﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7032. számú
törvényjavaslat
a biztosítási adóról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. május
1
2012. évi......törvény
a biztosítási adóról
A társadalmi közös kiadások fedezete, valamint a biztosításokkal összefüggő közterhek
számának csökkentése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Értelmező rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	biztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) szerinti biztosító;
2.	biztosítási szolgáltatás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a casco-biztosítás, a
vagyon- és balesetbiztosítás nyújtása;
3.	kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítás;
4.	casco biztosítás: a Bit. 1. számú melléklete A) részének 3-6. pontja szerinti biztosítási
ágazatok;
5.	betegségbiztosítás: a Bit. 1. számú melléklete A) részének 2. pontja szerinti biztosítási
ágazat;
6.	vagyon- és balesetbiztosítás: a Bit. 1. számú melléklete A) része szerinti biztosítási
ágazatok, ide értve az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítást, de ide
nem értve ezen § 3-5. pontjában említett biztosításokat;
7.	biztosítási díj: a biztosító által a biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások
után a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj, ideértve a Kgfb. tv. szerinti
fedezetlenségi díjat is.
Adókötelezettség, adóalany
2.	§ Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit.
3.	§ (1) bekezdés 36. pont b) alpontja alapján Magyarország.
3.	§ Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában
székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi
fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § szerinti
tevékenysége tekintetében.
Adóalap
4.	§ Az adó alapja a biztosítási díj.
2
Adómérték
5.	§ Az adó mértéke
a)	a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 30%-a,
b)	casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,
c)	vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a.
Az adó megállapítása
6.	§ A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20.
napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és
fizeti meg.
Eljárási rendelkezések
7.	§ (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(2) A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
Záró és átmeneti rendelkezések
8.	§ (1) Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 2013. január 1-jét megelőzően a 2012. december 31 -ét követő időszakra megfizetett
baleseti adót, a biztosító 2013. január 31-ig az adóalanynak visszafizeti. A biztosító az így
megfizetett adót - ha azt az állami adóhatóság számára megfizette - az adózás rendjéről szóló
törvény adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai szerint 2013. január 31 -ét követően
visszaigényelheti.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
9.	§ Hatályát veszti:
a)	a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi Cili. törvény II. fejezete,
b)	az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi
LIX. törvény 4/A. § (4) bekezdés 2. pontja, (6) bekezdés b) pontja, (10)
bekezdés e) pontja, 7. § 5-6. pontjai, 16-18. pontjai,
c)	az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi
LIX. törvény 4/A. § (12) bekezdésében a „vagy biztosító” és „együttesen”
3
szövegrészek, 7. § 3. pontjában „, a biztosító” szövegrész,
d)	a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény 44. §-a.
4
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány elkötelezett a költségvetési hiánycél tartását illetően. A 2012. évi költségvetési
folyamatokból ugyanakkor az látható, hogy ez a célkitűzés csak pótlólagos intézkedésekkel
(részint a költségvetési kiadások csökkentésével, részint az adóbevételek növelésével) érhető el.
Ezen költségvetési korrekciók egyik eleme egy új - a biztosítókat terhelő, három közterhet
felváltó - adó, a biztosítási adó bevezetése.
A biztosítási adó bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint
az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a
forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság
és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását. Bár
az adó közvetlen adójellegét tekintve mégis forgalmi típusú.
A biztosítási adó három közterhet vált ki:
a biztosítókat terheli pénzügyi intézmények különadóját,
a baleseti adót,
a tűzvédelmi hozzájárulást
A három közteher megszűntével jelentősen egyszerűsödik az adórendszer. Fontos összefüggés,
hogy az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást, ekképp nem
gyakorol negatív hatást a megtakarításokra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A törvényjavaslat a jogszabály alkalmazását elősegítő értelmező rendelkezéseket tartalmazza. A
törvényjavaslat definíciói háttérjogszabályaként a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről
szóló törvény és a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény szolgál.
a(z) 2. §-hoz
A törvényjavaslat az adóköteles tevékenységet a biztosítási szolgáltatásokra vonatkoztatja. A
törvény saját szabályozási koncepcióján belül értelmezi e fogalmat, s ide sorolja a kötelező
gépjárműfelelősségbiztosítás, a casco-biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás nyújtását. A
törvényjavaslat hatálya nem terjed ki az életbiztosításra, továbbá a betegségbiztosításra, kiterjed
viszont az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosításra.
Az adókötelezettség akkor következik be, ha a kockázat felmerülésének helye - melyet a
biztosítási tv. részletesen megállapít - Magyarország.
5
a(z) 3. §-hoz
A törvényjavaslat szerint az adó alanya a biztosítási törvény szerinti biztosító, az adó
megfizetése őt terheli. A törvényjavaslat értelmében természetesen nem csak a magyarországi
székhelyű biztosító, hanem bármely EGT államban vagy ezen államokon kívüli harmadik
országban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló
biztosítási szolgáltatást nyújtó is adóalany, feltéve, hogy ezen külföldi székhelyű biztosítók
Magyarországon adóköteles biztosítási szolgáltatást nyújtanak.
a(z) 4. §-hoz
A törvényjavaslat szerint az adó alapja a biztosító által a számviteli szabályok alapján elszámolt
bruttó biztosítási díj.
a(z) 5. §-hoz
Az adó mértéke az egyes biztosítási szolgáltatások esetén eltérő, figyelemmel például arra is,
hogy a baleseti adó hatályos mértéke 30%.
Ennek megfelelően az adóalap (bruttó díjbevétel) után a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
szolgáltatás nyújtása esetén 30%, casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 15%, vagyon- és
balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 10% az adómérték.
a(z) 6. §-hoz
Az adó önadózásos adónem. Erre tekintettel a törvényjavaslat rögzíti, hogy az adót havonta a
biztosító állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, mégpedig a
biztosítási díj elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig.
a(z) 7. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy az adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal látja el, a bevétel pedig a központi költségvetés bevételét képezi.
a(z) 8. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a biztosítási adó 2013. január 1-jén lép hatályba. A
törvényjavaslat átmeneti szabályként arról is rendelkezik, hogy a megszűnő baleseti adó
kapcsán a 2012. december 31-ét követő időszakra már beszedett baleseti adó az adóalanynak
visszajár, a visszafizetett adót pedig a biztosító az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.
a(z) 9. §-hoz
A törvényjavaslat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztik a baleseti adóra, a tűzvédelmi
hozzájárulásra vonatkozó és a pénzügyi szervezetek különadójának biztosítók fizetési
kötelezettségét előíró rendelkezések.