forgalomba, valamint
forgalmazható.
(2)	A termék csak akkor látható el CE megfelelőségi jelöléssel, ha a termék az általános hatályú,
közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt
követelményeknek megfelel.
(3)	A CE megfelelőségi jelölést a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének jól láthatóan és
olvashatóan kell feltüntetni. Tilos olyan egyéb jelölés, jel vagy felirat elhelyezése, amely
összetéveszthető a CE megfelelőségi jelölés jelentése vagy formája tekintetében.
(4)	Tilos a CE megfelelőségi jelölés feltüntetése azon termékek esetében, ahol a jogszabály a CE
megfelelőségi jelölés feltüntetését nem követeli meg.
III.	Fejezet
A gazdasági szereplő kötelezettségei
6.	A gyártó kötelezettségei
7.	§
5
(1)	A gyártó a terméket akkor hozhatja forgalomba, amennyiben azt az általános hatályú, közvetlenül
alkalmazandó európai uniós jogi aktusokkal, e törvény előírásaival összhangban és a jogszabályokban
meghatározott követelmények szerint tervezte és gyártotta.
(2)	A gyártó feladata elkészíteni a termékre a jogszabályban előírt műszaki dokumentációt, elvégezni
vagy elvégeztetni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.
(3)	Amennyiben jogszabály előírja, a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését megelőzően a gyártó vagy
a megfelelőségértékelő szervezet kiállítja a megfelelőséget igazoló dokumentumot.
(4)	A gyártó a (2) bekezdésben meghatározott műszaki dokumentációt, valamint az 5. § (3) bekezdése
szerinti megfelelőséget igazoló dokumentumokat a termék élettartamával és a vele járó veszélyekkel
arányos időszakig, de legalább a termék forgalomba hozatalától számított 10 évig köteles megőrizni.
(5)	A gyártó folyamatosan köteles biztosítani a termék megfelelőségét a sorozatgyártás folyamán.
(6)	Amennyiben jogszabály előírja, a gyártó köteles a forgalomba hozatal előtt a terméket bejelenteni.
8.	§
(1)	A gyártó, ha szükségesnek ítéli, a fogyasztók és a felhasználók egészségének és biztonságának
érdekében elvégzi a forgalmazott termék mintájának felülvizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálja a
termékre vonatkozó panaszokat, a nem megfelelő termékeket nyilvántartásba veszi, intézkedik az
esetleges termékvisszahívásokról, és minden ilyen jellegű intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja a
forgalmazókat és a piacfelügyeleti hatóságot.
(2)	A gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. Az azonosító jelölésnek
olyannak kell lennie, hogy az alapján a termék pontosan beazonosítható legyen. A termék azonosító
jelölése lehet a termék típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma, vagy más egyedi jelölése, amely
megfelel ezen bekezdés követelményeinek.
(3)	A gyártó köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi
védjegyét és a székhelyét.
(4)	Amennyiben a termék mérete, kialakítása, vagy egyéb sajátossága miatt az azonosító jelölés és a
(3)	bekezdésben meghatározott adatok nem tüntethetők fel magán a terméken, azokat jogszabály eltérő
rendelkezésének hiányában a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján kell
megadni.
(5)	Amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai
Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek
átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a gyártó köteles mellékelni az ott meghatározott
formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő
figyelmeztetéseket a termékhez. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek
kell lennie.
9.	§
(1)	A gyártó, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a termék nem felel meg az általános hatályú,
közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályokban foglalt előírásoknak,
a szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni. A veszélyes terméket köteles a
6
forgalomból kivonni, visszahívni, valamint egyidejűleg tájékoztatni a piacfelügyeleti hatóságot az
intézkedések szükségességének okáról, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről.
(2)	A gyártó köteles a piacfelügyeleti hatóság felhívására 8 napon belül megküldeni a megfelelőséget
igazoló dokumentumot, a hatóság kérésére annak hiteles, magyar nyelvű fordítását. A hatóság indokolt
esetben ennél hosszabb határidőt is megállapíthat.
(3)	Amennyiben a gyártó a piacfelügyeleti hatóság felhívására nem küldi meg a megfelelőséget
igazoló dokumentumot, a piacfelügyeleti hatóság jogosult e törvényben és más jogszabályokban
meghatározott intézkedéseket elrendelni.
(4)	A gyártó köteles együttműködni a piacfelügyeleti hatósággal a termék által jelentett veszély
elhárítása érdekében tett azonnali intézkedések végrehajtásában.
(5)	Amennyiben egy terméket az importőr vagy a forgalmazó saját neve, védjegye vagy kereskedelmi
neve alatt hoz forgalomba vagy forgalmaz, vagy a terméken olyan módosítást hajt végre, amely a
termék biztonsági és megfelelőségi jellemzőit befolyásolja, úgy e fejezet alkalmazásában gyártónak
kell tekinteni, és a gyártóra vonatkozó kötelezettségek terhelik.
7.	Meghatalmazott képviselő kötelezettségei
10.	§
(1)	A gyártó írásban meghatalmazott képviselőt bízhat meg. A megbízás nem terjedhet ki gyártásra,
tervezésre, valamint a műszaki dokumentáció összeállítására.
(2)	A meghatalmazott képviselő megbízásának legalább az alábbi kötelezettségekre kell kiterjednie:
a)	a piacfelügyeleti hatóság számára átadja a megfelelőséget igazoló dokumentumot és a műszaki
dokumentációt,
b)	a piacfelügyeleti hatósággal együttműködik a termék által jelentett veszély elhárítása érdekében tett
azonnali intézkedések végrehajtásában.
(3)	A meghatalmazott képviselő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott dokumentumokat a termék
forgalomba hozatalától számított 10 évig köteles megőrizni.
(4)	A meghatalmazott képviselő köteles a piacfelügyeleti hatóság felhívására 8 napon belül
megküldeni a megfelelőséget igazoló dokumentumot, vagy kérésre annak hiteles, magyar nyelvű
fordítását. A hatóság indokolt esetben ennél hosszabb határidőt is megállapíthat.
8.	Az importőr kötelezettségei
11.	§
(1)	Az importőr kizárólag a 7. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények szerint tervezett és
gyártott terméket hozhat forgalomba.
7
(2)	Az importőr a termék forgalomba hozatala előtt köteles meggyőződni arról, hogy a gyártó
elvégezte a megfelelőségértékelési eljárást, összeállította a műszaki dokumentációt, a terméken
elhelyezte a jogszabály által előírt megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket, mellékelte hozzá a
jogszabály által előírt dokumentumokat, valamint eleget tett a 8. § (2) és (3) bekezdésében
meghatározott követelményeknek.
(3)	Az importőr köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett
kereskedelmi védjegyét és a székhelyét. Az importőr által feltüntetett adatok nem takarhatják el a
gyártó 8. § (3) bekezdése alapján feltüntetett adatait.
(4)	Amennyiben a termék mérete, kialakítása vagy egyéb sajátossága miatt a (3) bekezdésben
meghatározott adatok nem tüntethetők fel magán a terméken, azokat jogszabály eltérő
rendelkezésének hiányában a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján kell
megadni.
(5)	Amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai
Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek
átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, az importőr a termékhez mellékeli a használati és
kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven. A mellékelt
használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie, valamint tartalmaznia
kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési
útmutató tartalmaz.
(6)	Amennyiben jogszabály előírja, az importőr köteles a forgalomba hozatal előtt a terméket
bejelenteni.
12.	§
(1)	Az importőr, ha szükségesnek ítéli, a fogyasztók és a felhasználók egészségének és biztonságának
érdekében elvégzi a forgalmazott termék mintájának felülvizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálja a
termékre vonatkozó panaszokat, a nem megfelelő termékeket nyilvántartásba veszi, intézkedik az
esetleges termékvisszahívásokról, és minden ilyen jellegű intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja a
forgalmazókat és a piacfelügyeleti hatóságot.
(2)	Az importőr, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a termék nem felel meg az általános hatályú,
közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak, e törvény előírásainak és más
jogszabályoknak, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni, adott esetben a
veszélyes terméket a forgalomból kivonni, visszahívni, valamint veszélyes termék esetén egyidejűleg
tájékoztatni a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot az intézkedések szükségességének okáról, a
megtett intézkedésekről és azok eredményéről.
(3)	Az importőr a műszaki dokumentációt, valamint az 5. § (3) bekezdése szerinti megfelelőséget
igazoló dokumentumokat a termék élettartamával és a vele járó veszélyekkel arányos időszakig, de
legalább a termék forgalomba hozatalától számított 10 évig köteles megőrizni.
(4)	Az importőr köteles a piacfelügyeleti hatóság felhívására 8 napon belül megküldeni a
megfelelőséget igazoló dokumentumot, vagy kérésre annak hiteles, magyar nyelvű fordítását. A
hatóság indokolt esetben ennél hosszabb határidőt is megállapíthat.
(5)	Amennyiben az importőr a piacfelügyeleti hatóság felhívására nem küldi meg a megfelelőséget
igazoló dokumentumot, a piacfelügyeleti hatóság jogosult e törvényben és más jogszabályokban
meghatározott intézkedéseket elrendelni.
8
(6)	Az importőr köteles együttműködni a piacfelügyeleti hatósággal a termék által jelentett veszély
elhárítása érdekében tett azonnali intézkedések végrehajtásában.
9.	A forgalmazd kötelezettségei
13.	§
(1)	A forgalmazó a termék forgalmazása során a szakmai gondosság követelményeit betartva jár el.
(2)	A forgalmazó a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték
a jogszabály által előírt megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket, mellékelték hozzá a jogszabály
által előírt megfelelőséget igazoló dokumentumot, és amennyiben általános hatályú, közvetlenül
alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának
feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály
előírja, a használati és kezelési útmutatót, valamint arról, hogy a gyártó és az importőr eleget tett a 8. §
(2)	és (3) bekezdésében és a 11. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(3)	Ha a gyártó a 8. § (5) bekezdésében vagy az importőr a 11. § (5) bekezdésében foglalt
kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor azt a forgalmazó köteles pótolni.
(4)	A forgalmazó a terméket addig nem forgalmazhatja, amíg meg nem győződött arról, hogy a termék
megfelel az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak, e törvény
előírásainak és más jogszabályoknak.
14.	§
(1)	A forgalmazó, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a termék nem felel meg az általános hatályú,
közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak, e törvény előírásainak és más
jogszabályoknak, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni, adott esetben a
veszélyes terméket a forgalomból kivonni, visszahívni, továbbá veszélyes termék esetében egyidejűleg
köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a gyártót, az importőrt, továbbá tájékoztatnia kell a
piacfelügyeleti hatóságot is, megjelölve az intézkedések szükségességének okát, a megtett
intézkedéseket, valamint azok eredményét.
(2)	A forgalmazó köteles a piacfelügyeleti hatóság felhívására 8 napon belül megküldeni a
megfelelőséget igazoló dokumentumot, vagy kérésre annak hiteles, magyar nyelvű fordítását. A
hatóság indokolt esetben ennél hosszabb határidőt is megállapíthat.
(3)	Amennyiben a forgalmazó a piacfelügyeleti hatóság felhívására nem küldi meg a megfelelőséget
igazoló dokumentumot, a piacfelügyeleti hatóság jogosult e törvényben és más jogszabályokban
meghatározott intézkedéseket elrendelni.
(4)	A forgalmazó köteles együttműködni a piacfelügyeleti hatósággal a termék által jelentett veszély
elhárítása érdekében tett azonnali intézkedések végrehajtásában.
IV. Fejezet
9
A piacfelügyeleti hatóság eljárására vonatkozó szabályok
10.	Piacfelügyeleti ellenőrzés és az annak során alkalmazható jogkövetkezmények
15.	§
(1)	Piacfelügyeleti eljárása keretében a piacfelügyeleti hatóság felhívására a gazdasági szereplő és
felhasználó köteles hitelt érdemlően igazolni azt, hogy kitől szerezte be a terméket, és azt mely
gazdasági szereplőnek értékesítette tovább. A piacfelügyeleti hatóság jogosult bármely termék
biztonságosságát, egészségre gyakorolt hatását, megfelelőségét és dokumentációját ellenőrizni,
továbbá jogosult a helyszínen méréssel ellenőrizni a termék megfelelőségét vagy laboratóriumi
vizsgálat, megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából ingyenes
mintát és ellenmintát venni. A súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóság a
jogszabályban meghatározottak szerint jogosult lefoglalni, és azt a jogsértést elkövető gazdasági
szereplő költségére megsemmisíteni.
(2)	Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék nem
felel meg e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt
követelményeknek, jogosult:
a)	a termék használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését
előírni,
b)	széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából származó veszélyről időben és
megfelelő módon - szükség esetén a rádiós vagy audiovizuális lineáris médiaszolgáltatásban vagy
sajtótermékben - a fogyasztók vagy a felhasználók értesüljenek,
c)	a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához
szükséges kísérő intézkedéseket bevezetni,
d)	a már forgalomba hozott termék forgalomból való kivonását elrendelni, és előírni az erről való
tájékoztatást a b) pontban meghatározott módon,
e)	elrendelni a termék visszahívását, vagy - ha ez indokolt - a gazdasági szereplőkkel együttműködve
megszervezni a termék fogyasztóktól vagy felhasználóktól történő visszahívását és környezetvédelmi
szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint ellenőrizni ezek végrehajtását,
f)	határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a gazdasági szereplőt
azzal, hogy a gazdasági szereplő a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről
köteles értesíteni a piacfelügyeleti hatóságot,
g)	a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötni vagy megtiltani a termék forgalmazását,
értékesítését,
ti) bírságot kiszabni.
(3)	Jogszabály az abban meghatározott rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket
állapíthat meg.
(4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatóak.
16.	§
10
(1)	A piacfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezményeknek hatékonynak, arányosnak és
kellően visszatartó erejűnek kell lenniük. A bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell
venni, ha a gazdasági szereplő 3 éven belül megsértette e törvény, valamint más jogszabályok
ugyanazon rendelkezéseit.
(2)	A bírság összege 15 ezer forinttól
a)	500 millió forintig,
b)	ha a jogsértés a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy
veszélyezteti, 2 milliárd forintig
terjedhet.
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a piacfelügyeleti hatóság minden esetben
bírságot szab ki, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően
nem rendelkezik.
(4)	Ha a laboratóriumi vizsgálat, a megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy hatóság mérése
céljából mintavételezett termék nem megfelelőnek bizonyul, akkor a vizsgálat költségeit a gyártó, az
importőr vagy az a forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni.
(5)	A piacfelügyeleti hatóság együttműködik a gazdasági szereplőkkel annak érdekében, hogy
megakadályozzák a veszélyes termékek használatából eredő károk bekövetkezését, valamint
csökkentsék annak mértékét. A piacfelügyeleti hatóság hivatalból köteles minden olyan, a fogyasztók
és felhasználók tájékoztatására és védelmére irányuló ideiglenes intézkedést megtenni, amely a
fogyasztók és felhasználók életének, egészségének és biztonságának megóvásához szükséges.
(6)	Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban gyártott termék forgalomból történő
kivonásáról dönt, úgy köteles a rendelkezésre álló elérhetőségen az eljárás során ismertté vált gyártót a
döntés meghozatalát követő 3 napon belül írásban tájékoztatni.
(7)	A piacfelügyeleti hatóság a fogyasztók, felhasználók testi épségének, egészségének védelme
érdekében, továbbá a fogyasztók, felhasználók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása
érdekében az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható végzésben elrendelheti a 15. § (2) bekezdés a), b), c) és g) pontjában foglalt
jogkövetkezmények alkalmazását.
17.	§
(1)	A piacfelügyeleti hatóság határozatának és a 16. § (7) bekezdése szerinti végzésének kivonatát -
jogorvoslatra tekintet nélkül - honlapján közzéteszi, ha eljárása során megállapítja, hogy a vizsgált
termék nem felel meg a biztonságossági követelményeknek.
(2)	A közétett kivonatnak tartalmaznia kell:
a)	a közzététel napját,
b)	a közzététel e törvény szerinti jogcímét,
11
c)	a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást,
d)	az eljáró hatóság megnevezését,
e)	az ügy számát és tárgyát,
f)	a jogsértő gazdasági szereplő nevét és székhelyét,
g)	a vizsgált termék nem megfelelőségére vonatkozó megállapításokat,
ti) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését,
i) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló rendelkezést,
valamint
j) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét.
(3)	A piacfelügyeleti hatóság az (1) bekezdés alapján közzétett kivonatot a közzétételtől számított hat
hónap elteltével vagy annak okafogyottá válásakor honlapjáról eltávolítja.
(4)	A piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ügyintézési határidő 90 nap, amelyet az
eljáró hatóság vezetője annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal
meghosszabbíthat. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a 18. § szerinti tárgyalás időtartama.
(5)	A piacfelügyeleti hatóság eljárása során - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
11.	Korlátozd intézkedésekre vonatkozó különös előírások
18. §
(1)	A 15. § (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti döntés meghozatalát megelőzően a piacfelügyeleti
hatóság a gazdasági szereplő kérésére tárgyalást tart, kivéve, ha erre a meghozandó intézkedés
sürgőssége, az egészségügyi vagy biztonsági előírások betartása, az élet, testi épség, egészség, vagy
egyéb közérdek védelme miatt nincs lehetőség. A tárgyalás lehetőségéről a piacfelügyeleti hatóság az
első kapcsolatfelvétel alkalmával, vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetben a döntés közlésével
egyidejűleg tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt.
(2)	Amennyiben a gazdasági szereplő a döntés meghozatalát megelőzően kérte tárgyalás keretében
történő meghallgatását, és azt az (1) bekezdés nem zárja ki, akkor a tárgyalásra a vonatkozó kérelem
beérkezésétől számított 10 napot meghaladó időtartamon túl kell lehetőséget biztosítani. A gazdasági
szereplő kérésére a tárgyalás ennél rövidebb időtartamon belül is megtartható. A gazdasági szereplő az
(1)	bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő 5 napon belül jogosult tárgyalás
tartását kérni.
(3)	Amennyiben a döntés meghozatalára az (1) bekezdés alapján tárgyalás tartása nélkül került sor,
akkor a gazdasági szereplő a döntés kézhezvételét követő 5 napon belül jogosult tárgyalás tartását
kérni és a döntés felülvizsgálatát kezdeményezni. A piacfelügyeleti hatóság a tárgyalás megtartásáról,
valamint a döntés felülvizsgálatáról haladéktalanul intézkedik. A piacfelügyeleti hatóság és a
gazdasági szereplő a tárgyalás időpontjáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény kapcsolattartásra vonatkozó általános szabályai útján egyeztet.
12
(4)	A (3) bekezdés szerinti esetben a tárgyalást az erre irányuló kérelem beérkezését követő 15 napon
belül kell megtartani. A tárgyalás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gazdasági szereplő
álláspontját előadja, továbbá bizonyítékait bemutathassa. A tárgyalásról és annak eredményéről a
piacfelügyeleti hatóság köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelynek egy példányát a meghallgatott vagy
képviselője részére át kell adni, vagy meg kell küldeni részére.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti döntést a piacfelügyeleti hatóság - jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában - a tárgyalás megtartását követő 5 napon belül módosítja vagy visszavonja, ha a gazdasági
szereplő a tárgyalás során hitelt érdemlően igazolja azt, hogy a korlátozó intézkedések okai
megszűntek, a termék használatából fellépő esetleges veszélyeket valamennyi általa forgalomba
hozott, forgalmazott, üzemeltetett és rendelkezésre bocsátott termék tekintetében elhárította, valamint
a korlátozó intézkedéssel egyenértékű eredményes lépéseket tett.
(6)	Amennyiben az (5) bekezdés alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, az érintett gazdasági
szereplő a tárgyalás megtartását követő 8 napon belül akkor is előterjesztheti az (1) bekezdés szerinti
döntés elleni fellebbezését, ha a fellebbezési határidő már eltelt.
V.	Fejezet
Az import termékekre vonatkozó szabályok
12.	A harmadik országok illetékes hatóságaival folytatott együttműködés
19. §
(1)	A piacfelügyeleti hatóság tevékenysége hatékonyabb ellátása, továbbá az információk és
tapasztalatok megosztása céljából együttműködhet az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik
országok (a továbbiakban: harmadik ország) illetékes hatóságaival.
(2)	Az importtermékek hatékony ellenőrzése érdekében a piacfelügyeleti hatóság és a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) együttműködési megállapodást köthetnek.
13.	Az importtermékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó előírások
20.	§
(1)	A harmadik országból érkező termékek az Európai Unió belső piacára irányuló forgalom számára
szabad forgalomba bocsátásra történő vámeljáráskor a 765/2008/EK Rendelet szerinti ellenőrzést is el
kell végezni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható arra a termékre, amelynek az Európai
Unió belső piacára irányuló forgalom számára történő vámkezeléséhez szükség van az Európai Unió
általános hatályú és közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusa vagy jogszabály szerint előírt
hatósági ellenőrző vizsgálat elvégzésére.
(3)	Ha a szabad forgalomba bocsátást a vámhatóság felfüggeszti, akkor a jogszabályban meghatározott
piacfelügyeleti hatóságot telefaxon vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti.
13
14.	Az import termékek szabad forgalomba bocsátása
21.	§
(1)	A vámhatóság a felfüggesztést megszünteti és a vámkezelést lefolytatja, ha a szabad forgalomba
bocsátás felfüggesztését követő 3 munkanapon belül a piacfelügyeleti hatóság által indított eljárásról
vagy a termék jogszabályi előírásoknak való megfelelősége tárgyában hozott döntésről nem értesül.
(2)	A vámhatóság az importterméket szabad forgalomba bocsátja, ha a piacfelügyeleti hatóság a
vámhatóság 20. § (3) bekezdése szerinti értesítését követően döntésében megállapítja, hogy a termék
megfelel a jogszabályi előírásoknak.
15.	A piacfelügyeleti hatóság intézkedései vámriasztás során
22.	§
(1)	Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság jelzi a vámhatóságnak a veszélyes importtermékeket, akkor
a vámhatóság a kísérő okmányokkal kapcsolatosan a 765/2008/EK Rendeletben foglaltak szerint jár
el.
(2)	Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság az okmányhiányos, valamint a nem megfelelő
importtermékeket jelzi a vámhatóságnak, akkor a vámhatóság a kísérő okmányokkal kapcsolatosan a
765/2008/EK Rendeletben foglaltak szerint jár el.
(3)	A súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóság a jogszabályban foglaltak szerint a
vámkezelést kérő költségén megsemmisítheti, elrendelheti a megsemmisítést, vagy egyéb módon
működésképtelenné teheti.
(4)	A piacfelügyeleti hatóság megadja a vámhatóságnak azokat az információkat, amelyek az
importtermékekkel kapcsolatos súlyos veszélyre, vagy meg nem felelésre vonatkoznak, és kérheti
bizonyos termékkörök fokozott figyelését a vámhatóságtól.
VI.	Fejezet
Kölcsönös tájékoztatás
16.	Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer
23.	§
A piacfelügyeleti programokkal és a veszélyes termékekkel kapcsolatban a piacfelügyeleti hatóság
együttműködik az Európai Unió más tagállamának megfelelő hatóságaival és az Európai Bizottsággal
információk vagy dokumentumok nyújtása, vizsgálatok vagy más megfelelő intézkedés elvégzése,
valamint a tagállamokban kezdeményezett vizsgálatokban való részvétel útján.
24.	§
14
(1)	A piacfelügyeleti hatóság - figyelembe véve a jogszabályban meghatározott
információszolgáltatási kötelezettségeket is - köteles a tudomására jutott tények vagy körülmények
alapján a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszeren (a továbbiakban: KPIR) keresztül
haladéktalanul tájékoztatni a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóságot mindazon
termékekről, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek.
(2)	A KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság a termékek biztonságosságára
vonatkozóan tudomására jutott adatok alapján haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot,
az országos gazdasági kamarát és a vámhatóságot, vagy ha az ügy más szerv hatáskörébe tartozik,
megkeresi az eljárásra jogosult hatóságot.
25.	§
(1)	Mindazon termékekre, amelyek forgalmazására a piacfelügyeleti hatóság döntésében rendelkezést
hoz, a KPIR-ben adatbázis létesül. Az adatbázis tartalmazza a termék azonosítására alkalmas adatokat,
így különösen a termék pontos megnevezését, származási helyét, a gyártás időpontját, a gyártó,
forgalmazó nevét, címét, a jogerős közigazgatási határozat számát, keltét. Ezen termék tekintetében a
KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság és a piacfelügyeleti hatóság információcseréje
kölcsönös és kötelező.
(2)	A természetes személyek esetében a személyes adatok nyilvántartásba vételéhez, valamint azok
nyilvánosságra hozatalához szükséges az érintett az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény szerinti hozzájárulása.
(3)	Az információk cseréjének megvalósításához szükséges technikai feltételekről és azok
működtetéséről a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság gondoskodik.
26.	§
(1)	A megfelelőségértékelő szervezet - a jogszabályban meghatározott intézkedések megtétele mellett
-	köteles a piacfelügyeleti hatóságot tájékoztatni, ha a megfelelőség tanúsításához szükséges vizsgálat
alapján megállapítja, hogy a termék
a)	csak meghatározott feltételek teljesítése esetén hozható forgalomba,
b)	a fogyasztó életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyezteti vagy
c)	nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a
jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
(2)	Az országos és a területi gazdasági kamarák, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
szervezetek, a forgalmazók, továbbá a fogyasztók
a)	tájékoztathatják a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóságot a termék
biztonságosságának követelményeivel kapcsolatos észrevételeikről,
b)	tájékoztatást kérhetnek a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóságtól a KPIR-ben
nyilvántartott adatokról, amelyet a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság az
15
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek
betartása mellett adhat meg.
17.	Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer
27.	§
(1)	A KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság vesz részt a termékbiztonsággal
kapcsolatos ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai hálózatában.
(2)	Magyarország a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóságon keresztül kapcsolódik a
Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (a továbbiakban: RAPEX).
(3)	Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalát korlátozó, illetve kivonását
vagy visszahívását elrendelő intézkedést hoz, vagy a gazdasági szereplőkkel olyan intézkedésekben
állapodik meg, amelyek egy terméknek az értékesítését vagy használatát súlyos veszély miatt
megakadályozzák, korlátozzák vagy különleges feltételekhez kötik, tájékoztatnia kell a KPIR
működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóságot. A KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi
hatóság a hivatalos értesítési formanyomtatvány felhasználásával a RAPEX-en keresztül tájékoztatja
az Európai Bizottságot az intézkedésekről, megjelölve azok okát is. A KPIR működtetéséért felelős
fogyasztóvédelmi hatóság az intézkedések módosításáról vagy a termék visszahívásáról haladéktalanul
tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(4)	Amennyiben a veszély hatásai Magyarország határain nem terjednek túl, a KPIR működtetéséért
felelős fogyasztóvédelmi hatóság az intézkedésekről olyan mértékben nyújt tájékoztatást az Európai
Bizottság részére, amennyiben azok termékbiztonsági szempontból információkat tartalmaznak, és
olyan új veszéllyel kapcsolatosak, amelyek más értesítésekben még nem szerepeltek.
(5)	Súlyos veszély esetén a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság értesíti az Európai
Bizottságot a gazdasági szereplők által hozott önkéntes intézkedésekről. Amennyiben a KPIR
működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság az Európai Bizottság útján az Európai Unió más
tagállamából származó, a fentieknek megfelelő értesítést kap, tájékoztatja az Európai Bizottságot a
részéről megtett intézkedésekről.
(6)	Amennyiben az Európai Bizottság a fogyasztók egészségére és biztonságára az Európai Unió több
tagállamában is súlyosan veszélyes termékről szerez tudomást és az Európai Unió érintett
tagállamaival folytatott tanácskozást, valamint a veszély tekintetében illetékes tudományos
bizottsággal folytatott konzultációt követően a 2001/95/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése
alapján határozatot hoz, a határozat tárgyát képező veszélyes terméknek az Európai Unió területéről
történő kivitele - a határozat eltérő rendelkezése hiányában - tilos. A KPIR működtetéséért felelős
fogyasztóvédelmi hatóság az Európai Bizottság határozata alapján haladéktalanul értesíti a
piacfelügyeleti hatóságot, és az a határozatban megjelölt más határidő hiányában legfeljebb 20 napon
belül meghoz minden szükséges intézkedést a határozat végrehajtása érdekében. A határozat
végrehajtásáért felelős piacfelügyeleti hatóságnál az érintettek a határozat közzétételét követő 30
napon belül észrevételeket tehetnek.
(7)	A piacfelügyeleti hatóság az észrevételekről a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi
hatóságon keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot.
28.	§
16
(1)	A KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság az Európai Bizottság számára nyújtott
tájékoztatása az alábbi információkat tartalmazza:
a)	a termék azonosítását lehetővé tevő információk, ideértve a termék gyártóját is,
b)	a fennálló veszély leírása, ideértve a veszély szintjének értékelése szempontjából jelentős
vizsgálatok eredményeinek és az azokból levont következtetések összefoglalását,
c)	a meghozott vagy elhatározott intézkedések, lépések jellege és időbeni hatálya,
d)	a termék értékesítési láncára és forgalmazására vonatkozó információk, különös tekintettel a
rendeltetési országokra,
e)	a gazdasági szereplő által hozott önkéntes intézkedések.
(2)	A KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság az információkat az Európai Bizottság
által kiadott iránymutatásokban foglaltak szerint a hivatalos értesítési formanyomtatvány kitöltésével
továbbítja.
(3)	Amennyiben az értesítés tárgyát képező intézkedés vegyi anyag vagy készítmény forgalmazásának
vagy használatának korlátozására irányul, akkor a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi
hatóság értesíti a piacfelügyeleti hatóságot a szükséges értékelés és intézkedések megtétele érdekében.
A piacfelügyeleti hatóság a lehető legrövidebb időn belül a KPIR működtetéséért felelős
fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátja a szóban forgó vegyi anyaggal vagy készítménnyel,
valamint annak ismert és rendelkezésre álló helyettesítőivel kapcsolatos lényeges adatokra vonatkozó
összegzést vagy tájékoztatást. A KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság közli az
intézkedésnek a fogyasztók egészségére és biztonságára gyakorolt várható hatásait, valamint a veszély
értékelését.
(4)	Amennyiben a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság az intézkedések
elfogadásáról szóló határozat hozatalát megelőzően súlyos veszélyről tájékoztatta az Európai
Bizottságot, 45 napon belül ismételten tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot arról, hogy megerősíti
vagy módosítja ezt az információt.
(5)	Az Európai Bizottság által - a termékbiztonság értékelése érdekében saját kezdeményezésére -
végzett vizsgálat esetén a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság az Európai Bizottság
rendelkezésére bocsátja a kért információkat.
(6)	Az Európai Bizottságon keresztül a RAPEX-ből érkező értesítés kézhezvétele után a KPIR
működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság a piacfelügyeleti hatóság bevonásával az Európai
Bizottság által kidolgozott iránymutatásokban meghatározott határidőn belül értesíti az Európai
Bizottságot arról, hogy:
a)	a terméket Magyarország területén forgalomba hozták-e,
b)	milyen, a kérdéses terméket érintő intézkedéseket hoztak vagy hoznak a Magyarországon
érvényesülő sajátos termékbiztonsági körülményekre tekintettel, beleértve a veszély bármiféle eltérő
értékelését vagy egyéb más körülményt, amely igazolja döntésüket, hogy az intézkedésről
lemondanak, vagy további lépéseket tesznek,
c)	a fennálló veszéllyel összefüggésben lényeges kiegészítő információkkal rendelkezik-e, ideértve az
elvégzett vizsgálatok vagy elemzések eredményeit is.
(7)	A rendelkezésre bocsátott információk tartalmáért a KPIR működtetéséért felelős
fogyasztóvédelmi hatóságot értesítő piacfelügyeleti hatóság felel.
17
VII. Fejezet
Piacfelügyeleti programok és jelentések
29. §
(1)	A piacfelügyeleti hatóság megalkotja, végrehajtja és évente frissíti piacfelügyeleti programját,
amelyet megküld a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, valamint honlapján közzéteszi.
(2)	A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a piacfelügyeleti hatóságok által megküldött
piacfelügyeleti programokat összegyűjti, és megküldi az Európai Bizottság számára.
(3)	A piacfelügyeleti hatóság négyévente felülvizsgálja és értékeli piacfelügyeleti tevékenységének
működését, amelyről jelentést készít, és megküldi a piacfelügyeleti hatóság felügyeletét ellátó
miniszternek.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
18.	Felhatalmazd rendelkezések
30.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a piacfelügyeleti hatóságok körét, valamint a termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó
részletes szabályokat;
b)	az importtermékek ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat;
c)	a megjelenésükben másnak látszó és ezáltal a fogyasztó egészségét vagy biztonságát veszélyeztető
termékek forgalmazására és ellenőrzésére, továbbá az alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó
részletes szabályokat, valamint
d)	a felvonók és mozgólépcsők létesítésével összefüggő engedélyezésre, üzemeltetésére, ellenőrzésére,
az eljáró hatóság kijelölésére, feladataira és eljárására, a felvonó szakértői és ellenőri tevékenységre, a
felvonók és mozgólépcsők (mozgójárdák), valamint az ezekhez kapcsolódó intézkedések
nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben határozza meg.
(2)	Felhatalmazást kap a termék tekintetében szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter, hogy
18
a)	a termék forgalmazásával összefüggő egyes követelményekkel, telepítésével, üzembe helyezésével,
alkalmazásával és használatával összefüggő követelményeket,
b)	a feladat- és hatáskörébe tartozó termékek forgalmazására alkalmazandó követelményeket,
biztonságossági előírásokat, címkézésre vonatkozó külön előírásokat, az egyes termékek
megfelelőség-értékelésének módját, valamint a megfelelőségi tanúsítványokat kiadó szervezetek körét
vagy az ilyen szervezetek köre meghatározásának szabályait,
c)	az a) pontban meghatározott egyes követelményekhez kapcsolódó piacfelügyeleti eljárásra
vonatkozó különös szabályokat,
d)	az a) pontban meghatározott követelmények megsértése esetén alkalmazandó különös
j ogkö vetkezményeket
rendeletben határozza meg.
19. Hatálybalépés
31.	§
Ez a törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
20. Átmeneti rendelkezés
32.	§
E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
21. Módosító rendelkezések
33.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A bányafelügyelet a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek
piacfelügyeletéről szóló törvény, valamint külön jogszabály alapján gyakorolja.”
34.	§
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Ttv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Forgalomba hozni, forgalmazni, beépíteni, használni és készenlétben tartani csak megfelelőségi
igazolással rendelkező építési terméket, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező tűzoltó-
technikai terméket, tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést (a továbbiakban
együtt: termék) lehet.”
19
(2)	A Ttv. 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megfelelőségi igazolással, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy a 13. § (2)
bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel nem rendelkező termék forgalomba hozatalát,
forgalmazását a piacfelügyeleti hatóság megtiltja, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.”
(3)	A Ttv. 13/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek
piacfelügyeletéről szóló törvény, valamint jogszabály alapján gyakorolja.”
35.	§
(1)	Az Fgytv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó
rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles.”
(2)	Az Fgytv. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A fogyasztóvédelmi hatóság a termék biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos
piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, valamint
külön jogszabály alapján gyakorolja.”
(3)	Az Fgytv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Külön jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére
további jogkövetkezményeket határozhat meg. A fogyasztóvédelmi hatóság a piacfelügyeleti feladat-
és hatáskörét e törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, valamint külön jogszabály
alapján gyakorolja.”
36.	§
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 32. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok, valamint a REACH és a CLP betartásának
hatósági ellenőrzését)
„e) a tárolás szabályai tekintetében, ha azok megsértése a fogyasztóvédelemről szóló törvény 1997. évi
CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontjában meghatározott fogyasztó biztonságát,
egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a csomagolás, zárás szabályainak
fogyasztóval szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. és a termékek
piacfelügyeletéről szóló törvény szabályai szerint, ”
(végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.)
37. §
20
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 54. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül
ki:
„(9) Az Elnök és a Hivatal a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, valamint külön
jogszabály alapján gyakorolja.”
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
38.	§
Hatályát veszti az Fgytv.
a)	2. § s), t) és u) pontja,
b)	II. fejezete,
c)	12. §-át megelőző alcíme és 12. §-a,
d)	13. §-át megelőző alcíme és 13. §-a,
e)	45/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „megfelelőségértékelésére, megfelelőségi jelölésére”
szövegrész,
f)	47. § (1) bekezdés e) és f) pontja,
g)	47. § (10) bekezdésében a „biztonságosságának” szövegrész,
ti) 47/C. § (5) bekezdés b) pontjában az „a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy
veszélyezteti, vagy” szövegrész,
i) 49. § (2) bekezdés c) és d) pontja,
j) 51. § (1) bekezdés b) és c) pontja,
k) 55. § (1) bekezdés a) pontja,
1) 56. §-a,
m) 56/A. § (3) és (4) bekezdése,
n) 57. § (1) bekezdés d) pontja.
23. Az Európai Unió jogának való megfelelés
39.	§
(1)	Ez a törvény az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 1., 2., 3., 5., 8., 9., 11., 12., 13. és 18. cikkének való megfelelést
szolgálja.
21
(2)	Ez a törvény a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak
megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i
765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít
meg.
(3)	Ez a törvény a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerérői, valamint a 93/465/EGK
tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi határozat R2.-R7. cikkeivel összhangban álló szabályozást tartalmaz.
22
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy a forgalomba hozott termékek a fogyasztók és
felhasználók számára ne jelentsenek veszélyt az egészség és a biztonságosság szempontjából, valamint
megfeleljenek a vonatkozó európai uniós aktusokban és a hazai jogszabályokban foglalt
követelményeknek. A termékek alapvető biztonsági és megfelelőségi követelményeire, a gazdasági
szereplők kötelezettségeire, a piacfelügyeleti ellenőrzésre és intézkedésekre, valamint a piacfelügyeleti
hatóságok egymás közötti, továbbá az Európai Bizottsággal történő együttműködésére vonatkozóan
tartalmaz előírásokat. Hatálybalépése semmiféle módon nem korlátozza az európai uniós jogi aktusban
vagy jogszabályokban meghatározott előírásokat.
A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme, az egységes termékbiztonsági
horizontális előírások, illetve a magasabb színvonalú, hatékonyabb, eredményesebb és az egységes
piacfelügyeleti intézmények és mechanizmusok megteremtése érdekében az Európai Parlament és a
Tanács megalkotta az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvet (a továbbiakban:
2001/95/EK irányelv), amely 2001. december 3-án került elfogadásra, és 2004. január 15-től hatályos.
A magyar jogrendszerben a 2001/95/EK irányelv rendelkezései két külön jogszabályba, a
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénybe (a továbbiakban: Fgytv.), illetőleg az áruk és a
szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV.
29.) Korm. rendeletbe (a továbbiakban: Korm. R.) kerültek átültetésre.
A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról
és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelet (a továbbiakban:
765/2008/EK Rendelet) elfogadásával, amelynek hatálya már kiterjed a nem fogyasztói -
professzionális - termékekre is, a jogalkotó érvényesíteni kívánta a közösségi harmonizációs
jogszabályoknak a piacfelügyeletre vonatkozó, már létező rendelkezéseit és azok végrehajtását. A
765/2008/EK Rendelet további jogosítványokat biztosít a piacfelügyeleti hatóságok számára,
szabályozza az akkreditálással és a vámriasztásokkal kapcsolatos eljárást.
A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerérői, valamint a 93/465/EGK tanácsi
határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 768/2008/EK határozat (a továbbiakban: 768/2008/EK
határozat) elfogadásával az Európai Parlament által az egységes piacfelügyelet megteremtése
érdekekében újabb közös elvek és referenciarendelkezések kerültek lefektetésre. A határozat
rendelkezéseket tartalmaz a gazdasági szereplők általános kötelezettségeire, a megfelelőségértékelési
eljárás különböző moduljairól, illetve a CE megfelelőségi jelöléssel kapcsolatos előírásokról.
A Javaslat megalkotásának indoka a fenti közösségi jogszabályok alkalmazásának és végrehajtásának
elősegítése, illetve a fogyasztási cikkekre, valamint a gazdasági célfelhasználású termékekre
vonatkozó általános és egységes piacfelügyeleti szabályozás lefektetése. Előírásait abban az esetben
kell alkalmazni, ha jogszabály nem tartalmaz e törvénytől eltérő rendelkezéseket.
A Javaslat legfontosabb célja, hogy a forgalomba szánt és a már forgalomban lévő termékek
megfeleljenek az egészségre, a biztonságra, a fogyasztóvédelemre és más közérdekre vonatkozó
követelményeknek.
A Javaslat meghatározza a termékek forgalomba hozatalának és forgalmazásának alapvető biztonsági
és megfelelőségi követelményeit. A gazdasági szereplők a fogyasztók és felhasználók életének,
egészségének, biztonságának védelme érdekében kizárólag biztonságos és a jogszabályi előírásoknak
megfelelő terméket hozhatnak forgalomba, illetve forgalmazhatnak tovább. Elsősorban a gyártó
köteles gondoskodni a termék biztonságáról és megfelelőségéről annak tervezése és gyártása során. Az
23
importőr, illetve a forgalmazó nem hozhat forgalomba és forgalmazhat olyan terméket, amelyről
szakmai gondossága körében tudja, hogy veszélyt jelenthet annak használójára.
A piacfelügyeleti hatóságok feladatkörükben eljárva ellenőrzik, hogy a Magyarország területén
forgalomba hozott, forgalmazott vagy üzembe helyezett termékek megfelelnek-e a vonatkozó
biztonsági és jogszabályi követelményeknek.
Az Európai Unió már a 80-as évektől kezdve törekszik arra, hogy egy-egy adott termékkörre
vonatkozóan egységes szabályozás valósuljon meg. Ezen termékkörök az úgynevezett „harmonizált”
termékek (gyerekjátékok, villamossági termékek, kéziszerszámok, kozmetikai termékek). A CE
megfelelőségi jelölés tanúsítja, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó összes jogszabályi és egyéb
előírásnak, ezzel is biztosítva az áruk szabad áramlását az Unió területén belül. Az adott közösségi
harmonizációs jogszabály egyes termékkörökre vonatkozóan kötelezően előírja a
megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását vagy lefolytattatását, illetve a CE megfelelőségi jelölés
feltüntetését. A Javaslat vonatkozó részei a megfelelőségértékelési eljárással és a CE megfelelőségi
jelölés feltüntetésével kapcsolatos általános szabályokat tartalmazzák.
A Javaslat összefoglalóan tartalmazza a gazdasági szereplők kötelezettségeit. A megismerhetőség és
átláthatóság végett külön-külön kerültek lefektetésre a gyártókra, a meghatalmazott képviselőkre, az
importőrökre, illetve a forgalmazókra vonatkozó előírások. A felelősségi körök egyes aspektusokban a
gazdasági szereplők között megoszlanak, más kötelezettségek tekintetében ugyanúgy felelősséggel
tartoznak. A gazdasági szereplők kötelezettségei közül fontos kiemelni a piacfelügyeleti hatóságokkal
való együttműködési kötelezettséget, amely - többek között - kiterjed a termékek használatából
származó veszélyek elhárítására, a termékek eredetének nyomon követésére, illetve a szükséges
információk és dokumentációk megadására.
Az egységes piacfelügyeleti hatósági feladatok ellátása érdekében a hatóságok piacfelügyeleti
tevékenységére, ellenőrzéseire, intézkedéseire vonatkozóan a Javaslat tartalmazza a legfontosabb
előírásokat. A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak bármely termék biztonságosságát, megfelelőségét,
illetve dokumentációját ellenőrizni, továbbá jogosultak laboratóriumi vizsgálat céljából mintát venni,
az érintett gazdasági szereplő székhelyére, telephelyére belépni, illetve a szükséges információkat és
dokumentációkat a gazdasági szereplőktől bekérni, illetőleg a gazdasági szereplőket nyilatkozattételre
felhívni. A súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóságok lefoglalhatják,
megsemmisíthetik, illetve elrendelhetik azok forgalomból történő kivonását és/vagy visszahívását.
A piacfelügyeleti hatóságok feladat- és hatáskörüket függetlenül, pártatlanul és elfogulatlanul, a
jóhiszeműség és a tisztesség elvének figyelembevételével végzik, eljárásuk során együttműködnek a
gazdasági szereplőkkel, intézkedéseik hatékonyak, arányosak és kellően visszatartó erejűek.
A Javaslat törvényi szinten kívánja szabályozni az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik
országokból érkező, nem megfelelő vagy okmányhiányos termékekkel kapcsolatos vámeljárást. Az
erre vonatkozó hatályos szabályokat jelenleg a Korm. R. tartalmazza. Az egységes piacfelügyeleti
szabályozás megteremtése érdekében indokolt azonban az importtermékekkel kapcsolatos vámeljárás
törvényi szintű szabályozása.
A jogszabályi előírásoknak meg nem felelő vagy okmányhiányos importtermék esetében a
vámhatóság haladéktalanul értesíti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert (a továbbiakban:
KPIR) működtető hatóságot, és azon keresztül az importtermékek ellenőrzésében közreműködő
piacfelügyeleti hatóságokat. A vámhatóság egyidejűleg tájékoztatja a vámkezelést kérőt arról, hogy a
vámkezelést az importtermékek ellenőrzésében közreműködő piacfelügyeleti hatóság válaszának
megérkezéséig felfüggeszti.
Az importtermékek ellenőrzésében közreműködő piacfelügyeleti hatóságok a vámriasztás alapján
ellenőrzik az importtermék megfelelőségét, jelöléseit, illetőleg dokumentációját, továbbá jogosultak
24
azt laboratóriumi vizsgálat alá vetni. Ennek eredményeképpen a piacfelügyeleti hatóság
engedélyezheti, vagy megtilthatja a termék szabad forgalomba történő bocsátását.
Az eredményesebb és hatékonyabb piacfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében a gazdasági
szereplőkön túl a piacfelügyeleti hatóságok együttműködnek egymással, a tagállamok és a harmadik
országok illetékes hatóságaival, továbbá az Európai Bizottsággal (a továbbiakban: Bizottság). A
veszélyes és a forgalomba hozatal feltételeinek meg nem felelő termékekről a KPIR-t működtető
hatóság a Bizottságnak a KPIR-en keresztül szolgáltat információt. Azon termékekre, amelyek
vonatkozásában a piacfelügyeleti hatóságok döntésükben rendelkezést hoztak, a KPIR-ben adatbázis
létesül. A Javaslat szerint ebben az esetben a KPIR-t működtető hatóság és a piacfelügyeleti hatóságok
információcseréje kölcsönös és kötelező.
A Javaslat törvényi szinten kívánja továbbá szabályozni a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (a
továbbiakban: RAPEX) működtetésével, kezelésével és információtovábbításával kapcsolatos
eljárásokat. A RAPEX célja, hogy biztosítsa a tagállamok közötti gyors információcserét súlyos
veszély esetén.
Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok egy termék esetében valamilyen korlátozó intézkedést
hoznak, vagy a gazdasági szereplőkkel állapodnak meg olyan intézkedésben, amely a termék további
forgalmazását vagy használatát tiltja, korlátozza, vagy feltételhez köti, abban az esetben tájékoztatják a
fogyasztóvédelmi hatóságot. Ezt követően a fogyasztóvédelmi hatóság a hivatalos értesítési
formanyomtatvány felhasználásával a RAPEX-en keresztül tájékoztatja a Bizottságot az
intézkedésekről, azok szükségességéről és okáról. Ezen túlmenően a fogyasztóvédelmi hatóság az
intézkedések módosításáról, vagy a termék visszahívásáról is tájékoztatja a Bizottságot.
Összegezve a fentieket, a Javaslat biztosítani kívánja a magas szintű és szakmai színvonalú
piacfelügyeleti hatósági tevékenység ellátását azáltal, hogy meghatározza a hatósági eljárások
általános elveit, nagy mértékben hozzájárul a hatósági jogalkalmazás megkönnyítéséhez és
átláthatóbbá tételéhez, továbbá erősíti az együttműködést és a kölcsönös információcserét a különböző
hatóságok között.
25
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat személyi hatálya a Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott, valamint
forgalmazott termékek magyarországi székhelyű gyártójára, importőrére, forgalmazójára, valamint a
gyártó magyarországi székhelyű meghatalmazott képviselőjére terjed ki.
A Javaslat tárgyi hatálya kiterjed a 2. § 30. pontjában meghatározott minden olyan termékre - ideértve
a szolgáltatással összefüggésben nyújtott terméket is -, amelyet fogyasztóknak és felhasználóknak
szántak, és üzleti tevékenység folyamán ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül, új, használt vagy
újrafeldolgozott állapotban szállítottak vagy bocsátottak rendelkezésre. A Javaslat egységesen kívánja
szabályozni tehát a fogyasztási cikkekre és az úgynevezett gazdasági célfelhasználású termékekre
vonatkozó általános követelményeket, továbbá a gyártásukra, forgalomba hozatalukra,
forgalmazásukra, üzemeltetésükre vonatkozó előírásokat.
A Javaslat tárgyi hatálya azonban nem terjed ki az élelmiszerre, a takarmányra, az élő növényre vagy
állatra, az emberi eredetű készítményre vagy a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához
kapcsolódó növényi vagy állati eredetű készítményre, illetve a villamos energiáról, a földgázellátásról
és a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékekre és szolgáltatásokra, továbbá
azon termékekre, amelyek esetében a forgalmazó a termékek forgalmazásakor egyértelműen közli a
fogyasztóval és felhasználóval, hogy a termék régiség, vagy a terméket használat előtt meg kell
javítani, vagy helyre kell állítani.
A Javaslat előírásai a „lex speciális” elve alapján abban az esetben alkalmazandók, ha jogszabály nem
tartalmaz e törvénytől eltérő rendelkezéséket.
a 2. §-hoz
A piacfelügyelet alapvető fogalmai a hatályos joganyagban különböző jogforrásokban találhatóak
meg. Az egyes definíciók a vonatkozó közösségi normákban, az Fgytv.-ben, a Korm. R.-ben, valamint
az egyes ágazati jogszabályokban kerültek meghatározásra. A Javaslat az egységes jogalkalmazás
érdekében önálló szerkezetben taglalja ezen fogalmakat, kiegészítve azon definíciókkal, amelyek
jogszabályban még nem kerültek szabályozásra.
A Javaslat által használt fogalmak döntően a 765/2008/EK Rendelet alapján kerültek meghatározásra,
egyes fogalmak a 2001/95/EK irányelv fogalomrendszeréből kerültek átültetésre. Fontos megjegyezni,
hogy a Javaslat értelmező rendelkezései közt szereplő meghatározások többsége a 765/2008/EK
Rendeletben már lefektetésre került, így ezen fogalmakra csak utalás történik a Javaslatban.
A 2. §-ban meghatározásra kerül a biztonságos termék, a felhasználó, a használati és kezelési
útmutató, a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer, a Központi Piacfelügyeleti Információs
Rendszer, a megfelelőséget igazoló dokumentum, az okmányhiányos termék és a szabad forgalomba
bocsátás fogalma, mivel ezen definíciók semmilyen jogszabályban nem szerepelnek, azonban
szükséges ezek pontos meghatározása a jogalkalmazók számára.
Ezen túlmenően kibővítésre kerül továbbá a fogyasztó, a forgalmazó, illetve a termék fogalma.
26
a 3-4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Javaslat legfőbb célja annak biztosítása, hogy kizárólag biztonságos termék
kerüljön a forgalomba, ezért a Javaslat 3. §-a meghatározza azt az alapvető követelményt, miszerint
csak biztonságos és ajogszabályok előírásainak megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható,
üzemeltethető, valamint bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére. A Javaslat vonatkozó
rendelkezéseit a fogyasztási cikkek tekintetében jelenleg az Fgytv. 3-4. §-a szabályozza, azonban
indokolt ezen szabályok „átemelése” az új piacfelügyeleti törvénybe.
Mivel a forgalmazói lánc elején minden esetben a gyártó áll, így elsősorban a gyártó köteles
gondoskodni a termék gyártása és tervezése során arról, hogy biztonságos és a jogszabályi
előírásoknak megfelelő termék kerüljön forgalomba. Másrészt kiemelendő, hogy az importőr és a
forgalmazó sem hozhat forgalomba, illetve forgalmazhat olyan terméket, amelyről szakmai
gondossága körében tudja, vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia
kellene, hogy nem biztonságos vagy megfelelő. Mindezek alapján tehát a teljes forgalmazói lánc
felelősséggel tartozik azért, hogy csakis biztonságos és a jogszabályi követelményeknek megfelelő
termék kerüljön a fogyasztók vagy a felhasználók birtokába.
A Javaslat értelmező rendelkezései közt meghatározásra kerül a biztonságos termék fogalma, azonban
a 3. § a jogalkalmazók számára további segítséget nyújt a biztonságosság meghatározásában. Ezek
szerint egy termék biztonságosságát elsősorban a termék (összetétele, csomagolása, valamint
összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások) alapvető
ismérvei, a terméknek más termékre gyakorolt, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt - az
együttes használat során ésszerűen várható - hatásai, a termék külső megjelenítése, címkézése,
használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója és a termék használatának
hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az időskorú, valamint a fogyatékkal élő
-	fogyasztókra alapján kell megítélni.
Abban az esetben, ha egy termék használatával járó kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető
azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót és a felhasználót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a
fogyasztó és a felhasználó felmérhesse a termék rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával
járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket.
A Javaslat két vélelmet is felállít a termék biztonságosságával kapcsolatosan. Egyrészt, ha jogszabály
vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus a termék meghatározott tulajdonságai
tekintetében biztonságossági követelményeket határoz meg, az e követelményeknek megfelelő
terméket az ilyen tulajdonságok tekintetében biztonságosnak kell tekinteni. Másrészt a honosított
harmonizált szabványban meghatározott biztonságossági követelményeknek megfelelő termék
biztonságosságát a szabványban meghatározott tulajdonságok tekintetében vélelmezni kell.
Fentiekkel összefüggésben kiemelendő azonban az a tény, hogy egy termék biztonságosságának
megítélését nem befolyásolja önmagában az, ha később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül
forgalomba.
A Javaslat 4. §-a kitér az importőr és forgalmazó legfontosabb kötelezettségeire is, amely szerint az
importőr és forgalmazó köteles elősegíteni, illetve a gyártókkal és a piacfelügyeleti hatóságokkal
együttműködni a termék biztonságosságának ellenőrzésében, továbbá nyomon követésében.
A termék üzemeltetése, használatba adása vagy rendelkezésre bocsátása során a törvény
alkalmazásában a forgalmazásra előírt követelményeket kell alkalmazni. Mindezek alapján, ahol külön
jogszabály üzemeltetést, használatba adást vagy rendelkezésre bocsátást említ, ott a Javaslat
alkalmazásában az üzemeltetés, rendelkezésre bocsátás és használatba adás során a forgalmazásra
előírt követelményeket kell alkalmazni. Mindezek alapján az üzemeltető is csak biztonságos terméket
üzemeltethet, vagy bocsáthat rendelkezésre.
27
az 5. §-hoz
Egy adott termék - ha azt jogszabály előírja - csak megfelelőségértékelési eljárást követően hozható
forgalomba, vagy forgalmazható. A megfelelőségértékelési eljárást a gyártó köteles a jogszabályban
meghatározott módon elvégezni vagy elvégeztetni, és a termék csak az erről szóló dokumentummal
forgalmazható, vagy hozható forgalomba.
A 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 12. pontja értelmében a megfelelőségértékelési eljárás az az
értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy termékkel, eljárással, szolgáltatással, rendszerrel,
személlyel vagy szervezettel kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek.
Egyes termékkörök esetében külön jogszabály előírja a megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását,
valamint módját. A módozattól függően a megfelelőségértékelési eljárást vagy maga a gyártó végzi el,
vagy megbíz egy arra kijelölt szervezetet.
Fontos kiemelni, hogy a Javaslat a megfelelőségértékelést általánosságban szabályozza, így csak arról
rendelkezik, hogy ha a megfelelőségértékelési eljárást jogszabály előírja, akkor az érintett terméket
kizárólag a megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását követően lehet forgalomba hozni és
forgalmazni.
A megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását minden esetben valamilyen megfelelőséget igazoló
dokumentum igazolja (megfelelőségi tanúsítvány, gyártói megfelelőségi nyilatkozat). Amennyiben a
termékhez megfelelőséget igazoló dokumentumot ír elő valamely jogszabály, úgy a Javaslat
értelmében a termék csak megfelelőséget igazoló dokumentummal hozható forgalomba. Ha jogszabály
meghatározza azon termékek körét, amelyek csak megfelelőséget igazoló dokumentummal együtt
forgalmazhatók, úgy a Javaslat akként rendelkezik, hogy ezen dokumentumot a forgalmazás során is
biztosítani kell.
a 6. §-hoz
A CE jelöléssel ellátott termék esetében a gyártó felelősséget vállal a termékéért, és igazolja, hogy a
termék biztonságos és megfelel a rá vonatkozó közösségi és hazai jogszabályoknak. A CE jelölést
láthatóan, jól olvashatóan a gyártó, vagy meghatalmazott képviselője tüntetheti fel a terméken, és csak
ezzel hozható forgalomba, illetve forgalmazható. Tilos a CE jelölés feltüntetése azonban azokon a
termékeken, amelyeken jogszabály nem írja elő a CE jelölés feltüntetését. Amennyiben a CE jelölést
nem az előírt módon, vagy megalapozatlanul tüntették fel, úgy a piacfelügyeleti hatóság kötelezheti a
gyártót, a forgalmazót, a meghatalmazott képviselőt, vagy az importőrt a szükséges intézkedések
megtételére. Ha érdemi változás nem történik, akkor a piacfelügyeleti hatóság dönthet a termék
forgalomba hozásának korlátozásáról, megtiltásáról, illetve a forgalomból való kivonásáról.
A közösségi harmonizációs jogszabályok meghatározzák azon termékek körét, amelyek kizárólag CE
megfelelőségi jelöléssel ellátva hozhatók forgalomba. A 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 20. pontja
szerint a CE megfelelőségi jelöléssel a gyártó azt jelzi, hogy a termék megfelel azon közösségi
harmonizációs jogszabályokban rögzített követelményeknek, amelyek a jelölés alkalmazását előírják.
A CE megfelelőségi jelölés tehát egyrészt fontos információval szolgál a hatóságok, másrészt a
fogyasztók/felhasználók számára.
A Javaslat a CE megfelelőségi jelölés feltüntetésével kapcsolatos általános előírásokat tartalmazza. A
CE megfelelőségi jelöléssel a terméket kizárólag a gyártó vagy a meghatalmazott képviselője láthatja
el. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a jelölést kizárólag egy adott gazdasági szereplő, azaz a
megfelelőségértékelési eljárás lefolytatója helyezhesse el.
28
a 7-9. §-hoz
A jogbiztonság, a megismerhetőség érdekében, továbbá a gazdasági szereplők érdekeit is figyelembe
véve a Javaslat III. fejezetében kerültek szabályozásra mindazon alapvető kötelezettségek, amelyeket
az érintett piaci szereplőnek egy termék forgalomba hozatala, forgalmazása, üzemeltetése és
rendelkezésre bocsátása során figyelembe kell vennie. A Javaslat ezen rendelkezéseiben az
áttekinthetőség végett külön-külön kerültek taglalásra az egyes gazdasági szereplőkre vonatkozó
előírások.
Ahogy a normaszövegből is kitűnik, a felelősség tekintetében a fokozatosság elve érvényesül.
Elmondható, hogy elsődlegesen a gyártó az a piaci szereplő, aki már a forgalomba hozatal előtt köteles
a termékét biztonságosan kialakítani, megfelelő címkével, jelölésekkel és dokumentumokkal ellátni. A
felelősségi körök tehát egyes aspektusokban a gazdasági szereplők között megoszlanak, azonban más
kötelezettségek tekintetében az érintettek ugyanúgy felelősséggel tartoznak.
Tekintettel arra, hogy a piacfelügyelet jogszabály-rendszere szerteágazó, az egyes termékekre
vonatkozóan az ágazati jogszabályokban foglalt különös előírásokat is figyelembe kell venni. A 7-9. §
a gyártók általános kötelezettségeit tartalmazza, és csak abban az esetben alkalmazandó, ha az
általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, közösségi harmonizációs jogi
aktusok vagy jogszabályok nem fogalmaznak meg a Javaslatban meghatározottakkal megegyező
célkitűzésű, jellegű vagy hatályú egyedi, speciális kötelezettségeket.
A gyártó csak biztonságos és a jogszabályi előírásoknak megfelelő terméket hozhat forgalomba. A
gyártó köteles elkészíteni a műszaki dokumentációt, a megfelelőségértékelési eljárást elvégezni vagy
elvégeztetni, továbbá amennyiben jogszabály előírja, a CE jelölést feltüntetni. Mindezek mellett a
megfelelőséget igazoló dokumentumokat a termék élettartamával és a vele járó veszélyekkel arányos
időszakig, de legalább a termék forgalomba hozatalától számított 10 évig köteles megőrizni.
Amennyiben jogszabály előírja, a gyártó köteles a forgalomba hozatal előtt a terméket bejelenteni az
érintett hatóság felé.
A gyártó a termék megfelelőségét és biztonságát a sorozatgyártás során is köteles biztosítani. Ennek
keretében figyelemmel kell lennie a vonatkozó szabványok, valamint műszaki előírások változásaira.
A technikai fejlődés előrehaladásával, a tapasztalatok bővülésével a szakemberek újabb és újabb
ismeretekre tesznek szert az egyes termékkörökre vonatkozóan. Ezek az új ismeretek követelmények
formájában a műszaki előírásokba is beépítésre kerülnek. A módosítások sokszor azért szükségesek,
mert csak ilyen módon garantálható a termékek biztonságossága. A gyártóknak figyelemmel kell
kísérniük az előírások változásait, és meg kell tenniük minden szükséges lépést annak érdekében, hogy
csak olyan termék maradhasson forgalomban, amely kielégíti az új, illetve megváltozott
biztonságossági követelményeket is.
A gyártó a fogyasztók és felhasználók biztonságának érdekében preventív intézkedéseket is köteles
tenni. Ennek keretében köteles elvégezni a már forgalmazott termék mintájának felülvizsgálatát, adott
esetben kivizsgálni a fogyasztói bejelentéseket. Köteles továbbá a termékvisszahívásról önként
intézkedni, illetve a nem megfelelő termékekről nyilvántartást vezetni. Amennyiben a gyártó
termékvisszahívást rendel el, úgy erről a fogyasztókat és az érintett piacfelügyeleti hatóságokat
haladéktanul tájékoztatják.
A termékek azonosító jelöléssel történő ellátása beazonosíthatóságuk feltétele. Az azonosító jelzés
által különböztethetők meg egyértelműen az egyes termékek egymástól, amely
megkülönböztethetőségnek a termékek biztonságosságával kapcsolatban felmerülő problémák esetén
van jelentősége. A gyártó neve, kereskedelmi márkaneve, védjegye és címe feltüntetésével
rendelkezésre áll azon információ, hogy a forgalomba hozott termék biztonságosságáért elsődlegesen
mely gazdasági szereplő a felelős. Ezen adatok tehát az adott termék hosszú távú, rendeltetésszerű és
ezáltal biztonságos használatához elengedhetetlenek, hiszen abban az esetben, ha akár a hatóság, akár
29
maga a gyártó később megállapítja az adott termék nem megfelelőségét, akkor ezen adatok hiányában
a fogyasztó nem tud meggyőződni arról, hogy a nem megfelelőség mely konkrét termékre
vonatkozott, ezáltal lehet, hogy a nem biztonságos terméket tovább fogja használni.
Fentiek alapján a gyártó köteles tehát termékeit azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, illetve nevét,
kereskedelmi nevét vagy védjegyét, tovább elérhetőségét feltüntetni. Azonosító jelölésként csakis
olyan jelölés fogadható el, amely alapján a termék pontosan beazonosítható. A fenti jelöléseket
elsősorban a terméken kell helyezni, kivéve, ha a termék mérete, kialakítása, illetve egyéb sajátossága
miatt ez kivitelezhetetlen. Ebben az esetben a Javaslat lehetőséget ad arra, hogy ezen információk a
termék csomagolásán vagy kísérő dokumentációjában szerepeljenek.
Amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály
előírja, a gyártó köteles a termékhez használati és kezelési útmutatót mellékelni, illetve a terméket az
előírt figyelmeztető feliratokkal ellátni. Egy adott termék tájékoztatója, telepítési, szerelési,
karbantartási, felülvizsgálati és használati utasítása, továbbá a vonatkozó figyelmeztető feliratok
megléte elengedhetetlen a termék biztonságos, rendeltetésszerű használatához, telepítéséhez és
üzemeltetéséhez. Elsősorban a gyártó az, aki a megfelelő információkat meg tudja adni a termékéhez.
Amennyiben ezen dokumentumok, valamint a biztonságos használatra vonatkozó figyelmeztetések
nem állnak rendelkezésre, úgy előfordulhat, hogy a terméket a fogyasztó vagy felhasználó nem
használja megfelelően és rendeltetésszerűen, így akár balesetet is szenvedhet, illetve adott esetben
másoknak is kára keletkezhet.
Az önkéntesség és a prevenció érvényesülése végett fogalmazódott meg a gyártókra vonatkozó azon
előírás, miszerint, ha a gyártó úgy ítéli meg, hogy a terméke nem felel meg a vonatkozó előírásoknak,
akkor haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, ha kell, a terméket a forgalomból
kivonni, adott esetben termékvisszahívással élni. Külön előírás, hogy ilyen esetben a gyártónak
értesítési kötelezettsége van a hatóságok felé. Ezen értesítés során részletesen be kell számolnia a
megtett intézkedésről, annak okáról, illetve eredményéről. Mindezek mellett a gyártót együttműködési
kötelezettség is terheli a termék által jelentett veszély elhárítása érdekében tett azonnali intézkedések
végrehajtásában.
Végezetül a 9. § (5) bekezdés rendelkezik arról az esetről, amikor az importőrt vagy a forgalmazót kell
a termék gyártójának tekinteni. Ez két esetben állhat fent. Először is gyártónak kell tekinteni, és a
gyártóra vonatkozó kötelezettségek terhelik azt, aki egy terméket saját neve, védjegye vagy
kereskedelmi neve alatt hoz forgalomba, illetve forgalmaz, továbbá azt, aki a terméken olyan
módosítást hajt végre, amely a termék lényeges biztonsági jellemzőit befolyásolja.
a 10. §-hoz
A gyártó írásban meghatalmazott képviselőt bízhat meg. Ezen megbízás a Ptk. által nem nevesített
atipikus szerződésnek tekinthető, amelynek minimális érvényességi követelményeit a Javaslat
határozza meg.
A megbízás egyrészt nem terjedhet ki a termék gyártására, tervezésére, illetve a műszaki
dokumentáció összeállítására. A megbízás másrészt akkor tekinthető érvényesnek, ha kiterjed legalább
a megfelelőséget igazoló dokumentum és a műszaki dokumentáció piacfelügyeleti hatóságok részére
történő átadására, továbbá ki kell térnie a megbízásnak arra, hogy a megbízott köteles a piacfelügyeleti
hatóságokkal együttműködni a termék által jelentett veszély elhárítása érdekében tett azonnali
intézkedések végrehajtásában, a fenti dokumentumok átadása illetve 10 évig történő megőrzése
érdekében.
30
a 11-12. §-hoz
A 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 5. pontja szerint importőr a közösségben letelepedett természetes
vagy jogi személy, aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba a közösségi piacon.
Az importőr is csak az uniós és a hazai jogszabályoknak megfelelő terméket hozhat forgalomba, de
még a forgalomba hozatal előtt meg kell győződnie, hogy a gyártó az összes kötelezettségének eleget
tett-e. Az elérhetőség érdekében nevüket, címüket fel kell tüntetniük a terméken, illetve jogszabályi
előírás esetében a terméket magyar nyelvű használati és kezelési útmutatóval kell ellátniuk.
Amennyiben jogszabály előírja, az importőr köteles a forgalomba hozatal előtt a terméket bejelenteni
az érintett hatóság felé.
A panaszkezelésre, a termék visszahívására, kivonására, a dokumentációkkal kapcsolatos megőrzési
időre, a piacfelügyeleti hatósággal kapcsolatos együttműködésre vonatkozó szabályok megegyeznek a
gyártónál leírtakkal.
Az importőr köteles továbbá ellenőrizni, megvizsgálni a terméket, valamint meggyőződni arról, hogy
a gyártó elvégezte-e a megfelelőségértékelési eljárást, összeállította-e a műszaki dokumentációt, a
terméken elhelyezte-e a szükséges megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket, illetve mellékelte-e
hozzá az előírt dokumentumokat.
A gyártóhoz hasonlóan az importőr is köteles nevét, kereskedelmi márkanevét, védjegyét és
székhelyének címét feltüntetni, illetve köteles leellenőrizni azt, hogy a gyártó feltüntette-e ugyanezen
adatokat, továbbá ellátta-e azonosító jelöléssel a terméket.
A termékbiztonság szempontjából fontos szabály, hogy az importőr a terméket addig nem hozhatja
forgalomba, amíg meg nem győződött arról, hogy a termék megfelel a vonatkozó előírásoknak. Ha az
importőr úgy ítéli meg, hogy a termék veszélyes, akkor szintén köteles értesíteni a gyártót és a
piacfelügyeleti hatóságokat.
A gyártóéhoz képest eltér azon importőri kötelezettség, amely előírja azt, hogy az importőr -
amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály
előírja - köteles magyar nyelven a termék biztonságos, rendeltetésszerű használatához szükséges
használati és kezelési útmutatót biztosítani, illetve a szükséges figyelmeztető feliratokat elhelyezni.
Ezen rendelkezések a fogyasztók/felhasználók tájékoztatásához, biztonságához fűződő érdekei
védelmét szolgálják, hiszen elvárható, hogy a gyártó által kiállított idegen nyelvű használati útmutatót,
valamint az előírt figyelmeztetéseket az importőr lefordítsa, és magyar nyelven biztosítsa azt az általa
importált termékhez.
Az importőr - akárcsak a gyártó - köteles az elkészített műszaki dokumentációt és megfelelőséget
igazoló dokumentumokat a termék élettartamával és a vele járó veszélyekkel arányos időszakig, de
legalább tíz évig megőrizni, továbbá a piacfelügyeleti hatóság kérésére - 8 napon belül - átadni.
Amennyiben az importőr ezen kötelezettségét megszegi, vagy nem teljesíti, úgy a piacfelügyeleti
hatóság a tervezetben és külön jogszabályokban meghatározott intézkedésekkel élhet.
Az importőrt szintén együttműködési és értesítési kötelezettség terheli, amely során köteles
együttműködni a gyártókkal és a hatóságokkal, továbbá részt venni a termék által jelentett veszély
elhárítása érdekében tett azonnali intézkedések végrehajtásában.
a 13-14. §-hoz
A 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 6. pontja értelmében forgalmazó az a természetes vagy jogi személy
az értékesítési láncban - a gyártón és az importőrön kívül - aki forgalmazza a terméket. A Javaslat a
31
forgalmazók körébe utalja azt a természetes vagy jogi személyt, aki értékesítés, fogyasztás vagy
használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátja a terméket.
A forgalmazó kötelezettségei - panaszkezelés, a termék visszahívása, kivonása, a megfelelőséget
igazoló dokumentációkkal kapcsolatos megőrzési idő, a piacfelügyeleti hatósággal kapcsolatos
együttműködés - megegyeznek az importőrre vonatkozó kötelezettségekkel.
A forgalmazó a termék forgalmazása során köteles a szakmai gondosság követelményeit betartani, és e
szerint eljárni. A forgalmazó tehát a termék forgalmazása előtt szakmai gondossága körében köteles a
terméket megvizsgálni, továbbá megfelelőségéről és biztonságáról meggyőződni. Köteles leellenőrizni
továbbá azt, hogy a terméken elhelyezték-e a szükséges megfelelőségi jelölést, figyelmeztető
feliratokat és egyéb jelöléseket, mellékelték-e hozzá az előírt dokumentumokat, valamint meg kell
győződnie arról, hogy ellátták-e azonosító jelöléssel, valamint arról, hogy a gyártó és az importőr
feltüntette-e nevét, kereskedelmi nevét, védjegyét és székhelyének címét.
A forgalmazó a terméket mindaddig nem forgalmazhatja, amíg meg nem győződött arról, hogy a
termék megfelel a vonatkozó előírásoknak. Veszélyes termék esetén a forgalmazó szintén köteles
értesíteni a gyártót, a piacfelügyeleti hatóságot, illetve az importőrt.
A forgalmazó is köteles a piacfelügyeleti hatóságok felhívására a termék megfelelőségét igazoló
dokumentumát 8 napon belül rendelkezésre bocsátani. Ha a forgalmazó a felhívásnak nem tesz eleget,
úgy a piacfelügyeleti hatóság a Javaslatban és a külön jogszabályokban meghatározott intézkedésekkel
élhet vele szemben.
Végezetül a forgalmazó is köteles együttműködni a piacfelügyeleti hatóságokkal az azonnali
intézkedések végrehajtásában.
a 15-17. §-hoz
A piacfelügyeleti tevékenység egyik lényeges eleme a termék eredetének nyomon követése, tehát az a
folyamat, amelynek célja, hogy az elsődlegesen érintett gazdasági szereplők - gyártók és importőrök -
kilétére fény derüljön. A piacfelügyeleti hatóságok által hozott intézkedések akkor kellően hatékonyak
és eredményesek, ha ezek az elsődlegesen felelős gazdasági szereplők esetében kerülnek elrendelésre,
hiszen a gyártó és az importőr az a piaci szereplő, aki a forgalmazói lánc élén helyezkedik el.
A fentiekben részletezett indokok miatt került megfogalmazásra a gazdasági szereplő azon
kötelezettsége, miszerint a piacfelügyeleti hatóság felhívása esetén köteles adatot szolgáltatni és hitelt
érdemlően igazolni azt, hogy kitől szerezte be a terméket, illetve azt kinek értékesítette tovább.
A piacfelügyeleti hatóságok a felhasználókat és a fogyasztókat védve jogosultak eljárni azon termékek
esetében, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, illetve súlyos veszélyt jelentenek a
fogyasztókra, a felhasználókra, vagy a környezetre és a közérdekre nézve.
A piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzéseire és intézkedéseire vonatkozó alapvető szabályokat a Javaslat
IV. fejezete határozza meg.
A hatóságok legfontosabb jogosítványait a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény és az ágazati jogszabályok mellett a 15. § szabályozza, mely szerint a piacfelügyeleti
hatóságok jogosultak bármely termék biztonságosságát, megfelelőségét, egészségre gyakorolt hatását,
illetve a termékhez tartozó dokumentációt ellenőrizni, továbbá laboratóriumi vizsgálat,
megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából ingyenes mintát és
ellenmintát venni. Ezen túlmenően a súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóságok a
32
jogszabályban meghatározottak szerint jogosultak lefoglalni és a jogsértést elkövető gazdasági
szereplő költségére megsemmisíteni.
A 15. § (2) bekezdése határozza meg azon jogkövetkezmények körét, amellyel a piacfelügyeleti
hatóságok a gazdasági szereplőket a feltárt jogsértések miatt - a külön jogszabályokban meghatározott
jogkövetkezmények mellett - szankcionálhatják.
A 16. § (1) bekezdése szól a piacfelügyeleti hatóságok által alkalmazott szankciókra vonatkozó
általános követelményekről. Eszerint a hatóságok által alkalmazott jogkövetkezménynek minden
esetben hatékonynak, arányosnak és kellően visszatartó erejűnek kell lennie. A szankció mértékénél a
hatóságnak figyelembe kell vennie azt, hogy ugyanazon tényállás esetén az adott gazdasági szereplő 3
éven belül megsértette-e már e törvény, valamint más jogszabályok ugyanazon rendelkezéseit.
A piacfelügyeleti hatóságok 15 ezer forinttól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatják a
gazdasági szereplőt. Ha a jogsértés a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét, egészségét
sértette vagy veszélyeztette, a bírság összege 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet. A
piacfelügyeleti hatóságok minden esetben bírságot szabnak ki, kivéve ha a kis- és
középvállalkozásokról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.
Amennyiben az eljárás során mintavételre kerül sor, és a laboratóriumi vizsgálat, a
megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése alapján a termék nem
megfelelőnek bizonyul, akkor a vizsgálat költségeit a gyártó, az importőr vagy az a forgalmazó,
amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni.
Súlyos veszélyt jelentő termékek esetében a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak azonnali intézkedést
hozni a termék használatából eredő veszélyek és károk mértékének csökkentése, valamint elhárítása
érdekében. A hatóságok az intézkedések végrehajtása során a gazdasági szereplőkkel szorosan
együttműködnek.
A gazdasági szereplők jogainak, jogos érdekeinek védelme miatt a 16. § (6) bekezdésébe egy fontos
garanciális szabály került beépítésre, hiszen amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok az Európai Unió
más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban
gyártott termék forgalomból történő kivonásáról döntenek, úgy kötelesek a rendelkezésre álló
elérhetőségen az érintett gyártót a döntés meghozatalát követő 3 naptári napon belül írásban
tájékoztatni. Mindezek alapján nemcsak a magyarországi, hanem minden érintett gazdasági szereplő
értesül a termék nem megfelelőségéről, esetleges veszélyéről, valamint az adott intézkedés pontos
okáról.
A piacfelügyeleti hatóságok a fogyasztók, felhasználók testi épségének, egészségének védelme
érdekében, továbbá a fogyasztók, felhasználók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása
érdekében az ügydöntő határozatuk meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható végzésben elrendelhetik a termék használatából származó veszélyre vonatkozó
figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését. Továbbá elrendelhetik széles körű tájékoztatás közzétételét
úgy, hogy a termék használatából származó veszélyről időben és megfelelő módon - szükség esetén a
médiában - a fogyasztók vagy a felhasználók értesüljenek. Ezen végzésben a piacfelügyeleti
hatóságok jogosultak továbbá a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozni vagy megtiltani,
és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket bevezetni, illetve a jogszerű állapot
helyreállításáig feltételhez kötni vagy megtiltani a termék forgalmazását, értékesítését.
A fogyasztók és a felhasználók védelme érdekében a piacfelügyeleti hatóságok határozataik illetve az
ideiglenes intézkedésről szóló végzéseik kivonatát - jogorvoslatra tekintet nélkül - közzéteszik
honlapjukon, ha eljárásuk során megállapítják, hogy a vizsgált termék nem felel meg a
biztonságossági követelményeknek.
33
Ezt követően a piacfelügyeleti hatóságok a kivonatot a közzétételtől számított hat hónap elteltével
vagy annak okafogyottá válásakor honlapjukról eltávolítják.
A piacfelügyeleti eljárás egyik lényege az elsődlegesen felelős gazdasági szereplők (gyártók,
importőrök) felderítése. Veszélyes termékek esetén ez még inkább különösen fontos, hiszen a
leghatékonyabb intézkedéseket ezen gazdasági szereplőktől lehet kikényszeríteni, mivel ők állnak a
forgalmazói lánc elején. Mindezek mellett a RAPEX bejelentéseket is csak akkor fogadja be az
Európai Bizottság teljes körűen, ha abban szerepel információ a termék gyártójáról, importőréről,
exportőréről. A termék eredetének nyomon követése tehát egy igen lényeges szempont az eljárásban,
azonban ez sokszor hónapokat is igénybe vesz.
A termék eredetének nyomon követése mellett a laborvizsgálat, a kockázatértékelés, valamint a
szakvélemény elkészítése miatt is problematikus a 30 napos ügyintézési határidő megtartása. Ezen
túlmenően a tényállás teljes körű tisztázásához szinte minden esetben elengedhetetlen a szükséges
megfelelőségi dokumentációk bekérése. Tekintettel arra, hogy ezen dokumentációk a gyártónál állnak
rendelkezésre, így a nyomon követés mellett ezen adatok bekérése, továbbá idegen nyelvű
dokumentumok fordítása miatt is elhúzódhat az eljárás.
Mindezek alapján indokolt - egységesen - a piacfelügyeleti hatóságok piacfelügyeleti eljárására
irányadó ügyintézési határidő 90 napban történő meghatározása.
a 18. §-hoz
Tekintettel arra, hogy egy termék forgalmazásának megtiltása, korlátozása, forgalomból történő
kivonása, illetve visszahívása a legsúlyosabb intézkedések, amit a piacfelügyeleti hatóság elrendelhet,
így indokolt ezen intézkedések feltételeinek törvényi szintű szabályozása a 765/2008/EK Rendelet ide
vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását elősegítve.
Korlátozó és tiltó intézkedéseket a piacfelügyeleti hatóság csakis a szükségesség és arányosság
követelményeit figyelembe véve rendelheti el. Az intézkedés elrendelését megelőzően a gazdasági
szereplő kérésére tárgyalást kell tartani kivéve, ha erre a meghozandó intézkedés sürgőssége, az
egészségügyi vagy biztonsági előírások betartása, az élet, testi épség, egészség, vagy egyéb közérdek
védelme miatt nincs lehetőség.
A tárgyalás lehetőségéről a piacfelügyeleti hatóság az első kapcsolatfelvétel alkalmával - eljárást
megindító végzésben -, vagy ha arra a meghozandó intézkedés sürgőssége miatt nincs lehetőség,
akkor a döntés közlésével egyidejűleg tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt. A gazdasági
szereplő a tájékoztatás kézhezvételét követő 5 napon belül jogosult tárgyalás tartását kérni.
Ha a gazdasági szereplő a döntés meghozatalát megelőzően kéri tárgyalás keretében történő
meghallgatását, és nem állnak fent a 18. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok, úgy a
tárgyalásra a vonatkozó kérelem beérkezésétől számított 10 napot meghaladó időtartamon túl kell
lehetőséget biztosítani. A gazdasági szereplő érdekeit figyelembe véve azonban kérésére a tárgyalás
ennél rövidebb időtartamon belül is megtartható. A tárgyalás megtartására a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény ide vonatkozó szabályai az irányadóak. A tárgyalás során
lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gazdasági szereplő álláspontját előadja, továbbá bizonyítékait
bemutathassa. A tárgyalásról és annak eredményéről a piacfelügyeleti hatóság köteles jegyzőkönyvet
felvenni, amelynek egy példányát a meghallgatott vagy képviselője részére át kell adni, vagy meg kell
küldeni részére.
Ha a döntés meghozatalára tárgyalás tartása nélkül került sor, akkor a gazdasági szereplő a döntés
kézhezvételét követő 5 napon belül jogosult tárgyalás tartását kérni és a döntés felülvizsgálatát
kezdeményezni. A piacfelügyeleti hatóság a tárgyalás megtartásáról, valamint a döntés
felülvizsgálatáról haladéktalanul intézkedik. A piacfelügyeleti hatóság és a gazdasági szereplő a
34
tárgyalás időpontjáról a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
kapcsolattartásra vonatkozó általános szabályai útján egyeztet.
Az (5) bekezdés szabályozza azon esetet, amikor a piacfelügyeleti hatóság köteles a korlátozó
intézkedést elrendelő döntését módosítani vagy visszavonni. Erre akkor kerülhet sor, ha a következő
három konjunktív feltétel teljesül: a gazdasági szereplő hitelt érdemlően igazolja azt, hogy a korlátozó
intézkedések okai megszűntek, továbbá a termék használatából fellépő esetleges veszélyeket
valamennyi termék tekintetében elhárította, illetve a korlátozó intézkedéssel egyenértékű eredményes
lépéseket tett.
Amennyiben azonban a módosítás vagy visszavonás feltételei nem állnak fenn, akkor a (6) bekezdés
lehetőséget biztosít az érintett gazdasági szereplő részére, hogy a tárgyalás megtartását követően is
előterjeszthesse a fellebbezését, ezáltal ne csorbuljanak ügyféli jogosítványai.
a 19. §-hoz
A piacfelügyeleti feladatok hatékony ellátása indokolja, hogy a piacfelügyeleti hatóságok az Európai
Unió tagállamain kívüli harmadik országok piacfelügyeleti hatóságaival együttműködjenek, adott
esetben együttműködési megállapodást kössenek.
Mivel az egyik legfontosabb cél, hogy a nem megfelelő termékek már a forgalomba hozatal előtt
kiszűrésre kerüljenek, ezért a tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy a piacfelügyeleti hatóságok és a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve ennek érdekében együttműködési megállapodást kössenek.
Az együttműködés során a piacfelügyeleti hatóságok átadják mindazon információkat, szakmai
iránymutatásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy már a behozatal során a vámhatóság munkatársai
kiszűrjék a nem megfelelő termékeket.
a 20. §-hoz
A Javaslat 2. §-ának 28. pontja szerint a szabad forgalomba bocsátás az a vámeljárás, amelynek
eredményeként a nem közösségi áru elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét. A Javaslat ezen §-a
meghatározza az importtermékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó általános előírásokat.
Ahhoz, hogy egy termék az Európai Unió, illetve Magyarország területén forgalomba kerülhessen,
meg kell felelnie a jelen Javaslatban, illetve a külön jogszabályokban megfogalmazott előírásoknak.
E körben kiemelt feladat hárul a vámhatóságra, hiszen a szabad forgalomba bocsátásra irányuló
eljárást a vámhatóság felfüggeszti, ha megállapítható, vagy alapos gyanú merül fel arra, hogy az
importtermék tulajdonsága, kialakítása alapján üzembe helyezése, karbantartása és használata esetén
súlyos veszélyt jelenthet az egészségre, a biztonságra, a környezetre vagy a közérdekre.
Felfüggesztésre kerül továbbá az eljárás akkor is, ha megállapítható, hogy az importtermék
okmányhiányos, jelölése nem szabályos, illetve - a CE megfelelőségi jelölés köteles termékek
esetében - a CE megfelelőségi jelölés feltüntetése nem megfelelő, vagy nem megalapozott. A
vámhatóság a további vizsgálatok lefolytatása céljából haladéktalanul értesíti - vámriasztás keretében
-	az illetékes piacfelügyeleti hatóságot, amely lefolytatja a termék piacfelügyeleti vizsgálatát.
Az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik országokból érkezett termékek esetén tehát a
vámhatóság a szabad forgalomba bocsátásra történő vámeljáráskor a 765/2008/EK Rendeletben
foglaltakat is figyelembe veszi. Ez alól kivételt képeznek azon termékek, amelyek esetében az Európai
Unió belső piacára irányuló forgalom számára történő vámkezeléshez szükség van az Európai Unió
általános hatályú és közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusa vagy jogszabály szerint előírt
hatósági ellenőrző vizsgálat elvégzésére.
35
a 21. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a további vizsgálatok elvégzésére az illetékes piacfelügyeleti hatóságok
rendelkeznek kompetenciával, így a felfüggesztést követően az illetékes piacfelügyeleti hatóság
állapítja meg azt, hogy a termék megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
A piacfelügyeleti hatóságok tehát vámriasztás esetén lefolytatják a termékkel kapcsolatos
piacfelügyeleti eljárást. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a termék kielégíti a vonatkozó
jogszabályi előírásokat, illetőleg egyéb biztonsági követelményeket, úgy döntésükben engedélyezik a
termék szabad forgalomba bocsátását.
Tekintettel arra, hogy egy vámeljárás jelentős költségeket jelent, így az eljárás esetleges elhúzódását
meggátolva garanciális szabályként jelenik meg a vámkezelést kérőre nézve az, hogy amennyiben a
vámhatóság 3 munkanapon belül nem értesül a piacfelügyeleti hatóság által indított eljárásról vagy a
termék jogszabályi előírásoknak való megfelelősége tárgyában hozott döntésről nem értesül, akkor a
vámhatóság a felfüggesztést megszünteti és a vámkezelést lefolytatja és a termék szabad forgalomba
történő bocsátását engedélyezi. A vámhatóság az importterméket szintén szabad forgalomba bocsátja,
ha a piacfelügyeleti hatóság döntésében megállapítja, hogy a termék megfelel a jogszabályi
előírásoknak.
a 22. §-hoz
Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságtól 3 munkanapon belül érkezik olyan visszajelzés, hogy az
adott termék veszélyes, okmányhiányos, megtévesztő a CE megfelelőségi jelölés, akkor a vámhatóság
a kísérő okmányokon elvégzi a 765/2008/EK Rendeletben foglalt intézkedéseket. A fokozott védelem
érdekében a vámhatóság a súlyos veszélyt jelentő termékeket megsemmisítheti, vagy elrendelheti a
megsemmisítést.
Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok azt állapítják meg, hogy az adott termék nem felel meg a
forgalomba hozatal követelményeinek, megtiltják a termék szabad forgalomba bocsátását. Egyúttal
felhívják az illetékes vámhatóságot, hogy a vámárut kísérő okmányra a következő záradékot helyezze
el: „nem megfelelő termék - szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett - 765/2008/EK rendelet”;
vagy „veszélyes termék - szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett - 765/2008/EK rendelet”.
További jogosultság, hogy a súlyos veszélyt jelentő termékeket a piacfelügyeleti hatóságok külön
jogszabályban foglaltak szerint megsemmisíthetik, elrendelhetik megsemmisítésüket, illetőleg egyéb
módon működésképtelenné tehetik azokat. Mindezek mellett a hatékonyabb és eredményesebb
intézkedések érdekében a piacfelügyeleti hatóságok azonnal és haladéktalanul megküldenek a
vámhatóságnak minden olyan információt, amely az importtermék jelentette súlyos veszélyre vagy
meg nem felelésre vonatkozhat.
36
a 23-26. §-hoz
A piacfelügyeleti hatóságok együttműködnek egymással és más tagállamok illetékes hatóságaival.
Minden esetben tájékoztatni kell az Európai Bizottságot a veszélyes és a forgalomba nem hozható
termékekről, ezt a feladatot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) látja el a
RAPEX rendszer keretében. A piacfelügyeleti hatóságok a KPIR rendszerben jelezhetik az
intézkedéseiket, amelyet a fogyasztóvédelmi hatóság működtet. A biztonságosságra vonatkozó
adatokról a fogyasztóvédelmi hatóság tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságokat, a vámhatóságot és az
országos gazdasági kamarákat. Minden adat a KPIR-ben kerül feldolgozásra és nyilvántartásra, a
működtetésről az NFH gondoskodik.
A piacfelügyeleti tevékenység eredményes és hatékony ellátásához elengedhetetlen az együttműködés,
illetve a piacfelügyeleti hatóságok közötti kölcsönös tájékoztatás. A Javaslat VI. fejezete szabályozza
a piacfelügyeleti hatóságok közötti, illetve az Európai Bizottsággal történő információ-megosztás
formáját, módját és kötelező eseteit. Elmondható, hogy a szoros együttműködésnek különösen a
veszélyt jelentő termékek esetében van kiemelt jelentősége, hiszen a fogyasztók és felhasználók
életének, egészségének, biztonságának, illetve vagyoni érdekeinek megóvása érdekében, illetőleg a
hatékony intézkedések foganatosítása miatt indokolt, hogy a hatóságok szorosan együttműködjenek,
akár a termékkel kapcsolatos információk átadásával, akár az ellenőrzések lefolytatásában és az
intézkedések végrehajtásában.
Az információk gyors és kölcsönös áramlása érdekében a piacfelügyeleti hatóságok az egyes
termékekkel kapcsolatos folyamatos és naprakész adatokat, intézkedéseket a KPIR-ben rögzítik és
tartják nyilván. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 6.
§ (1) bekezdésének d) pontja értelmében a KPIR működtetéséért az NFH felelős.
A KPIR tehát az az információs adatbázis, amelyben a piacfelügyeleti hatóságok - figyelembe véve a
külön jogszabályban meghatározott információszolgáltatási kötelezettségeket is - egy vizsgált
termékkel kapcsolatos tényeket, adatokat, intézkedéseket rögzítenek, illetve erről a KPIR-en keresztül
tájékoztatják az NFH-t. Ezen adatok nyilvántartásának kiemelt jelentősége van a nem megfelelő,
illetve a nem biztonságos termékek esetében, hiszen a KPIR-ben a termékről minden lényeges
információ rögzítésre kerül (a termék pontos megnevezése; azonosításra szolgáló adatai, jelölései,
csomagolása; származási helye; a gyártás időpontja; a gyártó, forgalmazó neve, címe; a laboratóriumi
vizsgálatok eredményei, a kockázatértékelés és szakvélemény, fényképfelvételek; a jogerős
közigazgatási határozat száma, kelte), amely elősegíti a termék hatékony és eredményes kiszűrését
mind Magyarország, mind a Unió területéről. A veszélyes és forgalomba nem hozható termékek
kiszűrése tehát nem csak Magyarországon történik meg, hiszen ezen termékekről az NFH az Európai
Bizottságnak szolgáltat információt.
Amennyiben a vizsgáló, tanúsító szervezet azt állapítja meg, hogy veszélyes, vagy korlátozottan
hozható forgalomba a termék, akkor köteles a piacfelügyeleti hatóságokat tájékoztatni. A termék
biztonságosságával kapcsolatban a kamaráknak, a civil szervezeteknek és a forgalmazóknak
tájékoztatniuk kell a piacfelügyeleti hatóságokat. Fontos tehát, hogy a nem megfelelő termékek
kiszűrése érdekében a kölcsönös tájékoztatás nem csak a hatóságok között valósul meg. A
megfelelőség tanúsítást végző szervezet is köteles a piacfelügyeleti hatóságokat tájékoztatni, ha a
megfelelőségértékelési eljárás során megállapítja, hogy az adott termék a fogyasztó életét, egészségét
vagy testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyezteti, vagy csak bizonyos feltételekkel hozható
forgalomba.
Ezen túlmenően az országos és a területi gazdasági kamarák, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezetek, továbbá maguk a gazdasági szereplők, illetőleg a fogyasztók is
tájékoztathatják a fogyasztóvédelmi hatóságot az adott termékkel kapcsolatos észrevételeikről. Fontos
kiemelni, hogy a tájékoztatás ez esetben is kölcsönös, hiszen a piaci szereplők meghatározott feltételek
mellett szintén tájékoztatást kérhetnek a fogyasztóvédelmi hatóságtól a KPIR-ben nyilvántartott
37
adatokról. Mindezeken túl a piacfelügyeleti hatóságok által letiltott és veszélyesnek minősülő
termékekről bárki szabadon tájékozódhat a www.nfh.hu/veszelves és a www.piacfelugyelet.hu
honlapokon.
a 27-28. §-hoz
A termékek forgalomba hozatalának korlátozásáról, vagy súlyos veszély esetén a piacfelügyeleti
hatóságok tájékoztatják a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely a RAPEX rendszer keretében
tájékoztatást nyújt az Európai Bizottságnak. Ebbe bele tartoznak a gyártók, forgalmazók által tett
önkéntes intézkedések is. Az Európai Bizottságtól kapott értesítések alapján megtett intézkedésekről is
tájékoztatnia kell a fogyasztóvédelmi hatóságnak az Európai Bizottságot.
A piacfelügyeti feladatok hatékony és eredményes ellátásához az együttműködés nemcsak a nemzeti
piacfelügyeleti hatóságok között valósul meg, hanem az információk kölcsönösen áramlanak a
tagállami piacfelügyeleti hatóságok és az Európai Bizottság között is. Amennyiben egy tagállamban
veszélyes termék bukkan fel, akkor az adott tagállam a termékről valamennyi fontos információt
megküld a többi tagállamnak és az Európai Bizottságnak is. Az információk gyors továbbítását
biztosítja az erre a célra létrehozott riasztási rendszer, a RAPEX. A rendszer célja, hogy a veszélyes
termékek felkutatása és forgalomból történő gyors kivonása érdekében a tagállamok illetékes
hatóságai együttműködjenek. Fontos kiemelni, hogy a RAPEX csak a nem élelmiszer jellegű
termékekre vonatkozik, az élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos riasztásokat a „RASFF”
(Rapid Alert System for Food and Feed) elnevezésű adatbázisban kezelik.
A RAPEX alkalmazására vonatkozó szabályokat a 2001/95/EK irányelv 12. cikke tartalmazza, amely
rendelkezések a Korm.r.-be kerültek átültetésre. Indokolt azonban a RAPEX alkalmazására vonatkozó
előírások törvényi szintű lefektetése.
A jelenlegi szabályozás szerint - amelyet a Javaslat is meg kíván tartani - Magyarországon az NFH
vesz részt a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben az illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai
hálózatában, azaz az Európai Termékbiztonsági Hálózatban. Magyarország az NFH-n keresztül
kapcsolódik tehát a RAPEX hálózatához.
Ha a piacfelügyeleti hatóság egy termék forgalomba hozatalát tiltó, kivonását vagy visszahívását
elrendelő, illetve korlátozó intézkedéseket hoz, vagy a gyártókkal és a forgalmazókkal állapodik meg
hasonló intézkedésben, akkor erről a piacfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja az NFH-t, aki
hivatalos értesítési formanyomtatvány felhasználásával a RAPEX-en keresztül tájékoztatást ad az
Európai Bizottságnak, amelyben megadja a termék azonosítását lehetővé tevő információkat, ideértve
a termék gyártóját is; a fennálló veszély leírását, a veszély szintjének értékelése szempontjából
jelentős vizsgálatok eredményeit és az azokból levont következtetések összefoglalását; a meghozott
vagy elhatározott intézkedések jellegét és időbeni hatályát; a termék értékesítési-forgalmazói láncára
vonatkozó információkat, különös tekintettel a rendeltetési országokra; amennyiben történt ilyen,
akkor a gazdasági szereplő által hozott önkéntes intézkedést. Ezen túlmenően az NFH az intézkedések
módosításáról vagy a lépések visszavonásáról is haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.
Az NFH az Európai Bizottság határozata alapján haladéktalanul értesíti az illetékes piacfelügyeleti
hatóságot, és az a határozatban megjelölt más határidő hiányában legfeljebb 20 napon belül meghoz
minden szükséges intézkedést a határozat végrehajtása érdekében. Ez követően a határozat
végrehajtásáért felelős illetékes piacfelügyeleti hatóságnál az érdekeltek a határozat közzétételét
követő 30 napon belül tehetik meg észrevételeiket, amelyről az illetékes piacfelügyeleti hatóság a
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságon keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot.
A fogyasztóvédelmi hatóságnak számos információt kell szolgáltatnia az Európai Bizottságnak, mint
pl.: a termék azonosítását, gyártóját, a veszély leírását, a megtett intézkedéseket, a forgalmazással
kapcsolatos információkat, a gazdasági szereplők által hozott önkéntes lépéseket. A riasztás leadását
38
megfelelő formanyomtatvány kitöltésével kell elküldeni. 45 nap elteltével az Európai Bizottságot
ismételten tájékoztatni kell az addigi intézkedésekről, az ügy esetleges lezárásáról.
Az Európai Bizottságtól érkezett riasztásra jelezni kell, hogy a kérdéses terméket Magyarországon
forgalmazzák-e, ha igen, akkor milyen intézkedést hoztak, a vizsgálatok, elemzések milyen
eredménnyel zárultak. Az adatokért az adatot adó piacfelügyeleti hatóság felel.
Az Európai Bizottság felé nyújtott tájékoztatás formáját és módját a veszély jellege és kiterjedtsége
határozza meg. Ha a veszély hatásai Magyarország határain nem terjednek túl, akkor az NFH az
intézkedésekről csak annyiban nyújt tájékoztatást, amennyiben azok termékbiztonsági szempontból
információkat tartalmaznak, és olyan új veszéllyel kapcsolatosak, amelyek más értesítésekben addig
még nem szerepeltek. Súlyos veszély esetén az NFH minden esetben értesíti az Európai Bizottságot,
ugyanígy a gyártók és forgalmazók által hozott önkéntes intézkedésekről. Amennyiben az NFH az
Európai Bizottság útján más tagállamból származó veszélyes termékről kap értesítést, úgy a
későbbiekben tájékoztatja az Európai Bizottságot a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok által megtett
intézkedésekről. Ha az NFH az intézkedések elfogadásáról szóló határozat hozatalát megelőzően
súlyos veszélyről tájékoztatta az Európai Bizottságot, akkor 45 napon belül ismételten tájékoztatnia
kell az Európai Bizottságot arról, hogy megerősíti vagy módosítja ezt az információt.
Különös eljárás érvényesül akkor, ha az értesítés tárgyát képező intézkedés vegyi anyag vagy
készítmény forgalmazásának vagy használatának korlátozására irányul, mivel ekkor az NFH értesítése
alapján az illetékes piacfelügyeleti hatóság a lehető legrövidebb időn belül az NFH rendelkezésére
bocsátja a szóban forgó vegyi anyaggal vagy készítménnyel, valamint annak ismert és rendelkezésre
álló helyettesítőivel kapcsolatos lényeges adatokra vonatkozó tájékoztatást. A fogyasztóvédelmi
hatóság közli az intézkedésnek a fogyasztók egészségére és biztonságára gyakorolt várható hatásait,
valamint a veszély értékelését.
Abban az esetben, ha az Európai Bizottság a fogyasztók egészségére és biztonságára több tagállamban
is súlyosan veszélyes termékről szerez tudomást, az érintett tagállamokkal folytatott tanácskozást,
valamint a veszély tekintetében illetékes tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően a
2001/95/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése alapján határozatot hoz annak érdekében, hogy a
tagállamok illetékes piacfelügyeleti hatóságai tegyék meg a megfelelő intézkedéseket.
A RAPEX riasztás keretében érkezett értesítések esetén, annak kézhezvételét követően, az NFH a
piacfelügyeleti hatóságok bevonásával - az Európai Bizottság által kidolgozott iránymutatásokban
meghatározott határidőn belül - tájékoztatja az Európai Bizottságot arról, hogy a terméket
Magyarországon forgalomba hozták-e, a kérdéses terméket érintő intézkedéseket hoztak vagy hoznak-
e Magyarországon, továbbá arról, hogy a fennálló veszéllyel kapcsolatban lényeges és kiegészítő
információkkal rendelkezik-e bármely hatóság, ideértve az elvégzett vizsgálatok vagy elemzések
eredményeit is. Az ilyen információk valódiságáért és hitelességéért az NFH-t értesítő illetékes
piacfelügyeleti hatóság felel.
a 29. §-hoz
A Javaslat értelmében a piacfelügyeleti hatóságok saját tevékenységük ellátásához piacfelügyeleti
programokat dolgoznak ki, amelyet végre is hajtanak, illetve rendszeresen felülvizsgálnak. A
programokat a piacfelügyeleti hatóságok megküldik a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek,
illetve honlapjukon közzéteszik a nyilvánosság számára. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az
összegyűjtött piacfelügyeleti programokat megküldi az Európai Bizottság számára.
A piacfelügyeleti hatóságok nemcsak programokat dolgoznak ki, hanem kötelesek négyévente
felülvizsgálni és értékelni tevékenységük működését, illetve erről jelentést készíteni. Ezen jelentéseket
a piacfelügyeleti hatóságok megküldik a felügyeletet ellátó miniszternek.
39
a 30. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy a piacfelügyeleti hatóságok körét, valamint a
termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat; az importtermékek
ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat; illetve a megjelenésükben másnak látszó és ezáltal a
fogyasztó egészségét vagy biztonságát veszélyeztető termékek forgalmazására és ellenőrzésére,
továbbá az alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a felvonók
és mozgólépcsők létesítésével összefüggő engedélyezésre, üzemeltetésére, ellenőrzésére, az eljáró
hatóság kijelölésére, feladataira és eljárására, a felvonó szakértői és ellenőri tevékenységre, a felvonók
és mozgólépcsők (mozgójárdák), valamint az ezekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartására
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.
Ezen túlmenően a Javaslat elfogadásával felhatalmazást kap az adott termék tekintetében szabályozási
feladatkörrel rendelkező miniszter, hogy a termék forgalmazásával összefüggő egyes
követelményekkel, telepítésével, üzembe helyezésével, alkalmazásával és használatával összefüggő
követelményeket; a feladat- és hatáskörébe tartozó termékek forgalmazására alkalmazandó
követelményeket, biztonságossági előírásokat, címkézésre vonatkozó külön előírásokat, az egyes
termékek megfelelőség-értékelésének módját, valamint a megfelelőségi tanúsítványokat kiadó
szervezetek körét vagy az ilyen szervezetek köre meghatározásának szabályait; illetve a termékre
meghatározott egyes követelményekhez kapcsolódó piacfelügyeleti eljárásra vonatkozó különös
szabályokat, továbbá az ezek megsértése esetén alkalmazandó különös jogkövetkezményeket
miniszteri rendeletben határozza meg.
A Javaslatban foglalt felhatalmazó rendelkezések nem érintik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
(a továbbiakban: NMHH) elnökének az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3)
bekezdésében biztosított rendeletalkotási jogkörét.
a 31. §-hoz
A Javaslat elfogadása esetén a rendelkezések 2012. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
a 32. §-hoz
A Javaslat rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
a 33-37. §-hoz
A Javaslat a közösségi szabályozásnak megfelelően előírja a piacfelügyelet általános szabályait,
átülteteti a GPSD szabályait - módosítva egyidejűleg az Fgytv. törvény egyes rendelkezéseit -,
valamint módosítja az alábbi termékspecifikus törvények vonatkozó rendelkezéseit:
•	a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény,
•	a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény,
•	a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény,
•	az elektr-onikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.).
Az Eht. módosítása szerint az NMHH piacfelügyeleti eljárása során a termékek piacfelügyeletéről
szóló törvény rendelkezéseit - a tervezet 1. § (4) bekezdése értelmében - az Eht.-bán foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
a 38. §-hoz
40
Mivel az Fgytv. vonatkozó részei átemelésre kerülnek a Javaslatba, így a kettős szabályozás elkerülése
érdekében szükséges egyes jogszabályhelyek, valamint szövegrészek hatályon kívül helyezése.
a 39. §-hoz
A Javaslat a 2001/95/EK irányelv 1., 2., 3., 5., 8., 9., 11., 12., 13. és 18. cikkeinek való megfelelést
szolgálja, továbbá a 765/2008/EK Rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg,
illetve a 768/2008/EK határozat R2.-R7. cikkeivel összhangban álló szabályozást tartalmaz.
41