﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6958. számú
törvényjavaslat
a Büntető Törvénykönyvről
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
2012. április

2012. évi... törvény
a Büntető Törvénykönyvről

Az Országgyűlés
az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország
függetlenségének, területi épségének és gazdaságának védelme érdekében,
Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével,
az állam kizárólagos büntető hatalmának érvényesítése céljából
a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RÉSZ
I.	Fejezet
Alapvető rendelkezések
A törvényesség elve
1.§
(1)	Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet
megállapítani, amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő
cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.
(2)	Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy
intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés - vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása
esetén az elbírálás - idején nem rendelkezett.
II.	Fejezet
A magyar büntető joghatóság
Időbeli hatály
2.§
(1)	A bűncselekményt - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetése idején
hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2)	Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a
cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető
törvényt kell alkalmazni.
(3)	Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog
általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az
elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.
3
Területi és személyi hatály
3.§
(1)	A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a)	a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b)	a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy
magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c)	a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar
törvény szerint bűncselekmény.
(2)	A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a)	a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa)	a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is
büntetendő,
ab)	állam elleni bűncselekmény, - a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést
kivéve - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac)	a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan
bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b)	a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel
nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett
olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a
legfőbb ügyész rendeli el.
III.	Fejezet
A büntetőjogi felelősség
A bűncselekmény
4.§
(1)	Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is
büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és
amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2)	Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely
mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi,
gazdasági, állami rendjét sérti, vagy veszélyezteti.
5.§
A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett
bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását
rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
A bűnhalmazat és a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény
4
6.§
(1)	Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt
valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.	•
(2)	Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az
elkövető ugyanolyan cselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid
időközönként többször követ el.
A szándékosság
7-§
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit
kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
A gondatlanság
8.§
Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének
lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye
lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy
körültekintést elmulasztja.
Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért
9-§
Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb
jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább
gondatlanság terheli.
A kísérlet
10.	§
(1)	Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi,
de nem fejezi be.
(2)	A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
(3)	A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan
tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.
(4)	Nem büntethető kísérlet miatt,
a)	akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy
b)	aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.
5
(5)	Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is
megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.
Az előkészület
11.	§
(1)	Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény
elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az
elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
(2)	Nem büntethető előkészület miatt,
a)	akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése,
b)	aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását
visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve,
hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy
c)	aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt
feljelenti.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is
megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.
Az elkövető
12. §
Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek),
valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).
13.	§
(1)	Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
(2)	Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e
cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem
büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.
(3)	Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás
tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
14.	§
(1)	Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2)	Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget
nyújt.
(3)	A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
6
IV.	Fejezet
A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok
15.	§
Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy
korlátozza:
a)	a gyermekkor,
b)	a kóros elmeállapot,
c)	a kényszer és a fenyegetés,
d)	a tévedés,
e)	a jogos védelem,
j) a végszükség,
g)	a jogszabály engedélye,
h)	a törvényben meghatározott egyéb ok.
A gyermekkor
16.	§
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét
nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)—(2) bekezdés], az erős felindulásban
elkövetett emberölés (161. §) és a testi sértés [164. § (8) bekezdés] elkövetőjét, ha a
bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor
rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
A kóros elmeállapot
17.	§
(1)	Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros
állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a
felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
(2)	A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt
korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e
felismerésnek megfelelően cselekedjen.
18.	§
A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy
bódult állapotban követi el.
A kényszer és a fenyegetés
19. §
7
(1)	Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés
hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
(2)	A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a
bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.
A tévedés
20. §
(1)	Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.
(2)	Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el,
hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.
(3)	Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény
a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.
A jogos védelem
21. §
Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai
elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi
eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami
az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne
okozzon sérelmet.
22. §
(1)	Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye,
javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás
elhárításához szükséges és azzal arányos.
(2)	A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is
irányult volna, ha
a)	azt nem nyilvános helyen vagy nyilvános rendezvényen, személy ellen, éjjel, vagy
fegyveresen, vagy felfegyverkezve vagy csoportosan követik el,
b)	az a lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve vagy csoportosan történő
jogtalan behatolás, és személy elleni támadás veszélye is fennáll,
c)	az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás, és személy
elleni támadás veszélye is fennáll.
(3)	Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető
felindulásból lépi túl.
(4)	A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
A végszükség
8
23.	§
(1)	Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait
közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében
így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására
törekedett.
(2)	Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására
törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
(3)	Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése
felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.
A jogszabály engedélye
24.	§
Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek
nyilvánít.
V.	Fejezet
A büntethetőséget megszüntető okok
25.	§
A büntethetőséget megszünteti
a)	az elkövető halála,
b)	az elévülés,
c)	a kegyelem,	,
d)	a tevékeny megbánás,
e)	a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntethetőség elévülése
26.	§
(1)	A büntethetőség - a (2)—(4) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az
egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában
-	elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.
(2)	Emberkereskedelem, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni
bűncselekmény esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik
életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége a sértett huszonharmadik
életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő a sértett huszonharmadik életévének
betöltéséig meghosszabbodik.
(3)	Nem évül el a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott, és az életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége.
9
27.	§
Az elévülés kezdő napja
a)	befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b)	kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
c)	olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával
valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény
nélkül eleget tehetne kötelességének,
d)	olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor
ez az állapot megszűnik.
28.	§
(1)	Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak,
illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a
külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási
cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(2)	Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe
nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel,
mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen
tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.
(3)	Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt közjogi tisztség
betöltésén alapuló mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy
folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette
fel. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntetendő bűncselekmény
esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.
(4)	A vádemelés elhalasztásának tartama, próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama
és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
A tevékeny megbánás
29.	§
(1)	Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság
elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni,
illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem
súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás
keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban
jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott
sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő
bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni,
az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a
szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.
(2)	A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban
10
büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében -
vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva
-	a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet
jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül
az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és
egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény a meghatározó.
(3)	Az (1)—(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető
a)	többszörös vagy különös visszaeső,
b)	a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c)	bűncselekménye halált okozott,
d)	a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a
szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a
szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy vádemelés
elhalasztásának tartama alatt követte el, vagy
e)	korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek
eredményeként vele szemben az (1) vagy (2) bekezdést alkalmazták, feltéve, hogy az
ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig
két év még nem telt el.
VI.	Fejezet
A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai
30.	§
A büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza
a)	a magánindítvány,
b)	a feljelentés
hiánya.
A magánindítvány hiánya
31.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak
magánindítványra büntethető.
(2)	A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.
(3)	Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője
is, ha cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az
esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.
(4)	Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója
jogosult a magánindítvány előterjesztésére.
11
(5)	Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi
elkövetőre hatályos.
(6)	A magánindítvány nem vonható vissza.
A feljelentés hiánya
32.	§
Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak az arra
jogosult által tett feljelentésre büntethető.
VII.	Fejezet
A büntetések
33.	§
(1)	Büntetések
a)	a szabadságvesztés,
b)	az elzárás,
c)	a közérdekű munka,
d)	a pénzbüntetés,
e)	a foglalkozástól eltiltás,
f)	a járművezetéstől eltiltás,
g)	a kitiltás,
h)	a sportrendezvények látogatásától való eltiltás és
i)	a kiutasítás.
(2)	Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás.
(3)	A büntetések - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel - egymás mellett is
kiszabhatóak.
(4)	Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél
nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés,
foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való
eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.
(5)	Ha a bűncselekményt e törvény elzárással rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy
mellett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás,
kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések
közül több is kiszabható.
(6)	Nem szabható ki
a)	szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka, és
b)	kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
A szabadságvesztés
12
34.	§
A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart.
35.	§
(1)	Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban, börtönben
vagy fegyházban rendeli végrehajtani.
(2)	A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben
meghatározottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat határozható
meg. E rendelkezés a 44. § (l)-(2) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése alapján kiszabott
életfogytig tartó szabadságvesztés esetén nem alkalmazható.
A határozott ideig tartó szabadságvesztés
36.	§
A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap,
leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként
történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év.
37.	§
(1)	A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt vétség miatt
szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.
(2)	A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt
a)	bűntett miatt szabták ki, vagy
b)	vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.
(3)	A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha
a)	a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
aa)	a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény,
ab)	életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmény,
ac)	terrorcselekmény [314. § (1)—(2) bekezdés, 315-316. §], terrorizmus finanszírozása (318.
§), jármű hatalomba kerítése [320. § (l)-(3) bekezdés], bűnszervezetben részvétel [321. § (1)
bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (324. §), lőfegyverrel vagy
lőszerrel visszaélés [325. § (l)-(3) bekezdés], nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel
visszaélés [326. § (l)-(6) bekezdés], haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés
[329. § (l)-(4) bekezdés], kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. § (l)-(3)
bekezdés],
ad)	emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, emberrablás,
emberkereskedelem, szexuális erőszak, közveszély okozása, nemzetközi gazdasági tilalom
megszegése, vagy rablás súlyosabban minősülő esetei [160. § (2) bekezdés, 176. § (2)-(3)
bekezdés, 177. § (l)-(2) bekezdés, 178. § (2) bekezdés, 179. § (2) bekezdés, 190. § (2)-(4)
13
bekezdés, 192. § (2)-(5) bekezdés, 197. § (3)-(4) bekezdés, 322. § (2)-(3) bekezdés, 327. §
(3)	bekezdés, 364. § (3)—(4) bekezdés]
miatt szabták ki, vagy
b)	az kétévi vagy érméi hosszabb tartamú, és
ba)	az elítélt többszörös visszaeső, vagy
bb)	a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből
38.	§
(1)	Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében
megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy - a (4) bekezdésben
meghatározott esetekben - azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.
(2)	Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi
időpontja
a)	a büntetés kétharmad,
b)	visszaeső esetén háromnegyed
része, de legkevesebb három hónap.
(3)	Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást
érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele
részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható,
ha az elítélt többszörös visszaeső.
(4)	Nem bocsátható feltételes szabadságra
a)	a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani,
b)	az erőszakos többszörös visszaeső,
c)	aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és
d)	akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi,
határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése
vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.
39.	§
(1)	Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama
azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A 38. § (3) bekezdés
alkalmazása esetén a bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy a feltételes szabadság tartama
legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbodik.
(2)	Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem
rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával
kell kitöltöttnek tekinteni.
40.	§
14
(1)	A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet
a)	az ítélet jogerőre emelkedését követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes
szabadság tartama alatt, vagy
b)	a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
(2)	A bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti, ha az elítéltet az (1)
bekezdésben meghatározottakon kívül egyéb büntetésre ítélik.
(3)	A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a
szabadságvesztésbe nem számít be.
(4)	Ha a feltételes szabadság tartama alatt az elítélten olyan bűncselekmény miatt
kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a korábbi ítélet jogerőre emelkedése
előtt követett el, a szabadságvesztés végrehajtása a feltételes szabadságot félbeszakítja, és a
bíróság a feltételes szabadság folytatásának legkorábbi időpontját
a)	az utóbb kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság időpontjáig,
illetve
b)	- ha az utóbb kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás
lehetősége kizárt - a szabadságvesztés végrehajtásának időtartamáig
elhalasztja.
Az életfogytig tartó szabadságvesztés
41.	§
(1)	Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a
bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 81. § (4)
bekezdése és a 90. § (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is
vonatkozik.
(2)	Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.
Feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből
42.	§
Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében
meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.
43.	§
(1)	Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább
15
huszonöt, legfeljebb negyven évben állapítja meg. A feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját években kell meghatározni.
(2)	Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama legalább
tizenöt év.
44.	§
(1)	Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségét csak az alábbi bűncselekmények miatt zárhatja ki:
a)	népirtás [142. § (1) bekezdés],
b)	emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés],
c)	apartheid [144. § (1) és (3) bekezdés],
d)	hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [148. § (2) bekezdés],
e)	védett személyek elleni erőszak [149. § (1)- (2) bekezdés],
J) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [155. § (1) bekezdés],
g)	egyéb háborús bűntett (158. §),
h)	emberölés súlyosabban minősülő esete [160. § (2) bekezdés],
i)	emberrablás súlyosabban minősülő esete [190. § (3)-(4) bekezdés],
j) emberkereskedelem súlyosabban minősülő esete [192. § (5) bekezdés],
k) alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés],
l) rombolás súlyosabban minősülő esete [257. § (2) bekezdés],
m) fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete [284. § (4) bekezdés],
n) terrorcselekmény [314. § (1) bekezdés],
ojjármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [320. § (2) bekezdés],
p) közveszély okozása súlyosabban minősülő esete [322. § (3) bekezdés],
q) zendülés súlyosabban minősülő esete [441. § (4) bekezdés], és
r) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [444. § (5)
bekezdés],
ha azt személy elleni vagy dolog elleni erőszakkal követik el.
(2)	A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető
a)	erőszakos többszörös visszaeső, vagy
b)	az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
45.	§
(1)	Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett
bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott
tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés időtartamáig
elhalasztja.
(2)	Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett
bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra
bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes
16
szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a
határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja.
(3)	Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett
bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott
tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontját a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb
húsz év közötti időtartamra elhalasztja.
(4)	Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett
bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra
bocsátás alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot
megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú
szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra
elhalasztja.
(5)	Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes
szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt határozott tartamú
szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig,
de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.
(6)	Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontjának elhalasztására az (1), (2), (4) és (5) bekezdés szerinti határozott
tartamú szabadságvesztés miatt kerül sor, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontját a határozott tartamú szabadságvesztésbe beszámított előzetes fogva tartás, valamint
házi őrizet idejének figyelembevételével kell megállapítani.
(7)	A bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes
szabadságra, ha a szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott
időtartamot, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is
elérhető.
(8)	Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották
végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.
Az elzárás
46.	§
(1)	Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tartama öt,
leghosszabb tartama kilencven nap.
(2)	Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
A közérdekű munka
47.	§
17
(1)	A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke
negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra.
(2)	A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente egy
napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi.
(3)	A bíróság ítéletében a közérdekű munkajellegéről rendelkezik.
(4)	A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni. Az
elkövető olyan munka végzésére kötelezhető, amelyet - figyelemmel egészségi állapotára és
képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni.
48.	§
(1)	Ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el, a
közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2)	A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést büntetés-végrehajtási
intézetben, fogház fokozatban kell végrehajtani.
(3)	A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is
lehet.
49.	§
Ha az elítéltet a közérdekű munkára ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és a közérdekű munka büntetést még nem hajtották
végre, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni
úgy, hogy négy óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Az
átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg.
A pénzbüntetés
50.	§
(1)	A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselekmény tárgyi
súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és - az elkövető vagyoni,
jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő
összeget.
(2)	Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó
szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell
ítélni.
(3)	A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven
napi tétel. Egy napi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb kettőszázezer forintban kell
meghatározni.
18
(4)	A bíróság ítéletében - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel -
rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi
részletekben fizetheti meg.
51.	§
(1)	Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése
esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett
részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2)	Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a
felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. Egyéb
esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani.
(3)	A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet.
A foglalkozástól eltiltás
52.	§
(1)	A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
a)	szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy
b)	foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény
elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a
foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak
megszegésével a bűncselekményt elkövette.
(3)	A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, ha a
bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, eltiltható
bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében
tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását,
gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.
53.	§
(1)	A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(2)	A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz
év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra
méltatlan.
(3)	A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a
foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele
az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a
szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a
feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani.
19
(4)	A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az
eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá, vagy - ha az
eltiltást méltatlanság miatt alkalmazták - érdemessé vált. Ez utóbbi esetben sem mentesíthető
az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
54.	§
Ezen alcím alkalmazásában foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető
a)	gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője,
b)	gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelőbizottságának tagja,
c)	egyéni cég tagja, vagy
d)	egyéni vállalkozó.
A járművezetéstől eltiltás
55.	§
(1)	A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
a)	az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a
bűncselekményt, vagy
b)	bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.
(2)	A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy
járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő
esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.
(3)	A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi, vagy közúti) és
kategóriájú járműre is vonatkozhat.
56.	§
(1)	A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(2)	A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartama
az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a
bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.
(3)	A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb
tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és
hónapokban kell meghatározni.	.
(4)	A járművezetéstől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a
járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít
bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a
szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a
feltételes szabadságon töltött időt a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani.
20
(5)	Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végleges
hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt,
és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.
A kitiltás
57.	§
(1)	E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása a közérdeket
veszélyezteti, egy vagy több településről, vagy az ország meghatározott részéből ki lehet
tiltani.
(2)	A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.
(3)	A kitiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a kitiltást
szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt
az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása
alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a
kitiltás tartamába be kell számítani.
A sportrendezvények látogatásától való eltiltás
58.	§
(1)	A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel, vagy az
onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény
miatt eltilthatja
a)	bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény
látogatásától, vagy
b)	bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely sportszövetség
versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál.
(2)	Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.
(3)	Az eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a
sportrendezvények látogatásától való eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak
tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve
amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem
szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a sportrendezvények látogatásától való
eltiltás tartamába be kell számítani.
A kiutasítás
59.	§
(1)	Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem
kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét
elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
21
(2)	Nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez.
(3)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén
letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező személlyel szemben
kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely ötévi vagy azt
meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Azzal szemben,
a)	aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy
b)	akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne,
csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye
kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot
jelentősen veszélyeztetné.
60. §
(1)	A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(2)	A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama
tíz év.
(3)	Végleges hatállyal az utasítható ki, akit tízévi vagy azt meghaladó tartamú
szabadságvesztésre ítélnek, és - figyelemmel a bűncselekmény kiemelkedő súlyára, az
elkövetés jellegére, és az elkövető kapcsolataira - az országban tartózkodása a közbiztonságot
jelentősen veszélyeztetné. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
végleges hatállyal nem utasítható ki.
(4)	A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás
tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztés büntetést tölt.
(5)	A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat kérelmére mentesítheti,
ha a kiutasítás óta tíz év eltelt, és a kiutasított arra érdemes.
A közügyektől eltiltás
61. §
(1)	A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény
elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok
gyakorlásában részt vegyen.
(2)	A közügyektől eltiltott
a)	nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi
kezdeményezésben,
b)	nem lehet hivatalos személy,
c)	nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem
vehet részt,
22
d)	nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet
közgyűlésébe, testületébe,
e)	nem érhet el katonai rendfokozatot,
f)	nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt,
g)	hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő, és
h)	nem viselhet tisztséget civil szervezetben, köztestületben, közalapítványban.
(3)	A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát,
állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a
(2)	bekezdés kizárja.
62. §
(1)	A közügyektől eltiltás határozott ideig tart, annak legrövidebb tartama egy év,
leghosszabb tartama tíz év.
(2)	A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A
közügyektől eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a
szabadságvesztést tölti, vagy amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a
közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.
VIII.	Fejezet
Az intézkedések
63.	§
(1)	Intézkedések
a)	a megrovás,
b)	a próbára bocsátás,
c)	a jóvátételi munka,
d)	a pártfogó felügyelet,
e)	az elkobzás,
f)	a vagyonelkobzás,
g)	az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
h)	a kényszergyógykezelés és
i)	a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti
intézkedések.
(2)	A megrovás, a próbára bocsátás és a jóvátételi munka önállóan, büntetés helyett
alkalmazható.
(3)	A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható. Kiutasítás
mellett nem rendelhető el pártfogó felügyelet.
(4)	Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tétele önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható.
A megrovás
23
64.	§
(1)	Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem
veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint
alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása - ide nem értve
az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét -
szükségtelen.
(2)	A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes
cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény
elkövetésétől.
A próbára bocsátás
65.	§
(1)	A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban
büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan
feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.
(2)	Nem bocsátható próbára
a)	a visszaeső,
b)	aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c)	aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a
végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
d)	aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt
követte el.
(3)	A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot években, vagy
években és hónapokban kell meghatározni.
(4)	A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott a
pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi, a próbaidő egy alkalommal, legfeljebb
egy évvel meghosszabbítható.
66.	§
(1)	A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha
a)	a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő
alatt elítélik,
b)	a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy
c)	a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével az elkövető
büntethetősége megszűnik.
A jóvátételi munka
24
67.	§
(1)	A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban
büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka
végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi
munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyelet is elrendelhető.
(2)	Jóvátételi munka végzése nem írható elő azzal szemben, aki
a)	visszaeső,
b)	a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c)	a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás
befejezése előtt követte el, vagy
d)	a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte
el.
(3)	Az elkövető - választása szerint -állami vagy önkormányzati fenntartású
intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, illetve egyháznál vagy azok részére
végezheti a jóvátételi munkát.
(4)	A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke
huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra.
68.	§
(1)	Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja,
büntethetősége megszűnik.
(2)	Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó
felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki.
A pártfogó felügyelet
69.	§
(1)	Pártfogó felügyelet rendelhető el
a)	a vádemelés elhalasztásának tartamára,
b)	a feltételes szabadság tartamára,
c)	a próbára bocsátás próbaidejére,
d)	a jóvátételi munka előírása mellett, és
e)	a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére,
ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges.
(2)	Pártfogó felügyelet alatt áll,
a)	akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak, és
25
b)	az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben a
szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.
70.	§
(1)	A pártfogó felügyelet tartama azonos
a)	a feltételes szabadság tartamával,
b)	a próbára bocsátás próbaidejével,	,
c)	a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejével, vagy
d)	a vádemelés elhalasztásának tartamával,
de legfeljebb öt év, életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság
esetén legfeljebb tizenöt év.
(2)	A jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet addig tart, amíg a
jóvátételi munka végzésére kötelezett a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, de
legfeljebb egy évig.
(3)	A 69. § (1) bekezdés esetében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább egy
év eltelte után a pártfogó felügyelő javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha
annak szükségessége már nem áll fenn.
71.	§
(1)	A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles
a)	a jogszabályban és a határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani,
b)	a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és
c)	a pártfogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.
(2)	A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész a határozatában a
pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként
kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a
pártfogolt
a)	a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot,
b)	a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől, vagy attól a nevelési-
oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen látogatott helytől
tartsa távol magát,
c)	meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, meghatározott
közterületeket ne látogasson,
d)	nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt,
e)	meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél
jelentkezzen,
f)	vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a helyi önkormányzatnál
közfoglalkoztatásra j elentkezzen,
g)	meghatározott tanulmányokat folytasson,
h)	- beleegyezése esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse
alá magát,
26
i)	vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a pártfogó
felügyelői szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson.
(3)	A bíróság, illetve az ügyész a (2) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon
kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére,
az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedése esélyeinek növelésére.
Az elkobzás
72.	§
(1)	El kell kobozni azt a dolgot,
a)	amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
b)	amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
c)	amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy a bűncselekmény befejezését követően e dolog
elszállítása céljából használtak, és
d)	amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.
(2)	El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.
(3)	Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében - feltéve, hogy a tulajdonos az
elkövetésről előzetesen nem tudott - az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az
elkövető tulajdona, kivéve, ha az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség kizárja.
(4)	Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros
elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem
büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették.
(5)	Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás
kiterjed.
(6)	Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra
száll.
(7)	Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére
megállapított idő, de legalább öt év elteltével.
73.	§
(1)	A 72. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben az elkobzás
kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával
arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, kivéve,
a)	ha azt nemzetközi jogi kötelezettség kizárja,
b)	ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, illetve
c)	kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése,
kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés,
teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás, méreggel visszaélés, ártalmas
közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat,
27
tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal
visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy
robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által
tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős
felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség
megszegése esetén.
A vagyonelkobzás
74.	§
(1)	Vagyonelkobzást kell elrendelni arra
a)	a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény
elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
b)	a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,
c)	a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének
ideje alatt szerzett,
d)	a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése
során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
e)	a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt
könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
j) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.
(2)	A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a
bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel
más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a
gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.
(3)	Ha az elkövető vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, vagy a
gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra
az (1) bekezdés szerinti vagyonra, amelyre a jogutódlás történt.
(4)	Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni
a)	az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel
b)	az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal
való kereskedés
ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.
(5)	Nem rendelhető el vagyonelkobzás
a)	arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül
szolgál,
b)	arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek,
ej az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított.
75.	§
28
(1)	A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni,
a)	ha a vagyon már nem lelhető fel,
b)	ha a 74. § (1) bekezdése alapján vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem
különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna,
c)	a 74. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.
(2)	A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros
elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem
büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették.
(3)	Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.
76.	§
Ezen alcím alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot,
követelést, továbbá bármely, pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell.
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
77.	§
(1)	Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton
közzétett adatot,
a)	amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg,
b)	amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
c)	amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre.
(2)	Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni,
ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott
büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban
részesítették.
A kényszergyógykezelés
78.	§
(1)	Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény
elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota
miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve,
hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
(2)	A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.
IX.	Fejezet
A büntetés kiszabása
A büntetés célja
29
79.	§
A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az
elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.
A büntetés kiszabásának elvei
80.	§
(1)	A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt
tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség
fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító
körülményekhez.
(2)	Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel
középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele.
(3)	Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén a Különös Részben meghatározott
büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt
büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni.
(4)	Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás
felfüggesztése, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül
hagyásával állapítja meg.
A halmazati büntetés
81. §
(1)	Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni.
(2)	A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított
büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell
kiszabni.
(3)	Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig
tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési
tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési
tételek felső határának együttes tartamát.
(4)	Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három különböző
időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés
szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt
felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények
bármelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben
életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ha azonban e törvény Általános Része
lehetővé teszi, a büntetés korlátlanul enyhíthető.
(5)	A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben
meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot.
30
A büntetés enyhítése
82. §
(1)	A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a
büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne.
(2)	Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa
a)	tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi,
b)	ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi,
c)	kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi,
d)	egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú
szabadságvesztést lehet kiszabni.
(3)	A (2) bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű
munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak.
(4)	Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható büntetés is
túl szigorú lenne, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni.
(5)	Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke
is kiszabható.
A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén
83.	§
(1)	Tárgyalásról lemondás esetén - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a
büntetés kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó
határát kell alapul venni.
(2)	Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén a szabadságvesztés mértéke
a)	nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a három
évet,
b)	öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a két évet,
c)	három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a hat
hónapot
nem haladhatja meg.
(3)	Ha a tárgyalásról lemondásnak nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabban
büntetendő bűncselekmény miatt van helye, a bűnszervezetben elkövetett bűncselekményre
előírt szigorúbb rendelkezések nem alkalmazhatóak, a büntetést a bűncselekményre az e
törvény által előírt büntetési tételkeretek között kell kiszabni.
84.	§
31
(1)	Tárgyalásról lemondás esetén a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre a
halmazati büntetésre vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy a bűnhalmazatban
lévő bűncselekmények büntetési tételeinek felső határát a 83. § (1)—(2) bekezdése alapján
kiszabható büntetések közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.
(2)	Ha e törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre
határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 83. § (l)-(2) bekezdése alapján kiszabható
legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel középmértékével
emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre a 83. § (1)—(2) bekezdés alapján
kiszabható büntetések együttes tartamát.
A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése
85.	§
(1)	A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre
felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan
feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
(2)	A próbaidő tartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - egy évtől öt évig
terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években, vagy
években és hónapokban kell meghatározni.
86.	§
(1)	A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki
a)	többszörös visszaeső,
b)	a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy
c)	a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy
felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
(2)	Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a
felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a
szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.
(3)	A (2) bekezdés szerinti rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe
lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.
(4)	A (2) és (3) bekezdés esetén a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja.
(5)	Ha az elkövetőt többször ítélik próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, és a
szabadságvesztések próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan telik.
(6)	A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető
pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.
87. §
32
A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha
a)	a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 90. § (1)
bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
b)	az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik, vagy
c)	az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
88. §
A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végrehajtás
elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést megfelelően
alkalmazni kell.
A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések
89.	§
(1)	A különös és a többszörös visszaesővel szemben - ha e törvény másként nem
rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés
esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet. Halmazati büntetés esetén
a 81. § (3) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (1)—(2)
bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.
(2)	A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § (1) bekezdése
alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő elkövetést a
bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni.
90.	§
(1)	Erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 33. § (4) bekezdése nem
alkalmazható.
(2)	Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös
visszaesőkénti minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos
bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére
emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a
törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az
elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
(3)	Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés
aj a 82. § (1) bekezdése alapján nem enyhíthető,
b)	- ha e törvény Általános Része lehetővé teszi - korlátlanul enyhíthető.
A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések
33
91.	§
(1)	Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a
bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet
nem haladhatja meg. Halmazati büntetés esetén a 81. § (3) bekezdése szerinti büntetési tételt,
tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (1)—(2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell alapul
venni.
(2)	Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, kitiltásnak is
helye van.
(3)	A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása esetén az e
törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított
jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása
92.	§
(1)	Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani a kiszabott
szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe.
(2)	A beszámításnál egy napi előzetes fogvatartás egy napi szabadságvesztésnek, egy
napi elzárásnak, egy napi tétel pénzbüntetésnek, illetve négy óra közérdekű munkának felel
meg.
(3)	Házi őrizet beszámítása esetén
a)	egy napi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy
nap, fogház fokozat esetén három nap,
b)	egy napi elzárásnak két nap,
c)	négy óra közérdekű munkának egy nap, illetve
d)	egy napi tétel pénzbüntetésnek egy nap
házi őrizetben töltött idő felel meg.
(4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó előzetes fogvatartás
vagy házi őrizet tartamát egy napi szabadságvesztésként kell beszámítani.
Osszbüntetés
93.	§
(1)	Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen
kiszabott büntetéseket - törvényben meghatározottak szerint - összbüntetésbe kell foglalni, ha
az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi első fokú ítélet kihirdetését megelőzően
követte el.
34
(2)	Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók,
amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket
folyamatosan hajtanak végre.
(3)	Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe
foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni.
(4)	Nem foglalható összbüntetésbe
a)	a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés,
b)	a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.
94.	§
Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést
szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetésnek és
a rövidebb büntetés vagy büntetések egyharmad részének összegeként számított tartamot, de
az nem haladhatja meg a büntetések együttes tartamát.
95.	§
(1)	Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása
esetén végrehajtási fokozatként a legszigorúbbat kell meghatározni. Ha az összbüntetés
mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetve többszörös visszaesőnél két év vagy
ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell
meghatározni.
(2)	Ha az (1) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt
számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg.
96.	§
(1)	Ha a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a
sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy a kiutasítást szabadságvesztés mellett
szabták ki, és a szabadságvesztés büntetéseket összbüntetésbe foglalták, akkor több, azonos
tartalmú foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények
látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás közül azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre
hátrányosabb.
(2)	A közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem foglalható összbüntetésbe. Több
közügyektől eltiltás mellékbüntetés közül azt kell végrehajtani, amelyik a leghosszabb
tartamú.
X.	Fejezet
Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények és a mentesítés
Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények
97.	§
35
(1)	A büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához, vagy intézkedés
alkalmazásához fűződő hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg.
(2)	A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre, és az alkalmazott
intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben
meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem
állapítható meg az elítélttel szemben.
A mentesítés hatálya
98.	§
(1)	A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül
a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
(2)	A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve
mentesítésben részesült.
(3)	Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a
büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.
A mentesítés módja
99.	§
Az elítélt mentesítésben részesülhet
a)	e törvény erejénél fogva,
b)	bírósági határozat alapján vagy
c)	kegyelem útján.
A törvényi mentesítés
100.	§
(1)	E törvény erejénél fogva áll be a mentesítés
a)	elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján,
b)	foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától
való eltiltás esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján,
c)	kiutasítás esetén a büntetés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatóságának
megszűnése napján,
d)	felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján,
e)	gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének vagy
végrehajthatósága megszűnésének napján,
f)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó tartamú
szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő
három év elteltével,
36
g)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb
tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését
követő öt év elteltével, vagy
h)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb
tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését
követő nyolc év elteltével,
i)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, tíz évet meghaladó tartamú, határozott ideig tartó
szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő
tíz év elteltével.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja esetén a mentesítés nem terjed ki
a)	foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás gyakorlásának,
b)	járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetés gyakorlásának,
c)	kitiltás esetén az ítéletben meghatározott településen vagy az ország meghatározott részén
való tartózkodás,
d)	sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az elítélt sportrendezvények
látogatásához való
jogára.
(3)	Az (1) bekezdés d) pontja esetében a mentesítés nem áll be, illetve hatályát veszti,
ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a végrehajtandó
szabadságvesztésre vonatkozó mentesítési szabályok az irányadók.
A bírósági mentesítés
101.	§
(1)	A bíróság az elítéltet kérelemre mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a
szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a 100. § (1) bekezdés j)-
i)	pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt.
(2)	Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése
óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - ha erre módja volt - jóvátette-e a
bűncselekménnyel okozott sérelmet.
102. §
(1)	A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság előzetes
mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes.
(2)	Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés
végrehajtását elrendelik.
A mentesítés egységessége
103.	§
37
Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetve nem mentesíthető, amíg a
mellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg.
A kegyelmi mentesítés
104.	§
(1)	A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti
akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.
(2)	A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli hátrányos
jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő.
XI.	Fejezet
A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések
Alapvető rendelkezések
105.	§
(1)	Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte,
de a tizennyolcadikat nem.
(2)	E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
106.	§
(1)	A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja
elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává
váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és
védelmét kell szem előtt tartani.
(2)	Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása
nem célravezető. Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét
nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható.
(3)	Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy
szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés
célja más módon nem érhető el.
A tevékeny megbánás
107.	§
Fiatalkorúval szemben tevékeny megbánásnak a 29. § (1) bekezdésében meghatározott
vétség vagy ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűntett elkövetése esetén
is helye lehet.
38
A büntetések és az intézkedések
108.	§
(1)	Fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható.
(2)	Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki szabadságvesztés, elzárás vagy
közérdekű munka.
A szabadságvesztés
109.	§
(1)	A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely
bűncselekmény esetén egy hónap.
(2)	A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra
kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a)	életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tíz év,
b)	öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése
esetén öt év.
(3)	A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra
kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a)	életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén
tizenöt év,
b)	tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése
esetén tíz év,
c)	öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése
esetén öt év.
(4)	A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó
rendelkezések szempontjából a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időtartamok az
irányadóak.
110.	§
(1)	A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak börtöne, ha
a)	a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik,
b)	az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső, vagy
c)	az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorút a szándékos
bűncselekmény elkövetését megelőző három éven belül szándékos bűncselekmény miatt
javítóintézeti nevelésre ítélték.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a szabadságvesztés végrehajtási
fokozata fiatalkorúak fogháza.
39
Az elzárás
lll.§
A fiatalkorúval szemben kiszabható elzárás legrövidebb tartama három nap,
leghosszabb tartama harminc nap.
A közérdekű munka
112. §
Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet
meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte.
A pénzbüntetés
113.	§
(1)	Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete,
jövedelme vagy megfelelő vagyona van.
(2)	Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke
kétszázötven napi tétel, az egy napi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer
forintban kell meghatározni.
(3)	Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén kell szabadságvesztésre
átváltoztatni.
A kiutasítás	.
114.	§
Kiutasításnak fiatalkorúval szemben akkor lehet helye, ha
a)	vele szemben tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki,
b)	az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné, és
c)	nem sérül a családi élet tiszteletben tartásához való joga.
A közügyektől eltiltás
115.	§
Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a
közügyektől eltiltani.
A próbára bocsátás
116.	§
40
(1)	Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye
van.
(2)	A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet.
(3)	A bíróság a 66. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben javítóintézeti nevelést
rendel el, vagy büntetést szab ki.
A jóvátételi munka
117.	§
Fiatalkorúval szemben jóvátételi munkavégzés akkor írható elő, ha az ítélet
meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte.
A kitiltás
118.	§
A megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról a
településről, amelyben családja él.
A pártfogó felügyelet
119.	§
(1)	A fiatalkorú
a)	a feltételes szabadság tartama,
b)	a próbára bocsátás próbaideje,
c)	a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje,
d)	a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama, és
e)	a vádemelés elhalasztásának tartama
alatt pártfogó felügyelet alatt áll.
(2)	Fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó
felügyeletet is el kell rendelni.
A j avítóintézeti nevelés
120.	§
(1)	Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes
nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el
azzal szemben, aki az ítélet meghozatalakor huszadik életévét betöltötte.
(2)	A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől négy évig terjedhet.
121. §
41
(1)	Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság megállapítja, hogy a fiatalkorú a
javítóintézeti nevelés felének letöltése után ideiglenesen elbocsátható az intézetből, ha
a)	legalább egy évet eltöltött az intézetben, és
b)	alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is
elérhető.
(2)	Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével,
de legalább egy év.
(3)	A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes
elbocsátás alatt — a 122. §-ban meghatározott esetet kivéve - szabadságvesztésre ítélik, vagy
vele szemben javítóintézeti nevelést rendelnek el. Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben más
büntetést szab ki, vagy más intézkedést alkalmaz, a bíróság az ideiglenes elbocsátást
megszüntetheti.
(4)	Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött
idő a javítóintézeti nevelésbe nem számítható be.
122. §
Ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt a
javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélik, a szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani. Ebben az esetben a javítóintézeti
nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy két napi javítóintézeti
nevelés helyébe egy napi szabadságvesztés lép.
A halmazati és az összbüntetés
123.	§
(1)	Fiatalkorú esetén a halmazati és az összbüntetés nem haladhatja meg
a)	a 109. § (3) bekezdés a) pontja esetén a húszévi,
b)	a 109. § (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés b) pontja esetén a tizenöt évi, és
c)	a 109. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés c) pontja esetén a hét év hat hónapi
szabadságvesztést.
(2)	A fiatalkorúval szemben kiszabható szabadságvesztés a 81. § (4) bekezdése vagy a
90.	§ (2) bekezdése alkalmazása esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott mértéket.
(3)	Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a
szabadságvesztést kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel
meghosszabbíthatja, ha erre a 106. §-ban meghatározott cél elérése érdekében szükség van. A
meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralevő részét nem érheti el.
Egységes intézkedés
42
124.	§
(1)	Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el,
amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket
folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként
javítóintézeti nevelést rendel el.
(2)	Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell
megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de
ne haladja meg az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát, illetve a négy évet.
Az előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámítása
125.	§
(1)	Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatartás és házi őrizet teljes
idejét be kell számítani.
(2)	A beszámításnál egy napi javítóintézeti nevelésnek egy napi előzetes fogvatartás,
illetve három nap házi őrizet felel meg. A beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát
egy napi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.
A mentesítés
126.	§
(1)	A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül
a)	az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását
felfüggesztik,
b)	a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos
bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítélték,
c)	a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év
elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb
tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
(2)	A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó tartamú
szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút kérelemre mentesítésben részesítheti,
ha erre érdemes.
XII.	Fejezet
A katonákra vonatkozó rendelkezések
Az elkövetők
127. §
(1) E törvény alkalmazásában katona
43
a)	a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja,
b)	a rendőrség hivatásos állományú tagja, ha csapaterős feladatot hajt végre, vagy
őrszolgálatot lát el,
c)	a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja, ha kötelékben lép fel,
tömegoszlatást végez, vagy őrszolgálatot lát el,
d)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagja, ha konkrét veszélyelhárítást végez, vagy
meghatározott fokozatú készültségben van.
(2)	E törvény rendelkezéseit a katonákra az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(3)	Katonai bűncselekményt tettesként csak katona követhet el.
Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény'
128. §
(1)	A XLV. Fejezet szerint büntetendő a katona, aki a katonai bűncselekményt
a)	a szövetséges fegyveres erő katonájával szemben, vagy
b)	külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy
humanitárius művelet keretében, illetve egyéb külföldi szolgálat során más állam katonájával
szemben
szolgálati feladat közös ellátása alatt követi el.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a szövetséges fegyveres erő katonája
a szövetséges fegyveres erő állama rendőrségének, illetve polgári védelmi szolgálatának tagja,
az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában más állam katonája a más állam rendőrségének,
illetve polgári védelmi szolgálatának tagja is.
129.	§
A XLV. Fejezet szerint büntetendő az a katona is, aki a katonai bűncselekményt
a)	a szövetséges fegyveres erőkben teljesített szolgálata során, illetve
b)	külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy
humanitárius művelet keretében
követi el.
A büntethetőséget kizáró okok
130.	§
(1)	Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta,
hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.
44
(2)	A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a
katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot
adó közvetett tettesként felel.
A büntethetőséget megszüntető ok
131.	§
A 66. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve nem büntethető katonai vétség
miatt az elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt.
A katonai fogda
132.	§
(1)	Ha az elítélt a szolgálatban megtartható, a bíróság a vétség miatt kiszabott, egy
évet meg nem haladó szabadságvesztést, illetve az elzárást katonai fogdában rendeli
végrehajtani, kivéve, ha az elítélt visszaeső.
(2)	Ha az elítélt szolgálati viszonya megszűnt, a büntetés, illetve hátralevő részének
végrehajtási fokozata fogház.
Összbüntetés
133.	§
Az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés végrehajtására a 136. § irányadó.
A közérdekű munka kiszabásának kizárása
134.	§
Katonával szemben szolgálati viszonyának fennállása alatt közérdekű munka nem
szabható ki.
A katonai büntetések
135.	§
(1)	Katonával szemben
a)	lefokozás vagy
b)	szolgálati viszony megszüntetése
más büntetés mellett, vagy ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor önállóan is kiszabható.
(2)	Katonai büntetés alkalmazásának nincs helye, ha a katonát a közügyektől eltiltják.
A katonai mellékbüntetések
45
136.	§
(1)	Katonával szemben
a)	rendfokozatban visszavetés, vagy
b)	várakozási idő meghosszabbítása
büntetés mellett szabható ki.
(2)	Katonai mellékbüntetés alkalmazásának nincs helye katonai büntetés mellett, vagy
ha a katonát a közügyektől eltiltják.
A lefokozás
137.	§
(1)	A lefokozással a katona elveszti a rendfokozatát.
(2)	Lefokozást akkor kell alkalmazni, ha az elkövető a rendfokozatra méltatlanná vált.
A szolgálati viszony megszüntetése
138.	§
A szolgálati viszony megszüntetésének akkor van helye, ha az elkövető a szolgálatra
méltatlanná vált.
A rendfokozatban visszavetés
139.	§
(1)	Rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel alacsonyabb rendfokozatba
kerül annál, amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel.
(2)	A rendfokozatban visszavetést akkor kell alkalmazni, ha a bűncselekmény a
rendfokozat tekintélyének sérelmével jár, de lefokozásra nincs szükség.
(3)	A rendfokozatban visszavetéssel egyidejűleg az alacsonyabb rendfokozatban
eltöltendő időt egy évtől két évig terjedő tartamban kell meghatározni.
A várakozási idő meghosszabbítása
140.	§
(1)	A várakozási idő meghosszabbítása esetén a katonának a soron következő
rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. A meghosszabbítást
években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt
várakozási idő felét.
46
(2)	A várakozási időt akkor kell meghosszabbítani, ha a katonának az előléptetést
hosszabb várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie.
Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
141.	§
(1)	A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes
mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a
mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.
(2)	Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza.
KÜLÖNÖS RÉSZ
XIII.	Fejezet
Az emberiesség elleni bűncselekmények
Népirtás
142.	§
(1)	Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges
megsemmisítése céljából
a)	a csoport tagjait megöli,
b)	a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c)	a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait
pusztulással fenyegetik,
d)	olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e)	a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberiesség elleni bűncselekmény
143.	§
(1)	Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként
a)	emberölést követ el,
b)	a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy
annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
c)	a lakosságot vagy annak egy részét jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti,
d)	emberkereskedelmet követ el, vagy kényszermunkát végeztet,
e)	mást személyi szabadságától megfoszt, vagy fogva tartását jogellenesen tartja fenn,
47
j) mást szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy
magzatelhajtásra kényszerít,
g)	másnak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
h)	politikai, nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nemi vagy más csoportot vagy annak tagját
üldözi,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki emberiesség elleni bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Apartheid
144.	§
(1)	Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja
feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetve a másik faji csoport rendszeres elnyomása
céljából
a)	valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,
b)	valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít,
amelyekkel a csoport, illetve a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére
törekszik,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig teijedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el, öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
az egyéb apartheid bűncselekmény súlyos következményekre vezet.
(4)	Aki apartheidre irányuló előkészületet követ el,
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig,
b)	a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	A (2)-(3) bekezdés alkalmazásában egyéb apartheid bűncselekményen az 1976. évi
27. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és
megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973.
november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f)
pontjában meghatározott apartheid bűncselekményeket kell érteni.
Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége
145.	§
Az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel
48
a)	a katonai elöljáró vagy katonai elöljáróként ténylegesen eljáró személy is (e §
alkalmazásában a továbbiakban együtt: elöljáró), ha a tényleges alárendeltsége és ellenőrzése
vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy követett el az e fejezetben
meghatározott bűncselekményt, és e bűncselekmény elkövetéséről vagy annak előkészületéről
az elöljáró tudott, vagy az adott körülmények alapján tudnia kellett volna, és nem tette meg a
bűncselekmény megakadályozásához szükséges, hatáskörében álló intézkedéseket, vagy
haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről
tudomást szerzett;
b)	az a) pont alá nem tartozó vezető beosztású hivatalos vagy külföldi hivatalos személy (a
továbbiakban e § alkalmazásában: hivatali vezető) is, ha a tényleges hatalma és ellenőrzése
alá tartozó személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alárendelt) követett el az e
fejezetben meghatározott bűncselekményt, annak következtében, hogy felette nem gyakorolt
megfelelő ellenőrzést, ha:
ba)	tudta, hogy alárendeltje ilyen bűncselekményt követett el, vagy készít elő, vagy tudatosan
figyelmen kívül hagyta az egyértelműen erre utaló körülményeket,
bb)	a bűncselekmény a tényleges feladat- vagy hatáskörébe tartozó tevékenységet érintett, és
be) nem tett meg a hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak
érdekében, hogy megakadályozza elkövetését, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt
követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett.
XIV.	Fejezet
Háborús bűncselekmények
Tiltott toborzás
146.	§
(1)	Aki a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe - szövetséges
fegyveres erőn kívül - katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy
ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a magyar állampolgár, aki - szövetséges
fegyveres erőn kívül - nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt
vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres
szervezetben kiképzésen vesz részt.
(3)	Ha a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe katonai szolgálatra,
katonai érdekű egyéb szolgálatra toborzott vagy ilyen szolgálatra közvetített személy a
tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a toborzó vagy közvetítő személy két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fegyverszünet megszegése
147.	§
(1)	Aki a fegyverszünet feltételeit megszegi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
49
(2)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a fegyverszünet
megszegése különösen súlyos következményekre vezet.
Hadikövet elleni erőszak
148.	§
(1)	Aki az ellenség hadikövetét vagy ennek kísérőjét bántalmazza, jogtalanul
visszatartja, vagy ellene más erőszakot alkalmaz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul
meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki a hadikövetet vagy a kísérőjét megöli, tíz évtől húsz évig terjedő vagy
életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Védett személyek elleni erőszak
149.	§
(1)	Aki háború idején
a)	védett személyek ellen támadást irányít, vagy
b)	olyan támadást irányít, amely a védett személyek halálát vagy súlyos sérülését okozhatja,
úgy, hogy az nyilvánvalóan túlzott mértékű a várható közvetlen katonai előnyhöz képest,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki háború idején védett személyt
a)	megöl,
b)	olyan életfeltételek közé kényszerít, amelyek a védett személyt pusztulással fenyegetik,
c)	szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy
magzatelhajtásra kényszerít,
d)	személyi szabadságától jogellenesen megfoszt,
e)	jogszerű tartózkodási helyéről kitelepít vagy elhurcol, kivéve, ha azt fontos katonai
szükséglet indokolja,
tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki háború idején védett személy egészségügyi önrendelkezési jogát megsérti,
vagy a védett személynek súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Aki háború idején védett személyt vagy védett személyek egy csoportját a
tisztességes és szabályos bírósági eljáráshoz való jogától megfoszt, két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló
előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Túlélők megölésére utasítás
50
150.	§
Aki háború idején alárendeltjének olyan parancsot vagy utasítást ad, hogy ne hagyjon
túlélőket, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Élő pajzs használata
151.	§
(1)	Aki védett személyt arra használ fel, hogy meghatározott területet vagy katonai
erőket az ellenség katonai műveleteitől megóvjon, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló
előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tiltott sorozás
152.	§
(1)	Aki
a)	védett személyt arra kényszerít, hogy a számára ellenséges hatalom fegyveres erőiben vagy
csoportjában szolgáljon,
b)	az ellenséges hatalom állampolgárát arra kényszeríti, hogy saját állama elleni
hadműveletben részt vegyen,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló
előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt fegyveres erőkhöz vagy
csoporthoz behív, besoroz, vagy háborúban való részvételre rábír, ehhez segítséget nyújt,
vagy az ehhez szükséges feltételeket biztosítja, öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Védett tulajdon elleni támadás
153.	§
(1)	Aki háború idején támadást indít, vagy folytat katonai célpontnak nem minősülő és
katonailag védtelen létesítmény ellen, illetve olyan támadást indít, vagy folytat, amely
katonailag védtelen létesítményben olyan kárt okoz, amely nyilvánvalóan túlzott mértékű a
várható közvetlen katonai előnyhöz képest, bűntett miatt két évtől nyolc évig tejjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a támadás
51
a)	kórház, betegek és sebesültek kezelésére vagy elhelyezésére szolgáló hely vagy
b)	a nemzetközi szerződés által védett kulturális javak ellen
irányul.
(3)	A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetközi szerződés által védett kulturális
javakat vagy azok közvetlen környékét katonai célra igénybe veszi vagy felhasználja, illetve
ilyen javakat eltulajdonít, fosztogat, megrongál, vagy megsemmisít.
(4)	A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés b)
pontjában vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt nemzetközi szerződés
szerinti különleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javakra, illetve azok közvetlen
környékére követik el.
(5)	E § alkalmazásában
a)	kulturális javak: az 1957. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a kulturális javak
fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt
nemzetközi egyezmény 1. Cikkében meghatározott kulturális javak,
b)	különleges védelem alatt álló kulturális javak: az a) pontban említett egyezmény 8.
Cikkében meghatározott kulturális javak,
c)	kiemelt védelem alatt álló kulturális javak: az a) pontban említett egyezmény Második
Kiegészítő Jegyzőkönyvének 10. Cikkében meghatározott kulturális javak.
Háborús fosztogatás
154.	§
(1)	Aki hadműveleti vagy megszállt területen
a)	a polgári javakat fosztogatja,
b)	a lakosságot szolgáltatás kikényszerítésével vagy más módon a létfenntartásához szükséges
javaitól megfosztja, vagy e javait elpusztítja, kivéve, ha azt fontos katonai szükséglet
indokolja,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki a harctéren az elesetteket, a sebesülteket vagy a betegeket fosztogatja, két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása
155.	§
(1)	Aki hadműveleti vagy megszállt területen nemzetközi szerződés által tiltott
fegyvert vagy harci eszközt alkalmaz, vagy alkalmaztat, bűntett miatt tíz évtől húsz évig
terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
52
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Humanitárius szervezet elleni támadás
156.	§
Aki háború idején támadást irányít az Egyesült Nemzetek Alapokmányával
összhangban tevékenykedő humanitárius, segély- vagy békefenntartó szervezet személyzete,
felszerelése, eszközei, egységei vagy járművei ellen, ha azok jogosultak a védett
személyeknek vagy létesítményeknek a fegyveres összeütközés nemzetközi joga által
biztosított védelemre, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nemzetközi humanitárius szervezet által biztosított oltalom megsértése
157.	§
Aki háború idején a vöröskereszt, a vörös félhold, a vörös kristály, a vörös oroszlán
vagy a vörös nap jelvénnyel, illetve hasonló célt szolgáló és nemzetközileg elismert más
jelvénnyel vagy jelzéssel visszaél, vagy ezek oltalma alatt álló személlyel vagy dologgal
szemben erőszakos cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egyéb háborús bűntett
158.	§
Az egyéb háborús bűntettekről és az azok elkövetése esetén kiszabható büntetésekről
az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel
módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet rendelkezik.
Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége
159.	§
Az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel
a)	a katonai elöljáró vagy katonai parancsnokként ténylegesen eljáró személy (e §
alkalmazásában a továbbiakban együtt: elöljáró), ha a tényleges alárendeltsége és ellenőrzése,
vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy követett el az e fejezetben
meghatározott bűncselekményt, és e bűncselekmény elkövetéséről vagy annak előkészületéről
az elöljáró tudott, vagy az adott körülmények alapján tudnia kellett volna, és nem tette meg a
bűncselekmény megakadályozásához szükséges, hatáskörében álló intézkedéseket, vagy
haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről
tudomást szerzett,
b)	az a) pont alá nem tartozó vezető beosztású hivatalos vagy külföldi hivatalos személy (a
továbbiakban e § alkalmazásában: hivatali vezető) is, ha a tényleges hatalma és ellenőrzése
alá tartozó személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alárendelt) követett el az e
fejezetben meghatározott bűncselekményt, annak következtében, hogy felette nem gyakorolt
megfelelő ellenőrzést, ha:
53
ba)	tudta, hogy alárendeltje ilyen bűncselekményt követett el vagy készít elő, vagy tudatosan
figyelmen kívül hagyta az egyértelműen erre utaló körülményeket,
bb)	a bűncselekmény a tényleges feladat- vagy hatáskörébe tartozó tevékenységet érintett, és
be) nem tett meg a hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak
érdekében, hogy megakadályozza elkövetését, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt
követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett.
XV.	Fejezet
Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények
Emberölés
160. §
(1)	Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
az emberölést
a)	előre kitervelten,
b)	nyereségvágyból,
c)	aljas indokból vagy célból,
d)	különös kegyetlenséggel,
e)	hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetve
emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a
külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt
személy ellen,
f)	több ember sérelmére,
g)	több ember életét veszélyeztetve,
h)	különös visszaesőként,
i)	tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére vagy
j) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.
(3)	Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy
akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.
(6)	A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából
hasonló jellegű bűncselekmény
a)	az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a népirtás [142. § (1) bekezdés a)
pont],
54
b)	az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő
esetei [190. § (4) bekezdés, 444. § (5) bekezdés a) pont],
c)	a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei,
ha a halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 441. §
(4)	bekezdés].
Erős felindulásban elkövetett emberölés
161. §
Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Öngyilkosságban közreműködés
162. §
(1)	Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az
öngyilkosságot megkísérlik, vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem
töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az
öngyilkosságot megkísérlik, vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Magzatelhajtás
163. §
(1)	Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást
a)	üzletszerűen,
b)	az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy
c)	súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva
követik el.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az
állapotos nő halálát okozza.
(4)	Az a nő, aki magzatát elhajtja, vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Testi sértés
164. §
55
(1)	Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2)	Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az
elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az
elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi
sértést
a)	aljas indokból vagy célból, illetve
b)	védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére
követik el.
(5)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés
maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
(6)	A büntetés egy évtől öt évig teijedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
a)	aljas indokból vagy célból,
b)	védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben,
c)	maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva, illetve
d)	különös kegyetlenséggel
követik el.
(7)	Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló
előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés
életveszélyt vagy halált okoz.
(9)	Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a)	a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b)	a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben három évig,
c)	életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(10)	A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra
büntethető.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
165.	§
56
(1)	Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy
egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés
a)	három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot,
súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c)	két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember
halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3)	Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1)
bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben -
az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a
robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is.
Segítségnyújtás elmulasztása
166.	§
(1)	Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az
élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal,
és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3)	A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy
ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4)	A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a
közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.
Gondozási kötelezettség elmulasztása
167.	§
Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel
szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi
épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
XVI. Fejezet
57
Az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények
Beavatkozás az emberi génállományba
168.	§
(1)	Aki az emberi vagy magzati génállományon, illetve emberi embrió génállományán
annak megváltoztatására irányuló beavatkozást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés
szerinti beavatkozás a génállomány megváltozását idézi elő.
Emberi ivarsejt tiltott felhasználása
169.	§
(1)	Aki halottból vagy halott magzatból származó ivarsejtet emberi reprodukcióra
irányuló különleges eljárásra használ fel, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki emberi ivarsejt tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Születendő gyermek nemének megválasztása
170.	§
Aki a születendő gyermek nemének megválasztására irányuló beavatkozást végez,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése
171.	§
Aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően
végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése
172.	§
(1)	Aki emberi ivarsejten, illetve emberi embrión engedély nélkül vagy az engedélytől
eltérően orvostudományi kutatást végez, vagy emberi embriót kutatási célból hoz létre, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki
a)	emberi embriót állat szervezetébe átültet,
b)	emberi és állati ivarsejtet egymással megtermékenyít,
58
c)	olyan emberi embriót, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe beültet,
d)	kutatáshoz felhasznált emberi ivarsejtet emberi reprodukcióra felhasznál,
e)	emberi megtermékenyítéshez vagy embrió-beültetéshez nem emberi ivarsejtet vagy embriót
használ fel, illetve
j) emberi embriót több emberi embrió vagy állati embrió létrehozatalára használ fel,
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	E § alkalmazásában emberi ivarsejt alatt a magzati ivarsejtet is érteni kell.
173.	§
(1)	Aki emberi embrión az embrió génállományának megváltoztatására irányuló
kutatást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki
a)	emberi embriót a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő vagy további
sajátosságokkal rendelkező egyed létrehozatalára használ fel, vagy
b)	emberi embrió sejtjeit szétválasztja,
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása
174.	§
(1)	Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag
megegyező emberi egyedeket hoz létre, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberi test tiltott felhasználása
175.	§
(1)	Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy
annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett
forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
59
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott
felhasználását egészségügyi szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el.
(3)	A büntetés az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, a (2)
bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az
emberi test tiltott felhasználását
a)	tizennyolc éven aluli személy sérelmére,
b)	üzletszerűen vagy
c)	bűnszövetségben
követik el.
(4)	Aki az emberi test tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség
miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) és (3) bekezdésben
meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	E § alkalmazásában embrió alatt az anya testéből kikerült, valamint az emberi
reprodukcióra irányuló különleges eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem
ültetett embriót is érteni kell.
XVII.	Fejezet
Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények
Kábítószer-kereskedelem
176.	§
(1)	Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a)	bűnszövetségben,
b)	hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c)	a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
létesítményében
követik el.
(3)	A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(4)	Az (l)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5)	Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál, vagy átad,
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b)	a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
60
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)	Aki
a)	az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ
el, három évig,
b)	a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy
évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
177.	§
(1)	Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba
hoz, vagy azzal kereskedik,
c)	oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt
épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
eb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt
a)	jelentős mennyiségű kábítószerre,
b)	bűnszövetségben, illetve
c)	hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(3)	Az (1)—(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4)	Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély
mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó
személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére
irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kábítószer birtoklása
178. §
61
(1)	Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz,
onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	A büntetés
a)	két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa)	üzletszerűen,
ab)	bűnszövetségben,
ac)	hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b)	öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre és
c)	öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű
kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
(3)	Az (l)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4)	Aki az (1)—(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló
előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b)	a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig
terjedő szabadságvesztés.
(6)	Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás
céljából megszerez, vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
179. §
(1)	Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
b)	oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt
épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
kábítószert termeszt, előállít, megszerez, vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy,
aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország
területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
(3)	A büntetés
62
a)	öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa)	bűnszövetségben vagy
ab)	üzletszerűen,
ac)	hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b)	öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c)	öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős
mennyiségű kábítószerre	,
követik el a bűncselekményt.
(4)	Az (1)—(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5)	Aki az (l)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló
előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)	Ha bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett
miatt
a)	az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b)	a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
180. §
(1)	Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt,
előállít, megszerez, vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését
beismeri, és az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig
folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más
ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően
két éven belül
a)	az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az
eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen,
kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való
részvételt, vagy
b)	az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása
miatt megállapították.
(3)	A 178. § (1) és (5)—(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)—(2) és (6) bekezdés esetén -
ha az (1) bekezdés nem alkalmazható - a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a
vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.
Kóros szenvedélykeltés
181. §
63
(1)	Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású
anyag, illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy
b)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő
az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött
személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez
segítséget nyújt.
Kábítószer készítésének elősegítése
182. §
(1)	Aki kábítószer termesztése vagy előállítása céljából ehhez szükséges anyagot,
berendezést vagy felszerelést
a)	készít, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, átad,
b)	forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig teijedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi
eszközöket szolgáltat.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, vagy
b)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt üzletszerűen
követik el.
(4)	Aki az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló
előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Nem büntethető, aki - mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a
hatóság tudomására jutott volna - cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő
anyagot, berendezést vagy felszerelést a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer
készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását.
Kábítószer-prekurzorral visszaélés
183.	§
(1)	Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzort
64
a)	engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve tart, forgalomba hoz, szállít, vagy azzal
közvetítő tevékenységet végez,
h)	úgy szerez meg, hogy evégből valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzor
forgalomba hozatalával, szállításával, vagy az azzal végzett közvetítő tevékenységgel
összefüggő értesítési kötelezettséget megszegi, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	E § alkalmazásában
a)	az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletet (e
bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 273/2004/EK rendelet, illetve a kábítószer-
prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére
vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletet (e bekezdés
alkalmazásában a továbbiakban: 111/2005/EK rendelet),
b)	forgalomba hozatalon a 273/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott
fogalmat,
c)	szállításon a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének c) és d) pontjában meghatározott fogalmat,
d)	közvetítői tevékenységen a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott
fogalmat, és
e)	értesítési kötelezettség alatt a 273/2004/EK rendelet 8. cikk (1) bekezdésében, és a
111/2005/EK rendelet 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget
kell érteni.
Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
184.	§
(1)	Aki új pszichoaktív anyagot
a)	az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, illetve
b)	előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	E § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő
gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló
törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.
Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
185.	§
(1)	Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert
a)	előállít,
65
b)	kínál, átad, forgalomba hoz,
c)	orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott
teljesítményfokozó szerhez,
b)	a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában
meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
felhasználásával követi el.
(4)	Aki az (1)—(3) bekezdésben meghatározott teljesítményfokozó szerrel visszaélésre
irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem
töltött személyt tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a
tiltott teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)	E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely
hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és
rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a
sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet I.
számú mellékletében.
Egészségügyi termék hamisítása
186. §
(1)	Aki
a)	egészségügyi terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít,
b)	hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket
kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c)	hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan kivisz,
azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart,
d)	Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket indokolatlan mennyiségben
megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,
e)	egészségügyi termékhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal
rendeltetésétől eltérően felhasznál,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben
66
a)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást,
b)	két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált
okoz.
(3)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a)	egészségügyi dolgozóként,
b)	gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel
rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy
c)	bűnszövetségben
követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	A (3) bekezdés szerint büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy
Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék a felhasználók számára széles
körben válik hozzáférhetővé.
(5)	E § alkalmazásában
a)	egészségügyi termék: a gyógyszer, az állatgyógyászati készítmény, az orvostechnikai
eszköz, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz és a vizsgálati készítmény;
b)	indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy
nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza;
c)	Magyarországon nem engedélyezett_egészségügyi termék alatt érteni kell a megfelelőség
értékelési eljárás lefolytatása nélkül forgalomba hozott orvostechnikai eszközt is, továbbá azt
a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó
jogszabályi előírások megsértésével használnak fel. Engedélyezett egészségügyi terméknek
kell tekinteni azt a magyarországi forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert
is, amelyre nézve olyan az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást
fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést
követően jogszerűen végezhető.
Kuruzslás
187.	§
(1)	Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó
tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az
orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el.
(3)	E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az,
a)	akinek hazai egyetemen szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van,
b)	akinek külföldi egyetemen szerzett és honosított, egyenértékűségi záradékkal ellátott
általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van, és
67
c)	a külföldi állampolgár, aki engedély alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi
tevékenységet,
feltéve, hogy nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
(4)	A kuruzslás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
Méreggel visszaélés
188.	§
(1)	Aki mérget jogosulatlanul készít, tart, felhasznál, vagy forgalomba hoz, illetve aki
a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek
veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételét elmulasztja, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2)	E § alkalmazásában mérgen olyan veszélyes anyagot vagy keveréket kell érteni,
amely toxikológiai tulajdonságai alapján a belégzése, lenyelése vagy a bőrön át történő
felszívódása esetén az emberi életet veszélyezteti, illetve súlyos sérülést vagy súlyos
egészségkárosodást idézhet elő.
Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés
189.	§
(1)	Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart,
amely az egészségre ártalmas, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a bűncselekményt jelentős értékű ártalmas közfogyasztási cikkre követik el, vagy
b)	a (2) bekezdés esetén az ártalmas közfogyasztási cikk a fogyasztók számára széles körben
válik hozzáférhetővé.
(4)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Nem büntethető az (1) és (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény
elkövetője, ha mihelyt tudomást szerez a közfogyasztási cikk ártalmas voltáról, mindent
megtesz azért, hogy az ártalmas közfogyasztási cikk a birtokába visszakerüljön, illetve ne
kerüljön forgalomba.
XVIII.	Fejezet
Az emberi szabadság elleni bűncselekmények
Emberrablás
68
190.	§
(1)	Aki mást személyi szabadságától
a)	erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy
b)	védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát
kihasználva
megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást
a)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b)	bűnszövetségben,
c)	fegyveresen,
d)	felfegyverkezve vagy
e)	hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel
követik el.
(3)	A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az
emberrablást
a)	tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b)	különösen súlyos hátrányt okozva vagy
c)	halált okozva
követik el.
(4)	A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.
(5)	Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást - mielőtt abból
súlyos következmény származott volna - önként abbahagyja.
Emberrablás feljelentésének elmulasztása
191.	§
Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről
az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást
megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberkereskedelem
192. §
69
(1)	Aki mást
a)	elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, illetve
b)	az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol,
elrejt, vagy másnak megszerez,
bűntett miatt három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz,
szállít, elszállásol, elrejt, vagy másnak megszerez, egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az
emberkereskedelmet
a)	személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,
b)	erőszakkal vagy fenyegetéssel,
c)	megtévesztéssel,
d)	a sértett sanyargatásával,
e)	az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal
visszaélve,
J) emberi test tiltott felhasználása céljából,
g)	hivatalos személyként, e minőséget felhasználva,
h)	bűnszövetségben vagy
i)	üzletszerűen
követik el.
(4)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy sérelmére követik el,
b)	a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b)-i) pontjaiban foglaltak valamelyike szerint
minősül, vagy
c)	a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy
életveszélyt okoz.
(5)	A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött
személy sérelmére követik el,
b)	a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint is minősül,
c)	a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, vagy
d)	a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy sérelmére gyermekpomográfia céljából követik el.
70
(6)	A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
a)	a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint is minősül,
b)	a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, vagy
c)	a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött
személy sérelmére gyermekpomográfia céljából követik el.
(7)	Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8)	E § alkalmazásában kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy
helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzésére törekvés.
Kényszermunka
193.	§
(1)	Aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy
fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kényszermunkát
a)	a sértett sanyargatásával,
b)	jelentős érdeksérelmet okozva vagy
c)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére
követik el.
Személyi szabadság megsértése
194.	§
(1)	Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság
megsértését
a)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b)	aljas indokból vagy célból,
c)	a sértett sanyargatásával,
d)	védekezésre képtelen személy sérelmére,
e)	fegyveresen,
f)	felfegyverkezve,
g)	jelentős érdeksérelmet okozva vagy
h)	hivatalos eljárás színlelésével
71
követik el.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c)
pontja szerint is minősül.
Kényszerítés
195.	§
Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne
tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem
valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
XIX.	Fejezet
A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények
Szexuális kényszerítés
196.	§
(1)	Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális
kényszerítést
a)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b)	a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére, illetve a közte és a sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal
visszaélve
követi el.
(3)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést
tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Szexuális erőszak
197.	§
(1)	Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a)	a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen
fenyegetéssel követi el,
b)	más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre
használja fel.
72
(2)	Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés
büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális
cselekményt végez, vagy végeztet.
(3)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt
a)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b)	a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére, illetve a közte és a sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal
visszaélve vagy
ej azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen
követik el.
(4)	Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a)	aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott
bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, vagy
b)	ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c)
pontja szerint is minősül.
(5)	Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket
biztosítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szexuális visszaélés
198.	§
(1)	Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem
töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással
szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem
töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása,
gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban
fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b)	a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
(4)	Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött,
de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi
73
vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Vérfertőzés
199.	§
(1)	Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a
leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
Kerítés
200.	§
(1)	Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak
megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Kerítést követ el, és az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki tizennyolcadik
életévét be nem töltött személyt prostitúcióra felajánl, vagy felhív.
(3)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.
(4)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott kerítést
a)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b)	az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére, vagy
a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve, illetve
c)	megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel
követik el.
(5)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés a) vagy b)
pontjában meghatározott kerítés a c) pont szerint is minősül.
(6)	Aki üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Prostitúció elősegítése
201.	§
(1) Aki
74
a)	mást prostitúcióra rábír,
b)	épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát,
c)	tizennyolcadik életévétbe nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki tizennyolcadik
életévét be nem töltött személyt bír rá prostitúcióra.
(3)	Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket
szolgáltat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kitartottság
202.	§
Aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gyermekprostitúció kihasználása
203.	§
(1)	Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából
haszonszerzésre törekszik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött
személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt.
(3)	Aki részben vagy egészben tizennyolc éven aluli, prostitúciót folytató személlyel
tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Aki olyan bordélyházat tart fenn, vezet, vagy szolgáltat a működéséhez anyagi
eszközöket, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat prostitúciót, két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gyermekpomográfia
204.	§
(1)	Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf
felvételt
a)	megszerez, vagy tart, bűntett miatt három évig,
b)	készít, kínál, átad, vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,
c)	forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára
hozzáférhetővé tesz, vagy ezekhez anyagi eszközöket szolgáltat, két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
75
(2)	Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés c)
pontjában meghatározott bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(3)	Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf
műsorban
a)	szereplésre felhív, három évig,
b)	szerepeltet, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való
szereplésre felhív,
b)	olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy szerepel,
c)	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vagy személyek pornográf műsorban való
szerepeltetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5)	Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf
felvétel készítéséhez, forgalomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez szükséges
vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(6)	E § alkalmazásában
a)	pornográf felvétel: az olyan videó-, film-, vagy fényképfelvétel, illetve más módon
előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a
nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja,
b)	pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan
a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.
Szeméremsértés
205.	§
(1)	Aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt
szeméremsértő módon mutogatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy
kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem töltött személy előtt szeméremsértő
magatartást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint
büntetendő, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett
emberi méltóságát sérti.
76
Kitiltás
206. §
Gyermekprostitúció kihasználása, prostitúció elősegítése, kitartottság és
szeméremsértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
Magánindítvány
207.	§
A 196. § (1) bekezdésében, a 197. § (1) bekezdés a) pontjában, és a 205. § (3)
bekezdésében meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha
azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
XX.	Fejezet
A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények
Kiskorú veszélyeztetése
208.	§
(1)	A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy — ideértve a
szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától
megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él aki e
feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi
vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő
az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyt
a)	bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír,
vagy rábírni törekszik,
b)	bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.
Gyermekmunka
209. §
Aki
a)	a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi
előírásokat megszegi, vagy
b)	keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik
életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
77
Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása
210. §
(1)	Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval
kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a
kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is
önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ítélet meghozataláig
megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi.
Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
211. §
(1)	Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a
hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából
elvisz, illetve a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése során az
elvitelkor erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést
alkalmaz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Együtt élők közötti lelki bántalmazás
212. §
(1)	Aki azért, hogy a vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő
a)	házastársa, volt házastársa,
b)	élettársa, volt élettársa,
c)	egyeneságbeli rokona,
d)	nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló kiskorú, illetve
e)	őt nevelő, felügyelő vagy gondozó személy
valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, rendszeresen vagy tartósan olyan erőszakos
magatartást tanúsít, amely a sértettnek lelki szenvedést okoz, ha más bűncselekmény nem
valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra
büntethető.
Tartási kötelezettség elmulasztása
213. §
78
(1)	Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt
gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig teijedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási
kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén
büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget
tesz.
Családi jogállás megsértése
214.	§
(1)	Aki más családi jogállását megváltoztatja, vagy megszünteti, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi jogállás
megsértését
a)	egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja
foglalkozása körében,
b)	a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy
gondozására köteles személy
követi el.
(3)	Ha a családi jogállás megsértését egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kettős házasság
215.	§
Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel
házasságot köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
XXI.	Fejezet
Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények
A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése
216.	§
Aki mást
a) lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz,
79
b)	vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közösség tagja elleni erőszak
217.	§
(1)	Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes
csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása,
nemi irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas
arra, hogy riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes
csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása,
nemi irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít,
hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a közösség tagja elleni
erőszakot
a)	fegyveresen,
b)	felfegyverkezve,
c)	jelentős érdeksérelmet okozva,
d)	a sértett sanyargatásával,
e)	csoportosan vagy
j) bűnszövetségben
követik el.
(4)	Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának
megsértése
218.	§
Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási
gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése
219. §
(1)	Aki beleegyezéshez vagy hozzájáruláshoz kötött
80
a)	az emberi génállomány megváltoztatásával, az embrió génállományának
megváltoztatásával, emberi reprodukcióval vagy a születendő gyermek nemének
megválasztásával kapcsolatos egészségügyi beavatkozást,
b)	emberen, embrióval vagy ivarsejttel végezhető orvostudományi kutatást,
c)	az átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetkivételt, illetve szerv- vagy szövetátültetést
a jogosult beleegyezése vagy hozzájárulása nélkül végez, vagy a beleegyezés és a
hozzájárulás jogának gyakorlásához szükséges, törvényben előírt megfelelő tájékoztatást
elmulasztja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tiltakozó nyilatkozat ellenére halottból
szervet vagy szövetet távolít el.
(3)	Aki a beleegyezéshez vagy hozzájáruláshoz kötött, az (1) bekezdés szerinti
egészségügyi beavatkozást, orvostudományi kutatást, szerv- vagy szövetkivételt, illetve szerv-
vagy szövetátültetést gondatlanságból a jogosult beleegyezése vagy hozzájárulása nélkül
végez, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Személyes adattal visszaélés
220. §
(1)	Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések
megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a)	jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b)	az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy
kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó
kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3)	A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést
különleges személyes adatra követik el.
(4)	A büntetés bűntett miatt három évig teqedő szabadságvesztés, ha személyes adattal
visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
Közérdekű adattal visszaélés
221.	§
(1)	Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések
megszegésével
a)	közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen
a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b)	közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve
81
c)	hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a közérdekű
adattal visszaélést jogtalan haszonszerzés végett követik el.
Magánlaksértés
222.	§
(1)	Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre
erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a
lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal
rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a)	éjjel,
b)	fegyveresen,
c)	felfegyverkezve vagy
d)	csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.
(3)	Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez
tartozó bekerített helyre bemenjen,
a)	ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,
b)	ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint
büntetendő.
(4)	A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik
el.
Zaklatás
223.	§
(1)	Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve
mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
82
a)	mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó
büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b)	azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül
veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki a zaklatást
a)	házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b)	nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
c)	hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve
követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben
meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Magántitok megsértése
224.	§
(1)	Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott
magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2)	A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős
érdeksérelmet okoz.
Levéltitok megsértése
225.	§
(1)	Aki
a)	másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése
végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve
b)	elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2)	A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
(3)	A büntetés
a)	két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény,
b)	bűntett miatt három évig teijedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény
jelentős érdeksérelmet okoz.
Kiszolgáltatott személy megalázása
83
226. §
(1)	Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát
megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a)	az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér,
b)	a magát megalázó személyről felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság
számára hozzáférhetővé tesz.
Rágalmazás
227.	§
(1)	Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy
ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a)	aljas indokból vagy célból,
b)	nagy nyilvánosság előtt, vagy
c)	jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Becsületsértés
228.	§
(1)	Aki a 227. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a)	a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű
tevékenységével összefüggésben vagy
b)	nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
Kegyeletsértés
229.	§
Aki halottat vagy emlékét a 227. vagy a 228. §-ban meghatározott módon
meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.
84
A valóság bizonyítása
230.	§
(1)	A 227-229. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az
elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.
(2)	A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve
az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke
indokolta.
Magánindítvány
231.	§
(1)	A 219. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető,
kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is
elkövetnek. A 219. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló
törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója
vagy örököse terjesztheti elő.
(2)	A 222-229. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra
büntethető.
(3)	A 229. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse
terjesztheti elő.
XXII.	Fejezet
A közlekedési bűncselekmények
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
232.	§
(1)	Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka
megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés
eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője
ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások
életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	A büntetés
a)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b)	két évtől nyolc évig teijedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c)	öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d)	öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember
halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
85
okoz.
(3)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott
esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben
mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott
volna, önként megszünteti.
Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése
233.	§
(1)	Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy
mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés
a)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b)	két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c)	öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d)	öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember
halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben
az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben
mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott
volna, önként megszünteti.
Közúti veszélyeztetés
234.	§
(1)	Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom
elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek
teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
86
(2) A büntetés
a)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b)	két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c)	öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d)	öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember
halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
Közúti baleset okozása
235.	§
(1)	Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak
gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	A büntetés
a)	három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot,
súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c)	két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember
halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
Járművezetés ittas állapotban
236.	§
(1)	Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt
vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet
vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt
a)	három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c)	két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d)	öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát
okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
87
(3)	Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve
közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2)
bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint
büntetendő.
Járművezetés bódult állapotban
237.	§
(1)	Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre
hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású
úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi
meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt
a)	három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c)	két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d)	öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát
okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3)	Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre
hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton,
illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2)
bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint
büntetendő.
Járművezetés tiltott átengedése
238.	§
(1)	Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve
közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult
állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt
a)	három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot,
súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c)	két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember
halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
88
Cserbenhagyás
239.	§
Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve
onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy
testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Értelmező rendelkezések
240.	§
(1)	A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell
alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem
közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.
(2)	A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a
gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.
(3)	A 236. és 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a
szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék
levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából
származó alkohol van.	•
XXIII.	Fejezet
A környezet és a természet elleni bűncselekmények
Környezetkárosítás
241.	§
(1)	Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős
mértékű szennyezéssel vagy más módon
a)	veszélyezteti,
b)	olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak
beavatkozással állítható helyre,
c)	olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható
helyre,
bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott
esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés
a)	pontja esetén egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
89
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában, és a (2) bekezdés első és második fordulatában
meghatározott esetben az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig
büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az első fokú ítélet meghozataláig a bűncselekmény által
bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet
eredeti állapotát helyreállítja.
(4)	E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok
összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket
meghaladó terhelése.
T ermészetkárosítás
242.	§
(1)	Aki
a)	fokozottan védett élő szervezet egyedét,
b)	védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős
növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott,
pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei
esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,
c)	a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított
védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet
egyedét
jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi,
azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az
élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza,
a)	hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek
külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a
fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett
legmagasabb érték kétszeresét,
b)	amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását
veszélyezteti.
(3)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	E § alkalmazásában élő szervezet egyede:
a)	az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,
b)	az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,
c)	az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint
annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy
készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből
származó összetevőt tartalmaz.
90
243.	§
(1)	Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett
élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben
megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a
Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek
életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.
(3)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	E § alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a természet védelméről szóló
törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.
Állatkínzás
244.	§
(1)	Aki
a)	gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben
indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó
egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b)	gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja, vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást
olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.
Orvvadászat
245.	§
Aki
a)	vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen
vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez,
b)	külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati
tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el,
c)	külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy
kíméleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy
elfogására irányuló tevékenységet végez,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Orvhalászat
91
246.	§
Aki
a)	jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel - a horgászatot kivéve -
halfogásra irányuló tevékenységet végez,
b)	külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen
halfogásra irányuló tevékenységet végez,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tiltott állatviadal szervezése
247.	§
(1)	Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra
fogadást szervez, vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít,
vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
248.	§
(1)	Aki
a)	arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,
b)	engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet,
illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,
bűntett miatt három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes
hulladékra követik el.
(3)	Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdésben
meghatározott esetben egy évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	E § alkalmazásában
a)	hulladék: mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, ha
alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői,
illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére;
b)	hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló
törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő
92
behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást -, előkezelése, tárolása,
hasznosítása, ártalmatlanítása.
Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés
249.	§
(1)	Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt,
felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy forgalomba hoz, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélést gondatlanságból követi el, vétség
miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Radioaktív anyaggal visszaélés
250.	§
(1)	Aki veszélyes radioaktív anyagot engedély vagy bejelentés nélkül, illetve az
engedély kereteit túllépve
a)	előállít, tárol, elhelyez, szállít,
b)	megszerez, birtokol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz, vagy más módon felhasznál, tartásra
nem jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy
azon átszállít,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki a bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki radioaktív anyaggal való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt gondatlanságból
követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	E § alkalmazásában veszélyes radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy
mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást
bocsát ki, és amely az emberi életre és egészségre, vagy az élő és élettelen környezetre
veszélyes.
Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés
251.	§
(1)	Aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve nukleáris létesítményt
üzemeltet, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
93
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el,
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélésre irányuló előkészületet
követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Atomenergia alkalmazásával visszaélés
252.	§
(1)	Aki az atomenergia alkalmazásához szükséges engedély megszerzése érdekében a
döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségét
elmulasztja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kitiltás
253.	§
A környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, az orvhalászat, a
hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és a tiltott állatviadal szervezése elkövetőjével
szemben kitiltásnak is helye van.
XXIV.	Fejezet
Az állam elleni bűncselekmények
Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
254.	§
(1)	Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy
Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett
miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ
el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek
önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak
folytatását önként megakadályozza.
Az alkotmányos rend elleni szervezkedés
255.	§
(1)	Aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország
alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől
tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
94
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes
elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként
megakadályozza.
Lázadás
256.	§
(1)	Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy
a)	az Országgyűlést,
b)	a köztársasági elnököt,
c)	a Kúriát vagy
d)	a Kormányt
az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve
akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott tömegzavargást szervez, vagy vezet, öt
évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Nem büntethető lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a
hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja.
Rombolás
257.	§
(1)	Aki Magyarország alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet,
termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy
építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más
vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy megrongál, bűntett miatt két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
rombolás különösen súlyos hátránnyal jár.
(3)	Aki rombolásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Hazaárulás
95
258.	§
(1)	Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének
vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi
szervezettel kapcsolatot vesz fel, vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
hazaárulást
a)	súlyos hátrányt okozva,
b)	állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c)	háború idején vagy
d)	külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével
követik el.
(3)	Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hűtlenség
259.	§
Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával
visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn,
és ezzel Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét
veszélyezteti, bűntett miatt két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Az ellenség támogatása
260.	§
(1)	Aki háború idején Magyarország katonai erejének gyengítése céljából az
ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetve a szövetséges
fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kémkedés
261.	§
(1)	Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző
tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
96
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat
kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki
mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a
hatóságnak vagy az állam illetékes szervének bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen
feltárja.
A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés
262.	§
A 261. § szerint büntetendő, aki a kémkedést Magyarország vagy a kölcsönös katonai
segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint
Magyarországgal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő ellen követi el.
Állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása
263.	§
(1)	Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos
megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás,
hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett
kémkedés készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a
hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető
hozzátartozója nem büntethető.
Kitiltás
264.	§
Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében az elkövetővel szemben
kitiltásnak is helye van.
XXV.	Fejezet
A minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények
Minősített adattal visszaélés
265.	§
(1)	Aki minősített adatot
a)	jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál,
97
b)	jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére
hozzáférhetetlenné tesz,
minősített adattal visszaélést követ el.
(2)	A büntetés
a)	vétség miatt elzárás, ha korlátozott terjesztésű,
b)	egy évig terjedő szabadságvesztés, ha bizalmas,
c)	bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha titkos,
d)	egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha szigorúan titkos
minősítésű adatra követik el a bűncselekményt.
(3)	Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a
minősített adattal visszaélést korlátozott terjesztésű, bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos
minősítésű adatra követi el, a (2) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint egy
évig, két évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4)	Aki a (2) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre
irányuló előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint vétség miatt két évig,
illetve bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a (2)
bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet
követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)	Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a
bűncselekményt gondatlanságból követi el, a (2) bekezdésben meghatározott
megkülönböztetés szerint vétség miatt elzárással, egy évig, két évig, illetve három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
266. §
(1)	A büntetőjogi védelem a minősítés kezdeményezésétől számított harminc napig
kiterjed arra az adatra is, amelynek a minősítését kezdeményezték, de a bűncselekmény
elkövetésekor a minősítési eljárást még nem fejezték be, és erről az elkövető tudomással bír.
(2)	Minősített adattal visszaélés miatt büntetőeljárásnak csak a minősített adat
védelméről szóló törvényben az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy
feljelentése alapján van helye.
A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény
267. §
98
(1)	Aki a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt adatot az
adatkezelő részére hozzáférhetetlenné teszi, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős
érdeksérelmet okoz.
XXVI.	Fejezet
Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
Hamis vád
268. §
(1)	Aki
a)	mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b)	más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az
érintett ellen büntetőeljárás indul.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b)	a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.
(4)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat
elítélik.
(5)	Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert
gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
269.	§
Aki
a)	mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel
hamisan vádol,
b)	mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol,
c)	más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi
vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának
tudomására,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
99
270.	§
(1)	Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis
vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az
ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy
befejezésének napján kezdődik.
(2)	Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis
vád elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró
hatóságnak feltárja.
Hatóság félrevezetése
271.	§
(1)	Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről
tudja, hogy valótlan - és a 268 § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési,
illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan
- és a 269. § esete nem áll fenn egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz,
amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn elzárással büntetendő.
Hamis tanúzás
272.	§
(1)	A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz,
vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2)	A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a)	mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b)	mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c)	a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis
okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
(3)	A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje.
(4)	Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre
vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
100
(5)	Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy
különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(6)	Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
273.	§
Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi
eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
274.	§
Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást
elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése
alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének
elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
275.	§
(1)	Nem büntethető hamis tanúzásért,
a)	aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével
vádolná,
b)	aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem
figyelmeztették, vagy
c)	akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.
(2)	A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető
azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa
szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.
Hamis tanúzásra felhívás
276.	§
(1)	Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntető ügyben történő elkövetés
esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés
esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb
hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség
miatt egy évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása
277.	§
101
A tanú, aki büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételi a következményekre történt
figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, vétség miatt elzárással büntetendő.
Kényszerítés hatósági eljárásban
278.	§
(1)	Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy hatósági eljárásban a
törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a kényszerítés hatósági
eljárásban bűncselekményt követi el.
(2)	Aki a bűncselekményt büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a bűncselekményt olyan büntető ügyben követik
el, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt folyik, a
büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3)	Aki a bűncselekményt polgári ügyben követi el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy
különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(4)	Ha a bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi jogkör
gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követik el, a büntetés vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztés.
Hatósági eljárás megzavarása
279.	§
(1)	Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a
hatóság eljárását megzavarja vagy akadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul
meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény a hatóság eljárását meghiúsítja.
(3)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.
Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés
280.	§
(1)	Aki hatósági tanúként tudomására jutott tényt, adatot vagy körülményt az arra
jogosult felmentése nélkül felfedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint
büntetendő, aki a bíróság zárt tárgyalásán elhangzottakat az arra jogosult engedélye nélkül
felfedi.
102
(3)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bírósági tanácsülésen elhangzott, illetve a
tanácsülés jegyzőkönyvében vagy mellékleteiben foglalt, nyilvánosságra nem hozható tényt
vagy adatot felfedi.
Mentő körülmény elhallgatása
281. §
(1)	Aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy elleni eljárás
megszüntetése vagy az eljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a
hatósággal nem közöl, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha a mentő körülmény elhallgatása olyan bűncselekményre vonatkozik, amely
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztés.
(3)	Aki olyan tényt, amelytől a szabálysértési, közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegés miatt indult vagy fegyelmi eljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetése
függhet, vele, jogi képviselőjével vagy a hatósággal nem közöl, vétség miatt elzárással
büntetendő.
(4)	Nem büntethető mentő körülmény elhallgatása miatt,
a)	aki a tény közlésével önmagát vagy hozzátartozóját
aa)	büntetőeljárásban vagy hatósági eljárásban bűncselekmény,
ab)	szabálysértési eljárásban bűncselekmény vagy szabálysértés,
ac)	fegyelmi eljárásban bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegés, vagy fegyelmi vétség
elkövetésével vádolná, illetve
b)	akinek tanúkénti kihallgatása törvény alapján kizárt.
Bűnpártolás
282. §
(1)	Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett
volna,
a)	segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
b)	a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy
c)	közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást
haszonszerzés végett követik el.
(3)	A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást
103
a)	a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az
állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (262. § (1) bekezdés],
b)	emberöléssel [160. § (l)-(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. § (l)-(4) bekezdés],
emberkereskedelemmel [192. § (l)-(5) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. § (l)-(2)
bekezdés], terrorizmus finanszírozásával (318. §), jármű hatalomba kerítésével [320. § (l)-(2)
bekezdés],
c)	az a)-b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető
bűncselekménnyel
kapcsolatban követik el, vagy
d)	hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége
megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el.
(4)	A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.
Fogolyszökés
283.	§
(1)	Aki a büntetőeljárás alatt, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása
során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól oly módon vonja ki
magát, hogy a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, körzetet,
vagy a házi őrizet tartama alatt a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet végleg
elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt a szabadságvesztés
végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú
eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével abból a célból nem tér vissza, hogy a büntetés
végrehajtása alól kivonja magát.
(4)	Korlátlanul enyhíthető a fogolyszökés elkövetőjének büntetése, ha - mielőtt
tartózkodási helye a hatóság tudomására jutna - önként feladja magát
Fogolyzendülés
284.	§
(1)	Az a fogvatartott, aki más fogvatartottakkal együtt a fogvatartás rendjét súlyosan
veszélyeztető, nyílt ellenszegülésben részt vesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a fogolyzendülés
a)	kezdeményezője, szervezője és vezetője, illetve
b)	azon résztvevője, aki a fogolyzendüléssel szemben fellépő személy ellen erőszakot
alkalmaz.
104
(3)	A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a fogolyzendülés
különösen súlyos következményre vezet.
(4)	A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
fogolyzendülés halált okoz.
(5)	Aki fogolyzendülésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben korlátlanul enyhíthető annak a
büntetése, aki az ellenszegülést önként vagy a hatóság felszólítására abbahagyja.
Ügyvédi visszaélés
285.	§
(1)	Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából
folyó kötelességét megszegi, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ügyvédi visszaélést
haszonszerzés végett követik el.
(3)	E § alkalmazásában ügyvéd az ügyvédjelölt és más olyan személy is, aki jogi
képviseletre foglalkozásánál fogva jogosult.
Zugír ászát
286.	§
(1)	Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői
tevékenységet végez, vétség miatt két évig teqedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a zugírászatot
ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.
Zártörés
287.	§
(1)	Aki
a)	a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott
pecsétet eltávolítja, vagy megsérti,
b)	a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja,
c)	az információs rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezéssel érintett adatot
jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja, vagy
módosítja, illetve
d)	a büntetőeljárás során hozzáférhetetlenné tett adatot jogosulatlan személy számára
hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja, vagy módosítja,
105
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás
alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a
vádirat benyújtásáig a dolgot — állagának sérelme nélkül — az eljáró hatóságnak
visszaszolgáltatj a.
A bírósági végrehajtás akadályozása
288.	§
(1)	Aki a bírósági végrehajtás során, azt követően, hogy vele szemben a bíróság
jogerősen rendbírságot szabott ki, a rendbírság kiszabására okot adó magatartást tovább
folytatja, vagy a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének — ide nem
értve a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettséget - továbbra sem tesz eleget, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a végrehajtásból eredő,
jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz.
Nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény
289.	§
A 268-282. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező
határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága
előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.
XXVII.	Fejezet
A korrupciós bűncselekmények
Vesztegetés
290.	§
(1)	Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző
személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét
megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet
végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
(3)	A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
106
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4)	Az (1)—(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó
szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.
(5)	A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben
mellőzhető - az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a
bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott
jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés
körülményeit feltárja.
Vesztegetés elfogadása
291.	§
(1)	Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével
kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja,
illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy
elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha az elkövető
a)	a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,
b)	az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen
követi el, két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző,
önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b)	a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
c)	a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.
(4)	Az (l)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére
vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt
követi el.
(5)	A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben
mellőzhető - az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a
bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott
jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés
körülményeit feltálja.
Értelmező rendelkezés
107
292.	§
A 290-291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a
személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában
gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Hivatali vesztegetés
293.	§
(1)	Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel
másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt
azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét
túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
(3)	Az (1)—(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt
külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.
(4)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve
ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személy, ha az (1)—(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a
gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó
szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a
bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(5)	Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó
szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére
vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt gondatlanságból követi el.
(6)	A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben
mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben,
ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a
kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés
körülményeit feltárja.
Hivatali vesztegetés elfogadása
294.	§
(1)	Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy
ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny
kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
108
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
vezető beosztású hivatalos személy követi el.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben
meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a)	az előnyért
aa)	hivatali kötelességét megszegi,
ab)	hatáskörét túllépi, vagy
ac)	hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b)	a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
(4)	Az (1)—(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott
meghatározott bűncselekményt követi el.
(5)	A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben
mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben,
ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a
kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés
körülményeit feltárja.
Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban
295.	§
(1)	Aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban
törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel
másnak előnyt ad, vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt
törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági
Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai
Közösségek Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.
(3)	A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben
mellőzhető - az (1)—(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben,
ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a
kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés
körülményeit feltárja.
Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban
296.	§
(1)	Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes
jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az előnyt vagy ennek
ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny
kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
109
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt
törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági
Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai
Közösségek Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.
(3)	A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben
mellőzhető - az (1)—(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben,
ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a
kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés
körülményeit feltárja.
Vesztegetés feljelentésének elmulasztása
297.	§
(1)	Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról,
hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a
hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem
büntethető.
Befolyás vásárlása
298.	§
(1)	Aki
a)	olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy
b)	olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol,
másnak
előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet,
illetve egyesület részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi
el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt
külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.
Befolyással üzérkedés
299.	§
(1)	Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más
számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik
110
személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a)	azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,
b)	hivatalos személynek adj a ki magát, vagy
c)	a bűncselekményt üzletszerűen követi el.
(3)	Az (1)—(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt
külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.
300.	§
(1)	Aki a 299. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó
szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
XXVIII.	Fejezet
A hivatali bűncselekmények
Bántalmazás hivatalos eljárásban
301.	§
(1)	Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.
(3)	Aki bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a (2) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában
302.	§
(1)	Az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladatának ellátása során mást tettleg
bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ill
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.
(3)	Aki bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekményre
irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltáija.
Kényszervallatás
303.	§
(1)	Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy
nyilatkozatot tegyen, illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert
alkalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.
(3)	Aki a kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott
bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
Jogellenes fogvatartás
304.	§
(1)	Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától
jogellenesen megfoszt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes
fogvatartást
a)	aljas indokból vagy célból,
b)	a sértett sanyargatásával vagy
c)	súlyos következményt okozva
követik el.
Hivatali visszaélés
305.	§
Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan
előnyt szerezzen
a)	hivatali kötelességét megszegi,
112
b)	hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c)	hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közfeladati helyzettel visszaélés
306.	§
Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy
jogtalan előnyt szerezzen
a)	közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi,
b)	közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy
c)	közfeladati helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés
307.	§
(1)	Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter
engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést
a)	engedély nélkül végez, vagy az engedély kereteit túllépi,
b)	jogosulatlanul elrendel, vagy engedélyez,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, akinek valótlan
tényállítása alapján bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos
információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést az arra jogosult elrendeli, vagy engedélyezi.
(3)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)—(2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése
308.	§
(1)	Az a hivatalos személy, aki megbízhatósági vizsgálatot
a)	ügyészi jóváhagyás nélkül végez, vagy a jóváhagyás kereteit túllépi,
b)	jogosulatlanul jóváhagy,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
113
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, aki a megbízhatósági
vizsgálatot elrendelő határozatban valótlan tényt állít, és ez alapján a megbízhatósági
vizsgálat elrendelését az arra jogosult jóváhagyja.
(3)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (l)-(2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
Egyéb rendelkezés
309.	§
E fejezet rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési
feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is
megfelelően kell alkalmazni.
XXIX.	Fejezet
A hivatalos személy elleni bűncselekmények
Hivatalos személy elleni erőszak
310.	§
(1)	Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt
a)	jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
b)	jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy
c)	eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig teijedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy
elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz,
vétség miatt két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt
bántalmaz, az (l)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a
bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem külföldi hivatalos
személy.
(6)	Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7)	Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként
vagy a hatóság felhívására elhagyja.
114
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
311.	§
A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot
ellátó személy ellen követi el.
Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak
312.	§
A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt hivatalos
személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy
védelmére kelt személy ellen követi el.
Nemzetközileg védett személy elleni erőszak
313.	§
(1)	Aki belföldön tartózkodó nemzetközileg védett személyt
a)	bántalmaz,
b)	személyi szabadságától megfoszt, vagy
c)	veszélyeztet,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Aki nemzetközileg védett személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el,
vétség miatt egy évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	E § alkalmazásában nemzetközileg védett személy az a külföldi hivatalos személy,
aki a rá vonatkozó nemzetközi szerződés alapján diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló
egyéb mentességet élvez.
XXX.	Fejezet
A közbiztonság elleni bűncselekmények
T errorcselekmény
314.	§
(1)	Aki abból a célból, hogy
a)	állami szervet, más államot, vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit
tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön,
b)	a lakosságot megfélemlítse,
115
c)	más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa, vagy
megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja,
a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy
fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy
életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból
jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami
szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.
(3)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki
a)	az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból
súlyos következmény származott volna, és
b)	tevékenységét a hatóság előtt felfedi,
ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy
enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények
megakadályozásában.
(4)	E § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, vagy fegyverrel
kapcsolatos bűncselekmény
a)	az emberölés [160. § (1)—(2) bekezdés], a testi sértés [164. § (2)-(6) és (8) bekezdés], a
foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. § (3) bekezdés],
b)	az emberrablás [190. § (l)-(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §),
c)	a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. § (l)-(2) bekezdés], a vasúti, légi
vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [233. § (l)-(2) bekezdés],
d)	a radioaktív anyaggal visszaélés [250. § (l)-(2) bekezdés],
e)	a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (l)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy
elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (312. §), a
nemzetközileg védett személy elleni erőszak (313. §),
J) a jármű hatalomba kerítése [320. § (l)-(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. § (l)-(3)
bekezdés], a közérdekű üzem működésének megzavarása [323. § (l)-(3) bekezdés], a
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [324. § (1)—(2) bekezdés], a lőfegyverrel
vagy lőszerrel visszaélés [325. § (l)-(3) bekezdés],
g)	a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (l)-(3) bekezdés], a
haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (l)-(3) bekezdés], a kettős
felhasználású termékkel visszaélés [330. § (l)-(2) bekezdés],
h)	a rablás [364. § (l)-(4) bekezdés] és a rongálás [370. § (l)-(6) bekezdés],
i)	az információs rendszer vagy adat megsértése [422. § (l)-(3) bekezdés].
315.	§
(1)	Aki terrorcselekmény előkészületét követi el, bűntett miatt két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az előkészületet terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése
érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
116
(3)	Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt,
mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés
körülményeit feltárja.
316.	§
Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása
317.	§
Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és
erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Terrorizmus finanszírozása
318.	§
(1)	Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat, vagy
gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi
eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista
csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a
terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	E § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes
személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló,
2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott
eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.
Értelmező rendelkezés
319.	§
A315. ésa318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből
álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja
terrorcselekmény elkövetése.
Jármű hatalomba kerítése
320.	§
(1)	Aki légi jármű, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
ellenőrzését erőszakkal, fenyegetéssel, illetve másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen
117
állapotát előidézve magához ragadja, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
bűncselekmény halált okoz.
(3)	Aki jármű hatalomba kerítésére irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt abbahagyja,
mielőtt abból súlyos következmény származott volna.
Bűnszervezetben részvétel
321.	§
(1)	Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az
ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét
egyéb módon támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a bűncselekményt, mielőtt az
a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit
feltálja.
Közveszély okozása
322.	§
(1)	Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy
a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a)	csoportosan,
b)	különösen nagy, vagy ezt meghaladó kárt okozva, vagy
c)	bűnszövetségben
követik el.
(3)	A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
bűncselekmény halált okoz.
(4)	Aki közveszély okozására irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
118
(5)	Aki a közveszély okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig,
különösen nagy vagy ezt meghaladó kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros
következmény származott volna, önként megszünteti.
Közérdekű üzem működésének megzavarása
323.	§
(1)	Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a)	csoportosan,
b)	bűnszövetségben vagy
c)	különösen nagy kárt okozva
követik el.
(3)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a)	fegyveresen,
b)	felfegyverkezve, vagy
c)	különösen jelentős kárt okozva
követik el.
(4)	Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ
el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig,
különösen nagy vagy ezt meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés
324.	§
(1)	Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket
a)	engedély nélkül készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy a tartásukra nem jogosult
személynek átad,
b)	engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan
kivisz, vagy azon átszállít,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
119
(2)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(3)	Aki robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésre irányuló előkészületet
követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés
325.	§
(1)	Aki
a)	lőfegyvert engedély nélkül megszerez, vagy tart,
b)	lőfegyvert engedély nélkül készít, vagy forgalomba hoz,
c)	lőfegyvert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz,
onnan kivisz, vagy azon átszállít,
d)	a lőfegyver készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély
kereteit túllépi,
e)	engedéllyel tartott lőfegyverét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
a)	kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély
mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedély nélkül megszerez,
vagy tart,
b)	lőszert engedély nélkül készít, vagy forgalomba hoz,
c)	lőszert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz,
onnan kivisz, vagy azon átszállít,
d)	a lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély
kereteit túllépi,
e)	az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez
tartozó, csekély mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedéllyel
nem rendelkezőnek átad.
(3)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(4)	Aki az engedéllyel tartott kézilőfegyverét, vadászlőfegyverét vagy
sportlőfegyverét, illetve az ahhoz tartozó lőszert bejelentés nélkül az ország területére
behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Aki az (l)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet
követ el, három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)	E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.
XXXI. Fejezet
120
A nemzetközi kötelezettségen alapuló közbiztonsági célú gazdasági előírások elleni
bűncselekmények
Nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés
326.	§
(1)	Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert
a)	kifejleszt, gyárt,
b)	megszerez, tart, felhasznál, jogosulatlanul hatástalanít,
c)	annak tartására nem jogosult személynek átad, az ország területére behoz, onnan kivisz,
azon átszállít, vagy forgalomba hoz,
bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki engedély nélkül vagy az engedélytől
eltérően nemzetközi szerződés által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítményt épít,
üzemeltet, létező létesítményt ilyen fegyver gyártása céljára átalakít.
(3)	Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a)	nemzetközi szerződés által tiltott fegyver fejlesztéséhez, gyártásához, összeszereléséhez,
minőségi vizsgálatához, üzemeltetéséhez, karbantartásához, javításához műszaki támogatást
nyújt,
b)	nemzetközi szerződés által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítmény
üzemeltetéséhez a jogszabály által meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre
jogosult szervet vagy személyt megtéveszti.
(4)	A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt
a)	üzletszerűen,
b)	bűnszövetségben vagy
c)	hivatalos személyként
követik el.
(5)	Tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő,
aki
a)	az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen, illetve
b)	az (l)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy hivatalos
személyként
követi el.
(6)	Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel való visszaélésre irányuló
előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
121
(7)	Aki a (2) bekezdésben írt bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt
két évig tejjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése
327.	§
(1)	Aki Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az
Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 75. cikke és 215. cikke alapján elfogadott
rendeletekben vagy e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy
határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 29. cikke alapján elfogadott
tanácsi határozatokban elrendelt
a)	a pénzeszközök vagy gazdasági források zárolására vonatkozó kötelezettségét, illetve
b)	gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat
megszegi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi
gazdasági tilalom megszegését
a)	a halálbüntetés végrehajtása, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó
bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmével összefüggésben,
b)	erőszakkal, vagy
c)	hivatalos személyként
követik el.
(3)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági
tilalom megszegését
a)	lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék
vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt tennék kereskedelmével összefüggésben,
b)	fegyveresen, vagy
c)	bűnszövetségben
követik el.
(4)	Aki nemzetközi gazdasági tilalom megszegésére irányuló előkészületet követ el,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	E § alkalmazásában - ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget,
illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik -
a)	pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló 961/2010/EU rendelet (a bekezdés alkalmazásában a
továbbiakban: 961/2010/EU rendelet) 1. cikk./) pontjában meghatározott eszközöket,
b)	pénzeszközök zárolásán a 961/2010/EU rendelet 1. cikk i) pontjában meghatározottakat,
c)	gazdasági forráson a 961/2010/EU rendelet 1. cikk. f) pontjában meghatározott eszközöket,
122
d)	gazdasági források zárolásán a 961/2010/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott
eszközöket,
e)	a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy
büntetés során alkalmazható árun a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen
vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló
1236/2005/EK rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet) II.
mellékletében meghatározott árut
kell érteni.
Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása
328.	§
(1)	Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy nemzetközi gazdasági tilalom
megszegése készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a
hatóságnak, mihelyt teheti, feljelentést nem tesz, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása miatt az
elkövető hozzátartozója nem büntethető.
Haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés
329.	§
(1)	Aki
a)	engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket gyárt,
forgalomba hoz, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt,
b)	haditechnikai terméket az engedélytől eltérően használ fel,
c)	tiltott haditechnikai terméket előállít, megszerez, felhasznál, tart, átad, forgalomba hoz, az
ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
a)	vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyver, más nukleáris robbanóanyag, illetve ezeket célba
juttatni képes rakétatechnikai eszköz kifejlesztésével, gyártásával, kereskedelmével,
karbantartásával, javításával, észlelésével, azonosításával vagy elterjesztésével kapcsolatban
műszaki támogatást nyújt, valamint
b)	az a) pontban foglaltaktól eltérő, más katonai felhasználással kapcsolatban nyújt műszaki
segítséget olyan ország vonatkozásában, amely a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján
Magyarországra nézve kötelező fegyverkiviteli korlátozás alá tartozik.
(3)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
123
(4)	Aki haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélésre irányuló
előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	E § alkalmazásában
a)	engedélyen a Nemzetközi Importigazolást, valamint az ezeket helyettesítő okmányokat is
érteni kell
b)	haditechnikai terméken az 1236/2005/EK rendelet III. mellékletében meghatározott árut is
érteni kell,
c)	tiltott haditechnikai termék: az 1236/2005/EK rendelet II. mellékletében meghatározott áru.
Kettős felhasználású termékkel visszaélés
330.	§
(1)	Aki
a)	engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve kettős felhasználású terméket
külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Unió vámterületén belüli
átadását, vagy
b)	kettős felhasználású terméket az engedélytől eltérően használ fel,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt
a)	az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának,
felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban,
1993. január 13-án aláírt egyezmény 1. Mellékletének hatálya alá tartozó vegyi anyagoknak
Magyarország területére vagy innen az Európai Unió vámterületére történő átadásával
összefüggésben, vagy
b)	nukleáris kettős felhasználású termékre
követik el.
(3)	Aki kettős felhasználású termékkel visszaélésre irányuló előkészületet követ el,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	E § alkalmazásában
a)	engedélyen a Nemzetközi Importigazolást, valamint az ezeket helyettesítő okmányokat is
érteni kell,
b)	kettős felhasználású termék: a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére,
brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról
szóló 428/2009/EK rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott termék,
c)	az Európai Unió vámterületén a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK
rendelet 3. cikkében meghatározott területet kell érteni.
XXXII. Fejezet
124
A köznyugalom elleni bűncselekmények
Háborús uszítás
331.	§
Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közösség elleni uszítás
332.	§
Aki nagy nyilvánosság előtt
a)	a magyar nemzet ellen,
b)	valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy
c)	a lakosság egyes csoportjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, nemi
irányultságra tekintettel -
gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása
333.	§
Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által
elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja,
jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
N emzeti j elkép megsértése
334.	§
Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő
vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Onkényuralmi jelkép használata
335.	§
(1)	Aki horogkeresztet, SS-j el vényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú
vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet
a)	terjeszt,
b)	nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c)	közszemlére tesz,
125
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2)	Nem büntethető önkényuralmi jelkép használata miatt, aki azt ismeretterjesztő,
oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről
szóló tájékoztatás céljából követi el.
(3)	Az (1)—(2) bekezdés az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem
vonatkozik.
Jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítás
336.	§
Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon az
Alaptörvény, jogszabály, Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége vagy Magyarország
által kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus ellen, vagy az ezek alapján működő
bíróság vagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Rémhírterjesztés
337.	§
Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való
tényt oly módon elferdítve állít, vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az
emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közveszéllyel fenyegetés
338.	§
(1)	Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel,
vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel
fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.
Garázdaság
339.	§
(1)	Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas
arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot
126
a)	csoportosan,
b)	a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
c)	fegyveresen,
d)	felfegyverkezve, vagy
e)	nyilvános rendezvényen
követik el.
Rendbontás
340.	§
(1)	Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása
érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást
tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.	,
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást
a)	csoportosan,
b)	fegyveresen, vagy
c)	felfegyverkezve
követik el.
Kitiltás
341.	§
A garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
XXXIII.	Fejezet
A közbizalom elleni bűncselekmények
Közokirat-hamisítás
342.	§
(1)	Aki
a)	hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b)	hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c)	közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy
megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra
irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
127
(3)	Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást
gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.
343.	§
(1)	Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a)	hamis közokiratot készít,
b)	közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c)	lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot
ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell
alkalmazni.
Biztonsági okmány hamisítása
344.	§
Aki a külön jogszabályban meghatározott
a)	belépésre jogosító hamis biztonsági okmányt készít,
b)	belépésre jogosító biztonsági okmány tartalmát meghamisítja,
c)	hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi belépésre jogosító biztonsági okmányt
felhasznál,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Hamis magánokirat felhasználása
345.	§
Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének
bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Okirattal visszaélés
346.	§
(1)	Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,
a)	mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez,
b)	jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy
c)	a jogosult elől jogtalanul elvon, elvesz, vagy eltitkol,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
128
(2)	Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad, vagy átvesz.
(3)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi
el, hogy jogtalan előnyt szerezzen, vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Egyedi azonosító jellel visszaélés
347.	§
(1)	Aki
a)	egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy meghamisít,
b)	olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi
azonosító jele hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(3)	E § alkalmazásában egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a
birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a
gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi
azonosításra szolgáló jelölése.
Gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása
348.	§
Aki jogtalan haszonszerzés végett a közúti gépjármű kilométer-számláló műszere által
jelzett értéket a műszerre gyakorolt behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával
meghamisítja, illetve a műszer működését megakadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Termőföld jogellenes megszerzése
349.	§
(1)	Aki
a)	termőföld tulajdonjogának megszerzése,
b)	termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása
az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
129
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd vagy közjegyző, aki az (1)
bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik.
(3)	Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a
büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak
bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltálja.
XXXIV.	Fejezet
A közigazgatás rendje elleni bűncselekmények
A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés
rendje elleni bűncselekmény
350.	§
(1)	Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás,
népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során
a)	a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy
anyagi juttatással szerez ajánlást,
b)	népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés
indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással
szerez aláírást,
c)	jogosultság nélkül szavaz,
d)	jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e)	arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népi kezdeményezésben vagy az
európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel,
megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
j) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés vagy az európai polgári
kezdeményezés eredményét,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetiségi önkormányzati
képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi
nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot
tesz.
Egyesülési joggal visszaélés
351.	§
(1)	Aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetésében részt vesz, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Aki a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a köznyugalom
megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
130
(3)	Aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetéséhez vagy működéséhez szükséges
vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése
352.	§
Aki
a)	olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre
jogszabály nem jogosítja fel, vagy
b)	a közbiztonság, közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Embercsempészés
353.	§
(1)	Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő
átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
a)	vagyoni haszonszerzés végett, vagy
b)	államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva
követik el.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
a)	a csempészett személy sanyargatásával,
b)	fegyveresen,
c)	felfegyverkezve,
d)	üzletszerűen, vagy
e)	bűnszövetségben
követik el.
(4)	Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogellenes tartózkodás elősegítése
354. §
(1) Aki
131
a)	az Európai Unió tagállamának,
b)	az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam vagy
c)	az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárával
azonos jogállású állampolgár államának
területén történő jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt
olyan személy részére, aki ezen államok egyikének sem állampolgára, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint
büntetendő, aki vagyoni haszonszerzés végett külföldi személy magyarországi jogellenes
tartózkodásához nyújt segítséget.
Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés
355.	§
Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki anyagi haszonszerzés céljából,
kizárólag tartózkodási jogosultságot igazoló okmány vagy családi együttélés céljára szolgáló
tartózkodási engedély kiadása érdekében létesít családi kapcsolatot, vagy az apaságot
megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz hozzájárul, ha súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg, vétség miatt két évig teijedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.
Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása
356.	§
(1)	Aki keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező
a)	harmadik országbeli állampolgárt rendszeresen vagy tartósan, illetve
b)	jelentős számú harmadik országbeli állampolgárt egyidejűleg
foglalkoztat, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Bűntett miatt három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a)	keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli
állampolgárt különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek között foglalkoztat,
b)	olyan, keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik
országbeli állampolgárt foglalkoztat, akinek sérelmére emberkereskedelmet követtek el.
(3)	E § alkalmazásában
a)	különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek alatt a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott fogalmakat
kell érteni;
b)	jelentős számú: legalább öt személy.
Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása
132
357.	§
(1)	Aki a tulajdonában álló műemléket, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat
vagy a tulajdonában álló ingatlanon lévő régészeti lelőhelyet megrongálja, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki a tulajdonában álló
a)	műemléket vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti,
b)	műemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az
elveszti műemléki jellegét, vagy
c)	védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lelőhely helyrehozhatatlan
károsodását idézi elő,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Védett kulturális javakkal visszaélés
358.	§
(1)	Aki
a)	a védett gyűjteményhez tartozó tárgyat vagy védett tárgyegyüttes darabját jogszabályban
előírt előzetes hozzájárulás nélkül elidegeníti,
b)	védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, gyűjtemény vagy tárgyegyüttes
tulajdonjogában bekövetkezett változásra vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési
kötelezettségét elmulasztja,
c)	védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, gyűjteményt vagy tárgyegyüttest engedély
nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi,
bűntettet miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a kulturális javak körébe tartozó és kiviteli
engedélyhez kötött tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit
túllépi.
Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése
359.	§
(1)	Aki
a)	veszélyes állatot engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, vagy az ország területére behoz,
b)	a veszélyes állat tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
133
a)	veszélyes ebet
aa)	szaporít, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,
ab)	jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez, illetve
b)	a veszélyes eb
ba)	ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, vagy
bb)	tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi.
(3)	Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes
ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4)	E § alkalmazásában veszélyes eb a hatósági határozatban egyedileg veszélyes ebbé
nyilvánított eb.
Tiltott szerencsejáték szervezése
360.	§
Aki
a)	tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy
b)	tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget bocsát rendelkezésre,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Járványügyi szabályszegés
361.	§
Aki
a)	a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének
megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés
szabályait megszegi,
b)	járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés
szabályait megszegi,
c)	a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítok be- és kihurcolásának, valamint
terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-
egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés szabályait megszegi,
vétség miatt elzárással büntetendő.
Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése
362. §
Aki az Európai Unióban
134
a)	engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát az
ország területére jogellenesen behozza, tárolja, szállítja, forgalomba hozza, vagy a
környezetbe kijuttatja,
b)	termesztési célú felhasználásra ki nem terjedő engedéllyel rendelkező géntechnológiával
módosított növényfajta szaporítóanyagát a környezetbe jogellenesen kijuttatja,
c)	termesztési célú engedéllyel rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta
szaporítóanyaga vonatkozásában a védzáradéki eljárás időtartamára biztonsági intézkedésként
elrendelt behozatali, előállítási, tárolási, szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmat
megszegi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kitiltás
363.	§
Az embercsempészés és a tiltott szerencsejáték szervezése elkövetőjével szemben
kitiltásnak is helye van.
XXXV.	Fejezet
A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
Rablás
364.	§
(1)	Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
a)	valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést
alkalmaz, vagy
b)	öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az
élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a)	fegyveresen,
b)	felfegyverkezve, .
c)	csoportosan,
d)	bűnszövetségben,
ej jelentős értékre,
j) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy ellen,
hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során
követik el.
(4)	A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
135
a)	különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b)	jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c)	hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy ellen,
hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott módon
követik el.
(5)	Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Kifosztás
365.	§
(1)	Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a)	úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
b)	az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a
testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
c)	védekezésre képtelen személytől elvesz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
aj jelentős értékre,
b)	csoportosan,
c)	bűnszövetségben
követik el.
(3)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a)	különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b)	jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben
követik el.
Zsarolás
366.	§
(1)	Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra
kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
136
a)	bűnszövetségben,
b)	az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c)	hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d)	hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével
követik el.
Önbíráskodás
367.	§
(1)	Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt
szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne
tegyen, vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást
a)	fegyveresen,
b)	felfegyverkezve,
c)	csoportosan,
d)	védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.
(3)	Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az
igény érvényesítésének megengedett eszköze.
Értelmező rendelkezések
368.	§
E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű
bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.
XXXVI.	Fejezet
A vagyon elleni bűncselekmények
Lopás
369.	§
(1)	Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást
követ el.
(2)	A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást
a)	kisebb értékre, vagy
b)	a szabálysértési értékre elkövetett lopást
ba)	bűnszövetségben,
bb)	közveszély színhelyén,
137
be) üzletszerűen,
bd)	dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására
szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának
megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
be)	zsebtolvajlás útján,
bj) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a
használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg)	hamis vagy lopott kulcs használatával, vagy
bh)	lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére
követik el.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a lopást nagyobb értékre, vagy
b)	a kisebb értékre elkövetett lopást
ba)	a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb)	védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
be) vallási tisztelet tárgyára,
bd)	holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére
rendelt tárgyra,
be)	nemesfémre
követik el.
(4)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a lopást jelentős értékre, vagy
b)	a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)—be) pontjában meghatározott
valamely módon
követik el.
(5)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a lopást különösen nagy értékre, vagy
b)	a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott
valamely módon
követik el.
(6)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a
a)	a lopást különösen jelentős értékre, vagy
b)	a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott
valamely módon
követik el.
Rongálás
138
370.	§
(1)	Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz,
rongálást követ el.
(2)	A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a rongálás kisebb kárt okoz, vagy
b)	a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
ba)	falfirka elhelyezésével vagy
bb)	bűnszövetségben
követik el.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a rongálás nagyobb kárt okoz,
b)	az elkövető
ba)	védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy
régészeti leletet,
bb)	vallási tisztelet tárgyát vagy vallási szertartás végzésére szolgáló épületet,
be) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési
emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat
rongál meg.
(4)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a rongálás jelentős kárt okoz,
b)	az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet,
vagy helyet semmisít meg,
c)	a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.
(5)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen
nagy kárt okoz.
(6)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen
jelentős kárt okoz.
(7)	E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más
felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a
vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.
Sikkasztás
371.	§
(1)	Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként
rendelkezik, sikkasztást követ el.
139
(2)	A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a sikkasztást kisebb értékre, vagy
b)	a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
ba)	bűnszövetségben,
bb)	közveszély színhelyén,
be)	üzletszerűen
követik el.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig teijedő szabadságvesztés, ha
a)	a sikkasztást nagyobb értékre, vagy
b)	kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)—bc) pontjában meghatározott
valamely módon, vagy
c)	a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre
követik el.
(4)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a sikkasztást jelentős értékre, vagy
b)	a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott
valamely módon
követik el.
(5)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a sikkasztást különösen nagy értékre, vagy
b)	a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott
valamely módon
követik el.
(6)	A büntetés öt évtől tíz évig teijedő szabadságvesztés, ha
a)	a sikkasztást különösen jelentős értékre, vagy
b)	a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés bci)-bc) pontjában
meghatározott valamely módon
követik el.
Csalás
372.	§
(1)	Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és
ezzel kárt okoz, csalást követ el.
140
(2)	A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a csalás kisebb kárt okoz, vagy
b)	a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
ba)	bűnszövetségben,
bb)	közveszély színhelyén,
be)	üzletszerűen,
bd)	jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
b)	a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely
módon követik el.
(4)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a csalás jelentős kárt okoz, vagy
b)	a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)—bc) pontjában meghatározott valamely
módon követik el.
(5)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b)	a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely
módon követik el.
(6)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b)	a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)—bc) pontjában meghatározott
valamely módon követik el.
(7)	E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás
meg nem fizetett ellenértékét is.
Gazdasági csalás
373.	§
(1)	Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel
vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.
(2)	A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás
kisebb vagyoni hátrányt okoz.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
141
a)	a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
ba)	bűnszövetségben,
bb)	üzletszerűen
követik el.
(4)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában
meghatározott módon követik el.
(5)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában
meghatározott módon követik el.
(6)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb)
pontjában meghatározott módon követik el.
Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás
374.	§
(1)	Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban
kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet
végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy
b)	a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b)	a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz,
vagy
142
b)	a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5)	Az (1)—(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul
megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen
eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.
(6)	Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
azonos védelemben részesül.
Hűtlen kezelés
375.	§
(1)	Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének
megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2)	A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám
vagy gondnok e minőségében követi el.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi
el.
(4)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében
követi el.
(5)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e
minőségében követi el.
(6)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e
minőségében követi el.
Hanyag kezelés
143
376.	§
(1)	Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg,
és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból
vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen
nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.
Jogtalan elsajátítás
377.	§
(1)	Aki
a)	a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki
elvesztette, nem adja át, illetve
b)	a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon
belül nem adja vissza,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett
kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.
Orgazdaság
378.	§
(1)	Aki
a)	költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b)	jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
c)	lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból,
jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot
követ el.
(2)	A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a)	kisebb értékre, vagy
b)	szabálysértési értékre üzletszerűen
követik el.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a)	nagyobb értékre,
144
b)	védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy
régészeti leletre,
c)	kisebb értékű nemesfémre, vagy
d)	kisebb értékre üzletszerűen
követik el.
(4)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a)	jelentős értékre, vagy
b)	nagyobb értékre üzletszerűen
követik el.
(5)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a)	különösen nagy értékre, vagy
b)	jelentős értékre üzletszerűen
követik el.
(6)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a)	különösen jelentős értékre, vagy
b)	különösen nagy értékre üzletszerűen
követik el.
Jármű önkényes elvétele
379.	§
(1)	Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul
használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a)	erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,
b)	bűnszövetségben
követik el.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy
bűnszövetségben követik el.
Uzsora-bűncselekmény
380.	§
145
(1)	Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű
ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a
megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő
hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott
személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-
bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3)	Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az
a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit
feltáija.
Magánindítvány
381.	§
Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett
csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt
az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés
nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.
Értelmező rendelkezések
382.	§
(1)	E fejezet alkalmazásában
a)	dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni
jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték
vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában — illetve a dematerializált formában
kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja,
b)	vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell,
c)	nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is
érteni kell,
d)	a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:
da)	az erőszakos vagyon elleni,
db)	a vagyon elleni és
de) a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmény.
XXXVII. Fejezet
A szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények
Bitorlás
146
383.	§
(1)	Aki
a)	más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
b)	gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más
szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi
függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből
részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	E § alkalmazásában szellemi alkotás:
a)	a szerzői jogi védelem alá tartozó irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás,
b)	a szabadalmazható találmány,
c)	az oltalmazható növényfajta,
d)	az oltalmazható használati minta,
e)	az oltalmazható formatervezési minta, és
f)	a mikroelektronikai félvezető termék oltalmazható topográfiája.
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
384.	§
(1)	Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői
vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a
magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető
üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy
szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.
(4)	Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a)	jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig,
b)	különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,
c)	különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.
(5)	Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy
másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát
vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve,
hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.
Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása
147
385.	§
(1)	Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést
haszonszerzés végett megkerüli, vétség miatt két évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvényben
meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából
a)	az ehhez szükséges eszközt, terméket, számítástechnikai programot, berendezést vagy
felszerelést készít, előállít, átad, hozzáférhetővé tesz, vagy forgalomba hoz,
b)	az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki vagy szervezési ismeretet
másnak a rendelkezésére bocsátja.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a műszaki
intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.
(4)	Nem büntethető a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki
intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése vagy
előállítása miatt az, aki mielőtt tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna, azt a hatóság
előtt felfedi, és az elkészített, illetve az előállított dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi
a készítésben vagy az előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.
Jogkezelési adat meghamisítása
386.	§
Aki haszonszerzés végett
a)	hamis jogkezelési adatot készít,
b)	a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot eltávolítja, vagy
megváltoztatja,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Iparjogvédelmi jogok megsértése
387.	§
(1)	Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy
európai uniós jogi aktus alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból eredő jogát
a)	az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével,
b)	az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával,
vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával
megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
148
(2)	A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az
iparjogvédelmi jogok megsértését üzletszerűen követik el.
(3)	Ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
a)	jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés egy évtől öt évig,
b)	különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,
c)	különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.
(4)	E § alkalmazásában
a)	iparjogvédelmi oltalom:
aa)	a szabadalmi oltalom,
ab)	a növényfajta-oltalom,
ac)	a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,
ad)	a védjegyoltalom,
ae)	a földraj ziárujelző-oltalom,
aj) a formatervezésiminta-oltalom,
ag)	a használatiminta-oltalom,
ah)	a topográfiaoltalom;
b)	áru alatt értendő minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog és a szolgáltatás.
XXXVIII.	Fejezet
A pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények
Pénzhamisítás
388.	§
(1)	Aki
a)	pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz, vagy meghamisít,
b)	hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az ország
területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,
c)	hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást
a)	különösen nagy vagy azt meghaladó értékű pénzre, vagy
b)	bűnszövetségben
követik el.
(3)	Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
149
(4)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki valódiként jogszerűen szerzett hamis
vagy meghamisított, kisebb vagy azt el nem érő értékű pénzt forgalomba hoz.
(5)	E § alkalmazásában
a)	pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, vagy jogszabály, az európai uniós jogi aktus
vagy a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben,
meghatározott időponttól annak minősülő bankjegy és érme, továbbá a forgalomból kivont
bankjegy és érme, ha annak törvényes fizetőeszközre történő beváltására jogszabály vagy az
európai unió jogi aktusa alapján a kivont bankjegyet, illetve érmét kibocsátó állam nemzeti
bankja köteles, vagy arra kötelezettséget vállalt,
b)	a bankjeggyel azonos megítélés alá esik a sorozatban kibocsátott, nyomdai úton előállított
értékpapír, feltéve, hogy az átruházását jogszabály vagy az értékpapírra rávezetett nyilatkozat
nem korlátozza vagy zárja ki,
c)	pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy
az forgalomban levő pénz látszatát keltse,
d)	pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását vagy eltávolítását is, amely
annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, illetve a
pénz nemesfémtartalmának csökkentését is.
(6)	A külföldi pénz és értékpapír a belföldivel azonos védelemben részesül.
Pénzhamisítás elősegítése
389.	§
(1)	Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést, gyártási tervet,
műszaki leírást vagy számítástechnikai programot készít, átad, elfogad, megszerez, tart, az
ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy forgalomba hoz, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítás
elősegítését bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Bélyeghamisítás
390.	§
(1)	Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából
a)	bélyeget utánoz, vagy meghamisít,
b)	hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz,
vagy azon átszállít,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált
bélyeget valódiként vagy fel nem használtként forgalomba hoz, vagy felhasznál.
(3)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást
150
a)	különösen nagy vagy azt meghaladó értékű bélyegre, illetve
b)	bűnszövetségben
követik el.
(4)	A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást
kisebb vagy azt el nem érő értékű bélyegre követik el.
(5)	E § alkalmazásában
a)	bélyeg:
aa)	a postabélyeg, akkor is, ha még nem került forgalomba, vagy onnan már kivonták,
ab)	a postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas jelzés és a bérmentesítő gép lenyomata, a
díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés, és a nemzetközi
válaszdíj szelvény,
ac)	a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, akkor is, ha még
nem került forgalomba, vagy onnan már kivonták, addig az időpontig, amíg visszaváltására,
illetve cseréjére az állam jogszabály alapján köteles,
ad)	fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel,
ae)	az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, valamint termék minőségének,
mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy,
aj) a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására,
valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét,
b)	forgalomba hozatalon a bélyeggyűjtés céljára forgalomba hozást is érteni kell,
c)	meghamisításon a bélyegnek gyűjtés célját szolgáló jogosulatlan megváltoztatását is érteni
kell.
(6)	A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása
391.	§
(1)	Aki felhasználás céljából
a)	készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít,
b)	hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít, vagy
c)	az elektronikus készpénzhelyesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz
kapcsolódó biztonsági elemeket technikai eszközzel rögzíti,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítására irányuló előkészületet követ
el, elzárással büntetendő.
(3)	A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő, illetve elektronikus készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
azonos védelemben részesül.
151
Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés
392.	§
(1)	Aki
a)	olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, vagy
amelynek a használatára nem vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, annak beleegyezése
nélkül, jogtalanul megszerez,
b)
ba)	hamis vagy meghamisított,
bb)	az a) pontban meghatározott módon megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt,
vagy
be)	az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz
kapcsolódó biztonsági elemeket
átad, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a készpénz-
helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3)	A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön
kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése
393.	§
(1)	Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához vagy a készpénzbelyesítő
fizetési eszközön lévő adat technikai eszközzel való rögzítéséhez szükséges anyagot, eszközt,
berendezést vagy számítástechnikai programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz,
az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
XXXIX.	Fejezet
A költségvetést károsító bűncselekmények
Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés
394.	§
(1)	Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből
jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás
megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt
elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
152
(2)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy
más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
Költségvetési csalás
395.	§
(1)	Aki
a)	költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó
pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú
nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b)	költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz
igénybe, vagy
c)	költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
b)	az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen
követik el.
(3)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
(4)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen
követik el.
(5)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b)	a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
(6)	Az (l)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki
termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán
alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül
jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a
költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
153
(7)	Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási,
számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget,
valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot
használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)—(6) bekezdésében
meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig
megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
(9)	E § alkalmazásában
a)	költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat
-, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió
által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó
pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül
költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni
kell;
b)	vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem
teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul
igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
396.	§
A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja
vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és
ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy
dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jövedékkel visszaélés elősegítése
397.	§
(1)	Aki
a)	jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló
jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt vagy alapanyagot engedély
nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve
b)	a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül vagy
jogszabály megszegésével előállít, megszerez, vagy tart,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt
154
a)	üzletszerűen,
b)	jelentős mennyiségű alapanyagra vagy zárjegyre, illetve
c)	jelentős vagy azt meghaladó értékű adójegyre
követik el.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából
a)	az alapanyag jelentős mennyiségű, ha
aa)	motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin- vagy gázolaj-adalékként, illetve
hígítóanyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén a 20 000 litert,
ab)	adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén a 45 000 kilogrammot,
ac)	adómérték nélküli gáz halmazállapotú szénhidrogén esetén a 100 000 nm3-t,
ad)	cukorcefre esetén a 10 000 litert,
ae)	cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből készült cefre esetén a
25 000 litert,
aj) vágott dohány esetén a 450 kilogrammot,
b)	a zárjegy jelentős mennyiségű, ha az 5000 darabot
meghaladja.
XL. Fejezet
Pénzmosás
Pénzmosás
398.	§
(1)	Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó
a)	dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi
tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy
aa)	az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy
ab)	a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott
büntetőeljárást meghiúsítsa,
b)	dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat,
az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja,
vagy elleplezi,
bűntett miatt egy évtől öt évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő
cselekményből származó dolgot
a)	magának vagy harmadik személynek megszerzi,
b)	megőrzi, kezeli, használja, vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat
szerez,
ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.
155
(3)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből
származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából
a)	gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b)	a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi
szolgáltatást vesz igénybe.
(4)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (l)-(3)
bekezdésben meghatározott pénzmosást
a)	üzletszerűen,
b)	különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
c)	pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő,
kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő
fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független
biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó
szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy
alkalmazottj aként,
d)	hivatalos személyként, vagy
e)	ügyvédként
követik el.
(5)	Aki az (1)—(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében
megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
399.	§
(1)	Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó
a)	dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b)	dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi
szolgáltatást vesz igénybe,
és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt
a)	különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
b)	pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő,
kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő
fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független
biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó
szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy
alkalmazottjaként, illetve
156
c)	hivatalos személyként
követik el.
(3)	Nem büntethető az (1)—(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a
hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltálja, feltéve, hogy a
bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.
A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
400.	§
Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és
megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz
eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Értelmező rendelkezés
401.	§
(1)	A 398-399. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan
okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy
jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott
értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja.
(2)	A 398-399. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi
szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási,
árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei,
elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási,
viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító
pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatási tevékenységet,
illetve annak igénybevételét kell érteni.
XLI. Fejezet
A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények
A számvitel rendjének megsértése
402.	§
(1)	Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló
jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési
kötelezettségét megszegi, és ezzel
a)	a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló
hibát idéz elő, vagy
b)	az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
157
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről
szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott
nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének
áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
(3)	A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató,
befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári
vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy
független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár
vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési
társaság körében követik el.
Csődbűncselekmény
403.	§
(1)	Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó
gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a)	a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával,
megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b)	színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c)	az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy
a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
a)	fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott
magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
b)	fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve
követik el, vagy
b)	a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
(4)	Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével
előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Az (l)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
158
a)	a csődeljárást megindították,
b)	a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c)	a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
(6)	A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet
vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is,
ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
Tartozás fedezetének elvonása
404.	§
(1)	Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont
részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben
meghiúsítja, vétség miatt egy évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből
származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
(4)	Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a
vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.
Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység
405.	§
Aki árut a behozatalához vagy kiviteléhez szükséges engedély nélkül az ország
területére behoz, vagy onnan kivisz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Saját tőke csorbítása
406.	§
A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai
részvénytársaság vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság
saját tőkéjét részben vagy egészben elvonja, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogosulatlan pénzügyi tevékenység
407.	§
Aki törvényben előírt engedély nélkül
159
a)	pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
b)	befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő
szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési,
tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél,
c)	biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési, illetve
d)	önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói
nyugdíj szolgáltatási
tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
408.	§
(1)	A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy
a)	a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető,
b)	közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére
jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen,
illetve ismeretlennek minősül, vagy
c)	közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy
gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye
ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy
fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó
adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését
elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	E § alkalmazása szempontjából tényleges tulajdonosnak minősül az a személy
vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetve amely a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy
közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy a Polgári
Törvénykönyv szerinti meghatározó befolyással rendelkezik.
Bennfentes kereskedelem
409.	§
Aki
a)	bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt,
b)	a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a
bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy
c)	előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
160
Tőkebefektetési csalás
410.	§
Aki
a)	a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e
tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi
eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával, vagy
b)	pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével
másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a
befektetés csökkentésére rábír, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Piramisjáték szervezése
411.	§
Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is
tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez,
amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára
közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gazdasági titok megsértése
412.	§
(1)	Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok
megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói
nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt
okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő
(2)	Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki
a)	a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó
törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy
b)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, a
bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással és a terrorizmus elleni küzdelemmel
kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet
kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.
Értelmező rendelkezések
413.	§
(1) A 409. és a 410. § alkalmazásában pénzügyi eszközön
161
a)	a pénzügyi eszközt, az egyéb tőzsdei terméket és bármilyen más eszközt, amelynek a
forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy
amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet
nyújtottak be,
b)	azt a pénzügyi eszközt, amely nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely, az a)
pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől vagy árfolyamától függ, és
c)	a rendszeres vagy rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig a nyilvánosan
forgalomba hozott értékpapírt
is érteni kell.
(2)	A 408. és a 410. § alkalmazásában vezető állású személy:
a)	a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,
b)	a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű
európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy, és
c)	minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata vagy
társasági szerződése ilyenként határoz meg.
XLII. Fejezet
A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények
Rossz minőségű termék forgalomba hozatala
414.	§
(1)	Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként forgalomba hoz, bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termékre követik el.
(3)	Aki rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Nem büntethető a (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha
mihelyt tudomást szerez a termék rossz minőségéről, mindent megtesz azért, hogy a rossz
minőségű termék a birtokába visszakerüljön.
(6)	E § alkalmazásában rossz minőségű a termék, ha a jogszabályban vagy az Európai
Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi
követelményeknek nem felel meg, ilyen előírás hiányában akkor, ha a termék
rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.
Megfelelőség hamis tanúsítása
415.	§
162
(1)	Aki a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusában előírt megfelelőség-tanúsítási kötelezettség esetén kiállítandó megfelelőségi
tanúsítványban, illetve megfelelőségi nyilatkozatban vagy megfelelőségi jelölés használatával
jelentős mennyiségű vagy értékű termék megfelelőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntett
miatt három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Fogyasztók megtévesztése
416.	§
(1)	Aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelőny
meglétéről, vagy nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség miatt egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az áru értékesítése érdekében nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős
mennyiségű, illetve értékű áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós
tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt az áru egészségre vagy környezetre gyakorolt
hatásával, veszélyességével, kockázataival vagy biztonságosságával kapcsolatos jellemzőivel
összefüggésben követik el.
(4)	E § alkalmazásában
a)	az áru lényeges tulajdonsága:
aa)	az áru összetétele, műszaki jellemzői és az árunak az adott célra való alkalmassága,
ab)	az áru eredete, származási helye,
ac)	az áru tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye.
b)	szervezett termékbemutató: termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy
rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység.
Üzleti titok megsértése
417.	§
Aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot
jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz, vagy
nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Versenytárs utánzása
418.	§
163
(1)	Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel,
csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak
jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal
céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig teijedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követik el.
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban
419.	§
(1)	Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan
kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb
szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy
más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a
koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat
eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az
egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a
versenyt korlátozza.
(3)	A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy (2)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt jelentős értéket meg nem haladó közbeszerzési
értékre követik el.
(4)	Nem büntethető az (1)—(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője,
ha a cselekményt, mielőtt az a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna, a
hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(5)	Nem büntethető az (1)—(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője,
ha a cselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő
bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely - mielőtt a
versenyfelügyeleti ügyekben eljáró hatóság az ügyben vizsgálatot indított volna - a
cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság
mellőzésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(6)	A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető
azzal szemben, aki a cselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője,
tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely a
versenyfelügyeleti ügyben eljáró hatóságnál a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás
tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mellőzésére vagy csökkentésére alapot adó kérelmet
nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Értelmező rendelkezések
420. §
164
E fejezet alkalmazásában
a)	termék: minden birtokba vehető, forgalomképes ingó dolog és a dolog módjára
hasznosítható természeti erők,
b)	áru: a termék, az ingatlan, a szolgáltatás és a vagyoni értékű jog.
XLIII. Fejezet
Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények
Tiltott adatszerzés
421.	§
(1)	Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan
megismerése céljából
a)	más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
b)	más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket
technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, vagy rögzíti,
c)	más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja, vagy megszerzi, és annak tartalmát
technikai eszközzel rögzíti,
d)	elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján másnak
továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó vagy a bűnüldöző
hatósággal, illetve titkosszolgálattal titkosan együttműködő személy kilétének vagy
tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül
információt gyűjt.
(3)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1)—(2) bekezdésben meghatározott
módon megismert személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy üzleti titkot továbbít
vagy felhasznál.
(4)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (l)-(3) bekezdésben
meghatározott tiltott adatszerzést
a)	hivatalos eljárás színlelésével,
b)	üzletszerűen,
c)	bűnszövetségben, vagy
d)	jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Információs rendszer vagy adat megsértése
422.	§
165
(1)	Aki
a)	információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés
megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit
túllépve vagy azt megsértve bent marad,
h)	az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve
akadályozza, vagy
c)	információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve
megváltoztat, töröl, vagy hozzáférhetetlenné tesz,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)
bekezdés b)-c) pontjában meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert
érint.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig teijedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
közérdekű üzem ellen követik el.
(4)	E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy
továbbított tények, információk, vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése,
amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely
valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.
Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása
423.	§
(1)	Aki a 374. vagy a 422. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az
ehhez szükséges vagy ezt könnyítő
a)	jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez,
vagy forgalomba hoz, illetve
b)	jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki,
szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény
elkövetője, ha - mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő
jelszó vagy számítástechnikai program készítése a büntető ügyekben eljáró hatóság
tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, az elkészített dolgot a
hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének
megállapítását.
(3)	E § alkalmazásában jelszó: az információs rendszerbe vagy annak egy részébe való
belépést lehetővé tevő, számokból, betűkből, jelekből, biometrikus adatokból vagy ezek
kombinációjából álló bármely azonosító.
XLIV. Fejezet
166
A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények
Bevonulási kötelezettség megszegése
424.	§
(1)	Az a hadköteles, aki katonai bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Kibúvás a katonai szolgálat alól
425.	§
Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól kivonja magát,
a)	megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve
b)	testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Katonai szolgálat megtagadása
426.	§
Az a hadköteles, aki katonai szolgálatának teljesítését megtagadja, bűntett miatt öt
évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hadkötelezettség teljesítésének akadályozása
427.	§
(1)	Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja annak meghiúsítása, hogy a
hadköteles a bevonulási kötelezettségét teljesítse, bűntett miatt a 424. §-ban meghatározottak
szerint büntetendő.
(2)	Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy hadkötelest a 425. §-ban
meghatározott módon a katonai szolgálat alól kivonjon, az ott meghatározottak szerint
büntetendő.
Polgári védelmi kötelezettség megszegése
428.	§
(1) Aki a polgári védelmi szolgálatát nem látja el, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
167
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos
veszélyt idéz elő.
(3)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Honvédelmi munkakötelezettség megsértése
429.	§
Az a honvédelmi munkára kötelezett személy, aki e kötelezettségét távolmaradásával
vagy más módon súlyosan megsérti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Szolgáltatási kötelezettség megszegése
430.	§
Aki gazdasági vagy anyagi szolgáltatásban álló honvédelmi kötelezettségét súlyosan
megszegi vagy kijátssza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
A büntetés korlátlan enyhítése
431.	§
A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az e fejezetben meghatározott bűncselekmény
elkövetője az elmulasztott kötelezettségének önként eleget tesz.
Értelmező rendelkezések
432.	§
(1)	E fejezet rendelkezéseit megelőző védelmi helyzetben bevezetett hadkötelezettség
elrendelését követően és rendkívüli állapotban kell alkalmazni.
(2)	A polgári védelmi kötelezettség megszegésének bűncselekménye az (1)
bekezdésben meghatározottakon kívül szükségállapotban és veszélyhelyzetben, a szolgálati
kötelezettség megszegésének bűncselekménye veszélyhelyzetben is elkövethető.
(3)	A honvédelmi munkakötelezettség megsértése csak rendkívüli állapotban
követhető el.
XLV. Fejezet
A katonai bűncselekmények
Szökés
433.	§
168
(1)	Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja
magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja, vagy attól távol marad, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szökést
a)	fegyveresen,
b)	csoportosan,
c)	fontos szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat felhasználásával, vagy
d)	személy elleni erőszak alkalmazásával,
e)	külföldre
követik el.
(3)	Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (2) bekezdés
a)-c) pontjában meghatározott módon külföldre szökik, illetve aki a szökést háború idején
vagy megelőző védelmi helyzetben követi el.
(4)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott szökésre irányuló előkészületet követ el,
vétség miatt egy évig, a (3) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5)	Korlátlanul enyhíthető a szökés elkövetőjének büntetése, ha a hatóságnál harminc
napon belül önként jelentkezik. A határidőbe a szökés napja nem számít bele.
Önkényes eltávozás
434.	§
(1)	Aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik, vagy attól távol marad, és távolléte a
két napot meghaladja, vétség miatt egy évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha az önkényes távoliét tartama meghaladja a kilenc napot, a büntetés bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztés.
(3)	Ha az önkényes eltávozást háború idején, megelőző védelmi helyzetben, külföldi
hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el,
a büntetés
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt egy évtől öt évig,
b)	a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés.
Kibúvás a szolgálat alól
435.	§
169
(1)	Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja
magát, testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt azért követi el, hogy
katonai szolgálatának teljesítése alól ideiglenesen kivonja magát, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	Ha az ideiglenes kivonás tartama meghaladja a hat napot, a büntetés két évig
terjedő szabadságvesztés.
(4)	Ha a bűncselekményt háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el,
a büntetés
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tizenöt évig,
b)	a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt egy évtől öt évig,
c)	a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés.
A szolgálat megtagadása
436.	§
(1)	Aki a katonai szolgálat teljesítését kifejezetten megtagadja, bűntett miatt három
évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évtől tizenöt évig teijedő szabadságvesztés, ha a szolgálat
megtagadását háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.
Kötelességszegés szolgálatban
437.	§
(1)	Aki őr-, ügyeleti, vagy egyéb készenléti szolgálatban - az adott szolgálatra
vonatkozó szolgálati intézkedés rendelkezéseit megszegve - elalszik, vagy a szolgálat ideje
alatt szeszes italt, illetve kábítószert vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot
vagy szert fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó
rendelkezést más módon súlyosan megszegi, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, a büntetés
bűntett miatt
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b)	háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
170
(3)	A büntetés bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt harchelyzetben, illetve külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius
tevékenység vagy békefenntartás során követik el, és abból különösen nagy hátrány
származik.
(4)	Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt a (2) bekezdésben
meghatározott esetben az ott tett megkülönböztetés szerint elzárással, illetve egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, a (3) bekezdés esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Szolgálati feladat alóli kibúvás
438.	§
(1)	Aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja,
vagy annak teljesítésére képtelenné teszi magát, vétséget követ el és egy évig teijedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány
veszélyével jár, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy
békefenntartás során követik el, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés.
(3)	Ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején vagy megelőző
védelmi helyzetben követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
Jelentési kötelezettség megszegése
439.	§
(1)	Aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy valótlan
jelentést tesz, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, vétség miatt
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején, megelőző védelmi helyzetben,
külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során
követik el.
Szolgálati visszaélés
440.	§
(1)	Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetve jogtalan előnyt szerezzen,
szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul
meg, bűntett miatt három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekményből jelentős hátrány származik.
Zendülés
171
441.	§
(1)	Aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos, nyílt
ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a zendülés
a)	kezdeményezője, szervezője, és vezetője,
b)	résztvevője, ha az elöljáró vagy a zendüléssel szemben fellépő ellen erőszakot alkalmaz.
(3)	A büntetés öt évtől tizenöt évig teijedő szabadságvesztés, ha a zendülés különösen
súlyos következménnyel jár.
(4)	A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
zendülés halált okoz.
(5)	A büntetés
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b)	a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tizenöt évig
terjedő szabadságvesztés, ha a zendülést háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben
követik el.
(6)	Ha az (l)-(2) bekezdésben meghatározott zendülést harchelyzetben követik el, a
büntetés öt évtől tizenöt évig teijedő szabadságvesztés.
(7)	Aki zendülésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig, háború
idején, harchelyzetben vagy megelőző védelmi helyzetben egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(8)	Az (1) bekezdésében meghatározott esetben korlátlanul enyhíthető annak a
büntetése, aki a zendülést, mielőtt az súlyosabb következménnyel jár, vagy miután
felszólították, abbahagyja.
Zendülés megakadályozásának elmulasztása
442.	§
(1)	Aki a tudomására jutott zendülést vagy annak előkészületét tőle telhetőleg nem
akadályozza meg, illetve késedelem nélkül nem jelenti, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején, harchelyzetben vagy megelőző
védelmi helyzetben követik el.
Parancs iránti engedetlenség
172
443.	§
(1)	Aki a parancsot nem teljesíti, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2)	Ha a parancs iránti engedetlenséget csoportosan követik el, a büntetés két évig
terjedő szabadságvesztés.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a parancs iránti
engedetlenség
a)	más alárendeltek jelenlétében vagy egyébként nyilvánosan, akár a parancs teljesítésének
kifejezett megtagadásával, akár egyéb sértő módon történik, illetve
b)	a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár.
(4)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.
(5)	Aki háborúban a harci parancsot, külföldi hadműveleti területen végzett
humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során a fegyverhasználatra vonatkozó
parancsot nem teljesíti, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak
444.	§
(1)	Aki
a)	az elöljáróval szemben,
b)	a feljebbvalóval, az őrrel, vagy más szolgálati közeggel szemben
szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget, vagy
tettleges ellenállást tanúsít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el,
b)	a bűncselekmény egyben parancs iránti engedetlenség is,
c)	a bűncselekmény súlyos testi sértéssel, illetve a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős
hátrány veszélyével jár.
(3)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy életveszélyt okoz.
(4)	A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a
sértett halálát okozza.
(5)	A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
a)	a bűncselekmény szándékos emberölést is megvalósít, vagy
173
b) a bűncselekményt harchelyzetben követik el.
(6)	A büntetés
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b)	a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, és
c)	a (3) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tizenöt évig
terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt háború idején vagy megelőző védelmi
helyzetben követik el.
Elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak
445.	§
A 444. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt elöljáró vagy
szolgálati közeg védelmére kelt vagy erre rendelt személy sérelmére követik el.
Szolgálati tekintély megsértése
446.	§
(1)	Aki
a)	az elöljáró, illetve
b)	a szolgálatát teljesítő feljebbvaló, őr, vagy más szolgálati közeg
tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt több katona előtt vagy egyébként nyilvánosan követik el.
Bujtogatás
447.	§
(1)	Aki katonák között az elöljáró, a parancs, a szolgálati rend, vagy a fegyelem iránt
elégedetlenséget szít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bujtogatásból a
szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány származik.
Alárendelt megsértése
448.	§
(1)	Aki alárendeltjét emberi méltóságában más előtt vagy feltűnően durván megsérti,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
174
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig teijedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt
a)	aljas indokból,
b)	súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okozva,
c)	több katona előtt, illetve
d)	több alárendelt sérelmére
követik el.
(3)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos
testi sértést, vagy a szolgálatra jelentős hátrányt okoz.
Elöljárói hatalommal visszaélés
449.	§
Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét
a)	fegyelmi fenyítéssel sújtja,
b)	panaszjogának gyakorlásában korlátozza,
c)	járandóságában megrövidíti, vagy anyagilag megterheli,
d)	magáncélra igénybe veszi,
e)	a többiekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljárói gondoskodás elmulasztása
450.	§
(1)	Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjének anyagi
ellátásához, fenyegető veszélytől megóvásához vagy megmentéséhez szükséges intézkedést
elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha a bűncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátránnyal jár, a
büntetés bűntett miatt
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b)	háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés.
(3)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljárói intézkedés elmulasztása
175
451.	§
(1)	Aki elöljárói kötelességét megszegve
a)	az alárendelt kötelességszegésének vagy bűncselekményének megakadályozásához, illetve
felelősségre vonásához,
b)	a szolgálati rendet, a fegyelmet, vagy a közbiztonságot fenyegető zavar leküzdéséhez
szükséges intézkedést elmulasztja, ha emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nem
valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha a bűncselekmény a szolgálatra, a fegyelemre, vagy a közbiztonságra jelentős
hátránnyal jár, a büntetés bűntett miatt
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b)	háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés.
(3)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Ellenőrzés elmulasztása
452.	§
(1)	Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjét szolgálatának
teljesítésében nem ellenőrzi, és ez a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátránnyal jár,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha a bűncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre különösen nagy hátránnyal
jár, a büntetés bűntett miatt
a)	az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b)	háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés.
(3)	Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Készenlét fokozásának veszélyeztetése
453.	§
(1)	Aki az alakulat készenlét fokozását közvetlenül veszélyezteti azáltal, hogy
szolgálati kötelességének megszegésével
176
a)	nem gondoskodik a szükséges fegyverzet, harci felszerelés vagy más hadianyag
biztosításáról vagy készletének megóvásáról,
b)	fontos fegyverzetet, harci felszerelést vagy más fontos hadianyagot megsemmisít,
használhatatlanná tesz, vagy rendeltetésétől egyéb módon elvon,
bűntettet követ el, és három évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Ha a bűncselekmény a szolgálatra különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben öt
évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
(3)	Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés
esetén - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig, a (2) bekezdés
esetén - az ott tett megkülönböztetés szerint - két évig, illetve egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Parancsnoki kötelességszegés
454.	§
Aki harchelyzetben, parancsnoki kötelességének megszegésével
a)	az alárendelt katonákat az ellenségnek megadja, vagy elfogni engedi,
b)	a rábízott fontos harcállást, berendezést, harceszközt, vagy más hadianyagot kényszerítő
szükség nélkül megsemmisíti, vagy az ellenségnek használható állapotban átengedi,
c)	nem fejti ki az ellenséggel szemben azt az ellenállást, amelyre képes,
bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól
455.	§
Aki harci kötelességének teljesítése alól
a)	szolgálati helyének önkényes elhagyásával, elrejtőzéssel, vagy megfutamodással,
b)	harcképtelenség szándékos előidézésével vagy megtévesztő magatartással,
c)	harceszköze elhagyásával, megrongálásával, vagy alkalmazásának elmulasztásával,
d)	az ellenségnek önkéntes megadással, vagy
e)	szolgálati kötelességének egyéb súlyos megszegésével
kivonja magát, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Harci szellem bomlasztása
456.	§
177
(1)	Aki háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben a katonák között
elégedetlenséget szít, vagy kishitűséget kelt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
a)	harchelyzetben katonák elégedetlenségét vagy egyéb kötelességszegését váltja ki, vagy
b)	a szolgálatra más jelentős hátránnyal jár.
Értelmező rendelkezések
457.	§
E fejezet alkalmazásában
a)	katonai szolgálaton a 127. § (1) bekezdésében megjelölt személyek által teljesített
szolgálatot kell érteni,
b)	harchelyzet alatt a tényleges harctevékenység folytatását kell érteni.
ZÁRÓ RÉSZ
Értelmező rendelkezések
458.	§
(1)	E törvény alkalmazásában
1.	bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan
működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő
szándékos bűncselekmények elkövetése;
2.	bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten
követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik,
de nem jön létre bűnszervezet;
3.	csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz
részt;
4.	erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás
is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására;
5.	fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki
a)	lőfegyvert,
b)	robbanóanyagot,
c)	robbantószert, illetve
d)	robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket
tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával
fenyegetve követi el;
178
6.	felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy
megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál;
7.	fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely
alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;
8.	gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a
szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a
Polgári Törvénykönyv szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni;
9.	hatóság a bíróság és az ügyész is;
10.	háború:
a)	a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12.
napján kelt nemzetközi egyezmények közös 2. és 3. Cikkében, valamint ezen egyezmények I.
Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. Cikkének 4. bekezdésében meghatározott helyzetek,
b)	az a) pontban említett egyezmények II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. Cikkében
meghatározott helyzetek,
c)	a rendkívüli állapot,
d)	a szükségállapot,
e)	a háborús és a katonai bűncselekmények esetében a Magyar Honvédség külföldi
alkalmazása is;
11.	hivatalos személy:
a)	a köztársasági elnök,
b)	az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti
képviselő,
c)	az alkotmánybíró,
d)	a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes
államtitkár és a kormánymegbízott,
e)	a bíró, az ügyész és a választottbíró,
f)	az alapvető jogok biztosa és helyettese,
g)	a közjegyző és a közjegyzőhelyettes,
h)	az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói
kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt,
i)	a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja,
j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű
parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,
k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál,
az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami
Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási
szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi
szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy
megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó
központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy,
akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik;
179
12.	közfeladatot ellátó személy:
a)	a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,
b)	a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,
c)	a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben
meghatározott tevékenységének ellátása során,
d)	a nyilvántartásba vett egyház lelkésze,
e)	a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos
személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,
f)	az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott
esetekben,
g)	az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel
és betegszállítással összefüggésben,
h)	az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó egyesület tagja a tűzoltási és
műszaki mentési feladatainak ellátása során,
i)	a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a
nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról
szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és
tudományos kutatója,
j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális
igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben
foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során,
k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
törvényben meghatározott tevékenysége körében,
m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége
körében,
n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot
ellátó személy e tevékenysége során,
o)	az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e
tevékenysége során;
13.	külföldi hivatalos személy:
a)	a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési
feladatot ellátó személy,
b)	törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél
szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű
működéséhez tartozik,
c)	törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet
közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai
parlamenti képviselőt is,
d)	a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi
bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a
bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik;
14. hozzátartozó:
180
a)	az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b)	az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe
fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c)	a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d)	a házastárs, az élettárs,
e)	a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
15.	információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását,
továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések
összessége,
16.	kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott
értékcsökkenés;
17.	vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az
elmaradt vagyoni előny;
18.	kábítószer:
a)	az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény
módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel
módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban,
1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II.
Jegyzékében meghatározott anyag,
b)	az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló,
Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II.
Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyag és
c)	az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott
pszichotróp anyag;
19.	készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, illetve a kincstári kártya, az utazási csekk, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott utalvány és a váltó, feltéve,
hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a
jogosulatlan felhasználás ellen védett;
20.	elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben
meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi
jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve,
hogy ezek információs rendszer útján kerülnek felhasználásra;
21.	közérdekű üzem:
a)	a közmű,
b)	a közösségi közlekedési üzem,
c)	az elektronikus hírközlő hálózat,
d)	az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett
logisztikai-, pénzforgalmi- és informatikai központok és üzemek,
181
e)	a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra
szánt alapanyagot termelő üzem;
22.	nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás
vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell;
23.	nemzetközi szerződés által tiltott fegyver:
a)	az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló
gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának
eltiltására vonatkozóan Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzőkönyvben
említett fojtó, mérges és egyéb hasonló gáz, a bakteriológiai harci eszköz,
b)	az 1975. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a bakteriológiai (biológiai) és toxin-
fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek
megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971.
december 10-én elfogadott egyezmény 1. cikkében meghatározott bakteriológiai (biológiai) és
toxin-fegyver,
c)	az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy
megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának
betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 15. napján kelt
egyezményhez csatolt
ca) I. Jegyzőkönyvben meghatározott röntgensugárral ki nem mutatható repesszel sérülést
okozó fegyver,
eb) az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett II. Módosított Jegyzőkönyv 2. Cikk 1-5.
pontjában meghatározott akna, távtelepítésű akna, gyalogság elleni akna, meglepő akna és
más eszköz,
cc)	III. Jegyzőkönyv 1. Cikk 1. pontjában meghatározott gyújtófegyver,
cd)	IV. jegyzőkönyv I. Cikkében meghatározott vakító lézerfegyver,
d)	az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának,
felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban,
1993. január 13-án aláírt egyezmény II. Cikk 1. és 7. pontjában meghatározott vegyifegyver
vagy vegyi kényszerítő eszköz,
e)	az 1998. évi X. törvénnyel kihirdetett Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának,
gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló, Oslóban, 1997.
szeptember 18-án elfogadott egyezmény 2. Cikk 1. pontjában meghatározott gyalogsági akna
f)	a 2012. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény 2. Cikk 2.
pontjában meghatározott kazettás lőszer, valamint 2. Cikk 13. pontjában meghatározott
kisméretű ejtőlőszer;
24.	nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény,
továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll;
25.	prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése;
26.	személy elleni erőszakos bűncselekmény:
a)	a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1)
bekezdés], az apartheid [144. § (l)-(3) bekezdés],
b)	a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (l)-(2) és (4)
bekezdés], az egyéb háborús bűntett (158. §),
182
c)	az emberölés [160. § (l)-(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés
(161. §), a testi sértés [164. § (3)-(6) bekezdés],
d)	az emberrablás [190. § (l)-(4) bekezdés], az emberkereskedelem [192. § (l)-(5)
bekezdés], a kényszermunka (193. §), a személyi szabadság megsértése (194. §), a
kényszerítés (195. §),
e)	a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)—(4) bekezdés],
J) a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (216. §), a közösség tagja elleni erőszak [217.
§ (2)-(3) bekezdés], az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen
való részvétel jogának megsértése (218. §),
g)	az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. §
(l)-(2) bekezdés],
h)	a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (l)-(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot
ellátó személy eljárásában [302. § (1)—(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (l)-(2)
bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §),
i)	a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (l)-(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó
személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (312. §), a
nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],
j) a terrorcselekmény [314. § (l)-(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)—(2)
bekezdés],
k) a rablás [364. § (l)-(4) bekezdés], a zsarolás (366. §), az önbíráskodás [367. § (l)-(2)
bekezdés],
l) a zendülés minősített esetei [441. § (2)-(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg
elleni erőszak [444. § (l)-(6) bekezdés];
27.	szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely
a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul;
28.	üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű
bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;
29.	védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva
ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;
30.	védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté nyilvánított kulturális javakat is;
31.	visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény
miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy
végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem
telt el;
a)	különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű
bűncselekményt követ el;
b)	többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően
visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy
végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény
elkövetéséig három év még nem telt el;
c)	erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal
személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el.
(2)	Ahol e törvény élettársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.
183
(3)	Ahol e törvény szövetséges fegyveres erőt, külföldi hadműveleti területen végzett
humanitárius tevékenységet, békefenntartást vagy humanitárius műveletet említ, azon a
honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell
érteni.
(4)	Ahol e törvény szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott terjesztésű
minősítésű adatot említ, azon a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott
nemzeti vagy külföldi minősített adatot kell érteni.
(5)	E törvény alkalmazásában
a)	harmadik országbeli állampolgár alatt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni,
b)	keresőtevékenység folytatására jogosító engedély: a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott olyan tartózkodásra jogosító
engedély, amellyel a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet folytathat;
(6)	E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány
a)	ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
b)	ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
c)	ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
d)	ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
e)	ötszázmillió forint felett különösen jelentős.
459.	§
(1)	A XIV. Fejezet alkalmazásában védett személy az, aki az ellenségeskedésekben
nem vesz közvetlenül részt, így különösen
a)	a fegyveres erőknek az a tagja, aki letette a fegyvert, és magát az ellenségeskedésekből
kivonva megadta;
b),	aki betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében egyértelműen
harcképtelenné vált, vagy magát az ellenségeskedésekből egyértelműen kivonta;
c)	az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerint tevékenykedő humanitárius segély- vagy
békefenntartó misszió személyzete, ha az jogosult a polgári személyeknek vagy polgári
létesítményeknek a fegyveres konfliktusok nemzetközi joga által biztosított védelemre;^ a
polgári személy, amennyiben és ameddig nem vesz közvetlenül részt az
ellenségeskedésekben.
(2)	A XXVI. Fejezet alkalmazásában
a)	fegyelmi ügynek azt az eljárást kell tekinteni, amelyre törvény állapítja meg a fegyelmi
vétségnek minősülő magatartást, az eljárás részletes szabályait és a kiszabható fegyelmi
büntetéseket;
b)	polgári ügynek kell tekinteni a választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyet is.
460.	§
(1) A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha
184
a)	annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma
aa)	LSD esetén a 0,001 gramm,
ab)	pszilocibin esetén a 0,1 gramm,
ac)	pszilocin esetén a 0,2 gramm,
ad)	amfetamin, metamfetamin és MDPV esetén a 0,5 gramm,
ae)	dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,
af)	heroin esetén a 0,6 gramm,
ag)	morfin esetén a 0,9 gramm,
ah)	ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-l-PEA,
mCPP, métádon, 4-fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm,
ai)	mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5 gramm,
aj) kokain esetén a 2 gramm,
ak) BZP esetén a 3 gramm,
b)	GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm
c)	tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelenlevő THC-
tartalom (totál-THC) a 6 gramm
mennyiséget nem haladja meg.
(2)	A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz
növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.
(3)	A 176-180. § alkalmazásában az (l)-(2) bekezdés szerinti kábítószer
a)	jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső
határának hússzoros,
b)	különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség
felső határának kétszázszoros
mértékét meghaladja.
(4)	A 176-180. § alkalmazásában az (1)—(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer
esetén a kábítószer
a)	csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó
átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg
b)	jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó
átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,
c)	különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott
fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezemégyszázszoros mértékét meghaladja.
Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata
461.	§
(1)	Nem valósul meg bűncselekmény, ha
a)	a hanyag kezelést százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt,
185
b)	a társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással visszaélést ötvenezer forintot
meg nem haladó kárt
okozva követik el.
(2)	Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha
a)	a rongálást és a csalást ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva,
b)	a lopást, a sikkasztást, a jogtalan elsajátítást, és az orgazdaságot ötvenezer forintot meg
nem haladó értékre,
c)	a hűtlen kezelést ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva,
d)	a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését százezer forintot meg nem
haladó
da)	üreshordozói díjra, illetve reprográfiai díjra nézve,
db)	vagyoni hátrányt okozva,
e)	az iparjogvédelmi jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt
okozva,
J) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát, a fogyasztók megtévesztését vagy a
versenytárs utánzását százezer forintot meg nem haladó értékre
követik el.
(3)	Nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a
költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg.
Hatálybalépés
462.	§
E törvény 2013. július 1-jén lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
463.	§
Hatályát veszti
a)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, és
b)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és
végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
464.	§
(1) E törvény
a) 26. § (2) bekezdése
186
aa)	és XIX. Fejezete a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a
gyermekpomográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat felváltásáról
szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
ab)	és 192. §-a az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az
áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló,
2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	176-177. §-a a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási
elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004.
október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak,
c)	209. és 356. §-a az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat
foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó
minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek,
d)	241-243. és 249. §-a a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i
2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e)	290-291. §-a a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003.
július 22-i 2003/568/EK tanácsi kerethatározatnak,
f)	374. §-a és XLIII. Fejezete az információs rendszerek elleni támadásokról szóló, 2005.
február 24-i 2005/222/IB tanácsi kerethatározatnak,
g)	387. §-a az euró bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb
szankciókkal megvalósuló védelem megerősítésről szóló, 2000. május 29-i 2000/383/IB
tanácsi kerethatározat 3-6. cikkének,
h)	391-392. §-a a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni
küzdelemről szóló, 2001. május 28-i 2001/413/IB tanácsi kerethatározat 2., 4. és 6. cikkének,
i)	398-399. §-a a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása
céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény
a)	182-183. §-a
aa)	a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet, és
ab)	a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme
nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i
111/2005/EK tanácsi rendelet,
b)	327. §-a
1.	az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 661/1990 számú határozata és a kapcsolódó
határozatok által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó
iraki követelések kielégítésének tilalmáról szóló, 1992. december 7-i 3541/92/EGK tanácsi
rendelet 5. cikkének,
2.	az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 883/1993 számú határozata és a kapcsolódó
határozatok által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó
követelések kielégítésének tilalmáról szóló, 1993. november 29-i 3275/93/EK tanácsi rendelet
5.	cikkének,
3.	az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a 917/1994, 841/1993, 873/1993, 875/1993
számú határozata és a kapcsolódó határozatok által a teljesítés tekintetében érintett
187
szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó követelések a haiti hatóságok által történő
kielégítésének tilalmáról szóló, 1994. május 30-i 1264/94/EK tanácsi rendelet 5. cikkének,
4.	az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 757/1992 számú határozata és a kapcsolódó
határozatok által a teljesítés tekintetében érintett szerződésekhez és ügyletekhez kapcsolódó
követelések kielégítésének tilalmáról szóló, 1994. július 11-i 1733/94/EK tanácsi rendelet 5.
cikkének,
5.	Milosevic úr és a környezetéhez tartozó személyek pénzkészletei befagyasztásának
fenntartásáról és az 1294/1999/EK rendeletnek, a 607/2000/EK rendeletnek, valamint a
926/98/EK rendelet 2. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. november 10-i
2488/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikkének,
6.	a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott
különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 17-i 2580/2001/EK tanácsi
rendelet 9. cikkének,
7.	az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló
egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések
bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő
kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető
pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló, 2002. május 27-i
467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet
10.	cikkének,
8.	az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a
2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi
rendelet 15. cikkének,
9.	a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló,
2003. szeptember 29-i 1727/2003/EK tanácsi rendelet 6. cikkének,
10.	egyes, Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről és az 1030/2003/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 10-i 234/2004/EK tanácsi rendelet 11.
cikkének,
11.	az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. február 19-i
314/2004/EK tanácsi rendelet 12. cikkének,
12.	a Burma/Myanmar tekintetében a korlátozó intézkedések megújításáról és az
1081/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 26-i 798/2004/EK
tanácsi rendelet 13. cikkének,
13.	a Libériával kapcsolatos további korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. április 29-i
872/2004/EK tanácsi rendelet 12. cikkének,
14.	a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi
törvényszék (ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló egyes
korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2004. október 11-i 1763/2004/EK tanácsi rendelet
11.	cikkének,
15.	az Elefántcsontpartnak nyújtott, katonai tevékenységekkel kapcsolatos segítségre
vonatkozó korlátozások bevezetéséről szóló, 2005. január 31-i 174/2005/EK tanácsi rendelet
8.	cikkének,
16.	az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben
hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2005. április 12-i 560/2005/EK
tanácsi rendelet 12. cikkének,
17.	egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód
vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i
1236/2005/EK tanácsi rendelet - II. mellékletében meghatározott áruk tekintetében - 17.
cikkének,
188
18.	a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő
személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló,
2005. július 18-i 1183/2005/EK tanácsi rendelet 10. cikkének,
19.	a szudáni Darfur térségében zajló konfliktusban a békefolyamatot akadályozó és a
nemzetközi jogot sértő cselekményt elkövető egyes személyekkel szemben meghatározott,
egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2005. július 18-i 1184/2005/EK tanácsi
rendelet 10. cikkének,
20.	a Rafiq Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított
egyes személyekkel szembeni egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2006.
február 21-i 305/2006/EK tanácsi rendelet 9. cikkének,
21.	a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó
intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 9. cikkének,
22.	a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és a 798/2004/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 29-i 817/2006/EK tanácsi rendelet 13.
cikkének,
23.	a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló,
2007. március 29-i 329/2007/EK tanácsi rendelet 14. cikkének,
24.	a Szomáliái helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel,
szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések
bevezetéséről szóló, 2010. április 26-i 356/2010/EU tanácsi rendelet 15. cikkének,
25.	az Eritreával szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló, 2010. július 26-i
667/2010/EU tanácsi rendelet 14. cikkének,
26.	az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet 37. cikkének,
27.	a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben
hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. február 4-i 101/2011/EU tanácsi rendelet 13.
cikkének,
28.	a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. március
2-i 204/2011/EU tanácsi rendelet 17. cikkének,
29.	az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel
szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. március 21-i 270/2011/EU tanácsi
rendelet 13. cikkének,
30.	a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. május 9-i
442/2011/EU tanácsi rendelet 15. cikkének,
c)	329-330. §-a
ca) egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód
vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i
1236/2005/EK tanácsi rendelet - III. mellékletében meghatározott áruk tekintetében - 17.
cikkének,
eb) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és
tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i
428/2009/EK tanácsi rendelet 24. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
189
Indokolás a Büntető T örvény könyvről szóló 2012. évi... törvényhez
Általános indokolás
I.	Az új törvény megalkotásának alapvető indokai, annak tartalmi iránya
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a hatályos Btk.) az 1979-es
hatályba lépése óta több mint száz alkalommal módosult, ebből a jogalkotó az elmúlt három
évtizedben több mint kilencven alkalommal (tehát évente átlagosan többször is) módosította,
és tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette. Ezek a változások több mint ezerhatszáz
rendelkezést módosítottak, vezettek be, illetve helyeztek hatályon kívül.
A módosítások nagy száma arra vezethető vissza, hogy a rendszerváltás óta a
különböző kormányzatok eltérő büntetőpolitikai irányvonalat követve alakították át - sokszor
egymásnak ellentmondva - a büntetőjogi rendelkezéseket, így a módosítások a törvény
eredeti rendszerét mára jelentősen átformálták. Átalakult a büntetési rendszer, és a
rendszerváltás évtizede a Különös Részre is jelentős befolyást gyakorolt. Ez különösen
szembeszökő a gazdasági bűncselekményeket szabályozó fejezetnél, de jelentősen átalakult az
olyan hagyományosnak gondolható jogterület is, mint a személy elleni bűncselekményeket
szabályozó fejezet. A törvény újabb novelláira hatással volt a felgyorsult tudományos fejlődés
és az Európai Unióhoz történő csatlakozással együtt járó jogharmonizáció is. A legutóbbi
időben előtérbe kerültek a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést segítő
módosítások, valamint a bűnözés szerkezetében bekövetkezett változások következményeként
a büntetéseket szigorító rendelkezések.
A Nemzeti Együttműködés Programja úgy fogalmaz, hogy a Jogszabály szigora, a
büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az
áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit és világossá teszi a társadalom
minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma. Erős
Magyarország csak akkor születhet, ha az ország házában olyan törvények születnek, amelyek
garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára.”
Ebből következően a Kormány kiemelt feladata, hogy helyreállítsa Magyarországon a
rendet, és javítsa az állampolgárok biztonságérzetét. Ennek egyik eszköze, ha szigorú
törvények születnek, amelyek minden jogkövető állampolgárnak védelmet garantálnak, a
bűnelkövetők számára azonban hatékony és visszatartó erejű büntetést helyeznek kilátásba.
Az új Büntető Törvénykönyvvel szembeni egyik legfontosabb elvárás tehát a
szigorúság, amely nem feltétlenül jelent tételhatár-emelést, hanem a tettarányos büntetőjogi
szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését a törvényben. A szigorítás elsősorban a visszaesőkre
vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, az első alkalommal bűncselekményt elkövetők
esetén az új Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a
prevenciós szempontok érvényesítését is lehetővé teszi. A végső cél, hogy a reform nyomán
egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen meg, így nyeri
vissza a büntetőjog a szabályozási rendszerben betöltött „zárókő” szerepét.
190
A Javaslat úgy hoz jelentős változásokat, hogy nem jelent egyúttal teljes dogmatikai
szakítást a hatályos Btk.-val, hiszen a sok módosítás és kiegészítés ellenére a Btk. megfelelő
jogi védelmet biztosít alapvető értékeinknek. Azokat a problémákat azonban, amelyek a
számos módosítás folytán a törvénykönyv egységének megbontásából fakadnak, végső soron
csak egy új kódex tudja megoldani.
II.	Az új Btk. felépítése
1.	A hatályos magyar büntetőjogi szabályozás értelmében egyetlen törvény
tartalmazza a büntetőjogi felelősségre vonás pozitív és negatív feltételeit, a kiszabható
szankciókat és valamennyi büntetendő cselekményt. Habár a jogi személlyel szemben
alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban:
Jszbt.) kivételt jelent az egységes szabályozás alól, ennek indoka az, hogy a magyar
büntetőjogi dogmatikai rendszer értelmében csupán természetes személyt lehet büntetőjogilag
felelősségre vonni, jogi személlyel szemben felelősségre vonásnak nem, pusztán intézkedés
alkalmazásának lehet helye a vezető tisztviselője, alkalmazottja, tagja, stb. által elkövetett
bűncselekmény miatt, annak megállapítása esetén.
Az egységes szabályozás előnye, hogy lehetővé teszi az állampolgárok számára annak
pontos megismerését, hogy mely cselekmények milyen feltételek mellett büntetendőek, illetve
az egyes bűncselekmények elkövetése miatt mely személyek büntethetőek. 1961-ig ettől
eltérő rendszer működött: a jogalkotó csupán az Általános Részt szabályozta egy törvényben,
a bűncselekmények külön törvényekben, illetve az egyes igazgatási jellegű ún.
keretdiszpozíciók az azokat tartalommal kitöltő jogszabályokban voltak elhelyezve. Ez a
megoldás azonban lehetetlenné teszi mind a jogkövetők, mind a jogalkalmazók számára az
állandóan változó és szerteágazó hatályos büntető joganyag figyelemmel kísérését, másrészt
ellehetetleníti a jogalkalmazást is, hiszen a tényállások és a büntetési tételek egymáshoz való
viszonya felborulna, az egységes szóhasználat és az értelmező rendelkezések ellentmondóak
lennének az ágazati érdekeknek való kiszolgáltatottság miatt.
Erre tekintettel indokolt az új kódex vonatkozásában is az egységes (egy törvényben
való) szabályozás fenntartása, a fentiekben ismertetett indokok miatt a Jszbt. kivételével.
2.	A hatályos Btk.-ban - jogtörténeti okok miatt - a büntető anyagi jogi rendelkezések
között számtalan büntetés-végrehajtási jogi rendelkezés szerepel. Tipikusan ilyen kérdés a
fogvatartottnak a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során tanúsított magatartására
tekintettel eggyel szigorúbb vagy eggyel kedvezőbb végrehajtási fokozat utólagos
meghatározása, vagy a büntetés végrehajtását kizáró okok felsorolása.
A büntetéskiszabás és a büntetés-végrehajtás során érvényesülő, a különböző
szereplők által érvényesítendő eltérő szempontoknak megfelelő hatékonyabb szabályozás
kialakítása érdekében a Javaslat a büntető anyagi és büntetés-végrehajtási szabályokat
világosan elkülöníti, így az új törvény tisztán anyagi jogi törvényként kerül meghatározásra.
Ugyanígy nem anyagi jogi kérdés a diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb
mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségére vonatkozó eljárás, ezért a Javaslat ezt
nem tartalmazza, erről a büntetőeljárasról szóló 1998. évi XIX. törvényben (a továbbiakban:
Be.) szükséges rendelkezni.
191
3.	A hatályos Btk. két nagy részre tagolódik: a hatállyal, a felelősséggel, a
szankciókkal és az értelmező rendelkezésekkel foglalkozó Általános Részre, valamint a
bűncselekményeket tartalmazó Különös Részre.
Az új jogszabályszerkesztési követelményeknek megfelelően a Javaslat három részből
áll, azon belül a rendelkezések fejezetekben és alcímekben helyezkednek el. Az Általános
Rész szerkezeti felépítésében nagyrészt követi a hatályosat, hiszen az logikus, időtálló, ezért
annak lényegi módosítása nem szükséges. A Különös Rész fejezeti felosztása azonban
idejétmúlt, hiszen az Alaptörvényt alapul véve a Btk.-nak is hangsúlyosabban kifejezésre kell
juttatnia a kiemelt védett jogi tárgyak (emberi élet, szabadság, stb.) jelentőségét. A kódex
Záró Részében pedig az értelmező, hatályba léptető, hatályon kívül helyező, stb.
rendelkezések kapnak helyet.
A fentiekben ismertetett szerkezeti módosításokkal a kódex áttekinthetőbbé,
érthetőbbé és könnyebben kezelhetővé válik.
III.	Az új Btk. Általános Részének újításai
A hatályos Btk. Általános Része alapvetően nem igényel koncepcionális
újragondolást, annak a dogmatikája kellően kidolgozott, és kiforrott gyakorlata van. A
büntetések és intézkedések rendszere, valamint a büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezések
esetében azonban szükségesnek tűnik egy, a jelenleginél koherensebb rendszert kialakító, a
jelenlegi kormányzat büntetőpolitikáját tükröző felülvizsgálat.
Mindezek alapján a Javaslat a hatályoshoz képest az alábbi területeken hoz lényeges
változást.
1.	A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet kimondja, hogy
a társadalmi, politikai szempontból újszerű, jelentős törvény tervezetében preambulum
alkalmazható. A Btk. kódex jellegére tekintettel indokolt, hogy az új törvény preambulummal
kezdődjön.
2.	A Javaslat - hasonlóan a legtöbb külföldi büntető törvényhez - meghatározza a
legfontosabb büntetőjogi alapelveket: a nullum crimen sine lege (amit törvény nem nyilvánít
büntetendőnek, azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni) és a nulla poena sine lege elvét (a
bűncselekményekre csakis a törvényben meghatározott büntetési tételek alkalmazhatóak).
Ezek olyan elvi jelentőségű tételek, amelyek — a vonatkozó nemzetközi dokumentumokban
megfogalmazottakkal (Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 15. Cikk,
Emberi Jogok Európai Egyezménye 7. cikk, Alapjogi Charta 49. cikk) összhangban - az
Alaptörvényben is helyet kaptak [XXVIII. cikk (4) bekezdés],
A nullum crimen és a nulla poena sine lege elvek a jogbiztonságot szolgálják, mivel
megkövetelik, hogy a jogalkotó a büntetőhatalom gyakorlásának lényegi feltételeit
törvényben előre rögzítse.
3.	A joghatóság az államnak a büntető jogszabályok alkotására és alkalmazására való
jogosultságát jelenti. A joghatóságra vonatkozó rendelkezések azt szabályozzák, hogy
valamely bűncselekmény elbírálásakor mikor, hol és kikre kell alkalmazni a törvényt. Ennek
megfelelően a Javaslat — a hatályos Btk. szabályait kis mértékben kiegészítve — külön
rendelkezik a büntető törvény időbeli, területi és személyi hatályáról.
192
A Javaslat a visszaható hatály tilalma alól - az Alaptörvénnyel összhangban - új
kivételt határoz meg: a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő
cselekmények körét. A Javaslat emellett megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar
büntető joghatóság kiterjedjen azokra a cselekményekre is, amelyeket nem magyar
állampolgár külföldön magyar állampolgár vagy a magyar jog alapján létrejött jogi személy,
vagy egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany sérelmére követ el (passzív
személyi elv).
4.	A Javaslat fenntartja a bűncselekmény hatályos fogalmát, a társadalomra
veszélyesség meghatározását azonban korszerűsíti. A Javaslat megtartja a stádiumokra
(kísérlet, előkészület) vonatkozó hatályos rendelkezéseket, így a kísérletet mindig, az
előkészületet csak külön törvényi rendelkezés esetében rendeli büntetni.
A magyar büntetőjogi hagyományokra és az az alapján megszilárdult jogalkalmazói
gyakorlatra tekintettel a Javaslat fenntartja az elkövetők tettesekre és részesekre történő
felosztását, valamint továbbra is irányadónak tekinti a parifikáció elvét, azaz a tettesekre és a
részesekre ugyannak a büntetési tételnek az alkalmazását írja elő.
5.	A büntethetőség a bűncselekmény elkövetése miatti büntetőjogi felelősségre vonás
lehetőségét jelenti. A büntetőjogi felelősség érvényesülését különböző körülmények
akadályozhatják (büntethetőségi akadályok), amelyek jogi természete, társadalmi megítélése,
és eljárásjogi hatásai eltérőek.
A büntethetőségi akadályoknak alapvetően két kategóriája különböztethető meg. Az
egyiket azok a körülmények alkotják, amelyek jelentkezése esetén már a törvényi tényállás
kimerítésének pillanatában sem jön létre bűncselekmény. A másik kategóriába tartoznak azok
az okok, amelyek jelentkezése ellenére az elkövetés pillanatában a bűncselekmény létrejön
vagy már létrejött, de az elkövető a megszüntető ok (okok) megléte miatt nem büntethető. E
két kategória mellett vannak részint a büntethetőséget kizáró, részint a büntethetőséget
megszüntető okokkal hasonlóságot mutató azon körülmények, amelyek a büntetőjogi
felelősségre vonást azáltal akadályozzák, hogy nem a jelentkezésük, hanem hiányaik a
büntethetőség akadálya.
A Javaslat a büntethetőség akadályainak rendszerét átalakítja, és ez alapján
megkülönbözteti
-	a cselekmény büntetendőségét és az elkövető büntethetőségét kizáró vagy korlátozó
okokat,
-	a büntethetőséget megszüntető okokat, és
-	a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályait, amelyek a büntethetőséget és a
büntetőeljárást egyaránt akadályozó okok.
A cselekmény büntetendőségét és az elkövető büntethetőségét kizáró vagy korlátozó
okok az elkövetéskor fennálló körülményekre tekintettel zárják ki, vagy korlátozzák a
büntetőjogi felelősséget. Ezekben az esetekben a bűncselekmény fogalmának valamelyik
eleme (tényállásszerűség, társadalomra veszélyesség, vagy bűnösség) hiányzik.
6.	A Javaslat bizonyos bűncselekmények (szándékos emberölés, erős felindulásban
elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés) elkövetése esetén leszállítja a
193
büntethetőségi korhatárt tizenkét évre, tizennegyedik életévét be nem töltött elkövetővel
szemben legsúlyosabb szankcióként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság, melynek
időtartam egy évtől négy évig terjedhet. A büntethetőség tizennegyedik életévét be nem töltött
elkövető esetén a belátási képesség vizsgálatához kötött.
7.	A Javaslat a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés
biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti, és törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint
vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal
feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás
körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére.
8.	A büntetendő cselekményt megvalósító bűnelkövetővel szemben büntetőjogi
jogkövetkezményt kell alkalmazni. A Javaslat fenntartja a büntetőjogi jogkövetkezmények
duális rendszerét, vagyis a büntetések és az intézkedések különválasztását. A büntetés
felelősségi szankció, a bíróság csak büntethető elkövetővel szemben szabhat ki büntetést,
ezzel szemben az intézkedéseknek az alapja a büntetendő cselekmény.
A Javaslat szélesíteni kívánja a bíróság által alkalmazható joghátrányok körét, ezért a
már meglévőek mellett új büntetéseket és intézkedéseket vezet be, illetve kisebb-nagyobb
módosításokat hajt végre a hatályos szankciók körében.
8.1.	A hatályos Btk. értelmében az egyetlen szabadságelvonással járó büntetés a
szabadságvesztés, amely határozott ideig vagy életfogytig tart. A Javaslat emellett bevezeti az
elzárást, amely a rövid tartamú szabadságvesztés alternatívája lehet (öt naptól három hónapig,
fiatalkorúak esetében három naptól egy hónapig tarthat) úgy, hogy a mentesítési szabályok
kedvezőbbek elzárás esetén. Az elzárás maximális tartamára figyelemmel a szabadságvesztés
legrövidebb tartama két hónapról három hónapra módosul.
A sportrendezvényeken, illetve azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények
elszaporodottságára tekintettel, a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CIV. törvény rendelkezéseivel
összhangban a Javaslat új büntetési nemként bevezeti a sportrendezvények látogatásától való
eltiltást. Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év lesz.
8.2.	A Javaslat két új intézkedést is tartalmaz: a jóvátételi munkát és az elektronikus
adat hozzáférhetetlenné tételét.
Jóvátételi munka - a próbára bocsátáshoz hasonlóan - vétség vagy háromévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűntett elkövetése esetén, a jóvátétel egyik
formájaként alkalmazható. A bíróság ilyenkor egy évre elhalasztja a büntetés kiszabását, ha az
egy év alatt az elkövető legalább huszonnégy, legfeljebb százötven óra időtartamban állami
vagy önkormányzati intézményben (pl. iskola, kórház) jóvátételi munkát végez, annak
igazolása esetén megszűnik a büntethetősége. Ha azonban az elkövető a jóvátételi munka
elvégzését nem tudja megfelelően (az intézet vezetőjének aláírásával) igazolni, a bíróság
büntetést szab ki.
Azon bűncselekményeket, amelyek a számítástechnikai hálózaton való közzététellel
valósulnak meg, a Btk. büntetni rendeli (pl. tiltott pornográf felvétellel visszaélés),
ugyanakkor jelenleg nincs arra jogszabályi előírás, hogy az ilyen jogellenes tartalmat az eljáró
hatóság elérhetetlenné tegye. A hatékonyabb fellépés érdekében a Javaslat szerint lehetővé
194
válik azoknak az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatoknak a hozzáférhetetlenné
tétele, amelyek bűncselekményt valósítanak meg, illetve amelyeket bűncselekmény
elkövetéséhez eszközül használtak.
8.3. A hatályos szankciórendszer módosításának további elemei az alábbiak.
8.3.1.	A hatályos Btk. a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartamát
tizenöt évben határozza meg, holott ez - a különös részi tényállások tükrében - valójában
húsz év. A Javaslat pontosítja ezt, egyúttal - a súlyos vagy több bűncselekményt elkövetőkkel
szembeni határozottabb fellépés érdekében - kimondja, hogy bűnszervezetben történő
elkövetés, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, halmazati büntetés, és
összbüntetés esetén a generális maximum huszonöt év.	.
8.3.2.	A határozott tartamú szabadságvesztésből való feltételes szabadságra bocsátás
szubjektív feltétele a „jó magaviselet” (ha különösen az elítélt büntetés végrehajtása alatt
tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő
életmódot fog folytatni alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás
nélkül is elérhető), objektív feltétele pedig, hogy az elítélt az adott végrehajtási fokozatban
adott időtartamot (fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd, börtönben
legalább háromnegyed, fogházban legalább kétharmad részét) kitöltsön.
A fokozatba sorolást főszabályként a bűncselekmény súlya határozza meg: fogházban
kell végrehajtani a vétség miatt, börtönben a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést, a
legsúlyosabb bűncselekmények miatt kiszabott szabadságvesztést pedig fegyházban hajtják
végre. Kivételt képeznek ez alól a visszaesők, mert esetükben a vétség miatt kiszabott
szabadságvesztést is börtönben kell végrehajtani, illetve a többszörös visszaesőkkel szemben
rövidebb tartamú szabadságvesztés esetén is a fegyház fokozat az irányadó.
A következetes szabályozás érdekében a Javaslat a bűnismétlőkkel szembeni
szigorúbb szabályokat a feltételes szabadságra bocsátás tekintetében is bevezeti, így a
feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja nem a végrehajtási fokozathoz, hanem az
elkövető előéletéhez fog igazodni (főszabály a büntetés kétharmad részének, de visszaeső
esetén háromnegyed részének kitöltése).
Ezzel párhuzamosan szigorítást jelent, hogy a Javaslat szerint nem csak az erőszakos
többszörös visszaeső nem bocsátható feltételes szabadságra, hanem az a többszörös visszaeső
sem, akinek a szabadságvesztés büntetését fegyház fokozatban kell végrehajtani (tehát ha a
kiszabott szabadságvesztés kétévi vagy annál hosszabb tartamú).
A Javaslat módosít az ún. „feles” kedvezmény szabályain is. Ennek lényege, hogy az
ötévi vagy annál rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítélés esetén a bíróság rendelkezhet
úgy, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után különös méltánylást érdemlő
esetben ítéletében feltételes szabadságra bocsátható (ez jelenleg a háromévi vagy rövidebb
tartamú szabadságvesztés esetén alkalmazható).
8.3.3.	Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság rendelkezhet a
feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról (jelenleg húsz, el nem évülő
bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés esetén harminc év), vagy a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségét kizárhatja (tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés).
195
Mivel a Javaslat az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető
bűncselekményeket el nem évülőnek minősíti, a jelenlegi különbségtétel (legkorábban húsz,
illetve harminc év elteltével vizsgálható a feltételes szabadság lehetősége) nem tartható fenn,
ezért a Javaslat huszonöt évben határozza meg ezt az időpontot, egyúttal negyven évben
maximalizálja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapíthatóságát.
A bíróság önálló rendelkezési joga ezzel ténylegesen nem csorbul: továbbra is függetlenül
dönthet határozott tartamú és életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása között, illetve
amennyiben nem határozott tartamú szabadságvesztést kíván kiszabni, a jövőben is van
lehetőség mind a feltételes szabadságra bocsátásra, mind annak kizárására. A feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának legfeljebb negyven évben történő
meghatározása csak azt kívánja megakadályozni, hogy egy, a feltételes szabadság lehetőségét
nem kizáró ítélet valójában tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést jelenthessen (mert a
bíró pl. száz évben határozza meg a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi
időpontját).
8.3.4.	A Javaslat felemeli a közérdekű munka legkisebb (negyvenkét óráról
negyvennyolc órára) és legnagyobb mértékét (háromszáz óráról háromszáztizenkét órára).
8.3.5.	A pénzmellékbüntetés 2010. május 1-jei megszüntetése óta a pénzbüntetés
egyszerre tölt be fő- és mellékbüntetési funkciót a szankciórendszerben (önállóan és más
büntetés mellett is alkalmazható), de ez a gyakorlatban nem megfelelően működik.
2009. augusztus 9-ét megelőzően a kiszabható pénzbüntetés alsó határa 3 000, felső
határa 10 800 000 forint volt, azóta ez 75 000, illetve 108 000 000 forintra emelkedett. Az
összegszerű emelés indoka részben a társadalmi-gazdasági változás, részben az volt, hogy
meg kell teremteni a fokozatosságot a szabálysértési pénzbírság maximális összege (150 000
forint) és a pénzbüntetés minimuma között. Azonban utóbb a pénzmellékbüntetés megszűnt,
és az egynapi tétel magas összege miatt a bíróságok ritkábban alkalmaznak pénzbüntetést más
büntetés mellett. A Javaslat ezért leviszi az egynapi tétel legkisebb összegét kettőezer-ötszáz
helyett ezer forintra (így a pénzbüntetés legkisebb mértéke 30 000 forint lesz), fiatalkorúak
esetében ötszáz forintra, ezzel segítve a büntetés — akár fő-, akár mellékbüntetésként való
gyakoribb alkalmazhatóságát.
8.3.6.	A foglalkozástól eltiltás büntetés a Javaslat szerint kiegészül egy új bekezdéssel,
amely szerint azokat az elkövetőket, akik a nemi élet szabadsága vagy a nemi erkölcs elleni
bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követték el, el lehet
tiltani minden olyan foglalkozástól vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében
tizennyolc év alatti személyek nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végeznék,
vagy ilyen személyekkel kerülnének hatalmi vagy egyéb befolyási viszonyba. A módosítás
összhangban van a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a
gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat hatályon kívül
helyezéséről szóló 2011/93/EU irányelvben (a továbbiakban: 2011/93/EU irányelv)
foglaltakkal.
8.3.7.	A hatályos Btk. a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását csak lehetőségként
szabályozza, az a bíróság mérlegelésétől függően alkalmazható. Ehhez képest a Javaslat - a
bűncselekmény elkövetésétől való nagyobb visszatartás érdekében - a járművezetés ittas
állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekmények elkövetése esetén
kötelezővé teszi a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását, amelytől a bíróság csak
különösen méltányolható esetben térhet el.
196
8.3.8.	A hatályos szabályok szerint a kitiltás szabadságvesztés büntetés mellett
alkalmazható. A Javaslat ezen változtat, és a kitiltást önállóan, főbüntetés helyett is
alkalmazhatóvá teszi. A kitiltás az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését szolgálja
azáltal, hogy a kitiltott személy nem tartózkodhat a bíróság által meghatározott helységben,
vagy az ország meghatározott részén, mert az ott tartózkodása veszélyezteti a közérdeket. A
kitiltás önállóan is alkalmazhatóvá tétele jobban szolgálja az egyéni prevenciót. Emellett a
Javaslat bővíti azon bűncselekmények körét, amelyek elkövetési esetén kitiltás alkalmazható
(pl. orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése).
8.3.9.	A bűnismétlőkkel szembeni szigorúbb fellépés részeként - a hatályos
szabályozástól eltérően, amely szerint a többszörös visszaeső nem bocsátható próbára, illetve
az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a szabadságvesztés nem függeszthető fel - a
Javaslat a próbára bocsátást a visszaesővel szemben, a felfüggesztett szabadságvesztés
alkalmazását pedig többszörös visszaesővel szemben sem teszi lehetővé.
8.3.10.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló
2009. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 2009. évi LXXX. törvény) 2010. május 1-jével
határozott tartamúvá tette a kényszergyógykezelést. Alkotmányossági problémát jelent, hogy
a 2010. május 1-je óta elrendelt intézkedések határozott tartamúak (sor kerülhet a
megszüntetésükre és megszűnésükre is), míg a korábban elrendelt kényszergyógykezelések
továbbra is határozatlan jellegűek, és csak megszüntetésükre kerülhet sor. A
kényszergyógykezelés új szabályai számos jogalkalmazási nehézséget is okoznak
(„párhuzamos” telés, ideiglenes kényszergyógykezelés beszámítása, stb.).
Mindezeket mérlegelve a Javaslat visszaállítja a korábbi szabályozást, azaz a
kényszergyógykezelés határozatlan tartamú intézkedés lesz: akkor fog megszűnni, ha a bírói
felülvizsgálat értelmében annak szükségessége megszűnt.
9.	Bűnhalmazat esetén (ha az elkövető egy vagy több cselekménye több
bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el) a büntetést a halmazatban
lévő büntetések büntetési tételei közül a legsúlyosabb alapulvételével kell kiszabni; ha a
törvény az elkövetett bűncselekmények közül legalább kettőt határozott tartamú
szabadságvesztéssel rendel büntetni, a legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével
emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső
határának együttes tartamát.
A Btk. értelmében összbüntetésbe foglalásnak van helye, ha az elkövető több, a
legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően elkövetett bűncselekményét külön
eljárásokban bírálták el, és valamennyi jogerős ítélet végrehajtandó szabadságvesztés
kiszabásával végződött. A bíróság ilyenkor ezeket a szabadságvesztéseket utólag egy
büntetéssé foglalja össze, és az elítéltet olyan helyzetbe hozza, mintha a cselekményeit egy
eljárásban bírálták volna el.
Mind a halmazati, mind az összbüntetés egyes szabályai jelentős kedvezményt
jelentenek az elkövető számára, és minél több bűncselekményt követ el, annál valószínűbb,
hogy egyes bűncselekmények „elenyésznek”. A gyakorlati tapasztalatok alapján az
összbüntetés alkalmazása adott esetben (pl. összbüntetés újabb összbüntetésbe foglalása
esetén) olyan többszörözött kedvezményekhez vezethet, amelyek a társadalom által már
aligha méltányolhatok, kiváltképp, ha a méltányosság éppen a minél több bűncselekményt
197
elkövetők számára nagyobb. Ez pedig nem egyeztethető össze azzal a jogos társadalmi
igénnyel, amely különösen a többszörös bűnelkövetők vonatkozásában vár el szigorítást.
Erre figyelemmel a Javaslat szűkíti az összbüntetésbe foglalható ítéletek körét, a
jövőben nem foglalható majd összbüntetésbe az összbüntetési ítélet, valamint - a hatályos
szabályokat megtartva — a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő
szabadságvesztés. A Javaslat emellett — a jogalkalmazói gyakorlatot felülírva — meghatározza
a büntetésekből elengedhető legmagasabb mértéket.
10.	A szabadságvesztés részbeni felfüggesztésére a 2010. május 1-jei Btk.-novella óta
van lehetőség. Bevezetésének indoka akkor az volt, hogy nagyobb differenciálást tesz
lehetővé az ítélkezés során, és ezzel a büntetés jobb egyéniesítését szolgálja.
A részben felfüggesztett szabadságvesztés elleni egyik legfőbb kritikaként felhozható,
hogy habár a felfüggesztett szabadságvesztés a végrehajtandó szabadságvesztésnél enyhébb
szankció, a részben felfüggesztett szabadságvesztésre ez sok tekintetben nem igaz, a Btk.
mégis főszabályként egységesen kezeli a két jogintézményt. Ahol ugyanis a törvény
felfüggesztett szabadságvesztést említ, azon a részben felfüggesztett szabadságvesztést is
érteni kell, viszont a részben felfüggesztett szabadságvesztés több szempontból inkább a
végrehajtandó szabadságvesztés sorsát osztja (pl. közügyektől eltiltás alkalmazható mellette, a
visszaesői minőség megállapítása tekintetében figyelembe kell venni, stb.), sőt adott esetben —
a próbaidő hosszára figyelemmel - annál szigorúbb jogkövetkezmény lehet, ez a tisztázatlan
viszony pedig bizonytalanná teszi az alkalmazhatóságát.
Mindezekre tekintettel a Javaslat nem veszi át a szabadságvesztés részbeni
felfüggesztésére vonatkozó szabályokat. Rendelkezik viszont a Javaslat arról, hogy a
feltételes szabadság tartama bizonyos esetekben (ha a bíróság öt évet meg nem haladó
szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsáthatóságot a büntetés fele
részének letöltéséhez köti) legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbítható. Ez a
rendelkezés szintén az egyéniesítést szolgálja (az elkövető rövidebb időt tölt büntetés-
végrehajtási intézetben, viszont tovább fog a büntetés hatálya alatt állni), másrészt pedig a
részben felfüggesztett szabadságvesztés hátrányaként említett kifogások ez esetben
kiküszöbölhetőek.
11.	Azok, akik a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik, illetve - kivételesen,
bizonyos élet, testi épség elleni bűncselekmény elkövetése esetén - tizenkettedik életévüket
betöltötték, de a tizennyolcadikat még nem, fíatalkorúaknak minősülnek, és rájuk az általános
szabályokhoz képest más elbírálást lehetővé tevő rendelkezéseket kell alkalmazni mind a
felelősségtani szabályok, mind a szankciórendszer, mind pedig a mentesítés körében.
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok körében a Javaslat kisebb módosításokat hajt
végre az alábbiak szerint.
11.1.	A hatályos Btk. akként rendelkezik, hogy a fiatalkorú a szabadságvesztésből
akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó
büntetésének legalább háromnegyed részét, a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó
büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. Figyelemmel arra, hogy a feltételes
szabadságra bocsátás általános szabályai változnak (főszabály lesz a kétharmad), fiatalkorúak
esetében nincs szükség eltérő szabályok megállapítására.
198
11.2.	A büntethetőségi korhatár szektorális leszállítására tekintettel a Javaslat új
szabályként megállapítja, hogy a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét be nem
töltött elkövetővel szemben csak intézkedés alkalmazható, büntetést vele szemben nem lehet
kiszabni.
11.3.	A Btk. nem rendelkezik arról, hogy ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelés vagy
az abból engedélyezett ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, mi
a követendő végrehajtási sorrend. A Javaslat ezt pótolja, és kimondja, hogy ilyen esetekben a
súlyosabb büntetés, azaz a szabadságvesztés hajtandó végre, és a javítóintézeti nevelés hátra
lévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ezzel elkerülhető, hogy a büntetés-
végrehajtási intézetből szabadult fiatalkorú utóbb visszakerüljön az enyhébb szankciót jelentő
és eltérő céllal működtetett javítóintézetbe (nevelő jellegű intézkedés).
IV.	Az új Btk. Különös Részének újításai
A Különös Részben a jelenleginél több, azonban kisebb terjedelmű fejezet lesz, az egy
fejezet alá tartozó bűncselekmények a védett jogtárgy alapján szorosabb kapcsolatot alkotnak.
A Javaslat egyes, jelenleg bűncselekménynek minősülő magatartásokat dekriminalizál,
azok vonatkozásában ugyanis a büntetőjogi fenyegetettség nem indokolt, ezeket javasolt a
továbbiakban szabálysértésként szankcionálni. így nem szerepel a Különös Részben a
közszemérem megsértése, a határjelrongálás, a földmérési jel megrongálása, a hamis
statisztikai adatszolgáltatás, a gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése, a
vásárlók megkárosítása, a beutazási és tartózkodási tilalom megszegése, illetve a
sajtórendészeti vétség. Az árdrágítás bűncselekmény szintén kikerül a Javaslatból, annak tehát
a továbbiakban csak szabálysértési alakzata követhető el. A Javaslat nem tartalmazza a
számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegését sem.
A hatályos Btk.-hoz képest a Javaslat új tényállásokat is megállapít, illetve egyeseket
összevon vagy több tényállásra bont. így pl. kiválik az orvvadászat és orvhalászat az
állatkínzásból. A Javaslat összevonja az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot,
és egységesen a szexuális erőszak megnevezést használja ezekre az elkövetési
magatartásokra. Új bűncselekmény lesz pl. a kényszermunka, a teljesítményfokozó szerrel
visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása, a közfeladati helyzettel visszaélés, a
géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése.
Az egyes fejezetek vonatkozásában a Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest az
alábbi főbb változtatásokat vezeti be.
1.	Az emberiesség elleni bűncselekményekről szóló fejezet az ENSZ által összehívott
diplomáciai konferencián, 1998. július 17-én Rómában elfogadott, a Nemzetközi Büntető
Bíróság Statútuma (a továbbiakban: Statútum) rendelkezéseire figyelemmel határozza meg a
bűncselekményeket. A Statútum 2002. július 1-én lépett hatályba. Azt Magyarország is
aláírta, és az Országgyűlés a 72/2001. (XI. 7.) OGY határozattal döntött annak
megerősítéséről. Hazánk így kötelezettséget vállalt arra, hogy jogát, különösen anyagi
büntetőjogát a Statútummal harmonizálja.
2.	A háborús bűncselekményekről rendelkező fejezet szintén a Statútum
rendelkezéseivel való összhang megteremtésére törekszik. A Statútum négy pontban
határozza meg azokat a körülményeket, amelyek megalapozzák az egyes pontok alatt
199
részletesen kifejtett cselekmények háborús bűncselekménnyé nyilvánítását. Az egyes
pontokon belül meghatározott alpontok számos esetben átfedést, illetve azonosságot mutatnak
egymással: az így meghatározott egyes „tényállások” között nagyon gyakran csak annyi a
különbség, hogy a jogsértés nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktusban
történik. A Javaslat a háború fogalmát a záró részi értelmező rendelkezésben úgy határozza
meg, hogy az mind a nemzetközi, mind a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokra kiterjed,
függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet vagy sem. így a Javaslat nem aszerint tesz
megkülönböztetést a háborús bűncselekmények között, hogy azokat nemzetközi vagy nem
nemzetközi fegyveres konfliktus során, vagy azzal összefüggésben követték el, hanem
ehelyett aszerint differenciál a háborús bűncselekmények között, hogy a jogsértés védett
személy vagy védett dolog ellen irányul. Új tényállásként kerül bevezetésre a tiltott sorozás, a
védett tulajdon elleni támadás, az élő pajzs használata, a túlélők megölésére utasítás és a
humanitárius szervezet elleni támadás.
3.	Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekményeket meghatározó fejezet
tekintetében csak kisebb módosításokat hajt végre a Javaslat, így pl. a foglalkozás körében
elkövetett veszélyeztetés tekintetében egyértelművé válik, hogy a bűncselekmény
elkövetésének nem feltétele, hogy az elkövető a foglalkozást hivatásszerűen folytassa:
bármilyen foglalkozási szabályszegés megalapozhatja a felelősségre vonást.
4.	Az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekményeket az
egészségügyi ágazati szabályok határozzák meg. A Javaslat csak kisebb pontosításokat hajt
végre egyes tényállások körében (pl. a genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása
önálló alcím alatt fog szerepelni).
5.	A Javaslat megszünteti a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális (enyhébb)
szabályokat, de a bíróság a büntetés kiszabása során értékelheti a terhelt
szenvedélybetegségét. Önállóan nevesített elkövetési magatartás lesz a fogyasztás
(szubszidiárius vétség, amely a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos
megítélés alá esik), emellett - az egységes szabályozás érdekében, kóros szenvedélykeltésként
-	büntetendővé válik a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy kábítószer
fogyasztására való eredménytelen rábírása.
A Javaslat két éven belül csak egy alkalommal biztosít lehetőséget az elterelésre,
ugyanakkor a fogyasztók vonatkozásában a nyomozó hatósággal való együttműködés (a
kábítószert értékesítő személy kilétének feltárása) a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja
maga után.
6.	Az emberi szabadság elleni bűncselekmények esetén jelentősen bővül a minősített
esetek köre: emberrablás és emberkereskedelem esetén súlyosabban büntetendő, ha azt a
tizennyolcadik, illetve tizennegyedik életévüket be nem töltött személy sérelmére követik el.
7.	A hatályos Btk. XIV. fejezete a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs
elleni bűncselekményeket tartalmazza. A Javaslat ezt a fejezetet kettébontja a nemi élet
szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre, illetve a gyermek érdekét sértő és a
család elleni bűncselekményekre.
Nemzetközi egyezmények rendelkezéseire, valamint a jobb áttekinthetőség érdekében
teljesen átalakul a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre
vonatkozó szabályozás, így:
200
-	a Javaslat a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szexuális
erőszakot (erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak) határozza meg minősített
esetként, szemben a hatályos törvénnyel, ahol csupán a tizenkettedik életévét be nem
töltött sértett sérelmére történő elkövetés számít minősített esetnek;
-	a Javaslat a szexuális kényszerítés bűntette keretében a szexuális aktusra való
kényszerítést a hatályoshoz képest (kényszerítés bűntette) súlyosabban és önálló
tényállásban rendeli büntetni;
-	a szeméremsértés keretében büntethetőek lesznek a szexuális jellegű, az emberi
méltóságot sértő magatartások is;
-	megszűnik a szexuális visszaélés (megrontás) kapcsán a magánindítványhoz kötöttség;
-	a Javaslat külön tényállásban rendeli büntetni a gyermekprostitúció kihasználását.
8.	A Javaslat a kiskorú veszélyeztetése tényállást három tényállásra bontja (kiskorú
veszélyeztetése, kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, kényszermunka). A Javaslat
önálló tényállásban nevesíti a gyermekmunkát, ezzel eleget téve számos egyezményben előírt
nemzetközi elvárásnak.
A Javaslat új tényállásként megállapítja az együtt élők közötti lelki bántalmazást,
amely a már jelenleg is bűncselekményként értékelt elkövetési magatartások mellett kisegítő
jelleggel szolgálhatja a családon belüli erőszakkal szembeni hatékonyabb védelmet.
9.	Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények fejezete a
hatályos szabályozáshoz képest nem módosul jelentősen. Kiemelendő azonban, hogy az
egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának
megsértése törvényi tényállása esetén az előkészület nem lesz büntetendő, tekintettel arra,
hogy e bűncselekmény tárgyi súlya azt nem indokolja. Emellett a közösség tagja elleni
erőszak tekintetében külön nevesítésre került a fogyatékosság, a nemi identitás és a nemi
irányultság, mint csoportképző tényező.
10.	A közlekedési bűncselekmények keretében a Javaslat a közúti veszélyeztetés
tényállását kiegészíti, így lehetőség nyílik arra, hogy a gyakorlatban gyakran megvalósuló
közúti veszélyeztetés személyi sérüléssel nem járó alapesete közforgalom elől el nem zárt
magánúton (pl. hipermarketek, illetve benzinkutak parkolójában és szervizútján) is
elkövethető lesz. Ez a jövőben közúti veszélyeztetésnek minősül.
A járművezetés bódult állapotban önálló tényállássá válik. A járművezetés ittas
állapotban tényállás vonatkozásában a Javaslat azt bünteti, ha a tettes 0,50 gramm/liter ezrelék
véralkohol-, illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb
értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohollal a szervezetében vezet.
11.	Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények vonatkozásában elsődlegesen az
igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés, illetve a fogolyszökés tényállása módosul
kisebb mértékben, továbbá új tényállásban lesz büntethető a tanúvallomás jogosulatlan
megtagadása.
12.	A Javaslat egy fejezetben szabályozza a — hatályos Btk. XV. fejezetében két önálló
cím alatt szereplő — közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni
bűncselekményeket. A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények elkövetési
magatartása a hatályos szabályozás szerint is megegyezik a megfelelő közélet tisztasága elleni
201
bűncselekmény tényállásával, és a büntetési tételek is azonosak. Ennek megfelelően a
Javaslat, ahol a nemzetközi szerződések, illetve az Európai Unió jogi aktusai alapján
szükséges, az adott tényállás végén önálló bekezdésben utal arra, hogy az ott szabályozott
cselekmény nemzetközi hivatalos személy vonatkozásában is büntetendő, ezzel jelentősen
egyszerűsítve a fejezet felépítését.
13.	A Javaslat a hivatali bűncselekményekről szóló fejezetet általánosságban úgy
alakítja át, hogy a tényállások büntetési tételét a hivatalos személy elleni bűncselekmények
büntetési tételéhez igazítja. Új bűncselekményként kerül bevezetésre a bántalmazás
közfeladatot ellátó személy eljárásában, a közfeladati helyzettel visszaélés, valamint a
jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat elvégzése.
14.	A hivatalos személy elleni erőszak (és ezzel összhangban a közfeladatot ellátó
személy elleni erőszak) tényállás vonatkozásában a Javaslat a teljes tényállás büntetési
tételeinek a szigorításával biztosítja valamennyi hivatalos személy fokozott büntetőjogi
védelmét.
15.	A Javaslat átláthatóbbá teszi a hatályos Btk. terrorcselekményre vonatkozó
szabályozását azáltal, hogy három önálló tényállásra bontja azt. Az Európa Tanács Pénzmosás
Elleni Bizottsága (Moneyval) 2010-ben elkészített országjelentésére tekintettel önálló
tényállásban kerül megfogalmazásra a terrorcselekmény finanszírozása, amibe beletartozik a
személyi feltételek biztosítása mellett az az eset is, ha valaki a terrorista csoport
tevékenységét támogatja akár a személyi feltételek biztosításával, akár más módon.
16.	A köznyugalom elleni bűncselekmények vonatkozásában kiemelendő, hogy a
Javaslat egyszerűsíti a garázdaság és a rendbontás jelenleg túlszabályozott tényállását.
Emellett a közösség elleni uszítás tekintetében külön nevesítésre került a fogyatékosság, a
nemi identitás és a nemi irányultság, mint csoportképző tényező.
17.	A vagyon elleni bűncselekmények három külön fejezetben kerülnek szabályozásra:
a vagyon elleni erőszakos, a vagyon elleni és a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények
cím alatt.
17.1.	A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények keretében a legjelentősebb
változás, hogy a rablás mára meglehetősen bonyolulttá vált tényállását a Javaslat jelentősen
egyszerűsíti, ezzel mintegy visszatérve a 2009. augusztus 9-ét megelőző szabályozáshoz.
17.2.	A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az is csalásnak minősül, ha a kár valamely
igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként merült fel (pl. szállodai szoba fizetés nélküli igénybe
vétele, fizetés nélküli lakásbérlések).
Új vagyon elleni bűncselekményként kerül bevezetésre az információs rendszer
felhasználásával elkövetett csalás, amely tényállási elemei lényegét tekintve megfelelnek a
hatályos Btk. 300/C. § (3)-(4) bekezdésében foglaltaknak. Az információs rendszer
felhasználásával elkövetett, kárt okozó magatartások elsősorban vagyoni érdekeket sértő,
csalásszerű magatartások, mindazonáltal ezeket a csalástól elkülönítetten indokolt
szabályozni, hiszen hiányzik a klasszikus értelemben vett tévedésbe ejtés vagy tévedésben
tartás. A kárt az információs rendszer jogtalan befolyásolása okozza. A Javaslat ennek
megfelelően a vagyon elleni bűncselekmények fejezetében önálló tényállásként szabályozza
az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást.
202
A Javaslat információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásként rendeli büntetni
az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalásszerű visszaéléseket
is, mivel ezek szükségszerűen információs rendszer felhasználásával valósulnak meg. A
hatályos Btk.-nak megfelelően a Javaslat a bűncselekmény körébe vonja a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő kincstári kártyát és fizetésre alkalmas
kereskedelmi kártyákat, valamint a külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési
eszközöket.
17.3.	Egyes vagyon elleni bűncselekményekhez hasonlóan nem indokolt valamennyi -
akár a kisebb értéket el nem érő értékre elkövetett - jogsértő cselekmény esetén a büntetőjogi
szankcióval való fenyegetés. Emiatt a jövőben csak a százezer forintot meghaladó
üreshordozói díjra, illetve reprográfiai díjra nézve elkövetett, illetőleg százezer forintot
meghaladó vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői jogok megsértése és iparjogvédelmi
jogok megsértése számít bűncselekménynek, ez alatti értékre elkövetett cselekmény
szabálysértést fog megvalósítani.
18.	A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményekről szóló fejezetből kikerülnek a
fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekményeket, a pénzmosás,
illetőleg az információs rendszer elleni bűncselekményeket, mivel azokat a Javaslat önálló
fejezetben rendeli büntetni.
A csődbűncselekmény újraszabályozásakor a Javaslat objektív körülményeket jelöl
meg a minősített esetek megállapításának feltételéül, amelyet egyrészt az elvont vagyontömeg
mértékében (500.000.000 forint feletti vagyonelvonásnál), másrészt abban az esetben tart
megállapíthatónak, ha a felszámolónak, illetve a bíróságnak az adott társaság
nemzetgazdaságban betöltött szerepére (kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet) tekintettel
speciális eljárás keretében kell lefolytatni a felszámolási eljárást. A Javaslat emellett kibővíti a
büntethetőségi feltétel körét, nevesítve azt az esetet is, amikor a vagyonnal jogszerűen már
nem rendelkezhetne a tulajdonos cégképviselő a felszámolás elrendelése okán, de erre
lehetősége van.
19.	A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények a
Javaslat külön fejezetében kerülnek szabályozásra. A Javaslat a hatályos büntetőjogi
szabályok alapulvételével kíván bizonyos mértékig új szabályozást teremteni, a szabályozás
kiinduló pontja továbbra is a fogyasztó érdekeinek védelme.
Az áru hamis megjelölése tényállása az egyértelműség érdekében a Javaslatban
versenytárs utánzása cím alatt szerepel, ezzel is kifejezve, hogy a bűncselekmény sértettje a
versenytárs.
20.	A tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények az Európa
Tanács Budapesten, 2001. november 23. napján kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló
Egyezménye (a továbbiakban: Cybercrime Egyezmény), valamint az információs rendszerek
elleni támadásokról szóló, 2005/222/IB számú kerethatározat rendelkezésein alapulnak.
A Javaslat figyelemmel van a Bizottság által e témában benyújtott irányelv-tervezetre
is. E fejezet csak az információs rendszer integritása elleni bűncselekményeket tartalmazza.
Ugyanakkor e fejezetben kerül szabályozásra - kibővítve az elkövetés tárgyát a személyes
adattal, a gazdasági és az üzleti titokkal - a magántitok jogosulatlan megismerése
203
bűncselekménye, de új megnevezéssel (tiltott adatszerzés). A cselekmény áthelyezésének
rendszertani oka van, hiszen ennek egyik elkövetési fordulatát is számítástechnikai rendszer
útján valósítják meg, és e magatartás szintén a Cybercrime Egyezmény megsértését jelenti,
így indokolt ezek egy fejezeten belüli elhelyezése.
21.	A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények körében a Javaslat a kibúvás
polgári szolgálat alól, illetőleg a polgári szolgálat megtagadása bűncselekményeket nem
tartalmazza, mivel a polgári szolgálat 2012. január 1. napjával megszűnt.
22.	A katonai bűncselekményekről szóló fejezet - az új jogszabályszerkesztési
követelményeknek megfelelően — elhagyja a hatályos fejezet egyes címeit. A Javaslat e
fejezet vonatkozásában több bűncselekmény büntetési tételét is enyhíti. Ennek oka, hogy a
hatályos büntetési tételek igen szigorúak, a büntetés kiszabás körében a rendszerváltást
követően kialakult ítélkezési gyakorlat az enyhítés irányába mozdult el, a büntetési
tételkeretek alsó határát rendre áttörte. A súlyos büntetési tételek további fenntartása önkéntes
haderő esetében, illetve a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó fegyveres rendészeti
szervek hivatásos állománya vonatkozásában békeidőben szükségtelenek, háború vagy az
állam biztonságát veszélyeztető vészhelyzet esetén azonban továbbra is indokoltak.
V.	Az új Btk. Záró Része
A Javaslat Záró Része - a hatályos Btk. széttagolt szabályozásától eltérően - a több
fejezetre vagy a Javaslat egészére vonatkozó értelmező rendelkezéseket a Záró Részbe
helyezi, emellett itt kapott helyett a jogharmonizációs záradék is.
Az értelmező rendelkezések egy része az Általános Részben vagy a Különös Rész
több fejezetében előforduló fogalmak tartalmát határozzák meg, más részük csak a Különös
Rész vonatkozásában, azonban több § (vagy egy egész fejezet) tekintetében alkalmazandó. A
törvényi fogalmakat általában köznapi jelentésüknek megfelelően kell értelmezni, azonban a
Javaslat nem mondhat le egyes, a büntetőjogban sajátos tartalommal rendelkező fogalmak
használatáról. E kifejezések használatával a büntetőjogi rendelkezések pontosabban és
egyértelműbben fogalmazhatók meg, használatuk egyszerűsíti a törvényi tényállások
szövegét.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A Javaslat értelmében az új Btk. tartalmazni fogja a bűncselekmények és büntetések
törvényességének elvét, azaz a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvét.
A nullum crimen sine lege elv alapján csak az a cselekmény minősülhet
bűncselekménynek, amit az elkövetése előtt a törvény büntetendővé nyilvánított. Ez egyrészt
az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazását írja elő, másrészt megköveteli, hogy a
jogalkotó törvényben határozza meg a bűncselekményeket.
A nulla poena sine lege elve azt fejezi ki, hogy az elkövetővel szemben csak olyan
büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet törvény már az elkövetés idején előírt.
Ezen elv értelmében a büntető törvény az alapja a büntetés nemének és a mértékének. A
204
büntetőjogi jogkövetkezmények nem alakíthatók szokásjogi úton vagy analógia
igénybevételével.
a 2. §-hoz
A büntető törvény időbeli hatálya azt határozza meg, hogy mikortól kezdve és meddig
alkalmazható a büntető jogszabály. Az (1) bekezdés meghatározza a büntető törvény időbeli
hatályára vonatkozó általános szabályt, míg a (2) és (3) bekezdés megállapítja az általános
szabály alóli kivételt.
A Javaslat - a hatályos joggal egyezően - általános szabályként azt írja elő, hogy a
bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. A nullum
crimen sine lege és nulla poena sine lege elvekből következik, hogy az új bűncselekményt
megállapító, illetve az elbírálást szigorító büntető törvénynek nem lehet visszaható ereje.
A Javaslat a visszaható hatály tilalma alól két kivételt határoz meg: a később hatályba
lépett enyhébb szabályozást, illetve - bizonyos esetekben - a nemzetközi jog általánosan
elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények körét.
Előbbi indoka, hogy ha az elkövetés és az elbírálás között eltelt időben megváltozott
viszonyok következtében az adott jogtárgy büntetőjogi védelme már nem szükséges, vagy
elegendő az enyhébb büntetőjogi szankcionálás, akkor a méltányosság azt kívánja, hogy az
elbíráláskor hatályos enyhébb büntető jogszabályt alkalmazzák. Az elbíráláskor hatályban
lévő enyhébb büntető törvény visszaható erejét a vonatkozó nemzetközi egyezmények (pl.
Emberi Jogok Európai Egyezménye) is előírják.
A visszaható hatály kapcsán továbbra is irányadónak tekinthetőek az 1/1999. Büntető
jogegységi határozatban foglaltak, miszerint ha a Különös Rész valamely rendelkezése ún.
keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény
elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével
vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás - a
meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével - az elbíráláskor hatályban lévő
büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg.
Az Alaptörvény - a nemzetközi egyezmények által előírt módon - az elkövetés idején
hatályos belső jogi szabályokra és belső jogi elévülésükre tekintet nélkül lehetővé teszi
valamely személy megbüntetését olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a
nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint büntetendő cselekménynek minősült.
Erre tekintettel a Javaslat a visszaható hatály tilalmát e cselekmények vonatkozásában kizárja,
ha az az elkövetésekor a magyar büntető törvény szerint nem minősült bűncselekménynek.
a 3. §-hoz
1.	A 3. § (1) bekezdés a) pontja a hatályos rendelkezéseknek megfelelően határozza
meg a területi elvet, amely szerint a magyar állam büntetőhatalma a területén elkövetett
minden bűncselekményre kiterjed, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára.
A területi elvet - a hatályos Btk.-val megegyezően - kiegészíti a quasi területi elv [3. §
(1) bekezdés b) pont], amely a magyar felségjelű úszólétesítményen és légi járművön
elkövetett bűncselekményeket - függetlenül attól, hogy az úszólétesítmény vagy légi jármű az
205
ország területén kívül hol tartózkodik - a belföldön elkövetett cselekménnyel azonos elbírálás
alá vonja. A területi elv ilyen alkalmazása megfelel a nemzetközi gyakorlatnak.
A Btk. megalkotásakor hatályban volt jogszabály (a hajózásról szóló 1973. évi 6.
törvényerejű rendelet) alapján hajónak minősültek a vízijárművek, az úszómunkagépek és az
úszóművek, de a jelenleg hatályos, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény eltérő
fogalmakat használ. A legátfogóbb kategória jelenleg nem a hajó, hanem az úszólétesítmény
(víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására
alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés), ezért a Javaslat ezt a meghatározást veszi
át. A légi jármű fogalmát a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény tartalmazza.
A 3. § (1) bekezdés c) pontja az aktív személyi elven alapuló joghatóságot határozza
meg. Ez alapján a magyar állam büntetőhatalma kiterjed a magyar állampolgárok által
külföldön elkövetett cselekményekre is. Az aktív személyi elv korlátlanul érvényesül, azaz az
állam a külföldön tartózkodó magyar állampolgároktól feltétel nélkül megköveteli a
magyarországi büntetőjogban írt szabályok követését, és ezek megsértése esetén korlátozás
nélkül alkalmazza a büntetőjogi felelősségre vonást.
2.	A Javaslat - a hatályos Btk.-val megegyezően - főszabály szerint továbbra is csak a
kettős inkrimináció teljesülése esetén rendeli büntetni a nem magyar állampolgár által
külföldön elkövetett cselekményt. Ez alól a Javaslat három kivételt tesz.
Egyrészt nem feltétele a magyar büntető joghatóságnak a kettős inkrimináció állam
elleni bűncselekmények esetében (a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés
kivételével), e bűncselekményekkel kapcsolatban a magyar joghatóság feltétlen és korlátozás
nélküli.
Ugyancsak nem feltétele a magyar joghatóságnak a nem magyar állampolgár által
külföldön elkövetetett cselekmény esetén a kettős inkrimináció, ha a cselekmény üldözése a
feltétlen büntetőhatalom elvéből fakad, amelyet a Javaslat 3. § (2) bekezdés ac) pontja
tartalmaz. Ennek értelmében emberiesség elleni bűncselekmény, háborús bűncselekmény,
vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi
szerződés írja elő, büntetendő a magyar jog szerint, függetlenül attól, hogy az elkövetési hely
szerinti állam büntetőjoga az adott cselekményt bűncselekménynek minősíti-e.
A Javaslat a joghatósági rendelkezések között - a nemzetközi szerződésekben
megjelenő tendenciára figyelemmel - újdonságként előírja a passzív személyi elvet. A passzív
személy elv alapján a magyar büntető joghatóság kiterjed azokra a cselekményekre is,
amelyeket nem magyar állampolgár külföldön magyar állampolgár vagy a magyar jog alapján
létrejött jogi személy, vagy egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany sérelmére
követ el. A büntethetőség feltétele, hogy a cselekmény a magyar törvény szerint büntetendő
legyen. A passzív személyi elv lehetővé teszi azoknak a nem magyar állampolgároknak a
büntetőjogi felelősségre vonását, akik külföldön magyar állampolgár vagy jogi személy,
illetve egyéb jogalany sérelmére követnek el bűncselekményt, cselekményük azonban az
elkövetés helyének joga szerint nem büntetendő. Tehát ebben az esetben sem feltétele a
joghatóság gyakorlásának a kettős inkrimináció.
A Javaslat a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmények
esetében a magyar hatóságok eljárását további feltételhez (legfőbb ügyész döntése) is köti, a
külföldi állampolgár vagy hontalan személy által külföldön elkövetett bűncselekmények
206
magyar hatóság által történő üldözése ugyanis Magyarország nemzetközi kapcsolatait
érintheti. Ezért minden körülményre kiterjedő alapos megfontolás tárgyát kell képeznie
annak, hogy ilyen bűncselekmények miatt a büntetőeljárás Magyarországon történő hatékony
lefolytatásának feltételei fennállnak-e. A Javaslat erre tekintettel változatlanul fenntartja azt a
hatályos rendelkezést, hogy ezekben az esetekben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb
ügyész dönt.
a 4. §-hoz
A magyar büntetőjog történetében kezdetben hiányzott a bűncselekmény törvényi
fogalma, majd a második világháborút követő törvényekben a bűncselekmény fogalom
materiális meghatározása volt jellemző. A Javaslat abból indul ki, hogy a büntető törvénynek
továbbra is meg kell határoznia a bűncselekmény fogalmát, mert ezzel teremti meg a
szabályozás szilárd elvi alapjait, és így mozdítja elő leghatékonyabban a helyes gyakorlat
kialakulását.
A Javaslat szerinti bűncselekmény-fogalom megegyezik a hatályos Btk.-beli
fogalommal, amelynek elemei: a tényállásszerűség (büntetni rendeltség), a társadalomra
veszélyesség, és a bűnösség (szándékosság vagy gondatlanság). Ezen elemek közül csak a
társadalomra veszélyesség definíciója változik kisebb mértékben: előbb az egyéni jogok,
másodsorban Magyarország Alaptörvény szerinti rendjének sérelme, illetve veszélyeztetése
jelenik meg a felsorolásban.
az 5. §-hoz
A Javaslat a hatályos Btk.-val megegyezően a bűncselekményeket súlyuk szerint
bűntettekre és vétségekre osztja.
A Javaslat szerint is minden gondatlan bűncselekmény vétség, bűntett csak szándékos
bűncselekmény lehet. A bűntettet, mint súlyosabb kategóriát egyrészt a bűnösség formája,
másrészt - a szándékos bűncselekményeknél - a törvényi büntetési tétel határolja el a
vétségektől.
A bűntett és vétség közti differenciálást annak ellenére fenn kell tartani, hogy a
hatályos büntetőeljárásról szóló törvény nem tesz különbséget bűntetti és vétségi eljárás
között. A bűntett-vétség megkülönböztetésnek a Javaslat számos rendelkezése jelentőséget
tulajdonít azzal, hogy a vétségekre kedvezőbb, míg a bűntettekre súlyosabb szabályokat
állapít meg (pl. a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál, a tevékeny megbánásnál, a
próbára bocsátásnál, vagy a mentesítés szabályainál).
a 6. §-hoz
1.	A büntetőjog-tudomány egyetlen bűncselekmény megvalósulását egységnek, több
bűncselekmény azonos elkövető által történő elkövetését pedig többségnek nevezi. A
bűnhalmazat olyan bűncselekmény-többség, amely miatt az elkövetőt egy eljárásban vonják
felelősségre.
Az egységet és a halmazatot azért kell elhatárolni egymástól, mert a halmazat esetére
az általános részi rendelkezések súlyosabb elbírálást tesznek lehetővé annál, mintha az
207
elkövetőt csupán egyetlen bűncselekmény elkövetése terhelné. A Javaslat a bűnhalmazat
fogalmát a hatályos rendelkezéssel azonosan definiálja.
A büntetőjog-tudomány a halmazat több fajtáját különbözteti meg. Amennyiben az
elkövető egyetlen cselekménye valósít meg több bűncselekményt, alaki halmazat, ha pedig
több bűncselekménye valósítja meg a több bűncselekményt, anyagi halmazat jön létre. Más
szempontból különbség tehető heterogén és homogén halmazat között is. Homogén halmazat
esetén az elkövető ugyanazt a tényállást valósítja meg többször, míg heterogén halmazat
esetében több tényállást valósít meg ugyanaz az elkövető.
A Javaslat a hatályos Btk. logikáját követve a bűnhalmazatot bűncselekménytani (és.
nem büntetéskiszabási) kérdésként kezeli. Ebből következően a jogalkalmazónak első
lépésben azt kell megállapítania, hogy az elkövető cselekménye halmazainak minősül-e,
amennyiben igen, halmazati büntetést kell kiszabni. Erről a büntetés kiszabására vonatkozó
szabályok rendelkeznek.
2.	A bűnhalmazat fogalmához szorosan kapcsolódik a folytatólagosság meghatározása,
amely egy, a jogalkotó által létrehozott kategória. Lényege, hogy ha az elkövető ugyanazt a
cselekményt rövid időközönként többször követi el egységes akarat-elhatározással, azonos
sértett sérelmére, akkor nem bűnhalmazatot kell megállapítani, hanem bűncselekmény-
egységet (törvényi egység). A cselekmény szó használata lehetővé teszi az üzletszerűség
egységébe tartozó egyes szabálysértések vétséggé minősítését.
a 7-8. §-hoz
A bűncselekmény fogalmi eleme a bűnösség: az adott cselekményt bűnösen kell
elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményről beszéljünk (nullum crimen sine culpa). A magyar
büntetőjog a bűnösséget az elkövetőnek a cselekményéhez fűződő pszichés viszonyaként
értelmezi. Ez a viszony a valóságban többféle lehet, de a büntetőjog e pszichés kapcsolatnak
csak két fajtáját értékeli: a szándékosságot és a gondatlanságot.
A hatályos Btk. a bűnösségnek két fő formáján belül különbséget tesz egyenes (dolus
directus) és eshetőleges szándék (dolus eventualis), valamint tudatos (luxuria) és hanyag
gondatlanság (negligentia) között. A Javaslat megtartja ezt a négyes felosztást.
A Javaslat a bűnösségi elvet kodifikálja, azaz minden bűncselekményhez megköveteli
a bűnösség valamely formáját. A gondatlanság azonban kizárólag akkor alapozhatja meg a
büntetőjogi felelősséget, ha a kérdéses cselekmény gondatlan elkövetését a törvény büntetni
rendeli. A bűncselekmény tehát főszabályként szándékosan elkövetett tevékenység vagy
mulasztás.
Az európai uniós tagságunkkal összefüggő jogharmonizációs kötelezettség teljesítése
megkívánta a jogi személy büntetőjogi szankcionálásának a megteremtését, amely megtörte a
bűnfelelősség elvének kizárólagos érvényesülését. A Jszbt. a jogi személy büntetőjogi
szankcionálásához ugyanis megköveteli a jogi személy nevében vagy érdekében cselekvő
természetes személy büntetőjogi felelősségének előzetes megállapítását, és ezáltal -
áttételesen - a természetes személy felelőssége alapozza meg a jogi személy büntetőjogi
szankcionálását.
a 9. §-hoz
208
Vegyes bűnösségű bűncselekményekről legáltalánosabb értelemben akkor beszélünk, ha
az objektív tényállási elemek egy részére az elkövető szándékossága, míg más részére az
elkövető gondatlansága terjed ki. Ennek egy speciális esete az ún. szoros értelemben vett
vegyes bűnösség (praeterintencionális bűncselekmény), amikor a szándékos bűncselekmény
minősítő körülménye eredmény, amire az elkövetőnek csak a gondatlansága teljed ki.
A Javaslat fenntartja a hatályos Btk.-nak azt a szabályozását, amelynek értelmében a
minősítő körülményt képező eredményt legalább az elkövető gondatlanságának át kell fognia
ahhoz, hogy azért őt felelősségre lehessen vonni.
a 10. §-hoz
A bűncselekmény elkövetésének gondolatát kiváltó képzet megjelenésétől a
tényállásszerű magatartás megvalósításáig hosszabb-rövidebb út vezet. Ennek során a
bűncselekmény különböző stádiumokon mehet keresztül. A büntetőjog dogmatikája a
szándékos bűncselekmények stádiumainál a befejezett bűncselekményhez képest
megkülönbözteti a kísérletet, illetve az előkészületet.
A bűncselekmény akkor befejezett, ha a büntetendő cselekmény valamennyi törvényi
ismérve, valamennyi általános és különös részi törvényi előfeltétele megvalósult. Ezért a
befejezett bűncselekmény megállapítására akkor kerülhet sor, ha az elkövető magatartása a
teljes tényállást kimerítette, tehát az objektív és a szubjektív tényállási elemek, továbbá a
tettességhez szükséges ismérvek hiánytalanul megállapíthatóak. A büntető törvény Különös
Részében foglalt törvényi tényállások a befejezett bűncselekményt írják le.
A befejezett bűncselekményhez képest a kísérlet olyan köztes stádium, amely sajátos
elbírálást tesz szükségessé. Ezért a Javaslat — a hatályos Btk.-val megegyezően - külön
rendelkezik a kísérletről.
1.	A 10. § (1) bekezdése a kísérlet fogalmát határozza meg, amelynek lényeges
ismérvei: a szándékosság, a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, és annak be nem
fejezése.
Fogalmilag csak szándékos bűncselekménynek lehet kísérlete. A kísérlet létrejöttéhez
szükséges a tényállásszerű elkövetési magatartás kifejtésének legalább a megkezdése, de be
nem fejezése. Ebből az következik, hogy kísérlet már az ún. befejezetlen vagy más néven nem
teljes kísérlet szakaszában megállapítható. Ettől kezdve az elkövető tevékenységét mindaddig
kísérletként kell értékelni, ameddig a törvényi tényállás valamennyi eleme maradéktalanul
meg nem valósul. Ennél fogva az ún. befejezett vagy teljes kísérletre is a kísérletre irányadó
szabályok érvényesülnek. A befejezett kísérletet követően az elkövető a megindított
okfolyamat kifejlődését rendszerint már nem befolyásolja, legfeljebb megakadályozza vagy
korlátozza, ezért e magatartása az önkéntes visszalépés körében értékelhető.
2.	A Javaslat főszabályként a kísérleti szakaszban megrekedt cselekményhez is a
befejezett bűncselekmény büntetési tételét rendeli alkalmazni (parifikáció elve). A kísérleti
cselekmények egyes változatainak (teljes — nem teljes, közeli — távoli stb.) tárgyi súlya
azonban jelentősen eltérhet egymástól, ezért a Javaslat kísérlet esetére - a büntetés kivételes
enyhítéseként - továbbra is lehetővé teszi az ún. kétszeres leszállást [ld. 82. § (4) bekezdés].
209
3.	Az alkalmatlan kísérlet szabályozása a Javaslat szerint nem változik. Alkalmatlan
kísérlet esetén az elkövető tévesen feltételezi azt, hogy a tárgy, az eszköz, vagy az elkövetési
mód alkalmas a bűncselekmény megvalósítására, holott az valójában alkalmatlan, illetve
lehet, hogy az elkövető a bűncselekmény megvalósítására egyébként alkalmas tárgyat, vagy
eszközt választ, de ezeket alkalmatlan módon használja fel. Ezekben az esetekben a büntetés
korlátlanul enyhíthető, illetve mellőzhető is.
4.	Előfordul, hogy az elkövető felhagy eredeti szándékával, eláll cselekménye
folytatásától, illetve tevékenységének káros következményeit még idejében elhárítja. A
kísérlettől való önkéntes visszalépést a hatályos Btk. azzal „honorálja”, hogy az elkövetőnek
büntetlenséget biztosít. Ennek az a kriminálpolitikai indoka, hogy nagyobb társadalmi érdek
fűződik a jogsértő következmény elmaradásához, mint az elkövető megbüntetéséhez. A
Javaslat megtartja az önkéntes visszalépésre vonatkozó hatályos rendelkezést, miszerint az
önkéntes visszalépés személyes büntethetőséget megszüntető ok, ami a többi elkövetőre nem
hat ki.
5.	Ha az elkövető ugyan felhagy az eredetileg tervbe vett bűncselekmény
elkövetésével, de a visszalépésig megvalósított cselekménye önmagában is kimeríti
valamelyik bűncselekmény törvényi tényállását, úgy maradék-bűncselekményről beszélünk.
A Javaslat - a hatályos Btk.-tól eltérően - a maradék-bűncselekményért való
felelősséget csak az önkéntes visszalépés esetére írja elő. Ezzel a rendelkezéssel a Javaslat
kiküszöböli a hatályos törvény logikai hibáját, amely alkalmatlan kísérlet esetén egyrészt
lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését - ami feltételezi azt, hogy az elkövetőt a
megkísérelt bűncselekményben, azaz a bűncselekmény kísérletében mondják ki bűnösnek -
másrészt előírja a maradék-bűncselekményért való felelősséget is.
A Javaslat egyértelműen megkülönbözteti az alkalmatlan kísérlet és az önkéntes
visszalépés esetét. A jövőben tehát alkalmatlan kísérlet esetén a büntetést korlátlanul
enyhíteni vagy mellőzni lehet, de emellett nincs lehetőség az elkövető maradék-
bűncselekményért való felelősségre vonására, önkéntes visszalépés esetén viszont, ha a
kísérlet önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt
büntethető.
a 11. §-hoz
1.	A 11. § (1) bekezdése az előkészület fogalmát határozza meg. A Javaslat kimerítően
felsorolja azokat a konkrét cselekményeket, amelyeket előkészületként büntetni rendel. Ezek
az alábbiak:
-	a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges eszközök vagy az azt könnyítő feltételek
biztosítása,
-	a bűncselekmény elkövetésére való felhívás, ajánlkozás vagy vállalkozás, illetve
-	a bűncselekmény közös elkövetésében való megállapodás.
Ezek a cselekmények veszélyeztetik a bűncselekmény védett jogi tárgyát, de ez a
veszély a kísérlethez képest csupán távoli. Az előkészület alapvető ismérve, hogy az elkövető
nem lép a törvényi tényállás keretei közé, egyetlen különös részi törvényi tényállási elemet
sem valósít meg. Ezért kizárólag akkor lehet büntethető az előkészület, ha az elkövető
szándéka bűncselekmény elkövetésére irányul.
210
A kísérlethez hasonlóan az előkészület is szándékos bűncselekményt feltételez. Mivel
az előkészület esik a legtávolabb a bűncselekmény befejezésétől, a Javaslat - a hatályos
törvénnyel egyezően - az előkészületet nem rendeli általában büntetni, hanem csak akkor, ha
a Btk. Különös Része kifejezetten így rendelkezik.
2.	Azok a szempontok, amelyekre figyelemmel a Javaslat az önkéntes elállás vagy az
eredmény önkéntes elhárítása esetén a kísérlet elkövetőjének büntetlenséget biztosít, az
előkészület vonatkozásában is érvényesek. Előkészület esetén az a jogpolitikailag kívánatos
cél, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése elmaradjon.
Az önkéntes visszalépés büntetőjogilag releváns cselekményei a hatályos törvényben
foglaltakkal megegyeznek. így büntetlenséget eredményez az, ha az elkövető önkéntes
visszalépése folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, illetőleg ha az
elkövető visszavonja korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását, vagy arra törekszik, hogy
a többi közreműködő elálljon az elkövetéstől, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének
megkezdése valóban elmarad. Az előkészületi szakaszban lévő bűncselekmény
megelőzésének további megfelelő eszköze a kellő időben (amikor tehát a bűncselekmény
elkövetése még megakadályozható) tett feljelentés. Ezért a hatóságnál (az értelmező
rendelkezés alapján ideértve a bíróságot és az ügyészt is) tett feljelentés is büntetlenséget
eredményezhet, feltéve, hogy azt szándékosan nem olyan időben tették meg, amikor a
bűncselekmény elkövetését már nem lehet megakadályozni.
3.	A Javaslat megtartja a maradék-bűncselekményért való felelősség hatályos
szabályait az előkészület esetében.
a 12-14. §-hoz
Az elkövető mint gyűjtőfogaimat továbbra is a következőket foglalja magában:
tettesek (tettes, közvetett tettes, társtettes), valamint a részesek (felbujtó, bűnsegéd).
1.	Tettes az a természetes személy, aki az alannyá váláshoz szükséges feltételekkel
rendelkezik, és aki a Különös Részben található valamely bűncselekmény törvényi tényállását
egészben vagy részben megvalósítja.
A leggyakoribb bűnelkövetési forma az önálló (közvetlen) tettesség. A bűncselekmény
önálló tettese az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását a saját tevékenységével valósítja
meg. Önálló tettes esetében a bűncselekmény elkövetésében más személy nem működik
közre. Előfordul azonban, hogy a tettes a bűncselekmény végrehajtásához valamilyen tárgyi
eszközt (például kést, pisztolyt, stb.) vagy állatot használ fel, ilyenkor is önálló tettességről
beszélünk.
2.	A közvetett tettes fogalmát a joggyakorlat alakította ki, a Btk.-ban 2009. augusztus
9-e óta szerepel.
Közvetett tettesség akkor jön létre, ha a tettes egy másik személyt „eszközként”
használ fel a szándékos bűncselekmény elkövetéséhez. A közvetett tettes olyan személyt
használ fel „eszközként” a szándékos bűncselekmény tárgyi tényállási elemeinek a
megvalósítására, aki e szándékos bűncselekmény miatt azért nem vonható felelősségre, mert
211
nála hiányoznak az elkövetővé váláshoz szükséges alanyi feltételek. Ezen alanyi feltételek a
közvetett tettesnél állnak rendelkezésre.
Közvetett tettesség esetén a felhasznált személy azért a szándékos bűncselekményért
nem büntethető, amit az őt felhasználó személy vele megvalósíttat. Ez azonban a gondatlan
cselekményért nem zárja ki a tévedésben lévő személy felelősségét.
3.	Társtettesség akkor jön létre, ha a tettes más személlyel közösen valósítja meg a
bűncselekmény törvényi tényállását. A társtettesség jogintézményének az a célja, hogy a
bűncselekmény egészéért feleljenek azok is, akik a saját magatartásukkal annak csak egy
részét valósították meg.
A társtettességnek alapvetően két ismérve van: tárgyi oldalon a bűncselekmény közös
megvalósítása, alanyi oldalon pedig az a tudat, hogy az elkövetési tevékenységek egymást
kiegészítik.
A fogalom meghatározásból egyértelműen következik, hogy társtettesség kizárólag
szándékos bűncselekménynél lehetséges.
4.	Felbujtó az, aki mást (szándékos) bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
Rábírás alatt olyan tevékenységet értünk, amelynek hatására a felbujtott személy
bűncselekmény elkövetésére határozza el magát, s ennek nyomán legalább megkísérli a
bűncselekmény elkövetését. A felbujtás tehát szándékkiváltó hatású, ezért felbujtás csak
szándékos bűncselekményekhez kapcsolódhat. A praeterintentionális bűncselekmények
esetében tehát kizárt a felbujtás megállapítása a gondatlan minősített esetért.
Másrészt a felbujtói rábírásnak szándékosnak kell lennie. A felbujtó tudatának át kell
fognia azt, hogy rábíró magatartása a címzettben tettesi elhatározást vált vagy válthat ki,
továbbá azt, hogy ez az elhatározása a bűncselekmény elkövetését - de legalább annak
megkezdését - eredményezi, vagy eredményezheti. A felbujtói tevékenység szándékosságára
vonatkozó rendelkezésből az következik, hogy a felbujtó a tettes túllépéséért nem felel.
5.	Bűnsegéd az, aki (szándékos) bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan
segítséget nyújt. A bűnsegélynek három fogalmi kritériuma van. A bűnsegély szándékos
segítségnyújtás, azaz olyan cselekmény, amely előmozdítja, vagy megkönnyíti a szándékos
bűncselekmény elkövetését. A bűnsegéd felelősségének az az alapja, hogy elősegíti a
szándékos bűncselekmény törvényi tényállásának a tettes által történő megvalósítását. A
segítő magatartás nemcsak fizikai, hanem pszichikai jellegű is lehet. A bűnsegély továbbá
nemcsak tevékenységben, hanem mulasztásban is megnyilvánulhat.
További kritériumai a bűnsegélynek a segítségnyújtás szándékossága és a tettesi
alapcselekmény szándékossága. E kritériumokkal kapcsolatban irányadóak a felbujtásnál
írtak.
6.	A Javaslat megőrzi a hatályos Btk.-nak a parifikáció elvének alkalmazására
vonatkozó szabályát, amely a bűncselekmény különös részi tényállásában írt büntetési tételt a
tettesekre és a részesekre egyformán irányadónak tekinti. A felbujtó büntetését illetően a
jogtudomány és a gyakorlat álláspontja egyöntetű abban, hogy a felbujtó büntetőjogi
felelőssége elvileg ugyanolyan mértékű, mint a tettesé. A bűnsegéd esetében azonban az a
felfogás érvényesül, hogy a bűnsegéd általában kisebb felelősséggel tartozik, mint a tettes, de
212
kivételesen a bűnsegéd is megbüntethető a tettesre megállapított büntetési tétel maximumával.
Ennek megfelelően a Javaslat - a hatályos Btk.-val megegyezően - a részesség mindkét
formájára a tettesekre irányadó büntetési tételt helyezi kilátásba, de bűnsegély esetén a 82. §
(4) bekezdése kétszeres leszállásra ad lehetőséget.
a 15. §-hoz
Az elkövető büntethetőségét és a cselekmény büntetendőségét kizáró vagy korlátozó
okok olyan körülmények, amelyek miatt a cselekmény már az elkövetéskor sem büntetendő,
vagy amelyek miatt a büntetendő cselekmény elkövetője már az elkövetésekor sem
büntethető. Ennek megfelelően ezek az akadályok két csoportba oszthatók. Az első
csoporthoz tartozó okok a cselekmény büntetendőségét zárják ki (objektív kizáró okok), míg
az okok másik része az elkövető büntethetőségét zárja ki (szubjektív kizáró okok).
A cselekmény büntetendőségét, azaz társadalomra veszélyességét kizáija a jogos
védelem, a végszükség, valamint a jogszabály engedélye. A cselekmény büntetendőségének
hiánya automatikusan kihat minden elkövetőre, ezért ezek az okok a büntetőjogi felelősség
objektív akadályai.
A szubjektív kizáró okok az elkövető bűnösségét zárják ki, vagy korlátozzák. Ide
sorolhatóak a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés, valamint a
tévedés. Szemben az objektív okokkal, a szubjektív ok fennállását elkövetőnkként, egyedileg
kell vizsgálni.
A Btk. Különös Részének több tényállása tartalmaz az adott bűncselekmény
vonatkozásában büntethetőséget kizáró okot (például rágalmazás, becsületsértés), ezen
túlmenően pl. a Be. is tartalmaz ilyen okot (a fedett nyomozó és a megengedhetőségi
vizsgálatot folytató személy vonatkozásában). A Különös Részben meghatározott
bűncselekményre vonatkozó kizáró okok fennállását a szubjektív okokhoz hasonlóan
elkövetőnkként kell vizsgálni.
A Javaslat az elkövető büntethetőségét és a cselekmény büntetendőségét kizáró vagy
korlátozó okok közül csak azokat sorolja fel, amelyeknek előfordulásával gyakrabban kell
számolni a gyakorlatban, s amelyekről - jelentőségüknél fogva - a legtöbb európai
büntetőkódex is rendelkezik. Nem szerepelnek a felsorolásban olyan akadályok, mint például
a sértett belegyezése vagy a megengedett kockázat. Ezeket a törvényben nem szereplő kizáró
okokat a bírói gyakorlat alakítja, s a hatályos Btk. sem rendelkezik róluk.
Ennek az oka az, hogy egyrészt a bírói gyakorlat által felelősséget kizáró okként
elismert körülményeket lehetetlen kimerítően felsorolni a törvényben, másrészt a bírói
gyakorlat folyamatosan változtathatja azok határát is, és így a Javaslat sem törekszik ezek
törvényi meghatározására. A bírói gyakorlat által felelősséget kizáró okként elismert
körülmények határának változására példaként említhető a szülői fegyelmezési jog mértéke.
Néhány évtizede mind a társadalom, mind a bíróságok tágabb körben fogadták el a szülői
fegyelmezési jogot. Ma már azonban a tettleges becsületsértésnél és a szabadság rövidebb
tartamú korlátozásánál súlyosabb bűncselekmény esetén a bíróság nem menti fel az elkövetőt
szülői fegyelmezési jogra hivatkozással. Úgyszintén megváltozott a gazdasági kockázat
körébe vonható magatartások bírói megítélése is az utóbbi időkben.
a 16. §-hoz
213
Az életkornak meghatározó jelentősége van a büntetőjogi felelősségre vonás
szempontjából. A bűnösség több elemből tevődik össze, egyik - a szándékosság és a
gondatlanság esetében egyaránt szükséges - eleme, hogy az elkövető az elkövetés idején a
törvényben meghatározott életkort betöltse. A büntetőjogi felelősséget kizárja a gyermekkor.
A Javaslat a büntethetőség alsó életkori határát főszabály szerint az elkövető
tizennegyedik életévében határozza meg. A tizennégy éves korhatár megállapításának az
indoka az, hogy a gyermekek nagyobb része ebben a korban fejezi be általános iskolai
tanulmányait, és ér el olyan testi és szellemi fejlettségi szintet, amelyre tekintettel büntetőjogi
felelősségre vonható. Napjainkban azonban a gyermekek biológiai fejlődése felgyorsult, a
gyermekek korábban „érnek”, az információs forradalom következtében a kiskorúakat már
tizennegyedik életévüket megelőző életszakaszukban elérik a társadalom olyan különféle
hatásai, amelyektől a korábbi időkben még védve voltak.
A tizenkettő-tizennégy év közötti gyerekek körében is egyre nagyobb mértékben
elterjedt az erőszakos érdekérvényesítés, ezért szükséges a büntethető ségi korhatár
módosítása, a kirívóan agresszív, élet ellen irányuló bűncselekményt megvalósító
gyermekkornak büntetőjogi felelősségre vonása és egyes súlyos bűncselekményeknél a
büntethetőség korhatárának leszállítása tizenkét évre. Az ilyen bűncselekményt megvalósító
gyermekkorú magatartásából ugyanis arra lehet következtetni, hogy megfelelő segítség
hiányában nem lesz képes a későbbiekben a társadalomba való beilleszkedésre és a
törvénytisztelő életmódra, ezért a speciális prevencióhoz mindenképpen szükséges a
büntetőjog eszközeinek igénybevétele.
Minderre figyelemmel, a Javaslat az emberölés alap- és minősített esetei, az erős
felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt okozó testi sértés és a halált okozó testi
sértés elkövetőjének büntetőjogi felelősségre vonását lehetővé teszi abban az esetben is, ha a
cselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét már betöltötte, és az elkövetéskor
rendelkezett a cselekménye következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
a 17. §-hoz
A kóros elmeállapot a beszámítási képességet kizáró, vagy korlátozó pszichikus
állapot. A kóros elmeállapot fennállása és mértéke kérdésében a bíróság csak orvosszakértői
vélemény alapján foglalhat állást. A Javaslat - eltérően a hatályos szabályozástól - példálózó
jelleggel sem említi a kóros elmeállapotot megalapozó fiziológiai rendellenességeket.
A kóros elmeállapot vagy képtelenné teszi, vagy korlátozza az elkövetőt abban, hogy
felismerje cselekményének következményeit illetve, hogy e felismerésnek megfelelően
cselekedjék. Ennek megfelelően a Javaslat megkülönbözteti a büntethetőséget kizáró kóros
elmeállapotot, illetve a büntetés korlátlan enyhítését lehetővé tevő kóros elmeállapotot.
A Javaslat büntethetőséget kizáró okként szabályozza azt, ha a kóros elmeállapot
képtelenné teszi az elkövetőt arra, hogy felismerje a cselekményének következményeit illetve,
hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A Javaslat szövegezése egyértelműen rögzíti,
hogy a cselekmény tényállásszerű és társadalomra veszélyes, azonban a kóros elmeállapotú
személy bűnössége hiányzik. Ennek megfelelően a Javaslat a „büntetendő cselekmény”
kifejezést használja.
214
Ha a kórós elmeállapot nem zárta ki teljesen, csupán korlátozta az elkövetőnek azt a
képességét, hogy felismerje a cselekményének következményeit illetve, hogy e felismerésnek
megfelelően cselekedjék, akkor az elkövetőnek nem lehet büntetlenséget biztosítani. A
korlátozottan beszámítható elkövető beszámítható és a bűnösen elkövetett büntetendő
cselekménye bűncselekmény. A cselekményét azonban ilyen esetben is enyhébben kell
elbírálni. Ezt teszi lehetővé a (2) bekezdés, amely ilyen esetekben - a hatályos Btk.-val
megegyezően - lehetőséget ad a bíróságnak a büntetés korlátlan enyhítésére.
a 18. §-hoz
Az önhibából eredő ittas vagy bódult állapot a tudatzavar speciáüs változata, amelyre
a Javaslat a hatályos Btk.-val megegyezően felelősségi vélelmet határoz meg. Az önhibából
eredően ittas, illetve bódult állapotú elkövető így teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik.
A Javaslat a hatályos Btk. rendelkezésének tartalmi módosítás nélküli megtartásával
kifejezi, hogy nem kíván változtatni az annak alapján kialakult ítélkezési gyakorlaton.
A Javaslat azonosan értékeli az ittas állapotban való elkövetést és a bódult állapotban
elkövetett cselekményeket. Az ítélkezési gyakorlat a bódultságon a tudatzavar keltésére
alkalmas szer (tipikusan kábítószer, vagy kábító hatású anyag) által előidézett állapotot érti.
Az elkövető teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik a kábítószer vagy kábító hatású anyag
hatása alatt elkövetetett bűncselekményért. Ez alól kivételt jelent, ha a kábítószer, illetve a
kábító hatású anyag ismétlődő fogyasztásának hatására függőség alakul ki. Ha ugyanis a
kábítószer-függőség olyan mértékű, hogy önmagában betegségszintű személyiségzavart okoz,
és korlátozza, vagy kizárja az elkövető beszámítási képességét, úgy a kóros elmeállapotra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
a 19. §-hoz
A kényszer és a fenyegetés a beszámítási képességre, ezen belül is az akaratnak
megfelelő magatartás tanúsítására való képességre gyakorol hatást. A kényszer fogalmát a
törvény nem határozza meg, lényegében erőszakot, fizikai ráhatást, míg a fenyegetés pszichés
ráhatást jelent. Az erőszak lehet akaratot megtörő és akaratot hajlító. A fenyegetés fogalmát a
Javaslat az értelmező rendelkezések között úgy határozza meg, hogy fenyegetésnek minősül
olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben
komoly félelmet keltsen. A kényszer vagy a fenyegetés által kiváltott félelemnek tehát ki kell
zárnia vagy korlátoznia kell az érintett személy akarati képességét.
Az (1) bekezdés kizáija annak a büntethetőségét, aki a büntetendő cselekményt olyan
mértékű kényszer, illetve fenyegetés hatása alatt valósította meg, amely kizárta, hogy az
akaratának megfelelő magatartást tanúsítson.
A (2) bekezdés lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését akkor, ha a kényszer,
illetve fenyegetés csak korlátozta az elkövetőt abban, hogy az akaratának megfelelő
magatartást tanúsítson.
a 20. §-hoz
215
A tévedés a szándékosság tudati oldalát befolyásolja. A tévedés a tudati oldal
fogyatékossága, amelynek következtében a tévedésben levő személy olyan magatartást
tanúsít, amit a tévedés nélkül nem tett volna.
A hatályos Btk. a tévedés két fajtájáról rendelkezik, a ténybeli tévedésről és a
társadalomra veszélyességben való tévedésről. Ténybeli tévedésről akkor beszélünk, ha a
tényállásszerű cselekményt megvalósító személy tudata az elkövetéskor nem fogta át a
konkrét bűncselekmény törvényi tényállásának valamennyi tárgyi oldali ismérvét. A ténybeli
tévedés akkor zárja ki a büntetőjogi felelősséget, ha az olyan tényállási elemre vonatkozik,
amit a szándékosságnak át kell fognia. A hatályos Btk. alapján az ítélkezési gyakorlat a
ténybeli tévedés keretében bírálja el a személyben, illetve a tárgyban való tévedést, az elvétést
és az okozati összefüggésben való tévedést. Az (1) bekezdés változtatás nélkül átveszi a
hatályos Btk.-nak a ténybeli tévedésre vonatkozó rendelkezéseit.
A hatályos Btk. a cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés keretében
rendelkezik azokról az esetekről, amikor a tévedésben lévő személy nincsen tisztában a
cselekmény jogellenességével, illetve társadalmi helytelenítettségével. A társadalomra
veszélyességben való tévedés tipikus esete a társadalomra veszélyességet kizáró okok
fennállásának téves feltételezése, valamint a keretdiszpozíciót kitöltő igazgatási norma
tartalmában való tévedés. A Javaslatnak - úgy, mint a hatályos Btk.-nak - a társadalomra
veszélyességben való tévedésre vonatkozó rendelkezése minden egyes esetben megkívánja a
jogalkalmazótól a konkrét cselekmény értékelését.
A hatályos rendelkezésekkel megegyezően a Javaslat szerint sem a ténybeli, sem a
társadalomra veszélyességben tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha azt gondatlanság
okozta, és a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.
a 21. §-hoz
A jogellenes cselekmények elhárítására az állami szervek jogosultak és kötelesek.
Minden olyan esetben, amikor az állami szervek e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a
megtámadott részére biztosítani kell a védekezés jogát. A jogos védelemmel a törvény ennek
a védekezésnek a jogát biztosítja. A jogszerűen védekező ezért valójában nemcsak a saját,
hanem a társadalom érdekében is cselekszik.
A Javaslat azt tekintette kriminálpolitikai kiindulópontnak a jogos védelem
megfogalmazásánál, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a jogtalan támadónak
kell viselnie, és a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni.
A Javaslat a jogos védelem kriminálpolitikai céljának hangsúlyosabb előtérbe állítása
érdekében kifejezetten megengedi a saját vagy más személye vagy javai ellen irányuló,
esetleges jövőbeli támadás megelőzését szolgáló védelmi cselekményeket.
A megelőző jogos védelem jogintézményét a 2009. évi LXXX. törvény vezette be a
Btk-ba, így jelenleg törvényes lehetőség van védőberendezések, megelőző védelmi eszközök
alkalmazására, és ezen a Javaslat sem változtat. A megelőző védelmi eszközzel szemben
támasztott követelmény, hogy az nem lehet az élet kioltására alkalmas, csak a jogtalan támadó
szenvedhet sérelmet, és a védekezőnek a sérelem elkerülése érdekében mindent meg kell
tennie, ami az adott helyzetben elvárható.
216
A megelőző jogos védelem akkor zárja ki a büntetendőséget, ha olyan jogtalan
támadás megelőzésére irányul, amely a jövőben a védekező vagy más személye vagy javai
ellen irányulhat. A jogtalan támadás ismérveivel kapcsolatban a jogos védelemnél kifejtettek
ezért itt is irányadóak. Különbség azonban a jogos védelmi helyzethez képest, hogy a jogtalan
támadással nem elhárító cselekmény, hanem megelőző jogos védelmi cselekmény, vagy
eszköz áll szemben. Utóbbi azonban kizárólag akkor jogszerű, ha az élet kioltására nem
alkalmas. A Javaslat nem szab további korlátokat a védekező intézkedéssel szemben, hanem
annak kimunkálását az ítélkezési gyakorlatra bízza.
A megelőző jogos védelem során azonban maga a védekező is kockázatot vállal. Nem
zárható ki ugyanis az, hogy a jogtalan támadás végül nem következik be, ám az annak
eshetőségére történő védekező felkészülés mégis büntetőjogilag tilalmazott eredményre vezet.
Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem e kockázatát a védekezőnek kell
viselnie. Ezért a Javaslat a megelőző védekezés büntetlenségét kizárólag jogtalan támadás
tényleges bekövetkezése esetére szorítja.
a 22. §-hoz
Jogos védelem esetén a jogtalan támadással szemben jogos védekezés áll. A támadás
rendszerint erőszakos magatartás, többnyire személy ellen irányul, de javak ellen is
irányulhat. A megtámadott személy akkor jár el jogosan, ha cselekménye a támadás
elhárításához szükséges. A jogellenes cselekmény következményeit a támadónak, azaz a
jogellenes magatartást kifejtőnek kell viselnie. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a támadót
valamilyen sérelem éri, annak következményeiért a védekező nem tehető felelőssé. így nem
tehető felelőssé a jogellenes támadást elhárító személy, ha a védekezéssel gondatlanul okoz
bármilyen sérelmet, vagy szándékosan okoz kisebb vagy azonos sérelmet.
Az (1) bekezdés kizárja a jogos védelemben végrehajtott védekező cselekmény
büntetendőségét. A jogos védelmi helyzetet - egyezően a hatályos Btk. szabályozásával - a
jogtalan támadás alapozza meg. Támadáson a védett jogi tárgy emberi magatartással történő
sértését, illetve fenyegetését kell érteni. A támadás objektív ismérve annak jogtalansága. A
gyermek, a beszámíthatatlan, a gondatlanul vagy vétlenül eljáró személy támadása is lehet
jogtalan. Nincs ellenben jogos védelemnek helye, ha a támadónál jogellenességet kizáró ok
állapítható meg. így például a végszükségben lévővel szemben nem a jogos védelem, hanem
szintén csak a végszükség szabályai szerint lehet védekezni.
A jogos védelmi helyzet következő eleme a megtámadott által kifejtett védekezés. A
megtámadott védekező cselekménye formailag megvalósítja a Btk. Különös Részének
valamelyik tényállását.
A jogos védelem harmadik eleme a támadó és az elhárító cselekmény közötti viszony.
Az elhárító cselekmény vonatkozásában a magyar büntetőjog két követelmény vizsgálatát
teszi kötelezővé, ez a szükségesség és az arányosság követelménye. A szükségességet a
Javaslat is rögzíti, azonban- a hatályos Btk.-tói eltérően - nem csak az elhárító cselekmény
szükségességére utal, hanem annak arányosságára is. Az arányosság fogalmát a hatályos Btk.
nem tartalmazza, azt a bírói gyakorlat alakította ki, és az ítélkezés egységessége biztosítása
érdekében a Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelve adott hozzá értékelési szempontokat. Az
arányosság kérdését a bíróság minden esetben egyedileg, az ügy részleteinek ismeretében
vizsgálja a szükségesség törvényi fogalmának keretei között. A Javaslat a kialakult
217
joggyakorlatot kívánja a jogszabályban megjeleníteni azzal, hogy a szükségesség mellett az
arányosságot is szükséges feltételként jeleníti meg.
A jogos védelmi helyzetben okozott sérelemnek arányosnak kell lennie azzal a
sérelemmel, amelyet a jogtalan támadás okozott volna, ha nem hárítják el. Az arányosság nem
jelent azonosságot, a vagyoni jogokat érő támadás esetén a védelmi cselekménynek általában
az az egy korlátja van, hogy a javak ellen intézett támadás nem hárítható el a támadó életének
szándékos kioltásával.
A Javaslat a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés
biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti, és törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint
vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal
feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor már a jogtalan támadás
körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére.
Ezekben az esetekben a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükséges mérték kérdését. A
törvény úgy rendelkezik, hogy az a személy, akit éjjel támadnak meg pl. közterületen, vagy
akire fegyverrel támadnak, alappal gondolhatja, hogy a támadás az élete kioltására irányul, és
ennek megfelelően választhatja meg a védekezés módját. Ezt a feltételezést a támadók
számbeli fölénye is megalapozhatja.
A Javaslat az elhárítás szükséges mértékének a túllépéséért való felelősség
vonatkozásában változatlanul hagyja a hatályos Btk.-nak azt a rendelkezését, amely szerint
nem büntethető az elkövető, ha az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető
felindulásból lépi túl. Az ijedtség vagy menthető felindulás tehát továbbra is szubjektív
büntethetőséget kizáró ok, amely azonban a beszámítási képességre gyakorolt tényleges
hatásától függetlenül minden esetben kizárja a büntethetőséget.
A Javaslat - a hatályos Btk.-val egyezően - kifejezetten leszögezi, hogy a
megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége. A korábbi ítélkezési gyakorlat elsősorban a
felmenő, a testvér, a házastárs, az élettárs, a gyermekkorú személy, a terhes nő és a láthatóan
kóros elmeállapotú személy támadásával szemben kívánta meg a megtámadottól, hogy a
támadás elől térjen ki, feltéve, hogy a kitérés lehetséges és veszélymentes. A legújabb
ítélkezési gyakorlat azonban egyre szűkítette e kitérési kötelezettség értelmezését, így
különösen a lemenőnek a felmenővel szembeni ilyen kötelezettségét nem állapította meg. A
mai társadalmi viszonyok között - különös tekintettel a családon belül elkövetett erőszakos
cselekmények megváltozott megítélésére - már nem állja meg a helyét a korábbi, a
megtámadott védekezési jogát szűkítő ítélkezési gyakorlat.
a 23. §-hoz	.
A végszükség - a jogos védelemmel szemben - két jogilag védett érdeknek az
összeütközése, ahol az egyiknek a védelme csak a másiknak a megsértésével lehetséges.
Ebből a szempontból a végszükség hasonló a jogos védelemhez. Különbség azonban, hogy
míg a jogos védelemnél jogtalan támadással szemben védekezik valaki, addig a
végszükségben cselekvő személy véletlenül keletkezett, vagy más személy által teremtett
veszélyt hárít el. A veszély elhárításának joga mindenkit megillet szükséghelyzetben,
valamint gondatlan bűncselekménnyel szemben.
A Javaslat a szükséghelyzetben elkövetetett büntetendő cselekmények megítélésénél is
azokat a kriminálpolitikai megfontolásokat érvényesíti, mint a jogos védelemnél. A Javaslat
218
ezért a végszükségre az alábbi - a jogos védelem szabályozásának szerkezetileg megfelelő -
új rendelkezéseket fogalmazza meg.
A végszükség tekintetében már a szabályozás szintjén külön kerül meghatározásra a
társadalomra veszélyességet, illetve a bűnösséget kizáró végszükség. Ha a veszélyt kisebb,
enyhébb vagy azonos sérelem okozásával hárítják el, mint amivel az fenyegetett, a
cselekmény nem veszélyes a társadalomra, míg ha a megmentett és a feláldozott jogi tárgy
vagy a sérelem nagyobb, mint a mentett érték, már csak a büntetendő cselekményt elkövető
bűnösségének kizárásáról lehet szó.
A Javaslat 23. § (1) bekezdése a társadalomra veszélyességet kizáró végszükséget
határozza meg. Világosan kitűnik az (1) bekezdés meghatározásából az is, hogy
végszükségről csak valamilyen veszélyhelyzetben lehet szó.
A (2) bekezdés a bűnösséget kizáró végszükséget határozza meg. A (2) bekezdésből
félreérthetetlenül kitűnik, hogy a veszélyhelyzetben cselekvő személy büntethetőségét az
ijedtség vagy menthető felindulás a beszámítási képességre gyakorolt tényleges hatásától
függetlenül minden esetben kizárja. így nem büntethető az elkövető, ha ijedtségből vagy
menthető felindulásból okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. A
Javaslat ezzel az új rendelkezéssel a veszélyhelyzetben lévő személy cselekményének
méltányosabb megítélését kívánja előmozdítani, mivel - a jogos védelemhez hasonlóan - itt is
mellőzi a korlátlan enyhítés lehetőségét.
További változtatás a hatályos Btk.-hoz képest az, hogy a Javaslat a veszélyt előidéző
személy felelősségét nem az arányosság keretében vizsgálja, ezért kiveszi az első bekezdésből
a veszély előidézőjére vonatkozó rendelkezést. Természetesen nem állapítható meg
végszükség annak a javára, aki a veszélyt felróhatóan maga idézte elő. Ezért a Javaslat a
végszükség megállapítását kizáró (3) bekezdésben helyezi el a veszély előidézőjének a
felelősségére vonatkozó rendelkezést. A Javaslat továbbá ugyanitt rendelkezik az egyébként a
hatályos Btk.-ban is szereplő azon szabályról, amely szerint nem állapítható meg végszükség
annak a javára sem, akinek a veszély vállalása a foglalkozásánál fogva a kötelessége.
a 24. §-hoz
A Javaslat megteremti a jogszabályi engedély törvényi alapját. A hatályos Btk.
Különös Része jelenleg több helyen is utal arra, hogy adott cselekmény csak akkor
büntetendő, ha annak folytatására az elkövetőnek nem volt engedélye. Ez azt a téves
benyomást kelti, mintha a jogszabályi engedély csak a Btk.-ban külön nevesített esetekben
zárná ki a cselekmény jogellenességét. A jogszabályi engedély szabályozásával a Javaslat
kifejezésre juttatja, hogy a jogrendszert egészében kell figyelembe venni a büntetőjogi
felelősség megállapításánál, hiszen a büntetőjogon kívüli más jogszabályok is kizárhatják a
büntetőjogi felelősséget.
A Javaslat szerint nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály előír, vagy
megenged. A jogszabályon alapuló engedélynek két fajtája van: az absztrakt és a konkrét
engedély. Az absztrakt engedély közvetlenül a jogszabályból fakad. A konkrét engedélyt
viszont a jogszabályban meghatározott feltételek alapján az arra hivatott szerv esetenként adja
meg. Az engedély keretében a jogalkalmazó azt vizsgálja, hogy létezik-e olyan jogszabály,
amely az előírást tartalmazza, illetve az engedélyt megadja. Ha ilyen szabály létezik, a
cselekmény társadalomra veszélyessége kizárt.
219
a 25. §-hoz
A Javaslatban, a hatályos Btk.-val azonosan, büntethetőséget megszüntető okok: az
elkövető halála, az elévülés, a kegyelem, a tevékeny megbánás, valamint az előzőeken kívül,
a Btk. Általános Részében és Különös Részében is egyaránt találhatóak egyéb büntethetőséget
megszüntető okok, továbbá a Be. is tartalmaz egyéb megszüntető okokat.
A Javaslat nem részletezi külön rendelkezésben az elkövető halálát, mint
büntethetőséget megszüntető okot, mivel az elkövető halála értelemszerűen megszünteti a
büntethetőséget. Ha a terhelt a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt hal meg, a nyomozó
hatóság vagy az ügyész a feljelentést elutasítja, illetőleg a már megindult büntetőeljárást a
bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság megszünteti.
Szintén nem részletezi külön rendelkezésben a Javaslat a kegyelmet, mint
büntethetőséget megszüntető okot. A kegyelem - személyi hatálya szerint - lehet
közkegyelem és egyéni kegyelem. Közkegyelmet az Országgyűlés gyakorolhat, az egyéni
kegyelmezés joga a köztársasági elnököt illeti meg. A kegyelmi jogkör gyakorlójának
kegyelmi elhatározása megakadályozza az államot abban, hogy érvényesítse büntetőigényét.
A büntetőeljárás szakaszainak megfelelően megkülönböztetünk eljárási kegyelmet,
végrehajtási kegyelmet és kegyelmi mentesítést. Büntethetőséget megszüntető ok az eljárási
kegyelem, amely a büntetőeljárás jogerős befejezéséig adható.
A hatályos Btk. Általános Részében és Különös Részében egyaránt találhatók a
felsorolásban szereplő okokon kívül további büntethetőséget megszüntető okok. Az Általános
Rész például büntethetőséget megszüntető okként szabályozza a kísérlettől és az
előkészülettől való önkéntes visszalépést. A különös részi tényállások egyes
bűncselekmények vonatkozásában határoznak meg büntethetőséget megszüntető okokat,
például nem büntethető az elkövető tartás elmulasztása miatt, ha a tartási kötelezettségnek az
első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz. A Be.-ben meghatározottak alapján pl. lehetőség
van az együttműködő gyanúsítottal szemben is a nyomozás megszüntetésére. A szabatosság
azt követeli, hogy a normaszöveg legalább utaljon ezekre a büntethetőséget megszüntető
okokra is, ezért a Javaslat ezt az e) pontban megteszi.
a 26. §-hoz
A büntethetőség elévülése a jogbiztonságot szolgálja azzal, hogy időben korlátozza az
állami büntetőigény érvényesítését. A büntetőjog sem a társadalmat, sem az elkövetőt nem
kívánja hosszú ideig bizonytalanságban tartani az elkövetett cselekmény jogi megítélését,
valamint a felelősségre vonást és annak következményeit illetően. Az elévülés intézményének
indoka az, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetése óta hosszabb idő eltelt és a
bűncselekmény elkövetését nagyon hosszú idő múlva követi a felelősségre vonás, a büntetés
már nem, vagy csak jelentősen csökkent mértékben érheti el a célját. Hosszabb idő eltelte után
a felelősségre vonás bűnüldözési szempontból is célszerűtlen, hiszen a bizonyítékok az idő
múlásával elenyésznek, és a bizonyítás a várható eredménnyel arányban nem álló
megterhelést jelent a büntető igazságszolgáltatási hatóságok számára, valamint a terhelt
védekezését is megnehezíti. Végül az elévülés méltányossági szempontokat is szolgál. Nem
méltányos az, hogy már feledésbe merült bűncselekményért az elkövető akár élete végéig
megbüntethető legyen.
220
A büntethetőség elévülésével végérvényesen megszűnik a bűncselekmény
elkövetőjének büntethetősége. Ha az elévülés beállt, az elkövetőnek alanyi joga keletkezik
arra, hogy ne lehessen megbüntetni. Ez az alanyi jog annak következtében nyílik meg, hogy a
másik oldalon eredménytelenül telt el az az idő, amelyet az állam a megszabott magának a
törvényben a büntető hatalmának gyakorlására, az elkövető üldözésére és megbüntetésére, s
ezért az állam büntető igénye megszűnt.
A Javaslat a koncepciónak megfelelően súlyosítja az elévülés szabályait a hatályos
rendelkezésekhez képest. A büntethetőség elévülésének tartama a Javaslat szerint egységesen
a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év.
A (2) bekezdés felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek büntethetősége nem
évül el. Ezek olyan súlyos bűncselekmények, amelyek esetében az állam fenntartja
büntetőigénye érvényesítésének a lehetőségét tekintet nélkül az idő múlására. Ilyen
cselekménynek minősülnek a Javaslat szerint az emberiesség és béke elleni, továbbá a
háborús bűncselekmények.
A Javaslat - a hatályos Btk-tól eltérően - nem nevesíti külön az 1945. évi VII.
törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és
kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. §-ának 5. pontjában és 13. §-ának 2. pontjában
meghatározott háborús bűntetteket, tekintettel arra, hogy ezek a bűncselekmények a Különös
Részben a háborús bűntettek között kerülnek elhelyezésre, és a Javaslat szerint a háborús
bűncselekmények nem évülnek el. Nem évülnek el továbbá az emberiesség elleni
bűncselekmények.
A hatályos Btk. egyes életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett
bűncselekmények elévülési idejét húsz évben állapítja meg, míg másokat kiemelve ebből a
körből az el nem évülő bűncselekmények közé sorol. A Javaslat ezt megszünteti, és az
egyszerűsítést és súlyosítást szem előtt tartva egységesen úgy rendelkezik, hogy nem évül el
az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége.
Az európai uniós jogharmonizációs szempontokra figyelemmel az
emberkereskedelem, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények
vonatkozásában az elévülési időt az általánostól eltérően kell meghatározni azért, hogy a
sértettnek a tizennyolcadik életévének betöltése után is legyen lehetősége feljelentés
megtételére vagy magánindítvány megtételére, amennyiben azt korábban az arra jogosult nem
tette meg.
Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének
kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények
üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény 1. §-a szerint a nemzetközi jog szerint el nem évülő
bűncselekmények nem évülnek el akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a
cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek. Erre
figyelemmel a Javaslat utalás szintjén megemlíti, hogy ez a külön törvény az elévülés
vonatkozásában eltérő szabályokat állapít meg. Amennyiben a cselekmény az elkövetéskor
nem minősült bűncselekménynek, de a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint
az volt, a 2. § (3) bekezdése alkalmazandó.
a 27. §-hoz
221
A Javaslat az elévülés kezdő napjának számításáról a hatályos szabályozással
egyezően rendelkezik. Az a) pont a befejezett bűncselekményekre vonatkozik, ahol az
elévülés akkor kezdődik, amikor a bűncselekmény törvényi tényállásának minden eleme
megvalósult. Ez materiális bűncselekmények esetében az eredmény bekövetkezését is
feltételezi. Figyelmet érdemel, hogy a vegyes mulasztásos bűncselekmények ez alá a pont alá
tartoznak.
A b) pont a kísérlet és az előkészület miatti büntethetőség elévüléséről szól. Itt az
elévülés kezdőnapja az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ért.
A c) pont a tiszta mulasztásos bűncselekményekre vonatkozik. Az ilyen
bűncselekmények büntethetőségének az elévülése azon a napon kezdődik, amikor az elkövető
még az e törvényben meghatározott következmény nélkül eleget tudott volna tenni
kötelességének.
A d) pont az ítélkezési gyakorlatban állapot bűncselekményeknek hívott
bűncselekményekre vonatkozik. Ezek büntethetőségének az elévülése a jogellenes állapot
megszűnésének napján kezdődik.
a 28. §-hoz
Az elévülés félbeszakadására és nyugvására vonatkozó rendelkezések az elmúlt
években többször változtak. A változtatásokat részben a Magyarország által vállalt
nemzetközi jogi kötelezettségek, részben pedig a magyarországi jogi környezet átalakulása
indokolta. A hatályos Btk. így korszerűsített rendelkezései nem szorulnak revízióra. A
Javaslat ezért csak a jogbiztonság követelményére tekintettel néhány kisebb jelentőségű
módosítást hajt végre.
Az elévülést az (1) bekezdés szerint is rendszerint félbeszakítja a büntetőügyekben
eljáró szerveknek az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási
cselekménye. A Javaslat a normavilágosság követelményének tesz eleget azzal, hogy
megnevezi azokat a büntetőügyekben eljáró szerveket, amelyek cselekménye megszakítja az
elévülést, így nevesíti a bíróságot, az ügyészt, valamint a nyomozó hatóságot.
A Legfelsőbb Bíróság 1/2005. BJE számú büntető jogegységi határozatára tekintettel
az (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az elévülést a büntetőügyekben eljáró szerveken kívül
a nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek, valamint a
kiadatási és átadási eljárás során a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény
miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye is félbeszakítja.
A büntetőeljárás felfüggesztésének tartama a (2) bekezdés szerint nem számít be az
elévülés határidejébe. A Javaslat a fogalmi pontosság és az egységes szóhasználat miatt (2)
bekezdésében az elmebeteg szót kóros elmeállapotúra változtatja.
A mentességet élvező személyek ügyében elrendelt eljárás lényeges szabályait a Be.
tartalmazza, és külön-külön határozza meg a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség,
valamint a nemzetközi jogon alapuló mentesség szabályait. A közjogi tisztséget betöltő
személyek körét külön törvény határozza meg.
222
A (3) bekezdés az elévülés határidejének a közjogi tisztség betöltésén alapuló
mentesség miatti nyugvásával kapcsolatban csupán technikai változtatásokat tartalmaz:
elhagyja az eljárás megindításához vagy folytatásához való hozzájárulás meg nem adására
történő utalást, tekintettel arra, hogy ilyen szabály már nem létezik.
Az elévülés félbeszakadása és nyugvása esetére a határidők számításának szabályait a
(4) bekezdés a hatályos Btk.-val azonosan határozza meg azzal a kiegészítéssel, hogy a
próbára bocsátás próbaidejének tartama mellett a vádemelés elhalasztásának tartama, továbbá
a jóvátételi munka tartama sem számít be az elévülés idejébe.
a 29. §-hoz
Az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001.
március 15-i 2001/220/IB számú kerethatározatának 10. cikke értelmében minden
tagállamnak törekednie kell arra, hogy ösztönözze a sértett és az elkövető közötti közvetítést,
valamint köteles biztosítani azt, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodásokat a
büntetőügyekben vegyék figyelembe. A kerethatározat szerint a közvetítői eljárás rendeltetése
az, hogy a sértettet kedvezőbb helyzetbe hozza a büntetőeljárásban. A kerethatározatot
átültető 2006. évi LI. törvény hatályon kívül helyezte a cselekmény társadalomra
veszélyességének megszűnését, mint büntethetőséget megszüntető okot, és helyébe 2007.
január 1. napjától a tevékeny megbánás jogintézményét iktatta be.
Ennek a jogintézménynek a kriminálpolitikai kiindulópontja az, hogy a tevékeny
megbánás alapvetően a sértett érdekeit szolgálja. Ezért a jogalkotó arra törekszik, hogy
előmozdítsa a közvetítői eljárás lehető legszélesebb körű alkalmazását. A sikeres közvetítői
eljárás eredményét a jogalkotó az elkövetett bűncselekmény súlyától függően honorálja vagy
a büntethetőség megszűnésével, vagy a büntetés korlátlan enyhítésének a lehetőségével.
Az (1) bekezdés határozza meg a büntethetőséget megszüntető tevékeny megbánás
feltételeit. A büntethetőséget megszüntető tevékeny megbánásnak négy feltétele van. A
Javaslat meghatározza azokat a bűncselekményeket, amelyek esetében lehetőséget ad
büntethetőséget megszüntető tevékeny megbánásra. A Javaslat meghatározott
bűncselekménytípusokra korlátozza a büntethetőséget megszüntető tevékeny megbánást,
ennek megfelelően utal a Btk. Különös Rész egyes fejezeteire. A Javaslat széles teret biztosít
a sértetti érdekek figyelembe vételére, hiszen valamennyi személy elleni, közlekedési vagy
vagyon elleni vétség, illetve ezen bűncselekmények háromévi szabadságvesztésnél nem
súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűntette, továbbá a szellemi tulajdon elleni vétség esetén
lehetőséget ad a büntethetőséget megszüntető tevékeny megbánásra.
A büntethetőséget megszüntető tevékeny megbánásnak az (1) bekezdésben rögzített
feltétele, hogy annak csak a vádemelésig megtett beismerés esetén van helye. Amennyiben a
terhelt a vádemelésig beismerő vallomást tett, az ügyész dönthet úgy, hogy közvetítői
eljárásra utalja az ügyet. A sikeres közvetítés esetén a bűnügy még a vádemelést megelőzően,
ügyészi szakban lezárul az eljárás tevékeny megbánás miatti ügyészi megszüntetésével. Ha a
vádemelést megelőzően a terhelt beismerő vallomást tett, akkor az ügyet a bíróság is
közvetítői eljárásra utalhatja. Ebben az esetben a sikeres mediációt követően a bíróság
szünteti meg tevékeny megbánás miatt az eljárást.
A büntethetőséget megszüntető tevékeny megbánás harmadik feltétele a közvetítői
eljárásban való részvétel. A közvetítői eljárás önkéntességen alapul. Közvetítői eljárásra csak
akkor kerül sor, ha azt a sértett és az elkövető egyaránt kéri.
223
Az (1) bekezdés alapján a büntethetőséget megszüntető tevékeny megbánás negyedik,
utolsó feltétele a bűncselekménnyel okozott sérelemnek a sértett által elfogadott módon és
mértékben történő jóvátétele. A Javaslat ezzel egyértelművé teszi, hogy a tevékeny megbánás
elengedhetetlen feltétele a beismerés mellett a jóvátétel módjában való megegyezés és maga a
jóvátétel. Jóvátétel alatt bármilyen, a sértett által elfogadott módon és mértékben
meghatározott szolgáltatást kell érteni. Természetesen a szélesebb értelemben vett jóvátétel
körébe tartozik az okozott kárnak a sértett részére a sértett által elfogadott módon és
mértékben történő megtérítése is, ami lehet akár részbeni kártérítés, vagy járadékfizetésben
való megegyezés. Fontos azonban rámutatni arra, hogy a tevékeny megbánásnak nem
elsődleges célja a pénzbeli kiegyenlítés, ez csupán az egyik lehetséges jóvátételi cselekmény.
Az (1) bekezdésben megfogalmazott feltételek együttes megvalósulása esetén az állam
lemond büntető igényéről, és elsőbbséget biztosít a sértett érdekeinek és a helyreállító
szempontok érvényesülésének. Részben ezt a célt szolgálja a Javaslat azon új rendelkezése is,
amely lehetővé teszi, hogy amennyiben az elkövető már a közvetítői eljárást megelőzően
jóvátételt teljesített a sértett felé, azt utólagosan - közvetítői eljárás keretében -
megállapodásba lehessen foglalni és az eljárást meg lehessen szüntetni. Ily módon a sértett
kára gyorsabban megtérülhet, és nem állhat elő az a helyzet, hogy az elkövető ugyan már
röviddel az elkövetést követően teljesítené a jóvátételt a sértett számára, de - mivel a hatályos
szabályozás alapján ebben az esetben utólag már nem lehetne közvetítői eljárást lefolytatni, és
az eljárást megszüntetni - megvárja a közvetítői eljárás lefolytatását.
A (2) bekezdésben foglaltak értelmében az (1) bekezdésben meghatározott és az ötévi
szabadságvesztésénél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetében is van
lehetőség tevékeny megbánásra, ilyenkor azonban a tevékeny megbánás csupán a büntetés
korlátlan enyhítését teszi lehetővé.
A (3) bekezdés a tevékeny megbánást kizáró okokat határozza meg. így nincs helye
büntethetőséget megszüntető tevékeny megbánásnak, ha az elkövető többszörös vagy különös
visszaeső, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, illetve, ha bűncselekménye halált
okozott, továbbá, ha a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének
próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg
próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el. Nem lehet
közvetítői eljárást alkalmazni akkor sem, ha ez elkövető korábban szándékos bűncselekmény
elkövetése miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben az
eljárást megszüntették, vagy a büntetését enyhítették és az ügydöntő határozat jogerőre
emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.
Szélesíteni indokolt a közvetítői eljárás megengedhetőségét, így nem lesz akadálya a
közvetítői eljárásnak, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményekkel szorosan
összefüggő, vagy halmazaiban álló más (nem súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett)
bűncselekmény is megvalósult. Továbbá indokolt, hogy olyan esetekben, amikor nincs sértett,
de az ügyész perindításra jogosult, az ügyész vagy más állami hatóság (fogyasztóvédelem,
környezetvédelem) is kerülhessen alkupozícióba, és közvetítői eljárást lehessen lefolytatni.
a 30. §-hoz
224
A cselekmény büntetendőségét és az elkövető büntethetőségét kizáró vagy korlátozó
okok, valamint a büntethetőséget megszüntető okok mellett a büntethetőségi akadályok
harmadik csoportját a felelősségre vonást akadályozó körülmények alkotják. Ezek jogi
természetüket tekintve heterogén jellegűek, részben anyagi, részben eljárási jogi akadályok.
Az ezen harmadik csoportba tartozó akadályok nem zárják ki az elkövetett cselekmény
bűncselekményi jellegét, de egyaránt akadályai a büntethetőségnek és a büntetőeljárásnak. A
Btk. egyes bűncselekmények esetén meghatározott személy akaratától, illetve
akaratnyilatkozatától teszi függővé, hogy a cselekmény miatt büntetőeljárás induljon. A
büntetőjogi felelősségre vonást kizáró okok esetében az elkövetéskor a bűncselekmény
valamennyi törvényi ismérve megvalósul, de hiányzik az elkövető felelősségre vonását
eredményező eljárás megindításához és lefolytatásához a törvény által megkövetelt további
feltétel, vagyis a meghatározott személy akaratnyilatkozata.
A büntethetőségi akadályok e csoportjába tartozik a magánindítvány, a feljelentés
hiánya, továbbá a diplomáciai mentesség, a mentelmi jog, illetőleg az egyéb személyes
mentesség.
A hatályos Btk. Általános Része nem rendelkezik valamennyi felelősségre vonást
akadályozó körülményről, vagy azért, mert arról a Különös Rész az egyes konkrét
bűncselekményeknél rendelkezik, vagy azért, mert azt külön törvények szabályozzák. A
hatályos Btk. Általános Része a diplomáciai és az egyéb nemzetközi jogon alapuló
mentességről a büntető törvény hatályára vonatkozó szabályok között, a magánindítványról
pedig a büntethetőséget kizáró okokat szabályozó fejezetben rendelkezik.
A Javaslat változtat ezen a szabályozási megoldáson. Egyrészt külön fejezetben
szabályozza a büntethetőségi akadályok e csoportját, elismerve a büntetőjog-tudomány és a
gyakorlat által egységesen elfogadott felosztást. Másrészt a Javaslat a magánindítvány mellett
a feljelentést is szabályozza az Általános Rész rendelkezései között, ugyanebben a fejezetben.
a 31. §-hoz
A magánindítvány az előterjesztésére feljogosított személy olyan nyilatkozata,
amelyben kifejezésre juttatja az elkövető felelősségre vonására és megbüntetésére vonatkozó
akaratát. A hatályos Btk. Általános Részével egyezően a Javaslat sem határoz meg formai
követelményeket a magánindítvánnyal szemben, annak lényege, hogy a sértett
akaratnyilvánítását tartalmazza, amelyet mindig a tartalma szerint kell megítélni.
A Különös Részben meghatározott esetekben a magánindítvány a büntethetőség
feltétele, hiánya a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya. Ezek az esetek kivételt képeznek
azon elv alól, miszerint a bűncselekmények hivatalból üldözendők. A kizárólag
magánindítványra való büntethetőség jogpolitikai indoka egyes esetekben a bűncselekmény
nem kiemelkedő tárgyi súlya, amikor is az állam a sértettre bízza annak eldöntését, hogy
akarja-e az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását. Más esetekben a büntethetőség
magánindítványhoz kötését a sértett kímélete indokolja.
Eljárásjogi szempontból a magánindítványra üldözendő cselekmények egy része
magánvádas, vagyis a vádat a sértett képviseli, de azt az ügyész átveheti. A magánindítványra
üldözendő bűncselekmények többsége azonban közvádas, azokban a vádat az ügyész
képviseli.
225
A magánindítvány előterjesztésére kizárólag a cselekvőképes sértett jogosult. A
cselekvőképességet a polgári jog szabályai rendezik. Abban az esetben, ha a sértett
korlátozottan cselekvőképes, a törvényes képviselője és a gyámhatóság is előterjesztheti a
magánindítványt, míg a sértett cselekvőképtelensége esetén csak a törvényes képviselője vagy
a gyámhatóság jogosult a magánindítvány előteijesztésére. A gyámhatóság teijesztheti elő a
magánindítványt akkor is, ha a bűncselekményt a sértett sérelmére a törvényes képviselője
követte el.
Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a sértett hozzátartozója
jogosult a magánindítvány előterjesztésére. Kegyeletsértés miatt a magánindítványt a meghalt
személy hozzátartozója és örököse terjesztheti elő.
A jogosulttól származó, ismeretlen tettes ellen tett feljelentés minden esetben
joghatályos magánindítványnak minősül. Továbbá bármelyik elkövetővel szemben
előtelj esztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos.
A Javaslat a hatályos Btk.-val megegyezően rögzíti, hogy a magánindítvány nem
vonható vissza.
A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt és a magánindítvánnyal
összefüggő további eljárási szabályokat a Be. határozza meg.
a 32. §-hoz
A hatályos Btk. csak a Különös Részben, az igazságszolgáltatás elleni egyes
bűncselekmények, a hamis vád és a hamis tanúzás vonatkozásában szabályozza a kizárólagos
feljelentési jogot. Az, hogy kizárólagos feljelentési jog esetén a feljelentés hiánya
megakadályozza a felelősségre vonást, jelenleg egyedül a Be. a feljelentés elutasítására és a
nyomozás megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseiből állapítható meg. A Javaslat
megteremti a kizárólagos feljelentési jog esetén a feljelentés hiánya büntethetőségi akadály
általános részi alapjait.
A Javaslat rendelkezése értelmében a büntető törvényben meghatározott esetekben a
bűncselekmény csak az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető. A Javaslat ezzel
egyértelművé teszi azt, hogy a hivatalból való eljárás elvétől kizárólag a büntető törvényben
rögzített esetekben lehet eltérni. A kizárólagos feljelentési jogot a Be.-ben meghatározott
módon lehet gyakorolni.
a 33. §-hoz
A bűncselekményt megvalósító bűnelkövetővel szemben büntetőjogi
jogkövetkezményt kell alkalmazni. Ez a fejezet összefoglalja a büntetései rendszert
alapvetően meghatározó, a büntetési nemekre, azok mértékére és alkalmazásuk feltételeire
vonatkozó általános rendelkezéseket.
A büntetőjogi jogkövetkezmények új rendszerének kialakítását az határozza meg,
hogy milyen feladatot kell a szankciórendszernek betöltenie. A rosszallást is maga után vonó
arányos viszonzás és a prevenció mellett mára elfogadottá vált az, hogy a büntetőjogi
jogkövetkezmény a sértett, illetve a megsértett közösség kiengesztelését is szolgálja. A
Javaslatnak ezért az a kifejezett célja, hogy nagyobb teret biztosítson a helyreállító
226
igazságszolgáltatás eszközrendszerének. Ennek megfelelően, a súlyos bűncselekmények
esetében, illetve a fokozottan veszélyes elkövetőkkel szemben az állami büntetőhatalmat
megtestesítő büntetőjogi szigort kell érvényesíteni, míg a kisebb súlyú bűncselekmények
esetében a sértetti érdekeket az állam büntetőigénye elé kell helyezni és az elkövetőt
jóvátételre kell ösztönözni.
A Javaslat a büntetéseken belül megtartja a hatályos szabályozás felosztását
büntetésekre és mellékbüntetésre.
A Javaslat a következő büntetési nemeket különbözteti meg: szabadságvesztés,
elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás,
kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás. A Javaslat egyedüli
mellékbüntetésként szabályozza a közügyektől eltiltást, amely a hatályos Btk. szerint is
kizárólag járulékos szankció.
A Javaslat a büntetési nemek felsorolásában az első négy büntetési nemnek erősségi
sorrendet tulajdonít a súlyosítási tilalom szempontjából. Ennek megfelelően a büntetések
felsorolásában az első négy helyen - egymáshoz képest erősségi sorrendben - az a négy
büntetés szerepel, amely mögött a szabadságelvonás lehetősége húzódik meg. Az ezeket
követő büntetések felsorolása már nem jelent erősségi sorrendet, mert mindig az egyedi eset
körülményeitől függ, hogy melyik jelent az elkövetőre súlyosabb joghátrányt.
A Javaslat megtartja a büntetések és az intézkedések hatályos Btk.-val egyező
kombinációit. A Javaslat differenciált szankcionálási rendszer kialakítására törekszik, az a
célja, hogy az alkalmazandó szankciók típusa, súlya, szigora jobban illeszkedjen a
bűncselekmény súlyához, jellegéhez és az elkövető személyi körülményeihez. A
differenciálás megteremtését szolgálja a büntetések kombinált alkalmazásának rugalmasabbá
tétele. A Javaslat szerint szélesedik a szabadságelvonással járó, valamint a
szabadságelvonással nem járó büntetőjogi jogkövetkezmények alkalmazásának a lehetősége
is. A Javaslat a büntetések egymás mellett történő kiszabásának szinte korlátlan lehetőségét
adja az ítélő bíró kezébe. Továbbra is lehetséges többfajta eltiltást tartalmazó büntetés
együttes kiszabása, sőt, ezek közül bármelyik, de akár a kettő együtt is kiszabható
pénzbüntetéssel kombinálva, és továbbra is lehetséges lesz bármelyik eltiltást tartalmazó
büntetés önállóan, illetve szabadságvesztés, vagy közérdekű munka büntetés mellett történő
kiszabása is, ezzel a Javaslat a hatályos jog adta lehetőségeket messze meghaladó mértékben
szolgálja az egyéniesítést és a differenciált büntetéskiszabást.
Az egyéniesítést szolgálja az is, hogy ha a Különös Részben foglalt rendelkezések
szerint egy bűncselekmény elzárással büntetendő, ehelyett vagy emellett a
szabadságvesztésen kívül más büntetés is kiszabható.
A (6) bekezdés a büntetések együttes alkalmazása alóli kivételeket állapítják meg. így
szabadságvesztés mellett - e büntetés jellegénél fogva - nem lehet elzárást vagy közérdekű
munkát elrendelni, valamint kiutasítás mellett nem szabható ki közérdekű munka és
pénzbüntetés.
a 34. §-hoz
A szabadságvesztés a legáltalánosabb büntetési nem, szükségességét indokolja, hogy a
legerőteljesebb visszatartó hatású büntetés. A szabadságvesztés büntetésnek a Btk.
227
szankciórendszerében elfoglalt központi helyének oka, hogy sokoldalú, és a büntetési célok
megvalósítására alkalmas büntetési nem. A szabadságvesztésnek a büntetési célok elérésére
való alkalmasságát biztosítja e büntetési nem törvényi szabályozásának, kiszabásának és
végrehajtásának a megfelelő differenciálása. Ez a differenciálás többek között abban
nyilvánul meg, hogy a szabadságvesztés különböző tartamban, eltérő végrehajtási
fokozatokban, különböző módon és végrehajtási rendben alkalmazható. A további
differenciálást szolgálják a feltételes szabadságra bocsátásra, a végrehajtás felfüggesztésére és
a pártfogó felügyelet alkalmazhatóságára vonatkozó szabályok is.
A szabadságvesztés büntetés törvényi szabályozása az egyik legfontosabb
jellemzőjével, a tartamának a meghatározásával kezdődik. A Javaslat alapján a
szabadságvesztés határozott tartamú vagy pedig életfogytig tart. Az életfogytig tartó
szabadságvesztés határozatlan tartamú, határozatlansági mozzanata, hogy e büntetés az elítélt
élete végéig is tarthat, ennek időpontja pedig előre nem meghatározható.
a 35. §-hoz
A szabadságvesztés egységes büntetési nem, és az egyes bűncselekményekre a
Különös Részben megállapított büntetési nem is szabadságvesztés.
A szabadságvesztés büntetés végrehajtásában már eltérések vannak, az egyéniesítés
elve a szabadságvesztés különböző fokozatokban való végrehajtását igényli. Ennek
megfelelően a Javaslat három végrehajtási fokozatot különböztet meg, a fogházat, a börtönt és
a fegyházat. A három végrehajtási fokozatot indokolja, hogy az elítéltek döntő többsége is
három alapvető csoportba illeszkedik: a többszörös visszaesők és a súlyos bűncselekményt
elkövetők, a korábban már büntetett (többnyire visszaeső) elkövetők, és a gondatlan
bűncselekmény miatt, valamint szándékos bűncselekmény miatt rövidebb tartamú
szabadságvesztésre ítéltek. Ezen kívül a háromnál több fokozat megállapítása a szabályozást
bonyolulttá tenné, és az egyes fokozatok között már nem lehetne érdemi különbséget tenni.
A büntetés-végrehajtási fokozatot a bíróság az ítéletben határozza meg a törvényi
feltételek és keretek alapján. Az egyéniesítés megfelelő érvényesülése érdekében a Javaslat
lehetővé teszi, hogy a bíróság indokolt esetben egy fokozattal enyhébb, vagy egy fokozattal
szigorúbb végrehajtási fokozatot határozzon meg. E rendelkezés a tényleges életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítéltekkel szemben, valamint az erőszakos többszörös visszaesőkkel
szemben kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés esetén nem alkalmazható.
a 36. §-hoz
A Javaslat 36. §-a rögzíti a szabadságvesztés büntetés generális minimumát, azaz a
legrövidebb, és generális maximumát, azaz a leghosszabb tartamát. A Különös Részben
minden egyes bűncselekményi tényállás tartalmazza a speciális maximumot, a speciális
minimum azonban nem szerepel minden tényállásnál, ilyen esetekben a generális minimum az
irányadó. A generális minimum alól törvény engedhet kivételt, így például fiatalkorú
elkövetők vonatkozásában, vagy a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés
szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén.
A Javaslat a szabadságvesztés legrövidebb tartamát - az elzárás maximumára
figyelemmel - három hónapban, a leghosszabb tartamát húsz évben határozza meg, míg - a
228
szigorítás elvének megfelelően - a bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként
történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt évre emeli.
a 37. §-hoz
A bíróság ítéletében a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának fokozatát fogházban,
börtönben vagy fegyházban határozza meg. A végrehajtási fokozatról való rendelkezés
mellőzhetetlen minden esetben, amikor a bíróság büntetésként szabadságvesztést szab ki,
tehát akkor is, amikor a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggeszti.
A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának meghatározásánál a Javaslat jelentőséget
tulajdonít annak, hogy a szabadságvesztést vétség vagy bűntett miatt szabták ki, továbbá a
bűncselekmény súlyát, jellegét, a kiszabott büntetés mértékét és a bűnelkövető előéletét is
figyelembe veszi.
A szabadságvesztés legenyhébb végrehajtási fokozata a fogház, ami a vétség miatt
kiszabott szabadságvesztés általános végrehajtási fokozata. Azok az elkövetők, akiknek a
cselekménye csekélyebb fokban veszélyes a társadalomra vagy gondatlan bűncselekményt
követtek el, életfelfogásukban, erkölcsi értékrendjükben még nem mutatnak bűnözői
életmódra történő beállítottságot ezért indokolt őket a végrehajtás során - a speciális
prevenció eredményessége érdekében is - megóvni a visszaesők káros hatásától.
A börtön a fogháznál eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat, a bűntett miatt kiszabott
szabadságvesztés általános végrehajtási fokozata. Börtön fokozatban kell végrehajtani a
visszaesőkkel szemben vétség miatt kiszabott szabadságvesztés büntetést is, mivel a fogház
viszonylag enyhe végrehajtási rendje nem alkalmas azok nevelésére, akik korábban már
töltöttek szabadságvesztés büntetést.
A szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási fokozata a fegyház, amit azokkal az
elkövetőkkel szemben indokolt alkalmazni, akik olyan súlyos bűncselekményt követtek el,
ami nagyfokú társadalomellenes beállítottságot tükröz, valamint a többszörös
bűnelkövetőkkel szemben, akiket fokozott bűnözési szándék, kitartó bűnelkövetői magatartás
jellemez.
A Javaslat rendelkezései szerint fegyházban kell végrehajtani a háromévi vagy ennél
hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést, ha azt jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény
miatt szabták ki, ezeket a bűncselekményeket a (3) bekezdés a) pontja meghatározza.
Fegyházban kell végrehajtani a többszörös visszaesővel szemben kiszabott kétévi vagy
ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetést, mivel a többszörös visszaesők a
bűnismétlők legveszélyesebb csoportját alkotják, a bűnismétléstől való visszatartásukhoz
szigorú végrehajtási rend szükséges. Ezen okok alapján, szintén fegyházban kell végrehajtani
a kétévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetést, a bűncselekményt
bűnszervezetben elkövetőkkel szemben.
a 38. §-hoz
A Javaslat abból indul ki, hogy a büntetés-végrehajtás egész folyamatának részletes
szabályozása külön törvényre tartozik. Mivel azonban a szabadságvesztés büntetés lényege, a
229
szabadságelvonás tényleges tartama csak a feltételes szabadságra bocsátás figyelembe
vételével állapítható meg, a Javaslat tartalmazza a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit.
A feltételes szabadságra bocsátás alapgondolata az elítéltnek a társadalomba való
visszavezetése, a szabad életbe történő beilleszkedés elősegítése. A feltételes szabadság a
bíróság számára korrekciós lehetőség, az elítélt számára pedig perspektívát nyújt, ugyanakkor
átmenetet és próbatételt is jelent a társadalomba való visszailleszkedéshez. A feltételes
szabadság lehetősége a büntetés-végrehajtás rendjének megtartására ösztönzi az elítéltet.
A feltételes szabadságra bocsátással a szabadságvesztés büntetés ténylegesen
végrehajtandó része csökken. A feltételes szabadságra bocsátás alkalmazásának objektív
feltétele a szabadságvesztés büntetés meghatározott tartamú részének kitöltése. A feltételes
szabadságra bocsátás időpontja a Javaslat szerint - az eddigiektől eltérően nem a végrehajtási
fokozathoz, hanem - az elkövető előéletéhez igazodik, tekintettel arra, hogy azok az
elkövetők, akik még korábban nem követtek el vagy csak viszonylag régebben követtek el
olyan bűncselekményt, amely miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték őket, nagy
valószínűséggel könnyebben és hamarabb visszailleszkednek a társadalomba és
törvénytisztelő életmódot folytatnak, ha korábban feltételes szabadságra kerülhetnek.
Feltételezhető, hogy az ő vonatkozásukban a feltételes szabadság is eredményesen telik el.
A Javaslat új rendelkezésként vezeti be, hogy öt évet meg nem haladó
szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság
ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes
szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés is azt célozza, hogy a nem bűnöző beállítottságú
elkövetők minél hamarabb visszailleszkedhessenek a társadalomba. A személyükben rejlő
fokozott társadalomra veszélyességre tekintettel ez a rendelkezés a többszörös visszaesőkkel
szemben nem alkalmazható.
A három hónap minimális tartam letöltése előtt egyáltalán nem bocsátható feltételes
szabadságra az elítélt. Ennek indoka az, hogy az elítéltnek a meghatározott minimumot el kell
töltenie a büntetés-végrehajtási intézetben ahhoz, hogy megalapozottan állást lehessen
foglalni a feltételes szabadságra bocsáthatóság kérdésében.
A feltételes szabadságból kizáró okokat a (4) bekezdés határozza meg azon elkövetők
vonatkozásában, akiknél a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének magadása eleve
indokolatlan, illetve célszerűtlen, mivel nincs megfelelő alap annak feltételezésére, hogy a
büntetés célja a szabadságvesztés büntetés teljes kiállása nélkül is elérhető.
a 39. §-hoz
A Javaslat meghatározza a feltétes szabadság tartamát, és előírja a feltételes szabadság
megszüntetésének a feltételeit.
Az (1) bekezdés szerint a feltételes szabadság tartama azonos a büntetés még hátralevő
részével, de legalább egy év. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy legalább egy éves időt
kell megvizsgálni ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy az elítélt visszailleszkedése a
társadalomba sikeres volt-e, valamint, hogy a feltételes szabadságra bocsátása óta eltelt idő
alatt normakövető magatartást tanúsított-e. A Javaslat ezért megtartja a hatályos Btk.-nak a
feltételes szabadság minimális egy éves tartamára vonatkozó rendelkezését.
230
A Javaslat új rendelkezésként beiktatja azt, hogy a bíróság ítéletében a feltételes
szabadság tartamát egy évtől három évig teijedő idővel meghosszabbíthatja, ha ítéletében úgy
rendelkezik, hogy az elítélt a büntetése fele részének kitöltése után feltételes szabadságra
bocsátható.
A Javaslat továbbra is fenntartja a hatályos Btk.-nak azt a rendelkezését, hogy ha a
szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a
büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell
kitöltöttnek tekinteni.
a 40. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a feltételes szabadság megszüntetésének az eseteiről is.
Az (1) bekezdés rendelkezik a feltételes szabadság megszüntetésének kötelező, a (2)
bekezdés a bíróság mérlegelésétől függő eseteiről. Eszerint a bíróság a feltételes szabadságot
köteles megszüntetni, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését követően elkövetett
bűncselekmény miatt a feltételes szabadság tartama alatt, vagy a feltételes szabadság alatt
elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ha pedig az elítéltet
egyéb büntetésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot - mérlegelése alapján -
megszüntetheti.
Ha a bíróság bármilyen okból megszüntette a feltételes szabadságot, akkor az elítélt
nem csupán a még hátralevő résznek, hanem a feltételes szabadság egész tartamának
megfelelő időt köteles büntetés-végrehajtási intézetben tölteni. A Javaslat ezt azzal fejezi ki,
hogy a feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő nem
számít be a szabadságvesztésbe.
A (4) bekezdés rendelkezése szerint, ha a feltételes szabadság tartama alatt az elítélten
olyan bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a korábbi
ítélet jogerőre emelkedése előtt követett el, a szabadságvesztés végrehajtása a feltételes
szabadságot félbeszakítja, és a bíróság a feltételes szabadság folytatásának legkorábbi
időpontját az utóbb kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság
időpontjáig, illetve ha az utóbb kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra
bocsátás lehetősége kizárt - a szabadságvesztés végrehajtásának időtartamáig elhalasztja.
a 41. §-hoz
Az életfogytig tartó szabadságvesztés hatályos büntetőjogunkban a legszigorúbb
büntetési nem, vagylagos büntetés az öt, illetve tíz évtől húsz évig teijedő szabadságvesztés
büntetés mellett. A vagylagos büntetéskénti meghatározásából következően kivételes jellegű
büntetésnek tekintendő.
A Javaslat a hatályos Btk.-val egyezően az elkövető huszadik életévében határozza
meg azt az életkort, amely felett helye lehet életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés
kiszabásának. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztést
fegyházban kell végrehajtani.
a 42. §-hoz
231
Az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés határozatlan tartamú, mivel tartalmaz
határozatlansági mozzanatot - az elítélt élete végéig is tarthat, aminek időpontja bizonytalan -
valódi értelemben mégsem tekinthető határozatlan tartalmú szabadságvesztés büntetésnek.
Általánosan elfogadott az az álláspont, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltnek is
reményt kell adni jövője tervezésének a reális lehetőségére, a társadalomba történő
visszatérésre, az emberiesség szempontja ezt is igényli.
Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátásáról a
bíróság ítéltében kétféleképpen rendelkezhet, vagy meghatározza a feltételes szabadságra
bocsátás legkorábbi időpontját vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.
a 43. §-hoz
Életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén, amennyiben a bíróság a
feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, a feltételes szabadságra bocsátás
lehetősége legalább huszonöt év letöltése után nyílik meg, ha alaposan feltehető, hogy a
büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. A Javaslat a hatályos Btk-tól
eltérően huszonöt évben határozza meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontját, a szabadságvesztés büntetés generális maximumának felemeléséhez igazodóan.
A Javaslat meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkésőbbi időpontját,
amelyet az átlagos emberi élettartamot figyelembe véve, negyven évben állapítja meg. A
Javaslat a jogbiztonság követelményére tekintettel új szabályként úgy rendelkezik, hogy a
feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját években kell meghatározni.
A Javaslat - a hatályos szabályozással egyezően - legalább tizenöt évben állapítja meg
az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartamát, mivel legalább
ennyi szükséges az újabb bűncselekmény elkövetésétől való hatásosabb visszatartás
érdekében.
a 44. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről is. Az
Alaptörvénnyel összhangban meghatározza azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyek
esetén a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra
bocsátás lehetőségét kizárja.
a 45. §-hoz
A Javaslat - a hatályos Btk-hoz hasonlóan - részletesen szabályozza az életfogytig
tartó szabadságvesztés és egy újabb végrehajtandó szabadságvesztés találkozását. A
szabályok megegyeznek a hatályos Btk. rendelkezéseivel.
Ennek megfelelően az (1) és (2) bekezdés az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélés
előtt elkövetett bűncselekmény miatti végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés
jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, azaz abban az esetben, ha
-	az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása előtt elkövetett
bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,
232
-	az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtása előtt
elkövetett bűncselekmény miatt az abból történt feltételes szabadságra bocsátás
idején ítélik végrehajtandó szabadságvesztésre
akkor a bíróság a feltételes szabadság legkorábbi időpontját a határozott tartamú
végrehajtandó szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja.
A (3), (4) és (5) bekezdés értelmében amennyiben
-	az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett
bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,
-	az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett
bűncselekmény miatt az abból történt feltételes szabadságra bocsátás idején ítélik
végrehajtandó szabadságvesztésre,
-	az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes szabadságra
bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt ítélik végrehajtandó
szabadságvesztésre,
akkor a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú
szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt, legfeljebb húsz évvel elhalasztja.
Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontjának elhalasztására az (1), (2), (4) vagy (5) bekezdése szerinti határozott
ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés miatt kerül sor, úgy a feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a (6) bekezdés értelmében a határozott ideig tartó
szabadságvesztésbe beszámított előzetes fogva tartás, valamint házi őrizet idejének
figyelembe vételével kell megállapítani.
A (8) bekezdés tartalmaz rendelkezést arra az esetre, amikor két életfogytig tartó
szabadságvesztés „találkozik” egymással. Ha az elítéltet az életfogytig tartó
szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátása alatt elkövetett bűncselekmény
miatt ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, akkor a bíróság a feltételes
szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. A Javaslat a
hatályos rendelkezéseknek megfelelően kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét,
ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett
bűncselekmény miatt ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítélt
életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélését követően, annak végrehajtása alatt újabb olyan
súlyos bűncselekményt követ el, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték,
akkor a feltételes szabadságra bocsátás szubjektív feltételei eleve hiányoznak.
a 46. §-hoz
A Javaslat új büntetési nemként bevezeti az elzárást, amely szélesíti a bíróság által
alkalmazható joghátrányok körét. Az elzárás egy olyan, szabadságelvonással járó büntetés,
amely főként azokkal az elkövetőkkel szemben alkalmazható, akikkel szemben szociális,
gazdasági, családi vagy életkori viszonyaikra tekintettel más büntetés kiszabása célszerűtlen,
illetve az elzárás büntetés hatékonyabban szolgálhatja a speciális prevenciót. Az elzárás
tartama öt naptól kilencven napig terjed.
A Különös Rész szerint legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmények esetében az elzárás a szabadságvesztés helyett önállóan vagy más
233
büntetéssel együtt szabható ki. Ha valamely bűncselekmény elzárással büntetendő, ahelyett
vagy amellett - a szabadságvesztésen kívül - más büntetés is kiszabható.
a 47. §-hoz
A közérdekű munka büntetésnek az a célja, hogy az elítélt az elkövetett bűnét a köz
javára végzett munkával jóvátegye. A közérdekű munkát ugyan még mindig relatíve kis
százalékban alkalmazzák a magyarországi bíróságok, kiszabása azonban emelkedő tendenciát
mutat.
A Javaslat közérdekű munkára vonatkozó rendelkezései szerint - a hatályos Btk.-val
egyezően - Magyarországon továbbra sem feltétele a közérdekű munka kiszabásának az
elkövető hozzájárulása. Ez a szabályozás kielégíti Magyarország nemzetközi
kötelezettségvállalásait. A kényszer- vagy kötelező munkáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi
konferencia 1930. évi 14. ülésszakán elfogadott 29. számú Egyezmény (amelyet
Magyarországon a 2000. évi XLVIII. törvény hirdetett ki) 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja
úgy rendelkezik, hogy nem minősül kényszer- vagy kötelező munkának az olyan munka, amit
bírói ítélet alapján követelnek valakitől, feltéve, hogy a munkát vagy szolgálatot a hatóságok
felügyelete és ellenőrzése alatt végzik, és a munkára kötelezett személyt nem bocsátják
magánszemélyek, vállalatok vagy egyesületek rendelkezésére. A nemzetközi előírásokkal
összhangban a közérdekű munkára ítéléshez nem kell a vádlott beleegyezése, de az elítélt
számára a munkalehetőséget állami vagy önkormányzati kereteken belül kell biztosítani.
A Javaslat megtartja a hatályos Btk. azon megoldását, amely szerint a közérdekű
munka tartamát órákban kell meghatározni. A Javaslat új rendelkezése alapján azonban, a
szigorítás elvét követve, a közérdekű munka legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb
mértéke háromszáztizenkét órára emelkedik.
A (2) bekezdés továbbra is úgy rendelkezik, hogy az elítélt a közérdekű munkát - ha
jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon
vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi.
A közérdekű munka jellegéről - a hatályos szabályozással egyezően - a bíróság
ítéletében rendelkezik, a munka jellegének meghatározása során figyelemmel kell lenni az
elítélt egészségi állapotára és képzettségére.
a 48. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a közérdekű munkát szabadságvesztésre kell
átváltoztatni abban az esetben, ha a közérdekű munka büntetésnek az elítélt önhibájából nem
tesz eleget. A szabadságvesztésre történő átváltoztatás részletszabályait, így az átváltás
arányát és a töredéknapok számítását a Bv. tvr. határozza meg.
A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata - a (2)
bekezdés rendelkezése értelmében - fogház.
A szabadságvesztés generális minimuma alól teremt kivételt a (3) bekezdés
rendelkezése, azzal, hogy kimondja azt, hogy a közérdekű munka átváltoztatása esetén a
szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet.
234
a 49. §-hoz
A közérdekű munka végrehajtását nehezíti, ha az elkövetővel szemben utóbb
végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha az
elítéltet a közérdekű munkára ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik, és a közérdekű munka büntetést még nem hajtották végre, a
közérdekű munkát, illetve annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A
szabadságvesztésre történő átváltoztatás esetén a Javaslat az átváltás arányát és a végrehajtás
fokozatát is meghatározza.
az 50. §-hoz
A pénzbüntetés, mint büntetőjogi szankció olyan vagyoni hátrányt tartalmazó és a
bíróság által megállapított összegű pénzbeli kötelezettség, amelyet a bűncselekmény miatt
elítélt az államnak tartozik megfizetni.
A pénzbüntetés a magyarországi büntetéskiszabási gyakorlatban a leggyakrabban
alkalmazott büntetés. Széleskörű alkalmazásának egyik előnye, hogy - szemben a
szabadságvesztés büntetéssel - az elkövetőt nem ragadja ki a családi, társadalmi, munkahelyi
környezetéből. A pénzbüntetés alkalmazásának másik előnye a gazdasági vetülete, egyrészt az
elkövető nem esik ki a munkából, másrészt az állam számára bevételi forrást jelent. További
előnye, hogy jól egyéniesíthető.
A megfelelő egyéniesítést szolgálja az a megoldás, hogy a bíróság a pénzbüntetést két
mozzanatban szabja ki. A bíróság először a bűncselekmény súlyának megfelelően határozza
meg a napi tételeket, azaz a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyessége, a
bűnösség foka és az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények a napi tételek számát
befolyásolják. Ezt teszi egyértelművé a Javaslat, amikor a jogszabályban ezt szövegszerűen is
megjeleníti. A napi tétel összegének meghatározásánál jutnak jelentőséghez az elkövető
személyi, vagyoni jövedelmi viszonyai. Az elkövető megfelelő jövedelme vagy vagyona nem
előfeltétele a pénzbüntetés kiszabásának, azaz ez a büntetés nem kizárt igazolható
jövedelemmel, vagyonnal nem rendelkező elkövető esetében sem. A megfelelő jövedelem,
vagyon hiányában a napi tétel összege az elkövető helyzetének megfelelően, a reális kereset
alapul vételével állapítható meg.
Az (3) bekezdés a hatályos Btk.-val egyezően állapítja meg a pénzbüntetés napi
tételeinek a számát, legkevesebb harminc, legtöbb ötszáznegyven napi tétel szabható ki. A
Javaslat csökkenti a napi tétel összegének alsó határát, míg a felsőt változatlanul hagyja. A
pénzbüntetés összegének új meghatározásánál a Javaslatnak az volt a kifejezett célja, hogy
gyakrabban kerüljön sor a pénzbüntetés kiszabására más büntetés mellett.
A pénzbüntetés további egyéniesítését szolgálja, hogy a (4) bekezdés lehetővé teszi a
bíró számára, hogy a pénzbüntetést kiszabó határozatában - az elkövető vagyoni, jövedelmi
viszonyaira tekintettel - akként rendelkezzen, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két
éven belül havi részletekben fizetheti meg. A részletfizetést a bíróság hivatalból maga
állapítja meg az említett körülményekre tekintettel. A részletfizetés lehetőség az elítélt
számára, aki dönthet úgy is, hogy a pénzbüntetést egy összegben fizeti meg.
az 51. §-hoz
235
A Javaslat rendelkezik arról az esetről, ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg.
Ebben az esetben, a hatályos Btk.-val egyezően - az elkövetőt ezzel is a pénzbüntetés
megfizetésére kívánva ösztönözni - a pénzbüntetésnek a szabadságvesztésre történő
átváltoztatását rendeli el. Ez alapján az (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a pénzbüntetést,
meg nem fizetetése esetén, valamint részletfizetéssel történő teljesítés esetén egyhavi részlet
megfizetésének elmulasztása esetén, szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani.
Ez alól kivétel, ha a pénzbüntetést végrehajtandó, vagy felfüggesztett, de később végrehajtani
rendelt szabadságvesztés büntetés mellett szabták ki. Ezekben az esetekben a pénzbüntetés
helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata a szabadságvesztés végrehajtási
fokozatához igazodik.
A Javaslat 40. §-a rendelkezik a szabadságvesztés generális minimumáról. Ez alól
teremt kivételt a (3) bekezdés rendelkezése azzal, hogy kimondja azt, hogy a pénzbüntetés
átváltoztatása esetén a szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet.
az 52. §-hoz
A foglalkozástól eltiltás az elítélt jogait korlátozó büntetés, amelynek kettős célja van.
Egyrészt a társadalom védelmét célozza, másrészt prevenciós célt szolgál azzal, hogy az -
adott esetben egzisztenciális hátrányt is jelentő - eltiltás kizárja annak a lehetőségét, hogy az
elkövető a foglalkozásával összefüggésben újabb bűncselekményt kövessen el az eltiltás ideje
alatt. A foglalkozástól eltiltás önállóan és más büntetéssel egyidejűleg is kiszabható. A
foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása a Javaslat értelmében minden esetben a bíró
mérlegelésétől függ, annak kötelezően alkalmazandó esete a jövőben nem lesz.
Az (1) bekezdés - a hatályos Btk.-val egyezően - a foglalkozástól eltiltásnak két esetét
szabályozza. Az egyik esetben a bűncselekmény annak a következménye, hogy az elkövető
megszegte foglalkozása szabályait. Erről természetesen csak szakképzetséget igényelő
foglalkozásnál lehet szó. Szakképzetséget igénylő foglalkozás alatt azonban - a jelenlegi
gyakorlattal egyezően - nemcsak olyan foglalkozást kell érteni, amelynek az űzéséhez
alakszerű képesítés szükséges. A szakképzettség megfelelő gyakorlat eredménye is lehet.
Ebben az esetben az elkövetőt tehát nem általában egy foglalkozástól, hanem az általa
gyakorolt foglalkozástól lehet eltiltani.
A b) pont arról az esetről rendelkezik, amikor a foglalkozás tulajdonképpen eszköze a
bűncselekménynek. Ilyenkor szakképzettséget nem igénylő foglalkozás is számításba jöhet,
de csak a foglalkozási ágon belül konkrétan megjelölt munkakörben. Ebben az esetben a
foglalkozás fogalma a munkakörrel azonos. A b) pont szándékos elkövetést feltételez, mert a
foglalkozást fogalmilag is csak szándékos bűncselekmény elkövetésére lehet felhasználni.
A (2) bekezdés egyértelművé teszi, hogy a foglalkozástól eltiltás szabályai azzal
szemben is alkalmazhatóak, akinek a bűncselekmény elkövetésekor más volt a foglalkozása,
de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely
szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.
A (3) bekezdés - új rendelkezésként - lehetővé teszi a nemi szabadság elleni
bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb
tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését,
236
felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú
személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Ezt a 2011/93/EU irányelv 10. cikke
írja elő, amelynek célja a gyermek- és fiatalkorú személyek fokozottabb védelme. A hatalmi
vagy befolyási viszonnyal visszaélés - szintén a 2011/93/EU irányelv elvárásaira tekintettel -
egyes nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vonatkozásában
minősített eset, ezért annak értelmezését e tényállások indokolása tartalmazza.
az 53. §-hoz
A Javaslat a foglalkozástól eltiltás tartamára vonatkozó hatályos rendelkezéseket nem
érinti. A foglalkozástól eltiltás továbbra is határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
A határozott ideig tartó eltiltás tartamának a számításával kapcsolatban a Javaslat úgy
rendelkezik, hogy annak legrövidebb tartama - a hatályos Btk.-val megegyezően - egy év,
leghosszabb tartama tíz év.
A (2) bekezdés változatlanul két esetben teszi lehetővé a végleges hatályú
foglalkozástól eltiltás alkalmazását: ha az elkövető alkalmatlan a foglalkozás gyakorlására,
vagy ha méltatlan arra.
A (3) bekezdés rendelkezik a foglalkozástól eltiltás büntetés kezdetéről, illetve
tartamának számításáról abban az esetben, ha végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabják
ki.
A (4) bekezdés - a hatályos Btk.-val megegyezően - lehetővé teszi, hogy a bíróság az
eltiltottat a végleges hatályú eltiltás alól kérelmére mentesítse. Erre akkor van lehetősége a
bíróságnak, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá
vált.
az 54. §-hoz
Az 54. §-ban foglalt értelmező rendelkezés - a hatályos Btk.-val megegyezően - a
foglalkozástól eltiltás kiszabása szempontjából foglalkozásnak minősíti azt is, ha az elkövető
a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója, a szövetkezet
igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja, a gazdasági társaság vezető
tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, illetve egyéni vállalkozó.
az 55. §-hoz
A járművezetéstől eltiltás a foglalkozástól eltiltáshoz hasonlóan olyan jogkorlátozó
büntetés, amely egyszerre szolgálja a társadalom védelmét és a bűnismétlés veszélyének a
megelőzését.
Az (1) bekezdés - a hatályos Btk-val megegyezően - a járművezetéstől eltiltásnak két
esetét szabályozza. Az egyik esetben a bűncselekmény annak a következménye, hogy az
elkövető megszegte a járművezetés szabályait. Erről természetesen csak az engedélyhez kötött
járművezetés esetében lehet szó. A másik esetben az elkövető bűncselekmények
elkövetéséhez használ járművet. Ez a második eset szándékos elkövetést feltételez, mert a
járművet fogalmilag is csak szándékos bűncselekmény elkövetésére lehet felhasználni.
237
A hatályos Btk. a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását csak lehetőségként
szabályozza, az a bíróság mérlegelésétől függően alkalmazható. Az ittas járművezetés
törvényi tényállásának átalakítására tekintettel azonban a Javaslat kötelező jelleggel is előírja
a járművezetéstől eltiltást. Az ittas járművezetés az alkoholos befolyásoltság mértékétől
függetlenül bűncselekménynek minősül, az alkoholfogyasztás ténye megalapozza a
büntetőjogi felelősséget. A szigorítás elvét követve azokkal az elkövetőkkel szemben, akik
ittasan vezetnek, minden ügyben indokolt a járművezetéstől eltiltás, ami alól csak különös
méltánylást érdemlő esetben enged kivételt a Javaslat.
A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú
és kategóriájú járműre is vonatkozhat. A Javaslat nem csak járműkategóriákra, hanem
járműfajtákra is utal.
az 56. §-hoz
A Javaslat a járművezetéstől eltiltás tartamára vonatkozó hatályos rendelkezéseket
nem érinti. A járművezetéstől eltiltás továbbra is végleges hatályú, vagy határozott időre szól.
A Javaslat a (2) bekezdésben úgy rendelkezik, hogy a járművezetéstől eltiltás
tartamába be kell számítani azt az időt, amelyre az elkövető vezetői engedélyét - a
járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a
helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.
A Javaslat a határozott ideig tartó eltiltás tartamának a számításával kapcsolatban úgy
rendelkezik, hogy annak legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A
hatályos szabályozástól eltérően az eltiltás legrövidebb időtartama egy hónapra módosul.
Ennek egyik indoka, hogy az ittas járművezetés az alkoholos befolyásoltság mértékétől
függetlenül bűncselekménynek minősül, a másik pedig, hogy ittas járművezetés esetén
kötelező a járművezetéstől eltiltás, így a bíróságnak szélesebb körben lesz lehetősége
meghatározni az eltiltás tartamát.
A (4) bekezdés rendelkezik a járművezetéstől eltiltás büntetés kezdetéről, illetve
tartamának számításáról abban az esetben, ha végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabják
ki.
Az (5) bekezdés változatlanul abban az esetben engedi meg a végleges hatályú
járművezetéstől eltiltás alkalmazását, amennyiben az elkövető alkalmatlan a járművezetésre,
de - a hatályos Btk.-val megegyezően - lehetővé teszi, hogy a bíróság az eltiltottat a végleges
hatályú eltiltás alól kérelmére mentesítse. Erre akkor van lehetősége a bíróságnak, ha az
eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.
az 57. §-hoz
A Javaslat a kitiltást mellékbüntetésről büntetésre változtatja, így önállóan és más
büntetés mellett is alkalmazható.
A törvény a bíróság mérlegelésére bízza, hogy az elkövetőnek meghatározott
helységben való tartózkodása a közérdeket veszélyezteti-e. A bíróság a kitiltást kimondhatja
egy vagy több helységre, közigazgatási egységre vagy az ország meghatározott részére. A
238
bíróság által meghatározott helyen a kitiltott személy nem tartózkodhat, a kitiltás büntetés így
szolgálja az újabb bűncselekmény elkövetésének a megelőzését.
A kitiltás tartama - a hatályos szabályozással egyezően - egy évtől öt évig terjedhet,
és az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A (3) bekezdés rendelkezik továbbá a kitiltás
tartamának számításáról abban az esetben is, ha végrehajtandó szabadságvesztés büntetés
mellett szabják ki.
az 58. §-hoz
A Javaslat új büntetési nemként bevezeti a sportrendezvények látogatásától való
eltiltást. Ennek indoka a sportrendezvényeken és az azokkal összefüggésben elkövetett
bűncselekmények elszaporodottsága. A „sporthuliganizmus” elleni hatékony fellépés
eszközévé válhat a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetés, amely megfelelően
szolgálná az egyéni és az általános prevenciót is.
A sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetés, amely önállóan és más
büntetés mellett is kiszabható. Alkalmazásának feltétele, hogy az elkövető a bűncselekményt
a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az onnan történő távozás során a
sportrendezvénnyel összefüggésben kövesse el. A bíróság az ítéletében határozza meg, hogy
az elkövetőt mely sportszövetség által, mely sportág keretében vagy mely sportlétesítményben
rendezett sportesemény látogatásától tiltja el.
Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.
Az eltiltás tartamának kezdetéről, és tartamának számításáról abban az esetben, ha
végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabják ki, a (3) bekezdés rendelkezik.
az 59. §-hoz
A kiutasítást a 2009. évi LXXX. törvény mellékbüntetésből büntetéssé alakította, és
ezen a Javaslat nem változtat. A kiutasítás büntetés, amely kiszabható önállóan, de más
büntetés mellett is. Alkalmazhatóságát és tartamát a bűncselekmény jellege és súlya, az
elkövető magyarországi tartózkodásának jogcíme, személyi és családi körülményei, illetve az
esetlegesen kiszabott egyéb büntetés mértéke is befolyásolják. A Javaslat a kiutasítás
jogintézményének tartalmát sem változtatja meg, a jogszabály szerkezeti felépítését azonban -
az egyszerűség szem előtt tartásával - átalakítja.
A kiutasítás csak nem magyar állampolgár elkövetővel szemben alkalmazható. Akit
kiutasításra ítélnek, annak el kell hagynia az országot, illetve tűrnie kell azt, hogy az ország
területéről eltávolítsák.
A Javaslat aszerint differenciál a külföldiek között, hogy milyen a Magyarországhoz
való kötődésük: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek, vagy a Magyarország
területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkeznek.
Nem utasítható ki, aki menedékjogot élvez. A menekültként elismerés feltételeiről, a
menekült jogállásáról a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény rendelkezik.
239
Magyarország az Európai Uniós tagja, ezért a kiutasításra vonatkozó rendelkezések
figyelembe veszik a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó uniós rendelkezéseket,
valamint az uniós állampolgárokra és az unión kívüli országok állampolgáraira vonatkozó
belső jogszabályokat is. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők körét a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi I. törvény, a letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezők
körét pedig a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.
évi II. törvény tartalmazza.
A (3) bekezdés csak ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény esetén teszi lehetővé a Magyarország területén tartózkodási joggal rendelkező
elkövetővel szemben a kiutasítást.
Azokat az európai uniós vagy az Európai Unión kívüli polgárokat, akik még
szorosabban kötődnek Magyarországhoz, így ha legalább tíz éve a Magyar Köztársaság
területén tartózkodnak, vagy családjuk és rokoni kapcsolataik ide kötik őket, csak kivételes
esetekben lehet kiutasítani. Erre kizárólag akkor van lehetőség, ha tízévi vagy azt meghaladó
tartamú szabadságvesztés kiszabására kerül sor, ebben az esetben további feltétel még az is,
hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.
Jelen esetben tehát a kiutasítás kiszabásának lehetősége nem az elkövetett bűncselekmény
büntetési tételétől függ (eléri-e a tízévi szabadságvesztést), hanem a kiszabott
szabadságvesztéstől.
a 60. §-hoz
A kiutasítás tartamát a Javaslat a hatályos Btk.-val egyezően állapítja meg. A
kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A határozott ideig tartó kiutasítás
legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
Az (3) bekezdés a végleges hatályú kiutasításnak változatlanul egy objektív és egy
szubjektív feltételt szab. A végleges hatályú kutasítás objektív feltétele az, hogy az elkövetőt
tízévi, vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítéljék, szubjektív feltétele az, hogy az
elkövető Magyarországon tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A
szubjektív feltétel értékelésének szempontjai a Javaslat szerint az elkövetés jellegével, illetve
az elkövető bűnkapcsolatával függnek össze.
Az európai uniós tagságunkból folyó kötelezettségekkel összhangban a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személyt nem lehet végleges hatállyal kiutasítani.
A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, tartamába nem számít
bele az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztés büntetést tölt.
A Javaslat a hatályos Btk.-hoz hasonlóan lehetővé teszi azt, hogy a bíróság - annak
kérelmére - mentesítse a kiutasítottat a végleges hatályú kiutasítás alól, ha a kiutasítás óta tíz
év eltelt és a kiutasított a mentesítésre érdemes.
a 61. §-hoz
A közügyektől eltiltás a Javaslat szerinti egyetlen mellékbüntetés, azonban a
közügyektől eltiltás érinti az állampolgári jogok legszélesebb körét, tartalmilag sokrétű
240
jogkorlátozást jelent. A Javaslat többnyire változtatás nélkül megtartja a hatályos Btk.
rendelkezéseit, mivel a közügyektől eltiltás jelenlegi elmélete és gyakorlata egyaránt
megfelelő.
A közügyektől eltiltás mellékbüntetés, önállóan, főbüntetés nélkül nem szabható ki.
Az (1) bekezdés megállapítja a közügyektől eltiltás kiszabásának feltételeit. A Javaslat szerint
-	a hatályos Btk.-val megegyezően - a közügyektől eltiltás alkalmazásának két előfeltétele
van. Az egyik, hogy az elkövetőt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéljék, a másik, hogy az elkövető a közügyekben való részvételre
méltatlannak mutatkozzék. A bíróság - az eset össze körülményeit figyelembe véve - belátása
szerint határoz abban a kérdésben, hogy mikor méltatlan az elkövető a közügyekben való
részvételre. Emellett irányadó, de nem kizárólag meghatározó a kiszabott szabadságvesztés
mértéke.
A közügyektől eltiltás tartalmát a (2) bekezdés tartalmazza.
A (3) bekezdés - a hatályos Btk.-val megegyezően - úgy rendelkezik, hogy a
közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszíti mindazon jogosultságait,
amelyek megszerzésére, illetve gyakorlására a közügyektől eltiltás tartama alatt ex lege nem
jogosult.
a 62. §-hoz
A Javaslat nem módosítja a közügyektől eltiltás tartamára vonatkozó rendelkezéseket,
a közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A közügyektől
eltiltás tartamát az ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani.
a 63. §-hoz
Az intézkedés olyan büntetőjogi jogkövetkezmény, amely bűncselekményhez és
büntetendő cselekményhez is kapcsolódhat. Az intézkedést a bíróság tehát bűnösség
hiányában is elrendelheti. Az intézkedések a büntetőjogban az egyéniesítés megvalósítására
hivatottak és a büntetésekkel szemben nem eredményeznek büntetett előéletet. Tartalmuk
szerint megkülönböztethetünk gyógyító jellegű, izoláló jellegű, vagyoni szankció jellegű és
kifejezetten biztonsági intézkedéseket.
A Javaslat bővíti az intézkedések körét, ennek megfelelően a következő intézkedéseket
különbözteti meg: megrovás, próbára bocsátás, pártfogó felügyelet, elkobzás,
vagyonelkobzás, kényszergyógykezelés, valamint új intézkedésekként a jóvátételi munka és
az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele. A Javaslat intézkedésként határozza
meg továbbá a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket, oly módon, hogy utal a
külön törvényben szabályozott jogintézményekre.
A (2)-(4) bekezdések meghatározzák azt, hogy az intézkedések közül melyek
alkalmazhatók önállóan, büntetés kiszabása helyett, melyek csupán büntetéssel vagy
intézkedéssel együtt és melyek akár önállóan, akár más jogkövetkezmény mellett.
A hatályos Btk.-hoz hasonlóan a próbára bocsátás, a megrovás, illetve a
kényszergyógykezelés kizárólag önállóan, büntetés kiszabása helyett alkalmazható. Ezeknek
az intézkedéseknek éppen az a lényege, hogy a bíróság nem szab ki büntetést, mert azt vagy
241
elhalasztja, vagy mellőzi, vagy pedig az elkövető beszámítási képességének hiánya miatt
nincs helye büntetés kiszabásának, ennek megfelelően a Javaslat szerint kizárólag önállóan,
büntetés kiszabása helyett alkalmazható az új intézkedésként bevezetésre kerülő jóvátételi
munka is.
A hatályos Btk.-val megegyezően a Javaslat is a pártfogó felügyeletet tekinti az
egyetlen olyan intézkedésnek, amely csak büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható.
A Javaslat szerint az elkobzás, illetve vagyonelkobzás bármely büntetés, illetve
intézkedés mellett is, vagy akár azok nélkül, önállóan is elrendelhető, akárcsak az új
intézkedésként bevezetésre kerülő elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele is.
a 64. §-hoz
Az intézkedések közül a legenyhébb a megrovás. Büntetés helyett megrovást kell
alkalmazni akkor, ha az elkövető cselekménye az elbíráláskor már egyáltalán nem, vagy csak
csekély fokban veszélyes a társadalomra. Az adott bűncselekményre megállapított büntetési
tételnek nincs jelentősége annak eldöntésénél, hogy elegendő-e a megrovás alkalmazása a
terhelttel szemben. Ha a bűncselekmény társadalomra veszélyessége az elbírálás idejére már
megszűnt, vagy csekéllyé vált, a bíróság bármely bűncselekmény elkövetése miatt
alkalmazhatja ezt az intézkedést.
A Javaslat rendelkezése szerint - a hatályos Btk.-tól eltérően - nem a hatóság, hanem
a bíróság vagy az ügyész alkalmazhat megrovást. Ezzel a Javaslat pontosítja a jogszabályi
megfogalmazást, tekintettel arra, hogy a nyomozó hatóság nem alkalmazhat megrovást. A
megrovással az ügyész vagy a bíróság egyrészt rámutat az elkövető felelősségére és
kifejezésre juttatja, hogy az elkövető cselekményét helyteleníti, másrészt felhívja az elkövetőt
arra, hogy a jövőben ne kövessen el bűncselekményt.
a 65-66. §-hoz
A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik fonnája. A bíróság megállapítja a
bűncselekmény elkövetését és az elkövető büntetőjogi felelősségét, azonban úgy foglal állást,
hogy az elkövető újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása érdekében nem
szükséges büntetést kiszabni, hanem elegendő az ezzel való közvetlen fenyegetés. Próbára
bocsátás esetén a bíróság a büntetőjogi felelősség megállapítását követően a büntetés
kiszabását próbaidőre elhalasztja.
Az (1) bekezdés szerint próbára bocsátást vétség, valamint a háromévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűntett esetén lehet elrendelni. A
Javaslat rögzíti, hogy a büntetés kiszabásának elhalasztása a büntetéskiszabási elvekre
tekintettel történik.
A Javaslat meghatározza a próbára bocsátást kizáró okokat, a próbaidő tartamát,
illetve a próbára bocsátás megszüntetését.
Nem alkalmazható a próbára bocsátás kedvezménye azzal szemben, aki visszaeső, aki
a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, illetve aki a szándékos bűncselekményt a
szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt vagy a felfüggesztett
szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. Valamennyi esetben az elkövető személyében
242
rejlik az a fokú veszélyesség, amely indokolja a próbára bocsátás alkalmazásának kizárását. E
személyben rejlő ok egyrészt a bűnismétlés, másrészt a bűnszervezetben való részvétele miatti
többletkockázat.
A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, amely tartamot években, vagy
években és hónapokban kell meghatározni. Ezt a tartamot egy alkalommal, legfeljebb egy
évvel meg lehet hosszabbítani, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási
szabályait megszegi.
Ha a próbára bocsátás eredménytelenül telik el, azaz ha az elkövetőt a próbára
bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik, vagy a próbaidő alatt
elkövetett bűncselekmény miatt ítélik el, illetve ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet
magatartási szabályait súlyosan megszegi, úgy a próbára bocsátást meg kell szűntetni, és
büntetést kell kiszabni. Ha azonban a próbaidő eredményesen telik el, a próbaidő elteltével
megszűnik az elkövető büntethetősége.
a 67-68. §-hoz
A Javaslat próbál nagyobb teret engedni a helyreállító, jóvátételi szempontoknak, ezért
új intézkedésként vezeti be a jóvátételi munkát, ami részben a próbára bocsátáshoz, részben a
közérdekű munka büntetéshez hasonló jogintézmény. A közösség javára teljesített hasznos
munkavégzés egyrészt a közösség felé irányuló reparációt célozza, másrészt a tervszerű
életvitel szervezést segítheti, ami főként a fiatalkorú elkövetők vonatkozásában bírhat jelentős
hatással.
A jóvátételi munka vétség, vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban
büntetendő bűntett elkövetése esetén, a jóvátétel egyik formájaként alkalmazható. A bíróság
ebben az esetben - mint próbára bocsátás esetén - a büntetőjogi felelősség megállapításával
egyidejűleg elhalasztja a büntetés kiszabását egy évre, jóvátételi munka végzésének előírása
mellett. A jóvátételi munka tartamát legalább huszonnégy, legfeljebb százötven óra
időtartamban kell meghatározni. A jóvátételi munka - természetesen ingyenesen - állami
vagy önkormányzati intézményben (pl. iskola, kórház), illetve közhasznú jogállású civil
szervezetnél vagy egyháznál végezhető, a munkavégzés helyét, idejét az elkövetőnek kell
megkeresni, megválasztani. Az előírt tartamú munka elvégzésének igazolása esetén az
elkövető büntethetősége megszűnik. Ha azonban az elkövető a jóvátételi munka elvégzését
nem tudja megfelelően (az intézet vezetőjének aláírásával) igazolni, a bíróság vele szemben
büntetést szab ki.
A Javaslat jóvátételi munkára vonatkozó rendelkezései szerint nem feltétele a
jóvátételi munka kiszabásának az elkövető hozzájárulása. Az intézkedés kiszabására bírói
ítéletben kerül sor, és a (2) bekezdés rendelkezései értelmében a jóvátételi munkát állami,
vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, illetve
egyháznál vagy azok részére lehet végezni, így a rendelkezések a nemzetközi előírásokkal
összhangban vannak.
a 69. §-hoz
A pártfogó felügyelet az elkövetők ellenőrzését és társadalmi integrálását egyaránt
szolgáló intézkedés. A pártfogó felügyelet kettős természetű: a speciálprevenciót egyrészt a
bűnelkövető ellenőrzésével, felügyeletével, másrészt a pártfogolt segítésével és támogatásával
243
szolgálja. A pártfogó felügyelet járulékos intézkedés, mindig büntetéshez vagy intézkedéshez
kapcsolódik. A pártfogó felügyelet végrehajtása a pártfogó felügyelői szolgálat feladata.
A pártfogó felügyelői szolgálat elsődleges feladata egyes büntetőjogi
jogkövetkezmények, így főként a közösségben végrehajtott büntetések hatékonyságának
biztosítása és ezzel a bűnismétlés veszélyének csökkentése. Az újjászervezett pártfogó
felügyelői szolgálat a gyakorlatban beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A Javaslat nem
változtat a pártfogó felügyelet alkalmazási körén, de a hatályos rendelkezéshez képest
egyértelműbb megfogalmazással, külön pontokban határozza meg a pártfogó felügyelet
elrendelésnek kötelező és mérlegeléstől függő eseteit.
Az (1) bekezdés a pártfogó felügyelet elrendelésének a bíró mérlegelésétől függő
eseteit sorolja fel. Eszerint pártfogó felügyelet rendelhető el - hatályos Btk.-val egyezően - a
vádelhalasztás tartamára, a feltételes szabadságra bocsátás tartamának idejére, a
szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, valamint a próbára bocsátás próbaidejére.
Pártfogó felügyelet rendelhető még el az új intézkedés alkalmazása, a jóvátételi munka
mellett. Ezen jogintézmény típusok esetében a pártfogó felügyelő személyes közreműködése
elősegíti azt, hogy a próbaidő, illetve feltételes szabadság ideje eredményesen teljen el. A
Javaslat ezért - a hatályos Btk.-val egyezően - az eljáró bíróság számára lehetővé teszi, hogy
már az ítélethozatalkor elrendelje a pártfogó felügyeletet akár közvetlenül az ítélethozatalt
követő időre, akár a későbbi esetleges feltételes szabadságra bocsátás esetére. Mivel a
vádemelés elhalasztására az ügyész jogosult, azokban az esetekben a pártfogó felügyeletet az
ügyész rendeli el.
A (2) bekezdés a kötelező pártfogó felügyelet eseteit sorolja fel. így a visszaeső a
felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének és a szabadságvesztésből történő feltételes
szabadságra bocsátás tartamának teljes tartama alatt kötelezően pártfogó felügyelet alatt áll.
Pártfogó felügyelet alatt áll továbbá az is, akivel szemben a vádemelést a büntetőeljárásról
szóló törvény alapján elhalasztották.
a 70. §-hoz
-	A Javaslat a hatályos Btk.-val egyezően állapítja meg a pártfogó felügyelet tartamára
vonatkozó rendelkezéseket.
Az (1) bekezdés szerint a pártfogó felügyelet tartama azonos a szabadságvesztésből
történő feltételes szabadságra bocsátás tartamával, a próbára bocsátás próbaidejével, a
szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejével, valamint a vádemelés elhalasztásának
tartamával, de legfeljebb öt év. A hatályos jog alapján kialakult gyakorlatban bebizonyosodott
az, hogy nem szükséges öt évnél hosszabb tartam ahhoz, hogy a pártfogó felügyelet
eredményes legyen, ezért a Javaslat ezen a rendelkezésen nem változtat. Életfogytig tartó
szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság esetén a pártfogó felügyelet tartama
legfeljebb tizenöt év.
A Javaslat új rendelkezése, hogy a jóvátételi munka mellett elrendelt pártfogó
felügyelet addig tart, amíg az elkövető a jóvátételi munka végzésének teljesítését nem
igazolja.
A pártfogó felügyelet végrehajtása során előfordulhat, hogy a pártfogó felügyelet az
eredetileg meghatározott tartam leteltét megelőzően meghozza a kívánt eredményt. A
244
szükséges mértéken felüli pártfogás és az elkövető élete indokolatlanul hosszú ellenőrzésének
elkerülése érdekében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább egy év eltelte után a
pártfogó felügyelő javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége
már nem áll fenn.
a 71. §-hoz
A pártfogó felügyelet tartalmának lényege az elkövető ellenőrzését és reintegrációját
elősegítő magatartási szabályok megállapítása. Az elítélt köteles megtartani ezeket a
szabályokat. A magatartási szabályok megtartását a pártfogó felügyelő ellenőrzi. A Javaslat
különbséget tesz a pártfogó felügyelet két típusú magatartási szabálya között. Az első
csoportba tartozó szabályok minden pártfogoltra kötelezőek, míg a második csoportba tartozó
szabályok közül a bíróság, illetve az ügyész, mérlegelése alapján állapít meg egy, vagy több
előírást.
Az (1) bekezdés felsorolja azokat a magatartási szabályokat, amelyeket minden
pártfogolt köteles megtartani. E kötelező szabályok felsorolásával a Javaslat a hatályos Btk.-
val egyezően állapítja meg a magatartási szabályok körét. A pártfogó felügyelet tartalmát
meghatározó szabályok jelenleg a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979.
évi 11. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Bv. tvr.) találhatóak. A Javaslat arra
tekintettel, hogy ezek a magatartási szabályok tulajdonképpen végrehajtási szabályok,
teljességében nem emeli át azokat az anyagi jogi szabályok közé.
A bíróságnak, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyésznek lehetősége van arra,
hogy a minden elítélt esetében kötelező magatartási szabályok mellett további magatartási
szabályokat (kötelezettségeket és tilalmakat) rendeljen el. Ezek a (2) bekezdésben felsorolt
tipikus magatartási szabályok megegyeznek a hatályos Btk.-ban felsorolt magatartási
szabályokkal.
A (2) bekezdésben említett magatartási szabályok csupán a legjellemzőbb és
leggyakrabban alkalmazott szabályok. A (3) bekezdés leszögezi, hogy a fenti felsorolás nem
kimerítő. A bíróság, illetve az ügyész a felsorolt magatartási szabályokon kívül más
magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott
kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedésének esélyeire.
a 72. §-hoz
Az elkobzást a büntetendő cselekmény és a bűncselekmény elkövetőjével szemben is
lehet alkalmazni. Az elkobzás elsősorban védelmi jellegű intézkedés. Az elkobzás hatályos
szabályai a Javaslat koncepciójával összhangban állnak, ezért változtatásuk alapvetően nem
szükséges.
Az (l)-(2) bekezdés felsorolja az elkobzás alá eső dolgokat. Ez alapján el kell kobozni
azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak,
amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy
a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, azt a dolgot is
el kell kobozni, amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba
ütközik, illetve el kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.
245
A Javaslat (3)-(7) bekezdései a hatályos Btk.-val egyezően szabályozzák az elkobzás
részletszabályait. A Javaslat továbbra is rendelkezik arról, hogy bizonyos esetekben
mellőzendő a dolog elkobzása. Nem lehet elrendelni az elkobzását annak a bűncselekmény
elkövetéséhez eszközül használt, vagy arra szánt dolognak, továbbá az olyan dolognak,
amelyre a bűncselekményt elkövették, illetve amelyet a bűncselekmény befejezését követően
e dolog szállítása céljából használtak, ha a dolog nem az elkövető tulajdona. Kivételt képez az
az eset, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott valamint az, ha az elkobzás
mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség zárja ki.
A (4) bekezdés rendelkezik arról, hogy az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az
elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, továbbá ha az elkövetőt
megrovásban részesítették. Ezekben az esetekben az elkobzást önálló intézkedésként kell
alkalmazni.
Az (5) bekezdés rendelkezése szerint a vagyonelkobzás megelőzi az elkobzást, azaz ha
ugyanarra a dologra nézve mindkét intézkedés feltételei fennállnak, csak a vagyonelkobzást
kell elrendelni. Amennyiben olyan elkülöníthető dolgokról van szó, amelyek közül egyesekre
a vagyonelkobzás, míg másokra az elkobzás alkalmazásának a feltételei állnak fenn, úgy a
különböző dolgokra természetesen el lehet rendelni külön-külön a két intézkedést.
A (6) bekezdés rendelkezése szerint az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő
rendelkezése hiányában az államra száll.
A (7) bekezdésben foglaltak szerint nincs helye elkobzásnak a cselekmény
büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével.
a 73. §-hoz
A Javaslat továbbra is fenntartja azt a hatályos szabályozást, amely szerint
méltányosságból lehetőség van az elkobzás mellőzésére. Az elkobzás mellőzése a bíróság
mérlegelésétől függ. A Javaslat - a hatályos Btk.-val egyezően - a mérlegelés
szempontjaiként az elkövetett cselekmény tárgyi súlya és az elkobzásban jelentkező
joghátrány arányosságának a vizsgálatát nevezi meg.
A méltányosság gyakorlását azonban három tényező kizárhatja. Egyfelől kizárhatja azt
nemzetközi jogi kötelezettség, másfelől nem alkalmazható a méltányosság, ha az elkövető a
bűncselekményt bűnszervezetben követte el. Végül nincs helye az elkobzás méltányosságból
történő mellőzésének egyes bűncselekmények esetén, például nincs helye mellőzésnek
kábítószerrel kapcsolatos tényállások, visszaélés radioaktív anyaggal vagy állatkínzás esetén.
a 74. §-hoz
A vagyonelkobzás szabályait a Javaslat a hatályos Btk.-val egyezően állapítja meg, új
rendelkezés azonban, hogy a kábítószer-kereskedelem bűncselekményének elkövetése ideje
alatt szerzett vagyon vonatkozásában is fordított bizonyítási terhet ír elő.
Az (1) bekezdés a hatályos szabályokhoz hasonlóan minden esetben kötelezővé teszi a
vagyonelkobzást a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett
vagyonra, arra a vagyonra, amely a bűncselekmény összefüggésben szerzett vagyon helyébe
lépett, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő
246
feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, illetve amely az adott vagyoni
előny tárgya volt.
A vagyonelkobzás körének precíz meghatározása egyértelművé teszi, hogy a
jogszerűen szerzett vagyonra főszabályként nem rendelhető el vagyonelkobzás. A
vagyonelkobzás csak a bűncselekmény elkövetéséből származó javak nemzetközi
egyezményekben is kötelezően előírt elvonását teszi lehetővé.
Az (1) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés továbbra is abból indul ki, hogy a
szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze a bűnszervezetek
megfosztása vagyoni alapjuktól, ezért általános szabályként előírja, hogy vagyonelkobzást
kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele ideje
alatt szerzett. Nem lehet azonban elrendelni arra a vagyonra, amelynek törvényes eredete
bizonyított.
A Javaslat fenntartja a hatályos Btk.-nak a bizonyítási teher megfordítására vonatkozó
szabályát. Eszerint az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell
tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. Ebből
következik, hogy a bizonyítás sikertelenségének kockázatát a terhelt viseli, azaz amennyiben
az ilyen vagyon törvényes eredete kétséges; nem egyértelmű, hogy a vagyont nem a
bűnszervezetben való részvétel ideje alatt, törvényes úton szerezték, a vagyonelkobzást el kell
rendelni.
A Javaslat a hatályos Btk.-hoz képest új rendelkezésként vezeti be az (1) bekezdés c)
pontját, és ehhez kapcsolódóan a (4) bekezdés b) pontját, amelyek értelmében a kábítószer-
kereskedelem bűncselekményének elkövetője által a bűncselekmény - így a kábítószer
forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés - elkövetési ideje alatt szerzett
valamennyi vagyon vagyonelkobzás alá esik. Ezen új rendelkezésnek az a célja, hogy a
szervezett és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben a vagyoni, anyagi alapjaik
elvonásával hatékonyabban fel lehessen lépni a kábítószer kereskedőkkel szemben. Ebben az
esetben sem lehet azonban a vagyonelkobzást elrendelni arra a vagyonra, amelynek törvényes
eredete bizonyított. A Javaslat a bizonyítási terhet ebben az esetben is megfordítja, azaz a
vagyon törvényes eredetét a terheltnek kell bizonyítania.
A Javaslat megtartja a hatályos Btk.-nak a vagyonelkobzás meghiúsítása céljából a
harmadik személynek juttatott vagyon elkobzására vonatkozó szabályait is. Eszerint a
vagyonelkobzást arra a bűncselekményből származó, vagy azzal összefüggésben szerzett
vagyonra is el kell rendelni, amellyel az elkövetőhöz képest más természetes vagy jogi
személy gazdagodott.
Ha az elkövető, vagy az említett gazdagodott természetes személy meghalt, valamint,
ha a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni
arra az elkobzás alá eső vagyonra, amelyre a jogutódlás történt.
A Javaslat a hatályos szabályokkal egyezően határozza meg azokat az eseteket, amikor
vagyonelkobzás nem rendelhető el, ide tartozik a büntetőeljárás keretében érvényesített
polgári jogi igény fedezetéül szolgáló vagyon. A vagyon a polgári jogi igény fedezetéül akkor
szolgál, ha a polgári jogi igény érvényesítése céljából zár alá vételét rendelték el, és a zár alá
vétel a vagyonelkobzást elrendelő határozat meghozatalakor is fennáll.
247
A jóhiszeműen, ellenérték fejében szerző harmadik személy érdekeinek védelmében a
Javaslat úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben a vagyont nem lehet elvonni az ilyen
személytől (ilyen esetben a vagyonelkobzást az elkövetővel szemben pénzösszegben kifejezve
kell elrendelni). Nincs helye továbbá vagyonelkobzásnak, ha a terhelt bizonyítja a
bűnszervezet ideje alatt, illetve a kábítószer-kereskedelem alatt szerzett vagyon törvényes
eredetét.
a 75. §-hoz
A Javaslat szerint pénzösszegben kifejezve kell elrendelni a vagyonelkobzást, ha a
vagyon nem lelhető fel, valamint, ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól
nem különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna. A jóhiszeműen,
ellenérték fejében szerző harmadik személytől a vagyont nem lehet elvonni, ilyenkor a
vagyonelkobzást az elkövetővel szemben pénzösszegben kifejezve kell elrendelni.
A Javaslat - csakúgy, mint az elkobzásnál - a vagyonelkobzásnál is rendelkezik arról,
hogy ezt az intézkedést akkor is alkalmazni kell, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros
elmeállapot miatt nem büntethető, valamint, hogy az elkobzott vagyon a törvény eltérő
rendelkezése hiányában az államra száll.
a 76. §-hoz
A Javaslat nem határozza meg a vagyon fogalmát. Vagyon alatt a Btk. vonatkozásában
is mindazt érteni kell, amit a polgári jog a vagyon alatt ért, ideértve az ingatlanokat is.
Ugyanakkor a vagyonelkobzás alkalmazhatóságával kapcsolatban a gyakorlat során felmerült
problémák tisztázása érdekében a Javaslat értelmező rendelkezésben úgy rendelkezik, hogy a
vagyonelkobzás alkalmazásában vagyonon a vagyon hasznait, a vagyoni értékű jogot és
követelést, illetve pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell.
a 77. §-hoz
A Javaslat szintén új intézkedésként vezeti be az elektronikus hírközlő hálózaton
közzétett adatoknak a végleges hozzáférhetetlenné tételét. Bevezetésének indoka, hogy azon
bűncselekményeket, amelyek a számítástechnikai hálózaton való közzététellel valósulnak
meg, a Btk. büntetni rendeli (ilyen például a tiltott pornográf felvétellel visszaélés).
Ugyanakkor jelenleg nincs arra jogszabályi előírás, hogy az ilyen jogellenes tartalmat az
eljáró hatóság elérhetetlenné tegye. A hatékonyabb fellépés érdekében a Javaslat szerint
lehetővé válik azoknak az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatoknak a
hozzáférhetetlenné tétele, amelyek bűncselekményt valósítanak meg, illetve amelyeket
bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak.
Akárcsak az elkobzás esetén, a Javaslat rendelkezik arról, hogy az elektronikus
hírközlő hálózaton közzétett adatoknak a hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni,
ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, illetve ha
megrovásban részesítették. Ezekben az esetekben az elektronikus adatoknak a végleges
hozzáférhetetlenné tételét önálló intézkedésként kell alkalmazni.
A Javaslat ezen intézkedés bevezetésével uniós kötelezettségnek is eleget tesz. A
2011/93/EU irányelv 25. cikke szerint ugyanis a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges
248
intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyermekpomográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő, a
területükön üzemeltetett weboldalak eltávolíthatóak legyenek.
a 78. §-hoz
A kényszergyógykezelés a beszámíthatatlan állapotban elkövetett büntetendő
cselekményhez fűzött jogkövetkezmény, amely elsősorban a társadalom védelmét szolgálja. A
kényszergyógykezelés elrendelésének négy feltétele van: az elkövetett cselekmény személy
elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó jellege, az elkövető büntethetősége kóros
elmeállapota miatt kizárt, megalapozottan attól kell tartani, hogy az elkövető hasonló
cselekményt fog elkövetni, az elkövető büntethetősége esetén a bíróság egyévi
szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést szabna ki. Ezek a feltételek megegyeznek a hatályos
Btk. rendelkezéseivel.
A kényszergyógykezelés jogintézményét legutóbb a 2009. évi LXXX. törvény
módosította úgy, hogy a tartamát határozottá tette. Az akkor bevezetett módosításokkal
kapcsolatban felmerült jogalkalmazói tapasztalatok mérlegelése eredményeként a Javaslat
visszaállítja a korábbi szabályozást. A Javaslat rendelkezése értelmében a
kényszergyógykezelés határozatlan tartamú intézkedés, amely akkor szűnik meg, ha a bírói
felülvizsgálat értelmében annak szükségessége már nem áll fenn.
a 79. §-hoz
A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott, a bűncselekmény
társadalomra veszélyességével arányban álló joghátrány. A büntetés célja a társadalom
védelme, amelynek egyik oldala az egyéni, a másik az általános bűnmegelőzés.
Az egyéni megelőzés azt jelenti, hogy a büntetésnek alkalmasnak kell lennie arra,
hogy az elkövetőt újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartsa. Az egyéni megelőzés
akkor éri el valódi célját, ha az elkövető személyiségének lényegét úgy változtatja meg, hogy
törvénytisztelő állampolgárrá válik. De megvalósul az egyéni visszatartás azzal is, ha az
elkövető az ismételt bűncselekmény elkövetésétől az újabb büntetéstől való félelme miatt
tartózkodik. Ezen célok elérése érdekében a büntetéssel szemben támasztott legfontosabb
követelmény az arányosság elve.
A büntetés célja azonban nem merül ki az egyéni megelőzésben, mert azt a célt is
szolgálnia kell, hogy másokat is visszatart a bűnelkövetéstől. A büntetéssel a társadalom
tagjait meghatározott irányba lehet befolyásolni. A befolyásolás eredményessége, az
alkalmazott intézkedésnek vagy büntetésnek a társadalomban kifejtett hatása az elkövetett
cselekményhez és az a miatt alkalmazott szankcióhoz viszonyuló személyek egyéni
felfogásától is függ. A büntetés akkor szolgálja megfelelően az általános megelőzést, ha a
társadalom tagjaiban a pozitív értékrend megszilárdulásához járul hozzá, de ennek hiányában
megvalósulhat a társadalom tagjainak a hasonló mértékű büntetéstől való félelmével is.
A törvény által meghatározott büntetési célokat a bíróságok hivatottak érvényesíteni az
igazságszolgáltatás során.
a 80. §-hoz
249
A büntetés kiszabás elvei azokat az általános szempontokat jelölik ki, amelyeket a
bíróságnak figyelembe kell vennie akkor, amikor megállapítja a bűncselekmény
jogkövetkezményeként alkalmazott büntetés nemét és mértékét. Amint arra az
Alkotmánybíróság a 13/2002. (III. 20.) AB határozatban is rámutatott: a „Btk. büntetési
rendszerében a szankció meghatározásának joga megoszlik a jogalkotó és a jogalkalmazó
között.” A bíróság a törvény által meghatározott büntetési minimum és maximum keretei
között, a konkrét eset körülményeire tekintettel határozza meg a büntetés nemét és mértékét.
A Javaslat szerint továbbra is az a főszabály, hogy a büntetést a törvényben
meghatározott keretek között az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembe vételével kell
kiszabni. Utóbbiak közül a Javaslat - a hatályos Btk.-val megegyezően - példálózva utal a
bűncselekmény tárgyi súlyára, a bűnösség fokára és az elkövető személyiségére.
A jogalkotó a büntetési tételkeretek meghatározásakor értékeli az adott bűncselekmény
típus társadalmi kockázatát, lehetséges hátrányos következményeit, azaz dönt arról, hogy az
egyes bűncselekményeknek milyen tárgyi súlyt tulajdonít. Ezért, amikor a Javaslat a büntetés
kiszabásának elvei körében a bűncselekmény tárgyi súlyáról szól, akkor ez alatt nem a
bűncselekmény - a jogalkotó által már értékelt és a különös részi tételkeretben megjelenített -
absztrakt tárgyi súlyát, hanem az elkövetett bűncselekmény konkrét súlyosságát érti.
A bűnösség foka a tetthez fűződő pszichikus viszony intenzitását jelenti. A bűnösség
fokára a bíróság rendszerint a bűncselekmény tárgyi oldalából következtet. így elsősorban az
elkövetés módjából, eszközéből, módszeréből lehet a bűnösség fokát megállapítani.
A Javaslat értelmében a büntetést továbbá úgy kell kiszabni, hogy az a törvényes
keretek között igazodjék az elkövető személyiségéhez. A jogalkalmazó az elkövető
személyiségének az értékelésénél az elkövető személyi körülményeit, ennek részeként
elsődlegesen az életvitelét vizsgálja. A személyiség vizsgálata körében értékeli a bíróság az
elkövető előéletét és az elkövetés utáni magatartását is.
A büntetésnek igazodnia kell továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez
is. A bűncselekmény tárgyi súlya, a bűnösség foka és az elkövető személyisége olyan
tényezők, amelyek maguk is súlyosítják vagy enyhítik a büntetést. Az ítélkezési gyakorlat
azonban számos egyéb súlyosító és enyhítő körülményt dolgozott ki, amelyek felsorolása a
törvényben szerteágazóságuk miatt lehetetlen. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma az
ítélkezési gyakorlat egységének a biztosítása érdekében az 56/2007. számú véleményében
vizsgálta felül a büntetéskiszabás során irányadó súlyosító és enyhítő körülményekről
korábban közreadott 154. sz. állásfoglalását. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának
56/2007. számú véleményben foglaltak a jövőben is irányadóak a gyakorlat számára.
A Javaslat - a hatályos Btk.-val megegyezően - a büntetéskiszabási tevékenység
kiinduló szempontjaként írja elő az adott tételkeret középmértékéhez történő viszonyítást. Ez
nem jelenti a tételkeret adta lehetőségek negligálását, vagy szűkítését, nem teszi a büntetési
rendszert abszolúte határozottá, és nem hoz létre büntetéskiszabási kényszerhelyzetet sem.
Semmi nem zárja ki azt, hogy a bíróság az egyes körülményeket a saját belátása szerint vesse
össze, értékelje. A törvényben tükröződik a jogalkotónak az az elvárása is, hogy a bíróság
adjon kimerítő indokolást a tételkeret adta lehetőség kihasználásáról. A törvény rendelkezései
nyilvánvalóan nem érintik a jogalkalmazás elvi irányításának a büntetéskiszabási gyakorlat
tapasztalatain alapuló megfontolásait.
250
A törvény másfelől a büntetéskiszabás elveinek olyan kiegészítését tartalmazza, amely
a bírósági jogalkalmazásban eddig is meglévő szempontra vonatkozik. E szerint, ha a bíróság
szabadságvesztést szab ki, akkor annak mértékének meghatározásánál a végrehajtás
felfüggesztése és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét figyelmen kívül kell hagynia.
a 81. §-hoz
Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt
valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el, ilyenkor a bíróság halmazati büntetést szab
ki. A Javaslat a halmazati büntetésre vonatkozó hatályos rendelkezéseket alapvetően
megtartja.
A halmazati büntetés nemcsak formailag, hanem tartalmilag is egységes büntetés. Ezt
az (1) bekezdés kifejezetten kimondja, amikor úgy rendelkezik, hogy bűnhalmazat esetén egy
büntetést kell kiszabni. A halmazati büntetés a bűnhalmazatban lévő cselekmények számától
függetlenül egységes büntetés. Ezt eljárási jogi, célszerűségi megfontolások indokolják.
A (2) bekezdés a bűnhalmazat elbírálására irányadó büntetési keretet állapítja meg. A
halmazati büntetés kiszabására a magyar büntetőjog 1961 óta az aszperáció elvét érvényesíti.
Eszerint a halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított
tételkeretek közül a legsúlyosabbnak az alapul vételével kell kiszabni. A Javaslat nem
módosítja ezt a rendelkezést.
Az aszperáció elve lehetővé teszi a (2) bekezdés szerint irányadó büntetési tételkeret
felső határának az áttörését abban az esetben, ha az nem elegendő a bűnhalmazatban lévő
bűncselekmények megfelelő elbírálására. A halmazati büntetésnek a (3) bekezdésben rögzített
szabálya a büntetés felső határára ható kerettágító rendelkezés. A Javaslat a hatályos Btk.
szabályaival egyezően úgy rendelkezik, hogy a legsúlyosabb törvényi büntetési tétel felső
határa a felével emelkedik abban az esetben, ha a törvény a bűnhalmazatban lévő
bűncselekmények közül legalább kettőre kizárólag határozott ideig tartó szabadságvesztés
büntetést rendel. A Javaslat megtartja a hatályos Btk. „emelkedik” fordulatát, és ezzel
egyértelművé teszi, hogy a büntetési tételkeret meghatározása a jogalkotó feladata.
A halmazati büntetés azonban nem haladhatja meg a határozott ideig tartó
szabadságvesztés generális maximumát, azaz a huszonöt évet, mint azt a Javaslat a 36. §-ban
rögzíti.
A (4) bekezdést a 2010. évi LVI. törvény illesztette be a Btk. rendelkezései közé, és
ezen a Javaslat alapjaiban nem változtat. A törvény szigorúan ítéli meg a személy elleni
erőszakos bűncselekményeket elkövető bűnismétlőket. Vonatkozásukban a bűnhalmazatban
lévő legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli,
amennyiben azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. A hatályos
Btk-tól eltérően a Javaslat csak a különböző időpontokban elkövetett, befejezett
bűncselekmények vonatkozásában írja ezt elő. További szigorítást jelent, hogy amennyiben a
büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazaiban lévő
bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is
kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
A Javaslat az Általános Részben meghatározott esetekben lehetővé teszi a korlátlan
enyhítést.
251
a 82. §-hoz
A relatíve határozott szankciórendszerünkben a bíróság a büntetést a törvény által
előírt büntetési tétel keretei között szabja ki. A gyakorlatban azonban előfordulhatnak olyan
esetek, amikor a törvény adta büntetési keretek között nincs lehetőség igazságos értékelésre.
Ez indokolja bizonyos esetekben a büntetésnek büntetési tételkereten kívüli kiszabását. A
bíróság meghatározott esetekben a büntetést enyhítheti, azaz a büntetési tétel alsó határát, a
speciális minimumot is átlépheti.
A törvény a büntetés enyhítését kivételes intézménynek tekinti, alkalmazási feltétele
az, hogy a kiszabható büntetési tétel minimuma a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel
túl szigorú legyen. Ennek megfelelően a Javaslat - egyezően a hatályos Btk.-val - abból az
elvből indul ki, hogy a büntetés enyhítése mindig a tételkeret alsó értékének az áttörését
jelenti. A (2)-(3) bekezdés azt határozza meg, hogy a bíróság milyen mértékben enyhítheti a
büntetést. A Javaslat nem módosítja a büntetés enyhítésének a mértékére vonatkozó hatályos
rendelkezéseket.
A (4) bekezdés - a hatályos Btk.-val megegyezően - lehetőséget ad az úgynevezett
kétszeres leszállásra. Eszerint, ha az enyhített büntetés is túl szigorúnak bizonyulna, kísérlet,
illetőleg bűnsegély esetén az adott bűncselekményre irányadó büntetési tételkerethez képest
az eggyel enyhébb tételkeret alapján is kiszabható a büntetés. A büntetéskiszabási elvek egyes
elemeinek vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy a kísérleti szakban megrekedő
bűncselekmények rendszerint csekélyebb tárgyi súlyúak, mint a befejezett bűncselekmények.
A bűnsegéd tevőlegessége pedig rendszerint enyhébb megítélés alá esik, mint a tettesé, illetve
a felbujtóé. A Javaslat helyes értelmezéséből az következik, hogy csak egy soron következő
pontot lehet figyelembe venni akkor is, ha az elkövető bűnsegédként valósítja meg a kísérleti
szakban maradt bűncselekményt.
Az (5) bekezdésben a törvény - meghatározott esetekben - korlátlan enyhítést enged.
Ha a törvény megengedi a korlátlan enyhítést, akkor bármelyik büntetési nem legkisebb
mértéke kiszabható. A korlátlan enyhítés lehetőségének az az indoka, hogy vannak esetek,
amelyekben a (2) bekezdésben megengedett enyhítés sem teszi lehetővé a méltányos
elbírálást. A Javaslat ezért megtartja a korlátlan enyhítés intézményét.
a 83-84. §-hoz
A tárgyalásról lemondás a büntetőeljárás gyorsítását és egyszerűsítését szolgáló, a Be.
által külön eljárásként szabályozott intézmény.
Ha a terhelt a vádemelést megelőzően bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást
tesz és a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság nyilvános ülésen hozott ítélettel
megállapíthatja a vádirattal egyező tényállás, valamint a vádirattal egyező minősítés miatt a
vádlott bűnösségét.
Az együttműködő terhelt főszabályként kizárólag a nyolcévi szabadságvesztés
büntetésnél nem súlyosabban fenyegetett bűncselekmény esetén mondhat le arról a jogáról,
hogy ügyét a bíróság nyilvános tárgyaláson bírálja el. A tárgyalásról lemondás további
feltétele ez esetben is az, hogy az együttműködő terhelt önként és hitelt érdemlően beismerő
vallomást tegyen.
252
A tárgyalásról lemondást a büntető törvény az elkövetőt fenyegető büntetési tételkeret
csökkentésével honorálja. A büntetési tételkeret törvényi enyhítésének az a célja, hogy
elősegítse ennek a büntetőeljárást gyorsító intézménynek az érvényesülését. A tárgyalásról
lemondás esetén irányadó tételkeretet az (1)—(2) bekezdés határozza meg.
A Javaslat változtat a tárgyalásról lemondás esetében a halmazati büntetés kiszabására
irányadó hatályos szabályokon a halmazati büntetés általános szabályaival egyezően, azaz
halmazati büntetés esetén a büntetési tétel felső határa - a hatályos szabályozástól eltérően
nem a felével, hanem - a középmértékével emelkedik. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy
nem akadálya a tárgyalásról lemondás alkalmazásának az, ha az elkövető több
bűncselekményt valósít meg. A szabályozás elvi alapjai megegyeznek a halmazati büntetéssel
kapcsolatban írtakkal. Ennek megfelelően, ha a bíróság tárgyalásról lemondás alkalmazása
mellett szab ki halmazati büntetést, akkor a halmazati büntetés alapjául szolgáló legsúlyosabb
tételkeret megállapításakor a büntetési tételkeret felső határának a tárgyalásról lemondás
szabályainak figyelembe vételével számított csökkentett mértékéből indul ki.
a 85. §-hoz
A büntetés végrehajtásának felfüggesztése a bűnelkövető számára alkalmat kíván adni
a bűncselekmények elkövetésétől tartózkodó életvezetésre és a büntetés végrehajtásának
elkerülésére. A végrehajtásában felfüggesztett büntetés nem szakítja ki az elítéltet a
megszokott közösségéből, és ezzel elkerüli a rövid tartamú szabadságvesztés végrehajtásával
járó hátrányokat. A törvény kiemeli, hogy elsősorban az elkövető személyi körülményeire
figyelemmel juthat a bíróság olyan következtetésre, miszerint a büntetés célja a felfüggesztés
alkalmazásával is elérhető.
A büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó hatályos rendelkezések alapján
csak a szabadságvesztés büntetés felfüggesztésére van lehetőség, és ezen a Javaslat sem
változtat. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése a rövid tartamú
végrehajtandó szabadságvesztések reális alternatívája, mert a büntetéskiszabás elveit a
szabadság tényleges elvonása nélkül jutatja érvényre.
Az (1) bekezdés a hatályos Btk.-val egyezően - mivel az ítélkezési gyakorlatban
bevált - a két évig terjedő szabadságvesztések esetén ad lehetőséget a szabadságvesztés
végrehajtásának felfüggesztésére.
A felfüggesztés tartama egy évtől öt évig terjed, amelyet a bíróság mérlegeléssel
állapít meg. A próbaidőt években vagy években és hónapokban kell meghatározni. A Javaslat
is rögzíti azt, hogy a próbaidő tartama a kiszabott büntetésnél rövidebb nem lehet.
a 86. §-hoz
A Javaslat 86. §-a a büntetés végrehajtása felfüggesztését kizáró okokról rendelkezik.
A törvényi szabályozás pontosan meghatározza a szabadságvesztés felfüggesztését kizáró
okokat. Ezek alapján nincsen helye a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének akkor,
ha az elkövető többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
illetve ha az elkövető a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának
befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A kizáró okoknak az
indoka, hogy ezekben az esetekben olyan az elkövető személyében, illetve az elkövetett
253
bűncselekmény jellegében rejlő ok áll fenn, amely miatt nem lehet ésszerűen arra számítani,
hogy a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése meghozza a várt hatást. Ezért ezeket
az elkövetőket a Javaslat nem részesíti a felfüggesztés kedvezményben.
A Javaslat nem változtat a hatályos Btk.-nak azon a rendelkezésén, amely szerint, ha
az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtását nem rendelték el, a próbaidő meghosszabbodik az utóbb
kiszabott szabadságvesztés tartamával. Ezt a rendelkezést a közérdekű munka, illetve a
pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell. Előfordulhat, hogy
ezekben az esetekben a próbaidő meghaladja a törvény rendelkezése szerinti leghosszabb
tartamot, ezért a (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy ilyenkor a próbaidő tartama az öt éves
felső határt is meghaladhatja.
Az (5) bekezdés alapján akár két, vagy akár ennél több felfüggesztett szabadságvesztés
„találkozása” esetén a büntetések próbaideje egymástól függetlenül, párhuzamosan telik, így
azokat külön-külön kell számítani.
A (6) bekezdés lehetővé teszi a pártfogó felügyelet elrendelését a felfüggesztett
szabadságvesztés mellett. Annak eldöntésében, hogy ez mely esetekben indokolt elsődlegesen
az elkövetett bűncselekmény jellegének és az elkövető személyi körülményeinek van döntő
jelentősége. A törvény visszaeső elkövető esetén kötelező erővel írja elő a pártfogó felügyelet
elrendelését, mivel vonatkozásukban csak gondos figyelemmel kísérésük esetén érhető el a
próbaidő eredményes eltelte.
a 87. §-hoz
A Javaslat rendelkezik azokról az esetekről is, amikor el kell rendelni a korábban
kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását.
El kell rendelni a szabadságvesztés végrehajtását, ha a felfüggesztés próbaideje alatt
megállapítást nyer, hogy a felfüggesztés valamely felfüggesztést kizáró ok ellenére történt.
A hatályos Btk.-val egyezően a Javaslat is úgy rendelkezik, hogy amennyiben az
elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélik, szintén el kell rendelni a szabadságvesztés végrehajtását. Ezekben az esetekben megdől
az a feltételezés, hogy a büntetéskiszabási elvek a szabadságvesztés teljes végrehajtása nélkül
is megvalósulhatnak. Ezért rendeli el a Javaslat ezekben az esetekben a szabadságvesztés
végrehajtását.
A szabadságvesztés végrehajtását végül akkor is el kell rendelni, ha az elkövető a
pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
a 88. §-hoz
Az Alaptörvény a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörét nem korlátozza. Azaz a
kegyelem vonatkozhat a kiszabott büntetés teljes elengedésére, illetve annak mérséklésére
vagy a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére, de a kegyelmezés csak a hatályos
jogszabályok keretei között történhet.
254
A köztársasági elnöknek az Alaptörvényben meghatározott kegyelmezési jogával élve
lehetősége van a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére is. Ennek azonban csak abban az
esetben van értelme, ha a próbaidő tartama alatt bekövetkezett valamely esemény a
kedvezmény elvesztését is eredményezheti. Ennek törvényi alapját teremti meg ez a
rendelkezés, amikor előírja, hogy ilyen esetben a felfüggesztett büntetés végrehajtására
vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Ennek értelmében a köztársasági elnök
által kegyelemből felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt
elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik vagy az elkövető a
pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
a 89. §-hoz
A Javaslat a különös és a többszörös visszaesővel szemben alkalmazott büntetés
esetén - egyezően a hatályos Btk-val - áttöri az adott bűncselekmény büntetési tételének a
felső határát. Ilyen esetben a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a felével
emelkedik. A büntetés felső határa azonban így sem haladhatja meg a határozott ideig tartó
szabadságvesztés huszonöt éves felső határát. Ez a rendelkezés lehetőséget ad a bíróságnak
arra, hogy a különös és a többszörös visszaesést a büntetés kiszabása során megfelelően
értékelje, ugyanakkor nem teremt kötelezettséget szigorúbb joghátrány megállapítására.
A hatályos Btk. előírásával megegyezően, a Javaslat csak különös méltánylást érdemlő
esetben engedi meg a büntetés enyhítését a különös és a többszörös visszaesők esetében.
A Javaslat nem változtat a halmazati büntetés és a tárgyalásról lemondás különös,
illetve többszörös visszaesővel szembeni alkalmazásának hatályos szabályain.
a 90. §-hoz
A törvény az erőszakos többszörös visszaesők esetében az e minősítést megalapozó,
súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felső
határát a kétszeresére emeli.
A Javaslat megtartja azt a szigorítást, hogy amennyiben a büntetési tétel így felemelt
felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint az újabb bűncselekményre
életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó
szabadságvesztést kell kiszabni.
Az erőszakos többszörös visszaesők esetében az enyhítő szakasz alkalmazásának nincs
helye, azonban - a hatályos szabályozástól eltérően - a Javaslat az Általános Részben
meghatározott esetekben (pl. korlátozott beszámítási képesség) a korlátlan enyhítést lehetővé
teszi.
a 91. §-hoz
A Javaslat - ugyanúgy, mint a bűncselekményt különös vagy többszörös visszaesőként
elkövetőkre - a bűnszervezetben történő elkövetés esetére is tartalmaz az általánosan
érvényesülőnél szigorúbb rendelkezéseket.
Az értelmező rendelkezésben foglaltak szerint, bűnszervezet a három- vagy több
személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja
255
ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények
elkövetése.
A Javaslat szerint az e körben érvényesülő speciális büntetés kiszabási szabályok
értelmében, ha a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követik el, a bűncselekmény
büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja
meg. Büntetési tételen ebből a szempontból is a bűncselekményre a Btk. Különös részében
meghatározott büntetési tételt kell érteni. Miként a különös és többszörös visszaesőknél, a
szigorúbb szabály halmazati büntetés kiszabása esetén itt is a 81. § (3) bekezdése, míg
tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (1)—(2) bekezdés szerinti büntetési tételt érinti.
A bűncselekmény bűnszervezetben elkövetővel szemben bármely bűncselekmény
esetében helye van kitiltásnak.
Mivel a bűnszervezet fogalma esetenként a bűnszövetség fogalmát lefedi, a Javaslat a
bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása esetére kizárja, hogy emellett a
bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított
jogkövetkezmények is alkalmazhatók legyenek.
a 92. §-hoz
A Javaslat - a hatályos Btk.-val megegyezően - előzetes fogvatartás elnevezéssel
jelöli az őrizetet és az előzetes letartóztatást. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet közös
jellemzője az, hogy az jelentősen korlátozzák elkövető szabadságát, annak ellenére, hogy a
személyi szabadság elvonásával, illetőleg a korlátozásával járó kényszerintézkedések nem
előrehozott büntetések Ezért a Javaslat biztosítja az előzetes fogvatartás és a házi őrizet
tartamának az utóbb kiszabott büntetésbe történő beszámítását.
Az (1) bekezdés csak a szabadság tényleges elvonásával vagy annak a lehetőségével
járó, illetve a szabadságvesztésre átváltoztatható büntetésekbe engedi beszámítani az előzetes
fogvatartásban, illetve a házi őrizetben töltött időt. Ezért úgy rendelkezik, hogy a kiszabott
szabadságvesztésbe, az elzárásba, a pénzbüntetésbe, illetve a közérdekű munkába kell
beszámítani az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes tartamát.
A (2) bekezdés meghatározza a beszámítás alapjául szolgáló átváltási szabályokat. A
Javaslat a kényszerintézkedés beszámítását a kényszerintézkedés természetétől (előzetes
fogvatartás, illetve házi őrizet) és a büntetés nemétől, illetve szabadságvesztés büntetés esetén
annak végrehajtási fokozatától függő kulcs alapján teszi lehetővé. E beszámítási kulcs szerint
egy napi előzetes fogvatartás egy napi szabadságvesztés büntetésnek, egy napi elzárásnak, egy
napi tétel pénzbüntetésnek, illetve négy órai közérdekű munkának felel meg.
Házi őrizet beszámítása esetén négy órai közérdekű munkának, illetve egy napi tétel
pénzbüntetésnek egy nap, egy napi elzárásnak két nap, egy napi szabadságvesztés büntetésnek
fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház fokozat esetén három
nap házi őrizetben töltött idő felel meg. A Javaslat értelmében a beszámítás után még
fennmaradó házi őrizetet egy napi szabadságvesztés büntetésként kell beszámítani.
a 93. §-hoz
256
Az összbüntetésbe foglalás célja azon hátrányok kiküszöbölése, melyek az elítéltet az
egyes cselekményei külön eljárásban elbírálása folytán érik, azaz az összbüntetéssel az
elítéltet olyan helyzetbe kerül, mintha a vele szemben kiszabott, több szabadságvesztés
büntetés alapjául szolgáló cselekményeket egy eljárásban bírálták volna el, és halmazati
büntetést szabtak volna ki vele szemben. Az összbüntetés jogintézménye a célját akkor tudja
elérni, ha az összbüntetésbe foglaláskor az összbüntetésbe foglalandó szabadságvesztések
végrehajtása még nem fejeződött be. Ha az elítélt valamely szabadságvesztést már kitöltötte,
nincs arra lehetőség, hogy a terheltet a bíróság olyan helyzetbe hozza, mintha ügyeit egy
eljárásban bírálták volna el.
Összbüntetésbe foglalásra akkor van lehetőség, ha az elkövetővel szemben több
ítéletet hoztak, ezek az ítéletek jogerőre emelkedtek, az ítéletek határozott ideig tartó
szabadságvesztés büntetéseket tartalmaznak, és a büntetéseket olyan bűncselekmények miatt
szabták ki, amelyek mindegyikét - a hatályos szabályozástól eltérően - az elkövető a
legkorábbi ítélet kihirdetését megelőzően követte el. A legkorábbi ítéleten ebben az esetben a
legkorábban kihirdetett ítéletet kell érteni.
Az azonban változatlanul irányadó, hogy amennyiben felfüggesztett szabadságvesztést
kell utóbb végrehajtani, akkor azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban
végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni.
A szabadságvesztés büntetések csak abban az esetben foglalhatók összbüntetésbe, ha a
bíróság már eredetileg is szabadságvesztést szabott ki. A pénzbüntetés és a közérdekű munka
helyébe lépő szabadságvesztés összbüntetésbe nem foglalható.
Az összbüntetésbe foglalás jelentős kedvezmény az elkövető számára, előfordul olyan
eset is, amikor összbüntetésbe foglalt ítéletek közül a legrövidebb teljesen elenyészik. Ez nem
egyeztethető össze azzal a kriminálpolitikai törekvéssel, amely a többszörös bűnelkövetőkkel
szemben kíván szigorúbban fellépni. Mindezekre figyelemmel a Javaslat módosítja az
összbüntetésbe foglalás feltételeit, és csak azoknak a bűncselekményeknek a vonatkozásában
nyújt lehetőséget összbüntetésbe foglalásra, amelyeket az elkövető a legkorábbi ítélet
kihirdetését megelőzően követett el, valamint a Javaslat a korábban összbüntetésbe foglalt
büntetés további összbüntetésbe foglalását sem teszi lehetővé. Ehhez kapcsolódóan szükséges
a Be. módosítása is, amely értelmében összbüntetési eljárás lefolytatására csak az elítélt
kérelmére lesz lehetőség, a kérelem alapján azonban a bíróság köteles lesz az összbüntetési
eljárást lefolytatni.
a 94. §-hoz
Az összbüntetésbe foglalás általános feltétele, hogy a bűncselekményeket az elkövető
a legkorábbi ítélet kihirdetését megelőzően kövesse el, és az összbüntetés mértékét úgy kell
meghatározni, mintha halmazati büntetés kiszabására kerülne sor. Az összbüntetés tartamának
megállapításakor kizárt a kumuláció, azaz az összbüntetési tartam nem érheti el az
alapítéletekben kiszabott szabadságvesztés büntetések együttes tartamát.
Az összbüntetés mértékének a megállapításakor a leghosszabb tartamú
szabadságvesztést kell alapul venni. A hatályos Btk. értelmében az összbüntetés tartamának el
kell érnie a legsúlyosabb büntetést, de a Javaslat meghatározza az elengedés maximális
mértékét, amely legfeljebb a rövidebb büntetés (vagy büntetések) kétharmad részének
együttes tartama lehet.
257
a 95. §-hoz
Az összbüntetés egységes büntetés, tehát a kapcsolódó járulékos rendelkezések
vonatkozásában is egységes szabályoknak kell érvényesülni. Ez vonatkozik az
összbüntetésként megállapított szabadságra végrehajtási fokozatára, valamint a feltételes
szabadságra bocsátásra is.
Ha az alapítéletekben különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések
szerepelnek, és ezek kerülnek összbüntetésbe foglalásra, az összbüntetést abban a fokozatban
kell végrehajtani, amelyik az alapítéletekben megállapítottak közül a legszigorúbb. Három év
vagy azt meghaladó tartamú, többszörös visszaeső esetében kettő év vagy azt meghaladó
tartamú szabadságvesztésnél a Javaslat 37. § (2) és (3) bekezdésének szabályait is vizsgálni
kell, és a végrehajtási fokozatot ennek figyelembe vételével kell megállapítani.
Ha az általános szabályok szerint megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt
számára méltánytalan hátrányt jelente, fegyház helyett börtön határozható meg, míg börtön
esetében fogház alkalmazására nyílhat lehetőség.
a 96. §-hoz
Összbüntetésbe kizárólag végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, a
pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés összbüntetésbe foglalása
is kizárt.
A szabadságvesztés büntetések mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás,
járművezetéstől eltiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás és kitiltás
esetében viszont több azonos büntetésnél nemcsak a tiltás időtartamában lehet eltérés, hanem
elképzelhető, hogy a foglalkozástól eltiltás különböző foglalkozási ágakra, a több
járművezetéstől eltiltás a járművek más-más körére terjed ki, több sportrendezvények
látogatásától való eltiltás eltérő rendezvényekre, míg több kitiltás eltérő helységekre
vonatkozhat. Ilyen esetekben az azonos megnevezésű büntetéseket sem tekinthetjük azonos
tartalmúnak, így végrehajtásukra nem vonatkozik a (2) bekezdésben meghatározott szabály,
ezért az eltérő tartalmú azonos büntetéseket egymástól függetlenül, külön-külön kell
végrehajtani.
Az azonos tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetések közül az elítéltre
hátrányosabb nem feltétlenül a leghosszabb tartamú, hanem amelyből az összbüntetésbe
foglaláskor még több vár végrehajtásra.
a 97. §-hoz
A Javaslat - eltérően a hatályos Btk.-tól - pontosan meghatározza, hogy az elítéléshez
milyen hátrányos jogkövetkezmények fűződnek. A Javaslat az elítélés körébe vonja a
büntetőjogi felelősség megállapítását, a büntetés kiszabását, illetve az intézkedés
alkalmazását.
Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények részben a büntetőjogon belül,
részben azon kívül érvényesülnek. A büntetőjogi jogkövetkezményeket maga a büntető
törvény határozza meg, továbbá azt is, hogy az egyéb jogkövetkezményekről is törvényben
258
kell rendelkezni. Ezek a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények lehetnek:
alkotmányjogiak, közjogiak (pl. az Alkotmánybíróság tagjává csak büntetlen előéletű személy
választható), munkajogiak (pl. a közoktatásban alkalmazás feltétele az, hogy az alkalmazott
büntetlen előéletű legyen), polgári jogiak (pl. hivatásos gondnok csak büntetlen előéletű
személy lehet), de a gazdasági jog területén is található ilyen rendelkezés (pl. közbeszerzési
eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki a büntetett előélethez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesült).
Az elítéléshez kapcsolódó adatokat a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai
Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) szerint a bűntettesek nyilvántartása és a
hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása
tartalmazza. Előbbi nyilvántartás a nem mentesült, büntetett előéletű személyek adatait tartja
nyilván, utóbbi nyilvántartás célja elsősorban a bűnismétlés, visszaesés
megállapíthatóságának, valamint az elítéléshez fűződő, a büntetlen előélethez képest
szigorúbb követelményeket meghatározó foglalkoztatási, engedélyezési szabályok
végrehajthatóságának biztosítása.
A Bnytv. alapján a bűnügyi nyilvántartásokban kezelt adatok nyilvántartási ideje
legalább a mentesítés beálltától számított három év, de nem lehet több, mint a mentesítés
beálltától számított tizenkét év. Ha a kezelt adatra vonatkozóan a nyilvántartás feltételei
megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, ezt követően hátrányos
jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben.
a 98. §-hoz
A Javaslat a hatályos törvényhez hasonlóan rendelkezik a mentesítés hatályáról, a
részletszabályokat azonban pontosabban határozza meg.
A mentesítés hatálya azt jelenti, hogy a mentesítés következtében az elítélt mentesül
mind a büntetőjogi, mind az egyéb törvényekben meghatározott, a büntetett előélethez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alól. A mentesített személy büntetlen előéletűnek minősül,
vagyis a mentesítés beálltával újból lehetősége nyílik mindazon jogok megszerzésére és
gyakorlására, amelyekhez a büntetlen előéletű állampolgároknak joguk van. Ezért a
mentesített személy mindig a jövőre nézve válik büntetlen előéletűvé, nem pedig az elítélésre
visszamenő hatállyal. A büntetlen előéletet a mentesített személy részére kiadott hatósági
bizonyítvány igazolja.
A mentesülés alól azonban a törvény kivételt tesz: újabb bűncselekmény elkövetése
esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a jogkövetkezményekre (pl. a visszaesés azon
következményeire), amelyeket a büntető törvény a korábbi elítéléshez fűz.
A mentesítés - különösen, ha az az ítélet jogerőre emelkedése napján bekövetkezett -
nem akadálya annak, hogy a kiszabott büntetést, illetve a megítélt polgári jogi igényt
végrehajtsák.
a 99. §-hoz
259
A Javaslat a hatályos Btk.-val egyezően állapítja meg a mentesítés módjait. Eszerint az
elítélt mentesítésben részesülhet a törvény erejénél fogva (meghatározott idő elteltével),
bírósági határozat alapján (a törvényileg meghatározott idő felének elteltét követően, vagy
akár előzetesen is, ha az elítélt arra érdemes). A köztársasági elnök, illetve az Országgyűlés
kegyelmi mentesítésről dönthet.
a 100. §-hoz
A törvényi mentesítés a mentesítésnek az elítéltek legszélesebb körét érintő,
leggyakoribb módja. A törvényi mentesítésnél az elítélt a törvény erejénél fogva,
meghatározott időpontban mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól.
A törvényi mentesítés hatálya - a kiszabott büntetéstől, illetve annak tartamától,
valamint a bűncselekmény súlyától és a bűnösség fokától függően - az alábbi időpontokban
állhat be:
-	az ítélet j ogerőre emelkedésének napj án,
-	a próbaidő leteltének napján,
-	a büntetés kitöltésének vagy végrehajtásának befejezése, illetve végrehajthatóságának
megszűnése napján,
-	a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő három, öt, nyolc
vagy tíz év elteltével.
Foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, és sportrendezvények
látogatásától való eltiltás esetén a mentesítés nem vonatkozik magára a foglalkozás, valamint
a járművezetés tényleges gyakorlásának, kitiltás esetén a meghatározott földrajzi egység
területén való tartózkodás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén pedig ezek
látogatásának a jogára.
Ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelik el, akkor a (3) bekezdés
alapján a mentesítés nem áll be, illetve hatályát veszti. Ilyenkor a mentesítésre a
végrehajtandó szabadságvesztésre vonatkozó mentesítési szabályok az irányadók.
A törvényi mentesítés csak a határozott idejű szabadságvesztésre vonatkozik. Az
életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt csak kegyelmi mentesítésben részesülhet.
a 101-102. §-hoz
A Javaslat nem változtat a bírósági mentesítés hatályos szabályain, csupán mellőzi az
arra való felesleges utalást, hogy annak szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélés esetén lehet helye. Ez ugyanis a jogszabályhelyekre történő
utalásból egyértelműen következik.
A bírósági mentesítésre - eltérően a törvényi mentesítéstől - nem a törvény erejénél
fogva, hanem kérelemre, a bíróság különleges eljárásban meghozott határozata alapján
kerülhet sor. A bírósági mentesítés eljárási szabályait a Be. tartalmazza.
A bírósági mentesítésnek két fajtája van: az utólagos, valamint az előzetes mentesítés.
260
Utólagos bírósági mentesítésnek szándékos bűncselekmény miatt kiszabott
végrehajtandó szabadságvesztéssel kapcsolatban, az elítélt kérelmére lehet helye, ha erre az
elítélt érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől, illetve végrehajthatósága megszűnésétől a
törvényi mentesítésre megállapított várakozási idő fele már eltelt.
Az utólagos bírósági mentesítés körébe olyan büntetések tartoznak, amelyeknél a
bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az elkövető veszélyessége jelentősebb fokú, így az elítélt
mentesítésének nem lehet egyetlen feltétele a várakozási idő felének sikeres eltöltése. Ezért
kell - a bírósági mentesítés tárgyi feltételén túl - az érdemességet mint alanyi feltételt
vizsgálni. Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése
óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - ha erre módja volt - jóvátette-e a
cselekményével okozott sérelmet.
A Javaslat - a hatályos Btk.-val egyezően - egy esetben teszi lehetővé, hogy bírói
döntéssel, a törvényi mentesítés szabályaihoz hasonlóan, az ítélet jogerőre emelkedésének
napján álljon be a mentesítés. A Javaslat kizárólag a szabadságvesztés végrehajtásának
felfüggesztése esetén jogosítja fel a bíróságot arra, hogy a bűnösséget megállapító és büntetést
kiszabó ítéletben mentesítse az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
Az előzetes mentesítés szubjektív, alanyi feltétele - az utólagos mentesítéshez
hasonlóan - a terhelt érdemessége. Az érdemesség mérlegelése során több körülményt kell
vizsgálni, így különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát, a bűnösség fokát, az elkövető
személyiségét, életvezetését, a bűncselekmény elkövetése és az elítélés ideje között tanúsított
magatartását, a cselekményével okozott sérelem jóvátételét, a sértett felróható közrehatását.
Az előzetes bírósági mentesítés a törvény erejénél fogva, külön rendelkezés nélkül a
hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.
a 103. §-hoz
Ha büntetés mellett mellékbüntetést is kiszab a bíróság - a mentesítés
egységességének elvére tekintettel - a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a mentesítés mindaddig
nem áll be, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy végrehajthatósága
meg nem szűnt.
a 104. §-hoz
A kegyelmi mentesítés közkegyelem vagy egyéni kegyelem formájában gyakorolható.
Magyarországon közkegyelmet - törvényi szabályozás keretében - az Országgyűlés adhat
[Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés j) pont], míg az egyéni kegyelmezés joga a köztársasági
elnököt illeti meg [Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés g) pont].
A kegyelmi mentesítésnek - a törvényi vagy bírósági mentesítéstől eltérően - nincs
törvény által szabályozott feltétele. Akárcsak a törvényi és a bírói mentesítés esetében, a
kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli jogkövetkezmények
szempontjából tekintendő büntetlen előéletűnek.
a 105-106. §-hoz
261
1.	A Javaslat - a büntethetőségi korhatár szektorális leszállítása miatt - a hatályos
törvénytől eltérően határozza meg a fiatalkorúak fogalmát. Eszerint fiatalkorú az a személy,
aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét már betöltötte, de a tizennyolcadik
életévét még nem. A fiatalkor szabályozása alapvetően a gyermekkor szabályozására épül,
kivéve, ha a tizenkettedik életévét betöltött személy szándékos emberölést, erős felindulásban
elkövetett emberölést, illetve életveszélyt vagy halált okozó testi sértést követ el. A fiatalkor
kezdete tehát főszabály szerint a gyermekkor felső határát követő nap (a tizennegyedik
születésnapot követő nap), kivételes esetben a tizenkettedik életév betöltését követő nap, a
vége pedig a nagykorúság általános életkori határa, azaz a tizennyolcadik életév. Az ennél
fiatalabb személyek házasságkötéssel szerzett nagykorúsága nem befolyásolja a büntetőjogi
speciális jogalanyiságukat.
A büntetőjogi fiatalkorúságnak a bűncselekmény elkövetése időpontjában kell
fennállnia. A fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha az elbírálás
időpontjában az elkövető már nem fiatalkorú, de csak akkor, ha a terheltet kizárólag
fiatalkorban elkövetett bűncselekményekért vonják felelősségre.
A Javaslat követi a magyar büntetőjogban közel fél évszázada kialakult hagyományt,
miszerint a fiatalkorú elkövetőkre vonatkozó büntetőjogi szabályokat nem külön kódex,
hanem az egységes büntető törvénykönyv egy külön fejezete tartalmazza. A Btk. Általános
Részének a Javaslat által meghatározott szabályait fiatalkorúakkal szemben olyan módon kell
alkalmazni, hogy elsőként a XI. fejezetben írtakat kell megvizsgálni, és ha e fejezetben nincs
eltérő rendelkezés, akkor az Általános Rész egyéb rendelkezései az irányadóak.
2.	Fiatalkorú terheltekkel szemben a büntető anyagi, eljárási és végrehajtási jog a
felnőtt elkövetőkhöz képest több vonatkozásban eltérő szabályokat állapít meg, ugyanis a
fiatalkorú erkölcsi értékrendje, értelmi fejlettsége még ebben az életszakaszban is alakul,
változik. A fiatalkorú a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes (kivéve, ha
érvényes házasságot kötött), illetve tizennegyedik életévének betöltése előtt cselekvőképtelen,
még viszonylag csekélyebb élettapasztalattal rendelkezik, és ezért nem minden esetben képes
maradéktalanul felismerni cselekménye következményeit.
A szankciók kiválasztása során ezért a Javaslat továbbra is azt az elvet követi, hogy a
fiatalkorúakkal szemben elsősorban a nevelés eszközeit kell alkalmazni, a szankciók
kiválasztását illetően a követendő sorrend az alábbi:
1.	szabadságelvonással nem járó intézkedés,
2.	szabadságelvonással nem járó büntetés,
3.	szabadságelvonással j áró intézkedés,
4.	szabadságelvonással járó büntetés.
A fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás során elsődlegesen azt kell megvizsgálni,
hogy van-e helye szabadságelvonással nem járó intézkedés - azaz megrovás, próbára
bocsátás, vagy jóvátételi munka - alkalmazásának. Büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha a
bíróság azt állapítja meg, hogy másként nem érhető el a fiatalkorú helyes irányba történő
fejlődése. Erre utalhat a sorozatos elkövetés, a többes halmazat, az elkövetési mód, a több
minősítő körülmény, a motívum, a társtettesség, a csoportos, vagy a bűnszövetségben való
elkövetés.
262
A fiatalkorú elkövetők vonatkozásában a büntetőjog elsődleges feladata a nevelés,
amely különösen a jelenleg gyermekkor miatt nem büntethető tizenkettő-tizennégy év közötti
korosztály tekintetében igaz. Erre figyelemmel a büntethetőségi korhatár szektorális
leszállításával egyidejűleg a Javaslat kimondja, hogy a tizennegyedik életévüket be nem
töltött személyekkel szemben csak intézkedés alkalmazható, és - a 106. § (3) bekezdésében
foglaltakkal összhangban - a szabadságelvonással nem járó intézkedésnek meg kell előznie a
szabadságelvonással járó intézkedés (javítóintézeti nevelés) alkalmazását.
Egyéb esetekben a bíróság a súlyosító és enyhítő körülmények együttes és gondos
értékelése, a fiatalkorúnak az elkövetés után és az eljárás alatt tanúsított magatartása, személyi
és családi körülményeinek vizsgálata, gondozójának a fiatalkorú életvitelére vonatkozó
vallomása alapján döntheti el, hogy a konkrét esetben elegendő-e szabadságelvonással nem
járó intézkedés alkalmazása, esetleg szabadságelvonással nem járó büntetés kiszabása, vagy el
kell rendelni a fiatalkorú javítóintézeti nevelését, illetve szabadságvesztés büntetést kell
kiszabni.
Ha a bíróság arra a következtetésre jut, hogy a büntetés kiszabásának elvei csak
büntetés alkalmazásával érvényesíthetőek, ez esetben is vizsgálnia kell, hogy van-e helye
szabadságelvonással nem járó büntetés kiszabásának. Ha e vizsgálat során nemleges
megállapításra jut, akkor kerülhet sor szabadságelvonó intézkedésként javítóintézeti nevelés
elrendelésére, illetve ha ez nem lehetséges (mert pl. a terhelt az elbíráláskor már betöltötte a
tizenkilencedik életévét), vagy nem elegendő, akkor a fiatalkorúak fogháza, illetve
fiatalkorúak börtöne büntetés kiszabására. Ez esetben is mérlegelni kell, hogy nem elégséges-
e a büntetés végrehajtásának felfüggesztése. Végül, ha a bíróság e kérdésben is nemleges
következtetésre jut, akkor a fiatalkorúval szemben végrehajtandó szabadságvesztést alkalmaz.
a 107. §-hoz
A Javaslat 29. §-a szabályozza a büntethetőséget megszüntető, illetve a büntetés
korlátlan enyhítését lehetővé tevő tevékeny megbánást. A fiatalkorúakra a Javaslat - a
hatályos Btk.-hoz hasonlóan - az általános szabályokhoz képest enyhébb rendelkezéseket
állapít meg.
A Javaslat a fiatalkorúak esetében a vétségeken túl az ötévi szabadságvesztésnél nem
súlyosabban büntetendő bűntettekre is kiterjeszti a büntethetőséget megszüntető tevékeny
megbánást, vagyis a nagyobb tárgyi súlyú, szándékos bűncselekmények elkövetése
vonatkozásában is lehetővé teszi azt, hogy a tevékeny megbánást tanúsító fiatalkorú
büntethetősége megszűnjön. E bűncselekmények körében a felnőtt korú elkövetők tevékeny
megbánása csak a büntetésük korlátlan enyhítésére ad lehetőséget.
A tevékeny megbánás alkalmazhatóságát kizáró okok a fiatalkorúakra is érvényesek.
a 108. §-hoz
A hatályos szabályokhoz hasonlóan a Javaslat is megállapítja, hogy a fiatalkorúak
vonatkozásában az általános szabályokhoz képest egy további intézkedés, javítóintézeti
nevelés is alkalmazható. A törvény kizárja a javítóintézeti nevelés mellett szabadságvesztés,
elzárás, vagy közérdekű munka kiszabását, előbbi kettőt a hasonló jelleg (szabadságelvonás),
utóbbit a végrehajtás nehézsége miatt.
263
a 109. §-hoz
A 109. § a fiatalkorúakkal szemben kiszabható szabadságvesztés legrövidebb, illetve
leghosszabb tartamáról rendelkezik, amely megegyezik a hatályos szabályokkal.
1.	Felnőtt korú elkövetők esetén a szabadságvesztés generális alsó határa három hónap
mindazon esetekben, amikor a Különös Rész a büntetési tétel alsó határát nem jelöli meg.
Ebből következően felnőtt korú elkövetők esetén, ha a Javaslat szerinti tételkeret alsó határa
években (egy, kettő, öt, vagy tíz) megállapított szabadságvesztés, akkor attól lefelé csak az
enyhítő szakasz (82. §) alkalmazásával lehet eltérni. Ettől az általános szabálytól a Javaslat a
fiatalkorúak esetében eltér. Velük szemben bármely bűncselekmény esetén - függetlenül a
Különös Részben meghatározott alsó határtól - a generális minimum egy hónap
szabadságvesztés.
2.	A büntetési tételkeret felső határának megállapítása egyrészt attól függ, hogy a
fiatalkorú az elkövetéskor betöltötte-e a tizenhatodik életévét, másrészt attól, hogy a Különös
Részben megjelölt büntetési tételkeret felső határát a törvény hány évben határozza meg.
A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható
szabadságvesztés leghosszabb tartama életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő
bűncselekmény esetén tizenöt év, tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény esetén tíz év. A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem
töltött fiatalkorú esetében további kedvezmény az, hogy életfogytig tartó szabadságvesztéssel
is büntetendő bűncselekmény esetén a büntetés kiszabható tartama legfeljebb tíz év.
Függetlenül attól, hogy a tizenhatodik életévét betöltötte-e a fiatalkorú, ha a
bűncselekmény öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő, akkor a
kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama öt év (ide nem értve az életfogytig tartó,
illetve a tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeket).
3.	A büntethetőség elévülését a Javaslat 26-28. §-a szabályozza. Az ott írt
rendelkezésekhez képest fiatalkorúak esetén eltérő szabályokat kell alkalmazni. Életfogytig
tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény elkövetése esetén, ha a fiatalkorú az
elkövetéskor a tizenhatodik életévét betöltötte, a büntethetőség tizenöt év elteltével, míg a
tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében tíz év elteltével évül el. A többi
bűncselekmény elévülése esetén sem a különös részi tételkeret felső határa az irányadó,
hanem az Javaslat 109. § (2)-(3) bekezdéseiben írt tételkeretek.
a 110. §-hoz
A Javaslat a hatályos törvényhez hasonló módon rendelkezik a fiatalkorúak
tekintetében a szabadságvesztés végrehajtási fokozatairól. Eszerint fiatalkorúak börtönében
kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél
hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, illetve ha az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú
szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső, vagy szándékos bűncselekmény elkövetését
megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. Figyelemmel
arra, hogy a bűnügyi nyilvántartás csak meghatározott ideig tartalmazza a felvett adatokat (a
Bnytv. 20. § d) pontja értelmében javítóintézeti nevelés esetén a végrehajtás befejezésétől
számított három évig), a Javaslat három évben határozza meg azt az időtartamot, amelyen
belül elrendelt javítóintézeti nevelés megalapozza a szigorúbb végrehajtási fokozatot.
264
Minden más esetben a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani.
alll.§-hoz
Az elzárás az általános szabályok szerint öt naptól kilencven napig terjedhet. A
szabadságvesztéshez hasonlóan fiatalkorúak esetén az elzárás tekintetében is indokolt a
főszabálytól eltérni, ezért a Javaslat az elzárás legrövidebb tartamát - fiatalkorú terheltre
nézve - három napban állapítja meg. Az elzárás leghosszabb tartama a szabadságvesztés
legrövidebb tartamához (egy hónap) igazodik.
a 112. §-hoz
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)
szerint munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte.
Ezzel összhangban van a Javaslat azon rendelkezése, miszerint közérdekű munka
fiatalkorúval szemben akkor rendelhető el, ha az ügydöntő határozat meghozatalakor
betöltötte a tizenhatodik életévét. Ha a vádlott a fellebbviteli eljárás során tölti be a
tizenhatodik életévét, akkor a másodfokú bíróságnak is módjában áll e büntetés alkalmazása.
Az egyéb feltételek fennállása esetén a rendkívüli perorvoslatokban eljáró bíróság is jogosult
lehet e szankció alkalmazására.
a 113. §-hoz
Pénzbüntetés esetén a bíróság a bűncselekmény elkövetőjét kívánja vagyoni
hátránnyal sújtani, ebből következően e büntetést akkor lehet kiszabni, ha a vagyoni
joghátrány a fiatalkorút, és nem másokat (elsősorban hozzátartozóit) érinti. Ennek
megfelelően fiatalkorúval szemben a pénzbüntetés alkalmazásának további vagylagos
feltételei is vannak, nevezetesen:
-	önálló kereset (állandó munkaviszonyból vagy olyan folyamatos alkalmi
munkából származó rendszeres pénzbeli juttatás, amely lehetővé teszi, hogy a
fiatalkorú saját forrásból legyen képes a büntetés kifizetésére),
-	önálló jövedelem (pl. ösztöndíj, jogügyletből származó rendszeres bevétel, de
általában nem vonhatók e körbe a fiatalkorút vagy a gondozóját megillető szociális
juttatások), vagy
-	megfelelő vagyon (olyan ingó vagy ingatlan tárgy, ami kizárólag a fiatalkorú
tulajdonában áll, értéket képvisel és végrehajtás alá vonható).
A pénzbüntetés gyakoribb alkalmazását segítheti, hogy a Javaslat fiatalkorúak
vonatkozásában lejjebb viszi az egy napi tétel legalacsonyabb és legmagasabb összegét,
egyúttal a napi tétel felső határát is alacsonyabban határozza meg. Ezek alapján
fiatalkorúakkal szemben pénzbüntetésként legalább hétezer-ötszáz, legfeljebb tizenkétmillió-
ötszázezer forint szabható ki.
A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén először a pénzbüntetés végrehajtását kell
megkísérelni, és csak behajthatatlansága esetén kell azt szabadságvesztésre átváltoztatni.
a 114. §-hoz
265
A Javaslat a fiatalkorúakra vonatkozóan, a hatályos Btk.-hoz hasonlóan, a kiutasítás
szabályait a felnőtt elítéltekhez képest kedvezőbben állapítja meg. A korlátozás értelmében
fiatalkorúval szemben kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés
kiszabása esetén lehet helye, ha az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot
jelentősen veszélyeztetné, és ha nem sérül a fiatalkorú családi élet tiszteletben tartásához való
joga. Ez utóbbi az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 8.
cikke által védett jog.
a 115. §-hoz
A közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásának feltétele végrehajtandó
szabadságvesztés kiszabása. A Javaslat ezzel szemben fiatalkorúak esetében csak legalább
egyévi végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén engedi meg a mellékbüntetés
alkalmazását.
a 116. §-hoz
A Javaslat változtatás nélkül átveszi a próbára bocsátás hatályos jogban meglévő, a
fiatalkorúakra nézve az általánosnál kedvezőbb szabályait. Eszerint fiatalkorú a büntetési tétel
felső határára tekintet nélkül bármely bűncselekmény elkövetése esetén próbára bocsátható.
A Javaslat a próbaidő tartamát és meghatározásának módját is a hatályos Btk.
vonatkozó szabályával megegyezően állapítja meg. Eszerint a próbaidő egy évtől két évig
terjedhet, szemben a felnőttekre meghatározott egy évtől három évig terjedő tartammal, a
próbaidőt a fenti tételkeretek között években és hónapokban lehet meghatározni.
a 117. §-hoz
A közérdekű munkára ítéléshez hasonlóan jóvátételi munka is akkor alkalmazható, ha
a fiatalkorú az ítélet meghozatalakor tizenhatodik életévét már betöltötte.
a 118. §-hoz
A fiatalkorúak esetében fontos szerepe van a családi kötelékek megtartásának, ezért a
Javaslat nem teszi lehetővé a kitiltást arról a településről, amelyben a fiatalkorú családja él.
a 119. §-hoz
A 69. § megkülönbözteti a pártfogó felügyelet elrendelésének kötelező és
mérlegelésen alapuló eseteit. A fiatalkorúak helyes irányú fejlődése érdekében szükséges,
hogy rájuk nézve valamennyi esetben (feltételes szabadság tartama, próbaidő, ideiglenes
elbocsátás tartama, a vádemelés elhalasztásának tartama alatt, illetve jóvátételi munkavégzés
mellett) kötelező legyen a pártfogó felügyelet elrendelése.
a 120-122. §-hoz
A javítóintézeti nevelés az egyetlen olyan intézkedés, amely csak fiatalkorú
elkövetőkkel szemben alkalmazható. Javítóintézeti nevelés elrendelésére bármilyen
bűncselekmény elkövetése esetén sor kerülhet, ha a fiatalkorú nevelése érdekében intézeti
elhelyezése szükséges.
266
A bíróság az ítéletében a javítóintézeti nevelés tartamát a szabadságvesztés
büntetéshez hasonlóan években és hónapokban állapítja meg. Tekintettel arra, hogy a
javítóintézeti nevelés leghosszabb tartama négy év, illetve aki huszonegyedik életévét
betöltötte, azt el kell bocsátani az intézetből, a Javaslat kimondja, hogy javítóintézeti nevelés
nem rendelhető el azzal szemben, aki az ítélethozatalkor huszadik életévét már betöltötte. A
javítóintézeti nevelés leghosszabb tartamának felemelése a büntethetőségi korhatár szektorális
leszállításával függ össze (a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét be nem
töltött személyekkel szemben a javítóintézeti nevelés a legszigorúbb szankció).
Ha alaposan feltehető, hogy a nevelő jellegű intézkedés célja a továbbiakban az
intézeten kívül, pártfogó felügyelő irányításával is elérhető, akkor a javítóintézeti nevelésből
való ideiglenes elbocsátásnak van helye. Az ideiglenes elbocsátás további feltétele azonban
az, hogy a fiatalkorú a javítóintézeti nevelés fele részét, de legalább egy évet töltsön el a
javítóintézetben. Az ideiglenes elbocsátás minimális tartama egy év. A javítóintézeti
nevelésből ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú a Javaslat 119. §-a alapján kötelezően pártfogó
felügyelet alatt áll.
Az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének a Javaslat meghatározza mind a kötelező,
mind a mérlegelésen alapuló eseteit. Kötelező az ideiglenes elbocsátás megszüntetése, ha a
fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt - a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett
bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésen kívül - szabadságvesztésre
ítélik, vagy javítóintézeti nevelését rendelik el. Mérlegelés alapján akkor van helye az
ideiglenes elbocsátás megszüntetésének, ha a fiatalkorúval szemben a bíróság más büntetést
szab ki vagy más intézkedést alkalmaz. Az ideiglenes elbocsátás megszüntethető akkor is, ha
a fiatalkorú megszegi a pártfogó felügyelet magatartási szabályait. Erről a büntetés-
végrehajtási bíró rendelkezik.
Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő
értelemszerűen nem számít be a javítóintézeti nevelésbe.
Ha a fiatalkorú a javítóintézeti nevelésre ítélés után újabb bűncselekményt követ el, és
emiatt a javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik, a fiatalkorút indokoltnak tűnik elkülöníteni a javítóintézetben
elhelyezett társaitól, ezért a Javaslat ebben az esetben a szabadságvesztés végrehajtását
rendeli el. Ilyenkor a javítóintézeti nevelés helyébe is szabadságvesztés lép, az átváltoztatás
során két napi javítóintézeti nevelésnek egy napi szabadságvesztés feleltethető meg.
a 123. §-hoz
1.	A büntetési tételek felső határát fiatalkorúaknál a Különös Részben és a 109. § (2)-
(3) bekezdéseiben írt szabályok egybevetésével kell megállapítani. A Javaslat a halmazati
büntetés felső határát illetően fiatalkorúaknái az általános szabályhoz képest az alábbi
korlátokat állítja fel:
-	tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú által elkövetett, életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén a húszévi
szabadságvesztést,
-	tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú által elkövetett, tíz évet meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, illetve tizenhatodik életévét be
267
nem töltött fiatalkorú által elkövetett, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is
büntethető bűncselekmény esetén a tizenöt évi szabadságvesztést,
-	ha a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama öt év (az előbbi
eseteket kivéve), a hét év hat hónapot
nem haladhatja meg a halmazati büntetés.
2.	A Javaslat 81. § (4) bekezdése, illetve 90. § (2) bekezdése alapján, ha a
bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három súlyos erőszakos személy
elleni bűncselekmény, akkor a legsúlyosabb büntetési tétel, illetve erőszakos többszörös
visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó súlyos
erőszakos személy elleni bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére
emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a
bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a törvény szerint az
elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
Mivel a Javaslat 41. § (1) bekezdése kizáija életfogytig tartó szabadságvesztés
kiszabását huszadik életévét be nem töltött személyek vonatkozásában, szükséges arról
rendelkezni, hogy a fenti szabályt e személyi kör vonatkozásában hogyan kell alkalmazni. A
Javaslat ezért kimondja, hogy fiatalkorúval szemben ilyen esetekben is határozott tartamú
(tizenhatodik életévét be nem töltött személy esetén legfeljebb tizenöt, tizenhatodik életévét
betöltött személlyel szemben legfeljebb húsz évig tartó) szabadságvesztést kell kiszabni.
a 124. §-hoz
Több javítóintézeti nevelés „találkozása” esetén egységes intézkedésként úgy kell
megállapítani a javítóintézeti nevelés tartamát, hogy az érje el a leghosszabb tartamú
javítóintézeti nevelés tartamát, de ne haladja meg az elrendelt javítóintézeti nevelések
együttes tartamát. A javítóintézeti nevelés ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális
négy évet.
a 125. §-hoz '
Függetlenül attól, hogy az előzetes letartóztatás foganatosítása javítóintézetben vagy
büntetés-végrehajtási intézetben történt-e [Be. 454. § (2) bekezdés], annak tartamát (továbbá a
házi őrizet teljes idejét is) a Javaslat szerint a javítóintézeti nevelésbe, illetve - a 92. § (1)
bekezdése alapján - a szabadságvesztésbe, az elzárásba, a pénzbüntetésbe, illetve a közérdekű
munkába be kell számítani.
A szabadságvesztés, az elzárás, a pénzbüntetés, illetve a közérdekű munka esetén a
beszámítást az általános szabályok szerint kell elvégezni, egynapi javítóintézeti nevelésnek
pedig egynapi előzetes fogvatartás, illetve három napi házi őrizetnek felel meg.
a 126. §-hoz
A mentesítés általános szabályait a Javaslat X. fejezete tartalmazza. A fiatalkorúakra -
hatékonyabb reintegrációjukat elősegítendő - a törvényi, illetve a bírósági mentesítés
szabályai az általános normáktól részben eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, így a fiatalkorú
mentesül a törvény erejénél fogva
268
-	ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, az ítélet jogerőre
emelkedésének napján (felnőtt korúaknái a próbaidő leteltének a napján áll be a
mentesítés),
-	szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú
szabadságvesztésre ítélése esetén a büntetés kitöltésének, illetve végrehajthatósága
megszűnésének napján (felnőtt korúak tekintetében a büntetés kitöltésének vagy
végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év elteltével áll be a
mentesítés)
-	a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított
három év elteltével, amennyiben szándékos bűncselekmény miatt egy évet
meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélték (felnőtt korúaknái a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága
megszűnésének napjától számított öt év elteltével áll be a mentesítés).
Az utólagos bírósági mentesítés szabálya annyiban kedvezőbb a fiatalkorúakra nézve,
hogy az egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetés kitöltése után, amennyiben a
terhelt a törvény erejénél fogva nem mentesült, az azonnal kérelmezhető, és érdemesség
esetén alkalmazható. A fiatalkorúaknál tehát nincs szükség a törvényi mentesítés kapcsán
megállapított idő fele részének az elteltére.
a 127. §-hoz
A Javaslat 127. § (1) bekezdése rögzíti a katonának minősülő személyek büntetőjogi
meghatározását, ennek értelmében katona a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja,
illetve bizonyos feltételek esetén a rendőrség hivatásos állományú tagja (ha csapaterős
feladatot hajt végre, vagy őrszolgálatot lát el), a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos
állományú tagja (ha kötelékben lép fel, tömegoszlatást végez, vagy őrszolgálatot lát el), és a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagja (ha konkrét veszélyelhárítást végez vagy
meghatározott fokozatú készültségben van).
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. §-a
alapján katonai szolgálatot a Honvédség szervezeteinél kell teljesíteni, így a Magyar
Köztársaságban fegyveres erő jelenleg kizárólag a Magyar Honvédség. A Honvédség
tényleges állományába tartoznak a hivatásos katonák, a szerződéses katonák, a szolgálatot
teljesítő önkéntes tartalékos katonák, a katonai felsőoktatási intézmény honvédségi
ösztöndíjas, valamint szakképzésben résztvevő hallgatói, a katonai középfokú oktatási
intézmények hallgatói, a megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a hadköteles
katonák, valamint - külön törvény szerint -a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok katonái.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) rögzíti, hogy
a rendőrség személyi állományában hivatásos rendőrök teljesítenek szolgálatot, akik a büntető
anyagi jog szerint katonák, ha csapaterős feladatot hajtanak végre, vagy őrszolgálatot látnak
el.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvényre tekintettel a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai is
katonának minősülnek, ha kötelékben lépnek fel, tömegoszlatást végeznek vagy őrszolgálatot
látnak el..
269
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kát.) rendelkezései szerint a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek
tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak, ezért
a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagjai katonák a büntető törvény
alkalmazásában, ha konkrét veszélyelhárítást végeznek, vagy meghatározott fokozatú
készültségben vannak, amely tulajdonképpen a minősített időszakban, illetve
katasztrófaveszély időszakában történő feladatellátást jelenti.
A fegyveres erő és a rendvédelmi szervek állományában nem csak hivatásos katonák,
hanem pl. köztisztviselők és közalkalmazottak is folytatnak különböző jellegű tevékenységet.
E személyi körhöz tartozók azonban a szervezeti egységgel nem szolgálati viszonyban álló
hivatásos állományú tagok, így a büntetőjogi rendelkezések alkalmazásakor nem tekinthetők
katonának, ezért bűncselekmény elkövetése esetén - a tárgyi összefüggés esetét kivéve - nem
tartoznak a katonai büntetőeljárás hatálya alá.
A Javaslat 127. § (2) bekezdése alapján a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Javaslat 127. § (3) bekezdése alapján - tekintettel a katonai bűncselekmények jogi
tárgyára - katonai bűncselekményt tettesként csak katona követhet el. Általános szabály, hogy
a katonai bűncselekmény részese viszont bárki lehet.
a 128. §-hoz
A Javaslat 128. §-a egyrészt biztosítja a szövetséges haderőben szolgálatot teljesítő
külföldi katonának a magyar katonával teljesen azonos fokú védelmét, másrészt pedig rendezi
a szövetséges haderővel együtt tevékenykedő magyar katonák szolgálati rendjének és
függelmi viszonyainak fő kérdéseit.
A Javaslat 128. § (1) bekezdése szabályozza azon feltételeket, amikor a más állam
katonája ellen elkövetett katonai bűncselekmény a magyar Btk. alapján von maga után
büntetőjogi következményeket. A törvényi tényállás szerint két ilyen eset van. Az egyik,
amikor a magyar büntető anyagi jog szerint katonának tekintendő személy, vagyis magyar
állampolgárságú katona a Javaslat XLV. Fejezetében szabályozott valamelyik katonai
bűncselekményt a szövetséges fegyveres erő katonájával szemben, a szolgálati feladat közös
ellátása alatt követi el. A másik eset, amikor a magyar katona külföldi hadműveleti területen
végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius művelet keretében,
illetőleg egyéb külföldi szolgálat során más állam katonájával szemben, a szolgálati feladat
közös ellátása alatt követi el a katonai bűncselekményt.
A szövetséges fegyveres erő meghatározásán belül a katona fogalmát a 128. § nem
határozza meg, mivel e fogalmat a NATO alapdokumentumai tartalmazzák. A szövetséges
fegyveres erő katonájának, illetve a más állam katonájának minősülő személy fogalmának
meghatározásakor a Javaslat a katona fogalmát kiterjeszti a szövetséges fegyveres erő állama,
illetve a más állam rendőrségének és a polgári védelmi szolgálatának tagjára is. A magyar
katona által külföldön elkövetett, nem katonai bűncselekmény megítélésére továbbra is a
Javaslat általános szabályai az irányadók.
270
A békefenntartásról az Egyesült Nemzetek Alapokmánya all. Cikkben rendelkezik.
A béke veszélyeztetése, a béke megszegése és a támadó cselekmények eseteiben lehetséges
eljárás részletesebb szabályait az Alapokmány VII. Fejezete tartalmazza.
a 129. §-hoz
A Javaslat 129. §-a azon katonai bűncselekmények tekintetében tágítja ki a magyar
Btk. alkalmazási körét, amelyeknek meghatározott sértettje nincs, hanem közvetlenül a
katonai szolgálati rendet, a függelmi viszonyokat sérti vagy veszélyezteti.
Ez a rendelkezés a katonai bűncselekményeket szabályozó XLV. Fejezet hatályát
teijeszti ki arra az esetre, amikor a magyar katonának minősülő személy a szövetséges
fegyveres erőknél teljesít szolgálatot, és ezen szolgálata során követi el valamelyik katonai
bűncselekményt. Ugyancsak idetartozik az az eset is, amikor a magyar katona külföldi
hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius
művelet keretében követ el a XLV. Fejezetbe ütköző, tényállásszerű elkövetési magatartást.
a 130. §-hoz
A Javaslat 130. § (1) bekezdése a parancsot végrehajtó katona büntetőjogi felelősségét,
illetve annak speciális korlátját határozza meg. Ennek értelmében nem büntethető a katona a
parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával
bűncselekményt követ el.
A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek akkor tudják ellátni feladataikat, ha a
katonának minősülő személyek közt szigorú alá- és fölérendeltség érvényesül. A függelmi
viszonyok rendszerében az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák
tevékenységének irányítása, az elöljáró, akire pedig irányítási jogköre kiterjed, az alárendelt.
Az elöljáró elsősorban parancsok és intézkedések kiadásával szerez érvényt akaratának. A
parancs meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás.
A parancsot az elöljárónak határozottan és úgy kell kiadni, hogy az félreérthetetlen
legyen az alárendelt számára, és a parancs címzettje képes legyen annak végrehajtására. A
katona viszont a parancsot ellentmondás nélkül, a kellő időben, a legjobb tudása szerint és
maradéktalanul köteles teljesíteni. Az alárendelt tehát köteles végrehajtani a parancsot,
viszont cselekményéért nem büntethető, mivel a Javaslat az alárendeltet mentesíti a felelősség
büntetőjogi vállalása alól. Abban az esetben, ha az alárendelt felismerte azt, hogy a parancs
teljesítésével bűncselekményt követ el, és ennek ellenére végrehajtja az utasítást, őt tettesként
kell cselekménye miatt felelősségre vonni. A katona csak a nyilvánvalóan bűncselekmény
végrehajtására irányuló parancs teljesítését tagadhatja meg. Amennyiben a katona a parancs
jogellenességét a tartalmából és a kiadása körülményeiből azonnal és félreérthetetlenül nem
ismeri fel, annak a teljesítésével elkövetett bűncselekmény miatt - büntethetőséget kizáró ok
miatt — nem büntethető.
A Javaslat 130. § (2) bekezdése szerint a parancsra elkövetett bűncselekményért a
parancsot adó tettesként felel. Ez az eset is a közvetett tettesség fogalmi körébe tartozik akkor,
ha a katona nem tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, mivel ebben
az esetben a parancsot adó másik személyt, a parancsot teljesítő katonát „eszközként” használ
fel a szándékos bűncselekmény elkövetéséhez. Minderre tekintettel a törvény rendelkezik
arról, hogy a parancsot adó közvetett tettesként felel a parancsra elkövetett bűncselekményért,
271
ha a katona nem tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. Abban az
esetben, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, akkor
mind ő, mind a parancsot adó tettesként felel.
a 131. §-hoz
A Javaslat egy speciális büntethetőséget megszüntető okot határoz meg. E speciális
büntethetőséget megszüntető ok értelemszerűen nem vonatkozik a katonai bűntettet vagy az
egyéb köztörvényi bűncselekményt elkövetőkre, csupán a kisebb tárgyi súlyú katonai vétséget
megvalósítókra.
A Javaslat 131. §-a olyan büntethetőségi akadály, amely a Javaslat 25. § e) pontjában
foglalt egyéb ok, és nem tartozik az elévülés körébe. A tettes szolgálati viszonyának
megszűnése után az egy év eltelte abszolút eljárást megszüntető ok, és azt nem befolyásolja az
sem, ha az ügyben időközben nem jogerős határozat született, mivel az elbírálás időpontja
alatt ebben az esetben a jogerős határozat meghozatalának az időpontja értendő.
Az egy év elteltét a bűncselekmény elbírálásának időpontjában kell vizsgálni.
A Javaslat 131. § rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak a társtettesekre is. A
törvény azonban a társtettesek közül kizárólag annak az elkövetőnek a büntethetőségét
szünteti meg, akinek a szolgálati viszonya megszűnése óta az egy év ténylegesen eltelt.
Egyértelműen következik a törvény szövegéből, hogy a katonai vétségek részesei is a tettes
szolgálati viszonyának megszűnésétől számított egy éves határidőn belül büntethetők. A
részesek mindaddig felelősségre vonhatók, amíg a tettesek bármelyikének is fennáll a
büntethetősége.
a 132. §-hoz
A Javaslat szerint, ha a katona elkövető a szolgálatban megtartható, katonai fogdában
kell végrehajtani a katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó fogházbüntetést, illetve az
elzárást. A katonai fogdában végrehajtandó fogházbüntetés kiszabása esetén az elítélt
szolgálati viszonya - pusztán amiatt, hogy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték — nem
szűnik meg, büntetése letöltése után a szolgálatot folytathatja. A katonai fogda nem a
szabadságvesztés büntetés egyik végrehajtási fokozata, hanem olyan sajátos végrehajtási mód,
amely kizárólag a Javaslat 132. § (1) bekezdésében írt feltételek együttes megléte esetén
alkalmazható a katonának minősülő elkövetőkkel szemben. A büntetés-végrehajtás célja
ekkor az, hogy az elítéltek a szabadságelvonás ideje alatt se kerüljenek ki a szolgálati rend és
fegyelem hatálya alól.
A speciális végrehajtási mód alkalmazhatóságának egyik törvényi feltétele, hogy a
bíróság ítéletében meghatározott szabadságvesztés időtartama nem haladhatja meg az egy
évet. További feltétel, hogy a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozat csak fogház
lehet. A minden elkövetőre vonatkoztatható szabály szerint a büntetés kiszabásánál irányadó
körülményekre - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára -
tekintettel a törvényben előírtnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg, ez a
rendelkezés ennek ebben az esetben is alkalmazható.
Meg kell jegyezni, hogy katonánál a közügyektől eltiltás, illetőleg a lefokozás vagy a
szolgálati viszony megszüntetés katonai mellékbüntetések alkalmazása egyúttal a szolgálati
272
viszony megszűnését is eredményezik, ezért nem teszik lehetővé a szabadságvesztés katonai
fogdában való végrehajtását.
Ha az ügydöntő határozat kihirdetése után az elítélt szolgálati viszonya megszűnt, a
büntetést, illetőleg annak hátralévő részét a Javaslat alapján fogházban kell végrehajtani.
a 133. §-hoz
Katonával szemben összbüntetésre katonai és nem katonai büntetőeljárásban egyaránt
helye van. Az összbüntetési eljárás katonával szembeni lefolytatásakor is irányadó a Javaslat
93-96. §-ában írt törvényi előfeltételek megléte. Az összbüntetési eljárás lefolytatásakor
fokozottan kell vizsgálni, hogy az elítélt megtartható-e a katonai szolgálatban. Egyúttal
figyelemmel kell lenni a Javaslat 132. § (1) bekezdésében írtakra, ezért az összbüntetésül
megállapított szabadságvesztés tartama nem haladhatja meg az egy évet.
a 134. §-hoz
A Javaslat értelmében katonai szolgálati viszonyának fennállása alatt a katonával
szemben közérdekű munka büntetés nem szabható ki.
A katonai életviszonyok között e büntetési nem alkalmazhatósága nem egyeztethető
össze a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek működésével. Az ott szolgálatot teljesítő
hivatásos és szerződéses állományú katonáknak ugyanis a szolgálati rendhez és fegyelemhez
kötődő tevékenységet kell ellátni. Ily módon bizonyos esetekben akár a pihenő, vagy a
szabadnapon is készenlétben kell állniuk a szolgálati feladat végrehajtására. Mivel a
közérdekű munkára ítélt köteles a részére meghatározott munkát elvégezni, amire - ha a
jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon,
vagy a szabadidejében díjazás nélkül kerül sor, katonával szemben a szolgálati viszony
tartama alatt közérdekű munka büntetés nem szabható ki.
Nem alkalmazható közérdekű munka büntetés azzal a terhelttel szemben sem, aki a
bűncselekmény megvalósulásakor még polgári személy volt, de a cselekmény érdemi
elbírálásakor már a fegyveres erők tényleges, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos
állományú tagja.
Nincs viszont akadálya a közérdekű munka kiszabásának, ha az elkövető tényleges
katonai szolgálati ideje alatt követett el bűncselekményt, de az ügy elbírálásakor már a
szolgálati viszonya időközben megszűnt.
a 135. §-hoz
Katonának tekintendő személyekkel szemben nem csupán a Javaslat 33. §-ában
rögzített egyes büntetéseket, illetve közügyektől eltiltás mellékbüntetést, hanem az e
fejezetben szabályozott speciális katonai büntetéseket és mellékbüntetéseket is lehet
alkalmazni.
A katonai szolgálati viszony az általánostól eltérő, sajátos „munkahelyi”
követelményeket támaszt a katonával szemben, tevékenységi körét a függelmi viszonyok
rendjében kell ellátnia. A függelmi viszonyok hierarchiájában a katonák rendfokozatot
viselnek, ami a szolgálat teljesítése során elért katonai, szakmai ismeretek meghatározott
273
szintjét és a szolgálatban eltöltött időt is kifejezi. A katona jól teljesített szolgálatának az
elismerése lehet az előléptetés, a magasabb rendfokozatba léptetés. Bűncselekmény
elkövetése esetén ezért a katonával szemben a rendfokozatot, illetve a szolgálati viszonyt
érintő joghátrány alkalmas eszköz lehet az egyéni és az általános prevencióra.
A katonai büntetések más büntetés mellett és önállóan is kiszabhatok. A katonai
büntetéseknek, a lefokozásnak és a szolgálati viszony megszüntetésének önálló büntetésként
történő alkalmazhatóságának indoka, hogy ezek a büntetések a választott élethivatás
befejezését is jelenthetik, ezért hatásuk más büntetéssel felérő, sőt esetenként azt meg is
haladó lehet. Önálló büntetésként való alkalmazhatóságuk feltétele azonban az, hogy a katona
terhére megállapított bűncselekmény büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél ne legyen
súlyosabb.
A törvény rögzíti azt, hogy a katonai büntetés alkalmazásának nincs helye, ha a
katonát a közügyektől eltiltják. Ennek indoka, hogy amennyiben a katonát a közügyektől
eltiltják, akkor az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti a katonai rendfokozatát és az eltiltás
hatálya alatt nem is érhet el katonai rendfokozatot, tehát a lefokozás, illetve a szolgálati
viszony megszüntetése okafogyott lenne.
Emellett katonával szemben is kizárólag akkor alkalmazható közügyektől eltiltás
mellékbüntetés, ha vele szemben végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki. A szolgálati
viszonyt szabályozó külön törvények kizárják azt, hogy a katona hivatásos vagy szerződéses
szolgálatot lásson el akkor, ha vele szemben a bíróság végrehajtandó szabadságvesztést
szabott ki. Ekkor ugyanis a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Ez
úgyszintén feleslegessé teszi a lefokozást vagy szolgálati viszony megszüntetését.
a 136. §-hoz
Katonával szemben a két katonai mellékbüntetés - a rendfokozatban visszavetés és a
várakozási idő meghosszabbítása - önállóan nem alkalmazható, csak büntetés (de nem
katonai büntetés) mellett szabható ki. A katonai büntetések ugyanis kizárják a rendfokozatban
visszavetés és a várakozási idő meghosszabbítása alkalmazását.
A törvény a katonai büntetéseknél írtakkal azonos okok alapján a katonai
mellékbüntetések esetén is rögzíti, hogy katonai mellékbüntetés alkalmazásának nincs helye,
ha a katonát a közügyektől eltiltják.
a 137. §-hoz
A törvény nem határozza meg pontosan, hogy a lefokozás katonai mellékbüntetés
kiszabására mely esetekben kerülhet sor, csak annyit mond ki, hogy lefokozást az elkövető
rendfokozatra méltatlanná válása esetén kell alkalmazni. A katonai mellékbüntetések közül a
lefokozás a legsúlyosabb katonai mellékbüntetés, a lefokozással járnak a legkomolyabb
kihatású hátrányok, mivel alkalmazásával a katona elveszíti rendfokozatát, valamint a
hivatását.
A rendfokozat további viselésére méltatlanná válás feltételeinek megállapítására a
Legfelsőbb Bíróság még a Legf. Bír. Eln. Tan. Kát. Törv. 193/1981. számú határozatában
adott ma is érvényes iránymutatást. Eszerint a lefokozás alkalmazásánál fokozottan kell
vizsgálni a büntetés céljainak érvényesülését, és nem hagyható figyelmen kívül az elkövetett
274
cselekmény tárgyi súlya, jellege, a szolgálati rendre és fegyelemre, valamint a rendfokozat
tekintélyére gyakorolt hatása. Ugyanakkor tekintettel kell lenni a katona egész addigi
pályafutására. így nem hagyható meg rendfokozatában általában az a katona, aki olyan
jellegű, akár kisebb súlyú bűncselekményt valósít meg, amely a rendfokozatának, elöljárói
mivoltának a tekintélyét az alárendeltek körében, vagy akár e körön kívül is sérti.
A korrupciós bűncselekményt elkövető katonával szemben például nem lehet
eltekinteni e mellékbüntetés kiszabásától. Minden esetben megfontolandó a súlyosabb
megítélésű katonai bűncselekmények elkövetőivel szemben a lefokozás alkalmazása.
a 138. §-hoz
A lefokozás után a szolgálati viszony megszüntetése a legsúlyosabb katonai
mellékbüntetés. Hivatásos és szerződéses katonával szemben a szolgálati viszony e
mellékbüntetés alkalmazásával is megszűnik.
Hasonlóság a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése között az, hogy mindkét
esetben megszűnik a katona szolgálati viszonya. Az a különbség a két büntetés között, hogy
lefokozással a katona elveszíti rendfokozatát is, nem csupán a katonai beosztásából eredő
megélhetési forrását, míg a szolgálati viszony megszüntetésénél a rendfokozat érintetlen
marad, így a katona tartalékállományba kerül.
a 139. §-hoz
A Javaslat a hatályos Btk.-val azonos módon állapítja meg a rendfokozatban visszavetés
szabályait. E mellékbüntetéssel a katona eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül annál,
amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel.
A rendfokozatban visszavetést akkor kell alkalmazni, ha a bűncselekmény a
rendfokozat tekintélyének sérelmével jár, de lefokozásra nincs szükség. Ebben az esetben
tehát a rendfokozat sérelme nem éri el azt a mértéket, amely már a rendfokozattól megfosztást
indokolja.
A katonai illetmény nemcsak a beosztáshoz, hanem a rendfokozathoz is igazodik, ezért
az alacsonyabb rendfokozatba kerülés jövedelemcsökkenéssel jár, amellett, hogy komoly
erkölcsi hátrányt is jelent.
Amikor a bíróság katonai mellékbüntetést alkalmaz, akkor a rendfokozatban
visszavetés kiszabásánál az elbíráláskori helyzetet kell figyelembe venni. Ezért az ügydöntő
határozat kihirdetésekor viselt rendfokozatból kell a katonát visszavetni, ami csak eggyel
alacsonyabb rendfokozatba történhet. A bíróságnak rendelkeznie kell arról is, hogy a
katonának mennyi időt kell az alacsonyabb rendfokozatban eltöltenie. A Javaslat ennek
legrövidebb és leghosszabb tartamát a hatályos Btk.-val megegyezően állapítja meg. Eszerint
az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő időt egy évtől két évig terjedő tartamban kell
meghatározni. E keretek között lehetőség nyílik az egyéniesítésre.
a 140. §-hoz
A Javaslat módosítás nélkül átveszi a várakozási idő meghosszabbítására vonatkozó
hatályos törvényi rendelkezéseket.
275
E mellékbüntetés a legenyhébb következményekkel járó katonai mellékbüntetés.
Alkalmazására csak olyan rendfokozattal bíró katonával szemben kerülhet sor, akinek a
magasabb rendfokozatba való előléptetését a jogszabály meghatározott várakozási idő
elteltével kötelezően írja elő. Ilyen várakozási időt csak a hivatásos állományhoz tartozók
tekintetében állapít meg a jogszabály.
A várakozási idő meghosszabbítás katonai mellékbüntetés alkalmazására akkor
kerülhet sor, ha a bűncselekmény elkövetése sérti a rendfokozat tekintélyét, de nem indokolt
súlyosabb mellékbüntetés vagy büntetés kiszabása.
A várakozási idő meghosszabbítása esetén meghosszabbodik a katonának a soron
következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje. A (2) bekezdésben írtaknak
megfelelően a várakozási időt akkor kell meghosszabbítani, ha a katonának az előléptetést
hosszabb várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie.
Az (1) bekezdés értelmében a várakozási idő meghosszabbítását években kell
meghatározni, tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt várakozási idő felét. A
várakozási idő meghosszabbítása akkor kezdődik, amikor esedékessé válik a katona soron
következő előléptetése.
a 141. §-hoz
A Javaslat nem változtat a mentesítés szabályain. Előzetes mentesítésnek van helye, ha
a szabadságvesztést katonai fogdában kell végrehajtani. A büntetett előélethez fűződő
hátrányos következmények alóli mentesülés a büntetés kitöltésének, illetve végrehajthatósága
megszűnésének a napján következik be. Egyebekben az előzetes mentesítésre az általános
szabályok az irányadók. így az érdemesség elbírálásánál az elkövetett bűncselekmény
jellegének és tárgyi súlyának van jelentősége, de nem hagyható figyelmen kívül az elkövető
személyisége, életvitele, és a cselekményt megelőzően tanúsított magatartása sem.
A (2) bekezdés alapján a katonai mellékbüntetés alkalmazása nem akadályozza az
elítélt mentesítését.
a XIII. Fejezethez
(Az emberiesség elleni bűncselekmények)
A hatályos Btk. XI fejezete tartalmazza az emberiség elleni bűncselekményeket. E
fejezet két cím, a béke elleni bűncselekmények, illetve a háborús bűncselekmények alatt
tartalmazza az egyes tényállásokat. A Javaslat nemzetközi egyezmények, különös tekintettel a
Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma (a továbbiakban: Statútum) rendelkezéseire
figyelemmel két külön fejezetben, az emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a
háborús bűncselekmények című fejezetben szabályozza újra ezeket a tényállásokat.
A védett jogtárgy alapján a Javaslat a Statútum által büntetni rendelt népirtást és
emberiesség elleni bűncselekményt önálló fejezetbe helyezi egy további - szintén nemzetközi
szerződés által büntetni rendelt - bűncselekménnyel, az apartheiddel együtt. Mindkét fejezet
az emberiség „lelkiismeretének” védelmét, az ember ember mivoltának minden körülmények
között való megőrzésének fontosságát tagadó bűncselekményeket tartalmaz. Amíg azonban a
népirtás, az apartheid és az emberiesség elleni bűncselekmény az ember, az áldozatok
276
oldaláról közelíti meg a kérdést, addig a háborús bűncselekmények alapvetően a háború
jogának (ius in bello) megszegését szankcionálják. Mindezek alapján e fejezetbe a következő
bűncselekmények kerülnek:
-	népirtás,
-	emberiesség elleni bűncselekmény,
-	apartheid,
-	parancsnok vagy hivatali vezető felelőssége.
a 142. §-hoz
A Statútum mellett a népirtás megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. december
9. napján kelt nemzetközi egyezmény (kihirdette: az 1955. évi 16. törvényerejű rendelet) is
büntetni rendeli a népirtást.
A bűncselekmény közvetlen jogi tárgya a nemzeti, népi, faji és vallási csoportok
létéhez, elnyomástól mentes életéhez fűződő társadalmi érdek. E bűncselekmény alkalmazása
szempontjából csoporton azon személyek közösségét kell érteni, akik nemzeti, népi, faji vagy
vallási szempontból összetartoznak, illetve az adott csoporthoz tartozónak vallják magukat. A
bűncselekmény alanya bárki lehet, az is elkövetheti, aki maga is a csoporthoz tartozik.
Elkövetési magatartások lehetnek:
-	az emberölés,
-	a súlyos testi vagy lelki sérelem okozása (olyan bántalmazás vagy lelki gyötrelem,
amely a sértett lelki egészségének legalább időszakos felborulásával jár, emlékezetében
tartós, határozottan rossz élményként jelentkezik) A Javaslat a Statútum 6. cikkének
történő megfelelés céljából a népirtás (1) bekezdés b) pontjából a hatályos
szabályozáshoz képest mellőzi a „csoporthoz tartozása miatt” fordulatot, tekintettel arra,
hogy az a tényállásban meghatározott célzat miatt teljesen felesleges, azt a Statútum
sem tartalmazza.
-	a csoport olyan életfeltételek közé kényszerítése, amelyek azt vagy annak egyes tagjait
pusztulással fenyegetik (olyan ráhatás, amelynek következtében a kényszerített egyének
életfeltételei, életkörülményei úgy változnak meg, hogy azok az elemi szükségletek
kielégítését sem biztosítják, és ezáltal a csoport vagy tagjai pusztulásának veszélyét
idézik elő.)
-	olyan intézkedés, amelynek célja a csoporton belül a születések megakadályozása,
-	csoportba tartozó gyermekek más csoportba való elhurcolása.
A cselekmény minden esetben célzatos, csak egyenes szándékkal követhető el.
A cselekmény rendkívüli súlyosságára tekintettel indokolt a bűncselekmény
előkészületi alakzatának szankcionálása is.
a 143. §-hoz
A Javaslat az emberiesség elleni bűncselekmény tényállását a Statútum 7. cikkére
figyelemmel határozza meg. Az emberiesség elleni bűncselekmények esetében közös elem,
hogy azok abban az esetben valósulhatnak meg, ha az elkövetési magatartást a lakosság elleni
átfogó vagy módszeres támadás részeként valósítják meg. Az átfogó és módszeres támadás
277
azonban nem jelenti azt, hogy a Javaslat értelmező rendelkezésében meghatározott háborúnak
kell fennállnia, sőt a háború idején elkövetett cselekmények esetén a háborús
bűncselekmények fejezetében meghatározott bűncselekmény megállapításának van helye.
A Javaslat szerinti tényállás és a Statútum rendelkezése közötti összhang
megteremtése a következőképpen biztosított:
Az (1) bekezdés a) pontja a Statútum 7. cikk (1) bekezdés a) pontjának való megfelelő
rendelkezést tartalmaz.
A Statútum a „kiirt” elkövetési magatartást használja a 7. cikk (1) bekezdés b)
pontjánál. A Statútumhoz kapcsolódó „A bűncselekmények tényállási elemei - Elements of
Crime” című magyarázata szerint a kiirtás olyan életfeltételek szándékos előidézése, többek
között a táplálékhoz és a gyógyszerhez jutás lehetőségétől való megfosztás, amely a népesség
egy részének pusztulását okozhatja. Ezen értelmező rendelkezésnek a Javaslat szövege
megfeleltethető [(1) bekezdés b) pont], amelyhez hasonló fogalmat a hatályos Btk. a népirtás
és az apartheid bűncselekménynél is alkalmaz.
Az (1) bekezdés c) pontja a Statútum 7. cikk 1. bekezdés d) pontjának való megfelelést
szolgálja.
Az (1) bekezdés d) pontja a Statútum 7. cikk 1. bekezdés c) pontjának való megfelelést
szolgálja. A rabszolgaságba taszításnak a Javaslat szerint az emberkereskedelem és a
kényszermunka tényállása feleltethető meg.
Az (1) bekezdés e) pontja a Statútum a 7. cikk 1. bekezdés e) pontjának való
megfelelést szolgálja. A személyi szabadságtól megfosztás mind a „bebörtönzés”, mind a
„fizikai szabadság elvonása” fogalmát lefedi.
Az (1) bekezdés f) pontja a Statútum 7. cikk 1. bekezdés g) pontjának való megfelelést
szolgálja, ahol lehet a Javaslat különös részi tényállásaira utalva. A „magzat kihordása”
fogalom szerepel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (a továbbiakban:
Eütv.), így az a hazai jogrendszerben bevett fogalomnak tekinthető.
Az (1) bekezdés g) pontja a Statútum 7. cikk 1. bekezdés f) pontjának való megfelelést
szolgálja. A kínzás súlyos testi vagy lelki sérelem okozását jelenti.
Az (1) bekezdés h) pontja a Statútum 7. cikk 1. bekezdés h) pontjának való
megfelelést szolgálja.
A cselekmény rendkívüli súlyosságára tekintettel indokolt a bűncselekmény
előkészületi alakzatának szankcionálása is.
a 144. §-hoz
Az apartheid hatályos tényállásán a Javaslat jelentősen nem változtat, az megfelel az
Apartheid bűncselekmények leküzdése és megbüntetése tárgyában 1973. november 30-án kelt
egyezmény (kihirdette az 1976. évi 27. törvényerejű rendelet) rendelkezéseinek. A Statútum
7. cikk 1. bekezdésének j) pontja rendelkezik a cselekmény büntetendőségéről. Ugyanakkor a
Javaslat büntetni rendeli az apartheid előkészületét.
278
Az apartheid bűncselekmény két elkövetési magatartása a csoport tagjának megölése
és a csoport vagy tagjának olyan életfeltételek közé kényszerítése, amelyeknek célja a csoport
teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítése. A bűncselekmény minden esetben célzatos, csak
egyenes szándékkal követhető el.
A hatályos Btk. 157. § (2) bekezdésében szabályozott egyéb apartheid
bűncselekményeket külön értelmező rendelkezés határozza meg.
a 145. §-hoz
A háborús bűncselekmények vonatkozásában az elöljárói vagy parancsnoki felelősség
a II. világháborút követően a Nürnbergi és a Tokiói Törvényszék előtt folytatott eljárásokban
kapott kiemelt figyelmet, pedig gyökere évszázadokkal korábbra, a XV. századig nyúlik
vissza. VII. Károly francia király rendeletet adott ki arra vonatkozóan, hogy seregében a
parancsnokok felelősséggel tartoznak az alárendeltjeik által a civil lakosság ellen elkövetett
bűncselekményekért, függetlenül attól, hogy részt vettek-e a bűncselekmények elkövetésében,
vagy sem. Az elöljárói felelősség mára kialakult, kimondottan cizelláltnak mondható
elméletét azonban valójában a II. világháborút követően a háborús bűnösök felelősségét
vizsgáló törvényszékek gyakorlata alapozta meg, amelyet a jugoszláviai és a ruandai
emberiesség és háborús bűncselekményeket vizsgáló törvényszékek fejlesztettek tovább, és
általánosan elfogadott, nemzetközi büntetőjogi kodifikált szabállyá a Statútum elfogadásával
vált.
A Statútum 28. cikkének a) és b) pontja a katonai parancsnok és más elöljárók
büntetőjogi felelősségét állapítja meg a következők szerint:
„(a) A katonai parancsnokot vagy a katonai parancsnokként ténylegesen eljáró
személyt büntetőjogi felelősség terheli a Bíróság joghatóságába tartozó bűntettek miatt, ha
azokat a tényleges parancsnoksága és ellenőrzése, vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alatt
álló erők követik el, feltéve, hogy ezen erők fölött nem gyakorolt megfelelő ellenőrzést, ha:
(i)	A katonai parancsnok vagy személy tudta, vagy az akkori körülmények között
tudnia kellett volna, hogy erői ilyen bűntetteket követnek el vagy szándékoznak elkövetni; és
(ii)	Az a katonai parancsnok, vagy személy hatáskörében nem tett meg minden
szükséges és indokolt intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza vagy megfékezze a
bűntettek elkövetését, vagy hogy átadja az ügyet a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak
vizsgálat és büntetőeljárás lefolytatása céljából;
(b) Az (a) pontban nem említett felettes és alárendelt közötti viszonyok tekintetében a
felettes büntetőjogilag felelős a Bíróság joghatóságába tartozó bűntettek miatt, ha azokat a
tényleges hatalma és ellenőrzése alatt álló alárendeltjei követik el, annak következtében, hogy
az alárendeltjei fölött nem gyakorolt megfelelő ellenőrzést, ha:
(i)	A felettes tudta, hogy alárendeltjei ilyen bűntetteket követtek el vagy szándékoztak
elkövetni, vagy tudatosan figyelmen kívül hagyta az egyértelműen erre utaló információt;
(ii)	A bűntettek az elöljáró tényleges felelősségébe és ellenőrzése alá tartozó
tevékenységeket érintettek; és
(iii)	A felettes hatáskörében nem tette meg az összes szükséges és indokolt intézkedést
annak érdekében, hogy megakadályozza vagy megfékezze elkövetésüket, illetve átadja az
ügyet a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak vizsgálat és büntetőeljárás lefolytatása
céljából. ”
279
A Javaslat ennek megfelelően az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús
bűncselekmények fejezetcímek alá tartozó bűncselekmények vonatkozásában megteremti a
katonai elöljárók, illetve a katonai elöljáróként ténylegesen eljáró személyek [a) pont],
továbbá a vezető beosztással rendelkező hivatalos vagy külföldi hivatalos személyek [b) pont]
felelősségre vonhatóságának jogi alapját.
A katonai elöljárók felelőssége szigorúbb, minden, a tényleges alárendeltsége és
ellenőrzése, vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy által elkövetett
emberiesség vagy háborús bűncselekmény miatt felelősségre vonható, ha az elkövetéséről a
parancsnok tudott, vagy az adott körülmények alapján tudnia kellett volna, és nem tette meg a
bűncselekmény megakadályozásához a szükséges és a hatáskörében álló intézkedéseket, vagy
haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről
tudomást szerzett.
Az adminisztratív elöljárók, azaz „az (a) pontban nem említett felettes és alárendelt
közötti viszonyok” az Előterejsztés rendszerében a vezető beosztással rendelkező hivatalos
személy, illetve külföldi hivatalos személy fogalmával írhatók le. E fogalmak értelmezését a
záró részi értelmező rendelkezések tartalmazzák. Az ilyen vezetők felelőssége a katonai
elöljárókéhoz képest korlátozottabb, az ilyen vezető akkor vonható felelősségre, ha tudtával a
hatás- vagy feladatköréhez tartozó területen alárendeltje vagy beosztottja követett el
emberiesség elleni vagy háborús bűncselekményt, és feladat- és hatáskörébe tartozóan nem
tette meg a bűncselekmény megakadályozásához szükséges intézkedéseket, vagy
haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről
tudomást szerzett. További feltétel, hogy az alárendelt által elkövetett bűncselekmény
elkövetéséhez az (is) hozzájárult, hogy felette a hivatali vezető nem gyakorolt megfelelő
ellenőrzést.
A katonai elöljáró felelőssége azonos az emberiesség vagy háborús bűncselekményt
elkövető alárendeltjével, azaz ha az utóbbi részesként felel az adott bűncselekményért, akkor
a katonai elöljáró, illetve a hivatali vezető is részesként vonható felelősségre, ha tettesként,
akkor a katonai elöljáró, illetve a hivatali vezető is tettesként felel. A büntetés kiszabása során
értelemszerűen a bíróság figyelembe veheti ebben az esetben is az eltérő felelősségi
fokozatokat, és azt a körülményt, hogy a katonai elöljáró felelőssége valójában saját
mulasztásán alapul.
a XIV. Fejezethez
(A háborús bűncselekmények)
A háborús bűncselekményeket tartalmazó fejezet a hatályos Btk.-hoz képest több új
bűncselekményt tartalmaz, tekintettel arra, hogy a Javaslat célja a Statútum vonatkozó
rendelkezéseivel való összhang megteremtése.
A Statútum 8. cikkének 2. bekezdése négy pontban határozza meg azokat a
körülményeket, amelyek megalapozzák az egyes pontok alatt részletesen kifejtett
cselekmények háborús bűncselekménnyé nyilvánítását. E négy pont alapján háborús
bűncselekménynek minősül a nemzetközi jog és szokások súlyos megsértése mind
nemzetközi, mind nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban. Az egyes pontokon belül
meghatározott alpontok számos esetben átfedést, illetve azonosságot mutatnak egymással. Az
így meghatározott egyes „tényállások” között nagyon gyakran csak annyi a különbség, hogy a
jogsértés nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktusban történik.
280
A Javaslat a háború fogalmát az általános részi értelmező rendelkezésben úgy
határozza meg, hogy az mind a nemzetközi, mind a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokra
kiteled, függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet vagy sem. Erre tekintettel a Javaslat
annak alapján nem tesz megkülönböztetést a háborús bűncselekmények között, hogy azokat
nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktus idején követték el. A Javaslat aszerint
differenciál az új háborús bűncselekmények között, hogy a jogsértés védett személy vagy
védett dolog ellen irányul.
A Javaslat a Statútum összesen ötven különböző pontban foglalt elkövetési
magatartásai közül az azonosságot, átfedést mutatókat összevonja, mivel pl. indokolatlan
különbséget tenni a védett személy megölése esetén aszerint, hogy az nemzetközi vagy nem
nemzetközi fegyveres konfliktusban történik-e. A Javaslat ahol lehetséges, a magyar
büntetőjogban már használt fogalmakat alkalmaz, illetve ahol lehet más különös részi
tényállásokra utal (pl. szexuális erőszak). Ez utóbbi esetben a hivatkozott különös részi
tényállás attól lesz háborús bűncselekmény, hogy azt háború idején, védett személy sérelmére
követik el.
A háborús bűncselekmények fejezet alá a következő bűncselekményeket sorolja be a
Javaslat:
-	tiltott toborzás,
-	fegyverszünet megszegése,
-	hadikövet elleni erőszak,
-	védett személyek elleni erőszak,
-	túlélők megölésére utasítás,
-	élő pajzs használata,
-	tiltott sorozás,
-	védett tulajdon elleni támadás,
-	háborús fosztogatás,
-	nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása,
-	védett szervezet elleni támadás,
-	nemzetközi humanitárius szervezet által biztosított oltalom megsértése,
-	egyéb háborús bűntettek,
-	parancsnok vagy hivatali vezető felelőssége.
a 146. §-hoz
A gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól
szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv - amelyet a 2009. évi CLX. törvény
hirdetett ki - 3. és 4. cikke alapján a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek
vonatkozásában, főszabályként, ki kell zárni a jogszerű, önkéntes nemzeti haderőbe történő
toborzás lehetőségét. Erre tekintettel a Javaslat a tizennyolcadik életévüket be nem töltött
személyek tiltott toborzásával szemben kiemelt büntetőjogi védelmet biztosít azzal, hogy a
tiltott toborzás hatályos szabályozásához képest egy új minősített esetet határoz meg.
Egyebekben a tényállás a hatályos Btk.-val egyező szabályozást tartalmaz.
a 147. §-hoz
281
A háború törvényeiről és szokásairól szóló 1907. évi hágai egyezményhez csatolt
Szabályzat tilalmazza a fegyverszünet megszegését és az egyezményben részes államok
büntetni rendelik ezt a nemzetközi jogot is sértő bűncselekményt. A fegyverszünet a
hadműveletek közös megegyezéssel történő megszüntetése, amelynek megszegése komoly
következményekhez vezethet. Súlyos esetben a háború befejezését, a békés kapcsolatok
helyreállítását hiúsíthatja meg. A bűncselekmény alanya - tekintettel a cselekmény jellegére -
kizárólag katona lehet, aki tudomással bír a fegyverszünet feltételeiről, de azokat szándékosan
megszegi.
a 148. §-hoz
A hadikövet elleni erőszak tényállása az 1913. évi XLIII. törvénnyel kihirdetett, a
szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szóló hágai egyezmény előírásaira tekintettel
változatlanul szerepel a Javaslatban, a hatályos szabályozáshoz képest a tényállás nem
változik.
a 149. §-hoz
A Javaslat aszerint differenciál a háborús bűncselekmények között, hogy a jogsértés
védett személy vagy védett dolog ellen irányul. A védett személyek elleni erőszak tényállása a
Statútum háborús bűncselekményekről szóló 8. cikkében szabályozott összesen ötven
különböző pontban foglalt elkövetési magatartásai közül az azonosságot, átfedést mutatókat
összevonja, mivel pl. indokolatlan különbséget tenni a védett személy megölése esetén
aszerint, hogy azt nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktusban követték-e el. A
Javaslat, ahol lehetséges, a magyar büntetőjogban már használt fogalmakat alkalmaz, illetve
ahol lehet más különös részi tényállásokra utal (pl. szexuális erőszak). Ez utóbbi esetben a
hivatkozott különös részi tényállás attól minősül háborús bűncselekménynek, hogy azt háború
idején, védett személy sérelmére követik el.
Az (1) bekezdés a) pontja a Statútum 8. cikk 2. b) pontjának (i) alpontjának, e) pontja
(i) alpontjának feleltethető meg.
Az (1) bekezdés b) pontja a Statútum 8. cikk 2. b) pontjának (iv) alpontja első
fordulatának feleltethető meg.
A (2) bekezdés a) ponlja a Statútum 8. cikk 2. a) pontja (i) alpontjának illetve b)
pontja (vi) alpontjának és (xi) alpontja első fordulatának, továbbá c) pontja (i) alpontja első
fordulatának, e) pontja (ix) alpontja első fordulatának feleltethető meg.
A (2) bekezdés b) pontja a Statútum 8. cikk 2. b) pontja (xxv) alpontjának feleltethető
meg.
A (2) bekezdés c) pontja a Statútum 8. cikk 2. b) pontja (xxii) alpontjának, e) pontja
(vi) alpontjának felel meg.
A (2) bekezdés d) pontja a Statútum 8. cikk 2. a) pontja (vii), (viii) alpontjainak, b)
pontja (viii) alpontjának, c) pontja (iii) alpontjának való megfelelést szolgálja.
A (2) bekezdés e) pontja a Statútum 8. cikk 2. a) pontja (vii) alpontjának valamint e)
pontja (viii) alpontjának felel meg.
282
A (3) bekezdés a Statútum 8. cikk 2. a) pontja (ii), (iii) alpontjainak, b) pontja (vi)
alpontja második fordulatának, (x), (xi), (xxi) alpontjainak, c) pontja (i) alpontja második
fordulatának, és (ii) alpontjának, e) pontja (ix) alpontja második fordulatának, valamint (xi)
alpontjának feleltethető meg.
A (4) bekezdés a Statútum 8. cikk 2. a) pontja (vi) alpontjának, b) pontja (xiv)
alpontjának illetőleg c) pontja (iv.) alpontjának való megfelelést szolgálja.
Támadás alatt jelen esetben nem a büntető jogalkalmazói gyakorlatban elsősorban a
jogos védelem körében elterjedt támadás fogalmat, hanem olyan harci cselekményt kell érteni,
amelyet valamely harcban álló fél a másik ellen indít. Erre vonatkozóan irányadó az 1989. évi
20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan
Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 49.
Cikkének 1. pontjában foglalt meghatározás, amely szerint: „ Támadás alatt az ellenség ellen
irányuló erőszakos cselekmények értendők, akár támadó, akár védelmi jellegűek. ”
a 150. §-hoz
A túlélők megölésére utasítás a Statútum 8. cikk 2. bekezdése b) pontja (xii)
alpontjának és d) pontja (x) alpontjának megfelelően büntetni rendeli azt, aki alárendeltjének
olyan utasítást ad, hogy ne hagyjon túlélőket. Ez a cselekmény szubszidiárius, azaz csak
akkor állapítható meg az elkövetése, ha az utasítás eredményeként nem valósul meg
súlyosabb bűncselekmény, például védett személy elleni erőszak.
a 151. §-hoz
Az élő pajzs használata - amelyet korábban nem szabályozott a Btk. - a Statútum 8.
cikk 2. bekezdése b) pontjának (xxiii) alpontja szerinti háborús bűncselekmény magyar jogba
történő átültetését hajtja végre. A bűncselekmény megállapítására abban az esetben kerülhet
sor, ha védett személyt használnak fel azért, hogy meghatározott területet vagy katonai erőt az
ellenséges katonai műveletektől megóvjanak.
A Javaslat szerint a cselekmény előkészülete is büntetendő.
a 152. §-hoz
A hatályos Btk.-ban nem szereplő új tényállás, a tiltott sorozás a Statútum 8. cikk 2.
bekezdése a) pontja (v) alpontjának, b) pontja (xv) alpontjának való megfelelést szolgálja, a
(3) bekezdés a Statútum 8. cikk 2. b) pontja (xxvi) alpontjának valamint e) pontja (vii)
alpontjának megfelelését szolgálja. E tényállás azt a magatartást kívánja szankcióval sújtani,
ha védett személyt ellenséges hatalom fegyveres erőiben történő szolgálatra kényszerítenek.
Súlyosabban büntetendő az, aki a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt - akár
kényszer alkalmazása nélkül is - fegyveres erőkhöz besoroz, behív, vagy a fegyveres
ellenségeskedésben való részvételre bír rá. Mindez a passzív alany életkorára tekintettel egy
előrehozott védelmet jelenít meg, hiszen nem szükséges annak a bekövetkezése, hogy a
tizennyolcadik életévét be nem töltött személy tényleges szolgálatot is ellásson, elég, ha a
fegyveres erőkbe beléptetik.
a 153. §-hoz
283
A védett tulajdon elleni támadás tényállása a katonai célpontnak nem minősülő és
katonailag védtelen létesítmények védelmét biztosítja a katonai, hadműveleti célokkal nem
indokolható támadásokkal szemben. A Javaslat ebben a tényállásban egyrészről biztosítja a
Statútum 8. cikkében szabályozott, a háborús körülmények között is a támadásokkal szemben
védelmet élvező dolgok magyar jog szerinti büntetőjogi védelmét. Ennek megfelelően (1)
bekezdés megfelel a Statútum 8. cikk 2. bekezdés a) pontja (iv), b) pontja (ii) alpontjának, és
ugyanezen pont (iv) alpontja második fordulatának, valamint (v), (ix) alpontjainak.
A (2) bekezdés a Statútum 8. cikk 2. b) pontja (ix) alpontjának, e) pontja (iv)
alpontjának feleltethető meg.
A Javaslat a védett tulajdon elleni támadás tényállásába illeszti be a védett jogtárgy
hasonlóságára tekintettel a hatályos Btk. 160/B. §-a szerinti kulturális javak nemzetközi
védelmének megsértése tényállásában szabályozott magatartásokat. A kulturális javak
fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második
Kiegészítő Jegyzőkönyvét a 2006. évi XXIX. törvény hirdette ki.
A Javaslat a hatályos Btk. rendelkezéseihez hasonlóan olyan elkövetési magatartásokat
rendel büntetni, mint a kulturális javak elleni támadás, katonai célra történő igénybevétel vagy
felhasználás, eltulajdonítás, fosztogatás, megrongálás, továbbá megsemmisítés.
Támadással mint elkövetési magatartással kapcsolatban lásd a 159. §hoz írt
indokolásnál írtakat. Katonai célú igénybevételnek vagy felhasználásnak minősül például, ha
az ingatlan kulturális javak területére katonai egységet telepítenek, vagy harcállást létesítenek.
A többi elkövetési magatartás tekintetében irányadóak a jogalkalmazói gyakorlatban
általánosan elfogadott és használt fogalmi elemek.
A tényállás (2) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdésének elkövetési tárgya az
Egyezmény 1. Cikke szerinti, általános védelem alatt álló kulturális javak, az elkövetési
magatartások pedig megfelelnek az Egyezmény 4. Cikkében tiltott magatartásoknak.
A különleges védelem alatt álló kulturális javak kategóriáját szintén az Egyezmény
vezette be. Az Egyezmény 8. Cikke értelmében az ingó kulturális javak fegyveres
összeütközés esetén való elrejtésére szolgáló óvóhelyek és műemlékközpontok helyezhetők
különleges védelem alá. A kiemelt védelemről a Jegyzőkönyv 10. Cikke rendelkezik,
miszerint azok az emberiség számára kiemelkedő jelentőségű, a kulturális örökség részét
képező javak helyezhetők kiemelt védelem alá, amelyeket megfelelő belső jogszabályok
védenek, feltéve azonban, hogy nem használják fel azokat katonai célra. A Jegyzőkönyv 15.
Cikkének 1. pontja az Egyezmény szerinti büntetőjogi védelmet kiterjeszti a kiemelt védelem
alatt álló kulturális javak körére is. A Javaslat ennek megfelelően súlyosabban minősülő
bűncselekménynek minősíti a különleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javak
nemzetközi védelmének megsértését, bármely ezek ellen irányuló magatartást öt évtől tizenöt
évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionál.
Az Egyezmény értelmében a védelem alatt álló kulturális javak ingók és ingatlanok
egyaránt lehetnek. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletének sz) pontjában adott
meghatározás szerint a magyar jogi terminológiában kulturális javaknak azonban csak az
alábbiak minősülnek: „ az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az
emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi,
284
képi, hangrögzített, írásos emlékei, és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, a
művészeti alkotások” Figyelembe véve, hogy az Egyezmény a „kulturális javak” fogalma alatt
ingatlan javakat is ért, szükséges a törvény szerinti új bűncselekményi tényállás e fogalmához
értelmező rendelkezést adni. A kulturális javak körének meghatározásánál az értelmező
rendelkezésben foglaltakat (tehát az Egyezmény és a Jegyzőkönyv előírásait) kell
irányadónak tekinteni.
a 154. §-hoz
A Javaslat a hatályos megoldáshoz képest egy tényállásban (háborús fosztogatás)
foglalja össze a harctéri fosztogatás és a háborús fosztogatás elkövetési magatartásait. Az (1)
bekezdés megfeleltethető a Statútum 8. cikk 2. b) pontja (xiii), (xvi) alpontjainak, valamint e)
pontja (v), (xii) alpontjainak. E bűncselekmény elbírálása tekintetében mindenkor
mérlegelendő az elkövetés indokoltsága az alapvetően fontos katonai érdekek (hadműveletek
fenntartása, saját erők megóvása) szempontjából.
a 155. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozásnak megfelelően rendeli büntetni a nemzetközi
szerződés által tiltott fegyver alkalmazását azzal, hogy az értelmező rendelkezés az Általános
Részbe kerül, arra ugyanis egy másik fejezetben szereplő tényállás (nemzetközi szerződés
által tiltott fegyverrel visszaélés) is hivatkozik. A tényállás a Statútum 8. cikk b) pontjának
(xvii), (xviii), (xix) és (xx) alpontjainak való megfelelést szolgálja.
a 156. §-hoz
A Javaslat új tényállásként (humanitárius szervezet elleni támadás) fogalmazza meg a
Statútum 8. cikk 2. bekezdés b) pontja (iii), (xxiv) alpontjaiban és e) pontja (ii) és (iii)
alpontjaiban írt azon követelményt, amellyel a Statútum a humanitárius szervezetekkel és a
békefenntartó missziókkal összefüggő támadást önálló háborús bűntettnek minősíti. A két
védett szervezeti forma: a humanitárius segélyező képviselet és a békefenntartó egység. A
humanitárius segély egy fegyveres konfliktussal összefüggésben a konfliktus áldozatainak
emberi szenvedésében megelőző és kezelő segítséget jelent (I. Genfi Egyezmény 9. cikke, IV.
Genfi Egyezmény 10. cikke, és az I. Kiegészítő Jegyzőkönyv). A humanitárius segély
erőszakmentes, a konfliktusban résztvevő felek beleegyezésén alapul, pártatlan, nem
diszkriminatív. A békefenntartó misszió - az ENSZ gyakorlata alapján - a fogadó ország
hozzájárulásával, átmeneti ideig működő fegyveres erő, amely fegyvert csak önvédelemre
használhat, semleges és pártatlan, általában nemzetközi szervezet felhatalmazásával bír.
A Javaslat a cselekmény jogellenességének feltételéül szabja, hogy az adott szervezet,
személyek, tárgyak jogosultak legyenek a fegyveres összeütközések joga által biztosított
védelemre. Az ENSZ egységek mandátumának gyakori alapelve, hogy harcokba ne
bocsátkozzanak, de ha mégis összetűzésbe keverednének, legalább a nemzetközi humanitárius
jog szellemét és elveit alkalmazzák. Az ENSZ gyakorlat a védettséget két esetkörben ismeri
el: a békefenntartó egység önvédelemből, a humanitárius jogok tiszteletben tartásával vesz
részt harcban, illetve ha polgári személyek védelme teszi szükségessé a fegyveres erő
bevetését. A védettséget nem zárja ki, hogy a békefenntartó egység felhatalmazása nem
„statikus”, hanem fegyveres erő alkalmazására eleve felhatalmazásuk van.
a 157. §-hoz
285
A hatályos Btk. szerint visszaélés a vöröskereszttel alcímű bűncselekmény a
Javaslatban új alcímet kap, tekintettel arra, hogy a tényállás nem kizárólag a vöröskereszttel,
hanem nemzetközi humanitárius szervezet által használt nemzetközileg elismert jelvénnyel
visszaélést, illetve az ilyen jelvények által biztosított oltalom megsértését büntetni rendeli. A
tényállás megszövegezésében a Javaslat a hatályos Btk.- hoz képest annyi változtatást
tartalmaz, hogy a jelvények között nevesíti a vörös kristályt is, továbbá a tényállást
szubszidiáriussá teszi, ez a cselekmény csak akkor valósulhat meg, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg. A rendelkezés megfelel a Statútum 8. cikk 2. b) pontja (vii)
alpontjának.
a 158. §-hoz
A népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről
szóló 1945. évi VII. törvény I. számú mellékletében szereplő 81/1945. (II. 5.) ME rendelet
alapján - az elkövetéskor hatályos jogszabályi rendelkezésektől függetlenül - háborús
bűnösnek minősülnek az alábbi személyek:
-	aki a megszállt területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a
háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyos megsértette, vagy a visszacsatolt
területek lakosságával a rábízott hatalommal visszaélve, kegyetlenkedett, vagy aki
általában akár belföldön, akár külföldön felbujtója, tettese, vagy részese volt emberek
törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának,
-	aki valamilyen katonai jellegű alakulatnak személy vagy vagyontárgy ellen elkövetett
erőszakos cselekményhez segítséget nyújtott.
Előbbi esetében a büntetési tétel tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, utóbbi esetében öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés.
a 159. §-hoz
A katonai elöljáró vagy a hivatali vezető büntetőjogi felelősségének
megállapíthatóságával kapcsolatban lásd a 145. §-hoz írt indokolásban foglaltakat.
a XV. Fejezethez
(Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények)
Ez a fejezet azokat a bűncselekményeket sorolja fel, amelyek kizárólagos jogi tárgya
az emberi élet, illetve az ember testi épsége vagy egészsége. A fejezet az alábbi
bűncselekményeket tartalmazza:
-	emberölés,
-	erős felindulásban elkövetett emberölés,
-	öngyilkosságban közreműködés,
-	magzatelhajtás,
-	testi sértés,
-	foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés,
-	segítségnyújtás elmulasztása,
-	gondozási kötelezettség elmulasztása.
286
a 160. §-hoz
A legsúlyosabb élet elleni bűncselekmény az emberölés. Az emberölés
bűncselekményének jogi tárgya az emberi élet. Az emberölés eredménybűncselekmény, a
törvényi tényállás eleme a halálos következmény előidézése. A Javaslat nem változtat az
elkövetési magatartás általános jellegű meghatározásán, abba továbbra is beleértendő minden
olyan tevékenység vagy mulasztás, amely alkalmas lehet az eredmény (halál) előidézésére.
Az emberölés minősített esetei körében a Javaslat csak kisebb pontosításokat hajt
végre. A minősített esetek meghatározása során továbbra is azokat a jelentősebb
körülményeket emeli ki a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyessége
szempontjából, amelyeknek a megvalósulása esetén a cselekmény tárgyi súlya is kiemelkedő,
és erre tekintettel a Javaslat a büntetési rendszerben alkalmazható legsúlyosabb - életfogytig
tartó szabadságvesztés - büntetés kiszabását is lehetővé teszi. Az emberölés minősített esetei
az alapesetben foglalt szándékos emberölés bűntettéhez kapcsolódnak. A Legfelsőbb Bíróság
15. számú Irányelve emeli ki azokat az alapvető és jellemző ismérveket, amelyek
meghatározó jelentőséggel bírnak az egyes minősítő eredmények megítélése kérdésében.
Az emberi élet kiemelkedő büntetőjogi védelmet indokol, az ölési cselekmény
fokozottan társadalomra veszélyes, ezért a Javaslat - a hatályos Btk.-val egyezően - büntetni
rendeli az emberölésre irányuló előkészületet. Az előkészület csak egyenes szándékkal
valósítható meg, a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének az előkészülete
fogalmilag kizárt.
A Javaslat büntetni rendeli a gondatlanságból elkövetett emberölést. Gondatlanságból
követi el az emberölés vétségét az, aki a magatartásának következményeként a halálos
eredmény beállását előre látja, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, illetve az, aki a
halálos eredmény bekövetkezésének a lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható
figyelmet és körültekintést elmulasztja. A gondatlanság fennállhat a bekövetkezett eredmény,
illetve az eredményt kiváltó magatartás viszonylatában is. Ez utóbbi esetben az előrelátás
hiánya az okozati összefüggés vonatkozásában áll fenn.
Az emberölés törvényi tényállásból következik, hogy az emberölést az valósítja meg,
aki mást megöl, azaz az öngyilkosság, illetve kísérlete nem esik a büntetőjogi elbírálás
körébe. Az öngyilkosságra való felbujtás vagy a bűnsegédi közreműködés azonban már igen,
ezt a Javaslat sui generis bűncselekményként külön szabályozza. Az öngyilkosságra rábírás
szempontjából jelentősége van azonban a sértett életkorának, beszámítási, illetve
akaratnyilvánítási képességének. A Javaslat vélelmezi, hogy a tizennégy év alatti sértett nem
képes arra, hogy a cselekménye következményeit felismerje, és e felismerésnek megfelelő
magatartást tanúsítson, ezért az ilyen korú sértettet öngyilkosságra rábíró személy nem
öngyilkosságban közreműködésért, hanem az emberölés bűntettének az elkövetése miatt felel,
és ugyancsak emberölés bűntettének az elkövetése miatt felel az is, aki akaratnyilvánításra
képtelen személyt bír rá az öngyilkosságra. A passzív alany ezekben az esetekben ugyan
maga hajtja végre a konkrét ölési magatartást, de ezt az elkövető pszichikai ráhatásának
eredményeként teszi, az öngyilkosság tulajdonképpen nem a passzív alany saját, hanem a
rábíró szándékának és akaratának megfelelően következik be.
A joggyakorlat korábban ezekben az esetekben közvetett tettesként megvalósított
emberölés bűntettének az elkövetését állapította meg, ez azonban dogmatikailag vitatható
287
volt, tekintettel arra, hogy közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekményt e
cselekményért nem büntethető vagy tévedésben lévő személy felhasználásával valósítja meg,
az öngyilkosság pedig nem bűncselekmény. A Javaslat ezt a problémát oldja meg azzal, hogy
az emberölés bűntettének elkövetési magatartásaként értékeli, ha az elkövető tizennegyedik
életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt bír rá öngyilkosságra. A
bűncselekmény büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
Az emberölésnél a különös visszaesés minősítő körülmény, ezért a Javaslat
meghatározza azokat a bűncselekményeket, amelyek az emberölés bűncselekménye
vonatkozásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekményeknek
minősülnek.
a 161. §-hoz
Az emberölés privilegizált esete az erős felindulásban elkövetett emberölés, amelynek
a privilegizált esetként történő szabályozását az indokolja, hogy az emberölési cselekmények
megnyilvánulási formái az elkövető pszichikai sajátosságai és a bűnösség foka folytán
lényegesen eltérnek egymástól. Ezeknek a cselekményeknek egy része az emberölési
cselekményekhez képest, a társadalmi közfelfogás szerint sem vonhatóak a szokásos és
erkölcsileg mélyen elítélendő magatartások körébe. Az erős felindulásban elkövetett
emberölés bűntette azonban csak olyan esetekben állapítható meg, ha az elkövető olyan
méltányolható okból származó, intenzív, de éplélektani alapon létrejött indulat hatása alatt
cselekszik, amelynél az indulatot kiváltó és az erkölcsileg menthető ok az elkövetőn kívülálló
okból keletkezett.
A Javaslat az erős felindulásban elkövetett emberölés büntetési kereteit - a hatályos
Btk.-val egyezően - két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésben határozza meg.
a 162. §-hoz
Az öngyilkosság nem büntetendő, de az emberi élet védelme érdekében az
öngyilkosságban való közreműködés (rábírás, segítségnyújtás) igen.
Az öngyilkosságot elkövetők, illetve az azt megkísérlők általában korlátozott
mértékben vagy egyáltalán nincsenek a beszámítási képességük birtokában, valamint ezeknek
a cselekményeknek a büntetése nem szolgálná sem az általános, sem pedig az egyéni
prevenciót. Mindezek azonban nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik az öngyilkosság
véghezvitelében részesi tevékenységet fejtenek ki, az ő cselekményük oly mértékben
veszélyes a társadalomra, hogy büntetőjogi felelősségre vonásuk indokolt.
Tekintve, hogy az öngyilkosság, illetve annak megkísérlése nem bűncselekmény, az
ehhez való részesi közreműködés nem lenne büntethető, ezért indokolt az öngyilkosságban
közreműködés sui generis szabályozása. Az öngyilkosságban közreműködő személy kizárólag
akkor vonható felelősségre, ha az öngyilkosságot elkövették vagy legalább megkísérelték,
mivel indokolatlanul kiterjesztené a büntetőjogi felelősség körét, ha az eredménytelen
öngyilkosságra rábírás vagy ahhoz való segítségnyújtás is bűncselekmény lenne.
Az öngyilkosságban közreműködés elkövetője és passzív alanya bárki lehet. A
Javaslat azonban kiemelt védelemben részesíti a tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyeket, ezért - a hatályos Btk.-tói eltérően - súlyosabban rendeli büntetni azokat a
288
tizennyolcadik életévüket betöltött elkövetőket, akik tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyt bírnak rá öngyilkosság elkövetésére vagy ilyen korú személynek nyújtanak
segítséget öngyilkosság elkövetéséhez. A súlyosabb elbírálást indokolja az is, hogy a
tizennyolc év alatti személyek személyisége még kialakulatlan, általában könnyebben
befolyásolhatóak. Figyelemmel arra, hogy a Javaslat a tizennégy év alatti személyek
öngyilkosságra rábírását emberölésnek tekinti, ebben az esetben a passzív alanyok tizennégy
és tizennyolc év között személyek lehetnek.
a 163. §-hoz
A magzatelhajtás bűncselekményének fogalma alá kizárólag a terhességnek
mesterséges és jogellenes megszakítása tartozik. A terhesség mesterséges megszakítása
minden esetben veszélyezteti a terhes nő egészészségét, előfordul, hogy az életét is, mivel
minden esetben fennáll a fertőzés veszélye, továbbá hátrányosan befolyásolja a nő jövőbeni
fogamzási képességét, illetve a terhesség kihordásának lehetőségét. Ezek a veszélyek
fokozottan jelentkeznek a jogellenes magzatelhajtások esetében, ezért a magzatelhajtás
pönalizálásának egyik indoka a terhes nő testi épségének, egészségének a védelme. A másik
ok, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg, és a terhesség művi
megszakításának a célja a méhmagzat elpusztítása. A méhmagzat fejlettségi foka a
bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös.
A Javaslat nem változtat a magzatelhajtás tényállásán, a bűncselekmény elkövetését
továbbra is két formában határozza meg. Az első fordulat szerint a magzatelhajtást az követi
el, aki a más magzatát elhajtja, a második fordulat szerint a bűncselekményt az a nő követi el,
aki a saját magzatát elhajtja vagy elhajtatja. A két elkövetési magatartás társadalomra
veszélyessége eltérő, ennek megfelelően a saját magzat elhajtása vagy elhajtatása privilegizált
eset és enyhébben büntetendő. Minősített esetek kizárólag az első fordulatban meghatározott
elkövetési magatartáshoz kapcsolódnak.
a 164. §-hoz
A Javaslat dogmatikailag és szerkezetileg is átalakítja a testi sértés tényállását.
Egyértelműen elkülöníti a könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés minősített eseteit,
továbbá a hatályos Btk-tól eltérően csak a súlyos testi sértés előkészületét rendeli büntetni.
A bűncselekmény tárgya a testi épség és egészség. Az emberi testet az orvostudomány
akkor nevezi épnek, ha az emberi test szervei helyesen funkcionálnak. Az egészség fogalmán
az emberi test zavartalan működése, a testet alkotó anatómiai egységek és szervek helyes
funkcionálása értendő. Mindez nem jelenti azt, hogy a támadás beteg vagy sérült ember ellen
nem irányulhat, a védelem tárgya a meglévő állapot.
A testi sértés bűncselekményének passzív alanya bárki más személy lehet, akinek a
testi épségét vagy egészségét sértik.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a testi épség vagy egészség sértése, ezen a
testet érő olyan külső behatást értjük, amely a testen, illetve egy részén nyomokat visszahagyó
sérülést eredményez. A fájdalomokozás nem feltétele a testi sértésnek. Önmagában a testi
bántalmazás, sérülés hiányában, nem minősül testi sértésnek, legfeljebb a bűncselekmény
kísérletének. Testi sértés akkor valósul meg, ha a testet érő külső behatás érzékelhető és
értékelhető. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az egészség az ember
289
testi, lelki és szociális jólétét jelenti, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát.
Erre és a kialakult joggyakorlatra is figyelemmel, a lelki bántalmazások az egészségsértés
körében kerülhetnek értékelésre. Az egészségsértés a testi bántalmazás mellett kisegítő helyet
foglal el, és azokat az eseteket öleli fel, amikor az egészség sérelme nem a test közvetlen
bántalmazása, hanem más okból (pl mérgezés, más betegséggel megfertőzés, pszichikai
betegség előidézése) áll elő.
A testi sértés tényállása szerint az elkövetési magatartás eredménye a testi épség
megsértése, illetőleg az egészségsértés. A sérelemnek okozati összefüggésben kell állnia az
elkövető magatartásával. Az okozati összefüggés az elkövetési magatartás és az eredmény
között akkor is fennáll, ha az okozati láncba az elkövető magatartásán kívül más tényezők is
belejátszanak, feltéve, hogy azok a maguk összességében az eredmény beállásához vezetnek.
A testi sértés enyhébb vagy súlyosabb változata elhatárolásánál a gyógytartam bír döntő
jelentőséggel. Ha a sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul könnyű testi sértést, ha
nyolc napon túl gyógyul, súlyos testi sértést kell megállapítani. A bűncselekmény törvényi
megítélésénél a tényleges gyógytartamot kell alapul venni. A tényleges gyógytartam
megállapításához rendszerint orvosszakértő igénybevételére van szükség.
A testi sértés elkövetője - a sértetten kívül - bárki lehet. Az önokozta testi sértés nem
bűncselekmény, kivétel, ha az önokozta testi sértés más jogvédte érdekeket sért (pl kibúvás a
katonai szolgálat alól).
A törvényhely több egymással szoros kapcsolatban álló bűncselekmény törvényi
tényállását tartalmazza. A bűncselekmények szabályozása egyrészt a jogtárgy sértés súlyán,
másrészt a bűnösség fokán alapul.
A bűncselekmény vonatkozásában hangsúlyozandó, hogy mind a könnyű testi sértés,
mind a súlyos testi sértés tényállása alapesetet képez.
Súlyosabban minősül a könnyű testi sértés, ha aljas indokból vagy célból, illetve
védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követik el, továbbá ha
maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. A súlyos testi sértés ezen
kívül súlyosabban minősül akkor is, ha a testi sértést különös kegyetlenséggel követik el.
Külön minősítő körülményként kerül megállapításra az életveszélyt vagy halált okozó
testi sértés okozása.
A testi sértés mind szándékosan, mind pedig gondatlanul elkövethető. A Javaslat csak
a gondatlan súlyos testi sértést rendeli büntetni. A gondatlan bűncselekménnyel is
megvalósítható súlyosabban minősítő körülmények növelik a gondatlan testi sértést okozó
felelősségét is.
A könnyű testi sértés alapesetének elkövetője továbbra is csak magánindítványra
büntethető.
a 165. §-hoz
Az emberi élet, a testi épség és az egészség védelme kiemelkedő fontosságú, ezért
nemcsak ezeknek a sérelmével, hanem az ezeket a jogtárgyakat veszélyeztető
cselekményekkel szemben is indokolt büntetőjogi védelmet biztosítani.
290
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménynek az elkövetője az
lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll, a bűncselekmény
elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés. Nem lényeges, hogy az elkövető a
tevékenységet hatósági engedély alapján, főfoglalkozásként, keresetszerzésként űzi-e vagy
pedig alkalomszerűen. Jelentősége annak van, hogy írott vagy íratlan szabályok
körvonalazzák a tevékenységet, amit folytat. Ezt a kialakult joggyakorlatot teszi egyértelművé
a Javaslat a bűncselekmény tényállásának pontosításával.
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés minősített eseteit a Javaslat a hatályos
Btk.-val azonos rendszer szerinti felépítéssel szabályozza.
Az értelmező rendelkezés kiterjeszti a foglalkozási szabályok alkalmazásának a körét
olyan területekre is, amelyek egyébként nem esnének valamely foglalkozás szűkebb
értelemben vett fogalma alá. A Javaslat a hatályos Btk.-ban meghatározotton (lőfegyver) kívül
a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályokat is
foglalkozási szabályoknak tekinti.
a 166. §-hoz
A segítségnyújtás elmulasztása pönalizálásának az indoka az, a minden beszámítási
képességgel rendelkező személlyel szemben támasztott követelmény, hogy segítsen
embertársainak, akiknek az élete vagy a testi épsége veszélybe került. Az általános
segítségnyújtási kötelezettség előírása azt jelenti, hogy a törvény büntetéssel fenyegeti azt, aki
nem nyújt segítséget a sérültnek vagy az olyan személynek, akinek az élete, testi épsége,
egészsége közvetlen veszélyben van. A Javaslat nem változtat a segítségnyújtás elmulasztása
bűncselekményének tényállásán, az továbbra sem tartalmazza a segítségre szorulás
fennállását. Azt, hogy a sértett segítségre szorul-e vagy sem, változatlanul negatív irányból
kell vizsgálni. A segítségre szorulás tényének tényállási elemmé tétele olyan pozitív irányú
bizonyítást követelne meg, amely visszás eredményekkel járna.
A segítségnyújtásnak olyannak kell lennie, amely az eset körülményeit figyelembe
véve az elkövetőtől elvárható.
A Javaslat nem változtat a segítségnyújtás elmulasztásának minősített esetein, azok:
-	ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna,
-	ha a sértett sérülését, illetve a sértett életét, testi épségét fenyegető veszélyhelyzetet az
elkövető okozta gondatlan vagy vétlen magatartásával, vagy
-	ha az elkövető a segítségnyújtásra egyébként is köteles személy.
A segítségnyújtás elmulasztásának egyik minősített esetét egy speciális elkövetői kör
meghatározása jelenti, azaz súlyosabban rendeli büntetni a törvény azokat az elkövetőket,
akik a segítségnyújtásra egyébként is kötelesek lennének. Ebbe a körbe tartoznának azok is,
akikkel szemben a közlekedési szabályok írnak elő speciális segítségnyújtási kötelezettséget.
A Javaslat sem kívánja azonban kiterjeszteni a minősített esetek körét azon elkövetőkre,
akiket a közlekedési szabályok alapján terhelne segítségnyújtási kötelezettség, mivel a
gyakorlati tapasztalatok szerint a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményének az
elkövetői többnyire a járművezetők és valamennyi járművezetőnek a segítségnyújtás
elmulasztásának minősített esete miatt kellene felelnie. Ezt kiküszöbölendő, a Javaslat
291
értelmében a segítségnyújtás elmulasztásának hivatkozott minősített esete nem állapítható
meg azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles segítségnyújtásra.
a 167. §-hoz
A Javaslat a gondozás elmulasztásának tényállását nem változtatja meg, pontosítja
azonban a címet, tekintettel arra, hogy az elkövetési magatartás a gondozási kötelezettség nem
teljesítése. A gondozási kötelezettség elmulasztásának büntetőjogi fenyegetettségét az
indokolja, hogy a gondozási kötelezettség elmulasztása is veszélyeztetheti az emberi életet,
testi épséget, amelyek védelme kiemelkedő fontosságú.
A gondozási kötelezettségnek jogi alapon kell nyugodnia, a gondozás körébe az
elsőrendű létszükségletek kielégítésére szolgáló javakkal való ellátáson túl az ápolás, a
gyógykezelés biztosítása is beletartozik.
A bűncselekményt csak olyan személy sérelmére lehet elkövetni, aki önmagáról
képtelen gondoskodni. Ez az állapot eredhet a sértett állapotából vagy idős korából. A
gondozási kötelezettség elmulasztásának passzív alanya kiskorú személy nem lehet, még
akkor sem, ha kellő gondozás hiányában élete, testi épsége vagy egészsége kerül veszélybe.
Ebben az esetben a specialitás elvénél fogva a kiskorú veszélyeztetésének bűntette valósulhat
meg.
a XVI. Fejezethez
(Az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények)
Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi
önrendelkezés elleni bűncselekmények 1998-ban kerültek a Btk.-ba. A modem
orvostudomány fejlődése olyan távlatokat nyit meg az orvosbiológiai kutatások, illetőleg a
genetika előtt, amelyek a hagyományos orvoslásban ismeretlenek voltak. Ugyanakkor nem
csak a gyógyítás és a kutatás lehetőségei tágultak ki, de ezzel együtt annak veszélye is fennáll,
hogy ezeket a modem orvosbiológiai eszközöket visszaélésszerűen alkalmazzák, illetőleg a
nem kívánt célok érdekében használják fel. A büntetőjogi fenyegetettség fenntartása továbbra
is indokolt. A tényállások tartalmát illetően - az emberi test tiltott felhasználása körében a
halott magzat, mint lehetséges elkövetési tárgy feltüntetésének szükségességét kivéve - nem
érkezett olyan jogalkalmazói jelzés, miszerint az elkövetési magatartásokon változtatni lenne
szükséges. Ebből következően a Javaslat érdemben nem módosítja a tényállásokat, csak
kisebb pontosításokat hajt végre: kiteijeszti a védelmet az emberi test tiltott felhasználása
körében a halott magzatra, illetve az embrió fogalmához fűzött értelmező rendelkezéssel az
anya testéből kikerült, vagy emberi reprodukciós eljárás során létrejött és be nem ültetett
embrióra, továbbá a genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása önálló alcím alatt
fog szerepelni. A büntethetőséget kizáró okokat nem nevesíti a Javaslat, tekintettel arra, hogy
azokra a magatartásokra a 24. § értelmében külön jogszabály engedélyt ad.
Az Eütv. VIII. Fejezete tartalmazza az emberen végzett orvostudományi kutatások
szabályait, a IX. Fejezet szabályozza az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat,
az embriókkal és az ivarsejtekkel végzett kutatásokat, a XI. Fejezet pedig a szerv- és
szövetátültetés szabályait. A tényállások megszövegezésekor az Eütv. VIII-IX. és XI.
Fejezetein túlmenően figyelemmel kellett lenni az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által
1996. november 19-én elfogadott az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezményre.
292
A Javaslat a genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása alcím alatt helyezi el
az ún. klónozást. Az egészségügyi önrendelkezési jog megsértését az emberi méltóság és
egyes alapvető jogok elleni bűncselekmény című fejezet tartalmazza. Mindezek alapján e
fejezetet az alábbi bűncselekmények alkotják:
-	beavatkozás az emberi génállományba,
-	emberi ivarsejt tiltott felhasználása,
-	születendő gyermek nemének megválasztása,
-	emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése,
-	embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése,
-	genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása,
-	emberi test tiltott felhasználása.
a 168. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya az emberi génállomány, a magzat vagy az emberi embrió
génállomány jogellenes beavatkozással szembeni védelme. Az Eütv. 162. § kimondja, hogy
az emberi génállomány megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező kutatás,
beavatkozás kizárólag megelőzési, kórismézési vagy gyógykezelési indokból és - a 182. §
(l)-(2) bekezdéseiben foglalt kivételekkel - csak akkor végezhető, ha a kutatásnak,
beavatkozásnak nem a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása, illetve új
egyed létrehozása a célja. Az Eütv.-ben meghatározott beavatkozási lehetőségeken kívül
minden olyan beavatkozás tilos, amely az ember, a magzat, az emberi embrió
génállományának megváltoztatására irányul.
A bűncselekmény alapesetének megvalósulásához a beavatkozásnak olyannak kell
lennie, amely ténylegesen alkalmas arra, hogy a génállomány megváltozzék. Ha a
génállományban a beavatkozás miatt változás állt be, úgy a bűncselekmény minősített esete
valósul meg.
A Javaslat egyszerűsíti az emberi génállományba való beavatkozás alap- és minősített
esetének szövegét, és a szigorítás jegyében a bűncselekmény büntetési tételének alsó határát
egy évre emeli fel.
Az Eütv. idézett rendelkezései nem minden esetben tiltják a génállomány
megváltoztatását, a megelőzési, kórismézési, illetőleg gyógykezelési indokból végrehajtott
beavatkozást lehetővé teszik. Az Eütv. által engedélyezett céllal történő beavatkozás ezért
egy, a törvény engedélye alapján fennálló büntethetőséget kizáró ok. így a 24. § alapján nem
büntethető, aki az embriónak az Eütv. 182. § (1) bekezdésében foglaltaktól különböző
genetikai jellemzőit a születendő gyermek várható betegségének megelőzése, illetőleg
kezelése céljából, a cél szerint feltétlenül szükséges mértékben és módon változtatja meg.
a 169. §-hoz
Az emberi ivarsejt tiltott felhasználásának jogi tárgya az Eütv. 166. §-ának (1)
bekezdésében felsorolt reprodukciós eljárások törvényben biztosított rendje. Érmek érdekében
a Javaslat büntetendő cselekménynek nyilvánítja a 166. § (3) bekezdésében meghatározott
alapvető szabály megszegését, vagyis azt, ha valaki halottból vagy halott magzatból származó
ivarsejtet használ fel emberi reprodukcióra irányuló eljáráshoz.
293
A Javaslat a szigorítás jegyében az emberi ivarsejt tiltott felhasználása büntetési
tételének alsó határát egy évre emeli fel.
A cselekmény súlya indokolttá teszi az előkészület szankcionálását is.
a 170. §-hoz
Az Eütv. 182. § (1) bekezdése értelmében az utód nemének születése előtti
megválasztására irányuló eljárások a nemhez kötötten öröklődő megbetegedések
felismerésére vagy a megbetegedések kialakulásának megelőzésére végezhetőek. A Javaslat e
törvényi rendelkezés megsértését rendeli büntetni. Minden, az Eütv. 182. § (1) bekezdésében
írt cél hiányában végzett olyan beavatkozás, amely az utód nemének megválasztására irányul,
bűncselekményt valósít meg.
A Javaslat a szigorítás jegyében a születendő gyermek nemének megválasztása
büntetési tételének alsó határát egy évre emeli fel.
Az Eütv. rendelkezésére figyelemmel a 24. § alapján nem valósul meg
bűncselekmény, ha a születendő gyermek neme megválasztásának célja a nemhez kötötten
öröklődő megbetegedések felismerése vagy a megbetegedések kialakulásának megelőzése.
a 171. §-hoz
Az Eütv. VIII. fejezete rendelkezik az emberen végzett orvostudományi kutatások
legfontosabb anyagi jogi és eljárási szabályairól. A kutatások szakmai feltételeit és részletes
szabályait a miniszter - az Egészségügyi Tudományos Tanács véleményének
figyelembevételével - rendeletben állapítja meg. Az emberen végezhető kutatás szabályai
megszegésének jogi tárgya az orvostudományi kutatás biztonságának a rendje. A kutatás
végzésének általános feltételeit az Eütv. 159. §-a határozza meg. A Javaslat ennek
megfelelően tilalmazza az orvostudományi kutatásoknak a szükséges engedély nélküli, vagy
az engedélytől eltérő végzését.
A Javaslat a szigorítás jegyében az emberen végezhető kutatás szabályainak
megszegése büntetési tételének alsó határát egy évre emeli fel.
a 172. §-hoz
Az embriókkal és ivarsejtekkel végezhető kutatásokat az Eütv. 180. §-a szabályozza. E
rendelkezés az ilyen kutatást az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyéhez, valamint a
kutatási terv jóváhagyásához köti, és rendelkezik az embriókkal és ivarsejtekkel végezhető
kutatások céljáról, amely az Eütv. 159. § (1) bekezdése alapján kizárólag diagnosztikus,
terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, a
betegségek kóroktanának és patogenezisének jobb megértése, valamint az orvostechnikai
eszközök hatékonyságával, teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adat gyűjtése lehet.
A Javaslat az orvostudományi kutatások szabadságához fűződő alkotmányos és
tudományos érdekekre figyelemmel, összhangban a büntetőjog ultima ratio szerepével, csak
olyan cselekményeket nyilvánít bűncselekménnyé, amelyeket a szaktörvény is tilt.
294
Az Eütv. 180. §-ának (3) bekezdése előúja azt, hogy kutatáshoz csak reprodukciós
eljárások során létrejött embriót szabad felhasználni az arra jogosultak rendelkezése alapján
vagy az embrió károsodása esetén, és tiltja az embrió kutatási célból való létrehozását. A (4)
bekezdés tiltja embrió állat szervezetébe történő beültetését, illetőleg emberi és állati
ivarsejtek egymással történő megtermékenyítését. A 181. § (1) bekezdése további
rendelkezést tartalmaz a kutatásokra nézve, amikor előhja, hogy olyan embrió, amellyel
kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethető be, illetőleg kutatáshoz felhasznált
ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható. A Javaslat e szabályok
megszegéséhez kapcsol büntetőjogi fenyegetettséget.
Az (1) bekezdés rendeli büntetni az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő
kutatást, és az Eütv. 180. § (3) bekezdésében írt azon tilalom megszegését, hogy embrió
kutatási célból nem hozható létre.
A Javaslat a szigorítás jegyében a bűncselekmény alapesete büntetési tételének alsó
határát egy évre emeli fel. A (2) bekezdés az Eütv. 180. § (4) bekezdésében, a 181. § (1)
bekezdésében és a 180. § (5) bekezdésében írt szabályok megszegését szankcionálja. A (3)
bekezdés a (2) bekezdésben írt cselekmények előkészületét rendeli büntetni.
Az értelmező rendelkezés szerint az emberi ivarsejt alatt a magzati ivarsejtet is érteni
kell, a Javaslat tehát - az egyértelműség érdekében - kiegészíti az embrióval vagy ivarsejttel
végezhető kutatás szabályainak megszegése elkövetési tárgyait a magzati ivarsejttel.
a 173. §-hoz
Az Eütv. 182. § (1) bekezdése kimondja, hogy az utód nemének születése előtti
megválasztására irányuló eljárások a nemhez kötötten öröklődő megbetegedések
felismerésére vagy a megbetegedések kialakulásának megelőzésére végezhetőek. Az Eütv.
182. § (2) bekezdése szerint az embrió 182. § (1) bekezdésében foglaltaktól különböző
genetikai jellemzői a születendő gyermek várható betegségének megelőzése, illetőleg
kezelése céljából változtathatóak meg, a cél szerint feltétlenül szükséges mértékben és módon.
E szabállyal függ össze az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, amely bűncselekménnyé
nyilvánítja az embrió génállományának megváltoztatására irányuló kutatást.
A (2) bekezdés a) pontja az Eütv. 180. § (5) bekezdése azon szabályának megszegését
rendeli büntetni, hogy reprodukciós eljárás vagy más egészségügyi szolgáltatás, illetve
orvostudományi kutatás során embriót több embrió vagy - a 182. § (l)-(2) bekezdéseiben
foglalt kivétellel - a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő vagy további sajátossággal
rendelkező egyed léthozatalára felhasználni nem lehet. A (2) bekezdés b) pontja az Eütv. 182.
§ (3) bekezdésében meghatározott tilalom megszegését szankcionálja. Az Eütv. hivatkozott
rendelkezése szerint az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek
valószínűsíthető megbetegedésének, az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet.
Továbbra is indokolt a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények előkészületének
büntetendővé tétele.
Az Eütv. rendelkezésére figyelemmel a 24. § szerinti büntethetőséget kizáró ok
büntetlenséget biztosít abban az esetben, ha az (1)~(3) bekezdésben meghatározott
cselekményt az Eütv.-ben meghatározott célból hajtják végre.
295
a 174. §-hoz
A Javaslat önálló alcím alatt nevesíti az embriókkal végezhető kutatások vagy
beavatkozások szabályainak legsúlyosabb megítélésű megszegését, amikor az
orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező emberi
egyedeket hoznak létre. A klónozást, mint a genetikai manipuláció legveszélyesebb, szinte
beláthatatlan következményekkel járó esetét mind a hazai, mind a nemzetközi
orvostudományi gondolkodás egyértelműen elveti. A Javaslat - összhangban az Eütv. 180. §
(5) bekezdésével - e tevékenység bármely célból történő végzését tilalmazza. Nincs olyan
jogilag megengedhető érdek, amely egymással genetikailag azonos emberi egyedek
létrehozását lehetővé tenné.
A Javaslat a büntetőjogi fenyegetettség mértékén nem változtat, az kellő mértékű
szankcionálásra ad lehetőséget. A cselekmény tárgyi súlyára tekintettel az előkészület
büntetni rendeltsége továbbra is indokolt.
a 175. §-hoz
Az Eütv. 204-210. §-ai az élő személy testéből történő szerv, szövet eltávolítására, a
211-214. §-ai a halottból való szerv, szövet eltávolítására vonatkozó szabályokat
tartalmazzák. Ezekkel összefüggésben a Javaslat az emberi gén, sejt, ivarsejt, embrió, szerv,
szövet, halott teste, illetve halott magzat vagy annak része jogellenes megszerzését, jogellenes
vagyoni haszonszerzés végett történő forgalomba hozatalát és az azzal történő jogellenes
kereskedést szankcionálja.
A Javaslat a hatályos Btk.-ban is szereplő elkövetési tárgyak körét kiegészíti a halott
magzattal. Ennek indoka, hogy a hatályos tényállás elkövetési tárgyai (emberi gén, sejt,
ivarsejt, embrió, szerv, szövet, halott teste vagy annak része) közül egyiknek a jelentésköre
sem terjed ki a halott magzatra (abortumra), annak ellenére, hogy a tényállás elkövetési
magatartásainak mindegyike az abortum vonatkozásában is jogellenes. A halott magzat nem
tekinthető emberi génnek, sejtnek, ivarsejtnek vagy szövetnek; nem élő embrió; továbbá
mivel a magzat az anya testében elhalt, nem tekinthető sem élőnek - és élve születés
hiányában - halott ember testének vagy annak részének sem.
A Javaslat egy értelmező rendelkezést is fűz a tényálláshoz, amelyben az embrió
fogalmát kiterjeszti az anya testéből kikerült, valamint az emberi reprodukcióra irányuló
különleges eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embrióra is. Erre
az Eütv. fogalomhasználata alapján volt szükség, ugyanis az Eütv. embrió alatt az élő emberi
embriót érti, a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség tizenkettedik hetéig, és ez
jogértelmezési kérdéseket vetett fel, hogy vajon az anya testéből kikerült, vagy mesterséges
úton létrejött, vagy létrehozott embrióra megvalósítható-e a tényállás. A Javaslat ezt a kérdést
most egyértelműen rendezi.
A 2009. évi CLXI. törvénnyel kihirdetett, a gyermekek eladásáról, a
gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló
egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv 3. cikk 1. bekezdés (i) pont b) alpontja úgy
rendelkezik, hogy valamennyi részes állam biztosítja, hogy a gyermek szerveinek
haszonszerzés céljából történő átadására teljes mértékben kiterjed büntetőjoga, akár hazai
vagy transznacionális szinten, akár egyéni vagy szervezett alapon követik el ezt a jogsértést.
A 3. cikk 3. bekezdése előírja, hogy valamennyi részes állam olyan megfelelő büntetéssel
296
rendelje büntetni ezeket a bűncselekményeket, amely büntetések figyelembe veszik azok
súlyos természetét.
E rendelkezésekre figyelemmel a Javaslat kibővíti az emberi test tiltott felhasználása
minősített eseteinek körét a tizennyolc éven aluli személy sérelmére történő elkövetéssel,
továbbá a Javaslat a szigorítás jegyében a (2) bekezdéssel és a (3) bekezdés első fordulatával
meghatározott minősített esetek vonatkozásában a büntetési tétel alsó határát egy évre emeli
fel.
a XVII. Fejezethez
(Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények)
A Javaslatban a hatályos Btk. szerinti közegészség elleni bűncselekmények alcím alá
tartozó tényállások más tagolással, több fejezetben helyezkednek el: részben az egészséget
veszélyeztető bűncselekmények, részben pedig a környezet és természet elleni
bűncselekmények között. E fejezet alá tartozó bűncselekmények:
-	kábítószer-kereskedelem,
-	kábítószer birtoklása,
-	kóros szenvedélykeltés,
-	kábítószer készítésének elősegítése,
-	kábítószer-prekurzorral visszaélés,
-	új pszichoaktív anyaggal visszaélés,
-	visszaélés teljesítményfokozó szerrel,
-	egészségügyi termék hamisítása,
-	kuruzslás,
-	méreggel visszaélés,
-	ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés.
a 176-177. §-hoz
Visszaélés kábítószerrel alcím alatt a Btk. jelenleg négy §-ban hat típusú elkövetési
magatartást szabályoz:
1.	kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, tartása, az országba behozatala,
onnan kivitele, vagy az ország területén átvitele (Btk. 282. §);
2.	kábítószer kínálása, átadása, forgalomba hozatala, vagy azzal kereskedés (Btk. 282/A.
§);
3.	tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy felhasználásával kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, tartása, az
országba behozatala, onnan kivitele, vagy az ország területén átvitele [Btk. 282/B. §
(1) bekezdés];
4.	tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy részére kábítószer kínálása, átadása, illetve ilyen személy felhasználásával
kábítószer forgalomba hozatala vagy azzal kereskedés; oktatási, köznevelési,
gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület
területén, illetőleg annak közvetlen környezetében kábítószer kínálása, átadása,
forgalomba hozatala vagy azzal kereskedés [Btk. 282/B. § (2) bekezdés];
297
5.	kábítószerfüggő személyként kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, tartása,
az országba behozatala, onnan kivitele, vagy az ország területén átvitele [Btk. 282/C. §
(1) bekezdés];
6.	kábítószerfüggő személyként kábítószer kínálása, átadása, forgalomba hozatala vagy
azzal kereskedés [Btk. 282/C. § (2) bekezdés].
A Javaslat változtat ezen a - kodifikációs és szakmai szempontból is kifogásolható -
megoldáson, és a tényállásokat önálló megnevezéssel, súlyosságuk szerinti sorrendben
szerepelteti.
A Javaslat 176-177. §-a az alábbi nemzetközi egyezményeknek és uniós jogi aktusnak
való megfelelést biztosítja:
-	az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, New-Yorkban, 1961. március 30-án
kelt Egységes Kábítószer Egyezmény (a továbbiakban: Egységes Kábítószer
Egyezmény),
-	az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló,
Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban:
Pszichotróp Egyezmény),
-	az 1998. évi L. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a
kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án,
Bécsben kelt Egyezmény (a továbbiakban: ENSZ Kábítószer-Egyezmény),
-	az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermekjogairól szóló, New Yorkban,
1989. november 20-án kelt Egyezmény (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény),
-	a 2001. évi XXVII. törvénnyel kihirdetett, a gyermekmunka legrosszabb formáinak
betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló, a Nemzetközi
Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182. számú Egyezmény (a
továbbiakban: 182. számú ILO-Egyezmény),
-	a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a
büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2004/757/IB
kerethatározat (a továbbiakban: 2004/757/IB kerethatározat).
A kereskedői típusú elkövetési magatartások a hatályos Btk. 282/A., 282/B. és 282/C.
§-ában találhatóak. A kábítószer-kereskedelem tényállása az elkövetési magatartásokon nem
változtat, továbbra is a kábítószer kínálása, átadása, forgalomba hozatala, illetve az azzal való
kereskedés lesz büntetendő, és - a Gyermekjogi Egyezmény, valamint az ENSZ Kábítószer-
Egyezmény előírásaira tekintettel - a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
sérelmére, illetve speciális helyen történő elkövetés súlyosabban minősül.
A kínálás a kábítószer átvételre való felajánlását jelenti, az átadás pedig a kábítószer
más személy birtokba adása. Ehhez képest a kereskedés, illetve a forgalomba hozatal
többletmagatartást feltételez, amelyek értelmezése kapcsán irányadóak az 1/2007. Büntető
jogegységi határozatban foglaltak.
A kábítószer-kereskedelem minősített esetei az alábbiak:
-	bűnszövetségben,
-	hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
-	a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
létesítmény éb en,
298
-	jelentős mennyiségű kábítószerre,
-	tizennyolcadik életévét betöltött személyként tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy részére vagy felhasználásával,
-	oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt
épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
történő elkövetés.
Továbbra is büntetendő az előkészület, illetve külön nevesítve a bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszköz szolgáltatása.
Bizonyos rendelkezések vonatkozásában azonban a Javaslat változtat a hatályos
szabályozáson, ezek az alábbiak.
1.	A kábítószer forgalomba hozatala, illetve a kábítószerrel való kereskedés
tekintetében a csekély mennyiség mint privilegizált eset megszűnik, mert a kereskedői típusú
magatartások esetében nem indokolható az enyhébb fellépés. A bűncselekmény ebben a
tekintetben tehát a Javaslat szerint alap, illetve jelentős mennyiségre követhető el. Mivel a
kínálás és az átadás fogyasztói típusú magatartásokkal összefüggésben is elkövethető, így
ezek esetében a csekély mennyiségre való elkövetés továbbra is megmarad.
2.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 2010. évi XLIII.
törvény) 1. §-a értelmében a büntetés-végrehajtási szervezet rendvédelmi szerv, a NAV
viszont kormányhivatal, ennek megfelelően szükséges módosítani a védett intézmények körét.
3.	A hatályos Btk. azt a kábítószerfüggő személyt, aki kábítószert termeszt, előállít,
megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, illetve kábítószert
kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, enyhébben rendeli büntetni, mint az
azonos bűncselekményt elkövető, nem szenvedélybeteg személyeket. Ez a különbségtétel oda
vezet, hogy a kábítószerfüggő elkövető valamennyi cselekménye enyhébb megítélés alá esik,
függetlenül attól, hogy az elkövetés pillanatában kábítószer hatása alatt állt-e. Meg kell
említeni azt is, hogy a Btk. a felelősségi szabályok körében egyéb szenvedélybetegségeknek
nem tulajdonít jelentőséget (pl. ittas járművezetés esetén az alkoholista életmód nem ad
lehetőséget enyhébb szabályok alkalmazására, és 2010. május 1-jével megszűnt az
alkoholisták kényszergyógyítása is).
Más bűncselekmény elkövetése esetén a kábítószerek és kábító hatású anyagok
fogyasztásából eredő bódult állapot nem korlátozza a (függő vagy nem függő) elkövető
büntetőjogi felelősségét, ilyenkor - az önhibából eredő ittas állapothoz hasonlóan - úgy kell
tekinteni, mintha a terheltnek a bűncselekmény elkövetésekor lett volna beszámítási
képessége. Sőt, adott esetben súlyosító körülmény lehet, ha az elkövető a bűncselekményt
önhibájából eredő bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a
bűncselekmény elkövetésében; a gátlástalanul vagy garázda módon végrehajtott - élet, testi
épség vagy nemi erkölcs elleni - bűncselekmények esetében pedig különös nyomatéka van
ennek az állapotnak (vö. 56/2007. BK vélemény).
Ezeket a rendelkezéseket az 1998. évi LXXXVII. törvény iktatta be 1999. március 1-
jei hatállyal a Btk.-ba. A joggyakorlat sajnálatos módon a mai napig nem tudott a
jogbiztonság szempontjából megnyugtató rendszert kialakítani annak eldöntésére, hogy ki
299
számít kábítószerfüggő személynek, egymásnak ellentmondó szakértői vélemények és ítéletek
születtek. A szakértők (és jogalkalmazók) munkáját nem könnyítette meg a hosszú várakozás
után elkészült módszertani levél sem, az illetékes szakmai testület ugyanis továbbra sem
tudott objektív szempontokat megjelölni a vizsgálatok elvégzéséhez és a vélemények
elkészítéséhez.
A kábítószerrel visszaélés bűncselekmények egy jelentős részében a dealerek
kábítószerfüggő személyeket használnak fel a terjesztői tevékenység folytatására. A
kereskedők a függőknek eddig érvelhettek azzal, hogy rájuk enyhébb szabályok vonatkoznak,
ráadásul tevékenységükkel elő tudják teremteni a saját kábítószer-szükségleteiket. Az eltérő
szabályozás megszüntetésével az elsőként említett indok megszűnik, így talán kevésbé lehet
felhasználni a kábítószerfüggőket a kábítószerek terjesztéséhez.
Mindezekre figyelemmel a Javaslat megszünteti a kábítószerfüggőkre vonatkozó
speciális (enyhébb) szabályokat, így olyan joggyakorlat alakítható ki, amely a korábbinál
nagyobb jogbiztonságot jelent. Az elterelés szabályai (180. §) bizonyos feltételek mellett
továbbra is lehetőséget adnak a büntethetőség megszüntetésére, illetve - amennyiben a
büntetőeljárást lefolytatják - a bíróság a büntetés kiszabása során értékelheti a terhelt
esetleges szenvedélybetegségét. Ha a kábítószer-függőség olyan szintű, hogy az
személyiségzavart, elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz, az az elkövető beszámítási
képességének korlátozására vagy kizárására vezethet (vö. 57/2007. BK vélemény).
4.	A közművelődési feladatok ellátásra rendelt épület területén történő elkövetés nem
lesz minősített eset, azt ugyanis a nemzetközi egyezmények nem teszik kötelezővé.
a 178-179. §-hoz
Kábítószer birtoklása alcím alatt a Javaslat a következő elkövetési magatartásokat
rendeli büntetni: kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, tartása, az országba
behozatala, onnan kivitele, vagy az ország területén átvitele (hatályos Btk. 282. §, 282/B. §,
282/C. §), továbbá a fogyasztás.
A termesztés, előállítás elkövetési magatartásokat az 57/2007. BK vélemény elemzi. A
kábítószer megszerzése birtokbavétellel valósul meg, a tartás ehhez képest tartósabb birtoklást
jelent. A kábítószer-csempészet az országba behozatalon, onnan kivitelen, vagy az ország
területén való átvitelen keresztül büntetendő.
A Javaslat önállóan nevesíti a fogyasztást, amelynek büntetési tétele megegyezik a
csekély mennyiség megszerzésére vonatkozó büntetési tétellel. A Btk. hatályba lépése óta
csak az 1999. március 1-je és 2003. február 28-a közötti időszakban volt a fogyasztás explicit
büntetni rendelt, de akkor is szubszidiárius vétségként, azaz ha súlyosabb bűncselekmény nem
valósult meg. A Javaslat ehhez a szabályozáshoz tér vissza, de emellett a tényállás
alkalmazandó akkor is, ha az elkövető csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából
szerez meg, vagy tart (pl. egy részét már elfogyasztotta, a többit viszont egy későbbi
időpontban fogja felhasználni), ezzel elkerülhetőek az (5) és (6) bekezdésben foglaltak
esetleges jogértelmezési problémái.
A bűncselekmény minősített esetei az alábbiak:
-	üzletszerűen,
300
-	bűnszövetségben,
-	hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
-	jelentős mennyiségű kábítószerre,
-	különösen jelentős mennyiségű kábítószerre,
-	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával,
-	oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt
épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
történő elkövetés.
Továbbra is büntetendő az előkészület, illetve külön nevesítve a bűncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszköz szolgáltatása. A csekély mennyiségre történő elkövetés
privilegizált esetet képez, azaz enyhébben büntetendő.
A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal
végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek
módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 66/2012. (IV. 2.)
Korm. rendelet] 3. §-a alapján a kábítószerek hatósági engedéllyel történő gyártása, exportja,
importja, stb. a jogellenességet kizárja.
A hatályos szabályokhoz képest a változások az alábbiak szerint foglalhatóak össze.
1.	A bűncselekmény csekély, alap, jelentős, illetve különösen jelentős mennyiségű
kábítószerre követhető el. A különösen jelentős mennyiségre (a csekély mennyiség
kétszázszorosa) történő elkövetés minősített esetként bevezetése a kábítószer-kereskedelem
elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges. Ennek indoka, hogy befejezett
bűncselekmény hiányában pusztán a forgalomba hozatali szándék, illetve a kábítószer
kereskedelmi céllal történő megszerzése, tartása nehezen bizonyítható, ellenben a különösen
nagy mennyiség szükségessé teszi a szigorúbb büntetést.
2.	További szigorítás, hogy a bűnszövetségben elkövetett bűncselekményeknek - a
kábítószer-kereskedelemhez hasonlóan - nem lesz privilegizált esete (nem követhetőek el
csekély mennyiségre).
3.	A kábítószer előállításához szükséges anyaggal, berendezéssel, felszereléssel
kapcsolatos magatartások (készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba
behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz) külön tényállásba kerülnek.
4.	A tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket védő rendelkezések külön §-
ba kerülnek, de nem külön alcím alá; a büntetési tételek e bűncselekmények tekintetében
továbbra is magasabbak, mint alapesetben.
Az 54/2004. (XII. 13.) AB határozat megállapította, hogy a Btk. „a 282/B. § (2)
bekezdés b) pontján keresztül a minősített intézmények fokozott védelme érdekében csak a
forgalmazói típusú (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) magatartásokat vonta a
súlyosabb minősítés hatókörébe. A jogalkotó itt figyelmen kívül hagyta, hogy egyes
fogyasztói típusú magatartások (pl. termeszt, tart) a hozzájutás és felhasználás lehetőségének
a kiskorúak számára történő megteremtésével éppen úgy alkalmasak a kiskorúak fokozott
veszélyeztetésére, mint a forgalmazói jellegű magatartások”. Továbbá kitért az
Alkotmánybíróság arra is, hogy a „hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként történő
301
elkövetés mint minősítő körülmény [Btk. 282/B. § (3) bekezdés b) pont második fordulata]
szintén csak a forgalmazói magatartásokra texjed ki. Az intézményes védelmi szint elégséges
megteremtésére azonban a személyhez kötött minősítés megint csak korlátozottan alkalmas”.
Ezzel a Btk. „csak korlátozottan biztosítja azt az átfogó intézményes védelmet, amelyet az
ENSZ Egyezmény és a Gyermekjogi Egyezmény megkíván, s amely az Alkotmánnyal is
összhangban áll”.
Mindezekre figyelemmel a Javaslat súlyosabban minősíti a védett (pl. oktatási,
nevelési) intézmények területén vagy környékén, illetve a hivatalos személyként történő
elkövetést, de a csekély mennyiség vonatkozásában történő elkövetés ez esetben is enyhébben
büntetendő.
5.	A kábítószerfüggő személyekre vonatkozó rendelkezések kiiktatásával
összefüggésben irányadóak a kábítószer-kereskedelem indokolásában foglaltak.
a 180. §-hoz
1.	A hatályos Btk. alapján 1993. május 15. óta a terhelt bizonyos esetekben
mentesülhet a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény elkövetése miatti felelősségre vonás
alól, ha elterelésben vesz részt (ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy
legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-
használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett
részt). Az elterelésre az Egységes Kábítószer Egyezmény 36. cikk b) pontja és a Pszichotróp
Egyezmény 22. cikk b) pontja is kifejezetten lehetőséget ad.
Az elterelés büntethetőséget megszüntető okként történő meghatározása azt jelenti,
hogy ha a terhelt a szolgáltatáson, kezelésen való részvételt igazolja az eljáró nyomozó
hatóság, ügyész vagy bíróság előtt, az eljáró szerv a nyomozást, illetve az eljárást határozattal
megszünteti, így az eljárás ítélethozatal nélkül zárul.
A jelenlegi szabályozás visszás helyzetekre ad lehetőséget, ugyanis a Btk. nem zárja ki
az elterelés alkalmazásának lehetőségét akkor, ha a terhelt az elterelés tartama alatt újabb
kábítószerrel visszaélés bűncselekményt követ el. Másrészt - ha a jogszabályi feltételek
fennállnak - ugyanazon terhelt korlátozás nélkül választhatja az elterelést, akkor is, ha
korábban indult ellene büntetőeljárás kábítószerrel visszaélés miatt, ami adott esetben
„sikeres” eltereléssel végződött, azaz a terhelt a szolgáltatáson, kezelésen való részvételt
igazolta, és ennek eredményeként vele szemben a büntetőeljárást megszüntették.
Az elterelés gyakorlatában tapasztalható visszaélések kivédése érdekében a Javaslat a
terhelttől a bűncselekmény beismerését kívánja meg, továbbá kimondja, hogy nem
alkalmazható a büntethetőséget megszüntető ok, ha a terhelttel szemben kábítószerrel
kapcsolatos bűncselekmény miatt két éven belül újabb büntetőeljárás indult (tehát ha
korábban az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy
az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta az elterelésen való részvételt, az újabb
büntetőeljárásban az elterelés nem alkalmazható), vagy ha az elkövető büntetőjogi
felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt két éven belül egyszer
már megállapították.
Az „elterelési előélet” 2004. december 13-át megelőzően is szerepelt a Btk.-ban, de
akkor - az egyéb alkotmányellenes rendelkezések (pl. együttesen történő kábítószer-
302
fogyasztás) miatt — az AB azt formai okból megsemmisítette, tartalmi szempontból azonban
nem kifogásolta.
2.	A kábítószer-kereskedelem felderítését segítheti, ha a fogyasztóknak korlátlan
enyhítésre ad lehetőséget a nyomozó hatósággal való együttműködés. A büntetés enyhítését a
2004/757/IB kerethatározat is lehetőségként említi, ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha
a terhelt segíti a nyomozást a számára kábítószert értékesítő (tehát a kereskedő) személy
kilétének feltárásával, a büntetési korlátlanul enyhíthető akkor, ha elterelésre nincs lehetőség.
a 181. §-hoz
A hatályos Btk.-tói eltérően a Javaslat önálló tényállásban szankcionálja a kóros
szenvedélykeltést, amely 2003 előtt nevesítve volt. A bűncselekmény speciális aktív alanya a
tizennyolcadik életévét betöltött személy, passzív alanya pedig a tizennyolcadik életévét be
nem töltött személy.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a - kábítószeren kívül minden más - kábító hatású
anyag vagy szer, tipikusan pl. a gyógyszer, oldószer, öngyújtógáz, stb.
Az elkövetési magatartások részben a hatályos Btk. 282/B. § (5) bekezdésének
felelnek meg (segítségnyújtás, rábírni törekvés), de a szöveg kiegészült egy további elkövetési
magatartással (rábírás), illetve a kábítószer fogyasztására való eredménytelen rábírással is.
A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy kábítószernek nem minősülő kábító
hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez történő segítségnyújtás adott esetben új
pszichoaktív anyaggal visszaélés keretében is elkövethető (pl. kínálás, átadás), így a kóros
szenvedélykeltés ezen fordulata szubszidiárius lesz a Javaslat szerint.
A korábbi szabályozáshoz képest a Javaslat a kábítószer fogyasztására való
eredménytelen rábírást is büntetni rendeli, ezzel egységessé válik a szabályozás (ti. eddig csak
a kábítószeren kívüli egyéb kábító hatású anyagok esetében volt a rábírni törekvés
büntetendő). Mivel a fogyasztás (és az arra való eredményes rábírás) két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő vétség, az eredménytelen rábírás sem lehet ennél szigorúbb,
ezért a büntetési tétel ezzel megegyező.
a 182-183. §-hoz
A Javaslat ezen §-ai az alábbi nemzetközi egyezményeknek és uniós jogi aktusoknak
való megfelelést biztosítja:
-	Egységes Kábítószer Egyezmény,
-	Pszichotróp Egyezmény,
-	ENSZ Kábítószer-Egyezmény,
-	a Gyermekjogi Egyezmény,
-	a 182. számú ILO-Egyezmény,
-	a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet,
-	a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme
nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i
111/2005/EK tanácsi rendelet,
303
-	a 2004/757/IB kerethatározat.
Jelenleg két helyen [egyrészt a Btk. 282. § (3) bekezdés b) pontjában, másrészt a
283/A. §-ban] találhatóak a kábítószer készítéséhez szükséges anyagokkal kapcsolatos
rendelkezések, de nem világos ezek egymáshoz való viszonya (ti. a prekurzor is anyag). A
Javaslat ezt tisztázza, és kábítószer előállításához szükséges anyaggal, berendezéssel,
felszereléssel kapcsolatos magatartások (kábítószer előállítása céljából ezek készítése,
átadása, forgalomba hozatala, stb.) külön tényállásba kerülnek.
Az ENSZ Kábítószer-Egyezmény az alábbi anyagok tekintetében rendeli büntetni az
előállítást, szállítást, terjesztést, birtoklást:
-	I. Jegyzék: efedrin, ergometrin, ergotamin, l-fenil-2-propanon, izoszafrol, lizergsav, N-
acetil-antranilsav, 3, 4-metilendioxifenil-2-propán, piperonal, pszeudoefedrin, szafrol,
és ezek sói (ha vannak),
-	II. Jegyzék: aceton, antranilsav, ecetsavanhidrid, dietil-éter, fenil-ecetsav, kálium-
permanganát, kénsav, metil-etil-keton, piperidin, sósav, toluol, és ezek sói (ha vannak).
Mindezek mellett azonban egyre több vegyi anyag kerül felhasználásra az illegális
kábítószer-gyártásban, ezért a Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Szerv (INCB) éves
jelentéseiben és az ENSZ Kábítószer Bizottság (CND) határozataiban a részes országokkal
szembeni elvárásként fogalmazódik meg, hogy a tagállamok minden szükséges intézkedést
tegyenek meg a kábítószer-prekurzorokat helyettesítő anyagok illegális forgalmazása ellen.
Erre tekintettel a Javaslat nem határozza meg a kábítószer készítéséhez szükséges anyag
fogalmát.
Az ENSZ Kábítószer-Egyezmény jegyzékein szereplő anyagok közül az EK
rendeletek az antranilsav, az ecetsavanhidrid, a fenil-ecetsav, a kálium-permanganát és a
piperidin esetében az engedélyeztetés alól mentességet adnak, ha az érintett mennyiség nem
haladja meg egy évre vetítve a meghatározott mennyiséget (ecetsavanhidrid esetén pl. a száz
litert). Ezzel a mentességgel a gyakorlatban sokszor visszaélnek, ezért szükséges a kábítószer
készítésének elősegítése körében az előkészület büntetendővé nyilvánítása, illetve minősített
esetek megállapítása.
A jelenleg a visszaélés kábítószer-prekurzorral tényállásnál található büntethetőséget
megszüntető okot a Javaslat a kábítószer készítésének elősegítéséhez teszi, ugyanis annak
alkalmazásának feltétele a kábítószer készítését elősegítő tevékenység vagy legalábbis annak
akarása. Mivel a másik tényállás az igazgatási szabályok megsértését szankcionálja, ott ilyen
akarati elem nem szerepel, tehát a büntethetőség megszüntetését nem ott, hanem a kábítószer
készítésének elősegítése körében indokolt lehetővé tenni.
A kábítószer-prekurzorral visszaélés körében a Javaslat egy igazgatási szabály
megsértését szankcionálja, amely esetében a büntetési tétel nem lehet magasabb a kábítószer
készítésének elősegítésénél előírtaknál (hiszen az már egy célzatos magatartás, kifejezetten a
kábítószer készítése miatt tartja magánál a prekurzort az elkövető). Ezért — összhangban azzal,
hogy a kábítószer készítésének elősegítésénél egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre
emelkedik a büntetési tétel — öt év helyett három évig terjedő szabadságvesztés lesz az
alapeset. Emellett szankcionálhatóvá válik az értesítési kötelezettség elmulasztása, illetve — a
prekurzorok legális forgalomból való eltérítésének megakadályozása érdekében - a valótlan
tartalmú nyilatkozat tétele is.
304
a 184. §-hoz
Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a nagyrészt interneten forgalmazott új
típusú, úgynevezett „dizájner drogok” (új pszichoaktív anyagok) fogyasztása. Az új
pszichoaktív anyagokat valamely kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének
módosításával hozzák létre abból a célból, hogy az új szer hatásában az eredetihez hasonló
maradjon, de legálisan forgalmazható, használható legyen. A tervszerűen végrehajtott kémiai
módosítások szinte korlátlan teret biztosítanak újabbnál újabb pszichoaktív szerek
felbukkanásának.
A szabályozás alá vonandó anyagokkal kapcsolatosan az Európai Unió számos
országa tett intézkedéseket. A jelenleg azonosított és forgalomban lévő szerek által jelentett
kockázatokra és elterjedtségükre tekintettel 2012. március 1-jével módosult az emberi
alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények
módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) és a hatályos Btk.: az új
pszichoaktív anyagok forgalmazása, tartása, importja és exportja engedélyhez kötött, az
engedély nélküli tevékenységek szankcionálására új tényállás épült a Btk.-ba új pszichoaktív
anyaggal visszaélés elnevezéssel. A Javaslat nem módosít ezen a tényálláson.
Az új pszichoaktív anyag fogalmát a Gytv. 1. § 37. pontja határozza meg. Eszerint az
új pszichoaktív anyag olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással
nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének
befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására,
megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a
Btk. és a Javaslat szerinti kábítószerek, és erre tekintettel azt a Kormány rendeletében [ld. a
66/2012. (IV. 2.) Korm. rendeletet] ilyen anyaggá minősítette. Az új pszichoaktív anyaggal
visszaélés alkalmazásában ez a fogalom alkalmazandó.
a 185. §-hoz
A Javaslat büntetni rendeli a teljesítményfokozó szerrel visszaélést, amelyet 2001 előtt
már szankcionált a hatályos Btk. A tényállás által védett jogi tárgy az emberi élet és az
egészség. A Javaslat a teljesítményfokozó szerrel visszaélés büntetőjogi fenyegetettségének
megteremtésével nem a doppingszer felhasználása ellen kíván fellépni, hanem a szabadidős
sportban is széles körben elterjedt, számos mellékhatást kiváltó és egészségkárosodást okozó
anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon
antagonisták és modulátorok közé tartozó, a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény
kihirdetéséről szóló kormányrendelet I. számú mellékletében nevesítve szereplő szerek
terjesztésének a visszaszorítását célozza.
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény
rendelkezései értelmében a hormontartalmú anyagok és növekedésserkentők tiltott
kereskedelme miatt kibocsátott európai elfogatóparancsot a kettős büntethetőség vizsgálata
nélkül minden államnak teljesítenie kell. Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
létrehozásáról szóló 2009/371/IB tanácsi határozatnak (Europol határozat) az Europol
tevékenységi körébe tartozó bűncselekményeket tartalmazó mellékletében megtalálható a
hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme is. Az Europol
határozat alapján is bűnüldözési célú, rendészeti jellegű együttműködési kötelezettség terheli
305
Magyarországot a hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme
tekintetében.
Az Alkotmánybíróság a 32/2008. (III. 12.) AB határozatában konkrétan a
hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelmével összefüggésben
mondta ki azt, hogy alkotmányellenes a bűnügyi együttműködés az olyan cselekmények miatt
indult eljárásokban, amely cselekmények az elkövetés időpontjában a magyar jog szerint nem
bűncselekmények.
Mindezekre tekintettel a teljesítményfokozó szerekkel való visszaélésszerű
cselekményekkel szemben a Javaslat alapján lehetővé válik a büntetőjogi fellépés, kiemelten a
terjesztői, kereskedői típusú magatartásokkal szemben.
A Javaslat tiltott teljesítményfokozó szerként kezeli mindazokat a szereket, amelyek
hatóanyagukra tekintettel az anabolikusszerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és
rokonvegyületek, hormon antagonisták és modulátorok közé tartoznak, ha a forgalomba
hozatal magyarországi engedély hiányában történik, feltéve, hogy a szer nevesítve szerepel a
sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet I.
számú mellékletében.
A Javaslat nem a tiltott teljesítményfokozó szert alkalmazókat kívánja büntetni, hanem
az ilyen szerek előállítását, forgalmazását, bárminemű terjesztését szankcionálja. Erre
tekintettel a tiltott teljesítményfokozó szer előállítása, kínálása, átadás, forgalomba hozatala
mellett a Javaslat büntetni rendeli azt is, aki tiltott teljesítményfokozó szert orvosi vagy
állatorvosi vényen rendel. A tiltott teljesítményfokozó szer gyógyászati célú rendelése -
figyelemmel a tényállásban meghatározott célzatra (sportteljesítmény fokozása) -
értelemszerűen nem minősülhet bűncselekménynek. A sportteljesítmény fokozása, mint célzat
bármilyen sporttevékenységre vonatkozik, akár verseny, akár amatőr szinten, akár csak
szabadidős tevékenységként űzik. A célzatra figyelemmel a cselekmény csak egyenes
szándékkal követhető el.
A Javaslat súlyosabban rendeli büntetni azt, aki a bűncselekményt üzletszerűen vagy
bűnszövetségben követi el.
A Javaslat figyelemmel van arra, hogy a tiltott teljesítményfokozó szerek használata
különösen veszélyezteti a fiatalokat, mivel növekedésük, nem fejeződött be, így a tiltott
teljesítményfokozó szerek körébe tartozó hormonok stb. nagyobb károkat okozhatnak,
továbbá könnyebben befolyásolhatóak, hogy a jobb sportteljesítmény, a tökéletesebb külső
érdekében tiltott teljesítményfokozó szert használjanak, és kevésbé vannak tudatában annak,
hogy ezzel a későbbiekben milyen károsodást okozhatnak maguknak. Erre tekintettel a
Javaslat súlyosabb megítélés alá helyezi azt, akinek magatartása folytán tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez, úgyszintén, aki az
előállítást és a forgalmazási típusú magatartását ilyen személy felhasználásával követi el.
A Javaslat továbbá büntetni rendeli azt is, ha valaki tizennyolcadik életévét be nem
töltött személyt tiltott teljesítményfokozó szer alkalmazására rábír, illetve ilyen személy
részére a tiltott teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt. A sui generis
bűncselekmény elkövetési magatartásai közül a rábírás felbujtói magatartás, a segítségnyújtás
bűnsegédi tevékenység és elsősorban a szer használatához kapcsolódó információk
átadásában merül ki. A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg.
306
A Javaslat az előkészületet is büntetni rendeli.
A Javaslat új bűncselekményként rendeli büntetni az egészségügyi termék hamisítását.
A két bűncselekmény elkövetési tárgya azonos is lehet, ha például Magyarországon nem
engedélyezett, anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik,
hormon antagonisták és modulátorok közé tartozó gyógyszerre követik el a
teljesítményfokozó szerrel visszaélést. Ebben az esetben az elkövetési tárgy specialitására és a
célzatra, valamint az azonos büntetési tételre figyelemmel a tiltott teljesítményfokozó szerrel
visszaélés megállapításának lehet helye. E tényállás alapján azonban az ilyen tartalmú
gyógyszerek engedély nélküli forgalmazása akkor is bűncselekménynek minősülne, ha maga
a gyógyszer egyébként engedélyezett Magyarországon.
a 186. §-hoz
Az Európa Tanácsnak az egészségügyi termékek hamisításáról és más hasonló
bűncselekményekről - ideértve a közegészség veszélyeztetését is - szóló Egyezménye (a
továbbiakban: Medicrime Egyezmény) 2011. október 28-án Moszkvában nyílt meg aláírásra.
Az Európa Tanács folyamatosan szorgalmazza a tagállamoknál, így Magyarországnál is a
Medicrime Egyezmény mielőbbi aláírását és megerősítését, erre tekintettel a Javaslat az
egészségügyi termék hamisításának tényállásával megteremti a Medicrime Egyezményhez
való csatlakozás büntetőjogi feltételeit.
A Medicrime Egyezmény tárgyi hatálya az egészségügyi termékekre teljed ki, amely
kategória alatt a gyógyszereken - amely emberi és állatgyógyászati alkalmazásra szánt is
lehet -, a vizsgálati készítményeken kívül az orvostechnikai eszközöket is érteni kell.
A Javaslat az értelmező rendelkezésben a hazai szabályozásban megjelenő
sajátosságokat is figyelembe véve határozza meg az egészségügyi termék fogalmát, amely
alatt a gyógyszert, az állatgyógyászati készítményt, az orvostechnikai eszközt, az in vitro
diagnosztikai orvostechnikai eszközt és a vizsgálati készítményt is érteni kell.	’
A Medicrime Egyezmény elkövetési tárgyainak köre kiteljed továbbá a
hatóanyagokra, segédanyagokra, a tartozékokra, alkatrészekre és más összetevőkre és
nyersanyagokra is. Amennyiben ezen összetevőket egészségügyi termék gyártása céljából
hamisítják, akkor az egészségügyi termék hamisítása bűncselekmény megállapítható,
tekintettel arra, hogy egy egészségügyi termék ilyen összetevőjének hamisítása meghamisított
egészségügyi terméket eredményez, így a tényállás szempontjából ezekre nem szükséges
külön kitérni.
A gyógyszer fogalmát a Gytv. határozza meg, összhangban az emberi felhasználású
gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvvel. Eszerint gyógyszer bármely
anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére
állítanak elő vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai
vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának
helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében
alkalmazható.
Összhangban az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló
2001/82/EK irányelvvel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.
307
törvény mellékletének 3. pontja alapján állatgyógyászati készítmény (gyógyszer) bármely
anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére
készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai,
immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani
funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása
érdekében alkalmazható.
A fenti gyógyszerdefinciók és a Medicrime egyezmény 4. cikk b) pont i-ii. alpontjai
szerint tehát gyógyszernek tekintendő
a)	bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi/állati betegségek megelőzésére vagy
kezelésére állítanak elő (kiszerelés szerinti gyógyszer)	,
(vagy)
b)	azok az anyagok vagy anyagok keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy
metabolikus hatások kiváltása révén az ember/állat valamely élettani funkciójának
helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében
alkalmazható (funkcionalitás szerinti gyógyszer).
Egy terméket tehát gyógyszernek kell tekinteni egyrészt, ha úgy mutatják be, mint ami
képes betegségeket kezelni illetve megelőzni, valamint, ha bár nem betegségek kezelésére
szolgáló áruként mutatják be, de olyan anyagokat tartalmaz, amelyek képesek a
gyógyszerhatás elérésére.
Az Európai Bíróság gyógyszer definíciót értelmező ítéletében kimondta, hogy „annak
eldöntése érdekében, hogy valamely tennék a funkcionális gyógyszer meghatározás alá
tartozik-e, a bírósági felülvizsgálat alatt eljáró nemzeti hatóságoknak esetről esetre kell
határozniuk, figyelembe véve a termék jellemzőinek összességét, különösen összetételét, a
tudományos ismeretek jelenlegi állása szerint megállapítható farmakológiai tulajdonságait,
alkalmazási módjait, terjesztésének terjedelmét, a fogyasztóknak a termékkel kapcsolatos
ismereteit, valamint az alkalmazásával együtt járó veszélyeket (Id, C-211/03., C-299/03. és C-
316/03-C-318/03 sz. HLH Warenvertrieb és Orthica ügyben hozott ítélet 51. pontja, és a C-
319/05. sz. Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 55. pontja).
A büntetőjogi tényállás szempontjából egy termék gyógyszerként történő besorolása
nem lehet olyan parttalan, mint amilyet az Európai Bíróság megenged, ezért a tényállás
elkövetési tárgya szempontjából azon nem gyógyszerként értékesített termékek jöhetnek
szóba, amelyek esetében jogszabály meghatározza az összetevőkre vonatkozó
követelményeket. Ilyen jogszabályi követelmények találhatók a Magyar Elelmiszerkönyv
kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletben, a kozmetikai termékek
biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről
szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendeletben és több más olyan jogszabályban, amely olyan
kifejezett, összetételre vonatkozó követelményeket tartalmaz, amely alapján eldönthető, hogy
gyógyszerhatóanyagot jogszabálysértő módon használtak-e fel.
Az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 2. § (1) bekezdés
a) pontja szerint orvostechnikai eszköz minden olyan, akár önállóan, akár más termékkel
együttesen használt készülék, berendezés, anyag, szoftver vagy más termék - ideértve az azok
megfelelő működéséhez szükséges szoftvert, amely a gyártó szándéka szerint kifejezetten
diagnosztikai, illetve terápiás célra szolgál, valamint a rendelésre készült eszközt, továbbá a
308
klinikai vizsgálatra szánt eszközt is amely a gyártó meghatározása szerint emberen történő
alkalmazásra szolgál
-	betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség
tüneteinek enyhítése,
-	sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek
enyhítése vagy kompenzálása,
-	az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, helyettesítése,
illetve pótlása vagy módosítása,
-	fogamzásszabályozás
céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy szervezetre
elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de működése
ilyen módon elősegíthető.
Az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 8/2003. (III. 13.) ESzCsM
rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz
minden olyan orvostechnikai eszköz, amely mint reagens, reagens származék, kalibráló,
kontrolianyag, reagens készlet, készülék, berendezés, gép vagy rendszer, önmagában vagy
más eszközzel együttesen alkalmazva, a gyártó meghatározása szerint emberi szervezetből
származó minták — ideértve a vér- vagy szövetadományozást is - in vitro vizsgálatára szolgál
kizárólag vagy elsősorban azzal a céllal, hogy információt nyújtson
-	valamely fiziológiai vagy patológiai állapotról,
-	veleszületett rendellenességről,
-	potenciális recipiens biztonságának és kompatibilitásának megítéléséről, vagy
-	terápiás beavatkozás monitorozásáról.
A Gytv. szerint vizsgálati készítménynek minősül a hatóanyag vagy placebo,
gyógyszerformában elkészítve, amelyet klinikai vizsgálatban vizsgálnak vagy referencia-
(összehasonlító) készítményként használnak, ideértve azokat a készítményeket is, amelyek
már rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel, de klinikai vizsgálat során az elfogadott
alkalmazási előírástól eltérően, illetve más kiszerelésben vagy csomagolásban használnak,
vagy az elfogadott alkalmazási előírásban foglalt indikációtól eltérő indikációban használják,
vagy ha a már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerrel kapcsolatos további
adatok gyűjtésére használják.
A Medicrime Egyezmény alapján bűncselekménynek kell tekinteni az Egyezmény
hatálya alá tartozó termékek meghamisítását. Emellett büntetendővé kell nyilvánítani a hamis
termékekkel kapcsolatos szállítási, tárolási és forgalmazási jellegű magatartásokat is valamint
azt az esetet, amikor hamis vagy nem engedélyezett termékkel kapcsolatban használnak fel
eredeti dokumentációt.
A Medicrime Egyezmény előírásaira és a jogalkalmazói, gyakorlati tapasztalatokra
figyelemmel a Javaslat büntetni rendeli az egészségügyi termék meghamisítását valamint a
hamis egészségügyi termék készítését. A jogalkalmazás során kialakult gyakorlatnak
megfelelően a hamis dolog a valódi látszatát kelti, ilyenkor az eredetihez hasonló új példány
jön létre, a módszer vagy az eredmény minősége közömbös. Nem feltétel, hogy a hamisítvány
tökéletes legyen, csupán csak annyira kell hasonlítania az eredetihez, hogy annak
használatával a tévedésbe ejtés lehetősége valószínűnek mutatkozzék. A meghamisítás a
309
valódi, már létező dolog megváltoztatását jelenti, ez esetben új példány létrehozatalára nem
kerül sor, hanem az elkövető a valóditól eltérő példányt állít elő. A meghamisítás módja
irreleváns.
Az egészségügyi termékek körében a fent említett funkcionális gyógyszer definíció
alapján hamis gyógyszernek kell tekinteni minden olyan terméket, amelyben az adott
termékkategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével használnak fel
gyógyszer-hatóanyagot. Ezekben az esetekben ugyanis tulajdonképpen gyógyszert kínálnak,
forgalmaznak stb., a gyógyszerre vonatkozó szabályozás megkerülésével.
A tényállás elkövetési magatartásként határozza meg továbbá a hamis, meghamisított
vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék kínálását, átadását,
forgalmazását, az azzal való kereskedést, és a szállítási jellegű magatartásokat. A Medicrime
Egyezmény 6. cikkéne (1) bekezdése alapján a kereskedelem kapcsán a közvetítést, azaz az
eladók és a vevők egymásra találásának elősegítését, azaz az ún.: „brokering”-et is büntetni
kell. Az ítélkezési gyakorlat a kábítószerrel visszaélés kapcsán kialakította a „forgalomba
hoz”, „kereskedik” elkövetési magatartások értelmezésével, hogy mely tevékenységek
tartoznak ezen elkövetési magatartások körébe, ennek során egyértelműen megállapította,
hogy „. a kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel,
amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is -
mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői - tettesként vonhatók felelősségre. ” (1/2007.
Büntető jogegységi határozat). Ez az értelmezés - tekintettel az elkövetési magatartás azonos
meghatározására - e tényállásnál is irányadónak tekinthető, így a „közvetítés” tényállásban
történő nevesítése indokolatlan, mivel azt a „kereskedik” fordulat a kialakult bírói gyakorlat
alapján lefedi.
Az értelmező rendelkezés egyértelművé teszi, hogy Magyarországon engedélyezett
egészségügyi termék az az orvostechnikai eszköz, amelynek forgalmazására
megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását követően kerül sor. Ugyancsak engedélyezettnek
tekintetni az olyan magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel nem bíró gyógyszereket,
amelyeket hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően hoznak be, visznek ki,
adnak el stb.
Ilyen eset például, amikor a gyógyszer-nagykereskedő nem magyarországi forgalomba
hozatal céljából az ország területére nem engedélyezett gyógyszert hoz be, amire a gyógyszer-
nagykereskedelmi engedély alapján jogosult. Gyógyszerhiány esetén szintén engedélyt kaphat
a gyógyszer-nagykereskedő arra, hogy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert
forgalmazzon. Ugyanakkor ide tartozik az az eset is, amikor egyedi betegellátási érdekből
kerül sor egy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszer behozatalára (ha a behozatal
EGT tagállamból történik, hatósági bejelentéshez kötött, a harmadik országból történő
behozatal (egyedi import) hatósági engedély köteles.
Tekintettel arra, hogy sem a Medicrime Egyezménynek, sem pedig a jogalkotónak
nem célja az ilyen termékek fogyasztóinak a büntetése, a megszerez és tart elkövetési
magatartások esetén a felelősségre vonás alapját az teremti meg, ha a hamis, meghamisított
vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termékből indokolatlan mennyiség
van az elkövető birtokában. Indokolatlan mennyiségnek azt a mennyiséget kell tekinteni,
amely nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését szolgálja.
310
A Medicrime Egyezmény egyes körülmények - így többek között a bűncselekménnyel
okozott halál, egészségkárosodás, az egészségügyi foglalkozás körében vagy a
bűnszervezetben történő elkövetés, illetve ha a hamis termék forgalmazása széles körben,
például információs rendszereken keresztül történik - súlyosabb büntetéssel fenyegetését űja
elő. Erre figyelemmel a Javaslat minősített eseteket határoz meg, amelynek alapja, hogy a
bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet, a testi épség és egészség megóvása. A
bűncselekmény súlyos, emberi életet vagy egészséget sértő eredményének minősített esetként
való értékelésére az alapeset első két fordulata kapcsán van lehetőség, figyelembe véve, hogy
a halálos vagy egészségkárosító eredmény elsődlegesen nem a szállítási és birtoklási típusú
elkövetési magatartások következménye, hanem az előállítók, teijesztők felelőssége.
Az egészségügyben dolgozó szakemberekre foglalkozásukra figyelemmel a
társadalom tagjai - különösen igaz ez a kiszolgáltatott helyzetben lévő, vagy sérült, beteg
személyekre - eredendően beléjük vetett bizalommal tekintenek. Ugyanez a bizalom áll fenn
azon gyártók, nagykereskedők, és lakossági ellátási tevékenységet folytatók irányában, akik e
tevékenységüket hatósági engedély birtokában végzik. A gyógyszerek legális forgalmazása
zárt kereskedelmi láncban történik, melynek tagjai a gyógyszergyártók, a gyógyszer-
nagykereskedők, a gyógyszertárak, vagy a gyógyszer gyógyszertáron kívüli forgalmazásra
engedéllyel bíró üzletek. E szereplők mindegyike hatósági engedély alapján, rendszeres
hatósági ellenőrzés mellett folytatja működését. A tényállás szempontjából minősítő
körülményként kell értékelni azt, amikor a hamis egészségügyi terméket a fogyasztó vagy a
zárt kereskedelmi lánc valamely tagja nem általa is tudottan illegális forrásból, hanem olyan
szereplőtől szerzi be, amely esetében alappal feltételezheti, hogy a részére átadásra kerülő
egészségügyi termék eredeti és engedélyezett.
Erre tekintettel minősített esetként kerül értékelésre, ha a bűncselekményt
egészségügyi dolgozó, vagy gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás
végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottja követi el. Az egészségügyi dolgozó
fogalmát az Eütv. 3. § d) pontja határozza meg. Eszerint egészségügyi dolgozó az orvos,
fogorvos, gyógyszerész, egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy,
egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben
közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy.
Súlyosabban minősül továbbá a bűncselekmény, ha az elkövetés bűnszövetségben
történik, vagy ha hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett
egészségügyi termék a fogyasztók számára széles körben válik hozzáférhetővé. Ez utóbbi
minősített eset teremti meg a lehetőségét annak, hogy az információs rendszereken -
elsősorban interneten - történő kereskedés büntetendővé váljék.
A Medicrime Egyezmény szerint továbbá büntetendővé kell nyilvánítani a Medicrime
Egyezményben meghatározott bűncselekményekre történő felbujtást, bűnsegélyt és kísérletet
is. Tekintettel arra, hogy a magyar büntető anyagi jog a fenti eseteket rendezi, nem szükséges
azokat a tényállásnál külön szabályozni.
A bűncselekmény megelőzése, megakadályozása és felderítése, illetve az elkövető
kilétének megállapítása céljából a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés illetve
adatszerzés alkalmazhatósága az Rtv., valamint a Be. megfelelő rendelkezéseinek
módosításával biztosítható úgy, hogy e tényállás bekerül abba a nevesített körbe, ahol
meghatározott bűncselekmények három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett
alakzatainál is lehetséges e jogintézmények alkalmazása.
311
a 187. §-hoz
A rendelkezés a kuruzslás törvényi tényállását szabályozza. A bűncselekmény jogi
tárgya az egészség. A rendelkezés azt rendeli büntetni, aki az orvosi gyakorlat körébe tartozó
tevékenységet jogosulatlanul ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen fejt ki.
Az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység, pl. a műtét végzése, a terápia
megállapítása, gyógyszer rendelése, adagolása. Ellenszolgáltatáson bármely vagyoni juttatást
érteni kell. A tevékenység akkor rendszeres, ha huzamosabb időn át, több embert érintően
fejtik ki.
A bűncselekmény tettesként az orvosi gyakorlatra nem jogosult személy lehet. A
kuruzslás szándékos bűncselekmény. A (2) bekezdésben szereplő minősített eset akkor
valósul meg, ha az elkövető megtévesztően magát orvosi gyakorlatra jogosultnak tünteti fel,
vagy - másoknak e tekintetben fennálló tévedését nem oszlatja el.
A Javaslat a (2) bekezdéshez kapcsolódóan értelmező rendelkezést fűz a tényálláshoz,
amely a hatályos rendelkezésekből kiindulva azt a személyi kört állapítja meg, aki orvosi
gyakorlatra jogosult, azzal, hogy az orvosi oklevelet nevesíti, miszerint az lehet általános
orvosi vagy fogorvosi diploma.
A Javaslat annyi újítást vezet be, hogy az elkövetővel szemben kitiltás is kiszabható.
a 188. §-hoz
A rendelkezés a méreggel visszaélés törvényi tényállását szabályozza.
A törvényi tényállás keretdiszpozíció, háttéijogszabályát a kémiai biztonságról szóló
2000. évi XXV. törvény és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel
kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.
27.) EüM rendelet képezik.
A bűncselekmény jogi tárgya az egészség. Az elkövetési tárgy a méreg. Ennek
fogalmát a törvényi tényállás alkalmazása szempontjából értelmező rendelkezés határozza
meg.
Az elkövetési magatartás a méreg jogosulatlan készítése, tartása, felhasználása vagy
forgalomba hozatala, a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy
más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételének elmulasztása.
A készítés, a tartás, a felhasználás és a forgalomba hozatal aktív, a mulasztás passzív
magatartással valósítható meg. A bűncselekmény szubszidiárius jellegű, akkor állapítható
meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Ilyen lehet pl. a testi sértés, foglalkozás
körében elkövetett veszélyeztetés.
A bűncselekményt tettesként a készítésre, tartásra, felhasználásra, forgalomba
hozatalra nem jogosult személy követheti el. A mérgek visszaélésszerű felhasználásának
megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések
megtételének elmulasztását pedig az intézkedés megtételére köteles személy követheti el.
312
A méreggel visszaélés szándékos bűncselekmény.
A méreggel visszaélés tekintetében a büntetési tétel eltúlzott, ezért a Javaslat azon
enyhít.
a 189. §-hoz
A rendelkezés az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés törvényi tényállását
szabályozza. A bűncselekmény jogi tárgya az egészség.
Az elkövetési tárgy a közfogyasztási cikk. Ennek jellemzője, hogy ártalmas az
egészségre, azaz az ártalmasság nem a cikk állandó rendes tulajdonsága, hanem rendellenes
sajátosság.
A rendellenes tulajdonság a közfogyasztási cikkben általában gyártási hiba,
megromlás, vagy szándékos hamisítás folytán keletkezik.
Elkövetői magatartás a készítés, a tartás és az egyik minősített esetben a forgalomba
hozatal. A készítésen a termék létrehozatalát kell érteni. Tartáson a birtoklás mellett a
rendelkezés alatt tartást is érteni kell. A forgalomba hozatalon, melyen minden olyan
tevékenységet érteni kell, amelynek következtében a termék közfogyasztásra kerül.
A készítés és a tartás célzatos elkövetői magatartások. Ennek következtében csak
egyenes szándékkal követhetők el. Az ezen elkövetési magatartásokkal megvalósuló
bűncselekmény befejezettségéhez nincs szükség eredmény bekövetkeztére.
A forgalomba hozatallal megvalósítható bűncselekmény nem célzatos, ezért
eshetőleges szándékkal is elkövethető. A gondatlan elkövetés is büntetendő.
A bűncselekményt tettesként bárki elkövetheti.
A Javaslat a cselekmény tárgyi súlyának megfelelően súlyosabban rendeli büntetni az
ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélést, ha azt jelentős értékű ártalmas közfogyasztási
cikkre követik el, vagy az ártalmas közfogyasztási cikk a fogyasztók számára széles körben
válik hozzáférhetővé. Ez utóbbi körülmény megállapítható pl. akkor, ha az ártalmas
közfogyasztási cikket áruház lánc útján vagy hipermarketben hozzák forgalomba, mert ezen
esetekben fennáll a tényleges lehetősége annak, hogy az ártalmas közfogyasztási cikk
nagyobb számú fogyasztók számára váljon hozzáférhetővé. A minősített eset
megállapításához nem szükséges az, hogy a fogyasztók azt meg is szerezzék. A minősített
eset megállapításának feltételeit pontosabban a bírói gyakorlat fogja kialakítani.
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy nem büntethető az ártalmas közfogyasztási cikkel
visszaélés (1) és (4) bekezdés szerinti elkövetője, ha mihelyt tudomást szerez a közfogyasztási
cikk ártalmas voltáról, mindent megtesz azért, hogy az ártalmas közfogyasztási cikk a
birtokába visszakerüljön, illetve nem kerüljön forgalomba.
a XVIII. Fejezethez
(Az emberi szabadság elleni bűncselekmények)
313
A hatályos Btk. XII. fejezetének III. címe a szabadság és emberi méltóság elleni
bűncselekményeket tartalmazza. A Javaslat - tekintettel az ide tartozó tényállások nagy
számára - két külön fejezetben, az emberi szabadság, illetve az emberi méltóság és egyéb
alkotmányos jogok elleni bűncselekmények fejezetben helyezi el ezeket a tényállásokat.
Mindezek alapján e fejezetet az alábbi bűncselekmények alkotják:
-	emberrablás,
-	emberrablás feljelentésének elmulasztása,
-	emberkereskedelem,
-	kényszermunka,
-	személyi szabadság megsértése,
-	kényszerítés.
a 190. §-hoz
Az élethez, a testi épséghez és az egészséghez fűződő emberi jogok védelmén túl a
Javaslat büntetőjogi védelemben részesíti a személyiségi jogok közül a személyi szabadságot
is. A legsúlyosabb személyi szabadságot sértő bűncselekmény az emberrablás, ezért e
tényállás szerepel a fejezet elején. Az emberrablás összetett jogi tárgyú bűncselekmény,
közvetve támadja a közrendet és a közbiztonságot, közvetlenül pedig a személyi szabadságot
és a vagyoni viszonyok legális rendjét sérti. A bűncselekmény szükségképpen az emberi
szabadság ellen irányul, bár legtöbbször a vagyoni jogok sérelmével is együtt jár. Az
emberrablás célja- követelés érvényesítése. A követelés akár vagyoni, akár nem vagyoni
jellegű lehet. Az közömbös, hogy jogos, jogosnak vélt vagy éppen jogtalan követelés
érvényesítése végett ejtették túszul az áldozatot.
A Javaslat nem változtat a tényállás szerkezeti felépítésén, a minősített esetek körét
azonban kiegészíti a tizennyolcadik, illetve a tizennegyedik életévét be nem töltött személyek
sérelmére történő elkövetéssel, így az emberöléshez hasonlóan az emberrablás tekintetében is
fokozottabb büntetőjogi védelem alá helyezi e személyeket. A Javaslat minősített esetként
rendeli büntetni a felfegyverkezve történő elkövetést is.
A minősítő körülmények közül a különösen súlyos hátrány értelmezésénél irányadó
lehet például, hogy a cselekmény milyen testi vagy lelki traumát okozott a sértettnek, milyen
körülmények között (pl sanyargatással) történt és meddig tartott a fogvatartás.
Az emberrablás esetében a halált okozva minősítő körülmény megállapítására akkor
kerülhet sor, ha az elkövetési magatartással összefüggésben a sértett meghal, de a halálos
eredmény tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli.
A Javaslat arra az esetre, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít - a
hatályos Btk-val egyezően - összefoglalt, törvényi egységet meglapozó minősített esetet
alkot, amely büntetési tétel szempontjából az emberölés legsúlyosabb minősített eseteivel esik
egy tekintet alá. Ezen minősített eset megállapíthatóságának a feltétele, hogy a személyi
szabadság megsértésére és a sértett halálának az ezzel okozati összefüggésben történő
bekövetkezésére nézve az elkövető szándékos bűnössége megállapítható legyen.
Az emberrablás olyan jogellenes állapotot eredményez, amelynek a megszüntetéséhez
jelentősebb társadalmi érdek fűződik, mint a törvény teljes szigorának alkalmazásához, ezért a
Javaslat változatlanul fenntartja a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét azzal az
314
elkövetővel szemben, aki a cselekményét - mielőtt abból súlyos következmény származott
volna - önként abbahagyja. A cselekmény abbahagyásának önkéntesnek kell lenni, ha az
elkövető felismeri, hogy a követelése eredménytelen marad, vagy a hatóság eredményesen
közbeavatkozik, a büntetés korlátlan enyhítésének nincs helye.
a 191. §-hoz
A törvény - az emberrablás kiemelkedő társadalomra veszélyességére tekintettel -
büntetni rendeli azt is, aki az érintett személyt vagy a hatóságot nem tájékoztatja arról, ha
emberrablás előkészületéről hitelt érdemlően tudomást szerez. A hatályos Btk-ban az
emberrablás tényállásán belül, külön bekezdésben található az emberrablás feljelentésének
elmulasztása. Az egységes, áttekinthető szabályozás érdekében a Javaslat ezt külön
bűncselekményként nevesíti.
A feljelentési kötelezettség a terrorcselekményhez hasonlóan az elkövető
hozzátartozóját is terheli. A feljelentési kötelezettség teljesítésének az érintett személy
értesítése is megfelel. Az érintett személy nem feltétlenül a sértett, hanem pl. annak közeli
hozzátartozója is lehet. A feljelentési kötelezettség a megelőzést hivatott segíteni. A sértett
védelme érdekében a feljelentési kötelezettség a már elkövetett emberrablás esetében nem
irtható elő, mivel ezzel esetenként a túszul ejtett személy élete, testi épsége kerülne veszélybe.
A feljelentés elmulasztója csak akkor büntethető, ha az emberrablást legalább
megkísérelték.
a 192. §-hoz
Az emberi méltósághoz fűződő jog alapján megengedhetetlen, hogy az ember maga
kereskedés tárgyává váljon. Ennek megakadályozását több nemzetközi szerződés és az
Európai Unió joga is Magyarország kötelezettségévé teszi.
Magyarország részese a rabszolgaság tárgyában Genfben, 1926. évi szeptember hó 25-
én kelt nemzetközi egyezménynek, (becikkelyezte az 1933. évi III. törvény, ezen Egyezmény
módosítása tárgyában New Yorkban, 1953. évi december hó 7. napján kelt Jegyzőkönyvnek
(kihirdette az 1958. évi 18. törvényerejű rendelet), továbbá a rabszolgaság, a rabszolga
kereskedés, valamint a rabszolgasághoz hasonló intézmények és gyakorlatok eltörlése
tárgyában Genfben, 1956. évi szeptember hó 7. napján kelt Kiegészítő Egyezménynek (a
továbbiakban: rabszolgaságról szóló egyezmények). A rabszolgaságról szóló egyezmények
alapján a Részes Államok kötelesek a rabszolgaságot felszámolni és a rabszolga-
kereskedelmet és a rabszolgatartást büntetendővé nyilvánítani.
Magyarország részese a rabszolgaság jelenkori formáját az emberkereskedelmet
szankcionáló nemzetközi egyezménynek is, nevezetesen az Egyesült Nemzetek keretében,
Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni
Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme
megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyvének (kihirdette a 2006.
évi CII. törvény).
Európai Uniós tagságunkból fakadó kötelezettség, hogy megfeleljünk az
emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok
védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-
315
i 2011/36/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2011/36/EU
irányelv), amelynek átültetési határideje 2013. április 6. A 2011/36/EU irányelv meghatározza
azokat a kizsákmányolási célzatú szándékos magatartásokat, amelyeket a tagállamoknak
minimálisan emberkereskedelemként büntetendővé kell nyilvánítaniuk.
A Javaslat célja ennek megfelelően, hogy a tényállás - a kényszermunka tényállásában
foglalt kiegészítésekkel — továbbra is megfeleljen a Rabszolgaságról szóló Egyezményekben
foglaltaknak, és kiegészüljön a 2011/36/EU irányelv által előírt elkövetési magatartásokkal és
célzattal.
A tényállás alapesete az elkövetési magatartások körében a pénzért történő adásvételt,
a bármi más ellenszolgáltatásért történő átadást, átvételt, az elcserélést, és embernek
mindezek végett történő megszerzését tartalmazza. A tényállás büntetni rendeli az adásvétel,
illetve a csere mindkét oldalán lévő elkövetőt.
A 2011/36/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése alapján a „Személyek
kizsákmányolás céljából való toborzása, szállítása, rejtegetése vagy fogadása...” minősül
emberkereskedelemnek, ha azt az ott felsorolt elkövetési módok egyikével követik el. A
felsorolt elkövetési módok a Btk. rendszerében jelentősen eltérő súlyú bűncselekményeket
jelenítenek meg, így azok jelentős része a tényállás minősített esetei között szerepel,
ugyanakkor elmondható, hogy absztrakt megfogalmazásban valamennyi a sértettet
kiszolgáltatott helyzetbe hozza, vagy abban tartja. A 2011/36/EU irányelv által megkívánt
kizsákmányolási célzat tényállási többlet elemet jelent a rabszolgaságról szóló egyezmények
által meghatározottakhoz képest. Erre tekintettel a Javaslat a vonatkozó tényállás (2)
bekezdésében határozza meg az emberkereskedelem 2011/36/EU irányelvnek megfelelő
alakzatát.
A kizsákmányolás pontos definícióját a 2011/36/EU irányelv, és egyéb, az
emberkereskedelem megelőzésére és leküzdésére vonatkozó nemzetközi dokumentumok nem
adják meg, csupán annak tipikus, minimálisan büntetendő előfordulási eseteit sorolják fel.
Ezek: a más prostitúciójának kihasználása, és egyéb szexuális jellegű kizsákmányolás, a
kényszermunka, a kényszerszolgáltatások, ideértve a koldulást, a rabszolgaságot, a
rabszolgasághoz hasonló gyakorlatot, a bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolást és a
szervek eltávolítását is. A kizsákmányolói magatartásokat teljes körűen felsorolni nem lehet.
Erre tekintettel a Javaslat megfelelő absztrakcióval határozza meg értelmező rendelkezésben a
kizsákmányolás fogalmát, miszerint a kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy
abban tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzésére törekvés. Ezzel a Javaslat
lehetővé teszi a fentiekben felsorolt legtipikusabb kizsákmányolási formák, elkövetési módok
büntetése mellett bármely olyan magatartás büntetését, amely a gyakorlatban
kizsákmányolásnak feleltethető meg.
A Javaslatba foglalt értelmező rendelkezés szerint a kizsákmányolás központi fogalmi
elemei: a kiszolgáltatott helyzettel visszaélés, illetve az előny szerzésére törekvés.
A kiszolgáltatott helyzet előállhat egy tényező következményeként, de kiválthatja azt
több tényező összessége, a kiszolgáltatott helyzetet előidézheti az elkövető, de az fennállhat
tőle függetlenül is. Utóbbi esetben az elkövetői visszaélés a már meglévő kiszolgáltatott
helyzet (például hajléktalanság, kilátástalan anyagi helyzet) fenntartásával, vagy az abból való
kilábalás megakadályozásával valósulhat meg.
316
A kizsákmányolási célzat fennáll már azzal, hogy az elkövető törekszik az előny
megszerzésére. A befejezett bűncselekmény megállapításához nem szükséges tehát az, hogy
az elkövető ténylegesen előnyhöz jusson, például a sértett keresményét, bevételét tőle
ténylegesen elvegye. Előnyön nemcsak az anyagi előnyt, hanem bármely más olyan
kedvezményt, kedvezőbb helyzetet is érteni kell, amely a sértetti kiszolgáltatott helyzetével
való visszaélés révén áll, vagy állhat elő.
A 2011/36/EU irányelv meghatározza az emberkereskedelem különböző eseteiben
alkalmazandó büntetési tételek felső határát is. Ennek megfelelően a Javaslat az alapeseti
tényállás három évig terjedő szabadságvesztés büntetési tételének megtartása mellett a
kizsákmányolási célzattal elkövetett emberkereskedelem büntetési tételét egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztésben határozza meg, ezzel együtt a bűnszervezetben történő elkövetés
büntetési tételének felső határa is - a 2011/36/EU irányelv elvárásainak megfelelően,
figyelemmel az általános részi szabályozásra - tíz évre emelkedik.
Az emberkereskedelem tényállásának minősített esetei a hatályos Btk.-ban nehezen
áttekinthetőek és értelmezhetőek. A Javaslat ezért mellőzi a többszörös utalásokat, de - a
vonatkozó nemzetközi egyezmények előírásaira figyelemmel - meghagyja a minősített esetek
körét, illetve tovább bővíti azokat a tizennyolcadik, valamint tizennegyedik életévüket be nem
töltött sértettek vonatkozásában.
A minősített esetek rendszere — a 2011/36/EU irányelvnek megfelelően — a (2)
bekezdés szerinti emberkereskedelem tényállására épülnek, mivel azok többsége a
kiszolgáltatott helyzet speciális, súlyosabb minősítést érdemlő eseteit határozzák meg.
a 193. §-hoz
A hatályos Btk. a személyi szabadság megsértésének tényállásában rendelte büntetni
azt, aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától
megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartotta, és a sértettet
munkavégzésre kényszerítette. A Javaslat ezen változtatva külön tényállásban,
kényszermunka alcím alatt rendel büntetni minden munkavégzésre kényszerítést, nem csak
azt az esetet rendeli büntetni, amikor valaki emberkereskedelem révén hozzákerült, személyi
szabadságától megfosztott személyt továbbra is rabságban tartva munkára kényszerít.
A bűncselekmény jogi tárgya az ember cselekvési szabadsága. A kényszermunka
büntetni rendelésével a törvény az ember cselekvési szabadságát személyi minőségtől
függetlenül védi, a bűncselekmény passzív alanya bárki lehet.
A kényszermunka elkövetője bárki lehet, a bűncselekmény elkövetési magatartása a
munkavégzésre kényszerítés. A kényszermunka megállapításának feltétele, hogy az elkövetési
magatartás meghatározott módon, másnak a kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve
erőszakkal vagy fenyegetéssel menjen végbe. A bűncselekmény megvalósítására az erőszak
bármely formája alkalmas, mind az akaratot lenyűgöző, mind pedig az akaratot hajlító.
Feltétel azonban, hogy az erőszaknak személy ellen irányuljon, de nem kell közvetlenül
alkalmazottnak lennie, azaz dologgal szemben alkalmazott erőszak is alkalmas lehet a
bűncselekmény megállapítására, ha az áttevődik a személyre. A munkára végzésre
kényszerítéshez szükséges fenyegetésnek pedig olyannak kell lennie, amely alkalmas arra,
hogy a passzív alanyt a szabad akaratával ellentétes magatartásra késztesse.
317
A kényszermunka súlyosabban büntetendő, ha azt a sértett sanyargatásával, jelentős
érdeksérelmet okozva vagy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik
el.
a 194. §-hoz
A Javaslat büntetőjogi védelemben részesíti a személyiségi jogok közül a személyi
szabadságot is. A szabad akarat kialakulásának, a minden kényszertől mentes emberi
cselekvés biztosításának az érdeke része az általános emberi szabadságjogoknak, ezért
szükséges büntetőjogi oltalmat biztosítani az ember cselekvési szabadságának. A cselekvési
szabadság, mint a mozgás, a helyváltoztatás, a tartózkodási hely megválasztásának a
szabadsága a tárgya a személyi szabadság megsértése bűncselekményének.
A Javaslat a hatályos Btk.-val egyezően határozza meg a személyi szabadság
megsértésének elkövetési magatartását, bővíti azonban a minősített esetek körét. A
tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére történő elkövetés többszörösen
is minősülhet.
A hatályos Btk. értelmében személyi szabadság megsértését követi el, aki
emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott
sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre
kényszeríti. Mivel a „személyi szabadságtól megfosztás fenntartása” nehezen értelmezhető,
ezért a Javaslat elhagyja ezt a fordulatot, és külön tényállásban, kényszermunka alcím alatt
rendeli büntetni a munkavégzésre kényszerítést.
a 195. §-hoz
Az emberi szabadságjogok többirányú, eltérő lehetőséget biztosító büntetőjogi
oltalmat igényelnek. A kényszerítés az ember cselekvési szabadságát a legtágabb körben védi,
olyan erőszakkal vagy fenyegetéssel véghezvitt támadásokkal szemben nyújt védelmet,
amelyek nem ütköznek egyéb törvényi tényállásokba. A Javaslat tehát fenntartja a
kényszerítés szubszidiárius jellegét, és egyéb tényállási elemek tekintetében sem hajt végre
módosítást.
a XIX. Fejezethez	.
(A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények)
A fejezet címe a hatályosnál jobban kifejezi a fejezetben foglalt tényállások által
védett jogi tárgyakat, hiszen nem a nemi erkölcs védelme az elsődleges és egyetlen védett jogi
tárgy, hanem a nemi integritás, nemi önrendelkezés, nemi szabadság védelme is. Előbbi
ugyanis a „köz” érdekét tartja elsődlegesen szem előtt, utóbbi a „magánszférára” koncentrál.
Az új címmel a jogalkotó reagál továbbá a női szervezetek ilyen irányú ajánlásaira is.
A fejezet a következő nemzetközi dokumentumokra van figyelemmel:
-	az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New
Yorkban, 1950. évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban:
New York-i Egyezmény, kihirdette: 1955. évi 34. törvényerejű rendelet),
-	a 182. számú ILO Egyezmény,
-	a Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv,
318
-	az Európa Tanács gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása
elleni védelméről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Lanzarote Egyezmény),
-	a 2011/93/EU irányelv,
-	a nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről
szóló Egyezmény (a továbbiakban: CAHVIO Egyezmény).
E dokumentumok alapjaiban határozzák meg a tényállások szerkezetét és tartalmát,
amelyekben emiatt jelentős változtatások szükségesek. A hatályos tényállások fogalmi
rendszerébe és tartalmába az új magatartásokat nem lehet egy az egyben beiktatni, mivel azok
szétfeszítik a jelenlegi tényállások kereteit, ezért új tényállásokat kell beiktatni.
A fejezet figyelemmel van azon nemzetközi elvárásra és társadalmi igényre, miszerint
kiemelten kell védeni az ilyen jellegű bűncselekmények esetén (is) a tizennyolc éven aluli
személyeket. Erre tekintettel pl. minősített esetként határozza meg a Javaslat a tizennyolc
éven aluli sérelmére elkövetett szexuális erőszakot, illetve azt, ha az elkövető részben vagy
egészben tizennyolc éven aluli, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, továbbá
önálló tényállásban szabályozza a gyermekprostitúció kihasználását.
A Javaslat a korszerűség, a nemzetközi kifejezésekkel való összhang és a jobb
közérthetőség követelményének megfelelően egyes fogalmakat felvált újakkal, pl. erőszakos
közösülés és szemérem elleni erőszak helyett szexuális erőszak, megrontás helyett szexuális
visszaélés, közösülés és fajtalanság helyett összefoglalóan szexuális cselekmény, visszaélés
pornográf felvétellel helyett gyermekpomográfia, üzletszerű kéjelgés helyett prostitúció lesz
az elnevezés.
A fejezet alá tartozó bűncselekmények:
-	szexuális kényszerítés,
-	szexuális erőszak,
-	szexuális visszaélés,
-	vérfertőzés,
-	kerítés,
-	prostitúció elősegítése,
-	kitartottság,
-	gyermekprostitúció kihasználása,
-	gyermekpomográfia,
-	szeméremsértés.
A bűncselekmények sorrendjét egyrészt a fejezetcím (előbb szerepelnek a nemi élet
szabadsága elleni bűncselekmények), másrészt az elkövetési magatartások „sorrendisége”
indokolja (pl. a szexuális erőszak a szexuális kényszerítés súlyosabb alakzata; a prostitúció
megkezdését időben megelőzi a kerítés, illetve a prostitúció elősegítése, ezt követően
valósítható meg a kitartottság).
a 196. §-hoz
A hatályos Btk. alapján az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak akkor
büntetendő, ha a közösülésre vagy fajtalanságra kényszerítés erőszakkal, avagy az élet vagy
testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel valósult meg. A jelenlegi joggyakorlat a sértett nem
önkéntes beleegyezésével, ám mégsem kvalifikált fenyegetés hatására megvalósuló szexuális
319
aktust kényszerítésnek (Btk. 174. §) minősíti. A Javaslat ezen változtatni kíván, ezért
szexuális kényszerítésként súlyosabb büntetéssel rendeli büntetni az ún. nemi zsarolást, ezzel
elmozdul a szabályozás a hazai és külföldi női jogvédő szervezetek, testületek (pl. a nőkkel
szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésével foglalkozó
CEDAW Bizottság ajánlása) által is kívánt irányba.
Az új tényállás megalkotásának indoka még, hogy a 2011/93/EU irányelv (amelynek
átültetési határideje 2013. december 18.) 3. cikk (5) bekezdés iii. pontja, illetve (6) bekezdése,
továbbá a Lanzarote Egyezmény (amelyet Magyarország 2010. november 29-én aláírt) 18.
cikk (1) bekezdés b) pontja büntetendőnek nyilvánítja
-	a gyermekkel (tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel) folytatott szexuális
tevékenységet, amennyiben ahhoz kényszert, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaznak;
-	a gyermeknek valamely harmadik féllel folytatott szexuális tevékenységre késztetését
kényszer, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával.
A 2011/93/EU irányelv meghatározza a büntetési tétel felső határának legalacsonyabb
mértékét, illetve a beleegyezési korhatárt el nem érő személyek sérelmére történő elkövetést
szigorúbb megítélés alá is helyezi, erre figyelemmel a Javaslat szerint minősített esetet jelent
a tizennyolcadik, illetve tizennegyedik életévét be nem töltött sérelmére elkövetett szexuális
kényszerítés. További minősített eset - a szexuális erőszakhoz, szexuális visszaéléshez
hasonlóan -, ha az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása,
gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a közte és a sértett között fennálló egyéb
hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el a bűncselekményt. A hatalmi vagy
befolyási viszony olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely a fenti
meghatározásokon (hozzátartozó, nevelő, stb.) kívül esik, azonban azokhoz hasonlóan
személyes vagy függelmi viszonyt keletkeztethet (pl. unokatestvér, a család barátja,
szomszéd, stb.).
Mivel a szexuális cselekmény végzésére vagy annak eltűrésére való kényszerítés
felölel minden olyan magatartást, amikor a sértett nem önként és szabadon adja a
beleegyezését a szexuális cselekményhez, hanem valamilyen kényszer hatására, ez a tényállás
alkalmas lehet a CAHVIO Egyezmény rendelkezéseinek átültetéséhez, ezen egyezmény
ugyanis a beleegyezés hiányát írja elő tényállási elemként.
a 197. §-hoz
Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak tényállásának újraszabályozása
elsődlegesen azért szükséges, mert Magyarország 2010. november 29-én aláírta a Lanzarote
Egyezményt, illetve az Európai Unió tagállamai 2011 decemberében elfogadták a 2011/93/EU
irányelvet, amelynek legkésőbb 2013. december 18-ig meg kell feleltetni jogszabályainkat.
Emellett - az egyszerűsítés érdekében - a Javaslat összevonja a teljesen azonos tartalmú
erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak tényállását, és új címet ad (szexuális
erőszak), ami mindkettőt lefedi, és a köznyelv számára is egyértelmű.
A 2011/93/EU irányelv 3. cikk (5) bekezdés ii. és iii. pontja, illetve (6) bekezdése,
továbbá a Lanzarote Egyezmény 18. cikk (1) bekezdés b) pontja a következőket nyilvánítja
büntetendő magatartásoknak:
320
a gyermekkel folytatott szexuális tevékenység, amennyiben a gyermek különösen
kiszolgáltatott helyzetével, különösen szellemi vagy testi fogyatékosságával vagy
eltartotti helyzetével élnek vissza,
-	a gyermekkel folytatott szexuális tevékenység, amennyiben kényszert, erőszakot vagy
fenyegetést alkalmaznak,
-	a gyermeknek valamely harmadik féllel folytatott szexuális tevékenységre kényszer,
erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával történő késztetése.
Mind a 2011/93/EU irányelv, mind a Lanzarote Egyezmény gyermeknek a
tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt tekinti, így valamennyi említett magatartás e
személyi kör tekintetében büntetendő. Az elkövetési magatartások tekintetében a 2011/93/EU
irányelv meghatározza a büntetési tétel felső határának legalacsonyabb mértékét, egyes
esetekben a beleegyezési korhatárt el nem érő személyek sérelmére történő elkövetést
szigorúbb megítélés alá is helyezi, az új tényállás büntetési tételeit tehát eszerint kell
megállapítani.
A hatályos Btk. alapján az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak akkor
büntetendő, ha a közösülésre vagy fajtalanságra kényszerítés erőszakkal, avagy az élet vagy
testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel valósult meg. A jelenlegi joggyakorlat
kikristályosodott és egységes a kényszer és a kvalifikált fenyegetés értelmezése és
alkalmazása tekintetében, ezen a gyakorlaton a Javaslat nem kíván változtatni.
Mindezek alapján a szexuális erőszak bűncselekmény alapesete valósul meg, ha az
elkövető a sértettet erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel
szexuális cselekményre (ennek fogalmát ld. a 458. §-ban) vagy annak eltűrésére kényszeríti.
Minősített eset lesz, ha
-	a sértett tizennyolcadik életévét még nem töltötte be,
-	az elkövető a sértett hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása,
gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve ha a bűncselekményt a közte és a
sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el,
-	az elkövető más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális
cselekményre használja fel.
A 2011/93/EU irányelv által meghatározott büntetési tételekre tekintettel további
minősítő körülmény a Javaslat szerint, ha a sértett tizennégy, illetve tizenkét éven aluli,
továbbá ha egyszerre több minősített eset is megvalósul.
A hatályos szabályok értelmében a tizenkettedik életévét be nem töltött, mint törvényi
vélelemmel védekezésre képtelennek nyilvánított személlyel létesített szexuális kapcsolat az
erőszakos közösülés vagy - minden más szeméremsértő magatartás esetén - a szemérem
elleni erőszak tényállását valósítja meg. A tizenkettő és tizennégy év közötti sértettek
esetében pedig a megrontás tényállása alapozza meg a büntetőjogi felelősséget. A Javaslat
értelmében megszűnik a tizenkettedik életévét be nem töltött személyekre vonatkozó azon
vélelem, hogy őket védekezésre képtelennek kell tekinteni, mert a Javaslat explicit módon
utal a sértett életkorára, és úgy kapcsol a bűncselekményhez magasabb büntetési tételt.
A bűncselekmény súlyosságára figyelemmel a Javaslat büntetni rendeli továbbá a
szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítását (pl.
321
helyszín előkészítése, lakás biztosítása, kábító hatású anyagok, „szex-drogok” biztosítása,
stb.).
a 198. §-hoz
A beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat vélelmezett korhatára a hatályos Btk. és a
Javaslat értelmében is tizennégy év. A megrontás hatályos tényállása ennek megfelelően a
tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel való közösülést vagy fajtalankodást
szankcionálja.
A Javaslat elnevezésében, illetve tartalmilag és szerkezetileg is átalakítja a megrontás
tényállását. A szexuális visszaélés megjelölés a hatályosnál jobban kifejezi az elkövetési
magatartást, illetve jobban megfelel a nemzetközi egyezményekben foglaltaknak is.
A hatályos Btk. 201. és 202. §-a aszerint differenciál, hogy az elkövető a sértettel
maga közösül, vagy fajtalankodik, illetve arra törekszik, hogy vele közösüljön vagy
fajtalankodjon, míg a másik § szerint a mással való közösülés, illetve fajtalankodásra rábírás
vagy rábírni törekvés az elkövetési magatartás. A Javaslat ezzel szemben nem az elkövető
oldaláról (vele vagy mással) differenciál, hanem a cselekmény sértettjének kora szerint.
Eszerint a sértett
-	az (1) és (2) bekezdésben tizennégy éven aluli [az (1) bekezdés első fordulatában
tizenkettő és tizennégy év közötti],
-	a (4) bekezdésben tizennégy és tizennyolc év közötti.
A fiatalok szexuális érése, pszichoszexuális fejlettsége napjainkra jelentősen eltér a
jelenlegi Btk. hatályba lépésekori (1970-es évek) állapottól. Erre tekintettel a szexuális
visszaélés bűncselekmény elkövetője valamennyi esetben csak tizennyolcadik életévét
betöltött személy lehet.
A szexuális visszaélés vonatkozásában is kiindulási alapnak kell tekinteni a
nemzetközi előírásokat, a 2011/93/EU irányelv 3. cikk (4) bekezdése és (5) bekezdés i. és ii.
pontja, továbbá 6. cikk (1) bekezdése, illetve a Lanzarote Egyezmény 18. cikk (1) bekezdés a)
és b) pontja, valamint 23. cikke ugyanis a következőket nyilvánítja büntetendő magatartássá:
-	beleegyezési korhatárt el nem ért gyermekkel folytatott szexuális tevékenység,
-	tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel folytatott szexuális tevékenység,
amennyiben a sértettel kapcsolatban fennálló, elismert bizalmi vagy hatalmi helyzettel
vagy befolyással élnek vissza,
-	tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel folytatott szexuális tevékenység,
amennyiben a sértett különösen kiszolgáltatott helyzetével, különösen szellemi vagy
testi fogyatékosságával, vagy eltartotti helyzetével élnek vissza,
-	a beleegyezési korhatárt el nem ért gyermekkel szexuális cselekmény céljából történő
találkozásra információs és kommunikációs technológia útján tett ajánlat, amennyiben
ezen ajánlatot a találkozás létrejöttét eredményező tényleges cselekmény követi.
Az utolsóként megjelölt cselekményt (a 2011/93/EU irányelvben és a Lanzarote
Egyezményben „Solicitation of children for sexual purposes” címmel szerepel, a köznyelvben
groomingnak is nevezik) a „törekszik rábírni” fordulat lefedi. A többi, fentiekben említett
322
magatartást is nagyrészt üldözi a hatályos Btk., kisebb kiegészítés azonban szükséges az
alábbiak szerint.
A tizennyolc éven aluli személlyel folytatott, erőszak nélküli szexuális tevékenység,
ha a gyermekkel kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonnyal élnek vissza, a
hatályos Btk. szerint csak vérfertőzés esetén büntethető (egyenesági rokonok
vonatkozásában). A 2011/93/EU irányelv 3. cikk (5) bekezdés i. pontjának, továbbá a
Lanzarote Egyezmény 18. cikk (1) bekezdés b) pontjának való megfeleléshez szükséges
harmonizációt végzi el a Javaslat a (3) és (4) bekezdésben. Hangsúlyozni kell, hogy a
büntetőjogi fenyegetettség csak akkor merülhet fel, ha a tizennyolc éven felüli személy
visszaél a hatalmi, befolyási helyzetével a szexuális cselekmény érdekében. A hatalmi,
befolyási helyzet értelmezésével kapcsolatban irányadóak a 196. § (szexuális kényszerítés)
indokolásánál írtak.
a 199. §-hoz
A házasság jogintézményének, illetve a közeli (vér)rokonok közötti családi kapcsolat
védelme, az ifjúság tekintetében az állam különös gondoskodási kötelezettsége, valamint a
leszármazás genetikai védelme továbbra is ésszerű indokát adják a vérfertőzés
büntetendőségének.
A hatályos Btk. és a Javaslat is két különböző törvényi tényállást határoz meg eltérő
szankciókkal. A vérfertőzés bűntettét olyan személyek követhetik el, akik egymásnak fel-,
illetve lemenői, tehát egyenesági rokonai (pl. szülő-gyermek). Elkövetési magatartásként
minden szexuális aktus büntetendő. Büntetlenséget a törvény csupán a tizennyolcadik életévét
be nem töltött leszármazónak biztosít.
Az egyenesági rokonok közötti vérfertőzés hatályos Btk. szerinti büntetési tétele a
többi bűncselekményhez és a külföldi szabályozásokhoz képest is eltúlzottnak tűnik, így a
Javaslat büntetési tételként ebben az esetben a három évig terjedő szabadságvesztést határozza
meg.
A vérfertőzés vétsége enyhébb megítélés alá esik, ez elkövetőként azokra vonatkozik,
akik egymásnak vér szerinti testvérei. Elkövetési magatartásként a törvény az előzőhöz
viszonyítva szűkebb tevékenységi kört szankcionál: a testvérek közösülését. A
bűncselekmény a testvérek mindegyikének azonos életkora vagy nagykorúsága esetén is
megvalósul, és akkor is, ha mindketten fiatalkorúak.
a 200. §-hoz
A kerítés vonatkozásában jelenleg az büntetendő, ha az elkövető valakit szexuális
cselekmény végzésére másnak megszerez. A megszerzés - a bírói gyakorlat szerint - olyan
magatartás, amely közvetlenül megteremti a lehetőséget más személyek nemi érintkezésére.
Ez leggyakrabban a passzív személy rábírásával, befolyásolásával valósul meg.
A Javaslat ehhez képest a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúcióra
való felajánlásával vagy felhívásával egészíti ki a kerítést. Ennek indokai az alábbi
nemzetközi követelmények:
323
-	a 2011/93/EU irányelv 4. cikk (5)—(6) bekezdése és a Lanzarote Egyezmény 19. cikk (1)
bekezdése szerint büntetendő a) gyermek prostituálása {causing) vagy toborzása
(recruiting), b) gyermek prostitúcióra kényszerítése;
-	a Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv 3. cikk 1. bekezdés b) pontja szerint büntetendő
a gyermek felajánlása, megszerzése, kerítése vagy nyújtása gyermekprostitúció céljára
{offering, obtaining, procuring or providing);
-	a 182. számú ILO Egyezmény 3. cikk b) pontja szerint büntetendő a gyermek
prostitúció céljára történő használata, vásárlása vagy felajánlása {use, procuring or
offering).
A gyermek prostitúcióra toborzását a kiskorú veszélyeztetése tényállásának a „züllött
életmódra rábírni törekszik” fordulata részben bünteti, azonban - hasonlóan az előzőekhez -
indokolt a cselekményt e fejezetben megfogalmazni. A Javaslat a toborzás helyett - hasonlóan
a gyermekpomográfiához - a felhívás fogalmat használja.
A gyermekprostitúció céljára való felajánlás jelenleg önállóan nem büntetendő
magatartás, ezért a Javaslat új elkövetési magatartásként ezt is feltünteti. A megszerzést és a
kerítést lefedi a kerítés (1) bekezdése (másnak megszerez).
Az (1) bekezdés szerinti kerítés minősített esetei az alábbiak:
-	üzletszerűen,
-	tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
-	az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete, stb. alatt álló személy sérelmére, vagy
-	megtévesztéssel, erőszakkal, fenyegetéssel
történő elkövetés.
A szexuális erőszakhoz hasonlóan a Javaslat a kerítésnél is felváltja a kvalifikált
fenyegetést egyszerű fenyegetéssel (a minősített esetben tehát elmarad „az élet vagy testi
épség ellen irányuló közvetlen” jelző). A megállapodás - mint előkészületi magatartás -
továbbra is csak az üzletszerű kerítés tekintetében büntetendő.
a 201. §-hoz
Az üzletszerű kéjelgés a hatályos Btk. alapján nem minősül bűncselekménynek,
szabálysértésnek is csak abban az esetben, ha az elkövető a szexuális szolgáltatással
összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszegi (pl. a szexuális szolgáltatás nyújtására az ún.
védett övezeten belül kerül sor). A prostitúció tehát legálisan végezhető szexuális szolgáltatás,
annak más személy általi kihasználása és ebből haszonszerzés azonban nem elfogadható, ezt a
Javaslat is büntetni rendeli. Ilyen „élősdi” jellegű bűncselekmény az üzletszerű kéjelgés
elősegítése, a kerítés és a kitartottság.
A Javaslat az egyszerűség és közérthetőség érdekében felváltja az üzletszerű kéjelgés
fogalmát a nemzetközi nyelvezetben és a köznyelvben is használatos prostitúcióval. Az
üzletszerű kéjelgés kifejezést egyetlen más jogszabály sem tartalmazza. A Szabs. tv. 172. §-a
ugyan a tiltott kéjelgés címet viseli, tartalma viszont a szexuális szolgáltatásokkal kapcsolatos,
és a háttérjogszabályai, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek
elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi
LXXV. törvény, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
324
korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény is a szexuális szolgáltatás, illetve a prostitúció
fogalmát használja. Nem indokolt tehát a Javaslatban sem az elavult üzletszerű kéjelgés
fogalom fenntartása.
A New York-i Egyezmény 1. cikke szerint büntetendő, aki más személy kéjelgésének
kielégítésére valakit prostitúció céljából megkerít, rábír, vagy elcsábít, akár annak
beleegyezésével is, illetve aki e célból más személy prostitúcióját kizsákmányolja, akár annak
beleegyezésével is. A 2. cikk szerint büntetendő, aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy
fenntartásához szükséges anyagi eszközöket tudatosan szolgáltat, illetőleg az anyagi eszközök
szolgáltatásában részt vesz, továbbá épületet vagy más helyet egészben vagy részben mások
prostitúciójának céljára tudatosan bérbe ad, vagy bérel. A prostitúció elősegítése tényállás
szinte szó szerint felel meg az Egyezménynek, a szövegen a Javaslat sem változtat. Technikai
változtatás annyiban történt, hogy a Javaslat a rábírást beépíti az azonos büntetési tétellel
fenyegetett (1) bekezdésbe, ezzel a tényállás szerkezetét leegyszerűsíti.
A 2011/93/EU irányelv 4. cikk (5) bekezdése és a Lanzarote Egyezmény 19. cikk (1)
bekezdése szerint büntetendő a gyermek prostituálása. Ezt jelenleg lefedi a prostitúció
elősegítése tényállás „mást prostitúcióra rábír” fordulata, illetve a kerítés tényállása, azonban
a Javaslat - kifejezve a tizennyolc éven aluliak fokozott büntetőjogi védelmét - a prostitúcióra
való rábírást ilyen személy vonatkozásában magasabb büntetési tétellel bünteti, mint a
felnőttkornak esetében, illetve az ehhez kapcsolódó segítségnyújtás is szankcionálja.
a 202. §-hoz
A kitartás tartalmilag eltartást jelent, de az eltérő igekötő negatív értékítéletet rejt
magában: arra utal, hogy az elkövető nem legális forrásból tartja fenn magát. Az ilyen
magatartást (a szexuális szolgáltatást nyújtó személyek kihasználását) a Javaslat - a hatályos
Btk.-hoz hasonlóan - három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Ha az elkövető
tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel tartatja ki magát, az gyermekprostitúció
kihasználásának minősül, és aszerint büntetendő.
a 203. §-hoz
A Javaslat új tényállásban rendeli büntetni a gyermekprostitúció kihasználását. Ennek
indoka, hogy a nemzetközi dokumentumok is önállóan kezelik e cselekményeket, másrészt
egyes magatartások a hatályos Btk. prostitúcióval összefüggő tényállásaiba (prostitúció
elősegítése, kitartottság, kerítés) nehezen lennének beilleszthetők.
A gyermekprostitúció tényállása mellett azonban a prostitúció elősegítése és a kerítés
is tartalmaz rendelkezéseket a tizennyolc éven aluli személyek vonatkozásában, hiszen azok a
prostituálttá válást elősegítő, támogató magatartások, így külön történő szabályozásuk
indokolt
A vonatkozó nemzetközi követelmények a következők:
-	A 2011/93/EU irányelv 4. cikk (5)-(7) bekezdése és a Lanzarote Egyezmény 19. cikk
(1) bekezdése szerint büntetendő a) gyermek prostituálása (causing) vagy toborzása
(irecruiting), illetve ebből való haszonszerzés vagy egyéb módon történő
kizsákmányolása, b) gyermek prostitúcióra kényszerítése, c) gyermekprostitúció
igénybe vétele;
325
-	a Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv 3. cikk 1. bekezdés b) pontja szerint büntetendő
a gyermek felajánlása, megszerzése, kerítése vagy nyújtása gyermekprostitúció céljára
(offering, obtaining, procuring or providing)',
-	a 182. számú ILO Egyezmény 3. cikk b) pontja szerint büntetendő a gyermek
prostitúció céljára történő használata, vásárlása vagy felajánlása (use, procuring or
offering).
A prostitúcióra kényszerítést a szexuális kényszerítés tényállása rendeli büntetni. A
gyermekprostitúcióból való haszonszerzést vagy egyéb módon történő kizsákmányolást
részben lefedi a bordélyház üzemeltetése, illetve a kitartottság, de a teljes körű védelem
érdekében a Javaslat erre is új elkövetési magatartást alkot.
A gyermekprostitúció igénybevétele a hatályos Btk. szerint a megrontás külön §-ában
szerepel. Emellett az olyan bordélyház üzemeltetése, amelyben tizennyolcadik életévét be
nem töltött személy folytat prostitúciót, illetve az ilyen személlyel kitartatás (nem minősített
esetként) is külön bűncselekmény. A Javaslat e bűncselekményeket áthelyezi a
gyermekprostitúció kihasználása tényállásba, és súlyosabb büntetési tétellel fenyegeti, mint a
tizennyolcadik életévét betöltött személyek vonatkozásában történő elkövetést. Ennek indoka,
hogy valamennyi tényállás a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek szexuális
kizsákmányolás elleni védelmét szolgálja, és a nemzetközi előírások is e körben említik
ezeket.
a 204. §-hoz
A tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállásának hatályos címe ugyan kifejezi a
tényállás tartalmát, ugyanakkor a „visszaélés” szó tipikusan az igazgatási szabályokat sértő
bűncselekmények megnevezésében szokott szerepelni (lőfegyverrel, robbanóanyaggal, stb.
visszaélés), ami nem tükrözi a tényállás által ténylegesen védeni kívánt jogi tárgyat. Emellett
a nemzetközi dokumentumok (az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt
Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezménye, a 2011/93/EU irányelv, valamint a
Lanzarote Egyezmény) is gyermekpomográfia címmel jelöli a szóban forgó tényállást, így a
Javaslat is ezt az egyszerűbb és egyértelmű címet veszi át.
A Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv, a 2011/93/EU irányelv, valamint a Lanzarote
Egyezmény az alábbi elkövetési magatartásokat tartalmazza a pornográf felvétellel (child
pornography) kapcsolatban, a Javaslat pedig a magyar nyelvnek és az ismert és alkalmazott
büntetőjogi fogalmaknak megfelelően az alábbiak szerint határozza meg az elkövetési
magatartásokat:
Nemzetközi dokumentumok	Javaslat
megszerzés (acquisition)	- megszerez
birtoklás (possession)	— tart
információs és kommunikációs	- tart
technológia segítségével történő tudatos
hozzáférés (knowingly obtaining access
by means of information and
communication technology)
felajánlás (offering)	— kínál
továbbítás (transmission)	- átad
terjesztés (dissemination)	— átad
326
hozzáférhetővé tétel (making available)
készítés (production)
forgalmazás (distribution)
biztosítás (supply)
-	hozzáférhetővé tesz, nagy nyilvánosság
számára hozzáférhetővé tesz
-	készít
-	forgalomba hoz, kereskedik
-	készítéshez, forgalomba hozatalhoz,
kereskedéshez, nagy nyilvánosság
számára hozzáférhetővé tételhez anyagi
eszközöket szolgáltat
A 2011/93/EU irányelv, valamint a Lanzarote Egyezmény az alábbi elkövetési
magatartásokat tartalmazza a pornográf műsorral (pornographic performance) kapcsolatban,
illetve a Javaslat az alábbiak szerint határozza meg az elkövetési magatartásokat:
Nemzetközi dokumentumok
rábírás, részvétel elősegítése, okozása
(causing)
kerítés, toborzás (recruiting)
haszonszerzés (profiting from)
egyéb kizsákmányolás (otherwise
exploiting)
kényszer, erőszak, fenyegetés (coercing
or forcing a child to participate in
pornographic performances, or
threatening)
tudatos részvétel (knowingly attending)
Javaslat
szerepeltet, ehhez anyagi eszközöket
szolgáltat
szereplésre felhív
haszonszerzésre törekszik
haszonszerzésre törekszik
a szexuális kényszerítés keretében
bünteti
megtekint
A 2011/93/EU irányelv és a Lanzarote Egyezmény „Solicitation of children for sexual
purposes” címmel büntetni rendeli, ha egy tizennyolc éven felüli személy tizennégy éven aluli
személynek pornográf felvétel készítése céljából találkozást javasol információs és
kommunikációs technológia útján, amennyiben az ajánlatot a találkozás létrejöttét
eredményező tényleges cselekmény követi. E magatartás átültetése a magyar jogba szó szerint
nem kivitelezhető, és mivel gyakorlatilag egy előkészületi cselekményről van szó, így a
Javaslat büntetni rendeli a gyermekpomográfia bizonyos fordulataihoz szükséges vagy azokat
könnyítő feltételek biztosítását.
A gyermekpomográfia tényállásában használt fogalmak miatt értelmezni szükséges a
pornográf felvétel és a pornográf jellegű műsor tartalmát. A Javaslat az előbbi alatt olyan
videó-, film-, vagy fényképfelvételt, illetve más módon előállított képfelvételt ért, amely a
nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló
módon ábrázolja, utóbbi pedig a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő,
célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvésként vagy előadásként azonosítható.
Látható tehát, hogy a pornográf felvétel fogalmát a Javaslat leegyszerűsíti a
hatályoshoz képest. A pornográf jellegű műsor tartalmi elemein kis mértékben szükséges
változtatni, mert az jelenleg nem pontos: a műsort nem elegendő magyarázni azzal, hogy
valamilyen cselekvés, azt is ki kell fejezni, hogy az lehet előadás is (performance). A
hangsúly azon van, hogy nem rögzített anyagról van szó (az a felvétel), hanem élő előadásról.
Ezt erősíti meg a 2011/93/EU irányelv preambuluma is, amely szerint pornográf előadás
„közönségnek szóló, szervezett, élő bemutató”.
327
a 205. §-hoz
A hatályos Btk. alapján az, aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt
szeméremsértő módon mutogatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezen a
Javaslat nem változtat, azonban a tényállás további magatartásokkal egészül ki.
1.	A 2011/93/EU irányelv 3. cikk (2) és (3) bekezdése, illetve a Lanzarote Egyezmény
22. cikke szerint büntetendővé kell nyilvánítani azt, ha valaki a beleegyezési életkort be nem
töltött gyermekkel szándékos módon, kifejezetten szexuális célból szexuális bántalmazást
vagy szexuális cselekményeket nézet végig akkor is, ha abban a gyermek nem vesz részt. A
szeméremsértés (2) bekezdése az ennek való megfelelést szolgálja. Mivel ez a magatartás az
elkövetés körülményeitől függően más bűncselekmény is lehet (pl. kiskorú veszélyeztetése,
szexuális kényszerítés), e tényállás szubszidiárius.
2.	A szeméremsértés másik új fordulata alapján - szubszidiárius vétségként - az is
büntethetővé válik, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a
sértett emberi méltóságát sérti. Ide tartoznak a sértettet érő olyan magatartások, amelyek nem
súlyosan szeméremsértőek, így szexuális erőszakot vagy szexuális kényszerítést nem
valósítanak meg, például a sértett testének, valamely testrészének megfogása (a sértett akarata
ellenére). Korábban ezek adott esetben becsületsértésként voltak üldözhetőek, ezek a
magatartások azonban inkább a sértett nemi önrendelkezési jogát, emberi méltóságát sértik,
ezért külön nevesítésük indokolt.
Megjegyzendő még, hogy nemzetközi példa is van e cselekmények büntetőjogi
fenyegetettségére: a CAHIO Egyezmény 40. cikkelye előírja, hogy üldözni kell a bármilyen
formában megjelenő szexuális jellegű magatartásokat, amely a másik emberi méltóságának
megsértését célozza vagy eredményezi.
a 206. §-hoz
A kitiltás büntetés - az általános részi szabályok szerint - akkor alkalmazható, ha azt a
különös részi bűncselekményeknél a jogalkotó előírja. A nemi erkölcs elleni
bűncselekmények közül jelenleg csak kitartottság esetén lehet kitiltani az elkövetőt
meghatározott helységből, a Javaslat ezen a körön bővíteni kíván, és gyermekprostitúció
kihasználása, prostitúció elősegítése, valamint szeméremsértés esetén is lehetővé teszi ezen
szankció kiszabását.
a 207. §-hoz
A Javaslat értelmében az alábbi bűncselekmények magánindítványra büntethetőek
(kivéve, ha azokkal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is
elkövetnek):
-	tizennyolcadik életévét betöltött személy szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére
kényszerítése,
-	tizennyolcadik életévét betöltött személy szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére
erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel való
kényszerítése,
-	mással szemben olyan szeméremsértő magatartás tanúsítása, amely a sértett emberi
méltóságát sérti.
328
A tizennyolcadik életévét betöltött sérelmére elkövetett ilyen cselekmények
magánindítványhoz kötöttségének megszüntetése nemzetközi előírások miatt szükséges: a
2011/93/EU irányelv 15. cikk (1) bekezdése, illetve a Lanzarote Egyezmény 32. cikke alapján
ugyanis biztosítani kell, hogy e „bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásra és az
említett bűncselekmények miatti vádemelésre az áldozat vagy annak képviselője által tett
bejelentéstől vagy feljelentéstől függetlenül kerüljön sor, továbbá hogy a büntetőeljárás abban
az esetben is folytatódhasson, ha az említett személy visszavonta a vallomását”.
a XX. Fejezethez
(A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények)
A hatályos Btk. XIV. fejezete a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni
bűncselekményeket tartalmazza. A Javaslat ezt a fejezetet kettébontja: a nemi élet szabadsága
és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket külön fejezetben helyezi el, a házasság, a család
és az ifjúság elleni, hatályos Btk. szerinti bűncselekmények körét pedig a gyermek érdekét
sértő és a család elleni bűncselekmények fejezetben szabályozza újra.
A bűncselekmények sorrendjének megváltoztatását az elkövetési magatartások
súlyossága szerinti osztályozás indokolja, ez szükségszerűvé teszi a fejezet címének
megváltoztatását is (előbb szerepelnek a gyermekek sérelmére, illetve az ő kiemelt érdekeiket
sértő bűncselekmények, ezután pedig a család intézményét sértő magatartások). Ennek
megfelelően a fejezet szerinti bűncselekmények az alábbiak:
-	kiskorú veszélyeztetése,
-	gyermekmunka,
-	kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása,
-	kiskorú elhelyezésének megváltoztatása,
-	együtt élők közötti lelki bántalmazás,
-	tartási kötelezettség elmulasztása,
-	családi jogállás megsértése,
-	kettős házasság.
A Javaslat pontosítja a fejezet szerinti tényállások sértetti körét: ahol a passzív alany
természetszerűleg csak kiskorú lehet (pl. a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása), ott a
kiskorú megjelölést, egyébként a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy megnevezést
használja, figyelemmel arra, hogy a magyar jog szerint a tizenhatodik életévet betöltött
személyek engedéllyel házasságot köthetnek, a gyermekek védelme érdekében született
nemzetközi egyezmények azonban valamennyi tizennyolcadik életévét be nem töltött
személyt gyermeknek tekintenek, és előírják speciális védelmüket.
A XXI. Fejezetben foglalt tényállások biztosítják az 1976. évi 8. törvényerejű
rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december
16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 24. Cikkének
érvényesülését, miszerint: „Minden gyermeknek fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra,
nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, vagy születésre való tekintet nélkül joga van arra
a védelemre, amely őt kiskorú állapota folytán a családja, a társadalom és az állam részéről
megilleti.”.
a 208. §-hoz
329
A Javaslat a jelenleg kiskorú veszélyeztetése alcím alatt szereplő tényállást három
külön tényállásra bontja, és kiskorú veszélyeztetése elnevezéssel csak a kiskorú fejlődését
ténylegesen veszélyeztető vagy azt károsító magatartásokat rendeli büntetni. A 208. §-ban
szabályozott bűncselekménynek két fordulata van.
1.	Az (1) bekezdés értelmében a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi
fejlődésének veszélyeztetése minősül bűncselekménynek. A bűncselekménynek csak speciális
alanyai lehetnek: a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy (pl.
szülő, gyám), továbbá a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám élettársa, és a szülői
felügyeleti jogától megfosztott szülő is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban
él.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a súlyos kötelességszegés, amely
leggyakrabban mulasztás következménye. A bűncselekmény eredménye a kiskorú testi,
értelmi, erkölcsi, érzelmi fejlődésének veszélyeztetése, amelyet a súlyos kötelességszegés
általában magában rejt. Az elkövetési magatartás rendszerint több szempontból veszélyezteti a
kiskorú fejlődését, ez természetszerű (pl. a testi fejlődés veszélyeztetése kisebb gyermekek
esetében tipikusan összekapcsolódik az érzelmi, értelmi fejlődés veszélyeztetésével). Az adott
ügy összes körülményének figyelembe vételével, a sértett kiskorú személyiségét, életkorát,
stb. elemezve kell elbírálni, hogy a veszélyeztetési deliktum megvalósult-e.
2.	A második fordulat szerinti magatartások elsősorban a kiskorú erkölcsi fejlődését
veszélyeztetik. A hatályos Btk. 195. § (2) bekezdése a bűncselekmény vagy szabálysértés
elkövetésére, vagy züllött életmód folytatására való rábírást (vagy erre törekvést) nagykorú
elkövetőkre és kiskorú sértettekre korlátozza, ezt mindkét irányban módosítani szükséges.
Nincs megalapozott indoka ugyanis annak, hogy a házassággal nagykorúságot szerző
személyek ne lehessenek elkövetői, illetve sértettjei a bűncselekménynek. A Javaslat ennek
megfelelően módosítja a tényállást (elkövető: tizennyolcadik életévét betöltött személy,
passzív alany: tizennyolcadik életévét be nem töltött személy).
A züllött életmód folytatása huzamosabb időn át tartó és erkölcsileg súlyosan
kifogásolható életvitel, pl. rendszeres csavargás, koldulás, italozó életmód, stb. (BH 1985/51).
A joggyakorlat szerint az üzletszerű kéjelgés (új megnevezéssel: prostitúció) is ebbe a körbe
tartozik, azonban megemlítendő, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
prostitúcióra való rábírása a Javaslat szerint már külön tényállás alapján (prostitúció
elősegítése) lesz büntetendő.
A 182. számú ILO-Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formái közé sorolja, és
büntetni rendeli a gyermekek tiltott tevékenységek céljából történő felhasználását,
megvásárlását vagy felajánlását. A megvásárlást az emberkereskedelem tényállása lefedi, a
felhasználás egy tettesi magatartás, a felajánlás azonban a Btk. alapján nem büntethető, ezért a
Javaslat kiegészíti a kiskorú veszélyeztetését ezzel az elkövetési magatartással. Figyelemmel
arra, hogy a felajánlás az előkészületi jellegű magatartásokkal átfedést mutathat, az új
tényállás szubszidiárius.
a 209. §-hoz
A Javaslat önálló tényállásban nevesíti a gyermekmunkát, ennek indokai az alábbiak:
330
-	az 1976. évi 9. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése
XXL ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális
Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 10. Cikke szerint büntetni kell a gyermekek és
fiatalkorúak olyan munkára történő alkalmazását, amely káros az erkölcsükre vagy az
egészségükre, életveszélyes vagy akadályozza rendes fejlődésüket, továbbá az államok
kötelesek azt a korhatárt megállapítani, melyen alul a fizetett gyermekmunka tilos és
törvényileg büntetendő;
-	a Gyermekjogi Egyezmény 32. Cikke értelmében a részes államok elismerik a
gyermeknek azt a jogát, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás
ellen, és ne legyen kényszeríthető semmiféle kockázattal járó, iskoláztatását
veszélyeztető, egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére
ártalmas munkára, és ezen cikk hatékony végrehajtását megfelelő büntetésekkel kell
biztosítani;
-	a 182. számú ILO-Egyezmény 3. Cikke szerint a gyermekmunka legrosszabb formái
közé tartozik minden olyan munka, amely Jellegénél fogva, vagy azon körülményektől
fogva, amely között azt végzik, valószínűleg veszélyezteti a gyermekek egészségét,
biztonságát vagy erkölcseit”, az egyezményhez készített ajánlás szerint pedig a
tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy „szankciókat - beleértve, az adott esettől
függően, a büntetőjogi büntetéseket is - alkalmazzanak” bármely, a 182. számú ILO-
Egyezmény ezen előírásában „hivatkozott munkatípus tiltására és kiküszöbölésére
vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértéséért”;
-	az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató
munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó
minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-án elfogadott 2009/52/EK irányelv (a
továbbiakban: 2009/52/EK irányelv) 9. cikke alapján bűncselekménnyé kell nyilvánítani
az illegálisan az ország területén tartózkodó harmadik országbeli kiskorú állampolgárok
foglalkoztatását.
A hatályos Btk. 195. § (3) bekezdése szerint bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát
végeztet. A kényszermunka a Javaslat 193. §-a alapján büntetendő, a 209. § ehhez képest a
tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek munkavégzésére vonatkozó szabályok
megszegését szankcionálja. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy az Mt.
rendelkezései szerint végezhet munkát. E szabályok be nem tartása (pl. rendkívüli
munkavégzés) három évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. A 2009/52/EK
irányelvnek megfelelően ugyanilyen büntetési tétellel fenyegetett az, aki keresőtevékenység
folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét be nem töltött
harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat.
a 210. §-hoz
A szülői felügyeletet a házasságról, a családról és a gyámságról 1952. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Csjt.) szabályozza, csakúgy, mint a gyermek elhelyezésének, illetve az
elhelyezés megváltoztatásának legfontosabb anyagi jogi szabályait. A kapcsolattartásra
vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.
Az a magatartás, amely akadályozza a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő
közötti harmonikus kapcsolat kialakítását, fenntartását, a gyermek egész további életére
kihatóan komoly lelki válságot okozhat, káros hatással lehet a kiskorú lelki egészségre,
erkölcsi fejlődésére, szociális készségeinek kialakulására. Ezért ennek büntetőjogi
331
fenyegetettsége továbbra is indokolt. A büntetőjogi felelősség végső eszköz ilyen esetben:
csak akkor állapítható meg, ha bírság kiszabását követően sem kényszeríthető ki a jogkövető
magatartás.
A jelenleg a kiskorú veszélyeztetése alcím alatt büntetendő magatartás önálló
tényállásba kerül kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása elnevezéssel, ugyanis egy
államigazgatási szankciót követő további jogellenes magatartásról van szó, a veszélyeztetés
nem tényállási elem.
Mivel egy jogszerű állapotot kíván a tényállás kikényszeríteni, ha az elkövető ennek
eleget tesz, indokolt, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól. A Javaslat ezért a
kapcsolattartás utólagos biztosítását büntethetőséget megszüntető okként határozza meg.
A jelenlegi tényállás objektív felelősséget kíván meg a kapcsolattartásra kötelezettől,
ezt a Javaslat - a tartási kötelezettség elmulasztásához hasonlóan - az önhibára korlátozza.
a211.§-hoz
A kiskorú elhelyezésének megváltoztatása bűncselekmény jogi tárgya a kiskorú
megfelelő testi, értelmi, valamint erkölcsi fejlődését biztosító végrehajtható hatósági (ideértve
a bíróságot is) határozat érvényesülése.
A bűncselekmény célzatos, annak elkövetési magatartása egyrészt a kiskorú elvitele,
másrészt a kiskorú titokban vagy rejtve tartása.
Gyakori eset az elvitel erőszakos elkövetési módja. Erőszakos elkövetés esetén
szubszidiaritás folytán nem alkalmazható a kényszerítés, mivel az akkor tényállásszerű, „ha
más bűncselekmény nem valósul meg”. Ennek feloldására a Javaslat minősített esetként
szabályozza a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása körében az erőszakos elkövetést. Az
erőszak és a fenyegetés irányulhat a kiskorú vagy más személy ellen is. A személyi szabadság
megsértésének alapesetéhez képest ez egy speciális tényállás (mivel a kiskorú elhelyezésének
megváltoztatása körében a törvény a passzív alany személyi szabadságának korlátozását vagy
elvonását is értékelte, így nem állapítható meg halmazat). Az emberrabláshoz képest ez a
minősített eset annyiban más, hogy itt nincs követelés (az elkövető a kiskorú szabadon
bocsátását nem teszi függővé követelés teljesítésétől).
a 212. §-hoz
A Javaslat új tényállásként megállapítja az együtt élők közötti lelki bántalmazást mint
a családon belüli erőszak elleni hatékonyabb fellépés eszközét A „családon belüli erőszak”
alapvetően egy kriminológiai fogalom, az e körbe vonható cselekmények igen széles skálán
mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállástól egészen az akár többszörösen
minősülő emberölés bűntettéig. Az új bűncselekmény ebbe a széles spektrumú elkövetési
körbe illeszkedik úgy, hogy a jelenleg is büntetendő cselekmények mellett kisegítő jelleggel
lesz alkalmazható (ha tehát más bűncselekmény nem valósult meg).
Megemlítendő, hogy a családon belüli erőszak megelőzését a már meglévő büntetőjogi
tényállások mellett az alábbi rendelkezések is segítik.
332
1.	Az Országgyűlés 2005. július 4-én fogadta el azt a Btk.-módosítást (2005. évi XCI.
törvény), amely tartalmazza a távoltartást, mint a pártfogó felügyelet keretében
megállapítható magatartási szabályt. A 2005. szeptember 1-jén hatályba lépett szabályozás
szerint a bíróság, amennyiben a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja, a szabadságvesztés
végrehajtását próbaidőre felfüggeszti, vagy a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra
bocsátja, illetve amennyiben az ügyész a vádemelést elhalasztja, külön magatartási
szabályként elrendelheti, hogy a pártfogolt a bűncselekmény sértettjétől, illetőleg annak
lakásától, munkahelyétől, vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár,
tartsa távol magát. Ezt a rendelkezést a Javaslat is átveszi.
2.	A Btk. módosítása mellett szükséges volt az is, hogy ne csak - az esetenként évekig
elhúzódó - büntetőeljárás befejezését követően lehessen távoltartásról rendelkezni. Ennek
érdekében a Parlament 2006. február 13-án elfogadta a Be. módosítását (2006. évi LI.
törvény), a 2006. július 1-jén hatályba lépő módosítás tartalmazza a távoltartást mint
büntetőeljárási kényszerintézkedést. A büntetőeljárás során távoltartás szabadságvesztés
büntetéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el, ha a terhelt
előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges, de - különösen a bűncselekmény
jellegére, a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására, valamint a
terhelt és a sértett viszonyára tekintettel - megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben
hagyása esetén a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná,
megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a megkísérelt vagy előkészített
bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekményt követne el. E kényszerintézkedés célja tehát, hogy az eljárások elhúzódása
mellett is megfelelő és gyors védelmi eszközt biztosítson a sértett részére az eljárás jogerős
befejezése előtt azzal, hogy a bizonyítási eljárás sikerét elősegíti. Ha a terhelt a távoltartás
szabályait szándékosan megszegi, és ezt utólag nem menti ki, előzetes letartóztatása
rendelhető el, illetőleg - ha ez nem szükséges - rendbírsággal sújtható.
Távoltartást a bíróság tíztől hatvan napig teijedő időtartamra rendelhet el. Annak
meghosszabbítására ugyan nincs lehetőség, de a Be. nem zárja ki azt, hogy újból el lehessen
rendelni. Ez esetben a bíróság ismét megvizsgálja a körülményeket, és dönt arról, hogy
távoltartás elrendelése indokolt-e, vagy esetleg súlyosabb intézkedésre van szükség, ez
esetben például előzetes letartóztatást is elrendelhet.
3.	A fenti szabályok hatályba lépését követően a gyakorlati tapasztalatok további
fellépést tettek indokolttá a családon belüli erőszak jelensége ellen, ezért az említett
rendelkezéseket kiegészítve elfogadásra került a hozzátartozók közötti erőszak miatt
alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi
LXXII. törvény). Ennek rendeltetése, hogy még azt megelőzően kezelje a családon belüli
erőszak jelenségét, mielőtt egy súlyosabb helyzet, a sokszor helyrehozhatatlan
következményekkel járó bűncselekmény bekövetkezne.
A 2009. évi LXXII. törvény szerint hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a
méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki
egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység vagy - a szexuális
önrendelkezéshez való jogot kivéve - mulasztás. Hozzátartozónak minősülnek a következők:
a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és
neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs,
az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett
333
élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa, a
volt házastárs, a volt bejegyzett élettárs, a gondnok, a gondnokolt, a gyám, a gyámolt.
A 2009. évi LXXII. törvény prevenciós céllal jelzési kötelezettséget ír elő a
hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot ellátó intézmények (pl.
közoktatási intézmények, gyámhatóság) számára.
A 2009. évi LXXII. törvény alapján - ha az eset összes körülményéből a
hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni - a rendőrség
ideiglenes megelőző távoltartást, míg a bíróság megelőző távoltartást rendelhet el, előbbit
legfeljebb hetvenkét óra, utóbbit harminc napra. Az ideiglenes megelőző és megelőző
távoltartás lényege, hogy a határozat alapján a bántalmazó köteles elhagyni a bántalmazottal
közösen használt ingatlant, és oda a határozatban megjelölt ideig nem térhet vissza. A
távoltartó határozat szabályainak megszegése elzárással is sújtható szabálysértést jelent.
Az új tényállás tehát a fenti, már működő intézményrendszer, illetve a már jelenleg is
üldözendő bűncselekmények mellett újabb eszközt kíván adni a sértettek kezébe.
Az együtt élők közötti lelki bántalmazás elkövetési magatartása erőszakos, erre
vonatkozóan a Javaslat Záró Részében található definíció ad iránymutatást. Az erőszakos
magatartás irányulhat személy vagy dolog ellen is, a személy elleni erőszakos magatartáshoz
nem szükséges a tettlegesség, az megvalósulhat már támadó jellegű fellépéssel is. Ahhoz
azonban, hogy a cselekmény tényállásszerű legyen, azt rendszeresen (rövid időközönként)
vagy tartósan (huzamosabb ideig) kell kifejteni, tanúsítani.
A bűncselekmény célzatos (a közös háztartásban vagy egy lakásban élő házastárs, a
volt házastárs, az élettárs, a volt élettárs, egyeneságbeli rokon, stb. valamit tegyen, ne tegyen,
vagy eltűrjön), és eredmény-bűncselekmény (lelki szenvedés). A tényállás nem a lelki sérülést
kívánja meg eredményként, hanem a lelki szenvedést, ezzel is kifejezésre juttatja, hogy nem
egyszeri elkövetésről van szó, hanem folyamatos, hosszabb ideje kifejtett magatartásról (pl.
verbális megalázás, gyötrés). A tényállás a pszichikai bántalmazás ellen nyújt védelmet, a
tettleges bántalmazást a hatályos Btk. és a Javaslat egyéb tényállásai lefedik. A lelki
szenvedés tünete lehet pl. a szorongás, stressz, alvásképtelenség, gyomorgörcs.
A bűncselekmény csak bizonyos együttélési formák esetén valósulhat meg, így ha
a)	házastársak, élettársak, volt házastársak vagy élettársak,
b)	egyenesági rokonok,
c)	nevelő szülő, nevelt gyermek, mostohaszülő, mostohagyermek, stb.
közös háztartásban vagy egy lakásban élnek. Ez az élethelyzet (együttélés) a zaklatáshoz
képest speciális, ez indokolja a külön tényállásba foglalást is. A specialitásból következik,
hogy amennyiben a zaklatás valamely fordulata (vagy akár a kiskorú veszélyeztetése)
megvalósul, az együtt élők közötti lelki bántalmazás nem állapítható meg.
A Javaslat a büntetőeljárás megindítását e bűncselekmény esetén magánindítványhoz
köti. Ezt elsődlegesen a sértett kímélete indokolja, ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül
hagyni, hogy - az elkövetési magatartás jellegére, az elkövetés körülményeire tekintettel - a
bűncselekmény megállapíthatóságához elengedhetetlen a sértett hatósággal való
334
együttműködése. Az állam csak abban az esetben tud segítséget nyújtani, ha a bántalmazottak
azt kérik, jelzik.
a 213. §-hoz
A tartási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény tárgya a jogosítottnak az
eltartáshoz való joga. Az eltartáshoz való jognak jogszabályon vagy végrehajtható hatósági
(ideértve a bíróságot is) határozaton kell alapulnia, így a bűncselekmény nem állapítható meg
pl. szerződésen alapuló tartás önhibából való elmulasztása esetén.
Az elkövetési magatartás a tartási kötelezettség elmulasztása, a bűncselekmény tehát
tiszta mulasztási bűncselekmény (megvalósulásához nem szükséges eredmény vagy
következmény beállása). Az elkövető akkor felelős a tartás elmulasztásáért, ha azt önhibájából
nem teljesíti. Az önhiba megállapítását kizárja, ha az elkövető pl. megbetegszik, vagy előzetes
letartóztatásba kerül.
A Javaslat szerint csak a gyermektartási kötelezettség nem teljesítése esetén valósulhat
meg a tartási kötelezettség elmulasztásának alapesete, rokontartás esetén nem. Ennek indoka,
hogy a tartási formák között a Csjt., illetve az új Polgári Törvénykönyv tervezete is
minőségbeli különbséget tesz (egyedül a gyerektartást kell a saját szükséges tartás rovására is
biztosítani):
-	a volt házastárstól tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne
veszélyeztesse a volt házastársnak vagy az ő gyermekének megélhetését;
-	rokontartás esetében nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását
vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné;
-	a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is
köteles.
Az elmaradt gyermektartásdíj-követeléssel összefüggésben az Alkotmánybíróság a
995/B/1990. számú határozatában úgy ítélte meg, hogy a tartásdíj a gyermek testi, szellemi
jólétét biztosító anyagi feltételek része, amelyet a szülő saját megélhetése rovására is köteles
megteremteni.
A Javaslat büntethetőséget megszüntető okként kezeli, ha a terhelt a kötelezettségének
utóbb eleget tesz, ha viszont mulasztásával a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, a
büntetésétől nem lehet eltekinteni (az azonban korlátlanul enyhíthető).
a 214. §-hoz
A családi jogállás megsértése bűncselekmény jogi tárgya valakinek meghatározott
családi kötelékbe tartozása, és az ebből eredő társadalmi és jogi helyzete. A felesleges
szóismétlés helyett a Javaslat a családi jogállás megváltoztatása elnevezésű tényállás címét
családi jogállás megsértésére módosítja, ezzel egyidejűleg elkövetési magatartásként a családi
állás megváltoztatása mellett annak megszüntetését is nevesíti. A hatályos szövegből az „így
különösen gyermeket kicserél vagy más családba csempész” fordulat elhagyásra került, mert
azok a családi jogállás megszüntetésének két tipikus elkövetési formái, de azok külön
nevesítése nem indokolt.
335
A bűncselekmény alapesetét bárki elkövetheti, a minősített esetnek azonban speciális
alanyai vannak, csakúgy, mint a gondatlan alakzatnak. Az Eütv.-vel, valamint a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénnyel (a továbbiakban:
Gyvt.) való összhang megteremtése érdekében a gyógyintézet kifejezést az egészségügyi
szolgáltató, a nevelőintézetet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény megjelölés váltja
fel.
Az egészségügyi intézmény által működtetett inkubátorban elhelyezett újszülöttek
érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XXII. törvénnyel bevezetett
módosítások értelmében nem követi el a családi jogállás megsértése bűncselekményt az a nő,
aki az egészségügyi intézmény által működtetett inkubátorban helyezi el gyermekét.
a 215. §-hoz
A kettős házasság büntetendőségének célja a házasság jogintézményének általános
védelme, illetve annak fennállása alatt újabb házasságot keletkeztető magatartások kizárása. A
házasság létrejöttének alaki feltételeiről a Csjt. rendelkezik.
A kettős házasságnak két elkövetési magatartása van: a házasság fennállása alatt újabb
házasság kötése, illetve a házas személlyel való házasságkötés. A bűncselekmény csak
szándékosan követhető el.
A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét a 2009. évi XXIX. törvény vezette be
a magyar jogba 2009. július 1-jei hatállyal. Ennek előzménye, hogy a bejegyzett élettársi
kapcsolatra vonatkozó korábbi törvényt az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII. 17.) AB
határozata megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában kimondta, hogy a
bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása azonos nemű személyek számára
nem alkotmányellenes. A határozat rögzíti azt is, hogy az azonos nemű személyek számára,
akik az Alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai
között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az
egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja.
Mivel ebből nem következik, hogy a jogalkotónak a házassággal azonos módon kell
védenie a bejegyzett élettársi kapcsolatot, a kettős házasság tradicionális tényállása a
továbbiakban csak a házasság vonatkozásában követhető el. E bűncselekmény szükségszerű
eszközcselekménye az ún. materiális közokirat-hamisítás, amely a bejegyzett élettársi
kapcsolat mellett létesített házasság vagy újabb bejegyzett élettársi kapcsolat viszonylatában
is megvalósulhat, ennyiben tehát továbbra is büntetendő ez a csalárd magatartás, ha pl. az
elkövető hamis okirattal igazolja, hogy a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat
létrejöttének törvényes akadálya nincsen.
a XXL Fejezethez
(Az emberi méltóság és egyes alapvetőjogok elleni bűncselekmények)
A fejezetben szereplő tényállások az emberi méltóság és az egyes alapvető, az
Alaptörvényben is szereplő jogok megsértését rendelik büntetni. A fejezet tartalmazza a
lelkiismereti és vallásszabadság, a diszkrimináció tilalmának, az egyesülési és gyülekezési
szabadság megsértésének szankcióját, a személyes adattal visszaélés, a magánlakás
sérthetetlenségéhez, a jóhímévhez, valamint a magán- és levéltitok megőrzéséhez fűződő
alapjogok megsértésének szankcióját. A fejezet alá az alábbi bűncselekmények tartoznak:
336
-	a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése,
-	közösség tagja elleni erőszak,
-	az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való
részvétel jogának megsértése,
-	egészségügyi önrendelkezési jog megsértése,
-	személyes adattal visszaélés,
-	közérdekű adattal visszaélés,
-	magánlaksértés,
-	zaklatás,
-	magántitok megsértése,
-	levéltitok megsértése,
-	kiszolgáltatott személy megalázása,
-	rágalmazás,
-	becsületsértés, és
-	kegyeletsértés.
a 216. §-hoz
A rendelkezés a lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének törvényi tényállását
határozza meg.
A bűncselekmény az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében foglalt jogot részesíti
védelemben. Eszerint mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás
szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad
megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más
meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb
módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben
kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
Ezen alapjog részletes szabályait a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint
az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI.
törvény állapítja meg.
Az elkövetési magatartás a lelkiismereti szabadság korlátozása, illetve a vallás szabad
gyakorlásának akadályozása. Az elkövetési magatartás akkor büntetendő, ha erőszakkal vagy
fenyegetéssel valósul meg. Az erőszak e bűncselekmény esetében személy elleni erőszak
lehet. Az erőszak, amely lehet akaratot megtörő vagy akaratot korlátozó jellegű is, a sértett
vagy más személy ellen is irányulhat.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan valósítható meg. A bűncselekményt
tettesként bárki elkövetheti. A cselekmény az elkövetési magatartás megkezdésével, az
erőszak, illetve a fenyegetés alkalmazásával már kísérleti szakaszba kerül, de befejezetté csak
akkor válik, ha a lelkiismereti szabadság korlátozása, illetve a vallás szabad gyakorlásának az
akadályozása is bekövetkezik.
a 217. §-hoz
A rendelkezés a közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállását határozza meg.
337
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 9. § (1) bekezdése
értelmében Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely
a)	a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő
kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi,
b)	a nemzetiségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására
irányul,
c)	a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi,
megfélemlíti, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza, vagy
d)	a nemzetiség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.
E rendelkezésre figyelemmel a Javaslat büntetendővé nyilvánítja a közösség tagja
elleni erőszakot.
A bűncselekmény jogi tárgya a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság
egyes csoportjainak szabadsága és emberi méltósága; az emberi szabadság és méltóság, illetve
a meghatározott csoporthoz való tartozás joga és az ezen alapuló különbözőségek tiszteletben
tartása.
A büntetőjogi védelem valamennyi olyan közösség, csoportosulás tagjára kiterjed, akit
a csoporthoz való tartozása vagy annak vélelmezése miatt bántalmaztak, avagy erőszakkal
vagy fenyegetéssel kényszerítettek valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy
eltűrésére. Amint azt a közösség elleni izgatás tényállását vizsgáló 30/1992. (V. 22.) AB
határozat kifejtette, az Alkotmánybíróság értelmezésében a lakosság egyes csoportjai kitétel
mögött „az eltérő nézetrendszer (párttagok, egyesületek, mozgalmak stb. résztvevői) vagy
egyéb, tulajdonképpen bármely ismérv szerint elkülönülő személyek védelmének szándéka
húzódik meg”.
A tényállás a lakosság egyes csoportjai közül nevesíti a nemi identitást, a nemi
irányultságot és a fogyatékosságot. A nemi irányultság és a nemi identitás szerepeltetését a
nemzetközi ajánlások teljesítése mellett az is indokolja, hogy Magyarországon növekedett az e
csoportok tagjai ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma. A fogyatékos személyek
kiemelését szintén a nemzetközi elvárások és az teszi indokolttá, hogy e személyek az állapotukból
fakadóan nehezebben tudják megvédeni magukat az ellenük elkövetett támadásokkal szemben.
A tényállásszerűséghez azonban minden esetben szükséges, hogy a bántalmazás,
illetve az erőszakkal vagy fenyegetéssel történő kényszerítés a valamely tekintetben együvé
tartozó személyek összessége ellen irányuljon. Elegendő a tényállás megvalósításához, ha
egy, azonos ismérv alapján elkülönülő csoporthoz tartozás, vagy vélt tartozás miatt
bántalmazzák vagy kényszerítik valamire a csoporthoz tartozó személyt.
Az elkövetési magatartás a kihívóan közösségellenes magatartás tanúsítása, illetve a
bántalmazás és a kényszerítés.
A kihívó közösségellenesség a közösségi együttélés szabályainak nyílt semmibevételét
jelenti. A kihívóan közösségellenes magatartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy
riadalmat keltsen. A bűncselekmény megvalósulásához nincs szükség arra, hogy a riadalom
be is következzen. A kihívóan közösségellenes magatartás tanúsításával megvalósítható
bűncselekmény esetén nem szükséges, hogy az elkövető az ilyen magatartást a csoport tagja
ellen tanúsítsa, elegendő, ha az dolog ellen irányul.
338
A bántalmazás a más személyre irányuló tudatos és közvetlen ráhatás, amely nem
szükségszerűen okoz testi sérülést. Az erőszakkal vagy fenyegetéssel valaminek a megtételére
meg nem tételére vagy eltűrésére kényszerítés megegyezik a kényszerítés törvényi
tényállásában foglalt tényállási elemekkel.
A bűncselekmény elkövetésekor vizsgálni kell az elkövető motívumát. A
bűncselekmény motívuma másnak a megjelölt csoportok valamelyikéhez tartozása vagy vélt
tartozása.
A bűncselekményt egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. A
bűncselekményt tettesként bárki elkövetheti. A kihívóan közösségellenes magatartás
kifejtésével, illetve a bántalmazás megvalósításával a bűncselekmény befejezetté válik, míg a
kényszerítés esetében a befejezettséghez az is szükséges, hogy a passzív alany az alkalmazott
erőszak, illetve fenyegetés hatására valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.
A közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállása esetén a Javaslat az ilyen jellegű
cselekmények elszaporodottságára és a bűncselekmény tárgyi súlyára figyelemmel
büntetendővé nyilvánítja az előkészületet is.
a 218. §-hoz
A rendelkezés az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen
való részvétel jogának megsértésének törvényi tényállását határozza meg.
Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a békés
gyülekezéshez. E cikk (2) bekezdése alapján mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni,
és joga van szervezetekhez csatlakozni. A (3) bekezdés szerint pártok az egyesülési jog
alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
A gyülekezési joggal kapcsolatos részletes szabályokat a gyülekezési jogról szóló
1989. évi III. törvény tartalmazza. E törvény 2. § (1) bekezdés értelmében a gyülekezési jog
gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a
résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A 3. § alapján a törvény hatálya nem
terjed ki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; a törvényesen
elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra,
rendezvényekre és a körmenetekre; a kulturális és sportrendezvényekre; és a családi
eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre.
Az egyesülési jogra vonatkozó részletszabályokat az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvény állapítja még. E törvény 3. § (1) bekezdése szerint az egyesülési jog
mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz,
hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre, vagy azokhoz csatlakozzon.
A 4. § (1) bekezdése szerint az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet,
amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön
törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre
vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg.
A bűncselekmény ezen alapvető jogok védelmét biztosítja.
339
Az elkövetési magatartás az egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában,
valamint választási gyűlésen való részvételében történő akadályozás. Az akadályozás körébe
tartozik minden olyan magatartás, amelynek e jog gyakorlását időlegesen vagy tartósan
gátolja vagy meghiúsítja. Az elkövetés módja az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása. Az
erőszak e bűncselekmény esetében személy elleni erőszakot jelent, de a cselekmény
személyre áttevődő dolog elleni erőszakkal is elkövethető. A fenyegetés súlyos hátrány
kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
Az elkövetési magatartásnak az arra jogosult személy általi tanúsítása esetén hiányzik a
jogellenesség, ezért nem valósul meg bűncselekmény. A bűncselekmény az akadályozás
megvalósulásával befejezetté válik.
A bűncselekményt tettesként bárki elkövetheti.
Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel
joga megsértésének előkészülete nem lesz büntetendő, tekintettel arra, hogy e
bűncselekmények tárgyi súlya nem indokolja, hogy az előkészület is büntetendő legyen.
a 219. §-hoz
Az egészségügyi önrendelkezési jog megsértését a hatályos Btk. XII. Fejezetének II.
címe tartalmazta, de az az alapvető jogok megsértésével van összefüggésben, így a jelen
fejezetbe került áthelyezésre.
A bűncselekmény jogi tárgya a beteg egészségügyi önrendelkezési joga. Az Eütv.
mind az általános rendelkezések között (II. fejezet 2. Cím; a betegek jogai és kötelezettségei),
mind pedig a tényállásban nevesített egészségügyi beavatkozásoknál előírja a tájékoztatás
adásának kötelezettségét, illetőleg a beleegyezés vagy a hozzájárulás megszerzését. Arra
nézve, hogy a tájékoztatásnak mire kell kiterjednie, illetőleg a beleegyezést, vagy
hozzájárulást ki és milyen alakszerűségek mellett jogosult megadni, az Eütv. több helyen
tartalmaz rendelkezéseket.
A beleegyezés vagy a hozzájárulás megszerzésének, illetve a beleegyezés és a
hozzájárulás jogának gyakorlásához szükséges, törvényben előírt megfelelő tájékoztatás
elmulasztását rendeli büntetni az (1) bekezdés. A (2) bekezdés az Eütv. 211. §-ában írt
szabályok megszegését rendeli büntetni.
A (3) bekezdés a beleegyezéshez, illetőleg hozzájáruláshoz kötött, az (1) bekezdésben
meghatározott beavatkozás, kutatás, továbbá szerv-, vagy szövetkivétel, illetőleg átültetés
esetében a beleegyezés, vagy a hozzájárulás beszerzésének gondatlanságból történő
elmulasztását rendeli büntetni.
Az Eütv. egyik alapelve, hogy a betegek önrendelkezési jogát a korábbi
szabályozáshoz képest lényegesen fontosabbnak tartja. Az önrendelkezési jog érvényesülését
indokolt segíteni a fokozottabb büntetőjogi fenyegetettséggel is. Ugyanakkor a tájékoztatási
kötelezettség gondatlanságból történő elmulasztásához a törvény nem fűz büntetőjogi
fenyegetettséget. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a jogszabályban meghatározott tájékoztatás
akár egy elemének elmaradása is büntetőjogi fenyegetettséget vonhatna maga után, ez pedig
nem indokolt.
340
a 220. §-hoz
A rendelkezés a személyes adattal visszaélés törvényi tényállását határozza meg. A
bűncselekmény jogi tárgya a személyes adatai megismeréséhez és biztonságos kezeléséhez,
őrzéséhez fűződő jog. A bűncselekménynek elkövetési tárgya a személyes adat.
A bűncselekmény háttérjogszabálya elsősorban az információs önrendelkezési jogról
és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.). Az
Infotv. 3. § 2. pontja értelmében személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat -
különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai,
mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az
adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai a jogosulatlan vagy a céltól eltérő
adatkezelés, az adatok biztonságát szolgáló intézkedés elmulasztása, illetve a tájékoztatási
kötelezettség megszegése.
Az Infotv. 3. § 10. pontja szerint adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az
adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése,
felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése,
továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése
és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-,
hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők
(pl. ujj- vagy tenyémyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
Az adatok biztonságát szolgáló intézkedés elmulasztásával kapcsolatban az
adatbiztonság követelményét az Infotv. 7. §-a határozza meg. Ennek értelmében az
adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok
biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és
kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és
titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő
intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás,
nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és
sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás
ellen. Az adat biztonságát szolgáló intézkedés jellege az adat fajtájától függ. Az adatkezelők,
illetve a személyes adatfajták sokfélesége miatt az ilyen intézkedések kimerítő meghatározása
nem lehetséges.
A tájékoztatási kötelezettség megszegésével kapcsolatban az Infotv. 15. § (1)
bekezdése arról rendelkezik, hogy az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az
érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól,
azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről,
címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá - az érintett személyes
adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
A Javaslat csak a kirívóan súlyos jogsértéseket kívánja szankcionálni, ezért a
bűncselekmény csak jelentős érdeksérelem okozásával vagy haszonszerzési céllal követhető
el. A személyes adattal visszaélés törvényi tényállása a korábbi szabályozáshoz képest
egyszerűsödik: az eddigi „jogtalan haszonszerzés” helyett a normaszöveg már csak
„haszonszerzésről” rendelkezik. Utóbbi módosításnak két oka van: egyfelől a jogtalan
341
haszonszerzés kifejezés azt a látszatot kelti, hogy a személyes adattal való visszaélés
egyébként jogszerűen haszonszerzés céljából elkövethető lenne, másfelől pedig a jogtalan
haszonszerzés kiemelése a jogosulatlan kezeléssel párhuzamosan a normaszöveg
„túlburjánzását” eredményezte. A jelentős érdeksérelem okozásával megvalósítható
személyes adattal visszaélés materiális bűncselekmény. Az elkövetési magatartás és az
eredmény között okozati összefüggésnek kell fennállnia. A jelentős érdeksérelem okozásával
megvalósítható személyes adattal visszaélés az eredmény bekövetkeztével válik befejezetté.
A személyes adattal visszaélés csak szándékosan követhető el. A haszonszerzési célból
elkövetett bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el.
Az adatkezeléssel megvalósítható bűncselekményt adatkezeléssel, illetve adatok
feldolgozásával foglalkozó személy követheti el. Az adatok biztonságát szolgáló intézkedés
elmulasztásával, illetve a tájékoztatási kötelezettség megszegésével megvalósítható
bűncselekmény elkövetője olyan személy lehet, akit ilyen kötelezettség terhel.
Súlyosabban büntetendő, aki a személyes adattal visszaélést különleges adatra követi
el. A (3) bekezdésben szereplő rendelkezés a különleges személyes adat fogalma helyett a
különleges adat fogalmát szerepelteti, figyelemmel az Infotv. 3. § 3. pontjában használt
terminológiára, mivel a különleges adat szükségszerűen személyes adatnak számít. Ennek
értelmében különleges adat a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre
vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti
szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a
kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Minősített
esetet képez, ha a személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás
felhasználásával követik el.
a 221. §-hoz
A rendelkezés a közérdekű adattal visszaélés törvényi tényállását határozza meg. A
bűncselekmény jogi tárgya a valóságnak megfelelő közérdekű adat megismeréséhez fűződő
érdek védelme. A bűncselekménynek elkövetési tárgya a közérdekű adat.
A kerettényállás rendelkezéseit az Infotv. rendelkezései töltik ki tartalommal.
Az Infotv. 3. § 5. bekezdése értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi
önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó
szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának
ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen
módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától,
önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti
felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a
birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a
megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
Az elkövetési magatartás a tájékoztatási kötelezettség megszegése, a közérdekű adat
hozzáférhetetlenné tétele vagy meghamisítása, valamint a hamis vagy hamisított közérdekű
adat hozzáférhetővé tétele, illetve közzététele.
342
A közérdekű adattal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megszegése a jövőben
akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető a közérdekű adat megismerése iránti igény
teljesítése során vagy annak elutasításakor a közérdekű adatot az igénylő elől eltitkolja, avagy
a tájékoztatási kötelezettségének azt követően nem tesz eleget, hogy a bíróság jogerősen a
közérdekű adat közlésére kötelezte. Az Infotv. 31. § (1) bekezdése alapján ugyanis az igénylő
a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló,
illetve az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő
eredménytelen eltelte esetén a bírósághoz fordulhat. Az Infotv. 31. § (7) bekezdése
értelmében, ha a bíróság a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad,
határozatában az adatkezelőt a kért közérdekű adat közlésére kötelezi. Az Infotv.-ben
szabályozott bírósági eljárás megfelelőbb eszköze a tájékoztatási kötelezettség
kikényszerítésének, mint a kötelezettség elmulasztásának büntetőjogi szankcionálása, főként,
hogy számos esetben a felek között az adatok közérdekű mivolta vitatott. Ha a bíróság
határozata ellenére nem teljesítik a tájékoztatási kötelezettséget, az már oly mértékben sérti a
közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő érdeket, amihez szükséges büntetőjogi
jogkövetkezményt fűzni.
A hozzáférhetetlenné tétel és a meghamisítás tevékenységgel valósítható meg. Ebben
az esetben az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az általa hozzáférhetővé, illetve
közzé tett adat egészében vagy részben nem felel meg a valóságnak.
A közérdekű adattal visszaélés akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal elkövethető.
A jogtalan haszonszerzési célzat miatt a minősített eset csak egyenes szándékkal valósítható
meg.
a 222. §-hoz
A rendelkezés a magánlaksértés törvényi tényállását határozza meg. A magánlaksértés
bűncselekményének jogi tárgya a lakás, egyéb helyiség és az azokhoz tartozó bekerített hely
zavartalan használatához fűződő érdek. Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése értelmében
mindenkinek joga van ahhoz, hogy otthonát tiszteletben tartsák. A rendelkezés ezen alapvető
jog védelmét szolgálja.
A bűncselekmény jogi tárgya a lakás, egyéb helyiség és az azokhoz tartozó bekerített
hely. Lakásnak tekintendő minden olyan zárt hely, amely emberek tartózkodási helyéül és
rendszeres éjjeli szállásául szolgál. Az egyéb helyiség fogalma alá tartozik a lakással szorosan
összefüggő helyiség, a gazdasági tevékenység végzésére és emberi tartózkodási helyül
szolgáló zárt épületrész, valamit az emberek összejövetele céljára használatos helyiség. A
lakáshoz tartozó bekerített hely a fallal vagy más módon körülvett terület, amely a lakás vagy
az egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát elősegíti vagy kiegészíti. A bűncselekmény
csak másnak a lakása, egyéb helyisége vagy bekerített helye tekintetében követhető el.
Az elkövetési magatartások a bemenetel vagy a bent maradás. A magánlaksértés csak
akkor valósul meg, ha az elkövetési magatartás tanúsítása jogellenes. A bemenetel a lakásba
való egész testtel történő bejutás. A bemenetel csak tevékenységgel valósítható meg. A bent
maradás passzív magatartás és mindaddig tart, amíg az elkövető a lakást, egyéb helyiséget,
vagy a bekerített helyet teljesen el nem hagyja. A bent maradás csak akkor állapítható meg, ha
a bemenetel nem volt jogellenes. Az elkövetési módok közül az erőszak irányulhat személy és
dolog ellen egyaránt. A hivatalos eljárás színlelése a sértettet megtévesztését jelenti. Az éjjeli
elkövetés az éjszakai pihenésre szolgáló idő alatti elkövetést jelenti. További elkövetési
343
módok a fegyveres és a felfegyverkezve, valamint a csoportos elkövetés. A lakással
rendelkezőnek az akarata ellenére történő bemenetel, illetve bent maradás feltételezi a
sértettnek az elkövető előtt félreérthetetlenül kifejezésre juttatott tiltó akaratát.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A bűncselekményt tettesként bárki
elkövetheti.
A Javaslat a magánlaksértés törvényi tényállásán annyit változtat, hogy a szigorítás
jegyében a (4) bekezdésben szereplő minősített eset büntetési tételének speciális minimumát
egy évre emeli fel.
a 223. §-hoz
A rendelkezés a zaklatás törvényi tényállását határozza meg.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már több állásfoglalásában
kezdeményezte, illetve az Alkotmánybíróság is számos határozatában kifejtette, hogy az
emberi méltóságból levezethető magánszférához való jog az állam általános védelmi
kötelezettségének része. Az Alkotmánybíróság többek között az 56/1994. (XI. 10.) AB
határozatában kifejtette, hogy „az Alkotmánybíróság felfogásában az emberi méltósághoz
való jog az ún. „általános személyiségi jog” egyik megfogalmazása, azaz a személyiségi
jogok „anyajoga”, amely a modem alkotmányokban, illetve alkotmánybírósági gyakorlatban a
„személyiség szabad kibontakozásához való jog”, az „önrendelkezés szabadságához való
jog”, „általános cselekvési szabadság”, továbbá a „magánszférához való jog” elnevezésekkel
szerepel [8/1990. (IV. 23.) AB határozat]. A „magánszférához való jogot” az alkotmány
konkrét, szubjektív alapjogként nem nevezi meg, de a magánélet szabadságához való jog
kétségkívül az egyén autonómiájának, védelmére szolgáló olyan alapjog, amely az ember
veleszületett méltóságából ered, amelynek tehát az általános személyiségi jog - az emberi
méltósághoz való jog - szubszidiárius alapjoga. A magánszférához való jog, az
önmegvalósítás joga, a személyiség szabad kibontakozása és az autonómia védelme
megköveteli az alkotmány 8. § (1) bekezdésében írt szempontok érvényesülését, azaz azt,
hogy az állam az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tartsa tiszteletben és
védelmezze”.
Mindezek alapján az államnak alkotmányos kötelessége olyan jogi feltételeket
teremteni a polgárai számára, amelyek között biztosított a magánszférához való jog
érvényesülése és védelme. Az államnak nemcsak a hatóságoknak a magánszférába való
illetéktelen beavatkozásával szemben kell védelmet nyújtania, hanem egymással szemben is
meg kell védenie a polgárait. így a magánszféra védelméhez fűződő jogot súlyosan sértő
zaklatásszerű magatartások visszaszorítása feltétlenül szükséges.
A Javaslat a magánélet zavartalanságát, a privátszféra sérthetetlenségét a zaklatás
törvényi tényállásának beiktatásával kívánja biztosítani, amely közelít az európai unió
tagállamainak jogi megoldásaihoz, hiszen a legtöbb országban a zaklató jellegű
magatartásokat az állam a büntetőjog eszközével üldözi.
A jogi relevanciával bíró zaklatásnak - közösségi források és egyes külföldi
országokban érvényes jogi szabályozás alapján - három alapvető megnyilvánulási formáját
különböztethetjük meg:
344
1.	az ún. (munkahelyi) szexuális zaklatást, amelynek leküzdésére az Európai Közösségek
Bizottságának 1991. november 27-én kiadott, 92/131 (EGK) számú, a nők és a férfiak
személyiségi jogainak munkahelyi védelméről szóló ajánlása gyakorlati kódexet nyújt.
A diszkriminációval és a (szexuális) zaklatással kapcsolatos legújabb rendelkezéseket
pedig az Európai Parlament és a Tanács közös, 2002. szeptember 23-án hozott, a
férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az
előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK
tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/73/EK irányelve fogalmazza meg;
2.	az ún. etnikai, faji alapú zaklatást, amelyet az Európai Tanács 2000. június 29-én
elfogadott, 2000/43/EK számú, a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra
való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelve említ;
3.	a kifejezetten személyes indítékú zaklatást, amelynek - általában ismert és jellemzően
(de nem kizárólagosan) férfi - elkövetője hosszabb idő óta, folyamatosan vagy
visszatérően zaklatja áldozatát. Zaklató jellegű magatartásnak tekinthetőek: az
ismétlődő, éjjel-nappali - akár névtelen - telefonhívások otthon és a munkahelyen;
üzenetrögzítőn hagyott vagy e-mailen, SMS-ben küldött, gyakran sértő, szidalmazó,
ill. fenyegető üzenetek; az áldozat lakása, munkahelye, stb. előtti gyakori jelenlét; az
áldozat követése nyilvános helyekre. Mindez kiterjedhet az áldozat közeli
hozzátartozóira, barátaira is.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXV. törvény) ugyan az egyenlő bánásmód
követelménye megsértésének tekinti a zaklatást, a törvény azonban csak bizonyos
jogviszonyban (így különösen a munkaviszonyban), illetve az állami szervek eljárása,
intézkedése során kapcsolatba kerülő személyek közötti viszonyokra irányadó. A kifejezetten
személyes indíttatású zavaró magatartásokkal szemben ez a törvény nem biztosít ágazati
védelmet, a családjogi és a hozzátartozók közötti viszonyokat pedig kifejezetten kizárja a
törvény hatálya alól [ld. a 2003. évi CXXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontját].
A 2003. évi CXXV. törvény a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelően a
zaklatást olyan, az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartásnak
tekinti, amelynek célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges,
megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
Fontos látni, hogy a zaklatás büntetőjogi fenyegetettségének bevezetésével a jogalkotó
az ettől céljában és megvalósulásában eltérő, lényegében súlyosabb jogsértéseket, a
rendszeres vagy tartós háborgatást rendeli büntetni. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a
zaklató magatartása az idő múlásával általában egyre fenyegetőbb, durvább lesz, ami súlyos
pszichés zavarokat okozhat, de adott esetben akár tulajdon vagy személy elleni erőszakos
bűncselekmények elkövetéséhez is vezethet. Mindezen káros hatásokat megelőzendő, a
törvény a büntetőjogi védelmet egy korábbi időpontra előrehozza, és, a testi épség, egészség,
vagyon elleni, stb. bűncselekmények mellett, azokat kisegítve, szubszidiárius jelleggel
megteremti a zaklató magatartásokkal szembeni fellépés lehetőségét.
Habár mind a szabálysértési törvény, mind a Javaslat több rendelkezése is az egyén
magánéletébe, privát szférájába való beavatkozást szankcionálja (pl. magánlaksértés), az
elkövetés gyakoriságára és jellegére tekintettel azonban indokolt egy általános, a hasonló
jellegű magatartásoktól (rendzavarás, garázdaság) független, azoknál átfogóbb és önálló, sui
generis tényállás meghozatala.
345
A Javaslat a zaklatást az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni
bűncselekmények között helyezi el. A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel - a
rágalmazáshoz és becsületsértéshez hasonlóan - magánindítványra üldözendő, azaz
büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.
A törvény büntetni rendeli a rendszeres vagy tartós háborgatást. A zavaró, zaklató
jellegű cselekmények megnyilvánulási formájukban igen eltérőek lehetnek, amelyeket
mintegy összefoglaló néven, háborgatásként fogalmaz meg a törvény. A Javaslat az (1)
bekezdésben már tartalmazza az a példálózó felsorolást, amely bizonyos, a jogalkotó által
tipikusnak tekintett zaklató magatartásokat sorolt fel. E fordulat normaszövegből való törlése
ellenére ezek a magatartások- így mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz
útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekvés - továbbra is kimerítik a
zaklatás tényállását, ugyanakkor ezeken a megjelölt elkövetési módokon felül még számos
módon elkövethető a zaklatás. A normaszöveg ilyen jellegű módosítása érdemi változást nem
hoz, hiszen a felsorolás eddig is az „így különösen” kifejezéssel szerepelt.
Az általános zavaró magatartások csak akkor büntetendők, ha elkövetői oldalon egy
célzat is szerepel: Az elkövetőnek célja a háborgatással, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy
magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Ennek hiányában
a cselekmény nem tényállásszerű. Szintén feltétel a tényállás megvalósulásához, hogy a
háborgatás rendszeresen vagy tartósan történjen. Rendszerességen rövidebb időközönkénti
elkövetést kell érteni, tartós az elkövetés, ha az huzamosabb ideig tart. A zaklatás ezen
fordulata egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett vétség.
További elkövetési magatartást képez a bűncselekmény elkövetésével való
megfenyegetés. Ezt a cselekményt a Javaslat az általános zavaró magatartáshoz képest eggyel
súlyosabb büntetéssel, két évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálja. A fenyegetés olyan
súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben
komoly félelmet keltsen. A zaklatásnál ehhez célzat is társul: az elkövető a sértettet vagy rá
tekintettel hozzátartozóját azért fenyegeti meg, hogy benne a félelem valóban ki is alakuljon.
A Javaslat az általánoshoz képest szűkebb fenyegetés-fogalmat használ abban az értelemben,
hogy csak a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekménnyel való
megfenyegetést rendeli büntetni, azt azonban nem határozza meg, hogy alkalmazásában mely
magatartások tekintendők ilyennek.
A zaklatást valósítja meg az is, aki azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét
vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be. A korábbi
normaszöveg „finomítását” jelenti, hogy immár nem a „látszat keltésére törekszik”, hanem az
ennél jobban megfoghatóbb, így könnyebben bizonyítható „látszatott kelti” kifejezés került a
normaszövegbe.
Minősített esetet képez, ha a bűncselekményt az elkövető házastársa, volt házastársa,
élettársa vagy volt élettársa, bejegyzett élettársa vagy volt bejegyzett élettársa illetve nevelése,
felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el. Nevelési,
felügyeleti, gondozási feladata elsősorban a szülőknek, szülővel azonos jogállású
örökbefogadónak, illetve gyámnak lehet, de ide tartozhatnak a foglalkozásuknál fogva más
személyek oktatását, nevelését gondozását végző személyek is. Az e feladatból folyó
kötelességek jellegét és tartalmát a családjogi jogszabályok tartalmazzák. A gyógykezelés
egészségügyi intézményben gyakorolt gyógyító eljárások alkalmazását, ezen felül ápolást,
gondoskodást jelent, amelyek részletszabályait az egészségügyi tárgyú jogi normák rendezik.
346
Mindezen felül a (3) bekezdésben minősítő tényező lesz a hatalmi vagy befolyási
helyzettel való visszaélés útján elkövetett zaklatás. A hatalmi helyzettel visszaélést elsősorban
a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis az alá-fölérendelt viszonyban álló felek közül a
fölérendelt hatalmi helyzetben álló fél követhet el az alárendelt fél sérelmére. A jogalkotó
nem tartotta indokoltnak külön értelmező rendelkezés bevezetését a hatalmi vagy befolyási
helyzet meghatározására. Annak eldöntése, hogy egy adott helyzetben fennáll-e ilyen
függelmi viszony két fél között, sokszor csak az adott eset valamennyi körülményének
figyelembe vételével határozható meg.
A zaklatás szubszidiárius bűncselekmény. Megállapítására akkor kerülhet sor, ha az
adott magatartás folytán egyben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Bűnhalmazat
létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel, a zaklatás, valamint más, nem súlyosabban
büntetendő különös részi tényállást is megvalósít.
a 224. §-hoz
A rendelkezés a magántitok megsértésének törvényi tényállását határozza meg. A
bűncselekmény jogi tárgya a sértettnek a magántitka megőrzéséhez fűződő személyiségi joga.
Az elkövetési tárgy a magántitok.
Az elkövetési magatartás a magántitok alapos ok nélkül történő felfedése. A felfedés
minden olyan magatartás, amelynek következtében a magántitok illetéktelen személy
tudomására jut. Alapos ok nélkül történik a magántitok felfedése, ha a sértettnek a
titoktartáshoz fűződő érdeke nagyobb, mint a magántitkok felfedésének társadalmi
jelentősége. A bűncselekmény a magántitok felfedésével befejezetté válik.
A magántitok megsértése egyenes vagy eshetőleges szándékkal követhető el. A
bűncselekmény tettese csak az lehet, aki a foglalkozásánál, illetve közmegbízatásánál fogva
jut a titok birtokába. Foglalkozás alatt bármilyen munkaviszony értendő. A közmegbízatás
körbe tartozik különösen az egyesületnél ellenszolgáltatás nélkül végzett munka.
A bűncselekmény minősített esete valósul meg, ha a magántitok felfedése jelentős
érdeksérelmet okoz. Az érdeksérelem lehet vagyoni, társadalmi, családi, erkölcsi, stb. A
minősített esetet kell megállapítani akkor is, ha a jelentős érdeksérelem nem a jogosultnál,
hanem más személynél következik be.
a 225. §-hoz
A rendelkezés a levéltitok megsértésének törvényi tényállását határozza meg. A
bűncselekmény jogi tárgya másnak zárt küldeményben, illetve elektronikus hírközlő hálózat
útján továbbított közlés tartalmának titokban maradásához fűződő személyiségi joga. Az
elkövetési tárgyak a közlést tartalmazó zárt küldemény és az elektronikus hírközlő hálózat
útján másnak továbbított közlemény. A zárt küldemény lehet levél, távirat, csomag,
becsomagolt és lezárt borítékban elhelyezett, illetve címzéssel ellátott olyan technikai eszköz,
amely közlést rögzít. Az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított küldemény telefon,
telefax, internet stb. útján továbbított közlemény lehet.
Az elkövetési magatartások a zárt küldemény megsemmisítése, felbontása,
megszerzése, illetéktelen személynek átadása. A megsemmisítés olyan magatartás, amelynek
347
következtében a közlés többé már nem ismerhető meg. A felbontás magában foglal minden
olyan tevékenységet, amelynek következtében a küldemény tartalma megismerhetővé válik. A
megszerzésen jogellenes birtokbavételt kell érteni. Az illetéktelen személynek való átadás
olyan magatartást jelent, amelynek következtében az illetéktelen személy a küldemény
birtokába kerül. A közlemény kifürkészése minden olyan tevékenységet magában foglal,
amelyet a közlemény tartalmának jogellenes megismerése céljából valósítanak meg.
Az a) pontban foglalt bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával: a
küldemény felbontásával, megszerzésével vagy másnak átadásával befejezetté válik, és nem
szükséges, hogy az elkövető annak a tartalmát is megismerje. A második elkövetési
fordulatnál a közlemény birtokába jutásával a bűncselekmény bejezetté válik.
A levéltitok megsértése a célzatra figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el.
A bűncselekményt tettesként bárki elkövetheti.
a 226. §-hoz
A rendelkezés a kiszolgáltatott személy megalázásának törvényi tényállását határozza
meg.
A kiszolgáltatott élethelyzetben lévő személyek (például a hajléktalanok, vagy
szociálisan súlyosan hátrányos helyzetben lévő más személyek) lényegében „szórakozásból”
történő megalázása, a méltatlan helyzetek felvételeken történő rögzítése az állam által nem
tolerálható. A társadalmi viszonyok megváltozása olyan újabb, káros jelenségeket hozott
felszínre, amely indokolja a védelem körének kiterjesztését. Ezen magatartásokra büntetőjogi
szankció megalkotása indokolt. A Javaslat ugyanakkor nem kívánja kiterjeszteni a büntetőjogi
védelmet a nem az egész életvitelt jellemző, tartós, csak az adott helyzetben fennálló, illetve
csak pillanatnyilag kiszolgáltatott állapotban lévő személyekre.
A sajtóban és a médiában egyre gyakrabban jelennek meg hírek kiszolgáltatott
emberek különféle formában végrehajtott bántalmazásáról, megalázásáról. Egyes elkövetők
attól sem riadnak vissza, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő embertársaikat újkori
rabszolgaként tartsák, velük alantas munkát - úgynevezett csicskáztatást - végeztessenek. Az
ilyen cselekményeket gyakorta szórakozásból követik el, erről felvételeket készítenek, és az
interneten teszik mások által hozzáférhetővé.
Ezek a cselekmények leggyakrabban már meglévő tényállásokat valósítanak meg,
amelyek - a teljesség igénye nélkül - a következők:
-	Mások megbotránkozást, riadalmat keltő cselekményre rábírása: garázdaság
bűncselekményének vagy szabálysértésének felbujtóként való elkövetése, ha pedig
mindez erőszakkal párosul, kényszerítés bűntette.
-	Mások verekedésre felhívása a rendzavarás szabálysértésének egyik fordulatában írt
magatartás.
-	Másoknak arra rábírása, hogy közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítson -
természetesen, ha súlyosabb szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg - a
felbujtóként elkövetett közerkölcs megsértése szabálysértéseként szankcionálandó, stb.
Ugyanakkor léteznek olyan magatartások, amelyek a meglévő büntető- vagy
szabálysértési tényállásokba nem illeszthetők bele, közös elemük, hogy mások kiszolgáltatott
348
helyzetét használják ki, és emberi méltóságuk sérelmét okozzák. A tényállás ezeket a
helyzeteket hivatott kezelni azzal, hogy hatékony eszközt biztosít az állam számára többek
között a hajléktalanok, vagy szociálisan súlyosan hátrányos helyzetben lévő más személyek
védelmére.
A büntetőeljárás megindítását illetően a tényállásban foglalt bűncselekmény osztja a
Javaslatnak az ilyen jellegű bűncselekményekkel kapcsolatos, következetes szabályozási
logikáját, ez a cselekmény is magánindítványra büntethető.
a 227. §-hoz
A rendelkezés a rágalmazás törvényi tényállását határozza meg. A bűncselekmény jogi
tárgya a becsület. Ezen a társadalmi megbecsülés, a társadalomban kialakult kedvező
értékítélet és az emberi méltóság értendő. A bűncselekmény sértettje élő természetes személy,
személyösszesség, valamint jogi személy, társadalmi szervezet és hatóság egyaránt lehet.
A rágalmazás elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas tény állítása,
ilyen tény híresztelése, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Tényállítás
az olyan nyilatkozat, amely a múltban megtörtént vagy a jelenben megtörténő eseményre,
jelenségre vagy állapotra vonatkozik. A tényállítás feltétele, hogy a sértett magatartását a
becsület csorbítására alkalmas módon és egyedileg felismerhetően határozza meg. A tény
híresztelése a mások tényállításának, közlésének a továbbítását jelenti. Tényre közvetlenül
utaló kifejezés használata valósul meg minden esetben, amikor az elkövető egy tényből olyan
mozzanatot emel ki, illetve olyan kifejezést használ, amelyből egyértelműen meghatározott
tényre lehet következtetni. Az elkövetési magatartásokat más, tehát harmadik személy előtt
kell kifejteni.
A rágalmazás akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítás,
híresztelés más előtt elhangzott, harmadik személy tudomására jutott.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A bűncselekményt tettesként bárki
elkövetheti.
a 228. §-hoz
A rendelkezés a becsületsértés törvényi tényállását határozza meg. A becsületsértés
jogi tárgya megegyezik a rágalmazás jogi tárgyával. A rágalmazás és a becsületsértés
egymással a szubszidiaritás viszonyában áll.
Az elkövetési magatartás a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata és az
egyéb ilyen cselekmény elkövetése, illetve az utóbbi tettleges tanúsítása. A becsület
csorbítására alkalmas kifejezésnek tekintendő minden kifejezés, amely sérti az emberi
méltóságot. A becsület csorbítására alkalmas cselekmény a tettleges bántalmazás körén kívül
eső minden olyan gesztus, illetve sértő mozdulat, amely az elkövetőnek a sértett irányában
tanúsított megvető, lealacsonyító értékítéletet fejezi ki. A becsületsértő kifejezés
használatának és az egyéb ilyen cselekménynek a sértett munkakörével, közmegbízatásával
vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben kell történnie. Tettlegesség az olyan
becsületcsorbító cselekmény, amely a sértett testének célzatos érintésében vagy
bántalmazásában nyilvánul meg anélkül, hogy testi sértést eredményezne. Valamennyi
elkövetési magatartásnak a becsület csorbítására alkalmasnak kell lennie.
349
A becsületsértés akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezés vagy
cselekmény használata, illetve a tettlegesség tanúsítása mással szemben megtörtént, és azt a
sértett vagy más személy érzékelte.
A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet.
a 229. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya a halott emlékében megnyilvánuló társadalmi
megbecsülés és a hozzátartozók kegyeletérzése.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a halottnak vagy emlékének meggyalázása.
Ezen olyan magatartás értendő, amely - ha élő személy sérelmére követték volna el -
rágalmazásként vagy becsületsértésként lenne büntetendő.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A bűncselekményt tettesként bárki
elkövetheti.
a 230. §-hoz
A rágalmazásnak, a becsületsértésnek és a kegyeletsértésnek nem képezi feltételét az,
hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, tényre utaló kifejezés használata
valótlan legyen, következésképpen e bűncselekmények valós tény állítása esetén is
megvalósulhatnak.
A valóság bizonyításának tárgya csak tényállítás, híresztelés, illetve tényre közvetlenül
utaló kifejezés használata lehet. Közérdek a társadalom egészének érdeke. Ez lehet politikai,
gazdasági, kulturális vagy más jellegű. A magánérdek lehet személyi, családi, vagyoni,
erkölcsi vagy más jellegű.
Valóság bizonyításának elrendelésére a magánvádló, a vádlott, a magánvádló jogi
képviselője, a vádlott védője és az ügyész (ha a vád képviseletét átvette) tehet indítványt, de a
bíróság azt indítvány hiányában hivatalból is elrendelheti. Valóság bizonyításának elrendelése
esetén a bizonyítási teher megfordul, és ez esetben a terhelt köteles bizonyítani, hogy amit
állított, az igaz.
A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyult. A
valóságbizonyítás sikertelensége esetén a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható,
hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta. A ténybeli tévedésre eredményesen
nem lehet hivatkozni. A rágalmazó tényállítás valóságát, illetve valótlanságát ugyanis az
elkövető tudatának nem kell átfognia.
a 231. §-hoz
Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények tárgyi súlya
viszonylag kisebb, az e bűncselekményekkel okozott sérelem alapvetően magánjellegű, és
egyes cselekményeknél a sértett és az elkövető kapcsolatára tekintettel indokolt a sértett
megítélésétől függővé tenni, hogy kívánja-e a büntetőeljárás lefolytatását. Erre figyelemmel a
Javaslat úgy rendelkezik, hogy az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése csak
350
magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra
büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A tiltakozó nyilatkozat ellenére halottból szerv
vagy szövet eltávolításával megvalósított egészségügyi önrendelkezési jog megsértése esetén
a Javaslat pontosítja - kibővíti - a magánindítvány előterjesztésére jogosult személyek körét,
a magánindítvány előterjesztésére az Eütv. 211. § (1) bekezdésében feltüntetett,
cselekvőképtelen, elhunyt személy törvényes képviselőjén kívül az elhunyt hozzátartozója és
örököse is jogosult lesz.
Magánindítványra büntethető továbbá a magánlaksértés, a zaklatás, a magántitok
megsértése, a levéltitok megsértése, a kiszolgáltatott személy megalázása, a rágalmazás, a
becsületsértés és a kegyeletsértés. A kegyeletsértés esetén a magánindítványt az elhalt
hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
A kívánat viszont kikerül a törvényből, a diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló
egyéb mentességet élvező sértett más sértettekhez hasonlóan magánindítvány előterjesztésére
jogosult. Az 1965. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a diplomáciai kapcsolatokról
Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés 32. cikk (3) bekezdése értelmében a
joghatóság alóli mentességet élvező személy sértettként kezdeményezheti - valamennyi Btk.-
ban foglalt bűncselekményre vonatkozóan - az eljárás megindítását, és ebben az esetben nem
hivatkozhat utóbb a joghatóság alóli mentességre az „alapkeresettel közvetlenül összefüggő
viszontkereset tekintetében” sem.
a XXII. Fejezethez
(A közlekedési bűncselekmények)
A közlekedési bűncselekmények önálló fejezetben való elhelyezését - a korábbi
törvényben foglaltakhoz hasonlóan - e bűncselekmények komplex jogtárgya (elsődlegesen a
közlekedés biztonsága, másodlagosan pedig a közlekedésben részt vevő személyek életének,
testi épségének és egészségének a védelme), valamint a közlekedési bűncselekmények
fejlődéstörténetében, fogalomrendszerében és dogmatikájában rejlő sajátosságok teszik
indokolttá.
A korábbi törvényszöveg tényállásai a mai társadalmi viszonyok között a vasúti, légi,
vízi és közúti közlekedés (személy-, valamint áruszállítás) megnövekedett volumenéhez,
továbbá a közlekedési ágazatok forgalmának és járműtípusainak időközbeni fejlődéséhez,
illetve a járművezetőkkel szemben felmerülő fokozott elvárásokhoz mérten is döntően
megfelelő büntetőjogi védelmet biztosítanak a fent írt jogtárgyak számára.
A jogalkalmazási tapasztalatok azonban szükségessé tettek néhány fejezeten belüli
változtatást. A tényállások módosítását egyrészt az motiválta, hogy a korábbi tényállás
pontatlansága, illetve e pontatlanság miatti értelmezési zavarok következtében a
bűncselekmény elkövetésének bizonyítása megnehezedett, vagy egyenesen lehetetlenné vált
(járművezetés ittas állapotban), másrészt pedig az, hogy a korábbi tényállás szövegének a
fejezetre vonatkozó speciális értelmező rendelkezésekkel való együtt alkalmazására
tekintettel, szituációs elem hiányában bizonyos, gyakran megvalósuló elkövetési
magatartások büntetlenül maradtak (közúti veszélyeztetés).
Szükségessé vált továbbá a közlekedési bűncselekmények veszély-fogalmának
egyszerűsítése és a személyi sérüléssel járó minősítő körülményeinek egységesítése is.
351
A fejezet alá tartozó bűncselekmények:
-	a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény,
-	vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése,
-	közúti veszélyeztetés,
-	közúti baleset okozása,
-	járművezetés ittas állapotban,
-	járművezetés bódult állapotban,
-	járművezetés tiltott átengedése,
-	cserbenhagyás.
a 232. §-hoz
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény jogi tárgya komplex, elsődlegesen a
közlekedés biztonságához, másodlagosan pedig a vasúti, légi, vízi és közúti közlekedésben
részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő
társadalmi érdek. A bűncselekmény elkövetési magatartásait nyílt taxáció formájában sorolja
fel a tényállás, ugyanis közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékának
megrongálásán vagy megsemmisítésén, akadály létesítésén, közlekedési jelzés eltávolításán
vagy megváltoztatásán, megtévesztő jelzés adásán, közlekedő jármű vezetője elleni erőszak
vagy fenyegetés alkalmazásán túl más, hasonló (tevésben megnyilvánuló) aktív magatartással
is megvalósítható.
A bűncselekmény alanya speciális, mert kizárólag a bűncselekménnyel érintett
közlekedési ágazat szabályainak hatálya alatt nem álló (extraneus) személy követheti el.
Szándékos alakzatának elkövetésekor - azon túl, hogy több speciális alanyisággal rendelkező
személy akár társtettesként is közreműködhet - a befejezettség stádiumának beálltáig a tettes
cselekményéhez a részesi magatartások bármelyike, így felbujtás és bűnsegély is egyaránt
járulhat.
A szándékos elkövetésű alakzat kísérleti stádiumba akkor lép, amikor a tettes a
tényállásban írt elkövetési magatartásának kifejtését megkezdi, ám - mint alapeseti eredmény
-	még nem következik be más vagy mások életének, testi épségének veszélybe kerülése.
A Javaslat - a korábbi törvényszöveghez hasonlóan - a (3) bekezdésében büntetni
rendeli az alapeseti tényállásban meghatározott elkövetési magatartás előkészületét, ennek az
a magyarázata, hogy az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005.
május 16-án kelt Egyezményét kihirdető 2011. évi II. törvény 2011. március 9. napjától
büntetendővé nyilvánította e bűncselekmény előkészületét is.
A bűncselekmény materiális, befejezetté az alapeseti eredmény megvalósulásával
válik. Az eredmény olyan távoli veszélyhelyzet, amelyben a sérelem bekövetkezése
valószínű, de nem zárható ki. A korábbi törvényi szabályozásban a közlekedés biztonságának
a veszélyeztetése kizárólag a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény törvényi
tényállásában volt megtalálható. A fejezetben szabályozott valamennyi más bűncselekmény
esetében az eredményben megjelenő közvetlen jogi tárgyként más személy életének vagy testi
épségének a védelme szerepel, és a védelem indokolt intenzitásának megfelelően eltérés csak
abban mutatkozik, hogy a veszélyeztető eredmény konkrét - közvetlen - (pl. közúti
veszélyeztetés) vagy absztrakt - távoli - veszély (pl. vasúti, légi vagy vízi közlekedés
veszélyeztetése) formájában nyert-e szabályozást.
352
Jogalkalmazói vélemény szerint a három veszélyfogalom megtartása a közlekedési
fejezetben szabályozott bűncselekmények körében nem indokolt. A közlekedés biztonságának
veszélyeztetése - mint elkülönülő fogalom - csak a jogelméletben létezik, vélhetően ez is
csak a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény tényállásának megfogalmazása
következményeként alakult ki „dogmatikai kényszerből”. A Kommentár szerint az eltérő
megfogalmazású veszélyfogalom a közvetlen illetve távoli veszélytől különböző, harmadik
veszélyfogalmat jelölt, amelynek a másik két veszélyfogalomtól való különbözősége a
veszélyeztetés mértékében jelentkezett, így a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
veszély-fogalma intenzitásában - a sértő eredmény bekövetkezésének valószínűségében - a
közvetlen és távoli veszély között helyezkedett el. Úgy tűnik, hogy a gyakorlat nem
alkalmazta a közlekedés biztonsága veszélyeztetését a másik két veszélyfogalomtól
elkülönülő intenzitású fogalomként, azt intenzitásában az absztrakt (távoli) veszély
fogalmával azonosította. A „közlekedés biztonságának a veszélyeztetése” megjelölés a másik
két veszélyfogalomhoz viszonyítottan nem intenzitásában (a sértő eredmény
bekövetkezésének közelségében) volt más, hanem abban, hogy szélesebb védelmi kört jelölt
ki, hiszen magában foglalta azokat a cselekményeket is, amelyek pusztán vagyoni jellegű kár
bekövetkezésével fenyegetnek. Ebben a vonatkozásban különös figyelmet érdemel, hogy a
közlekedés körében a jelölt elkövetési magatartásokkal okozott vagyoni sérelem lehetősége
jellemzően a személyi sérülés lehetőségét is magában hordozza, így az alapeseti tényállás
eredményeként - a közlekedés biztonságának a veszélyeztetése helyett - más vagy mások
életének vagy testi épségének veszélybe kerülését indokolt megkövetelni.
Az elkövetési magatartásnak ok-okozati összefüggésben kell állnia az alapeseti távoli
veszélyként jelentkező eredménnyel, és a további testi sértő eredménnyel járó minősítő
körülménnyel is.
A Javaslat - a korábbi törvényben foglalt tényállással azonosan - a közlekedés
biztonsága elleni bűncselekménynek mind a szándékos, mind a gondatlan elkövetését büntetni
rendeli. A szándékos (bűntetti) alakzat egyaránt elkövethető egyenes és eshetőleges
szándékkal, a gondatlan pedig akár tudatos, akár hanyag gondatlansággal.
A bűncselekmény bűntetti alakzatát kizárólag limitált veszélyeztetési szándékkal lehet
elkövetni, a veszélyhelyzeten túli, további sértő eredményekre a tettesnek csak a
gondatlansága terjedhet ki, ugyanis amennyiben a minősítő körülményként írt sértő
eredmények akármelyikére is legalább eshetőleges szándékkal bír, úgy élet, vagy testi épség
elleni bűncselekmény (testi sértés 164. §, emberölés 160. §) elkövetéséért vonható
felelősségre. (Az erre vonatkozó, a bírói gyakorlatot orientáló álláspontot a Legfelsőbb
Bíróság 41/2007. BK véleménye fejti ki részleteiben.)
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek testi sértő eredményt tartalmazó
minősített esetei a személyi sérülés súlyosságától, illetve az érintett passzív alanyok számától
függően szándékos elkövetés esetén egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, öt évtől tíz évig,
illetve öt évtől tizenöt évig; gondatlan elkövetés esetén pedig két évig, három évig, egy évtől
öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetettek.
Minősítő körülményként a nyolc napon túli büntetőjogi gyógytartamot meghaladó
súlyos sérüléstől a maradandó fogyatékosságon vagy súlyos egészségromláson át, egészen a
halál beálltával, vagy tömegszerencsétlenséggel, illetve kettőnél több ember halálával vagy
halálos tömegszerencsétlenséggel járó sértő eredmények kerültek megfogalmazásra.
353
A tényállás alkalmazásában - a kiforrott bírói gyakorlat alapján -
tömegszerencsétlenségen legalább egy személy súlyos és további másik kilenc személy
legalább könnyű (nyolc napon belüli büntetőjogi gyógytartamú) sérülését, halálos
tömegszerencsétlenségen pedig legalább egy személy halálos és további másik kilenc személy
legalább könnyű sérülését értjük.
A tettes által megvalósított több olyan elkövetési magatartás, amely ugyanazt az
alapeseti (távoli) veszélyhelyzetet eredményezi, természetes egységet képez. A több személy
(más vagy mások) életének, testi épségének veszélyeztetése szintén egységként értékelendő.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény szándékos elkövetésű alakzata gyakran
áll heterogén alaki halmazaiban közérdekű üzem működésének megzavarásával, valamint
vagyon elleni bűncselekményekkel: rongálással és lopással; gondatlan elkövetésű alakzata
pedig más közlekedési bűncselekménnyel: közúti baleset okozásával.
Például a vasúti átjárót biztosító fényjelző berendezés jelzésének figyelmen kívül
hagyása, illetőleg a sorompó vagy félsorompó által létesített akadály közúti járművel történő
megkerülésének vagy megrongálásának elkövetése esetén, amennyiben e cselekményekkel
összefüggésben a vasúti átjáróban legalább súlyos sérüléssel járó baleset következik be, a
közúti járművezető (mint a vasúti közlekedés szabályait tekintve extraneus személy) a közúti
baleset okozásával heterogén alaki halmazaiban a közlekedés biztonsága veszélyeztetésének
gondatlan alakzatát is megvalósítja.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény tényállásával kapcsolatban a Javaslat a
bíróság számára a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget, ugyanis nagyobb társadalmi
érdek fűződik ahhoz, hogy a személyi sérüléssel járó közlekedési esemény (baleset)
elmaradjon, mintsem ahhoz, hogy a kizárólag távoli veszéllyel járó eredményt megvalósító
tettest büntetéssel sújtsák abban az esetben, ha a veszélyt, mielőtt abból káros következmény
származott volna, a tettes önként megszünteti.
a 233. §-hoz
A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének jogi tárgya komplex,
elsődlegesen a vasúti, légi vagy vízi közlekedés biztonságához, másodlagosan pedig az e
közlekedési ágazatok közlekedésében részt vevő személyek életének, testi épségének és
egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés
szabályainak megszegése. Az egyes ágazatok közlekedési szabályait a rájuk vonatkozó
törvények, más jogszabályok, valamint a vasúti, légi vagy vízi közlekedés szervezésére,
irányítására és biztonságos lebonyolítására vonatkozó egyéb forgalmi normák, szabályzatok
tartalmazzák, így erre tekintettel e normák azok, amelyek az elkövetési magatartás
vonatkozásában a törvényi tényállás kereteit tartalommal kitöltik.
A tényállás alkalmazása szempontjából a legfontosabb ágazati normák: a vasúti
közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, az FI, F2, El és E2 számú vasúti
utasítások; a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a 20/2002. (III. 30.) számú
KöVIM rendelet; a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, 261/2008. (XI. 3.)
számú Korm. rendelet, stb.
354
Az elkövetési magatartás (az ágazati közlekedési forgalmi szabályok megszegése)
mind tevéssel, mind mulasztással megvalósítható, a tényállás megállapíthatósága
szempontjából annak van jelentősége, hogy a tettes szabályszegése és a bekövetkező -
alapeseti veszélyeztető - eredmény között ok-okozati összefüggés álljon fenn.
A bűncselekmény alanya speciális, mert kizárólag a bűncselekménnyel érintett
közlekedési ágazat szabályainak hatálya alatt álló, a közlekedésben részt vevő vasúti, légi
vagy vízi járművet vezető, irányító személy követheti el a rá vonatkozó forgalmi szabályok
akár szándékos, akár gondatlanságból fakadó megszegésével. A közlekedő jármű vezetését és
irányítását a tényállás alkalmazása szempontjából kiterjesztően kell érteni, ugyanis a vasúti
járműszerelvény balesetmentes, biztonságos és menetrendszerű továbbításában a
mozdonyvezetőn vagy a vezérlőkocsi irányítóján és a vonatvezetőn kívül a vezető
jegyvizsgáló, a forgalmi szolgálattevő, valamint más vasúti alkalmazottak is a rájuk irányadó
vasúti forgalmi szabályok szerint részt vesznek. Ugyanez mondható el a légi jármű
parancsnokán kívül a légi jármű személyzete és a földi irányító személyzet, továbbá a vízi
közlekedési ágazatban dolgozó személyek vonatkozásában is.
A bűncselekmény szándékos alakzatának elkövetésekor - azon túl, hogy több speciális
alanyisággal rendelkező személy akár társtettesként is közreműködhet - a befejezettség
stádiumának beálltáig a tettes cselekményéhez extraneus személy részéről a részesi
magatartások bármelyike, így felbujtás és bűnsegély is egyaránt járulhat.
A szándékos elkövetésű alakzat kísérleti stádiumba akkor lép, amikor a tettes a
tényállásban írt elkövetési magatartásának (az ágazati közlekedési forgalmi szabály
megszegésének) kifejtését megkezdi, ám - mint alapeseti eredmény - még nem kerül
veszélybe más személy vagy személyek élete, testi épsége.
A bűncselekmény materiális, befejezetté az alapeseti eredmény megvalósulásával
válik. Az eredmény - amint arról az előző tényálláshoz írt indokolásban már szóltunk - olyan
távoli veszélyhelyzet, amelyben a sérelem bekövetkezése valószínű, de nem zárható ki.
A minősített esetek megállapíthatóságához az elkövetési magatartásnak természetesen
az alapeseti veszélyeztető eredményen túl a további testi sértő eredménnyel is ok-okozati
összefüggésben kell állnia.
A Javaslat - a korábbi törvényben foglalt tényállással azonosan - a vasúti, légi vagy
vízi közlekedés veszélyeztetésének mind a szándékos, mind a gondatlan elkövetését büntetni
rendeli. A szándékos (bűntetti) alakzat egyaránt elkövethető egyenes és eshetőleges
szándékkal, a gondatlan pedig akár tudatos, akár hanyag gondatlansággal.
Az alapeseti eredmény tekintetében fontos rögzíteni azt, hogy míg a tettes
gondatlanságából előálló veszélyhelyzet létrejöhet a tettes szándékos, illetve gondatlan
szabályszegésével ok-okozati összefüggésben is, addig a szándékosan okozott veszélyhelyzet
csak a tettes szándékos szabályszegése esetén valósulhat meg.
A bűncselekmény bűntetti alakzatát a 232. §-hoz írt indokolásban kifejtett okból
kizárólag limitált veszélyeztetési szándékkal lehet elkövetni.
355
A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének testi sértő eredményt
tartalmazó minősített esetei a személyi sérülés súlyosságától, illetve az érintett passzív
alanyok számától függően szándékos elkövetés esetén egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig,
öt évtől tíz évig, illetve öt évtől tizenöt évig, gondatlan elkövetés esetén pedig két évig, három
évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetettek.
Minősítő körülményként a nyolc napon túli büntetőjogi gyógytartamot meghaladó súlyos
sérüléstől a maradandó fogyatékosságon vagy súlyos egészségromláson át, egészen a halál
beálltával, vagy tömegszerencsétlenséggel, illetve kettőnél több ember halálával vagy halálos
tömegszerencsétlenséggel járó sértő eredmények kerültek megfogalmazásra. A
tömegszerencsétlenség, valamint a halálos tömegszerencsétlenség megítélésével kapcsolatban
lásd a 232. §-hoz írt indokolást.
A tettes által megvalósított több olyan közlekedési forgalmi szabályszegés, amely
azonos közlekedési szituációban ugyanazt az alapeseti (távoli) veszélyhelyzetet eredményezi,
természetes egységet képez. A több személy (más vagy mások) életének, testi épségének
veszélyeztetése szintén egységként értékelendő.
A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének mind szándékos, mind
gondatlan elkövetésű alakzatának minősített esete nem állhat alaki halmazaiban a szakmai
szabályok megsértésével elkövetett foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel (165. §),
ugyanis - bár az ágazati közlekedési forgalmi szabályok az azok hatálya alatt álló személyek
számára kétségtelenül szakmai, foglalkozási szabályok is - ám a komplex jogi tárgyú vasúti,
légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (mint közlekedési bűncselekmény) specialitása
folytán alkalmazandósága szempontjából megelőzi az általános foglalkozási szabályok
megszegését büntetni rendelő bűncselekményt.
A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése tényállással kapcsolatban a
Javaslat a bíróság számára a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget, ugyanis nagyobb
társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a személyi sérüléssel járó közlekedési esemény
(baleset) elmaradjon, mintsem ahhoz, hogy a kizárólag távoli veszéllyel járó eredményt
megvalósító tettest büntetéssel sújtsák abban az esetben, ha a veszélyt, mielőtt abból káros
következmény származott volna, a tettes önként megszünteti.
a 234. §-hoz
A közúti veszélyeztetés bűncselekményének jogi tárgya komplex, elsődlegesen a
közúti közlekedés biztonságához, másodlagosan pedig a közúti közlekedésben részt vevő
személyek (járművezetők, gyalogosok és utasok) életének, testi épségének és egészségének
védelméhez fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak
megszegése. A közúti közlekedés szabályait az arra vonatkozó ágazati jogszabályok
tartalmazzák, így erre tekintettel e jogszabályok azok, amelyek az elkövetési magatartás
vonatkozásában a törvényi tényállás kereteit tartalommal kitöltik. A tényállás alkalmazása
szempontjából a legfontosabb ágazati jogszabályok: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.
törvény, az 1/1975 (II. 5.) számú KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól
[KRESZ], a 6/1990. (IV. 12.) számú KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba
helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, stb.
356
Az elkövetési magatartás (a közúti forgalmi szabályok megszegése) tipikusan aktív
cselekvéssel, tevéssel, valósítható meg; a tényállás megállapíthatósága szempontjából annak
van jelentősége, hogy a tettes szabályszegése és a bekövetkező - alapeseti veszélyeztető -
eredmény között ok-okozati összefüggés álljon fenn.
A bűncselekmény alanya speciális, mert - különös tekintettel az e fejezetre vonatkozó
értelmező rendelkezésekben foglaltakra [240. § (2) bekezdése] - azt a közúti közlekedés
résztvevői közül kizárólag a közúti jármű vezetője követheti el.
A közúti járművek taxatív felsorolását egyrészt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi
I. törvény 47.§ 2. pontja, másrészt a KRESZ 1. számú függeléke II. fejezetének a)-s) pontjai
adják meg. A bűncselekmény bármely közúti jármű vezetőjeként elkövethető.
A bűncselekmény elkövetésénél - mivel a közúti járműnek egy személy a vezetője -
általában nincs társtettesség, ám ez elvileg nem zárható ki, amennyiben két személy
egyidejűleg a közúti jármű vezetéséhez szükséges vezetői tevékenység részműveleteit egymás
között megosztja (pl. egyik sebességet növel, illetve fékez, a másik pedig kormányoz), és
szándékegységben követnek el forgalmi szabályszegést. Ezen felül azonban a befejezettség
stádiumának beálltáig a tettes cselekményéhez a részesi magatartások bármelyike, így
felbujtás és bűnsegély is egyaránt járulhat.
A bűncselekmény akkor kerül kísérleti stádiumba, amikor a tettes a tényállásban írt
elkövetési magatartásának (a közúti közlekedési forgalmi szabály megszegésének) kifejtését
megkezdi, ám - mint alapeseti eredmény - más személy vagy személyek élete, testi épsége
még nem kerül közvetlen veszélybe.
A bűncselekmény materiális, befejezetté az alapeseti eredmény megvalósulásával
válik. Az eredmény olyan közvetlen veszélyhelyzet, amelyben a veszély a sérelem
bekövetkezésének a nagyobb valószínűséget is meghaladó mértéke, egyben a sérelem
bekövetkezésének a bizonyossággal határos volta. A közvetlen veszély mindig a sérelem
bekövetkezésének nyombani lehetőségét jelenti, azaz helyzetre és személyre konkretizált.
Az alapeseti törvényi tényállás a korábbi tényállást az elkövetés helyére vonatkozó
szituációs elemmel egészítette ki arra tekintettel, hogy a közúti veszélyeztetés csupán
veszélyeztető eredménnyel járó alapesete e nélkül a rendelkezés nélkül csak közúton
követhető el. Az új tényállási elem törvénybe szerkesztésével megnyílik annak lehetősége,
hogy a gyakorlatban gyakran megvalósuló közúti veszélyeztetés személyi sérüléssel nem járó
alapesete a közúton túl, közforgalom elől el nem zárt magánúton, például hipermarketek,
illetve benzinkutak parkolójában és szervizútján is - szemben a korábbi szabályozással -
közúti veszélyeztetésnek minősüljön, és akként lehessen büntetni.
A minősített esetek megállapíthatóságához az elkövetési magatartásnak természetesen
az alapeseti veszélyeztető eredményen túl a további testi sértő eredménnyel is ok-okozati
összefüggésben kell állnia.
A Javaslat - a korábbi törvényben foglalt tényállással azonosan - a közúti
veszélyeztetésnek kizárólag a szándékos elkövetését mint bűntettet rendeli büntetni. A közúti
közlekedési szabályok megszegésével más vagy mások életének gondatlanságból való
közvetlen veszélyeztetését a 2012. április 15. napjától hatályos, a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II.
357
törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 219. § (1) bekezdésének I. fordulata a közúti közlekedés
rendjének megzavarása tényállásban szabálysértésként szankcionálja.
A bűncselekmény egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt elkövethető.
A fentiekre tekintettel az alapeseti eredmény tekintetében fontos megjegyezni, hogy az
csak szándékos szabályszegéssel ok-okozati összefüggésben jöhet létre, a gondatlan
szabályszegés fogalmilag kizárt.
A közúti veszélyeztetés személyi sérüléssel járó alapesete és a minősített esetei is a
232. §-hoz írt indokolásban kifejtett okból kizárólag limitált veszélyeztetési szándékkal
követhetők el.
A bűncselekmény minősített esetei a személyi sérülés súlyosságától, illetve az érintett
passzív alanyok számától függően egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, öt évtől tíz évig,
illetve öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetettek.
Minősítő körülményként a nyolc napon túli büntetőjogi gyógytartamot meghaladó
súlyos sérüléstől a maradandó fogyatékosságon vagy súlyos egészségromláson át, egészen az
egy személy halálának, illetőleg kettőnél több személy halálának beálltával, vagy
tömegszerencsétlenséggel, avagy halálos tömegszerencsétlenséggel járó sértő eredmények
kerültek megfogalmazásra. A tömegszerencsétlenség, valamint a halálos
tömegszerencsétlenség megítélésével kapcsolatban lásd a 232. §-hoz írt indokolást.
Az e fejezetre vonatkozó értelmező rendelkezésekben foglaltak [239. § (1) bekezdése]
a személyi sérüléssel járó alap- és minősített eseti elkövetések vonatkozásában a nem közúton
(közforgalom elől elzárt magánúton, illetőleg nem úton) megvalósult bűncselekmények közúti
veszélyeztetés bűntetteként való elbírálását teszik lehetővé.
A tettes által megvalósított több olyan közlekedési forgalmi szabályszegés, amely
azonos közlekedési szituációban ugyanazt az alapeseti (közvetlen) veszélyhelyzetet
eredményezi, természetes egységet képez. A több személy (más vagy mások) életének, testi
épségének közvetlen veszélyeztetése szintén egységként értékelendő.
a 235. §-hoz
A közúti baleset okozásának jogi tárgya komplex, - a közúti veszélyeztetés bűntettével
azonosan - elsődlegesen a közúti közlekedés biztonságához, másodlagosan pedig a közúti
közlekedésében részt vevő személyek (járművezetők, gyalogosok és utasok) életének, testi
épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak
megszegése, erre tekintettel az elkövetési magatartás, valamint a tényállási keretet kitöltő
jogszabályok vonatkozásában lásd a 234. §-hoz írt indokolást.
Az elkövetési magatartás (a közúti forgalmi szabályok megszegése) tekintetében
azonban ki kell emelni, hogy az akár tevéssel, akár mulasztással megvalósítható; a tényállás
megállapíthatósága szempontjából annak van jelentősége, hogy a tettes szabályszegése és a
bekövetkező alapeseti - legalább súlyos személyi sérüléssel járó - eredmény között ok-
okozati összefüggés álljon fenn.
358
A bűncselekmény alanyával kapcsolatban lásd a 234. §-hoz írt indokolásban
foglaltakat. A bűncselekmény elkövetésénél - mivel az gondatlan bűnösségű - sem
társtettesség, sem részesi magatartások nem értelmezhetők.
A bűncselekmény materiális, befejezetté az alapeseti eredmény megvalósulásával
válik. Az eredmény (az alanytól különböző) más személy legalább nyolc napon túli
büntetőjogi gyógytartamú testi sérülése. A közúti közlekedési szabályok megszegésével ok-
okozati összefüggésben lévő, gondatlanságból okozott nyolc napon belüli büntetőjogi
gyógytartamú sérülés okozását a Szabs. tv. 219. § (1) bekezdésének II. fordulata a közúti
közlekedés rendjének megzavarása tényállásban szabálysértésként szankcionálja. A közúti
balesetben elszenvedett sérülések gyógytartamának (illetőleg a maradandó fogyatékosság
vagy súlyos egészségromlás kialakulásának) szakértői megítélésével kapcsolatban az
Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 16-os számú módszertani levelében foglaltak
nyújtanak eligazítást.
A minősített esetek megállapíthatóságához az elkövetési magatartásnak természetesen
az alapeseti súlyos sérüléssel járó eredményen túl a további testi sértő eredménnyel is ok-
okozati összefüggésben kell állnia.
A Javaslat - a korábbi törvényben foglalt tényállással azonosan - a közúti baleset
okozásának kizárólag a gondatlan alakzatát rendeli büntetni.
A szabályszegésből eredő baleset - alapeseti vagy minősített eseti - eredményére a
tettesnek mind a tudatos, mind a hanyag gondatlansága kiterjedhet.
A fentiekkel kapcsolatban azonban mindenképpen megemlítendő, hogy míg a
bekövetkezett eredményre a tettesnek kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki (az
eredménnyel kapcsolatos szándék megléte esetén testi sértés vagy emberölés bűntettéért
vonható felelősségre), addig a tettes elkövetési magatartása lehet akár szándékos, akár
gondatlan szabályszegés is. A szándékos, durva szabályszegés - a Legfelsőbb Bíróság
56/2007. BK véleményében kifejtettek alapján - a büntetés kiszabása körében súlyosító
körülményként veendő figyelembe.
A bűncselekmény - alapesetinél súlyosabb - testi sértő eredményt tartalmazó
minősített esetei a személyi sérülés súlyosságától, illetve az érintett passzív alanyok számától
függően három évig, egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
fenyegetettek.
Minősítő körülményként a maradandó fogyatékosságtól vagy súlyos
egészségromlástól, az egy személy halálának, illetőleg kettőnél több személy halálának
beálltával, vagy tömegszerencsétlenséggel, avagy halálos tömegszerencsétlenséggel járó sértő
eredményekig kerültek megfogalmazásra. A tömegszerencsétlenség, valamint a halálos
tömegszerencsétlenség megítélésével kapcsolatban lásd a 232. §-hoz írt indokolást.
A - közúti veszélyeztetés bűntettének tényállásával azonosan - a közlekedési
bűncselekmények fejezetésre vonatkozó értelmező rendelkezések [240. § (1) bekezdése]
alapján a személyi sérüléssel járó alap- és minősített eseti elkövetések vonatkozásában a nem
közúton (közforgalom elől el nem zárt magánúton, közforgalom elől elzárt magánúton,
359
illetőleg nem úton) megvalósult bűncselekmények közúti baleset okozásaként való elbírálását
teszik lehetővé.
A több személynek (másnak vagy másoknak) okozott legalább nyolc napon túl
gyógyuló büntetőjogi gyógytartamú sérülés okozása - a súlyosabb minősítő körülmény
elérésének határáig (pl. tömegszerencsétlenség vagy halálos tömegszerencsétlenség) -
egységként értékelendő.
A kiforrott bírói gyakorlat szerint az adott útszakaszra megengedett haladási sebesség
legalább felével való túllépése - a büntetéskiszabási körülmények között értékelendő -
jelentős túllépésnek minősül. A bírói gyakorlat ezen felül azonban - a korszerű felfogású
jogalkalmazás követelményének megfelelően - a közúti járművek számára megengedett
haladási sebesség duplájával való meghaladását extrém sebességtúllépésként értékeli, és
legalább súlyos sérüléssel járó baleseteknél - a súlyosabb büntetéssel fenyegetett - közúti
veszélyeztetés bűntette minősített eseteként értékeli.
Amennyiben a vasúti átjáróban legalább súlyos sérüléssel járó közúti baleset
következik be, a közúti járművezető (mint a vasúti közlekedés szabályait tekintve extraneus
személy) a közúti baleset okozásával heterogén alaki halmazaiban a közlekedés biztonsága
veszélyeztetésének gondatlan alakzatát is megvalósítja.
a 236. §-hoz
A járművezetés ittas állapotban bűncselekmény jogi tárgya komplex, elsődlegesen az
összes közlekedési ágazat közlekedésének biztonságához, másodlagosan pedig ezen ágazatok
közlekedésében részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez
fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a vezetés, amelyen a jármű mozgásba
hozatalát, valamint a jármű műszaki berendezéseinek - a haladás érdekében való -
működtetését értjük.
A tényállás elkövetési eszközei azonosak a korábbi törvényi tényállásban foglaltakkal,
így gépi és nem gépi meghajtású vasúti és légi jármű, gépi meghajtású közúti jármű; ám mivel
a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 38. pontjában foglalt értelmező
rendelkezés szerint a gépi meghajtású vízi jármű és a gépi meghajtású úszó munkagép
egyaránt a gépi meghajtású úszólétesítmény kategóriájába tartozik, ezért célszerű a vízi
közlekedéssel kapcsolatos járművek (mint elkövetési eszközök) korábbi fogalmát a
közlekedési ágazati jogszabályban írt, korszerű fogalommal felcserélni.
A tényállás alkalmazásában mind a négy közlekedési ágazatban gépi meghajtású
járműnek azt tekintjük, amelyet beépített erőgép hajt. Erre tekintettel a közúti járművek
vonatkozásában a gépi meghajtású jármű kategória szélesebb a KRESZ 1. számú
függelékének II. fejezetében felsorolt gépjárművek kategóriájánál, ugyanis a gépjármű
kategóriába nem tartozó mezőgazdasági vontató, lassú jármű, segédmotoros kerékpár és
villamos vezetésével is elkövethető a bűncselekmény.
A gépi meghajtású közúti járművek vezetése esetén szituációs elemként írja elő a
tényállás az elkövetés helyét, amely a korábbi törvényi tényállásban, alapesetben kizárólag a
közút volt, ám a Javaslat a közforgalom elől el nem zárt magánúton elkövetett vezetést is
360
büntetni rendeli. Ez arra tekintettel vált szükségessé, hogy a mindennapi közlekedési
gyakorlatban - az egyre számosabbá váló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, pl.
hipermarketek parkolóiban, vagy benzinkutak szervizútjain, stb. - mind gyakoribbá vált az
ittas állapotban elkövetett járművezetés, amely fokozott társadalomra veszélyessége miatt a
szabálysértésként való értékelésnél szigorúbb megítélést, és büntetőjogi szankcionálást
követel meg.
A tényállás és a hozzá kapcsolódó értelmező rendelkezés [240. § (3) bekezdés]
meghatározza az elkövetés módját is: a tettes 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetőleg
0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező,
szeszes ital fogyasztásából származó alkohollal a szervezetében (ittas állapotban) vezet. A
tényállás megváltoztatását az tette szükségessé, hogy a korábbi tényállás a bűncselekmény
megállapíthatóságához a járművezetéskor megkövetelte a tettes szeszes italtól befolyásolt
állapotát, amely bizonyítás-elméleti visszásságokhoz vezetett. A korábbi normaszöveg
rendelkezése alapján a tettes meghatározott időpontra vonatkoztatott szeszes ital
fogyasztásából származó egyéni befolyásoltságát kellett vizsgálni, illetve megállapítani. A
befolyásoltság egzakt módon, közvetlenül nem mérhető, arra csak más mért adatokból: a
szervezetből különböző módszerekkel kimutatott alkohol mennyiség alapján lehet szakértői
módszerekkel következtetni. E következtetési folyamat esetenként bizonytalansági tényezőket
tartalmaz. Bár az etilalkohol szervezetre gyakorolt, a vezetési képességre hátrányosan ható
mechanizmusa általánosságban jól meghatározható, mégis a büntetőeljárások során minden
kétség nélkül nem zárható ki az sem, hogy más-más terhelt esetében ezek egyéni eltéréseket is
mutathatnak.
A fentiekre tekintettel a Javaslat tényállása — a bírói gyakorlatban kialakult alkohol-
koncentráció értékeket és az Európai Bizottság 2001. január 17. napján kiadott ajánlását is
figyelembe véve - azt a mérhető értéket (0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25
milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációt) tünteti fel, amely a terhelt egyéni
adottságaitól függetlenül már igen magas valószínűséggel az egyéni befolyásoltság
kialakultságához is vezethet. Az ittas állapotban elkövetett járművezetés olyan jogellenes
magatartás, amely a befolyásoltság létrejöttének reális lehetősége esetén is eléri azt a
veszélyességi szintet, amely büntetőjogi következmények kilátásba helyezését indokolja.
A fentiekre figyelemmel az új tényállás vonatkozásában a büntetőeljárás során nem azt
kell bizonyítani, hogy a tényállásban írt alkohol-koncentráció a vezetés idején fennállt-e,
hanem azt, hogy azon időpontban a szervezetben volt-e olyan mennyiségű alkohol, amely a
tényállásban írt alkohol-koncentrációt képes volt előidézni.
Figyelemre érdemes, hogy az új szabályozás — a régi tényálláshoz hasonlóan
továbbra is széles körben biztosít lehetőséget a bűncselekményi értékelés szintjét el nem érő
alkohol-koncentráció mellett megvalósuló elkövetések szabálysértési eljárásban, illetőleg
közigazgatási eljárásban való elbírálására.
A bűncselekmény alanya speciális, a gépi és nem gépi meghajtású vasúti és légi jármű,
gépi meghajtású közúti jármű és gépi meghajtású úszólétesítmény vezetője lehet.
A bűncselekmény elkövetésénél - mivel az elkövetés eszközei között felsorolt
járműveknek egy személy a vezetője - általában nincs társtettesség, ám ez elvileg nem
zárható ki, amennyiben két személy egyidejűleg a közúti jármű vezetéséhez szükséges vezetői
tevékenység részműveleteit szándékegységben egymás között megosztja (pl. egyik sebességet
361
növel, illetve fékez, a másik pedig kormányoz), és mindkettőjük szervezetében a vezetéskor a
tényállásban írt értéket meghaladó szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
Ezen felül azonban a tettes cselekményéhez a részesi magatartások bármelyike, így
felbujtás és (a járművezetés tiltott átengedésének körébe eső elkövetői magatartás kivételével)
bűnsegély is egyaránt járulhat.
A bűncselekmény nem eredmény bűncselekmény, eredmény bekövetkezése nélkül,
magával a szeszes ital fogyasztásából származó, a tényállásban meghatározott érték
meghaladásának előidézésére elégséges mennyiségű alkohollal a szervezetben való vezetéssel
befejezetté válik.
A minősített esetek megállapíthatóságához az elkövetési magatartásnak baleset
bekövetkezése kapcsán természetesen a testi sértő eredménnyel is ok-okozati összefüggésben
kell állnia.
A Javaslat - a korábbi törvényben foglalt tényállással azonosan - a bűncselekménynek
kizárólag a szándékos elkövetését rendeli büntetni.
A járművezetés ittas állapotban bűncselekmény minősítő körülményeire csak a tettes
gondatlansága teijedhet ki, ugyanis amennyiben akár az alapeset körében értékelendő könnyű
testi sértésre, akár a minősítő körülményként írt sértő eredmények akármelyikére is legalább
eshetőleges szándékkal bír, úgy élet, vagy testi épség elleni bűncselekmény (testi sértés,
emberölés) elkövetéséért vonható felelősségre.
A bűncselekmény testi sértő eredményt tartalmazó minősített esetei a személyi sérülés
súlyosságától, illetve az érintett passzív alanyok számától függően három évig, egy évtől öt
évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel
fenyegetettek.
Minősítő körülményként a nyolc napon túli büntetőjogi gyógytartamot meghaladó
súlyos sérüléstől a maradandó fogyatékosságon vagy súlyos egészségromláson át, egészen az
egy személy halálának, illetőleg kettőnél több személy halálának beálltával, vagy
tömegszerencsétlenséggel, avagy halálos tömegszerencsétlenséggel járó sértő eredmények
kerültek megfogalmazásra. A tömegszerencsétlenség, valamint a halálos
tömegszerencsétlenség megítélésével kapcsolatban lásd a 231. §-hoz írt indokolást.
A törvényi tényállás (3) bekezdése szeszes ital fogyasztásából származó 0,50
gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-
koncentrációt meghaladó alkohol érték előidézésére alkalmas mennyiségű alkohollal a
szervezetben nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el
nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetését rendeli büntetni akkor, ha a tettes
legalább súlyos sérüléssel járó balesetet okoz.
a 237. §-hoz
A járművezetés bódult állapotban bűncselekmény jogi tárgya, elkövetési magatartása,
elkövetési eszközei, elkövetői és ok-okozati összefüggése, bűnössége, valamint minősített
esetei megegyeznek a járművezetés ittas állapotban bűncselekményéivel, ezért az erre
vonatkozókat lásd a 235. §-hoz írt indokolásnál.
362
A tényállás - a korábbi szabályozással azonosan - a bűncselekmény
megállapíthatóságához megköveteli azt, hogy a jármű vezetésekor a tettes a vezetési
képességére hátrányosan ható szer (ide nem értve a szeszes ital fogyasztásából származó
alkoholt) befolyása alatt álljon. Az etilalkohol e bűncselekményi tényállásból való
kivételkénti kiemelésének az az indoka, hogy — mivel az etilalkohol is egy a vezetési
képességre hátrányosan ható szerek közül - az olyan fokban ittas járművezető személynek a
cselekménye, akinek a vezetési képességére az elfogyasztott alkohol mennyisége már
kihatással van (befolyásolt állapotú), e bűncselekmény tényállására tekintettel ne essen
kétszeres értékelés alá.
A korábbi szabályozás - a bódult állapotot tényállási elemként megkövetelő -
fenntartása azért vált szükségessé, mert a jogalkalmazó számára eddig ismertté vált igen
sokféle vezetési képességre hátrányosan ható szer (kábítószer, kábítószernek nem minősülő
kábító hatású anyag vagy szer) kémiai-biológiai sajátosságaira; az emberi szervezetre
gyakorolt különböző tartamú és jellegű élettani hatásaira; a szervezetből való eltérő,
hosszabb-rövidebb időtartamú kiürülésére tekintettel csak annyi állapítható meg, hogy aki a
vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt (bódult állapotban) járművezetőként
vesz részt a közlekedésben, egészen bizonyosan fokozott veszélyt jelent a közlekedés
biztonságára, és más személyek életére, testi épségére, így az ilyen magatartást tanúsítók
büntetéssel fenyegetése, és büntetőeljárásban való felelősségre vonása mindenképpen
indokolt.
Arra figyelemmel azonban, hogy kábítószerek, kábítószernek nem minősülő kábító
hatású anyagok vagy szerek vezetési képességre gyakorolt hátrányos hatása - azok fent írt
sokféleségére és az egyéni szervezetre gyakorolt különböző hatásaira tekintettel - (szemben
az etilalkohollal) nem köthető törvényi tényállásban rögzíthető egzakt mérőszámhoz vagy
mérőszámokhoz, ezért a jogalkotás - az orvosszakértői ismeretek mai állása mellett - nem
tekinthet el a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatt állás tényállási elemként
való megkövetelésétől, a jogalkalmazás pedig a tényállással kapcsolatos minősítés
megállapításakor a bódult állapotra vonatkozó bizonyítástól.
a 238. §-hoz
A járművezetés tiltott átengedése bűncselekmény jogi tárgya komplex, elsődlegesen az
összes közlekedési ágazat közlekedésének biztonságához, másodlagosan pedig ezen ágazatok
közlekedésében részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez
fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési magatartása jármű vezetésének átengedése a tényállásban
írt olyan személynek, aki jármű vezetésére aktuális állapota, vagy állandó fogyatékossága,
egészségkárosodása miatt alkalmatlan.
Jármű vezetésének átengedésén a jármű birtokba adását, vagy a járművezetés lehetővé
tételét egyaránt érteni kell, amely megvalósulhat szóbeli engedéllyel, tevőlegesen, illetve akár
ráutaló magatartással is. E magatartás sui generis bűnsegédi alakzat, amely a jogellenesen
járművet vezető személy cselekvőségéhez kapcsolódik.
A járművezetést jogellenesen átvevő személyek közül aktuális állapota miatt
alkalmatlan a járművezetésre az ittas személy, a vezetési képességére hátrányosan ható szer
363
(kábítószer, kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag vagy szer) hatása alatt álló -
bódult - személy; továbbá az, aki gyermekkorára tekintettel testi vagy gondolkodásának
fejletlensége miatt még képtelen a jármű gépeinek működtetésére, a jármű biztonságos
irányítására; valamint az, aki valamilyen trauma következtében időlegesen érzékelésében,
gondolkodásában vagy mozgásában a járművezetői képességére is kiható mértékben
akadályoztatott.
A járművezetésre való állandó alkalmatlanságot jelent az érzékelést, észlelést, helyes
gondolkodást, valamint a mozgást kizáró vagy jelentősen akadályozó és véglegesen fennálló
testi fogyatékosság; illetőleg az időskorból fakadó érzékszervek rendeltetésszerű működésére
jelentősen kiható és a figyelő-vigyázó képességet nagymértékben negatívan befolyásoló
állapot is.
A jogellenesen járművet vezető személy cselekményével kapcsolatos elkövetési
eszközök, szituációs elemek ugyanazok, mint a járművezetés ittas állapotban, illetve a
járművezetés bódult állapotban bűncselekmények esetében, ezért az erre vonatkozókat lásd a
235. §-hoz írt indokolásnál.
A bűncselekmény alanya olyan személy, aki a vezetésre átengedett jármű felett
rendelkezési joggal bír, nem szükséges azonban az, hogy a járműnek tulajdonosa is legyen.
A bűncselekmény elkövetésénél több, rendelkezési joggal bíró tettes egyidejű jelenléte
esetén nem kizárt a társtettesség, ha úgy teszik lehetővé a jármű vezetését, hogy az átengedő
személyek mindegyike tisztában van azzal, hogy akinek a járművezetést átengedik, az ittas
vagy bódult állapotú, illetőleg járművezetésre alkalmatlan.
Mindezen túl a tettes cselekményéhez a részesi magatartások bármelyike, így felbujtás
és bűnsegély is egyaránt járulhat.
A bűncselekmény akkor kerül kísérleti stádiumba, amikor a tettes a tényállásban írt
elkövetési magatartásának kifejtését megkezdi, ám az alapeseti tényállás teljessége még nem
valósult meg. Például: a tettes a jármű használatára vonatkozó engedélyt a jogellenesen
vezetni szándékozónak már szóban megadta, ám a személygépkocsi (motorcsónak,
sportrepülőgép, stb.) indítókulcsát még magánál tartja.
A bűncselekmény nem eredmény bűncselekmény, eredmény bekövetkezése nélkül,
magával a vezetés átengedésével befejezetté válik.
Alapeseti elkövetés esetén a tettes tudata azt fogja át, hogy az a személy, akinek a
járművezetést átengedi ittas vagy bódult állapotban van, illetve járművezetésre más okból
időlegesen vagy véglegesen alkalmatlan. A minősített esetek megállapíthatóságához az
elkövetési magatartásnak a baleset bekövetkezésével, és így a testi sértő eredménnyel is ok-
okozati összefüggésben kell állnia, ugyanis a testi sérüléssel és a további igen komoly
következményekkel járó baleset nem következett volna be a járművezetés átengedése nélkül.
A Javaslat - a korábbi törvényben foglalt tényállással azonosan - a bűncselekménynek
kizárólag a szándékos elkövetését rendeli büntetni.
364
A járművezetés tiltott átengedése bűncselekmény minősítő körülményeire a tettesnek
kizárólag a következmények elmaradására vonatkozó könnyelmű bizakodásban
megnyilvánuló gondatlansága terjedhet ki.
A minősített esetek a személyi sérülés súlyosságától függően maradandó
fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás, illetve tömegszerencsétlenség kialakulása esetén
három évig, egy személy halála esetén egy évtől öt évig, illetőleg kettőnél több személy
halála, vagy halálos tömegszerencsétlenség esetén két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel fenyegetettek.
A tömegszerencsétlenség, valamint a halálos tömegszerencsétlenség megítélésével
kapcsolatban lásd a 232. §-hoz írt indokolást.
a 239. §-hoz
A cserbenhagyás bűncselekmény jogi tárgya komplex, elsődlegesen az összes
közlekedési ágazat közlekedésének biztonságához, másodlagosan pedig ezen ágazatok
közlekedésében részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez
fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény bármely közlekedési ágazatban megvalósulhat, míg a légi és vasúti
közlekedésben elenyésző számú, és a vízi közlekedésben sem jelentős mennyiségű esetben,
addig a közúti közlekedésben fordul elő a leggyakrabban, ezzel kapcsolatos a közúti
járművezetőket terhelő kötelezettséget a KRESZ 58. § (1) és (2) bekezdése is megfogalmaz.
Elkövetési magatartása a baleset helyszínéről járművel való megállás nélküli
eltávozás, illetőleg a helyszínen való megállást követő meggyőződés elmulasztása. A
magatartás kizárólag mulasztással követhető el.
A meggyőződési kötelezettség tartalma az, hogy a balesettel érintett járművezetőnek a
baleset helyszínén személyesen kell tájékozódnia arról, hogy a balesetben más személy
megsérült-e, illetőleg van-e olyan személy, akinek az élete, testi épsége a baleset
következtében közvetlenül fenyegető veszélybe került. A közvetlen veszély fogalmával
kapcsolatban lásd a 234. §-hoz írt indokolást.
A balesettel érintett jármű vezetőjétől mindenképpen elvárható, hogy az általános
segítségnyújtási kötelezettsége, valamint a tényállásban foglalt speciális meggyőződési
kötelezettsége alapján megszemléléssel és szóbeli tudakozódással információt gyűjtsön a
baleset következményeiről, leginkább arról, hogy van-e segítségnyújtásra szoruló sérült, vagy
közvetlen veszélyben lévő személy.
A bűncselekmény alanya a balesettel érintett jármű vezetője, akin a baleset
hatókörében tartózkodó járművezetőt, így a baleset részesét, azt, akinek a magatartása
közrehatott a baleset bekövetkezésében, illetőleg azt a járművezetőt, aki a baleset
következtében került veszélyhelyzetbe egyaránt érteni kell.
A bűncselekmény elkövetésénél kizárt a társtettesség. Ezen felül azonban - abban az
esetben, ha a balesetben nem sérült meg senki - a tettes cselekményéhez a részesi
magatartások bármelyike, így felbujtás és bűnsegély is egyaránt járulhat.
365
A bűncselekménynek nincs kísérleti stádiuma, ugyanis a mulasztással befejezetté
válik, és eredménye sincs (tiszta mulasztásos bűncselekmény). A bűncselekmény vétség, és
kizárólag a szándékosan követhető el, ez lehet akár egyenes, akár eshetőleges szándék.
A cserbenhagyás csak akkor állapítható meg, ha vele egyidejűleg (látszólagos alaki
halmazaiban) súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Súlyosabb bűncselekményen itt
egyértelműen a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény értendő, ugyanis amennyiben a
baleset helyszínén segítségnyújtásra szoruló, sérült személy van, és a tettes nem áll meg vagy
nem győződik meg az ezzel kapcsolatos tényekről, úgy - a segítségnyújtás elmulasztásának
bűncselekményi tényállása által megkövetelt - tőle elvárható segítséget sem nyújtja a sérült
személynek, így a megállási és meggyőződési kötelezettség elmulasztásának szubszidiárius
volta miatt csak a súlyosabb bűncselekmény (a segítségnyújtás elmulasztásának vétsége vagy
bűntette) állapítható meg. A két bűncselekmény között az az elhatárolási pont, hogy a
balesetben szenvedett-e más személy sérülést; amennyiben igen, úgy - a fentiek alapján -
segítségnyújtás elmulasztása, ha nem, akkor pedig cserbenhagyás vétsége a helyes minősítés.
a 240. §-hoz
A közlekedési bűncselekmények fejezetére vonatkozó értelmező rendelkezések (1)
bekezdésének rendelkezése alapján a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított
rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok
megszegése nem közúton okoz legalább nyolc napon túli büntetőjogi gyógytartamú sérülést
vagy halált. A korábbi szabályozás szerint megfogalmazottak a gyakorlatban azt a jogelméleti
problémát vetették fel, hogy pl. ittas járművezetés esetén közforgalom elől elzárt magánúton
könnyű sérülés okozásával az alapeset megállapítható-e vagy sem. Formális értelmezés
szerint a válasz - figyelemmel a korábbi értelmező rendelkezésre - igenlő, ám levezethető az
is, hogy a sérülés csupán a minősített esetekre utal, így csak a súlyos személyi sérülés okozása
tartozik e rendelkezés hatálya alá. A fenti jogelméleti kérdés egyértelmű eldöntését segíti elő
a Javaslat új szövege.
Az értelmező rendelkezések (2) bekezdése alapján a vasúti, légi vagy vízi közlekedés
veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés és közúti baleset okozásának tényállásai
alkalmazásakor nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra
vonatkozó rendelkezések. E rendelkezésnek az a magyarázata, hogy a fenti
bűncselekményeket csak járművezető követheti el, ennélfogva, amennyiben e tényállások
keretei között az utas vagy a gyalogos közlekedési szituációban személyi sérüléssel járó
balesetet okoz, úgy a gyalogos és az utas élet vagy testi épség elleni bűncselekményért, - az
eredménytől függően - testi sértés vagy emberölés elkövetéséért felel.
A (3) bekezdésben foglaltakhoz lásd a 236. §-hoz írt indokolást.
a XXIII. Fejezethez
(A környezet és a természet elleni bűncselekmények)
A fejezet címe, illetve önmagában az önálló fejezet ténye a hatályosnál jobban fejezi
ki a fejezetben foglalt tényállások által védett jogi tárgyakat és azok jelentőségét, hiszen
jelenleg a környezetet és természetet károsító vagy ezzel összefüggő cselekmények nem is
szerepelnek önálló fejezet vagy cím alatt. Napjainkban azonban egyértelműen igény
mutatkozik a környezet autonóm védelmére, így a Javaslatban indokolt egy külön fejezetben,
366
önállóan, a többi közegészség elleni tényállástól elkülönítve rögzíteni a környezetvédelmi
tényállásokat.
A fejezet alá tartozó tényállások igen sokrétűek, vannak azonban olyan közös
jellemzők, amelyek miatt egy fejezet alá vonhatók. Ilyen közös jellemző, hogy a környezetet
és a természetet, valamint azok elemeit védik (ld. környezetkárosítás, természetkárosítás). Az
állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezése bűncselekményeknek a környezetvédelmi
fejezetben történő elhelyezését az azonos jogi tárgy, az állatok kímélete, a velük való
humanitárius bánásmód indokolja. Ez ugyanis szoros összefüggést mutat a
környezetkárosításban szereplő élővilág, valamint a természetkárosításban szereplő növények
és állatok védelmével. Ugyanez indokolja az új tényállások, az orvvadászat és az orvhalászat
tényállás megalkotását.
Az atomenergiával kapcsolatos tényállásoknak a klasszikus környezetvédelmiekkel
egy fejezetben való elhelyezését az indokolja, hogy az Európai Unió is környezetvédelmi
bűncselekményeknek minősíti az atomenergiával való visszaélést (ld. a környezet büntetőjog
általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvet, a továbbiakban: 2008/99/EK irányelv).
Fontos kiemelni, hogy a 2008/99/EK irányelv szerint bűncselekménynek minősül
olyan üzem jogellenes működtetése, amelyben veszélyes tevékenységet végeznek, illetve
veszélyes anyagokat vagy készítményeket tárolnak vagy használnak, és amely az üzemen
kívül bármely személy halálát vagy súlyos sérülését, vagy a levegő, a talaj, a víz
minőségének, vagy az állatoknak vagy a növényeknek a jelentős károsodását okozza vagy
okozhatja. Amennyiben valaki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az
engedélytől eltérően nukleáris létesítményt üzemeltet, akkor a hatályos Btk. 264/A. §-a
szerinti visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével tényállását valósítja meg. Ha
azonban a veszélyes anyag, illetve veszélyes tevékenység nem nukleáris, hanem pl. vegyi
anyagokat és ezekhez kapcsolódó tevékenységet jelent (ld. vörös iszap), akkor a magyar
törvény szerint önmagában nem valósul meg bűncselekmény jogellenes üzemeltetés kapcsán.
Ennek oka az, hogy a veszélyes anyag önmagában nem egy egzakt módon meghatározott
fogalom, nem világos mi tartozik ide, milyen jogszabályok az irányadók, enélkül pedig nem
lehet a normavilágosság követelményének megfelelő kerettényállást kialakítani.
Természetesen bűncselekmény megállapítható, ha valaki e tevékenység során a foglalkozása
szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét
gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, tehát a foglalkozás
körében elkövetett veszélyeztetés tényállása megfelel az irányelvnek.
A fejezet alá tartozó bűncselekmények:
-	környezetkárosítás,
természetkárosítás,
-	állatkínzás,
-	orvvadászat,
-	orvhalászat,
-	tiltott állatviadal szervezése,
-	a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése,
-	ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés,
-	radioaktív anyaggal visszaélés,
-	nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés,
-	atomenergia alkalmazásával visszaélés.
367
a 241. §-hoz
A környezetkárosítás tényállása keretdiszpozíció. A tényállást tartalommal kitöltő
egyes jogszabályok a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili.
törvény (a továbbiakban Kvt.), a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló
21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.)
Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.)
Korm. rendelet, valamint a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet.
A környezetkárosítás bűncselekményének elkövetési tárgyai a föld, a levegő, a víz, az
élővilág, valamint ezek összetevői. A bűncselekmény elkövetési tárgyaként szükségtelen az
épített mesterséges környezetet is meghatározni, tekintettel arra, hogy az azt károsító
magatartások más tényállások alapján is bűncselekménynek minősülnek. Az egyes elkövetési
tárgyak meghatározását a Kvt. adja meg.
Az összetevő fogalmát nem határozzák meg a szaktörvények. Az összetevő „anyagi”
rendszer esetén jelenti annak kémiai összetételét, ami levegő esetében könnyebben
meghatározható, víz és talaj esetében már nem egységesíthető, de az adott helyre jellemző,
igen változatos vegyi összetételt jelent. Bármely területen műszakilag, méréssel egyértelműen
meghatározható az eredeti, természetes összetétel és az emberi beavatkozás (beleértve a
szennyezés) hatása. Az anyagi összetétel fogalmán túl, a víznek, a földnek, illetve általában az
élővilágnak is vannak részei, elemei. Az anyagi összetevőkön kívül az adott helyet egy
másiktól megkülönbözteti az ott található növényi és állati populáció. A biológiai összetétel -
amennyiben nincs környezetkárosítás és szennyezés - még sokkal nagyobb változatosságot
mutat, mint az anyagi, illetve kémiai összetétel.
Egy adott területen egy környezeti elem anyagi, illetve vegyi vagy biológiai
összetétele külső behatásra megváltozhat. Vannak természeti folyamatok, melyek az
összetétel változását eredményezik, ezek természetes, egyensúlyi folyamatok. Az emberi
beavatkozások azonban általában nem egyensúlyi folyamatok, azoknak van egy olyan
mértéke, melyet az adott természeti közeg már nem tud „elviselni”, nem képes a regenerációs
folyamatai által kompenzálni. Az összetételt is meg lehet úgy változtatni, hogy felboruljon
annak a természetes egyensúlya, s csak külső beavatkozással lehessen helyreállítani, vagy
végső esetben helyre sem állítható. Ennek megállapítása mindig szakértői kérdés.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai a földnek, a levegőnek, a víznek, az
élővilágnak, valamint ezek összetevőinek a jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon
történő veszélyeztetése, illetve károsítása. A szennyezés önmagában nem veszélyes olyan
fokban a társadalomra, hogy az bűncselekménynek minősüljön. Ehhez jelentős mértékű
szennyezésre van szükség. A jelentős mérték meghatározása - mivel ez minden esetben eltérő
-	szakértői feladat. Tekintettel arra, hogy a különböző vegyi anyagok veszélyessége, mérgező
hatása nagyon eltérő, nem lehet a határérték meghatározott szorzatához kötni a
büntethetőséget. Ezért köti a Javaslat a ,jelentős mértékű” szennyezéshez a büntetőjogi
felelősség megállapítását.
A Javaslat szerint a szennyezés, valamint annak a veszélye, továbbá a károsítás,
valamint annak a veszélye, illetve a veszélyeztető eredményt tartalmazó szennyezésnek és a
bekövetkező károsító eredménynek eltérő a társadalomra veszélyessége, így indokolt eltérő
büntetéssel fenyegetni azokat.
368
A környezetkárosítás alap és minősített esetei elkövethetők gondatlanul is. A
gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás büntetési tételei a bekövetkezett
eredményekhez igazodnak.
A környezetkárosítás hatályos Btk.-beli tényállása tartalmazza az ózonréteget lebontó
anyagokkal kapcsolatos elkövetési magatartásokat, a Javaslat ezt önálló tényállásban
szankcionálja.
a 242. §-hoz
A Javaslat a természetkárosítás tényállását szerkezetileg két külön §-ra tagolja, az első
az egyedvédelmi, a második a természeti értékek és területek védelmével kapcsolatos
rendelkezéseket tartalmazza. Ezzel a tényállás áttekinthetőbbé, és így valamivel egyszerűbbé,
könnyebben kezelhetővé is válik.
A természetkárosítás tényállása szintén keretdiszpozíció. A tényállást kitöltő egyes
jogszabályok a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény (a továbbiakban Tvt.), az
Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük
szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996. december 9-i 338/97/EGK rendelete,
illetve ennek módosításai, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, a védett és a
fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az
Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok
közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet, a védett állatfajok védelmére, tartására,
bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.)
Korm. rendelet, a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és
tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet.
A Javaslat a tényállás háttérjogszabályai, ezek közül is főként a Tvt. fogalomrendszere
alapján, valamint az európai uniós tagságra figyelemmel állapítja meg a bűncselekmény
elkövetési tárgyait. A természetkárosítás bűncselekményének elkövetési tárgya egyrészt a
fokozottan védett élő szervezet egyede, másrészt a védett élő szervezetek egyedei. Ez
utóbbiak vonatkozásában a természetkárosítás csak akkor igényel büntetőjogi
fenyegetettséget, ha védett élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott
pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei
esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket. A 13/2001. (V. 9.) KöM
rendelet 1., illetve 2. számú melléklete tartalmazza a védett növény-, illetve állatfajokat,
valamint egyedeik pénzben kifejezett értékét. Elkövetési tárgy továbbá az Európai
Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük
szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B mellékletének hatálya alá
tartozó élő szervezet egyede. Az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és
növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996.
december 9-i 338/97/EGK rendelete tartalmazza a rendelet mellékletében szereplő növény- és
állatfajok vonatkozásában a behozatal, a kivitel, valamint a kereskedelem részletes szabályait.
A tanácsi rendelet mellékletét módosíthatja az Európai Közösségek Bizottsága is, ilyen pl. az
Európai Közösségek Bizottságának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük
szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról
szóló 2012. február 6-i 101/2012/EK rendelet, amely felsorolásszerűen tartalmazza a tanácsi
rendelet hatálya alá tartozó növény- és állatfajokat. A tényállás elkövetési tárgyai erre
369
figyelemmel a Bizottság rendeleteiben szereplő, azonban magának a tanácsi rendeletnek a
mellékletét képező A és B mellékletben felsorolt élő szervezetek egyedei is.
Az élő szervezet egyedének fogalmát a Javaslat a beépített értelmező rendelkezés
keretében a háttérjogszabályok figyelembe vételével határozza meg.
A fenti elkövetési tárgyakra megvalósítható elkövetési magatartások: a megszerzés,
tartás, forgalomba hozatal, az ország területére behozatal, onnan kivitel, az ország területén
történő átszállítás, a kereskedés, a károsítás és az elpusztítás.
A természetkárosítás minősített esete a fokozottan védett, valamint védett élő
szervezetek olyan mértékű pusztítása, amelynek eredményeképp az elpusztított élő szervezet
egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes
összege eléri a fokozottan védett növény- vagy állatfaj egyedei esetében megállapított,
pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét. Minősített eset továbbá az EK rendeletben
foglalt, azonban Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élő
szervezet egyedének a számottevő pusztulása, ami az élő szervezet adott állományának
(populációjának) fennmaradását veszélyeztető pusztulását jelenti.
A gondatlan elkövetés büntetendősége kizárólag a minősített esethez kapcsolódik, az
alapeset csak szándékosan valósítható meg.
a 243. §-hoz
Ez a tényállás tartalmazza a természetkárosítás természeti értékek és területek
védelmével kapcsolatos rendelkezéseket.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett
természeti terület vagy védett élő szervezetek élőközössége, illetve azok élőhelye. Az egyes
kategóriák fogalom-meghatározását a Tvt. adja meg.
A Natura 2000 területek összefoglalóan az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi
területet, különleges természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, illetve kiemelt
jelentőségű természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet jelenti. Ezt a kategóriát
az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004
(X. 8.) Korm. rendelet vezette be a magyar jogba, emellett az uniós szabályoknak való
megfelelés a természetvédelem számára új feladatok egész sorát jelenti. A vadon élő madarak
védelméről szóló 147/2009/EK irányelv (madárvédelmi irányelv), valamint a természetes
élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv
(élőhelyvédelmi irányelv) alapján ki kell jelölni a közösségi jelentőségű természeti
területeket, az ún. Natura 2000-területek hálózatát. A tényállás e területek védelmét is
biztosítja.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a megváltoztatás. A megváltoztatás
eredménye olyan változás, ami ténylegesen kárt, vagy hátrányt okoz, vagyis minden olyan
tevékenység, ami ellentétes a Tvt.-ben meghatározottakkal. A megváltoztatás tehát a terület
jellegének, használatának megváltoztatását jelenti, ami egy széleskörű fogalom, ebbe bele
tartozik például a terület terjedelmének megváltoztatása is. A jelentős mérték megállapítása
minden esetben szakértői kérdés.
370
Az alapesetben meghatározott Natura 2000-területek, védett természeti területek, a
védett barlang, valamint a védett élő szervezetek életközössége, azok élőhelye
vonatkozásában a jelentős károsodás, valamint a megsemmisülés már súlyosabb fokban
veszélyes a társadalomra, így azok minősített esetként nyernek megfogalmazást.
A Javaslat a bűncselekmény gondatlan elkövetését is büntetni rendeli.
a 244. §-hoz
Az állatkínzás tényállása nem keretdiszpozíció, bár a tényállás szempontjából az
állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Ávtv.) a
háttérjogszabály, a tényállásban az elkövetési magatartást büntető norma határozza meg. Az
Ávtv. különbséget tesz a gerinces és nem gerinces állat megölése között. A büntetőjog az
Ávtv. által tilalmazott magatartások közül a legsúlyosabbakat kívánja szankcionálni, ezért az
állatkínzás elkövetési tárgya kizárólag gerinces állat.
A bűncselekmény (1) bekezdés a) pontjának elkövetési magatartásai az olyan
indokolatlan bántalmazás, vagy indokolatlanul olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas
arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
Az (1) bekezdés b) pontjának elkövetési magatartásai a gerinces állat vagy a veszélyes
állat elűzése, elhagyása, kitétele. Ezen elkövetési magatartás büntetni rendeltségének oka nem
csupán az állat kiszolgáltatott helyzete, hanem a magára hagyott állat által okozható
veszélyhelyzet megelőzése is, ezért a veszélyes állatok körét a törvény nem szűkíti le a
veszélyes gerinces állatokra.
A tényállás a bántalmazás, és nem a fizikai fájdalom okozása fordulatot alkalmazza
azért, mert a törvény a büntetőjogi szankcionálást nem az állatban elért érzethez,
eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kívánja kötni. Nyilvánvalóan nem minden
jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak, például a nevelés, idomítás
céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni
kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amelyek büntetendőek,
és melyek azok, amelyek nem.
Az indokolatlan bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás
vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési
magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat jellegét is értékeli.
A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen
kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az,
hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás
az állat életének kioltása, ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosító
körülményként értékelhető. Az Ávtv. szerint az állat élete elfogadható ok vagy körülmény
esetén kioltható. Ilyen elfogadható oknak vagy körülménynek minősül különösen az
élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat
esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző
betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el
nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Ezekben az esetekben az
állatkínzás bűncselekménye nem állapítható meg.
371
Az (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott elkövetési magatartást bárki
elkövetheti, így pl. az is, aki állaton állatkísérletet engedély nélkül vagy az engedélyben
foglaltaktól eltérően, vagy állatorvosi végzettséghez kötött tevékenységet jogosulatlanul
végez.
A bűncselekmény (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott elkövetési magatartás az
ember által tartott gerinces vagy veszélyes állat elűzése, elhagyása, kitétele, ebből
következően ezen fordulat alanya speciális, elkövetőként csak az állattartó merül fel, akinek a
fogalmát az Avtv. tartalmazza.
Az állatnak az átlagosat lényegesen meghaladó szenvedést okozó, rendkívüli
brutalitással véghezvitt cselekmények elkövetőjének és magának a cselekménynek is a
fokozottabb társadalomra veszélyessége indokolja az állatnak különös szenvedést okozó
eseteknek a súlyosabb megítélését és büntetését.
A Javaslat a hatályos Btk.-tól eltérően, az állatkínzás tényállásából kiemelve új
tényállásokat alkot orvvadászat, illetve orvhalászat címmel. Ennek indoka egyrészt, hogy sem
a jogosulatlan vadászat, sem az állatkínzás tényállásában szereplő magatartások nem pontosan
illeszkednek a háttérjogszabályhoz, másrészt az állatkínzás esetében tartalmilag sem oda
illenek, hiszen nem kínzásról van szó.
a 245. §-hoz
Az a) pont a klasszikus orvvadászatot rendeli büntetni, bűncselekménnyé emelve azt a
magatartást, amikor a vad elejtésére még nem került sor, de a magatartás erre irányul. Az a)
pont első fordulata a külső orvvadászatot bünteti, tehát azt, amikor az orvvadászatot "nem
vadász" követi el. Az a) pont második fordulata szól a belső orvvadászokról. Esetükben a
jogszabályi feltételek megvannak, ők tehát vadászok, de idegen vadászterületen végeznek vad
elejtésére, elfogására irányuló tevékenységet anélkül, hogy bérvadászként, vendégvadászként
erre engedélyük lenne.
A b) pont szerint büntetendő az a magatartás, amikor vadászati tilalmi idő hatálya alá
eső vadfaj egyedét ejtik vagy fogják el. A vadászati tilalmi idő egy adott vadfaj különböző
egyedeire eltérő lehet, ugyanakkor a büntetőjogi védelmet csak az adott vadfaj valamennyi
egyedét érintő tilalmi idő megállapíthatósága esetére indokolt kiterjeszteni. Az adott
vadfajnak csak bizonyos egyedeire fennálló tilalmi idő megszegése a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban:
1996. évi LV. törvény) vadvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezései szerint szankcionálható.
Orvvadászatnak minősülnek a c) pontban megfogalmazottak, miszerint valaki külön
jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti
területen vad, vagy fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására
irányuló tevékenységet végez. A „vad” és a „fokozottan védett vagy védett gerinces állat”
elkövetési tárgyak ilyetén elkülönítésére azért van szükség, mert ugyan a „fokozottan védett
vagy védett gerinces állat” is a természetben él, ezzel egyidejűleg mégsem tekinthetjük teljes
egészében a „vad” fogalmába tartozónak, tekintettel arra, hogy külön jogszabály határozza
meg a vadászható állatfajokat, így megállapítható, hogy a két fogalomhalmaz nem teljesen
fedi egymást.
372
Ab) és a. c) pont esetében a bűncselekmény alanya általános, azt bárki elkövetheti.
Az orvvadászat és a lopás halmazaiban történő megállapítása nem kizárt.
a 246. §-hoz
Az orvhalászat jogi tárgya a szabályozott halászati tevékenység védelme.
A bűncselekmény elkövetési magatartásait a tényállás két pontban sorolja fel.
Az a) pont szerint büntetendő magatartás a külön jogszabályok szerint jogosulatlan
halfogásra irányuló tevékenység. A büntetőjogi védelem kizárólag a halászhálóval vagy más
halászati eszközzel folytatott orvhalászatra terjed ki, a horgászat nem értendő ezen fogalomba.
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.)
18. § (1) bekezdése határozza meg azt, hogy milyen okmányok birtokában jogosult valaki
halászni. Ez magában foglalja egyrészt a halászjegyet, másrészt a területi engedélyt is. A
Hhtv. 18. § (1) bekezdése szerint a jogosult vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet
által végzett ilyen irányú tevékenység nem tényállásszerű.
A b) pont a külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon,
valamint a kíméleti területen történő halfogásra irányuló tevékenység végzését rendeli
büntetni.
A tilalmazott halászati és horgászati eszközök és módszerek nyílt taxációjú
felsorolását a Hhtv. 23-24.§-ai tartalmazzák, így tilos különösen: a váltóáramú elektromos
eszközzel, mérgező vagy kábító hatású anyaggal, robbanóanyaggal, szúrószerszámmal,
búvárszigonnyal vagy más, halfogásra alkalmas búváreszközzel halfogásra irányuló
tevékenységet végezni. Az átlagos vízállású folyó vagy holtág medrének legalább a felét
keresztirányban elzáró készülékkel vagy eszközzel, továbbá - a Hhtv.-ben írt kivételekkel -
az elektromos eszközökkel való halfogás, valamint a gereblyéző horgászati, a hurokvető
halászati mód alkalmazása is tilalmazott.
A tényállás általános alanyt tartalmaz, azt bárki elkövetheti.
Az elkövetési magatartások mindegyike kizárólag aktív, tevőleges magatartással
valósítható meg.
A bűncselekmény immateriális, befejezetté a halfogásra irányuló tevékenység
megkezdésével válik.
Az orvhalászat két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség, kizárólag
szándékosan követhető el, a szándék akár egyenes, akár eshetőleges is lehet.
Az orvhalászat és a lopás halmazaiban történő megállapítása nem kizárt.
a 247. §-hoz
373
A tiltott állatviadal szervezésének jogi tárgya a társadalom nyugalma, az elkövetési
tárgy pedig minden gerinces állat, függetlenül attól, hogy háziasított vagy vadon élő állatról
van-e szó, illetve, hogy az állat veszélyes állatnak minősül-e vagy sem.
A bűncselekménynek két fordulata van, az első fordulat elkövetési magatartásai az
állatviadal szervezése, tartása, állatviadalra fogadás szervezése vagy arra fogadás kötése. Az
elkövetés módja nem feltételez rendszeres elkövetést, a bűncselekmény akkor is megvalósul,
ha egy esetben bonyolították le. Az állatviadalra fogadás szervezése, vagy arra fogadás kötése
az állatviadal megtartása nélkül is befejezett bűncselekmény. A cselekmény csak szándékosan
követhető el.
A bűncselekmény második fordulata célzatos magatartásokat rendel büntetni. A
cselekmény akkor tényállásszerű, ha az elkövetési magatartások, azaz a gerinces állat
megszerzése, tartása, tenyésztése, kiképzése, idomítása vagy forgalmazása, állatviadal
céljából történő felhasználása végett történik.
a 248. §-hoz
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése elnevezésű tényállás keretdiszpozíció,
annak háttérjogszabálya elsődlegesen a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.
törvény (a továbbiakban: Hgt.), valamint annak végrehajtási rendeletei. A
hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat jelentős számú európai uniós jogi aktus
határozza meg, így ezek közvetve a büntetőjogi tényállást is érintik.
Az elkövetési tárgy alapesetben a hulladék, minősített esetben a veszélyes hulladék.
Hulladék a Hgt. 3. § a) pontja szerint bármely, a törvény 1. számú melléklete szerinti
kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni
szándékozik, vagy megválni köteles. Ebből a körből a bűncselekmény olyan hulladékra nézve
követhető el, amely alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, vagy a föld, a víz, a levegő,
azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. A veszélyes hulladék a
Hgt. 3. § b) pontja szerint a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy
többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele,
koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. A minősített
eset elkövetési tárgyát a Javaslat is ekként jelöli, tehát nem szűkíti a Hgt.-hez képest.
A bűncselekmény egyrészt hulladék nem engedélyezett helyen történő elhelyezésével,
másrészt engedély nélküli vagy az engedély kereteit túllépve végzett hulladékgazdálkodási
tevékenységgel követhető el.
A hulladékot a gyűjtés céljából arra rendszeresített gyűjtőedényben, vagy egyéb
gyűjtőeszközben, a gyűjtőszigeten vagy hulladékudvarban lehet elhelyezni. Aki ezeken kívül
(pl. közterületen, magánterületen, védett természeti területen, erdőben) hulladékot elhelyez,
megvalósítja az (1) bekezdés a) pontjában körülírt törvényi tényállást.
A Hgt. szerint a hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy
miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság
engedélyével végezhető. E szabályok megsértése esetén az elkövető az (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott bűncselekmény miatt vonható felelősségre. A tényállás elkövetési
magatartása továbbá a hulladékkal más jogellenes tevékenység végzése. Nem minden
hulladékkal kapcsolatos tevékenység engedélyköteles, bizonyos cselekmények ex lege tilosak,
374
így ezek (tehát a jogszabály által, illetve a közösségi jogszabályok által tiltott tevékenységek)
szintén elérik a bűncselekményi szintet.
A hatályos szabályozáshoz hasonlóan a Javaslat mind az alap-, mind a minősített eset
gondatlanságból történő elkövetését büntetni rendeli, utóbbit súlyosabb büntetési tétellel.
a 249. §-hoz
A 2008/99/EK irányelv 3. cikk i) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy
bűncselekménynek minősüljön a jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos
gondatlanságból az ózonkárosító anyagok gyártása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala
vagy felhasználása. A háttérjogszabályként szolgáló, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló
1005/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 1005/2009/EK rendelet) 3. cikk 14. pontja definiálja
a gyártás, a 21. pontja pedig a felhasználás fogalmát.
Az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos elkövetési magatartások kizárólag
gyártásra, felhasználásra, forgalomba hozatalra, az ország területére történő behozatalra és
kivitelre vonatkoznak, de károsító eredményről nincs szó. Erre tekintettel a jelenlegi (2)
bekezdés kikerül a környezetkárosítás tényállásból, és önálló tényállásként szerepel a
fejezetben ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés címmel.
Az 1005/2009/EK rendelet megállapít olyan mentességeket és kivételeket (Id. III.
fejezet, 24. cikk), amelyek alapján a „szabályozott anyagok” és „új anyagok” gyártása,
forgalomba hozatala és felhasználása bizonyos feltételek esetén - tekintettel arra, hogy az
európai uniós rendeletek közvetlen hatályúak - külön jogszabály szerint engedélyezett
tevékenységnek minősülnek.
a 250. §-hoz
A Javaslat 250. §-a az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagok
vagy készítményekkel való alábbi, jogosulatlan (tehát engedély vagy bejelentés nélküli,
illetve az engedély kereteit túllépő) tevékenységeket rendeli büntetni:
-	előállítás, megszerzés, birtoklás, tárolás, kezelés, exportálás, importálás, tranzitálás,
-	forgalomba hozatal, feldolgozás, egyéb felhasználás, ártalmatlanítás,
-	tartásra nem jogosult személynek átadás.
A Javaslat - a hatályos rendelkezésekkel egyezően - minősítő körülményként értékeli
a bűnszövetségben történő elkövetést, és egyes elkövetési magatartásokkal összefüggésben
büntetni rendeli a gondatlanságból elkövetett cselekményt, valamint az előkészületet is.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: 1996. évi CXVI.
törvény) 2. § 3. pontja szerint radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy
mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást
bocsát ki. A Javaslat a tényállás alkalmazhatóságát az emberi életre és egészségre, illetve az
élő és élettelen környezetre veszélyes radioaktív anyagokra korlátozza.
A 250. § egyrészt a 2008/99/EK irányelv 3. cikk e) pontjának való megfelelést
szolgálja, amely szerint a tagállamok biztosítják, hogy bűncselekménynek minősüljön a
jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos gondatlanságból a nukleáris anyagok vagy
375
más veszélyes radioaktív anyagok gyártása, feldolgozása, kezelése, használata, tartása,
tárolása, szállítása, behozatala, kivitele vagy ártalmatlanítása, ha bármely személy halálát
vagy súlyos sérülését, vagy a levegő, a talaj, vagy a víz minőségének, vagy az állatoknak vagy
növényeknek a jelentős károsodását okozza vagy okozhatja.
Másrészt a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló Nemzetközi
Egyezmény (kihirdette: a 2007. évi XX. törvény) 2. cikkében elírt, büntetendővé
nyilvánítandó elkövetési magatartásokat is lefedi a tényállás, valamint megfelel a Nemzetközi
Atomenergia Ügynökség (NAÜ) keretében 1979-ben elfogadott, és az 1987. évi 8.
törvényerejű rendelettel kihirdetett nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló Egyezménynek
a NAÜ által szervezett diplomáciai konferencia keretében, 2005. július 8-án aláírt
módosításának (kihirdette: a 2008.évi LXII. törvény).
a 251. §-hoz
A nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés bűncselekménnyé nyilvánítása az
atomerőművek és más hasonló létesítmények biztonságos, az engedélyekben foglalt
betartásával történő működtetését hivatott garantálni. A nukleáris létesítmény fogalmát és az
engedélyezési eljárás szabályait a 1996. évi CXVI. törvény határozza meg.
Súlyosabban minősül annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a nukleáris létesítmény
üzemeltetésével való visszaélést bűnszövetségben követi el. Az előkészület büntetendővé
nyilvánítását - a radioaktív anyaggal visszaéléshez hasonlóan - a nukleáris
terrorcselekmények visszaszorításáról szóló Nemzetközi Egyezmény előírásai indokolják.
a 252. §-hoz
Az atomenergia alkalmazásával visszaélés két elkövetési magatartást szankcionál:
-	az engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult megtévesztése,
-	a bejelentési kötelezettség elmulasztása.
Az atomenergia alkalmazása a 1996. évi CXVI. törvény 2. § 1. pontja szerint egyrészt
a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenységet, másrészt az ionizáló
sugárzást létrehozó, valamint az előbbi alkalmazást szolgáló létesítményekkel,
berendezésekkel összefüggő tevékenységet jelöl.
Az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány
feladata. A kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia
Hivatal (az atomenergia-felügyeleti szerv), valamint több miniszter útján gondoskodik [vö.
1996. évi CXVI. törvény 20. § (1) bekezdés, 22-26. § és 28. §].
A hatósági tevékenység többszintű, ezért a döntésre jogosult szerv vagy személy alatt
azt kell érteni, akit (vagy amely szervet) a döntésre a törvény vagy más jogszabály feljogosít.
Az ellenőrzést a hatóság csak akkor tudja megfelelően elvégezni, ha az atomenergia
felhasználásához szükséges engedély kiadásakor valós adatok birtokában van. Ezért rendeli
büntetni a Javaslat azt, aki az engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet
vagy személyt megtéveszti.
376
Az ellenőrzési vagy felügyeleti tevékenység megfelelő ellátásának feltétele, hogy a
hatóság minden releváns információval rendelkezzen az atomenergia alkalmazására
vonatkozóan [ld. pl. az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések
és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk,
üzemben tartásuk bejelentésének rendjéről szóló 72/2000. (V. 19.) Korm. rendeletet]. Ennek
biztosítására a Javaslat szerint az is bűncselekményt valósít meg, aki az atomenergia
alkalmazásával kapcsolatos jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
a 253. §-hoz
A Javaslat szélesíti a kitiltás büntetés alkalmazhatósági körét: ez környezetkárosítás,
természetkárosítás, orvvadászat, orvhalászat, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és
tiltott állatviadal szervezése elkövetőjével szemben is kiszabható lesz.
a XXIV. Fejezethez
(Az állam elleni bűncselekmények)
Az állam elleni bűncselekmények a hatályos Btk. Különös Részének első fejezetében
szerepelnek, a Javaslat azonban változtat ezen, és az emberi élethez és méltósághoz való
jogból levezethető alapvető jogok sérelmével járó bűncselekményeket előrébb sorolja.
Az állami elleni bűncselekmények az összbűnözésen belül igen elenyésző számban
fordulnak elő (az utóbbi öt évben egy ilyen bűntettet követtek el), a tényállások
módosításának igénye nem merült fel, ezért a Javaslat csak kisebb pontosításokat hajt végre
azokon.
A fejezet alá tartozó bűncselekmények:
-	az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása,
-	az alkotmányos rend elleni szervezkedés,
-	lázadás,
-	rombolás,
-	hazaárulás,
-	hűtlenség,
-	az ellenség támogatása,
-	kémkedés,
-	a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés, és
-	állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása.
a 254. §-hoz
A demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlen bármilyen erőszakos
egyeduralmi törekvés. Az Alaptörvény kimondja, hogy „senkinek a tevékenysége nem
irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos
birtoklására.” Ennek a tilalomnak kíván érvényt szerezni a büntetőjog, amikor az e tilalomba
ütköző cselekményt büntetendőnek nyilvánítja.
Az alkotmányos rend megváltoztatása bűncselekményének a jogi tárgya Magyarország
alkotmányos rendje, amelyen az Alaptörvényt és az abban foglaltakon nyugvó társadalmi
viszonyokat kell érteni. A cselekménynek közvetlenül kell az alkotmányos rend
377
megváltoztatására irányulnia, azaz az erőszakot vagy a fenyegetést a hatalom megszerzése
érdekében kell felhasználni. A bűncselekmény megvalósításához nem szükséges szervezet
létrehozása, de történhet szervezet formájában is. A Javaslat a különösen fegyveres erő
igénybevételével való példálózó utalást elhagyja. Az erőszakkal fenyegetés akkor valósul
meg, ha az erőszak alkalmazásának reális esélye van.
Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészület társadalomra
veszélyessége indokolja, hogy ezt a Javaslat továbbra is bűncselekménnyé nyilvánítsa.
A (3) bekezdés büntethetőséget megszüntető okot tartalmaz, eszerint nem büntethető
az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt az, akinek önkéntes elállása
következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként
megakadályozza.
a 255. §-hoz
Az alkotmányos rend elleni szervezkedés bűncselekményének a jogi tárgya szintén
Magyarország alkotmányos rendje, de az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásától
eltérően ezt a bűncselekményt egy személy önállóan nem követheti el, csak több személy
egyetértő, konspiratív jellegű, rejtett módon történő szellemi és fizikai cselekvése által
valósulhat meg. A bűncselekmény elkövetési magatartása olyan szervezet létrehozása vagy
vezetése, amelynek az a célja, hogy a Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy
ezzel fenyegetve megváltoztassa. A létrehozott szervezetet illetően vizsgálni kell, hogy az
ténylegesen alkalmas-e Magyarország alkotmányos rendjének a megváltoztatására.
A szervezet létrehozójának vagy vezetőjének büntetésénél enyhébb büntetést határoz
meg a Javaslat arra, aki a szervezetben részt vesz. A szervezet támogatásának a törvényi
tényállásba való felvétele szükségtelen, mert bűnsegédként ebben az esetben is büntethető,
nem indokolt viszont, hogy a támogatót tettesként vonják felelősségre.
Akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki
annak folytatását önként megakadályozza, nem büntethető.
a 256. §-hoz
A lázadás bűncselekményének tárgya az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kúria
vagy a Kormány rendeltetésszerű alkotmányos működése. A lázadás, olyan tömegzavargás,
amelynek az a közvetlen célja, hogy a felsorolt szerveket alkotmányos jogkörének
gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza vagy intézkedésre kényszerítse.
A tömegzavargás több ember együttes, nyílt fellépését jelenti. Az erőszakkal vagy ezzel
fenyegetve való akadályozás személy elleni erőszakot jelent. A lázadás azonban nem az egyes
funkciót betöltő személyek, hanem az általuk vezetett vagy képviselt szervek ellen irányul. A
felsoroltaknál alacsonyabb szintű szervnek a jogszerű eljárásában való akadályozását vagy
intézkedésre kényszerítését nem indokolt állam elleni bűncselekménynek tekinteni. Ezek
esetében csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, vagy az adott tényállástól
függően más bűncselekmény miatti felelősségre vonás is megfelelően szolgálja a társadalom
védelmét.
A Javaslat a lázadás büntetését illetően különbséget tesz a tömegzavargás szervezése
és vezetése, másrészt az abban való részvétel között. A tömegzavargás szervezését illetően ki
378
kell emelni, hogy ez csak a létrejött tömegzavargásra vonatkozik, de nem jelenti az
előkészületi cselekményt. A részvétel a tömegzavargásban való fizikai részvételt jelenti, a
bűncselekmény megvalósításához azonban nem szükséges, hogy az elkövető a lázadás
létrejöttétől kezdve részt vegyen a tömegzavargásban, elegendő az is, ha a már létrejött
tömegzavargáshoz csatlakozik. Nem tartalmazza a törvényi tényállás a tömegzavargás
támogatását, mert a támogató bűnsegédi tevékenységet fejt ki, nem indokolt a tetteskénti
felelősségre vonása.
A lázadásra irányuló előkészület társadalomra veszélyessége indokolja, hogy ezt a
Javaslat bűncselekménnyé nyilvánítsa.
Büntethetőséget megszüntető ok, ha a lázadás résztvevője a tömegzavargást önként
vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja.
a 257. §-hoz
A rombolás bűncselekményének tárgya Magyarország alkotmányos rendje. Csak
szándékosan megvalósítható célzatos bűncselekmény, az elkövető célja Magyarország
alkotmányos rendjének megzavarása. A rombolás elkövetési tárgyait a törvényi tényállás
felsorolja. A cselekmény akkor büntetendő, ha az elkövető tudata átfogta magatartásának
állagsérelmet okozó voltát, felismerte a sértett objektum jellegét, és cselekményét azért hajtja
végre, hogy az előre látott, kívánt következmények bekövetkezzenek. A bűncselekmény
elkövetési magatartásának háromféle módját határozza meg a törvény: a megsemmisítést, a
használhatatlanná tételt és a megrongálást. A cselekmény az ezen magatartások
eredményeként létrejövő állagsérelem bekövetkezésével valósul meg. Ha az állagsérelem
elmarad, az erre irányuló magatartás csak kísérletet valósít meg. A cselekmény
befejezettségéhez az nem szükséges, hogy az alkotmányos rend megzavarása is
bekövetkezzék.
A cselekmény minősített esete, ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár. Ez a
legszigorúbb büntetéssel, életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel is büntethető. A
különösen súlyos hátrány nem csak anyagi és gazdasági károkat, hanem erkölcsi és politikai
jellegű káros következményeket is magába foglal.
A rombolás fokozott társadalomra veszélyességére tekintettel a Javaslat a
bűncselekmény előkészületét is büntetni rendeli.
a 258. §-hoz
A hazaárulás bűncselekményének jogi tárgya Magyarország állambiztonsága, különös
jogi tárgyai pedig Magyarország függetlensége, területi épsége vagy alkotmányos rendje, az
ezeket sértő célzattal valósítja meg a hazaárulást az elkövető. A tényállás két elkövetési
magatartást határoz meg, a külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel való
kapcsolatfelvételt, illetve kapcsolat fenntartását. A bűncselekmény akkor tekinthető
befejezettnek, ha a kapcsolat létrejön.
A hazaárulás minősített eseteinél az elkövetési módoknak a társadalomra
veszélyessége teszi indokolttá a súlyosabb büntetéssel való fenyegetést.
379
A Javaslat - a veszélyeztetett jogi tárgy kiemelkedő fontosságára tekintettel - a
hazaárulás előkészületét is büntetni rendeli.
a 259. §-hoz
A Javaslat nem változtat a hűtlenség tényállásán. A hűtlenség jogi tárgya a
Magyarország függetlensége, területi épsége vagy alkotmányos rendje. A bűncselekményt az
elkövető csak az állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve valósíthatja
meg. A bűncselekmény alanya csak magyar állampolgár lehet.
a 260. §-hoz
Az ellenség támogatása bűncselekményének jogi tárgya Magyarország alkotmányos
rendje, a közvetlen elkövetési tárgy a katonai erő. A bűncselekmény, a háború idején az
ellenséggel történő együttműködés, illetve a saját vagy a szövetséges erők elárulása folytán,
közvetlenül sérti az állam függetlenségét, területi épségét, katonai erejét. A bűncselekmény
elkövetője, a jogi tárgya természete miatt, nem csak magyar állampolgár lehet, hanem bárki.
A Javaslat, a bűncselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyességére tekintettel
büntetni rendeli az ellenség támogatására irányuló előkészületet is.
a 261. §-hoz
A kémkedés Magyarország biztonságát, szuverenitását, területi sérthetetlenségét,
fontos állami, politikai, gazdasági és egyéb érdekeit veszélyeztető tevékenység, ezért a
bűncselekmény tényállási eleme, hogy a kémtevékenység Magyarország ellen irányul. Az
érdeksérelem meghatározott adat külföldre juttatása révén valósul meg.
A Javaslat minősített esetként szabályozza a minősített adatnak hírszerző tevékenység
keretében történő kiszolgáltatását.
A kémkedés előkészülete is büntetendő, fokozott társadalomra veszélyességére
tekintettel.
a 262. §-hoz
A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés bűncselekményének jogi
tárgya Magyarország alkotmányos rendje, szuverenitása, az állam biztonságának fontos
érdekei. A bűncselekmény tényállása a 261. §-ban meghatározott kémkedésre utal, az ott
meghatározottak szerint rendeli büntetni azt, aki a Magyarország vagy a kölcsönös katonai
segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a
Magyarországgal szövetséges fegyveres erő elleni kémkedést követ el. A szövetséges
fegyveres erő fogalmára az értelmező rendelkezés az irányadó. A kölcsönös katonai
segítségnyújtás kötelezettségét az 1999. évi I. törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés
tartalmazza.
a 263. §-hoz
Az állam létezésének alapjait veszélyeztető cselekmények felderítése és azok
elkövetőinek felelősségre vonása össztársadalmi érdek. Ezeknek a bűncselekményeknek a
380
kiemelkedő súlyosságát a Javaslat - a hatályos Btk.-val egyezően - azáltal is kifejezésre
juttatja, hogy általános feljelentési kötelezettséget ír elő rájuk. A feljelentési kötelezettség, a
hozzátartozókat kivéve, mindenkire kiterjedő kötelezettség. A feljelentési kötelezettség nem
csak a befejezett, hanem a még készülőben lévő bűncselekményekre is vonatkozik.
a 264. §-hoz
A Fejezetben meghatározott bűncselekmények kiemelkedő társadalomra
veszélyességére és a prevenciós célokra tekintettel, az állam elleni bűncselekmények
vonatkozásában az elkövetővel szemben kitiltásnak is helye van.
a XXV. Fejezethez
(A minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények)
A hatályos Btk. XV. Fejezetének III. és III/A. Címe tartalmazza visszaélés minősített
adattal cím alatt a különböző minősítéssel rendelkező adatokra és a nemzeti adatvagyonra
elkövetett bűncselekményeket. A Javaslat az egyszerűsítés elvének megfelelően a korábban a
különböző minősített adatokra vonatkozó, ugyanazon elkövetési magatartásokkal
megvalósítható önálló törvényi tényállásokat egy tényállásban alkotja újra, és önálló
fejezetben szabályozza azokat. A Fejezet alá tartozó bűncselekmények:
-	minősített adattal visszaélés,
-	a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény.
a 265-266. §-hoz
E bűncselekmény jogi tárgya alatt a minősített adat védelméről szóló törvényben
meghatározott szigorúan titkos, titkos, bizalmas illetve korlátozott terjesztésű minősítésű
nemzeti vagy külföldi minősített adatot kell érteni. Az ehhez kapcsolódó büntetőjogi védelem
a minősítés kezdeményezésétől számított harminc napig arra az adatra is kiterjed, amelynek
kezdeményezték a minősítését, de a minősítési eljárást a bűncselekmény elkövetésekor nem
fejezték be, ha az elkövető erről tudomással bír.
A Javaslat a hatályos Btk. 221. § (1) bekezdésével egyezően négy elkövetési
magatartást tartalmaz:
a)	jogosulatlan megszerzés: a Javaslat csak a jogellenes megszerzést nyilvánítja
bűncselekménynek, a minősített adat véletlen tudomásra jutásával a cselekmény nem
követhető el. A minősített adat jogosulatlan megszerzése minden esetben aktív tevékenységet
tételez fel, e cselekmény mulasztással nem követhető el;
b)	jogosulatlan felhasználás: a minősített adat jogosulatlan felhasználása azt jelenti,
hogy az elkövető a jogszerűen vagy véletlenül birtokába került minősített adatot engedély
nélkül, vagy rendeltetésétől eltérő céllal használja fel;
c)	jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tétel: a minősített adat illetéktelen
személy részére hozzáférhetővé tétele alatt azt a tevékenységet vagy mulasztást értjük,
amelynek eredményeként lehetővé válik az, hogy illetéktelen személy a minősített adat
birtokába jusson, azt megismerje;
d)	a minősített adat illetékes személy részére történő hozzáférhetetlenné tétele: ezen
elkövetési magatartás azt feltételezi, hogy az elkövető a minősített adatot birtokolja, és ebben
381
a helyzetben kirekeszt annak megismeréséből olyan személyeket, akik a tudomásul vételre
jogosultak.
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti elkövetési magatartásokat kizárólag a minősített
adat megismerésére jogosulatlan személy, míg az (1) bekezdés b) pontjában leírt
magatartásokat bárki tanúsíthatja.
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.)
megadja a minősítési szint meghatározásához szükséges kármértéket, amelyhez igazodik a
minősítendő adat minősítési szintje. A (2) bekezdés e minősítési szinteknek megfelelően
differenciálja a büntetési tételeket.
A (3) bekezdés súlyosabban rendeli büntetni, ha a bűncselekményt speciális alany,
konkrétan a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy
követi el.
A (4)-(5) bekezdésben rögzítetteknek megfelelően a jogalkotó büntetni rendeli a titkos
és a szigorúan titkos minősítésű adatok esetében az előkészületi cselekményeket is mind az
általános, mind a speciális alany vonatkozásában.
A hatályos Btk.-ban a jogosulatlan külföldi személy részére történő hozzáférhetővé
tétel minősítő körülményként szerepelt. A továbbiakban azonban már nem indokolt a
jogosulatlan külföldi személy részére történő hozzáférhetővé tétel minősítő körülményként
való meghatározása, mivel a globalizáció hatásaként ezen körülmény önmagában nem
eredményezi a jogi tárgy súlyosabb megsértését. Ezt adott esetben a bíróság - az eset összes
körülményeit mérlegelve - súlyosító körülményként értékelheti.
A jogalkotó a (6) bekezdésben a speciális alany vonatkozásában a gondatlan elkövetést
is büntetni rendeli.
A Javaslat a hatályos szabályozással megegyezően tartalmazza a feljelentési
jogosultsággal rendelkezők körét. Továbbra is fenntartja azt a szabályt, miszerint a
büntetőeljárás megindításának csak az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy
személy feljelentése esetén kerülhet sor.
a 267. §-hoz
A hatályos Btk. 224/A. §-ában pönalizált bűncselekmény Javaslatban történő
megtartása továbbra is indokolt. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások
fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény egyes, az állam működésének
szempontjából kiemelkedően fontos nyilvántartásokban kezelt adatok feldolgozását csak
állami szerv, vagy kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet számára teszi
lehetővé. Az ebbe a körbe tartozó nyilvántartásokban kezelt adatokhoz való folyamatos
hozzáférés biztosítása az adatkezelő számára a közigazgatás folyamatos és zavartalan
működésének biztosítása szempontjából olyan közérdek, amelynek megsértése indokolttá
teszi a büntetőjogi szankcionálást.
A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény
tényállása alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a nemzeti
adatvagyon (amely közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes
382
adatok és közérdekből nyilvános adatok összességét jelenti) körébe tartozó állami
nyilvántartásban kezelt adatnak az adatkezelő részére történő hozzáférését vagy az
adatkezelés körébe tartozó művelet elvégzését akadályozza vagy lehetetlenné teszi.
A törvény minősített esetként határozza meg a jelentős érdeksérelem okozását, ez
esetben a cselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
a XXVI. Fejezethez
(Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények)
Az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények önálló fejezetbe szerkesztését -
a korábbi szabályozással összhangban - e bűncselekmények sajátos jogtárgya: a hazai és
nemzetközi bíróságok, valamint a különböző eljárásokban hozzájuk kapcsolódó, az
igazságszolgáltatásban tevékenykedő hatóságok és más személyek zavartalan, befolyásolástól
mentes eljárásához (az igazságszolgáltatás rendjéhez) fűződő társadalmi érdek indokolja. A
fejezethez tartozó bűncselekmények:
-	hamis vád,
-	hatóság félrevezetése,
-	hamis tanúzás,
-	hamis tanúzásra felhívás,
-	tanúvallomás jogosulatlan megtagadása,
-	kényszerítés hatósági eljárásban,
-	hatóság eljárásának megzavarása,
-	igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés,
-	mentő körülmény elhallgatása,
-	bűnpártolás,
-	fogolyszökés,
-	fogolyzendülés,
-	ügyvédi visszaélés,
-	zugírászat,
-	zártörés,
-	a bírósági végrehajtás akadályozása,
-	nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény.
a 268-270. §-hoz
A	hamis vád bűncselekmény jogi tárgya az igazságszolgáltatás zavartalan,
befolyásolástól mentes működésén túl, a hamisan megvádolt személy személyi
szabadságának, becsületének és jóhírének megőrzéséhez fűződő társadalmi érdek.
A tényállás elkövetési magatartásai: büntetőeljárás lefolytatásának alapjául szolgáló
hamis tartalmú vádolás, vagy bűncselekmény elkövetésére vonatkozó koholt bizonyíték
bíróság vagy más hatóság előtti állítása, illetőleg tudomásra hozása. A hamis vádolás arra
vonatkozó állítás, hogy konkrétan meghatározott, illetve konkrétan beazonosítható személy
bűncselekményt követett el. Az erre vonatkozó hamis tartalmú állításnak kifejezettnek —
tényállításnak - kell lennie, a vélemény közlése nem a hamis vád bűntettét valósítja meg.
383
Bizonyíték koholása hamis tartalmú bizonyítási eszköz vagy eszközök létrehozását,
illetőleg bizonyítási eszközök tartalmának meghamisítását jelenti, így koholt az az addig
egyáltalán nem létezett, vagy nem az adott bűncselekmény kapcsán keletkezett bizonyíték,
amelyet a passzív alany gyanúba keverése céljából készítettek vagy átalakítottak.
Az elkövetési magatartás eleme az is, hogy a hamis tartalmú tényállítást vagy koholt
bizonyítékot (a hamis vádat) a hatóság tudomására kell hozni, hatóság előtt kell megtenni. A
tényállás megvalósulása szempontjából közömbös, hogy a koholt bizonyíték tudomásra
hozását az érdemi eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság előtt
teszik-e meg, vagy sem.
A bűncselekmény megvalósulása szempontjából nem bír jelentőséggel az sem, hogy
milyen úton jut el a hatósághoz a hamis tartalmú tényállítás vagy koholt bizonyíték, ugyanis a
bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a tettes nem saját kezdeményezésére, hanem a
bíróság vagy a hatóság megkeresésére, felszólítására tesz hamis nyilatkozatot, vagy szolgáltat
koholt bizonyítékot.
A bűncselekmény nem speciális alanyú, azt bárki elkövetheti. A hamis vád esetében
nem tipikus elkövetés a társtettesség, azonban az fogalmilag nem kizárt. A hamis vád
elkövetéséhez a részesi alakzatok bármelyike, így a felbujtás és a bűnsegély egyaránt
kapcsolódhat.
A bűncselekmény az alapesetben a hamis tartalmú tényállítás bírósággal vagy
hatósággal való közlésével, illetve a koholt bizonyíték számukra való átadásával vagy
hozzáférhetővé tételével befejezetté válik.
A hamis vád szándékosan (hamis vád bűntette) és gondatlanságból is (hamis vád
vétsége) elkövethető. A szándék jellemzően egyenes szándék, de nem zárható ki az
eshetőleges szándékkal való elkövetés sem. A bűncselekmény vétségi alakzata jellemzően
hanyag gondatlansággal elkövetett.
A bűncselekmény minősített esetei, ha a hamis vád alapján a hamis váddal érintett
személlyel szemben a büntetőeljárás megindul, valamint ha a hamis vád alapján a hamis
váddal érintett személyt elítélik vagy a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik,
amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti, továbbá, ha
az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád
alapján a vádlottat elítélik.
E vonatkozásban az érintett személlyel szembeni eljárást a vele szemben lefolytatott
gyanúsítotti kihallgatás időpontjától, illetőleg attól az időponttól kell megindult eljárásnak
tekinteni, amikor a hamis váddal érintett személlyel szemben a hatóság kizárólag a terhelttel
szemben alkalmazható eljárási cselekmény elvégzése iránt intézkedik. A hamis vád alapján
való elítélésen pedig a hamis váddal érintett vádlott jogerős elítélését kell érteni.
A szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó hamis vád hatályos kettős
felbontását (azaz a szabálysértéssel vagy fegyelmi vétséggel elkövetett hamis vádolás, illetve
szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítéknak a megjelölt
hatóságok, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására hozása kettős felosztását) a
Javaslat megváltoztatja, és hármas felosztást vezet be. így külön pontba kerül a
szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegéssel történő hamis
384
vádolás, a fegyelmi vétséggel hamis vádolás, és mindkét esetben a koholt bizonyítékoknak
hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomására hozása.
Az új tényállás büntetni rendeli, ha valaki mást a hatóság előtt közigazgatási bírsággal
sújtandó szabályszegéssel vádol hamisan, vagy erre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a
hatóság tudomására. Ennek indoka, hogy 2011. július 1. napjától egyes, korábban közlekedési
szabálysértésnek minősülő magatartások közigazgatási hatósági eljárás hatálya alá tartozó
közlekedési szabályszegésekké váltak. Társadalmi igény az is, hogy ezen esetekben a büntető
jogalkotás védelemben részesítse a közigazgatási eljárásba vetett bizalmat.
Ugyanazzal a személlyel szemben azonos eljárásban többször előterjesztett hamis vád
természetes egységet képez.
A Legfelsőbb Bíróság 2/2004. számú büntető jogegységi határozatában foglaltak
szerint, amennyiben a tettes az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során más létező
személynek adja ki magát, és az ennek megfelelő adat kerül az ügyben eljáró hatóságok által
készített közokiratba, a hamis vád bűntette mellett az „intellektuális” közokirat-hamisítás
bűntettét is elköveti. Ha a tettes a személyazonosságának az igazolására más nevére szóló
valódi közokiratot is felhasznál, a hamis vád bűntettén és az „intellektuális” közokirat-
hamisítás bűntettén túl közokirat-hamisítás bűntettét is elköveti.
a 271. §-hoz
A hatóság félrevezetésének jogi tárgya az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez
fűződő társadalmi érdek.
A tényállás elkövetési magatartása olyan valótlan tartalmú bejelentés megtétele, amely
hatóság vagy bíróság előtti előadásban büntetőeljárás, illetve szabálysértési eljárás, fegyelmi
jogkör gyakorlója előtt, fegyelmi eljárás, hatóság előtt pedig a fentiektől különböző, más
hatósági eljárás megindítására alkalmas. A korábbi szabályozáshoz képest az elkövetési
magatartás kiegészült a szabálysértési, a fegyelmi, valamint a közigazgatási hatósági eljárás
alapjául szolgáló valótlan bejelentés eseteire is annyiban, amennyiben az ott írt
megkülönböztetés szerint hamis vád, továbbá szabálysértésre, fegyelmi vétségre, illetve
közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vonatkozó hamis vád nem áll fenn. Hamis
vád bűntette valósul meg akkor, ha a tettes meghatározott személlyel szemben bűncselekmény
vagy szabálysértés elkövetésére vonatkozó valótlan tényállítást közöl a bírósággal vagy
hatósággal. A bűncselekmény megállapításához a tettes által tudottan valótlan tartalmú
bejelentés megtétele után nem kell büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy más hatósági
eljárásnak indulnia, elég az, hogy a bejelentés a tartalma alapján alkalmas annak
megindítására.
A hatóság félrevezetése vétségének bármely alakzata - akár egyenes, akár eshetőleges,
de - kizárólag csak szándékosan követhető el.
A bűncselekmény nem speciális alanyú, azt bárki elkövetheti. A bíróság vagy hatóság
félrevezetése esetében nem tipikus elkövetés a társtettesség, azonban, a tettesek azonos
alkalommal, ugyanazon bíróság vagy hatóság előtt együtt tesznek bejelentést, a társtettesi
minőség fogalmilag nem kizárt. A bűncselekmény elkövetéséhez a részesi alakzatok
bármelyike, így a felbujtás és a bűnsegély egyaránt kapcsolódhat.
385
Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő a büntetőeljárás
alapjául szolgáló valótlan bejelentés, egy évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt szabálysértési vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentéssel
követik el, míg elzárással büntetendő, ha az bármely egyéb hatósági eljárás alapjául szolgál.
a 272-276. §-hoz
A hamis tanúzás bűncselekmény jogi tárgya az igazságszolgáltatás - a bíróságok és
más hatóságok - zavartalan, befolyásolástól mentes működéséhez fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai lehetnek: lényeges körülmény valótlan
állítása, vagy lényeges körülmény elhallgatása; hamis szakvélemény vagy hamis
szaktanácsadói felvilágosítás adása; az üggyel kapcsolatos szóbeli vagy írásbeli anyagok
idegen nyelvről -ideértve a jelnyelvet is - magyar nyelvre, illetőleg magyar nyelvről idegen
nyelvre való hamis tolmácsolása, vagy hamis fordítása; büntető vagy polgári ügyben hamis
okirat, vagy hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása.
A bűncselekmény alanya speciális, ugyanis hatóság előtti valótlan állítást vagy a való
elhallgatását kizárólag az adott eljárásban tanú eljárási pozícióban lévő személy követheti el,
hamis szakvéleményt vagy hamis szaktanácsadói felvilágosítást kizárólag az adott eljárásban
(akár eseti, akár igazságügyi) szakértőként, illetőleg szaktanácsadóként kirendelt, illetve
bevont személy adhat. Ugyanez igaz a hamis fordítás vagy tolmácsolás vonatkozásában az
eljárásban fordítóként vagy tolmácsként kirendelt személyek cselekményével kapcsolatban is.
A hamis okirat vagy tárgyi bizonyítási eszköz eljárásban való szolgáltatását - ideértve a
büntető- és szabálysértési ügyeket is - a ’’fél” követheti el, aki az adott eljárásban bizonyítási
eszközök bíróság vagy hatóság számára való szolgáltatására jogosultsággal rendelkezik.
A Javaslat a jogi fogalmak következetes használata érdekében - a hamis váddal
megegyező módon - a hatályos Btk. rendelkezéseit annyiban pontosítja, hogy a hamis tanúzás
elévülése alatt a büntethetőség elévülését kell érteni.
A Javaslat a hamis tanúzás esetén a büntethetőség megszüntetéséhez, illetve a büntetés
korlátlan enyhítéséhez a hatályos szabályozással szemben megköveteli azt is, hogy a vallomás
hamisságának feltárásán túl a tanú a valóságnak megfelelő, érdemi vallomást is tegyen.
Figyelmet érdemel, hogy a korábbi jogi szabályozáshoz kapcsolódó állandó bírói
gyakorlat által kialakított megoldás továbbra is érvényes maradhat, ugyanis a hamis tanúzásra
való eredménytelen felhívás ezután is hamis tanúzásra, hamis szakvéleményadásra, hamis
tolmácsolásra, hamis okirat vagy hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatására felhívásként
lesz értékelendő, az eredményes - az akaratelhatározást kialakító felhívást követő, legalább
kísérleti stádiumba eljutó hamis tanúzásra - felhívás esetén pedig a hamis tanúzás valamely
alakzatára való felbujtás lesz megállapítható.
a 277. §-hoz
A tanúvallomás jogosulatlan megtagadása bűncselekmény jogi tárgya a büntető
igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása a
büntetőeljárás során, abban az esetben, ha a vallomásmegtagadás jogosulatlanságára és az
386
azzal kapcsolatos következmények beállására a bíróság a vallomás megtagadásával
kapcsolatosan tett nyilatkozatának elhangzása előtt a tanú figyelmét már felhívta. A
tanúvallomás megtagadása akkor jogosulatlan, ha az nem a Be. 82. § (1) bekezdésében -
figyelemmel a 82. § (4) bekezdésére is - foglaltak alapján történik meg. Abban az esetben, ha
a tanú a büntetőeljárás során az eljárási cselekményen való részvételt, vagy a nyomozó
hatóság, illetve az ügyész előtti vallomástételt tagadja meg jogosulatlanul, az nem tartozik e
tényállás minősítése alá, azt a Be. 93. §-a alapján az ügyész a tanúval szembeni rendbírság
kiszabásával és a tanú költségek megtérítésére való kötelezésével szankcionálhatja.
A bűncselekménynek speciális az alanya, azt kizárólag a büntetőeljárás során, a
bíróság által tanúként kihallgatni kívánt személy követheti el. A tanúi minőség e tényállás
vonatkozásában a bíróság által kibocsátott idézés tanú számára való kézbesítésétől, illetőleg a
tanúként való idézéséről való tudomásszerzésével kezdődik, és az eljárási cselekményről való
bíróság általi elbocsátásával ér véget.
A bűncselekmény elkövetésénél a társettesség kizárt, ugyanis minden, tanúként
kihallgatni kívánt személy csak a saját vonatkozásában tagadhatja meg a vallomástételt. A
részesi alakzatok közül a felbujtás és a bűnsegély egyaránt lehetséges. Amennyiben a tanú
vallomásmegtagadásra való rábírása erőszakkal vagy fenyegetéssel történik, úgy a
kényszerítés hatósági eljárásban bűncselekmény állapítható meg.
a 278-279. §-hoz
A hatósági eljárás akadályozása és a hatóság eljárásának megzavarása tényállások
címe igen hasonló egymáshoz, tartalmuk azonban eltérő, ezért megtévesztő és félrevezető
lehet e két alcím alkalmazása. Erre tekintettel előbbit a Javaslat - az elkövetési magatartást
hangsúlyozva - kényszerítés hatósági eljárásban címre változtatja.
A hatóság eljárásának megzavarása körében az alapeseti cselekmények olyan kihívóan
közösségellenes, de nem erőszakos, illetve erőszakos cselekmények - a vagylagosság miatt
nem állapítható meg garázdaságot - a tettleges becsületsértés szintjét elérő, de azt meg nem
haladó súlyosságú magatartások (pl. terhelt vagy tanú leköpése, sérülést nem okozó
megrúgása, megütése) amelyek megzavarják vagy akadályozzák a bírósági eljárást. A bíróság
méltóságát vagy a tárgyalás rendjét sértő eljárásjogi szankcióval sújtandó magatartások és e
bűncselekmény elhatárolása - a fent írtakon túl - a bírósági jogértelmezés körébe tartozik.
a 280. §-hoz
Az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés bűncselekmény jogi tárgya az
igazságszolgáltatás törvényes működése, az eljárások során keletkezett információk védelmén
keresztül. Az igazságszolgáltatás működése során beszerzett - nem nyilvános - információk
titokban tartásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik, így a büntetőjogi védelem
fenntartása a hatályos szabályokkal nagyobb részt egyező tartalommal a továbbiakban is
indokolt.
A különböző eljárási cselekményeknél közreműködő hatósági tanú szükségképpen
betekintést nyer az eljárási cselekményekkel érintett személyeknek, illetve családtagjaiknak és
a velük kapcsolatban álló más személyeknek a magánéletébe, és ezzel összefüggő
információk birtokába juthat. Ugyanez mondható el a zárt tárgyalás esetén is, az azon részt
vevő személyek, illetve családjuk és ismerőseik vonatkozásában. Mindkét esetben tehát olyan
387
adatok kerülhetnek a fenti személyek birtokába, amelyek az Alaptörvény által is védett
magánszféra, magántitkok, személyes adatok körébe tartoznak.
A Javaslat három külön bekezdésben szabályozza a bűncselekmény elkövetési
magatartásainak a büntethetőségét. Ennek oka, hogy az (1) bekezdésben szereplő
bűncselekmény esetén a szubszidiaritás nem merül fel, hiszen nincs olyan másik
bűncselekmény, amely mint súlyosabban minősülő bűncselekmény megvalósulhatna.
Az (1) bekezdésben írt bűncselekményt kizárólag az eljárások során hatósági tanúként
bevont személy követheti el. Hatósági tanú bevonására a büntető eljárásban, illetőleg a
közigazgatási eljárásban kerülhet sor. Amennyiben ezen eljárásokban valakit hatósági
tanúként vonnak be, őt a hatóság a jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, ennek keretében
a titoktartási kötelezettség megtartására is felhívja [Be. 183. § (6) bekezdése, Két. 55. § (6)
bekezdése]. Ennek alapján a hatósági tanú a részvételével megtartott eljárási cselekményen
tudomására jutott adatot, tényt, körülményt köteles titokban tartani, azt nem fedheti fel.
Felmentést az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve az eljáró hatóság, a
fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság adhat,
amely előtt az eljárás folyamatban van. Ha a tilalom ellenére a hatósági tanúként tudomására
jutott adatokat, stb. a jogosult felmentése nélkül felfedi, másnak a tudomására, nyilvánosságra
hozza, úgy a magatartása tényállásszerű. A jogosult fogalma a normszövegben részletesebben
nem fejthető ki, hiszen a hatósági tanú nem csak az eljárási cselekménnyel érintett személy,
hanem törvényben pontosan meg nem határozható számú személy magánéletével kapcsolatos
nem nyilvános információkat is megismerhet, így a saját magánéleti titkaiknak felfedése
vonatkozásában- előre meg nem határozható számú és kilétű - e személyek a jogosultak.
A (2) bekezdésben írt cselekmény esetén büntetendő az, aki a bíróság zárt tárgyalásán
előadottakat a jogosult engedélye nélkül felfedi. Büntetőeljárás során elrendelt zárt tárgyalás
esetén az eljáró bíróság a Be. 238. § (4) bekezdése alapján kötelesek felhívni a zárt
tárgyaláson részt vevő személyeket, hogy az ott elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak
Mivel ilyen jellegű kötelezettséget a Pp. nem ír elő, így a polgári eljárás során tartott zárt
tárgyalás során megismert adatok - ide nem értve az üzleti titkok közé, illetve a minősített
adatok közé tartozó adatokat - jogosulatlan nyilvánosságra hozatala e bűncselekmény
megállapítására nem alkalmas. Ugyanakkor a Javaslat a hatályos Btk.-ban szereplő „a
büntetőeljárás során” kitételt nem tartalmazza, mivel jelenleg kizárólag a büntetőeljárásokban
kerül sor a „titokban tartásra való felhívás” kioktatásra. Mivel pedig a kötelezettségről való
kioktatást a Pp. nem tartalmaz, így a polgári eljárásokban a (2) bekezdésben írt cselekmény
elkövetése a hatályos szabályok alapján kizárt. Ugyanakkor amennyiben a jogalkotó úgy ítéli
meg, hogy ezen cselekmény a polgári eljárás során is védendő, úgy a Javaslatban szereplő
szabályok módosítására az eljárási jogszabályok esetleges későbbi módosítása során nem lesz
szükség.
A (2) bekezdésben írt cselekmény esetében elkövetőként a zárt tárgyaláson részt vevő
személyek merülhetnek fel.
A (3) bekezdés alapján a bírósági tanácsülésen elhangzott - nyilvánosságra nem
hozható - tények, adatok felfedése, a tanácsülésről készült jegyzőkönyv és mellékleteinek
(különvélemény) tényeinek, adatainak felfedése büntetendő. A tényállás alapján a bírósági
tanácsülésen részt vevő hivatásos bíró, ülnök és jegyzőkönyvvezető, illetve a tanácsülés zárt
borítékban elhelyezett jegyzőkönyvének és mellékleteinek tényeit és adatait felfedő - a
tanácsülésen részt nem vevő személy (pl. az iratokat kezelő ügyintéző) - követheti el.
388
a 281. §-hoz
A Javaslat a mentő körülmény elhallgatásának alapesetét kiegészíti azzal, hogy az
elhallgatott tény közlése nem csak a terhelt felmentését eredményezheti, hanem az ellene
folyatott büntetőeljárás megszüntetését is.
Új minősített eset, ha a mentő körülmény elhallgatása olyan bűncselekményre
vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés is kiszabható.
A Javaslat büntetni rendeli a szabálysértési, közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegés miatt, fegyelmi vétség miatt indult eljárásokban az eljárás alá vont személy
vonatkozásában elkövetett mentő körülmény elhallgatását is, amely vétség elzárással
büntetendő. A felsorolt eljárások szankciórendszerének szigorodása miatt ugyancsak fokozott
társadalmi érdek, hogy az eljárás alá vont személyek cselekményeinek megítélése során az
eljáró hatóság, vagy fegyelmi jogkör gyakorlója e személyt mentő körülményekről is
tudomással bírjon. Ennek érdekében a Javaslat büntetőjogi szankciót is kilátásba helyez.
A mentő körülmény elhallgatása bűncselekményének új tényállási elemeire
figyelemmel - az önvádra kötelezés tilalmának elve alapján - a Javaslat részletesebben
szabályozza a hatályos Btk.-hoz képest a büntethetőséget kizáró körülményeket.
a 282. §-hoz
A bűnpártolás minősített eseteként felsorolt bűncselekményeket a Javaslat három
pontba rendezi. Az első pontba kerülnek azok a súlyosabb bűncselekmények, amelyek
esetében elegendő a Btk. Különös Részének egyes fejezeteire utalni, míg a második pontban
az egyes fejezetekben meghatározott súlyosabb bűncselekmények, a harmadik pontban
minden olyan bűncselekmény meghatározásra került, amelyek a felsoroltakon kívül
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetőek.
A bűnpártolás speciális alanyra vonatkozó minősített esetét a Javaslat kibővíti a
hivatalos személyen túl a külföldi hivatalos személyre, ha azt hivatali eljárása során, hivatali
kötelessége megszegésével, és a közfeladatot ellátó személyre is, ha azt eljárása során követi
el.
A bűnpártolás bűnkapcsolati bűncselekmény, alapbűncselekmény nélkül nem létezhet.
A tettes büntetőjogi felelősségét az alapozza meg, hogy akadályozza, nehezíti, esetenként meg
is hiúsítja az alapbűncselekmény felderítését.
A bűnpártoló csak az alapbűncselekmény befejezése vagy megkísérlése után
kapcsolódik a bűncselekményhez.
A bűnpártolás elkövetési magatartásai: a hatóság üldözése előli meneküléshez
segítségnyújtás, a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására való törekvés, (személyi
bűnpártolás) valamint a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés
(tárgyi bűnpártolás). Mindhárom kizárólag tevéssel követhető el.
A személyi bűnpártolás elkövetője az által valósítja meg a szóban forgó
bűncselekményt, hogy az alapbűncselekmény tettesének, részesének segítséget nyújt ahhoz,
389
hogy a hatóság üldözése ellen meneküljön, a felelősségre vonást elkerülje, valamint a
büntetőeljárás meghiúsítására törekvés körbe tartozik, minden olyan magatartás, amelyik
objektíve alkalmas az eljárás sikerének a meghiúsítására, a tényállás felderítésének a
megakadályozására. A tényállás megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövető
magatartása eredménnyel jáijon.
A tárgyi bűnpártolás lényege, a bűncselekmény elkövetéséből származó előny
biztosítása céljából történő közreműködés. Előnyön olyan változást, helyzetet kell érteni,
amely az alapcselekmény elkövetésének következményeként jön létre, és az elkövető számára
kedvezőbb, mint a cselekmény elkövetése előtt volt.
A bűnpártolás alanya tettesként bárki lehet, kivéve az alapbűncselekmény tettesét, vagy
részesét.
A bűnpártolás csak szándékosan követhető el, az (1) bekezdés a) és c) pontjában
foglaltaknál az eshetőleges szándék is elegendő.
a 283. §-hoz
A fogolyszökés bűntette esetén a Javaslat büntetni rendeli a büntetőeljárási őrizetből
történő szökést, valamint a szabadságvesztéstől elkülönülő elzárás büntetés esetén is.
Továbbra is büntetendő, ha a terhelt az ellene folytatott büntetőeljárás alól oly módon
akaija kivonni magát véglegesen, hogy lakhelyelhagyási tilalom elrendelése esetén a bíróság
által neki kijelölt területet vagy körzetet, míg házi őrizet elrendelése esetén a kijelölt lakást és
az ahhoz tartozó bekerített helyet hagyja el. A hatályoshoz képest pontosabban fogalmaz a
Javaslat, amikor kimondja, hogy a cselekmény csak akkor büntetendő, ha a felsorolt
elkövetési magatartásokat - és így a lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet legfontosabb
szabályait - azért sérti meg az elkövető, hogy az eljárás alól véglegesen kivonja magát.
A fogolyszökés privilegizált esete továbbá, ha a fogvatartásból jogszerűen távozó
elítélt abból a célból nem tér vissza a büntetés-végrehajtási intézménybe, hogy magát a
végrehajtás alól kivonja.
Jogpolitikai szempontból indokolt a fogolyszökés elkövetője büntetésének korlátlan
enyhítése, ha magát önként feladja, azaz a hatóság előtt megjelenik, vagy tartózkodási helyét
megadja annak érdekében, hogy büntetésének letöltését folytassa.
a 284. §-hoz
A fogolyzendülés jogi tárgy a büntető igazságszolgáltatás rendjéhez fűződő társadalmi
érdek.
A fogolyzendülés bűntetténél a Javaslat a büntetés-végrehajtás rendje helyett a
fogvatartás rendjét súlyosan veszélyeztető nyílt ellenszegülést nyilvánítja büntetendővé,
figyelemmel arra, hogy a zendülés nem csak a büntetés-végrehajtási intézet keretein belül
követhető el, hanem pl. rendőrségi fogdán is.
. A bűncselekmény elkövetési magatartása a büntetés végrehajtás rendjét súlyosan
veszélyeztető, nyílt ellenszegülés. A nyílt ellenszegülés a szembehelyezkedésnek bármely
390
aktív, vagy passzív formája lehet, mind tevéssel, mind pedig mulasztással elkövethető. Az
ellenszegülés akkor nyílt, ha kifejezett, határozott, és mások által felismerhető. A cselekmény
csak akkor tényállásszerű, ha a nyílt ellenszegülés a büntetés-végrehajtási intézet vagy
rendőrségi fogda szabályszerű működése, rendje, fegyelme, a munkáltatás természete, ideje,
rendeletek, utasítások, szabályok ellen irányul.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szándékossághoz az elkövető
tudatának át kell fognia azt is, hogy rajta kívül még legalább két fogoly vele együtt lép fel. A
fogolyzendülés tettese kizárólag csak fogoly lehet. Fogolynak kell tekinteni a hatósági
őrizetben lévő személyt, valamint azt, aki az elzárást, illetve az idegenrendészeti őrizetet
büntetés-végrehajtási szervnél tölt.
A Javaslat a katonai bűncselekményként büntetendő zendüléshez hasonlóan minősített
esetként szabályozza azt, ha a fogolyzendülés halált okoz.
a 285. §-hoz
Az ügyvédi visszaélés jogi tárgya az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez
fűződő társadalmi érdek. Az ügyvéd elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és
kötelezettségeinek teljesítését, E körben fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
Az ügyvéd a bíróságok és más hatóságok előtt képviseli ügyfelét, eljár ügyfele
védelmében, jogi tanácsokat és tájékoztatást ad, közreműködik abban, hogy az ellenérdekű
felek jogvitájukat megegyezés útján intézzék el, beadványokat, szerződéseket és egyéb
okiratokat szerkeszt. Kötelezettségeinek megszegésével az ügyvéd fegyelmi vétséget követ el.
A bűncselekmény elkövetési magatartása az ügyvédi hivatásból folyó jogviszonyt
rendező jogszabályokba foglalt, valamint az ügyvédi hivatás részben íratlan, részben az írásba
is foglalt etikai magatartási szabályokban megjelenő követelmények megszegése. A fent írt
jogyszabályok főként az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a Be., illetve a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.).
A bűncselekményalanya speciális, azt tettesként csak ügyvéd követheti el.
A bűncselekmény a kötelességszegéssel befejezetté válik. A hátrány tényleges
bekövetkezése nem követelmény.
a 286. §-hoz
A zugírászat jogi tárgya az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő
társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési magatartása beadvány, valamint okiratszerkesztés. A
beadvány a hatóságokhoz és más szervekhez intézett bármilyen irat, míg az okirat valamely
jogi tény igazolása céljából készített irat.
A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, akinek nincs joga ellenszolgáltatásért
beadványt, vagy okiratot szerkeszteni.
391
A tényállás (2) bekezdése értelmében zugírászatot követ el az, aki jogosulatlanul,
üzletszerűen, ügyvédi, jogtanácsosi, vagy közjegyzői tevékenységet végez. Abban az esetben,
’ ha a beadvány, vagy az okirat szerkesztése nem meríti ki az üzletszerűség kritériumait, akkor
a cselekmény nem tényállásszerű.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A cselekmény az első okirat, vagy
beadvány megszerkesztésével, és a megrendelő részére való átadásával befejezetté válik.
a 287. §-hoz
A Javaslat új intézkedésként bevezeti az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tételét. Amennyiben a hozzáférhetetlenné tételt büntetőeljárás során kényszerintézkedésként
rendelték el, annak biztosítására szükséges kiteijeszteni a zártörés alkalmazhatóságát. A
jogalkalmazói gyakorlat szerint ugyanígy indokolt a számítástechnikai rendszer útján rögzített
adatok megőrzésére kötelezés kényszerintézkedés megsértését is szankcionálni.
a 288. §-hoz
A bírósági végrehajtás akadályozása tényállását nem módosítja a Javaslat.
a 289. §-hoz
Az Európai Közösségek Bírósága Statútumának 30. Cikke szerint az Európai
Közösségek Bírósága előtt folyó eljárásban elkövetett hamis vádolást, hamis tanúzást,
esküszegést úgy kell büntetni, mintha azt a nemzeti bíróság előtt folyó eljárásban követték
volna el. Ezzel egybehangzó rendelkezéseket tartalmaz a 2296/1998. (XII. 30.) Korm.
határozat felhatalmazása alapján aláírt, a Római Diplomáciai Konferencián 1998-ban
elfogadott Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma is. Ezen rendelkezésekre vonatkozó
jogharmonizáció érdekében rendelkezik úgy a Javaslat, hogy a 268-282. § rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal szemben, aki az ott meghatározott cselekményt törvénnyel kihirdetett
nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező
határozatával létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága
előtt folyamatban lévő eljárás során, vagy azzal kapcsolatban követi el.
a XXVII. Fejezethez
(A korrupciós bűncselekmények)
A Javaslat szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, így egy fejezetben szabályozza a
hatályos Btk. XV. fejezetében két önálló cím alatt szereplő a közélet tisztasága elleni és a
nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. A nemzetközi közélet tisztasága
elleni bűncselekmények elkövetési magatartása a hatályos szabályozás szerint is megegyezik
a megfelelő közélet tisztasága elleni bűncselekmény tényállásával, és a büntetési tételek is
azonosak. Ennek megfelelően a Javaslat, ahol a nemzetközi szerződések, illetve az Európai
Unió jogi aktusai alapján szükséges, az adott tényállás végén önálló bekezdésben utal arra,
hogy az ott szabályozott cselekmény nemzetközi hivatalos személy vonatkozásában is
büntetendő.
Szerkezeti egyszerűsítést jegyében a hatályos Btk.-ban önálló szakaszban
meghatározott, de lényegében az adott bűncselekmény minősített esetét jelentő tényállásokat
392
megszünteti, és azokat a vonatkozó bűncselekmény minősített eseteként szabályozza (pl. Btk.
251-252. §).
A Javaslat önálló alcímek alatt szabályozza az aktív vesztegetést „vesztegetés”, illetve
a passzív vesztegetést „vesztegetés elfogadása” elnevezéssel.
A Javaslat következetes logika mentén határozza meg a védett jogtárgyon belüli
specialitásra (gazdasági szféra, hivatali szféra, hatósági eljárás) és a kiszabható szankció
mértéke szerint a bűncselekmény súlyára tekintettel az egyes tényállások sorrendjét.
E fejezet alá az alábbi bűncselekmények tartoznak:
-	vesztegetés,
-	vesztegetés elfogadása,
-	hivatali vesztegetés,
-	hivatali vesztegetés elfogadása,
-	vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban,
-	vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban,
-	vesztegetés feljelentésének elmulasztása,
-	befolyás vásárlása,
-	befolyással üzérkedés.
A hatályos szabályozáshoz képest a Javaslat egyik leglényegesebb változtatása, hogy a
büntethetőséget megszüntető ok helyett a Javaslat a büntetés korlátlan enyhítésére vagy
mellőzésére ad lehetőséget, a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal
érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben.
A GRECO Magyarország harmadik körös országértékelésében - a gyakorlata által
kialakított sztenderdnek megfelelően - a következő ajánlással élt: „elemezni, és
következésképpen felül kell vizsgálni az automatikus, kötelező erővel bíró és teljes büntetés
alóli mentességet, amelyet a törvény a hazai köz- és magánszektorban elkövetett aktív és
passzív vesztegetés elkövetőjének biztosít „tevékeny megbánás” esetén”.
A GRECO ezen ajánlás kapcsán a magyar szabályozás problémájának tartotta, hogy:
-	a bűncselekmény bejelentésének nincs időbeli korlátja, elegendő, ha arra azelőtt kerül
sor, hogy a hatóságok tudomást szereznek a bűncselekményről;
-	a „tevékeny megbánás” alkalmazása a büntetés alóli automatikus és teljes mentességet
jelenti, vagyis nincs lehetőség az egyedi körülmények mérlegelésére; nem lehet
figyelembe venni például azt, hogy az elkövető milyen okból hozza a bűncselekményt
a hatóságok tudomására;
-	nincsen lehetőség bírósági felülvizsgálatra, azaz nem bíró dönt arról, hogy
alkalmazható-e ez a „kedvezmény” vagy sem.
Erre tekintettel változtat a Javaslat a Btk. hatályos rendelkezésén, amely így nem lesz
automatikus, alkalmazásának „mértéke” a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő
mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére. A Javaslat
értelmében változatlanul nincs konkrét időbeli korlátja a bűncselekmény bejelentésének,
mivel ez a kedvezmény a vesztegetés sikeres felderítéséhez fűződő érdekre tekintettel
393
mindaddig indokolható, amíg az adott bűncselekmény más forrásból a hatóságok tudomására
nem jut.
A Javaslat e megoldása egyrészről megfelel a GRECO ajánlásainak, de egyben
változatlanul olyan lehetőséget biztosít a vesztegetés bármely oldalon lévő elkövetőjének,
amely miatt érdemes fontolóra vennie, hogy bejelenti a bűncselekményt a hatóságoknak.
a 290. §-hoz
A Fejezet a passzív hivatali vesztegetés helyett - az általános indokolásban kifejtett új
szerkezeti felépítésre tekintettel - az aktív gazdasági vesztegetéssel kezdődik.
A tényállásban a „költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, egyesület dolgozója,
illetve tagja” kifejezés helyett, az adott szervezet „részére vagy érdekében tevékenységet
végző személy” kifejezés szerepel, amelynek célja a „dolgozó” elavultnak, és több
értelmezési problémát jelentő kifejezésnek a kiváltása. Az új kifejezés kellően széles kört
felölel, ugyanakkor a jogbiztonság szempontjából pontosnak és jól értelmezhetőnek is
tekinthető.
Ezen túlmenően a „költségvetési szerv” és az „egyesület” fogalom tényállásban
történő szerepeltetésétől az „egyszerűsítés” elvének megfelelően a jogalkotó eltekint,
figyelemmel arra, hogy Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet fogalmát
a Javaslat - átvéve a Btk. 137. § 19. pontjában található fogalom-meghatározást - a
„költségvetési szerv”-re is érti [Javaslat 458. § (1) bekezdésének 8. pontja].
Az új tényállás alapesetében is a hatályos szabályozással egyezően tényállási elem,
hogy a jogtalan előnyt az adott szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző
személy kötelességszegéséért kell adni vagy ígérni. Az alapeset büntetési tétele a hatályos
szabályozással megegyezik.
Az önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatos elkövetés változatlanul
minősített eset marad, büntetési tételének alsó határa, a „szigorítás” elvének megfelelően
változik egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre. A normaszöveg egyszerűsítése
érdekében a minősített eset nem ismétli meg az elkövetési magatartásokat, hanem visszautal
az alapeset szerinti elkövetési magatartásokra. A hatályos Btk. 254. § (2) bekezdése a
költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, egyesület önálló intézkedésre jogosult dolgozója
esetében a jogtalan előny ígéretét, vagy adását csak akkor rendeli büntetni, ha az közvetlenül
történik. A „reá tekintettel másnak” fordulat elmaradása dogmatikai szempontból nem
indokolható, és nem felel meg a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek sem.
Az új tényállás ezt a hiányosságot is kiküszöböli.
A fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy általi elkövetés, mint
minősített eset megszűnik, mivel ez igen bizonytalan jogfogalomnak tekinthető, ezt támasztja
alá a gyakorlat is, amely igen szerteágazó, nem egységes. Ha ez a körülmény megállapítható,
az a büntetés kiszabása körében értékelhető.
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest - a hatályos szabályozásban a csak a
passzív vesztegetésnél meglévő minősített esethez hasonlóan - új minősített esetként
szabályozza, ha a vesztegetés (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott formáját
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Ezzel a jogalkotó eleget tesz a gyakorlat azon
394
kívánalmának, hogy az ilyen bűncselekmények szervezett elkövetése esetén súlyosabb
szankciók legyenek alkalmazhatók.
A nemzetközi viszonylatban elkövetett aktív gazdasági vesztegetés büntetendőségét az
eddigi önálló tényállás helyett az aktív gazdasági vesztegetés (4) bekezdésében elhelyezett
utaló szabály biztosítja, egyszerűsítve és átláthatóbbá téve ezáltal az új szabályozást. Ezzel a
megoldással a nemzetközi aktív gazdasági vesztegetés ugyanolyan súllyal és ugyanolyan
körben lesz büntetendő, mint a hazai, így ebben a vonatkozásban nincs eltérés a hatályos
szabályozáshoz képest.
a 291. §-hoz
A fejezet következő tényállása a passzív gazdasági vesztegetés „vesztegetés
elfogadása” alcímmel.
A jelenleg két külön tényállásban szereplő passzív gazdasági vesztegetést a Javaslat
egy tényállásban vonja össze, mivel a gazdálkodó szervezet, egyesület részére vagy érdekében
tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett passzív gazdasági
vesztegetés valójában a passzív gazdasági vesztegetés minősített esete, így az átláthatóságra,
és az egyszerűsítésre figyelemmel az önálló szakaszban történő szabályozása nem indokolt.
A tényállásban ebben az esetben is az adott szervezet „részére vagy érdekében
tevékenységet végző személy” kifejezés szerepel.
A „költségvetési szerv” és az „egyesület” fogalmának elhagyására és az öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetett cselekmények egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
történő szankcionálására az aktív gazdasági vesztegetés tényállásánál kifejtettek az irányadók.
Az előny elfogadójával való egyetértést ésszerűnek látszik akkor büntetni, ha az előnyt
a harmadik személynek, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző
személyre tekintettel adják vagy ígérik és ez utóbbi személy ezzel ért egyet. Ez a hatályos
tényálláshoz képest szűkítést jelent, azonban megfelel az ésszerűségen túl a gyakorlatnak is.
Ez értelemszerűen vonatkoztatható a gazdasági vesztegetésre is. Azért nem büntethető valaki
a gazdasági szférában, mert egyetért azzal, hogy a kollegája korrupt.
Az alapeset büntetési tétele a hatályos szabályozásnak megfelelően három évig terjedő
szabadságvesztés marad. A minősített esetek vonatkozásában a büntetési tétel egy kivétellel
változatlan marad. A „fontosabb ügy” mint minősítő körülmény az egyszerűsítés jegyében
elhagyásra kerül.
A GRECO III. körös értékelése során kifejezetten ajánlja a külföldön
magánszektorban elkövetett passzív vesztegetés büntetni rendelését, valamint a Korrupcióról
szóló Büntetőjogi Egyezmény (ETS 173) 8. cikkére vonatkozó magyar fenntartás
visszavonását. Erre tekintettel az új tényállás az aktív gazdasági vesztegetéshez hasonlóan a
passzív gazdasági vesztegetés estében is büntetni rendeli, ha azt külföldi gazdálkodó szervezet
részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követik el.
a 292. §-hoz
395
A gazdasági vesztegetés körében a külföldi gazdálkodó szervezet fogalmát az e
szakaszban található értelmező rendelkezés adja meg.
a 293. §-hoz
A fejezet új szerkezeti rendjének megfelelően a fejezetben szabályozott következő
bűncselekmény az aktív hivatali vesztegetés. Az alapeset büntetési tétele változatlanul három
évig terjedő szabadságvesztés.
A hatályos szöveghez képest az elkövetési magatartás kiegészül a befolyásolásra
törekvéssel. Ezzel a jogalkotó jelzi, hogy az előnynek alkalmasnak kell lennie a
befolyásolásra, illetve az előny adásának célja a hivatalos személy befolyásolása. Mivel
egyrészt fogalmilag nem képzelhető el, hogy a befolyásolásra törekvéshez adott vagy ígért
előny jogszerű legyen, másrészt az adott vagy ígért előny mindig az aktív vesztegető
személyére nézve közvetlenül vagy közvetve jelent az addiginál kedvezőbb állapotot, ezért a
Jogtalan” kifejezés használata felesleges.
A (2) bekezdésben a minősített eset változatlan tartalommal szerepel, és a büntetési
tétel is változatlan, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
A külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett vesztegetés tartalmában
változatlanul, de az új szerkezetnek megfelelően, a (3) bekezdésben, utaló szabályként
szerepel.
A hatályos Btk. 253. §-ának (3)-(4) bekezdése lényegében változatlan tartalommal
kerül - tekintettel az Európai Uniós kötelezettségre - a hivatali vesztegetés új tényállásába
(4)-(5) bekezdésként.
a 294. §-hoz
A vesztegetés elfogadásához hasonlóan, a hivatali vesztegetés elfogadásánál is az
előny elfogadójával való egyetértést ésszerűnek látszik csak akkor büntetni, ha az előnyt a
harmadik személynek, a hivatalos személyre tekintettel adják vagy ígérik és a hivatalos
személy ezzel ért egyet. Ez a hatályos tényálláshoz képest szűkítést jelent, azonban megfelel
az ésszerűségen túl a gyakorlatnak is.
A Jogtalan” kifejezés elhagyására a hivatali vesztegetés tényállásánál kifejtettek az
irányadók.
Az a hivatalos személy, aki munkatársáról tudja, hogy előnyt fogadott el, és ezzel
egyetért, azaz nem tesz feljelentést a hatóságnál, az nem a hivatali vesztegetés elfogadásának
bűntettéért lesz felelősségre vonható, hanem a vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt
felel.
A fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy általi elkövetés, mint
minősített eset megszűnik, mivel ez igen bizonytalan jogfogalomnak tekinthető. Ez a
körülmény, ha megállapítható, akkor a büntetés kiszabása körében értékelhető.
A vezető beosztású hivatalos személy általi elkövetés - mivel ez a kategória
egyértelműen azonosítható -, mint minősítő körülmény megmarad.
396
Az alapeset és a minősített esetek büntetési tétele nem változik.
A külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett vesztegetés tartalmában
változatlanul, de az új szerkezetnek megfelelően, a (4) bekezdésben, utaló szabályként
szerepel.
a 295. §-hoz
A bírósági vagy hatósági eljárás vonatkozásában korábban egy szakaszon belül
szabályozott aktív, illetve passzív vesztegetést a Javaslat az új szerkezeti rendnek megfelelően
két önálló tényállásban szabályozza.
A Jogtalan” kifejezés elhagyására a hivatali vesztegetés tényállásánál kifejtettek az
irányadók.
A vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban tényállása új (2) bekezdéssel egészül
ki, amely kimondja, hogy az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott
cselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek
Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, vagy az
Európai Közösségek Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban
követi el. Ez a megoldás követi a hatályos Btk. 249/B. §-ában (nemzetközi bíróság előtt
elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény) foglalt megoldást. A Javaslat szerinti
kiegészítést az teszi szükségessé, hogy a Statútum 70. cikke szerint nemcsak a hamis tanúzást,
a hamis vádat, a hatósági eljárás akadályozását kell a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt folyó
eljárások vonatkozásában büntetni, hanem a tanú megvesztegetését, illetve a bizonyítás
felvételébe való beavatkozást is.
A büntetési tétel változatlanul három évig terjedő szabadságvesztés marad.
a 296. §-hoz
A hatósági eljárás vonatkozásában korábban egy szakaszon belül szabályozott aktív,
illetve passzív vesztegetés az új szerkezeti rendnek megfelelően két önálló tényállásban lesz
szabályozva.
A Jogtalan” kifejezés elhagyására a hivatali vesztegetés tényállásánál kifejtettek az
irányadók.
A vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban tényállása a hatályos Btk. passzív
vesztegetés hatósági eljárásban [Btk. 255. § (2) bek.] tényállásában szereplő jogtalan előny
elfogadásához képest kiegészül az előny ígéretének elfogadásával, valamint az elkövetőre
tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával való
egyetértéssel. Ezzel a vesztegetés elfogadása elkövetési magatartásának szabályozása mind a
gazdasági, mind a hivatali és mind a bírósági vagy hatósági eljárás vonatkozásában
egységessé válik.
A hatályos Btk. ebben a körben az aktív és passzív vesztegetést azonos súllyal rendelte
büntetni, míg minden más esetben a passzív vesztegetést, azaz a vesztegetés elfogadását
súlyosabban rendeli büntetni. A konzisztens szabályozás érdekében, a vesztegetés elfogadása
397
bírósági vagy hatósági eljárásban büntetési tétele az aktív alakzaténál egy fokozattal
súlyosabb, azaz egy évtől öt évig tartó szabadságvesztés lesz.
a 297. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályokkal egyezően szankcionálja a hivatalos személyek azon
magatartását, ha e minőségükben hitelt érdemlő tudomást szereztek arról, hogy még le nem
leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt
teheti, nem tesz feljelentést.
A Javaslat szerint vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hivatalos
személy hozzátartozója nem büntethető.
a 298. §-hoz
A befolyással üzérkedés hatályos Btk.-beli szabályozásával kapcsolatban a GRECO a
III. körös országértékelés során következő elemzést és ajánlást fogalmazta meg:
„A GET elfogadja azt a magyar álláspontot, amelyet úgy tűnik az ítélkezési gyakorlat
is alátámaszt, és amely szerint a Büntető Törvénykönyv aktív vesztegetésre vonatkozó
rendelkezései magukban foglalják azt az elemet, hogy a befolyással üzérkedő az előnyt
szándékosan a befolyásolt hivatalos személynek juttatja. A GET egyetért azzal, hogy az aktív
vesztegetésre vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben az aktív befolyással üzérkedésre is
alkalmazni lehet. Ez a helyzet azonban nem az egyetlen előfeltétele vagy feltétele az
Egyezmény 12. cikkében meghatározott aktív befolyással üzérkedés megvalósulásának. Nem
feltétel ugyanis, hogy a hivatalos személyt a befolyással üzérkedő megvesztegesse; a
döntéshozó hivatalos személyre gyakorolt (állított vagy tényleges) jogtalan befolyásolás
különbözhet az (ígért) jogtalan előnytől. A GET álláspontja szerint a Btk. 253. §-a és 258/B.
§-a nem vonatkozik az aktív befolyással üzérkedés minden formájára, mivel a 253. §-ban
szereplő „hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak
jogtalan előnyt ad vagy ígér” megfogalmazás korlátozottabb hatállyal bír, mint az Egyezmény
12. cikke. Nem minden, az országlátogatáson résztvevő személy osztotta azt a magyar
álláspontot, amely szerint a jelenlegi jogszabályok a befolyással üzérkedés minden formáját
lefedik, és úgy tűnik, hogy ezt az ítélkezési gyakorlat sem támasztja alá (lásd Fővárosi
Bíróság 15.B.981/2003/34). Következésképpen, a GET úgy ítéli meg, hogy nem megalapozott
az az állítás, amely szerint a magyar büntetőjogi szabályozás az aktív befolyással üzérkedés
minden lehetséges esetét lefedi, mint ahogyan azt az Egyezmény 12. cikke megkívánja. A
GET ajánlása szerint ezért biztosítani kell, hogy az aktív befolyással üzérkedésre vonatkozó
magyar büntetőjogi szabályozás teljes mértékben megfeleljen a Korrupcióról szóló
Büntetőjogi Egyezmény 12. cikkében foglalt rendelkezéseknek.”
Az ET Korrupció elleni büntetőjogi egyezményének hivatkozott 12. cikke a
következőképpen rendelkezik:
„12. Cikk Befolyással üzérkedés
Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
amelyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - szándékos elkövetés esetén
bűncselekménnyé nyilvánítsa, ha ellenszolgáltatásként jogtalan előnyt ígérnek, adnak vagy
ajánlanak fel közvetlenül vagy közvetve olyan személynek, aki azt állítja vagy megerősíti,
398
hogy képes jogtalan befolyást gyakorolni a 2., a 4-6, és a 9-11. Cikk szerinti személy
döntéshozatalára, függetlenül attól, hogy az előnyt számára vagy másnak ígérik, adják,
illetőleg ajánlják fel; ugyanígy bűncselekménnyé nyilvánítsa az ellenszolgáltatásként járó
ilyen előny kérését, elfogadását, valamint ígéretének vagy ajánlatának elfogadását; tekintet
nélkül arra, hogy tényleg befolyást gyakorolt-e, illetőleg arra, hogy a feltételezett befolyás
elérte-e a kívánt eredményt.”
A 13/2007. számú Büntető Kollégiumi vélemény csak a Btk. 256. § (2) bekezdés a)
pontja tekintetében teszi a következő megállapítást: „Aki másnak vagyoni vagy nem vagyoni
előnyt azért ad, hogy ügyének kedvező elintézése céljából azt az eljáró hivatalos személynek
juttassa: hivatali vesztegetés (Btk. 253. §) miatt vonható felelősségre, abban az esetben is, ha
az előny átvevője csupán állította, illetve csupán azt a látszatot keltette, hogy hivatalos
személyt fog megvesztegetni; s így az átvevő cselekménye a Btk. 256. §-a (2) bekezdésének
a) pontja szerint hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősül.”
Annak ellenére, hogy a gyakorlati szakemberek egy jelentős része osztja azt az
álláspontot, miszerint az „aktív” befolyással üzérkedést nem kell önállóan szabályozni, mert
az a vesztegetés „aktív” alakzatának minősül, de ezt egyértelműen semmilyen az ítélkezési
gyakorlat orientációját célzó döntés nem mondja ki, a 2011. évi CL. törvény 12. §-a az ET
Korrupció elleni büntetőjogi egyezményének, illetve a GRECO ajánlásának megfelelően
„befolyás vásárlása” alcímmel büntetendővé nyilvánította az aktív befolyással üzérkedést
2012. január 1-jei hatállyal.
a 299-300. §-hoz
A Javaslat a befolyással üzérkedést az eddigi egy helyett két önálló szakaszban
szabályozza. Önálló szakaszba kerül, ha a befolyással üzérkedést hivatalos személlyel
kapcsolatban követik el, illetve külön szakasz szabályozza a gazdálkodó szervezet részére
vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatos elkövetést.
A befolyással üzérkedés elkövetési magatartásának szövegezése igazodik a
vesztegetés elfogadásának szövegezéséhez. Az előny kérése és elfogadása mellett büntetendő
lesz az ígéret elfogadása is, valamint az elkövetési magatartások köre kiegészül a „rá
tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért az előny kérőjével vagy elfogadójával
egyetért” fordulattal. A befolyással üzérkedés a vesztegetéshez szorosan kapcsolódó
bűncselekmény. Elkövetője mintegy beékelődik a vesztegető és a vesztegetés elfogadója
közé, erre tekintettel indokolt, hogy az elkövetési magatartások igazodjanak a vesztegetés
elfogadásának tényállásához.
A külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyással üzérkedés
tartalmában változatlanul, de az új szerkezetnek megfelelően, utaló szabályként szerepel.
A büntetési tételek változatlanok maradnak.
a XXVIII. Fejezethez
(a hivatali bűncselekmények)
399
A hatályos Btk. XV. Fejezetének IV. címe tartalmazza a hivatali bűncselekményeket,
melyeket a Javaslat új, immáron önálló fejezetben szabályoz. A fejezethez tartozó
bűncselekmények:
-	bántalmazás hivatalos eljárásban,
-	bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában,
-	kényszervallatás,
-	jogellenes fogvatartás,
-	hivatali visszaélés,
-	közfeladati helyzettel visszaélés,
-	jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés,
-	jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése.
A Javaslat a hivatali bűncselekményekről szóló fejezetet általánosságban úgy alakítja
át, hogy a tényállások büntetési tételét a hivatalos személy elleni bűncselekmények büntetési
tételéhez igazítja. Ennek nyomán a súlyosabb hivatali bűncselekmények büntetési tétele
egységesen egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő. így a hatályos Btk.
szabályozásához képest szigorodik a bántalmazás hivatalos eljárásban (eddig három évig, a
Javaslat szerint egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, emellett minősítő
körülmény lesz a csoportos elkövetés) bűncselekmény büntetési tétele.
a 301. §-hoz
A bántalmazás hivatalos eljárásban jogi tárgya kettős, mert az államapparátus
szabályszerű működésébe és a hivatalos személyekbe vetett bizalmon kívül a bántalmazott
alany emberi méltósága, esetleg testi épsége is sérül. Elkövetési magatartás a hivatali hatáskör
túllépésével megvalósított tettleges bántalmazás. Csak a jogszerűtlen bántalmazás releváns,
azaz amennyiben a jogszerű eljárás során kerül sor a bántalmazásra vagy testi sérülés
okozására (pl. a hivatalos személy kényszerítő eszközöket, testi kényszert alkalmaz), úgy a
bűncselekmény nem állapítható meg.
A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő, ezen bűncselekményt
tettesként csak az eljárást folytató hivatalos személy követheti el.
A bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménye esetében a Javaslat a
társadalomra fokozott veszélyt jelentő és riadalmat keltő csoportos elkövetést minősített
esetként rendeli büntetni. A csoportosan elkövetett bántalmazás hivatalos eljárásban
bűncselekménye esetében a büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A
Javaslat büntetőpolitikai a csoportos elkövetéshez kapcsolódóan a korlátlan enyhítés
lehetőségét is tartalmazza azon elkövetők esetében, akik a bűncselekmény elkövetésének
körülményeit a vádirat benyújtásáig feltáiják. A csoportos elkövetésben részt vevők
érdekegységének megbontásával a jogalkotó újabb eszközt teremt az eljáró hatóságok
számára a bűncselekmény elkövetési körülményeinek könnyebb bizonyíthatósága érdekében.
Változatlanul indokolt az előkészület büntetendősége, ezért a Javaslat ezt a hatályos
szabályokkal egyezően továbbra is fenntartja.
a 302. §-hoz
400
A Javaslat új bűncselekményként tartalmazza a bántalmazás közfeladatot ellátó
személy eljárásában tényállását. A szabályozás indoka az, hogy a közfeladatot ellátó - így pl.
a polgárőrként eljáró - személyek a részükre biztosított büntetőjogi védelemmel ne
élhessenek vissza, és az „átlag állampolgárok cselekményénél” súlyosabb büntetéssel
fenyegesse a jogalkotó, ha eljárásuk során mást bántalmaznak. A bűncselekmény büntetési
tétele megegyezik a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményénél megfogalmazott
büntetési tételekkel, a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállásánál írtak itt is irányadóak.
a 303. §-hoz
A kényszervallatás jogi tárgya az államapparátus jogszerű működésébe vetett bizalom,
az igazságszolgáltatás rendjének sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek.
A kényszervallatás csak abban az esetben valósulhat meg, ha a hivatalos személy
eljárásában jogosult valakit vallomás, nyilatkozat tételére felhívni. A bűncselekmény
megállapításához az szükséges, hogy a hivatalos személy az eljárása során erőszakot,
fenyegetést, vagy más hasonló módszert azért alkalmazzon, hogy ezen személy vallomást
vagy nyilatkozatot tegyen, illetőleg ne tegyen. A magatartásának célja tehát az, hogy mást -
akaratával ellentétesen - vallomás vagy nyilatkozat megtételére vagy meg nem tételére
késztessen. A bűncselekmény elkövetési magatartásait a tényállás csak részleges taxációval
határozza meg, az erőszak és a fenyegetés mellett bármely más, hasonló módszer
alkalmazásával is elkövethető a bűncselekmény. Az erőszak fogalmát a Javaslat nem
határozza meg, ezalatt a személy testére vagy azzal közvetlen kapcsolatban lévő levő dologra
irányuló fizikai ráhatás értendő. A fenyegetés vonatkozásában a Záró Részben írtak az
irányadóak. A más hasonló módszert ügyenként kell megítélni, ilyennek minősülhet pl. a
fogva tartott személynek különböző előnyök ígérése a beismerés fejében, kedvezményeinek
jogtalan megvonása a vallomás megtagadása, vagy a nem beismerő vallomás tétele esetén,
stb.
A bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövetési magatartások
tanúsítása következtében a passzív alany vallomást tegyen vagy nyilatkozzon. Közömbös az
is, hogy a fenti módszerekkel beszerzett vallomás vagy nyilatkozat valós, vagy valótlan
adatokat, tényeket tartalmaz-e.
A bűncselekményt tettesként csak speciális alany követheti el, olyan hivatalos
személy, akinek vallomás- vagy nyilatkozattételre történő felhívási joga, illetve kihallgatási
joga van. A bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el, a törvény a célzatot is
tényállási elemként határozza meg.
A Javaslat a kényszervallatás tényállása keretében új elemként jeleníti meg a csoportos
elkövetést, amelynek büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Ha a csoportosan elkövetett kényszervallatás bűntette miatt indult eljárásban az
elkövető a hatóság előtt a vádirat benyújtásáig feltárja az elkövetés körülményeit,
cselekménye miatt a büntetése korlátlanul enyhíthető.
Változatlanul fenntartja a Javaslat az előkészület büntetendőségét is.
a 304. §-hoz
401
A jogellenes fogvatartás jogi tárgya kettős, részben a passzív alany személyi
szabadsága, valamint a közhatalmat gyakorló apparátus működésébe vetett közbizalom.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a passzív alanynak a személyi szabadságától
való jogellenes megfosztása. Ilyennek minősül, ha a hivatalos személy a passzív alanyt
jogellenesen elfogja, őrizetbe veszi, előzetes letartóztatásba helyezi, vagy őrizet alatt tartja.
Annak a bűncselekmény megállapítása tekintetében nincs jelentősége, hogy a passzív alany
magyar vagy külföldi állampolgár. A bűncselekmény a hivatalos személy oldaláról tudatos,
szándékos törvényszegést feltételez.
A bűncselekmény tettese kizárólag a személyi szabadság jogszerű elvonására hivatali
hatáskörében jogosult hivatalos személy lehet.
Minősített esetként tartalmazza a Javaslat, ha a jogellenes fogvatartást aljas indokból
vagy célból követték el, ha az a passzív alany sanyargatásával jár, vagy ha súlyos
következményt okozva követik el. A sértett sanyargatásán a passzív alany teste vagy tudata
ellen irányuló olyan hatás előidézése értendő, amely meghaladja a jogellenes fogva tartással
szükségszerűen együtt járó fizikai és pszichikai szenvedés mértékét. Súlyos következmény
alatt minden olyan körülményt érteni kell, amely a passzív alanynak jelentős anyagi,
egzisztenciális vagy erkölcsi hátrányt okoz.
a 305. §-hoz
A hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgya az államapparátus törvényes,
szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett
bizalom. A hivatalos személyeket a jogalkotó a hivatali tevékenységük végzésének tartamára,
az államszervezet feladatainak az ellátása érdekében fokozott védelemben részesíti.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai - amelyeket a Javaslat a könnyebb
áttekinthetőség érdekében pontokba szedve tartalmaz - a hivatali kötelesség megszegése a
hivatali hatáskör túllépése (amikor a hivatalos személy olyan tevékenységet fejt ki, amely
hatáskörén kívül esik, amelynek végzésére nincs joga), vagy a hivatali helyzettel való
egyébkénti visszaélés. Ez utóbbi alatt a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványok
tudatosan, a társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen, szabályellenesen, alakilag törvényesnek
tűnő eljárás keretében történő gyakorlása értendő. A fenti magatartással a hivatalos személyek
-	vagy mások - jogtalan előnyhöz jutnak, vagy másoknak jogtalan hátrányt okoznak. Az
előny vagy a hátrány lehet anyagi természetű, de felmerülhet ezen kívül más, így erkölcsi,
személyi természetű előny megszerzése, vagy hátrány okozása is. A hátrányt az elkövetőtől
eltérő, más személynek kell elszenvednie, az előny akár a tettesnél is, akár más személynél is
megjelenhet.
A bűncselekmény alanya tettesként csak hivatalos személy lehet. A bűncselekmény
csak egyenes szándékkal követhető el, a Javaslat a szándékon túl a célzatot is megköveteli.
a 306. §-hoz
Új tényállásként tartalmazza a Javaslat a közfeladati helyzettel visszaélést, amelynek
célja, hogy a közfeladatot ellátó személyek a feladatuk ellátása érdekében rájuk ruházott
jogosítványaikat minden esetben rendeltetésszerűen gyakorolják és a rendeltetésellenes
magatartások büntetőjogi értékelést is nyerjenek.
402
Ahogy a jogalkotó gondoskodott a közfeladatot ellátó személyek eljárásának fokozott
védelméről azzal, hogy az ellenük elkövetett erőszakot büntetni rendeli, ugyanúgy - ezzel
párhuzamosan - indokolt büntetőjogi szankciót teremteni arra is, hogy tevékenységüket
visszaélések nélkül gyakorolják, közfeladatuk ellátása jogtalan hátrány okozására vagy
jogtalan előny szerzésére ne vezessen.
A bűncselekmény - amelynek elkövetője csak közfeladatot ellátó személy lehet -
szankciója megegyezik a hivatali visszaélés bűncselekményének büntetési tételével, a
bűncselekmény megítélése kapcsán a hivatali visszaélés bűntettével összefüggésben írtak az
irányadóak.
a 307. §-hoz
A titkos információgyűjtést kizárólag a külön törvényben meghatározott szervezetek
végezhetik, felderítési és bűnüldözési célból, amelyhez többnyire bírói engedélyre, illetve az
igazságügyért felelős miniszter engedélyére van szükség. A titkos információgyűjtés az
érintett Alaptörvényben is rögzített jogaiba való - tudtán kívüli - jelentős beavatkozás, így
ennek az engedély nélküli, vagy az engedély kereteit túllépő végzését a büntetőjog
eszközeivel is szankcionálni kell. A Javaslat a hatályos Btk-hoz képest elnevezésében
megváltoztatja a jogosulatlan titkos információgyűjtés törvényi tényállását azzal, hogy azt
pontosítja a jogosulatlan titkos adatszerzés feltüntetésével.
A bűncselekményt kizárólag hivatalos személy követheti el, aki bíró vagy az
igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetőleg a
büntetőeljárás során titkos adatszerzést engedély nélkül végez, vagy az engedély kereteit
túllépi. Elkövetőként a hivatalos személyek közül is elsősorban az ilyen feladatok ellátására
technikai lehetőséggel rendelkező szervezetek merülhetnek fel. Büntetendő az a hivatalos
személy is, aki a bírói engedélyhez vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez
kötött titkos információgyűjtést, illetőleg a büntetőeljárás során titkos adatszerzést anélkül
rendel el, vagy engedélyez, hogy erre jogosult lenne.
A Javaslat szerinti tényállás új alapeseti tényállásként fogalmazza meg azt a
cselekményt, amikor a hivatalos személy valótlan tényállítása alapján bíró vagy igazságügyért
felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést az
arra jogosult elrendeli vagy engedélyezi. A valótlan tényállítást tartalmazó hamis okirat
készítése, felhasználása eddig is bűncselekmény volt a közokirat-hamisítás és a hivatali
visszaélés keretében. E körben azonban azt a tényt, hogy a titkos információgyűjtés meg is
valósult, az eljáró bíróság csak súlyosító körülményként értékelhette. A hivatali visszaélés
kapcsán azonban minden esetben bizonyítás tárgyát kellett, hogy képezze a célzat
megállapíthatósága, amely bizonyítási nehézséget okozhatott. Az új tényállásban a jogalkotó
nem határozott meg célzatot, amely a bizonyítás eredményességét javíthatja. A közokirat-
hamisítással megállapítható halmazat lehetősége továbbra is fennáll.
Ha az elkövető bármely alapeseti magatartása jelentős érdeksérelmet okoz - amely
alatt az elkövetőnek okozott jelentős anyagi, erkölcsi, egzisztenciális hátrány értendő -, úgy a
minősített eset megállapításának van helye.
a 308. §-hoz
403
A Javaslat új bűncselekményként pönalizálja a jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat
elvégzését. A megbízhatósági vizsgálat jogintézményét az Rtv. 7/A-7/C. §-a vezette be 2011.
január 1-jei hatállyal.
Mivel a megbízhatósági vizsgálat jellegében az Rtv. VII. Fejezetében szabályozott
titkos információgyűjtéshez hasonló hatósági eszköz, amelyre utal az Rtv. 7/B. § (1)
bekezdése is, ezért indokolt a megbízhatósági vizsgálat szabályszerű lefolytatásához fűződő
társadalmi érdek védelmében a rá vonatkozó szabályok megsértésének büntetni rendelése.
Az Rtv. 7/A. § (1) bekezdése szerint a megbízhatósági vizsgálat célja annak
megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali
kötelezettségének. Ebből kifolyólag indokolt büntetni, ha e céltól eltérő vagy cél nélküli
adatgyűjtésre kerül sor a megbízhatósági vizsgálat folytatása során.
Az Rtv. 7/A. § (2) bekezdése szerint a megbízhatósági vizsgálat végzésére jogosult
szerv a megbízhatósági vizsgálat elrendelésén és befejezésén kívül a részletes vizsgálati tervet
is jóváhagyásra küldi meg az ügyésznek.
A bűncselekmény akkor követhető el, ha a megbízhatósági vizsgálatot ügyészi
jóváhagyás nélkül végzik, vagy az azt elvégző az ügyésznek eljutatott és jóváhagyott
vizsgálati tervben megjelölt cél vagy módszer kereteit túllépi. Továbbá ugyanúgy büntetni
rendelt az is, ha valaki jogosultság nélkül az ügyész jóváhagyásához kötött megbízhatósági
vizsgálatot j óváhagyj a.
A Javaslat a (2) bekezdésben a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés
bűncselekményéhez hasonlóan büntetni rendeli azt a hivatalos személyt, akinek valótlan
tényállítását tartalmazó határozata alapján hagyja jóvá az erre jogosult ügyész a
megbízhatósági vizsgálatot.
Minősített esetként rendeli büntetni a Javaslat, ha a jogosulatlan megbízhatósági
vizsgálat bármely alapeseti magatartásával az elkövető jelentős érdeksérelmet okoz. Az
érdeksérelem bekövetkezhet a sértett anyagi, társadalmi, családi helyzetében egyaránt. Az
érdeksérelem súlyosságának a mértékét csak a konkrét cselekmény körülményei alapján lehet
meghatározni.
A bűncselekmény büntetési tételei megegyeznek a jogosulatlan titkos
információgyűjtés vagy adatszerzés bűncselekményének büntetési tételeivel.
a 309. §-hoz
A 309. § kiteq esz ti a 301-308. §-ban meghatározott bűncselekmények alkalmazási
körét a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának
Magyarország területén eljáró tagjaira is.
a XXIX. Fejezethez
(a hivatalos személy elleni bűncselekmények)
A hatályos Btk. XV. Fejezetének V. Címe tartalmazza a hivatalos személy elleni
bűncselekményeket, amelyeket a Javaslat új, immáron önálló fejezetben szabályoz. A
fejezethez tartozó bűncselekmények:
404
-	hivatalos személy elleni erőszak,
-	közfeladatot ellátó személy elleni erőszak,
-	hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak,
nemzetközileg védett személy elleni erőszak.
a 310. §-hoz
A hivatalos személy elleni erőszak bűntette közvetlenül a jogszerű eljárást teljesítő
hivatalos személyt sérti, azonban ezen keresztül az államapparátus működését zavarja meg. A
bűncselekmény sértettje a hivatalos személy, illetőleg a külföldi hivatalos személy. A
hivatalos személy fogalmát a Javaslat Záró Része tartalmazza. A cselekmény megállapítása
szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a hivatalos személy, vagy külföldi hivatalos
személy ezen minősége fennáll-e akkor, ha a bántalmazásra a passzív alany eljárása miatt
kerül sor.
A bűncselekmény megvalósulhat, ha a hivatalos személyt akadályozzák, intézkedésre
kényszerítik, vagy őt eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazzák. A büntetőjogi védelem a
hivatalos személyt csak a jogszerű eljárása során illeti meg, amelyhez minden olyan
cselekménye hozzátartozik, melyet feladatai teljesítése során kifejt. Lényeges azonban, hogy
az elkövető a hivatalos személy eljárását, a hivatalos személyi minőségét ténylegesen
felismerhesse.
A hivatalos személy akadályozásának az olyan magatartás tekinthető, amely gátolja,
nehezíti, késlelteti a hivatalos személy jogszerű eljárásának a végrehajtását. A hivatalos
személy intézkedésre kényszerítése akkor merül fel, ha az erőszak, vagy fenyegetés alkalmas
arra, hogy a sértett eljárásával összefüggésben olyan tevékenységet fejtsen ki, amelyre
egyébként is jogosult volna.
Hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósítja meg az is, aki a hivatalos személyt
eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazza. Bántalmazás alatt a sértett testét érintő erőszakos
magatartást értjük.
A hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye csak erőszak vagy fenyegetés,
mint elkövetési mód alkalmazása esetén tényállásszerű. Az erőszaknak vagy a fenyegetésnek
személy ellen kell irányulnia.
Súlyosabban büntetendő, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan,
fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. Ha a hivatalos személy elleni erőszakot
csoportosan követik el, úgy a csoport szervezőjének - aki a korábban nem létező csoport
létrehozása érdekében intézkedést tesz, a csoportot létrehozza -, vagy vezetőjének - aki alatt
az irányító feladatot ellátó személyt értjük - a magatartása a csoport tagjainak a
magatartásánál súlyosabban minősül.
A Javaslat nem veszi át a hatályos Btk.-ból a passzív alanyok körének bizonyos
csoportja esetében súlyosabban büntetendő minősített esetét, azaz azt az esetet, ha a
bűncselekményt a „külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr vagy
pénzügyőr” sérelmére követik el. Ehelyett a teljes tényállás büntetési tételeinek a szigorítása
biztosítja bármely jogszerűen eljáró hivatalos személy fokozott büntetőjogi védelmét.
405
A fokozott büntetőjogi védelmet mutatja az is, hogy a bűncselekmény előkészülete is
büntetendő.
A Javaslat fenntartja a hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló
csoportban részvétel büntethetőségét azzal, hogy a büntetés ebben a körben is differenciál a
csoport tagjai, illetve a csoport szervezője és vezetője között.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, annak elkövetője bárki lehet.
A Javaslat továbbra is fenntartja a csoport résztvevője vonatkozásában a
büntethetőséget megszüntető okot arra az esetre, ha a csoportot önként vagy a hatóság
felhívására - függetlenül ennek az indítékától - elhagyja.
a 311. §-hoz
A Javaslat alapján büntetendő az, ha az előző szakaszban írt cselekményt közfeladatot
ellátó személy ellen követik el. A közfeladatot ellátó személyeket a Javaslat Záró Része
tartalmazza, akiknek a hivatalos személyekkel azonos büntetőjogi védelmét az indokolja,
hogy közfeladatot látnak el.
A passzív alany kivételével a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak törvényi
tényállási elemei megegyeznek a hivatalos személy elleni erőszak megfelelő törvényi
tényállási elemeivel, az annak kapcsán írt indokolás ezen bűncselekményre nézve is irányadó.
A Javaslat a hatályos szabályokat csak annyiban változtatja meg, hogy nem veszi át
hatályos Btk. közfeladatot ellátó személy elleni erőszak minősített eseteként meghatározott
speciális passzív alanyi kör, azaz a pedagógus, nevelő, vagy oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazott elleni erőszak szigorúbb szankcióit, hanem ehelyett egységesen felemeli a
büntetési tételeket a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének esetében is.
a 312. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályokkal megegyezően fenntartja a hivatalos vagy
közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak elkövetőjének a büntetendőségét. A
cselekmény tényállási elemeit illetően a hivatalos személy elleni erőszaknál írtak itt is
irányadóak azzal, hogy a cselekmény passzív alanya nem lehet hivatalos, közfeladatot ellátó,
vagy külföldi hivatalos személy. Ezen személy jogszabály vagy polgári jogviszony alapján,
vagy akár előzetes megállapodás nélkül, saját döntése alapján támogat hivatalos eljárást, vagy
védi az eljárást folytató hivatalos, közfeladatot ellátó vagy külföldi hivatalos személyt.
a 313. §-hoz
A Javaslat a nemzetközileg védett személy elleni erőszak tényállásában - amely a
belföldön tartózkodó nemzetközileg védett személy személyi szabadsága elleni támadások
büntethetőségét alapozza meg - az átláthatóság érdekében pontokba rendezve határozza meg
a lehetséges elkövetési magatartásokat. Az új szerkezeti rendben egyúttal egyértelművé válik
az is, hogy valamennyi elkövetési magatartás csak a belföldön tartózkodó nemzetközileg
védett személlyel szemben követhető el. A nemzetközileg védett személy fogalmát a Javaslat
külön bekezdésben tartalmazza, ilyennek az a külföldi hivatalos személy minősül, aki a rá
406
vonatkozó nemzetközi szerződés alapján diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb
mentességet élvez.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai a nemzetközileg védett személy
bántalmazása, személyi szabadságától való megfosztása, illetőleg a veszélyeztetése.
Büntetendő az is, aki a hivatkozott elkövetési magatartások tanúsításával megvalósított
bűncselekmény elkövetésével fenyeget.
A Javaslat a hatályos szabályokkal szemben büntetni rendeli a nemzetközileg védett
személy elleni erőszak előkészületét is, amellyel a jogalkotó előrehozott büntetőjogi védelmet
biztosít.
a XXX, Fejezethez
(a közbiztonság elleni bűncselekmények)
A hatályos Btk. rendszerében a közbiztonság elleni bűncselekmények nem önálló
fejezetben, hanem a közrend elleni bűncselekmények elnevezésű fejezetben kerültek
meghatározásra, önálló címben. Az új koncepció ezen változtat, és önálló fejezetként kívánja
meghatározni azon bűncselekményeket, amelyek közös jellemzője, hogy sértik vagy
veszélyeztetik a közbiztonságot.
A fejezet alá tartozó bűncselekmények igen sokrétűek, de a közbiztonság elleni
bűncselekmények körében olyan elkövetési magatartások kerülnek meghatározásra, amelyek
közös jellemzője, hogy az egyének, közösségek, illetve javaik ellen intézett támadások - a
sérelemmel közvetlenül érintetteken túlmenően - közösségi érdekeket is veszélyeztetnek. A
közbiztonság tágabb értelmezésben belső stabilitást jelent, amely alatt az állam működésének
sértetlensége, a szociálpolitikai és közegészségügyi biztonság, a szolgáltatásokkal való ellátás
biztonsága, a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodás, valamint a
haza védelme, az idegen hatalmak illegális adatszerzésének megakadályozása is értendő. A
közbiztonság alapvetően egy állapot, méghozzá egy olyan közállapot, amelyben az egyes
személyek és közösségek élete, működése és javai a jogellenes támadásoktól nincsenek
veszélyeztetve. Ezért a fejezetben meghatározott tényállások a közbiztonság fenntartásához és
védelméhez a büntetőjog eszközeivel nyújtanak segítséget
A Javaslat figyelemmel van az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az Európai Unió
jogi aktusaiban foglalt elvárásokra, ezek az alábbiak:
-	a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló Nemzetközi Egyezmény
kihirdetéséről szóló 2007. évi XX. törvény,
-	a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült
Nemzetek, Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott
nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2002. évi LIX. törvény,
-	a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek
Közgyűlésének 52. ülésszakán, 1997. december 15-én elfogadott nemzetközi
egyezmény kihirdetéséről szóló 2002. évi XXV. törvény,
-	a terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt
egyezmény kihirdetéséről szóló 1997. évi XCIII. törvény,
-	az Európai Unió Tanácsának 2002. június 13-án elfogadott, a terrorizmus elleni
küzdelemről szóló kerethatározata,
407
-	az Európai Unió Tanácsának a terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005.
május 16-án kelt Egyezménye.
A fejezet alá tartozó bűncselekmények sorrendje:
-	terrorcselekmény,
-	terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása,
-	terrorizmus finanszírozása,
-	jármű hatalomba kerítése,
-	bűnszervezetben részvétel,
-	közveszély okozása,
-	közérdekű üzem működésének megzavarása,
-	robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés,
-	lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés.
a 314-319. §-hoz
A Javaslat átláthatóbbá teszi a hatályos Btk. terrorcselekményre vonatkozó
szabályozását azáltal, hogy három önálló tényállásra bontja azt.
A terrorcselekmény tényállása továbbra is olyan zsarolásszerű magatartást rendel
büntetni, amelynél a követelést állami szervhez, más államhoz vagy nemzetközi szervezethez
intézik, és e követelés kikényszerítése a személyi szabadság korlátozása vagy jelentős anyagi
javak hatalomba kerítése révén történik.
Azokat a bűncselekményeket, amelyek a terrorcselekmény alkalmazásában személy
elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos tényállásoknak tekintendők,
külön értelmező rendelkezés tartalmazza.
A cselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyessége miatt a Javaslat fenntartja az
előkészület büntetendőségét. Súlyosabban bünteti az előkészület azon esetköreit, ha a
terrorcselekményt terrorista csoportban történő elkövetés érdekében követik el, amelynek
fogalmát az értelmező rendelkezés adja meg.
A terrorcselekmény megelőzése fontos közérdek, ezért indokolt, hogy abban mindenki
közreműködjön, emiatt a Javaslat fenntartja az általános feljelentési kötelezettséget, amely a
hozzátartozóra is kiterjed. Ez kizárólag az előkészületi szakban lévő terrorcselekmény
esetében büntethető.
Az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval - Committee of Experts
on the Evaluation of Anti-Money Laundering Measures and the Financing of Terrorism)
2010-ben elkészített országjelentése hiányosságként említi, hogy hazánk nem rendeli büntetni
a terrorizmus finanszírozásának visszaszorítása érdekében azon anyagi eszközök
szolgáltatását és gyűjtését, amelyeket olyan jogellenes szándékkal tesznek, hogy azzal,
illetőleg abból az önálló terroristát bármely módon támogassák. Emellett kitért a jelentés arra
is, hogy hazánkban a terrorista csoport napi tevékenysége finanszírozásának büntetendősége
nem egyértelmű, a terrorista csoport napi tevékenységéhez szükséges anyagi eszközök
rendelkezésre bocsátása és gyűjtése nem büntetendő.
408
Megemlítendő, hogy a hatályos Btk. 261. § (5) bekezdése lefedi a Moneyval által tett
második megállapítást, csak a rendelkezés megszövegezése túlságosan összetett és bonyolult.
Az azonban megállapítható, hogy a hatályos hazai szabályok nem rendelkeznek azokról az
esetekről, ha pl. valaki terrorista személy kiképzését, vagy ezzel összefüggésben a jövőbeni
terrorista családjának megélhetését támogatja anyagilag. Mindezekből következően került
önálló tényállásban megfogalmazásra a terrorcselekmény finanszírozása, azaz a
terrorcselekmény akár személyi, akár anyagi feltételeinek biztosításához anyagi eszköz
szolgáltatása vagy gyűjtése, továbbá a terrorcselekmény elkövetésére készülő személy vagy rá
tekintettel más (családtag, rokon, bárki, akinek támogatását a terrorista fontosnak tartja)
anyagi eszközzel történő támogatása.
A Moneyval 2009-2010. között folytatta le Magyarország ún. „negyedik körös”
ország-értékelését, amelynek során megvizsgálta, hogy a hazai jogszabályok és
intézményrendszer mennyiben felel meg a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni
nemzetközi követelményeknek. A Moneyval jelentés kifogásolja, hogy a terrorizmus
finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének
54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi Egyezményben (kihirdetve a
2002. évi LIX. törvénnyel) megfogalmazottak szerint nincs definiálva a „funds” fogalma a
magyar Btk.-ban. Az ajánlásnak való megfelelés érdekében vált szükségessé a 318. § (3)
bekezdésének beiktatása. Meg kell jegyezni, hogy a szövegben szereplő, a terrorizmus
leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges
korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk
1. pontja szó szerint követi az Egyezmény fogalom-meghatározását, így e módosítással
Magyarország eleget tesz a Moneyval ajánlásának.
a 320. §-hoz
A légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra
alkalmas jármű hatalomba kerítése bűncselekmény elnevezése egyszerűsödik, jármű
hatalomba kerítése lesz az elnevezés, a bűncselekmény légi jármű, illetve tömegközlekedési
vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű vonatkozásában követhető el.
Elkövetési magatartás a felsorolt járművek ellenőrzésének a magához ragadása,
amelybe beleértendő a jármű vezetésének átvétele, adott esetben az útvonal, megállási helyek
meghatározása, ha ez az elkövető döntése alapján történik.
Az elkövetés módja erőszak, fenyegetés, illetve más öntudatlan vagy védekezésre
képtelen állapotának előidézése.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, annak alanya bárki lehet.
a 321. §-hoz
A bűnszervezet tényállása szigorúbb a hatályos Btk. 263/C. § (1) bekezdésében
foglaltakhoz képest, arra való tekintettel, hogy a hatályos Btk. szövege csak a bűntettekre
teljed ki, ezzel szemben az új rendelkezés magában foglalja a bűntettek mellett a vétségeket
is. Értelemszerűen azonban csak azokat, amelyek esetében fogalmilag nem kizárt a
bűnszervezetben történő elkövetés (pl. a gondatlan bűncselekmények nem tartoznak ide).
409
A bűnszervezet tényállása továbbra is büntetni rendeli az előkészületi jellegű sui
generis elkövetési magatartásokat. A Javaslat büntetni rendeli a bűnszervezetben történő
elkövetésére felhívást, ajánlkozást, vállalkozást, a közös elkövetésben megállapodást, a
bűncselekmény elkövetésének elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő
feltételek biztosítását, valamint a bűnszervezet tevékenységének egyéb módon való
támogatását.
A Javaslat fenntartja a hatályos szabályokkal egyezően a büntethetőséget megszüntető
egyéb okot, amely arra ösztönözheti a bűnszervezetben résztvevő személyt, hogy
cselekményét a hatóság előtt feltárja, és ezáltal mentesüljön a jogkövetkezmények alól.
a 322. §-hoz
A Javaslat a közveszély okozása törvényi tényállásából elhagyja az egyes, közveszély
okozására alkalmas „elemek” - egyébként nem teljes körű - felsorolását, ehelyett két, az
elkövetés minden lehetőségét átfogó fogalmat használ. A bűncselekmény alapesete
egyebekben változatlan.
A Javaslat (2) bekezdése a hatályos Btk. bűnszövetségre és különösen nagy vagy azt
meghaladó értékhatárra vonatkozó esetét változatlanul fenntartja azzal a módosítással, hogy a
vagyoni hátrány helyett a dologban okozott kárt rendeli minősített esetként büntetni, ugyanis a
vagyoni hátrány tipikusan a vagyonkezeléshez kötődő bűncselekmények eredménye, ahol az
elkövetőnek felróható a haszon elmaradása.
A Javaslat új minősített esetként határozza meg a csoportosan történő elkövetést.
Egyebekben a minősített esetek köre a hatályos Btk.-hoz képest nem változik.
A bűncselekmény szándékosan és bizonyos esetekben gondatlanul is elkövethető.
Büntetendő a szándékos bűncselekmény előkészülete is.
a 323. §-hoz
A közérdekű üzem fogalmát a Záró Rész határozza meg. A bűncselekmény elkövetési
magatartása a közérdekű üzem működésének jelentős mértékű megzavarása. A tényállás
elkövetési tárgyként kizárólag a „közérdekű üzemet” határozza meg, nem „bontja” azt
elemeire. Nem szól külön az elkövetési módról sem. így lehetővé vált egy absztraktabb
tényállás megfogalmazása.
A bűncselekmény szándékosan és gondatlanul is elkövethető.
A Javaslat átalakítja a közérdekű üzem működése megzavarásának minősített eseteit.
A Javaslat (2) bekezdése két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli
büntetni a csoportos, a bűnszövetségben, illetve a különösen nagy kárt okozó elkövetést.
A veszélyesebb elkövetési formákra figyelemmel a (3) bekezdés öt évtől tíz évig
teqedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a fegyveresen vagy felfegyverkezve történő
elkövetést, valamint ugyanilyen büntetési tétellel indokolt szankcionálni, ha az elkövetés
különösen jelentős kárt okoz.
410
A „kár”, mint eredmény bevezetésére a közveszély-okozásnál írtak az irányadók.
a 324. §-hoz
A robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés bűncselekményét bárki
elkövetheti. A bűncselekmény elkövetési magatartásai a következők:
-	készítés,
-	megszerzés,
-	tartás,
-	forgalomba hozatal,
-	tartásra nem jogosult személynek átadás,
-	engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behozatal,
kivitel, átszállítás.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A bűncselekmény kiemelt
társadalomra veszélyességét az is mutatja, hogy az előkészület is büntetendő.
A robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés elkövetési magatartásai
alapesetben egységesen két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetettek
lesznek, ugyanis a megszerzéshez, tartáshoz képest az országba történő behozatal nem jelent
olyan többletmagatartást, amely a szigorúbb szankcionálást indokolná.
a 325. §-hoz
A lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűncselekménye tekintetében az elkövetési
magatartások megegyeznek a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés
bűncselekménye elkövetési magatartásaival, azzal, hogy ezen bűncselekmény esetében
további elkövetési magatartásként jelentkezik a lőfegyver vagy lőszer készítésére,
megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteinek túllépése.
A Javaslat a hatályos szabályokkal szemben külön-külön bekezdésben tartalmazza az
elkövetési tárgyakat, vagyis a lőfegyvert, illetőleg a lőszert. A Javaslat az egyes elkövetési
tárgyakat illetően megegyező elkövetési magatartásokat határoz meg, az önálló bekezdésben
történő megjelenítés oka az, hogy a Javaslat nem büntethetőséget megszüntető okként kívánja
meghatározni a csekély mennyiségű lőszerrel elkövetett egyes magatartásokat. A jelen
szabályozási móddal is jelezni kívánja ugyanis a jogalkotó, hogy a csekély mennyiséget meg
nem haladó kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó lőszer
engedély nélküli megszerzése, tartása, illetőleg annak engedéllyel nem rendelkező személy
számára történő átadása esetén a bűncselekmény nem állapítható meg.
A csekély mennyiségű lőszer fogalmát a tényálláshoz tartozó értelmező rendelkezés
tartalmazza, amely a csekély mennyiséget legfeljebb tíz darab lőszerben határozza meg, a
jelenlegi három darabbal szemben.
A bűncselekményt bárki, de csak szándékosan követheti el.
Minősített esetként tartalmazza a Javaslat az üzletszerűen, illetőleg bűnszövetségben
történő elkövetést.
411
A bűncselekmény privilegizált esete az engedéllyel tartott kézilőfegyvemek,
vadászlőfegyvernek vagy sportlőfegyvemek, illetve az azokhoz tartozó lőszernek az ország
területére bejelentés nélküli behozatala, kivitele és átszállítása.
A Javaslat a hatályos szabályokhoz képest enyhébb büntetéssel fenyegeti a
privilegizált esetet, valamint az előkészület elkövetését is, amelynek a büntetése megegyezik a
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés előkészületének büntetési tételével.
a XXXI. Fejezethez
(a nemzetközi kötelezettségen alapuló közbiztonsági célú gazdasági előírások elleni
bűncselekmények)
A fejezet által védett jogi tárgy Magyarországra az Európai Unió jogi aktusából vagy
nemzetközi szerződésből háramló közbiztonsági célú tilalmak (pl. nemzetközi szerződés által
tiltott fegyver gyártása vagy forgalmazása, embargó) megtartáshoz fűződő össztársadalmi
érdek, amely a nemzetközi közösségek összehangolt külpolitikai fellépésének megvalósítását
is szolgálja. A fejezet alatti tényállások védelmet biztosítanak továbbá a haditechnikai és a
kettős felhasználású termékek jogosultatlan előállításával, birtoklásával, forgalmazásával, stb.
szemben is. A fejezet alatt található bűncselekmények a hatályos Btk. XVI. Fejezetének I. cím
alatti közbiztonság elleni bűncselekményekből válnak ki (lényegüket tekintve a közbiztonság
védelmét biztosítják), de ezek sajátossága az is, hogy üldözésük nemzetközi kötelezettség-
vállaláson alapul.
A fejezeten felépítésében a bűncselekmények besorolása a legsúlyosabbtól halad az
enyhébbek felé. Lényeges változás, hogy a tárgyi súly szerint bontást következetesebben
jeleníti meg azJavaslat, és az egyes termékek veszélyességére is figyelemmel van, mert pl. a
robbantófólia-iniciátor (EFI) kevésbé veszélyes, mint egy tank, ezért külön tényállásban kerül
meghatározásra a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, és a kettős felhasználású
termékekkel visszaélés. A büntetési tételhatárok meghatározása követi a bűncselekmények
veszélyességét, megfelelően arányosítva azokat egymáshoz.
Elsősorban technikai pontosításokat történtek az egyes tényállásoknál, lásd például a
fogalom-meghatározásokat. Az elkövetési magatartások meghatározásakor az egyes
tényállásokban egységes szóhasználatot kialakítására törekszik a Javaslat.
A minősített esetek közé több súlyosító körülmény és elkövetési mód kerül
beiktatásra. Az elkövetési magatartások tagoltabban jelenítődnek meg, többségében az
előállítás, megszerzés, illetve a „kereskedői” típusú cselekmények szerint történik a
szétválasztás.
A fejezetet alkotó bűncselekmények az alábbiak:
-	nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés,
-	nemzetközi gazdasági tilalom megszegése,
-	nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása,
-	haditechnikai termékkel és szolgáltatással visszaélés,
-	kettős felhasználású termékkel visszaélés.
a 326. §-hoz
412
A Javaslat az (1) bekezdésben a hatályos szabályozáshoz képest, az átláthatóság
érdekében pontokba szedve határozza meg az elkövetési magatartásokat, ezek köre kibővül a
jogosulatlan hatástalanítással. A nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés
tényállásban értelemzavaró a felhasznál terminológia. A fegyvert tipikusan alkalmazzák (ld. a
hatályos Btk. 160/A. §-át), viszont a felhasználás olyan értelmet nyerhet fegyver esetén, hogy
azt célja szerint használják. A Javaslat nem változtat a megfogalmazáson, azonban lényeges
kiemelni, hogy a cél szerinti felhasználás esetén nem ez a tényállás, hanem valamely más
bűncselekmény vagy annak kísérlete lesz megállapítható, pl. terrorcselekmény, apartheid,
népirtás, emberölés minősített esete, vagy közveszélyokozás. A kereskedés helyett a
forgalomba hozatal fordulatot iktatja be a Javaslat, mivel ez tágabb kört ölel fel, nem feltétel a
vagyoni haszonszerzés és a vagyoni ellenszolgáltatás.
A Javaslat a hatályos Btk. 264/C. § (2) bekezdése szerinti elkövetési fordulatok közül,
alapesetként határozza meg az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően nemzetközi
szerződés által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítmény építését, üzemeltetését, létező
létesítménynek ilyen fegyver gyártása céljára történő átalakítását.
Enyhébben lesz elbírálandó a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver előállítására
alkalmas létesítmény üzemeltetéséhez a jogszabály által meghatározott engedély megszerzése
érdekében a döntésre jogosult szerv vagy személy megtévesztése, illetve új elkövetési
magatartásként kerül beiktatásra a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver fejlesztéséhez,
gyártásához, összeszereléséhez, minőségi vizsgálatához, üzemeltetéséhez, karbantartásához,
javításához műszaki támogatás nyújtása. E cselekmények öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel lesznek fenyegetve. E cselekményekhez, illetve az (l)-(2) bekezdéshez is
fűz minősítő körülményeket a Javaslat, e tekintetben újszerű az üzletszerűség, továbbá az az
eset, ha a cselekményt hivatalos személyként követik el.
A Javaslat változatlanul büntetni rendeli a (2) bekezdéshez kapcsolódó gondatlan
alakzatot és az előkészületet.
a 327. §-hoz
A nemzetközi gazdasági tilalom megszegésénél pontosításra kerül az embargó
elrendelésére alapul szolgáló uniós jogi aktusok hivatkozása, továbbá az egyes fogalom-
meghatározások. Lényeges változás, hogy az elkövetési magatartások közül kikerül a
behozatali és kiviteli tilalom. Ez alá ugyanis kizárólag a halálbüntetés, a kínzás vagy más
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk
kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban:
1236/2005/EK tanácsi rendelet) II. mellékletében meghatározott áruk érthetőek, de ezek
kereskedelme a jövőben a haditechnikai termékkel visszaélésként lesz tilalmazva. A Javaslat
viszont minősített esetként határozza meg, ha az embargót ilyen áruk kereskedelmével sértik
meg.
A tényálláshoz kapcsolódó értelmező rendelkezés a gazdasági tilalom megszegésével
összefüggésben az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló 961/2010/EU rendelet fogalom meghatározásait veszi át. A
Javaslat egyértelműen megjelöli azt is, hogy a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen,
embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árun a 1236/2005/EK
rendelet II. sz. mellékletében meghatározott árut kell érteni.
413
a 328. §-hoz
A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása jelenleg is
büntetendő, a Javaslat annyiban változtat, hogy ezt önálló bűncselekményként szankcionálja.
a 329. §-hoz
Újdonság a szabályozásban a haditechnikai termékkel és a kettős felhasználású
termékkel visszaélés két külön tényállásban történő meghatározása. A haditechnikai
termékkel visszaélés körében lesz büntetendő a 1236/2005/EK tanácsi rendelet II. és III.
mellékletében meghatározott áruk előállítása, megszerezése, felhasználása, tartása, átadása,
forgalomba hozatala, az ország területére behozatala, onnan kivitele, illetve azon való
átszállítása.
A Javaslat szakít azzal a megoldással, hogy a haditechnikai termékkel visszaélés csak
külkereskedelmi forgalmazás esetén tilalmazott, mivel ezek engedély nélküli belföldi
forgalmazása ugyanúgy veszélyt jelent a társadalomra.
A tényállás alkalmazása szempontjából lényeges terminológiai fogalmakat a
haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény és a végrehajtásra kiadott a haditechnikai
eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának
engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm.
rendelet fogalom meghatározásai töltik ki tartalommal. Lásd pl. a haditechnikai termék,
szolgáltatás fogalmát, amely alatt a védelem terén alapvető biztonsági érdekeket érintő,
kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmas, az
Európai Unió közös katonai listáján található, illetve nemzeti érdekből ide sorolt termék vagy
szolgáltatás értendő, amelyek körét a Korm. rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.
A Javaslat az értelmező rendelkezések között rendelkezik arról, hogy hadi technikai
termék alatt a 1236/2005/EK rendelet III. mellékletében meghatározott árut is érteni kell, ezek
engedély birtokában kereskedelmi forgalom tárgyai lehetnek. Tiltott haditechnikai terméknek
minősülnek a 1236/2005/EK rendelet II. mellékletében meghatározott, a halálbüntetéstől,
kínzástól vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől eltérő
egyéb gyakorlati használatra nem alkalmas áruk. Ezeknek a kivitele vagy behozatala, illetve
az ezekhez kapcsolódó technikai segítségnyújtás tilalmazott, ez alól kivételt képez az az eset,
ha az illetékes hatóság erre engedélyt ad, amennyiben bizonyított, hogy abban a tagállamban,
ahová a behozatal, illetve kivitel irányul, az ilyen árukat kizárólag a történelmi jelentőségük
miatti nyilvános múzeumi kiállítás céljára használják fel.
A Javaslat a korábbi minősített esteket megtartja, súlyosabban minősül a
bűnszövetségben történő elkövetés illetve az üzletszerűség, és továbbra is büntetendő lesz az
előkészület.
a 330. §-hoz
A Javaslat a kettős felhasználású termékkel visszaélést enyhébb büntetéssel rendeli
fenyegetni, de ez a következetesebb fellépést szolgálja, tekintettel arra, hogy e kör igen eltérő
jellegű termékeket ölel fel, amelyek többségükben jóval kevésbé veszélyesek, mint a
414
haditechnikai termékek. Ezért indokolt, hogy ez a különbség a két bűncselekményre
kiszabható szankcióban is kifejezésre jusson a büntetési tételhatármegvonásakor.
A kettős felhasználású termékeken belül is eltérő az egyes termékek veszélyessége. A
nagyobb tárgyi súlyra tekintettel új minősített esetként kerül beiktatásra az 1997. évi CIV.
törvénnyel kihirdetett, a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és
használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án
aláírt egyezmény 1. Mellékletének hatálya alá tartozó vegyi anyagokra elkövetés mellett, a
nukleáris termékkel visszaélés.
E tényállás alkalmazása körében a Javaslat a kettős felhasználású termék és az Európai
Unió - Közösségi vámkódexe szerinti - vámterülete fogalmát határozza meg.
a XXXII. Fejezethez
(A köznyugalom elleni bűncselekmények)
A Javaslat a közszemérem megsértését (Btk. 272. §) olyan igazgatási jellegű
szabálysértésnek tekinti, amely nem indokolja a büntetőjogi fenyegetést. Az önbíráskodás a
vagyon elleni erőszakos bűncselekmények fejezetbe kerül, a háborús uszítás pedig - mivel
dogmatikailag sem emberiesség elleni, sem háborús bűncselekménynek nem tekinthető -
ebben a fejezetben kap helyet. Mindezekből következően e fejezet alá az alábbi
bűncselekmények tartoznak:
-	háborús uszítás,
-	közösség elleni uszítás,
-	a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása,
-	nemzeti jelkép megsértése,
-	önkényuralmi jelkép használata,
-	jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítás,
-	rémhírteij esztés,
-	közveszéllyel fenyegetés,
-	garázdaság,
-	rendbontás.
a 331. §-hoz
A háborús propaganda üldözése a 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az
Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és
Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 20. cikke alapján változatlanul indokolt.
Ugyanakkor a mai kommunikációs viszonyok között, az internetes kapcsolattartás tömegessé
válásával nem képzelhető el olyan eset, amelyben a cselekményt nem a nagy nyilvánosság
útján követnék el, illetve ez az elkövetési mód éri el a társadalomra veszélyességnek azt a
fokát, amely esetben indokolt a büntetőjogi fellépés. Erre tekintettel a Javaslat szerint a
háborús uszítás tényállása megvalósításának feltétele a nagy nyilvánosság előtt történő
elkövetés. A Javaslat a hasonló elkövetési magatartású (közösség elleni uszítás, jogszabály
vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás) tényállásokhoz igazítja a büntetési tételt, ezért azt
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésben határozza meg, amely az uszítás tárgyára
tekintettel egy fokozattal súlyosabb, mint az előbb említett két bűncselekmény három-három
éves szabadságvesztésben meghatározott büntetési tétele.
415
a 332. §-hoz
A közösség elleni uszítás a Btk. egyik legtöbbet kritizált tényállása. A bírálatok
általában két ellentétes irányból érkeznek: egyes vélemények szerint a tényállás túlságosan
korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, mások szerint viszont épp ellenkezőleg, a
tényállás nem képes felvenni a harcot az ún. gyűlöletbeszéddel (hate speech).
Az elmúlt években a jogalkotó számos kísérletet tett arra, hogy büntetendővé
nyilvánítsa a gyűlöletbeszédet, de az Alkotmánybíróság minden egyes esetben megállapította
az új tényállás alkotmányellenességét.
Az 1989. évi XXV. törvény állapította meg a hatályos Btk. 269. §-ának új címét
(közösség elleni izgatás) és szövegét. A módosítás eredményeképpen a közösség elleni
izgatás bűntettét az követte el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet vagy valamely
nemzetiség, illetve valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai
elleni gyűlöletre uszított [(1) bekezdés]. A bűncselekmény vétségi formája valósult meg, ha
az elkövető nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet,
felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használt, vagy más ilyen cselekményt
követett el [(2) bekezdés)].
Az Alkotmánybíróság már több alkalommal is vizsgálta a gyűlöletkeltés elleni
büntetőjogi fellépés egyik eszközét, a közösség elleni izgatás törvényi tényállását.
Határozataiban az alábbi szempontokat vizsgálta:
-	a „clear and present danger” formula: a közösség elleni izgatás bűncselekményének
vizsgálatakor a nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét és a támadott értékek
egyediségének követelményét mindenképpen figyelembe kell venni. Csak bizonyos
mérték fölött (azaz a nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén) igazolható
alkotmányosan a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozása;
-	a véleménynyilvánítás szabadsága csak nagyon szűk körben korlátozható;
-	a tényállások nem feleltek meg az alkotmányos büntetőjog követelményének, és a
világos jogfogalmak követelménye sem teljesült.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a nagy nyilvánosság előtti gyűlölködő
magatartások szankcionálásához olyan alaptörvényi rendelkezésre lenne szükség, amely
alapján egyértelműen rögzítve vannak a szólás és véleménynyilvánítás korlátozásának
szempontjai és keretei. Az AB szerint az uszítás éri csak el azt a szintet, amelytől szükséges
és arányos mértékben korlátozható a véleménynyilvánítás szabadsága.
A Javaslat tényállás címében izgatás helyett az uszítás kifejezést használja,
koherenciát teremtve a tényállás szövege és annak elnevezése között.
A tényállás új eleme, hogy a lakosság egyes csoportjai közül nevesíti a nemi identitást,
a nemi irányultságot és a fogyatékosságot. A nemi irányultság és a nemi identitás
szerepeltetését a nemzetközi ajánlások teljesítése mellett az is indokolja, hogy
Magyarországon növekedett az e csoportok tagjai ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények
száma. A fogyatékos személyek kiemelését szintén a nemzetközi elvárások és az teszi
indokolttá, hogy e személyek az állapotukból fakadóan nehezebben tudják megvédeni
magukat az ellenük elkövetett támadásokkal szemben.
416
a 333. §-hoz
A nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása
körében a Javaslat új elkövetési magatartásként - figyelemmel a nemzetközi büntetőjogi
gyakorlatra -büntetni rendeli az igazolni törekszik elkövetési magatartást, hiszen nemcsak a
tények tagadása, hanem azok jogszerűségének igazolása is veszélyes a társadalomra.
a 334. §-hoz
Nemzeti jelképeinket, így a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját, és címerét az
Alaptörvény I) cikke határozza meg részletesen. A büntetőjogi védelem ezeket illeti meg,
mint a bűncselekmény elkövetési tárgyait.
A bűncselekmény a törvényben védett nemzeti jelképeket sértő, vagy lealacsonyító
kifejezés elkövető általi használatával, vagy más módon történő meggyalázásával valósul
meg. A bűncselekményt csak nagy nyilvánosság előtti elkövetés esetén lehet megállapítani. A
nagy nyilvánosság fogalmát a Záró Rész határozza meg.
E bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem
valósul meg.
A bűncselekmény tettese bárki lehet. Csak szándékosan valósítható meg, amely lehet
egyenes vagy eshetőleges szándék.
a 335. §-hoz
Az önkényuralmi jelkép használata tekintetében a Javaslat nem változtat a hatályos
szabályokon: horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vöröscsillag vagy
ezeket ábrázoló jelkép terjesztése, nagy nyilvánosság előtti használata, közszemlére tétele
minősül bűncselekménynek.
Az Alkotmánybíróság 14/2000. (V. 12.) AB határozatában elutasította a hatályos Btk.
269/B. §-ához benyújtott indítványokat, amelyek a kérdéses tényállás
alkotmányellenességének vizsgálatát célozták. Erre figyelemmel a jogalkotó továbbra is, a
jelenleg hatályos megfogalmazással megegyezően, fenntartja az önkényuralmi jelkép
használatának büntetőjogi szankcióját.
A bűncselekmény szubszidiárius.
Kizárt a büntethetőség, ha az önkényuralmi jelkép használatát ismeretterjesztő,
oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről
szóló tájékoztatás céljából követik el.
a 336. §-hoz
A jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítás tényállás címében a hatályos
Btk.-ban található „törvény” kifejezést a Jogszabály” megfogalmazás váltja fel, a
bűncselekmény ugyanis valamennyi jogszabály vonatkozásában elkövethető.
417
Ebből következően a tényállás szövege sem „törvény”-re, hanem ,jogszabályira utal,
azzal, hogy külön nevesíti az Alaptörvényt, tekintettel arra, hogy az nem tekinti saját magát
jogszabálynak [ld. Alaptörvény C) cikk (3) bekezdés és T) cikk], ugyanakkor a büntetőjogi
védelmet erre nézve is indokolt megteremteni és fenntartani.
Figyelemmel arra, hogy a nemzetközi jogi és az európai uniós jogi aktusokból
származó kötelezettségeknek a magyar jogszabályokkal való azonos szintű védelme az
Alaptörvény E) és Q) cikkén alapul, így a Javaslat a magyar, illetve a nemzetközi és az
európai uniós jog alapján működő bíróságok és hatóságok rendelkezéseinek egyenrangú
védelmet biztosít.
A bűncselekmény csak nagy nyilvánosság előtt követhető el, amelynek fogalmát a
Záró Rész határozza meg.
a 337. §-hoz
A hatályos Btk.-hoz képest a „közveszély színhelyén” kitétel kétszeres megjelenítése a
tényállásban egyértelművé teszi, hogy a rémhírterjesztés kizárólag akkor valósul meg, ha az a
közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság
keltésére.
A bűncselekmény csak nagy nyilvánosság előtt követhető el, amelynek fogalmát a
Záró Rész határozza meg.
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, aki a közveszély színhelyén jelen van. A
bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
a 338. §-hoz
A közveszéllyel fenyegetés tekintetében a Javaslat a hatályos Btk.-hoz képest a
korábbi két elkövetési magatartást egységesíti, és ugyanúgy rendeli büntetni a köznyugalom
megzavarására alkalmas valótlan tény állítását, híresztelését, mint a közveszéllyel járó
esemény bekövetkezésével fenyegetés látszatának keltését. Nem tartalmazza a Javaslat a „más
előtt” kitételt, figyelemmel arra, hogy a dolog természetéből ez következik.
Az alapeseti minősítést két évről három évre emeli, ugyanakkor a hatályos Btk. 270/A.
§ (2) bekezdésében található minősített esetet mellőzi a Javaslat. Ez azonban nem jelenti azt,
hogy a radioaktív anyaggal fenyegetve történő elkövetés ne lenne a hatályos Btk. 270/A. § (2)
bekezdésében írt szankcióval továbbra is fenyegetett.
Minősített esetként a törvény a köznyugalom ténylegesen bekövetkező súlyos
megzavarását, mint eredményt határozza meg.
a 339. §-hoz
A garázdaság csak kirívóan közösségellenes erőszakos magatartás tanúsítása esetén
valósítható meg, amely alatt a társadalmi együttélés szabályaival való szembehelyezkedést
értjük. A bűncselekmény kizárólag aktív magatartással valósítható meg, amely erőszakos
magatartás akár személy, akár dolog ellen irányulhat.
418
A garázdaság minősített esetei - habár szubszidiárius bűncselekményről van szó - a
hatályos Btk.-ban túlszabályozottak, és akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel
fenyegetettek. A Javaslat törekszik az egyszerűsítésre és ésszerűsítésre, jelen tényállás
esetében ez a minősített esetek újraszabályozását jelenti. Ez alapján garázdaság legfeljebb
három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, minősítő körülmény lesz a csoportos,
fegyveres, felfegyverkezve, a köznyugalmat súlyosan megzavaró, illetve a nyilvános
rendezvényen való elkövetés.
A hatályos Btk.-nak a garázdaság (5) bekezdésében található, az erőszakos
magatartásra vonatkozó, értelmező rendelkezését átveszi a Javaslat, de azt a Záró Rész
értelmező rendelkezései körében helyezi el, hasonlóan a nyilvános rendezvény fogalmához.
a 340. §-hoz
A Javaslat nem veszi át a rendbontás 2011. szeptember 1-jén beiktatott rendelkezéseit
(sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától
elzárt területére való jogosulatlan belépés, ott tartózkodás, vagy e területre bármi bedobása),
ugyanis azok bűncselekményként való meghatározása a büntetőjog ultima ratio jellegének
nem felel meg.
Új minősített eset lesz a fegyveresen történő elkövetés. A felfegyverkezve
megvalósított rendbontás jelenleg is súlyosabban minősül, emellett - más
bűncselekményekhez hasonlóan - a fegyveres elkövetés szerepeltetése az egységes és
következetes szabályozás irányába hat.
A Javaslat mellőzi a különös visszaesőként történő elkövetés minősített esetét, és erre
tekintettel a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmények feltüntetését
is.
a 341. §-hoz
Garázdaság és rendbontás esetén a Javaslat a hatályos szabályokkal megegyezően
lehetővé teszi kitiltás alkalmazását is.
a XXXIII. Fejezethez
(A közbizalom elleni bűncselekmények)
E fejezet alá az alábbi bűncselekmények tartoznak:
-	közokirat-hamisítás,
-	biztonsági okmány hamisítása,
-	hamis magánokirat felhasználása,
-	okirattal visszaélés,
-	egyedi azonosító jellel visszaélés,
-	gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása,
-	termőföld jogellenes megszerzése.
a 342-343. §-hoz
419
A közokirat-hamisítás elkövetési tárgya a közokirat, melynek fogalmát a Pp. 195. §
határozza meg. Közokiratok alatt olyan papír alapú vagy elektronikus okiratokat értünk,
amelyeket bíróság, közjegyző vagy hatósági feladatokat ellátó szerv ügykörén belül, a
megszabott alakban állított ki. Rendeltetését tekintve megkülönböztethetők az úgynevezett
bizonyító okiratok, amelyek közhitelesen igazolják a bennük foglalt adatok, tények
valódiságát (pl. házassági anyakönyvi kivonat, tulajdoni lap), illetve rendelkező okiratokat,
amelyek nyilatkozat megtételét, hatósági intézkedést igazolnak (pl. bírósági ítélet) Utóbbiak
bizonyító ereje nem terjed ki a bennük foglalt tények valóságának igazolására. A büntetőjogi
védelem nem korlátozódik a Magyarországon kiállított közokiratokra, a bűncselekmények
tárgya lehet külföldön kiállított közokirat is, amennyiben azt a magyar hatóság
felülhitelesítette. A felülhitelesítésre a magyar állam által kötött, eltérő nemzetközi
megállapodás esetén egyébként nincs szükség.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai:
-	hamis közokirat készítése, vagy közokirat tartalmának meghamisítása,
-	hamis, hamisított, vagy más nevére szóló valódi közokirat felhasználása,
-	közreműködés jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére
vonatkozó valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában.
Hamis közokirat esetén egy új, korábban nem létezett közokirat létesül, amelynek nem
az a kiállítója, akit az irat feltüntet, hanem az okirat az elkövetői magatartás folytán jött létre.
Nem bír jelentőséggel, hogy az elkészített közokirat-utánzat valós vagy valótlan tartalommal
bír-e. Meghamisítás az eredeti, korábban már létező közokiraton végzett tartalmi változtatás.
A felhasználás aktív magatartást - felmutatást, iratokhoz csatolást stb. — jelent. Az (1)
bekezdés c) pontjában írt cselekmény - az ún. intellektuális közokirat-hamisítás - elkövetése
során valódi közokiratba a valóságostól eltérő tartalom kerül rögzítésre. Ez utóbbi eset a
közvetett tettesség egy formája.
A közokirat-hamisítás csak szándékosan valósítható meg, azonban az intellektuális
közokirat-hamisítás esetén a gondatlan elkövetés is megalapozza a felelősségre vonást. Az (1)
bekezdés a) és b) pontja szerinti közokirat-hamisítás előkészülete is büntetendő.
A hamis közokirat készítése, a közokirat tartalmának meghamisítása, valamint a
lényeges tény - amely alatt azon tényeket értjük, amelyek a közokirat bizonyító joghatás
kiváltására alkalmas jellegét adják - hamis közokiratba foglalása súlyosabban büntetendő, ha
azt speciális alanyként hivatalos személy hivatali hatáskörével visszaélve követi el. Ha a
közokirat kiállítása nem tartozik a hatáskörébe, ezen bűncselekmény megállapítása kizárt. A
bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
A tényállás speciális a hivatali visszaélés bűntettéhez képest. így ha a hivatali
kötelességszegés kizárólag a hamis közokirat készítésében, az okirat meghamisításában
nyilvánul meg, úgy a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének
minősül a cselekmény.
a 344 §-hoz
A Javaslat egy új tényállásban rendeli büntetni a biztonsági okmányok védelmének
rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben szereplő belépésre jogosító biztonsági
okmányok hamisítását.
420
Az elkövetési magatartások megegyeznek a közokirat-hamisítás bűncselekmény 342.
§ (1) bekezdés b) pontjában és 343. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő elkövetési
magatartásaival.
A cselekmény csak szándékosan követhető el, annak alanya bárki lehet.
A bűncselekmény szubszidiárius, csak abban az esetben állapítható meg, ha súlyosabb
bűncselekmény nem valósul meg.
a 345. §-hoz
A magánokirat-hamisítás tényállásának hatályos szövege, valamint címe nincs
egymással összhangban, ezért indokolt volt a tényállás címének olyan irányú megváltoztatása
(hamis magánokirat felhasználása), amely alapján az elkövetési magatartás és a tényállás címe
jobban illeszkedik egymáshoz.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a magánokirat, amelynek fogalmát csak a
közokirathoz viszonyítva lehet meghatározni. A magánokirat olyan okirat, amely a
közokiratok kellékeivel nem rendelkezik. Azt, hogy egy okirat mikor minősíthető
magánokiratnak, a Pp. 196. § (1) bekezdése határozza meg. A magánokiratok is bizonyító
erővel bírnak, tehát alkalmasak jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy
megszűnésének bizonyítására. Minden magánokirat büntetőjogi védelemben részesül,
függetlenül attól, hogy teljes bizonyító erejű-e vagy sem.
Hamis a magánokirat, ha az azon feltüntetett személy nem azonos azzal, aki azt
kiállította. Hamisított a magánokirat, ha a már létező magánokiraton - jogosulatlanul -
tartalmi, formai változtatást végeztek, így az már nem a kiállítójának a nyilatkozatát rögzíti.
Valótlan tartalmú a magánokirat, ha az abban feltüntetettek nem felelnek meg a valóságnak
attól függetlenül, hogy az a kiállító nyilatkozatát tartalmazza-e.
A csak szándékosan elkövethető bűncselekmény elkövetési magatartása a felhasználás,
azon minden olyan, a joghatás kiváltása érdekében történt átadást, továbbítást érteni kell,
amelynek folytán a magánokirat az elkövetői körön kívül álló más személyekhez kerül A nem
joghatás kiváltására alkalmas felhasználás - ha a magánokiratot nem jog vagy kötelezettség
létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására használják fel - nem
valósítja meg a bűncselekményt.
a 346. §-hoz
Az okirati bizonyítás biztonságát befolyásolják a különféle visszaélések, az okirattal
visszaélés ezen magatartásokat rendeli büntetni. A bűncselekmény mind magánokiratra, mind
közokiratra nézve elkövethető, de mindkét esetben csak akkor, ha az adott okirat nem az
elkövető tulajdona. Saját okiratra nézve tehát a bűncselekmény elkövetése kizárt, a részben
idegen okiratra nézve azonban a bűncselekmény megvalósítható.
A tényállás (1) és (2) bekezdései a közokiratokkal, míg a (3) bekezdése a
magánokiratokkal kapcsolatos egyes magatartásokat sorolja fel. Mind a közokiratokat, mind a
magánokiratokat illetően elkövetői magatartás a megszerzés, a megsemmisítés, a
megrongálás, az elvonás és az eltitkolás. A megszerzés - amely hosszabb birtokbavételre
421
irányuló szándékot feltételez és magában foglalja a tényleges birtokba vételt - akkor valósít
meg bűncselekményt, ha jogtalanul, mástól, annak beleegyezése nélkül történik. Az okirat
találása, ismeretlen módon való megszerzést követő puszta birtoklása nem tényállásszerű.
Megsemmisítésen nemcsak az okirat fizikai állagának megszüntetését, anyagi
hordozójának elpusztítását, hanem a gondolati tartalom, így pld. a szöveg olvashatatlanná
tételét is érteni kell. Megrongálás a részleges megsemmisítés, csonkítás mind az okirat
anyagának, mind gondolati tartalmának károsítása. Eltitkolás alatt a jogosult előli eltagadást
értjük.
A Javaslat az okirattal visszaélés elkövetési magatartásai körében külön nevesíti a
jogosult elől való elvonás esetét. Mivel a megszerzés a joggyakorlat szerint hosszabb ideig
tartó, visszaélésszerű birtokbavételt jelent, a bíróság nem állapít meg lopás mellett okirattal
visszaélést olyan esetekben, amikor a lopott dolog (pl. pénztárca) a közokirat szokásos
tárolási helye (BH 2008. 292.). A Javaslat ezen a gyakorlaton változtatni kíván, ugyanis a
lopás sértettjének sokszor nagyobb hátránya keletkezik a közokiratok eltulajdonítása miatt,
azok pótlása több időt vesz igénybe, és több pénzbe kerül, mint a lopási érték. Ettől a
sérelemtől a jogalkotó nem tekinthet el az elkövető javára, ezért a Javaslat külön nevesíti az
elvonást és az elvételt, mint elkövetési magatartást.
A hatályos szabályok alapján nem büntetendő a „közokirat-orgazdaság”, azaz a saját
vagy mások közokiratával való kereskedés (átadás, átvétel). Ennek szankcionálásával a
Javaslat elsősorban a lopott igazolványok eladását-vételét rendeli büntetni, ami a BH
2001.263 által megfogalmazott jogalkotási hiányosságot pótolja. A tényállás csak a jogtalan
haszonszerzési céllal történő elkövetést bünteti, azt az esetet nem, ha a közokirat jogosultja
megegyezik a birtokossal bizonyos összegű találási díjban.
Az (1) bekezdésben írt elkövetési magatartások magánokirat vonatkozásában is
büntetendőek, ha azt azért követi el az elkövető, hogy jogtalan előnyt szerezzen, vagy jogtalan
hátrányt okozzon. Ebből eredően a cselekmény csak célzatosan követhető el.
a 347. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya a hatósági regisztráció alapját képező egyedi azonosítást
szolgáló jelölés valódisága iránti közbizalom. Elkövetési tárgy az egyedi azonosító jel,
amelynek fogalmát a Javaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban:
Btké.) hatályos szabályaival megegyezően, a tényállás utolsó bekezdésében található
értelmező rendelkezésben tartalmazza.
Az (1) bekezdés a) pontja minden olyan magatartást büntetni rendel, amely az egyedi
azonosító jel eredetiségén, elhelyezésén, meglétén változtat. Eltávolítás alatt többek között az
egyedi azonosító jelek (rendszám, motorszám stb.) leszerelését, kireszelését, kimarását,
kivágását, szám átütését értjük A b) pont a hamis, hamisított, eltávolított azonosító jelű dolog
megszerzését, felhasználását, az ilyen dologról való rendelkezést rendeli büntetni. A Javaslat
a hatályos szabályokat kiegészíti azzal, hogy a hamis, hamisított vagy eltávolított egyedi
azonosító jelű dolog tényleges felhasználásától elkülönítve a joghatás kiváltására alkalmas
felhasználást a „rendelkezik róla” kitétellel önálló elkövetési magatartásként szabályozza,
amellyel egyértelműsíti, hogy a joghatás kiváltására nem alkalmas felhasználás is büntetendő.
422
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
Minősített esetként határozza meg a Javaslat az üzletszerű, és a bűnszövetségben
történő elkövetést.
a 348. §-hoz
A gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisításának jogi
tárgya komplex, részben a tulajdonjog, a vagyoni érdekek tiszteletben tartásához fűződő
társadalmi érdek, részben pedig a gépjármű kilométer-számláló műszer adatait feltüntető
okiratok hitelességébe vetett közbizalom.
A bűncselekmény minden elkövetési magatartása tevőleges: a közúti gépjármű
kilométer-számláló műszere által jelzett érték meghamisítása, illetve e műszer működésének
megakadályozása. A kilométerszámláló-műszer által jelzett érték meghamisításán azt értjük,
hogy az elkövető a műszer rendeltetésszerű működése folyamán mért és jelzett értéket - a
gépjármű valóságos futásteljesítményétől eltérő értékre - változtatja meg, akár úgy, hogy a
mérőműszer működését mechanikai vagy elektronikai-számítástechnikai úton, módszerrel
vagy eszközzel (rá gyakorolt behatással) módosítja, akár pedig úgy, hogy a gépjármű
futásteljesítményének mérését végző - a kilométer-számláló műszer számára értékelhető
adatokat szolgáltató - műszaki rendszer egyes részeiben vagy egészében alkalmaz olyan
műszaki megoldást, amely a rendszer működését és ezzel a mérési folyamatot befolyásolja.
A kilométer-számláló műszer működésének megakadályozására minden olyan
tevőleges magatartás alkalmas, amelynek következtében a mérőműszer a gépjármű
futásteljesítményét a továbbiakban már nem méri.
A bűncselekmény nem speciális alanyú, a tettesi cselekvőséget kifejtheti a közúti
gépjármű tulajdonosa, üzembentartója, használója és más személy is, tehát mindazok, akiknek
a gépjármű későbbi magasabb eladási áron való értékesítéséhez közvetlen vagy közvetett
érdekük fűződik. Amennyiben a mérőműszer manipulációját vagy a mérési folyamat
befolyásolását, illetve a műszer működésének megakadályozását nem a tulajdonos, hanem
annak megbízásából vagyoni haszonszerzés végett más személy (autószerelő, elektronikai
szakember, stb.) végzi, úgy a bűncselekmény tettese a beavatkozást végző személy lesz, az
erre megbízást adó cselekvősége pedig felbujtásként lesz értékelendő.
A tényállás elkövetési tárgya a közúti gépjárművek mechanikus vagy elektronikus
működési elvű kilométer-számláló műszere, illetve a gépjármű futásteljesítményének mérését
végző - a kilométer-számláló műszer számára értékelhető adatokat szolgáltató - műszaki
rendszer, amelyen a kilométer-számláló műszerhez kapcsolt mechanikus vagy elektronikus
érzékelők, jeladók, jelfogók, illetőleg az azokat összekötő vezetékek, továbbá a
működésükhöz szükséges tápfeszültséget biztosító energiaforrások, akkumulátorok értendők.
A tényállás alkalmazásában közúti gépjárművön a 1/1975 (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet
(KRESZ) 1. számú függeléke II. fejezetének b) pontjában felsorolt járművek értendők,
amelyekkel kapcsolatban a 6/1990 (IV. 12) KöHÉM rendelet 93. § (1) bekezdése kötelezővé
teszi minden sík úton önerőből 40 km/óránál nagyobb sebességgel haladni képes gépjármű
kilométer-számláló műszerrel való felszerelését.
A bűncselekmény immateriális, befejezetté válásához nem szükséges eredmény
megvalósulása.
423
A gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása
bűncselekmény kizárólag szándékosan, és célzatos jellegéből fakadóan - ugyanis jogtalan
haszonszerzés érdekében történik - csak egyenes szándékkal követhető el.
A gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása - abban az
esetben, ha mechanikus rendszerű mérőműszerre követik el - a csalás, ha pedig elektronikus
rendszerű mérőműszer az elkövetési tárgy, akkor az információs rendszer felhasználásával
elkövetett csalás bűncselekmény sui generis előkészületi bűncselekménye. Ez utóbbi
minősítést az alapozza meg, hogy a vagyon elleni bűncselekmények fejezetére vonatkozó
értelmező rendelkezés alapján az elektronikus rendszerű kilométer-számláló műszer
büntetőjogi szempontból információs rendszernek tekintendő.
A tényállás szubszidiárius, így megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a
gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása bűncselekmény mellett
(vele látszólagos alaki halmazatban) nem áll súlyosabb büntetési tételű bűncselekmény. Erre
figyelemmel e bűncselekménnyel nem állhat heterogén alaki halmazatban a csalás, az
információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, sőt - bár a közúti közlekedési
igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló
326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet 118. § (1) bekezdése a közlekedési igazgatási hatóság
számára kötelezővé teszi a jármű kilométer-számláló műszer állásának a gépjármű-
nyilvántartásba való bejegyzését - a közokirat-hamisítás bűntette sem.
a 349. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya komplex, egyrészt a termőfölddel kapcsolatos
szerződések valóságtartalmába vetett közbizalom, másrészt a magyar termőföld védelme.
Az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény alanya általános, de az szükségképpen többes
elkövetést takar. A (2) bekezdés alanya speciális, ezen alapesetet csak ügyvéd vagy közjegyző
követheti el.
A termőföld fogalma tekintetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a)
pontja szerinti fogalom jön figyelembe, amely szerint termőföld az a földrészlet, amelyet a
település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő
(gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.
A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a dologi jogok közül a termőföld
tulajdonjogának megszerzése, valamint a termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog és
használat jogának alapítása tiltott, illetve korlátozott meghatározott személyi kör számára.
Ezek a tilalmak magánjogilag úgy vannak megfogalmazva, hogy azok a termőföldre
vonatkozó elővásárlási jog, visszavásárlási jog és vételi jog kikötésére is alkalmazhatók.
Termőföldre vonatkozó haszonbérleti vagy használati jog (legyen az akár szívességi
használat vagy bármely más, a termőföld puszta birtoklására lehetőséget biztosító kötelmi
jog) létesítése nem tiltott, nem semmis, ezek a cselekmények csak akkor válnak
bűncselekménnyé, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzése, haszonélvezeti jogának vagy
a termőföldre vonatkozó használat jogának alapítása céljából az erre vonatkozó tilalmat
kijátszva kötnek ilyen szerződést.
424
A „semmis szerződés” alatt minden olyan szerződést érteni kell, ami a polgári jog
szabályai szerint semmisnek minősül.
A (2) bekezdés szerinti elkövetési magatartás az ügyvéd vagy közjegyző általi
közreműködés. A bűncselekmény az (1) és a (2) bekezdés esetében is csak szándékosan
követhető el, az (1) bekezdés esetében pedig - utalva itt a célzatos elkövetésre -csak az
egyenes szándékkal történő elkövetés jöhet szóba. Az elkövetési magatartás tanúsításával a
bűncselekmény befejezetté válik.
Korlátlanul enyhíthető annak az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a
büntetése, aki a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak
bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja. Mint ahogyan a normaszövegből egyértelműen
kiderül, a korlátlan enyhítés lehetősége nem vonatkozik a tényállásban megfogalmazott
szerződés megkötésében közreműködő ügyvédre és közjegyzőre.
a XXXIV. Fejezethez
(a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények)
A fejezet alá tartozó bűncselekmények:
-	a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári
kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,
-	egyesülési joggal visszaélés,
-	közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése,
-	embercsempészés,
-	jogellenes tartózkodás elősegítése,
-	családi kapcsolatok létesítésével visszaélés,
-	harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása,
-	műemlék vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgy megrongálása,
-	védett kulturális javakkal visszaélés,
-	veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése,
-	tiltott szerencsejáték szervezése,
-	járványügyi szabályszegés,
-	géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése.
a 350. §-hoz
A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári
kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény legutóbb 2012. január 1-jével módosult, a
Javaslat ezt egy rendelkezés tekintetében egészíti ki.
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 54. §-a szerint a jelöltnek
nyilatkoznia kell arról, hogy
-	a nemzetiség képviseletét vállalja,
-	a választást megelőző tíz évben általános vagy időközi nemzetiségi önkormányzati
választás során nem volt más nemzetiség önkormányzatának jelöltje, és
-	a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.
425
A gyakorlatban előfordulnak hamis, valótlan tartalmú jelölti nyilatkozatok (ti. ajelölt
a nyilvántartás szerint korábban más nemzetiség önkormányzatának jelöltje volt), amely
visszaéléssel szemben nem volt adott a büntetőjogi fellépés lehetősége. Mivel az ilyen
magatartás a nemzetiségi választás rendjét, tekintélyét sérti, indokolt az ilyen visszaélésekkel
szembeni fellépés. A Javaslat ennek lehetőségét teremti meg.
a 351. §-hoz
Az egyesülési joggal visszaélés tényállása nem igényelt nagyobb változtatást. A
tényállás a bíróság által feloszlatott egyesület vezetését, a köznyugalom megzavarására
alkalmas módon az abban való részvételt, valamint a feloszlatott egyesület működésének
támogatását rendeli büntetni.
a 352. §-hoz
A közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő
tevékenység jogosulatlan végzése eléri a társadalomra veszélyesség olyan fokát, amely már
büntetőjogi fellépést igényel, ezért annak büntethetőségét a Javaslat fenntartja. A Javaslat erre
tekintettel két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli fenyegetni azt, aki a közbiztonság,
közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez.
a 353. §-hoz
Az embercsempészés bűncselekménye csak szándékosan követhető el, elkövetője
bárki lehet.
Az embercsempészés elkövetési magatartása fogalmilag bűnsegély, amely sui generis
bűncselekményként jelenik meg a Btk.-ban.
Az embercsempészés minősített esete a vagyoni haszonszerzés végett történő
elkövetés, illetőleg az államhatár átlépéséhez több embernek történő segítségnyújtás, ezen
túlmenően a hatályos Btk.-ban szereplő minősített eseteken kívül a Javaslat büntetni rendeli a
felfegyverkezve és a bűnszövetségben történő elkövetést is.
Büntetendő a cselekmény előkészülete is, valamint embercsempészés esetén
kitiltásnak is helye van.
a 354. §-hoz
A jogellenes tartózkodás elősegítése tényállásának kisebb újrastruktúrálására került sor
a könnyebb értelmezés érdekében. A (2) bekezdésben meghatározott külföldi személy alatt a
nem magyar állampolgár, valamint a hontalan személy értendő.
A bűncselekményt a Javaslat továbbra is szubszidiárius bűncselekményként határozza
meg.
a 355. §-hoz
Az utóbbi időben jelentős számú alkalommal merült fel, hogy magyar állampolgár
harmadik országbeli személlyel történő házasságkötésére, illetve ilyen személyek között a
426
családi kapcsolat létesítésére kizárólag a Magyarországon tartózkodás joga és az ehhez
kapcsolódó egyéb jogosultságok megszerzése érdekében került sor. A házasságkötéssel
szerzett státusszal a külföldiek legalizálni próbálják tartózkodásukat az Európai Unió
területén, a megszerzett jogosultsággal szabadabban utazhatnak az Európai Unió más
tagállamaiba, amely fokozott biztonsági kockázatot jelenthet. Egyre gyakoribbá válik az is,
hogy a magyarországi státuszszerzés érdekében harmadik országbeli állampolgárok velük
rokoni kapcsolatban nem álló gyermekkel kapcsolatban tesznek teljes hatályú apai elismerő
nyilatkozatot.
Az illegális migráció a társadalomra kiemelten veszélyes, az ilyen visszaélésekkel
szembeni eredményes fellépés a büntetőjog eszközeitől várható, ezért vált indokolttá a családi
kapcsolatok létesítésével történő visszaélés tényállás megalkotása.
A bűncselekményt azok a tizennyolc éven felüli személyek követhetik el, akik
tartózkodási engedély, illetve családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély
kiadása érdekében, anyagi haszonszerzés céljából létesítenek családi kapcsolatot, továbbá az a
szülő is, aki e célokból ad hozzájárulást az apaságot megállapító teljes hatályú apai elismerő
nyilatkozathoz. A családi kapcsolat létesítése a tartózkodási engedély, illetve a családi
együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása (nem megszerzése) érdekében
történik, azaz az ügyeltben anyagi haszonszerzés céljából részt vevő minden személy
büntetőjogi felelősséggel tartozik.
A jogalkotó csak a tizennyolc éven felüli elkövetőket kívánja büntetni, tekintettel arra,
hogy a tizennyolc év alatti személyek házasságkötéséhez gyámhatósági engedély szükséges, a
gyámhatóságtól pedig elvárható, hogy körültekintően járjon el, és érdekházassághoz ne adjon
gyámhatósági engedélyt. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz pedig az anya
hozzájárulására van szükség, így ezekben az esetekben többnyire az anya az, aki az ügyletet
intézi, és abból hasznot húz.
A szervező, illetve egyéb segítői magatartást tanúsító bármilyen állampolgárságú
személyek, azaz akik a bűncselekmény elkövetéséhez segítséget nyújtanak, bűnsegédként
lesznek felelősségre vonhatóak.
A családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés szubszidiárius bűncselekmény.
a 356. §-hoz
Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása bűncselekmény
jogharmonizációs céllal 2012. január 1-jei hatállyal került a Btk.-ba, ennek megtartása a
Javaslatban is indokolt.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-án fogadta el a 2009/52/EK
irányelvet. Az irányelv elsődleges célja az, hogy visszaszorítsa, megakadályozza az illegális
bevándorlást, és e cél megvalósításának eszközéül az illegálisan tartózkodó harmadik
országbeli állampolgárokat foglalkoztatókkal szembeni fellépést határozza meg.
A tényállás megnevezéséből adódóan („Harmadik országbeli állampolgár jogellenes
foglalkoztatása”) egyrészt a Magyarországon jogellenesen tartózkodó - azaz érvényes
tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező - harmadik országbeli állampolgárokat
foglalkoztató munkáltatókat szankcionálja. Másrészt a büntetőjogi tényállás lefedi azokat az
427
esetköröket is, amikor a munkáltató ugyan jogszerűen tartózkodó, azaz érvényes
tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat,
azonban a tartózkodás jogcíme alapján a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenység
folytatására nem jogosult.
Záró részi értelmező rendelkezés szól a harmadik országbeli állampolgár és a
különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételekről, amely visszautal a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltakra.
Értelmező rendelkezés határozza meg azt is, hogy mi tekinthető keresőtevékenység
folytatására jogosító engedélynek, illetőleg azt, hogy mit értünk jelentős szám alatt.
a 357. §-hoz
A Javaslat a műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása tényállásban - az
elkövetési magatartások azonosságára figyelemmel - a műemlék, a védett kulturális javak,
valamint az elkövető tulajdonában álló ingatlanon lévő régészeti lelőhely megrongálását
szabályozza egy tényállásban. Védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté nyilvánított
kulturális javakat is.
Az elkövetési magatartás alapesetben továbbra is a megrongálás, míg a minősített
esetekben a megsemmisítés vagy olyan helyrehozhatatlan károsodás előidézése, amelynek
következtében a műemlék elveszíti műemléki jellegét, vagy a védett kulturális javak körébe
tartozó tárgy, illetve régészeti lelőhely helyrehozhatatlan károsodása következik be.
a 358.§-hoz
A védett kulturális javakkal visszaélés bűncselekmény elkövetési tárgyainak köre
hármas felosztású, úgymint a kulturális javak körébe tartozó védett tárgy, a védett gyűjtemény
és a védett tárgyegyüttes. A védett gyűjtemény és a védett tárgyegyüttes vonatkozásában a
Javaslat az (1) bekezdés a) pontjában büntetni rendeli a hatóság engedélye nélküli, a védettség
alapjául szolgáló tárgyak egységének elidegenítéssel történő megbontását, míg a b) pontban
büntetni rendeli a védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, gyűjtemény vagy tárgyegyüttes
tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztását és így az állam
elővásárlási joga gyakorlásának ellehetetlenítését. Az (1) bekezdés c) pontja a védett
kulturális javak körébe tartozó tárgy, gyűjtemény vagy tárgyegyüttes engedély nélküli vagy a
kiviteli engedély kereteinek túllépésével történő külföldre vitelét rendeli büntetni.
A (2) bekezdés büntetni rendeli a kulturális javak, mint az (1) bekezdésben található
elkövetési tárgyaknál bővebb értelmű elkövetési tárgyak engedély nélkül külföldre juttatását,
ha azok kivitele engedélyhez kötött, továbbá azt is, ha a kiviteli engedély kereteit az elkövető
túllépi.
a 359. §-hoz
A veszélyes ebekre vonatkozó tényállást - értelemszerűen - ki kell teijeszteni a többi
veszélyes állatra is, hiszen ezek az állatok többségében a veszélyes ebnél lényegesen
komolyabb kockázatot jelentenek. Ugyanakkor a veszélyes eb esetében sem indokolt az
országból történő kivitel büntetése, elégséges a behozatalt feltüntetni a tényállásban.
428
Az Ávtv. teljes mértékben külön kezeli a veszélyes állat és a veszélyes eb fogalmát.
Emiatt is külön szakaszban kellett szabályozni a veszélyes állatokra, illetve veszélyes ebekre
vonatkozó, részben azonos elkövetési magatartásokat. A „veszélyes állat” kifejezés alatt nem
szerepelteti a Javaslat külön utalás nélkül a veszélyes ebeket, annak ellenére, hogy
általánosságban természetesen a veszélyes ebek is veszélyes állatnak tekinthetők.
A veszélyes ebekkel kapcsolatos új szabályrendszer szándékosan kiemeli a veszélyes
ebeket a veszélyes állatok köréből. Előkészítés alatt áll az egyes állatvédelmi tárgyú
kormányrendeletek módosításáról szóló tervezet, amelynek elfogadását követően a veszélyes
állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-
FVM-NKOM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet) 7. §-ából és 1. számú
mellékletéből is kikerül a veszélyes ebekre utaló szövegrész. Ezáltal a két terület szabályozása
teljes mértékben kettéválik.
A fentieken túlmenően indokolt volt a Javaslatba beemelni a veszélyes állatokkal
kapcsolatos szabályszegéseket azért is, mivel az Ávtv.-hez és az együttes rendelethez
kapcsolódó szankciós lehetőségek nem bírnak kellő visszatartó erővel. A szakértői becslések
szerint több tízezer, veszélyes kategóriába tartozó állatot tartanak engedély nélkül, a
nyilvántartásba vett egyedek száma elenyésző. Könnyen belátható, hogy ezen állatok
szabálytalan tartása, hacsak például a ragadozó nagymacskákra vagy a méreggel ölő fajokra
gondolunk, közvetlen veszélyt jelent a környezetben élő emberek biztonságára.
A Javaslat a tényálláshoz kapcsolódó értelmező rendelkezések körében tekintettel van
az Ávtv. legutóbbi módosítására, amely kimondja, hogy kizárólag az az eb tekinthető
veszélyesnek, amelyet a hatóság egyedi tulajdonságai alapján veszélyesnek minősített.
a 360. §-hoz
A tiltott szerencsejáték rendszeres szervezése, valamint a rendszeres szervezéshez
történő helyiség biztosítása a hatályos szabályozáshoz képest szigorúbban, bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.
Az elkövetői magatartás akkor tényállásszerű, ha az rendszeresen történik.
Rendszerességen rövidebb időközönkénti elkövetést kell érteni.
Az elkövetéshez helyiség rendelkezésre bocsátása fogalmilag bűnsegédi magatartás,
tettese csak a szervezőtől eltérő személy lehet.
A bűncselekménynek nem tényállási eleme az ellenszolgáltatás nyújtása.
a 361. §-hoz
A rendelkezés a járványügyi szabályszegés törvényi tényállását szabályozza. A
törvényi tényállás háttérjogszabályait igazgatási szabályok képezik.
Az a) pontban foglalt rendelkezés azt rendeli büntetni, aki a zárlati kötelezettség alá
tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt
járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi. A
járványügyre vonatkozó rendelkezéseket az Eütv. III. Fejezetének 6. Címe az 56. §-tól
kezdődően tartalmazza.
429
A szabályszegés tevékenységgel és mulasztással is megvalósítható.
A b) pontban szereplő törvényi tényállás elkövetési magatartása a járvány idején az
elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak
megszegése.
A c) pontban található rendelkezés a fertőző állatbetegségek vagy a növényeket
pusztító veszélyes kártevők be- és kihurcolásának vagy terjedésének megakadályozása vagy
előfordulásának megakadályozása végett elrendelt zárlat, egyéb korlátozás vagy felügyelet
szabályainak megszegését rendeli büntetni. E rendelkezés kereteit az élelmiszerláncról és
hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szabályai töltik ki tartalommal.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, a törvényi tényállást kitöltő
igazgatási szabályok megszegésével válik befejezetté.
A Javaslat a cselekmény tárgyi súlyával összhangban elzárással rendeli büntetni a
járványügyi szabályszegést.
a 362. §-hoz
A géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség
megszegése bűncselekmény törvényi tényállása új bűncselekményként került
megfogalmazásra a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények körében, összhangban
Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal, miszerint a testi és lelki
egészséghez való ,jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől
mentes mezőgazdasággal, (...) segíti elő.”
A tényállás kerettényállás, az azt kitöltő két jogszabály a géntechnológiai
tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Géntv.), valamint a
növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba
hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.).
A bűncselekmény alanya általános, azt bárki elkövetheti.
A géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyaga fogalmának
meghatározása tekintetében a Vetőmagtv. 2. § 20. pontja szerinti meghatározás az irányadó.
Eszerint a szaporítóanyag a vetőmag, a vegetatív szaporító alapanyag, valamint az ültetési
anyag. A Géntv. 2. § b) pontja szerint géntechnológiával módosított szervezet pedig az olyan
természetes szervezet, amelyben a génállomány géntechnológiai módosítás által változott
meg, ideértve ennek a szervezetnek a módosítás következtében kialakult tulajdonságot
továbbvivő utódait.
Elkövetési magatartások az Európai Unióban engedéllyel nem rendelkező
géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyaga esetében az ország területére
jogellenesen történő behozatal, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal, valamint a környezetbe
kijuttatás, a termesztési célú felhasználásra ki nem terjedő engedéllyel rendelkező
géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyaga esetében a környezetbe történő
jogellenes kijuttatás, valamint a termesztési célú engedéllyel rendelkező géntechnológiával
módosított növényfajta szaporítóanyaga vonatkozásában a védzáradéki eljárás időtartamára
430
biztonsági intézkedésként elrendelt behozatali, előállítási, tárolási, szállítási, forgalomba
hozatali, felhasználási tilalom megszegése.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
a 363. §-hoz
A 363. § rendelkezik arról, hogy egyes közigazgatás rendje elleni bűncselekmények
esetén (embercsempészés, tiltott szerencsejáték szervezése) kitiltásnak is helye van.
a XXXV. Fejezethez
(a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények)
A hatályos Btk. XVIII fejezete a vagyon elleni bűncselekményeket tartalmazza. A
Javaslat ezeket a tényállásokat - tekintettel az elkövetési jellegére, illetve a védett jogi tárgyra
-	három külön fejezetben, a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, az egyéb vagyon
elleni bűncselekmények, és a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények című fejezetekben
helyezi el. E fejezetet az alábbi bűncselekmények alkotják:
-	rablás,
-	kifosztás,
-	zsarolás,
-	önbíráskodás.
a 364. §-hoz
A rendelkezés a rablás törvényi tényállását szabályozza. A rablás a legsúlyosabb
vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, ezért e tényállás szerepel a fejezet elején.
A rablás tényállása a tulajdon viszonyok védelmét szolgálja, és a személyes
szabadságot is védi. A rablás elkövetési tárgya értékkel bíró, az elkövető számára idegen ingó
dolog lehet.
A rablás három féle elkövetési magatartással valósítható meg: erőszakkal, avagy élet,
vagy test épség elleni közvetlen fenyegetéssel, öntudatlan, vagy védekezés képtelen állapotba
helyezéssel, a tetten ért tolvaj által erőszak, avagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen
fenyegetés alkalmazásával a lopott dolog megtartása végett.
A rablás esetében az erőszaknak lenyűgözőnek, akaratot megtörőnek kell lennie. Nem
szükséges, hogy az erőszak, vagy az élet, testi épség elleni fenyegetés a sértett személy ellen
irányuljon, tehát azon személy ellen, akitől az elkövető a dolgot elveszi. Azonban a harmadik
személy csak olyan lehet, aki a helyszínen jelen van.
A fenyegetésnek az erőszakhoz hasonlóan ugyancsak akaratbénítónak kell lennie. Az
erőszak azonnali kilátásba helyezését jelenti és szintén csak a helyszínen jelenlévő személy
ellen irányulhat.
Az erőszakot és a fenyegetést az elkövetőnek annak érdekében kell alkalmaznia, hogy
az idegen dolgot elvegye.
431
A rablás öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezéssel is elkövethető.
Az elkövetési magatartásnak ez a fordulata csak a sértett ellen irányulhat. Öntudatlan az az
állapot, amelyben a személy valamely pszichikai ok folytán nincs abban a helyzetben, hogy
önálló akarata legyen. Éppen ezért ellenállást sem tud kifejteni a támadással szemben.
A rablás megállapításához az szükséges, hogy ezt az öntudatlan állapotot az elkövető
idézze elő aktív magatartásával.
Az elkövetőnek az elkövetési magatartásokat a dolog eltulajdonítása végett kell
kifejtenie. Mindazon esetekben, amikor az elkövető erőszakkal, vagy a minősített
fenyegetéssel úgy menekül el a helyszínről, hogy a lopott dolgot is magával viszi, akkor
rablást követ el. Ebben az esetben az erőszak, avagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen
fenyegetés alkalmazása a dolog elvételét követően történik a dolog megtartása érdekében.
A rablás a célzatra figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el.
A rablás bármelyik elkövetési magatartását tettesként bárki elkövetheti.
A rablás akkor befejezett, ha a dolog elvétele megtörtént. A rablás kísérleti szakban
marad, amennyiben az erőszak, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés
alkalmazása megtörtént, de a dolog elvétele nem következett be.
A Javaslat a mára meglehetősen bonyolulttá vált tényállás minősített eseteinek
szabályozását igyekszik egyszerűsíteni, átláthatóbbá tenni, ezzel mintegy visszatérve a 2009.
augusztus 9-ét megelőző szabályozáshoz. A minősített esetek között alapvető változás, hogy a
fegyveres elkövetés is a felfegyverkezve elkövetéssel azonos büntetési tétellel büntetendővé
válik. így látszólag enyhült a fegyveresen elkövetett rablás büntetési tétele, azonban az
általános részi változások (középmértékű büntetés kiszabási elv bevezetése) közel hasonló
mértékű büntetés kiszabását teszik lehetővé. Ezzel párhuzamosan a Javaslat megszünteti a
Btk. büntetési rendszerétől idegen, a hatályos szabályozás szerint (5) bekezdésben
szabályozott, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő eseteket.
Továbbra is minősített esetként határozza meg a Javaslat a hivatalos személy, külföldi
hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy ellen, hivatalos eljárása, illetve feladata
teljesítése során, fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan történő elkövetést, amely
további vagylagos minősítő körülményként kiegészül a bűnszövetségben történő elkövetéssel.
A Javaslat ugyanakkor elhagyja a minősített esetek köréből az említett személyek sérelmére
jelentős értékre elkövetett rablást. A Javaslat a legsúlyosabb minősített esetek között
szabályozza a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre történő elkövetést, és a jelentős
értékre fegyveresen elkövetett rablás mellett a jelentős értékre felfegyverkezve, csoportosan
vagy bűnszövetségben történő elkövetést is.
a 365. §-hoz
A rendelkezés a kifosztás törvényi tényállását szabályozza. A kifosztás védett jogi
tárgya a tulajdonjog és a cselekvési szabadság. Az elkövetési tárgya az elkövető számára
idegen, értékkel bíró ingó dolog.
432
A kifosztás elkövetési magatartásai: másnak lerészegítése vagy bódult állapotának
előidézése lopási céllal, az elkövető által elkövetett más erőszakos jellegű bűncselekmény
hatása alatti dologelvétel, a védekezésre képtelen állapot kihasználásával történő elvétel.
A lerészegítés a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásra való ösztönzését jelenti,
amelynek eredményeként a sértett ittas állapotba kerül, s ezáltal a dolgának az eltulajdonítását
nem tudja megakadályozni, holott ez józan állapotban lehetséges volna. A bódult állapot
szintén olyan állapot előidézést jelenti, amelynek következtében a sértett nem tudja
megakadályozni a dolga elvételét.
A kifosztás ezen fordulata célzatos bűncselekmény.
Az elkövető által más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, avagy élet
vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés esetében a fenyegetés hatása alatt akkor áll a
sértett, ha nem képes - akár pszichikai, akár fizikai okból - megakadályozni a dolog elvételét.
A védekezésre képtelen állapot kihasználásával történő elvétel esetében a sértett védekezésre
képtelen állapotát nem a tettes idézi elő, vagy ha ő okozza, azt nem a jogtalan eltulajdonítás
érdekében teszi.
A kifosztást tettesként bárki elkövetheti.
A Javaslat a kifosztás alapesete büntetési tételének alsó határát egy évre emeli fel.
a 366. §-hoz
A rendelkezés a zsarolás törvényi tényállását szabályozza. A zsarolás jogi tárgya a
vagyoni jog, illetve az ember személyes szabadsága.
A vagyoni jogok vonatkozhatnak mind aktív, mind passzív vagyonra, azaz vagyoni
követelésre, tartozás elengedésére, vagyoni kötelezettség vállalására, ingó dologra, ingatlanra.
Ha az elkövető a sértettet dolog átadására kényszeríti, ez a cselekmény akkor minősíthető
zsarolásnak, ha az erőszak nem lenyűgöző erejű, a fenyegetés nem közvetlen vagy nem élet,
testi épség ellen irányul. Nem szükséges, hogy az elkövető a saját érdekében kényszerítse a
sértettet valaminek megtételére, nem tevésre vagy tűrésre.
Az erőszakkal megvalósított kényszerítés esetében elegendő, ha az erőszak az akaratot
hajlítja, korlátozza. A fenyegetésnek nem kell közvetlenül élet vagy testi épség ellen
irányulnia, elegendő, ha alkalmas komoly félelem kiváltására.
A zsarolás célzatos bűncselekmény. Az elkövetési magatartás célja jogtalan haszon
szerzése. Jogtalan haszonszerzési célzat hiányában nem állapítható meg a zsarolás.
A Javaslat a zsarolás eredményeként a vagyoni hátrányt kívánja meg, mivel a
vagyonban beálló értékcsökkenésen túl elképzelhető az is, hogy a bűncselekmény révén a
sértett a várható vagyoni előnytől esik el, (pl. arra kényszerítik, hogy olyan nyilatkozatot
tegyen, amellyel erről lemond).
A zsarolást tettesként bárki elkövetheti.
433
A zsarolás akkor befejezett, ha vagyoni hátrány keletkezik. Amennyiben az erőszak
vagy a fenyegetés alkalmazása megtörtént, de az eredmény nem következett be, csak a
zsarolás kísérlete állapítható meg.
a 367. §-hoz
A Javaslat az önbíráskodás törvényi tényállását e fejezetben szabályozza, mivel a
védett jogi tárgya elsősorban a vagyoni viszonyok fennálló rendje.
Az elkövetési magatartás a személy elleni erőszakkal vagy fenyegetéssel valaminek a
tevésére, nem tevésére vagy eltűrésére kényszerítés.
Az önbíráskodás esetében az erőszak lehet akaratot bénító vagy hajlító. Az
önbíráskodás megvalósul akkor is, ha az erőszak közvetlenül dolog ellen irányul, de áttevődik
a személyre.
Az önbíráskodás csak egyenes szándékkal követhető el. A célzat a jogos vagy
jogosnak vélt vagyoni igénynek való érvényszerzés. Jogos vagyoni igény a jogilag elismert és
perben érvényesíthető igény. Jogosnak vélt igény esetében az elkövető tévedésben van abban
a tekintetben, hogy igénye jogos, azonban az valójában nem is létezik, jogalapja vitatott,
jogilag nem elismert vagy peres úton nem érvényesíthető. Csak a vagyoni igény érvényesítése
tényállásszerű. Más esetben kényszerítés bűntettének vagy egyéb bűncselekmény
megállapításának lehet helye.
Nemcsak a saját igény érvényesítése büntetendő. így a bűncselekményt tettesként
bárki - és nem csak a vagyoni igény érintettje - elkövetheti. A cselekmény a kényszerített
személy által tanúsított, az elkövető által kívánt magatartással válik befejezetté, azt
megelőzően csak kísérlet állapítható meg.
A Javaslat minősített esetként iktatja be a csoportos elkövetést.
A Javaslat büntethetőséget kizáró okot állapít meg mindazon esetekben, amelyekben a
jog önhatalmú fellépést enged meg, így a birtokvédelem körében.
a 368. §-hoz
Az értelmező rendelkezés a különös visszaesés szempontjából valamennyi vagyon
elleni és vagyon elleni erőszakos bűncselekményt hasonló jellegűnek nyilvánítja.
a XXXVI. Fejezethez
(A vagyon elleni bűncselekmények)
A hatályos Btk. XVIII. fejezete a vagyon elleni bűncselekményeket tartalmazza. A
Javaslat ezeket a tényállásokat - tekintettel az elkövetési jellegére, illetve a védett jogi tárgyra
-	három külön fejezetben, a - személy elleni erőszakkal elkövethető -vagyon elleni erőszakos
bűncselekmények, az egyéb vagyon elleni bűncselekmények és a szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmények című fejezetekben helyezi el. A vagyon elleni bűncselekményekről szóló
fejezetből a hitelsértés bűncselekménye átkerül a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények
közzé, mivel annak védett jogi tárgya nem elsősorban a vagyoni viszonyok rendje. A Javaslat
elhagyja a vásárlók megkárosítása bűncselekményt. A dekriminalizáció indoka az, hogy ez a
434
magatartás kellően szankcionálható szabálysértésként és fogyasztóvédelmi eszközökkel.
Egyebekben a fejezet nem változtat a bűncselekmények sorrendjén. E fejezetet az alábbi
bűncselekmények alkotják:
-	lopás,
-	rongálás,
-	sikkasztás,
-	csalás,
-	gazdasági csalás,
-	információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás,
-	hűtlen kezelés,
-	hanyag kezelés,
-	jogtalan elsajátítás,
-	orgazdaság,
-	jármű önkényes elvétele,
-	uzsora-bűncselekmény.
a 369. §-hoz
A rendelkezés a lopás törvényi tényállását szabályozza. A lopás jogi tárgya a
tulajdonjog, illetve az adott birtokállapot. A bűncselekmény elkövetési tárgya értékkel bíró,
idegen ingó dolog lehet.
Az elkövetési magatartásra tekintettel ingatlan a lopás esetében nem lehet elkövetési
tárgy. Dolognak tekintendő a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia, valamint
a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat is, amely a benne tanúsított vagyoni érték
vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában
kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának-biztosítja.
A dolognak az elkövető számára idegennek kell lennie, másnak a tulajdonában, vagy
birtokában kell állnia. A közös tulajdonban lévő ingó dolog nem idegen az elkövető számára,
és ezáltal a lopás elkövetési tárgya sem lehet. Az uratlan dolog nem minősül az elkövető
számára idegen dolognak. A tulajdonjogról való lemondás szándéka nélkül elhagyott dolog
azonban a lopás elkövetési tárgya lehet.
A lopás elkövetési magatartása az elvétel. Az elvétel történhet akár a tulajdonostól,
akár a birtokostól, e személyek azonban nem lehetnek azonosak az elkövetővel. Az elvétel a
korábbi birtokállapot megszüntetését és új birtokállapot létrehozatalát jelenti.
A bűncselekmény a célzatra figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el. Az
eltulajdonítás a tulajdonjog gyakorlását jelenti. Az eltulajdonításnak jogtalannak kell lennie.
Jogtalannak abban az esetben minősül a cselekmény, ha az elvételre sem jogszabály, sem az
erre jogosult nem hatalmazza fel az elkövetőt.
A lopást tettesként bárki elkövetheti, kivéve a dolog tulajdonosát, vagy birtokosát. A
lopás az elkövetési magatartás tanúsításával befejezett.
A Javaslat egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a lopás minősített eseteinek szabályozását.
A Javaslat a kulturális javak közül csak a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyakat
435
kívánja fokozott védelemben részesíteni. A Javaslat minősített esetként szabályozza a
régészeti leletre történő elkövetést. A régészeti lelet külön nevesítése azért indokolt, mert a
védett kulturális javak fogalomköre a régészeti örökségnek csak a közgyűjteményben
elhelyezett elemeire terjed ki. Indokolt azonban a fokozott büntetőjogi védelem megteremtése
az olyan régészeti lelet esetében is, amely már nem a régészeti lelőhelyen található és amelyet
még nem helyeztek el közgyűjteményben. A védett kulturális javak és a régészeti lelet
fogalmával kapcsolatban a háttérjogszabályt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi
LXIV. törvény képezi. A Javaslat a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat a vallási
tisztelet tárgyának, a nemesfém ötvözetét és a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a
nemesfém fogalma alá vonja. A holtesten lévő tárgyra elkövetett lopás minősített esetet képez
akkor is, ha a holttest nem temetőben vagy temetkezési emlékhelyen található. A cselekmény
elszaporodottságára figyelemmel a Javaslat a zsebtolvajlást nem kizárólag a szabálysértési
értékre elkövetett cselekményt bűncselekménnyé felminősítő körülményként szabályozza. A
Javaslat értelmében súlyosabban minősül a lopás, ha zsebtolvajlás útján kisebb értékre,
nagyobb értékre, jelentős értékre vagy különösen nagy értékre követik el.
A dolog elleni erőszakkal történő elkövetésbe beleértendő az is, ha a dolog
eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül
eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik.
a 370. §-hoz
A rendelkezés a rongálás törvényi tényállását szabályozza. A rongálás jogi tárgya a
tulajdonjogjog. Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen, értékkel bíró ingó vagy
ingatlan vagyontárgy lehet. A műemlék vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgy
kivételével a saját vagyontárgy megrongálása nem valósít meg bűncselekményt.
Az elkövetési magatartás a megrongálás, illetve a megsemmisítés. A megrongálás
fogalma a dolog állagának olyan károsítását jelenti, amelynek következtében a vagyontárgy
értékcsökkenést szenved. A bűncselekmény megállapításához nem szükséges, hogy a
vagyontárgy használhatósága megszűnjön vagy korlátozottá váljon. A megsemmisítés
következtében a vagyontárgy eredeti állapotába nem állítható helyre.
A rongálás materiális bűncselekmény. Akkor befejezett, ha az eredmény, a kár
bekövetkezik.
A megsemmisítéssel megvalósított rongálás esetén a kár összege megegyezik a
vagyontárgynak az elkövetéskori kiskereskedelmi értékével. A megrongálás esetében a kár az
a költség, amely a dolog eredetei állapotának helyreállításához szükséges.
A rongálásnak szándékos bűncselekmény. A bűncselekményt tettesként bárki
elkövetheti.
A Javaslat egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a rongálás minősített eseteinek
szabályozását. A Javaslat a védett kulturális örökségi elemekre elkövetett rongálást rendeli
büntetni a minősített esetek egyikeként. A Javaslat minősített esetként szabályozza a régészeti
leletre történő elkövetést. A régészeti lelet külön nevesítése azért indokolt, mert a védett
kulturális javak fogalomköre a régészeti örökségnek csak a közgyűjteményben elhelyezett
elemeire teljed ki. Indokolt azonban a fokozott büntetőjogi védelem megteremtése az olyan
régészeti lelet esetében is, amely már nem a régészeti lelőhelyen található, és amelyet még
436
nem helyeztek el közgyűjteményben. A védett kulturális örökségi elemek fogalmával
kapcsolatos háttérjogszabályt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
képezi. A Javaslat a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat a vallási tisztelet tárgyának
fogalma alá vonja.
A Javaslat minősített esetek köréből elhagyja a nemesfémre, nemesfém ötvözetre vagy
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra történő elkövetést, mivel ezek nem jellemző
elkövetési tárgyak e bűncselekmény esetében.
A Javaslat az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXI.
törvénnyel bevezetett fogalom-meghatározással egyezően állapítja meg a falfirka fogalmát.
a 371. §-hoz
A rendelkezés a sikkasztás törvényi tényállását szabályozza. E bűncselekmény jogi
tárgya a tulajdonviszonyok rendje.
A sikkasztásnál az elkövető jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába, miután azt
rábízták. A sikkasztás kizárólag a tulajdont sértheti, tekintve, hogy a dolgot az elkövető
birtokába adták, rábízták. A 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat szerint a sikkasztás
elkövetési tárgya mind az eltulajdonítás, mind pedig a sajátjakénti rendelkezés elkövetési
magatartást illetően kizárólag ingó dolog lehet.
A sikkasztást kizárólag a más által az elkövetőre bízott idegen dologra nézve lehet
elkövetni, ha a dolog közös tulajdonban van, a sikkasztás e dologra nézve nem követhető el.
A rábízás a dolog birtokba adását jelenti, amelynek jogcíme közömbös. Ez lehet akár
áruszállítás, gazdálkodás, használat, kezelés, gondozás, vagy személyes őrizet. Ugyancsak
közömbös a sikkasztás szempontjából a rábízás időtartama. Az történhet igen rövid időre is.
A sikkasztás elkövetési magatartása a dolog jogtalan eltulajdonítása, illetőleg a
dologgal való sajátjakénti rendelkezés.
Az eltulajdonítás lényegében a tulajdoni állapot megváltoztatását jelenti, az eredeti
tulajdonállapot megszüntetését és egy új létrehozását. Az eltulajdonításnak jogtalannak kell
lennie, ami azt jelenti, hogy azt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem engedi meg.
A sajátjaként rendelkezés lényegileg különbözik a jogtalan eltulajdonítástól. Ez az
elkövetői magatartás azt jelenti, hogy a terhelt a jogosult személy engedélye nélkül időlegesen
tanúsít olyan magatartást, amelyre csak a tulajdonos, vagy annak hozzájárulásával más lenne
jogosult.
A sikkasztás csak szándékosan követhető el.
A bűncselekményt tettesként és társtettesként csak olyan személy követheti el, akire a
dolgot rábízták.
A Javaslat a kulturális javak közül csak a védett kulturális javak körébe tartozó
tárgyakat kívánja fokozott védelemben részesíteni. A Javaslat minősített esetként szabályozza
a régészeti leletre történő elkövetést. A régészeti lelet külön nevesítése azért indokolt, mert a
437
védett kulturális javak fogalomköre a régészeti örökségnek csak a közgyűjteményben
elhelyezett elemeire terjed ki. Indokolt azonban a fokozott büntetőjogi védelem megteremtése
az olyan régészeti lelet esetében is, amely már nem a régészeti lelőhelyen található és amelyet
még nem helyeztek el közgyűjteményben. A védett kulturális javak és a régészeti lelet
fogalmával kapcsolatban a háttérjogszabályt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi
LXIV. törvény képezi.
a 372. §-hoz
A rendelkezés a csalás törvényi tényállását szabályozza. A csalás jogi tárgya vagyoni
jogviszonyok fennálló rendje.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás. A
tévedésbe ejtés esetén az elkövető idézi elő a téves képzeteket a valóság tekintetében. A
bűncselekmény megvalósulásához nincs szükség arra, hogy a tévedésbe ejtés fondorlatos
legyen.
A csalás másik elkövetési magatartása a tévedésben tartás. Ebben az esetben az
elkövetőnek nincs szerepe a tévedés kialakulásában, de a sértett tévedését felismerve
kihasználja azt.
A Javaslat a csalás vonatkozásában az eredményt továbbra is kárként határozza meg.
A bűncselekmény megvalósulásához az elkövetési magatartás és az eredmény között okozati
összefüggésnek kell fennállnia.
Az elkövetői magatartás mindkét fordulata a jogtalan haszonszerzési célzatra
figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el. A csalást tettesként bárki elkövetheti.
A csalás a kár bekövetkeztével befejezetté válik.
A Javaslat bővíti a csalás minősített eseteinek körét: súlyosabb büntetést von maga
után, ha a szabálysértési értékhatárra elkövetett csalást jótékony célú adománygyűjtésnek
álcázva követik el. Az adomány nemcsak a pénzadományt, hanem a tárgyadományt is
magában foglalja.
A gyakorlatban problémát okozott azon csalásszerű magatartások megítélése, ahol a
kár valamely igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként merült fel (pl. szállodai szoba fizetés
nélküli igénybe vétele, fizetés nélküli lakásbérlések). Erre figyelemmel a Javaslat kifejezetten
kiterjeszti a kár fogalmát az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének haszonszerzési célból,
megtévesztéssel történő meg nem fizetésének eseteire is. Ezáltal büntethetővé válnak azok a
cselekmények, amelyek a csalás tényállási elemeit megvalósítják, azonban az eredmény nem
kifejezetten kárként, hanem összegszerűen meghatározható elmaradt vagyoni előnyként
jelenik meg.
a 373. §-hoz
A rendelkezés a gazdasági csalás törvényi tényállását szabályozza. A gyakorlatban több
ízben fordult elő az, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan
tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes
személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható, holott
438
magát a gazdasági társaságot, illetve annak szerveit tévedésbe ejtették. A hűtlen kezelés
törvényi tényállása nem értékeli e cselekmények legfőbb jellegzetességét, azaz a megtévesztő
magatartást. Ugyanakkor e cselekményeknél a büntetőjogi megítélés szempontjából kevésbé
releváns az, hogy az elkövetőre rá van-e bízva a vagyon és megállapítható-e a
kötelességszegés.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a színlelt gazdasági tevékenység végzésében
megnyilvánuló megtévesztő jellegű magatartás.
A gazdasági csalás a jogtalan haszonszerzési célzatra figyelemmel csak egyenes
szándékkal követhető el.
A bűncselekmény az eredmény, azaz a vagyoni hátrány bekövetkeztével válik
befejezetté.
A cselekmény csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha a vagyoni hártrány meghaladja a
kisebb érték alsó határát. Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha nagyobb, jelentős,
különösen nagy vagy különösen jelentős értékre követik el. További minősítő körülmények a
bűnszövetségben történő elkövetés, illetve az üzletszerűség.
a 374. §-hoz
Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás tényállási elemei lényegét
tekintve megfelelnek a hatályos Btk. 300/C. § (3)-(4) bekezdésében foglaltaknak. A
magatartás elkövethető adatbevitellel, adat módosításával, törlésével, hozzáférhetetlenné
tételével, de bármely olyan más művelettel végzésével, amely az információs rendszer
működését befolyásolja. A hatályos szövegben szereplő akadályozás nem pontosan fejezi ki
az üldözendő magatartást, mert az információs rendszer bármilyen jogosulatlan befolyásolása
büntetendő, ha az kárt okoz. A Javaslat ennek megfelelően az egyéb művelettel való
befolyásolást vonja az elkövetési magatartás körébe.
Az információs rendszer felhasználásával elkövetett, kárt okozó magatartások
elsősorban vagyoni érdekeket sértő, csalásszerű magatartások, mindazonáltal ezeket a
csalástól elkülönítetten indokolt szabályozni, hiszen hiányzik a klasszikus értelemben vett
tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A kárt az információs rendszer jogtalan befolyásolása
okozza. A Javaslat ennek megfelelően a vagyon elleni bűncselekmények fejezetében önálló
tényállásként szabályozza az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást.
A Javaslat az információs rendszer jogosulatlan használatát, illetve az információs
rendszer vagy adat megsértését két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Ez utóbbi
szükségszerű eszközcselekménye az információs rendszer felhasználásával elkövetett
csalásnak, így indokolt, hogy a csalási cselekményektől eltérően az alapesetben ennél
súlyosabban, három évig teijedő szabadságvesztéssel legyen fenyegetett. Az elkövetési
értékek ezt követően a csalás minősített eseteihez igazodnak.
A Javaslat információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásként rendeli büntetni
az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalásszerű visszaéléseket
is, mivel ezek szükségszerűen információs rendszer felhasználásával valósulnak meg. Az
elkövetés tárgya az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Ide tartozik minden
olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amelynek felhasználása elektronikus úton,
439
információs rendszer útján történik. A nem elektronikus, hanem papír alapú készpénz-
helyettesítő fizetési eszközökre elkövetett károkozó magatartások nem e tényállás szerint,
hanem csalásnak minősülnek.
Az itt leírt elkövetési magatartás lényegileg megfelel a hatályos Btk. 313/C. §
elkövetési magatartásának: a hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus
készpénz-helyettesítő fizetési eszközök felhasználását, illetve az ezekkel való fizetés
elfogadását rendeli büntetni. A hatályos Btk. a jogosulatlan felhasználás és a fizetés
elfogadása esetében a jogtalan haszonszerzést nem írja elő, de ezen magatartásokat indokolt
egységesen szabályozni, a korábbi megkülönböztetésnek pedig a gyakorlatban nem volt
jelentősége.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
azonos védelemben részesül.
A hatályos Btk-nak megfelelően a Javaslat a bűncselekmény körébe vonja a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő kincstári kártyát és fizetésre alkalmas
kereskedelmi kártyákat, valamint a külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési
eszközöket.
a 375. §-hoz
A rendelkezés a hűtlen kezelés törvényi tényállását szabályozza. A hűtlen kezelés jogi
tárgya a sértettnek az az érdeke, hogy a más által történő vagyonkezelés során ne szenvedjen
vagyoni hátrányt.
A bűncselekmény tárgya az olyan idegen ingó vagy ingatlan vagyon, amely nincs sem
az elkövető tulajdonában, sem az elkövető birtokában. A vagyonkezelés a vagyonnal való
gazdálkodást jelenti.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a vagyonkezelési kötelesség megszegése.
Ezt meghatározhatja jogszabály, belső szabályzat, munkaköri leírás, szerződés. A
kötelességszegés mind tevéssel, mind mulasztással elkövethető.
A hűtlen kezelés materiális bűncselekmény, befejezetté válásához az szükséges, hogy
vagyoni hátrány következzen be. Az elkövetési magatartás és az eredmény között okozati
összefüggésnek kell fennállnia. A vagyoni hátrány fogalmába a kár mellett az elmaradt
haszon is beletartozik.
A bűncselekmény egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. Az elkövetőnek
tudnia kell, hogy őt milyen vagyonkezelési kötelezettség terheli és felismeri, hogy
magatartása következtében vagyoni hátrány keletkezhet, amelynek bekövetkezését kívánja,
vagy abba legalább belenyugszik.
A hűtlen kezelést tettesként csak az a személy követheti el, akit a vagyon kezelésével
megbíztak.
A Javaslat a fokozott bizalmi viszonyra figyelemmel a hűtlen kezelés minősített
eseteként határozza meg, ha a bűncselekményt gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
440
A gyám vagy gondok által e minőségükben történő elkövetés az értékhatárok szerint
többszörösen is minősülhet. A Javaslat a kisebb vagyoni hátrányt okozó, illetve az említett
személyek által elkövetett hűtlen kezelés büntetési tételének felső határát két évre emeli,
ezáltal a büntetési tételkeretet összhangba hozza az értékhatár szerint minősülő más vagyon
elleni bűncselekményekével.
a 376. §-hoz
A rendelkezés a hanyag kezelés törvényi tényállását szabályozza. A bűncselekmény
jogi tárgya a sértettnek az az érdeke, hogy a más által történő vagyonkezelés vagy
vagyonfelügyelet során ne szenvedjen vagyoni hátrányt. Az elkövetési tárgy kapcsán a hűtlen
kezelésnél kifejtettek irányadók.
A hanyag kezelés esetében az elkövető idegen vagyon kezelésével van megbízva. A
felügyelettel megbízott is az elkövetői körhöz tartozik. A kezelésnek, felügyeletnek törvényen
kell alapulnia. A vagyonkezelés magában foglalja az azzal való gazdálkodást, gyarapítást,
őrzést.
Az elkövetési magatartás a kötelességszegés, illetve a kötelesség elhanyagolása. A
kötelességszegés aktív magatartás is lehet, az elhanyagolás értelemszerűen csak nem tevésben
nyilvánulhat meg.
A hanyag kezelés eredmény-bűncselekmény. A kötelességszegéssel, illetve az
elhanyagolással okozati összefüggésben kell lennie a vagyoni hátránynak.
A kötelességszegés szándékos, az elhanyagolás gondatlan lehet, a hanyag kezelés
eredményét illetően azonban az elkövetőt csakis gondatlanság terhelheti.
A hanyag kezelést tettesként csak az idegen vagyon kezelésével, felügyeletével
megbízott személy követheti el. Tekintettel arra, hogy gondatlan bűncselekményről van szó,
részesi alakzat fogalmilag kizárt.
a 377. §-hoz
A rendelkezés a jogtalan elsajátítás törvényi tényállását szabályozza. A jogtalan
elsajátítás jogi tárgya a tulajdonjog. Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen, értékkel
bíró ingó dolog lehet. Az elkövetési tárgy jellemzője, hogy talált, vagy tévedésből, illetve
véletlenül került az elkövetőhöz.
Talált dolognak az olyan dolog, amelyet a birtokosa elvesztett, tehát a tulajdonos
szándékán kívül került ki a birtokából. Az elveszítésnek oly módon kell történnie, amely
kizárja annak a reális lehetőségét, hogy a tulajdonos ismét a dolog birtokába kerülhessen.
Tévedés esetén a dolog tulajdonosa akaratán kívül juttatja az elkövetőhöz a dolgot.
Véletlenül kerül az elkövető birtokába a dolog, ha az elkövetőnek a birtokbavétel eredetileg
nem állt szándékában.
Az eltulajdonításban megnyilvánuló elkövetési magatartás tevékenységgel, az át nem
adás, illetve a vissza nem adás mulasztással valósítható meg.
441
Az eltulajdonításban testet öltő bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával
befejezett. Az átadás, visszaadás elmulasztásával elkövethető jogtalan elsajátítás tiszta
mulasztásos bűncselekmény.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. A bűncselekményt tettesként
csak az követheti el, aki a dolgot találta, vagy tévedésből, illetve véletlenül jutott a birtokába.
A Javaslat a kulturális javak közül csak a védett kulturális javak körébe tartozó
tárgyakat kívánja fokozott védelemben részesíteni. A Javaslat minősített esetként szabályozza
a régészeti leletre történő elkövetést. A régészeti lelet külön nevesítése azért indokolt, mert a
védett kulturális javak fogalomköre a régészeti örökségnek csak a közgyűjteményben
elhelyezett elemeire terjed ki. Indokolt azonban a fokozott büntetőjogi védelem megteremtése
az olyan régészeti lelet esetében is, amely már nem a régészeti lelőhelyen található és amelyet
még nem helyeztek el közgyűjteményben. A védett kulturális javak és a régészeti lelet
fogalmával kapcsolatban a háttérjogszabályt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi
LXIV. törvény képezi.
a 378. §-hoz
A rendelkezés az orgazdaság törvényi tényállását szabályozza. A bűncselekmény jogi
tárgya a vagyoni viszonyok fennálló rendje.
Az orgazdaság járulékos bűncselekmény, a bűnkapcsolatok egyik fajtája. Az
orgazdaság alapcselekményeinek felsorolása taxatív. Az elkövető csak a más által elkövetett,
meghatározott vagyon elleni bűncselekményből származó dologra, költségvetési csalásból
származó, vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont
termékre követheti el a bűncselekményt.
Az orgazdaság elkövetési magatartásai a megszerzés, az elrejtés és az elidegenítésben
közreműködés. A megszerzés az elkövetési tárgy tényleges birtokba vételét jelenti. Az elrejtés
esetében az orgazda oly módon szerzi meg az elkövetési tárgy feletti rendelkezés lehetőségét,
hogy az elkövetési tárgyat formálisan nem veszi birtokba. Az elidegenítésben közreműködés
az elkövetési tárgy értékesítéséhez történő segítségnyújtás.
Az orgazdaság a vagyoni haszonszerzési célzatra figyelemmel csak egyenes
szándékkal követhető el. Az orgazda cselekedhet a saját, de az alapcselekmény elkövetőjén
kívüli más személy vágyom haszna érdekében is.
Az orgazdaságot tettesként bárki elkövetheti az alapcselekmény elkövetésében
bármilyen minőségben részt vevő személy, illetve a dolog tulajdonosa kivételével.
A bűncselekmény az elkövetési magatartások bármelyikének kifejtésével befejezett.
A Javaslat az áttekinthetőség érdekében külön pontokban szabályozza az orgazdaság
különböző elkövetési tárgyai vonatkozásában megvalósítható elkövetési magatartásokat. A
Javaslat egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a bűncselekmény minősített eseteinek
szabályozását. A védett kulturális örökségi elemekre elkövetett orgazdaságot rendeli büntetni
a minősített esetek egyikeként. A Javaslat minősített esetként szabályozza a régészeti leletre
történő elkövetést. A régészeti lelet külön nevesítése azért indokolt, mert a védett kulturális
javak fogalomköre a régészeti örökségnek csak a közgyűjteményben elhelyezett elemeire
442
terjed ki. Indokolt azonban a fokozott büntetőjogi védelem megteremtése az olyan régészeti
lelet esetében is, amely már nem a régészeti lelőhelyen található és amelyet még nem
helyeztek el közgyűjteményben. A védett kulturális örökségi elemek fogalmával kapcsolatos
háttérjogszabályt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény képezi. A
Javaslat a nemesfém ötvözetét és a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a nemesfém
fogalma alá vonja.
a 379. §-hoz
A rendelkezés a jármű önkényes elvételének törvényi tényállását szabályozza. A jármű
önkényes elvételének jogi tárgya a vagyoni viszonyok védelme.
Elkövetési tárgya az elkövető számára idegen, gépi meghajtású jármű. A gépjármű
olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt.
A bűncselekmény elkövetési magatartása az elvétel, illetve a jogtalan használat. A
jogtalanság azt jelenti, hogy az elkövetési magatartás tanúsítására a jogosult nem hatalmazta
fel az elkövetőt.
A más által elvett jármű jogtalan használatával az valósíthatja meg a bűncselekményt,
aki a jármű elvételében nem vett részt. Ebben az esetben azonban az elkövetőnek tudomással
kell bírnia arról, hogy a jármű használatát neki átengedő személy jogtalanul szerezte meg a
jármű birtokát.
A rábízott jármű jogtalan használata esetében az elkövető jogszerűen birtokolja a
járművet.
A jármű önkényes elvétele kizárólag szándékosan követhető el. E bűncselekmény
esetében hiányzik az eltulajdonítási célzat.
A bűncselekményt tettesként bárki elkövetheti a rábízott jármű használata kivételével.
A jármű önkényes elvétele az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik.
A Javaslat a jármű önkényes elvétele erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni
közvetlen fenyegetéssel, vagy bűnszövetségben történő elkövetéssel megvalósítható
minősített esete büntetési tételének alsó határát egy évre emeli fel.
A Javaslat a következetesség jegyében a fegyveres elkövetés mellett s fel fegyverkezve
elkövetést is súlyosabban minősülő esetként rendeli büntetni.
a 380. §-hoz
A rendelkezés az uzsora-bűncselekmény törvényi tényállását szabályozza. A Javaslat
átveszi az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXXIV.
törvénnyel elvégzett módosításokat.
Az uzsorázás újabb formái olyan jelleget öltöttek magukra, megjelenésükben -
embertelenségük, kizsákmányoló jellegük miatt - olyan súlyos veszélyt jelentenek a
társadalomra, hogy uzsora-bűncselekménykénti minősítésüket függetleníteni kellett attól,
hogy a cselekményt üzletszerűen követik-e el, vagy sem. Példaként hozható fel a
443
kölcsönadással kombinált színlelt adásvételi szerződés aláíratása, mintegy a kölcsön
„biztosítékául”, majd annak érvényesítése. Ez ugyanis önmagában olyan cselekmény, ami
egyszeri elkövetés esetén is súlyos büntetőjogi szankciót kell, hogy maga után vonjon.
Az uzsora-bűncselekmény törvényi tényállása nem használja a szerződés fogalmat,
ehelyett az ennél kevésbé formális megállapodás kifejezésre utal. A megállapodás kifejezés
használatának indoka az, hogy az uzsoratevékenység jellemzően - bár kölcsönügyletek révén
valósul meg az uzsorakölcsönök nyújtása - sok esetben más szerződésnek, vagy
megállapodásnak van álcázva. Amennyiben a tényállás kizárólag a szerződésekre, vagy még
szűkebben, a kölcsönszerződésekre utalna, úgy a - pl. adásvételi célzat nélkül, kvázi
fedezetként eladott vagyontárgyakra, gépjárműre, jószágra vonatkozó - színlelt adásvételi
szerződések, vagy egyéb megállapodások esetén a büntetőbíróságnak kellene a
megállapodások szerződés jellegét, vagy a szerződések színleltségét megállapítani. A törvényi
tényállás alapján azonban elegendő annak bizonyítása, hogy a sértett és az elkövető között
létrejött egy uzsorás elemeket tartalmazó megállapodás.
A másik fél rászorult helyzetének kihasználása fordulattal kapcsolatban a Javaslat a
bíróság megítélésére bízza, hogy az eset körülményeitől függően mely helyzeteket tekint
olyannak, amelynek kihasználása már az uzsora körébe vonható. A tényállás ezért nem
határoz meg konkrét példákat (rossz anyagi helyzet, hiszékenység, alacsonyabb értelmi
képesség, stb.).
A tényállás alapesetének megvalósulásához szükséges továbbá a különösen aránytalan
mértékű ellenszolgáltatás kikötése. Az ellenszolgáltatás különösen aránytalanságának
megítélése a büntetőbíróság feladata, amelynek során az eset összes körülményére kell
tekintettel lenni.
Az uzsorás szerződés teljesítése nem csupán a kötelezett, hanem a vele közös
háztartásban élő hozzátartozó, illetve az általa eltartott személy élethelyzetében is kedvezőtlen
hatást vált ki, ezért a Javaslat ennek figyelembe vételével határozza meg a sértetti kört. Tartási
kötelezettség jogszabályon, bírósági határozaton vagy szerződésen alapulhat csak, így ezek
külön nevesítése nem szükséges, a tényállás enélkül is megfelelően alkalmazható.
Az „alkalmas arra” fordulat beiktatásával az uzsora-bűncselekmény elkövetési
magatartása veszélyeztető cselekménnyé válik. Nem feltétele tehát a bűncselekmény
megvalósulásának az, hogy a súlyos vagy további súlyos nélkülözés bekövetkezzen, elegendő,
ha az uzsorás megállapodás teljesítése annak előidézésére alkalmas.
A súlyos nélkülözés azokra a sértettekre vonatkozik, akik az uzsorás megállapodásban
kikötött ellenszolgáltatás teljesítésével kerülnek súlyosan nélkülöző helyzetbe, holott
korábban nem voltak abban. A további súlyos nélkülözés pedig arra a sértetti körre
vonatkozik, amelynek tagjai már az uzsorás megállapodás előtt is súlyos nélkülözésben éltek,
jellemzően éppen emiatt kerül sor részükről az uzsorakölcsön felvételére, ami továbbra is
fenntartja, konzerválja ezt a nélkülöző állapotot.
A Javaslat az uzsora-bűncselekmény minősített eseteinek körét változatlanul
fenntartja, ezek az üzletszerű és a bűnszövetségben elkövetés.
Az uzsoratevékenység jellemzően zártabb közösségekben jelenik meg, az uzsorások
általában jól ismerik a sértetteket, tisztában vannak azok kiszolgáltatott helyzetével. Az ilyen
444
magatartásokkal szemben hatékony szankció lehet a kitiltás, mert ezzel az uzsorások
elvonhatok az ügyfélkörtől.
Az uzsora-bűncselekményekre jellemző a szervezett elkövetési forma. Az elkövetők
közötti „érdekszövetség” megbontását célozta meg a 2011. évi törvénymódosítás a büntetés
korlátlan enyhítésére okot adó körülmény szabályozásával. Ezáltal is segítve a hatékonyabb
felderítést, és az igen jelentős látencia visszaszorítását. A Javaslat a hatóságokkal
együttműködő, tevékeny megbánást tanúsító elkövetővel szemben a büntetés korlátlan
enyhítésének lehetőségét fenntartja.
a 381. §-hoz
Egyes vagyon elleni bűncselekményeknél a sértett és az elkövető közötti hozzátartozói
viszony esetén a sértett kímélete és a családi kapcsolatok indokolják, hogy a büntetőeljárás
megindulásához ne legyen elegendő a hatóságnak a bűncselekményről való tudomásszerzése,
hanem szükséges az is, hogy a sértett juttassa kifejezésre az elkövető megbüntetésére
vonatkozó akaratát. A Javaslat a korszerűség jegyében elhagyja a személyi vagyonkörre
történő utalást.
a 382. §-hoz
Az értelmező rendelkezés a dolog fogalmát a hatályossal egyezően határozza meg,
annak minősül a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia, valamint a vagyoni
jogosultságot megtestesítő olyan okirat is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy
jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott
értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja. A Javaslat az egyszerűsítés
jegyében a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat a vallási tisztelet tárgyának, a
nemesfém ötvözetét és a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a nemesfém fogalma alá
vonja. A különös visszaesés szempontjából valamennyi vagyon elleni, vagyon elleni
erőszakos és szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményt hasonló jellegűnek nyilvánítja.
a XXXVII. Fejezethez
(A szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények)
A Javaslat a Btk. hatályos szabályaitól eltérően - ahol a jelen fejezethez tartozó
bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekmények között szerepelnek - önálló fejezetben
szabályozza a szellemi tulajdonjogot sértő bűncselekményeket. Ennek oka, hogy azok
egységes jogi tárgya a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos sajátos érdekek védelme. Ezek
össztársadalmi szinten a szellemi teljesítmények alkotóinak elismeréséhez és ösztönzéséhez, a
kreativitás és az innováció előmozdításához, valamint - az árujelzők kapcsán - a
vállalkozások azonosíthatóságához és a fogyasztók valós tájékoztatásához fűződő érdekben
jelölhetők meg.
A fejezetben meghatározott bűncselekményekben és a vagyon elleni
bűncselekményekben közös az, hogy a vagyoni viszonyokat sértik, mégis a védelem
jellegében eltér a klasszikus vagyon elleni bűncselekményekétől. Eltérés mutatkozik a
szabályozás módjában is, miszerint e tényállások keretdiszpozíciók, vagyis az egyes tényállási
elemeket az egyes ágazati jogszabályok töltik ki tartalommal. Ezek a jellemzők alapozzák
meg az önálló, fejezeti szintű szabályozás kialakítását.
445
E fejezetben az alábbi tényállások szerepelnek:
-	bitorlás,
-	szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése,
-	védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása,
-	jogkezelési adat meghamisítása,
ipaijogvédelmi jogok megsértése.
a 383. §-hoz
A bűncselekmény egyrészt a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogviszonyokat,
másrészt a szellemi alkotáshoz, illetve annak érvényesítéséhez kapcsolódó személyiségi jogot
védi. Az elkövetési tárgy a szellemi alkotás, amelynek a fogalmát a Javaslat tételesen
felsorolja. így szellemi alkotás: a szerzői jogi védelemben részesülő irodalmi, tudományos és
művészeti alkotás, a szabadalmazható találmány, az oltalmazható használati minta, az
oltalmazható növényfajta, az oltalmazható formatervezési minta és a mikroelektronikai
félvezető termék oltalmazható topográfiája.
A Javaslat a hatályos rendelkezéseken annyit pontosít, hogy a büntetőjogi védelmet
csupán a szerzői jogi védelemben részesülő és az ipaijogvédelmi oltalmak alá helyezhető
alkotásokra korlátozza. A szerzői jogi védelem, illetve az iparjogvédelmi oltalom előfeltételeit
a szerzői jogra és az egyes ipaijogvédelmi oltalmi formákra vonatkozó ágazati törvények
határozzák meg.
A bitorlás két elkövetési magatartást tartalmaz. A Javaslat az a) pont alatt büntetni
rendeli, ha az elkövető az elkövetési tárgyat sajátjaként tünteti fel, amely esetben az elkövető
a saját nevében lép fel, azt állítja vagy arra utaló magatartást fejt ki, hogy a kérdéses szellemi
alkotás a sajátja és nem másé. A b) pontban a szellemi alkotásból való részesedés
követelésével valósul meg a bűncselekmény, az elkövető a gazdálkodó szervezetnél betöltött
munkakörével, tisztségével, tagságával él vissza azért, hogy annak díjából, nyereségéből
részesítsék, vagy annak kapcsán jogosultként tüntessék fel.
A bitorlás törvényi tényállásának mindkét fordulatát csak szándékosan lehet elkövetni.
Az a) pontban írt cselekmény alanya bárki lehet, aki nem az alkotás kizárólagos jogosultja, a
b) pontban írt elkövetési magatartást azonban csak speciális alany követheti el, olyan személy,
akinek a gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörénél, tisztségénél, tagságánál fogva
kötelezettségei közé tartozik a szellemi alkotásokkal kapcsolatos érdemi ügyintézés.
A bűncselekmény első fordulata eredményt határoz meg, és a cselekmény a vagyoni
hátrány bekövetkeztével lesz befejezett, míg a b) pontban írt fordulat esetén az elkövetési
magatartás tanúsításával válik befejezetté a cselekmény.
a 384. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásokhoz fűződő
vagyoni jogviszonyok, nevezetesen az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások
szerzőinek és a kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogai.
A bűncselekmény elkövetési tárgyainak körét a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.
törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (2) és (8) bekezdése határozza meg. A
446
bűncselekmény elkövetési magatartása valamennyi, az előzőekben felsorolt szerzőt, illetve
kapcsolódó jogi teljesítmény jogosultját megillető vagyoni jogok megsértése.
A hatályos rendelkezések szerint a szerzői vagy szomszédos jogok megsértése két
fordulattal vagyoni haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva valósítható meg. Csak
akkor tényállásszerű tehát a jogsértés, ha annak vagyoni kihatásai vannak.
A Javaslat ezen a kiindulási alapon annyiban pontosít, hogy a jövőben kizárólag a
vagyoni hátrány okozása, mint eredmény szerepel a tényállásban, a vagyoni haszonszerzési
fordulatot az alapeseti elkövetési magatartások közül elhagyja. A kialakult joggyakorlat
szerint az engedély nélküli terjesztés, forgalmazás tettenérése esetén, mivel a haszonszerzési
célzat bizonyítható, eredmény hiányában is befejezett a cselekmény. Lényegét tekintve a
szerzői jogok megsértése mindig vagyoni hátrányt jelent a jogosult oldalán, s a cselekmény
minősülése szempontjából a vagyoni hátrány meghatározása szükségszerű. A tényállás tehát
eredményt fogalmaz meg vagyoni hátrány formájában, amely a jogsértő magatartással okozati
összefüggésben következik be. A cselekmény akkor befejezett, ha az eredmény bekövetkezik.
A Javaslat törvényi egységet hoz létre, a jövőben az elkövetőnek az egy vagy több
jogosult szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait sértő cselekményei egységet
alkotnak. E változtatással összefoglalt bűncselekmény jön létre: az elkövetőnek a különböző
jogosultak sérelmére akár egységes akarat-elhatározással egy alkalommal, akár eltérő akarat-
elhatározással, különböző alkalommal elkövetett és egy eljárásban elbírált cselekményei
törvényi egységet alkotnak. Tipikusnak tekinthető ugyanis, hogy az elkövető cselekményével
(többszörözés, terjesztés) nem egy, hanem több szerző vagy kapcsolódó jogi teljesítmények
jogosultjának jogát, illetve jogait sérti meg. Jelenleg a rendbeliség a sértettek számához
igazodik, ugyanakkor az egyes jogdíjak mértéke alapján nem értékelhető kellő súllyal a
nagyobb számú jogsértés. Ezt az arányosítást célozza az összefoglalt bűncselekmény,
melynek révén az egyes sértetteknek okozott vagyoni hátrányok összeadódnak, és ezen érték
alapján lesz minősítve a cselekmény. Az érték-egybeszámítás nem lesz akadálya annak, hogy
a sértettek polgári jogi igényüket a büntetőeljárásban érvényesítsék.
A Javaslat további lényeges változtatást is tesz, amikor a jelenlegi szabályozással
ellentétben, amely nem határoz meg alsó értékhatárt a bűncselekménynek minősülés
feltételeként, a jövőben a büntetendőséget értékhatárhoz köti. A hatályos konstrukció nem fér
össze a büntetőjog ultima ratio jelegével, és a büntetőügyekben eljáró hatóságok számára is
indokolatlan többlet terheket jelent. Emiatt a jövőben csak a százezer forintot meghaladó
vagyoni hátrányt okozó, illetve a százezer forintot meghaladó üreshordozói díjra vagy
reprográfiai díjra nézve elkövetett szerzői vagy szerzői jogok megsértése számít
bűncselekménynek. Ez a dekriminalizáció összeegyeztethető az 1998. évi IX. törvénnyel
kihirdetett TRIPS egyezmény 61. cikkelyében meghatározott követelményekkel, miszerint a
szerzői jog megsértése esetén annak kereskedelmi mértékű kalózkodását illetően követelik
meg a csatlakozó államoktól a szabadságvesztés kiszabásának lehetőségét is magában foglaló
büntetőjogi fenyegetettség megteremtését.
A minősített eseteket a Javaslat nagyobb részt a hatályos szabályoknak megfelelően
tartalmazza azzal, hogy azok büntetési tétele a vagyon elleni bűncselekményekéhez hasonlóan
lépcsőzetesen kerül meghatározásra. A Javaslat annyiban tér el a minősített esetek
meghatározásakor a hatályos rendelkezésekhez képest, hogy az érték-egybefoglalásra
figyelemmel mellőzi az üzletszerűség minősítő körülményként történő megjelölését.
447
A Javaslat az (1) bekezdésben meghatározott cselekményhez kapcsolódóan új
büntethetőséget kizáró okot iktat be. Az internet-használat elterjedésével a felhasználói
szokások is gyökeresen megváltoztak, a sok esetben a szerzői jogot sértő módon közzétett
tartalmakhoz való hozzáférés módjai között a letöltés és a különböző fájlmegosztó rendszerek
használata elterjedt a társadalomban, főleg a fiatalok körében. Ez utóbbi - úgynevezett peer to
peer - konstrukció esetén adott szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény letöltésével
egyidejűleg szükségszerűen annak hozzáférhetővé tétele is bekövetkezik.
A Javaslatnak nem célja igazolni e rendszerek működését, ugyanakkor a büntetőjog
mint végső eszköz szempontjából indokolatlannak tűnik a nem jelentős mennyiségű szerzői
mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény vonatkozásában megvalósuló, személyes célokat
szolgáló felhasználások tömeges kriminalizálása. A szerzői jog területén fennálló nemzetközi
kötelezettségeink, így különösen a már idézett TRIPS egyezmény csupán a szándékos és
kereskedelmi mértékű „szerzői jogi kalózkodásra” nézve teszik kötelezővé a büntetőjogi
szankciók előírását, a kereskedelmi mértéket el nem érő cselekmények esetén nincs olyan
körülmény, amely ezen a területen a nemzetközi normáknál szigorúbb büntetőjogi
szabályozást indokolná.
A büntethetőséget kizáró ok megállapítására nem kerülhet sor akkor, ha az bármilyen
módon, akár csak közvetetten is jövedelemszerzés (bevétel elérése) célját szolgálja. A
mentesség kizárólag a jelentős mértékűnek nem tekinthető, kisebb súlyú -a bűncselekményi
értékhatártól számított 100 001 forinttól 500 000 forintig terjedő vagyoni hátrányt okozó -
cselekményekhez kapcsolódóan kerül bevezetésre.
Értelemszerűen e rendelkezés kizárólag a büntetőjogi felelősség megállapítását és a
büntetőjogi szankciók alkalmazását zárja ki, és nem befolyásolja az egyéb jogági
jogérvényesítés illetve szankció alkalmazásának lehetőségét.
a 385. §-hoz
A Javaslat a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki
intézkedés kijátszása bűncselekmény elnevezését - az egyszerűsítés jegyében - védelmet
biztosító műszaki intézkedés kijátszása elnevezésre módosítja. Emellett megváltozik a
bűncselekmény tagolása is, és külön bekezdésben szerepelnek a kizárólag a tettes előnyét
biztosító cselekmények, illetőleg az ahhoz kapcsolódó, nagyobb részt bűnsegédi jellegű,
haszonszerzési elemet nem feltétlenül magába foglaló esetek.
A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki
intézkedések kijátszásának jogi tárgya a szerzői és a kapcsolódó jogi teljesítmények teljes
körű sérthetetlensége, védelme. Az elkövetési tárgy a szerzői jogról szóló törvényben
meghatározott műszaki intézkedés, amelyet az Szjt. 95. § (3) bekezdése határoz meg.
Elkövetési magatartás a mű illegális felhasználásával szemben védelmet biztosító
műszaki intézkedés megkerülése, kijátszása. Ez alatt értjük az ehhez szükséges eszköz,
termék, berendezés vagy felszerelés készítését, előállítását, átadását forgalomba hozatalát,
vagy az azzal való kereskedést, valamint az ehhez szükséges, vagy ezt könnyítő gazdasági,
műszaki, szervezési ismeretek rendelkezésre bocsátását. Ez egyfajta előcselekménye a
későbbi szerzői jogi jogsértésnek, az önálló büntetőjogi védelem fenntartása továbbra is
indokolt.
448
A bűncselekmény elkövetésének tipikus eszköze a megkerülést lehetővé tévő
számítástechnikai program, aminek az - egyértelműség érdekében - önálló nevesítése
indokolt. A Javaslat továbbá ehhez kapcsolódóan kibővíti az elkövetési magatartások körét, a
hozzáférhetővé tesz fordulattal. Igen elszaporodott ugyanis a hatásos műszaki intézkedés
megkerülését lehetővé tévő számítástechnikai programok interneten keresztül történő
hozzáférhetővé tétele, ezért a büntetőjogi védelem kiterjesztése erre a magatartásra is
indokolt. A hozzáférhetővé tétel nem vonható az átadás fogalma alá, mert közvetlen
személyhez kötődő átadásról nincs szó, ezért az egyértelmű szabályozás érdekében szükséges
e fordulat beiktatása.
A Javaslat minősített esetként a hatályos szabályozással egyezően az üzletszerű
elkövetést határozza meg.
A Javaslat, miként a hatályos szabályozás, büntetlenséget biztosít a bűncselekmény
elkövetői számára a hatásos műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék,
számítástechnikai program, berendezés, felszerelés készítése vagy előállítása esetén, három
együttes feltétel fennállásakor. így a büntethetőséget megszüntető ok alkalmazásának
feltétele, hogy az elkövető tevékenységét, mielőtt a hatóság tudomására jutott volna a
hatóságnak felfedje, az elkészített, illetőleg előállított dolgot egyidejűleg a hatóságnak átadja,
és bizonyítékok szolgáltatásával tegye lehetővé a készítésben, előállításban - esetlegesen -
részt vevő más személy kilétének megállapítását.
a 386. §-hoz
A jogkezelési adat meghamisításának jogi tárgya a szerzői vagy szomszédos jog
sérthetetlensége, míg a bűncselekmény elkövetési tárgya az Szjt. 96. §(2) bekezdésében
meghatározott jogkezelési adat, amely a szerzői vagy szomszédos jogi védelem alá tartozó
műnek a felhasználásával összefüggésben keletkezik.
A bűncselekmény elkövetési magatartását érintően a Javaslat a hatályos szabályok
alapján is büntethető jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítása vagy megváltoztatása mellett,
büntetni rendeli a jogkezelési adat jogosulatlan előállítását, vagyis a hamis jogkezelési adat
készítését is. Ennek indoka, hogy a jogkezelési adatnak a tárgyiasult termékeken való
megjelenítése a külső szemlélő számára olyan képzetet alakít ki, mintha az azt létrehozó vagy
árusító az Szjt. szerinti valamely fizetési kötelezettségének eleget tett volna, miközben erre
nem került sor. Az új szabályozás másodlagosan fogyasztóvédelmi érdekeket is szolgál.
A bűncselekmény célzatos, az elkövető haszonszerzés végett cselekszik, így
magatartása csak egyenes szándékkal valósítható meg. A bűncselekmény alanya bárki lehet,
kivéve az, akit az adott mű vagy teljesítmény vonatkozásában szerzői vagy szomszédos jogi
védelem megillet.
a 387. §-hoz
Az iparjogvédelmi jogok megsértésének bűncselekményét illetően a Javaslat
egyszerűsítést hajt végre. Ennek keretében a hatályos törvényben taxatíve felsorolt oltalmakat
a bitorláshoz hasonlóan önálló szakaszban határozza meg. Keretdiszpozícióról lévén szó, a
jogbiztonság érdekében azt, hogy az egyes elkövetési tárgyak milyen oltalomból eredő jogok
védelme alá tartoznak pontosan meg kell jelölni. Az iparjogvédelmi jogi oltalmak a
következők: a szabadalmi oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a
449
védjegyoltalom, a földrajzi árujelző-oltalom, a formatervezési mintaoltalom, a használati
mintaoltalom és a topográfiaoltalom. A tényállás kerettényállás, amelyet az egyes, a
nemzetközi szerződéseknek is megfelelő ágazati törvények, valamint a közvetlenül
hatályosuló európai jogi aktusok töltenek ki tartalommal.
A tényállás a jelenlegi szabályozással szemben rögzíti azt is, hogy kizárólag
törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján fennálló oltalom megsértése esetén
kerülhet sor a büntetőjogi szankció alkalmazására. A Javaslat továbbá az európai közösségi
rendelet kifejezés helyett — az Alaptörvény szóhasználatát is átvéve — az ennél szélesebb kört
felölelő, „európai uniós jogi aktus” kifejezést használja.
Az egyes oltalmak alapján a jogosultnak kizárólagos joga van az oltalom tárgyának
használatára. A hatályos rendelkezések az elkövetési magatartást az oltalomból eredő jogok
megsértését az oltalom tárgyának utánzásaként, illetve átvételeként határozza meg.
A kialakult büntető joggyakorlat szerint utánzás alatt az oltalom tárgyához hasonló
megjelenítést, megjelölést, az eredeti asszociációt előidézni képes valótlan hivatkozást kell
érteni, amelyek általában az eredeti oltalom látszatát keltik. Az oltalom tárgyának átvétele
pedig annak gazdasági tevékenység körében történő olyan dologra vonatkozó feltüntetését
jelenti, amely egyébként nem tárgya az oltalomnak.
A tényállásszerű cselekmény azon túl, hogy az iparjogvédelmi jogszabályok
értelmében jogsértést valósít meg, az utánzás vagy átvétel többlet-követelményének is meg
kell, hogy feleljen. Ez azt jelenti, hogy az elkövető szándékának arra kell irányulnia, hogy az
iparjogvédelmi oltalom alatt álló teljesítményt vagy árujelzőt a saját céljaira használja. Az
utánzás esetén az elkövető célja, hogy azt a látszatot keltse, mintha a jogsértő áru a jogosulttól
származna (vagy az ő engedélye alapján állították volna elő), az átvétel pedig az oltalom alatt
álló szellemi teljesítmény ismeretét és a kifejezetten abból történő merítést feltételezi. Nem
hordoznak magukban társadalomra veszélyességet, és így nem tekinthetők büntető
jogellenesnek a párhuzamos fejlesztéssel előállított, de iparjogvédelmi jogokba ütköző
árukkal kapcsolatos cselekmények.
A Javaslat - tekintettel arra, hogy az iparjogvédelmi jogokat sértő, utánzás vagy
átvétel útján létrejött áruk a jogi tárgyra a legnagyobb veszélyt a forgalmazás során jelentik, a
forgalmazási jellegű cselekmények elkövetői pedig jellemzően elkülönülnek az előállítóktól —
az elkövetési magatartások körét kibővíti az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével
előállított árunak forgalomba hozatal céljából való megszerzésével, tartásával, illetve azok
forgalomba hozatalával.
A Javaslat „A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő
bűncselekmények” című Fejezetben büntetni rendelt versenytárs utánzása tényállás kiegészítő
jellegűvé tételével egyértelművé teszi, hogy az oltalomba vett megjelölés, elnevezés, forma
utánzása, illetve az utánzott árunak forgalomba hozatal céljából való megszerzése, tartása
vagy forgalmazása az iparjogvédelmi jogok megsértését valósítja meg. Míg az iparjogvédelmi
oltalomban nem részesülő, de a versenytárs érdekét sértő módon, vagyis hozzájárulásának
hiányában árunak a piacra bevezetett jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy
elnevezéssel történő előállítása, illetve ilyen árunak a forgalomba hozatal céljából való
megszerzése, tartása vagy forgalomba hozatala (jellegbitorlás) a versenytárs utánzásának
minősül.
450
Az iparjogvédelmi oltalom megszerzése egy lajstromban szereplő, hatósági vizsgálat
eredményeképpen létrejövő kizárólagos jogot keletkeztet, amely a büntetőjog területén is
erősebb védelmet igényel, mint a lajstromozás nélküli megjelölések használata és az ezúton
keletkező relatív természetű versenyjogi védelem.
A Javaslat koncepcionális változtatást visz véghez, amikor - a szerzői és szerzői
joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekmény megállapításával egyezően - a
bűncselekményi értékhatár megvonásával szakít a hatályos szabályozás azon rendszerével,
hogy akár a legkisebb értékre elkövetett, egy forint vagyoni hátrányt okozó jogsértés
bűncselekménynek minősüljön. Ez nem fér össze a büntetőjog ultima ratio jellegével, és a
hatóságok számára is indokolatlan többlet terheket jelent. Emiatt a jövőben csak a százezer
forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése számít
bűncselekménynek.
A minősített eseteket a Javaslat a hatályos szabályozással egyezően a vagyoni hátrány
nagyságától függően határozza meg. A bűncselekményi értékhatár bevezetéséből adódóan a
jövőben az üzletszerű elkövetés, mint minősítő körülmény a bűncselekményi értékhatárt
elérő, de a nagyobb értéket meg nem haladó vagyoni hátrányhoz kapcsolódik.
Az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállás elkövetési magatartása kibővül, ebből
következően meg kell határozni, hogy e szakasz alkalmazásában mi minősül árunak., A
tényálláshoz fűzött értelmező rendelkezés szerint áru alatt - a bűncselekmény jellegéből
következően - nem csupán birtokba vehető dolog értendő, hanem a szolgáltatás is.
a XXXVIII. Fejezethez
(a pénz- és a bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények)
A Javaslat „A pénz- és a bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények” címet
használja, mivel ez kellően kifejezi az e fejezetben foglalt tényállások által védett jogi
tárgyakat. A papír alapú és forgatható értékpapír beletartozik a pénz fogalmába, míg a csekk és
a váltó a készpénz-helyettesítő fogalomkörbe, így az értékpapír külön nevesítése szükségtelen
a címben. A fejezet az alábbi tényállásokat tartalmazza:
-	pénzhamisítás,
-	pénzhamisítás elősegítése,
-	bélyeghamisítás,
-	készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása,
-	készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés,
-	készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés elősegítése.
a 388. §-hoz
A pénzhamisítás vonatkozásában a Javaslat a hatályos Btk.-hoz képest jelentős
változtatást nem tartalmaz. A cselekmény büntetendősége a pénzhamisítás elnyomása
tárgyában, Genfben, 1929. április 20-án kelt, Magyarországon az 1933. évi XI. törvénnyel
kihirdetett nemzetközi egyezmény szabályain alapszik.
A bűncselekmény jogi tárgya a pénz- és az értékpapír-forgalomba, valamint a
kibocsátott pénzbe vetett bizalom és a pénzgazdálkodás törvényes rendjéhez fűződő érdek.
451
A pénzhamisítás elkövetési tárgya a pénz és a pénzzel azonos büntetőjogi megítélés
alá eső olyan értékpapír, amelyet a tényálláshoz fűzött értelmező rendelkezés alapján pénznek
kell tekinteni.
Az elkövetési magatartások az utánzás, a meghamisítás, a megszerzés, az országba
történő behozatal, kivitel, illetve az ország területén történő átvitel, valamint a forgalomba
hozatal. A pénzhamisítás elkövetési magatartásaira vonatkozó értelmező rendelkezések
változatlanok maradnak.
A Javaslat 388. § (1) bekezdés a) és b) pontjai célzatos cselekmények. A c) pontban írt
magatartás esetén az eshetőleges szándék is elegendő a bűnösség megállapításához.
A Javaslat a szigorítás jegyében a (2) bekezdésben szereplő minősített eset büntetési
tételét a hatályos öt évtől tíz évig terjedő büntetési tételkerettel szemben öt évről tizenöt évre
emeli, amely büntetési tétel jobban kifejezi a cselekmény társadalomra veszélyességét, és
nagyobb teret biztosít a bírói mérlegelésnek. Ezzel egyidejűleg a Javaslat a pénzhamisítás
előkészületének speciális maximumát két évről három évre emeli.
A pénzhamisítás hatályos szabályozása szerinti privilegizált esetként meghatározott
cselekmény büntetési tétele [Btk. 304. § (3) bek.] nem felel meg az Európai Tanács 2000/383/
IB számú, 2000. május 29-i kerethatározata 6. cikkében a tagállamoktól megkívánt büntetőjog
fenyegetettség mértékének, miszerint a legalább nyolc évig terjedő szabadságvesztés
kiszabhatóságát erre az esetkörre is biztosítani kell. Ennek megfelelően a Javaslat elveti a
váltópénzre, illetve a kisebb, vagy azt el nem érő értékű pénzre elkövetett pénzhamisítás
privilegizált esetként történő szabályozását Ezen esetekben a bíróság a büntetés enyhítésének a
lehetőségével élhet, így értékelve az elkövetett cselekmények eltérő, kisebb tárgyi súlyát.
A Javaslat, szakítva a korábbi jogi hagyományokkal, a jövőben a pénzforgalom
biztonsága érdekében nem önálló tényállás alatt, privilegizált esetként rendeli büntetni a
valódiként jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénz kiadását, hanem a
pénzhamisítás körében. Tényleges különbség abban van a két cselekmény között, hogy ez
esetben az elkövető jogszerűen és jóhiszeműen jut a pénzhez, és csak utóbb észleli annak
hamis vagy meghamisított voltát. A jogszerűség a szerzés törvényes jogcímét jelenti. Ennek
megfelelően nem jogszerű a szerzés, ha bűncselekmény útján jut a hamis pénzhez.
A pénzforgalom biztonsága érdekében fokozottabb védelem megteremtése indokolt.
Nem értékelhető az elvárhatóság hiányaként a nagyobb összeget kitevő hamis vagy
meghamisított pénzt forgalomba hozatala, hiszen az elkövető tisztában van ennek fokozott
veszélyességével, ezért a Javaslat a jövőben csak bizonyos körben, értékhatárhoz kötötten
(kisebb vagy azt el nem érő értékű pénzre) a büntetés korlátlan enyhítésre ad lehetőséget.
A Javaslat a pénz fogalmának meghatározásakor a Btké. 24. §-ából indul ki, azonban az
a Btké.-ből átkerül a tényállásokhoz kapcsolódó értelmező rendelkezések közé. A
meghatározáson kisebb módosításokat, pontosításokat vezet át a Javaslat, pl. a Magyar
Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény szóhasználatában bankjegy és érme
kibocsátás, s nem papírpénz és fémpénz szerepel. A jövőben nemcsak a pénzkibocsátásra
jogosult intézmény hivatalos közleménye, hanem jogszabály, illetőleg az Európai Unió jogi
aktusa is meghatározhatja a jövőben törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegyet és érmét,
valamint a forgalomból kivont bankjegy vagy érme beváltására vonatkozó kötelezettséget.
452
Az euró, mint elszámolási egység 1999. január 1-jétől került bevezetésre, mint a részes
tagállamok valutája, míg a bankjegyek és érmék forgalomba hozatala 2002. január 1-jével
történt meg. A készpénzként bevezetendő euró védelme végett kellett a pénz fogalmát
kiteijeszteni a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben,
meghatározott időponttól törvényes fizetőeszközének minősülő bankjegyre és érmére. A
bankjegyek és érmék megjelenési formája már ismert volt, ezért a hamisítással szembeni
hatékony védelem körét a jövőben kibocsátandó érmékre és bankjegyekre is ki kellett
terjeszteni az euró bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb
szankciókkal megvalósuló védelem megerősítésről szóló 2000/383/IB tanácsi kerethatározat 5.
cikke értelmében. Ez a kiterjesztett védelem továbbra is szükséges.
Tekintettel arra, hogy a bevont bankjegyeknek és érméknek törvényes fizetőeszközre
való beváltását a kibocsátó állam központi bankja meghatározott időpontig garantálja,
szükséges volt a védelmet a már bevont bankjegyekre és érmékre is kiteijeszteni a beváltási
kötelezettség határidejéig. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 27. §
(3) bekezdésének értelmében a Magyar Nemzeti Bank a forgalomból általa bevont, törvényes
fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az
érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre
váltja. A kitelj esztett védelem tehát továbbra is szükséges.
A Javaslat továbbá kibővíti a papírpénz fogalmát, azonban a hatályos szabályokkal
szemben nem taxatíven sorolja fel a meghatározott feltételek megállapítása esetén
papírpénznek minősülő értékpapírokat, hanem csak annyit rögzít, hogy a bankjeggyel azonos
megítélés alá esik a sorozatban kibocsátott, nyomdai úton előállított értékpapír, feltéve, hogy
az átruházását jogszabály vagy az értékpapírra rávezetett nyilatkozat nem korlátozza, vagy nem
zárja ki.
Változatlan a szabályozás abban, hogy a külföldi pénz, illetve értékpapír a belföldiével
azonos védelemben részesül.
a 389. §-hoz
A cselekmény elkövetés tárgya a pénzhamisításhoz szükséges anyagok, eszközök,
berendezések vagy számítógépes programok. E körbe tartoznak a speciális papírok,
nyomdagépek, másológépek, klisék, festékek, számítástechnikai programok stb. A
pénzhamisítás elősegítése tekintetében a Javaslat a gyártási terv és a műszaki leírás
beépítésével bővíti azt a kört, (az elkövetési tárgyak körét) amelyeket érintően az elkövetési
magatartás tanúsítása bűncselekményt valósít meg. Ezzel párhuzamosan a számítástechnikai
program kifejezés váltja fel a számítógépes program fogalmát a korszerűsítés jegyében.
Az elkövetési magatartás ezeknek a tárgyaknak a készítése, megszerzése, tartása,
átadása, az ország területére behozatala, kivitele, átszállítása vagy forgalomba hozatala. A
Javaslat új elkövetési magatartásként építi be a pénzhamisításhoz szükséges anyag, eszköz,
stb. elfogadását, megszerzését, és az országon való átszállítását, ugyanakkor a Javaslat a
kereskedés helyett az annál tágabb tartalmú „forgalomba hoz” kifejezést használja. A
bűncselekmény alanya bárki lehet.
A Javaslat minősített esetként súlyosabban rendeli büntetni a bűnszövetségben vagy
üzletszerűen történő elkövetést.
453
a 390. §-hoz
A Javaslat az Egyetemes Postaegyesület XXII. Pekingi Kongresszusán elfogadott
Általános Szabályzat, valamint az Egyetemes Postaegyezmény és Zárójegyzőkönyve
kihirdetéséről szóló 121/2001. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően
tartalmazza a bélyegek hamisításának büntetendőségét. A bűncselekmény jogi tárgya a pénz
és bélyegforgalom biztonsága, a bélyeg mint értékcikk közhitelességéhez fűződő bizalom
védelme.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a bélyeg. A Javaslat az értelmező rendelkezések
közé átemeli a Btké. 25. §-ában írtakat, azonban annak a rendelkezéseit szerkezetileg és a
2003. évi CL törvény szóhasználatát átvéve részben korszerűsíti, és abba beépíti a
postabélyeg, illetőleg a nemzetközi válaszdíj szelvény fogalmát is. A büntetőjogi védelem a
postabélyegre akkor is vonatkozik, ha forgalomba még nem került vagy onnan már kivonták.
Az elkövetési magatartás a hatályos Btk.-val egyezően a bélyeg utánzása,
meghamisítása, a hamis vagy meghamisított bélyeg megszerzése, emellett új elkövetési
magatartásként tartalmazza a Javaslat a hamis vagy meghamisított bélyeg országba történő
behozását, onnan kivitelét, vagy azon átszállítását is. A cselekmény célzatos, az csak
szándékosan e forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából követhető el.
A minősítő körülmények meghatározásakor a Javaslat a hatályos rendelkezéseket
vette át. A szigorítás jegyében a minősített esetek büntetési tételének a minimumát a Javaslat
egy évre emeli.
A Javaslat a bélyeg fogalmának meghatározását a Btké.-bői áthelyezi a tényállásokhoz
kapcsolódó értelmező rendelkezések közé. Kisebb pontosítások, korszerűsítések történtek, az
Egyetemes Postaegyezmény és a postáról szóló 2003. évi CL törvény fogalomhasználatához
illeszkednek a meghatározások, s újonnan bekerült postabélyeg és a nemzetközi válaszdíj
szelvény is. Ennek előállítására az Egyetemes Postaegyesület jogosult, és a tagállami postai
szolgáltatók jogosultak az árusítására. A postáról szóló 2003. évi Cl. törvény 3. § 16. pontja
határozza meg a postabélyeg fogalmát, a 7. § (3) bekezdése szól a postai jelzések kizárólagos
használatáról és postai értékcikk kibocsátásának jogosultságáról. A 15. § (2) bekezdése pedig
kimondja, hogy a levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások díjának
megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató a Magyarországon kibocsátott, érvényben lévő
postabélyeget és az Egyetemes Postaegyesület által kibocsátott válaszdíj szelvényeket köteles
elfogadni.
A védelem fenntartása továbbra is indokolt a még forgalomba nem került
postabélyegekre, mivel ez előrehozott büntetőjogi védelmet biztosít azzal szemben, hogy a
forgalomba kerülés pillanatában a hamis vagy meghamisított postabélyeget felhasználják, a
forgalomból kivont postabélyeget pedig filatéliai szempontból szükséges védeni.
A fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg az illetékbélyeg,
melynek forgalomba hozataláról a 38/2004. (VIII. 16.) PM. rendelet rendelkezik Az adó
biztosítására szolgáló hatósági jegy a jövedéki termékek tekintetében a zárjegy és az adójegy.
Az adójegy kiadásról a 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet, a zárjegy kiadásról a 43/2009. (XII.
29.) PM rendelet, rendelkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló illetékbélyeg,
adójegy, zárjegy érvényességi idején belül alkalmas a hatósági eljárásokban fizetési
kötelezettség teljesítésre, de ha azok bevonását rendelték el, akkor a védelem kiteijesztése
454
addig az időpontig indokolt, ameddig még a névértékűket képviselik, vagyis a hatóság
becseréli, visszaváltja. A forgalomba hozatal előtti időszakra vonatkozó büntetőjogi védelem
a postabélyeggel kapcsolatban kifejtettek alapján ezek tekintetében is szükséges.
a 391. §-hoz
A készpénz-helyettesítő eszközzel visszaélés tényállása kapcsán a Javaslat jelentősebb
szerkezeti változtatásokat eszközöl: amíg a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása,
illetve a károkozás nélküli készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés a pénz- és
bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények fejezetén belül maradt, addig a kárt okozó
magatartás átkerült a vagyon elleni bűncselekmények közé. Ezen utóbbi cselekmények
ugyanis elsősorban a vagyoni jogokat sértik, és az eddigi büntetési tételek és minősített esetek
is a csalás törvényi tényállásához igazodtak.
A technika fejlődésének eredményeként ma már döntően az elektronikus fizetési
eszközök használata a jellemző, amelyekkel valamely információs rendszer (ATM automata,
POS terminál, internet) útján végezhetőek banki műveletek. Ezt tükrözi a hitelintézetekről és
a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) értelmező
rendelkezése is. Indokolt, hogy ezen elektronikus készpénz-helyettesítő fizető eszközökkel
való, kárt okozó visszaéléseket - az elkövetés módjára és jellegére figyelemmel - egységesen
az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás tényállása alatt szabályozzuk. A
papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (papír alapú csekkel és váltóval)
felhasználásával elkövetett, kárt is eredményező visszaélést önmagában nem indokolt külön
törvényi tényállásként szabályozni, mivel ilyen esetekben a csalás törvényi tényállása
megfelelően lefedi az ilyen eszközök felhasználásával megvalósított elkövetési
magatartásokat.
A Javaslat 391-392. §-ban szereplő bűncselekmények üldözését az Európai Unió
Tanácsa által 2001. május 28-án kibocsátott kerethatározat teszi szükségessé. A
bűncselekmény jogi tárgya a készpénzkímélő eszköz forgalom biztonsága, illetve az ehhez
fűződő társadalmi érdek.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a készpénz-helyettesítő fizetőeszköz
meghamisítása vagy hamis készpénz-helyettesítő fizetőeszköz készítése, illetőleg elektronikus
készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt adatok, vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági
elemek - bármilyen erre alkalmas - technikai eszközökkel történő rögzítése. A készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz készítése egy korábban még nem létező készpénz-helyettesítő
eszköz létrehozását jelenti, míg meghamisítása alatt értjük, ha az elkövető az eredetileg
szabályszerűen kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközön valamilyen manipulációt,
beavatkozásokat végez, amelyek következtében a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
használatának feltételei megváltoznak.
A bűncselekmény kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg, a törvényi tényállás
a hamisítás, illetve a hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz készítését, illetve az adatok
és biztonsági elemek rögzítését csak akkor bünteti, ha az felhasználás céljából történt. A
bűncselekmény alanya bárki lehet függetlenül attól, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz használatára szerződése lenne.
A bűncselekmény kizárólag a Záró Részben elhelyezett értelmező rendelkezések
között feltüntetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközökre nézve követhető el. Készpénz-
455
helyettesítő fizetési eszköz alatt valamennyi az értelmező rendelkezésekben felsorolt akár
papíralapon, akár elektronikus formában kibocsátott fizetési eszközt értjük, ha az a másolás,
meghamisítás, illetve a jogosulatlan felhasználás ellen védett. Ilyennek tekinthetőek a Hpt. 2.
számú melléklet 5. 1. pontjában írt készpénz-helyettesítő fizetési eszközök mellett, a kincstári
kártya, a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kibocsátott
utalványok, így a 39/2011 .(XII.29.) Korm. rendeletben szabályozott Erzsébet-utalvány és az
55/2011. (IV.12.) Korm. rendeletben szabályozott Széchényi Pihenő Kártya, valamint az
utazási csekk és a váltó is.
A Javaslat a külföldi pénzzel és értékpapírral kapcsolatos kiterjesztett védelemmel
egyezően rendelkezik arról, hogy a külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő, illetve
elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-
helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.
a 392. §-hoz
A Javaslat 392. §-ában szabályozza a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
visszaélést. A cselekmény jogi tárgya és az elkövetési tárgy megegyezik a 391. §-ában
szereplő bűncselekményével.
A cselekmény elkövetési magatartása egyrészt olyan készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz mástól történő megszerzése, amelynek a használatára nem vagy nem kizárólag
jogosult az elkövető, illetőleg a hamis vagy meghamisított, vagy jogtalanul megszerzett
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, illetve elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési
eszközön tárolt adatok vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elemek átadása, megszerzése, az
országba behozatala, kivitele, vagy annak az országon történő átszállítása.
A Javaslat minősített esetként szabályozza a bűnszövetségben vagy üzletszerűen
történő elkövetést.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben
részesül.
a 393. §-hoz
A Javaslat fenntartja a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítését,
amelynek jogi tárgya azonos a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának jogi
tárgyával. A csak szándékosan megvalósítható cselekmény elkövetési magatartása a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagok, eszközök, berendezések, vagy
számítástechnikai program készítése, megszerzése, tartása, stb. Az elkövetési magatartások
közül a kereskedés helyett az elkövetési tárgyak országba behozatala, onnan való kivitele, vagy
azon való átszállítása lesz büntetendő.
A szigorítás jegyében a tényállás (2) bekezdése új minősített esetként rendeli büntetni,
ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
a XXXIX. Fejezethez
(a költségvetést károsító bűncselekmények)
456
E fejezet alá az alábbi bűncselekmények tartoznak:
-	társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással visszaélés,
költségvetési csalás,
-	a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség
elmulasztása,
-	j övedékkel visszaélés elősegítése.
E tényállásokat - jövedékkel visszaélés elősegítését kivéve - a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi
bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi LXIII. törvény 2012. január 1-
jével állapította meg. A Javaslat az újonnan bevezetett szabályozáson érdemben nem kíván
változtatni.
a 394. §-hoz
A társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés tényállás a
kisebb kárt okozó, a társadalombiztosítási és a szociális ellátás rendszerét kijátszó elkövetési
magatartásokkal szemben nyújt büntetőjogi védelmet.
A bűncselekmény jogi tárgya közvetve a közteherviselési kötelezettségét teljesítő
embereknek a költségvetések prudens működéséhez fűződő érdeke, közvetlenül pedig a
törvényi tényállásban megjelölt ellátások rendszere. A cselekmény célzatos bűncselekmény, a
célzat a tényállásban felsorolt jogviszonyok alapján járó vagy nyújtható juttatások
megszerzése vagy megtartása.
Elkövetési magatartás a tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, vagy a valós tény
elhallgatása, ami rokon a költségvetési csalás egyik elkövetési magatartásával. A
bűncselekmény eredménye a kár. E rendelkezés eltér a költségvetési csalás
bűncselekményénél alkalmazott eredménytől, tekintettel arra, hogy a tényállásbeli juttatások
valamennyi esetben tényleges vagyoncsökkenéshez vezetnek, elmaradt vagyoni előny e
bűncselekmény kapcsán nem értelmezhető.
A tényállás az ötvenezer forintot meghaladó kárt okozó magatartásokat rendeli
büntetni. A bűncselekményi érték felső határa ötszázezer forint. A bűncselekmény -
amennyiben az okozott kár az ötszázezer forintot nem haladja meg - konkurál a költségvetési
csalással. A bűncselekmény - tekintettel a védett jogi tárgy jól elkülöníthető jellegére,
valamint arra, hogy az eredmény szemben a költségvetési csalással nem a vagyoni hátrány,
hanem a kár - speciális a költségvetési csaláshoz képest, ezért amennyiben az elkövető a
költségvetésnek e tényállásban írt magatartás kifejtésével okoz százezer forintot meghaladó,
de ötszázezer forintot meg nem haladó kárt, a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy
más jóléti juttatással vétsége állapítandó meg. Ezt meghaladó károkozás esetén azonban a
költségvetési csalás lesz megállapítható, mivel ezen ellátások rendszere beletartozik a
költségvetés fogalma alá, a vagyoni hátrány pedig magában foglalja a kárt.
A Javaslat a bűncselekményekkel összefüggésben a büntetés korlátlan enyhítésére
okot adó körülményt változatlan formában fenntartja.
a 395. §-hoz
457
A költségvetési csalás tényállásának megalkotásakor a 2011. évi LXIII. törvény az
alábbi bűncselekményeket vonta össze:
-	bevételi oldalon: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás,
visszaélés jövedékkel, csempészet, ÁFA-ra elkövetett csalás, illetve a csalás minden
olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár;
-	kiadási oldalon: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek
pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve a csalás minden olyan esete, amely a
költségvetés sérelmével jár.
A tényállás mind a befizetési kötelezettségek, mind pedig az e szakaszhoz fűzött
értelmező rendelkezésben felsorolt bármely költségvetésből származó pénzeszközök
vonatkozásában tanúsított megtévesztő magatartást büntetni rendeli.
Az (1) bekezdésben meghatározott elkövetési magatartások:
-	a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó
pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan
tartalmú nyilatkozatot tétele, vagy a valós tényt elhallgatása,
-	költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul
igénybevétele, vagy
-	költségvetésből származó pénzeszközöknek a jóváhagyott céltól eltérően
felhasználása.
A Javaslat új elkövetési magatartásként iktatja be a költségvetési befizetési
kötelezettséggel kapcsolatosan, illetve a költségvetésből származó pénzeszközökről valótlan
tartalmú nyilatkozat megtételét, annak érdekében, hogy egyértelművé tegye, miszerint az
adóbevallás vagy beszámolási kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése során
megtett valótlan adatszolgáltatással elkövetett megtévesztés is e cselekmény alá értendő.
Szükséges ez azért is, mert a vagyon elleni bűncselekmények körében az információs rendszer
felhasználásával elkövetett csalás meghatározásával elválik egymástól a technikai eszköz
útján, vagy gépi adatfeldolgozás befolyásolásával elkövetett csalás, a hagyományos
értelemben vett, más személy megtévesztését feltételező csalástól.
A tényállás (6) bekezdése fedi le a korábbi jövedékkel visszaélés elkövetési
magatartásait.
A költségvetési csalás (l)-(6) bekezdése eredmény bűncselekmény, eredményként
nem a kár, hanem a vagyoni hátrány szerepel, amelyhez értelmező rendelkezés is tartozik. A
büntetési tételek igazodnak a vagyon elleni bűncselekmények értékhatárhoz igazodó
büntetéseihez. A tényállás alapesetben azokat a magatartásokat rendeli büntetni, amikor a
vagyoni hátrány a százezer forintot meghaladja, de az ötszázezer forintot nem. A kis súlyú,
„bagatell” jellegű adóra, jövedéki adóra, vámra elkövetett csalások, szubvenciós csalások
jelenleg sem büntetendők, a Javaslat ezen nem kíván változtatni.
A (7) bekezdéssel megállapított tényállás kisegítő jellegű, a támogatások átláthatósága
érdekében biztosít büntetőjogi védelmet a költségvetésből származó pénzeszközökkel
kapcsolatosan tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy hiányos, illetve nem valós
adatokkal történő teljesítésével szemben. Aminek az a rendeltetése, hogy a költségvetésből
458
származó pénzeszközöket megfelelően, célhoz kötötten használják fel, és azt valós tartalmú
okiratokkal bizonyítsák is.
Az elkövetési magatartás a jogszabályban vagy szerződésben előírt elszámolási,
számadási vagy tájékoztatási kötelezettség elmulasztását, hiányos megtételét, vagy ennek
során valótlan tartalmú nyilatkozat megtételét, illetve ezzel összefüggésben valótlan tartalmú,
hamis vagy hamisított okirat felhasználását rendeli büntetni. A tájékoztatási kötelezettség
értelemszerűen a pénzeszközhöz kapcsolódik, nem vonható e körbe a projekt forrásának
feltüntetésére vonatkozó kötelezettség.
A Javaslat a (7) bekezdésben maghatározott bűncselekmény büntetési tételén enyhít,
tekintettel arra, hogy ez kisegítő jellegű tényállás. A büntetés mértéke így illeszkedik
megfelelően, súlya szerint a költségvetés védő tényállás rendszerébe, továbbá ez a leszállás
összhangot teremt az egyéb okirattal visszaélésekkel megvalósított bűncselekmények
fenyegetettségével.
A Javaslat a költségvetési csaláshoz kapcsolódó, a büntetés korlátlan enyhítésére okot
adó körülményt a hatályos rendelkezéssel egyezően állapítja meg, miszerint annak minősül a
cselekménnyel okozott vagyoni hátránynak a vádemelésig történő megfizetése. A Javaslat
nem változtat a korlátlan enyhítés alkalmazását kizáró okon, vagyis ha a cselekményt
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követték el.
A Javaslat változtatás nélkül átveszi a költségvetési csaláshoz kapcsolódó értelmező
rendelkezéseket, azaz felsorolja azokat a költségvetéseket, amelyek a költségvetési csalással
sérthetőek, továbbá megadja a vagyoni hátrány fogalmát, amely a költségvetési csalás
esetében tágabb értelemben használandó, mint a Záró Részben meghatározott vagyoni hátrány
fogalom.
a 396. §-hoz
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése tényállásának a Btk.-ban
való megjelenésével (nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségnek megfelelően) került
be a szankcionálandó magatartások közé az ún. vezetői felelősség. A 2011. évi LXIII. törvény
a vezetői felelősséget egységesen kiterjesztette a költségvetést károsító cselekményekre. A
Javaslat továbbra is büntetni rendeli a vezetői felelősség körébe tartozó felügyeleti, illetve
ellenőrzési kötelezettség elmulasztását, ha annak teljesítése megakadályozhatta volna a
bűncselekmény elkövetését.
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség
elmulasztása bűncselekmény törvénybe iktatásának célja részben az volt, hogy az Európai
Unió költségvetésének védelménél ne legyen enyhébb a magyar költségvetés védelme,
részben pedig az, hogy felelősebb magatartás tanúsítására szorítsa azokat, akik a vezetői
pozíció előnyeit élvezik.
A Javaslat tekintettel a kiterjesztett felelősségre, az ok-okozati kapcsolat távolabbi
jellegére, a hatályoshoz képest a büntetést tételen enyhít, és azt három évben vonja meg.
a 397. §-hoz
459
A Javaslat a jövedékkel visszaélés elősegítése bűncselekmény tényállási elemein nem
változtat.
A Javaslat változatlan formában átveszi a Btké. 26/A. §-ában meghatározott
mértékeket a jövedékkel visszaélés elősegítése tényállás (2) bekezdés b) pontjával
összefüggésben a jelentős mennyiségű alapanyag és zárjegy tekintetében.
a XL. Fejezethez
(Pénzmosás)
A pénzmosással kapcsolatos elkövetési magatartást a Javaslat önálló fejezetbe helyezi,
ezen bűncselekmények az alábbiak:
-	pénzmosás,
-	a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása.
a 398-399. §-hoz
A hatályos Btk. pénzmosásra vonatkozó tényállását a Javaslat az Európa Tanács
pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és
elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án
kelt Egyezménye (a továbbiakban: Varsói Egyezmény, kihirdetette a 2008. évi LXIII.
törvény) 9. cikkének rendelkezései szem előtt tartásával alakította át, figyelembe véve az
Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott
forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény (a továbbiakban: Bécsi
Egyezmény, kihirdetette az 1998. évi L. törvény) 3. Cikkében és a Palermói Egyezmény 6.
cikkének rendelkezéseit is.
A Bécsi Egyezmény 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii) alpontja szerint
bűncselekménnyé kell nyilvánítani: ,javak valódi természetének. forrásának, helyének, a
felettük való rendelkezésnek, mozgásuknak, a javak tulajdonlásának és a tulajdonláshoz
kapcsolódó jogoknak eltitkolását és leplezését, annak tudatában, hogy a javak az e bekezdés
a)	pontjában megállapított valamely bűncselekményből vagy bűncselekményekből, vagy ilyen
bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésében való részvételből származnak’.
Ebben az esetben az Egyezmény nem követeli meg a célzatot, ellentétben a b) pont i)
alpontjával: bűncselekménnyé kell nyilvánítani Javak konverzióját vagy átutalását, annak
tudatában, hogy a javak az e bekezdés a) pontjában megállapított valamely bűncselekményből
vagy bűncselekményekből, vagy olyan bűncselekményben vagy bűncselekményekben való
részvételből származnak, melyek célja az ilyen javak jogellenes eredetének vaev az eredeti
bűncselekménynek leplezése vagy álcázása”,
A Palermói Egyezmény a célzatot tekintve hasonlóképpen rendelkezik. A 6. cikk (1)
bekezdése a) pontjának i) alpontja szerint bűncselekménnyé kell nyilvánítani „a vagyon
átalakítását vagy átruházását, annak ismeretében, hogy e vagyon bűncselekményből származó
jövedelem, azzal a céllal, hogy e vagyon törvénytelen eredetét eltitkolják vagy leplezzék, vagy
az alapbűncselekmény elkövetésében részt vevő személyt segítsék a tettéhez fűződő
jogkövetkezmények elkerülése érdekében”.
460
Ugyanezen pont ii) alpontja szerint bűncselekménnyé kell nyilvánítani „a vagyon
valódi természetének, forrásának, helyének, az azzal való rendelkezésnek, mozgásának
tulajdonának vagy az azon fennálló jogoknak az eltitkolását vagy leplezését, annak
ismeretében, hogy az illető vagyon bűncselekményből származó jövedelem".
A Varsói Egyezmény célzat szempontjából szintén hasonló rendelkezéseket tartalmaz, a
9. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint bűncselekménnyé kell nyilvánítani „a dolog
átalakítását vagy átruházását, annak ismeretében, hogy e dolog jövedelemnek minősül, azzal
a céllal, hogy a dolog jogellenes eredetét eltitkolják vagy leplezzék, vagy az
alapbűncselekmény elkövetésében részt vevő személyt segítsék a tettéhez fűződő
jogkövetkezmények elkerülésében; ”
Ugyanezen bekezdés b) pontja szerint bűncselekménnyé kell nyilvánítani: „a dolog
valódi természetének, eredetének, helyének, mozgásának, a dologgal történt rendelkezésnek az
azon fennálló jogoknak, vagy tulajdonának eltitkolását vagy leplezését, annak ismeretében,
hogy a dolog jövedelemnek minősül; ”
A fentiekre figyelemmel a hatályos szabályozáshoz képest a pénzmosás elkövetési
magatartásainál a büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése mint
célzat, differenciáltan a nemzetközi egyezmények rendelkezéseit szorosan követve jelenik
meg. Ezzel a Javaslat biztosítja a nemzetközi egyezmények rendelkezéseivel való teljes
összhangot, és egyben teljesíti a Moneyval IV. körös ország-értékelésében a pénzmosás Btk.-
beli tényállásával kapcsolatban erre vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokat.
A Moneyval kifogásolta, hogy a Büntető Törvénykönyv nem tartalmazza célzatként azt,
ha az alapbűncselekményből származó dolog átalakítása vagy átruházása abból a célból
történik, hogy segítse az alapbűncselekmény elkövetőjét a tettéhez fűződő
jogkövetkezmények elkerülésében.
A Javaslat a célzatot az (1) bekezdés a) pontjában aa) és ab) pontokba rendezi és a
bűncselekményből származó dolog eredetének eltitkolását, új tényállási elemként az
elleplezését, valamint a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény
elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárás meghiúsítására irányuló magatartást határozza
meg az elkövető egyenes szándékaként. Az elkövetési magatartások lesznek a dolog
átalakítása, átruházása, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység
végzése, továbbá pénzügyi szolgáltatás igénybe vétele.
A tényállás (1) bekezdésének b) pontja az elkövető célzatos magatartását nem írja elő,
ezt az követheti el, aki eltitkolja vagy elleplezi a büntetendő cselekményből származó dolog
eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot, e jogban bekövetkezett változást, vagy a dolog
megtalálási helyével kapcsolatban fejt ki ilyen magatartást.
A (4) bekezdés c) pontjában új minősített esetként szerepel a 2011. CII. törvénnyel
bevezetett ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként
megvalósított elkövetés. A pénzmosás gondatlan alakzatánál a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként elkövetett
bűncselekmény a Javaslat szerint ugyancsak súlyosabban minősül.
a 400. §-hoz
461
A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának tényállása a
hatályos szabályozáshoz képest nem változik.
A bűncselekmény szempontjából két magatartás bír meghatározó jelentőséggel.
Egyrészt az ügyfél-azonosítási kötelezettség, másrészt a bejelentési kötelezettség.
A bűncselekmény alanya a törvényi megfogalmazásból következően csak
meghatározott tisztséget, munkakört betöltő személy követheti el a pénzmosással kapcsolatos
bejelentési kötelezettség elmulasztását.
A bűncselekmény alaptényállása szándékosan követhető el, és mivel a törvény sem
célzatot, sem motívumot nem fogalmazott meg, így a bűnösség megállapításához elegendő az
eshetőleges szándék is. A cselekmény kizárólag mulasztással valósítható meg.
A büntethetőséget megszüntető ok szerint nem büntethető pénzmosás miatt, aki a
hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a
bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.
a 401. §-hoz
A „dolog”, valamint a „pénzügyi tevékenység, illetve pénzügyi szolgáltatás
igénybevétele” fogalmakat értelmező rendelkezés tartalmazza.
a XLI. Fejezethez
(A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények)
A jelen fejezet a hatályos Btk. XVII. Fejezet I. címében szereplő bűncselekmények
(gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények) egy részét
tartalmazza. A fejezet a gazdálkodás rendjét, a hitelezői érdekek sérelmét, valamint a
gazdálkodási kötelességeket sértő bűncselekményeket foglalja össze. Újdonság, hogy a
fejezetből kikerülnek a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő
bűncselekmények, a pénzmosás, illetőleg az információs rendszer elleni bűncselekmények,
mivel azokat a Javaslat a szakszerűség és következetesség jegyében, az elkülöníthető jogi
tárgyak védelmére tekintettel önálló fejezetben rendeli büntetni.
A hatályos szabályokkal szemben a Javaslat a hitelezési csalás, a gazdálkodó szervezet
vezető állású személyének visszaélése és az árdrágítás büntethetőségét nem tartalmazza.
A hitelezési csalás tulajdonképpen a csalás előkészületének tekinthető, amely
kizárólag a gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának,
megszüntetésének, vagy a hitelfelvételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében
történő valótlan tartalmú okiratok felhasználása esetén büntetendő. Ebből eredően a gazdasági
tevékenység végzésével össze nem fiiggő hitelek kapcsán annak a megállapítására nem
kerülhet sor. A hitelbírálati folyamatok bonyolultságára és komplexitására figyelemmel a mai
viszonyok között szinte kizárt, hogy a kérelemhez mellékletként benyújtandó okiratok
valódiságának ellenőrzésére ne kerüljön sor. Ugyanakkor maga a folyamat jelentősen nem
különbözik a más tevékenységhez, így elsősorban a magánszemélyek szükségleteinek az
ellátásához igénybe vett hitelek elbírálásától. Emiatt nem indokolt ezek külön kezelése, de
nem indokolt a büntetőjogi védelem önálló tényállásban történő fenntartása sem, figyelemmel
462
arra, hogy a hamis vagy valótlan tartalmú okiratok büntethetőségére a közbizalom elleni
bűncselekmények körében a Javaslat alapján lehetőség lesz.
A gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése tényállás a
tulajdonosokat védi a „vállalatvezetés” visszaéléseivel szemben. A tényállás beiktatásának
eredeti indoka még a gazdasági társaságok alakulásnak korai időszakára tehető, amikor a
kisebbségi tulajdonosok jogainak védelme még kevésbé intézményesült és szükség volt a
büntetőjogi fellépésre. A tényállás 2007-ben módosult érdemben, amikor is a 2007. évi
XXVII. törvény a védelmet kiterjesztette a gazdálkodó szervezetek összességére. Azonban a
tényállás gyakorlatilag továbbra is a gazdasági társaságok tekintetében bír jelentőséggel.
Ugyanakkor a gazdasági társaságok joga jelentős fejlődésen ment át és mára már megfelelő
eszközöket biztosít a tulajdonosi jogok - ideértve a kisebbségi tulajdonosokat is - védelmére
a vezetés visszaéléseivel szemben, lásd pl. vezető tisztségviselő anyagi felelősségére
vonatkozó szabályozást. Ezért szükségtelenné vált a büntetőjogi fenyegetettség, amit az is
bizonyít, hogy nem vagy évente csak egy-egy ügy indul.
Árdrágítás tényállása által védett jogi tárgy az árrendszer, az árképzés (hatósági ár,
illetve kötelezően megállapított ár) törvényekben szabályozott rendje. Az árak legfőbb
szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati
beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló
törvényben foglalt eszközök nem elégségesek, vagy azt fogyasztóvédelmi érdekek indokolják.
Ilyen szabályozó az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény, valamint az
árura, szolgáltatásra egyébként kötelezően megállapított árakra vonatkozó egyes ágazati
jogszabályok, így pl. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény hatálya alá tartozó
termékek vagy szolgáltatások ára. [107. § (5) bekezdés: A kihirdetett egyetemes szolgáltatói
árakat legmagasabb áraknak kell tekinteni.]
Ha hatósági árat állapítottak meg, a szerződésben a legmagasabb árnál magasabb árat
és a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat érvényesen nem lehet kikötni. A hatósági árra
vonatkozó rendelkezés megsértése esetén a hatósági ár megállapítója vagy erre kijelölt szerv,
a földgáz ellátás esetén a Magyar Energia Hivatal határozatával:
-	megtilthatja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezheti a
vállalkozót/engedélyest a jogszerű ár alkalmazására, valamint
-	kötelezheti a vállalkozót/engedélyest a hatósági árra vonatkozó rendelkezések
megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő
visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő
befizetésére, illetve az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó
hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő
visszatérítésére,
-	bírságot szabhat ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozással
szemben. Az árak megállapításáról szóló törvény esetén a bírság legkisebb összege a
jogsértő magatartással elért anyagi előny, maximális mértéke pedig annak kétszerese
lehet.
Figyelemmel arra, hogy a hatóságok megfelelő eszközökkel rendelkeznek arra, hogy
az árdrágítást szankcionálják, illetve a jogsértő helyzetet a sérelmet szenvedett felé nyújtandó
kompenzáció révén orvosolják, ezért az árdrágítást már nem rendeli büntetni a törvény.
A jelen fejezetben az alábbi tényállások szerepelnek:
463
a számvitel rendjének megsértése,
-	csődbűncselekmény,
-	tartozás fedezetének elvonása,
-	engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység,
-	saját tőke csorbítása,
-	jogosulatlan pénzügyi tevékenység,
-	gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása,
-	bennfentes kereskedelem,
-	tőkebefektetési csalás,
-	piramisjáték szervezése,
-	gazdasági titok megsértése.
a 402. §-hoz
A Javaslat az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL.
törvénnyel elvégzett dekriminalizációt érintetlenül hagyja, mivel annak indokai változatlanul
fennállnak. A kisebb súlyú szabályszegések szankcionálásra elegendőek az igazgatási
normákban meghatározott eszközök, amelyek alkalmazásával gyorsabban, hatékonyabban
szabható ki az igazgatási jellegű bírság. A NAV pedig felszabaduló kapacitásait a súlyosabb
bűncselekményekre összpontosíthatj a.
A Javaslat a szakaszerűség jegyében az egyes számviteli szabályszegések sorrendjét
megváltoztatja oly módon, hogy a hatályos Btk. 289. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő
bizonylati rend megsértését - amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a
továbbiakban: a számvitelről szóló törvény) 165. § (1) bekezdés alapján összefüggésben áll a
könyvvezetési kötelezettség elvégzésével - a számviteli kötelezettségek tényleges elvégzési
sorrendjének megfelelően, a felsorolás első helyén szerepelteti.
A Javaslat mellőzi a könyvvizsgálati kötelezettség megszegésének büntetendőségét,
mert annak fenntartása nem indokolt. A számvitelről szóló törvény 155. § (2)-(3) bekezdése,
illetőleg külön törvények tartalmazzák azt, hogy mely társaságnak kell a beszámolóját
könyvvizsgálóval kötelezően ellenőriztetni. Ezen társaságoknak a könyvvizsgálati záradékkal
ellátott beszámolót kell benyújtaniuk a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 18. § (7) bekezdése alapján a
KIM Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásokban Közreműködő Szolgálatához, amely -
amennyiben a könyvvizsgálati záradék hiányát észleli — a szükséges intézkedéseket megteszi.
Lehetőség van az Art. 174/A §, illetőleg annak sikertelensége esetén a Ctv. 87. § (2)
bekezdésében írt szankciók alkalmazására. Ezek gyors és kellően hatékony szankció
alkalmazását teszik lehetővé, így a büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazása a büntetőjog,
mint végső eszköz jellege okán, a cselekmény súlyára is figyelemmel, nem indokolt.
A bűncselekmény alapesetének megállapítására a Javaslat szerint akkor kerülhet sor,
ha annak eredményeként a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet
lényegesen befolyásoló hiba előidézésére kerül sor, vagy ha az elkövetési magatartással
összefüggésben az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintése, illetőleg
ellenőrzése meghiúsul.
A minősített esetek körét a Javaslat annyiban változtatja meg, hogy kibővíti azon
speciális tevékenységet végző gazdasági formák körét, amelyek esetében a számviteli
szabályok bűncselekménynek tekinthető megszegése súlyosabban minősülnek. Erre tekintettel
464
a (3) bekezdésbe beépítésre került a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló
2011. évi CII. törvényben szereplő szervezett ingatlanbefektetési társaság is, tekintettel e
társaság esetén előírt induló tőke minimális mértékének összegére is.
A hatályos szabályokhoz képest a Javaslat a továbbiakban csak a szándékos elkövetést
rendeli büntetni, figyelemmel arra, hogy a Btk.-ba beépített gondatlan alakzat elkövetése
miatt büntetőeljárások nem indultak. A korábban a bevezetés indokául szolgáló fiktív irat
megsemmisítés kezelhető lenne az elektronikus irat megőrzésre kötelezéssel, illetőleg a
könyvelési feladatokat ellátó személyek iratmegőrzési kötelezettségének a megteremtésével.
Más jogági terület szabályozásával a védelem elérhető, ezért a büntetőjogi fenyegetettség
fenntartása, annak ultima ratio jellege miatt nem indokolt.
a 403. §-hoz
A csődbűncselekmény vonatkozásában a Javaslat a továbbiakban is fenntartja a
bűncselekmény négy alapeseti fordulatát: a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben
elkövetett csődbűncselekményt [lásd az (1) bekezdést], a fizetésképtelenséget előidéző
csődbűncselekményt [lásd a (2) bekezdés a) pontját], a fizetésképtelen helyzetben elkövetett
csődbűncselekményt [lásd a (2) bekezdés b) pontját], valamint a hitelező jogtalan előnyben
részesítésével elkövetett csődbűncselekményt [lásd a (4) bekezdést]. Ezen cselekmények csak
szándékos elkövetés esetén büntethetőek.
A Javaslat a tényállás (1) bekezdésében meghatározott elkövetési magatartásokat a
hatályos szabályokhoz képest csak kis részben érinti. Az (1) bekezdés a) pontjában a
továbbiakban is büntetni rendeli a vagyon elrejtését, eltitkolását, megrongálását,
megsemmisítését, használhatatlanná tételét, ugyanakkor a Javaslat e pontban mellőzi a
„tartozása fedezetéül szolgáló” kifejezést, mivel a gazdálkodó szervezet vagyona, az erre
irányuló külön jognyilatkozat nélkül is, a tartozás fedezetéül szolgál.
A Javaslat az (1) bekezdés b) pontja a színlelt ügylet megkötésének - ami a Ptk. 207. §
(6) bekezdésének keretében értelmezhető -, illetőleg kétes követelés elismerésének - ami alatt
a jogi vagy a ténybeli alapok, vagy a fedezet hiánya miatt a teljesítés bizonytalanságát értjük -
a büntethetőségét a hatályos rendelkezésekkel egyezően tartja fenn.
A Javaslat az (1) bekezdés c) pontja a hatályos Btk. 290. § (1) bekezdés c) és d)
pontjait az egyszerűsítés jegyében összevonja, tekintettel arra, hogy a veszteséges üzlet
megkezdésének vagy annak a továbbfolytatásának a külön pontban történő szerepeltetése nem
indokolt. Az összevont c) pont valamennyi az a) és b) pontok alá nem vonható, de az ésszerű
gazdálkodás követelményeivel ellentétes, további, tételesen fel nem sorolt magatartás
üldözését lehetővé teszi.
A Javaslat a csődbűncselekmény minősített eseteit módosítja. A hatályos Btk.
szabályai szerint azok megállapítására akkor kerülhet sor, ha a cselekmény a gazdasági
életben súlyos következményekkel jár. Ezen körülmény megállapításának megítélésekor — az
elméletben kialakult álláspontok alapján - figyelembe kell venni a hitelezők számát, az
érintett társaságnak a gazdaság egészében, vagy az adott gazdasági ágban betöltött szerepét, a
bűncselekmény várható gazdasági következményeit, a foglalkoztatottak számát, stb. Erre
nézve a bírói gyakorlat nem alakított ki olyan mércét, amely zsinórmértékül szolgálhatna.
Ennek okán a Javaslat objektív körülményeket jelöl meg a minősített esetek megállapításának
feltételéül, amelyet egyrészt az elvont vagyontömeg mértékében (500.000.000 forint feletti
465
vagyonelvonásnál), másrészt abban az esetben tart megállapíthatónak, ha a felszámolónak,
illetve a bíróságnak az adott társaság nemzetgazdaságban betöltött szerepére (stratégiailag
kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet) tekintettel speciális eljárás keretében kell
lefolytatni a felszámolási eljárást.
A Javaslat a hatályos szabályokkal megegyezően, azzal azonos tartalommal, külön
bekezdésben szabályozza azt az esetet ha a gazdálkodó szervezet vagyona felett rendelkezni
jogosult személy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a
továbbiakban: Csődtv.) 57. § (1) bekezdésében írt sorrend megsértésével valamely hitelezőt
előnyben részesít. A bűncselekmény kizárólag a felszámolás elrendelését követően
valósítható meg.
Visszatérő jogalkalmazói problémát eredményezett az, hogy a Csődtv. 34. § (1)
bekezdése alapján a felszámolás elrendelését követően megszűnnek a tulajdonosnak a
gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott jogai. Ebből
fakadóan ezen időponttól kezdődően a képviselő vagyonkezelői jogosultsága is megszűnik és
a vagyonnal való rendelkezésre kizárólag a felszámoló jogosult. Ugyanakkor ez nem érinti
azt, hogy a vagyontárgyak feletti tényleges rendelkezésre - ha nem vette fel a kapcsolatot a
felszámolóval, vagy a képviselő a kapcsolatfelvételt megelőzően rendelkezett a
vagyontárggyal - a korábbi tulajdonosnak, cégképviselőnek is lehet effektíve lehetősége. Erre
tekintettel a Javaslat a (6) bekezdésben - a büntethetőségi feltétel körét kibővítve - nevesíti
azt az esetet is, amikor a vagyonnal jogszerűen már nem rendelkezhet a tulajdonos
cégképviselő, de erre lehetősége van. Ennek a feltüntetése azért is indokolt, mert a Csődtv.
nem szünteti meg a vezető tisztségviselő jogviszonyát, a gazdasági társaságokról szóló 2006.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 31. § (1) bekezdésében írt esetek pedig értelemszerűen
nem állnak fenn.
A Javaslat a hatályos rendelkezésekhez képest kiegészíti az objektív büntethetőségi
feltételek körét az (5) bekezdésben a Ctv. VIII/A. Fejezetében szabályozott és a 116-118/A.
§.-aiban meghatározott kényszertörlési eljárással.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény az egyesületek és az
alapítványok tekintetében kibővítette a Csődtv. hatályát. A Javaslat figyelemmel arra, hogy a
civil szervezetek végelszámolására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ctv.
rendelkezéseit, kényszer-végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)-(6)
bekezdését, 117. §-át és 118. §-át az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni,
ezért a felsorolásban külön nevesíti a kényszer-végelszámolást is.
a 404. §-hoz
A tartozás fedezetének elvonása tekintetében a Javaslat a hatályos szabályokat
érintően több változtatást is tartalmaz. Egyrészt összevonja a hatályos Btk. két külön
fejezetében, önálló bűncselekményekként szereplő tartozás fedezetének elvonása, illetőleg
hitelsértés bűncselekményeit. Ezen cselekmények között az alapvető különbség az, hogy a
tartozás fedezetének elvonása több tényállási ismérvvel jellemzett, hiszen az kizárólag
gazdasági tevékenység keretében lekötött tartozás esetében büntethető. Ugyanakkor mindkét
bűncselekmény esetén a jogi érdek a hitelekből, kölcsönökből, szállítási, vállalkozási, stb.
szerződésekből származó tartozások hitelezőinek kiemelt büntetőjogi védelme, továbbá a
466
jogsértő magatartások is azonosak lehetnek. Ennek alapján e cselekményeknek azonos
fejezeten belül egy bűncselekményként való kezelése indokolt.
Az összevonása miatt indokolt az elkövetési magatartásokat is egyezően szabályozni,
így mindkét bekezdés esetén a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása a büntetendő
magatartás. Megjegyzendő, hogy a két tényállást illetően a Kommentár a vagyon elvonása
alatt eltérő értelmezést ad. Az elvonás megvalósulhat olyan jogügylet megkötésével,
amelynek következtében az adósnak az elkövetési tárgy feletti rendelkezési joga elvész,
illetve a magatartás következményeként a fedezet a hitelező részére hozzáférhetetlenné válik.
Ez lehet a fedezet eltulajdonítása, zálogba adása vagy más módon történő megterhelése,
eladása, eltitkolása, elrejtése, megsemmisítése, megrongálása stb.
A tényállás (1) bekezdése kizárólag az írásbeli szerződés alapján fennálló követelés
fedezetéül szolgáló vagyon elvonását bünteti, amely alapvetően magánszemély adóst
feltételez, mivel ez a cselekmény a privát vagyonjogi szférába tartozó hitel biztosítékára
nézve követhető el. Ezzel szemben a (2) bekezdésben a gazdasági tevékenységből eredő
tartozás fedezetéül szolgáló, lekötött vagyon elvonását rendeli büntetni, amely esetben
főszabály szerint gazdálkodó szervezetek a hitelügylet adósai, de olyan eset is előfordulhat,
amikor az adós egyéni vállalkozó.
A cselekmény mindkét fordulata csak a tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra nézve
követhető el, a lekötés jogcíme közömbös, de annak szerződésen kell alapulnia. Fedezetként
lekötést eredményez minden olyan megállapodás, amelynek a tartalma alapján a vagyon
fedezetté válik. Ehhez szükséges az, hogy a szerződésből pontosan megállapítható legyen,
hogy mely vagyontárgyra (vagyoni körre), milyen jogcím alapján és milyen feltételek mellett
vonatkozik a fedezeti megállapodás.
A gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon
elvonásával elkövetett esetben - amely a hatályos Btk. 297. § (1) bekezdését veszi át - a
büntetés mértékét a Javaslat három évre csökkenti, mivel nem indokolt valamennyi ilyen
cselekmény esetén öt évig terjedő büntetőjogi védelem fenntartása. Ugyanakkor beépítésre
kerül egy új minősített eset, amelyben a különösen nagy vagy azt meghaladó elkövetési érték
esetén a hatályos Btk. tartozás fedezetének elvonására meghatározott büntetési tétel speciális
minimuma egy évre emelkedik, a felső határ öt év.
Továbbra is fenntartja a Javaslat a hatályos Btk. 297. § (2) bekezdésében írt
büntethetőséget megszüntető okot, azt azonban kiterjeszti a hatályos Btk.-ban hitelsértésként
szereplő tényállásra is. Továbbra is irányadó az a szabály, hogy a tartozás kiegyenlítésére csak
a vádirat benyújtásáig kerülhet sor, e büntethetőséget megszüntető oknak a bírósági eljárásra
történő alkalmazására jogpolitikai okból továbbra sem kerülhet sor. Amennyiben a tartozás a
bírósági eljárásban kerül kiegyenlítésre, az a büntetés kiszabása körében értékelhető.
a 405. § -hoz
A Javaslat az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység tényállásának címét,
mivel a külkereskedelmi tevékenység az áruk szabad áramlásának megvalósulására
figyelemmel lényegét tekintve kiüresedett, engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi
tevékenységre változtatja. Azon termékek esetén, amelyek forgalmazása (harmadik országok
tekintetében, vagy akár uniós országok tekintetében is az országba behozatala, kivitele)
467
engedélyhez kötött, ezen engedély hiányában folytatott nemzetközi kereskedelmi tevékenység
büntetendőségének a fenntartása a továbbiakban is indokolt.
A bűncselekmény elkövetési magatartása: árunak, annak a kiviteléhez, illetve
behozatalához szükséges engedély nélküli kivitele vagy behozatala. A bűncselekmény csak
szándékosan követhető el. A bűncselekmény alanya bárki lehet.
a 406. §-hoz
A saját tőke jogtalan elvonása egyaránt sérti a gazdasági élet biztonságához, illetve a
hitelezők érdekeinek védelméhez fűződő társadalmi érdeket. Ebből eredően e cselekmény
büntethetőségének a fenntartása a továbbiakban is indokolt. A saját tőke fogalmát a
számvitelről szóló törvény 35. § (2) bekezdése tartalmazza.
Az elkövetési magatartás a hatályos szabályokkal egyezően a „jogtalanul elvonás”.
Jogtalan pl. a kifizetés, ha az a Gt., illetve az egyéb jogszabályok rendelkezéseibe ütközik.
Kiemelendő, hogy a társaság vagyonát a rendes gazdálkodás is felemésztheti, ez azonban
önmagában nem bűncselekmény, mert csak a jogtalan elvonás lesz tényállásszerű.
A Javaslatban külön kiemelésre kerül, hogy mely jogi személyiséggel bíró jogalanyok
vonatkozásában követhető el a bűncselekmény. Emellett kibővítésre került az elkövetői kör. A
Javaslat szerint, a hatályos szabályokkal szemben, a feltüntetett társaságokban tagként
szereplő személyek is elkövethetik a bűncselekményt, pl. jogosulatlan osztalék kifizetés útján
megvalósuló bűncselekménynél az osztalék kifizetése tárgyában — a tagokat is magába
foglalóan - a társaság legfőbb szerve dönt.
A cselekmény kizárólag szándékosan követhető el.
a 407. §-hoz
A jogosulatlan pénzügyi tevékenység tényállását érintően a hatályos Btk.-ban szereplő
szabályokhoz képest a Javaslat változást nem tartalmaz. A bűncselekmény továbbra is a
pénzügyi tevékenységeket igénybe vevő természetes és jogi személyek, valamint a pénzügyi
rendszer törvényes működéséhez fűződő társadalmi érdek védelmét szolgálja.
A tényállás kerettényállás, amelyet az igazgatási normák töltenek ki tartalommal. Ezen
igazgatási normák, a teljesség igénye nélkül a hitelintézetekről és a pénzügyi szolgáltatásokról
szóló, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló, a biztosításokról és a biztosítási tevékenységről
törvény. Ezen jogszabályok engedélyhez kötik a feltüntetett tevékenységek végzését. Az
elkövetési magatartás ezen tevékenységek engedély nélküli végzése.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, annak tettese bárki lehet, aki a
tényállásban megjelölt tevékenységet végzi.
a 408. §-hoz
A gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény a gazdasági
tevékenységhez kapcsolódó, bárki által megtekinthető nyilvántartások hitelességéhez fűződő
társadalmi érdeket védi. Ilyen nyilvántartás pl. az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű-
468
nyilvántartás, a cégnyilvántartás vagy a zálogjogi nyilvántartás. A nyilvántartásokra
vonatkozó jogszabályok határozzák meg azokat a jogokat, tényeket, adatokat, amelyekre vagy
amelyek változására nézve a bejelentési kötelezettség vonatkozik.
Az (1) bekezdésben szereplő valamennyi cselekményt csak a gazdálkodó szervezet
vezető állású személye követheti el. Az (1) bekezdés elkövetési magatartása a közreműködés,
amelynek a megvalósulási formáit a jogszabály nem határozza meg, mivel egyetlen
magatartást sem lehet e körből kirekeszteni, amely alkalmas az eredmény előidézésére. Ez
mind aktív magatartással, mind mulasztással megvalósítható. Az (1) bekezdés a) és b) pontja
esetében az elkövetőt egyfajta motívumként a cég „fellelhetetlenségére való” törekvés
motiválja. A Javaslat tekintettel arra, hogy az több tényállást is érint a fejezeten belül, a
fejezet végén szereplő értelmező rendelkezésben határozza meg a vezető állású személy
fogalmát.
A Javaslat az (1) bekezdés c) pontjába egy új alapeseti elkövetési magatartást épít be.
Eszerint büntethető lesz az, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet, vagy
magánszemély, személyek kerüljenek tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba,
akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem
a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa. A fenti szabályozása célja a gazdaság
átláthatóságának a biztosítása és ezen keresztül a közélet tisztaságának elősegítése. A
tényleges tulajdonos fogalmát a Javaslat a tényálláshoz kapcsolódó értelmező rendelkezésben
határozza meg.
A tényállás szerinti (2) bekezdés a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség
elmulasztását szankcionálja.
A bűncselekmény valamennyi fordulata csak szándékosan követhető el, a cselekmény
büntethetőségének elévülése a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség határidejének a
lejártát követően kezdődik.
A hatályos rendelkezésekhez képest a Javaslat a gazdasági adatszolgáltatási
kötelezettség elmulasztása körében az új elkövetési fordulatoz kapcsolódóan ad meg új
fogalmat a tényleges tulajdonosra vonatkozóan, mégpedig a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pont f) alpontjában, az ellenőrzött
külföldi társaságra vonatkozó szabályoknak az alapulvételével.
a 409. §-hoz
A bennfentes kereskedelem a tőkepiac tisztességtelen befolyását bünteti. A tőkepiaci
folyamatokban rendkívül fontos az információk nyilvánossága, ez teremt azonos lehetőséget a
befektetők számára, hogy valamilyen befektetésről, a befektetés összegének növeléséről, vagy
csökkentéséről, végül e befektetés felszámolásáról döntsenek. A pénzügyi eszközök árát a
piaci viszonyok alakítják, amely viszonyokat jelentős mértékben lehet befolyásolni. A
tőkepiaci működésnek az információhoz jutás egyenlőségének alapelvén, a befektetők részére
nyújtott információk egyenlő minőségén kell alapulnia, ez biztosítja az üzletek tisztességét.
Ha az információk csak egy szűkebb kör számára állnak rendelkezésre, a bennfentes
információval rendelkező személyek ezzel a lehetőséggel visszaélhetnek, kihasználhatják
többlet információjukat, és ezáltal más befektetők kárára anyagi előnyökhöz juthatnak.
469
A 2001. évi CXX. törvény 200. §-a tartalmazza a bennfentes kereskedelem és a
piacbefolyásolás tilalmát. A törvény 201. §-a rögzíti a bennfentes kereskedelem, bennfentes
személy, illetőleg a bennfentes információ fogalmát.
Az elkövetés tárgya a pénzügyi eszköz. A pénzügyi eszköz fogalmát, mivel az két
tényállást is érint, a Javaslat fejezethez kapcsolódó értelmező rendelkezések között adja meg.
Az elkövetési magatartás az ügylet megkötése, ügylet megkötésére más megbízása,
illetve bennfentes információ átadása.
A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki bennfentes információval rendelkezik,
függetlenül munkakörétől, tevékenységétől. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
a 410. §-hoz
A tőkebefektetési csalás a bennfentes kereskedelemhez hasonlóan a piacbefolyásolás
ellen teremt büntetőjogi védelmet. Elkövetési tárgya a gazdálkodó szervezet vagyoni
helyzetével, illetve a vezető állású személyével és tevékenységével, illetve a pénzügyi
eszközökkel kapcsolatos adat. A bűncselekmény elkövetése szempontjából azonban csak
azoknak az adatoknak van jelentősége, amelyek a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetére
vonatkoznak és valótlanok.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a valótlan adat közlése vagy híresztelése,
illetve adat elhallgatása vagy pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötése. A valótlan
adatnak a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetére kell vonatkoznia. A valótlan adatok
közlése mindig aktív tevékenységet, magatartást feltételez és közömbös, hogy az milyen
formában — szóban vagy írásban — történik, netán a potenciális befektetővel történő közvetlen
tárgyalás vagy hirdetés útján valósul meg. Feltétel viszont, hogy a valótlan adatközlés a
címzetthez jusson el. Színlelt szerződés esetén —ami a Ptk. szabályai szerint érvénytelen -
mindkét fél színlelt nyilatkozatot tesz, amelynek rendszerinti célja harmadik személy
jogainak, jogvédte érdekeinek kijátszása.
A bűncselekmény eredménye a tőkebefektetés, illetve a befektetett tőke emelése vagy
a tőkebefektetés csökkentése, illetve a befektetett tőke eladása. A tőkebefektetés csökkentése,
illetve eladása ugyancsak alkalmas a piac befolyásolására és ugyan úgy nem a reális piaci
folyamatokat tükrözi.
A bűncselekmény alanya bárki lehet tettesként akár a gazdálkodó szervezet tagja,
vezető tisztségviselője, vagy akár kívülálló személy. A bűncselekmény csak szándékosan
követhető el.
A Javaslat a tőkebefektetési csalással összefüggésben a fejezethez kapcsolódó
értelmező rendelkezések között határozza meg a pénzügyi eszköz és vezető állású személy
fogalmát.
a 411. §-hoz
A piramisjáték szervezése bűncselekménynek a jogi tárgya a pénzintézeti tevékenység
törvényes működéséhez fűződő érdek.
470
A cselekmény lényege a mások pénzének előre meghatározott formában, illetve
feltételek szerint történő összegyűjtése és szétosztása. Ezen tevékenység mögött valós
gazdasági teljesítmény nem, vagy csak minimális mértékben történik. Az elkövetési
magatartás a játék szervezése. A játék szervezésének minősülhet minden olyan aktív
magatartás, amely a játék megteremtésének és lebonyolításának érdekében nyilvánul meg, így
a játék feltételeinek a megteremtése, annak a mások (a további lehetséges játékosok) számára
történő ismertetése és az ő bevonásuk a játékba. A bűncselekmény pusztán az elkövetési
magatartás tanúsításával befejezett. Ezen magatartás rendszerint több mozzanatból,
tevékenységsorozatból tevődik össze.
A bűncselekmény alanya bárki lehet, a bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
a 412. §-hoz
A Javaslat a gazdasági titok megsértésének a Btk. hatályos szabályaiban szereplő
titokkörökből az üzleti titkot kiemeli, és az elkövetési tárgy speciális jellegére, valamint a
jogvédte érdekekre figyelemmel azt a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát
sértő bűncselekmények fejezetébe helyezi át. A Javaslat e helyütt a bank-, az értékpapír-, a
pénztár-, a biztosítási, illetve a foglalkoztatói nyugdíjtitok megsértését rendeli büntetni.
Titoknak azon adatok, tények minősülnek, amelyek nyilvánossá nem tételéhez valamilyen
érdek fűződik Az egyes titokkörökre vonatkozó szabályokat az egyes ágazati törvények
tartalmazzák, ezek határozzák meg az egyes titokfajták fogalmát is.
A Javaslat az egyes gazdasági titokfajták megsértését csak akkor rendeli büntetni, ha a
titoksértést jogtalan előnyszerzés végett - amely lehet anyagi vagy személyes jellegű is -,
vagy másnak vagyoni hátrányt okozva követik el. A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki a
gazdasági titok birtokában van. A cselekmény kizárólag szándékosan követhető el.
A Javaslat az egyéb adatvédelmet (a személyes adat, az információs rendszerben lévő
adat) szabályozó tényállásokkal egyezően, a hatályos szabályokhoz képest a bűncselekményre
vonatkozó speciális maximumot alacsonyabban, két évben vonja meg.
A Javaslat változatlanul megtartja a gazdasági titok megsértése tényállással
összefüggésben - a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra
vonatkozó törvényben meghatározott kötelezettség, illetve a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, a bennfentes kereskedelemmel,
piacbefolyásolással és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt
bejelentési kötelezettség teljesítése vagy kezdeményezése esetére - megállapított
büntethetőséget kizáró okot.
a 413. §-hoz
A 413. § értelmező rendelkezés, amely a 409. és a 410. § alkalmazásában a pénzügyi
eszköz, a 408. és a 410. § alkalmazásában a vezető állású személy fogalmát határozza meg, a
hatályos rendelkezésekkel megegyezően.
a XLII. Fejezethez
(A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények)
A fejezetet alkotó bűncselekmények a hatályos Btk. gazdálkodási kötelességeket és a
gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények köréből válnak ki. E cselekmények elsősorban a
471
tisztességes gazdálkodás kereteit, a tisztességtelen piaci, illetve kereskedelmi gyakorlat
követelményeit sértik, a tényállások a piac szereplőinek, pontosabban a fogyasztó és a
versenytárs érdekeinek védelmét szolgálják, ezért a jól elkülöníthető jogi tárgyra figyelemmel
indokolt e bűncselekmények önálló fejezetben történő szabályozása.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.), a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi
CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
szóló a 2008. évi XLII. törvény előkészítésével egyidejűleg megtörtént a fogyasztóvédelmi
jellegű bűncselekmények felülvizsgálata, de a következtetések levonását nem követte
jogszabály módosítás. A Javaslat a meglévő büntetőjogi szabályok alapulvételével kíván
bizonyos mértékig új szabályozást teremteni. A szabályozás kiinduló pontja továbbra is a
fogyasztó érdekeinek védelme, a minősített esetek az elkövetési tárgy mennyiségéhez, illetve
értékéhez igazodnak, újdonság viszont annak értékelése, hogy az adott termék vagy áru
milyen kockázatokat rejt magában a vásárlók egészségségére, testi épségére vagy a
környezetre.
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz hasonlóan a fejezethez kapcsolódó értelmező
rendelkezések között nem határozza meg külön a fogyasztó fogalmát, e tekintetben az ágazati
törvények fogalom-meghatározását kell alapul venni, továbbá a versenytárs fogalmát sem, ez
utóbbit ugyanis a bírói gyakorlat kialakította.
A fogyasztók számára nyújtott védelem teljességének megítélésekor nem hagyhatók
figyelmen kívül a más fejezetekben lévő, kettős jogtárgyú bűncselekmények sem, így az
egészséget veszélyeztető bűncselekmények közül az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés
vagy áttételesen a forgalomba kerülő áruk jogtiszta voltának biztosítására szolgáló jogkezelési
adat meghamisítása, illetve iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmények.
A Javaslat nem rendelkezik a vásárlók megkárosításának vétségéről, ugyanis a
fogyasztók hatékony védelmét nem az biztosítja, ha minden kisebb jellegű megkárosító
tevékenység kriminalizált magatartás. Ez nem azt jelenti, hogy a vásárlók megkárosításával
szemben a jövőben nem lehetne hatékonyan fellépni, azonban a költséges és hosszadalmas
büntetőeljárás helyett ésszerűbb szabálysértési eljárást vagy közigazgatási eljárást indítani
ilyen esetekben. Mindemellett megjegyzendő, hogy a vásárlók megkárosítása eddig is
szubszidiárius bűncselekmény volt, ami csak akkor volt tényállásszerű, ha súlyosabb
bűncselekmény nem volt megállapítható. Ilyen súlyosabb bűncselekmény pedig a csalás lehet,
amelynek megállapítására továbbra is megmarad a lehetőség.
A fejezetet alkotó bűncselekmények az alábbiak:
-	rossz minőségű termék forgalomba hozatala,
-	megfelelősség hamis tanúsítása,
-	fogyasztók megtévesztése,
-	üzleti titok megsértése,
-	versenytárs utánzása (korábban: áru hamis megjelölése),
-	versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.
a 414. §-hoz
472
A bűncselekmény jogi tárgya a termékek biztonságosságának, minőségének védelmén
keresztül a fogyasztói érdekek biztosítása.
A Javaslat a korszerűsítés jegyében a rossz minőségű termék forgalomba hozatala
körében az elkövetési magatartásokon annyiban változtat, hogy elhagyásra kerül a termék
minőségének megállapítására vonatkozó szabály megszegésével megvalósítás, ez kellően
értékelhető a megfelelősség hamis tanúsítása körében. Elhagyásra kerülnek továbbá a
használatba ad, feldolgozásra értékesít, vagy ezek iránt intézkedik fordulatok. A Javaslat
ezáltal megerősíteni kívánja azt, hogy a forgalomba hozatalon, forgalmazáson érteni kell a
használatba adást, és nemcsak a közvetlen fogyasztás célját szolgáló, hanem a termelés
folyamatában tovább-feldolgozásra kerülő termék értékesítése is ide értendő.
A hatályos Btk. 294. §-a határozza meg a rossz minőségű termék fogalmát. Az (1)
bekezdésben használt kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány azonban 2002. január 1-
seje óta nem létezik, a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti
szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXII.
törvény ugyanis az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor a megfelelés érdekében
megszüntette azt. Ebből következően a jelenlegi értelmezés arra korlátozódhat, hogy rossz
minőségű az a termék, amelyik rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága
jelentős mértékben csökkent.
A tényálláshoz kapcsolódó értelmező rendelkezés meghatározásakor ez a kisegítő
szabály értelemszerűen továbbra is irányadó, ugyanakkor megállapítható, hogy napjainkban a
fogyasztóvédelem főhangsúlya a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának
védelmére helyeződik. A rossz minőségű termék fogalmának meghatározásakor tehát
elsődleges szempont, hogy az nem felel meg a termékre vonatkozó biztonságossági, minőségi
követelményeknek.
Az Fgytv. 4. § (1) bekezdése értelmében a termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó
életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat mellett
-	ideértve a használhatóság időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési,
karbantartási előírások betartását - nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható
használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. Ha jogszabály vagy közvetlenül
alkalmazandó európai uniós jogi aktus a termék meghatározott tulajdonságai tekintetében
biztonságossági követelményeket határoz meg, az e követelményeknek megfelelő terméket az
ilyen tulajdonságok tekintetében biztonságosnak kell tekinteni [Fgytv. 4. § (3) bek.]. A
honosított harmonizált szabványban meghatározott biztonságossági követelményeknek
megfelelő termék biztonságosságát a szabványban meghatározott tulajdonságok tekintetében
vélelmezni kell [Fgytv. 4. § (4) bek.].
Jogszabályok bizonyos termékek esetében megfelelőség értékelési kötelezettséget
írnak elő, amelyek csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal, megfelelőségi
nyilatkozattal, illetve megfelelőségi jelöléssel együtt forgalmazhatók, lásd pl. az egyes
gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV.
17.) IKIM rendeletet. Ezek elsősorban biztonságossági előírások, de pl. élelmiszerek esetén
minőségi követelményeket is magukban foglalnak.
A Javaslat a hatályos szabályozással egyezően állapítja meg a cselekmény súlyosabb
minősülésének feltételét, valamint meghagyja a gondatlan alakzatot és az előkészületi
magatartások büntetendőségét.
473
A Javaslat új büntethetőséget megszüntető okot állapít meg a rossz minőségű termék
forgalomba hozatal esetére: nem lesz büntethető az elkövető, ha mihelyt tudomást szerez a
tennék rossz minőségéről, mindent megtesz azért, hogy a rossz minőségű termék a birtokába
visszakerüljön. Ez esetben a károsodást megelőzése érdekében megtett, annak elhárítást célzó
aktív magatartást méltányolja a törvény a büntetlenség biztosításával.
A Javaslat a termék fogalmát, mivel két tényállást is érint, a fejezet végén határozza
meg.
a 415. §-hoz
A Javaslat a korszerűség jegyében a minőség hamis tanúsítása tényállás elnevezés
helyett, annak elavult voltára figyelemmel bevezeti a megfelelőség hamis tanúsítását. A
bűncselekmény jogi tárgya az az össztársadalmi érdek, hogy a a forgalmazásra szánt
termékeknek az előírt követelményeknek való megfelelősége a valóságnak, vagyis tényleges
minőségüknek megfelelően kerüljön megállapításra. A tényállás alapját azok a jogszabályok -
ide értve az Európai Unió közvetlenül és kötelezően alkalmazandó jogi aktusát is - adják,
amelyek meghatározott termékekre megfelelőség értékelési kötelezettséget írnak elő. Az ilyen
kötelezettség megsértése vonja maga után a tényállásban meghatározott szankciót. A
bűncselekmény megállapításának továbbra is feltétele, hogy a cselekményt jelentős
mennyiségű vagy értékű termékre kövessék el.
Egyébiránt a Javaslat az eddig használt áru fogalmat a termék fogalommal váltja fel,
mivel e tényállás szorosan kapcsolódik a rossz minőségű termék forgalomba hozatalához,
amely a termék fogalomra épül. A termék fogalmát a fejezethez kapcsolódó értelmező
rendelkezés határozza meg.
a 416. §-hoz
A fogyasztó megtévesztése tényállásában a Javaslat új alapesetet vezet be. A jövőben
büntetendő lesz annak a cselekménye is, aki szervezett termékbemutatón különleges
árkedvezmény vagy árelőny meglétéről, vagy nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas
tájékoztatást ad. Az utóbbi időkben elszaporodtak azok a zártkörűen szervezett
termékbemutatók, amelyek a koruk, hiszékenységük vagy más okból különösen
kiszolgáltatott fogyasztói rétegeket céloznak meg, és tisztességtelen eszközökkel előnytelen
vásárlásokra veszik rá őket. A cselekmény előrehozott védelmet biztosít a csaláshoz képest,
amikor a megtévesztő magatartás mellett a tényállásszerűséghez nem követeli meg eredmény
bekövetkeztét. A két cselekmény elhatárolása során irányadó lehet az, hogy ha a csalás
valamennyi tényállási eleme megvalósul és annak büntetési tétele súlyosabb, mint a fogyasztó
megtévesztése bűncselekményé, akkor a csalás megállapítására kerülhet sor.
A Javaslat a (2) bekezdésben a hatályos tényálláshoz képest annyiban változtat, hogy
az „áru kelendősége felkeltése érdekében” célzat helyett, annak elavultsága okán az „áru
értékesítése érdekében” fordulatot vezeti be. A Javaslat a büntetendőség feltételeként a nagy
nyilvánosság előtti elkövetés mellett - alternatív feltételként - a jelentős mennyiségű vagy
értékű árura nézve történő elkövetést határozza meg.
A Javaslat új minősített esetet vezet be, a bűncselekmény súlyosabban fog minősülni,
ha (2) bekezdésben meghatározott cselekményt az áru egészségre és a környezetre gyakorolt
474
hatásával, veszélyességével, kockázataival vagy biztonságosságával kapcsolatos jellemzőivel
összefüggésben követik el, mivel ezek olyan tényezők, amelyek fokozottabban érinthetik a
fogyasztók testi épségét, egészségét, ezért súlyosabban értékelendőek.
A Javaslat a tényálláshoz kapcsolódó értelmező rendelkezések között pontosítja, hogy
a büntetőjogi védelem szempontjából mi tekintendő az áru lényeges tulajdonságának. A
Javaslat a hatályos rendelkezésekkel megállapított áru lényeges tulajdonságai közül - az Ftty.
6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott áru lényeges jellemzőiből kiindulva - csak
azokat tartja fenn, amelyek a fogyasztót az ügyleti döntés meghozatalában erőteljesen
motiválhatják és más bűncselekmények körében nem kerülnek értékelésre. A szervezet
termékbemutató fogalmának meghatározásakor a Javaslat a kereskedelemről szóló 2005. évi
CLXIV. törvény üzleten kívüli kereskedés fogalmából indult ki. Az áru fogalma a fejezet
végén elhelyezett értelmező rendelkezések között szerepel, mivel két tényállást is érint.
a 417. §-hoz
Újdonság, hogy a versenytársak védelmét szolgáló tényállások közé illeszti a Javaslat
az üzleti titok megsértése bűncselekményét. A hatályos Btk. szerint az üzleti titok a gazdasági
titok körébe tartozik, de a tisztességtelen piaci magatartások egyik leggyakoribb előfordulási
formája az áru hamis megjelölésével együtt, ezért az e Fejezetben történő elhelyezése
indokolt. Az önálló tényállásként történő meghatározás szélesebb lehetőséget ad a speciális
védelem biztosítására.
Az üzleti titok fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. §
(2) bekezdése határozza meg. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden
olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek
által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot -
jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek
titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
A Javaslat a bűncselekmény elkövetési magatartásai meghatározásakor nagyobb részt
a hatályos rendelkezésből indul ki, vagyis az üzleti titok jogosulatlan megszerzése,
felhasználása, más személy részére való hozzáférhetővé tétele és a nyilvánosságra hozatala
szerepel a tényállásban. Újdonság, hogy a közlést felváltja a modem kommunikációs
eszközöket inkább felölelő hozzáférhetővé tétellel. A cselekmény valamennyi esetben akkor
jogellenes, ha a jogosult hozzájárulása nélkül történik.
A cselekmény akkor tényállásszerű, ha azt jogtalan előnyszerzés végett vagy másnak
vagyoni hátrányt okozva követik el. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Az üzleti
titok megsértése szándékos bűncselekmény, a megszerzés és a felhasználás egyenes szándékot
feltételez, a hozzáférhetővé tétel és a nyilvánosságra hozatal eshetőleges szándékkal is
megvalósítható, ha a vagyoni hátrány bekövetkezik. A célzatos cselekmény csak egyenes
szándékkal valósítható meg.
a 418. §-hoz
Az áru hamis megjelölése tényállása a versenytárs utánzása cím alatt szerepel, jobban
kifejezve azt, hogy a bűncselekmény a versenytársat védi.
475
A Javaslat az elkövetési magatartásokat a hatályossal egyezően állapítja meg,
ugyanakkor lényeges változtatást hajt végre akkor, amikor a törvényi tényállást kisegítő
jelleggel állapítja meg. A gyakorlatban vitatott kérdés volt az áru hamis megjelölésének és az
iparjogvédelmi jogok megsértésének elhatárolása. A jövőben egyértelmű lesz, hogy
amennyiben az utánzás vagy az utánzott árura elkövetett jogsértés bejegyzett oltalom által
védett jogokat sért (oltalombitorlás) az iparjogvédelmi jogok megsértése állapítandó meg, míg
ha a jellegzetes külsejű, csomagolású, megjelölésű, elnevezésű áru nem áll iparjogvédelmi
oltalom alatt, de az a fogyasztók számára az adott jellegzetességgel vált ismertté
(jellegbitorlás), akkor e bűncselekmény lesz megállapítható.
Mind oltalombitorlás, mind jellegbitorlás esetén a sértett ugyanazokkal a polgári jogi
eszközökkel élhet, azaz tipikusan polgári jogi felelősség körében kártérítést követelhet a
károkozótól. Nincs akadálya azonban annak, hogy a büntetőjog a cselekmény tárgyi súlyának
meghatározásakor figyelemmel legyen arra, hogy az adott jellegzetesség oltalom alatt áll, és
az ezt sértő cselekményeket súlyosabbnak ítélje meg. Ez az eltérő tárgyi súly nyilvánul meg a
büntetési tételek meghatározásában.
Az áru fogalma a fejezet végén kerül meghatározásra, miszerint ez alá értendő a
termék, az ingatlan, a szolgáltatás és a vagyoni értékű jog.
a 419. §-hoz
A versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban tényállás
módosítása felvetődött olyan irányban, hogy esetlegesen kiterjeszthető lenne a büntetőjogi
védelem általánosságban a kartellekre. A kartelltilalom megszegése a versenyjog
eszköztárával megfelelő védelmet biztosít, a bűncselekmény kiterjesztése valamennyi ilyen
visszaélésre inkább veszélyeket hordozna magában, mintsem megfelelő eredménnyel
kecsegtetne. A Javaslat mindezekre figyelemmel a tényállást változatlanul állapítja meg, azon
egy apróbb pontosítást hajt végre a „szerződéses” megjelöléssel.
A Javaslat a versenyjog területén alkalmazott engedékenységi politikára is
figyelemmel, az a mögött meghúzódó jogpolitikai szándék érvényesülését elősegítendő
kibővíti a kartell megállapodásokhoz fűződő büntethetőséget megszüntető ok személyi körét,
illetve egy újabb esetkörrel és a korlátlan enyhítésre, különös méltánylást érdemlő esetben a
büntetés kiszabásának a mellőzésére is lehetőséget biztosít.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 78/A. §-a határozza meg az engedékenységi politika
eszközeit, amelynek akár a bírság mellőzésében vagy mértékének csökkentésében testesülhet
meg. A 78/A. § (2) bekezdése a bírság mellőzése körében két esetkört határoz meg, miszerint:
a bírság kiszabása azzal a vállalkozással szemben mellőzendő, amely elsőként nyújt be erre
irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,
a)	amely a Gazdasági Versenyhivatalnak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel
kapcsolatban a 65/A. § szerinti vizsgálati cselekmény végzésére kapjon előzetes bírói
engedélyt, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában
nem rendelkezett elegendő információval a 65/A. § szerinti vizsgálati cselekmény bíróság
általi engedélyezésének megalapozásához, illetve nem került még sor ilyen vizsgálati
cselekményre;
476
b)	amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a kérelem benyújtásának
időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal
ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az a) pontnak.
A Tpvt. 78/A. § (3) bekezdése szerint a versenyfelügyeleti eljárásban a bírság
csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a vállalkozással szemben a bírság kiszabása nem
mellőzhető és a vállalkozás olyan, a jogsértésre vonatkozó bizonyítékot ad át a
versenyhatóságnak, amely jelentős többletértéket képvisel a kérelem benyújtásának
időpontjában a versenyhatóság rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest.
A Javaslat igazodik ahhoz a versenyjogban is megtett különbségtételhez, miszerint
attól függően alakul a büntetőjogi felelősség megállapíthatósága, hogy sor került-e már a
versenyhatóság részéről vizsgálati cselekményre. Büntethetőséget megszüntető okot az
engedékenységi kérelem benyújtása akkor fog eredményezni a vállalkozásnak az elkövetéskor
vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottsági tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja
számára, ha annak benyújtása olyan időpontra esik, amikor a versenyhatóság még nem
végzett vizsgálati cselekményt. Ha a versenyfelügyeleti eljárás már megindult, akkor csak a
büntetés korlátlan enyhítésére, kivételesen mellőzésére lesz lehetőség.
Fontos kiemelni azt, hogy mindig önálló vizsgálatot igényel annak megállapítása,
hogy valamely büntethetőséget megszüntető ok fennáll-e vagy sem. Megállapítható, hogy az
egyik büntethetőséget megszüntető ok alkalmazásának nem feltétele a másiknak való
megfelelés, ugyanakkor van köztük összefüggés, mivel ha van olyan elkövető, aki a (4)
bekezdés alapján mentesül, ugyanazon oknál fogva másik elkövető már nem mentesülhet a
büntetőjogi felelősség alól, így a többi elkövetőnél már csak a versenyfelügyeleti eljárásban
benyújtott engedékenységi kérelemhez kapcsolódóan jöhet szóba a büntethetőség
megszűnése. Ide nem értve azt az esetet, ha az adott vállalkozás részéről a kartell
megállapodásban részt vevő vezető tisztségviselők, tagok stb. egyszerre tesznek bejelentést a
büntető ügyben eljáró hatóságnál. Az engedékenységi kérelemhez kapcsolódó büntethetőséget
megszüntető ok alkalmazásának nem feltétele, hogy az érintett személy bejelentést tegyen a
nyomozó hatóságnak, de az együttműködési kötelezettség terheli a büntetőeljárás során.
Lényeges szempont, hogy az engedékenységi kérelemmel összefüggő büntethetőséget
megszüntető ok, és a büntetés korlátlan enyhítése, illetve mellőzése egyaránt csak arra az
elkövetőre alkalmazandó, aki a bűncselekmény elkövetésekor a kérelmező vállalkozás vezető
tisztségviselője, tagja, alkalmazottja, felügyelőbizottságának tagja vagy ezek megbízottja volt.
E személyi kör meghatározása lefedi mindazon személyeket, akik - jogviszonytól függetlenül
-	a tényállás alapján elkövetőként (tettes, részes) elvben szóba jöhetnek. Ennek révén
biztosítható, hogy egyes személyekkel szembeni esetleges - akár pozitív, akár negatív -
elfogultság az engedékenységi kérelem benyújtásakor ne befolyásolhassa az érintett
vállalkozás döntéshozóit. Kiemelendő továbbá, hogy a rendelkezések alkalmazása
szempontjából nem lényeges, hogy az elkövető a kérelem benyújtásának időpontjában az
engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozással jogviszonyban áll-e, vagy sem, e tekintetben
csak az elkövetési magatartás megvalósításának időpontja számít.
Az engedékenységi kérelemmel összefüggő büntethetőséget megszüntető ok, illetve a
korlátlan enyhítés alkalmazásához vagy a büntetés mellőzéséhez önmagában nem elegendő az
engedékenységi kérelem benyújtása. A kérelemnek a bírság mellőzésére vagy csökkentésére
477
alapot adónak kell lennie, amiről a büntetőügyben eljáró hatóság a versenyhatóság erről szóló
feltételes döntésének beszerzése révén tud meggyőződni.
Az (5) és a (6) bekezdés alkalmazása kapcsán további feltétel, hogy az elkövető az
elkövetés körülményeit a büntetőügyben eljáró hatóság előtt feltárja. Az elkövetés
körülményeinek feltárására vonatkozó követelmény beiktatása megfelelően egyéniesít, és a
nem együttműködő személyek esetén a kedvezmény alkalmazásának akadálya lehet.
Az új szabályozás kialakításakor számba kellett venni azt, hogy nagyobb társadalmi
érdek fűződik a titkos kartellek feltárásához, mint az elkövetők megbüntetéséhez. A kartellek
azok a versenyjogi jogsértések, amelyeknek a feltárása az egyre kifinomultabb eszközök és a
rejtőzködés, valamint a bennük résztvevők érdekközössége folytán a legnehezebb. A
büntetőjog eszközeivel is indokolt erősíteni az engedékenységi politika eredményességét és
elérni azt, hogy az eltérő jogági szabályozás ne oltsa ki egymás hatását. A büntethetőséget
megszüntető okok és a korlátlan enyhítés szabályozási elve, hogy jellemzően pozitív
magatartás vagy együttműködést feltételez az elkövető részéről, ehelyütt ez az elkövetés
körülményeinek feltárását, tehát a megállapodásban résztvevők cselekvőségére is kiterjedő
vallomástételt vagy egyéb bizonyíték szolgáltatását jelenti.
a 420. §-hoz
Az értelmező rendelkezések között meghatározásra kerül a termék és az áru fogalma.
A termék kifejezés a hatályos Btk.-ban tizenegy tényállásban és egy értelmező
rendelkezésben szerepel valamilyen összetételben. A szükségképpen eltérő tartalmi jegyek
okán e fejezetben eltérő termék-fogalmat ad meg a Javaslat az Fgytv. által használt termék
fogalom alapulvételével.
Az áru fogalma a termékfogalomra épül, de ide értjük az ingatlant, a vagyoni értékű
jogokat és a szolgáltatást is.
aXLIII. Fejezethez
(A tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények)
A Javaslat egységesen, külön fejezetben tartalmazza az információs rendszer elleni
bűncselekményeket. Ezen cselekmények a hatályos Btk.-ban a gazdálkodási kötelességeket és
a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények között kerültek elhelyezésre, ugyanakkor azok
jogi tárgya nem a gazdálkodás rendjének megsértése, hanem az információs rendszerek
megfelelő működtetéséhez és az abban foglalt adatok megőrzéséhez fűződő társadalmi érdek
védelme. Ebből fakadóan azoknak a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények közül
történő kiemelése, és önállóan való kezelése indokolt.
A fejezetben található, információs rendszert érintő bűncselekmények Cybercrime
Egyezmény, valamint az Európa Tanács 2005/222/IB számú, az információs rendszerek elleni
támadásokról szóló kerethatározata rendelkezésein alapulnak. A Javaslat figyelemmel van
arra is, hogy jelenleg folyamatban van a Bizottság által benyújtott irányelv-tervezet - amely a
kerethatározatot fel fogja váltani - tárgyalása.
A jelen fejezet jogtárgy-sérelméhez hasonló sérelmet jelent az, ha valaki más
magántitkát bizonyos speciális módszerekkel szerzi meg. E cselekmények büntethetőségére a
478
hatályos Btk. 178/A. §-ában szereplő magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekmény
szolgál. A cselekmény áthelyezésének rendszertani oka van, hiszen ennek egyik elkövetési
fordulatát is számítástechnikai rendszer útján valósítják meg, és e magatartás szintén a
Cybercrime Egyezmény a megsértését jelenti, így indokolt ezek egy fejezeten belüli
elhelyezése.
A fejezet — az egyszerűsítés és átláthatóság érdekében - a hatályos szabályokkal
szemben különálló törvényi tényállásokban szabályozza az információs rendszereket érintő
különböző elkövetési magatartásokat. A fejezetben szereplő bűncselekmények:
-	tiltott adatszerzés,
-	információs rendszer vagy adat megsértése,
-	információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása.
a 421. §-hoz
A magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekmény elnevezését a Javaslat - az
elkövetési magatartásokat jobban kifejező - tiltott adatszerzésre változtatja. Ezáltal
megszűnik az az értelemzavaró helyzet, hogy a részben hasonló elkövetési magatartásokat
szankcionáló magántitok megsértése bűncselekménye (amely a szavak nyelvtani jelentése
alapján súlyosabbnak látszó cselekményeket szankcionálna) hasonló elnevezéssel szerepel a
különös részi tényállásként. Az új elnevezés kifejezi azt is, hogy e magatartások az állami
monopólium alá tartozó titkos adatgyűjtéshez, információszerzéshez hasonló, jogosulatlan
magatartások szankcionálását jelentik.
A Javaslat a jogosulatlanul megszerezhető titokkört kibővíti, nem csupán a
magántitkok jogosulatlan megszerzését, hanem a személyes adat, a gazdasági titok, és az
üzleti titok megszerzése érdekében végzett jogtalan célzatos magatartásokat is szankcionálni
rendeli.
A tényállás elkövetési magatartásai: a más lakásának, egyéb helyiségének vagy az
azokhoz tartozó bekerített helynek titokban való átkutatása, illetve az ott történtek technikai
eszköz alkalmazásával való megfigyelése, vagy rögzítése; más közlést tartalmazó zárt
küldeményének felbontása vagy megszerzése, és tartalmának technikai eszközzel való
rögzítése; elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított vagy azon tárolt adat
kifürkészése, és az észleltek technikai eszközzel rögzítése.
Titokban való átkutatás alatt a lakás, egyéb - a lakáson kívül minden más - helyiség
vagy azokhoz tartozó bekerített helynek a jogosult tudtán kívüli, módszeres átvizsgálását
értjük. A lakásban, egyéb helyiségben vagy azokhoz tartozó bekerített helyen történteknek
technikai eszközzel való megfigyelésén az ottani eseményeknek: személyek mozgásának,
magatartásának, szóbeli megnyilvánulásainak, illetve azok hiányának az érzékszervekkel való
huzamosabb ideig tartó észlelését; rögzítésén pedig a fentiek kép- és/vagy hangrögzítő
eszközzel való felvételét értjük. (A felvétel digitális vagy analóg jeleket rögzítő eszközzel is
történhet.) A közlést tartalmazó zárt küldemény tartalmának technikai eszközzel való
rögzítése a tartalom kép- és/vagy hangrögzítő eszközzel való felvételét jelenti. Az
elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közlemény, azon tárolt adat
kifürkészésén a közlemény vagy adat hírközlő hálózatban vagy azon kívül való kutatással
való megszerzését értjük.
479
A tényállás elkövetési magatartásai célzatosak, ugyanis személyes adat, magántitok,
gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából történnek, erre
figyelemmel kizárólag egyenes szándékkal valósíthatók meg.
A Javaslat a számítástechnikai rendszer kifejezés helyett az információs rendszert
használja, és az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szóhasználatát átvéve a
hírközlő hálózat kifejezést építi be a hírközlő berendezés helyett.
A tényállás a hatályos szabályokhoz képest egy új bekezdéssel egészül ki, amelynek
megalkotását az a sajnálatos tény indokolja, hogy a szervezett bűnözés ma már a titkos
információgyűjtés ugyanazon eszközeit ugyanolyan szakértelemmel használja a bűnüldöző
hatóságok elleni küzdelemben, mint maga a bűnüldöző hatóság a szervezett bűnözés
felszámolása során.
A fedett nyomozók és a bűnüldöző hatóságokkal titkosan együttműködő személyek
élete és testi épsége komoly veszélynek van kitéve az általuk folytatott tevékenység során, így
szükséges a célzattal érintett személyek kibővített védelme. Emiatt az (1) bekezdésben
meghatározottakon kívül a „sérelmükre” elkövetett információ gyűjtés kapcsán nem kizárólag
a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásával szemben szükséges büntetőjogi védelmet
nyújtani, hanem bármilyen, velük kapcsolatos információgyűjtés büntetése is indokolt.
A fedett nyomozó fogalmát az Rtv. 68/F. § e) pontja határozza meg, amely szerint
fedett nyomozó a titkos információgyűjtés keretében eljáró, a kilétét leplező rendőr. A
bűnüldöző hatóságokkal titkosan együttműködő személy alatt nem értendő a Be. szerinti
együttműködő terhelt.
Bűnüldöző hatóság alatt a rendőrség és a NAV nyomozó hatóságai, valamint az
ügyészség értendő. Titkosszolgálatok alatt azokat a szervezeteket értjük, amelyek a
nemzetbiztonságról szóló törvény titkosszolgálatként említ, legyen ez akár polgári vagy
katonai titkosszolgálat.
A (2) bekezdés is célzatos, annak megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az
elkövető a bűncselekményt a fedett nyomozó vagy bűnüldöző hatósággal, illetve
titkosszolgálattal együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása
céljából követi el. A jogalkotó nem véletlenül használja a „kiléte” és nem a
„személyazonossága” kifejezést, mivel a „kilét” az egy tágabb fogalomkör. Ez fedett
nyomozó esetében pl. azt jelenti, hogy elegendő a bűncselekmény megvalósulásához, ha róla
kiderül, hogy valójában rendőr, de nem szükséges hozzá ennél pontosabb, a valódi személye
azonosításához szükséges konkrét adatok feltárása. A „tevékenység” fogalom a fedett
nyomozó és az együttműködő bűnüldözéshez fűződő tevékenységét jelenti.
A (2) bekezdés szerinti tényállás nem eredmény bűncselekmény, amely már akkor
megvalósul, amikor az elkövető a tevékenység kifejtését megkezdi.
A bűncselekmény alanya általános, azt bárki elkövetheti.
A tényállás elkövetési magatartásai célzatosak, ugyanis személyes adat, magántitok,
gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából történnek, erre
figyelemmel kizárólag egyenes szándékkal valósíthatók meg.
480
A tényállás minősített esetei a hivatalos eljárás színlelésével, az üzletszerűen,a
bűnszövetségben, valamint a jelentős érdeksérelmet okozva történő elkövetés.
A tiltott adatszerzés büntetési tétele a Javaslat szerint igazodik a jogosulatlan titkos
információgyűjtés vagy adatszerzés büntetési tételeihez: alapesetben három, minősített
esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
A 422. §-hoz
A hatályos Btk. 300/C. §-át a Javaslat szétválasztja, és a jogtárgy védelem alapján
annak (3)—(4) bekezdését külön tényállásként szabályozza a vagyon elleni bűncselekmények
körében.
A hatályos Btk. 300/C. § (1) bekezdésében szereplő bűncselekmény (információs
rendszer jogosulatlan használata) tényállását érintően a Javaslat változtatást nem tartalmaz, de
a szigorítás jegyében, az irányelv-tervezet bevezetni kívánt rendelkezéseire is figyelemmel, a
büntetési tétel maximumát egy évről két évre emeli fel. A Jogosulatlanul” szövegrész mellé
beemelésre került a Jogosultsága kereteit megsértve” történő elkövetés is. Ennek oka, hogy
lehetnek olyan esetek, amikor az elkövető jogosultsága kiterjed az adott magatartásra (pl.
rendszergazda), azonban, ha e személy a jogosultsága kereteit túllépi, akkor már
bűncselekményt követ el.
A hatályos Btk. 300/C. § (2) bekezdése szerinti elkövetési magatartásokon a Javaslat
érdemben nem változtat. Módosul a jogosulatlan akadályozás annyiban, hogy a Javaslat a
technikai fejlődés gyors ütemére és eszközeinek változatosságára tekintettel nem határoz meg
elkövetési módokat. Nem változtat a Javaslat azon sem, hogy az információs rendszerbe való
jogosulatlan adatbevitelt önmagában nem tekinti szankcionálandó magatartásnak, csak akkor,
ha az további, nem kívánt következményekhez vezet, így ha a rendszer működését
akadályozza. Ennek oka a Cybercrime Egyezménynek való megfelelés, mert a
számítástechnikai adatok megsértésénél sem a Cybercrime Egyezmény, sem a kerethatározat
nem nevesíti a következményekkel nem járó adatbevitellel történő megsértést.
A tényállás megállapításakor a Javaslat figyelemmel volt az információs rendszerek
elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi rendelet felváltásáról szóló irányelv-tervezet
rendelkezéseire, ennek megfelelően kerültek meghatározásra a bűncselekmény minősített
esetei. Minősített esetként szabályozza a Javaslat a cselekményt, ha az jelentős számú
információs rendszert érint, illetve társadalomra kiemelt veszélyessége okán még súlyosabban
minősülő esetként határozza meg, ha a cselekményt közérdekű üzem sérelmére követik el,
amely fogalmat a Záró Rész határoz meg.
A hatályos Btk. értelmező rendelkezéseit a Javaslat kibővíti, és részben
megváltoztatja. Ennek keretében a számítástechnikai rendszer kifejezés helyett - annak
jelentéstartalmát megtartva — a Javaslat az információs rendszer fogalmat használja. Ehelyütt
határozza meg a Javaslat az információs rendszer vagy adat megsértése tényállással
összefüggésben az adat fogalmát, amiben a Cybercrime Egyezményben szereplő
számítástechnikai adat fogalmát veszi át, de a könnyebb értelmezhetőség kedvéért, pusztán az
„adat” fogalmat használja.
a 423. §-hoz
481
Az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának
elkövetési tárgya - a hatályos szöveghez képest - a jelszó beépítésével egyszerűsödik, annak
fogalmát a Javaslat értelmező rendelkezésként adja meg. A Cybercrime Egyezmény 6. cikk 1.
bekezdés a) pontja és az irányelv-tervezet értelmében is büntetendővé kell nyilvánítani a
jelszó egyszeri átadását is, ezért a tényállás tartalmazza az átadás elkövetési magatartást is.
A Cybercrime Egyezmény 6. cikkével kapcsolatban Magyarország nem tett
fenntartást. A hatályos Btk. azonban nem vette át az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdés b)
pontját, amely szerint az ilyen jellegű eszköznek bűncselekmény elkövetésére való
felhasználása érdekében történő birtoklása is büntetendő. Az Egyezmény szövege a 6. cikk 1.
bekezdés a) pontjában felhasználás céljából történő megszerzést említ, a b) pontban pedig
birtoklást. A hatályos Btk.-ban és a Javaslat tényállásában kizárólag a megszerzés szerepel,
amely a program, stb. sorsa feletti rendelkezési lehetőség megteremtését jelenti. Ez többnyire
a program hordozójának birtokba vétele útján történik, amely valamilyen erre irányuló
jogügyletet feltételez. Ebből fakadóan a megszerzés szó lefedi a Cybercrime Egyezményben
megfogalmazott birtoklást is, így annak önálló szerepeltetése szükségtelen. Ennek kapcsán
lényeges azonban az is, hogy az irányelv-tervezetben a birtoklás szó önállóan nem szerepel.
A Javaslat tartalmi változtatás nélkül, de a jobb áttekinthetőség és a következettség
jegyében külön rendelkezésben szabályozza az információs rendszer védelmét biztosító
technikai intézkedés kijátszásához fűződő büntethetőséget megszüntető okot.
Kiegészül az értelmező rendelkezés a jelszó fogalmával is, amely alatt bármely
belépési kód, jelzés, azonosító, stb. értendő, ha azok célja, hogy az információs rendszer
egészébe vagy egy részébe való bejutást lehetővé tegyék, illetőleg az abba való belépést
megakadályozzák.
a XLIV. Fejezethez
(a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények)
A hatályos Büntető Törvénykönyv XIX. Fejezete tartalmazza a honvédelmi
kötelezettség elleni bűncselekményeket. A Javaslat a hatályos jogszabály szerkezeti
felépítéséhez képest változtatásokat nem tartalmaz, ugyanakkor a Javaslat a kibúvás a polgári
szolgálat alól, a polgári szolgálat megtagadása, illetve a jelentkezési kötelezettség
elmulasztása bűncselekményeket nem tartalmazza, mivel egyrészt a polgári szolgálat 2012.
január 1. napjával megszűnt, másrészt a hadköteles megjelenési kötelezettsége
elmulasztásának szankcióját a szabálysértési joganyag tartalmazza. Ez alapján a fejezethez
tartozó bűncselekmények:
-	bevonulási kötelezettség megszegése,
-	kibúvás a katonai szolgálat alól,
-	katonai szolgálat megtagadása,
-	hadkötelezettség teljesítésének akadályozása,
-	polgári védelmi kötelezettség megszegése,
-	honvédelmi munkakötelezettség megsértése,
-	szolgáltatási kötelezettség megszegése.
Az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése alapján a nagykorú, magyarországi
lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú férfiak rendkívüli állapot idején, vagy - ha
arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz - katonai szolgálatot teljesítenek.
482
A jelen fejezetben megfogalmazott bűncselekmények csak az Országgyűlés döntése alapján
elrendelt megelőző védelmi helyzetben bevezetett hadkötelezettség elrendelését követően és
rendkívüli állapotban követhetőek el. A polgári védelmi kötelezettség megszegése
bűncselekményét ezen időszakokon kívül szükségállapotban és veszélyhelyzetben, a
szolgálati kötelezettség megszegése pedig veszélyhelyzetben is elkövethető. A honvédelmi
munkakötelezettség megsértésének bűncselekménye azonban csak rendkívüli állapotban
valósítható meg. Az Alaptörvény idézett rendelkezéséből fakadóan a megelőző védelmi
helyzetben csak az Országgyűlés döntése alapján kerülhet sor a hadkötelezettség
elrendelésére, míg rendkívüli állapot elrendelése esetén a nagykorú, magyar állampolgárságú,
magyarországi lakóhellyel rendelkező férfiak számára ez az Országgyűlés döntése nélkül is
fennáll.
a 424. §-hoz
A bevonulási kötelezettséget a Hvt. tartalmazza. A Hvt. 5. § (4) bekezdésében szűkíti
a katonai szolgálatra behívható — főszabály szerint tizennyolc és negyven éves életkor közötti,
magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhellyel rendelkező férfi - személyek körét. A
Hvt. 3. §-a rögzíti, hogy a katonai szolgálatot a Honvédség szervezeteinél kell teljesíteni.
A bevonulási kötelezettség megszegését tettesként az a hadköteles követi el, aki a
behívóparancsban feltüntetett helyen és időben a bevonulási kötelezettségének nem tesz
eleget. A hatályos Btk.-hoz képest a tényállásban nincs változás, továbbra is büntetendő a
bevonulási kötelezettségnek mind a szándékos, mind a gondatlan elkövetése.
A szándékos elkövetési magatartás büntetési tételének speciális minimuma a
szigorúság elvének megfelelően egy évre nő.
a 425. §-hoz
A kibúvás a katonai szolgálat alól bűncselekmény jogi tárgya a hadkötelesekre háruló
katonai szolgálati kötelezettség.
Katonai szolgálaton e bűncselekmény megállapíthatósága szempontjából a hadköteles
által ténylegesen teljesítendő szolgálatot kell érteni, amelyet a Hvt. rendelkezései alapján a
Honvédség szervezeteinél kell teljesíteni. A katonai szolgálat időtartama a Hvt. 65. § (1)
bekezdése alapján megelőző védelmi helyzet idején legfeljebb tizenkét hónap. Ez az időbeli
korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli állapot idejére.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai a megjelenési vagy bevonulási kötelezettség
megszegése, a test megcsonkítása, az egészség károsítása vagy megtévesztő magatartás
tanúsítása. Uniós csatlakozásunkkal a tényállás azon fordulata, miszerint az engedély nélkül
külföldre való távozás, illetve a tartósan külföldön maradás súlyosabban büntetendő, nem
indokolható, ezért a Javaslat ezt nem veszi át. A cselekmény valamennyi fordulata célzatos,
azok kizárólag egyenes szándékkal követhetőek el, a cselekmény csak akkor alkalmas a
bűncselekmény megvalósítására, ha a hadköteles az elkövetési magatartást a katonai szolgálat
alóli kivonás céljából valósította meg.
A katonai szolgálat alóli kibúvásnak tettese csak hadköteles lehet.
483
A Javaslat a hatályos törvényi tényállás minősített eseteit alapesetként határozza meg
azzal, hogy a bűncselekmény szankciója egységesen öt évtől tíz évig teijedő
szabadságvesztés.
a 426. §-hoz
A katonai szolgálat megtagadása bűncselekmény jogi tárgya a hadkötelezettségen
alapuló katonai szolgálati kötelezettség teljesítése.
A bűncselekményt a hadköteles az általa teljesítendő katonai szolgálat kifejezett
megtagadásával valósíthatja meg. Elköveti tehát e bűncselekményt az, aki nem vállalja a
megelőző védelmi helyzetben, illetve rendkívüli állapot idején a hadkötelezettségen alapuló
katonai szolgálat teljesítését. A büntethetőség megállapításának feltétele, hogy a hadkötelest
konkrét szolgálati kötelezettség terhelje, így behívó vagy bevonulási parancsot küldjenek a
számára, vagy más módon szólítsák fel a bevonulásra. Megvalósulhat a bűncselekmény akkor
is, ha a hadköteles nem hajlandó átvenni a behívóparancsot, avagy átveszi azt, de az abban
megjelölt helyen és időben mégsem tesz eleget kötelezettségének.
A katonai szolgálat megtagadása csak szándékosan valósítható meg. A bűnösség
megállapításánál nincs jelentősége annak, hogy milyen okból tagadta meg a szolgálatot a
hadköteles, a cselekmény elkövetésének motívuma a büntetés kiszabása körében vehető
figyelembe.
a 427. §-hoz
A hadkötelezettség teljesítésének akadályozása bűncselekmény jogi tárgya a
bevonulási és a katonai szolgálati kötelezettség teljesítése.
A bűncselekményt bárki elkövetheti a hadköteles személyen kívül. Nem kizárt, hogy a
hadköteles tudta és beleegyezése nélkül másik személy (pl. hozzátartozó vagy ismerős)
magatartása akadályozza a hadkötelezettség teljesítését. Ezért a Javaslat önálló törvényi
tényállásban szankcionálja annak az elkövetőnek a magatartását, aki olyan cselekményt követ
el, amelynek célja a hadköteles akadályozása a bevonulási kötelezettségének teljesítésében. A
bűncselekmény megállapításához nem szükséges, hogy a hadkötelest ténylegesen konkrét
bevonulási kötelezettség terhelje, hanem elegendő, hogy a cselekménnyel érintett személy
hadköteles korban legyen.
A Javaslat büntetni rendeli azt is, aki a kibúvás katonai szolgálat alól
bűncselekményében meghatározott módon akarja a hadkötelest a katonai szolgálat alól
kivonni. Az elkövetési magatartások megegyeznek a kibúvás katonai szolgálat kapcsán
írtakkal, azzal a lényeges különbséggel, hogy a megcsonkítást, az egészségkárosítást, illetve a
megtévesztő magatartást a hadköteles tudta és beleegyezése nélkül, rajta kívülálló személy
tanúsítja.
A bűncselekmény mindegyik fordulata célzatos, ezért az kizárólag tevőleges
magatartással, és ily módon egyenes szándékkal valósítható meg. A bűncselekmény
befejezettségéhez, egyik fordulat megállapításához sem kívánja meg a törvény az eredmény
bekövetkezését.
a 428. §-hoz
484
A polgári védelmi kötelezettség megszegésének jogi tárgya a Hvt. 11. §-ában
meghatározott polgári védelmi szolgálat teljesítése.
A polgári védelmi kötelezettség célja a fegyveres összeütközés miatt szükséges polgári
védelmi feladatok ellátásának, a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek
biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés
feltételeinek megteremtésére [Hvt. 11. § (2) bekezdés].
A Kát. 55. § (1) bekezdése értelmében a polgári védelmi kötelezettség az
adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot
foglalja magában.
A bűncselekmény tettese csak az az állampolgár lehet, akit konkrét polgári védelmi
szolgálat kötelezettsége terhel. A bűncselekmény megelőző védelmi helyzetben, rendkívüli
állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet idején is elkövethető.
A bűncselekmény tevéssel és mulasztással egyaránt megvalósítható, a cselekmény
alapesete kizárólag szándékosan követhető el. A hatályos szabályokkal egyezően a Javaslat
súlyosabban rendeli büntetni a cselekményt, ha az súlyos veszélyt idéz elő. A Javaslat a
polgári védelmi kötelezettség megszegését gondatlanság esetén is büntetni rendeli, ha a
polgári védelmi szolgálatra kötelezett a súlyos veszélyt gondatlanságból idézi elő.
A polgári védelmi kötelezettség megszegésének gondatlan elkövetése esetén a
büntetést a Javaslat a hatályos szabályokhoz képest enyhíti három év helyett két évig terjedő
szabadságvesztés lesz a bűncselekmény ezen szakaszára irányadó speciális maximum.
a 429. §-hoz
A honvédelmi munkakötelezettség megszegése a rendkívüli állapot idejére
meghatározott munkakötelezettség megsértését szankcionálja. Ennek jogi alapját az
Alaptörvény XXXI. cikk (4) bekezdése teremti meg, amely szerint a magyarországi
lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére
honvédelmi munkakötelezettség írható elő. Ennek részleteit a Hvt. 12. § (1) bekezdése
tartalmazza. A honvédelmi munkakötelezettséget az érintett a számára kijelölt munkahelyen
köteles teljesíteni.
A Hvt. 12. § (2) bekezdésben írtak alapján a honvédelmi munkakötelezettség mindkét
nemre kiteljed, és arra a férfiak tizennyolc és hatvanöt, a nők pedig tizennyolc és ötvenöt éves
korukig tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelően
kötelezhetők. Ezen szakasz - valamint a Hvt. 12. § (3) bekezdése - tartalmazza azt is, hogy
kik mentesek a honvédelmi munkakötelezettség alól.
Az elkövetési magatartás a honvédelmi munkára kötelezett személy által a számára
meghatározott munkakötelezettség távolmaradással vagy más módon való súlyos megsértése.
Mivel a honvédelmi munkakötelezettség alóli eseti, illetve rövid idejű távolmaradás nem
minden esetben jár komoly érdeksérelemmel, ezért a törvény a munkakötelezettség súlyos
megsértését rendeli büntetni. Ilyennek kell tekinteni, ha a honvédelmi munkára kötelezett
huzamosabb időn át vagy sorozatosan marad távol a kijelölt munkahelyétől. Más módon az
követi el a bűncselekményt, aki ugyan megjelenik a kijelölt munkahelyen, de a számára
485
kötelező jelleggel meghatározott munkát folyamatosan nem, vagy nem megfelelő színvonalon
végzi el.
A honvédelmi munkakötelezettség megsértését az arra kötelezett személy mind
egyenes, mind pedig eshetőleges szándékkal megvalósíthatja. Tettese e bűncselekménynek
pedig az lehet, aki számára a tartós vagy ideiglenes honvédelmi munkára való kötelezést a
törvény által erre feljogosított személy vagy szerv elrendelte.
a 430. §-hoz
A szolgáltatási kötelezettség megszegése bűncselekmény azt az elkövetőt rendeli
büntetni, aki gazdasági vagy anyagi szolgáltatásban álló honvédelmi kötelezettségét súlyosan
megszegi vagy kijátssza. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség a Hvt. 13. § (1)
bekezdése alapján kiteljed
a)	meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás
igénybevételének tűrésére,
b)	valamely tevékenységtől való tartózkodásra,
c)	az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre,
d)	az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére.
Ezen kötelezettség az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján mindenkire
kiterjed, így a kötelezettség teljesítése nem kizárólag a magánszemélyeket, hanem
Magyarországon működő jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket
is terhelheti. Minősített helyzet idején fokozott jelentősége van a Magyar Honvédség
harckészültségéhez, illetve a rendvédelmi szervek folyamatos működéséhez szükséges anyagi
és tárgyi feltételek biztosításának. Ezen kötelezettségek súlyos megszegése vagy kijátszása
bűncselekmény, mivel az elkövetési magatartás a Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek
harckészültségét és az ország védelmét, valamint a közellátást veszélyeztetheti.
A bűncselekmény tevéssel és mulasztással, egyenes és eshetőleges szándékkal
egyaránt elkövethető. A bűncselekmény tettese személyes kötelezettségnél az lehet, akit a
gazdasági vagy anyagi szolgáltatás ténylegesen terhel, vagyoni kötelezettség esetében - jogi
személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében - a kötelezettség
teljesítésért felelős személy.
A bűncselekményi; megelőző védelmi helyzetben, rendkívüli állapotban, illetve
veszélyhelyzetben is el lehet követni.
a 431. §-hoz
A Javaslat fenntartja a hatályos Btk. azon rendelkezését, hogy amennyiben az elkövető
az elmulasztott kötelezettségeinek utóbb önként eleget tett, úgy a büntetése korlátlanul
enyhíthető.
a 432. §-hoz
Az értelmező rendelkezések azon időszakokat határozzák, amikor a fejezetben
megfogalmazott bűncselekmények elkövethetőek.
486
a XL V. Fejezethez
(a katonai bűncselekmények)
A hatályos Btk. XX. Fejezete tartalmazza a katonai bűncselekményeket. A Javaslat a
hatályos jogszabály szerkezeti felépítéséhez képest alapvető változtatásokat nem tartalmaz, de
elhagyja a hatályos fejezet valamennyi címét. A fejezethez tartozó bűncselekmények:
-	szökés,
-	önkényes eltávozás,
-	kibúvás a szolgálat alól,
-	a szolgálat megtagadása,
-	kötelességszegés szolgálatban,
-	szolgálati feladat alóli kibúvás,
-	jelentési kötelezettség megszegése,
-	szolgálati visszaélés,
-	zendülés,
-	zendülés megakadályozásának elmulasztása,
-	parancs iránti engedetlenség,
-	elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak,
-	elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak,
-	szolgálati tekintély megsértése,
-	bujtogatás,
-	alárendelt megsértése,
-	elöljárói hatalommal visszaélés,
-	elöljárói gondoskodás elmulasztása,
-	elöljárói intézkedés elmulasztása,
-	ellenőrzés elmulasztása,
-	készenlét fokozásának veszélyeztetése,
-	parancsnoki kötelességszegés,
-	kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól,
-	harci szellem bomlasztása.
a 433. §-hoz
■ A szökés jogi tárgya az elkövető által teljesítendő katonai szolgálat. A bűncselekmény
elkövetési magatartása a szolgálati hely önkényes elhagyása, illetőleg az attól való
távolmaradás.
A szökés kizárólag egyenes szándékkal követhető el, a Javaslatban az alapeseti
törvényi tényállás a megkívánt célzatot egyértelműen kifejező „végleg” határozószóval
egészült ki. A szökés és az önkényes eltávozás bűncselekmények egyszerű nyelvtani
értelmezéssel egymástól igen nehezen elhatárolhatóak. A jogalkalmazói gyakorlat azonban
következetes abban, hogy szökés akkor állapítható meg, ha a katona a szolgálat teljesítése
alóli végleges kivonás célzatával hagyja el önkényesen a szolgálati helyét, vagy marad attól
távol. A szökésnél tehát ilyen célzat megléte esetén már az elöljáró rendelkezése alóli
kikerüléskor befejezett bűncselekmény állapítható meg. Ezzel szemben az önkényes
eltávozást az követi el, aki a törvényi tényállásban meghatározott időn túli távolmaradással, a
véglegesség szándéka nélkül vonja ki magát a szolgálat alól. A kiegészítés tehát egyértelművé
teszi a két bűncselekmény közötti - célzaton alapuló - elhatárolást.
487
A Javaslat szerint az alapeset büntetési tétele a korábbi egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztés helyett három évig teijedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben
meghatározott minősített esetek pedig a korábbi két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés
helyett egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.
Az enyhítés oka, hogy a katonai bűncselekményekre irányadó büntetési tételek a
hatályos Btk.-ban igen szigorúnak nevezhetők. A rendszerváltást követően átformálódott
társadalmi viszonyok, a sorkatonaság eltörlése, hazánk NATO-hoz való csatlakozása, az
államhatalom demokratikus működésének kialakítása, a „rendőrállam” lebontása, Európai
Uniós csatlakozásunk is a büntetési tételek általános mérséklésének irányába hatnak. A
büntetés kiszabás körében a rendszerváltást követően kialakult ítélkezési gyakorlat is ebbe az
irányba mozdult el, a büntetési tételkeretek alsó határát rendre áttörte. A súlyos büntetési
tételek további fenntartása önkéntes haderő esetében, illetve a katonai büntetőeljárás hatálya
alá tartozó fegyveres rendészeti szervek hivatásos állományának vonatkozásában, békeidőben
szükségtelenek, háború vagy az állam biztonságát veszélyeztető vészhelyzet esetén azonban
továbbra is indokoltak.
Hazánk az Európai Unió, valamint a NATO teljes jogú tagja, számos európai országba
határellenőrzés nélkül, a világ országainak nagy részébe vízum nélkül van lehetőség utazásra.
Jelentősnek mondható rendőri és katonai erők teljesítenek szolgálatot idegen, nem
szomszédos országban. A világ egyetlen államával sem vagyunk háborús konfliktus
lehetőségét előrevetítő viszonyban. Magyar állampolgárok hosszabb-rövidebb ideig, vagy
akár a végleges letelepedés szándékával legálisan külföldön dolgozhatnak, élhetnek. Ennek
ellenére indokolt a szökés bűncselekménye esetében a külföldre szökést, mint minősített
esetet fenntartani, tekintettel arra, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi
XXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az Európai Unió tagállamaival
folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 2. §-a alapján nem
teljesíthető a jogsegély, ha az katonai bűncselekményre vonatkozik.
További minősítő körülmények a hatályos szabályokkal egyezően külföldre szökésen
kívül, a fegyveresen, csoportosan, személy elleni erőszak alkalmazásával, fontos szolgálat
teljesítése közben vagy szolgálat felhasználásával elkövetett szökés.
A (3) bekezdés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel rendeli
büntetni, aki a szökést háború idején, megelőző védelmi helyzetben, illetve, ha a külföldre
szökést fegyveresen, csoportosan, fontos szolgálat teljesítése közben vagy szolgálat
felhasználásával követi el. A büntetési tételkeret enyhítésén túl (tíz évtől húsz évig terjedő,
vagy életfogytig tartó szabadságvesztés helyett öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés)
további változás, hogy a megelőző védelmi helyzetben történő elkövetést a háború idején
történő elkövetés szintjére emeli, azaz a fokozott büntetőjogi védelmet időben előre hozza. Az
Alaptörvény Különleges Jogrend fejezetének 51. cikke külső fegyveres támadás veszélye
esetén vagy szövetségesi kötelezettség teljesítése érdekében teszi lehetővé a megelőző
védelmi helyzet kihirdetését. A megelőző védelmi helyzet a háborúra való felkészülés időben
utolsó, tipikusan azt megelőző fázisa, ezért a háborúval megegyező büntetőjogi védelem
megteremtését igényli.
A Javaslat a szökés alapesetére irányuló előkészület esetén a korábbi egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés büntetés helyett egy évig terjedő szabadságvesztés büntetést, a
fegyveresen, csoportosan, fontos szolgálat teljesítése közben vagy szolgálat felhasználásával
488
elkövetett külföldre szökés, háború idején és megelőző védelmi helyzetben megvalósított
szökés esetében pedig a korábbi öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés helyett egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztés büntetést határoz meg.
A Javaslat fenntartja a hatályos Btk. 343. § (7) bekezdésben rögzített korlátlan
enyhítés lehetőségét azzal, hogy arra - a hatályos korlátlan időtartammal ellentétben - időben
korlátozva, 30 napon belül van lehetőség. A jogalkalmazói értelmezés egyértelművé tétele
érdekében a Javaslat rendelkezik a határidő számítás módjáról, miszerint a szökés napja abba
nem számít be. A módosítási szándék mögött egyrészt az a gyakorlati tapasztalat húzódik
meg, hogy a szökés tettese részéről a szökést követően viszonylag rövid időn belül várható az
önként jelentkezés, ennek esélye az idővel csökken. A szolgálat érdeke is azt kívánja továbbá,
hogy a szökés elkövetője a büntetés korlátlan enyhítésének kilátásba helyezésével minél
hamarabb visszatérjen szolgálati helyére. A korlátlan enyhítés időben parttalan lehetősége ez
ellen hatna, ezért az időbeli korlát beépítése indokolt. A módosítás visszatér a Ktbtk. (1948.
évi LXII. törvény) szabályozásához, ahol a korlátlan enyhítés lehetősége szintén időhatárhoz
volt kötött.
A hatályos Btk. 344. §-ában önálló bűncselekményként büntetni rendelt, a külföldre
szökéshez kapcsolódó feljelentés elmulasztása vétséget a Javaslat nem tartalmazza.
a 434. §-hoz	,
Az önkényes eltávozás bűncselekmény jogi tárgya a katona által teljesítendő szolgálat,
vagyis azonos a szökés jogi tárgyáéval.
Az önkényes eltávozás azáltal valósul meg, hogy az elkövető a szolgálati helyét
engedély nélkül elhagyja, vagy attól az engedélyezett időn túl önkényesen távol marad. A
jogtalan távoliét büntethetőségét a Javaslat annak tartamától teszi függővé. Amennyiben a
távoliét időtartama a két napot nem éri el, úgy a magatartás fegyelmi vétség megállapítására
lehet alkalmas.
A Javaslat a hatályos szabályoknak megfelelően az önkényes távoliét időtartama
szerint differenciál, amennyiben a távoliét időtartama kettő-kilenc nap közötti, úgy vétség,
míg kilenc napi távolléten túl bűntett megállapítására kerülhet sor. A cselekmény csak
szándékosan valósítható meg.
Összhangban a szökés bűncselekményénél írtakkal, az önkényes eltávozás
bűncselekmény jelenlegi minősítő körülménye - a háború idején történő elkövetés - is
kiegészítésre kerül a megelőző védelmi helyzetben történő elkövetéssel.
Emellett új minősítő körülményként fogalmazódik meg a külföldi hadműveleti
területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során elkövetett önkényes
eltávozás. A rendszerváltást követő időszakban hazánk számos nemzetközi szervezethez
csatlakozott, a NATO és az Európai Unió teljes jogú tagja lett. Az ezekből fakadó
kötelezettségeink teljesítése során számos, büntetőjogi értelemben katonák által, jellemzően
külföldön elvégzendő tevékenység kifejtésére kerül sor. A hagyományos béke-háború
felosztás megszűnt, a katonai műveletek, tevékenységek a békeidőben ellátott szolgálattól a
konkrét harci cselekményekig terjedő skálán lényegesen differenciáltabb képet mutatnak. A
Hvt. is alkalmazza a békefenntartás és a külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius
tevékenység fogalmakat. Ezen tevékenységek lényegi jellemzője, hogy a háború vagy a
489
megelőző védelmi helyzet esetén a szolgálati renddel szemben elvárt szigorúságnál enyhébb,
de a békehelyzethez képest magasabb fegyelmet és ezzel összefüggésben büntetőjogi
védelmet igényelnek. További jellemzője a két speciális helyzetnek, tevékenységnek, hogy a
rendes működés mellett fokozottabban fordulnak elő fontos szolgálati feladatok, amelyek nem
vagy nem megfelelő teljesítése a helyzet sajátosságaiból adódóan jellemzőbben vezethetnek
súlyos eredményhez.
A Hvt. 80. § e) pontja szerint békefenntartás a Honvédség nem alkalmazás körébe
tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek
megállapodása végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos
életfeltételeinek helyreállításában. Az i) pont szerint külföldi hadműveleti területen végzett
humanitárius tevékenység a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres
összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége,
az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében.
a 435. §-hoz
A kibúvás a szolgálat alól bűncselekményének jogi tárgya az elkövető által
teljesítendő katonai szolgálat. Katonai szolgálaton az elkövető által ténylegesen teljesített
szolgálatot kell érteni.
A bűncselekmény tettese csak katonának tekinthető személy lehet, míg részesként azt
bárki megvalósíthatja.
A kibúvás a szolgálat alól bűncselekménye valamennyi fordulata célzatos, a
bűncselekmény alapeseti törvényi tényállása - követve a szökés bűncselekmény esetében tett
kiegészítést - a megkívánt célzatot egyértelműen kifejező „végleg” határozószóval egészül ki.
A Javaslat szerint az alapeset a korábbi egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés
helyett három évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idején vagy megelőző védelmi
helyzetben pedig a korábbi tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés
helyett öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. Az enyhítés a szökés
bűncselekményénél kifejtettek alapján indokolt.
A büntetési tételek összhangja, figyelemmel a fejezetben szereplő büntetési tételek
enyhítésére, megkívánta a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetési tételének
a jelenlegi három évig terjedő szabadságvesztésről két évig terjedő szabadságvesztésre történő
leszállítását.
A fejezetben található más bűncselekményekhez hasonlóan a kibúvás szolgálat alól is
súlyosabban büntetendő, ha azt háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.
a 436. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya a katona által teljesítendő katonai szolgálat. Katonai
szolgálaton e törvényhely alkalmazásában is a katonának minősülő személy által ténylegesen
teljesítendő szolgálatot kell érteni.
Az elkövetési magatartást a törvény a szolgálat nyílt megtagadásában jelöli meg, ami
történhet szóban, az illetékes elöljáró előtt, de elkövethető írásban is. Ennek kapcsán lényeges
490
az, hogy az elkövető egyértelműen kifejezésre juttassa azt a szándékát, hogy a szolgálatát nem
akarja ellátni. Ezt az eljárás során vizsgálni kell, hiszen a körülmények függvényében akár az
is előfordulhat, hogy a magatartás csak az elkövető hirtelen indulatának a kifejezője. A
cselekmény csak szándékosan követhető el, a katonai szolgálat teljesítésének az elöljáró előtt
való nyílt megtagadásával a cselekmény befejezetté válik. A bűncselekmény elkövetésének
motívuma közömbös, de a büntetés kiszabása körében értékelhető.
Összhangban a szökés bűncselekményénél írtakkal, a szolgálat megtagadása
bűncselekménynek is minősítő körülménye lesz a megelőző védelmi helyzetben történő
elkövetés, azzal, hogy a háború idején történő elkövetés a hatályos szabályokkal
megegyezően a Javaslat szerint is büntetendő.
A büntetési tételek összhangja - figyelemmel a fejezetet érintő, büntetési tételek
általános enyhítésének céljára - megkívánta az alapesetre meghatározott büntetési tétel
jelenlegi egy évtől öt évig teijedő szabadságvesztés három évig terjedő szabadságvesztésre, a
minősített eset vonatkozásában pedig a korábbi tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig
tartó szabadságvesztés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre történő leszállítását.
a 437. §-hoz
A bűncselekmény közvetlen jogi tárgya az őr-, ügyeleti, vagy egyéb készenléti
szolgálatok meghatározott módon való teljesítése, végső soron a katonai életviszonyok között
elengedhetetlen szolgálati rend és fegyelem biztosítása.
A bűncselekményt az a ténylegesen szolgálatba lépett katona követi el, aki a törvényi
tényállásban felsorolt szolgálatok ellátása közben elalszik, szeszes italt, kábítószert vagy
kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt, rendeltetési helyét
elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi.
A kötelességszegés szolgálatban törvényi tényállásának alapesete a Javaslatban
kiegészült a kábítószer és egyéb kábító hatású anyag vagy szer fogyasztásának elkövetési
magatartásával. Nehezen vitatható, hogy a törvényi tényállásban védett szolgálatok rendjére a
jelenleg is nevesített „szeszes italt fogyaszt” elkövetési magatartással azonos módon
veszélyes a leginkább az elmúlt két évtizedben elszaporodott kábító hatású anyagok
fogyasztása. A drogok fogyasztásában rejlő általános társadalmi - és jelen esetben a szolgálati
rendre háruló - veszélyekre való figyelemfelhívás és a megelőzés céljából, mintegy
jelképesen is szükséges és indokolt tehát ezen elkövetési magatartás kiemelése a „más
módon” történő kötelességszegés kategóriájába sorolható magatartások közül.
A Javaslat a jogalkalmazói gyakorlat egyértelműsítése érdekében beemelte a
tényállásba „az adott szolgálatra vonatkozó szolgálati intézkedés rendelkezéseit megszegve”
fordulatot.
A szolgálatban kötelességszegés bűncselekményének alapesete csak szándékosan
követhető el, és az az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik. Minősített eset
megállapításának van helye, amennyiben a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány
veszélyével jár. További minősítő körülmény, ha a bűncselekményt háború esetén, illetőleg
megelőző védelmi helyzetben, harchelyzetben, illetve külföldi hadműveleti területen végzett
humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el, és abból különösen nagy
491
hátrány származik. A minősített esetek megvalósulása esetén mind a szándékos, mind a
gondatlan elkövetés büntetendő.
A büntetési tételek összhangja megkívánta a minősített esetek büntetési tételeinek
enyhítését. A gondatlan elkövetési alakzat - igazodva a szándékos alakzatok büntetési
tételeihez - az enyhítés irányába módosult.
a 438. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest csak kisebb módosításokat tartalmaz. Az
alapeset a Btk. jelenlegi 349. § (1) bekezdéséhez képest nem, a minősített eset a hatályos
szabályokhoz képest tartalmaz bizonyos változásokat. A Javaslat alapján továbbra is
büntetendő, ha a katona nem általában a katonai szolgálat teljesítése alól véglegesen vagy
ideiglenesen vonja ki magát, hanem egy konkrétan meghatározott és fontos szolgálati feladat
alól teszi ezt. A hatályos törvényi tényállásban jelölt katonai szolgálat számos fontos,
különösen fontos, és kevésbé fontos szolgálati feladatból áll. A hatályos törvényi tényállás
ebben az értelemben a katonai szolgálatot, mint egészet értékeli, és helyezi büntetőjogi
védelem alá. Az elkövetési magatartások eredménye így a szolgálat alóli végleges vagy
ideiglenes, de mindenképpen egy időszakot érintő kibúvás lesz. Az arányosság követelménye
megkívánja, hogy az alapeset elkövetése egy évig terjedő szabadságvesztés büntetés
kiszabását tegye lehetővé.
A Javaslat szerint, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár
vagy külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás
során követik el három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha az a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével
jár, és azt háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el. Ennek megfelelően
ebben az esetben a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
a 439. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya a szolgálati rend és fegyelem biztosítása. Ennek része az
is, hogy a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség elöljárói a szolgálattal
összefüggésben, a szolgálatellátás során ismertté vált információkról tudomást szerezzenek.
Ennek érdekében a vonatkozó szabályzatok és utasítások kötelezik ezek tagjait arra, hogy az
elöljáróiknak a szolgálat ellátását érintő valamennyi jelentős eseményről nyomban jelentést
tegyenek. A jelentéstételi kötelezettség keretében az elöljárónak a tényleges információkról,
adatokról kell beszámolni. Emiatt nem kizárólag a jelentéstétel elmulasztása, hanem a
valótlan tartalmú jelentés megtétele is alkalmas a bűncselekmény megállapítására. A kellő
időben való jelentéstétel elmulasztása a katona számára haladéktalanul teljesítendő
kötelezettséget takar, ami azt jelenti, hogy amint reális lehetőség van a jelentés megtételére,
akkor annak azonnal eleget kell tennie.
A Javaslat a jelentési kötelezettség elmulasztását csak akkor rendeli büntetni, ha arra
fontosabb ügyben került sor. A fontos szolgálati ügyek a jogszabályokban taxatíven felsorolva
nincsenek, e kérdésben mindig az eset összes körülményeinek figyelembevételével kell állást
foglalni.
492
A jelentési kötelezettség megszegése bűncselekmény kapcsán a Javaslat a hatályos
alapeset elkövetési magatartásainak érintetlenül hagyásával a tényállást a szolgálatra jelentős
hátrány veszélyével, mint eredménnyel egészíti ki. A jelenleg hatályos (2) bekezdésben a
minősített eset megállapításának feltétele a hasonló eredmény bekövetkezése, vagyis a
szolgálatra jelentős hátrány. Önmagában - még ha fontos szolgálati ügyben is történik - a
jelentési kötelezettség megszegésének büntetőjogi üldözése a jelenlegi társadalmi viszonyok
között - hangsúlyozottan békeidőben - nem indokolt. Az ilyen, a szolgálatra súlyosabb
hátránnyal vagy annak veszélyével nem járó magatartás megfelelő büntetéséhez elégségesnek
látszik a fegyelmi jogkörben kiszabható szankciók alkalmazása. A békeidőben (alapeset)
kifejtett elkövetési magatartások esetén tehát a büntetőjogi védelem a szolgálatra jelentős
hátrány veszélyének beálltával kezdődik. Ezzel összhangban szükséges a büntetési tétel
jelenlegi egy évig terjedő szabadságvesztésről két évig terjedő szabadságvesztésre való
felemelése.
A fentiekből adódóan a jelenlegi (2) bekezdésben a súlyosabb minősítést megalapozó
szolgálatra jelentős hátrány, mint eredmény a Javaslatból törlésre került, a háború idején
történő elkövetés pedig — a fejezetet alkotó törvényi tényállásokhoz hasonlóan — a megelőző
védelmi helyzetben, a külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység,
valamint a békefenntartás során történő elkövetéssel egészült ki.
A törvény csak a cselekmény szándékos elkövetését rendeli büntetni, ezért aki
gondatlansága miatt tesz késve, vagy valótlan tartalommal jelentést, csupán fegyelmi
vétségért vonható felelősségre.
a 440. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya a szolgálat rendje, amelynek során biztosítani kell, hogy
a fegyveres erők és rendvédelmi szervek állományába tartozó katonának minősülő személyek
a meghatározott beosztáshoz, szolgálathoz kapcsolódó jogokat a rendeltetésüknek
megfelelően, a szolgálat megfelelő ellátása érdekében gyakorolják és azt ne visszaélésre
használják fel.
A szolgálati visszaélés alapesetét az követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt
okozzon, illetőleg jogtalan előnyre tegyen szert a szolgálati hatalmával, vagy helyzetével
jogellenesen visszaél. A szolgálati visszaélés bűncselekménye szubszidiárius, annak
megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
Jogtalan hátrány egyrészt konkrét személyeknek okozható, az azonban a szolgálat nem
kifejezetten személyekre vonatkoztatható érdekeit is sértheti. A jogtalan előny lehet anyagi
haszon, de más olyan kedvezményben is megnyilvánulhat, amely az elkövetőt egyébként nem
illetné meg. Az előny nem csak az elkövetőnél jelenhet meg, az is alkalmas lehet a
bűncselekmény megállapítására, ha azt az elkövető más személy részére biztosítja.
A szolgálati visszaélés célzatos bűncselekmény, és csak akkor állapítható meg, ha az
elkövető a jogtalan előny megszerzése, vagy a jogtalan hátrány okozása végett valósítja meg a
cselekményét.
A Javaslat - igazodva az azonos társadalomra veszélyességet képviselő hivatali
visszaélés bűncselekménynél előírt büntetési tételhez - a szolgálati visszaélés esetén előírt
493
jelenlegi két évig terjedő szabadságvesztés büntetést három évig terjedő szabadságvesztés
büntetésre módosítja.
A Javaslat szolgálati visszaélés bűncselekményét súlyosabb büntetési tétellel
fenyegeti, ha a bűncselekményből jelentős hátrány származik.
a 441. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya a szolgálati rend és fegyelem alapját képező függelmi
viszony. A zendülés a szolgálati rend és a fegyelem ellen irányuló súlyos támadás, amely a
katonai szervezet működését jelentősen zavarja, és alkalmas lehet a szervezet rendeltetésszerű
működésének a megbénítására.
A zendülés elkövetési magatartása a csoportos és nyílt ellenszegülés az adott katonai
szervezet feladatainak ellátásával szemben. A bűncselekmény megvalósulhat egyrészt a
szolgálati rend és fegyelem elleni nyílt szembehelyezkedéssel, ellenszegüléssel, másrészt a
szolgálati felsőbbség elleni támadással, vagy a kiadott parancs teljesítésének megtagadásával.
Ez utóbbi alatt minden olyan magatartást érteni kell, amellyel a katona a felsőbbségi akarattal
szemben ellentétes akaratot tanúsít. Nyílt ellenszegülésen azt a helyzetet kell érteni, amikor a
zendülés elkövetőinek szándéka más katonák előtt is nyilvánvalóvá válik. Feltétele a
bűncselekmény megállapíthatóságának az is, hogy a zendülés jelentős mértékben zavarja,
adott esetben akár meg is bénítsa legalább egy önálló katonai szervezet feladatainak
teljesítését. A bűncselekmény befejezett, ha az elkövetők csoportos, nyílt ellenszegülése miatt
a szolgálati feladatok teljesítésének jelentős megzavarása bekövetkezett.
Súlyosabban büntetendő a zendülés kezdeményezője, akinek a javaslatára, felvetésére
jön létre a zendülésben részt vevők csoportja, szervezője, aki a csoport tevékenységének
megszervezését koordinálja, és vezetője, aki a csoport tényleges irányítását látja el.
Súlyosabban büntetendő a csoport tagja, résztvevője, ha az elöljáró vagy a zendüléssel
szemben fellépő személlyel szemben erőszakot alkalmaz. Súlyosabban büntetendő az is, ha a
zendülés során elkövetett cselekmény a résztvevő magatartása folytán halált okoz, vagy a
zendülés akár a kezdeményező, vezető, szervező, vagy a résztvevő magatartása folytán egyéb
különösen súlyos következménnyel jár.
A zendülésre irányuló előkészületet béke idején is büntetni rendeli a Javaslat a
függelemsértő bűncselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyessége miatt.
A Javaslat a büntetési tételek összhangjának megteremtése érdekében az alapesetre
meghatározott büntetési tétel a hatályos két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre, a minősített esetek vonatkozásában pedig az öt évtől
tizenöt évig terjedő szabadságvesztés két évtől nyolc évig, a tíz évtől húsz évig terjedő vagy
életfogytig tartó szabadságvesztés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó
szabadságvesztésre szállítja le. Emiatt az előkészület büntetési tételének a leszállítása is
indokolt. Itt jegyzendő meg, hogy a harchelyzetben vagy megelőző védelmi helyzetben
elkövetett zendülésre irányuló előkészület is büntetendő.
A Javaslat fenntartja a hatályos törvényben szereplő azon lehetőséget, hogy azon
elkövető büntetése korlátlanul enyhítő, aki a zendülést - mielőtt az súlyosabb
következménnyel járna, vagy miután felszólították - abbahagyja.
494
a 442. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya - a zendüléshez hasonlóan - a szolgálati rend és
fegyelem. A zendülés társadalomra való veszélyessége miatt a Javaslat büntetni rendeli azt a
katonát is, aki nem tesz meg mindent a tudomására jutott zendülés, illetve annak előkészülete
megakadályozására, vagy ezen cselekményről késedelem nélkül jelentést nem tesz.
A zendülés megakadályozásának elmulasztása járulékos jellegű bűncselekmény. A
katona köteles a tudomására jutott föggelemsértő bűncselekményt megakadályozni, vagy arról
késedelem nélkül jelentést tenni, amennyiben ezt a kötelezettségét megszegi az lehet alkalmas
a bűncselekmény megállapítására. A zendülés megakadályozásának elmulasztásáért csak az
vonható felelősségre, akinek hitelt érdemlő tudomása van a zendülésről vagy annak
előkészületéről, és még reális esélye van a bűncselekmény megakadályozására.
A Javaslat minősített esetet épít be a tényállásba arra az esetre, ha a bűncselekményt
háború idején, harchelyzetben vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Ha a zendülésről vagy
előkészületéről többen szereznek tudomást, akkor a bűncselekményt mindannyian kötelesek
megakadályozni vagy jelenteni.
A Javaslat igazodva a fejezetben szereplő más büntetési tételekhez, a jelenlegi három
évig terjedő szabadságvesztést alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés büntetésre
módosítja.
a 443. §-hoz
A parancs iránti engedetlenség bűncselekményének jogi tárgya a szolgálati rend és
fegyelem alapjait képező parancsok teljesítése. A parancs a szolgálat irányításának
meghatározó eszköze, a katonai szolgálati viszonyok között az elöljáró jogosult parancsot
adni és azt az alárendelt köteles teljesíteni. Parancson mindig az arra jogosult katona által
kiadott és tartalmilag a szolgálati feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységre irányuló
rendelkezés értendő. A parancs meghatározott szolgálati tevékenység, vagy feladat
végrehajtására vonatkozhat, amelyet írásban, vagy szóban kell a katona tudomására hozni. A
parancs kiadására jogosultak körét a Hvt. 49. §-a rögzíti, de tartalmazza ezt az Rtv. 12. § (1)
bekezdése, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény 69. § (1) bekezdése is. A Hvt. rögzíti azt is, hogy a parancsot adó
katona a kiadott parancsáért felelősséggel tartozik, és annak összhangban kell lenni a
jogszabályokkal, egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók más parancsaival.
A parancs iránti engedetlenség alapesetét az a katona követi el, aki a számára kiadott
parancsot nem teljesíti. A bűncselekmény tevéssel és mulasztással egyaránt elkövethető. A
bűncselekmény alapesete kizárólag szándékosan követhető el, és a cselekmény befejezetté
válik az elöljárói akarattal ellentétes magatartás tanúsításával.
A Javaslat szerint az elkövetési magatartás súlyosabban büntetendő, ha a parancs iránti
engedetlenséget csoportosan követik el, amennyiben az más alárendeltek jelenlétében vagy
egyébként nyilvánosan, akár a parancs teljesítésének kifejezett megtagadásával, akár egyéb
sértő módon történik, vagy a parancs iránti engedetlenség a szolgálatra vagy a fegyelemre
jelentős hátrány veszélyével jár.
495
A minősített esetek a háború idején történő elkövetés mellett a megelőző védelmi
helyzetben történő elkövetéssel egészülnek ki. Módosulnak a minősített esetek annyiban is,
hogy a parancs iránti engedetlenség nem kizárólag a más alárendeltek jelenlétében történő
elkövetés esetén lesz megvalósítható, hanem nyilvánosan (katonának nem minősülő előtt) is.
Ennek oka, hogy ezen magatartás a függelmi rendszeren alapuló szervezetek tekintélyének
olyan mérvű sérelmét eredményezheti, amely akár a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős
hátrány veszélye bekövetkezése nélkül is a büntetőjogi védelem kiterjesztését indokolja.
A minősített esetek köre kiegészül a békefenntartás és a külföldi hadműveleti területen
végzett humanitárius tevékenység során a fegyverhasználatra vonatkozó parancs nem
teljesítésével, ezen esetek ugyanis a háború vagy a megelőző védelmi helyzet esetén a
szolgálati renddel szemben elvárt szigorúsággal megegyező mértékű büntetőjogi védelmet
igényelnek.
A Javaslat a büntetési tételek összhangjának megteremtése végett az alapeseti
elkövetésre a hatályos Btk. alapesetében szereplő egy évig terjedő szabadságvesztés helyett
elzárás kiszabását teszi lehetővé. Ehhez kapcsolódóan a minősített esetekben is sor kerül a
büntetési tételek módosítására, enyhítésére.
A Javaslat a hatályos szabályokkal szemben a gondatlanul történő elkövetést nem
tartalmazza, mivel a parancs iránti engedetlenség és a harci parancs teljesítése iránti
engedetlenség alapvetően szándékos magatartást feltételez. A gondatlan magatartás nem a
büntetőjog eszközeivel, hanem — adott esetben — a fegyelmi eljárás keretében bírálandó el.
a 444. §-hoz
Az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak általános jogi tárgya a szolgálati rend
és fegyelem, ugyanakkor a bűncselekmény közvetlen jogi tárgya a nevesített sértetti kör élete
és testi épségének a védelme. Az elkövetési magatartás a passzív alanyokat érintő erőszakos
magatartás, az azzal való fenyegetés, vagy tettleges ellenállás tanúsítása. A bűncselekmény
passzív alanyai az elöljáró, a feljebbvaló, az őr és más szolgálati közeg lehetnek.
A bűncselekmény minősítő körülményeit a Javaslat lényegében hasonlóan szabályozza
az élet és testi épség elleni bűncselekményekhez, azzal a kiegészítéssel, hogy minősítő
körülmény az is, ha a bűncselekményt fegyverrel, vagy csoportosan követik el, a cselekmény
egyúttal parancs iránti engedetlenséget is megvalósít, illetőleg ha az a szolgálatra, vagy a
fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár. Szintén minősített eset a háború idején való
elkövetés, amelyet a Javaslat a megelőző védelmi helyzetben történő elkövetéssel egészít ki.
Az elöljáró elleni erőszak tettese kizárólag annak alárendeltje, míg a szolgálati közeg
elleni erőszak elkövetője bármely katona lehet. A feljebbvaló elleni erőszak tettese szintén
bárki lehet.
a 445. §-hoz
A hatályos szabályokkal szemben önálló tényállásként tartalmazza a Javaslat az
elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszakot. A
magatartás szankcionálásának indoka az, hogy az általános esetekhez hasonlóan büntetőjogi
védelem illeti meg azt, aki az elöljáró, vagy szolgálati közeg védelmére kelt. A
496
bűncselekmény tényállási elemei, illetőleg a büntetési tételkeretek az elöljáró vagy szolgálati
közeg elleni erőszak védelménél írtakkal egyeznek meg. A két bűncselekményt illetően csak
annyi eltérés mutatkozik, hogy ezen cselekmény passzív alanya a szolgálati közeg, vagy az
elöljáró védelmére kelt személy.
a 446. §-hoz
A szolgálati tekintély megsértése közvetlen jogi tárgya a szolgálati tekintély,
áttételesen, hasonlóan más függelemsértő cselekményekhez, a szolgálati rend és fegyelem.
A bűncselekményt - amelyeket megalapozó magatartások köre a rágalmazáshoz,
illetve a becsületsértéshez hasonló — az követi el, aki az elöljáró, illetve a szolgálatát teljesítő
feljebbvaló, őr, vagy más szolgálati közeg tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván
megsérti. A szolgálati tekintélyt sértő magatartás csak akkor minősül bűncselekménynek, ha
legalább egy külső személy tanúja a cselekménynek vagy azt feltűnően durván követik el. A
harmadik személy bárki lehet, akár katona, illetve polgári személy is. Más jelenléte nélkül a
bűncselekmény kizárólag akkor állapítható meg, ha a tekintélysértő magatartás feltűnően
durva.
A Javaslat az elöljárókra a fokozott büntetőjogi védelmet a függőségi viszony
fennállása alatt nem csupán a szolgálatuk ellátása során, de szolgálaton kívül is biztosítja.
Ugyanakkor a feljebbvalót, az őrt, vagy más szolgálati közeget csak kifejezetten a szolgálati
feladatainak ellátása idejére részesíti büntetőjogi védelemben.
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a bűncselekményt több katona előtt, vagy
egyébként nyilvánosan követik el.
A szolgálati tekintély megsértésének alap és minősített esetei is csak szándékosan
valósíthatóak meg, az elkövetői kör pedig azonos az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni
erőszak megvalósítóival.
a 447. §-hoz
A bűncselekmény az elöljáró, a parancs vagy általában a szolgálati rend vagy
fegyelem alapját képező normák elleni elégedetlenség szításával valósul meg. Elégedetlenség
szítás alatt olyan tevékenységet kell érteni, amely az elöljáró, a parancs vagy általában a
szolgálati rend vagy fegyelem iránti elégedetlenség felkeltésére, előidézésére, fokozására
vagy táplálására objektíve alkalmas. A bujtogatás valós tények közlésével vagy
hangoztatásával is megvalósítható, mert az ilyen körülmények helytelen beállítása is alkalmas
lehet az elégedetlenség szítására. A bűncselekmény többnyire szóban történik más katonák
jelenlétében az elégedetlenség keltésére alkalmas kijelentések hangoztatásával, de elkövethető
ráutaló magatartással, vagy az elégedetlenség keltését szolgáló irat, karikatúra készítésével is.
A bujtogatás szándékos bűncselekmény, mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal
megvalósítható. A bűncselekmény befejezettségéhez szükséges, hogy a cselekményről
legalább két katona szerezzen tudomást, mivel ezt fejezi ki a törvényi tényállás „aki katonák
között” eleme. A cselekmény befejezettként való értékeléséhez viszont nem szükséges az,
hogy a katonákban ténylegesen elégedetlenséget váltson ki az elkövetési magatartás
tanúsítása. Az sem feltétel, hogy a - legalább - két katona együttesen és egy időben észlelje
az elkövetési magatartást.
497
A bujtogatás kapcsán a Javaslat a hatályos szabályokkal szemben a szolgálati rendet
érintően a „vagy általában” kifejezést mellőzi. A szolgálati rend magában foglalja a
kötelességek teljesítéséhez és a feladatok végrehajtásához szükséges jól kidolgozott és a
gyakorlatban érvényesülő szervezeti és működési rendet, a jogosultságoknak és
kötelezettségeknek mindenki számára történő pontos meghatározását. A szolgálati rendet -
mint a fegyelem megteremtésének és folyamatos fenntartásának alapját - mindenkor be kell
tartani. Ebből eredően az azt részben szűkítő, egyébként sem kellően konkrét „vagy általában”
kifejezés alkalmazása indokolatlan.
A bujtogatás minősített eseteit a Javaslat szűkíti, mivel önmagában annak a
súlyosabban minősítése nem indokolt, ha az elkövető a bujtogatást a szolgálat teljesítése
közben követi el. E bűncselekményt kizárólag katona követheti el, és főszabály szerint a
szolgálat teljesítése során kerül elkövetésre. Ebből eredően e körülmény az alapeseti
tényállásnak is szinte szükségszerű eleme, ezért annak súlyosabban minősítése szükségtelen.
a 448. §-hoz
Az elöljárói bűncselekmények két csoportba oszthatók. Az elsőbe azok tartoznak
amelyeknek célja, hogy az elöljárói túlkapások ellen védjék az alárendelteket, biztosítsák
anyagi ellátásukat, életük, testi épségük megóvását. A másik csoport az elöljáróknak az
alárendeltek tevékenysége ellenőrzésével és a fegyelemsértők felelősségre vonásával
összefüggő mulasztásait rendeli büntetni, a bűncselekmények jogi tárgya a szolgálati rend és
fegyelem.
Az alárendelt megsértésének általános jogi tárgya a szolgálati rend és fegyelem, a
közvetlen jogi tárgy ezen belül az alárendelt emberi méltósága.
A Hvt. 43. § (1) bekezdése alapján a katonai függelmi viszonyok között az elöljáró
egyedi és normatív rendelkezések kiadásával érvényesíti akaratát és ebből következik, hogy a
cselekmény elkövetője elsősorban elöljáró lehet. A szolgálati feladatok ellátása során e
bűncselekményt elkövetheti a szolgálati közeg, mivel szolgálati ideje alatt megilleti őt a
rendelkezési jog más katonákkal szemben. Feljebbvaló viszont kizárólag akkor válhat a
bűncselekmény tettesévé, ha az alárendelt fegyelemsértő magatartása miatt foganatosít
intézkedést vele szemben.
A bűncselekmény alapesetét valósítja meg, aki alárendeltjét emberi méltóságában más
előtt vagy feltűnően durva módon megsérti. Az emberi méltóság megsértésének minősíthető
minden olyan megalázó magatartás, amellyel szemben a függőségi viszonyok miatt az
alárendelt átmenetileg kiszolgáltatott helyzetben van. Ilyennek tekinthető a meg nem engedett
fegyelmező eszközök használata, a tettleges becsületsértés, illetőleg azon kifejezéseknek az
alárendelttel való közlése, amely alkalmas a becsület csorbítására, vagy rágalmazásra. Az
alárendeltet sértő magatartás csak akkor állapítható meg, ha azt más előtt vagy feltűnően
durván fejtik ki. Az alárendelt más előtt történő megsértése azt jelenti, hogy az elöljárón és az
érintett alárendelten kívül még egy személy van jelen, aki viszont bárki lehet, akár az elkövető
alárendeltje, más katonatárs, vagy polgári személy is. Más személy jelenléte nélkül akkor
lehet megállapítani a bűncselekményt, ha az elkövetési magatartás feltűnően durva módon
sérti az alárendelt emberi méltóságát.
Az alárendelt megsértése csak szándékosan követhető el.
498
A minősített eseteket érintően a Javaslat a hatályos szabályokon annyiban változtat,
hogy a hatályos törvényben minősítő körülményként feltüntetett esetek körét egy újabbal,
nevezetesen a „több katona előtt” történő elkövetéssel egészíti ki, kifejezve ennek nagyobb
társadalomra veszélyességét. A továbbiakban is súlyosabban minősül annak a cselekménye,
aki az elkövetési magatartást aljas indokból, súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okozva, illetve
több alárendelt sérelmére követi el, illetőleg ha az súlyos testi sértést vagy a szolgálatra
jelentős hátrányt okoz.
a 449. §-hoz
Az elöljárói hatalommal visszaélés jogi tárgya a katonai szolgálati rend.
A tényállás több elkövetési magatartással is elkövethető:
—	Az alárendelt jogtalan fegyelmi fenyítéssel sújtásával. Jogellenesnek kell tekinteni a
fenyítést, ha azt az elöljáró, fegyelemsértés hiányában, alap nélkül szabta ki. Ezen
fordulat valósulhat meg, ha az elöljáró megszegi a fegyelmi eljárás lefolytatására és a
fenyítés kiszabásának rendjére vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
—	Az alárendelt panaszjogának gyakorlásában való korlátozása is büntetendő, mivel a
panasznak minden esetben érdemi elbírálása az elöljáró feladata.
—	Az elöljáró azon magatartása, ha az alárendeltjét - hatalmával visszaélve - a
járandóságában jogtalanul megrövidíti vagy anyagilag megterheli.
—	Az elöljáró hatalmával visszaélve alárendeltnek magáncélra történő igénybe vétele. Az
elöljáró csak a katonai szervezet rendeltetésszerű működéséhez szükséges szolgálati
feladatok ellátása érdekében rendelkezhet alárendeltjeivel.
—	Az alárendeltnek a többi alárendelthez képest előnyösebb vagy hátrányosabb
bánásmódban részesítése. Ezen fordulat csak akkor állapítható meg az elöljáró terhére,
ha az elöljáró által tanúsított megkülönböztető bánásmód más alárendeltek előtt
nyilvánvalóan észlelhető.
Az elöljárói hatalommal visszaélés mindegyik fordulata csak szándékosan valósítható
meg, e bűncselekmény elkövetője kizárólag az az elöljáró lehet, akinek joga és kötelessége az
alárendelt felett rendelkezni, járandóságait és nevesített jogai gyakorlásának lehetőségét
biztosítani. A bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával befejezett, a cselekmény
rendbelisége attól függ, hogy a magatartás hány alárendeltet érintően valósult meg.
a 450. §-hoz
Az elöljárói gondoskodás elmulasztása jogi tárgya közvetlenül az elöljáró részéről az
alárendeltekről való gondoskodás teljesítése, közvetve a szolgálati rend és fegyelem. A
bűncselekmény a különböző rendelkezésekben előírt elöljárói kötelmek teljesítésének
elmulasztásával valósul meg.
Az elöljáró csak akkor vonható büntetőjogilag felelősségre a kötelezettség
elmulasztásáért, amennyiben a rendelkezésére álló lehetőségeket nem használja fel az
alárendelt anyagi ellátására. Az alárendelt testi épségének védelmével kapcsolatban elöljárót
büntetőjogi felelősség csak akkor terheli, ha módjában állott volna a veszély elhárítása, de azt
elmulasztotta.
499
Az elöljárói intézkedés elmulasztása szubszidiárius bűncselekmény, csak akkor
állapítható meg az elkövető büntetőjogi felelőssége, ha a tanúsított elkövetési magatartás nem
merítette ki súlyosabb megítélés alá eső, más bűncselekmény törvényi tényállási elemeit.
A bűncselekmény alapesete csak szándékosan valósítható meg.
A bűncselekmény minősített esete állapítható meg, ha az a szolgálatra vagy
fegyelemre jelentős hátránnyal jár. Ilyen hátránynak tekinti a joggyakorlat többek között azt,
ha a cselekmény következtében akár egy alárendelt is meghalt, megrokkant vagy végleg
alkalmatlanná vált a szolgálat ellátására. A minősített eset gondatlan elkövetés esetén is
büntetendő.
A bűncselekmény tettese az a szolgálati vagy szakmai elöljáró lehet, akinek a
jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglaltak értelmében kötelessége az
alárendeltekről való gondoskodás. Az elöljárót büntetőjogi felelősség csak annyiban terheli,
amely részben a különböző normák az alárendeltről való gondoskodást számára behatárolják.
a 451. §-hoz
Az elöljárói intézkedés elmulasztása bűncselekményének jogi tárgya az elöljáró
intézkedési kötelezettségén alapuló szolgálati rend és fegyelem.
A cselekményt csak elöljáró valósíthatja meg azzal, hogy kötelességét megszegve az
alárendelt kötelességszegésének vagy bűncselekményének megakadályozására, illetve a
felelősségre vonására szükséges intézkedést elmulasztja. Valamennyi elöljáró feladata
ugyanis az, hogy az alárendeltet a rá vonatkozó szabályok betartására késztesse, és ehhez a
hatáskörébe tartozó valamennyi törvényes eszközt igénybe vegye.
Bűncselekmény az is, ha az elöljáró kötelességszegése abban nyilvánul meg, hogy a
szolgálati rendet, fegyelmet vagy a közbiztonságot sértő magatartások esetében a szükséges
intézkedést mulasztja el.
A bűncselekmény csak abban az esetben állapítható meg, amennyiben emberiesség
elleni vagy háborús bűncselekmény nem valósul meg.
A bűncselekmény alapesete csak szándékosan valósítható meg, ami tisztán
mulasztásos jellegű cselekményben, tehát passzív magatartás tanúsításában nyilvánul meg. A
korábban ismertetett, hasonló jellegű bűncselekményekkel egyezően minősített esetként
tartalmazza a Javaslat azt az esetet, ha a bűncselekmény a szolgálatra, a fegyelemre vagy a
közbiztonságra jelentős hátránnyal jár. A minősített eset mind szándékos, mind gondatlan
elkövetés esetén büntetendő.
a 452. §-hoz
A bűncselekmény általános jogi tárgya a szolgálati rend és fegyelem, másrészt az
elöljáró ellenőrzési feladata. A bűncselekményt az követi el, aki elöljárói kötelezettségét
megszegi azzal, hogy az alárendeltjét szolgálatának teljesítésében nem ellenőrzi. A törvényi
tényállás megvalósul az elöljáró számára meghatározott ellenőrzési kötelem elmulasztásával,
de megvalósul a bűncselekmény akkor is, ha az elöljáró nem a számára meghatározott módon,
illetve időben, vagy a rendelkezésektől eltérően, így akár hiányosan, felületesen tesz eleget az
500
ellenőrzési kötelezettségének. A felelősségre vonás további feltétele az, hogy az ellenőrzési
kötelem elmulasztása a szolgálatra és fegyelemre jelentős hátránnyal járjon.
A bűncselekmény elkövetője az elöljáró, akit a rá vonatkozó előírások alapján
ellenőrzési kötelezettség terhel, és annak nem tesz eleget. Ez adott esetben nemcsak
szolgálati, hanem szakmai elöljáró is lehet.
A bűncselekmény alapesete csak szándékosan követhető el, a cselekmény
befejezettségéhez szükséges a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány, mint eredmény
bekövetkezése. Minősített esetként határozza meg a Javaslat a háború idején, valamint a
megelőző védelmi helyzetben történő elkövetést is. Súlyosabban büntetendő az, ha az
ellenőrzési kötelezettség elmulasztása a szolgálatra vagy a fegyelemre különösen nagy
hátránnyal jár. Ilyennek kell tekinteni, ha az adott katonai szervezet legalább részben
alkalmatlanná vált a szolgálati feladatok végrehajtására.
A minősített esetek gondatlan elkövetése is büntetendő.
a 453. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya a készenlét fokozása, az elkövetési tárgya pedig a
fegyverzet, a harci felszerelés és a más hadianyag készenlétben tartásának és
használhatóságának a biztosítása. Az elkövetési magatartások közös eleme, hogy az elkövető
az alakulat készenlétének fokozását veszélyezteti. Erre alkalmas lehet, ha az elkövető nem
gondoskodik a szükséges fegyverzet, harci felszerelés vagy más hadianyag biztosításáról, a
készletek megóvásáról; illetve a készenlét fokozását fontos fegyverzet, harci felszerelés, vagy
más fontos hadianyag megsemmisítésével, használhatatlanná tételével rendeltetésétől egyéb
módon való elvonásával veszélyezteti.
A bűncselekmény mindkét fordulata megvalósítható békeidőben is.
Minősített esetként tartalmazza a Javaslat, ha az elkövetési magatartás a szolgálatra
különösen nagy hátránnyal jár, vagy azt háború idején, illetve megelőző védelmi helyzetben
követik el. A készenlét fokozásának veszélyeztetése alapesete mind gondatlanul, mind
szándékosan elkövethető.
A készenlét fokozásának veszélyeztetése (1) bekezdés a) pontjában írt fordulatát az a
katona valósíthatja meg, akinek feladatkörébe tartozik a katonai felszerelési anyagok
biztosítása, míg az (1) bekezdés b) pontjában írt cselekmény elkövetője a rendeltetéstől
elvonás esetén az a parancsnok lehet, aki egyébként rendelkezhet a hadianyagokkal.
A készenlét fokozásának veszélyeztetése tekintetében a Javaslat az alapeset büntetési
tételét három évre csökkenti, és ugyancsak enyhíti a háború idején a szolgálatra különösen
nagy hátránnyal járó minősített eset büntetési tételét is. Ennek okaként a szökés
bűncselekményénél kifejtettek az irányadóak.
a 454. §-hoz
A parancsnoki kötelességszegés bűncselekményének jogi tárgya a harci tevékenység
eredményessége. A Javaslat az elkövetési magatartásokat a hatályos szabályokkal egyezően
három pontban tartalmazza. Büntetendő
501
-	annak a parancsnoknak a magatartása, aki harchelyzetben kötelességének
megszegésével az alárendelt katonákat az ellenségnek megadja, vagy elfogni engedi;
-	annak a parancsnoknak a kötelességszegő magatartása, aki a rábízott fontos harcállást,
berendezést, harceszközt vagy más hadianyagot a kényszerítő szükség nélkül semmisíti
meg, vagy azokat az ellenség számára még felhasználható állapotban engedi át; és
-	azon parancsnoki kötelességszegést, amelynek keretében harchelyzetben nem fejti ki az
ellenséggel szemben azt az ellenállást, amelyre egyébként képes lenne.
A parancsnok kötelessége, hogy a harcállást és az alárendelt szervezet részére
biztosított berendezéseket, hadianyagot és egyéb felszerelést a rendelkezésre álló személyi
állománnyal megvédelmezze és azt semmilyen körülmények között ne engedje át a támadó
alakulatnak. A törvényi tényállás büntetni rendeli azt is, ha használható állapotban kerülnek
átengedésre a tényállásban felsoroltak. Bűncselekmény azonban csak akkor valósul meg, ha a
parancsnok kényszerítő szükség nélkül nem tartja meg hadállásait, és úgy vonul vissza, hogy
a rendelkezésre álló személyi állománnyal és katonai felszereléssel azokat még képes lenne
biztosítani.
A parancsnoki kötelességszegés bűntette csak szándékosan követhető el, a
bűncselekmény tettese csak parancsnoki beosztásban lévő katona lehet, és a cselekményt csak
harchelyzetben lehet elkövetni.
a 455. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya a katonai szervezet feladatának sikeres végrehajtása,
illetve a harci kötelesség megfelelő teljesítése. Az elkövetési magatartások közös eleme, hogy
a magatartások eredményeként a katona a harci kötelezettségek teljesítése alól kivonja magát.
A Javaslat az elkövetési magatartásokat a hatályos szabályokkal egyezően az alábbiak szerint
tartalmazza:
-	a háborúban szolgálati hely önkényes elhagyása, elrejtőzés, vagy megfutamodás;
-	a harcképtelenség szándékos előidézése vagy megtévesztő magatartás tanúsítása
(ilyennek kell tekinteni a test megcsonkítását, és az egészség károsítását, a megtévesztő
magatartás pl. a betegség színlelésével, az elöljáró tévedésbe ejtésével valósulhat meg);
-	a harceszköz elhagyása, megrongálása, vagy alkalmazásának elmulasztása;
-	az ellenségnek való önkéntes megadás;
-	a szolgálati kötelesség egyéb súlyos megszegése (ezen pont minden, a korábbi
pontokban nem nevesített magatartást büntetni rendel, amely a szolgálati kötelezettség
alóli kibúvásra alkalmas).
A bűncselekmény valamennyi fordulata csak szándékosan valósítható meg, a
bűncselekményt tettesként bármely katona elkövetheti, akinek harchelyzetben valamely
feladatot kell végrehajtania, és annak teljesítése alól kivonja magát.
A Javaslat a kibúvás harci kötelesség teljesítése alól bűncselekmény büntetési tételét a
hatályos Btk.-ban szereplő tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó
szabadságvesztésről öt évtől tizenöt évre enyhíti, az enyhítés okaként a szökés
bűncselekménye kapcsán írt érveket lehet felhozni.
a 456. §-hoz
502
A harci szellem bomlasztásának jogi tárgya a katonák harci szelleme, és közvetve a
katonai szervezet harcfeladatra való alkalmassága. A bűncselekmény csak háború, vagy
megelőző védelmi helyzet idején követhető el azzal, ha az elkövető a katonák között
elégedetlenséget szít, kishitűséget kelt, vagy riasztó hírt teijeszt. Az elégedetlenség szításán az
elöljáró, a szolgálati parancs és általában a szolgálati rend és fegyelem elleni bomlasztó
magatartás kifejtését értjük. Kishitűség keltése az a magatartás, ha az elkövető a saját katonai
alakulatának harci tevékenységét negatívan állítja be, és a harc sikertelenségére, vagy további
folytatásának kilátástalanságára való utalásokat tesz, de ebbe a fogalmi körbe tartozik az
ellenség méltatása is. Riasztó hír lehet minden olyan tartalmú közlése a háborús
eseményeknek, amely az adott katonai szervezet helyzetét, vagy az általános hadihelyzetet
olyan módon tünteti fel hátrányosnak, hogy az alkalmas a katonák között riadalom vagy
ijedtség keltésére.
A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg, célzat vagy motívum a törvényi
tényállásnak nem eleme. A cselekmény csak akkor válik befejezetté, ha az elkövetési
magatartás tanúsításáról legalább két katona tudomást szerez. A harci szellem bomlasztását
bármely, katonának minősülő személy elkövetheti.
Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekmény harchelyzetben a katonák
elégedetlenségét vagy egyéb kötelességszegését váltja ki, vagy ha az a szolgálatra más
jelentős hátránnyal jár.
a 457. §-hoz
A 457. § értelmező rendelkezéseket tartalmaz.
a 458. §-hoz
A Javaslat rendező elve az értelmező rendelkezések vonatkozásában az, hogy - a
jogalkalmazók munkáját segítve - lehetőleg egy helyen, a Záró Részben legyenek ezek a
fogalom-meghatározások. A Záró Rész ezen §-ai az Általános Rész több fejezetében, a
Különös Rész több fejezetében vagy azonos fejezetének több §-ához, illetve az Általános és
Különös Részben is többször előforduló, értelmezést igénylő rendelkezéseket határozza meg.
Azok a rendelkezések, amelyek csak egy §-hoz kapcsolódnak (pl. terrorcselekmény) vagy
többhöz ugyan, de ezek egymáshoz szorosan kapcsolódnak (pl. ittasság), azok továbbra is a
vonatkozó fejezeten belül lesznek elhelyezve.
1.	A bűnszervezet a társas bűnelkövetés egyik formája, amelynek megállapítása esetén
a Btk. több hátrányos következményt fűz az elkövetéshez (aki a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el, nem bocsátható pl. feltételes szabadságra a szabadságvesztésből,
a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, stb.) A bűnszervezet:
-	három vagy több személyből álló,
-	hosszabb időre,
-	szervezett,
-	összehangoltan működő,
-	csoport, amelynek célja,
-	öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettek elkövetése.
503
A meghatározás alapját az alábbi nemzetközi dokumentumok adják:
a)	Az Európai Unió tagállamaiban a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé
nyilvánításáról szóló, 1998. december 21-i 98/733/IB együttes fellépés (a továbbiakban:
együttes fellépés) a bűnöző szervezet fogalmát a következő módon határozza meg (1. Cikk):
„Ezen együttes fellépés tekintetében a „bűnöző szervezet” kettőnél több személy
hosszabb időre szóló szervezett együttműködését jelenti olyan bűncselekmények összehangolt
elkövetésére, amelyek büntetési tételének felső határa legalább négy évi szabadságvesztés
büntetés, vagy ilyen tartamú biztonsági intézkedés, avagy ennél súlyosabb büntetés, tekintet
nélkül arra, hogy ezek a bűncselekmények magukban képezik az elkövetés célját, vagy pedig
eszközül szolgálnak arra, hogy vagyoni előnyt szerezzenek és adott esetben közhatóságok
működését megengedhetetlen módon befolyásolják. ”
b)	Az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a
nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezmény (a továbbiakban: Palermói Egyezmény,
kihirdette: 2006. évi Cl. törvény) 2. Cikke határozza meg a szervezett bűnözői csoport
fogalmát:
„Az Egyezmény alkalmazásában
a)	„Bűnöző szervezet”: hosszabb ideig fennálló, három vagy több főből álló strukturált
csoport, amely összehangoltan működik egy vagy több, ebben az Egyezményben
meghatározott súlyos bűncselekmény vagy törvénysértés céljából, közvetlen vagy közvetett
módon pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve;
b)	„Súlyos bűncselekmény”: legalább négyévi szabadságvesztés büntetéssel vagy
szabadságelvonással járó intézkedéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntethető törvénysértést
megvalósító magatartás;
c)	„Strukturált csoport: nem egyetlen bűncselekmény azonnali végrehajtására, és nem
alkalomszerűen létrehozott csoport, amelyben nem szükséges, hogy tagjai pontosan
meghatározott szerepeket kapjanak, vagy hogy tagsága állandó legyen, illetőleg fejlett
hierarchiával rendelkezzen. ”
Az együttes fellépés 2008-ban hatályát vesztette, mert az Európai Unió Tanácsa
elfogadta a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló 2008/841/IB kerethatározatot (a
továbbiakban: 2008/841/IB kerethatározat), amely az együttes fellépés helyébe lépett.
A 2008/841/IB kerethatározat 1. Cikke a következő módon határozza meg a
bűnszervezet fogalmát: „olyan, kettőnél több személyből álló, hosszabb időre létrejött
szervezett csoport, amely összehangoltan működik, és amelynek célja az, hogy legalább négy
évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel vagy annál
szigorúbb szankcióval büntetendő bűncselekményeket kövessen el közvetlen vagy közvetett
pénzügyi vagy egyéb anyagi haszonszerzés érdekében”.
A szabadságvesztéshez kapcsolódó büntetési tételekre figyelemmel a Javaslat a
bűnszervezet megállapítását ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő
szándékos bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolja.
2.	A társas elkövetés másik formája a bűnszövetség, amelynek fogalmát a Javaslat
változtatás nélkül átveszi. Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy
504
bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy
bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
A fogalom értelmezésére a Legfelsőbb Bíróság IV. számú Büntető Elvi Döntése ad
iránymutatást.
3.	A Javaslat szerint — hasonlóan a hatályos Btk.-hoz — csoportosan követik el a
bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A 2/2000. BJE
számú büntető jogegységi határozat alapján csoportosan elkövetettnek minősül a
bűncselekmény, ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak
közelében tettesként (társtettesként), illetve - a tettes (társtettes) mellett — részesként, azaz
bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást is kifejtő felbujtóként
vesz részt a bűncselekmény elkövetésében.
4.	A Javaslat értelmében erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt
támadó jellegű fizikai ráhatás is, akkor is, ha a ráhatás nem alkalmas testi sérülés okozására.
A megfogalmazásából egyértelműen kiderül, hogy a megállapításához nem szükséges a testi
sérülés okozására való alkalmasság, a személy elleni erőszakos magatartás akár már a sértett
testének támadó jellegű érintésével is megvalósulhat — amint ezt a hatályon kívül helyezett
BK 93. számú állásfoglalás felülvizsgálatáról szóló 34/2007. BK vélemény is megállapítja.
5-6. A Javaslat az elkövetési mód fokozott veszélyessége miatt több tényállás
minősített eseteként fogalmazza meg a fegyveresen, illetve a felfegyverkezve történő
elkövetést. A hatályos rendelkezésekkel ellentétben a Javaslat mindkét elkövetési módot
azonos (az alapesetnél súlyosabb) büntetési tétellel fenyegeti az egyes bűncselekményeknél, a
jelenlegi megkülönböztetésnek ugyanis nincs igazolható alapja.
a)	A fegyveres elkövetés Javaslat szerinti fogalma egyszerre szűkebb és tágabb a
fogalom hétköznapi értelménél. Szűkebb, mivel a fegyveres elkövetésbe a Javaslat nem érti
bele a szúró, vágó, ütő fegyvereket, de tágabb abban az értelemben, hogy magában foglalja
azokat az eseteket, amikor az elkövető robbanóanyagot (pl. dinamit) vagy robbantószert (pl.
detonátor), illetve ezek felhasználására szolgáló készüléket (pl. bomba, kézigránát) tart
magánál.
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy az elkövető lőfegyver, robbanóanyag vagy
robbantószer, illetve ezek felhasználására szolgáló készülék utánzatával fenyegetve követi el a
bűncselekményt. Ilyen esetben a sértettek az utánzatot valóságos lőfegyvernek,
robbanóanyagnak, stb. vélik, így életszerű, hogy a fegyveres elkövetés fogalma ezekre az
esetekre is kiterjedjen. Megemlítendő azonban, hogy az utánzat tartása önmagában (ha azt az
elkövető nem használja fenyegetésre) nem teszi lehetővé a fegyveres elkövetés
megállapítását.
b)	A felfegyverkezve történő elkövetés tárgyi feltétele az, hogy az elkövető a
cselekmény kifejtésekor az élet kioltására objektíve alkalmas eszközt tartson magánal, ami
lehet szúró-, vágó-, vagy ütőfegyver, illetve bármilyen más, rendeltetésszerűen más célra
használatos eszköz, amely az élet kioltására ténylegesen alkalmas (csákány, kalapács, fejsze,
stb.). A súlyosabb minősítéshez nem szükséges a megjelölt eszköz használata, a
felfegyverkezve elkövetett cselekmény megvalósul már akkor is, ha az elkövető a sértett
ellenállásának leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt
tart magánál. A felfegyverkezve elkövetés alanyi feltétele pedig - ellentétben a fegyveres
505
elkövetéssel - az, hogy az elkövető az ilyen eszközt az ellenállás megakadályozása vagy
leküzdése érdekében tartsa magánál.
7.	A fenyegetést a Javaslat a hatályos Btk.-val megegyezően határozza meg. Eszerint a
fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a
megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés tárgyi eleme súlyos hátrány
kilátásba helyezése. A hátrány súlyosságának megítélése a jogalkalmazói gyakorlat feladata,
ugyanakkor mindenképpen súlyos hátránynak lehet tekinteni az olyan támadás kilátásba
helyezését, amelyet a Btk. egyébként bűncselekménynek minősít.
A fenyegetés alanyi ismérve, hogy a súlyos hátránynak alkalmasnak kell lennie arra,
hogy a megfenyegetett személyben komoly félelmet keltsen. Ezt az adott sértett személy
helyzetének, lelki, szellemi, testi állapotának ismeretében esetenként kell eldönteni. A félelem
komolysága nem feltétlenül jelent pánikot, rémületet, rendkívüli ideg- vagy fizikai állapotot,
elegendő, ha a megfenyegetett komolyan veszi a kilátásba helyezett súlyos hátrány
bekövetkezésének a lehetőségét.
A fenyegetés fogalmára vonatkozó szabály annyiban tér el a többi értelmező
rendelkezéstől, hogy érvényessége csak azokra a különös részi tényállásokra vonatkozik, ahol
a tényállás maga nem tartalmaz eltérő meghatározást (kvalifikált fenyegetés).
8.	A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest nem változtatja meg a gazdálkodó
szervezet fogalmát. A Btk. vonatkozásában változatlanul a Polgári Törvénykönyv 685. § c)
pontjában felsorolt gazdálkodó szervezet, valamint az a szervezet minősül gazdálkodó
szervezetnek, amelyek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a
Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
9.	A hatóság fogalmát nem adja meg a Javaslat, de kimondja, hogy az alatt érteni kell a
bíróságot és az ügyészt is. Ennek mind az Általános Rész (pl. előkészület), mind a Különös
Rész egyes tényállásai (pl. hamis vád, hamis tanúzás) vonatkozásában jelentősége van.
10.	A Javaslat értelmében háború alatt az Alaptörvény szerinti minősített eseteket
(rendkívüli és szükségállapot), a Genfi Egyezmények és azok Kiegészítő Jegyzőkönyveiben
meghatározott helyzeteket, valamint a háborús és katonai bűncselekmények tekintetében a
magyar haderő külföldi alkalmazását kell érteni. A külföldi alkalmazásra vonatkozó
szabályokat a Hvt. állapítja meg.
11.	A hivatalos személyek fogalmát pontosan meg kell határozni, mivel egyrészt a
Különös Rész megállapít olyan ún. sajátképi bűncselekményeket, amelyeknek a tettese csak
hivatalos személy lehet (hivatali bűncselekmények), másrészt több általános alanyú
bűncselekmény tényállása minősített eseteként, az alapesetnél súlyosabb büntetési tétellel
fenyegeti a hivatalos személyként történő elkövetést. A hivatalos személyekkel szemben a
Btk. változatlanul egyrészről fokozott büntetőjogi felelősséget állapít meg, másrészről
fokozott büntetőjogi védelemben is részesíti őket. Az utóbbi időben bekövetkezett strukturális
változtatások miatt a hivatalos személyek körét a Javaslat a hatályostól némileg eltérően
határozza meg.
A Javaslat szerint a hivatalos személyek két kategóriába oszthatók. Az egyik csoportba
tartoznak azok a személyek, akik választással vagy kinevezéssel elnyert közjogi tisztségük
alapján, önmagában a közhivatali funkciónak a betöltésére tekintettel minősülnek hivatalos
506
személynek mindaddig, amíg ezt a státuszt betöltik, a hivatalos személyek másik csoportjába
azok a személyek tartoznak, akik kiemelt állami szerveknél, önkormányzati igazgatási
intézményeknél vagy köztestületeknél közhatalmi feladatot látnak el.
A Javaslat tételesen felsorolja azokat a választással vagy kinevezéssel elnyerhető
tisztségeket betöltő személyeket, akik e tisztség közhivatali jellegénél fogva minősülnek
hivatalos személynek.
a)	A köztársasági elnök az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése értelmében
Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet
demokratikus működése felett.
b)	Az országgyűlési képviselő a legfőbb népképviseleti szervnek, az Országgyűlésnek
[Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdés] a tagja. Az országgyűlési képviselők jogállását az 1990.
évi LV. törvény rendezi.
Az Európai Parlament az Európai Unió jogalkotási és politikai ellenőrzési funkciókat
teljesítő szerve, tagjait a tagállamok polgárai közvetlenül választják. Erre tekintettel a büntető
törvény a magyarországi országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan a Magyarországon
megválasztott európai parlamenti képviselőket is hivatalos személynek minősíti. Az Európai
Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról önálló nemzeti jogszabály, a 2004. évi
LVII. törvény rendelkezik.
c)	Az Alaptörvény 24. cikke rendelkezik az Alkotmánybíróságról. Az
Alkotmánybíróság feladatára és tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a 2011. évi
CLI. törvény tartalmazza.
d)	Az állami vezetők személyi körét a 2010. évi XLIII. törvény 6. § (1) bekezdése
határozza meg, amely szerint e gyűjtőfogalom alá tartoznak a Kormány tagjai (a
miniszterelnök és a miniszterek), az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes
államtitkárok. A fővárosi és megyei kormányhivatalokat a fővárosi és megyei
kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a
területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 2010. évi CXXVI. törvény szerint
kormánymegbízott vezeti. E törvény a kormánymegbízottra a helyettes államtitkárra
vonatkozó rendelkezéseket rendeli alkalmazni. Erre figyelemmel indokolt a személyi kör
kitelj esztése a kormánymegbízottak vonatkozásában is.
e)	Az igazságszolgáltatással kapcsolatos állami feladatokat ellátó szervezetekről az
Alaptörvény külön rendelkezik. A bírói szervezetről az Alaptörvény 25-28. cikke szól, ezen
túlmenően a bírák jogállását a 2011. évi CLXII. törvény, míg a bíróságok szervezetét és
igazgatását a 2011. évi CLXI. törvény szabályozza. Az ügyészségi szervezetről az
Alaptörvény 29. cikke, valamint a 2011. évi CLXIII. törvény, az ügyészek szolgálati
jogviszonyáról pedig a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak
jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezik.
Magyarország - a 2101/2003. (V. 30.) Korm. határozat alapján - aláírta az Európa
Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt, Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye
Kiegészítő Jegyzőkönyvét. Ezen kiegészítő jegyzőkönyv egyebek mellett a hazai és külföldi
választottbírák aktív és passzív vesztegetésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. Erre
tekintettel szükséges a hivatalos személy fogalmát a választottbíróra is kiterjeszteni. A
507
választottbírók jogállását a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény
tartalmazza.
f)	Az alapvető jogok biztosának főbb feladatait az Alaptörvény határozza meg (30.
cikk). Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek státuszát a 2011. évi CXI. törvény
rendezi, amely egyben részletesen kifejti feladatukat is.
g)	A Javaslat önállóan nevesíti a közjegyzőt és a közjegyző-helyettest. A közjegyző
által kiállított okiratokat a törvény közhitelességgel ruházza fel, azok közokiratnak
minősülnek. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam
igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. A
közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a
közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítása és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői
ügyeket. Bár az általa készített közjegyzői okirat érvényességéhez (a tanúsítvány kivételével),
közjegyzői okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyzőnek az okiratra vezetett
ellenjegyzése szükséges, a hivatalos eljárás miatt indokolt a speciális büntetőjogi védelem
kiterjesztése e személyi körre is.
h)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvényben (a továbbiakban: Vht.)
foglaltak alapján az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó helyettese
közhatalmi feladatot lát el. E státuszára tekintettel a hivatalos személyek között önállóan kell
nevesíteni őket. A Vht. 3 l/D. § (5) bekezdése értelmében végrehajtói kézbesítést erre
felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelölt végezhet, ezért ebben a feladatkörben eljárva
az önálló bírósági végrehajtójelöltek is hivatalos személynek minősülnek.
i)	A helyi önkormányzatok alkotják - az államigazgatás mellett - a közigazgatás egyik
alrendszerét. A helyi önkormányzatok főszabályként önkormányzati igazgatási tevékenységet
látnak el, de a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben
meghatározott keretek között államigazgatási tevékenységet is végezhetnek. A helyi
önkormányzatok közhatalmat gyakorolnak (jogszabályt alkotnak, adót vetnek ki, stb.),
ennélfogva a Javaslat a helyi és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületek tagjainak is
biztosítja a hivatalos személy státuszt.
j) A Be. alapján nyomozó hatóságként eljárhat - a rendőrség és a NAV mellett -
katonai büntetőeljárásban az illetékes parancsnok, külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón,
illetőleg polgári légi járművön elkövetett bűncselekmény miatt a hajó, illetőleg a légi jármű
parancsnoka. Ilyen minőségükben ezen személyeket is megilleti a hivatalos személyi státusz.
k) A Javaslat a hivatalos személyek között nevesíti azokat a személyeket, akik az
Alaptörvényben kiemelten megjelenő szerveknél, illetve e szervek feladatainak ellátását
segítő szervezetek valamelyikénél, a 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdésében
meghatározott központi államigazgatási szervek közül az önálló szervezettel rendelkező
intézményekben (minisztériumok, autonóm államigazgatási szervek, kormányhivatalok,
központi hivatalok), rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az
Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, megyei
intézményfenntartó központnál, illetve önkormányzati igazgatási szerveknél vagy
köztestületnél közhatalmi feladatot látnak el. A kormányhivatalok és központi hivatalok
esetében, amennyiben azok rendelkeznek területi szervvel, az ott közhatalmi feladatot ellátó
személyek szintén hivatalos személynek minősülnek.
508
A fenti szervezetek különféle állami feladatokat látnak el, amelyek meghatározó része
közhatalmi feladatnak minősül, így hivatalos személynek kell tekinteni azokat is, akik e
szervezeteknél olyan tevékenységet folytatnak, amely a szerv rendeltetésszerű működéséhez
tartozik.
12.	A közfeladatot ellátó személyek nem hivatalos személyek ugyan, azonban a
közösség számára igen fontos feladatot látnak el, ezért indokolt, hogy ugyanolyan elbírálás
alá essenek, mint a hivatalos személyek, ha működésük során ellenük irányuló erőszakkal
vagy fenyegetéssel véghezvitt bűncselekményeket valósítanak meg velük szemben, illetve
bizonyos, körben speciális alanyai lehetnek egy-egy bűncselekménynek (pl. kábítószer-
kereskedelem, közfeladati helyzettel visszaélés).
A hatályos Btk. Általános Részében található értelmező rendelkezések közül
elsődlegesen a közfeladatot ellátó személyek köre változik az indokolatlanul túlburjánoztatott
szabályozás miatt. A Javaslat kiindulópontja, hogy a közfeladatot ellátó személyekre
vonatkozó fokozott védelem csak a ténylegesen állami, közcélú feladatot ellátó személyek
számára biztosítható, ebbe a körbe nem tartoznak bele a tömegközlekedési eszközt működtető
gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személyeken kívül a közúti
személyszállító szolgáltatást végző más személyek, a biztonsági szolgálatot ellátó személyek,
illetve a felhasználási helyek műszaki felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, valamint a
felhasználók energiafelhasználásának leolvasását végző személyek.
a)	A katona - szemben a rendőrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet
hivatásos állományú tagjával - nem rendelkezik az állampolgárokkal szemben intézkedési
joggal, így ilyen értelemben vett közhatalmi feladatot nem lát el. Ugyanakkor a szolgálati
feladatot ellátó katona közfeladatot lát el. Az ország védelme és biztonsága szempontjából
kiemelten fontos, hogy feladatának elvégzésében jogellenesen ne akadályozzák, ennek
megfelelően a Javaslat közfeladatot ellátó személynek minősíti a Magyar Honvédség
szolgálati feladatot teljesítő katonáját, ezzel biztosítva az ilyen személyek számára is a
kiemelt büntetőjogi védelmet.
b)	A polgári védelem célja a Kát. 3. § 20. pontja szerint katasztrófa, illetve fegyveres
összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek
biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés
feltételeinek megteremtése érdekében.
A Kat.-ban meghatározott feladatkörből egyértelműen kiderül, hogy a polgári védelmi
szolgálat közfeladat, így az ilyen szolgálatot ellátó személy kiemelt büntetőjogi védelmét is
biztosítja a Javaslat. A hivatásos polgári védelmi szervezetben polgári védelmi feladat
tervezését, szervezését és ellenőrzését ellátó személyek az 1. pont k) alpontja alapján hivatalos
személynek minősülnek.
c)	A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól a 2011. évi CLXV.
törvény rendelkezik. E törvény a közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó,
a környezetük biztonságáért felelősséget érző állampolgárok e tiszteletre méltó
tevékenységének elismeréseképpen a polgárőrök védelmének és támogatásának állami
garanciáját adja.
A törvény 10. § (2) bekezdésének értelmében a polgárőr a Btk.-ban meghatározottak
szerint közfeladatot ellátó személy. Ahhoz, hogy a büntetőjogi védelem ténylegesen
509
kiterjedjen az említett feladatok vonatkozásában a polgárőrökre, a Btk.-nak is explicit módon
utalnia kell e védelemre. Erre tekintettel a Javaslat megtartja a polgárőrök büntetőjog által
biztosított speciális védelmét.
d)	Az Alaptörvény VII. cikke kimondja, hogy az állam és az egyházak különváltan
működnek, egyúttal az Alaptörvény biztosítja a gondolat, a lelkiismeret és a vallás
szabadságát. Ez a jog magában foglalja - többek között - a vallás szabad megválasztását,
vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallását mindenki vallásos cselekmények,
szertartások végzése útján vagy egyéb módon kinyilváníthassa, gyakorolhassa.
A lelkész hivatásánál fogva közreműködik a vallási cselekményekben és
szertartásokban, abban, hogy az állampolgárok élhessenek a vallás szabad gyakorlásának
alkotmányos jogával. A Javaslat ezt a tevékenységet közfeladatnak tekinti, és erre tekintettel
közfeladatot ellátó személynek minősíti a törvény szerint nyilvántartásba vett egyház
lelkészét.
e)	A büntetőeljárásban a védelemhez, illetve más bírósági vagy hatósági eljárásban a
jogi képviselethez való jog Alaptörvényben biztosított alapjog. Az igazságszolgáltatási
rendszer alkotmányos, az emberi jogokat figyelembe vevő és szakszerű működése alapvető
közérdek, erre tekintettel a Javaslat az igazságszolgáltatási rendszerhez olyan szorosan
kapcsolódó feladatokat ellátó személyeket, mint a bírósági vagy más hatósági eljárásban a
védő, a jogi képviselő, a szakértő közfeladatot ellátó személyként kiemelt büntetőjogi
védelemben részesíti.
A Pp. 2004. évi módosítása óta a bírósági iratokat már nem csak postai úton lehet
kézbesíteni. A Vht. 3 l/D. § (5) bekezdése szerint a végrehajtói kézbesítést önálló bírósági
végrehajtó, illetve helyette eljárva önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói
kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelölt végezheti. A postai szolgáltató
végrehajtói feladatot ellátó alkalmazottja a hatályos jogban közfeladatot ellátó személynek
minősül, az önálló bírósági végrehajtó, illetve az önálló bírósági végrehajtó-helyettes pedig
hivatalos személyek, így kiemelt büntetőjogi védelmet élveznek. A Javaslat kiterjeszti a
fokozott büntetőjogi védelmet a kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelöltre
is, mint hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtóra. A Javaslat az
igazságszolgáltatási rendszerrel meglévő szoros kapcsolata miatt helyezi el ebben az
alpontban a kézbesítési végrehajtót.
f)	Az Eütv. 139. §-a értelmében az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás
nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a
betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében
közfeladatot ellátó személynek minősül.
g)	A mentési tevékenység ellátása szintén kiemelt közfeladat, a mentőszolgálatok
feladatának hatékony, gyors és szakszerű ellátásának alapvető feltétele az, hogy senki ne
akadályozza őket jogellenesen. Erre tekintettel a Javaslat az állami mentőszolgálat, valamint a
mentésre feljogosított más szervezetek tagjait is közfeladatot ellátó személyként kiemelt
védelemben részesíti.
h)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény szerint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság mellett önkéntes,
510
egyesületi, és létesítményi tűzoltóság is működik. A hivatásos tűzoltó az 1. pont k) alpontja
alapján hivatalos személy, az önkéntes, az egyesületi és létesítményi tűzoltó tűzoltási feladatát
egyéb hivatása, munkaköre mellett látja el. A tűzoltási feladat közfeladat, függetlenül attól,
hogy ki végzi, így az önkéntes, az egyesületi és létesítményi tűzoltót a Javaslat közfeladatot
ellátó személyként hasonló védelemben részesíti, mint a hivatalos személynek minősülő
hivatásos tűzoltókat.
i)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése szerint a
pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai
nevelőmunka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai
szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével
kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 95. § (7) bekezdése szerint az
oktató, tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok
ellátása során, a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem
szempontjából közfeladatot ellátó személy.
Ahhoz, hogy a büntetőjogi védelem ténylegesen érvényesüljön a közoktatásban, illetve
a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatban, a Btk.-nak is explicit módon utalnia kell e
védelemre. Erre tekintettel a Javaslat a fent említett két törvény által meghatározott körben
továbbra is megtartja a büntetőjog által biztosított speciális védelmet.
j) A Gyvt. 15. § (7) bekezdése meghatározza, hogy a gyermekvédelmi rendszerben
foglalkoztatott
-	nevelő, gyermekfelügyelő, gondozó, csecsemő- és gyermekgondozó, helyettes szülő
vagy nevelőszülő, családgondozó, utógondozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi
intézmény vezetője, a gyermek, illetve a fiatal felnőtt közvetlen gondozása,
családgondozása és utógondozása során,
-	nevelőszülői tanácsadó, gyám, gyámi tanácsadó a gyermek közvetlen gondozásának
ellenőrzése, illetve törvényes képviseletének ellátása során
e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó
személynek minősül.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/L. §
(2)	bekezdése tételesen felsorolja azokat a munkaköröket, amelyeket betöltő személyek
közfeladatot ellátó személynek minősülnek. Ezek az alábbiak:
-	a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó,
-	a családgondozó,
-	a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a
szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó,
-	a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás,
-	az előgondozással megbízott személy,
-	az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó,
szociális, mentálhigiénés munkatárs,
-	a falu- és a tanyagondnok.
511
k) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Etv.) értelmében az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége
során az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az
erdészeti magánúton jogosult többek között az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes
cselekmény elkövetésén tetten ért személyt cselekményének abbahagyására felszólítani,
ellene eljárást kezdeményezni, a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése
érdekében testi kényszert, könnygázszóró palackot, vagy szolgálati kutyát is alkalmazhat. Az
Etv. előírja továbbá, hogy a szakszemélyzet a jogellenesen szerzett faanyagot és
szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez)
használt eszközöket jogosult elvenni.
Mindezek a tevékenységek fokozott veszéllyel járhatnak, így indokolt az erdészeti
szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet számára biztosítani a közfeladatot
ellátó személynek kijáró fokozott védelmet.
1) Az 1996. évi LV. törvény 54. §-a sorolja fel a hivatásos vadásznak a vad, valamint
élőhelyének védelme érdekében fennálló intézkedési jogosultságait, illetve kötelességeit,
amelyeket a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon gyakorolhat:
-	azt a személyt, aki a vadászterületen tartózkodik, és a vadállományt veszélyezteti,
személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására,
illetőleg a vadászterület elhagyására felszólíthatja,
-	a vadászterületen vagy annak közvetlen közelében tartózkodó személyt a
birtokában levő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea birtoklása
jogosultságának igazolására felszólíthatja, igazolás hiányában pedig a terméket
elismervény ellenében visszatarthatja,
-	vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén
a személyt a személyazonosságának igazolására felszólítja, a járművet
átvizsgálhatja, az elkövetésül használt eszközöket elismervény ellenében
visszatarthatja, és a hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kell
kezdeményeznie,
-	szolgálati vadász- és maroklőfegyver, továbbá könnygázszóró használatára
jogosult.
Mindezen tevékenységek ellátása indokolja, hogy a hivatásos vadászt is megillesse a
speciális büntetőjogi védelem.
m) A Hhtv. 34. § (4) bekezdése értelmében a halászati őr a halászati vízterületen,
halastavon, illetőleg annak partján jogosult egyebek mellett a halászó, horgászó személyt a
birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a
halászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában járművét átvizsgálni, stb. Erre
tekintettel a fokozott védelem, illetve büntetőjogi felelősség ebben a vonatkozásban is
indokolt.
n) A Javaslat csak az állampolgárok széles köre számára, a valóban közfeladatot
jelentő személyszállítást végző személyeket kezeli közfeladatot ellátó személyként, így a
közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó
személyek kerülnek ebbe a kiemelt büntetőjogi védelmet biztosító kategóriába.
512
o)	A 2003. évi Cl. törvény szabályozza az egyetemes postai szolgáltatás szabályait. Az
ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személyek közé a postai alkalmazottak azon körét lehet
sorolni, akik közvetlenül a postai szolgáltatásban vesznek részt, így például postai
küldemények felvételében, továbbításában, kézbesítésében, postai készpénzátutalás
teljesítésében vesznek részt. Az egyetemes postai szolgáltatás közfeladat, így az ilyen
tevékenységben közvetlenül résztvevők kiemelt büntetőjogi védelmét is biztosítja a Javaslat.
13.	A külföldi hivatalos személy fogalmának Btk.-ba iktatása mögött nemzetközi
kötelezettség teljesítése áll. A Javaslat a külföldi hivatalos személy fogalmát a vonatkozó
nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai, valamint
Argentína, Brazília, Chile és Szlovákia által Párizsban, 1997. november 21-én elfogadott - a
külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló - Egyezményt a 2000.
évi XXXVII. törvény iktatta a magyar jogrendbe. Az Egyezmény 4. cikk a) pontja szerint az
egyezmény alkalmazásában külföldi hivatalos személy: „a jogalkotási, közigazgatási vagy
igazságszolgáltatási tisztséget viselő, akár kijelölt akár választott személy egy külföldi
országban; külföldi országban közhatalmi tisztséget ellátó személy, ideértve a köztestületben
vagy az állami vagy önkormányzati vállalkozásban tevékenykedő személyt; valamint a közcélú
nemzetközi szervezetek tisztviselői, illetve ügynökei; ”
A 2002. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett az Európa Tanács korrupció elleni
büntetőjogi Egyezményének 5-12. cikkei foglalkoznak a nemzetközi korrupció elleni
büntetőjogi védelem megteremtésével. A Javaslat ennek megfelelően bünteti a külföldi
hivatalos személyek aktív és passzív vesztegetését, a külföldi gazdálkodó szervezetek
alkalmazottai aktív vesztegetését, a külföldi hivatalos személyek esetén a befolyással
üzérkedést, a nemzetközi szervezetek tisztviselőinek, illetve közgyűlési tagjainak, valamint a
nemzetközi bíróságok bíráinak és tisztviselőinek mind az aktív, mind a passzív vesztegetését.
A 2005. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unió tagállamai közötti
kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény előírja, hogy a
külföldi nyomozó hatóság tagjai vonatkozásában a sérelmükre vagy az általuk elkövetett
bűncselekmények tekintetében a tevékenység helye szerinti tagállam tisztviselőivel azonos
büntetőjogi és polgári jogi felelősséget kell megteremteni. Ennek megfelelően a külföldi
hivatalos személy fogalmának egyértelműen magában kell foglalnia a külföldi nyomozó
hatóság tagjait.
Az Országgyűlés a 2001. évi XIII. törvénnyel hirdette ki az Egyesült Nemzetek saját
és kisegítő személyzetének biztonságáról szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek
Közgyűlésének XLIX. ülésszakán, 1994. december 9-én elfogadott Egyezményt (a
továbbiakban: ENSZ Egyezmény). Az ENSZ Egyezmény 9. Cikk (1) bekezdése az alábbiak
szerint határozza meg a büntetni rendelt magatartások körét:
„ a) az Egyesült Nemzetek saját és kisegítő személyzete tagjának megölése, elrablása vagy
személye, illetve személyi szabadsága ellen irányuló egyéb támadás;
b)	az Egyesült Nemzetek saját és kisegítő személyzetének hivatalos helyiségei, magánlakása
vagy közlekedési járművei ellen elkövetett olyan erőszakos támadás, amely veszélyeztetheti a
személyzet tagjainak személyét vagy személyi szabadságát;
c)	ilyen támadással való fenyegetés valamely természetes vagy jogi személynek valamilyen
magatartásra vagy attól való tartózkodásra kényszerítése céljából. ”
513
E cikk (2) bekezdése szerint a részes államok súlyuknak megfelelő büntetéssel
szankcionálják az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményeket.
Az 1977. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközileg védett
személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről
és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII.
ülésszakán, az 1973. évi december hó 14. napján elfogadott Egyezmény (a továbbiakban:
New Yorki Egyezmény) hasonló szabályokat tartalmaz a nemzetközileg védett személyek
vonatkozásában.
Az ENSZ Egyezmény 9. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott cselekmények
a hatályos jog szabályai szerint büntetendők, ugyanakkor a Btk. bizonyos cselekményeket
(emberölés, hivatalos személy elleni erőszak, rablás) súlyosabban rendel büntetni,
amennyiben azokat hivatalos személy sérelmére követik el.
A fenti két egyezményben foglaltak végrehajtása miatt szükséges ezt a speciális
védelmet kiterjeszteni az Egyesült Nemzetek saját és kisegítő személyzete tagjaira, illetve a
nemzetközileg védett személyekre is.
Az ENSZ Egyezmény értelmező rendelkezése szerint (1. Cikk):
„ a) Az Egyesült Nemzetek személyzete:
i)	Az Egyesült Nemzetek főtitkára által, az Egyesült Nemzetek műveletében katonai, rendőri
vagy polgári alakulatok tagjaként alkalmazott vagy megbízott személyek;
ii)	Az Egyesült Nemzetek, annak szakosított intézményei, vagy a Nemzetközi Atomenergia
Ügynökség kiküldetésében résztvevő más tisztségviselők és szakértők, akik hivatalos
minőségben tartózkodnak abban a térségben, ahol az Egyesült Nemzetek adott művelete
zajlik.
b)	Kisegítő személyzet:
i)	azok a személyek, akiket valamely kormány vagy kormányzati szervezet az Egyesült
Nemzetek hatáskörrel rendelkező szervének egyetértésével jelöl ki;
ii)	azok a személyek, akiket az Egyesült Nemzetek főtitkára, valamely szakosított intézménye
vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség alkalmazott, valamint
iii)	azok a személyek, akiket az Egyesült Nemzetek főtitkárával, szakosított intézményeivel,
vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel kötött megállapodás alapján valamely
humanitárius nem-kormányzati szervezet intézmény bízott meg az Egyesült Nemzetek művelete
végrehajtásának elősegítése érdekében. ”
A New Yorki Egyezmény szerint pedig nemzetközileg védett személynek minősül (1.
Cikk)
„ a) az államfő, ideértve a vonatkozó állam alkotmánya szerint az államfői feladatokat ellátó
testület bármelyik tagját, a kormányfőt, vagy a külügyminiszter, amikor bármelyikük külföldi
államban tartózkodik; úgyszintén a kíséretükben levő családtag;
b)	az állam bármely képviselője, vagy tisztségviselője, valamely nemzetközi kormányközi
szervezet tisztségviselője, vagy megbízottja, aki abban az időben és azon a helyen, ahol a
bűncselekményt ellene, hivatalos helyisége, magánlakása, vagy szállítási eszközei ellen
elkövetik, a személye, a szabadsága, vagy a méltósága ellen irányuló bármilyen támadással
514
szemben, a nemzetközi jog alapján különleges védelemre jogosult; ugyanez vonatkozik a fenti
személyek háztartásában élő családtagokra is. ”
Tekintettel arra, hogy a külföldi hivatalos személy fogalmának a Különös Rész több
fejezetésbe tartozó bűncselekmény tényállásában is meg kell jelennie, a Javaslat a külföldi
hivatalos személy fogalmát a Záró Rész értelmező rendelkezései közé helyezi, és azt úgy
fogalmazza meg, hogy az az összes említett nemzetközi egyezmény vonatkozó
rendelkezéseinek megfeleljen.
14.	A hozzátartozó fogalmának meghatározására elsősorban a Különös Rész több
tényállásában megjelenő kifejezés értelmezése miatt van szükség, azonban ennek az
értelmező rendelkezésnek a Javaslat keretein túlmutató jelentősége is van, mivel a Be. is a
Btk. hozzátartozó fogalmára utal.
A Ptk. 685. § b) pontja szerint hozzátartozók a következő személyek: a közeli
hozzátartozók (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-
és neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, testvér) mellett az élettárs, az
egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett
élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
A hatályos Btk. a mostohaszülőt és a mostohagyermeket nem tekinti hozzátartozónak,
holott a polgári jogi fogalom szerint annak minősül. A Javaslat ezért kiterjeszti a fogalmat
ezen személyekre is, feltéve, hogy a mostohaszülő együtt él a mostohagyermekkel, illetve a
mostohagyermek a mostohaszülővel.
A jegyes viszont a Javaslat értelmében nem lesz hozzátartozó, annak ugyanis nincs
normatív tartalma. A bejegyzett élettárs pedig beleértendő az élettárs fogalmába.
15.	Az információs rendszer fogalmát a Különös Rész több fejezete is használja, ezért
azt a Javaslat a Záró Részben definiálja - eltérő megnevezéssel, de a hatályos Btk. 300/F. §
(3)	bekezdésben meghatározott tartalommal.
16.	Kár alatt a vagyonban a bűncselekménnyel okozott értékcsökkenést kell érteni,
csalás vonatkozásában ezen túlmenően kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg
nem fizetett ellenértékét is.
17.	Vagyoni hátrány főszabály szerint a káron túlmenően az elmaradt vagyoni előny
is, a költségvetési csalás tényállása alkalmazásában azonban a vagyoni hátrány eltérően
értelmezendő (a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt
bekövetkezett bevételkiesés, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy
céltól eltérően felhasznált pénzeszköz is ide értendő).
18.	A kábítószer fogalmát az egészséget veszélyeztető bűncselekményekről szóló
fejezet mellett a katonai bűncselekményeket felsoroló fejezet is tartalmazza (kötelességszegés
szolgálatban), ezért annak fogalmát a Záró Részben kell megadni.
A Javaslat továbbra is az ún. listás szabályozást követi: kábítószernek a nemzetközi
egyezményekben és a külön törvényben meghatározott kábítószereket és pszichotróp
anyagokat kell tekinteni.
515
19-20. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és az elektronikus készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz fogalma több fejezet vonatkozásában irányadó, ezért azt a Záró Rész határozza
meg.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz alatt valamennyi, az értelmező rendelkezésekben
felsorolt — akár papíralapon, akár elektronikus formában kibocsátott — fizetési eszközt értjük,
ha az a másolás, meghamisítás, illetve a jogosulatlan felhasználás ellen védett. Ilyennek
tekinthetőek a Hpt. 2. számú melléklet 5. 1. pontjában írt készpénz-helyettesítő fizetési
eszközök mellett, a kincstári kártya, a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása
alapján kibocsátott utalványok, így a 39/2011.(XII.29.) Korm. rendeletben szabályozott
Erzsébet-utalvány és az 55/2011. (IV.12.) Korm. rendeletben szabályozott Széchényi Pihenő
Kártya, valamint az utazási csekk és a váltó is.
Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek tekinthetőek a Hpt. 2. számú
melléklet 5. 1. pontjában írt készpénz-helyettesítő fizetési eszközök mellett, a kincstári kártya
és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény felhatalmazása alapján az
55/2011. (IV. 12.) Korm. rendeletben szabályozottak szerint kibocsátott Széchenyi Pihenő
Kártya - illetve ha a kibocsátás elektronikus formáját is bevezetik, a 39/2011. (XII. 29.)
Korm. rendeletben szabályozott Erzsébet-utalvány —, továbbá a gazdálkodó szervezet által
kibocsátott olyan kártya is, amely a kibocsátó áruja árának kiegyenlítésére alkalmas, feltéve,
hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a
jogosulatlan felhasználás ellen védett, ha ezek információs rendszer útján kerülnek
felhasználásra.
21.	A közérdekű üzem fogalmát a közérdekű üzem működésének megzavarása mellett
az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmény is használja, ezért az értelmező
rendelkezést ehelyütt kell meghatározni.
Közérdekű üzem elsődlegesen és tipikusan a közmű. Erre nézve több jogszabály is ad
fogalom-meghatározást, így pl.:
—	a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 18. pontja szerint a közmű a
településekre vagy azok jelentős részére kiteijedő elosztó és vezetékrendszerek és az
ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a
belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-,
gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki;
-	a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm.
rendelet 2. § b) pontja alapján közmű a gázelosztó vezetékhálózat (a fogyasztói
igények kielégítését szolgáló gázelosztó vezeték és annak részeként az elágazásától a
telekhatárig tartó leágazóvezeték), a víz- és csatornahálózat (a helyi közcélú
víziközmű törzshálózat és bekötővezeték, továbbá a közműnek minősülő
elválasztórendszerű zárt belvíz- és csapadékvíz elvezető hálózat), a közcélú villamos
hálózat (a közterületi közcélú elosztó hálózat és az annak részét képező, a leágazási
pontot és a tulajdoni határon lévő csatlakozási pontot összekötő csatlakozóvezeték),
valamint az út [a szilárd (kő, beton, aszfalt) burkolatú közút és közterületen lévő járda,
valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút].
A távközlési üzem fogalmát az elektronikus hírközlő hálózat váltja fel, ez alatt az
elektronikus hírközlés területén használt valamennyi infrastrukturális elem értendő, így:
516
-	a hálózati infrastruktúra (amelynek része a gerinchálózat, kritikus infrastruktúra),
-	kapcsolástechnika, ami lehetővé teszi két végpont összekapcsolását,
-	átviteltechnika, ami lehetővé teszi bármilyen az elektronikus hírközlésben használatos
jel (vezetékes, vezeték nélküli, műholdas, mobil) nagy távolságra való átvitelét (pl.
Budapest Internet Exchange, BIX, ami átviteli és kapcsolástechnikai központ is),
továbbá
-	a hálózati infrastruktúra működéséhez szükséges energiaellátást biztosító
berendezések.
Emellett új elem lesz az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak
teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai-, pénzforgalmi- és informatikai központ és
üzem. A Javaslat ezzel a kijelölt egyetemes postai szolgáltató olyan szervezeti egységeit,
központjait, üzemeit kívánja kiemelt büntetőjogi védelem alá helyezni, amelyek működésének
akadályozása a szolgáltató jogszabályi kötelezettségének teljesítését, üzemvitelének
fenntartását jelentős mértékben korlátozza, vagy lehetetlenné teszi. E jogszabályi
kötelezettség az egyetemes postai szolgáltatás ellátása, a törvényben, illetve egyéb
jogszabályban kötelezően nyújtandó szolgáltatásként megjelölt pénzforgalmi szolgáltatások
nyújtása (sárga-csekk/postai készpénzátutalási-megbízás, postautalvány, nemzetközi
postautalvány, egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások). Ekörbe tartoznak
az Országos Logisztikai Központ, Levélfeldolgozó Üzemek, a pénzforgalmi törvényben
nevesített Postai Elszámoló Központ, az informatikai szerverközpont, stb.
22.	A Javaslat továbbra sem határozza meg a nagy nyilvánosság fogalmát, csak rögzíti
a nagy nyilvánosság előtti elkövetésnek a jogalkalmazói gyakorlat által kialakított egyes
ismérveit. A nagy nyilvánosság előtti elkövetésnek a feltétele, hogy a bűncselekmény
megvalósításakor nagyobb létszámú személy legyen jelen, vagy fennálljon annak a reális
lehetősége, hogy arról nagyobb, előre meg nem határozható, egyszeri ránézésre meg nem
állapítható számú személy szerezzen tudomást. Az értelmező rendelkezés értelmében a nagy
nyilvánosság előtt elkövetett bűncselekmény megállapításának helye van mindazokban az
esetekben, amikor rádió, televízió, újság, elektronikus hírközlő hálózat (például internet),
vagy sokszorosítás útján történik a közlés.
23.	A nemzetközi szerződés által tiltott fegyver fogalma a Különös Rész két, külön
fejezetben fogalt tényállása (nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása,
nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés) alkalmazásában is releváns, ezért ezt a
definíciót a 458. § tartalmazza.
24.	A Javaslat értelmében nyilvános rendezvény alatt egyrészt a gyülekezési jogról
szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvényt, másrészt az olyan rendezvényt is
kell érteni, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll (pl. sport, kulturális,
vallási esemény, választási gyűlés).
25.	A prostitúció elősegítése tényállás indokolásánál kifejtett indokokra tekintettel az
üzletszerű kéjelgés fogalmat - amelyet a XIX. Fejezet használ - a prostitúció váltja fel. Mivel
emellett az emberiesség elleni és a háborús bűncselekményekről szóló fejezet is használja ezt
a fogalmat, ezért itt szükséges elhelyezni.
26.	Az Általános Rész több helyen is használja a személy elleni erőszakos
bűncselekmény kategóriáját: egyrészt az erőszakos többszörös visszaeső fogalmában,
másrészt a büntetés kiszabása körében [Javaslat 81. § (4) bekezdés, 90. § (2) bekezdés]. Erre
517
figyelemmel a Javaslat egyértelműen meghatározza a súlyos erőszakos személy elleni
bűncselekmény fogalma alá tartozó bűncselekmények körét.
27.	A közösülés fogalmát a Btk. tételesen nem határozza meg, az évszázados múltra
visszatekintő jogalkalmazási gyakorlat (az élő jog) ezt elég szabatosan meghatározta.
Büntetőjogi szempontból töretlen a bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy a közösülés
különnemű személyek szexuális aktusa, amelyben a nemi szervek érintkezésének van döntő
szerepe. A fajtalanság fogalmát már megadja a Btk.: az alatt a közösülés kivételével minden
súlyosan szeméremsértő cselekmény értendő, amely a nemi vágy felkeltésére vagy
kielégítésére szolgál.
A Javaslat a korszerűség és a jobb közérthetőség érdekében felváltja a közösülés és a
fajtalanság fogalmát a szexuális cselekménnyel. A fajtalanság egyrészt idejétmúlt kifejezés,
másrészt a köznyelvi jelentéstartalma sem egyezik a Btk.-éval. A fajtalansághoz a
köznyelvben negatív értékítélet kapcsolódik, bizonyos értelmezés szerint csak egyes, a
„normálistól eltérő” magatartásokat jelenti (pl. bestialitás). A Javaslat nem kíván ilyen
értékválasztást elvégezni, pusztán azt fejezi ki, hogy egyes szexuális cselekmények bizonyos
körülmények esetén (kényszer, életkor, stb.) büntetendők. Ehhez pedig egy semleges, modem
fogalom szükséges. A fogalom jelentéstartalma annyiban változik, hogy nem azok a súlyosan
szeméremsértő cselekmények tartoznak ide, amelyek a nemi vágy felkeltésére vagy
kielégítésére szolgálnak, hanem azok, amelyek erre irányulnak, vagy erre alkalmasak,
valamint a nemi vágy fenntartására irányuló cselekmények is a fogalom részévé válnak.
28.	A Javaslat nem változtat az üzletszerű elkövetés fogalmán. Az üzletszerűség
megállapításának változatlanul két együttes feltétele van: a tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy
hasonló bűncselekmények elkövetése, az alanyi oldalon pedig ennek révén rendszeres
haszonszerzésre törekvés. A rendszeres haszonszerzésre törekvésnek nem feltétele, hogy az
elkövető ténylegesen hozzá is jusson a haszonhoz, ha a cselekmény például a rossz
értékesítési lehetőségek miatt nem vezet nyereséghez, ez nem zárja ki az üzletszerűen történő
elkövetés megállapítását, elegendő az erre irányuló törekvés.
29.	A védekezésre képtelen állapotot a Btk. Különös Része speciális védelemben
részesíti (több bűncselekmény vonatkozásában is alap- vagy minősített eset a védekezésre
képtelen állapotban lévő személy sérelmére történő elkövetés). Ilyen állapot számtalan okból
kialakulhat, ezért a Javaslat továbbra is a bírói gyakorlatra bízza ennek megítélést,
ugyanakkor kisegítő szabályként kimondja, hogy azt, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva
ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére, védekezésre képtelennek kell
tekinteni.
30.	A Javaslat alkalmazásában védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté
nyilvánított kulturális javakat is, a büntetőjogi védelem tehát ezekre is vonatkozik.
31.	Az ismételten bűncselekményt elkövetők két csoportja közül (egyszerű
bűnismétlők, illetve visszaesők) a Javaslat továbbra is csak a visszaesőkre vonatkozó
szabályokat állapítja meg.
A visszaesés változatlanul kizárólag bűncselekmény szándékos elkövetése esetén
kerülhet szóba, vagyis akkor, ha a korábbi végrehajtandó szabadságvesztést is szándékos
bűncselekmény miatt szabták ki. Gondatlan bűncselekmény elkövetése soha sem alapozhatja
meg a visszaesést. Mindezek alapján egyszerű bűnismétlés valósul meg, ha
518
-	az újonnan elkövetett vagy a korábbi bűncselekmény gondatlan volt,
-	a korábbi bűncselekmény miatt az elkövetőt nem végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélték, vagy
-	a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés után a
büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb
bűncselekmény elkövetéséig több, mint három év telt el.
Egyszerű bűnismétlés esetén az elkövető korábbi elítélését a bíróság súlyosító
körülményként értékelheti.
A visszaesői kategórián belül megkülönbözteti a Javaslat a különös, a többszörös és az
erőszakos többszörös elkövetőt. A visszaesőkre vonatkozóan elsődlegesen az Általános Rész,
illetve a különös visszaesőkre nézve a Különös Rész is állapít meg súlyosabb
következményeket (pl. emberölés minősített esete), ebből kifolyólag az előbbiek csak akkor
alkalmazhatóak, ha a Különös Rész a különös visszaesői minőséget nem rendeli a
bűncselekmény minősített eseteként súlyosabban büntetni.
a)	Különös visszaeső az, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű
bűncselekményt követ el. A különös visszaeső tehát abban különbözik a „sima” visszaesőtől,
hogy a visszaesés alapjául szolgáló bűncselekmények azonosak vagy hasonló jellegűek.
b)	A többszörös visszaesést a harmadik elítélés alapozza meg, azaz ha a többszörös
visszaesőt az újabb elítélést megelőzően már legalább két alkalommal szándékos
bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
c)	Az a többszörös visszaeső, akit korábban kétszer súlyos személy elleni erőszakos
bűncselekmények elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és ismételten
elkövet egy személy elleni erőszakos bűncselekményt, az fokozottan veszélyes a
társadalomra, így indokolt, hogy szigorúbb szabályok vonatkozzanak rá. A Javaslat
értelmében az erőszakos többszörös visszaeső olyan többszörös visszaeső, aki mindhárom
alkalommal súlyos személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el.
32.	A Javaslat az alábbi fogalmak vonatkozásában a Hvt. fogalom-meghatározásait
tekinti irányadónak:
-	külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység [Hvt. 80. § j) pont],
-	békefenntartás [Hvt. 80. § e) pont],
-	humanitárius művelet [Hvt. 80. § i) pont],
-	szövetséges fegyveres erő [Hvt. 80. § t) pont].
33.	A minősített adat fogalmát a kémkedés és a minősített adattal visszaélés
vonatkozásában használja a Javaslat. A nemzeti minősített adat és a külföldi nemzeti
minősített adat fogalmát a Mavtv. 3. § 1. pontja határozza meg, erre utal az értelmező
rendelkezés is.
34.	A Javaslat annyiban módosítja a hatályos Btk.-ban található értékhatárokat, hogy a
kisebb érték alsó határához igazodva a nagyobb érték alsó és felső határát, illetve a jelentős
érték alsó határát is emelni kell.
519
a 459. §-hoz
1.	A XIV. Fejezet alkalmazásában a védett személy fogalma a Genfi Egyezményeknek
és a kialakult nemzetközi büntetőjogi gyakorlatnak megfelelően került meghatározásra.
2.	A Javaslat - a hatályos Btk.-val egyezően - iránymutatást ad arra nézve, hogy az
igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények vonatkozásában mi tekintendő fegyelmi,
illetve polgári ügynek.
a 460. §-hoz
A kábítószer csekély és jelentős mennyiségének fogalma a Btké.-bői átkerül a
Javaslatba.
A 460. § (1) bekezdése szerinti felsorolás a leggyakrabban előforduló anyagok
esetében rögzíti a csekély mennyiségre irányadó határértéket. A mennyiségi határok a
szakértői szerv állásfoglalásának megfelelően módosulnak: a Javaslat meghatározza a csekély
(és a jelentős) mennyiség konkrét értékét mefedron (4-metil-metkatinon) MDPV, metilon, 4-
MEC, 4-fluoramfetamin és GHB (gamma-hidroxi-vajsav/gamma-hidroxibutánsav) esetén.
Egyéb anyagok esetében jelenleg a morfinbázis élettani hatását veszik alapul. A
szakértői szerv szerint ez a „kötelező átváltás” bizonytalan jogalkalmazói gyakorlatot
eredményez, ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy ilyen esetekben a csekély mennyiség
legfeljebb a tiszta hatóanyag-tartalom hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának
hétszerese.
A leggyakrabban előforduló kábítószerek esetében a jelentős mennyiség továbbra is a
csekély mennyiség felső határának húszszorosa marad. A Javaslat új kategóriaként bevezeti a
különösen jelentős mennyiséget, ez a csekély mennyiség felső határának kétszázszorosa, tehát
a jelentős mennyiség tízszerese lesz. A Javaslat által külön nem nevesített anyagok
mennyiségi határai vonatkozásában a 460. § (4) bekezdése ad iránymutatást.
a 461. §-hoz
Egyes bűncselekmények értékhatárát, illetve szabálysértési alakzatának értékhatárát a
Btké. határozza meg. Az egységes szabályozás érdekében a Javaslat ezeket a rendelkezéseket
beemeli a törvénykönyvbe.
a 462-463. §-hoz
A Javaslat szerint az új Büntető Törvénykönyv 2013. július 1-jén lép hatályba, ezzel
egyidejűleg a hatályos Btk. és a Btké. hatályát veszti.
a 464. §-hoz
A jogharmonizációs záradék felsorolja azokat az európai uniós jogi aktusokat,
amelyeknek a hatályos Btk., illetve a Javaslat megfelel.