﻿Gílággyüiés Hivatala
i fő ffiá ify vMffl
Étkezett: 2012 MÁJ 1 1,
Új változat a T/7026. helyett
Képviselői önálló indítvány
2012. évi... törvény
a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a
beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás
tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról
1§
(1)	A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal
szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV.
törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„a) beszállító:
aa)	olyan - mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő, feldolgozó, illetve
külön jogszabály szerint termelői szervezetnek, illetve termelői csoportnak minősülő,
valamint ezek kizárólagos irányítása alá tartozó - jogi személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy, amely a
kereskedőnek értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket, valamint
ab)	olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó
szervezet, illetve természetes személy, amely az aa) alpontban szereplő beszállítótól közvetve
vagy közvetlenül felvásárolt mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket a kereskedőnek
értékesíti;”
(2)	A Tfmtv. 2. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
,,c) kereskedő: olyan - a beszállító kizárólagos irányítása alá nem tartozó vagy a
beszállítóval az Szt. szerint kapcsolat vállalkozási viszonyban nem álló - jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, természetes személy,
illetve ezzel az Szt. szerint kapcsolt vállalkozásban levő szervezet, továbbá közös beszerzés
esetén a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összessége, amely üzletszerű gazdasági
tevékenység keretében a beszállítótól közvetve vagy közvetlenül felvásárolt terméket
átalakítás (feldolgozás) nélkül tovább értékesíti, továbbá az ilyen személy vagy szervezet
számára a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatást nyújtó és
ennek során a termék beszállítójával közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik
közreműködő szereplő;”
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
2.§
(1)	A Tfintv. 3. § (2) bekezdése b) pontjának ba) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül olyan
b)	szerződési kitétel alkalmazása - ide nem értve a hibás teljesítéssel kapcsolatos
kötelezettséget amely a beszállító által a kereskedőnek leszállított termékeknek]
,,ba) - a piacra első ízben történő bevezetés során a kereskedő készletében maradt
termék kivételével - a beszállító általi kötelező visszavásárlását vagy visszavételét, illetve”
[írja elő;]
(2)	A Tfintv. 3. § (2) bekezdése e) pontjának eb) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül
e)	a kereskedő részéről vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő
módon]
„eb) a kereskedő által a végső fogyasztó részére történő értékesítéssel összefüggő és a
beszállító számára többletszolgáltatást nem nyújtó tevékenységért - így különösen a
terméknek a kereskedő üzletében meghatározott helyen, a beszállító számára
többletszolgáltatást nem nyújtó módon való kihelyezéséért, a termék tárolásáért, hűtéséért,
élőállat tartásáért
[díj - bármilyen jogcímen történő —felszámítása a beszállító felé;]
(3)	A Tfmtv. 3. § (2) bekezdése e) pontjának ed) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül
e)	a kereskedő részéről vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő
módon]
„ed) a beszállító által igényelt és a kereskedő által ténylegesen nyújtott, a termék
forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásért azzal nem arányos, vagy - ha a szolgáltatás
ellenértéke a termék átadási árának meghatározott mértékében kerül megállapításra - a
terméket terhelő adómérték figyelembe vételével számított”
[díj - bármilyen jogcímen történő —felszámítása a beszállító felé;]
(4)	A Tfintv. 3. § (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
,,h) a termék ellenértékének - hibás teljesítés esetének kivételével - a beszállító
részére, vagy annak részére, akire azt a beszállító engedményezte
ha)	a terméknek a kereskedő vagy javára eljáró más személy általi birtokba vételét
(átvételét) követő harminc napon túli kifizetése, amennyiben a beszállító a helyesen kiállított
számlát az átvételt követő tizenöt napon belül a kereskedő rendelkezésére bocsátja,
hb)	a ha) alpont esetétől eltérő más esetben a helyesen kiállított számla
kézhezvételétől számított tizenöt napon túli kifizetése,”
(5)	A Tfmtv. 3. § (2) bekezdésének q) és r) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
„q) a terméknek - az árukészletnek a kereskedő tevékenységének beszüntetése vagy
profilváltás miatt történő legfeljebb tizenöt napos és a mezőgazdasági igazgatási szervnek
előzetesen bejelentett kiárusítása, valamint nem teljes értékű (ide értve az előre nem látható
okból a kereskedő készletében felhalmozódott és a fogyaszthatósági, illetve a
minőségmegőrzési időtartam kevesebb mint egytizedével rendelkező terméket is) termék
kiárusítása esetének kivételével - a beszállító által számlázott átadási ára, illetve a kereskedő
általi saját előállítás esetén - az üzemi általános költségeket is tartalmazó - önköltségi ára
alatt történő forgalmazása a kereskedő által a végső fogyasztó felé;
r) a kereskedő által forgalmazott termékmennyiség alapján érvényesíthető
árkedvezmény, jutalék vagy díj - bármilyen jogcímen történő - felszámítása a beszállító felé,
a kereskedőt a forgalmazott termékmennyiség növelésére ösztönző - a felek által
megállapított valamely korábbi időszakban elért vagy becsült mértékhez képesti
többletértékesítés alapján, a terméket terhelő adómérték figyelembe vétele nélkül
megállapított, a termék kereskedelmi forgalmának tulajdonságaival összefüggő, arányos
mértékű - utólagos árkedvezmény kivételével;”
(6)	A Tfmtv. 3. § (2) bekezdése a következő t) és u) ponttal egészül ki:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
,,t) a (2b) bekezdésben foglalt rendelkezés be nem tartása;
u) összetétele és érzékszervi tulajdonságai alapján azonos termékek végső fogyasztói
értékesítési árának a termék származási országa alapján diszkriminatív módon eltérő
képzése.”
(7)	A Tfmtv. 3. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) A kereskedő számlakompenzációs igényéről előzetesen köteles értesíteni a
beszállítót. A számlakompenzáció akkor érvényesíthető, ha annak összegszerűségét a
beszállító megalapozottan nem vitatta vagy azzal kapcsolatban hibás teljesítés
vonatkozásában a beszállító megalapozottan kifogást nem emelt. Számlakompenzáció
érvényesítése esetén annak tényéről az érvényesítés napjától számított tizenöt napon belül a
kereskedő köteles értesíteni a beszállítót. A beszállító számlakiállítása az átvételt követően
nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A hibás számlát a kereskedőnek a kézhezvételtől
számított öt napon belül kell visszaküldenie a beszállítónak.”
(8)	A Tfmtv. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (2) bekezdés h) pontja vonatkozásában kifizetés napjának az a nap minősül,
amikor a kereskedő számláját megterhelték.”
3-§
(1)	A Tfmtv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése miatt kérelemre
vagy hivatalból a mezőgazdasági igazgatási szerv jár el. Nincs helye az e törvény szerinti
eljárás lefolytatásának, a folyamatban levő eljárást meg kell szüntetni, illetve az e törvény
szerint alkalmazott jogkövetkezményt tartalmazó döntést vissza kell vonni, ha az adott
magatartás miatt a kereskedővel szemben a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 21. §-a szerinti visszaélés miatt
eljárás indult, és abban marasztaló döntés született vagy kötelezettségvállalásra került sor. Az
e törvény alapján folyamatban levő eljárást fel kell függeszteni a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 21. §-a szerinti
visszaélés miatt az adott magatartásra vonatkozóan folyamatban levő eljárás idejére.”
(2)	A Tfmtv. 4. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az eljáró hatóság helyszíni ellenőrzésre feljogosított köztisztviselője az e törvényben
foglaltak ellenőrzése, valamint a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték fellelése
érdekében jogosult]
,,b) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt,
adathordozókat - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó külön jogszabályok
figyelembevételével - megismerni és azokról elektronikus vagy papír alapú másolatot, illetve
kivonatot készíteni;”
(3)	A Tfmtv. 4. §-a a követlező (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során
közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során
olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására,
akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.”
4.§
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. §-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak a mezőgazdasági és élelmiszeripari
termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói
magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó esetekben.”
5.§
E törvény 2012. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy a Tfmtv. e törvény 1-3. §-ával
megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékes szerződéses szolgáltatásokra
kell alkalmazni.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal
szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV.
törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) hatályba lépése óta jelentős mértékű pozitív folyamatok
mentek végbe a beszállítók és kereskedők kapcsolatrendszerében, ami együtt járt a piaci
viszonyok tisztulásával, illetve a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottságának
növekedésével. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján felmerül az igény a Tfmtv.
rendelkezéseinek felülvizsgálatára, egyes szabályainak pontosítására, eddig nem
szankcionalizált, de a piaci viszonyokat zavaró magatartások tilalmazására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A javaslat pontosítja a beszállító és a kereskedő fogalmát. Ennek nyomán a termelő és
a feldolgozó mellett beszállítónak minősül a köztes kereskedő (viszonteladó) is, aki a törvény
szerinti kereskedőnek értékesíti a terméket, ami lehetővé teszi a törvény által biztosított
védelemnek a kereskedő valamennyi beszállítója irányában való kiterjesztést. A kereskedő
fogalma a tekintetben módosul, hogy a vállalatcsoporton belüli kapcsolat (anya-leány, leány-
leány) nem keletkeztet beszállító-kereskedő viszonyt.
a 2. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi a visszáruzás alkalmazását új terméknek a piacra
sikertelenül történő bevezetése esetén. A jelenlegi korlátozás ugyanis akadályát képezte a
termékfejlesztésnek, mert annak sikeressége egyedül a kereskedő kizárólagos kockázata volt.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek kell
tekinteni - és így nem terhelhető a beszállítóra - a termék tárolásával, hűtésével, illetve
élőállat (tipikusan élőhal) vonatkozásában annak tartásával (takarmányozás, víz, ellátás)
kapcsolatban felmerülő költségeket.
A módosítás kifejezésre juttatja, hogy ha a kereskedő által nyújtott szolgáltatás
ellenértéke a termék átadási árának meghatározott mértékében kerül megállapításra, azt a
terméket terhelő adómértéket figyelembe nem véve kell számítani.
A módosítás pontosítja a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezéseket: amennyiben a
beszállító a termék átvételétől számított 15 napon belül helyesen kiállítja a kereskedő részére
a számlát, úgy az átvételtől számított 30 napon belül részére ki kell fizetni annak ellenértékét,
míg ha ez nem így történik (hibás vagy elkésett számlakiállítás), úgy a helyes számla
kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni azt. A módosítás pontosítás céljából
meghatározza, hogy a határidő megtartása szempontjából a kifizetés napjának az a nap számít,
amikor a kereskedő számlája megterhelésre került.
A módosítás nyomán egyrészt rögzítésre kerül, hogy nem minősül beszerzési ár alatti
értékesítésnek, ha a nem szándékos túlrendelés miatt felhalmozódott olyan közeli lejáratú
terméket értékesíti leárazva a kereskedő, melynek fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési
idejéből annak egytizede sincs hátra, másrészről az önköltségi ár alatti értékesítés
vonatkozásában az üzemi általános költségeket is tartalmazó önköltséggel kell számolni.
A progresszív bonusz számítás során a terméket terhelő adómérték nem vehető
figyelembe a bónuszszámítás alapjául.
Új rendelkezésként jelenik meg a diszkriminatív árazás tilalma, amikor a kereskedő
azonos termékek esetén a termék származási országa alapján eltérő árképzési mechanizmust
alkalmaz (pl. eltér a forgalom arányos árréstömeg). Ez a tilalom olyan terméktípusok esetén
értelmezhető, melyek azonossága a termék összetétele és érzékszervi tulajdonsága alapján
megállapítható. Ilyen termékek a tej, tőkehús, vágott baromfi, zöldség, gyümölcs.
A számlakompenzációról a beszállítót előzetesen értesíteni kell, aki annak
összegszerűségét, illetve teljesítését vitathatja.
a 3. és 4. §-hoz
Elhatárolásra kerülnek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. §-ában
foglalt rendelkezések megsértése miatt indítható eljárásoktól a mezőgazdasági és
élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen
forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó esetekben
indított eljárások azzal, hogy ez utóbbi törvény hatálya alá tartozó esetekben a
kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. §-ában foglalt rendelkezések nem
alkalmazhatóak, ezáltal megelőzhetőek a párhuzamosan induló, és a hatályos rendelkezések
alapján felfüggesztésre kerülő eljárások.
Az adminisztratív költségek mérséklése érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy a
tényállás felderítése során elektronikus úton is szolgáltatható adat.
Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során
közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során
olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására,
akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.
az 5. §-hoz
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezés. A törvénymódosítást a hatálybalépést
követően esedékes szerződéses szolgáltatásokra kell alkalmazni.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a mezőgazdasági és
élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott
tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény
módosításáról” a következő törvényj avaslatot kívánom benyújtani.
A javaslat indokolással ellátott szövegét mellékelem.
Budapest, 2012. május 8.
/^Gyorffy Balázs
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség