﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7034. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Előadó:
Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. május
2012. évi... törvény
a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról
l.§
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 5. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A keretszerződés tartalmazza különösen a hiteladós, illetve a zálogkötelezett által e törvény
alapján benyújtandó igazolásoknak és nyilatkozatoknak a Nemzeti Eszközkezelő részére történő
megküldése módját és a lakóingatlanok megvásárlásának kezdeményezésére szolgáló
formanyomtatvány formai és tartalmi követelményeit.”
2. §
A NET tv. 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adását a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. abban az esetben kezdeményezi az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszternél, ha a települési önkormányzat a közigazgatási területén levő összes, a Nemzeti
Eszközkezelő által az állam nevében megvásárolt lakóingatlant átveszi.
(2)	Ha a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat nem veszi át a lakóingatlanokat, a
lakóingatlanok (1) bekezdés szerinti tulajdonba adását más települési önkormányzat is kérheti, ha a
saját közigazgatási területén él az átvétel lehetőségével.
(3)	A lakóingatlanokat átvevő települési önkormányzat a lakóingatlan önkormányzati tulajdonba
kerülését követő két éven belül a bérlő számára a Nemzeti Eszközkezelő által kötött bérleti
szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket nem határozhat meg.
(4)	A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakóingatlan ingyenes önkormányzati
tulajdonba adása esetén a települési önkormányzat az átadott vagyont elsősorban bérleti szerződés
alapján, bérbeadással hasznosítja.
(5)	A települési önkormányzat által megkötött lakásbérleti szerződésre a IV. Fejezet rendelkezéseit
kell alkalmazni.”
3.	§
(1)	A NET tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a
zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg,
ha)
„a) a hiteladós, illetve a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa a Kormány rendeletében
foglaltak szerint szociálisan rászorult személy,”
(2)	A NET tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
2
(A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a
zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg,
ha)
,,h) a rangsorban legelőrébb álló pénzügyi intézmény megkötötte a Nemzeti Eszközkezelővel az 5. §
(1)	bekezdése szerinti keretszerződést,”
4.	§
A NET tv. 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A lakóingatlan állam javára történő eladásának lehetőségéről a jelzálogjoggal rendelkező
pénzügyi intézmény írásban értesíti a hiteladóst - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában
van, a zálogkötelezett egyidejű értesítése mellett -, ha a rendelkezésére álló információk alapján
valószínűsíthető, hogy az érintett lakóingatlan megfelel az e törvényben meghatározott
feltételeknek, és a 12. § (2) bekezdése szerinti elvi hozzájárulását az értékesítéshez a pénzügyi
intézmény megadja. Ha a lakóingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzáloghitel-szerződés alapján
több pénzügyi intézmény javára is jelzálogjogot jegyeztek be, csak a rangsorban legelőrébb álló
pénzügyi intézmény tehet javaslatot a hiteladósnak a lakóingatlan megvételre való felajánlására.
(2)	A hiteladós - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen
-	a lakóingatlanon jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény útján írásban, szándéknyilatkozat
benyújtásával kezdeményezheti a lakóingatlan állam által történő megvásárlását. Ha a
lakóingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzáloghitel-szerződés alapján több pénzügyi intézmény
javára is jelzálogjogot jegyeztek be, a rangsorban előrébb álló pénzügyi intézménynél lehet a
lakóingatlan megvásárlását kezdeményezni.”
5.	§
A NET tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A pénzügyi intézmény minden hónap 15. napjáig írásban bejelenti a Nemzeti
Eszközkezelőnek azon lakóingatlanok címét, helyrajzi számát, az ingatlan tulajdonosának nevét,
születési helyét és idejét, amely lakóingatlanok átruházása szabályszerűen, az előző havi bejelentés
óta kezdeményezhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez
a)	mellékelni kell
aa)	a 11. § (2) bekezdése szerinti szándéknyilatkozatot,
ab)	a 11. § (3) bekezdésében meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat,
ac)	a bejelentő hitelező 12. § (2) bekezdése szerinti elvi hozzájárulását, és
b)	meg kell jelölni
ba)	a pénzügyi intézmény saját követelésének összegét forintban,
bb)	a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződésben megállapított
forgalmi értékét, vagy annak hiányában a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított
forgalmi értékét,
be) a jelzáloghitel-szerződésben meghatározott hitelösszeget forintban, deviza vagy deviza alapú
hitel esetében a szerződéskötés napján érvényes MNB árfolyam alapján, valamint
bd) a hiteladós által a jelzáloghitel-szerződés alapján teljesített tőketörlesztések összegét
forintban.
3
(3)	Ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok száma az adott hónapban - figyelembe véve azokat a
lakóingatlanokat is, amelyek esetében a vásárlásról a Nemzeti Eszközkezelő még nem döntött -
meghaladja a Kormány rendeletében meghatározott darabszámot, a Nemzeti Eszközkezelő a
megvásárolandó lakóingatlanok kiválasztása során a kormányrendeletben foglaltak szerint jár el.
(4)	A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül értesíti
az adásvétel kezdeményezését bejelentő hitelezőn kívül érintett valamennyi, az adott lakóingatlanon
jelzálogjoggal érintett hitelezőt a szándéknyilatkozat beérkezéséről, annak dátumáról, valamint a
rangsorban legelőrébb álló hitelező elvi hozzájárulásáról, és felhívja a további hitelezőket, hogy a
felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelentsék be a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott adatokat. A hitelezőknek a jelzálogjoggal biztosított követelésük összegét, valamint a
teljesített tőketörlesztést azzal a nappal, mint fordulónappal kell megjelölniük, amely napon a
hiteladós szándéknyilatkozatát a pénzügyi intézménynél benyújtotta. Deviza és deviza alapú hitel
esetében az e napon érvényes MNB árfolyamon kell a forintösszeget meghatározni.
(5)	Ha ugyanazon hitelező javára a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlan vonatkozásában több
jelzálogjogot is bejegyeztek az ingatlan-nyilvántartásba, e hitelezőt a követelés bejelentése és a
vételár 20. § szerinti felosztása során minden bejegyzett jelzálogjog tekintetében önálló hitelezőnek
kell tekinteni, kivéve, ha a jelzálogjogok az ingatlan-nyilvántartásban közvetlenül egymást követő
ranghelyen állnak, vagy a hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak.
(6)	Ha a jelzálogjogosultnak egymást követően van az ingatlanon bejegyzett jelzálogjoga, a
követelést egy összegben jelentheti be, és a vételárfelosztásnál is egy követelésként kell figyelembe
venni, a legelőrébb álló jelzálogjoghoz tartozó, az 1. mellékletben meghatározott kielégítési
mértéknek megfelelően.
6.	§
A NET tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Nem akadálya a lakóingatlan átruházásának, ha a lakóingatlanon bejegyzett
jelzálogjoggal rendelkező, pénzügyi intézménynek nem minősülő hitelező a jelzálogjoggal
biztosított követelésének összegéről nem nyilatkozik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a Nemzeti Eszközkezelő a hitelező javára e törvény alapján
megállapítható vételárhányadot bírósági letétbe helyezéssel teljesíti, és erről tájékoztatja a pénzügyi
intézménynek nem minősülő hitelezőt, a hiteladóst és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós
tulajdonában van - a zálogkötelezettet.
(3)	Ha az érintett ingatlan tulajdoni lapja alapján a jelzálogjoggal biztosított követelés tőkeösszege
és járulékai nem határozhatók meg pontosan, a vételárhányad számításának alapját az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog által biztosított követelés tulajdoni lapon szereplő összege
képezi.
7.	§
A NET tv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénzügyi intézmény a hozzájáruló nyilatkozatához kötve van mindaddig, ameddig a Nemzeti
Eszközkezelő az adásvételi szerződést a hiteladóssal, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett
tulajdonában van - a zálogkötelezettel meg nem köti, de legfeljebb a (3) bekezdés szerinti
nyilatkozatának kiállításától számított 90. napig.”
8.	§
A NET tv. 8. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
4
„ 14/A. § A Nemzeti Eszközkezelő eljárása során az ügyintézési határidőbe nem számít be
a)	az adatszolgáltatásra kötelezett hiánypótlásra, illetve a törvényi feltételek tisztázásához szükséges
adatok közlésére irányuló felhívásától az annak teljesítéséig terjedő idő, és
b)	a szakértői vélemény elkészítésének 30 napnál nem hosszabb időtartama.
9.	§
A NET tv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 8. § (1) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, és a lakóingatlant
bírósági vagy közigazgatási végrehajtás alá vonták, a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi
intézmény 15 napon belül kezdeményezi a végrehajtónál a végrehajtás szünetelését. A pénzügyi
intézmény nyilatkozata alapján a megvételre felajánlott lakóingatlanra bejegyzett valamennyi
végrehajtási jog vonatkozásában a végrehajtás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili.
törvény 52. § g) pontja alapján szünetel.”
10.	§
A NET tv. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő megkeresi a lakóingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi
hatóságot, és hatósági bizonyítvány kiállítását kezdeményezi, ha a lakóingatlan műszaki átadás-
átvétele során megállapítja, hogy
a)	a lakóingatlan állapota az állékonyságot vagy az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és
súlyosan veszélyezteti, vagy
b)	az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakóingatlan teljes mértékben vagy jelentős részben
elbontásra került.
(2)	Ha az építésügyi hatóság az (1) bekezdésben foglalt valamely feltétel fennálltát megállapítja, a
Nemzeti Eszközkezelő az adásvételi szerződést nem köti meg. Erről a Nemzeti Eszközkezelő - a
hatósági bizonyítvány másolatának csatolásával - írásban értesíti a hiteladóst, és ha a lakóingatlan
nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettet, továbbá a jelzálogjoggal rendelkező
hitelezőket.
(3)	Ha az (1) bekezdés a) pontja esetében a lakóingatlant helyreállítják, a lakóingatlan állam általi
megvásárlása újból kezdeményezhető.
(4)	A Nemzeti Eszközkezelő az építésügyi hatóság eljárásában ügyfélnek minősül.”
11.	§
A NET tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A Nemzeti Eszközkezelő a vételár kifizetése során a hitelezők követelését - a 21. § (2)
bekezdésében meghatározott kivétellel - a jelzálogjogok ranghelyének sorrendjében elégíti ki, a
hitelező által a Nemzeti Eszközkezelőhöz írásban bejelentett követelés 1. mellékletben
meghatározott mértékében.”
12. §
A NET tv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„ (2) Ha a lakóingatlan értékesítése miatt a hiteladósnak, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett
tulajdonában van - a zálogkötelezettnek korábbi lakásépítési vagy lakás-felújítási kedvezményből
eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az állammal szemben fizetési
kötelezettsége keletkezne, vagy az államnak az ingatlanra e jogcímekre tekintettel jelzálogjog van
bejegyezve, a Nemzeti Eszközkezelő a vételárat a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal
rendelkező egyéb hitelezők követelésének az e törvényben meghatározott mértékű kielégítését
követően elsősorban az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítésére fordítja.”
13.	§
A NET tv. 23. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a
következő eltérésekkel kell alkalmazni:)
,,d) a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő,
illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében
együtt lakó gyermeke, továbbá a zálogkötelezett, illetve a hiteladós a lakásbérleti jogot
folytathatják,”
14.	§
A NET tv. 23. §-a a következő g) -k) ponttal egészül ki:
(A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a
következő eltérésekkel kell alkalmazni:)
,,g) a bérlő szavatol azért, hogy a lakóingatlan a Nemzeti Eszközkezelőnek történő átadásakor
rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen,
h)	a bérlőt terhelik a lakóingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint
társasházi lakás esetében a közös költség fizetése,
i)	a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg
a lakbért, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös
költséget,
j) a bérbeadó az ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal
ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles,
k) a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi
szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást
kérjen.”
15.	§
A NET tv. 12. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A Nemzeti Eszközkezelő kötelezheti a bérlőt a bérleti szerződésben előre fizetésre
alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól, abban az
esetben, ha törvény alapján a bérlőt ezért külön díjfizetési kötelezettség nem terheli.”
16.	§
A NET tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„25. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	a szociálisan rászorult személyek körét,
b)	a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális
helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét,
c)	a hiteladósnak a Nemzeti Eszközkezelő felé keletkezett tartozásai megfizetésének elhalasztására,
a nem végrehajtható tartozások leírására, továbbá a bérleti szerződés bérbeadó általi felmondására
vonatkozó részletes, a hiteladós szociális helyzetét is figyelembe vevő feltételeket és szabályokat,
d)	az e törvény hatálya alá tartozó lakóingatlanok bérlők közötti cseréjéhez való hozzájárulás
feltételeit,
e)	a Nemzeti Eszközkezelő által havonta megvásárolandó lakóingatlanok maximális számát,
valamint ezen lakóingatlanok kiválasztásának módját, ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok
száma a kormányrendelet alapján havonta megvásárolható lakóingatlanok számát az adott hónapban
meghaladja,
í) a Nemzeti Eszközkezelő 4. § (2) bekezdésében megjelölt feladatainak ellátását kizárólagos jog
alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladatok ellátásával
összefüggő kötelezettségeiket. ”
17.	§
A NET tv. a következő 17. alcímmel egészül ki:
„17. Átmeneti rendelkezések
30. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló
2012. évi ... törvény kihirdetésétől számított 60. napig felajánlott ingatlanok vonatkozásában a
Nemzeti Eszközkezelőre a 13. § (4) bekezdésében meghatározott határidő számításánál
kezdőnapként a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról
szóló 2012. évi ... törvény kihirdetésétől számított 60. napot kell tekinteni, figyelembe véve a
Kormány rendeletében meghatározott havi maximális ingatlanmennyiséget.
(2) Az (1) bekezdés a végrehajtási jog szünetelésére vonatkozóan, a 15. §-ban meghatározott
rendelkezés alkalmazását nem érinti.”
18.	§
A NET tv.
a)	9. §-ában a „jelzáloghitel-szerződésben” szövegrész helyébe a „jelzáloghitel-szerződésben
megállapított forgalmi érték, vagy annak hiányában a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor”
szöveg,
b)	1. mellékletében szereplő táblázat B:1 mezőjében az „a hitelező által megjelölt vagy a jelzálogjog
bejegyzésének részeként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett követelés százalékában” szövegrész
helyébe az „a hitelező által megjelölt követelés százalékában” szöveg
lép.
19. §
Hatályát veszti a NET tv. 1. § e) és h) pontja és 8. § (1) bekezdés c) pontja.
7
20. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklete a
következő 14. ponttal egészül ki:
(A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek)
„14. a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.”
21. §
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„ (3) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a
távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhő-
szolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért - a hitelszerződésből eredő
kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló
törvény alapján az állam vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő lakóingatlanok
kivételével - a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel. A 37. § (6) bekezdésében foglaltak
erre az esetre is vonatkoznak.”
22. §
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelező minden tárgynegyedév első napján megyei, fővárosi szinten megállapítja az összes
fedezeti ingatlanának a számát, és a 7. §-ban foglaltak szerint kijelöli azokat, amelyek tekintetében
kényszerértékesítést kezdeményez. Nem lehet kényszerértékesítésre kijelölni azt a fedezeti
ingatlant, amely tulajdonjogának a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó
természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerinti átruházásához a hitelező
hozzájárult, és erről szóló elvi hozzájáruló nyilatkozatát a Nemzet Eszközkezelőnek megküldte.”
23. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát
veszti.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Kormány és a Bankszövetség között 2011. december 15-én létrejött megállapodás a 2011. évi
CLXX. törvény módosítását igényli. A Nemzeti Eszközkezelő a tervezett 5 000 ingatlan helyett
25 000 ingatlant vásárol meg 2014-ig. A Megállapodás értelmében a Nemzeti Eszközkezelő a
lakásokat a kényszerértékesítési kvótára jelöléstől függetlenül is megvásárolhatja.
A 2011. évi CLXX. törvény további módosításaira is szükség van, amelyek egyértelműsítik a
jogszabályt, továbbá az állami vagyon megőrzését szolgálják. A törvény olyan intézkedéseket is
tartalmaz, amelyek a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakások korábbi tulajdonosainak
nyújt nagyobb létbiztonságot, így például a bérlő halála után a vele együtt lakók tovább bérelhetik
az ingatlant.
Az önkormányzatok beleegyezésével tulajdonukba kerülhetnek az igazgatási területükön lévő
ingatlanok. A bérlők jogainak védelme érdekében a törvény előírja, hogy az önkormányzatok az
ingatlanokat elsősorban bérbeadással hasznosíthatják.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nem nyereségorientáltan, költségvetési támogatással működő állami
vállalatként a lehető legkisebb veszteséggel kell, hogy tevékenységét végezze, ezért a törvény
alapján a társasági adó hatálya alól kikerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A keretszerződés tartalmazza a lakóingatlanok megvásárlásának kezdeményezésére szolgáló
formanyomtatvány formai és tartalmi követelményeit.
A 2. §-hoz
Az új 7/A. § a lakóingatlanok önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozó szabályokat pontosítja.
Az önkormányzat amennyiben az ingatlanok átvételét kezdeményezi, abban az esetben a
közigazgatási területén levő összes, a Nemzeti Eszközkezelő által az állam nevében megvásárolt
lakóingatlant át kell vennie. Amennyiben a területileg illetékes önkormányzat nem veszi át az
ingatlanokat, akkor az ingatlanok ingyenes átvételét más önkormányzat is kérheti, de csak abban az
esetben, ha a saját közigazgatási területén és az érintett önkormányzat közigazgatási területén is él
az átvétel lehetőségével az összes lakóingatlan tekintetében.
Az önkormányzat az ingatlan állam általi megvásárlását követő két évig nem állapíthat meg
kedvezőtlenebb feltételeket a bérlővel szemben mint a Nemzeti Eszközkezelő. A Nemzeti
Eszközkezelőtől tulajdonukba kerülő ingatlanokat az önkormányzatnak elsősorban bérbeadással
kell hasznosítania.
A 3. §-hoz
A megkötött megállapodásból és a megismert szabályozói szándékokból következően egyrészt a
szociális szempontok - rugalmas változtathatóságuk érdekében - kikerülnek a törvényből, és egy
külön kormányrendeletben kerülnek szabályozásra, másrészt törlésre kerül a kényszerértékesítési
kvótába történő jelölésre vonatkozó feltétel.
9
A 4. §-hoz
A Nemzeti Eszközkezelő általi vásárlást vagy a legelőnyösebb ranghelyen álló hitelező, vagy az
adós kezdeményezheti, függetlenül attól, hogy a hitelező kényszerértékesítésre jelölte az ingatlant
vagy sem. A jelzáloghitelezői jogok és kielégítési arányok figyelembe vétele miatt, valamint a
törvényben foglalt ún. banki objektív feltételek ellenőrzése miatt indokolt, hogy a folyamat
kezdeményezése mindkét esetben a rangsorban legelőrébb álló jelzáloghitelezőnél történjen.
Az 5. §-hoz
A paragrafus a lakások Nemzeti Eszközkezelőhöz történő bejelentés folyamatának pontosítását
szolgálja.
A 6. §-hoz
Tekintettel arra, hogy megszűnik a kapcsolat a kényszerértékesítésre jelölt és a pénzügyi
intézmények által felajánlható ingatlanok között, a hatékony és kezelhető ügyintézés érdekében
szükséges egy alacsonyabb szintű jogszabályban egy olyan módszer meghatározása, amely
megakadályozza, hogy a pénzügyi intézmények egyszerre nagy tömegben adjanak át ügyeket a
Nemzeti Eszközkezelőnek, illetve megfelelően allokálni kell a pénzügyi intézmények között a havi
ügyintézésre kerülő ingatlanokat. A szakasz pontosítást is szolgál, kimondja, hogy amennyiben a
jelzálogjogosultnak egymást követően van az ingatlanon bejegyzett jelzálogjoga, úgy a követelést
egy összegben jelentheti be, és a vételárfelosztásnál is egy követelésként kell figyelembe venni.
A 7. §-hoz
Indokolt a vételárfelosztás elfogadásához kötni a 90 napos határidőt, tekintettel arra, hogy a
vételárfelosztással kapcsolatos válaszok beérkezése a jelzálogjogosultaktól elnyújthatja az
ügyintézés idejét.
A 8. §-hoz
Ezen paragrafus kezeli az ügyintézési határidő számításának szempontjából azokat az eseteket,
amikor téves, vagy hiányos adatszolgáltatás miatt hiánypótlásra van szükség, illetve a postai
kézbesítés időigényét.
A 9. §-hoz
Ezen paragrafus alapján a végrehajtás szünetelését nemcsak az adós vagy a zálogkötelezett ezirányú
nyilatkozata esetén kell kezdeményezni, hanem minden esetben, ha végrehajtás alá vonták az
ingatlant.
A 10. §-hoz
A szakasz megteremti annak a lehetőségét, hogy az Eszközkezelő mint ügyfél fordulhasson még az
adásvételi szerződés megkötését megelőzően az építésügyi hatósághoz, továbbá elkerülhetővé teszi,
hogy állami tulajdonba kerüljenek olyan lakóingatlanok, amelyek olyan rossz fizikai állapotban
vannak, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használatuk kizárt, illetve amelyeket az ott lakók,
vagy építtetők rosszhiszeműen elbontottak.
10
All. §-hoz
Ezen paragrafus világossá teszi, hogy az állami követelések kielégítésére a jelzálogjogok
ranghelyének sorrendje nem vonatkozik. Továbbá meghatározza a százalékos mértéket, amelyet a
hitelező által bejelentett követeléshez kell viszonyítani és nem a tulajdoni lapon bejegyzett
követeléshez, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a tulajdoni lap alapján nem tudja
pontosan megállapítani a követelést.
A 12. §-hoz
A tizenegyedik paragrafussal függ össze.
A 13. §-hoz
A paragrafus alapján a lakásbérleti joggal a bérlő halála esetén a még életében vele együttlakó
házastársa, élettársa és gyermekei is élhetnek.
A 14. §-hoz
Ezen paragrafus eltérést ír elő a Lakástörvénytől amiatt, mert a NET általi bérbeadáskor nem a
bérbeadó, hanem a bérlő szavatol azért, hogy a lakás rendeltetésszerű hasznosításra alkalmas.
Továbbá rögzíti a javaslat azt is, hogy a bérlőt terheli a közüzemi költség, és társasházi lakás
esetében a közös költség fizetése, valamint ezek nem teljesítése esetén a bérbeadó felmondhatja a
bérleti szerződést. A javaslat szabályozza a bérbeadó lehetőségét arra, hogy legalább évente egyszer
ellenőrizhesse az ingatlant. A bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a közüzemi díjhátralékról információt
kérjen a szolgáltatótól.
A 15.§-hoz
A közüzemi díjak fizetése a bérlő kötelezettsége, a bérlő köt fogyasztói szerződést közvetlenül a
közüzemi szolgáltatóval. Annak érdekében, hogy a Nemzeti Eszközkezelő eleget tudjon tenni
bérbeadói és vagyonkezelői feladatainak, törvényi szinten szükséges felhatalmazni, hogy
közvetlenül kérhessen adatokat arra vonatkozóan, hogy a bérlő eleget tett-e fizetési
kötelezettségeinek.
A javaslat rögzíti, hogy az Eszközkezelőnek a bérleti szerződésben lehetősége legyen kötelezni a
bérlőt a külön törvényben meghatározott előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének
kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól, abban az esetben, ha a külön törvény alapján a bérlőt ezért
külön díjfizetési kötelezettség nem terheli.
A 16. §-hoz
Felhatalmazza a Kormányt, hogy határozza meg a szociálisan rászorultak körét, a lakbér mértékét
és a megvásárolt lakások kiválasztásának módját.
A 17. §-hoz
A törvény kihirdetésétől számított 60. nap után lép életbe a Nemzeti Eszközkezelőre vonatkozó 15
napos határidő a szándéknyilatkozat hitelezők felé történő visszaigazolására.
11
A 18. §-hoz
A módosítási javaslat pontosítást szolgál, illetve előírja, hogy a hitelező kielégítésének maximális
mértéke a hitelező által megjelölt követelés százalékában történik.
A 19. §-hoz
A paragrafus értelmében a törvényből törlésre kerül a kényszerértékesítési kvóta, a szociálisan
rászorult személy kifejezés.
A 20. §-hoz
Tekintettel arra, hogy Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nem nyereségorientáltan működő állami
vállalatként a lehető legkisebb veszteséggel kell, hogy tevékenységét végezze, ezen paragrafus
előírja hogy a társasági adó hatálya alól kikerül a Társaság.
A 21. §-hoz
A távhőszolgáltatásról szóló törvény módosításáról rendelkezik.
A 22. §-hoz
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvénymódosításáról rendelkezik.
A 23. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.
12