﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7031. számú
törvényjavaslat
a távközlési adóról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. május
1
2012. évi......törvény
a távközlési adóról
A társadalmi közös kiadások fedezete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Értelmező rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	távközlési szolgáltatás: Magyarország területén lévő az elektronikus hírközlésről szóló
törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, az elektronikus hírközlésről szóló
törvény szerinti nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (ideértve az üzenet küldését
lehetővé tevő szolgáltatást is);
2.	előfizető: a távközlési szolgáltatás igénybevételére kötött szerződésben előfizetőként
megjelölt természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
vagy egyéb szervezet, függetlenül attól, hogy a távközlési szolgáltatás ellenértékét a
szolgáltató számára előre vagy utólag fizeti;
3.	szolgáltató: Magyarországon távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult természetes
személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéb
szervezet;
4.	üzenet: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti SMS, MMS;
5.	hívás: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti hívás;
6.	hívószám: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti bármely azonosító, amelyről az
előfizető hívást kezdeményezhet;
7.	segélyhívás: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti segélyhívás, továbbá az
európai harmonizált segélyhívószámra (116 111, 116 000, 116 123) indított hívás;
8.	adománygyűjtő szám: az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási
tervéről szóló rendelet szerinti adománygyűjtő szám;
9.	teszthívás: a szolgáltató által - kizárólag a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózata
működésének ellenőrzését szolgáló hívószámra - indított hívás.
Adókötelezettség, adóalany
2.	§ Adóköteles a távközlési szolgáltatás nyújtása.
3.	§ Az adó alanya a szolgáltató.
Adóalap
4.	§ Az adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a
szolgáltatóhoz tartozó hívószámról
a)	indított hívások időtartama;
b)	küldött üzenetek - szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított - száma.
2
Adómérték, adóösszeg
5.	§ (1) Az adó mértéke
a)	a 4. § a) pontja szerinti adóalap esetén hívásonként 2 forint/megkezdett perc,
b)	a 4. § b) pontja szerinti adóalap esetén 2 forint/darab.
(2) A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint:
a)	magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám,
b)	nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2500
Ft/hó/hívószám.
Adómentesség
6.	§ Mentes az adó alól:
a)	a segélyhívás,
b)	adománygyűjtő szám hívása,
c)	üzenetküldés adománygyűjtő számra,
d)	a teszthívás,
e)	magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett
perc.
Az adó megállapítása
7.	§ A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő hónap 20. napjáig állapítja
meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.
Eljárási rendelkezések
8.	§ (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(2) A távközlési adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
Záró és átmeneti rendelkezések
9.	§ Ez a törvény 2012. július 1-jén lép hatályba.
10.	§ A szolgáltató a 2012. július hónapban indított hívások, küldött üzenetek tekintetében
adókötelezettségét - a 7. §-ban foglaltaktól eltérően - 2012. szeptember 20-ig teljesítheti.
3
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány elkötelezett a költségvetési hiánycél tartását illetően. A 2012. évi költségvetési
folyamatokból ugyanakkor az látható, hogy ez a célkitűzés csak pótlólagos intézkedésekkel (részint
a költségvetési kiadások csökkentésével, részint az adóbevételek növelésével) érhető el. Ezen
költségvetési korrekciók egyik eleme egy új - a telefonbeszélgetésre és az üzenetküldésre
vonatkozó - adó, a távközlési adó bevezetése.
Fontos összefüggés, hogy a távközlési vállalkozások által is fizetett ágazati különadó 2013. január
1-jével hatályát veszti.
A távközlési adó bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az
adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a
forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság és a
foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását.
Az adó bevezetése a központi költségvetés forrásainak bővítését szolgálja, az adónem jellegéből
adódóan a fizetési kötelezettség - az arányos közteherviselés elvére figyelemmel - az indított
telefonhívások időtartamához, illetve az elküldött üzentek darabszámához kapcsolódik. Az
adótényállások fogalmi rendszere alapvetően az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályaira
épül, az adó alanya és fizetésre kötelezettje a távközlési szolgáltató.
Az adó évközi bevezetését az indokolja, hogy a 2012. évre tervezett költségvetési hiánycél
biztonsággal teljesíthető legyen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A törvényjavaslat a jogszabály alkalmazását elősegítő értelmező rendelkezéseket tartalmazza. A
törvényjavaslat definíciói háttérjogszabályaként az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C.
törvény és annak felhatalmazásával kiadott rendelet szolgál.
a(z) 2. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az adókötelezettség a távközlési szolgáltatás nyújtásához, azaz a
távközlési szolgáltató hálózatában indított hívások időtartamához, küldött üzenetek számához
kötődik. A távközlési szolgáltatás alatt a Magyarország területén lévő elektronikus hírközlő
hálózaton nyújtott, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti nyilvánosan elérhető
telefonszolgáltatás, üzenetküldés értendő. A nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás olyan, bárki
számára rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely belföldi vagy nemzetközi
számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével közvetlenül vagy közvetve
lehetővé teszi belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását.
a(z) 3. §-hoz
A törvényjavaslat szerint az adó alanya a szolgáltató.
4
a(z) 4. §-hoz
A törvényjavaslat az adó alapjaként a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában
pedig a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartamát, illetve üzenetek számát
jelöli meg.
a(z) 5. §-hoz
A törvényjavaslat szerint az adó mértéke hívás kezdeményezés esetén 2 Ft/megkezdett perc,
üzenetküldés esetén a szolgáltatóval kötött szerződés alapján számított üzenet darabja után szintén 2
forint.
Annak érdekében, hogy egy hívószámra vonatkozóan ne legyen rendkívül magas adóteher, a
törvényjavaslat adóplafont határoz meg, mégpedig attól függően eltérő összegben, hogy
magánszemély vagy szervezet előfizetőről van szó.
a(z) 6. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében mentes az adó alól a segélyhívás [ide értve az európai harmonizált
segélyhívószámra (116 111, 116 000, 116 123 számokra) indított hívást] kezdeményezése, valamint
-	társadalmi hasznosságára figyelemmel - az adománygyűjtő számra indított hívás, küldött üzenet
és a teszthívás.
Mentességet élvez továbbá a magánszemély hívószámáról indított 10 megkezdett percnyi
beszélgetés.
a(z) 7. §-hoz
Az adó önadózásos adónem. Erre tekintettel a törvényjavaslat rögzíti, hogy a szolgáltató az adót
havonta a hívásindítás, üzenetküldés hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és
fizeti meg az állami adóhatóság számlájára.
a(z) 8. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy az adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
látja el, a bevétel pedig a központi költségvetés bevételét képezi.
a(z) 9. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a távközlési adóra vonatkozó szabályozás 2012. július 1-jén lép
hatályba.
a(z) 10. §-hoz
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezésként - a szolgáltató felkészülése érdekében - azt is
megfogalmazza, hogy a 2012. július hónapra vonatkozó adó-megállapítási kötelezettség határideje
augusztus 31-e helyett szeptember 30-a.