﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7029. számú
törvényjavaslat
a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2012. május
2012. évi ... törvény
a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról
Az Országgyűlés a helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó kéményseprő-ipari közszolgáltatás
ellátásának elősegítése, az emberi élet- és vagyonbiztonság, valamint a természeti és épített
környezet levegőtisztaságának védelme, a klímavédelem, az energiahatékonyság és a károsanyag-
kibocsátás csökkentése érdekében kialakított kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatékony
működésének megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. §
E törvény alkalmazásában
1.	ellátásért felelős önkormányzat: a kéményseprő-ipari közszolgáltatás (a továbbiakban:
közszolgáltatás) feladatát ténylegesen ellátó, a közszolgáltatást önként vállaló
önkormányzat, ennek hiányában a feladat eredeti címzettje,
2.	égéstermék: tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék, amely lehet gáznemű,
folyékony, szilárd vagy ezek keveréke,
3.	égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló
szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezés tűzterében keletkezett
égésterméket a szabadba vezeti,
4.	gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c)
pontja szerinti gazdálkodó szervezet,
5.	használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes
nyílását befalazták, vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési
technológiával (kötéssel) lezárták,
6.	ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában a
tulajdonos,
7.	közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat: a közszolgáltatás ellátásának biztosítását a
közszolgáltatási feladat eredeti címzettjétől a Magyarország helyi önkormányzatairól
szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 12. §-a alapján vállaló önkormányzat,
8.	nyitott égésterű tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amely az égési levegőt a
telepítés helyiségéből nyeri, és égéstermékét az égéstermék-elvezető a szabadba vezeti ki,
9.	tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a
tartalékfűtés célját szolgálja, szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető nyitott égésterű
tüzelőberendezéssel vehető igénybe, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva
tüzelőberendezés,
10.	tüzelőberendezés: szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal
üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik,
11.	sormunka: az a külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres
időközönként végzett közszolgáltatás, amelynek díját további kiszállási díj nem terheli.
2.	A közszolgáltatási feladat vállalására és felhagyására vonatkozó szabályok
2.	§
A közszolgáltatás biztosítása:
a)	a megye egész területén a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata,
b)	Pest megye közigazgatási területén Érd megyei jogú város önkormányzata,
1
c)	a fővárosban a fővárosi önkormányzat
kötelező feladata [a továbbiakban az a)-c) pont együtt: a közszolgáltatási feladat eredeti
címzettje].
3.	§
(1)	A közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat a közszolgáltatás ellátását a feladat eredeti
címzettje helyett - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott
feltételek teljesítése mellett - a következő feltételek teljesítése esetén vállalhatja:
a)	a vállalásról a közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat a vállalás időpontját
megelőző legalább hat hónappal korábban dönt, és erről haladéktalanul értesíti a feladat
eredeti címzettjét,
b)	a közszolgáltatás vállalásáról a közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat és a feladat
eredeti címzettje írásbeli megállapodást köt,
c)	a közszolgáltatási feladatot önként vállaló önkormányzat legkésőbb július 31-ig a
következő év január 1-jei hatálybalépéssel megalkotja a közszolgáltatásra vonatkozó
rendeletét, egyúttal a közszolgáltatási feladat eredeti címzettje akként módosítja
rendeletét, hogy annak hatálya a közszolgáltatási feladatot önként vállaló önkormányzatra
a vállalás időpontjától már nem terjed ki.
(2)	A közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat a közszolgáltatással csak adott év utolsó
napjával hagyhat fel.
(3)	Amennyiben a közszolgáltatás ellátását önként vállaló önkormányzat a közszolgáltatási
feladat ellátásával felhagy, a felhagyás során az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő
alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy annak eredeti címzettje a következő év január 1 -jei
hatálybalépéssel megalkotja vagy módosítja a közszolgáltatásra vonatkozó rendeletét, és
biztosítja a közszolgáltatást.
4.	§
(1)	A közszolgáltatás vállalására vonatkozó, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás
tartalmazza legalább
a)	a közszolgáltatással érintett ellátási területet,
b)	a feladat vállalásának kezdő időpontját,
c)	a megállapodás legrövidebb időtartamát, amely nem lehet rövidebb, mint négy év,
d)	mellékletként a közszolgáltatással összefüggő dokumentumok, nyilvántartások jegyzékét,
e)	a közszolgáltatás felhagyásának feltételeit.
(2)	A közszolgáltatással összefüggő valamennyi dokumentum és nyilvántartás a közszolgáltatás
átadásának a napján a közszolgáltatási feladat ellátásáért a továbbiakban felelős önkormányzat
részére átadásra kerül.
3.	A közszolgáltatás ellátására vonatkozó szabályok
5.	§
(1)	Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatást az ellátásához szükséges minimális
szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező,
a)	általa alapított költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet és egyéb
szervezet, vagy
b)	pályázaton nyertes gazdálkodó szervezet
(a továbbiakban együtt: közszolgáltató) útján látja el.
2
(2)	A közszolgáltatás ellátásával történő megbízás, illetve közszolgáltatás ellenértékeként
beszedett díjbevétel közszolgáltató részére történő átengedése állami támogatást jelent a
közszolgáltató részére, amely kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke
(2)	bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes
vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való
alkalmazásáról szóló 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3-10. o.) (a
továbbiakban: Határozat) alapján nyújtható.
(3)	A közszolgáltató az ellátásért felelős önkormányzattal közszolgáltatási szerződést köt, amely
tartalmazza legalább
a)	a közszolgáltatási kötelezettség tartalmát,
b)	a közszolgáltatással érintett ellátási területet,
c)	a közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat által a közszolgáltatónak adott kizárólagos
vagy speciális jogok jellegét,
d)	a közszolgáltatási díj megállapításának leírását és a díj kiszámításának, ellenőrzésének és
felülvizsgálatának paramétereit,
e)	a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket,
f)	hivatkozást a Határozat pontos címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való
megjelenésre,
g)	a közszolgáltatás felmondásának feltételeit és a felmondási időt, amely hat hónapnál
rövidebb nem lehet,
h)	a szolgáltatásnyújtás kezdő időpontját,
i)	a szerződés időtartamát, amely négy évnél rövidebb, és nyolc évnél hosszabb nem lehet,
j) mellékletként a közszolgáltatással összefüggő dokumentumok, nyilvántartások jegyzékét.
(4)	A közszolgáltatási díj mértéke feladatonként és évenként nem haladhatja meg a 15 millió
eurót.
(5)	A díj mértékét a Határozat 5. cikke szerint kell megállapítani, az nem haladhatja meg a
közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban
felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe
véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot
is.
(6)	Amennyiben a közszolgáltató a közszolgáltatási tevékenységen kívül is végez egyéb
tevékenységeket, akkor a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi szolgáltatásétól
elkülönítve kell kimutatnia belső számláiban, a költségek és bevételek elkülönítésének
paramétereivel együtt. A közszolgáltatáson kívül eső tevékenységek költségei magukban
foglalják az összes közvetlen költséget, a közös költségek arányos részét és a megfelelő
tőkemegtérülést, amely költségekre nem adható ellentételezés.
(7)	Ha a közszolgáltató a Határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó
ellentételezésben részesül, a közszolgáltatónak a túlkompenzációt vissza kell fizetnie.
Amennyiben a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés
összegének 10 %-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az
időszakra fizetendő támogatás összegéből. A közszolgáltató a támogatásról olyan elkülönített
elszámolást köteles vezetni, amelyből a Határozat 5. cikk (2)-(4) bekezdésében meghatározott
követelmények ellenőrizhetőek.
(8)	A díjazással kapcsolatos valamennyi iratot 10 éven keresztül meg kell őrizni.
3
(9)	Az ellátásért felelős önkormányzat a birtokában lévő, a közszolgáltatással összefüggő,
folyamatban lévő ügyek dokumentumait és nyilvántartásait a szerződés hatálybalépésének napján
a közszolgáltatónak átadja.
(10)	A szerződés felmondása esetén az ellátásért felelős önkormányzatnak a felmondási idő alatt
meg kell tennie a közszolgáltatás folyamatos ellátásának biztosításához szükséges intézkedéseket.
(11)	A szerződés megszűnése esetén a közszolgáltatással összefüggő valamennyi dokumentumot
és nyilvántartást a közszolgáltató az ellátásért felelős önkormányzatnak a szerződés megszűnése
napján átadja.
(12)	A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási tevékenységet a tűzvédelmi hatóságnak
bejelenteni.
6. §
(1)	A közszolgáltatás során a közszolgáltató sormunka keretében időszakonként köteles elvégezni
a)	az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását,
b)	az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát,
c)	a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának
ellenőrzését, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések,
beavatkozások hatását is, valamint
d)	az égéstermék paramétereinek ellenőrzését.
(2)	A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében elvégzi az ingatlan tulajdonosa által megrendelt
égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatokat.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok eredményét tartalmazó dokumentum egy
példányát a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan
használójának igazolt módon átadja.
(4)	A közszolgáltató az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések
közszolgáltatáshoz szükséges műszaki adatairól (a továbbiakban: műszaki adat) címenként
nyilvántartást vezet.
(5)	Nem tartozik a közszolgáltatás körébe
a)	az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy
annak bekötőnyílása, valamint
b)	a használaton kívüli égéstermék-elvezető.
7. §
(1)	A közszolgáltató az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül,
ütemezett sormunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes értesítése alapján.
Amennyiben az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, az első időponttól
számított 30 napon belül eső második időpontot jelöl meg a közszolgáltató.
(2)	Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása során, a szakterületét érintően, az élet- és
vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli,
a)	írásban felszólítja a használót az üzemeltetés azonnali leállítására a szabálytalanság
megszüntetéséig,
b)	az ingatlan címének közlésével - a veszély jellegétől függően - haladéktalanul
tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a gázelosztói engedélyest.
4
(3)	Ha az égéstermék-elvezető állapotának időszakos ellenőrzése, tisztítása, műszaki
felülvizsgálata - az ingatlan használója e törvényben meghatározott kötelezettségének
elmulasztása miatt - meghiúsul, a közszolgáltató értesíti a tűzvédelmi hatóságot.
8.	§
A közszolgáltató vagy a közszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
valamint mindezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet nem vállalkozhat
égéstermék-elvezető építésére, szerelésére, bélelésére, javítására, kéménytechnikai termékek
forgalmazására, vagy más olyan munka elvégzésére, amely a közszolgáltató által feltárt
hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére, vagy ehhez kapcsolódó termék forgalmazására
irányul.
4.	Az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségei és jogai
9.	§
(1)	Az ellátásért felelős önkormányzat által szervezett, e törvényben meghatározott
közszolgáltatást az ingatlan használója köteles igénybe venni, ha
a)	olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely a hozzá tartozó vagy a hozzá csatlakoztatott
égéstermék-elvezetővel van felszerelve, vagy ahhoz csatlakozik, vagy
b)	tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőt tart fenn.
(2)	Az ingatlan használója köteles
a)	a közszolgáltató 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását lehetővé
tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani,
b)	a közszolgáltatónak megadni a családi és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és
értesítési helyének címét (a továbbiakban: személyes adat),
c)	a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az üzemeltetést azonnal befejezni és
haladéktalanul intézkedni a szabálytalanság megszüntetésére,
d)	a c) pontba nem tartozó szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig
megszüntetni,
e)	a közszolgáltatásért járó díjat megfizetni az ingatlan tulajdonosának a (3) bekezdés c)
pontja szerinti bejelentése esetén,
f)	a 7. § (1) bekezdésében meghatározott második időponttól számított 30 napon belül a
közszolgáltatást - külön egyeztetést követően - igénybe venni, és a közszolgáltatás díján
túl a külön kiszállás díját megfizetni, amennyiben a közszolgáltató a második időpontban
sem tudta a közszolgáltatást ellátni.
(3)	Az ingatlan tulajdonosa köteles
a)	a 6. § (2) bekezdésében meghatározott műszaki vizsgálatokat megrendelni,
b)	személyes adatait a közszolgáltatónak írásban, igazolható módon bejelenteni,
c)	az ingatlan használójával fennálló megállapodás alapján írásban, igazolható módon
bejelenteni a közszolgáltatónak, ha a közszolgáltatásért járó díj megfizetése az ingatlan
használóját terheli,
d)	a (2) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodni, ha az
ingatlan használója ezt az előírt határidőn belül nem teszi meg.
(4)	Az ingatlan tulajdonosa vagy használója a hatósági eljárásokat megelőzően köteles
panaszával - igazolható módon - a közszolgáltatóhoz vagy az ellátásért felelős
önkormányzathoz fordulni.
5
5.	A közszolgáltatás költségeinek fedezete
10.	§
(1)	Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatási díjakat évente felülvizsgálja, és
amennyiben szükséges, a következő évben alkalmazandó díjakat november 30-ig rendeletben
meghatározza.
(2)	A díjak mértékét az égéstermék-elvezető típusa, a tüzelési mód, az égéstermék-elvezető
igénybevételének jellege, és a közszolgáltatással érintett ellátási terület településszerkezetének
figyelembevételével kell meghatározni.
(3)	A közszolgáltatás díjának fedezetet kell biztosítania a hatékonyan működő vállalkozás
ráfordításaihoz és a közszolgáltatással összefüggő működés fejleszthető fenntartásához.
(4)	A díjak megállapításakor ki kell kérni a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai
érdekképviseletek véleményét.
(5)	A díjhátralék keletkezését követő 30 napot követően a közszolgáltató felhívja a használó és az
ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak
teljesítésére.
6.	A közszolgáltató adatkezelése
11.	§
(1)	Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatás megkezdésének időpontjáig átadja a
közszolgáltatónak a közszolgáltatással érintett ingatlanok címét, valamint az ingatlan
használójának és tulajdonosának személyes adatait.
(2)	A közszolgáltató a vele szerződésben álló, ellátásért felelős önkormányzattól, továbbá az
ingatlan használójától és tulajdonosától a közszolgáltatás ellátása céljából beszerzett személyes
adatokat, valamint az ingatlan címét kezeli.
(3)	A közszolgáltató a nyilvántartásban az ingatlan használójától és tulajdonosától, az ellátásért
felelős önkormányzattól, az építésügyi és tűzvédelmi hatóságtól, vezetékes gázzal üzemelő
tüzelőberendezések esetében a gázelosztói engedélyestől, vagy a műszaki biztonsági hatósági
feladatot ellátó szervtől, továbbá a feladat ellátása során szerzett, a feladatához kapcsolódó
műszaki adatokat kezeli.
(4)	A közszolgáltató a nyilvántartásában rögzített, a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges
személyes adatokat, az ingatlan adatait és a tüzelőberendezések közszolgáltatáshoz szükséges
adatait a 7. § (2) bekezdés b) pontjában és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetben
továbbítja az eljáró építésügyi hatóságnak, tűzvédelmi hatóságnak, a műszaki biztonsági hatósági
feladatot ellátó szervnek vagy a fogyasztóvédelmi hatóságnak.
(5)	A közszolgáltató a (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a közszolgáltatási tevékenységének
megszűnéséig kezelheti, és az 5. § (11) bekezdésében meghatározott átadást követően az adatokat
a nyilvántartásából törli.
6
7. Hatósági felügyelet
12.	§
(1)	A tűzvédelmi hatóság a közszolgáltatási tevékenység végzésére jogosult közszolgáltatókról
nyilvántartást vezet, amelyben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl nyilvántartja
a)	a képviseletet ellátó természetes személy személyazonosító adatait,
b)	a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámát, elektronikus
levélcímét, székhelyét és telephelyét,
c)	a közszolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját.
(2)	A tűzvédelmi hatóság
a)	folyamatosan vizsgálja
aa)	a közszolgáltatás minimális szakmai, személyi és tárgyi feltételeit,
ab)	a közszolgáltató tevékenységét,
b)	eljár a 7. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe tartozó, élet- és vagyonbiztonság
közvetlen veszélyeztetése esetén,
c)	eljár az ingatlan használója, tulajdonosa megkeresése alapján a 9. § (4) bekezdése szerinti
eljárás eredménytelensége esetén,
d)	a közszolgáltatói tevékenységére vonatkozó szabályokat megszegő közszolgáltatóval
szemben minimum 10 000 forint, maximum 150 000 forint összegű bírságot szab ki,
e)	az ingatlan tulajdonosával szemben a 9. (3) bekezdés d) pontjában meghatározott
kötelezettség nem teljesítése esetén minimum 5 000 forint, maximum 30 000 forint
összegű bírságot szab ki.
(3)	A tűzvédelmi hatóság
a)	eljár az égéstermék-elvezető szakszerűségét igazoló szakmai nyilatkozatok kiadására
vonatkozó vitás ügyek esetében,
b)	felülvizsgálja felügyeleti szervként a panaszos által vitatott, a közszolgáltató által kiadott
szakmai nyilatkozatok tartalmát.
8.	Záró rendelkezések
13.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok
megjelölését és a kötelező értesítés eseteit,
b)	a közszolgáltatóval szemben kiszabható bírság megállapításának elveit és az eljárás
rendjét,
c)	a közszolgáltatási díj megállapításának elveit és a díj legalacsonyabb és legmagasabb
mértékét.
(2)	Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok szakmai követelményeit, módszereit,
b)	az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatokat és azok szakmai
követelményeit,
c)	a közszolgáltató által az égéstermék-elvezető állapotának időszakos ellenőrzése, műszaki
felülvizsgálata, tisztítása során észlelt, az élet- és vagyonbiztonság közvetlen
veszélyeztetésének minősülő szabálytalanságok körét,
d)	a közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi és tárgyi feltételeket,
e)	az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések közszolgáltatáshoz
7
szükséges műszaki adatait,
f)	a közszolgáltatás végzéséhez szükséges formanyomtatványokat, azok tartalmi
követelményeit, és a kitöltésükre, selejtezésükre vonatkozó szabályokat,
g)	a közszolgáltatás ellátásának rendjét, annak típusonkénti gyakoriságát,
h)	az ingatlan tulajdonosára és használójára vonatkozó, a közszolgáltató 7. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását biztosító feltételeket,
i)	a közszolgáltatási díjak meghatározásának a közszolgáltatási feladatok tartalmától függő,
részletes szabályait,
j) a közszolgáltatásról készített éves statisztikai adatlap tartalmi követelményeit.
(3)	Felhatalmazást kap az ellátásért felelős önkormányzat, hogy a közszolgáltatással kapcsolatban
rendeletben állapítsa meg
a)	a közszolgáltatás díját a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai érdekképviseletek
véleményének kikérésével,
b)	a közszolgáltatás helyi ellátásának, igénybevételének részletes szabályait,
c)	a közszolgáltatást végző közszolgáltató megnevezését.
14.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 6. § (1) bekezdés c) és d) pontja 2013. október 1-jén lép hatályba.
15.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően a megyei önkormányzattal a közszolgáltatás
elvégzésére kötött szerződések esetében jogutód a megyeszékhely megyei jogú város
önkormányzata, Pest megye közigazgatási területén Érd megyei jogú város önkormányzata.
(2)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött közszolgáltatási szerződéseket a felek a
törvény hatálybalépést követő egy éven belül felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják annak
érdekében, hogy a szerződés megfeleljen az e törvényben meghatározott, a közszolgáltatás
ellátására vonatkozó szabályoknak.
(3)	Ha a felek a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem módosítják a közszolgáltatási szerződést,
akkor a szerződés szerint a feladatot ellátó önkormányzat jogutódja a feladat eredeti címzettje.
16.	§
Ez a törvény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az
általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára
közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló,
2011.	december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
17.	§
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
mellékletének 2. pontjában az „A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1995.
évi XLII. törvény)” szövegrész helyébe az „A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának
biztosítása ( a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi ... törvény)” szöveg lép.
18.	§
8
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
19.	§
Hatályát veszti
a)	az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény,
b)	a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
mellékletének 4. pontjában a „1995. évi XLII. törvény” szövegrész.
9
Indokolás
a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát
vesztették az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII.
törvény (a továbbiakban: Hktv.) Hktv. köztisztaságra és településtisztaságra vonatkozó
rendelkezései. Ennek következtében a Hktv. kiüresedett, és a továbbiakban már csak az élet- és
vagyonbiztonsággal összefüggő, kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást szabályozta.
Az utóbbi években bekövetkezett egyre gyakoribb CO mérgezéses balesetek rámutattak arra,
hogy az életvédelem szempontjából nem elégséges a közszolgáltatást csak az égéstermék-
elvezetőkre korlátozni, hanem azt az égési levegőellátás és az égéstermék ellenőrzésére is ki kell
kiterjeszteni.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénnyel (a
továbbiakban: új Ötv.) összhangba kell hozni a feladat telepítését, illetve a vállalásra és
felhagyásra vonatkozó rendelkezéseket. A jogi szabályozás egyértelmű értelmezése érdekében a
javaslat megadja a szükséges fogalom-meghatározásokat. A hatályos szabályozáshoz képest új
elemként meghatározza a közszolgáltatást igénybe vevő tulajdonos és ingatlan használó
kötelezettségeit; a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szabályokat, a közszolgáltató
adatkezelését; továbbá a közszolgáltatás költségeinek a fedezését.
Mivel a Hktv. kiüresedés miatt 2000. évtől már csak a kötelező kéményseprő-ipari
közszolgáltatást szabályozza és a szükséges módosítások a törvény jelentős részét érintik, a
törvény módosítása helyett új törvényjavaslat megalkotása vált szükségessé.
Részletes indokolás
Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat
részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg.
Az új Ötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja értelmében a kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása a
helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi
önkormányzati feladatkörbe tartozik.
A törvény célja az emberi élet- és vagyonbiztonság, valamint a természeti és épített környezet
levegőtisztaságának védelme, a klímavédelem, az energiahatékonyság és a károsanyag-kibocsátás
csökkentése érdekében kialakított kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatékony működésének
megteremtése.
Az 1. §-hoz
A javaslat - az értelmező rendelkezések között - meghatározza a törvényben később alkalmazott
speciális fogalmakat.
A 2-4. §-hoz
A javaslat 2-4. §-ai tartalmazzák a közszolgáltatási feladat ellátására, vállalására és felhagyására
vonatkozó szabályokat.
10
Az új Ötv. 11. § (2) bekezdése értelmében a törvény a kötelező feladat- és hatáskör
megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi
önkormányzatok eltérő adottságait.
A javaslat meghatározza, hogy a közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat a közszolgáltatás
ellátását a feladat eredeti címzettje helyett - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
törvényben meghatározottakon túl - milyen feltételek mellett vállalhatja; szabályozza továbbá a
közszolgáltatás vállalására vagy a közszolgáltatás felhagyására vonatkozó megállapodás kötelező
tartalmi elemeit.
Az 5-7. §-hoz
A javaslat 5-7. §-a tartalmazza a közszolgáltatási ellátására vonatkozó szabályokat:
-	az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatás ellátását milyen gazdasági
szervezettel láthatja el,
-	az ellátásért felelős önkormányzat és a pályázaton nyertes gazdálkodó szervezet közötti
szerződés kötelező tartalmi elemeit,
-	a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás körét,
-	az ütemezett sormunka (megrendelés nélküli időszakos ellenőrzés és a tisztítás)
időpontjáról történő értesítés szabályait,
-	az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélye, a feltárt hiányosságok semmibevétele és a
közszolgáltatás akadályozása során a közszolgáltató értesítési kötelezettségét a szükséges
intézkedések megtétele céljából.
Az 5.§ tartalmazza továbbá azokat a követelményeket, amelyek abból következnek, hogy a
közszolgáltatás állami támogatásnak minősül a 2012/21/EU bizottsági határozat alapján.
A 8. §-hoz
A 8. § a közszolgáltatónak, vagy a közszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló
személynek, valamint mindezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek azon
tevékenységek végzését tiltja, ami a közszolgáltatási feladat tárgyára (égéstermék-elvezetőre és
tartozékaira, levegő utánpótlását biztosító szerkezetekre) irányuló gyártás, kivitelezés és
forgalmazás, továbbá ami a feladat ellátása során feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére
irányuló tevékenység, mivel ezzel jogtalan piaci előnyhöz juthat. Amennyiben ezen feladatok
végzését nem tiltaná a javaslat, a közszolgáltatói feladatellátás alkalmával a saját munkáját is
minősíthetné a közszolgáltató, és nem lenne kizárható az indokolatlan munka generálása sem.
A 9. §-hoz
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése értelmében az alapvető jogokra és kötelezettségekre
vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ennek értelmében a javaslat meghatározza a
kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásához szükséges, a tulajdonosra vagy az
ingatlan használójára háruló kötelezettségeket és jogokat.
Az ingatlan használójának:
-	biztosítani kell a közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket,
-	az esetleges változtatásokat be kell jelentenie,
-	meg kell szüntetnie a feltárt hiányosságokat,
-	a közszolgáltatásért díjat kell fizetnie.
A 10. §-hoz
11
A javaslat meghatározza a közszolgáltatás költségeinek fedezetét. A közszolgáltatás fedezete az
ingatlan használója vagy tulajdonosa által fizetett díjból történik, aminek a mértékét,
megfizetésének rendjét az önkormányzat rendeletben szabályozza. A javaslat meghatározza
azokat a kereteket, amelyeket figyelembe kell venni a szükséges, de arányos és méltányos díj
megállapításához.
A 11. §-hoz
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény 5. § (1) bekezdése értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett
hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott
körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.
A javaslat 11. §-a a közszolgáltatás biztonságos és zavartalan végzéséhez szükséges kezelendő
személyes adatok körét, az adatkezelés feltételeit és megismerhetőségét, az adatkezelés
időtartamát, valamint az adatkezelő személyét határozza meg.
A 12.§-hoz
A javaslat rendezi a közszolgáltatás szakmai felügyeletének kérdéskörét. Ennek értelmében a
tűzvédelmi hatóság nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a tevékenységre jogosult közszolgáltatókat.
A tevékenységre vonatkozó szabályokat megszegő közszolgáltatóval szemben bírságot szabhat
ki, illetve eljár az égéstermék-elvezető szakszerűségét igazoló nyilatkozatok kiadására vonatkozó
rendelkezések megsértése esetében.
A 13. §-hoz
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az élet- és vagyonbiztonság
közvetlen veszélyeztetése esetén értesítendő hatóságokat és a kötelező értesítés eseteit, a
közszolgáltatóval szemben kiszabható bírság mértékét és az eljárás rendjét, valamint a
közszolgáltatási díj megállapításának elveit és a díj legalacsonyabb és legmagasabb mértékét.
Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás szakmai követelményeit, a tevékenység körét, az
ellátásra való jogosultság feltételeit, továbbá a szolgáltatás ellátása érdekében szükséges, a
tulajdonosra, vagy az ingatlan használójára háruló kötelezettségeket. Felhatalmazást kap a
közszolgáltatás ellátásáért felelős helyi önkormányzat, hogy a közszolgáltatás díját, a
közszolgáltatás igénybevételének részletes szabályait, valamint a közszolgáltatást ellátó
közszolgáltató megnevezését rendeletében állapítsa meg.
A 14. §-hoz
A tervezet 14. §-a rendelkezik a hatálybalépésről, aminek időpontja 2013. január 1., tekintettel
arra, hogy törvény felhatalmazása alapján új végrehajtási rendeletet kell kiadni, illetve az érintett
önkormányzatoknak újra kell szabályozniuk a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos
rendeleteiket, továbbá az ehhez szükséges forrásokat tervezni kell a költségvetésükben.
A 15. §-hoz
A javaslat 15. §-a határozza meg a szükséges átmeneti rendelkezéseket.
A 16. §-hoz
A közszolgáltatási feladat 5. § szerinti ellátása az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami
12
támogatást jelent a feladatot ellátó költségvetési szervnek, vagy más szervezetnek, amely
támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az
általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára
közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló
2012/21/EU bizottsági határozat szabályainak betartása esetén lehet összeegyeztethető az uniós
joggal.
Mindezekre tekintettel a javaslat állami támogatási záradékot tartalmaz.
A 17-19. §-hoz
A 17-19. § rendelkezik az új törvény elfogadása miatt szükségessé váló módosításokról és
hatályon kívül helyezésekről, valamint tartalmazza a jogharmonizációs záradékot.
13