﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7028. számú
törvényjavaslat
az adózást érintő egyes törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. május
1
2012. évi... törvény
az adózást érintő egyes törvények módosításáról
1.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. (a továbbiakban: ltv.) 16. § (1) bekezdésének a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség
(hagyomány);”
2.	§ Az ltv. 17. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék
megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő
vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;”
3.	§ Az ltv. 26. § (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„ t) ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni
betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti
átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az
illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt
ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele;”
4.	§ Az ltv. 99/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 23/A. § szerinti illetékkedvezmény feltételét a vállalkozó az ingatlan 26. § (1)
bekezdésének t) pontja szerinti átruházásával akkor sem teljesíti, ha az ingatlan tulajdonjogát 2012.
január 1-jét megelőzően szerezte meg.”
5.	§ Az ltv. 24. § (1) bekezdésében a „gyártástól” szövegrészek helyébe a „gyártási évétől”, a
87. § (5) bekezdésében a „feltétel” szövegrész helyébe a „feltételek valamelyike” szöveg lép.
6.	§ Hatályát veszti az ltv. 26. § (1) bekezdésének a sporttal összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény 8. § (2) bekezdése által beiktatott r) pontja, és az
ltv. 87. §-ának a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLXXVIII. törvény 2. §-a által beiktatott (4) bekezdése.
2.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
7.	§ A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.)
13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) Központi szerver működtetésére engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel,
legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező
gazdasági társaságnak adható, amely a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként
végzi, és amelynek a szavazatok legalább 51%-val rendelkező tagja (részvényese) a kérelem
benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével
foglalkozó gazdasági társaságnak volt tagja (részvényese) vagy vezető tisztségviselője. A központi
szerver üzemeltető gazdasági társaság egyidejűleg csak egy központi szerver üzemeltetésére
2
rendelkezhet engedéllyel. A központi szerver működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelem
előterjesztésekor és érvényességi ideje alatt a társaság tagjai, részvényesei, illetve vezető
tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói nem lehetnek tagjai,
részvényesei vagy vezető tisztségviselői szerencsejáték szervező, pénznyerő automata gyártó vagy
más központi szervert üzemeltető gazdálkodó szervezetnek. A központi szerver üzemeltető társaság
tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli
hozzátartozói a központi szerver auditálásáról kiadott okirat keltét megelőző egy évben és az azt
követő tizenkét évben nem lehetnek tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői az okiratot kiadó
auditáló szervezetnek.”
(2)	Az Szjtv. 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezdés lép:
„(3) A központi szervert informatikai biztonsági és zártsági szempontból, továbbá a
rendszerben a központi szerver által futtatott játékprogramokat a jogszabályoknak való
megfelelőség szempontjából auditálni kell. Az auditálást abban az esetben kell megújítani, ha a
technikai eszközökben, a technológiában, vagy informatikai vagy biztonsági környezetben, vagy
alkalmazásban jelentős változás áll be. A rendszer vizsgálatára és auditálására kizárólag az a
szervezet jogosult, amely
a)	az aláírás-létrehozó eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt és
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásába bejegyzett szervezet,
b)	legalább 8 éves tapasztalattal rendelkezik az elektronikus aláírás tanúsítás területén, és
c)	szaktudással rendelkezik az alábbi területek mindegyikén:
ca) véletlenszám-generátorok,
eb) informatikai biztonság tanúsítása és értékelése,
cc)	aláírás-létrehozó eszközök,
cd)	aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése,
ce)	aláírás-létrehozó és ellenőrző alkalmazások,
cí) elektronikus archiválás szolgáltatás.
(3)	Az Szjtv. 13/A. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén az auditáló szervezet akkor tekinthető
szaktudással rendelkezőnek, ha
a)	a (3) bekezdés ca) alpontja szerinti szakterület tekintetében legalább egy éve akkreditációval
rendelkezik kriptográfiai funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek terén;
b)	a (3) bekezdés eb) alpontja szerinti szakterület tekintetében legalább egy éve akkreditációval
rendelkezik informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek
tanúsítása terén;
c)	a (3) bekezdés cc)-ce) alpontja szerinti szakterületek tekintetében legalább egy éve
akkreditációval rendelkezik elektronikus aláírási termékek és rendszerek tanúsítása terén, és
d)	a (3) bekezdés cí) alpontja szerinti szakterület tekintetében legalább egy éve akkreditációval
rendelkezik digitális archiválást végző alkalmazások tanúsítása terén.”
(4)	Az Szjtv. 13/A. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Az auditáló szervezet a (3) bekezdés a)-c) pontokban és (3a) bekezdésben meghatározott
feltételeknek való megfelelésről a központi szerver auditálásáról kiadott okiratban nyilatkozik. Az
3
okiratban a szaktudással rendelkező személy nevét, szakterületét, az auditáló szervezettel fennálló
jogviszonya jellegét (munkaviszony, megbízási jogviszony, egyéb munkavégzésre irányuló
jogviszony) fel kell tüntetni és az okirat rá vonatkozó részét a szaktudással rendelkező személy
aláírásával kell ellátni.”
(5)	Az Szjtv. 13/A. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) Az auditáló szervezet tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk.
685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói a központi szerver auditálásáról kiadott okirat keltét
megelőző egy évben és az azt követő tizenkét évben nem lehetnek tagjai, részvényesei, vezető
tisztségviselői a központi szervert üzemeltető gazdasági társaságnak.”
8.	§ Az Szjtv. a következő 13/E. §-sal egészül ki:
„13/E. § (1) A központi szerver üzemeltető és a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata
üzemeltetője, illetve a központi szerver üzemeltető és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő
rendszer üzemeltetője kizárólag határozott időtartamú csatlakozási szerződést köthet, a szerződés
érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. A csatlakozási szerződést bármely fél hat
hónapos - illetve a szerződésben meghatározott, ennél rövidebb - felmondási idő alkalmazásával
indokolás nélkül felmondhatja (rendes felmondás).
(2)	A központi szerver üzemeltető az engedély érvényességi időtartama alatt egyidejűleg
a)	helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat üzemeltető központi szerver esetén
legalább 1000 helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó, legalább
egy éves időtartamra szóló csatlakozási szerződéssel és legfeljebb 10 000 helyhez között szerver
alapú pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó csatlakozási szerződéssel,
b)	nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszert üzemeltető központi szerver esetén
legalább egy, egyidejűleg 1000 játékos kiszolgálására alkalmas nem helyhez kötött szerver alapú
pénznyerő rendszer üzemeltetésére vonatkozó, legalább egy éves időtartamra szóló csatlakozási
szerződéssel és legfeljebb 12 000 játékos egyidejű kiszolgálását biztosító csatlakozási szerződéssel
rendelkezhet. A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatát és nem helyhez kötött
szerver alapú pénznyerő rendszert egyidejűleg üzemeltető központi szerver esetén az a) és b)
pontoknak való megfelelést külön-külön kell biztosítani.”
9.	§ Az Szjtv. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel megállapított 13/A. § (3), (3a), (3b) és (3c) bekezdéseit az e rendelkezés hatálybalépését
követően indult központi szerver üzemeltetés engedélyezése iránti eljárásokban alkalmazni kell.”
3.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
10.	§ A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a
továbbiakban: Cstv.) a következő 83/E. §-sal egészül ki:
„83/E. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi .... törvénnyel
megállapított 57. § (1) bekezdés e) pontját és 57. § (6) bekezdését a hatálybalépés napját követően
indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.”
11.	§ A Cstv. 57. § (6) bekezdésében a „társadalombiztosítási alapok javára fennálló
tartozásokat” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozásokat
(ideértve a szociális hozzájárulási adót is)” szöveg lép.
4
12.	§ Hatályát veszti a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjában az „és a magán-
nyugdíjpénztári tagdíjtartozások” szövegrész.
4.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
13.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 47. § (9) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (6)-(8) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító
munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban]
,,b) a jövedelem egészére köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha az
adóévben megszerzett azon jövedelmeinek együttes összege, melyek adóelőlegének megállapítása
során az adóalap-kiegészítést nem vették figyelembe, ideértve az adóelőleget megállapító
munkáltatótól származó ilyen jövedelmet is, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja azzal, hogy a
nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. § (4) bekezdés b)
pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles.”
14.	§ (1) Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:
2.1.	a lakáscélú támogatás, ha az)
„2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás,
ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi
önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá a lakásépítési támogatásról
szóló kormányrendelet és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti
támogatás,”
(2)	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 4.24. ponttal egészül ki:
(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.24. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet és a foglalkoztatási
szövetkezetet) tagja által teljesített, a szociális szövetkezetekről szóló 141/2006. (VI. 29.) Korm.
rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjának aa)-ab) alpontja szerinti személyes közreműködés
ellenértékeként együttesen élelmiszer, termény, élőállat formájában legfeljebb havonta a
minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel. Az élelmiszer juttatás
értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek
hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.”
(3)	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 7.22. alponttal egészül ki:
(7. Egyéb indokkal adómentes:)
„7.22. az az összeg, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet
szerint a hátralékos adós magánszemély javára a hitelintézet elenged, feltéve, hogy a magánszemély
a késedelmes jelzáloghitellel terhelt átruházott ingatlanának a vonatkozó adásvételi szerződés
szerinti vételárát teljes egészében hátraléka törlesztésére fordítja.”
5.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
15.	§A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao tv.) 31. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
5
,,b) a Tanács 2011/96/EU irányelve a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében
alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;”
16.	§ A Tao tv. a következő 29/R. §-sal egészül ki:
„29/R. E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. évi adókötelezettség megállapítására is alkalmazni
kell.”
17.	§ A Tao tv.
1.	6. § (4) bekezdésében az „alkalmazza.” szövegrész helyébe az „alkalmazza, feltéve, hogy az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási
tevékenységet végző szervezetnek nem minősül.” szöveg;
2.	7. § (1) bekezdése z) pontjában az „ , a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási
szerződés keretében,” szövegrész helyébe az „ , a közhasznú szervezettel kötött adományozási
szerződés keretében,” szöveg;
3.	9. § (9) bekezdésében a „figyelembevételével határozza meg” szövegrész helyébe a
„figyelembevételével, az adóalapot az (l)-(7) bekezdéseknek a közhasznú szervezetekre vonatkozó
rendelkezései megfelelő alkalmazásával állapítja meg” szöveg;
4.	13/A. § (1) bekezdésében az m),” szövegrész helyébe az „i),j),” szöveg;
5.	15. § (9) bekezdésében a „bevételre” szövegrész helyébe az „,a bevétellel arányos adóalapra”
szöveg;
6.	29/Q. § (2) bekezdésében a „(10) bekezdésének” szövegrész helyébe a „ (9)—(10)
bekezdésének” szöveg;
7.	29/Q. § (3) bekezdésében az „a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem
fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő” szövegrész helyébe az „a megállapított, ki nem fizetett
osztalék” szöveg;
8.	6. számú melléklet A) fejezet 1. és 3. pontjában a „ , vagy - ha nem minősül közhasznú
szervezetnek szövegrész helyébe az „és” szöveg;
9.	6. számú melléklet A) fejezet 2. pontjában a „ , vagy - ha nem minősül közhasznú
szervezetnek szövegrész helyébe a „vagy” szöveg
lép.
18.	§ Hatályát veszti
1.	a Tao tv. 9. § (2) bekezdés c) pontjában a „ m)” szövegrész;
2.	a Tao tv. 31. § (1) bekezdés d) pontja;
3.	a Tao tv. 1. számú melléklet 5. pont a) alpontjában a „figyelemmel a 13. pont
rendelkezésére,” szövegrész.
6.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
19.	§ (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 26. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott -
foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a
gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o), s)-v) pontjában
meghatározott személyek után havonta 5850 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.”
(2) A Tbj. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1)
bekezdésének a)-p) és s)-v) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4)
bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.”
(3)	A Tbj. a következő 65/B. §-sal egészül ki:
„65/B. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény által
megállapított 39. § (2) bekezdése 2012. január 1-jétől alkalmazható.”
20.	§ Hatályát veszti a Tbj. 56/F. § (1) és (2) bekezdése.
7.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
21.	§ A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 15. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A környezetvédelmi osztályba sorolás a közúti járművek forgalomba helyezésének és
forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHEM rendelet 5. számú
melléklete II. fejezetének 2012. április 30. napján hatályos állapota szerint történik.”
22.	§ A Rega tv. 16/A. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„ (4) A vámhatóság az adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát,
valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
(a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdésének 1) pontjában foglalt esetben a Kkt. 20. § (4)
bekezdése szerinti bírság alól mentesítő - igazolást ad ki az adó megfizetését követő 3 munkanapon
belül, melyet a rendőrhatóság részére is továbbít.”
8.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
23.	§ Hatályát veszti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 122. §-ának n) pontja.
9.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
24.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 14. § (1)
bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása)
érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt:)
„í) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetésnek az e
törvényben meghatározott módon való teljesítésére”
25.	§ Az Art 24/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„ (2a) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló
adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul feltéve,
7
hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el,
vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásjogerősen
még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a bírósági
felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a
bírósági eljárásjogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak.”
26.	§ Az Art. 38. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„ (3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más,
pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés
alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként,
szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 5 millió forint összegben teljesíthet
készpénzszolgáltatást.
(3b) Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására
kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére
teljesít, a (3a) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak
kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem
rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.”
27.	§ Az Art. 52. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az állami adóhatóság kérelemre adatot szolgáltat az Európai Uniós fejlesztési programok
irányításáért felelős szervezet részére
a)	az adózó által a társasági adóbevallásban megjelölt mikro-, kis-, vagy középvállalkozás
meghatározására vonatkozó kódról;
b)	az adózó által az egyszerűsített vállalkozói adóbevallásban szereplő statisztikai állományi
létszámra vonatkozó adatról
az Európai Bizottság felé történő éves beszámolási kötelezettség teljesítése érdekében.”
28.	§ Az Art. 85/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, valamint a
munkáltatói, az utólagos és a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és
elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a
külön-adóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint
adózott bevétel összegét és az ekho fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben
az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás valamennyi, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét és az adózó
személyi jövedelemadó kötelezettségét tartalmazza. Amennyiben az adózó az egyszerűsített
vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében
megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem
képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a
jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, valamint soron kívüli adómegállapítás
keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó
személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást,
nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.”
29.	§ (1) Az Art. 124. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
8
„(1) Az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon
lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére
feladott adóhatósági iratot
a)	a kézbesítés megkísérlésének napján - ab) pont kivételével - kézbesítettnek kell tekinteni,
ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza, vagy
b)	a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek
tekinteni, ha az adóhatósági iratot a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste”
jelzéssel küldte vissza az adóhatóságnak.
(la) Az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról - a (9) bekezdés szerinti eset
kivételével - nem kell értesítenie az adózót.
(2) Az adóhatósági iratot a személyes átadás megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek
kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult meghatalmazottja az átvételt
megtagadta.”
(2)	Az Art. 124. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„ (8) Az (1) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltát követően - kivéve ha a kézbesítési
vélelem a küldemény átvételének megtagadása miatt állt be - az állami adóhatóság a kézbesítési
vélelem beálltáról történő tudomásszerzését követően az internetes honlapján 15 nap időtartamra
közzéteszi a címzett természetes személy adózó adóazonosító jelét, más adózó adószámát, a
kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat ügyiratszámát, az internetes honlapján
történő közzététel időpontját és azt a telefonszámot, amelyen az adózó a kézbesítési vélelemmel
érintett állami adóhatósági irat átvétele tekintetében tájékozódhat. Az állami adóhatóság internetes
honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül az adózó kézbesítési vélelem megdöntése
iránti kérelmet terjeszthet elő akkor is, ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem
előterjesztésére nyitva álló határidő már eltelt, vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.
(9)	Az állami adóhatóság a honlapon való közzététellel egyidejűleg elektronikus úton értesíti a
(8)	bekezdés szerint közzétett adatokról
a)	a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel (ügyfélkapuval)
rendelkező adózót,
b)	a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó esetén a rá
vonatkozó szabályok szerint képviseletre jogosult, ügyfélkapuval rendelkező személyt,
c)	az adózónak a kézbesítési vélelemmel érintett ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező
meghatalmazottját. ”
30.	§Az Art. 132. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Ha a kérelem elbírálásához az állami adóhatóság megkeresése szükséges, az állami
adóhatóság a megkeresést 15 napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes
adómegállapítás iránti eljárás határidejébe nem számít bele.”
31.	§ Az Art. a 155. §-t követően a következő 155/A. §-sal egészül ki:
„155/A. § (1) A természetes személy állami kezességvállalással biztosított hitelszerződésének
felmondásával összefüggésben érvényesített állami kezességre tekintettel keletkezett adók módjára
behajtandó köztartozás végrehajtása során nincs helye ingatlan-végrehajtásnak, a folyamatban lévő
ingatlan-végrehajtás pedig nem folytatható azon lakóingatlan vonatkozásában, amelynek állam által
9
történő megvásárlását kezdeményezték a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni
nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerint.
(2)	Az állami adóhatóság abban az esetben jár el az (1) bekezdés szerint, amennyiben felé az
adók módjára behajtandó köztartozás kötelezettje a lakóingatlan állam által történő
megvásárlásának kezdeményezését hitelt érdemlően igazolja.
(3)	Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás hitelt érdemlőségének ellenőrzése
érdekében megkeresheti az állami kezesség érvényesítőjét vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t.
(4)	Az állami adóhatóság a lakóingatlan vonatkozásában az ingatlan-végrehajtást
foganatosíthatja vagy folytathatja, amennyiben arról értesül, hogy az állami kezesség érvényesítője
a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezéséhez való hozzájárulást
elutasította, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot
visszautasította.
(5)	Az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásához való
hozzájárulásának elutasításával, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. pedig az állami kezesség
érvényesítésére tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás fennállására tekintettel
a lakóingatlan vonatkozásában tett vételi ajánlat visszautasításával, vagy a megvásárlásáról szóló
tájékoztatással egyidejűleg köteles erről a tényről az állami adóhatóságot értesíteni.”
32.	§ Az Art. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett - külön
jogszabályban meghatározottak szerint - köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült költség
(készkiadás) és emellett - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - végrehajtási
költségátalány megfizetésére.”
33.	§ Az Art. 172. §-a a következő (20f) bekezdéssel egészül ki:
„(20f) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. § (3a) bekezdésében foglalt
előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 5 millió forintot meghaladó része után 20%
mértékű mulasztási bírságot fizet.”
34.	§ Az Art. 175. § (15) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül)
,,d) az általános forgalmi adó alanya a 31/B. § alapján az általa kibocsátott vagy befogadott
számlák tekintetében más adózó által teljesített általános forgalmi adó összesítő jelentés adataihoz”
(hozzáférhet.)
35.	§ (1) Az Art. - az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény 359. §-ával és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az
ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 121. § (4) bekezdésével
megállapított - 189. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A munkáltató az 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott
végtörlesztés céljából munkavállalójának nyújtott kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás
esetén 2013. március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz az alábbi tartalommal:
a)	munkavállaló neve, adóazonosító jele,
b)jogcím	(kölcsön/támogatás),
c)	kölcsön, vissza nem térítendő támogatás összege.”
10
(2) Az Art. 189. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) E törvénynek a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló
2011. évi CXCIII. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet I./Határidők/6.4. pontját 2012.
január 1-től és első alkalommal a 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
(16) E törvénynek a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011.
évi CXCIII. törvénnyel módosított 37. § (4) bekezdését és megállapított 37. § (4a) bekezdését 2012.
február 1. napján vagy azt követően benyújtott adó-visszaigénylés esetében kell alkalmazni.”
36.	§ (1) Az Art. a következő 192. §-sal egészül ki:
„192. § (1) A 2011. december 31-én hatályos 7. § (3)-(4) bekezdését a 2012. január 1-jét
megelőzően elkövetett mulasztásokra alkalmazni kell.
(2)	Az (1) bekezdést a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3)	Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló.....törvénnyel (e § alkalmazásában:
Mód. törvény) megállapított 24/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontját, 24/C. § (5) bekezdés b)
pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(4)	A Mód. törvénnyel megállapított 24/C. § (2a) bekezdését a hatálybalépését követően
keletkezett adótartozásokra kell alkalmazni.
(5)	A Mód. törvénnyel megállapított 52. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, 2011. évre
vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésére a 2011. december 31-én hatályos szabályok irányadóak.
(6)	A Mód. törvénnyel megállapított 92. § (4) bekezdését az annak hatálybalépését követően
indult új eljárásokban kell alkalmazni.
(7)	A Mód. törvénnyel megállapított 92. § (11) és (12) bekezdését az annak hatálybalépését
követően postára adott vagy személyesen átadott értesítések esetén kell alkalmazni.
(8)	A Mód. törvénnyel megállapított 95. § (2) és (4) bekezdését az annak hatálybalépését
követően postára adott vagy személyesen átadott felhívások esetén kell alkalmazni.
(9)	A Mód. törvénnyel megállapított 127/A. § rendelkezését az annak hatálybalépését követően
benyújtott kérelem esetén kell alkalmazni.
(10)	A Mód. törvénnyel megállapított 132. § (11) bekezdését a hatálybalépése napján
folyamatban lévő és azt követően indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a 15 napos határidő a
hatálybalépést követően kezdeményezett adóhatósági megkeresések teljesítése esetén
alkalmazandó.
(11)	A Mód. törvénnyel megállapított 141. § (5) bekezdését a hatálybalépését követően indult
ügyekben kell alkalmazni.
(12)	A Mód. törvénnyel megállapított 155/A. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagy
ezt követően indított végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.”
(2) Az Art. 192. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A Mód. törvénnyel megállapított 124. § (1), (la), (2), (8)-(9) bekezdését az e rendelkezés
hatálybalépését követően postára adott vagy személyesen átadott hivatalos irat tekintetében kell
alkalmazni.”
37.	§ Az Art. a következő 193. §-sal egészül ki:
„193. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 31/B. §-t először azon adómegállapítási időszakról
11
teljesített általános forgalmi adó bevallási kötelezettség esetén kell alkalmazni, amely
adómegállapítási időszak kezdete 2013. január 1-jére vagy ezt követő időpontra esik.
(2)	Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel
megállapított 14. § (1) bekezdés i) pontját, 38. § (3a) és (3b) bekezdését és 172. § (20f) bekezdését a
hatálybalépését követően teljesített készpénzszolgáltatásokra kell alkalmazni.”
38.	§ Az Art.
1.	11. § (1) bekezdés a) pontjában az „a külön törvényben” szövegrész helyébe az „e
törvényben és külön törvényben” szöveg,
2.	16. § (3) bekezdés e) pontjában az „50 százalékot meghaladó” szövegrész helyébe az „50
százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal” szöveg,
3.	24/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „felszámolás” szövegrész helyébe a
„felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás” szöveg,
4.	24/C. § (5) bekezdés b) pontjában az „a felszámolás kezdő időpontjában fennállt”
szövegrész helyébe az „a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt”
szöveg, a „felszámolás kezdő időpontjában elérte” szövegrész helyébe a „felszámolás vagy
kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte” szöveg,
5.	24/E. § (4) bekezdésében az „az igazolás benyújtásakor” szövegrész helyébe az „a kérelem
benyújtásakor” szöveg,
6.	35. § (2) bekezdés e) pontjában az „adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény”
szövegrész helyébe az „adóbevétel csökkentésével kapcsolatos, valamint költségvetési csalás
elkövetésével vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény” szöveg,
7.	43. § (2) bekezdésében az „Az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
8.	52. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „9-15.” szövegrész helyébe a „9-14.” szöveg,
9.	92. § (4) bekezdésében a „postára adásának a napja” szövegrész helyébe a „postára
adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának a napja” szöveg,
10.	92. § (11) bekezdésében az „értesítés postára adásának napját” szövegrész helyébe az
„értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját”
szöveg,
11.	92. § (12) bekezdésében az „értesítésének postára adásától” szövegrész helyébe az
„értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának
napjától” szöveg,
12.	95. § (2) bekezdésében a „felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartamot”
szövegrész helyébe a „felhívás postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén a felhívás
átadásának napjától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban
kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot” szöveg,
13.	95. § (4) bekezdésében a „felhívás postára adásától” szövegrész helyébe a „felhívás
postára adásától vagy átadásától” szöveg,
14.	127/A. §-ában az „a határozat nem emelkedik jogerőre” szövegrész helyébe az „a
határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem emelkedik jogerőre” szöveg,
12
15.	141. § (5) bekezdésében az „ellenjegyzést nem tartalmazza” szövegrész helyébe az
„ellenjegyzést nem tartalmazza, vagy ha az adóügyben a NAV elnöke felettes szervként döntést
nem hozott.” szöveg,
16.	174/A. § (1) bekezdésében az „a határidő elteltét követő napon az adózó 60 napos
határidő tűzésével” szövegrész helyébe az „a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő
tűzésével” szöveg,
17.	175. § (13) bekezdés c) pontjában a „fizetési könnyítés” szövegrész helyébe a
„fizetési könnyítés, adómérséklés” szöveg
18.	175. § (26) bekezdésében a „végrehajtási költségek” szövegrész helyébe a
„végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány” szöveg
lép.
39.	§ Hatályát veszti az Art.
1.	16. § (3) bekezdés b) pontjában a „(székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda
nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a
székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e
megbízási szerződés kiterjed)” szövegrész,
2.	54. § (7) bekezdés í) pontjában a „külön” szövegrész és az „ ,illetve all. §-ban” szövegrész,
3.	134. § (2) bekezdésében az az (5) bekezdésben foglaltak kivételével szövegrész,
4.	a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII.
törvény 162. § (3) bekezdésével megállapított 189. § (14) bekezdése, a befektetési alapkezelőkről és
a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 171. § (2) bekezdésével
megállapított 189. § (14) bekezdése.
40.	§ Az Art. 3. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
10.	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
41.	§ A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (továbbiakban:
Vtv.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A vámjogszabályok alkalmazása során az ügyfelet a számára hátrányos döntés
meghozatala előtt megilleti a meghallgatáshoz való jog, az ügy érdemében hozott döntés alapjául
szolgáló okok megismerésének és nyilatkozattétel kifejezésének lehetősége, kivéve ha törvény
eltérően rendelkezik.
(2)	Az ügyfelet nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti jog gyakorlása, ha a vámhatóság az
ügyfél kérelmének megfelelő döntést hoz.
(3)	A várhatóan hátrányos döntés alapjául szolgáló adatokról és a meghallgatáshoz való jogról
az ügyfelet a számára hátrányos döntés meghozatala előtt tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak
tartalmaznia kell a meghallgatáshoz való jog gyakorlására nyitva álló határidőt.
(4)	A vámhatóság a meghallgatáshoz való jog gyakorlásához - az ügy bonyolultságától
függően - legfeljebb egyszeri 30 napos határidőt állapít meg.
(5)	A vámhatóság ügyintézési határidejébe a meghallgatáshoz való jog gyakorlásának
időtartama nem számít bele.
(6)	A meghallgatási jogról szóló tájékoztatás szóban is történhet, ha az ügyfél jelen van az
eljárási cselekménynél és a döntés
13
a)	az áruk vám elé állításának ellenőrzési eredményével kapcsolatos,
b)	a vámáru-nyilatkozat ellenőrzési eredményével kapcsolatos,
c)	olyan áruk ellenőrzésével kapcsolatos, amelyekre sem gyűjtő vámáru-nyilatkozatot, sem
vámáru-nyilatkozat nem nyújtottak be,
d)	az áruk származása vagy vámjogi helyzete vámhatóság általi igazolásának kiadásával
kapcsolatos,
e)	az áruk utólagos ellenőrzésével kapcsolatos, ha az áruk még vámfelügyelet alatt állnak.
(7)	A meghallgatáshoz való jogot az alábbi döntések esetén nem kell biztosítani:
a)	ha a döntés meghozatalára irányuló ügyféli kérelem nem fogadható be,
b)	a vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerinti felvilágosítások adásához kapcsolódóan,
c)	a vámkontingenshez kapcsolódó előny megtagadása esetén akkor, ha az adott
vámkontingens behozatali vagy kiviteli mennyiséget elérték,
d)	ha az Európai Unió vagy polgárai biztonságát, az emberi, állati, növényi élet vagy a
környezet védelmét veszélyezteti,
e)	ha a döntés célja más olyan döntés végrehajtásának biztosítása, amely tekintetében
alkalmazták a meghallgatáshoz való jogot,
í) az áruk belépésével kapcsolatos, a gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy a vámáru-nyilatkozat
alapján történő kockázatelemzésen alapuló döntés,
g)	ha a csalás elleni küzdelem tekintetében folyó nyomozás érdekeit veszélyezteti,
h)	a vámhatósági ellenőrzés megkezdéséről szóló döntés,
i)	az árukiadást követően végzett utólagos jellegű ellenőrzésekről szóló döntés, amely
meghozatala előtt jegyzőkönyv készül.”
42.	§ Hatályát veszti a Vtv. 2. § (8) bekezdése.
11.	Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII.
törvény módosítása
43.	§Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII.
törvény 5/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„ (8) Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy
részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő
közlekedésszervező, valamint az a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési
szolgáltató, amely a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölő önkormányzat meghatározó befolyása
alatt álló gazdasági társaságként vagy ugyanazon önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési
szervként működik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. §
alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba
csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.”
12.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
44.	§ A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„ (2) Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló
megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a
cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, az
adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint jár el.”
13.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
45.	§ Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 36. § (3)
bekezdése, 37. § (3) bekezdése, 39. §-a, 40. § b) bekezdése.
14.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény módosítása
46.	§ (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a
lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
Gyűjtőszámla-hitel tv.) 2/A. § (1) bekezdése alapján az állam által 2012-re megtérített összeg 50%-
ával megegyező összegű járadékot állapít meg és fizet a Gyűjtőszámla-hitel tv. alapján megtérített
mentesített követelésrész után. A pénzügyi intézmény a járadékot negyedévente, az államot a
negyedévre terhelő megtérítési kötelezettség teljesítésére jogszabályban előírt határidőt követő hó
utolsó napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az állam által a Gyűjtőszámla-hitel tv. alapján
megtérített mentesített követelésrészre és az államnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka
alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettségére tekintettel a
gyűjtőszámla-hitelek és az azok alapjául szolgáló devizakölcsönök az (l)-(4) bekezdés értelmében
nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett
hitelállománynak.
(6)	A Gyűjtőszámla-hitel tv. 2/A. §-a alapján az állam által az üzleti évre (az adóévre)
megtérített összeget a pénzügyi intézménynél az üzleti év (árbevétele alapulvétele alapján
fizetendő adó és más hasonló fizetési kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni,
továbbá a Gyűjtőszámla-hitel tv. 2/A. § (2) bekezdése alapján az állam által 2012-re megtérített
összeg mentes az (l)-(4) bekezdésben meghatározott járadék alól.
(7)	Az állam által a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és
a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet alapján nyújtott
támogatásra, továbbá az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm.
rendelet alapján nyújtott támogatásra tekintettel a támogatással érintett kölcsönök az (l)-(4)
bekezdés értelmében nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül
érintett hitelállománynak.”
47.	§ (1) A Különadó tv. 4/A. § (21)—(22) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(21) A Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog fedezete, vagy a
Magyarország 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt
állami készfizető kezesség fedezete mellett fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződésből,
vagy a fogyasztóval kötött deviza alapú, Magyarország területén lévő lakóingatlanra vonatkozó
lízingszerződésből eredő követelésnek a fogyasztóval történő megállapodás vagy a Gyűjtőszámla-
hitel tv. 10/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott nyilatkozat alapján történő részleges
elengedése esetén a követelésből (ideértve különösen a már esedékessé vált kamatot, késedelmi
15
kamatot és költséget is) elengedett résznek (a számított veszteségnek) 30 százaléka a pénzügyi
intézmény által 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint, a (36)
bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kiszámított különadót adóvisszatérítés címén csökkenti,
feltéve, hogy
a)	a pénzügyi intézmény, amennyiben a követelés forintra történő átváltására korábban még
nem került sor, a kölcsönszerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes követelést, még fel
nem mondott pénzügyi lízingszerződés esetén a teljes fennálló finanszírozási összeget és
maradványértéket, már felmondott pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzügyi lízingszerződésből
eredő teljes követelést a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június
15.	között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltja,
b)	a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján
jelzáloggal terhelt), a pénzügyi lízingszerződés megkötésekor a pénzügyi lízingszerződés tárgyát
képező ingatlan, több ingatlan esetén az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió
forintot,
c)	a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében az adós
késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot, és azóta is folyamatosan
fennáll,
d)	a kölcsönszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló vagy az abból eredő
követelésnek a forintra történő átváltása, valamint a követelés részleges elengedése legkésőbb 2012.
szeptember 15-én hatályossá válik és
e)	a követelés részleges elengedése - legkorábban a kölcsönszerződés vagy a pénzügyi
lízingszerződés alapján fennálló vagy az abból eredő követelés forintra történő átváltásának napján
a követelésnek a forintra történő átváltása szerinti árfolyamnak megfelelő, az értékvesztés, illetve
céltartalék figyelembe vétele nélkül megállapított könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéke 25
százalékáig terjedő mértékben megtörténik.
(22) Ha a pénzügyi intézményt a (21) bekezdés rendelkezése szerint megillető
adóvisszatérítések összege meghaladja a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6)
bekezdés szerint, a (35) bekezdés figyelembe vételével kiszámított különadót, különbözetüket a
2012-ben visszaigénylésre jogosult társaság érvényesítheti (vonhatja le) a 2012-re fizetendő
különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság
érvényesíti fizetendő különadója megállapításánál, az egyes visszaigénylésre jogosult társaságokat e
jogcímen külön-külön megillető adóvisszatérítések összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az
e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (levont) összeg nem
haladhatja meg a (6) bekezdés szerint, a (36) bekezdés figyelembe vételével kiszámított
különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (21) bekezdés rendelkezései
szerint megillető adóvisszatérítés összegét meghaladó részt.”
(2) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (30)—(37) bekezdéssel egészül ki:
„(30) A pénzügyi intézmény által 2012-re a (4) bekezdés szerint megállapított különadó alapját
csökkenti pénzügyi intézmény esetében a 2012. szeptember 30-án fennálló - 2011. szeptember 30-
ai árfolyamon meghatározott - kkv-hitelállományának a 2011. szeptember 30-án fennálló
ugyanilyen hitelállománya 95 százalékát meghaladó része.
(31)	A pénzügyi intézmény által 2012-re a (4) bekezdés, a naptári évtől eltérő üzleti évet
alkalmazó adózó esetén a (3) bekezdés szerint megállapított különadó alapját csökkenti az uniós
pályázatokhoz az önerő kiegészítése céljából nyújtott, 2012. december 31-én fennálló - 2011.
december 31-ei árfolyamon meghatározott - hitelállományának a 2011. december 31-én fennálló
16
ugyanilyen hitelállományát meghaladó része, valamint az uniós pályázatok előfinanszírozásához
nyújtott hitelrészen felüli hitelrészek 2012. december 31-én fennálló - 2011. december 31-ei
árfolyamon meghatározott - állományának a 2011. december 31-én fennálló ugyanilyen hitelrészek
állományát meghaladó része.
(32)	A (30) és a (31) bekezdés alkalmazásában a figyelembe vehető állomány egyenlő az adott
napon fennálló követelések együttes, forintban kifejezett könyv szerinti értékével, növelve az e
követelésekre ugyanazon a napra nyilvántartott értékvesztések állománya együttes, forintban
kifejezett könyv szerinti értékével.
(33)	A pénzügyi intézmény által 2012-re a (4) bekezdés szerint, a naptári évtől eltérő üzleti évet
alkalmazó adózó esetén a (3) bekezdés szerint megállapított különadó alapját csökkenti
a)	a fogyasztóval kötött, Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog
fedezete mellett (egészben vagy részben) az adóévben folyósított kölcsön alapján, vagy
b)	a fogyasztóval kötött, Magyarország területén lévő lakóingatlanra vonatkozó, az adóévben
teljesített lízingszerződés alapján
2013. február 28-án kimutatott - 2012. február 28-ai árfolyamon meghatározott - állománynak
a 2012. február 28-án fennálló ugyanilyen hitelrészek állományát meghaladó része.
(34)	A pénzügyi intézmény a (30)—(33) bekezdések alapján meghatározott különadóalap-
csökkentést a 2012-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, legkorábban 2013. március
1-jétől jogosult érvényesíteni.
(35)	A (30)-(34) bekezdések alapján meghatározott különadóalap-csökkentésre az adózás
rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (30)-(34) bekezdésben
foglalt eltérés figyelembe vételével kell alkalmazni.
(36)	A (30)—(33) bekezdések alapján meghatározott különadóalap-csökkentést - külön-külön és
együttesen - a különadó alapjának megállapításánál a pénzügyi intézmény legfeljebb olyan
mértékig veheti figyelembe, hogy az általa fizetendő különadó ezt követően is elérje a (6) bekezdés
szerint kiszámított különadó 70 százalékát.
(37)	A (21) bekezdés szerinti adóvisszatérítést az előzőek szerint csökkentett adó terhére veheti
igénybe a pénzügyi intézmény.”
48.	§ A Különadó tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (4) A magánszemély (a fogyasztó) és a pénzügyi intézmény által a 4/A. §-ban meghatározott
különadóalap-csökkentés vagy adóvisszatérítés alapjául szolgáló tartozás-elengedés,
szerződésmódosítás
a)	révén megszerzett vagy juttatott vagyoni érték (bevétel) mentes minden adó, hozzájárulás,
járulék, illeték és más közteher (ideértve különösen a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot,
az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi
hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást, valamint a vagyonszerzési illetéket) alól,
b)	következtében a pénzügyi intézmény által az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye
terhére elszámolt ráfordítás a társasági adó szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült ráfordításnak minősül, valamint az elszámolt bevételeket a pénzügyi intézménynél az
üzleti év (árbevételén alapuló adó megállapításánál és más hasonló fizetési kötelezettség
meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni,
17
azzal, hogy amennyiben a pénzügyi intézmény által elengedett összeg meghaladja a követelés
25%-át, akkor a jelen bekezdés rendelkezései a különadóalap-csökkentés vagy az adóvisszatérítés
alapjául nem szolgáló elengedett összegre is vonatkoznak.”
49.	§ A Különadó tv. 7. §- a következő, 23-25. pontokkal egészül ki:
„23. Kkv-hitelállomány: a hitel-, pénzügyi lízing-, vagy kölcsönszerződés alapján, a szerződés
megkötésének időpontjában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
törvényben meghatározott mikro-, kis- vagy középvállalkozással (ide nem értve a pénzügyi
intézményt) szemben fennálló vagy abból eredő követelések együttes, forintban kifejezett könyv
szerinti értéke, növelve az e követelésekre az adott napra nyilvántartott értékvesztések és
céltartalékok állománya együttes, forintban kifejezett könyv szerinti értékével, azzal, hogy ha e
törvény az adóalap csökkentő összeg meghatározásakor két különböző napon fennálló
hitelállomány, hitelrész-állomány megállapítását írja elő, akkor ezen állományok megállapításánál
az azokba tartozó minden külföldi pénzértékre szóló követelés, értékvesztés és céltartalék e külföldi
pénzértékben kifejezett nyilvántartás szerinti értékét azonos devizaárfolyamon (a korábbi, azaz a
viszonyítási napra vonatkozó, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a pénzügyi
intézmény által alkalmazott árfolyamon) kell forintra átszámítani,
24.	Uniós pályázat: az Európai Unió költségvetésének terhére folyósított támogatással érintett
pályázat;
25.	Lakóingatlan: a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóépület, lakóház
vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy az ingatlan-nyilvántartásban széljegyen lévő
ilyenként feltüntetésre váró épület, amely építési engedéllyel épült, használatba vételi engedéllyel
rendelkező lakóépület, lakóház vagy lakás, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyahelyként,
tanyaként feltüntetett lakás céljára szolgáló épület.”
50.	§ A Különadó tv. a következő 10. §-al egészül ki:
„10. § E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvény 35-36. §-ával megállapított rendelkezéseit a 2011. évi adókötelezettségre is lehet
alkalmazni.”
51.	§ A Különadó tv.
1.	4. § (1) bekezdésében és 7. § 1. pontjában az „a Magyar Állammal” szövegrész helyébe az
„az állammal” szöveg;
2.	4/A. § (7) bekezdésében a „ (11)—(30) ” szövegrész helyébe a „ (11)—(37) ” szöveg, (12)
bekezdésében a „2011. december 1-jén” szövegrész helyébe a „2011. naptári év valamely napján”
szöveg, a „másik pénzügyi intézmény vagy biztosító” szövegrész helyébe a „másik pénzügyi
intézmény, befektetési vállalkozás vagy alapkezelő” szöveg;
3.	4/A. § (11) bekezdésében az „a 2011-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére
elszámolt” szövegrész helyébe az „az adózás előtti eredmény terhére bármely adóévben elszámolt”
szöveg;
4.	4/A. § (23) bekezdésében az „adójóváírások” szövegrész helyébe az „adóvisszatérítések”
szöveg;
5.	4/A. § (26) bekezdés d) pontjában az „adójóváírásokat” szövegrész helyébe az
„adóvisszatérítéseket” szöveg;
6.	4/A. § (27) bekezdésében az „adójóváírás” szövegrész helyébe az „adóvisszatérítés” szöveg
18
lép.
52.	§ Hatályát veszti a Különadó tv. 4. § (5)-(7) bekezdése.
15.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
53.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A számla kötelező adattartalma a következő:)
,,d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma
da)	amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását
teljesítették, vagy
db)	amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy
de) amely alatt mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést,
szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő
adóalanyra a j) pont szerinti áthárított adó az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék
értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés
hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;”
54.	§ Az Áfa tv. a következő 277. §-sal egészül ki:
„277. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel
megállapított 169. § d) pontot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az
adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napjára esik vagy azt követi.”
16.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
55.	§ A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Távhő tv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jövedelemadó alanya az energiaellátó, a közszolgáltató, kivéve, ha adóbevallást a
cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.”
56.	§ A Távhő tv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A jövedelemadóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.”
57.	§ A Távhő tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A jövedelemadó a pozitív adóalap 11 százaléka.”
58.	§ (1) A Távhő tv. 10. § 1. pontja a következő 1.6-1.9. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában
1.	energiaellátó/)
„1.6. a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató,
1.7.	a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztói engedélyes,
1.8.	a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató,
19
I.9.	a földgázellátásról szóló törvény szerinti elosztói engedélyes,”
(2)	A Távhő tv. 10. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
„11. közszolgáltató:
II.1.	a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti, víziközművekkel közüzemi tevékenységet
végző szolgáltató,
11.2. a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti települési hulladékkezelési
közszolgáltatást végző hulladékkezelő.”
59.	§ Hatályát veszti a Távhő tv. 17. § (7) bekezdése.
17. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009.
évi LXXVII. törvény módosítása
60.	§ A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi
LXXVII. törvény 213. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Amennyiben a (2)-(3) bekezdések szerinti ügyekben az állami adóhatóság a vagyonszerző
kérelmének helyt adott, azonban a vagyonszerző a vállalásának határidőn belül nem tett eleget és
megfizette az Itv. 23/A. § (6) bekezdése szerinti pótilletéket, illetve az Itv. 87. § (2) bekezdése
szerinti késedelmi pótlékkal növelt illetéket, az állami adóhatóság a vagyonszerző 2012. szeptember
30-áig benyújtott kérelme alapján az adóvisszatérítés szabályai szerint gondoskodik a megfizetett
illeték - (6) bekezdésben említett illetékmértékek alkalmazásával megállapított illeték összegével
csökkentett - visszatérítéséről. A kérelem előterjesztésére előírt határidő jogvesztő.”
18.	A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
61.	§ A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Gyűjtőszámla-
hitel tv.) a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ....
törvénnyel módosított 2/A. § (1) bekezdését a 2012. április 1-jét követően mentesített
követelésrészekre lehet alkalmazni.”
62.	§ Hatályát veszti Gyűjtőszámla-hitel tv. 2/A. § (1) bekezdésében a „fele” szövegrész.
19.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény módosítása
63.	§ A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény (a továbbiakban: Szakhoz, tv.) 9. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő
33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi .....törvénnyel
módosított 9. § (1) bekezdés c) pontját és 9. § (5) bekezdését először a 2013. január 1-jén vagy azt
követően kezdődő adómegállapítási időszakra vonatkozóan kell alkalmazni.”
64.	§ A Szakhoz, tv. 9. § (1) bekezdés c) pontjában és 9. § (5) bekezdésében az „a tárgyévet
követő év február 25. napjáig” szövegrész helyébe az „a tárgyévet követő év február 12. napjáig”
szöveg lép.
20
20.	Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény eltérő szöveggel történő hatályba lépése
65.	§ Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 296. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„ (6) Az Art. Adóbevallás alcíme a következő 31/B. §-sal egészül ki:
„31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele
esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege az 500 000 forintot
eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó
bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján
adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
a)	a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az
egyszerűsített vállalkozói adó alanyt is - adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság
esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b)	a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános
forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
c)	a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja
szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
(2)	Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon
számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra
áthárított általános forgalmi adó összege az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az
adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet
teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adófizetési kötelezettsége
keletkezett, számlánként nyilatkozni köteles:
a)	a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának,
csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc
számjegyéről,
b)	a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános
forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
c)	a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja
szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
(3)	Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban
ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a
számlával egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 500 000
forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy - amennyiben általános
forgalmi adó összesítő jelentési kötelezettségét nem a (8) bekezdés szerint teljesíti - az erről az
adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik:
a)	a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmi adóalany - ideértve az
egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is - adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság
esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és
b)	ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.
(4)	Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános
forgalmi adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor
köteles a módosított számlát érintően az (l)-(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában
21
áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást
megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot. Ebben az esetben az
általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (l)-(2) bekezdésben meghatározott
adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmi adóalap
és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.
(5)	Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó
általános forgalmi adóalany, amennyiben az érvénytelenített számlában - ideértve a módosított
számlát is - áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta az 500 000 forintot,
abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát
érintően az (l)-(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat
sorszámáról nyilatkozni.
(6)	Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a (2) és
(4)-(5) bekezdésnek megfelelően, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó
bevallásban - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5) bekezdés
alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során - nyilatkozik, amelyben a számlát
kiállította.
(7)	A 34. § és a 172. § alkalmazásában az (l)-(6) szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi adó
összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8)	Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a
kötelezettségének az (l)-(2) és (4)-(5) bekezdésben meghatározott értékhatár figyelembe vétele
nélkül is eleget tehet.” ”
66.	§ Az Eat. 353. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„353. § Az Art. 175. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint a 31/B. § szerinti általános
forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő
nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami
adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint
fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.””
67.	§ Az Eat. 360. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az Art. 17. § (5) bekezdésében az „A 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás, illetőleg
adatszolgáltatás, illetve az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó” szövegrész helyébe
az „A 175. § (9) bekezdés szerint bevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíteni köteles
adózó” szöveg lép.”
68.	§ Nem lép hatályba az Eat. 72. § (2) bekezdése, 76. §-a, 77. § (1) bekezdése, 80. §-a, 82. §-a,
99. § (1) bekezdése, 100. §-a, 102. §-a, 109. § (4) bekezdése, 110. § (2) bekezdése és 354. § (4)
bekezdése.
21.	A személyszállítási szolgáltatásokról szóld 2012. évi XLI. törvény módosítása
69.	§ A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 22. §-a a következő (9)
bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„ (9) Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy
részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő
közlekedésszervező valamint az a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési
22
szolgáltató, amely a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölő önkormányzat meghatározó befolyása
alatt álló gazdasági társaságként vagy ugyanazon önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési
szervként működik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. §
alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba
csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.”
22.	Záró rendelkezések
70.	§ (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 24. §-a, 26. §-a, 29. §-a, 33. §-a, 36. § (2) bekezdése, 37. §-a, 45. §-a, 52. §-58. §-
a,	63. §-64. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 34. §-a 2013. július 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 2013. július 2-án hatályát veszti.
23.	Jogharmonizációs záradék
71.	§(1) E törvény 23. § és 68. §-a a 2008/118/EK tanácsi irányelv ellenőrzési és szállítási
rendelkezéseinek a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyes
adalékokra történő alkalmazásáról szóló 2012. április 20-i 2012/209/EU bizottsági végrehajtási
határozat 2. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2) E törvény 41. §-42. §-a a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet
és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó
rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.
23
1.	melléklet a 2012. évi ... törvényhez
Az Art. 3. számú melléklet G) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - minden hónap 15.
napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően, elektronikus úton, kapcsolati
kód alkalmazásával - megküldi az állami adóhatóság részére azon személyek természetes
személyazonosító adatait, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu azonosítóját, akik
ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg.”
24
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a lakossági deviza-jelzáloghitel állománnyal
rendelkező pénzügyi intézmények képviseletében eljáró Magyar Bankszövetség képviselői 2011.
december 15-én megállapodást írtak alá az ország pénzügyi stabilitásának és a pénzügyi közvetítő
rendszer stabilitásának megőrzése, továbbá a lakossági deviza-jelzáloghiteladósok helyzetének
tehermegosztáson alapuló könnyítése érdekében.
A Kormány és a Bankszövetség közötti megállapodásnak a pénzügyi szervezetek különadóját érintő
vonatkozásai alapján szükségessé vált az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és
járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) módosítása. A
Különadó törvény módosított rendelkezései több lépcsőben, 2011. december 29-én és 2012. január
1-jén léptek hatályba.
A Kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás aláírása óta eltelt időszak rávilágított arra,
hogy az egységes értelmezés érdekében a Különadó törvény további módosítására van szükség.
A javaslat szerint lehetővé kell tenni - a 90 napnál hosszabb késedelembe esett deviza
jelzáloghitelek adósai helyzetének kezelése érdekében hozott lépésekkel egyenértékűen -, hogy a
fogyasztóval kötött deviza alapú, Magyarország területén fekvő lakóingatlanra vonatkozó
lízingszerződésből eredő követelés részleges elengedése esetén a követelésből elengedett részt
figyelembe lehessen venni a pénzügyi intézmény 2012-re fizetendő különadójának csökkentésekor.
A javaslat tartalmazza a Kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás Növekedési Paktum
részének átültetését a Különadó törvénybe. A Kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás
alapján a pénzügyi intézmények levonhatják a 2012-es különadó alapjukból a mikro-, kis- és
középvállalati szektornak, természetes személynek nyújtott, az uniós pályázati támogatással érintett
projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hiteleiknek - adott
időszakban meghatározott - növekményét.
A javaslat tartalmazza a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény és a Különadó törvény
módosítását oly módon, hogy az „árfolyamgát” rendszerén keresztül a deviza jelzáloghitei havi
törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a
költségvetés terítse meg (a pénzügyi intézmény és a költségvetés közötti 50-50 százalékos
tehermegosztási mód helyett) és a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmény a
hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíthesse.
A Széli Kálmán Terv 2.0 programjában szerepel a kisadók számának csökkentése. Ennek
megvalósítása érdekében 2013. január 1-jével megszűnik a közforgalmú gyógyszertárakat és a
közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő gyógyszertár
szolidaritási díj.
25
Szintén a Széli Kálmán Terv 2.0 programnak megfelelően bevezetésre kerül a pénzforgalmi számla
nyitásra kötelezett vállalkozások egymás közti kifizetéseinek körében a készpénzteljesítés
korlátozása.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (ltv.) módosítása a jogszabály rendelkezéseinek
pontosítását, egyértelművé tételét szolgálja, emellett eleget tesz az Európai Bizottság Pilot eljárás
keretében jelzett jogharmonizációs kérésének.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a
közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvény alapján módosult a
szövetkezetekre vonatkozó szabályozási környezet, lehetővé vált az új típusú szociális
szövetkezetek gyors és olcsó létrehozása. Az ilyen szövetkezetek létrehozásának célja, hogy a
társadalom perifériájára sodródott tagjai számára a munka világába történő visszavezetéssel
biztosítsa a lét- és önfenntartást. További cél, hogy a szövetkezet továbblépést tudjon biztosítani a
közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatottak és mindazok számára, akik kirekedtek a
munkaerőpiacról és tenni akarnak önmagukért.
A megfelelő jogi környezet biztosításán túlmenően szükséges a szövetkezetben személyesen
közreműködőkre vonatkozó adózási és járulékfizetési feltételek olyan kialakítása is, amely elősegíti
a kitűzött célok megvalósulását, ösztönzően hat a szociálisan hátrányos helyzetű személyek
munkaerőpiacra történő visszatérésére, életkörülményeik javítására.
A szociális szövetkezetekkel kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1067/2012. (III. 20.) Korm.
határozat feladatként tűzi ki a szociális szövetkezet személyesen közreműködő tagjának személyes
közreműködéséért nem pénzben juttatott bevétel adó- és járulékmentességére vonatkozó
szabályozás kialakításának vizsgálatát.
Az új szabályok alapján létrejövő, illetve működő szociális szövetkezetek a munkából kirekedt
hátrányosabb helyzetű személyek számára biztosítanak munkalehetőséget, teremtenek lehetőséget
az önfoglalkoztatáshoz és az önfenntartáshoz, ezért indokolt, hogy e tevékenységhez -
meghatározott feltételek fennállása esetén - adómentesség kapcsolódjon. A javaslat ezért az Szja tv.
adómentes bevételeket tartalmazó 1. számú mellékletének új jogcímmel való kiegészítését
kezdeményezi. Az adómentesség egyben azt is biztosítja, hogy e bevétel után sem járulékokat, sem
pedig szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Egyebekben a javaslat kezdeményezi az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre
vonatkozó szabályok pontosítását. A javaslat megerősíti azt az eddig csak jogértelmezéssel
levezethető szabályt, amely szerint a magánszemély akkor köteles írásbeli nyilatkozatban kérni,
hogy a munkáltató, kifizető a jövedelmére alkalmazza az adóalap-kiegészítést, ha az adóévben
megszerzett azon jövedelmeinek együttes összege, melyek adóelőlegének megállapítása során az
adóalap-kiegészítést nem vették figyelembe, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. A
nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély különbözeti bírság fizetésére
köteles.
A javaslat kezdeményezi továbbá, hogy mentesüljön az adó alól az otthonteremtési
kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti feltételekkel a hitelintézet
által elengedett kötelezettség. A kormányrendelet szerint a hátralékos adósok részére
otthonteremtési kamattámogatásos hitel azzal a feltétellel nyújtható, hogy a hitelintézet eltekint az
adós késedelmes jelzáloghiteléből azon rész megfizetésétől, amelyet az adós a hitellel terhelt
ingatlan vételárából törleszteni nem tud. A jelzáloghitelek állományának csökkentése és az
otthonteremtési kamattámogatásos hitelek igénybevételének elősegítése érdekében indokolt az így
elengedett kötelezettség adó alól történő mentesítése.
26
Ezzel összefüggésben a javaslat kezdeményezi továbbá azt is, hogy az otthonteremtési
kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a központi költségvetésből
igényelt otthonteremtési kamattámogatás is adómentes legyen más - központi költségvetés terhére
folyósított - támogatásokhoz hasonlóan.
Az egyértelmű jogértelmezés elősegítése érdekében, továbbá jogharmonizációs okból indokolt a
társasági adótörvény egyes rendelkezéseinek módosítása.
A javaslat szerint a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) két
pontosítása a jogszabályok közötti összhang biztosítását szolgálja.
A javaslat az egyes adalékanyagokra vonatkozó EU-s rendelkezésekben történt változás miatt
módosítja a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvényt (a továbbiakban: Jöt.), valamint a még hatályba nem lépett Jöt.
módosításokat tartalmazó, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényt (a továbbiakban: Eat.).
Az adóigazgatás szabályozásával kapcsolatos tapasztalatok az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazását segítő módosításokat tesznek szükségessé.
Emellett a javaslat keretében jogértelmezést egyértelműsítő pontosításokra is sor kerül.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (Távhő tv.) hatályos
17.	§-ának (7) bekezdése értelmében az energiaellátók jövedelemadójára - mint sajátos kiegészítő
társasági adóra - vonatkozó törvényi szabályok 2013. január 1-jén hatályukat vesztik, azaz ezen
időponttal az adónem megszűnne. Ezen túlmenően ez év végével az időszakos, nettó árbevétel
alapján fizetendő, az energiaszektort is terhelő ágazati különadó is megszűnik.
Magyarország azonban egyfelől elkötelezett a költségvetési hiány tartásában, az államadósság
csökkentésében, másfelől pedig a közteherviselés elvéből az következik, hogy az a vállalkozás,
amelynek adófizető képessége nagyobb, magasabb adót viseljen. Az energiaellátók jövedelemadóját
fizetők piaca stabil, ugyanakkor a verseny korlátozottan érvényesül, ezért a piaci szereplők képesek
arra, hogy az egyébként alacsony társasági adószinthez képest magasabb összegű, a jövedelmet
terhelő adót fizessenek. Ezért indokolt az energiaellátók jövedelemadójának a jövőben történő
fenntartása.
Az energiaellátók jövedelemadójának alanyi köre ugyanakkor nem terjed ki valamennyi piaci
szereplőre, amellett, hogy az energiapiaci szereplőkhöz hasonló helyzetben vannak a
vízszolgáltatók és települési hulladékkezelési közszolgáltatást nyújtók is.
Ezért az adóalanyok köre újabb vállalkozói csoportokkal egészül ki:
a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatóval és elosztói
engedélyessel,
a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatóval és elosztói engedélyessel,
a közüzemi vízszolgáltatást nyújtó és
a települési hulladékkezelési közszolgáltatást biztosítóval.
Ezen túlmenően a hiánycél tartása érdekében 8-ról 11 százalékra nő az adókulcs.
27
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	Az illetékekről szóld 1990. évi XCIII. törvény módosítása
a(z) 1. §-hoz
A közösségi joggal való teljes mértékű harmonizáció érdekében a javaslat az illetékmentességi
szabály hatályos rendelkezéséből a „hazai” jelzőt elhagyja.
a(z) 2. §-hoz
A közösségi joggal való teljes mértékű harmonizáció érdekében a javaslat az illetékmentességi
szabály hatályos rendelkezéséből a „hazai” jelzőt elhagyja.
a(z) 3. §-hoz
A javaslat a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességi szabály alanyi körének pontosítását
célozza a statisztikai nómenklatúrának (TEÁOR’08) megfelelően.
a(z) 4. §-hoz
A javaslat a jogalkalmazói gyakorlat számára egyértelműsíti az Itv. 23/A. §-ában rögzített
ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményi szabály alkalmazásának feltételéül szabott
továbbértékesítés vonatkozásában, hogy az illetékkedvezmény alkalmazásakor vállalt feltétel az
ingatlan - főtevékenysége szerint saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával vagy saját tulajdonú
ingatlan adásvételével foglalkozó - kapcsolt vállalkozás részére történő értékesítésével akkor sem
teljesül, ha a vállalkozó az ingatlant 2012. január 1-jét megelőzően szerezte meg.
a(z) 5. §-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy gépjárműszerzés esetén a gépjármű korának meghatározásakor
kizárólag a gyártás évére kell figyelemmel lenni, a gyártási hónap nem releváns az
illetékkötelezettség szempontjából, illetve szövegpontosító módosítást tartalmaz.
a(z) 6. §-hoz
Az Itv. hatályos szövege kétszer is tartalmazza az Itv. 26. § (1) bekezdésének r) pontját, illetve a
nevezett pontban foglalt illetékmentesség igénybevételekor vállalt feltétel elmaradásának
következményeit tartalmazó rendelkezést. A javaslat ezeket a duplikációkat orvosolja.
2.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
a(z) 7. §-hoz
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 13/A. §
(2)	bekezdését módosító, új 2. mondatot és az ezt követő mondatot kiegészítő rendelkezés
garanciális szabályként, a központi szerver üzemeltetők monopolhelyzetének megelőzése érdekében
kizárja az azonos társaság által egyidejűleg több központi szerver üzemeltetésének, valamint a
részben azonos személyi kör által több gazdasági társaságon keresztül több központi szerver
üzemeltetésének a lehetőségét. A 13/A. § (2) bekezdés új 4. mondata és a 13/A. § (3b) bekezdése
együttesen biztosítja a központi szervert auditáló szervezet és a központi szervert üzemeltető
társaság tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői, ezek közeli hozzátartozói összeférhetetlenségét
és ezen keresztül azt, hogy az auditáló szervezet a vizsgált központi szervert üzemeltető társaságtól
nem csak szakmailag, hanem személyi összetételében is független legyen.
A 13/A. § (3) bekezdésében foglaltakat módosító, a javaslatban az Szjtv. 13/A. § (3), (3a) (3b)
bekezdéseiben szereplő rendelkezések a központi szerver jogszabályoknak való megfelelőségét
tanúsító szervezet (auditáló szervezet) személyi-szakmai feltételeinek előírását pontosítják az
28
elektronikus aláírás tanúsító szervezetek nyilvántartására és a nyilvántartást vezető Nemzeti Média-
és Hírközlési Hatóságra vonatkozó jogszabályokkal való összhang megteremtésével.
A 13/A. § (3b) bekezdését megállapító rendelkezés szerint az auditáló szervezetnek az elektronikus
aláírás tanúsító szervezetek nyilvántartásába való bejegyzéséről, a 8 éves tapasztalat meglétéről és
az akkreditálással alátámasztott szakértelem-elemekről az auditálásról kiadott okiratban kell
nyilatkoznia.
a(z) 8. §-hoz
Az Szjtv. 13/E. § (1) bekezdését megállapító rendelkezés a központi szerverhez való csatlakozási
szerződések időtartamát, alakszerűségét és rendes felmondását szabályozza. Csatlakozási szerződést
a központi szerver üzemeltető és a helyhez között szerver alapú pénznyerő automata (HSZPA)
üzemeltető, illetve a központi szerver üzemeltető és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő
rendszer (NHSZPR) üzemeltető köthet. Mivel a központi szerver, a HSZPA és az NHSZPR
üzemeltetésre határozott időtartamú engedélyt ad ki az államháztartásért felelős miniszter, illetve az
állami adóhatóság, a javaslat az egységes jogértelmezés érdekében kimondja, hogy a csatlakozási
szerződés kizárólag határozott időtartamra köthető. A csatlakozási szerződések számának a
központi szerver üzemeltetés engedélyezési eljárásban és az engedély időtartama alatt is
kiemelkedő jelentősége van, ezért a bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében a javaslat a
csatlakozási szerződések érvényességét írásbeli alakhoz köti. A határozott időtartamú szerződések
rugalmas megszüntethetőségének garanciájaként a javaslat 6 hónapos felmondási idővel indoklási
kötelezettség nélküli, rendes felmondási jogot biztosít a feleknek azzal, hogy rövidebb felmondási
időt a csatlakozási szerződésben a szerződő felek kiköthetnek.
Az Szjtv. 13/E. § (2) bekezdését megállapító rendelkezés az engedély érvényességének
időtartamára az egyes központi szerver üzemeltetők monopolhelyzetének megelőzése érdekében
meghatározza a HSZPA és NHSZPR csatlakozási szerződések tárgyának minimum és maximum
értékeit.
a(z) 9. §-hoz
Az Szjtv. 40. § (6) bekezdése szerinti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az Szjtv. 13/A. § (3),
(3a), (3b), (3c) bekezdését módosító rendelkezés hatálybalépését követő központi szerver
üzemeltetés engedélyezése iránti eljárásokban a módosító rendelkezésnek megfelelő auditáló
szervezet által kiállított és a módosító rendelkezésben szereplő tartalmi előírásoknak megfelelő
audit igazolás terjeszthető elő.
3.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
módosítása
a(z) 10. §-hoz
A Cstv. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
a(z) 11. §-hoz
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény IX. fejezetében foglalt szociális hozzájárulási adó a központi költségvetés bevétele,
ugyanakkor a szociális hozzájárulási adóként megfizetett összeg - az államháztartásról szóló
törvény szerint meghatározott mértékben - a társadalombiztosítási alapokat illeti meg. Ezért
indokolt, hogy a felszámolás körébe tartozó vagyon felosztása során továbbra is osztályon belüli
elsőbbséget biztosítson a társadalombiztosítási alapok (akár közvetlen, akár közvetett módon
befolyt) bevételeinek.
29
a(z) 12. §-hoz
2011.	december 31-ével megszűnt a kötelező tagdíjfizetés. Tekintve, hogy más jogszabályokban
(Art., Tbj.) 2012. évtől a magán-nyugdíjpénztári tagdíj már nem adóként behajtandó köztartozás,
mivel annak fizetése 2012-től a tag önkéntes befizetésén, kvázi polgári jogi kötelmen alapul, ezért
nem indokolt a Cstv.-ben sem az adókra sem más központosított bevételekre vonatkozó szabályozás
hatálya alatt tartani.
4.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
a(z) 13. §-hoz
A javaslat az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételi szabályt pontosítja. A
rendelkezés szerint a magánszemély akkor köteles írásbeli nyilatkozatban kérni, hogy a munkáltató,
kifizető a jövedelmére alkalmazza az adóalap-kiegészítést, ha az adóévben megszerzett azon
jövedelmeinek együttes összege, melyek adóelőlegének megállapítása során az adóalap-kiegészítést
nem vették figyelembe, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. E rendelkezés tehát biztosítja, hogy
a magánszemélynek összevont adóalapba tartozó jövedelmének a 2 millió 424 ezer forintot meg
nem haladó részét az adóelőleg-megállapítás során ne „bruttósítva” vegye figyelembe a jövedelmet
juttató kifizető, munkáltató. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély
különbözeti bírság fizetésére köteles.
a(z) 14. §-hoz
A szociális szövetkezet olyan sajátos szövetkezeti forma, melynek célja munkanélküli, illetőleg
szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára az önfoglalkoztatás keretében munkafeltételek
teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.
A szociális szövetkezetek várhatóan elsősorban a mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-előállítás
területén fognak működni, ezért jellemzően a saját maguk által előállított, megtermelt növényi,
állati termékeket, illetve az ezekből előállított élelmiszereket fogják a személyesen közreműködő
tagjaiknak munkájuk ellenértékeként kiosztani. A rendelkezés a szociális szövetkezet tagja által - a
szociális szövetkezetekről szóló kormányrendelet szerinti - személyes közreműködés
ellenértékeként kapott élelmiszer, termény, élőállat formájában megszerzett bevételt mentesíti a
személyi jövedelemadó alól. Az adómentesség legfeljebb a havi minimálbér összegéig adott
juttatásra vonatkoztatható. Az élelmiszer juttatás értékének megállapításánál a szövetkezet
értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell
figyelembe venni.
Tekintettel arra, hogy az iskolaszövetkezeteknek és a foglalkoztatási szövetkezeteknek elsősorban
nem az a célja, hogy a magánszemélyek önfenntartását biztosítsák, így az e szervezetektől kapott
juttatásokra az adómentesség nem alkalmazható.
Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján
meghatározott feltételek esetén a magánszemélyek a központi költségvetésből otthonteremtési
kamattámogatást igényelhetnek, amelynek adómentessé tétele indokolt más - központi költségvetés
terhére folyósított - támogatásokhoz hasonlóan. A javaslat az Szja tv. 1. számú melléklet 2.1.1.
alpontját egészíti ki.
Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet egyes
otthonteremtési kamattámogatásos hitelek nyújtását azzal a feltétellel teszi lehetővé, hogy a
magánszemély késedelmes jelzáloghiteléből a hitellel terhelt ingatlan vételárából törleszteni nem
tudott rész megfizetésétől a hitelintézet eltekint. A jelzáloghitelek állományának csökkentése és az
otthonteremtési kamattámogatásos hitelek igénybevételének elősegítése érdekében indokolt az így
elengedett kötelezettség adó alól történő mentesítése.
30
5.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
a(z) 15. §-hoz
A különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös
rendszeréről szóló 90/435/EGK irányelvet és azok módosításait a 2011/96/EU irányelv - egységes
szerkezetben, tartalmi változás nélkül - váltotta fel. A módosítás az új irányelvre történő
hivatkozást tartalmazza.
a(z) 16. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
a(z) 17. §-hoz
A társasági adótörvény szövegpontosítása biztosítja, hogy a K+F bérköltség adókedvezményének
átmeneti rendelkezése egyértelműen alkalmazható legyen a kis- és középvállalkozásnak nem
minősülő adózókra, továbbá, hogy a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kettős nem adóztatása
általánosan, időkorlát nélkül érvényesüljön.
a(z) 18. §-hoz
Hatályon kívül helyező, szövegpontosító rendelkezések. A Tao tv. 1. számú melléklet 5. pontja a)
alpontjának módosítását az indokolja, hogy annak alkalmazását egy olyan rendelkezéstől teszi
függővé, amely korábban hatályon kívül helyezésre került.
6.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
a(z) 19. §-hoz
A 2012. január 1-jétől hatályos szabályok szerint a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati
járandóságban és a balettművészeti életjáradékban részesülők a Tbj. 16. §-a alapján - más
ellátottakhoz hasonlóan - külön járulékfizetés nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. A Tbj.
szabályai közötti koherencia megteremtése érdekében azonban indokolt a Tbj. 39. § (2)
bekezdésének pontosítása, ami egyértelművé teszi, hogy e jogosulti kör nem kötelezett
egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre.
a(z) 20. §-hoz
A rendelkezés olyan időszakra vonatkozó átmeneti szabályokat tartalmaz, amelyek az adózás
rendjéről szóló törvény szerinti elévülési időn túliak, így azok hatályon kívül helyezése szükséges.
7.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
a(z) 21. §-hoz
A Rega tv. a személygépkocsik adótételének megállapításához szükséges környezetvédelmi
besorolást illetően a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki
feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (KöHÉM rendelet) 2007. február 5. napján
hatályos 5. számú melléklete II. fejezetére utal. Az elmúlt öt évben azonban a legmagasabb
környezetvédelmi osztályokba sorolt személygépkocsikra a KöHÉM rendelet - a technikai fejlődést
követve - 11-től 16-ig új környezetvédelmi osztályokat állapított meg. A módosítás - az egyértelmű
jogalkalmazás érdekében - az ún. állapotrögzítő rendelkezésben a gépjárművekre vonatkozó
regisztrációs adómegállapítás során a KöHÉM rendelet tekintetében 2012. április 30. napját jelöli
meg.
31
a(z) 22. §-hoz
A javaslat a Rega tv-ben rögzített, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti, a külföldi
rendszámmal ellátott jármű üzemeltetésének megsértése esetén megállapítandó közigazgatási bírság
alóli mentesítésre vonatkozó hivatkozást pontosítja.
8.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
a(z) 23. §-hoz
A javaslat hatályon kívül helyezi a visszavont 2011/545/EU számú bizottsági végrehajtási
határozatra vonatkozó harmonizációs hivatkozást.
9.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
a(z) 24. §-hoz
A gazdasági folyamatok átláthatóságát növeli, ha az üzleti élet szereplői, a pénzforgalmi
számlanyitásra kötelezett adózók egymás közti pénzforgalmuk minél nagyobb részét pénzforgalmi
bankszámlájukon bonyolítják le. Ennek érdekében új kötelezettségként írja elő az Art. azt, hogy
ezen adózók ugyanazon szerződés alapján egy hónapban teljesített, egymás közti kifizetéseiket
legfeljebb 5 millió forint összegben teljesíthetik készpénzfizetéssel (bankjegy vagy pénz érme
átadásával). A szerződéseknek ezen kötelezettség megkerülése céljából több szerződéssé való
felosztásának gátja a rendeltetés szerinti joggyakorlás elve. Ha megállapítható, hogy a szerződések
felosztása kétséget kizáróan ezen kötelezettség megkerülését célozza, úgy ezen több szerződés a
készpénzfizetési korlát szempontjából egy szerződésnek minősül.
a(z) 25. §-hoz
Célszerű, hogy az adóregisztrációs eljárás során kizárólag olyan adótartozás fennállására tekintettel
kerüljön elutasításra az adószám megállapítására irányuló kérelem, amely adótartozást megállapító
határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására irányuló határidő lejárt, vagy a bírósági
felülvizsgálata lezárult.
a(z) 26. §-hoz
Lásd a a(z) 24. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 27. §-hoz
Az európai uniós fejlesztési támogatásokról szóló éves beszámolási kötelezettség teljesítése
érdekében a programok irányításáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendelkezésére kell
állnia azoknak az információknak, hogy a kis- és középvállalati (KKV) besorolás alapján mely
típusú kedvezményezettek részesültek támogatásban. A kedvezményezettek típusának
meghatározásához szükséges a tulajdonosi struktúra figyelembe vétele, melynek cégenkénti
feltérképezése a számos támogatott pályázat miatt rendkívül körülményes lenne. Az állami
adóhatósághoz benyújtandó társasági adóbevallás tartalmazza a KKV besorolást jelölő kódot
(minősítő kód), valamint az egyszerűsített vállalkozói adóbevallást benyújtókról a bevallásban
szereplő statisztikai állományi létszám adat alapján a KKV besorolás megállapítható. A javaslat
lehetőséget biztosít arra, hogy az Európai Bizottság felé történő beszámolási kötelezettségének
teljesítéséhez szükséges - a társasági adóbevallásban és egyszerűsített vállalkozói adóbevallásból
kinyerhető adatokat - megkeresésre az állami adóhatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
rendelkezésére bocsássa.
32
a(z) 28. §-hoz
Az Art. 85/A. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a jövedelemigazoláson szerepelnie kell az
összevontan és elkülönülten adózó jövedelemnek. Tekintettel arra, hogy az adónyilatkozaton ezen
adatok nem szerepelnek, az állami adóhatóság nem tudja azokat a jövedelemigazoláson feltüntetni.
a(z) 29. §-hoz
A hivatalos irat a postai úton való kézbesítés sikertelensége esetén több okból kifolyólag érkezhet
vissza az adóhatósághoz, melyek közül a törvény kizárólag a „nem kereste”, „átvételt megtagadta”,
„levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen” és a „címzett ismeretlen helyre költözött” eseteket
rendezte.
A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm.
rendelet szerint „az egyetemes postai szolgáltató a kézbesítés eredménytelenségének az (5)
bekezdésben, illetve a (7)-(8) bekezdésekben meghatározott okokon kívüli egyéb okairól is
tájékoztatja a feladót, a tértivevényre történő rövid feljegyzésével.” A Korm. rendelet a kézbesítés
eredménytelenségére hivatkozva alkalmazza a hivatalos irat visszaküldésére vonatkozó szabályokat.
A kézbesítés eredménytelenségének fogalmába azonban beletartoznak a posta által használt
„címzett ismeretlen helyre költözött”, a „címzett ismeretlen”, „címzett elköltözött” és „cím
elégtelen” kifejezések is.
Ennek alapján a javaslat általános szabályként határozza meg, hogy az adózó részére szabályosan
kézbesített adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a
küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza. Az új szabályok
szerint az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie az adózót,
természetesen ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a kézbesítési vélelem beálltáról az
állami adóhatóságnak elektronikus úton értesítést kell küldenie.
A módosítás a 2012. január 1-jétől hatályos szabályokhoz képest érdemi változást nem eredményez,
az egyes esetek konkrét megjelölésének mellőzésével egyértelművé válik, hogy a kézbesítési
vélelem beálltát valamennyi, a küldemény kézbesítésének eredménytelenségét okozó esetben
megállapítja az adóhatóság. Jogkövetést támogató intézkedésként kerül bevezetésre a kézbesítési
vélelemmel kapcsolatos adatoknak az adóhatóság internetes honlapján történő közzététele, valamint
az ügyfélkapun keresztül való értesítés.
A javaslat a fentiekben bemutatott általános szabályhoz képest speciális rendelkezésként
szabályozza, hogy a szabályszerűen feladott adóhatósági iratot a postai kézbesítés második
megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha a posta a rá vonatkozó
szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza azt az adóhatóságnak.
A javaslat új rendelkezést vezet be a személyes átadás tekintetében, miszerint az adóhatósági iratot
a személyes átadásának megkísérlése napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó,
vagy az irat átvételére jogosult meghatalmazottja az átvételt megtagadta. E rendelkezés
bevezetésével egyértelműen meghatározásra kerül az az esetkör, amikor az adózó az adóhatósági
irat átvételét a személyes kézbesítés során tagadja meg. A javaslat ezzel a rendelkezéssel azonos
megítélés alá vonja az adóhatósági irat postai és a személyes átadása során annak megtagadására,
illetve az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekre vonatkozó szabályozást.
A hatályos rendelkezések szerint a kézbesítési vélelem beálltáról az adózó nem rendelkezik
információval, aminek következtében előfordulhat, hogy olyan lényeges adóhatósági irat
kézbesítéséről nem szerez tudomást, vagy olyan adóhatósági eljárás indul el, amely jelentősen
befolyásolja jogait, kötelezettségeit.
33
A fentiek orvoslása érdekében a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az állami adóhatóság a
kézbesítési vélelem beálltáról honlapján tájékoztassa azt az adózót, aki részére a kiküldött
adhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem beállt.
Ez alól kivételt képez az az esetkör, amikor a címzett megtagadta a részére kiküldött adóhatósági
irat átvételét. E rendelkezés indoka, hogy az adózó értesült arról, hogy az állami adóhatóság részére
iratot küldött, és saját felelősségi körében döntött arról, hogy az adóhatósági irat tartalmát nem
kívánja megismerni.
A javaslat elsődleges célja, hogy az adózók értesüljenek arról, hogy a részükre címzettként
kiküldött adóhatósági irat tekintetében beállt a kézbesítési vélelem.
A javaslat biztosítja, hogy az adózó a kézbesítési vélelem beálltát követően e ténynek az állami
adóhatóság honlapján való közzétételét követő 15 napon belül kezdeményezhesse a kézbesítési
vélelem megdöntését.
A javaslat további értesítési fórumot biztosít azok számára, akik a központi elektronikus szolgáltató
rendszerhez való hozzáféréssel (ügyfélkapuval) rendelkeznek, hiszen az állami adóhatóság a
honlapon való közzététellel egyidejűleg a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való
hozzáféréssel (ügyfélkapuval) rendelkező magánszemély adózót, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerint
képviseletre jogosult, ügyfélkapuval rendelkező személyt, vagy az adózónak a kézbesítési
vélelemmel érintett ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját elektronikus úton
értesíti az internetes honlapján közzétett adatokról. A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló
kérelem előterjesztésére vonatkozó határidők azonban ebben az esetben is az állami adóhatóság
internetes honlapján való közzétételre irányadó szabályok szerint alakulnak.
a(z) 30. §-hoz
A javaslat amellett, hogy opcionálissá teszi a feltételes adómegállapítási eljárás során az állami
adóhatóság megkeresését, a megkeresés teljesítésének határidejét 15 napra módosítja.
a(z) 31. §-hoz
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításával összefüggő módosítás.
a(z) 32. §-hoz
A végrehajtással kapcsolatban felmerült költséget az Art. példálózó jelleggel definiálja, elsősorban
készkiadásnak minősülő költségtípusokat nevesítve, azonban a felsorolásban szereplő „egyéb
költség” kifejezés használata miatt a végrehajtási költség fogalma nem egyértelműen behatárolt. Az
Art. 2012. január 1-jei hatállyal felhatalmazást adott az adópolitikáért felelős miniszternek arra,
hogy a végrehajtási költség megállapításának és megfizetésének részletszabályait rendeletben
meghatározhassa. A javaslat alapján a rendeletben lehetőség lesz olyan szabályrendszert kialakítani,
mely által az adó-végrehajtási eljárásban a ténylegesen felmerülő költségekhez jobban igazodó
költségek megállapítására kerülhet sor.
a(z) 33. §-hoz
A pénzforgalmi bankszámla nyitásra kötelezett adózók egymás közti, készpénzben teljesített
kifizetéseinek korlátozására vonatkozó szabályozás megsértése esetén az állami adóhatóság
mulasztási bírságot állapít meg, melynek mértéke a jogszerűtlenül készpénzben teljesített kifizetés
20%-a.
34
a(z) 34. §-hoz
A belföldi áfa összesítő jelentés hasznosulását segíti elő, ha az általános forgalmi adó alanyai az
általuk kibocsátott, vagy befogadott számlák tekintetében más adóalany által teljesített összesítő
nyilatkozat adataihoz az elektronikus ügyfélkapu rendszerben hozzáférhetnek, ezáltal ellenőrizhetik,
hogy partnereik összesítő jelentés tételi kötelezettségüknek vonatkozásukban eleget tettek-e.
a(z) 35. §-hoz
Technikai pontosítás, tekintettel arra, hogy az Art. 189. §-a 2012. február 1-jétől 3 darab (14)
bekezdéssel rendelkezik. (Összefügg a 39. § 4. pontjával)
a(z) 36. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.
a(z) 37. §-hoz
Átmeneti rendelkezés az általános forgalmi adó összesítő jelentéssel kapcsolatos rendelkezések
alkalmazására vonatkozóan.
a(z) 38. §-hoz
1.	Jogértelmezést segítő pontosítás.
2.	A módosítás pontosító jellegű, célja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek megfelelő fogalomhasználat.
3.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági
társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény 2012. március 1-jétől bevezette a
kényszertörlési eljárást, ezért indokolt az adóregisztrációs eljárás során az adószám
megállapítását kizáró tényezőként figyelembe venni a felszámolás esete mellett a
kényszertörlési eljárással történő, a kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belüli
megszűnés esetét.
4.	Lásd e § 3. pontjához tartozó indokolást.
5.	Szöveg pontosítása, a rendelkezés jobb értelmezhetősége érdekében.
6.	A Btk. 2012. január 1-jei hatályú módosítása bevezette a költségvetési csalás
bűncselekményt, melynek eredménye a vagyoni hátrány. Az állami költségvetésben
bűncselekmény elkövetésével okozott hiányok hatékonyabb megtérülése érdekében indokolt
a mögöttes felelősség szabályait kiterjeszteni a költségvetési csalás bűncselekmény
elkövetőire és az azzal okozott vagyoni hátrányra.
7.	A javaslat a vámhatóság hatáskörébe tartozó adók és vámok kapcsán teljesített megfizetések
átvezetésének jogszabályi alapját teremti meg.
8.	Az állami adóhatóság magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal kapcsolatos feladatai 2012. január 1-
jével megszűntek, ezért a magánnyugdíj-pénztári tagsági jogviszonnyal összefüggő, az adó-
és járulékbevallásból rendelkezésre álló adatot nem szolgáltat a nyugdíjbiztosítási szerv
részére.
9.	Az Art. 2012. január 1-jétől hatályos 92. § (4) bekezdése alapján új eljárásra utasítás esetén
az ellenőrzési határidő kezdő napja az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára
adásának a napja. A javasolt kiegészítés lehetővé teszi az új eljárás megkezdéséről szóló
értesítés személyes átadását.
35
10.	A javaslat a kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzés esetén lehetőséget
biztosít az adóhatóságnak arra, hogy az értesítést postai út helyett személyes átadás útján
juttassa el az adózónak.
11.	A javaslat a külföldi adóhatóság megkeresése esetén lehetőséget biztosít az adóhatóságnak
arra, hogy az értesítést postai út helyett személyes átadás útján juttassa el az adózónak.
12.	A javaslat a fordítás átadására vonatkozó felhívás esetén lehetőséget biztosít az
adóhatóságnak arra, hogy a felhívást postai út helyett személyes átadás útján juttassa el az
adózónak.
13.	A javaslat lehetőséget biztosít arra az állami adóhatóságnak, hogy az iratpótlásra kötelező
végzést postai úton kézbesítse vagy személyes átadás útján jutassa el az adózónak. A
hatályos szabályozás alapján ezt kizárólag postai kézbesítés útján teheti meg az állami
adóhatóság.
14.	A javaslat egyértelművé teszi, hogy az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedését csak
a jogerőre emelkedést megelőzően első alkalommal benyújtott illetékkedvezmény, illetve
illetékmentességre vonatkozó kérelem akadályozza meg, ezáltal a módosítás kizárja a
jogintézménnyel való visszaélés lehetőségét és az illetéket kiszabó határozat jogerőre
emelkedésének szándékos elhúzását.
15.	A javaslat meghatározza az adópolitikáért felelős, vagy a NAV felügyeletére kijelölt
miniszter döntésének formáját azokban az esetekben, amikor a felügyeleti intézkedés iránti
kérelem olyan adóügyre irányul, amellyel kapcsolatban az állami adóhatóság elnöke még
nem döntött.
16.	A javaslat célja a jogszabályhely szövegezésének pontosítása, ezáltal a törvény jobb
értelmezhetőségének az elősegítése.
17.	A fizetési könnyítés mellett indokolt az adómérséklés esetében is felhatalmazást adni az
adópolitikáért felelős miniszter részére, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó
eljárások keretében rendeletben szabályozza azt.
18.	Az Art. 2012. január 1-jétől felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszter részére az
adó-végrehajtási eljárásban felmerülő végrehajtási költségek megállapításának
részletszabályait tartalmazó rendelet kiadására. A Javaslat alapján a felhatalmazó
rendelkezés kiegészül a rendeletben megállapítható költségtípusok megjelölésével.
a(z) 39. §-hoz
1.	A székhelyszolgáltatás jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódó módosítás.
2.	A javaslat az adópolitikáért felelős miniszter törvényben meghatározott feladatainak
ellátását segíti azáltal, hogy a miniszter számára valamennyi, a feladat ellátásához szükséges
adótitok megismerését lehetővé teszi.
3.	Technikai pontosítás tekintettel arra, hogy a hivatkozott 134. § (5) bekezdés 2012. január 1-
jétől hatályát vesztette.
4.	Technikai pontosítás, tekintettel arra, hogy az Art. 189. §-a 2012. február 1-jétől 3 darab
(14) bekezdéssel rendelkezik.
a(z) 40. §-hoz
Az Art. 3. számú melléklet G) pont 7. alpont módosítására történő utalás.
36
10. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
a(z) 41. §-hoz
A Bizottság elvárja a tagállamoktól már az Uniós Vámkódex alkalmazása előtt, hogy biztosítsák az
Unió egyik alapelvének tekinthető meghallgatáshoz való jog érvényesülését a nemzeti
szabályozásukban.
2009 márciusában a Bizottság felmérte, hogy a tagállamok hogyan biztosítják ezen alapelv
érvényesülését. Magyarország érvelését, amelyben a közigazgatási eljárás során az ügyfelet
megillető garanciális szabályokat (iratbetekintés, nyilatkozattétel) illetve a vámjogi utólagos
ellenőrzések jegyzőkönyveire való észrevételezés jogát emeltük ki, mint a meghallgatáshoz való jog
megvalósulását, nem fogadták el, és 2010 novemberében újabb tájékoztatást kértek a tagállami
végrehajtás aktuális állapotáról. Magyarország válaszát, amelyben a jelenlegi eszközeink
alkalmasságát fenntartva a jövőbeni közösségi jogalkotás szövegének végleges megállapításának
megvárását javasoltuk egy új szabályozás bázisául, ismételten nem fogadták el, és 2011. szeptember
27-én ez ügyben a vámügyi határozatokkal kapcsolatos meghallgatáshoz való jog érvényesülése
tárgyában az EU Pilot-ot indított Magyarország ellen. A meghallgatáshoz való jogot az egyes
adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény
135. §-a iktatta be a nemzeti jogrendszerbe. Szükségessé vált a meghallgatáshoz való jog
gyakorlásának biztosítására vonatkozó részletszabályok, kivételek és értelmezési rendelkezések
meghatározása, melyeket a jogalkalmazás könnyítése érdekében a jelen törvénytervezet tartalmaz.
a(z) 42. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
11.	Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi
XXXIII. törvény módosítása
a(z) 43. §-hoz
Az elszámolások ésszerűsítése érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat
meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként vagy
az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervező valamint
a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató az adóhatóságtól
kérelmezhesse csoportos adóalanyiság létrehozását.
12.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény módosítása
a(z) 44. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvénynek a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének
elmulasztásával kapcsolatos rendelkezései 2012. január 1-jétől módosultak, azonban a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben jelenleg is a
2012.	január 1-je előtti szabályok szerepelnek a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztásával
kapcsolatos adóhatósági intézkedésekre vonatkozóan. A javaslat szerinti módosítás a két törvény
közötti összhang megteremtését szolgálja.
37
13.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása
a(z) 45. §-hoz
A javaslat az alacsony bevétellel, és relatíve nagy adminisztrációs teherrel járó gyógyszertár
szolidaritási díj megszüntetését irányozza elő, mégpedig 2013. január 1-jétől. Ezzel a közforgalmú
gyógyszertárak és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár gazdasági
pozíciója javul.
14.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény módosítása
a(z) 46. §-hoz
A javaslat szerint a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Gyűjtőszámla-
hitel tv.) javasolt módosításával összhangban az „árfolyamgát” rendszerén keresztül a deviza
jelzáloghitei havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot a
költségvetés teljes mértékben megtéríti (a pénzügyi intézmény és a költségvetés közötti 50-50
százalékos tehermegosztási mód helyett) és a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi
intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíti.
A Gyűjtőszámla-hitel tv. alapján a Magyar Állam meghatározott feltételek teljesítése esetén
bizonyos összegeket térít a pénzügyi intézmények részére. A rendelkezés ezen állami térítések adó-
és járadékmentességét biztosítja, tekintettel arra, hogy e térítések a pénzügyi intézményektől
elvonásra kerülnek, így valós jövedelmet nem generálnak.
a(z) 47. §-hoz
A Különadó törvény 4/A. § (21) bekezdésében „az elszámolt ráfordítások összegének (a számított
veszteségének) ” szövegrész eltérő hatással van a levonható összeg nagyságát érintően, attól
függően, hogy az érintett pénzügyi intézmény milyen szerződéses formát választ az érintett
devizahitel forintosítása (átváltása) és elengedése során. Ugyanakkor a Bankszövetség és a
Kormány közötti megállapodás egységesen kívánta biztosítani a levonhatóságot minden - polgári
jogi értelemben - elengedett követelés tekintetében. Ennek érdekében indokolt a hatályos szöveg
pontosítása.
A módosítási javaslat e mellett a Bankszövetség és a Kormány közötti megállapodásnak
megfelelően egyértelművé teszi, hogy
a már felmondott kölcsönjogviszonyokból eredő tartozások átváltása és részleges elengedése
esetén is levonható az elengedett rész 30%-a,
a különadó csökkentése a követelés részleges, 25 százalékos mértékben meghatározott
elengedésére alkalmazható.
A javaslat szerint a fogyasztóval kötött deviza alapú, Magyarország területén fekvő lakóingatlanra
vonatkozó lízingszerződésből eredő követelés részleges elengedése esetén a követelésből elengedett
rész a pénzügyi intézmény által 2012-re fizetendő különadó összegből levonható.
A javaslat szerint az adóvisszatérítésre jogosultak köre kibővül a befektetési vállalkozóval és az
alapkezelővel.
A javaslat biztosítja, hogy minden olyan pénzügyi intézmény, amely fennálló mikro-, kis- és
középvállalati hitel-állományát 2012. szeptember 30-ig növeli, az állománynövekedés forintban
38
elszámolt ellenértékét levonhatja a 2012. évi bankadó alapjából azzal, hogy az állománynövekedés
meghatározása szempontjából a 2011. szeptember 30-án fennálló állomány 95%-át kell bázisnak
tekinteni. A pénzügyi intézmény által lakóingatlan fedezet mellett természetes személynek nyújtott,
valamint az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az
előfinanszírozáshoz nyújtott hitelrészen felüli hitelrésze a 2012-re esedékes bankadó adóalapját
csökkenti.
a(z) 48. §-hoz
A javaslat biztosítja, hogy a 90 napnál hosszabb késedelembe esett deviza jelzáloghitelek adósai
tartozásának 25 százalékát meghaladó elengedés esetén az elengedett követelés 25 százalékát
meghaladó rész tekintetében adófizetési kötelezettség nevesítetten ne keletkezzen.
a(z) 49. §-hoz
A javaslat a Kormány és a Bankszövetség megállapodása Növekedési Paktumában meghatározott
kedvezmények érvényesítését segíti elő azáltal, hogy meghatározza a kkv-hitelállomány, uniós
pályázat és lakóingatlan fogalmakat.
a(z) 50. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
a(z) 51. §-hoz
A Különadó törvény 4/A. § (11) bekezdésében a „2011-ben kezdődő üzleti év adózás előtti
eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka”
szövegrész csak a 2011. évben elszámolt számviteli veszteségekre utal. A pénzügyi intézmények
ilyen jogcímen való veszteségeik egy részét ráfordításként azonban csak a 2012. üzleti évben
számolhatják el, hiszen a 2012. üzleti évben végrehajtott végtörlesztések esetén csak ekkor válik
ismertté (és a pénzügyi intézmény ekkor számolja el) az árfolyamok eltéréséből adódó veszteség
tényleges összege. A pénzügyi intézmények a 2011. évben ezek várható összege után csak egy
becslésen alapuló értékvesztést számolhatnak el. A Bankszövetség és a Kormány közötti
megállapodás vonatkozó része alapján azonban a pénzügyi intézmények minden végtörlesztés
miatti veszteséget figyelembe vehetnek a levonható összeg meghatározásakor, függetlenül attól,
hogy az számvitelileg a 2011-es üzleti évben merült-e fel, ezért a hivatkozott bekezdés szövegének
pontosítása indokolt.
a(z) 52. §-hoz
A rendelkezés 2012. december 31-ével hatályon kívül helyezi a 2012-es járadék megállapításának
szabályait, mivel azok csak 2012-ben alkalmazhatóak.
15.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
a(z) 53. §-hoz
A javaslat a belföldi összesítő jelentésben előírt adatszolgáltatási kötelezettség végrehajthatósága
érdekében előírja, hogy a számlán kötelezően fel kell tüntetni az adóalany vevő adószámát, ha az
áthárított adó az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja.
a(z) 54. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
39
16.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóld 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
a(z) 55. §-hoz
A javaslat értelmében az adóalanyok köre kiegészül a közszolgáltatóval.
a(z) 56. §-hoz
A javaslat szerint a jövedelemadóból származó bevétel a központi költségvetést - s nem a Távhő tv.
2-3. §-aiban meghatározott célok megvalósítására irányuló célelőirányzatot - illeti meg.
a(z) 57. §-hoz
A javaslat szerint az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra emelkedik.
a(z) 58. §-hoz
A javaslat értelmében az energiaellátó fogalma kiegészül a villamos energiáról szóló törvény
szerinti és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatóval és elosztói
engedélyessel. A javaslat az értelmező rendelékezések körét a közszolgáltató fogalmával bővíti, ide
tartoznak a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti, víziközművekkel közüzemi tevékenységet
végző szolgáltatók, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelők.
a(z) 59. §-hoz
Az adónem fenntartása érdekében a javaslat hatályon kívül helyezi a Távhő tv. azon rendelkezését
[17. §-ának (7) bekezdését], mely szerint az energiaellátók jövedelemadója 2013. január 1-jén
hatályát vesztené. A módosítás eredményeként az energiaellátók jövedelemadója ezen időpontot
követően is az adórendszer részét képezi majd.
17.	A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló
2009. évi LXXVII. törvény módosítása
a(z) 60. §-hoz
A módosítás a jogszabály egyértelművé tételét célozza annak rögzítésével, hogy az illeték
visszatérítésére kizárólag az adózó 2012. szeptember 30-áig - mint jogvesztő határidőig -
előterjesztett kérelme alapján van lehetőség.
18.	A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
a(z) 61. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti a devizakölcsön törvényben szabályozott állami szerepvállalást a
mentesített követelésrész (amely a rögzített árfolyam alkalmazása miatt felmerülő törlesztési
kötelezettség kamatrészét jelenti) 100%-ának állami átvállalásával. A módosítással egyszerűbbé,
átláthatóbbá, egyértelműbbé válnak a banki elszámolások, miközben - a Különadó tv. egyidejű
módosításával, a hitelintézetek pénzügyi járadékának megegyező összegű emelésével - az állami
bevételek azonos szinten maradnak.
a(z) 62. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
40
19.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011.
évi CLV. törvény módosítása
a(z) 63. §-hoz
A szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségüknek jelenleg külön e célra rendszeresített
nyomtatványon kell eleget tenniük az arra kötelezetteknek. Az éves szakképzési hozzájárulási
kötelezettség bevallási határidejének tárgyévet követő év február 25. napjáról február 12. napjára
történő módosításával, e rendelkezés hatályba lépésétől a szakképzési hozzájárulás bevallást nem
önálló nyomtatványon, hanem a havi adó- és járulékbevallás részeként kell majd teljesítenie az
adózónak.
a(z) 64. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
20.	Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény eltérő szöveggel történő hatályba lépése
a(z) 65. §-hoz
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény előírta, hogy 2013. január 1-től az általános forgalmi adóalany nyilatkozni köteles az általa
kibocsátott és befogadott számlák adatairól, amelyek után az adott adómegállapítási időszakban
adófizetési kötelezettsége keletkezett, adólevonási jogot gyakorolt (összesítő jelentés). A javaslat,
annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentse, az
összesítő jelentésben részletesen jelentendő adatokat értékhatárhoz köti. Továbbá, a javaslat az
adózók felkészülését úgy segíti, hogy törvényi szinten írja elő a részletszabályokat.
a(z) 66. §-hoz
Lásd a(z) 65. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 67. §-hoz
Lásd a(z) 65. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 68. §-hoz
Lásd a(z) 65. §-hoz tartozó indokolást. Továbbá az új (2012/209/EU számú) bizottsági végrehajtási
határozat miatt szükségessé vált, hogy a korábbi (2011/545/EU számú) bizottsági határozat miatt
módosítani tervezett Jöt. rendelkezések ne lépjenek hatályba 2012. július 1-vel az egyes adalék
anyagok ellenőrzött ásványolajtermék körbe kerülésével kapcsolatosan.
a(z) 69. §-hoz
Lásd a(z) 43. §-hoz tartozó indokolást.
21.	Záró rendelkezések
a(z) 70. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
22.	Jogharmonizációs záradék
a(z) 71. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
41
Az 1. Melléklethez
A hatályos jogszabályi előírások szerint az ügyfélkaput létrehozó kormányhivatal és okmányiroda
továbbítja az ügyfélkaput létesítő személy által megadott adatokat, továbbá annak felhasználói
nevét és jelszavát az adatkezelésre kijelölt szerv (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatala, a továbbiakban: KEK KH) részére. Tekintettel arra, hogy az adatátadást
követően a KEK KH tartja nyilván az adatszolgáltatással érintett adatokat, a javaslat pontosítja az
adatszolgáltató szerv megjelölését, emellett a javaslat - tekintettel arra, hogy a KEK KH az
adóazonosító számot nem tartja nyilván - szűkíti az adatszolgáltatás tartalmát.